Szolnoki Tudományos Közlemények XIV. Szolnok, 2010.
Horváthné Kökény Annamária1
A SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ TÖRVÉNY LAKÁSCÉLÚ ADÓKEDVEZMÉNYÉNEK VÁLTOZÁSAI ÉS EZEK HATÁSA A LAKOSSÁG HOSSZÚ TÁVÚ PÉNZÜGYI DÖNTÉSEIRE Az emberek, háztartások életében nagyon sok olyan fontos pénzügyi döntést kell meghozniuk, amelyek hosszú évekig hatással lesznek a pénzgazdálkodásukra. Sajnos azonban a változó környezetben, amiben élünk, a döntésünk alapfeltételei időről-időre megváltoznak. Ezek után, visszatekintve, már nem is olyan biztos, hogy ténylegesen optimális, az az eredetileg optimálisnak tűnt döntésünk. Az Országgyűlés 1995. december 12-i ülésén fogadta el az 1995. évi CXVII. törvényt a személyi jövedelemadóról. Több kisebb-nagyobb módosítások után 2007. január 1-jétől kikerültek az adókedvezmények köréből a lakáscélú kedvezmények, bár nem mindenki számára, hiszen azok a magánszemélyek, akik 2007. január elseje előtt elkezdték a hiteltörlesztést, a kedvezmény a 2006-ban hatályos feltételekkel számolható el még 2010. adóévben is. Tanulmányomban a személyi jövedelemadó törvény ezen változásait és hatásait szeretném végigvezetni, a lakáscélú adókedvezmények megszűnéséig. Kulcsszavak: állami szabályozás, adó, lakáscélú adókedvezmény, hosszú távú pénzügyi döntés THE CHANGES OF THE ALLOWANCE ON HOME LOAN IN THE ACT CXVII OF 1995 ON PERSONAL INCOME TAX AND ITS EFFECTS ON THE LONG TERM FINANCIAL DECISION OF POPULATION People and households have to take a lot of decisions that have a long term effect on their financial situation. Unfortunately under the ever-changing conditions we live in the basic conditions of people’s decisions change from time-to-time. After these, looking back, the decision having been taken earlier does not seem to be so optimal as it seemed originally. The Parlament passed the Act CXVII of 1995. on Personal Income Tax on the 12th of December, 1995. After some modifications the allowance on Home Loan were taken out from the tax allowances from the 1st of January 2007 although not for everybody as the people who started to pay back the credit before the 1st of Janurary 2007. can have the allowance under the conditions in force in 2006. In my essay I would like to discuss the changes and the effects of the changes of the Act on Personal Income with the dissappaerence of the allowances on Home Loans in the end. Keys: state regulation, tax, allowance on home loan, long term financial decision
1
Szolnoki Főiskola, Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék, tanársegéd,
[email protected] A cikket lektorálta: Dr. Széles Zsuzsanna Szent István Egyetem, GTK, Pénzügyi és Számviteli Intézet, egyetemi docens
TÖRVÉNYI VÁLTOZÁS Az Országgyűlés 1995. december 12-i ülésén fogadta el az 1995. évi CXVII. törvényt a személyi jövedelemadóról. A törvény 37. § (1) szerinti lakáscélú kedvezmény mértéke a pénzintézettel a lakáscélú megtakarításokról szóló2 pénzügyminiszteri rendelet szerint a megtakarító nevére megkötött lakáscélú betéti szerződésekre befizetett és elkülönítve kezelt, legfeljebb évi 60000 forint összegű adóévi megtakarítás 20 százaléka volt.3 A megtakarítás összegének felvételekor igazolni kellett a lakáscélú felhasználást saját vagy a lakást szerző hozzátartozója4 által. Ennek hiányában a megtakarítás után levont adót 20 százalékkal növelt összegben kellett az adóhatóságnak bejelentenie és befizetnie, az igazolások benyújtási határideje utáni 15 napon belül. Ezt az összeget kellett befizetni, ha a betétszerződés megkötésétől számított egy éven belül került sor a megtakarított összeg felvételére akkor is, ha azt lakáscélra fordították. A lakáscélú igazolásokat, a betéti szerződés kötési dátumának igazolását, illetve ha szükséges volt, akkor a rokonsági fokot igazoló okiratot a megtakarítás felvételét követő 90 napon belül kellett az adóhatósághoz bejelenteni. A törvény megengedte, hogy már meglévő lakáscélú hitelt is törlesszen vele a magánszemély, a megtakarítás felvételét követő 30 napon belül, ha már legalább egy éves volt az ügyfél megtakarítási számlája.5 A 90 napos adóhatósági bejelentési határidő és az azt követő 15 napon belüli adóvisszafizetési határidő 2001. január 1-től megváltozott. Ezentúl a felvétel adóévére vonatkozó adóbevallásban kellett bevallani és az adóbevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni a 20 százalékkal növelt összeget,6 függetlenül attól, hogy az adólevonást a magánszemély mely korábbi adóbevallásában érvényesítette.7 1997. adóévtől kiegészült a törvény lakáscélú felhasználásnak fogalma azzal, hogyha a megtakarítás felvételét követő 30 napon belül8, az ügyfél a lakástakarékpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerinti lakástakarékpénztári számlára9 fizeti be a megtakarítási számlán összegyűlt összeget, akkor az is lakáscélú felhasználásnak minősül, kivéve, ha az így elhelyezett összeget utóbb a magánszemély felveszi. Ebben az esetben a 1995. évi CXVII. törvény 37. § (2) és (3) bekezdés rendelkezéseit kellett alkalmazni, azaz a megtakarítás után levont adót ugyancsak 20 százalékkal növelt összegben kellett az adóhatóságnak bevallani és befizetni.10 A lakáscélú 2
90 / 1987. (XII.29) PM rendelet Ezt a kedvezmény csak az 1997. január 1-je előtt kötött szerződések esetében és utoljára a 2001. adóévben lehetett igénybe venni a 1995. évi CXVII. törvény módosításáról rendelkező 1996.évi LXXXIII. törvény átmeneti és záró rendelkezésének 63.§ (1) alapján. 4 A törvény szerint a lakást szerző hozzátartozó a házastárs, a volt házastárs és az egyeneságbeli rokon, ideértve az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeket, valamint az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülőt is. (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3.§. 28. pont, 2000. december 31-ig) 2001. január 1-től a mostoha és nevelt gyermeknél, illetve a mostoha és nevelőszülőnél azt a plusz kritériumot írták elő, hogy akkor érvényesíthető csak a kedvezmény ezen magánszemélyekre vonatkozóan, ha a családi pótlék folyósítása egybefüggően legalább 5 éven át fennállt, vagy jogosult lett volna rá, vagy ha a gyermek nagykorúságáig tartó nevelésben vagy iskoláztatásának vállalásában ez a magánszemély hitelt érdemlően részt vett. (1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3.§. 28. pont, 2000. december 31-től) 2003. január 1-től teljesen kikerült a törvényi szövegből a lakást szerző hozzátartozó fogalma. 5 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 37. § 1996-ban hatályos törvényszöveg alapján 6 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 37. § 2001-ben hatályos törvényszöveg alapján 7 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 37. § 2002-ben hatályos törvényszöveg alapján 8 ha már legalább egy éves volt az ügyfél megtakarítási számlája 9 1996. évi CXIII. a lakástakarék-pénztárakról szóló törvény rendelkezései szerinti 10 1997. évi XVII. törvény 7.§ (6) alapján 3
2
kedvezmény 37. §-a, bár már 2002-ben sem élt, 2003. január 1-vel kikerült a törvényi szövegből is. A magánszemély azonban az átmeneti rendelkezések 302. §. (7) szerint köteles az igénybevett lakáscélú kedvezményt és annak 20 százalékát megfizetni, ha a kedvezmény alapjául szolgáló felhasználás végül mégsem lakáscélú volt. A megtakarítás lakáscélú felhasználás fogalmára és igazolására a személyi jövedelemadó törvény 2001. december 31én hatályos rendelkezéseit kellett alkalmazni.11 A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény hatályba lépésekor érvényes 38. § szerint az összevont adóalap adóját csökkenti az 1993. december 31-e után pénzintézettel megkötött szerződésben a lakáscélú felhasználásra felvett hitel adósaként szereplő magánszemély, illetve magánszemélyek által az adóévben a tőke és a kamat törlesztésére fordított, a pénzintézet által igazolt összegnek a 20 százaléka, de legfeljebb a vonatkozó szerződésben adósként szereplő magánszemélyek tekintetében együttvéve 35000 forint. 1997. adóévtől a tőke és a kamat mellett a járulékos költség is bekerül az igazoláson szereplő adócsökkentő tételek közé.12 Emellett kikötésként megjelent a törvényben, hogy a lakáscélú felhasználásra felvett hitel alatt a hitelszerződés megkötésekor érvényes személyi jövedelemadó törvény szerinti lakáscélú felhasználás fogalom az irányadó. „Lakáscélú felhasználás: belföldön lakótelek, lakás vásárlása, építése, bővítése, azzal, hogy bővítés alatt a lakás alapterületének olyan növelése értendő, amely legalább eggyel több lakószoba kialakítását eredményezi.”1314 A törvény 1997. adóévtől kizárja a lakástakarékpénztártól felvett hitelre fizetett törlesztés utáni személyi jövedelemadó kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. 1998 és 1999 adóévekben nem történt változás. A következő módosítás, hogy 2000. január 1-től a törvény 38. § alapján enyhítettek azzal, hogy bár a lakástakarékpénztáraktól felvett hitelek után nem jár az adókedvezmény továbbra sem, de a lakástakarékpénztártól igényelt és felvett áthidaló kölcsön után a magánszemélyek érvényesíthetik a 20%-os, maximum 35000 forintos adókedvezményt.15 A lakástakarékpénztárakról szóló 1996. évi CXIII. törvény lehetőséget teremt arra, hogy a pénztárak a lakás-előtakarékossági szerződés alapján folyósított lakáskölcsöntől eltérő feltételekkel, a kiutalást megelőzően, áthidaló kölcsönt nyújtsanak a lakáscélok megvalósításához, hiszen előre nem látott események előre hozhatják a lakáscél megvalósulásának az idejét. Ebben az esetben két év takarékoskodás után, ha a szerződéses összegnek már legalább 25 százalékát megtakarították, áthidaló kölcsönt lehet igényelni, amely mellett fizetett megtakarítási összegekre ugyancsak jár még a 30 százalékos, évente maximum 72000 forintos állami támogatás összege.16 Az első nagyobb mértékű változás a törvényben 2002. január elsejével következett be. A korábbi 20 százalék 40 százalékra, illetve a korábbi 35000 forint 240000 forintra növekedett. A pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 2001. november 12-én 11
Az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló, 2002. november 12-én elfogadott XLII. törvény 302. §. (7) alapján 12 2005. adóévtől tovább bővül ez a kör az előtörlesztés összegével és a hitelfolyósítási díjjal. 13 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 3.§. 27. pontja 14 2003. január 1-től a lakáscélú felhasználás fogalma megváltozik, és bekerül a törvény 38.§ szövegébe. 15 Az adókra, járulékokra és költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 1999. évi XCIX. törvény 205. §. (4) alapján 16 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról 11. § alapján
3
elfogadott törvény 161. § (7) megengedte, hogy a 240000 forintos adókedvezményt lakótelek és új lakás vagy hozzá kapcsolódó földhasználati jog vásárlása, továbbá bővítés esetén már a 2001-ben befizetett törlesztő részletekre is érvényesíthessék. A használt lakás vétele esetén, ennek törlesztő részleteként megfizetett összeg után csak a 2002-ben befizetett összeg után volt érvényesíthető a 240000 forintos adókedvezmény, vagyis a használt lakás vásárlásához felvett hitel 2001. évi törlesztő részletére még csak a 20 százalék, maximum 35000 forintos adókedvezmény volt érvényesíthető. Módosult a lakáscélú felhasználás fogalma is. A lakáshoz kapcsolódó földhasználati jog adásvételére is lehetett már érvényesíteni a kedvezményt, illetve a lakótelek, lakás, illetve ezen jog más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése esetén is. A lakás fogalmába ezentúl a szerkezetkész lakás is beletartozott, ami az jelenti, hogy használatbavételi engedély nélküli lakás után is járt már az adókedvezmény17 A felújításra, korszerűsítésre felvett hitel tehát nem jogosít adókedvezmény igénybevételére. A törvény 38. § harmadik, negyedik és ötödik bekezdései 2002. január elsejétől kerültek bele a törvényi szövegbe. A 38. § (3) bekezdése alapján a 240000 forintos, illetve használt lakás esetén a 35000 forintos adókedvezmény megosztható volt az adóstársak között. A 38. § (4) bekezdése rendelkezett arról, hogy az egyik adóstárs által igénybevett adókedvezménnyel a másik adóstárs csak akkor élhet, ha feltünteti az adóbevallásában az adóstársa adóazonosító jelét és a lakótelek vagy lakás helyrajzi számát. A 38. § (5) bekezdése megtiltotta az adókedvezmény igénybevételét, ha a lakáscélú hitel törlesztésére olyan munkáltató által nyújtott lakáscélú hitelt használt fel, amely után a munkáltatót nem terhelte a 44 százalékos adófizetési kötelezettség a 1995. évi CXVII. törvény 72. §. (4) rendelkezései alapján. 2005. adóévtől már érvényesíthető a munkáltató által nyújtott lakáscélú hitellel történt törlesztés után is az adókedvezmény, ha nem keletkezett kamatkedvezményből származó jövedelem, azaz nem kedvezményes kamatozású volt a kölcsön, vagy ha volt ugyan kamatkedvezmény, de arra a kamatkedvezményből származó jövedelem címén az adófizetés megtörtént. A második nagyobb mértékű változás 2004. január elsejével lépett hatályba. A lakáscélú hitel törlesztő részletéhez kapcsolódó adókedvezmény 240000 forintról 120000 forintra csökkent. Emellett különbséget tett a törvény az új és a használt lakás utáni kedvezmény között, ugyanis a használt lakás megszerzésére felvett hitelek utáni kedvezmény 40%-ról 30%-ra csökkent. Ezt a 30 és 40 százalékos adókedvezményt a magánszemély csak akkor tudta és tudja azóta is teljes mértékben érvényesíteni, ha az éves jövedelme nem éri el a 3400000 forintot. 3400000 forint és 4000000 forint közötti jövedelemnél az adókedvezmény megegyezik a 3400000 forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó részével, kivéve, ha a házastársa, illetve élettársa, aki egyben tulajdonostárs és adóstárs is, legalább 6 hónapig gyesen volt. Ebben az esetben 5000000 forint és 4400000 forint a két értékhatár összege. 4400000 forint és 5000000 forint közötti jövedelemnél az adókedvezmény megegyezik a 4400000 forint feletti jövedelem 20 százalékát meghaladó részével. 18 Lakótelek, új lakás és az ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog vásárlása esetén a 40%-os adókedvezmény akkor érvényesíthető, ha a magánszemély a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001 (I. 31) kormányrendelet szerinti kamattámogatásban részesül, valamint a hitel összege a hitel 17
1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 38. § 2002-ben hatályos törvényszövege, valamint a 3. § 27. és 73. pontja alapján 18 1995. évi CXVII. törvény 38. § (4) 2004-ben hatályos törvényszövege alapján
4
felvételkor a 15000000 forintot nem haladta meg. Piaci kamatozású hitel esetén tehát 30%-os lehet csak a kedvezmény mértéke. Használt lakás vásárlása esetén is csak akkor érvényesíthető az adókedvezmény, ha a hitel összege annak felvételekor nem haladta meg a 10000000 forintot. A lakáscélú adókedvezmény ezután már időbeli korlát figyelembe vételével volt érvényesíthető. Csak öt adóévben, azaz az első törlesztő részlet megfizetésének évében és azt követő négy adóévben érvényesíthető. Ez az időtartam egy-egy évvel hosszabbodott meg minden olyan gyermek által, aki után a hitelt törlesztő magánszemély a törlesztési időszakban19 családi pótlékra jogosult, illetve jogosulttá válik, kivéve ha a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerinti az adókedvezmény alapjául szolgáló lakáscélú felhasználás révén a gyermekek és más eltartottak utáni kedvezményre jogosult.20 A 38. § (7) alóli felmentést ad a 2003. november 10-én elfogadott, az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló módosító törvény 208. §. (5). E szerint, ha a magánszemély a 2003. december 31-én hatályos személyi jövedelemadó törvény alapján adókedvezményre jogosult, akkor az adókedvezményt 2004 és 2005 években is érvényesíteni tudja a 2004. évi szabályok szerint, de a (7) bekezdés időbeli korlátjának figyelmen kívül hagyásával. 2005. adóévben a (7) bekezdés szövege módosult azzal, hogy ha a felvett hitel részben vagy egészben állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott megelőlegező kölcsön21, illetve ha a megelőlegező kölcsönre nem jogosult és a magánszemélyek gyermekek és más eltartottak után lakásépítési kedvezményre nem jogosultak, akkor az adókedvezmény minden olyan adóévben érvényesíthető, amikor az igénylőnek a törlesztési időszakban családi pótlékra jogosult, illetve jogosulttá váló gyermeke van. Ezzel a módosítással már nemcsak egy-egy évvel hosszabbodik meg a kedvezmény igénybevételének lehetősége, hanem a még meg sem született gyermek családi pótlékra jogosultságának végső időpontjáig jár.
19
de legkésőbb az adókedvezmény legutóbbi igénybevételének adóévét követő adóévben (1995. évi CXVII. törvény 38. § (7) 20 1995. évi CXVII. törvény 38. § (7) 2004-ben hatályos törvényszövege és a 2004. évi CI. módosító törvény 208. § (5) alapján 21 A fiatal házaspár az önerő növelése érdekében kérhette a kedvezményre jogosító feltételek fennállása esetén a kedvezmény kölcsönként történő megelőlegezését a még meg nem született gyermekek után. A gyermektelen fiatal házaspár két születendő gyermek, az egygyermekes fiatal házaspár további egy születendő gyermek vállalása esetén volt jogosult a megelőlegező kölcsön igénybevételére. A gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő, amely egyben a megelőlegezés időtartama is, egy gyermek esetében 4 év, két gyermek esetében 8 év.
5
1. ábra: Az adókedvezmények személyi jövedelemadóhoz viszonyított aránya Magyarországon 1999 és 2008 között (adatok %-ban)22
A 2004. adóévtől megszüntették a 2002. adóévben megengedett adóstársak közötti adókedvezmény megosztásának lehetőségét. A 38. § (8) bekezdése alapján a kedvezménnyel 2004-től az adóstársak közül csak egy magánszemély élhet, ő is csak egy önálló ingatlanra 23 és csak egy hitelszerződés alapján, akkor, ha feltünteti az adóbevallásában, illetve a nyilatkozatában az ingatlan fekvése szerinti település nevét és annak helyrajzi számát, valamint az adóstársai nevét az azok adóazonosító számát. A hitelintézet az adókedvezményre jogosító igazolásban ezeken az adatokon túl még az adókedvezmény alapjának összegét is feltünteti.24 Bár 2006. adóévben nem történt változás a lakáscélú kedvezményekre vonatkozóan, 2007. adóévtől megszűnt a lakáshitel-törlesztés kedvezménye.
A TÖRVÉNYI VÁLTOZÁS HATÁSA Az 1. számú ábrán látható, hogy 2003. adóévben a legmagasabb a személyi jövedelemadó kedvezmények százalékos aránya a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséghez viszonyítva. 2004-ben az adókedvezmények csökkenése mellett az adófizetési kötelezettség is csökkent. Ezeket több tényező együttes hatása befolyásolta egyszerre, pl. az adó %-os mértékének csökkenése, az adójóváírás kiszélesedése, a lakáscélú kedvezmények korlátozása, majd megszűntetése, stb. 2005-től a személyi jövedelemadó összege folyamatosan növekszik, míg az adókedvezmények ehhez viszonyított aránya folyamatosan csökken, amit a következő ábra szemléltet számunkra.
22
APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) 2008. évi adóstatisztikája alapján saját szerkesztés Önálló ingatlan a külön helyrajzi számmal rendelkező ingatlan, illetve a társasház önálló albetétszámmal rendelkező lakása. 24 1995. évi CXVII. törvény 38. § (9)-(10) 2004-ben hatályos törvényszövege alapján 23
6
2. ábra: Az összevont adóalap adója és a személyi jövedelemadót csökkentő adókedvezmények alakulása Magyarországon 1999 és 2008 között (adatok millió forintban)25
A 2010. évre vonatkozó hatályos törvényi szövegből tehát már hiányzik a 37. § és a 38. § is. Több kisebb-nagyobb módosítások után 2007. január 1-jétől a lakáscélú hitel törlesztésének kedvezménye kikerült az adókedvezmények köréből, bár nem mindenki számára. Kivételt élveznek azok a magánszemélyek, akik 2007. január 1-je előtt megkezdték a hiteltörlesztésüket. Ők továbbra is érvényesíteni tudják az adókedvezményt a 2006-ban hatályos törvény előírásai szerint, annak időbeli korlátait figyelembe véve.26 2001-ben 76308 db lakáshitelt engedélyeztek, összesen 155269 millió Ft értékben Magyarországon, amelyből 21877 db részesült állami támogatásban, összesen 82697 millió Ft hitel összeggel. 2003-ban volt a legtöbb az engedélyezett hitelek száma, 196671 db, amiből állami támogatásban 133620 hitel részesült. Ez folyamatosan csökkent, 2009-ben már csak 14054 támogatott hitelt engedélyeztek. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a felvett hitelösszegek alapján is. A 2003-ban 713685 millió forint volt az engedélyezett összes államilag támogatott lakáshitel, 2009-ben pedig már csak 78754 milliárd forint. A 3. ábráról leolvasható, hogy 2001-ről 2002-re és 2002-ről 2003-ra volt a legnagyobb mértékű a változás mind az engedélyezett lakáshitelek számának, mind összegének változásánál is. 2001-ről 2002-re 151859 db-ra nőtt, azaz megduplázódott a hitelek száma, az összegük pedig 155269 millió forintról 487902 millió forintra nőtt, amely több, mint háromszoros növekedést jelent. Ez részben a 2002. évi lakáscélú állami támogatás változására vezethető vissza, amikor is 35000 forintról 240000 forintra emelkedett a maximálisan igénybe vehető állami támogatás összege, már a használt lakások hitelei után is. 2003-ra ez az összeg még tovább növekedett, 835765 millió forintra, ami további 71%-os növekedést jelent. A hitelek száma 68%-kal nőtt, 133620 db-ra, amely a következő évben, a 2004. évi személyi jövedelemadó lakáscélú adókedvezményének nagy mértékű szabályozásával 63419 db-ra, kevesebb, mint felére csökkent, majd 2005-ben még további 38%-kal, 39584 darabra csökkent. Ez a tendencia az engedélyezett hitelek összegének csökkenésén is nyomon követhető. 2004-re 39%-kal, 25 26
APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) 2008. évi adóstatisztikája alapján saját szerkesztés 2006. évi LXI. törvény 223. § (7)
7
511758 millió forintra esett az engedélyezett hitelek száma. A hitelek száma a 2003-ban megjelent deviza alapú hitelek folyósításának megkezdésével tovább már nem csökkent, sőt, folyamatosan növekedett, egészen a 2008. év végén bekövetkező deviza alapú hitelek válságának kiindulásáig.27
KÖVETKEZTETÉS Magyarországon a lakáscélú hitelek törlesztésének a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség adókedvezmény formájában történő csökkentésének lehetőségével az állam kiszélesítette a lakáshoz jutás állami kedvezményeinek sorát. 2002-ben nagymértékben megemelkedett a személyi jövedelemadóból érvényesíthető összeg, amely hatására sokan döntöttek hitelfelvétel igénybevétele melletti lakásvásárlás mellett. Az államilag támogatott engedélyezett lakásvásárlási hitelek megnövekedése miatt lecsökkentettek a 240000 forintos adókedvezményt 120000 forintra, megkülönböztetve a használt és új lakásvásárlást, illetve az állami kamattámogatott és a piaci kamatozású hiteleket. A 2005. évi módosításokkal a személyi jövedelemadó törvényben a hosszú távú gondolkodás szemlélete és az állam segítő szerepe fogalmazódott meg a lakásszerzési kedvezményben nem részesülők számára is, hiszen a piaci kamatozású hiteleik törlesztő részleténél tudják érvényesíteni az állam által biztosított adókedvezményt egészen a gyermekeik családi pótlékra való jogosultságáig. Az állam ezzel próbálta ellensúlyozni az állami kamattámogatásban nem részesülő magánszemélyeket, akik a hitel törlesztése mellett kiskorú gyermekeket nevelnek.
3. ábra: Engedélyezett lakáscélú hitelek összegének alakulása és állami támogatás szerinti megoszlása Magyarországon 2001 és 2009 (adatok millió forintban)28
Felmerül bennem ugyanakkor a kérdés, hogy a lakáscélú kedvezmény miért nem érvényesíthető egységesen, időbeli korlát nélkül. Gondolok itt az 1993. december 31-e előtt 27 28
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrh001.html Letöltés dátuma: 2010. október 1. KSH (Központi Statisztikai Hivatal) adatai alapján saját szerkesztés
8
felvett lakáscélú hitelekre, amelyek, ugyancsak hosszú távú pénzügyi döntések következményei és feltételezhetően még nagy részük ma is törlesztés alatt áll. Ezek a hitelek az adókedvezmény törvénybe kerülése előtt, között és kivezetése utáni időszakokban sem részesülhettek adókedvezményben. Ugyanakkor azok, akik 2007. január 1-je után vették fel a hiteleiket, miben rosszabbak azoknál, akik 2006. év végén adósodtak el. Ha megalkották és később meg szüntették ezt a fajta adókedvezmény lehetőségét, akkor miért nem tették meg azt egységesen, mindenkire egyformán vonatkoztatva. A hosszú távú pénzügyi döntéseinket kiszámíthatatlanná teszi a sok változás. Aki például a legnagyobb adókedvezmény érvényesíthetősége idején, azaz 2002-ben vagy 2003-ban vett lakást, lakáshitel igénybevétele segítségével, amikor az éves adókedvezmény mértéke még évi 240000 forint volt és ez alapján kalkulált hosszú távon, később sokuknak pénzügyi gondokkal kellett valószínűleg szembenéznie, hiszen azóta maximum 120000 forint ez a kedvezmény, akár a 30%-os, akár a 40%-os mérték vonatkozik rá. Ezen kívül a törlesztés megkezdése után is maximum még 4 évig élhetnek az adókedvezménnyel, kivéve ha van gyermekük, illetve a 4 év alatt születik, mert abban az esetben, ha a törvény egyéb feltételei is érvényesek rájuk, akkor a gyermek, illetve gyermekek családi pótlékra való jogosultságáig érvényesíthetik az adókedvezményt. Azok, akik a hitelfelvételük pillanatában, az eredeti pénzügyi döntésük meghozatalakor érvényesíteni tudták a 240000 forintos adókedvezményt, mára már részben vagy egyáltalán nem tudják, azaz az állam már nem vállalja át helyettük adókedvezmény formájában, ezen többletösszeg megfinanszírozását. Vajon 2002-ben és 2003-ban megvalósult volna ennyi ingatlan vásárlás és építés hitelfelvétellel egybekötve, ha nem születik meg a lakosság számára kedvező személyi jövedelemadó törvényi változás? FELHASZNÁLT IRODALOM [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8] [9] [10] [11] [12] [13]
APEH (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal) 2008. évi adóstatisztikája HVG Adókülönszám 1997 – 2010 közötti számai 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról 1996. évi CXIII. törvény a lakástakarékpénztárakról 1996.évi LXXXIII. törvény az 1995. évi CXVII. törvény módosításáról 1999. évi XCIX. törvény az adókra, járulékokra és költségvetési befizetésekre vonatkozó egyes törvények módosításáról 2001. évi LXXIV törvény a pénzügyeket szabályozó egyes jogszabályok módosításáról 2002. évi XLII törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2003. évi XCI törvény az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2004. évi CI. az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról 2006. évi LXI. Törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 12/2001 (I. 31.) Kormány rendelet a lakáscélú állami támogatásokról http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_zrh001.html Letöltés dátuma: 2010. október 1.
9
