HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. Mérnöki Iroda Kft Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52

Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52. Iroda:

Mérnöki Iroda Kft.

E-mail:

8000 Székesfehérvár, Távírda u. 2/A. Tel: 06-22-503-214, Fax: 06-22-503-215 [email protected]

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG

2004. Budapest


HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG Készítette:

PROGRESSIO MÉRNÖKI IRODA KFT.

Projektvezető:

Tervezők:

Kaleta Jánosné

Kaleta Jánosné Szabó Orsolya Albert Orsolya

okl. vegyészmérnök, okl. környezetvédelmi szakmérnök, okl. környezetjogi szakmérnök okl. környezetmérnök

Közreműködtek: Kistérség Önkormányzatai VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt.

A dokumentáció szerzői jogi védelem alá esik, a dokumentáció bármely részének, vagy a dokumentáció egészének másolása és sokszorosítása kizárólag a szerzők engedélye alapján történhet. ©Copyright

2004. július

PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

1012 Budapest Logodi u. 52.

2


A hulladékgazdálkodási terv felépítése

1. A

TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI

2. R ÉSZLETESEN

VIZSGÁLT TELEPÜLÉSI HULLADÉKÁRAMOK

2/A. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK 2/B. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉK, KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK 2/C. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK, EGYÉB INERT HULLADÉKOK 2/D. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK

3. Á TFOGÓAN

VIZSGÁLT HULLADÉKÁRAMOK

3/A. IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK 3/B. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK 3/C. VESZÉLYES HULLADÉKOK



3


TARTALOMJEGYZÉK

1. A TERVKÉSZÍTÉS ÁLTALÁNOS ADATAI ......................................................................5 1.1. ÁLTALÁNOS BEVEZETŐ..........................................................................................................9 1.2. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉSI MÓDSZEREI.................................10 1.3. A JOGSZABÁLYOKTÓL ELTÉRŐ SPECIÁLIS HELYI, MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK.................................11 1.4. A TERVEZÉS MÓDSZERE.......................................................................................................11 1.5. ALAPFOGALMAK ÉS TERMINOLÓGIA........................................................................................12 1.5.1. Hulladékfajták.........................................................................................................12 1.5.2. Kezelési terminológia.............................................................................................12 1.6. IDŐKÖZI BESZÁMOLÁS ÉS JÖVŐBENI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVEK........................................13 1.7. TERVEZÉSBE BEVONT SZERVEZETEK.......................................................................................13

2. RÉSZLETESEN VIZSGÁLT TELEPÜLÉSI HULLADÉKÁRAMOK.........................................14 2/A. TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOK.......................................................................................14 2/A.1. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái és becslési módszerei.......15 2/A.2. A tervezési területen keletkező települési hulladékok típusai, mennyisége ...........15 2/A.3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények......................41 2/A.4. Az egyes hulladékokra vonatkozó speciális intézkedések.......................................42 2/A.5. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek, létesítmények, és vállalkozások 43 2/A.6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása......................................50 2/A.7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program.......55 2/A.8. A megvalósításhoz szükséges becsült költségek.....................................................63 2/B. TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKOK ÉS KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAPOK................................66 2/C. CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOK................................................................................................77 2/D. ÉPÍTÉSI ÉS BONTÁSI HULLADÉKOK EGYÉB INERT HULLADÉKOK...................................................91

3. ÁTFOGÓAN VIZSGÁLT HULLADÉKÁRAMOK............................................................100 3/A. IPARI ÉS EGYÉB GAZDÁLKODÓI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK ................................................100 3/B. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZER-IPARI NEM VESZÉLYES HULLADÉKOK......................................103 3/C. VESZÉLYES HULLADÉKOK..................................................................................................105



4


1. A tervkészítés általános adatai



5


ADATOK A kistérségi hulladékgazdálkodási tervezés koordinálásával megbízott személy neve NÉV: CÍM:

BORBÉLY ISTVÁN, POLGÁRDI VÁROS POLGÁRMESTERE KÖZÉP-DUNA VIDÉKI RÉGIÓ KOHÉZIÓS ALAP PÁLYÁZATÁNAK GESZTORA 8154 POLGÁRDI, BATTHYÁNY U. 132.

DÁTUM:

2004. SZEPTEMBER 30.

A kistérséghez tartozó települések az alábbiak: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy

7. Lepsény 8. Mátyásdomb 9. Mezőszentgyörgy 10. Nádasdladány 11. Polgárdi 12. Sárkeszi

13. Sárszentmihály 14. Szabadbattyán 15. Tác 16. Úrhida 17. Vilonya

Polgárdi kistérség hulladékgazdálkodási tervének (továbbiakban Terv) elkészítéséért a települési önkormányzatok a felelősek, a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 35.§ (1) bekezdése alapján. A dokumentáció elkészítésével és összeállításával a koordinációt felvállaló Közép-Duna Vidéke Hulladékgazdálkodási Konzorcionális Együttműködés Projekt Iroda a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.-t (1012 Budapest, Logodi u. 52.) bízta meg. A kistérséghez tartozó települések és a Terv elkészítéséért felelős személyek a következők: Település Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya


Felelős személy (polgármester) Lajosfalvi József Gubicza József Lajos Varga István Kőszegi Ferenc Rehák József Borján Péter Kiss István Tilhof István Berta József Halas Lajos Borbély István Farkas Gyuláné Kalmár Tibor Borsó Pál Horváth István Pereczes László Kovács János

Önkormányzat címe 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. 8157 Füle, Petőfi S. u. 22. 8146 Jenő, Batthyány u. 53. 8195 Királyszentistván, Fő u. 12. 8156 Kisláng, Fő u. 63. 8152 Kőszárhegy, Fő u. 154. 8132 Lepsény, Fő u. 74. 8134 Mátyásdomb, Fő u. 15. 8133 Mezőszentgyörgy, Kossuth L. u. 48. 8145 Nádasdladány, Petőfi S. u. 1. 8154 Polgárdi, Batthyány u. 132. 8144 Sárkeszi, Kossuth L. u. 31. 8143 Sárszentmihály, Fő u. 54. 8151 Szabadbattyán, Csikvár tér 1. 8121 Tác, Kossuth L. u. 129. 8142 Úrhida, Kossuth u. 66. 8194 Vilonya, Kossuth u. 18.


6


A jogszabály értelmében bázisév: 2002., azonban a 2003. év, illetve ahol lehetséges, a 2004. I. félév adatait is feldolgoztuk. A tervkészítés szempontjából fontos alapadatokat az alábbi táblázatok tartalmazzák. 1/1. számú táblázat. A települések általános demográfiai adatai, 2002. év Települések Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen (forrás: KSH, 2002.)

Terület km2

Lakosszám (fő)

42,66 30,32 5,56 8,91 53,06 5,90 39,08 35,39 27,12 26,35 72,16 14,79 37,40 33,66 45,69 7,25 13,57 498,87

5968 873 1302 439 2658 1370 3213 803 1376 1870 6689 591 2833 4642 1499 1680 656 38462

Működő Lakások vállalkozások száma (db) (db) 1941 252 380 29 480 56 136 21 1015 114 484 91 1139 169 282 23 461 37 617 83 1910 327 196 27 948 208 1501 365 505 90 575 112 228 22 12798 2026

A kistérség településeinek elhelyezkedését az alábbi térképvázlaton mutatjuk be. A kistérség településeiről 2003. évre még nem állnak rendelkezésre a demográfiai adatok.



7

1/1. számú kép. A kistérség települései és megközelíthetőségük

Hidrogeológiai jellemzők, területérzékenység A hulladékgazdálkodás szempontjából a talajvíz védelme kiemelt jelentőségű. A kistérség területérzékenységét, a felszíni és felszínalatti vizek veszélyeztetettségét az alábbi természeti, környezeti tényezők szerint vizsgáltuk: • Vízbázis védőterület • Érzékeny felszín alatti közeg a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet alapján A tervezők a terv elkészítésébe a vélemények és javaslatok megtételére a települési Önkormányzatokat, illetve más érintett hatóságokat és a közszolgáltató szervezeteket vonták be. A hulladékgazdálkodási terv szempontjából meghatározó fontosságúnak ítélt vélemények, javaslatok a tervbe beépítésre kerültek.



8

1.1. Általános bevezető A helyi, kistérségi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A tervezés egyrészt országos szinten történik, ez az első szint. Kihirdetésre került az Országos Hulladékgazdálkodási Terv (továbbiakban: OHT), amely stratégiai tervezést jelent; meghatározva a célokat, célkitűzéseket, valamint az országos szinten szükséges, a célok elérését szolgáló intézkedéseket, programokat, a finanszírozási és gazdasági eszközöket. Másrészt területi szinten történik a régiók specifikus tervezése, ez a második szint. A tervezés harmadik szintje a helyi, kistérségi tervezés, mely megvalósításorientált tervezést jelent a fenti két szint mellett. Ahhoz, hogy a terv szilárd alapokon nyugodjon, a Kistérséget mély, összehangolt, ésszerű és reális elemzésnek és értékelésnek kell alávetni. Csak ily módon lehet meghatározni és megállapítani a helyi igényeket. A jelenlegi helyzet, valamint a helyi kérdések elemzésénél a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Tv. (továbbiakban: Hgt.) előírásait vettük figyelembe. A tervkészítés tartalmi követelményeiről a 126/2003. VIII. 15.) Korm. rendelet rendelkezik. Hivatkozva a 126/2003. (VIII. 15) Korm. rendelet 1. számú melléklet 2.6. számú pontjára, mely szerint a „… helyi tervekben a települési hulladékok körében értelmezhető, illetve a közszolgáltatás keretébe tartozó hulladékokra vonatkozó adatokat kell csak megadni”, jelen fejezetben csak a településekre jellemző hulladék fajtákról adunk tájékoztatást. Kiemeljük azokat az anyagáramokat, melyek végső ártalmatlanítása a közszolgáltató által üzemeltett lerakón történő elhelyezés. A települések területén keletkező nagyobb mennyiségű hulladékok hasznosítására és ártalmatlanítására vonatkozó információkat abból a célból rögzítettük, hogy átfogó ismeretek álljanak rendelkezésünkre a település hulladékgazdálkodását tekintve. A kistérségi hulladékgazdálkodási terv a kormányrendelet előírásainak megfelelően kerül részletes tervezésre, azonban az áttekinthetőség érdekében az alábbi bontást használjuk: • települési szilárd hulladékok (2/A), • települési folyékony hulladék, kommunális szennyvíziszapok (2/B), • építési, bontási hulladékok, egyéb inert hulladékok (2/C), • csomagolási hulladékok (2/D). Összefoglalóan bemutatjuk az alábbi hulladékáramokat, melyek a településeken keletkeznek, azonban a települési szilárd hulladékkezelést nem érintik (3): • ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok (3/A), • mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok (3/B), • veszélyes hulladékok, (3/C). A mező- és erdőgazdálkodásban képződő növényi maradványok, valamint az állattartásból származó trágyák biológiai körforgásba történő visszavezetését a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program ösztönzi. Ezekkel a területi hulladékgazdálkodási tervben korlátozott mértékben foglalkozunk. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


9

A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek engedélyezése alapvetően a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség hatáskörébe tartozik. Itt jegyezzük meg, hogy az egyes fejezetek önálló értékelhetősége és a könnyebb értelmezhetőség miatt az ismétlések nélkülözhetetlenek.

1.2. Az adatgyűjtés köre, pontossága, problémái és becslési módszerei Magyarországon mindez ideig kizárólag a veszélyes hulladékra vonatkozóan volt érvényben adatszolgáltatási kötelezettség, a többi hulladéktípusra nem volt kötelező adatszolgáltatás a környezetvédelmi hatóságok részére. Települési hulladékok körében végzett adatgyűjtés során a tervet megalapozó adatokat bocsátottak rendelkezésre: • az Önkormányzatok • települési szilárd hulladékok körében a VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt., • veszélyes hulladékok körében a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség, A tervezés célja a 2003-2008. közötti időszakra a helyi hulladékgazdálkodási terv kidolgozásának elindítása, valamint a településen a helyi hulladékgazdálkodási tervezés első szakaszának elkészítése. A tervezés bázisát a 2002. évi adatok képezik. Amennyiben ezek nem álltak rendelkezésre, a legfrissebb (2003. évi) információforrást használtuk. A dokumentumban említést teszünk az információk forrásáról és típusáról is. Tekintettel arra, hogy az egyes hulladékáramok esetében nem álltak rendelkezésre megbízható adatok, a területi terv felülvizsgálatakor elengedhetetlenül szükséges az adatok pontosítása.



10

1.3. A jogszabályoktól eltérő speciális helyi, műszaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • A települések Önkormányzati rendeletei a környezet védelmével kapcsolatban. • 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet, az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról, • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény, • A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, • Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet,

1.4. A tervezés módszere A kistérségi hulladékgazdálkodási tervek a teljes hulladékgazdálkodási tervezési folyamat egyik elemét jelentik. A stratégiai tervezés országos szinten, a megvalósítás orientált tervezés pedig helyi szinten történik. Maximális hatékonyság annak biztosításával érhető el, hogy nincsenek ellentmondások a különböző tervezési szintek között, valamint, hogy az egyes szintek között a tervezés egymást kiegészíti. A helyi terv kidolgozása során az alábbi módszert követtük:    

Leltárkészítés: a tervezéshez szükséges adatok, információk összegyűjtése (mennyiségi, kezelési és kapacitási adatok); A jogszabályokból, a nemzeti és régiós hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján, a település problémáinak és igényeinek feltárása; Az intézkedések és a szükséges eszközök meghatározása; Cselekvési program kidolgozása, amely tartalmazza az időbeli ütemezést, a résztvevők, illetve a felelősök meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségigényét.



11

1.5. Alapfogalmak és terminológia Hulladék: a Hgt. 1. számú melléklet szerinti kategóriák valamelyikébe tartozó tárgy, vagy anyag, amelyektől birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles. 1.5.1. HULLADÉKFAJTÁK Települési hulladék: a háztartásokból származó szilárd vagy folyékony hulladék, illetőleg a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű, azzal együtt kezelhető más hulladék. Települési szilárd hulladék Háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint az intézményekben keletkező hulladék. Közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező hulladék. Háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Települési folyékony hulladék:a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon lebontható. Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező hulladék. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék. - A veszélyes hulladék a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. 1.5.2. KEZELÉSI TERMINOLÓGIA A különböző kezelési lehetőségeken belül a hasznosítás és az ártalmatlanítás tekinthető a két legjelentősebb kategóriának. Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


12

Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a Hgt. 3. illetve 4. számú melléklete sorolja fel.

1.6. Időközi beszámolás és jövőbeni hulladékgazdálkodási tervek Tekintettel arra, hogy a tervkészítés jelenlegi fázisában nem áll rendelkezésre általános érvényű, minden hulladékfajtára kiterjedő adatszolgáltatási kötelezettség és információs rendszer, így a terv bizonytalanságot, pontatlanságot tartalmazhat. Az országos szintű összehangolás hatékony eszköze lesz majd a nyilvántartásra és adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabály 2004. január 1-jén történő kötelező alkalmazása, az operatív információs rendszer kialakítása, illetve a területi tervek kétévenként esedékes felülvizsgálata. A felülvizsgálatkor meghatározó szerepe lesz az egyedi hulladékgazdálkodási tervek visszacsatolásának, hiszen ezekben lehet és kell számszerűsíteni a hulladékcsökkentési és hasznosítási célkitűzéseket. A tervben foglaltak végrehajtásában kulcsfontosságú szerepet játszik a felügyelet, ellenőrzés és engedélyezés hatósági eszköze.

1.7. Tervezésbe bevont szervezetek A tervezés során elsősorban az Önkormányzatok, illetve KDT Környezetvédelmi Felügyelőség, továbbá az alábbiakban ismertetett szervezetek adatszolgáltatásaira alapoztunk. Közvetlenül megkeresett közszolgáltató: 1. VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt., Közvetetten megkeresett közszolgáltatók, az Önkormányzatok által közszolgáltatók. Adataikat az Önkormányzatok bocsátották rendelkezésre.



megkeresett

13

2. Részletesen vizsgált települési hulladékáramok

2/A. Települési szilárd hulladékok



14

2/A.1. AZ ADATGYŰJTÉS KÖRE, FORRÁSAI, PONTOSSÁGA, PROBLÉMÁI ÉS BECSLÉSI MÓDSZEREI Az adatkérés kiterjedt az Önkormányzatokra, a VERTIKÁL Építőipari és Kommunális Szolgáltató Rt.-re, mint közszolgáltatóra, továbbá jelentős adatforrásokat jelentettek a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Statisztikai Évkönyv 2002. évi adatai. A különböző adatforrásokból származó adatok részben egyezőséget mutatnak. 2/A.2. A TERVEZÉSI TERÜLETEN KELETKEZŐ TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK TÍPUSAI, MENNYISÉGE 2/A.2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége A kistérségben 2002. évben a KSH adatai alapján a lakások száma 12798 db, melyből a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakás száma 12331 db. A rendszeres hulladékgyűjtésbe be nem vont lakások hulladék elhelyezése esetlegesen a kihelyezett nagy konténerekben, illetve meg nem határozható helyekre történik. Önkormányzati adatok alapján jelenleg a kistérség településein nyilvántartott 12806 db lakás közül 12347 db lakás van rendszeres kukás vagy zsákos hulladékgyűjtésbe bevonva, a fennmaradó lakásokból konténerek kihelyezésével biztosítják a hulladék elszállítását. A közszolgáltatás gyakorlatilag teljes. 2/A. 1 számú táblázat. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma településenként, 2002. év

Települések

Rendszeres Lakások száma hulladékgyűjtésbe Lakosszám (fő) (db) bevont lakások száma (db) 5968 1941 1941 873 380 380 1302 480 440 439 136 136 2658 1015 1015 1370 484 450 3213 1139 1139 803 282 280 1376 461 461 1870 617 565 6689 1910 1844 591 196 196 2833 948 769 4642 1501 1501 1499 505 505 1680 575 525 656 228 184 38462 12798 12331

Begyűjtött hulladék mennyisége* (tonna) 1283,7 354,9 370,6 128,1 500,0 592,8 786,2 105,3 319,7 350,2 1908,0 62,2 801,9 1428,5 333,0 302,8 184,4 9812,3

Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen Forrás: KSH, Vertikál Rt. *A táblázat csak a Vertikál Rt. által a településekről begyűjtött hulladékok mennyiségét tartalmazza.

A kistérségben az alábbi hulladékbeszállítási lehetőségek adottak: 1) A kistérségi lakosságtól begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


15

2) 3) 4) 5)

A kistérségi közületektől begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által. Lomtalanítási akciók során begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által. Zöldhulladékok begyűjtése konténerek segítségével, Vertikál Rt. által. A kistérségi lakosságtól hulladékudvarba beszállított hulladék mennyiségek, egyedi behordások. 6) Idegenek által behordott, többnyire építési eredetű inert hulladékok, egyedi behordások. 7) A kistérségi lakosságtól szelektíven begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a Polgárdi kistérség településeiről beszállított hulladékmennyiségeket. 1) A kistérségi lakosságtól begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által. 2/A.2. számú táblázat: A kistérségi lakosságtól begyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2002. évben, (tonna) Település

Rendszeres begyűjtés

Közvetlen lakossági begyűjtés 18,22 143,42 9,4 2,2 13,28 153,57 5,28 0 0 12,14 226,505 0 125,94 63,12 0,22 11,14 8,26 792,695

Konténeres lakossági begyűjtés 15,1 1,78 20,7 0,7 4,84 61,48 1,1 0 0 13,82 159,28 1,08 12,52 55,72 9,6 25,92 0,92 384,56

Egyedi begyűjtés

Hulladékudvarban begyűjtés 35,66 0 0 0 17,4 0 42,2 0 0 0 0 0 0 54,32 0 0 0 149,58

Berhida 1050,42 80,42 Füle 200,4 0 Jenő 331,9 0 Királyszentistván 115,46 0 Kisláng 281,14 58,94 Kőszárhegy 322,24 0 Lepsény 468,6 111,38 Mátyásdomb 84,68 0 Mezőszentgyörgy 312,2 0 Nádasdladány 316,98 0 Polgárdi 1112,24 0 Sárkeszi 56,32 0 Sárszentmihály 537,74 0 Szabadbattyán 981,66 149,4 Tác 285,14 0 Úrhida 252,32 0 Vilonya 175,26 0 Összesen 6884,7 400,14 Forrás: Vertikál Rt. Megjegyzés: • Rendszeres begyűjtés: tömörítő feltétes gépjárművel történő gyűjtés, • Közvetlen lakossági begyűjtés: a lakosság által közvetlenül beszállított hulladék, megrendelés alapján, • Konténeres lakossági begyűjtés: a településen kihelyezett konténerekben összegyűjtött hulladék, • Egyedi begyűjtés: hulladékudvarba lakosság által beszállított hulladék, megrendelés alapján, • Hulladékudvarban begyűjtött: hulladékudvarba beszállított hulladék.

A 2002. évben a lakosságtól összesen mintegy 8612 tonna hulladékot gyűjtött be a Vertikál Rt. A 2003. évre vonatkozó adatokat az alábbiakban mutatjuk be.



16

2/A.3. számú táblázat: A kistérségi lakosságtól begyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2003. évben, (tonna) Település Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen Forrás: Vertikál Rt.

Rendszeres begyűjtés 1004,14 185,66 321,92 106,94 368,5 298,94 449,16 82,08 251,48 277,72 1171,22 47,2 527,18 948,32 241,78 233,45 83,98 6599,67

Közvetlen lakossági begyűjtés 70,44 35,6 15,22 0 0 301,39 38,84 0 3,38 9,1 296,84 0 71,12 51,04 35,48 25,3 11,32 965,07

Konténeres lakossági begyűjtés 11,38 64,08 25,5 0 0,84 48,54 6,1 0 0 0,48 136,42 0 4,9 37,78 16,42 5,24 0 357,68

Egyedi begyűjtés 92,4 0 0 0 26,9 0 50,04 0 0 0 0 0 0 115,72 0 0 0 285,06


A 2003. évben a lakosságtól összesen mintegy 8454,3 tonna hulladékot gyűjtött be a Vertikál Rt. A 2004. év I. félévére vonatkozó adatokat az alábbiakban mutatjuk be. 2/A.4. számú táblázat: A kistérségi lakosságtól begyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2004. év I. félévben, (tonna) Település Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen Forrás: Vertikál Rt.

Rendszeres begyűjtés 474,9 88,08 160,62 64,36 160,56 154,06 218,82 38,44 138,8 145,84 538,27 7,54 251,46 418,32 110,68 144,04 26,36 3141,15


Közvetlen lakossági begyűjtés 28,36 21,34 33,52 6,44 0 174,48 4,66 0,58 2,12 45,02 251,98 2,62 48,08 67,54 9,9 20,5 7,04 724,18

Konténeres lakossági begyűjtés 8,3 0 0 0,76 0 10,94 4,02 0 0 0 103,68 0 3,14 72,74 16,28 0 0 219,86

Egyedi begyűjtés 59,08 0 0 0 4,46 0 19,62 0 0 0 0 0 0 43,52 0 0 0 126,68



17

A 2004. év I. félévében a lakosságtól összesen mintegy 4553,13 tonna hulladékot gyűjtött be a Vertikál Rt. A kistérségből begyűjtött hulladékok mennyiségét az alábbi diagramon szemléltetjük. A kistérségből lakosságtól begyűjtött hulladék mennyisége, tonna 10000 9000

8612

8454,3

8000 7000 6000

4553,13

5000 4000 3000 2000 1000 0 2002

2003

2004/I.

2) A kistérség közületeitől begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által. A közületektől begyűjtött kommunális hulladék mennyiségét az alábbi táblázatban mutatjuk be. 2/A.5. számú táblázat. A kistérség közületeitől begyűjtött települési szilárd hulladék mennyisége 2002. évben, tonna Település Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen Forrás: Vertikál Rt.


Közületi 61,86 0 7,2 0 0 3,28 85,19 15,08 5,14 0 91,8 0 109,34 45,34 2,58 3,62 0 430,43

Konténeres közületi 21,992 9,26 1,44 9,78 124,36 52,26 72,46 5,5 2,34 7,3 318,14 4,78 16,36 78,98 35,46 9,82 0 770,232


18

A kistérség településeinek közületeitől 2002. évben a Vertikál Rt. mintegy 1201 tonna hulladékot gyűjtött be. A 2003. évben begyűjtött hulladékok mennyiségét az alábbiakban ismertetjük. 2/A.6. számú táblázat. A kistérség közületeitől begyűjtött települési szilárd hulladékok mennyisége 2003. évben, tonna Település

Közületi

Berhida 24,2 Füle 0,26 Jenő 3,88 Királyszentistván 0 Kisláng 7,74 Kőszárhegy 4,705 Lepsény 217,84 Mátyásdomb 11,26 Mezőszentgyörgy 0 Nádasdladány 13,04 Polgárdi 1150,44 Sárkeszi 0 Sárszentmihály 84,564 Szabadbattyán 100,24 Tác 9,98 Úrhida 6,68 Vilonya 0 Összesen 1634,829 Forrás: Vertikál Rt.

Konténeres közületi 18,68 6,42 0 0 169,42 25,06 121,34 4,44 0,08 14,02 372,14 9,62 31,3 73,5 66,84 14,66 0 927,52

A kistérség településeinek közületeitől 2003. évben a Vertikál Rt. mintegy 2562,3 tonna hulladékot gyűjtött be. A 2004. év I. félévében begyűjtött hulladékok mennyiségét az alábbiakban ismertetjük. 2/A.7. számú táblázat. A kistérség közületeitől begyűjtött települési szilárd hulladékok mennyisége 2004. I. félévben, tonna Település

Közületi

Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya

0 0 0 0 20,32 80,76 416,58 4,4 0 1,32 423,416 0 24,8 165,74 6,06 4,6 0


Konténeres közületi 2,34 4,96 0 0 61,5 11,56 66,6 3,14 0,5 5,96 166,92 0 6,26 46,42 22,06 5,08 0


19

Összesen 1147,996 Forrás: Vertikál Rt.

403,3

A kistérség településeinek közületeitől 2004. év I. félévben a Vertikál Rt. mintegy 1551,3 tonna hulladékot gyűjtött be. A kistérségből begyűjtött hulladékok mennyiségét az alábbi diagramon szemléltetjük. A kistérségből közületektől begyűjtött hulladék mennyisége, tonna 3000

2562,3

2500 2000 1500

1551,3 1201

1000 500 0 2002

2003

2004/I.

3) Lomtalanítási akciók során begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által A településeken általában évente egyszer, néhány településen évente kétszer rendeznek lomtalanítási akciókat. A lomtalanítási akciók településenkénti gyakoriságát az alábbiakban mutatjuk be. 2/A.8. számú táblázat. A lomtalanítás gyakorisága az egyes településeken Település Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Lomtalanítások száma évente 2 1 1 1 0,5 n.a. 1 n.a. 2 1 2 1 1 1 n.a. 1


20

1 Vilonya Forrás: Települési Önkormányzatok

A fentiekben ismertetett – a településekről Vertikál Rt. által - begyűjtött hulladékmennyiségek összetételét vizsgálva, a lomtalanításból származó hulladékok mennyisége az egyes településeken a következő. 2/A.9. számú táblázat. Lomtalanítási akciók során begyűjtött települési szilárd hulladék, tonna Település Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen Forrás: Vertikál Rt. *Bázis év

Lomtalanítás során begyűjtött települési szilárd hulladék (tonna) 2002.* 2003. 2004./I. 18,22 47,1 29,56 4,22 0,24 4,26 0,48 4,88 10,24 1,24 0 6,44 0 0 0 0,4 0 2,84 0 8,34 0 0 0 0,58 0 3,14 0 4,36 4,7 4,16 4,14 67,48 125,60 0 0 2,60 20,62 15,32 15,44 1,8 1,94 0 0 0 8,62 0,4 8,8 13,32 8,26 11,32 7,04 64,14 173,26 230,7

A fenti értékeket az alábbi diagramon szemléltetjük. A kistérségből lomtalanítás során begyűjtött hulladék mennyisége, tonna 230,7

250 200

173,26

150 100

64,14

50 0 2002


2003


2004/I.

21

4) Zöldhulladékok begyűjtése, Vertikál Rt. által. A kistérségben keletkező zöldhulladékok begyűjtését a Vertikál Rt. megkezdte, de a kistérségben nem minden településen végzik még. A Vertikál Rt. a zöldhulladékok begyűjtését a tavaszi metszések idejére kihelyezett növényi részek (levelek, ágak, törzs, stb.) külön gyűjtésére szolgáló hulladékgyűjtő konténerekben, illetve az őszi időszakban az avar és egyéb kerti hulladékok gyűjtésére rendszeresen kihelyezett konténerekben oldja meg. Az ily módon begyűjtött zöldhulladék mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza. 2/A.10. számú táblázat. A zöldhulladék begyűjtése során beszállított mennyiségek, tonna Település 2002.* 2003. 2004./I. Berhida 56,42 0 131,10 Füle 6,02 2,22 0,32 Jenő 0,6 0 0,32 Királyszentistván 0 0 0 Kisláng 7,22 1,64 0 Kőszárhegy 9,31 3,26 2,30 Lepsény 5,2 78,6 0 Mátyásdomb 0 0 0 Mezőszentgyörgy 0 0 0 Nádasdladány 0 0 0 Polgárdi 11,04 755** 55,00 Sárkeszi 0 0 0 Sárszentmihály 0,82 5,38 0,22 Szabadbattyán 4,36 4,6 17,78 Tác 0 0 0 Úrhida 0,08 1,28 3,42 Vilonya 0 0 0 101,07 851,98 210,46 Összesen Forrás: Vertikál Rt. *Bázis év **egyszeri beszállítás ,részben „lebomló gombamicélium”



22

A fenti értékeket az alábbi diagramon szemléltetjük. A kistérségből begyűjtött zöldhulladék mennyisége, tonna 851,98

900 800 700 600 500 400 300 200

210,46 101,07

100 0 2002

2003

2004/I.

Megjegyzés: 2003.évben egyszeri nagymennyiségű beszállítás történt.

A zöldhulladékok összegyűjtése és hasznosítása jelenleg még nem teljes körű, annak ellenére, hogy a lerakó telepen komposztáló működik, melynek területe 3000 m2. Ezáltal nagyobb mennyiségek koncentrált komposztálására is lehetőség van. A kistérség településeire jellemző, hogy a családi házas övezetekben a zöld hulladékot komposztálják, azonban az is, hogy a lakókörnyezetben a jogszabályi tiltások ellenére a Vertikál Rt. által be nem gyűjtött, illetve a helyben nem komposztált zöld hulladékot még mindig égetik. 5) A kistérségi lakosságtól hulladékudvarba beszállított hulladék mennyiségek, egyedi behordások. A kistérségben 5 településen (Berhida, Kisláng, Lepsény, Polgárdi, Szabadbattyán) működik hulladékudvar. A hulladékudvarokat a Vertikál Rt. üzemelteti. A hulladékudvarokból a Vertikál Rt. által begyűjtött hulladékmennyiségek típus szerinti megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be. 2/A.11. számú táblázat. Hulladékudvarba beszállított mennyiségek becsült megoszlása, tonna Hulladék típusa 2002. 2003. Háztartási eszközök* 20,7 42,7 Bútorféleségek 31,7 53,8 Papír-műanyag 17,6 25,6 Vegyes üveg 1,2 2,1 Autóroncsok és tartozékaik 60 99 Vegyes fém hulladék** 18,4 23,6 Veszélyes hulladék*** Összesen, tonna 149,6 246,8 * pl. mosógép, tűzhely, stb. **pl. kádak, csövek ***eseti behordás, elszállították. Megjegyzés: A 2004. évi I. félévre vonatkozó adatokat azok részlegessége miatt nem közöljük.



23

A beszállított hulladékok származási helyéről információk nem állnak rendelkezésre. A fenti értékeket az alábbi diagramon szemléltetjük. A kistérségi hulladékudvarokba beszállított hulladék mennyisége, tonna 300

246,8

250 200

149,6

150 100 50 0 2002

2003

A hulladékudvarokba beszállított hulladékokat szelektálják, a hasznosítható komponensek közül a fémeket a MÉH (ERECO Rt.), a papírt a DUNAPACK Rt. felé értékesítik, a többi komponens értékesítése a piaci igényeknek megfelelő. Az üzemeltető adatszolgáltatása alapján a beszállított mennyiségek mintegy 52 %-ban hasznosításra kerülnek. A fennmaradó mennyiség a hulladéklerakón kerül lerakásra. Így 2002. évben a hulladékudvarokon begyűjtött hulladékokból 50,92 tonna értékesítésre, 98,68 tonna lerakásra kerül. Az elmúlt két év adataiból megállapítható, hogy a beszállított hulladék mennyiségében növekedés figyelhető meg. 6) A lakosság által beszállított, többnyire építési eredetű inert hulladékok, egyedi behordások. A kistérség településeiről lehetőség nyílik egyedi behordásokra a Polgárdi hulladéklerakóra. Az ily módon bekerülő hulladékok többnyire építési eredetű inert hulladékok. 2/A.12. számú táblázat. A lakosság által a lerakóra beszállított hulladékok mennyisége, tonna Település Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Közvetlen beszállítás 2002. (tonna) 6,92 118,56 20,38 5,54 9,76 122,16 0 0

Közvetlen beszállítás 2003. (tonna) 69,46 84,75 32,9 0 4,68 175,32 19,56 0


24

0 13,04 312,66 0 106,1 83,88 23,58 9,44 0 832,02

Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen

0 14 357,96 0 10,64 126,86 62,32 11,78 0 970,23

A fenti értékeket az alábbi diagramon szemléltetjük. A lakosság által beszállított építési, bontási hulladékok mennyisége, tonna 1000

970,23

950 900 832,02

850 800 750

2002

2003

7) A kistérségi lakosságtól szelektíven begyűjtött települési szilárd hulladék, Vertikál Rt. által A kistérségben 5 településen működik hulladékudvar (Berhida, Kisláng, Lepsény, Polgárdi, Szabadbattyán), a szelektív hulladékgyűjtés ezekhez az udvarokhoz köthető. A hulladékudvarokban szelektíven összegyűjtött hulladékok mennyiségét foglaljuk össze az alábbi táblázatban. 2/A.13. számú táblázat. Szelektív hulladékgyűjtési lehetőségek a kistérségben Település Berhida Kisláng Lepsény Polgárdi Szabadbattyán


Gyűjtési mód hulladékudvar hulladékudvar hulladékudvar hulladékudvar hulladékudvar


25

2/A.14. számú táblázat. Szelektív hulladékgyűjtéssel beszállított hulladékmennyiségek, tonna Település Berhida Füle Kisláng Kőszárhegy Lepsény Polgárdi Sárszentmihály Szabadbattyán Összesen Forrás: Vertikál Rt.

papír 1,18 0 1,78 0 0 1,98 0 2,34 7,28

2002. műanyag üveg 28,02 0,28 0 0 7,12 0 0 0 3,4 4,62 11,08 0 24,28 0 32,38 3,82 106,28 8,72

2003. papír műanyag üveg 1,4 11,98 0,28 4,36 0 0 12,94 3,56 0 0,06 0 0 0 0 0 6,54 19,88 0 0 74,264 0 1 6,82 0 26,3 116,504 0,28

fém 0,28 0 0 0 4,62 0 0 3,82 8,72

fém 1,6 0 2,02 0,266 2,7 0,48 0 5,96 13,03

A fenti értékeket az alábbi diagramon szemléltetjük. A hulladékudvarokban szelektíven begyűjtött hulladék mennyisége, tonna 180 160

13,03 0,28

140 120

8,72 8,72

Fém

100

Üveg 116,504

80 60

Műanyag P apír

106,28

40 20 0

26,3 7,28

2002


2003


26

Összesített települési szilárd hulladékmennyiségek A fentiekben felsorolt (1-7) hulladékok összes mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza. 2/A. 15. számú táblázat. Összesített települési szilárd hulladék mennyiségek, tonna A beszállítás módja Lakosság kommunális hulladéka Közületek kommunális hulladéka Összesen *Bázis év

2002.* 8612 1201 9813

2003. 8454,3 2562,3 11016,6

2004./I. 4553,13 1551,3 6104,43

A fenti mennyiségből a lakosságtól és a közületektől szervezetten és rendszeresen begyűjtött hulladékokon kívül a lakosság közreműködésével a következő hulladékmennyiségek jelennek meg: 2/A. 16. számú táblázat. A lakosság közreműködésével begyűjtött hulladékmennyiségek, tonna A hulladék típusa

2002.*

2003.

2004./I.

Lomtalanítási akciók

64,14

173,26

230,7

Beszállított zöldhulladék

101,1

851,98

210,46

Hulladékudvarra beszállított

149,6

246,82

341,26

Lakosság által beszállított, főként inert hulladék Szelektív begyűjtés *Bázis év

832,02 131

970,23 156,11

1303,54 97,37

A fenti táblázatok bázisévre (2002.) vonatkozó értékeit az alábbi diagrammal szemléltetjük: A kistérség összesített települési szilárd hulladék mennyiségei 2002. évben, tonna 10000 9000

8612

8000 7000 6000 5000

,

4000 3000 2000

1201

1000

832,02 64,14

101,1

149,6

Lomtalanítási akciók

Beszállított zöldhulladék

Hulladékudvarra beszállított

131

0 Lakosság kommunális hulladéka

Közületek kommunális hulladéka

Lakosság által beszállított, főként inert hulladék

Szelektív begyűjtés

A kistérségből begyűjtött települési szilárd hulladékok anyagi összetételét az alábbiakban vizsgáljuk. A Vertikál Rt. által 2002. évben az alábbi hulladékfrakciók kerültek beszállításra a kistérség településeiről. 2/A.17. számú táblázat. A kistérségből begyűjtött összes települési szilárd hulladék összetétele 2002. évben, tonna PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


27

Építési Bio Települési Egyéb lom papír műanyag üveg fém bontási hull. lebomló hulladék 170107 170904 200199 200399 200201 200301 200307 200101 200139 200102 200140 2,24 4,68 91,012 7,9 56,42 1073,92 18,22 1,18 28,02 0,28 0,28 Berhida 108,4 10,16 14,58 5,64 6,02 204,56 4,22 0 0 0 0 Füle 10,34 10,04 14,66 1,28 0,6 333,02 0,48 0 0 0 0 Jenő 0 4,24 0,96 0 116,16 1,24 0 0 0 0 Királyszentistván 5,54 4,76 5 132,14 2,4 7,22 339,2 0 1,78 7,12 0 0 Kisláng 61,96 60,2 76,64 15,04 9,31 369,28 0,4 0 0 0 0 Kőszárhegy 0 0 152,5 8,54 5,2 607,33 0 0 3,4 4,62 4,62 Lepsény 0 0 3,9 0 0 101,36 0 0 0 0 0 Mátyásdomb 0 0,16 0 0 314,38 0 0 0 0 0 Mezőszentgyörgy 0 7,66 5,38 4,42 0 0 328,42 4,36 0 0 0 0 Nádasdladány 152 160,66 211,72 29,8 11,04 1325,545 4,14 1,98 11,08 0 0 Polgárdi 0 0 0,8 0 0 61,38 0 0 0 0 0 Sárkeszi 16,1 90 26,48 60,76 0,82 567,4 20,62 0 24,28 0 0 Sárszentmihály 61,22 22,66 203,84 14,22 4,36 1083,96 1,8 2,34 32,38 3,82 3,82 Szabadbattyán 3,68 19,9 5,94 1,58 0 301,9 0 0 0 0 0 Tác 4,92 4,52 17,22 4,66 0,08 271,02 0,4 0 0 0 0 Úrhida 0 0 0,92 0 0 175,26 8,26 0 0 0 0 Vilonya Összesen 438,82 393,2 961,172 152,78 101,07 7574,095 64,14 7,28 106,28 8,72 8,72 Megoszlás 8,5% 11,4% 1,0% 77,2% 0,7% 0,1% 1,1% 0,1% 0,1% Forrás: Vertikál Rt.

A fenti értékeket az alábbi diagramon szemléltetjük: A kistérségből begyűjtött összes települési szilárd hulladék összetétele (tonna), 2002. év 8000

7454,095

7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000

832,02

1113,952 101,07

64,14

7,28

106,28

8,72

8,72

lom

papír

m űany ag

üveg

fém

0 Építési bontási hull.

Egy éb

Bio lebom ló

Települési hull

A fenti hulladékfrakciók közül szelektíven kerülnek beszállításra az építési, bontási hulladékok, a bio lebomló hulladékok (zöldhulladék), a lom, a papír, az üveg és a fémek. A kistérségből a Vertikál Rt. által begyűjtött hulladékok egyes frakciónak mennyiségét 2003. évre vonatkozóan az alábbi táblázatban foglaljuk össze:



28

2/A. 18. táblázat. A kistérségből begyűjtött összes települési szilárd hulladék összetétele 2003. évben, tonna Építési Bio Települési Egyéb Lom Papír Műanyag bontási hull. lebomló hulladék Berhida 69,46 2,9 0 1197,58 47,1 1,4 11,98 Füle 84,75 2,5 2,22 197,94 0,24 4,36 0 Jenő 32,9 3,98 0 324,76 4,88 0 0 Királyszentistván 0 0 0 106,94 0 0 0 Kisláng 4,68 0,52 1,64 566,46 0 12,94 3,56 Kőszárhegy 175,32 2,8 3,26 496,91 0 0,06 0 Lepsény 19,56 24,02 78,6 753,38 8,34 0 0 Mátyásdomb 0 0 0 97,78 0 0 0 Mezőszentgyörgy 0 0,24 0 251,56 3,14 0 0 Nádasdladány 14 0 0 295,66 4,7 0 0 Polgárdi 357,96 172,22 755 1747,09 67,48 6,54 19,88 Sárkeszi 0 0 0 56,82 0 0 0 Sárszentmihály 10,64 42,5 5,38 570,96 15,32 0 74,264 Szabadbattyán 126,86 9,5 4,6 1283,98 1,94 1 6,82 Tác 62,32 1,26 0 306,92 0 0 0 Úrhida 11,78 4,9 1,28 258,57 8,8 0 0 Vilonya 0 0 0 83,98 11,32 0 0 Összesen 970,23 267,34 851,98 8597,29 173,26 26,3 116,504 Megoszlás 8,81% 2,43% 7,73% 78,04% 1,57% 0,24% 1,06% Forrás: Vertikál Rt.

Üveg 0,28 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,28 0

Fém 1,6 0 0 0 2,02 0,266 2,7 0 0 0 0,48 0 0 5,96 0 0 0 13,03 0,12%

A fenti értékeket az alábbi diagramon szemléltetjük: A kistérségből begyűjtött összes települési szilárd hulladék összetétele (tonna), 2003. év 10000 859 7,29

9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000

970,23

1000

851,9 8 267,34

173,26

26,3

116,504

0,28

13,02 6

Lom

P apír

Műany ag

Üveg

Fém

0 Építési bontási hull.

Egy éb

Bio lebom ló

Tele pülési hulladék

A Polgárdi hulladéklerakóba beszállított települési hulladék összetételének vizsgálatára 2002 nyarán került sor. A vizsgálatok során kapott eredményeket az alábbiakban foglaljuk össze. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


29

A Polgárdi hulladéklerakóba beszállított (kezeletlen) megoszlását az alábbi táblázatban mutatjuk be:

nyershulladék

szemcseméret-

2/A. 19. számú táblázat. A nyershulladék szemcseméret-megoszlása Tömegeloszlás (%) Tömegeloszlás (%) Szemcseméret (mm) 2002. június 27. 2002. július 27. 54,36 62,60 < 50 50 - 100 19,37 9,85 100 – 150 10,83 11,32 150 – 200 4,84 9,23 10,60 7,01 > 200 Forrás: Vertikál Rt.

A táblázat értékei alapján látható, hogy a lerakóba beszállított hulladéknak több mint fele kis szemcseméretű, de jelentős a nagyobb méretű hulladékok aránya is. A beszállított hulladék sűrűségére vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze:



30

2/A.20. számú táblázat. A nyershulladék halmazsűrűsége Átlagos halmazsűrűség (kg/dm3) 0,1937 0,0749 0,0345 0,0208 0,0788 0,0819

Szemcseméret (mm) < 50 50 - 100 100 – 150 150 – 200 > 200 Súlyozott átlagsűrűség Forrás: Vertikál Rt.

A fenti értékek alapján megállapítható, hogy a kistérségben keletkező hulladékok 1 m3-nyi mennyisége átlagosan 819 kg tömegű. Ugyanezen felmérések alapján szintén megvizsgálták a hulladék nedvességtartalmát is, ezen mérések alapján a kistérségből begyűjtött hulladékok átlagos nedvességtartalma 26,86 %. Ez a nedvességtartalom a szemcseméret csökkenésével nő. A begyűjtött nyershulladék anyagi összetételét a következő táblázatok tartalmazzák: 2/A.21. számú táblázat. A Polgárdi hulladéklerakóra beszállított nyershulladék anyagi összetétele, 2002. június 27. Anyagi összetétel %

Szemcse méret (mm)

Tömeg arány (%)

fém

fa

réz

műanyag

textil

papír

alumínium

< 50 50-100 100–150 150–200 > 200 Összesen

54,36 19,37 10,83 4,84 10,6 100,0

1,021 0,943 0,231 0,296 2,491

0,535 0,125 0,045 0,0 0,705

0,0 0,0 0,012 0,0 0,012

2,690 2,375 2,079 3,901 11,046

0,897 0,756 0,594 3,689 5,935

2,690 2,699 1,247 1,785 8,422

0,221 0,132 0,023 0,030 0,405

rétegelt anyag 0,105 0,092 0,0 0,0 0,197

bőr

gumi

kő

egyéb

Összesen

0,0 0,0 0,014 0,0 0,014

0,0 0,036 0,0 0,007 0,043

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

11,211 3,671 0,594 0,893 16,369

54,36 19,37 10,83 4,84 10,60 100

Forrás: Vertikál Rt.

2/A.22. számú táblázat. A Polgárdi hulladéklerakóra beszállított nyershulladék anyagi összetétele, 2002. július 27. Anyagi összetétel %

Szemcse méret (mm)

Tömeg arány (%)

fém

fa

üveg

műanyag

textil

papír

alumínium

< 50 50-100 100–150 150–200 > 200 Összesen

62,60 9,85 11,32 9,23 7,01 100,0

0,79 0,68 0,38 1,77 3,625

0,17 0,0 0,05 0,57 0,798

0,29 0,0 0,0 0,0 0,287

0,75 2,34 2,36 1,02 6,470

0,06 1,09 2,7 3,24 7,085

1,05 1,08 1,05 0,40 3,578

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

rétegelt anyag 0,0 0,47 0,28 0,0 0,754

bőr

gumi

kő

egyéb

Összesen

0,0 0,0 0,0 0,0 0,0

0,04 0,21 0,0 0,0 0,257

1,43 1,68 0,06 0,0 3,176

5,27 3,77 2,33 0,0 11,378

62,60 9,85 11,32 9,23 7,01 100


Az adatok alapján megállapítható, hogy a települési hulladék összetétele hónapról hónapra nagymértékben változik. A legnagyobb mennyiséget az összetevők közül a hulladékban a műanyag, a textil, a papír és a fém képviseli, míg a hulladékok mennyiségének mintegy felét a kis szemcseméretű vegyes települési hulladék adja. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


31

A települési hulladékok általános összetétele az alábbiak szerint jellemezhető, figyelemmel az OHT és a régiós mérési adatokra: • •

a keletkező hulladék 7%-a föld, törmelék, a kezelendő hulladék (keletkező hulladék – 7% föld, törmelék), o 61,9%-a vegyes hulladék, kb. fele arányban szerves anyagot tartalmazó hulladék, o 18,4%-a papír, o 5,5%-a műanyag, o 3,0%-a fém, o 1,5%-a fa, o 2,8%-a textil, o 1,4%-a üveg, o 1,0%-a veszélyes hulladék, o 4,5%-a egyéb hulladék.

Az országos átlagadatok és a kistérségi vizsgálati eredmények összehasonlítását az alábbiakban mutatjuk be. A polgárdi hulladéklerakóba szállított hulladék összetétele itt a fenti két adatsor átlagolása nyomán született. 2/A. 23. számú táblázat. A polgárdi hulladéklerakó hulladék-összetételének összehasonlítása az országos irányszámokkal A kezelendő hulladék típusa

Az országos irányszámok (%)

A polgárdi lerakó vizsgálati értékei (%)

Vegyes hulladék Papír Műanyag Fém Fa Textil Üveg Veszélyes hulladék Egyéb hulladék

61,9 18,4 5,5 3,0 1,5 2,8 1,4 1,0 4,5

58,48 6,0 8,76 3,06 0,75 6,51 0,29 16,15

A fenti táblázatok adatait az országos értékekkel összehasonlítva megállapítható, hogy lényeges különbségek elsősorban a papír és az üveg összetevőket vizsgálva mutatkoznak. Egyértelmű következtetések levonásához azonban további elemzések szükségesek. 2/A.2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Jelenlegi ismereteink szerint felhalmozott hulladék a kistérségben nincs. A települések közigazgatási területein fellelhető elhagyott hulladék elsősorban a forgalmasabb mellékútvonalak, vasúti pályatestek környezetére koncentrálódik. Ezeknek a területeknek a felszámolására az önkormányzatok többsége 3-5 m3-es konténereket helyez ki, melyeket a PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


32

megtelésnek megfelelő rendszerességgel elszállítanak. Ily módon a településeken csak szétszórtan található illegális lerakás, azonban mennyisége koncentráltan nem jelentős. Polgárdi kistérség területén felmért, elhagyott hulladékok mennyiségét az alábbi táblázatban részletezzük. A felmérés időpontja 2004. augusztus, szeptember. 2/A. 24. számú táblázat. A kistérségben feltérképezett elhagyott hulladékok Település

Berhida

Berhida összesen

Füle

Füle összesen Jenő Jenő összesen Királyszentistván

Sorszám / összes darab 1 2 3 4 5 6 7 8 8 1 2 3 4 5 6 7 7 1 2 3 3 1 2 3 4

Királyszentistván összesen Kisláng Kisláng összesen Kőszárhegy Kőszárhegy összesen


4 1 2 2 1 2 3 4 4

Kommunális m3 t 30 4,5 0 0 0,5 0,075 2 0,3 0,5 0,075 30 4,5 10 1,5 73 10,95 200 30 0,5 0,075 0 0 0 1 0,15 1 0,15 202,5 30,375 3 0,45 1 0,15 1 0,15 5 0,75 0,5 0,075 0,5 0,075 0,5 0,075 20 3 21,5 1 20 21 3 5 5 3 16

3,225 0,15 3 3,15 0,45 0,75 0,75 0,45 2,4

Inert 3

m

Veszélyes t

15 3 1 0,5

5 24,5 80 0,5 1 1 1

83,5 2

2 0,5

0,5 30 30 5 3 8


19,5 3,9 1,3 0,65 0 0 0 6,5 31,85 104 0,65 1,3 1,3 1,3 0 0 108,55 2,6 0 0 2,6 0,65 0 0 0 0,65 0 39 39 0 6,5 0 3,9 10,4

3

m

t 1

1

0,2 0 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

33

Település

Lepsény Lepsény összesen Mátyásdomb Mátyásdomb összesen

Mezőszentgyörgy

Sorszám / összes darab 1 2 3 4 5 6 7 7 1 2 3 4 4 1 2 3 4 5 6

Mezőszentgyörgy összesen

Nádasdladány

Nádasdladány összesen


6 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 11

Kommunális m3 t 60 9 1 0,15 0 0 0 0 1 0,15 62 9,3 0 1 0,15 1 0,15 0 2 0,3 270 40,5 1 0,15 0 1 0,15 0 2 0,3 274 0,5 1 1 1 1 70 30 2 10 116,5

41,1 0,075 0,15 0,15 0 0,15 0,15 10,5 4,5 0,3 1,5 0 17,475

Inert 3

m

Veszélyes t

15 1 10 8 10 44 2

2 4 50 1 1

52

15

5 15

3 38


19,5 0 1,3 13 10,4 13 0 57,2 2,6 0 0 2,6 5,2 65 0 1,3 0 1,3 0 67,6 0 0 0 19,5 0 0 6,5 19,5 0 0 3,9 49,4

3

m

t 1

1

3

3

1 1

2

0,2 0 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0,6 0 0 0 0 0 0,6 0 0 0 0 0 0 0,2 0,2 0 0 0 0,4

34

Település

Polgárdi

Polgárdi összesen Sárkeszi Sárkeszi összesen

Sárszentmihály

Sorszám / összes darab 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 19 1 2 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Sárszentmihály összesen


12

Kommunális m3 t 5 0,75 3 0,45 2 0,3 5 0,75 20 3 0 0,5 0,075 0 5 0,75 5 0,75 5 0,75 5 0,75 10 1,5 1 0,15 1 0,15 1 0,15 5 0,75 1 0,15 1 0,15 75,5 11,325 3 0,45 3 0,45 6 0,9 2 0,3 5 0,75 50 7,5 1 0,15 1 0,15 1 0,15 1 0,15 1 0,15 1 0,15 1 0,15 1 0,15 5 0,75 70

10,5

Inert 3

m

Veszélyes 3

t

m

50

0 0 1,3 0 39 65 0 6,5 2,6 0 2,6 0 0 0 0 0 260 0 0 377 0 0 0 0 0 6,5 0 0 0 0 0 0 0 0 65

55

71,5

1 30 50 5 2 2

200

290

0

5


t 1

1

2

0

1

1

0,2 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,4 0 0 0 0 0 0,2 0 0 0 0 0 0 0 0

0,2

35

Település

Szabadbattyán

Szabadbattyán összesen Tác Tác összesen Úrhida Úrhida összesen

Vilonya

Vilonya összesen Mindösszesen

Sorszám / összes darab 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 16 1 2 3 3 1 2 2 1 2 3 4 5 5 115


Kommunális m3 t 1 1 1 0,5 30

1 1 1 1 1 1 39,5 2 250 1 253 1 1 2 0,5 0,5 50 1 52 1291,5

0 0,15 0 0,15 0,15 0,075 4,5 0 0 0,15 0,15 0 0,15 0,15 0,15 0,15 5,925 0,3 37,5 0,15 37,95 0,15 0,15 0,3 0,075 0,075 7,5 0 0,15 7,8 193,725

Inert 3

m

Veszélyes t

3 1

20 1 40

3

68 75 75

0

20 0,5 20,5 795


3,9 0 1,3 0 0 0 26 1,3 52 0 0 3,9 0 0 0 0 88,4 0 97,5 0 97,5 0 0 0 0 0 26 0,65 0 26,65 1033,5

3

m

t 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0,4 0 0,4 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 2 2

0

0 12

2,4

36



37

A területek bejárása során tapasztaltak alapján sok esetben az adott hulladék lerakója nem állapítható meg. A hulladék fajtája szerint általában kommunális és építési törmelék. A számtalan lerakás azzal a ténnyel magyarázható, hogy a külföldről behozott „még használható és értékesíthető” lomból a kiválogatás után visszamaradt hulladékot elhagyják. Az építési törmelék esetében pedig a lakosság nem fizeti meg a hulladék elszállítását. A települések közvetlen környezetében találhatók korábban működő hulladéklerakók, amelyek felülvizsgálata jelenleg folyamatban van. A felülvizsgálati eredmények alapján lehet dönteni a helybenhagyásról és rekultiválásról, illetve szükség szerint a felszámolásról. A jelenlegi helyszíni szemlék alapján a következő települések érintettek: 2/A. 25. számú táblázat. A Polgárdi kistérséghez tartozó településeken található felülvizsgálatra érdemes települési hulladéklerakók Település

Helyrajzi szám

Hulladék becsült mennyisége* (m3)

Felülvizsgálat

03/16

42000 m3

Folyamatban, rekultiválandó

n.a.

n.a.

nincs

n.a.

n.a.

nincs

22

n.a.

nincs

618/C

n.a.

nincs

055

2,334 ha, kb. 50000 m3

nincs

Régi téglagyár

062

n.a.

nincs

Lívia út

052

n.a.

038

n.a.

Rekultiválás folyamatban

n.a.

n.a.

nincs.

273

n.a.

nincs

097/1

n.a.

Nincs, jelenleg is illegálisan működik

Megnevezés

Felhagyott anyagnyerőhely Táncsics utcai elhagyott anyagKisláng nyerőhely (inert hulladék) Péteri úti volt szeméttelep Elhagyott Lepsény vízmeder Felhagyott anyagMezőszentgyörgy nyerőhely Felhagyott anyagNádasdladány nyerőhely Berhida

Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Vilonya

Felhagyott anyagnyerőhely Felhagyott anyagnyerőhely Felhagyott anyagnyerőhely Felhagyott anyagnyerőhely

Forrás: Települési Önkormányzatok *A fenti területeken található n.a. jelöléssel ellátott hulladéklerakók területén elhelyezett hulladékok mennyisége felülvizsgálati eljárás körében becsülhető.

2/A.2.3. A kistérség területére beszállított és a területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A kistérség területére beszállított hulladékok összetétele, mennyisége



38

A Vertikál Rt. közszolgáltatói ellátási körzetébe (települési kommunális hulladék begyűjtése) 23 település tartozik. Azokat a településeket, melyek nem a Polgárdi kistérséghez tartoznak az alábbiakban ismertetjük: 1. Balatonfőkajár 2. Balatonfűzfő 3. Csősz

4. Litér 5. Papkeszi 6. Soponya

A fenti településeken kívül egyedi szerződések alapján más településekről és gazdálkodó szervezetektől is gyűjtenek be különféle hulladékokat, és kezelik azokat a polgárdi hulladéklerakóban. A hulladéklerakóba 2002. évben beszállított összes hulladék mennyiségét az alábbi táblázat tartalmazza: 2/A. 26. számú táblázat. A polgárdi hulladéklerakóba 2002. évben beszállított összes hulladék mennyisége, tonna Hónapok

Kommunális

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen:

Egyéb

723,3 808,8 1018,1 933,4 847,0 848,2 1098,6 1495,7 1253,5 1439,3 1153,5 944,2 12563,6

235,3 340,4 369,3 504,1 636,9 701,8 497,7 155,3 4,8 96,6 0,4 0,5

Építési törmelék 99,5 124,5 240,9 559,1 348,7 466,8 614,6 214,3 502,2 452,6 208,4 98,4

3543,1

Papír

3930

Üveg

0,4 0,1 1,3 4,9 2,0 1,7 2,2 0,8 0,8 0,4 0,6 0,3 15,5

Fém

1,8 4,6 0,3 2,0 1,5 0,5 10,7

Műanyag

9,3 6,9 5,8 10,4 0,5 29,3 0,2 3,2 9,9 1,0 3,4 0,5 80,4

4,3 7,1 15,4 36,9 9,4 15,8 4,7 10,2 11,1 16,4 14,3 1,3 146,9

Komposztálható 2,0 280,7 201,4 61,8 16,0 76,8 18,9 66,2 57,5 36,1 185,9 2,2 1005,5

Iszap 4,4 2,6 4,6 4,4 13,9 11,1 16,0 7,5 11,6 4,6 7,4 88,1

Forrás: Vertikál Rt,.a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatból.

A fentiek alapján látható, hogy a kistérség területére a Vertikál Rt. 2002. évben 21 383,8 t lakossági hulladékot szállított be. Ebből a kistérségben 9812,3 tonna kommunális hulladék keletkezett. 2/A. 27. számú táblázat. A Polgárdi hulladéklerakóba 2003. évben beszállított összes hulladék mennyisége, tonna Hónapok

Kommunáli s

Egyéb

Építési törmelék

Papír

Lom

Fém

Műanyag

Komposztálható

Iszap

Összesen / Tonna/:

Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október

964,205 672,48 1219,4 1449,12 1368,69 810,366 1606,38 1302,713 1791,1 1649,541

2,3 0,2 29,92 115,48 58,52 34,62 52,98 90,23 49,74 21,14

15,74 103,94 325,9 302,14 661,44 307,16 545,76 179,26 334 329,6

0,78 0,36 0,22 4,04 0,2 0,1 3,88 7,52 12,08 13,4

0 0 10,8 122,3 128,84 17,62 60,42 18,7 0 23,78

2,16 0,266 2,22 4,1 7,16 5,48 4,36 3,38 11,36 1,04

2,54 32,844 5,1 24,22 5,54 1,56 8,56 11,12 2,28 9,92

251,16 115,04 208,8 171,02 90,9 90,24 333,488 23,2 16,94 129,31

5,68 6,8 6,28 11,86 9,76 15,4 12,76 8,92 2,1 14,34

1244,565 931,93 1808,64 2204,28 2331,05 1282,546 2628,588 1645,043 2219,6 2192,071



39

November December Összesen:

1581,2 1319,18 15734,375

46,72 6,26 508,11

628,16 314,28 4047,38

10,88 8,44 61,9

2,26 0 384,72

3,26 2,44 47,226

10 16,2 129,884

63,76 17,24 1511,098

17,84 10,44 122,18

2364,08 1694,48 22546,873

Forrás: Vertikál Rt,.a teljeskörű környezetvédelmi felülvizsgálatból.

A fentiek alapján látható, hogy a kistérség területére a Vertikál Rt. 2003. évben 22 547 t lakossági hulladékot szállított be. Ebből a kistérségben 11 017 tonna kommunális hulladék keletkezett. A kistérségről kiszállított hulladékok összetétele, mennyisége A településről kiszállításra kizárólag a hulladékgyűjtő szigetekről begyűjtött hulladékok hasznosítható része, illetve a kommunális hulladékból kiválogatott veszélyes hulladékok kerülnek, melyek mennyiségét az alábbi táblázatok tartalmazzák. 2/A.28. számú táblázat. A Polgárdi hulladéklerakó területéről kiszállított hulladék mennyisége 2002. évben, tonna EWC-kód

Megnevezés

200140

fémek

Kiszállított mennyiség (tonna) 45,96

200101

papír, karton

4,96

Összesen

50,92


2/A.29. számú táblázat. A Polgárdi hulladéklerakó területéről kiszállított hulladék mennyisége 2003. évben, tonna EWC-kód

Megnevezés

200140

fémek

200101

papír, karton

Kiszállított mennyiség (tonna)

Összesen Forrás: Vertikál Rt.

2/A.2.4. A terület éves hulladékmérlege A kistérségben 2002. évben keletkező települési szilárd hulladék mennyisége 9812,3 tonna, a kistérségbe beszállított mennyiség 11571,5 tonna, a kistérségből kiszállított hulladékmennyiség 50,92 tonna. A rendszeren belül marad összesen 21 332,88 tonna hulladék. A tervezési terület éves hulladékmérlegét az alábbi táblázat összesíti:



40

2/A.30. számú táblázat. A terület éves települési hulladékmérlege, 2002. (tonna/év) 2002

Beszállított hulladék tonna

Hasznosítás* tonna

%

Égetés tonn a

%

Lerakás tonna

Nem kezelt %

A kistérség területéről a Polgárdi lerakóra 9812,3 131 1,34 na 9681,3 98,66 beszállított hulladék mennyisége A kistérség területére más településekről a Polgárdi 11571,5 122,5 1,06 na 11449 98,94 lerakóra beszállított hulladék mennyisége Összesen 21383,8 253,5 1,2 na 21130,3 98,8 Forrás:Vertikál Rt. *Anyagában történő hasznosítás (szelektív begyűjtésből a hasznosítható papír és fém frakció)

tonn a

%

0

-

0

-

0

-

A fenti adatokból megállapítható, hogy a beszállított hulladék 98,8 %-a lerakásra kerül. 2/A.31. számú táblázat. A terület éves települési hulladékmérlege, 2003. (tonna/év) 2003.

Beszállított hulladék tonna

Hasznosítás* tonna

%

Égetés tonn a

%

Lerakás tonna

Nem kezelt %

A kistérség területéről a Polgárdi lerakóra 11017 156,11 1,42 na 10860,89 98,58 beszállított hulladék mennyisége A kistérség területére más településekről a Polgárdi 11530 82,89 0,72 na 11447,11 99,28 lerakóra beszállított hulladék mennyisége Összesen 22547 239,0 1,06 na 22308 98,94 ForrásVertikál Rt. *Anyagában történő hasznosítás (szelektív begyűjtésből a hasznosítható papír és fém frakció)

tonn a

%

0

-

0

-

0

-

2/A.3. A HULLADÉKKEZELÉSSEL KAPCSOLATOS ALAPVETŐ MŰSZAKI KÖVETELMÉNYEK 2/A.3.1. A területre vonatkozó hulladékkezelésre előírt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése A hulladékok kezelésének alapvető szabályait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény állapítja meg. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás Európai Unió által támasztott követelményeinek megfelelő szabályozását. A települési szilárd hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet.



41

2/A.3.2. A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • A kistérség Önkormányzati rendeletei a környezetvédelméről • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény • A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. Rendelet. • Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény. • 1993. évi 20. számú többször módosított Általános Rendezési tervről szóló rendelet 2/A.4. AZ EGYES HULLADÉKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS INTÉZKEDÉSEK A tervezési területen a szelektív hulladékgyűjtés formái: • hulladékudvar • visszavételi lehetőségek A szelektív hulladékgyűjtés megvalósítása a tervezési területen a helyi körülményekhez igazítva részben működik. A gyűjtést a közszolgáltató végzi hulladékgyűjtő udvar működtetésével, mobil gyűjtőjáratok alkalmazásával, az egyes hulladékalkotóknak a keletkezés helyén történő elkülönített gyűjtésével. A kistérségben a hulladékok szelektív gyűjtésére jelenleg a kistérség öt településén (Berhida, Kisláng, Lepsény, Polgárdi, Szabadbattyán) található egy-egy hulladékudvarban van lehetőség. A hulladékudvarokat a Vertikál Rt. üzemelteti. A hulladékudvarokban az alábbi hulladékmennyiségek kerültek begyűjtésre: 2/A.32. számú táblázat. A szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége, 2002. év papír Polgárdi kistérség

7,28

Hulladék mennyisége (t) műanyag üveg 106,28

8,72

fém 8,72

Forrás: Vertikál Rt. A szelektíven begyűjtött hulladékok összes mennyisége 2002. évben 131 t. 2/A.33. számú táblázat. A szelektíven begyűjtött hulladékok mennyisége, 2003. év papír Polgárdi kistérség

26,3

Hulladék mennyisége (t) műanyag üveg 116,504

0,28

fém 13,03

Forrás: Vertikál Rt. A szelektíven begyűjtött hulladékok összes mennyisége 2003. évben 156,11 t.



42

Visszavételi lehetőség csak korlátozott mértékben, szabványos méretű és formájú üvegekre (palackok és befőttes üvegek), valamint a PET palackokra van, mely lehetőség általában az élelmiszer áruházakhoz (boltokhoz) kapcsolódik. Adatok azonban erre vonatkozóan a kistérségben nem állnak rendelkezésre.

2/A.5. A HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE ALKALMAS KEZELŐTELEPEK, LÉTESÍTMÉNYEK, ÉS VÁLLALKOZÁSOK 2/A.5.1. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenységek és jellemzők ismertetése A közszolgáltatók a hulladékkezelési tevékenységüket a környezetvédelmi felügyelőségek által kibocsátott kezelői engedélyek alapján végezhetik. Polgárdi kistérség területén a Vertikál Rt. kezelésében lévő hulladéklerakó rendelkezik érvényes környezetvédelmi működési engedéllyel. Az engedélyt a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adta ki 40773-14/2001. számon. A környezetvédelmi engedély a hatálybalépéstől számított 12 évig érvényes. A hulladéklerakó egységes környezethasználati engedéllyel is rendelkezik, melyet szintén a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség adott ki, ennek száma: 40.773-45/2004. 2/A.5.1.1. A GYŰJTÉSI KÖRZETEK KIALAKÍTÁSÁNAK ÉS A HULLADÉK SZÁLLÍTÁSÁNAK TÉRSÉGI JELLEMZŐI A Vertikál Rt. üzemeltetésében levő géppark a kistérség hulladékait gyűjti össze és kezeli. A járművek kora eltérő. A gyűjtőjárművek tömörítő feltéttel rendelkeznek, a tömörítés mértéke általában 1:4. A nagymennyiségű lakossági, intézményi és egyéb hulladékokat konténeres gyűjtőjármű szállítja el. 2/A.34. számú táblázat. A géptípusok hulladékkezelési technológiákban való alkalmazása Géptípus Hanomag tömörítő Liebherr rakodó Doppstadt Panda keverő Doppstadt aprító Doppstadt dobrosta

Kommunális hulladék kezelés

Veszélyes hulladék kezelés Lerakás Komposztálás

x x

x

x x

x x

x x

x

Gyűjtés módja A hulladékgyűjtés módja a kistérséget alkotó települések szerkezetéből adódóan eltérő. Általánosságban elmondható, hogy valamennyi település esetében az Önkormányzatoknak rendeletben sikerült kikényszeríteni a lakosságnál a rendszeres hulladékgyűjtésbe való becsatlakozást. A lakossági hulladék begyűjtésének gyakorisága többnyire heti 1 alkalom.



43

A kistérség önkormányzatainak környezetvédelmi rendelete alapján két alternatívát biztosítanak a gyűjtés eszközök megjelölésére. Az egyik lehetőség, hogy az ingatlanok tulajdonosai kötelesek ingatlanonként legalább 1 db szabványos gyűjtő edényzetet biztosítani. A másik alternatíva – általában a kisebb településeken – a zsákos gyűjtési mód bevezetése, melynek megfelelően az önkormányzatoknál kell megvásárolni a Vertikál emblémával ellátott hulladékgyűjtő zsákot. Szinte minden településen biztosított a település lakossága számára, hogy helyben további hulladékgyűjtésre alkalmas zsákokat vásároljon. A kistérség települési hulladékbegyűjtése megfelel a 16/2002. (IV. 10). EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló rendeletnek. 2/A.5.1.2. A FELHALMOZOTT HULLADÉKOK TÁROLÁSI JELLEMZŐI Felhalmozott hulladékról a kistérségben nincs tudomásunk.. 2/A.5.1.3. A TERÜLETEN FOLYTATOTT HULLADÉKKEZELÉSI TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE Hulladékkezelés A 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeit határozza meg. A hulladék előkezelés eszközei csak részben állnak rendelkezésre. A hulladékok szelektív gyűjtésére alkalmas 5 db hulladékudvar a keletkezett hulladék mennyiségéhez képest nem elégséges. Gyakorlatilag nincs megfelelő méretű és technológiájú létesítmény a hulladék szerves komponensének csökkentésére. A hulladékudvar üzemeltetése A Hgt. definíciója szerint: Hulladékgyűjtő udvar (hulladékudvar): az elkülönítetten (szelektíven) begyűjthető települési szilárd, valamint a külön jogszabályban meghatározottak szerint a veszélyes hulladékok átvételére és az elszállításig elkülönített módon történő tárolására szolgáló, felügyelettel ellátott, zárt begyűjtőhely. A Lepsény, Kisláng, Szabadbattyán, Berhida, Polgárdi települések területén található 5 db hulladékudvart a Vertikál Rt. üzemelteti. A Vertikál Rt. rendelkezik érvényes hulladékkezelési engedéllyel. Engedély száma? A gyűjtőszigetek üzemeltetése A fent hivatkozott jogszabály definíciója szerint: Hulladékgyűjtő sziget (gyűjtősziget): a háztartásokban keletkező, hasznosításra alkalmas, különböző fajtájú, elkülönítetten gyűjtött, háztartási hulladék begyűjtésére szolgáló, lakóövezetben, közterületen kialakított, felügyelet



44

nélküli, folyamatosan edényzettel.

rendelkezésre

álló

begyűjtőhely,

szabványosított

A kistérség területén jelenleg nem üzemel szelektív hulladékgyűjtő sziget. Hulladékártalmatlanító üzemeltetése A Polgárdi településen működő hulladéklerakó üzemeltetője a Vertikál Rt. A hulladéklerakót üzemeltető közszolgáltató adatszolgáltatása alapján a hulladéklerakó jellemző adatait az alábbiakban ismertetjük. A Polgárdi térségi kommunális hulladéklerakó telep Fejér megye nyugati részén helyezkedik el, Székesfehérvártól DNy-ra, a Polgárdit Fülével összekötő közúttól északnyugatra, kb. 1,1 km-re található. Polgárditól nyugatra 1,5 km-re, Fülétől északra 2,0 km-re fekszik, a kiemelkedő, több csúcsból álló Kőhegy keleti oldalán. A létesítmény szélesebb környezetét tekintve a Mezőföld északnyugati széléhez tartozik, átlagos magassága 200 m, kitettségére a délies jelleg a jellemző. Északról és nyugatról a fölé magasodó hegyen (Kőhegy) zárt erdő terület, míg a másik két irányból szántó határolja. A lerakóhely Polgárdi 092/3, 092/4, 093/2, 093/3, 093/4, hrsz-ú ingatlanokon helyezkedik el, ezen belül a kommunális hulladéklerakó a 092/4 és a 093/2 hrsz-ú ingatlanokon fekszik (Polgárdi település statisztikai azonosító száma: 1752 5.) A hulladéklerakó telep létesítése előtt a helyszínen részben kőbánya működött, részben mezőgazdasági művelés folyt A térségi hulladéklerakón folytatott tevékenység – lerakással történő ártalmatlanítás – a települési kommunális hulladék ártalmatlanításának elfogadott módja. A kialakított lerakó korszerű, műszaki védelemmel rendelkezik, a környezetet a lerakási tevékenységből lényeges terhelés nem éri, a monitoring rendszer adatai alapján az alkalmazott lerakási technológia lényeges környezeti kockázatot nem jelent, biztonságosnak tekinthető. Az alkalmazott lerakási technológia a magyarországi általános technológiai követelményeknek messzemenően megfelel. A hulladékgazdálkodási törvényben a szerves frakció csökkentésére, továbbá az egyes hulladékfajták anyagában történő hasznosítására vonatkozó követelmények teljesítése érdekében az üzemeltető felkészült. A technológia a korszerűsítést követően alkalmas lesz a szerves frakció lényeges csökkentésére, melyhez kapcsolódóan az üzemeltető az ún. komplex (mechanikai-biológiai) előkezelési technológiára vonatkozóan a környezetvédelmi felügyelőség kísérleti engedélye alapján megkezdte az üzemi kísérleteket. A hulladéklerakó összefoglaló jellemzését az alábbi táblázat mutatja be. 2/A.35. táblázat. A hulladéklerakó és alkalmazott technológia jellemzői 1.

Hol helyezkedik el: Polgárdi Kőhegy -település melyik részén: külterület, 092/3, 092/4 ,093/2, 093/3, 093/4 -megközelítés (közúttól való távolság (m), vasúttól való távolság (m): 1100 m -legközelebbi lakott létesítménytől való távolság (m), 1500 m



45

2. 3.

4. 5. 6.

-élővíztől való távolság (m), -jellemző földtani közeg (agyag, dolomit, stb): -területe (ha): Létesítés időpontja (év): Kiépített kapacitás (m3): Évente lerakott hulladékmennyiség (m3 és t, meghatározás módja mérlegeléssel, köbözéssel, egyébb módon éspedig..) Rendelkezésre álló kapacitás (m3): Műszaki védelem

5000 m felhagyott kőfejtő, ill. kavicsbánya cca. 9 1997 250 000

12 500 t 95 000 -megtámasztó réteg, 70 cm -bentofix szigetelés k=8*10'-11 m/s -BHF elektródák -homok 15 cm -HDPE fólia 2,5 mm -geotextília -szivárgóréteg k>10'-4 m/s, 30cm vastagságban, közötte HDPE drén DN 250

7.

8.

9.

10.

Alkalmazott technológia: -mérlegelés: -előkezelés, előválogatás, bálázás: -gödörfeltöltés v. dombépítés: -tömörítés: -komposztálás: Alkalmazott gépek és berendezések: -hídmérleg: -kompaktor: -homlokrakodó: -válogatósor: -komposztkeverőgép: -rosta: -aprítógép: -bálázó: -prés: Egyéb kiegészítő technológiák -depóniagáz összegyűjtés,- hasznosítás: -csurgalékvíz kezelés: -csapadékvíz elvezetés: Monitoring -figyelőkút (db): -elektromos ellenállásra alapozott: -egyéb:


van van gödörfeltöltés van van VSH 200 CS 18/SZM 260000 60 tonnás HANOMAG 066 D LIEBHERR 538, CASE POCLAIN-1088 nincs DOPPSTADT PANDA DU-265 DOPPSTADT SM-518 DOPPSTADT AK-250 AVERMANN-HORVÁTH MK-2500 kétkamrás bálázó nincs csak gyűjtés van van 3 db kommunális, 2 db veszélyes BHF elektróda -


46

11.

12.

Egyéb infrastruktúra -vízellátás: közüzemi (betápláló vezeték átmérője) vagy saját kút: közüzemi, NA-80 -szennyvízkezelés: Zárt derítő, esetenként szippantás, szállítás szennyvíztelepre -villamos energia (kW): 20 -gázvezeték: 3 m3-es tartályos PB gáz -hőhasznosító vezeték: nincs Épületek: -iroda épület hasznos terület (m2). 18 -öltözők hasznos terület (m2) (főre kiépített): 56 -egyéb kiszolgáló helyiségek hasznos területe (m2): 16 -egyéb építmények: -műhely területe (m2): nincs -tárolószín illetve fedett csarnok (m2): géptároló szín 100 m2, hordós hulladéktároló szín 24 m2 2 -egyéb burkolt terület (m ): 760 informatikai infrastruktúra (számítógépes nyilvántartás): -telephelyforgalmi infrastrukturális rendszer -háttérfigyelő rendszer -szárazstabilizálási folyamatirányító rendszerek

2/A.5.1.4. Fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek, illetve lerakóhelyek meghatározása Fejlesztés A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer részeként kb 163 település közösen a keletkező kommunális hulladék és azzal együtt kezelhető termelési hulladék szakszerű, környezetkímélő ártalmatlanítását, illetve annak hasznosítását pályázza meg a Kohéziós Alapokból. A kistérség fejlesztése a projekt elválaszthatatlan része. Felszámolást, rekultiválást igénylő lerakóhelyek meghatározása A települési szilárd hulladéklerakók rekultiválását a környezeti tényezők és érzékenység együttesen határozzák meg. A Landfill Projekt (Környezetvédelmi Minisztérium által készíttetett felmérés) ajánlása és a tervezők felmérése alapján a lerakók környezeti kockázatának mértéke kicsi, azonban a felhagyott lerakók rekultiválását a felülvizsgálatok eredményének megfelelően el kell végezni.



47

2/A.36. számú táblázat. A kistérség rekultiválandó lerakói Település Berhida

Megnevezés

Helyrajzi szám

Hulladék becsült mennyisége* (m3)

Rekultiválás szükségessége

Felhagyott anyagnyerőhely

03/16

42000 m3

Felülvizsgálat folyamatban, rekultiválandó

n.a.

n.a.

Nincs felmérés

n.a.

n.a.

Nincs felmérés

22

n.a.

Nincs felmérés

618/C

n.a.

Nincs felmérés

055

2,334 ha, kb. 50000 m3

Nincs felmérés

Régi téglagyár

062

n.a.

Nincs felmérés

Lívia út

052

n.a.

Nincs felmérés

038

n.a.

Rekultiválás folyamatban

n.a.

n.a.

Nincs felmérés

273

n.a.

Nincs felmérés

n.a.

Nincs felmérés, jelenleg is illegálisan működik

Táncsics utcai elhagyott anyagKisláng nyerőhely (inert hulladék) Péteri úti volt szeméttelep Elhagyott Lepsény vízmeder Felhagyott anyagMezőszentgyörgy nyerőhely Felhagyott anyagNádasdladány nyerőhely

Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Vilonya

Felhagyott anyagnyerőhely Felhagyott anyagnyerőhely Felhagyott anyagnyerőhely Felhagyott anyagnyerőhely

097/1

A felmérés a hulladéklerakókhoz hozzárendel egy környezeti kockázati tényezőt, mely alapján 2005-ig a nagy és közepes, 2008-ig pedig a kis kockázattal rendelkező hulladéklerakók bezárását, rekultiválását ajánlott megvalósítani. Természetesen pénzforrások rendelkezésre állása esetén a rekultiváció korábban is végrehajtható. A kistérségben egyéb hulladéklerakó a Landfill Projektben nem szerepel. 2/A.5.2. Települési szilárd hulladék további kezelése 2/A.5.2.1. A

TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKOT, VALAMINT ZÖLD- ÉS BIOLÓGIAILAG LEBONTHATÓ

SZERVES HULLADÉKOT KOMPOSZTÁLÓK ISMERTETÉSE

A települési szilárdhulladék-kezelőtelepek ismertetése az előzetes fejezetben megtörtént. A kistérségben a zöldhulladékot csak a Polgárdi lerakó elkülönített területén komposztálják, részben egyéb biológiailag bontható szilárd anyagokkal együtt. A beszállított zöldhulladék mennyisége: • 2002. évben 101,1 tonna • 2003. évben 851,98 tonna PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


48

•

2004.I. félév 210,46 tonna.

A komposztáló engedélye a 40.773-45/2004. egységes környezethasználati engedélyébe van befoglalva. 2/A.5.2.2. A

MÁSODNYERSANYAG

VISSZANYERÉS

ÉS AZ

ÚJRAHASZNOSÍTÁS ARÁNYA A TERVEZÉSI

TERÜLETEN

A kistérségben települési szilárd hulladék esetében a másodnyersanyag visszanyerés 2002.évre 131 t, mely kb. 1,34 % körüli, 2003.évre 156 t,mely kb.1,42 %. Az alábbi táblázatban az ismert hasznosításokról adunk tájékoztatást. 2/A.37. számú táblázat. A kistérség területén a hulladékudvarokban begyűjtött hulladékok és hasznosításuk, tonna Év

Paraméterek beszállított hasznosított Papír (Dunapack) hasznosítási % beszállított Műanyag hasznosított hasznosítási % beszállított Üveg hasznosított hasznosítási % beszállított hasznosított Fém hasznosítási % beszállított Összes hasznosított Forrás: Vertikál Rt.

2002. 7,28

2003. 21,88

2004./I. 21,6

4,96

n.a.

n.a.

68,13 82 8,72 8,72 8,72 100 106,72 13,68

42,24 0,28 12,76 n.a. 77,16 n.a.

48,41 0,4 7,18 n.a. 77,59 n.a.

Az igénybevett hulladékhasznosítók: • papír: Dunapack Rt. (Dunaújváros) • fém: MÉH Nyersanyaghasznosító Rt. (Veszprém) • üveg: Avermann Holvex, (Miskolc)



49

2/A.5.2.3. A TERÜLETEN KELETKEZŐ SZERVES TELEPÜLÉSI HULLADÉKOK MENNYISÉGE A településen a biológiailag lebomló szerves hulladékok mennyisége az országos átlag értékeket figyelembe véve 30-32 %-os, a rendelkezésre álló országos adatsorok alapján a 32 %-os szerves anyag tartalmat fogadjuk el. Tekintettel arra, hogy a kistérségből és az azon kívüli településekről is beszállított hulladékok együttes lerakása történik, ezért a lebontható szerves agyag tartalmánál nem hagyható figyelmen kívül a kistérségen kívüli településekből történő beszállítás. A térségre jellemzőnek a 32%-os szerves anyag tartalmat elfogadva a keletkező biológiailag lebomló szerves anyag mennyisége évente a 2002. évre vonatkozóan: • A kistérség hulladékából: 3140,16 t • Beszállítási körzet hulladékából: 6842,82 t • Összesen: 9982,98 t A tervezés időszakában a települési hulladék biológiailag bontható anyagainak kezelése, komposztálása a tervezési területen nem folyik, a települési kommunális hulladékkal együtt lerakásra kerül, ahol anaerob körülmények között megkezdődik a hulladék mineralizálódása. A települési szilárd hulladék komposztálása jelenleg a lerakón nem folyik, azonban kapacitás kiépítése indokolt, a Hgt. előírásainak figyelembevételével. 2/A.6. AZ ELÉRENDŐ HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA A város települési hulladékgazdálkodási célja a korszerű kezelőhálózat kiépítése, melynek során korszerű létesítmények telepítését kell megvalósítani. A szükséges fejlesztési célok megvalósulásához figyelembe kell venni a Kohéziós és a Strukturális Alapok támogatási feltételeit, ezeket összhangba kell hozni a meglévő hazai támogatási forrásokkal, és vizsgálni célszerű az egyéb nemzetközi, illetve a magántőke támogatásának lehetőségeit. A Közép-Duna Vidéki Régióban az országos célokhoz kapcsolódva elkészült az ISPA (Kohéziós Alap) beruházást megalapozó megvalósíthatósági tanulmány, nevezetesen a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya. 2/A.6.1. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései A hulladékgazdálkodás alapelveinek és az EU követelményeinek megfelelően kerültek meghatározásra az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben és a Nemzeti Környezetvédelmi Programban az olyan hosszú távú célkitűzések, amelyek a települési szilárd hulladékgazdálkodást a jövőben jelentősen megváltoztatják.



50

2/A.38. számú táblázat. A képződő hulladékmennyiség várható alakulása (tonna) Kistérségi szilárd 2002. 2005.* 2008.* hulladék Mennyiség (t) 9813 10205,5 10500 Változás (%) +4 % +7 % *Prognosztizált növekedés a 2001. évi adatok alapján évi 1%-os hulladéknövekménnyel számolva

A tervezés időszaka alatt a kezelendő hulladék mennyiségének kalkulálása során a következő alapadatokat vettük figyelembe: • a tervezés időtartama 6 év, • a település lakossága gyakorlatilag változatlan marad, • a keletkező hulladék mennyisége évente mintegy 1%-kal növekszik, • a hulladék térfogatának 1-2%-os növekedése várható. 2/A.6.2. Hulladékhasznosítási célkitűzések A program céljait a Hgt., az OHT és a RHT alapján határoztuk meg, a települési feladatokat az alábbiakban részletezzük. 1.) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005ig 40%-ra, 2008-ig 60%-ra kell kiterjeszteni. Jelenleg a kistérségben a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok becsült száma 9-10000 fő. A kistérségben a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: • 2006-ig teljes lakosság. Szelektív hulladékgyűjtés a következő alkotóknál valósítható meg: • papír, • műanyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok. A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek kerüljenek vissza a termelésbe. További cél, hogy a települési hulladék veszélyes komponensei külön kerüljenek gyűjtésre és részben másodnyersanyagként való felhasználásra. 2.) Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített komposztálása A biológiailag lebomló szerves hulladékok körében elsődlegesen a zöldhulladékok elkülönített kezelését javasolt megoldani. A program konkrét céljait az alábbiakban lehet megjelölni, mely szinkronban van a Hgt. és az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben továbbá a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervben rögzítettekkel: PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


51

1. Szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésével a zöldhulladék arányának jelentős növelése a jelenlegi mennyiség többszörösére, a frakció összetétel homogenitásának biztosítása. 2. A keletkező zöld- és biohulladékok kezeléséből keletkező komposztok legalább 50 %nak hasznosítása. 3. A komposztálási technológiák bevezetése, elterjesztése. 4. A biohulladékokból másodnyersanyagok pl.: energiahordozó „szilárd tüzelőanyag” előállítása a jelenleg tervezett térségi hulladékgazdálkodási rendszerekhez kapcsolódóan. 5. A jelenlegi környezetvédelmi szempontból nem megfelelő hulladéklerakók 60 %-nak rekultivációja a zöldhulladékból előállított komposztból, illetve a stabilizált biohulladékból. 6. PR tevékenység megvalósítása a szelektív hulladékgyűjtés serkentése és a környezettudatosság növelése érdekében. A fentiekben meghatározott célkitűzések kapcsolódnak, és figyelembe veszik a Hgt. biohulladékok csökkentésére vonatkozó előírásait. A hulladékgazdálkodás kiemelt feladata, hogy a települési hulladéklerakókban ártalmatlanított, biológiai úton lebomló szervesanyagtartalmat az 1995-ben képződött mennyiséghez képest: • 2004. július 1. napjáig 75%-ra; • 2007. július 1. napjáig 50%-ra; • 2014. július 1. napjáig 35%-ra kell csökkenteni. Az OHT adatait megvizsgálva megállapítható, hogy az 1995-ben megadott adatok magasabb értékkel számolnak, így nem egyeznek meg a 2002. évre vonatkozó adatokkal. Ennek megfelelően a 2002. évben keletkezett 9982,98 t szerves anyagú hulladék mennyiséget vettük figyelembe. A biológiai úton lebomló szerves anyagú hulladék közül elsősorban a települési hulladékban megjelenő zöldhulladék, valamint a papír lerakását kell fokozatosan csökkenteni. Ennek megfelelően • 2004-ben maximum 7487,2 tonna • 2007-ben 4991,5 tonna* • 2014-ben 3494 tonna biológiailag bontható hulladék rakható le. 3.) Hulladékfajták másodnyersanyagként történő hasznosítása Másodnyersanyagok és hasznosításuk: • a papír (2005. évig a hulladékká vált mennyiség 51%-a), műanyag (61%), fém (87%), üveg (30%), textil (8%) anyagában történő hasznosítása a jogszabályban rögzített előírásoknak megfelelően, • a hulladék energiahordozó, szilárd tüzelőanyaggá alakítása és termikus hasznosítása. 2/A.6.3. Hulladékhasznosító és ártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai és célkitűzései Hasznosítást és ártalmatlanítást elősegítő létesítmények PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


52

A hulladékhasznosítási célkitűzések megvalósításának előfeltétele egy működő gyűjtő-, szállító- és válogatórendszer kiépítése. Ennek érdekében • a gyűjtőrendszer kiépítése a helyi adottságok figyelembevételével, 1.) Az utcai gyűjtőedényzet számának növelését meg kell oldani. A meglévő edényzeteket településképileg elfogadott formájú edényzetekkel kell növelni, melyeket a település frekventált területein kell kihelyezni, A településenként javasolt összes (meglévőkkel együtt!) darabszámokat az alábbi táblázat tartalmazza. 2/A.39. számú táblázat. Szükséges utcai gyűjtőedényzetek száma településenként Meglévő utcai Szükséges utcai gyűjtő gyűjtő Települések Lakosszám (fő) edényzetek edényzetek száma száma Berhida 5968 20 40 Füle 873 7 7 Jenő 1302 10 10 Királyszentistván 439 n.a. 4 Kisláng 2658 15 15 Kőszárhegy 1370 6 10 Lepsény 3213 12 20 Mátyásdomb 803 5 8 Mezőszentgyörgy 1376 5 15 Nádasdladány 1870 12 18 Polgárdi 6689 n.a. 50 Sárkeszi 591 n.a. 6 Sárszentmihály 2833 6 29 Szabadbattyán 4642 20 20 Tác 1499 3 15 Úrhida 1680 5 5 Vilonya 656 n.a. 6 Összesen 38462 114 286 Forrás: Települési Önkormányzatok

2.) Gyűjtőszigetek telepítését meg kell kezdeni. Ezer lakosra egy egység négy-öt rekeszes gyűjtősziget letelepítését írja elő a jogszabályi norma, ez alapján a kistérség lakosszáma az alábbi gyűjtősziget számokat indokolja. 2/A.40. számú táblázat. A kistérség településein létesítendő szelektív hulladékgyűjtő szigetek javasolt száma

Települések

Lakosszám (fő)

Berhida Füle Jenő Királyszentistván

5968 873 1302 439


Gyűjtőszigetek Gyűjtőszigetek Működő Kohéziósegyéb pályázati hulladékudvarok projektben forrásból száma javasolt száma 1+1 tervezett 4 1 1 1 1 1 1012 Budapest Logodi u. 52.

53

Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen

2658 1370 3213 803 1376 1870 6689 591 2833 4642 1499 1680 656 38462

1 1 1 1 1 7

2 1 2 1 1 2 4 1 2 3 2 1 1 30

1 1+1 tervezett

1

1

7

3.) Hulladékudvarok kialakítását tovább kell folytatni. A kistérség adottságait, és az eddigi tapasztalatokat is figyelembe véve a kistérség településeire tervezett hulladékudvarok darabszáma (a meglévő 5 db rendszer korszerűsítését figyelembe véve): 7 db; •

•

a szállítórendszer jelenlegi szállítási útvonalainak teljesítményoptimalizálása megtörtént, ezen változtatni nem indokolt. A bekapcsolandó területek szállítási útvonalát (külterület) teljesítményoptimalizálással kell megoldani, úgy, hogy a gyűjtőkörzetek a leghatékonyabb módon alakuljanak ki. A szállítóeszközök korszerűsítésével fel kell újítani, és tovább kell fejleszteni a jelenleg üzemelő gépparkot; a lerakással, vagy egyéb módon ártalmatlanítható, lakossági kommunális hulladékokat a településről el kell szállítani. Ennek érdekében a települési kommunális szilárd hulladék kezelését (ártalmatlanítását, v. hasznosítását) régiós hulladékgazdálkodási rendszer keretében kell megoldani.

A gyűjtőrendszer kialakításának prioritása a településrendezési terv figyelembevételével: 1.) A településen utcai gyűjtőedényzet további kihelyezését 2005. július 31-ig meg kell oldani. 2.) A településen a gyűjtősziget-rendszer hulladékudvar-rendszer kialakításának továbbfejlesztését 2006. december 31-ig kell megoldani. A szállítórendszer továbbfejlesztéséhez az alábbi járművek üzembe állítására van szükség: 2/A.41. számú táblázat. A szállítórendszer fejlesztéséhez szükséges gépjárművek és kiegészítők Hulladékgyűjtő gépek és kiegészítők

Mennyiség (db)

Kukás jármű

2

Konténeres jármű 5 m3-es

2

Konténeres jármű 20 m3-es

1



54

Konténerek

10

Forrás: Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya

Hulladékhasznosító kapacitások kialakításának prioritásai Inert hulladék lerakó A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya alapján a tervezési területre a polgárdi hulladékkezelő telep mellett 2500 m2 befogadóképességű inert hulladékkezelő létrehozása szükséges, mert a kistérség területén az inert (építési, bontási) hulladék elhelyezése nem megoldott. A rendszer részét képezi az inert hulladék kezelőmű. Hulladékártalmatlanító kapacitások kialakításának prioritásai A polgárdi térségi hulladéklerakó kapacitásának további növelése indokolt, a Kohéziós pályázat 300.000m3-es lerakó építését tervezi. 2/A.42. számú táblázat. Célkitűzések a hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás terén Célkitűzések Utcai gyűjtőedényzet Gyűjtősziget Hulladékudvar Szállítóeszközök Hulladék lerakó építés Inert hulladék kezelő mű

Kapacitásigény a meglévők cseréjével együtt 286 db 37 db 7db 5 db 300000 m3 2500 m2

Hasznosítás/ártalmatlanítás helye Kistérség települései Kistérség települései Kistérség közigazgatási területe Kistérség Polgárdi hulladéklerakó Polgárdi hulladéklerakó

2/A.6.4. A környezetvédelmileg nem megfelelő kapacitások A Landfill felmérés eredményeként megállapítható, hogy a kistérség közigazgatási területén lévő valamennyi hulladéklerakó környezetre gyakorolt kockázata kicsi. A tervek szerint a lerakók rekultiválását 2008. dec. 31-ig elvégezik, amennyiben a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség más teljesítési határidőt nem szab meg.

2/A.7. A KIJELÖLT CÉLOK ELÉRÉSÉT, ILLETVE MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ CSELEKVÉSI PROGRAM a) A legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási és -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni, illetve egy hatékony szoftvert is ki kell kidolgozni. Ez a szoftver jelenleg kipróbálás alatt áll. b) Mérési adatokkal alátámasztva kell értékelni a hulladékok összetételét, a biológiailag lebomló anyagok lerakására vonatkozó előírások teljesülését. Az alapállapot rögzítése érdekében a hulladék összetételére vonatkozóan méréssorozatot kell végezni a mérési szabvány szerint. A hulladékanalízist teljes cikluson keresztül kell végezni. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


55

c) Fel kell mérni a komposztálható hulladékok körét, valamint a komposzt hasznosításának módját és lehetőségét. Ki kell alakítani a gyűjtés eszközrendszerét. d) Ki kell dolgozni az ismeretterjesztés, szemléletformálás, tájékoztatás, oktatás, képzés megvalósításának eszközeit és tervét, melybe javasolt a civil szervezetek bevonása is. • A lakosság évenkénti legalább egyszeri tájékoztatását a település környezetvédelmi állapotáról szóló beszámoló keretében. • Az iskolai és óvodai tananyagba be kell építeni a helyspecifikus ismeretek oktatását. • A szelektív hulladékgyűjtés előnyeit népszerűsítő akciókat kell szervezni. • Lakossági ismeretterjesztő kiadványok terjesztése. • Őszi és téli társadalmi kampányok megszervezése. e) Fokozott, és folyamatos ellenőrzéssel meg kell akadályozni az illegális lerakásokat. Szankcionálni kell (jegyzői hatáskör) az elhagyott hulladékok tulajdonosát, vagy annak hiányában a terület tulajdonosát. Megfelelő költségvetési keret elkülönítése ajánlott. 2/A.43. számú táblázat. Módszertani fejlesztések tervezett költségei, 2004-2008 Forrás

Határidő

Felelős

Költség (millió Ft)

pályázati

egyéb

2004. dec. 31.

Vertikál Rt.

-

-

PROBIO Rt.

folyamatosan

Települések jegyzői

5,0

KvVM, OM

-

2005. júl. 31.

Települési Önkormányzatok

5,0

-

Önkormányzat

folyamatosan

Vertikál Rt., Települések jegyzői, Közterület Felügyelet

BM, KvVM

-

Elhagyott hulladékok felszámolása

folyamatosan

Önkormányzatok/ Környezetvédelmi Felügyelőségek

20,0

Komposztálható hulladékok hasznosításának felmérése

folyamatosan

Vertikál Rt.

1,0

Program célja Települési szilárd hulladék adatszolgáltatási kötelezettsége Ismeretterjesztés, szemléletformálás Utcai gyűjtő edényzet kihelyezése* Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer működtetése

7,0

Állami/ Önkormányzati/

Pályázati KvVM, BM

PROBIO Rt.

Összesen: 38 *A gyűjtőedényzetek elhasználódása miatt azok cseréjének költségét is tartalmazza.

A költségek becslése a 2003. évi árszinten, a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt. A közölt összegek az ÁFÁ-t nem tartalmazzák.



56

2/A.7.1. A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések A kistérség területén a települési hulladékok begyűjtésének gyakorisága elégséges, a szállítások gyakoriságát növelni nem javasolt. A frekventált területeken a begyűjtési gyakoriságot szükség szerint növelni célszerű. 2/A.7.1.1. A HULLADÉKKELETKEZÉS LEHETŐSÉGEI, FELADATAI

CSÖKKENTÉSÉNEK

ELÉRÉSÉHEZ

SZÜKSÉGES

BEAVATKOZÁSOK

A hulladékgazdálkodási program prioritása: Környezeti komfort javítása. E prioritás szolgálja a minőségi élet feltételeinek, a környezet esztétikájának javítását, és a környezeti elemek védelmét. A települési hulladékok keletkezésében csökkenés az elkövetkező 6 évben nem várható. A civil szervezetek véleményével azonosulva szükségesnek ítéljük a tudatformálást, ismeretterjesztést, oktatást és tájékoztatást. Ennek megfelelően az alábbiakban részletezzük a legfontosabb programelemeket. A hulladék keletkezés csökkentésének legfőbb eszköze a tudatformálás. A csökkentés eléréséhez a cselekvési program az alábbi főbb intézkedéseket tartalmazza: 2/A.44. számú táblázat. Az oktatási, képzési, tudatformálási program elemei Kezdeményezés • Oktatás, információ, tudatformálás

Iskolai oktatási programok

• •

• • • •

Példa Hulladék folyóirat Hulladékgyűjtési naptár Hulladékmegelőzési javaslatokról szóló brosúrák Környezetbarát háztartási tisztítótermékekről szóló brosúrák

Hulladékminimalizálásról szóló tanterv kidolgozása •

Önkormányzati ismeretterjesztés

Rövid leírás Hulladéktermelés megelőzési javaslatok Az elért eredmények kommunikálása a lakosság felé Plakátkampány

• •

Komposztálás • Komposztálásról, népszerűsítése Szelektív Szelektív hulladékgyűjtés • hulladékgyűjtésről, fontosságának tudatosítása Veszélyes hulladékokról Veszélyes hulladékok • előadás sorozat szervezése megfelelő begyűjtésére vonatkozó nyilvántartási rendszer kialakítása



•

•

Mutató A hulladékokról szóló tájékoztatók a helyi médiában Kirakott poszterek száma

Eredmény

Lakosság tudatformálása

Projektbe bevont iskolák száma

Az iskolalátogató ifjúság tudatformálása

Látogatottság, a program alkalmazóinak száma

Az Önkormányzat tudatformálása

57

2/A.7.1.2. A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS CÉLKITŰZÉSEINEK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK A hulladékhasznosítási célokat az alábbi intézkedések végrehajtásával lehet elérni a kistérségben: 1. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, 2. zöldhulladék komposztálással történő hasznosítása, 3. a kistérségben keletkező inert hulladék megfelelő elhelyezésének biztosítása. Intézkedések: 1.) Szelektív gyűjtés kiterjesztése Az 5 meglévő hulladékudvar mellé további 2 db hulladékgyűjtő udvar, illetve 37 db gyűjtősziget telepítése oly módon, hogy a kistérség településeinek megfelelő szintű ellátására alkalmas legyen, ajánlásként figyelembe veendő a mindenkori érvényes jogszabályi keret. 2.) Zöldhulladék elkülönített gyűjtésének bevezetése A kistérségben keletkező zöldhulladék szelektív gyűjtésének megalapozáshoz el kell végezni a felmérést. A prognosztizálható zöldhulladék mennyisége a kistérségben 4.000 tonna/év. 3.) A kistérségben keletkező inert hulladék megfelelő elhelyezésének biztosítása Az építési, bontási hulladékok és a törmelék elhelyezését, hasznosítását elősegítő, illetve megvalósító szükséges létesítményeket a polgárdi hulladéklerakó területére tervezett inert hulladék lerakó területén lehet megvalósítani. A tervezett 2500 m2 befogadóképességű lerakótér mellé inert huladék kezelőmű létesítését is tervezik. 2/A.7.1.3. A

KÖRNYEZETVÉDELMILEG

MEGFELELŐ

ÉS

GAZDASÁGILAG

MEGVALÓSÍTHATÓ,

A

HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁSI CÉLKITŰZÉSEKET BIZTOSÍTÓ FEJLESZTÉSEK MEGHATÁROZÁSA

A jelenlegi tervek szerint a Polgárdi kistérség a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszeréhez csatlakozott. A kistérség maradék hulladékainak lerakását a polgárdi hulladéklerakó területén valósítják meg. Itt a kiépített létesítményekben lehetőség van települési kommunális hulladék és veszélyes hulladék elkülönített elhelyezésére, valamint a kistérség területéről begyűjtött zöldhulladék komposztálására. A kistérségben keletkező inert hulladék elhelyezésére egy 2500 m2 kapacitású inert hulladék lerakótér kialakítását tervezik inert hulladék kezelőmű létesítésével a polgárdi lerakó területén, a Kohéziós Alap pénzügyi forrásainak felhasználásával, a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA (Kohéziós Alap) keretén belül.



58

A célkitűzéseket biztosító fejlesztések meghatározása: 1.) A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer ISPA (Kohéziós Alap) megvalósul. Ebben az esetben egy komplex rendszer keretén belül – része az inert hulladéklerakó is – a települési hulladék a településekről továbbra is elszállításra kerül, majd a Polgárdi központú kezelőtelepen mechanikai-biológiai kezelés után az előállított tüzelőanyagként hasznosuló másodnyersanyag és rekultivációra alkalmas komposzt előállításával a hulladék feldolgozása megtörténik. A jelenlegi hulladéklerakó területén a zöldhulladék komposztálása már részben folyik, az inert hulladék feldolgozása tervezett. 2.) A regionális program beindításáig teljesíteni kell a Hgt. szerinti szerves anyag lerakására vonatkozó csökkentéseket. A jelenleg lerakott szerves anyag mennyiségét 2004. július 1-jétől 25 %-kal kell csökkenteni. Ez a mennyiség a jelenlegi beszállított hulladékmennyiségre vonatkozik, mivel nem zárható ki a kistérségből beszállított hulladék mennyisége. A 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet értelmében a szerves anyag csökkenést a közös hulladéklerakón kell teljesíteni. Ebből következőleg a Regió Hulladékgazdálkodási Rendszerének üzembe helyezéséig a szerves anyag csökkentést teljes egészében a polgárdi lerakón kellene teljesíteni. A teljesítés feltételei részben rendelkezésre állnak. Megkezdődött a települési szilárd hulladék mechanikai-biológiai kezelése, a zöldhulladék komposztálása. 3.) Inerthulladék-kezelőmű kiépítése a lerakón. A begyűjtött és beszállított inert hulladékok tárolásának és hasznosításra való előkészítésének területigénye 0,25 ha. A beszállított építési és bontási hulladék szelektálása a mobil törőberendezéssel és a fém kiválasztásával a hulladékok előszítése megtörténik. A megfelelő szelektálás után a különböző típusú és fajtájú hulladék egyrészt építési alapanyagként (útépítés, tereprendezés) hasznosítható. A fém és egyéb anyagok továbbértékesíthetők. 4.) Települési hulladék lerakó létesítése a polgárdi hulladéklerakó területén, 300000 m3 befogadó kapacitással. 2/A.7.1.4. A KÖRNYEZETVÉDELMILEG NEM MEGFELELŐ LERAKÓTELEP FELSZÁMOLÁSÁNAK FELADATAI A kistérség területén környezetvédelmileg nem megfelelően működő lerakó nincs. A működő polgárdi hulladéklerakó minden szükséges engedéllyel rendelkezik. A felhagyott hulladéklerakók felülvizsgálata, rekultivációs terveinek elkészítése és rekultiválása részben folyamatban van, illetve a későbbiekben szükséges 2/A.7.2. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje és határideje 2/A.7.2.1. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGKEZDÉSÉNEK PRIORITÁSI RENDJE Az egyes fejlesztések beruházások megkezdésének prioritási sorrendjét az alábbi táblázat mutatja be annak függvényében, hogy a tervezett beruházás a Regionális rendszer részeként, vagy egyéb módon kerül megvalósulásra (pályázati források).



59

2/A.45. számú táblázat. A beruházások, fejlesztések megkezdésének prioritási rendje Prioritási sorrend 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Beruházás, fejlesztés Adatgyűjtési rendszer kiépítése, Komposztálótér kialakítása (hulladékhasznosítás) Utcai gyűjtő edényzetek további kihelyezése Szelektív hulladékgyűjtő rendszer továbbfejlesztése Illegális lerakások felszámolása Felhagyott lerakók rekultiválása Ellenőrzési rendszer kiépítése, tudatformálás

A tervezők véleménye szerint a feladatok sürgőssége miatt a prioritási sorrend csak látszólagos, mivel valamennyi feladat megkezdése indokolt, további halasztás nem lehetséges. 2/A.7.2.2. A FEJLESZTÉSEK, BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK TERVEZETT HATÁRIDEJE A folyamatban lévő Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer (Kohéziós Alap) 2007-2008. év végi befejezéssel számol. A program 6 éves időtávját, valamint a projekt előkészítettségét figyelembe véve a program teljesülésére várhatóan az alábbi táblázat szerinti időbeli ütemezés lehetséges. 2/A.46. számú táblázat. A regionális hulladékgazdálkodási program időbeli ütemezése Évek 2004. 2004-2006. 2007. 2008. 2008.

Tevékenységek Tervkészítés, hatósági engedélyeztetés Hatósági engedélyeztetés, projektkészítés, tendereztetés, döntés a kivitelezőkről és szállítókról Hulladékkezelő létesítmények területeinek előkészítése, építése, szerelése, rekultiváció Hulladékkezelő létesítmények használatbavétele A program befejezése, értékelés.

Az egyes évekhez megadott tevékenységekhez kapcsolódóan a következőkre indokolt felhívni a figyelmet: • Az EU-s és a hazai források igénybevételéről szóló döntések esetén az eljárási idő 90-180 napot vesz igénybe, ezért 2004. évben még lehetőség nyílhat a hatósági engedélyeztetésekre A tendereztetés optimális körülmények között 2006. év második félévére tehető. • A program véleményünk szerint érdemben 2007-ban indítható, a hulladékkezelő művek létesítésével. A rekultivációs munkálatok folyamatosan végezhetők a program teljes időszakában az előző fejezetekben meghatározott ütemezésben.



60

2/A.7.3. A megvalósításhoz szükséges eszközök, megfelelő előkezelő, ártalmatlanító és hasznosító eljárások, berendezések és létesítmények meghatározása 2/A.7.3.1. HATÉKONY

ÉS RACIONÁLIS HULLADÉKGYŰJTÉSI ÉS SZÁLLÍTÁSI RENDSZEREK KIALAKÍTÁSI

TERVE

Gyűjtés módja: • települési vegyes hulladék: 110-120 l-es gyűjtőedényzetben, járda széléről, általában heti gyakorisággal, elszállítás 20 m3-es tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi); zöldhulladék: 60, 120 l-es műanyag zsákban, esetenkénti gyakorisággal (külön díjazás mellett), elszállítás konténeres gépjárművel • szelektív hulladék: hulladékgyűjtő szigeten hulladékfajtánként 1,1 m3-es konténerben, hulladékudvaron hulladékfajtánként 1,1 m3-es és 5 m3-es konténerben, elszállítás tömörítőfeltétes célgépjárművel (kukás kocsi), illetve konténeres gépjárművel; • települési veszélyes hulladék: hulladékfajtánként speciális konténerben, elszállítás célgépjárművel évente egy alkalommal. • lomtalanítási akciók igény szerint, de legalább évente 1 alkalommal, elszállítás konténeres gépjárművel. Szelektív gyűjtés létesítményei A rendszer főbb létesítményelemeihez szervesen kapcsolódnak a szelektív hulladékgyűjtést biztosító hulladékgyűjtő udvar és hulladékgyűjtő szigetek. 2/A.47. számú táblázat. Alkalmazandó szelektív gyűjtési lehetőségek Hulladékgyűjtő sziget (db) jelenleg 0

tervezett 37

Hulladékudvar (db) jelenleg tervezett 5 7

Szállítási rendszerek fejlesztése A keletkező hulladékok begyűjtése három fő csoportra osztható, nevezetesen a lakossági hulladékok rendszeres gyűjtésére, a szelektív hulladékok gyűjtésére, valamint a lakossági veszélyes hulladékok gyűjtésére. Lakossági hulladékgyűjtés A kistérségben alkalmazni javasolt gyűjtő gépjárművek a következők: • • • •

2 db kukás jármű (64 millió Ft) 2 db 5 m3-es konténeres jármű (36 millió Ft) 1 db 20 m3-es konténeres jármű (30 millió Ft) 10 db konténer (8 millió Ft).

A beszerzés költsége összesen 138 millió Ft.



61

2/A.7.3.2. HASZNOSÍTÓ RENDSZEREK ISMERTETÉSE A hulladékhasznosítási rendszereket a tervezési ciklusra az alábbiak szerint javasoljuk, a kapacitások felülvizsgálatát két év múlva el kell végezni. a.) Komposzthasznosítás A települési hulladékok komposztálással történő szerves anyag csökkentését a polgárdi hulladéklerakó komposzttelepén keresztül kell megvalósítani. b.) Zöldhulladék hasznosítása A kistérségben képződő zöldhulladék komposztálandó mennyiségét 4 ezer tonnára becsültük, mely mennyiség - prizmakomposztálást követően - teljes egészében hasznosításra kerülhet. A tervezett létesítmények a helyi területfejlesztési tervvel összhangba hozhatók. Az alábbi táblázatban az egyértelmű feladat meghatározás érdekében megjelöljük azokat a fejlesztéseket, amelyek a regionális rendszerhez kapcsolhatók: 2/A.48. számú táblázat. Hulladékhasznosító rendszerek tervezett fejlesztése (2003-2008.) Fejlesztés, beruházás Hulladékgyűjtő sziget 37 db Hulladékudvar 2 db

Költség (millió Ft) 42 33,2

Inerthulladékkezelőmű * 30 1 db -*Aprítógép 1 db 40 -*Forgatógép 1 db 40 -*Homlokrakodó 1 db 25 -*Dobrosta 1 db 40 -*Bálalazító 1 db 25 -*Targonca 1 db 8 Összesen 283,2 *Regionális rendszer keretében megvalósuló

Forrás EU/ Önkormányzat/ Állami EU/ Önkormányzat/ Állami EU/ Önkormányzat/ Állami

Határidő 2006-ig folyamatosan 2007 2008

2008

2/A.7.3.3. ÁRTALMATLANÍTÓTELEPEK TERVE ÉS ÖSSZEHANGOLÁSA A TERÜLETFEJLESZTÉSI TERVEKKEL A kistérségben lerakótér bővítése tervezett.

Fejlesztés, beruházás


Forrás

Határidő

Hulladék lerakó építés*

420

EU/ Önkormányzat/ Állami

2008

*Regionális rendszer keretében megvalósuló



62

2/A.8. A MEGVALÓSÍTÁSHOZ SZÜKSÉGES BECSÜLT KÖLTSÉGEK Az előzőekben leírtak alapján a hulladékgazdálkodási program finanszírozási igényének meghatározásánál elsősorban a régió területén előkészítésben összeállított projektek, a Területi Hulladékgazdálkodási Terv, Közép-dunántúli régió Hulladékgazdálkodási Program dokumentációjában leírtakat, illetve a közszolgáltatók által meghatározott költségeket vettük figyelembe a számításoknál. A költségeket 2003. évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül. Az egyes változatok költségigényét az alábbi táblázat tartalmazza. Módszertani fejlesztés tervezett költségei: 38 millió Ft. (2/A/16. számú táblázat) 2/A.49. számú táblázat. A tervezett hulladékkezelési és -hasznosítási rendszer összesített fejlesztési költségei Becsült költség (millió Ft) 138 283,2 420 400 1241,2

Intézkedés Szállítórendszerek gyűjtőjárművek fejlesztése Hulladékhasznosító rendszerek fejlesztése Ártalmatlanító rendszer fejlesztése Felhagyott lerakók rekultivációja Fejlesztések összesen

Részletezve 2/A.30. számú táblázat 2/A.32. számú táblázat Jelenlegi becslés szerint

A megvalósítás becsült költségigénye: 1.241,2 millió Ft., a módszertani fejlesztés költségei 38 millió Ft, így a program összesített költségigénye: 1.279,2 millió Ft. 2/A/50. számú táblázat. A módszertani fejlesztések megoszlása költségviselés tekintetében Költségviselő Önkormányzatok Kormányzati* Közszolgáltató Összesen *pályázatokból

Forrás megoszlás (millió Ft) 5 30 3 38

2/A.51. számú táblázat. Az intézkedésre tervezett költségek megoszlása a tehervállalás szempontjából Forrás megoszlás (millió Ft) Önkormányzatok 10% 124,12 Állami 40% 496,48 EU források 50% 620,6 Összesen 1241,2 *A megjelölt összeg a jelenlegi kistérség valamennyi önkormányzatának saját erő megjelenítését tartalmazza. Költségviselő

A tervezett összegek az Európai Unióhoz benyújtott pályázat során ismételt számításokra kerülnek. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


63

Az önkormányzatnak az elkövetkező évekre tervezendő hulladékgazdálkodási költségeket az alábbiak szerint javasoljuk figyelembe venni: 2/A.52. számú táblázat. Az önkormányzatok feladataihoz kapcsolható költség igény 2005. évre millió Ft* Utcai gyűjtőedényzetek további 3 1. kihelyezése Szelektív hulladékgyűjtő rendszer 22 2. továbbfejlesztése 3. Illegális lerakások felszámolása 8 Ellenőrzési rendszer kiépítése, 1 4. tudatformálás Mindösszesen 34 *A megjelölt összeg a jelenlegi kistérség valamennyi önkormányzatának saját erő megjelenítését tartalmazza. Prioritási sorrend

Beruházás, fejlesztés

Az EU-s pályázat 2006-2008. évek közötti időszakra realizálódik, ezért az Önkormányzatok saját forrásainak évenkénti megbontását nem tervezzük.



64

Összefoglalva A kistérség hulladékgazdálkodási alapállapotát elemezve, és számba véve a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásait az önkormányzatok legfontosabb feladatait a tervkészítés jelenlegi fázisában az alábbi meghatározó körülmények mérlegelése alapján határozzuk meg. A kistérségre vonatkozó hulladékgazdálkodási terv készítésénél az alábbi szempontok érvényesítését kell figyelembe venni: 1. Az Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer (Kohéziós Alap) megvalósul, melynek során a hulladékgyűjtő és –szállító rendszer fejlesztésre kerül, és inert hulladék kezelő mű létesül. 2. Az Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer megvalósulásáig is meg kell oldani a törvényi kötelezettségekből adódó feladatokat, elsősorban a tudatformálást kell előtérbe helyezni. A pályázati forrásokat ki kell használni annak érdekében, hogy az Önkormányzatoknak a lehető legkisebb költség ráfordítása legyen a megvalósításhoz. 3. Teljesíteni kell a Hgt. Tv. előírásait, melyből legfontosabb, és határidőhöz kötött törvényi kötelezettség 2004. július 1-jéig a települési lerakón ártalmatlanítandó hulladék szerves anyag tartalmának 25 %-kos csökkentése. Ezen határidőig csak részben teljesült az előírás. 4. Az Önkormányzatok továbbra is a kistérségi érdekeket szem előtt tartva olyan műszaki megoldásokat kezdeményezzenek, amely a kistérség hulladékának kezelésével kapcsolatos problémákat felvállalja. A fenti szempontoknak megfelelő legfontosabb feladatok a 2005. évekre: A kistérség feladatai nem választhatók eltérség további fejlesztési koncepciójától. Megfelelő pénzügyi források biztosítása – pályázati pénzforrásokból – és ütemezése az elkövetkező évekre a Kohéziós Alap pályázat pénzügyi forrásának rendelkezésre állásáig. 1. A közszolgáltató, Vertikál Rt. éves beszámoltatása a jogszabályokban és a helyi rendeletekben előírt kötelezettségek teljesítéséről. 2. A szelektív hulladékgyűjtés fokozása a megfelelő tudatformálás mellett. A meglévő 5 db mellé további 2 db hulladékgyűjtő udvar, illetve 37 db gyűjtősziget telepítése oly módon, hogy a települések megfelelő szintű ellátására alkalmas legyen. Ajánlásként figyelembe veendő a mindenkori érvényes jogszabályi előírás. 3. Az elhagyott hulladékok folyamatos összegyűjtésének megoldása szükséges, a spontán kialakult helyekre a települések elhatározásának függvényében gyűjtőkonténereket kell kihelyezni illetve a helyszínek fokozott ellenőrzését meg kell szervezni.



65

2/B. Települési folyékony hulladékok és kommunális szennyvíziszapok



66


Kötelezettségek A szippantott szennyvizek, mint települési hulladék kezelésére a hulladékgazdálkodásról szóló tv. alapján az önkormányzatoknak közszolgáltatási szerződést kell kötni: „…(3) A közszolgáltatás kiterjed a) a közszolgáltatás ellátására feljogosított hulladékkezelő (a továbbiakban: közszolgáltató) szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben, a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres elszállítására; b) a települési folyékony hulladék ideiglenes tárolására szolgáló létesítmény kiürítésére és a települési folyékony hulladék elhelyezés céljából történő elszállítására…”

A hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatói szerződésről a 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezik, azonban a kistérség önkormányzatai ilyen szerződéssel többnyire nem rendelkeznek. A területen folyó, hulladékkezelésre előírt általános követelmények és jogszabályi alapok szöveges ismertetése A települési folyékony hulladékokra vonatkozóan a 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet határozza meg a kezelési szabályokat. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely • emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, • a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből, valamint • a gazdasági de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Folyékony hulladék ártalmatlanítása: a folyékony hulladék elhelyezése leürítőhelyen, szennyvíztisztító telepen, valamint a környezetveszélyeztetést és környezetszennyezést megakadályozó kezelése fiziko-kémiai vagy biológiai módszerrel. Települési folyékony hulladék leürítőhely (a továbbiakban: leürítőhely): közcsatornának az arra jogosult által kijelölt aknája, illetőleg szennyvíztisztító telep kiegészítő műtárgya. A folyékony hulladékokra jogszabályokban meghatározottaktól való speciális területi, helyi, vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. A tervezési területen keletkező, hulladékok típusai, mennyisége A kistérségben keletkező folyékony települési hulladékra és a szennyvíztisztítási technológia során keletkező szennyvíziszapokra vonatkozó hulladékgazdálkodási tervezést együtt értékeljük és a településre jellemző szennyvízelvezetéssel és -tisztítással szerves egységben tárgyaljuk. A két hulladékáram a települési hulladékgazdálkodási tervet illetően nem meghatározó, ezért szerkesztési okokból kiindulva az egy fejezetben történő tervezést választottuk.


Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága problémái és becslési módszerei Az adatgyűjtés körében az állapotfelmérés alapjául az Önkormányzatok, a Fejérvíz Rt. mint települési közszolgáltató, illetve a Központi Statisztikai Hivatal adatait használtuk fel. Jelentős eltérések vannak a statisztikai adatok és a közszolgáltató által megadott adatok között. Ezért az adategyeztetés alapján a Fejérvíz Rt. által megadott adatok kerültek feldolgozásra. A becslések a szolgáltatott ivóvíz és az elvezetett szennyvízmennyiségek mért értékeiből történtek. 2/B.1. számú táblázat. Demográfiai adatok I., 2002. Települések

Lakosszám (fő)

2003.

Lakások száma Lakások száma Lakosszám (fő) (db) (db)

Berhida 5968 1941 6113 1950 Füle 873 380 896 384 Jenő 1302 480 1287 440 Királyszentistván 439 136 471 163 Kisláng 2658 1015 2681 1018 Kőszárhegy 1370 484 1430 500 Lepsény 3213 1139 3277 1125 Mátyásdomb 803 282 821 280 Mezőszentgyörgy 1376 461 1450 520 Nádasdladány 1870 617 1842 640 Polgárdi 6689 1910 6720 1921 Sárkeszi 591 196 565 186 Sárszentmihály 2833 948 2910 931 Szabadbattyán 4642 1501 4612 1400 Tác 1499 505 1595 520 Úrhida 1680 575 1762 600 Vilonya 656 228 669 228 Összesen 38462 12798 39101 12806 (Forrás: KSH, 2002, illetve Települési Önkormányzatok adatszolgáltatása)


2/B.2. számú táblázat. Demográfiai adatok II., 2002. év Közüzemi Közüzemi Közüzemi Lakásoknak Közüzemi vízvezeték vízvezeték Közterületi szennyvízcsatorna Település szolgáltatott szennyvízcsatorna hálózat hálózatba kifolyó hálózatba bekapcsolt víz 1000 m3 hálózat (km) (km) bekapcsolt lakás lakás Berhida 30,8 1063 237 39 2,3 1603 Füle 4,2 379 34 11 Jenő 14,1 436 35 24 11,2 123 Királyszentistván 3,0 136 15 5 Kisláng 19,1 1015 69 4 Kőszárhegy 16,0 440 57 12 7,5 242 Lepsény 22,0 1043 69 1 Mátyásdomb 7,3 282 35 2 Mezőszentgyörgy 7,6 456 25 Nádasdladány 26,0 470 44 28 16,3 228 Polgárdi 35,8 1747 175 26 62,3 1116 Sárkeszi 9,5 186 18 11 8,9 101 Sárszentmihály 18,7 922 90 16 21,6 358 Szabadbattyán 25,8 1381 159 14 24,4 1050 Tác 9,6 505 50 Úrhida 12,2 519 61 1 22,4 247 Vilonya 4,1 228 18 11 Összesen 265,8 11208 1191 205 176,9 5068 (Forrás: KSH, 2002, Önkormányzati adatszolgáltatás)

A települési Önkormányzatok 2004. évi adatszolgáltatása alapján a következő adatokat ismerjük: 2/B.3. számú táblázat. Demográfiai adatok III., 2003. év Közüzemi Közüzemi vízvezeték vízvezeték Település hálózat hálózatba (km) bekapcsolt lakás Berhida 61,2 1941 Füle 4,7 382 Jenő 14,1 436 Királyszentistván 4,2 163 Kisláng 19,1 1013 Kőszárhegy 20,9 500 Lepsény 33,161 1107 Mátyásdomb 14 280 Mezőszentgyörgy 11,1 520 Nádasdladány 26,8 483 Polgárdi 36,6 1863 Sárkeszi 9,6 184 Sárszentmihály 19,6 929 Szabadbattyán 27,8 1400 Tác 9,6 520 Úrhida 23,9 527 Vilonya 4 228 Összesen 340,361 12476 Forrás: Települési Önkormányzatok PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

Közüzemi Lakásoknak Közüzemi Közterületi szennyvízcsatorna szolgáltatott szennyvízcsatorna kifolyó hálózatba bekapcsolt víz 1000 m3 hálózat (km) lakás 276,3 39 13,0 1622 35 11 7,7 360 35 3 15,4 382 12 6,5 105 67,9 5 60,59 12 7,9 263 93 5 25,031 1015 35 2 44,9 10,7 148 82,9 20 16,5 379 218 24 63,5 1307 17 3 9,6 116 112,8 18 37,8 533 231,8 13 20,6 1128 50 238 1 27,8 366 18 7 1628,19 163 262,031 7724


69


2/B.4. számú táblázat. Demográfiai adatok összesítése Adatok Közüzemi vízvezeték hálózat (km) Közüzemi vízvezeték hálózatba bekapcsolt lakás(db) Lakásoknak szolgáltatott víz (1000 m3) Közterületi kifolyó (db) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózat (km) Közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakás (db) Forrás: KSH, Települési Önkormányzatok

2002. 265,8 11208 1191 205 176,9 5068

2003. 340,4 12476 1628,2 163 262 7724

2/B.5. számú táblázat. Keletkezett szennyvízmennyiségek, m3/év 2002. 2003. Keletkezett Elvezetett Keletkezett Települések Értékesített Értékesített szennyvíz* szennyvíz szennyvíz* ivóvíz m3/év ivóvíz m3/év 3 3 m /év m /év m3/év Berhida 237000 225150 195729,5 276300 262485 Füle 34000 32300 35000 33250 Jenő 35000 33250 8968,75 35000 33250 Királyszentistván 15000 14250 12000 11400 Kisláng 69000 65550 67900 64505 Kőszárhegy 57000 54150 28500 60590 57560 Lepsény 69000 65550 93000 88350 Mátyásdomb 35000 33250 35000 33250 Mezőszentgyörgy 25000 23750 44900 42655 Nádasdladány 44000 41800 16259,32 82900 78755 Polgárdi 175000 166250 102251,3 218000 207100 Sárkeszi 18000 17100 9275,51 17000 16150 Sárszentmihály 90000 85500 33987,34 112800 107160 Szabadbattyán 159000 151050 111225,8 231800 220210 Tác 50000 47500 50000 47500 Úrhida 61000 57950 26203,48 238000 226100 Vilonya 18000 17100 18000 17100 Összesen 1 191 000 1 131 450 532 401 1 628 190 1546780 *A keletkező szennyvíz értékének meghatározásánál a vízfogyasztás mennyiségéből 5 %-ot locsolási mennyiségnek tekintünk, a fennmaradó mennyiséget tekintjük szennyvíznek.

Elvezetett szennyvíz m3/év 218333 31171 21088 7343 0 39911 79711 0 12140 39270 128896 11501 42066 133618 0 23469 0 788517

Megjegyzés: Felhívjuk az Önkormányzatok figyelmét, hogy a jelenlegi kőzműhálózattal és elfogyasztott vízmennyiségekkel kapcsolatban szolgáltatott adatok gyakran nagymértékben eltérnek a KSH 2002. évi Statisztikai Évkönyvében megjelent adatok alapján reálisnak elfogadhatótól. Kérjük az Önkormányzatok képviselőit, hogy a szolgáltatókkal egyeztetve szükség szerint módosítsák a meglévő adatokat a Terv megbízhatósága érdekében. A 2002. évhez képest a z egyes településeken megkezdődött a közcsatorna üzembehelyezése, melynek megfelelően 2003. ,évre már rendelkezünk adatokkal. 2/B.6. számú táblázat. Beszállított szippantott szennyvizek m3/év



70

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG Beszállított szippantott szennyvizek m3/év 2002 2003 245

Szennyvíztisztító telepek Polgárdi Székesfehérvár (Forrás: )

Az elvezetett és elszállított kommunális szennyvizek mennyiségét a 2003. éves adatokkal vesszük figyelembe, melyeket az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 2/B.7. számú táblázat. A kistérségben kezelt szennyvíz mennyisége Szennyvizek m3/év

2003 Szennyvíztisztító telepre bevezetett Szennyvíztisztító telepekre beszállított Összesen:

Az értékesített ivóvíz mennyiségének 5 %-át locsolási víznek feltételezve a keletkező szennyvíz mennyisége m3/évre adódik. Ebből a mennyiségből m3kerül kezelésre. A fentiek alapján a kezeletlen szennyvíz mennyisége m3, melyet egyéb információ híján folyékony hulladéknak tekintünk. A fentiekben vizsgált településlista nem tartalmazza a teljes kistérséget. A. hiányzó településekre nem rendelkezünk konkrét adatokkal, ezért ezeket a mennyiségeket az alábbiakban becsüljük. A településekre a megadott lakosegyenérték 0,05 m3/fő/nap. 2/B.8. számú táblázat. A csatornázatlan települések becsült szennyvíz mennyiségei Települések

Lakosszám (fő)

Vízfogyasztás* (m3/év)

Keletkező szennyvíz mennyiség** (m3/év)

Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


71


Települések

Lakosszám (fő)

Vízfogyasztás* (m3/év)

Keletkező szennyvíz mennyiség** (m3/év)

Vilonya Összesen Megjegyzés: Az adatok tájékoztató jellegűek. *A fenti települések vízfogyasztására vonatkozó lakosegyenértéke 0,05 m3/fő/nap mennyiséggel vehető figyelembe. **A keletkező szennyvíz értékének meghatározásánál a vízfogyasztás mennyiségéből 5 %-ot locsolási mennyiségnek tekintünk, a fennmaradó mennyiséget tekintjük szennyvíznek.

A területen tapasztaltak alapján azonban elmondható, hogy a települések csatornázottság híján a szennyvizet egyedi megoldásokkal – egyedi derítőkkel, ”zárt” tárolókkal gyűjtik össze, melyet szükség szerint elszállíttatnak. Azonban sem az elszállítás módja, mennyisége, útja nem ismeretes. A gyakorlatok alapján azonban elmondható, hogy ezek a gyűjtők jelentős számban inkább szikkasztóként működnek. Így az ezeken a településeken keletkező m3 szennyvízmennyiségeket egyéb információ híján folyékony hulladéknak tekintjük. 2/B.9. számú táblázat. A kistérségben keletkező szennyvíziszapok mennyisége Szennyvíztisztító telepek

A tisztításból keletkező szennyvíziszapok m3/év 2002 2003

Polgárdi Szabadbattyán Berhida Összes

A keletkező települési folyékony hulladékok és a kommunális szennyvíziszapok mennyisége A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségét–az ivóvíz-felhasználás alapján- a kistérségben keletkező és a közcsatornában gyűjtött mértékadó szennyvízmennyiségek alapján becsültük. 2/B.10. számú táblázat. A településen keletkező mértékadó szennyvízmennyiségek (m3/év) Mértékadó szennyvíz mennyiség 2003

Kistérség Ivóvíz-felhasználás Szennyvíztermelés Szennyvíziszap* *10-12 % szárazanyag tartalom (Forrás:.)

A szippantott szennyvizet külső vállalkozók hozzák be a. telephelyekre a környező településekről, ezért az érkező mennyiségeket külön nem tudják nyilvántartani. Azonban a településenkénti nyilvántartási kötelezettséget a jövőben teljesíteni kell. A fenti táblázat adatait az alábbi ábrán ábrázoltuk. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


72


2/B.1. számú ábra: A keletkező szennyvizek mennyiségének megoszlása

Elemezve a 2003. évi adatokat, megállapítható, hogy m3/év ivóvíz-felhasználás mellett, melyből 5 % locsolásra elszámolt mennyiség, így a keletkező szennyvíz mennyisége m3. A közcsatornán, illetve egyedi beszállítások során kezelésre érkező szennyvíz mennyisége m3. A két adat közötti különbség m3, mely tulajdonképpen a keletkező települési folyékony hulladék. A fennmaradó m3/év mennyiséget túlnyomórészt szakszerűtlenül épített és üzemeltetett, egyedi szennyvízkezelő, tároló, szikkasztó berendezésbe vezetik, ahonnan annak legnagyobb része a talajban elszivárog, szennyezve, veszélyeztetve a felszín alatti vizeket. Környezetvédelmi szempontból ezek a megoldások kevés kivételtől eltekintve nem fogadhatók el. Megoldást csak a csatornázás, illetve 2004. évtől bevezetett talajterhelési díj alkalmazásával kikényszeríthető rákötések jelenthetnek. Az adatszolgáltatás alapján a szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszap mennyisége 12 %-os szárazanyag tartalom mellett m3, mely a kistérség szennyvizének tisztítása során keletkező becsült mennyiség. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A tervezési területen felhalmozott települési folyékony hulladék, és szennyvíziszap mennyiségek nincsenek. A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A bázisévhez –2002-, való viszonyítás a szennyvíz csatornák építése miatt nem reális, mivel a célok és fejlesztések meghatározását erősen torzítaná. A kistérségre beszállított folyékony hulladékok mennyiségére vonatkozó adataink nincsenek, azonban a térséget ismerve beszállítás nem valószínű. A településről kiszállított települési folyékony hulladék mennyisége minimális, mennyisége elhanyagolható. A terület éves hulladékmérlege 2003. évre A településen keletkező folyékony hulladékmennyiség 280 m3/d, azaz 102.076 m3/év. 2/B.11. számú táblázat. A terület éves hulladékmérlege Keletkező Hasznosítás hulladék megnevezés (m3/év) (m3/év) % Szennyvíz 102.076 0 0 Szennyvíziszap** 9.159 9159 100 *Tengelyen beszállított, és a szennyvíztisztítóban kezelt Kistérség


Egyéb módon Lerakás Nem kezelt kezelt* (m3/év) % (m3/év) % (m3/év) % 0 0 0 0 102.076 100 0 0 0 0 0 -


73

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG **A szennyvíziszap mennyisége a kistérségből kivezetett szennyvizek miatt kizárólag a néhány településhez köthető szennyvíztelep adatait mutatja.

A táblázatban közölt szennyvíziszap mennyisége nem tartalmazza az összes szennyvíz mennyiségből keletkezett iszapok mennyiségét. Kezelésére felhatalmazott vállalkozások, kezelésre alkalmas létesítmények A települési folyékony hulladék kezelője a szennyvíztisztító telepek üzemeltetésével megbízott, engedéllyel rendelkező közszolgáltató. A szippantott szennyvizet beszállító egyedi vállalkozókra vonatkozóan nincs tudomásunk engedéllyel rendelkező szállítókról és arról sem, hogy az önkormányzatnak közszolgáltatói szerződése lenne a vállalkozóval. A településen felhalmozott folyékony hulladékok, illetve szennyvíziszapok mennyisége A területen felhalmozott települési folyékony hulladék nincs. Szennyvíziszap felhalmozás sincs. A településen folytatott hulladékkezelési tevékenység ismertetése A beszállított szippantott szennyvíz mennyiségét a megjelölt szennyvíztisztító telepek fogadják, a közcsatornán érkező szennyvízhez keverik és együttesen tisztítják. A kistérség területén illegális folyékony hulladék leürítőhelyre vonatkozó információink nincsenek. A szennyvíztisztító telepen keletkező szennyvíziszapokat kb. 10-12% szárazanyag tartalmúra sűrítik. Ez a sűrített iszap részben a Polgárdi hulladéklerakón kerül komposztálásra, részben Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései A települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentési célkitűzéseit alapvetően magában hordozza a Nemzeti Települési Szennyvíz-elvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program, amely a kijelölt szennyvízelvezetési agglomerációk területén a települési szennyvizek közműves elvezetését és a szennyvizek biológiai tisztítását, illetőleg a települési szennyvizek ártalommentes elhelyezését valósítja meg három ütemben (2008, 2010, illetve 2015-ig). A program folyamatos előrehaladásának, megfelelően a gyűjtött és elszállítandó települési folyékony hulladékok mennyisége fokozatosan csökkeni fog. 2/B.12. számú táblázat. A képződő hulladékok várható mennyisége( m3/év) Települési folyékony hulladék

2002

2005

2008

2/B.13. számú táblázat. A hulladékcsökkentési célkitűzések figyelembe vételével a hulladékmennyiségek várható alakulása a 2002. évhez viszonyítva Hulladéktípus Települési folyékony hulladékok PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.

•

Cél 2005-re 80%-os csökkenés,


74

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG •

2008-ra további 50%-os csökkenés

Hulladékhasznosítási célkitűzések A települési folyékony hulladékok hasznosítását nem tűzzük ki célként, mivel azok hasznosítása a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 3. § szerint csak bonyolult kezelési eljárások után lehetséges. A “Közép-dunántúli Régió Környezetvédelmi Infrastrukturális Program, Hulladékgazdálkodási és Szennyvízkezelési Alprogramok 2003” című (A Közép-dunántúli Fejlesztési Tanács megbízása alapján a Műszaki és Természettudományi egyesületek Szövetsége Fejér Megyei Szervezet által készített) tanulmány táblázataiban került feltüntetésre a Régióban meglévő és kiépítésre kerülő kommunális szennyvíztisztító telepek valamint azok a települések, amelyek szennyvizeiket közcsatornán ezekre a berendezésekre vezetik. A szennyvíziszap hasznosítását a. oldja meg, a szennyvíziszap hasznosítására a városnak ráhatása nincs, mivel a szennyvíziszapok kezelése ezen a területen állami felelősségi körbe tartozik. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program Szállítást csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezhet, közszolgáltatói szerződést kizárólag engedéllyel rendelkező közszolgáltatóval köthet az önkormányzat. Helyi szinten a hulladékokkal kapcsolatos adat és gazdálkodási tevékenység nyilvántartására és koordinálására felelőst kell kinevezni. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentése egyrészről a települési csatornahálózatok kiépítésével, másrészről a lakásoknak a kiépült és üzemelő közcsatorna hálózatokra történő minél nagyobb mértékű rákötésével biztosítható. A rákötések kikényszeríthetők a talajterhelési díjak alkalmazásával. A hulladékhasznosítás célkitűzéseinek elérését szolgáló intézkedések Települési folyékony hulladék hasznosítását nem tűztük ki célul. A szennyvíztisztító telepen ilyen módon a települési folyékony hulladékok megfelelő kezelése, tisztítása és a hasznosítás biztosított, mivel a vizes fázis megfelelő tisztítás után a szennyvizekkel a befogadóba, szárazanyag tartalma pedig a szennyvíztisztítói iszappal együtt megfelelő kezelésre, hasznosításra kerül. Hatékony és racionális hulladékgyűjtési és -szállítási rendszerek kialakítási terve A folyékony hulladék-gyűjtő- és szállítórendszerek tervezése nem szükséges, a vállalkozásra a kínálati piac a jellemző. A szennyvíz csatornázási program előrehaladásával a tengelyen szállítandó folyékony hulladék mennyisége várhatóan csökkenni fog. Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel A települési folyékonyhulladék-hasznosító rendszereket nem tervezünk. Becsült költségek PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


75


A települési folyékony hulladék és a szennyvíziszap hasznosítására a kistérség hulladékgazdálkodási tervében költségeket nem tervezünk. Önkormányzatok feladatai • Az önkormányzatnak a folyékony hulladékok begyűjtésére és szállítására a közszolgáltatást meg kell szervezni. Ennek érdekében a pályázat útján kiválasztott közszolgáltatókkal szerződést kell kötni. • A települési folyékony hulladék szállítását csak engedéllyel rendelkező vállalkozó végezheti, az engedély kiadására a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség jogosult, azonban a lakossági jogkövetés ellenőrzése az önkormányzatok hatásköre. • A keletkező települési folyékony hulladékok mennyiségének csökkentésére a települési csatornahálózatok kiépítésével kell törekedni a Területi Hulladékgazdálkodási Terv előírásainak megfelelően. A csökkentés érdekében 2005re a közcsatornán elvezetendő szennyvíz mennyiségét meg kell növelni, m3/d tervezett mennyiségre. Ennek érdekében a már kiépült közcsatornákra a bekötéseket ki kell kényszeríteni. • A szippantás mértékét növelni kell, önkormányzati rendeletben kell meghatározni a közműpótlás esetleges lehetőségét.



76


2/C. Csomagolási hulladékok



77


A településen keletkező csomagolási hulladékok jellemzése A kistérség településein keletkező csomagolási hulladékok mennyisége meghatározó, tekintettel arra, hogy a kommunális szilárd jellegű hulladékok jelentős százalékát alkotják. Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek Magyarországon a csomagolási hulladéktípusra jelenleg nincs kötelező adatszolgáltatás. Az alábbiakban bemutatott adatok elsősorban az Országos Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: OHT), és a Területi Hulladékgazdálkodási Tervben (továbbiakban: THT) szereplő fajlagos értékek alapján kerültek kiszámításra. Az összetétel tekintetében az állapotfelmérésben is használt belgiumi százalékokat vettük alapul. Az adatok nem kellő megalapozottsága miatt ezek csupán tájékoztató jellegűek és nem teljes körűek. Az alábbi táblázat tartalmazza az adatforrások összefoglalását. 2/C.1. számú táblázat. Adatforrások köre Adatforrás Országos Hulladékgazdálkodási Terv Területi Hulladékgazdálkodási Terv Fejér Megyei Statisztikai Évkönyv Veszprém Megyei Statisztikai Évkönyv

Véleményünk szerint a keletkező lakossági csomagolási hulladékok tekintetében az OHT alapján meghatározott mennyiség a reális. A csomagolási hulladékokhoz kapcsolódó fogalommeghatározásokat az alábbiakban ismertetjük: Fogalom-meghatározások A csomagolási hulladék definícióját a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 2.§ (1) bek. adja meg az alábbiak szerint: csomagolás: csomagolóanyag, -eszköz, illetve olyan termék, amelyet termék, áru befogadása, megóvása, kezelése, szállítása, csoportosítása és kínálása érdekében felhasználnak; csomagolási hulladék: hulladéknak minősülő minden csomagolás; Ugyancsak ez a jogszabály adja meg a csomagolási hulladék kategóriákat. Ennek megfelelően a csomagolás lehet: • fogyasztói (elsődleges) csomagolás, amely értékesítési egységet képez a végső felhasználó vagy fogyasztó számára a vásárláskor, beleértve a gyorsétkeztetésnél alkalmazott egyszer használatos, eldobható edényeket és evőeszközöket is; • gyűjtő- (másodlagos) csomagolás az, amely a vásárlás helyén meghatározott értékesítési egységet foglal össze, a végső felhasználó vagy fogyasztó részére történő értékesítéstől PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


78


•

függetlenül, vagy a fogyasztói csomagolástól elkülöníthető anélkül, hogy annak tulajdonságait megváltoztatná; szállítási (harmadlagos) csomagolás: a fogyasztói vagy gyűjtőcsomagolás kezelését és szállítását, továbbá a fizikai kezelésnél és szállításnál történő károsodás elkerülését elősegítő csomagolás.

A csomagolási hulladékok a keletkezés helye szerint alapvetően két nagyobb csoportba oszthatók: • háztartási, • termelői. Azonban a fenti csoportosítások egyike sem jelenti az egymástól való pontos szétválaszthatóságot. A nehézség elsősorban abban rejlik, hogy az iparban keletkező csomagolási hulladékok összegyűjtése és kezelése sok esetben a kommunális csomagoló anyagokkal együttesen történik, illetve kerül válogatásra, valamint hasznosításra, kezelésre. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Az OHT alapján a Magyarországon forgalomba kerülő csomagolóanyag becsült mennyisége 55 kg/lakos/évre tehető. 2/C.2. számú táblázat. Lakos szám, keletkező csomagolóanyag mennyiségek 2002. Települések

Lakos szám (fő)

Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen

5968 873 1302 439 2658 1370 3213 803 1376 1870 6689 591 2833 4642 1499 1680 656 38462

2003.

Csomagolóanyag Csomagolóanyag mennyisége Lakos szám (fő) mennyisége kg kg 328240 6113 336215 48015 896 49280 71610 1287 70785 24145 471 25905 146190 2681 147455 75350 1430 78650 176715 3277 180235 44165 821 45155 75680 1450 79750 102850 1842 101310 367895 6720 369600 32505 565 31075 155815 2910 160050 255310 4612 253660 82445 1595 87725 92400 1762 96910 36080 669 36795 2 115 410 39101 2 150 555

A település csomagolási hulladékának mennyisége a számítások alapján a Polgárdi kistérségben 2002. évben 38 462 fő lakosra vetítve 2 115,410 t.



79


2003. évben a lakosság növekedését figyelembe véve a 39 101 fő lakos 2 150,555 tonna csomagolási hulladékot termel. Ennyi csomagolóanyag kerül forgalomba évente a kistérségben, mely gyakorlatilag teljes egészében csomagolási hulladéknak tekinthető. 2/C.3. számú táblázat. Az egyes hulladékfrakciók belgiumi %-os megoszlása Csomagolási hulladék típusok Üveg Papír-kartonpapír Acél Alumínium PET HDPE Téglacsomagolás Egyéb hasznosítható Egyéb nem hasznosítható Összesen

Belgium (m/m%) 44,3 18,8 11 1,4 6,3 2,3 2,8 12,9 0,2 100%

A fenti táblázat adatait a könnyebb átláthatóság érdekében az alábbi ábrán is bemutatjuk. 2/C.1. számú ábra. Csomagolási hulladék alkotóinak tömeg szerinti megoszlása

A csomagolási hulladéktípusok aránya a belgiumi tömeg %-ok alapján

Téglacs. 3% Nem hasz. ~ 0% Papír 19%

PVC ~ 0%

Üveg 45%

Acél 11% Alumínium 1%

E. haszn. 13%

HDPE 2%

PET 6%

A százalékoknak megfelelően településenként a kistérségben.


az

alábbi

hulladékmennyiségekkel


kell

számolni

80


2/C.4. számú táblázat. A lakossági csomagolóanyagok mennyisége frakciónkénti bontásban 2002. évben, kg Csomagolóanyag mennyisége Berhida 328240 Füle 48015 Jenő 71610 Királyszentistván 24145 Kisláng 146190 Kőszárhegy 75350 Lepsény 176715 Mátyásdomb 44165 Mezőszentgyörgy 75680 Nádasdladány 102850 Polgárdi 367895 Sárkeszi 32505 Sárszentmihály 155815 Szabadbattyán 255310 Tác 82445 Úrhida 92400 Vilonya 36080 2 115 41 Összesen 0 Települések

Papír, Egyéb Egyéb nem TéglakartonAcél Al PET HDPE hasznosít- hasznosítcsomagolás papír ható ható 61709,12 36106,4 4595,36 20679,12 7549,52 9190,72 42342,96 656,48 9026,82 5281,65 672,21 3024,945 1104,345 1344,42 6193,935 96,03 13462,68 7877,1 1002,54 4511,43 1647,03 2005,08 9237,69 143,22 4539,26 2655,95 338,03 1521,135 555,335 676,06 3114,705 48,29 27483,72 16080,9 2046,66 9209,97 3362,37 4093,32 18858,51 292,38 14165,8 8288,5 1054,9 4747,05 1733,05 2109,8 9720,15 150,7 33222,42 19438,65 2474,01 11133,05 4064,445 4948,02 22796,24 353,43 8303,02 4858,15 618,31 2782,395 1015,795 1236,62 5697,285 88,33 14227,84 8324,8 1059,52 4767,84 1740,64 2119,04 9762,72 151,36 19335,8 11313,5 1439,9 6479,55 2365,55 2879,8 13267,65 205,7 69164,26 40468,45 5150,53 23177,39 8461,585 10301,06 47458,46 735,79 6110,94 3575,55 455,07 2047,815 747,615 910,14 4193,145 65,01 29293,22 17139,65 2181,41 9816,345 3583,745 4362,82 20100,14 311,63 47998,28 28084,1 3574,34 16084,53 5872,13 7148,68 32934,99 510,62 15499,66 9068,95 1154,23 5194,035 1896,235 2308,46 10635,41 164,89 17371,2 10164 1293,6 5821,2 2125,2 2587,2 11919,6 184,8 6783,04 3968,8 505,12 2273,04 829,84 1010,24 4654,32 72,16 29615,7 48654,4 397697,1 232695,1 133270,8 59231,48 272887,9 4230,82 4 3

Üveg 145410,3 21270,65 31723,23 10696,24 64762,17 33380,05 78284,75 19565,1 33526,24 45562,55 162977,5 14399,72 69026,05 113102,3 36523,14 40933,2 15983,44 937126, 6

2/C.5. számú táblázat. A lakossági csomagolóanyagok mennyisége frakciónkénti bontásban 2003. évben, kg Települések Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen

Csomagolási hulladék mennyisége

336215 49280 70785 25905 147455 78650 180235 45155 79750 101310 369600 31075 160050 253660 87725 96910 36795 2 150 555

Üveg 148943,2 21831,04 31357,76 11475,92 65322,57 34841,95 79844,11 20003,67 35329,25 44880,33 163732,8 13766,23 70902,15

Papírkartonpapír 63208,42 9264,64 13307,58 4870,14 27721,54 14786,2 33884,18 8489,14 14993 19046,28 69484,8 5842,1 30089,4

Acél 36983,65 5420,8 7786,35 2849,55 16220,05 8651,5 19825,85 4967,05 8772,5 11144,1 40656 3418,25 17605,5

112371,4 47688,08 27902,6 38862,18 16492,3 9649,75 42931,13 18219,08 10660,1 16300,19 6917,46 4047,45 952695, 404304,3 236561,1 9

Al

PET

4707,01 21181,55 689,92 3104,64 990,99 4459,455 362,67 1632,015 2064,37 9289,665 1101,1 4954,95 2523,29 11354,81 632,17 2844,765 1116,5 5024,25 1418,34 6382,53 5174,4 23284,8 435,05 1957,725 2240,7 10083,15

HDPE 7732,945 1133,44 1628,055 595,815 3391,465 1808,95 4145,405 1038,565 1834,25 2330,13 8500,8 714,725 3681,15

TéglaEgyéb Egyéb nem csomagolás hasznosítható hasznosítható 9414,02 1379,84 1981,98 725,34 4128,74 2202,2 5046,58 1264,34 2233 2836,68 10348,8 870,1 4481,4

43371,74 6357,12 9131,265 3341,745 19021,7 10145,85 23250,32 5824,995 10287,75 13068,99 47678,4 4008,675 20646,45

672,43 98,56 141,57 51,81 294,91 157,3 360,47 90,31 159,5 202,62 739,2 62,15 320,1

3551,24 15980,58 5834,18 7102,48 1228,15 5526,675 2017,675 2456,3 1356,74 6105,33 2228,93 2713,48 515,13 2318,085 846,285 1030,26 30107,7 135485 49462,77 60215,54 7

32722,14 11316,53 12501,39 4746,555

507,32 175,45 193,82 73,59

277421,6

4301,11

A táblázatok adatainak összesítése nyomán az alábbi eredményeket kapjuk:



81


2/C.6. számú táblázat. A kistérségi csomagolóanyagok mennyisége frakciónkénti bontásban (kg) Csomagolóanyag mennyisége 2002. 2 115 410 2003. 2 150 555

Év

Papírkartonpapí Acél r 937126,6 397697,1 232695,1 952695,9 404304,3 236561,1 Üveg

Al

PET

29615,74 30107,77

133270,8 135485

Egyéb TéglaEgyéb nem hasznosíthat csomagolás hasznosítható ó 48654,43 59231,48 272887,9 4230,82 49462,77 60215,54 277421,6 4301,11 HDPE

A fenti táblázat adatait az alábbi ábrán szemléltetjük. 2/C.2. számú ábra. A keletkezett csomagolási hulladék mennyisége a belgiumi százalékok arányában, kg A keletkezett csomagolási hulladék mennyisége a belgiumi százalékok arányában, kg 1200000

1000000

2002.

952695,9 937126,6

2003.

800000

600000

404304,3 397697,1

400000

236561,1 232695,1

200000

30107,77 29615,74

277421,6 272887,9

135485 133270,8

49462,77 60215,54 48654,43 59231,48

4301,11 4230,82

0 Üve g

Papír-kartonpapír

Acél

Al

P ET

HDPE

Tégla-csom agolás

Egy é b hasznosítható

Egy éb nem hasznosítható

A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége A tervezési területen felhalmozott csomagolási hulladékról nincs tudomásunk. Nagy biztonsággal azonban megállapítható, hogy a keletkező és a válogatott csomagolási hulladékok folyamatosan, felhalmozás nélkül hasznosításra, illetve lerakással történő ártalmatlanításra kerülnek, így a felhalmozott csomagolási hulladékok mennyisége gyakorlatilag elhanyagolható mennyiségűnek tekinthető. A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusára, és éves mennyiségére vonatkozóan kizárólag a Vertikál Rt. adataira hagyatkozhatunk. A kistérségben az alábbi településeken találhatóak szelektív hulladékgyűjtésre alkalmas edényzetek: 2/C.7. számú táblázat. Szelektív hulladékgyűjtési lehetőségek a kistérségben PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


82


Település Berhida Kisláng Lepsény Polgárdi Szabadbattyán

Gyűjtési mód hulladékudvar hulladékudvar hulladékudvar hulladékudvar hulladékudvar

A fenti települések hulladékudvarain begyűjtött hulladékok mennyiségét az alábbi táblázatban mutatjuk be. Ez alapján az alábbi táblázatokban feltüntetett értékekkel jellemezhető a kistérség szelektív hulladékgyűjtése. 2/C.8. számú táblázat. Hulladékudvarokon begyűjtött hulladékok, tonna 2002 2003 2004/I.* papír műanyag üveg fém papír műanyag üveg fém papír műanyag üveg Berhida 1,18 28,02 0,28 0,28 1,4 11,98 0,28 1,60 0,68 8,82 0 Kisláng 1,78 7,12 0 0 12,94 3,56 0 2,02 10,84 0,60 0 Lepsény 0 3,4 4,62 4,62 0 0 0 2,70 0 19,74 0 Polgárdi 1,98 11,08 0 0 6,54 19,88 0 0,48 2,84 8,31 0,40 Szabadbattyán 2,34 32,38 3,82 3,82 1 6,82 0 5,96 7,24 10,94 0 Összesen 7,28 82 8,72 8,72 21,88 42,24 0,28 12,76 21,6 48,41 0,4 Forrás: Vertikál Rt. *csak tájékoztató jelleggel közöltük Település

fém 3,40 2,26 0 0 1,52 7,18

2/C.9. számú táblázat. A kistérség területén a hulladékudvarokban begyűjtött hulladékok és hasznosításuk, tonna Év

Paraméterek beszállított hasznosított Papír (Dunapack) hasznosítási % beszállított Műanyag hasznosított hasznosítási % beszállított Üveg hasznosított hasznosítási % beszállított hasznosított Fém hasznosítási % beszállított Összes hasznosított

2002. 7,28

2003. 21,88

2004./I. 21,6

4,96

n.a.

n.a.

68,13 82 8,72 8,72 8,72 100 106,72 13,68

42,24 0,28 12,76 n.a. 77,16 n.a.

48,41 0,4 7,18 n.a. 77,59 n.a.

Ezek alapján megállapítható, hogy 2002. évben a kistérség településein keletkezett 2 150,56 tonna csomagolási hulladékból mintegy 106,72 tonna szelektíven begyűjtésre került. A terület éves hulladékmérlege PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


83


A terület éves hulladékmérlegének felállításához a keletkező hulladék mennyiségének meghatározásánál az OHT alapján számított lakossági hulladékmennyiséget vettük figyelembe. A településen keletkező csomagolóanyag mennyisége Összesen keletkezett: 2 150,56 tonna Hasznosított mennyiség: kistérségből beszállított: ebből hasznosított, Vertikál Rt.:

(2/C.6. tábla)

106,72 tonna 13,68 tonna

A kistérségben települési szilárd hulladék esetében a másodnyersanyag visszanyerés 106,72 t, mely kb. 5 % körüli. A hasznosított hulladék mennyisége 13,68 tonna, a szelektíven begyűjtött hulladék 12,8%-a. A fennmaradó mennyiségek nagy része (szennyezett papír) lerakásra kerül. A fennmaradó mennyiségekre vonatkozó adat nem áll rendelkezésre, feltételezés szerint a kommunális hulladékkal együtt lerakásra kerül. Keletkezett csomagolási hulladékok mennyisége frakciónként 2002. évben: papír: 397,7 tonna műanyag: 181,9 tonna üveg: 937,1 tonna fém: 232,7 tonna A hasznosítására vonatkozó adatok (közszolgáltatói adatok alapján begyűjtött), 2002.: papír: 7,28 tonna műanyag: 82 tonna üveg: 8,72 tonna fém: 8,72 tonna Összesen hasznosított mennyiség 2002-ben: papír: 4,96 tonna műanyag: - tonna üveg: - tonna fém: 8,72 tonna 2/C.10. számú táblázat. A területi éves hulladékmérleg és kezelési arány bemutatása a legfőbb hulladékokra (tonna/év) Hasznosítás* (t/év) % Csomagolási összesen 13,68 0,64 Papír 4,96 1,2 Fém 8,72 100 *Anyagában történő hasznosítás Hulladék

Égetés (t/év) -

% -

Lerakás (t/év) % 2136,88 99,36 392,74 98,8 -

Nem kezelt (t/év) % -

2003 A területen folyó, hulladékkezelésre előírt általános követelmények és jogszabályi alapok megegyeznek az országos előírásokkal. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


84


A jogszabályokban meghatározottaktól eltérő speciális területi, helyi vagy egyedi műszaki követelmények nincsenek. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések Visszavételi lehetőségek A Hgt. az alábbiakban adja meg a rendelkezéseket a visszavételre. 8. § (1) A gyártó köteles külön jogszabályban meghatározott termékekre vagy termékcsoportokra az ott megállapított arányban és feltételek mellett az általa belföldön forgalmazott termékből származó hulladékot, illetőleg a használt terméket a forgalmazótól, a fogyasztótól visszafogadni, illetőleg visszaváltani annak újrahasználata, hasznosítása vagy környezetkímélő ártalmatlanítása érdekében. (2) Az újrahasználatra, hasznosításra vagy ártalmatlanításra visszaveendő használt termékek, hulladékok fajtáit, a visszavételi és hasznosítási arányokat és azok teljesítésének határidejét az érintett gyártók és forgalmazók által létrehozott tanácsadó testületek javaslatának figyelembevételével a Kormány rendeletben állapítja meg. (3) A gyártó saját döntése alapján is visszafogadhatja, visszaválthatja a forgalmazótól vagy a fogyasztótól a termékéből származó hulladékot vagy használt termékét, illetőleg ennek elősegítésére a termék forgalmazóival önkéntes megállapodást köthet. (4) A gyártó az (1) bekezdésben meghatározott visszavételi kötelezettségének teljesítését, illetőleg a (3) bekezdés szerinti önkéntes visszavételt a megosztott felelősség elve alapján külön jogszabályban meghatározott feltételekkel megállapodásban - részben vagy egészben - átruházhatja a forgalmazóra vagy az arra feljogosított hulladékkezelőre. A megállapodást jóváhagyásra be kell nyújtani a környezetvédelmi hatóságnak. (5) A gyártó a tevékenységéből származó hulladékairól, valamint (1)-(3) bekezdés alapján visszavett hulladékról a hulladék birtokosa kötelezettségeinek megfelelően köteles gondoskodni. A hulladékokra vonatkozó kezelési tevékenység és jellemzők ismertetése A településen a lakossági csomagolóanyag gyűjtésére, begyűjtésére, illetve szállítására még nincs kialakult hálózat, a Vertikál Rt. az önkormányzatokkal közösen folyamatosan fejleszti a szelektív gyűjtés rendszerét, gyűjtőpontok kiépítésével. A Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási rendszerének megvalósíthatósági tanulmánya alapján és egyéb pályázati forrásokból is próbálják kiépíteni a szelektív hulladékgyűjtő szigeteket a kistérség településein. Felhalmozott csomagolási hulladékról nincs tudomásunk.



85


A településen folytatott hulladékkezelési tevékenység általános ismertetése A településen begyűjtött csomagolási hulladékok kezelése településen kívül történik.: Papír Műanyag Fém

Dunapack Rt., Dunaújváros Eseti vállalkozók MÉH (ERECO Rt.)

A fent felsorolt cégek kizárólag a PROBIO Rt. által a hulladékgyűjtő szigetekről beszállított szelektíven gyűjtött hulladékokat hasznosítják, a települési kommunális hulladékból kiválogatás és hasznosítás nem történik. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzések A csomagolási hulladék keletkezése terén csökkenés nem várható. Növekedés prognosztizálható, mivel a lakosság vásárlási szokásai igénylik a megfelelő csomagolást. Az ipari termékek szállíthatóságának biztosítása, illetve a marketingtevékenységnek köszönhetően a csomagolás mértéke tovább nő. A lakosság esetében a csomagolási hulladék növekedése évi 1 %-ra tehető, a tervezési időszak végére a növekedés mértéke +6 %-ra becsülhető. A termelési eredetű csomagolóanyag hulladéka eléri a nyugat-európai szintet. Azonban a növekedés mértéke a jelenlegi adathiányok miatt a tervezés jelenlegi fázisában csak valószínűsíthető, a mértéke akár elérheti a 20-25 %-ot is. A növekedés várható teljes mértéke a kistérségben: 26-31 %-ra prognosztizált. A Hgt. értelmében 2005-re el kell érni a minimálisan 50 %-os átlagos hasznosítási arányt (1075,28 t). Az anyagában történő hasznosításnál összességében minimum 25 %-ot (268,82 t) kell teljesíteni, és egy minimális, 15 %-os arányt minden anyagfajtánál el kell érni. A tervezési területen illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő, azaz rekultiválást, kármentesítést igénylő létesítményről nincs tudomásunk, A kijelölt célok elérését szolgáló cselekvési program A kijelölt célokat, elsősorban Hgt.-ben meghatározott előírások teljesítését, a 2005. illetve 2008. évig, az alábbiak szerint határozzuk meg: •

•

A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a csomagolási hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. Reális tervezés csak megbízható adatok ismeretében végezhető el. Elengedhetetlenül szükséges egy operatív, a tervezés szempontjából is szükséges lekérdezési lehetőséget biztosító szoftver kialakítása.



86


• • •

A hulladékhasznosítók felülvizsgálatát soron kívül el kell végezni (felügyelőség kiemelten kezeli). Csomagolási hulladékok hasznosítására pályázati támogatások megteremtése. A lakosságnál keletkező csomagolási hulladékok mennyiségének csökkentését elsősorban a környezettudatos magatartás alakításával, illetve a vásárlási szokások megváltoztatásával lehet eredményesen elérni. Ezt a tudatformálási folyamatot az oktatás és nevelés minden szintjén „óvodától-egyetemig” rendszeresíteni kell.

Ezen hulladékcsoportra vonatkozó módszertani fejlesztés költségét ebben a fejezetben nem tervezzük, mivel ezen költségeket a települési szilárd hulladékokra előirányzott költségek tartalmazzák. A hulladékkeletkezés csökkentésének eléréséhez szükséges beavatkozások lehetőségei, feladatai A termelési területen keletkező csomagolási hulladékok csökkentése elsősorban a Hgt. alapelveként megjelenő gyártói felelősség elvének érvényesítése mellett lehetséges, ami azonban nem a kistérségi hulladékgazdálkodási tervezés feladata. A hulladékhasznosítás és ártalmatlanítás lehetséges megoldási módjai 1.) A szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése A csomagolóanyagokra vonatkozó hasznosítási kötelezettséget az ország lakosságának 2005ig 40%-ára, 2008-ig 60%-ára kell kiterjeszteni. Jelenleg a kistérségben a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosok becsült száma 9-10 000 fő. A kistérségben a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakosság számára vonatkozó célkitűzés: • 2006-ig teljes lakosság a, azaz legalább 38 500 fő Szelektív hulladékgyűjtés a következő alkotóknál valósítható meg: • papír, • műanyag, • fém, • üveg, • biológiailag lebontható és • veszélyes hulladékok. A hulladék visszaforgatásának és újrahasznosításának célja, hogy a hulladékelemek kerüljenek vissza a termelésbe. Hulladékhasznosítás eléréséhez szükséges feladatok A lakosság körében keletkező csomagolási hulladékok a települési szilárd hulladékokkal együttesen kerülnek kezelésre, ezért a velük kapcsolatos feladatok részletes ismertetése a 2/A.6.2. számú fejezetben található. A hasznosítás elősegítése céljából a csomagolási hulladékok kezelése területén az alábbi intézkedések szükségesek: 1. szelektív hulladékgyűjtés kiterjesztése, PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


87


2. oktatási intézmények (iskolák, óvodák) szelektív csomagolási hulladékgyűjtési tevékenységének fokozása. A hulladék hasznosítási célkitűzések megvalósításának előfeltétele működő gyűjtő-, szállítóés válogatórendszer kiépítése. • a gyűjtőrendszer kiépítése a helyi adottságok figyelembe vételével, Ezer lakosra egy négy-öt rekeszes gyűjtősziget letelepítése javasolt, ez alapján a kistérség településein a következő gyűjtősziget mennyiségek létesítése célszerű: 2/C.11. számú táblázat. A kistérség településein létesítendő szelektív hulladékgyűjtő szigetek javasolt száma

Települések

Lakosszám (fő)

Berhida Füle Jenő Királyszentistván Kisláng Kőszárhegy Lepsény Mátyásdomb Mezőszentgyörgy Nádasdladány Polgárdi Sárkeszi Sárszentmihály Szabadbattyán Tác Úrhida Vilonya Összesen

5968 873 1302 439 2658 1370 3213 803 1376 1870 6689 591 2833 4642 1499 1680 656 38462

Gyűjtőszigetek Gyűjtőszigetek Működő ISPAegyéb pályázati hulladékudvarok projektben forrásból száma javasolt száma 1+1 tervezett 4 1 1 1 1 1 1 2 1 1 1+1 tervezett 2 1 1 1 1 2 1 4 1 1 2 1 3 1 2 1 1 30 7 7

8) a kistérség adottságait, és az eddigi tapasztalatokat is figyelembe véve a Polgárdi kistérség települései számára tervezett hulladékudvarok darabszáma (a meglévő 5 db rendszer korszerűsítését figyelembe véve): 7 db; A fenti hulladékgyűjtő, -kezelő létesítményekkel a tervezési időszak alatt növekedő lakossági és intézményi csomagolási hulladék kezelése megoldható. A szelektív hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni a jelenleg még nem szelektíven gyűjtött hulladékokra is (téglacsomagolás, fa, textil). A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje, határideje Ki kell alakítani a 2006-ra a lakosság 100 %-át lefedő szelektív lakossági begyűjtőrendszert, alapvetően a gyártói felelősségre épülő koordináló szervezetekre támaszkodva. Működtetését PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


88


a közszolgáltatás, a hulladékkereskedelem, és a kiskereskedelem bevonásával, a kettős begyűjtési rendszer elkerülésével, a gyártók befizetéseiből történő költségtérítéssel kell megoldani. A fejlesztések, beruházások megkezdésének prioritási sorrendje A prioritási sorrend első elemeként az adatszolgáltatási rendszer kiépítését és a szoftver kialakítását jelöljük meg. A második lépésként a megfelelő rendszerességgel működő, logisztikailag fejlett begyűjtőhálózat kiépítését célozzuk meg. A hulladékfajtákra vonatkozóan prioritást kapnak: • a műanyagalapú csomagolási hulladékok, mivel jelenleg nem megfelelő arányú a visszagyűjtésük, és hasznosításuk sem megoldott, • az üvegalapú csomagolási hulladékok szükséges arányú visszagyűjtése nem megoldott, elsősorban a szennyezett hulladékok értékesítési lehetőségének hiánya miatt. • Minden hulladéktípus esetében a megfelelő rendszergazdai hálózat bővítése indokolt. A fejlesztések, beruházások megkezdésének tervezett határideje • • •

A lakosság 100 %-ának szelektív hulladékgyűjtésbe történő bevonása 2006-ra. A műanyagalapú csomagolási hulladékok megfelelő arányban történő visszagyűjtésének kidolgozása 2005-ig. Üvegalapú csomagolási hulladékok szükséges arányú visszagyűjtésének kidolgozása 2005-ig.

2/C.12. számú táblázat. A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések frakciónkénti bontásban Csomagolási hulladék Papír Műanyag Üveg

Intézkedés gyűjtés hasznosítás 70-75% -

Határidő

Felelős

Költség* (millió Ft)

Forrás

2005 2008-ig Önkormányzat Saját erő/ folyamatos /Gazdasági 75,2* Állami 70-75% an 80-85 % szféra támogatás/EU (becs. adat) 2010 Fém 2008 * A szilárd hulladékok gyűjtésére tervezett költségek tartalmazzák a lakossági és intézményi csomagolási hulladékok szelektív gyűjtésének költségét, az itt becsült összeg kizárólag a települési szilárdhulladékkezelőrendszerhez való csatlakozásra vonatkozik.

A terv két év múlva esedékes felülvizsgálatakor a határidőket újra kell vizsgálni. A települési hulladékkezelési programok megvalósítása során kialakuló komplex rendszereknek biztosítania kell a csomagolási hulladék elkülönített begyűjtését garantáló létesítményeket (gyűjtőszigetek, hulladékudvarok, válogatóművek, esetleg háztól házig begyűjtés). 2/C.13. számú táblázat. Célkitűzések a hulladékhasznosítás terén



89

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG Célkitűzések

Összes kapacitás igény* 37 db 7 db

Hasznosítás/ártalmatlanítás helye

Gyűjtősziget Települések frekventált területei Hulladékudvar Jelenleg is működők** *Meglévőkkel együtt **Berhida, Kisláng, Lepsény, Polgárdi, Szabadbattyán

A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményektől történő begyűjtési lehetőségek megteremtésére a tervezési javaslatot a települési szilárd hulladékok megfelelő fejezete tartalmazza. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek A csomagolási hulladékokra vonatkozó lakossági, illetve intézményektől történő begyűjtési lehetőségek kiépítésének pénzügyi költségvetési tervét a 2/A.8. fejezetben szerepeltetjük, mivel a csomagolási hulladékok kezelésével kapcsolatos megoldási lehetőségek szorosan illeszkednek a települési szilárd hulladékkezeléshez.



90


2/D. Építési és bontási hulladékok egyéb inert hulladékok



91


A településen keletkező inert hulladékok jellemzése Az adatgyűjtés köre, forrásai A keletkező inert hulladék éves mennyiségét több forrás együttes felhasználásával lehet csak megbecsülni, mivel ezen hulladéktípusra vonatkozóan kötelező adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn. Az adatgyűjtés problémái: • A hulladéktípusra vonatkozó egységes és általános adatszolgáltatási kötelezettség hiánya; • Hulladékanalízis hiánya a kommunális lerakókon; • Hulladékkezelő létesítmények infrastruktúrájának hiányai, így a nyilvántartás és szolgáltatott adatok pontatlansága. A fenti hiányok és pontatlanságok következtében a mennyiségi meghatározások esetében figyelembe vettük a Területi Hulladékgazdálkodási Terv adatait, a nemzetközi adatokat, azonban a tervezők véleménye szerint az így kapott adatokat 20-25%-os bizonytalansággal lehet figyelembe venni, melyek a helyi viszonyokat tükrözik. Inert hulladék (építési és bontási hulladék) az épületek, építmények építése, felújítása, elbontása során keletkező döntően ásványi alapú, cement, mész, vagy bitumen kötőanyagú hulladék. Az inert hulladék döntő mértékben tégla, beton, égetett cserép, homok, valamint bitumen vagy aszfalt kötőanyagú kő- és kavicszúzalék. Az építési és bontási hulladékok típusait a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet sorolja fel. A csoportosítás megegyezik ugyan az Európai Hulladék Katalógus (EWC) által megadott csoportosítással, azonban ez az összetevő szerinti osztályozás a gyakorlatban az EU-ban sem követhető. Az építési és bontási hulladékok keletkezésére az alábbi csoportok határozhatók meg: 2/D.1. számú táblázat. Inert hulladékok csoportosítása Megnevezés Kitermelt föld

Összetételi jellemzők

Földkitermelési munkáknál keletkező természetes ásványi anyagokból álló maradékanyagok, melyek nem tartalmaznak hátrányosan változó laza és kemény követ. Részarányuk az építési hulladékok között a legnagyobb. Az építmények részleges, vagy teljes elbontásakor keletkező szilárd anyagok, melyek Építési törmelék alkotórészei főként ásványi eredetűek, továbbá a magas- és mélyépítésben alkalmazott építőanyagok. Összetételük az építés módja, kora és az építmény rendeltetése szerint erősen változó. Közlekedési felületeken végzett építési és bontási tevékenységnél keletkező Útbontási törmelék maradékanyagok, melyek szilárd ásványi anyagokból állnak. Összetevőik lehetnek hidraulikus kötőanyagú beton, bitumenkötésű anyagok, aszfaltok, burkoló és szegélykövek. Minden olyan hulladék, amely az építés, épületfelújítás különböző tevékenységei során Építéshelyi hulladékok keletkezik. Összetevői nagyrészt könnyű anyagok (főként papír, karton, fólia, csomagolóanyagok, fa- és -Építéshelyi vegyes műanyag hulladékok, gyakorta festékmaradványok, esetenként azbeszt szigetelőanyagok) hulladékok -Konténer hulladékok ásványi eredetű vegyes törmelékkel keverve. Rendszerint a szilárd kommunális hulladékkal együtt kezelik, leggyakoribb gyűjtési szállítási módja a konténeres megoldás. Forrás: Köztisztasági Egyesülés, Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.



92


A gyűjtés, szállítás és ártalmatlanítás szempontjából a legkritikusabb az építéshelyi hulladék a nagy laza részarány és az ellenőrizetlen összetétel miatt. A düsseldorfi felmérés szerint az építéshelyi hulladék sűrűsége átlagosan 0,83 t/m3, 92%-ban épület felújításból, 5%-ban új építkezésből, 3%-ban épületbontásból származik. Ezen hulladékfajta az alábbi összetétellel jellemezhető: 2/D.2. számú táblázat. Építési és bontási hulladékok összetétele Alkotó

Részarány (m/m%) Fa 5,35 Üveg 0,30 Nem vas fém 0,19 Vegyes ócskavas 1,73 Vaslemez hulladék (bádog) 1,89 Műanyag fólia 0,16 Kábel 0,10 Papír, karton 0,82 Gumiabroncs 0,05 Éghető rész 24,70 Ásványi alkotók összesen 64,55 Ø <60 mm (homok) 35,07 60 < Ø < 150 mm 11,20 Ø > 150 mm 18,28 Forrás: Köztisztasági Egyesülés Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

Az építéshelyi hulladék anyagfajta szerinti bontásban az alábbi összetétellel jellemezhető: 2/D.3. számú táblázat. Építéshelyi hulladék összetétele Alkotórész Térfogat % Tömeg % Ásványi anyag 26,61 64,85 Éghető 63,28 31,24 Fém 10,11 3,21 Forrás: Köztisztasági Egyesülés Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.

A hasznosítás szempontjából az építési, bontási hulladékok további két csoportra bonthatók: 2/D.4. számú táblázat. Inert hulladékok hasznosíthatóság szerinti csoportosítása Megnevezés Kiszerelt anyagok

Összetételi jellemzők Ezek egyrészt az épület bontása előtt kiszerelt épületelemek (ajtók, ablakok, burkolatok, szerelvények, stb.), másrészt ezek beépítési anyagai, melyek javítás vagy tisztítás után újrahasznosíthatók. Nyers építőanyagok Elsősorban kitermelt föld, hasznosítás útján közvetlenül, vagy egyszerű gépi feldolgozás (törés, osztályozás) lehetséges. Forrás: Köztisztasági Egyesülés Az Országos Hulladékgazdálkodási Terv Települési szilárd hulladékok, építési és bontási hulladékok, biológiailag lebontható és komposztálható hulladékok 5. sz. melléklete, 1999.



93


Az építési és bontási hulladékok keletkezéséről jelenleg Magyarországon nincs rendszeres, egységes elvi alapokon nyugvó adatgyűjtés, így valós mennyiségi adatok sem országos, sem megyei vagy regionális szinten nem állnak rendelkezésre. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Az inert hulladék keletkezésének főbb forrásai: • Lakosság • Építőipari kivitelezés (felújítás, bontás, építés) • Útépítés (bontás és építés) • Építőanyag ipar termelési hulladéka (beton, cserép, tégla, stb.) Az építési, kivitelezési munkálatok során kitermelt föld mennyiségéről adat nem áll rendelkezésre, a gyakorlatban a letermelt termőföldet elkülönítetten tárolják tereprendezési célokra, vagy értékesítik. Az inert hulladékok közül az építkezések során kitermelt termőföldet döntő mértékben újrahasznosítják a beruházásokat követő tereprendezés során, vagy értékesítik, így mennyiségük az inerthulladék-áramban nem számottevő. Ennek ellenére a jelenlegi nem egységes nyilvántartásban a hulladékfrakció megnevezése föld, törmelék. A területen képződő inert hulladék mennyisége a felsorolt adatok alapján az alábbi mennyiségekkel jellemezhető. 2/D.5. számú táblázat. A kistérség településeiről Polgárdi hulladéklerakóra beszállított inert hulladék mennyisége, tonna Építési bontási hulladék 2002. (tonna) Berhida 6,92 118,56 Füle 20,38 Jenő 5,54 Királyszentistván 9,76 Kisláng 122,16 Kőszárhegy 0 Lepsény 0 Mátyásdomb 0 Mezőszentgyörgy 13,04 Nádasdladány 312,66 Polgárdi 0 Sárkeszi 106,1 Sárszentmihály 83,88 Szabadbattyán 23,58 Tác 9,44 Úrhida 0 Vilonya Összesen 832,02 Forrás: Vertikál Rt. Település

Építési bontási hulladék 2003. (tonna) 69,46 84,75 32,9 0 4,68 175,32 19,56 0 0 14 357,96 0 10,64 126,86 62,32 11,78 0 970,23

Építési bontási hulladék 2004.I. (tonna) 81,08 17,36 20,66 0,0 0,0 141,16 344,44 0,0 1,18 0,0 506,62 0,0 5,68 156,50 27,0 1,86 0,0 1303,54

2/D.6. számú táblázat. A Polgárdi hulladéklerakóra 2002. évben beszállított inert hulladék mennyisége, tonna PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


94

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG Közszolgáltató Vertikál Rt. Forrás: Vertikál Rt.

Hulladéklerakó Polgárdi

Beszállított építési bontási hulladék 2002. 3 930

A rendelkezésre álló adatok alapján tehát mindösszesen 3 930 tonna inert hulladékot szállítottak be 2002. évben a polgárdi hulladéklerakóba. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Termelő vállaltoknál és egyéb közületeknél felhalmozott inert hulladék mennyiségére nyilvántartási adatok nem állnak rendelkezésre. A területre beszállított és területről kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A kistérségbe csak a polgárdi hulladéklerakó területére szállítanak be legálisan inert hulladékot. Innen építési törmelék vagy egyéb inert hulladék kiszállítása nem történik. A beszállított és kiszállított inert hulladékok mennyiségére vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaljuk össze. 2/D. 7. számú táblázat. A területre beszállított és onnan kiszállított inert hulladék mennyisége 2002. évben, tonna Kistérségből Polgárdi lerakóba beszállított inert hulladék 832

Összesen Kistérség Polgárdi területén lerakóba elhagyott beszállított inert inert hulladék hulladék* 3930 n.a

970

4047

1230

*2/A. 2.2 fejezet adatai alapján A terület éves hulladékmérlege A településen megjelenő inert hulladék mennyisége 5277 t/év. Az adatszolgáltatási kötelezettség hiányos és részleges volta miatt a településre vonatkozó hulladékkezelési adatok is csak részlegesen, illetve nagy bizonytalansággal állnak rendelkezésre. A kistérség anyagmérlege megbízhatóan nem állítható össze.



95


A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények A hazai szabályozást illetően az inert hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény előírásai és a 45/2004.(VII.26) BM-KvVM együttes rendelet előírásai a mértékadóak. A törvény megalapozza a hulladékgazdálkodás EU konform szabályozását. Az inert hulladék kezelésére vonatkozó két legfontosabb kapcsolódó jogszabály a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet, illetve a hulladéklerakás valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet. Speciális helyi műszaki követelmények A hulladékgazdálkodási törvényen és hozzá kacsolódó jogszabályokon kívül az alábbi jogszabályok figyelembe vétele szükséges: • A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény • A felszín alatti vizek minőségét érintő tevékenységekkel összefüggő egyes feladatokról szóló 219/2040. (VII.21.) Korm. rendelet • Az érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő területük kijelöléséről szóló 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet • Országos Területrendezési tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény. Speciális intézkedések Az inert hulladékra vonatkozóan speciális intézkedések nincsenek. A hulladékok kezelésére alkalmas kezelőtelepek és létesítmények, a kezelésre felhatalmazott vállalkozások A kistérségben jelenleg a Vertikal Rt. által üzemeltetett települési kommunális hulladéklerakó fogad inert hulladékot. A közszolgáltató mellett valószínűsíthető még a különféle vállalkozási formákban történő építési és bontási hulladékok gyűjtése, különösen az építési és bontási fémhulladékok területén. A gyűjtés többnyire nagykonténerekben (3-5 m3) történik, melyet a konténerszállító teherautókkal juttatnak a lerakóra. Nagyobb szállítók esetében (építési vállalkozások, közszolgáltató) a gyűjtés és szállítás történhet 23 m3-es konténerrel, vagy az építkezés helyén közvetlenül 6-30 t teherbírású billenőplatós teherautókkal. Az egyedi beszállítások az esetek jelentős részében nyitott konténerekben takaróponyva nélkül történnek, melynek következtében a szállított anyagok kiporzása, úttestre hullása gyakori. Az építési törmelékek frakciónkénti elkülönített gyűjtése kizárólag a termőföld esetében történik meg, valamint néhány építőanyag-gyártó cég használja fel újból a termelési hulladékát.



96


Az inert hulladék gyűjtése a jogszabályi kötelezettség ellenére nincs szabályozva, ebből adódik, hogy az inert hulladék szállítása és kezelése gyakorlatilag ellenőrizhetetlen. Az építési hatóságoknak a bontási engedélyekben elő kell írniuk az igénybe vehető lerakót. Fontosnak tarjuk felhívni a figyelmet arra a tendenciára, hogy számos esetben az inert hulladékot a kommunális lerakóban a hulladéktest takarására használják, úgymond hasznosítják. Ezen felhasználási mód lényegében nem különbözik a lerakástól, és a korlátozott mennyiségű lerakói kapacitást csökkenti. Ennél fogva a jövőben az inert hulladék ilyen célú „hasznosítása” nem támogatandó hasznosítási cél. Fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepek, illetve lerakóhelyek meghatározása Fejlesztés Inerthulladék-kezelőmű és telep kialakítását tervezzük a polgárdi hulladéklerakó területén, mivel megfelelő kapacitású, engedélyezett inert lerakó a régióban sem található. Az inerthulladék-kezelőmű szerepel a Közép-Duna Vidéki Régió Hulladékgazdálkodási Rendszer Megvalósíthatósági tanulmányában. A kezelőmű magába foglalja a beszállított inert hulladék tárolását, törését – gépi berendezéssel (pofástörő) –, osztályozását, értékesítését. Ehhez szükséges a megfelelő nagyságú terület kialakítása. Javasolt terület a jelenlegi hulladéklerakó területe. Felszámolás A felszámolandó inerthulladék-lerakókat az egyéb felszámolandó hulladéklerakókkal együtt a 2/A. 2.2. fejezetben ismertetjük. A kistérség településeinek többszöri bejárása során találkoztunk elhagyott (illegális) lerakásokkal. Számuk 110-125 között változik, a lerakott mennyiségbecsült értéke 1230 tonna.. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései Csökkentési célkitűzés nem lehetséges, tekintettel arra, hogy a szakértői vélemények hosszútávon is a keletkező hulladék mennyiségének 1-3%-os növekedését jósolják évenként 15 éves távlatban is (OHT). Ezen tendencia az inert hulladékokra is vonatkozik. 2/D.8. számú táblázat. A képződő inert hulladék tendenciája m3-ben Hulladék megnevezése Építési és bontási hulladék

2003. 5000

2005.* 5300 104-108% *Becslés %-os intervallumban évi 1,5%-os növekedéssel számolva

2008.* 5500 108-112%

Az inert hulladék mennyiségének csökkentése egyedül a feldolgozói, újrahasznosítói kapacitás növelésével lehetséges. PROGRESSIO Mérnöki Iroda Kft.


97


Hulladékhasznosítási célkitűzések A hulladékhasznosítás terén a cél az 50%-os hasznosítási arány elérése 2008-ig. Az illegális és környezetvédelmileg nem megfelelő tároló, kezelő és lerakó kapacitások, felszámolása A kistérség területén meglévő több, mint 100 db elhagyott (illegális) lerakásokat lehetőséghez mérten fel kell számolni. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program a) A hulladékfajták tekintetében nem állnak rendelkezésre megfelelő és megbízható adatok, ezért legfontosabb feladat a hulladékokra vonatkozó adatnyilvántartási, -szolgáltatási kötelezettségeknek érvényt szerezni. b) Helyi tájékoztatási eszközökkel segíteni kell az ismeretterjesztést, a szemléletformálást, a tájékoztatást, az iskolák környezetnevelési programjában az oktatást, képzést be kell illeszteni. c) Az illegális lerakások megakadályozására az ellenőrzéseket fokozni kell, és a frekventált helyekre szükség szerint konténereket kell kihelyezni. Az illegális lerakóhelyek felszámolására környezet higiénés szempontból is intézkedés szükséges. A felszámolásokra a települési hulladékokra megajánlott programokkal együttes megoldás javasolt. Ajánlás javasolt helyi költségvetési keret elkülönítésére. 2/D.9. számú táblázat. A módszerfejlesztés, intézményfejlesztés, stb. program elemei Program célja Hatékony hulladékgazdálkodási ellenőrzési, felügyeleti rendszer kiépítése

Helye

Határidő

Felelős

Költség

Forrás

Önkormányzat

2005. július. 31.

Önkormányzat

5 millió Ft

Önkormányzati/ Állami

A költségek becslése 2004. évi árszínvonalon a kialakult tervezési gyakorlatnak megfelelően tapasztalati számértékekkel történt, a közölt összeg az ÁFÁ-t nem tartalmazza. A hulladékok kezelésének racionalizálását elősegítő intézkedések Az építési, bontási tevékenységek esetében a jelenlegi technológiák mellett a keletkező építési és bontási hulladékok mennyiségének csökkentésére egyedül a keletkező hulladék újrafelhasználása mértékének növelésével van lehetőség. A környezetvédelmileg nem megfelelő lerakó rekultiválásának, felszámolásának feladati Tekintettel a kommunális és inert hulladék eddigi kevert, együttes formában történő lerakására a rekultiválási feladat nem elválasztható a kommunális lerakó ugyanezen feladataitól. Ennek megfelelően a feladat a települési szilárd hulladékoknál kerül részletezésre.



98


Hasznosító rendszerek terve és összehangolása a területfejlesztési tervekkel Az inert hulladék kezelését a települési hulladékkezelő rendszertől elkülönítetten tervezzük megoldani. Az inerthulladék-kezelő létesítmények telepítését a kommunális hulladéklerakón kell kialakítani, így további területigény ezen létesítményekkel kapcsolatosan nem merül fel. Javasolt az inerthulladék-kezelőmű kiépítése a polgárdi hulladéklerakón. A begyűjtött és beszállított inert hulladékok tárolásra és hasznosításra való előkészítés területigénye 0,25 ha. •

Kistérségi gyűjtő és feldolgozóközpont o területigény összesen: 2500 m2 o szükséges műszaki létesítmények:  beérkező anyagtároló 500 m2  törő- és rostálótér: 250 m2 betonozott terület  betonozott, fallal elválasztott, frakciók elkülönített tárolására alkalmas tér: 1750 m2

Az inert feldolgozómű tervének összehangolása a regionális tervvel A fejlesztések és beruházások a hulladékkezelő telepekhez kapcsolódnak, melyek elsősorban a települési szilárd hulladék kezelését végzik. Mivel az inert hulladék feldolgozása elválaszthatatlan a települési szilárdhulladék-kezelő rendszerektől, ezért a regionális beruházások költségeit a Terv települési szilárd hulladékokkal foglalkozó megfelelő fejezete tartalmazza. A hulladékgazdálkodási tervben foglalt megvalósításhoz szükséges becsült költségek Az alábbi táblázatban szereplő beruházási összeg csak tájékoztató jellegű, az összesítésben nem szerepel. 2/D.10. számú táblázat. Fejlesztések, beruházások prioritási rendje és határideje Fejlesztés, beruházás

Helye

Határidő


Forrás

Inerthulladékfeldolgozómű kiépítése

Polgárdi hulladéklerakó

2006-ig

30

Önkormányzat, Állami/EU (Kohéziós Alap)

Az inert hulladékok gyűjtési és kezelési, ártalmatlanítási rendszerének költségeit a 2002. évi árszinten becsültük, ÁFA nélkül. A megvalósítás becsült költségigénye: 30 millió Ft, mely összeg kizárólag speciálisan inert hulladékok kezelésének kiépítési költségeit tartalmazza. A módszertani fejlesztésre tervezett költségek 5 millió Ft, mindösszesen: 35 millió Ft. Ez része a települési szilárd hulladékok kezelésére előirányzott összegeknek.



99


3. Átfogóan vizsgált hulladékáramok

3/A. Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok



100


A településen keletkező, ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok jellemzése A Polgárdi kistérséghez tartozó településekre vonatkozóan az adatok hiányosak, ezért az egyedi hulladékgazdálkodási tervek elkészítése után a fejezet rész korrigálása szükséges. A kistérség településein a nagyüzemi ipari tevékenység nem jellemző, ebből az ágazatból keletkező hulladékok mennyisége nem meghatározó. A rendelkezésre álló információk alapján az alábbi megállapítások tehetők: 1.) Az Önkormányzatok által kiadott telephelyengedélyekből a tevékenységi fajták megállapíthatók, azonban nincs adatforrás arra vonatkozóan, hogy mely egységeknél mennyi termelési hulladék keletkezik. A telepengedélyekben felsorolt technológiák alapján azonban megállapítható, hogy a gyakorolt tevékenységekre nagy mennyiségű termelési hulladék keletkezése nem jellemző. Műszaki becslés alapján ezek az adatok nem becsülhetők. 2.) Az Önkormányzatok adatai alapján a kistérségben hulladékgazdálkodási terv készült: a. ATEV Fehérjefeldolgozó Rt. Mátyásdombi Gyára

1 db

egyedi

3.) Az Önkormányzati telephelyengedélyek száma és típusa alapján a településen keletkezett hulladékok éves mennyisége nem becsülhető. Az adatok hiányában a keletkező hulladékok mennyisége pontosítást igényel. 4.) Felhalmozott hulladékokról adatok nincsenek, azonban információink szerint a kistérség településeinek területén felhalmozott hulladék nincs. 5.) A területről kiszállított és beszállított hulladékok mennyiségére vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre. 6.) A terület éves hulladékmérlegét a meglevő adatok alapján nem lehet megbízhatóan összeállítani. Az ATEV Rt. Mátyásdombi Gyárának adatai ismertek a KDT KÖFE által elfogadott egyedi hulladékgazdálkodási terv alapján 7.) Speciális intézkedések a kistérségre vonatkozóan nincsenek. 8.) Kizárólag a kistérségre vonatkozó kezelési engedélyek nincsenek. A kistérségben országos, illetve területi begyűjtési engedélyek van érvényben, melyekkel a keletkező ipari hulladékok elszállíthatók. A kezelési engedélyek nem kizárólag az ipari nem veszélyes hulladékokkal kapcsolatos kezelésekre vonatkoznak, hanem az egyéb nem veszélyes hulladékokra vonatkozó engedélyeket is magukba foglalják. Az engedélyek megjelölik az éves szinten kezelhető hulladék mennyiségét, azonban vannak olyan kezelési engedélyek, melyekben az egyes hulladékfajtákhoz rendelt mennyiségek nincsenek megállapítva. A kezelési engedélyek alapján a tevékenységek elsősorban a begyűjtés, szállítás, tárolás, előkezelés, egyes esetekben a hasznosítás, újrafeldolgozás körére terjednek ki. Ártalmatlanításra engedély nem került kiadásra.



101


9.) A gyűjtési körzetek kialakításának és a hulladék szállításának engedélyeit elemezve megállapítható, hogy gyűjtési körzetek nincsenek, ezért piaci alapon történik a gyűjtés és szállítás, melynek feltétele mindenkor az érvényes engedély megléte. A közszolgáltató által begyűjtött hulladékok elsősorban a csomagolási hulladékok kategóriájába sorolhatók, ezért az ismertetésükre a települési szilárd hulladékok, illetve a csomagolási hulladékok tervfejezetekben térünk ki. 10.)A kistérségben felhalmozott hulladékról nincs információnk. 11.)Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok kezelése általánosságban két módon történik: • újrahasznosítás, feldolgozás • lerakással történő ártalmatlanítás A kistérségben termelési hulladék újrahasznosítása, feldolgozása nem történik. A termelési hulladék lerakásra kerül, melyre vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésre. 12.)A kistérségben fejlesztést, vagy felszámolást, illetve rekultiválást igénylő kezelőtelepekről nincs tudomásunk. 13.)A kistérség településein a kommunális hulladékok közé csak olyan ipari nem veszélyes hulladék keverhető, melynek jellege nem tér el a kommunális hulladékokétól. A településeken nem hasznosuló hulladékok hasznosítására, ártalmatlanítására arra feljogosított társaságokat kell bevonni abból a célból, hogy a település közigazgatási határán belül azok ne halmozódhassanak fel. 14.)Az ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok mennyiségéről, azok elhelyezéséről az évenként esedékes ’A település környezeti állapota’ tájékoztató keretén belül a Közgyűlést informálni szükséges.

Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a kistérségben keletkező termelési eredetű hulladékok a települési hulladékgazdálkodási tervet számottevően nem érintik.



102


3/B. Mezőgazdasági és élelmiszer-ipari nem veszélyes hulladékok



103


Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága problémái és becslési módszerei Magyarországon erre a hulladék típusra nincs kötelező adatszolgáltatás. A hulladékok keletkezésére vonatkozó adatok a településekről nincsenek. A településeken jelentős élelmiszeripari tevékenység nincs, ezért élelmiszer-ipari hulladékok nem generálódnak. A kistérség településeinek területén működő mezőgazdasági üzemek, állattenyésztő telepek hulladékmennyiségeiről információk nem állnak rendelkezésünkre. A keletkezett mezőgazdasági hulladék mennyiségére vonatkozóan információnk nincs, a települési hulladékba csak minimális és elsősorban a belterületekről származó zöldhulladék kerül. Véleményünk szerint a szolgáltatott adatok megbízhatósága a további tervezésekhez nem elégséges, a terv felülvizsgálatakor az adatok pontosítása elengedhetetlen. A településeken keletkező mezőgazdasági hulladékokat a keletkezés helyén általában valamilyen formában kezelik vagy gyűjtik. A hulladékok keletkezésének földrajzi helyzetére, fajtájára, mennyiségére vonatkozó adatok A mezőgazdasági eredetű hulladékok közül a volt zárt kertekben keletkező zöldhulladék összegyűjtésére szükséges intézkedéseket hozni, melyek megfelelő számú, a vegetációs időszakban kihelyezett konténerekkel megoldható. Ennek egyik célja, hogy elkerüljük az elszáradt zöldhulladékok egyéni elégetését. Az erre vonatkozó díjtételt önkormányzati rendeletben kell meghatározni. Összefoglalóan megállapítjuk, hogy a kistérségben keletkező mezőgazdasági eredetű hulladékok mennyisége nem ismert, így a települési hulladékgazdálkodási tervbe még tájékoztató jelleggel sem lehetett a becslést elvégezni.



104


3/C. Veszélyes hulladékok



105


A kistérségben keletkező veszélyes hulladékok jellemzése Az adatgyűjtés köre, forrásai, pontossága, problémái, becslési módszerek Veszélyes hulladékoknak a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi. XLIII. törvény jegyzékében szereplő veszélyességi jellemzők közül eggyel vagy többel rendelkező hulladékokat, illetve az ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, környezetre kockázatot jelentő hulladékokat tekinti a magyar jogalkotás. A jogharmonizáció kapcsán a veszélyes hulladékokra vonatkozó általános előírások, illetve az egyes kiemelt veszélyes hulladékokra vonatkozó speciális előírások a közelmúltban jelentek meg. A veszélyes hulladékokra vonatkozó mennyiségi adatokat minden esetben tonnára kerekítve adjuk meg. Ahol nem szerepel érték, nem volt keletkezés, illetve ahol „na” jelölés van, ott nem állt rendelkezésre adat. Amennyiben a veszélyes hulladék jellege miatt, vagy a rendelkezésre álló adatbázisból eredően ettől eltérő mértékegység szerepel, azt külön feltüntetjük a táblázatban. Az adatok forrása a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség. Veszélyes hulladékok keletkezése a kistérség területén A főágazati megbontásokat a rendelet kötelező tartalmi elemei szerint részletesen kell ismertetni, ezért szerepelnek az alábbi bontások 3/C.1. számú táblázat. Az egyes ágazatokban keletkező veszélyes hulladékok mennyisége 2002. évben, tonna Ágazatok Vegyipari Gépipari Alumíniumipari Egyéb ágazati

Veszélyes hulladék mennyisége, tonna 437,351 29,193 3.062,750

Veszélyes hulladékokra vonatkozó adatokat a KDT Környezetvédelmi Felügyelőség HAWIS adatai alapján az alábbiakban ismertetjük.



106


3/C.2. számú táblázat. 2002. évi bejelentések alapján Cég neve

Település

Telephely

AGROTERM KFT BALATONPLAST MŰANYAGFELDOLGOZÓ KFT

BERHIDA

PEREMARTON GYÁRTELEP

BERHIDA

PEREMARTONGYÁRTELEP

CHEMARK KFT MOLTRANS KFT. JÁRMŰJAVÍTÓ ÜZEM TRANSCENTER MŰTRÁGYAGYÁR KFT BUZAKALÁSZ MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET

BERHIDA

PEREMARTONGYÁRTELEP

BERHIDA BERHIDA

PÉTI U. 2/A PEREMARTONGYÁRTELEP SZEGFŰ U. 12.

FÜLE

SÁNDORKAPUSZTA

NITROKÉMIA 2000 RT.

KIRÁLYSZENTISTVÁN

017-021

CHIO MAGYARORSZÁG KFT:

KISLÁNG

ÖDÖNPUSZTA

GRE-GA ÖNTÖDEI KFT:.

KÖSZÁRHEGY

HRSZ. 55/9

KÁROLY JÁNOS

KÖSZÁRHEGY

FŐ U. 49.

CONCORDIA KÖZRAKTÁR RT

LEPSÉNY

ÓVODA U. 28.

GRŐBER IMRE

LEPSÉNY

VASÚT U. 52/B

MEZŐMAG KFT TÓTH MŰANYAGFELDOLGOZÓ

LEPSÉNY

VASÚT U. 57.

LEPSÉNY

MÁRTÍROK U. 6.

LEPSÉNY

FŐ U. 27.

17164 347 177612 23354 3220 700 2981957 16642 186 4 20 120 9905

LÁSZLÓ

ZSOLDOS ISTVÁN

Mennyiség, kg

2540 536 13813

ENYINGI AGRÁR RT

MÁTYÁSDOMB

ÁGOSTONPUSZTA

MEZŐSZENTGYÖRGYI AGRÁR RT

MEZÖSZENTGYÖRGY

ÚJTANYA 135/2 HRSZ.

DOKTOR-ECLIPSE KFT

POLGÁRDI

MUNKÁCSY LTP. 11.

10

DR PETŐVÁRI LÁSZLÓ EGYETÉRTÉS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT IDŐSEK OTTHONA

POLGÁRDI

BATTHYANY U. 106.

12

POLGÁRDI POLGÁRDI

BALINT MAJOR 0415 HRSZ. IPARTELEPEK, SOMLYÓI U. 2.

GYÓGYÍTÓ 95 BT

POLGÁRDI

MUNKÁCSY LTP. 11.

HOFFMANN ÉPÍTŐIPARI RT.

POLGÁRDI

KÜLTERÜLET

1785

MAÚT KFT

POLGÁRDI

KÜLTERÜLET

1110

MED-MIX 2002 KFT

POLGÁRDI

MUNKÁCSY LTP. 11.

MÉSZKŐBÁNYA KFT

POLGÁRDI

IPARTELEPEK

PROFIL 2002 KFT

POLGÁRDI

BALATONI U. 6/A

TIG KHT.

POLGÁRDI

ÚTRAKTÁRHÁZAK

VERTIKÁL RT

POLGÁRDI

KÜLTERÜLET

ALBA MONACO BT

SÁRSZENTMIHÁLY

5690

3238 22 22

3 2065 19 95 251 954

ALBALU KFT

SÁRSZENTMIHÁLY

SÁRPENTELE SÁRPENTELE, ZS. U. 20.

AUTÓCENTER BT

SÁRSZENTMIHÁLY

HÁRSFA U. 12.

4020

SÁG-MEZŐ KFT

SÁRSZENTMIHÁLY

PÁLMAJOR 016

9940

ÁTI DEPO KÖZRAKTÁROZÁSI RT.

SZABADBATTYÁN

VASÚT U. 1.

DR HARZA ÉS TÁRSA BT

SZABADBATTYÁN

CSIKVÁR TÉR 3.

ÉDÁSZ RT

SZABADBATTYÁN

70 SZ. ÚT MELLETT

FEJÉRVIZ RT

SZABADBATTYÁN

VASVÁRI U. 18.

KALÓRIA KFT

SZABADBATTYÁN

LAJOSTELEP

L-TECH KFT

SZABADBATTYÁN

SZÉCHENYI U. 105.

22

MÉLYÉPÍTŐ BUDAPEST KFT

SZABADBATTYÁN

VASÚT U. 1.

45

SIMON MŰANYAG FELDOLGOZÓ

SZABADBATTYÁN

SZÉCHENYI U. 19-21.

GORSIUM-TEJ KFT

TÁC

KOSSUTH U.

MIDÁSZ 1 MŰANYAGIPARI KFT

TÁC

ADY U. 12-14.

35

DARUSZERVÍZ KFT

URHIDA

TÁNCSICS U. 50/A

49

Összesen


SZÉCHENYI

17

293 20 740 8 239655

80 10954

3 529 274


107


A településen veszélyes hulladék legnagyobb mennyiségben a Nitrokémia 2000 Rt és a Kalória Kft. tevékenysége során keletkezik. Felhalmozott veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékokra vonatkozó szabályozás a gyűjtőhelyeken maximum egy évi gyűjtést tesz lehetővé, melyet minden termelőnek kötelessége figyelembe venni. Ezért a veszélyes hulladékok fajtájánál nincs tudomásunk felhalmozott hulladékokról. Speciális helyi előírások és műszaki kialakítások A régióra vonatkozó speciális előírások nincsenek. A kistérségben veszélyeshulladék-kezelő telepet nem tervezünk. A veszélyes hulladékokra vonatkozó jogszabályok alapján az Önkormányzat hatáskörébe e hulladékfajtáról való „gondoskodás” nem tartozik, a közszolgáltatók közül kizárólag a Vertikal Rt-nek van veszélyes hulladék kezelésére felhatalmazása. A kommunális hulladékokból kiválogatott, illetve a gyűjtőudvarba a lakosság által beszállított veszélyes hulladékokról a közszolgáltatónak kell gondoskodni a kapcsolatos jogszabályi előírásoknak megfelelően. A települési hulladékok kezelését ez a hulladékáram nem érinti, így a továbbiakban a termelők felelőssége a vonatkozó jogszabályoknak való megfelelő gondoskodás.

Budapest, 2004. augusztus-szeptember.



108

HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERV POLGÁRDI KISTÉRSÉG. Mérnöki Iroda Kft Budapest. Központ: 1012 Budapest, Logodi u. 52

Recommend Documents