Hungarológiai Értesítő XIII. évfolyam 1-2. szám

Hungarológiai Értesítő 1994. XIII. évfolyam 1-2. szám

r

Hungarológiai Értesítő A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság folyóirata 1994. XIII. évfolyam 1-2. szám

Felelős szerkesztő: Jankovics József

Hungarológiai Értesítő A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság folyóirata 1994. XIII. évfolyam 1-2. szám Szerkesztőbizottság Ilia Mihály Kosa László Szépe György Felelős szerkesztő: Jankóvics József A szerkesztésben részt vesznek: Kozocsa Sándor, Nyerges Judit Szerkesztőség: Budapest, I., Országház u. 30.1/41. H-1014 Telefon/Fax: 155-9930, 175-9011/126-os mellék Postacím: Budapest, Pf. 34. H-1250

Az ismertetésre szánt kiadványokat szerkesztőségünk címén Jankó vics József nevére kérjük megküldeni.

Megjelent az Illyés Közalapítvány, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium és a Pátria Nyomda támogatásával

TARTALOM Bibliográfiák A bibliográfiákban felhasznált források jegyzéke A magyar irodalomtudomány bibliográfiája, 1989 A magyar nyelvtudomány bibliográfia)a, 1989 A magyar néprajztudomány bibliográfiája, 1989 A hungarológia hírei A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottságának ülése Nekrológ Róbert Austerlitz (1923-1994) Bogyay Tamás (1909-1994) Gunda Béla (1911-1994) Tudományos ülések, konferenciák Emlékülés Bárczi Géza születésének centenáriumán A magyar Amphion. Konferencia Balassi Bálint halálának 400. évfordulóján A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusa

7 27 213 253 307 309 312 315 317 319 324

A bibliográfiákban felhasznált források jegyzéke AAPNy AAPSz

Aetas AEthn AF AFT AGHR Agrármuzf AgrártörtSz AHét AHist AHistArt AHistLittUSzeg Akzente Álba Regia Alf Alftan ALH ALing ALitt Aluta AnnalsHungGeology Anthrközl AntTan ÁNyT

Acta Academicae Pedagogicae Nyíregyháziensis (Nyíregyháza) Acta Academicae Pedagogicae Szegediensis. A Juhász Gyula Ta­ nárképző Főiskola Tudományos Közleményei (Szeged) Aetas (Szeged) Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) Anuarul de Folclor (Cluj-Napoca) Angol Filológiai Tanulmányok (Debrecen) The Agricultural History Review (Canterbury) Agrármuzeológiai füzetek (Buda­ pest) Agrártörténeti Szemle (Budapest) A Hét (Bucuresti) Acta Historica (Budapest) Acta Históriáé Artium (Budapest) Acta Históriáé Litterarum Hungaricarum (Szeged) Akzente (München) Álba Regia (Székesfehérvár) Alföld (Debrecen) Alföldi tanulmányok (Debrecen) Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) Analecta Linguistica (BudapestAmsterdam) Acta Litteraria Academiae Scienti­ arum Hungaricae (Budapest) Aluta (Sfintu Gheorghe) Annals of the History of Hungárián Geology (Budapest) Anthropológiai közlemények (Budapest) Antik Tanulmányok (Budapest) Általános Nyelvészeti Tanulmányok (Budapest)

8 AOH AranyMúzK AranyTársÉvk Arcadia Archiv fur Rechts- und Sozialphilosophie Arkánum Arrabona ArsHung Arta ArtesPop ArtNews Ásványgyfigy ATó AU-Bud-H

AU-Bud-L

AUSz-SEL Autó-Motor B-KHonismK Baessler-Archiv Bányász.kohászL BarHelytörtír BarKtáros BBÁMÉ BBH BE

Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae (Budapest) Az Arany János Múzeum Közlemé­ nyei (Nagykőrös) Az Arany János Társaság évkönyve (Nagykőrös) Arcadia (West-Berlin-New York) Archiv für Rechts- und Sozialphilo­ sophie (Berlin) Arkánum (Silver Spring, Md.) Arrabona. A Győri Múzeum Év­ könyve (Győr) Ars Hungarica (Budapest) Arta (Bucuresti) Artes Populares (Budapest) Art News (New York) Ásványgyűjtő figyelő (Budapest) A Tó (Budapest) Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Historica (Budapest) Annales Universitatis Scientiarum Budapestiensis de Rolando Eötvös Nominatae. Sectio Linguistica (Budapest) Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Sectio Linguistica (Szeged) Autó-Motor (Budapest) Bács-Kiskun megyei honismereti közlemények (Kecskemét) Baessler-Archiv (Hamburg) Bányászati és Kohászati Lapok (Budapest) Baranyai Helytörténetírás (Pécs) Baranyai Könyvtáros (Pécs) Béri Balogh Ádám Múzeum Év­ könyve (Szekszárd) Berliner Beitráge zur Hungarologie (Berlin-Budapest) Balkansko ezikoznanie (Linguistique balkanique) (Sofija)

9 Bécsi Napló BeitrágezurEthn BékésiÉ BHH BLÉ BMÉ BMMK BMPedH BMűv BNF BölgE BölgEtn Bolletino d'Informazione Bőr-cipőtechn Borgazd BorsSz BpNépművelő BpNevelő BpRundschau BpTFőiskTudK BSL BücherUng Budapest BUKSZ BullInternKodálySoc BurgHbl BVU CAH Carpatobalcanica

Bécsi Napló (Wien) Beitráge zur Ethnomedizin, Ethnobotanik und Ethnozoologie (Zürich) Békési Élet (Békéscsaba) Balassagyarmati Honismereti Hír­ adó (Balassagyarmat) Borsodi Levéltári Évkönyv (Miskolc) A Bihari Múzeum Évkönyve (Berettyóújfalu) A Békés Megyei Múzeumok Köz­ leményei (Békéscsaba) Baranya Megyei Pedagógiai Híradó, Pécs Borsodi Művelődés (Miskolc) Beitráge zur Namenforschung. Neue Folge (Heidelberg) Bölgarski ezik (Sofija) Bölgarskaja Etnografija (Sofija) Bolletino d'Informazione (Roma) Bőr- és cipőtechnika (Budapest) Borgazdaság (Budapest) Borsodi Szemle (Miskolc) Budapesti Népművelő (Budapest) Budapesti Nevelő (Budapest) Budapester Rundschau (Budapest) A Budapesti Tanítóképző Főiskola Tudományos Közleményei (Budapest) Bulletin de la Société Linguistique de Paris (Paris) Bücher aus Ungarn (Budapest) Budapest (Budapest) BUKSZ (Budapest) Bulletin of the International Kodály Society, Budapest Burgenlándische Heimatblátter (Eisenstadt) Beitráge zur Volkskunde der Ungarn-deutschen (Budapest) Communicationes Archaeologiae Hungáriáé (Budapest) Carpatobalcanica (Bratislava)

10 Cesky Líd CintRom CLing Commentaire Confessio Családi ház Csallóköz CsMHHÍr CSMMH CsongrádmKtárs Ctenar CTSzKMKÉ Cumania Curare DAETKözl Debrecen DélMo Délszig Demos Diakonia Dialectics and Humanism Die Bühne Die Presse Die Zeit DissEthn DK DLZ DMÉ

Cesky Lid (Praha) Cintarea Romaniei (Bucure§ti) Cercetari de Lingvistica (ClujNapoca) Commentaire (Paris) Confessio (Budapest) Családi ház (Budapest) Csallóköz (Dunajské Streda) Csongrád Megyei Honismereti Hír­ adó (Szeged) Csallóközi Múzeum. Múzeumi Hír­ adó (Dunajské Streda) Csongrád Megyei Könyvtáros (Hód­ mezővásárhely) Ctenar (Praha) A Ceglédi Turini Százas Küldöttség Múzeumbarát Kör Értesítője (Cegléd) Cumania. Bács-Kiskun Megyei Múzeumok Közleményei (Kecskemét) Curare (Heidelberg) A Debreceni Agrártudományi Egye­ tem tudományos közleményei (Deb­ recen) Debrecen (Debrecen) Délmagyarország (Szeged) Délsziget (Hódmezővásárhely) Demos (Berlin) Diakonia (Budapest) Dialectics and Humanism (Warszawa) Die Bühne (Wien) Die Presse (Wien) Die Zeit (Hamburg) Dissertationes Ethnographicae (Bu­ dapest) Deutscher Kalender (Budapest) Deutsche Literaturzeitung für Kritik der Internationalen Wissenschaft (Berlin) A Déri Múzeum Évkönyve (Debrecen)

11 DMMÉ DocEthn Doxa DSZ Dunakanyar Dunatáj Dunatáj É ÉA Echinox EEQ ÉFOu EgyÉ EgyL Együtt Él EJSIM Életünk EMÉ Ének-Zene-Tan EötvösTanFTudKözl Épépíttud Építőanyag ÉpSz ErdélyiT Észak-Magyaro ÉT Ethn EthnEuropaea Ethnologia Fennica Ethnology Ethnom

Dunamenti Múzeumi Értesítő (Komarno) Documentatio Ethnographica (Szolnok) Doxa (Budapest) Debreceni Szemle (Debrecen) Dunakanyar (Budapest) Dunatáj (Szekszárd) Dunatáj (Zombor) Évkönyv. Horvátországi Magyarok Szövetsége (Osijek) Édes Anyanyelvünk (Budapest) Echinox (Cluj-Napoca) East European Quarterly (Boulder, Co.) Études Finno-Ougriennes (Paris) Egyetemi Élet (Debrecen) Egyetemi Lapok (Budapest) Együtt (Szolnok) Élet és Irodalom (Budapest) Etnografija Juznih Slavena u Madarskoj (Budapest) Életünk (Szombathely) Az Egri Múzeum Évkönyve (Eger) Az Ének-Zene Tanítása (Budapest) Az Eötvös József Tanítóképző Fő­ iskola Tudományos Közleményei (Baja) Építés-, építészettudomány (Budapest) Építőanyag (Budapest) Építésügyi Szemle (Budapest) Erdélyi Tükör (Debrecen) Észak-Magyarország (Miskolc) Élet és Tudomány (Budapest) Ethnographia (Budapest) Ethnologia Europaea (Göttingen) Ethnologia Fennica (Helsinki) Ethnology. An International Journal of Cultural and Social Anthropology (Pittsburgh, Pa.) Ethnomedizin. Zeitschrift für interdisziplinare Forschung (Hamburg)

12

Ethnomus Etudes Germaniques EvÉ Évszak Ezredvég FA Fabula Falu FejérmKtáros FF Communications FilKözl

FilmKult FilmV FMJ FMSz FMűszél Fo Foaia Nostra FoktSz FOL Fol-P-L FolHist FoliaArch Fotóm FöldrÉ FöldrK FöldrMúzTan FöldtanTudÉvk FUF FUM FUS FVL

Ethnomusicology (Ann Arbor, Mich.) Etudes Germaniques (Paris) Evangélikus Élet (Budapest) Évszak. A Magyar írók Szövetségé­ nek tájékoztatója (Budapest) Ezredvég (Budapest) Folklór Archívum (Budapest) Fabula (Berlin-New York) A falu (Budapest) Fejér Megyei Könyvtáros (Székes­ fehérvár) Folklóré Fellows Communications (Helsinki) Filológiai Közlöny (Budapest) Filmkultúra (Budapest) Filmvilág (Budapest) Folk Music Journal (London) Fejér Megyei Szemle (SzékesfehérValJ

Fejér Megyei Műszaki Élet (Székesfehérvár) Forrás (Kecskemét) Foaia Nostra (Budapest) Felsőoktatási Szemle (Budapest) Fólia Linguistica (Den Haag) Fólia practico-linguistica (Műszaki Egyetem, Budapest) Fólia Hitorica (Budapest) Fólia Archaeologica (Budapest) Fotóművészet (Budapest) Földrajzi Értesítő (Budapest) Földrajzi Közlemények (Budapest) Földrajzi múzeumi tanulmányok (Érd) Földtani tudományos évkönyv (Budapest) Finnisch-ugrische Forschungen (Helsinki) Finnisch-ugrische Mitteilungen (Hamburg) Fenno-Ugrica Suecana (Uppsala) Forschungen zur Volks- und Landeskunde (Bucuresti)

13 Gazdálkodás GSdellaLI Gyógyszerészet H-BMLÉ Hajdú-BihariN Halászat Határ Ház és ember SzNMK HB1VK Hel Hét 7Nap HevSz Híd História Historicky Casopis Hitel HK HMÉ HÓMÉ Homo Homokrózsa Honism Honismmell Horizont HS HSíp HungÉrt HungKözl HungOkt HungPEN IF

Gazdálkodás (Budapest) Giornale Storico della Letteratura Italiana (Turin) Gyógyszerészet (Budapest) Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Év­ könyve (Debrecen) Hajdú-Bihari Napló (Debrecen) Halászat (Budapest) Határ (Debrecen) Ház és ember. A Szabadtéri Nép­ rajzi Múzeum Közleményei (Szentendre) Hessische Blátter für Volks- und Kulturforschung (Giessen) Helikon (Budapest) Hét (Bratislava) 7 Nap (Subotica) Hevesi Szemle (Eger) Híd (Növi Sad) História (Budapest) Historicky Casopis (Bratislava) Hitel (Budapest) Hadtörténeti Közlemények (Budapest) A Hajdúsági Múzeum Évkönyve (Hajdúböszörmény) A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve (Miskolc) Homo (Göttingen) Homokrózsa (Szeged) Honismeret (Budapest) A Honismeret melléklete (Buda­ pest) Horizont (Veszprém) Hungárián Studies (Budapest) Hatodik Síp (Budapest) Hungarológiai Értesítő (Budapest) Hungarológiai Közlemények (Növi Sad) Hungarológiai Oktatás (Budapest) The Hungárián P. E. N. (Budapest) Indogermanischen Forschungen (Berlin)

14 IFR IgSzó IgSzóÉvkönyve IKMK IM Index on Censorship InformációsSzle Inosztrannaja Literatura Interpress graphic ínyt Iródia IrodÚjs Iskusstvo ISz Isztoricseszki Pregled It ItK Itt-Ott JAF JahrbuchOV Janus Jászk JC Je Jel Jel-Kép Jelenlét Jelző JFR JfV JFVlied JfVuK JL

Internationale Folklóré Review (London) Igaz Szó (Tirgu Mures) Az Igaz Szó Evkönyve (Tirgu Mure§) Az István Király Múzeum Közle­ ményei, B. sorozat (Székesfehérvár) Ifjúsági Magazin (Budapest) Index on Censorship (London) Információs szemle (Budapest) Inosztrannaja Literatura (Moszkva) Interpress graphic (Praha) Idegen nyelvek tanítása (Budapest) Iródia (Komarno) Irodalmi Újság (Paris) Iskusstvo (Moszkva) Irodalmi Szemle (Bratislava) Isztoricseszki Pregled (Szofija) Irodalomtörténet (Budapest) Irodalomtörténeti Közlemények (Budapest) Itt-Ott (Ada, Ohio) Journal of American Folklóré (Washington) Jahrbuch für Ostdeutsche Volkskunde (Marburg) Janus (Pécs) Jászkunság (Szolnok) Jazykovedny Casopis (Bratislava) Jelenkor (Pécs) Jel (Budapest) Jel-Kép (Budapest) Jelenlét (Budapest) Jelző (Budapest) Journal of Folklóré Research (Bloomington, Ind.) Jahrbuch für Volkskunde (Würzburg) Jahrbuch für Volksliedforschung (Berlin) Jahrbuch für Volkskunde und Kulturgeschichte (Berlin) Journal of Linguistic (London)

15

Journal of Modern History JÖV JPMÉ JPrag Juss Kapu Karikázó KárpátilgSzó Katarzis KatSz KatSzó KEK Kelet-Magyaro Keletkut KépesÚjs KerMagv Kilátó KisÉ KjK KMNF KodálylntEvk KomárommKtáros KomlóiKözl Könyv és Nev Könyvvilág Kor KorÉvk Kort Kóta KözmüvF Köznevelés KöznevÉvk

Journal of Modern History (Chicago) Jahrbuch des Österreichischen Volksliedwerkes (Wien) A Janus Pannonius Múzeum Év­ könyve (Pécs) Journal of Pragmatics (Amsterdam) Juss (Hódmezővásárhely) Kapu (Budapest) Karikázó (Bogotá, N. J.) Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) Katarzis A Károlyi Mihály Alapít­ vány Évkönyve (Budapest) Katolikus Szemle (Roma) Katolikus Szó (Budapest) A Kertészeti Egyetem Közleményei (Budapest) Kelet-Magyarország (Nyíregyháza) Keletkutatás (Budapest) Képes Újság (Budapest) Keresztény Magvető (Cluj-Napoca) Kilátó. A Magyar Szó melléklete (Növi Sad) Kis Építő (Bratislava) Keele ja Kirjanduse (Tallinn) Komárom megyei néprajzi füzetek (Tatabánya) A Kodály Intézet Évkönyve (Budapest) Komárom Megyei Könyvtáros (Tatabánya) Komlói közlemények (Komló) Könyv és Nevelés (Budapest) Könyvvilág (Budapest) Korunk (Cluj-Napoca) Korunk Evkönyve (Cluj-Napoca) Kortárs (Budapest) Kóta (Budapest) Közművelődés Fejér megyében (Székesfehérvár) Köznevelés (Budapest) Köznevelésünk Évkönyve (Budapest)

16 Kr KS KtáriF Ktáros KultKöz Kwartalnik Neofilologiczny Kwartalnik Historiczny L'autre Europe L'ethnographie L'Homme et Société La Nouvelle Alternative Lakóhelyünk Ózd Látóh Légkör Lelkipásztor Lépcsők Létünk LevéltSz Lg Liget LIn Lingua e Stile Linguistics Lit Literarnomuzejny letopis Literatur und Kritik LK LL LR Ludové noviny Magazin Littéraire Magyarok Magyarország MaHol Mai Magazin Matyóföld MCsvtört Medvetánc

Kritika (Budapest) Kultúra Slova (Bratislava) Könyvtári Figyelő (Budapest) Könyvtáros (Budapest) Kultúra és Közösség (Budapest) Kwartalnik Neofilologiczny (Warszawa) Kwartalnik Historiczny (Warsza­ wa) L'autre Europe (Paris) L'ethnographie (Paris) L'Homme et Société (Paris) La Nouvelle Alternative (Paris) Lakóhelyünk Ózd (Ózd) Látóhatár (Budapest) Légkör (Budapest) Lelkipásztor (Budapest) Lépcsők (Timisoara) Létünk (Subotica) Levéltári Szemle (Budapest) Language (Baltimore) Liget (Budapest) Linguistic Inquiry (Cambridge, Mass.) Lingua e Stile (Bologna) Linguistics (The Hague) Literatura (Budapest) Literarnomuzejny letopis (Martin) Literatur und Kritik (Salzburg) Levéltári Közlemények (Budapest) Language Learning (Ann Arbor, Mich.) Límba romána (Bucuresti) Ludové noviny (Budapest) Magazin Littéraire (Paris) Magyarok (Szekszárd) Magyarország (Budapest) Ma és Holnap (Székesfehérvár) Mai Magazin (Budapest) Matyóföld (Mezőkövesd) Mozaikok Csongrád város történe­ téből (Szeged) Medvetánc (Budapest)

17 MEgyháztörtVázl MegyPedKörkép

Magyar Egyháztörténeti Vázlatok (Budapest) Megyei pedagógiai körkép, VeszprAin

MÉpítőműv MFF MFilSz MFMÉ MFórum MGrafika MH MHírek MHírl MHOMK Mlfj MIOKEvk MK MKép MképesÚjs MKsz Mkutatás MMMK MMűhely MN MNy MNyj Mo ModNyokt MPed MPSz MS MSFOu MTA I. OK

Magyar Építőművészet (Budapest) Magyar Fonetikai Füzetek (Budapest) Magyar Filozófiai Szemle (Budapest) A Móra Ferenc Múzeum Evkönyve (Szeged) Magyar Fórum (Budapest) Magyar Grafika (Budapest) Múzeumi Híradó (Békéscsaba) Magyar Hírek (Budapest) Magyar Hírlap (Budapest) A miskolci Hermán Ottó Múzeum Közleményei (Miskolc) Magyar Ifjúság (Budapest) Magyar Izraeliták Országos Képvi­ selete, Évkönyv (Budapest) Múzeumi Kurír (Debrecen) Mozgó Képek (Budapest) Magyar Képes Újság (Osijek) Magyar Könyvszemle (Budapest) Magyarságkutatás. A Magyarságku­ tató Intézet Évkönyve (Budapest) A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei (Budapest) Magyar Műhely (Paris) Magyar Nemzet (Budapest) Magyar Nyelv (Budapest) Magyar Nyelvjárások (Debrecen) Magyarország (Budapest) Modern Nyelvoktatás (Budapest) Magyar Pedagógia (Budapest) Magyar Pszichológiai Szemle (Budapest) Magyar Sajtó (Budapest) Mémoires de la Société FinnoOugrienne (Paris) Magyar Tudományos Akadémia I. (Nyelv- és Irodalomtudományok) Osztályának Közleményei (Budapest)

18 Mtan MTud Műev Műhely Munka Museum Musica sacra Múzd Múzeum Múzeumi híradó Múzeumi mozaik MúzK MúzkutCsongrádm MúzL MúzMűtv Muzs Múzsák Műterv Műv MüvÉrt MűvH MV Mvízgazdálk MZene Nagyv Napj Nappali Ház NarNov Naszály NÉ Négykezes Nemzetőr Neohel Neophilologus Népi kult.-népi társ Népműv

Magyartanítás (Budapest) Magyar Tudomány (Budapest) Műemlékvédelem (Budapest) Műhely (Győr) Munka (Budapest) Museum (Paris) Musica sacra. A Teológia mellékle­ te (Budapest) Múzeumi diárium (Veszprém) Múzeum (Bratislava) Múzeumi híradó (Csallóközi Múze­ um, Dunaszerdahely) Múzeumi mozaik (Budapest) Múzeumi Közlemények (Budapest) Múzeumi kutatás Csongrád megyé­ ben (Szeged) Múzeumi Levelek (Szolnok) Múzeumi Műtárgyvédelem (Buda­ pest) Muzsika (Budapest) Múzsák (Budapest) Műszaki tervezés (Budapest) Művészet (Budapest) Művészettörténeti Értesítő (Buda­ pest) Műveltség és Hagyomány (Debre­ cen) Mozgó Világ (Budapest) Magyar vízgazdálkodás (Budapest) Magyar Zene (Budapest) Nagyvilág (Budapest) Napjaink (Miskolc) Nappali Ház (Budapest) Narodne Novine (Budapest) Naszály. Váci fórum (Vác) Névtani Értesítő (Budapest) Négykezes (Budapest-Helsinki) Nemzetőr (München) Neohelicon (Budapest) Neophilologus (Groningen) Népi kultúra - népi társadalom (Budapest) Népművelés (Budapest)

19 Népr. és Nyelvtud NéprÉrt NéprK Népszabadság Népszava Neue Deutsche Literatur NeueZ New Yorki Figyelő NH NHQu NMMÉ Nógrád Nógrműv NógrSz NőkL Nótárius NphM NyéK NylrK NyJAMÉvk NyK NyPI Nyr NyugMság NZfürMusik NZZuSchwHbl Obscestvennüe Nauki OEEESzK OlvNép Orbis Litterarum OrvH Osjecki Zbornik

Néprajz és Nyelvtudomány (Szeged) Néprajzi értesítő (Budapest) Néprajzi Közlemények (Budapest) Népszabadság (Budapest) Népszava (Budapest) Neue Deutsche Literatur (BerlinWeimar) Neue Zeitung (Budapest) New Yorki Figyelő (New York) Néprajzi Hírek (Budapest) The New Hungárián Quarterly (Budapest) Nógrád Megyei Múzeumok Év­ könyve (Salgótarján) Nógrád (Salgótarján) Nógrádi művelődés (Salgótarján) Nógrádi Szemle (Salgótarján) Nők Lapja (Budapest) Nótárius (Zalaegerszeg) Neuphilologische Mitteilungen (Helsinki) Nyelvünk és Kultúránk (Budapest) Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények (Cluj-Napoca) A Nyíregyházi Jósa András Múze­ um Evkönyve (Nyíregyháza) Nyelvtudományi Közlemények (Budapest) Nyelvpedagógiai írások (Budapest) Magyar Nyelvőr (Budapest) Nyugati Magyarság (Montreal) Neue Zeitschrift für Musik (Mainz) Neue Zürcher Zeitung und Schweizerisches Handelsblatt (Zürich) Obscsesztvennüe Nauki (Moskva) Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei (Sopron) Olvasó Nép (Budapest) Orbis Litterarum (Copenhagen) Orvosi Hetilap (Budapest) Osjecki Zbornik (Osijek)

20

OSZKHír OtK OZ CAV/ZPrMK CAV ÖR Örökség ÖZfV Pal PápaiMúzÉrt Pártélet PárttörtKözl Pedműh PedSz Pedtech PMHírl PMHKözl PMMúzHír Poetics Pohakka RádayGyÉ Rajztanítás REF RefEgyh RefLap RefSz Revue d'Études Sud-Est Européenne Revue d'Histoire du Théátre Revue de Littérature Comparée Revue des Sciences Humaines Revue Romaine d'Histoire

OSZK Híradó (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest) Orvostörténeti Közlemények (Budapest) Onomasticky Zpravodaj CAV/Zpravodaj Mistopisné Komise CAV (Praha) Osterreichische Richterzeitung (Wien) Örökség (Pécs) Osterreichische Zeitung für Volkskunde (Wien) Palócföld (Balassagyarmat) Pápai múzeumi értesítő (Pápa) Pártélet (Budapest) Párttörténeti Közlemények (Buda­ pest) Pedagógiai műhely (Budapest) Pedagógiai Szemle (Budapest) Pedagógiai technológia (Budapest) Pest Megyei Hírlap (Budapest) Pest Megyei Honismereti Közlemé­ nyek (Szentendre) Pest Megyei Múzeumi Híradó (Szentendre) Poetics (Amsterdam) Pohakka (Helsinki) A Ráday Gyűjtemény Évkönyve (Budapest) Rajztanítás (Budapest) Revista de Etnografie si Folclor (Bucuresti) Református Egyház (Budapest) Reformátusok Lapja (Budapest) Református Szemle (Cluj-Napoca) Revue d'Études Sud-Est Européenne (Bucure§ti) Revue d'Histoire du Théátre (Paris) Revue de Littérature Comparée (Paris) Revue des Sciences Humaines (Lille) Revue Romaine d'Histoire (Bucure§ti)

21 Revue Roumaine Rinascita RRLing RSU Ruch Literacki RusszLit Sananjalka Savaria Scena SchAfV SEER Semiotica Sinn und Form Slavia Slavic Review Slavica SlavSl Slovenská Literatura SlovNár SlovPohl'ady SMK SMM Sociologus SOF Som SomHonHír Somogy megye múltjából SomogyiKönyvtMűhely Sonntag SoprSz SovFu

Revue Roumaine (Bucuresti) Rinascita (Roma) Revue Roumaine de Linguistique (Bucuresti) Rivista di Studi Ungheresi (Roma) Ruch Literacki (Kraków) Russzkaja Lityeratura (Moszkva) Sananjalka (Turku) Savaria. A Vas megyei múzeumok értesítője (Szombathely) Scena (Berlin) Schweizerisches Archív für Volkskunke (Zürich-Basel) The Slavonic and East European Review (London) Semiotica (Amsterdam) Sinn und Form (Berlin) Slavia (Praha) Slavic Review (New York) Slavica (Debrecen) Slavica Slovaca (Bratislava) Slovenská Literatura (Bratislava) Slovensky Národopis (Bratislava) Slovenské Pohl'ady (Bratislava) Somogyi Múzeumok Közleményei (Kaposvár) Somogy Megye Múltjából (Kaposvár) Sociologus (Berlin) Südost-Forschungen (OldenburgMünchen) Somogy (Kaposvár) Somogyi Honismereti Híradó (Kaposvár) Somogy megye múltjából (Kaposvár) Somogyi Könyvtári Műhely (Szeged) Sonntag (Weimar-Berlin) Soproni Szemle (Sopron) Sovjetskoe finnougrovédenie (Soviet Fenno-Ugric Studies, Tal­ linn)

22

Specimina fennica Specimina sibirica SR SRev SSlav Stádium Staféta StatSz StUBB StudCom Stúdium StudLittDebr StudMus SüdOE-Mit SUSA Szabolcs-SzatmáriSz Szabolcs-Szatmármhelytörtír Szakmunkásnevelés Száz SzB-A-Z SzegE SzegediKM SZEJN Széphalom SZF SZHH SZI Szín-Kép Szính

Specimina fennica (Pécs) Specimina sibirica (Pécs) Slovenská Rec (Bratislava) Slavisticna Revija (Ljubljana) Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungarica (Budapest) Stádium (Budapest) Staféta (Budapest) Statisztikai Szemle (Budapest) Studia Universitatis Babes-Bolyai Series Philologica (Cluj-Napoca) Studia Comitatensia. Tanulmányok Pest megye múltjából (Szentendre) Stúdium. Acta Iuvenum Universita­ tis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominatae (Debrecen) Studia Litteraria (Debrecen) Studia Musicologica (Budapest) Südosteuropa Mitteilungen (München) Suomalais-ugrilaisen seuran alkakauskirja (Journal de la Société Finno-ougrienne, Helsinki) Szabolcs-Szatmári Szemle (Nyíregyháza) Szabolcs-Szatmár megyei helytörté­ netírás (Nyíregyháza) Szakmunkásnevelés (Budapest) Századok (Budapest) Szülőföldünk Borsod-AbaújZemplén (Miskolc) Szegedi Egyetem (Szeged) Szegedi Könyvtári Műhely (Szeged) Székesfehérvári Egyházmegye Jubi­ leumi Névtára (Székesfehérvár) Széphalom (Sátoraljaújhely) Szabad Föld (Budapest) Szécsényi Honismereti Híradó (Szécsény) Szovjet Irodalom (Budapest) Szín-Kép. A Népművelés mellékle­ te (Budapest) Színház (Budapest)

23

SzínhSz Szivárvány SzMMÉ SZMN Szociológia Szocnev Szövetkezeti ipar Szovremennaja dramaturgija SzTKözl Tábortűz Tanárképz. és Tud Táncműv TáncművDok TánctudT TanTolnamtört Tanújs TanulmBpM Társkut TársSz TárstudKözl Teatör TechnikatörtSz Tejipar Téka Településfejlesztés Teol TermTárs Tértárs TETT The AHR

Színházi Szemle (Budapest) Szivárvány (Chicago, 111.) Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv (Szolnok) Szolnok Megyei Néplap (Szolnok) Szociológia (Budapest) Szocialista Nevelés (Bratislava) Szövetkezeti ipar (Budapest) Szovremennaja dramaturgija (Moskva) A Szombathelyi Tanárképző Főis­ kola Tudományos Közleményei (Szombathely) Tábortűz (Bratislava) Tanárképzés és Tudomány (Budapest) Táncművészet (Budapest) Táncművészeti dokumentumok (Budapest) Tánctudományi Tanulmányok (Budapest) Tanulmányok Tolna megye történe­ téből (Szekszárd) Tanügyi Újság (Bucure§ti) Tanulmányok Budapest Múltjából (Budapest) Társadalomkutatás (Budapest) Társadalmi Szemle (Budapest) Társadalomtudományi Közlemé­ nyek (Budapest) Teatör (Sofija) Technikatörténeti Szemle (Budapest) Tejipar (Budapest) Téka (Szentendre) Településfejlesztés (Budapest) Teológia (Budapest) Természet és Társadalom (Budapest) Tér és társadalom (Pécs) Természet, ember, tudomány, tech­ nika (Bucure§ti) The American Historical Review (Washington)

24

The Journal of Modern History Théátre en Europe TheolSz TM TolnaiKtáros Tools and Tillage TörtMúzK TörtstatT TörtSz Törttan Ttáj TűzMÉ Twórczosc UAJb UAJbNF ÚF Úl ÚjAur ÚjÉ ÜjEmb ÚjFo , Újhold-Évkönyv Újídő ÚjLátóh ÚjSymp UjSz ÚjT ÚMGy Unió Universitas Univerzum Utunk Üzenet Vágóállat és hústermelés Városép VasiSz

The Journal of Modern History (London) Théátre en Europe (Paris) Theológiai Szemle (Budapest) Turista Magazin (Budapest) Tolnai Könyvtáros (Szekszárd) Tools and Tillage (Kjzfbenhavn) Történeti Múzeumi Közlemények (Budapest) Történeti Statisztikai Tanulmányok (Budapest) Történeti Szemle (Budapest) Történelemtanítás (Budapest) Tiszatáj (Szeged) Tűzoltó Múzeum Évkönyve (Budapest) Twórczosc (Warszawa) Ural-Altaische Jahrbücher (Bloomington, Ind.) Ural-Altaische Jahrbücher Neue Folge (Wiesbaden) Üj Fórum (Budapest) Üj írás (Budapest) Üj Aurora (Békéscsaba) Új Élet (Budapest) Üj Ember (Budapest) Üj Forrás (Tatabánya) Üjhold-Évkönyv (Budapest) Új Idő (Budapest) Új Látóhatár (München) Új Sympozion (Növi Sad) Új Szemle (Budapest) Új Tükör (Budapest) Új Mindenes Gyűjtemény (Bratislava) Unió (Budapest) Universitas (Pécs) Univerzum (Budapest) Utunk (Cluj-Napoca) Üzenet (Subotica) Vágóállat és hústermelés (Budapest) Városépítés (Budapest) Vasi Szemle (Szombathely)

25

VasmKtárÉrt VeszprémiTTár VHK Viata Romineasca Vig Vil Visszhang Vlastivedny Casopis VmHT VMM VMMK Volksk Volksstimme Vság Weimarer Beitráge Wochenpresse World Literature Today XVIIe siécle Zalaigyűjt ZalaiH ZblattfB ZbSlovNármuzEtn ZDL ZenetudD ZfAA ZfBalkanologie ZffluB ZffürSem

Vas Megyei Könyvtárak Értesítője (Szombathely) Veszprémi Történelmi Tár (Veszprém) Vasi Honismereti Közlemények (Szombathely) Viata Romineasca (Bucuresti) Vigilia (Budapest) Világosság (Budapest) Visszhang (Veszprém) Vlastivedny Casopis (Bratislava) Veszprém Megyei Honismereti Ta­ nulmányok (Veszprém) Vas Megye Múltjából. Levéltári Évkönyv (Szombathely) Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei (Veszprém) Volkskunst. Zeitschrift fúr volkstümliche Sachkultur (München) Volksstimme (Wien) Valóság (Budapest) Weimarer Beitráge (Weimar-Berlin) Wochenpresse (Wien) World Literature Today (Oklahoma) XVIIe siécle (Paris) Zalai gyűjtemény (Zalaegerszeg) Zalai Hírlap (Zalaegerszeg) Zentralblatt für Bibliothekwesen (Berlin) Zbornik Slovenského Národného Muzea Etnográfia (Martin) Zeitschrift fíir Dialektologie und Linguistik (Wiesbaden) Zenetudományi Dolgozatok (Budapest) Zeitschrift für Agrargeschichte und Agrarsoziologie (Frarikfurt am Main) Zeitschrift für Balkanologie (Wiesbaden) Zeitschrift für Bibliothekwesen und Bibliographie (Frankfurt am Main) Zeitschrift für Semiotik (Wiesbaden)

26 ZfV Zmúz Znounuk ZPh ZSL ZSlaw

Zeitschrift fíir Volkskunde (Stuttgart) Zalai Múzeum (Zalaegerszeg) Zounuk(Szolnok) Zeitschrift fíir Phonetik. Kommunikationsforschung und Wissenschaft (Berlin) Zeitschrift für Siebenbürgische Landeskunde (Köln-Wien) Zeitschrift für Slawistik (Berlin)

A magyar irodalomtudomány bibliográfiája, 1989 Összeállította Dobó Katalin

TARTALOMJEGYZÉK Irodalomtudomány - Általános rész (Hungarológia. Bibliográfiák és 31 repertóriumok) Összehasonlító irodalomtörténet, irodalmi kapcsolatok 36 Irodalomelmélet, nyelv, stílus, fordítás 42 Régi magyar irodalom 46 Felvilágosodás, reformkor 52 XIX. század II. fele 55 XX. század I. fele (1945-ig) 56 XX. század II. fele (1945-től) 58 Magyar irodalom külföldön 62 Csehszlovákia 62 Jugoszlávia 64 Románia 65 Szovjetunió 67 Egyéb országok 67 Egyes szerzők 70 1989-ben ismertetett irodalomtörténeti müvek 202

IRODALOMTUDOMÁNY

Általános rész (Hungarológia. Bibliográfiák és repertóriumok) ANDRASFALVY Bertalan: Néphagyomány és nemzeti művelődés. A Szent István-i mü. = Hitel 1989.4. sz. 34-37. ANTALÓCZI Lajos: Az egri Főegyházmegyei Könyvtár története, 1793-1989. Főegy­ házmegyei Könyvtár, Eger, 1989. 64 1. BALÁZS Ádám: Hungarológusok Brüsszelben. = Él 1989. 12. sz. 2. [Magyar kultúra európai kultúra. Nemzetközi kollokvium] BALÁZS Ádám: Hungarológiai tanácskozás Brüsszelben. = MHírek 1989. 7. sz. 23. BALÁZS Mihály: írók, költők gyermek- és ifjúkora. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 528 1. BANDI László: A veszprémi nyomdászat két évszázada. Pannon Nyomda, Veszprém, 1989. 194 1. BARTA László: A spanyolországi hungaricakutatás története. = LSZ 1989. 2. sz. 76-84. BEKÉ György: Régi erdélyi skólák. Barangolások térben és időben. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.4141. Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. (Szerk. Hatvány Lajos. Fotó: Gink Károly. Sajtó alá rend. Erki Edit.) Officina Nova, Bp., 1989. 923 1. *BISZTRAY György: Lo studio della lingua e della letteratura ungherese nelPAmerika del Nord. = RSU 2. sz. 1988. 132-137. BITSKEY István: Magyar szak a bécsi egyetemen. = ÚjFo 1989. 4. sz. 76-80. BOROS István: A Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtár kéziratkatalógusa. OSZK, Bp., 1989. 2111. (Magyarországi egyházi könyvtárak kéziratkatalógusai 7.) *CORRADI MUSI, Carla: Le stampe de soggetto ungherese del „Fondo Palatino" presso la Bibliotheca Palatina di Parma. = RSU 3. sz. 1988. 117-128. [A magyar vonatkozású metszetek katalógusával] CSATLÓS Istvánná: Abaúj-Torna, Gömör-Kishont és Zemplén megyei hírlapok és fo­ lyóiratok bibliográfiája 1918-ig. Magyar Történelmi Társulat Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Csoportja-Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 1989. 133, 8 1. DANOCZI Balázs: A veszprémi nyomdászat kétszáz éve. = MGrafika 1989.4. sz. 55-58. *Dunatáj-repertórium, 1978-1987. (Összeáll. Bábel Ernőné.) Béri Balogh Ádám Múze­ um, Szekszárd, 1988. 125 1. FÁBIÁN Ernő: Háromszék szellemi kisugárzása. = Honism 1989. 6. sz. 38-44. FEJÉR Gyula: Mi magyarul vagyunk emberek. Beszélgetések a magyarságtudatról itthon és a nagyvilágban. Hírnök, Bp., 1989. 180 1., 38 t. Gyermek- és ifjúsági irodalom, 1965-1985. (Összeáll., szerk. Benkő Zsuzsanna.) Mú­ zsák, Bp., 1989. 463 1. (Könyvtári kis tükör) [Ajánló könyvjegyzék]

32 *GYÖRGY Lajos: Az anekdota. - A magyar regény előzményei. - Tanulmányok. Az anekdota. 40-64. - A magyar anekdota története és egyetemes kapcsolatai. 65-126. A magyar regény előzményei. 1. A magyar nyelvű román élete. 127-190. - 2. Kedvelt román-típusok. 190-245. - 3. A román úttörése és a regény bevonulása. 246-249. 77 ismeretlen dokumentum a régi Nemzeti Színházból, 1838-1885. (Vál. Staud Géza. Szerk., előszó Kerényi Ferenc. Jegyz. Kerényi Ferenc, Neumayer Katalin.) Múzsák, Bp., 1989. 226 1. Hungárián Information and Cultural Centre. 1978-1988. (Ed. by László Nyusztay, Zol­ tán Vass.) Hungárián Inf. and Cult. Centre, New Delhi, 1989. 24 1., 161. A hungarológia oktatásának és elmélete és gyakorlata. Válogatás a magyar lektori konfe­ renciák előadásaiból, 1969-1986. (Szerk. B. Nádor Orsolya, Giay Béla, Varga Márta.) 1-2. köt. Hungarológiai Központ, Bp., 1989. 368, 312 1. (Hungarológiai ismerettár 1-2.) ILLÉS György: Szerelmek könyve. Arcképek a magyar irodalomból. Göncöl, Bp., 1989. 180 1. Irodalomtörténeti tanulmányok. (Szerk. Farkas Péter, Nóvák László.) Pest Megyei Mú­ zeumok Igazgatósága, Szentendre, 1989. 692 1. (Studia Comitatensia 19.) KANYAR József: Népoktatás a Dél-Dunántúlon a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában, 1770-1868. Akadémiai, Bp., 1989. 486 1. KÁRPÁTI Béla: Miskolci irodalom, irodalom Miskolcon. Művészeti és Propaganda Iroda, Bp., 1989. 300 1. KERTÉSZ Gyula: Híradás a „Magyar könyvészet 1921-1944" műhelyéből. = OSZKHír 1989. 7-8. sz. 65-66. KEVEHÁZI Katalin: Az Evangélikus Országos Levéltár V. 1. jelzetű levélgyűjteménye. JATE, Szeged, 1989. 35 1. (A Lymbus füzetei 2.) Kisvárosok. Pest megyei irodalmi térképek. A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Pest Megyei Tagozata alakuló konferenciájának előadásai. (Szerk. Kovács József László.) Zsámbéki Tanítóképző Főiskola, Zsámbék, 1989. 132 1. (Főiskolai füzetek, Zsámbék 10.) Kortárs magyar írók kislexikona, 1959-1988. (Főszerk. Fazakas István.) Magvető, Bp., 1989.4711. KOSÁRY Domokos: Nemzeti fejlődés, művelődés, európai politika. (Előszó Glatz Fe­ renc.) MTA Történettudományi Intézete, Bp., 1989. 108 1. (Társadalom- és művelődés­ történeti tanulmányok 4.) KOVÁCS I. Gábor: Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendáriumok történeti és művelődésszociológiai vizsgálata. Akadémiai, Bp., 1989. 241 1. KŐSZEGFALVI Ferenc: Hódmezővásárhelyi pótlások a Csongrád megyei sajtóbiblio­ gráfiához. = MKsz 1989. 2. sz. 207-215. Középkori kódexeink feltárása és megóvása. MTA Művészettörténeti Kutató Csoport, Bp., 1989. 110 1. [A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat és az MTA Kö­ zépkori Munkabizottsága által 1987. nov. 5-én tartott tudományos tanácskozás anyaga] Külföldi időszaki kiadványok (KIK) a magyar könyvtárakban a 17. századtól 1970-ig. (Szerk. Csillag Lászlóné.) 4. köt. H-K. OSZK, Bp., 1989, 667 1., 1 mell. [164 1.] LIPCSEY Ildikó: 1581-1945-1959. = ÚjAur 1989. 6. sz. 23-34. [A kolozsvári egyetem történetéből] LISZTES László: Beszámoló a 2. Országos Bibliográfiai Értekezlet előkészítéséről. = MKsz 1989.4. sz. 4 1 0 ^ 1 1 . LIZANEC, Petro: Hungarológiai Központ a Szovjetunióban. = Szí 1989. 5. sz. 147-153.

33

MADÁR Lajos: Magyar irodalmi antológiák és gyűjtemények. Nagy a világ-Oláh Gábor ébresztése. Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp„ 1989. 2195-2437. 1. (A Petőfi Irodalmi Mú­ zeum bibliográfiai füzetei 31-34.) Magángyűjtemények Magyarországon, 1564-1716. Könyvjegyzékek bibliográfiája. (Szerk. Monok István.) JATE, Szeged, 1989. 155 1. (Könyvtártörténeti füzetek 5.) A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája, 1982. (Szerk. Velich Sándorné.) OSZK, Bp., 1989. 629 1. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. 7. köt. 1905-1945. Személyi rész II. L-Zs. (Szerk. Botka Ferenc, Vargha Kálmán.) Akadémiai, Bp., 1989. 789 1. Magyar könyvészet 1921-1944. A Magyarországon nyomtatott könyvek szakosított jegyzéke. 5. kötet. Művészet, sport, földrajz, életrajz, történelem. (Szerk. Kertész Gyula.) OSZK, Bp., 1989. 787 1. Magyar Nemzet, 50 év. Emlékkönyv, 1938-1988. (Szerk. Martin József.) Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Bp, 1989. 336 1. Magyar népmesekatalógus. 8. A magyar hazugságmesék katalógusa. AaTh 1875-1999. (Összeáll, bev. Kovács Ágnes, Benedek Katalin.) MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp, 1989.278 1. A magyar nyomda-, könyv-, sajtó- és könyvtártörténeti szakirodalom 1988-ban. = MKsz 1989.4. sz. 419-427. A magyar sajtó a könyvszakmáról. (1988. január 1.-december 31.) Válogatott cikkbibli­ ográfia. = AKönyv 1989. 1. sz. 141-156. Magyar Szemle. Repertórium és tartalomelemzés. 1. Bevezető és címjegyzék. 2. Mutatók és tematikus válogatás. (írta, összeáll. Saád József.) Fővárosi Szabó Ervin KönyvtárELTE, Bp, 1989. 223, 191 1. (Magyar szociológiatörténeti füzetek 3.) Magyarországi boszorkányperek. Kisebb forráskiadványok gyűjteménye. (Összeáll. Klaniczay Gábor, Kristóf Ildikó, Pócs Éva.) 1-2. köt. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp, 1989. 13, 526; 528-946.1. A magyarországi iskolai értesítők bibliográfiája. 1. köt. XVIII. századi érdemsorozatok. (Összeáll. Dörnyei Sándor, V. Ecsedy Judit, Pavercsik Ilona.) Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp, 1989. 213 1. (A magyar neveléstörténet forrásai 3.) MAZSU János: A hungarológia egyik kiemelkedő amerikai központja: Bloomington, Indiana. = ÚjFo 1989. 5. sz. 93-97. MÉSZÁROS István: A tankönyvkiadás története Magyarországon. Tankönyvkiadó, Bp, 1989. 183 1, lót. Milyen a magyar? (Szerk. Halász György.) Magyar Világ, Bp, 1989. 117 1. [A Magyar Hírek körkérdésére válaszol Ballá László, Fekete Gyula, Ferdinandy György, Keresztury Dezső, Köpeczi Béla és mások.] MISKA János: Magyarsággyűjteményeink megőrzése. = NyéK 76 sz. 1989. 88-90. [Kanadában] Moldvai csángó-magyar okmánytár, 1467-1706. - Documenta Hungarorum in Moldávia, 1467-1706. 1-2. köt. (Szerk, bev, jegyz. Benda Kálmán.) Magyarságkutató Intézet, Bp, 1989. 454, 459-849.1, 12 t. (A magyarságkutatás könyvtára 1-2.) MONOK István: A Belga Királyi Könyvtár kézirattárának magyar vonatkozású útleírá­ sai. JATE, Szeged, 1989. 37-76.1. (A Lymbus füzetei 3.) Művelődés, 1976-1985. Repertórium. (Összeáll. Saliga Zsuzsanna. Mutató Saliga Lászlóné.) JATE, Szeged, 1989. 292 1. (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae)

34

NAGY Éva: A pannon táj könyvművészete a XVI-XIX. században. = VasiSz 1989. 3. sz. 418^124. Nemzettudat és a magyar jövő. = ÚjLátóh 1989. 1. sz. 59-80. [Király Béla, Papp László, Radnóti Sándor, Hellenbart Gyula előadásai. A Magyar Baráti Közösség ankétja, 1987. okt. 23-25.] PAMLÉNYI Ervin: Pályák és irányok. Historiográfiai és művelődéstörténeti tanulmá­ nyok. (Előszó Diószegi István. Összegyűjt., szerk. Pritz Pál.) Akadémiai, Bp., 1989. 263 1., 1 t. PAPP Árpád: Hazai tükörcserepek. Irodalmi jegyzetek, esszék. Módszertani segédanyag. Somogy Megyei Levéltár-Somogy Megyei Pedagógiai Intézet, Kaposvár, 1989. 42 1. (Iskola és levéltár 30.) PAPP János: A szép könyv dicsérete. A Tevan könyvek kritikái. Kner Nyomda, Békés­ csaba, 1989. 34 1. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 16.) PETRIK Géza: Magyarország bibliographiája, 1712-1860. - Bibliographia Hungáriáé 1712-1860. 7. köt. Pótlások Petrik Géza Magyarország bibliographiája 1712-1860 c. művéhez. 1701-1800 között megjelent magyarországi (és külföldi magyar nyelvű) nyomtatványok. - Additamenta ad opus Géza Petrik Bibliographia Hungáriáé 1712— 1860. Catalogus librorum annis 1701-1800 in Hungária (alibique lingua Hungarica) editorum. (Összeáll. Bayer Lászlóné. Szerk. Pavercsik Ilona.) OSZK, Bp., 1989. 570 1. PINTÉR Márta Zsuzsanna: „Iskoladráma és folklór." Tudományos konferencia, Noszvaj, 1988. október 13-15. = ItK 1989. 1-2. sz. 189-190. Pisateli Vengrii. Ocerki, stat'i, esse. (Sóst. Z. Gerenöera.) Raduga, Moskva, 1989. 301 1. [Válogatás magyar irodalomtörténészek tanulmányaiból] POMOGÁTS Béla: Szimpozion Ungváron. = Él 1989. 25. sz. 6. [Az ungvári egyetem Hungarológiai Központjának megalakulása alkalmából] POSZLER György: Gondolkodó magyarok. In: P. Gy.: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. 178-220. [A sorozat első tizennyolc kötete] PUSZTAY János: A gyakorlati hungarológia műhelyei. (A Debreceni Nyári Egyetem 60 éves fennállása kapcsán.) = FoktSz 1989. 2. sz. 118-121. PUSZTAY JÁNOS: Új német nyelvű hungarológiai kiadvány: Berliner Beitrage zur Hungarologie. = MNy 1989. 4. sz. 497^-98. Reformgondolkodás Magyarországon a XIX. században. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1989. 240 1. (Múzeumi értekező 5.) [Sréter János (1806— 1842), Kubinyi Ferenc (1796-1874), Nagy Iván (1824-1898). Tanulmányok] Régi könyveink és kézirataink katalógusa. Dézsi Lajos kézirathagyatéka. (Összeáll. Monok István.) JATE, Szeged, 1989. 7, 113 1. (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae 10/1.) Repertórium, 1968-1988. (Összeáll. Hegedűs Béla.) József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1989. 92 1. [Komárom Megyei Könyvtáros] RESS Imre: Die Ergebnisse der Hungarica-Erschliessung im Osterreichischen Staatsarchiv. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 522-526. RUZICSKA Pál: Storia sentimentale di una rivista: „Corvina" (1921-1955). = RSU 4. sz. 1989. 11M35. [SÁRKÖZY PÉTER] S. P.: „Culture hongroise - culture européenne." Colloque hungarologique international organisé par l'Association pour la Promotion de l'Étude des Langues Modernes. Bmxelles, 17-19. novembre 1988. = RSU 4. sz. 1989. 177178.

35 [SÁRKÖZY Péter] S. P.: 11 Primo Consiglio Scientifico del Centro Interuniversitario per gli Studi Ungheresi in Itália (Roma, 23 Gennaio 1990). = RSU 1989. 4. sz. 183-184. [SÁRKÖZY Péter] S. P.: „Una volta fii grandé l'Ungheria..." Simposio italo-ungarocanadese sulla frandezza mediovale dell'Ungheria al V Congresso deli' „American Hungárián Educators' Association" e deli' „Hungárián Studies Association of Canada". Universitá di Toronto, 11-13. Maggio 1989. = RSU 4. sz. 1989. 180-183. SEBESTYÉN Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. Átd., bőv. kiad. Tolna Me­ gyei Könyvtár, Szekszárd, 1989. 396 1., lót. SZÁVAI János: Introduction á la littérature hongroise. Akadémiai-Maisonneuve, Bp.Paris, 1989. 1791. Szeged színháztörténetének forrásai a Csongrád Megyei Levéltárban. 1. köt. 1719-1886. 2. köt. 1886-1919. (Összeáll, bev. Dunainé Bognár Júlia.) Magyar Színházi Intézet, Bp., 1989. 284 1., 14 t ; 222 1., 14 t. (Színháztörténeti könyvtár 18, 21.) * SZEGED Y-MASZÁK Mihály: Rhythm in music and literature. = UAJb 60. sz. 1988. 161-168. Szellemi elődeink 2. A Bessenyei Társaság 1989. első félévi rendezvényei keretében elhangzott előadások rövidített szövege. (Szerk. Futaky László.) Bessenyei Társaság, Nyíregyháza, 1989. 59 1. (Társasági füzetek 3.) Szépirodalmi gyűjteményes kötetek elemző katalógusa, 1978-1986. (Anyaggyűjtés, szerk. Papp Józsefné, Bori Erzsébet, Gulyás Zuszsa.) 1. köt. A-K. 2. köt. L-Z. Fővá­ rosi Szabó Ervin Könyvtár, Bp., 1989. 138, 212 1. SZÖRÉNYI László: Bevezetés a delfmológiába. Ars Mutilandi Hungarica. 1^1. = 2000 1989. máj. 56-63.; júl. 49-57.; szept. 53-58.; nov. 55-61. SZÖRÉNYI László: „Multaddal valamit kezdeni." Nemzet és lakosság. 8-20. - „A szent hazának képe." Őstörténet és epika Zrínyitől Krúdyig. 208-221. - Szöveggondozás - magyar módra. Delfinológiai vázlat. 250-277. TÁL Gizella: Emberi sorskérdések könyve a Biblia. Beszélgetés Reisinger János iroda­ lomtörténésszel. = Jászk 1989. 1. sz. 29-31. Tanyavilág, 1937-1940. Repertórium. (Összeáll. Saliga Lászlóné.) JATE, Szeged, 1989. 7, 122 1. (Acta Universitatis Szegediensis de Attila József Nominatae. Acta bibliothecaria 10.) *TARNAI Andor: Überlegungen zur Erkundung und Erschliessung von Hungarica in Bibliotheken der DDR. = BBH 3. sz. 1988. 249-259. Telekiek alapítványa. Az Akadémiai Könyvtár az alapítástól az önálló könyvtárépületig, 1826-1988. (Összeáll. Fekete Gézáné.) MTA Könyvtára, Bp., 1989. 199 1. (A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közleményei 99.) [Tanulmányok] TEVAN Andor: Narancsliget az Északi-sarkon. A nyomda könyvkiadásának történeté­ ből. Kner Nyomda, Békéscsaba, 1989. 60 1., 1 t. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füze­ tei 17.) Tolnai emberek. (XVII. Országos Honismereti Akadémia, Szekszárd, 1989.) (Szerk. Rosner Gyula.) Hazafias Népfront Tolna Megyei Bizottsága, Szekszárd, 1989. 51 1. TÖTTŐS Gábor: A mecenatúra évszázadai Tolna megyében (1549-1948). = Dunatáj 1989. l.sz. 44-50. *VEENKER, Wolfgang: Wissenschaftsgeschichtliches ??? zur Finnugristik/Hungarologie in der Bundesrepublik Deutschland. = BBH 3. sz. 1988. 153-166. Verselemzések válogatott bibliográfiája. (Összeáll., szerk. Nász János, Petényi Erzsébet.) 4., bőv. kiad. József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1989. 259 1.

36 V. WINDISCH Éva: Az újkori hungarikum kézirat-kataszter (HKK) munkálatairól. = MKsz 1989. l.sz. 61-70.

Összehasonlító irodalomtörténet, irodalmi kapcsolatok *Anglo-Irish and Irish literature. Aspects of language and culture. Vol. 1-2. (Ed. by Birgit Bramsback, Martin Croghan.) Uppsala University, Uppsala, 1988. 228, 273 1. PÁLFFY István: The encountering of two cultures. Ireland and Hungary. 2. 243-237. KURDI Mária: Ireland' s road intő Hungary. Irish literature and the Hungárián literary world, 1976-85.2.249-256. BÁRÁNYI Ferenc: A képzelet finom rezdülései. Nemes Nagy Ágnes versei olaszul. = Él 1989. 25. sz. 4. Beitrage der Fachtagung von Germanisten aus Ungarn und der Bundesrepublik Deutschland in Budapest 1899. (Hrsg. von Hans-Joachim Althof, Árpád Bernáth, Károly Csűri.) JATE-DAAD, Szeged-Bonn, 1989. 606, 18 1. BÍRÓ Sándor: Kisebbségben és többségben. Románok és magyarok 1867-1940. (Előszó Mester Miklós. Szöveggond. Csapody Miklós, K. Lengyel Zsolt, Szász Judit Anna.) Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bern, 1989. 587 1. BODRI Ferenc: Egy regénytöredék sorsa és a szerző magyarhoni viszontagságai. = Úí 1989. 9. sz. 106-117. [Heinrich Heine: Der Rabbi von Bacherach] BOJTÁR Endre: Tény és vélemény. Emigránsok. = Liget 1989. 1. sz. 105-115. [Hamvas Béla és Stanislaw Vincenz] BORDE, Valentin: Drumul din 1988 apre Blaj. = Transilvania 1989. 4. sz. 19-20. [Mihai Eminescu magyar kapcsolatairól] BOSNYÁK István: Az ifjú Ady-fordító indulása. Danilo Kis levele Sinkó Ervinhez. = Híd 1989. 11. sz. 1312-1315. [1958.] BUKTA Zsuzsa: Vendégünk: Itamar Jaoz-Keszt. = Él 1989. 48. sz. 7. [Interjú] BUKTA Zsuzsa: Vendégünk: Alfréd Marnau. = Él 1989. 20. sz. 7. [Interjú] BUKTA Zsuzsa: Vendégünk: Czeslaw Milosz. = Él 1989. 26. sz. 4. [Interjú] CSÁKI Judit: Ki a nagyvilágba. Vámos Miklós két egyfelvonásosa New-Yorkban. = Szính 1989. 9. sz. 37-38. DÁVIDHÁZI Péter: Az „igazi" Shakespeare apostolai. Babits Mihálytól Németh László­ ig. = Úí 1989. 2. sz. 81-90. DÁVIDHÁZI Péter: „Isten másodszülöttje". A magyar Shakespeare-kultusz természet­ rajza. Gondolat, Bp., 1989. 377 1. DOBOSSY László: Társadalom és irodalom a századfordulón. Néhány észrevétel a tár­ sadalmi regényről a kelet-közép-európai irodalmakban. In: D. L.: Gondban, reményben azonosan. 56-71. Eminescu a magyar irodalomban. (Vál, összeáll., előszó, jegyz. Mózes Huba.) Kriterion-Európa, Bukarest-Bp., 1989. 466 1. [Versek, tanulmányok] GÁLDI László: Megragadó szintézis. 314-325. - KAKASSY Endre: Az utolsó mene­ külés. 325-330. - SZILÁGYI Domokos: A költő életei. 331. - SZÉKELY János: Eminescu pillanata. 332. - BARDÓCZ Árpád: Finta Gerő Eminescu-fordításai. 333334. - MAJTÉNYI Erik: Eminescu magyarul. 334-344. - KACSÓ Sándor: Az 1966-os

37

bibliofil magyar Eminescu-kötet. 345-350. - KACSÓ Sándor: Egy monográfia előz­ ményeiről. 350-355. - LŐRINCZI László: Ihletett tudomány. 355-362. - JANCSIK Pál: Egy világirodalmi ihlet nyomában. 352-368. - FRANYÓ Zoltán: Ötven év Eminescuval. 369-373. - SZEMLÉR Ferenc: Ezer sor. 373-388. - KISS Jenő: Egy fordítás nem mindennapi története. 388-394. - DSIDA Jenő: Titkok a versfordítás műhelyéből. 394-398. - SZABÉDI László: Glosszák Eminescu Glosszájához. 398403. - MÓZES Huba: A Glossza változatai és két magyar fordítása. 403-^108. HORVÁTH Tibor: Egy vers - öt változatban. 419-424. - DÁVID Gyula: A magyar olvasó Eminescu-képe. 4 2 5 ^ 3 1 . ESTERHÁZY Péter: A halacska. = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 220-227. [Mai magyar irodalmunk külföldi tükörben] FEKETEKÚTY László: Magyarország New Jersey állam tankönyveiben. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 540-549. FÖLDEÁK Iván: Irodalmunk külföldi barátai. Jurij Bem. = ÚjT 1989. 44. sz. 17. FÖLDEÁK Iván: Irodalmunk külföldi barátai. Camilla Mondral. = ÚjT 1989. 9. sz. 16. FRIED István: Goethe és Kazinczy. (Goethe magyar recepciójának néhány kérdése.) = It 1989. 2. sz. 229-265. FRIED István: Kapcsolattörténet, komparatisztika, műelemzés. A kapcsolattörténet né­ hány elvi-módszertani kérdése. = Dunatáj 1989. 3.sz. 13-17. FRIED István: A regény jövője, a jövő regénye. = Él 1989. 23. sz. 6. [Összehasonlító irodalomtudományi konferencia Innsbruckban, 1989 májusában] FRIED István: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. Az egyes, az általános és az irodalom. 17-27. - A nemzeti irodalom - mint komparatisztikai probléma. 28^13. - Közbevetett megjegyzések a kétnyelvűségről. 44-61. - Ütemeltolódás és a művelődési kapcsolatok korszakolása. 62-73. - Az epika átváltozásai. Jegyzetek Vörösmarty A két szomszédvár és Mickiewicz Pan Tadeusz című müvéhez. 124-146. - Ady Endre és a szomszéd népek irodalma. 161-170. „Nyugat csapatjának keleti zászlója". Móricz Zsigmond és a XX. századi kelet-közép­ európai próza néhány kérdése. 181-193. - Babits Mihály és az orosz irodalom. 194— 211. - József Attila kelet-közép-európai helye. 212-222. - Jovan Jovanovic Zmaj komparatisztikai aspektusból. 274-281. - A magyar irodalomtudományi szlavisztika céljai és perspektívái. 311-326. - A kelet-közép-európai komparatisztika és kontaktológia problémáihoz. A cseh-magyar irodalmi kapcsolatok fejezeteiből. 327-356. - A szlovén és a magyar irodalom „találkozásai". 357-375. - Az összehasonlítás lehe­ tőségei a kelet-közép-európai irodalmak vizsgálatában. 376-390. GÁBOR Éva: Mór-Budapest-Párizs-Bois Colombes. (A magyar irodalom párizsi köve­ te.) = Délszig 15. sz. 1989. 38-40. [Beregi Tivadar] GARAJ Lajos: Egy irodalomtudós jubileuma. Karol Tomis hatvanéves. = KálvinistaSzle 1989. 8. sz. 857-859. GEORGE, Emery: Kiegészítő megfigyelések Radnóti Miklós Hölderlin-recepciójának kérdéséhez. = ItK 1989. 1-2. sz. 136-146. GEORGE, Emery: Miklós Radnóti and Friedrich Hölderlin as readers of the Book of Nahum. = HS 1989. 1. sz. 91-118. *GHENO, Danilo: Carlo Tagliavini (1903-1982), magiarista e finnougrista. = RSU 3. sz. 1988.129-131. GLÜCK Jenő: Az első magyar nyelvű Eminescu-fordítások. = AHét 1989. 17. sz. 7. [Nagy László és Laurentiu Bran munkái]

38 GORILOVICS Tivadar: „Magyar verses- és daloskönyv" franciául. Jean-Luc Moreau: Poémes et chansons de Hongrie. = Alf 1989. 5. sz. 91-93. GÖMÖRI György: Angol-magyar kapcsolatok a XVI-XVII. században. Akadémiai, Bp., 1989. 137 1. (Irodalomtörténeti füzetek 118.) GÖMÖRI György: Petőfi ír „súgója" - Thomas Moore. (A „Nemzeti dal" geneziséhez.) = It 1989. 4. sz. 676-686. GUSZEV, Jurij: Mit és hogyan? A magyar irodalom útja a szovjet olvasóhoz. = Szí 1989. 6. sz. 141-145. *GYÖRGY Lajos: Az anekdota. - A magyar regény előzményei. - Tanulmányok. A francia hellenizmus hullámai az erdélyi magyar szellemi életben. [A XVIII. sz. má­ sodik felében] 250-272. - A magyar és az orosz irodalom kapcsolatai. 341-357. [1946-os tanulmány részlete] HAJZER Lajos: Radnóti-kötet jelent meg Moszkvában. = Él 1989. 13. sz. 10. *A III. Magyar-Jugoszláv Folklór Konferencia előadásai. Budapest, 1987. november 2 3. 1-2. köt. (Szerk. Kiss Mária.) MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1988. 261 1. DÁVID András: Vuk Stefanovic Karadzic művének magyar vonatkozásairól. 2. 203214. - FRIED István: Vuk Karadzic népköltési gyűjtése befogadásának néhány kérdé­ se. 2. 239-255. A haza köldökzsinórján. Interjú a „Gulag-szigetcsoport" első magyar fordítójával. (Ri­ porter Ónody Éva.) = ÚjT 1989. 37. sz. 23. [Szenté Imre] HOLL Béla: Jodocus Clichtoveus Elucidatoruma és a magyarországi himnuszköltészet európai recepciója. In: Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. 169-182. *Hongaarse literatuur. Den Haag, 1987. DE BIE-KERÉKJÁRTÓ Ágnes: De Hongaarse literatuur in Nederland 1945-1986. 72-78. - BOSCH-ABLONCZY Emőke: De Nederlandse literatuur in Hongarije 19451986. 79-85. HUBAY Miklós: Madách Rómában 1-2. = Él 1989. 36. sz. 6.; 37. sz. 6. [Az ember tragédiája előadásáról] Hungary and European Civilization. (Ed. by György Ránki.) Akadémiai, Bp., 1989. 481 1. (Indiana University Studies on Hungary 3.) JÁVORSZKY Béla: Helsinki beszélgetés Lassi Nummival. = Som 1989. 1. sz. 82-84. Johann Jacob Grynaeus magyar kapcsolatai. (Közread. Szabó András.) JATE, Sze­ ged, 1989. 1911. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történeté­ hez 22.) JÓZSEF Farkas: Erkölcs és hivatástudat. A magyar irodalom Gorkij-képe 1918-1919-ben. 161-176. - Kassák Lajos és a német aktivizmus. 233-240. JÓZSEF Farkas: „Védték hazájukat a teljes megaláztatástól..." Adalék a Tanácsköztársa­ ság nemzetközi irodalmi visszhangjához. = Nagyv 1989. 5. sz. 736-737. K. E.: Túrmezei-versek finnül. = EvE 1989. 13. sz. 2. [Túrmezei Erzsébet] KÁDÁR Judit: Angol elbeszélések a 19. század elejének Magyarországáról. = ItK 1989. 5-6. sz. 574-582. KARIG Sára: Egy magyar regény orosz nyelvű reneszánsza. = ÚjT 1989. 5. sz. 26. [Jókai Mór: Egy magyar nábob] KARIG Sára: Irodalmunk külföldi barátai. Kemal Özer. = ÚjT 1989. 17. sz. 17. KARIG Sára: Petőfi Lettországban. = ÚjT 1989. 17. sz. 23.

39 KIRÁLY Erzsébet: Tasso és Zrínyi. A „Szigeti veszedelem" olasz epikai modelljei. Akadémiai, Bp., 1989. 160 1. (Humanizmus és reformáció 16.) KISS József: Előre! (Egy jelszó irodalmi változatai Uhlandtól Petőfiig.) = ItK 1989. 4. sz. 390-414. KOMÁROMI Sándor: Német nyelvű irodalom befogadása Magyarországon, 1945-1980. 2. köt. ELTE, Bp, 1989. 420 1. (Studia philologica moderna 5.) *KORNYA László: Das Wirken ungarischen Lektorén an der Berliner Universitat 1917— 1945 im Spiegel der von Róbert Gragger begründeten „Ungarischen Jahrbücher". = BBH 3. sz. 1989. 131-140. KOVÁCS Albert: Ellentétek összecsengése: Ady és Jeszenyin. In: K. A: Műfajok, mű­ formák, motívumok. 202-224. LAHDELMA, Tuomo: August Ahlqvist és a magyar irodalom. = Som 1989. 6. sz. 6063. LAKÓ György: A magyar-finn kapcsolatok Hunfalvy Pál levelezése tükrében. = MNy 1989. 2. sz. 236-240. LAKÓ György: Miklós Zsirai unkarilais-suomalaisten suhteiden kehittajána. - Zsirai Miklós a magyar-finn baráti kapcsolatok fejlesztéséért. = Négykezes 1989. 4. sz. 2831. *Laurus Austriaco-Hungarica. KÖPECZI Béla: Der Rebell und der galante Ritter - die Gestalt Imre Thökölys in der europaischen Literatur am Ende des XVII. Jahrhunderts. 209-224. - KÖHBACH, Márkus: Die literarische Widerhall des Verlustes von Ofen 1686 in der türkischen Volksdichrung. 225-274. MADARÁSZ Imre: Örkény Olaszországban. = Nagyv 1989. 10. sz. 1563-1564. [Örkény István: Novelle da un minuto] A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18-19. század fordulóján. - Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum. 1. Beziehungen und Wechselwirkungen an der Wende des 18. und 19. Jahrhunderts. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson - Bécs, 1986. szeptember 1-5. - elhang­ zott előadások. (Szerk. Jankovics József, Kosa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler.) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Bp.-Wien, 1989. 533 1. CSÁKY, Moritz: Die historischen-literarischen Wechselbeziehungen zwischen Österreich und Ungarn an der Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. 17-26. - FRIED István: Irodalmi áramlatok és kölcsönhatások Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. 2733. - BOJTÁR Endre: A nemzeti kérdés és a filológia Közép- és Kelet-Európában. 41^45. - BÖHM Orsolya: Die Literatur und Kultur Ungarns im Spiegel der Wiener Zeitschriften 1800-1820. 46-56. - FUTAKY István: Die Universitat Göttingen und ihre Studenten aus dem Karpatenraum im 18. und 19. Jahrhundert. 69-76. KESZTYsS Tibor: Bedeutung der „Göttingischen Gelehrten Anzeigen" für die Kulturund Geistesgeschichte der Donauvölker, 1739-1812. 83-88. - KOKAY György: Die Bedeutung der Wiener Publizistik für die ungarische Kultur der Aufklarung am Ende des 18. Jahrhunderts. 89-93. - MÁDL Antal: Die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert und ihre literarische Ausstrahlung in Wien bzw. Pest-Buda bis zur Revolution 1848. 94-100. - ÖTVÖS Péter: Die popularphilosophische Rezeption der Wiener Auf­ klarung in Ungarn am Ende des 18. Jahrhunderts. 101-105. - VAJDA György Mihály: Wien als Geburtsstatte von Literaturen um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert. 120-126. - BITSKEY István: Johann Ladislaus Pyrker und die europaische Literatur.

40 150-154. - Dl FRANCESCO, Amedeo: Metastasio és a magyar költői nyelv a 18. szá­ zad második felében. 160-165. - PRAZÁK, Richárd: Die Aufklarungsphase der tscheshischen nationalen Wiedergeburt und Ungarn. 212-227. - SÁRKÖZY Péter: Az olasz árkádikus kultúra közép-európai jelenléte és hatása a XVIII. század végi Magya­ rországon. 228-239. - SZILÁGYI Ferenc: A „Nationalcharakter" s értelmezése Cso­ konainál. (A költő Herder-élményéhez.) 248-255. - VU NGOC Can: Petőfi kapcsolata a népköltészettel és versei vietnami nyelvre fordításának néhány problémája. 262-265. - GÁBRIEL, Astrik L.: Hungárián Students and Masters who Attended both the Universities of Vienna and Paris. 474^185. MOLNÁR GÁL Péter: Mit bámultok annyira romantikusan? = MV 1989. 5. sz. 115128. [Bertolt Brecht színdarabjai a magyar színházakban] D. MOLNÁR István: Egy elfelejtett lengyel-magyar társaság (1927-1939). = Napj 1989. 8. sz. 27-29. [Báthory István Lengyel-Magyar Egyesület] D. MOLNÁR István: Hamvas Bélától Nádas Péterig a „lengyel Nagyvilágiban. = Él 1989. 36. sz. 7. [Literatura na Swiecie, Varsó] MOLNÁR K.: Bibliografie van Hongaarse schrijvers in het Nederlands. (Inleiding Zöld Ferenc.) Forum, Amstelveen, 1989. 114 1. (Forum reeks 7.) Most-Punte-Híd. A Tiszatáj kelet-európai szemléiből. (Vál., szerk. Olasz Sándor.) Zenit, Szeged, 1989. 264 1. NAGY Gáspár: Széljegyzet Cogito úr testtartásához, Zbigniew Herbert és Nagy László segítségével. (Pan Cogito o postawie wyprostowanej.) = Magyarok 1989. 3. sz. 8-10. NEMES NAGY Ágnes: Magyar líra a világban. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 97-101. NÉMETH Gyula: Magyar irodalom a cseh irodalmi sajtóban. = Hét 1989. 12. sz. 15. NÓVÁK Gábor: Észtországi beszélgetés Tiiu Kokla műfordítóval. = Köznevelés 1989. 28. sz. 13. OLASZ Sándor: Gide- és Proust-inspirációk Németh László életművében. = Lit 1989. 3 4. sz. 499-527. Orosz írók magyar szemmel. Szöveggyűjtemény. 3. köt. Az orosz irodalom magyar fo­ gadtatásának válogatott dokumentumai 1920-tól 1944-ig. (Szerk. Dukkon Ágnes. Öszszeáll. Dukkon Ágnes, D. Zöldhelyi Zsuzsa, Fenyvesi István.) Tankönyvkiadó, Bp., 1989.680 1. PÁLYI András: A közép-európai gondolat jegyében. A Literatura na Swiecie magyar száma. = Nagyv 1989. 11. sz. 1726-1727. [POMOGÁTS Béla] P. B.: Magyar-francia konferencia. = Él 1989. 47. sz. 3. [„Nemzeti és nemzetközi avantgárd". Budapest, 1989. november] PÓR Edit: Groteszkek, egy krimi és sok karakter. = ÚjT 1989. 10. sz. 26. [Magyar iroda­ lom német nyelvterületen] *PRAZÁK, Richárd: Der Aufklarer Ferenc Kazinczy und die Slawen, Deutschen und Ungarn. = BBH 3. sz. 1988. 73-78. RAJK András: A világ mint előpokol. A Csirkefej Bonnban. = ÚjT 1989. 26. sz. 26. [Spiró György drámája] R1TOÓK Zsigmond: „Könyv, amelybe ezrek álma révedt..." = It 1989. 3. sz. 429-451. [Homérosz-hatások a magyar irodalomban] RUBBERDT, Irene: Két vers a modernség és az avantgárd között. (Ady Endre: A csodák esztendeje, Jákob van Hoddis: Weltende.) = ItK 1989. 4. sz. 458-464. SÁRKÖZY Péter: Olasz elemek a XVIII. századvégi magyar műveltségben. = FilKözl 1989. 2. sz. 89-100.

41 *SÁRKÖZY Péter: La traduzione „decadente" della Divina Commedia di Mihály Babits. = RSU 3. sz. 1988. 35-56. SIMON Károly: Goldschmidt Izrael, Petőfi költészetének egyik német fordítója. In: Tolnai emberek. 24-26. SLASKI, Jan: II „triangolo aureo" italo-polacco-ungherese all'epoca deH'Umanesimo e del Rinascimento. = RSU 4. sz. 1989. 83-89. SZABÓ G. Zoltán: Petőfi az egykorú horvátországi sajtóban. = Életünk 1989. 3. sz. 211219. SZABÓ János: Osztrák folyóirat a kelet-közép-európai irodalmakról. = Nagyv 1989. 7. sz. 1083-1084. [Pódium, 1988. 3-4. sz.] SZABÓ Zoltán: A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Alexandru Macedonski és Kosz­ tolányi Dezső prózájában. = NylrK 1989. 2. sz. 107-122. SZILI József: A keleti és a nyugati irodalmiság. = Úí 1989. 5. sz. 78-94. SZOPORI NAGY Lajos: Csoóri Sándor versei finnül. = Nagyv 1989. 10. sz. 1578-1579. SZŐNYI György Endre: Philip Sidney és Balassi Bálint recepciója. Én-formálás és ká­ nonformálás a késő reneszánszkorban. = ItK 1989. 5-6. sz. 493-510. SZŐNYI György Endre: Sir Walter Raleigh könyvtára és magyar vonatkozású könyvei. = MKszl989. 2. sz. 177-182. Tabuk, lehetőségek egymás megismerésében. Kerekasztal-beszélgetés a Lityeratumaja Gazeta szerkesztőségében. (Bev. E. Fehér Pál. Ford. Zappe László.) = Szí 1989. 2. sz. 137-145. Theorien, Epochen, Kontakté. Festschrift zum 60. Geburtstag von Professor Dr. Antal Mádl. 1-2. (Hrsg. von János Szabó, Ferenc Szász.) ELTE, Bp., 1989. 340, 235 1. (Budapester Beitrage zur Germanistik 19-20.) TARNÓI László: Die Normen der Romantiker Ferenc Toldy und József Bajza für die Schiller-Rezeption und derén Wandlungen. 2. 7-16. - KONSTANTINOVIC, Zorán: Zur Hungarica in der Zeitschrift „Wort in der Zeit". 2. 51-61. - MOLLAY Károly: Gruss an Thomas Mann von Attila József, vorgetragen wahrend des Aufenthaltes von Thomas Mann in Budapest im Jahre 1937. 2. 63-64. TOGNELLI, Jole: Traducendo poeti ungheresi. Da Ágnes Nemes Nagy a Ferenc Ju­ hász. = RSU 3. sz. 1988. 102-107. TÓTFALUSI István: Pilinszky svédül. = Nagyv 1989. 6. sz. 925-929. [Kráter. Stock­ holm, 1987.] TÓTH László: Az ismert és megélt valóságon át Európa felé. Beszélgetés Duba Gyulával és Vojtech Kondróttal. = ÚjFo 1989. 1. sz. 54-63. TÖRÖK László: Klasszikus prózai olvasmányélmények Janus Pannonius epigrammáiban. = ItK 1989. 4. sz. 415-425. Tudóslevelek művelődésünk külföldi kapcsolataihoz, 1577-1797. (Szerk. Herner János.) JATE, Szeged, 1989. 153 1. (Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink törté­ netéhez 23.) SZELESTEI N. László: Johann Werner komáromi helyőrségi lelkész levelei Stephan Gerlachhoz. 5-12. - HELTAI János: Dávid Pareus magyar kapcsolatai. 13-76. - ÖT­ VÖS Péter: Alvinczi Péter levele Georg Rémnek Kassáról. 77-84. - KULCSÁR Péter: Kapornai Péter levele André Rivet-hez. 85-88. - MONOK István: Johannes Polyander magyar kapcsolataihoz. 89-114. - GÖMÖRI György: Gyöngyösi Árva Pál levelezése oxfordi tudósokkal. 115-134. - SZÖRÉNYI László: Makó Pál levele Rogerius Boscovich-hoz. 135-141.

42

VADÁSZ Géza: Janus és Gellius. = ItK 1989. 5-6. sz. 558-562. [A Noctes Atticae c. mű hatása Janus Pannonius műveire] VALIANI, Leo: Avventure e disavventure in tempó di guerra di un giovane fiumano: Paolo Santarcangeli. = RSU 4. sz. 1989. 137-141. VASZILJEVA, Natália: Babits Mihály és az orosz akmeisták kisprózájának poétikai összehasonlítása. = Dunatáj 1989. I. sz. 13-16. ZÁGONYI Ervin: Kosztolányi és Tolsztoj. = It 1989. 3. sz. 484-515. -: Conferimento della Laurea Honoris Causa in Lettere al Prof. Giovanni Battista Pellegrini aH'Universitá degli Studi di Budapest „Eötvös Loránd". = RSU 4. sz. 1989. 145— 148. - : Conferimento della Laurea Honoris Causa in Lettere al Prof. Scevola Mariotti all'Universitá degli Studi Budapest „Eötvös Loránd". = RSU 4. sz. 1989. 142-144.

Irodalomelmélet, nyelv, stílus, fordítás ANGI István: Tartalomelemzés. A művészi tartalom megfoghatósága. = Kor 1989. 5. sz. 367-372. BALASSA Iván: Ötven éve jelent meg először a Magyar Népnyelv. = MNy 1989. 4. sz. 489^90. [A dereceni Népnyelvkutató Intézet évkönyve, 1939.] BÁN Zsófia: Mit mondott Arisztotelész, avagy a modern irodalom megközelítései. = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 285-299. BARSI Balázs: A zsoltárok képvilága. = Vig 1989. 5. sz. 332-336. BÉCSY Tamás: Gondolatok a tragédia eredetéről. = It 1989. 1. sz. 3-37. BENCZE Lóránt: „ym fyw nekoed." (A középkori magyar bibliafordítások eredetéről.) = Nyr 1989. 4. sz. 397-402. BENKŐ László: Népiség és urbánusság a nyelv és stílus tükrében. = ÚjFo 1989. 5. sz. 69-75. BENKŐ Loránd: Nemzet és anyanyelv. = Ttáj 1989. 9. sz. 81-88. BÉNYEI Tamás: Rejtély és rend: a metafizikus detektívtörténet. = Nappali ház 1989. 1. sz. 20-25. _ BERNÁTH Árpád: Literatur der Postmoderne in Ungarn. = Neohel 1989. 1. sz. 151— 170. BEZECZKY Gábor: Jelentés a világról. (Jelentéstani kérdések irodalomelméleti szem­ pontból.) = Lit 1989. 3^\. sz. 343-361. BIBÓ Judit: Proust stílusa és Gyergyai Albert Proust-fordítása. Kontrasztív stilisztikai vizsgálatok. Akadémiai, Bp., 1989. 186 1. (Modern filológiai füzetek 46.) BORBÉLY Szilárd: A lírai én mássága. = ATó 1989.1. sz. 27-31. DÁVIDHÁZI Péter: Három alapelv az irodalmi kultusz vizsgálatához. = Lit 1989. 3-4. sz. 380-397. DÁVIDHÁZI Péter: A hatalom szétosztása: (poszt)modernizáció a szövegkritikában. = Hell989. 3-4. sz. 328-343. DÉRI Balázs: A mai magyar zsoltárfordításokról. = Vig 1989. 5. sz. 336-340. FÓNAGY Iván: A költői nyelv hangtanából. 2., jav. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 266 1. Fordítás és színházi nyelv. A Hét körkérdésére válaszol Oláh Tibor. = AHét 1989. 19. sz. 6-7.

43

HÁSZ-FEHÉR Katalin: A gadameri hermeneutika alapfogalmai. = ÚjSymp 1989. 11-12. sz. 70-73. HEGEDŰS Géza: Érték és mérték, avagy a kritika kritikája. = Tekintet 1989. 1. sz. 7079. írás és minőség. = Utunk 1989. [Vita a kritika időszerű kérdéseiről] JÁNOSHÁZY György: írjunk színikritikát is. = 15. sz. 2. - MARKÓ Béla: Váltsunk szót! = 18. sz. 1-2. - BORBÉLY István: Az esszé dicsérete. = 22. sz. 2. - SZÁSZ Já­ nos: A nélkülözhetetlen bukott angyalok. = 23. sz. 2. - KOVÁCS János: Kérdőjelek erdeje. = 26. sz. 2. - TOMPA Gábor: A remény imperatívusza. = 36. sz. 2. Hozzászó­ lás: VARGA Gábor: A minőség igénylése, avagy Reflexiók egy disputához. = IgSzó 1989. 7. sz. 88-91. Az irodalomtörténet elmélete. Tanulmányok. 1-2. köt. (Szerk. Szili József.) Akadémiai, Bp., 1989. 420, 291 1. (Opus) SZILI József: Vázlat az irodalomtörténet-elmélet helyzetéről. 1. 11-52. - NYÍRŐ La­ jos: Irodalomtörténet-irodalomelmélet. 1. 55-115. - POMOGÁTS Béla: A kritika és a kritikus. 1. 117-151. - VERES András: A szociológiai nézőpont az irodalomértelme­ zésben. 1. 153-183. - BONYHAI Gábor: Hermeneutika és morfológia. 1. 185-221. HANKISS Elemér: Fejlődik-e az irodalom? 1. 225-288. - SZERDAHELYI István: Fejlődés és értékhierarchia az irodalomban. 1. 289-314. - SZILI József: Az irodalom­ történeti korszakolás. 1. 315-377. - BOJTÁR Endre: Az irodalmi irányzat. 1. 379403. - SZABOLCSI Miklós: Csoport, iskola, áramlat. 1. 405-420. - TARNAI Andor: Az irodalmi gondolkodás kezdeteinek megközelítése. 2. 9-106. - KLANICZAY Ti­ bor: Az összehasonlító irodalomtörténet és a reneszánszkutatás. 2. 107-138. - SŐTÉR István: Egy nemzeti irodalom története - összehasonlító tipológiai módszerrel. 2. 139184. - VAJDA György Mihály: A világirodalomtörténet fő elvi és módszertani kérdé­ sei. 2. 185-232. - BÉLÁDI Miklós: Irodalomtörténet, kritika, élő irodalom. 2. 233291. JOÓS Ernő: A költői igazságról. (A hermeneutika és a metafizika viszonya.) = Vig 1989. 11. sz. 813-815. KÁBÁN Annamária: A szöveg szemiotikai megközelítéséhez. = NylrK 1989. 1. sz. 6978. KÁBÁN Annamária: A tudományos stílus szemiotikai megközelítéséhez. = Kor 1989. 10. sz. 763-766. KÁNTOR Lajos: A kritika kihívása. = Kor 1989. 7. sz. 528-529. KECSKÉS András: Magyar zene - magyar vers. Kísérletek a nemzeti versritmus zenei értelmezésére a XIX. században. = ItK 1989. 5-6. sz. 627-649. KECSKÉS András: Torkos László és követői a magyar verselméleti gondolkodás törté­ netében. = It 1989. 2. sz. 266-295. KEMÉNY Gábor: Gondolatok és óhajok a XX. századi magyar nyelvészetben a nyelv­ művelés és a stilisztika viszonyáról. = Nyr 1989. 4. sz. 4 3 5 ^ 4 1 . KERTÉSZ András: Konstrukció és funkció az irodalomtudomány elméletében. Meg­ jegyzések a konstruktív funkcionalizmus tudományelméleti hátteréhez. = Hel 1989. 1. sz. 42-61. KISS Dénes: Nyelvőrség. = Magyarok 1989. 3. sz. 97-102. KISS Lajos-PÁJZS Júlia: A magyar irodalmi és köznyelv nagyszótára (1533-1990). = MNy 1989. 2. sz. 129-136. KISS PÉNTEK József: A dráma életlehetőségei. = Szính 1989. 7. sz. 47-^8.

44

KOCZISZKY Éva: Ünnep és történetiség a művészet költői alapvetésében. Martin Heidegger a műalkotás eredetéről. = Vság 1989. 10. sz. 85-94. KOVÁCS Albert: Műfajok, műformák, motívumok. Tanulmányok, esszék. Kriterion, Bucuresti, 1989. 256 1. KŐHÁTI Zsolt: Nyelvhasználatunk jelen stádiuma. = Stádium 1989. 2. sz. 81-86. KÖTŐ József: A kultúra Hamupipőkéje, avagy Szellemi körforgásunk része? = Kor 1989. 11-12. sz. 890-892. [A korszerű színházelméletről] LŐRINCZE Lajos: Nyelvünk sorsa a világban. = Nyr 1989. 2. sz. 129-131. LUKÁCSY Sándor: Ubi sünt. Egy formula rövid életrajza. = ItK 1989. 3. sz. 217-241. MAÁR Judit: Bevezetés a drámai és az elbeszélő szövegek szemantikai vizsgálatához. = Lit 1989. 3-4. sz. 362-379. MAGYAR Miklós: Narratív perspektíva és műelemzés. = FK 1989. 1. sz. 1-25. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. FERDINANDY Mihály: Systematische Einordnung der ungarischen Literatur. 135142. - KŐSZEGHY Péter: A népiesség fogalma az irodalomtudományban. 183-189. BÁNÓ István: Népdalszövegeink költői mondattanához. 341-348. - KOVÁCS Fe­ renc: Die Herausbildung der ungarischen linguistischen Terminologie. A23-A29. A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára, 1965-1977. (Szerk. Füredi Mihály, Kelemen József.) Akadémiai, Bp, 1989. 24, 439 1. MARGÓCSY István: Szerdahely György művészetelmélete. = ItK 1989. 1-2. sz. 1-33. MÁRTON László: Költői kép, szókép: esszencia vagy kulimász? = Vig 1989. 10. sz. 755-761. R. MOLNÁR Emma-VASS László: Stilisztikai ábécé a magyar nyelv és irodalom tanítá­ sához. Juhász Gyula Tanárképző Főiskola, Szeged, 1989. 139 1. (Tanárok könyvtára 2.) MONOSTORY Klára: Irodalomtudományunk lehetőségeiről. = It 1989. 2. sz. 323-328. NEMES NAGY Ágnes: Szó és szótlanság. A költői kép. 228-289. - Szavak divatja. 290-299. - Verstani veszekedések. 300-306. - Magyar jambus. 307-327. - A vers mértana. 328-370. Négyszögesített kerekasztal-beszélgetés a vizuális költészetről. (Montreal, 1985.) = Arkánum 7. sz. 1989. 10-57. [Résztvevők: András Sándor, Bakucz József, Kemenes Géfin László, Vitéz György] Névtudomány és művelődéstörténet. A IV. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Zalaegerszeg, 1986. október 8-10. (Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc.) Városi Tanács, Zalaegerszeg, 1989. 389 L, 1 t. BÜKY László: A személynevek stílushatása a költői nyelvben. 294-297. Nyelvünk a Duna-tájon. (Szerk. Balázs János.) Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 404 1., 2 t. [Egyetemi segédkönyv] ODORICS Ferenc: Új paradigma-e az empirikus irodalomtudomány? = Hel 1989. 1. sz. 4-22. OROSZ Magdolna: Textanalyse. Probleme und Möglichkeiten in der Untersuchung literarischer narrativer Texte. In: Beitrage der Fachtagung von Germanisten aus Ungarn und Bundesrepublik Deutschland in Budapest 1988. 327-338. PETŐFI S. János: A nyelv mint írott kommunikációs médium: szöveg. = Mtan 1989. 4 6. sz. 249-287. POSZLER György: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. Éva almája és Hermész botja. (Hézagos töprengések a művészet nélkülözhetetlenségé­ ről és értelmezhetőségéről.) 437^-62. - Az esztétikum integritása. (Bátortalan gondo-

45

latok a művészet védelmében.) 463^189. - Kétely és reménység. (Tétova elmélkedés az esztétika értelméről.) 490-512. - Ars poetica - „ars teoretica". 513-562. PRÓNAY Edit-SIRIETZ Mónika: Zur Ubersetzung von Metaphern. = Germanistisches Jahrbuch 8. sz. 1989. 180-193. RADNÓTI Sándor: A műalkotás eredete. A Heidegger-tanulmány magyar megjelenése alkalmából. = Vil 1989. 5. sz. 382-392. ROMÁN József: Az expresszionizmus. = ÉT 1989. 50. sz. 1583-1586. SÜKÖSD Mihály: A kémregény elemi szerkezete. = Nagyv 1989. 11. sz. 1701-1705. SZABÓ T. Attila: A székely nyelvjárások a magyar irodalomban. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 549-557. SZABÓMIHÁLY Gizella: A szlovákból magyarra való fordítás problémái Szlovákiában. = Nyrl989. 3. sz. 277-283. Szaknyelvi divatok. (Szerk. Bíró Ágnes.) Gondolat, Bp., 1989. 297 1. [Tanulmányok] TOLCSVAI NAGY Gábor: Magyar Atlantisz és európai hullámhossz. Az irodalomtu­ dósok metaforahasználatáról. 171-189. SZEPES Erika: Verstani capriccio 2. Ütemhangsúlyos verselésünk 1945 után. Mit jelent az „ütemhangsúlyos vers" fogalma? = Ezredvég 1989. 1-2. sz. 92-152. A Szépség és a Felé Mutató Csillagok. Eszmecsere a kritikáról. = Műhely 1989. 2. sz. ALFÖLD Y Jenő: Vita helyett: meditáció. 26-31. - BÉCSY Tamás: A münem normativitásáról. 32-37. - BÖRÖNDI Lajop: A párbeszéd művészete. 38-41. - CZIRÁKI Lajos: Labirintus avagy: idegen tükörben is önmagunkat keressük. 41^48. - EGRI Pé­ ter: A kritika buktatói és esélyei. 48-52. - KR1STÓ NAGY István: Tenni a dolgunkat. 52-54. - POMOGÁTS Béla: A kritikus és a kritika. 54-61. - TANDORI Dezső: A létmű-kritikáig és vissza. 61-64. [Poszler György vitaindító esszéjéhez, Műhely, 1988. 4. sz.] SZILÁRD Léna: A karneválelmélet. Vjacseszlav Ivanovtól Mihail Bahtyinig. Tan­ könyvkiadó, Bp., 1989. 171 1., 12 t. [Egyetemi segédkönyv] TANDORI Dezső: Az éji folyó csillaga sincs kétszer. Közelítés a konkrét költészethez. = Kort 1989. 1. sz. 128-129. Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. (Szerk. Fábián Pál, Szathmári István.) Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 360 1. HORVÁTH Mária: „Stílusok karneválja." 15-29. - GÁSPÁR1 László: Megjegyzések az irodalmi impresszionizmus mivoltához. 30-35. - KISPETER András: Az irodalmi és nyelvi szecesszió néhány kérdése. 36^48. - SZÁSZ Ferenc: Az irodalmi impresszi­ onizmus elmélete a német irodalomtudományban és gyakorlata a német lírában. 56-77. - RÓKA Jolán: A századforduló stílusáramlatai a szovjet kutatások tükrében. 78-90. FÁBIÁN Pál: Nyelvünk alakulása a kiegyezéstől a századfordulóig. 93-104. SZATHMÁRI István: Új jelenségek nyelvünkben a XX. század fordulója körül. 105— 120. - RÓKA Jolán: A századforduló egy stílusáramlatáról az irodalmi kritika fényé­ ben. 180-193. - BENCZE Lóránt: A szecesszió nyelvi stílusjegyei. 238-244. - R. MOLNÁR Emma: A hálódiagram mint módszer a stíluskutatásban. 339-347. TOKAJI András: Az elrejtett érték. Irodalmi értékelemzések a labirintus-szimbólum alapján. Vita, Bp., 1989. 191 1. TOLCSVAI NAGY Gábor: „Nyelvében él a nemzet." = Hitel 1989. 15. sz. 54-55. TOLCSVAI NAGY Gábor: A nyelvművelés esélyei. = Vság 1989. 10. sz. 95-103. TÖRÖK Gábor: Egy jövendő általános stíluselmélet távlatai. = MNy 1989. 4. sz. 411419.

46 TURAI Tamás: A fordítás fordítása. Ezra Pound S. Cantojáról. = Nappali ház 1989. 1. sz. 65-71. ÚJVÁRI Károly: A Halfte des Lebens magyarul. = FK 1989. 2. sz. 101-112. [Hölderlin versének tizenkét magyar fordítása] VIKÁR György: A művészi (irodalmi) alkotás pszichológiája analitikus megvilágításban. = MPSz 1989. 3. sz. 201-209. WÉBER Antal: A biedermeier-jelenségről. = ItK 1989. 1-2. sz. 34^47. ZEMAN László: Nyelvtudomány és nyelvoktatás. Jegyzetek az anyanyelv oktatásához. = SzocNev 1989. 8. sz. 234-250. ZEMPLÉNYI Ferenc: A felező tizenkettes eredete. = ItK 1989. 3. sz. 242-250.

Régi magyar irodalom *Acta Conventus Neo-Latini Guelpherbytani. (Ed. by Stella P. Revard, Fidel Radle, Mario A. Di Cesare.) Medieval & Renaissance Texts & Studies, Binghampton, 1988. 695 1. SZÖRÉNYI László: Neulateinische lyrische Dichtung im Ungarn des XVIII. Jahrhunderts und die antiké Tradition. 153-161. ÁRKOSSY GHEZZO Márta: Epic songs of sixteenth-century Hungary. History and style. Akadémiai, Bp., 1989. 232 1. (Studies in Central and Eastera European Music 4.) BEKÉ György: Iskolamesterek és népiskolák a régi Erdélyben. Beszélgetés Sipos Gábor erdélyi művelődéstörténésszel. = Köznevelés 1989. 7. sz. 13-14. BENCZE Imre: Négyszázhatvan éves a szebeni nyomda. = EvÉ 1989. 18. sz. 2. BENCSIK Gábor: A nyomtatott könyv tömegtermelésének kezdetei. = AKönyv 1989. 2. sz. 123-126. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó: Történeti könyvkötések és illuminált kódexek restaurá­ lása Magyarországon. = ArsHung 1989. 1. sz. 75-82. BORSA Gedeon: A hazai könyvnyomtatás megalapítása. = MKsz 1989. 4. sz. 338-354. BORSA Gedeon: Hess nyomtatványainak papírja és kötése. = MKsz 1989. 1. sz. 1-19. BORSA Gedeon: Milyen műhelye lehetett Hessnek Budán? = MKsz 1989. 3. sz. 237-246. *BÜKY Béla: Textvergleich alterungarischer Bibelübersetzungen. = UAJb 60. sz. 1988. 47-51. CSAPODI Csaba: Az 1526 előtt Magyarországon használt és nyomtatott könyvekre vonatkozó adatok gyűjtése. = ArsHung 1989. 1. sz. 3—4. CSETRI Elek: Egy rejtőzködő régi könyv nyomában. = AHét 1989. 42. sz. 8. [Méhész könyvecske, 1763.] DÉRI Balázs: „... Et pigmenta multa habebant". Megjegyzések P. mester forrásainak néhány kérdéséhez. = MKsz 1989. 3. sz. 223-236. Dl FRANCESCO, Amedeo: A históriás ének mint formulaköltészet. = ItK 1989. 4. sz. 446^157. DÖRNYEI László: Az első magyar universitas, a pécsi egyetem alapítása. = NyéK 75. sz. 1989. 17-18. [1367.] DÖRNYEI László: Emlékezzünk régiekről... 3^1. = NyéK 76. sz. 1989. 60-65. DÖRNYEI László: A pozsonyi egyetem, az Academia Istropolitana alapítása. = NyéK 75. sz. 1989. 18-20. [1467.]

47

V. ECSEDY Judit: Az Elzevirek nyomdászjegye Magyarországon. = MKsz 1989. 2. sz. 126-145. V. ECSEDY Judit: Szenei Kertész Ábrahám és ismeretlen nyomtatványai. = MKsz 1989. l.sz. 20-47. J. FODOR Adrienne: A nagyszombati jezsuiták könyveiről lefejtett kódextöredékek. = ArsHung 1989. l.sz. 51-56. FORGÁCS Tamás: Szövegkezelés és -szerkesztés a Debreceni Kódex legendáriumában. = MNy 1989. 3. sz. 298-309. FÖLDESI Ferenc: Adalék a „Debreceni Biblia" történetéhez. = MKsz 1989. 1. sz. 7275. [Erdődy Gábor Antal egri püspök 1723-as levele Kiriz Ferenc nagyszombati rek­ tornak az elkobzásról] FÜGEDI Erik: Hogyan fogadta Magyarországot Európa 1000-ben. - István király. = Hitel 1989. 1 l.sz. 55-57. Geschichtsbewusstsem und Geschichtsschreibung in der Renaissance. (Arbeitsgesprach in Eger, 6. bis 10. April 1987.) (Hrsg. von August Buck, Tibor Klaniczay, Katalin Németh S.) Akadémiai-Brill, Bp.-Leiden, 1989. 120 1. (Studia humanitatis 7.) KULCSÁR Péter: Das Problem der gesellschaftlichen Zukunft in der Renaissance. 3 3 40. - PIRNÁT Antal: Gattungen der humanistischen Geschichtsschreibung. 57-64. RITOÓKNÉ SZALAY Ágnes: Der Kult der römischen Epigraphik in Ungarn zur Zeit der Renaissance. 65-75. HOLL Béla: Adalékok a nagyszombati egyetem első kiadványaihoz. = MKsz 1989. 2. sz. 183-192. HORVÁTH Iván: Történeti rétegek a XVI. századi magyar metrumkincsben. = ItK 1989. 3. sz. 193-205. HUTTMANN, Arnold: Dr. Michael Ascanius, ein im 17. Jahrhundert in Siebenbürgen tatiger Arzt. = ZSL 1989. 1. sz. 43-49. Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. [1988. október 13-15.] (Szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István.) KLTE, Debre­ cen, 1989. 207 1. (Folklór és etnográfia 50.) KILIÁN István: Gondolatok a theatrum sacrum kiállítás megnyitásakor. 11-14. SZABÓ Ferenc: A jezsuita iskoladrámák szellemtörténeti helye. 15-23. - BITSKEY István: Iskolai színjátszás a római Collegium Germanicum Hungaricumban. 27-33. SUGÁR István: A jezsuita aboliciós könyvjegyzék és az iskoladráma Egerben. 35-39. - CZIBULA Katalin: Egy ismeretlen drámatörténeti forrás: a XVIII. századi német nyelvű sajtó. 41^19. - SZÖRÉNYI László: Ismeretlen latin jezsuita dráma Hunyadi Lászlóról. 53-66. - HOPP Lajos: Bécs és Buda felszabadítása a lengyel iskoladrámák­ ban. 67-76. - PAPP Géza: Az iskolai színjáték és a zene a 16-17. századi Magyaror­ szágon. 79-86. - BÁRDOS Kornél: Castor és Pollux: zenés iskoladráma a XVIII. század közepéről. 87-91. - SZILÁGYI András: A jezsuita színjáték képi forrásai. 95107. - LUDÁNYI Mária: A XVII. századi udvari színjáték és az iskoladráma kapcso­ lata. 111—121. - PINTÉR Márta Zsuzsanna: Történeti rétegek a ferences színjátékok­ ban. 125-134. - KILIÁN István: Tizennégy történeti betlehemes, 1629-1788. 135— 143. - UJVÁRY Zoltán: Az iskoladrámák hatása a dramatikus népszokásokra. 169— 176. - GAÁLNÉ RAMMINGER Gabriella: A Debreceni Református Kollégium kéz­ iratos iskolai színjátékai. 177-184. JANKOVICS József: Apponyi Balázs könyvdedikációi. = MKsz 1989. 3. sz. 278283.

48 SZ. JÓNÁS Katalin: Az európai Szent István-kép kialakulása. = Vig 1989. 8. sz. 582-585. Katolikus Egyháztörténeti Konferencia. Keszthely, 1987. (Szerk. Hölvényi György.) Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Bp., 1989. 1511. [Előadások] HERVAY Ferenc: Szerzetesrendek Magyarországon 1600-ig. 5-11. - KLANICZAY Gábor: Szentkultusz és csodahit a középkorban, új megközelítések. 12-15. SZ. KOROKNAY Éva-BOROSS Klára: Kötéskutatás Magyarországon. - Proveniencia és kötés kapcsolatának tanulságai az Egyetemi Könyvtárban. = ArsHung 1989. 1. sz. 57-61. KÖRMENDY Kinga: Középkori esztergomi könyvgyűjtemények. = ArsHung 1989. 1. sz. 41-46. KŐSZEGHY Péter: A zay-ugróci levéltár verses kéziratairól. = ItK 1989. 1-2. sz. 97100. [XVI. század vége] Külömb-külömb féle jó és rossz szagú virágokkal tellyes kert. Pasquillusok a XVIIXVIII. századból. (Vál, szerk., utószó, jegyz. Lőkös István.) Magvető, Bp., 1989. 385 1. (Magyar hírmondó) KREBSZ János: A Jordánszky-kódex ugrogy szavának értelmezéséhez. = MNy 1989. 3. sz. 346-347. *Laurus Austriaco-Hungarica. Literarische Gattungen und Politik in der zweiten Halfte des XVII. Jahrhunderts. (Hrsg. Béla Köpeczi, Andor Tarnai.) Akadémiai-Verlag der Österreichischen Akademie der Wissenschaften, Bp.-Wien, 1988. 300 1. (Schriftenreihe der Österreichisch-Ungarischen Gemischten Komission für Literaturwissenschaft 1.) [Studien] HOPP Lajos: Die ungarische Publizistik in der zweiten Halfte des XVII. Jahrhunderts. 47-68. - SZÖRÉNYI László: Amores Mariani. [Martin Guttwirtt, II. Rákóczi Ferenc tanárának verseskönyve. Linz, 1690.] 73-79. - KORZENSZKY Richárd: Die lateinischen Epigramme von Johannes Baptista Adolph. (Beitrag zur Theorie und Praxis des Epigramms am Ende des XVII. Jahrhunderts.) 81-118. - KILIÁN István: Figurengedichte im Spátbarock. 119-179. - STAUD Géza: Die Türkenkriége auf der Schulbühne der Jesuiten (1683-1700). 181-192. - KOVÁCS Sándor Iván: Die Idylle in der ungarischen Lyrik des XVII. Jahrhunderts. 193-207. MADAS Edit: Adalékok a Központi Szeminárium Pozsonyból származó kódextöredéke­ inek vizsgálatához. = ArsHung 1989. 1. sz. 47-50. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. TARNAI Andor: Latinság és magyar nyelvűség a régi magyar irodalomban. 256-261. - HARASZTI György: Schönes neues Lied von Ofen. (Jiddische Chronik in Versen über die Belagerung von Buda i. J. 1686.) 494-512. - KOSZTOLNYIK Zoltán: A View of History in the Writings of Gerhoch of Reichersberg and in the Medieval Hungárián Chronicles. 513-521. Medicusi és borbélyi mesterség. Régi magyar ember- és állatorvosló könyvek Radvánszky Béla gyűjtéséből. (Szerk. Hoffmann Gizella. Ford. Lázár István Dávid.) MTA Irodalomtudományi Intézete-JATE, Bp.-Szeged, 1989. 675 1. (Adattár XVIXVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez 9.) Mesés könyvecske, mely uyionnan meg ekesitetet rövid értelmes kérdésekkel és felele­ tekkel. Mostan németből magyarra fordétatott. (Sajtó alá rend. Voigt Vilmos.) ELTE, Bp. 1989. 69 1. [Az 1629-ben Lőcsén, Brewer által nyomtatott mü reprintje] „A mi anyánk teste tisztességgel nyugszik..." (A pilisi apátság 1254-ben kelt oklevelé­ hez.) Közli Hegedűs László. = KatSzó 1989. 12. sz. 2.

49 Minorita iskoladrámák. (Sajtó alá rend. Kilián István.) Akadémiai, Bp., 1989. 958 1. (Régi magyar drámai emlékek, XVIII. század 2.) [Szövegkritikai kiadás] MURÁNYI Lajos: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának két XVII. századi német nyelvű újságleveléről. = MKsz 1989. 3. sz. 287-294. Négyszázötven éves a Debreceni Református Kollégium. A Debreceni Református Kollégium évszázadai. = RefEgyh 1989. 4. sz. 79-81. [Makkai László és Szabó Magda ünnepi megemlékezése] NAGY János: A 450 éves Debreceni Református Kollégium - az írók nevelője. = NyéK 74. sz. 1989. 5-13. 450 éves a Debreceni Református Kollégium. = Alf 1989. 1. sz. KOCSIS Elemér: Erős várunk a kollégium. 67-71. - GYŐRI L. János: A kollégium irodalmi öröksége. 71-74. - RÁCZ István: Eredmények és feladatok a Debreceni Re­ formátus Kollégium történetének kutatásában. 75-79. G. SZABÓ Botond: A Debreceni Kollégium épületei. = RefEgyh 1989. 6. sz. 122-126. VASKÓ László: A debreceni kollégium és egyetem jubileumára. = MPed 1989. 1. sz. 3-15. -.: A hit és a magyarság rendíthetetlen hordozója és ápolója. A Debreceni Református Kollégium 450 éves jubileumi ünnepségei. = RefEgyh 1989. 1. sz. 6-7. NEMESKÜRTY István: Egy török hódoltsági területen készült magyar bibliafordítás. Tövisi Mátyás és Eszéki Szigeti Imre A Jézus Sirah könyve magár nyelven Kolozvárba, 1551. = Úí 1989.10. sz. 93-96. NÉMETH S. Katalin: Zrínyi-Újvár és az istenek. Beszámoló 1664-ből. = ItK 1989. 5-6. sz. 565-574. [Ismeretlen német szerző magyar vonatkozású műve, szövegközléssel] Névtudomány és művelődéstörténet. DIENES Erzsébet: Az Érdy Kódex tulajdonneveinek tanulságaiból. 346-349. - K. FÁBIÁN Ilona: Megjegyzések a Váradi Regestrum neveinek ortográfiájához. 349351. OJTOZI Eszter: A Debreceni Egyetemi Könyvtár külföldi antikvái és possessoraik. - Die auslandischen Frühdrucke und ihre Possessoren in der Universitatsbibliothek zu Deb­ recen. KLTE, Debrecen, 1989. 234 1., 58 t. (Régi tiszántúli könyvtárak 6.) Pálffy Pál nádor levelei, 1644-1653. P. P. levelei Batthyány Ádámhoz és Borbálához. (Összegyűjt., sajtó alá rend., bev., jegyz., mutatók S. Lauter Éva.) ELTE, Bp., 1989. 223 1. (Régi magyar történelmi források 1.) PÁLMÁNY Béla: Hazai és külföldi országleírások Magyarországról és Erdélyről a török kiűzésének korából. = Honism 1989. 4. sz. 15-21. PÁNCÉL Barnabás: Szikszai Fabricius Demeter gyulai iskolamester latin nyelvű versei Vég:Gyuláról. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 478^188. PINTÉR Márta Zsuzsanna: Iskoladráma és folklór a XVIII. században. Tudományos konferencia, Eger-Noszvaj, 1988. október 13-15. = Hel 1989. 2. sz. 267-268. POGÁNY György: A császlóci és a kaplonyi egyház 1444-es könyvjegyzékéről. = MKsz 1989. 3. sz. 277. POSZLER György: Szemelvények az értelem történelméről és a történelem értelméről. (Magyar gondolkodók, 17. század. Szépirodalmi, 1979.) In: P. Gy.: Eszmék, eszmé­ nyek, nosztalgiák. 165-177. Protestáns iskoladrámák. 1-2. köt. (Sajtó alá rend. Varga Imre.) Akadémiai, Bp., 1989. 813, 821-1539.1, 20 t. (Régi magyar drámai emlékek 1/1-2.) RAJSLI Ilona: Képek, színek a múltból. = Híd 1989. 6. sz. 775-777. [A Régi magyar kódexek c. sorozatról]

50 A Rákóczi-szabadságharc történetének dokumentumai, 1703-1704. (Gyűjt., összeáll., bev. Bánkuti Imre. Szerk. Csorba Csaba.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei LevéltárTudományos Ismeretterjesző Társulat-Magyar Történelmi Társulat, Miskolc, 1989.200 1. Régi magyarországi szerzők. (Összeáll. Szabó Géza, Pintér Gábor. Bev. Borsa Gedeon.) OSZK, Bp., 1989. 10,444 1. *Renaissance, Humanism. Foundations, form and legacy. (Ed. by Albert Rabil.) Vol. 2. Humanism beyond Italy. University of Pennsylvania Press, Philadelphia, 1988. 414 1. BIRNBAUM, Marianna D.: Humanism in Hungary. 293-334. ROZSONDAI Mariann: Magyarországi gótikus és reneszánsz bőrkötések. (Vázlat, a feladatok kijelölése.) = ArsHung 1989. 1. sz. 63-67. SÁROSI Zsófia: Régi magyar kódexek. = It 1989. 2. sz. 375-380. [A Nyelvtudományi Társaság sorozata] SMIDT Erzsébet: A Smidt Múzeum „Elzevirjei". = VasiSz 1989. 1. sz. 106-111. *SOMMER, Johann: Vita Jacobi despotae Moldavorum. Wittenberg, 1587. (Közli Kőszeghy Péter. A mellékletben Pirnát Antal tanulmánya.) MTA Irodalomtudományi Intézete-Akadémiai, Bp., 1987. 24, 165, 34 1. (Bibliotheca Hungarica antiqua 16.) [Hasonmás kiadás] STOLL Béla: Egy ismeretlen kolozsvári nyomtatvány 1601-ből. = MKsz 1989. 4. sz. 385-390. [RMNy I. 779. sz.] SZABÓ Flóris: Huszita-e a huszita biblia? = ItK 1989. 1-2. sz. 118-126. SZABÓ György: Torkos Jakab püspök kanonika-vizitációjának könyv- és eszmetörténeti tanulságai. = MKsz 1989. 4. sz. 391-399. [1747.] SZELESTEI N. László: Irodalom- és tudományszervezési törekvések a 18. századi Ma­ gyarországon, 1690-1790. OSZK, Bp., 1989. 161 1. (Országos Széchényi Könyvtár ki­ adványai 4.) [Kandidátusi értekezés] SZELESTEI N. László: Magyarországi egyházi könyvtárakban őrzött kódexek. = ArsHung 1989. l.sz. 5-9. SZELESTEI N. László: Magyarországi krónika- és breviáriumtöredékek az Országos Széchényi Könyvtár Cod. Lat. 324. jelzetű kódexének gerincéből. = MKsz 1989. 2. sz. 115-125. SZELESTEI N. László: Passiószöveg töredéke a 16. század közepéről. = MKsz 1989. 4. sz. 383-385. SZENDE Ákos: A szenei Collegium Oeconomicum és a „piarista felvilágosodás". = PedSz 1989. 7-8. sz. 665-678. Szent Biblia az-az Istennek Ó és Új Testamentumában foglaltatott egész Szent írás. Ma­ gyar nyelvre fordíttatott Karoli Gaspar által. Szent Dávid királynak és prófétának százötven soltari a' francziai nótáknak és verseknek módjokra. Magyar versekre fordít­ tattak és rendeltettek Szentzi Molnár Albert által. Európa, Bp., 1989. 1198, 104 1., melléklet: 31 1. [Az 1689-ben Amsterdamban, Tótfalusi Kis Miklós által nyomatott Biblia betűhív rekonstrukciója. A mellékletben Tarnóc Márton: Az Aranyos Biblia művelődéstörténeti jelentősége és Haiman György: Az amszterdami Biblia helye a ma­ gyar könyvnyomtatás történetében c. tanulmánya] SZIGETI Csaba: A Balassi-vers strófikájának lerombolása a XVII. században. = ItK 1989. 3. sz. 256-266. SZLATKY Mária: Az első magyar nyelvű nyomtatott orvosi könyv négy évszázados jubileuma. = OrvH 1989. 18. sz. 951-952. [Frankovith Gergely: Hasznos és fölötte szükséges könyv...]

51 Tanulmányok Karácsonyi Béla hetvenedik születésnapjára. (Szerk. Kulcsár Péter, Mader Béla, Monok István.) JATE, Szeged, 1989. 157 1. MONOK István: Mária királynő könyvtárai. 99-104. - ÖTVÖS Péter: A genealógia nem készült el. Istvánffy Miklós levele egyik megbízatásáról. 105-108. - KEVEHÁZI Katalin: Egy ferences kódex filológiai problémái. 109-120. - KULCSÁR Péter: A bé­ csi bölcsészkar egykori ősnyomtatványai Gyulafehérvárott. 121-129. Tanulmányok a középkori magyarországi könyvkultúráról. Az Országos Széchényi Könyvtárban 1986. február 13-14-én rendezett konferencia előadásai. (Szerk. Szelestei N. László.) OSZK, Bp., 1989. 371 1. (Országos Széchényi Könyvtár kiadványai 3.) SZÉKELY György: A középkori Magyarország művelődésének egyes általános kérdé­ sei a kódexek tükrében. 21-37. - TARNAI Andor: A Halotti Beszéd retorikája. 3 9 ^ 9 . - ERDŐ Péter: Kánonjogi kódexek és töredékek Magyarországon. 51-61. - TÖRÖK József: 11-12. századi liturgikus kódexeink tipológiája. 63-76. - SOLYMOSI László: Könyvhasználat a középkor végén. 77-119. - VESZPRÉMY László: Legkorábbi hazai sacramentariumaink. 121-135. - SZENDREI Janka: Esztergomi breviárium notatum Prágában. 137-154. - SARBAK Gábor: A pálos liber viridis. 155-167. - HOLL Béla: Jodocus Clichtoveus Elucidatoriuma és a magyarországi himnuszköltészet európai re­ cepciója. 169-182. - KÖRMENDY Kinga: 15. századi eszmetörténeti kérdések az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár Ms. II. 7. jelzetű kódexében. 183-201. MADAS Edit: Adalékok az Érsekújvári kódex sermoihoz. 203-223. - JUHÁSZ Lász­ ló: Az „Esztergomi rövid krónika" hitelességének kérdéséhez. 225-249. - WEHLI Tünde: A wolfenbütteli zsoltároskönyv könyvfestészeti szempontból. 251-258. KÖRMENDY Kinga: Egy 1432-ből származó imádságoskönyv magyar vonatkozásai. 259-272. - TÖRÖK Gyöngyi: Egy 15. századi imádságoskönyv a hónapképek és a magyar királyok ábrázolásával. 273-296. - ÉRSZEGI Géza: Fogalmazási mintákat tartalmazó tankönyv töredékei a 14. század első feléből. 297-326. - J. FODOR Adrienne: Az olmützi Janus-kódex. 327-343. - VIZKELETY András: Ismeretlen for­ rás Árpád-házi szentjeink hagiográfiájához. 345-354. A Telegdi-nyomda első naptára, 1579. A naptár hasonmásával. Bemutatja Haiman György. (Ford. Nagy Róbert, Melzak Ilona.) Zrínyi Nyomda, Bp., 1989. 126 1., 92 t. [Miniatűr kiadás az OSZK RMKI. 159. sz. példánya alapján] TÓTH Zoltán: Szent István legrégibb életirata nyomán. II. A Szent Istvánra vonatkozó időadatok tanúsága. = MKsz 1989. 4. sz. 319-337. [XI. századi források alapján] *Triumph in adversity. Studies in Hungárián civilization in honor of professor Ferenc Somogyi on the occasion of his eightieth birthday. (Ed. by Steven Béla Várdy, Ágnes Huszár Várdy.) Columbia University Press, New York-Boulder, 1988. 616 1. (East European monographs 253.) DOMONKOS, Leslie S.: The Hungárián Royal Chancery, 1458-1490: was it a center of humanism? 97-111. - GÁBRIEL, Astrik L.: Marcus Mark de Kémes: Hungárián master at the University of Paris, ca. 1521-1523. 113-124. *Trnavská univerzita v slovenskych dejinách. (Zost. Viliam Ciőaj.) Veda, Bratislava, 1987. 308 1. TIBENSKY, Ján: Trnavská univerzita v slovenskych dejinách. 13-^13. - VANTUCH, Anton: Zalozenie trnavskej univerzity. 44-68. - VARSIK, Branislav: Národnostny problém trnavskej univerzity. 96-107. - MÜNZ, Teodor-ORAVCOVÁ, Marianna: Filozofické myslenie na trnavskej univerzite. 108-120. - REBRO, Karol: Právnická fakulta trnavskej univerzity. 123-134. - BOKESOVÁ-UHEROVÁ, Mária: Lekárska

52 fakulta trnavskej univerzity. 135-150. - ORAVCOVÁ, Marianna: Novoveká prírodná filozófia a jel odraz vo filozofickom myslení na trnavskej univerzite. 151-161. PÖSS, Ondrej: Fyzikálne odbory na trnavskej univerzite. 162-169. - HORSKY, Zdenék: Astronomická pozorování na univerzitní observatofi v Trnavé. 170-179. SOPKO, Július: Dobóvá latinská jazyková kultúra na Skolách a trnavská univerzita. 180-191. - KOPCAN, Vojtech: Trnavská univerzita a orientalistika. 192-197. RADVÁNI, Hadrián: Kniznica a kníhtlaöiaren trnavskej univerzity. 209-221. - KAZIMÍR, Stefan: Univerzita a mesto Trnava.'235-249. - JANKOVIC, Vendelín: Zápas o jus academicum v Trnave v 17 storoöi medzi univerzitou a mestom. 250-267. SIMONCIC, Jozef: Pramene a literatúra k dejinám trnavskej univerzity. 291-304. Versszerzés és poézis. A XVI—XVII. századi magyar költészet. (Salgótarján-Eresztvény, 1988. május 18-22.) = ItK 1989. 3. sz. HORVÁTH Iván: Történeti rétegek a XVI. századi magyar metrumkincsben. 193-205. - KOMLOVSZKI Tibor: A Balassi-vers akusztikája. 206-216. - LUKÁCSY Sándor: Ubi sünt. Egy formula rövid életrajza. 217-241. - ZEMPLÉNYI Ferenc: A felező ti­ zenkettes eredete. 242-250. - [BAKAR Mónika-KURUCZ István-SZINCSOK György-SAMU Károly] FC-csoport: A strófaváltás a XVII. századi magyar költészet­ ben. 250-255. - SZIGETI Csaba: A Balassi-vers strófikájának lerombolása a XVII. században. 256-266. - GÁL György: A „répertoire de la poésie hongrois ancienne" adatmodellje. 267-272. - KOCSOR Erika: Egy régi költői eljárás XVII. századi ma­ gyar prózaíróknál: az anagrammák poétikája. 273-280. - VADAI István: A XVII. szá­ zadi magyar költészet: idézetek poétikája (2.). 281-286. - JANKÓVITS László: Az orális epika XVI. századi hagyományáról. 287-293. - SZŐNYI Etelka: XVI. századi énekelt próza: egy filológiai kérdés. 294-298. - H. HUBERT Gabriella: Gyülekezeti énekek műfaja: van-e rendszer az adatokban? 298-305. - ÁCS Pál: Rimay János korai versciklusai. 306-311. - HARGITTAY Emil: A régi magyar gúnyvers poétikájához. 312-322. VÉRTESY Miklós: Nyomdaalapító írók. = Ktáros 1989. 7. sz. 421-426. VESZPRÉMI László: Három 15. századi ferences kézirat Udinéből. = MKsz 1989. 3. sz. 277-278. Werbőczy István Hármaskönyve. Az eredetinek 1517-iki első kiadása után ford. beveze­ téssel és utalásokkal ell. Kolosvári Sándor és Óvári Kelemen. Magyarázó jegyzetekkel kíséri Márkus Dezső. Szikra Nyomda, Pécs, 1989. 437 1. [Az 1897-ben Budapesten, a Franklin Társulat „Corpus juris Hungarici" c. sorozatában megjelent mű reprintje] *Weszprémi-kódex. XVI. század első negyede. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átira­ ta bevezetéssel és jegyzetekkel. (Bev., jegyz. Pusztai István.) Magyar Nyelvtudományi Társaság-ELTE, Bp., 1988. 334 1. (Régi magyar kódexek 8.) [Az Egyetemi Könyvtár Cod. Hung. XVI Nro 8 jelzetű példánya alapján]

Felvilágosodás, reformkor BALÁZS KOVÁCS Sándor: Javaslatok és kísérletek a Tolna megyei vasárnapi iskolák megszervezésére (1846-1849). = Dunatáj 1989. 2. sz. 57-62. BALOGH Mihály: Lappangó 1848-as kisnyomtatványok egy iskolai könyvtárban = MKsz 1989. 1. sz. 48-60. [Kunszentmiklós, Damjanich János Gimnázium]

53

BARICZ Zsolt: Vándortársulatok a XIX. század eleji Vásárhelyen. Nyolc reformkori színlap igaz és hiteles krónikája. = Juss 1989. 3. sz. 107—113. BENCSIK Gábor: Klasszikusok évjáradékért. Gróf Reviczky Károly (1736-1793) könyvtáráról. = AKönyv 1989. 1. sz. 134-136. BÍRÓ Ferenc: A különös párbeszéd. (A magyar irodalom felvilágosodás kori történetéről készülő monográfia Bevezetése.) = Lit 1989. 3-4. sz. 398-411. „Csata mezejérül írom pár soraim." Büttner Emil levelei az 1848/49-es szabadságharc­ ból. (Előszó, jegyz. Pető Vilmos. Szöveggond. Öllős László.) Gondolat-Madách, Bp.Bratislava, 1989. 184 1. (Az Új mindenes gyűjtemény könyvtára) DEBRECZENI Attila: Csokonai és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. = ErdélyiT 1989. máj. 16-18. *DECSY Gyula: Die Aufklarung in Ungarn und ihre ethnolinguistischen Aspekte. = UAJb60. sz. 1988. 61-68. DÉNES Iván Zoltán: Közüggyé emelt kiváltságőrzés. A magyar konzervatívok szerepe és értékvilága az 1840-es években. Akadémiai, Bp., 1989. 194 1., 16 t. DIENES Ottó: Az 1848^49-es forradalom és szabadságharc a korabeli északfrancia sajtóban. 2. = Som 1989. 3. sz. 83-95. [Első része: Som 1988. 3. sz.] ENYEDI Sándor: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság történetéhez 2. = MKsz 1989. 1. sz. 86-94. [Aranka György 12 levele az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társa­ ság ügyében] ENYEDI Sándor: Schedius Lajos és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. = MKsz 1989. 2. sz. 146-165. Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság levelesládájából. (1795-ös levelek.) (Közli Enyedi Sándor.) = ItK 1989. 1-2. sz. 147-152. Ez volt március 15-e. Kortársak írásai a forradalomról. (Közzéteszi Lukácsy Sándor.) Minerva, Bp., 1989. 302 1. [Szemelvények] FEHÉR Erzsébet: Sárospataki tanárok magyar nyelvű tankönyvei a Kollégium alsó és középső szintje számára, 1793-1848. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei LevéltárComenius Tanítóképző Főiskola, Miskolc-Sárospatak, 1989. 413 1. FENYŐ István: Francia szellem a reformkori progresszió kezdetén. Benjámin Constant és a magyar centralisták. = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 245-259. FRIED István: Haza, állam, nemzet a magyarországi német sajtóban a XIX. század első felében. = MKsz 1989. 3. sz. 247-262. FRIED István: A meg nem valósult magyar polgári dráma. (Gorove László: Az érdemes kalmár.) = ItK 1989. 5-6. sz. 582-592. FRIED István: „Slavica" a magyarországi német nyelvű sajtóban a reformkorban. = MKsz 1989. l.sz. 94-100. HERMANN Róbert: Petőfi barátja Görgei [!] hadjáratáról. Páikövy Antal kiadatlan 1849-es írása. =Napj 1989. 3. sz. 6-10. HUBERT Ildikó: Bánffy György levelei az Erdélyi Kéziratkiadó Társaság ügyében. In: Tudóslevelek művelődésünk külföldi kapcsolataihoz, 1577-1797. 143-149. JOLSVAI András: „ írók akadémiája": a megalapítástól a megalakulásig. = ItK 1989. 5 6. sz. 605-626. [Magyar Tudós Társaság] JOLSVAI András: Kölcsey, a kritikus és az olvasóközönség. = It 1989. 2. sz. 296-309. KOVALOVSZKY Miklós: Történelem a ponyván. = ÚjT 1989. 33. sz. 20-21. [Pony­ vára került Arany Trombita. Az örök igazság parancsolatjára mondvacsinálta Sárosi Gyula. 1849.]

54 KÖPECZI Béla: A felvilágosodás és a nemzeti fejlődés. = Hel 1989. 2. sz. 238-242. [Összefoglaló a Société Internationale d'Etude du Dix-Huitiéme Siécle VII. kongreszszusáról] MADER Béla: Nemzetnevelés a Tudományos Gyűjteményben. In: Tanulmányok Kará­ csonyi Béla hetvenedik születésnapjára. 131-140. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. DÖMÖTÖR Ákos: Das ungarische Predigtexempel im 18. und 19. Jahrhundert. 64-68. - HOLL Béla: Der Geschichtsunterricht in den ungarischen Piaristengymnasien um die Wende des 18. zum 19. Jahrhundert. 77-82. - SEIDLER, Andrea: Das deutsche Zeitschriftenwesen des Donauraumes (Wien-Pressburg-Pest-Buda) in der zweiten Halfte des 18. Jahrhunderts. 106-114. - SZILI Katalin: Magyar nyelvkönyvek szlovák ajkúaknak a XIX. század első felében. 115-119. - WÉBER Antal: Pest und Wien in der Zeit der Aufklarung. 127-131. - BÍRÓ Ferenc: A nemzet-, nyelv- és irodalomfoga­ lom alakulása a XVIII. század végén. 143-149. - CSETRI Lajos: A magyar irodalmi nyelvújítás korának irodalomszemlélete. 155-159. - Dl FRANCESCO, Amedeo: Metastasio és a magyar költői nyelv a 18. század második felében. 160-165. TRUONG Dang Dung: A XIX. századi magyar irodalmi népiesség tanulságai. 166169. - ÉDER Zoltán: Honismereti törekvések a XVIII. század végén az első magyar nyelvű útikönyvben. [Teleki Domokos: Egynehány hazai utazások leírása... 1796.] 170-177. - KERENYI Ferenc: A magyar hivatásos színészet eszmei és gyakorlati tá­ jékozódása a XVIII. és a XIX. század fordulóján. 178-182. - MARGOCSY István: Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátterében. A nyelv tudo­ mányos és esztétikai szemléletének szétválása. 190-194. - VOIGT Vilmos: A magyar mese- és mondakutatás bécsi triásza. [Gaal György, Mednyánszky Alajos, Mailáth Já­ nos] 375-379. - BENKŐ Loránd: Elméleti törekvések a felvilágosodás korának ma­ gyar nyelvtudományában. 383-393. - KÁLMÁN Béla: Sprachwissenschaft und Nationalbewusstsein um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. 410-412. MÁTRAY Gábor: Töredék jegyzemények Magyarország történetéből 1848-49-ben. (Összeáll., szöveggond., bev., jegyz. Fülep Katalin.) Szépirodalmi, Bp., 1989. 386 1. (Ritkaságok) MÉSZÁROS István: Az első középiskolai magyar tankönyv. = ÚjEmb 1989. 8. sz. 6. [Epitome institutionum grammaticarum linguae Hungaricae. 1816.] Mindenes Gyűjtemény, 1789-1792. (Vál., szerk., szöveggond., előszó, jegyz. Tóth László.) Komárom Megyei Tanács, Tatabánya, 1989. 130 1. (Komárom megyei honis­ mereti kiskönyvtár 22.) MISKOLCZY Ambrus: Erdély az 1848-1849-es magyar forradalomban. = Hitel 1989. 14. sz. 23-24. MONOS Emil: 200 éves az első magyar nyelvű élettankönyv. = OrvH 1989. 52. sz. 2803-2804. [Rácz Sámuel: A physiologiának rövid sommája] MURÁNYI Lajos: Adalékok a reformkori Fejér megye olvasáskultúrájához. = FejérmKtáros 1989. 2. sz. 37-^8. PÁNDI Pál: Úton Bolyai Farkas drámáihoz. Az ember és a dráma. Jegyzetek a 19. szá­ zad elejének magyar drámáiról. Akadémiai székfoglaló. 1986. május 26. Akadémiai, Bp., 1989. 102 1. (Értekezések, emlékezések) POOR János: Egy nemesellenes könyv a 19. század elejéről. = MKsz 1989. 2. sz. 192— 200. [Michael Piringer: Ungarns Banderien und desselben gesetzmassige Kriegsverfassung überhaupt]

55

RÁKÓCZY Rozália: Volt-e a Hadi Lapnak tüzérségi melléklapja 1849-ben? = Kort 1989. 7. sz. 200-207. RICZEL Etelka: Jankovich János versgyűjteménye (1788-1793). = MKsz 1989. 1. sz. 75-86. [OSZKQuart. Hung. 1931/1. 101a-122b.] SZILÁGYI Márton: Lisznyai Kálmán és a regionális népi műveltségek romantikus képe a XIX. század közepén. = ItK 1989. 5-6. sz. 592-596. TARNÓI László: Patriotizmus und nationale Identitat im Spiegel der deutschsprachigen Dichtung im Königreich Ungarn um 1800. = BBHung 4. sz. 1989. 7-55. TAXNER-TÓTH Ernő: A világ változásai a Hazai 's Külföldi Tudósításokban. = ItK 1989. 4. sz. 370-389. UDVARDY József: A hittudományi főiskolák olvasóiskoláinak szerepe a reformkor­ szakban. In: Katolikus Egyháztörténeti Konferencia. 83-88. VARGA Sándor: Emich Gusztáv indulása. = It 1989. 4. sz. 701-740. [1842-ben megnyi­ tott könyvkereskedése] VÖRÖS Imre: A felvilágosodás kutatóinak VII. nemzetközi kongresszusa. (Budapest, 1987. július 26.-augusztus 2.) = Hel 1989. 2. sz. 260-263.

XIX. század II. fele EISEMANN György: Tantalus és a századforduló. = Úí 1989. 1. sz. 109-118. FERDINÁND Y Mihály: A dualizmus kora. = ItK 1989. 5-6. sz. 650-672. GLÁSZ Mónika-SERFŐZŐ Sándor: S. Kende bécsi antikvárius levelei és a Magyar Könyvszemlének szánt kiadatlan cikke 1893-95-ből. = MKsz 1989. 4. sz. 407409. KERÉNYI Ferenc: Paulay Ede és a magyar dráma. = It 1989. 1. sz. 38-62. M. KONDOR Viktória: A Hornyánszky Nyomda és az Akadémia könyvkiadása. MTA Könyvtára, Bp., 1989. 203 1. (Á Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának közle­ ményei 22/97.) LŐRINCZ Zoltán: Százéves a Protestáns Szemle. = TheolSz 1989. 3. sz. 146-148. MADARAS Éva: Illúziók az emberért. Művészet és társadalmi valóság a bécsi század­ fordulón. = Som 1989. 4. sz. 22-27. PAMLÉNYI Ervin: Az akadémiai könyvkiadás a dualizmus korában. In: P. E.: Pályák és irányok. 189-191. Sárospataki füzetek. Évnegyedes folyóirat. Egyház és nevelés, tudomány és irodalom körében. Szerk. Erdélyi János. (Vál., szerk., utószó B. Balsai Jolán.) Comenius Taní­ tóképző Főiskola-Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Sárospatak-Miskolc, 1989. 61 1. [Az 1857-ben Sárospatakon, Jager Károly által nyomatott műből készült reprint válogatás] *Romanticism in national context. (Ed. by Roy Porter, Mikulás Teich.) Cambridge University Press, Cambridge 1988. 353 1. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Romanticism in Hungary. 217-239. Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. (Szerk. Fábián Pál, Szathmári István.) Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 360 1. TŐKÉCZKI László: Tanúság. 100 éve indult a Protestáns Szemle. = Confessio 1989. 3. sz. 60-72.

56 VARGA Pál: Szentimentális-biedermeier irány a XIX. század második felének magyar lírájában. = ItK 1989. 1-2. sz. 48-63. VARGA Sándor: Emich Gusztáv küzdelme a nyomdáért. = MGrafika 1989. 4. sz. 60-66. *Vasárnapi Újság. 1858. Ötödik évi folyam. (Vál. B. Balsai Jolán.) Borsod-AbaújZemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 1988. 23 1. [Az 1858-ban Pesten, a Landerer és Heckenast által kiadott képes hetilapból készült reprintmontázs] VÖRÖS Károly: Az oktatásügy reformja. = MTud 1989. 10-11. sz. 889-902. [A dua­ lizmus korában] XX. század I. fele (1945-ig) AGÁRDI Péter-LENGYEL András: Levélváltás a Szép Szó ügyében. = Je 1989. 10. sz. 973-975. BENCZE Lóránt: A magyar irodalmi, képzőművészeti és zenei stílusirányzatok és kap­ csolataik a századelőn a Nyugat tükrében, 1908-1910. In: Tanulmányok a századfor­ duló stílustörekvéseiről. 49-55. BORBÁNDI Gyula: A magyar népi mozgalom. A harmadik reformnemzedék. 2. kiad. Püski, Bp., 1989. 538 1. BUKTA Zsuzsa: A Nyugat könyvművészete. = Él 1989. 41. sz. 6. BUNDULA István: „Önelvü Közép-Európa" - közép-európai valóság. = Életünk 1989. 5. sz. 435-441. [Az Apolló c. folyóiratról, 1934-1940] DERÉKY Pál: Az esztétizmus és az avantgárd vitája a magyar irodalomban (19161917). = ItK 1989. 1-2. sz. 64-80. Fél évszázad múltán a Márciusi Frontról. A kötet az 50. évforduló emléküléseinek és tudományos ülésszakának előadásait tartalmazza. (Szerk. Pintér István.) Reform, Bp., 1989.257 1. FITOS Vilmos: Fábián Dániel életműve és a Bartha Miklós Társaság. = Hitel 1989. 15. sz. 58-61. Forbáth Imre összegyűjtött írásai 1. Magyar kulturális kérdések. 158-192. - A mai Magyarország irodalma. 203-209. - Az avantgárd költészetről - dióhéjban. 221-230. IGNOTUS Pál: Csipkerózsa. Budapesti és londoni emlékek. (Sajtó alá rend., előszó, jegyz. Nagy Csaba.) Múzsák, Bp., 1989. 290 1. (Irodalmi múzeum) JÓZSEF Farkas: Erkölcs és hivatástudat. Irodalmi tanulmányok. Magvető, Bp., 1989. 385 1. KÁRÁSZ József: A vásárhelyi írótalálkozó. = Juss 1989. 3. sz. 42^17. [1935] KÁRSAI László: Magyar Élet, 1938-1944. = Él 1989. 13. sz. 4. [Püski Sándor kiadója] KENYERES Zoltán: A „Nyugat" története rövid előadásokban. = Úí 1989. 2. sz. 3-26.; Látóh 1989. 5. sz. 131-166. KÉRI Piroska: Supka Géza „Literatúrá"-ja. Egy elfeledett kultúrtörténeti folyóirat jelen­ tősége és története (1926-1938). = Úí 1989. 7. sz. 104-114. KISS Endre: Nietzsche-recepció Magyarországon a két világháború között. = MFilSz 1989. 6. sz. 685-706. Kiútkeresés 1943. (Szerk. L. Nagy Zsuzsa, Burucs Kornélia.) Kossuth, Bp., 1989. 165 1. [Az 1988. jún. 14-én az OSZK-ban rendezett tanácskozás anyaga] CZINE Mihály: Népi írók az új Magyarországról. 83-88.

57

KOVÁCS Géza: Lillafüred - 1942. november. = Vság 1989. 7. sz. 78-92. [Az írótalál­ kozóról] LENDVAI Ildikó: A „Válasz" választásai. = It 1989. 3. sz. 561-572. LENGYEL András: Illyés és a Szegedi Fiatalok. = It 1989. 3. sz. 516-526. Hozzászólás: TOLNAI Gábor = uo., 526-535. LENGYEL András: A liberalizmus újraalapozásának kísérlete. A Szép Szó történetéhez. = Jel989. 3. sz. 239-250. LENGYEL András: A Szeged története (1920-1925). = MKsz 1989. 4. sz. 369382. MÁRKUS István: A régi falukutatás és mai tanulságai. = ÚjAur 1989. 2. sz. 44-58.; Látóh 1989. 8. sz. 161-192. NAGY SZ. Péter: Citoyen portrék. A Nyugat „második nemzedéke". Szépirodalmi, Bp., 1989. 229 1. (Zsebbe való kis könyvek) NEMES NAGY Ágnes: A Nyugatról. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 113-118. „Nyugat" und sein Kreis 1908-1941. Anhang: „Magyar Csillag" 1942-1944. (Hrsg. von Aranka Ugrin, Kálmán Vargha.) Philipp Reclam, Leipzig, 1989. 479 1. PAMLÉNYI Ervin: Pályák és irányok. A népi írókról. 152-157. - A Magyar Tanácsköztársaság kultúrpolitikájáról. 173-180. Parasztság és magyarság. Tanulmányok Szabó István történetíró születésének 90. évfor­ dulója tiszteletére. (Szerk. Rácz István.) KLTE, Debrecen, 1989. 149 1., 1 t. FÜR Lajos: Magyarságkutatás a két világháború között. 79-93. PETŐ VÁRI Ágnes: Az Exodus kiadó. = MKsz 1989. 2. sz. 166-176. PETRIK Béla: Szárszó és a népi mozgalom. = Hitel 1989. 7. sz. 53-54. POSZLER György: Illúzió és értelem. (Vázlat az „esszéista" nemzedék portréjához.) In: P. Gy.: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. 337-380. SOMODI István: Modell vagy emlék? Egy hajdani résztvevő gondolatai az évfordulón. = Hitel 1989. 2. sz. 22-25. [Előadás a „Szárszó '88" c. tanácskozáson, Balatonszemes, 1988. aug.] SZABÓ Ferenc: A békési Drechsel Nyomda történetének vázlata, 1895-1920. PETŐCZ Károly: Drechsel Géza nyomdájának mintakönyve. Kner Nyomda, Békés­ csaba, 1989. 64 1., 32 t. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzetei 13.) SZABÓ Miklós: A harmincas évek, a magyar szellemi élet nagy korszaka. = Életünk 1989. 1-2. sz. 122-128. Új magyar líra. Fiatal költők antológiája. Összeáll. Kárpáti Aurél. (Szerk. Téglás János. Utószó Rába György.) Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola-Szikra Lapnyomda, Bp., 1989. 109 1. (Irodalmi ritkaságok betűhív kiadásban 5.) [Az 1934-ben Budapes­ ten, a Vajda János Társaság kiadásában megjelent mű kicsinyített reprintje, a függe­ lékben Babits Mihály: Legújabb magyar versek c. tanulmányával] VÁGVÖLGYI B. András: Mi fontosabb még Oroszországnál is? A Szép Szó körének politikai arcképéhez. = IrodÚjs 1989. 3. sz. 17. VÁRDY Péter: Identitásválságok - programok. (Széljegyzetek a népi-urbánus vitához.) = MFilSz 1989. 2-3. sz. 364-375. VILCSEK Béla: Tanúságok és tanulságok. A két világháború közötti folyóiratokat ol­ vasva. = Napj 1989. 5. sz. 29-30. A zsidókérdésről. (Szerk. Fűzfa Balázs, Szabó Gábor.) Németh László Szakkollégium, Szombathely, 1989. 138 1., 10 t. (Németh László szakkollégiumi füzetek 1.) LITVÁN György: Szellemi progresszió a századelőn. 11-27.

58

XX. század II. fele (1945-től) ALBERT Tibor: Könyv és piaca Magyarországon. = IrodÚjs 1989. 4. sz. 28. ALFÖLDY Jenő: Holmi európaiságról van szó. Beszélgetés egy induló folyóiratról. = Él 1989. 39. sz. 11. [Radnóti Sándorral a Holmiról] ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. Kalandozás a mai magyar lírában. Magvető, Bp., 1989.358 1. BALASSA Péter: Magyar irodalom a ma kereszttüzében. = Fo 1989. 8. sz. 47-51.; Látóh 1989. 11. sz. 118-126. BALASSA Péter: Mondatok a kritikai életről. = Kort 1989. 1. sz. 133-137. Hozzászólás: VARGA Lajos Márton: Addig még sok idő telik el! = Kort 1989. 1. sz. 137-143. BERKES Erzsébet: Azok a szép régi verseskönyvek - avagy egy Normálhauptmann vallomásai, midőn az újabbkori poézissel találkozik. = MV 1989. 12. sz. 107-116. [Bíró József, Juhász Ferenc, Petőcz András, Somogyi István, Zalán Tibor költői módszeréről] BERKES Erzsébet: „Homlokukon ábrája a jövőnek?" Jegyzetek 1988 magyar prózájáról. = MV 1989. 3. sz. 120-126. CSAPÓ Mária: Iratok a Tevan nyomda államosításának történetéhez. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 319-330. [Kilenc dokumentum 1949-1956 között] CSIZNER Ildikó: Felelnek a klasszikusok. Egy évad Debrecenben. = Szính 1989. 8. sz. 35-40. A Csokonai Kiadó létrejötte. Dokumentumválogatás, 1977-1988. (Összeáll. Bényei Miklós.) Csokonai-Debreceni Városi Könyvtár, Debrecen, 1989. 85 1. CSONGRÁDY Béla: Tűz-tánc-lépésben. Adalékok egy antológia elő- és utóéletéhez. = Ezredvég 1989. 1-2. sz. 79-90. CSONTOS János: Együtt és külön. Utószó egy interjúsorozathoz. = Napj 1989. 2. sz. 21-22. [A „Kilencek" költőiről] DÉRCZY Péter: Az autonómia visszaszerzése. A 80-as évek újabb magyar epikájáról. = Kr 1989. 8. sz. 6-8. Hozzászólás: BERKES Erzsébet = Kr 1989. 9. sz. 27-28. Válasz: DÉRCZY Péter = Kr 1989. 11. sz. 19-21. DOMONKOS László: Egy leváltás története. Beszélgetés a Tiszatáj viszontagságairól. = Él 1989. 7. sz. 7. [Vörös László volt főszerkesztővel] ENDRŐDI SZABÓ Ernő: A „harctalan nemzedék" avagy az üde nihilizmus apoteózisa. Rövid poétikatörténeti vázlat egy új könyv ürügyén. = Pal 1989. 6. sz. 44-53. [Fiatal írók könyve] FILEP Tibor: Quo vadis, Csokonai Színház? = Alf 1989. 3. sz. 91-92. FOGARASSY Miklós: „Lélek"-zetek. Recenzió és meditáció. = Je 1989. 5. sz. 515-519. [A Lélegzet c. antológiáról] FÖLDES Anna: Merre tart a magyar színház? = Kr 1989. 4. sz. 5-7. FŰZI László: Az irodalom életfolyamatai. A hetvenes évek irodalma. = Je 1989. 3. sz. 284-291. GEREBEN Ferenc: A felnőtt népesség olvasási és olvasmánybeszerzési szokásai. Egy reprezentatív országos vizsgálat eredményei. OSZK Könyvtártudományi és Módszer­ tani Központ, Bp., 1989. 1211. A Gondolat kiadványai, 1971-1988. Gondolat, Bp., 1989. 173 1. GREZSA Ferenc: A katarzis esélyei. = Juss 1989. 1. sz. 6-8. [Tiszatáj] A Gyulai Várjátékok sajtóvisszhangja 1986/1987. Bibliográfia. (Összeáll. Baukó Dóra.) = BékésiÉ 1989. 3. sz. 428^133.

59

HALDIMANN, Eva: Geöffhete Schleusen. Ungarische Literatur im Zeichen der Pressefreiheit. = Neue Zürcher Zeitung, 1989. dec. 2-3. 65-66. Haza és nemzeti önismeret - Lakitelek 1979-1989. (A fiatal írók találkozójának tizedik évfordulójára.) = Fo 1989. 5. sz. OLASZ Sándor: Kései találkozások. (Illyés Gyula és Dobozy Imre Lakitelken.) 44-41. - ALFÖLDY Jenő: Emlékek gyűrűzése. 48-52. - HUSZÁR Tibor: Lakitelek. 52-54. TORDAI Zádor: Tíz éve... 54-57. - FEKETE Gyula: Sorskérdések - tíz év múltán. 57-61. - KOVÁCS István: Ami majd megtörténhetett. 61-62. - ZELEI Miklós: Az el­ ső klasszikus. 62-65. - AGÁRDI Péter: Lakitelekről - tíz év után. 65-69. - ÖRDÖGH Szilveszter: Kételyek és okulások. (Gondolatok egy fölkeres kapcsán.) 69-74. TÖMÖRY Péter: Megtartó félelem: az ellehetetlenülés... 75-78. - PETRŐCZI Éva: Még mindig: szolgálat. 79-80. - KÁNTOR Péter: A lakitelki találkozó 10 éves évfor­ dulójára. 80-81. - MÓSER Zoltán: Se nem tél, se nem ősz. 81-86. SZENTMIHÁLYI SZABÓ Péter: A „korán jött hősök" dilemmája. (Jegyzetek a lakitelki írótalálkozóról.) 86-87. *Hongaarse literatuur. Stichting BZZTŐH, Den Haag, 1987. 96 1. SWAAN, Wim: Beelden, al dan niet bewogen. Poezie en maatschappelijke betrokkenheid in Hongarije. 56-58. - KAMMER, Henry-SWAAN, Wim: Portretten van Hongaarse dichters. 66-70. Az irodalmi progresszió lehetőségei és feltételei. (A debreceni irodalmi napok tanácsko­ zásának anyaga.) Összeáll. Simon Zoltán. = Alf 1989. 2. sz. 31-96. [Sándor Iván refe­ rátuma, Balassa Péter, Berkes Erzsébet, Csoóri Sándor, Csordás Gábor, Görömbei András, Keresztury Tibor, Kiss Dénes, Koczkás Sándor, Kulin Ferenc, Mészöly Mik­ lós, Nádudvari Nagy János, Nemes Nagy Ágnes, Pál Lénárd, Simon Zoltán, Sükösd Mihály, Székelyhídi Ágoston, Szilágyi Ákos, Tornai József, Zalán Tibor hozzászólása, Cseres Tibor zárszava] Irodalmi társaságok. = OlvNép 1989. 42. sz. SÁMATHY Tamás: Móricz Zsigmond Kör, Szentendre. 6-10. - SZEKÉR Endre: A Katona József Társaságról. Jegyzetek, emlékek. 12-15. - BENKE László: A Perem Klub és az ő angyalai. Lőrinci ceruzajegyzetek. 16-20. Irodalom és politika, 1956. = Lit 1989. 1-2. sz. [Összeállítás korabeli sajtódokumentu­ mokból] JASTRZE_BSKA, Jolanta: Personnages tragiques et grotesques dans la littérature hongroise contemporaine. Rodopi, Amsterdam-Atlanta, 1989. 244 1. JENÉI László: Történetiség, vidékiség mai prózairodalmunkban. = Pal 1989. 3. sz. 9 1 95. B. JUHÁSZ Erzsébet: Hősök vagy balekok? A társadalmi beilleszkedés zavarai a hetve­ nes évek irodalmában. Kossuth, Bp., 1989. 239 1. KAPOSI Márton: Botrányos helyzetbe kerül ismét a Tiszatáj? = Ttáj 1989. 3. sz. 108— 112. * KÁRPÁTI, Paul: Zum Generationsbegriff mit Blick auf die neuere ungarische Literaturgeschichte. = BBH 3. sz. 1988. 107-115. KERESZTURY Dezső: Emlékezés az Eötvös Collegium utolsó éveire. = Vság 1989. 3. sz. 61-84.; Látóh 1989. 6. sz. 8-52. KERESZTURY Tibor: A dilettáns közvetlenségtől a kimunkált hermetizmusig. Négy újabb verseskönyvről. = Életünk 1989. 4. sz. 372-375. [Fabó Kinga, Faludi Ádám, Koppány Zsolt, Lázár Júlia]

60 KOVÁCS Dezső: A fiatal írókat senki nem képviseli. Beszélgetés a József Attila Körről. = Él 1989. 2. sz. 7. [Odorics Ferenccel] KÖNCZÖL Csaba: A Tiszatáj-főnix. Szegedi interjú Vörös Lászlóval és Annus József­ fel. = Kr 1989. 11. sz. 21-25. KÖVES István: Kulin Ferenc a Magyar Naplóról. = MS 1989. 22. sz. 2-3. [Interjú] A kultúra átértékelése a válság éveiben. Ágh Attilával és Poszler Györggyel beszélgetett Zelei László a Kossuth Rádió 1989. április 19-én elhangzott műsorában. = Jel-Kép 1989. 3. sz. 173-177. LACZKÓ András: A folyóiratok kiszolgáltatottságáról. = Pal 1989. 3. sz. 86-90. Magyar írók Szövetsége CSORDÁS Gábor: A fecske súlya. = Kort 1989. 5. sz. 143-147. Az írószövetség reformjához. A kritikai szakosztály vezetőségének javaslata. = Kort 1989. 2. sz. 136-140. Hozzászólás: CSERES Tibor = Kort 1989. 3. sz. 132-136. JÓKAI Anna: Valami valódit. = Kort 1989. 7. sz. 142-146. [POMOGÁTS Béla] P. B.: írószövetség. = ÚjEmb 1989. 52. sz. 6. RADNÓTI Sándor: Önkorlátozó írószövetséget! = Kort 1989. 5. sz. 148-149. A választmányi ülés vitája az írószövetség reformjáról. (Összeáll. Makai Tóth Mária.) = Kort 1989. 4. sz. 140-153. [Bárány Tamás, Bertha Bulcsú, Cseres Tibor, Csurka Ist­ ván, Fekete Gyula, Gyurkovics Tibor, Hernádi Gyula, Kis Pintér Imre, Kuczka Péter, Lakatos István, Lázár Ervin, Mezey Katalin, Módos Péter, Nagy Gáspár, Szokolay Zoltán, Varga Lajos Márton hozzászólása] ZAY László: Többségben az egység. = Mo 1989. 16. sz. 26. -.: Vitazáró helyett. = Kort 1989. 9. sz. 144-145. *Magyar katolikus almanach. 2. kötet. A magyar katolikus egyház élete, 1945-1985. (Szerk. Turányi László.) Szent István Társulat, Bp., 1988. 758 1., 12 t. MAGYAR Ferenc: A magyarországi katolikus sajtó. 376-398. - ROSDY Pál: Magyar katolikus könyvkiadás. 399^421. - SZEGHALMI Elemér: A magyar katolikus szép­ irodalom. 422-457. „Mai kamasz - mai kamaszregény". Kerekasztal-beszélgetés. XI. Szekszárdi Tanácsko­ zás. Magyar írók Szövetsége. Bp., 1989. 184 1. [Budapest, 1989. okt. 5-6.] MAJOR Ottó: Literatura - 1956. = ÚjT 1989. 49. sz. 5. MARGÓCSY István: Líra és kultusz. = 2000 1989. 6. sz. 44-46. MÉSZÁROS István: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat, 1945-1948. Szerző, Bp., 1989. 200 1. MOLNÁR GÁL Péter: Magyar pasticcio. = MV 1989. 2. sz. 120-128. [A színházi évad­ kezdésről] NÁNAY István: Egy évad - három színház. = Szính 1989. 9. sz. 1-10. [Zalaegerszeg, Veszprém, Miskolc] NUZZO, Armando: 2000. Irodalmi és társadalmi havilap. = RSU 4. sz. 1989. 174176. OLASZ Sándor: Megjegyzések „A magyar irodalom története 1945-1975" líratörténeti köteteihez. = ÚjFo 1989. 1. sz. 85-88. OLASZ Sándor: Tiszatáj-dráma, 1986. = Juss 1989. 1. sz. 2-5. N. PÁL József: A népi írókról szóló állásfoglalás történeti-ideológiai háttere. = ÚjFo 1989. 2. sz. 32-42. PÉCSI Györgyi: Tervutasításos irodalom - leltárhiányos nemzedékek. Széljegyzet az ún. fiatal költőkről. = Stádium 1989. 1. sz. 57-62.

61 Peremvidék, 1982/1988. (Szerk. Csabai László.) Békés Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1989.441. [Antológia] SZILÁGYI Ákos: „Hanyatlás" és „kezdet" a legújabb magyar irodalomban. 6-10. POMOGATS Béla: Egy esztendő irodalmi élete. (1956) = Alf 1989. 8. sz. 31-54.; Látóh 1989. 10. sz. 117-158. POMOGATS Béla: Idő a számvetésre. Irodalmunk a nyolcvanas évek végén. = Fo 1989. 7. sz. 124-134. POMOGATS Béla: Irodalmunk szabadságharca. Egy esztendő irodalmi élete. 1956. Gondolat, Bp., 1989. 135 1. POMOGATS Béla: íróközgyűlés '56 szeptemberében. = ÚjT 1989. 18. sz. 18. POMOGATS Béla: A megújulás jegyében. Irodalomtörténet-írás Magyarországon a nyolcvanas években. = Dunatáj 1989. 4. sz. 5-7. POMOGATS Béla: Tizenkét nap. Irodalmunk az 1956-os forradalomban. = Magyarok 1989. 6. sz. 41-64. PORKOLÁB Tibor: A nosztalgiától a teóriáig. Első kötetes költők. = Alf 1989. 5. sz. 87-90. [Fabó Kinga, Faludi Ádám, Koppány Zsolt, Lázár Júlia] POSZLER György: Gigászi Börtön vagy Erőszakos Iskola. Adalékok a sztálinizmus irodalomtörténetéhez. 1-2. = Kort 1989. 10. sz. 128-140.; 11. sz. 125-137. *PUSZTAY János: Folklore-Tradition in der neuen ungarischen Literatur. = BBH 3. sz. 1988. 199-217. RAINER M. János: „A kongresszus szelleme." Irodalom és politika 1956 tavaszán. = Vil 1989. 2. sz. 121-130. REMÉNYI József Tamás: A Mozgó Világ krónikája elé. = Hitel 1989. 13. sz. 22-25. [SOLYMOSI Bálint] S. B.: Tiszatájkép. = SzegE 1989. 1. sz. 5. [Beszélgetés Sebe Já­ nossal, Kaposi Mártonnal, Lengyel Andrással a Tiszatájról] SOMLYÓ György: „Egy kis irodalom" vagyis: jelentéktelen dolgok. = Él 1989. 19. sz. 4. SZABÓ Ferenc: A vásárhelyi folyóiratkiadás hagyományai és megújulása. Jegyzetek a „Juss" első évfolyama után. = BékésiÉ 1989. 2. sz. 225-228. N. SZABÓ József: Magyarország nemzetközi kulturális kapcsolatai, 1945 ősze-1946 ősze. = Ttáj 1989. 6. sz. 82-92. SZAKOLCZAY Lajos: Ötágú síp. Elérhető? Elérhetetlen? A Kilencek második antológiájáról. 309-331. - Ver(s)ziók. Antológia kezdőknek és haladóknak. 332-344. SZEGHALMI Elemér: A katolikus szellemű irodalom eredményei és gondjai a koalíció éveiben. = ÚjEmb 1989. 19. sz. 6. SZÉKELYHÍDI Ágoston: Kilátás a szekértáborból. írók Tokajban 1972-1988. = Napj 1989. 8. sz. 7-9. SZÉKELYHÍDI Ágoston: Megkésett szabadság. Új irodalmi és művelődési lapokról. = A1H989.4. sz. 87-89. SZEKÉR Endre: A Forrás folyóiratról. = NyéK 75. sz. 1989. 86-91. Szógettó. Válogatás az új magyar avantgárdé dokumentumaiból. (Összeáll., vál. Papp Tamás. Szerk. Császár László.) ELTE BTK, Bp., 1989. 376 1. Találkozásaink a Szentírással. = Vig 1989. 12. sz. 881-903. [Balassa Péter, Czine Mi­ hály, Gál Ferenc, Kornis Mihály, Kulcsár Szabó Ernő, Pomogáts Béla, Rába György, Vásárhelyi Miklós írásai] Tokaji írótábor, 1988. (Szerk. Papp Lajos.) = Napj. 1989. 1. sz. 1-14. [Előadások, hoz­ zászólások]

62 TURCZI István: Konszolidáció kontra „irodalomtalanítás" 1956-1963. (1-2.) = ÚjFo 1989. 4. sz. 90-94.; 5. sz. 76-79. UNGVÁRI Tamás: Cukorrépa és botütés. A Kádár-rendszer kulturális politikájának ana­ tómiájához. 1-3. = Él 1989. 33. sz. 5.; 34. sz. 5.; 35. sz. 5, 8. URBÁN László: Fantasztikus irodalmunk a felszabadulás után. = Úí 1989.4. sz. 109-111. A Vallási- és Közoktatási Minisztérium színházi iratai. (Vál., szerk. Dancs Rózsa.) 1. köt. 1945. február- 1945. december. Magyar Színházi Intézet, Bp., 1989. 736 1. (Színháztörténeti könyvtár 19.) VARGA Lajos Márton: Csoóri Sándor az irodalom új kérdéseiről. = Könyvvilág 1989. 5. sz. 4. [Interjú] VARGA Lajos Márton: Domokos Mátyás az irodalom mozgásteréről. = Könyvvilág 1989. 11. sz. 4. [Interjú] VARGA Lajos Márton: Kulcsár Szabó Ernő irodalmunk fordulatának esélyeiről. = Könyv­ világ 1989. 9. sz. 4. [Interjú] VARGA Lajos Márton: Nemes Nagy Ágnes az Újhold-Évkönyvről. = Könyvvilág 1989. 8. sz. 4. [Interjú] VASS Zsuzsa: Uj korszak kezdete? A pécsi évadról. = Szính 1989. 8. sz. 28-35. VIRÁGH Ibolya: Écrivains et poéts hongrois. = La Nouvelle Alternative 1989. 14. sz. 57._ VIRÁGH Ibolya: La littérature hongroise, aujourd'hui. = CNAC Magaziné 1989. 51. sz. 32-33. ZIMONYI Zoltán: Szabadulólevél. A „népi" írókról című állásfoglalás - harminc év után. = Fo 1989. 4. sz. 40-61. Magyar irodalom külföldön ÁCS Zoltán: Négy évtized kiesett? Beszélgetés Juhász Gyula akadémikussal, a Magyar­ ságkutató Intézet igazgatójával a világ összmagyarságáról. = Fo 1989. 7. sz. 104-113. KABDEBÓ Tamás: Magyar írók külföldön avagy: a magyar kultúra egy és osztható. = Él 1989. 29. sz. 6. Nem lehet. A kisebbségi sors vitája. (Vál. Cseke Péter, Molnár Gusztáv. Előszó Cseke Péter. Utószó, jegyz. Molnár Gusztáv.) Héttorony, Bp., 1989. 267 1. (Limes-könyvek) [Levelek, cikkek, dokumentumok] *SANTARCANGELI, Paolo: La letterature della minoranze. = RSU 3. sz. 1988. 119-116. TÁL Gizella: A híd túlsó oldalán. Beszélgetés a határokon túli magyar irodalomról. = Jászk 1989. 3. sz. 12-17. [Dobos Lászlóval, Ballá Károllyal, Ballá Lászlóval] ZELEI Miklós: Külföldi magyarokról, nyelvről, irodalomról. (Egy délelőtt Szegeden, Ilia Mihálynál.) = Fo 1989. 7. sz. 114-123. [Interjú] Csehszlovákia [BAKOS István] B. I.: A csehszlovákiai magyar nemzetiségi oktatásról. = Hitel 1989. 2. sz. 50-52. BALLÁ Kálmán: Kritikai álláspontjainkról - 1988 ürügyén. = ISz 1989. 7. sz. 732-736.

63 BANKÓ András: Felvidéki irodalmi korkép. (Alulnézetből.) = MI íj 1989. 15. sz. 40. [Interjú Hodossy Gyulával] *CHASZAR, Edward: The Hungárián minority in Czechoslovakia: a status report. In: Triumph in adversity. New York, Boulder, 1988. 389-408. „Csehszlovákiában élő magyar történész vagyok." Püspöki Nagy Péterrel beszélget Szé­ kely András Bertalan. = Honism 1989. 3. sz. 3 5 ^ 3 . DOBOSSY László: Kassai emlékképek. = Napj 1989. 11. sz. 36-38. DURAY Miklós: Political problems of the Hungárián minority in Czechoslovakia. Indiana University Press, Indiana, 1989.16 fol. [1918-1988.] FORBÁTH Imre: A csehszlovákiai magyar irodalomról. In: F. I. összegyűjtött írásai. 1. 193-202. FÜZESI István: Identitás-igény Szlovákiában. = Él 1989. 47. sz. 7. [Interjú Duba Gyulá­ val] GRENDEL Lajos: Irodalom és megújulás. = ISz 1989. 4. sz. 382-388. GRENDEL Lajos: Irodalom és politika. = ISz 1989. 1. sz. 1-2. Harmincéves az Irodalmi Szemle. = ISz 1989. 2. sz. DOBOS László: Egy irodalom reménye. 146-150. - ANDRUSKA, Péter: Köszöntő. 150-151. - DUSZA István: Költőröptetés, avagy változatok a lírára. 151-154. LACZA Tihamér: Tágítsuk köreinket...! (Az Irodalmi Szemle és a társadalomtudomá­ nyok.) 154-158. - TOMIS, Karol: A magyar nemzetiségi irodalom a szocialista Cseh­ szlovákiában. 158-162. - BALLÁ Kálmán: Az Irodalmi Szemle és a fiatal írók. 163— 166. Húszéves a Madách Könyvkiadó. = ISz 1989. 5. sz. DUBA Gyula: Irodalmunk és kiadója. Könyvkiadásunk négy évtizedéről a Madách Könyvkiadó húszéves jubileumán. 477-482. - MAYER Judit: A fordításirodalom a Madách Könyvkiadóban. 482-489. - DOBOS László: Közép-európai minta. 489^193. JAKAB István: A magyar nyelv szlovákiai változatai. = Nyr 1989. 2. sz. 140-149. JANICS Kálmán: A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világ­ háború után, 1945-1948. (Illyés Gyula előszavával.) 3. jav., 1. magyarországi kiad. Hunnia, Bp., 1989. 358 1. KAFER István: A Rákóczi Szövetség. A Csehszlovákiai Magyar Kultúra Barátainak Köre megalakulása. = Él 1989. 18. sz. 4. Kettős elnyomásban. Dokumentumok a csehszlovákiai magyarság helyzetéről és jogvé­ delméről, 1978-1988. A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága tevé­ kenységének tíz éve. (Szerk. Duray Miklós.) Hungárián Humán Right FoundationPüski, New York, 1989. 527 1. KMECZKÓ Mihály: A Mikszáth-bemutatók tapasztalatai a Magyar Területi Színházban. = ISz 1989. 2. sz. 192-203. KOCSIS Aranka: A csehszlovákiai magyarság jogairól, anyanyelvének használatáról és tudományos életéről. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 363-370. G. KOVÁCS László: Magyarok Szlovákiában 1939-1945. (1^1.) = ÚjFo 1989. 3. sz. 43-53.; 4. sz. 54-65.; 5. sz. 47-61.; 6. sz. 72-80. KÖVESDI János: Thália istennő rázós szekerén ülve... Kerekasztal-beszélgetés a kassai Thália Színpadról. = ISz 1989. 1. sz. 55-71. [Résztvevők: Gombos Ilona, Gyüre Lajos, Kmeczkó Mihály, Kövesdi Szabó Mária, Lengyel Ferenc, Takáts Ernőd] Hozzászólás: GYÜRE Lajos = ISz 1989. 4. sz. 284-289.; DUSZA István = ISz 1989. 4. sz. 398401.

64 *Közös irodalmi tulajdonunk. Dobos Lászlóval beszélget Kövesdi János. = ISz 1988. 8. sz. 789-799.; Látóh 1989. 2. sz. 49-67. [Az Irodalmi Szemléről] MEZEY László Miklós: Az adatoktól az összefüggések felé. A szlovákiai magyar iroda­ lomtudomány újabb eredményei. = ÚjFo 1989. 6. sz. 80-86. MEZEY László Miklós: Elfeledett kisebbség. Kultúrtörténeti vázlat a Szlovák Állam magyarságáról (1939-1945). = Pal 1989. 6. sz. 22-33. MEZEY László Miklós: A nemzet: közös ihlet. A szlovákiai és hazai magyar irodalom kapcsolata a két világháború között. = Pal 1989. 3. sz. 47-67. OZSVALD Árpád: A Hét 7 kérdése Klimits Lajos igazgatóhoz a Madách Könyv- és Lapkiadó Vállalat munkájáról. = Hét 1989. 3. sz. 2. PÁLFY G. István: Sémák ellenében, józanul. Dobos László a szlovákiai magyarságról, erkölcsi és politikai leértékelődésről. = Mlfj 1989. 9. sz. 2-3. [Interjú] SZAKOLCZÁY Lajos: Fiatal magyar költők Csehszlovákiában. In: Sz. L.: Ötágú síp. 345-360. TÓTH Károly: A prózai és kisebbségi önreflexió összefüggése irodalmunkban. = ISz 1989. 7. sz. 729-732. TŐZSÉR Árpád: A szlovákiai magyar líra 1988-ban. = ISz 1989. 7. sz. 724-729. VARGA Lajos Márton: Mindennapi irodalmunk. Dobos László a szlovákiai magyar szellemi életről. = Könyvvilág 1989. 1. sz. 4. [Interjú] VEIZER Tamás: Színházteremtők. Beszélgetés a szlovákiai magyar színjátszás jelenéről. = ÚjFo 1989. 4. sz. 48-53. [Holocsy Istvánnal, Kmeczkó Mihállyal, Takács Ernőddel] VÍGH Károly: A felvidéki szellemiség élő hagyományai. = Ttáj 1989. 8. sz. 58-66. Jugoszlávia BORDÁS Győző: A felismerhetőség jelei. A Forum-könyvek tervezői megmunkálásáról. = Híd 1989. 9. sz. 1064-1067. BOTLIK József: Nem játszhatunk a latroknak. A Gion Nándor-i jelenség a jugoszláviai magyar irodalomban. = Som 1989. 4. sz. 43-51. FEHÉR Ferenc: A könyv sorsa mindnyájunknak a sorsa. = MKépesÚjs 1989. 15. sz. 14. FEKETE J. József: Milyen irodalmat szeretnénk? = MKépesÚjs 1989. 48. sz. 14. GRÁF Rezső: A magyar nyelv a vajdasági iskolákban. = Nyr 1989. 2. sz. 212-215. GUTTMANN Miklós: A magyar nyelv állapota, oktatása és művelése Szlovéniában. = Nyr 1989.2. sz. 175-180. JUHÁSZ György: Muratáj. (A szlovéniai magyarok irodalmi szemléje.) = Hitel 1989. 19. sz. 37. KASZÁS József: Visszapillantás és előretekintés. 25 éves a Vajdasági Magyar Nyelv­ művelő Egyesület. = Üzenet 1989. 12. sz. 751-754. LOSONCZ Alpár: Jugoszláviai szemle. = Je 1989. 2. sz. 177-181.; 9. sz. 854-855. MOLNÁR CSIKÓS László: A magyar nyelv helyzete Jugoszláviában. = Nyr 1989. 2. sz. 162-175. NÁNAY István: Vajdasági vészjelek. Szabadkai és újvidéki előadások. = Szính 1989. 5. sz. 34 7 38. PANCIC, Iván: Az Életjel harmincadik születésnapja. = Üzenet 1989. 4. sz. 314-316. [Szabadka]

65 POMOGÁTS Béla: Magyar irodalom a Vajdaságban. = Dunatáj 1989. 2. sz. 12-28. A. SAJTI Enikő: Gondolatok a jugoszláviai magyarok helyzetéről. = Unió 1989. 4. sz. 66-67. SZAKOLCZAY Lajos: Egyetemes érték és helyi érdekű hagyomány. A szabadkai Életjel-miniatürök sorozatról. In: Sz. L.: Ötágú síp. 367-398. SZAKOLCZAY Lajos: Harmincéves a szabadkai Életjel. = Él 1989. 6. sz. 6. Románia ALBERT Gábor: Tovább a hajóval. (Könyvek Erdélyről.) = Magyarok 1989. 3. sz. 59-75. BALOGH Edgár: Magyar írók, román írók, tárgyalóasztalhoz!? = MNemz 1988. nov. 12. 8.; Látóh 1989. 2. sz. 38-44. BEKÉ András: Isten és puskapor. (Erdélyről, könyvekről, tévhitekről.) = Unió 1989. 3. r sz. 54-63. ÉDER Zoltán: Az erdélyi magyar nyelvművelésről. = Nyr 1989. 2. sz. 132-140. EGYED Péter: A Forrás nem öregszik. = AHét 1989. 31. sz. 9. [A könyvsorozatról] Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. 1-2. köt. (Szerk. Csu­ tak Vilmos.) Castor és Pollux, Bp, 1989. 350, 351-780. 1. [Az 1929-ben Sepsiszent­ györgyön, a Székely Nemzeti Múzeum kiadásában megjelent mű reprintje] ENYEDI Sándor: A felszámolás koreográfiája. = Él 1989. 10. sz. 5. [Kolozsvár, Bolyai Egyetem] ENYEDI Sándor: „Ha százszor is kell újrakezdenünk..." A kolozsvári Állami Magyar Színház első évada (1945/46). = Lit 1989. 3^1. sz. 566-576. ENYEDI Sándor: A kolozsvári Nemzeti Színház utolsó napjai. = Ttáj 1989. 2. sz. 95-102. ERDÉLYI Győző: A magyar nyelvű oktatás helyzete Erdélyben. = HevSz 1989. 1. sz. 68-70. Erdélyi magyar olvasókönyv. (Összeáll. Pomogáts Béla.) Magyar Világ, Bp., 1989. 221 1. FORRAI Ibolya: Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél. Múzsák, Bp., 1989. 218 1. GUNDA Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei. = Alf 1989. 6. sz. 58-69. GYÖRFFY Dénes: Románia magyar irodalmának bibliográfiája 1943-1944-ben. = NylrK 1989. l.sz. 77-81. JOÓ Rudolf: Egy sorsdöntő esztendő: 1945. A Kolozsvári Magyar Egyetem történetéből. = Hitel 1989. 1. sz. 22-25. [Részlet] JUHÁSZ László: Erdély októbere. = Hitel 1989. 21. sz. 18-20. [1956 hatása az erdélyi magyar szellemi életre] KÁNTOR Lajos: A birtok határai. Hitek, vélemények (1902-1980). = Vság 1989. 12. sz. 96-107. KÁNTOR Lajos: Művek és emberek. Romániai szemle. 5. = Je 1989. 2. sz. 171-176. KATONA SZABÓ István: Pusztulásra ítélt erdélyi falvak lexikona. - Részletek egy készülő könyvből. (1-2.) = Magyarok 1989. 2. sz. 109-124.; 3. sz. 118-127. KOZMA Elza: Egy irodalmi-művelődési kör krónikája. = Utunk 1989. 4. sz. 7. [Beszélgetés Fülöp Lászlóval, a lugosi József Attila Irodalmi Kör elnökével]

66 KOZMA Elza: Művelődési körkép a Bánságból. = Utunk 1989. 36. sz. 1. KÖLLŐ Károly: Egy korty művelődéstörténet. = Utunk 1989. 16. sz. 3. [A Kriterion Téka-sorozatáról] KÖTELES Pál: A Magyar Népi Szövetség és az erdélyi tragédia. = Stádium 1989. 2. sz. 47-54. KÖTŐ József: A kultúra Hamupipőkéje vagy szellemi körforgásunk része? = Kor 1989. 11-12. sz. 890-892. [Az erdélyi színházi élet] LÁNG Gusztáv: Egy önmeghatározás tanulságai. Jegyzetek a transzilvanizmusról. = Kort 1989. 8. sz. 89-100. LESTYÁN Dénes: Hivatástudattal. = IgSzó 1989. 11. sz. 467^169. [A temesvári Nép­ színház] MÁRKUS Béla: Láztalanul? Öt új romániai magyar verseskönyv. [1979-es tanulmány] In: M. B.: Magányos portyázok. 203-223. MARTOS Gábor: Légkör, szellemi arcvonal és a minőség igénye. Mérték, Bp., 1989. 23 1. (Mérték-füzetek) [Echinox, Kolozsvár] MERÉNYI Miklós: Átkúszó gyökerek. = MIfj 1989. 7. sz. 44^15. [Interjú Molnár Gusztávval] METZ Katalin: Küzdelem a fennmaradásért. Erdélyi magyar színházi törekvések. = IrodÚjs 1989. 4. sz. 26-27. MÓZES Huba: A romániai magyar irodalomtörténet-írás történetéhez. = NylrK 1989. 2. sz. 173-176. A nemzeti kisebbségek és a menekültek jogai. 1. köt. MTA, Bp., 1989. 259 1. ANTAL G. László: A magyar nemzeti kisebbség helyzete Romániában és az előttünk álló feladatok. 75-115. - ANTAL G. László: Adatok a romániai magyar nemzeti ki­ sebbség lélekszámának alakulásához és Románia nemzeti, társadalmi és vallási tago­ zódásához, 1910-1987. 145-175. POMOGÁTS Béla: Erdélyi magyar autonómia. = Hitel 1989. 14. sz. 20-21. POMOGÁTS Béla: Negyedik Európa. = Vig 1989. 5. sz. 375-378. [Az erdélyi magyar­ ság Európa-képe] REMETEI Andrea: Sepsiszentgyörgyi évadok. Jegyzetek egy jubileum margójára. = Szính 1989. 7. sz. 39-44. [40 éves a magyar színház] ROBOTOS Imre: A történelmi diagnózis előfeltétele a terápiás felkészülésnek. = Kr 1989. l.sz. 16-18. A romániai magyarság helyzetéről. Pallas Lap- és Könyvkiadó Vállalat, Bp., 1989. 145 1. [Tanulmányok] SZAKOLCZAY Lajos: Múlt, jövő mezsgyéjén. Romániai magyar költők antológiája. In: Sz. L.: Ötágú síp. 361-366. SZILÁGYI Júlia: Húszéves az Echinox. = Kor 1989. 7. sz. 558-559. TÓTH István: Erdély: egy téma konjunktúrája? Néhány könyv a csúcsrajáratott tragédiá­ ról. = Napj 1989. 11. sz. 27-28. [Köteles Pál, Botlik József, Végh Antal, Nemeskürty István műveiről] Túlélő képek. Kántor László íróportréi. 34 erdélyi író vallomása. Héttorony, Bp., 1989. 168,4 1. UDVARHELYI Nándor: Erdély újrafelfedezése. Erdélyi témák az 1988. év magyar könyvkiadásában. = Honism 1989. 2. sz. 67-75. ZÁHONY Éva: Hitel - 1935. = Hitel 1989. 1. sz. 36-38. ZÁHONY Éva: A „második" Hitel. = Hitel 1989. 6. sz. 16-18.

67 Szovjetunió [BALÁZS Ádám] B. Á.: Önálló magyar folyóirat Kárpátalján. = MHírek 1989. 23. sz. 40. [Hatodik Síp] BALLÁ D. Károly: Óvatosék. = Fo 1989. 7. sz. 146-149. [A kárpátaljai magyar közmű­ velődésről] BALLÁ D. Károly: Peresztrojkácska. = MV 1988. 11. sz. 3-7.; Látóh 1989.2. sz. 23-32. BÁN István: Megalakult a Munkácsy Mihály Észtországi Magyar Kultúregyesület. = RefL 1989. 7. sz. 6. S. BENEDEK András: A fórumteremtés kísérlete. A kárpátaljai magyar irodalomról. = Alf 1989. 6. sz. 36-39. BOTLIK József-DUPKA György: Kárpátalja magyar irodalmából. Hetven év kisebb­ ségben: 1919-1989. =Napj 1989. 9. sz. 8-10. BUDAI Katalin: Határon túl - Kárpátokon innen. Magyar színház a szovjetunióbeli magyarságnál. = FSzM 1989. 47. sz. 8-9. DUPKA György: Rákóczi alakja a kárpátaljai nép emlékezetében. = Magyarok 1989. 3. sz. 52-55. FÖLDEÁK Iván: Az irodalom köztársaságában. Ukrán és kárpátaljai magyar írók esz­ mecseréje a hazai kollégákkal. = ÚjT 1989. 34. sz. 11. Hídverés. Kárpátaljai költők Dél-Szlovákiában. 1989. márc. 29.-ápr. 5. (Összeáll. Urbán Aladár.) Balassi Bálint Közművelődési Klub, Párkány, 1989. 15 1. KÖRÖSPATAKI KISS Sándor: Hatodik Síp. A kárpátaljai magyar irodalom új fóruma. = ÚjT 1989. 41. sz. 4. PUNTIGÁN József: Vendégeink Kárpátaljáról. = ISz 1989. 7. sz. 746-750. [Ballá D. Károly, Dupka György, Horváth Sándor és Kovács Elemér a kárpátaljai magyar iro­ dalmi életről] Soome-ugri keelte je rahvaste seisundist Noukogude Liidus. = Keele ja Kirjandus 1989. 5. sz. 296-298. [A kárpátaljai magyarok helyzetéről is] M. TAKÁCS Lajos: Reménykeltő változások a kárpátaljai magyarság kulturális életében. = Confessio 1989. 2. sz. 43-45. TÓTH István: Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség. = Hitel 1989. 8. sz. 45. TÓTH István: Megkésett évforduló. = Mlfj 1989. 1. sz. 17. [25 éves az ungvári Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék] VÁRI FÁBIÁN László: Magyar népballadák Kárpátalján. = Honism 1989. 5. sz. 66-69. R. VÁRKONYI Ágnes: Anyanyelv és történelem. = Hitel 1989. 4. sz. 29-31.; Látóh 1989. 3. sz. 66-73. [A kárpátaljai magyarságról] Egyéb országok Arcok és eszmék a nyugati magyar irodalomban. Tanulmányok. (Szerk. Saáry Éva. Sajtó alá rend. B. Szabó Péter.) Csapó és Társai-SMIKK, Szeged-Zürich, 1989. 197 1. [Előadások 1988. okt. 12-16-án Luganóban, a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművé­ szeti Kör tanulmányi napjain] SZTÁRAY Zoltán: A nyugati magyar irodalomról. 12-25. - POMOGÁTS Béla: Nyu­ gati magyar irodalom hazai szemmel. 43-55. - SÁRKÖZI Mátyás: Útrakelt Odüsszeuszok. A nyugati magyar líra. 56-70. - CSIKY Ágnes Mária: Expedíció egy föltérképezetlen területen. A nyugati magyar dráma. 71-85. - SZAKOLCZAY Lajos: A nyugati

68 magyar irodalomkritika. 86-105. - LŐKKÖS Antal: A nyugati magyar irodalom hu­ mora nyomában. 106-116. - CSEPELYI Rudolf: Aurora Australis. 158-190. BALLÁ Bálint: Húszéves a Szabadegyetem. = Hitel 1989. 12. sz. 50-51. [Európai Pro­ testáns Magyar Szabadegyetem] BORBÁNDI Gyula: Érték és mérték. A negyvenéves Új Látóhatárról. = Látóh 1989. 10. sz. 88-91. BORBÁNDI Gyula: Egy év termése. Nyugati magyar könyvek 1988-ban. = Hitel 1989. 9. sz. 17-18. BORBÁNDI Gyula: A magyar emigráció életrajza 1945-1985. 1-2. köt. Európa, Bp., 1989.520,328 1. BORBÁNDI Gyula: A nyugati magyar irodalom önismerete és értéktudata. = Lit 1989. 3-4. sz. 412-429. BORBÁNDI Gyula: Vallomás egy terápiáról. = Je 1989. 3. sz. 225-232.; Látóh 1989. 6. sz. 175-188. [Negyvenéves az Új Látóhatár] CSIKY Ágnes Mária: Expedíció egy föltérképezetlen területen. A nyugati magyar dráma. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 314-328. DEÁK Ernő: Magyarok Ausztriában. = Hitel 1989. 23. sz. 21-22. ÉGER György: A burgenlandi magyarságról. = Hitel 1989. 23. sz. 23-24. Emlékek az Új Látóhatárról. = Kort 1989. 11. sz. 109-114. [Czigány Lóránt, Domahidy András, Domahidy Miklós, Ferdinandy György, Horváth Elemér írásai] ERDŐS József: Magyar sajtó Mexikóban. Hungária Libre 1942^15. = MHírek 1989. 3. sz. 14-15. FERDINANDY György: Idegen nyelvű magyar írók. = Vig 1989. 9. sz. 697-700. FERDINANDY György: Palackposta. Vadnyugati olvasónapló. (1-3.) = Pal 1989. 1. sz. 63-68.; 3. sz. 80-84.; 6. sz. 56-59. FRENKL Róbert: Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem. = Életünk 1989. 12. sz. 1122-1126. GINTER Károly: Nyelv- és magyarságtudat a szétszórtságban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 486^190. GINTER Károly: Szórványságunk nyelve és tudata Ausztriától Ausztráliáig. = Nyr 1989. 2. sz. 180-195. HÁMOS László: A nyugati magyarság felelőssége: eredmények és feladatok. = Itt-Ott 1989. 2. sz. 5-11. KLOSS Andor: A szavak múlása. Magyar irodalom Burgenlandban. = Műhely 1989. 4. sz. 15—31. KOMLÓS Attila: Át tudjuk-e lépni önnön korlátainkat? EPMSZ akadémiai napok Felső­ őrön. = RefL 1989. 23. sz. 6. KOMLÓS Attila: Mit tehet az egyház? Sürgős feladatok itthon és a nyugati szórványok­ ban. Anyanyelv- és magyarságtudat-ápolás. = RefL 1989. 35. sz. 1, 3. KONTRA Miklós: Túl sok-e az angol szó az amerikai magyarban? = Nyr 1989. 2. sz. 204-211. P. KOVÁCS Imre: A magyar kultúra mindenese Burgenlandban. Alsóőri beszélgetés Galambos Ferenc plébánossal. = Köznevelés 1989. 42. sz. 17-19 KUTASI KOVÁCS Lajos: Dél-amerikai magyar műhelyek az ötvenes években. = NyéK 76. sz. 1989. 69-70. KUTASI KOVÁCS Lajos: A magyar betű dél-amerikai őrhelye. = MHírek 1989. 6. sz. 6. [Lívraria Landy, Sao Paulo]

69 LISZTÓCZKY László: Kerényi Károly szellemében. (A svájci magyarok kulturális szer­ vezete.) = BorsMüv 1989. 3. sz. 77-78. LŐKKÖS Antal: A nyugati magyar irodalom humora nyomában. Előszó egy meg nem jelenő antológiához. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 330-340. MAGYARI A. Sándor: Adalékok a svájci magyar irodalmi és kulturális élethez. = NyéK 76. sz. 1989. 65-69. MAROSI Endre: Magyarok Burgenlandban. = Unió 1989. 4. sz. 68-71. MÉSZÖLY Miklós: 40 éves az Uj Látóhatár. = Életünk 1989. 6. sz. 562-563. MOLNÁR János: Jubileumi számvetés és a kiadó búcsúja az olvasótól. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 578-581. [Új Látóhatár] NAGY János: A hangos vers fogadtatása az angliai magyar egyesületekben. = NyéK 75. sz. 1989. 79-86. NAGY János: A költészet szolgálatában. Angolszász magyarok között. = OlvNép 1989. 2. sz. 32^12. -oly-bá-: A nyugati magyar irodalomról. = SzegE 1989. 16. sz. 5. POMOGATS Béla: Hazatérés előtt. = ÚjT 1989. 45. sz. 5. POMOGATS Béla: Hazatérő irodalom. A nyugati magyar irodalom a nyolcvanas évek végén. = Kr 1989. 12. sz. 8-9. POMOGATS Béla: Magyar irodalom Nyugaton. = Fo 1989. 8. sz. 52-54. POMOGATS Béla: A nyugati magyar irodalom. = Diakonia 1989. 1. sz. 26-30. SÁRKÖZI Mátyás: Útrakelt Odüsszeuszok - a nyugati magyar líra. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 301-314. SZAKOLCZAY Lajos: „Ezerkilencszázötvenhat, te csillag." Nyugati magyar költők a forradalomról. = MNapló 1989. 3. sz. 8. SZAKOLCZAY Lajos: Egy nemzedék nagykorúvá válása. Az Új Látóhatár egyik vitájá­ hoz. = Kort 1989. 11. sz. 103-109. SZAKOLCZAY Lajos: A nyugati magyar irodalom 1945 után. Béládi Miklós-Pomogáts Béla-Rónay László monográfiája. In: Sz. L.: Ötágú síp. 399^117. SZAKOLCZAY Lajos: A nyugati magyar irodalomkritika. Egy vázlat vázlata. = OlvNép 1989. 3. sz. 99-119. SZENDE Aladár: Egy életprogram a magyar nyelv és kultúra szolgálatában. = Nyr 1989. 2. sz. 195-204. [Nagy Károly könyveiről] *Triumph in adversity. New York-Boulder, 1988. PAPP, Susan M.: Documenting Hungarian-American immigration history: the Rúzsa Collection and its significance. 553-571. - VÁRDY HUSZÁR Ágnes: Character and role of Hungárián literary and critical journals in North America in the 1970s and 1980s. 591-604. Új Látóhatár. Válogatás, 1950-1989. (Szerk., bev. Szeredi Pál.) Püski, Bp., 1989. 181 1. SZEREDI Pál: Az „Új Látóhatár" első negyven éve. 3-16. VÁMOS Imre: Csak semmi érzelem. = Él 1989. 14. sz. 6. [Magyar szellemi élet Mün­ chenben 1950-1960 között] ZIKA Klára: Őrvidéki gondolatok. Tudósítás az Európai Protestáns Magyar Szabadegye­ tem konferenciájáról. = MHírek 1989. 12. sz. 6-7. ZSIGMOND Endre: Lesz-e még magyar 2000-ben Burgenlandban? = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 557-561. -.: A hamiltoni Irodalmi Kör 100. összejövetele. = NyugMság 1989. 3—4. sz. 11. -.: Wallingfordi Magyar Irodalmi Kör. = NyugMság 1989. 3^1. sz. 12.

70 Egyes szerzők

ABODYBÉLA ABODY Rita: „Megölni valamit könnyebb, mint feltámasztani." Beszélgetés A. B. író­ val. = Ktáros 1989. 7. sz. 381-385. KŐ András: A macskák maradnak. = AKönyv 1989. 4. sz. 93-94. [Interjú] ABONYI LAJOS KERÉNYI Ferenc: Egy népszínmű tanulságaiból. A. L. és A betyár kendője. In: Irodalomtörténti tanulmányok. 383-401. ÁCS GEDEON Á. G.: Mihelyt gyertyámat eloltom... Bostoni jegyzetek 1856-1863. (Vál., előszó, jegyz. Bogáti Péter.) Gondolat, Bp., 1989. 426 1. [Napló] ÁDÁMJÁNOS GÖMÖRI György: Erdélyi költő a XVII. századbeli Londonban. In: G. Gy.: Angol­ magyar kapcsolatok a XV-XVII. században. 103-113. ÁDÁM TAMÁS SIPOSHEGYI Péter: Kritikaféle levél Ádám Tamásnak Ádám Tamásról. = Pal 1989. 2. sz. 93-96. ADY ENDRE A. E.: Új versek. Eötvös, Bp., 1989. 127 1. [Az 1906-ban Budapesten, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. által kiadott mű reprintje] BALÁZS Mihály: A. E. (1877-1919). „Aki vagyok, az a négy zilahi esztendő által va­ gyok." In: B. M.: Forrásvidék. 9-23. BORBÉLY Sándor: így élt A. E. Móra, Bp., 1989. 238 1. (így élt) BOSNYÁK István: Az ifjú Ady-fordító indulása. Danilo Kis levele Sinkó Ervinhez. = Híd 1989. 11. sz. 1312-1315. [1958.] DÉR Zoltán: Perben a pusztulással. Meteor állóvízben. (Új pör Ady körül?) 6-7. - „Intés" az irodalomtudománynak. (Király István Ady-monográfiájáról.) 8-24. - Levelek Ady koszorúihoz. (íróink, lapja­ ink Adyról.) 25-34. FERDINANDY Mihály: A dualizmus kora. = ItK 1989. 5-6. sz. 650-672. [Ady politikai költészete] FRIED István: A. E. és a szomszéd népek irodalma. In: F. L: Utak és tévutak KeletKözép-Európa irodalmaiban. 161-170.

71 HEGEDŰS Lóránt: Nyitás a végtelenre. A. E., József Attila, Németh László. Szabadság Téri Református Egyházközség, Bp., 1989. 159 1. ILLÉS György: Léda és Csinszka. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 128-147. KÁLI Kinga: Gyermekszereplők Ady novelláiban. = IgSzó 1989. 10. sz. 369-372. KIRÁLY István: Újra kezdett élet - újra kezdett szerelem. Ady szerelmi lírája 19121914 között. 1-2. = Úí 1989. 10. sz. 3-23.; 11. sz. 3-23. KIRÁLY István: Útkeresések. A. E. 7-20. - Elbocsátó, szép üzenet. 21-33. - A rehabilitált idill: A Kalota partján. 34^17. - Két vers - kétfajta értelmiségi magatartás. (Babits Mihály: Május 23. Rákospalotán. - A. E.: Rengj csak, föld.) 48-62. - A huszadik század költője. 63-69. - Latinovits, az előadóművész. Beszélgetés Hegyi Bélával. 70-88. - Lukács György „Ady-vonala". 91-105. - A Bölöni-példa. 106-130. KOVÁCS Albert: Ellentétek összecsengése. Ady és Jeszenyin. In: K. A.: Műfajok, mű­ formák, motívumok. 202-224. KOVÁCS Péter: Melocco Miklós Ady-oltára. = Vig 1989. 7. sz. 522-525. KOZMA Dezső: „Hazajáró lélek." = IgSzó 1989. 2. sz. 171-174. KOZMA Dezső: „Vallani mindent: volt életem dolga." (Adyra emlékezve.) = NylrK 1989. 2. sz. 161-165. KRÚDY Gyula: A. E. éjszakái. (Sajtó alá rend., utószó Fábri Anna.) Helikon, Bp., 1989. 1701., 24 t. LOSONCI Miklós: A szürrealizmus hajnala. A. E.: Emlékezés egy nyár-éjszakára. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 463-479. MAJOR Ottó: A megtalált út. Ady sem alkuszik. Egy évszázad ifjúkora. 127-131. - Ady forgószél-körében. A száz­ esztendős Dénes Zsófia. 165-168. NEHLER, Gregory Lee: A study in Hungárián literary history. Babits on Ady. = HS 1989. 2. sz. 127-140. POMOGÁTS Béla: Az eltévedt lovas. 70 éve halt meg A. E. = NyugMság 1989. 1-2. sz. 9. RUBBERDT, Irene: Két vers a modernség és az avantgárd között. (A. E.: A csodák esztendeje, Jákob van Hoddis: Weltende.) = ItK 1989. 4. sz. 458^164. SZOKÁCS László: Ady igézetében. = Pal 1989. 3. sz. 68-73. [Volcsánszky Jánosné, Mészáros Erzsébet emlékei] TÓTH Károly: Madame Prétérite és A kényszerűség fája. = Liget 1989. 4. sz. 86-92. [Ady levele 1913-ból] VARGA József: Ady és 1789. =Nagyv 1989. 7. sz. 1080-1083. VITA Zsigmond: Áprily Lajos és az Ady-hatás Nagyenyeden. = Kor 1989. 11-12. sz. 918-923. VITÁLYOS László: Emlékezések Ady Endréről. = It 1989. 4. sz. 776-797. WIMMER Éva: Ady-kézirat Genfben. = Él 1989. 21. sz. 2. ZSÍROS Judit: A vér motívuma A. E. költészetében. = Nyr 1989. 1. sz. 53-68. ÁGH ISTVÁN Á. I.: Gyertyagyújtó. = Életünk 1989. 5. sz. 404^115. [Életrajzi regény, folytatása a Kortársban, Kidöntött fáink suttogása címmel] Á. I.: Kidöntött fáink suttogása. = Kort 1989. 6. sz. 74-89.; 7. sz. 65-93.; 8. sz. 50-71.; 9. sz. 59-73.

72

AGAI ÁGNES ÁGAI KIS András: Két NEMzedék. Á. Á. költővel beszélget: a fia. (Szabálytalan inter­ jú.) = IM 1989. 3. sz. 43. ALBERT ERVIN SZŐCS Géza: így s így esett. A. E. indulása és megérkezése. = Hitel 1989. 17. sz. 42-43. ALBERT GÁBOR A. G.: Mestereim. = Stádium 1989. 2. sz. 61-65. A. G.: Szétszóratás után. Szépirodalmi, Bp., 1989. 514 1. [Tanulmányok] UGRIN Aranka: „Az igazság markában." Jegyzetek A. G. pályaképéhez. = Magyarok 1989. 4. sz. 126-132. A 60 éves A. G. köszöntése. - Nagy László = EvÉ 1989. 47. sz. 2.; Veszprémi Miklós = Él 1989.44. sz. 10. ALVINCZI PÉTER A. P.: Magyarország panaszainak megoltalmazása és válogatás prédikációiból, levelei­ ből. (Vál., sajtó alá rend., ford., jegyz., utószó Heltai János.) Európa, Bp., 1989. 307, 6 1. (Bibliotheca historica) ÖTVÖS Péter: A. P. levele Georg Rémnek Kassáról. In: Tudóslevelek művelődésünk külföldi kapcsolataihoz, 1577-1797. 77-84. AMBRUS ZOLTÁN BORI Imre: Öten a naturalizmusról. A. Z. In: B. I.: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 34-37. LŐRINCZY Huba: Delelőközelben. A. Z. novellái 1895-1903. = Úí 1989. 6. sz. 106120. ANAVI ÁDÁM LÁSZLÓFFY Aladár: Lyra Longa. = Utunk 1989. 8. sz. 2. SZÁSZ János: Egy költő magánügyei. = AHét 1989. 9. sz. 6. ANDRÁD SÁMUEL GYÖRGY Lajos: A. S. elmés és mulatságos anekdotái. In: Emlékkönyv a Székely Nem­ zeti Múzeum ötvenéves jubileumára 1. 165-201. ANDRÁS SÁNDOR SZAKOLCZAY Lajos: Egy nemzedék nagykorúvá válása. Az Új Látóhatár egyik vitájá­ hoz. = Kort 1989. 11. sz. 103-109.

73

SZAKOLCZAY Lajos: Vendégeink: A. S. = Él 1989. 44. sz. 7. [Interjú] ANDRASSEW IVÁN KEMÉNY István: Csapdalakók. (A. I. novelláiról.) = Magyarok 1989. 5. sz. 123-125. ANNUS JÓZSEF HALÁSZ Miklós: A „poéta-adminisztrátor". Rejtélyes a Tiszatáj-ügy? Beszélgetés A. J. íróval, a kiebrudalt szerkesztővel. = Hitel 1989. 2. sz. 16-18. KÖNCZÖL Csaba: A Tiszatáj-főnix. Szegedi interjú Vörös Lászlóval és Annus József­ fel. =Kr 1989. 11. sz. 21-25. ANONYMUS *BOBA Imre: Dux Boemorum and the Sclavi Nitriensis in Anonymi Gesta Hungarorum. = UAJb60. sz. 1988. 13-25. BOBA Imre: In Defence of Anonymus Belae Regis. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 450^158. APÁCZAI CSERE JÁNOS BEKÉ György: A. Cs. J. szellemi romkertjében. In: B. Gy.: Régi erdélyi skólák. 7^45. BEKÉ György: Csere János uram szellemi romkertje. = Kort 1989. 8. sz. 101-117. ÁPRILY LAJOS BALÁZS Mihály: „... gyönyörű Küküllő, gyermekéveim suhogó zenéje". Á. L. (1887— 1967). In: B.M.: Forrásvidék. 25-38. BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes: Száz éve született a tudós költő, a zengő versek tanára, Á. L. = Mtan 1989. 1-3. sz. 133-137. FÜLÖP Lajos: Az érzetkultusz Á. L. korai költészetében. In: Tanulmányok a századfor­ duló stílustörekvéseiről. 289-299. MARKÓ Béla: Tavasz a házsongárdi temetőben. In: M. B.: Olvassuk együtt. 120-124. NEMES NAGY Ágnes: Az első költő. Áprilyról. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 127— 134. PINTÉR Lajos: Áprily válogatott versei. In: P. L.: A vadszeder útján. 129-131. POMOGÁTS Béla: „Transzilván hősköltemény". Á. L.: Tetőn. = Napj 1989. 3. sz. 2628. VITA Zsigmond: Á. L. és az Ady-hatás Nagyenyeden. = Kor 1989. 11-12. sz. 918-923. ARANKA GYÖRGY A. Gy. 1798-as levelei Galánthai gróf Fekete Jánoshoz. (Közli Enyedi Sándor.) = It 1989. 2. sz. 329-343. [Hét levél] A. Gy. két kiadatlan levele. (Közli Csetri Elek.) = NylrK 1989. 2. sz. 186-187. [Körmöczi Jánosnak, 1798, 1807]

74 ENYEDI Sándor: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság történetéhez. 2. = MKsz 1989. 1. sz. 86-94. [A. Gy. 12 levele az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság ügyében] Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság levelesládájából. (1795-ös levelek.) Közli Enyedi Sándor. = ItK 1989. 1-2. sz. 147-152. Ismeretlen A. Gy.-művek? (Közli Hints Miklós.) = NylrK 1989. 2. sz. 187-188. Pápai István levelei Aranka Györgyhöz. (Közli Enyedi Sándor.) = MKsz 1989. 4. sz. 404-409. [4 levél 1794-1796 között] ARANY JÁNOS Aranytól, Aranyról. (Összeáll. Tóth Tibor.) 2. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 357 1. BÁRDOS József: Arany és Madách. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 355-381. BONCZOS László: A. J. szív- és érrendszeri betegségei. = OrvH 1989. 24. sz. 1277— 1279. CSÁNYI László: A. J. Bécsben. = Úí 1989. 2. sz. 91-97. FARAGÓ József: A. J. gyermekmondókái - másfél évszázad múltán. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 291-304. Kisvárosok Pest megye irodalmi térképén. TÓTH Tibor: Balladák, barátok, betegségek. Mit jelentett A. J. számára Nagykőrös? 40^19. - IMRE László: Az A. J.-kutatások újabb eredményei. 50-60. KOROMPAY Bertalan: Finn nyomokon. 1. Arany főbb eposzai mint költői rekonstruálások. 53-78. - „Aranyálom" - Arany álma. 79-94. MARKÓ Béla: Olvassuk együtt. A. J.: Tengeri-hántás. (Ballada.) 47-54. - A. J.: Epilógus. 55-60. NEMES NAGY Ágnes: Verstani veszekedések. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 300306. [A. J.: Keveháza] PÁSZTOR Emil: Képzelt sajtótájékoztató és szerzői beszélgetés A. J. Toldijának szótá­ ráról. = Mtan 1989. 1-3. sz. 46-52 SZÖRÉNYI László: Epika és líra Arany életmüvében. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." 164-207. ARANY LÁSZLÓ CSÁNYI László: A. L. elvesztett illúziói. = Dunatáj 1989. 3. sz. 37-43. KOROMPAY Bertalan: A. L. In: K. B.: Finn nyomokon. 1. 409^118. ASZLÁNYI KÁROLY KŐVÁRY György: Emlékeim Aszlányi Károlyról. =MHírek 1989. 3. sz. 23. NEMESKÜRTY István: Aszlányi. = Mo 1989. 19. sz. 26. ASZTALOS ISTVÁN HUSZÁR Sándor: Asztalos, a mester. In: H. S.: Irodalom a ködben. 323-340. MÁRKUS Béla: Hiteles dokumentum. A. I.: író a Hadak útján. In: M. B.: Magányos portyázok. 64-77.

75 BABICSIMRE MÉSZÖLY Miklós: Könnyű mélynek lenni - a felszín lényege nélkül. = Je 1989. 11. sz. 1073-1074. BABITS MIHÁLY Babits és Pap Károly. (Szerk., jegyz. Téglás János.) Ságvári Nyomdaipari Szakközépiskola-Athenaeum Nyomda, Bp., 1989. 335 1. (A nyomdaipari szakközépiskola kiadvá­ nyai) [Levelek, cikkek] BALASSA Péter: Kis Babits-olvasó. In: B. P.: Hiába: valóság. 11-20. BÉCSY Tamás: Képmások hullámzása. B. M. lírai drámájáról. = Dunatáj 1989. 2. sz. 5 11, BODRI Ferenc: Kiskönyvek Babitsról. = Él 1989. 31. sz. 12. [A Ságvári Endre Nyomda­ ipari Szakközépiskola reprint-sorozatáról] CSÁNYI László: Itália és Pannónia. Térképmelléklet Babits korai verseihez. = Dunatáj 1989. 1. sz. 17-21. CSÍKVÁRI Gábor: Az öntudattól az alázatig, a hit kiteljesedésének stációi Babits és Sík Sándor lírájában. In: Kisvárosok Pest megye irodalmi térképén. 112-122. DÁVIDHÁZI Péter: Az „igazi" Shakespeare apostolai. Babits Mihálytól Németh László­ ig. = Úí 1989. 2. sz. 81-90. DÉR Zoltán: Egy évtized dokumentuma. (B. M. beszélgetőfüzetei.) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 35^-5. DEZSŐ János: Babits Elza pilótája mint antiutópia. = Üzenet 1989. 5. sz. 369-378. EISEMANN György: Odysseus és a szirének. B. M. novellájáról. = Úí 1989.4. sz. 84-93. FRIED István: B. M. és az orosz irodalom. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. 194-211. ILLÉS Sándor: B. M.: Mint különös hírmondó. „Vállalt szerep az emberi komédiában." = Mtan 1989. 1-3. sz. 92-99. KELÉNYI István: B. M. lélekszínpada. = Úí 1989. 5. sz. 100-109. KELEVÉZ Ágnes: Lázongástól a tisztelgő főhajtásig. Babits és Radnóti kapcsolata. = Lit 1989. 3-4. sz. 490-498. KIRÁLY István: Két vers - kétfajta értelmiségi magatartás. (B. M.: Május 23. Rákospalotán - Ady Endre: Rengj csak, föld) In: K. I.: Útkeresések. 48-62. MARKO Béla: B. M.: Ősz és tavasz között. In: M. B.: Olvassuk együtt. 97-101. NEHLER, Gregory Lee: A study in Hungárián literary history: Babits on Ady. = HS 1989. 2. sz. 127-140. NEMES NAGY Ágnes: B. M.: Esti kérdés. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 156-165. POSZLER György: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. Magyar glóbusz vagy európai magyarság? (Vázlat Babits magyarságtudatának iroda­ lomtörténetéhez.) 221-246. - Test és lélek - moralitás három felvonásban. (Széljegyzetek Babits beszélgetőfüzeteihez.) 247-302. - Az írástudók hűsége. (B. M.: Esszék, tanulmányok. Szépirodalmi, 1978.) 303-323. RÁDICS Károly: Sorsom a hazám sorsa. B. M. keserű pokoljárása. = Jászk 1989. 2. sz. 54-69. RÁSZLAI Tibor: A megtört nyelv éthosza. B. M. Beszélgetőfüzetei. = Dunatáj 1989. 4. sz. 8-13.

76 SÁNDOR László: Két nyugatos író kapcsolata. = Él 1989. 47. sz. 4. [B. M. és Pap Károly] *SÁRKÖZY Péter: La traduzione „decadente" della Divina Commedia di Mihály Babits. = RSU 3. sz. 1988. 35-56. SÍPOS Lajos: A prózaíró Babits. = Dunatáj 1989. 1. sz. 5-11. Tiszta beszéd. [Tanulmányok.] (Szerk. Ballá Kálmán.) ELTE, Bp., 1989. 239 1. (Egyetemi fonetikai füzetek 2.) FÁBIÁN Pál: B. ML: Örökségem. 34-39. VASZILJEVA, Natália: B. M. és az orosz akmeisták kisprózájának poétikai összeha­ sonlítása. = Dunatáj 1989. 1. sz. 13-16. BAJCSY-ZSILINSZKY ENDRE TILKOVSZKY Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky programtervezete 1943-ból. In: Kiútkeresés 1943.115-123. BAJZA JÓZSEF TARNÓI László: Die Normen der Romantiker Ferenc Toldy und József Bajza für die Schiller-Rezeption und derén Wandlungen. In: Theorien, Epochen, Kontakté. 2. 7-16. BAKA ISTVÁN PINTÉR Lajos: A vadszeder útján. Szerkesztőség, kenyérbolt, fatelep. (B. I.: Tűzbe vetett evangélium.) 210-228. - B. L: Szekszárdi mise. 233-237. BALASSA PÉTER B. P.: A másik színház. Szépirodalmi, Bp., 1989. 310 1. [Esszék] (balog): „Irodalmat a világról". = SzegE 1989. 5. sz. 5. [Interjú] DÉRCZY Péter: Vonzás és választás 1. B. P.: A látvány és a szavak, r Je 1989. 5. sz. 502-505. „Eljutni a végtelen beszélgetésig." Balassa Péterrel beszélget Budai Katalin. = Látóh 1989. l.sz. 131-137. HÉVÍZI Ottó-PONGRÁCZ Tibor: Ami közös és ami nem. Interjú Balassa Péterrel. = Nappali Ház 1989. 2. sz. 29-33. MÁTYÁS Győző: „Az élet a végső parancs." Beszélgetés Balassa Péterrel. = Kr 1989. 1 l.sz. 28-31. P. MÜLLER Péter: Túl a szón és maszkon. B. P.: A másik színház. = Je 1989. 12. sz. 1209-1212. BALASSI BÁLINT BALÁZS Mihály: B. B. (1554-1594). „Ó én édes hazám, te jó Magyarország..." In: B. M.: Forrásvidék. 41-62.

77 ILLÉS György: Ne légy ily kegyetlen! In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 5-14. KOMLOVSZKI Tibor: A Balassi-vers akusztikája. = ItK 1989. 3. sz. 206-216. MARKÓ Béla: B. B.: Egy katonaének. In: M. B.: Olvassuk együtt. 19-22. ORLOVSZKY Géza: A Balassi-kódex hasonmás kiadásához. = ItK 1989. 4. sz. 425426. [Budapest, 1944.] SZABÓ Géza: B. B. nyelvváltsága. = ItK 1989. 5-6. sz. 562-565. SZIGETI Csaba: A Balassi-vers strófikájának lerombolása a XVII. században. = ItK 1989. 3. sz. 256-266. SZŐNYI GYÖRGY Endre: Philip Sidney és B. B. recepciója. Én-formálás és kánonfor­ málás a késő reneszánszban. = ItK 1989. 5-6. sz. 493-510. BALÁZS BÉLA JÓZSEF Farkas: „Hazajöttem, Kegyelmezzetek!" Adalékok B. B. felszabadulás utáni pályaképéhez. In: J. F.: Erkölcs és hivatástudat. 309-320. BALÁZS GYŐZŐ KÁRPÁTI Béla: Népközeiben. Négy borsodi papköltőről. = Napj 1989. 9. sz. 35-38. [Borsovai Lengyel Gyula, Hegyaljai Kiss Géza, Szigethy Ferenc] BALÁZS JÁNOS FÁBIÁN Pál: In memóriám: János Balázs (1914-1989). = RSU 1989. 4. sz. 149150. BÁLINT GYÖRGY FEUERSTEIN Emil: B. Gy. (1907-1943). In: F. E.: Egy marék virág. 3. 196-201. BÁLINT ISTVÁN BÉRCZES László: A Squat útja. Hamburgi beszélgetés Bálint Istvánnal. = Szính 1989. 11. sz. 34-37. BÁLINT SÁNDOR BELON Gellért: Bálint Sándorra emlékezem. = ÚjEmb 1989. 32. sz. 4. DÉKÁNY Endre: B. S. szegedi jelenléte. = ÚjEmb 1989. 23. sz. 6. [DÉKÁNY Endre] D. E.: Elégtételt a kitagadott Bálint Sándornak. = ÚjEmb 1989. 3435. sz. 8. BÁLINT TIBOR JAKABFFY Tamás: Csutakoljunk szárnyas paripákat. = IgSzó 1989. 7. sz. 71-74. MÁRKUS Béla: A látomás kényszerzubbonya. B. T.: Látomás mise után. In: M. B.: Magányos portyázok. 168-181.

78 BALLÁ D. KÁROLY PETRŐCZI Éva: Károlyi Gáspár nélkül nincs magyar irodalom. Beszélgetés B. D. K. kárpátaljai költővel. = RefL 1989. 52-53. sz. 11. POLGÁRDY Géza: Az ungvári költő. = RefL 1989. 19. sz. 6. BALLÁ KÁLMÁN DUSZA István: A vers és a történelem lendülete. (B. K.: Életírásjelek.) = ISz 1989. 5. sz. 522-525. SZÖRÉNYI László: Egy nagy költőről. = Hitel 1989. 17. sz. 62. TÓTH László: Az irodalom soha nem csaphatja be önmagát. Beszélgetés Ballá Kálmán­ nal és Valér Mikulával. = ÚjFo 1989. 4. sz. 37^17. BALOGH BÉNI Borsodi mondák feljegyzője. Beszélgetés Balogh Bénivel. = OlvNép 1989. 42. sz. 112116. BALOGH EDGÁR B. E.: Könyvtáraim. = Kor 1989. 2. sz. 101-104. B. E.: Már nem is igaz történetek. = Él 1989. 2. sz. 14. DOBOSSY László: Szegény nemzet a szerelmünk... Balogh Edgárról, barátsággal. In: D. L.: Gondban, reményben azonosan. 187-197. HUSZÁR Sándor: Történelmi hullámvölgyben nem az eredmény nagysága, hanem a magatartás erkölcse a mérték. B. E. kényszerű honfoglalása. In: H. S.: Irodalom a köd­ ben. 222-239. POMOGÁTS Béla: Tanúság és vallomás. B. E. két erdélyi emlékirata. = ÚjAur 1989. 5. sz. 26-32. [Szolgálatban - Férfimunka] ROBOTOS Imre: A történelmi diagnózis előfeltétele a terápiás felkészülésnek. = Kr 1989. l.sz. 16-18. BALOGH ELEMÉR NÁDOR Tamás: B. E.: Kutyakomédia. = Könyvvilág 1989. 4. sz. 5. [Interjú] BALOGH LÁSZLÓ KABDEBÓ Lóránt: Tudós és irodalomszervező. = Él 1989. 20. sz. 7. KOCZOGH Ákos: B. L. verseskötetéről. A kilencedik vízesés. In: K. Á.: Debrecen von­ zásában. 48^19. BÁN IMRE BITSKEY István: „Állottam vizének mélységei felett..." (Jegyzet B. I. Dante-könyvéről.) = Alf 1989. 5. sz. 80-82.

BÁNFFY MIKLÓS HUSZÁR Sándor: Valóság helyett délibábok. B. M. három élete. In: H. S.: Irodalom a ködben. 53-98. POMOGÁTS Béla: Búcsú a Monarchiától. B. M.: Erdélyi történet. In: Monarchia­ karnevál. 70-85. BARÁNSZKY-JÓB LÁSZLÓ BEZZEG János: Hűségben és nyitottságban. Beszélgetés Baránszky-Jób Lászlóval. = Horizont 1989. 4. sz. 262-276. ESTERHÁZY Péter: A nagy olvasó. = Horizont 1989. 4. sz. 277. BÁRD OSZKÁR B. O. hat levele. (Közli Huber András.) = It 1989. 1. sz. 111-117. [Huber Győzőnek, 1911-1941 között] BÁRDOS B. ARTHUR Embereszményeink. Bárdos B. Arthurral beszélget Dobos Marianne. = Ttáj 1989. 1. sz. 10-13. BÁRDOS1 NÉMETH JÁNOS B. N. J. bibliográfia. (Összeáll. Bertók László.) Városi Könyvtár, Pécs, 1989. 124 1. BARTALIS JÁNOS MARKÓ Béla: B. J.: De különben csend van. In: M. B.: Olvassuk együtt. 91-96. BARTIS FERENC ADONYI SZTANCS János: „Kiverték belőlem a félelmet." = MIfj 1989. 19. sz. 12. [Interjú] BARTÓK BÉLA B. B. írásai. 1. köt. B. B. önmagáról, müveiről, az új magyar zenéről, müzene és népzene viszonyáról. (Közli Tallián Tibor.) Zeneműkiadó, Bp., 1989. 267 1. FRIED István: B. B. alapvetése. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európában. 171180. PINTÉR Lajos: Kezemre szállt a helikopter. (Bartók emlékezete.) In: P. L.: A vadszeder útján. 93-107. SÁRHELYI Jenő: B. B. és Kodály Zoltán a békéscsabai Aurora körben. = MZene 1989. 2. sz. 213-220.

80 VEZÉR Erzsébet: Bartók és Lukács. = ÚjLátóh 1989. 1. sz. 129-130. Hozzászólás: HATÁR Győző = uo. 130-131. VOLLY István: Bartók-dokumentumok. = Úí 1989. 9. sz. 3-24. BASCH LÓRÁNT POLCZ Alaine: Egy ház, egy kor, egy személyiség. Emléktörmelékek Basch Lórántról. = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 357-377. BATSÁNYI JÁNOS B. J. válogatott versei. (Val., életrajz Töreky László.) - KERTÉSZ Károly: A Batsányi­ kultusz története Tapolcán. Tapolcai Városszépítő Egyesület-Városi Tanács, Tapolca, 1989. 50 1. (Tapolcai füzetek 6.) BALÁZS Mihály: B. J.: Haza! szívemnek bálványa! (írók ifjúsága, írók iskolái.) = Köz­ nevelés 1989. 42. sz. 23-25. BÍRÓ Ferenc: 1789 Magyarországán 1792 Párizsa? B. J.: A franciaországi változásokra című verséről. = Kr 1989. 7. sz. 15-16. BURA László: Olvassuk együtt. B. J.: A franciaországi változásokra. = IgSzó 1989. 9. sz. 270-273. ILLÉS György: A költőházaspár. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 28-36. [B. J. és Baumberg Gabriella] BAUMBERG GABRIELLA ILLÉS György: A költőházaspár. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 28-36. [Batsányi János ésB. G.] BEDEŐ PÁL Ó és új testamentomi történetek, mellyeket a zsenge ifjúság számára írt B. P. Szent István Társulat, Bp., 1989. 72 1. [Az 1845-ben Pozsonyban, Bucsánszky Alajos által kiadott mü reprintje] BÉKÁSSY FERENC Egy angol-magyar műveltségközvetítő. Válogatás B. F. hátrahagyott írásaiból. (Vál., szerk., szöveggond., életrajz, bibliográfia, jegyzet Éder Zoltán.) Nemzetközi Hungaro­ lógiai Központ, Bp., 1989. 68 1., 1 t. (Hungarológiai ismerettár 4.) [A függelékben Babits Mihály: B. F. huszárönkéntes: elesett az északi harctéren 1915. június c. írása] BÉL MÁTYÁS B. M.: Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Komárom vármegye. (Ford., előszó Vilimszky László.) József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1989. 259 1.

81

BÉLÁDI MIKLÓS RÓNAY László: Az úttörés dicsősége és kínjai. Emlékezés Béládi Miklósra. = ÚjFo 1989. l.sz. 83-85. BELOHORSZKY PÁL ANTALL István: Korai búcsú Belohorszky Páltól. = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 2. sz. 217-218. SEBEŐK János: Isten őrizzen, Paulus. = Él 1989. 2. sz. 10. SEBEŐK János: A láncos B. Prométheusz. Utolsó uzsonna Belohorszky Pállal. = Úí 1989. 4. sz. 81-83. Nekr. Farkas László = ÚjT 1989. 3. sz. 43. BENAMY SÁNDOR A 90 éves B. S. köszöntése. - Marx József = Él 1989. 19. sz. 7. Nekr. Bódi Tóth Elemér = Él 1989. 43. sz. 8.; [Major Ottó] M. 0 = ÚjT 1989.43. sz. 43. BENDA KÁLMÁN KÖNTÖS László: A történelem felszíne és mélye. Beszélgetés dr. Benda Kálmánnal. = RefL 1989. 3. sz. 3. LADÁNYI Sándor: B. K. 75 éves. = Confessio 1989. 1. sz. 95-101. BENEDEK MARCELL FEUERSTEIN Emil: B. M. (1885-1969). In: F. E.: Egy marék virág. 3. 250-257. BENJÁMIN LÁSZLÓ ALFÖLDY Jenő: „Az emberség gyönyöre." A humanizmus újraértelmezése B. L. költé­ szetében. In: A. J.: Rend a homályban. 122-140. MAJOR Ottó: Egyetlen élet. B. L. halálára. In: M. O.: A megtalált út. 254-258. SIMOR András: Egy Benjámin-vers ürügyén. = ÚjT 1989. 36. sz. 15. [Kapások] BENKŐ ATTILA ALFÖLDY Jenő: Költő útközben. B. A.: Álmatlanul. In: A. J.: Rend a homályban. 316-322. BENKŐ JÓZSEF SZABÓ György: B. J. és Georghe Sincai. = Kor 1989. 11-12. sz. 914-917. BERDE MÁRIA IMRE László: A hajnal emberei. (B. M. különös sorsú regénye.) = It 1989.4. sz. 740-760.

82 MOLNÁR Szabolcs: A kötelességre intő asszony. = AHét 1989. 6. sz. 5. POMOGÁTS Béla: B. M. száz éve. = ÚjT 1989. 7. sz. 15. Hozzászólás: VADÁSZ Fe­ renc = ÚjT 1989. 14. sz. 44. VEZÉR Erzsébet: Százéves az erdélyi irodalom mindenese, B. M. = Él 1989. 5. sz. 4. VITA Zsigmond: B. M. indulása és hazatérte. = Utunk 1989. 11. sz. 4. 100 éve született B. M. - Csiszár Alajos = RefL 1989. 36. sz. 6.; Szeghalmi [Elemér] = ÚjEmb 1989. 6. sz. 6. BEREMÉNYI GÉZA P. MÜLLER Péter: A drámai cselekménymozgatás dilemmái. (Egy formaprobléma és megoldása Bereményi, Nádas, Spiró és Kornis drámáiban.) = Je 1989. 5. sz. 484^194. BÉRI GÉZA KARPÁTI Kamii: Rendhagyó emlékezés Béri Gézára - kérvény(ek) helyett. = Stádium 1989. 3. sz. 13-17. BERKES] ANDRÁS B. A.: Számomra az írás nem játék. = Tekintet 1989. 1. sz. 45^19. BERTÓK LÁSZLÓ VASY Géza: „Éltük a szép, boldog jövőt." B. L. költői világa. = Fo 1989. 3. sz. 39-^18. BERZSENYI DÁNIEL ALBERT Gábor: Sebzett költő - megsebzett irodalom. In: A. G.: Szétszóratás után. 260267. ILLÉS György: Mindig a háttérben. (Berzsenyi felesége.) In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 37^40. MARKÓ Béla: B. D.: A közelítő tél. In: M. B.: Olvassuk együtt. 29-32. MERÉNYI László: A Berzsenyi emlékkönyv viszontagságai. = VasiSz 1989. 4. sz. 589600. MERÉNYI László: A Berzsenyi-kultusz Vas megyében 1936-1938 között. = VasiSz 1989. 3. sz. 429-434. SZÖRÉNYI László: Vandái bölcseség. Berzsenyi és a francia forradalom. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." 21-28. VASADI Péter: Nappali fényben Berzsenyi, az „elestvéledett" költő. = Életünk 1989. 7. sz. 638-648. BESSENYEI GYÖRGY BALÁZS Mihály: B. Gy.: Ó kedves idő..., hová tűntél szívemből? (írók ifjúsága, írók iskolái.) = Köznevelés 1989. 3. sz. 22-24. BÁNSZKI István: B. Gy. életműve. Ín: Szellemi elődeink 2. 5-13.

83

GERGYE László: A pályakezdő Bessenyei filozófiai világképének formálódása „A lélekrül" c. költemény tükrében. = MFilSz 1989. 2-3. sz. 165-182. KÓKAY György: B. Gy. Der Amerikaner-ének utóélete. = MKsz 1989. 4. sz. 399-404. SZÖRÉNYI László: Ismeretlen jezsuita latin tragédia Hunyadi Lászlóról. B. Gy. tragé­ diájának forrása. = ItK 1989. 5-6. sz. 683-705. [Szövegközléssel] BETHLEN JÁNOS TANKA Endre-OSTILARIUS Mihály: B. J. Innocentia Transsylvaniáé című röpiratának magyar változata. = Lymbus 1. sz. 1989. 123-145. [Szövegközléssel] BETHLEN KATA GYŐRI L. János: Történelmi séta Árva Bethlen Kata szülőfalujában. = RefL 1989. 43. sz. 4. [Bonyha] ILLÉS György: B. K. tragédiája. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 20-27. BETHLEN MIKLÓS JANKOVICS József: Két B. M.-dokumentum. = ItK 1989. 4. sz. 439-443. [Arcanum Politicum Transylvaniae - Corona Muralis] BIBÓ ISTVÁN B. I.: Beszélgetések, politikai-életrajzi dokumentumok. (Sajtó alá rend. Huszár Tibor.) Kolonel, Bp, 1989. 369 1. (Magyar krónika) B. L: 1956. október 23.-november 6. Huszár Tibor interjúja. = Vság 1989. 2. sz. 52-67.; Látóh 1989. 5. sz. 32-59. B. I.: Az újkori forradalmak és a francia forradalom (1976-79). = Kr 1989. 7. sz. 8-11. B. I. életrajzához. Levelek, dokumentumok. (Közli Lengyel András.) = Fo 1989. 10. sz. 73-89. [1935-76 között] A B. I. emlékbizottság megalakulási nyilatkozata. = IrodÚjs 1989. 1. sz. 16. B. I. emlékezete. = Életünk 1989. 8. sz. MÉSZÖLY Miklós: Félelem és demokratikus érzés. Kulcsszavak B. I. életmüvében. 723-732. - KONRÁD György: A harmadik reformkor elé. Naplójegyzetek. 733-741. - SZABÓ Miklós: A harmadik út - tegnap és ma. 742-746. BILECZ Endre: B. I. és a népi mozgalom politikai hagyományai. = Életünk 1989. 1-2. sz. 175-184. BORBÁNDI Gyula: B. I. a népiségről. Adalékok a Bibó-levél történetéhez. = Szivárvány 29. sz. 1989. 145-150. [Két levél közlésével, 1976, 1978] BORBÁNDI Gyula: B. I. és a harmadik út. = Kort 1989. 10. sz. 98-105. BORSODY István: Jászi és Bibó. In: Új Látóhatár. 155-161. Erdei Ferenc az 1943. évi balatonszárszói konferencián. B. I. emlékeiből. Budapest, 1975. december. (Közli Hanák Gábor.) = Hitel 1989. 1. sz. 26. GYÁNI Gábor: B. I., a demokrata. = Juss 1989. 1. sz. 9-13. HANÁK Gábor: Kiegészítés a börtönbeli évekhez. B. I. élete hangszalagon. 12 tekercs 30 perc. 1978. március 29. = Hitel 1989. 19. sz. 14-16.

84 HUSZÁR Tibor: Erdei Ferenc és B. I. vitájáról. In: Kiútkeresés 1943. 104-114. K. Zs.: B. I. Emlékezése egy volt rabnak. = Hitel 1989. 10. sz. 13. KLIMÓ Hedvig: Eötvös és Bibó liberalizmusa. = Vság 1989. 2. sz. 93-103. LUDASSY Mária: „Világmegváltó zsarnokság" vagy egyetemes szabadságtechnikák. B. I. elmélkedései a francia forradalom „pozitív hagyatékáról" és „tehertételeiről". = Kr 1989. 7. sz. 7-8. MAJOR Ottó: Az egész világért. Kortársunk - B. I. = ÚjT 1989. 32. sz. 5. NAGY Károly: B. I. harmadik útja. Vázlat. = VálaszÉvK 1989. 2. sz. 137-147. NAGY Károly: Bibó üzenete Amerikába. = Hitel 1989. 17. sz. 16. [Az életmükiadás készülő negyedik kötetéről] OLTVÁNYI Ambrus: Alternatívák és értékpluralizmus B. I. gondolatvilágában. = Vság 1989. 8. sz. 90-101.; Látóh 1989. 11. sz. 165-185. SZABÓ Zoltán: Búcsúzó Bibó Istvántól. (Naplójegyzetek.) (1979) = Vig 1989. 8. sz. 570-575. SZESZTAY András: „Ki feszül fel a szivárványra?" = Hitel 1989. 12. sz. 21. VARGA Domokos: B. I. eszményei és a finn fejlődés útja. (1980.) = Vság 1989. 8. sz. 102-109. -: Bibó-est a Ráday Kollégiumban. = RefL 1989. 47. sz. 1. BÍRÓ JÓZSEF CSŰRÖS Miklós: Bíró Józsefről. = Som 1989. 6. sz. 41-43. BISZTRAY ÁDÁM SZEKÉR Endre: B. Á. verses utazásai. = Som 1989. 6. sz. 39-41. BITAY ÁRPÁD *GYÖRGY Lajos: Dr. B. Á. életrajzi adatai és tudományos munkássága. In: Gy. L.: Az anekdota. - Á magyar regény előzményei. - Tanulmányok. Kriterion, Bucuresti, 1988. 280-288. BOCATIUS, JOANNES CSONKA Ferenc: A Bocatius-kutatás eredményei és problémái. = ItK 1989. 1-2. sz. 126-135. BOD PÉTER B. P. levele Cornides Dánielhez. (Közli Szelestei N. László.) = MKsz 1989. 3. sz. 294299. [1760] BÓDI TÓTH ELEMÉR ALFÖLDY Jenő: Tűzből mentett fóliáns. B. T. E.: A nyomtalanság csodái. In: A. J.: Rend a homályban. 331-335.

85

BODOR PÁL B. P.: Hazába kiáltott szó. Irodalmi és közírói tárcák. Magvető, Bp., 1989. 507 1. NÁDOR Tamás: B. P.: Hogyan kell kastélyt építeni? = Könyvvilág 1989. 10. sz. 5. BOÉR GÉZA MÓZES Attila: B. G.-hiányok. = Utunk 1989. 6. sz. 2. BOGYAYTAMÁS „Dem Sonnenschein, dem Regen, mit gleichem Mut entgege." Marlene Farkas im Gesprach mit Thomas von Bogyay. = Ungarn-Jahrbuch 17. sz. 1989. 1-7. JÁKLI István: B. T. nyolcvan esztendős. = KatSz 1989. 4. sz. 326-328. VAJAY Szabolcs: Lectoribus salutem, auctori honor. B. T. 80 éves. = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 248-249. BOHUNJCZKY SZEFI B. Sz.: Otthonok és vendégek. (Összeáll., szöveggond., előszó Petrányi Ilona.) Szépiro­ dalmi, Bp., 1989. 612 1. [Önéletrajz] BOLDIZSÁR IVÁN B. I.: Véres lap. = Lit 1989. 1-2. sz. 217-220. [Első közlése: Hétfői Hírlap, 1956. okt. 29.] FENYŐ István: Egy falukutató világpolgár. B. I. útinaplóiról. =Nagyv 1989. 3. sz. 436440. HALÁSZ Zoltán: Taking leave of Iván Boldizsár. = NHQu 113. sz. 1989. 3-11. HUBAY Miklós: Un sénéque dans la cour des Nérons. = HungPEN 30. sz. 1989. 5-9. KÉRY László: Elkésett levél Boldizsár Ivánhoz. = Nagyv 1989. 3. sz. 434^135. KÖPECZI Béla: Iván Boldizsár's lifework. = NHQu 113. sz. 1989. 72-75. Nekr. Berkes Erzsébet = Él 1989. 1. sz. 11.; Köröspataki Kiss Sándor = ÚjT 1989. 1. sz. 43.; Randé Jenő = MHírek 1989. 2. sz. 5.; Szeghalmi Elemér = ÚjEmb 1989. 2. sz. 6.; - = Napj 1989. l.sz. 2. BOLYAI FARKAS FODOR Ferenc-TÓFALVI Zoltán: B. F. „szemészete". (1-2.) = Kor 1989. 10. sz. 785788.; 11-12. sz. 850-862. BORBÁNDI GYULA GECSÉNYI Lajos: Az együttgondolkodás felelőssége. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 570-572. POMOGÁTS Béla: Távoli/közeli megfigyelő. B. Gy. hetvenéves. = Alf 1989. 11. sz. 86-91. A 70 éves B. Gy. köszöntése. - Csoóri Sándor = Hitel 1989. 19. sz. 4.; Széchenyi [Ágnes] = Él 1989. 39. sz. 3.

86 BORI IMRE B. I.: A magyar irodalom modern irányai. 2. Naturalizmus 1. Tanulmányok. Forum, Új­ vidék, 1989. 253 1. GOBBY FEHÉR Gyula: B. I. köszöntése. = Üzenet 1989. 12. sz. 755-757. HERCEG János: A felfedezés útján. B. I. hatvanéves. = Üzenet 1989. 12. sz. 773-775. BORSOVAILENGYEL GYULA KÁRPÁTI Béla: Népközeiben. Négy borsodi papköltőről. = Napj 1989. 9. sz. 35-38. [Balázs Győző, Hegyaljai Kiss Géza, Szigethy Ferenc] BÖLÖNI GYÖRGY KIRÁLY István: A Bölöni-példa. In: K. L: Útkeresések. 106-130. BRETTER GYÖRGY MÁTHÉ Dénes: Nyelvfilozófiai problémák B. Gy. írásaiban. =NyIrK 1989. 1. sz. 13-22. BRÓDY SÁNDOR BORI Imre: B. S. második naturalista regénye. = Híd 1989. 3. sz. 335-347. [Faust orvos] BORI Imre: B. S, a Nyomor írója. = Híd 1989. 1. sz. 60-69. BORI Imre: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. A Nyomor írója. 43-51. - A „képciklus első darabja". [Don Quijote kisasszony.] 5270. - A második naturalista regény. [Faust orvos.] 70-82. - Az ál-valóság áldozatai. [Színészvér.] 82-88. - A naturalista temperamentumú író. 89-97. - Naturalizmus 1900-ban. 97-117. LACZKÓ András: B. S. fekete napja. = Úí 1989. 4. sz. 105-108. BUDAL ÉZSAIÁS FEHÉR Erzsébet: Egy múlt századi tankönyvszerző. = Köznevelés 1989. 19. sz. 9. BUDAI PARMENIUS ISTVÁN GÖMÖRI György: Adalékok és feltevések Budai Parmenius Istvánról. In: G. Gy.: An­ gol-magyar kapcsolatok a XVI-XVII. században. 5-12. BUJDOSÓ ALPÁR PETŐCZ András: B. A. és a „látható költészet". = Úí 1989. 9. sz. 84-88. CHOLNOKY LÁSZLÓ NEMESKÉRI Erika: Ch. L. Akadémiai, Bp., 1989. 1471. (Irodalomtörténeti füzetek 119.)

87 CHOLNOKY VIKTOR *D'ALESSANDRO, Marinella: Pannonismo e affinitá mediterráné nelle novelle di Vik­ tor Cholnoky. = RSU 3. sz. 1988. 19-34. COMENIUS, IOANNESAMOS DOBOSSY László: Comenius föltételezett magyar származásáról. In: D. L.: Gondban, reményben azonosan. 34-43. HORVÁTH SZ. István: Comenius és a magyarok. Beszélgetés Martin Steiner Komensky-kutatóval. = Köznevelés 1989. 20. sz. 24. CZAKÓ ZSIGMOND LACKÓ Mihály: „Aki tövis közt bolyongott." Cz. Zs. = História 1989. 1-2. sz. 28-30. CZIGÁNY GYÖRGY SZABÓ Ferenc: Három költő. = KatSz 1989. 4. sz. 342-345. [Csanád Béla, Kabdebó Tamás] CZIGÁNY LÓRÁNT FILEP Tamás Gusztáv-TAMÁSI OROSZ János: „Elvtelen" pragmatizmus. = Kapu 1989. különszám, 23-38. [Interjú] HEGYI Béla: Cz. L. (London). In: H. B.: Távolsági beszélgetések. 38-78. [Interjú, 1982.] VARGA Lajos Márton: Mindennapi irodalmunk. Cz. L. az irodalom változásairól. = Könyvvilág 1989. 12. sz. 4. [Interjú] CZIGÁNY ZOLTÁN BÁRÁNYI Ferenc: Cz. Z. versei elé. = Él 1989. 22. sz. 15. CZILCZER OLGA HORGAS Béla: Száj és fül. Csoóri Sándor, Rába György és Cz. O. verseiről. = Vil 1989. 7. sz. 537-546. CZINE MIHÁLY Cz. M. Köszöntő és bibliográfia. (Szerk., a bibliográfiát összeáll. Kovács Tiborné.) Mó­ ricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár, Nyíregyháza, 1989. 137 1. KIRÁLY István: Cz. M. köszöntése. 9-26. - MARGÓCSY József: Hihetetlen, de Czine hatvanéves... 27-31. - SÁRDI Béla: Czine Miska tanára voltam. 33-39. GÖRÖMBEI András: Cz. M. küldetése. 41^19. DOBOS László: Meghajlás Cz. M. előtt. = Ttáj 1989. 8. sz. 33-36.

88

KULCSÁR Katalin: Isten éltesse, tanár úr! = Magyarok, 1989. 1. sz. 109-115. [Interjú] A 60 éves Cz. M. köszöntése. - Görömbei András = Alf 1989. 4. sz. 43-51.; Grezsa Ferenc = Hitel 1989. 7. sz. 56.; Király István = Alf 1989. 4. sz. 43-51.; Pomogáts Béla = Él 1989. 13. sz. 7.; NyéK 75. sz. 1989. 8-11. CZIPRI ÉVA KUTAS Ferenc: Hagyok-e utódaimra dalt... ? Lírai emlékezés Czipri Évára. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 521-525. CZÓBEL MINKA MARGÓCSY József: Cz. M., 1855-1947. In: Szellemi elődeink 2. 33-39. CZUCZOR GERGELY SZABÓ G. Zoltán: Nemzeti nyelv - nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, Erdélyi János nyelvészeti munkáiról. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 240247. CSALOG ZSOLT KOVÁCS Dezső: „Régi kelet-európai csavar ez..." Beszélgetés Csalog Zsolttal. = Kr 1989. 11. sz. 17-19. PÉCSI Györgyi: Ez van. Cs. Zs. tényregényeit olvasva. = Stádium 1989. 3. sz. 66-71. RADNÓTI Sándor: A „faction". = Kr 1989. 10. sz. 40^12. CSANÁD BÉLA SZABÓ Ferenc: Három költő. = KatSz 1989. 4. sz. 342-345. [Czigány György, Kabdebó Tamás] CSANDA SÁNDOR ZALABAI Zsigmond: Cs. S. 1927-1989. Emlékbeszéd Cs. S. sírjánál. = ISz 1989. 7. sz. 722-723. Nekr. Fried István = ItK 1989. 5-6. sz. 725. CSÁSZÁR FERENC HORVÁTH Lajos: Cs. F. tusculanumai és szenvedései. In: Irodalomtörténeti tanulmá­ nyok. 309-327. CSÁTH GÉZA Cs. G.: Napló, 1912-1913. Babits, Szekszárd, 1989. 150 1. DÉR Zoltán: Perben a pusztulással.

89 Cs. G. novellái angolul. 77-83. - Az a bizonyos trombitaszó (Cs. G.: A varázsló halá­ la.) 84-86. KOVÁCS Éva: Személyek és nevek korai Csáth-novellákban. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 300-303. NEMESKÉRI Erika: Kaffka Margit ismeretlen bírálata Cs. G. első kötetéről. = It 1989. 1. sz. 117-120. [A varázsló kertje] SZAJBÉLY Mihály: Cs. G. Gondolat, Bp., 1989. 278 1., 28 t. (Nagy magyar írók) SZAKOLCZAY Lajos: Ötágú síp. Az árny zarándoka. Dér Zoltán könyve Csáth Gézáról. 81-89. - A nagyravágyás torz­ képe. C. H. M. (Cs. G.-Havas Emil-Munk Artúr): A repülő Vucsidol. 90-95. CSÉCSYIMRE MAJOR Ottó: Tisztaság és hitelesség. = ÚjT 1989. 44. sz. 23. SZÁLAI Pál: Cs. I. aktualitása? = Unió 1989. 4. sz. 12-17.; Látóh 1989. 12. sz. 145160. CSENGEY DÉNES Cs. D.: Az irodalomról és az életről. = Hitel 1989. 5. sz. 30-31. BUDAI Katalin: A „szépírás" dilemmája. Cs. D. novelláiról. = Je 1989. 1. sz. 73-75. DÉRCZY Péter: Vonzás és választás 5. Regény, ne eredj Lesohóba! (Cs. D.: Találkozá­ sok az angyallal.) = Je 1989. 10. sz. 976-979. GYURÁCZ Ferenc: Nemzedékek, nemzet, demokrácia. Cs. D.: A kétségbeesés méltósá­ ga. = ÚjAur 1989. 2. sz. 72-76. HANÁK Tibor: Nemzedéki számvetés. = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 251-255. [A kétségbeesés méltósága] Jelen idejűvé tenni a történelmet. Csengey Dénessel beszélget Keresztury Tibor. = Alf 1989. 3. sz. 33^11.; Látóh 1989. 8. sz. 95-110. PAPP István: Párbeszéd a megértésért. Cs. D. esszékötetéről. = Je 1989. 1. sz. 75-78. SZENTÉ Imre: Pótolhatatlan adatok egy áttekinthetetlen korban. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 563-567. CSÉPÉ IMRE MÁK Ferenc: Szegénység, tiéd az utolsó szó. Cs. I. írói világa. = Üzenet 1989. 12. sz. 743-750. CSEPELYI RUDOLF FÁY István: Cs. R. In: Arcok és eszmék a nyugati magyar irodalomban. 191-197. CSERÉPFALVI IMRE Cs. I.: Egy könyvkiadó feljegyzései, 1945-1963. Gondolat, Bp., 1989. 317 1., 32 t. BUKTA Zsuzsa: Egy könyvkiadó reneszánsza. = KépesÚjs 1989. 14. sz. 12. [Interjú] GÁRDOS Miklós: Újra kezdi. = Mo 1989. 21. sz. 26. [Cs. I. kiadói terveiről]

90

CSERES TIBOR VARGA Zoltán: Tanulság: semmi. Történelmi lecke helyett rossz tanulóknak. = Híd 1989. 6. sz. 734-739. [Vízaknai csaták] CSÍKI LÁSZLÓ KÁNTOR Lajos: Hova haza? avagy: Nyúl a bőröndben. Cs. L. (nemzetiségi) legendári­ uma. =Je 1989. 12. sz. 1204-1208. VARGA Imre: A kétélű esély. = Életünk 1989. 12. sz. 1069-1084. [Interjú] CSIKY ÁGNES MÁRIA SZAKOLCZAY Lajos: Egy költő színvilága. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 328-330. CSIKY GERGELY NAGY Adrienne: „Örök te vagy csak, égi szerelem!" (Cs. G. újromantikus színműírói korszaka.) = SzínhtudSz 26. sz. 1989. 109-148. CSOKITS JÁNOS ALBERT Pál: Házi feladat (H)oráció-műfajban. = Életünk 1989. 8. sz. 682-686. [Cs. J.: Látogatás egy égitesten] HANÁK Tibor: Az elszakadás költészete. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 392-395.; BécsiN 1989. 3. sz. 12. CSOKONAI VITÉZ MIHÁLY BALÁZS Mihály: Cs. V. M. (1773-1805). „Lesz még az a kor..." In: B. M.: Forrásvidék. 65-77. BÍRÓ Ferenc: Csokonai programja. = ItK 1989. 4. sz. 351-369. DEBRECZENI Attila: Csokonai és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. = ErdélyiT 1989. máj. 16-18. FRIED István: Csokonai, Kelet-Közép-Európa költője. In: F. I.: Utak és tévutak KeletKözép-Európa irodalmaiban. 77-88. ILLÉS György: Lilla nyomában. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 50-60. MARKÓ Béla: Cs. V. M.: Még egyszer Lillához. In: M. B.: Olvassuk együtt. 23-28. MOLNÁR GÁL Péter: A Karnyóné. = MV 1989. 11. sz. 116-128. NEMES NAGY Ágnes: Valódi tulipánt. Egy Csokonai-vers keletkezése. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 149-155. [Tartózkodó kérelem] SIMOR András: Csurgó és Csemő. = Él 1989. 1. sz. 10. [Cs. V. M. és Ladányi Mihály] SZILÁGYI Ferenc: A „Nationalcharakter" s értelmezése Csokonainál. (A költő Herder-élményéhez.) In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 248255. VARGHA Balázs: Csokonai kiűzetése a Darabos utcai Paradicsomból. = Újhold-Évk 1989. l.sz. 228-244.

91 CSOÓRI SÁNDOR Cs. S.: „Az idő sürget bennünket." = Alf 1989. 2. sz. 53-55. [Irodalom és politika] Cs. S.: Mi a magyar, ma? = Ttáj 1989. 9. sz. 45-53.; Látóh 1989. 11. sz. 105-117. Cs. S.: Le visage fané d'Antigone. = Lettre Internationale 1989. 21. sz. 56-58. [Esszé a cenzúráról] ALFÖLDY Jenő: A megszólalás komolysága. Cs. S.: Kezemben zöld ág. In: A. J.: Rend a homályban. 179-185. BALÁZS Mihály: Cs. S. „Nyitva az ajtóm, lépjetek be..." In: B. M.: Forrásvidék. 79-108. FÖLDES Anna: Százezer szó forradalma. Beszélgetés Csoóri Sándorral. = NőkL 1989. 45. sz. 3-5. HORGAS Béla: Száj és fül. Cs. S., Rába György és Czilczer Olga verseiről. = Vil 1989. 7. sz. 537-546. Az irodalom új kérdéseiről. Csoóri Sándorral beszélget Varga Lajos Márton. = Könyvvi­ lág 1989. 5. sz. 4.; Látóh 1989. 8. sz. 69-73. KÁNTOR Lajos: A szörnyeteg türelemről. Nyílt levél Csoóri Sándorhoz. = Hitel 1989. 21. sz. 46-47. MAGYAR József: Egy Csoóri-vers ürügyén. = MIfj 1989.14. sz. 22-23. [Láttam arcodat] SZOPORI NAGY Lajos: Cs. S. versei finnül. = Nagyv 1989. 10. sz. 1578-1579. VARGA Lajos Márton: Cs. S. az irodalom új kérdéseiről. = Könyvvilág 1989. 5. sz. 4. [Interjú] CSORBA GYŐZŐ ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. Kerthasonlat. Cs. Gy.: Simeon tűnődése. 110-114. - Serenius mosolya. Cs. Gy.: Gör­ bül az idő. 115-119. SZIGETI Csaba: Könyv és tükör. Hélinand ciklusa Cs. Gy. két fordításában. = Je 1989. 12. sz. 1199-1204. [A halál versei] Weöres Sándor Csorba Győzőhöz írott leveleiből. = Je 1989. 7-8. sz. 665-676. [20 levél 1944-1964 között] CSORDÁS GÁBOR MÁTYÁS Győző: Ne használjuk eszközként az irodalmat! Beszélgetés Csordás Gábor­ ral. =Kr 1989. 8. sz. 3-5. CSÖMÖRIJÓZSEF STANDEISKY Éva: Csak az útkeresés adatott meg neki. Emlékezés Csömöri Józsefre. = Kr 1989. 2. sz. 16-18. CSUKA ZOLTÁN HARMAT Béla: Cs. Z. és Pável Ágoston balladafordításainak recepciójához. In: Iroda­ lomtörténeti tanulmányok. 527-537. POLGÁRDY Géza: Cs. Z. és a „Jószomszédság Könyvtára". = RefL 1989. 31. sz. 4.

92 CSUKÁS ISTVÁN ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. Mérték. Cs. I.: Mintha átvágnának Tahitin. 214-219. - Életszagú orrmonológ. Cs. L: Orr-beszámoló a Szépvölgyi út 67-től a Kolosy térig. 219-223. SZAKOLCZAY Lajos: Cs. I. toronyszobája. In: Sz. L.: Ötágú síp. 183-196. DARVAS JÓZSEF SOMI Éva: D. J. pályaképe orosz nyelven. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 499-506. DEÁK TAMÁS SEPRŐDI KISS Attila: Egy lateiner drámaíró. = FSzM 1989. 20. sz. 26. [D. T.: Az érsek imája] DECSY SÁMUEL FRIED István: Egy magyar lapszerkesztő és kora Európája. D. S. állomásai. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. 225-249. DEDINSZKY ERIKA POMOGÁTS Béla: D. E. írásai elé. = NyéK 73. sz. 1989. 82-85. DEMETER JÁNOS HUSZÁR Sándor: A lehetetlen lehetőségei. D. J. emlékirataiból. In: H. S.: Irodalom a ködben. 309-315. [Századunk sodrában] DÉNES TIBOR BOGYAY Tamás: D. T., a kutató. In: Arcok és eszmék a nyugati magyar irodalomban. 117-129. DÉR ZOLTÁN D. Z.: Perben a pusztulással. Kritikák, tanulmányok. Forum, Újvidék, 1989. 183 1. SZAKOLCZAY Lajos: Az árny zarándoka. D. Z. könyve Csáth Gézáról. In: Sz. L.: Öt­ ágú síp. 81-89. DÉRY TIBOR D. T.: Börtönnapok hordaléka. Önéletrajzi jegyzetek, 1958. (Előszó, jegyz., sajtó alá rend. Botka Ferenc.) Múzsák, Bp., 1989. 184 1. (Irodalmi múzeum) [A függelékben válogatás D. T. írásaiból, kiadatlan beszédeiből, 1954-1956.]

93 D. T.: Napló 1956-1967. (1-8.) = ÚjT 1989. 22. sz. 11.; 23. sz. 8.; 24. sz. 14.; 25. sz. 17.; 26. sz. 8.; 27. sz. 10.; 28. sz. 8.; 29. sz. 8. BALÁZS Mihály: D. T. (1896-1977). „Csupa seb, csupa sérelem voltam... Csupa láza­ dás lettem." In: B. M : Forrásvidék. 111-125. BOTKA Ferenc: József Attila-i párhuzamok Déry „Szemtől szemben" című regényében. = ÚÍ 1989. 11. sz. 97-110. BOTKA Ferenc: Salzkammerguti élmények D. T. költészetében. = It 1989. 4. sz. 797808. HEGEDŰS B. András: „Beszédemet mégsem vonom vissza." D. T. felszólalása a Petőfi Kör vitáján. = Vü 1989. 2. sz. 131-137. ítélet D. T. ügyében, 1938-ban. = Nagyv 1989. 2. sz. 225-227. [André Gide: Utazásom a Szovjetunióban c. művének fordításáért] LŐRINCZE Lajos: Képzelt beszélgetés egy szoboravatáson, = Ttáj 1989. 11. sz. 44^19. [D. T. szobra Balatonfüreden] TARJÁN Tamás: A napsütötte tenger. = Napj 1989. 10. sz. 25-27. [Tájleírások D. T. müveiben] URBÁN László: Déry utazása X-ben. = Úí 1989. 7. sz. 97-103. DÉVAI BÍRÓ MÁTYÁS D. B. M. ajánló bibliográfia. (Összeáll. Bartók Ilona. Előszó Urbán László.) Sylvester János Könyvtár, Sárvár, 1989. 97 1. DEVECSERI GÁBOR HUSZÁR Klára: Krisztinavárosi madrigál. = Kort 1989. 2. sz. 88-98. DIENES LÁSZLÓ KISS Jenő: A százéves D. L. (1889-1953). = KtáriF 1989. 2. sz. 128-129. KOVÁCS János: A közvetítés rangja. = ISz 1989. 3. sz. 279-281. 100 éve született D. L. [Emlékülés 1989. márc. 22-én a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár­ ban.] = Ktáros 1989. 6. sz. TÓTH Róbert: D. L. életútja. 357-359. - HULLÁN Zsuzsa: D. L. munkásságának időszerűsége. 359-362. - BENCSIKNÉ KUCSKA Zsuzsa: Egy életmű tanulságai gyermekkönyvtárunk számára. 362-364. DOBAI PÉTER ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. Szavak ezüstbromidban. D. P.: Az Éden vermei. 247-251. - Játék a szobákkal. 251— 259. ESZÉKI Erzsébet: Ha Sztálin jóslata beválik. Beszélgetés Dobai Péterrel. = Él 1989. 13. sz. 6. NÁDOR Tamás: D. P.: Válogatott versek. - Lendkerék. = Könyvvilág 1989. 8. sz. 5. [Interjú]

94 DOBOS LÁSZLÓ D. L.: Az egyetemes magyarságtudatért. = Fo 1989. 11. sz. 44^46. •Közös irodalmi tulajdonunk. Dobos Lászlóval beszélget Kövesdi János. = ISz 1988. 8. sz. 789-799.; Látóh 1989. 2. sz. 49-67. [Az Irodalmi Szemléről] PÁPAI SZABÓ György: Kisebbségben, emberségben. Beszélgetés Dobos Lászlóval. = Confessio 1989. 4. sz. 79-92. TÓTH László: Egy (nemzetiségi) regény időszerűsége. A Földönfutók újraolvasása után. = Hitel 1989. 7. sz. 58-59. VARGA Lajos Márton: Mindennapi irodalmunk. D. L. a szlovákiai magyar szellemi életről. = Könyvvilág 1989. 1. sz. 4. [Interjú] DOBOSSY LÁSZLÓ D. L.: Gondban, reményben azonosan. Esszék és tanulmányok a közös múltról. Gondo­ lat, Bp., 1989. 220 1. (Közös dolgaink) GULYÁS István: Hídépítők makacsságával. Gondolatok D. L. munkásságáról. = Napj 1989. l.sz. 31-32. DOMAHIDY ANDRÁS SZAKOLCZAY Lajos: Magyar író Ausztráliában. D. A. prózájáról. In: Sz. L.: Ötágú síp. 496-511. DOMAHIDY MIKLÓS SZAKOLCZAY Lajos: Kötőjel helyett új bekezdés. Beszélgetés D. M. íróval. = Él 1989. 39. sz. 7. DOMOKOS PÁL PÉTER BALOGH Júlia: D. P. P. köszöntése. = Ttáj 1989. 7. sz. 50-56. DOMONKOS ISTVÁN KRNJEVIC, Vuk: D. I. költői kételye. = Híd 1989. 2. sz. 217-219. DSIDA JENŐ CSISZÉR Alajos: Versek hegedühangon. D. J. élete és költészete. = Műhely 1989. 6. sz. 14-29. CZEGŐ Zoltán: Dsida a Várban. = FSzM 1989. 9. sz. 22. [Előadóest] [KÁBÁN Annamária-MÓZES Huba]: D. J. utolsó versei. = NylrK 1989. 2. sz. 188-192. [Szövegközléssel] MARKÓ Béla: D. J.: Hulló hajszálak elégiája. In: M. B.: Olvassuk együtt. 112-119. MÓZES Huba: A Glossza változatai és két magyar fordítása. In: Eminescu a magyar irodalomban. 403-408. [D. J. és Szemlér Ferenc fordításáról]

95 POLGÁR Péter: Megkésett sorok a Házsongárdba. = Napj 1989. 2. sz. 39. POMOGÁTS Béla: Költő a Kálvárián. D. J.: Nagycsütörtök. = Confessio 1989. 3. sz. 48-54. POMOGÁTS Béla: Poéta angelicus. D. J. költészete. = ErdélyiT 1989. 3. sz. 11-13. SZAKOLCZAY Lajos: Innen és túl a formán. Dsida Jenőről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 28-57. DUBA GYULA FÜZESI István: Identitás-igény Szlovákiában. = Él 1989. 47. sz. 7. [Interjú] TÓTH László: Az ismert és megélt valóságon át Európa felé. Beszélgetés Duba Gyulával és Vojtech Kondróttal. = ÚjFo 1989. 1. sz. 54-63. DUGONICS ANDRÁS •DEMETER Júlia: D. A. „A fazék" című iskoladrámája. = MFMÉ 1988. 1. sz. 429^468. [Kéziratos mű 1774-ből, szövegközléssel] DEMETER Júlia: D. A. kéziratos drámái. = ItK 1989. 1-2. sz. 101-107. DEMETER Júlia: Az iskoladrámától a hivatásos színjátszásig: D. A. drámakéziratai. In: Iskoladráma és folklór. 147-155. DUKA ZÓLYOM NORBERT TURCZEL Lajos: Búcsú Duka Zólyomi Norberttől. = ISz 1989. 9. sz. 948-949. DURAY MIKLÓS D. M.: Political problems of the Hungárián minority in Czechoslovakia. Indiana University Press, Bloomington, 1989. 16 fol. [1918-1988] EÖRSI István: Egy újságcikk és a „realitások". (1983.) In: E. I.: Bedobom a törülközőt. 36-41. *A kiengesztelődés esélyei. Duray Miklóssal beszélget Fényi Tibor. = Vság 1988. 10. sz. 74-78.; Látóh 1989. 1. sz. 121-129. EGYED EMESE KERESKÉNYI Sándor: A megtalált metafora. = Kor 1989. 4. sz. 315-317. MARKÓ Béla: Hol van az a táj? = IgSzó 1989. 7. sz. 69-70. EGYED PÉTER KÁNTOR Lajos: Többes szám, egyes szám. E. P. emlékiratai: válasz „agresszív" kérdé­ sekre. In: K. L.: Birtokon belül? 127-151. [Interjú] ELEK ARTÚR R. MOLNÁR Emma: Az idő jelentése E. A. novelláiban. In: Tanulmányok a századfor­ duló stílustörekvéseiről. 231-237.

96

ELEKES ATTILA POMOGÁTS Béla: Arcok a nyugati magyar irodalomból. 4. E. A. versei elé. = NyéK 74. sz. 1989. 80. EMICH GUSZTÁV VARGA Sándor: E. G. küzdelme a nyomdáért. = MGrafika 1989. 4. sz. 60-66. VARGA Sándor: A könyv ügyét szolgálták. E. G. (1814-1869). = Könyvvilág 1989. 1. sz. 14. ENDRŐDI SZABÓ ERNŐ PETŐCZ András: Az egyéniség öntörvényüsége. (Jegyzet E. Sz. E. költészetéről.) = Pal 1989. l.sz. 85-88. EÖRSI ISTVÁN E. I.: Bedobom a törülközőt. Publicisztikai írások. Napra-forgó, Bp., 1989. 184 1. BARABÁS Tamás: Eörsivel Londonban. = NőkL 1989. 41. sz. 2. ESZÉKI Erzsébet: Nagy szellemek a lichthófban. Beszélgetés Eörsi Istvánnal. = Él 1989. 18. sz. 7-8. FÁCZÁNYI Ödön: Vendégünk- E. I. = ÚjFórum 1989 3. sz. 12-16. FENÁKEL Judit: Az Eörsi-sztori. = Mo 1989. 20. sz. 21. [Interjú] Mit kérjünk számon a hóhértól? Eörsi Istvánnal beszélget Kerekes András. = Látóh 1989. 7. sz. 65-70. EÖTVÖS JÓZSEF BALOGH Ernő: Reformer - a forradalomról. E. J.: Magyarország 1514-ben. = ÚjT 1989. l.sz. 18-19. BÉNYEI Miklós: ,.... szabadság és felvilágosultság". (E. J. és a magyarországi politikai modernizáció.) = Alf 1989.6. sz. 40^18. BOTOS Katalin: Egy magyar pluralista demokrata a XIX. században. = ÉT 1989. 39. sz. 1224-1225. *BŐDY, Paul: Báron Joseph Eötvös (1813-1871). Contributions to modern Hungary. = UAJbóO. sz. 1988. 39-45. DEÁK Ágnes: E. J. gondolkodói életmüvéről. = MTud 1989. 12. sz. 1007-1009. Eötvös Józsefre emlékezve. = Honism 1989. 3. sz. BARSI Ernő: Sályi Napok, 1988. 75-76. - KÁLMÁN Attila: Szervátiusz Tibor Eötvös­ emlékoszlopa Tatán. 76-77. Három levél Vasvári Pálhoz. (Közli Bene János, Takács Péter.) = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 2. sz. 170-174. [Lövei Klára, Kecskés Antal, E. J. levele 1848-ból] HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhe­ lyei. NÉMETH G. Béla: Ahonnét elindult. 178-181. - BELIA György: E. J. budai és pesti lakásai. 182-187. - KOVALOVSZKY Miklós: „A barátság hajléka". 190-193.

97 HORVÁTH Pál: E. J. születésének 175. éves évfordulóján. = FoktSz 1989. 1. sz. 110. KERÉNYI Ferenc: Drámáról, színházról - E. J. kapcsán. = It 1989. 4. sz. 589-609. KERÉNYI Ferenc: E. J. drámai pályakezdéséről és a Csel szerzőségéről. = ItK 1989. 4. sz. 428-431. [Anonim vígjáték] KLIMÓ Hedvig: Eötvös és Bibó liberalizmusa. = Vság 1989. 2. sz. 93-103. MANN Miklós: Eötvös és a minisztérium szervezése. = PedSz 1989. 3. sz. 536-540. MÉSZÁROS István: E. J. az engedékeny nevelésről. In: M. I.: Iskolatörténeti kaleidosz­ kóp. 2. 32-36. MÉSZÁROS István: Eötvös népiskolai tankönyvprogramja. = Köznevelés 1989. 3. sz. 16-18. NÉMETH G. Béla: E. J. személyisége legbensőbb levelezése tükrében. = Je 1989. 10. sz. 980-984. PECHÓ Zoltánná: Eötvös József Emlékmúzeum. Országos Pedagógiai Könyvtár és Mú­ zeum, Bp., 1989. 20 1. [Ercsi] POMOGÁTS Béla: E. J. = NyéK 74. sz. 1989. 13-16. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Enlightenment and liberalism in the works of Széchenyi, Kemény and Eötvös. In: Hungary and European civilization, 11-30. *VÁRDY, Steven Béla: Báron Joseph Eötvös's political essays in the cause of reform during the 1840s. In: Triumph in adversity. New-York-Boulder, 1988. 179-193. VATI PAPP Ferenc: „csak használni akarok, másoknak élni..." E. J. (1813-1871). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 56-68. EÖTVÖS KÁROLY ALBERT Gábor: A Vajda. Diagnózis és kísérlet. In: A. G.: Szétszóratás után. 71-100. ERDEI FERENC E. F. az 1943. évi balatonszárszói konferencián. Bibó István emlékeiből. Budapest, 1975. december. (Közli Hanák Gábor.) = Hitel 1989. 1. sz. 26. GYÖRFFY Sándor: E. F. és a Márciusi Front. In: Fél évszázad múltán a Márciusi Front­ ról. 118-138. HUSZÁR Tibor: E. F. és Bibó István vitájáról. In: Kiútkeresés 1943. 104-114. *A Parasztok megjelenésének 50. évfordulóján. (Szerk. Tóth Ferenc.) Erdei Ferenc Tár­ saság, Makó, 1988. 23 1. (Az Erdei Ferenc Társaság füzetei 2.) [Előadások az 1988. június 6-i közgyűlésen] ERDÉLYI JÁNOS DOBAY Béla: „Nőttön nő tiszta fénye..." Jegyzetek E. J., a híres pataki diák és tanár születésének 175. évfordulójára. =Napj 1989. 4. sz. 35-36. DOBOS László: E. J., a teremtés küzdelme. = ISz 1989. 6. sz. 613-616. [Az Erdélyi János Napok megnyitó előadása] E. J. emlékezete. Megjelent az író születésének 175. évfordulójára. (Összeáll. Géczi Lajos.) Csemadok Központi Bizottsága, Bratislava, 1989. 64 1., 8 t. (Közművelődési kiskönyvtár 2.)

98 GÉCZI Lajos: E. J. emlékezete Nagykaposon. 1-11. - DOBAY Béla: Az E. J.hagyomány ápolása Sárospatakon. 12-18. - T. ERDÉLYI Ilona: E. J. műveinek kiadá­ sáról. 19-25. - MÉSZÁROS András: E. J. filozófiájának rövid jellemzése. 26-31. FUKSZ Sándor: E. J. ürügyén... 32-34. T. ERDÉLYI Ilona: E. J. írói hagyatékának sorsa. = BorsMűv 1989. 4. sz. 76-80. ERDÉLYI Zsuzsanna: E. J. és a népköltészet. = BorsMűv 1989. 4. sz. 64-71. FEHÉR Erzsébet: E. J. iskolai reformjai Sárospatakon. = BorsSz 1989. 4. sz. 84-86. SZABÓ G. Zoltán: Nemzeti nyelv - nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, E. J. nyel­ vészeti munkáiról. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 240-247. D. VARGA László: Erdélyi Jánosra emlékeztek Nagykaposon. = Honism 1989. 5. sz. 74-76. ERDŐD YJÁNOS KARÁCSONYI István: A Népszavától a történelmi regényig. = OlvNép 1989. 39. sz. 98-104. [Interjú] A 80 éves E. J. köszöntése. - Széchenyi [Ágnes] = Él 1989. 13. sz. 10.; - = ÚjT 1989. 14. sz. 43. ESTERHÁZY PÁL E. P.: Harmónia caelestis. 1711. (Ed. by Ágnes Sas. Transl. Mészáros Erzsébet.) MTA Zenetudományi Intézet, Bp., 1989. 379 1. (Musicalia Danubiana 10.) [Magyar és angol nyelven] E. P.: Mars Hungaricus. (Sajtó alá rend., ford., jegyz. Iványi Emma. Bev., szerk., Hausner Gábor. Iványi Emma, Perjés Géza, Kovács Sándor Iván, Bene Sándor tanul­ mányaival.) Zrínyi, Bp., 1989. 562 1. (Zrínyi-könyvtár 3.) ESTERHÁZY PÉTER E. P.: A halacska. = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 220-227. „Azt csinálom, amit eddig, nézdegélek." Esterházy Péterrel beszélget Keresztury Tibor. = Alf 1989. l.sz. 27-38.; Látóh 1989. 3. sz. 92-111. *DE BIE-KERÉKJÁRTÓ Ágnes: Péter Esterházy: Produktieroman. In: Hongaarse literatuur. 1987. 13-14. JASTRZE.BSKA, Jolanta: „Román de production" de Péter Esterházy. = HS 1989. 2. sz. 197-241.; In: J. J.: Personnages tragiques et grotesques dans la littérature hongroise contemporaine. 118-176. MÉSZÁROS Sándor: A kritikus olvasó. E. P. műveinek recepciója 1986-ig. = Alf 1989. l.sz. 39^*7. ÓNODI László: Textualitat und Dialogizitat. Versuch der Wesensbestimmung der „Postmoderne" bei P. Esterházy. = Neohel 1989. 1. sz. 171-182. FÁBIÁN DÁNIEL FITOS Vilmos: F. D. életműve és a Bartha Miklós Társaság. = Hitel 1989. 15. sz. 58-61.

99 FÁBIÁN ZOLTÁN KOCZOGH Ákos: F. Z.: Hegedűszó. In: K. A.: Debrecen vonzásában. 52-53. G. SIR Edit: F. Z., 1926-1983. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 551-595. FÁBRYZOLTÁN F. Z. összegyűjtött írásai. (Vál., összeáll. Fonod Zoltán.) 8. köt. Újságcikkek, tanulmá­ nyok. 1956-1958. (Jegyz., utószó Alabán Ferenc. Bibliográfia Reguly Ernő.) Szépirodalmi-Madách, Bp.-Bratislava, 1989. 418 1. ALBERT Gábor: Az igazság markában. In: A. G.: Szétszóratás után. 372-380. [F. Z.: A vádlott megszólal] GÁL Sándor: Költészetünk otthontudata. = Hét 1989. 40. sz. 15. „Szeretettel ölelem mindnyájukat..." F. Z. ismeretlen leveleiből. (Közli Repiszky Tamás.) = ÚjFo 1989. 6. sz. 63-71. [10 levél 1955-1958 között] FALUDI FERENC SILL Ferenc: „Csak a láng terjesztheti a lángot." F. F. = VasiSz 1989. 3. sz. 383-393. TOLDI Éva: Faludi lírájának rokokó vonásai. = Tanújvidék 22. sz. 1989. 33-47. FALUDY GYÖRGY F. Gy.: Pokolbéli víg napjaim. Magyar Világ, Bp., 1989. 463 1. [Önéletrajz] BALASSA Péter: A beomlott tárnában. = Szivárvány 27. sz. 1989. 20-22. BALOG János: „Őszi harmat után". Egy Faludy-riportfilmre. = ÚjT 1989. 2. sz. 31. HEGYI Béla: F. Gy. (Toronto). In: H. B.: Távolsági beszélgetések. 242-300. [Interjú, 1983] KUKORELLY Endre: Akkor már tudtam. = Szivárvány 27. sz. 1989. 22-23. MAJOR Ottó: Levélváltás Faludy Györggyel 1981-ben. = Él 1989. 10. sz. 6. RÁCZ Péter: Én nem voltam úttörő. = Szivárvány 27. sz. 1989. 23-24. SZÖRÉNYI László: Poklunk. = Életünk 1989. 7. sz. 663-666. FARAGÓ VILMOS A 60 éves F. V. köszöntése. - Csurka István = Hitel 1989. 5. sz. 8.; Erki Edit = ÚjT 1989. 4. sz. 43.; Megyesi Gusztáv = Él 1989. 4. sz. 7. FARNBAUER GÁBOR DUSZA István: A költészet határait tágítva. A Fambauer-jelenségröl. = Hét 1989. 50. sz. 10. FÁY ANDRÁS HORVÁTH Róbert: F. A. népességtudományi és népességstatisztikai munkássága. Szüle­ tésének 200. éves évfordulója alkalmából. KSH Népességtudományi Kutató Intézete,

100 Bp., 1989. 101 1. (A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutató Intéze­ tének történeti demográfiai füzetei 5.) [A függelékben F. A.: Adatok Magyarország bővebb ismertetésére c. müve] FAY FERENC FÁY István: F. F. élete és költészete a kortárs írók tükrében. In: Arcok és eszmék a nyu­ gati magyar irodalomban. 130-145. HEGYI Béla: F. F. (Toronto). In: H. B.: Távolsági beszélgetések. 79-146. [Interjú 1981.] FAZEKAS GYÖRGY FAZEKASNÉ KÁLMÁN Éva: Gondolatok egy kiadatlan életrajzhoz. = Kapu 1989. 1. sz. 13-17. FAZEKAS MIHÁLY KOCZOGH Ákos: F. M. In: K. Á.: Debrecen vonzásában. 23-25. FEHÉR FERENC BORI Imre: Emlékek, vallomások, tanúságtételek. = Híd 1989. 10. sz. 1176-1181. BORI Imre: A küzdelem lírája. Fehér Ferencről a Kossuth Klubban. = MSzó 1989. nov. 25. 17. Búcsú Fehér Ferenctől (1928-1989). = Üzenet 1989. 10. sz. DUDÁS Károly: F. F. küldetése. 591. - HERCEG János: Hűség és ragaszkodás. 592594. - NÉMETH István: Töprengés egy friss sír fölött. 595. - CSORDÁS Mihály: „Nehéz lesz nélküle..." 596-597. - VAJDA Gábor: Az utolsó vajdasági magyar költő. 598-599. - HOLTI Mária: Övig a föld kötésében. Fehér Ferencnek. 601. - SZELI Ist­ ván: Kései megkövetés... 602-604. - DÉR Zoltán: A készülődés évei. 605-609. - JU­ HÁSZ Géza: „Az írás: lehet hit, hűség, életre hívás." Találkozásaink Fehér Ferenccel. 610-612. - KONTRA Ferenc: A sötétbe vezető út. Találkozások Fehér Ferenccel. 613-615. - TOLNAI Ottó: F. F. egy sora. 616-617. - MÁK Ferenc:' F. F. csillagai. 618-619. - BALÁZS ART Valéria: F. F., a műfordító. 620. - HÓZSA Éva: Tante­ remajtók szárnycsapása. F. F.-versek a középiskolai irodalomtanításban. 621-622. MAGYAR László: Adalékok F. F. szabadkai őseihez. Egy abbamaradt családregény emlékére. 623-627. - F. F.: Őseimről. Feljegyzések egy családregényhez. (Közli Ma­ gyar László.) 628^647. [DAUTBEGOVICS Zoltán] D. Z.: Búcsúztató helyett. F. F., 1928-1989. = Dunatáj(Zombor) 1989. 30. sz. 5. F. F.-emlékszám. = MSzó 1989. aug. 5. TOLNAI Ottó: Búcsú Fehér Ferenctől. 11. - RAICKOVIC, Stevan: Emléked örökké éljen. 1 1 . - SUMONYI Zoltán: Ereje a hűség. 1 1 . - VUKSANOVIC, Miro: Viszontlá­ tásra, kedves barátom. 11. - BORDÁS Győző: Olyan kihalt minden, mint lesz majd... 12. - SZÁLAI János: Százezrek szívében. 12. - TORNAI József: Az elpusztíthatatlan szavú. 12. - BABlC, Sava: A vetések pannon tengerében. F. F. szülőföld-képe. 13. -

101 SZELI István: „Múlass velem soká, szelíd emlékezet." 13. - ÁGOSTON Mihály: A kifejezés teljességéért. 14. - JANJUSEVIC, Gojko: F. F. arcképe előtt. 14. - JUHÁSZ Géza: A távolodás felismerése nélkül nincs közeledés. 14. - BRASNYÓ István: Föllebbezés F. F. dolgában. 15. - GION Nándor: Akit sokáig szerettek hallgatni. 15. GOBBY FEHÉR Gyula: A költő szelídsége. 15. - JUNG Károly: Az elszomorodás okairól. Megbeszéletlen dolgok Fehér Ferenccel. 15. - KOPECZKY László: Fehér fe­ ketében... 15. - BURÁNY Nándor: Levelek. 16. - DUDÁS Károly: Közös barangolá­ saink. Csak innen közelíthetsz, innen, hazádhoz! 16. - FARAGÓ Árpád: Elment a költő... 16. - F. F.: Ott lenni e házban... 16. - FEKETE J. József: A humanizmus tiszta szívű költője. 16. - MAURITS Ferenc: Egy kármin-árny. In memóriám F. F. 16. In memóriám F. F. (1928-1989). = Híd 1989. 7-8. sz. előzéklapok. BORI Imre: „Virág miért lettél?" - TOLNAI Ottó: Búcsú Fehér Ferenctől. - BOR­ DÁS Győző: F. F. halálhírére. KONTRA Ferenc: Őrizd meg! Emlékezés Fehér Ferencre. = Hitel 1989. 19. sz. 52-53. KONTRA Ferenc: Víznéző. Fehér Ferencre emlékezve. = ÚjSymp 1989. 7-8. sz. 81. LŐKÖS István: A madár árnyéka. F. F. délszláv műfordításairól. = Délsziget 15. sz. 1989. 42-44. Nekr. Csordás Mihály = 7Nap 1989. aug. 11. 24.; Dudás Károly = 7Nap 1989. aug. 4. 13.; Lábadi Károly = MKépesÚjs 1989. aug. 10. 14.; Lőkös István = Alf 1989. 9. sz. 95-96.; [Pomogáts Béla] P. B. = Él 1989. 32. sz. 10.; Szekér Endre = Fo 1989. 9. sz. 96.; Tolnai Ottó = Híd 1989. 7-8. sz. előzék; Látóh 1989. 11. sz. 80-82.; Tornai Jó­ zsef = Él 1989. 32. sz. 10. FÉJA GÉZA F. G.: A Duna völgyében csoda történt. = Lit 1989. 1-2. sz. 254-256. [Első közlése: Új Magyarország, 1967. nov. 2.] F. G.: Elmúlt évek emlékeiből, Füred, Asszonyságok díja. = ÚjAur 1989. 4. sz. 1-5. [Publikálatlan írások a hagyatékból, 1965-1971] ANNUS József: F. G. = Hitel 1989. 9. sz. 30-31. Féja-levél - Sinkáért. (Közli Féja Endre.) = ÚjAur 1989. 1. sz. 59-60. [Sinka István levele Féja Gézának, 1935. - F. G. levele Ravasz Lászlónak, 1935.] •LENGYEL András: F. G. és a Szegedi Fiatalok. = MFMÉ 1988. 1. sz. 397-428. *ZIMONYI Zoltán: Öt közelkép. Tanulmányok Féja Gézáról, Németh Lászlóról és az irodalmi folyóiratszerkesztésről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács-Magyar írók Szövetségének Észak-Magyarországi Csoportja, Miskolc, 1989. 191 1. FEJTŐ FERENC F. F.: Budapesttől Párizsig. 1-3. = ÚjT 1989. 22. sz. 18-19.; 23. sz. 6-7.; 24. sz. 18-19. F. F.: Pont egy viszály után - avagy: Új fejezet a magyar szellem történetében. = Él 1989. 16. sz. 6., 8. FEKETE Sándor: „Légy, mint a Nyolcvan Éves..." F. F. születésnapjára. = ÚjT 1989. 35. sz. 15. KÖVESDY Zsuzsa: „Az embernek több hazát is adhat végzete." Beszélgetés Fejtő Fe­ renccel. = Kr 1989. 10. sz. 31-33. PANNONICUS : Szociáldemokrata européer. F. F. 80 éves. = BécsiN 1989. 5. sz. 10.

102 SZÉCHENYI Ágnes: Dörgölőzöm. F. F. nyolcvanadik születésnapjára. = Él 1989. 34. sz. 11. VEZÉR Erzsébet: Egy szívós legenda oszlatása. = Kr 1989. 3. sz. 13. Hozzászólás: AGÁRDI Péter = uo. 13.; FEJTŐ Ferenc = uo. 14.; SZERDAHELYI István = uo. 15.; PETŐ Gábor Pál = uo. 15. [Előzmény: Széchenyi Ágnes interjúja, Kr 1988. 12. sz.] A 80 éves F. F. köszöntése. - Agárdi Péter = Kr 1989. 8. sz. 2. FEKETE GYULA F. GY.: Gondolkozzunk, magyarok! Magvető, Bp., 1989. 572 1. [Esszék, jegyzetek, vitairatok, interjúk] F. GY.: Meditáció az emberi minőségről. Abból az alkalomból, hogy túléltem halálomat - kedves regényhősömet. = Napj 1989. 5. sz. 22-24.; Látóh 1989. 8. sz. 15-25. F. GY.: Süket a meztelen király. Közgondok, vitairatok. Püski, Bp., 1989. 197 1. FEKETE ISTVÁN PAPP Árpád: Egy író, aki ért a természet nyelvén. F. I. köszöntése. In: P. Á.: Hazai tü­ körcserepek. 6-8. VATI PAPP Ferenc: „hálás vagyok érte, hogy hagytak gyereknek lenni!" F. I. (19001970). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 70-81. FEKETE SÁNDOR NÁDOR Tamás: F. S.: Petőfi evangéliuma. = Könyvvilág 1989. 3. sz. 5. [Interjú] FELEKI LÁSZLÓ A 80 éves F. L. köszöntése. - Fekete Sándor = ÚjT 1989. 2. az. 17.; Vargha Balázs = Él 1989. l.sz. 7. Nekr. Fekete Sándor = ÚjT 1989. 29. sz. 45. FÉNYI ISTVÁN MAROSI Péter: A Láp és az Ér között. = Utunk 1989. 8. sz. 2. FENYŐ ISTVÁN A 60 éves F. I. köszöntése. - Kabdebó Lóránt = Él 1989. 30. sz. 10. FERENCI GYŐZŐ LATOR László: Mesterlevél. F. Gy. költészete. = Kort 1989. 8. sz. 127-133. FERENCZES ISTVÁN FARKAS Árpád: Szenvedelmes szerelme a reménynek. = IgSzó 1989. 8. sz. 169-171.

103 FERDINÁND Y MIHÁL Y RUGÁS1 Gyula: Az ősök és a sors. F. M. = Lit 1989. 3-4. sz. 455^177. FEUERSTEIN EMIL F. E.: Egy marék virág. A magyarajkú zsidóság szellemi öröksége. 3. köt. Szerző, TelAviv, é.n. 306 1. FINTA GERŐ BARDÓCZ Árpád: F. G. Eminescu-fordításai. In: Eminescu a magyar irodalomban. 333-334. FODOR ANDRÁS F. A.: Egy Bartók-vers háttértörténetéhez. „Helyzetdalok" sötétedés után és előtt. = Ttáj 1989. 9. sz. 32-34. BAÁN Tibor: F. A. tárgyábrázolása. = Som 1989. 1. sz. 41-45. CSŰRÖS Miklós: „Emlékeinkből jövőt emelek." Tanulmányok Fodor Andrásról. So­ mogy Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1989. 80 1. CSŰRÖS Miklós: F. A. mítoszai. = Som 1989. 1. sz. 37-40. DOMOKOS Mátyás: Két, 1949-ben írt vers történelmi hátteréhez. (Jékely Zoltán: Vir­ rasztás 1.; F. A.: Bartók.) = Ttáj 1989. 9. sz. 35^10. TAKÁTS Gyula: Fodor Andrást fél évszázada ismerem. = Som 1989. 3. sz. 5-6. TÜSKÉS Tibor: F. A. naplóregénye. Cséplés Buzsákon. = Som 1989. 1. sz. 33-36. CS. VARGA István: „Tündér változatok műhelye a világ." A 60 éves Fodor Andrásnak. = Napj 1989. 2. sz. 3-5. VEKERDI László: Egy nap Fodor Andrással. = ÚjFo 1989. 1. sz. 5-28. [Interjú] VÖRÖS T. Károly: „Maradandóvá formálni az elfolyót." Beszélgetés Fodor Andrással. = OSZKHír 1989. 7-8. sz. 69-72. A 60 éves F. A. köszöntése. - Bulla Károly = FSZM 1989. 8. sz. 22.; Csűrös Miklós = Hitel 1989. 7. sz. 62.; Pomogáts Béla = NyéK 75. sz. 1989. 8-11.; Szász Imre = ÚjT 1989. 9. sz. 15.; Szeghalmi Elemér = ÚjEmb 1989. 9. sz. 6.; Vallató Géza = Som 1989. l.sz. 19-20. FODOR GÉZA NAGY Zoltán Mihály: A gondolat szabadsága. = HSíp 1989. 2. sz. 22-24. [Interjú] FODOR SÁNDOR F. S.: Ki ez a...? Egy önéletírás műhelyforgácsai. Kriterion, Bukarest, 1989. 118 1. BODÓ Julianna: Önigazolás és szembenézés. = AHét 1989. 32. sz. 5. JÓZSA T. István: Az ítélethozatal dimenziói.= AHét 1989. 32. sz. 5. KOVÁCS János: Visszapillantás egy határkőre. = AHét 1989. 32. sz. 5., 7.

104 FORBÁTH1MRE F. I. összegyűjtött írásai. 1. köt. Vallomások, tanulmányok, esszék. Összegyűjt., sajtó alá rend., jegyz. Varga Rózsa. Előszó Duba Gyula. Szépirodalmi-Madách, Bp.Bratislava, 1989. 294 1. FORRA1 ESZTER SZAKOLCZAY Lajos: Vendégünk: Forrai Eszter. = Él 1989. 23. sz. 7. [Interjú] FÖLDES LÁSZLÓ HUSZÁR Sándor: F. L., a kapitány. In: H. S.: Irodalom a ködben. 362^119. FRIED ISTVÁN F. I.: Tíz híres regény. Gondolat, Bp., 1989. 286 1. F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. Tanulmányok. Magvető, Bp., 1989.397 1. FUCSKÓ MIKLÓS CSONTOS János: Bemutatkozik: F. M. =Napj 1989. 3. sz. 5. FÜLEP LAJOS ÉLES Csaba: Tradíciók és teoretikusok. Fülep és Lukács. = It 1989. 4. sz. 641-663. A. GERGELY András: F. L. emlékezete. = EgyL 1989. 2. sz. 4. JURECSKÓ László: Ösztöndíjazás vagy beleegyezéses száműzetés? (F. L. itáliai tartóz­ kodásának okai.) = MHOMK 27. sz. 1989. 81-89. FÜST MILÁN F. M.: Emlékbeszéd Thukydidész modorában az elesett hősök sírja felett. = Lit 1989. 12. sz. 240-242. [Első közlése: Irodalmi Újság 1956. nov. 2.] F. M. felhívása 1956. november 3-án. = ÚjT 1989. 39. sz. 5. BÁLINT Péter: Gyász és átok. F. M: Advent. = Alf 1989. 12. sz. 47-60. BÜKY László: Képalkotás és képrendszer F. M. és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Akadémiai, Bp., 1989. 233 1. F. M. centenáriumán. (Vál., szerk. Halász Mariann.) = Látóh 1989. 2. sz. 163-213. [Válogatás az évfordulóra megjelent írásokból] NEMES NAGY Ágnes: F. M. 90. születésnapján. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 411416. NYÁRÁDY Gábor: Szívünkre hajtott fejjel. F. M. ötvenhatja. = ÚjT 1989. 39. sz. 5-6. RADNÓTI Zsuzsa: „Férfikorom fényessége." F. M.: Negyedik Henrik király. = Alf 1989. 12. sz. 61-64. RADNÓTI Zsuzsa: F. M. egzisztencializmusa. = Je 1989. 11. sz. 1079-1088.

105 RADNÓTI Zsuzsa: A pesti polgár komédiája. = Kr 1989. 11. sz. 13-16. RUBBERDT, Irene: Annaherungen an die Dichtung Milán Füsts. Nachtragliches zur ungarischen Moderné und Avantgárdé. = BBHung 4. sz. 1989. 57-66. SHERWOOD, Péter: In search of a haven. = Times Literary Supplement 1989. márc. 10-16. 255. [A feleségem története angol nyelvű kiadásáról. Iván Sanders fordítá­ sa] VATI PAPP Ferenc: „S mi voltam én is itt? árva fiú!" F. M. (1888-1967). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 82-97. WINTLE, Judith: High seas and base suspicions. The story of my wife. = Independent 1989. febr. 11. [Iván Sanders fordítása] GAÁL GÁBOR HUSZÁR Sándor: Az élet mindig valahová beágyazott tudat. A levelező G. G. In: H. S.: Irodalom a ködben. 211-221. MÓZES Huba: Üzenet. = AHét 1989. 22. sz. 5. GÁBOR ANDOR JÓZSEF Farkas: A polgári társadalom bírálatától az antifasiszta küzdelemig - G. A. In: J. F.: Erkölcs és hivatástudat. 279-290. GÁL ISTVÁN DOBOSSY László: Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik... G. I. példája. In: D. L.: Gond­ ban, reményben azonosan. 198-203. GÁL LÁSZLÓ SZAKOLCZAY Lajos: Rozsdás esték. G. L. válogatott versei. In: Sz. L.: Ötágú síp. 112-119. GÁL SÁNDOR AMBRUS Ferenc: Tartozni valahová. = MIfj 1989. 7. sz. 4-5. [Interjú] G. S.: Egyetlen idő. = ISz 1989. 7. sz. 737-739. [Tőzsér Árpád, Hajtman Béla, Lacza Tihamér, Tóth Károly, Hizsnyai Zoltán, Ballá Kálmán és Szigeti László írása] CS. LISZKA Györgyi: „Az ítélet régen kimondatott." (Gondolatok G. S. verseiről.) = ISz 1989. 4. sz. 439-441. SZAKOLCZAY Lajos: Új Atlantisz. G. S. válogatott versei. In: Sz. L.: Ötágú síp. 210219. GALAMBOS LAJOS CSABAI Lászlóné: Emlékszavak G. L. születésének 60. évfordulóján, síremléke fölött. = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 4. sz. 441-442.

106 GALAMBOSI LÁSZLÓ OLASZ István: Hogy fölragyogjanak a magvak. Galambosi Lászlóról. = Som 1989. 1. sz. 66-69. GÁLFALVI GYÖRGY G. Gy.: Találkozásaink. Irodalmi publicisztika. Kriterion, Bukarest, 1989. 144 1. MÁRKUS Béla: Magányos portyázok, szabadcsapatból. G. Gy.: Marad a láz? In: M. B.: Magányos portyázok. 190-202. GALGÓCZI ERZSÉBET BALÁZS Mihály: G. E.: Elvállaltam a saját sorsomat. írók ifjúsága, írók iskolái. = Köz­ nevelés 1989. 29. sz. 21-23. CSÁK Gyula: G. E. halálára. = Kort 1989. 10. sz. 149-151.; Látóh 1989. 12. sz. 89-92. CSERES Tibor: G. E. ravatalánál. = Hitel 1989. 13. sz. 5. DOMOKOS Mátyás: „Galgóczi-riadó". Széljegyzetek A törvény szövedéke riportjaihoz. = Je 1989. 6. sz. 537-544.; Látóh 1989. 9. sz. 74-89. ERKI Edit: G. E. A Vidravas valósága. = UjT 1989. 12. sz. 23. [Interjú] FÖLDES Anna: Elmaradt interjú. Búcsú Galgóczi Erzsébettől. = NőkL 1989. 22. sz. 1213. GERENCSÉR László: Jelennek és jövőnek. = ÚjLátóh 1989. 1. sz. 118-120. GYÖRGYEY Klára: In memóriám G. E. = Szivárvány 29. sz. 1989. 142-143. HORVÁTH Elemér: Utolsó levél Galgóczi Erzsébetnek. = Szivárvány 29. sz. 1989. 141. HÓZSA Éva: Vallani mindent. G. E. (1930-1989) emlékére. = Üzenet 1989. 6. sz. 444. Nekr. Bata Imre = Él 1989. 21. sz. 7.; Erki Eidt = ÚjT 1989. 22. sz. 26.; Gerencsér László = BécsiN 1989. 4. sz. 10.; Haas György = IrodÚjs 1989. 3. sz. 6.; Iszlai Zoltán = FSzM 1989. 21. sz. 12.; Juhász Béla = Alf 1989. 7. sz. 93-95.; Tamás István = Kr 1989. 7. sz. 48.; - = Napj 1989. 6. sz. 2. GALL ERNŐ PIANÁK Tibor: Az elköltözéstől a szabadon lebegésig. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 412—416. MÁRKUS Béla: A nemzetiségtudomány „új felelőssége". G. E.: Kelet-európai írástudók és a nemzeti-nemzetiségi törekvések. In: M. B.: Magányos portyázok. 281-297. GALSA1 PONGRÁC BENCSIK Gábor: Galsaiáda. = NőkL 1989. 30. sz. 8-9. [Szakonyi Károly: Mennyei kávéház c. színdarabja kapcsán] GARAIGÁBOR ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban.

107 A hazatalált költő. G. G.: Legszűkebb hazám. 189-193. - Muszáj-Herkules inge. G. G.: A tiszta zengés. 193-197. ALFÖLDY Jenő: A Tűz-tánc az Ezredvég közelében. = Ezredvég 1989. 1-2. sz. 74-78. BÁRÁNYI Ferenc: Doktor Valaki utolsó nyilatkozata (tv-interjú, 1987 ősze). = Ezred­ vég 1989. 1-2. sz. 73. ERKI Edit: Esendő hűség. Garai Gáborra emlékezve. = ÚjT 1989. 5. sz. 11. FODOR András: G. G. üzenete. = Él 1989. 38. sz. 4.; Látóh 1989. 12. sz. 115-117. MEZEI András: Mégis, kinek a halála? = Él 1989. 4. sz. 6.; Látóh 1989. 4. sz. 7-12. GARAY JÁNOS HADNAGY Albert: Ki volt Háry János? Háry János és kora. (Bev. K. Balog János.) Szekszárdi Nyomda, Szekszárd, 1989. 93 1., 9 t. GÁRDONYI GÉZA BALÁZS Mihály: G. G. (1863-1922.) „Szegény vagyok, mint a templom egere..." In: B. M.: Forrásvidék. 1. 127-141. KOROMPAI János: Eger, G. G. Emlékmúzeum. Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület, Bp., 1989. 16 1. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára) LIPP Tamás: így élt G. G. Móra, Bp., 1989. 192 1. (így élt) B. SZABÓ György: Egri csillagok (1953). In: B. Sz. Gy.: A tér és az idő árnyékában. 149-160. GAZDAG ERZSI G. E. (Összeáll., szerk. Székelyné Török Tünde.) Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1989. 143 1. (Vasi életrajzi bibliográfiák 24.) GÉCZI JÁNOS ZALÁN Tibor: Egy költő magánútjai. G. J. költészetéről. = Kort 1989. 12. sz. 140148. GEDÉNYI MIHÁLY SZÉLES Klára: Emlékezés Gedényi Mihályra. = Él 1989. 33. sz. 6. GELEJIKATONA ISTVÁN -aj-: G. K. I. emlékezete. = Reffigyh 1989. 5. sz. 118-119. KOCSIS Attila: G. K. I. emlékezete. = TheolSz 1989. 4. sz. 220-221. 400 éve született G. K. I. - Kiss Gyula = BorsSz 1989. 1. sz. 84-86. GELLÉRT SÁNDOR BALOGH László: G. S. (1916-1988). = Confessio 1989. 2. sz. 63-71.

108 KOCZOGH Ákos: Egy új költő: G. S. In: K. Á.: Debrecen vonzásában. 42-45. GÉRECZ ATTILA KÁRPÁTI Kamii: A magyar költészet hősi halottja és töredéke. = Stádium 1989. 2. sz. 4-6. GERGELY ÁGNES OLASZ Sándor: Riportnapló Északról - és rólunk. G. Á. dokumentumkönyve. = Alf 1989. 5. sz. 86-87. SZAKOLCZAY Lajos: Kobaltország. G. Á. versei. In: Sz. L.: Ötágú síp. 178-180. GION NÁNDOR G. N.: Naplórészlet. = Ttáj 1989. 11. sz. 70-77. BOTLIK József: Nem játszhatunk a latroknak. A G. N.-i jelenség a jugoszláviai magyar irodalomban. = Som 1989. 4. sz. 43-51. PINTÉR Lajos: Aki latroknak is játszott. (G. N. prózája.) In: P. L.: A vadszeder útján. 197-210. GOZSDU ELEK BORI Imre: „Un Huysmans orientál": G. E. In: B. I.: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 135-145. VAJDA Gábor: Az abszurd előrejelzése. G. E.: Köd. = Hitel 1989. 12. sz. 14221430. VAJDA Gábor: Az elmagányosodások szükségszerűsége. A 150 éve született G. E. no­ velláiról. = Üzenet 1989. 12. sz. 761-768. GÖNCZÁRPÁD HORVÁTH Tamás: Gombos ing a beszélőre. G. Á. a barátságról. = ÚjT 1989. 47. sz. 26. [Interjú] GÖRGEY GÁBOR G. G.: Új stukkerek. = FSzM 1989. 44. sz. 4-5. GRENDEL LAJOS G. L.: Bőröndök tartalma. = ISz 1989. 8. sz. 870-878. [Tőzsér Árpád, Hajtman Béla, Lacza Tihamér, Tóth Károly, Hizsnyai Zoltán, Ballá Kálmán és Szigeti László írása] MIKLÓS Péter: Interjú Grendel Lajossal. = Hét 1989. 15. sz. 2. Pozsonyi párbeszéd. A regény illetékessége. G. L. és Iván Hudec beszélgetése. = OlvNép 1989. 2. sz. 112-121.

109 TÓTH László: A legnagyobb érték a személyiség. Beszélgetés Grendel Lajossal és Dusán Dusekkel. = ÚjFo 1989. 3. sz. 32-43. GULYÁS PÁL Adj ideákat az időnek! Kerényi Károly és G. P. barátságának dokumentumai. (Közli, előszó, jegyz. Lisztóczky László.) Kráter, Bp., 1989. 124 1. BAKÓ Endre: A Debrecen-látomás lírai összegzése. G. P.: Debrecen, ó-kikötő. = Alf 1989. 5. sz. 67-72. BAKONYI KOVÁCS István: „G. P. szobájában." Jegyzetek Németh László 1954-es tanulmányáról. = Juss 1989. 2. sz. 36-38. LISZTÓCZKY László: „Itt meghalt a régi varázslat..." Mítosz és valóság szembesítése G. P. Országúti esküvő című versében. = Alf 1989. 5. sz. 62-66. GUZMICS IZIDOR V. BUSA Margit: A katolikus múlt nagyjai. = ÚjEmb 1989. 36. sz. 6. GVADÁNYI JÓZSEF BÍRÓ Ferenc: Egy régi jó konzervatív. G. J., 1725-1801. = Úí 1989. 9. sz. 97-105. GYALUI FARKAS *GYÖRGY Lajos: Dr. Gy. F. In. Gy. L.: Az anekdota. - A magyar regény előzményei. Tanulmányok. 273-279. GYÁRFÁS MIKLÓS MAJOR Ottó: A megtalált út. A szabad cselekvés. Jegyzetek Gyárfás Miklósról. 287-291. - Összegzés és feloldás. Gy. M. évadzáró bemutatója Gyulán. [Császári futam] 354-357. - Egy műfaj újjászü­ letése. Gy. M.: Hangok komédiája. 358-360. - Élni - hazugság nélkül. Gy. M.bemutató Kecskeméten. [Képzelődök] 361-365. G YARMA THI SÁMUEL HANZELI, Victor: Gy. S. Nyelvmesterének metanyelvezetéhez. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 404-409. GYERGYAI ALBERT BIBÓ Judit: Proust stílusa és Gy. A. Proust-fordítása. Kontrasztív stilisztikai vizsgálatok. Akadémiai, Bp., 1989. 186 1. (Modern filológiai füzetek 46.) PAPP Árpád: Művé lett idő. In: P. Á.: Hazai tükörcserepek. 9-10. TERÉNYI Zoltán: Emlékek kútja. Gy. A. költészetéről. = Som 1989. 3. sz. 50-54.

110 CS GYÍMESIÉVA Felhívás Cs. Gy. É. ügyében. = NyugMság 1989. 5-6. sz. 7. [A Magyar Emberi Jogok Alapítvány felszólítása] GERGELY Tamás: „A hitnek ama bizonyossága." = IrodÚjs 1989. 4. sz. 13. GYÖNGYÖSI ÁRVA PÁL GÖMÖRI György: Gy. A. P. levelezése oxfordi tudósokkal. In: Tudóslevelek művelődé­ sünk külföldi kapcsolataihoz, 1577-1797. 115-134. GYÖRGY LAJOS *Gy. L.: Az anekdota. - A magyar regény előzményei. - Tanulmányok. (Vál., jegyz. Kovács Ferenc.) Kriterion, Bucuresti, 1988. 425 1. KOVÁCS Ferenc: Gy. L., az irodalomtudós. 5-39. GYÖRGY OSZKÁR FEUERSTEIN Emil: Gy. O. (1882-1944). In: F. E.: Egy marék virág. 3. 232-236. GYŐRY DEZSŐ GYÜRE Lajos: Egynyári szerelem. = ISz 1989. 2. sz. 167-173. NAGY Jenő: És szólt a költő: „soha már...". Gy. D. gyötrelmei. = OlvNép 1989. 3. sz. 63-78. GYURKOVICS TIBOR ÉZSIÁS Erzsébet: A Boldogháza Veszprémben. Ősbemutató előtt. = FSzM 1989. 12. sz. 4. [Interjú] NÓVÁK Gábor: Csak varázslatos személyiségű tanárok nevelhetnek egyéniségeket. Beszélgetés Gyurkovics Tiborral. = Köznevelés 1989. 29. sz. 14-15. SZAKOLCZAY Lajos: Hová megy a KORMOS PISTA gőzhajó? Tandori Dezső, Lázár Ervin, Mándy Iván és Gy. T. meseregényeiről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 512-524. [Gy. T.: Rikiki] HAIMAN GYÖRGY P. SZABÓ Ernő: A nyomdász a szöveget készen kapja. Látogatás a 75 éves Haiman Györgynél. = AKönyv 1989. 2. sz. 75-82. [Interjú] HAJNAL ANNA NEMES NAGY Ágnes: H. A. otthonai. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 450^152.

111 HAJNAL LÁSZLÓ GÁBOR H. L. G.: „Kereszt a porban..." (Előszó Szőcs Géza.) Katolikus Magyarok Vasárnapja, Youngstown (Ohio), 1989. 63 1. BÁTHORY Csaba: Szüret, koratavasszal. (H. L. G. újabb könyveiről.) = BécsiN 1989. 3.S2. 11.

HAJNÓCZY PÉTER *JASTRZE_BSKA, Jolanta: Een tragische visie op een absurde wereld. Het werk van Péter Hajnóczy. In: Hongaarse literatuur. 1987. 22-25. KIS PINTÉR Imre: A beilleszkedés abszurduma. Ceruzarajz Hajnóczy Péterről. = Kort 1989. 9. sz. 143-135. MÉSZÖLY Miklós: In memóriám H. P. In: M. M.: A pille magánya. 87-89. HAMVAS BÉLA *H. B. harminchárom esszéje. (Vál., szerk., bev. Dúl Antal.) ELTE, Bp., 1987. 317 1. H. B.: Az öt géniusz. A bor filozófiája. (Utószó Dúl Antal.) Életünk SzerkesztőségeMagyar írók Szövetsége Nyugat-Magyarországi Csoport, Szombathely, 1989. 176 1. (Életünk könyvek) [Esszék] H. B.: Vádirat a szellem ellen. = Életünk 1989. 9-10. sz. 857-861. H. B.-KEMÉNY Katalin: Forradalom a művészetben. Absztrakció és szürrealizmus Magyarországon. 2., jav. kiad. Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1989. 130 1. (Pannónia könyvek) BOJTÁR Endre: Tény és vélemény. Emigránsok. = Liget 1989. 1. sz. 105-115. [H. B. és Stanislaw Vincenz] CSÁNYI László: H. B. és a Scientia Sacra. = Úí 1989. 5. sz. 71-77. DIENES Ottó: A láthatatlan történet. H. B. esszéiről. = Napj 1989. 2. sz. 30-31. DIENES Ottó: Scientia Sacra. H. B. és a szakrális metafizika. = ÚjAur 1989. 6. sz. 9-12. DÚL Antal: Az abszolút struktúra. Reflexiók H. B. Scientia Sacrájához. = Életünk 1989. 4. sz. 361-368. FABINY Tibor: A szólító szavak grammatikája. = Nagyv 1989. 11. sz. 1710-1714. [Scientia Sacra] JÓKAI Anna: A töve és a gallya. = Je 1989. 7-8. sz. 701-709. LÁSZLÓ Ruth: „Műveimet én már az árokparton is megcsinálom." H. B. üzenete. = Ktáros 1989. 12. sz. 736-738. D. MOLNÁR István: Hamvas Bélától Nádas Péterig a „lengyel Nagyvilág"-ban. = Él 1989. 36. sz. 7. [Literatura na Swiecie, Varsó] RUGÁSI Gyula: Ezoterikus író. H. B., Szentkuthy Miklós, Határ Győző. = Je 1989. 11. sz. 1045-1059. SZENTGÁLI Zoltán: Kéziratok között. Beszélgetés Kemény Katalinnal. = Kapu 1989. 11. sz. 50-52. Weöres Sándor levele Hamvas Bélához. Csönge, 1946. november 7. = Él 1989. 5. sz. 15. [Részlet]

112 HANÁK TIBOR HATÁR Győző: Italáldozat elé. (Felköszöntő Hanák Tibornak.) = BécsiN 1989. 5. sz. 10. HANKISS JÁNOS SZENTGÁLI Zoltán: „Hitet és erőt akartam adni." Beszélgetés Hankiss Jánossal. = KatSzó 1989. 9. sz. 3. HARASZTI GYULA BORI Imre: Öten a naturalizmusról. H. Gy. In: B. I.: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 21-30. HARSÁNYI KÁLMÁN SÍK Sándor: H. K. In: S. S. válogatott írásai. 375-385. HATÁR GYŐZŐ H. Gy.: A gondolkodás illemtana. = Hitel 1989. 12. sz. 48-50. CSIKY Ágnes Mária: Egyszemélyes forradalom. A 75 éves H. Gy. = IrodÚjs 1989. 4. sz. 6. Elvesztett otthonok. Kabdebó Lóránt interjúja. = Je 1989. 11. sz. 1029-1044. FÖLDÉNYI F. László: H. Gy. könyve. Özön könyv. = Je 1989. 11. sz. 1025-1028. F. S.: „... attól félek, hogy nem a férgese hullik..." Interjú Határ Győzővel. = SzegE 1989. 20. sz. 5. HANÁK Tibor: A diszharmónia művészete. = ÚjLátóh 1989. 1. sz. 104-109. H. Gy. 75 éves. = Alf 1989. 11. sz. HEGYI Béla: Távolsági beszélgetés Határ Győzővel. 61-70. - H. Gy.: A Lélek be­ szélgetése Börtönével. 71-73. - MÉSZÁROS Sándor: Üres ég alatt. H. Gy. regényei itthon. 73-77. H. Gy. 75 éves. = Életünk 1989. 11. sz. OLÁH János: Arckép, háttérrel. 962. - CSUHAY István: Ami látható és ami láthatat­ lan: Határ Győzőről. 963-968. - JÁNOSY István: H. Gy.: Köpönyeg sors - Julianosz ifjúsága. 969-975. - KÁROLYI Csaba: H. Gy.: Anibel. 975-977. HEGYI Béla: H. Gy. (London). In: H. B.: Távolsági beszélgetések. 147-241. [Interjú, 1982.] KABDEBÓ Tamás: Obulussal a szájában dörömböl a mackó. = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 259-261. RÁNKI Júlia: Budapesti találkozás Határ Győzővel. = Magyarok, 1989. 8. sz. 35—46. [Interjú] RUGÁSI Gyula: Ezoterikus író. Hamvas Béla, Szentkuthy Miklós, H. Gy. = Je 1989. 11. sz. 1045-1059. SÁRKÖZI Mátyás: H. Gy. köszöntése. = BécsiN 1989. 6. sz. 9.

113 HATVANI DÁNIEL BAÁN Tibor: Egy arc története. H. D. költészetéről. = Napj 1989. 12. sz. 20-23. HÁY GYULA H. Gy.: Születtem 1900-ban. = Filmv 1989. 4. sz. 29-33. [Részletek] SZABÓ János: „Varró Gáspár igazsága." H. Gy. színműve. = SzínháztudSz 26. sz. 1989. 171-189. TANCSIK Mária: A befutó. Marton László londoni sikere H. Gy. darabjával. = ÚjT 1989. 49. sz. 29. [A ló] HAVAS EMIL SZAKOLCZAY Lajos: A nagyravágyás torzképe. C. H. M. (Csáth Géza-H. E.-Munk Artúr: A repülő Vucsidol.) In: Sz. L.: Ötágú síp. 90-95. HEGEDŰS ZOLTÁN MAJOR Ottó: A szellem méltósága. Hegedűs Zoltánra emlékezve. = Él 1989. 19. sz. 4. Nekr. Létai Vera = Filmv 1989. 3. sz. 8.; Rajk András = ÚjT 1989. 5. sz. 43. HEGYALJAI KISS GÉZA KÁRPÁTI Béla: Népközeiben. Négy borsodi papköltőről. = Napj 1989. 9. sz. 35-38. [Balázs Győző, Borsovai Lengyel Gyula, Szigethy Ferenc] HEGYESI JÁNOS SZ. LUKÁCS Imre: Találkozások népi írókkal, Nagy Imrével, Rákosival. Második be­ szélgetés Hegyesi Jánossal. = ÚjAur 1989. 4. sz. 6-16. [Első része: ÚjAur 1984. 2. sz.] HEGYI BÉLA H. B.: Távolsági beszélgetések. Szépirodalmi, Bp., 1989. 299 1. (Zsebbe való kis köny­ vek) HEILPRIN MIHÁLY CSAPLÁROS István: H. M., az 1848-1849-es magyar szabadságharc elfelejtett költője. = MHOMK 27. sz. 1989. 227-261. HELLER ÁGNES ALMÁSI Miklós: A filozófus elme. = Kr 1989. 6. sz. 2. KARDOS András: „Becsületesen is élhetünk - miért ne tennénk?" (H. Á. születésnapjá­ ra.) = Él 1989. 19. sz. 10.

114 LUDASSY Mária: H. Á. reményei. = Mo 1989. 21. sz. 22-23. [Interjú] MÁTYÁS Győző: Ez is politikai forradalom. Beszélgetés Heller Ágnessel. = Kr 1989. 10. sz. 5-10. HELTAIJENŐ VATI PAPP Ferenc: „Sosem szavaltam, mindég csak daloltam." H. J. (1871-1957). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 98-110. HERCEG JÁNOS H. J.: Kitekintő. Napló helyett 1984-1987. Forum, Újvidék, 1989. 200 1. H. J.: Kitekintő. Naplójegyzetek. = Fo 1989. 7. sz. 27-34. H. J. nyolcvanéves. = Híd 1989. 4. sz. JUHÁSZ Erzsébet: Szerény köszöntő. 459-460. - THOMKA Beáta: Esszé-miniatűrök. 460^162. - HARKAI VASS Éva: A ködről. 462^164. - GEROLD László: A tölgyek alól. 464-468. - BORI Imre: Kekez Túra. 468-475. - HÁSZ-FEHÉR Katalin: Az Álomvár belső tere. 475-481. - BORDÁS Győző: Semleges helyzetből. 481^184. TOLDI Éva: A visszanéző. 484^187. - LÁNCZ Irén: H. J. elbeszéléseinek nyelvi sa­ játságai. 488^195. A nyolcvanéves H. J. köszöntése. = Üzenet 1989. 7-9. sz. DÉR Zoltán: Küldetéstudat és szolgálat. 483-484. - HORNYIK Miklós: Egy életmű értékei. 485-486. - DUDÁS Károly: Amíg lehet. Tiszteletkörök H. J. sorai körül. 487488. - SZELI István: Herceg Jánosról - az idők forgatagában. 489^190. - GION Nán­ dor: Magatartás, tisztesség, elszántság. 491. - CSORDÁS Mihály: Az örökifjú Gerard. 492^93. - HOLTI Mária: Herceg Jánosnak. 494. - U. P.: Ég és föld. 494. - HOCK Rezső: Levél Herceg Jánoshoz. 495-496. - CZINE Mihály: H. J. ünnepe. 497-502. BORI Imre: Whitman és Ramuz nevével... 505-507. - VAJDA Gábor: Indulat és er­ kölcs. A rendhagyó életforma és viselkedés funkciója H. J. 1945 előtti novelláiban. 508-517. - HÓZSA Éva: Láttatok már tücsköket hajnalban hegedülni? H. J.: Három scherzo. 518-522. - JUHÁSZ Géza: Bácskai típus ... igenis van! 523-526. - DÉR Zoltán: A „mindenes" jutalma. 527-529. - VARGA István: A Mosztonga Európában van. 530-531. - PENAVIN Olga: A hagyományőrző és -átadó. 532-533. - SILLING István: Hiedelemnyomok és folklór jellegű kisepikai prózamüfajok H. J. elbeszélései­ ben. 534-542. - VARGA István: Két legújabb könyvéről. [Módosulások; Kitekintő] 543-549. - MÁK Ferenc: Megtartó emlékezés. 549-551. - MÁK Ferenc: Európai napló. 552-554. - DUDÁS Károly: „Átmentettem a menthetőt." Doroszlói beszélgetés Herceg Jánossal. 555-561. - KALAPIS Zoltán: A forrás. „Műhelytitkokról" H. J. jubi­ leumán. 571-575. - MÁK Ferenc: H. J. pályakezdésének és írói működése első kor­ szakának bibliográfiája (1927-1944). 576-588. POLGARDY Géza: A körbetekintő „visszanéző". H. J. nyolcvanéves. = Él 1989. 19. sz. 6. TÚRI Márta: Neologizmusok H. J. Iketánia című nagyregényében. = Híd 1989. 2. sz. 209-216. „Úgy látszik, több fából ragasztottak össze." H. J. íróval beszélget Kovács J. Béla. = Fo 1989. 5. sz. 32-43.; Látóh 1989. 7. sz. 86-108. A 80 éves H. J. köszöntése. - Pomogáts Béla = ÚjT 1989. 20. sz. 11.

115 HERCZEG FERENC TOLCSVAI NAGY Gábor: Az elbeszélő nézőpont H. F. Pogányok c. regényében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 209-221. HERMÁN YIDIENES JÓZSEF *GYÖRGY Lajos: Nagyenyedi Demokritus. In: Gy. L.: Az anekdota. - A magyar regény előzményei. - Tanulmányok. 332-340. HERNÁDI GYÖRGY KASSÁK Lajos: Hernádi Györgyről (1957). = Úí 1989. 10. sz. 75-76. HERVAY GIZELLA H. G.: Beszélgetés önmagammal. 1-3. = MIfj 1989. 17. sz. 6-7.; 18. sz. 6-7.; 19. sz. 8-9. PINTÉR Lajos: H. G.: Lódenkabát Keleteurópa szegén. In: P. L.: A vadszeder útján. 131-137. POP, Ion: „Ez a táj én vagyok." = Utunk 1989. 51-52. sz. 6. SZAKOLCZAY Lajos: Harmadik honfoglalás. H. G. posztumusz könyveit olvasva. In: Sz. L.: Ötágú síp. 132-144. HETÉNYI JÁNOS SZABÓ Z. Zoltán: Tudós H. J., a dilettáns. (Arckép a magyar filozófia XIX. századi történetéből.) = MFilSz 1989. 2-3. sz. 183-204. HEVENESI GÁBOR *H. G.: Régi magyar szentség avagy Ötvenöt magyar szent és boldog valamint tisztelet­ reméltó ... rövid emlékezete... [Az 1737-es latin kiadás szövegét ford., átigazította Sinkó Ferenc] Új Ember Kiadóhivatal, Bp., 1988. 259 1. HEVESI SÁNDOR VASS Lajos: A Thália Társaságtól az Operaházig. H. S. művészi, rendezői, szerzői, műfordítói arculatának kialakulása. = Jászk 1989. 3. sz. 60-64. HOLLÓ ANDRÁS MONOSTORI Imre: Vers és magány - beszélgetés Holló Andrással. (Mocsa, 1987. december 22.) = ÚjFo 1989. 3. sz. 95-102. RÉVÉSZ István: A tollászkodó legendája. (H. A. Iszapfalvi legendák című kötetét olvas­ va.) = ÚjFo 1989. 3. sz. 102.

116 HONTERUS, JOHANNES *BORSA Gedeon: Die beiden Ausgaben der „Chorographia Transylvaniae" von Johannes Honter. = ZSL 1988. 2. sz. 150-160. MESCHENDÖRFER, Hans: 450 Jahre Honterus-Drucke. = ZSL 1989. 2. sz. 227228. HORVÁTH ELEMÉR GÜLCH Csaba: Szátokra hagyom szótáramat. Beszélgetés Horváth Elemérrel. = Műhely 1989. 4. sz. 36^40. (SOLYMOSI): Odakint nem sorsom van, hanem életem. Interjú Horváth Elemérrel. = SzegE 1989. 16. sz. 4. HORVÁTH IMRE KÁNTOR Lajos: A költő békéje. „Amit az idő elítélt, nem remélhet amnesztiát." Hor­ váth Imrénél Nagyváradon. [Interjú] In: K. L.: Birtokon belül? 81-93. KÁNTOR Lajos: A váradi költő békéje. Látogatóban Horváth Imrénél. = Kort 1989. 3. sz. 114-124. POP, Ion: „... kezemben kegyetlen radír van." = Utunk, 1989. 3. sz. 4. HORVÁTH JÁNOS H. J. levelei Oláh Gáborhoz. (Közli Tóth Endre.) = It 1989. 1. sz. 105-111. [3 levél; 1910, 1917, 1925] H. J.: Petőfi Sándor. Gondolat, Bp., 1989. 597 1. [Az 1922-ben Budapesten, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. által kiadott mü reprintje] HORVÁTH MIHÁLY PAMLÉNYI Ervin: H. M. In: P. E.: Pályák és irányok. 13-77. HUNFALVYPÁL LAKÓ György: A magyar-finn kapcsolatok H. P. levelezése tükrében. = MNy 1989. 2. sz. 236-240. HUNYADI MÁTYÁS BIRNBAUM, Marianna D.: Mattia Corvino, il „Flagellum Dei" dell'epoca del Rinascimento. = RSU 4. sz. 1989. 69-73. KARDOS Tibor: Mattia Corvino (1443-1490). = RSU 4. sz. 1989. 5-8. HUSZÁR SÁNDOR H. S.: Irodalom a ködben. Magvető, Bp., 1989. 421 1. [Esszék]

117 Engem a szocializmus talált ki. Kérdező: Almási Erzsébet. = Kort 1989. 5. sz. 88-112. [Az interjú a nyolcvanas évek elején készült Bukarestben] MÁRKUS Béla: Sajtóértekezlet viharban, két részben, sok foszlányban. H. S.: Sorsom emlékezete. In: M. B.: Magányos portyázok. 78-107. IGNÁCZ RÓZSA I. R.: A vádlott. Részlet az író kiadatlan regényéből. (Közli Makkai Ádám.) = Hitel 1989. 23. sz. 34-37. PETRŐCZI Éva: „... az én megírhatatlanom." I. R. halálának 10. évfordulójára. = RefL 1989. 44. sz. 4. IGNOTUS PÁL I. P.: Csipkerózsa. Budapesti és londoni emlékezések. (Sajtó alá rend., előszó, jegyz. Nagy Csaba.) Múzsák, Bp., 1989. 290 1. (Irodalmi múzeum) GÁRDOS Miklós: Ignotus. = Mo 1989. 43. sz. 26. ILLÉS ENDRE ALBERT Gábor: Rejtőző emlékíró. I. E.: Mestereim, barátaim, szerelmeim. In: A. G.: Szétszóratás után. 200-206. DÉR Zoltán: Az avatott. (I. E.: Mestereim, barátaim, szerelmeim.) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 163-168. LACZKÓ András: I. E. hűsége. = Úí 1989. 12. sz. 88-92. MAJOR Ottó: Az életmű kódája. I. E. új könyve. In: M. O.: A megtalált út. 216-221. [Szerelmeim, évek múlva] NAGY Péter: Egy lépéssel közelebb. I. E. posztumusz írásai. = It 1989. 1. sz. 197— 200. SZAKOLCZAY Lajos: „Nyers kőre tapadó aranyfüst." I. E. esszéi. In: Sz. L.: Ötágú síp. 435^441. SZÁNTÓ Piroska: A többi néma csend. In: HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 274-281. ILLYÉS ELEMÉR CZIGÁNY Lóránt: I. E., 1919-1989. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 562-563. HAAS György: Búcsú Illyés Elemértől. = IrodÚjs 1989. 4. sz. 10. Nekr. Polgárdy Géza = ÚjT 1989. 40. sz. 45.; RefL 1989. 36. sz. 4.; Pomogáts Béla = Él 1989. 33. sz. 7.; Román J. István = KatSz 1989. 4. sz. 322-323. ILLYÉS GYULA I. Gy.: Lelki súlyzó. (Naplórészletek 1975-ből.) = Nagyv 1989. 12. sz. 1854-1860. I. Gy.: Naplójegyzetek. 3. köt. 1961-1972. (Vál, szerk., sajtó alá rend. Illyés Gyuláné.) Szépirodalmi, Bp., 1989. 420 1. I. Gy.: Naplójegyzetek, 1973. = Kort 1989. 2. sz. 7-18.

118 I. Gy.: Naplójegyzetek, 1974. (1-6.) = Kort 1989. 3. sz. 3-12.; 4. sz. 3-13.; 5. sz. 3-20.; 10. sz. 12-20. [Látóh 1989. 12. sz. 8-18.]; 11. sz. 70-88.; 12. sz. 85-96. I. Gy.: Naplójegyzetek. = Fo 1989. 7. sz. \-$. ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. I. Gy. 53-60. - A küzdő ember. I. Gy.: A Semmi közelít. 60-66. - Mondatok egy mondatról. I. Gy.: Menet a ködben. 66-70. BABIC, Sava: I. Gy., avagy elmenekülni, majd ismét mélyen alámerülni. = Üzenet, 1989. 4. sz. 273-282. CZÍMER József: Halál, fanatizmus, kis népek szerencsétlensége. Részletek a Dante ap­ ródja című könyvből. = Ttáj 1989. 11. sz. 52-69. CSÁNYI László: Emlékek Illyés Gyuláról. = Él 1989. 14. sz. 4-5. DÉR Zoltán: Perben a pusztulással. Torzók napfényben. (I. Gy.: Abbahagyott versek.) 156-158. - Perben a pusztulással. (I. Gy.: Tiszták.) 159-162. DOMOKOS Mátyás: Kaleidoszkóp. = ÚjAur 1989. 6. sz. 2-8. DOMOKOS Mátyás: A költő és a Vízügyi Hivatal. = Dunatáj 1989. 1. sz. 22-30. FEJTŐ Ferenc: Flóra, József Attila és I. Gy. között. = It 1989. 3. sz. 535-545. FEKETE Gyula: A kirekesztett Illyés. = Válasz Évkönyv 1989. 2. sz. 54-60. FODOR András: Illyés az Eötvös Kollégiumban. = Magyarok 1989. 7. sz. 40-43. HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhe­ lyei. BERNÁTH Aurél: Vidáman és komolyan Illyés Gyuláról. 284-294. - CSOÓRI Sán­ dor: A halál másnapja. 295-299. N. HORVÁTH Béla: A neofolklorizmus szerepe Illyés költészetében. = Dunatáj 1989. 1. sz. 38-43. JUHÁSZ Géza: A „kovácsműhely kincseinek" kutatója. I. Gy. Jugoszláviában, 1965. július. = Híd 1989. 10. sz. 1200-1206. KÁNTOR Lajos: Illyés palackpostája. I. Gy.: A Szentlélek karavánja. = Je 1989. 1. sz. 65-68. LENGYEL András: Illyés és a Szegedi Fiatalok. = It 1989. 3. sz. 516-526. Hozzászólás: TOLNAI Gábor = uo., 526-535. MAJOR Ottó: Adventi napok Illyés Gyulával. Egy emlékkönyv ürügyén. In: M. O.: A megtalált út. 207-211. MOLNÁR Edit: I. Gy. = Fo 1989. 11. sz. 47-54. POSZLER György: I. Gy. Iránytűje. (I. Gy.: Iránytűvel. Szépirodalmi, 1975.) In: P. Gy.: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. 391—404. RACKOVIC, Miodrag: I. Gy. megszentségtelenített öregsége. = Üzenet 1989. 3. sz. 199-209. SOMODI István: A hátramaradók feladata. Felszólalás I. Gy. halotti torán. = ÚjLátóh 1989. l.sz. 82-86. SZAKOLCZAY Lajos: Ötágú síp. I. Gy. estéje. 99-111. - A közösségi érzés haj szálgyökerei. I. Gy. tanulmányairól. 421— 427. TAMÁS Attila: I. Gy. Akadémiai, Bp., 1989. 323 1. (Kortársaink) TÖRÖK Ferenc: „Tetemrehívás". = Mtan 1989. 4-6. sz. 224-236. [I. Gy.: Egy mondat a zsarnokságról] TÜSKÉS Tibor: A betétnovella. I. Gy.: Ézsiás és Jeremiás. = Dunatáj 1989. 4. sz. 14-23.

119 VADAS Ferenc: A gimnazista 1. Gy. rajzol, ír és zenét tanul Bonyhádon. = Dunatáj 1989. l.sz. 31-37. VATI PAPP Ferenc: „ma is abból írásbelizek, amit ott magamba szedtem..." I. Gy. (1902-1983). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 112-123. 1MREH ISTVÁN HAJDÚ Lajos: 1.1. köszöntése. = ÚjT 1989. 38. sz. 8. IPOLYI ARNOLD I. A. emlékkönyv. Halálának századik évfordulója alkalmából az esztergomi Keresztény Múzeumban 1986. december 12-én rendezett emlékülés anyaga. (Szerk. Cséfalvay Pál, Ugrin Emese.) Szent István Társulat, Bp., 1989. 237 1. FÁBIÁN János: I. A., a főpap életútja. 7-11. - ROTTLER Ferenc: I. A. történelemel­ méleti munkássága. 12-23. - TÖRÖK József: I. A. és az egyház története. 24-32. GÚTHY Andor: I. A. és a Szent István Társulat. 33-37. - HOPPAL Mihály: A Magyar mythologia helye és értékelése. 38-51. - KOVÁCS Ágnes: I. A. népköltési gyűjteménye. 52-65. - ENTZ Géza: I. A. és a művészettörténet. 66-71. - ENTZ Géza: I. A. és a műem­ lékvédelem. 72-75. - UGRIN Emese: I. A. szerepe és tevékenysége a magyar képzőművé­ szeti életben a kiegyezés után. 82-92. - CSÉFALVAY Pál: I. A., a műgyűjtő. 93-115. JANICS KÁLMÁN J. K.: A hontalanság évei. A szlovákiai magyar kisebbség a második világháború után, 1945-1948. (Illyés Gyula előszavával.) 3., jav.. 1. magyarországi kiad. Hunnia, Bp., 1989.358 1. NAGY Miklós: A szembenézés bátorsága. J. K. (végre) megszólalhat Magyarországon is. =MIfj 1989. 21. sz. 12-14.; Látóh 1989. 8. sz. 116-123. [Interjú] JÁNOSI TIBOR DOBAI Péter: J. T. verseiről. = Ttáj 1989. 5. sz. 23-26. JÁNOSY ISTVÁN J. I.: Viszontagságos életem az ötvenes években. Kabdebó Lóránt interjúja alapján. = Ttáj 1989. 5. sz. 48-57. A 70 éves J. I. köszöntése. - Alfóldy Jenő = Él 1989. 20. sz. 15.; Major Ottó = ÚjT 1989. 21. sz. 15.; Nagy László = EvÉ 1989. 21. sz. 2. JANUS PANNONIUS *GATTO GYÉKÉNYESI, Katherine: Images of woman and lőve in the poetry of J. P., 1434-1472. In: Triumph in adversity. 1988. 77-96. HORVÁTH Mária: Pais Dezső tanulmánya J. P. nevéről. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 237-241.

120 MAYER Gyula: Preparando l'edizione eritica delle opere di Janus Pannonius. = RSU 1989. 4. sz. 91-99. B. SZABÓ György: J. P. In: B. Sz. Gy.: A tér és az idő árnyékában. 246-256. TÖRÖK László: Klasszikus prózai olvasmányélmények J. P. epigrammáiban. = ItK 1989.4. sz. 415^125. VADÁSZ Géza: Janus és Gellius. = ItK 1989. 5-6. sz. 558-562. [A Noctes Atticae c. mű hatása J. P. műveire] JÁSZI OSZKÁR J. O.: A kommunizmus kilátástalansága és a szocializmus reformációja. Válogatás politi­ kaelméleti írásaiból. (Szerk. Gyurgyák János, Kövér Szilárd. Utószó Gyurgyák János.) Héttorony, Bp., 1989. 343 1. (Századvég füzetek) J. O.: Magyar kálvária, magyar föltámadás. A két forradalom értelme, jelentősége és tanulságai. (Szerk., szöveggond, jegyz. Veres András. Előszó Erényi Tibor. Ford. Neukum Lea.) Magyar Hírlap, Bp., 1989. 253 1. BORSODY István: Jászi és Bibó. In: Új Látóhatár. 155-161. ERÉNYI Tibor: J. O. 1918-1919-ben. = Vil 1989. 11. sz. 801-809. FÁBIÁN Ernő: A racionalizmus viszontagságai. Nemzet, nemzetiség, demokrácia J. O. gondolkodásában. = Fo 1989. 9. sz. 37-57. A. GERGELY András: A dunai patrióta J. O. = Szivárvány 29. sz. 1989. 152. KOLOZSVÁRI B. Sándor: Egy Jászi-mü román fogadtatása. = Vil 1989. 5. sz. 353-362. [A nemzeti államok kialakulása és a nemzetiségi kérdés] MAJOR Ottó: „A demokrácia archimedesi pontja." J. O. könyve a nemzetiségi problé­ máról. In: M. O.: A megtalált út. 64-66. MAJOR Ottó: Olvasás közben. Kálvária és föltámadás. = ÚjT 1989. 26. sz. 23. JÉKELY ZOLTÁN ALBERT Gábor: Kulcsszavak J. Z. novelláihoz. In: A. G.: Szétszóratás után. 185-189. BALÁZS Mihály: J. Z. (1913-1982). „... aki állt már a szivárvány alatt..." In: B. M.: Forrásvidék. 143-157. DOMOKOS Mátyás: Két, 1949-ben írt vers történelmi hátteréhez. (J. Z.: Virrasztás 1. Fodor András: Bartók.) = Ttáj 1989. 9. sz. 35-40. LATOR László: A csillagtorony lakója. In: HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 306-314. LATOR László: Jékely, új évezred felé. = Kort 1989. 11. sz. 138-145. TANDORI Dezső: J. Z. (Az éltető líra. 2.) = It 1989. 4. sz. 687-700. JÓKAI ANNA -: Megkérdeztük Jókai Annát. = Hitel 1989. 11. sz. 4. JÓKAI MÓR BALÁZS Mihály: J. M. (1825-1904). „... vajon a világ micsoda kalkulust fog adni?" In: B. M: Forrásvidék. 159-173.

121 BORI Imre: Jókai és a naturalizmus - Jókai naturalizmusa. In: B. I.: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 209-218. HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhe­ lyei. HATVÁNY Lajos: Házak és asszonyok. J. M. lakás-regénye. 316-342. - VARGHA Balázs: J. M. életregénye. 343-349. ILLÉS György: Két színésznő, egy közjáték. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 89-104. KARIG Sára: Egy magyar regény orosz nyelvű reneszánsza. = ÚjT 1989. 5. sz. 26. [J. M.: Egy magyar nábob] NEMES NAGY Ágnes: Jókai Móric bánata. Jókai tévén. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 474-479. SZILASI László: A magyar epopeia - J. M. és a svédasztal. = MNapló 1989. 6. sz. 1011. SZÖRÉNYI László: Mítosz és utópia Jókainál. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni". 138-163. JÓNAI ENDRE TÓBIÁS Áron: Egy lélekkel - két hazában. J. E. költő. = OlvNép 1989. 42. sz. 49-53. JOÓS SÁNDOR HÁRS József: J. S. élete és versei. = SoprSz 1989. 3. sz. 257-267. JORDÁKY LAJOS MÁRKUS Béla: J. L.: A szocialista irodalom útján. In: M. B.: Magányos portyázok. 46-63. JÓZSEF ATTILA J. A. ismeretlen levele. (Közli Képes Géza.) = ÚjT 1989. 27. sz. 20-21. [Vágó Mártának 1928-ból] J. A.: Költészet és nemzet. (Előszó Gyertyán Ervin.) Bethlen, Bp., 1989. 101 1. [Tanulmányok] J. A.: A legutolsó harcos. A költő kéziratos verseskönyvének hasonmása. Helikon, Bp., 1989. 114 1., 13 1. melléklet. [A mellékletben Tóth Ferenc tanulmányával] Nagyon fáj. J. A. versei. Cserépfalvi, Bp., 1989. 95, 4 1. [Hasonmás kiad.] BENEY Zsuzsa: Az Eszmélet lírája. 1-2. = Ttáj 1989. 1. sz. 60-69.; 2. sz. 33^12. BENEY Zsuzsa: J. A.-tanulmányok. Szépirodalmi, Bp., 1989. 328 1. (Zsebbe való kis könyvek) BENEY Zsuzsa: A két anya. József Attiláról. 1-3. = Kort 1989. 4. sz. 125-128.; 5. sz. 122-129.; 6. sz. 112-121. BODÓ Márta: Egy J. A.-motívum nyomában. = Kor 1989. 9. sz. 665-668. BOTKA Ferenc: J. A.-i párhuzamok Déry „Szemtől szembe" című regényében. = Úí 1989. 11. sz. 97-110. F. CSANAK Dóra: J. A. három versének autográf variánsa. = ItK 1989. 4. sz. 443-445. [Miben hisztek..., Balatonszárszó, Irgalom]

122

DRESCHER J. Attila: Elfelhősülő égbolt. J. A. „Wolke" című versének geneziséhez. = Dunatáj 1989. 3. sz. 18-23. EÖRS1 István: J. A. kortársaitól. In: E. I.: Bedobom a törülközőt. 80-88. [A Kortársak József Attiláról c. kötet kapcsán] FÁBIÁN Dániel: József Attiláról. (Vál., szerk., előszó B. Bernát István.) Múzsák, Bp., 1989.179 1. FEJTŐ Ferenc: Flóra, J. A. és Illyés Gyula között. = It 1989. 3. sz. 535-545. FRIED István: J. A. kelet-közép-európai helye. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-KözépEurópa irodalmaiban. 212-222. HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhe­ lyei. IGNOTUS Pál: „Egész élete csatangolás volt." 352-362. - SZABOLCSI Miklós: „... lapos lapály, kerek, rendes." 363-368. HEGEDŰS Lóránt: Nyitás a végtelenre. Ady Endre, J. A., Németh László. Szabadság Téri Református Egyházközség, Bp., 1989. 159 1. HÍDVÉGI Máté: Mi lett volna J. A. doktori értekezése? = Él 1989. 10. sz. 2. Hozzászó­ lás: NÉMETH Jánosné = Él 1989. 12. sz. 2. HORVÁTH Iván: írásban benyújtott hozzászólás Miklós Tamás kandidátusi értekezésé­ nek vitájához. = ItK 1989. 1-2. sz. 113-117. HORVÁTH Iván: J. A. és a párt. = 2000 1989. 4. sz. 52-60. Hozzászólás: FEJTŐ Ferenc = 2000 1989. 7. sz. 61-62. N. HORVÁTH Béla: A falu-motívum helye J. A. világképében. = ItK 1989. 5-6. sz. 650-672. IGNOTUS Pál: Csipkerózsa. Budapesti és londoni emlékek. Egy lapcím vándorútja. [Szép Szó] 243-249. - Két vers története. [Amit szívedbe rej­ tesz; Gyermekké tettél] 249-256. - J. A. összeomlása. 256-261. JÓZSEF Jolán: J. A. élete. Cserépfalvi, Bp., 1989. 465 1., 1 t. [A Cserépfalvinál 1940ben megjelent kötet hasonmás kiadása] KŐHÁTI Zsolt: Irodalom a képernyőn. = Napj 1989. 8. sz. 38-39. [Az Eszmélet c. J. A.filmről] MARKÓ Béla: J. A.: Nyár. In: M. B.: Olvassuk együtt. 107-111. Sz. MARTONYI Éva: J. A. „A város peremén" című versének elemzése francia hallga­ tókkal. In: A hungarológia oktatásának elmélete és gyakorlata. 2. 195-199. MOLLAY Károly: GruB an Thomas Mann von Attila József, vorgetragen wahrend des Aufenthaltes von Thomas Mann in Budapest im Jahre 1937. In: Theorien, Epochen, Kontakté. 2. 63-64. NAGY Csaba: Miért nem ő? Egy eltűnt J. A.-kézirat nyomában. = Kort 1989. 9. sz. 116123. NEMES NAGY Ágnes: Szó és szótlanság. J. A.: Eszmélet. 190-200. - J. A. pillanata. 417^422. NÉMETH Andor: József Attiláról. (Sajtó alá rend. Réz Pál.) Gondolat, Bp., 1989. 478 1. OZSVALD Árpád: Egy J. A.-dedikáció története. = Hét 1989. 21. sz. 10-11. [Beszél­ getés Ozsvald Istvánnal] ROZSNYAI Jenő: Az országút hajnalcsillaga. = Él 1989. 26. sz. 2. [Hozzászólás Günther Luxbacher írásához, Die Presse, 1989. ápr. 15-16.] Sík Sándor válogatott írásai. J. A. Isten-élménye. 355-370. - J. A. emlékezete. 371-374.

123

STOCK Imre: J. A. kórlapja. = Vil 1989. 4. sz. 289-299. B. SZABÓ György: J. A. ismeretlen versei. In: B. Sz. Gy.: A tér és az idő árnyékában. 197-201. SZIGETI Lajos Sándor: „A csöndbe térnek a dalok." Készülődés a halálra J. A. versei­ ben. = Fo 1989. 4. sz. 62-68. TVERDOTA György: J. A. névvarázselmélete. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 386-389. VÁMOS Imre: A szárszói temetés. = Él 1989. 8. sz. 4. Hozzászólás: SZŐKE György = Él 1989. 9. sz. 2. VARGA Zoltán: Eszmélet. = Liget 1989. 4. sz. 75-83. VATI PAPP Ferenc: „A kisgyerek, ki voltam... „ J. A. (1905-1937). In: V. P. F.: For­ rásvidék 2. 124-143. JUHÁSZ FERENC BORI Imre: A „kimondott teremtés" költője - J. F. = Üzenet 1989. 12. sz. 783-791. EÖRSI István: Bedobom a törülközőt. Tézisek az olvashatatlan költészetről és Juhász Ferencről. 9-10. - Levél Aczél Györgynek. 14-15. RÓNAY László: J. F. költészetének alaprétegei. = Lit 1989. 3-4. sz. 528-555. *TOGNELLI, Jole: Traducendo poeti ungheresi. Da Ágnes Nemes Nagy a Ferenc Ju­ hász. = RSU 3. sz. 1988. 102-107. URBÁN László: J. F. atomhalál-víziói. = Dunatáj 1989. 2. sz. 3 5 ^ 1 . VATI PAPP Ferenc: „Mostanában mindig otthon járok álmaimban." J. F. In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 136-145. JUHÁSZ GYULA BALÁZS Mihály: J. Gy. (1883-1939). „Ti vagytok az enyémek: fiatalság." In: B. M.: Forrásvidék. 175-187. BENKŐ László: J. Gy. és az impresszionizmus. In: Tanulmányok a századforduló stílus­ törekvéseiről. 194-205. ILLÉS György: Milyen volt szőkesége? In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 160-169. MARKÓ Béla: J. Gy.: Tápai lagzi. In: M. B.: Olvassuk együtt. 81-84. SÍK Sándor: J. Gy. In: S. S.: Szegedi klasszikusok. 21-26. VITÁNYI Borbála: J. Gy. névadási motívumairól. In: Névtudomány és művelődéstörté­ net. 313-317. JULOW VIKTOR A „két magyar kultúrá"-ról. (Részlet Benda Kálmán és J. V. beszélgetéséből.) = Alf 1989. 9. sz. 40^13. JUSTH ZSIGMOND ALBERT Gábor: Nem azé, aki akarja... In: A. G.: Szétszóratás után. 143-151.

124 HORVÁTH Mária: J. Zs. naplója. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 123-133. KONRÁDYNÉ GÁLOS Magda: J. Zs. és Sarah Bernhardt barátsága. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 90-96. KABDEBÓ TAMÁS SZABÓ Ferenc: Beszélgetés egy magyar író-házaspárral. = KatSz 1989. 4. sz. 350-352. SZABÓ Ferenc: Három költő. = KatSz 1989. 4. sz. 342-345. [Czigány György, Csanád Béla] SZAKOLCZAY Lajos: K. T. = Él 1989. 20. sz. 7. [Interjú] KACZÉR ILLÉS FEUERSTEIN Emil: K. I. (1887-1980). In: F. E.: Egy marék virág 3. 257-266. KACSÓ SÁNDOR HUSZÁR Sándor: A jövőért nem aggódni, hanem dolgozni kell. K. S. önéletrajzi emlé­ kezéseiről. In: H. S.: Irodalom a ködben. 173-210. MÉLIUSZ József-MOLNÁR Gusztáv: K. S. okossága. (Beszélgetés.) = Je 1989. 3. sz. 253-267.; Látóh 1989. 6. sz. 132-159. Szélrózsa. = ÚjT 1989. 12. sz. 16-17. KAFFKA MARGIT BALÁZS Mihály: K. M. (1880-1918). „... a gyermekkoromra nem szívesen gondolok..." In: B. M.: Forrásvidék. 189-202. ILLÉS György: „Egy asszony, aki ember." In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 148-159. NEMESKÉRI Erika: K. M. ismeretlen bírálata Csáth Géza első kötetéről. = It 1989. 1. sz. 117-120. RAISZ Rózsa: Mondatszerkezeti jellemzők gyakorisági vizsgálata Petelei-, Kaffka- és Krúdy-novellákban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 317-338. KÁJONI JÁNOS HAJDÚ Demeter Dénes: A magyar művelődés munkása. 360 éve született K. J. = ÚjEmb 1989. 52. sz. mell. 2. KALÁSZ LÁSZLÓ *KEMÉNY, Tomaso: Due poesie di László Kalász. = RSU 3. sz. 1988. 108-109. KALÁSZ MÁRTON ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. Jegyzetek K. M. költészetéről. In: A. J.: Rend a homályban. 203-209.

125 KÁLNOKY LÁSZLÓ ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. A megújulás körvonalai. K. L.: Egy magánzó emlékirataiból. 94-99. - Az utolsó léleg­ zetig. K. L.: Egy mítosz születése. Téli napló 1982-1983. 99-104. - Ezt is tudta. K. L.: Hőstettek az ülőkádban. 104-110. APOR Elemér: A költészet hőse. = Él 1989. 49. sz. 11. LATOR László: Egy magánzó a Krisztinavárosban. K. L. = Kort 1989. 1. sz. 107-112. MAJOR Ottó: A szenvedély és a szenvedés költője. K. L. halálára. In: M. O.: A megta­ lált út. 245-247. SZECSKÓ Károly: A Nyugat harmadik nemzedékéhez tartozott. K. L. költő egri évei. = HevSz 1989. 5. sz. 60-63. KÁNTOR LAJOS K. L.: Birtokon belül? Téli beszélgetések Erdélyben. Pallas, Bp., 1989. 179 1. KÁNYÁDJ SÁNDOR ALFÖLDY Jenő: A verselemzés akadályai. A hatvanéves Kányádi Sándornak. = Él 1989. 19. sz. 5. BALÁZS Mihály: K. S. „Nem jönnek a három királyok." In: B. M.: Forrásvidék. 245270. BALOTÁ, Nicolae: K. S. = Unió 1989. 3. sz. 52-53. CSAPODY Miklós: Harmadnapon. = Kort 1989. 9. sz. 146-153. [K. S.: Sörény és kopo­ nya] FARAGÓ József: Két költő epilógusa egy népballadához. = Kor 1989. 11-12. sz. 924930. [K. S. és Sinka István] GÖRÖMBEI András: K. S. Krónikás éneke. = Alf 1989. 5. sz. 42^18.; Látóh 1989. 8. sz. 43-53. GÖRÖMBEI András: Sörény és koponya. K. S. új versei. = Je 1989. 3. sz. 279-284. CS. GYÍMESI Éva: Örök készenlétben. K. S. hatvanéves. = Confessio 1989. 2. sz. 9698.; Látóh 1989. 11. sz. 93-95. KÁNTOR Lajos: A vers: állandó hiányérzetünk ébrentartója. K. S. a költészetről, mai dolgainkról. In: K. L.: Birtokon belül? 17-27. [Interjú 1979-ben] MÁRKUS Béla: Bot és batyu. K. S.: Szürkület. In: M. B.: Magányos portyázok. 153— 167. MÓSER Zoltán: Jászol és koporsó. K. S. Fekete-piros című verséről. = Ttáj 1989. 8. sz. 43-49. NAGY Gáspár: K. S. köszöntése. = Fo 1989. 10. sz. 45. CS. NAGY Ibolya: Önfelmutatás és harangzúgás. K. S.: Sörény és koponya. = Alf 1989. 5. sz. 48-53. OLASZ Sándor: Nyelvben bujdosó. K. S. hatvanéves. = Hitel 1989. 10. sz. 11. PÉCSI Györgyi: Palackposta Erdélyből. K. S.: Sörény és koponya. = Napj 1989. 7. sz. 31. POMOGÁTS Béla: Közösségi üzenetek. K. S. hatvanéves. = Confessio 1989. 2. sz. 9 1 96.

126 SZABÓ T. Ádám: A székely nyelvjárások az irodalomban. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 549557. [K. S. és Tamási Áron] SZAKOLCZAY Lajos: Erkölcs és szenvedély. K. S. költészetéről. = Kort 1989. 9. sz. 125-133. SZAKOLCZAY Lajos: Szavakban őrzött tisztaság. K. S.: Fekete-piros versek. In: Sz. L.: Ötágú síp. 169-175. TÓTH János: Ein ungarischer Dichter in Siebenbürgen: Sándor Kányádi. = BpRundschau 1989. 35. sz. 10. VÖRÖS László: „Vershitet nem cseréltem." A 60 éves K. S. köszöntése. = Fo 1989. 5. sz. 28-31. A 60 éves K. S. köszöntése. - Fekete Sándor = ÚjT 1989. 19. sz. 23.; Gyöngyösi Gábor = FSzM 1989. 19. sz. 12.; Kenéz Ferenc = MIfj 1989. 20. sz. 4.; Pomogáts Béla = MHírek 1989. 11. sz. 5.; Virt László = ÚjEmb 1989. 18. sz. 4.; Zsigmond Endre = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 249-251. KARÁCSONY SÁNDOR LÁNYI Gusztáv: Autonómia és természetes észjárás. K. S. és tanítványai reformtörekvé­ seiről. = Vil 1989. 1. sz. 43-50. PETŐVÁRI Ágnes: Az Exodus kiadó. = MKSz 1989. 2. sz. 166-176. KARINTHY FERENC Könyv és lét. (Riporter Gartner Éva.) = Kort 1989. 9. sz. 90-96. [Interjú] MAJOR Ottó: A megtalált út. A félelem és az erőszak világa. Jegyzetek K. F. új könyvéről. [Óvilág és Újvilág] 47-51. - Egy téma keresi műfaját. K. F. Házszentelőjének filmváltozata. 336— 339. KARINTHY FRIGYES BALÁZS Mihály: K. F. (1887-1938). „A gondolat a legjobb léghajó..." In: B. M.: For­ rásvidék. 205-222. BÜKY László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és K. F. költői nyelvében. Aka­ démiai, Bp., 1989. 233 1. ERDŐDY Edit: Világkép és ábrázolásmód K. F. Holnap reggel című drámájában. = Úí 1989. 5. sz. 95-99. GYURICZA Péter: Boga és Őnagysága. K. F. két házasságáról. = Jászk 1989. 1. sz. 4— 11. MARTON Lili: A takarékos Karinthy. = Utunk 1989. 38. sz. 6. PALA Károly: A szkeptikus Karinthy. = ItK 1989. 1-2. sz. 91-96. SIMOR András: A „fiatalember" verse. = Él 1989. 18. sz. 14. [K. F.: Vérmező, 1795. május] SOMLYÓ György: Egy vers - körül és belül. K. F.: „Struggle for life." = Újhold-Évk 1989. l.sz. 260-272. VERES András: A tudomány fogalmának és szerepének változásai Karinthy prózájában. = ItK 1989. 1-2. sz. 81-90.

127 KÁROLYI AMY A 80 éves K. A. köszöntése. - Alföldy Jenő = ÚjT 1989. 30. sz. 8.; Széchenyi [Ágnes] = Él 1989. 29. sz. 10. KÁROLYI GÁSPÁR CSOHÁNY János: K. G. Biblia-fordításának egyházi és teológiai háttere. = RefEgyh 1989. 9. sz. 197-199. KÁROLYI MIHÁLY *K. M. és az őszirózsás forradalom... (Szerk. Szántó Tibor.) Károlyi Mihály Társaság, Debrecen, 1988. 70 1. MAJOR Ottó: A megtalált út. Példa és példázat. 52-56. - „Szívemben nagy haraggal..." K. M. levele Romáin Rolland-hoz. 57-63. KÁRPÁTI KAMIL CSILLAG Tibor: Hét és fél év börtönben. K. K. költő hatvanadik születésnapjára. = Kapu 1989. 7. sz. 42^43. G. KOMORÓCZY Emőke: „Az ország padlója alatt." Gondolatok K. K. költészetéről. = Som 1989. 2. sz. 17-22. SZAKONYI Károly: Ötvennyolcban. = Újldő 1989. 8. sz. 10. A 60 éves K. K. köszöntése. - Tóth Bálint = Él 1989. 17. sz. 7. KASSÁK LAJOS ACZÉL Géza: A felemelkedés ethosza. K. L. önéletrajzáról. = Je 1989. 7-8. sz. 731738. BALÁZS Mihály: K. L. (1887-1967). „Nem széplelkű költő vagyok én..." In: B. M.: Forrásvidék. 225-243. BALÁZS Mihály: K. L.: Nem széplelkű költő vagyok én. írók ifjúsága, írók iskolái. = Köznevelés 1989. 20. sz. 21-23. BODRI Ferenc: Eleven kihívás egy régi téma körül. (K. L. Emlékkönyv - Eötvös Köny­ vek.) = Él 1989. 6. sz. 4. ERKI Edit: Kassák kávéházai. In: HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 406-424. FODOR Zoltán: A Tett embere. = Múzsák 1989. 4. sz. 13-14. JÓZSEF Farkas: Erkölcs és hivatástudat. K. L. fejlődésútjához. 212-232. - K. L. és a német aktivizmus. 233-240. - K. L.: Egy ember élete. 268-278. [MAJOR Ottó] M. O.: Hogyan zárták ki Kassákot? = ÚjT 1989. 32. sz. 16-17. [A párt­ ból] MAJOR Ottó: Kassák sorsfordulói. = Jelző 1989. 7. sz. 60-67. MAJOR Ottó: A megtalált út.

128

Kassák életének és életművének sorsfordulói a felszabadulás után. 83-100. - Kassák mindenkié! Egy emlékkiállítás vendégkönyvébe. 156-160. - Kassák reneszánsza. 160— 164. MARKÓ Béla: K. L.: Séta a perifériákon. In: M. B.: Olvassuk együtt. 85-90. McROBBIE, Kenneth: A pioneer of the Hungárián avantgárdé: Lajos Kassák (1887— 1967). = Cross Currents 8. sz. 1989. 109-112. MOLNÁR Aurél: Egy óra Kassák Lajossal. = OlvNép 1989. 42. sz. 146-148. [Interjú 1946-47-ből] NEMES NAGY Ágnes: Szó és szótlanság. Részletek öregkori arcképhez. Kassákról. 119-126. - Hegy, folyó, város. Kassákévfordulóra. 408-410. SÁNDOR László: Pontatlanságok G. Komoróczy Emőke Kassák-tanulmányában. = It 1989. 4. sz. 809-810. [It 1987-1988. 1. sz.] KATONA JÓZSEF LEHOTA János: A Bánk bán értelmezése. = Mtan 1989. 1-3. sz. 20^10. NAGY Péter: Az a bizonyos ötödik felvonás. (Elmélkedés a Bánk bánról.) = It 1989. 3. sz. 452-468. VATI PAPP Ferenc: „Nincs a teremtésben vesztes, csak én!" K. J. (1791-1830). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 146-159. KAZINCZY FERENC V. BUSA Margit: Kazinczy körlevele az iskolai imákról. = EvÉ 1989. 19. sz. 2. V. BUSA Margit: Szemere Bertalan és a Kazinczy-család. = Széphalom 1989. 101— 111. FRIED István: Goethe és Kazinczy. (Goethe magyar recepciójának néhány kérdése.) = It 1989. 2. sz. 229-265. FRIED István: A neoklasszicista fordulat. K. F. Poetai berke. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. 89-113. ILLÉS György: „Nem feleségem volt, hanem szeretőm." In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 4 1 ^ 9 . [Török Sophie] KISS László: Nints Kazinczy - nints... Kazinczy halála és feltámadása a Mindenes Gyűjtemény hasábjain 1789-ben. = Hét 1989. 28. sz. 10-11. [Pálóczi Horváth Ádám búcsúverse] KOVÁTS Dénes: Kazinczy irodalmi ízlése. = Széphalom 2. sz. 1989. 81-99. NEMES NAGY Ágnes: Film, a 18. századból. Kazinczyról. In: N. N. Á.: Szó és szótlan­ ság. 402-407. [K. F.: Fogságom naplója] PÁSZTOR Emil: K. F. leveleinek száma. = ItK 1989. 4. sz. 427-428. *PRAZÁK, Richárd: Der Aufklarer Ferenc Kazinczy und die Slawen, Deutschen und Ungarn. = BBH 3. sz. 1988. 73-78. RÁSZLAI Tibor: „A könyv és kép szerető" Kazinczy. = AKönyv 1989. 1. sz. 125-129. Természet oeconomiája. K. F. kéziratából sajtó alá rend., jegyz., utószó Szilágyi Ferenc. Kazinczy Társaság-Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, SátoraljaújhelyMiskolc, 1989. 65, 5 1. (Kazinczy könyvtár) [Sámuel Christian Hollmann: Die Oekonomie der Natúr c. munkájának fordítása]

129 KECSKEMÉTHYA URÉL ALBERT Gábor: A pölöskei inspektor. In: A. G.: Szétszóratás után. 37-70. KELEMEN LAJOS K. L. önéletrajzi feljegyzései (3-5). Közli Gaal György. = KerMagv 1989. 1. sz. 27-41.; 2. sz. 86-97.; 3. sz. 142-152. KEMÉNY GÁBOR KÖTE Sándor: A pedagógus K. G. Tankönyvkiadó—Békés Megyei Tanács, Bp.Békéscsaba, 1989. 415 1. KEMÉNY ISTVÁN MEZEY Katalin: Az életszeretet és életidegenség könyve. (K. I.: Az ellenség művésze­ te.) = Magyarok 1989. 2. sz. 103-106. KEMÉNY JÁNOS (1903-1971) HUSZÁR Sándor: A báró forradalma. Kemény Jánosról. In: H. S.: Irodalom a ködben. 341-355. KEMÉNY ZSIGMOND FARKAS Péter: K. Zs. és Szász Károly. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 79-118. NÉMETH G. Béla: Az elméleties gyakorlat - a gyakorlatias elmélet embere. K. Zs. mű­ velődéseszménye. = Úí 1989. 10. sz. 79-85. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Enlightenment and liberalism in the works of Széchenyi, Kemény and Eötvös. In: Hungary and European civilization. 11-30. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: K. Zs. Szépirodalmi, Bp., 1989. 396 1. KENDE PÉTER Sajtó alatt. Kozák Gyula interjúja Kende Péterrel. (Párizs, 1987.) = MV 1989. 9. sz. 6 1 84. KÉPES GÉZA HUBAY Miklós: Búcsú Képes Gézától. = Nagyv 1989. 11. sz. 1722-1723. MAJOR Ottó: Egy népfi az irodalomban. K. G. köszöntése. = UjT 1989. 5. sz. 11. MAJOR Ottó: Teremtő és képromboló. K. G. fejfájára. = ÚjT 1989. 35. sz. 8.; Látóh 1989. 11. sz. 19-23. VARGA Domokos: Hanelle Suomi on toinen kotimaa. - Második hazájának tekinti Suomit. = Négykezes 1989. 1. sz. 35-36. A 80 éves K. G. köszöntése. - Rónay László = Él 1989. 4. sz. 11.

130 Nekr. Rába György = Nagyv 1989. 11. sz. 1724-1725.; Vezér Erzsébet = Él 1989. 34. sz. 7.;-=SzI 1989. 10. sz. 192. KERÉNYI GRÁCIA CSISZTAY Gizella: K. G. utazásai. = Kapu 1989. 12. sz. 50-53. WOROSZYLSKI, Wiktor: Grácia. = Hitel 1989. 24. sz. 29-30. KERÉNYI KÁROLY K. K.-Thomas Mann: Beszélgetések levélben. (Előszó Lackó Miklós. Ford. Doromby Károly.) Gondolat, Bp., 1989. 225 1. Adj ideákat az időnek! K. K. és Gulyás Pál barátságának dokumentumai. (Közli, előszó, jegyz. Lisztóczky László.) Kráter, Bp., 1989. 124 1. HANÁK Tibor: Humanista utazások. Kari Kerényi: Wege und Weggenossen 2. München-Wien, 1988. = IrodÚjs 1989. 4. sz. 28. KERESZTURY DEZSŐ KIRÁLY István: Egy tanár portréja. A nyolcvanéves K. D. In: K. I.: Útkeresések. 186— 212. LACZKÓ András: Tallózó. (írások Keresztury Dezsőről és Sík Sándorról.) = Som 1989. 5. sz. 62-66. MAJOR Ottó: A megtalált út. „Ez a mi küldetésünk..." K. D. köszöntése. 222-224. - Beszélgetések Keresztury De­ zsővel. 1. Küzdeni erőnk szerint, a legnemesbekért. 381-386. - 2. Ki volt hát Szekfű Gyula? 387^112. MAJOR Ottó: A nevelő köszöntése. Levél Keresztury Dezsőhöz. = ÚjT 1989. 36. sz. 11. POMOGÁTS Béla: A nemzeti önismeret írója. K. D. nyolcvanöt éves. = NyéK 76. sz. 1989.44-46. A vén diófa alatt. Látogatás a 85 éves Keresztury Dezsőnél. (Riporter Pintér Emőke.) = NőkL 1989. 36. sz. 12-13. A 85 éves K. D. köszöntése. - Bata Imre = Él 1989. 35. sz. 7.; Sinkovits Imre-Gombos Katalin = FSzM 1989. 35. sz. 9. KERTÉSZ ERZSÉBET A 80 éves K. E. köszöntése. - [Fedor Ágnes] F. Á. = NőkL 1989. 46. sz. 22.; Pomogáts Béla = Él 1989. 39. sz. 5. KERTÉSZ IMRE A 60 éves K. I. köszöntése. - Spiró György = Él 1989. 46. sz. 7. KESZELI FERENC GAL Sándor: Költészetünk otthontudata. (7.) = Hét 1989. 38. sz. 15.

131 KESZTHELYI REZSŐ DOBAI Péter: Egy archaikus avantgardizmus töredékei. Fényképek filmen. Jegyzetek K. R.: Vonalak kertje című verskötetéről. = Ttáj 1989. 3. sz. 84-87. KESZTHELYI ZOLTÁN ALFÖLDY Jenő: „Üsmersz?" Keszthelyi Zoltánról. In: A. J.: Rend a homályban. 70-81. KIRÁLY ISTVÁN K. I.: Útkeresések. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. Szépirodalmi, Bp., 1989. 413 1. AGÁRDI Péter: A „mégis-morál" útkeresője. Búcsú Király Istvántól. = Kr 1989. 12. sz. 47-48. BÁN Magda: A humán kultúra az emberi értékek őrzője. Beszélgetés Király Istvánnal. = Kr 1989. 4. sz. 3-5. BEKÉ Albert: Kétféle tanítók. (Avagy sirassuk-e Király Istvánt?) = Kapu 1989. 12. sz. 52-54. CZÍMER József: Visszhang. Politikai mentségek. = Alf 1989. 10. sz. 94-96. CZINE Mihály: Búcsú Király Istvántól. = Alf 1989. 12. sz. 94-96. DÉR Zoltán: „Intés" az irodalomtudománynak. (K. I. Ady-monográfiájáról.) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 8-24. KENYERES Zoltán-SZERDAHELYI István: K. I. (1921-1989). = ÚjFo 1989. 14. sz. 40. Negyvennégy éve vagyok kommunista. K. I. akadémikussal beszélget Balogh Ernő. = UjFo 1989. 1. sz. 4-10.; Látóh 1989. 8. sz. 74-94. [Interjú] SZABÓ B. István: Erkölcs - irodalom - politika. = Alf 1989. 8. sz. 55-81. [Interjú] Hozzászólás: CZÍMER József = Alf 1989. 10. sz. 94-96. Nekr. Alföldy Jenő = Él 1989. 43. sz. 10.; Balogh Ernő = ÚjT 1989. 44. sz. 23.; Gromov, Oleg = Szí 1989. 12. sz. 3-4.; Izsák József = Él 1989. 43. sz. 10.; Rónay László = Üzenet 1989. 12. sz. 776.; Zappe László = Köznevelés 1989. 36. sz. 7.; - = Napj 1989. 11. sz. 11.; - Szí 1989. 12. sz. 3-4. KIRÁLY LÁSZLÓ CS. GYÍMESI Éva: Virág, vers, végtelen. „Csak ami lesz, az a virág?" = IgSzó 1989. 4. sz. 351-353. MÁRKUS Béla: Magányos portyázok. „Függesszük szemünk ő arcukra!" K. L.: Sétalovaglás. 245-260. - A fenyegetettség bizonyossága K. L.: Fény hull arcodra, édesem. 261-270. KISFALUDY KÁROLY ANTAL Árpád: Egy zseniális irodalmi mindenes. (A kétszáz éves ifjabb Kisfaludy.) = NylrK 1989. l.sz. 3-12. BALÁZS Mihály: K. K.: Ily bánást meg nem érdemlettem. (írók ifjúsága, írók iskolái.) = Köznevelés 1989. 7. sz. 15-17.

132 KISFA LUDY SÁND OR ILLÉS György: Himfy szerelmei. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 61-69. KISS BENEDEK ALFÖLDY Jenő: A hetedik. K. B.: Napok és szemek. In: A. J.: Rend a homályban. 274279. KISS DÉNES K. D.: Börtönbejuttató vers. = Új Idő 1989. 8. sz. 4-5. [K. D.: Velünk vagy ellenünk] ALFÖLDY Jenő: Szauna. K. D.: Tűnt nyarak királya. In: A. J.: Rend a homályban. 209-214. KISS FERENC A 60 éves K. F. köszöntése. - Pomogáts Béla = ItK 1989. 1-2. sz. 188-189. KNÁBEL VILMOS K. V. életmű-bibliográfiája. (Összeáll, bev. G. Lengyel Éva.) Tolna Megyei KönyvtárMagyarországi Németek Szövetsége, Szekszárd, 1989. 34 1., 8 t. KNER IMRE FEUERSTEIN Emil: K. I. (1890-1944). In: F. E.: Egy marék virág 3. 273-276. RÉNYI Péter: K. I., a reformer. = Úí 1989. 8. sz. 76-88. KOCZIÁN SÁNDOR „Alig derült fölöttem..." Napló és versek K. S. hagyatékából. (Sajtó alá rend., utószó Havasi János.) Baranya Megyei Könyvtár, Pécs, 1989. 165 1. (Pannónia könyvek) KOCZOGH ÁKOS K. Á.: Debrecen vonzásában. Tanulmányok, esszék, kritikák. (Vál, szerk., bev. Tóth Endre.) Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatósága, Debrecen, 1989. 114 1. (HajdúBihar megyei múzeumok közleményei 49.) TÓTH Endre: Bevezető. 3-7. - K. Á.: Önéletrajz. 11-12. KODÁLY ZOLTÁN K. Z.: Közélet, vallomások, zeneélet. (Vál, szerk., sajtó alá rend. Vargyas Lajos.) Szép­ irodalmi, Bp., 1989. 424 1. (K. Z. hátrahagyott írásai) K. Z.: Mit akarok a régi székely dalokkal? = ÚjT 1989. 3. sz. 13. [1927] K. Z.: Visszatekintés. Összegyűjtött írások, beszédek, nyilatkozatok. (Közreadja Bónis Ferenc.) 3. köt. Zeneműkiadó, Bp., 1989. 751 1. (Magyar zenetudomány 7.)

133 KOCZOGH Ákos: K. Z. hetvenedik születésnapján. In: K. Á.: Debrecen vonzásában. 57-60. SÁRHELYI Jenő: Bartók Béla és K. Z. a békéscsabai Aurora körben. = MZene 1989. 2. sz. 213-220. KODOLÁNYI JÁNOS K. J.: Az emlékezések háza. (Naplórészletek.) Akarattya, 1963. = Életünk 1989. 8. sz. 700-706. K. J. és Szabó István levelezéséből. 1-2. (Közli Csűrös Miklós.) = Úí 1989. 6. sz. 6882.; 7. sz. 40-50. [15 levél 1949-1955 között] K. J. Szabó Istvánhoz. (Közli Csűrös Miklós.) = Hitel 1989. 7. sz. 50. [1955] BELON Gellért: K. J. áttérése. = Vig 1989. 5. sz. 369-374. BORBÉLY László: Kodolányi Jánosra emlékeztek Budahegyvidéken. = RefL 1989.48. sz. 6. CSŰRÖS Miklós: K. J. levele Zimándi P. Istvánnak. = Jel 1989. 1-2. sz. 52-53. FÁBIÁN Gyula: A széttört kőtábla üzenete. Az égő csipkebokor című regény elemzése. = Napj 1989. 10. sz. 21-23. ILLÉS Endre: A tizenharmadik század víziója. K. J. történelmi regénytrilógiájáról. = Hitel 1989. 7. sz. 51-52. JÁNOSY István: K. J.: Én vagyok. = Délsziget 15. sz. 1989. 33-37. JÓKAI Anna: A töve és a gallya. = Je 1989. 7-8. sz. 701-709. KABDEBÓ Lóránt: A politikus létezés: bűn és büntetés. K. J.: Vízözön. = Je 1989. 9. sz. 831-842. Ifj. KODOLÁNYI János: A Kodolányi-ügy. = Éi 1989. 6. sz. 9. [A Földindulás c. szín­ mű eredetiségéről] SZÁLAI Éva: Egy Kodolányi-regény kimaradt részleteiről. = Je 1989. 9. sz. 842-848.; Látóh 1989. 12. sz. 59-60. [K. J.: Én vagyok. Szövegközléssel] SZÁLAI Éva: Kodolányi Vízözön című regényének keletkezéstörténete. = Életünk 1989. 8. sz. 707-719. TÓBIÁS Áron: Vándorló otthonok: K. J. = OlvNép 1989. 39. sz. 15-19. TÓTH István: Emlékezés Kodolányi Jánosra. = ÚjEmb 1989. 17. sz. 6. TÜSKÉS Tibor: Kodolányi nyelve. = Vig 1989. 5. sz. 367-368. KOLOZSVÁRI GRANDPIERRE EMIL Elveszett otthonok. Kabdebó Lóránt interjúja. = Je 1989. 7-8. sz. 720-727. MAJOR Ottó: Mindig elölről - mindig ugyanazt. Kolozsvári Grandpierre Emilről. In: M. O.: A megtalált út. 225-229. KOLOZSVÁRI PAPP LÁSZLÓ BUDAI Katalin: Ideje nem félnünk természetes érzéseinktől. Beszélgetés Kolozsvári Papp Lászlóval. = Kr 1989. 1. sz. 14-16. KOLUMBÁN MIKLÓS TARJÁNYI Eszter: „Csontjaimba rekesztett tűz." Budapesti beszélgetés Kolumbán Miklóssal költészetéről, hazájáról és Amerikáról. = Hitel 1989. 19. sz. 10-13.

134 KOMÁROMI CSIPKÉS GYÖRGY FÖLDESI Ferenc: Adalék a „Debreceni Biblia" történetéhez. = MKsz 1989. 1. sz. 7275. KOMJÁTHY JENŐ K. J.: Vers és próza. Összegyűjtött művek. (Vál., sajtó alá rend., bev., jegyz. Rába György.) Szépirodalmi, Bp., 1989. 550 1. SZÉLES Klára: A modern magyar líra születéséről, avagy: van-e a költészetnek fókusza? = It 1989. 4. sz. 664-675. VARGA Pál: K. J. költői világképének alakulása. = It 1989. 4. sz. 610-640. KONCZEK JÓZSEF VASY Géza: Kilencek IV. K. J. = Pal 1989. 3. sz. 74-79. KONCSOL LÁSZLÓ ALABÁN Ferenc: Egy tudós krónikás irodalmi esszéi. (K. L.: Nemzedékem útjain.) = ISz 1989. 8. sz. 863-869. TŐZSÉR Árpád: A műfaj neve: humanizmus, avagy Habent sua... = ISz 1989. 8. sz. 860-862. KONDOR BÉLA NÉMETH Lajos: K. B. költészetéről. = MHOMK 27. sz. 1989. 91-98. KONRÁD GYÖRGY K. Gy.: Az autonómia kísértése. Antipolitika. Codex, Bp., 1989. 361 1. [Esszék] K. Gy: Egyéniségek Európája. = MNemz 1989. ápr. 29. 10-11.; Látóh 1989.7. sz. 71-83. K. Gy.: Három esszé. = Vil 1989. 6. sz. 444^52. [Polgár vagy alattvaló, Mutasd a sze­ med, A meghatározatlan védelme] K. Gy.: Ideje van a kimondásnak, és ideje van a formálásnak. (Filmszemle, 1989) = Filmv 1989. 4. sz. 2-5. BALOG István-GÁBOR Kálmán: HATALMAT - cserébe a szabadságért? Reflexiók K. Gy.-Szelényi Iván könyvéhez. = SzegE 1989. 17. sz. 8. [Az értelmiség útja az osztály­ hatalomban] ESZÉKI Erzsébet: Szeretek normális lenni. = Kort 1989. 12. sz. 11 l - l 19. [Interjú] FILIPPINYI Éva: Beszélgetés Közép-Európáról Konrád Györggyel és Mészöly Miklós­ sal. = Vig 1989. 11. sz. 858-863. KOCSIS L. Mihály: Mit várok a könyvkiadástól? Válaszol: K. Gy. író. = AKönyv 1989. 3. sz. 73-80. NÁDOR Tamás: K. Gy.: A cinkos. = Könyvvilág 1989. 5. sz. 5. [Interjú] Önarckép - befejezetlen. Konrád Györggyel beszélget Rangos Katalin. = Kr 1989. 7. sz. 16-20.

135 TAMÁS Attila: A folytatás és az átmenet regénye. K. Gy.: A cinkos. = Alf 1989. 10. sz. 79-82. VERES András: Látogató egy cinkosnál. = 2000 1989. 8. sz. 60-63. KORMOS ISTVÁN BALÁZS Mihály: K. I.: Őmiatta vagyok, aki vagyok. (írók ifjúsága, írók iskolái.) = Köznevelés 1989. 24. sz. 19-21. FODOR András: K. I. bolyongásai. In: HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 482^192. PINTÉR Lajos: A vadszeder útján. A Kormos-egyetem. 108-120. - Kormos prózája. (K. L: A vasmozsár törője alatt.) 121-128. SZAKOLCZAY Lajos: Örökös itthonlét. K. I.: N. N. bolyongásai. In: Sz. L.: Ötágú síp. 125-131. KORNIS MIHÁLY K. M.: A félelem dicsérete. Próza, esszé, kritika. Szépirodalmi, Bp., 1989. 225 1. BALASSA Péter: K. M. tragikus karneváljai. In: B. P.: A másik színház. 164-170. FÖLDES Anna: A lelkiismeret dicsérete. Beszélgetés Kornis Mihállyal. = NőkL 1989. 29. sz. 8-9. P. MÜLLER Péter: A drámai cselekménymozgatás dilemmái. (Egy formaprobléma és megoldása Bereményi, Nádas, Spiró és Kornis drámáiban.) = Je 1989. 5. sz. 484-494. KÓS KÁROLY HUSZÁR Sándor: K. K. titka. In: H. S.: Irodalom a ködben. 316-322. Lelkek párbeszéde. Egy K. K.-levélről. (Közli Féja Géza.) = Kort 1989. 1. sz. 85-92. [Kolozsvár, 1976] SZAKOLCZAY Lajos: K. K., a reneszánsz ember. In: Sz. L.: Ötágú síp. 9-27. KOSSUTH LAJOS Az agg Kossuth és Napsugár. (K. L. leveleinek szövegét gond., jegyz. Ugrin Aranka. Zeyk Sarolta naplójának szövegét gond., jegyz. Furkó Zoltán. Mutatók Ugrin Aranka.) Szépirodalmi, Bp., 1989. 194 1. ALBERT Gábor: Vád vagy magamentség? Gondolatok a Kossuth-emigrációról. In: A. G.: Szétszóratás után. 101-112. HERMANN Róbert: Kiadatlan Kossuth- és OHB-iratok 1848-ból. = HK 1989. 2. sz. 223-239. [Oszágos Honvédelmi Bizottmány] Kossuth Cegléden, 1848. (Összeáll. Reznák Erzsébet.) Kossuth Múzeum, Cegléd, 1989. 13 1. K. L. iratai, 1837. május-1840. december. Hűtlenségi per, fogság, útkeresés. (Sajtó alá rend. Pajkossy Gábor.) Akadémiai, Bp., 1989. 705 1., 8 t. (Magyarország újabbkori történetének forrásai) (K. L. összes munkái 7.) SPIRA György: Formáljunk-e Kossuthból bűnbakot? = Kr 1989. 3. sz. 9. [Fáy István: Tavaszi reménység c. írása kapcsán. Kanadai Magyarság, 1989. márc. 12.]

136 SPIRA György: Kossuth és alkotmányterve. Csokonai, Debrecen, 1989. 89 1. (Haza és haladás) [A függelékben K. L. alkotmánytervezete és Irányi Dániel két levele] KOSZTOLÁNYI DEZSŐ BALOG József: A haikuk Kosztolányija. = SzegE 1989. 16. sz. 5. DÉR Zoltán: Egy új életrajz elemei. (A Kosztolányi család levelezéséről.) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 46-76. EÖRDÖGH Tünde: K. D. Üllői-úti fák című költeményének elemzése. = Mtan 1989. 13. sz. 82-91. GÁSPÁR! László: Meditáció a létről. (Retorikai jegyzetek K. D. „Halotti beszéd" című verséhez.) = MNy 1989. 2. sz. 208-212. HIMA Gabriella: The best Hungárián növel of the inter-war period. (Dezső Kosztolányi: Édes Anna.) = ALitt 1989. 1-2. sz. 49-78. KIRÁLY István: K. D. és a Monarchia. In: K. I.: Útkeresések. 131-139. LATOR László: A Kosztolányi-dallam. = Kort 1989. 5. sz. 130-136. MAGYARLAKI Józsefhé: Kosztolányi névválasztása novelláiban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 303-306. MARKÓ Béla: K. D.: Akarsz-e játszani? In: M. B.: Olvassuk együtt. 102-106. NEMES NAGY Ágnes: K. D.: Boldog, szomorú dal. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 166-182. POSZLER György: A homo ludens hősiessége. (Öt vonás Kosztolányi arcképéhez.) In: P. Gy.: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. 323-336. RAJSLI Ilona: A „semmi" birodalmából kirekesztve. K. D.: Nero, a véres költő. = Híd 1989. 5. sz. 590-605. RÉZ Pál: K. D. tizenhárom ismeretlen levele. = Holmi 1989. 2. sz. 192-201. SCHELKEN Pálma: Kosztolányi jegyzeteit nézegetve... = ÚjEmb 1989. 1. sz. 3., 6. SEBÉNÉ MADÁCSY Piroska: Kosztolányi és Sauvageot. = Hitel 1989. 15. sz. 53. SZABÓ Zoltán: A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Alexandru Macedonski és K. D. prózájában. = NylrK 1989. 2. sz. 107-122. SZÖRÉNYI László: Kosztolányi regényeinek motiváló tényezői. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." 230-249. TÚRI Márta: Kosztolányi Nero, a véres költő című regényének motívumrendszere. = Híd 1989. 5. sz. 606-626. VATI PAPP Ferenc: „Menj, kisgyerek... A te utad a végtelenbe visz..." K. D. (18851936). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 160-169. ZÁGONI Ervin: Kosztolányi és Tolsztoj. = It 1989. 3. sz. 484-515. KO VÁCS ANDRÁS FERENC MARKÓ Béla: Don Quijote igazsága. = IgSzó 1989. 9. sz. 259-262. KOVÁCS IMRE K. I.: A néma forradalom. A néma forradalom a bíróság és a parlament előtt. (Sajtó alá rend., vál., utószó Erdész Ádám.) Cserépfalvi-Gondolat-Tevan, Bp., 1989. 314 1. (Magyarságismeret)

137 BORBÁNDI Gyula: Cselekedte azt, amit lehetséges volt. Az emigráns K. I. = Hitel 1989. l.sz. 58-61. K. I. emlékezete. = Életünk 1989. 1-2. sz. MIKITA István: Emlékezés Kovács Imrére. 92-94. - TÓTH Pál Péter: K. I. és a ma­ gyar parasztság jövője. 95-103. - ERDÉSZ Ádám: Társadalomkutatás, modernizáció, politika. (K. I. magyarországi pályája.) 104-114.; [ Látóh 1989. 5. sz. 190-210.] VALUCH Tibor: Sors és történelem. K. I. pályája 1945 után. 115-121. LENCSÉS Ferenc: Mit köszönhetek Kovács Imrének? = Hitel 1989. 7. sz. 52. TÓTH Pál Péter: Önvád és remény. K. I. az emigrációban. = História 1989. 6. sz. 22-24. KOVÁCS ISTVÁN CSONTOS János: „Nem szeretném önmagamat ismételni." Beszélgetés Kovács István­ nal. = Napj 1989. 1. sz. 15-17. V. KOVÁCS SÁNDOR S. SÁRDI Margit: Egy tudós a mezőberényi temetőben: V. K. S. 1931-1986. = BékésiÉ 1989. l.sz. 87-89. KOVÁCS VILMOS „Lépteimet piros öklű plakátok vigyázták." Dokumentumok Kovács Vilmosról. (Szerk., közli M. Takács Lajos.) = Alf 1989. 6. sz. 30-35. KÖLCSEY FERENC BALÁZS Mihály: K. F. (1790-1838). „Hass, alkoss, gyarapíts..." In: B. M.: Forrásvidék. 273-282. CSAPLÁROS István: K. F. és az 1830-31. évi lengyel felkelés vagy K. F. és a lengyel kérdés (1831-1834). = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 2. sz. 175-186. JOLSVAI András: Kölcsey, a kritikus és az olvasóközönség. = It 1989. 2. sz. 296-309. KOVÁCS Sándor Iván: „Nyújts feléje védő kart." = ÚjT 1989. 18. sz. 19. KOVALOVSZKY Miklós: A Hymnustól a Himnuszig. = NyéK 74. sz. 1989. 79-80. KULIN Ferenc: Kölcsey vallásbölcselete. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 59-77. LUKÁCSY Sándor: Kölcsey Mohácsa. = Úí 1989. 12. sz. 72-76. MARNO János: Képzelt Barátom! Olvasói levél Kölcsey s magunk ürügyén. = Ttáj 1989. l.sz. 26-29. SZABÓ G. Zoltán: Kölcsey egy ismeretlen országgyűlési üzenete. = ItK 1989. 1-2. sz. 152-153. [A Lánchíd építésének ügyében] SZÖRÉNYI László: A Hymnus helye a magyar és a világirodalomban. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." 29-35. KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR *LE CALLOC'H, Bemard: Addendum á la liste des écrits d'Alexandre Csorna de Kőrös. = AOH 1988. 2-3. sz. 321-324.

138 LE CALLOC'H, Bemard: A kálvinista K. Cs. S. = Confessio 1989. 2. sz. 75-87. LE CALLOC'H, Bernard-BATÁRI Gyula: K. CS. S., a Bengáliai Ázsiai Társaság könyvtárosa. = MKsz 1989. 3. sz. 299-305. PRESITS Antal: Körösi Csorna Emlékhely, Szécsény. Nógrád Megyei Múzeumok Igaz­ gatósága, Salgótarján, 1989. 12 1. KÖVY SÁNDOR K. S.: A' magyar törvények rövid summája. A' gyermekek' számára. (Szerk., sajtó alá rend. Csorba Csaba.) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár-Magyar Történelmi Társulat, Miskolc, 1989. 76 1. [Eredeti kiadása: Wéber, Pozsony, 1798.] KRASSÓ MIKLÓS EÖRSI István: Búcsú egy naiv embertől. (Aki nem volt naiv, csak schilleri értelemben.) In: E. I.: Bedobom a törülközőt. 88-101. KRASZNAHORKAI LÁSZLÓ *KIBÉDI VARGA Áron: Postmoderne literatuur in Hongarije. N. a. v. „Diabolische tangó" van László Krasznahorkai. In: Hongaarse literatuur. 1987. 3-5. KRIZA JÁNOS FARAGÓ József: K. J. versei „kisebb gyermekek számára". = KerMagv 1989. 4. sz. 242-245. KRÚDY GYULA K. Gy.: Ady Endre éjszakái. (Sajtó alá rend., utószó Fábri Anna.) Helikon, Bp., 1989. 170 1., 24 t. K. Gy.: Irodalmi kalendáriom. írói arcképek. (Vál., szöveggond. Barta András.) Szépiro­ dalmi, Bp., 1989. 674 1. (K. Gy. művei) BALÁZS Mihály: K. Gy.: Ahol a gyermekkori őszök és az ifjúkori tavaszok elrepültek felettem. írók ifjúsága, írók iskolái. = Köznevelés 1989. 16. sz. 23-25. BALÁZS Mihály: K. Gy. (1878-1933). „... ó gyermekkori őszök és ifjúkori tavaszok". In: B. M.: Forrásvidék. 285-303. FÖLDESI József: Krúdyval a Kéhliben. = ÚjT 1989. 1. sz. 22. NEMESKURTY István: A vörös postakocsi elfeledett utasai. Egy radikális-baloldali költői kör Krúdy regényében. In: Látkép a hegyről. A Nagy Lajos Irodalmi Társaság antológiája. 378-390. J. SOLTÉSZ Katalin: K. Gy. névadása. = Nyr 1989. 4. sz. 452-464. SZIRÁKY Judit: Töltött libacomb Krúdy módra. K. Gy. emlékének. = Él 1989. 51-52. sz. 28. SZŐNYEI Tamás: Ó, Buda! Szindbád legutolsó utazása. = MIfj 1989. 1. sz. 42^13. SZÖRÉNYI László: Bécs szimbolikus szerepe Krúdy műveiben. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." 222-229.

139 Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. EŐRY Vilma: A Szindbád-novellák stílusa. 261-272. - PORKOLÁB Judit: A tél kulcsszó szerepe néhány Krúdy-regényben. 273-288. - RAISZ Rózsa: Mondatszerke­ zeti jellemzők gyakorisági vizsgálata Petelei-, Kaffka- és Krúdy-novellákban. 317338. _ THURÓCZY Kamill: A 10-es és 20-as évek nevelési viszonyainak képe K. Gy. publi­ cisztikai írásaiban. = BpNevelő 1989. 1. sz. 18-23. KUKORELLY ENDRE „A Forma teszi Isten képévé az egészet." Keresztury Tibor beszélgetése Kukorelly End­ rével. = Alf 1989. 9. sz. 55-66. MÉSZÁROS Sándor: Mert hátha válaszol. K. E. költészete. = Alf 1989. 9. sz. 66-69. MÉSZÖLY Miklós: A valóság édességéről. In: M. M.: A pille magánya. 108-111. KUNCZ ALADÁR HUSZÁR Sándor: A fekete barát nyomában. Tűnődés Kuncz Aladárról. In: H. S.: Iroda­ lom a ködben. 130-172. KUNSZABÓ FERENC BERTHA Bulcsú: Álmaimban még rab voltam. Beszélgetés Kunszabó Ferenccel. = Újldő 1989. 9. sz. 24-28. LACKNER KRISTÓF *L. K.: Florilegus Aegyptiacus in agro Semproniensi. Maiestatis Hungáriáé aquila. 1-2. (Közli Kőszeghy Péter. A mellékletben Kovács József László tanulmánya.) MTA Iro­ dalomtudományi Intézete-Akadémiai, Bp., 1989. 88, 39 1. (Bibliotheca Hungarica antiqua 19-20.) [Hasonmás kiadás] LADÁNYI MIHÁLY MÁTYÁS István: A nyugtalan, zaklatott élet vonzotta és izgatta. (Vallomás.) = Ezredvég 1989. 1-2. sz. 63-65. SIMOR András: Csurgó és Csemő. = Él 1989. 1. sz. 10. [Csokonai Vitéz Mihály és L. M.] LADIK KATALIN SZAKOLCZAY Lajos: Mítosz és példázat. L. K.: Mesék a hétfejű varrógépről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 233-238. LAJTA KÁLMÁN Nekr. Domokos Mátyás = Él 1989. 40. sz. 7.

140 LAKATOS DEMETER SZABÓ T. Ádám: L. D., a legkeletibb magyarság kettős kötődésű költője (1911-1974). = Nyr 1989. 3. sz. 306-313. LANTOS LÁSZLÓ FEKETE J. József: Hadiállapotban. L. L. verseiről. = Életünk 1989. 12. sz. 1092-1094. LÁNYISAROLTA DÉR Zoltán: L. S. zsengéi és naplója. (Próbatétel.) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 8797. LÁSZLÓFFY ALADÁR KÁNTOR Lajos: Korok papírformája. L. A. műhelyében. In: K. L.: Birtokon belül? 95109. [Interjú] PINTÉR Lajos: „Nyugtalanító történelemóra." L. A. költészetéről. In: P. L.: A vadszeder útján. 175-188. LÁSZLÓFFY CSABA BALOGH József: A költészet fiatalsága. = AHét 1989. 22. sz. 5. KÁNTOR Lajos: Vasfogak próbája. = Utunk 1989. 20. sz. 2. LATOR LÁSZLÓ ALFÖLDY Jenő: A definíciók természete. L. L.: Fellobban, elhomályosul. In: A. J.: Rend a homályban. 166-172. LÁZÁR BÉLA BORI Imre: Öten a naturalizmusról. L. B. In: B. I.: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 30-34. LÁZÁR ERVIN NÓVÁK Gábor: A tanárt a saját meggyőződése vezesse a magyarázatban! Beszélgetés Lázár Ervinnel. = Köznevelés 1989. 16. sz. 17-18. SZAKOLCZAY Lajos: Hová megy a KORMOS PISTA gőzhajó? Tandori Dezső, L. E., Mándy Iván és Gyurkovics Tibor meseregényeiről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 512-524. LENGYEL BALÁZS BODNÁR György: Pályatörténet esszékben elbeszélve. A hetvenéves L. B. válogatott esszéi. = ÚI 1989. 4. sz. 101-104. [Zöld és arany]

141 HORVÁTH Tamás: Minél fiatalabb, annál pesszimistább. = ÚjT 1989. 46. sz. 26. [Interjú] LENGYEL JÓZSEF L. J. börtönből írt levelei. (Közli Lengyel Tatjána.) = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 335-356. [21 levél családjához, 1940-1954 között] L. J. noteszeiből, 1955-1975. (Vál., sajtó alá rend., előszó Major Ottó.) Magvető, Bp., 1989.682 1. JÓZSEF Farkas: Erkölcs és hivatástudat. L. J. németországi évei. 252-267. - L. J. helye a magyar szocialista irodalomban. 321-346. MAJOR Ottó: A megtalált út. Egy forradalom prelúdiuma. 70-73. - A hitvalló L. J. 195-199. - Mire ösztönöz L. J.? 200-202. - „A napló nem az én műfajom..." Még egyszer a naplóíró Lengyel József­ ről. 431-437. - L. J. naplójából. [Szövegközlés] 438-471. - Jegyzetek Szibériából. L. J. kockás füzetei. 472—475. - Utolsó erőfeszítés. 476-482. - Monoszlói elégia. Len­ gyel Józsefre emlékezve. 483^188. MOLNOS Lajos: Búcsúzó. = Utunk 1989. 22. sz. 4. SÁNDOR Iván: Az (al)világjárás fragmentumai. L. J. noteszlapjairól. = Ttáj 1989. 10. sz. 11-17. SÁNDOR Iván: Az alvilágjárás stációi. = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 327-334. [SCHMIDT József] S. J.: Egy Magyarországon ismeretlen L. J.-írás. = ÚjFo 1989. 4. sz. 101. [Három martinkemence] SCHMIDT József: A szocializmus torzulásainak elemzési kísérlete L. J. műveiben. = ÚjFo 1989. 4. sz. 94-100. SZTÁRAY Zoltán: Elévült-e a tartozás? = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 403^108. [L. J.: Szembesítés] LENGYEL MENYHÉRT FEUERSTEIN Emil: L. M. (1880-1974). In: F. E.: Egy marék virág 3. 145-150. LENGYEL PÉTER MÉSZÁROS Sándor: Az apának és fiúnak. L. P.: Macskakő. = Alf 1989. 10. sz. 82-86. RANDÓTI Sándor: Valamennyi klasszikus legény. L. P.: Macskakő. = Je 1989. 10. sz. 906-910. SZÖRÉNYI László: Homo paleohungaricus. = Hitel 1989. 12. sz. 62. LEZSÁK SÁNDOR DÉRCZY Péter: Vonzás és választás. 3. L. S.: Fekete felhő, teafű. = Je 1989. 7-8. sz. 751-754. LISZT FERENC L. F. válogatott levelei. 1. köt. Ifjúság, virtuóz évek, Weimar. 1824-1861. (Vál., ford., jegyz. Eckhardt Mária.) Zeneműkiadó, Bp., 1989. 302 1.

142 LÁSZLÓ Ferenc: Klavír és koboz. Tények, értelmezések és föltevések L. F. 1846-47-es hangversenyútjával kapcsolatban. Kriterion, Bucuresti, 1989. 126 1., 24 1. kottamellék­ let. LŐRINCZI LÁSZLÓ BARABÁS István: L. L. íróasztala. = AHét 1989. 4. sz. 6-7. [Interjú] SZÁSZ János: A kötelességek embere. = IgSzó 1989. 2. sz. 184-185. LUKÁCS GYÖRGY L. Gy.: Megélt gondolkodás. Életrajz magnószalagon. (Az interjúkat készítette Eörsi István, Vezér Erzsébet. Szerk. Eörsi István.) Magvető, Bp., 1989. 333 1. L. Gy.: Zur Kritik der faschistischen Ideologie. (Nachwort von László Sziklai.) AufbauVerlag, Berlin-Weimar, 1989. 463 1. (Dokumentation, Essayistik, Literaturwissenschaft) AMBRUS János: L. Gy. 1956-ban. = Vil 1989. 5. sz. 321-325. *ARISTARCO, Guido: „L'espressione del pensiero nelle opere cinematografiche." György Lukács e l'arte del cinema. = RSU 3. sz. 1988. 84-93. BESSENOV, Boris Nikolaevic-NARSKIJ, Igor Sergeevic: D'erd' Lukac. Mysl', Moskva, 1989. 171 1. ÉLES Csaba: Tradíciók és teoretikusok: Fülep és Lukács. = It 1989. 4. sz. 641-663. FEHÉR Ferenc: Ismeretlen interjú Lukács Györggyel 1968-ból. 1-2. = TársSz 1989. 6. sz. 59-75.; 7. sz. 62-74. GYERTYÁN Ervin: A filozófia csapdája. = Él 1989. 17. sz. 4., 8. HÁRS György Péter: A folytonosság zárványai L. Gy. esztétikájában. = Kr 1989. 1. sz. 32-33. Hungary and European civilization. MARCUS, Judith: Thomas Mann and Georg Lukács. 379-398. - SANDERS, Iván: Lukács and Hungárián literature. 399^410. - STERN, Laurent: Georg Lukács on narrating and describing. 411—427. - ROCKMORE, Tom: Lukács and Marxist history of philosophy. 429-447. - ALMÁSI Miklós: György Lukács and the crisis of European culture. 467-480. ILLÉS László: Objektivitás és szubjektivitás a lukácsi realizmuselméletben. = Szí 1989. 3. sz. 136-141. JÓZSEF Farkas: Forradalom és etika. L. Gy. 1919-es etikája és annak hatása az újabb magyar irodalomra. In: J. F.: Erkölcs és hivatástudat. 105-123. KIRÁLY István: György Lukács' Monarchiebild. = ALitt 1989. 1-2. sz. 3-12. KIRÁLY István: L. Gy. „Ady-vonala". In: K. I.: Útkeresések. 91-105. KIRÁLY István: A Lukács-modell. L. Gy. és Zsolt Béla vitája. 1-2. = Kr 1989. 7. sz. 24-26.; 8. sz. 20-23. KIRÁLY István: A Történelem és osztálytudattól az Ontológiáig. L. Gy. szellemi­ erkölcsi életrajzához az Ontológia román nyelvű kiadása kapcsán. = Kor 1989. 8. sz. 627-632. LIFSIC, Mihail-SZIKLAI László: Moszkvai évek Lukács Györggyel. (Ford., interjú Farkas János László. Előszó, jegyz. Sziklai László.) Gondolat, Bp., 1989. 214 1. Lukács Györgyről. = MFilSz 1989. 5. sz.

143 PERECZ László: „Gyönyörű víziója egy igazán emberi világnak." (L. Gy. 1919-es kommunizmus-képéről.) 535-549. - KONCZ Ilona: „A fiatal Hegel" - 50 év után. (Kritikai észrevételek Lukács könyvéhez.) 550-563. - R1PP Zoltán: L. Gy. és az ideo­ lógiai frontok 1946-49. 564-603. - KARIKÓ Sándor: A lukácsi Ontológia és a for­ mációelmélet viszonyáról. 604-617. - SZABÓ Tibor: Eszmei mozzanat és szubjektív tényező a késői Lukácsnál. 618-630. - L. Gy.: A Kína és a Szovjetunió közötti vitáról. Elméleti-filozófiai megjegyzések, 1963. (Ambrus János bevezetőjével.) 631-654. MEZEI György: Centenáriumi fejezetek Lukácsból. 655-676. - MESTERHÁZI Mik­ lós: Lukács és utókora. 677-683. Lukács-aktuell. (Hrsg. von László Sziklai.) Akadémiai, Bp., 1989. 535 1. [Az 1985. ápr. 17-19-én az MTA, a Művelődési Minisztérium és a Párttörténeti Intézet által rendezett konferencia előadásai.] MAN, Paul de: L. Gy.: A regény elmélete. = Kr 1989. 1. sz. 31-32. P. MÜLLER Péter: Bahtym és Lukács. A „kronotoposz" és az „élettény" mint müfajépítö kategória. = Je 1989. 10. sz. 969-972. *SCHOBERT, Kürt: Anreger einer phanomenologischen Literatursoziologie? = Neue Deutsche Hefte (Berlin-Mesungen) 1988. 3. sz. 464-481. SOUAG, Mostefa: The theory of literary genres in George Lukacs. University of Michigan, Ann Arbor, 1989. 7, IV, 57 1. [Disszertáció] SZABÓ Tibor: Lukács Itáliában - 1956. = Kr 1989. 1. sz. 29-30. SZABÓ Tibor: Lukács végleges hazatérése: 1957. = Kr 1989. 11. sz. 34-35. Taskent, 1942-Moszkva, 1945. L. Gy. levelei Révai Józsefhez. (Közli Urbán Károly.) = Kr 1989. 1. sz. 26-29. [Öt levél] Újra itthon. Eörsi István interjúja Lukács Györggyel. = TársSz 1989. 4. sz. 55-78. VEZÉR Erzsébet: Bartók és Lukács. = ÚjLátóh 1989. 1. sz. 129-130.; Hozzászólás: HATÁR Győző = uo. 130-131. MÁCSJÓZSEF CZINE Mihály: Temetőkapu. (M. J. regényéről.) = Hét 1989. 6. sz. 10. MADÁCH IMRE BÁRDOS József: Arany és Madách. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 355-381. BÁRDOS József: Hét kérdés Madáchról és Az ember tragédiájáról. = It 1989. 3. sz. 469-483. BELIA György: Idill és tragédia. A nógrádi dombok között. In: HATVÁNY LajosGINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 538-544. CECCATELLI, Stefano: Kepler platonizmusa M. I. műveiben. = Úí 1989. 2. sz. 97-101. FRIED István: „... majd az élet korlátozza önmagát." Az ember tragédiája haláltáncjele­ netének magyarázatához. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. 147-160. HORVÁTH Károly: Az ember tragédiája és a korabeli kritika. = ItK 1989. 5-6. sz. 530-557. HORVÁTH Tamás: Az ember tragédiája - Rómában. = ÚjT 1989. 39. sz. 26. HUBAY Miklós: Madách Rómában 1-2. = Él 1989. 36. sz. 6.; 37. sz. 6. [Az ember tragédiája előadásáról] KELENVÁRY János: M. I. nyomában Alsósztregován. = ÉT 1989. 1. sz. 18-19.

144

KERÉNYI Ferenc: Szemközt M. I. szövegével. (Egy sajtó alá rendezés műhelynaplójá­ ból.) = Pal 1989. 2. sz. 76-84. KOLTAI Tamás: A Tragédia 1955-ös felújítása. 1-2. = Szính 1989. 4. sz. 43^18.; 5. sz. 43-48. MÁCS József: Madách és a csehszlovákiai magyarság. = Hét 1989. 45. sz. 6-7. NÉMETH Antal: Az ember tragédiája (1960). (Közli Koltai Tamás.) = Je 1989. 6. sz. 608-612. VATI PAPP Ferenc: „Hittem, kételkedtem, vágytam és lemondtam..." M. I. (1823— 1864). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 170-183. 125 éve halt meg M. I. - GÖRÖG Tibor = EvÉ 1989. 37. sz. 3. MAJOR OTTÓ M. O.: A megtalált út. Esszék, portrék, párbeszédek. Szépirodalmi, Bp., 1989. 495 1. MAJTÉNYI ERIK Szélrózsa. = ÚjT 1989. 36. sz. 16-17. MAKKAI LÁSZLÓ CSOHÁNY János: M. L., az egyházépítő. = RefL 1989. 51. sz. 6. Neki-. BataImre = ÉI 1989. 50. sz. 11.;-= ÉT 1989. 51. sz. 1625. MAKÓ PÁL SZÖRÉNYI László: M. P. levele Rogerius Boscovich-hoz. In: Tudóslevelek művelődé­ sünk külföldi kapcsolataihoz, 1577-1797. 135-141. MÁLYUSZ ELEMÉR JAKÓ Zsigmond: Búcsú Mályusz Elemértől. = Hitel 1989. 23. sz. 62-63. Nekr. Fabiny Tibor = EvÉ 1989. 39. sz. 3. MÁNDY IVÁN DAJKÓ Pál: Mándy olvasása közben. = SzegE 1989. 21. sz. 4. HORVÁTH Tamás: Ha volna egy mozdulat. M. I. a barátságról. = ÚjT 1989. 17. sz. 1819. [Interjú] RÓNAY László: M. I. világa. = Vig 1989. 3. sz. 202-203. SZAKOLCZAY Lajos: Hová megy a KORMOS PISTA gőzhajó? Tandori Dezső, Lázár Ervin, M. I. és Gyurkovics Tibor meseregényéről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 512-524. [M. I.: Arnold, a bálnavadász] MANNHE1M KÁROLY KALLÓS Miklós: Eszmék és értékek. (1-2.) = Kor 1989. 3. sz. 225-227.; 6. sz. 441^143.

145 KALLÓS Miklós: Jelentés és értelmezés. = Kor 1989. 10. sz. 767-769. LONGHURST, Brian: Kari Mannheim and the contemporary sociology of knowledge. Macmillan, Basingstoke-London, 1989. 202 1. MÁRAI SÁNDOR BARÁNSZKY László: In memóriám M. S. 1900-1989. = NyugMság 1989. 3^1. sz. 8. BOD Péter: Európa-csavargás. (Az Egy polgár vallomásai II. részének olvasása közben.) = SzegE 1989. 17. sz. 4. FONOD Zoltán: Malomkövek között. Emlékezés Márai Sándorra. = Hét 1989. 14. sz. 11. Búcsú Márai Sándortól. = Él 1989. 9. sz. SOMLYÓ György: Hommage á Márai. 14. - RÓNAY László: A magány végzete. 1415. - FRIED István: A dómépítő. 15. - HUBAY Miklós: Istenkísértő. 15. DALOS László: Apropó a Kalandról. = FSzM 1989. 15. sz. 15. [Bemutatója 1940. okt. 16-án a Nemzeti Kamaraszínházban] Ellenállok és különbözöm. M. S.-interjú 1937 tavaszán. (Riporter Lukács Gyula.) = OrszV 1989. 14. sz. 13. FRIED István: „De hol a sziget?" M. S. és a hűtlenné vált szavak. = Horizont 1989. 1. sz. 36^13. FRIED István: Kassa mint szellemi életforma. = Ttáj 1989. 8. sz. 50-58. FRIED István: Márai. = Mo 1989. 4. sz. 26. FRIED István: Történik Rómában valami? Márai-olvasás - tanulságokkal. = Él 1989. 30. sz. 11. FRIED István: Varázs - harmincnyolcszor. M. S. színműve. = SzínháztudSz 26. sz. 1989. 149-170. GYÁRFÁS Miklós: Honvágy. M. S. emlékének. = Él 1989. 13. sz. 11. HALÁSZ Péter: M. S. (1900-1989). = IrodÚjs 1989. 2. sz. 4-5. [HALDIMAN, Eva] E. H: Sándor Márai - ein Dichter des Bürgertums. = BpRundschau 1989. 10. sz. 10. Hommage á M. S. = Életünk 1989. 11. sz. HABSBURG Ottó: Egy európai drukker. A 80 éves Márai. 1001-1004. - M. S.: Napló 1983. 1005-1019. - POMOGÁTS Béla: Búcsú Magyarországtól. M. S.: Föld! Föld! 1020-1026. - VATAI László: M. S. naplói. 1027-1044. - RÓNAY László: Mítosz és emlékezet. 1045-1052. HUBAY Miklós: Márai hazatér. = ÚjT 1989. 47. sz. 21. In memóriám M. S. (1900-1989). = Üzenet 1989. 3. sz. HERCEG János: Halotti beszéd. 187-188. - MÁK Ferenc: Katedrálisunk volt. 189-190. JUHANI NAGY János: Márai hazajött. = Mo 1989. 47. sz. 27. MÉSZÁROS József: Márai kiadója. = Mo 1989. 28. sz. 27. [Újváry Sándor] NAGY SZ. Péter: A „polgárfeletti polgár" mítoszának megteremtője: M. S. In: N. Sz. P.: Citoyen portrék, 165-189. PÁRKÁNY László: Szerelem a romokon. M. S. és Tolnay Klári levelezése. = Délsziget 15. sz. 1989.22-25. [Öt levél és a Tíz vers c. költeményciklus közlésével, 1945-ből] RÓNAY László: A hazától búcsúzó Márai. = Fo 1989. 1. sz. 27-37. RÓNAY László: A régi Európa vége s az új sejtelme. M. S. „keresztútja". = ÚjFo 1989. 4. sz. 66-72.

146 RÓNAY László: A régi Európa vége, s az új sejtelme. M. S. a második világháború éveiben: Mágia, Az igazi, A gyertyák csonkig égnek, Sirály. = Napj 1989. 7. sz. 27-30. RÓNAY László: „A szegények iskolája." = Vig 1989. 9. sz. 670-672. RÓNAY László: A sztoicizmus menedéke. Az ideáljait kereső és újraértelmező Márai. = Úí 1989. 6. sz. 85-102. SCHÖPFLIN Gyula: M. S., 1900-1989. = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 137-143. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Végső üzenet a száműzetésből. = 2000 1989. 5. sz. 51-55. SZEKÉR Endre: Egy polgár halálára. Búcsú Márai Sándortól. = Napj 1989. 5. sz. 32-33. TÖRÖK Tmás: A kassai polgár hűsége. = ÚjT 1989. 14. sz. 18. Nekr. [Fábián László] f. 1. = FSzM 1989. 9. sz. 5.; Halász Péter = IrodÚjs 1989. 2. sz. 4 5.; Köröspataki Kiss Sándor = ÚjT 1989. 10. sz. 8.; Morvay László = Könyvvilág 1989. 4. sz. 14.; Pomogáts Béla = MHírek 1989. 6. sz. 5.; Román J. István = BécsiN 1989. 2. sz. 9.; T. Szőnyi Zsuzsa = KatSz 1989. 1. sz. 76-77.; Tüskés Tibor = ÚjEmb 1989. 21. sz. 6 . ; - = The Times 1989. febr. 27. MARKÓ BÉLA M. B.: Olvassuk együtt. Versmagyarázatok. Albatrosz, Bukarest, 1989. 150 1. GÉCZI János: A forma mint életlehetőség - esszé és példa. (M. B.: Friss hó a könyvön, c. művéhez.) = Fo 1989. 3. sz. 3-14. KÁNTOR Lajos: Zárt formában meglelt szabadság. Vissza- és előrelapozgatás Markó Bélával. In: K. L.: Birtokon belül? 111-126. [Interjú] MÁRKUS Béla: A törékeny lepkecsontváz. M. B. versei. In: M. B.: Magányos portyá­ zok. 271-280. MARKO VICS RODION FEUERSTEIN Emil: M. R. (1884-1948). In: F. E.: Egy marék virág 3. 242-250. MÁRKUS Béla: „Jobbról-balról üldözött..." Adalékok a „M. R.-ügy" mai állásához. In: M. B.: Magányos portyázok. 5-^15. MÁRKUS BÉLA M. B.: Magányos portyázok. Szépirodalmi, Bp., 1989. 296 1. (Zsebbe való kis könyvek) MARNO JÁNOS FOGARASSY Miklós: Vas, vér, jód. M. J. költészete. = Életünk 1989. 7. sz. 660662. KÁRPÁTI Kamii: Nyílt levél Marno Jánosnak. = Stádium 1989. 1. sz. 50-57. KIS Zoltán: A Zóna kutyája. Útmutató M. J.: A sátán kutyája című verséhez. = Pal 1989. 5. sz. 75-78.

147 MARSALL LÁSZLÓ KERESZTURY Tibor: Rögtönzött öröklétben. M. L. újabb verseskönyveiről. = Alf 1989. 3. sz. 78-81. MARTINKÓ ANDRÁS SZÖRÉNYI László: Martinkó. = Hitel 1989. 9. sz. 62. Nekr. Dékány Endre = ÚjEmb 1989. 8. sz. 6.; Sipos Lajos = Él 1989. 6. sz. 7.; Látóh 1989. 5. sz. 128-129.; Szörényi László = ItK 1989. 5-6. sz. 724-725. MÁRTON JÓZSEF MIKÓ Pálné: M. J. bécsi működése. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 430^133. MÁTYUS ISTVÁN A jó egészség megtartásának módjáról. Szemelvények M. I. Diaetetica valamint Ó és új diaetetica című műveiből. (Vál., utószó, jegyz. Szlatky Mária.) Magvető, Bp., 1989. 5181. (Magyar hírmondó) MÉCS LÁSZLÓ „A vízcsepp éneke." M. L. kéziratban maradt verseiből. (Közli Tóth Sándor.) = ÚjEmb 1989. 52. sz. mell. 7. MÉLIUSZ JÓZSEF BOGDÁN László: Az imaginárius kávéház. = IgSzó 1989. 8. sz. 167-169. BORCSA János: Éhe a teljességnek. Jegyzetek M. J. költészetéről. = Kor 1989. 2. sz. 91-93. CSÍKI László: Adalékok M. J. 80. születésnapjára. = Kort 1989. 2. sz. 141-143. HUSZÁR Sándor: A sors értelme - az értelem sorsa. Méliusz Józsefről. In: H. S.: Iroda­ lom a ködben. 284-308. KOVÁCS János: Egyszemélyes világkávéház. = IgSzó 1989. 2. sz. 18l-l84. POMOGATS Béla: író Közép-Európából. M. J. nyolcvanadik születésnapjára. = ÚjT 1989. 3. sz. 11. POMOGATS Béla: M. J. = NyéK 74. sz. 1989. 17-21. POMOGATS Béla: Sors és jelkép. A prózaíró M. J. = ÚjAur 1989. 1. sz. 46-58. SZÁVAI Géza: Megy a gőzös. - M. J. nyolcvanéves. = El 1989. 2. sz. 7. A 80 éves M. J. köszöntése. - BRASSAI-SIPOS András = MIfj 1989. 3. sz. 38. MENTES MIHÁLY [RÓNAY László] (r. L): M. M. versei elé. = ÚjEmb 1989. 50. sz. 6.

148 MESTER MIKLÓS SZTÁRAY Zoltán: M. M, 1906-1989. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 391-392. MESTER ZSOLT MÁRKUS Béla: A tárgyak regénye. M. Zs.: Koppantó. In: M. B.: Magányos portyázok. 182-189. MESTERHÁZI LAJOS MAJOR Ottó: Prométheusz-sors. A visszaemlékező M. L. In: M. O.: A megtalált út. 267-273. MÉSZÖLY DEZSŐ M. D.: Exhumált versek közt. = Hitel 1989. 17. sz. 57-59. [Kötetbe nem került verseiről] MÉSZÖLY MIKLÓS ALBERT Gábor: Caritas és kegyetlenség. In. A. G.: Szétszóratás után. 207-213. [M. M.: Film] Erkölcs és valóság határzónájában. A szavak hiteléről, az irodalompolitika szabványairól és tisztulásáról. Mészöly Miklóssal beszélget Brassai-Sipos András. = Látóh 1989. 3. sz. 145-148. [Első közlése: MIfj 1988. 50. sz.] FILIPPINYI Éva: Beszélgetés Közép-Európáról Konrád Györggyel és Mészöly Miklós­ sal. = Vig 1989. 11. sz. 858-863. M. M. irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia. (Összeáll. Jenéi László.) II. Rákó­ czi Ferenc Megyei Könyvtár, Miskolc, 1989. 106 1. *NÉMETH Sándor: De schaduwen en de zon. Miklós Mészöly's „Hongaarse novelle". In: Hongaarse literatuur. 1987. 9-12. SZENTESI Zsolt: A szép reménytelenség változatai. M. M.: Volt egyszer egy KözépEurópa. = Alf 1989. 10. sz. 75-78. SZÖRÉNYI László: Mi volt egyszer? = Hitel 1989. 20. sz. 62. TOKAJI András: Veszteglés a proszkeinónon. (M. M.: Film.) In: T. A.: Az elrejtett ér­ ték. 132-151. *VENTAVOLI, Giordano Bruno: Miklós Mészöly: Saulo. = RSU. 3. sz. 1988. 139-141. MEZŐ FERENC ALFÖLDY Jenő: A „kisember" vállalása. M. F.: Ikerbukfenc. In: A. J.: Rend a homály­ ban. 340-344. MIKES GYÖRGY HIDEGKÚTI Béla: M. Gy. posztumusz könyve. = IrodÚjs 1989. 1. sz. 17. [A szegények gazdagsága]

149 MIKES KELEMEN HOPP Lajos: M. K. Fleury-fordításai. = ItK 1989. 5-6. sz. 511-529. [Az Izraeliták szo­ kásáról. - A Keresztényeknek szokásairól] MIKÓ IMRE M. I.: Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Optimum, Bp., 1989. 23, 551 1. [Az 1944-ben Kolozsvárott, a Minerva által kiadott mű reprintje. Csatári Dániel előszavával] HUSZÁR Sándor: Aki előttünk járt. Mikó Imréről. In: H. S.: Irodalom a ködben. 356-361. MIKSZÁTH KÁLMÁN BALÁZS Mihály: M. K. (1847-1910). „A nemzeti lélek összeolvad a gyermek lelké­ vel..." In: B. M.: Forrásvidék. 305-315. CSÁKY Károly: Mikszáth Kálmánnal szülőföldjén. (1-3.) = Hét 1989. 23. sz. 10-11.; 24. sz. 10-11.; 25. sz. 10-11. HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom em­ lékhelyei. FÜSI József: A Sophianumtól a Sándor utcáig. 552-557. - M. JUHÁSZ Margit: A nógrádi és a szegedi táj fia. 558-562. ILLÉS György: Különös házasság. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 118-127. KMECZKÓ Mihály: A Mikszáth-bemutatók tapasztalatai a Magyar Területi Színházban. = ISzl989.2. sz. 192-203. Mikszáth és a századvég-századelő prózája. Balassagyarmat, 1987. október 1-3. (Szerk. Kovács Anna.) Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1989. 80 1. (Discussiones Nogradiensis 6.) [Előadások] WÉBER Antal: Mikszáth maximái. 5-10. - NAGY Miklós: Mikszáth írói névadása. 11-18. - PRAZNOVSZKY Mihály: M. K, a pályakezdő nógrádi újságíró. 19-35. REJTŐ István: A t. Házból karcolat-típus Mikszáth írói és publicisztikai szemléletének kialakulásában. 36-42. - IMRE László: Epikai ritmus és kicsinyítő emocionálisvitalisztikus valóságélmény a Szent Péter esernyőjében. 43-55. - SZÉLES Klára: M. K. és a múlt századi novellisztika. 56-66. - KMECZKÓ Mihály: A Mikszáthbemutatók tapasztalatai a Magyar Területi Színházban. 67-79. MIRTSE ÁGNES M. Á. = NyéK 75. sz. 1989. 98-99. MOCSÁR GÁBOR FEKETE Gyula: Búcsú Mocsár Gábortól. = Napj 1989. 2. sz. 17-18. KOCZOGH Ákos: M. G.: Szellem és századok. In: K. Á.: Debrecen vonzásában. 50-51. Nekr. Majoros Tibor = Ttáj 1989. 1. sz. 101-103.; Székelyhídi Ágoston = Alf 1989. 2. sz. 3-5.; Simon Zoltán = Alf 1989. 2. sz. 6-7.; - = Napj 1989. 1. sz. 2.

150

MOLDOVA GYÖRGY EÖRSI István: Bedobom a törülközőt. In: E. I.: Bedobom a törülközőt. 42-50. MOLNÁR FERENC LADJÁNSZKY Katalin: M. F. sikerdramaturgiája. = Műhely 1989. 4. sz. 49-53. MADARÁSZNÉ MAROSSY Ágnes: M. F. jelzőhasználata és szóképei Az ördög című vígjátékban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 222-230. MOLTER KÁROLY LÉVAY Botond: Debrecen és Erdély. M. K. levelei a debreceni Válasznak (1934). = ErdélyiT 1989. 3. sz. 25-26. TÓBIÁS Áron: Molter Károlynál - Marosvásárhelyen (1971). = OIvNép 1989. 2. sz. 131-143. [Interjú] MONOSZLÓY DEZSŐ Embereszményeim. Monoszlóy Dezsővel beszélget Dobos Marianne. = Ttáj 1989. 3. sz. 19-21. POMOGÁTS Béla: A mese szárnyán a lélek mélyvilágában. M. D. születésnapjára. = BécsiN 1989. l.sz. 10. MÓRA FERENC M. F.: Georgikon. Könnyes könyv. (Szöveggond. Vészits Ferencné.) Szépirodalmi, Bp., 1989. 2701. (M.F. müvei) PÉTER László: M. F. Városi Tanács, Kiskunfélegyháza, 1989. 187 1. RITTER András: Móra tanár úr hírlapíró iskolája. = MS 1989. 2. sz. 10. SÍK Sándor: M. F., a költő. In: S. S.: Szegedi klasszikusok. 11-20. MÓRICZ IDA RÁDICS Károly: Heten voltak. Varga-Móricz Ida. = Szivárvány 27. sz. 1989. 118124. MÓRICZ VIRÁG VARGHA Balázs: Virág, születésnapra. = Él 1989. 38. sz. 7. MÓRICZ ZSIGMOND M. Zs.: Riportok. 1. köt. 1910-1929. (Összegyűjt., szerk., szöveggond. Nagy Péter.) Szépirodalmi, Bp., 1989. 721 1. BORBÁS Lajos: M. Zs. öröksége. = Magyarok 1989. 4. sz. 108-116.

151

FRIED István: „Nyugat csapatjának keleti zászlója." M. Zs. és a XX. századi kelet­ közép-európai próza néhány kérdése. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. 181-193. HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. K. NAGY Magda: „Fehérre meszelt, kontyos ház." 580-582. -NAGY Péter: Tanuló­ évek és beérkezés. 583-588. - MÓRICZ Virág: M. Zs. lakásai. 589-596. „Lobogó szövétnek." M. Zs. és Szabolcs-Szatmár. Szöveggyűjtemény. (Összeáll., bev., jegyz. Margócsy József.) Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Nyíregyháza, 1989. 261 1. (Szabolcsi téka 9.) MÁRKUS Ferenc: M. Zs.: Árvácska. (Epikum és líraiság viszonya és funkciója a mű­ ben.) =Mtan 1989. 4-6. sz. 196-201. RÁDICS Károly: M. Zs., a Nyugat szerkesztője, 1929-1933. Móricz Zsigmond Megyei Könyvtár, Nyíregyháza, 1989. 401 1. (Szabolcsi téka 10.) G. SIN Edit: M. Zs. és Leányfalu. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 481-501. CS. SZABÓ Lajos: Képviselő-választás és M. Zs. Szeghalmon a harmincas években. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 306-318. SZATHMÁRI István: E-ző szavak Móricz Barbárok című novellájában. = MNy 1989. 2. sz. 225. VASZÓCSIK Vera: A humanista író. M. Zs. születésének 110. évfordulójára. = KárpátilgSzó 1989. júl. 1.4. VATI PAPP Ferenc: „Megtanítottak szenvedni... megacélozták a szívemet." M. Zs. (1879-1942). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 184-193. MÓZES ÁRON M. Á. árokszéli versei. (Közli Tarbay Ede.) = Liget 1989. 4. sz. 73-74. MÓZSI FERENC (Chicago) BOTLIK József: Vendégünk: M. F. = Él 1989. 12. sz. 7. [Interjú] MŰNK ARTÚR SZAKOLCZAY Lajos: A nagyravágyás torzképe. C. H. M. (Csáth Géza-Havas Emil-M. A.): A repülő Vucsidol. In: Sz. L.: Ötágú síp. 90-95. NÁDAS PÉTER N. P.: Ősképek képmásai. = Vig 1989. 10. sz. 776-782. ANGYALOSI Gergely: A hiány támasza. (N. P. „Játéktér" című kötetéről.) = Életünk 1989. 7. sz. 649-654. BALASSA Péter: Mitől messzire? N. P.: Évkönyv. = Je 1989. 12. sz. 1123-1131. BALASSA Péter: A másik színház. Opera és komédia. N. P. Takarítás-a. 123-140. - Történés, de nem történet. Kommen­ tár N. P. Találkozás című tragédiájához. 141-147. - Mindnyájan benne vagyunk. Kommentár N. P. Temetés című komédiájához. 148-152. - „Hiába üres, nem tág..." N. P.: Nézőtér. 153-163.

152 DÉRCZY Péter: Vonzás és választás 7. Én - Mi. (N. P.: Évkönyv.) = Je 1989. 12. sz. 1194-1199. ERDŐDY Edit: Az Emlékiratok könyvéig. N. P. müveiről. = Vig 1989. 2. sz. 106112. MEZŐ Ferenc: Elemi találkozások. Jegyzetek N. P. Évkönyvéről. = MV 1989. 9. sz. 11— 116. D. MOLNÁR István: Hamvas Bélától Nádas Péterig a „lengyel Nagyvilág"-ban. = Él 1989. 36. sz. 7. [Literatura na Swiecie, Varsó] P. MÜLLER Péter: A drámai cselekménymozgatás dilemmái. (Egy formaprobléma és megoldása Bereményi, Nádas, Spiró és Komis drámáiban.) = Je 1989. 5. sz. 484-494. PATO Attila: Az önismeret kérdései. Beszélgetés Nádas Péterrel. = SzegE 1989. 15. sz. 5. SOBOLEWSKA, Elzbieta: Konfesja przyjeta milczeniem. = Literatura na Swiecie 1989. l.sz. 174-177. T. TEDESCHI Mária: „A történés a burok: Isten benne ül." N. P.: „A Biblia és más régi történetek" című kötetének ürügyén. = Ttáj 1989. 3. sz. 99-104. NAGY FERENC CSONTOS János: Bemutatkozások: N. F. = Napj 1989. 4. sz. 30. NAGY GÁSPÁR ANTALL István: A költőt nem lehet leváltani. Beszélgetés Nagy Gáspárral. = MIfj 1989. 10. sz. 8-9. PINTÉR Lajos: Romokban a halánték. (N. G.: Halántékdob.) In: P. L.: A vadszeder útján. 229-232. SZAKOLCZAY Lajos: Töretlen gerincek kopogtatása. N. G. költészetéről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 271-288. ZIMONYI Zoltán: „Az idők közepén." N. G. verseiről. = VálaszÉvkönyv 1989. 1. sz. 115-120. NAGY ISTVÁN HUSZÁR Sándor: N. I. arca - önnön tükrében. In: H. S.: Irodalom a ködben. 240-283. NAGYKÁROLY GÖRÖMBEI András: Szigetmagyarság és szolidaritás. Jegyzetek N. K. új könyve ürü­ gyén. = Alf 1989. 3. sz. 63-67.; Látóh 1989. 6. sz. 168-174. NAGY LAJOS BALÁZS Mihály: N. L. (1883-1954). „... az ember szeretetre vágyik..." In: B. M.: For­ rásvidék. 317-330. JÁSZ Veronika-SŐTÉR István: Nagy Lajossal az ötvenes években. Kabdebó Lóránt interjúja. = Je 1989. 6. sz. 578-583.

153 Látkép a hegyről. A N. L. Irodalmi Társaság antológiája. (Szerk. Molnár Géza.) Magve­ tő, Bp., 1989. 494 1. MOLNÁR Géza: N. L. nyomdokain. 5-13. - TÓTH Gyula: N. L. 1934-es nagy utazá­ sa. 17-28. - KÓNYA Judit: író a pokolban. 61-62. - BÁRÁNY Tamás: N. L.: Kovácsjánosok. 99-101. - GERGELY Mihály: Napló Nagy Lajosról. Szigliget, 1985. június. 102-115. - GODA Gábor: Történeteim Nagy Lajosról. 116-133. HARSÁNYI Zoltán: N. L. stílusáról. 134-139. - TAMÁS Aladár: Az örök N. L. 142154. - TARJÁN Tamás: N. L. szobra. 155-158. - VARGA Csaba: A remekmű leveti álarcát. 159-174. - VÉBER Károly: A falu szerepe N. L. életművében. 175-197. VÉSZI Endre: A lázadó ember. 198-201. VÉBER Károly: A falu szerepe N. L. életművében. = It 1989. 1. sz. 63-83. NAGY LÁSZLÓ ALFÖLDY Jenő: A megmenekült mosoly. Humor és humanitás N. L. költészetében. In: A. J.: Rend a homályban. 140-154. ALFÖLDY Jenő: Profán ikon Nagy Lászlóról, egy verselemzés ürügyén. = Ttáj 1989. 12. sz. 86-92. [N. L.: Madárijesztő] CSOÓRI Sándor: N. L. háza. = Ttáj 1989. 7. sz. 57-59. CSOÓRI Sándor: Vodka és koszorú. = Hitel 1989. 8. sz. 2.; Látóh 1989. 7. sz. 124-126. [N. L.: Vodka zsubrovka c. kéziratos verséről] DOBÓNÉ BERENCSI Margit: N. L. tizenkét versének elemzése. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 228 1. FÁBIÁN László: Valaki tudja. = Hitel 1989. 21. sz. 36-37. GÖRÖMBEI András: Folklór-motívumok N. L. korai verseiben. = Je 1989. 4. sz. 391— 399. KÁLMÁN C. György: Mi a bajom Nagy Lászlóval? = 2000 1989. 9. sz. 48-52. Hozzászólás: GÖRÖMBEI András: Megjegyzések egy pamflethez. = Ttáj 1989. 12. sz. 93-101.; ALFÖLDY Jenő: N. L. - 2000-hez közeledve. = Él 1989. 37. sz. 7.; DOMOKOS Mátyás-ORBÁN Ottó: N. L. - 2000-ben. = MNapló 1989. 4. sz. 5. NAGY Gáspár: Emlékek - múltból, jövőből. = Fo 1989. 7. sz. 37. NAGY Gáspár: Széljegyzet Cogito úr testtartásához, Zbigniew Herbert és N. L. segítségével. (Pan Cogito o postawie wyprostowanej.) = Magyarok 1989. 3. sz. 810. PAPP Árpád: Izzó vastrón és izzó vaskályha. In: P. Á.: Hazai tükörcserepek. 10-16. SZAKOLCZAY Lajos: Adok nektek aranyvesszőt. N. L. összegyűjtött prózai írásai. In: Sz. L.: Ötágú síp. 428-434. TOLCSVAI NAGY Gábor: Az elrejtett metafora verse. N. L.: Ki viszi át a Szerelmet? = Nyr 1989. 3. sz. 326-331. VATI PAPP Ferenc: „Ott nevelődtem mesék és balladák közt..." N. L. (1925-1978). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 194-205. NAGY ZOL TÁN MIHÁL Y BOTLIK József: A tömeges restséget kellene leküzdenünk... Beszélgetés N. Z. M. kárpá­ taljai magyar íróval. = Napj 1989. 4. sz. 13-14.

154 NEMES NAGY ÁGNES N. N. Á.: „Elemi reményeink: szabadság, kenyér, demokrácia." = Alf 1989. 2. sz. AA-A6. N. N. Á.: Szó és szótlanság. Magvető, Bp., 1989. 6111. [Esszék, tanulmányok] ALFÖLDY Jenő: A megismerés költője. Bevezető Nemes Nagy Ágnesről. In: A. J.: Rend a homályban. 155-160. BÁRÁNYI Ferenc: A képzelet finom rezdülései. N. N. Á. versei olaszul. = Él 1989. 25. sz. 4. F. KOMÁROMI Gabriella: N. N. Á. esszéi. = Som 1989. 5. sz. 14-18. *TOGNELLI, Jole: Traducendo poeti ungheresi. Da Ágnes Nemes Nagy a Ferenc Ju­ hász. = RSU 3. sz. 1988. 102-107. VARGA Lajos Márton: N. N. Á. az Újhold-Évkönyvről. = Könyvvilág 1989. 8. sz. 4. [Interjú] VATI PAPP Ferenc: „... nagyon szerettem az iskolát..." N. N. Á. In. V. P. F.: Forrásvi­ dék 2. 206-216. NEMESKÜRTY ISTVÁN NAGY Lenke: „Édes hazám ... hadd legyek hűséges fiad!" Beszélgetés Nemesktirty Istvánnal. = RefL 1989. 52-53. sz. 6. ZÖLDI László: A múlt prófétája avagy A Nemeskürty-rejtély. Magvető, Bp., 1989. 283 1. ZÖLDI László: Nyakszegélyleffentyű. N. I. pályaképéhez. = Som 1989. 5. sz. 41^47. NÉMETH ANDOR ÚJLAKI Csilla: N. A. szürrealizmusa. = Dunatáj 1989. 4. sz. 24-32. NÉMETH ISTVÁN TOLNAI Ottó: A tenger színe. Németh Istvánról. = Híd 1989. 1. sz. 88-94. NÉMETH LÁSZLÓ N. L.: Életmű szilánkokban. Tanulmányok, kritikák, vallomások. 1-2. köt. (Szerk., sajtó alá rend., jegyz. Grezsa Ferenc.) Szépirodalmi, Bp., 1989. 671, 546 1. ( N. L. munkái) N. L.: Emelkedő nemzet. = Lit 1989. 1-2. sz. 235-237. [Első közlése: Irodalmi Újság, 1956. nov. 2.] N. L.: Napló-aforizmák. (Sajtó alá rend., tanulmány Lakatos István.) = Fo 1989. 7. sz. 5— 16.; Látóh 1989. 10. sz. 15-25. N. L.: Sorskérdések. (Szöveggond., jegyz. Grezsa Ferenc. Utószó Juhász Gyula.) Magve­ tő-Szépirodalmi, Bp., 1989. 852 I. (N. L. munkái) N. L.: Szigligeti napló. 1954. febr. 25. (Sajtó alá rend., tanulmány Lakatos István.) = Fo 1989. 12. sz. 1-5. N. L. és Vekerdi László levelezése. 1. = ÚjFo 1989. 6. sz. 44-62. [15 levél 1954-1959 között] ALBERT Gábor: A Mester korrigál. In: A. G.: Szétszóratás után. 214-259.

155 BAKONYI KOVÁCS István: „Gulyás Pál szobájában." Jegyzetek N. L. 1954-es tanul­ mányáról. = Juss 1989. 2. sz. 36-38. DÁVIDHÁZI Péter: Az „igazi" Shakespeare apostolai. Babits Mihálytól Németh László­ ig. = Úí 1989. 2. sz. 81-90. DÉR Zoltán: Perben a pusztulással. Artemisz Ninivében. (N. L.: Homályból homályba.) 134-143. - Szintetikus látásmód. (N. L.: Utolsó széttekintés.) 144-155. DOMOKOS Mátyás: Sajkódi Certosa. = Kort 1988. 10. sz. 140-144.; Látóh 1989. 1. sz. 113-119. FŰZI László: Az álomvilág vállalása: az Emberi színjáték időszaka. N. L. gondolkodása 1928-29-ben. = VálaszÉvkönyv 1989. 2. sz. 74-87. FŰZI László: A korszerűség vállalása. Kultúrkritika és kiútkeresés N. L. gondolkodásá­ ban (1930-1932). = Életünk 1989. 1-2. sz. 129-141. GARAJ Lajos: Az emberi üdvösség tragédiái. (N. L. regényeiről.) 1-2. = ISz 1989. 5. sz. 530-536.; 6. sz. 641-649. GREZSA Ferenc: A gondolkodás műfajai N. L. Tanújában. = Je 1989. 3. sz. 272276. GREZSA Ferenc: A jó szándék pártütése. N. L. „reformer" korszakáról. = Fo 1989. 6. sz. 78-81. GREZSA Ferenc: A Tanú. N. L. csongori útja. = Ttáj 1989. 12. sz. 78-82. GREZSA Ferenc: A Tanú irodalomszemlélete műfaji tükörben. = VálaszÉvkönyv 1989. 2. sz. 64-73. HEGEDŰS Lóránt: Nyitás a végtelenre. Ady Endre, József Attila, N. L. Szabadság Téri Református Egyházközség, Bp., 1989. 159 1. HERCEG János: Ella. = Fo 1989. 12. sz. 6-21. [N. L. felesége] IMRE László: Egy vígjáték jelentésváltozásai. N. L.: Harc a jólét ellen. = Ttáj 1989. 12. sz.83-85. KIRÁLY István: Útkeresések. Eszmei problémák N. L. müveiben 1945 előtt. 140-182. - Gondolatok a N. L.emlékszobában. [Hódmezővásárhely] 183-185. KOCSIS Rózsa: Mához szóló gondolatok. N. L. félszázados gondolatai. = Hitel 1989. 15. sz. 7-9. KŐHÁTI Zsolt: Irodalom a képernyőn. = Napj 1989. 5. sz. 38. [Az Égető Eszter tévévál­ tozatáról] KRISTÓ NAGY István: Égető Eszter képernyőn és könyvben. = Juss 1989. 2. sz. 70-73. KULCSÁR SZABÓ Ernő: N. L. '89. = Hitel 1989. 13. sz. 38-41. LAKATOS István: Árnyak (hamisítások?) N. L. körül. = Juss 1989. 2. sz. 67-69. LAKATOS István: N. L. betegsége és halála. TIT Komárom Megyei Szervezete-Új Forrás Szerkesztősége, Tatabánya, 1989. 88 1., 8 t. (Új Forrás füzetek 5.); ÚjFo 1989. 1. sz. 64-75.; 2. sz. 74-91.; 3. sz. 68-87. Levelek Németh Lászlótól. (Közli Katona Piroska.) = Fo 1989. 6. sz. 82-85. [Nyolc levél 1965-1968 között] MADARÁSZNÉ MAROSSY Ágnes: N. L. Széchenyi c. drámájának jelenetei a témaréma megoszlás tükrében. = Nyr 1989. 1. sz. 47-53. MONOSTORI Imre: Az „Ember és szerep": N. L. üdvösségharca a Tanúért. Egy különös önéletrajz. = Som 1989. 2. sz. 25-30.

156 MONOSTORI Imre: N. L. Tanú-korszakának korabeli fogadtatása. Magvető, Bp., 1989. 387 1. MÓNUS Imre: Németh Lászlóról - egy mondat ürügyén. = Juss 1989. 2. sz. 74-75. N. L., a pedagógus. = PedSz 1989. 11. sz. MÉSZÁROS István: N. L„ a pedagógus. 1057-1065. - VECSEY Beatrix: N. L. müveltségfelfogása. 1066-1072. - TORDÁNÉ HAJABÁCS Ilona: Pedagógushősök N. L. drámáiban. 1073-1080. NÉMETH Magda: Levelek apámnak. (Szerk., vál., jegyz. Németh Magda, Cs. Nagy Ibolya.) Csokonai, Debrecen, 1989.3111. NÉMETH Magda: A magyar oktatásügyi reform - N. L. gondolatai tükrében. = Hitel 1989. 22. sz. 34-36. ODORICS Ferenc: Gyászos irodalomtörténet? Nem-konzervatív elmélkedések N. L. regényeinek történeti helyeiről. = Juss 1989. 2. sz. 32-35. OLASZ Sándor: Gide- és Proust-inspirációk N. L. életművében. = Lit 1989. 3-4. sz. 499-527. Pártok és irodalom. N. L. írásai 1956-ból. (Közli Rainer M. János.) = História 1989. 1-2. sz. 58-60. SIPKA Sándor: Utam Németh Lászlóhoz. = Juss 1989. 2. sz. 27-31. SZABÓ György: A pedagógus N. L. = RefL 1989. 29. sz. 6. Válogatás N. L. Sipka Sándornak írt leveleiből. Sipka Sándor jegyzeteivel. (Közli Sipka Sándorné.) = Juss 1989. 3. sz. 99-106. [Nyolc levél 1956-1970 között] CS. VARGA István: Leltárkulcsot a világ összehányt szertárához. N. L. pedagógiai örök­ ségéről. = Napj 1989. 4. sz. 37-38. [Az 1988. nov. 26-án Csornán rendezett N. L.konferencia összefoglalása] CS. VARGA István: N. L. és „Vidék-Magyarország": Gödöllő. In: Kisvárosok Pest me­ gye irodalmi térképén. 123-132. VATI PAPP Ferenc: „... legerősebb és legállandóbb emlékeim a szilasiak..." N. L. (1901-1975). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 218-233. VÉRTES László: Emlékfüzérek Németh Lászlóról. = Som 1989. 3. sz. 54-59. ZIMONYI Zoltán: Öt közelkép. Tanulmányok Féja Gézáról, Németh Lászlóról és az irodalmi folyóiratszerkezetről. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács-Magyar írók Szövetsége, Miskolc, 1989. 191 1. NYÍRÓ JÓZSEF Ny. J.: Túlvilág küszöbén. = Alf 1989. 7. sz. 42-^16.; Látóh 1989. 9. sz. 127-133. BALOGH Júlia: Ny. J. búcsúja. = Ttáj 1989. 11. sz. 9-10. [Ny. J.: Utolsó ima] BARABÁS Tamás: Ki miben felelős? = Él 1989. 42. sz. 4. FÁY István: Ny. J. emlékére. (1889-1953) = Magyarok 1989. 6. sz. 67-73. HAJDÚ Demeter Dénes: Jézusfaragó ember a tisztítótűzben. Száz éve született Ny. J. = Alf 1989. 7. sz. 41-42.; Látóh 1989. 9. sz. 124-126. POMOGÁTS Béla: A havasok krónikása. Ny. J. írói pályája. = Alf 1989. 7. sz. 4 6 54. POMOGÁTS Béla: Ny. J. száz esztendeje. = NyéK 76. sz. 1989. 47-51. RÓNAI Zoltán: Székely író, spanyol ég. = Él 1989. 28. sz. 6-7. [Ny. J. utolsó napjairól] Hozzászólás: BARABÁS Tamás = El 1989. 29. sz. 2.; B. NYÍRÓ Ildikó = Él 1989. 33. sz. 2.

157 OLÁH GÁBOR Horváth János levelei Oláh Gáborhoz. (Közli Tóth Endre.) = It 1989. 1. sz. 105-111. [3 levél; 1910, 1917, 1925] KOCZOGH Ákos: O. G. regénye: Heten vagyunk. In: K. Á.: Debrecen vonzásában. 2628. OLTVÁNYI AMBRUS DÁVIDHÁZI Péter: O. A. emléke. = It 1989. 2. sz. 319-323. ORAVECZIMRE ALFÖLDY Jenő: Vázlat Oravecz Imréről. In: A. J.: Rend a homályban. 292-301. MARNO János: „Szoktattam magam a gondolathoz - életben maradni." O. I.: 1972. szeptember. = Je 1989. 1. sz. 78-82. ORBÁN BALÁZS SÁNDOR József: Báró O. B. élete és működése. In: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára 1. 235-243. ORBÁN OTTÓ ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. Ikarosz súg. O. O.: A visszacsavart láng. 229-238. - Lakható ház az Olümposzon. O. O.: A mesterségről. 238-243. EÖRSI István: Pamflet helyett. In: E. I.: Bedobom a törülközőt. 20-24. FÖLDES Anna: Vers - lábjegyzetekkel. = NőkL 1989. 44. sz. 13. [O. O.: Óda a közem­ berhez] OSVÁT ERNŐ KOCSÁNY Piroska: Az aforizma és O. E. In: Tanulmányok a századforduló stílustörek­ véseiről. 245-251. SÍPOS Lajos: Két könyv Osvát Ernőről. = It 1989. 1. sz. 151-156. [O. E. a kortársak között; O. E. élete és halála] OTTL1K GÉZA *ALFÖLDY Mari: Géza Ottlik: voorloper van nieuwe literatuur. In: Hongaarse literatuur. 1987. 16-17. LENGYEL Balázs: Ottlik Iskolája. = Kort 1989. 2. sz. 111-116.

158 NEUMER Katalin: Schweigen und dialogisches Verhaltnis in Géza Ottliks Die Schule an der Grenze. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 129-145. POSZLER György: Isten óvja a Trieszti-öblöt. (A 75 éves Ottlik Gézának.) In: P. Gy.: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. 405^109. ÖRKÉNY ISTVÁN Ö. L: Búcsú. Kiadatlan novellák. (Összegyűjt., sajtó alá rend. Radnóti Zsuzsa.) Szépiro­ dalmi, Bp., 1989. 209 1., 1 t. (Ö. I. művei) BALOGH Gábor: Örkény Pisti Gróznijban. Útibeszámoló egy vendégrendezésről. = Él 1989. 15. sz. 6. Kedves Vercors Úr! Ö. I. leveleiből. (Közli Radnóti Zsuzsa.) = Kr 1989. 7. sz. 22-24. [12 levél 1972-1975 között] KOSA László: Pisti a gyógyszertárban. Ö. I. a száműzetésben. Háttér, Bp., 1989. 171 1. MADARÁSZ Imre: Örkény Olaszországban. = Nagyv 1989. 10. sz. 1563-1564. [Ö. I.: Novelle da un minuto] PLÉH Csaba: Megnevezési stratégiák Ö. I. Egyperces novelláiban. = Pszichológia 1989. l.sz. 173-179. SZAKOLCZAY Lajos: Ö. I. átváltozásai. Portré egy novelláskönyv lapszélére. In: Sz. L.: Ötágú síp. 477^-87. ŰRLEY ISTVÁN BAKÓ Endre: Hol született Örley (Szunyogh?) István? = Alf 1989. 10. sz. 93-94. PÁKOLITZ ISTVÁN A 70 éves P. I. köszöntése. - Pomogáts Béla = Él 1989. 38. sz. 6.; Szeghalmi Elemér = ÚjEmb 1989. 37. sz. 6. PÁL CSABA CSONTOS János: Bemutatkozik: P. Cs. = Napj 1989. 5. sz. 25. PÁLINKÁS ISTVÁN UTASSY József: P. I. = MIfj 1989. 18. sz. 40. PÁLL LAJOS SZAKOLCZAY Lajos: Természeti ember, a lét törvényeivel. P. L. költészete. In: Sz. L.: Ötágú síp. 197-209.

159

PÁLÓCZI HORVÁTH ÁDÁM KISS László: Nints Kazinczy - nints... Kazinczy halála s feltámadása a Mindenes Gyűjtemény hasábjain 1789-ben. = Hét 1989. 28. sz. 10-11. [P. H. Á. búcsúver­ se] PALOTAI BORIS MAJOR Ottó: Meglátni és kimondani az igazságot. Palotai Borisra emlékezve. = Él 1989. 38. sz. 11. PALOTAI ERZSI MAJOR Ottó: Arcok fényben és homályban. P. E. könyvét lapozva. In. M. O.: A megta­ lált út. 186-189. PÁN Dl PÁL NÉMETH G. Béla: Egyoldalú arcképvázlat - egyoldalú emlékekből, a megértés vágyá­ val. = ÚÍ 1989.2. sz. 102-109. WÉBER Antal: Emlékezés Pándi Pálra. = It 1989. 2. sz. 310-319. PANEK ZOLTÁN P. Z.: Címvázlat. = Je 1989. 12. sz. 1162-1172. P. Z.: Hit(t)el. = Hitel 1989. 16. sz. 34-37. PAP KÁROLY Babits és P. K. (Szerk., jegyz. Téglás János.) Ságvári Nyomdaipari SzakközépiskolaAthenaeum Nyomda, Bp., 1989. 335 1. (A nyomdaipari szakközépiskola kiadványai) (Miniatűr könyvek) [Levelek, cikkek] BENEY Zsuzsa: P. K. Krisztusa. = Liget 1989. 4. sz. 59-62. SÁNDOR László: Két nyugatos író kapcsolata. = Él 1989. 47. sz. 4. [Babits Mihály ésP. K.] PARANCS JÁNOS ALFÖLDY Jenő: A kínos igazságok költészete. P. J.: Profán szertartás. In: A. J.: Rend a homályban. 223-228. „Az üdvösség biztos útját nem ismerem." Parancs Jánossal beszélget Koppány Zsolt (1986). =ÚÍ 1989. 8. sz. 66-73.

160 PÁSKÁN Dl GÉZA P. G.: Transzilván távlatok. (Naplójegyzet erdélyi bolyongóknak.) = Hitel 1989. külön­ szám, 44^19. HAJNAL László Gábor: Sorsos könyv... = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 261-263. [Az árnyékfejtők] LIPCSEY Ildikó: Erdélyi olvasónapló. = Fo 1989. 1. sz. 7.4-80. [P. G.: Az árnyékfejtők] PÁVEL ÁGOSTON HARMAT Béla: Csuka Zoltán és P. Á. balladafordításainak recepciójához. In: Irodalom­ történeti tanulmányok. 527-537. PÁZMÁNY PÉTER P. P. levele Pethő Gergelyhez. (Közli Szelestei N. László.) = ItK 1989. 4. sz. 438. [1621] ROSDY Pál: A katolikus egyházi levéltárak helyzetéről, Pázmány-konferencia rendezé­ séről... In: Egyháztörténeti Konferencia. 138-140. SZABÓ Ferenc: P. P. emlékezete. Egyháztörténeti konferencia Budapesten. In: Sz. F.: Szomjúság-forrás. 187-189. *VANTUCH, Anton: Zalozenie trnavskej univerzity. In: Trnavská univerzita v slovenskych dejinách. 1987. 44-68. PEÉRY REZSŐ CS. SZABÓ Annamária: „Malomkövek között." P. R. könyvének ürügyén. = Hitel 1989. 17. sz. 14-15. [Stuttgart, 1977] PETELEI ISTVÁN BORI Imre: A „helyi színek" erdélyi írója: P. I. In: B. I.: A magyar jrodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 118-134. HUSZÁR Sándor: Örökségem: az illúzió. Petelei Istvánról. In: H. S.: Irodalom a ködben. 34-52. RAISZ Rózsa: Mondatszerkezeti jellemzők gyakorisági vizsgálata Petelei-, Kaffka- és Krúdy-novellákban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 317-338. PÉTERFYJENŐ BÖGÖLY József Ágoston: P. J. írása Taine pszichológiai főművéről. = ItK 1989. 1-2. sz. 154-158. PETHŐ SÁNDOR KARDOS József: Politikus, történész, publicista P. S. = História 1989. 1-2. sz. 46^19.

161 PETŐFI SÁNDOR ASZTALOS István: Petőfi aszódi iskolája. Petőfi Múzeum, Aszód, 1989. 69 1. (Múzeumi füzetek 40.) BALÁZS Mihály: P. S. (1823-1849). „Ha majd a szellem napvilága Ragyog minden ház ablakán..." In: B. ML: Forrásvidék. 333-355. BALOGH Ernő: A barguzini postamester veje. Jegyzet a szibériai Petőfi-legenda újraé­ ledéséről. = Kr 1989. 9. sz. 2. BALOGH Ernő: Élősködő Petőfi-kutatók? = ÚjT 1989. 36. sz. 5. BALOGH Ernő: Petőfi - Szibériában? Egy „eseménytörténet" margójára. = Él 1989. 34. sz. 4. BALOGH Ernő: Szendrey Júlia - a cinkos? Adalék a szibériai Petőfi-legenda „amatőr kutatóinak" felkészültségéhez. = ÚjT 1989. 39. sz. 14-15. BALOGH Ernő: Tiszta égi hang. = Kr 1989. 7. sz. 2. BALOGH Ernő-FEKETE Sándor: Önáltatásból - közáltatás. = ÚjT 1989. 42. sz. 14-16. [A barguzini kutatásokról] BALOGH Mihály: Újabb adalékok Petőfi követválasztási kudarcához. (Lappangó 1848as kisnyomtatványok egy gimnáziumban.) = Jászk 1989. 1. sz. 80-84. CSATKAI Endre: Petőfi Sopronban. (Szerk., jegyz. Környei Attila.) Soproni Hírlap Kft., Sopron, 1989. 63 1. (A Soproni Hírlap kiskönyvtára 1.) DALA József: Petőfi-emlékünnepség Ostffyasszonyfán. = VasiSz 1989. 4. sz. 607. DALMAY Árpád: Petőfi-emléktáblák Kárpátalján. = Hatodik Síp 1989. 2. sz. 32. DÉSAKNAI Mária: Petőfiné Szendrey Júlia. Szerző, Bp, 1989. 104 1. DOGOSSY Katalin: Tájékoztatás az akadémiai bizottság munkájáról. = ÚjT 1989. 46. sz. 19. [A barguzini maradványok vizsgálata] FEJES Sándorné: A humán értékek védelmében. (P. S. Minek nevezzelek? című versé­ nek strukturális elemzése.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 191-195. FEKETE Sándor: A költő kardjai. = Nszab 1988. dec. 31. 13.; Látóh 1989. 3. sz. 7-14. FEKETE Sándor: Közügyből - magánügy. A Petőfi-tudomány közelmúltja és jövője. = Kr 1989. 9. sz. 30-32. FEKETE Sándor: Lipót császár nemese. = ÚjT 1989. 3. sz. 23. FEKETE Sándor: Petőfi evangéliuma. A költő és a francia forradalmak. Kossuth, Bp., 1989.428 1. FEKETE Sándor: Petőfi szabadságvallása. = ÉT 1989. 11. sz. 326-328. FEKETE Sándor: Tudósítás egy fölöttébb érdekes sajtófogadásról. = ÚjT 1989. 2. sz. 68. [A Petőfi-expedíció jelentése] FEKETE Sándor: Vita a csontok felett. 1-6. = ÚjT 1989. 32. sz. 21.; 33. sz. 23.; 34. sz. 20-21.; 35. sz. 16-17.; 37. sz. 16-17.; 38. sz. 7-8. FORBÁTH Imre: Miért volt nagy költő Petőfi. In: F. I. összegyűjtött írásai 1. 210-220. GÖMÖRI György: Petőfi ír „súgója" - Thomas Moore. (A „Nemzeti dal" geneziséhez.) = It 1989. 4. sz. 676-686. HORVÁTH János: P. S. Gondolat, Bp., 1989. 597 1. [Az 1922-ben Budapesten, a Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. által kiadott mű reprintje]

162 ILLÉS György: Özvegy a máglyán. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 79-88. [Szendrey Júlia] ILLYÉS Gyula: P. S. (Utószó Domokos Mátyás.) Móra, Bp., 1989. 501 1. (Diákkönyvtár) Irodalomtörténeti tanulmányok. JAKUS Lajos: Petőfi családja. 119-163. - JAKUS Lajos: Életképek Petőfi diák- és ifjúkorából. 164-209. - ASZTALOS István: Petőfi aszódi iskolája. 210-272. - HÓDI Gyuláné: P. S. aszódi vonatkozású költeményei. 275-307. KARIG Sára: Petőfi Lettországban. = ÚjT 1989. 17. sz. 23. KERESKÉNYI Sándor: Zöld ág. Desmoulins és Petőfi. = Kor 1989. 7. sz. 501-504. KISS József: Előre! Egy jelszó irodalmi változatai Uhlandtól Petőfiig. = ItK 1989. 4. sz. 390^114. KISS József: „Rabság, szabadság...". „Petőfi utolsó verse" 1853-ból? = Kr 1989. 11. sz. 11-12. Kisvárosok Pest megye irodalmi térképén. ASZTALOS István: Petőfi és aszódi tanára, Korén István. 74-75. - RATZKY Rita: A Szerelem gyöngyei Bertának. 86-96. - FEKETE Sándor: A Petőfi-kutatás közelmúltja és jövője. 97-111. KISZELY István: Barguzinban temették el Petőfit. 1-2. = HevSz 1989. 5. sz. 64-69.; 6. sz. 66-73. KOROMPAY Bertalan: Petőfi nevéről. = ItK 1987-1988. 1-2. sz. 100-101.; Látóh 1989. 3. sz. 15-18. KOVÁSSY Zoltán: Petőfi mint menyegzői tanú. = ÚjT 1989. 1. sz. 44. KÜRTI Gábor: Hogyan lett Petőfi a kazánosé? = Él 1989. 33. sz. 2. LÁGLER Péter: „Hol sírjaink domborulnak." Tolmács voltam Barguzinban. = Kapu 1989. 8. sz. 4-6. MARKÓ Béla: P. S.: A puszta télen. In: M. B.: Olvassuk együtt. 41^46. MEGYESI Gusztáv: Koponyaforgatás. = Él 1989. 30. sz. 1. [P. S. állítólagos sírja Szi­ bériában] MESTERHÁZY Sándor: A fiatal Petőfi Ostffyasszonyfán. = EvÉ 1989. 19. sz. 4. MESTERHÁZY Sándor: Országos Petőfi-ünnepély Ostffyasszonyfán. = EvÉ 1989. 25. sz. 4. MEZŐ Gabriella: Társasutazás Petőfihez. = ÚjT 1989. 17. sz. 23. MOLNÁR Zsolt: Tudományos érvek bizonyítják. Egy barguzini sírban találtak rá Petőfi hamvaira. = HevSz 1989. 5. sz. 75-76. A Nyegyelja már el is temette Petőfit... = ÚjT 1989. 39. sz. 23. [Fenyvesi István és Feke­ te Sándor levélváltása] ÓNODY Magdolna: Petőfi Zoltán élete. = Honism 1989. 6. sz. 65-67. ÓNODY Magdolna: Petőfi Zoltán életéből. Szerző, Miskolc, 1989. 48 1. PÁLFY [G. István]: Petőfi, a szibériai. = MIfj 1989. 2. sz. 15. PAPP Lajos: A költő halálai és élete. Sírvers helyett, egy homályos eredetű szibériai sír kihantolása elé. = Napj 1989. 3. sz. 3-4. PÉCSI István: Egy temető titkai. Barguzini napló. = HevSz 1989. 5. sz. 70-74.

163 RATZKY Rita: P. S., három megye táblabírája. = ItK 1989. 4. sz. 432. RÉDEY Pál: Petőfi Pesten. = RefL 1989. 11. sz. 6. Schmidt: Mythos oder anti-mythos Petőfis Gebeine in Sibirien aufgefunden? = BpRundschau 1989. 34. sz. 10. SIMON Károly: Goldschmidt Izrael, Petőfi költészetének egyik német fordítója. In: Tolnai emberek. 24-26. SIMON Magda: Zarándoklaton Petőfi sírjánál. Nagyváradi Napló, 1936. okt. 4. (Közli N. Á.) = NőkL 1989. 32. sz. 12-13. SIMOR András: A „Túlzó". = ÚjT 1989. 11. sz. 18. SZABÓ Géza: Ásatás egy legenda nyomában. 1-3. = ÚjT 1989. 38. sz. 12-13.; 39. sz. 12-13.; 40. sz. 12-13. B. SZABÓ György: Petőfi elbeszélő költészete. In: B. Sz. Gy.: A tér és az idő árnyéká­ ban. 168-197. SZABÓ G. Zoltán: Petőfi az egykorú horvátországi sajtóban. = Eletünk 1989. 3. sz. 211219. SZÖRÉNYI László: Apokalipszis helyett kataklizma. Petőfi utolsó verse. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." 94-118. VÁRADI-STERNBERG János: Egy barguzini tudósítás 1959-ből. Utazás a szibériai Petőfi-legenda körül. = ÚjT 1989. 40. sz. 20-21. VÁRADI-STERNBERG János: A legenda új fejezetéről. 1-2. = ÚjT 1989. 44. sz. 17.; 45. sz. 23. VARJAS Károly: Petőfi-szobrok hazánkban és határainkon túl, 1850-1988. Antikva, Bp., 1989. 253 1. VESZPRÉMI Miklós: Hogyan halt meg Petőfi? Történelmi oknyomozás. Népszava, Bp., 1989. 85 1., 16 t. (Kulcs könyvek) VU NGOC Can: Petőfi kapcsolata a népköltészettel és versei vietnami nyelvre fordításá­ nak néhány problémája. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 262-265. ZAHEMSZKY László: Petőfi-expedíció Szibériában. = HevSz 1989. 3. sz. 65-67. PETRI GYÖRGY BOZSIK Péter: Az ironikus kimondás költészete. P. Gy. Körülírt zuhanás című verseskö­ tetéről. = Üzenet 1989. 5. sz. 379-382. DÉRCZY Péter: Vonzás és választás. 4. P. Gy.: Valahol megvan. = Je 1989. 9. sz. 865-870. FORGÁCH András: P. Gy., a szemlélődő költő. = Je 1989. 10. sz. 917-936. *McROBBIE, Kenneth: György Petri. The new poetics of tension in the Hungárián context. = World Literature Today (Norman) 1988. 1. sz. 38-42. MARNO János: „Párolog a völgy meg a csésze kávé - ez hül, amaz melegszik." P. Gy. költészetéről. = Alf 1989. 10. sz. 65-75. MEZŐ Ferenc: „... a hullaszag és a jelenlét." (Jegyzetek P. Gy. Valahol megvan című kötetéről.) = MV 1989. 8. sz. 115-118. MEZŐ Ferenc: Streben nach Selbstidentitat. Der Lyriker György Petri. = BpRundschau 1989. 44. sz. 10.

164 P. Gy. beszél Dániel Ferenc készülő portréfilmjében. (Kérdező Dániel Ferenc.) = 2000 1989. 8. sz. 22-26. -: „Schöner und unerbittlicher Mummenschanz." György Petris zweiter deutschsprachiger Gedichtband. = BpRundschau 1989. 49. sz. 9. PETRŐCZIÉVA FÖLDES Anna: írja, amit - véli - írnia kell. Találkozás Petrőczi Évával. = NőkL 1989. 6. sz. 20-21. PETRŐCZI KATA SZIDÓNIA ILLÉS György: A csapodár férj. In: I. Gy.: Szerelmek könyve. 15-19. PILINSZKY JÁNOS BALÁZS Mihály: P. J. (1921-1981). „Nekem szükségem volt a versre..." In: B. M.: Forrásvidék. 357-378. DLUSZTUS Imre: Pilinszky evangéliumi esztétikája. = KatSz 1989. 1. sz. 31^12. LENGYEL Balázs: Az összes Pilinszky. = Él 1989. 14. sz. 11. MAJOR Ottó: Pilinszkyről. „Egy szenvedély margójára." Válasz Koppány Zsolt kérdése­ ire. In: M. O.: A megtalált út. 279-283. *MAR1NETTI, Giuseppina: János Pilinszky: Poesie. = RSU 3. sz. 1988. 151-152. [Bologna, 1983.] SNOPEK, Jerzy: Pilinszky. (1983.) = Életünk 1989. 5. sz. 457-466. SUHAI Pál: A megváltás kristályverse. (Szempontok P. J. Introitusz című költeményé­ nek elemzéséhez.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 236-243. SZILÁGYI Júlia: Emberarcú szöveg. = Kor 1989. 11-12. sz. 802-804. [P. J.: Apok­ rif] TÓTFALUSI István: Pilinszky svédül. = Nagyv 1989. 6. sz. 925-929. [Kráter. Stock­ holm, 1987.] *VAN DER MIJE, Steven: „Ik zal kijken tot ik het vergeten heb verdiend." De poezie van János Pilinszky (1921-1981). In: Hongaarse literatuur. 1987. 49-55. PINCZÉSIJUDIT PINTÉR Lajos: A Pinczési-pör. In: P. L.: A vadszeder útján. 238-240. PINTÉR LAJOS P. L.: A vadszeder útján. Esszék, vallomások. Magvető, Bp., 1989. 377 1. [Görömbei András interjújával, 244-271.] KÁROLYI Júlia: P. L. az irodalom, a költészet presztízséről. = Mlfj 1989. 16. sz. 40. [Interjú]

165 POGÁNY JÓZSEF JÓZSEF Farkas: P. J. irodalmi és kritikai tevékenysége. Születésének 100. évfordulójára. In: J. F.: Erkölcs és hivatástudat. 203-211. POMOGÁTS BÉLA Egy irodalomtörténész a politika peremén. = HevSz 1989. 3. sz. 40-42. [Önéletrajzi írás] POSZLER GYÖRGY P. Gy.: Erósz és Athéné. 1-4. = Je 1989. 6. sz. 584-588.; 7-8. sz. 693-700.; 9. sz. 821829.; 10. sz. 938-945. [Esszé] P. Gy.: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. Magvető, Bp., 1989. 565 1. [Tanulmányok] [A bevezetésben Rónay György beszélget Poszler Györggyel] PROHÁSZKA OTTOKÁR MIKLÓS Antal: P. O. a próféta, tanító és apostol. = Teol 1989. 3. sz. 173-177. PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR JOLÁN Nekr. Kerényi Ferenc = ItK 1989. 5-6. sz. 723. PÜNKÖSTI ÁRPÁD SALGÓ Rózsa: Más szilikózist kap... Beszélgetés Pünkösti Árpáddal. = MS 1989. 5. sz. 14-15. PÜSKI SÁNDOR P. S. nyilatkozata. = Hitel 1989. 6. sz. 62. BARABÁS Tamás: P. S. régi-új vérvádjai. = ÚjÉ 1989. 2. sz. 3. BARABÁS Tamás: Van ennek úgy HITEL-e? = ÚjÉ 1989. 6. sz. 1-2. [Hozzászólás P. S. nyilatkozatához; Magyar Hírlap, 1988. dec] BERKES Tamás: Püski ürügyén. = Él 1989. 5. sz. 5. BÍRÓ Zoltán: Püski ürügyén? = Hitel 1989. 2. sz. 2. Egy könyvkiadó kálváriája. Püski Sándorral beszélget Pogány Sára. = Magyar Hírlap, 1988. okt. 22. 1.; Látóh 1989. 1. sz. 80-87. EÖRSI István: Mihez nem kell történettudósnak lenni? = Hitel 1989. 4. sz. 7. KÁRSAI László: Magyar Élet, 1938-1944. = Él 1989. 13. sz. 4. KÁRSAI László: P. S. 1944-ben. = Él 1989. 8. sz. 2.

166 PYRKER JÁNOS LÁSZLÓ BITSKEY István: Johann Ladislaus Pyrker und die europáische Literatur. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. 150-154. RÁBA GYÖRGY ALFÖLDY Jenő: Árnyjáték a barlangfalon. R. Gy: A valóság vendége. In: A J.: Rend a homályban. 160-166. HORGAS Béla: Száj és fül. Csoóri Sándor, R. Gy. és Czilczer Olga verseiről. = Vil 1989. 7. sz. 537-546. MAJOR Ottó: Esték a Fészekben. R. Gy. szerzői estje. In: M. O.: A megtalált út. 284286. RÁCZ GYŐZŐ HERÉDI Gusztáv: Egy könyv újraolvastán. = Kor 1989. 10. sz. 773-775. [A lírától a metafizikáig] HERÉDI Gusztáv: R. Gy. emléke. = Utunk 1989. 45. sz. 2. RADNÓTL MIKLÓS R. M.: Napló. (Sajtó alá rend. Radnóti Miklósné. Utószó, jegyz. Melczer Tibor. Szöveg­ gond. Melczer Tibor, Székely Sz. Magdolna.) Magvető, Bp., 1989. 383 1. BALÁZS Mihály: R. M. (1909-1944). „... messzeringó gyermekkorom világa." In: B. M.: Forrásvidék. 381-393. BÁNOS Tibor: A Napló. = Mo 1989. 17. sz. 27. ERKI Edit: Radnóti Naplóját olvasva. = ÚjT 1989. 19. sz. 18-19. GEORGE, Emery: Kiegészítő megfigyelések R. M. Hölderlin-recepciójának kérdéséhez. = ItK 1989. 1-2. sz. 136-146. GEORGE, Emery: Miklós Radnóti and Friedrich Hölderlin as readers of the Book of Nahum. = HS 1989. 1. sz. 91-118. GEORGE, Emery: Miklós Radnóti's last poems and final days. = Cross Currents 8. sz. 1989. 85-107. GÖMÖRI György: R. M. naplója. = BécsiN 1989. 4. sz. 11. HAJZER Lajos: Radnóti-kötet jelent meg Moszkvában. = Él 1989. 13. sz. 10. HULESCH Ernő: Stációk. Dokumentumriport Radnóti Miklósról. Győr Megyei Lapki­ adó Vállalat, Győr, 1989. 80 1., 12 t. (Műhely-könyvek) [Dokumentum-hasonmá­ sokkal] KELEVÉZ Ágnes: Lázongástól a tisztelgő főhajtásig. Babits és Radnóti kapcsolata. = Lit 1989. 3-4. sz. 490^198. KONTRA Ferenc: Leszakadt, mint a vízcsepp. = Híd 1989. 5. sz. 581-589. MAJOR Ottó: Az igazi Radnóti. In: M. O.: A megtalált út. 178-185.

167 MARKÓ Béla: R. M.: Hetedik ekloga. In. M. B.: Olvassuk együtt. 130-135. MELCZER Tibor: „Kell az áldozat." Sík Sándor és Radnóti lélekrajzához. = Vig 1989. l.sz. 33-37. MELCZER Tibor: A Radnóti-napló használóihoz. = Él 1989. 10. sz. 9. [Hibajegy­ zék] NÉMETH M. László: Minden jó magvat a Béke hint e földre... = Ezredvég 1989. 1-2. sz. 153-157. Nyolcvan éve született R. M. = Üzenet 1989. 11. sz. VAJDA Gábor: Radnóti, az ember. 679-683. - HÓZSA Éva: Radnóti novembere. 684. POMOGÁTS Béla: írás közben. Jegyzetek Radnóti Miklósról. = Napj 1989. 7. sz. 2 5 26. R. M. Bibliográfia. (Összeáll. Nagy Mariann. Szerk. Varga Katalin.) Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 1989. 479 1. (A Petőfi Irodalmi Múzeum bibliográfiai füzetei. XX. szá­ zadi magyar írók bibliográfiái) TARJÁN Tamás: Holdban a láng. Nyolc sorról - Radnóti nyolcvanadik születésnapjára. = Napj 1989. 5. sz. 3-5. [R. M.: Éjszaka] TATÁR Sándor: Springt der noch auf? = Él 1989. 20. sz. 4. TURNER, Frederick: The journey of Orpheus. On translatmg Radnóti. = NHQu 114. sz. 1989. 159-165. RAFFAI SAROLTA B. JUHÁSZ Erzsébet: ítélet és védelem írója. Emlékezés Raffai Saroltára. = Napj 1989. 11. sz. 39. [SZEKÉR Endre] Sz. E.: Búcsúzó szavak Raffai Saroltához. = Fo 1989. 12. sz. 94-95. Nekr. Bella István = Él 1989. 39. sz. 11.; Látóh 1989. 12. sz. 95-97.; Farkas László = Úí 1989. ll.sz. 74.;i.j. = FSzM 1989. 39. sz. 12. II. RÁKÓCZI FERENC KÖPECZI Béla: Rákóczi Párizsban. = Vil 1989. 6. sz. 459^163. *SOMOGYI LÉL Ferenc: Prince Ferenc Rákóczi and the Hungárián historical mission. In: Triumph in adversiry. 1988. 139-151. RÁKOS PÉTER BOJTÁR Endre: A „hídember". Rákos Péterről. = Kort 1989. 3. sz. 143-144. PASIAKOVÁ, Jaroslava: Az irodalom igaza vagy az irodalmár varázsa? (R. P.: Az iro­ dalom igaza.) = ISz 1989. 2. sz. 174-179. RÁKOS SÁNDOR SZAKOLCZAY Lajos: Harc a madárral. R. S. válogatott versei. In: Sz. L.: Ötágú síp. 157-161.

168 RAKOVSZKY ZSUZSA PARTI NAGY Lajos: Névszón ige. R. Zs. verseiről. = Je 1989. 1. sz. 9-14. RATKÓ JÓZSEF ÁGH István: Koporsófelirat: R. J., élt 53 évet. = Kort 1989. 12. sz. 155-156. ÁGH István: R. J. ravatala fölött. = Hitel 1989. 21. sz. 35. N. ANDRÁS László: Most már csak hitem van. = Hitel 1989. 2. sz. 62-63. [Interjú] JÁNOSI Zoltán: Az anyaföld színeváltozása. R. J. költészetéről - két verse fényében. (József Attila, Nagy László.) = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 4. sz. 448-461. KOVÁCS Tibor: Búcsú Ratkó Józseftől. = Szabolcs-SzatmáriSz 1989.4. sz. 443^145. MÁRKUS Béla: „Embernek ének őrzi az időt..." = Alf 1989. 12. sz. 92-94. VASY Géza: Hajnal s halál igézete. R. J. halálon túli életéhez. = Napj 1989.12. sz. 20-23. Nekr. Alföldy Jenő = Él 1989. 38. sz. 12.; Buda Ferenc = Fo 1989. 12. sz. 93.; Farkas László = ÚjT 1989. 39. sz. 43.; Ilia Mihály = Ttáj 1989. 11. sz. 94-95.; Iszlai Zoltán = FSzM 1989. 38. sz. 13.; Kabdebó Lóránt = Úí 1989. 11. sz. 72.; Kovács Tibor = Ktáros 1989. 12. sz. 739-741.; Nagy Gáspár = Hitel 1989. 20. sz. 21. REJTŐ JENŐ TOKAJI András: Ál-labirintus - ál-beavatás. (R. J.: Piszkos Fred, a kapitány.) In: T. A.: Az elrejtett érték. 56-101. REMÉNYI JÓZSEF KOVÁCS N. József: Magyar író Amerikában: R. J. = It 1989. 4. sz. 760-775. REMENYIK ZSIGMOND NAGY Sándor: Eszmék és formák R. Zs. írói világában. Magvető, Bp., 1989. 433 1. NAGY SZ. Péter: A totális tagadás írója: R. Zs. In. N. SZ. P.: Citoyen portrék. 110-133. RÉTI GÁBOR CSONTOS János: Bemutatkozik: R. G. =Napj 1989. 7. sz. 14. RÉVÉSZ BÉLA FEHÉR Erzsébet: R. B. szimbolikus naturalizmusa. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 134-170. REVICZKY GYULA NEMESKÜRTY István: R. Gy. Szent István-himnusza. = ÚjEmb 1989. 34-35. sz. 11. 100 éve halt meg R. Gy. - Virányi Ottó = KatSzó 1989. 15. sz. 4.

169 RíMAY JÁNOS ÁCS Pál: R. J. korai versciklusai. = ItK 1989. 3. sz. 306-311. RÓMER FLÓRIS FITZ Jenő: R. F. emlékezete. = Honism 1989. 4. sz. 7-8. RÓNAY GYÖRGY R. Gy: Napló. 1. köt. 1945-1952. 2. köt. 1953-1975. (Sajtó alá rend., előszó, jegyz. Reisinger János.) Magvető, Bp., 1989. 699, 865 1. (R. Gy. művei) DÉR Zoltán: Pillérek teljes világításban. (R. Gy.: A nagy nemzedék.) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 169-172. NEMES NAGY Ágnes: Szó és szótlanság. Asztal és kenyér. Rónay Györgyről. 423-428. - Századunk útjain. R. Gy. műfordításai. 429-438. SZABÓ Ferenc: Tíz éve hunyt el R. Gy. In: Sz. F.: Szomjúság-forrás. 216-221. SZAKOLCZAY Lajos: „Olajfalomb-ezüstben." R. Gy. válogatott versei. In: Sz. L.: Öt­ ágú síp. 120-124. ROSNER ÁRPÁD N. J.: R. Á. versei elé. = MHírek 1989. 6. sz. 6. POMOGÁTS Béla: R. Á. versei elé. = NyéK 76. sz. 1989. 85. ROTTJÓZSEF -: R. J. = Hitel 1989. 16. sz. 10-12. SÁNDOR ISTVÁN OZSVALD Árpád: Szóholmi, szótakarmány. = Hét 1989. 35. sz. 11. PAPP Júlia: Képzőművészeti ismeretek és a „művészettörténeti gondolkodás" kezdetei S. I. írásaiban. = MKsz 1989. 4. sz. 355-368. SÁNDOR IVÁN S. I.: Vízkereszttől Szilveszterig. A nyolcvankilences esztendő. 1-8. = Fo 1989. 4. sz. 7 14.; 5. sz. 6-13.; 6. sz. 30-37.; 7. sz. 39-46.; 8. sz. 23-30.; 9. sz. 20-27.; 10. sz. 3544.; 11. sz. 23-32. SÁNDOR LÁSZLÓ Kisebbség és nemzettudat. Sándor Lászlóval beszélget Deregán Gábor. = Honism 1989. 4. sz. 33-36.

170 SÁNTA FERENC ILLÉS Jenő: Egy mű új színeváltozása. Beszélgetés Sánta Ferenccel. = FSzM 1989. 7. sz. 15. [Az „Éjszaka" drámaváltozata kapcsán] SZAKOLCZAY Lajos: Isten a szekéren. S. F. novellái. In: Sz. L.: Ötágú síp. 488495. VATI PAPP Ferenc: „A gyermekkorom úgy telt el, hogy apám mesélt..." S. F. In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 234-242. SARKADIIMRE ÖRVÖS Lajos: Úton Sarkadival. = Látóh 1989. 10. sz. 110-114. SÁRKÁNY ISTVÁN KABDEBÓ Lóránt: Budapesttől Ottaváig. = Ttáj 1989. 3. sz. 41-46. [Interjú] SÁRKÖZI GYÖRGY [ABLONCZY László] a. 1.: Naptár: S. Gy. = FSzM 1989. 4. sz. 22. SZÉCHENYI Ágnes: Váltott lélekkel. S. Gy. kilencvenedik születésnapjára. = Él 1989. 3. sz. 4. SARUSI MIHÁLY HAJDÚ Mihály: A Magyar Krisztus nyelvjárásiassága. = Jászk 1989. 5. sz. 26-32. MÓRA F. Sándor: A realizmus és az avantgárd között. Beszélgetés Sarusi Mihállyal. = Ttáj 1989. 4. sz. 43-47. SCHEIBER SÁNDOR D. L: Posztumusz nívódíj. = ÚjÉ 1989. 15. sz. 2. FEUERSTEIN Emil: S. S. (1913-1985). In: F. E.: Egy marék virág 3. 214-222. SCHULEK TIBOR Nekr. Nemeskürty István = ItK 1989. 4. sz. 491. SEBEŐK JÁNOS PÓSA Zoltán: A transz-szürrealizmus mágusa és az ökológia vátesze. Gondolatok S. J. két regényéről. =Napj 1989. 7. sz. 32-33. [Sárkányviadal, Médium] VARGA Zoltán: Kihalni veszélyes. Lét- és fajfenntartó elmélkedés egy „olvashatatlan" regény ürügyén. = Híd 1989. 3. sz. 348-359. [Médium]

171 SEBESTYÉN GYÖRGY E. Á.: Poetische Versionén vom Ich und Uns. = BpRundschau 1989. 48. sz. 10. SEBESTYÉN GYULA SCHELKEN Pálma: Emlékezés Sebestyén Gyulára. = ÚjEmb 1989. 16. sz. 6. SEBŐK ZSIGMOND KOMÁROMI Gabriella: Egy legendás meseregény. (Mackó úr, alias Dörmögő Dömötör utazásai.) = It 1989. 1. sz. 84-104. SELLYEI JÓZSEF MEZEY László Miklós: „Rög, munka, élet." S. J. írói pályája. = Műhely 1989. 1. sz. 3-12. OZSVALD Árpád: S. J. öröksége. = Hét 1989. 26. sz. 10-11. SÍK SÁNDOR S. S.: A cserkészet nevelő értéke. = Vig 1989. 6. sz. 422-429. [Előadás a Budapesti Katolikus Tanári Körben, 1915.] S. S. levelei Sík Endréhez. (Közli Takács Márta.) = Kr 1989. 6. sz. 19-21. [Kilenc levél 1946-1948 között] S. S.: Szegedi klasszikusok. (Szerk., bev. Péter László.) Somogyi-könyvtár, Szeged, 1989. 28 1. [Tanulmányok] BÍRÓ Imre: S. S. tanári arca. = ÚjEmb 1989. 4. sz. 3. BODNÁR György: S. S. modernségfelfogása. = Úí 1989. 10. sz. 107-111. BOLDIZSÁR Iván: S. S. és a Zöld Füzet. = Kort 1989. 1. sz. 70-78.; Látóh 1989. 3. sz. 123-144. CSÍKVÁRJ Gábor: Az öntudattól az alázatig, a hit kiteljesedésének stációi Babits és S. S. lírájában. In: Kisvárosok Pest megye irodalmi térképén. 112-122. DÉKÁNY Endre: Visszatért hát S. S. is. = ÚjEmb 1989. 25. sz. 6. [Az MTA tudományos emlékülése, 1989. máj. 26.] FARKAS Andrea: Az elfeledett Esztétika. = SzegE 1989. 5. sz. 4. HALMOS László: A zeneszerző Sík Sándorról. = KatSzó 1989. 8. sz. 3. HUSZÁR Tibor: S. S., a Mentor. = Kort 1989. 10. sz. 106-115. Irodalomtörténeti tanulmányok. BARÓTI Dezső: S. S. patriotizmusa. 647-652. - JELENÍTS István: „Középiskolás fokon." S. S. és a középiskolai magyartanítás. 653-658. - MÉSZÁROS István: S. S. pedagógiája. 659-665. - RÓNAY László: S. S„ a költő. 668-678. JÁNOS István: S. S. (Portrévázlat.) = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 3. sz. 285-296. JELENÍTS István: „Középiskolás fokon". S. S. és a középiskolai magyartanítás. = ÚjFo 1989. 4. sz. 73-76.

172 LACZKÓ András: Tallózó. (írások Keresztury Dezsőről és Sík Sándorról.) = Som 1989. 5. sz. 62-66. LAKATOS Éva: S. S. és a „Zászlónk". = Jel 1989. 1-2. sz. 54-56. LUKÁCS László: S. S. szerkesztői műhelyében. = Vig 1989. 1. sz. 9-16. LUKÁCS László: Száz éve született S. S. = KatSz 1989. 1. sz. 77-82. MÉSZÁROS István: A koalíciós időszak iskolatörténetéből. S. S. az Országos Közneve­ lési Tanácsban 1945-1948. = PedSz 1989. 1. sz. 43-56. MÉSZÁROS István: S. S., a pedagógus. Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Bp., 77 1., 11. (Magyar pedagógusok) NAGY László: S. S., a Krisztust követő ember. = EvÉ 1989. 8. sz. 2. POLÓNYI Péter: S. S. és Gödöllő. Gyermekkori tájakon. = OlvNép 1989. 42. sz. 89-93. POMOGÁTS Béla: Magányos virrasztó. S. S. centenáriumára. = NyéK 75. sz. 1989. 3-7. POMOGÁTS Béla: Út a Nyugathoz. Jegyzetek Sík Sándorról. = Úí 1989. 10. sz. 112— 115. RÓNAY László: Földről - a végtelen felé. S. S. centenáriumára. = ÚjT 1989. 4. sz. 11. RÓNAY László: S. S. emlékezete. = Él 1989. 3. sz. 10.; Látóh 1989. 4. sz. 61-63. RÓNAY László: S. S., a költő. A szavak inflációjától a megtalált szóig. = Úí 1989. 10. sz. 97-106.; Látóh 1989. 12. sz. 99-112. RÓNAY László: S. S., a maradandó. = Kr 1989. 6. sz. 18-19. S. S. emlékezete. = Vig 1989. 1. sz. TOLNAI Gábor: Sík Sándorról, tanárunkról. 2-9. - LUKÁCS László: S. S. szerkesztői műhelyében. 9-16. - NEMESKÜRTY István: Találkozások Sík Sándorral. 18-19. MEDVIGY Mihály: Történetek Sík Sándorról. 20-21. - DOROMBY Károly: Egy nyájas ember. 22-25. - KALÁSZ Márton: S. S. verseit olvasva. 26-28. - JELENÍTS István: Emlékezés a konferenciabeszédek Sík Sándorára. 29-32. - MELCZER Tibor: „Kell az áldozat." S. S. és Radnóti lélekrajzához. 33-37. S. S. emlékezete. Születésének századik évfordulóján. (Szerk. Bihari József.) Pest Me­ gyei Művelődési Központ és Könyvtár-Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szent­ endre, 1989. 195 1, [Buday György fametszeteivel] TÓTH Sándor: A költő feltámadása. Emléknap S. S. születése 100. évfordulóján. = ÚjEmb 1989. 6. sz. 6. CS. VARGA István: „Hűségre példakép". S. S. költészetéről. = Napj 1989. 4. sz. 34-35. -: Tudományos ülés S. S. emlékére. = KatSzó 1989. 13. sz. 5. [MTA, 1989. máj. 26.] SIKLÓS ISTVÁN BALÁZS Ádám: Költő a BBC színeiben. = MHírek 1989. 3. sz. 14-15. SIMONYIIMRE ALFÖLDY Jenő: Költői tisztázások - történelmi piszkozatból. S. I.: Két szerelem. In: A. J.: Rend a homályban. 119-122.

173 SINKA ISTVÁN S. I.: Mezítláb a parkban. Publicisztikai írások. (Összegyűjt., vál, szerk., utószó Medvigy Endre. Előszó Miklya Jenő.) Eötvös, Bp., 1989. 247 1. ÁGH István: Az előítélet múlhatatlan? = MFórum 1989. 9. sz. 12. BOGLÁRI BÉKÉS István: A balatonbogiári barátok között. (Adalékok S. I. életrajzához az 1950-es évekből.) = BékésiÉ 1989. 1. sz. 77-86. FARAGÓ József: Két költő epilógusa egy népballadához. = Kor 1989. 11-12. sz. 924930. [Kányádi Sándor és S. I.] Féja-levél - Sinkáért. (Közli Féja Endre.) = ÚjAur 1989. 1. sz. 59-60. [S. I. levele Féja Gézának, 1935. - Féja Géza levele Ravasz Lászlónak, 1935.] GELLÉRT Sándor: Sinkát magyarázom Anna-Maija Raittilának. Levelek Tapiolába. = Fo 1989. 2. sz. 38^4-5. [Három levél] HERNÁD Tibor: S. I.: A Szigetek könyve. = EvÉ 1989. 25. sz. 2. [S. I. posztumusz eposza] HEVER Zoltán: „György vezér a tüzeknek suttog". S. I. koalíciós időbeli alkotásainak megítélése. = Napj 1989. 8. sz. 15-17. MEDVIGY Endre: A fekete bojtár decemberországban. S. I. ismeretlen verseihez. = Hitel 1989. 21.sz. 6-67. MEDVIGY Endre: „Tenger, miből annyi csillagok ittak." (S. I. ismeretlen verseihez.) = Fo 1989. 2. sz. 51-55. PÜSKI Sándor: Sinka, a fekete bojtár. = VálaszÉvkönyv 1989. 2. sz. 167-168. TÓBIÁS Áron: Marczibányi téri fák. S. I. = OlvNép 1989. 39. sz. 19-24. SINKÓ ERVIN ALMÁSI Miklós: A forradalom balekja. = Kr 1989. 5. sz. 8. [S. E.: Optimisták] BOSNYÁK István: Az ifjú Ady-fordító indulása. Danilo Kis levele Sinkó Ervinhez. = Híd 1989. 11. sz. 1312-1315. [1958] JÓZSEF Farkas: A megszenvedett világnézet írója - S. E. In: J. F.: Erkölcs és hivatástu­ dat. 291-308. LENGYEL Béla: Feladó S. E., címzett Alfréd Kurella. = Kr 1989. 5. sz. 9-10. MAJOR Ottó: Történelem a képernyőn. Az Optimisták fekete doboza. In: M. O.: A megtalált út. 67-69. SZIKLAI László: Nehéz hűség. = Vil 1989. 7. sz. 530-536. SÍPOS DOMOKOS GAAL György: S. D. novelláinak élmény-rétegei. = NylrK 1989. 2. sz. 166-172. SOLYMOSI BÁLINT DARVAS1 László: Szerkezet és szerző. = SzegE 1989. 6. sz. 4.

174 SOMLYÓ GYÖRGY POMOGÁTS Béla: Árion az ezredfordulón. S. Gy. költészetéről. = Dunatáj 1989. 3. sz. 5-12. TANDORI Dezső: ...És ami azon is túl van. S. Gy. költészet-körei. = Ttáj 1989. 1. sz. 40^19. ZSOLDOS Sándor: Költészet/be-vezetés. Gondolatok S. Gy. Philoktétész sebe című költészeti monográfiájáról. = Ttáj 1989. 1. sz. 50-54. SOMLYÓ ZOLTÁN DÉR Zoltán: S. Z. Szabadkán. (Szabadkai karnevál.) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 98-112. SOMOS PÉTER DOBOS Marianne: Most Jeruzsálemben élek. = ÚjT 1989. 35. sz. 11. [Interjú] SŐTÉR ISTVÁN S. I. utolsó kézirata. (1988. aug. 16. Központi Állami Kórház.) = MNemz 1988. nov. 5. 10.;Látóh 1989. 2. sz. 81. MAJOR Ottó: Júdás feltámadása. S. I. drámája a veszprémi színházban. In: M. O.: A megtalált út. 319-321. A másik mestert! Kabdebó Lóránt interjúja Eckhardt Sándorról. = Ttáj 1989. 1. sz. 7073. PÁLINKÁS István: Keresni, ami tiszta. Utolsó beszélgetés Sőtér Istvánnal. = Úí 1989. 1. sz. 46-51. [Kulcs, 1988. máj. 21.] POMOGÁTS Béla: Klasszikus hagyományok jegyében. S. I. halálára. = Kort 1989. 2. sz. 144-146. RÓNAY László: Búcsú Sőtér Istvántól. = Vig 1989. 1. sz. 69. RÓNAY László: Őrségváltás. Búcsú Sőtér Istvántól. = Látóh 1989. 1. sz. 162-165. SCHÖPFLIN Gyula: S. I.: Világos után. = It 1989. 2. sz. 344-361. Nekr. Köpeczi Béla = MTud 1989. 2. sz. 160-161.; Rév Mária = FilKözl 1989. 3. sz. 203-204.; Rónay László = Hel 1989. 3-4. sz. 551-552.; Wéber Antal = It 1989. 4. sz. 850-852. SPIRÓ GYÖRGY ABODY Rita: Disznósörtekötelek. S. Gy. Csirkefej című drámájáról. = Je 1989. 5. sz. 494-501. P. MÜLLER Péter: A drámai cselekménymozgatás dilemmái. (Egy formaprobléma és megoldása Bereményi, Nádas, Spiró és Kornis drámáiban.) = Je 1989. 5. sz. 484^194. RAJK András: A világ mint előpokol. A Csirkefej Bonnban. = ÚjT 1989. 26. sz. 26.

175 STAUDGÉZA Nekr. Székely György = It 1989. 3. sz. 583-585. SUMONYI ZOLTÁN ALFÖLDY Jenő: Odüsszeusz meg a héttorony. S. Z.: A trójaiaknak. In: A. J.: Rend a homályban. 287-292. SÜTŐ ANDRÁS S. A. levele Sinkovits Imréhez. = Kincsker 1989. 6. sz. 10-12.; MNemz 1989. máj. 8. 7.; Látóh 1989. 8. sz. 54-59. S. A. levele a Tiszatáj szerkesztőinek. (Marosvásárhely, 1989. májusán.) = Ttáj 1989. 8. sz. 3. S. A. levele Vincze Jánosnak, a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Országos Taná­ csa alelnökének (1988. szept). = Hitel 1989. dec. 20. 4-9. S. A.: Egy vidám játék komédiája. = Látóh 1989. 3. sz. 15-18. [S. A.: Pompás Gedeon; Első közlése: FSzM 1988. 52. sz. 12-13.] ABLONCZY László: „Fűszálviták", remények, betiltott darabok. Beszélgetés Sütő And­ rással. = FSzM 1989. 18. sz. 4-6. BALÁZS Ádám: Beszélgetés Sütő Andrással drámáinak betiltásáról, az erdélyiek mene­ küléséről, a romániai magyar irodalom jövőjéről. = MHírek 1989. 10. sz. 7. BALÁZS Mihály: S. A. „Vissza azok közé, akik könnyeikkel egész rózsakertet nevelhet­ nének..." In: B. M.: Forrásvidék 395-410. BATA János: „Békehírt ararátlanul." Sütő Andrásnak a Vajdaságból. = Hitel 1989. 11. sz. 31. Cs. G.: S. A.-est Komáromban. = ÚjT 1989. 19. sz. 29. GYARMATH Olga: Irodalmi névadás S. A. drámáiban. In: Névtudomány és művelődés­ történet. 297-300. *KAMMER, Henry: Een Zevenburgse auteur: András Sütő. In: Hongaarse literatuur. 1987. 42^14. KÁNTOR Lajos: Kötél - homokból. Beszélgetés Sütő Andrással. In.: K. L.: Birtokon belül? 9-16. LÁZOK János: Metaforikus mélyszerkezet. = Kor 1989. 12. sz. 822-826. [S. A.: Káin és Ábel] MAGYAR Imre: Az anyanyelv morajlása. A 60 éves S. A. köszöntése. = KatSz 1989. 1. sz. 373-382. MAJOR Ottó: Az Idő markában. S. A. testamentuma. In: M. O.: A megtalált út. 248-249. MÁRKUS Béla: Fájdalmas farsangi játék. S. A.: Vidám sirató egy bolyongó porszemért. In: M. B.: Magányos portyázok. 136-152. PÉCSI Györgyi: Az ember szabadsága. Rend és rendetlenség S. A. drámáiban. = Napj 1989. 10. sz. 27-30.

176 RÁCZ-SZÉKELY Győző: Őrző a strázsán. = Köznevelés 1989. 24. sz. 21. SOMHEGYI Gyula: Állandósult szókapcsolatok S. A. Az Idő markában című művében. = Nyr 1989. 3. sz. 291-305. SZAKOLCZAY Lajos: S. A. metaforaigazsága. Az Évek - hazajáró lelkek margójára. In: Sz. L.: Ötágú síp. 467-473. SYLVESTER JÁNOS S. J.: Grammatica Hungarolatina. Sárvár, 1539. (Közli Kőszeghy Péter. A mellékletben Szörényi László tanulmánya.) Akadémiai, Bp., 1989. 96, 26 1. (Bibliotheca Hungarica antiqua 22.) [Az OSZK RMNy 39. példányának hasonmás kiadása] S. J. latin-magyar nyelvtana. (Ford. C. Vladár Zsuzsa.) Magyar Nyelvtudományi Társa­ ság, Bp., 1989. 89 1. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai 185.) ÉDER Zoltán: Sylvester Grammatikájának utóéletéről. = Nyr 1989. 4. sz. 385-396. KARÁCSONYI Béla-MONOK István-ÖTVÖS Péter: S. J. saját kezű számlája 1544ből. = MKsz 1989. 1. sz. 71-72. SZABÉDI LÁSZLÓ GYÖNGYÖSI Gábor: Mementó: Sz. L. = FSzM 1989. 29. sz. 12. SZŐCS István: A magányosság végzete. = Utunk 1989. 18. sz. 4. SZABÓ DEZSŐ BALÁZS Mihály: Sz. D.: Amíg meséltem, én is hittem mindent, amit mondok. (írók ifjúsága, írók iskolái.) = Köznevelés 1989. 34. sz. 23-25. GOMBOS Gyula: A történelem balján. 1. köt. Sz. D. Püski, Bp., 1989. 392 1. HUSZÁR Sándor: Az elsodort író. Jegyzetek Szabó Dezsőről. In: H. S.: Irodalom a köd­ ben. 99-129. KIRÁLY István: Útkeresők. Vitázó emlékbeszéd. 215-227. - Az ellentmondások írója. 228-314. - Egy. vita mérle­ ge. Utószó a Sz. D.-vitához. 315-342. -1-y-a: Sz. D. és a magyar református egyház kapcsolata. = RefL 1989. 18. sz. 4. PETŐVÁRI Ágnes: Sz. D. újabb feltámadása. Találkozás Budai Balogh Sándorral. = Som 1989. 5.sz. 55-58. [Interjú] POMOGÁTS Béla: Az elsodort falu hetven éve. = Ttáj 1989. 9. sz. 89-92. SÍK Csaba: Beszámoló egy sikertelen kísérletről. = Él 1989. 51-52. sz. 4. [Az elsodort falu] 100 éve született Sz. D. (Szerk. Borbély József.) Erdészeti és Faipari Egyetem, Sopron, 1989.87 1. [Tanulmányok] Bartók Béla levele Szabó Dezsőhöz. [1939. május 22.] 10. - SZŐCS Zoltán: Jegyzetek egy novellához. (Az élhetetlen ember leveleiből.) 13. - NÉMETH László: Sz. D. 1418. - NÉMETH László: Védőbeszéd Sz. D. mellett. 19. - POGÁNY Ö. Gábor: „Az

177 egész látóhatár". 27-28. - SZŐCS Zoltán: Az ellökött fiú. (Sz. D. viszonya anyjához.) 32-33. - Sz. D. Sopronban. [Levele Oláh Gáborhoz 1926-ból] 41. - TAMÁSI Áron: Méltatlan karcolat egy oroszlánról (1932). 42-43. - GÁSPÁR László: Sz. D. tanúsága. 52-54. - SZŐCS Zoltán: Antiszemita - filoszemita. (Gondolatok a Sz. D.-vitához.) 55-64. - BALOGH Edgár: Sz. D. logikája. 66-67. - SZŐCS Zoltán: Sz. D. és a transzilvanizmus. 68-71. - BORBÉLY József: A „talmi" Sz. D. 72. - BUDAI BA­ LOGH Sándor: Sz. D. kutatásom harminc éve. 73-75. - A Szabó Dezső Emlékbizott­ ság felhívása. 76. - „Irodalmi tea" a kormányzónál. 77-78. - ASZTALOS Miklós: Személyes emlékeim Szabó Dezsőről. 79-83. SZŐCS Zoltán: Sz. D. Párizsban. = ÚjLátóh 1989. 3. sz. 373-383. SZABÓ ERVIN Sz. E. levelei Gárdonyi Alberthez. (Közli Vértesy Miklós.) = Ktáros 1989. 10. sz. 610— 613. [Kilenc levél 1904-1911 között] GOLDBERGER, Sámuel: Ervin Szabó, anarcho-syndicalism and democratic revolution in turn-of-the-century Hungary. University of Michigan, Ann Arbor, 1989. 593 1. LITVÁN György: Sz. E. a forradalom próbája előtt. Egy életút fejezetei. = Vil 1989. 6. sz. 401-411. SZABÓ FERENC S. J. Sz. F.: Szomjúság-forrás. Olvasónapló, versek és tanulmányok. Detti, Róma, 1989. 277 1. B. SZABÓ GYÖRGY B. SZ. Gy.: A tér és idő árnyékában. Sajtó alá rend., bev., jegyz. Bosnyák István. Forum, Újvidék, 1989. 331 1. (B. Sz. Gy. müvei) [Tanulmányok, esszék, cikkek] SZABÓ GYULA KISGYÖRGY Réka: Tény és jelkép. Sz. Gy. írásművészetéről. = Kor 1989. 11-12. sz. 827-832. SZABÓ ISTVÁN Kodolányi János és Sz. I. levelezéséből. 1-2. (Közli Csűrös Miklós.) = Úí 1989. 6. sz. 68-82.; 7. sz. 40-45. [15 levél 1949-1955 között] KODOLÁNYI János Szabó Istvánhoz. (Közli Csűrös Miklós.) = Hitel 1989. 7. sz. 50. [1955] SZABÓ KAROLY NÓVÁK László: Sz. K. nagykőrösi levelezéséből. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 329-354.

178 CS, SZABÓ LÁSZLÓ CS. SZ. L.: Még vagyunk. (Részletek.) = Fo 1989. 7. sz. 17-25. [Elhangzott a hollandiai Mikes Kelemen Kör 1975. szept. 17-i találkozóján.] BARANYAI Katalin: Cs. Sz. L. könyvtára. = NyéK 74. sz. 1989. 72-78. CZIGÁNY Lóránt: Cs. Sz. L. Londonban. = Lit 1989. 3-4. sz. 430-440. CZINE Mihály: Cs. Sz. L. hűsége. = Fo 1989. 7. sz. 135-137. HEGYI Béla: Cs. Sz. L. (London). In: H. B.: Távolsági beszélgetések. 5-37. [Interjú, 1981] KABDEBÓ Tamás: A magyar Montaigne. Cs. Sz. L. írói portréja. In: Arcok és eszmék a nyugati magyar irodalomban. 146-157.; Lit 1989. 3^4. sz. 441^154. MAJOR Ottó: Egy lélek hazatalál. Cs. Sz. L. halálára. In: M. O.: A megtalált út. 212— 215. POMOGÁTS Béla: Közel s távol. Cs. Sz. L. a magyar irodalomban. = Úí 1989. 1. sz. 94-98. SÁRKÖZY Péter: Római muzsika. Cs. Sz. L. emléke. = KatSz 1989. 4. sz. 257-264. SZAKOLCZAY Lajos: Önéletrajz, esszé, megvilágosodás. Cs. Szabó Lászlóról. In: Sz. L.: Ötágú síp. 442^-54. SZABÓ LŐRINC Harminchat év. Sz. L. és felesége levelezése. 1. köt. 1921-1944. (Sajtó alá rend., bev., jegyz. Kabdebó Lóránt.) Magvető, Bp., 1989. 706 1. DÉR Zoltán: Perben a pusztulással. Nábob sorkoszton. (Sz. L. értékeléséről.) 113-126. - A versek mögött. (Sz. L.: Nap­ lók, levelek, kritikák.) 127-133. DOBÓNÉ BERENCSI Margit: Impresszionista nyomok (stílusjegyek) a Tücsökzenében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 300-314. DOMOKOS Mátyás: Sz. L. könyvtárszobája. In: HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 734-746. Lázadók és megbékélők. (Közli Kabdebó Lóránt.) = Ttáj 1989. 2. sz. 54-79. [Sz. L. és felesége leveleiből] MARKÓ Béla: Sz. L.: Semmiért egészen. In: M. B.: Olvassuk együtt. 125-129. RAJNAI László: Tücsökzene - élő adásban. = Stádium 1989. 1. sz. 46-50. VATI PAPP Ferenc: „... egyre jobban kezdem szeretni a gyerekeket..." In: V. P. F.: For­ rásvidék 2. 244-254. SZABÓ MAGDA DÁVIDHÁZI Péter: Sz. M. angliai útinaplója. (Az irodalmi zarándoklat lélektanához.) = Alf 1989. 5. sz. 54-62. [Sz. M.: Perc az időben] HEFTI-KÜNG, Paula: Magda Szabó. Femme et écrivain. Mémoire pour Pobtention du diplome de recherche et d'étúdes appliquées de hongrois. (... soutenance Paris, le 10 octobre 1988.) Dandliker Offsetdruck, Zürich, 1989. 94 1.

179 *SZ. M. ajánló bibliográfia. (Összeáll. Kiéri Ágota.) Debreceni Városi Könyvtár, Debre­ cen, 1987. 49 1. SZILÁGYI Ferenc: Az irodalmi névadás Sz. M. műveiben. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 306-313. SZABÓ PÁL KOCZOGH Ákos: Sz. P. önéletrajza. Nyugtalan élet. In. K. Á.: Debrecen vonzásában. 29-34. SZABÓT. ATTILA KÁNTOR Lajos: A nyelv, a nép szolgálatában. Sz. T. A. vállalása. In: K. L.: Birtokon belül? 29-36. [Interjú] ÓNODI SZABÓ Lajos: Sz. T. A. tovább tanít. (1906-1987.) = RefEgyh 1989. 9. sz. 194-195. SZABÓ ZOLTÁN Sz. Z.: Búcsúzó Bibó Istvántól. (Naplójegyzetek) (1979.) = Vig 1989. 8. sz. 570-575. Sz. Z. ismeretlen interjú-szövege a magyar irodalom 1947-es helyzetéről. (Közli Beregi Tivadar.) = IrodÚjs 1989. 1. sz. 21. CZIGÁNY Lóránt: Sz. Z. az emigrációban. = História 1989. 6. sz. 20-22. POMOGÁTS Béla: Magyar reformer. Szabó Zoltánról. = Vig 1989. 8. sz. 566-569. RADVÁNYI Dezső: Magyar író Josselinben. (Tévéinterjú.) (Szabó Zsuzsa hangfelvé­ telét sajtó alá rend. Czigány Lóránt.) = Vig 1989. 8. sz. 576-581. [1983] SIKLÓS László: Kell-e nekünk Sz. Z.? = Él 1989. 2. sz. 12. SZAKOLCZAY LAJOS SZ. L.: Ötágú síp. Tanulmányok, esszék, kritikák. Magvető, Bp., 1989. 527 1. SZAKONYI KÁROLY BENCSIK Gábor: Galsaiáda. = NőkL 1989. 30. sz. 8-9. [Sz. K.: Mennyei kávéház] BENCSIK Gábor: Az irodalom esélyeiről. Beszélgetés Szakonyi Károllyal. = NőkL 1989. 22. sz. 6-7. SEBES Erzsébet: Sz. K. a szerelemről, amelynek neve: színház. = ÚjT 1989. 48. sz. 44. [Interjú] SZALATNAI REZSŐ NAGY László: Két hazában - egy igazsággal. Szalatnai Rezsőre emlékezünk. = EvÉ 1989. 51. sz. 2.

180 SZALAY LÁSZLÓ FENYŐ István: Francia szellem a reformkori progresszió kezdetén. Benjámin Constant és a magyar centralisták. = Újhold-Évk 1989. 1. sz. 245-259. SZAPUDI ANDRÁS TÜSKÉS Gábor: Sz. A. elbeszéléséről. Kufárok nyara. = Som 1989. 5. sz. 12-14. SZÁRAZ GYÖRGY Sz. Gy.: Emlékleltár. 1-2. = Kort 1989. 11. sz. 89-102.; 12. sz. 97-110. Sz. Gy.: Rekviem. = Hitel 1989. 15. sz. 34-37. CSÁKY Pál: A megközelíthetetlen. Sz. Gy. tévédrámájáról. = Hét 1989. 42. sz. 10-11. CSÁKY Pál: A Tábornok üzenete. Sz. Gy. ítéletidő című drámájáról. = Hét 1989. 34. sz. 11. SZÁSZ BÉLA ANTAL László: Szász Béláról. = MV 1989. 3. sz. 61. SÜKÖSD Mihály: Egy magyar citoyen. = Él 1989. 27. sz. 5. SZÁSZ KÁRÓL Y (1798-1853) FARKAS Péter: Kemény Zsigmond és Sz. K. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 79118. SZÁSZ KÁROLY (1829-1905) NÓVÁK László: Sz. K. református püspök látogatása a három városban. In: Irodalomtör­ téneti tanulmányok. 403^140. SZATMÁRI JÁNOS Un chant épique de la prairie. Autobiographie versifiée de János Szatmári, poéte populaire hongrois-canadien. (Texte et études.) Publié par Martin L. Kovács. Préf. Jean Gergely. A.D.E.F.O.-Akadémiai, Paris-Bp., 1989.280 1. (Bibliothéque Finno-Ougrienne 6.) KOVÁCS Márton Lajos: L'auteur du poéme, sa vie et sa personnalité. 44-55. - KO­ VÁCS Márton Lajos: János Szatmári et Békevár. 56-60. SZÉCHÉNYI FERENC SOMKUT1 Gabriella: Történeti tények és a köztudat, avagy: mit alapított Sz. F.? = OSZKHír 1989. 1-2. sz. 7-9.

181 SZÉCHENYI ISTVÁN ALBERT Gábor: A pölöskei inspektor. In: A. G.: Szétszóratás után 37-70. [Kecskeméthy Aurél] BOZÓKY Mária: Széchenyi hite. = ÚjEmb 1989. 34-35. sz. 4. LUKÁCS Lajos: Széchenyi utolsó üzenete. = Él 1989. 17. sz. 2. NÉMETH László: Széchenyi. Vázlat. Közgazdasági és Jogi, Bp., 1989. 189 L, 8 t. [Az 1942-ben Budapesten, a Bolyai Akadémia kiadásában megjelent mü reprintje] NYÍRI Tamás: Magyarság és Európa. - FENYŐ Ervin: Mai Széchenyi. Intart, Bp., 1989. 59,4 1. SUPKA Magdolna: A Széchenyi-gondolat. Egy grafikai albumról. = Kort 1989. 6. sz. 121-127. SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Enlightenment and liberalism in the works of Széchenyi, Kemény and Eötvös. In: Hungary and European civilization. 11-30. SZÉCSI MARGIT SZAKOLCZAY Lajos: Birodalom. Sz. M. verseskönyve. In: Sz. L.: Ötágú síp. 162-168. SZÉKÁCS JÓZSEF FRIED István: Sz. J. arcképéhez. = Diakonia 1989. 2. sz. 78-81. SZÉKELYJÁNOS BERTHA Zoltán: „Hogy szabad legyen gondolkodnom." A hatvanéves Székely Jánosról. = Alf 1989. 3. sz. 55-62. BODÓ Julianna: Helytállás - pátosz nélkül. = AHét 1989. 49. sz. 5. [Sz. J.: Dózsa] KIRÁLY László: Költő a hómezön. = Kor 1989. 5. sz. 379. MÁRKUS Béla: Az irgalmatlan sorsszerűség. Beszélgetés Székely Jánossal. In. M. B.: Magányos portyázok. 108-135. MÓZES Attila: Magányos testvéreink, Soó Péter. = Utunk 1989. 9. sz. 4. POMOGÁTS Béla: Sz. J. ünnepén. = ÚjT 1989. 20. sz. 16.; Látóh 1989. 8. sz. 40^12. RADICS Péter: Egy rögeszme árnyékában. (Sz. J. prózájáról.) = Fo 1989. 7. sz. 138-142. Sz. J. műhelyében. = IgSzó 1989. 3. sz. LÁSZLÓFFY Aladár: A költő világkimondó lélegzete. 217-218. - MARKÓ Béla: János úr kegyes trükkjei. 218-222. SZAKOLCZAY Lajos: A mítosz értelme. Sz. J. esszéiről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 455-^166. A 60 éves Sz. J. köszöntése. - Szekrényesy Júlia = Él 1989. 11. sz. 10. SZÉKELY MAGDA NEMES NAGY Ágnes: Jegyzetek a rejtőzésről. Sz. M. versei. In. N. N. Á.: Szó és szót­ lanság. 453-460.

182 SZEKFŰ GYULA Sz. Gy.: Három nemzedék és ami utána következik. (Előszó Glatz Ferenc.) Állami Könyvterjesztő Vállalat-Maecenas, Bp., 1989. 516 1. (ÁKV-Maecenas reprint soro­ zat) [Az 1934-ben Budapesten, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda által kiadott mű reprintje] MAJOR Ottó: A megtalált út. A megtalált út. [Sz. Gy.: Forradalom után] 37^12. - Ki volt hát Sz. Gy.? [Interjú Keresztúr)' Dezsővel] 387-412. MONOSTORI Imre: A Németh-Szekfű-vita első fejezetei. A két társadalmi jövőkép főbb különbségei. In: M. I.: Németh László Tanú-korszakának korabeli fogadtatása. 249-287. PAMLÉNYI Ervin: Pályák és irányok. Sz. Gy. Bethlen Gábor-monográfiájáról.87-94. - A reformtól a forradalomig. 95-101. - Sz. Gy., a publicista. 102-108. - Emlékezés Szekfű Gyulára. 109-112. SZELI ISTVÁN DOMONKOS László: A Hungarológia-alapító. Vonások Sz. I. portréjához. = Délsziget 15. sz. 1989. 46^*8. VÉKÁS János: Sz. I.-bibliográfia. Forum, Újvidék, 1989. 107 1. SZÉLPÁL ÁRPÁD MAJOR Ottó: A megtalált út. Emberpróbáló idők. Sz. Á. naplóregénye. 27-28. - „A vers én vagyok." Sz. Á. utolsó üzenete. 203-206. SZEMERE BERTALAN ALBERT Gábor: Egy borkereskedő lelki alkata. In: A. G.: Szétszóratás után. 7-36. V. BUSA Margit: Sz. B. és a Kazinczy-család. = Széphalom 2. sz. 1989. 101-111. SZEMERE PÁL FARKAS Péter: A szerkesztő Sz. P. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 41-57. SZEMLÉR FERENC MÓZES Huba: A Glossza változatai és két magyar fordítása. In. Eminescu a magyar irodalomban. 403-408. [Dsida Jenő és Sz. F. fordítása] SZENCZI MOLNÁR ALBERT GÁSPÁR Tibor: Sz. M. A. Komáromban. = Honism 1989. 3. sz. 22-23.

183 SZENTELEKY KORNÉL HERCEG János: A szépség varázslatában. = Híd 1989. 1. sz. 70-75. VAJDA Gábor: Hagyományőrző mértékalapok. A fiatal Szentelekynek A Hétben közölt írásairól. = Üzenet 1989. 4. sz. 283-290. VAJDA Gábor: Kívül az életen. Szenteleky első regényéről. = Híd 1989. 1. sz. 76-81. [Kesergő szerelem] SZENTIMREI JENŐ MARTON Lili: Első szerkesztőm - Sz. J. = Utunk 1989. 35. sz. 2. SZENTJÓBY TAMÁS Beszélgetés Szentjóby Tamással. (Hangszalagra vette Beké László, 1971. március 11én.) = Jelenlét 1989. 1-2. sz. 255-262. SZENTKUTHY MIKLÓS BÁLINT Péter: Emlékezések és leírások. = Úí 1989. 7. sz. 77-87. DIENES Ottó: Ingenium universale. Gondolatok Sz. M. „életgyónás"-áról. = ÚjAur 1989. l.sz. 72-76. HATÁR Győző: Közeinézet a messze távolból. Elmélődés Szentkuthy Miklósról. = Kort 1989. l.sz. 36-50. RUGÁSI Gyula: Ezoterikus író. Hamvas Béla, Sz. M., Határ Győző. = Je 1989. 11. sz. 1045-1059. RUGÁSI Gyula: Szent Orpheus arcképe. Szentkuthy Miklósról. = Je 1989. 7-8. sz. 710-716. Százszorszentek. Beszélgetés Szentkuthy Miklóssal. (Riporter Réz Pál.) = Filmv 1989. 10. sz. 12-17. TÓTH János: Sz. M. ravatalánál. = Vig 1989. 1. sz. 70. SZÉP ERNŐ GYÖRGY Ágnes: Szép Ernővel kint jártam a Szigeten. = HevSz 1989. 2. sz. 26-27. SZEPESI ATTILA ALFÖLDY Jenő: Út és megérkezés. Sz. A. pályakezdése. In. A. J.: Rend a homályban. 302-316. SZAKOLCZAY Lajos: Közelítések Sz. A. költészetéhez. A lírahős három stációja. In: Sz. L: Ötágú síp. 249-270.

184 SZERB ANTAL NEMES NAGY Ágnes: Budapesti séták. Szerb Antalról. In: N. N. Á.: Szó és szótlanság. 135-145. POSZLER György: Az emlék mérlegén. (Sz. A. születésének 75. évfordulóján. 1976.) In: P. Gy.: Eszmék, eszmények, nosztalgiák. 381-390. SZERDAHELY GYÖRGY MARGÓCSY István: Sz. Gy. művészetelmélete. = ItK 1989. 1-2. sz. 1-33. SZIGETHY FERENC KÁRPÁTI Béla: Népközeiben. Négy borsodi papköltőröl. = Napj 1989. 9. sz. 35-38. [Balázs Győző, Borsovai Lengyel Gyula, Hegyaljai Kiss Géza] SZIGLIGETIEDÉ KÖTŐ József: A színház mint életforma. = Utunk 1989. 12. sz. 7. SZIKSZAY GYÖRGY DIENES Erzsébet: Sz. Gy. írói munkásságának helye és szerepe a felvilágosodás kori magyar nyelvművelő mozgalomban. = TheolSz 1989. 4. sz. 209-212. SZILÁGYI ÁKOS ALFÖLDY Jenő: Az iskolamesternek semmi köze hozzá. Sz. Á.: Az iskolamester zavar­ ban van. In: A. J.: Rend a homályban. 349-354. SZILÁGYI DOMOKOS ANNUS József: Sz. D. = Hitel 1989. 6. sz. 20-21. BALÁZS Mihály: Sz. D. (1938-1976). „Egyedül vagyok, mint a sárga napraforgó szo­ morúsága." ín: B. M.: Forrásvidék. 413—431. CZINE Mihály: Ember, ne add meg magad. Sz. D. üzenete. = Mlfj 1989. 11. sz. 4 2 43. FARKAS Árpád: A kortalan költő. (1988) = Ttáj 1989. 9. sz. 41-42. CS. GYÍMES1 Éva: Határokon. Sz. D. lírája a hetvenes évek elején. = Úí 1989. 11. sz. 111-118. CS. GYÍMESI Éva: Többes szám első személy. Sz. D. értékszemlélete. = Kor 1989. 1112. sz. 805-808. HERVAY Gizella: Nem kiálthatta már világgá magát. Szilágyi Domokosról. = ÚjAur 1989. 3. sz. 72-75.

185 JOBBÁGY Károlyné-CSERHALMI Zsuzsa: Egy vers - három értelmezés. (Sz. D.: Héjjasfalva felé.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 145-156. KÁNTOR Lajos: Azonos hullámhosszon... = Kor 1989. 11-12. sz. 887-889. KÁNTOR Lajos: Kortárs minden koron át. (1-2.) = Utunk 1989. 50. sz. 2.; 51. sz. 2. PÉCSI Györgyi: Európa hallgat. Magyarság és európaiság Sz. D. életmüvében. = Napj 1989. 9. sz. 25-27. PINTÉR Lajos: „Göndör haja legyen az ő párnája." (Sz. D.: Szegénylegények.) In. P. L.: A vadszeder útján. 149-174. SZAKOLCZAY Lajos: Sz. D. prózája. In: Sz. L.: Ötágú síp. 58-80. SZILÁGYI ESZTER ANNA MÉSZÖLY Miklós: Könnyű mélynek lenni - a felszín lényege nélkül. = Je 1989. 11. sz. 1073-1074. SZIRMAI KÁROLY BORDÁS Győző: Sz. K. ügyviteli naplója. Adalék az életrajzhoz. = Híd 1989. 12. sz. 1450-1453. [Részletek közlésével, uo. 1454-1456.] RÓNAY György: Szerep és mű. Sz. K. pályaképe. (1-6.) = Üzenet 1989. 1. sz. 3 3 40.; 2. sz. 95-101.; 3. sz. 179-196.; 4. sz. 252-259.; 5. sz. 347-358.; 6. sz. 4 3 3 440. SZIVER1JÁNOS ELEK Tibor: Szájbarágós diadalok. Sz. J. lírájáról. = Fo 1989. 10. sz. 93-95. A forrásvizek barbársága. Keresztury Tibor beszélgetése Sziveri Jánossal. = Alf 1989. 11. sz. 48-60. MARNO János: „Felmérni egymást magánügyekben." Sz. J. újabb könyveiről. = Alf 1989. 11. sz. 78-81. SZÖRÉNYI László: Fabatka és Szabadka. = Hitel 1989. 18. sz. 62. [Sz. J.: Mi szél ho­ zott?] SZŐCS GÉZA Sz. G.: „A bátorság: jellem kérdése." Végrendelet-kommentár. (Részletek Sz. G. levelei­ ből.) = Alf 1989. 7. sz. 32-35. ALFÖLDY Jenő: A kilátótorony őre. Jegyzetek Sz. G. új verseskönyvéről. In: A. J.: Rend a homályban. 323-331. [Sz. G.: Kilátótorony és környéke] ENDRŐDI SZABÓ Ernő: „Bízom a költészet hatalmában." Portrévázlat Szőcs Gézáról. = Alf 1989. 7. sz. 65-69. KERESZTURY Tibor: A jelenlét archaikus biztonsága. Sz. G. költészetéről. = Je 1989. 12. sz. 1133-1142.

186 SZAKOLCZAY Lajos: Avantgárd bukolika. Sz. G.: Párbaj avagy a huszonharmadik hóhullás. In: Sz. L.: Ötágú síp. 301-305. TARJÁNYI Eszter: Útban vagyok Bangkok felé?! Beszélgetés Szőcs Gézával a magyar­ ság sorskérdéseiről, életről és költészetről. = Hitel 1989. 5. sz. 9-11. A zsebben hordott idő pontossága. Szőcs Gézával beszélget Keresztury Tibor. = Alf 1989. 7. sz. 36-40.; Látóh 1989. 9. sz. 111-119. SZŐCS ISTVÁN MIKÓ István: Sz. I. önmagáról. = Utunk 1989. 8. sz. 2. [Interjú] SZŐCS KÁLMÁN MÁRKUS Béla: Ó, vérem, csendesedj! Sz. K.: A legszebb éneket kerestem. In: M. B.: Magányos portyázok. 224-244. SZŐNYI SÁNDOR Nekr. Bárány Tamás = Él 1989. 3. sz. 10. SZÖRÉNYI LÁSZLÓ Sz. L.: Gondolatok a könyvtáramban. = Hitel 1989. 5. sz. 46^17. Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." Tanulmányok. Magvető, Bp., 1989. 299 1. (JAKfúzetek45.) SZTÁRAI MIHÁLY BOTTÁ István: Sz. M. baranyai püspöksége. = TheolSz 1989. 3. sz. 150-154. SZVATKÓPÁL Sz. P.: Indogermán magyarok. (Előszó, jegyz. Szigethy Gábor.) Magvető, Bp., 1989. 82 1. (Gondolkodó magyarok) [Veres Péter: Indogermán polgárság és a magyar paraszt­ ság c. vitairatával] TAAR FERENC T. F. Személyi bibliográfia. (Összeáll. Elek Sándorné.) Városi Könyvtár, Debrecen, 1989. 55 1. TABI LÁSZLÓ Nekr. Fehér Klára = Él 1989. 18. sz. 7.; Rajk András = ÚJT 1989. 19. sz. 43.

187 TAKÁCS IMRE PINTÉR Lajos: T. I.: Kísérlet kavicsokkal. In: P. L.: A vadszeder útján. 137-142. TAKÁTS GYULA T. Gy.: Rajzok, versek között. = Kort 1989. 4. sz. 134-135. MAJOR Ottó: Egy kortalan költő. T. Gy. új esszékötete. In: M. O.: A megtalált út. 250253. PAPP Árpád: Vonzódás a portréhoz. T. Gy. világirodalmi tájékozódásához. In. P. Á.: Hazai tükörcserepek. 16-18. TAMÁS ALADÁR A 90 éves T. A. köszöntése. - Erki Edit = ÚJT 1989. 11. sz. 11.; Tóth Gyula = Él 1989. 10. sz. 7. TAMÁS MENYHÉRT BAKONYI István: T. M. költői kibontakozása. = Dunatáj 1989. 4. sz. 33-35. TAMÁSI ÁRON BALÁZS Mihály: T. Á.: Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne. (írók ifjúsága, írók iskolái.) = Köznevelés 1989. 38. sz. 22-24. MOLNÁR Aurél: Egy óra Tamási Áronnal. = OlvNép 1989. 42. sz. 150-152. [Interjú 1946-1947-ből] SÍPOS Lajos: Tamási Áronról. = Vig 1989. 4. sz. 282-287. SÜTŐ András: Ábel hűségéről. = Ttáj 1989. 9. sz. 3^1. SZABÓ T. Ádám: A székely nyelvjárások az irodalomban. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 549557. [Kányádi Sándor és T. Á.] VATI PAPP Ferenc: „... ez az út egy falusi székely házból indult el..." T. Á. (18971966). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 256-267. TÁNCSICS MIHÁLY SZÖRÉNYI László: Táncsics szépirodalmi művei és önéletrajza. In: Sz. L.: „Multaddal valamit kezdeni." 119-137. TANDORI DEZSŐ T. D.: Könyveim közül. 1-2. = AKönyv 1989. 2. sz. 65-74.; 3. sz. 143-154. T. D.: A mű - és - természetes fordító. Jegyzetek „a londoni szín után": Bécs, Koppen­ hága. = Nagyv 1989. 12. sz. 1898-1902.

188 „A legnagyobb távolság: egy pont közt." Rendhagyó beszélgetés Tandori Dezsővel. (Riporter Boros Géza.) = ÚjFo 1989. 1. sz. 76-79. NÁDOR Tamás: T. D.: Vigyázz magadra, ne törődj velem. = Könyvvilág 1989. 12. sz. 5. [Interjú] SZAKOLCZAY Lajos: Hová megy a KORMOS PISTA gőzhajó? T. D , Lázár Ervin, Mándy Iván és Gyurkovics Tibor meseregényeiről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 512-524. [T. D.: Medvetalp és barátai] [SZIGETI] XYGETI Csaba: A saussure-i anagrammatikáról és T. D. szigetéről. = Je 1989. 4. sz. 383-390. TAR SÁNDOR DÉRCZY Péter: Vonzás és választás 6. Epikus alakítás és/vagy szociologikum. (T. S.: Miért jó a póknak?) = Je 1989. 11. sz. 1089-1093. TARDÍ GÁBOR Nekr. Szikszai Károly = Éi 1989. 28. sz. 4. TARDY LAJOS DOMOKOS Mátyás: A történelem magánnyomozója. T. L. hetvenöt éves. = Él 1989. 30. sz. 6-7. TATAY SÁNDOR BALÁZS Mihály: T. S. „A Bakonyból szállt alá a mese..." In: B. M.: Forrásvidék. 433-^49. TA VASI LAJOS ZIBOLEN Endre: T. L. a humanitásról. = PedSz 1989. 10. sz. 971-976. •• TELEKI LÁSZLÓ ALBERT Gábor: A profi és az amatőr. In: A. G.: Szétszóratás után. 113-142. TELEKI PÁL TILKOVSZKY Lóránt: T. P. titokzatos halála. Helikon, Bp„ 1989. 139 1. (Labirintus) TEMESI FERENC BALÁZS Géza: Szövegszerkesztési sajátosságok T. F. Por című regényében. = Nyr 1989. 3. sz. 314-326.

189 CZIGÁNY Lóránt: Tudnivalók Temesi Ferencről. = ÚjLátóh 1989. 1. sz. 114-117. MEZŐ Ferenc: Minden áron? - avagy két kötet és két pótkötet. T. F. prózájáról. = MV 1989. 11. sz. 108-115. TERSÁNSZKY JÓZSI JENŐ ANGYALOSI Gergely: Kakuk Marci: a picaro és a buddhista. = ItK 1989.4. sz. 465-472. DÉRCZY Péter: Az elbeszélő hagyomány átalakítása. T. J. J. regényeinek néhány szer­ kezeti vonásáról. = Lit 1989. 3-4. sz. 478-489. MÁTYÁS Ferenc: Tersánszkyval a periférián. = Úí 1989. 10. sz. 45-56.; Látón 1989. 1. sz. 40-54. POMOGATS Béla: Vadregény. Jegyzetek Tersánszky irodalomfelfogásához. = Úí 1989. 3. sz. 103-106. VATI PAPP Ferenc: „... dicséretes önfejűséggel neveltem és fegyelmeztem magam..." T. J. J. (1888-1969). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 270-278. TESSED1K SÁMUEL VOIGT Vilmos: Egy ismeretlen klasszikus polihisztor. Tessedik-problémák, háttérrel. = BékésiÉ 1989. 2. sz. 157-168. TEVAN ANDOR MURÁNYI Gábor: Egy lélek, levelei tükrében. Száz éve született T. A. = AKönyv 1989. 3. sz. 95-110. PAPP János: T. A. bécsi tanulóévei (1907-1909). = BékésiÉ 1989. 4. sz. 515-520. Száz éve született T. A. Megemlékezések az évforduló kapcsán. Kner, Békéscsaba, 1989. 69 1. (A Kner Nyomdaipari Múzeum füzete 18.) THALY KÁLMÁN OZSVALD Árpád: T. K. (1839-1909). = Hét 1989. 1. sz. 15. THIENEMANN TIVADAR LENGYEL Béla: Thienemann Tivadarról. = Kr 1989. 2. sz. 13-14. THINSZ GÉZA BALÁZS Ádám: Két arc Stockholmból. = MHírek 1989. 23. sz. 28-29. [Interjú Thinsz Gézával és Herskó Jánossal] THOMKA BEÁTA *T. B.: Esszéterek, regényterek. Forum, Újvidék, 1988. 200 1. [Tanulmányok]

190 THURY LAJOS BORBÁND1 Gyula: Thury Lajosról. = Él 1989. 48. sz. 2. THURY ZOLTÁN BORI Imre: A gáncsnélküli naturalista: T. Z. In: B. I.: A magyar irodalom modern irá­ nyai 2. Naturalizmus 1. 198-208. THURY ZSUZSA MAJOR Ottó: Egy teljes élet. T. Zs. fejfájára. = Él 1989. 43. sz. 7. THURZÓ GÁBOR MAJOR Ottó: Az üdvösségkereső. T. G. In: M. O.: A megtalált út. 231-235. TÍMÁR GYÖRGY SZÉCHENYI [Ágnes]: Ki vagy Te, T. Gy.? = Él 1989. 25. sz. 7. TINÓDI LANTOS SEBESTYÉN NEMESKURTY István: A megverselt, énekelt Biblia. Tinódi mint bibliafordító. = Úí 1989. 12. sz. 81-87. TOLDY FERENC TARNÓI László: Die Normen der Romantiker Ferenc Toldy und József Bajza für die Schiller-Rezeption und derén Wandlungen. In: Theorien, Epochen, Kontakté. 2. 7-16. ZENTAI Mária: T. F. nézetei a balladáról az 1820-as években. = ItK 1989. 1-2. sz. 107112. TOLNAI OTTÓ PINTÉR Lajos: „Didergő limlomok." T. O. verseiről. In: P. L.: A vadszeder útján. 188-196. SZAKOLCZAY Lajos: Szintézis és torzó, avagy vándor a liszt (gipsz, porcukor) siva­ tagban. In: Sz. L.: Ötágú síp. 220-232. TOMPA MIHÁLY *Dalfüzér, 1844. T. M. kéziratos, kottás népdalgyűjteménye. (Hasonmás kiadásra előké­ szítették, kísérő tanulmányok Pogány Péter, Tari Lujza.) Hermán Ottó Múzeum, Mis­ kolc, 1988. 120 1. [Az OSZK Quart. Hung. 3237. jelzetű kéziratának fotómásolatával]

191 ELEKES Éva: Rejtőzködő Tompa- és Reményi-levelek. = Mtan 1989. 4-6. sz. 185-191. [T. M. négy levele Reményi Edéhez, 1860-1862 között] VATI PAPP Ferenc: „A szenvedést korán megösmerém." T. M. (1817-1868). ín: V. P. F.: Forrásvidék 2. 280-289. TORKOS LÁSZLÓ KECSKÉS András: T. L. és követői a magyar verselméleti gondolkodás történetében. = It 1989. 2. sz. 266-295. TORNAI JÓZSEF T. J.: Történelem és költői tudat. = Hitel 1989. 8. sz. 53-56. ALFÖLDY Jenő: A hiányzó siratása. T. J.: Veres Péter-énekek. In: A. J: Rend a homály­ ban. 185-189. PINTÉR Lajos: T. J.: Fejem alatt telihold. In: P. L.: A vadszeder útján. 142-148. TÓTFALUSI KIS MIKLÓS MOLNÁR József: T. K. M. firenzei betűinek nyomában. = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 457520. *SCHÜTZ, Edmond: The Oscanian and Vanandian type-faces of the Armenian printing office in Amsterdam. (Christoffel van Dijk - Nicholas Kis of Tótfalu and their forerunners.) = AOH 1988. 2-3. sz. 161-220. TÓTH ÁRPÁD BALÁZS Mihály: T. Á. (1886-1928). „Ma összebújunk szépen a szívedre..." In: B. M.: Forrásvidék. 451^461. FÜLÖP Lajos: T. Á. pályakezdésének impresszionista vonásairól. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 252-260. Két ismeretlen T. Á.-levél. (Közli Tóth Eszter.) = Kr 1989. 2. sz. 12-13. [Bródy Pálhoz, 1920-ból] MARKÓ Béla: T. Á.: Hajnali szerenád. In: M. B.: Olvassuk együtt. 74-80. NEMES NAGY Ágnes: T. Á.: Elégia egy rekettyebokorhoz. In: N. N. Á.: Szó és szótlan­ ság. 183-189. SCHELKEN Pálma: T. Á. különös gyorsírása. = ItK 1989. 4. sz. 433^37. SZÉKELY Gábor: Kiegészítés Zágonyi Ervin T. Á. Cseresznyéskert-fordítása című dolgozatához. = Szí 1989. 2. sz. 183-184. Válasz: ZÁGONYI Ervin = uo. 185187. TÓTH BÁLINT A 60 éves T. B. köszöntése. - Döbrentei Kornél = Él 1989. 50. sz. 7.

192 TÓTH ENDRE T. E.: Születésem rejtélyes körülményei. (Önéletrajzi részlet.) = Úí 1989. 3. sz. 35-41. KOCZOGH Ákos: T. E.: Az elszálló ifjúsághoz című kötetéről. In. K. Á.: Debrecen vonzásában. A6-A1. T. E. (Összeáll. Sass Bálintné.) KLTE Könyvtára, Debrecen, 1989. 59 1. (Tiszántúli sze­ mélyi bibliográfiák 5.) [Bibliográfia] A 75 éves T. E. köszöntése. - BAKÓ Endre = Alf 1989. 12. sz. 85-86. TÓTH ERZSÉBET SZAKOLCZAY Lajos: A szökés aranyvágtája. T. E. költészetéről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 289-300. TÓTH GÁBOR SZOMBATHY Bálint: Az önmegvalósítás politikai átváltozásai. Visszatekintés T. G. munkásságának két évtizedére. = Ttáj 1989. 5. sz. 66-77. TÓTH PÁL JÓZSEF VÁRKONYI Imre: A szakcsi hírversíró. = Som 1989. 2. sz. 87-92. TÖMÖRKÉNY ISTVÁN BORI Imre: A népélet naturalistája: T. I. = Híd 1989. 6. sz. 723-733.; B. I.: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 146-155. SÍK Sándor: T. I. In: S. S.: Szegedi klasszikusok. 5-9. T. I. kérvénye „a Somogyi-könyvtár segédkönyvtárnoki állásáért". (Közli Lengyel And­ rás.) = Ktáros 1989. 4. sz. 236-237. TŐRÖS LÁSZLÓ TÓTH Tibor: T. L., 1898-1986. In: Irodalomtörténeti tanulmányok. 539-550. TŐZSÉR ÁRPÁD GÁL Sándor: Költészetünk otthontudata 4. = Hét 1989. 32. sz. 15. [T. Á. tájversei­ ről] TÓTH László: „... a történelem nagy időszerűsége a 'közös otthonok' építése." Beszélge­ tés Tőzsér Árpáddal és Milán Rúfusszal. (1989. június-szeptember.) = ÚjFo 1989. 6. sz. 7-17.

193 TURCZEL LAJOS TÓTH László: Beszélgetés Turczel Lajossal és Karol Wlachovskyval. = ÚjFo 1989. 2. sz. 59-70. TÚRMEZEI ERZSÉBET K. E.: Túrmezei-versek finnül. = EvÉ 1989. 13. sz. 2. TURÓCZI-TROSTLER JÓZSEF STEINER, Gerhard: Der ungarische Literaturwissenschaftler József Turóczi-Trostler. Erinnerungen zur 100. Wiederkehr seines Geburtstages. Ein Vortrag. = BBHung 4. sz. 1989. 151-162. TARNAI Andor: T. T. J. emlékezete. = It 1989. 4. sz. 846-850. TÜSKÉS TIBOR T. T.: Még egyszer: Vidéken élni. = Som 1989. 6. sz. 72-76. HORVÁTH Gyula: Korszerű vidéket modern Magyarországon. = Som 1989. 5. sz. 7680. [Vidéken élni] VEKERDI László: Vidéken élni. = Som 1989. 1. sz. 89-93. TŰZ TAMÁS SZAKOLCZAY Lajos: T. T. új lírakorszaka. In: Sz. L.: Ötágú síp. 145-156. UNGVÁRNÉMETI TÓTH LÁSZLÓ HEGEDŰS Géza: Nagy fények árnyékában. Emlékeztető Ungvárnémeti Tóth Lászlóra. = OlvNép 1989. 2. sz. 27-32. URR IDA Nekr. MEZEI András = Él 1989. 32. sz. 7. UTASSY JÓZSEF ALFÖLDY Jenő: Árvák csillaga. U. J.: Júdás idő. In: A. J.: Rend a homályban. 270-274. BERKES Erzsébet: Levélféle U. J. magyar költőnek. = Él 1989. 3. sz. 11. SZAKOLCZAY Lajos: Árva csillag. Utassy Józsefről. In: Sz. L.: Ötágú síp. 239248.

194 VÁCI MIHÁLY ALFÖLDY Jenő: Méltó utókort. V. M: Értelmes terhek alatt. In: A. J.: Rend a homály­ ban. 172-179. TIDRENCZEL Sándor: V. M. és a szülőföld. (Kerekasztal-beszélgetés a költő születésé­ nek évfordulója alkalmából.) = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 4. sz. 461-465. [Ratkó Jó­ zseffel, Váci Andrással, Váci Mihálynéval, 1984-ben] VAJDA GYÖRGY MIHÁLY A 75 éves V. Gy. M. köszöntése. - KULCSÁR SZABÓ Ernő = Él 1989. 5. sz. 7. VAJDA JÁNOS ILLÉS György: Az üstökös szerelme és házassága. In: I. Sy.: Szerelmek könyve. 105-117. MARKÓ Béla: V. J.: Húsz év múlva. In: M. B.: Olvassuk együtt. 61-66. VATI PAPP Ferenc: „Szülőföldem egy erdő volt..." V. J. (1827-1897). In: V. P. F.: Forrásvidék 2. 290-303. VAJDA PÉTER FENYŐ István: Egy arc a reformkorból: V. P. = Horizont 1989. 1. sz. 52-57. VÁMBÉR YÁRMIN V. Á.: A magyarság keletkezése és gyarapodása. Holnap, Bp., 1989. 408 1. [Az 1895-ben Budapesten, a Franklin Társulat kiadásában megjelent mű reprintje] Vámbéry-levél khokandi papíron. (Közli Horváth J. József.) = AKönyv 1989. 1. sz. 130133. [1865] VÁMOS MIKLÓS CSÁKI Judit: Ki a nagyvilágba. V. M. két egyfelvonásosa New Yorkban. = Szính 1989. 9. sz. 37-38. [Valaki más, Vegyespáros] VÁRADY SZABOLCS MEZŐ Ferenc: De hová tűntek közben a székek? = MV 1989. 3. sz. 127-128. [V. Sz.: Székek a Duna fölött c. verse] VARANNAI AURÉL „... én nem hamisítom meg a történelmet." Varannai Auréllal beszélget Vezér Erzsébet. = MV 1989. 11. sz. 30-44. [1981-ben]

195 VARGA JÓZSEF AóOéves V. J. köszöntése. -BORBÉLY Sándor = Él 1989. 11. sz. 8. VARGYAS LAJOS „Csak idehaza tudok létezni." Gách Marianne beszélgetése Vargyas Lajossal. = FSzM 1989. 6. sz. 6-7. VARJAS ENDRE ALFÖLDY Jenő: Egy lírai hős, aki nem hősködik. V. E.: A senki testamentumából. In: A. J.: Rend a homályban. 344-348. VÁRKONY1 NÁNDOR JÓKAI Anna: A töve és a gallya. = Je 1989. 7-8. sz. 701-709. VAS ISTVÁN ÁCS Pál: „Szabálytalan sasszékkai elfelé." Gondolatpályák V. I. költészetében. = 2000 1989. 8. sz. 50-53. ALFÖLDY Jenő: Rend a homályban. Az el nem halasztott jelen költészete. V. L: Ráérünk. 81-87. - A jelszó: Mégis. V. I. válogatott verseiről. 87-94. BALÁZS Mihály: V. I. „Hogyan kezdődött bennem a vers?" In: B. M.: Forrásvidék 463480. DÉR Zoltán: A regény aranyalapja. (V. I.: Mért vijjog a saskeselyű?) In: D. Z.: Perben a pusztulással. 173-181. VASADI PÉTER SZABÓ Ferenc: V. P. költészete. = KatSz 1989. 1. sz. 92-94. VASVÁRI PÁL FEKETE Sándor: A hős halálai. Adalékok Vasvárihoz. = ÚjT 1989. 28. sz. 11. Források V. P. életéhez. (Szerk. Bene János, Takács Péter. Bev. Takács Péter.) Vasvári Pál Múzeum-Városi Tanács, Tiszavasvári, 1989. 181 1. (A Vasvári Pál Társasság fü­ zetei 1.) [Levelek, cikkek] Három levél Vasvári Pálhoz. (Közli Bene János, Takács Péter.) = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 2. sz. 170-174. [Lövei Klára, Kecskés Antal, Eötvös József levele 1848-ból] UDVARDI István: V. P. hajdúböszörményi éveiről. = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 4. sz. 431^140.

196 VÉGEI LÁSZLÓ V. L.: Közép-kelet-európai alkímia. = Je 1989. 12. sz. 1157-1162. [Esszé] VÉGH ANTAL BARÁT Mihály: A labdarúgás ürügyén. Beszélgetés Végh Antallal. = KárpátilgSzó 1989. jún. 23.4. RÓNAI Zoltán: Olvasmányos tragédia. = ÚjLátóh 1989. 1. sz. 120-123. [De mi lesz a harangokkal?] VÉGH GYÖRGY ORBÁN Ottó: A hét költője, V. Gy. = Él 1989. 36. sz. 12. SZEKÉR Endre: V. Gy., a gonosz angyal. Arcképvázlat a hetven éve született íróról. = Fo 1989. 12. sz. 88-92. VERES PÉTER V. P. előadása Esztergomban. (Közli Csiffáry Tamás.) = Úí 1989. 9. sz. 89-96. [1961. szept. 29-én] V. P. válaszai az írószövetség ügyében feltett kérdésekre (1957). (Közli Takács Imre.) = Kort 1989. 10. sz. 81-88.; Látóh 1989. 12. sz. 41-53. KOCZOGH Ákos: V. P. közelében. In: K. Á.: Debrecen vonzásában. 35-39. 40 éve jelent meg V. P. „A paraszti jövendő" című könyve. (Szerk. Bethlendi László.) Kossuth, Bp., 1989.98 1. NÉMETH G. Béla: Politika s közéleti-művelődési háttér. Egy útleírás 1950-ből. = Úí 1989. 4. sz. 112-118. [V. P.: Ukrajna földjén] PETÖVÁRI Gyula: V. P. emléke egy váci gyárban. = OlvNép 1989. 42. sz. 117-118. VARGA Csaba: Mit ér az ember, ha magyar? V. P. emlékének. = VálaszÉvkönyv 1989. l.sz. 78-83. VERESS DÁNIEL BOGDÁN László: Az esszé és az élet. = Utunk 1989. 23. sz. 4. FARKAS Árpád: „A idő jól eltöltésének módjáról." Beszélgetés Veress Dániellel. = IgSzó 1989. 7. sz. 62-68. VERESS MIKLÓS ALFÖLDY Jenő: Történelmi időzavarban. V. M.: Fényárnyék. In: A. J.: Rend a homály­ ban. 280-287. PAPP Árpád: „Kő leszek, kő." Veress Miklósról. In. P. Á.: Hazai tükörcserepek. 19-21.

197 VERSÉNYIANNA -: Bemutatkozik: V. A. = Napj 1989. 2. sz. 14. VÉSZI ENDRE KOPPÁNY Zsolt: Szavak és szenvedélyek. Vallás és hitvallás, szeretet és művészet. = Életünk 1989. 12. sz. 1101-1106. [Interjú] MAJOR Ottó: A megtalált út. A hűség és a felháborodás költője. V. E. köszöntése. 262—266. - A sárga telefon. V. E. szatíra-játéka. 340-345. - A feltámadott Don Quijote. V. E. komédiája a Gyulai Vár­ színházban. 346-350. - „Burleszk a halál előszobájában." V. E. keserű komédiája a Nemzeti Színházban. 351-353. [Le az öregekkel] VIKÁR BÉLA LACZKÓ András: V. B. a La Fontaine Társaságban. = Úí 1989. 10. sz. 85-92. VITÉZ FERENC CSONTOS Gábor: Bemutatkozik: V. F. =Napj 1989. 11. sz. 25. VITÉZ JÁNOS B. SZABÓ György: V. J. In: B. Sz. Gy.: A tér és az idő árnyékában. 243-246. *V. J. (1408-1472) bibliográfia. (Összeáll. Pál Lenke.) Esztergomi Tanítóképző Főisko­ la, Esztergom, 1988. 46 1. (Kiskönyvtár. Tanítóképző Főiskola, Esztergom 10.) V. J. műveltségeszménye. (Szerk. Pál Lenke.) Esztergomi Tanítóképző Főiskola, Eszter­ gom, 1989. 98 1. [Tanulmányok] MÉSZÁROS István: V. J. műveltségeszménye. 5-21. - PROKOPP Mária: V. J. mű­ veltségének forrásai. 22-27. - POZSONYI Gabriella: V. J., a levélíró. 28-36. - SZI­ LÁGYI István: V. J. és a természettudományok. 37^13. - SZABÓ József: V. J. vallá­ sossága. 44-48. - BAJKÓ Mátyás: V. J. és a korabeli egyetem. 49-57. - KOMLÓSI Sándor: V. J. szerepe a magyar értelmiség nevelésében. 58-71. - MÜLLERNÉ SERES Ágota: V. J. a tudományokban, a szakirodalomban. 72-81. - PÁL Lenke: Áttekintés V. J. műveinek kiadásáról. 82-87. - MAGYAR György: V. J. és a reneszánsz testkultúra. 88-92. - GYÁRFÁSNÉ KINCSES Edit: V. J. tanítványai tükrében. 93-98. VITKOVICS MIHÁLY FRIED István: V. M. - kelet-közép-európai háttérrel. In: F. I.: Utak és tévutak KeletKözép-Európa irodalmaiban. 114-123. HÓZSA Éva: Két író évfordulója. 160 éve hunyt el V. M. (1778-1829) és 100 éve Jakov Ignjatovic (1822-1889). = Üzenet 1989. 12. sz. 758-760.

198

VÖRÖSMARTY MIHÁL Y V. M.: Drámák. 4. köt. Csongor és Tünde. 1830. - Kincskeresők, 1832. - Vérnász. 1833. (Sajtó alá rend. Fehér Géza, Staud Géza, Taxner-Tóth Ernő.) Akadémiai, Bp., 1989. 1076 1., 20 t. (V. M. összes művei 9.) [Kritikai kiadás] BALÁZS Mihály: V. M. (1800-1855). „Itt élned, halnod kell." In: B. M.: Forrásvidék. 483-493. FRIED István: Az epika átváltozásai. Jegyzetek Vörösmarty A két szomszédvár és Mickiewicz Pan Tadeusz című művéhez. In: F. I.: Utak és tévutak Kelet-KözépEurópa irodalmaiban. 124-146. HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhe­ lyei. HATVÁNY Lajos: V. M. lakásai. 870-877. - NÉMETH G. Béla: Megvilágosodások és elsötétülések. A kápolnásnyéki szülőház. 878-884. HORVÁTH Anna: V. M. Pincehelyen (Görbőn). In: Toinai emberek 15-18. ILLÉS György: „Kapott-e lány szebb nászajándékot?" In: I, Gy.: Szerelmek könyve. 7078. [Csajághy Laura] LEVENDEL Júlia: Időzés. Az ember fáj a földnek. = Liget 1989. 3. sz. 77-86. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1. NAGY János: Vörösmarty nemzettudata. 204-211. - SZABÓ G. Zoltán: Nemzeti nyelv - nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, Erdélyi János nyelvészeti munkáiról. 240—247. MARKÓ Béla: V. M.: Gondolatok a könyvtárban. In. M. B.: Olvassuk együtt. 3 3 ^ 0 . PÁSZTOR Emil: „Oh, értsd is a szót!" = Hitel 1989. 12. sz. 22-23. [A Szózat értelmezése] SÍK Sándor: Vörösmarty Isten-élménye. In: S. S. válogatott írásai. 340-354. *SZENDREY Tamás: Mihály Vörösmarty and the development of romanticism in Hun­ gary. In: Triumph in adversity. 1988. 155-177. SZÖRÉNYI László: „Multaddal valamit kezdeni." „...s hü a' haladékony időhöz." Kompozíció és történelemszemlélet a Zalán futásában. 36-84. - Az elszánt. Százötven éve jelent meg a Szózat. 85-93. VASADI Péter: A vén cigány poklában. Visszapillantás Vörösmarty Mihályra. = Ttáj 1989. l.sz. 55-59. WASS ALBERT DUNAI Ákos: W. A. hazatér. = Délsziget 15. sz. 1989. 5-8. KOCSIS L. Mihály: W. A. üzenete. = NőkL 1989. 41. sz. 12. WEÖRES SÁNDOR W. S. Csorba Győzőhöz írott leveleiből. = Je 1989. 7-8. sz. 665-676. [20 levél 19441964 között] W. S. levele Hamvas Bélához. Csönge, 1946. nov. 7. (Részlet.) = Él 1989. 5. sz. 15.

199 BALASSA Péter: A mint B. W. S. Átváltozások című szonettciklusának elemzése. = Je 1989. 7-8. sz. 677-680. BALÁZS Mihály: Én roppant befelé forduló voltam. (írók ifjúsága, írók iskolái.) = Köz­ nevelés 1989. 11. sz. 22-24. BALÁZS Mihály: W. S. (1913-1989). „...csak a gyerek érzi minden pompáját a dalok­ nak." In: B. M.: Forrásvidék. 495-516. CSÁNYI László: Emlékek és versek. W. S. 1941-42-ben. = Som 1989. 4. sz. 7-11. Égő tölgyesek. W. S. levele Szokolay Károlyhoz. (Közli Szokolay Zoltán.) = ÚjAur 1989. 2. sz. 41^13. [1949-ből] FÁBIÁN László: Holdbeli csónakon ... W. S. halálhírére. = FSzM 1989. 4. sz. 7. E. FEHÉR Pál: Emlék Weöres Sándorról. = Szí 1989. 3. sz. 191. HATÁR Győző: Búcsú. Emlékezzünk Weöres Sándorra. = Kort 1989. 6. sz. 132-136. HATÁR Győző: W. S. gyászkoszorú-szalagjára. = Él 1989. 7. sz. 14.; HungPEN 30. sz. 1989. 34-35. In memóriám Sándor Weöres. = HungPEN 30. sz. 1989. HATÁR Győző: A garland to Sándor Weöres's wreath. 34-35. - ESTERHÁZY Péter: Tout est autre. 36. - BATA Imre: Qu'y a-t-il lóin au-delá de la montagne? (Les treize derniéres années du lyrisme de Sándor Weöres.) 37^10. In memóriám W. S. = Fo 1989. 6. sz. KERESZTURY Dezső: A jelenség. Vázlat Weöres Sándorról. 2-3. - TÜSKÉS Tibor: A kútbanéző. 3-5. - RÓNAY László: A végtelen kupolája alatt. W. S. költészetéről. 6-8. - SZEKÉR Endre: Levél Weöres Sándornak. 10-11. KABDEBÓ Lóránt: W. S. és irodalmunk múltja. = Diakonia 1989. 2. sz. 25-29. KÁRPÁTI Kamii: Weöres és Dali. = Stádium 1989. 1. sz. 10. KOVÁCS Imre: A szülőföld búcsúja Weöres Sándortól. = Diakonia 1989. 1. sz. 21. LATOR László: Vázlat Weöres Sándorról. = Kort 1989. 6. sz. 139-148. LAUNONEN, Hannu: In memóriám. = Négykezes 1989. 1. sz. 39^11. MARAFKÓ László: W. S. kaput nyit. = Napj 1989. 4. sz. 31-32. *PETŐFI S. János: Poetare da donna. Metamorfosi di un poéta ungherese. (Riflessioni sull'opera „Psyché" di Sándor Weöres.) = RSU 3. sz. 1988. 5-17. RÓNAY László: Kitörhetünk-e a körből? W. S. példázata. = Kr 1989 4. sz. 2. *SMITH, William Jay: A candle in the window. The poetry of Sándor Weöres. = The American Poetry Review (Philadelphia) 1988. 2. sz. 33-34. Cs. SZABÓ László: „Átváltozó mesemadár a vers." Beszélgetés Weöres Sándorral, Lon­ don, 1963. = ÚjT 1989. 13. sz. 6-8. SZATHMÁRI István: W. S.: Szavak. - Vakvarjú, vakvarjúcska. = MNy 1989. 4. sz. 449^150. SZEPESI Attila: Az utolsó történet. = ÚjT 1989. 15. sz. 11. TANDORI Dezső: W. S. mester. = Nagyv 1989. 4. sz. 605-607. TÓTH János: Abschied von dem Lyriker Sándor Weöres (1913-1989). = BpRundschau 1989. 6. sz. 10. TÖRÖK Tamás: Miért nem fésülködik egy király (és egy égitest): Beírás a W. S.emlékkönyvbe. = Ttáj 1989. 10. sz. 41-44.

200 TÜSKÉS Tibor: Mozaikkockák Weöres Sándorról. = Napj 1989. 4. sz. 32-33. W. S. emlékezete. = Szí 1989. 5. sz. MALIHINA, Jelena: A szavak mesteréről. 126-130. - MEZEY Katalin: „Soká születik párja..." 131-132. W. S. 1913-1989. = ISz 1989. 3. sz. TŐZSÉR Árpád: W. S. iskolájában. 225-226. - BALLÁ Kálmán: Egy arc az ezerből. 230-231. - KONDRÓT, Vojtech: Minden gát csak névleges legyen. 233. GRENDEL Lajos: Költészet mint filozófia. 236. - CSELÉNYI László: Nobel-díj nél­ kül. 240. Nekr. ALFÖLDY Jenő = Él 1989. 4. sz. 15.; BÁN Ervin = KatSzó 1989. 4. sz. 2.; RefL 1989. 7. sz. 4.; BATA Imre = ÚjT 1989. 5. sz. 9.; CZIGÁNY Lóránt = BécsiN 1989. 2. sz. 9.; DOMOKOS Mátyás = Ál 1989. 4. sz. 15.; ESTERHÁZY Péter = Él 1989. 7. sz. 14.; FÁBIÁN Gyula = KépesÚjs 1989. 8. sz. 15.; [FÖLDES Anna] f. a. = NőkL 1989. 5. sz. 13.; GOSZTONYI Péter = IrodÚjs 1989. 2. sz. 5.; GROÓ Gyula = EvÉ 1989. 7. sz. 2.; KENYERES Zoltán = Él 1989. 4. sz. 15.; KERESZTES Ágnes = ÚjT 1989. 5. sz. 9.; KISS Tamás = Alf 1989. 3. sz. 95-96.; NAGY Emőke = Mlrj 1989. 8. sz. 44-45.; RÓNAY László = Vig 1989. 2. sz. 310.; SZEGHALMI [Elemér] = ÚjEmb 1989. 7. sz. 6.; TATAY Sándor = Él 1989. 4. sz. 15.; TORDA István = OrszV 1989. 5. sz. 15.; TÓTH Bálint = Él 1989. 4. sz. 15.; VITÁLYOS László = Ktáros 1989. 4. sz. 234-235.; - = Je 1989. 2. sz. 209. W1NKLER MIHÁLY SOLYMÁR Imre: Értékek őrzője, szegények istápolója - W. M. = Honism 1989. 3. sz. 56-60. [A Winkler-kódex megjelenése kapcsán] ZÁGONI ATTILA Nekr. BEKÉ Mihály András = Mlfj 1989. 21. sz. 39.; CSEKE Péter = Utunk 1989. 21. sz. 7.; CSÍKI László = Él 1989. 19. sz. 10. ZALABAI ZSIGMOND TÓTH László: „Közép-Európa nem volt, hanem lesz..." Beszélgetés Z. Zs. csehszlová­ kiai magyar íróval. = Hitel 1989. 23. sz. 24-26. TÓTH László: A kritikai érvek hatalmával. Beszélgetés Zalabai Zsigmonddal és Rudolf Chmellel. = ÚjFo 1989. 5. sz. 36^17. ZALÁN TIBOR Z. T.: Másságponton. = Alf 1989. 2. sz. 91-95. [Irodalom és politika] DÉRCZY Péter: Vonzás és választás 2. (Z. T.: Hagyj még, Idő!) = Je 1989.6. sz. 617-621. Az eklektika autonómiája. Keresztury Tibor beszélgetése Zalán Tiborral. = Alf 1989. 3. sz. 22-35.

201 ZÁM TIBOR Z. T.; Két levél. = Fo 1989. 6. sz. 59-64. [Korga Györgynének és Ördögh Szilveszter­ nek] KOVALCSIK Attila: Evilági pokoljárás. Z. T.: Túl a poklon. = Fo 1989. 6. sz. 6 5 66. ZAS LÓRÁNT FÁY Ferenc: Egy költő Kaliforniából. = Délsziget 13. sz. 1989. 7-10. ZELK ZOLTÁN MAJOR Ottó: A dal születése. Zelk Zoltánról. In: M. O.: A megtalált út. 236-241. SINKA Erzsébet: Megszenvedett otthonok. In: HATVÁNY Lajos-GINK Károly: Beszé­ lő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 900-911. ZIRKULI PÉTER Z. P.: Az ellopott nyelv. Részlet egy vázlatkönyvből. (1984. január-1988. március.) = 2000 1989. 11. sz. 9-13. ZOLNA1BÉLA BENKŐ László: Z. B. stilisztikai munkássága. In: Tanulmányok a századforduló stílustö­ rekvéseiről. 348-358. ZOLTVÁNY IRÉN BORI Imre: Öten a naturalizmusról. Z. I. In: B. I.: A magyar irodalom modern irányai 2. Naturalizmus 1. 38-42. ZRÍNYI MIKLÓS BORIÁN Elréd: „Nagy mesterség, megismerni a jó szerencsét." Z. M. jelmondatának értelmezése. = Som 1989. 6. sz. 4 4 ^ 7 . ESTERHÁZY Pál: Mars Hungaricus. (Sajtó alá rend., ford., jegyz. Iványi Emma. Bev., szerk. Hausner Gábor. Iványi Emma, Perjés Géza, Kovács Sándor Iván, Bene Sándor tanulmányaival.) Zrínyi, Bp., 1989. 562 1. (Zrínyi-könyvtár 3.) KIRÁLY Erzsébet: Tasso és Zrínyi. A „Szigeti veszedelem" olasz epikai modelljei. Akadémiai, Bp., 1989. 160 1. (Humanizmus és reformáció 16.) *KOVÁCS Sándor Iván: Die Idylle in der ungarischen Lyrik des XVII. Jahrhunderts. In: Laurus Austriaco-Hungarica. 193-207.

202 ZSÁMBOKY JÁNOS TÉGLÁSY Imre: Zsámboky vagy Zsámbéky? Shakespeare magyar mintája. (Joannes Sambucus.) In: Kisvárosok Pest megye irodalmi térképén. 25-39. ZSIGMOND FERENC Zs. F. utolsó írása. (Közli Szurmai Ernő.) = Jászk 1989.1. sz. 52-55. ZSOLTBÉLA ANTAL Gábor: Politika és erkölcs. = Mo 1989. 20. sz. 26. FEUERSTEIN Emil: Zs. B. (1895-1949). In: F. E.: Egy marék virág 3. 293-306. KIRÁLY István: A Lukács-modell. Lukács György és Zs. B. vitája. 1-2. = Kr 1989. 7. sz. 24-26.; 8. sz. 20-23. NAGY SZ. Péter: A zsidó kispolgár szociográfusa. Zs. B. In: N. SZ. P.: Citoyen portrék. 82-99.

1989-ben ismertetett irodalomtörténeti művek Aczél Géza: Termő avantgárdé. Bp., 1988. - Ism. Kun András = Alf 1989. 3. sz. 67-73.; Papp István = Je 1989. 7-8. sz. 763-764.; Tamás Attila = It 1989. 4. sz. 831-837. Adalékok a 16-20. századi magyar művelődés történetéhez. Bp., 1987. - Ism. Varga Imre = MKSz 1989. 1. sz. 106-107. Adj ideákat az időnek! Kerényi Károly és Gulyás Pál barátságának dokumentumai. (Közli Lisztóczky László.) Bp., 1989. - Ism. Szőke Ágnes = Könyvvilág 1989. 11. sz. 24. Albert Gábor: Szétszóratás után. Bp., 1989. - Ism. Kocsis L. Mihály = Könyvvilág 1989. 10. sz. 8.; Tüskés Tibor = Él 1989. 50. sz. 11. Alföldy Jenő: Vérző zászlók. Benjámin László költészetéről. Bp., 1986. - Ism. Vasy Géza = It 1989. 1. sz. 204-209. Alföldy Jenő: Visszhang. Bp., 1986. - Ism. Szendi Zoltán = It 1989. 1. sz. 209-214. Balassa Péter: A látvány és a szavak. Esszék, tanulmányok. Bp., 1986. - Ism. Gál Ferenc = Életünk 1989. 760-765. Balassa Péter: A másik színház. Bp., 1989. - Ism. Rajk András = ÚjT 1989. 23. sz. 3.; Rónay László = Vig 1989. 12. sz. 955-956.; Tarján Tamás = Könyvvilág 1989. 4. sz. 9. H. Balázs Éva: Bécs és Pest-Buda a régi századvégen, 1765-1800. Bp., 1987. - Ism. Fábri Anna = It 1989. 4. sz. 824-827. Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. - Ism. Vértes O. András = Hel 1989. 3-4. sz. 506508. Balogh Ernő: Tündérálmok. Tanulmányok a reformkori irodalomról. Bp., 1988. - Ism. Debreczeni Attila = Alf 1989. 7. sz. 79-80.

203

Baránszky-Jób László: A művészi érték világa. Elméleti írások, tanulmányok, esszék. Bp, 1987.-Ism. Kardos András = Nagyv 1989. 1. sz. 133-135. Barlay Ö. Szabolcs: „Romon virág." Fejezetek a Mohács utáni reneszánszról. Bp, 1986. - Ism. Balázs János = MKSz 1989. 1. sz. 104-106. Bécsy Tamás: A cselekvés lehetősége. A drámai akció története Shakespeare-től a XIX. század végéig. Bp, 1987. - Ism. Székely György = Nagyv 1989. 7. sz. 1090-1091. Bécsy Tamás: Mi a dráma? Bp, 1987. - Ism. Marton Gábor = It 1989. 4. sz. 843-845. Béládi Miklós-Pomogáts Béla-Rónay László: A nyugati magyar irodalom 1945 után. Bp, 1986. - Ism. Kabdebó Lóránt = It 1989. 1. sz. 132-136. Beney Zsuzsa: József Attila-tanulmányok. Bp, 1989. - Ism. Takács Ferenc = Kort 1989. 12. sz. 157-161.; Valachi Anna = Könyvvilág 1989. 12. sz. 30. Bertha Zoltán: A szellem jelzőfényei. Bp, 1989. - Ism. Elek Tibor = Életünk 1989. 1-2. sz. 86-88.; Gál Ferenc = Kort 1989. 1. sz. 158-161.; Grezsa Ferenc = Alf 1989. 6. sz. 75-77.; B. Juhász Erzsébet = Él 1989. 8. sz. 11. Bessenyei György: Prózai munkák 1802-1804. (Sajtó alá rend. Kókay György.) Bp, 1986. - Ism. Penke Olga = Hel 1989. 3-4. sz. 536-537.; Szilágyi Ferenc = It 1989. 2. sz. 412^418. Bodnár György: A „mese" lélekvándorlása. A modern magyar elbeszélés születése. Bp, 1988. - Ism. Angyalosi Gergely = ItK 1989. 4. sz. 482^185.; Csányi László = Úí 1989. 3. sz. 74-77.; Domokos Mátyás = Kort 1989. 3. sz. 145-147.; Grezsa Ferenc = Fo 1989. 9. sz. 94-95.; Sőtér István = Úí 1989. 3. sz. 69-73. Bodor Pál: Az olvasás ihlete. Irodalmi napló. Bp, 1988. - Ism. Pomogáts Béla = Úí 1989. 11. sz. 122-123.; Szentmihályi Szabó Péter = Él 1989. 2. sz. 10. Borbándi Gyula: Ötszáz mérföld. Esszék és naplók. München, 1989. - Ism. [Balázs Ádám] B. Á. = MHírek 1989. 24. sz. 40.; Gecsényi Lajos = ÚjLátóh 1989. 4. sz. 570-572.; Pomogáts Béla = NyéK 1989. 76. sz. 109-110. Borbély Sándor: így élt Ady Endre. Bp, 1989. - Ism. Lengyel Balázs = Könyvvilág 1989. 10. sz. 6. Borbély Sándor: Tájékozódás. Irodalmi tanulmányok és kritikák. Bp, 1986. - Ism. Bakó Endre = Alf 1989. 7. sz. 77-79. Bori Imre: Tanulmányok a magyar-délszláv irodalmi kapcsolatokról. Újvidék, 1987. Ism. Vajda Gábor = Üzenet 1989. 6. sz. 462^168. Bori Imie-Körner Éva: Kassák irodalma és festészete. ( 2 , átdolg. kiad.) Bp, 1988. Ism. Szerdahelyi Zoltán = Lit 1989. 3-4. sz. 577-581. Czére Béla: Krúdy Gyula. Bp, 1987. - Ism. Wéber Antal = It 1989. 1. sz. 163-168. Czine Mihály. Köszöntő és bibliográfia. (Szerk, összeáll. Kovács Tiborné.) Nyíregyhá­ za, 1989. - Ism. Kertész Gyula = Ktáros 1989. 12. sz. 745.; Cs. Nagy Ibolya = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 2. sz. 219-222. Csányi László: Somlyó György. Bp, 1988. - Ism. Kerék Imre = Dunatáj 1989. 4. sz. 3840. Csaplár Ferenc: Kassák körei. Bp, 1987. - Ism. Tamás Attila = It 1989. 4. sz. 831-837. Csengey Dénes: A kétségbeesés méltósága. Bp, 1988. - Ism. Budai Katalin = Alf 1989. 5. sz. 73-75.; Gyurácz Ferenc = ÚjAur 1989. 2. sz. 72-76.

204 Csűrös Miklós: Színképelemzés. Bp., 1984. - Ism. Fülöp László = Ttáj 1989. 7. sz. 8688. A Debreceni Református Kollégium története. (Szerk. Barcza József.) Bp., 1988. - Ism. Szabó György = NyéK 75. sz. 1989. 11 l - l 14. A Dernschwam-könyvtár. Egy magyarországi humanista könyvjegyzéke. (Közli Berlász Jenő. Sajtó alá rend., mutató Keveházi Katalin, Monok István.) Szeged, 1984. - Ism. Solti István = FK 1989. 1. sz. 81-82. Dobossy László: Gondban, reményben azonosan. Esszék és tanulmányok a közös múlt­ ról. Bp., 1989. - Ism. Lőkös István = ÚjFo 1989. 4. sz. 105-106. Elek László: Művelődés, irodalom Békés megyében. 2. kötv A XIX. század derekától az 1880-as évekig. Békéscsaba, 1988. - Ism. Takács László = BékésiÉ 1989. 3. sz. 415-417. Elekfi László: Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése, különös tekintettel az aktuális mondattagolásra. Bp., 1986. - Ism. Fodor István = FUM 12-13. sz. 19881989.277-281. Emlékezések Ady Endréről. 3. köt. (Összeáll., sajtó alá rend. Kovalovszky Miklós.) Bp., 1987. - Ism. Vitályos László = It 1989. 4. sz. 776-797. Ez volt március 15-e. Kortársak írásai a forradalomról. (Közzéteszi Lukácsy Sándor.) Bp., 1989. - Ism. Spira György = Kr 1989. 12. sz. 4 5 ^ 6 . Fabó Kinga: A határon. Bp., 1987. - Ism. Demeter Mária = Je 1989. 7-8. sz. 767-768.; Fogarassy Miklós = Életünk 1989. 1-2. sz. 80-83.; Tarjányi Eszter = Kr 1989. 6. sz. 39-^10. Fábri Anna: Az irodalom magánélete. Irodalmi szalonok és társaskörök Pesten, 1779— 1848. Bp., 1987. - Ism. Jolsvai András = ItK 1989. 5-6. sz. 706-709.; Mezei Márta = It 1989. 2. sz. 405-409. Fekete Sándor: Petőfi evangéliuma. A költő és a francia forradalmak. Bp., 1989. - Ism. Madarász Imre = Köznevelés 1989. 38. sz. 26.; Szentgáli Zoltán = KatSzó 1989. 11. sz. 4.; Wéber Antal = Él 1989. 21. sz. 10. Ferenczi László: Én Kassák Lajos vagyok. Bp., 1987. - Ism. Kabdebó Lóránt = Ttáj 1989. 3. sz. 97-98.; Tamás Attila = It 1989. 4. sz. 831-837. Ferenczi László: A remény zuhatagja. A felvilágosodás változatai. Bp., 1988. - Ism. Kabdebó Lóránt = Ttáj 1989. 3. sz. 98-99. Fonod Zoltán: Megmozdult világban. Fábry Zoltán élete és munkássága. Bratislava, 1987. - Ism. Alabán Ferenc = ISz 1989. 6. sz. 650-655.; Böröndi Lajos = Műhely 1989. 4. sz. 58-59.; Mezey László Miklós = Napj 1989. 2. sz. 33-34. Fonod Zoltán: Tegnapi önismeret. Bratislava, 1986. - Ism. Czine Mihály = Fo 1989. 2. sz. 90-91. Forradalom után, kiegyezés előtt. A magyar polgárosodás az abszolutizmus korában. (Szerk. Németh G. Béla.) Bp., 1988. - Ism. Pozsvai Györgyi = Híd 1989. 9. sz. 11031106. Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. I. München, 1987. - Ism. Posgay Ildikó = MNy 1989. 2. sz. 240-245.; Roth, Harald = ZSL 1989.2. sz. 188-190.; J. Újváry Zsuzsanna = LSz 1989.2. sz. 85-90. Földes Anna: Kaffka Margit. Bp., 1987. - Ism. Lőrinczy Huba = ItK 1989. 1-2. sz. 168-171.

205 Frank Tibor: Egy emigráns alakváltozásai. Zerfft Gusztáv pályaképe 1820-1892. Bp., 1985. - Ism. Borsi-Kálmán Béla = ItK 1989. 4. sz. 592-595. Fráter Jánosné: Az MTA Könyvtári Bizottságának iratai 1866-1949. Bp., 1988. - Ism. Körmendy Kinga = MTud 1989. 2. sz. 163-164. Fried István: Kelet- és Közép-Európa között. Irodalmi párhuzamok és szembesítések a kelet-közép-európai irodalmak köréből. Bp., 1986. - Ism. Sziklai László = Ttáj 1989. 8. sz. 80-83. Fried István: Tíz híres regény. Bp., 1989. - Ism. Barabás Judit = Könyvvilág 1989. 10. sz. 12.; Deregán Gábor = Köznevelés 1989. 42. sz. 26. Fried István: Utak és tévutak Kelet-Közép-Európa irodalmaiban. Bp., 1989. - Ism. Erdé­ lyi István = Köznevelés 1989. 39. sz. 13. Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások. 1. köt. Cikkek, tanulmányok 1902-1908. Bp., 1988. Ism. Kiss Endre = Úí 1989. 9. sz. 118-120. Fülöp László: Közelítések Krúdyhoz. Bp., 1986. - Ism. Wéber Antal = It 1989. 1. sz. 163-168. Fülöp László: Realizmus és korszerűség. 20. századi regényírók. Bp., 1987. - Ism. Olasz Sándor = ItK 1989. 1-2. sz. 177-178. Gálfalvi Zsolt: Prospero szigetén. Színházi jegyzetek. Bukarest, 1988. - Ism. Bogdán László = IgSzó 1989. 3. sz. 267-270.; Tompa Gábor = Utunk 1989. 39. sz. 2. Gazda István: Könyvkereskedők a régi Váci utcában a pesti könyvnyomtatás első száz évében. Bp., 1988. - Ism. Végh Ferenc = MKsz 1989. 3. sz. 315-317. Gergely András: Egy nemzetet az emberiségnek. Tanulmányok a magyar reformkorról és 1848-ról. Bp., 1987. - Ism. Urbán Aladár = ItK 1989. 3. sz. 341-346. Geschichtsbewusstsein und Geschichtsschreibung in der Renaissance. (Arbeitsgesprach in Eger, 6. bis. 10. April 1987.) (Hrsg. von August Buck, Tibor Klaniczay, Katalin Németh S.) Bp.-Leiden, 1989. - Ism. - = BpRundschau 1989. 51-52. sz. 12. Gömöri György: Angol-magyar kapcsolatok a XVI-XVII. században. Bp., 1989. - Ism. Jeszenszky Géza = Könyvvilág 1989. 4. sz. 6. Gyarmati Balassi Bálint énekei. Szöveggond., jegyz. Kőszeghy Péter, Szabó Géza. Bp., 1986. - Ism. Nuzzo, Armando = RSU 4. sz. 1989. 154-158. György Lajos: Az anekdota. - A magyar regény előzményei. - Tanulmányok. Bucuresti, 1988. - Ism. Jakabffy Tamás = Kor 1989. 11-12. sz. 899-901.; Kántor Lajos = Utunk 1989. 18. sz. 2.; Köllő Károly = NylrK 1989. 1. sz. 91-93.; Molnár Szabolcs = AHét 1989. 11. sz. 5.; Nagy Pál = IgSzó 1989. 7. sz. 86-88. Gyurácz Ferenc: Jelen lenni a történelemben. Veres Péter magyarságtudata. Bp., 1988. Ism. Fűzi László = Je 1989. 4. sz. 415^116.; Korsós Bálint = Alf 1989. 12. sz. 82-84. Hamvas Béla: A láthatatlan történet. Bp., 1988. - Ism. Farkas Zsolt = Je 1989. 7-8. sz. 760-762.; Kelényi Béla = Vig 1989. 5. sz. 392-394.; Máté J. György = Stádium 1989. 1. sz. 93-95.; Szentgáli Zoltán = KatSzó 1989. 4. sz. 4. Hamvas Béla: Scientia sacra. Az őskori emberiség szellemi hagyománya. Bp., 1988. Ism. Bálint Péter = Alf 1989. 6. sz. 70-75.; Fabiny Tibor = Nagyv 1989. 11. sz. 1710-1714.; Pécsi Györgyi = Stádium 1989. 2. sz. 93-95.; Vekerdi László = Él 1989. 2. sz. 11.

206 Hanák Tibor: Nyitott szemmel. Bécs, 1987. - Ism. Borbándi Gyula = BécsiN 1989. 1. sz. 12.; Gerencsér László = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 263-265.; Haas György = Szivár­ vány 29. sz. 1989. 153-154.; Landy Dezső = IrodÚjs 1989. 3. sz. 22.; Román J. Ist­ ván = KatSz 1989. 4. sz. 336-340. Harminchat év. Szabó Lőrinc és felesége levelezése. 1. köt. 1921-1944. Bp., 1989. Ism. Máté J. György = Él 1989. 27. sz. 10.; Valachi Anna = Könyvvilág 1989. 5. sz. 36. Hegyi Béla: Távolsági beszélgetések. Bp., 1989. - Ism. Bálint B. András = Könyvvilág 1989. 11. sz. 13. Hekerle László: A nincstelenség előtt. Bp., 1988. - Ism. Horkay Hörcher Ferenc = Je 1989. 6. sz. 625-627. Herepei János: A Házsongárdi temető régi sírkövei. Adatok Kolozsvár művelődéstörté­ netéhez. Bp., 1988. - Ism. Pesthy Norbert = ZSL 1989. 1. sz. 73-74. *Hortobágyi Ildikó: La poesia d'amore ungherese. (Da Sándor Petőfi ad Attila József.) Roma, 1985. - Ism. [Sárközy Péter] S. P. = RSU 3. sz. 1988. 163-164. Imre László: Arany János balladái. Bp., 1988. - Ism. Horváth Károly = ItK 1989. 5-6. sz. 712.; Lőkös István = Napj 1989. 6. sz. 32-33.; Varga Pál = Alf 1989. 5. sz. 8385.; Vasy Géza = Él 1989. 12. sz. 10. Irodalom és ideológia a 16-17. században. (Szerk. Varjas Béla.) Bp., 1987. - Ism. Monok István = ItK 1989. 1-2. sz. 159-163. Az irodalomtörténet elmélete. Tanulmányok 1-2. (Szerk. Szili József.) Bp., 1989. - Ism. V. Tóth László = Köznevelés 1989. 32. sz. 14. Izsák József: Illyés Gyula költői világképe. 1920-1950. Bp., 1982. - Ism. Péter László = ItK 1989. 1-2. sz. 165-168. Izsák József: Illyés Gyula költői világképe 1950-1983. Bp., 1986. - Ism. Imre László = It 1989. 1. sz. 192-196.; Péter László = ItK 1989. 1-2. sz. 165-168. Janus Pannonius összes munkái. (Sajtó alá rend. V. Kovács Sándor.) Bp., 1987. - Ism. Grüll Tibor = It 1989. 2. sz. 380-386. Jelzés a világba. A magyar irodalmi avantgárdé válogatott dokumentumai. (Vál, szerk. Béládi Miklós, Pomogáts Béla.) Bp., 1988. - Ism. Deréky Pál = ItK 1989. 4. sz. 485488.; Endrődi Szabó Ernő = Kort 1989. 9. sz. 154-161.; György Péter = Je 1989. 7-8. sz. 754-756.; Mák Ferenc = Üzenet 1989. 3. sz. 238-240. B. Juhász Erzsébet: Hősök vagy balekok? A társadalmi beilleszkedés zavarai a hetvenes évek irodalmában. Bp., 1989. - Ism. Szerdahelyi István = Ttáj 1989. 12. sz. 109-111. Kardos László: Száz kritika. Bp., 1987. - Ism. Tandori Dezső = It 1989. 3. sz. 574-583. Károlyi Mihály és az őszirózsás forradalom... (Szerk. Szántó Tibor.) Debrecen, 1988. Ism. Köröspataki Kiss Sándor. = ÚjT 1989. 13. sz. 2. Kassák Lajos emlékkönyv. (Szerk. Fráter Zoltán, Petőcz András.) Bp., 1988. - Ism. Mák Ferenc = Üzenet 1989. 3. sz. 238-240. Kazinczy Ferenc: Az én életem. Bp., 1987. - Ism. Fried István = ItK 1989. 3. sz. 337-341.; Imre László = Alf 1989. 5. sz. 93-94.; Nyárády János = Napj 1989. 9. sz. 31. Kelecsényi Gábor: Múltunk neves könyvgyűjtői. Bp., 1988. - Ism. Csáky S. Piroska = Híd 1989. 4. sz. 508-510.; Marót Miklós = KtáriF 1989. 3. sz. 333-335.; Surányi

207

Béla = Alf 1989. 7. sz. 90-91.; Szentgáli Zoltán = KatSzó 1989. 11. sz. 4.; [Torda István] T. I. = AKönyv 1989. 2. sz. 126-130. Kerényi Károly: Wege und Weggenossen. München-Wien, 1988. - Ism. Hanák Tibor = IrodÚjs 1989. 4. sz. 35. Egy keresztlevél hátára. Kormos István képeskönyv. Bp., 1987. - Ism. Czupi Gyula = Je 1989. 5. sz. 526-527. Keresztury Dezső: „Csak hangköre más." Arany János 1857-1882. Bp., 1987. - Ism. Pálmai Kálmán = Vig 1989. 1. sz. 73-75. Keresztury Dezső: Kapcsolatok. Bp., 1988. - Ism. Tüskés Tibor = Köznevelés 1989. 12. sz. 13.; uő. =Napj 1989. 5. sz. 26. Ki kicsoda a mai magyar gyermekirodalomban? Életrajzi kislexikon kortárs írókról, költőkről. Bp.-Debrecen, 1988. - Ism. Pápayné Kemenczey Judit = KtáriF 1989. 2. sz. 220-224. Király István: Útkeresések. Tanulmányok, cikkek, interjúk, kritikák. Bp., 1989. - Ism. Czine Mihály = Könyvvilág 1989. 11. sz. 9. Kodály Zoltán: Közélet, vallomások, zeneélet. Bp., 1989. - Ism. Bartók János = Úí 1989. 9. sz. 25-28.; Breuer János = Él 1989. 41. sz. 10.; Rajk András = ÚjT 1989. 36. sz. 23.; Váradi László = Köznevelés 1989. 29. sz. 26. Kodolányi Júlia: Apám. Bp., 1989. - Ism. Csűrös Miklós = Úí 1989. 4. sz. 125-126.; Tüskés Tibor = Köznevelés 1989. 3. sz. 25. Koncsol László: Nemzedékem útjain. Bratislava, 1988. - Ism. Domokos Mátyás = Fo 1989. 7. sz. 157-159.; Fried István = Ttáj 1989. 11. sz. 82-87.; (polgárdy) = RefL 1989. 16. sz. 6. Kortárs magyar írók kislexikona 1959-1988. (Főszerk. Fazakas István.) Bp., 1988. Ism. Fazakas István = Könyvvilág 1989. 11. sz. 8. Kortársak József Attiláról. 1-3. köt. (Szerk. Bokor László.) Bp., 1987. - Ism. Agárdi Péter = ItK 1989. 3. sz. 323-335. A Kosztolányi-család levelezéséből. (Vál. Dér Zoltán.) Szabadka, 1988. - Ism. Mák Ferenc = Üzenet 1989. 11. sz. 708-712.; Rónay László = Üzenet 1989. 11. sz. 704707. Kovács Albert: Műfajok, műformák, motívumok. Bucuresti, 1989. - Ism. Angi István = Utunk 1989. 50. sz. 4-5.; Gálfalvi Zsolt = AHét 1989. 41. sz. 6-7. Kovács I. Gábor:. Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig. A magyar kalendáriumok története és művelődésszociológiai vizsgálata. Bp., 1989. - Ism. [Végh Ferenc] V. F. = Könyvvilág 1989. 8. sz. 28. Ködöböcz József: Tanítóképzés Sárospatakon. A kollégiumi és középfokú képzés négy évszázada. Bp., 1986. - Ism. Varga Imre = ItK 1989. 1-2. sz. 175-177. A költő felel. Beszélgetések Illyés Gyulával. (Összegyűjt., sajtó alá rend. Földes Anna.) Bp., 1986. -Ism. Lendvai Ildikó = It 1989. 1. sz. 183-192. Könczöl Csaba: Tükörszoba. (Tanulmányok, esszék.) Bp., 1986. - Ism. Kappanyos And­ rás = It 1989. 1. sz. 214-218. Pályi András = Je 1989. 6. sz. 628-630. Kuklay Antal: Gondolatok és szemelvények Pilinszky János verseihez. Sárospatak, 1987. - Ism. Sárközi Mátyás = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 255-256.

208 Kulcsár Szabó Ernő: Műalkotás - szöveg - hatás. Bp., 1987. - Ism. Papp István = It 1989. 1. sz. 218-223.; Szili József = Úí 1989. 3. sz. 124-125.; Thomka Beáta = Je 1989. 2. sz. 189-193. Lackó Miklós: Korszellem és tudomány. 1910-1945. Bp., 1988. - Ism. Lackó Miklós = Könyvvilág 1989. 3. sz. 6.; Lengyel András = Kort 1989. 9. sz. 162-168. Laczkó András: Fekete Gyula alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1987. - Ism. Bako­ nyi István = ÚjFo 1989. 5. sz. 105-106.; Borbély Sándor = Som 1989. 5. sz. 103105.; Erdődy Edit = It 1989. 1. sz. 201-204.; Hever Zoltán = Napj 1989. 2. sz. 33. Lakó György: Szinnyei József. Bp., 1986. - Ism. Apor Éva = MTud 1989.2. sz. 162-163. Laskay János: Az Aesopus életéről, erkölcséről, minden fő dolgairól és haláláról való história. [Hasonmás kiad.] Bp., 1987. - Ism. Bitskey István = ItK 1989. 5-6. sz. 717-720. Lengyel Balázs: Egy magatartás története. Esszék. Bp., 1986. - Ism. Ferencz Győző = Itk 1989. l.sz. 148-151. Lengyel Balázs: Zöld és arany. Válogatott esszék. Bp., 1988. - Ism. Emőkey István = Kr 1989. 3. sz. 40-41.; Horkay Hörcher Ferenc = Életünk 1989. 6. sz. 564-567. A magyar irodalom és irodalomtudomány bibliográfiája. 1980. 1-2. Szerk. Lichtmann Tamás. Bp., 1986. - Ism. B. Hajtó Zsófia = MKsz 1989. 2. sz. 220-221. A magyar irodalom története 1945-1975. A költészet 1-2. (Szerk. Béládi Miklós.) Bp., 1986.-Ism. Alföldy Jenő = It 1989. l.sz. 121-131. Magyar sajtóbibliográfia, 1705-1849. A Magyarországon magyar és idegen nyelven megjelent, valamint a külföldi hungarika hírlapok és folyóiratok bibliográfiája. 1-2. (Összeáll. V. Busa Margit.) Bp., 1986. - Ism. Lakatos Éva = MKsz 1989.2. sz. 216-220. Major Ottó: A megtalált út. Esszék. Bp., 1989. - Ism. Iszlai Zoltán = Könyvvilág 1989. 4. sz. 8.; Pomogáts Béla = ÚjT 1989. 32. sz. 2.; Robotos Imre = Él 1989. 47. sz. 10. Markó Béla: Olvassuk együtt. Bukarest, 1989. - Ism. Egyed Emese = Utunk 1989. 42. sz. 4.; Gaal György = KerMagv 1989. 3. sz. 190-192. Markovits Györgyi: A magyar írók harca a cenzúra ellen, 1919-1944. Bp., 1985. - Ism. M. Pásztor József = It 1989. 1. sz. 140-143. Martinkó András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. Bp., 1988. Ism. Hózsa Éva = Üzenet 1989. 5. sz. 392-393. Megbíráltak és bírálók. A cenzúrahivatal aktáiból, 1780-1867. (Vál., sajtó alá rend., bev. Mályuszné Császár Edit.) Bp., 1985. - Ism. Ratzky Rita = It 1989. 2. sz. 409^12. Mészáros István: Mindszenty és Ortutay. Iskolatörténeti vázlat, 1945-1948. Bp., 1989. Ism. Dékány Endre = ÚjEmb 1989. 17. sz. 4. Nagy Miklós: Virrasztók. Bp., 1987. - Ism. Csűrös Miklós = Kort 1989. 3. sz. 161-164.; Lőrinczy Huba = Életünk 1989. 5. sz. 468^-71.; Orosz László = Fo 1989. 1. sz. 8789.; Wéber Antal = It 1989. 4. sz. 827-831. Németh Antal: Új színházat! Tanulmányok. Bp., 1988. - Ism. Kerényi Ferenc = ItK 1989. 1-2. sz. 171-173. Németh G. Béla: Péterfy Jenő. Bp., 1988. - Ism. Kovács József László = Könyvvilág 1989. 1. sz. 28.; Tud 1989. 5. sz. 50-51.; Mák Ferenc = Üzenet 1989. 6. sz. 470-472. Németh László: Levelek Magdához. (Szerk. Monostori Imre.) Tatabánya, 1988. - Ism. Ifj. Thury Zoltán = ÚjLátóh 1989. 2. sz. 257-259.

209 Nyugat. Válogatás. Viták, programok, kritikák. 1-2. (Vál. Kenyeres Zoltán.) Bp., 1988. - Ism. Pomogáts Béla = Úí 1989. 5. sz. 121-124.; ÚjT 1989. 10. sz. 23. Pál József: A neoklasszicizmus poétikája. Bp., 1988. - Ism. Bíró Ferenc = Hel 1989. 2. sz. 278-279. Pamlényi Ervin: Pályák és irányok. Historiográfiai és művelődéstörténeti tanulmányok. Bp., 1989. - Ism. Józsa György Gábor = Könyvvilág 1989. 8. sz. 10. Pomogáts Béla: Jelenidő az erdélyi magyar irodalomban. Bp., 1987. - Ism. Bertha Zol­ tán =It 1989. l.sz. 137-140. Poór János: Kényszerpályák nemzedéke, 1795-1815. Bp., 1988. - Ism. Mezei Márta = It 1989. 4. sz. 819-824. Poszler György: Filozófia és műfajelmélet. Költői műfajok Hegel és Lukács esztétikájában. Bp., 1988. - Ism. Almási Miklós = Kort 1989. 1. sz. 144-148.; Ancsel Éva = Vil 1989. 3. sz. 233.; Éles Csaba = Alf 1989. 9. sz. 73-75.; P. Müller Péter = Je 1989. 6. sz. 598-602.; Révész Mihály = Ttáj 1989.6. sz. 97-99.; Tallár Ferenc = Je" 1989. 6. sz. 602-606. Rába György: Csönd-herceg és a nikkel szamovár. Bp., 1986. - Ism. Sipos Lajos = Som 1989. 5. sz. 106-108. Radnóti Sándor: Mi az, hogy beszélgetés? Bp., 1988. - Ism. Alfóldy Jenő = Él 1989. 40. sz. 11.; Harkai Vass Éva = ÚjSymp 1989. 9. sz. 38-39.; NAGY SZ. Péter = Alf 1989. 7. sz. 73-77. Régi és ritka könyveink. A könyvtár 1800 előtt megjelent könyveinek jegyzéke. (Össze­ áll. Spányi Balázsné.) Bp., 1988. - Ism. Somkuti Gabriella = Ktáros 1989. 12. sz. 746-747. [Az MTA Könyvtára] Rezeption der deutschen Literatur in Ungarn 1800-1850. 1. Bd. Deutsche und ungarische Dichter. 2. Bd. Zeitschriften und Tendenzen. (Hrsg. von László Tarnói.) Bp., 1987. - Ism. Wéber Antal = ItK 1989. 1-2. sz. 174-175. Sándor László: Hidak partok között. Kapcsolattörténeti tanulmányok és dokumentumok az irodalom, művészet és művelődéstörténet köréből. Bp., 1988. - Ism. Fried István = Nagyvl989. 3. sz. 460-461. De Sigetho Hungáriáé propugnaculo. Wittenberg, 1587. Zrínyi-album. Szabó And­ rás tanulmányával. Bp., 1987. - Ism. Bitskey István = ItK 1989. 5-6. sz. 717-720. Simor-kódex, XVI. század eleje. - Krisztina legenda, XVI. század eleje. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. Bp., 1988. - Ism. Velcsov Mártonná = Nyr 1989. 1. sz. 121-123. Sinka István: Mezítláb a parkban. Publicisztikai írások. (Vál., szerk. Medvigy Endre.) Bp., 1989. - Ism. Turcsány Péter = Könyvvilág 1989. 5. sz. 10. J. Soltész Katalin: Arany János verselése. Bp., 1987. - Ism. Kecskés András = ItK 1989. 4. sz. 478-481. Sommer, Johann: Vita Jacobi despotae Moldavorum. Wittenberg, 1587. Pirnát Antal tanulmányával. Bp., 1987. - Ism. Bitskey István = ItK 1989. 5-6. sz. 717-720. Só'tér István: Világos után. Nemzet és haladás. Aranytól Madáchig. Bp., 1987. - Ism. Schöpflin Gyula = It 1989. 2. sz. 344-361. Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai II. 1561-1773. Bp., 1986. - Ism. Tóth András = It 1989. 3. sz. 552-553.

210 Síoll Béla: Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban. Bp., 1987. - Ism. Dávid­ házi Péter = ItK 1989. 1-2. sz. 183-188. Sylvester János: Grammatica Hungarolatina. Bp., 1989. - Ism. V. Molnár Zoltán = Köz­ nevelés 1989. 37. sz. 13. Szabó Ferenc: Szomjúság-forrás. Róma, 1989. - Ism. Czigány György = ÚjEmb 1989. 24. sz. 6.; Rónay László = Vig 1989. 9. sz. 720. Szabó G. Zoltán-Szörényi László: Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába. Bp., 1988. - Ism. Bartók István = ItK 1989. 5-6. sz. 713-715.; [Karlovitz János] K. J. = FoktSz 1989. 2. sz. 127-128. Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. - Ism. Danyi Magdolna = Híd 1989. 9. sz. 1106-1109. Szávai János: Magyar emlékírók. Bp., 1988. - Ism. NAGY SZ. Péter = Úí 1989. 11. sz. 125-127.; Székely András = ÚjT 1989. 10. sz. 2. Szegedy-Maszák Mihály: Kemény Zsigmond. Bp., 1989. - Ism. [Magyar Judit] M. J. = ÚjT 1989. 36. sz. 2. Szekér Endre: Hagyomány és újítás mai költői nyelvünkben. Bp., 1988. = Ism. Gráf Re­ zső = Köznevelés 1989. 22. sz. 13.; Rónay László = Vig 1989. 9. sz. 720. Szelestei N. László: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa. Bp., 1984. - Ism. Németh S. Katalin = MKsz 1989. 1. sz. 101. Szeli István: Az erózió ellen. Tanulmányok, esszék. Bp. 1986. - Ism. Rohonczi Edit = ItK 1989. 4. sz. 488-490. Szepes Erika: Mágia és ritmus. Bp., 1988. - Ism. Kassai György = Kr 1989. 5. sz. 36-37. Szepes Erika-Szerdahelyi István: A múzsák tánca. Verstani kisenciklopédia. Bp., 1988. Ism. Vekerdi József = It 1989. 4. sz. 839-842. Szerdahelyi István: Fortuna szekerén. Bp., 1987. - Ism. Rákos Péter = It 1989. 4. sz. 811-819. Szerdahelyi István: Lukács György. Bp., 1989. - Ism. Deregán Gábor = Köznevelés 1989. 13. sz. 12.; Simor András = Él 1989. 26. sz. 10. A szlovák és a cseh irodalom magyar bibliográfiája a kezdetektől 1970-ig. (Összeáll. Kafer István.) Bp., 1985. - Ism. Dobossy László: Gondban, reményben azonosan. 72-81. Szógettó. Válogatás az új magyar avantgárdé dokumentumaiból. (Összeáll., vál. Papp Tamás. Szerk. Császár László.) Bp., 1989. - Ism. Szabadi Judit = Hitel 1989. 13. sz. 28-29.; Tandori Dezső = Úí 1989. 10. sz. 127-128. A Szüry-gyűjtemény katalógusa. (Szerk. Klinda Mária.) Bp., 1987. - Ism. V. Ecsedy Judit = MKsz 1989. 1. sz. 101-103. Tamás Attila: Illyés Gyula. Bp., 1989. - Ism. Végh Ferenc = Könyvvilág 1989. 8. sz. 28. Tamás Attila: A nyelvi műalkotás jelentése. Debrecen, 1984. - Ism. Széles Klára = ItK 1989. 3. sz. 346-348. Tarnóc Márton: Kettőstükör. Bp., 1988. - Ism. H. Gy. = ÚjEmb 1989. 8. sz. 6.; Pomogáts Béla = Úí 1989. 11. sz. 121-122. Taxner-Tóth Ernő: A fiatal Vörösmarty barátainak levelezéséből. Bp., 1987. - Ism. Kokas Károly = ItK 1989. 1-2. sz. 163-165.

211 Téglásy Imre: A nyelv- és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon. Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig. Bp., 1988. - Ism. P. Kovács Imre = Köznevelés 1989. 12. sz. 13-14. Tevan Andor levelesládájából. (Közread. Voit Krisztina.) Bp., 1988. - Ism. Szabó Fe­ renc = BékésiÉ 1989. 3. sz. 413—415.; Szilágyi Márton = ItK 1989. 1-2. sz. 178-180. Thomka Beáta: Esszéterek, regényterek. Újvidék, 1988. - Ism. Dési Ábel = 7Nap 1989. 1. sz. 31.; Herceg János = 7Nap 1989. 9. sz. 33.; Hózsa Éva = Üzenet 1989. 2. sz. 152-153.; Piszár Ágnes = Híd 1989. 2. sz. 238-240.; Pozsvai Györgyi = ÚjSymp 1989. 10. sz. 35. Tidrenczel Sándor: „Az ínség és a harc fia." Kis Ferenc költői világa. Nyíregyháza, 1988. - Ism. Miklós Elemér = Szabolcs-SzatmáriSz 1989. 3. sz.' 341-344. Tompa Gábor: A hűtlen színház. Esszé a rendezésről. Bukarest, 1987. - Ism. Nánay István = Szính 1989. 3. sz. 44. Tótfalusi Kis Miklós. Az Amszterdami Biblia kiadásának háromszázadik évfordulója alkalmából megtartott konferencia. Debrecen, 1985. április 25-27. Előadások. Debre­ cen, 1985. - Ism. Monok István = MKsz 1989. 1. sz. 103-104. Tóth Dezső: Közösség és irodalom. Bp., 1988. - Ism. Bodnár György = ItK 1989. 5-6. sz. 715-717.; Kerékgyártó István = PedSz 1989. 6. sz. 590-591. Túlélő képek. Kántor László íróportréi. 34 erdélyi író vallomása. Bp., 1989. - Ism. Mák Ferenc = Könyvvilág 1989. 12. sz. 39. Tüskés Tibor: Rónay György. Bp., 1988. - Ism. Bárdos László = Könyvvilág 1989. 1. sz. 10.; Dékány Endre = ÚjEmb 1989. 14. sz. 6.; Kerék Imre = Dunatáj = 1989. 4. sz. 36-38.; Vasy Géza = Él 1989. 38. sz. 10. Tverdota György: Ihlet és eszmélet. József Attila, a teremtő gondolkodás költője. Bp., 1987. - Ism. Lőrinczy Huba = Ttáj 1989. 2. sz. 106-110.; Szigeti Lajos Sándor = It 1989. l.sz. 168-175. Cs. Varga István: Tanújelek. írások Németh Lászlóról. Bp., 1987. - Ism. Grezsa Ferenc = Je 1989. 2. sz. 193-195.; Imre László = It 1989. 3. sz. 572-574.; Monostori Imre = Kr 1989. 3. sz. 41-42.; Vekerdi László = ÚjFo 1989. 3. sz. 103-105. Veöreös Imre: A középpont felől. Bp., 1988. - Ism. Csepregi Zoltán = Diakonia 1989. 1. sz. 80-81.; Groó Gyula = EvÉ 1989. 6. sz. 2.; Hegedűs Lóránt = TheolSz 1989. 3. sz. 187-189.; Pomogáts Béla = Él 1989. 42. sz. 11.; uő. = NyéK 76. sz. 1989. 107-108.; Rédey Pál = ÚjT 1989. 10. sz. 2. „Világ világa, virágnak virága..." (Ómagyar Mária-siralom.) Bemutatja: Vizkelety And­ rás. Bp., 1986. - Ism. Ballér Piroska = It 1989. 3. sz. 550-552. Vörös Imre: Fejezetek XVIII. századi francia-magyar fordításirodalmunk történetéből. Bp., 1987. - Ism. Bíró Ferenc = Hel 1989. 2. sz. 279-281.; Penke Olga = ItK 1989. 1-2. sz. 180-181. Wéber Antal: Toldy Ferenc. Bp., 1986. - Ism. Dávidházi Péter = It 1989. 2. sz. 361371.; Hopp Lajos = Hel 1989. 3^1. sz. 548-549.; Ratzky Rita = ItK 1989. 1-2. sz. 181-182. Winkler-kódex, 1506. A nyelvemlék hasonmása, betűhű átirata és latin megfelelői. Bp., 1988. - Ism. Büky László = MTud 1989. 6. sz. 518-519.

A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1989 Összeállította Máté Jakab

TARTALOM I. Alkalmazott nyelvészet (A magyar nyelv oktatása anyanyelvként és idegen nyelvként. A magyar nyelv használatának kérdései Magyarország határain kí­ vül. Idegen nyelvek oktatása magyarok számára.) II. Általános nyelvészet. Módszertani kérdések. (Nyelvfilozófia, szemiotika, matematikai és számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, kommunikáció-kutatás magyar nyelvi és nyelvészeti vonatkozásai. A gyermek­ nyelv kérdései) III. Bibliográfia IV. A fordítás elmélete és gyakorlata V. Hangtan (Fonológia, prozódia és a velük összefüggő kérdések) VI. Helyesírás (írástörténet) VII. Lexikológia (Frazeológia, jelentéstan) VIII. A magyarság eredete (Őstörténet. A magyarság táji/történeti tagolódásának nyelvi/nyelvészeti kérdései) IX. A magyar nyelvtudomány és művelődés intézményei és személyiségei (Megemlékezések, méltatások, nekrológok. Beszámolók, kongresszusok, konferen­ ciák. A magyar nyelvtudomány történetének kérdései) X. Névtan " XI. Nyelvföldrajz és nyelvjárástan (A regionális köznyelvek kérdései) XII. Nyelvművelés, normatív nyelvészet XIII. A nyelvi kölcsönhatás kérdései (Két- és többnyelvűség. Kontrasztív nyelvészét, tipológia, areális nyelvészet) XIV. Nyelvtan (alaktan, mondattan, szóképzéstan) és szövegtan XV. Nyelvtörténet és etimológia (Az irodalmi nyelv története) XVI. Stilisztika, műelemzés, verstan, retorika, hermeneutika XVII. A szaknyelvek, a terminológia és a gyermeknyelv kérdései XVIII. Szótárak * • XIX. Az 1989-ben ismertetett nyelvészeti munkák

217 220

221 222 222 222 223 224 224 228 233 235 238 239 242 244 246 ^ 248

I. Alkalmazott nyelvészet (A magyar nyelv oktatása anyanyelvként és idegen nyelv­ ként. A magyar nyelv használatának kérdései Magyarország határain kívül. Ide­ gen nyelvek oktatása magyarok számára.) ÁBRAHÁMNÉ JOBBÁGY Ilona: Nyelvoktatás videóval. = Köznevelés 1989. 3. sz. 2021. * BÁCSKAI Mihály: Magyar kultúra és műveltség a strasbourgi egyetemen. = HungOkt 1987. l.sz. 86-88. BAGI Ferenc: A -val, -vei (insztrumentáliszi-kommitatívuszi) formák oktatása a magyar mint környezetnyelv tanításában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 68-77. BALOGH Lajos: Tanácskozás az élő nyelvről. = Nyr 1989. 3. sz. 375-377. BARCSAY Zsuzsa: Az eszperantó nyelv transzfer értéke magyarok számára az indoeu­ rópai nyelvek tanulásában és tanításában. = ínyt 1989. 3. sz. 69-78. BÁRDOS Jenő: A legismertebb módszerek az idegen nyelvek tanításában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 88-137. BARTHA Csilla: Adalékok a detroiti magyar közösség nyelvállapotához. = MNy 1989. 2. sz. 230-235. *BÁTHORY Ágnes: A magyart tanuló olasz egyetemi hallgatók nyelvi nehézségei. = HungOkt 1987. 2. sz. 37-47. *BAZSÓ Zoltán: Az országismeret helye és szerepe a külföldi hallgatók magyar nyelvi oktatásában. = HungOkt 1987. 1. sz. 84-86. BENKŐ Loránd: Nemzet és anyanyelv. = Nyr 1989. 3. sz. 262-270.; Ttáj 1989. 9. sz. 81-88. CSÉCSY Magdolna: Új szempontok a magyar mint idegen nyelv funkcionális leírásához. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 48-55. DEME László: Anyanyelv és idegen nyelv konfrontálódása a beszélőben. = ínyt 1989. 6. sz. 175-181. DRESCHER J. Attila: Kis magyar kontrasztivika. = HungOkt 1989. 3. sz. 56-59. ÉDER Zoltán: A magyar mint idegen nyelv tanári szak. ELTE, Bp., 1989. 20 1. (Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 17.) EGYED Orsolya: A hungarológiai oktatás kezdetei a lisszaboni egyetemen. (Egy moti­ vációs felmérés és tanulságai.) = HungOkt 1989. 5-6. sz. 32-38. ERDŐS József: A vizuális szemléltetés a magyar idegen nyelvként való oktatásában és A színes magyar nyelvkönyv szemléltetési rendszerének néhány kérdése. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 78-82. FÁBIÁN Györgyné: A „Beszélni nehéz!" - a nyelvtanórákon. = ÉA 1989. 1. sz. 10-11. FÜLEI-SZANTÓ Endre: Hungarológia és európaiság. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 3-10. *FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: Komparatív műveltségblokkok. = HungOkt 1987. 1. sz. 2 3 28. GIAY Béla: A magyar mint idegen nyelv oktatásának helyzete a 80-as évtizedben. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 60-67. GINTER Károly: Hungarológiai kollokvium Brüsszelben. =NyéK74. sz. 1989. 102-103.

218 GINTER Károly: Nyelv- és magyarságtudat a szétszórtságban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 486^190. GINTER Károly: Szórványságunk nyelve és tudata Ausztriától Ausztráliáig. = Nyr 1989. 2. sz. 180-195. GINTER Károly-TARNÓI László: Ungarisch für Auslander. 6. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 559 1. GRÁF Rezső: A magyar nyelv a vajdasági iskolákban. = Nyr 1989. 2. sz. 212-215. GUTTMANN Miklós: Az anyanyelvi nevelés és a nyelvi környezet. = Mtan 1989. 4-6. sz. 218-224. GUTTMANN Miklós: A magyar nyelv állapota, oktatása és művelése Szlovéniában. = Nyr 1989.2. sz. 175-180. *HAVAS Ágnes: Az országismeret oktatása a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. = HungOkt 1987. 2. sz. 54-56. *HAVASRÉTI József-HORÁNYI Özséb-TASI Zsuzsa: Vizuális jelek az idegennyelv­ oktatásban. = HungOkt 1987. 2. sz. 25-32. HIDASI Judit: Az idegennyelvi képzés formái és sajátosságai a Külkereskedelmi Főisko­ lán. = FoktSz 1989. 6. sz. 352-357. HORVÁTH Mátyás: Az írásbeli közlés fejlődése az általános iskolában. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 3-18. HORVÁTH Mátyás: Az irányított és szabad beszélgetés a magyar mint idegen nyelv óráin. = NyéK 74. sz. 1989. 28-34. HORVÁTH Mátyás: A környezet hatása az újvidéki általános iskolások nyelvhasznála­ tára. = HungKözl 1989. 3. sz. 459^163. HORVÁTH Mátyás: Összefogás a magyar nyelv ügyében. = Nyr 1989. 3. sz. 368-371. A hungarológia oktatásának elmélete és gyakorlata. Válogatás a magyar lektori konfe­ renciák előadásaiból. 2. köt. Szerk. B. Nádor Orsolya, Giay Béla, Varga Márta. Hun­ garológiai Központ, Bp., 1989. 312 1. (Hungarológiai ismerettár 2.) ITZÉSNÉ KÖVENDI Kata: Amerikai magyarok és magyarul tanuló amerikaiak nyelv­ használata magyar nyelvi tesztek tükrében. = NyéK 76. sz. 1989. 71-76. ITZÉSNÉ KÖVENDI Kata: A magyar nyelvi tudás mérése Amerikában integratív nyelvi tesztekkel. = Nyr 1989. 2. sz. 226-237. KOCSIS Aranka: A csehszlovákiai magyarság jogairól, anyanyelvének használatáról és tudományos életéről. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 363-370. KONTRA Miklós: Túl sok-e az angol szó az amerikai magyarban? = Nyr 1989. 2. sz. 204-211. F. KOVÁCS Ferenc: Megjegyzések a gimnáziumi helyesírás-tanításról. = Mtan 1989. 4 6. sz. 208-218. *KOVÁCS Ilona: A hungarológiai oktatást és kutatást támogató könyvtári program. A külföldi magyar gyűjtemények számbavétele és feltárása. = HungOkt 1987. 1. sz. 13-16. P. KOVÁCS Imre: A helyesírás minden normális képességű gyereknek megtanítható. Beszélgetés Fábián Pál egyetemi tanárral. = Köznevelés 1989. 10. sz. 3-5. *KÖVES Margit: Magyartanítás a delhi egyetemen. = HungOkt 1987. 2. sz. 21-24. KÖVESDI János: Hungarológiai központ Morvaországban. = ISz 1989. 2. sz. 185-191. LENGYEL Zsolt: Országismeret - Beszédetikett - Szociolingvisztika. = HungOkt 1987. l.sz. 71-74. LIZANEC, Petro N.: Perspektivy razvitija sovjetskoj hungarologii. = SovFu 1989. 3. sz. 192-195.

219 LŐRINCZE Lajos: Nyelvünk sorsa a világban. = Nyr 1989. 2. sz. 129-131. LŐRTNCZE Lajos: Üzenet az anyanyelv hetét ünneplőknek. = Hitel 1989. 24. sz. 36-37. *LUZSKOV, Szergo: Magyaroktatás a Moszkvai Állami Nemzetközi Kapcsolatok Inté­ zetében. = HungOkt 1987. 2. sz. 19-21. MEDGYES Péter: The correction of Overt and Covert Errors. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 179-199. MISKA János: Magyarsággyűjteményeink megőrzése. = NyéK 76. sz. 1989. 88-90. MOLNÁR CSIKÓS László: A magyar nyelv helyzete Jugoszláviában. = Nyr 1989. 2. sz. 162-175. NOBEL Iván: Anyanyelvünk tanítása külföldön. = Nyr 1989. 2. sz. 225-228. *ÓDOR László: A komplex országismeret-oktatás szüksége és lehetőségei. = HungOkt 1987. l.sz. 66-71. PAPP Ferenc: Alkalmazott nyelvtudomány. Akadémiai, Bp., 1989. 35 1. (Értekezések, emlékezések) PÁSZTOR Emil: Képzelt sajtótájékoztató és szerzői beszélgetés Arany János Toldijának szótáráról. = Mtan 1989. 1-3. sz. 46-52. PETE István: Leksikologija russkogo jazyka dija vengerskih studentov-russistov. Tan­ könyvkiadó, Bp., 1989. 192 1. PRAZÁK, Richárd: Hungarológia Csehszlovákiában. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 11-27. *PRÓKAINÉ SZABÓ Éva-BÓDIS Klára: Magyart tanuló amerikai hallgatók magyaror­ szági részképzésének tapasztalatai. = HungOkt 1987. 2. sz. 33-37. PUSZTAY János: A gyakorlati hungarológia műhelyei. (A Debreceni Nyári Egyetem 60 éves fennállása kapcsán.) = FoktSz 1989. 2. sz. 118-121. *PUSZTAY János: A hungarológia oktatása és kutatása hazai szervezetének helyzete. = HungOkt 1987. l.sz. 9-13. PUSZTAY János: Új német nyelvű hungarológiai kiadvány: Berliner Beitrage zur Hungarologie. = MNy 1989. 4. sz. 497^498. RITOOK Zsigmond: A latintanítás oktatási rendszerünkben. = ínyt 1989. 4. sz. 97-103. ROT Sándor: Az idegen nyelv oktatásáról. = PedSz 1989. 2. sz. 162-169. SANKÓ Gyula: Új eredmények a számítógéppel segített nyelvoktatásban. = ínyt 1989. 1. sz. 12-14. *SÁRKÖZY Péter: A hungarológiai oktatás és kutatás Olaszországban. = HungOkt 1987. 1. sz. 16-23. SASVÁRI Ákos: Új, komplex irodalmi és nyelvi tanmenet a szakmunkásképző iskolák részére II. = Mtan 1989. 1-3. sz. 52-60. S1NKOVITS Ferenc: A nyelvi játékok hatékonysága az általános iskolák anyanyelvi óráin. = Nyr 1989. 2. sz. 215-224. SOMORJAI József-SZENDE Aladár-SZENDE Virág: Aranyhíd. Magyar nyelvkönyv 8-12 éves gyermekek számára. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 240 1. SZABADOS Márta: 10 éves a bloomingtoni magyar tanszék. = HungOkt 1989. 5-6. sz. 43-47. SZABARI Krisztina: Reform in Ungarn - aus der Sicht des Sprachmittlers. Beitrag zum Abbau vom Sprachbarrieren. = Lingua/Deutsch 3. sz. 1989. 140-147. Z. SZABÓ László: Az anyaföld és a szülőföld vonzásában.- Találkozás Csallóközben. = ÉA 1989. I. sz. II. *SZATHMÁRI István: A stilisztika szerepe az irodalomoktatásban. = HungOkt 1987. 1. sz. 48-54.

220 SZENDE Aladár: Egy életprogram a magyar nyelv és kultúra szolgálatában. = Nyr 1989. 2. sz. 195-204. SZENDE Aladár: A Földrajzi nevek etimológiai szótára mint „taneszköz". = NyéK 75. sz. 1989. 35-44. * SZÉPE György: A Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karáról, az ott folyó nyelvi és kommunikációs nevelési programról. '= HungOkt 1987. 1. sz. 2934. SZILI Katalin: Magyar nyelvkönyvek szlovák ajkúaknak a 19. század első felében. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 115-119. SZIKSZAI Lajosné: Strukturalista eljárások a tanítóképző főiskolai nyelvtantanításban. = Nyr 1989. 3. sz. 340-347. TÓTH Istvánná: Építkezés alapok nélkül? (Az olvasástudás helyzetéről.) = Nyr 1989. 1. sz. 73-75. VAJDA Istvánná: A gimnáziumi fakultáció legújabb formája. = Mtan 1989. 4-6. sz. 157-184. [Magyar nyelvészeti vonatkozásokkal] VÁRADI Tamás: Integrated Analysis of Foreign Language Learners Speech as Revealed in Successive Reformulations of Messages. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 201-263. VEENKER, Wolfgang: Hungarológiai tárgyú nyelvtudományi kutatások az NSZK-ban. = MNy 1989.4. sz. 490^197.

II. Általános nyelvészet. Módszertani kérdések. (Nyelvfilozófia, szemiotika, mate­ matikai és számítógépes nyelvészet, pszicholingvisztika, szociolingvisztika, kom­ munikáció-kutatás magyar nyelvi és nyelvészeti vonatkozásai. A gyermeknyelv kérdései) BACSÓ Béla: A nyelv helye az ember. Hermeneutikai tanulmány. = Je 1989. 6. sz. 589— 597. BAGI Ferenc: Egy mondókagyüjtemény darabjairól statisztikai adataik alapján. = HungKözl 1989. 3. sz. 519-525. BAGI Ferenc: A mondókaválfajokról - hangstatisztikai adatok tükrében. = HungKözl 1989. 4. sz. 691-713. BALÁZS János: A latin a Duna-tájon. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 95-140. BALÁZS János: A magyar mint nem indoeurópai nyelv. = Nyr 1989. 1. sz. l-l 1. *FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: A hungarológia helye és szerepe a tudományok és a művelő­ déspolitika rendszerében. = HungOkt 1987. 2. sz. 3-18. HADROVICS László: A magyar nyelv kelet-közép-európai szellemi rokonsága. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 7^-6. HELTAINÉ NAGY Erzsébet: A nyelvtudomány kérdéseinek újrafogalmazása. Mai be­ szélt nyelvi kutatások. = ÉA 1989. 1. sz. 14. HOFFMANN István: Számítógépes helynévvizsgálatok a KLTE Magyar Nyelvtudomá­ nyi Tanszékén. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 103-107. JUHÁSZ János: A nyelvi norma. = ínyt 1989. 3. sz. 65-69. KÁBÁN Annamária: A szöveg szemiotikai megközelítésben. = NylrK 1989. 1. sz. 6975. *KÁLMÁN Béla: Le hongrois, langue européenne. = ÉFOu 21. sz. 1988. 141-153.

221 KAPITÁNY Ágnes-KAPITÁNY Gábor: Vonzalmaink és választásaink mélyszerkezete. Beszédünk és személyiségünk rejtett jelrendszere. Kossuth, Bp., 1989. 277 1. KINCSES KOVÁCS Éva: A Nemzetközi Szemiotikai Egyesület IV. kongresszusa. (1989. március 31—április 6., Barcelona-Perpignan.) = Nyr 1989. 3. sz. 377-380. KONTRA Miklós: A magnetofontól a számítógépig. = HungKözl 1989. 3. sz. 399-404. KOUTNY Ilona: Új irányzatok a gépi fordításban. = Nyr 1989. 3. sz. 380-384. MÁTÉ Jakab: Nyelvi és nyelvészeti eszmélkedésünk útjai. Gondolatok Balázs János „Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcselet alapkérdései" című könyvének olvasása közben. = MNy 1989. 4. sz. 468-477. MÁTHÉ Dénes: Nyelvfilozófiai problémák Bretter György írásaiban. = NylrK 1989. 1. sz. 13-21. NEMETZ Tibor-SZÁSZNÉ SIMON Judit: Hiányos szövegek rekonstruálhatósága és a magyar nyelv entrópiája. = MNy 1989. 4. sz. 427—438. Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. Balázs János. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 404 1. NYIRKOS István: A tulajdonnevek hírértékéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 290-294. RAISZ Rózsa: Mondatszerkezeti jellemzők gyakorisági vizsgálata Petelei-, Kaffka- és Krúdy-novellákban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 317-338. REMÉNYI Andrea Ágnes: A budapesti szociolingvisztikai interjú kódolási rendszeréről. = HungKözl 1989. 3. sz. 405-416. RÓNA-TAS András: Nép és nemzet. (Viták fogalmakról. Szűcs Jenő emlékének.) = Vság 1989. 6. sz. 1-13. TELEGDI Zsigmond: Bevezetés az általános nyelvészetbe. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.267 1. TÓTH Etelka: A Helyesírási Kéziszótár számítógépes története. = Nyr 1989.4. sz. 441—449. VIDRA Klára: Gyakorisági vizsgálati módszer a szövegszegmentálásban. = MNy 1989. l.sz. 123-127. VIDRA Klára: Szövegleírási módszer a beszélt nyelvi szövegek szegmentálásához. = AAPSz 1989. 113-118.

III. Bibliográfia Analecta Linguistica. 1989. 1-2. sz. Szerk. Róna-Tas András. Akadémiai-John Benjamins, Bp.-Amsterdam, 1989. 191, 208 1. HORVÁTHNÉ SZÉLPÁL Mária: Török Gábor munkássága 1954-1988-ig. = AAPSz 1989.9-16. *KÖBÖLKUTI Katalin: Vas megye nyelvészeti irodalma. Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár, Szombathely, 1988. 162 1. MÁTÉ Jakab: A magyar nyelvtudomány bibliográfiája, 1987. = HungÉrt 1989. 1-2. 175-222. B. NÁDOR Orsolya-GIAY Béla: Ajánló bibliográfia a magyar mint idegen nyelv tanul­ mányozásához 1945-1988. Nemzetközi Hungarológiai Központ, Bp., 1989. XIV, 138 1. (Hungarológiai ismerettár 3.) PESTI János: Bibliográfia a „Baranya megye földrajzi nevei" c. névadattár munkálatai­ nak történetéhez. = BarMűv 1989. 3. sz. 83-84.

222 IV. A fordítás elmélete és gyakorlata DÖRNYEI László: A magyar nyelvű biblia- és zsoltárfordítások. = NyéK 76. sz. 1989. 62-65. HUBIK István: A személynevek fordítása. = ISz 1989. 1. sz. 78-83. KLAUDY Kinga: Az ekvivalencia fogalma a fordításelméletben. = Nyr 1989. 1. sz. 8493. SZABÓMIHÁLY Gizella: A szlovákból magyarra való fordítás problémái Szlovákiában. = Nyr 1989. 3. sz. 277-283.

V. Hangtan (Fonológia, prozódia és a velük összefüggő kérdések) BAG1 Ferenc: Tollbamondott szöveg hangtani vizsgálata. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 225-250. BÜKY László: A köznyelvi kiejtés szerint! = ÉA 1989. 1. sz. 12. GÓSY Mária: Beszédészlelés. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1989. 261 1. (Linguistica. Series A. Studia et Dissertationes 2.) GÓSY Mária: A vizuális észlelés hatása a beszédpercepcióra. = MPSz 1989. 5. sz. 465481. GÖLLESZ Viktor-SUBOSITS István: Hatvanéves a magyar beszédhangok első röntgenográfiai leírása. = MNy 1989. 3. sz. 374-375. GRÁF Rezső: „A derék ifjakban lángolt a hazai nyelv szelleme..." (A helyes, szép ma­ gyar kiejtésről.) = ÉA 1989. 1. sz. 13. Proceedings of the speech research 89: International conference. June 1-3. 1989. Org. by the Linguistics Institut of the Hungárián Academy of Sciences. Ed. by Szendrey Ta­ más. MTA Nyelvtudományi Intézete, Bp., 1989. 398 1. (Magyar Fonetikai Füzetek 21.) •VISKOVITS Erzsébet: Általános és gyermeknyelvi hangtan. Budapesti Tanárképző Főiskola, Bp., 1988. 48 1. (Továbbképzési füzetek: pedagógusok intenzív továbbkép­ zése 9.) WACHA Imre: A megnyilatkozáshatár megállapításának gondjai beszélt nyelvi szöveg lejegyzésekor. = HungKözl 1989. 3. sz. 381-390. WACHA Imre: A szituáció, a szöveg és a szándék mint a beszéd hangzásának determi­ nánsa. = Nyr 1989. 3. sz. 283-290.

VI. Helyesírás (írástörténet) FÁBIÁN Pál: Különírjam? egybeírjam? = Köznevelés 1989. 20. sz. 12-13. FERENCZY Gyula: Napirenden az orvosi helyesírás rendezése. = Nyr 1989. 1. sz. I l ­ ló. HALÁSZ Béla-LŐRINCZE Lajos-KERESZTURY Dezső: Állásfoglalás az orvosi he­ lyesírás ügyében. =Nyr 1989. 1. sz. 16-18. HEGEDŰS Attila: Helynevek a helyesírástörténet és nyelvjárástörténet szolgálatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 96-99.

223

JUHÁSZ Irén: A szarvasi rovásírásos tűtartó és megfejtési kísérletei. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 27-37. A magyar helyesírás szabályai. 11. kiadás. Akadémiai, Bp., 1989. 388 1. PÁSZTOR Emil: Egyetemek és főiskolák országos helyesírási versenyei. = Nyr 1989. 1. sz. 69-73. PÁSZTOR Emil: Helyesírásunk alapelvei. = Köznevelés 1989. 32. sz. 11. SZATHMÁRI István: Az idegen szavak toldalékos alakjainak írásáról, helyesírásáról. = Nyr 1989. 4. sz. 506. ÜRÖGI Imre: Helyesírás és társadalom. = Köznevelés 1989. 15. sz. 10-11.

VII. Lexikológia (Frazeológia, jelentéstan) BAGI Ferenc: A kommunikációs kapcsolatteremtés és ennek fenntartása a jugoszláviai magyar népi mondókákban. = HungKözl 1989. 3. sz. 471^175. BEZECZKY Gábor: Jelentés a világról. (Jelentéstani kérdések irodalomelméleti szem­ pontból.) = Lit 1989. 3-4. sz. 343-361. GYÖRKÉ Zoltán: Osobennosti semantiki i struktury parnyh slov vengerskogo i russkogo jazykov. ( K voprosu o prinadleznosti parnyh slov k frazeologizmam.) = AAPSz 1989. 63-68. DÖMÖTÖR Ákos: A fehér holló. = Nyr 1989. 3. sz. 352. [Szállóige magyarázat] DÖMÖTÖR Ákos: Tudja, hol szorít a cipő? = MNy 1989. 3. sz. 345. [Szólásmagya­ rázat] FÖLDES Csaba-NAZAROV, K. N.: O metodike sopostavitePno-tipologicesko analiza frazeologiceskih jedinic (na matériáié vengerskogo, russkogo i nemeckogo jazykov). = AAPSz 1989. 51-62. GYŐRY György: Puns and Other Plays on Words: A Fashionable Trend in Hungárián Youth Publications. = Lingua/English 3. sz. 1989. 45-59. *HANGAY Zoltán: Jelentéstan. Jelentésfejlődés a gyermeknyelvben. Budapesti Tanár­ képző Főiskola, Bp., 1988. 41 1. (Továbbképzési füzetek: pedagógusok intenzív to­ vábbképzése 7.) *HANGÁY ZOLTÁN: Szókészlettan, az egyén szókincsének fejlődése. Budapesti Ta­ nárképző Főiskola, Bp., 1988. 43 1. (Továbbképzési fűzetek: pedagógusok intenzív to­ vábbképzése 8.) KICSI Sándor András: Nádiveréb, kásavirág, burján. = Nyr 1989. 3. sz. 349-351. [Szó­ magyarázat] KIEFER Ferenc: A jelentéskutatás újabb irányzatai. = MNy 1989. 3. sz. 257-271. KOCSÁNY Piroska: Az aforizma és Osvát Ernő. In: Tanulmányok a századforduló stí­ lustörekvéseiről. 145-251. LŐRINCZE Lajos: Okos, mint a turdai kos? = ÉA 1989. 2. sz. 2-3. MARGÓCSY István: Somé Aspects of Hungárián Neology. = HS 1989. 1. sz. 3-7. MAYER Judit: Mi az értelemszerű melléknév pontos jelentése? = Hét 1989. 10. sz. 19-11. MOLNÁR CSIKÓS László: Elavulóban lévő szavak a jugoszláviai magyar köznyelvben. = HungKözl 1989. 3. sz. 495-498. R. MOLNÁR Emma: Az idő jelentése Elek Artúr novelláiban. In: Tanulmányok a szá­ zadforduló stílustörekvéseiről. 231-237.

224

R. MOLNÁR Emma: A szólások és közmondások szemantikai jellemzői. = AAPSz 1989.85-91. PAPP György: Szóláskincsünk mint nyelvi érték. = HungKözl 1989. 3. sz. 507-511. SZÁLAI Katalin: O sovpadenii frazeologiceskih jedinic v razlicnyh jazykah. = SRuss 1989.112-114. SZÁLAI Katalin: Sravnitel'no-sopostaviternyj analiz russkih i vengerskih frazeologizmov. (Opyt frazeologiceskoj razrabotki.) = SRuss 1989. 115-124. SZABÓ Géza: Balassi nyelvváltsága. (Szitkozódásra való utalással összefüggő kérdé­ sek.) = ItK 1989. 5-6. sz. 562-565. SZŰCS Judit: „Áldotta savamat-borsomat". = Nyr 1989. 3. sz. 351-352. [Szólásma­ gyarázat] TOLCSVAI NAGY Gábor: Szempontrendszer a szókincs megközelítéséhez. = MNy 1989. 3. sz. 319-327. TÚRI Márta: A konyha, a népi étkezés, sütés-főzés szókincse Kanizsán. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 129-158.

VIII. A magyarság eredete (Őstörténet. A magyarság táji/történeti tagolódásának nyelvi/nyelvészeti kérdései) BENKŐ Loránd: A csángók eredete és települése a nyelvtudomány szemszögéből. = MNy 1989. 3. sz. 271-287.; 4. sz. 385-405. GUNDA Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei. = Alf 1989. 6. sz. 58-69. HAJDÚ Péter: Bevezetés az uráli nyelvtudományba. A magyar nyelv finnugor alapjai. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp, 1989. 179 1.

IX. A magyar nyelvtudomány és művelődés intézményei és személyiségei (Megemlékezések, méltatások, nekrológok. Beszámolók, kongresszusok, konfe­ renciák. A magyar nyelvtudomány történetének kérdései) BALASSA Iván: Ötven éve jelent meg először a Magyar Népnyelv. = MNy 1989. 4. sz. 489-490. BEKÉ György: Iskolamesterek és népiskolák a régi Erdélyben. = Köznevelés 1989. 7. sz. 13-14. BEKÉ György: Iskolatörténészek Erdélyben. = Köznevelés 1989. 3. sz. 14-15. BENKŐ Loránd: Elméleti törekvések a felvilágosodás magyar nyelvtudományában. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 383-393. BÍRÓ Ferenc: A nemzet-, nyelv- és irodalomfogalom alakulása a 18. század végén. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 143-149. *CS. M.-P. J.: Le sixiéme congrés international des finno-ougristes: Syktyvkar (U. R. S. S.), 24-30 juillet 1985. = ÉFOu 21. sz. 1988. 159-172. ÉDER Zoltán: Honismereti törekvések a 18. század végén az első magyar nyelvű úti­ könyvben. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 170-177.

225

*FÁBIÁN Pál: Tanulmányúton a szófiai Kiiment Ohridszki Tudományegyetemen. = HungOkt 1987.2. sz. 79-81. FUTAKY István: Die Universitat Göttingen und ihre Studenten aus dem Karpatenraum im 18. und 19. Jahrhundert. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 69-76. GÖRCSÖS Mihály: Kazinczy Nyelvművelő Napok Kassán. = Honism 1989.6. sz. 75-78. HERCEGI Károly: A Kazinczy-alapítványról. = ÉA 1989. 4. sz. 11-12. KÁLMÁN Béla: Sprachwissenschaft und Nationalbewusstsein um die Wende vom 18. zum 19. Jahrhundert. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 410^412. KESZTYŰS Tibor: Bedeutung der Göttingischen Gelehrten Anzeigen fur die Kulturund Geistesgeschichte der Donauvölker, 1739-1812. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 83-88. *KHO, Songmoo: Részt vettem a II. Nemzetközi Hungarológia Konferencián. = HungOkt 1987. 2. sz. 81-86. [Bécs, 1986. szept. 1-5.] KIRÁLY Péter: Művelődési központok a Duna-medencében. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 197-229. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. - Die ungarische Sprache und Kultur im Donauraum. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18-19. század fordulóján. I. (Szerk. Jankovics József, Kosa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler.) Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, Bp.-Wien, 1989. 533 1. MARGOCSY István: Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátte­ rében. A nyelv tudományos és esztétikai szemléletének szétválása. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 190-194. PÁSZTOR Emil: Tízéves az Édes Anyanyelvünk. = Köznevelés 1989. 6. sz. 5. PETTRITS Mária: Ungarische Studenten in Göttingen als Vermittler ungarischen Gedankengutes. Ein Beispiel aus dem 18. Jahrhundert. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 383-290. *P[ERROT] J[ean]: La linguistique au congrés de Syktyvkar: Regard d'ensemble. = ÉFOu21.sz. 1988. 178-180. SZABÓ G. Zoltán: Nemzeti nyelv - nemzeti irodalom. Vörösmarty, Czuczor, Erdélyi János nyelvészeti munkáiról. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében 1.240-247. SZŰTS László: 5. mezdunarodnyj kongress po vengerskomu jazykoznaniju. = SovFu 1989. 2. sz. 158-160. SZŰTS László: A magyar nyelvészek 5. nemzetközi kongresszusa. = NyéK 74. sz. 1989. 99-101. BALÁZS JÁNOS LŐRINCZE Lajos: B. J. (1914-1989.) = Nyr 1989. 3. sz. 366-368. BÁNHID1 ZOLTÁN SZABÓ Dénes: B. Z. hetvenéves. = MNy 1989. 1. sz. 127-128. DOMOKOS PÁL PÉTER BALOGH Júlia: D. P. P. köszöntése. = Ttáj 1989. 7. sz. 50-56.

226 FÁBIÁN PÁL F. P. - nyelvész. (Önvallomás.) = VasiSz 1989. 2. sz. 204-212. FOGEL, MARTIN WIS-MURENA, Christina: Martin Fogel Johannes Sajnovicsin edeltajana. = Virittaja 1989. l.sz. 1-10. GÁLFFY MÓZES IMRE Samu: G. M. (1915-1988.) = MNy 1989. 2. sz. 254-256. MURÁDIN László: G. M. (1915-1988) = NylrK 1989. 1. sz. 103-104. GELEJI KA TÖN A ISTVÁN KISS Gyula: Négyszáz éve született G. K. I. = BorsSz 1989. 1. sz. 84-86. GRAGGER RÓBERT *RÓZSA Mária: Róbert Gragger, der Begründer der deutschen Hungarologie. = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 197-202. HERCEG JÁNOS PENAVIN Olga: A hagyományőrző és -átadó. (A nyelvész gondolatai H. J. ünneplése kapcsán.) = Üzenet 1989. 7-8. sz. 532-533. JUHÁSZ JÁNOS KÉRI Henrik: J. J. 1925-1989. = ínyt 1989. 6. sz. 191. LAKÓ GYÖRGY VÉRTES Edit: L. Gy. köszöntése 80. születésnapján. = MNy 1989. 3. sz. 380-382. LIGETI LAJOS *LE CALLOC'H, Bemard: Csorna de Kőrös dans l'ouvre de L. L. = ÉFOu 21. sz. 1988. 7-30. *RÓNA-TAS András: L. L. (1902-1987). = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 183186. MÁRTON JÓZSEF MIKÓ Pálné: M. J. bécsi működése. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 430^133.

227 MELICH JÁNOS KISS Lajos: Ünnepi beszéd M. J. szarvasi emléktáblájának leleplezésekor 1987. szep­ tember 16-án. = MNy 1989. 1. sz. 121-123. PÉCHY BLANKA KÖVESI Józsefhé: Emlékezés beszédkultúránk áldozatos gondozójára, Péchy Blankára. = Mtan 1989. 1-3. sz. 132-133. [SZENDE Aladár] Sz. A.: Emlékezés Péchy Blankára. = Nyr 1989. 3. sz. 373-374. REUTER CAMILLO PESTI János: R. C. névtudományi munkásságáról. (Értékelés és megemlékezés.) = BarMüv 1989. 3. sz. 61-66. SAUVAGEOT, AURÉLIEN SZATHMÁR1 István: Aurélien Sauvageot-ra emlékezünk. = MNy 1989. 4. sz. 505-507. SCHLACHTER, WOLFGANG FUTAKY István-VEENKER, Wolfgang: Professor Wolfgang Schlachter zum 80. Geburtstag. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 303-306. SYLVESTER JÁNOS ÉDER Zoltán: Sylvester Grammatikájának utóéletéről. = Nyr 1989. 4. sz. 385-396. V. MOLNÁR Zoltán: 450 éves a Grammatika Hungarolatiná. (S. J. nyelvtanának jelentő­ sége.) = Köznevelés 1989. 37. sz. 13. SZABÓT. ATTILA FAZEKAS Tiborc: Attila Szabó T. (1906-1987) = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 307-309. TEISZLER PÁL BALOGH Dezső: T. P. (1932-1988) = NylrK 1989. l.sz. 104. TEMESI MIHÁLY TOMPA József: T. M. = MNy 1989. 3. sz. 377-380. TÖRÖK GÁBOR BÉKÉSI Imre: Egy autonóm ember köszöntése. (T. G. hatvanéves.) = AAPSz 1989. 5-8.

228 ÚRHEGYI EMÍLIA GREGOR Ferenc: Ú. E. (1909-1988) = MNy 1989. 3. sz. 376-377. VÉRTES EDIT KÁLMÁN Béla: V. E. 70 éves. V. E. munkásságának bibliográfiáját összeáll. Jakab Edit. KLTE, Debrecen, 1989. 17 1. (A debreceni KLTE Magyar Nyelvészeti Intézetének ki­ adványai 54.)

X. Névtan ÁBRAHÁM Imre: Művelődéstörténeti tanulságok Pannonhalma és környéke helynevei­ ben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 62-65. ÁBRAHÁM Imre: Problémák Nyúl község nevének adatolása és eredeztetése körül. = MNy 1989. 1. sz. 92-93. ÁDÁM Imre: Földrajzi nevekre utaló vezetéknevek Szabolcs megyében a 16. században. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 212-214. ÁDÁM Imre: Szabolcs megye dadái járásának jobbágynevei 1574-ből. ELTE, Bp., 1989. 119 1. (Magyar Névtani Dolgozatok 82.) ÁGOSTON Mihály: A magyar halmaznevekről. Egy doktori értekezés vitájából. = Híd 1989. 10. sz. 1186-1199. ANDRASFALVY Bertalan: „Baranya megye földrajzi nevei" és a névtan. = BarMűv 1989. 3. sz. 34-38. ANTALNÉ SZABÓ Ágnes: Magyar intézménynevek!? = Nyr 1989. 1. sz. 30-34. BACHÁT László: Keresztnévadás az NDK-ban és hazánkban. In: Névtudomány és mű­ velődéstörténet. 317-321. BALÁZS János: Régi magyar földrajzinév-típusok: Levédia-Lőd, Küküllő-Somló. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 65-68. BALÁZS Géza: Tetovált nevek Magyarországon. In: Névtudomány és művelődéstörté­ net. 367-370. BALOGH Lajos: Zárt é-zés földrajzi nevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 68-73. BASKI Imre: Kun eredetű nevek a török adóösszeírásokban. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 214-217. BARICS Ernő: A Zselic földrajzi neveinek szerb-horvát rétegéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 73-76. BENKŐ Loránd: Egy hibás névfejtés módszertani tanulságai. Megjegyzések a Dés hely­ ségnév eredetéhez. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 76-80. BERTA Árpád: Jenő törzsnevünk finnugor származtatása. = MNy 1989. 4. sz. 447^448. BLASKOVICS József: Becéző nevek. = Hét 1989. 15. sz. 11. BÍRÓ Ágnes: Az utcanévadás problémái az utóbbi tíz év budapesti gyakorlatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 80-83. BOROS Edit: Történeti és mai személynevek a Káli-medencében. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 217-220.

229 BURA László: Bogdánfalva személynevei. ELTE, Bp., 1989. 32 1. (Magyar személynévi adattárak 91.) BURUS János: Siclod (Siklód) helynevei. = NylrK 1989. 1. sz. 84-90. *BÜKI SZABÓ József: Bük környékének ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 108 1. (Magyar személynévi adattárak 87.) BÜKY Béla: A lélekfogalom és a lélekmegnyilvánulási tünetek legkorábbi névtani nyo­ mai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 278-282. *CSÁKY Károly: Ipolyfódémes (Ipel'ské Ul'any) személynevei. ELTE, Bp., 1988. 85 1. (Magyar névtani dolgozatok 78.) CSIGE Katalin: Tulajdonnevek a kétkötetes magyar-orosz nagyszótárban. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 370-373. CSOMORTÁNI Magdolna: Egy csíki falu állatnevei. = NylrK 1989. 2. sz. 151-160. DEME László: Névterjedelem és névtartozékok. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 282-286. DIENES Erzsébet: Az Érdy-kódex tulajdonneveinek tanulságaiból. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 346-349. DÓRA Zoltán: Kisvác történeti családnevei. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 220-223. EŐRY Vilma: A cím mint tulajdonnév. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 373376; K. FÁBIÁN Ilona: Megjegyzések a Váradi Regestrum neveinek ortográfiájához. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 349-351. FARKAS Ferenc: Jászjákóhalma élő állatneveinek néhány antropomorf vonása. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 377-379. FEHÉRTÓI Katalin: Az Árpád-kori névvonatkoztatás vitás kérdései. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 223-228. FENYVESI László: Kecskemét adózó férfinépességének személynevei (1546-1562). = MNy 1989. 69-82. FÜLÖP László: A Fonai vezetéknév Fonóban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 228-231. FÜLÖP László: Vomamensystem eines deutschsprachungen Dorfes Kercsliget in Ungarn zwischen a. 1722 und a. 1900. = BNF 1989. 1-2. sz. 170-207. GALGOCZI László: Adalékok szitokszóvá vált betegségneveink kutatásához. = AAPSz 1989.69-76. GALGOCZI László: Szent Antal tüze. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 351-355. I. GALLASY Magdolna: Növénynévi alapú régi településneveink. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 83-93. GASPARICS Gyula: Tök község mai kereszt- és becenevei. ELTE, Bp., 1989. 78 1. (Magyar névtani dolgozatok 85.) GUTTMANN Miklós: Változás, elmúlás a vasi földrajzi nevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 93-96. GYARMATH Olga: Irodalmi névadás Sütő András drámáiban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 297-300. HAJDÚ Mihály: Az 1773. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 114 1. HAJDÚ Mihály: Az 1873. évi Helységnévtár névvégmutató szótára. ELTE, Bp., 1989. 346 1. (Magyar névtani dolgozatok 81.)

230 HAJDÚ Mihály: A személynevek és egyéb tulajdonnevek gyűjtése, kutatása 1980-1986. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 47-61. HANGAY Zoltán: A névhasználat Rákóczi Zsigmond (1544-1608) levelezésének aláírá­ sában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 231-233. Helynévi adattáraink a tudományos kutatás szolgálatában. (Névtudományi tanácskozás Pécsett, 1988. május 20-án.) = BarMüv 1989. 3. sz. 3. HÉVVIZI Sándor: Vizekkel kapcsolatos helynevek a Körösök vidékén. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 99-103. HLAVACSKA Edit: Salgótarján utcanevei. Névtani és rendszertani vizsgálat. Nógrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, Salgótarján, 1989. 80 1. (Múzeumi értekező 6.) HORGOSI Ödön: A szláv porond előfordulása földrajzi neveinkben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 108-111. HORPÁCSI Illés: Kultusz és divat szerepe a névadásban, különös tekintettel az Anna és a Mária névre. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 234-237. HORVÁTH Katalin: Még egyszer név szavunk eredetéről. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 355-359. HORVÁTH Lajos: A zsidó nemzetség nyomában: egy településnév-változtatás története. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 11 l-l 14. HORVÁTH Mária: Pais Dezső tanulmánya Janus Pannonius nevéről. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 237-241. HORVÁTHNÉ BERNÁTH Rózsa: Történeti emlékek Barbacs heíynévanyagában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 114-116. *JANKUS Gyula: Az érsekújvári járás keleti részének helynevei. ELTE, Bp., 1988. 158 1. (Magyar névtani dolgozatok 79.) *JANKUS Gyula: Kéménd (Kamenin) család- és ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 40 1. (Magyar személynévi adattárak 86.) JUHÁSZ Dezső: Toponimia és onomatopoezis. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 116-119. KAKUK Mátyás: Születő és kihaló családnevek Kunszentmárton 18-19. századi anya­ könyveiből. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 242-245. KÁLMÁN Béla: A Baranya megye földrajzi nevei c. kiadvány névtudományi értékei. = BarMüv 1989. 3. sz. 11-14. KÁLMÁN Béla: A nevek világa. 4., átdolg. kiad. Csokonai, Debrecen, 1989. 246 1. KÁLMÁN Béla: Párhuzamos helységnevek. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 120-123. ( KÁLNÁSI Árpád: „A fehérgyarmati járás földrajzi nevei" c. kötet művelődéstörténeti vonatkozásai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 123-126. KÁLNÁSI Árpád: A mátészalkai járás földrajzi nevei. KLTE, Debrecen, 1989. 605 1. (Szabolcs-Szatmár megye földrajzi nevei 4.) KAVÁSSY Sándor: Ritka nevek a szatmári nemesség 1809. évi inszurrekciós összeírása­ iban. = MNy 1989. 1. sz. 97-98. KIEFER Ferenc: Mit jelent a tulajdonnév? In: Névtudomány és művelődéstörténet. 286290. KIRÁLY Lajos: A névpusztulás okai, a megőrzés lehetőségei a hivatalos helynévhaszná­ latban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 126-129. KISS Lajos: Az európai névtudomány utóbbi másfél évtizede. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 18-31.

231 KISS Lajos: A göcseji Csömödér helységtől a Gyímesi-szoros fölött emelkedő Csülemér hegycsúcsig. = Nyr 1989. 3. sz. 348-349. KISS Lajos: Oroszlánnal kapcsolatos földrajzi neveink. = Nyr 1989. 1. sz. 110-115. KISS Z. Géza: Történelem a földrajzi nevekben. = BarMüv 1989. 3. sz. 39^15. KOLLÁTH Anna: Rum község földrajzi neveinek változása az elmúlt 15 évben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 130-132. KOVÁCS Éva: Személyek és nevek korai Csáth-novellákban. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 300-303. F. KOVÁCS Ferenc: Püspökhatvan katolikus névadó szokásairól. = Nyr 1989. 1. sz. 3546. KOVÁCSNÉ JÓZSEF Magda: Havasalja ragadványnevei. = NylrK 1989. 1. sz. 49-62. KÖRMENDI Géza: Komárom megye helységneveinek rendszere. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 132-135. KUTRUCZ Mihály: Kisiratos helynevei. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 115. LAKATOS Erika: Tata utcanevei. ELTE, Bp., 1989. 97 1. (Magyar névtani dolgozatok 83.) LOVÁSZ György: A természettudományok a földrajzi nevekben. = BarMűv 1989. 3. sz. 56-57. MAGYARLAKI Józsefbe: Kosztolányi névválasztása novelláiban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 303-306. MARKÓ Imre Lehel: Az úgynevezett „hivatalos" dűlőnevek: Zala megye földrajzi neve­ inek írásos anyaga. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 135-139. MÁRTON Mátyás: Tengerfenék-képződmények földrajzinév-tára. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 139-143. MARTOS Gizella: Mezőkövesdi személynevek (1548-1683). ELTE, Bp., 1989. 67 1. (Magyar személynévi adattárak 90.) MATICS Pál: Szalkszentmárton ragadványnevei. ELTE, Bp., 1989. 71 1. (Magyar sze­ mélynévi adattárak 89.) MEZŐ András: A típusváltás: egy fejezet helységneveink élettanából. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 143-146. MOLLAY Károly: Állítsátok vissza Harka nevét. = SoprSz 1989. 3. sz. 225-226. MOLLAY Károly: Névtani tanulságok a „Baranya megye földrajzi nevei" c. kötetből. = BarMűv 1989. 3. sz. 15-19. A. MOLNÁR Ferenc: Még egyszer a Surjánfalva , Sürgyefalva t Surdesti névről. = Nyr 1989. 4. sz. 494^97. A. MOLNÁR Ferenc: Névtan, szótörténet és művelődéstörténet. (A gödény és a pelikán szavakról.) In: Névtudomány és művelődéstörténet. 360-367. MOLNÁR Zoltán Miklós: Szombathely környéki földrajzi nevek vallomásai egy élő­ nyelvi anyag tükrében. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 146-150. *MISI Tünde-MÁDI Judit: Abasár ragadványnevei. ELTE, Bp., 1988. 41 1. (Magyar személynévi adattárak 88.) M1ZSER Lajos: Női keresztneveink típusai. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 249-252. MIZSER Lajos: Női neveink egyik típusa. = MNy 1989. 1. sz. 93-97. CS. NAGY Lajos: Néhány Pest megyei település földrajzi neveinek vizsgálata. In: Név­ tudomány és művelődéstörténet. 150-153. NAGY L. János: A nevek szerepe idiómáinkban O. Nagy Gábor gyűjteménye alapján. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 379-382.

232 Névtudomány és művelődéstörténet. A 4. Magyar Névtudományi Konferencia előadásai Pais Dezső születésének 100. évfordulóján. Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Városi Tanács, Zalaegerszeg, 1989. 389 1. OROSZ Béla: A névváltoztatásokról. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 252-255. ÖRDÖG Ferenc: Az első magyarországi népesség-összeírás (1745-1771) mint névtudo­ mányi és művelődéstörténeti forrás. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. 1.434-437. ÖRDÖG Ferenc: A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása, 1980-1989. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 31^47. ÖRDÖG Ferenc: Helynévgyűjteményeink mint az onomatodialektológia forrásai. = BarMűv 1989. 3. sz. 27-33. ÖRDÖG Ferenc: Zala megye 18. századi népesség-összeírásai és egyházlátogatási jegy­ zőkönyvei, 1745-1771. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 255-259. PÁL Éva: A Csíki-medence helyneveiről. = NylrK 1989. 1. sz. 81-84. PELLE Béláné: A helységnevek differenciálódásáról, al-fel, alsó-felső előtagokkal. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 153-156. PESTI János: A pécsi utcanévadás kérdéseiről. = BarMűv 1989. 3. sz. 67-69. PESTI János: Szóföldrajzi szempontok a történeti és a mai magyar földrajzi nevek vizs­ gálatában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 156-159. PÜSPÖKI NAGY Péter: A Csallóköz neveiről. Nyelvészek és történészek feltevései a sziget magyar, latin, német és szlovák neveinek eredetéről és jelentéséről. Adalékok a névfejtés történetéhez. Győr-Sopron Megye Levéltára, Győr, 1989. 323 1. RÁCZ Endre: „A hetési piku" és társai: személynevek mint táj- és típusjelölők. In: Név­ tudomány és művelődéstörténet. 259-263. REUTER Camillo: A párhuzamos helynévadás és a Temesköz hely(ség)névanyaga. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 159-162. RÓNAI Béla: Keresztek a nevek világában. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 162-166. SÁNDORFI György: Korai helyneveink vizsgálata. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc, 1989. 80 1. SCHNELLER Károly-SZABÓ T. Ádám: A készülő Kolozsvári Enciklopédia névanyaga. ELTE, Bp., 1989. 86 1. (Magyar névtani dolgozatok 84.) J. SOLTÉSZ Katalin: Krúdy Gyula névadása. = Nyr 1989. 4. sz. 452-464. J. SOLTÉSZ Katalin: Névkutatás és névkultúra. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 13—18. J. SOLTÉSZ Katalin: Szokatlan alaki szerkezetű helyneveinkről. = BarMűv 1989. 3. sz. 46-50. SZABÓ Géza: A földrajzi nevek és az élőnyelvi kutatások. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 166-170. SZABÓ László: Legelőnevek és legeltetési rend a Szolnok megyei Tiszazugban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 170-174. SZABÓ T. Ádám: Magyar eredetű vezetéknév-jellegű csoportok Kolozsvárt három szinkron metszet alapján. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 263-270. SZATHMÁRI István: Földrajzi nevek mint szimbólumok. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 174-177. SZILÁGYI Ferenc: Az irodalmi névadás Szabó Magda műveiben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 306-313.

233 TÁLOS Géza: Egy avar korra utaló településhálózat nyomai a magyar helynevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 177-184. TÍMÁR György: A „Baranya megye földrajzi nevei" c. kötet népességtörténeti adattárá­ nak helytörténeti és névtani szempontjairól. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 184-187. TOLCSVAI NAGY Gábor: Egy sajátos terület: a popzenekarok névvilága. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 383-386. TVERDOTA György: József Attila névvarázs-elmélete. In: Névtudomány és művelődés­ történet. 386-389. VADAS Ferenc: A helynévtárak és a régészeti kutatások. = BarMűv 1989. 3. sz. 51-53. VADAS Ferenc: Középkori települések Szekszárd határában. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 187-191. VARGA József: Birtokjelölés (többségjelölési sajátosságok) a muravidéki magyar ragadványnevekben. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 271-273. VARGA Mária: Falurésznevek a történelmi Zala megyében. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 192-194. VARKONYI Imre: A somogyi településnevek. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 194-197. VÉGH József: Az első magyar helynévgyűjtő: Szabó Károly. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 197-200. VINCZE László: A sóbányászat és sószállítás emlékei földrajzi neveinkben. In: Névtu­ domány és művelődéstörténet. 200-204. VIRÁG Gábor: Kapisztránói János csodái jegyzőkönyvének személynevei. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 274-277. VIRÁGH Ferenc: Adalékok Békés (vár)megye lakott helyei hivatalos neveinek alakulás­ történetéhez. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 526-531. VIRÁGH Ferenc: A termelőszövetkezeti táblanévadás a történettudomány nézőpontjá­ ból. In: Névtudomány és művelődéstörténet. 204-207. VITÁNYI Borbála: Juhász Gyula névadási motívumairól. In: Névtudomány és művelő­ déstörténet. 313-317. VÖRÖS Ottó: A helynévadás gyakorlata a magyar-német-délszláv nyelvhatáron. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 438-441. VÖRÖS Ottó: Növénynevek Vas megye földrajzi neveiben. In: Névtudomány és műve­ lődéstörténet. 207-211. WILD Katalin: Zusammenfassung. = BarMűv 1989. 3. sz. 74-78. [A pécsi névtudományi tanácskozás - Pécs, 1988. május 20. - előadásairól]

XI. Nyelvföldrajz és nyelvjárástan (A regionális köznyelvek kérdései) BALOGH Lajos: A Magyar Nyelvjárások Atlaszának kiadásra nem kerülő térképlapjai. = MNy 1989. 4. sz. 450—456. BALOGH Lajos: A regionális nyelvváltozatok és a nyelvi norma. = HungKözl 1989. 3. sz. 377-380. BALOGH Lajos: A táji nyelvváltozatok kutatása. = HungKözl 1989. 3. sz. 375-376.

234 BÁNÓ István: Népdalszövegeink költői mondattanához. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 341-348. FEKETE Péter: Tiszaszőlős nyelvjárásának néhány jellemző sajátossága. = Nyr 1989. 1. sz. 76-83. HAJDÚ Mihály: A 18-19. századi magyar népnyelv német jövevényszavai. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 399-403. HAJDÚ Mihály: A 34. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgo­ zatairól. = MNy 1989. 2. sz. 226-230. HAJDÚ Mihály: A 35. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtőpályázat népnyelvi dolgo­ zatairól. = MNy 1989. 3. sz. 352-356. HÉVVIZI Sándor: Az ELTE magyar nyelvészeti kiadványsorozatai (s azok Békés me­ gyei kapcsolatú újabb számai). = BékésiÉ 1989. 1. sz. 113-114. HORVÁTHNÉ BERNÁTH Rózsa: Módszereim és tapasztalataim a győri regionális köznyelv kutatásában. = HungKözl 1989.3. sz. 4 2 9 ^ 3 1 . IMRE Samu: Nyelvjárási adalékok a szóvegyüléshez. = MNy 1989. 3. sz. 349-352. KÁLMÁN Béla: Nyelvjárásaink. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 149 1. KISS Jenő: Egy nyelvszociológiai szempont a dialektológiában: az életkor. = MNy 1989. l.sz. 40^17. KISS Jenő: A nyelvről való gondolkodás egyik fejezete: vélekedések a nyelvjárások jövőjéről. = Nyr 1989. 4. sz. 465-468. KONTRA Miklós: Rövid beszámoló a budapesti köznyelvi kutatásokról. = HungKözl 1989. 3. sz. 392-397. [Az oldalszámozás téves!] LIZANEC, Petro: A kárpátontúli magyar nyelvjárások kutatása. = MNy 1989. 1. sz. 47-58. MOLNÁR CSIKÓS László: Neologizmusok a jugoszláviai magyar regionális köznyelv­ ben. = Híd 1989. 2. sz. 202-208. MOLNÁR CSIKÓS László: Az üzemi nyelvhasználat befolyása a regionális köznyelvre. = HungKözl 1989. 3. sz. 465-469. MURÁDIN László: A mezőségi a-zás. =NyIrK 1989. 1. sz. 23^17. MURÁDIN László: A szekér és részeinek nyelvjárási szókincséből. = NylrK 1989. 2. sz. 135-150. PAPP György: A jugoszláviai magyar regionális köznyelv kialakulási, változási tényező­ iről. = HungKözl 1989. 3. sz. 433^138. PENAVIN Olga: Rétegződés a szlavóniai nyelvjárásban. = HungKözl 1989. 3. sz. 351-359. RÓNAI Béla: Egy Bukovinából települt székely falu táj szóismeretének változása. = HungKözl 1989. 3. sz. 361-373. SOMOGYI Ferenc: Kismácsédi tájszavak. = MNy 1989. 1. sz. 100-106. CS. SZABÓ István: Nyelvjárástörténeti szövegek és följegyzések a 18-19. századi Gyomáról. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 114-115. SZABÓ József: Két északkelet-dunántúli nyelvjárássziget vizsgálata. = MNy 1989. 2. sz. 136-150.; 3. sz. 288-298. SZABÓ József: Nyelvjárási szövegek három Koppány menti faluból. = MNy 1989. 3. sz. 356-362.; 4. sz. 456-464. TÚRJ Márta: A Kanizsa környéki tanyavilág földművelésének szakszókincsében megőr­ zött valódi tájszavak. = HungKözl 1989. 3. sz. 527-532. ZILAHI Lajos: A társadalmi változások tükröződése a nyelvjárási szóhasználatban. = Nyr 1989. 4. sz. 468^181.

235 *ZSÁK Anikó: A kendertermesztés és feldolgozás szókincse Fancsalban és Deteken. ELTE, Bp., 1988. 42 1. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 43.)

XII. Nyelvművelés, normatív nyelvészet ÁGOSTON Mihály: Az írott beszéd időszerű kérdései. = HungKözl 1989. 3. sz. 391— 396. ASZTALOS Lajos: Mentális, kulturális és technikai evolúció, avagy linguánk terminus technicusainak futurumbeli evolúciója. = Kor 1989. 2. sz. 127-129. BALÁZS Géza: APEH, VÁNYA és társai. = ÉA 1989. 3. sz. 8. BALÁZS Géza: Jelvényfeliratok. = Köznevelés 1989. 7. sz. 11. BENCÉDY József: Áldás vagy átok? (Nyelvhelyesség elleni vétségek.) = ÉA 1989. 2. sz. 1-2. BENCÉDY József: „Ez van". = ÉA 1989. 4. sz. 7. [Az üres szólamokról] BERÉNYI Zsuzsanna Ágnes: Mi volt a SZEMBE? Egy kétszáz éves nyelvvédő iskolai mozgalom. = ÉA 1989. 1. sz. 7-8. BURUCKI Edit: A magyarországi napilapok és a Magyar Szó külpolitikai híreinek öszszevetése. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 63-88. BÜKY László: Csúcstantárgy. = Köznevelés 1989. 17. sz. 11. [A csúcs szó elburjánzásá­ ról] BÜKY László: Markáns divatszó. = Köznevelés 1989. 24. sz. 18. DEME LÁszló: Mit újságolok? = ÉA 1989. 3. sz. 13-14. ÉDER Zoltán: Az erdélyi magyar nyelvművelésről. = Nyr 1989. 2. sz. 132-140. ERDÉLYI István: Szóalkotás. = Köznevelés 1989. 8. sz. 12. [Helyes és helytelen szóal­ kotási módok] ÉRSEK Iván: A szakszerűség nyelvi kelepcéi. = NyPI 11. sz. 1989. 98-193. FODOR István: Hunglish-Franglish nyelvmüvelés. = IrodÚjs 1989. 1. sz. 15-16. FOGARASI Miklós: Búcsú az amely-tői = Köznevelés 1989. 4. sz. 12. GÖRCSÖS Mihály: A Kazinczy nyelvművelő napok múltjából. = Nyr 1989. 2. sz. 156161. GRÁF Rezső: Felhívás. = Mtan 1989. 1-3. sz. 138-139. [Az Anyanyelvápolók Szövet­ ségének felhívása] GRÉTSY László: Baj van Sziszüphosszal. (A sziszifuszi jelző használata.) = ÉA 1989. 4. sz. 5-6. GRÉTSY László: Érdemes-e szópályázatot hirdetni? = ÉA 1989. 1. sz. 2-3. GRÉTSY László: Szövetség anyanyelvünk védelmére. = ÉA 1989. 3. sz. 11-12. HELTA1NÉ NAGY Erzsébet: A sajtóban tükröződő nyelvi változásokról. = ÉA 1989. 2. sz. 13-14. HOLCZER József: Beteg mondatok. = Köznevelés 1989. 28. sz. 12. HORVÁTH Veronika: A -banl-ba nyelvi változóról. = HungKözl 1989. 3. sz. 417^127. HUSZÁR László: Az anyanyelv hete. = Hét 1989. 5. sz. 6-7. JAKAB István: A magyar nyelv szlovákiai változatai. = Nyr 1989. 2. sz. 140-149. KATONA Edit: Szívügyünk a sport(nyelv). = HungKözl 1989. 3. sz. 533-538. KEMÉNY Gábor: Beszámoló az Anyanyelvi Bizottság 1989. évi tevékenységéről. = Nyr 1989. 4. sz. 510-512.

236 KEMÉNY Gábor: Gondolatok és óhajok a 20. századi nyelvészetben a nyelvmüvelés és a stilisztika viszonyáról. = Nyr 1989. 4. sz. 435-441. KEMÉNY Gábor: így írunk mi? Tudományos és kritikai'nyelvünk fonákságairól. In: Szaknyelvi divatok. 190-200. KEMÉNY Gábor: A pozitív nyelvmüvelés időszerű kérdései. = HungKözl 1989. 3. sz. 489^93. KEMÉNY Gábor: A televízió sportműsorainak nyelvéről. = Nyr 1989. 1. sz. 19-27. KENÉSEI István: A nyelv és a nyelvek. 2., bőv. kiad. Gondolat, Bp., 1989. 308 1. KEREKES Barnabás: A „Beszélni nehéz!" országos mozgalom. = ÉA 1989. 2. sz. 8-9. KISS Albertné: Őrjárat a szavak világában. Egy tanfolyamvezető naplójegyzete. = Köz­ nevelés 1989. 11. sz. 14-15. KISS László: Az AIDS térhódítása - nyelvünkben. = Hét 1989. 6. sz. 10-11. F. KOVÁCS Ferenc: Erózió. = Köznevelés 1989. 2. sz. 13. [ A szó használatáról külön­ böző területeken] F. KOVÁCS Ferenc: Kötőszóhasználattal kapcsolatos hibák a Népsportban. = Nyr 1989. 4. sz. 449-451. F. KOVÁCS Ferenc: Tűnik vagy feltűnik? = Köznevelés 1989. 3. sz. 24. F. KOVÁCS Imre: Pedig vagy és. (A kötőszók helyes használatáról.) = Köznevelés 1989. 13. sz. 11. KOVÁCS József: Mi az a „D^nap"? = ÉA 1989. 2. sz. 7. [A debarkation - partraszállás - angol szó különféle értelmezéséről] KOVÁCS József: Minden markáns? = Köznevelés 1989. 11. sz. 19. KOVÁCS József: Valamennyi. = Köznevelés 1989. 33. sz. 11. KOVÁCS Zita: Hadarás. = Köznevelés 1989. 5. sz. 11. KOVALOVSZKY Miklós: Kiemelt a divat. = ÉA 1989. 3. sz. 3. KOVALOVSZKY Miklós: Régi mértékneveink. = ÉA 1989. 1. sz. 8. LÁNCZ Irén: Nyelvállapot és nyelvi norma a 7 Nap nyelvében. = HungKözl 1989. 3. sz. 439^152. LORINCZE Lajos: Bundatörténet. (A bundázás és társai.) = ÉA 1989. 3. sz. 6. LORINCZE Lajos: Elnöki köszöntő. = Nyr 1989. 3. sz. 257-260. [A Magyar Nyelv Hete 1989-ben] LORINCZE Lajos: Képzelt beszélgetés egy szoboravatáson. (Déry Tibor és az anya­ nyelv.) =Ttáj 1989. 11. sz. 44-^9. LORINCZE Lajos: Megújulás felé. = ÉA 1989. 4. sz. 4. MAJOROS Mihály: A nevek „kiforgatásáról". = ÉA 1989. 2. sz. 3. MARÓTI István: Az Anyanyelvápolók Szövetsége és a társadalmi megújulás. = Nyr 1989. 3. sz. 372-373. MAYER Judit: Felülkezelt, formatervezett és hasonlók. = Hét 1989. 5. sz. 10. MAYER Judit: Mi is az a Jutányos árfekvésű" nyaralóhely? = Hét 1989. 2. sz. 10-11. MAYER Judit: Mit jelent a magyarban a lektor szó? = Hét 1989. 13. sz. 11. MAYER Judit: A szlovákiai magyar nyelvművelés. = Nyr 1989. 2. sz. 150-156. MAYER Judit: Szólásvegyítések és szótévesztések. = Hét 1989. 4. sz. 10-11. MAYER Judit: Vigyázzunk jobban a szórendre! = Hét 1989. 8. sz. 10-11. MIZSER Lajos: Szóharapósdi. = Köznevelés 1989. 34. sz. 25. MOLNÁR CSIKÓS László: Debr-, Döbr- elemű magyar helységnevek. = MKépesUjs 1989. 10. sz. 16. MOLNÁR CSIKÓS László: Mi a turpisság? = MKépesUjs 1989. 9. sz. 16.

237

MOLNÁR CSIKÓS László: A nyelvhelyesség szociológiája. = MKépesUjs 1989. 11. sz. 16. MOLNÁR CSIKÓS László: Síel vagy sízik? = MKépesUjs 1989. 6. sz. 16. MOLNÁR CSIKÓS László: Szerszámnévből való-e a Doroszló helynév? = MKépesUjs 1989.2. sz. 16. MONTÁGH Imre: Nyelvművesség. A beszéd művészete. Múzsák, Bp., 1989. 220 1. PÁSZTOR Emil: Népköztársaság vagy köztársaság? = Hitel 1989. 7. sz. 31. PÁSZTOR Emil: „Tengerén kínjának." = Köznevelés 1989. 20. sz. 23. POZSGAY Imre: Megnyitó beszéd. = Nyr 1989. 3. sz. 260-262. [A Magyar Nyelv Hete 1989-ben] RÁCZ Endre: Egy örökzöld téma új hajtásai. (A -nak/-nek használatáról.) = ÉA 1989. 4. sz. 8-9. RÁCZ Endre: „Életét vesztette, amikor..." = ÉA 1989. 1. sz. 4-5. [A baleseti hírek egy újabb típusáról] RÁCZ Endre: Idézetek versben. = ÉA 1989. 3. sz. 7. RÁCZ Endre: Rejtett idézetek. (A téves idézetekről.) = ÉA 1989. 2. sz. 4-5. RAJSLI Ilona: Az esztétikai törekvések nyelvi értékei és problémái az írásbeli dolgoza­ tokban. = HungKözl 1989. 3. sz. 513-518. RAJSLI Ilona: Nyelvállapot-vizsgálat a Képes Ifjúság 1989. évfolyamában. = HungKözl 1989. 3. sz. 453^158. Részletek a VI. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak anyagából. = NyéK 76. sz. 1989. 3-44. SPIRA György: Magyartalanság és magyarkodás helynévhasználatunkban. = Nyr 1989. l.sz. 27-30. SZATHMÁRI István: Balázsolás. = ÉA 1989. 4. sz. 10. SZATHMÁRI István: Család, cseléd. = Köznevelés 1989. 29. sz. 20. SZATHMÁRI István: Érdekes szóösszetételek. = Köznevelés 1989. 10. sz. 11. SZATHMÁRI István: £-ző szavak Móricz Barbárok című novellájában. = MNy 1989. 2. sz. 225—226. SZATHMÁRI István: Péce, kipécézés, tárgyaz. = MNy 1989. 1. sz. 99-100. SZATHMÁRI István: Petőfi: Mi kék az ég! = ÉA 1989. 2. sz. 6. SZATHMÁRI István: Weöres Sándor: Szavak. = MNy 1989. 4. sz. 449-^-50. [A cucc, kaja, pia, haver stb. argó jellegű szavakról] SZENDE Aladár: A hatodik Anyanyelvi Konferenciáról. = ÉA 1989. 4. sz. 3. SZEPESY Gyula: Utasítások útvesztőjében. = ÉA 1989. 1. sz. 5. SZILÁGYI N. Sándor: A lázmérő grammatikája. = AHét 1989. 14. sz. 4. SZILÁGYI N. Sándor: Anyanyelvünk. Ősember a hifitoronyban. = AHét 1989. 8. sz. 7. SZŰTS László: A magyar nyelv hete 1989-ben. = Nyr 1989. 3. sz. 374-375. SZŰTS László: Nemzet, nemzetiség, anyanyelv. = ÉA 1989! 3. sz. 15. TOLCSVAI NAGY Gábor: Bír. (Az ige jelentése.) = ÉA 1989. 2. sz. 10. TOLCSVAI NAGY Gábor: „Nyelvében él a nemzet". (A nyelvvédelemről.) = Hitel 1989. 15. sz. 54-55. TOLCSVAI NAGY Gábor: A nyelvész mindig jól ír? In: Szaknyelvi divatok. 201-210. TOLCSVAI NAGY Gábor: Nyelvhasználat és erkölcs. = Hitel 1989. 2. sz. 54-55. TOLCSVAI NAGY Gábor: A nyelvművelés esélyei. = Vság 1989. 10. sz. 95-103. TOMPA József: Őt se felejtsd el, magyar olvasó! = ÉA 1989. 1. sz. 6-7. TÖRÖK Tamás: Beszédünk evolúciós lehetőségei és hanyatlási tünetei. Kondicionálás, akár a Szép új világban. = Nyr 1989. 4. sz. 402-411.

238 TÜSKÉS Tibor: A vasút nyelve. = ÉA 1989. 3. sz. 5. WACHA Imre: A rádióhírek kommunikativitása. = Nyr 1989. 4. sz. 412^425. ZIMÁNYI Árpád: Eltévedt igekötők. = Köznevelés 1989. 26. sz. 11.

XIII. A nyelvi kölcsönhatás kérdései (Két- és többnyelvűség. Kontrasztív nyelvé­ szet, tipológia, areális nyelvészet) BACSA, Pavol: Vplyv madarského jazyka na slovenské náreöia v MR. = AAPSz 1989. 17-23. BAKOS Ferenc: A magyar szókészlet román elemei. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 47-94. BÁN Ervin: Megjegyzések a magyar és az idegen szavak jelentésének egybevetéséről. = MNy 1989. 2. sz. 212-217. BANCZEROWSKI Janusz: Kísérlet a magyar-lengyel kontrasztív fonológia „közvetítő nyelvének" megteremtésére. = MNy 1989. 3. sz. 327-341. BARTA Péter: Études comparée de quelques proverbs francais et hongrois et de leurs équivalents européens; leur origine. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 317-333. BEÖTHY Erzsébet-JOHN-STEINER, Vera: Advantages and disadvantages of the story retelling methods. Hungarian-English bilingual research. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 445-449. FALK BÁNÓ Klára: Characteristics of language shift in two American Hungárián bilingual communities. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 265-274. FARKAS Mária: Földrajzi nevekkel alkotott helyhatározós szintagmák összevetése a magyar és az olasz nyelvben. = Nyr 1989. 1. sz. 93-109. FARKAS Vilmos: Kínai, a kínaival összefüggő japán eredetű nemzetközi és vándorsza­ vainkról. = Nyr 1989. 4. sz. 482^490. GEYER, Ingeborg: Ungarischer Wortschatz in der Wiener Umgangsprache und alteren Wiener Mundart. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 394-398. GREGOR Ferenc: Magyar-szlovák nyelvi kapcsolatok. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 141— 195. GREGOR Ferenc: Sándor és társai. (Magyar eredetű személynevek a szlovákban.) = MNy 1989.2. sz. 180-196. HADROVICS László: Magyar elemek a szerbhorvát nyelvben. = Híd 1989. 2. sz. 190-201. HELL György: Indefinite and generál subject in English and Hungárián. = AU-Bud-L 20. sz. 1989.71-91. HELTAI Pál: Adjective-noun Collocations in English and Hungárián. = AU-Bud-L 1989.93-158. HELTAI Pál-PORDÁNY László: Lexical interference in compound words. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 159-178. KELEMEN Jolán: Approche contrastive du subjonctif, ce mode ambigu aux temps ambigus./= AU-Bud-1 20. sz. 1989. 295-316. KEPECS Ágnes: The acquisition of the modal meanings of shall and will and their Hungárián équivalents. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 33-69. KISS Jenő: A kettősnyelvűségről. = MNy 1989. 4. sz. 406^411. KISS Jenő: Österreichisch-ungarische Kontakté im Spiegel der Lehnwörter westungarischer Dialekte. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 413-417.

239 KOKLA, Paul: Die Sprachneuerung in der Entwicklung der ungarischen und estnischen Schriftsprache. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 418-422. KOROMPAY Klára: A középkori vallon-magyar kapcsolatok kérdéséhez. In: Névtudo­ mány és művelődéstörténet. 245-249. KREMS, Rainer: Deutsche Wörter für die ungarische Wirklichkeit. = Lingua(Deutsch) 3. sz. 1989. 133-139. Melléknévi vonzatok és mellékneves szószerkezetek öt nyelven: magyar, angol, francia, német, orosz. Szerk. Székely Gábor. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 323 1. MOLLAY Károly: A német-magyar nyelvi érintkezések. In: Nyelvünk a Duna-tájon, 231-290. NYOMARKAY István: A horvát nyelvújítás magyar mintáinak hatása a korabeli termi­ nológiai szótárak tükrében. = MNy 1989. 2. sz. 171-179. NYOMARKAY István: A magyar és szerbhorvát nyelv kapcsolata. In: Nyelvünk a Du­ na-tájon. 291-350. NYOMARKAY István: Ungarische Vorbilder der kroatischen Sprachneuerung. (Aus dem Ungarischen übers. von Szmodits Anikó.) Akadémiai, Bp., 1989. V, 245 1. (Studies in modern philology 7.) PAPP György: A proverbiumok nyelvtipológiai és kontrasztív nyelvészeti vizsgálata. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 205-223. PAPP Nándor: Future time and future tense in English and Hungárián. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 5-32. *RADICS Katalin: Typology and historical linguistics. Affixed person-marking paradigms. JATE, Szeged, 1985. 305 1. (Studia Uralo-Altaica 24.) RETHY, Iris: Konfrontierende Untersuchung der kausalen Konjunktionen im Deutschen, Finnischen und Ungarischen. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 19-37. ROT Sándor: A magyar-ukrán nyelvi kölcsönhatás. In: Nyelvünk a Duna-tájon. 351401. SULYOK Hedvig: K voprosu istorii rannih russko-vengerskih kontaktov. = AAPSz 1989. 101-105. SZALÁMIN Edit: On the representation of epistemic modality in Russian contrasted to its representation in Hungárián. = AU-Bud-L 20. sz. 1989. 275-293. TÓTHNÉ LITOVKINA Anna: Kísérlet a magyar és orosz közmondások nyelvi elemzé­ sére. = MNy 1989. 1. sz. 58-69. WOLOSZ, R.: Wyrazy w?gierskie wjezyku polskim = SSlav 1989. 3-4. sz. 215-317.

XIV. Nyelvtan (alaktan, mondattan, szóképzéstan) és szövegtan AGRANAT, T. B.: Funkcii preverbov v sovremennom vengerskim jazyke. = SovFu 1989.4. sz. 262-273. BALÁZS Géza: Szövegszerkesztési sajátosságok Temesi Ferenc Por című regényében. = Nyr 1989. 3. sz. 314-326. BÁNRÉTI Zoltán: A magyar mellérendelő szerkezetek szintaxisáról. = ÁNyT 17. sz. 1989.7-29. BÉKÉSI Imre: Der logische Hintergrund des konstruktionsbildenen Zusammenhangs der Gegensatzlichkeit und der Kausalitat. = AAPSz 1989. 35^10.

240 BÉKÉSI Imre: Egy adalék a történeti és a logikai viszonyához. (A mert bár konstrukció­ típus paradigmatikus helye.) = MNy 1989. 1. sz. 82-86. *CHARRIER-GOUESSE, M[arie]-J[osephe]: A propos des deux types de phrase nominale en hongrois. = ÉFOu 21. sz. 1988. 89-104. DÁVIDHÁZI Péter: Egy tudomány önarcképe. (A textológia kis tükre Stoll Béla köny­ vében. Szövegkritikai problémák a magyar irodalomban.) = ItK 1989. 1-2. 183-188. FABÓ Kinga: A gyakorító és mozzanatos igék morfológiája és szemantikája. = ÁNyT 17. sz. 1989.31^18. Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk. Rácz Endre. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.3101. FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: Gondolatok a magyar igekötők státusáról. = MNy 1989. 3. sz. 309-319. FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: Az igei predikátum és kategóriái. = NylrK 1989. 2. sz. 181185. *GREMSPERGER László: A kölcsönviszony kifejeződése a magyar nyelvben. = HungOktl.sz. 1987. 57-79. HAJNAL Jenő: Mondatszerkesztés a Jugoszláviai Magyar Népmesék I. c. gyűjtemény néhány mesemondójánál. = HungKözl. 1989. 1-2. sz. 159-202. HARLIG, Jeffrey: Verb form. Definiteness and the given-new distinction in Hungárián. = HS 1989. 2. sz. 243-252. HORVÁTH Katalin: A nominális mondat két fajtájáról. In: Nominális mondatok. 121129. *HUNYADI L.: On the interpretation of the Hungárián quantifiers mind 'every' and akár /any'. = ALH 1987. 1-4. sz. 125-136. JÁRAI Csongor: A fal fehér nominális mondat elemzése. In: Nominális mondatok. 87-97. KÁLMÁN C. György-KÁLMÁN László-NÁDASDY Ádám-PRÓSZÉKY Gábor: A magyar segédigék rendszere. = ÁNyT 17. sz. 1989. 49-103. KARDOSNÉ BALOGH Judit: A mellérendelő szószerkezetek és határeseteik. In: Feje­ zetek a leíró magyar nyelvtan köréből. 57-90. KELEMEN Sándor: A nominális mondat szerkezete. In: Nominális mondatok. 51-62. KENÉSEI István: Logikus-e a magyar szórend? = ÁNyT 17. sz. 1989. 105-152. KESZLER Borbála: Az összetett mondatok modalitása. In: Fejezetek a leíró magyar nyelvtan köréből. 283-305. *KIEFER Ferenc: The cases of Hungárián nouns. = ALH 1987. 1^4. sz. 93-101. É. KISS Katalin: Egy főnévi igeneves szerkezetről. = ÁNyT 17. sz. 1989. 153-169. KOCSÁNY Piroska: Szövegnyelvészet vagy a szövegtípusok nyelvészete? = FilKözl 1989. l.sz. 26-43. KOMLÓSY András: Fókuszban az igék. = ÁNyT 17. sz. 1989. 171-182. KORNAI András: A főnévi csoport egyeztetése. = ÁNyT 17. sz. 1989. 183-211. KORPONAY Béla: Az ablativus, a tagadás, a neutralizáció és más hasonló kérdések. = MNy 1989. 2. sz. 196-203. LADÁNYI Mária: A nominális mondat elemzéséhez - A lány vidám mondat alapján. In: Nominális mondatok. 33^49. LENGYEL Klára: Határozói igeneveink szó faj váltásáról. In: Fejezetek a leíró magyar nyelvtanköréből. 181-217. LINDNER Márta: Az út meredek nominális mondat elemzése. In: Nominális mondatok. 77-86.

241 MADARÁSZNÉ MAROSSY Ágnes: Németh László Széchenyi c. drámájának jelenetei a téma-réma megoszlás tükrében. = Nyr 1989. 1, sz. 47-53. MOLNÁR CSIKÓS László: Az összetett mondatok jelenlétének szükségessége a beszéd­ tevékenységben. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 21^45. NEUMER, Katalin: Schweigen und dialogischen Verhaltnis in Géza Ottliks Die Schule an der Grenze. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 129-145. Nominális mondatok. (Tud. vezető Zsilka János, szerk. Ladányi Mária.) ELTE Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék, Bp., 1989. 132 1. (A „Nyelvi mozgásformák dia­ lektikája" kutatócsoport munkái 8.) ORAVECZ Barna: Egy nominális mondat elemzése: A vödör üres. In: Nominális monda­ tok. 99-119. PETŐFI S. János: A nyelv mint írott kommunikációs médium: szöveg. = Mtan 1989. 4 6. sz. 249-288. *PLÉH Csaba-MACWHINNEY, B.: Anaphora resolution in Hungárián. = ALH 1987. 1-4. sz. 103-124. PRÓSZÉKY Gábor: Határozók, szabad határozók. = ÁNyT 17. sz. 1989. 213-240. RÁCZ Endre: Az állítmány egyeztetése két vagy több halmozott egyes számú alannyal. In: Fejezetek a leíró magyar nyelvtan köréből. 9-55. RÁCZ Endre-SZEMERE Gyula: Mondattani elemzések. 5. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.382 1. RÉDEI Károly: Über die finnougrische Konjugation unter besonderer Berücksichtigung der ungarischen Personalsuffixe. = SUSA 1989. 193-209. B. SPANNRAFT Marcellin: A virág piros mondat jelentésének elemzése. In: Nominális mondatok. 1989. 63-75. SYLVESTER János: Grammatica Hungarolatina. Sárvár, 1539. Melléklet: Szörényi László tanulmánya. A fakszimile szövegét közzéteszi Kőszeghy Péter. Akadémiai, Bp., 1989. [Hasonmás kiadás] SYLVESTER János: Grammatica Hungaro-Latina. Ford. C. Vladár Zsuzsa. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1989. 89 1. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság ki­ adványai 185.) SZILI Katalin: Szabályok és szabálytalanságok a meg- igekötő kapcsolódásában. ELTE, Bp., 1989. 12 1. (Dolgozatok a magyar mint idegen nyelv és a hungarológia köréből 16.) SZÖGI Olga: O nekotoryh intonacionnyh osobennostjah voprositel'nyh predlozenij v in vtoricnyh funkcijah. = AAPSz 1989. 107-111. TAMÁSINÉ BÍRÓ Magda: A főnévi csoport vizsgálata a szemantikai szerkezetek alap­ ján. In: Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 91-138. Tanulmányok a mai magyar nyelv mondattana köréből. 3. kiad. Tankönyvkiadó, Bp., 1989.215 1. THIMÁR Mária: A melléknévi csoport. In: Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 139-180. TOURATIER, Chr.-AGNEL, E.: Transitivité et conjugaison objective du hongrois. = ÉFOu21.sz. 1988. 105-118. TÚRI Márta: A szituációhoz kötöttség és az élőnyelvi szóhasználat. = HungKözl 1989. 3. sz. 477-483. VARGA László: Szintaktikai szerkezet és intonációs tagolás a magyar mondategészben. = ÁNyT 17. sz. 1989.241-278.

242 WACHA Balázs: Az aspektualitás a magyarban, különös tekintettel a folyamatosságra. In: Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. 219-282. WACHA Balázs: A folyamatos - nem folyamatos szembenállásról. = ÁNyT 17. sz. 1989.279-328. ZSILKA János: A tautológikus egységek érvényének további kiterjesztése - a nominális mondatok körére. In: Nominális mondatok. 5-31.

XV. Nyelvtörténet és etimológia (Az irodalmi nyelv története) E. ABAFFY Erzsébet: Szókészleti és grammatikai szinonimák a 15-16. századi párhu­ zamos szövegeinkben. = MNy 1989. 2. sz. 203-208. ÁDÁM Imre: Bor f uthy (Borsütő.) = MNy 1989. 4. sz. 443^145. AGOSTIM, Paolo: Új szempontok a gyalom, gyalu szavak magyarázatához. = MNy 1989. 4. sz. 445-447. BALLÉR Piroska: „Világ világa, virágnak virága" (Ómagyar Mária-siralom). = It 1989. 3. sz. 550-552. BEHRENS, Leila: Textanalyse und Sprachwandel. Historische Syntax der Ungarischen: ein empirisches Modell. Péter Láng, Frankfurt am Main, 1989. 480 1. (Europaische Hochschulschriften, Reihe 21. Linguistik 74.) BENCZE Lóránt: „ym fyw nekoed". (A középkori magyar bibliafordítások eredetéről.) = Nyr 1989. 4. sz. 397-402. DANKÓ Imre: Kuffantó. = Nyr 1989. 4. sz. 506-507. Dl FRANCESCO, Amedeo: Metastasio és a magyar költői nyelv a 18. század második felében. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 160-165. DIENES Erzsébet: A vész és a visz igék az Érdy-Kódexben = MNy 1989. 1. sz. 28-40. ENYEDI Sándor: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság leveles ládájából. = ItK 1989. 1-2. sz. 147-152. [1795-ös levelek] ENYEDI Sándor: Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság történetéhez II. = MKsz 1989. l.sz. 86-94. ENYEDI Sándor: Schedius Lajos és az Erdélyi Magyar Nyelvmívelö Társaság. = MKsz 1989. 2. sz. 146-165. FÁBIÁN Pál: Nyelvünk alakulása a kiegyezéstől a századfordulóig. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 93-104. FORGÁCS Tamás: Szövegkezelés és -szerkesztés a Debreceni Kódex legendáriumában. = MNy 1989. 3. sz. 298-309. FORGÁCS Tamás: Újabb adalékok kalap szavunk eredetéhez. = MNy 1989. 2. sz. 217221. FÜREDI Mihály: A Linguistic Data Base of the Hungárián Lexicography. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 468^473. *GANSCHOW, Gerhard: Bemerkungen zur Frage des Alters des qualitativen Vokalwechsels. = UAJb (Neue Folge) 1988. 51-77. *GULYA János-Pettrits, Maria: Ung. magyar -dt. Ungar/Magyar ungarisch/ magyarisch. Auf der Grundlage deutschsprachiger Übersetzungen von Dichtungen Petőfis. = UAJb (Neue Folge) 1988. 78-93. GYÖRFFY György: Korcs erdő. = MNy 1989. 3. sz. 345-346.

243

HEGEDŰS Attila: Nyelvtörténti adatok. Sulyok Balázs kötelezvénye Pethő Mihálynak. Tátika, 1544. április 9. = MNy 1989. 4. sz. 509-511. JANKOWSKI Henryk: A -t, -tt deverbális képző származékai és szófaji hovatartozásuk. = MNy 1989. 1. sz. 86-91. KÁLNOKI KIS Tamás: Kelemen Lajos településtörténeti és régészeti kalandozásai. = Ttáj 1989. 2. sz. 91-95. KÁVÁSSY Sándor: Negyedrész. = MNy 1989. 2. sz. 221-222. KOSA Ferenc: A lesz ige történetéhez. = NylrK 1989. 2. sz. 123-134. KREBSZ János: A Jordánszky-kódex ugrogy szavának értelmezéséhez. = MNy 1989. 3. sz. 346-347. Lexicon Latinitatis medii aevi Hungáriáé. (Praeses consilii editionem adiuvantis János Harmattá; ad redigendum edendumque consilio adiuverunt Loránd Benkő et al.) Ad edendum praeparavit Iván Boronkai; ab Instituto Studiorum Antiquitatis Promovendorum Academiae Scientiarum Hungaricae compositum. - A magyarországi középkori latinság szótára. A szerk. biz. elnöke Harmattá János, szerk. biz.Benkő Lo­ ránd et al. Kiadásra előkészítette Boronkai Iván. Készült az MTA Ókortudományi Ku­ tatócsoportjában. Vol. 1/3. Asignatio-byzantius. Akadémiai, Bp., 1989. 263-364. LŐRINCZE Lajos: Bilingérezés. Szógyűjtemény Szentgál 18-19. századi nyelvéből. Eötvös Károly Megyei Könyvtár, Veszprém, 1989. 76 1. LUKÁCS László: A székesfehérvári iparosok nyelvi-kulturális problémái a 18-19. szá­ zadban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 298-313. A magyar nyelv története. 6. kiad. Szerk. Bárczi Géza, Benkő Loránd, Berrár Jolán. Tankönyvkiadó, Bp, 1989. 599 1. D. MÁTAI Mária: Igekötőrendszerünk történetéből. = MNy 1989. 1. sz. 9-28.; 2. sz. 151-171. MOLLAY Károly: A wolfenbütteli magyar-német szójegyzék. = MNy 1989. 1. sz. 1-9. A MOLNÁR Ferenc: Szótörténeti és etimológiai megjegyzések a főnevesüléssel és kettős szófajú szavainkkal kapcsolatban. = MNy 1989. 3. sz. 341-344. NAGY Jenő: Beitrage zu den ungarischen trachtengeschichtlichen Forschungen in Rumanien im Lichte der Wortgeschichte. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völ­ gyében. I. 349-355. PAPP Lajos: Nyelvtörténeti adatok. Andrássy Márton levele Fráter Györgyhöz. 1542. október 16. = MNy 1989. 4. sz. 507-509. PAPP Lajos: Régi magyar levéltár. = MNy 1989. 3. sz. 382-384. [Nyelvtörténeti adatok] RAJSLI Ilona: A tiszai népi halnevek nyelvtörténeti bemutatása. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 89-121. *RITTER, Ralf-Peter: Zum Schlager „Hortularium". = UAJb (Neue Folge) 1988. 94-97. SÁROSI Zsófia: Régi magyar kódexek. (A Magyar Nyelvtudományi Társaság, az ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárástani Tanszéke és az MTA Nyelvtudományi Intéze­ tének új sorozata.) = It 1989. 2. sz. 375-380. SZABÓ Géza: Sógetlen, kalapodatlan, hajadonfőü-hajonfőtt. = MNy 1989. 2. sz. 222224. [Szómagyarázat] SZATHMÁRI István: Új jelenségek nyelvünkben a 20. század fordulója körül. In: Ta­ nulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 105-120. UDVARI István: I. Péter magyar tisztjének levele Szikszóra. Asztrahány, 1725. április 2. = SRuss 13. sz. 1989. 418—432. VÖRÖS Boldizsár: Néhány adalék az apacs történetéhez. = MNy 1989. 3. sz. 347-349.

244 *Weszprémi-kódex. 16. század első negyede. A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata bevezetéssel és jegyzetekkel. A bevezetést és a jegyzeteket írta Pusztai István. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Bp., 1988. 334 1. (Régi magyar kódexek 8.)

XVI. Stilisztika, műelemzés, verstan, retorika, hermeneutika BÁN Ervin: Les équivalents hongrois des prépositions francaises de et á dans la traduction d'un román de Francois Mauriac. = ÉFOu 21. sz. 1988. 83-88. BÁN Ervin: A francia de és a viszonyszók megfelelői egy Mauriac regényben. = FilKözl 1989. l.sz. 78-80. BENCZE Lóránt: A magyar irodalmi, képzőművészeti és zenei stílusirányzatok és kap­ csolataik a századelőn a Nyugat tükrében. In: Tanulmányok a századforduló stílustö­ rekvéseiről. 49-55. BENCZE Lóránt: A szecesszió nyelvi stílusjegyei. Lengyel Géza „Tárlatok és képtárak" c. írásának tanulságai. (Nyugat, 1908. I. 16-19.) In: Tanulmányok a századforduló stí­ lustörekvéseiről. 238-244. BENKŐ László: Juhász Gyula és az impresszionizmus. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 194-205. BENKŐ László: Zolnai Béla stilisztikai munkássága. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 348-358. BÜKY László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvé­ ben. Akadémiai, Bp., 1989. 233 1. BÜKY László: A személynevek stílushatása a költői nyelvben. In: Névtudomány és mű­ velődéstörténet. 294-297. CSEKÉNÉ JÓNÁS Erzsébet: Stil* vengerskih perevodov dram Cehova. = SRuss 13. sz. 1989. 82-90. DOBÓNÉ BERENCSI Margit: Impresszionista nyomok (stílusjegyek) a Tücsökzenében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 300-314. DOBSZAY János: Rimbaud A meghökkentek c. versének elemzése. = Mtan 1989. 4-6. sz. 205-207. EÖRDÖGH Tünde: Kosztolányi Dezső Üllői-úti fák című költeményének elemzése. = Mtan 1989. 1-3. sz. 82-91. EŐRY Vilma: A Szindbád-novellák stílusa. In: Tanulmányok a századforduló stílustö­ rekvéseiről. 261-272. FEHÉR Erzsébet: Révész Béla szimbolikus naturalizmusa. In: Tanulmányok a század­ forduló stílustörekvéseiről. 134-170. FEJES Sándorné: A humán értékek védelmében. (Petőfi Sándor: Minek nevezzelek? című versének elemzése.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 191-195. FISCHER Sándor: A magyar beszéd stílusa. ELTE, Bp., 1989. 57 1. FÓNAGY Iván: A költői nyelv hangtanából. 2., jav. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 266 1. FÜLÖP Lajos: Az érzetkultusz Áprily Lajos korai költészetében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiröl. 289-299. FÜLÖP Lajos: Tóth Árpád pályakezdésének impresszionista vonásairól. In: Tanulmá­ nyok a századforduló stílustörekvéseiről. 252-260

245 GÁSPÁRI László: Meditáció a létről. Retorikai jegyzetek Kosztolányi Dezső „Halotti beszéd" c. verséhez. = MNy 1989. 2. sz. 208-212. GÁSPÁRI László: Megjegyzések az irodalmi impresszionizmus mivoltához. In: Tanul­ mányok a századforduló stílustörekvéseiről. 30-35. HORVÁTH Mária: Justh Zsigmond naplója. Stílustörténeti vizsgálódás. In: Tanulmá­ nyok a századforduló stílustörekvéseiről. 123-133. HORVÁTH Mária: „Stílusok karneválja." In: Tanulmányok a századforduló stílustörek­ véseiről. 15-29. IGLÓI Endre-JAGUSZTIN László: Poétikai és irodalomtörténeti fogalmak (oroszul­ magyarul). Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 231 1. ILLÉS Sándor: Babits Mihály: Mint különös hírmondó. - „Vállalt szerep az emberi ko­ médiában". = Mtan 1989. 1-3. sz. 92-100. JASTRZEFáSKA, Jolanta: „Román de production" de Péter Esterházy. = HS 1989. 2. sz. 197-241. JOBBÁGY Károlyné-CSERHALMI Zsuzsa: Egy vers — három értelmezés. (Szilágyi Domokos: Héjjasfalva felé.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 146-156. KÁBÁN Annamária: A funkcionális stílusok szemiotikájából. =NyIrK 1989. 2. sz. 177— 180. KECSKÉS András: Magyar zene - magyar vers. (Kísérletek a nemzeti versritmus zenei értelmezésére a 19. században.) = ItK 1989. 5-6. sz. 627-649. KECSKÉS András: Torkos László és követői a magyar verselméleti gondolkodás törté­ netében. = It 1989. 2. sz. 266-295. KISPÉTER András: Az irodalmi és a nyelvi szecesszió néhány kérdése. In: Tanulmá­ nyok a századforduló stílustörekvéseiről. 36—48. KOVÁCS Éva: A századforduló novellisztikájának sajátos mestere. Csáth Géza novellá­ inak stílusvizsgálata „A varázsló kérje" című kötet alapján. In: Tanulmányok a század­ forduló stílustörekvéseiről. 171-179. LÁNCZ Irén: Herceg János elbeszéléseinek nyelvi sajátságai. = Híd 1989. 4. sz. 488495. LÁNCZ Irén: Herceg János nyelvi értékei. = HungKözl 1989. 3. sz. 499-505. LÁNCZ Irén: A naturalizmus nyelve. (A nyelvi eszközök szerepe Bródy Sándor novellá­ iban.) = HungKözl 1989. 1-2. sz. 47-62. MAÁR Judit: Bevezetés a drámai és az elbeszélő szövegek szemantikai vizsgálatához. = Lit 1989. 3^1. sz. 362-379. MAÁR Judit: A drámai és az elbeszélő szöveg szemantikai struktúrái. = FilKözl 1989. 4. sz. 247-258. _ MADARÁSZNÉ MAROSSY Ágnes: Molnár Ferenc jelzőhasználata és szóképei Az ördög című vígjátékban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 222230. R. MOLNÁR Emma: A hálódiagram mint módszer a stíluskutatásban. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 339-347. MÓSER Zoltán: Jászol és koporsó. Kányádi Sándor Fekete-Piros c. verséről. = Ttáj 1989. 8. sz. 43^19. MÓZES Huba: A nyolc szótagos sor mértékváltozatai. = NylrK 1989. 1. sz. 63-68. PÁSZTOR Emil: „ Oh, értsd a szót". (A Szózatról.) „ Hitel 1989. 12. sz. 22-23. PORKOLÁB Judit: A „tél" kulcsszó szerepe néhány Krúdy-regényben. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéséiről. 273-288.

246 RÁCZ Endre: A belehallás jelenségéről. = Nyr 1989. 4. sz. 426^35. RIDEG István: Az irodalmi képmontázs lehetőségei. A szerkesztés és a stílus fejlesztése. = Mtan 1989. 1-3. sz. 66-82. RÓKA Jolán: A századforduló egy stílusáramlatáról az irodalmi kritika fényében. Ignotus és az impresszionizmus. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 180-193. SEBESTYÉN Katalin-VASS László: Motívumrendszerek és -láncok Nagy László Vers­ ben bujdosó c. kötetében. = AAPSz 1989. 93-99. SOMHEGYI Gyula: Állandósult szókapcsolatok Sütő András Az idő markában című művében. = Nyr 1989. 3. sz. 291-305. SUHAI Pál: A megváltás kristályverse. (Szempontok Pilinszky János Introitusz c. költe­ ményének elemzéséhez.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 236-243. SZABÓ Zoltán: A szecesszió főbb stiláris sajátosságai Alexandra Macedonski és Kosz­ tolányi Dezső prózájában. = NylrK 1989. 2. sz. 107-122. SZATHMARJ István: A tanulmánykötetről és a stíluskutató csoportról. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 5-12. Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. Szerk. Fábián Pál, Szathmári István. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 360 1. TOLCSVAI NAGY Gábor: Az elrejtett metafora verse. (Nagy László: Ki viszi át a sze­ relmet.) = Nyr 1989. 3. sz. 326-331. TOLCSVAI NAGY Gábor: Az elbeszélő nézőpont Herczeg Ferenc Pogányok c. regé­ nyében. In: Tanulmányok a századforduló stílustörekvéseiről. 209-221. TÖRÖK Ferenc: „Tetemrehívás". (Illyés Gyula: Egy mondat a zsarnokságról c. versének elemzése.) = Mtan 1989. 4-6. sz. 224-236. TÖRÖK Gábor: Egy jövendő általános stíluselmélet távlatai. = MNy 1989. 4. sz. 411-419. TÚRI Márta: Neologizmusok Herceg János Iketánia c. regényében. = Híd 1989. 2. sz. 209-216. ZSÍROS Judit: A vér motívuma Ady Endre költészetében. = Nyr 1989. 1. sz. 53-68.

XVII. A szaknyelvek, a terminológia és a gyermeknyelv kérdései BACHÁT László: A magyar nyelvtudományi terminológiai szótárról. = Nyr 1989. 4. sz. 490-493. BÍRÓ Ágnes: Hány nyelven beszél az autós? In: Szaknyelvi divatok. 254-263. BÍRÓ Ágnes: Használhatatlan utasítások. In: Szaknyelvi divatok. 240-253. BÍRÓ Ágnes: Hivatali szaknyelv vagy hivataloskodó zsargon. In: Szaknyelvi divatok. 89 7 98. BÍRÓ Ágnes: Szaknyelvi igekötők. In: Szaknyelvi divatok. 52-61. *CSÁKY Károly: A háziipar szakszókincse az Ipoly mentén. ELTE, Bp., 1988. 45 1. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 42.) FELDE Györgyi: Fordulatok a sajtónyelvben. In: Szaknyelvi divatok. 134-146. FELDE Györgyi: A kaptafa és a suszter. A szaknyelvi kifejezéskészlet vándorlása. In: Szaknyelvi divatok. 225-239. FELDE Györgyi: Milyen címen? Címszavakban a sajtónyelvi címadásról. In: Szaknyelvi divatok. 101-133.

247 FELDE Györgyi: Nyelvi ízek az ízek nyelvében. In: Szaknyelvi divatok. 264-281. FELDE Györgyi: Újságnyelvi mondatszerkesztés. In: Szaknyelvi divatok. 162-170. FÜLEI-SZÁNTÓ Endre: A természetes nyelv homályossága és a terminológia. = NyPÍ 11. sz. 1989. 84-97. HANZELI Viktor: Gyarmathi Sámuel Nyelvmesterének metanyelvezetéhez. In: A ma­ gyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 404-^109. *JAROVINSKIJ, A.-FABRICIUS, I.: On communicative competence of a bilingual child: a case study. = ALH 1987. 1-4. sz. 177-187. KEMÉNY Gábor: Ne csináljunk sportot belőle! Sport(sajtó)nyelvi vadhajtások. In: Szaknyelvi divatok. 147-161. KIS Ádám: Számítástechnikáról magyarul? = NyPÍ 11. sz. 1989. 59-83. KOVÁCS Ferenc: Die Herausbildung der ungarischen linguistischen Terminologie. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 1989. 423^129. KOVÁCS Ferenc: Terminológiai alapelvek. = NyPÍ 11. sz. 1989. 43-58. LENGYEL Zsolt: Gyermeknyelvi kutatások. = ÉA 1989. 4. sz. 13-14. LENGYEL Zsolt: A metanyelvről - pszicholingvisztikai megközelítésben. = Nyr 1989. 3. sz. 332-340. PUSZTAI István: A közgazdaság terminológiája és a nyelvművelés. = NyPÍ 11. sz. 1989. 104-120. SEREGY Lajos: Az idegen szavak a szaknyelvben. In: Szaknyelvi divatok. 37-51. SEREGY Lajos: Mi a szaknyelv? In: Szaknyelvi divatok. 13-27. SEREGY Lajos: Nem szakszerű, ha érthetetlen. Nyelvi normák a szakszövegekben. In: Szaknyelvi divatok. 28-36. SEREGY Lajos: A számítógép nyelve. In: Szaknyelvi divatok. 76-88. Szaknyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes. Gondolat, Bp., 1989. 297 1. TOLCSVAI NAGY Gábor: Argó és műhelyzsargon a laza társalgásban. In: Szaknyelvi divatok. 213-224. TOLCSVAI NAGY Gábor: Kemény és puha, avagy metafora a szaknyelvben. In: Szak­ nyelvi divatok. 62-75. TOLCSVAI NAGY Gábor: Magyar Atlantisz és európai hullámhossz. Az irodalomtudó­ sok metaforahasználatáról. In: Szaknyelvi divatok. 171-189. *VIGA Gyuláné SASVÁRI Olga: A nyírlugosi kovácsmesterség szakszókincse. ELTE, Bp., 1988. 71 1. (Magyar csoportnyelvi dolgozatok 40.) XVIII. Szótárak ANDRÁS T. László-KÖVECSES Zoltán: Magyar-angol szlengszótár. Maecenas, Bp., 1989.3911. BIRO, Ruth G.-KONTRA Miklós-T. RADNAI Zsófia: Hungárián picture dictionary for young Americans. Bilingual ed. Tankönyvkiadó, Bp., 1989. 257 1. DEME László: Monumentum aere perennius. = Nyr 1989. 3. sz. 271-277. [Az Új Ma­ gyar Táj szótár 2. kötete ürügyén] ECKHARDT Sándor: Magyar-francia szótár. 1-2. köt. 4. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. XVI, 1357, 1358-2558. 1. FODOR Sándor-IVÁNYI Tamás-JUHÁSZ Enikő: Qamus arabi magari. Körösi Csorna Társaság, Bp., 1988. XXXIV, 272 1. (Keleti nyelvek kincsestára 6.)

248 FODOR Sándor-IVÁNYI Tamás-JUHÁSZ Enikő: Qamus magari arabi. Körösi Csorna Társaság, Bp., 1988. X, 304 1. (Keleti nyelvek kincsestára 10.) GÁLDI László: Orosz-magyar kéziszótár. 8. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 1120 1. GYÖRKÖSY Alajos: Latin-magyar szótár. 10. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 616 1. GYÖRKÖSY Alajos: Magyar-latin szótár. 6. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 1160 1. HADROVICS László-GALDI László: Magyar-orosz kéziszótár. 8. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 712 1. HADROVICS László-GÁLDI László: Magyar-orosz szótár. 1-2. köt. 8. kiad. Akadé­ miai, Bp., 1989. XV, 1480. 1248 1. HAJDÚ Mihály: A legújabb magyar tájszótárakról. = ÉA 1989. 1. sz. 15-16. HALÁSZ Előd: Magyar-német kéziszótár. 16. kiad. Szerk. Rátz Ottó, Skripecz Sándor, Stelczer Árpád. Akadémiai, Bp., 1989. XVI, 1063 1. HALÁSZ Előd: Német-magyar kéziszótár. 18. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. XVI, 774 1. HELTAINÉ NAGY Erzsébet: Társadalmi igény és tudományos válasz. (Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótárának jelentősége.) = ÉA 1989. 3. sz. 15-16. HRADSKY, Ladislav: Magyar-cseh szótár. 1-2. köt. Munkatársak: Halász András, Vladimír Misik. Akadémiai-Academia, Bp.-Praha, 1989. XLIII, 1046, 832 1. KISS Lajos: A „földrajzi nevek etimológiai szótára" kétkötetes, új kiadásáról. = NyéK 75 sz. 1989. 109-111. [4., bőv. és jav. kiad. Akadémiai, Bp., 1988.] KISS Lajos-PAJZS Júlia: A magyar irodalmi és köznyelv nagyszótára (1533-1990). = MNy 1989. 2. sz. 129-136. LAKÓ György: Svéd-magyar szótár. Szerk. Fehér József. 5. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. XXIV, 1022 1. A mai magyar nyelv szépprózai gyakorisági szótára 1965-1977. Akadémiai, Bp., 1989. XXIV, 439 1. O. NAGY Gábor-RUZSICZKY Éva: Magyar szinonimaszótár. 4. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 593 1. ORSZÁGH László: Angol-magyar kéziszótár. Szerk. Magay Tamás. 14. kiad. Akadé­ miai, Bp., 1989. 1052 1. SZABÓ Miklós: Magyar-orosz zsebszótár. 2. kiad. Akadémiai, Bp., 1989. 539 1. TOMPA József: Zavarunkban készen a segítség: a Helyesírási kéziszótár. = ÉA 1989. 2. sz. 11-12.

XIX. Az 1989-ben ismertetett nyelvészeti munkák *Atlas Linguarum Europae. Cartes. Vol. I. premier fascicule. Red. Mario Alinei président, A. Weijnen ancien président. 19 cartes commentaires. Assen, 1983. - Ism. Kálmán Béla = ALH 1987. 1^1. sz. 242-245. Balázs János: Hermész nyomában. A magyar nyelvbölcselet alapkérdései. Bp., 1987. Ism. Békési Imre = Nyr 1989. l.sz. 116-118. Balázs János: A szöveg. Bp., 1985. - Ism. Vértes O. András = Hel 1989. 3-4. sz. 506508. Bánréti Zoltán: A megengedő kötőszók szintaxisáról és szemantikájáról. Bp., 1983. Ism. Rácz Endre = ÁNyT 17. sz. 1989. 380-384.

249 Benkő Loránd: A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1988. - Ism. Imre Samu = MNy 1989. 4. sz. 464^168.; Mátai Mária = PedSz 1989. 11. sz. 1107-1110.; Tompa József = Nyr 1989. 3. sz. 353-356. Berliner Beitrage zur Hungarologie. 1. Berlin-Bp., 1987. - Ism. Fazekas Tiborc = HungOktl987. 2. sz. 89-91. *Büky Béla: A pszichikumra vonatkozó szókincs korai rétege a magyarban. Bp., 1986. Ism. Büky László = ALH 1987. 1-4. sz. 201-204.; P. Dombi Erzsébet = NylrK 1989. 1. sz. 98-100.; Vértes O. András = MPedSz 1989. 4. sz. 416-419. Csirikné Czachesz Erzsébet-Cs/n'A: János: Újságnyelvi gyakorisági szótár 1-2. SzegedBp.-Debrecen, 1986. - Ism. Tüske Margit = MNy 1989. 4. sz. 486-489. Dezső László: Tipologiceskaja harakteristika russkoj grammatiki v sopostavlenii s vengerskoj. Bp., 1984. - Ism. Cs. Jónás Erzsébet-Mihajlovics Árpád = MNy 1989. 1. sz. 115-118. Elekfi László: Petőfi verseinek mondattani és formai felépítése (különös tekintettel az aktuális mondattagolásra). Bp., 1986. - Ism. Fodor István = FUM 12-13. sz. 19881989.277-281. Forschungen über Siebenbürgen und seine Nachbarn. Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. Kiad. Benda Kálmán, Bogyai Tamás, Horst Glassl, K. Lengyel Zsolt. München, 1987. - Ism. Posgay Ildikó: Erdély évszázadai külföldi kiadvány fókuszá­ ban. = Nyr 1989. 2. sz. 238-245.; uő: Erdély és szomszédai. = MNy 1989.2. sz. 240-245. Gálffy Mózss-Márton Gyula: Székely nyelvföldrajzi szótár. Bp., 1987. - Ism. Murádin László = NylrK 1989. 1. sz. 95-97. *Gregor Ferenc: Die alté ungarische und slowakische Bergbauterminologie mit ihren deutschen Bezügen. Bp., 1985. - Ism. Rot Sándor = ALH 1987. 1-4. sz. 235-241. Guttmann Miklós-Köbölkuti Katalin: Hangutánzó igék vasi és muravidéki atlasza. Bp., 1987. - Ism. H. Tóth Tibor = Nyr 1989. 1. sz. 123-124. *Hajdú VétQx-Domokos Péter: Die uralischen Sprachen und Literaturen. Bp—Hamburg, 1987. - Ism. Bradean-Ebinger Nelu = ALH 1987. 1-4. sz. 199-201.; Cornelius Hasselblatt = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 183-191. Helyesírási kéziszótár. Szerk. Deme László, Fábián Pál. Bp., 1988. - Ism. Pásztor Emil = Nyr 1989. 2. sz. 251-254. Hessky Regina: Phraseologie. Linguistische Grundfragen und kontrastives Modell deutsch-ungarisch. Tübingen, 1987. - Ism. Kürt Günther = ZPh 1989. 1. sz. 113-115. Hunfalvy Pál ja suomalaiset. Szerk. Viljo Tervonen. Helsinki, 1987. - Ism. Lakó György: A magyar-finn kapcsolatok Hunfalvy Pál levelezése tükrében. = MNy 1989. 2. sz. 236-240. •Hungarológiai Napok. Szombathely, 1986. jan. 27-28. Szombathely, 1986. - Ism. B. Nádor Orsolya = HungOkt 1987. 1. sz. 91-93. A hűség nyelve. Csehszlovákiai magyar írók az anyanyelvről. Bratislava, 1987. - Ism. Gráf Rezső =Nyr 1989. 2. sz. 248-251.; Szabó T. Ádám = MNy 1989. 2. sz. 245-251. Jakab István: Nyelvi vétségek és kétségek. Bratislava, 1987. - Ism. Kovalovszky Miklós = Nyr 1989. 1. sz. 118-121.; Rajsli Ilona: Mindennapi nyelvművelésünk. = Híd 1989. 3. sz. 379-381. Jakab L&szló-Kálnási Árpád: A nyírbátori járás földrajzi nevei. Nyírbátor, 1988. - Ism. Mizsér Lajos = Honism 1989. 5. sz. mell. Juhász Dezső: A magyar tájnévadás. Bp., 1988. - Ism. Hoffmann István = MNy 1989. 3. sz. 364-368.

250 Kelemen Jolán: De la langue au style. Éléments de linguistique contrastive francaisr hongrois. Bp., 1988. - Ism. Bán Ervin: Nyelv és stílus. = ínyt 1989. 4. sz. 125-126. É. Kiss Katalin: A magyar mondatszerkezet generatív leírása. Bp., 1983. - Ism. Szabolcsi Anna = ÁNyT 17. sz. 1989. 384-389. Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1-2. köt. Bp., 1988. - Ism. Fodor István = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 273-275. Kolpakova, Natália N.: Possesivnost' v vengerskom jazyke (v sopostavitel'nom osvesöenii). Moskva, 1988. - Ism. Laanes, Arvo = SovFu 1989. 3. sz. 220-222. Kovács Antal: A halászat szakszókincse a Felső-Szigetközben. Bp., 1987. - Ism. Kiss Jenő = SoprSz 1989. 1. sz. 92-93. Krisztina-legenda (XVI. század eleje). A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata beve­ zetéssel és jegyzetekkel. Bp., 1988. - Ism. Velcsov Mártonná = Nyr 1989. 1. sz. 121— 123. Lakó György: Szinnyei József. Bp., 1986. - Ism. Apor Éva = MTud 1989. 2. sz. 162163. Magyar Néprajzi Atlasz I—III. Bp., 1987. - Ism. Imre Samu = MNy 1989. 1. sz. 106109. Magyar névtani dolgozatok. Szerk. Hajdú Mihály. 1-77. szám. Bp., 1976-1988. - Ism. J. Soltész Katalin = Nyr 1989. 3. sz. 363-365. A mai magyar nyelv rétegződése. Szerk. Kiss Jenő, Szűts László. Bp., 1988. - Ism. Büky László = MTud 1989. 4. sz. 355-356. * Molnár István: A magyar beszédhangok szubjektív szimbolikája. Debrecen, 1984. Ism. Fónagy Iván = ÉFOu 21. sz. 1988. 210-218. Nyéki Lajos: Grammaire pratique du hongrois d'aujoud'huit. H.n., 1988. - Ism. Büky Béla = Nyr 1989. 2. sz. 245-248. Nyelvi illemtan. Szerk. Deme László, Grétsy László, Wacha Imre. Bp., 1987. - Ism. Kronstein Gábor = PedSz 1989. 1. sz. 80-83. Nyelvi rendszer és nyelvhasználat. Szerk. Balázs János. Bp., 1980. - Ism. Kenései István = ÁNyT 17. sz. 1989. 339-343. Nyelvművelő írások. Vál., szerk. Jung Károly, Tornán László, Vajda József. Növi Sad, 1988. - Ism. Gráf Rezső = Nyr 1989. 4. sz. 498-500. Park So-Young: Vergleichende Analyse der Satzgliedstellung im Deutschen, Ungarischen und Koreanischen. Wiesbaden, 1987. - Ism. Kiss Jenő = MNy 1989. 3. sz. 362-364. Penavin Olga: Bácskai magyar nyelvjárási atlasz. Újvidék, 1988. - Ism. Balogh Lajos = Nyr 1989. 3. sz. 360-362. Péntek János: Teremtő nyelv. Bukarest, 1988. - Ism. Balázs László = NylrK 1989. 2. sz. 196-197.; JózsaNagy Mária: Gondolkodó nyelvtudomány. = Utunk 1989. 9. sz. 4. Rácz Endre-Takács Etel: Kis magyar nyelvtan. 7., átd. és bőv. kiad. Bp., 1987. - Ism. Szende Aladár = Nyr 1989. 3. sz. 356-360. Régi magyar kódexek 1-3. Bp., 1985-1989. - Ism. Rajsli Ilona: Képek, színek a múlt­ ból. = Híd 1989. 6. sz. 775-777. Rivista di Studi Ungheresi. Red. Gianpiero Cavagliá, Amedeo Di Francesco, Sárközy Péter. Roma, 1986-. - Ism. Hopp Lajos = ALitt 1989. 1-2. sz. 188-189.; uő = Hel 1989. 1. sz. 186-188.; Neményi Kázmér = HungOkt 1987. 2. sz. 86-89. Róka Jolán: Az újságszövegek szerkesztési és stílustipológiája. Bp., 1986. - Ism. Hangay Zoltán = MNy 1989. 2. sz. 251-254.

251 Salga, A.: Vengerskij jazyk v zerkale russkogo jazyka. Bp., 1984. - Ism. Vol'skaja, Larisa= SRuss 13. sz. 1989. 356-360. Simor-kódex (a XVI. század eleje). A nyelvemlék hasonmása és betűhű átirata beveze­ téssel és jegyzetekkel. Bp., 1988. - Ism. Velcsov Mártonné = Myr 1989. 1. sz. 121123. J. Soltész Katalin: Arany János verselése. Bp., 1987. - Ism. Kecskés András = ItK 1989. 4. sz. 478-481. Die Steuerkonskription des Sandschaks StuhlweiBerung aus den Jahren 1563 bis 1565. Unter Mitwirkung von István Hunyadi bearbeitet von Josef Matuz. Berlin, 1986. - Ism. Hajdú Mihály = MNy 1989. 4. sz. 48CM83. *Studia Uralo-Altaica. Szerk. Hajdú Péter, Róna-Tas András, Mikola Tibor. Szeged. Ism. Forgács Tamás = UAJb (Neue Folge) 8. sz. 1988. 218-222. Szabó G. Zoltán-Szörényi László: Kis magyar retorika. Bevezetés az irodalmi retorikába. Bp., 1989. - Ism. K. J. = FoktSz 1989. 2. sz. 127-128. Szabó József: A nagykónyi nyelvjárás. Szekszárd, 1986. - Ism. Kálmán Béla = MNy 1989. 4. sz. 478-480. Szabó Zoltán: Szövegnyelvészet és stilisztika. Bp., 1988. - Ism. Danyi Magdolna = Híd 1989. 9. sz. 1106-1109. Szaknyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes. Bp., 1989. - Ism. Heltainé Nagy Erzsébet = ÉA 1989.4. sz. 17. Szőke Ágnes: Eredete nem ismeretlen. Latin és görög eredetű szavak tankönyveinkben. Bp, 1988. - Ism. Keresztény Éva = ínyt 1989. 1. sz. 20-21. Tamás Attila: A nyelvi műalkotás jelentése. (A jelentés fogalma - a műalkotás felől nézve.) Debrecen, 1984. - Ism. Széles Klára = ItK 1989. 3. sz. 346-348. Tompa József: Kleine ungarische Grammatik. Bp, 1985. - Ism. Nyéki Lajos = ÉFOu 21. sz. 1989. 207-210. Tóth Imre: Ipoly menti palóc tájszótár. Bp, 1987. - Ism. Hegedűs Attila = MNy 1989. 3. sz. 368-371.; Silling István = Üzenet 1989. 5. sz. 398^400. Új Magyar Tájszótár 1-2. A-J. Főszerk. B. Lőrinczy Éva, szerk. Hosszú Ferenc. Bp, 1979-1988. - Ism. Penavin Olga: A népi szókincs gyűjteménye. = Üzenet 1989. 2. sz. 156-157. Vajkai Aurél: Szentgál. (Egy bakonyi falu folklórja.) Bp, 1987. - Ism. Balázs Géza = MNy 1989. 3. sz. 371-374. Vengerskije uconyje i permskaja filologija. Sbornik Statej. Ustinov, 1987. - Ism. Kuznecova, R. A. = SovFu 1989.3. sz. 209-211. * Vértes O. András: Bevezetés a magyar hangstilisztikába. Bp, 1987. - Ism. Büky László = ALH 1987. 1^1. sz. 204-205. Zsilka János: Szintaxis. Egyetemi jegyzet. B p , 1981. - Ism. Kiefer Ferenc = ÁNyT 17. sz. 1989. 346-349.

A magyar néprajztudomány bibliográfiája, 1989 Összeállította Cserbak András

TARTALOM A. Általános művek I. Atlasz, bibliográfia, lexikon II. Kutatók III. Tudomány- és kutatástörténet IV. Általános elméleti és módszertani kérdések V. Összefoglaló és vegyes tartalmú művek VI. Gyűjtési és kutatási beszámolók VII. Folklorizmus VIII. Néprajzi filmek, fényképezés IX. Személyi és tudományos hírek X. A néprajz szervei és intézményei a) múzeumok, muzeologiai kérdések, restaurálás b) kiállítások c) tájházak d) néprajzi gyűjtemények e) kongresszusok, konferenciák, tudományos tanácskozás, emlékülés f) Magyar Néprajzi Társaság B. Tájak, népcsoportok I. Tájak, települések II. Népcsoportok a) Általános, elméleti kérdések b) Magyar néprajzi csoportok C. Tárgykörök I. Település, építkezés, lakóház II. Földművelés, növénytermesztés, erdőgazdálkodás, gazdasági eszközök III. Gyűjtögetés, halászat IV. Méhészet V. Állattartás, pásztorkodás VI. Kereskedelem, vásárok VII. Közlekedés, teherhordás, híradás VIII. Táplálkozás IX. Népi technológia, malom X. Népművészet a) Általános és elméleti kérdések b) Faragás, festés c) Szövés, hímzés

257 257 261 263 264 265 265 267 268 268 269 269 270 270 271 271 274 274 275 278 279 280 280 281 281 282 282 283 283 284

XI. Mesterség, kézmű- és kisipar XII. Bútor és lakáskultúra XIII. Kerámia XIV. Viselet, ékszer XV. Társadalom, társadalomnéprajz a) történeti és általános kérdések b) jelenkutatás - a mai magyar falu társadalma c) család, családszervezet, rokonság d) nemek, korcsoportok e) osztályok, rétegek, csoportok f) intézmények 1) iskola, oktatás 2)céhek 3) kisipar 4) egyesületek, társulatok XVI. Jog ' XVII. Néphit, vallás, mitológia XVIII. Orvoslás, állatgyógyítás, természetismeret XIX. Szokás a) általános és elméleti kérdések, vegyes tartalmú művek b) az emberi élet c) az esztendő d) munkavégzéshez kötődő szokások XX. Népköltészet a) általános és elméleti kérdések b) népköltési gyűjtemények, antológiák c) népi líra d) eposz, epikus költészet e) mese í) monda, legenda g) ballada h) kisebb műfajok 1) közmondás, szólás, vicc, anekdota, találós kérdés 2) gúnyvers, rigmus, mondóka 3) ima ' XXI. Népi írásbeliség XXII. Népzene, népi hangszerek, zenetörténet XXIII. Tánc XXIV. Játék, színjátszás

284 285 286 286 287 289 289 289 290 290 290 290 291 291 291 295 295 296 298 298 298 299 300 300 300 301 301 302 302 302 302 303 304 304

A. ÁLTALÁNOS MŰVEK I. Atlasz, bibliográfia, lexikon BALASSA Iván-KOVACEVICOVA, Sona-SZABADFALVI József: Három vélemény a Magyar Néprajzi Atlasz I—III. kötetéről. = Ethn 1989. 1-4. sz. 454-459. Bibliográfia a szlovákiai magyarság néprajzáról. A szlovákiai magyar nemzetiség etnog­ ráfiai és folklorisztikai bibliográfiája a 19. század elejétől 1986 végéig. Összeáll. Liszka József. Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézete-Csemadok, Bratislava, 1989. 233 1. *Bibliography of Tibor Bodrogi. = AEhn 1984-1985. 1-4. sz. 9-31. *Erdész Sándor szakirodalmi munkássága. = NyJAMEvk 24-26. sz. 1981-1983.463—468. Honismereti bibliográfia. Összeáll. Halász Péter. = Honism 1989. 2. sz. mell. 1-12. *JANÓ Ákos: Sárospatak és vidéke helytörténeti, néprajzi irodalma. Hermán Ottó Mú­ zeum, Miskolc, 1987. 275 1. (Documentatio Borsodiensis 6.,7.) Magyar Néprajzi Atlasz 4-6. kötet. Szerk. Barabás Jenő. Akadémiai, Bp., 1989. 221— 439. térk. Magyar néprajzi bibliográfia, 1988. Szerk. Cserbak András. Néprajzi Múzeum, Bp., 1989. 70 1. *A magyar néprajztudomány bibliográfiája, 1987. Összeáll. Serfőzőné Gémes Magda. = NH 1988. 3. sz. 97-163. Mutató az Ethnographia - a Magyar Néprajzi Társaság folyóirata - 1970-1988. (81-99.) évfolyamához. Összeáll. Balázs Géza. Akadémiai, Bp., 1989. 288 1. A Nagykunság helyismereti irodalma. Bibliográfia. Összeáll. Ruzicska Ferenc. Városi Csokonai Könyvtár, Karcag, 1989. 39 1. SZABÓ László irodalmi munkássága. In: Néprajzi tanulmányok. Damjanich János Mú­ zeum, Szolnok, 1989. 285-301. (Szolnok megyei múzeumok közleményei 46.) Takács Lajos tudományos munkássága. Összeáll. Serfőzőné Gémes Magda. = Ethn 1989. 1-4. sz. 476-482. Tanyavilág, 1937-1940. Repertórium. Összeáll. Saliga Lászlóné. József Attila Tudo­ mányegyetem, Szeged, 1989. VII, 122 1. (Acta bibliotecaria 10. Tom. 2.)

II. Kutatók BÁLINT SÁNDOR HETÉNY János: B. S. életmüve. Születése 85. évfordulójára. = Jel 1989. 1-2. sz. 48-51. LELE József, ifj.: B. S. Általános Iskola Tápén. = Honism 1989. 4. sz. 73-74. PAKSA Katalin: Bálint Sándor és a népzenekutatás. = Homokrózsa 1989. 2. sz. 9-12. BÁNÓ ISTVÁN KOVÁCS Ágnes: Búcsú Bánó Istvántól. = Ethn 1989. 3-4. sz. 419-422.

258 BARABÁS SÁNDOR *KÁDÁR Zoltán: B. S., Hermán Ottó gyűjtőtársa. = MHOMK 25. sz. 1988. 194196. BARTÓK BÉLA SÁRHELYI Jenő: Szememből a könny kicsordul. Gondolatok a Farkasréti temetőben B. B. hazatérésekor. = BékésiÉ 1989. 1. sz. 57-58. VOIGT Vilmos: Bartók találkozik a folklórral. In: Bereczki emlékkönyv. 391-396. VOLLY István: Bartók-dokumentumok. = Úí 1989. 9. sz. 3-24. BÁTKY ZSIGMOND GUNDA Béla: Zsigmond Bátky (1874-1939). In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 7-14. Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. Hrsg. Béla Gunda, László Lukács, Attila Paládi-Kovács. Fejér Megyei Múzeumok Igazgató­ sága, Székesfehérvár, 1989. 287 1. (István Király Múzeum közleményei. A. soro­ zat 29.) BELLOSICS BÁLINT SZTRJNKÓ István: Baja és környékének néprajza B. B. munkásságában. In: Emlék­ könyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára (1937-1987). 85-91. BOGLÁR LAJOS B. L.: Az emberségre nevelést tartom a legfontosabb pedagógiai feladatnak. Riporter Nóvák Gábor. = Köznevelés 1989.11. sz. 20-21. BUNKER JÁNOS RAJNÁRD •DOMONKOS Ottó: B. J. R. a soproni múzeum néprajzkutatója (1863-1914). = Arrabona 24-25. sz. 1982-1983. 83-90. CSETE BALÁZS TARPAI Zoltán: Cs. B. szemével - Erdélyről. = Jászk 1989. 2. sz. 47-50. DÖMÖTÖR TEKLA BALASSA Iván: D. T. 1914-1987. = Ethn 1989. 1-4. sz. 486^187. ERDÉSZ SÁNDOR NÉMETH Péter: E. S. hatvan éves = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 9-12.

259 HAGYMASI SÁNDOR •GULYÁS Éva: In memóriám H. S. = MúzL 59-60. sz. 1988. 105-111. HERRMANN ANTAL H. A., a szervező, a tudós és az ember portréjához. = NH 1989. 1-3. sz. 87-127. KÓS Károly: H. A. jelentősége a századforduló körüli néprajzi mozgalmakban. = Ethn 1989. 1-4. sz. 176-188. KOSA László: Romulus Vuia levelei Herrmann Antalhoz. = Ethn 1989. 1-4. sz. 189— 194. IKVAl NÁNDOR PALÁDI-KOVÁCS Attila: I. N. 1935-1988. = Ethn 1989. 1-4. sz. 488-491. KAD1TSFAL VI KOVÁTS PÉTER FERENCZ Lukács: Képzeletbeli interjú Kaditsfalvi Kováts Péterrel. = Confessio 1989. 2. sz. 48-61. KERÉNYI GYÖRGY SÁROSI Bálint: K. Gy. = Ethn 1989. 1-4. sz. 416-419. KISS ÁRON GYÖRGYI Erzsébet: K. Á. halálának évfordulójára. = Honism 1989. 4. sz. 9-10. KRISTON VÍZI József: Emlékezés Kiss Áronra. = Honism 1989. 4. sz. 8-9. KISS LAJOS *TARI Lujza: K. L. népzenegyűjtő munkássága a jugoszláviai magyarság körében. = HungKözl 1988. 3. sz. 303-309. KODÁLY ZOLTÁN VIKÁR László: Kodály the ethnomusicologist. = BullInternKodálySoc 2. sz. 1989.25-29. KRESZ MÁRIA LÁSZLÓ Gyula: K. M. emlékezete 1919-1989. = Él 1989. 37. sz. 2. LAJTHA LÁSZLÓ *BERLÁSZ Melinda: Lajtha Lászlóra emlékezünk. = Confessio 1988. 2. sz. 82-87. ERDÉLYI Zsuzsanna: L. L. a népzenekutató. = VasiSz 1989. 2. sz. 224-231.

260 L. L. emlékezete 1892-1963. = VasiSz 1989. 2. sz. 224-239. PESOVÁR Ernő: L. L. a néptánckutató. = VasiSz 1989. 2. sz. 238-239. LENGYEL DÉNES •DÖMÖTÖR Tekla: L. D. = Ethn 1988. 3-4. sz. 422^125. MÓZES TERÉZ M. T.: Érzelmes etnográfia. Riporter Nyárádi Zoltán. = AHét 1989. 13. sz. 4. NYÁRÁDY MIHÁLY *SOLTÉSZNÉ PADÁR Ilona: Ny. M. néprajzkutató portréja. = NyJAMEvk 24-26. sz. 1981-1983. 453^457. PÁVAI-VÁJNA FERENC *HÁLA József: P.-V. F., a néprajzkutató. = FöldtanTudÉvk 2. sz. 1988. 185-201. RAJECZKY BENJÁMIN Van-e azonos zenei hullámhosszon gondolkodó magyar népesség? Beszélgetés Rajeczky Benjámin zenetörténésszel. Riporter Bosnyák Sándor. In: Hagyomány és művelődés. 29-36. SEBESTYÉN GYULA LACKOVITS Emőke: S. Gy. (1864-1946). =Honism 1989. 5. sz. 15-18. SZABÓ ISTVÁN BALOGH István: Sz. I. és a néprajztudomány. In: Parasztság és magyarság. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1989. 130-135. TAKÁCS LAJOS FILEP Antal: T. L. 1921-1985. = Ethn 1989. 1-4. sz. 471^*75. TÁLASI ISTVÁN FILEP Antal: T. I. 1910-1984. = Ethn 1989. 1-4. sz. 460^170. TESSEDIK SÁMUEL VOIGT Vilmos: Egy ismeretlen klasszikus polihisztor. Tessedik-problémák, háttérrel. = BékésiÉ 1989. 2. sz. 157-168.

261 VAJKAI AURÉL BALASSA Iván: V. A. 1903-1987. = Ethn 1989. 1-4. sz. 483-485.

III. Tudomány- és kutatástörténet *ANDRÁSFALVY Bertalan: A magyar-délszláv-német népi kultúra egy korabeli szerző szemével. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 60-66. ANDRÁSFALVY Bertalan: Néphagyomány és nemzeti művelődés. = Hitel 1989. 2. sz. 34-37. BAKÓ Ferenc: A jelenkori palóckutatás szervezése és céljai. In: Palócok. 1. 29-49. BAKÓ Ferenc: A kanadai magyarok néprajzi kutatása. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 187-196. BALASSA Iván: Az egri tanácskozás néhány eredménye és a további tervek. In: A hatá­ rainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 197-202. BÁRTH János: Magyarságtudományi kutatások Jugoszláviában. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 38-51. * BOSNYÁK István: A folklorista Vuk - a magyar folklorisztika távlatából. = HungKözl 1988. 1-2. sz. 7-15. BOTIK, Jan-BOTIKOVA, Marta: A százéves Ethnographia viszonya a szlávokhoz és Szlovákiához. = Ethn 1989. 1-4. sz. 356-361. CSÁKY Károly: Szülőföldi vallomások. Szépirodalmi-Madách, Bp.-Bratislava, 1989. 204 1. DANKÓ Imre: A pécs-baranyai néprajzkutatásról. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 123-134. *DÁVID András: Vuk Stefanovic Karadzic müvének magyar vonatkozásairól. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 203-214. ÉDER ZOLTÁN: Honismereti törekvések a XVIII. század végén az első magyar nyelvű útikönyvben. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 170-177. FRIED István: Magyarország nemzetiségei a korai magyar folklórgondolkodásban. = Ethn 1989. 1-4. sz. 155-175. *FRIED István: Vuk Karadzic népköltési gyűjtése befogadásának néhány kérdése. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 239-255. GAÁL Károly: Húsz év kutatás a burgenlandi magyaroknál. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 172-174. GRÁFIK Imre: A burgenlandi magyarság néprajzi kutatása. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 175-186. GUNDA Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei. = Alf 1989. 6. sz. 58-69. GUNDA Béla: A moldvai magyarok kutatásának újabb eredményei. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 76-78. A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. Az 1989. okt. 17-18-án Egerben tartott országos konferencia anyaga. Szerk. Petercsák Tivadar. TIT Országos Néprajzi Választmánya, Bp., 1989. 203 1. HOFER Tamás: Az Ethnographia 100. kötete. = Ethn 1989. 1^1. sz. 492^195.

262 HOPPAL Mihály: A jelképkutatás történetéből. = Jel-Kép 1989. 4. sz. 104-114. JUNG Károly: Magyar folklorisztikai kutatások és kiadványok Vajdaságban. In: A hatá­ rainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 7-15. JURECSKÓ László: Malonyay Dezső Kalotaszeg-kötetének létrejötte. = Ethn 1989. 1-4. 243-277. KATONA Imre: A jugoszláviai magyar néprajzi kutatások eredményei. In: A határain­ kon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 52-58. KECSKÉS Péter: Borsavölgyi társadalomtudományi kutatások. = Honism 1989. 1. sz. 19-23. KERECSENYI Edit: A szlovéniai magyar néprajzi kutatások újabb eredményei. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 32-37. KISBAN Eszter: A táplálkozáskultúra kutatása az Ethnographia első száz évfolyamában 1890-1989. = Ethn 1989. 1-4. sz. 373-383. KODOLÁNYI János, ifj.: Unkarilaiset kansatiedetta tutkimussa Suomessa - Suomen kansatieteen opetus Unkarissa. Ungarische Ethnographen in Finnland - der Unterricht der fínnischen Emnographie in Ungarn. = Specimina fermica 1. sz. 1989. 111-124. KOCSIS Károly: Vegyes etnikumú területek társadalmának népességföldrajzi kutatásai Szlovákia és a Vajdaság példáján. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1989. 147 I. (Studia geographica 6.) Korabeli tudósítások az 'Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn'-ról. = NH 1989. 1-3. sz. 69-86. KOROMPAY Bertalan: Finn nyomokon. Folklór, néprajz, irodalom. I—II. Szerző, Bp., 1989.436 1. KOSA László: A magyar néprajz a két világháború között. Új tudományos célok és gya­ korlati feladatok. = Ethn 1989. 1-4. sz. 342-355. KOSA László: A magyar néprajz az 1950-es évek első felében. = FMSz 1. sz. 1989.25-36. KOSA László: A magyar néprajz tudománytörténete. Gondolat, Bp., 1989. 332 1. KOSA László: A palócok néprajzi kutatása a kezdetektől az 1960-as évekig. In: Palócok. 1.9-28. KRESZ Mária: A kerámiakutatás húsz éve. Az 'Internationale Hafherei Symposion' húszéves tevékenysége és más eredmények. = Ethn 1989. 1—4. sz. 497-505. KRÍZA Ildikó: Main results of Hungárián folklóré research in the post-war period. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 38.1. LÁBADI Károly: Néprajzi kutatások és kiadványok Horvátországban. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 16-25. LACKOVITS Emőke: A néprajzi kutatások története Veszprém megyében. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 79-96. LACKOVITS Emőke: A romániai magyar néprajzi kutatások (1982-1988). In: A határa­ inkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 79-112. LISZKA József: A szlovákiai magyarok néprajzi kutatásának intézményes formái. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 136-144. LIZANEC, Petro: Magyar néprajzi kutatások Kárpát-Ukrajnában. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 113-126. *LUKÁCS László: Bedeutung der Herder-Stipendien in der ungarischen Volkskunde. = AEthn 1986-1988. 1-4. sz. 332-336. LUKÁCS László: Milovan Gavazzi néprajzi kutatásai a pannon térségben. = VasiSz 1989. 4. sz. 601-605.

263 LUKÁCS László: A néprajzi csoportok kutatásának újabb eredményei. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 156-163. MÁRKUS István: Á régi falukutatás és mai tanulságai. = ÚjAur 1989. 2. sz. 44-58. PALÁDI-KOVÁCS Attila: Néprajzi törekvések a reformkori Magyarországon. = Ethn 1989. 1-4. sz. 109-120. SÁNDOR István: A nép, nemzet és kultúra fogalma 18. századi magyar gondolkodóknál. = Ethn 1989. 1-4. sz. 80-108. SELMECZI KOVÁCS Attila: Néprajzi kutatások a Dunántúlon. = FMSz 1. sz. 1989. 923. SZABÓ István: Györffy István és a magyar néprajztudomány nagykorúsodása. In: Nép­ rajzi tanulmányok 7-14. TRIPOLSZKY Géza: Néprajzi kutatások a Tisza és a Krivaja mentén. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 26-31. UJVÁRY Zoltán: A csehszlovákiai magyarság néprajzi kutatásáról. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 127-135. UJVÁRY Zoltán: Gömör honismereti kutatásának történetéből. = MHOMK 25. sz. 1987-1988.215-220. VARGYAS Lajos: Az Ethnographia szerepe a népzenekutatásban. = Ethn 1989. 1-4. sz. 362-372. VOIGT Vilmos: A magyar népmese. = Ethn 1989. 1-4. sz. 384^109. *VOIGT Vilmos: A magyar verses epika. A hősepika kutatástörténete. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 87-110. VOIGT Vilmos: Suomalaisen kansanrunouden tutkimus (ja opetus) Unkarissa. Die Forschung (und der Unterricht) der finnischen Folklóré in Ungarn. = Specimina fennical.sz. 1989. 125-138. VOIGT Vilmos: Die ungarische Folkloristik heute. = FUM 12-13. sz. 1988-1989. 117127. * VOIGT Vilmos: Two hundred years of teaching of folklóré at a Hungárián University. = HS 1987. 1-2. sz. 271-281. WELLMANN Imre: Földközösségtől faluközösségig - kutatások és felfogások Tagányi Károlytól Imreh Istvánig. = Ethn 1989. 1-4. sz. 278-302.

IV. Általános elméleti és módszertani kérdések *ANDRÁSFALVY Bertalan: Válasz Enyedi György megjegyzésére. = Tértárs 1988. 3. sz. 84-86. *A. BÍRÓ Zoltán: Kommunikációs antropológia ma és holnap. = Tett 1988. 4. sz. 62-64. *ENYEDI György: Szépülő múlt. Megjegyzések Andrásfalvy Bertalan Néphagyomány és önkormányzat c. írásához. = Tértárs 1988. 2. sz. 83-85. GUNDA Béla: Mi a magyar? In: A rostaforgató asszony. 255-264. *HOPPÁL Mihály: Distribution and equality. = AEthn 1984-1985. 1-4. sz. 165-185. *HOPPÁL Mihály: Ethnosemiotics and semiotics of culture. In: Semiotics of culture. Hrsg. H. Broms, R. Kaufmann. Suomalaisen Kirjallisuuden Seura, Helsinki, 1988. 17-33. Az identitás - kettős tükörben. Szerk. Váriné Szilágyi Ibolya, Niedermüller Péter. Tu­ dományos Ismeretterjesztő Társulat, Bp., 1989. 247 1.

264 KATONA Imre: Munka - munkaeszköz - társadalmi fejlődés. Kossuth Lajos Tudo­ mányegyetem, Debrecen, 1989. 81 1. (Néprajz egyetemi hallgatóknak 3.) KOVATS Zoltán: Az egyházi anyakönyvek forrásértékéről. In: Parasztság és magyarság. Szerk. Rácz István. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1989. 69-78. MOLNÁR Ambrus: A tiszántúli református falusi társadalom forrásairól. In: Rendi tár­ sadalom, polgári társadalom. 2. 328-333. *NAGY Olga: A hallgatóság fogságában. = Tett 1988. 4. sz. 18-22. NIEDERMULLER Péter: Kulturális etnicitás és társadalmi identitás. In: Az identitás kettős tükörben. 204-233. NIEDERMULLER Péter: A néprajztudomány válaszútjai, avagy a kultúrakutatás elmé­ leti dilemmái. = BUKSZ 1989. 1. sz. 79-84. NIEDERMULLER Péter: Paraszti kultúra, városi kultúra, nemzeti kultúra. Antropológiai megjegyzések. = Janus 1989. 1. sz. 75-86. *NIEDERMÜLLER Péter: Stadtkultur und Nationalkultur. Kulturkontakt und Kulturkonflikt in den ungarischen Stadten. In: Kulturkontakt - Kulturkonflikt. Zur Erfahrung des Fremden. 26. Deutscher Volkskundekongress in Frankfurt vom 28. September bis 2. Október 1987. Frankfurt, 1988. (Notizen, Bd. 28.) 79-88. *PALÁDI-KOVÁCS Attila: Ethnographical cartography in Hungary. = AEthn 19861988. 1-4. sz. 325-332. *PÉNTEK János: Egy új határtudomány: a beszélgetés néprajza. = Tett 1988. 4. sz. 5963. SZABÓ István: A mezővárosi életmódkutatás muzeológiai módszerei és forrásai. In: Rendi társadalom, polgári társadalom. 2. 408—414. SZABÓ László: Az Alföld népi kultúráját alakító újkori tendenciák. In: Néprajzi tanul­ mányok. 15-44. *THOMA, A.: An anthropological glancé at Hungary. = Homo 1988. 2. sz. 65-75. *TORDAI Zoltán: A folklór átalakulásai. Néhány támpont a megértéshez. In: Paysans et nations d'Europe central et balkanique. CNRS, Paris, 1985. 19-33. VOIGT Vilmos: Alapismereti bevezetés a néprajz iránt érdeklődő hallgatóknak. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1989. 44 1. (Néprajz egyetemi hallgatóknak 1.)

V. Összefoglaló és vegyes tartalmú művek BALASSA Iván: A határainkon túli magyarok néprajza. Gondolat, Bp., 1989. 417 1., 16 t. *BENKŐ Éva: Szatmár megyei néprajzi leírás 1854-ből = NyJAMÉvk 24-26. sz. 19811983.399-^120. *CULINOVIC-KONSTANTINOVIC, Vesna: A horvátok és magyarok néprajzi kapcso­ latai. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 21-38. *A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 2. Szerk. Kiss Mária. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1988. 261 1. (Folklór és tradíció 6.) HOFER Tamás: Der Einfluss der Türkenherrschaft auf die ungarische bauerliche Kultur. = AHist 1988. 1. sz. 89-101. Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján, Kisújszállás, 1986. április 19-20. Szerk. Kaposvári Gyöngyi, Bagi Gábor. Damjanich

265 János Múzeum, Szolnok, 1989. 233 1. (A Szolnok megyei múzeumok közleményei 4445.) KOSA László: Erdély néprajza. = Kort 1989. 1. sz. 113-122. A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 18-19. század fordulóján. A II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszuson - Bécs, 1986. szept. 1-5. - elhangzott előadások. Szerk. Jankovics József, Kosa László, Nyerges Judit, Wolfram Seidler. Nemzetközi Magyar- Filológiai Társaság, Bp.-Wien, 1989. 533 1. Nemzeti kultúra. Tanulmányok. Szerk. Niedermüller Péter, Szarvas Zsuzsa. = Janus 1989. l.sz. 1-98. SZABÓ László: Néprajzi tanulmányok. Damjanich János Múzeum, Szolnok, 1989. 301 1. A tradicionális műveltség továbbélésének lehetőségei, I-II. rész. II. jugoszláv-magyar folklór konferencia, Újvidék, 1985. nov. 4-5. Szerk. Jung Károly, Pató Imre. = HungKözl 1989. 3. sz. VI, 602 1.; 4. sz. VI., 309 1. *Az üregháti szalmakazlakon innen, a hosszú-kovácsházi szénaboglyán túl... Szemelvé­ nyek Mezőkovácsháza néprajzából. Szerk. Balogh György. Hazafias Népfront, Mezőkovácsháza, 1988. 82 1. *VO!GT Vilmos: Zwischen Ungarn und Indonesien. = AEthn 1984-1985. 1-4. sz. 385427.

VI. Gyűjtési és kutatási beszámolók Csak hittel és odaadással lehet gyűjteni. Beszélgetés Kallós Zoltán néprajzkutatóval. Riporter Bosnyák Sándor. In: Hagyomány és művelődés. 21-25. DANKÓ Imre: A vásárok néprajzi kutatásához. = Honism 1989. 2. sz. mell. 4 1. Az 1988. évi 35. Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázat eredményjegyzéke. = Honism 1989. 1. sz. mell. 8 1. *HORVÁTH Sándor: Nőtt mint a fa! Kajdi Ferenc önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtőről. = VHK 2. sz. 1988. 21-23. KUNKOVÁCS László: Helytörténeti-néprajzi tábor fotósoknak. = Szin-kép 1989. 3. sz. mell. 14-15. MÉRY Margit: Az önkéntes néprajzgyűjtők eredményei, problémái a szlovákiai magyar­ ság néprajzi kutatásában. In: A határainkon kívüli magyar néprajzi kutatások. 2. 145— 155. RÁCZ Sándor: Asztalos P. Kálmán (1905-1989). = Honism 1989. 4. sz. 76. *VIGA Gyula: Néprajzi gyűjtés - ma. = SZB-A-Z 1986. 9. sz. 83-84. *VIGA Gyula: Középiskolás néprajzi táborainkról. = MHOMK 25. sz. 1987-1988. 221223. VII. Folklorizmus BARANYAI Zsolt: Kalotaszegi életképek. Gyarmathy Zsigáné irodalmi működése. = Ethn 1989. 1-4. sz. 232-242. *Csurgó és környéke kalendáriuma az 1988-89. évre. Csokonai Művelődési Központ, Csurgó, 1987.

266 DEZSŐ László: Magyar néptánc-táborok Szlovákiában. = Táncműv 1989. 10. sz. 33. FÜGEDI Márta: A matyó lakodalom néprajzi látványossággá válása. = Ethn 1989. 1-4. sz. 313-328. GOPCSA Katalin: A népművészet varázsa. Tisztelet Nagy Sándornak. = Horizont 1989. 2. sz. 121-123. Hagyomány és művelődés. Összeáll. Bosnyák Sándor. Riportok. Petőfi Sándor Művelő­ dési Központ, Gödöllő, 1989. 96 1. HALASY Márta: Népviseletek úri, polgári használatban. = Ethn 1989. 1-4. sz. 303-312. HANKÓCZI Gyula: Bársony Mihály, a népművészet mestere. = Honism 1989. 3. sz. 7879. S. HEGEDŰS László: Hagyomány és korszerűség az Alföld építészetében. In: Építészet az Alföldön 2. 221-230. HOFER Tamás: Paraszti hagyományokból nemzeti szimbólumok. Adalékok a magyar nemzeti műveltség történetéhez az utolsó száz évben. = Janus 1989. 1. sz. 59-75. HOPPAL Mihály: Etnikus jelképek. Hagyományőrzés egy zempléni és egy amerikai magyar közösségben. In: Tanulmányok az amerikai-magyar etnikus hagyományokról. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 11-61. (Folklór archívum 18.) *HUTKAI Lászlóné: Tárgyalkotás a jeles napokra. In: Jeles napok a napközi otthonban. Hajdú-Bihar Megyei Pedagógiai Intézet, Debrecen, 1988. 50-63. A Kecskeméti Népzenei Találkozóról Kálmán Lajos népzenekutatóval beszélget Frigyes Ágnes. = Honism 1989. 1. sz. 37-39. KIRÁLY Istvánná: Népszokások ápolása szabadidőben. In: Jeles napok a napközi ott­ honban. 36-42. KISBÁN Eszter: Parasztételből nemzeti jelkép: a gulyás esete 1800 körül. = Janus 1989. l.sz. 53-58. KOLICS Pál: Hagyományőrzés, hagyományápolás Dobszán. = BMPedH 1989. 3. sz. 1012. *E. KOVÁCS László: A falukultúra és a hagyományművelés szolgálatában. Muharay Elemér. = Lakóhelyünk Ózd 1988. 12. sz. 134-142. NAGY MOLNÁR Miklós: Tóth Géza fazekas, népi iparművész. Túri Fazekas MúzeumDamjanich János Múzeum, Mezőtúr-Szolnok, 1989. 16 1. (A Damjanich János Múze­ um kiállításvezetői) NAGY Vera: Kis Jenőné Hideg Erzsébet (1931-1989). = Homokrózsa 1989. 1. sz. 3940. A néphagyományból a jövő példát meríthet. Beszélgetés Andrásfalvy Bertalan néprajzku­ tatóval. Riporter Bosnyák Sándor. In: Hagyomány és művelődés. 5-11. *Néprajzi háttér énekórán. Ajánlások 2. Szerk. Nigóné Papp Anna, Petemé Maák Kata­ lin. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, 1988. 38 1. NIEDERMÜLLER Péter: National culture. Symbols and reality. The Hungárián case. = EthnEuropaea 1989. 1. sz. 47-55. NIEDERMÜLLER Péter: A paraszti kultúra utóélete, avagy a hagyomány lehetőségei. Összehasonlító tanulmány. In: Tanulmányok az amerikai-magyar etnikus hagyomá­ nyokról. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 65-134. (Folklór archívum 18.) NÓVÁK László: Építészeti hagyományok, korszerű építészet. In: Építészet az Alföldön 2. 231-247., 11 t. *PAPP Imréné: Jankovics Imre csurgói népművész életéről. In: Csurgó és környéke kalendáriuma az 1988-89 évre. 244-246.

267 PEREINÉ BORSOS Gizella: A püspökladányi Sárréti Népi Együttes krónikája. Sárréti Népi Együttes, Püspökladány, 1989. 17 1., 7 t. POLYÁK Ferenc: Pusztai varázslat. Pusztai Ferenc fafaragó népművész kiállítása, Bu­ dapest 1989. Szerk. Bertók Sándor. MALÉV, Bp., 1989. 12 1., 10 t. *PUSKÁSNÉ OLÁH Júlia: Élő népművészet a lakásban. In: Fordulj az asszonyokhoz. Nők könyve. Stádium, Nyíregyháza, 1988. 129-131. SÁROSI Bálint: Magyar nóta- és néphagyomány. = NyéK 75. sz. 1989. 49-64. •SCHUBERT, Gabriella: Trachten als Statussymbole bei den Völkern Südosteuropas. = AEth 1986-1988. 1-4. sz. 197-216. SINKÓ Katalin: Az Alföld és az alföldi pásztorok felfedezése a külföldi és a hazai kép­ zőművészetben. = Ethn 1989. 1^1. sz. 121-154. SZABÓ Sarolta: Túri Margitra emlékezve. Bálint Istvánná (1916-1989). = SzabolcsSzatmáriSz 1989. 4. sz. 446-441. SZÁLAI András: Népies törekvések a két világháború közötti magyar építészetben. In: Építészet az Alföldön 2. 165-187., 4 t. TAKÁCS András: A néphagyomány őrzése és ápolása. Negyvenéves a Csemadok. 1-2. = Népmüv 1989. 8. sz. 20-21.; 9. sz. 27-29. *TISZÁI Lajos: Csak tiszta forrásból. Mezőtúron rendezték meg a 4. Alföldi Fazekas Triennálét. = Jászk 1988. 3. sz. 40-43. TŐKÉS Irén: Gyarmathy Zsigáné és a kalotaszegi háziipar története. Személyes vissza­ emlékezés. = Ethn 1989. \-4. sz. 218-231. VERES Istvánná: Újszerű ünneplés kreatív játékokkal. In: Jeles napok a napközi otthon­ ban. 21-27. Zalai népművészek. Szerk. Biró László, Török András. Zala Megyei Művelődési és Ifjú­ sági Központ, Zalaegerszeg, 1989. 86 1.

VIII. Néprajzi filmek, fényképezés BÁRDOSINÉ DORNER Mária: Régi szombathelyi fotográíüsok. = VasiSz 1989. 2. sz. 273-282. *BÁTHORY Erzsébet: A paraszt lelkében végbemenő mindenféle vívódás. Paraszt te­ matikájú magyar filmek 1951 és 1961 között. = FilmKult 1988. 3. sz. 3-13. *BÍRÓ Gyula: Egy darab szegény emberiség. A múlt paraszti életének ábrázolása az 1945 és 1965 között készült magyar filmekben. = FilmKult 1988. 3. sz. 14-22. *CZAKÓ Ágnes: A kúriáktól a cselédsorig. A magyar falu az 1945 előtt készült magyar filmekben. = FilmKult 1988. 3. sz. 70-75. *HANKÓCZI Gyula: Tallózás a mezőkövesdi újságokban avagy (élet)képek a régi Mezőkövesdről. = MHOMK 25. sz. 1987-1988. 165-172. KUNT Ernő: Bild-Lore. In: Populare Bildmedien. Vortrage des 2. Symposiums für Ethnologische Bildforschung. Göttingen, 1989. (Beitrage zur Volkskunde in Niedersachsen 3.) LAKATOS Mária: A családi fotógyűjtemény mint történeti forrás. In: Rendi társadalom, polgári társadalom. 2. 174-190. *URBÁN Mária: Tárgyak és alakok fehér fal előtt. A paraszti kultúra a magyar filmek­ ben, 1963-1968. = FilmKult 1988. 3. sz. 23-34.

268 IX. Személyi és tudományos hírek BALASSA Iván: A néprajztudós Kós Károly hetvenéves. = MN 1989. 265. sz. 4. Domokos Pál Péter köszöntése. Riporter Balogh Júlia. = Ttáj 1989. 7. sz. 50-56. Én mindig múzeumot akartam itt csinálni. Hajdú József beszélgetése Bereczki Imrével. = BékésiE 1989. l.sz. 68-72. Születésnapi köszöntő. Dr. Morvay Péter néprajzi kutatóval beszélget Zika Klára. = Honism 1989. 5. sz. 44-46.

X. A néprajz szervei és intézményei a) MÚZEUMOK, MUZEOLÓGIAI KÉRDÉSEK, RESTAURÁLÁS ASZTALOS István: Galgamenti falumúzeumok. Tájak, Korok, Múzeumok, Bp., 1989. 16 1. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 341.) BALASSA M. Iván: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum története. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 29^47. *BÁTHY Géza: Korszakváltás a fémkonzerválásban. = MHOMK 25. sz. 1987-1988. 68-70. BODNÁR Zsuzsanna: A tirpákok lakáskultúrájának és életmódjának rekonstrukciója a Sóstói Múzeumfaluban. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 199-204. CSETE Györgyi: Villa rustica. A szentendrei skanzen két évtizede. = Műv 1989. 2. sz. 26-35. *K. CSILLÉRY Klára: A bútor- és világítóeszköz-gyűjtemény gyarapodása 1947-1977 között. = NéprÉrt 63-66. sz. 1981-1984. 29-53. *CSÓK Márta: Ők mindig a nappal kelnek és fekszenek. A Néprajzi Múzeum közműve­ lődési munkájáról. = NéprÉrt 63-66. 1981-84. 165-187. *CSÓK Márta: Szívesen kezet fognék vele. Foglalkozások általános iskolásoknak a Nép­ rajzi Múzeum Az őstársadalmaktól a civilizációkig című állandó kiállításában (1981— 1987). = NéprÉrt 68-70. sz. 1985-1988. 196-212. DANKÓ Imre: Banner János és a Békés megyei múzeumügy. In: Banner János emléke­ zete születésének centenáriumán. 14-24. DARKÓ Jenő: Az ingó műemlékek védelme Magyarországon. = AranyMúzK 1989. 2. sz. 269-277. Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára (1937-1987). Szerk. Merk Zsuzsa. Türr István Múzeum, Baja, 1989. 124, 4 1. (Bajai dolgozatok 6.) *FÉL Edit: A textilgyűjtemény gyarapodása 1935-1970. = NéprÉrt 63-66. sz. 1981— 1984. 5-27. *GRÁFIK Imre: The transport collection. = NéprÉrt 63-66. 1981-1984. 55-60. *GYÖRE Pál: Húszéves az abonyi Falumúzeum. = PMMúzHír 1988. 1-2. sz. 28-30. *HIRNÖK Katalin-M. KOZÁR Mária: Adatok a szentgotthárdi múzeum történetéhez. = Savaria 17-18. sz. 1983-1984. 167-176. *KOREK József: A beregi múzeumról. = NyJAMÉvk 1981-1983. 459^162. KÖRMENDI Géza-TISOVSZKI Zsuzsanna: A múzeumok és a néprajzi kutatás Komá­ rom megyében. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 159-164.

269 *LEHTINEN Ildikó: Over 100 yers of cooperation between Finnish and Hungárián museums. = HS 1987. 1-2. sz. 262-267. LUKÁCS László: A Palotavárosi Skanzen Székesfehérváron. = FMSz 1989. 85-88. Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk. Selmeczi Kovács Attila, Szabó László. Néprajzi Múzeum-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága, Bp.-Szolnok, 1989. 335 1. PÁLL István: Szabolcs-Szatmár megye néprajzi gyűjteményeinek és a múzeumok tudo­ mányos munkájának története. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 205-219. PÁLL István: Tüzelőberendezések a sóstói múzeumfaluban. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 145-156. CS. SCHWALM Edit: A Heves megyei múzeumi szervezet néprajzi gyűjteményei és tudományos munkája. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 171-185. SELMECZI KOVÁCS Attila: A Néprajzi Múzeum története. In: Néprajz a magyar mú­ zeumokban. 7-27. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén. Szerk. Kecskés Péter. Corvina, Bp., 1989. 88 l.,46t. SZÁLAI András: Ismét a villa rustica. = Műv 1989. 9. sz. 51-63. SZTRINKÓ István: Néprajzi muzeológia Bács-Kiskun megyében. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 243-252. *ÚJVÁRI Jenő: A Baranya megyei múzeumok munkája az 1987. évben = JPMÉ 33. sz. 1988.225-233. ZENTAI Tünde: Református kőkért. = Téka 2 sz. 1989. 1-3. b) KIÁLLÍTÁSOK Agrártörténeti fotókiállítás az Alföldről Ausztriában. Rend. Kunkovács László. = Népműv 1989. l.sz. 24-25. Aus der Tiefebene ungarische Agrargeschichte in Bildern von László Kunkovács 25. 11. 1988-2. 4. 1989. Rend. Kunkovács László. Ethnographisches Museum, Kittsee, 1989. lót. Gyermekélet a századelőn. Népművészetek Háza, Szentendre. A katalógust szerk., a kiállítást rend. Bódi Zsuzsa. Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szentendre, 1989.24 1. GYÖRGYI Erzsébet: Vas megye népművészete a Néprajzi Múzeumban. = VasiSz 1989. l.sz. 135-137. 9. Országos Népművészeti Kiállítás. Nyíregyháza, Megyei és Városi Művelődési Köz­ pont, 1989. július 29.-szeptember 10. Szerk. Puskásné Oláh Júlia. Váci Mihály Me­ gyei és Városi Művelődési Központ, Nyíregyháza, 1989. 48 1. Kunkovács László fotóművész kiállítása Tengelicen. 1989. április 20-május 7-ig. A kiállítást rend. Kunkovács László. Szekszárdi Nyomda, Tengelic, 1989. 5 1. c) TÁJHÁZAK BAKÓ Ferenc: Párád, palóc ház. Tájak, Korok, Múzeumok, Bp., 1989. 16 1. (Tájak, korok, múzeumok kiskönyvtára 148.) BÁRDOSI János: Cák, pincesor. Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1989. 24 1. (Vas megyei múzeumok katalógusai 141.)

270 d) NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNYEK DOMONKOS Ottó: Győr-Sopron megye néprajzi gyűjteményei. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 49-62. GRIN Igor: Néprajzi gyűjtemények és tudományos munka Békés megyében. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 281-292. GULYÁS Éva-SZABÓ László: Szolnok megye múzeumainak néprajzi gyűjteményei. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 253-265. IKVAINÁNDORNÉ SÁNDOR Ildikó: Pest megye néprajzi gyűjteményei. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 221-241. JÁROLI József: Szakrális néprajzi gyűjtemény Gyulán. = BékésiÉ 1989. 24. sz. 62-67. JUHÁSZ Antal: A Csongrád megyei múzeumok néprajzi gyűjteményei és tudományos munkája. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 293-306. NAGY Zoltán: Vas megye néprajzi gyűjteményei és a néprajzi kutatás vázlatos története, 1872-1987. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 63-78. PETANOVICS Katalin: A Zala megyei néprajzi gyűjtemények története. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 97-109. P. SZOJKA Emese: A bajai Türr István Múzeum néprajzi gyűjteménye. In: Emlékkönyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára (1937-1987). 53-83. G. VÁMOS Mária-GÉMES Balázs: Tolna megye néprajzi gyűjteményei. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 135—145. VARGA Gyula: A Hajdú-Bihar megyei múzeumi szervezet néprajzi gyűjteményei. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 267-280. VARRÓ Ágnes: A Fejér megyei néprajzi gyűjtemények és tudományos munka. In: Nép­ rajz a magyar múzeumokban. 155-157. VIGA Gyula: Néprajzi gyűjtemények Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. In: Néprajz a magyar múzeumokban. 187-204. WINKLER Ferenc: Somogy megye néprajzi gyűjteményei. In: Néprajz a magyar múze­ umokban. 111-122. ZÓLYOMI József: Nógrád megye néprajzi gyűjteményei. In: Néprajz a magyar múzeu­ mokban. 165-170. e) KONGRESSZUSOK, KONFERENCIÁK, TUDOMÁNYOS TANÁCSKOZÁS, EMLÉKÜLÉS ASTRÖM, Anna-Maria: Third Finnish-Hungarian Symposium in Konnevesi, 19-26. Aug. 1989. = Ethnologia Fennica 1989. 17. sz. 67-70. Case studies on folk narrative and cultural identity. Ed. Nagy Ilona. Tudományos Isme­ retterjesztő Társulat, Bp., 1989. 54 1. K. CSILLÉRY Klára: Kultúrtörténeti bútorkutatás. Az ismeretek állása - feladata - for­ ráskérdések. Tudományos ülésszak Würzburgban, 1986. okt. 16-19. = Ethn 1989. \-4. sz. 495-497. *A Dunántúl településtörténete. VII. Falvak, várak és puszták a Dunántúlon, XI-XIX. század. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi és Pécsi Bizottságának VII. konferenciája, Veszprém, 1987. október 19-21. Szerk. Somfai Balázs. Veszprémi Akadémiai Bizottság, Veszprém, 1987. 568 1.

271 LUKÁCS László: A VIII. Nemzetközi Ethnographia Pannonica Szimpozion, Székesfe­ hérvár, 1987. május 26-29. = Ethn 1989. 1-4. sz. 433-434. NAGYBÁKAY Péter: Kézművesipartörténeti tanácskozás, Körmend, 1987. május 1920. = Ethn 1989. 1-4. sz. 430-433. SELMECZI KOVÁCS Attila: Dunántúli Néprajzi Nap Szombathelyen. = VasiSz 1989. 3. sz. 451-^52. f) MAGYAR NÉPRAJZI TÁRSASÁG BALASSA Iván: A Magyar Néprajzi Társaság száz éve. = Ethn 1989. 1-4. sz. 2-23. HÁLA József: Százéves a Magyar Néprajzi Társaság. Dokumentumok és adatok az előzményekről, a megalapításról és Herrmann Antalról, az egyik alapítóról. = NH 1989. 1-3. sz. 1-4. HALÁSZ Péter: Százéves a Magyar Néprajzi Társaság. = Honism 1989. 5. sz. 13-15. KOSA László: A Magyar Néprajzi Társaság alapító eszméi. = Hitel 1989. 22. sz. 39-41. KOSA László: A Magyar Néprajzi Társaság százéves története (1889-1989). Magyar Néprajzi Társaság-KLTE Néprajzi Tanszéke, Bp.-Debrecen, 1989. 132 1., 2 t. (A Ma­ gyar Néprajzi Társaság könyvtára 7.) Százéves a Magyar Néprajzi Társaság. Dokumentumgyűjtemény. Szerk. Hála József. = NH 1989. 1-3. sz. 127 1. ZSIGMOND Gábor: A Magyarországi Néprajzi Társaság megalakulása és Katona Lajos. = Ethn 1989. 1-4. sz. 195-217.

B. TÁJAK, NÉPCSOPORTOK I. Tájak, települések ANTAL Károly: Szemelvények a Cserhát-völgyi községek történetéhez 1265-1985. Nyomtatásban megjelent források. Községi Közös Tanács-Cserhát-völgyi Honismereti Kör, Alsótold, 1988. 321 1. (Cserhát-völgyi honismereti közlemények 1.) BAGI Gábor: Egy bácskai kirajzás történeti háttere. A Tisza vidéki úrbéres települések lakosainak kivándorlási kísérletei a Bácskába 1785-87-ben. ín: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. 131-162. BAKÓ Ferenc: A falvak kapcsolatrendszere Palócföldön. In: Palócok 2. 221-235. BANNER János: Apátfalva néprajzi vázlata. In: Banner János emlékezete születésének centenáriumán. 112-137. BÁRTH János: Baja népessége a 17. század végén és a 18. század elején. In: Emlék­ könyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára (1937-1987). Türr István Múzeum, Baja, 1989. 93-102. (Bajai dolgozatok 6.) *BÉL Mátyás: Descriptio comitatus Borsodiensis. Ford., bev. Nagy Károly. = Lakóhe­ lyünk Ózd 1986. 84-89. BÉL Mátyás: Az újkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Komárom vár­ megye. József Attila Megyei Könyvtár, Tatabánya, 1989. 252 1.

272 CSETERKI Sándor: Tiszaszederkény története alapításától kezdve a várossá nyilvánítá­ sig. Városi Tanács, Leninváros, 1989. 163 1. *CSORBA Béla: Vegyesnyelvű folklóralkotások a temerini néphagyományban. = HungKözl 1985. 3-4. sz. 403-415. Dobozi tanulmányok. Szerk. Réthy Zsigmond. Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága, Békéscsaba, 1989. 478 1. (Békés megyei múzeumok közleményei 14.) *ÉGER György: A Drávaszög nemzetiségi viszonyai az elmúlt száz évben. = Mkutatás 1988.217-257. ERDŐS Ferenc-FARKAS Gábor: Mezőfalva története. Nagyközségi Tanács, Mezőfalva, 1989.258 1., 8. t , l.térk. FAZEKAS Mihály: A karcagi áttelepülők. In: Jubileumi tudományos ülés a jászkunsági­ ak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. 66-95. Földvári képes krónikáskönyv. Egy Duna-menti település életrajza okmányokban és képekben. Szerk. Krizsán László. Városi Tanács, Dunaföldvár, 1989. 197.1., 16. t. Gömör néprajza. Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen, 1989. 176 1. (Gömör néprajza 17.) GULYÁS Katalin: Jászkisériek a bácskai kirajzásban. In: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. 108-212. GUNDA Béla: Műveltségi áramlatok a Mezőföldön. = FMSz 1. sz. 1989. 43-47. GUTÁI István: Mocsai mozaik. Fejezetek Mocsa község régebbi és újabb kori történeté­ ből 1209-1989. Búzakalász Mgtsz., Mocsa, 1989. 191 1. Hajdú-Bihar, megye népművészete. Szerk. Gazda László, Varga Gyula. Európa, Bp., 1989. 404 L, 102 t. (Népművészeti örökségünk) HEGYI Imre: Vonások az Északkeleti-Bakony történeti néprajzának arculatához. = FMSz 1989. l.sz. 75-83. *HENKEY Gyula: Adatok a dunántúli magyarok etnikai antropológiájához. = AnthrKözl 1987-1988. 1-2. sz. 83-106. Honismereti írások Kalózról. Szerk. Farkas Gábor. Fejér Megyei Levéltár, Székesfehér­ vár, 1989. 78 1., 8 t. (A Fejér Megyei Levéltár közleményei 5.) HORVÁTH Győző: Szülőfalunk, Vica. Szemelvények Vica község történetéből és nép­ életéből. Rábaközi Művelődési Egyesület, Csorna, 1989. 87 1. IDEI Miklós: Alsóőr község helytörténete és magyar népi kultúrája. In: A Dunántúl tele­ püléstörténete 7. 205-209. írások Homokmégyről. 1 köt. Szerk. Földiák András. OKK, Bp., 1989. 144 1. (Homokmégyi műhelytanulmányok 5.) *IVÁNYI Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Az 1926-ban Karcagon megje­ lent kötet hasonmás kiadása. Községi Közös Tanács, Gönc, 1988. 194 1. *JUHÁSZ Antal: Tápé 850 éve. = CsMHHír 1988. 35^10. KAPOSVÁRY Gyula: Kitelepülés, visszatelepülés Kunmadarason. In: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. 122130. KERECSÉNYI Edit: Adatok Nagykanizsa benépesedéséhez. A Polgárok Lajstromába 1745-1825 között bejegyzett személyek foglalkozás és születési hely szerinti összeté­ tele. In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpozion, Veszprém. 225-232. KNEIFEL Imréné BÉKEFI Erzsébet: Bakonyoszlop története. Községi Közös Tanács, Bakonyszentkirály, 1989. 100 L, 5 t. *KOMOLY Pál: Adalékok Pitvaros község történetéhez. = CsMHHír 1988. 53-60.

273

*KOVÁCS Teréz: Két homoki tanyás község településfejlődése és mezőgazdaságának alakulása. MTA Regionális Kutatások Központja, Pécs, 1988. 190 1. (A Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központjának kutatási eredményei) *MÉSZÁROSNÉ FODOR Klára: Újdombóvár története. Dombóvári Városszépítő Egye­ sület, Dombóvár, 1988. 68 1., 16. t. MIKÓ Sándor: Lózs mezőváros története a 16-17. században. = SoprSz 1989. 3. sz. 231-243. MOLNÁR Ambrus: Az újratelepülő lakosság származása és összetétele. In: Dobozi ta­ nulmányok. 148-156. *MOLNAR József: Klárafalva ötszáz éve. = CsMHHír 1988. 17-24. NAGY István: A 770 éves Nyírbogdány. Községi Tanács, Nyírbogdány, 1989. 68 1. Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. Szerk. Kaprálik Zsuzsanna, D. Varga László. Slov. Pedagogické Nakladelstvo, Bratislava, 1989. 88 1., 141. (Néprajzi közlések 5.) ÖRSI Julianna: A bácskai puszták községekké alakulása és kapcsolatuk a Nagykunság­ gal. In: Jubileumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. év­ fordulóján. 96-107. ÖTVÖS László: Madarasi krónika. Nagyközségi Tanács, Kunmadaras, 1989. 116 1. „...pásztori város, magyar Hajdúnánás". írók, írások városunkról. Szerk. Simon Zoltán, gyűjt. Lenchés Katalin. Városi Tanács, Hajdúnánás, 1989. 75 1. (Nánási füzetek 5.) POR Mihály-ASZTALOS István: Hét kastély árnyékában. Domony falu története. Petőfi Múzeum, Aszód, 1989. 3111. (Múzeumi füzetek 41.) *RÁCZ Sándor: Maroslele 500 éve. = CsMHHír 1988. 7-16. Sárbogárd város története. Szerk. Farkas Gábor. Városi Tanács, Sárbogárd, 1989. 600 1., 9t. SZABÓ Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. Jósa András Múzeum, Nyír­ egyháza, 1989. 163 1. (Jósa András Múzeum kiadványai 29.) SZABÓ István-SZABÓ László: Rejtélyes Tiszazug. Történeti és néprajzi jellemzők a 19-20. században. = Jászk 1989. 2. sz. 75-90. SZABÓ István-SZABÓ László: A Tiszazug történeti és néprajzi kérdéseiről (19-20. század). = In: Néprajzi tanulmányok. 89-134. SZABÓ Lajos: Kunhegyesi fóldtelen emberek Feketitsre költöztetése 1785-ben. In: Jubi­ leumi tudományos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. 3765. SZABÓ Lajos: 'Patsírra költözendő szegínysíg'. In: Jubileumi tudományos ülés a jász­ kunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. 7-26. SZABÓ László: Adatok Kunhegyes néprajzához. In: Tanulmányok a 700 éves Kunhe­ gyesről. Nagyközségi Tanács, Kunhegyes, 1989. 71-79. SZACSVAY Imre: Erdélyi utakon. In: Siebenbürgen. Eine schöne, lebendige Tradition. Officina Nova-Prachner, Bp.-Wien, 1989. Bd. 1. Von Grosswardein bis zur Hargita. 160 1.; Bd. 2. Komitate Csíkszék und Háromszék. 200 1.; Bd. 3. Von Kronstadt nach Strassburg. 142 1. *Szamosközi tanulmányok. Szerk. Mező András. Városi Tanács, Fehérgyarmat, 1988. 351 1. TIMAFFY László: A Duna szerepe a Szigetköz tanya-településeinek kialakulásában. 1819. század. In: A Dunántúl településtörténete VII. 387-390. VÁRADI Pál-BORBÉLY Anikó-LACKOVITS Emőke: "Kalotaszeg. Felszeg. Zrínyi Nyomda, Bp., 1989. 138 1.

274 E. VARGA Árpád: Változás és állandóság. Az etnikai viszonyok alakulása hét észak­ erdélyi megye magyar többségű településvidékén. = Honism 1989. 4. sz. 54-63. VARGA Imre: Szülőföldem, Csallóköz. Európa, Bp., 1989. 379 1. (Pro memória)

II. Népcsoportok

a) ÁLTALÁNOS, ELMÉLETI KÉRDÉSEK ANDRÁSFALVY Bertalan: Népmozgások Magyarországon a 18-20. században. = Honism 1989. 6. sz. 10-15. *DÁVID Zoltán: A Kárpát-medence nemzetiségi viszonyainak várható alakulása 2000ig. = Mkutatás 1988. 13-35. KOSA László: A Dunántúl néprajzi határai. = Életünk 1989. 5. sz. 472^176. b) MAGYAR NÉPRAJZI CSOPORTOK BAKÓ Ferenc: A palóc centrum népességének kialakulása és településformái. In: Paló­ cok^. 213-343. BAKÓ Ferenc: A palóc néprajzi csoport eredete, etnikai összetevői. In: Palócok 1. 53117. BARABÁS Jenő: A palóc eredet kérdése. In: Palócok 1. 119-136. *BARTHA Elek: Adatok a dél-bánsági székely telepek interetnikus kapcsolataihoz. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 48-59. HAVASSY Péter: A palóc centrum falvainak gazdasága és társadalma a 18. században. In: Palócok 2. 7-87. HENKEY Gyula: Az embertani kép. In: Palócok. 1. 379^139. *KELEMEN András: A moldvai magyarok antropológiája. = Életünk 1988. 11. sz. 1030-1036. KŐHEGYI Mihály-TÓTH Ágnes: A bukovinai székelyek letelepedése ÉszakBácskában. = Dunatáj 1989. 4. sz. 58-75. LUKÁTS Márta: Az al-dunai székelyekről. = Honism 1989. 1. sz. 52-55. PALÁDI-KOVÁCS Attila: Palóc kirajzások. In: Palócok. 1. 169-212.n PALÁDI-KOVÁCS Attila: A Palócföld kiterjedése. In.: Palócok. 1. 137-167. Palócok. 1. Kutatástörténet, föld és nép. Szerk. Bakó Ferenc. Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, Eger, 1989. 443 1. Palócok. 2. Ujkori történelem és a népi társadalom. Szerk. Bakó Ferenc. Heves Megyei Múzeumok Igazgatósága, Eger, 1989. 503 1. SEBESTYÉN Ádám: A bukovinai székelység tegnap és ma. Tolna Megyei Könyvtár, Szekszárd, 1989. 396 1, 16 t., SZABÓ László: Etnikus gyökerű elemek a magyarországi jászok kultúrájában. In: Nép­ rajzi tanulmányok. 67-77. SZABÓ László: A palócok társadalomnéprajza. In: Palócok 2. 237-415. ZORN Antal: A székelyek betelepítése Csataljára, Garára és Vaskútra. = B-KHonismK 5-6. sz. 1986. 75-80.

275 C. TÁRGYKÖRÖK I. Település, építkezés, lakóház BAKÓ Ferenc: Újabb eredmények és kérdőjelek a pincekutatásban. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 337-345. BALASSA M. Iván: Az alföldi lakóház történeti fejlődése. In: Építészet az Alföldön 1. 119-134. BALASSA M. Iván: A Kárpát-medence északkeleti térsége lakóházfejlődéséről. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 63-84. BALASSA M. Iván: A Közép-Tiszavidék tájegység. = Téka 1989. 2. sz. 16-23. BARABÁS Jenő: Innovációk a Kárpát-medence északkeleti térségének népi építészeté­ ben. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 85-91. BELLON Tibor: Építészeti rendszabályok a 18-19. században az Alföldön. In: Építészet az Alföldön 2. 25^13. BENCSIK János: Két útszéli csárda 1851-ben Békéscsaba határában. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 537-540. *BÓNA István: Vázlat a lakóházak történetéről a Kárpát-medencében. Bírálat Barabás Jenő: Fordulatok és korszakok a magyar népi építészetben c. doktori értekezéséről. = Ethnl988. 3-4. sz. 401-411. CSERI Miklós: A kisnemesi építészet sajátosságai a Kárpát-medence északkeleti régió­ jában. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 269-286. *K. CSILLÉRY Klára: Hozzászólás Balassa M. Iván: A parasztház évszázadai. A ma­ gyar lakóház középkori fejlődésének vázlata c. könyvéhez. = Ethn 1988. 3-4. sz. 412415. CSOMA Zsigmond: Beschaffung vom weichen Bauholz(Nadelholz) in Mittel-Transdanubien. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 227-236. DÁM László: Adatok az Alföld népi építészetének morfológiai vizsgálatához. In: Építé­ szet az Alföldön 1. 135-148. DÁM László: Banner János és Békés népi építészete. In: Banner János emlékezete szüle­ tésének centenáriumán. 25-29. DÁM László: Építészeti régiók a Kárpát-medence északkeleti térségében. In: Népi építé­ szet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 93-107. DÁM László: Feuerstatten in den Wohnhausern der Grossen Ungarischen Tiefebene. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 115-123. DANKÓ Imre: Lakóház és árucsere. In: Építészet az Alföldön 2. 49-59. Építészet az Alföldön. 1-2. köt. Szerk. Nóvák László, Selmeczi László. Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1989. 1. köt. 299 1., 84 t.; 2. köt. 281 1., 77 t. (Arany János Mú­ zeum közleményei 6.) *FEJÉR Gábor: Vályogvetés Óföldeákon. = CsMHHír 1988. 93-98. FODOR István: Megjegyzések a középkori magyar lakóház fejlődéstörténetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 21^-5. GECSÉNYI Lajos: Győr határa a 16-17. században. Kertek a város körül. In: A Dunán­ túl településtörténete VII. 161-171. GILYÉN Nándor: A Felső-Tisza-vidéki nyitott ereszes ház. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 51-56.

276 *GRÁFIK Imre: A népi építészet szemiotikai megközelítésének lehetőségeiről. = Tértárs 1988. 3. sz. 87-104. GUNDA Béla: Az épületek átköltöztetése Kárpát-Európában. In: Építészet az Alföldön 1. 181-193. GUNDA Béla: A kulturális áramlat, a társadalom és az etnikum szerepe az ÉszakkeletiKárpátok építkezésében. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 109-134. IKVAI Nándor: A földművelő gazdálkodás építményei és az éghajlati tényezők közötti összefüggések a Kárpát-medencében. In: Építészet az Alföldön 1. 173-180. JANKÓ János: A millenniumi falu. Bev. Szemkeő Endre. Néprajzi Múzeum, Bp., 1989. 180 1. (Series historica ethnographiae 1.) JUHÁSZ Antal: Adatok a 18-19. századi alföldi ház kéményéhez és a konyhai tüzelőbe­ rendezéshez. In: Építészet az Alföldön 1. 195-209. JUHÁSZ Antal: Beitrage zum Rauchfang und zur Heizvorrichtung der Küche des Bauernhauses auf der Grossen Ungarischen Tiefebene im 18. und 19. Jahrhundert. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 125-137. JUHÁSZ Antal: Vázas szerkezetű sárfalak Szeged vidékén. = MFMÉ 1989. 113-139. KECSKÉS Péter: A mezővárosi lakóházak alaprajzi típusai Észak-Magyarországon. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 231-267. KECSKÉS Péter: Zsellérház és berendezése Mádról. = Téka 2 sz. 1989. 4-10. Z. KISS Géza: A 18-19. századi ormánsági falukép kronológiai problémái. In: A Dunán­ túl településtörténete VII. 181-192. KÓS Károly: Életmódbeli változások tükröződése Avasújváros népi építkezésében. In: K. K.: Erdély népi építészete. 11-16. KÓS Károly: Erdély népi építészete. Szerk. Balassa M. Iván. Kelenföld, Bp., 1989. 335 1. KÓS Károly: A Fekete-Körös völgyi magyar telek, ház, lakás. In: K. K.: Erdély népi építészete. 17-24. KÓS KÁroly: A Kis-Küküllő vidéki magyar népi építkezés.-In: K. K.: Erdély népi építé­ szete. 117-173. KÓS Károly: A Mezőség települése és népi építkezése. In: K. K.: Erdély népi építészete. 59-116. KÓS Károly: A moldvai csángó építkezés. In: K. K.: Erdély népi építészete. 228-274. KÓS Károly: Népi építkezés Kászonban. In: K. K.: Erdély népi építészete. 186-227. KÓS Károly: A szilágysági magyar lakóház és lakásbelső. In: K. K.: Erdély népi építé­ szete. 29-51. KOSA László: Die Kaminheizug. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 139-148. *KOVÁCS József: Fatemplomok Máramarosban. Építésügyi Tájékoztató Központ, Bp., 1988. 73 1. KÖRMENDI Géza: Tata településtörténete a 18-19. században. Egy történeti-néprajzi gyűjtés mai állása. In: A Dunántúl településtörténete VII. 155-161. KÖVY Zsolt: Kéttornyúlak településtörténete a református egyház anyakönyvei alapján, 1750-1850. In: A Dunántúl településtörténete VII. 209-219. KRESZ Mária: Mezőcsát környéke népi építészete. In: Építészet az Alföldön 2. 201— 206., 10 t. f LUKÁCS LÁszló: Feuerstatten im ost-transdanubischen Haus. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 83-113.

277 LUKÁCS László: Tűzhelyek a kelet-dunántúli házban. In: Építészet az Alföldön 1. 223258., 4 t. MENDELE Ferenc: A Kárpát-medence népi építészeti emlékei. In: Népek és nemzetek közös építészeti öröksége. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat-Országos Műemléki Felügyelőség, Eger, 1989. 9-11. (Az egri nyári egyetem előadásai) T. MÉREY Klára: A falu és a puszta kapcsolatának alakulása a 19. század folyamán dél­ dunántúli példák alapján. In: A Dunántúl településtörténete VII. 193-197. MESTERHAZY Károly: Késő Árpád-kori földházak és a többosztású falusi ház kialaku­ lásának kérdése. In: A Dunántúl településtörténete VII. 291-298. MEZŐSI József: Földfalú házak építési technológiája. = Műev 1989. 1. sz. 4 1 ^ 5 . ; 2. sz. 122-128. MOLNÁR Mihály: A keleméri fatornácos házak. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 95-98. Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. A Miskolcon 1989. május 1516-án megrendezett konferencia anyaga. Szerk. Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula. Hermán Ottó Múzeum-Szentendrei Szabadtéri Múzeum, Miskolc-Szentendre, 1989.3611. NÓVÁK László: A három város építészete. Arany János Múzeum, Nagykőrös, 1989. 758 1. (Az Arany János Múzeum kismonográfiái 8.) NÓVÁK László: Építészet az Alföldön. Előszó. = In: Építészet az Alföldön 1. I l ­ lő., 4 t. NÓVÁK László: Település és építkezés két ungvidéki községben. In: Néprajzi tanulmá­ nyok az Ung-vidékről. 8-12. PALÁDI-KOVÁCS Attila: A középhegységi állattartás építményei a Kárpát-medence északkeleti térségében. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 293-308. _ *PÁLL István: Az Észak-Nyírség népi építészete kutatásának eredményei. = NyJAMÉvk 21-23. sz. 1978-1980. 43-75. PÁLL István: Északkelet-Magyarország építészeti sajátosságai és változásai. In: Építé­ szet az Alföldön 1. 161-171. PÁLL István: A táji jellegzetességek keveredése Északkelet-Magyarország népi építke­ zésében a 18-19. században. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségé­ ben. 197-209. PÁLÓCZI HORVÁTH András: Külső kemencés lakóházak a középkori Szentkirályon. In: Építészet az Alföldön 1. 89-106., 2 t. PETERCSÁK Tivadar: Az erdőmunkások építményei Észak-Magyarországon. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 325-336. RÁCZ István: A debreceni polgárok lakóházai a kései feudalizmus idején. In: Építészet az Alföldön 2. 61-70. REŐTHY Ferenc: Présházak, pincék, csárdák, kocsmák, vendégfogadók a dél-balatoni borvidéken. In: A Dunántúl településtörténete VII. 379-385. *Ruralarchitecture in Transylvania. = NHQu 112. sz. 1988. 129-131., 8 t. SABJÁN Tibor: A tüzelőberendezések terminológiai vizsgálata Északkelet-Magyar­ országon. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 347-356. SABJÁN Tibor: Kívülfütős kemencék a Nagyalföldön. Eredmények és kérdések a kuta­ tásban. In: Építészet az Alföldön 1. 211-222., 4 t. Sárházépítés Bakonyszombathelyen. Közread. Ligeti Piroska. In: Históriás kalendárium 1988. Községi Közös Tanács, Bakonyszombathely, 1989. 105-116.

278

SELMECZI KOVÁCS Attila: A szálasgabona és a takarmányfélék tárolóépítményei Észak-Magyarországon. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 309-323. SIMON János: A „Futóhomok" és a Kalocsa környéki szállásfalvak. In: írások Homokmégyről. 1. 7-23. (Homokmégyi műhelytanulmányok 5.) SZABÓ István: Parasztpolgári építészet a városképben. In: Építészet az Alföldön 2. 189— 199., 6 t. SZABÓ László: Építészeti örökségünk nyomában az Alföldön. In: Építészet az Alföldön 2. 249-268., 241. SZABÓ László: Település - építkezés - esztétikum az Alföld népi építkezésében. In: Építészet az Alföldön 2. 13-24., 8 t. SZTRINKÓ István: Kör alaprajzú épületek az Alföldön. In: Építészet az Alföldön 1. 149-158., 41. *SZÜCS Judit: Egy csongrádi tanya története és tárgyleltára.= MFMÉ 1988. 141-166. VÁRADY József: Tiszáninnen református templomai. Borsodi Református Egyházme­ gye, Miskolc, 1989. 444 1. VARGA Gyula: A falusi lakóházak stílusváltozatai Hajdú-Bihar megyében. In: Építészet az Alföldön 2. 71-85., 8 t. WOLF Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez. In: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében. 47-61. ZÁGORHIDI-CZIGÁNY Csaba: Az oszkói szőlőhegy pincéi. Hegypásztor-kör, Oszkó, 1989.117 1. ZENTAI Tünde: A baranyai parasztházak változásai a 18. század végén. Magyar Népi Építészeti Archívum-Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Szentendre, 1989. 91 1., 2 t. (A Magyar Népi Építészeti Archívum kiadványai) ZENTAI Tünde: Falanyag és falszerkezet a Dél-Dunántúl népi építészetében. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 7-30. ZENTAI Tünde: A hatósági előírások és a faépítkezés hanyatlása. In: Építészet az Al­ földön 2. 45-48. II. Földművelés, növénytermesztés, erdőgazdálkodás, gazdasági eszközök ÁCS Anna: Szőlőművelő és bortermelő gazdaközösségek Tapolcafőn 1759-1943. = VeszprémiTTár 1. sz. 1989. 3-14. *BALASSA Iván: Tokay wines. In: Food and drink and travelling accessories. National Museum of Scotland, Edinburgh, 1988. 152-167. BELLON Tibor: Ártéri gazdálkodás a Latorca mentén. In: Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. 19-26. *BENCSIK János: Liptor gödör. Egy néprajzi adat a tokaji Kopasz-hegy szőlőművelé­ sének ismeretéhez. = SzB-A-Z 1987. 10. sz. 4 0 ^ 4 . *BENCSIK János: A tokaji borbíró gazdasági szerepköre. = SzB-A-Z 1988. 13. sz. 2225. *CSERVENYÁK László: A napraforgó termesztése, feldolgozása és olajos ételek Nyírcsaholyban. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 333-337. DOBÁNY Zoltán: 18-19. századi ősi ártéri gazdálkodás a Taktaközben. = BMűv 1989. 3. sz. 32-37.

279 *FEHÉRVÁRYNÉ NAGY Magda: Parasztgazdaság a 20. század első felében. Gutái példa. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1988. 181 1. (Életmód és tradíció 2.) FILEP Antal: Adalékok Békés város erdőgazdálkodásához. In: Történeti-néprajzi forrá­ sok a 18-19. századból. 93-138. KOTICS József: Szántóföldi növénytermesztés két ungvidéki faluban. In: Néprajzi ta­ nulmányok az Ung-vidékről. 27-31. NAGY Gyula: Adatok Doboz gabonatermesztéséhez. In: Dobozi tanulmányok. 373— 409. OLÁH József: Határrendezés a Sárréten. In: Parasztság és magyarság. 25-34. OROSZ István: Hagyományos és modern elemek a magyarországi szőlőtermelésben a 19. század első felében. In: Parasztság és magyarság. 46-54. *OROSZI Sándor: Karcag város erdőgazdálkodása a 18. század közepétől napjainkig. = Zounuk 3. sz. 1988. 51-68. POVÁZSAY László: Adatok Doboz és környéke erdőhasználatához. In: Dobozi tanul­ mányok. 337-372. SÁNDOR Eleonóra: Paraszti földművelés a 20. század első felében. = Múzeumi híradó 13. sz. 1989. 19-43. * SELMECZI KOVÁCS Attila: Egy mediterrán zúzóeszköz a Kárpát-medencében. = NéprÉrt 67-70. sz. 1985-1988. 56-85. SELMECZI KOVÁCS Attila: Hand-mills in the Carpathian Basin. In: Estudos en homenagen a Ernesto Veiga de Oliveira. 1989. 339-354. SELMECZI KOVÁCS Attila: Kapcsolatok az osztrák és a magyar népi eszközkultúrá­ ban. Egy 19. századi eszköztalálmány mint a paraszti polgárság képviselője. In: A ma­ gyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 333-337. SELMECZI KOVÁCS Attila: Das Pressén von Öl. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 271-278. *SELMECZI KOVÁCS Attila: A 'sváb szórómalom' Magyarországon. = Ethn 1988. 2. sz. 179-188. *SURÁNYI Béla: Egy reformkori szőlősgazda: Görög Demeter. = H-BMLÉ 15. sz. 1988. 17-27. *TÓTH Ferenc: Giba Antal felmérése Makó szállásföldjeiről 1819-1820-ban. József Attila Múzeum, Makó, 1988. 52 1., 17 t. (A Makói Múzeum füzetei 57.) *VARGA Gyula: A zellertermesztés hagyománya Monostorpályiban. = DMÉ 66. sz. 1987. 169-183. VÁRHIDY Imre: Adatok a hazai burgonya- és kukoricabetakarítás gépesítésének törté­ netéhez a 19. század második felében a statisztikai számok tükrében. = TechnikatörtSz 17. sz. 1988-1989.63-79. III. Gyűjtögetés, halászat BANNER János: Tárcsái halászok közt. In: Banner János emlékezete születésének cen­ tenáriumán. 96-110. *BARSI Ernő: Amit a természet ad a sályi ember táplálkozásához. = Matyóföld 1988. 78-81. SZILÁGYI Miklós: A Körösvidék halászata Banner János munkásságában. In: Banner János emlékezete születésének centenáriumán. 30-38.

280 SZILÁGYI Miklós: Mezőberényi és gyomai halászati szerződések a 19. század első feléből. In: Történeti-néprajzi források a 18-19. századból. 207-228. SZILÁGYI Miklós: Néphagyomány, népi mentalitás, állami igazgatás az orvhalászat tükrében. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 128 1. (Életmód és tradíció 3.) D. VARGA László: Népi halászati eszközök, halászati módok Szirénfalván és Csicserben. In: Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. 60-67.

IV. Méhészet GUNDA Béla: Varázsló méhészek. In: A rostaforgató asszony. 29^19. *KOTICS József: A méhészper tanulságai. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 329332. KOTICS József: Népi méhészkedés Gömörben. KLTE, Debrecen, 1989. 207 1. (Gömör néprajza 18.) * SZABADFALVI József: A méhek tavaszi kibocsátásának napjai. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 147-153. V. Állattartás, pásztorkodás BALOGH István: Pusztai pásztorélet és szállások a 18. század végén. Egy debreceni emlékirat 1794-ből. In: Történeti-néprajzi források a 18-19. századból. 11-34. BELLON Tibor: Legelők és legeltetési rend a Nagykunságban a 18-19. században. = Jászk 1989. l.sz. 71-74. HAGYMÁSY Sándor: Túrkeve kisparaszti juhászata. = Honism 1989. 5. sz. A1-A9. MAGYARI Márta: Állattartás két ungvidéki faluban. In: Néprajzi tanulmányok az Ungvidékről. 38-43. PALÁDI-KOVÁCS Attila: Milchwirtschaft in Ungarn im 18. Jahrhundert. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 197-207. POZBAI Dezsőné: Kázsmárk juhászata. 2. rész. A kázsmárki juhászat változása. = SzBA-Z 1989. 9. sz. 70-72. SZABADFALVI József: Intensive Schwemerassen in Ungarn. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 213-218. CS. SZABÓ István: Adatok a Körös-vidék 18. századi sertéstartásáról és a sertéskeres­ kedelemről. In: Körösök vidéke. Békés Megyei Levéltár, Gyula, 1989. 186-188. (Honismereti füzet) SZABÓ László: Legelőnevek és legeltetési rend a Szolnok megyei Tiszazugban. In: Névtudomány és művelődéstörténet. Szerk. Balogh Lajos, Ördög Ferenc. Városi Ta­ nács, Zalaegerszeg, 1989. 170-174. SZENTI Tibor-BICSÉRDY Gyula-FACSAR Imre: Adatok a vásárhelyi hagyományos állattartás tárgyi ellátottságáról 1799-1902 között. = DAETKözl 28. sz. 1989. 247269. VINCZE Lajos: Women, sex and herd in peasant pastoralism. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 209-212.

281 VI. Kereskedelem, vásárok BENCSIK János: A híres tokaji piacok. = Széphalom 2. sz. 1989. 175-187. BUR Márta: Török áru a magyar piacon a 18. században. In: Bulgária 681-1981. Tanulmányok. Szerk. Niederhauser Emil, Palotás Emil. Akadémiai, Bp., 1989. 142-154. *DANKÓ Imre: Rendkívüli vételformák, szerzési módok. = DMÉ 66. sz. 1987. 185-202. *DANKÓ Imre: Túrkeve város 18. századi kereskedelmet szabályzó rendelkezései. = MúzL 59-60. sz. 1988. 66-71. DÓKA Klára: Az árutermelő mezővárosi, falusi kézműipar a 19. században és a felvásár­ ló kereskedelem. In: Manufaktúratörténeti Konferencia. 173-194. KÉRI Lajos: Hajdani vásárok - szokások. = Naszály 1989. 4. sz. 21-22. LÉTAY Miklós: Vándorárusok és iparosok Pest-Budán a 19. században. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 292-297. LUKÁCS László: Dunántúl vándorai. = Honism 1989. 3. sz. 66-69. NYAKAS László: A híres debreceni tőzsérség fénykora és hanyatlása. = Honism 1989. l.sz. 49-51. OLSVAINÉ TAMÁS Margit: A székelyudvarhelyi céhek kereskedelmi kapcsolatai. = Honism 1989. 5. sz. 22-26. RÉPÁSI Imre: Ipar és kereskedelem Putnokon a 19. század közepétől 1945-ig. KLTE, Debrecen, 1989. 124 1. (Gömör néprajza 21.)

VII. Közlekedés, teherhordás, híradás *BARNA Gábor: A tutajozás kulturális jelentősége a Közép-Tisza és a Hármas-Körös mentén. = Ethn 1988. 2. sz. 189-212. DOMÁN Imre: Kocsisok. = BékésiÉ 1989. 4. sz. 532-536. GRÁFIK Imre: Hajósvállalkozók a Duna mentén a 19. század közepén. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 269-276. HOFFMANN Tamás: Karre, Wagen, Kutsche. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift fúr Zsigmond Bátky. 219-226. KOVÁCS Sándor: A drávai hajósok élete a 19. században. = JPMÉ 33. sz. 1988-1989. 211-221. LISZKA József: Az emberi erővel végzett teherhordás eszközei és módjai a Páris-patak völgyében. In: Társadalomtudományi értekezések. Madách, Bratislava, 1989. 129154. (Új mindenes gyűjtemény 8.) LISZKA József: Gerate und Methoden der Güterbefórderung mit menschlicher Kraft im Tal des Páris-Baches. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift fúr Zsig­ mond Bátky. 237-244. MADJÁN János: A közlekedés szerepe a dunántúli falvak foglalkozási szerkezetében 1910-ben. In: A Dunántúl településtörténete VII. 197-203. *NAGY György: A cipekedés néhány eszköze Karcsán. = SzB-A-Z 1988. 1^1. sz. 1516.

282 VIII. Táplálkozás *BODNÁR Zsuzsanna: A burgonya szerepe Tímár népi táplálkozásában. = NyJAMÉvk 21-23. sz. 1978-1980. 101-109. BŐDI Erzsébet: Adatok két ungvidéki község lakosai táplálkozásának néprajzi vizsgála­ tához. In: Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. 44-52. *FÉL Edit-HOFER Tamás: Pots and tastes at Átány in Hungary. In: Food and drink and travelling accessories. National Museum of Scotland, Edinburgh, 1988. 28-37. •HAGYMÁSY Sándor: A kenyér Túrkevén. = MúzL 59-60. sz. 1988. 81-104. KISBÁN Eszter: Aufhahme des Zuckers in die bauerliche Nahrungskultur in Ungarn. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 279-287. *KISBÁN Eszter: Bread and bread bowls. In: Food and drink and travelling accessories. National Museum of Scotland, Edinburgh, 1988. 50-60. KISBÁN Eszter: From Peasant Dish to National Symbol. An Early Deliberate Example. = EthnEuropaea 19. sz. 1989. 95-102. KISBÁN Eszter: Hungárián foodways in European perspective. In: Materialy 6. Mezdunarodnogo kongressa finno-ugrovedov, Tom I. Otv. red. E. A. Savel'eva. Nauka, Moskva, 1989. 305-307. KISBÁN Eszter: A kávé bevezetése Magyarországon. = Ethn 1988. 2. sz. 149-177. KISBÁN Eszter: Nahrungskultur: zwei Phasen des Wandels um 1800 und 1900. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 277-280. KISBÁN Eszter: Népi kultúra, közkultúra, jelkép: a gulyás, pörkölt, paprikás. In: Élet­ mód és tradíció 4. 107-120. *KISBÁN Eszter: Phasen des Wandels der Nahrungsgewohnheiten in Mitteleuropa. In: Wandel der Alltagskultur seit dem Mittelalter. Hrsg. Günter Wiegelmann. Coppenrath Verlag, Münster, 1988. 179-198. (Beitráge zur Volkskunde in Nordwestdeutschland 55.) MOLNÁR Mihály: Népi ételreceptek Bánrévéről. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 223-225. PETHŐ Mária: A Nagykunság népi táplálkozása. In: A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatának bemutatása. Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főisko­ la, Bp., 1989. 136-149. *SISKA József: A Bodrogköz népi táplálkozásához. = MHOMK 25. sz. 1987-1988. 184-193. *SISKA József: A bodrogközi kenyér. = SzB-A-Z 1986. 9. sz. 59-62. *SISKA József: A dámóci nép étkezési szokásaiból. = SzB-A-Z 1988. 1^1. sz. 51-54. *H. TÓTH Tibor: A pácini kenyérsütés. = SzB-A-Z 1987. 10. sz. 63-67. VIGA Gyula: Spezifische Gerate zur Zubereitung der Schneckennudeln bei den Ungarn. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift fur Zsigmond Bátky. 257-270. VIKTOR Gyula: Étkezési szokások a rudabányai vasércbányában. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 25-27. IX. Népi technológia, malom Adatok, vallomások a kiskunsági szélmalmokról. Az anyagot gyűjtötte és összeállította a kiskunfélegyházi Petőfi Sándor Szakközépiskola. = Müev 1989. 1. sz. 46-58. BALÁZS György: Élőerővel működő malmok az Alföldön a 18-19. században. In: Épí­ tészet az Alföldön 1. 259-273., 6 t.

283 BALÁZS György: Történeti források a vámosoroszi szárazmalomról. = Ház és ember SzNMK5.sz. 1989. 165-183. DÁVIDHÁZY István: Soproni posztókallók. = SoprSz 1989.. 3. sz. 193-205. DÓKA Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885-1944). = SMM 20. sz. 1989. 163-210. FAZEKAS István: Szélmalmok a Kiskunságon. In: Félegyházi Hírek. 22-23. Kiskunfél­ egyháza, 1989. 26 1., 301. KOVÁCS Sándor: Drávai malmok és molnárok a 19. században. = Ház és ember SzNMK5. sz. 1989. 185-196. RÉMIÁS Tibor: Malmok Északkelet-Magyarországon a 19. század második felében. In: Manufaktúratörténeti Konferencia. 131-156. *SZIKORA András: Néhány gondolat a régi malmok történetéhez. = SzB-A-Z 1986. 9. sz. 54-55. WÖLLER István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme. = TechnikatörtSz 17. sz. 1988-1989. 29^17.

X. Népművészet a) ÁLTALÁNOS ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK GUNDA Béla: A népművészet lényege. In: A rostaforgató asszony. 175-197. HOFER Tamás: Mire jó a népművészet. Malonyay nyomában - új szemlélettel. = MN 1989. 255. sz. 7. *PÁLL István: Ember- és állatábrázolás a magyar népi építészetben. = NyJAMÉvk 2426. sz. 1981-1983.339-351. b) FARAGÁS, FESTÉS BÁNSZKY Pál: Jeles szoborfaragók Vas megyében. = VasiSz 1989. 4. sz. 516-523. *BESZÉDES Valéria: A népi fafaragás Sztapárban különös tekintettel a faragott sírjelek­ re. = HungKözl 76. sz. 1988. 205-216. *CSISZÁR Árpád: Rudak és keresetlen fák a falusi udvaron. = MHOMK 25. sz. 19871988. 179-183. *KISSHÁZY József: Nevetős fejfák. SZÁMALK, Bp., 1988. 72 1. KÓS Károly: A köröstárkányi kapu. In: K. K.: Erdély népi építészete. 25-28. KRISS Géza: Kopjafák. = Múzsák 1989.1. sz. 18-20. MOLNÁR Mihály: Gömöri keresztek. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 21-24. OLSVAINÉ TAMÁS Margit: Remekmunka és mesterasztal Székelyudvarhelyen a 1718. században. = Honism 1989. 2. sz. 43-44. *NOVÁK László: Kopjafák és fejfák. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 203-218. *VEREBÉLYI Kincső: Díszített emléklapok a Bácskából. = HungKözl 1985. 3^4. sz. 359-377. VEREBELYI Kincső: Illuminált népi kéziratok a XVII-XIX. században. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 1989. 362-374.

284 VEREBÉLYI Kincső: Ungarische Illustrationen zum Immerwahrenden CisiojanusKalender im 17-19. Jahrhundert. In: Populare Bildmedien. Vortrage des 2. Symposiums für Ethnologische Bildforschung. Göttingen, 1989. 193-230. c) SZÖVÉS, HÍMZÉS *T. BERECZKI Ibolya: Vászonszőttesek Tiszafüreden és környékén. = NyJAMÉvk 2426. sz. 1981-1983. 353-364. DOMONKOS Ottó: Dunántúli takácsok - a szakmában eltöltött évek száma. In: VI. Kézmüvesipartörténeti Szimpózium. 171-178. ENDREI Walter: Patyolat és posztó. Magvető, Bp., 1989. 247 1. (Mikrotörténelem) JÓKAI Mária: Zobor vidéki női ingek hímzése. - Lyachovics Józsemé, Szabó Kálmánná. Kölcsey Városi Művelődési Központ, Debrecen, 1989. 80 1. KIS ERNŐNÉ HIDEG Erzsébet: Hímzett textíliák Hódmezővásárhelyen a 18. század közepétől a 20. század elejéig. = Homokrózsa 1989. 1. sz. 5-21. KISIDA Erzsébet: A kender feldolgozása a Bódva völgyében. = Honism 1989. 5. sz. 5054. *MURAKÖZI Ágota: Népi textilek és történeti előzményeik. In: Szamosközi tanulmá­ nyok. Városi Tanács, Fehérgyarmat, 1988. 263-285. NAGY Vera: A szentesi takácsmesterség. = MFMÉ 1989. 1. sz. 167-199. NÉMETH Pálné: Mintagyűjtemény Tolna megye népi hímzéseiből: Báta. Bev. K. Csilléry Klára. Babits Mihály Művelődési Központ, Szekszárd, 1989. 25 1., 37 t. (Mintagyűjtemény 9.) POZBAI Dezsőné: Kendermunkák Kázsmárkon. Községi Közös Tanács, Halmaj, 1989. 75 1. (Kázsmárki füzetek 1.) * SZABÓ Sarolta: Kenderfeldolgozás és vászonfelhasználás egy szamosmenti faluban. = NyJAMÉvk 21-23. sz. 1978-1980. 77-99. TARR Ilona: Kendermunkák Ragályon. In: Gömör néprajza. 129-163. ZAI Enikő: Kendermunkák Szemerén. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 205-207. ZOMBORKA Márta: A kender termesztése és feldolgozása. In: Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. 1989. 31-38.

XI. Mesterség, kézmű- és kisipar *N. BODNÁR Károly: A nád felhasználása Taktaszadán. = SzB-A-Z 1985. 8. sz. 43^-5. *N. BODNÁR Károly: A nádpadló készítése. = SzB-A-Z 1986. 9. sz. 63-64. BOGDÁN István: Kézművesek mestersége. Gondolat, Bp., 1989. 128 1. (Gondolat zseb­ könyvek) DOBROSSY István: A 18-19. századi miskolci műhelyek helye az északkelet-magyaror­ szági serfőzés történetében. In: Manufaktúratörténeti Konferencia. 157-171. DOMÁN Imre: A patkoló kovácsok, a lópatkolás és a lótenyésztés múltjából. = BékésiÉ 1989. 2. sz. 254-258. *HÁLA József: Historical and ethnographical data concerning the work of Italian stonecutters in Hungary. = AnnalsHungGeology 1987. 287-304.

285 VI. Kézművesipartörténeti Szimpózium, Veszprém 1988. nov. 15-16. Szerk. Nagybákay Péter. MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság, Veszprém, 1989. 260 1. *JUHÁSZ Károly: Jégvágás Taktaharkányon az 1930-as években. = SzB-A-Z 1987. 10. sz. 45-47. *E. KOVÁCS László: Téli favágás a Sajó balparti dombvidékén. = Lakóhelyünk Ózd 10. sz. 1986. 102-109. KRISTON VÍZI József: Adatok a bajai játékkészítő műhelyek működéséhez. In: Emlék­ könyv a bajai múzeum 50 éves évfordulójára (1937-1987). 103-110. N. LÁSZLÓ Endre: A dunai aranymosás. I. = TechnikatörtSz 17. sz. 1988-1989. 139161. *LIGETI Piroska: Kosárfonás Bakonyszombathelyen. In: Históriás kalendárium 1989. Bakonybánk, Bakonyszombathely, Réde. Községi Közös Tanács, Bakonyszombathely, 1988. 127-134. *MADAR Ilona: Adalékok a parajdi sóbányászathoz és sókereskedelemhez. = Ethn 1988. 2. sz. 213-236. Manufaktúratörténeti konferencia, Miskolc, 1989. október 16-17. Szerk. Németh Györ­ gyi, Veres László. Hermán Ottó Múzeum, Miskolc, 1989. 251 1., 3 t. (Manufaktúrák Magyarországon 1.) *PAPP Kálmán: „Szökőkút" - a források befoglalásának sajátos módja Erdélyben. = Ethn 1988. 2. sz. 243-245. *SAFFARIK Gyula: A csuhé. = SzB-A-Z 1986. 9. sz. 63-67. SZVIRCSEK Ferenc: A bányászat hatása a terület gazdasági és társadalmi szerkezetére (különös tekintettel Nógrád megyére). In: Palócok 2. 201-219. TAKÁCS Péter-UDVARI István: A manufaktúra-ipar alapjait képező háziipari tevé­ kenység Szabolcs, Szatmár és Zemplén megyékben 1772-ben. In: Manufaktúratörténeti Konferencia. 195-226. VERES László: Magyar népi üvegek. Hermán Ottó Múzeum, Miskolc, 1989. 163 1. VÉRTESI Péterné-GAZDA István: A magyarországi üveges mesterség történetéből. = Szövetkezeti ipar 1989. 3. sz. 71-75. VINCZE László: A sóbányászat és a sószállítás emlékei földrajzi neveinkben. In: Névtu­ domány és művelődéstörténet. 200-204.

XII. Bútor és lakáskultúra BENDA Gyula: A lakásfelszereltség változásai Keszthelyen 1790-1848. In: Építészet az Alföldön. 2. 133-161. K. CSILLÉRY Klára: Az alföldi lakáskultúra változásai; tények és problémák. In: Építé­ szet az Alföldön. 2. 87-98., 6 t. *ILON Gábor-SZABÓ György: 19. századi bodonszék Pápán. = Ethn 1988. 2. sz. 237243. LACKOVITS Emőke: Merkmale der Wohnkultur in ungarischen Dörfern am Neusiedler See vom 18. Jahrhundert bis 1960. In: Ideen, Objekte und Lebensformen: Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 149-160. LAURINYECZNÉ SINKÓ Rozália: Hagyományos népi lakáskultúra Dobozon. In: Do­ bozi tanulmányok. 410-^436.

286 SZENTI Tibor: A vásárhelyi lakóház eszközkészletének változásai. In: Építészet az Al­ földön. 99-131. *SZÜCS Judit: „Olyan szép vót, míg meg nem száradt". = Homokrózsa 2. sz. 1988. 19-24. *CS. TÓTH Jánosné: A szobabelső Pácinban. = SzB-A-Z 1987. 10. sz. 54-57. ZIMÁNYI Vera: 17. századi lakásbelsők egy felvidéki mezőváros hagyatéki leltárai tükrében, Ruszt. In: Gazdaság, társadalom, történetírás. MTA Történettudományi Inté­ zete, Bp., 1989. 139-145.

XIII. Kerámia ILON Gábor-SABJÁN Tibor: 15. századi cserépkályhák Külsővatról. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 57-110.; PápaiMúzÉrt 2. sz. 1989. 77-140. KÓS Károly: Népi kandallók és kályhacsempék az erdélyi magyarság körében. In: K. K.: Erdély népi építészete. 292—322. KÖRMENDI Géza: A tatai fazekasság története. Komárom Megyei Tanács, Tatabánya, 1989. 116 1. (Komárom megyei honismereti kiskönyvtár 19.) KRESZ Mária: Kettel and pot. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 245-255. SABJÁN Tibor: Cserépkályhák bontási tapasztalatai. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 111-144. SABJÁN Tibor: Népi cserépkályhák. = Múzsák 1989. 1. sz. 5-6. *P. SZALAY Emőke: A főbb közép-tiszai fazekasközpontok díszítménykincse. = DMÉ 66 sz. 1987. 203-221. Takács Béla: Cserépedények az észak-magyarországi református templomokban. = MHOMK 25. sz. 1987-1988. 151-159. TAMÁSI Judit: Népies kályhacsempék a nagyvázsonyi Kinizsi-várból. Újabb adatok a dunántúli népies kályhásmühelyek működéséhez. = PápaiMúzÉrt 2. sz. 1989. 149-181.

XIV. Viselet, ékszer *DOMINKOVITS Péter: Győr vármegye 1825. évi szabályrendelete a cifraszür viselésé­ ről.^ Arrabona 24-25. sz. 1988. 79-82. F. DÓZSA Katalin: A Muskátli c. kézimunka-újság és magyaros öltözködési mozgalom az 1930-as években. = Ethn 1989. 1-4. sz. 329-341. FORGÁCS Tamás: Újabb adalékok kalap szavunk eredetéhez. = MNy 1989. 2. sz. 217221. FÜLEMILE Ágnes-STEFANY Judit: A kazári női viselet változása a 19-20. században. ELTE, Bp., 1989. 196. 1. (Dissertationes ethnograficae. Tanulmányok az anyagi kultú­ ra köréből 7.) •GÁBORJÁN Alice: Keleti elemek a magyar ruházatban. = NéprÉrt 67-70. sz. 19851988. 19-53. GÁBORJÁN Alice: Ungarische Volkstrachten. Corvina, Bp., 1989. 66 1., XVI, 32 t. (Ungarische Volkskunst)

287 LACKOVITS Emőke: 16-17. századi kéttornyúlaki párták és párhuzamaik. = VeszprémiTTár 1. sz. 1989. 31-44. MARTYIN Emília: A dobozi nép hagyományos ruházkodása. In: Dobozi tanulmányok. 437-474. *MÁTRAY Árpádné: A valódi csipke épp olyan, mint az ékszer. = Homokrózsa 2. sz. 1988. 49-56. NAGY Jenő: Beitrage zu den ungarischen trachtengeschichtlichen Forschungen in Rumanien im Lichte der Wortgeschichte. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völ­ gyében. I. 349-355. *NAGY Vera: A csongrádi juhászok viselete és felszerelése. = Homokrózsa 2. sz. 1988. 5-9. PETROVIC, Djurdjica: Magyar műveltségi javak a jugoszláv kultúrában - a guba példá­ ján. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 8-20. "TÓTH János: Viselettörténeti adatok a Jászságból. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981— 1983. 365-377. *TÓTH Zsuzsanna: Decsi menyasszonyi viselet a Déri Múzeumban. = DMÉ 66. sz. 1987. 223-236. TÖRÖK Eta: Zalai ingminták, ingszabás. Gyűjt. Kerecsényi Edit. Művelődési Központ, Zalaegerszeg, 1989. 56 t.

XV. Társadalom, társadalomnéprajz

a) TÖRTÉNETI ÉS ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK BÁRTH János: Szeremlei vallomások. = Cumania 11. sz. 1989. 335-422., 1 térk. BENDA Gyula: Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században. In: Közle­ mények Zala megye közgyűjteményeinek kutatásaiból, 1988. Zalaegerszeg, 1989. 241— 249. (Zalai gyűjtemény 28.) BENE János: Végrendeletek és hagyatéki leltárak Nyírbátorból. Báthori Múzeum, Nyírbátor, 1989. 72 1. (Nyírbátori füzetek 1.) ÉGETŐ Melinda: Tanúkihallgatási jegyzőkönyvek bársonyosi határviták kapcsán a 18. században. In: Történeti-néprajzi források a XVIII-XIX. századból. 59-92. *FÜVESSY Anikó: Urak és betyárok. Erdei és Kozma, az utolsó betyárok. = MúzL 5960. sz. 1988. 119-123. *GALUSKA Imre: A magyar falu kettős tagozódásának ősi szerepe. = MHOMK 25. sz. 1987-88.141-150. HORVÁTH István-PRAZNOVSZKY Mihály: Társadalom és termelés a reformkorban. In: Palócok 2. 89-112. JUHÁSZ Antal: Szegedi parasztok hagyatéki leltárai 1784-1824. In: Történeti-néprajzi források a XVIII-XIX. századból. 139-174. Kapcsolatrendszerek a Délnyugat-Dunántúlon. Szerk. Barabás Jenő, Hála József. ELTE, Bp., 1989. 46 1. Z. KISS Géza: Az Ormánság társadalmának 18-19. századi tagolódásáról. = Honism 1989. 3. sz. 60-66. KISS József: Földreform és agrárfejlődés Jászfényszarun, 1945-1948. Jászfényszarui telepe­ sek Dunántúlon, 1946-1950. Nagyközségi Közös Tanács, Jászfényszaru, 1989.2311.

288 KÖVY Zsolt: Néprajzi adatok a Dunántúli Református Egyházkerület egyházmegyéinek egyházvizsgálati jegyzőkönyveiben, 1652-1800. In: A választott nép szolgálatában. Debrecen, 1989. 95-108. LIMBACHER Gábor: A plébániatörténetek mint a néprajz és a helytörténet forrásai, Nógrádszakái példáján keresztül. = Múzeumi mozaik 1989. 2. sz. 45-50. LÖFFLER Erzsébet: Iparosok Eger közigazgatásában a 18. században. In: 6. Kézműves­ ipartörténeti Szimpózium. 241-246. LUKACS László: A székesfehérvári iparosok nyelvi-kulturális problémái a 18-19. szá­ zadban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 298-313. MADÁR Ilona: Fejezetek Zoboralja társadalomnéprajzához. Kossuth Lajos Tudomány­ egyetem, Debrecen, 1989. 141 1. (Folklór és etnográfia 51.) NAGY MOLNÁR Miklós: Szirénfalva és Csicser községek falun kívüli kapcsolatai. In: Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. 53-59. NOVAK László: Haufendörfern im Nordwesten der Grossen Ungarischen Tiefebene. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 169-184. *R. NYÁRADY Károly: Erdély népességének etnikai és vallási tagolódása a magyar államalapítástól a dualizmus koráig. Központi Statisztikai Hivatal, Bp., 1987. 7-55. (KSH Népességtudományi Kutató Intézetének történeti demográfiaia füzetei 3.) OROSZ István: A falusi társadalom kutatásának forrásai a dualizmus korában. In: Rendi társadalom, polgári társadalom. 2. 356-370. SÁRKÖZI Zoltán: Társadalom- és gazdaságtörténet az új és legújabb korban (1848— 1980). In: Palócok 2. 113-200. STIRLING János: A Néprajzi Múzeum Somogy megyére vonatkozó kéziratai. = SomHonHír 1989. 2. sz. 33-51. SZABÓ László: Paraszt - polgár - parasztpolgár. Gondolatok a mezővárosi kultúra jel­ legéről. In: Néprajzi tanulmányok. 261-273. SZENDE Katalin: Soproni iparosok a középkor végén végrendeleteik tükrében (14001526). In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 109-116. SZIRANY Péter: A Mosón megyei parasztbirtok néhány kérdése a 18-19. században. In: A Dunántúl településtörténete VII. 531-543. TAKÁCS Lajos: Paraszti szerződések egyes XVIII-XIX. századi dunántúli uradalmak­ ból. In: Történeti-néprajzi források a XVIII-XIX. századból. 229-262. TAKÁCS Péter: Az investigatiok és a paraszti életmód kutatása. In: Rendi társadalom, polgári társadalom. 2. 305-314. *TAKÁCS Péter: „Az öt közönséges határú helység" lakosainak életmódja az úrbérren­ dezéskor. In: Szamosközi tanulmányok. Városi Tanács, Fehérgyarmat, 1988. 67-85. TOMISA Ilona: Az egyházi források a néprajzi kutatásban. Paraszti mstancialevelek a XVIII. századból. In: Történeti-néprajzi források a XVIII-XIX. századból. 264-282. TÓTH Judit: Adatok Csicser és Szirénfalva társadalomnéprajzához. In: Néprajzi tanul­ mányok az Ung-vidékről. 13-16. TÓTH Péter: A határvizsgálati tanúkihallgatási jegyzőkönyvek történeti néprajzi forrás­ értéke. In: Rendi társadalom, polgári társadalom. 2. 272-280. UDVARI István: Abaúj vármegye jobbágynépe Tokaj-Hegyalján a 18. század második felében. Adatok a szlovák-magyar interetnikus kapcsolatokhoz. = BorsSz 1989. 4. sz. 62-67. *UJVÁRTNÉ KERÉKGYÁRTÓ Adrienne: Csíkmenasági leltárak 1779-1930. = NéprÉrt 63-66. sz. 1981-1984. 71-163.

289 VALUCH Tibor: A hagyományos világ alkonya. Paraszti társadalom, mezőgazdaság és kollektivizálás Homokmégyen 1956-1961 között. OKK., Bp., 1989. 59 1. (Homokmégyi műhelytanulmányok 3.) *ZIELBAUER György: A több nemzetiségű Elek község társadalmának változása. = InformációsSzle 1988. 2. sz. 68-87. ZÓLYOMI József: Szendehely társadalma a 19. század közepétől a 2. világháborúig. = NMMÉ 15. sz. 1989. 175-194. b) JELENKUTATÁS - A MAI MAGYAR FALU TÁRSADALMA A. GERGELY András: Etnikai tradíciók egy kisvárosban. = KultKöz 1989. 3. sz. 100-112. *HOPPÁL Mihály: Levél-lánc. Kortárs folklór és a tradíció láncolata. In: Contemporary folklóré and culture change. Museovirasto, Helsinki, 1986. 62-80. *LAKATOS Vince: Krónika a kun pusztákról. Bács-Kiskun Megyei Tanács, Kecskemét, 1988. 198 1. PÁPAY Zsuzsa: Rang, párválasztás, közvélemény. Jelentés egy mátravidéki faluból. Gondolat, Bp., 1989. 155 1. *PETHŐ László: A falusi családok életmódjának változási tendenciái. In: A Közműve­ lődési és Könyvtáros Oktatók és Kutatók Nemzetközi Konferenciája, Szombathely, 1987. augusztus 26-29. Szerk. Szalay László. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Szombathely, 1988. 174-179. SCHÉRY Gábor: Az építészet és a társadalom összefüggései napjainkban. In: Építészet az Alföldön 2. 207-219. TARPAI Zoltán: A széki magyarok élő hagyományai. = Jászk 1989. 3. sz. 55-59. c) CSALÁD, CSALÁDSZERVEZET, ROKONSÁG *HOPPA József: A házassági kapcsolatok alakulása Komlón és környékén a 19. század­ ban. = KomlóiKözl 3. sz. 1988. 43-61. KOCSIS Gyula-KOCSISNÉ NAGY Vera: A ceglédi református iparosság házassági kapcsolatrendszere a 19. században az anyakönyvek alapján. In: 6. Kézművesipartörté­ neti Szimpózium. 215-224. KOCSIS Gyula-NAGY VARGA Vera: Háromváros-e a három város? A ceglédi refor­ mátus anyakönyvek vizsgálatának társadalomnéprajzi tanulságai. = Ethn 1989. 1-4. sz. 395-400. *NIEDERMÜLLER Péter: Hagyomány, kultúra és életmód a 80-as évek magyar társa­ dalmában. In: Életmód, művelődés, gazdaság. I. köt. Szerk. Lovas Tünde. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, Bp., 1988. 79-92. ÖRSI Julianna: Házassági kapcsolatrendszer a palócoknál. In: Palócok 2. 417^467. d) NEMEK, KORCSOPORTOK MORVAY Judit: „Csak rínék, ha rágondolok". A magyar parasztság szerelmi életéről. = Újídő 1989. 6. sz. 20-22.

290 •PÁRICSNÉ NAGY Judit: Az erotika vizsgálata a folklórban. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983.219-229. *VAJDA Mária: Hol a világ közepe? Parasztvallomások a szerelemről. Erdei Ferenc Művelődési Központ, Kecskemét, 1988. 1511. (Forrás könyvek) *VINCZE Lajos: Continuity and change of kinship and address terms in a Hungárián peasant village. = AEthn 1986-1988. 1-4. sz. 346-356.

e) OSZTÁLYOK, RÉTEGEK, CSOPORTOK *HAJNEK Katalin: Fejezetek a hegyaljai summások életéből. = SzB-A-Z 1988. 13. sz. 6-7. *MOLNÁR Mária: A társadalmi rétegek, foglalkozási csoportok megnevezési formái. = NéprÉrt 1985-1988. 87-99. NAGY Zoltán: Körmend kézműves társadalmának vázlata a 18-19. században összeírások és matrikulák alapján. In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 161-170. PÁLMÁNY Béla: A nógrádi mezővárosok kézműves társadalma a polgári átalakulás idején. In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 151-160. CS. SCHWALM Edit: Palóc summások. In: Palócok 2. 469^199. VERES László: A 17-19. századi magyarországi üveghuták tulajdonosai, bérlői és mun­ kásai. In: Manufaktúratörténeti Konferencia. 61-81. f) INTÉZMÉNYEK 1) iskola, oktatás *KÓSA László: Kinderaustausch und Spracherlernen in Ungarn. = HS 1987. 1-2. sz. 83-93. MOLNÁR Mária: A gimnázium szerepe egy paraszti közösség társadalmi mozgásában. = NéprK 31. sz. 1989. 258 1. 2) céhek DÁVIDHÁZY István: A soproni posztós céh védekező iratai (1697-1821). In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 203-208. KOVÁCSNÉ PAULOVITS Teréz-KOVÁCS József László: Duna vizén malom forog. Fejezetek a ráckevei céhek múltjából. = Dunakanyar 1989. 2. sz. 3-10. POLLÁK Róbert: A vándorlegények helyzete a 19. században a kassai vándorkönyvek tükrében. In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 179-185. *SZABÓ Péter: A céhek tárgyi emlékei a Győri Xántus János Múzeum gyűjteményében. III. A céhzászlók. = Arrabona 24-25. sz. 1982-1983. 135-209. *SZABÓ Sarolta: A Szabolcs megyei céhek életéből (17-19. sz.). = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983.317-324. *P. SZALAY Emőke: Fazekas legények köszöntő versei. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981— 1983.243-252. 3) kisipar FEJÉR Gábor: Asztalosok a makói társadalomban 1824-ben. In: 6. Kézművesipartörté­ neti Szimpózium. 185-190.

291 V. FODOR Zsuzsa: Isten áldja a tisztes ipart! Iparosélet Veszprémben a két világháború között. Tanulmányok a szabó, a vendéglős, a fényképész és a bérautós szakma történe­ téből. Veszprém Megyei Múzeumok Igazgatósága, Veszprém, 1989. 103 1. (Veszprémi múzeumi értesítő) *FÜVESSY Anikó: Nagy András, debreceni kontár fazekas Miskolcon. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 325-328. GYŐRIVÁNYI Sándor: Hogyan élt az öreg Wéber? Kép a szegedi kötelesek 18. századi életéből gróf Hoffmansegg 1793-1794-es magyarországi útinaplója felhasználásával. In: 6. Kézmüvesipartörténeti Szimpózium. 209-213. JUHÁSZ Antal: Szegedi kézművesek vagyoni helyzete és életmódja a hagyatéki leltárak alapján (1780-1828). In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 117125. KIRÁLY Ferenc-BENDA Gyula: Iparosok egy kisváros társadalmában - Keszthely 1711-1850. In: 6. Kézművesipartörténeti Szimpózium. 31—45. PACSUNÉ FODOR Sára: A palotai meszesek. = Honism 1989. 5. sz. 54-57. PÁLMÁNY Béla-SZVIRCSEK Ferenc: Ipartörténeti kutatások Nógrád megyében. In: Manufaktúratörténeti Konferencia. 227-242. SZABÓ Sarolta: Adatok Fehérgyarmat 19-20. századi kézmüvesiparának történetéhez. In: Szamosközi tanulmányok. 115-123. *SZIKORA András: Monoki kőművesek. = MHOMK 25. sz. 1987-1988. 160-164. 4) egyesületek, társulatok V. FODOR Zsuzsa: A Veszprémi Ipartestület története 1892-1900. II. rész. = VeszprémiTTár 1. sz. 1989. 14-31.

XVI. Jog NAGY Olga: A törvény szorításában. Paraszti értékrend és magatartásformák. Gondolat, Bp., 1989. 391 1. *PÁLL István: A községi pecsétek néprajzi vonatkozásai. In: Pecsétnyomatok és címerek Bereg, Szabolcs és Szatmár megye településeiből. Hazafias Népfront SzabolcsSzatmár megyei Bizottsága, Nyíregyháza, 1988. 31—41. SCHILDMAYER Ferenc: Telek- és birtoklástörténeti kérdések Almádiszőlőhegyen. In: A Dunántúl településtörténete VII. 221-224. TÖRÖK Katalin: Besenyőtelek 18. századi falutörvénye. In: Történeti-néprajzi források a XVIII-XIX. századból. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 283-327. (Documentatio ethnographica 13.)

XVII. Néphit, vallás, mitológia Álomfejtés. Régi idők álmoskönyveiből. Népi gyűjtés. Szerk. Ó Júlia, Lux Alfréd. LSI ATSZ, Bp., 1989. 180 1., 2 t.

292 ANDRÁSFALVY Bertalan: Szent Borbála tisztelete a bányászok körében. In: Bá­ nyászat a Mecsekben. Mecseki Bányászati Múzeum, Pécs, 1989. 147-162. (Múze­ umi füzetek 2.) BÁLINT Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd. A nagyünnepek hazai és közép-európai hagyományvilágából. Szent István Társulat, Bp., 1989. 403 1. BARNA Gábor: Kistáji kapcsolatok az Ung-vidéken - a búcsújárás. = Honism 1989. 3. sz. 69-71. *BARNA Gábor: Máriagyüd: magyarok, délszlávok, németek búcsújáróhelye. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 65-80. BARNA Gábor: Zarándoklat szent helyekre. A keresztény búcsújárás történeti vázlata. = Jászk 1989. 6. sz. 22-32. BARTHA Elek: Görög katolikus néphagyományok. In: Néprajzi tanulmányok az Ungvidékről. 81-84. *BARTHA Elek: Népi vallásosság és paraszti műveltség. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983.119-126. BECK Zoltán: A népi horror. Természetfeletti lények Biharugra, Körösnagyharsány és Zsadány népi hitvallásában. = ÚjAur 1989. 5. sz. 43^47. BÜKY Béla: Hungárián terminology for sóul and related concepts. In: Uralic mythology and folklóré. MTA-Finnish Literary Society, Bp.-Helsinki, 1989. 129-134. (Ethnologica Uralica 1.) CORRADI MUSI, Carla: A fa kultuszának hagyománya a magyar és germán népeknél. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 459^167. *CSORBA Béla: Temerini hiedelemtörténetek a halálról, a halottakról, a hazajáró lelkek­ ről. = HungKözl 1988. 3. sz. 271-292. *DÁM László-D. RÁCZ Magdolna: Adatok Nyírbátor néphitéhez. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 127-133. *DÖMÖTÖR Ákos: Magyar protestáns ördögelbeszélések. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 59-85. DÖMÖTÖR Tekla: Concepts of the sóul in medieval iconography. In: Uralic mythology and folklóré. 123-128. *DÖMÖTÖR Tekla: A magyarországi ördög-ikonográfia problémái. ELTE, Bp., 1988. 295-309. *DÖMÖTÖR Tekla-PENTIKÁINEN, Juha: Néphit és vallás: helyszíni gyűjtés Drávasztárán 1968-ban. = Sananjalka 30. sz. 1988. 162-172. *FEHÉR Ágnes: Gondolatok a debreceni szabadegyházi közösségekről. = DMÉ 1987. 263-268. FEKETE István: Homokmégyi boszorkányhiedelmek. In: írások Homokmégyről. 1. 7788. (Homokmégyi műhelytanulmányok 5.) FEKETE János: A félegyházi nép búcsújáró hagyományaiból. = Cumania 1989. 423-496. *GERGULICS Péter: Mesterszállási történetek a szentesi Veszett Nagy Sándorról. = MúzL 59-60. sz. 1988. 124-126. GUNDA Béla: A mágikus jószágőrzés. In: A rostaforgató asszony. 51-70. GUNDA Béla: A rostaforgató asszony. Múzsák, Bp., 1989. 309 1. GUNDA Béla: Egy magyar varázsige múltja. In: A rostaforgató asszony. 85-99. GUNDA Béla: Találkozásom a vadleánnyal. In: A rostaforgató asszony. 119-130. GUNDA Béla: Vajvarázsló énekek. In: A rostaforgató asszony. 101-117.

293 HOPPAL Mihály: Aki dudás akar lenni. A fájdalom jelentősége a sámánbeavatási rítus­ ban. = Liget 1989. 1. sz. 66-71. HOPPAL Mihály: Hiedelemrendszer és identitás. In: Az identitás - kettős tükörben. Szerk. Váriné Szilágyi Ibolya, Niedermüller Péter. Tudományos Ismeretterjesztő Tár­ sulat, Bp., 1989. 63-78. HOPPAL Mihály: Hitélet egy amerikai magyar munkásközösségben. = Vig 1989. 6. sz. 412^117. *HOPPÁL Mihály: Hungárián mythology. = NHQu 111. sz. 1988. 142-149. HOPPAL Mihály: Hungárián mythology: Notes to reconstniction. In: Uralic mythology and folklóré. 147-154. *HOPPÁL Mihály: A sámánizmus helye a magyar kultúra történetében. = HungKözl 1988. 3. sz. 293-302. *JORDÁNSZKY Elek: Magyar Országban 's az ahoz tartozó részekben lévő boldogságos Szűz Mária kegyelem' képeinek rövid leírása. Szerk. Tüskés Gábor, utó­ szó Knapp Éva. Akadémiai, Bp., 1988. XXIII, 167, 48 p., 90 t. *JUNG Károly: A rosseb démona. Adatok egy valószínűsíthető betegség démon-típus vizsgálatának kérdéséhez. = HungKözl 1985. 3^1. sz. 379-389. *JUNG Károly: Törökbecsei amulett. Egy néprajzi lelet leírása és értelmezése. = Ethn 1988. 3-4. sz. 357-375. *KAJDI Ferenc: Adatok a sárvári népi vallásossághoz. = VHK 1988. 2. sz. 31-35. KISS József: Szerelmi babonák. Régi szatmári babonák, rontások, szemverések, igézé­ sek, kísértések és egyéb boszorkánykodások. Népszava, Bp., 1989. 163 1. *KLANICZAY Gábor: Boszorkányhit, boszorkányvád, boszorkányüldözés a 16-18. században. = Ethn 1986. 2-4. sz. 257-295.; Klny. 1988. Antropológiai írások 22. * KORDOS László-HÁLA József: Tévhitek, mondák és a valóság. Kőbe zárt lábnyomok. = ÉT 1988. 44. sz. 1384-1386. *KÓSA László: Die Zunahme der religiösen Gleichgültigkeit zur Mitte des 19. Jahrhunderts in Ungarn. = AEthn 1984-1985. 1-4. sz. 209-240. KRÍZA Ildikó: Táltos in Hungárián tales and legends. In: Uralic mythology and folklóré. 95-103. LACKOVITS Emőke: Jöjj párom, alig várom, lepedőmet azért rázom! Veszprém megyei házasságjóslások. = Múzd 1989. 22-24. *LACKOVITS Emőke: A népélet szakrális tárgyai. In: Freskó és faragás. Kővágóörs hagyományai. Szerk. Rohály Gábor. Népművelési Intézet, Bp., 1988. 33 1. LENGYEL Ágnes: Fejezet egy Nógrád megyei falu (Terény) vallási néprajzából. Napi imarend. =NMMÉ 1989. 341-364. LIMBACHER Gábor: Búcsújáróhely a Szentpéterhegyen. = NMMÉ 1989. 367-388. LUKÁCS László: Die Verehrung des Heiligen Úrban im Gebiet des Bistums Székesfe­ hérvár. = JahrbuchOV 2. sz. 1989. 247-266. MAGYAR László András: Bevezetés a kísértettanba. Akadémiai, Bp., 1989. 142 1. Magyarországi boszorkányperek. I—II. köt. Összeáll. Pócs Éva, Klaniczay Gábor, Kristóf Ildikó. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 946 1. (Kisebb forráskiadványok gyűjteménye 1-2.) *MARJAI Márton: Antik mítoszi elemek folklorizálódása a Hortobágyon és környékén. = DMÉ 1987. 237-262. *MOGYORÓSI Sándor: Rémalkotó néphagyomány? = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981— 1983.51-58.

294 *MOLDOVÁN Domokos: Szerelmi varázslatok és halotti rítusok Magyarországon. Ica Cinematheque, London, 1986. 203 1. NAGY Ilona: The Hungárián earth-diver myth. In: Uralic mythology and folklóré. 115-121. PENTIKAINEN, Juha-DÖMÖTÖR Tekla: Ethnicity and religion. In: Folklóré and historical process. Institute of Folklóré Research, Zagreb, 1989. 197-208. (Special issue 12.) PÓCS Éva: Hungárián táltos and his European parallels. In: Uralic mythology and folklóré. 252-276. PÓCS Éva: Sárkányok, ördögök és szövetségeseik a délszláv-magyar kapcsolatok tükré­ ben. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 145-170. POZBAI Dezsőné: Kázsmárki hiedelmek. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 162-163. *SCHMIDTNÉ HOLLÓ Erzsébet-JUSZT László: Babonások, kártyavetők kézikönyve. Bev. Dömötör Tekla. LSI, Bp., 1988. 133 1. *SELMECZI László: Négyszállási adatok a kereszteletlen gyerek eltemetéséhez. = NyJAMÉvk 24-26 sz. 1981-1983. 177-180. Shamanism. Pást and present. Part 1. Ed. by Mihály Hoppal, Ottó von Sadovszky. MTAInternational Society for Trans-Oceanic Research, Bp.-Los Angeles, 1989. 197 1. (Istor books 1.) *SZABÓ György: A Dunántúli Református Egyházkerület gyűjteményeinek vallási nép­ rajzi forrásai. = PápaiMúzÉrt 1988. 1. sz. 181-193. SZABÓ László: Ünnepre való készülődés a Tiszazugban. In: Néprajzi tanulmányok. 145-159. •SZACSVAY Éva: Adatok Mezőkövesd 18-19. századi vallásos életéhez. = NéprÉrt 1985-1988. 101-114. SZENTI Tibor: Befalazott emlékek a hódmezővásárhelyi tanyák építményeiben. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 211-215. SZENTI Tibor: Építőáldozatok nyomai Hódmezővásárhelyen. = Ház és ember SzNMK 5. sz. 1989. 205-210. TAKÁCS Béla: A vésztői harang. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 412. TÓTH Judit: A reformátusság vallásos néphagyományai a vizsgált falvakban. In: Nép­ rajzi tanulmányok az Ung-vidékről. 84-85. TÜSKÉS Gábor-KNAPP Eva: A barokk kori búcsújárás forrásai. = MEgyháztörtVázl 1. sz. 1989. 409-424. *TÜSKÉS Gábor-KNAPP Éva: Nepomuki Szent János tisztelete a szabadtéri emlékek tükrében. = Ethn 1988. 3 ^ . sz. 330-356. *VARGA Jenő: A székesfehérvári Öreghegy és a Donát-búcsú. Adatok az Öreghegy múltjáról a 20. századig, a Szent Donát-kápolnáról és a Donát-búcsúról. = KözművF 1988. 1-2. sz. 29-38. VARRÓ Ágnes: Székesfehérvár-Felsőváros katolikus népének búcsújárása. = FMSz 1989.104-111. * VIKTOR Gyula: Bányamanó, bányarém. = SzB-A-Z 1987. 10. sz. 50-51. * VIKTOR Gyula: A bányászok védőszentjének kultusza Rudabányán. = SzB-A-Z 1985. 8. sz. 50-52. *VÖŐ Gabriella: Egy szokatlan természeti jelenség „társadalomrajza". = Tett 1988. 4. sz. 26-29. *ZSUPOS Zoltán: Egy 1676-os rozsnyói boszorkányper. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 19811983.231-238.

295 XVIII. Orvoslás, állatgyógyítás, természetismeret *BADALIK Lídia: Segítsünk magunkon és másokon! = Homokrózsa 1988. 2. sz. 25-29. DIENES Erzsébet: A népi gyógymódok emlékei Kunhegyesen. In: Jubileumi tudomá­ nyos ülés a jászkunságiak bácskai kitelepülésének 200. évfordulóján. 170-190. GELENCSÉR József: Népi gyógyászat Sárkeresztesen. = FMSz 1989. 89-103. *GRYNAEUS Tamás: Gyógynövény és népgyógyászat. Az Urgenia (Scilla) maritima (L.) Baker népi javallatai és tájékozódó farmakológiai vizsgálata. = Gyógyszerészet 1988.75-77. *GUNDA Béla: Egy kárpátaljai magyar falu ethnobotanikája. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983.25-41. GUNDA Béla: Einige ethnobotanische Probleme des Triticum spelta L. In: Ideen, Objekte und Lebensformen. Gedenkschrift für Zsigmond Bátky. 185-195. *GUNDA Béla: A magyar etnobotanika európai távlatai. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 19811983. 13-22. GUNDA Béla: A rostaforgató asszony. In: A rostaforgató asszony. 11-28. GUNDA Béla: A virágzó páfrány. In: A rostaforgató asszony. 71-84. HÁLA József: Ethnomedical applications of dripstone in the Carpatian Basin. In: 10. International Congress of Speleology Proceedings 2. Bp., 1989. 564-565. KEMENDI Ágnes: Festőnövények. Madách, Bratislava, 1989. 58 1. *KÓCZIÁN Géza-Gy. SZABÓ László: Fontosabb teakeverékek a népi orvoslásban. = Gyógyszerészet 1988. 191-196. *KOCZIÁN Géza: Gyógyborok és pálinkával készített kivonatok a népi orvoslásban. = Gyógyszerészet 1988. 303-308. Medicusi és borbélyi mesterség. Régi magyar ember- és állatorvosló könyvek Radvánszky Béla gyűjtéséből. Szerk. Hoffmann Gizella. MTA Irodalomtudományi Intézete-JATE, Bp.-Szeged, 1989. 675 1. (Adattár 16-18. századi szellemi mozgalma­ ink történetéhez 9.) *MOLNÁR Mihály: Népi állatgyógyászat. = Lakóhelyünk Ózd 12. sz. 1988. 143-151. A népi orvoslás revelációt jelentett pályámon. Beszélgetés Oláh Andor orvossal. Riporter Bosnyák Sándor. In: Hagyomány és művelődés. 77-83. GY. SZABÓ László: Kansanomanien laakekasvienkayttö Unkarissa. = Pohakka 1989. 12. sz. 9. VÁLÉNÉ BALOGH Mária: „Emberi eredetű" anyagok felhasználása Nagykónyi népi orvoslásában. = Dunatáj 1989. 3. sz. 68-73.

XIX. Szokás a) ÁLTALÁNOS ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK, VEGYES TARTALMÚ MŰVEK BARNA Gábor: Adatok Szirénfalva és Csicser ünnepi szokásaihoz. In: Néprajzi tanul­ mányok az Ung-vidékről. 68-70. *BODNÁR Zsuzsanna: A házhoz kapcsolódó szokások, hiedelmek SzabolcsSzatmárban. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 135-145. *BODÓ Julianna: Ünnepi kapcsolatvilág. = Tett 1988. 4. sz. 30-34.

296 DIENES Erzsébet: Adatok Kunhegyes népi hagyományaihoz. In: Tanulmányok a 700 éves Kunhegyesről. Szerk. Szurmay Ernő. Nagyközségi Tanács, Kunhegyes, 1989. 8091. DOBOSY László: Szokások és hiedelmek a Hangony-völgyben. KLTE, Debrecen, 1989. 140 1., 41. (Gömör néprajza) FAGGYAS István: Kelemérnépi szokásaiból. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 17-20. FARKAS Imre: Népszokások Jánosházán a századforduló körül. = VHK 1989. 2. sz. 56-64. KNEZY Judit: Vallások, népszokások, búcsú, temetés és gyász tárgyi néprajza Marcaliban és környékén. = Som 1989. 6. sz. 80-83. *KOVÁCSNÉ SZABÓ Ildikó: Szólások, szokások. In: Históriás kalendárium 1989. Községi Közös Tanács, Bakonyszombathely, 1988. 37-38. *NIEDERMÜLLER Péter: Von der Kinderkultur zum Kinderfolklorismus. In: Kinderkultur 25. Deutscher Volkskundekongress in Bremen vom 7. bis 12. Október 1985. Hrsg. Konrád Köstlin. Bremer Landesmuseum, Bremen, 1987. 339-344. (Hefte des Focke-Museums 73.) *SÜLE Sándor: Népszokások, szólásmondások a Somlón és vidékén. = MegyPedKörkép 1988. 3. sz. 48-50. *SZABÓ László: A felnőttkor szokásai. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 187-194. SZABÓ László: A felnőttkor szokásai a Tiszazugban. In: Néprajzi tanulmányok. 135-144. *TÁTRAI Zsuzsanna: Interetnikus kapcsolatok a jeles napi szokásokban. = HungKözl 1985. 3 ^ . sz. 343-358. Ungarische Volksbrauche. 3. kiad. Kiad. Dömötör Tekla. Corvina, Bp., 1989. 76 1., XVI, 32 t. (Ungarische Volkskunst) b) AZ EMBERI ÉLET ANDORKA Rudolf: Adalékok az ormánsági „egyke" történetéhez Vajszló és Besence református anyakönyveinek családrekonstrukciós vizsgálata alapján. Központi Statisz­ tikai Hivatal, Bp., 1989. 57-96. (KSH Népességtudományi Kutató Intézetének törté­ neti demográfiai füzetei 3.) BALASSA Iván: A magyar falvak temetői. Corvina, Bp., 1989. 170 1., 19 t. •BALASSA Iván: A sírfeliratok kezdőformáihoz. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 195-201. BALÁZS Géza: A névnapi köszöntők folklorisztikai és nyelvészeti jellemzői. In: Studia in honorem P. Fábián, É. Rácz, I. Szathmári oblata a collegis et discipulis. 9-14. *BALÁZS Lajos: Ért búza vagyok. = Tett 1988. 4. sz. 30-35. *N. BODNÁR Károly: Lakodalmi előkészületek Taktaszadán. = SzB-A-Z 1987. 10. sz. 48-49. *BORÚS Rózsa: Vőfélyek és vőfélyversek szerepe a topolyai és környéki lakodalmi szokásokban. = HungKözl 1985. 3^4. sz. 281-296. SZ. BOZÓKI Margit: Az emberi élet sorsfordulóinak szokásai és hiedelmei három Kop­ pány menti községben. Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum, Szekszárd, 1989. 117 1. (Múzeumi füzetek) *CSIZMADIA Lajosné: Szokások családi ünnepeken. In: Csurgó és környéke kalendári­ uma 1988-89. évre. 251-255. *FAGGYAS István: Sírjelek a Sajó vidékén. = SzB-A-Z 1988. 1-4. sz. 55-57.

297 GRÁFIK Imre: „Olyan, mint a keddi menyasszony". Vas megyei adatok a lakodalomtar­ tás időpont- és helyválasztásához. = VasiSz 1989. 2. sz. 173-184. *HERCZEG Mihály: Tisztálkodási szokások Hódmezővásárhelyen. = Homokrózsa 1988. 2. sz. 10-14. HOPPAL Mihály: Ungarische Grabzeichen. = ZffürSem 1989. 2-3. sz. 223-237. *JÓZSA László: Vendég-üdvözlő és névnapi köszöntő énekek a kunszentmártoni Árvái családban. = MúzL 59-60. sz. 1988. 112-118. JUHÁSZ Károly: Temetkezési módok Taktaharkányban (1800-1950). = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 92-94. KERTÉSZ Judit: A születés és a kisgyermekkor folklórja a Szuha-völgyben. KLTE, Debrecen, 1989. 99 1. (Gömör néprajza 15.) *KÉSMÁRKI Júlia: Udvarlási és párválasztási szokások Sükösdön. = EötvösTanFTudKözl 1987._l.sz. 125-136. KISSNÉ MIKES Éva: Mezőtúri temetkezési szokások. Városi Tanács, Mezőtúr, 1989. 224 1., 32 t. (Mezőtúri helytörténeti füzetek 9.) KOCSIS Róza: Temetkezési szokások Bánffyhunyadon. = ErdélyiT 1989. 2. sz. 27-28. *KOVÁCS Endre: A születéssel kapcsolatos népszokások Doroszlón. = HungKözl 1985. 3-4. sz. 417-464., 3 t. M. KOZÁR Mária: Holtomiglan-holtáiglan. = VasiSz 1989. 2. sz. 165-172. LACZKÓ István: Csángó népszokások a moldvai Lábnyikban. = Honism 1989. 1. sz. 40-49. LIPTÁK Rita: Házasságkötés szokásköre Ragályon. In: Gömör néprajza. 35-83. MARKOS Gyöngyi: A népi csecsemőgondozásról. Ilyen szép lögyél. = Múzsák 1989. 1. sz. 12-13. MARKOS Gyöngyi: Az újszülöttel kapcsolatos szokások és hiedelmek Makón. = Honism 1989. 2. sz. 39^13. MÉRY Margit: K zakladnym znakom palóckej svadby na Slovensku. A szlovákiai paló­ cok lakodalmának jellegzetes vonásai. = SlovNár 1989. 1-2. sz. 106-112. MOLNÁR Ágnes-BARNA Gábor: Lakodalmi szokások két ungvidéki községben. In: Néprajzi tanulmányok az Ung-vidékről. 70-77. NÓVÁK László: Temetés és sírjelölés Szirénfalván és Csicserben. In: Néprajzi tanulmá­ nyok az Ung-vidékről. 77-81. *ÖKRÖSNÉ BARTHA Júlia: Születésnapi szokások és hiedelmek Karcagon. = MúzL 55-56 sz. 1987. 148-170. *PAPP Imréné: Három nemzedék keresztelője Berzencén. In: Csurgó és környéke kalen­ dáriuma az 1988-89. évre. 247-250. *SOMODY Csabáné: Lakodalmi szokások. In: Históriás kalendárium 1989. Községi Közös Tanács, Bakonyszombathely, 1988. 39^17. SZABÓ T. Ádám: Széki lakodalmas. = Honism 1989. 4. sz. 37--40. T1LCSIK György: Móringlevelek a 19. század elejéről. = VasiSz 1989. 2. sz. 161-164. *TRIPOLSZKY Géza: A halálhír közlése - gyászjelentések. = HungKözl 1985. 3^1. sz. 391^103. VARGA László: Lakodalmi szokások az Ung-vidéki Szirénfalván. = Honism 1989. 5. sz. 57-63. VIRT István: Halállal kapcsolatos szokások és hiedelmek Zoboralján. In: Társadalomtu­ dományi értekezések. 9-48. *WITT Lászlóné: Lakodalmi szokások Porrogszentkirályon és azt megelőző események. In: Csurgó és környéke kalendáriuma az 1988-89. évre. 256-259.

298 *ZELENA Mária: Lakodalmi szokások Bánhorvátiban. = Lakóhelyünk Ózd 11. sz. 1987. 124-137. c) AZ ESZTENDŐ •BARABÁS László: Rítusok arcai. Illyés, hát visznek megint? = Tett 1988. 4. sz. 44-48. BECK Zoltán: Adjon Isten minden jót ez új esztendőben. Ünneplő szokások Békés me­ gyében. Tevan Gimnázium, Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola, Békéscsaba, 1989. 71 1. (Szürke könyvek) CSÁKY Károly: A húsvéti ünnepkör a középső Ipoly mentén. = Honism 1989.2. sz. 32-39. *GULYÁS Éva: Májusfa a magyar néphagyományban. = MúzL 55-56. sz. 1987. 174-177. *GULYÁS Éva: Ostyahordás a palócoknál. = MúzL 59-60. sz. 1988. 72-80. GUNDA Béla: Farsangoló asszonyok. In: A rostaforgató asszony. 131-143. *KISIDA Erzsébet: A régi felvidéki karácsonyi ünnepkör. = Vig 1988. 12. sz. 926-929. *KISIDA Erzsébet: Húsvéti ünnepkör a Felvidéken. = Vig 1988. 4. sz. 292-295. *KRÍZA Ildikó: A változó karácsony. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 181-186. *LÁBAD I Károly: A dió a téli ünnepkörben. = MKépesÚjs 1988. 52. sz. 17. *MOLNÁR Mihály: A bánrévi népszokásokról. Péter-Páltól Erzsébetig. = Lakóhelyünk Ózd 10. sz. 1986. 97-101. OZOGÁNY Ernő: Három község téltemető ünnepéről. Dőrejárás. = Hét 1989. 6. sz. 4-5. PANYIK Ernő: Tyúkverőzés. Farsangi népszokás felelevenítése. = Hét 1989. 6. sz. 23. *PENAVIN Olga: Szilveszteri és újévi népszokások a jugoszláviai magyaroknál. = HungKözl 1985. 3-4. sz. 297-308. d) MUNKAVÉGZÉSHEZ KÖTŐDŐ SZOKÁSOK *FELHŐSNÉ CSISZÁR Sarolta: A népi mosás Szatmárban és Beregben. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 379-397. MOGYORÓSI Sándor: Gazdasági élethez kötődő szokások és hiedelmek Ragályon. In: Gömör néprajza. 7-34. PALÁDI-KÓVÁCS Attila: Etnikus hagyományok Magyarországon a munkatevékenység területén. = FMSz 1. sz. 1989. 37-42. PETROVSZKI Ildikó: Társasmunkák Ragályon. In: Gömör néprajza. 109-127. RUZICSKA Mária: Disznótorok. = MKépesÚjs 1989. 1. sz. 9. SZABÓ László: A paraszti munkaszervezet mai formái. In: Néprajzi tanulmányok. 227-242.

XX. Népköltészet a) ÁLTALÁNOS ÉS ELMÉLETI KÉRDÉSEK BALOGH Ferenc: Népdalszöveg-elemzések. 3. = Ének-Zene-Tan 1989. 2. sz. 81-86. BÁNÓ István: Népdalszövegeink költői mondattanához. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 341-348.

299 FARAGÓ József: Barangolás a balladák földjén. Beszélgetés. Riporter T. Páll Árpád. = IgSzó 1989.4. sz. 361-367. FARAGÓ József: Két költő epilógusa egy népballadához. = Kor 1989. 11-12. sz. 924930. FARAGÓ József: A magyar és a román népballadák nemzeti jellegéről. = Kor 1989. 2. sz. 105-112. FERENCZI Imre: A magyar-horvát-szlovén folklórkapcsolat egy példája: eborrú törö­ kök és kutyafejűek (pesoglavci). In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia elő­ adásai. 99-130. Folk narrative and cultural identity. Summaries in alphabetical order. Ed. Nagy Ilona. MTA, Bp., 1989. 2 köt. GELLÉRI-LÁZÁR Márta: Die Zeit, die Zeitbehandlung der Kalendergebrauch in den ungarischen Volkskalendern (1850-1945). = AEthn 1986-1988. \-A. sz. 97-120. KÓPHÁZI Ferencné: Cisio, naptár, kalendárium. = Múzd 1989. 20-22. KRÍZA Ildikó: The characteristics of Hungárián folk ballads. In: Materialy VI. Mezdunarodnogo kongressa fmno-ugrovedov. I. Otv. red. E. A. Savel'eva. Nauka, Moskva, 1989.395^100. *KRÍZA Ildikó: Song of Pannónia. In: Ballads and other genres. Institute of Folklóré Research, Zagreb, 1988. 141-150. MANGA János: Ungarische Volkslieder und Volksmusikinstrumente. 2. erw. Aufl. Cor­ vina, Bp., 1989. 761., 481. NAGY Olga: Az abszurd ábrázolásmód az irodalomban. Társadalmi megközelítés. = Kort 1989. 2. sz. 149-154. *RUDASNÉ BAJCSAY Márta: A dallam- és szövegszerkezet viszonya az új stílusú népdalokban. = ZenetudD 1988. 203-124. *VOIGT Vilmos: Az etnikai szimbólumok kimunkálása a folklórban. In: Paysans et nations d'Europe central et balkanique. CNRS, Paris, 1985. 35-47. b) NÉPKÖLTÉSI GYŰJTEMÉNYEK, ANTOLÓGIÁK A feneketlen tó. Mesék. Szerk. Somlósy Sándor. Városi Tanács, Vasvár, 1989. 115, 124 1. (Vasi Hegyhát) GÉCZI Lajos: Ungi népmesék és mondák. Szerk. Dömötör Ákos. Akadémiai-Madách, Bp.-Bratislava, 1989. 611, 6 1. (Új magyar népköltési gyűjtemény 23.) Hajnalpelika. Rozsályi népmesék. Gyűjt. Béres András. Szerk. Kovács Ágnes. Akadé­ miai, Bp., 1989. 267 1., 141. (Mesék, mondák, történetek) Hetedhétország. Ötven magyar népmese. Szerk. Géczy József. Baranya Megyei Könyv­ tár, Pécs, 1989. 243 1., 4 t. (Pannónia könyvek) JONES, W. Henry- KROPF, Lewis L.: The folk-tales of the Magyars. Utószó Voigt Vilmos. Szerk. Hála József. Magyar Néprajzi Társaság, Bp., 1989. LXXII, 27 1. ^Reprint series of the Hung. Ethn. Society 1.) KOKA Rozália: Egy asszon két vétkecskéje. Harminchárom bukovinai székely, gyímesi és moldvai csángó népi szerelmes történet. Eredeti gyűjtések alapján. Ötlet, Bp., 1989. 1561. *LENGYEL Dénes: A csodaszarvas. Régi magyar mondák. Kinderbuchverlag, Berlin, 1986.204 1.

300 Magyar hunmondák. Zrínyi Nyomda, Bp., 1989. 32 1. Mesés könyvecske, mely uyionnan meg ekesitet rövid értelmes kérdésekkel és feleletek­ kel. Mostan németből magyarra fordétatott. Összeáll. Voigt Vilmos. ELTE, Bp., 1989. 691. *NAGY Miklós: Egy bükkszéki palóc asszony népdalai. OKK Módszertani Intézet, Bp., 1988. 175 1. *Az ördög kilencz kérdése. Szerk. Szabó Ernő. Rébusz Egyesülés, Bp., 1988. 50 1. PACZOLAY Gyula: Magyar közmondások és szólások. Pannon Nyomda, Veszprém, 1989. 115 1. PUNGOR Antal: Egerszegi kaszárnya fel van pántlikázva. 222 zalai népdal. Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Zalaegerszeg, 1989. 262 1. SILLING István: Ismeretlen anyám. Kupuszinai népballadák és balladás dalok. Forum, Újvidék, 1989. 240 1. SZŰCS Ernő: Debreceni anekdoták. KLTE, Debrecen, 1989. 334 1. (Folklór és etnográ­ fia 49.) A táltos kanca és a libapásztorleány. Híres magyar mesemondók meséi. Összeáll. Voigt Vilmos. Madách-Móra, Bratislava-Bp., 1989. 136 1. Tegnap a Gyímesben jártam... Gyímes-völgyi lírai dalok. Gyűjt. Kallós Zoltán, Martin György. Szerk. Domokos Mária. Bev. Kosa László. Európa, Bp., 1989. 489 1., 12 t. „Új hold, fényes nap..." Zalai népi mondókák és gyermekjátékok. Összeáll. Vajda József. Zala Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Zalaegerszeg, 1989. 189 1. VARKONYI Imre: Bádogozzák a szennai templomot. Szennai népdalok. Kaposvári Tanítóképző Főiskola, Kaposvár, 1989. 104 1. Végigmentem a badacsonyi főutcán. Dalok, mondókák Badacsony környékéről. Szerk. Barsi Ernő. Bárdos Általános Iskola, Tapolca, 1989. 165, 3 1. VERESS Sándor: Moldvai gyűjtés. Szerk. Berlász Melinda, Szalay Olga. Múzsák, Bp., 1989. 421 1. (Magyar népköltési gyűjtemény 16.) VÖŐ Gabriella: Igaz ember igazat szól. Közmondások a romániai magyar folklórból. Kriterion-Gondolat, Bucuresti-Bp., 1989. 313 1. Zöldike királyfi. Népmesék. Gyűjt. Fábián Imre. Dacia, Cluj-Napoca, 1989. 127 1. c) NÉPI LÍRA *BARSI Ernő: Népdalkincs a hajdani Örsúr vára tövében. = SzB-A-Z 1987. 10. sz. 35-39. *CSÁNYI Erzsébet: A magyar és a szerb erotikus népdalok. = HungKözl 1988. 1-2. sz. 45-49. d) EPOSZ, EPIKUS KÖLTÉSZET GAÁL Károly: Aranymadár. A burgenlandi magyar falvak elbeszélő kultúrája. Vas Me­ gyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely, 1989. 496 1. e) MESE BALÁZS Géza-BARATI Antónia-WOLOSZ Róbert: Tulajdonnevek a magyar népme­ sékben. 4. köt. ELTE, Bp., 1989. 72 1. (Magyar névtani dolgozatok 80.)

301 *BURÁNY Béla: Eredmények és problémák a magyar és a délszláv erotikus népmese­ anyag összevetése kapcsán. = HungKözl 1988. 3. sz. 237-246. DÉGH Linda: Folktales and Society. Indiana University Press, BloomingtonIndianapolis, 1989. 453 1. HAJNAL Jenő: Mondatszerkesztés a „Jugoszláviai magyar népmesék I." című gyűjte­ mény néhány mesemondójánál. = HungKözl 1989. 1-2. sz. 159-202. HORN Katalin: „Adná Isten, hogy itt lenne testvérkénk, megszabadítana bennünket..." Üdvösségvárás a mesében és ennek visszatükröződése egy modern lírai válogatásban. = Neophilologus 1989. 1. sz. 108-118. Magyar népmesekatalógus 2. A magyar tündérmesék típusai (AaTh 300-749). Szerk. Kovács Ágnes, Dömötör Ákos. MTÁ Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 465 1. Magyar népmesekatalógus 7/c. A magyar népmesék trufa- és anekdotakatalógusa (AaTh 1640-1874). Szerk. Kovács Ágnes, Vehmas Marja, Benedek Katalin. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 414 1. Magyar népmesekatalógus 8. A magyar hazugságmesék katalógusa (AaTh 1875-1999). Szerk. Kovács Ágnes, Benedek Katalin. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 278 1. VILLÁNYI Péter: Tündérmesék a zabari néphagyományban. KLTE, Debrecen, 1989. 166 1. (Gömör néprajza 20.) VOIGT Vilmos: A magyar mese- és mondakutatás bécsi triásza. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében I. 375-379. f) MONDA, LEGENDA *DANKÓ Imre: Bátor Opos-Vid és Beowulf. Angolszász-magyar mondapárhuzam az Ecsedi-láp sárkányának mondájában. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 23-31. *HANKÓCZI Gyula: „Ördögségöt tudok". Az alföldi dudások (hiedelem)történeteihez. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 111-118. LAMMEL Annamária-NAGY Ilona: Transformational processes of Hungárián apocryphal folk-narratives. = In: Materialy VI. Mezdunarodnogo kongressa fmno-ugrovedov. I. Otv. red. E. A. Savel'eva. Nauka, Moskva, 1989. 401-^03. *LUKÁCS László: Szent István király a néphagyományban. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983.41^19. MAKRA Sándor: Népmesei történetek Jézus urunkról meg Péterről. = Jászk 1989. 6. sz. 9-13. *PAPP Imre: Földrajzi mondák. In: Csurgó és környéke kalendáriuma 1988-89 évre. 165-174. POLNER Zoltán: Sárember. Szerző, Szeged, 1989. 55 1. *UJVÁRY Zoltán: Népmonda, népi emlékezés és helytörténet. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983.33-40. g) BALLADA KATONA Imre: Szilágyi és Hajmási. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 131-144. VÁRI FÁBIÁN László: Magyar népballadák Kárpátalján. = Honism 1989. 5. sz. 66-69.

302 h) KISEBB MŰFAJOK 1) közmondás, szólás, vicc, anekdota, találós kérdés EMBER Mária: Politikai viccgyűjtemény. Szerző, Bp., 1989. 103 1. *ERŐSS László: Malac viccek. Szerző, Bp., 1988. 141 1. •FARKAS József: Szólásmondások a kocsordi nép beszédében. = NyJAMÉvk 24-26. sz.. 198l-l983. 239-242. KATONA Imre: „Aki utoljára megy ki, oltsa el a villanyt!" Közéleti vicceink 1987-ben. = Fo 1989. l.sz. 59-67. *E. KOVÁCS László: Gömöri emberek. Részletek egy népi anekdota-gyűjteményből. = Lakóhelyünk Ózd 12. sz. 1988. 152-156. LENGYEL Gyuláné: Szólásmondások Bőcsön. = SzB-A-Z 1989. 5-7. sz. 226-229. *PACZOLAY Gyula: Magyar proverbiumok európai rokonsága. A „Nem minden arany, ami fénylik" példáján. Klny. ELTE, Bp., 1988. 333-360. (Folklór, folklorisztika és et­ nológia 138.) POLNER Zoltán: Hetvenkedők. A csanyteleki Vasgyúró. Az óföldeáki Vass Laci bácsi. Somogyi-Könyvtár, Szeged, 1989. 64 1. (Csongrád megyei könyvtári füzetek 20.) SCHUBERT Gabriella: Magyar elemek a szerb közmondásokban - Karadzic gyűjtemé­ nye alapján. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 215-229. 2) gúnyvers, rigmus, mondóka *BAGI Ferenc: Mondókáink mondat- és dallamtípusai. = HungKözl 1988. 3. sz. 259-269. FARAGÓ József: Arany János gyermekmondókái - másfél évszázad múltán. = BékésiÉ 1989. 3. sz. 291-304. GÁGYOR József: Népi gyermekjátékok és mondókák. = Hét 1989. 24. sz. 1-16. GUNDA Béla: Falucsúfolók. In: A rostaforgató asszony. 145-174. Magyar népi mondókagyűjtemény kisgyermekek szórakoztatására módszertani ajánlás­ sal. Összeáll. Zilahi Józsefbe. Megyei Pedagógiai Intézet, Veszprém, 1989. 100 1. (Módszertani levelek 1987/1.) 3) ima *CSÉBY Géza: Esőért való imádság egy 19. századi imakönyvben. = Nótárius 1988. 2 3. sz. 28-29. ERDÉLYI Zsuzsanna: A népi imádságzáradékok kérdéséhez. = Vil 1989. 6. sz. 17-24.

XXI. Népi írásbeliség •DÖMÖTÖR Ákos: 19. század eleji ponyvairat Vas megyéből. = Savaria 17-18. sz. 1983-1984.157-165. ERDÉLYI Zsuzsanna: Mondom: a könyvnek gyógyító ereje van. = OlvNép 1989. 127-133. FORRAI Ibolya: Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél. Múzsák, Bp., 1989. 218 1. (Néprajzi közlemények 30.)

303

KOCSIS Gyula: Farkas István ceglédi gazda kéziratos számadáskönyve. In: Történeti­ néprajzi források a XIII-XIX. századból. MTA Néprajzi Kutató Csoport, Bp., 1989. 175-206. (Documentatio ethnographica 13.) *KRÍZA Ildikó: Élményelbeszélések a nemzetiségek egymás mellett éléséről. = HungKözl 1988. 3. sz. 253-258. KÜLLŐS Imola: Paraszti írásbeliség: a folklór új formái. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 281-291. *NIEDERMÜLLER Péter: Élettörténet és életrajzi elbeszélés. = Ethn 1988. 3-4. sz. 376-389. SZABÓ László: A paraszti olvasás és a folklór. In: Néprajzi tanulmányok. 169-185. SZABÓ László: A túrkevei Dani-Szabó család birtokának alakulása 1745-1918 között. In: Néprajzi tanulmányok. 187-207. XANTUS Gyula-ZSUPOS Zoltán: „Katona nélkül mit sem ér a mennység..." Válogatás Kiss István nagyváradi kéziratos katonakönyvéből. Városi Tanács, Berettyóújfalu, 1989. 87 1. (Bihari dolgozatok 9.)

XXII. Népzene, népi hangszerek, zenetörténet AVASI Béla: Lajtha László lejegyzési módszere. = VasiSz 1989. 2. sz. 235-237. BERLÁSZ Melinda: Lajtha László zeneszerzői életművének műfaj szerinti megoszlásá­ ról. = VasiSz 1989. 2. sz. 231-234. *BERLÁSZ Melinda: Veress Sándor moldvai gyűjtőnaplója. Néprajzi, népzenei adalé­ kok a moldvai magyarság történetéhez. = ZenetudD 1988. 169-182. *BODOR Anikó: A Rákóczi-nóta családfájának szerb kapcsolatai. = HungKözl 1988. 3. sz. 217-236. BODOR Anikó: Rokon hangnemi jelenségek a magyar és délszláv dallamokban. In: A III. magyar-jugoszláv folklór konferencia előadásai. 83-98. *DÉVAI János: Egy nyíradonyi nótafa. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981-1983. 2 5 3 280. *DOBSZAY László: Folksong classification in Hungary. = StudMus 1988. l-A. sz. 235280. *HANKÓCZI Gyula: Egy kelet-európai lantféle - a koboz. = Ethn 1988. 3^1. sz. 295329. *SÁROSI Bálint: A hangszeres magyar népi dallam. = MZene 1988. 1. sz. 28^42.; 2. sz. 197-218.; 3. sz. 237-250.; 1989. 2. sz. 115-135. *SZALAY Olga: A moldvai dialektus néhány sajátossága Veress Sándor gyűjtése alap­ ján. = ZenetudD 1988. 183-202. VIDOVSZKY László: Rockzenéről - népzenéről. = Je 1989. 2. sz. 141-146. *VIKÁR László: Kodály megjegyzései Lach népdalgyűjteményéhez. = ZenetudD 1988. 1477155. •VIRÁGVÖLGYI Márta: Halmágyi Mihály gyímesközéploki prímás hegedüjátéka. = ZenetudD 1988. 235-276. VOIGT Vilmos: Magyarország mint a népzene-őrzés mintaképe. = Kr 1989. 2. sz. 2729.

304

XXIII. Tánc *FÜGEDI János: A néptánc számítógépes elemzésének lehetősége. = ZenetudD 1988. 277-283. HALMOS István-LÁNYI Ágoston-PESOVÁR Ernő: Vas megye tánc- és zenei hagyo­ mánya. Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szombathely, 1989. 305 1. KÁRSAI Zsigmond-MARTIN György: Lőrincréve táncélete és táncai. MTA Zenetu­ dományi Intézete, Bp., 1989. 322 1. (Műhelytanulmányok a Magyar zenetörténethez 10.) Leánytáncok. Szerk. Szentpál Mónika. Múzsák, Bp., 1989. 1101. *PÁLFY Gyula: Egy mezőségi falu tánckészlete. = ZenetudD 1988. 263-275. PÁLFY Gyula: Kárpátaljai gyűjtések. = Táncműv 1989. 12. sz. 20. PÉTERBENCZE Anikó: Táncok és táncos szokások Csíkszentdomokoson. A csíki szé­ kelyek hagyományaiból. Művelődési Központ, Jászberény, 1989. 143 1. *SZÉKELY Mária: Bácskai és hegyháti (szlavóniai) női körtáncaink tartalmi jegyei a délszláv körtánchagyomány tükrében. = HungKözl 1985. 3-4. sz. 309-341. TAKÁCS András: Néptánchagyományaink. = Hét 1989. 15. sz. 6-7. VASVÁRY Anna Mária: Táncalkalmak Ragályon. In: Gömör néprajza. 176.

XXIV. Játék, színjátszás •BÁRKÁNYI Ildikó: „Tente baba, tente". = Homokrózsa 1988. 2. sz. 57-60. *GYÖRGYI Erzsébet: Traditionelle Kinderkultur im landlichen Ungarn. In: Kinderkultur. Deutscher Volkskundekongress in Bremen vom 7. bis 12. Október 1985. Hrsg. Konrád Köstlin et al. Bremen, 1987. 85-94. (Hefte des FockeMuseums 73.) Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. [1988. október 13-15.] Szerk. Pintér Márta Zsuzsanna, Kilián István. KLTE, Debre­ cen, \ 989. 207 1. (Folklór és etnográfia 50.) *JUHÁSZ Béla: Népi ifjúsági és gyermekjátékok Szuhafőn. = Lakóhelyünk Ózd 1988. 12. sz. 157-174. LACKOVITS Emőke: A tamák. Maszkos alakoskodók Szentkirályszabadján. = Múzd 1989. 30-32. *NAGY György: A karcsai fiatalság játékalkalmai. = SzB-A-Z 1988. 1^1. sz. 91-93. *RATKÓ Lujza: Énekes-táncos böjti játékok Érpatakon. = NyJAMÉvk 24-26. sz. 1981— 1983.281-284. SZABÓ László: A játék fogalma és helye a társadalomnéprajzban. In: Néprajzi tanulmá­ nyok. 161-168. UJVÁRY Zoltán: Állatmaszkok. KLTE Néprajzi Tanszéke, Debrecen, 1989. 272 1., 26 t. (Studia folkloristica et ethnographica 24.) UJVÁRY Zoltán: Az iskoladrámák hatása a dramatikus népszokásokra. In: Iskoladráma és folklór. 169-176. UJVÁRY Zoltán: Kapcsolatok és párhuzamok a magyar és az osztrák népi színjátszás­ ban. In: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. I. 356-361. VOLLY István: Egy régi eredetű népi játék. A dúsgazdag históriája. In: Iskoladráma és folklór. 185-188.

A hungarológia hírei

307 A Társaság szervezeti élete A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság végrehajtó bizottságának ülése Budapest, 1994. július 2. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság vezetőségének tizenhetedik ülésére Rákos Péter elnök vezetésével július 2-án került sor az Eötvös Könyvtár olvasótermében. A tanácskozáson Kosa László (Budapest) és Petro Lizanec (Ungvár) alelnök, Jankovics József főtitkár, Monok István mb. főtitkárhelyettes, valamint Balázs Mihály (Szeged), Marianna D. Birnbaum (Los Angeles), Bisztray György (Toronto), Bodnár György (Budapest), Borbándi Gyula (München), Dávidházi Péter (Budapest), Faragó József (Kolozsvár), Cs. Gyímesi Éva (Kolozsvár), Jolanta Jastrzebska (Groningen), Kiss Jenő (Budapest), Kristó Gyula (Szeged), Tuomo Lahdelma (Jyváskyla), Péntek János (Ko­ lozsvár), Rédei Károly (Bécs), Sárközy Péter (Róma), Sebestyén Árpád (Debrecen), Andrzej Sieroszewski (Varsó), Szabó Zoltán (Kolozsvár), Szathmári István (Budapest), Szegedy-Maszák Mihály (Budapest), Tamás Attila (Debrecen), Thomka Beáta (Pécs), Karol Tomis (Pozsony) és Voigt Vilmos (Budapest) vezetőségi tag vett részt. Rákos Péter elnök üdvözölte a vezetőség megjelent tagjait, megemlékezett a Társaság elhunyt tagjairól, majd az általa javasolt napirendi változtatást jóváhagyva megkezdte tanácskozását a végrehajtó bizottság. Első napirendi pontként Jankovics József főtitkár ismertette a Társaság kiadványainak helyzetét. 1993-ban megjelent a III. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásait közreadó három kötet Régi és új peregrináció címmel, melyet az előadóknak elküldött a titkárság, s folyóiratoknak is postázott recenziós példányokat. A Hungarológiai Értesítő legutóbbi száma (XII/1-2.) összevont, 1990-1993-as évszámmal jelent meg, de ennek ellenére is hat év lemaradása van a lapnak. A folyóirat megjelentetését már csak pályáza­ tok elnyerésével tudja biztosítani a Társaság, anyagi segítségéért köszönet illeti a Műve­ lődési és Közoktatási Minisztériumot és az Illyés Közalapítványt. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előtt szükséges lenne a Társaságot bemutató idegen nyelvű füzetek megújítása, felfrissítése is, ezek kiadására 1995-ben kerülhet sor. SzegedyMaszák Mihály a Hungárián Studies szerkesztéséről számolt be. A folyóirat behozta lemaradását, az 1994-es évfolyam időben megjelent. A szerkesztők tematikus számok összeállítására törekednek, bőven áll rendelkezésre angol nyelvű anyag, francia és német kevesebb, sajnálatos viszont az ismertetések hiánya. Örvendetes, hogy már komolyabb nemzetközi visszhangja is van a lapnak, külföldi szakfolyóiratokban megjelent publiká­ ciók hivatkoznak egy-egy tanulmányára. Ugyanakkor az Akadémiai Kiadó csak veszte­ séggel tudja előállítani a kiadványt (amelyet nyomdakész formában kap meg), a szerkesz­ tőségnek kell szponzort találnia, s a lap terjesztése sem elég hatékony, a Kultúra nem vállalja külföldi előfizetők igényeinek teljesítését. A végrehajtó bizottság egyetértett azzal, hogy a lap terjesztését valamiképpen meg kell oldani, s megbízta a titkárságot, hogy ennek lehetséges módjait derítse fel. Nyerges Judit szervezőtitkár a Társaság taglétszámában bekövetkezett változásokról számolt be. Elhunyt Bogyay Tamás tiszteleti tag, valamint Benda Kálmán, Csapláros István, Csapodiné Gárdonyi Klára, Ferdinandy Mihály, Songmo Kho, Ujszászy Kál­ mán, Varga József, V. Windisch Éva. Megváltozott érdeklődésével indokolva döntését, kilépett Kálmán Judit, Christa Meisl, (Valter Pietsch és Váczy Leona. 78 új taggal gyára-

308 podott a Társaság, közülük 35-en külföldiek, legtöbben Finn-, Olasz- és Oroszországból jelentkeztek, s ez talán a külföldi hungarológiai oktatás hatékonyabbá válását is jelzi. Új tagjaink között sok a magyarul is kitűnően beszélő fiatal történész és művelődéstörté­ nész. Feltehető, hogy a Társaság iránti érdeklődést a közelgő IV. Hungarológiai Kongreszszus propagandája is fokozta, s ezért valóban szükséges lenne a Társaságot bemutató füzetek megújítása, elsősorban angol nyelven, s talán kisebb példányszámban németül és olaszul is. Visóczki Márta gazdasági beszámolójában a Társaság költségvetését ismertette. A Ma­ gyar Tudományos Akadémia juttatásán kívül az Illyés Alapítvány, a Művelődési és Kö­ zoktatási Minisztérium, (az azóta megszűnt) Nemzeti Tájékoztatási Iroda, valamint az Országgyűlés támogatásával tudta megjelentetni a Társaság a kiadványait, rövid ösz­ töndíjat biztosítani külföldi kutatóknak, könyveket, folyóiratokat küldeni, fizetni a Hun­ garológiai Értesítő szerzői honoráriumait stb. A gazdasági vezető figyelmeztetett arra, hogy a szolgáltatások (posta, telefon, nyomda- és szállásköltségek stb.) állandóan növekvő árai és az emelkedő bérjárulékok miatt a Társaság működőképességének fenntartása egyre nehezebbé válik. A Számvizsgáló Bizottság nevében Szathmári István tájékoztatta a vezetőséget pénzügyi és könyvviteli vizsgálatuk tapasztalatairól. A végrehajtó bizottság mindkét jelentést elfogadta. Borbándi Gyula elnök ismertette a Szirmai Endre-díj kuratóriumához érkezett javasla­ tokat. A kuratórium három művet tartott a díjra érdemesnek, közülük a végrehajtó bizott­ ság titkos szavazással Richárd Aczel: National Character and European Identity in Hun­ gárián Literature 1772-1848 című művét jutalmazta. A végrehajtó bizottság tanácskozásának legfontosabb napirendi pontja a IV., a római Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus szervezési kérdéseinek megbeszélése volt. Az eddig végzett munkáról Sárközy Péter, a kongresszus titkára tájékoztatta a vezetőséget. Hasznosnak és eredményesnek látta a Társaság vezetőségének 1993-as olaszországi tárgyalásait, valamint a végrehajtó bizottság javaslatait és határozatait. Igen fontos, hogy a kongresszus megrendezése szerepel a magyar-olasz államközi kulturális egyezmény­ ben is. 1993 késő őszén a budapesti titkárság mintegy 1500 példányban elküldte az I. körlevelet, melynek eredményeként már kb. 400 fő jelentkezett. Az érdeklődők száma azonban biztosan növekedni fog. 260 előadást jelentettek be, de Sárközy Péter figyel­ meztetett arra, hogy a végrehajtó bizottság határozata értelmében az előkészítő bizottság válogatni fog az előadások között. Javasolta, hogy a téma nemzetközi tekintélyű, ám eddig nem jelentkezett szakembereit az előkészítő bizottság külön levélben is kérje fel előadás tartására. Úgy vélte, a kongresszus tudományos színvonala igen magas lehet, aggódott azonban az anyagi fedezet miatt. Jelezte, hogy a római szervezők a részvételi díjat, a szállásköltség egy részét előre fogják kérni, s ez valószínűleg sokaknak gondot okoz majd. Nagyon fontos lenne, hogy a volt szocialista országokból érkezőknek, de a magyarországiaknak is támogatást tudjunk biztosítani. Ismertette a Kongresszus tervezett „napirendjét", a regisztrációtól a záró kirándulásig. A végrehajtó bizottság számos kér­ dést tett fel, ötletekkel és javaslatokkal gazdagította a kongresszus programját. Rákos Péter elnök megköszönte a kongresszus szervezőinek eddigi munkáját, s a veze­ tőség tagjainak aktív részvételét az ülésen. Délután a vezetőség tagjai meghívottak - Kissné Pap Margit minisztériumi főtanácsos és Tarnói László, a Nemzetközi Hungarológiai Központ igazgatója -jelenlétében, Voigt Vilmos vezetésével kerekasztal-beszélgetésen tanácskoztak arról, hogyan kellene hatéko­ nyabbá tenni a Társaság és a külföldi magyar oktatóhelyek együttműködését. Ny.J.

309 Nekrológ Róbert Austerlitz (1923-1994)

„Fekete pohárban/sárga kankalin./Sokasodnak a halottaim./ ... Gyűlnek, egyre gyűl­ nek/a halottaim./Nem fér a pohárba/már a kankalin" - mondja az erdélyi költő, Kányádi Sándor. Valóban sokasodnak halottaink. Ha csupán az utolsó évtizedre tekintünk is viszsza, veszteséglistánk igen számottevő. Nincs már közöttünk Antal László, Balázs János, Fülei-Szántó Endre, Gálffy Mózes, Imre Samu, Károly Sándor, Lőrincze Lajos, Rácz Endre, Szabó Dénes, Szabó T. Attila, Telegdi Zsigmond, Tompa József, de folytathat­ nám a sort a rokon tudományok területéről, és sorolhatnám azokat is, akikről nem ejtet­ tem szót e hevenyészett felsorolásban. Adassék tisztelet és megbecsülés elhunyt kollégáink, barátaink emlékének. Ezt a még jócskán folytatható felsorolást egészíti ki a mindig derűs, bohém lelkületű, pajkos kedvű, örökifjú Róbert Austerlitz, aki 1994. szeptember 9-én, két igen súlyos műtét után hunyt el New Yorkban. Nem hiszem, hogy a magyar nyelvtudomány közép­ vagy idősebb nemzedékének képviselői között akadnának olyanok, akik nem ismerték az eredetiségéről, sokoldalúságáról, szellemességéről, anekdotáiról és mókáiról méltán híres „Waterloo vagy Wagram" tanár urat, azaz Austerlitz professzort, aki az ünnepélyes foga­ dások protokoll-előírásainak fittyet hányva, vietnami papucsban is kitűnően érezte magát az elegáns hölgyek és urak között. De hogy ki volt Róbert Austerlitz, honnan jött, hogyan lett a New York-i Columbia Egyetem professzora, azt a hosszú, göröngyös utat, azt a kitartó és megfeszített rendsze­ res munkával telített életet, mely a a Columbia Egyetem full professzorságáig vezetett valószínű, részleteiben nem mindenki ismeri. 1923. december 13-án született Bukarestben. Édesapja osztrák, édesanyja amerikai. 1930-ban Brassóban, német elemiben kezdte tanulmányait, majd román gimnáziumban folytatta, s a New York-i egyetemen fejezte be, mert a fasizálódó Romániából menekül­ nie kellett. 1938-1942 között a Stuyvesant High School, majd a Washington Square College hallgatója volt. 1943-1945 között az Egyesült Államok hadseregében teljesített szolgálatot, részt vett a normandiai partraszállásban, majd német hadifogságba esett. 1946-ban a New Orleans-i Loyola Egyetem hallgatója, közben elvégzett egy fordítói iskolát is, mely angol, francia, német és spanyol szövegek fordítására jogosító diplomá­ val járt, ezt később más nyelvekkel is kiegészítette. 1950-ben filozófiai B.A. minősítést szerzett, s ezzel párhuzamosan a New York-i Columbia Egyetemen az általános és össze­ hasonlító nyelvészeti előadásokat hallgatta. Nyelvészetből is megszerezte a magiszteri fokozatot, s diplomamunkáját témavezetője, Lotz János biztatására magyar nyelvészetből írta (Phonemic Analysis of Hungárián). 1955-ben The Metrical Structure of Obi-Ugric Folk-Poetry című értekezésével elnyerte a Ph.D. fokozatot. Ha életrajzi adatait vesszük szemügyre, nála a különböző jellegű tevékenységek egy­ másba csúsznak, „egymás sarkára hágnak". Miközben a New York-i Columbia Egye­ temen általános és összehasonlító nyelvészeti előadásokat hallgatott, a California Egye­ temen (Berkeley) koreai tanulmányokat folytatott, majd a helsinki egyetemen általános nyelvészeti ismereteinek bővítése mellett Paavo Ravila, Lauri Hakulinen és Toivo Vilho

310 Lehtisalo finn nyelvészeti és finnugrisztikai előadásait látogatta. Természetesen megta­ nult finnül és svédül. Finnországi tanulmányútja életének más vonatkozásban is fontos eseményévé vált: megismerkedett a neves finn matematikus-professzor, Ralph Nevanlinna lányával, Sylvivel, akit feleségül vett. A finnországi úttal egyidőben „megfordult" Japánban is (Tokyo University), megtanult japánul és Hokkaido szigetén a szibériai giljákok nyelvét és szokáskultúráját kutatta. 1958-ban a Columbia Egyetem tanára lett az Eötvös Collégium-i szellemet terjesztő Lotz János mellett, majd viszonylag rövid idő alatt végigjárta az Egyesült Államokban előírt oktatói lépcsőfokokat (assistant professor, associate professor, 1965-től full professor, 1962-1968 között chairman) és általános nyelvészetet, fonetikát, fonológiát, finn és magyar nyelvészetet, uralisztikát, valamint permi nyelvtörténetet adott elő az említett egyetemen. 1960 után idejének nagy részét Amerika és a világ különböző országainak egyetemein, vendégtanárként töltötte, 1965-től szinte minden évben megfordult Magyarországon is. A különböző nemzetközi kongresszusoknak - beleértve tennészetesen a magyar nyelvészek nemzetközi kongresszusait és a tudományos ülésszakokat is - Austerlitz állandó előadója volt. A negyvenes években és az ötvenes évek elején New York, s benne a Columbia Egye­ tem a pezsgő szellemi élet központja volt. Az ún. Linguistic Circle of New York, mely­ nek tagjai között a korszak kiváló nyelvészeit találhattuk, hogy csak néhányat említsek: Román Jakobson, André Martinét, Lotz János, az olasz Bonfante, Uriel Weinreich, nem is beszélve a neves francia etnológusról, Claude Lévi-Straussról és másokról, akik az akkori tudományos gondolkodás legmagasabb szintjét képviselték - nos, ebbe a körbe csöppent be a fiatal Austerlitz, és a színvonalas szellemi eszmecserék során ismerkedett meg a korabeli francia és orosz strukturalizmus alapelveivel és eredményeivel, ez utóbbi­ akkal főleg Román Jakobson révén. Ezek a színvonalas eszmecserék tágították az ifjú Austerlitz látókörét, remek érzékkel ki tudta szűrni az eszmék és a különböző szemlélet­ módok kavargásából azokat a termékeny gondolatokat, amelyek szemléletmódjának kikristályosodásához segítették. Ismerte a tudományos élet legkülönbözőbb áramlatait, fejlődési tendenciáit, de élete végéig kívül maradt mindenfajta irányzaton, nyugodtan járta a maga sajátos „austerlitzi útját" (1. Hajdú Péter: Róbert Austerlitz: 60 ? NyK 1984:254.) A finn nyelvvel és a finn nyelvtudománnyal személyi okokból kifolyólag'is korán elje­ gyezte magát. Szinte élete végéig behatóan tanulmányozta a finn-svéd nyelvi kapcsola­ tokat, de vizsgálódásaiban sohasem feledkezett meg arról, hogy egy nyelv nem légüres térben létezik, hanem szoros kapcsolatban éli a maga életét a társadalom legkülönbözőbb jelenségeivel összefonódva. Ezzel magyarázható az az eléggé nem méltányolható törek­ vése Austerlitznek, hogy tudományos tevékenységében, nyelvészeti kutatásaiban a vizs­ gált jelenséget mindig a nyelven kívüli tényezőkkel való összefüggéseiben tanulmányoz­ za, stúdiumaiban helyet adva a kultúrának (a szó legtágabb értelmében), a zenének, a folklórnak, a vallásnak és a különféle szokásoknak, hiedelmeknek, melyeknek nyel­ vi/nyelvészeti vonatkozásai vitán felül állnak. Ha már a folklórt említettem, itt jegyzem meg, hogy román népdal- és népköltészeti kutatásokat is folytatott, de foglalkozott vers­ tannal, szöveg és dallam viszonyával, vizsgálta Hölderlin aszklépiadészi sorait. Kutatása­ iban sohasem tévesztette szem elől a nyelv és a művelődés összefüggéseit. Minthogy Austerlitz a legkülönbözőbb kultúrákat hordozó nyelveket vizsgálta (japán, gilják, európai nyelvek), teljesen érthető, hogy az írásos hagyománnyal nem rendelkező

311 nyelvek vizsgálatában alkalmazta az amerikai indián nyelvek történeti-genetikai kutatásá­ ra kifejlesztett belső rekonstrukció módszerét, ám ezt a módszert szívesen alkalmazta a kultúmyelvek egyes idiómáinak vizsgálatában is. Simoncsics Péter említi {Róbert Austerlitz 1923-1994 című, megjelenés előtt álló nekrológjában), hogy Austerlitz ún. „hétköznapi" finn igékről derítette ki, hogy „bennük babonás-varázsos tövek, már a nyelvemlékek korában is régen elfelejtett őskori maradványok vannak eltemetve" (uo.). Ezzel kapcsolatban szellemesen jegyzi meg Simoncsics, hogy Austerlitz az elsők között „importálja vissza ezt a komparatív szellemű újvilági találmányt az Óvilág nyelvészeté­ be" (On the Use and Abuse of Internál Reconstruction, 1978). Első esszéje, a Gilyak Nursery Words egyik napról a másikra ismertté tette nevét a nyelvészek körében, ezt a dolgozatát Román Jakobson briliáns elemzésnek nevezte. Ez az esszé indította el a giljákokról szóló tanulmánysorozatot, melynek mintegy összefogla­ lása a Typology in the Service of Internál Reconstruction: Saxalin Nivx című tanulmány (in: Current Issues in Linguistic Theory 67. Amsterdam-Philadelphia, 1990), és egy másik, kitűnő fonetikai ismeretekről tanúskodó dolgozata: Finnish and Gilyak SoundSymbolism - The Interplay between System and History. (Munkáinak válogatott bibliog­ ráfiáját 1. Róbert Austerlitz: Nyelvek és kultúrák Eurázsiában. Vál., szerk., ford. Simoncsics Péter. Tankönyvkiadó, Bp., 1992.) Megjelent tanulmányai közül nagyon sokat lefordítottak a legkülönbözőbb nyelvekre. Neves szakértője és müvelője volt a nyelvi kölcsönhatások vizsgálatának, a tipológiának, fölényes ismeretanyaggal mozgott a fonetikai és fonológiai kutatások területén. Austerlitzben kitűnő általános nyelvészt veszített el a nemzetközi tudományosság, aki a részletek kutatásának és az elméleti általánosításoknak is nagyszerű mestere volt. Hihetetlen gyorsasággal sajátította el a különböző nyelveket, pár hónap alatt képes volt egy addig nem ismert nyelvet megtanulni. A magyar nyelvet gyermekkorában, Brassóban kezdte megismerni, később olyannyira elsajátította, hogy a Columbia Egyetemen a ma­ gyar nyelvnek is előadója lett. Mindvégig ragaszkodott hozzánk, „tiszteletbeli magyarnak" tartotta magát, ám ennek ellenére kevés magyar tárgyú írása van. A már említett Phonemic Analysis-en kívül meg­ említhetem a Sajnovicsról, Gomboczról szóló írásait, vagy a Brassó nevéről írt fejtegeté­ seit. A magyar nyelvészeti kutatások szakirodalmában azonban nagyon is járatos volt, összehasonlító-tipológiai, fonológiai, folklór és verstani tanulmányaiban lépten-nyomon hivatkozott magyar példákra, és finom nyelvi elemzéseivel is tanúsította alapos magyar nyelvi és nyelvészeti ismereteit. Nem véletlen tehát, hogy a nyolcvanas években a magyar nyelv megismertetésében, terjesztésében szerzett érdemei elismeréseként, tudományos eredményeiért a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjai közé választotta. Egyetemi előadásai, vendégtanári tevékenysége és (terepen végzett) gyakorlati kutató munkája mellett nem feledkezett meg diákjai/hallgatói előmenetelének segítéséről, ami főleg abban nyilvánult meg, hogy szinte megszakítás nélkül Ph.D. értekezéseket irányí­ tott fonológiából, germán és szláv nyelvekből, finnugrisztikából és magyar nyelvészetből. Két egykori diákját kell megemlítenem: Dániel Mario Abondolo - jelenleg a londoni egyetem tanára - Hungárián Inflectional Morphology című értekezését az Akadémiai Kiadó jelentette meg 1988-ban, Carol H. Rounds pedig a Columbia Egyetemen tanít magyart és fmnugrisztikát. Csak ízelítő mindez egy gazdag, szerteágazó, lezárt életműből, ám Róbert Austerlitz magával vitte titkát: hogyan volt képes ilyen szinte beláthatatlan területet bejárni.

312 65. születésnapjára a Nyelvtudományi Közlemények külön emlékszámmal kívánta kö­ szönteni, mely csak a 70.-re jelent meg. Ez volt a magyar tudományosság utolsó tisztelet­ es köszönetnyilvánítása az akkor már halálos beteg Róbert Austerlitz előtt. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság 1991-ben megválasztott alelnöke elment, de emléke és gazdag tudományos öröksége kollégáira, barátaira maradt. Máté Jakab

Bogyay Tamás (1909-1994) Bogyay Tamás Nagymádi és Várbogyai Bogyay Lajos k. u. k. huszártiszt és Katalin, Pauler Gyula levéltáros lánya, Pauler Ákos filozófus testvére negyedik gyermekeként született Kőszegen, 1909. április 9-én. A nagykanizsai piaristáknál érettségizett. 1927-től a budapesti Eötvös Kollégiumban magyar, francia és olasz nyelvszakra járt, a Pázmány Péter Tudományegyetemen pedig egyidejűleg történelmet, művészettörténetet, régésze­ tet, filozófiát és pszichológiát hallgatott. 1932-ben Hekler Antalnál megvédte művészet­ szociológiai ihletésű doktori értekezését. (A művész a korai középkorban. Budapest, 1932.) Ugyanabban az évben vette át a Kollégiumban magyar- és franciatanári oklevelét. 1935-ig fizetés nélküli gyakornokként dolgozott a budapesti egyetem Művészettörté­ neti és Klasszikarégészeti Intézetében. 1933-ban és 1934-ben a 18. századi francia szob­ rászat részletkérdéseit kutatta a berlini Collegium Hungaricumban, illetve a római Magyar Történeti intézetben. Első állását 1935-ben foglalta el a zalaegerszegi tanfel­ ügyelőségen. Ekkor kezdett foglalkozni az Árpád-kori művészettel, különösképpen a Dunántúl egyházi műemlékeivel. Öt évvel később visszatért a fővárosba. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium alkalmazottjaként főként a műemlékvédelmi osztályon tevékenykedett, anélkül, hogy hivatalnoki munkája elvonta volna figyelmét tudományos teendőiről. A háború alatt elkészítette második önálló művét Ják románkori apátsági templomáról, amely egyik kedves témája maradt élete végéig. {Ajaki apátsági templom és Szent Jakab-kápolna. Szombathely, [1944.]; Ják és Bamberg. In: Művészettörténet — Műemlékvédelem. Budapest, 1993.) 1945 tavaszán az időközben miniszteri titkárrá előlépett Bogyay Tamást beosztották a Szépművészeti Múzeumból és egyéb budapesti gyűjteményekből nyugatra szállítandó műkincsek mellé. A vonat március végén elakadt a bajorországi Chiemsee déli határán. Értékes szállítmánya 1946-ban és 1947-ben Münchenen át visszakerült Magyarországra, hivatali kísérője és felesége azonban Chiemgau tartományában maradtak, előbb gyakor­ lati okokból, a kommunista hatalomátvétel után pedig önszántukból. Hét éven át igen nehéz körülmények között éltek egy felső-bajorországi községben. Miként kitelepülésének körülményéből, úgy további szellemi működéséből is kitetszik, hogy a műkincsektől akaratlanul megvált magyar állami tisztviselő nem volt emigráns a fogalom szokványos politikai értelmében. Ellentétben az 1947/48-as emigrációs csoport számos tagjával, nem érezte magát arra hivatottnak, hogy a totalitarizmussal szembeni ellenérzését politikai munkában nyilvánítsa ki, és szervezeti keretben az elhagyott hazát országló hatalom mielőbbi megdöntésén fáradozzék. Elsőrendű feladatát abban látta,

313 hogy magyar témákat német közönség előtt a maga szakmai eszközeivel dolgozzon fel, adott esetben helyreigazítva a történeti Magyarország-kép torzulásait. Felvilágosító igé­ nye az ötvenes évek elejétől újabb önálló munkákban nyilvánult meg {Karolingische Skulpturen am Chiemsee. Erlangen, 1953; Lechfeld. Ende und Anfang. Ein ungarischer Beitrag zur Tausendjahrfeier des Sieges am Lechfeld. München, 1955; Kép és látomás. Fejezetek a magyar romantika történetéből. Köln, 1962), valamint őstörténeti, középkori és régészeti kérdéseket taglaló tanulmányok hosszú sorában. (írásainak jelenleg nyomta­ tásban hozzáférhető könyvészete 1978/1979-ig terjed: Schriften von Thomas Bogyay. In: Ungarn-Jahrbuch 10 [1979] 6-10.) Jelenléte a német és a külhoni magyar szakirodalom­ ban párját ritkító fegyelemről és céltudatosságról tanúskodott, hiszen hivatásának válto­ zatlanul jóformán csak szabadidejében élhetett. Miután a Szabad Európa Rádió 1952 januárjától felvette a magyar szerkesztőségbe, családjával Münchenbe költözhetett, végre túljutva a száműzetés kezdeti szociális megpróbáltatásain. Ennek fejében végleg le kellett mondania arról, hogy tudományos terveit illőképpen egyetemi vagy kutatóintézeti keret­ ben valósítsa meg. Ámbár az amerikai intézmény korántsem középkor-szakértők tovább­ képzésére létesült, a vezetőség jóvoltából nem kellett teljesen elhagynia fő érdeklődési területét. Huszonkét éven át, 1974-es nyugdíjaztatásáig, Kőszegi Ákos álnéven többnyire kulturális műsorokat írt és szerkesztett, egyebek mellett egy magyar történelmi sorozatot, amelynek kézirata jelenleg sajnos lappang. Bogyay Tamás 1962 decemberétől a Müncheni Magyar Intézet (Ungarisches Institut München) első igazgatójaként olyan magyarságtudományi műhely kiépítésére törekedett, amelynek lételeme a külső kapcsolatok vizsgálata. Az intézet Studia Hungarica című könyvsorozatának beköszöntő kötetét a következő, tudósi hitet valló szavakkal ajánlotta a bajor befogadó-támogató közeg figyelmébe: „Ez a szakközönség előtt tartott, és most egy szélesebb olvasói körnek átnyújtandó előadás arról szeretne tanúbizonyságot tenni, hogy az intézet munkatársai a népükhöz és hazájukhoz való ragaszkodásuk ellenére első­ sorban az igazságnak kötelezték el magukat". {Zum Geleit. In: Bogyay Tamás: Bayern und die Kunst Ungarns. München-Zürich, 1964) Ám az akkor részben nemzetpolitikai beállítottságú vezetőség nem helyeselte maradéktalanul ezt az emelkedett irányelvet. Mielőtt kitekintő szellemtudományi hungarológiája a belső viták áldozatául esett volna, Bogyay 1968-ban átadta tisztségét német kézbe. A Studia Hungarica gondozását, vala­ mint az intézet többi szakmai munkálatait elnökségi tagként továbbra is a legértékesebb tanácsokkal segítette. Az Ungarn-Jahrbuch, amelyet utóda az igazgatói székben, Georg Stadtmüller egyetemi tanár alapított 1969-ben, első kötetétől az ő körültekintően gondos szerkesztőbizottsági munkájának köszönhette magas színvonalát. A Müncheni Magyar Intézet, amelybe a legutolsó időkig hetente többször ellátogatott, ügyeinek rendezésekor mindvégig megnyugtató bizonyosságai támaszkodhatott észrevételeire és tanácsaira. Bogyay Tamás a németországi magyarságtudomány intézményesítéséért, egyben a kül­ honi magyar szakirodalom gazdagításáért kifejtett több évtizedes munkássága során töretlenül ápolta kapcsolatait a nyugati, főleg a német tudományossággal. A müncheni Központi Művészettörténeti Intézettel (Zentralinstitut für Kunstgeschichte) és a DélkeletIntézettel (Südost-Institut) igen szoros, kölcsönösen gyümölcsöző viszonyt alakított ki. Hat tanulmánya és számtalan könyvkritikája a Südost-Forschungenben, továbbá szerzői hozzájárulása a Südosteuropa-Bibliographie első kötetéhez (Gertrúd Krallert-Sattlerrel: Ungarische Bibliographie 1945-1950. In: Südosteuropa Bibliographie. 1/2. 1945-1950. München, 1959) kézzelfoghatóan bizonyítja a Délkelet-Intézet jelentőségét német nyelvű müveinek terjesztésében.

314 Egyébiránt a kiadók szemében a megbízható ügyfelek közé tartozott. Tekintettel törté­ nelmi műveltségére és mélyre nyúló szakismereteire, a lehető legjobban választott a grazi Styria kiadó, amikor megbízta az Ungarns Geschichtschreiber forrássorozat szerkeszté­ sével. (Szerkesztésében és közreműködésével a következő kötetek készültek: Die heiligen Könige. Graz-Wien-Köln, 1976; Kelemen Mikes: Briefe aus der Türkéi. GrazWien-Köln, 1978; Der Mongolensturm. Berichte von Augenzeugen und Zeitgenossen 1235-1250. Graz-Wien-Köln, 1985. Sorozatszerkesztőként ő jegyezte a negyedik köte­ tet is: Die „Gesta Hungarorum" des Anonymen Notars. Die alteste Darstellung der ungarischen Geschichte. Sigmaringen, 1991.) Szerzőként viszonylag kevés térre volt szüksége ahhoz, hogy lényeges felismeréseket közöljön olvasóival. Könyvismerteté­ seiben gyakorta kis tudománytörténeti áttekintést nyújtott. A németországi történé­ szek céhében azon kevesek egyike volt, akik két nyelven nyomdakészen fejezték ki magukat. Bogyay Tamás sokak számára leginkább lenyűgöző, eredetileg német nyelvű két köny­ vét a hatvanas évek második felében és a hetvenes évek közepén alkotta meg. Négy ki­ adást megért magyar történeti monográfiája (Grundzüge der Geschichte Ungarns, Darmstadt, 1967, 1973, 1977, 1991) és Szent István-életrajza (Stephanus Rex. Versuch einer Biographie. Wien-München, 1975; 1976-ban ugyanott, azonos főcímmel magyarul is) az elméleti szigor, az események és szerkezetek könnyed összefonódása, a lélektani beleérzőképesség, a nemzeti szempont összeurópai betájolása, és nem utolsó sorban a tömör, gondos és közérthető fogalmazás révén magasan kiemelkedik az utóbbi évtizedek magyar vonatkozású tudományos könyvterméséből, határon innen és túl. Budapesten 1988-ban és 1993-ban megjelent magyar nyelvű kiadásuk méltóan övezte szerzőjük rég esedékes újrafelfedezését a magyarországi tudományos életben. Bogyay Tamás 1981-ben még javában érezhette a magyarországi hatóságok rosszindu­ latát, amelyek vízumkérelmének késleltetett intézésével megakadályozták részvételét a magyar koronázási jelvényekről rendezett budapesti nemzetközi konferencián. (Előadás­ ra szánt magyar nyelvű szövegét németül közölte a konferencia anyagát egybegyűjtő kötet: Über die Forschungsgeschichte der heiligen Krone. In: Insignia regni Hungáriáé. Studien zur Machtsymbolik des mittelalterlichen Ungarn. Budapest, 1983.) Négy évvel később a hatóságok feloldották a személyét sújtó beutazási tilalmat, és így negyven év után ismét magyar földre léphetett. Újabb öt év múltán az Eötvös Loránd Tudomány­ egyetem a díszdoktori címet adományozta neki - mégpedig abban a teremben, melyben a jogelőd a művészettörténet doktorává avatta 58 esztendővel azelőtt. A Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság Közgyűlése 1991-ben a Társaság tiszteleti tagjává választotta. E késő, de nem elkésett tiszteletadások főszereplője ekkor már rendszeres előadói és szerzői tevékenységet fejtett ki Magyarországon. Szellemi hazatérése azon témakör ismé­ telt megközelítésének a jegyében történt, amely pályafutása kezdetétől sosem hagyta nyugodni: művészet és állameszme az Árpádok korában, ezen belül az első magyar király szerepe és a szent korona eredete a bizánci befolyások tükrében. Azzal, amit erről ma­ gyarul és németül közölt és elmondott, kitörölhetetlenül beírta nevét a nemzetközi koro­ nakutatás évkönyveibe. Bogyay Tamás legjellegzetesebb emberi tulajdonsága a szerénység volt. Pedig büszkén érzékeltethette volna, hogy ő már megtalálta azt, amit mások holtukig hiába keresnek: a belső igények és a külső elvárások egyensúlyát. Jóllehet élete több ellentétes pólus között zajlott, saját szereptudata mindig tiszta maradt. Mindenkor a tudományra összpontosított.

315 Értelmiségi eszményét olyan kiművelt szakavatottság éltette, amely katolikus és nemzeti kötődéseivel állandóan megnyílik más eszmék és terek hatásai előtt, amely kritikus, de nem kioktató, folyton csiszolódik, de saját korlátait mindig elfogadja, vagyis valóban szabadelvű, mert nem követel magának kizárólagos és végleges érvényt. A müncheni Ostfriedhof krematóriumában, ott, ahonnan az 1994. február 8-án elhunyt Bogyay Tamás hamvait a végső nyugvóhelyre, a badacsonyi Szent Donát-kápolnába szállították, olyan tudóstól vettünk búcsút, aki emberséget és szellemi képzettséget eggyé ötvözve sugárzott környezetére. A hétköznapokban és az értelem magasabb rétegeiben egyformán a minőség mércéjét követte. Ember és mű egységet alkotott. Mindkettő érté­ kes volt. K. Lengyel Zsolt Gunda Béla (1911-1994) Nagy veszteség érte a magyar néprajztudományt, a hungarológiai kutatásokat és az eu­ rópai etnológiát: 1994. július 30-án elhunyt Gunda Béla, a debreceni Kossuth Lajos Tu­ dományegyetem professzora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Kutatómunkáját az 1930-as évek elején a budapesti Néprajzi Múzeumban kezdte, Bátky Zsigmond iránymutatásával, tanári működése a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajzi tanszékén indult. Egyetemi hallgatóként bekapcsolódott a Pro Christo Diákok Háza falukutató munkaközösségének tevékenységébe. Javaslatára vizsgálta meg a tíztagú falukutató csoport 1935 nyarán az ormánsági Kemsét mint az önpusztítás, az egyke tipi­ kus példáját. Kutatásaik eredményeként, Teleki Pál előszavával jelent meg 1936-ban az Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete című könyvük, az első korszerű ma­ gyarországi falumonográfia. 1934-39 között gyakornok majd tanársegéd volt a Pázmány Péter Tudományegyetem néprajzi tanszékén Györffy István mellett. 1936-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem közgazdasági karán Teleki Pálnál gaz­ dasági földrajzból, Györffy Istvánnál néprajzból, Kovács Ferencnél gazdaságtörténetből tett doktori szigorlatot. 1938-39-ben svéd állami ösztöndíjjal Sigurd Erixon professzor előadásait hallgatta a Stockholmi Egyetemen. A már abban az időben is komoly eredmé­ nyeket felmutató skandináv néprajzi kutatás eredményeivel, módszereivel való megis­ merkedése döntően befolyásolta további hazai munkáját. Hazatérve újjászervezte a Nép­ rajzi Múzeum Etimológiai Adattárát, amely ma is az általa lefektetett elvek szerint gyara­ podik, működik. Ugyanakkor felvetette a magyar néprajzi atlasz elkészítésének gondolatát, tervét is. 1941-ben a Szegedi Egyetem magántanárrá habilitálta összehasonlító néprajz, külö­ nös tekintettel a Balkán népeire című tárgyban. 1943-ban a Kolozsvári Egyetem Néprajzi Intézetének professzora lett. Itt kezdte el a Kárpátok népi műveltségének vizsgálatát. 1949-ben nevezték ki a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Intéze­ tének professzorává, ahol egészen haláláig oktatott. Több mint száz tanítványt nevelt a magyarországi és erdélyi múzeumok, kutatóintézetek, egyetemek számára. Munkássága nyomán a szakemberképzéssel szoros egységben három évtized alatt a magyar és a kö­ zép-európai néprajz kultúrtörténeti összehasonlító vizsgálatának jelentős műhelyévé vált intézete. Az általa szerkesztett Műveltség és Hagyomány című intézeti évkönyv a magyar

316 és a közép-európai néprajztudomány egyik legfontosabb kiadványsorozata. 1965-66-ban az Amerikai Egyesült Államokban mint Ford-ösztöndíjas a Californiai Egyetemen (Berkeley) dolgozott. Munkái, publikáció közül Néprajzi gyűjtőúton (1956), Ethnographica Carpathica (1966), Ethnographica Carpatho-Balcanica (1979) és Rostaforgató asszony (1989) című könyvei, valamint a moldvai magyarok népi kultúráját bemutató tanulmányai a legjelentősebbek. Akadémiai székfoglalója Hagyomány és európaiság címmel jelent meg 1994-ben. Gunda Béla tudományos fellépésének köszönhetjük, hogy a magyar néprajzi kutatások az 1930-as évek óta egyre inkább összehangolódtak az európai etnológia fejlő­ désével, főbb irányzataival. Az ő sokoldalú nemzetközi kapcsolatai eredményeként a magyar néprajztudomány kilépett korábbi elszigeteltségéből. Az európai néprajz nagy képviselőinek elveit, módszereit Gunda Béla elméleti kérdéseket tisztázó, módszereket kereső és bemutató tanulmányaiból ismerhettük meg. Óriási érdeme, hogy a magyar néprajztudomány eredményeit, melyekben saját kutatásainak mindig oroszlánrésze volt, be tudta kapcsolni az európai etnológia érrendszerébe, ugyanakkor elméleti igényessége mellett a néprajzi anyag helyszíni gyűjtését, feldolgozását, elemzését tartotta fő feladatá­ nak. Gyűjtőútjai során az egész magyar népterületet bejárta, az Őrségtől Moldváig, Zempléntől a Szerémségig, Bihartól Gyímesig vagy a Gyalui- és a Radnai-havasokig. Valamennyi munkája ezért a magyarságtudomány számára is óriási értéket jelent. Nagyra becsülte, támogatta a hungarológiai kutatásokat. Az Újvidéki Egyetem Hunga­ rológiai Intézetének munkatársait rendszeresen meghívta Debrecenbe, ő is kutatott a Délvidéken, publikált a Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményeiben. A Debre­ ceni Nyári Egyetemen a magyarul tanuló külföldiek számára évtizedeken át ő tartotta a néprajzi előadásokat. Különösen nagy hatást tett rá a Bécsben, 1986-ban megrendezett II. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus, ahol Die ungarische Volkskultur in der Kulturentwicklung Mitteleuropas címmel ő tartotta a plenáris ülés néprajzi előadását. „Nagy élményem volt a bécsi Hungarológiai Kongresszus. A kitűnően megszervezett tanácsko­ zást országunk szempontjából is hallatlanul nagy eseménynek tartom. Mondhatnám azt is, hogy számomra ettől a kongresszustól kezdődik az időszámítás" - hangsúlyozta egy vele készült interjúban. Szamos hazai és külföldi kitüntetése, elismerése: a Herder-díj, a Pitré-aranyérem, a svéd akadémiai tagság, a debreceni díszdoktorság és díszpolgárság mellett a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság tiszteleti tagja is volt. A magyarság, a magyar kultúra és tudomány jövőjével kapcsolatban azt tanultuk Gunda Bélától, hogy Európa talaján és Európa történetében nem vagyunk halottak, akik életre vannak ítélve. Lukács László

317

Tudományos ülések, konferenciák Emlékülés Bárczi Géza születésének centenáriumán Budapest, 1994. január 10. Lassan tizenkilenc éve már, hogy nélkülözi őt a magyar nyelvtudomány. Bárczi Géza a Kossuth- és Állami-díjas akadémikus, a magyar nyelvtudomány európai hírű tudósa száz éve született. Az igen nagy munkabírású, ritka eredményességű alkotó művei: több száz dolgozata, tanulmányai, könyvei megőrizték őt tanítványainak, a nyelvész utókornak. Több mint öt évtizedet töltött a szeretett pálya közvetlen vonzásában. Munkássága átfog­ ta a nyelvészet szinte minden területét: a magyar hangtant, szó- és alaktant, a mondattant, a magyar nyelvjárásokat, a nyelvművelést, stilisztikát, lexikográfiát, névtudományt. A felsorolás megközelítően sem teljes. Az 1994. január 10-én rendezett ünnepségsorozattal a Magyar Tudományos Akadémia harminchat éven át volt tagjára, az Eötvös Loránd Tudományegyetem egykori professzo­ rára, a Magyar Nyelvtudományi Társaság hajdani elnökére emlékezett. A példás gonddal előkészített események sora délelőtt koszorúzással kezdődött a Farkasréti temetőben, majd Csillaghegyen, a Ráby Mátyás u. 26-os számú ház falán em­ léktábla elhelyezésével folytatódott. 1920-tól haláláig, 1975-ig itt élt és alkotott a kiváló tanár, a magyar nyelv fáradhatatlan mestere. Délután, az emlékülés megnyitójára zsúfo­ lásig megtelt az ELTE Bölcsészettudományi Karának tanácsterme. Németh G. Béla, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának elnöke arra a tudósra, tanárra, igaz emberre emlékezett, aki mindig érdeklődéssel fordult tanítványai felé, élénken figyelve formálódó fejtegetéseiket, egy-egy nyelvészeti részdiszciplínáról alkotott véleményüket, akivel beszélgetni lehetett, nemcsak hallgatni őt. A megnyitó szavak után Bárczi Géza egykori munkatársai és tanítványai mutatták be ez alkalomra írott tanulmányaikat. Benkő Loránd Anonymus gestája nyelvészeti revíziójának szükségességéről című elő­ adását a Bárczi képviselte álláspont ismertetésével kezdte. Nyelvemlékeink között külö­ nösen figyelemre méltó P. mester műve a körülötte levő rejtélyek sokasága követ­ keztében, pl. szerzőjének kiléte, keletkezésének ideje stb. Benkő Loránd hangsúlyozta, hogy a Gesta nyelvi anyaga önmagában is felbecsülhetetlen érték, ám revízióját szüksé­ gessé teszik a történettudományban elért új kutatási eredmények. Szathmári István Bárczi Géza és a stilisztika című előadásában a nyelvtudós sokoldalú­ ságát elemezte stilisztikai munkásságának összegzésével. Hangsúlyozta, hogy bár a sti­ lisztika nem tartozott a Bárczi Géza által leginkább művelt területek közé, a költői-írói stílust érintő vizsgálatai mégis mintát adnak a ma kutatóinak, tanárainak. Megemlékezett továbbá stíluselméleti tanulmányáról, a Nyelvjárás és irodalmi stílus című műről, stílus­ elemzési dolgozatairól, a magyar nyelv jellemzése során tett stíluskritikai utalásairól stb. Az egykori tanítvány máig ható nagyrabecsülését első találkozásaik egyikének fel­ elevenítésével érzékeltette. „Igazi tudomány, emberi közelség: ezt kaptuk Bárczi Gézától". E. Abaffy Erzsébet a nyelvtörténész Bárczi Gézát idézte meg írott és beszélt nyelvvál­ tozatok a kódexek korában című dolgozatával. Kutatásainak kiinduló pontja az azonos latin szövegeknek a különböző kódexekben található párhuzamos fordítása. Példák soka­ ságával bizonyította, hogy a párhuzamos szövegek összehasonlítása a XV-XVI. századi

318 szókészletről éppúgy érdekes tanulságokat hozhat felszínre, mint a kor grammatikai rendszeréről, vagy az egykori fordítástechnikáról. A beszéd lazább, az írás kötöttebb megoldásainak eltérését szókészleti és igeragozási példákkal igazolta. Nyelvünk rétegző­ désének régmúlt korszakokban való vizsgálata lehetőséget ad, hogy az írott nyelvi forrá­ sokból a beszélt nyelvre vonatkozóan is hiteles megállapításokat tegyünk. D. Bartha Katalin előadásában {Adalékok néhány tájszavunk életrajzához) anyanyelv­ járásából, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szinpetriből vett adatokkal igazolta, hogy a nyelv három meghatározója közül a szókincset érinti a legnagyobb mértékű változás. Rövid idő is elegendő ahhoz, hogy egy nyelvjárásból eltűnjenek vagy a köznyelvi for­ mákhoz idomuljanak a nemrég még élő tájszavak. A következőkben tájszókincsbeli öszszevetésre tett kísérletet saját, az 1930-as években lejegyzett gyűjtése és a 25-30 évvel későbbi Szlavóniai szótár anyaga között. E nyelvjárás egyik uralkodó jellemvonása kép­ zőrendszerének rendkívüli gazdagsága, s felhasználásának sajátos módjai. A szótárból hiányzó szavak jelentős csoportja éppen a képzők szerepéből következően az ősi formán­ sok elavulásának tulajdonítható. Keszler Borbála A régi magyar írásjelhasználat a XV—XVII. század eleji nyomtatvá­ nyokban című tanulmányában rávilágított görög, latin és magyar nyelvű emlékeink írásjelhasználati szokásainak feltérképezési nehézségeire. Bemutatott példáinak hosszú sora igazolja, hogy a nyelvtörténész csak a címben jelzett kérdéskör leírásával végezhet megközelítően teljes munkát. A tüzetesebb áttekintésre kiválasztott korszakhoz figyelem­ re méltó kultúrtörténeti adalékokkal járult hozzá a tanulmány. B. Lőrinczy Éva Szókincs-fráziskincs című műhelytanulmányában az Új Magyar Táj­ szótár szerkesztésének több évtizedes gyakorlatával tárja elénk azt a nem kevés gonddal járó munkafolyamatot, melynek során a nyers adathalmaz szócikkekké formálódik. A legnehezebb, de egyben legtanulságosabb feladat elé azok a szavak állítják a szócikkírót, amelyek az irodalmi és a köznyelvben is sokjelentésűek, számos képzővel alakult szár­ mazékuk van és összetett szavak elő- vagy utótagjaiként is gyakran előfordulnak. Magáért beszélő illusztrációnak a 'Kopf alapjeientésűye/2 szócikket választotta, hogy érzékeltes­ se, már az értelmezett szókapcsolatok is mekkora hangulati és humorbeli többletet hor­ doznak pl. az igei tagban rendkívül csekély változatosságot mutató szinonim köznyelvi kifejezésekhez képest. A fej főnév fráziskészletének gazdagsága igazán a vele alakult szólások, szóláshasonlatok és közmondások körében teljesedik ki. Mindannyiunk számá­ ra ismeretes, hogy egy szócsalád anyaga igazán csak az alapszót és a család más tagjait együtt kezelve ragadható meg és rendszerezhető, mely újabb elemzések kiinduló pontja is. B. Lőrinczy Éva végül a felejthetetlen tudós mesterre emlékezett, arra a Bárczi Géz­ ára, aki a nyelvjárási szókincs és fráziskészlet lappangó értékeire még annak szétszórt állapotában is ráérzett, s az Új Magyar Tájszótárt ezeknek feltárására és egybegyűjtésére hívta életre. Sebestyén Árpád Módszertani megjegyzések névutózásunk fejlődéstörténetének vizsgá­ latához című dolgozatában kiemelte, hogy a névutózás történeti elemzésének egyszerre kell rendszertörténeti és elemtörténeti feladatokat vállalnia. A névutóállományt csak nagy terjedelmű szövegből kiemelt nagy mennyiségű példa alapján lehet vizsgálni. Adattárá­ nak első forrása a Jókai-kódex 1372-ből, az utolsó 1990-ből való. A fentiekben áttekintett előadások java részének írásos változata és további tizenkilenc dolgozat is megtalálható abban a tanulmány-gyűjteményben, mellyel a Magyar Nyelvtu­ dományi Társaság tiszteleg Bárczi Géza emléke előtt (a Magyar Nyelvtudományi Társa­ ság Kiadványai 200.).

319 Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatának anyagi támogatása az emlékkönyv megjelen­ tetésén kívül lehetővé tette, hogy Bárczi Géza nevét alapítvány őrizze, mely segítségével évenként azokat a fiatal kutatókat jutalmazzák, akik a tudós méltó szellemi követői. Vitányi Borbála

A magyar Amphion Konferencia Balassi Bálint halálának 400. évfordulóján Esztergom, 1994. május 24-28. A tudományos tanácskozást az MTA Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz Osztálya, az Eötvös Loránd, a József Attila, a Janus Pannonius és a Kossuth Lajos Tu­ dományegyetem Bölcsészettudományi Kara, a Pázmány Péter Katolikus és a Károlyi Gáspár Református Egyetem, valamint Esztergom város önkormányzata és a Balassa Bálint Társaság szervezte és rendezte meg, fővédnöke Göncz Árpád köztársasági elnök volt. A konferenciának az esztergomi Technika Háza adott otthont. Bodnár György igazgató (MTA Irodalomtudományi Intézet) és Könözsy László pol­ gármester (Esztergom) üdvözlő és megnyitó szavai után kedd délután kezdetét vette a tanácskozás. Az első ülésen Jankovics József, az MTA Irodalomtudományi Intézete Reneszánsz Osztályának vezetője elnökölt. A két elhangzott plenáris előadás (Bitskey István: Balas­ si-értelmezések egy évszázad alatt) egyrészt a Balassi-kép alakulásának főbb állomásait tekintette át az elmúlt egy évszázad alatti kutatói álláspontok számbavételével (Erdélyi Pál, Eckhardt Sándor, Waldapfel József, Varjas Béla, Klaniczay Tibor, Julow Viktor, Amedeo Di Francesco, Komlovszki Tibor, Horváth Iván, Szentmártoni Szabó Géza, Kőszeghy Péter), kiemelve, hogy időről időre más-más aspektusok váltak fontossá: hol a filológia, hol a textológia, hol a műelemzés adott új szempontokat Balassira vonatkozó ismereteink gyarapodásához, másrészt Horváth Iván előadása {A XVI-XVH. század for­ dulója, fordulat a poétikában) azt vizsgálta, hogy a magyar költészetben akkoriban ural­ kodó monoton rímtechnikára és strófaszerkezetre hogyan hathatott a korban megjelent „formalizmus": a matematika és a logika alkalmazása a költészetben, s az ugyanebben az időben szerephez jutott irodalomelmélet. Balassi költészetében a 42. zsoltári jelölte meg annak a fordulatnak, amikor a magyar vers a strofikus szerkesztés fölé emelkedett. A plenáris előadásokat élénk vita követte, Bitskey István alapos és korrekt tudomány­ történeti áttekintéséhez viszonylag kevés korrekciót fűztek hozzá, Horváth Iván előadá­ sához azonban élénk eszmecsere kapcsolódott (Zemplényi Ferenc, Pirnát Antal, Balázs Mihály, Vadai István, Sárközy Péter). Szerda délelőtt elkezdődtek a szekcióelőadások, az első ülésen Horváth Iván elnökölt. Szigeti Csaba előadása {A számítógépes Balassi-strófa) egy roppant érdekes kísérletről adott tájékoztatást. Néhány Balassi-vers szavait számítógépre vive, s azokat tetszés sze­ rinti sorrendbe rendezve (permutálva), szinte mindig olyan verset kapunk, mely a korban igazán megállná a helyét. Ebből Szigeti Csaba arra következtetett, hogy a Balassi-vers is a korabeli sablonokból építkezett, azt azonban sajnálatos módon nem vizsgálta meg,

320 hogy esztétikai értéküket tekintve mások-e mégis a Balassi-versek, mint a számítógép által „előállítottak". Szentmártoni Szabó Géza előadása {Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei) elsősorban Celia kilétére kereste a választ, s a versek tanúságára építve - az eddigi megerősítő és egymásnak ellentmondó véleményeket is figyelembe véve - azt állapította meg, hogy a versek még a Losonczi Annához fűződő szerelem, illetve a Dobó Krisztinával kötött házasság idején keletkeztek, de Balassi nem válogatta be ezeket a Júlia-ciklusba, ezért tűnik úgy, hogy Balassi „elhallgatta", titokba burkolta a szeretett nő személyét. Vadai István Balassi Bálint „fajtalan énekeit" vizsgálta, összevetve a Balassi­ kódex közléseit a Fancsali Jób-kódex, a Vásárhelyi daloskönyv, a Radvánszky-kódex, a Csáky-énekeskönyv változataival. Megállapította, hogy a versközlések egyetlen közös forrásból származnak, amely nem lehet azonos a Balassi-kódexszel, mert semelyik má­ sikban sem fordulnak elő Rimay versei. Valószínűleg egyetlen szerzői gyűjtemény a forrása a másolatoknak. Tóth Tünde és Bíró Gyöngyi előadása {Balassi versgyűjtemény­ ének rekonstrukciója) a Balassi-Rimay kódex „fizikai" vizsgálatát mutatta be, a kódex íveinek hiányosságait, a hajtogás, a vízjelek problémáit stb. Vizsgálódásuk szerint meg­ dőlni látszik a 2(3)x33-as versciklusok elméleti feltételezése. Zemplényi Ferenc A szer­ kesztett verskötet megjelenése az európai irodalmakban című tanulmánya egy sajátos versgyűjtemény-típus megjelenését, megjelenési formáit tekintette át a XVI. századi európai költészetben, az önéletrajzot szimuláló szerelmi versgyűjteményből kiindulva. Rámutatott pl. Villon és Petrarca gyűjteményeinek különbözőségére, s arra, hogy a hu­ manista költészet által felújított antik hagyományokat, melyeket a XVI. századi költészet megörökölt, mindjárt szét is rombolta (petrarcai ciklus), s új formákat keresett. Heves viták követték az elhangzottakat (Gömöri György, Virágh László, Szentmártoni Szabó Géza), melyek elsősorban Célia személyéhez, illetve a számítógépes Balassi-versekhez kapcsolódtak. A harmadik ülés, melyen Bitskey István elnökölt, a Balassit ért hatásokat, s fordítói munkásságát elemezte. Első előadóként Téglásy Imre vizsgálta meg Balassi verseinek argumentumait: magyar vagy latin nyelvűek-e, milyen szerkezeti elemek mentén épülnek fel, milyen előképeik vannak, kihez, mikor, miről szólnak. Téglásy szerint levonható az a konklúzió, hogy az argumentumokat csak Rimay illeszthette a versek elé, mert azt csak a gyűjtemény szerkesztője, összeállítója tehette meg. Sudár Balázs Az esik költészet Ma­ gyarországon című dolgozata igen érdekes problémát járt körül. A hódoltsági idők ma­ gyarországi török költészetét vizsgálva bizonyította, hogy a török zenészek, énekmondók között itt is kialakult egy esik réteg, s feltételezhető, hogy a török, törökös költészet Ma­ gyarországon is ismertté vált. A három legjelentősebb XVI^XVII. századi esik költő járt Magyarországon, költészetüknek vannak magyar vonatkozásai. Magyar művelődéstörté­ neti kérdés e költészet korabeli hazai ismeretének és esetleges hatásának vizsgálata. P. Vásárhelyi Judit Balassi zsoltárparafrázisainak forrásai című előadásában azt bizonyí­ totta, hogy a Dávid király zsoltárai fordításához Balassinak Béza és Buchanan szövegei jelenthették a kiinduló pontot, de bizonyos, hogy ismerte a zsoltárok fordításának magyar verses és prózai előzményeit is. Kruppa Tamás A Tíz okok megjelenésésnek hátteréről című dolgozata a Campianus-fordítás hátteréhez, befejezéséhez és megjelentetéséhez szolgáltatott új adatokat Dobokay Sándor személye és munkássága eddig feltáratlan dokumentumainak ismertetésével. Csonka Ferenc A Campianus-fordítás című előadása Balassi és Dobokay Sándor részvételét és „részesedését" mutatta ki a fordításban. Igen hihető stiláris és szövegkritikai vizsgálatok statisztikájával is bizonyította Dobokay és Balassi részvételének arányát a fordításban. Hargittay Emil (A Campianus-fordítás és

321 Pázmány írói pályakezdése) Dobokaynál és Pázmánynál is kimutatott a fordításban bizo­ nyos Jezsuita technikát", a latin idézet beemelését, s azok didaktikus, magyarázó fordí­ tását, s igen jelentősnek tartotta a tipográfiai különbségtételt is. Este a Keresztény Múzeumban Prokopp Mária tartott tárlatvezetéssel egybekötött elő­ adást A korabeli honi festészet és Balassi verseinek kapcsolata címmel, melyben elsősor­ ban olyan festményeket mutatott be, melyek a korban a költő szűkebb környezetében előfordultak, onnan származnak, ismerhette őket. Pénteken délelőtt a negyedik ülésen - mely a Balassi-versek zenei kapcsolatait, nyel­ vét, és a költőnek a korban divatos asztrológiai ismereteit járta körül - Balázs Mihály elnökölt. Csörsz-Rumen István tanulmánya (A Balassi-strófa Közép-Európa zenetörté­ netében) azt vizsgálta, hogy a mik jelenthették a Balassi-strófa irodalmi előképeit, forrá­ sait Balassi költészetében. Rámutatott, hogy ezek a XVI. századi históriás énekstílus, a korabeli hangszeres darabok, a barokk korálok és folklór darabok lehettek, de hatásuk erős lehetett akkor és később is, mert a Balassi-strófás dallamok a környező népek zené­ jében ma is élnek. Király Péter Balassi és Regnart eszmei kapcsolatát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy mivel Regnart a Habsburg udvarban is működött, művei Ma­ gyarországról is sok helyről adatolhatok, lehetséges, hogy Balassai nem nyomtatott, ha­ nem kéziratos anyagból dolgozott. Tehát a Balassi-versek és a Regnart-dalok datálási gondjai megkérdőjelezhetik a Balassi-kódex datálási sorrendjét. Faragó József Balassi dallamjegyzéséről (Balassi román nótajelzéseinek háttere a román és a magyar folklór­ ban) megállapította, hogy ez az egyik első bizonyítéka a román folklór létének, ugyanak­ kor olyan széles körben ismert oláh nótáról van szó, mely nemcsak a románság teljes nyelvterületén ismert ma is, hanem az erdélyi magyar folklórban is. Hegedűs Attila (Balassi nyelvjárása) felvázolta, mit tekinthetünk a költői nyelvben nyelvjárási elemnek, régi nyelvinek, költői nyelvteremtésnek, s ezen kritériumok alapján hogyan dönthető el a költőnek egy vagy más nyelvjáráshoz való elsődleges kötődése. Balassi esetében még fontos szempont a kéziratok hiánya, a nem autográf, sajátkezű lejegyzés tanúbizonysága, de mégis egyértelműen megállapítható, hogy a költő nyelvére a korabeli Hont, Zólyom, Liptó megyék nyelvjárása lehetett döntő befolyással, nyelve tehát a palóc (felső­ magyarországi) nyelvjárástípusba sorolható. Orlovszky Géza „Mondják jövendölők..." című előadása Balassinak és az asztológiának a müvekben megnyilvánuló kapcsolatát járta körül, s például a csillagászati hasonlatokkal élő versekből is kimutatta, hogy Ba­ lassinak nem volt asztrologikus a gondolkodás- és látásmódja, az ilyen képek nyelvi sztereotípián alapulnak, vagy a vizuális gondolkodás természeti képpel való ábrázolását illusztrálják. Elkészítette Balassi „kvázi" horoszkópját is, melynek a következő előadó, Bollók János (Balassi csillagai és planétái) azonnal ellentmondottt, de mindketten meg­ egyeztek abban, hogy Balassi nem hitt a korban oly népszerű asztrológiában és nem is értett hozzá. Varga Dezső szakszerű tájékoztatást adott egy igazán nem látványos, apró­ lékos munkáról (A Balassi-portré restaurálása), melynek végeredménye azonban min­ denki számára örvendetes lehet, hiszen sikerült a ráfestett rétegek alól ismét napvilágra hozni az eredeti XVII. századi portrét. A korábbi állagmegőrző ráfestések és Javítások" letisztításával a kép színesebb, élőbb lett, az arc sokkal markánsabb és karakteresebb. Az ötödik ülésen Tarnai Andor elnökölt, az első előadó, Pirnát Antal pedig A zólyomi kaland címmel annak a pernek az anyagát tekintette át, melyet Selmecbánya indított a költő ellen. Az előadó a tanúvallomások, levelek, jegyzőkönyvi adatok ellentmondásai­ nak bemutatásával bizonyította, hogy a város csapdát állított a költőnek, majd hamis vádakkal bevádolta, hisz a Balassi család és Selmecbánya már régóta viszálykodott egy-

322 mással. Ludányi Mária Felvidéki költőifjak, Margaréták, Zsófiák címmel két verset (Margaréta, Kollokvium) elemzett, melyek szinte elütnek az életmű egészétől, felerősödő olasz hatásokra utalnak életrajzi elemekkel. Ludányi Mária arra a következtetésre jutott, hogy Balassi ezekkel a versekkel csak Forgách Mihály ifjú társaságának akarta megmu­ tatni, hogyan kell verset írni. Margaréta személye valós lehetett, feltehetően Uz Margaré­ ta, akinek azonban nem udvarolt a költő. Gömöri György Adalékok Balassi János és Bálint lengyel kapcsolataihoz című előadása levéltári kutatásokra alapozva ismertetett meg néhány lengyel és ellengyelesedő magyar főúrral és főúri családdal, akikkel a Balassiaknak közeli ismeretsége, barátsága lehetett. Jan Slaski szintén Balassi lengyel kötődéseinek egy szeletét vizsgálta, Balassi és a lengyelek címmel. Az egykori magyar­ lengyel határvidéken nemcsak a családi, vagyoni és kereskedelmi kapcsolatok virágoz­ tak, hanem a kulturális értékek is áramlottak mindkét irányba. Waclaw Úrban előadása (Balassi Bálint és a lengyelországi magyarok) a mikrofilológiát hívta segítségül Balassi lengyel kapcsolatainak és lengyelországi tartózkodásainak még alaposabb megismerteté­ séhez. Dávid Géza Balassi János török kapcsolatait igyekezett jobban megvilágítani, hivatkozva a bécsi Staatsarchivban őrzött török levelekre. A költő apja 1571-72 között török alattvalónak ajánlkozott, a törökök azonban ezt nem fogadták el, hisz nem tehettek semmit a békeszerződés ellenére. A török szultánnak magyar főúrhoz írott levelére alig van egyéb példa. 1575 decemberében a törökök oltalomlevelet adtak Balassinak, noha várait már korábban elfoglalták. Font Zsuzsa Balassi János alumnusaii mutatta be, a Josius Simlerrel levelező, Balassi költségén Wittenbergben, majd Heidelbergben tanuló Varsányi Gorsa Mihályt és Debreceni Joó Jánost. Az ő tevékenységük eredménye, hogy Simler 1575-ben megjelent Aethici Cosmographia című müvét Balassi Jánosnak dedikál­ ta. A korban geográfiai müveket, útleírásokat elsősorban fejedelmeknek, hadvezéreknek volt szokás ajánlani. Szabó András Balassi Bálint és öccse Nürnbergen (1565-1577) című tanulmányában elsősorban a várost és szellemi légkörét igyekezett bemutatni, a patrícius-ifjak számára létesített magániskolát, ahol a Balassi-fiúk tanultak. Iskolázásuk fő célja a német nyelv elsajátítása lehetett, s ez feltehetően szerepet játszott abban, hogy Balassi nem latin nyelven verselő költő lett. A hatodik, szombati ülésen Szabó Géza elnökölt, s az első előadást (Balassi mitológiá­ ja, avagy az első költő) Kőszeghy Péter tartotta, aki - röviden jellemezve az irodalmi kultusz kialakításának humanista igényét (a nemzeti nyelvű irodalmak öneszmélése, önérték-felmutatása, önmitológia-teremtése) - szerint a magyar irodalomtörténet mito­ lógiájában a kezdet, az első költő Balassi Bálint. Kisebb részben ő maga, nagyobb rész­ ben Rimay János írta az ehhez szükséges mítoszt. A befogadtatás, a mítoszépítés feltárása érdekében a nyomtatásban megjelent, vagy nyomtatásra szánt Balassi-műveket elemezte. Bencze Balázs Tinóditól Balassáig című tanulmánya Nádasdy Tamás vasi alispán és Batthyány Ferenc 1599-1619 közötti levelezéséből két részletre hivatkozott, melyek utalhatnak arra, hogy a kortársak már szélesebb körben ismerhették Tinódi és Balassi költészetét. Bencze Balázs etimológiai, nyelvtörténeti, rímtechnikai, stilisztikai érvekkel bizonyítja, hogy nem Tinódi a vers szerzője, hanem a „tinócska énekeként" kell értelmeznünk, s így, ismert toposzként többször előfordul a későbbi korok irodalmában is. Az Én édes szerelmem... kezdetű Balassi-versből vett idézet viszont szó szerint szere­ pel a levélben, s ez azt bizonyítja, hogy a vasi alispán 1605-ben jól ismerte Balassi költé­ szetét. Küllős Imola dolgozata (Balassi-strófák egy múlt századi vőfélykönyvben - Újabb adatok a Balassi-strófa élettörténetéhez) metrikai és költészettörténeti kérdésekhez kap­ csolódott, s a Balassi-strófa popularizálódásának útját követte nyomon. Horváth István

323 előadása Esztergom 1594. évi ostromát és Balassi Bálint megsebesülésének helyszínét mutatta be. Részletesen ismertette a korabeli Esztergom településszerkezetét, a város berendezkedését, az erődrendszert. Az ostrom eseményeivel kapcsolatos egykorú forrá­ sokat, szemtanúk közléseit, és a török deftereket is újabb vizsgálatnak vetve alá, arra a következtetésre jutott, hogy a költő megsebesülése nem az eddig feltételezett helyen, hanem a Víziváros délnyugati részén, a Hévízfürdő tornya mellett történt. Ortutay András Az Esztergomi Főkáptalan levéltárának Balassa-forrásait tekintette át, Pifkó Péter pedig A Gyarmati Balassi nemzetség címere és genealógiája című előadását olvasta fel. A hetedik, záró ülés Kőszeghy Péter elnökletével, Bartók István előadásával („...habét etiam suas inventiones rhetorica" - Balassi inventio poeticája) vette kezdetét. Bartók István az inventio poetica, azaz a versszerző találmány kérdéséhez kívánt a retorikai és poétikai hagyomány újabb értelmezésével hozzászólni, s egyúttal áttekintette a Balassifilológiának e tárgykört illető vélekedését is (Eckhardt Sándor, Horváth Iván, Pirnát Antal, Szabó Géza, Kőszeghy Péter, Komlovszki Tibor, Ács Pál). Heltai János Balassi és Buchanan Jephtese című tanulmánya azt a kérdést vizsgálta, ismerhette-e Illyefalvi Ist­ ván, a Jephta tragédiája című históriás ének szerzője illetve átdolgozója Balassi készülő fordítását. Szilasi László Nyakvers című dolgozata Balassi utolsó versének (Végtelen irgalmű...) interpretációja. A vers a Vulgata Ah Deus immensum clemens miserere precantis kezdetű 50. zsoltárának fordítása, melynek felolvasása az angol jogszokásban felmentést adott az ítélet előtt álló bűnösnek. „Nem lehet nem észrevenni Balassi halottas sententiáiban az utolsó szó jogának hagyományát, bűnei beismerését..." - állította Szilasi, s utalt arra is, hogy a költő élete végén épp az angol jezsuita, Edmund Campianus traktátusát fordította. Szilasi szerint „Balassi Bálint utolsó verse immár visszavonhatatla­ nul a bűnös írástudó utolsó menedékének, az írásnak és az olvasásnak az allegóriája lett". A konferencia szüneteiben a résztvevők számítógépes tájékoztatást kaphattak az interp­ retációs módszernek Balassai verseire alkalmazásáról, Szedmák Sándor pedig számító­ gépes szövegbankot mutatott be. A konferenciához néhány kiegészítő program csatlakozott. Május 26-án a résztvevők egésznapos kirándulást tettek a Felvidékre, ahol a hibbei római katolikus templomban emlékünnepségen vettek részt, s elhelyezték koszorúikat Balassi Bálint, Ferenc és szüleik nyughelyén. Az ünnepi megemlékezésen a Musica Historica együttes adott hangversenyt, a résztvevőket Karol Petruha, hibbei polgármester és Sunyovszky Szilvia, a pozsonyi Magyar Kulturális Központ igazgatója köszöntötte. Sztyahula Lucián, révkomáromi bencés atya és Jozef Druzek hibbei plébános egyházi megemlékezést tartott. Délután a liptóújvári és a zólyomi vár megtekintésére került sor. Május 27-én este az Ars Renáta, a Vagantes és a Musica Historica együttesek adtak ünnepi hangversenyt Kobzos Kiss Tamás közreműködésével. 28-án szombaton a konferencia résztvevői - ünnepi műsor keretében - megkoszorúz­ ták Balassi Bálint esztergomi szobrát, ahol Jankovics József, az Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Osztályának vezetője, Zalán Tibor költő és Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója mondott beszédet. Nyerges Judit

324 A magyar nyelvészek VI. Nemzetközi Kongresszusa Eger, 1994. augusztus 23-26. A magyar nyelvtudomány 1966 óta immár a hatodik nemzetközi seregszemléjét tartotta Egerben. Az eddigi kongresszusok a magyar nyelvtudomány meghatározott kérdésköreit vitatták meg, így például az I. kongresszuson (Debrecen, 1966 augusztus) a magyar nyelv története és rendszere került terítékre; a Il-on (Szeged, 1972 augusztus) a jelentéstan és a stilisztika kérdéseiről vitatkoztak a résztvevők; a III. tudományos tanácskozáson (Nyír­ egyháza, 1977 augusztus) a magyar grammatika volt a fő téma; a IV-en (Szombathely, 1983 augusztus) a magyar nyelv rétegződése került előtérbe; az V. kongresszuson (Budapest, 1988 augusztus) a magyar szövegtan alapvető és időszerű kérdéseiről szóltak az előadások. Végül a Vl-nak a lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana volt a szervezőbizottság által kijelölt témája. Ha egy röpke pillantást vetünk erre a felsorolásra, nyomban szembetűnik a magyar nyelvtudomány művelőinek az az eléggé nem méltányolható törekvése, hogy a kutatás tematikájában lépést tartsanak az egyetemes nyelvtudományban észlelhető mozgásokkal. így a nyelvészeti gondolkodás történetében a hatvanas évek eleje óta bekövetkezett vál­ tozások nyomon követhetők nyelvtudományunk nemzetközi kongresszusainak a temati­ kájában is, azaz az I. kongresszus inkább implicit, mint explicit módon az állapot és a történet, a hagyomány és az újítás egységét volt hivatva bizonyítani. A hatvanas évek eleje óta vált a jelentés és valamivel később a stilisztika a nyelvészeti kutatások központi kérdésévé (II. kongresszus), nem is beszélve a grammatikai vizsgálódásokról, melyek már jóval előbb is az érdeklődés középpontjában álltak s a generatív nyelvelmélet tér­ hódításával addig nem tapasztalt méreteket öltöttek (III. kongresszus). A generatív grammatika csak a kognitív szférával számolt, az elmélet nem tudott mit kezdeni a nyelv társadalmi meghatározottságával, ennek a vizsgálatát vállalta a szociolingvisztika, mely­ nek alapvető kérdéseit a magyar nyelv rétegződése címen a IV. kongresszus vitatta meg. A saussure-i fordulat és a generatív nyelvészet kialakulása óta a leglényegesebb szemlé­ letbeli változást az egyetemes nyelvtudomány történetében - minden kétséget kizáróan a szövegnyelvészet és a vele járó szemléletmód térhódítása jelenti, melynek magyar vonatkozásait az V. kongresszus vitatta meg. Viszont az sem kétséges, hogy ebből a változatos kérdéskörből nem maradhat ki a lexikológia és a lexikográfia elmélete és módszertana sem. Vajon mennyiben és miért időszerű manapság a lexikológia és a lexikográfia kérdései­ vel foglalkozni és egy nemzetközi nyelvészkonferencia napirendjére tűzni? Az a korszak, mely a magyar nyelvészek első és hatodik nemzetközi tanácskozása között eltelt, volta­ képpen a generatív nyelvészet térhódításának és differenciálódásának, valamint több határtudomány (szociolingvisztika, szövegnyelvészet, pszicho-neurolingvisztika stb.) kibontakozásának a korszaka. Ha a tudományos szemléletmódok változásait vesszük szemügyre, akkor itt alapjában véve két paradigma találkozik: a generatív nyelvészet és az ezzel járó szemléletmód térhódítása (ezt a Saussure-rel kezdődő és a nyelvtudomány viszonylagos önállóságát jelentő strukturális nyelvészeti stratégiától - paradigmától elhatárolandó, a 20. századi nyelvtudomány „generatív" paradigmájának nevezném), valamint egyes humán tudományok „integrálódási paradigmája". Nos, ezekben a para­ digmákban, tudományos kutatási programokban, stratégiákban van óriási szerepe a lexi­ kológiának és a lexikográfiának.

325

Mint ismeretes, a lexikológia nemcsak a nyelvek szókincsének általános elméleti kér­ déseit vizsgálja, ám ha szűkebb értelemben használják a fogalmat, akkor egy-egy nyelv szókincsének a sajátosságai kerülnek előtérbe. Magának a lexikológiának a differenciá­ lódása, azaz, ha tágabban értelmezzük ennek a nyelvészeti diszciplínának a fogalmát, akkor még inkább választ kapunk arra, hogy miért oly jelentős manapság a lexikológia kérdéseinek a vizsgálata. Annak a „holdudvarnak" a vizsgálata nélkül, amely körülveszi a lexikológiát - és ennek csak a leglényegesebb területeit említve: a szűkebben értelme­ zett lexikológia, az etimológia, a szóképzés, a frazeológia, a szemasziológia és az onomasziológia a maga különböző területeivel - ma már elképzelhetetlen eredményes jelen­ téstani kutatás csakúgy, mint az ehhez szorosan kapcsolódó stilisztikai stúdium. Vagy utalhatnék a grammatikai kutatásokra, és ami még ennél is fontosabb, az eredményes szövegtani vizsgálódásokra. A jelentéstani, stilisztikai, grammatikai és a lendületesen fejlődő szövegtani stúdiumokat erőteljesen segítik a lexikológia különböző területén elért eredmények. A lexikográfia, a szótártan és főleg a különböző típusú szótárak jelentőségére - úgy vélem - nem kell sok szót vesztegetnünk. Csupán annyit kívánunk az elmondottakhoz hozzátenni, hogy a lexikológia elméleti kérdéseinek elmélyült vizsgálata előfeltétele a jól használható egy- és többnyelvű gyakorlati szótáraknak. A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusát az MTA Nyelvtudományi Intéze­ te, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főisko­ la rendezte. A hagyományoknak megfelelően a kongresszus munkálatai együttes- és szekcióüléseken folytak. A megnyitó ülésen Kiefer Ferenc akadémikus, az MTA Nyelv­ tudományi Intézetének igazgatója üdvözölte a megjelenteket és megnyitotta a kongreszszust. Németh G. Béla akadémikus, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztá­ lyának nevében köszöntötte a résztvevőket, majd Palcsóné Zám Éva, a főiskola igazgató­ ja házigazdaként kívánt eredményes munkát az összesereglett kutatóknak. A protokollá­ ris üdvözlések után következett két előadás. Benkő Loránd Az etimológiai szótárak minősítési problémái című dolgozatában az etimológiai kutatások legnehezebb és legvita­ tottabb kérdéseiről, az egyes etimológiák minősítéseiről beszélt. Mint ismeretes, több szavunk eredete ismeretlen vagy jobbik esetben is vitatott. Benkő az újabb adatok fényé­ ben egyetértően vagy bírálóan - érvekkel alátámasztva - próbált állást foglalni. Kiss Lajos Nyelvtörténeti szótáraink típusairól szóló előadásában átfogó történeti képet vázolt fel a 19. század elejétől, derekától a napjainkig megjelent különböző nyelvtörténeti szó­ tárakról. Részletesen elemezte a közszavak történeti, a helynévszótárak, a személynévtá­ rak, az etimológiai szótárak elméleti és gyakorlati kérdéseit, természetesen nem feledkezve meg arról sem, hogy ezekből az elemzésekből a készülő akadémiai Nagyszó­ tár részére levonja a megfelelő következtetéseket, mindig utalva az ilyenfajta szótárak készítésének nehézségeire. A kongresszus záróelőadását Pusztai Ferenc tartotta. Leíró lexikográfiánk változó és változatlan feladatai című előadásában elsősorban az értelmező szótárak problémáit vette szemügyre, de részletesen tárgyalta és értékelte a különböző szótártípusokat is, olyanokat, mint az írói szótárak, a szinonimaszótár, szóvégmutató szótár, ragozási szótár stb. Sőt, az értelmező szótártípusokon túllépve foglalkozott néhány lexikonnak az értel­ mező szótárak tematikáját érintő kérdésével is. Az értelmező szótárak szerkesztésének legnehezebb feladatát a címszóanyag kiválasztásában jelölte meg, de legalább ennyi gonddal jár a szavak nyelvi rétegződésében elfoglalt helyének a kijelölése és a stílusérték megállapítása is.

326 E három együttes ülésen elhangzott előadáson kívül a kongresszus három napon át 250-260 résztvevővel, hét szekcióban folytatta munkáját, ezekben 190 előadás hangzott el, melyeket az esetek többségében vita követett. A különböző szekciókban elhangzott előadások mind szemléletmódjukat (leíró és tör­ téneti), mind tematikájukat, „műfajukat" tekintve meglehetősen változatosak voltak. Számarányukat tekintve az előadások túlnyomó része azonban a szinkrón szemléletmód talaján mozgott. Ennek ellenére több előadás foglalkozott történeti és összehasonlítótörténeti kérdésekkel (Gulya János: Szókincsünk ősi háttere; Futaky István: A kései ős­ magyar altáji nyelvi kapcsolatai; B. Székely Gábor: Néhány határozószavunk l-jének finnugor háttere; Nagy Imre Csaba: Testrésznevek a magyar és az obi-ugor nyelvekben; A. Jászó Anna: A magyar igenevek ősi, komplex funkciója; Zelliger Erzsébet: A korai ómagyar kor szóösszetétele; Juhász Dezső: A magyar onomatopoezis története). A felso­ rolást még folytathatnám más, hasonló történeti vagy összehasonlító-történeti témájú előadások említésével, utalhatok például Décsy Gyula, Kakuk Zsuzsa, Tatár Mária Mag­ dolna, Horváth Mária, Gerstner Károly és Szabó T. Ádám előadásaira, ám ízelítőnek talán ennyi is elég. Természetesen a 190 előadás a lexikológia és a lexikográfia legkülönbözőbb kérdéseit és területeit vizsgálta. Sok dolgozat hangzott el a nyelvjárástan, a regionális köznyelvek és a szociolingvisztika lexikológiai vonatkozású kérdéseiről, a különböző típusú szótá­ rakról, a frazeológiai párhuzamokról, szófaji kérdésekről. Igen érdekes és tanulságos vojt Elekfi Lászlónak A magyar ragozási szótár című munkája alapján a magyar szókincs szófaji megoszlásáról tartott előadása. Több tanulmány foglalkozott a neves magyar lexikológus és lexikográfus, Országh László tudománytörténeti jelentőségével (Péter Sherwood, Kontra Miklós, Vadon Lehel). Bakró-Nagy Marianne a történeti lexikográfia szemszögéből vizsgálta a jelentés, foga­ lom és definíció lényegét és viszonyát. Ruzsiczky Éva a Magyar Szinonimaszótár tükré­ ben a nyelvújítás kérdéseit vizsgálta. Természetesen a lexikológia valamilyen fomában „húzóágazata" a grammatikának is. Éder Zoltán Gyarmathi Sámuel Nyelvmesterének fő forrásait mutatta be. Sok előadás hangzott el a tanácskozáson lendületesen fejlődő névtanunk köréből is. Csupán néhány névre hivatkozhatunk az eredmények bemutatása helyett: Fehértói Kata­ lin, Mizser Lajos, Andric Edit, Janitsek Jenő, Debreceni Anikó-Balogh Lajos, Borbély Anna, Hajdú Mihály, Mező András. Noha a stilisztika és vele összefüggésben a műelemzés az elmúlt évtizedekben az egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterület, melynek erőteljes serkentője a korszerű szövegtan, mégis viszonylag kis teret kapott a kongresszus tematikájában. Szabó Zoltán, Dobóné Berencsi Margit, Heltainé Nagy Erzsébet, Nagy L. János és Minya Károly, va­ lamint Raisz Rózsa, H. Varga Gyula, T. Somogyi Magda és Czetter Ibolya képviselte a területet. Csak sajnálhatjuk, hogy nem került sor a kongresszuson a lexikológiának a szövegtani elemzésben betöltött szerepe vizsgálatára. Úgy vélem, a jelentéstan köréből elhangzott, szekcióbéli előadások sem maradhatnak ki ebből a hevenyészett felsorolásból: Kiefer Ferenc, Szende Tamás, Bibok Károly, Pléh Csaba és K. Gallasy Magdolna előadásaira hivatkozhatunk, de közvetve több előadó is foglalkozott szemantikai kérdések vizsgálatával. A szókincs és a szótárkészítés számítógépes feldolgozásáról és vizsgálatáról Papp Ferenc-Temesi Viola, Kiss Gábor, Kis Ádám és Pajzs Júlia értekezett. A kongresszus plenáris ülésén elhangzott három előadás (Benkő Lorándé, Kiss Lajosé és Pusztai Ferencé) már megjelent a Magyar Nyelv 1994/4. számában, ami annak lehet a

327

jele, hogy a szervezőbizottság ilyen módon is csökkenteni szeretné a megjelentetésre váró anyagot. Ám a hírek szerint aligha számíhatunk arra, hogy mind a 190 előadás kö­ tetben is napvilágot lát, feltéve, ha valamely alapítvány jóvoltából legalább egy válogatás nyomdába nem kerül majd. A kimaradó előadások közül többet a szakfolyóiratokban kellene publikálni. Máté Jakab

PÁTRIA N Y O M D A R T .

gjF

pÁTTm-Nbt?MQi-

EGY ÉVSZÁZAD NYOMDAI TAPASZTALATA ÁLL MÖGÖTTÜNK! Több mint 40 éve gyártjuk és forgalmazzuk a tanügyi nyomtatványokat. Ez idő alatt sok minden megváltozott, egy azonban változatlan: N Á L U N K EGY HELYEN MINDENT BESZEREZHET.

Kínálatunkból: DB- tanügyi nyomtatványok teljes választéka fpl. bizonyítványok, órarendek, osztálynaplók, törzslapok stb.J w- szabványosított nyomtatványok (ügyviteli, adó-, vám-, pénzügyi, egészségügyi nyomtatványok) DE- nyomott és nyomatlan leporellók, etikett címkék EK- telefax és fénymásoló papírok DB- író- és irodaszerek, 3 M termékek (post-it, Scotch nyomtató) DE- számítástechnikai kiegészítők és kellékek Megrendelhetők: A Pátria-Nyomel! áruforgalmi osztályán Budapest, Szent István tér 4. H 1374 Bp., Pf: 564 Telefon: 117-3133, 117-3293 • Fax: 118-9868 Bolthálózatunkról további információkat a fenti telefonszámokon kérjen!

PÁTRIA-NYOMEL M I N D E N , A M I EGY G A Z D Á L K O D Ó N A K KEL NYOMTATVÁNYT, LEPORELLÓT, ETIKETT CÍMKÉT, BORÍTÉKOT, FÉNYMÁSOLÓ ÉS TELEFAX PAPÍROKAT, ÍRÓ- ÉS DKODASZEKEÜET A LEGWAGYOBB V Á L A S Z T É K B A N SZAKÜZLETEBWK KÍNÁLJÁK! ADÓ-, VÁM-, ÜGYVITELI ÉS VÁLLALKOZÓI NYOMTATVÁNYOK MEGRENDELHETŐK AZ ÁRUFORGALMI OSZTÁLYON Budapest V., Szent István tér 4. Telefon: 117-3133, 117-3293 • Fax: 118-9868 Viszonteladóknak k ü l ö n kedvezmény, házhozszállítás a z o n n a l !

QJ_ SZAKÜZLETEK: Budapest XIII., Hegedűs Gy. u. 25. Telefon: 120-0405 Budapest XIII., Radnóti A/I. u. 20. Telefon: 112-7025 Budapest VI., Nagymező u. 37. Telefon: 132-3128 Budapest XIII., Csanády u. 5. Telefon: 129-8089 Budapest VIII., Népszínház u. 46. Telefon: 133-2508 Budapest III., Csillaghegyi út 43. Telefon: 250-5023 Budapest V, Szent István tér 4. Telefon: 117-2175 Dombóvár, Hunyadi tér 38. Telefon: 74/466-127 Győr, Szabolcska M. u. 22. Telefon: 96/317-439 Miskolc, Meggyesalja u. 2. Telefon: 46/359-066 Kecskemét, Batthyány u. 24. Telefon: 76/328-568 Debrecen, Gyergyó u. 10. Telefon: 52/415-683 Kaposvár, Berzsenyi Dániel u. 2. Telefon: 82/424-752 Szekszárd, Pollack M. u. 24. Telefon: 74/319-231

PATRIA-NYOMELL M I N D E N , A M I EGY G A Z D Á L K O D Ó N A K KELL!

<

ISSN 0209-4800 A kiadásért felel: Monok István