HUlladékgazdálkodás 1. 1. Előadás Tantárgyi követelmények: A kiadott temetika szerint (vki.ejf.hu-n elérhető): - Aláírás: - Évközi zárthelyik megírása, mindegyik legalább elégséges - Évközi feladat beadása, legalább elégséges - Vizsga: írásbeli és szóbeli Elérhetőségek: Salamon Endre Tanszéki mérnök EJF Vízellátás-csatornázás szakcsoport 6500 Baja, Bajcsy-Zs. u. 14. 109 szoba: 06 79 523-900 / 125-ös vagy 169-es mellék Beszédes kollégium 012
[email protected]
Kapcsolódó államvizsga tételek 8. Hígtrágya kezelés, hasznosítás és elhelyezés - Mennyiségi és minőségi jellemzők, környezeti vonatkozások. - Kezelés szükségessége és módszerei. - Az elhelyezés lehetőségei és korlátai. - Műszaki megoldások, jellemző paraméterek. 9. Hulladékok, hulladékgazdálkodás alapelvei - Alapelvek. - A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. - Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés. - Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői.
Kapcsolódó államvizsga tételek 10. Szilárd települési hulladékok gyűjtése és szállítása - Gyűjtés - előkezelés - szállítás - tárolás - nyilvántartás módszerei, követelményei, eszközei. - A szelektív gyűjtés célja, előnyei, hátrányai, módszerei. - Regionális és helyi hulladékkezelés előnyei, hátrányai. - Hulladékátrakó állomások célja, kialakítása. 11. Fizikai és kémiai hulladékkezelés és ártalmatlanítás - Előkészítés, komponens-elválasztás, fázisszétválasztás. - Semlegesítés, kicsapatás, oxidáció, redukció, hidrolízis, elektrokémiai eljárások, beágyazás, szilárdítás.
Kapcsolódó államvizsga tételek 12. Termikus hulladékkezelési eljárások - A termikus eljárások osztályozása, alkalmazási lehetőségeik és céljaik. - Hulladékégetők, előnyei, hátrányai, kemencetípusok és azok megválasztásának szempontjai. - A hulladékégetés légszennyezése, csökkentési lehetőségek. 13. Aerob hulladékkezelési eljárások (komposztálás) - Komposztálás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői, előnyei, hátrányai. - Komposztálás technológiai megoldásai. - A komposztáló telep méretezéséhez szükséges vizsgálatok, paraméterek. - A tervezés és üzemeltetés szempontjai.
Kapcsolódó államvizsga tételek 14. Anaerob hulladékkezelési eljárások (rothasztás) - A rothasztás célja, alkalmazási területei, befolyásoló tényezői. - Magas szervesanyag-tartalmú szennyvizek és hulladékok anaerob kezelésének előnyei és hátrányai. - Száraz és nedves anaerob technológiai megoldások. - A kezelés méretezéséhez szükséges paraméterek és vizsgálatok. - Tervezés és üzemeltetés szempontjai. 15. Települési hulladéklerakók - Hulladéklerakó helyek fajtái kialakítási lehetőségei, helykiválasztás szempontjai. - Tervezési alapelvek, műszaki védelem kialakítása, vízrendezés, csurgalékvizek és kezelésük, biogáz keletkezése, kezelése ill. hasznosítása. - Hulladéklerakók rekultivációja.
Kapcsolódó államvizsga tételek 16. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása és elhelyezése - Veszélyes hulladékok, jellemző tulajdonságaik. - Gyűjtés, gyűjtőedényzet, szállítással kapcsolatos előírások. - Átmeneti és végleges lerakás tervezésének szempontjai, megoldási lehetőségek, üzemeltetés.
Kapcsolódó államvizsga tételek 16. Veszélyes hulladékok gyűjtése, szállítása, tárolása és elhelyezése - Veszélyes hulladékok, jellemző tulajdonságaik. - Gyűjtés, gyűjtőedényzet, szállítással kapcsolatos előírások. - Átmeneti és végleges lerakás tervezésének szempontjai, megoldási lehetőségek, üzemeltetés.
HUlladékgazdálkodás 1. 1. Előadás 9. Hulladékok, hulladékgazdálkodás alapelvei - Alapelvek. - A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. - Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés. - Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői.
Alapelvek Kötelező irodalom: 2012. évi CLXXXV. Törvény a hulladékról 2.§ (1)-ben: 49 darab fogalom, ezekből a megemlítendő legfontosabbak: - anyagában történő hasznosítás - melléktermék - ártalmatlanítás - közszolgáltatási terület - előkezelés - energetikai hasznosítás - életciklus-szemlélet - hasznosítás - hulladék - hulladékgazdálkodás - hulladékjelleg - Hulladéktípus - megelőzés - újrafeldolgozás - újrahasználat - veszélyes hulladék
Alapelvek Hulladékhierarchia, fontossági sorrend: 7. § 1. Megelőzés (prevention) 2. Csökkentés, minimalizálás (reduce) 3. Újrafelhasználás, jogszabályban: újrahasználat (reuse) 4. Újrahasznosítás, „visszaforgatás”, jogszabályban: újrafeldoglozás (recycle) 5. „Visszanyerés”, jogszabályban: energetikai hasznosítás (recovery) 6. Ártalmatlanítás (disposal) 2+3+4 = 3R
2+3+4+5 = 4R
Az 1.-2. pontokat egyes szerzők összevonják, de a megelőzés, hogy egyáltalán ne is keletkezzen és a már keletkező mennyiség csökkentése nem ugyan az. De a jogszabály sem különbözteti meg a kettőt.
2. ábra A hulladékkezelés szintjei [Szeder 2000]
Alapelvek
Alapelvek Jogszabályi alapelvek, egyben az EU alapelvei is: 3. § (1) a)-h) Ezeknek elegendő a felsorolását tudni és mindegyikhez egy egymondatos magyarázatot fűzni: a) az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve b) a kiterjesztett gyártói felelősség elve c) az önellátás elve d) a közelség elve e) a szennyező fizet elve f) a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve h) a keresztfinanszírozás tilalmának elve
Alapelvek Hulladékok nemzetközi szállítása 19.§ „(2) Magyarország területére ártalmatlanításra szánt veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és a háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni nem lehet.” EU-s szabály: 259/93/EEC tanácsi rendelet (Bázeli Egyezmény alapján)
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok csoportosítása 72/2013. (VIII. 27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről, EWC kódok 6 számjegyű, 00 00 00 : főcsoportszám, alcsoportszám, hulladéktípusok megnevezése Kódszám 04 04 01 04 01 01 04 01 02 04 01 03*
Megnevezés BŐR-, SZŐRME- ÉS TEXTILIPARI HULLADÉKOK bőr- és szőrmeipari hulladékok húslás és a meszezési bőrhasíték hulladéka meszezési hulladék oldószertartalmú, zsírtalanítási, folyékony fázis nélküli hulladék
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok csoportosítása 4. táblázat A hulladékok csoportosítása [Ágostházi et al. 2001] Halmazállapot szerint szilárd folyékony iszapszerű
Eredet szerint települési (kommunális) termelési technológiai amortizációs
Környezeti hatás szerint nem veszélyes veszélyes
Települési szilárd hulladék háztartási hulladék közterületi hulladék a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék Települési folyékony hulladék – már nem jogi fogalom közműpótló berendezések ürítéséből nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származó hulladék Inert hulladék Biohulladék A HKI szerint a kommunális eredetű települési folyékony hulladék a korábbi szabályozástól eltérően 2010. december 12-től nem minősül hulladéknak, hanem a háztartási szennyvizek egy speciális csoportjának tekintendő. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (továbbiakban: Vgtv.) IX/A. fejezete tartalmazza a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízre vonatkozó irányadó rendelkezéseket. A Vgtv. módosításával a végrehajtására kiadott kormányrendeletbe kerül az új nevén a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz szabályozása.
„Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: olyan háztartási szennyvíz, amelyet a keletkezés helyéről vagy átmeneti tárolóból – közcsatornára való bekötés vagy a helyben történő tisztítás és befogadóba vezetés lehetőségének hiányában – gépjárművel szállítanak el ártalmatlanítás céljából”
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: - Régen, fatüzelésnél telente jelentős hamutartalom, lúgos kémhatás volt jellemző
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: A települési szilárd hulladék - A háztartási hulladék - A közterületi hulladék - A háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely származhat: emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna- és árokrendszerekből a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: Az inert hulladék Jellemzői: vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, csurgaléka és szennyezőanyag-tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, így nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minőség, összetétel: A biológiailag lebontható hulladék: minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. A termelési hulladék: kitermelő, feldolgozó és az anyagi szolgáltatóknál. A termelési hulladékoknak két csoportja van: - A technológiai hulladék: a termelési folyamat anyagáramaiból keletkező hulladék. Keletkezhet: - üzemszerűen: az anyag-átalakítási műveletek során; - nem üzemszerűen: felújítás, karbantartás, üzemleállás, termékváltás, üzemeltetési hiányosságok, havária stb. során. - Amortizációs hulladék keletkezhet elhasználódott gépek, alkatrészek leselejtezése során, fejlesztések kapcsán feleslegessé vált termelő berendezések leselejtezésével.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők. Hulladékok minősége: Veszélyességi jellemzők (1. melléklet): H 1 „Robbanásveszélyes” H 2 „Oxidáló” H 3-A „Tűzveszélyes” H 3-B „Kevésbé tűzveszélyes” H 4 „Irritáló vagy izgató” H 5 „Ártalmas” H 6 „Mérgező” H 7 „Rákkeltő (karcinogén)” H 8 „Maró” H 9 „Fertőző” H 10 „Reprodukciót (szaporodást) károsító”. H 11 „Mutagén” H 12 Olyan hulladék, amely vízzel, levegővel vagy valamely savval érintkezve mérgező vagy erősen mérgező gázokat fejleszt. H 13 „Érzékenységet okozó” H 14 „Környezetre veszélyes (ökotoxikus)” H 15 Hulladék, amely hajlamos arra, hogy belőle az ártalmatlanítást követően valamely formában a fent felsorolt tulajdonságok bármelyikével rendelkező anyag keletkezzen.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
A hulladékok csoportosítása, mennyiségi, minőségi jellemzők.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel - folyékony és iszapszerű hulladékokra a vízmintavételnél megszokott módon Szilárd hulladékok esetén: nagyobb mennyiségű hulladék homogenizálása, kupacba rakása, többszöri elosztása, válogatása szükséges. Lásd még: Méréstechnika és monitoring e-learning hulladék vizsgálatok.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel Hazai mintavételi eljárások szabványokban:termelési hulladékokra az MSZE 21420-17:2004 Hulladékok jellemzése - 17. rész: Mintavétel szabvány tartalmazza (MSZE 21420-17:2004 Hulladékok jellemzése - 17. rész: Mintavétel) a települési hulladékok mintavételét az MSZ 21420-28:2005 (MSZ 21420-28:2005 Hulladékok jellemzése. 28. rész: Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel) valamint az MSZ 21420-29:2005 Hulladékok jellemzése – 29. rész (HULLADÉKBÓL MINTAVÉTEL, MINTA ELŐKÉSZÍTÉS, LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK): A települési szilárd hulladékok vizsgálata, minta előkészítés, mintavétel szabványok írják le. (HULLADÉKBÓL MINTAVÉTEL, MINTA ELŐKÉSZÍTÉS, LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK)
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel A mintavétel adminisztratív követelményeire, lebonyolítására vonatkozóan a 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet (MSZ 21420-28:2005 Hulladékok jellemzése. 28. rész: Települési szilárd hulladékok vizsgálata. Mintavétel) 1. számú mellékletének A pontja ad általános útmutatót: - A hulladékból a mintavételt akkreditált laboratórium a hulladék termelőjének, illetve birtokosának megrendelése alapján végzi el. - A mintavevő a vett mintát 3 részre osztja. A hulladék termelőjénél, birtokosánál marad egy mintarész, a másik két mintarészt az akkreditált laboratórium kapja. Az egyik mintarészt használja fel a mérések elvégzésére, a másikat referenciamintaként - a minősítési eljárás befejezéséig - megőrzi. - A mintavételnél jelen kell lenni a hulladék birtokosának. - A mintavételt nemzeti, ennek hiányában EN vagy ISO szabványok, szükség esetén OECD előírások szerint kell elvégezni.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel •A szabvány utasítást tartalmaz többféle hulladék mintázására: • Csomagolási egységekben tárolt hulladékok (300 l-nél kisebb egységek zsákban, rekeszben, hordóban) • Tartályban és konténerben tárolt hulladékok • Álló tartályban tárolt folyékony hulladékok • Fekvő tartályban tárolt folyékony hulladékok • Tartályban és konténerben tárolt szilárd hulladékok • Talajon ömlesztve elhelyezett hulladék • Kúp vagy gúla alakú hulladék • Prizma vagy hasáb alakú hulladék • Medencében tárolt hulladék • Csővezetéken, szállítószalagon vagy túlfolyón eltávozó hulladék • Szállítójárművön elhelyezett hulladék • Csomagolási egységekben elhelyezett hulladék • Ömlesztve elhelyezett hulladék • Többféle módon elhelyezett hulladékok
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: - A minták száma a vizsgált hulladéktérfogattól függ.
A hulladék térfogata m^3
1 alatt 1 - 100 100 felett - 1000 1000 felett - 5000 5000 felett - 10000 10000 felett - 50000 50000 felett - 100000 100000 felett
A pontminták száma db
3 6 12 18 24 30 36
Az átlagminták száma db
A fertőzőképesség megállapítására vett minták szám db
3 3 6 6 6 6 egyedi mintavételi terv szerint
3 3 6 9 12 15 18
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: - A mintavétel rendje Helyszíni szemle és erről készült jegyzőkönyv, Mintavételi terv készítése, Mintavétel, Mintavételi jegyzőkönyv a mintavételről, átlagmintaképzésről, vizsgálati minták képzéséről, minták csomagolásáról, Minták elszállítása.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: - A mintavételi jegyzőkönyv tartalma: 5.1. A mintavétel helye (cég neve, címe). 5.2. A mintavétel időpontja. 5.3. A mintavevő szervezet megnevezése, címe. 5.4. A mintavételnél jelen levő személyek neve, beosztása, a képviselt szervezet neve. 5.5. A minősítendő hulladék keletkezési technológiája, mennyisége, tárolási körülményeinek ismertetése, a veszélyesség megállapításához javasolt legfontosabb vizsgálatok köre. 5.6. A mintavétel idején tárolt hulladék mennyisége és csomagolásának módja. 5.7. A hulladékkal kapcsolatos információk (megjelenési forma: szilárd, folyadék, iszap; szín, szag stb.). 5.8. A mintavétel körülményeinek és módjának ismertetése. 5.9. A minták száma. 5.10. A minták származási helyének egyértelmű leírása. 5.11. A minták csomagolása, számozása és feliratozása. 5.12. A minták - összetételüktől függő - tárolása. 5.13. A minták elosztása. 5.14. A minősítést megalapozó vizsgálatokat végző akkreditált laboratóriumok megnevezése. 5.15. A mintavételnél jelenlevők aláírása
.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: Kapcsolódó fogalmak: - Pontminta: A tárolóedény, illetve a tárolóhely egy adott pontjáról, illetve valamely hulladék kibocsátási ciklus adott időpontjában vett minta - Időbeli átlagminta: Egy adott hely adott pontjában, különböző időpontokban vett, azonos tömegű vagy térfogatú pontminták keveréke, melyből mintaosztással képezhető laboratóriumi minta, kontrollminta, ellenminta. - Térbeli átlagminta: Egy adott hely különböző pontjaiban egy mintavételi eljárás keretében vett, azonos tömegű vagy térfogatú pontminták keveréke, melyből mintaosztással képezhető laboratóriumi minta, kontrollminta, ellenminta.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Mintavétel: Kapcsolódó fogalmak: - Laboratóriumi minta: A laboratóriumba küldött vagy a laboratórium által fogadott minta vagy részminta. - Laboratóriumi részminta: A laboratóriumi mintából mintaosztással képzett részminta, melyet egy vizsgálathoz, vagy vizsgálati típushoz használnak. - Ellenminta: Olyan kontroll minta, amit a hulladék tulajdonosa tárol. - Kontrollminta: Az átlagminta osztásával előállított, a laboratóriumi mintával azonos módon vett és készített, azzal mindenben egyező, előírás szerint tárolt és jelölt, ellenőrzés céljából elkülönített minta, amely bizonyos idő eltelte után csak a vizsgálatok egy részének elvégzésére alkalmas.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Települési hulladékok mintázása: - felmérendő területet meghatározása - Gyűjtőkörzet kijelölése (kb. azonos típusú hulladék) - minták számának meghatározása - A szükséges tömegű átlagminta a mintavételre kiválasztott gyűjtőjármű által a hulladékkezelő telepre beszállított nyersmintából több módon képezhető: - kanalas rakodógéppel végzett átrakással; - a gyűjtőjárműből való nyújtott lerakással és átlagminta véletlenszerű elkülönítésével. - Tömegmérés (hídmérleg járművel együtt) - Hulladék szétterítése sima felületen, átforgatása, mintázása.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Települési hulladékok mintázása: Nyersminta: a vizsgálatra kiválasztott a gyűjtőjárműben felhalmozott települési szilárd hulladék. Átlagminta képzése (gyűjtőjárműből való elnyújtott lerakással): Ha a mintavételre kiválasztott gyűjtőjárműben a nyersminta összekeveredik, akkor az átlagminta manuálisan is képezhető. Ekkor a hulladékgyűjtő járműből a nyersmintát a jármű lassú, folyamatos haladása közben egy hosszan elnyújtott lapos alakzatban egy alkalmas sima felületre üríti, majd a nyersmintát a hosszanti tengelyére merőlegesen egy kötéllel annyi részre osztja, hogy egy-egy rész tömege az átlagminta szükséges tömege legyen. Az egyes részek közül véletlenszerű választással kapható az átlagminta.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Települési hulladékok mintázása: Vizsgálati minta készítése kategóriák és alkategóriák szerint kémiai vizsgálatokhoz: a kategóriák és/vagy alkategóriák szerint válogatott, 105 °C-on tömegállandóságig szárított hulladékok szemcseméretét egy vagy több lépésben megfelelő aprító őrlő berendezéssel 0,5 mm-nél kisebbre kell csökkenteni. Ezt követően a vonatkozó vizsgálati szabványok előírásai szerint kell eljárni. Vizsgálati minta készítése az átlagos kémiai összetétel meghatározásához: az egyes kategóriákra és/vagy alkategóriákra szétválogatott hulladék egyes kategóriákból és/vagy alkategóriákból a hulladék eredeti összetételével azonos tömegarányoknak megfelelő mintát kell összeállítani, 105 °C-on tömegállandóságig szárítani, majd szemcseméretét egy vagy több lépésben megfelelő aprító őrlő berendezéssel 0,5 mm-nél kisebbre kell csökkenteni. Ezt követően a vonatkozó vizsgálati szabványok előírásai szerint kell eljárni.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Laboratóriumi vizsgálatok: Célok: - A hulladék összetétele - hulladékoknak a környezetre, bioszférára, élőlényekre gyakorolt hatása Példák: Térfogattömeg, Szemcseméret eloszlás, Szag, Nedvességtartalom, Szárazanyag-tartalom, Lobbanáspont Kémhatás (pH-érték), Gőztéranalízis, Termikus analízis, Oxidálóképesség Toxicitás, Elemanalízis (fémek), Kationok és anionok meghatározása, Extrakció szerves oldószerekkel (szerves alkotók), CHN-elemzés, Szervesanyag-analízis. Bepárlási maradék és annak izzítási vesztesége, az elektromos vezetés és a kálium-bikromáttal meghatározható KOIdk.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Laboratóriumi vizsgálatok: - Kioldási vizsgálatok: - Rázógép segítségével. A kivonat fajtája Vizes kivonat 4,5 pH-jú ammónium-acetátpufferes kivonat 2 mol/dm3-es salétromsavas kivonat 1 g/dm3-es dimetil-szulfoxidos kivonat
A célzott modellezés A csapadékvíz oldó hatását modellezi A savanyú kémhatású csurgalékvíz oldó hatását modellezi, amely a hulladéklerakóban jelen van. A kioldható komponensek összes mennyiségének meghatározását teszi lehetővé. A vízzel nem kioldható szerves anyagok meghatározását teszi lehetővé.
Mintavételezés, vizsgálandó jellemzők, minősítés Laboratóriumi vizsgálatok: szilárd minták esetében: a nem aprítható részeket, vagy fémes darabokat tömegarányuk meghatározása mellett különválasztjuk a mintától. (eredmény megadásnál fontos lehet – meg kell adni, hogy az eredmények a teljes mintára, vagy a válogatás után nyert részmintára vonatkoznak) Aprítás megfelelő őrlő berendezéssel 4 mm-nél kisebb szemcseméretre Homogenizálás keveréssel (pl. golyók nélküli golyós malomban) (Képek méréstechnika e-learningben)
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT), része: Országos Megelőzési Program (OMP) - környezetvédelmi igazgatási szerv készíti. Ez a szerv a „71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről” szerint az OKTF (Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség) A jelenlegi elérhető: nih.gov.hu/download.php?docID=28337
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői Átfogó célkitűzések: 1. hasznosítási arányok növelése 2. hulladékképződés csökkentése 3. elkülönített gyűjtés kialakítása és fejlesztése 4. a hulladékká vált termékek újrahasználható összetevőinek elkülönítése, javítása és ismételt felhasználása.
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv „ Az Európai Unió tagállamaiban a hulladékgazdálkodását átfogó szabályozását a 2008. december 12-én hatályba lépett HKI biztosítja. A HKI előírja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó papír-, fém-, műanyag-, és üveghulladék, illetve egyéb, a háztartásokból származó, az említettekhez hasonló hulladék esetében az újrahasználatra való előkészítést és az újrafeldolgozást tömegében átlagosan minimum 50%-ra kell növelni.” A nem veszélyes építési-bontási hulladék újrahasználatra történő előkészítését, újrafeldolgozását és az egyéb, anyagában történő hasznosítását 2020-ig tömegében minimum 70%-ra kell növelni.
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői hulladékról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv A hulladéklerakóktól történő eltérítését és a nagyobb arányú hulladékhasznosítást segíti elő az is, hogy 2015-ig elkülönített hulladékgyűjtési rendszert kell felállítani a háztartásokban képződő üveg-, fém-, műanyag- és papírhulladék vonatkozásában. A HKI előírja továbbá, hogy a települési hulladék részeként lerakásra kerülő biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséget az 1995-ben országos szinten képződött a települési hulladék részét képező biológiailag lebomló szervesanyag-mennyiséghez képest 2016. július 1jéig 35%-ra kell csökkenteni.
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői 310/2013. (VIII. 16.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervekre és a megelőzési programokra vonatkozó részletes szabályokról Országos Hulladékgazdálkodási Terv - Területi Hulladékgazdálkodási Terv Országos Megelőzési Program - Területi Megelőzési Program Területi program a környezetvédelmi hatóságok illetékességi területére készül. Készítő OKTF NHI (Nemzeti Hulladékgazdálkodási Igazgatóság) Terv készítésébe bevont hatóságok: 1. melléklet Hulladékgazdálkodási Terv tartalma: 2. melléklet Megelőzési Program tartalma: 3. melléklet (Régen Országos, Területei, Megyei, Helyi, Egyedi Hulladékgazdálkodási terv) Most csak országos, területi, közszolgáltatói)
Magyarország hulladékgazdálkodási tervének, stratégiájának főbb jellemzői
ZH kérdések (10-15 db kérdés, rövid szöveges válasz) 1. Magyarázza meg egy mondatban az alábbi fogalmakat (5 db fogalom): anyagában történő hasznosítás, melléktermék, ártalmatlanítás, közszolgáltatási terület, előkezelés, energetikai hasznosítás, életciklus-szemlélet, hasznosítás, hulladék, hulladékgazdálkodás, hulladékjelleg, Hulladéktípus, megelőzés, újrafeldolgozás, újrahasználat, veszélyes hulladék 2. A hulladékgazdálkodás feladataink fontossági sorrendje ("hulladékhiererchia") ismertetése. 3. Magyarázza meg a következő alapelveket (3 db alapelv): az újrahasználat és az újrahasználatra előkészítés elve, a kiterjesztett gyártói felelősség elve, az önellátás elve, a közelség elve, a szennyező fizet elve, a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve, a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatás biztosításának elve, a keresztfinanszírozás tilalmának elve 4. Mi az EWC kód, hogyan épül fel? 5. Soroljon fel példákat a hulladékok csoportosítására! 6. Mit ért a jogszabály "nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz" alatt, honna származhat? 7. Mi jellemzi az inert hulladékot? 8. Mit nevezünk biológiailag lebontható hulladéknak? 9. Soroljon fel legalább öt példát a hulladék veszélyességi jellemzőkre (H1-H15)! 10. Miért kell három részre osztani mintavételnél a hulladékmintát? 11. Mitől függ általában a hulladékminták száma? 12. Mi a hulladékból vett pontminta? 13. Mi a hulladékból vett időbeli átlagminta? 14. Mi a hulladékból vett térbeli átlagminta? 15. Mi a laboratóriumi hulladékminta? 16. Mi a laboratóriumi részminta? 17. Mi az ellenminta? 18. Mi a kontrollminta? 19. Hogyan veszünk mintát egy adott terület szilárd települési hulladékából? 20. Soroljon fel példákat a hulladék laboratóriumi és kémiai vizsgálatra való előkészítésére! 21. Soroljon fel legalább 10 példát a hulladék laboratóriumi vizsgálata során mért jellemzőkre! 22. Milyen két fő célja lehet a hulladék laboratóriumi vizsgálatának, miért fontosak a kioldódási vizsgálatok? 23. Milyen különböző kioldódási vizsgálatokat ismer, mi ezek célja? 24. Milyen terv határozza meg hazánk hulladékgazdálkodási startégiáját, melyik szervezet készíti ezeket a terveket? 25. Mondjon példát a hazai hulladékgazdálkodási stratégia célkitűzéseire! 26. Ismertessen egy példát a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv célkitűzéseiből! 27. Milyen szintű hulladékgazdálkodási tervek készülnek a hatályso jogszabály szerint, milyen szervezetek készítik ezeket, mik ezek területi hatálya?
