1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009
Társadalomlélektani nézőpontot igénylő és szociálpszichológust próbáló feladat a társadalmi viszonyokban gyökerező és azokat átjáró közérzet fogalmának és mutatóinak megragadása – Hunyady György tucatnyi kiterjedt vizsgálata alapján tesz erre kísérletet. Ezek tanúsága szerint e húsz évben meghatározó a kontraszelekció társadalmi élménye, az érdemek és sikerek szétválásának és szembefordulásának vádló gondolata. Az „elégedetlenség spirálja” számos tényezőben mutatkozik meg. Ezek közül a legfontosabbak a Kádár-rendszer karrierje a történeti összehasonlításokban, a politikai pártok értéktörekvéseinek megkopása és elhalványulása a politikai közfelfogásban, a nemzeti önértékelés nyugati és regionális kettős mércéje és a piacgazdasági kategóriák fogadtatása az ellentmondásos érzéseket rejtő társadalomképben. 2008-ra a rossz közérzet szétáradt a társadalomban, túlemelkedett a politikai választóvonalakon is és agresszivitással kezdett elegyedni. Jelenségvilágának elemzése hozzájárulhat az okok azonosításához és megfékezésének történeti léptékű feladatához.
A társadalmi kö zérzet hullámverése
2600 Ft ISBN 978 963 9697 78 2
9 789639 697782
2 0
é v
u t á n
20
Hunyady Gyö rgy
A társadalmi kö zérzet hullámverése
1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998
Hunyady Gyö rgy
1990
A magyar társadalom kétes és egyre romló közérzete kísérte, színezte át, sőt önállósulva formálta is a mögöttünk álló húsz év történetét. Az 1980-as és 1990-es évek fordulója nem volt érzelmileg egyértelmű és magával ragadó élmény a magyar társadalom többsége számára. Az elégedetlenség fel-felcsapó hulláma az egyik legfőbb mozgatóereje lett a politikai váltógazdaságnak, az utóbbi években pedig feltartóztathatatlanná vált a társadalmi elégedetlenség, az elmarasztalás és a változtatás vágya.
A társadalmi kö zérzet hullámverése
1989
1999 2000 2001 2002
20 Napvilág Kiadó
20
2003 2004
év
2005
után
2008
2006 2007
2009
20
év
Hunyady György
után
Az elveszett illúziókról szól az utolsó húsz évünk? A nemzeti önsorsrontásról? Az árulók és igazak harcáról? Könyvsorozatunk nem ezekre a kérdésekre keresi a választ. Könnyű lenne a közönség egy részének ilyen irányú igényeit kielégíteni, arról írni, amit nap mint nap igyekeznek a fejekbe sulykolni. Teszik ezt elegen. A sorozatunkban közreműködő történészek, közgazdászok, szociológusok, társadalom-lélektannal, joggal foglalkozó tudósok kritikailag értelmezik a közelmúltat, a jelent, de nem ítélkeznek. Mindegyikük saját tudományának eszközeivel, módszereivel igyekszik feldolgozni választott tárgyát, megmutatni, miként formálódott, alakult a magyar társadalom, gazdaság, politika és kultúra az utolsó két évtizedben. Ilyenkor a kétely a legerősebb, miszerint nem telt el elég idő, nincs meg a kellő távolság az objektív értékeléshez. Szerzőink tudatában vannak ennek a problémának. Tisztában vannak azonban közéleti felelősségükkel is: segíteniük kell a magyar gazdasági, szellemi, politikai élet szereplőit a helyzetértelmezésben. Nincs idő várni, különösen nincs, ha Magyarország változtatni akar önmagán. Reméljük, köteteink egyszerre segítik a megértést, a reális nemzeti önismeretet és az új tartalmak, gondolatok, programok létrejöttét. Bízunk abban, hogy sorozatunk nyomán viták gazdagítják, színesítik a szellemi-tudományos életet. Ezek alapozhatnak meg egy új nemzeti jövőképet – húsz év után.
A társadalmi közérzet hullámverése
Földes György, a sorozat szerkesztője
Hunyady tordelt.indd 2-3
2010/9/29 12:54:54
Tartalom
Készült az OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM
Oktatási és Kulturális Minisztérium, a
Bevezető
Nemzeti Erforrás Minisztérium és a
I. A társadalom érzelmi atmoszférája és annak változásai
15
A társadalom érzelmi atmoszférája és a társadalmi közérzet A társadalmi közérzet hazai vizsgálata
17 38
II. A kontraszelekció élményvilága Politikatörténeti Alapítvány támogatásával
ISBN 978 963 9697 78 2 Kiadja a Napvilág Kiadó 1054 Budapest, Alkotmány u. 2. www.napvilagkiado.hu Első kiadás: 2010 © Hunyady György Jelen könyvet vagy annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel – elektronikus, fényképészeti úton vagy más módon – a kiadó engedélye nélkül közölni.
Minden jog fenntartva Printed in Hungary
Hunyady tordelt.indd 4-5
9
A kontraszelekció pszichológiája A kontraszelekciót érintő szociálpszichológiai szakirodalom A kontraszelekció történeti változásai a XX. században A tehetség kibontásának és lefojtásának történeti változatai A kontraszelekció mérési eszköze és eredményei
45 49 54 59 67 80
III. Karakteres érzelmek és a nemzeti karakter 91 A nemzetek jelleme és sztereotip jellemzése A nemzeti jellem megragadása: a nemzetkarakterológia A nemzetjellemzés és a kijegecesedő sztereotípiák Nemzettagadás és a tagadás tagadása Kulturális összehasonlítás
93 95 100 102 107
2010/9/29 12:54:54
A nemzetjellemzés mint ideologikus társadalomkép: a magyar eszmetörténet polémiái A nemzeti sztereotípiák empirikus vizsgálatának eredményei Magyar nemzeti kritériumok és karakterisztikumok A nemzetjellemzések tartalma és felépítése, értékelési hierarchiája és mentális térképe, 1981 és 1991 A régió nemzeteinek mentális térképe A románkép és a román tükör A kontinensek mentális világtérképe Az égtájak emberi és társadalmi arculata Társadalmi modellek a nemzetképekben
IV. Rendszerváltás az érzelmi színezetű társadalomképben
109
Két idői metszet: történeti periódusok jellemzése és az implikált fejlődésvonalak, 1981 és 1991 A Kádár-korszak A jövő kilátásai 6
Hunyady tordelt.indd 6-7
173 185
122
VI. Értékvesztés a politikában 122 125 131 131 133 135 138 141 144
A társadalom- és nemzetkép változási iránya Két idői metszet: a társadalmi hierarchia leképezése értékelő ítéletekben, 1981 és 1991 147 A hagyományos és modern foglalkozási kategóriák értékelő jellemzése, 1994 152
V. A történeti összehasonlítások érzelmi dinamikája
A rendszerváltás folyamatának hatása a történeti értékelésekre, 1994 és 2000 A társadalomtörténeti kategóriák értéktörekvéseinek percepciója, 2002
161
165 167 169
Pártsztereotípiák vizsgálatának egy változata Két idői metszet: 1998 és 2000 Az értékek panorámája Politikatörténeti fordulópont: 2002 A Fideszről születő jellemzés Az MSZP-ről születő jellemzés A pártok viszonyai az értékekkel közös mentális térben, 2002. október Egy különösen fontos újabb metszet: 2006 A 2010-hez vezető úton
VII. Az elégedetlenség spirálja A leromlott társadalmi atmoszféra empirikus mutatói A szubjektív jól-lét és változásai Az észlelt társadalmi közérzet és változásai Bizalom és elégedettség A társadalom és közintézményei észlelt állapota és kilátásai A kontraszelekció-élmény Történeti és normatív viszonyítási támpontok: a Kádár-kor és az értékek Jellegzetes nézettípusok és a politikai pártállás A társadalmi megkülönböztetés felfogása és elfogadása Földindulás és gátszakadás
191 193 196 208 217 219 222 223 226 228 232 236 238 239 241 243 245 247 249 257 259 7
2010/9/29 12:54:55
Záró gondolatok
262
A vizsgálatok áttekintése
267
Táblázatok és ábrák jegyzéke
268
Irodalom
271
8
Hunyady tordelt.indd 8-9
Bevezető
2010 őszére, mikor ez a kötet nyomdába kerül, valóban korszak zárul és korszak nyílik Magyarországon. A ’80-as évek végén szédítő sebességet vett a szocialista blokkba illeszkedő pártállami rendszer felbomlása – ebben az ország vitathatatlanul élen járt a régióban –, és lendületet vett a mélyenszántó politikai, gazdasági, társadalmi átalakulások sora. Ez kecsegtetőnek indult, sok vonatkozásban gyötrelmesnek bizonyult, és alig vannak, akiknek ne okozott volna csalódást – hogy pszichológiai terminusokban írjuk le az idők változását. E két évtized eseményei, a változások cikcakkjai, az eredmények és bukások, a kibontakozás iránya – megítélésem szerint – különösen éles fényben mutatják meg a társadalmi közérzet történelemformáló szerepét és erejét. Talán nem elhamarkodott, ha itt elöljáróban azt állítom, hogy a történeti léptékű átalakulás alaptónusa, a lelkesült fellobbanások és a józan, elszánt erőfeszítések mellett és ellenére az illúzióvesztés (rosszabb esetben a reménytelenség), az elbizonytalanodás (rosszabb esetben a kétségbeesés) és elégedetlenség (rosszabb esetben a kitörést kereső düh) negatív érzelemvilága lett. Ez az írás – nagy könnyebbség, hogy a sorozat más kötetei mellett, azok kiegészítőjeként – az elmúlt húsz év hangulati jellemzőit, jellegzetes viszonyulásait, ezek tömeges hullámverését próbálja felvázolni. A tárgykör szinte felkínálja magát, hogy esszét írjanak róla, széles íveket töretlenül 9
2010/9/29 12:54:55
befutó gondolatmenetet, amely igyekszik a társadalmi közszellem lényegét személyes meggyőződéssel és meggyőző erővel megragadni. Erre a műfajra egyébként kiváló politológiai és irodalmi és vegyes, politológiai-irodalmi példák találhatók az elmúlt évek intellektuális termésében. Ez a kötet azonban más ambíció jegyében készült. A megfoghatatlanul változatos és lebbenékenyen mozgalmas élményvilágot a szociálpszichológia elvont fogalmaival és durva eszközeivel közelíti meg, abban a reményben, hogy legalább egy-két vetületben tényszerű-tárgyszerű leírást ad róla. Itt a „tény”, mint a pszichológiában és a köztudat szociológiájában oly gyakran, nem a társadalom eleven tevékenységében születő adat, mint a kiáramló bankátutalások volumene, a kormánytagok egykori MSZMP-tagsága vagy a taxisblokád kezdetének időpontja. Itt zömmel interjúkban kiprovokált, szakszerűen gyűjtött véleménynyilvánításokról és ezek módszeres-statisztikai elemzéséről van szó, vagy legalábbis ezek alkotják mondanivalónk empirikus alapját. A sorozat szerkesztőinek – és természetesen olvasóinak – igényeire tekintettel az adatokat itt most nem a pszichológiai publikációktól többnyire elvárt matematikai-statisztikai formátumban és indexekkel mutatjuk be, hanem a közérthetőség érdekében nagyátlagokkal, jelzésszerű utalásokkal, lehetőleg grafikus ábrázolás támogatásával. Megkerülhetetlen, hogy egy-egy kulcsfontosságú helyen szóba hozzunk többváltozós elemzéseket (faktor- és klaszteranalízist, multidimenzionális skálázást), itt azonban csak a végeredmény főbb pontjait érintjük, hivatkozva a részletesebb közlés elérhető helyére. Mindezzel együtt a kötet számos fejezete távol esik az esszé műfaj könynyed olvasmányosságától, ezt az árat fizetve azért, hogy 14 kiterjedt empirikus kutatás eredményei sűrűsödnek benne. 10
Hunyady tordelt.indd 10-11
Az elmúlt két évtizedben empirikus tudatvizsgálatok tömege foglalkozott a közvélemény, a köztudatban élő nézetrendszerek és értékek alakulásával, a szociális reprezentációkkal, amelyekben az emberek osztoznak, és attitűdökkel, amelyek megosztják a társadalom tagjait. Ez a kötet annyiban belterjes, hogy – egy-egy alkalmi utalás kivételével – nem kíván mindezekből körképet rajzolni, hanem gyakorlatilag teljes egészében a szerző saját tanulmányaira és vizsgálataira épít.1 Itt jórészt már különböző helyeken közölt eredmények összegzésére kerül sor, amelyek együttesen terjednek ki az elgondolt és vállalt teljes tematikára. Az első három fejezet nyújtja az elméleti-szemléleti kereteket: elvezeti az olvasót a társadalmi közérzet és atmoszféra (érdekes módon a szakirodalomban alig-alig tárgyalt) fogalmához, a kontraszelekció élményének (úttörő) szociálpszichológiáját boncolgatja fogalmi és módszertani vonatkozásban, és a nemzetkarakterológia szakmai őstörténetéből kiindulva eljut a nemzetjellemzések tanulmányozásáig. Ez utóbbi empirikus anyagával közvetlenül kötődik a kötet következő három fejezetéhez, amelyek a nemzet után a társadalmi csoportok, a történelem és a politikai pártok érzelmekkel átitatott felfogásával foglalkoznak. Mindezek együtt – mozaik jelleggel – a közkeletű társadalomfelfogásról adnak képet, amelynek vetületében – a nemzet stabil és a pártok turbulens eleméhez köthetően, a társadalmi tagolódás térképében és a változások történeti reflexiójában – meg-megmutatkozik a társadalom közérzete. A kötet hetedik fejezete összecsomózza az itt említett gondolati szálakat: egy 2008. évi kutatás alapján bemu1 A 2002 és 2005 között végzett kutatások az OTKA T37740 sz., Életérzés és társadalomkép című témájához kapcsolódtak.
11
2010/9/29 12:54:55
tatja, hogy milyen árnyalatokra bomlott a záruló korszak végére érzelmi-értékelő tartalmát tekintve, és mennyiben lett homogén a társadalom önreflexív nézeteinek rendszere, illetve milyen messzire jutott el a társadalmi megkülönböztetés önromboló tendenciája. Mostani beszámolónk kifejezetten az érzelmi-értékelő tartalomra összpontosít, eltérően azon kutatási előzményektől, amelyek korábban a nézetrendszerek szerveződését és az egyén jellegzetes gondolkodásmódját vették célba.2 Jelen munkánk mondanivalóját két – itt szöveg szerint reprodukált – előadás foglalta keretbe, az MTA levelező tagi székfoglalóm 2001-ben a kontraszelekcióról és rendes tagi székfoglalóm 2008-ban a társadalmi közérzet alakulásáról. A kötet soha nem született volna meg kitűnő kiadói szerkesztőjének, Gellériné Lázár Mártának személyes inspirációja és energikus ösztönzése nélkül, aki évtizedek során kitüntető figyelemmel nyomon követte a közgondolkodás és közérzet dinamikáját letapogató kutatómunkámat,
és sajnálta volna, ha ezek szociálpszichológiai szemlélete és anyaga megmarad szaktudományos körben, és nem jut el a tudományközi diskurzus tágasabb színterére, amire a húsz év sok szempontú megtárgyalása kétségtelenül alkalmat ad. Köszönöm biztatását, és közvetlen munkatársaim, Szigl Any és Scheide Márta most is nélkülözhetetlen technikai közreműködését. A szerző
2
Ezek a következők: – Sztereotípiák a változó közgondolkodásban. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1996. – A nemzeti karakter talányos pszichológiája. In: Hunyady Gy. (szerk. és bev.), Nemzetkarakterológiák. Budapest, Osiris Kiadó. 2001. 7–50. – Politikai sztereotípiák: pártok jellegzetességei a közgondolkodás tükrében. Budapest, Alkalmazott Pszichológia, 2000. II. évf. No. 1, 5–27. – Pártsztereotípiák változásai. Alkalmazott Pszichológia. 2002. IV. évf. 4. szám, 5–21. – Társadalomkép és értékvilág: Iskolai tanulók tájékozódása és irányvétele. In: Mészáros Aranka (szerk.), Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2002. 289–313.
– A kontraszelekció pszichológiája. Budapest, Magyar Pszichológiai Szemle, 2002. 3. 397–434. – A nemzetek jelleme és a nemzeti sztereotípiák. Mindentudás Egyeteme. 4. kötet. Budapest, Kossuth Kiadó. 2005. 127–147. – A társadalmi közérzet pszichológiája: problématörténet és aktualitás. Magyar Pszichológiai Szemle, 2009. 64, 2. 289–312. – Az érzelmek szociálpszichológiája és a nevelés. In: Kozma T. és Perjés I. (szerk.): Új kutatások a neveléstudományokban. Hatékony tudomány, pedagógiai kultúra, sikeres iskola. Budapest, MTA Pedagógiai Bizottsága, 2009. 44–56. – A közgondolkodás és a közérzet társadalomlélektana. Magyar Pszichológiai Szemle, 2009. 64, 3. 497–512.
2
12
Hunyady tordelt.indd 12-13
13
2010/9/29 12:54:55
