Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége 1012 Budapest, Logodi u. 22-24. www.feosz.hu,
[email protected] Prof. Dr. Szabó Máté részére Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Tisztelt Uram! A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az Alapvető Jogok Biztosa felkérésére a hazai élelmiszerbiztonság helyzetével kapcsolatosan az alábbi tájékoztatást
adja. I. Az élelmiszerbiztonság magyarországi helyzetének általános értékelése A hazai élelmiszerbiztonság helyzete kapcsán Szövetségünk azon tapasztalatairól tudja Önt tájékoztatni, amelyeket – fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület lévén – a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 45. § (1) bekezdésében a fogyasztóvédelmi civil szervezetek számára meghatározásra került feladatellátásunk során nyertünk. A Szövetséghez fogyasztói érdekfeltárásra- és tájékoztatásra irányuló tevékenységével összefüggésben beérkező fogyasztói megkereséseknek csupán rendkívül kis szegmense kapcsolatos az élelmiszerekkel, a fogyasztók jellemzően más tárgykörben kérik segítségünket. Ez utóbbi körbe tartoznak a tipikus fogyasztóvédelmi témakörök, mint például a közüzemi szolgáltatások, a szavatosság-jótállás és az elektronikus hírközlési szolgáltatások területe. Az élelmiszerekkel kapcsolatos bejelentések jellemzően két csoportba sorolhatóak: vagy élelmiszerbiztonsági problémát vetnek fel, jelezve az adott termékről, hogy az rossz minőségű-romlott, emellett az élelmiszerek címkézése-csomagolása kerül kifogásra a tekintetben, hogy azt a fogyasztó megtévesztőnek gondolja például a származási hely vonatkozásában. A hozzánk beérkező élelmiszerekkel kapcsolatos fogyasztói megkeresések alacsony száma természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy az élelmiszerbiztonság hazai helyzetén ne lehetne még mit javítani: ennek oka, hogy a fogyasztók a tájékoztatásra irányuló kampányok eredményeként már nem a Szövetségnél, hanem a feladat- és hatáskörrel rendelkező szerveknél, így például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (NÉBIH) teszik meg panaszaikat. E kezdeményezésekben magunk is részt vettünk, így például elhelyezésre került internetes honlapunkon a NÉBIH ingyenes zöld száma, amelyen a fogyasztók anonim bejelentéseket tudnak megtenni, ha az élelmiszer-biztonsági szabályok megsértését tapasztalják.
1
Az élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer jelenlegi helyzetének értékelésekor azt is szükséges hangsúlyozni, hogy – kiindulva a korábbi évek tapasztalataiból – nem az bír relevanciával, hogy a vonatkozó hatáskörök és ellenőrzési jogkör mely felelős hatósághoz kerülnek telepítésre: a mérvadó az, hogy az adott hatóság a fogyasztók egészsége és biztonsága érdekében milyen eredményességgel tudja ellátni feladatát. Figyelembe kell venni azt is, hogy a médiában egyre gyakrabban találkozni olyan hírekkel, amelyek súlyos élelmiszer-biztonsági hiányosságokról számolnak be: ez jelzi azt, hogy a problémák igenis valósak, léteznek és kezelendőek. Azonban az a tény, hogy a feltárt jogsértések és az azok miatt alkalmazásra kerülő hatósági intézkedések száma folyamatosan nő, a rendszer hatékonyságát is mutatja egyben: az ugyanis akkor működik jól, ha minél nagyobb számban szab gátat az élelmiszer-biztonsági szabályokat megsértő vállalkozások fogyasztóellenes tevékenységének. A fentieket figyelembe véve összességében a hazai élelmiszerbiztonság helyzetét megfelelőnek tartja a Szövetség azzal, hogy a hatósági ellenőrzések számát tovább kell növelni, emellett külön hangsúlyt szükséges fektetni a fogyasztók tájékoztatására, az élelmiszerbiztonsággal és egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosság javítására. II. A fogyasztói tudatosság javításával összefüggő tapasztalatok Megkeresésében Ön tájékoztatást kért a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének tapasztalatai kapcsán a fogyasztók hiteles, naprakész információkkal történő ellátásáról az élelmiszerbiztonság és az egészséges táplálkozás témakörében is. Szövetségünk álláspontja az, hogy a fogyasztóknak az említett két területtel összefüggésben – hiába mutatnak javuló tendenciát – még mindig hiányosak az ismereteik, épp emiatt azok javításra szorulnak. Emiatt mindig is kiemelt prioritásként kezeltük az egészséges táplálkozás és az élelmiszerbiztonság témakörét, és a rendelkezésünkre álló eszközökkel ösztönöztük a tudatos fogyasztói magatartás elterjedését. Különösen fontos ez utóbbi a gyermekek esetében, akik koruk folytán speciálisan sérülékeny fogyasztói rétegnek minősülnek. A fogyasztók iskolai rendszeren kívüli oktatása Ennek megfelelően fogyasztói tájékoztatási tevékenységünk részeként például 2011-ben „Fogyasztók Hónapja” címmel hirdettünk meg kampányt Magyarország valamennyi általános- és középiskolája részére. Ennek keretében a gyermekeknek naponta hasznos, közérthető tartalmú és figyelemfelhívó képeket tartalmazó tájékozatót küldtünk meg az egészséges táplálkozás és az élelmiszerbiztonság témakörében, így a fiatalok a kampány végére összegyűjthették „Az egészség és táplálkozás 12 pontját”, ezt követően pedig maguk mutathatták meg külön pályázat során, hogy mit tesznek azért, hogy egészségesen éljenek. A kezdeményezés során rendkívül pozitív fogadtatást és nagy érdeklődést tapasztaltunk a gyermekek részéről, akik színvonalas rajzos- és fotós pályamunkákat készítettek például az általuk egészségesnek vagy épp egészségtelennek tartott élelmiszerekről. A Szövetség egyéb kampányai révén is javította a fogyasztói tudatosságot, így például az ország valamennyi általános- és középiskolája részére meghirdetett „Országos Fogyasztóvédelmi Sulikupa” c. vetélkedőjében is kitért az élelmiszerbiztonság témakörére annak feladataiban, valamint a témában tájékoztató anyagot állított össze és küldött meg a versenyző csapatoknak. A 2013 márciusában közel száz gyermek részére megrendezésre 2
került zánkai Országos Fogyasztóvédelmi Sulitáborban pedig a résztvevő fiatalok és kísérőtanáraik részére előadást tartottunk az alapvető higiéniai követelményekről és az egyéb alapvető élelmiszer-biztonsági tudnivalókról. Emellett rendszeresen szerepeltetünk internetes honlapunkon és az általunk szerkesztésre kerülő „Fogyasztók Lapja” online fogyasztóvédelmi magazinon az élelmiszerbiztonsággal és az egészséges táplálkozással kapcsolatos híreket, tájékoztatókat, és egyéb összehasonlító teszteket. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal pedig együttműködési megállapodás aláírására került sor, közös célunk, hogy a fogyasztók minél szélesebb köre megismerje az élelmiszerláncfelügyelet rendszerét, az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos előírásokat, így segítve a tudatos vásárlói magatartás kialakítását az élelmiszerek vásárlásakor. Az említésre kerültek kapcsán megjegyezzük, hogy feltétlenül szükség van az ilyen és ehhez hasonló kampányok megvalósítására, valamint az azok lebonyolításához szükséges források megteremtésére és rendelkezésre bocsátására: nagyon nagy szerep jut ugyanis az iskolarendszeren kívüli oktatási tevékenységnek, amelyben a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületeknek egyértelműen részt kell vállalnia. E szerepüket azonban még tovább szükséges erősíteni és további, a fiatal fogyasztók tájékoztatására szolgáló kampányok révén kell javítani az ismereteket. Iskolai oktatás Ezzel együtt az iskolai oktatás is rendkívül fontos az egészséges táplálkozással és élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos fogyasztói tudatosság elterjesztésében. A Szövetség ennek kapcsán pozitívnak tartja, hogy mind a jelenleg hatályban lévő, a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendeletben, valamint a 2017. szeptember 1-jétől hatályos, a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 2007. szeptember 1. 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben meghatározásra került az egészséges táplálkozással kapcsolatos alapvető ismeretek oktatásának kötelezettsége a gyermekek számára. Ennek kapcsán hangsúlyozzuk viszont, hogy nem elég mindezen ismeretek jogszabályban rögzítése akkor, ha a vonatkozó oktatás a gyakorlatban mégsem valósul meg és a NAT-ban foglalt követelmények nem kerülnek érvényesítésre az iskolarendszerű oktatásban. Az ezzel kapcsolatos aggályok létjogosultságával számolni kell már csak a rendelkezésre álló tapasztalataink miatt is. Tény, hogy a Szövetség csupán a fogyasztóvédelemi ismeretek iskolarendszeren belüli vonatkozó – és a NAT-ban meghatározásra került - oktatási kötelezettsége érvényesüléséről és annak helyzetéről tud számot adni. Sokat sejtető momentum azonban, hogy a diákok számára általunk megtartásra került tanórák alkalmával az derült ki, hogy az egyes oktatási intézmények egyáltalán nem vagy csupán elvétve építették be és tették tananyaguk részévé az alapvető fogyasztói ismeretek oktatását. Amennyiben az élelmiszerbiztonsággal és egészséges táplálkozással kapcsolatos oktatási anyagok kapcsán ugyanez a helyzet, úgy az a fiatal fogyasztók, azaz a gyermekek jogainak súlyos sérelmét jelenti. E helyzet feltérképezésére és az esetleges problémák feltárására elengedhetetlen különböző felméréseket és kutatásokat elvégezni az oktatási intézményekben, az adatok értékelése után pedig meghatározni a vizsgálat eredményeképpen szükségesnek mutatkozó konkrét intézkedéseket, valamint azokat végrehajtani. A fogyasztók tudatosságának javítására irányuló tájékoztatási tevékenység tehát feltétlenül több szereplő aktív szerepvállalását kívánja meg, azok köre pedig kiegészül a vonatkozó feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságokkal. Rendkívül sok múlik azon ugyanis, hogy a 3
feltárt jogsértések hogyan és milyen módon kerülnek kommunikálásra. Ezzel összefüggésben pedig felvetődik a média felelőssége: a Szövetség tapasztalatai ugyanis azt mutatják, hogy a hatósági tájékoztatások mennyisége és minősége megfelelő, azonban a média nem minden esetben tulajdonít annak megfelelő hírértéket és helyette más témákat helyez előtérbe. Holott a média, mint a fogyasztók tájékoztatására szolgáló közeg és csatorna nagyban hozzájárulhat a fogyasztói tudatosság javításához, méghozzá országos hatókörrel. III. Jogszabályi környezet – a fogyasztók biztonságos, minőségi élelmiszerekkel való ellátásának garanciái Levelében Ön további tájékoztatást kért annak kapcsán, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a fogyasztók biztonságos, minőségi és egészségre ártalmatlan különösen a gyermekek egészségére ártalmas adalékoktól mentes - élelmiszerekkel való ellátásának garanciái. További kérdése volt, hogy a fogyasztók széles körét veszélyeztető, nagy gazdasági kárral járó élelmiszerlánc-események kivizsgálása során az élelmiszerláncfelügyeletet ellátó hatóságok által alkalmazható intézkedések kellően hatékonynak, visszatartó erejűnek bizonyulnak-e az újabb jogsértések elkerülése szempontjából. Az említésre került kérdések egymásból fakadnak, mivel amennyiben a hatósági szankciók megfelelő preventív hatással bírnak a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozások vonatkozásában, úgy az egyben fontos garanciája is annak, hogy a fogyasztók részére csak az egészségre ártalmatlan, biztonságos élelmiszerek kerüljenek forgalmazásra. Ugyanakkor az, hogy a kompetens hatóság által foganatosítható szankciók kellően szigorúak-e, nagyban függenek a mindenkori jogi normákban rögzítésre került szabályoktól, amelyek behatárolják a hatóságok lehetőségeit. Mindezek miatt a kérdések megválaszolásához ehhez a hatályos jogszabályi környezetet szükséges megvizsgálni. Ennek során megkerülhetetlen tényező viszont hazánk európai uniós tagsága és az ebből folyó, többek között jogharmonizációra és jogalkalmazásra vonatkozó kötelezettségei. Az európai uniós szabályozás sajátosságai Az élelmiszerjogra vonatkozóan az Európai Unióban rendkívül komplex és széleskörű szabályozás került megalkotásra. Ennek vizsgálatakor látni kell azt is, hogy az Unió a témakör kiemelt fontossága és a problémák megfelelő szinten való kezelése miatt az uniós jogszabályok többségében nem hagyta meg a tagállamok részére annak lehetőségét, hogy nemzeti szintű rendelkezéseket fogadjanak el, és az uniós jogalkotás során az irányelv jogi szabályozó eszköz helyett valamennyi tagországban közvetlenül alkalmazandó, és azokra nézve kötelező rendelet hozott. Ide tartozik többek közt az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete az élelmiszer-higiéniáról, továbbá az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete. Rendkívül fontos emellett a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (a továbbiakban: Rendelet). Ez utóbbi rendelet amiatt bír jelentőséggel, mivel általa a címéből adódóan is több, jelenleg csupán irányelvi szintű uniós jogforrás kerül majd 4
hatályon kívül helyezésre és immár kötelező, rendeleti szintű szabályozás fogja rendezni többek közt az élelmiszerek címkézésére vonatkozó előírásokat, amelyek a fogyasztók tájékoztatása szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. A Rendeletet azonban csak 2014. december 13-tól kell alkalmazni annak 55. cikke szerint a tagállamokban, az élelmiszerek címkézésére vonatkozó új rendelkezések többségét pedig csupán 2016. december 13-tól. A hazai élelmiszerjogra vonatkozó jogszabályok így még nem kerültek teljesen harmonizálásra a Rendelet előírásaival, az uniós jogi szabályozás pedig meglehetősen szerteágazó, mivel jelenleg még hatályban vannak olyan uniós irányelvek is, amelyek vonatkozásában Magyarországnak meg kell felelnie azáltal, hogy tagállami szinten, a lehetséges felhatalmazások keretein belül megmaradva alkot jogszabályokat. E jogszabályok hazánkban már kihirdetésre kerültek és többek közt az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá az élelmiszerek tápértékjelöléséről szóló, 1990. szeptember 24-i 90/496/EGK tanácsi irányelvnek, az élelmiszerek címkézéséről szóló 79/112/EGK irányelv 7. cikkének rendelkezéseitől való eltérésről szóló, 1999. március 8-i 1999/10/EK bizottsági irányelvnek, illetve a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben előírtaktól eltérő adatok bizonyos élelmiszerek címkézésén való kötelező feltüntetéséről szóló, 2008. január 30-i 2008/5/EK bizottsági irányelvnek való megfelelést szolgálják. Fontos megjegyezni azt, hogy a korábban említett rendeletek uniós jogszabályi hierarchiában betöltött helyéből az fakad, hogy a tagállamok - így hazánk is - csak akkor térhetnek el annak alkalmazásától, amennyiben arra az uniós jog kifejezett felhatalmazást ad, ennek hiányában viszont ezeket kötelező végrehajtani, illetve az európai uniós jognak való megfelelés céljából kiadott tagállami jogszabályok sem lehetnek a rendeletekkel ellentétesek. Mindezekből kifolyólag pedig a hazai szabályozás felülvizsgálatára szolgáló javaslatok megtételére csak korlátozott feltételekkel van lehetőség az előbb említett kötelezettségekből fakadóan. Magyar élelmiszerjog Az élelmiszerjog hazai szabályozásának hátterét képezik többek közt az említésre került európai uniós jogszabályok (rendeletek és irányelvek), ennek köszönhetően a magyar jogszabályi környezet is szerteágazó és rendkívül széles területet fed le. A teljesség igénye nélkül említhető e körben az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény, az élelmiszer-előállítás és forgalomba hozatal egyes élelmiszer-higiéniai feltételeiről és az élelmiszerek hatósági ellenőrzéséről szóló 68/2007. (VII.26.) FVM-EüMSZMM együttes rendelet, valamint az állati eredetű élelmiszerek forgalomba hozatalának és az értékesítés helyén történő élelmiszer-előállításnak élelmiszer-higiéniai feltételeiről szóló 64/2007. (VII.23.) FVM-EüM együttes rendelet. Ugyanígy fontos előírások kerültek meghatározásra továbbá az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.26.) FVM-ESZCSMGKM együttes rendeletben, a vendéglátó-ipari termékek előállításának és forgalomba hozatalának élelmiszerbiztonsági feltételeiről szóló 62/2011. (VI.30.) VM rendeletben, illetve a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendeletben. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének álláspontja az, hogy a bemutatásra került komplex jogszabályi környezet és az annak részét képező jogi normák tartalma lehetővé teszik azt, egyben garanciáját képezik annak, hogy a hazai élelmiszerbiztonság 5
területén a „Termőföldtől az asztalig” elv valóban érvényesüljön és a fogyasztók asztalára csak biztonságos, egészségükre veszélyt nem jelentő élelmiszerek kerüljenek. Újabb garanciát jelent, hogy a jogszabályokban meghatározásra került az élelmiszerlánc valamennyi szereplőjének az élelmiszer-előállítás minden fázisát érintő kötelezettsége részletesen: e körbe tartoznak többek között a termőföld védelmére szolgáló előírások, a növényvédő szerek és termésnövelő anyagok forgalomba hozatalára vonatkozó rendelkezések, a növények, gyümölcsök és zöldségek termesztésével, forgalomba hozatalával, tárolásával kapcsolatos szabályok, az állatok tartásának feltételei, és az élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagok és eszközök kapcsán érvényesülő szigorú rendelkezések. Ugyanígy megfelelőnek tartjuk a fogyasztók széles körét veszélyeztető élelmiszerláncesemények esetén a hatóságok részére a magyar jogszabályokban rögzítésre került eszközrendszert: ez esetben ismét nem szabad elfeledkezni azon uniós kötelezettségről, amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendeletének 17. cikke tartalmaz. E szerint a vonatkozó intézkedéseknek és büntető rendelkezéseknek hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A rendelkezésre álló hatósági eszközök Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Étv.) 57. §-ban az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által alkalmazhatóan meghatározásra került tizenkilenc féle intézkedés biztosítja az egyszerre arányos, ugyanakkor visszatartó erővel bíró eszközök alkalmazását. Az Étv. 59. §-ban meghatározásra került esetekben pedig az akár ötmilliárd forintos, az emberek széles körének egészségét károsító vagy veszélyeztető cselekmény tanúsításakor kiszabható bírságösszeg újfent preventív hatással bír az élelmiszer-vállalkozásokra a tekintetben, hogy tartózkodjanak az ilyen jellegű, súlyosan fogyasztóellenes magatartásoktól. Tapasztalatunk az, hogy az élelmiszerláncfelügyeletért felelős Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal következetesen alkalmazza e rendelkezéseket és nem riad vissza a nagyobb bírságok kiszabásától sem, ez pedig újabb garanciáját jelenti annak, hogy a fogyasztók csak megfelelő biztonságú élelmiszerekhez juthassanak hozzá. A fogyasztók minőségi étkeztetését segítő előírások Szövetségünk a fogyasztók biztonságos, minőségi és egészségre ártalmatlan élelmiszerekkel való ellátásának garanciájaként tartja számon továbbá azon tényt, hogy 2013. április 26-án társadalmi egyeztetésre került a közétkeztetésre vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírásokról szóló EMMI rendelet tervezete. Az előterjesztés egyértelműen hiánypótló jellegű, mivel a fogyasztók érdeke, hogy a közétkeztetésben megfelelő minőségű és összetételű ételek kerüljenek elkészítésre – különösen fontos ez a speciálisan védendő fogyasztók, azaz a fiatalok szempontjából. A jogi szabályozás e téren eddig hiányos volt, mivel a fogyasztók egyes korcsoportjaira vonatkozó táplálkozás-egészségügyi előírások korábban csak ajánlások formájában léteztek a vendéglátó termékek előállításának feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 10.) GKM-EüM-FVM-SZMM együttes rendelet 6
mellékleteként, azonban ez a rendelet is hatályon kívül helyezésre került 2011. augusztus 1jén. A fentiek viszont indokolták többek közt a nevelési-oktatási intézményeknek az egészséges táplálkozással kapcsolatos kötelezettségeinek meghatározását és jogszabályban való rögzítését, ennek megfelelően a Szövetség a tervezet kapcsán teljes körű támogatásáról és egyetértéséről biztosította az Emberi Erőforrások Minisztériumát írásos észrevételeiben. IV. Javaslatok a jövőre vonatkozóan A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az élelmiszerbiztonsággal és egészséges táplálkozással kapcsolatos jelenlegi európai uniós és hazai jogszabályi környezet tartalmának áttekintése után, valamint a fogyasztói tudatosság kapcsán rendelkezésre álló tapasztalatai révén több javaslattal is él. A jogszabályi környezettel összefüggő javaslatok Álláspontunk szerint a fogyasztók érdeke azt kívánja, hogy minél hamarabb kerüljön sor az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendeletének a magyar jogba történő teljes körű átültetésére annak a fogyasztók megfelelő tájékoztatását szolgáló pozitív előírásai miatt. Tény, hogy a rendeleti uniós jogforrási forma miatt hazánknak nem kötelezettsége a rendelkezések átvétele annak kötelezően és közvetlenül alkalmazandó volta miatt, mégis a jogbiztonság és a vállalkozások jogkövető magatartása előmozdítása érdekében indokolt, hogy az új uniós előírásokat a magyar jogszabályok is tartalmazzák. A rendelet szabályai ugyanis csak 2014. december 13-tól (a címkézésre vonatkozó rendelkezések pedig 2016. december 13-tól lépnek életbe) alkalmazandóak közvetlenül valamennyi tagállamban, viszont már így is látható, hogy az Étv-ben meghatározásra került előírásokban visszaköszönnek a Rendelet normái – azonban az Európai Unió jogának való megfelelés folyamata még csak részlegesen valósult meg. A fentiek miatt lényeges, hogy a magyar fogyasztók vonatkozásában is érvényesítésre kerüljenek mihamarabb azok a rendeleti szabályok, amelyek még nem találhatóak meg a magyar jogban. Ennek megfelelően a Szövetség különösen az alábbiakban felsorolt hiányosságokat javasolja orvosolni a hatályban lévő hazai normák kapcsán: 1. Ide tartozik a Rendelet 14. cikkében kifejezetten az előrecsomagolt élelmiszerek távértékesítése kapcsán meghatározásra került, a vállalkozást terhelő, szerződéskötést megelőző szigorú tájékoztatási kötelezettség. Hazánkban ugyanis a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdés a, pontja értelmében a távértékesítési szolgáltatást nyújtó vállalkozásnak nem kötelessége az élelmiszerek, valamint egyéb mindennapi fogyasztásra szolgáló termékek rendszeres házhozszállítására vonatkozó szerződések esetében hasonló tájékoztatást nyújtania. Különösen indokolt ezért az uniós rendelkezés átvétele akkor, amikor Magyarországon egyre több olyan weboldal kerül fejlesztésre, amely a fogyasztók számára élelmiszereket kínál eladásra az otthonukba történő közvetlen kiszállítással. 2. Az egészséges táplálkozással kapcsolatos fogyasztói tudatosságot nagymértékben elősegíti a tápértékjelölés, azonban a jelenleg hatályban lévő, a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól szóló 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet 1. melléklete értelmében hazánkban csak 7
akkor szükséges a tápértéket feltüntetni az adott élelmiszer kapcsán, amennyiben jelölésén, megjelenítésén vagy reklámjában tápanyag-összetételére vonatkozóan állítás szerepel. Ezzel ellentétben a Rendelet 9. cikk (1) bekezdése és 30. cikk (2) bekezdése szerint már kötelező tápértékjelölés érvényesül az élelmiszerek energiatartalmának, zsír- és telítettsavtartalmának, szénhidráttartalmának, cukortartalmának, fehérjetartalmának és sótartalmának feltüntetése vonatkozásában. 3. A jelenleg érvényben lévő magyar jogszabályokban továbbá nem került meghatározásra kötelezően alkalmazandó minimális betűméret általában az élelmiszerek vonatkozásában, míg a rendelet 13. cikkében ugyanez a fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében megtalálható. 4. Habár a hatályos jogban is már szerepel a fogyasztók számára esetlegesen veszélyt jelentő allergén összetevők kötelező feltüntetése, mégis a rendelet egyértelműbb szabályozási módszert alkalmaz és az allergén anyagok szerepeltetésének kötelezettségét már az élelmiszerek főbb kötelezően megadásra szoruló adatai körénél (például: név, összetevők felsorolása, nettó mennyiség) meghatározza. Indokolt ennek átvétele is a magyar szabályozásban. 5. Végül, de nem utolsósorban az élelmiszerekkel kapcsolatos tudatos fogyasztói döntéshozatalban kulcsszerepe van a származási helyre és eredetre vonatkozó információk feltüntetésének. Habár a rendelet nem hordoz e téren számottevő változást és annak 26. cikke értelmében továbbra is csak akkor kötelező feltüntetni a származási országot és az eredet helyét az élelmiszeren, amennyiben annak elmulasztása félrevezethetné a fogyasztókat az élelmiszer valódi származási országa vagy eredetének helye tekintetében, mégis előrelépést hoz a magyar jogszabályokhoz képest. Rögzítésre kerül benne ugyanis az, hogy különösen akkor minősül félrevezetőnek az említett információk hiánya, amennyiben a tájékoztatás helyes megadása esetén az egyértelműen arra utalna, hogy különbözik az élelmiszer származási országa vagy eredetének helye attól, mint amelyre az eredeti információk következtetni engednének. A magyar szabályozásból azonban jelenleg hiányzik a félrevezetés esetének különös nevesítése. A fogyasztók élelmiszerbiztonsággal és egészséges táplálkozással kapcsolatos tudatosságának javítására szolgáló további javaslatok 1. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége az előző pontokban kifejtésre kerültek miatt javasolja az élelmiszerbiztonsággal és egészséges táplálkozással összefüggő, az iskolai oktatás rendszerén kívül eső tájékoztató kampányok nagyobb számban történő lebonyolítását, valamint azok szerepének erősítését a fogyasztók oktatásában. Ennek megfelelően a fogyasztóvédelmi civil szervezeteket jobban be kell vonni forrás- és kapacitásteremtés által a fogyasztók tudatosságának javítására irányuló kezdeményezések megvalósításába, valamint a médiát ösztönözni kell arra, hogy a fogyasztókat érintő élelmiszer-biztonsági eseményekről nagyobb számban és kiemelt prioritással nyújtson tájékoztatást. 2. Szükséges emellett megvizsgálni különböző felmérések és kutatások elvégzése által, hogy a NAT-ban meghatározottaknak megfelelően kerülnek-e érvényesítésre az iskolai oktatás kapcsán lefektetett követelmények, és az esetlegesen tapasztalt hiányosságok esetén a 8
képzés minőségét javítani kell az élelmiszer-biztonsággal és egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretekre vonatkozóan. Kérjük Öntől a tájékoztatásunkban foglalt észrevételek figyelembe vételét, amennyiben az Alapvető Jogok Biztosának intézkedésére kerül sor. Budapest, 2013. május 13. Tisztelettel: Dr. Baranovszky György ügyvezető elnök Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége
9
