HR HÍRLEVÉL December

HR HÍRLEVÉL 2010. December

MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

• • • •

Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenőrzésre felkészítő oktatások

RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL •

• • •

Szakemberek kiválasztása speciális szakmai teszteléssel Egyedi szakmai, pszichológiai tesztelés Munkaerő-közvetítés Munkaerő-kölcsönzés

CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK

• • •

Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció

EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK

• • • •

Hivatalos dokumentumok intézése Otthon keresés Költöztetés Segítség a hétköznapokban

1 Decemberi köszöntő Tény, hogy a bérezéssel kapcsolatos szabályok közül talán a távolléti díj alkalmazásával, összegének meghatározásával kapcsolatos gyakorlati problémák okozzák az egyik legtöbb fejtörést a munkaügyi ügyvitelért felelős munkatársaknak. A téma tárgyalásának különös hangsúlyt ad az a tény, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény értelmében a munkaügyi ellenőrzések hatásköre kiterjed a munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó összes rendelkezés ellenőrzésére is. Erre való tekintettel gyűjtöttük össze a legjellemzőbb távolléti díj számítással kapcsolatos tévhiteket. Előző számunkban bemutattuk az Európai Gazdasági Térség kialakulását, és az EGT állampolgárok magyarországi tartózkodására és munkavállalására vonatkozó hatályos törvényeket, jogszabályokat, és a munkáltató számára fontos teendőket. Ahogyan erre akkor utaltunk is, decemberi hírlevelünkben ezeket a lépéseket a harmadik országbeli állampolgárok esetére vonatkozólag bontjuk ki. A 2011. január 1-jétől hatályos jogszabályok módosítják a béren kívüli juttatások rendszerét. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk a legfontosabb változásokat annak érdekében, hogy a munkáltatóknál működtetett cafeteria rendszer 2011-ben is a plusz juttatások hatékony eszköze maradhasson. Jamniczky Andrea HR igazgató, partner

BDO Magyarország – Személyzeti és Munkaügyi tanácsadás

MUNKAÜGY Öt tévhit a távolléti számítással kapcsolatosan

díj

tévhit 1# A távolléti díj összege megegyezik az átlagkereset összegével A távolléti díj intézményét a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (továbbiakban: Mt.) 1995. évi módosítása (1995. évi LV. törvény) vezette be, ezzel mintegy felváltva az átlagkereset intézményét azokban az esetekben, amikor a munkában nem töltött időre a korábbi szabályok átlagkereset fizetését írták elő. Az Mt. szerint ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótléka, valamint a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzés miatti kiegészítő pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Ezzel szemben az átlagkereset kapcsán az Mt. minden egyes munkabérként kifizetett díjat az átlagkereset számításának alapjává tesz és kimondja: ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, akkor részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakra kifizetett munkabér időarányos átlaga jár.

HR Hírlevél 2010. December

2

Az átlagkereset és a távolléti díj összegének eltérő bázisából is látszik, hogy ezen kifizetések összegükben nem feltétlenül felelnek meg egymásnak (BH. 2003.971). A távolléti díj számításához a jogszabály pontosan meghatározza, hogy mely bérelemeket milyen feltételekkel és milyen módon kell figyelembe venni. Bár a távolléti díj 1995. évi bevezetésével a jogszabályalkotó célja részben az volt, hogy távollét esetén az átlagkereset számítás sajátosságai miatt a munkavállaló több juttatásban ne részesüljön, mint munkavégzése esetén, azonban mindezek ellenére sem állíthatjuk, hogy az átlagkereset összege mindig több, mint a munkavállaló távolléti díja. Lényegében akkor „megy biztosra” a foglalkoztató, ha mindent átlagkeresettel számol.

tévhit 2# A távolléti díj számítása során nincs jelentősége annak, hogy a munkavállaló foglalkoztatása milyen munkarendben, milyen munkaidő beosztás alapján történik Az Mt. kimondja, hogy a munkavállalót rendszeresen megillető bérpótlékokat figyelembe kell venni a távolléti díj számítása során. A rendszeres bérpótlékokat a felek a munkaszerződésben és a kollektív szerződésben is rögzíthetik, ugyanakkor ezen bérpótlékok jogcíme és %-os mértéke alapvetően a munkavállalóra irányadó munkarend függvénye és külön megállapodás nélkül - jogszabály alapján – járna a munkavállaló részére . Ezzel kapcsolatosan fontos kitérni az Mt. 118.§ (1) bekezdésében foglaltakra, mely kimondja, hogy a munkarendet, munkaidőkeretet, a napi munkaidőbeosztásának szabályait – a kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a munkáltató állapítja meg, tehát a munkavállaló előzetes vagy utólagos hozzájárulása nem szükséges. Ez lényegében a munkaviszonyból származó olyan alapvető munkáltatói jog, amely szorosan kapcsolódik az irányítási, utasítási jogokhoz.


A távolléti díj számításánál a törvény meghatározza a többműszakos, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók kapcsán kötelezően alkalmazandó műszakpótlékok %-os mértékét, melyeket az „átlagos” műszakpótlék szerinti mértékben [Mt. 151/A.§ (3)] kell a távolléti díj számításánál figyelembe venni. Többműszakos munkarendben történő foglalkoztatás esetén a délutáni műszakpótlék mértéke 15%, az éjszakai műszakpótlék mértéke 30%. Az Mt. 151/A.§ (3) bekezdése kimondja, hogy távolléti díj számításánál műszakpótlékként a munkavállaló kétműszakos munkaidőbeosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 7,5 százalékát, kétműszakos munkaidő-beosztásban történő foglalkoztatása esetén ha az éjszakai műszak aránya a heti, illetőleg havi munkaidőkeret 30 százalékát meghaladja, valamint három műszakos munkaidőbeosztásban történő foglalkoztatása esetén a személyi alapbére 15 százalékát kell figyelembe venni. Megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatás esetén a délutáni műszakpótlék mértéke 20%, az éjszakai műszakpótlék mértéke 40%. Megszakítás nélküli munkarendben történő foglalkoztatás esetén műszakpótlékként a személyi alapbér 20%-át kell figyelembe venni. megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók kapcsán kötelezően alkalmazandó műszakpótlékok %-os mértékét, melyeket az „átlagos” műszakpótlék szerinti mértékben [Mt. 151/A.§ (3)] kell a távolléti díj számításánál figyelembe venni.

tévhit 3# A távolléti díj számítása során az előző évi túlórák figyelmen kívül hagyhatók A távolléti díj számításánál a rendszeres bérpótlékokon felül az Mt. 151/A. § (4) bekezdés szerinti rendkívüli munkavégzések kapcsán kiegészítő pótlék alkalmazása is szükséges lehet.


3

A távolléti díj összegének pontos meghatározásához nem elég a munkarend, a munkaidő-beosztás és esetlegesen a munkaszerződésben, illetve kollektív szerződésben meghatározott munkavállalót folyamatosan megillető bérpótlékok ismerete, ugyanis a rendkívüli munkavégzések kapcsán alkalmazandó kiegészítő pótlékok az előző évi rendkívüli munkavégzések munkavállalónkénti nyilvántartásai alapján határozhatók meg [Mt. 140/A.§].

Így ez alapján nem számít bele a kiegészítő pótlékot megalapozó 50 órába például a készenlét vagy az ügyelet alatti rendkívüli munkavégzés sem.

tévhit 5# A távolléti díj számítása során a jutalom és a prémium a távollét idejére számított időarányos átlagát is figyelembe kell venni, ha az rendszeres

A munkavállaló személyi alapbérének 3%-át kell kiegészítő pótlékként figyelembe venni a távolléti díj megállapításánál, ha az előző évi rendkívüli munkavégzés az 50 órát meghaladta. Ha a tárgyévet megelőző évben a rendkívüli munkavégzés a 100 órát is elérte, illetve azt meghaladta, a kiegészítő pótlék mértéke a munkavállaló személyi alapbérének 5%-a.

Tipikus tévhit, hogy a jutalom és a prémium távollét idejére számított időarányos átlagát is figyelembe kell venni a távolléti díj összegének meghatározása során. Ezen tévhit az átlagkereset és a távolléti díj számítására vonatkozó szabályok keveredéséből ered.

tévhit 4# A távolléti díj számítása során minden egyes előző évi túlórát figyelembe kell venni

Mint az ismeretes, az átlagkereset számítás alapját az irányadó időszakban kifizetett munkabérek képezik, melyekbe beletartoznak a vonatkozó időszakban jutalom vagy prémium jogcímén kifizetett munkabérek is (BH.1995/6/377.).

A távolléti díj számításánál mindenképpen kiegészítő pótlékot kell alkalmazni, ha a munkavállaló a tárgyévet megelőző évben több, mint 50 óra rendkívüli munkavégzést teljesített.

Megjegyezzük, hogy például jutalom kapcsán munkaügyi vita sem kezdeményezhető tekintettel arra, hogy az lényegében a munkáltató mérlegelésétől függő juttatás (BH. 1979/9/407).

Ugyanakkor általános tapasztalat, hogy a foglalkoztatók az előző évi rendkívüli munkavégzéssel töltött munkaórák összesítése során minden egyes rendkívüli munkavégzéssel töltött munkaórát figyelembe vesznek függetlenül annak alapjától.

Ugyanakkor mivel a jutalom és a prémium is olyan, az Mt. által közelebbről nem szabályozott alapbéren felüli változó összegű és mértékű díjazás, mely folyamatosan a munkavállalót nem illeti meg, továbbá rendeltetését tekintve sem minősül bérpótléknak, a távolléti díj számítás során figyelmen kívül kell hagyni.

Ezzel kapcsolatban fontos hangsúlyozni, hogy a távolléti díj kapcsán alkalmazandó kiegészítő pótlék csak és kizárólag a munkaidő-beosztástól eltérő, illetve a munkaidőkereten felül elrendelt rendkívüli munkavégzések alapján kötelező, egyéb rendkívüli munkavégzés kapcsán nem.


Máriás Attila


4

2 EXPAT Hogy is van ez: harmadik állampolgár, Schengen?

országbeli

Mely országok állampolgárai számára kell vízum?

Harmadik országbeli állampolgároknak nevezzük azokat az állampolgárokat, akik az EGT tagállamok állampolgárai közé nem sorolhatóak. A harmadik országbeli meghatározásnál ahhoz, hogy a későbbi eljárások könnyebben értelmezhetőek legyenek fontos megemlítenünk a Schengeni övezetet is.

Vízum nélkül utazhatnak Magyarországra az EU illetve EGT tagállamok állampolgárai, az EGT tagállamok állampolgárainak családtagjai, amennyiben rendelkeznek az EGT állampolgár családtagja számára kiállított tartózkodási kártyával, vagy valamely schengeni tagállam által kiállított tartózkodási engedéllyel.

A Schengeni megállapodásban - melyet a luxemburgi Schengenben 1985. június 14-én az Európai Gazdasági Térség öt tagja írta alá - megállapodtak, hogy a közös határon való ellenőrzést fokozatosan megszüntetik. A Schengeni végrehajtási egyezmény keretein belül pedig már a külső határellenőrzés megerősítésében és a személyforgalom belső határokon való ellenőrzésének megszüntetésében is megállapodtak. Ezeket a vívmányokat később az Amszterdami Szerződéssel vitték be az EU-ba (az Egyesült Királyság és Írország kivételével). Ez azt jelenti, hogy a Schengeni térség belső határállomásain való átkelés személyazonosság igazolása nélkül megtehető, és a „kívülről” érkező állampolgár kiváltott vízuma minden schengeni országban érvényes. Hazánk 2007. december 21-én csatlakozott a Schengeni övezethez. 2008. december 21-től 25 tagot foglal magába: 22 EU tag: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia; EGT tag: Norvégia és Izland; valamint Svájc. A 27 EU tagállamból az alábbi 5 nem alkalmazza az egyezményt: Bulgária, Ciprus, Románia, Egyesült Királyság és Írország. Miután a hátteret tudjuk, már csak a harmadik országbeli állampolgárok tartózkodására és munkavállalására vonatkozó teendőket kell megismernünk.


Ezen felül vízummentesen utazhatnak be az alábbi államok állampolgárai is: az Amerikai Egyesült Államok, Andorra, Argentína, Ausztrália, Brazilia, Brunei, Chile, Costa Rica, Dél-Korea, El Salvador, Guatemala, Honduras, Horvátország, Izrael, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Monaco, Nicaragua, Panama, Paraguay, San Marino, Szingapúr, Új-Zéland, Uruguay, Venezuela állampolgárainak, valamint az Apostoli Szentszék (Vatikán Állam), Hong Kong és Makaó Különleges Közigazgatási Térség által kibocsátott úti okmánnyal rendelkezők (539/2001/EK tanácsi rendelet). Amennyiben a tartózkodás időtartama meghaladja a 90 napot, úgy tartózkodási engedélyt kell igényelni. A keresőtevékenység céljából történő tartózkodáshoz az általánosan megkövetelt dokumentumokon túl szükség van mind a munkavállaló, mind a munkáltató által beszerzett engedélyek és igazolások benyújtására. Mivel az ügyintézés időtartamát nem csak a hosszas eljárási folyamatok, hanem az előre nem sejtett buktatók és hiánypótlások is megnövelhetik, érdemes a külföldi munkavállalónak az ügyintézést már indulása előtt a magyar külképviseleten elindítania. A tartózkodási engedély megszerzése során állítják ki a szállás bejelentésről szóló igazolást is. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának engedélyezéséről szóló szabályokat a 16/2010. (V. 13.) SZMM rendelet határozza meg. A harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatása esetében fontos, hogy mielőtt elindításra kerülne a munkavállalási engedély igénylése, a munkáltatónak jeleznie kell felmerülő munkaerőigényét, és ezután 16 nap várakozási idővel is számolnia kell. Van olyan eset is, amikor az egyéni engedély a munkaerő-piaci helyzet vizsgálata nélkül (SZMMr. 10. §) kerül kiadásra. HR Hírlevél 2010. December

5

Talán hírlevelünk olvasói számára fontos lehet, hogy a munkavállalási engedély megszerzésének kötelezettsége alól a 355/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése alapján vannak kivételek (pl. külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság - nemzetközi szerződés által meghatározott - fiók és képviselet vezetője). Ezeken felül természetesen a harmadik ország állampolgárai számára is ugyanúgy, mint az EGT állampolgárok esetében szükség van az adóazonosító jel és a TAJ-szám megszerzésére.

Reméljük, hogy novemberi és jelen cikkünkkel rálátást tudtunk nyújtani azok számára, akik munkájuk során szembesülnek a külföldi munkavállalóra vonatkozó adminisztrációs feladatok és teendők végeláthatatlan rengetegével. De ez még csak a kezdet! Hiszen a külföldi munkaerő esetében a hivatalos eljárás, az engedélyek és dokumentumok megszerzése csak az alapfeltétel. Ezen felül természetesen gondolnunk kell olyan dolgokra is, amik számunkra teljesen egyértelműek: hol fognak lakni, hol folytatják kötelező tanulmányaikat gyerekeik, hova fordulhatnak orvosi ellátásért…? Nem szabad lebecsülni az ezekkel járó teendőket sem, mert a külföldi munkavállaló otthonérzetéhez, kényelméhez és ezáltal az elégedettségéhez erősen hozzájárulnak. Zórándy Nóra



6

3

CAFETERIA Cafeteria 2011 Ahogyan korábbi hírleveleinkben már részben összefoglaltuk, a 2011. január 1-jétől életbe lépő adó- és járuléktörvény változások módosítják a béren kívüli juttatási rendszereket és az egyes juttatási elemeket. A várható változásokat korábbi cikkeinkben egy tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat információira tudtuk csak alapozni, mely javaslatot azóta elfogadták, és a Magyar Közlöny 177. számában 2010. november 19-én kihirdetésre is került. Időközben december első napjaiban megszületett a 2011. évi minimálbér összege is: a 4-6%-ra prognosztizált emelkedés helytállónak bizonyult, így a minimálbér a jelenleg hatályos 73.500 Ft-ról január elsejétől 78.000 Ft-ra emelkedik. Ennek jelentősége, hogy a cafeteria rendszerek népszerű juttatási elemeinek kedvezményes adózású határai többségükben a mindenkori minimálbér meghatározott százalékában kerülnek megállapításra. Kivételt képez ez alól a helyi utazásra szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel, amelynek értéke nem az adó- és járuléktörvények valamint a minimálbér értéke által szabályozott. Azonban napokon belül ezek értékére is fény derül (a BKV Zrt. díjszabása például már ismert, a társaság 2011re vonatkozóan nem emel árat). Az adóés járuléktörvény módosítások kihirdetésével és a 2011-ben hatályos minimálbér értékének ismeretében lehetőségünk nyílik megtervezni 2011. évi cafeteria rendszerünket.

Fogalmi változások és adózás Megszűnik a természetbeni juttatás fogalma. A jellemzően nem pénzbeli juttatások három csoportja a jövőben: a béren kívüli juttatások, a béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások. Béren kívüli juttatások A juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16% SZJA terheli (19,04%) Például: üdülési csekk, iskolakezdési támogatás, étkezési juttatás, Széchenyi Pihenő Kártya, stb.


Béren kívülinek nem minősülő egyes meghatározott juttatások A juttatás értékének 1,19-szerese után a kifizetőt 16% SZJA és 27% EHO terheli (51,17%) Például: cégtelefon használat, csoportos életbiztosítás, évente 3 alkalommal csekély értű ajándék, stb. Béren kívülinek nem minősülő egyes meg nem határozott juttatások Ezek a juttatások az összevont adóalap részeként adóznak. Például: művelődési intézményi szolgáltatás, a kifizető által biztosított ingyenes vagy kedvezményes személyszállítási szolgáltatás, stb.

Egyes juttatási elemek 2011-ben Tekintsük át röviden a legnépszerűbb juttatási elemekkel kapcsolatos fontosabb információkat! Egységes étkezési utalvány Január elsejétől megszűnik a hideg és meleg étkezési utalvány közötti differenciálás. A havonta 18.000 Ft értékben (adóévben utólagosan is) adható juttatás felhasználható fogyasztásra kész ételek vásárlására is. Üdülési csekk A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben 2011ben nem szűnik meg az üdülési csekk, mint juttatás. 19,04%-os adóteher mellett továbbra is adható lesz 78.000 Ft értékben, melyet közeli hozzátartozók részére is igényelhetnek a munkavállalók. Ne felejtsük el a kötelező nyilatkozatot kitöltetni munkavállalóinkkal! Széchenyi Pihenő Kártya Ez a juttatás (több munkáltatótól együttesen is) maximum 300.000 Ft értékben adható kedvezményes adózási feltételekkel. A felhasználhatóságát egy későbbi kormányrendelet szabályozza majd, amely várhatóan nem készül el a 2011. évi cafeteria nyilatkozatok kitöltésének és leadásának határidejéig. Rengeteg teendő van még a juttatás bevezetése előtt: ki kell választani, hogy ki bocsátja majd ki a kártyát, ki kell építeni az elfogadó hálózatot és annak infrastruktúráját. Mindez három-négy hónapot is igénybe vehet, csak ezek után indulhat el élesben a kártya.


7

3 Ez azt jelenti, hogy információk hiányában áprilismájus előtt nem lesz lehetőségünk a juttatás kihasználására, így nehéz, sőt szinte lehetetlen vele tervezni 2011. évi cafeteria rendszerünk kialakításakor. Igazi funkcióját várhatóan 2012-ben tölti majd be. Internet támogatás A juttatás 2011-től sajnos elveszti adómentességét. A számla segítségével utólagosan vagy utalvány formájában juttatott bevétel 5.000 Ft értékig 19,04%-os terhet visel, az e feletti rész után 51,17%-os adóterhet köteles fizetni a munkáltató. Újdonság a juttatással kapcsolatban, hogy közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére is adható, és legfeljebb három hónapon belül utólagosan is elszámolható.


Csekély értékű ajándék A 2009-ben népszerű, majd magas adóterhe miatt 2010-ben háttérben szoruló juttatás 2011-ben visszatérhet a cafeteria rendszerekbe. Évente három alkalommal a mindenkori minimálbér 10%ának megfelelő értékig (2011-ben 3 x 7.800 Ft = 23.400 Ft) adhatjuk munkavállalóinknak, valamint azok közeli hozzátartozóinak is. Jelentős változás, hogy a közös háztartásban élés feltételét a törvény nem említi, így szélesítve azt a kört, akik részesülhetnek a juttatásban. Kitétel csupán a közeli hozzátartozói viszony megléte. Adóterhe ugyan magasabb (51,17%), azonban érdemes elgondolkozni azon, hogy ennek ellenére visszaépítsük cafeteria rendszerünkbe ezt az elemet.


8

3 Sportesemény látogatása Múlt havi hírlevelünkben összefoglaltuk az évente 50.000 Ft értékben adómentesen adható juttatással kapcsolatos legfontosabb információkat. A sportesemények látogatására felhasználható utalványt adómentes elemként mindenképpen javasolt felvenni a választható juttatási elemek közé.

Megéri cafeteria rendszert működtetni A 2010-ben hatályos jogszabályok szerint a kedvezményesen adózó juttatásokat 25%-os adó terheli, ez 2011-ben 19,04%-ra csökken, míg a kedvezményes adózású körön kívül eső juttatások adózása 97,8%-ról 51,17%-ra mérséklődik. A minimálbér emelkedésével 2011-ben magasabbak lesznek a juttatások értékhatárai, könnyebb lesz az étkezési utalványok felhasználása, és szintén plusz lehetőségeket biztosít a szélesebb körben adható csekély értékű ajándék még rugalmasabbá téve cafeteria rendszerünket; megéri tehát 2011-ben is cafeteria rendszert üzemeltetni

Önkéntes kölcsönös egészség- és nyugdíjpénztári befizetések 19,04%-os adóterhükkel továbbra is stabil pontjai maradhatnak cafeteria rendszerünknek. A minimálbér emelkedésével ezek kedvezményes adózású értékhatárai is emelkednek, a juttatások feltételei pedig változatlanok maradnak.

Nemes János

Változások összefoglalása 2010 - 2011 2010. december 31-ig értékhatár adóteher Helyi utazásra szolgáló a bérlet árának 25% bérlet erejéig Meleg étkezési utalvány 18 000 Ft 25% Választható elemek

Hideg étkezési utalvány

korlátlan

97,8%

Kultúra utalvány

korlátlan

97,8%

Internetszolgáltatás

Iskolakezdési támogatás

2011. január 1-től értékhatár adóteher a bérlet árának 19,04% erejéig 18 000 Ft

19,04%

korlátlan

bérként adózik

a szolgáltatás értékének erejéig

0%

5 000 Ft

19,04%

22 050 Ft

25%

23 400 Ft

19,04%

Csekély értékű ajándék

korlátlan

97,8%

3x7.800 Ft

51,17%

Üdülési csekk

73 500 Ft

25%

78 000 Ft

19,04%

22 050 Ft

25%

23 400 Ft

19,04%

36 750 Ft

25%

39 000 Ft

19,04%

Széchenyi Pihenő Kártya

-

-

300 000 Ft

19,04%

Sporteseményre szóló belépőjegy

-

-

50 000 Ft

0%

Önkéntes kölcsönös egészségpénztár Önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár


Megjegyzés 2011. január 1-től

2011. január 1-jétől megszűnik a hideg és meleg étkezési utalvány közötti különbség. Elvesztette korábbi adómentességét, az 5.000 Ft kedvezményesen adózó értékhatárig a juttatás 1,19szerese után a kifizetőnek 16% SZJA-t és 27% EHO-t kell fizetnie. Közös háztartásban élő, közeli hozzátartozó nevére szóló számla elszámolására is van lehetőség. Legfeljebb három hónapon belül utólagosan is elszámolható. Évente három alkalommal a minimálbér 10%-ának megfelelő értékben adható közeli hozzátartozók részére is, a juttatás értékének 1,19-szerese után fizetett 16% SZJA és 27% EHO mellett. Közeli hozzátartozók részére is igényelhető.

Felhasználhatóságát egy külön kormányrendelet szabályozza.


9

Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38

Jamniczky Andrea – HR igazgató, partner [email protected] Máriás Attila – munkaügyi szaktanácsadó [email protected] Nemes János – HR menedzser, cafeteria tanácsadó [email protected]

E-mail: [email protected]

www.bdo.hu hu | www.munkaugyiblog.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelősséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat.

Zórándy Nóra – recruitment tanácsadó [email protected]

HR HÍRLEVÉL December

Recommend Documents