HR HÍRLEVÉL December

HR HÍRLEVÉL 2011. December

MUNKAÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK

• • • •

Munkaügyi audit Munkaügyi szerviz Munkaügyi tanácsadás Munkaügyi ellenőrzésre felkészítő oktatások

RECRUITMENT / OUTSOURCING PÉNZÜGY-SZÁMVITEL • • • •

Speciális szakmai tesztelés Kompetencia alapú tesztelés Munkaerő-közvetítés, direkt keresés Munkaerő-kölcsönzés

CAFETERIA SZOLGÁLTATÁSOK

• • •

Cafeteria tanácsadás Cafeteria bevezetés Cafeteria adminisztráció

EXPAT SZOLGÁLTATÁSOK

• • • •

Hivatalos ügyintézés Otthon keresés Költöztetés Beilleszkedési szolgáltatás

1 Decemberi köszöntő MUNKAÜGY Decemberi munkaügyi cikkünkben az adómentes vissza nem térítendő munkáltatói támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket tárgyaljuk, különös figyelemmel a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: SZJA törvény) legutóbbi módosítására, melyet a Magyar Közlöny 140. számában kihirdetett 2011. évi CLVI. törvény 1. számú melléklete tartalmaz. Az elmúlt hónapokban számos feltételezés látott napvilágot a 2012-es cafeteria elemekkel, illetve azok adózásával, adminisztrációjával kapcsolatban. Idén a korábbi években megszokottnál hosszabb ideig kellett várnunk a végleges 2012-es változások megjelenésére, melyeket jelen hírlevelünk cafeteria cikkében részletesen összefoglalunk.

Jamniczky Andrea HR igazgató, partner

BDO Magyarország – Személyzeti és Munkaügyi Tanácsadás

Kérdések az adómentes végtörlesztési támogatások kapcsán Alapozás Az SZJA törvény 1. számú mellékletének 2.8. pontja az alábbiakkal egészült ki a 2011. november 29-én kihirdetetteknek megfelelően: „2.8. a munkáltató által munkavállalójának a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXVII. törvény 200/B . § (1) bekezdésében meghatározott végtörlesztéshez adott vissza nem térítendő támogatás 7 millió 500 ezer forintot meg nem haladó része, feltéve, hogy a) a munkáltató a támogatást - a követelés jogosultjának igazolása alapján - közvetlenül a követelés jogosultja részére utalja (vezeti) át; b) amennyiben a munkavállaló a végtörlesztést a munkáltatói támogatás nyújtását megelőzően teljesítette - a munkavállaló a végtörlesztésre vonatkozó, a pénzügyi intézmény által befogadott igénybejelentéssel, valamint a hitelfelvevő végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettségének teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. banki átutalást igazoló bankszámlakivonat) igazolja a végtörlesztés megtörténtét, azzal, hogy ilyen esetben a támogatás utalása (átvezetése) közvetlenül a munkavállaló által megjelölt bankszámlára is történhet." HR Hírlevél 2011. December

2

A jogszabály – visszamenőlegesen – 2011. szeptember 29-től hatályos, az adómentes végtörlesztési támogatás nyújtása pedig 2012. február 28-ig lehetséges.

Munkavállalói kérelem és hitelintézeti igazolás A munkavállaló írásban kérelmezi, hogy a foglalkoztató adjon adómentes vissza nem térítendő támogatást a végtörlesztés teljesítéséhez. A kérelem befogadását követően a foglalkoztató az igény elbírálása során következetesen kell, hogy eljárjon, figyelemmel többek között az egyenlő bánásmód követelményére. Támogató munkáltatói döntés esetén szükséges egy hitelintézeti igazolás, melyben a hitelintézet a munkavállaló SZJA törvény szerinti végtörlesztési jogosultságát igazolja, tehát azt, hogy a munkavállaló a kedvezményes, rögzített árfolyamú végtörlesztésre jogosult. Vagyis aki korábbi feltételekkel végtörlesztette deviza alapú hitelét, nem lesz jogosult a támogatásra. A juttatás 7 millió 500 ezer forintig mentes a személyi jövedelemadó, a szociális hozzájárulási adó és járulékfizetés alól, valamint a társasági adóban elismert költségnek minősül. A mentesség a 2011. szeptember 29. és 2012. február 28. közötti időszakban adott támogatásokra vonatkozik. Fontos azonban kihangsúlyozni, hogy az adómentesség szempontjából jelentősége van annak, hogy a munkáltatónak a támogatást közvetlenül a hitelező részére kell átutalnia. Amennyiben a munkáltatói támogatást megelőzően a munkavállaló már teljesítette a végtörlesztést, akkor a végtörlesztéssel kapcsolatos, hitelintézet által befogadott igénybejelentéssel, valamint a végtörlesztéshez kapcsolódó fizetési kötelezettség teljesítését hitelt érdemlően igazoló dokumentummal (pl. az átutalásról szóló bankszámlakivonattal) szükséges igazolni a végtörlesztés megtörténtét. Ebben az esetben a támogatás átutalása történhet a munkavállaló által megjelölt számlaszámra is. A munkáltatónál a nyújtott támogatás számvitelileg személyi jellegű egyéb kifizetésként kerül elszámolásra. A foglalkoztatóknak a lehető legkörültekintőbben kell eljárniuk egy-egy végtörlesztéshez kapcsolódó adómentes támogatást megelőzően tekintettel arra, hogy a feltételek igazolása a későbbiek során vizsgálat tárgyát képezheti.


Kiválthatja-e a munkaviszonnyal összefüggő egyéb juttatásokat az adómentes végtörlesztési támogatás? Ugyan deklarálásra került, hogy „a végtörlesztés céljából adott vissza nem térítendő támogatás nem válthatja ki a munkabért és a munkaviszonnyal összefüggő egyéb juttatásokat”, ugyanakkor ezeket a foglalkoztatók jó eséllyel megpróbálják majd közös nevezőre hozni, pl. a munkaszerződésben szereplő személyi alapbér csökkentésével, év végi jutalmak átalakításával, vagy éppen a következő évekre vonatkozó béren kívüli juttatások csoportösszegeinek változtatásával. A jogszabályból következően elvileg arra sincs lehetőség, hogy a foglalkoztató valamilyen feltételhez kösse ezen végtörlesztési támogatás biztosítását, ugyanakkor jó előre látható az is, hogy fognak készülni olyan speciális tanulmányi szerződések, versenytilalmi megállapodások, vagy éppen – „zsebszerződés” jelleggel – károkozást elismerő nyilatkozatok, melyek valós célja a végtörlesztési támogatás kapcsán a munkavállaló „röghöz kötése”.

7,5 millió okunk van arra, hogy a lehető legkörültekintőbben járjunk el Benjamin Franklin mondta egyszer, hogy ezen a világon semmire sem mondhatjuk, hogy biztos, kivéve a halált és az adót. Pontosan erre való tekintettel, mindig félve közelítünk azokhoz a dolgokhoz, melyek adómentesen adhatók. Sietve hozzáteszem, jogosan teszünk így. Különösen igaz ez olyan esetekben, amikor egy adómentes juttatás kapcsán joggal tartunk a nem rendeltetésszerű joggyakorlástól (adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 1. § (7) bek.), vagy éppen az egyenlő bánásmód követelményének (egyenlő bánásmódról szóló 2003. évi CXXV. törvény) megsértésétől, illetve attól, hogy egy juttatás vagy intézkedés kapcsán a későbbiek során ezekkel szembesítenek bennünket. Máriás Attila Munkaügyi szaktanácsadó BDO Magyarország

HR Hírlevél 2011. December

3

2 CAFETERIA BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK 2012 VÁLTOZÁSOK A CAFETERIA RENDSZERBEN 2012 Adóteher mértéke 30,94% 30,94%

Juttatás megnevezése Munkahelyi meleg étkeztetés Erzsébet utalvány Széchenyi Pihenő Kártya Szálláshely alszámla Étkezés alszámla Szabadidő alszámla Helyi utazási bérlet térítése Önkéntes nyugdíjpénztári kiegészítés Önkéntes egészségpénztári kiegészítés Iskolakezdési támogatás/utalvány Étkezési utalvány Otthoni internet használat Üdülési csekk Csekély értékű ajándék/utalvány Sportrendezvény belépő

Kedvezményes korlát 12.500 Ft/hó 5.000 Ft/hó

30,94% 30,94% 30,94% 30,94% 30,94% 30,94% 30,94%

500.000 F t

A KEDVEZMÉNY A KEDVEZMÉNY A KEDVEZMÉNY A KEDVEZMÉNY 0%

225.000 Ft/év 150.000 Ft/év 75.000 Ft/év bérlet ellenértéke minimálbér 50%-a minimálbér 30%-a minimálbér 30%-a MEGSZŰNIK MEGSZŰNIK MEGSZŰNIK MEGSZŰNIK 50.000 Ft/év

Számítógép használat*

0%

korlátlan

Devizahitel végtörlesztés (2012.02.28-ig)*

0%

7,5 millió Ft

Helyközi munkába járás kieg. (+14%)*

0%

korlátlan

Védőoltás*

0%

korlátlan

Kockázati életbiztosítás*

0%

korlátlan

*nem béren kívüli juttatásnak minősülő elemek

ADÓVONZAT 2012-ben a 19.04%-os kedvezményes adóteher 30,94%-ra emelkedik. Ennek az az oka, hogy a béren kívüli juttatások után a juttatónak a személyi jövedelemadón felül 10% egészségügyi hozzájárulást (EHO) is fizetnie kell. Az személyi jövedelemadó alapja továbbra is a juttatás értékének 1,19-szerese, mértéke pedig 16% marad.

Jövőre ismét átalakul a béren kívüli juttatások szabályozása, melyet a Személyi jövedelemadóról szóló (SZJA) törvény határoz meg. Fontos, hogy cafeteria rendszerünk megfeleljen a hatályos jogszabályoknak, így jelen tájékoztatónkban szeretnénk összefoglalni a legfontosabb változásokat.

(0,16+0,1)*1,19 = 30,94% Ha a munkáltató viseli az adóterheket Felhasználható éves keret Adóteher mértéke Az adó összege Teljes munkáltatói költség

200.000 Ft 19,04% 38.080 Ft 238.080 Ft

300.000 Ft 19,04% 57.120 Ft 357.120 Ft

200.000 Ft 30,94% 61.880 Ft 261.880 Ft

300.000 Ft 30,94% 92.820 Ft 392.820 Ft

A munkavállaló nettó juttatása

200.000 Ft

300.000 Ft

200.000 Ft

300.000 Ft

2011

2012

Ha a munkavállaló viseli az adóterheket Felhasználható éves keret Adóteher mértéke A munkavállaló nettó juttatása Az adó összege

200.000 Ft 19,04% 168.011 Ft 31.989 Ft

300.000 Ft 19,04% 252.016 Ft 47.984 Ft

200.000 Ft 30,94% 152.742 Ft 47.258 Ft

300.000 Ft 30,94% 229.113 Ft 70.887 Ft

Teljes munkáltatói költség

200.000 Ft

300.000 Ft

200.000 Ft

300.000 Ft

2011

2012



4

BRUTTÓ VAGY NETTÓ ÉVES KERETET ÉRDEMES HASZNÁLNI?

Vajon minden esetben rosszabbul járunk 2011hez képest?

A fenti táblázatból is láthatjuk, hogy jövőre jelentősen emelkedni fog a béren kívüli juttatások adóterhe. A bruttó vagy nettó éves keret kérdését a munkáltató gazdasági helyzetének értékelése után érdemes megválaszolni. Jelenleg a cégek többsége nettó összegben határozza meg az éves felhasználható keretet, azonban a változások miatt érdemes lehet megfontolni a váltást. Ha lehetőséget szeretnénk biztosítani a munkavállalók számára, hogy a kedvezményesen adózó érték felett választhassanak az egyes elemekből (pl. Erzsébet utalvány), úgy mindenképp érdemes bruttó keretet használni.

A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, ugyanis a fent említett juttatások nem zárják ki egymást! Így abban az esetben, ha a munkáltatónál működik munkahelyi (üzemi) étkezőhely, úgy havi szinten akár 30.000 Ft összegű étkezésre fordítható juttatást (12.500 Ft munkahelyi étkeztetés + 5.000 Ft Erzsébet utalvány + 12.500 Ft SZÉP kártya) is adhat munkavállalói számára. ERZSÉBET-UTALVÁNY

A SZJA törvény 70. § (4) bekezdésének módosítása alapján jövőre egy éves maximum keretösszeget is figyelembe kell vennünk a cafeteria rendszer tervezésénél. Ezt a maximumot a törvényhozók 500.000 Ft/év összegben határozták meg. Az ezen összeg feletti juttatások értéke már „egyes meghatározott juttatásnak” minősül – amelyet 27% EHO terhel -, így ebben az esetben 51,17%-os adóvonzattal kell számolnunk.

Az Erzsébet-utalvánnyal kapcsolatosan a SZJA törvény 71. § (1) bb) pontja fogalmazza meg az érvényes törvényi szabályozás egy részét. Ennek megfelelően „a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 5.000 forintot meg nem haladó rész” adható a munkavállaló számára kedvezményes adózás mellett. A szabályozás alapján az Erzsébetutalványt kizárólagosan a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány bocsáthatja ki 2012-ben (papír alapon vagy elektronikus formában). Az utalvánnyal kapcsolatos részleteket egy későbbi kormányrendelet pontosítja, mely tájékoztatónk megírásáig még nem látott napvilágot.

ÉTKEZÉSI UTALVÁNY

SZÉCHENYI PIHENŐ (SZÉP) KÁRTYA

Az egyik, ha nem a legjelentősebb változás az étkezési utalványok területén lesz jövőre, hiszen a jelenlegi 18.000 Ft-os kedvezményes adózás mellett adható értékhatár csökkenni fog. Az étkezési utalványok esetében 2+1 esetet kell elkülönítenünk a következő évben:

A SZÉP kártya 2011-ben új elemként mutatkozott be a hazai cafeteria piacon. A SZÉP kártya idén 300.000 Ft összeghatárig biztosítható a munkavállalók számára és az üdülési csekk helyét hivatott átvenni az év második felétől kezdődően. Jövőre a SZÉP kártyával kapcsolatos szabályozás is változik, ezt a SZJA törvény 71. § (1) c) pontja szabályozza. Ennek megfelelően (egy kártyán) három alszámlát alakítanak ki:

500.000Ft-OS ÉVES HATÁR

1. A SZJA törvény 71. § (1) ba) pontjának változása alapján abban az esetben, ha a munkáltató telephelyén működik munkahelyi (üzemi) étkezőhely, kizárólag itt levásárolható utalvány formájában havi 12.500 Ft-os értékhatárig biztosíthat juttatást a munkáltató munkavállalója számára kedvezményesen. 2. Amennyiben nincs ilyen munkahelyi (üzemi) étkezőhely, úgy Erzsébet-utalvány (lásd lejjebb) formájában havi 5.000 Ft-ig adható kedvezményes adózás mellett étkezésre fordítható utalvány a munkavállalónak.

1. Szálláshely alszámla: Az erre utalt összeg szálláshely-szolgáltatásra vehető igénybe, éves szinten 225.000 Ft értékben biztosítható a munkavállaló számára. Felhasználható: • szálláshely-szolgáltatás, • belföldi utazásszervezés (belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése).

+1) Széchenyi Pihenő Kártyára is utalhat a munkáltató étkezésre fordítható juttatást éves szinten maximum 150.000 Ft-ig (lásd lejjebb).



5

2. Vendéglátás alszámla: Ez az alszámla azon „melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is)” használható, ahol elfogadják a SZÉP kártyát fizetőeszközként. A juttatható összeg maximális értéke éves szinten 150.000 Ft-ban lett megállapítva. Felhasználható: • éttermi és mozgó vendéglátás. 3. Szabadidő alszámla: az ide utalt összeg felhasználását tekintve a munkavállaló számára „rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló” szolgáltatásokra vehető igénybe. A maximum juttatható összeg értéke éves szinten 75.000 Ftban lett megállapítva. Felhasználható: • egyéb humán-egészségügyi ellátás, • előadó-művészet, • múzeumi tevékenység, • növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése, • vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység, • máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, szabadidős tevékenység, • fizikai közérzetet javító szolgáltatás, • testedzési szolgáltatás, • egyéb sporttevékenység (verseny- és lovaglóistállók tevékenysége).

melynek következtében ezt a juttatási elemet 2012-től kivették a béren kívüli elemek köréből. Jövőre nincs lehetőség sem utalványos, sem számla alapján történő utólagos elszámolásra. HELYI KÖZLEKEDÉSI BÉRLET A helyi közlekedési bérlet azon béren kívüli juttatási elemek közé tartozik, melyekre vonatkozóan nem történt változás 2012-re. A fővárosban tevékenykedő cégek számára lehet fontos információ, hogy a BKV előreláthatólag nem emel árat 2012.év elején sem az éves, sem pedig a havi bérletet illetően. Így az éves bérletet 107.000 Ft-ért, míg a havi bérletet továbbra is 9.800 Ft-ért választhatják a munkavállalók cafeteria keretük terhére. Az éves bérletet illetően két opció közül választhatunk majd, egy gyűjtőtömbös forma (mely megfelel a jelenleginek), illetve egy egyetlen szelvényből álló forma között. VÁLTOZATLAN CAFETERIA ELEMEK •

• •

Önkéntes egészségpénztár – a minimálbér 30%áig – annyi kiegészítéssel, hogy üdülési-, valamint sportszolgáltatásra nem használható fel 2012-től Önkéntes nyugdíjpénztár – a minimálbér 50%-áig Iskolakezdési támogatás – a minimálbér 30%áig/gyermek/szülő/év Sportesemény látogatására szóló utalvány évi 50.000 Ft-ig adómentes Felnőtt és iskolarendszerű képzés Saját üdülőben történő üdültetés

Jelenleg SZÉP kártyát három szolgáltató bocsát ki: az OTP, a MKB és a K&H. Mivel a kártya kibocsátásának és üzemeltetésének feltételeit jogszabály rögzíti, a szolgáltatók által nyújtott kártyafeltételekben csak csekély eltérésre számíthatunk. Egy munkavállaló több különböző szolgáltatótól származó SZÉP kártyával is rendelkezhet, azonban az ezen kártyákra utalt juttatás összességében nem haladhatja meg a törvényben előírt értékhatárt. A szolgáltatók által kibocsátott kártyák érvényessége 5 év. A kártyára utalt juttatások a tárgyévet követő év december 31-ig használhatók fel. A munkavállalóknak lehetőségük lesz online módon nyomon követni a tranzakciókat, valamint a számlaforgalmat. A kártyához társkártya is igényelhető valamely közeli hozzátartozó számára, ennek 1.500 Ft + ÁFA díját a munkavállaló köteles megtéríteni.

•

INTERNET HOZZÁJÁRULÁS

A SZJA törvény 70. § (1) a) pontjának változása értelmében további elemek emelhetők be a munkavállalóknak juttatott cafeteria elemek közé. A rendelkezés nem nevezi meg konkrétan ezeket az elemeket, de a juttatással kapcsolatos feltételeket rögzíti:

Bár az internet hozzájárulás népszerű elemnek számított az elmúlt években, felhasználását illetően (különösen az utalványok esetében) számos olyan visszaélés történt,


• •

ADÓMENTESEN ADHATÓ ELEMEK A munkavállaló számára jövőre is adómentesen juttatható elemek lesznek • az imént már említett sportesemény látogatására szóló utalvány, • a helyközi munkába járás kiegészítése, • a számítógép használatba adás, • a devizahitel végtörlesztés, • a védőoltás, • a kockázati életbiztosítás. EGYES MEGHATÁROZOTT JUTTATÁSOK


6

• „valamennyi munkavállaló… közeli hozzátartozója, szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlaton lévő hallgató, nyugdíjban részesülő magánszemély” számára adható a juttatás • „meghatározott keret terhére… ugyanazon termék vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható” • „valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján” • „feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg… munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján határozza meg;” A törvény értelmében tehát a béren kívüli juttatások mellett az egyes meghatározott juttatási elemek közé tartozó - így 51,17%-os adóterhet viselő – elemekkel bővíthetjük a munkavállalók által választható elemek palettáját (a fenti szabályok figyelembevételével).

KÉRDÉSEK A jövő évi béren kívüli juttatások tervezése során számos kérdésbe futhatunk, mint például: • Kell e módosítani a cafeteria szabályzatot jövőre? • Szüksége van-e egyáltalán a cégemnek cafeteria szabályzatra? • Hogyan kell kezelni az 500.000 Ft-os értékhatárt évközi belépő/kilépő esetén, hogy szabályosan járjak el? • Ha 5.000 Ft-nál magasabb értékű Erzsébet utalványt adok a munkavállalónak, akkor hogyan kell figyelembe venni az 500.000 Ft-os értékhatárt? • Mi számít üzemi étkeztetésnek? • Ha az irodaházban van egy étterem, akkor már 12.500 Ft-ot adhatok a munkavállalónak? • Mely elemeket adhatom majd utólagosan visszamenőleg jövőre? • Bruttóban vagy nettóban éri meg jobban meghatározni az éves cafeteria keretet? • Milyen plusz elemmel bővíthetem a palettámat? Abban az esetben, ha ilyen, vagy ehhez hasonló kérdések fogalmazódtak meg Önben a cikkünk elolvasását követően, akkor kérjük, forduljon bizalommal a BDO Magyarországhoz, hogy optimalizálhassuk jövő évi cafeteria rendszerét. Nagy Zsolt Cafeteria tanácsadó BDO Magyarország



7

Összeállításunk figyelemfelhívó jellegű és nem helyettesíti az ügyletek részletes vizsgálatát, mellyel kapcsolatban keresse tanácsadóinkat! Kiadásért és szerkesztésért felel: Jamniczky Andrea HR igazgató, partner ISSN 2061-5964 BDO Magyarország Tanácsadó Kft. 1126 Budapest, Nagy Jenő u. 10. Telefon: +36 1 235-30-10 +36 1 235-30-90 Fax: +36 1 266-64-38 E-mail: [email protected]

www.bdo.hu hu | www.munkaugyiblog.hu Hírlevelünk a legnagyobb gondossággal készült, mindamellett nem zárhatók ki elírások és más hibák, melyekért nem tudunk felelősséget vállalni. Személyzeti szolgáltatásainkkal kapcsolatos kérdéseivel kérjük keresse közvetlenül irodánkat.

Jamniczky Andrea – HR igazgató, partner [email protected] Máriás Attila – munkaügyi szaktanácsadó [email protected] Nagy Zsolt – cafeteria tanácsadó [email protected] Zórándy Nóra – recruitment tanácsadó [email protected]

HR HÍRLEVÉL December

Recommend Documents