„Humánerőforrás” Munkaerőpiaci tréning az együttműködés jegyében
„Még a leglassúbb is, ha célját nem téveszti szem elől, szaporábban halad, mint az, aki céltalan bolyong.” (Gotthold Ephraim Lessing) Bevezetés Sb. 3200 fős lakosú nagyközség a megyeszékhelytől 13 kilométernyire a főút mellett található. A rendszerváltás előtt egy régiós nagyságrendű vegyiüzem működött a településen, melyet 1990-ben felszámoltak. Mivel korábban az üzem szinte a település teljes lakosságának biztosított munkalehetőséget, ezért az üzem csődjével megugrott a munkanélküliség aránya. A közeli városokban és a megyeszékhelyen is hasonló folyamat játszódott le, ezért az emberek nem tudtak máshol elhelyezkedni, munkát vállalni. Emiatt mára egyre több családban jelenik meg az ún. többgenerációs munkanélküliség. A képzett fiatalok közül sokan elvándorolnak más megyékbe, nagyobb városokba jobb lehetőségek reményében. A településre jellemző ezenkívül, hogy a környező apróbb falvakhoz képest a roma lakosság száma jóval magasabb, a helyi általános iskolába alsóbb osztályokba már szinte csak roma gyerekek járnak, hiszen a nem roma szülők elviszik gyermekeiket a közeli nagyváros iskoláiba. A községben a romák ún. telepen élnek, melynek állapota rendkívül leromlott. Az itt élő családokról általában elmondható, hogy főleg szociális juttatásokból, gyerekek után járó pótlékokból, segélyekből élnek, a felnőttek nagy része regisztrált álláskereső vagy munkanélküli, munkavégzési alternatívaként az önkormányzat által kínált közhasznú munka vagy a környéken élő, vasfelvásárlással és eladással foglalkozó „vállalkozóknál” végzett feketemunka jelenik csak meg. A telep lakosainak nagy része alacsony iskolai végzettségű (nagyon kevés köztük a szakképzett), önérvényesítési képességük gyenge, szociális helyzetük rendkívül rossz, körülményeiket gyakran kilátástalannak ítélik meg, nem látják a kitörés lehetőséget se maguk, se gyermekeik számára. A kiskorúakra jellemző az óvodai és iskolai hiányzások nagy száma, a szülők nem motiválják a gyerekeket a tanulásra, fejlődésre. 2
Az általános iskolában magas a magántanulók aránya, többségük a telepi gyerekek közül kerül ki. Ezek a fiatalok napjaik nagy részét bandákba verődve semmittevéssel, az utcákon vagy a közeli erdőkben, víkendházas részen történő csellengéssel töltik mindenféle kontroll nélkül. A környező településekhez képest a pártfogoltak száma is magas, mind a felnőtt korúak, mind a fiatalkorúak tekintetében. Míg a többi településen évente átlag 23 pártfogó felügyelet van (van, ahonnan egy sem), Sb-ban átlag 10-15 körül mozog a pártfogó felügyeletek száma. Előzmények A területet 2 éve kaptam meg. Sb-ban szükség volt helyi fogadónap tartására is, mivel a pártfogoltak nagy része anyagi okokra hivatkozva ritkán tett eleget jelentkezési kötelezettségének. Így egy hónapban fél napot a helyi Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat egyik helyiségében tölthettem. Így ismerkedtem meg a családgondozókkal, akiktől rengeteg segítséget és háttérinformációt kaptam és kapok azóta is a munkámhoz. Különösen a felnőttekkel foglalkozó családgondozóval (továbbiakban: családgondozó) alakult ki köztünk nagyon jó, mondhatom baráti viszony. Sok közös vonásunk van, munkánkhoz mindketten hasonló lelkesedéssel és elhivatottsággal állunk hozzá, ez megkönnyítette az együttműködést. A munkaerő-piaci tréning gondolata már az indítás előtt egy fél évvel megfogalmazódott bennem, látva, hogy az általános iskolából kikerülő pártfogoltjaim mennyire tanácstalanok az életük további lehetőségeit illetően, hogy a bv. intézetből szabadultak mennyire nem találják a helyüket a munka világában. Mivel a településen a felnőtt korú és fiatalkorú elkövetők pártfogó felügyeletét is én látom el, ezért nyilván nem számíthattam arra, hogy bármelyik kollégámat be tudjam vonni a tréningvezetésbe, hiszen ki tudna erre szánni minden héten fél napot. 3
Ekkor jött az ötlet, hogy mivel a bevonható pártfogoltak köre úgysem tesz ki egy teljes csoportot, ezért együttműködve a családgondozóval vonjuk be rendszeres szociális segélyezetteket is, hiszen az ügyfélkör problémáikat tekintve így is nagyjából egynemű marad. A családgondozó az ötletet nagyon jónak találta és szívesen csatlakozott hozzám. Előkészületek Első és legfontosabb feladatunk volt a célcsoport meghatározása, a tréning résztvevőinek kiválasztása, majd a megfelelő helyszín megtalálása. Miután ezzel többé-kevésbé megvoltunk, kidolgoztuk a részletes tematikát, majd ezzel felvértezve
felkerestük
feletteseinket,
akik
maximális
támogatásukról
biztosítottak minket. Ezt követően kiértesítettük a leendő résztvevőket, majd izgatottan vártuk ez első alkalmat. A helyszín: Eredetileg a helyi Általános Iskola egyik termét szerettük volna igénybe venni, viszont az igazgató ezt az ötletet nem támogatta. Ám mivel vele is szoros az együttműködés, felajánlotta a helyi művelődési ház egyik termét, ami tökéletesen megfelelt az igényeinknek. A csoport Hosszas vívódás után a tréning résztvevőit 17 és 30 év közti egyénekben határoztuk meg, akik vagy tanulmányaik végén tartanak vagy már regisztrált álláskeresőként megjelennek a munkaerőpiacon. Egyik részük pártfogó felügyelet alatt állt, másik részük rendszeres szociális segélyben részesült. Végül egy rendkívül színes csapat jött össze, a 18 évestől a 30 évesig, fiúk-lányok vegyesen, volt 4 általánost végzett és érettségizett is. Nagy örömünkre roma és nem roma kliensek is részt vettek a programban. A csoportban egy pillanatig 4
sem jelentett nehézséget egymás elfogadása (valószínűleg mi jobban aggódtunk emiatt, mint amennyire a résztvevőket ez érdekelte). Számunkra az okozott még egy kis fejtörést, hogy az eltérő végzettségi szinteket hogyan igazítsuk egymáshoz, de aztán nagy meglepetésünkre a csoporttagok ezt is megoldották igényeiknek
pontos
megfogalmazásával,
egymás
iránt
tanúsított
toleranciájukkal, figyelmükkel és segítőkészségükkel. A feladatokat pontosan átbeszéltük, elmagyaráztuk, igyekeztünk többféle állástípusra vonatkozó lehetőségeket feltárni, az állásinterjút pl. úgy gyakoroltuk, hogy az abban megjelenő sémákat bármelyik résztvevő hasznosítani tudja. A tréning elején két pártfogás alatt álló fiatalnál felmerült a probléma, hogy abba akarták hagyni a tréninget, mert úgy érezték butábbak a többieknél. Miután ezt a kérdést négyszemközt megbeszéltem velük (megerősítve őket saját képességeikben), végül is hajlandóak voltak folytatni, amit elkezdtek. Később a csoportbizalom erősödésével gondjukat megosztották a többiekkel, akik ezt a kérdést jól kezelték, pozitívan megerősítették a két fiatalt, így végül mindketten sikeresen fejezték be a foglalkozásokat. Egy esetet éltünk meg kudarcként: az első foglalkozáson az egyik résztvevőről kiderült, hogy nem tud írni. (18 éves volt és 3. osztályos, évek óta nem járt iskolába.) Bár a csoport a kérdést jól reagálta le, mégis az első foglalkozás felénél a fiatal egy mondvacsinált indokkal eltávozott, és nem jött vissza. Végül trénertársammal arra jutottunk, hogy nem erőltetjük a csoportban maradást, mivel ilyen mértékű hátrányok legyőzésére nem alkalmas a tréning. Végül a kiválasztott 5 pártfogolt közül 4-en részt vettek a foglalkozásokon, bár egyikük a megengedettnél több alkalommal hiányzott igazolatlanul, emiatt nem kapott oklevelet. A többieknek is voltak hiányzásai, de ezek alkalmi munkavégzéshez kapcsolódtak és általában előre jelezték azokat. A beválogatott rendszeres szociális segélyben részesülők közül kevesebben jelentek meg a tréningen, viszont akik eljöttek, kitartóbbak voltak, kevesebbet hiányoztak. A tréning végezetével összesen 7 oklevelet osztottunk ki. 5
A tréning tematikája és az egyes alkalmak értékelése A vezetőink elé beterjesztett tematika: A 2009. második negyedévében tervezett kihelyezett sb-i munka-erőpiaci tréning bevezetéséhez szükséges előkészítő szakasz és a tréning tervezett tematikája A program célja, hogy 2009 második negyedévében egy munkaerő-piaci tréning valósuljon
meg
Sb-ban.
A
tréninget
a
sb-i
Családsegítő
Szolgálat
családgondozójával közösen vezetnénk, egyrészt ezzel is elősegítve és még jobban elmélyítve a xxx Megyei Igazságügyi Hivatal és a Családsegítő Szolgálat közötti jó viszonyt és együttműködést, másrészt szükségesnek is látjuk mind az ő, mind az én ügyfeleim bevonását, mivel gyakran tapasztalunk átfedéseket ügyfélkörünkben. A kihelyezett csoportot azért tartjuk fontosnak, mert a településen élő, hátrányos helyzetű álláskeresők a pénzhiány miatt ritkán jutnak be a megyeszékhelyre, és így sok programról nem értesülnek vagy adott esetben nem tudnak élni a lehetőséggel. A tréninget hat alkalmasra tervezzük heti gyakorisággal. Ismerve a célcsoportot, tudjuk azt, hogy kitartásuk, motiváltságuk meglehetősen alacsony szintű, ezért a rövidebb, de minél intenzívebb tréning felel meg nekik leginkább. Igyekszünk természetesen a csoportos foglalkozásokat kiegészíteni az egyéni esetkezeléssel (fogadónapjainkon), amikor is ténylegesen az egyes csoporttagok személyes problémáira, szükségleteire fókuszálva tudnák dolgozni. A tréning végleges célja, hogy az álláskeresők elsajátítsanak alapkészségeket, amik elengedhetetlenek egy állás megszerzéséhez, megtartásához, felerősödjön az álláskeresés iránti motivációjuk, tisztában legyenek lehetőségeikkel és korlátaikkal, megtanulják kezelni az esetleges kudarcokat, növekedjen az önbizalmuk, és hogy mindezek által munkaerő-piaci reintegrációjuk sikeres legyen.
6
Munkaerő-piaci tréning Cél: A résztvevők által olyan képességek, készségek elsajátítása, számukra szükséges információk átadása, amik segítségével a résztvevők tartósan és eredményesen tudnak megjelenni a munkaerőpiacon. Rövid távú cél (valósuljon meg a tréningfolyamat végére): A résztvevők képessé váljanak hatékonyan állást keresni, ismerjék és értsék meg az ehhez szükséges technikákat, szerezzenek minél több információt a munkaerőpiac működéséről és az általa hozzáférhető különféle szolgáltatásokról. Hosszú távú cél (valósuljon meg 2 éven belül): A résztvevők helyezkedjenek el és legalább 6 hónapig tartsák meg munkahelyük vagy végezzenek rendszeres legális alkalmi munkát.
Célcsoport: Olyan sb-i fiatalok (kb. 12-15 fő), akik vagy regisztrált álláskeresőként már megjelennek a munkaerőpiacon, vagy várható a közeljövőben, hogy regisztrált álláskeresők lesznek (pl: 8. osztályos, idén tölti 18. életévét, továbbtanulást nem tervez). 17 és 30 év közti fiatalokban gondolkodunk, akik több szempontból is hátrányos helyzetben vannak a munka világában, értve ezalatt a családi körülményeket, alacsony iskolai végzettséget, képzetlenséget, információtól való távolságot, elégtelen szocializáltsági szintet. A tréningen részt vevők egy része a pártfogoltak köréből, másik része a rendszeres szociális segélyezettek köréből kerülne ki, így biztosítva minél szélesebb rétegnek a lehetőséget.
Keretek: A foglalkozások hetente egyszer, minden hétfőn délután 14 és 16 óra között lennének megtartva összesen 6 alkalommal. A foglalkozásokon házi feladatokat kapnak a részvevők, így a tréning 17 órás (a házi feladatra egy órát számolva). A foglalkozásokról max. 10 perc késés engedélyezett, több mint két alkalomról való igazolatlan hiányzás a programból való kizárást vonja maga után. Pozitív 7
kimenetnek tekinthető, ha résztvevő bejelentett munkaviszonyt létesít, alkalmi munkavállalói kiskönnyel legalább havi 10 munkanapot igazoltan dolgozik, vagy olyan képzésen vesz rész, ami a munkaerő-piaci pozícióit erősíti.
Eszköz igény: Nagyméretű csomagolópapírok, tollak, filctollak, A4-es papír.
Indikátorok: A részvevők dolgozzák fel a tananyagot, aktívan vegyenek részt a foglalkozásokon. A lemorzsolódás ne legyen 20%-ék feletti (2-3 fő). A csoport tagjainak legalább 50%-a helyezkedjen el 2 éven belül és legalább 6 hónapig tartsa meg állását.
Munkaidő igény: A program maga a trénerektől kb. 30 órát munkaórát igényelne, mely magába foglalja a 12 óra tréningvezetést, az ehhez kapcsolódó, minden alkalommal min. egy órás folyamatelemzést, az előzetes egyeztetéseket és a program lezárását, tanulságok
levonását.
A
bevezetéshez
szükséges
tevékenységek
(engedélyeztetés, ütemezés), a résztvevők kiválasztása 2009. március 31-ig 20 munkaóra; a záró beszámoló elkészítése, következtetések levonása 10 munkaóra.
8
A programelemek bevezetéshez szükséges tevékenységek és a tervezett program tematizálása: A programelemek rövid ismertetőjének elkészítése, idősávba illesztése, megyei igazgatói engedélyeztetése Cél: A program célcsoportjának kiválasztása, a programelem szükségességének bemutatása. A program elem elfogadtatása, megyei igazgatói szintű engedélyezés. Módszer:
Rövid kivonat készítése a tervezett programról, valamint a lehetséges ütemezésről, vezetői engedélyeztetés.
Tervezett időpont: 2009. február. A bevezetéshez kapcsolódó tevékenységek megtervezése, elkészítése, ütemezése, engedélyeztetés Cél: A programelem bevezetéshez és a zavartalan működtetéséhez készített pontos ütemezés, valamint ennek az engedélyeztetése. A projekt személethez elengedhetetlenül fontos, hogy megtervezzük a folyamatokat, pontos tervet készítsünk a tervezett feladatokról, meghatározzuk annak munkamódszerét, időkereteit, valamint célját. A megyei és szakmai vezető így pontos képet kap arról, hogy aktuálisan hol tart a folyamat, meghatározhat ellenőrző pontokat, amik segítségével hatékonyan felügyelheti a munkát. Módszer:
Ütemezés készítése, majd ennek tanulmányba foglalása.
Tervezett időpont: 2009. február. Az érintett ügyfelek tájékoztatása, motiváció személyes felmérése Cél:
A programelem céljának, hasznosítási lehetőségeinek, kereteinek bemutatása a potencionális résztvevőknek. Problémák manifesztálása, kétségek, félelmek eloszlatása. Személyes motiváció felmérése beszélgetés során.
Módszer:
Egyéni beszélgetés.
Tervezett időpont: 2009. március. 9
A tréningen résztvevők kiválasztása a családgondozóval közösen Cél:
A családgondozóval közösen olyan ügyfelek kiválasztása, akikről kiderült a személyes megbeszélésen, hogy motiváltak a részvételre, szükségük van ilyen típusú tréningre, és képesek is a folyamatot befejezni.
Módszer:
Megbeszélés.
Tervezett időpont: 2009. március. Tréning Start Cél:
Pártfogoltak csoportban tartása, a módszer végig vitele, maximum 20%-os lemorzsolódással, azaz legalább 7-8 résztvevő fejezze be a tréninget
A
pártfogoltak
számára
olyan
kulcsképességek,
készségek, ismeretek tanítása, amik használatával eredményesen meg tudnak jelenni a munkaerőpiacon. Módszer:
Tréning vezetése.
Tervezett időintervallum: 2009. 04. 06 – 2009. 05. 18. A tréning eredményeinek értékelése, visszajelzések, negyedéves beszámoló elkészítése Cél: A tréning eredményességének megállapítása, a programelemeken zajló csoportfolyamatok elemzése. A tematika részletes vizsgálata, az
egyes
módosítások
elemek
hatékonyságának
elvégzése.
Az
így
vizsgálata, begyűjtött
szükséges információk
rendszerezése, következtetések levonása. Az elemzés eljuttatása a megyei igazgatóhoz és a foglalkoztató vezetőjéhez. Módszer:
Elégedettségi kérdőíves felmérés, tanulmány készítése.
Tervezett időpont: 2009. május végéig.
10
A tréning tematikája: Első alkalom: A
foglalkozás
célja:
keretek
megbeszélése,
ismerkedés-bemutatkozás,
ellenállások – szorongások oldása, elvárások tisztázása, START állapot meghatározása. Tematika: - keretek megbeszélése, elfogadása, - pár szavas bemutatkozás (miért vagyok itt?; mit akarok elérni?), - aktuális állapot felmérése, problémák manifesztálása (start állapot meghatározása, életút térkép készítése, életem hibái lehetőségeinek bemutatása), - elvárások/félelmek csoportos összegyűjtése a csoporttagok által (a tréner összegyűjti, elemzi, megválaszolja a felmerült elvárásokat). Megvalósulás: A rövid bemutatkozás után (erre kisebb hangsúlyt fektettünk, mivel a résztvevők előzetesen már ismerték egymást) közösen megbeszéltük és lefektettük a kereteket, melyet csomagolópapírra írtunk fel, ami utána kint függött minden egyes alkalommal. A tagok a kereteket végig tudták tartani. Ez után számba vettük egyenként a tréninggel kapcsolatos félelmeket és elvárásokat (ezt a feladatot a trénerek is megcsinálták), majd életúttérképet készítettünk és minden egyes résztvevőnél közösen kielemeztük azt Második alkalom: A foglalkozás célja: személyiség elemzése, lehetőségek feltérképezése, egyéni jövőkép tervezés. Tematika: - házi feladat megbeszélése, - a személyiség feltérképezése (lehetőségek, melyek az elhelyezkedést támogatják/veszélyek, melyek gátolják, erősségek-gyengeségek /SWOT/), 11
- a keresleti-kínálati oldal összevetése (cél: olyan munkavállalói attitűdök elsajátítása, mely segíti az alkalmazkodást a munkaerő-piac jelenlegi igényeihez), - jövőkép tervezés (cél-állás meghatározása; célok realitásának áttekintése). - házi feladat: jövő térkép készítése Megvalósulás: Az egyéni SWOT analízis elkészítése és megbeszélése után a munkavállaláshoz szükséges készségek és képességek feltérképezésével foglalkoztunk játékos formában. A házi feladat az életút-térképhez hasonló módon jövő térkép készítése volt. Harmadik alkalom: A foglalkozás célja: álláskeresési technikák, álláslelőhelyek bemutatása, munkajogi alapismeretek, munkaerőpiac szolgáltatásai (tartja: lehetőség szerint a Munkaügyi Központ munkatársa). Tematika: - munkaerőpiac
kínálati
oldalán
megjelenő
szereplők
bemutatása
(munkáltatók, munkaügyi központ, állásközvetítő cégek), - képzési lehetőségek bemutatása, - álláslelőhelyek
bemutatása
(újsághirdetések,
internet),
és
annak
specifikumai, - alapszintű munkajogi ismeretek, foglalkoztatás típusai, a munkavállaló és a munkáltató jogai és kötelezettségei. Megvalósulás: A foglalkozásra a közeli nagyváros Munkaügyi Központjának egyik előadóját hívtuk meg. A résztvevőknek ez az előadás tetszett a legkevésbé. Mi magunk is éreztük, hogy kissé unalmasra sikeredett, ráadásul a hölgy nem az előre megbeszélt kérdéskört járta körült. Utólagos kérdésemre elmondta, hogy a téma, amit előre leegyeztettünk, az nem ő kompetenciája. 12
Negyedik alkalom: A foglalkozás célja: önéletrajz készítése, egyéni erőforrások feltárása. Tematika: - házi feladat megbeszélése, - jövőképének megfelelő, reális cselekvési terv megfogalmazása, - önéletrajzírás formátuma, felépítése, tartalma, információk az önéletrajz egyéni elkészítéséhez, - a minta alapján egyéni önéletrajzok elkészítése, megbeszélés, kérdések, visszajelzés. - házi feladat: minden résztvevő készítse el önéletrajzát Megvalósulás: A kiindulópont a második foglalkozáson kiadott házi feladatként elkészített jövőtérkép volt. Ehhez kapcsolódóan dolgoztak ki a résztvevők egy cselekvési tervet, melyben meghatározták céljaikat és az ezek eléréséhez szükséges teendőket. Ezt utána közösen megbeszéltük, elemezve a célok realitását, ötleteket adva azok megvalósításához. A második részben az önéletrajzzal foglalkoztunk. Egy mintaönéletrajzon keresztül vettük végig a dokumentum elkészítésének sajátosságait. Házi feladatul egy pályaválasztással kapcsolatos tesztet osztottunk ki, valamint kértük, hogy mindenki készítse el önéletrajzát. Ötödik alkalom: A foglalkozás célja: első telefonbeszélgetés, első interjú elmélete és gyakorlata. Tematika: - házi feladat megbeszélése, - az
első
telefonbeszélgetés
sajátosságainak
bemutatása,
szituációs
játékokkal való gyakorlása, - személyes, felvételi interjúk menete, gyakori kérdések, testbeszéd, helyzetgyakorlat (visszajelzés, közös megbeszélés), 13
Megvalósulás: Az önéletrajzok átnézése után az első telefonbeszélgetés és az állásinterjú protokolljával, technikáival foglalkoztunk. Az elmélet megbeszélése után egy fiktív álláshirdetést találtunk ki közösen, amihez kapcsolódóan szituációs játékkal gyakoroltunk. Minden egyes résztvevőnek lehetősége jutott a szereplésre, a kézfogást is minden egyes taggal elgyakoroltuk. Hatodik alkalom: A foglalkozás célja: állásmegtartó technikák, program értékelése, zárása. Tematika: - állásmegtartás technikái, magatartási formák, kulcsképességek, amit a mai munkaerő-piac elvár, - elégedettségi kérdőív kitöltése, - program értékelése, visszajelzések. Megvalósulás: A program zárásaként mi, a trénerek egy kis meglepetéssel készültünk. Úgy gondoltuk, hogy megvendégeljük a résztvevőket, ezért süteményt sütöttünk, üdítőt vásároltunk. A foglalkozás első része még munkával telt, beszéltünk a megszerzett
állás
megtartásához
szükséges
technikákról,
készségekről,
tulajdonságokról főleg a résztvevők saját tapasztalatait felhasználva. Ezután kiosztottuk az oklevelet, és megkértük a csoporttagokat, hogy töltsenek ki egy elégedettségi kérdőívet. Majd kötetlen beszélgetés következett. Nagy meglepetésünkre az egyik pártfogó felügyelet alatt álló fiatal elhozta a gitárját is, és a barátjával együtt zenéltek és énekeltek nekünk. A csoporttagok egyértelműen kifejezték igényüket a tréning folytatása iránt.
14
Összegzés: A résztvevők az egyes tréning alkalmakat rendkívül élvezték, oldottan, aktívan, jókedvűen viselkedtek, a játékokban, szituációs gyakorlatokban szívesen részt vettek. Nem voltak tabu témák, minden felmerülő kérdéskörrel foglalkoztunk, így beszéltünk a „fekete munkavégzésben” rejlő veszélyekről, a segélyezés elégtelen rendszeréről, a romák iránti diszkriminációról. Egymást saját példákkal, tapasztalataik megosztásával igyekeztek segíteni, motiválni. Mi, trénerek különösen nagy hangsúlyt fektettünk a pozitív megerősítésre, ezzel is igyekezvén megerősíteni a tagok önbizalmát, önbecsülését, fejleszteni magabiztosságuk. Arra törekedtünk, hogy feladatoknál mindenki megoldását megbeszélhessük, mindenki kifejthesse a véleményét. Értékelés, visszajelzések: A nyomon követést mindenképpen tervezzük trénertársammal, de ennek egyelőre még nincs igazán realitása, hiszen a tréning pár hete ért véget. Az egyes foglalkozásokat közvetlenül utánuk kiértékeltük, megbeszéltük, hogy milyen irányba haladjunk tovább, milyen témákkal kell többet foglalkozni. Bár a tréning tematikája előre ki volt dolgozva, ám mi menet közben igyekeztünk azt a csoport elvárásaihoz igazítani. A tréninget sikeresnek érzem, a résztvevők visszajelzései is ezt bizonyítják számomra. Nem volt olyan tag, aki ne érezte volna úgy, hogy valami plusz ismerettel gazdagodott. A foglalkozásokat érdekesnek találták, ez aktivitásukon is látszott. A csoporttagok között a bizalom elmélyült, véleményüket fel merték egymás előtt vállalni, ki merték nyilvánítani érzelmeiket. Szemmel láthatóan jól érezték magukat a tréning során. És nemcsak ők … mi is!
15
