Hor váth Mik lós Szent ir mai né Bre csok Má ria. Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hoz

Horváth Miklós – Szentirmainé Brecsok Mária

Kézikönyv a 4. évfolyamos Környezetismeret tanításához

CELLDÖMÖLK, 2011

AP–040933 ISBN 978-963-464-699-0

A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható.

Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. 9500 Celldömölk, Széchenyi utca 18. Telefon: 95/525-000; fax: 95/525-014 E-mail: [email protected] Internet: www.apaczai.hu Felelős kiadó: Esztergályos Jenő ügyvezető igazgató

Nyomdai előkészítés: Németh József Terjedelem: 15,45 A/5 ív

Kedves Kollégák! Kézikönyvünk Horváth Miklós és Szentirmainé Brecsok Mária, a 4. évfolyamosok számára írt, OM Kerettanterv tartalmaira és követelményrendszerére épülő, Környezetismeret tankönyvhöz készült. A kézikönyv tartalmazza a tantárgy céljait, a legfontosabb feladatokat, a követelményeket, melyeket tanulóinknak teljesíteni kell. Részletes tanmenetjavaslattal kívánjuk segíteni kollégáink munkáját. Természetesen ez csak a legfontosabb irányokat jelöli ki, az iskola és az egyes osztályok adottságainak megfelelően szabadon át rendezhetők.

Az egyes leckékhez konkrét, részletes feldolgozási javaslatokat, ötleteket adunk. Bízunk abban, hogy oktatási segédletünkben minden kollégánk talál hasznosítható információkat, ötleteket! Kérjük a kollégákat, hogy észrevételeiket, tapasztalataikat továbbra is osszák meg velünk, és küldjék el az Apáczai Kiadó címére! Eredményes munkát kívánunk mindannyiuknak! A szerzők

3

Célok és feladatok (a NAT és a kerettanterv alapján) A tantárgy célja, hogy felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Bátorítson a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, alkotóinak, jelenségeinek „felfedezésére”. Jól értelmezett, könnyen felidézhető, egyszerű kognitív műveletek végzésére alkalmas képzeteket alakítson ki a közvetlenül vagy közvetve megismerhető természeti és ember által létesített környezetről. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapota iránti érzékenységét, alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékozódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra. A környezetismeret tantárgy tanulása során a tanulók ismerkedjenek meg lakóhelyük, majd – egyre táguló körben – távolabbi természeti és ember által létrehozott környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azok változásával, valamint az emberek és környezetük kapcsolatával. Fedezzék fel a természet sokszínűségét, szépségét, és ébredjenek rá pótolhatatlan, értékes mivoltára. A tanítás-tanulás folyamatában elsősorban a tanuló lakóhelyi, iskolai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére törekedjünk. Ezen keresztül segítsük olyan pozitív attitűd kialakulását, mely az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére ösztönöz, erősíti a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhoz és a nemzetünkhöz tartozás érzését alapozza meg.

A tantárgy fontos feladata, hogy az elemi természettudományos műveltség megalapozása érdeké ben a tanulóknak az új ismeretek megszerzéséhez, azok rendszerezéséhez, rögzítéséhez és a mindennapi életben való alkalmazásához szükséges képességeit folyamatosan és rendszeresen fejlessze. Az élő és élettelen környezettel kapcsolatos fogalom alkotást mind személyes, mind közös, tevékeny tapasztalatszerzéssel készítse elő. Az egyszerű megismerési, tanulási módszerek megtanításával, be gyakorlásával, alkalmazásával keltse fel – a gondolkodás fejlettségéhez illeszkedő mértékben – a természeti jelenségek, folyamatok ésszerű, tudományos magyarázata iránti igényt. Lakóhelyi környezetük megismerése során tanítsa meg a tanulókat elemi fokon tájékozódni a térben és az időben. Kiemelt cél az óvatosságra intés, az élet- és környezetkímélő, a veszélyhelyzetek megelőzését szolgáló magatartásformák kialakítása s ezzel a személyes biztonság növelése. Nyújtson ismereteket az anyag különböző formáinak érzékelhető tulajdonságairól. Segítse észlelni és elemi szinten értékelni azok mennyiségi és minőségi változásait. Fejlessze helyes egészségszokásaikat, alapozza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket, segítse a környezeti harmónia létrejöttéhez és fenntartásához szükséges magatartásuk és életvitelük alakulását.

Fejlesztési követelmények Tájékozódás a természettudományról, a megismerés módszereiről A tanuló váljék nyitottá a természet szépségei, értékei iránt. Érdeklődésének megfelelően jusson ismeretekhez a valóság megtapasztalásával, valamint különböző képi és szöveges ismerethordozók segítségével. Legyen képes a természet tárgyait, élőlényeit, jelenségeit és folyamatait észlelni, és azokat elemi szinten megfigyelni, a természeti és technikai tárgyakkal, jelenségekkel összefüggő elképzeléseket megfogalmazni. Aktívan vegyen részt a megfigyelések elemzésével kapcsolatos megbeszéléseken. Építsen előzetes ismereteire, tanítói segítséggel tájékozódjon egyszerű forrásanyagokból. 4

Tanítói irányítással végezzen egyszerű kísérleteket, vizsgálatokat a természeti és technikai környezet jelenségeinek, folyamatainak megfigyelésére. Ismerje fel a vizsgálódásokhoz, mérésekhez, kísérletekhez szükséges eszközöket, és használja azokat balesetmentesen. Szerezzen gyakorlatot a mindennapi életben előforduló mérésekben, a hosszúság, a tömeg, az űrtartalom, a hőmérséklet és az idő mértékegységeinek használatában. Szerezzen jártasságot a jelenségek, folyamatok egy-egy körének megadott szempontú csoportosításában. Megfigyeléseit, tapasztalatait saját szavaival, egyszerűen fogalmazza meg, és rajzban, írásban rögzítse. Értelmezze az egyszerű képi és szöveges

Tájékozódás az időben és térben A tájékozódás alapját a természeti jelenségek megfigyelése képezze. Figyelje meg a ciklusok ismétlődését, a mozgásban megnyilvánuló állandóságot és változást, mutassa be azokat egyszerű példákon. Tájékozódjon a mindennapok időviszonyaiban. Figyelje meg a napszakok és évszakok változását. Szerezzen gyakorlatot az idő mérésében, a mindennapi életünket meghatározó időtartamok becslésében. Saját tapasztalat alapján vegye észre az idő múlását, az élőlények – közöttük saját maguk – változását, a változások szabályszerűségét, annak okait. Fejlődjön térérzékelése és térérzete az irányok, távolságok, hosszak, nagyságrendek becslésével, mérésével. A környezetében előforduló tárgyak méretét viszonyítsa saját testméreteihez, majd szabvány mértékegységekhez. Tájékozódjon a lakóhelyén, és annak környékén tudjon útbaigazítást adni. Térkép segítségével figyelje meg, hogy Magyarországon belül hol találhatja meg saját lakóhelyét. Ismerkedjen meg az őt körülvevő táj jellegzetességeivel, felszínének formáival, az ottani élőlények jellemző tuTájékozódás az élő és élettelen természetről lajdonságaival. Érzékszervi megfigyelés segítségével szerezzen inHasonlítsa össze lakóhelye tájképi sajátosságait formációkat a környezetében előforduló fontosabb más hazai tájakkal. Beszélgetés szintjén legyen foélő és élettelen anyagokról. Felismert tulajdonsá- galma a Földön kívüli térségek létének felismerégaik alapján tudja csoportosítani azokat. Külön- séről, az égitestekkel kapcsolatos elképzelésekről. böztesse meg a tárgyakat és anyagokat tulajdon- A hozott elemi információk és ismeretek gyűjtése ságaik alapján és tudja ezt életkorának megfelelő alapul szolgáljon a tudományos kép formálására. nyelvhasználattal kifejezni. Ismerje fel a használati tárgyak anyagát, készítsen egyszerű használa- Információhordozók az ismeretek szerzésében ti tárgyakat. Fedezze fel – gyermeki elképzelésének Az érzékelést, mint alapvető információszerzést megfelelően – az anyag szerkezeti tulajdonságait. használja az ismeretek összegyűjtéséhez. TudatoTapasztalat alapján ismerje fel a halmazállapotokat, suljon benne, hogy a természetről szerzett ismea tudományos értelmezésnek megfelelően. reteket megfigyelés, vizsgálódás, kísérletezés, méKísérletek kapcsán ismerkedjen az anyagok köl- rés útján szerezzük meg. Legyen tájékozott arról, csönhatásaival, figyelje meg az ebből adódó válto- hogy a természettel kapcsolatos ismereteit felkézásokat. Játékos tevékenységek keretében szerez- szültségének megfelelő könyvek, cikkek és a mézen tapasztalatot a hang, a fény, és a hő terjedésével dia segítségével is fejlesztheti, de sok téves nézettel kapcsolatban. Ismerkedjen a háztartásban előfor- is találkozhat. Fejlődjön elemző, kritikai képesséduló energiahordozó és technikai eszközökkel, és ge életkorának megfelelő kommunikációs helyzeismerkedjen meg a működésükkel kapcsolatos bal- tekben. esetforrásokkal. Legyen tájékozott arról, hogy mely Fogalmazzon meg kérdéseket különböző inforélelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk mációhordozó eszközökből szerzett ismereteiről. egészséges fejlődéséhez. Tartózkodjék az élvezeti és Érdeklődjön a tudósok munkája iránt. kábítószerek kipróbálásától. Érdeklődjön az iránt, hogy mely anyagok szennyezhetik leggyakrabban Emberismeret, önismeret, honismeret a környezetét, mely anyagok, eszközök a háztartás Aktívan vegyen részt az élet értelmezésére vonatleggyakoribb veszélyforrásai. kozó elképzelésekkel kapcsolatos beszélgetésekben. információkat. Korának megfelelő nyelvi megformálással számoljon be a megszerzett ismereteiről. Legyen gyakorlata a különböző tárgyak, élőlények, jelenségek minőségi és mennyiségi jellemzőinek elemi szintű összehasonlításában. Vesse össze a természeti és az ember alkotta környezetről különféle módon szerzett ismereteit egymással, rendezze azokat különböző csoportok szerint. Vizsgálódásainak eredményeit elemezze, értelmezze. Ismerje fel a környezetében előforduló veszélyhelyzeteket. Alkalmazza a tanultakat a mindennapi élet problémáinak megoldásában. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségére is hatással van, igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hogy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Tájékozódjon a biztonságot szolgáló szervezetek (mentők, tűzoltók, rendőrség, polgári védelem) munkájáról. Fejlődjön alkalmazkodó képessége veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés).

5

A születéssel, egyedfejlődéssel, öröklődéssel kapcsolatos elképzeléseit vitassa meg tanítójával és társaival. Ez alapul szolgáljon a tudományos nézetek későbbi közvetítéséhez. Legyen igénye a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására. Alkalmazza az egészségmegőrzés alapvető szabályait. Ismerje a korszerű táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit. Ismerje fel, hogy a környezet állapota az ember egészségére is hatással van. Fogadja el a fogyatékkal élő embereket. Figyeljen meg emberi magatartásformákat és élethelyzeteket. Ismerkedjen szűkebb környezetének kulturális és vallási emlékeivel, hagyományaival. Gyakorolja azokat a tevékenységeket, szokásokat, amelyek

az otthona, a lakóhelye, a szülőföldje és a hazája megismeréséhez, megbecsüléséhez, szeretetéhez vezetnek. A tapasztalatok összegyűjtése után képes legyen azokról beszélgetni, kérdéseket megfogalmazni, véleményt alkotni. Fejlődjön önismereti képessége, ismerje fel saját külső és belső tulajdonságait, tudjon azonosításokat és különbözőségeket megfogalmazni. Életkorának megfelelően ismerje hazája természeti és társadalmi adottságait, legyen tisztában azzal, hogy mit jelent a nemzet, haza, a magyarság fogalma. Gyűjtsön információkat a tananyaghoz kapcsolódóan híres emberekről.

Fejlesztési feladatok Évi óraszám: 1. változat 74 óra 2. változat 74 óra Témakörök, tartalmak

Fejlesztési feladatok, tevékenységek

A megismerési módszerek alapozása (folyamatosan) Megfigyelés, leírás, összehasonlítás, csoportosítás, vizsgálódás, egyszerű kísérletek végzése, a tanulók közvetlen környezetében lévő tárgyak, élőlények érzékelhető tulajdonságai körében, a folyamatok nyomon követése, következtetések, egyszerű összefüggések felismerése.

A tapasztalatok lejegyzése, rendezése, elemzése tanítói segítséggel. Folyamatos megfigyelés.

Önálló mérés a gyakori szabvány mértékegységek alkalmazásával.

Méréssor megtervezése, végzése.

Az ismeretforrások (gyermekenciklopédiák, egyszerű képes határozók, térképek, álló és mozgóképek) felhasználása a megismeréshez tanítói segítséggel.

Az egyéni ismeretszerzés megalapozása. Búvárkodás a könyvtárban. Önálló beszámolók a könyvtári tájékozódás eredményéről.

A tapasztalatok rögzítése élőszóban, rajzban, írásban tanítói segítséggel.

Összefüggő feleletek tanítói kérdésekre. A jelenségek megfigyelésével, okok keresésével következtetések levonása.

Tájékozódás az élettelen természetről Az otthon tisztasága, szennyező forrásai. Környezetünk tisztasága, szennyezettsége. A lakóhely levegőjének, vizeinek tisztasága, szennyezettsége. Szennyező források a környezetben, a szennyezés hatása az élőlényekre, az emberre. A megelőzés, a védekezés lehetőségei.

6

Folyamatos megfigyelések, egyszerű vizsgálatok, kísérletek a levegő, a víz a talaj tisztaságáról. Környezetünkből vett vízminták egyszerű vizsgálata. Egyszerű eljárás a víz tisztítására, szűrésére. A lakóhely levegőtisztaságának megfigyelése. Levegő-, víz-, talajvizsgálat érzékszervekkel és egyszerű vizsgáló eszközökkel (pl. nagyító, szűrőpapír).

Különválogató hulladékgyűjtés.

A különválogató hulladékgyűjtés jelentőségének felismerése és szükségességének belátása.

A környezet szennyeződése miatt kialakuló veszélyhelyzetek felismerése, az önvédelem lehetőségének megismerése.

A lakóhely környezetében előforduló anyagok összetettségének észrevétele. Kapcsolat keresése az egyes anyagok tulajdonságai és a környezetszennyezés között. Jelenlegi viselkedésünk, szokásaink és azok jövőbeli környezeti hatásai közötti egyszerű összefüggések felismerése.

Tájékozódás az élő természetről A tanuló környezetében megfigyelhető élőhelyek jellemzői. Az erdő, a füves és vizes élőhelyek néhány gyakori növényés állatfajának jellemzői (mérete, testfelépítése, jellemző részei, szervei, táplálkozása, szaporodása, változása, illetve viselkedése, alkalmazkodása).

Az ember hatása az élőhelyekre. A természet védelmének fontossága, védett helyi természeti értékek. Az ember és egészsége Az ember életkori szakaszai. A különböző korú emberek szervezetének, életműködéseinek, viselkedésének összehasonlítása.

Egyszerű összefüggések keresése az élőlény élőhelye, életmódja és testfelépítése között. A helyi környezet és az élőlények környezetalakító hatásának vizsgálata. A lakóhelyen megfigyelhető néhány lágy és fás szárú növény, valamint néhány emlős-, madár, gerinctelen állat tulajdonságainak rendszerezett megismerése, ezek táplálékláncba sorolása. Annak észrevétele, hogy jelen cselekedeteink befolyásolják a jövőt. Kapcsolat keresése az ember tevékenysége és a természet veszélyeztetettsége között. Megfigyelés, mérés a testen. A mérések rögzítése tanítói segítséggel.

Helyes és helytelen szokásaink. Az egészséget károsító szokások (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószerezés) kialakulása, veszélye, felkészülés az elutasításukra. A reklámok hatása életmódunkra. Tájékozódás térben és időben A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén.

Dramatikus játékok az életkorok jellemzőiről, helyes és helytelen szokásainkról. A reklámok elemzése az elérni kívánt hatás és a valóság összevetésével.

A lakóhely elhelyezése a térképen.

Tájékozódási gyakorlat a lakóhely térképével, iránytűvel (egyszerű tájolóval). Elemi szintű tájékozódás Magyarország domborzati térképén. A lakóhely megkeresése Magyarország térképén.

Tájaink képekben.

Magyarország nagytájainak felismerése jellemző képek, leírások alapján.

Utazás megtervezése. Országismeret Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, értékei képekben. Településtípusok (város, falu, tanya).

Egyszerű utazás megtervezése menetrend segítségével.

Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. Magyarok a határon túl.

Tájékozódás arról, hogy a magyarokon kívül más népek is élnek határainkon belül, és élnek magyarok határainkon kívül is.

Híres magyarok, hírünk a világban. A lakóhely nevezetes szülöttei.

Híres emberek fennmaradt emlékeinek felkutatása a lakóhely múltjából.

Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely jellemző felszíni formáiról és felszíni vizeiről. Közvetett tapasztalatszerzés a helyben nem megtapasztalható felszíni formákról és vizekről.

A lakóhely és környékének természeti és kulturális értékeinek megkeresése a térképen, felismerése képről. Jellemző képek gyűjtése, rendezése.

7

A továbbhaladás feltételei A tanuló keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. Nevezzen meg a környezetéből környezetszen�nyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élet-

tani jellemzőket. Tudja, hogyan őrizheti meg egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez Tájékozódás az élő és élettelen természetről • Kommunikáció fejlettsége a tájékozottság bi• Az érzékszervi megfigyelés pontossága. zonyítására. • Tulajdonságok megnevezése. • Csoportosítások, rendezések adott és önállóan Emberismeret, önismeret, honismeret választott szempontok szerint. • A beszélgetésekben való aktív részvétel. • A tapasztalatgyűjtés gyakorlatában való aktív • Kérdések megfogalmazása, véleményalkotás. részvétel. • Magatartásformák, élethelyzetek megfigyelésé• Érdeklődés a közvetlen környezet jelenségei ről való beszámolás. iránt. • Mások iránti érdeklődés, nyitottság, a másság • Érzékenység a környező természet megóvására. elfogadása, segítségnyújtás. • Tájékozottság hazája, lakóhelye, otthona földTájékozódás időben és térben rajzi, történeti és társadalmi jellemzőiről. • A természet változásainak érzékelése, megfo• Igényesség a személyes életvitelben (tisztaság, galmazása. táplálkozás, mozgás). • A megfigyelések elemzése, a természeti jelen• Önmagát helyesen megítélő képesség fejlődéségek megismerése. sének mértéke. • A tájékozódás, viszonyítás, összehasonlítás ké• Önállóság fejlődése a természeti és társadalmi pességének bizonyítása a gyakorlatban. környezethez való alkalmazkodásban. • Alapvető térképismeret: térképjelek leolvasása. • Nyitottság és érdeklődés társadalmi környeze• Érdeklődés, kíváncsiság, tájékozottság a tanulte megismerése iránt. takat kiegészítő információk gyűjtésében. • Együttműködés tanítóval, társakkal. • Alapvető viselkedési formák (tisztelet, udvariInformációhordozók az ismeretek szerzésében asság, elfogadás, megbecsülés, kötelességtudat, • A megfigyelésben, vizsgálódásban, kísérletesegítőkészség, szeretet) tiszteletben tartása és zésben való aktivitás. alkalmazása spontán élethelyzetekben. • Tájékozottság a tananyagot érintő írásos és audio-vizuális információkban. • Kritikai képesség bizonyítása.

8

Tanmenetjavaslat Éves óraszám: 74 óra Heti óraszám: 2 óra A negyedik osztályos környzetesimseret tantárgy témakörei 1. témakör: Az erdő élete 2. témakör: Ismerkedés a térképpel 3. témakör: Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata 4. témakör: Nekem szülőhazám 5. témakör: Testfelépítésünk, életműködéseink 6. témakör: A vizek, vízpartok élete 7. témakör: A füves területek élete Az órák száma óratípusonként Új anyag feldolgozására: Tanulmányi kirándulásokra, megfigyelésekre összesen: (erdő, vízpart, füves területek, élettelen környezet 3–3 óra) Kiegészítő anyag feldolgozására: Összefoglaló órákra: Ellenőrzésre:

7 óra 8 óra 6 óra 9 óra 7 óra 5 óra 4 óra 36 óra 12 óra 12 óra 7 óra 7 óra

Az erdő élete Óra

Az óra anyaga

1.

Az erdő és környezetének kapcsolata

2.

Hazánk erdőiről

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Önálló és csoportos megfigyelések a fákról, azok alakjáról és részeiről (gyökérzet, törzs, lombkorona). Térkép megfigyelése a hazai erdők, a fátlan és a füves területek elhelyezkedéséről. Szövegelemzés: „Érdekes adatok a fákról” c. tankönyvi leírás alapján.

Kompetenciák, (készségek, képességek)

Anyanyelvi kompetencia, verbális kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazá sa szóban. Vizuális és verbális kommuniká ció fejlesztése a tankönyvi ábrák megfigyelésével. („Az erdő és az élettelen környe zet kapcsolata” – a szél, a csapadék és a hőmérséklet) Ismeretalkalmazások: az élettelen környezetről tanultak felidézése és alkalmazása. Önálló munkára való képesség fejlesztése a munkafüzet felada tainak megoldásával. A tankönyv ábráinak Matematikai kompetencia megfigyelése és megfejlesztése: kördiagram megfigye beszélése: a természetes lése, értelmezése. és telepített erdők nagy- Gondolkodás fejlesztése: össze sága, tűlevél és lomble- függések keresése a növények vél összehasonlítása, az fényigénye és a szintek kialaku erdő szintezettségének lása között. megfigyelése.

Fogalmak

Projektmunka-javaslatok a témakörhöz

fa, gyökérzet, törzs, lombkorona, természetes erdő, telepített erdő, oxigén-termelés

Csoportos megfigyelé sek a lakóhely környéki fás élőhelyeken: Milyen típusú erdők élnek? Melyek az uralkodó fafajai? Az élettelen környezet vizsgálata: a szél, a hőmérséklet mérése az erdőben és az erdőn kívüli területeken.

élővilág sokfélesége, lombhullató erdő, tűlevelű erdő, lomblevél, tűlevél, szintezettség, cserjeszint, gyepszint, lombkoronaszint

Bemutatóanyag összeállítása: Milyen fafajokat telepítenek hazánkban? Mi a célja az erdőtele pítésnek? Hogyan hasznosítják a kitermelt fákat?

9

3.

A lombkoronában élő állatok

4.

A cserjeszint és gyepszint növényei

10

A lakóhely környéki fák és cserjék nevének megismerése határozókönyvekből a leveleik, virágjuk, terméseik alapján. Rajzok készítése a lomblevelekről és tűlevelekről. Levél- és termésgyűjtemények összeállítása a lakóhely környéki erdők fáiról, cserjéiről. A tankönyv ábráinak megfigyelése és elemzése az egyes állatok testfelépítéséről, élet módjáról. Koponyák, végtagok szemléltetése, megfigyelése és a lényeges jegyek megbeszélése. Önálló feladatmegoldások a munkafüzetben

Képek, magyarázó rajzok, filmrészletek megfigyelésével a cserjék közös tulajdonságainak, továbbá a hóvirág és egyéb, a lakóhely közelében élő lágy szárú, kora tavaszi virágos növény megismerése. A kedvezőtlen téli időszakhoz való alkalmazkodás formáinak szemléltetése (rügy, hagyma, gyöktörzs). Ismeretterjesztő gyermekirodalom használata.

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelések megfogalmazása szóban és a lényeges elemek írásos rögzítése a munkafüzetben. Természettudományos kompe tencia fejlesztése – térképismeret: a tölgyesek és a bükkösök földrajzi elhelyezkedése hazánk ban. Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajz készítése az erdő szintjeiről. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése (petékkel, tojásokkal szaporodó és eleven szülő állatok, ill. a növényevő, mindenevő, ragadozó életmód jellemzői, a kültakaró jelentősége a környezethez való alkalmazko dásban). Gondolkodási képességfejlesztés: fogalomalkotás („élőhely”) a korábbi tapasztalatok és új ismeretek alkalmazásával. A szövegértés és a szövegalkotás, továbbá a vizuális kommunikáci ós képességek fejlesztése a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok megfigyeltetésével, következtetések levonásával. Legyenek képesek az ismert hazai állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítani: melyek a növény evők, mindenevők, ragadozók? Legyenek képesek a fák és a cserjék közötti azonosságokat és különbségeket felismerni. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazko dás formáira. A verbális és a vizuális kommu nikációs képességek fejlesztése: vázlatrajzok készítése a fák és a cserjék lényeges jegyeiről. Tudjanak az ismeretterjesztő gyermekirodalomból információ kat szerezni (szövegértés, szövegalkotás a lényeges jegyek kiemelé sével).

élőhely, megszakított téli álom, mókus, harkály, csuszka, szén cinege

Egyéni vagy páros munkával bemutatótabló készítése a lombkoronában élő állatról.

cserje, cserjeszint, fészkelőhely, gyepszint, árnyékkedvelő, lombfakadás

Páros vagy csoport munkában gyűjtsenek ismereteket a lakóhely környéki erdőkben élő cserjékről (előforduló fajok, jellegzetességeik, virágzási idejük, termésük, gyógyhatású anyagaik a levelekben és a termésekben, jelentőségük az erdő életközösségében). Készítsenek levél- és termésgyűjteményt. Folyamatos megfigye lések a cserjék közt élő állatokról (ízeltlábúak, madarak).

5.

A cserje és a gyepszint állatai

6.

Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó

7.

Az erdő ragadozó gerinces állatai

8.

Tanulmányi kirándulás az őszi erdőben

Anyanyelvi és természettudomá nyos kompetenciák fejlesztése: A megfigyelt állatok főbb tulajdonságainak megfogalmazása szóban. A sokféleség megértése és az élővilág védelmének fontossága. Azonosságok és különbségek keresése a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépí tésében és életmódjában. Gondolkodási műveletekkel legyenek képesek érveket felsorol ni a sokféleség fennmaradásának fontossága mellett. Képek, rajzok, filmek Gondolkodási műveletek megfigyelése, a három végzésével azonosságok és állatfaj testfelépítésének különbségek keresése a három megismerése. állat testfelépítésében, életmódjá Koponyák, fogazatok, ban és szaporodásában. végtagok, különböző Ismeretterjesztő irodalom erdei élőhelyek szemlél- szövegének megértése, a lényeges tetése. elemek kiemelése, a szakmai Ismeretterjesztő szókincs fokozatos bővítése. irodalom szövegének és képeinek elemzése. Közös megbeszélések Természettudományos kompe az állatok életmódjáról, tenciák fejlesztése: legyenek a ragadozó állatok képesek érveket felsorolni a rajelentőségéről az életgadozó állatok jelentőségéről közösségekben. az életközösségekben. Képek, magyarázó Ismerjék az állatok testfelépítése rajzok megfigyelése és és életmódja közötti összefüggése elemzése a ragadozó ket. emlősökről és madaTudjanak példákat mondani az rakról. ízeltlábú állatok, a madarak és az emlősök zsákmányszerzésének formáira. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása az illusztrációk elemzése során. Önálló munka képességének fejlesztése a munkafüzeti feladatok megoldása során. Tanulmányi kirándulás Szociális kompetenciák fejlesztése a lakóhely környéki fás a csoportos megfigyelések során. élőhelyre. Természettudományos kompe Egyéni és csoportmun- tencia fejlesztése: megadott szem- ka a tankönyvben leírt pontok alapján az élőhely megismegfigyelések, kísérle- merése, a megfigyelőképesség tek, vizsgálatok, méfejlesztése. rések elvégzésére. A megszerzett ismeretek alkal mazása az élőhely és az élőlények megfigyelése során. A cserje- és gyepszint állatvilágának, sokféleségének szemléltetése. A keleti sün, az erdei egér, a feketerigó, az erdei vöröshangya, a szarvasbogár és a koronás keresztespók képekről, rajzokról, filmekről történő megismerése. Testfelépítésük megfigyelése, a főbb sajátosságok kiemelése.

erdei egér, feketerigó, erdei vöröshangya, szarvasbogár, kemény szárnyfedő, koronás keresztespók, csáprágó, méregmirigy

Ismeretterjesztő irodalom segítségével bemutató tablók készítése a cserje- és a gyepszint egy-egy állatáról.

gímszarvas, agancs, növényevő, redős zápfogak, őz, vaddisznó, mindenevő, gumós zápfog, agyar

A lakóhely közeli fás élőhelyen a nagyvadak jelenlétére utaló nyomok felkutatása.

ragadozó életmód, zsákmányszerzés, vörösróka, tépőfog, ragadozó ma dár, héja, erdei fülesbagoly

A mesék és a valóság: ismeretterjesztő irodalomból adatok gyűjtése a ragadozó állatok zsákmányszer zéséről, a környezethez való alkalmazkodás különböző formáiról.

A nagyvárosok parkjainak cserjéi közt megfigyelhető mada rak. Folyamatos megfigye lések végzése, beszá molók készítése.

11

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelt élőlényekről szerzett tapasztalatok megfogal mazása szóban, a lényeges jegyek kiemelése írásban. Rendsze10. rezzük ismereteinket! 9–

A témakörben megismert élőlények főbb tulajdonságainak felidézése. A legfontosabb ismereteket a tankönyv összefoglalója tartalmazza.

Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése a munkafüzet felada tainak megoldása során. Természettudományos kompe tencia fejlesztése: összefüggések keresése az állatok testfelépítése és életmódja között. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazko dás formáira.

11. Témazáró felmérés megíratása

Ismerkedés a térképpel Óra

Az óra anyaga

12. Mit kell tudnod a térképről?

12

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Csoportmunka (kooperatív technikák) – alaprajz elkészítése különböző tárgyakról

Kompetenciák, (készségek, képességek) Szociális kompetencia erősítése. Együttműködési képesség fejlesztése. Matematikai kompetencia fejlesztése.

Ábraelemzés – a repülőgép ablakából készült felvétel elemzése, a látott kép összehasonlítása a térképpel. Ugyanannak a területnek a különböző méretarányú ábrázolása.

Szövegértelmező képesség fej lesztése. Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. A logikai gondolkodás képességé nek fejlesztése a légi felvétel és a térképelemzés során.

Egyéni munka – a munkafüzeti rejtvény önálló megfejtése

Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvényfejtés során. Önálló munkavégzésre nevelés.

Tantárgyi mini projekt – Mióta használnak az emberek térképet? Csoportos projektmunka

Szociális kompetencia fejlesztése a közös, csoportos projektmunka közben. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt során felmerülő vitás kérdések megoldásával. Információ keresése, szelektálása – információ-felhasználás gyakorlása. A kreativitás fejlesztése a produktumok elkészítésekor.

Fogalmak alaprajz, térkép, mértékszám, méretarány

Projektmunka-javaslatok a témakörhöz Mióta használnak az emberek térképet? Motiváló téma indító a „Mióta használnak térképet az emberek?” c. tankönyvi olvas mány. Produktum: tablók készítése

13. Milyen magasan van?

Becslés – becslés pontosítása méréssel a munkafüzeti feladatok alapján páros munkával. Mértékegységek átváltásának gyakorlása – önálló munka.

Matematikai kompetencia fejlesztése a mérés és az átváltások gyakorlásának segítségével. Szociális kompetencia fejlesztése a páros munka során.

Szövegfeldolgozás, szövegelemzés – a „Néhány érdekesség a mértékegységekről” c. tankönyvi leírás alapján.

Szövegértelmező képesség és a szóbeli kifejezőképesség fejlesz tése. A logikai gondolkodás képességé nek fejlesztése.

Egyéni munka – a munkafüzeti bűvös kígyó önálló megfejtése 14. A körü- Ábraelemzés – „A fellöttünk színformák magasságát lévő tájak a tengerszinttől mérjük” magassá- c. ábra és a tankönyvi ga fotók elemzése. Szövegfeldolgozás – a tankönyv 30. oldalán található kiegészítő szemelvény elolvasása.

Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvényfejtés során. Önálló munkavégzésre nevelés. Szövegértelmező képesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban.

becslés, mérés

síkság, alföld, domb, dombság, hegy, hegység, fennsík, Szövegértelmező képesség és a szó medence, beli kifejezőképesség fejlesztése. völgy A logikai gondolkodás képességé nek fejlesztése.

Filmrészlet elemzése – film a tengerekről a tengerszint fogalmának kialakításához.

Ismeretterjesztő film szövegének megértése, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése.

Csoportmunka (kooperatív technikák) – az egyes felszínformák jellemzőinek a feldolgozása.

Együttműködési képesség erősítése a közös feladatmegoldás során.

Tantárgyi mini projekt – felszínformák modellezése terepasztalon. Csoportos projektmunka

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. A tanult ismeretek alkalmazása a modell elkészítése során. A kreativitás fejlesztése.

Gondolattérkép készítése – a felszínformák magasság szerinti csoportosítása.

Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása.

A felszínformák modellezése terepaszta lon, és ábrázolásuk a térképen. Produktum: tájrészlet modellje a róla készült térképvázlattal.

13

15. Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot?

Ábraelemzés – ábrák öszszehasonlítása – tankönyv 32–33. oldali ábrák elemzése és összehasonlítása.

Térképolvasási gyakorlat az atlasz térképei segítségével – Milyen felszínformákat rejtenek az egyes színek és azok árnyalatai? Tantárgyi mini projekt A lakóhely domborzati térképének az elkészítése a magassági színskála alapján. Csoportos projektmunka 16. Hogyan Térképolvasási ábrázolja gyakorlat az atlasz a térkép a térképei segítségével – körülöt- Példák keresése az állótünk lévő és a folyóvizek ábrázovizeket? lására. Egyszerű térkép készítése képzeletbeli táj vízrajzáról.

17.

14

Szövegértelmező képesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Az ábrák összehasonlításával a logikai gondolkodás képességének fejlesztése. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával.

domborzati térkép térképjelek színskála jelkulcs magassági számok

A lakóhely domborzati térképének elkészítése a magassági színskála alapján.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemléletformálás. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során. Szemléleti térképolvasás fejleszté állóvíz, se a domborzati térkép tanulmá folyóvíz, nyozása során. tó, ér, csermely, Matematikai kompetencia patak, folyó, fejlesztése a térkép megszerkeszté folyam, se során. csatorna Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemléletformálás. A kreativitás fejlesztése a térképrajzolás során.

Gondolattérkép elké- Rendszerszemlélet fejlesztése. szítése – a földfelszín A hatékony, önálló tanulás vizeinek csoportosítása. alapozása. A menet A menetrend használa- Matematikai kompetencia fejrend tának gyakorlása a lesztése a feladatok megoldása munkafüzeti feladatok során. segítségével. Az elektronikus menetrend használatának gyakorlása.

Digitális kompetencia fejlesztése az elektronikus menetrend használatának gyakorlása során.

Tantárgyi mini projekt Utazás tervezése elektronikus menetrend segítségével. Csoportos projektmunka

Információkeresés és -felhaszná lás képességének erősítése. A kreativitás fejlesztése a tervezés során. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös munka során.

menetrend

Utazás tervezése menetrend segítségével. Produktum: Kész utazási terv (odavissza) tetszőlegesen ki választott úti célhoz.

18. Rendszerezzük ismereteinket!

A témakörben szereplő legfontosabb fogalmak, összefüggések rendszerező összefoglalása.

Alapvető természettudományos A témakörben kompetenciák fejlesztése: szemszereplő összes léletformálás. fogalom. A már megszerzett ismeret alkalmazás képességek fejlesztése a rendszerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása.


Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 20. Mit taAz előző tanévben tanultunk nultak felidézése, a köraz élőlé- nyezet fogalmának, nyek kör- a talaj, a víz, a levegő, a nyezeti fény és a hőmérséklet feltételei- jelentőségének átismétről? lése. Konkrét példák megbeszélése arról, mi minden tartozik egyegy élőlény környezetébe, a főbb jellemzők felsorolása. 21. A talaj. A 3. évfolyamos tanA talaj vé- könyvben szereplő delme és képek, ábrák megfigyeszennye- lése, a korábban tanulzése tak felidézése és megbeszélése a növények tápanyagairól, táplálék készítéséről. Különböző talajminták megfigyeltetése, egyszerűbb talajvizsgálatok végzése (színe, vízát eresztő képessége, stb.). Néhány talajban élő élőlény kézinagyítós megfigyelése. Konkrét példák felsorolása és elemzése a talajszennyezésről és annak káros hatásairól.

Óra

Az óra anyaga


Fogalmak

Természettudományos kompe tencia fejlesztése: összefüggések keresése az élőlények testfelépítése és a környezethez való alkalmazkodása között. Tudjanak példákat sorolni az alkalmazkodás formáira. Értsék meg az emberi beavatko zások káros hatásait a természe tes környezetre.

környezeti tényezők, talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet, természetes környezet

Természettudományos kompe tencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek alkalma zása. A termőréteg és a talaj tápanyag tartalma fogalmak megértése néhány egyszerű kísérlet, vizsgálat elvégzésével. Értsék meg, hogy a tápanyagtar talom a természetes élőhelyeken önmagától megújul, az ember által művelt területeken a tápanyagot pótolni kell. A verbális és a vizuális kommu nikációs képességek összekapcso lása a tankönyvi képek elemzése során.

talaj, termőképesség, tápanyagtartalom, istállótrágya, műtrágya, talajszennyezés


A lakóhely környéki élőhelyekről (szántóföl dek, zöldségeskertek, természetes élőhelyek) talajminták gyűjtése, és a talaj összetételé nek egyszerű vizsgála ta.

15

22. A víz. A vizek szennyezése és védelme

23. A levegő. A levegő szennyezése és védelme

16

A tankönyv ábráinak megfigyeltetése a víz jelentőségéről (tápa nyag, az élőlények testének legfontosabb építőanyaga). Megbeszélések a vizek szennyeződésének gyakori formáiról. Ismeretterjesztő szövegek felolvasása a vízvédelem elemi formáiról. A tapasztalatok összegezése a lakóhely ivóvízellátásáról, a szennyvizek elvezetéséről és kezeléséről. A korábban megismert főbb állatcsoportok képeinek szemléltetésével csoportosítások végzése: mivel mozognak, hogyan lélegeznek a férgek, a halak, a békák, a kígyók, gyíkok, a madarak és az emlősállatok? Megfigyelések és csoportosítások: milyen növényeket poroznak be a rovarok és melyeket a szél? Melyik növényeknek terjeszti szél a terméseit, magjait? Szemelvények felolvasása és megbeszélése az erős szél kedvezőtlen környezeti hatásairól. Folyamatos megfigyelések végzése a lakóhely környékének levegőt szennyező forrásairól. Környezetbarát energiaforrások bemutatása (szélerőművek, napelemek, villamos energia hasznosításai). Egyszerűbb vizsgálatok végzése a levegőszen�nyezés kimutatására.

Természettudományos kompe tencia fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése és alkalmazása az új ismeretek megtanulása során. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése az ábra elemzések során. Értelmi képességek fejlesztése: ok-okozati összefüggések felismerése a vízszennyezések különböző formáiról és következ ményeiről.

a víz mint testépítő anyag, vízszennyezés, ipari- és háztartási szennyvizek, műtrágya, szennyvíztisztítás

Páros és csoportmun kában ismeretek szerzése a lakóhely ivóvízellátásáról, a szennyvízkezelésről, a vízszennyezések gyakoribb formáiról és következményeiről.

Matematikai kompetencia fejlesztése: a tankönyv kördiag ramjának elemzésével (a levegő összetétele). Természettudományos kompe tencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek és a meglévő tapasztalatok alapján csoportosítások végzése megadott szempontok alapján. Oksági összefüggések felismerése a levegőszennyezés különböző formái és az általuk okozott környezeti károk között. Az ember egészségét is veszélyez tető levegőszennyező anyagok felismerése. Anyanyelvi kompetencia: szemelvények felolvasása és szövegalkotás a levegő öntisztulási folyamatainak alapjairól.

oxigén, szén-dioxid, szélbeporzás, levegőszennyezés, füstköd (szmog), környezetbarát energiaforrások

Folyamatos megfigye lések végzése a lakóhely levegőszen� nyező forrásairól. Mi minden segíti vagy gátolja a lakóhelyen a levegő öntisztulását?

24. Lakóhelyünk környezetének védelme

Példák felsorolása és megbeszélése a mesterséges környezet fogalmáról, a természetes élőhelyek megszűntetéséről. A lakóhely konkrét környezeti problémáinak szempontok alapján történő megfigyelése (szemétlerakók, szennyvízelvezetés stb.), megbeszélések a tapasztalatokról. Önálló munka gyakorlása a munkafüzet feladatainak megoldá sakor. Tudatosítása annak, hogy milyen módon csökkenthető a keletkező hulladék és szemét mennyisége. 25. Az élette- Páros vagy csoportlen kör- munkában, a tankönyvnyezeti ben leírt megfigyelések, tényezők vizsgálatok elvégzése megfigye- a talajjal, vízzel és levelése és gővel kapcsolatban. vizsgálata A tapasztalatok megbeszélése és rögzítése a munkafüzetben.

Természettudományos kompe tencia fejlesztése: környezettuda tos magatartás elemi normáinak ismerete. Következtetések és általánosítá sok: a környezetszennyezések különböző formái és következmé nyeik. Tudatosuljon, hogy a környezet szennyezés bizonyos formái közvetlenül veszélyeztetik az ember egészségét.

mesterséges környezet, élőhely, zajártalom, hulladékmegsemmisítés, szelektív hulladékgyűjtés, komposztálás

A lakóhely környezeti állapotáról folyamatos megfigyelések végzése.

A szelektív hulladékgyűjtés és az újra hasznosítható csomagolás jelentőségének belátása. Kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban. Szövegértés fejlesztése a tankönyv szemelvényeinek feldolgozásával. Természettudományos kompe tencia fejlesztése: vizsgálatok, kísérletek jelentősége a megisme résben. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolata a kísérletek során. Szociális kompetenciák: a közös munkához szükséges kompeten ciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a lényeges jegyek megfogal mazása szóban, a tapasztalatok rögzítése írásban. 26. Rendsze- A témakörben megisÉrtelmi képességek fejlesztése: rezzük mert főbb fogalmak, a korábban tanultak felidézése és ismerete- jelenségek felidézése, az alkalmazása a feladatmegoldások inket! önálló munka gyakor- során. lása a munkafüzet Összefüggések felismerése a körfeladatainak megoldá- nyezeti tényezők hatásai és az sával. élőlények alkalmazkodása között. Következtetések: a környezetszennyezés különböző formáiból a várható következményekre. Tudjanak példákat mondani a talaj, a víz, a levegő szennyezésé nek különböző formáira, és a szennyezések következményeire. 27. Témazáró felmérés megíratása

17

Nekem szülőhazám Óra

Az óra anyaga

28. Ismerkedés hazánk domborzati térképével

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok Ábraelemzés – tankönyv 54. oldali ábrák elemzése és összehasonlítása.

Fogalmak

Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. A matematikai kompetencia fejlesztése a kördiagram elemzése közben.

Alföld, Kisalföld, Dunántúli-dombság, Mecsek, Dunántúli-középhegység, Számítási feladatok – A matematikai kompetencia fej- Északi-középa munkafüzeti felada- lesztése a kördiagram elemzése hegység, tok megoldása. közben. Alpokalja/ Alapvető természettudományos Nyugat-magyarkompetenciák fejlesztése: szemországi-peremviléletformálás. dék, Mátra, Térképolvasási gyakor- Szemléleti térképolvasás fejleszté Kékestető lat az atlasz térképei se Magyarország domborzati segítségével. Példák térképének tanulmányozása és a keresése az álló- és a munkafüzeti feladatok megoldá folyóvizek ábrázolására. sa közben. Csoportmunka – a hazai tájak legmagasabb pontjának megkeresése.

Gondolattérkép elkészítése – hazánk nagy tájainak magasság szerinti csoportosítása. 29. Élet az al- Ábraelemzés – a tanföldeken könyvi ábrák elemzése és összehasonlítása.

18


Szemléleti térképolvasás fejlesztése. Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés képességének a fejlesztése a közös munka során. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szem léletformálás.

Térképolvasási gyakorlat – az atlasz térképei segítségével – az Alföld és a Kisalföld térképének tanulmányozása.

Szemléleti térképolvasás fejlesztése az Alföld és a Kisalföld domborzati térképének tanulmá nyozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben.

Egyéni munka – jellemző képek gyűjtése az interneten, az öszszegyűjtött képek rendszerezése, tablókészítés.

Információkeresés és -felhasz nálás képességének fejlesztése. Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség – tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. Digitális kompetencia fejlesztése.

élelmiszeripar, biogazdálkodás


Gondolattérkép elkészítése – a mezőgazdaság és az ipar kapcsolata. 30. Élet a dombvidékeken

31.

Élet a hegyvidékeken

Szövegfeldolgozás, szövegértelmezés – a falusi turizmussal kapcsolatos tankönyvi szemelvény feldolgozása megadott szempontok szerint. Ábraelemzés – a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása.

A logikai gondolkodás képességé nek fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szem léletformálás.

Térképolvasási gyakorlat – az atlasz térképei segítségével – a Dunántúli-dombság térképének tanulmányozása.

Szemléleti térképolvasás fejleszté se a Dunántúli-dombság domborzati térképének tanulmányo zása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben.

Egyéni munka – jel lemző képek gyűjtése az interneten, az összegyűjtött képek rendszerezése, tablókészítés. Munkafüzeti feladatok megoldása során. Filmrészlet elemzése megfigyelési szempontok alapján – hegyvidékről készült rövid filmrészlet elemzése. Ábraelemzés – a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása megadott szempontok szerint.

Információkeresés és -felhaszná lás képességének fejlesztése. Digitális kompetencia fejlesztése. Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség: tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemléletformálás. A logikai gondolkodás képességé nek fejlesztése: ok-okozati összefüggések feltárása. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. Szemléleti térképolvasás fejleszté se Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldá sa közben.

Összehasonlító elemzés – az alföld és a hegység összehasonlítása megadott szempontokból. Gondolattérkép elkészítése.

Térképolvasási gyakorlat – Magyarország hegyvidékeinek megkeresése a térképen.

19

Páros munka – a bűvös Szociális kompetencia fejlesztése kör megfejtése. a közös munkavégzés során. Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvény meghatáro zásainak az értelmezésével. Információgyűjtés az interneten – hazánk erdőiben található gombák jellemzőinek gyűjtése. Tantárgyi mini projekt – Ősi mesterségek a hegyvidékeken. Csoportos projektmunka. Forráselemzés.

32. Ismerjétek meg lakóhe lyetek természeti adottságait!

33. Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait!

20

Projektindító tanulmányi séta. Terepi megfigyelés. Közvetlen tapasztalatszerzés a lakóhely természeti viszonyainak megfigyelése közben. Kísérletezés, megfigyelés a lakóhely környékén gyűjtött talajok vizsgálata során. Projekt – A lakóhely természeti viszonyai. Közben: Csoportos projektmunka. Egyéni munka. Időjárási megfigyelés. Vízvizsgálat. Talajvizsgálat. Modellezés terepasztalon. Fényképezés. Könyvtári gyűjtőmunka. Internetes keresés. A lakóhely öröm- és bánattérképének elkészítése.

Információkeresés és -felhaszná lás képességének fejlesztése. Szövegértelmező képesség fejlesztése. Digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával. Információkeresés és -felhaszná lás képességének erősítése. Kreativitás fejlesztése a tervezés során. Szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös munka során. Kulturális tudatosság erősítése: a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása. A legegyszerűbb vizsgálati eszközök gyakorlati alkalmazásának ismerete és balesetmentes használata a terepi vizsgálódás során. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. Alapvető kompetenciák fejlesztése a természettudományok és azok alkalmazása terén. A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása. Kommunikációs képességek fejlődése. Információkeresés és -felhaszná lás képességének erősítése. A korábban megszerzett ismere tek alkalmazása a projektfolya mat közben. A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése. A környezettudatos, a természet re nyitott gondolkodás formálása. A tanulók esztétikai befogadóké pességének fejlesztése. A kulturális tudatosság erősítése: a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása. Kreativitás fejlesztése a tervezés során. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös projektmunka során.

A lakóhely természeti viszonyai. Produktumok: – Felszínformák a lakóhely környékén – térképvázlat – A lakóhely felszínfor mái – terepasztali modell – A lakóhely környéké nek természeti szépségeit bemutató tablók – Talajvizsgálati „jegyzőkönyv” A lakóhely élővizeit be mutató plakátok – A lakóhely „öröm és bánattérképe”

34. Települé- Filmrészlet vagy seink PowerPoint elemzése megfigyelési szempontok alapján – a településekről készült rövid filmrészlet elemzése. Szövegfeldolgozás, szövegértelmezés – a települések kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet feldolgozása megadott szempontok szerint. Ábraelemzés – a tankönyvi ábrák elemzése és összehasonlítása.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése.

település, város, falu, tanya

Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemléletformálás. Szociális kompetencia: együttmű ködési képesség és a konfliktuske zelés képességének fejlesztése a közös munka során.

Csoportmunka – feladatlap alapján, benne szövegfeldolgozás

35. Ismerd meg lakóhelyed múltját!

Információkeresés és -felhaszná lás képességének a javítása. Digitális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során. Egyéni munka – jelKreativitás, az esztétikai és műlemző képek gyűjtése, vészi tudatosság és művészi kiferendszerezése, tablóké- jezőképesség fejlesztése az önálló szítés, munkafüzeti alkotómunka során. feladatok megoldása. A hatékony, önálló tanulás alapozása a munkafüzeti feladatok megoldásával. Projekt – A lakóhely A kulturális tudatosság erősítése múltja – a magyar kultúra megismerésé re és megőrzésére való igény kialakítása. Közben: Információkeresés és -felhaszná Csoportos projektlás képességének fejlesztése munka. a téma feldolgozása során. Egyéni munka. Kommunikációs képességek Könyvtári gyűjtőmun- fejlődése. ka. A kreativitás fejlesztése a terveForráselemzés. zés során. Internetes keresés: hí- A tanulók esztétikai befogadóké res emberek fennmapességének fejlesztése. radt emlékeinek felku- A szociális kompetencia és a tatása a lakóhely múlt- konfliktuskezelés fejlesztése jából. Műemlékek, em- a közös projektmunka során. lékművek, emlékhelyek felkutatása. Fényképezés. Tablókészítés. Helytörténeti kiállítás rendezése.

történelmi emlékhely, emlékmű, műemlék

A lakóhely múltja Produktumok: – Térképkészítés a műemlékekről, emlékhelyekről, emlékművekről. – Turistakalauz készítése a lakóhely műemlékeiről, emlék helyeiről, emlékműveiről. – Tablókészítés a műemlékekről, emlékhelyekről, emlékmű vekről. – Vers, novella írása a lakóhely híres szülötteiről.

21

36. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban

37.

22

Magyarok az országhatáron kívül

Filmrészlet vagy PowerPoint elemzése megfigyelési szempontok alapján – a hazánkban élő nemzetiségi csoportok életével foglalkozó filmrészlet/ képek elemzése. Zenehallgatás – a hazánkban élő nemzetiségi csoportok népzenéje. Adatelemzés – a tankönyvi táblázat adatainak elemzése: a környező országokban élő magyarok létszámának összehasonlítása. Térképolvasási gyakorlat – magyarlakta vidékek megkeresése a térképen.

Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli kifejezőképesség fejlesztése. Megfigyelőképesség fejlesztése.

Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség: a tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a népzene hallgatása során. Matematikai kompetencia fejlesztése az adatok elemzése során. A szemléleti térképolvasás gyakorlása. Egyéni munka – jelInformációkeresés és -felhaszná lemző képek gyűjtése, lás képességének javítása. rendszerezése, tablóké- Digitális kompetencia fejlesztése szítés, könyvtári gyűjtő- a gyűjtőmunka során. munka, internetes Kreativitás, az esztétikai és műkeresés, tablókészítés a vészi tudatosság és művészi kifejehazánkban élő nemze- zőképesség fejlesztése tablókészí tiségek életével kapcso- tés során. latban. Filmrészlet vagy PoKulturális tudatosság: a mawerPoint elemzése gyar kultúra megismerésére és megfigyelési szempon- megőrzésére való igény kialakítá tok alapján – az ország- sa, a nemzeti identitástudat forhatáron túl élő magya- málása. rok életével foglalkozó Anyanyelvi kompetencia: szóbeli filmrészlet/képek elem- kifejezőképesség fejlesztése. zése. Megfigyelőképesség fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia: szóbeli Ábraelemzés – a tankifejezőképesség fejlesztése az könyvi ábrák elemzése ábrák elemzése során. és összehasonlítása. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése: szemléletformálás. Adatelemzés – a tan- Matematikai kompetencia fejkönyvi táblázat adatai- lesztése az adatok elemzések nak elemzése: a környe- során. ző országokban élő magyarok létszámának összehasonlítása.

nemzetiség

Erdély, Felvidék, Délvidék, Kárpátalja, Ausztria, Horvátország, Szlovénia, Nobel-díj, Szent-Györgyi Albert, Kertész Imre

A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok Produktum: Tabló A hungarikumok Produktum: Tabló Kiállítás

Térképolvasási gyakorlat – magyarlakta vidékek megkeresése a térképen. Egyéni munka – jellemző képek gyűjtése, rendszerezése, tablókészítés, könyvtári gyűjtőmunka, internetes keresés, tablókészítés a hazánkban élő nemzetiségek életével kapcsolatban. Tantárgyi mini projekt – a Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok. A hungarikumok.

A szemléleti térképolvasás gyakorlása. Információkeresés és -felhaszná lás képességének javítása. Digitális kompetencia fejlesztése a gyűjtőmunka során. Kreativitás, az esztétikai és művészi tudatosság és művészi kifejezőképesség fejlesztése.

Információkeresés és -felhaszná lás képességének erősítése. Kulturális tudatosság erősítése a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kiala Közben: kítása. Csoportos projektmun- Kreativitás fejlesztése a tervezés ka. során. Könyvtári gyűjtőmun- A szociális kompetencia és a ka. konfliktuskezelés fejlesztése Internetes keresés. a közös munka során. Forráselemzés. Tablókészítés. 38. Apáról Tantárgyi mini projekt Szociális kompetencia: fiúra. – népdalok, mesék, a konfliktuskezelés képességének Lakóhe- anekdoták, játékok fejlesztése. lyünk a lakóhelyről. Információkeresés és -felhaszná hagyolás. mányai és Csoportos projektmun- A kreativitás fejlesztése. ka. új szoDigitális kompetencia. Könyvtári gyűjtőmun- Kommunikációs képességek kásai ka. fejlődése: lámpaláz leküzdése. Riportkészítés. Forráselemzés. Hagyomány-bemutató. Szövegértelmező képesség fejleszEgyéni munka – a tése a rejtvényfejtés során. munkafüzeti rejtvény Önálló munkavégzésre nevelés. megfejtése. 39. Rendsze- A témakörben szereplő Alapvető természettudományos rezzük legfontosabb fogalmak, kompetenciák fejlesztése: szemismerete- összefüggések rendsze- léletformálás. inket! rező összefoglalása. A már megszerzett ismeret-alkal mazás képesség fejlesztése a rendszerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése. A hatékony, önálló tanulás alapozása. 40. Témazáró felmérés megíratása

hagyomány

Népdalok, mesék, anekdoták, játékok a lakóhelyről.

A témakörben szereplő összes fogalom.

23

Testfelépítésünk, életműködéseink Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 41. Mit taA 3. évfolyamon a nultunk a bőrről, a mozgásról, testfelépí- a táplálkozásról, a tésünklégzésről és a vérről ről, tanultak felidézése életmű- modellek, makettek ködése- segítségével. inkről? A tankönyv ábráinak megfigyelése és elemzése: a főbb életműködések magyarázata, önálló feladatmegoldások a munkafüzetben.

Óra

Az óra anyaga


Értelmi képességek fejlesztése: az emlékezet, a képzelet és a gon‑ dolkodás fejlesztése a korábban megszerzett ismeretek felidézésé vel és alkalmazásával. A verbális és a vizuális kommu nikációs képességek fejlesztése az ábraelemzések során. Elemi következtetések levonása a bőr, a csontváz, az izomzat felépítése és működése között. Ismerjék és a mindennapi életben alkalmazzák a bőr, a mozgásszervek, a légzés és a vérkerin gés egészségmegőrzésének főbb szabályait. 42. Legfonto- A növények és az álla- Értelmi képességek (ismeretalkal sabb táp- tok táplálkozásáról mazás, gondolkodás) fejlesztése: anyaga- tanultak felidézése értsék, hogy egyes élelmiszerek, ink és képek, magyarázó ételek a szervezet számára mint vitarajzok segítségével. „fűtőanyagok”, mások mint minjaink Ismétlés: az állatok cso- építőanyagok fontosak, tudjanak portosítása táplálkozá- példákat mondani mindezekre a suk alapján (növénygyakran fogyasztott élelmiszerek, evők, mindenevők, ételek közül. ragadozók). Legyenek képesek példákat monÉlelmiszereink, ételeink dani olyan élelmiszerekre, étecsoportosítása: melyek lekre, amelyek fontosak az egésznövényi, melyek állati ségmegőrzésben és olyanokra, eredetűek? melyek nagy mennyiségben foKözös megbeszélés: mi gyasztva károsak lehetnek. a jelentősége az egészÉrtsék meg az elhízás és a soséges életmódnak és a ványság okait. helyes táplálkozásnak az egészségmegőrzésben? A táplálkozás, a tápanyag, az építő- és fűtőanyag fogalmak magyarázata, megbeszélések a fogalmak tartalmi jegyeiről. 43. Az egész- A táplálkozásról, a nöséges táp- vényi és állati eredetű lálkozás tápanyagokról és a tápcsatornáról tanultak ismétlése megbeszéléssel. A tankönyvi képek és rajzok megfigyelése (fogmosás, tejfogak,

24

Természettudományos kompe tencia fejlesztése: ismerjék meg és a mindennapi életben alkalmaz zák az egészséges táplálkozás legfontosabb tudnivalóit. Tudják a helyes fogápolás szabályait. Értsék meg, hogy miért fontos az ételeink helyes megválasztása,

Fogalmak


bőr, környezeti hatások, mozgás, csontváz, izomzat, táplálkozás, tápanyagok, vitaminok, bélcsatorna, lebontás (emésztés)

tápanyagok, építőanyagok, fűtőanyagok, víz mint testépítő anyag, vitaminok

Csoportmunkában anyaggyűjtés a különböző vitamin-félesé gekről, azok hatásai ról, és olyan élelmiszerekről, ételekről, melyek különösen sok vitamint tartalmaz nak.

egészségmegőrzés, fogápolás, helyes táplálkozás, lisztből készült ételek, húskészítmények, zöldségés gyümölcsfélék

Plakátkészítés: – az egészséges táplálkozásról, – a fogápolásról, – a helytelen étkezési szokásokról.

maradandó fogak, fogszuvasodás folyamata, milyen élelmiszerekből mennyit és milyen gyakran fogyasszunk), megbeszélése.

összetétele, és mi a jelentősége a napi ötszöri étkezésnek. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a tankönyv szövegének megértése és a lényeges jegyek kiemelése.

44. Helyes és Közös megbeszélések, helytelen majd a tapasztalatok szokások összegezése a szokások kialakulásáról, a mindennapi életben gyakran előforduló helytelen és helyes szokásokról. Csoportmunkában napirend készítése. Szemelvények feldolgozása a helytelen szokások, továbbá az alkohol, a kábítószer és a cigaretta egészségkárosító hatásairól. Szituációs játékok a szokásokról. 45. Az ember Képek, rajzok segítségééletkori vel a növények, állatok szakaszai szaporodásáról tanultak felidézése. A tankönyv ábráinak és egyéb információ hordozók segítségével a magzati fejlődés főbb szakaszainak megfigyelése és megbeszélése. A tapasztalatok összegyűjtése a főbb életkori szakaszokra jellemző testi és lelki változásokról. Szerepjátékok a kismamákról az idős emberekről való gondoskodás formáiról. 46. Rendsze- A témakörben tanultak rezzük felidézése. ismerete- Az ismeretek alkalmainket! zása a közös megbeszélések és a feladatok megoldása során.

Gondolkodási műveletek végzése: ok-okozati összefüggések keresése a helytelen szokások és az egészség károsodása között. Tudjanak mindezekre konkrét példákat mondani. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a tankönyvi képanyag megfigyelése, a lényeg megfogalmazása szóban (kép elemzés).

szokás, napirend, helytelen szokás, helyes szokás, egészségkárosítás, alkohol, kábítószer

Páros munkával ismeretterjesztő gyermek irodalom segítségével bemutatóanyag összeállítása az alkohol, a drog és a cigaretta káros hatásairól.

Attitűdformálás: A helyes viselkedés követelményei a gyerektársakkal és a felnőttek kel szemben. Annak belátása, hogy az egészséges életmód minden életkori szakaszban alapvető követel mény. Tekintsék értéknek a szervezet egészséges működését.

magzati fejlődés, anyaméh, magzat, életkori szakaszok, csecsemőkor, kisgyermekkor, kisiskoláskor, serdülőkor, ifjúkor, felnőttkor, időskor

Hogyan mutatják be a gyermekeknek készült irodalmi művek ben a kisgyermekkort és a kisiskoláskort?

47.

Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: az egyes életkori szakaszok főbb változásainak kigyűjtése a tankönyv szövegéből.

Az emlékezőképesség fejlesztése a tanultak felidézésével. Elemi csoportosítások végzése a különböző tápanyagok és vitaminok felidézésével.

Összefüggések keresése a helyes Képek és rajzok elemzése, közös megbeszé- életmód és az egészség megőrzése között. lése. Önálló feladatmegoldások. Témazáró felmérés megíratása

25

A vizek, vízpartok élete Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok 48. Vízi és A korábbi ismeretek vízparti felidézése és megbeszéélőhelyek. lése A parti – a folyók, tavak keletöv kezéséről; növé– a víz jelentőségéről, nyei mint élettelen környezeti tényező; – a vizek szennyezéséről és következményeiről. A tankönyv rajzainak megfigyelése és elemzése a vízi, vízparti élőhelyekről. Élő növényekkel szemléltetés a parti öv és a nyílt víz gyakori növényeiről (fűz- és nyárfahajtások, hínárfélék stb.) Vázlatrajzok készítése a megfigyelt növényekről. Szövegelemzés: a tankönyv leírásának feldolgozása a parti öv növényzetének jelentőségéről. 49. A parti Az erdő állatairól tanulöv állatai tak felidézése. I. A korábban megismert állatok csoportosítása testfelépítésük, életmódjuk, szaporodásuk alapján. Szemléltetések, megfigyelések, közös megbeszélések: a vidra, a rétihéja, a gémfélék és a récék testfelépítése, életmódja, alkalmazkodásuk a környezethez. Összehasonlítások végzése a korábban tanult emlősök, madarak és az új anyagban szereplő állatok között. Ismeretterjesztő irodalom szövegének feldolgozása a vizes élőhelyek ritka, védelem alatt álló fajairól (hód, rétisas, fekete gólya, stb.).

Óra

26

Az óra anyaga


Fogalmak


Természettudományos kompe tencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek alkalma zása az új ismeretek tanulásakor. A megfigyelőképesség fejlesztése a leggyakoribb növények főbb tulajdonságainak megismerése során. Összefüggések keresése a növények testfelépítése és élőhelye között, bizonyos szervekből következtetések az életmódra (csőr- és lábtípusok, fogazatok, végtagok). Gondolkodási képességek fejlesztése az összehasonlítások során (azonosságok és különbsé gek a lágy szárú és a fás szárú növények között). Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: mi a jelentősége a hínarasoknak? Milyen következmé nyekkel jár a vízinövényzet túlszaporodása? Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: szövegértés, szövegalkotás a lényeges jegyek kiemelésével.

parti öv, nyílt víz, fenéköv, vízparti fák, fészkelőhely, búvóhely, táplálékforrás, nedvességkedvelő, hínárfélék

Egy a lakóhely közeli vizes élőhely folyama tos megfigyelése. Kis növényhatározó segítségével a leggyako ribb növények nevének megismerése.

Gondolkodási képességek fejleszt ése: összefüggések, azonosságok, különbségek keresése a vizes élőhelyek és az erdők gerinces állatairól. Természettudományos kompe tencia fejlesztése: a vizes élőhelyek védelmének és fennmaradásának fontossága. Tudják, hogy az élőlények a természetes környezetükben csak az élőhelyük védelmével együtt maradnak fenn. A vizes élőhelyeket veszélyeztető környezeti tényezők felidézése és alkalmazása a téma tanítása során.

vidra, úszóhártyás végtagok, barna rétihéja, gémfélék, vadrécék

Páros munkában egy-egy ritka, védett vízparti állat testfelépí tésének, életmódjának, szaporodásának, stb. ismeretterjesztő irodalom alapján történő feldolgozása. Bemuta tótabló készítése.

50. A parti öv állatai II.

A korábban tanult ismeretek felidézése az állatok kültakarójának feladatáról, a férgek, a halak, a kígyók, a madarak és az emlősök kültakarójának jellemzőiről. A tankönyv képeiről, filmekről a nádirigó, a vízisikló, kecskebéka és a szitakötők bemutatása, testfelépítésük megfigyelése. Közös megbeszélések a tananyagban szereplő állatok életéről. A tankönyvi illusztrációk megfigyelése és elemzése. 51. A nyílt Hínarasok megfigyeltevizek tése a tankönyv képeinövényei, ről és egyéb szemléltető állatai anyagról (filmek, élő növények). Közös megbeszélések a nyíltvízi növények jelentőségéről (táplálékforrás, búvóhely, ikrázóhely, oxigéntermelés). A ponty, a lesőharcsa megismerése, életmódjuk összehasonlítása a korábban megismert állatokkal. Táplálkozási láncok készítése az erdő, vízpart élőlényeiből. Magyarázat a táplálékláncok jelentőségéről az életközösségekben. 52. TanulEgy lakóhely közeli vízmányi ki- parti élőhelyen a tanrándulás könyvben leírt megfia vízgyelések, vizsgálatok partra elvégzése. A tapasztalatok közös megbeszélése.

Természettudományos kompe tencia fejlesztése: tudjanak példákat mondani az élőlények alkalmazkodására. Összefüggések keresése: hogyan változik meg az állatok viselkedé se az élettelen környezeti tényezők változásainak hatására? Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértés, lényegkiemelés a szemelvények feldolgozásakor. Az élőlények megfigyelése során szövegalkotás, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Önálló munkához szükséges képességek fejlesztése a munkafüze ti feladatok megoldása során.

nádirigó, költöző madár, vízisikló, kecskebéka, rejtőszín, szitakötő

Természettudományos kompe tenciafejlesztés: az élőlények megfigyelése megadott szempontok alapján. Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolatának felismerése. A táplálkozási láncok szerepe az életközösségek egyensúlyának fennmaradásában. A környezethez való alkalmazko dás különböző formáinak felismerése és megnevezése. Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a tankönyvi illusztrációk megfigyelése során.

Páros munkában bemutatótabló készítése néhány ismertebb hazai halfajról.

Önálló munkával ismeretterjesztő szöveg feldolgozása, és kiselőadás tartása egy-egy madárfaj vonulásáról, a madárvonulások okáról, és az ismertebb madarak téli szálláshelyéről.

Természettudományos kompe tenciafejlesztés: az önálló megfigyelésekhez szükséges képessé gek fejlesztése. Az elméleti jellegű ismeretek összekapcsolása a gyakorlati tapasztalatokkal. A természetben a helyes viselke dés elemeinek gyakorlása. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelt jelenségek és a vizsgálatok tapasztalatainak megfogalmazása szóban, lényegkiemeléssel rögzítés a munkafü zetben.

27


Önálló és csoportos feladatmegoldások a munkafüzet és egyéb feladatok megoldása során. A korábban tanult ismeretek felidézése és alkalmazása. Ismeretterjesztő irodalmak szövegeinek feldolgozása, csoportosítások.

Matematikai kompetencia fejlesztése: az ismert állatok halmazokba rendezése megadott szempontok (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) és a tanulók által választott szempon tok alapján. Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanultak felidézésével és feladathelyzetekben történő alkalmazásával. Az önértékeléshez és a mások munkájának értékeléséhez szükséges képességek fejlesztése.


A füves területek élete Óra

Az óra anyaga

55. A füves területek növényei

56. A füves területek állatai I.

28

Ajánlott tevékenységformák, módszertani javaslatok A korábban tanult ismeretek felidézése: – a növények életéhez szükséges környezeti feltételek; – a telepített és az őshonos erdők jellemzői; Élő fűféle növényeken a főbb szervezeti sajátosságok megfigyelése. Tájékozódás hazánk domborzati térképén a lombhullató erdők és a füves területek elhelyezkedéséről. Telepített és természetes füves területek összehasonlítása.

Kompetenciák, (készségek, képességek) Természettudományos kompe tencia fejlesztése: Ismerjék meg, hogy hazánk természetes növénytakaróját az erdők és a füves területek alkotják.

Tudják a fűfélék szervezeti sajátosságainak nevét (mellékgyökér zet, üreges szár, levél, nem feltűnő virágzat). Összefüggések keresése a termé szetes növényzet és az élettelen környezeti tényezők jellemzői között. A verbális és a vizuális kommu nikációs képességek összekapcso lása az élő növények megfigyelése és leírása során. A korábban tanult Természettudományos kompe ismeretek felidézése: tencia fejlesztése: az élővilág – a szarvasbogár testsokféleségének megőrzése. felépítése, életmódja, Értelmi képességek fejlesztése: ös� szaporodása; szehasonlítások, azonosságok, – a héja és a fülesbagoly különbségek keresése különböző testfelépítése, életmódja. ízeltlábú állatok között. Tankönyvi ábrák meg- Az élőlények csoportosítása figyelése a sáskák, megadott szempontok és a tanuszöcskék és a lepkék lók által megadott szempontok fejlődéséről. alapján. Ismeretterjesztő iroVerbális és vizuális kommuniká dalom szövegének fel- ciós képességek fejlesztése, a szakdolgozása a füves terü- mai szókincs bővítése. leteken élő állatok sokféleségéről.

Fogalmak


füves terület, gyökérzet, szár, levél, természetes, telepí tett füves terület, pongyola pitypang

Páros vagy csoport munkában anyaggyűj tés és bemutatótabló készítése a Hortobágyi Nemzeti Parkról és a Kiskunsági Nemzeti Parkról. Egy lakóhely közeli ter mészetes vagy telepített füves terület életének bemutatása. Folyamatos megfigye lések végzése, a leggyakoribb növények és állatok bemutatása.

sáska, szöcske, tücsök, ugróláb, rágó szájszerv, fecskefarkú lepke, teljes átalakulás, fürge gyík, vörösvércse

Bemutatótabló készítése az állatok kültaka rójáról, a rejtőszínük ről, és a mi-mikriről (utánzás).

A lakóhelyhez közeli füves terület vagy egy városi park madárvilá gának megfigyelése.

Kézinagyítós vizsgála- Matematikai kompetencia fejtok a rovarok testfelépí- lesztése: az eddig megismert téséről. gerinctelen állatok halmazokba rendezése különböző szempontok alapján, pl. testfelépítésük, életmódjuk, szaporodásuk. 57.

A füves területek állatai II.

A korábban tanult ismeretek felidézése: – az erdei egér és pocok testfelépítése, táplálkozása; – a héja, a füles bagoly életmódja.

A tankönyv ábráinak megfigyelése a füves területek táplálkozási láncáról.

58. Tanulmányi kirándulás a füves területre

A tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzése. A tapasztalatok megbeszélése és rögzítése a munkafüzetbe. A tanórán megszerzett ismeretek és az élőhelyen elvégzett közvetlen megfigyelések tapasztalatainak összevetése.


A témakörben megismert fontosabb fogalmak, jelenségek felidézése és rögzítése. Önálló feladatmegoldások a munkafüzetben. Összehasonlítások, csoportosítások végzése a megadott szempontok alapján.

Természettudományos kompe tencia fejlesztése: oksági összefüg gések keresése az élettelen környe zeti tényezők, az állatok egyedszáma és fajgazdagsága között. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. (Milyen környezeti tényezők alakítják ki a füves és a fás élőhelyeket?) Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: táplálkozási láncok ké szítése a füves területek állatairól; a ragadozó életmódú állatok jelentősége az életközösségekben. Matematikai kompetenciafejlesz tés: a tankönyvben lévő számítá sok elvégzése a hörcsögök és a pockok szaporaságáról. Természettudományos kompe tencia: az élőhelyen végzett megfigyelésekhez, vizsgálatokhoz, mérésekhez szükséges képességek fejlesztése. A füves területek sokféleségének megismerése. Értsék meg, hogy az állatvilág fennmaradásának feltétele az élőhely megőrzése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: szövegalkotás, a lényeges elemek írásos megfogalmazása. Természettudományos kompe tencia: az élő természet és az élettelen környezeti tényezők közötti kapcsolat felismerése. Tudják, hogy mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves területek életét és az élőhelyek fennmaradását. Anyanyelvi kompetenciafejlesz tés: szövegalkotás, a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban. Saját és mások munkájának értékeléséhez szükséges képessé gek fejlesztése.

A gyakoribb fajok nevének megismerése ismereterjesztő könyvek segítségével. Beszámoló készítése a megfigyelésekről. mezei pocok, hörcsög, menyét, egerészölyv, táplálkozási lánc


29

Az egyes témakörök követelményei AZ erdő, a vizek, a vízpartok és a füves területek élete Cél Ismerjék meg a tanulók – a lakóhely környéki jellemző élőhelyeket; – a fás, füves, vizes élőhelyek és az ott élő élőlények jellemző tulajdonságait, alkalmazkodásukat a környezethez; – az emberi tevékenységek hatását a különböző élőhelyekre; – a természetvédelem fontosságát, a helyi természeti értékeket.

A vizek szennyeződésének formái, a vizek védelme. Tanulmányi kirándulás: megfigyelések, vizsgálatok a vízparton. A füves területek kialakulásának környezeti feltételei. A természetes és telepített füves területek hazánkban. A füves területek gyakori állatai (sáskák, szöcskék, nappali lepkék, fürge gyík, vörös vércse, mezei po cok, hörcsög, menyét, egerészölyv), testfelépítésük, táplálkozásuk, szaporodásuk, alkalmazkodásuk a környezeti feltételekhez. Táplálkozási kapcsolatok a füves területek élőlényei Tartalom között. Az erdő és környezetének kapcsolata. Hazánk jel- A füves területek pusztulásának okai, védelmük. legzetes erdőtípusai. Az erdőt alkotó fák (tölgy, bükk, erdei fenyő) jel- Követelmények lemző tulajdonságai. Legyenek képesek a lakóhely környéki élőhelyek Cserjék (kökény, mogyoró) és lágy szárú növények és az ott élő élőlények megfigyelésére, leírására, az (hóvirág, szellőrózsa). élőhelyek és az élőlények elemi szintű összehasonA lombkoronában élő állatok (harkályok, cinegék, lítására. csuszkák, héják, mókusok), a cserje- és gyepszint Tudják a megismert élőhelyeket és élőlényeket a megállatainak (pókok, hangyák, szarvasbogarak, rigók, adott szempontok szerint csoportosítani, azonos egerek, pockok, sünök) testfelépítése, életmódja, ságokat és különbségeket keresni, egyszerűbb köszaporodása, alkalmazkodásuk a környezethez. vetkeztetéseket levonni, összefüggéseket felismerni A gímszarvas, az őz és a vaddisznó élőhelye, táplál- a testfelépítésük, életmódjuk alapján. Ismerjék az erkozása, szaporodása. dő, a víz, vízpart és a füves területek jellemző körA hazai erdők ragadozó életmódú gerinces állata- nyezeti feltételeit, az ott élő gyakori növény- és álinak (róka, nyest, héja, fülesbagoly) testfelépítése, latfajok nevét, alkalmazkodásukat. Ismerjék a tanult táplálkozása, szaporodása, jelentőségük az erdők állatok életmódját. életében. Tudjanak példákat mondani az egyes élőhelyek élőTáplálkozási kapcsolatok az erdő élőlényei között. lényei közötti táplálkozási kapcsolatokra. Az emberi tevékenységek hatása az erdők életére. Legyenek képesek szóban kifejezni a megfigyelt álAz erdők pusztulásának okai, az erdők védelme. latok viselkedésének jellegzetességeit. Tanulmányi kirándulás: megfigyelések, vizsgálatok Tudják, mely emberi beavatkozások veszélyeztetik az őszi erdőben. a füves, fás, vizes élőhelyeket, ismerjék az élőhelyek Élőhelyek a vizekben és a vizek partján. A parti öv védelmének fontosságát. növényei (füzek, nyárfák, nádasok). Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhelyük környéA vízparti öv néhány jellegzetes állata (vidra, barna kén lévő természeti értékekről, a védett területekről. réti héja, gémek, récék, békák, vízisikló, nádi rigó, kecskebéka, szitakötő), testfelépítésük alkalmazko- Koncentráció dása a környezethez, táplálkozásuk, szaporodásuk. Környezetismeret 1. évfolyam A nyílt vizek jellegzetes növényei (hinarasok: fe- Az időjárás elemei: a napsugárzás, a hőmérséklet, hér tündérrózsa, békalencse, békaszőlő), jelentősé a szél, a csapadék. gük a vizek életében. A nyílt vizek jellegzetes halai A víz megjelenési formái a természetben. (ponty, lesőharcsa), testfelépítésük, táplálkozásuk. Az évszakok jellemző időjárása. Táplálkozási kapcsolatok a vizek, vízpartok élőlé- Az élő és az élettelen közötti különbség. nyei között. Közvetlen környezetünkben előforduló állatok 30

Technika 2. évfolyam A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemutatása. Környezetismeret 2. évfolyam A környezet káros hatásainak felismerése és a védeA termesztett növényeink megfigyelése. kezés módjainak felsorolása. A vadon élő és a tenyésztett állatok közötti különb- A természetes és az ember alkotta környezet megség. különböztetése, az ember természetátalakító mun Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírása, kája. összehasonlítása. Technika 3. évfolyam Környezetismeret 3. évfolyam Az élővilág és a tárgyi környezet. A növények életéhez szükséges környezeti feltételek. A biológiai élőhelyek hasznosítható anyagai. A növények tápanyagai és táplálék készítése. A növények szaporodása. Technika 4. évfolyam A növények alkalmazkodása a környezeti feltéte- Az épített környezet: épületek, hidak, utak, gyárak. lekhez. Az állatok kültakarója és jellegzetes mozgásformái. Rajz és vizuális kultúra 1. évfolyam Az állatok táplálkozása: növényevő, mindenevő, ra- Az emberekhez, állatokhoz, növényekhez fűződő gadozó életmódú állatok. élmények személyes hangú kifejezése rajzokban, Az állatok szaporodása (peték, tojások, elevenszü- festményekben, szobrokban. lők). Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Az ember hatása a növények, állatok életére. Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, élőlényekről, színekről, formákról. Környezetismeret 4. évfolyam Az élőlények életéhez szükséges környezeti feltéte- Rajz és vizuális kultúra 2. évfolyam lek. Élőlények ábrázolása közvetlen szemlélet és emléAz élettelen környezet és az élőlények kapcsolata: a kezet alapján. talaj, a víz és a levegő szennyezése, szenynyezés ká Az élőlények adott szempontok szerinti vizsgálata. ros hatásai az élővilágra. A lakóhely környezetének védelme, a szennyezések Magyar nyelv és irodalom 1. évfolyam miatt kialakuló veszélyhelyzetek. Irodalomolvasás – a természeti környezetből vett témájú szépirodalmi művek, versek, prózai alkotáTechnika 1. évfolyam sok, ismeretterjesztő művek. Ismerkedés az anyagokkal (fa, termések, levelek, szalma, nád). Magyar nyelv és irodalom 3. évfolyam A természetes és a mesterséges környezet anyagai. Ismeretterjesztő szövegek értelmezése. Irodalomolvasás – állatmesék. megfigyelése (méret, szín, alak, hang, mozgás, táp lálkozás, szaporodás).

31

ISMERKEDÉS A TÉRKÉPPEL Cél Megtanuljanak a tanulók egyre nagyobb önállósággal tájékozódni térben és időben. A térképészeti alapismeretek elsajátítása, a későbbi tartalmak megalapozása.

Koncentráció Környezetismeret 1–2. évfolyam Saját testhez viszonyított irányok. Az iskola környékének jellemző közterei. Út az otthontól az iskoláig.

Tartalom – A domborzat és a vízrajz ábrázolása a térképen. – Különböző domborzatú tájak, legnagyobb folyóink, tavaink felismerése Magyarország domborzati és vízrajzi térképén. – A lakóhely a térképen.

Környezetismeret 3. évfolyam A tárgyak alaprajza – kicsinyítés rajzolással. Útvonalrajzok, térképszerű ábrázolások ismert terepről. A valóság térképi ábrázolása jelekkel. Világtájak.

Követelmények Ismerje a domborzat jelölését a térképen. Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén.

Matematika 1–4. évfolyam Mértékegységek és átszámításuk. Természetismeret 5–6., valamint a földrajz 7–8. alapozása.

Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata Cél Ismerjék meg a tanulók – az élettelen környezeti tényezőket; – a talaj, a víz és a levegő szennyezésének különböző formáit és káros következményeit; – a szennyezések következményeként bekövetkező veszélyhelyzeteket; – a lakóhely környékének környezeti problémáit, a hulladék- és szemétkezelés fontosságát.

Felelős magatartás a környezet védelméért, a szen�nyezésének megakadályozásáért. Globális problémák a környezetszennyezés következményeként. A lakóhely környezetének védelme. A lakóhely környezeti ártalmainak és káros hatásainak meg ismerése. A szétválogató hulladékgyűjtés jelentősége, egyes anyagok újrahasznosíthatósága. Az élettelen környezeti tényezők és a környezetTartalom szennyezés különböző formáinak megfigyelése, A talaj, a víz, a levegő, a fény és a hőmérséklet jelen- vizsgálata, tapasztalatok szerzése az élettelen körtősége az élőlények életében. nyezeti tényezők hatásáról. Az élőlények alkalmazkodása a környezeti feltételekhez. A környezetet veszélyeztető emberi tevé Követelmények kenységek káros hatásai az élőlényekre. Ismerjék meg az élettelen környezeti tényezőket, A talaj jellemzői, a védelem fontossága. A talaj- szerezzenek tapasztalatokat a talaj, a víz, a levegő, a szennyezés formái, következményei. fény és a hőmérséklet hatásáról, jelentőségükről. A tápanyagpótlás környezetbarát formái. Tudják a talaj főbb jellemzőit, értsék meg a termőA levegő jelentősége az élőlények életében. A leve- talaj védelemének fontosságát. gő szennyezésének formái, káros hatásai. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely környéké A lakóhely levegőszennyező forrásainak megisme- nek talajszennyező forrásairól, értsék meg a talaj rése. szennyezés és a vizek tisztaságának megóvása köA víz jelentősége az élővilágban. A vizek szennye- zötti összefüggést. zésének formái és káros hatásai. Ismerjék meg a levegő összetevői közül az oxigén A vizek védelmének legfontosabb tennivalói. és a szén-dioxid jelentőségét. Tudják, mely kör 32

nyezetszennyező források veszélyeztetik a levegő tisztaságát. Szerezzenek tapasztalatokat a lakóhely levegőszennyező forrásairól, tudják, melyek a környezetbarát energiaforrások. Értsék a víz jelentőségét az élővilágban, tudják, hogy a víz hiányát az élőlények csak rövid ideig képesek elviselni.

Környezetismeret 2. évfolyam A vadon élő és a tenyésztett állatok közötti különbség. Az állatok viselkedésének megfigyelése, leírá sa, összehasonlítása.

Környezetismeret 3. évfolyam A növények és az állatok életéhez szükséges környezeti feltételek. A környezeti tényezők változásáSzerezzenek tapasztalatokat a vízszennyezés formá- nak hatása az élőlények életére. iról és káros következményeiről. Ismerjék, a lakó- Az élőlények alkalmazkodása az évszakokhoz. helyük környékén mi minden veszélyezteti a vizek Helyes viselkedés a természetben. tisztaságát. Értsék meg, hogy bizonyos szennyezések az élőhely súlyos károsodását, az élőlények tel- Technika 2. évfolyam jes pusztulását okozhatják. Tudják a vizek védel- A lakóhely szűkebb földrajzi környezetének bemumének legfontosabb tennivalóit. tatása. A környezet káros hatásainak felismerése és a védekezés módjainak felsorolása. A természetes Ismerjék meg a lakóhelyüket, mint mesterséges és az ember alkotta környezet megkülönböztetése, környezetet, tudják a lakóhelyükön leggyakoribb az ember természetátalakító munkája. környezetszennyező forrásokat és ezek káros hatásait az élőlényekre, az ember egészségére. Technika 3. évfolyam Megfigyelések, vizsgálatok, kísérletek elvégzésével Az élővilág és tárgyi környezet. A biológiai szerezzenek tapasztalatokat az élettelen környezeti élőhelyek hasznosítható anyagai. tényezők hatásáról, a szennyezések káros következményeiről, a környezetvédelem fontosságáról. Technika 4. évfolyam Az épített környezet: utak, hidak, városok, gyárak. Koncentráció Környezetismeret 1. évfolyam Rajz és vizuális kultúra 1. évfolyam Az időjárás elemei (napsugárzás, hőmérséklet, csapa- Rácsodálkozás a természet szép látványaira. Közös dék, szél), a víz megjelenési formái a természetben. beszélgetés a szépnek ítélt látványról, élőlényekről, Az élő és az élettelen közötti különbség. színekről, formákról.

NEKEM SZÜLŐHAZÁM Cél Hozzájárulni nemzeti értékeink megismeréséhez oly módon, hogy tanulóink megtanulják tisztelni és becsülni azokat. A nemzettudat erősítése. Megismertetni környezetünk valós állapotát, a védelemre szoruló természeti és kulturális értéke-in ket. Kialakítani tanulóinkban az életkoruknak meg felelő szinten a környezetvédő magatartást.

– Népcsoportok, kisebbségek hazánkban. – Magyarok a határon túl. – Híres magyarok, hírünk a világban. – A lakóhely nevezetes szülöttei. Követelmények Nevezze meg a különbségeket az eltérő településtípusok között. Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket. Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

Tartalom – Hazánk természeti szépségei, kulturális emlékei, Koncentráció értékei képekben. Környezetismeret 1. évfolyam – Településtípusok (város, falu, tanya). A lakóhely ismerete: a környék nevezetes épületei.

33

Környezetismeret 2. évfolyam A lakóhely ismerete: a település és környéke felszínének jellemző formái. Környezetismeret 3. évfolyam Élet a fővárosban és az ország más vidékein.

Magyar nyelv és irodalom 1–4. évfolyam A hazáról szóló irodalmi művek. A természetismeret 6. és a földrajz 8. alapozása.

TESTÜNK ÉS ÉLETMŰKÖDÉSÜNK Cél Ismerjék meg a tanulók – az ember bőrének felépítését és a bőr egészségvédelmét; – a legfontosabb tápanyagainkat és vitaminjainkat; – az emésztés lényegét, az egészséges táplálkozás jelentőségét; – az ember életkori szakaszait, az egyes szakaszok jellemzőit; – az egészségkárosító szokásokat.

fontosabb működéseit. Tudják azokat a legfonto sabb szabályokat, melyek betartásával megőrizhet jük bőrünk egészségét. Értsék meg, hogy a táplálkozás során különböző tápanyagok kerülnek szervezetünkbe, melyek egy része építő, más része fűtőanyagként hasznosul. Ismerjék a gyakoribb ételek, élelmiszerek milyen vitaminféleségeket tartalmaznak. Tudják, hogy az egészséges életmód fontos része a helyes táplálkozás. Szerezzenek néhány megfigyelés, kísérlet révén tapasztalatokat az emésztés lényegéről. Ismerjék meg az ember életének főbb szakaszait, tudják a főbb szakaszok nevét. A korábbi tapasztalataikat is rendszerezve, tudják az egyes életkori szakaszok nevét, főbb jellemzőit, a fontosabb testi és lelki változásokat. Ismerjék meg saját testük mérhető adatait (testmagasság, testtömeg, mellkas mérete), figyeljék folya matosan a változásokat. Tudják a helyes szokások jelentőségét az egészség megőrzésében és a testi-lelki fejlődésben. Ismerjék a helytelen szokások (mozgásszegény életmód, helytelen táplálkozás, kevés alvás) egészség károsító hatásait. Tudatosuljon, hogy a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kábítószerek súlyosan károsítják az ember egész ségét, és veszélyesek a fejlődő szervezet számára. Tapasztalataikat feldolgozva ismerjék meg a reklámok célját, hatását az emberek életmódjára.

Tartalom A mozgás, a légzés lényege, az egészséges táplálkozás és a helyes napirend. Az ember bőrének felépítése és a bőr működése (verejtékezés, faggyútermelés, érzékelés) védelem a külső környezet hatásaival szemben. A bőr egészségmegőrzésének főbb tudnivalói. Élelmiszer, étel, tápanyagok fogalmának megismerése. Az emberi szervezet legfontosabb „építő” és „fűtőanyagai”. A vitaminok jelentősége, előfordulásuk a különböző ételekben, zöldség- és gyümölcsfé lékben. A tápanyagok megemésztésének lényege. A tejfogak és a maradandó fogak. Az ember életkori szakaszai (magzati fejlődés, csecsemőkor, kisgyermekkor, gyermekkor, serdülő kor, ifjúkor, felnőttkor, időskor), az egyes szakaszok főbb jellemzői. Az életkori szakaszok összehasonlítása az életműködések, viselkedésbeli sajátosságok alapján. A szokások kialakulásának folyamata, a helyes és Koncentráció helytelen szokások életünkben. Környezetismeret 1. évfolyam Testünk főbb részei. Követelmények Szervezetünk megfigyelhető ritmusai. Szerezzenek tapasztalatokat az ember főbb életmű- Az érzékszervek szerepe a környezet megismerésé ködéseiről (mozgás, táplálkozás, légzés). ben. Ismerjék meg az ember bőrének felépítését és leg- Az egészség és a betegség. 34

Környezetismeret 2. évfolyam Életműködéseink főbb jellemzői (mozgás, táplálkozás, légzés, fejlődés). A legfontosabb szerveink működése életünkben. A környezet szervezetünkre gyakorolt káros hatásai. Környezetismeret 3. évfolyam Testünk mérhető tulajdonságai. Az ember mozgása, a csontváz és az izomzat szerepe a mozgásban. A csontok és az izmok egészséges fejlődésének feltételei.

Az ember légzésének főbb mozzanatai, a vérkeringés lényege. A légzés és a vérkeringés egészségmeg őrzésének főbb szabályai. Az egészséges életmód fő összetevői (helyes napirend, rendszeres mozgás, sportolás, helyes táplál kozás, 9-10 óra alvás). Gyermekkori fertőző betegségek. A betegségek tünetei.

MÓDSZERTANI ÖTLETEK, JAVASLATOK AZ EGYES TÉMÁK TANÍTÁSÁHOZ Az erdő élete Az erdő és környezetének kapcsolata Az óra anyaga: Az erdő és környezetének kapcsolata Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Az erdő fogalma. A fák általános jellemzői (gyökérzet, törzs, lombkorona). Hazánk erdővel borított területei. A természetes és a telepített erdő fogalma. Az erdők jelentősége, hatásuk az élettelen környezeti tényezőkre. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése a tankönyv illusztrációs anyagainak elemzésével (erdővel borított területeink, az erdő és az élettelen környezet kapcsolata). Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a vizuális és a verbális kommunikáció, továbbá a szövegértés, a lényegkiemelés és a szövegalkotás képességeinek fejlesztése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásával.

Olvassuk fel a következő leírást egy fáról! Értelmezzük a szöveget! (A mértékszámokat szemléletes példával érzékeltessük!) Egy 100 éves bükkfa fiatal, ereje teljében lévő nö vény. Ha elegendő fényt kap, folyamatosan növek szik és évente termést érlel. Magassága 20-25 méter, 150 négyzetméter talajt árnyékol be, 15 köbméter fa anyagból áll. Leveleinek összes felülete 1600 négyzet méter, mely naponta több ember oxigénszükségletét termeli meg. Májustól szeptemberig naponta 400 liter vizet párologtat el. Tisztítja a levegőt, mivel egy év alatt 1 tonna lebegő porszennyezés tapad meg a felszínén.

Magyarázzuk el az erdő fogalmát. Ennek két lényeges része, hogy nagy kiterjedésű terület, melyen az uralkodó növényzetet a fák adják. Figyeltessük meg képeken, mi a lényeges különbség a lágy szárú és a fás szárú növények között! Az anyanyelvi kompetenciát (szövegértés, lényegkiemelés, szövegalkotás) fejleszthetjük az alábbi szeIsmételjük át, amit 3. évfolyamon „A fa élete” cí- melvény felolvasásával, majd megbeszélésével: mű témában tanultunk! A tankönyv képei és más Az erdő többet jelent, mint egymás mellett álló fák szemléltetőanyag segítségével beszéljük meg: sokasága. Fel lehet az élőlényeit egyenként sorolni Hogy nevezzük a fa részeit? Mi jellemző a fák (bükkfa, gímszarvas, vaddisznó, mókus, széncinege, gyökérzetére, törzsére, lombkoronájára? Mi a fel- hóvirág, ibolya stb.), de csak együttesen életképesek, adata az egyes részeknek? Mi a lényeges különbség egyik sem élhet a másik nélkül, egymásra vannak a fa és a többi növény között? A fák mely élőlények- utalva. nek nyújtanak védelmet, búvóhelyet, és melyeknek biztosítanak táplálékot is? 35

Például a fák gyökérzete a gombák szabad szem mel nem látható részeivel, a gombafonalakkal van kapcsolatban. A fonalak felveszik a vizet és a benne oldott tápanyagokat a fa számára. A fa cserébe az el készített táplálékból juttat a gombáknak. A falevelekkel táplálkozó hernyók sem élhetnek a fa nélkül, de a cinegék sem a leveleket rágó hernyók nélkül. A ragadozó madarak is éhen pusztulnának, ha nem lennének cinegék és egyéb énekesmadarak. Részösszefoglalásként oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát! Az erdő fogalmának kialakítása után magyarázzuk el, hogy kétezer évvel ezelőtt hazánk területének nagy részét erdők borították. Ma már csak 20%-át. Figyeltessük meg a tankönyv térképvázlatán az erdővel borított területeinket! Beszéljük meg, mi minden okozta az erdővel borított területek csökkenését! A tanulók tapasztalatait feldolgozva beszéljük meg, milyen növényzet volt a szántóföldek, a rétek, legelők, a lakótelepek, az utak, gyárak helyén? Magyarázzuk el, hogy mindezek miatt csökkent az erdővel borított területek nagysága. A mai erdők egy része telepített erdő, vagyis az ember hozta létre (telepített fenyvesek, akácosok, nyárerdők), másik része természetes állapotú, mely őshonos fafajokból (tölgy, bükk) áll. A fa fontos nyersanyag is. A munkafüzet 2. feladatában rögzítsük a fa mint nyersanyag jelentőségét. Az erdőket, mint minden élőlényt az élettelen környezet veszi körül. Szoros kapcsolat van az élőlények és az élettelen környezet között. Idézzük fel, mit tanultunk az előző tanévben az élettelen környezeti tényezőkről! Beszéljük meg, miért fontos a víz, a levegő, a napfény, a megfelelő hőmérséklet az élőlények életéhez!

36

Figyeltessük meg és értelmezzük a tankönyv „Az erdő és az élettelen környezet kapcsolata” című rajzait! Szempontok: hogyan befolyásolja az erdő a szél erejét, a lehulló csapadékot, a levegő hőmérsékletét nappal és éjszaka? Magyarázzuk el az erdő jelentőségé! Tudatosítsuk, hogy az erdei talaj nedvességtartalma a fák árnyékoló hatása, az aljnövényzet, az avartakaró kedvező hatása miatt mindig magasabb, mint az erdőn kívüli területeké! Idézzük fel a növények tápanyagait (a levegőben lévő szén-dioxid és a víz a benne oldott tápanyagokkal)! A tapasztalatok alapján rögzítsük, hogy az erdő talaját nem kell trágyázni! Ugyanis a lehulló levelek, egyéb elhalt növények és állatok lebomlanak, így pótolják a talaj tápanyagtartalmát. A 3. évfolyamon már tanultuk, hogy a növények saját maguk készítik el tápanyagaikat. A folyamat a levelekben megy végbe, közben oxigén is képződik, ami a levegőbe jut. Ez az oxigén az alapja a földi életnek. Mindezek alapján a tanulók megértik, hogy a fák hozzájárulnak a levegő oxigénszintjének megőrzéséhez, újratermeléséhez. Tehát az erdők védelme minden ember kötelessége. Óra végi összefoglalás: oldják meg önálló munkával a munkafüzet 4. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv összefoglaló kérdéseire. Kiegészítés: A lehetőségek függvényében válas�szunk ki egy, a lakóhelyhez közeli természetes vagy telepített erdőt! Figyeljük meg folyamatosan annak életét! Készítsünk a tanulókkal feljegyzéseket a tapasztalatokról! Az élőhely és az élőlények megfigyeléséhez, a terepen végzett munkához a tanmenetjavaslat ad konkrét ötleteket.

Hazánk erdőiről Az óra anyaga: Hazánk erdőiről Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A természetes és a telepített erdők fő jellemzői. A lombhullató és a tűlevelű erdők sajátosságai, a lomblevél és a tűlevél. A lombhullató erdők szintjei, a fény jelentősége a szintezettség kialakulásában. A növények fényige, a cserje-, a gyep- és a lombkoronaszint. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: a tankönyv illusztrációs anyagainak megfigyelése és elemzése. A gondolkodás fejlesztése összefüggések keresésével (a növények fényigénye és az erdő szintezettsége közötti kapcsolat). Anyanyelvi kompetenciafejlesztés: a vizuális és a verbális kommunikáció összekapcsolása. Vázlatrajzok készítése lomblevélről és tűlevélről, továbbá az erdő szintezettségéről. Matematikai kompetencia fejlesztése: egyszerű kördiagram megfigyelése és értelmezése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldásával.

Az utak szélére ültetett fák erdőt alkotnak: … Az erdőt alkotó fáink törzse sok vizet raktároz: … Az erdei fák védik a talajt a kiszáradástól: … A fa legidősebb része a lombkorona: … A hazai erdőkben soha nem élt hiúz és barna medve: … Egy terebélyes fa egy ember éves oxigénszükségletét fedezi: …

Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon a fa részeiről, a növények tápanyagairól és táplálékkészítéséről! Mondjanak ismert példákat arról, hogy milyen kapcsolatok alakultak ki a növények és az állatok között! Mit biztosítanak a növények az állatoknak? (táplálék, fészkelőhely, búvóhely) Az új anyag feldolgozását a természetes és a telepített erdők szemléltetésével kezdjük (tankönyv képei, filmrészletek, színes képek)! Magyarázzuk el a két erdőtípus közötti különbségeket, ismertessük, hogy mindkét erdőtípust a bennük uralkodó, legnagyobb mennyiségben előforduló fafajokról nevezik el (tölgyesek, bükkösök, erdei fenyvesek, akácosok, nyárasok)! Elemezzük a tankönyv kördiagramját! A kör hazánk területét jelöli, más színű körcikk jelöli az erdőket, ezen belül annak két formáját. Figyeltessük meg, hogy az erdőink nagyobb része telepített Ismételjük át az előző óra legfontosabb ismereteit! erdő! Oldják meg önálló munkával az alábbi igaz-hamis Applikáljuk a táblára egy természetes (pl. tölgy) feladatot! és egy telepített erdő (pl. nyárfaerdő) képét! A kéHazánk területének felét erdők borítják: … pek alá rögzítsük a főbb fogalmakat: A telepített erdőket az ember hozta létre: …

Természetes erdő Őshonosak, sok ezer éve alakultak ki. Természetes módon megújulnak. Idős és fiatal fák alkotják. Élőviláguk gazdag, változatos.

Telepített erdő Az ember hozta létre. Kitermelés után újratelepítik. A fák azonos életkorúak, szabályos rendben állnak. Élőviláguk szegényes.

Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. felaBeszéljük meg, mit tanultunk a 3. évfolyamon! datát! Mi képződik a növények leveleiben? Magyarázzuk el, hogy ősszel a levélhullás után a fák nyugalmi álA lombhullató erdő fogalmát a meglévő tapaszta- lapotba kerülnek. Levélzet hiányában nincs táplatok feldolgozásával alakítsuk ki! Milyen változá- anyagfelvétel és tápanyagkészítés sem. sok történek a lomkoronában tavasszal? Milyen Áttelelő szervük a rügy, mely tavasszal kihajt, ősszel és a tél beköszöntével? belőle új vesszők és levelek fejlődnek. Szabad szem 37

mel, majd kézinagyítóval is vizsgáljanak meg néhány rügyet. Szemléltessünk fenyőerdőket (lucfenyveseket, erdei fenyveseket) különböző évszakban készült felvételekkel. Figyeltessük meg, hogy ezek a fák a téli időszakban sem hullatják le a leveleiket, ezért örökzöldeknek is hívjuk őket. Magyarázzuk el, hogy levélváltás itt is van, csak nem egyszerre hullanak le a levelek, hanem szakaszonként. Több év alatt cserélődik ki a teljes levélzet. Vizsgáljanak meg a tanulók örökzöld fenyő leveleket! Figyeljék meg a levelek alakját, tapintsák meg a levél csúcsát! Dörzsöljék meg ujjaikkal a levelét, majd megszagolva érezhetik a tűlevek jellegzetes gyanta illatát. A gyanta a levelek és az ágak gyantajárataiban képződik. Kettős feladata van. Jellegzetes szagával sok állati kártevőt távol tart, elriaszt. Ha pedig a fa megsérül (pl. a szél letör egy ágat), akkor a kicsorgó gyanta a sebfelületen megszilárdulva védi a fát a kártevő gombáktól. A borostyán nem más, mint több millió évvel ezelőtt képződött megkövesedett gyanta. Vizsgáljanak meg a tanulók egy lomhullató fa (tölgy, bükk, juhar, nyár) levelét is! Beszéljük meg a főbb tulajdonságokat: a lomblevél lapos, vékony, széles felületű, puha tapintású. A tűlevél merev, hosszúkás, hegyes végű. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. feladatát.

A cserje- és a gyepszintben olyan növények élnek, amelyek kevesebb fénnyel is beérik. Önállóan olvassák el a tankönyvi lecke utolsó két bekezdését, értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg: Miből tevődik össze a lombkoronaszint? Milyen magasan helyezkedik el? Milyen magasra nőnek a cserjék? Hol élnek az árnyékkedvelő növények?

Kiegészítő ismeretek: Télen a fák a fagyos talajból nem tudnak vizet felvenni. Ha ilyenkor volnának le veleik és azok párologtatnának, akkor nem tudnák a talajból felvett vízzel az elpárologtatott vizet pótolni és kiszáradnának. A fenyők képesek télen is egy kevés vizet felvenni. A párologtatásuk azonban igen kis mértékű, mivel a leveleik viaszos bevonata ezt meggátolja, ezért télen sem száradnak ki. A fák kérge minden fafajra sajátságosan jellemző mintázatú és vastagságú. Ez a réteg védelmet bizto sít az állatok rágásával, a gombák megtelepedésével és a hőmérséklet változásaival szemben is. A lehetőségek szerint, természetes élőhelyen fi gyeltessük meg a fák alakját, a lomkorona jellegzetes ágait, a fák törzsét és a törzs mintázatát. A fák törzse nagyrészt elhalt anyagokból épül fel, ez biztosítja a merevségét, szilárdságát. A fa élő ré sze nagyon vékony réteget alkot a kéreg alatt. Ebben áramlik a talajból felvett víz és a benne oldott táp anyagok, illetve a levélben elkészített táplálék, mely A lombhullató erdő szintezettségét a tankönyv ma- a fa minden részébe eljut. gyarázó rajzán és fotóin figyeltessük meg. MagyaA szintezettségről tanultakat a munkafüzet 3. fe rázzuk el, hogy legfelül, a fák lombkoronája alkotja ladatában rögzítsük. a lombkoronaszintet. Ezek a levelek kapják a legÓra végi összefoglalás: a tankönyv illusztrációi több fényt. A lombkoronaszint alá már kevesebb segítségével tegyenek fel egymásnak kérdéseket, és fény jut. válaszoljanak az összefoglaló kérdésekre is.

A lombkoronában élő állatok Az óra anyaga: A lombkoronában élő állatok Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Az élőhely az állatok természetes otthona. A mókus a lombhullató és tűlevelű erdőkben is megél. Növényi és állati eredetű táplálékot fogyaszt. Megszakított téli álmot alszik. 4-5 utódot szül, melyeket szoptat. A harkályok, csuszkák, széncinegék testfelépítése, alkalmazkodásuk a környezethez. 38

A madarak hangadásának céljai (területfoglalás, párkeresés, fiókanevelés). A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az élőhelyek védelmének fontossága. Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése (petékkel, tojásokkal szaporodó és elevenszülő állatok, ill. a növényevő, mindenevő, ragadozó életmód jellemzői, a kültakaró jelentősége a környezethez való alkalmazkodásban).

Gondolkodási képességfejlesztés: fogalomalkotás („élőhely”) a korábbi tapasztalatok és az új ismeretek alkalmazásával. Összefüggések keresése az állatok életmódja és testfelépítése között. Szövegértés és a szövegalkotás, továbbá a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a testfelépítés és az életmód közötti kapcsolatok megfigyeltetésével, következtetések levonásával. Legyenek képesek az ismert hazai állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítani: melyek a növényevők, mindenevők, ragadozók? Az alábbi tudáspróbával ismételjük át a korábban tanultakat: 1. Mi a legfontosabb különbség a természetes és a telepített erdő között?

. .................................................................................

. .................................................................................

2. Válogasd szét a lombhullató és az örökzöld erdők tulajdonságait! Számok beírásával válaszolj!

Hol él a házi sertés, a szarvasmarha, a házi ló, a házi tyúk? Hol él a gímszarvas, az őz, a vaddisznó, a róka? Hol él a mezei nyúl, a hörcsög? Hol él a tőponty, a lesőharcsa? Hol élnek a bálnák, a cápák, a fókák? Hol élnek, milyen környezet veszi körül az oroszlánokat és a krokodilokat? Színes képekkel applikáljuk a táblára az ismertebb erdei állatainkat: gímszarvas, vaddisznó, róka, őz, mókus, erdei egér, fülesbagoly, fakopáncs (harkály), széncinege, szarvasbogár, keresztespók, vöröshangya. Beszéljük meg, hogy erdőn belül mely részeken élnek, hol találkozhatunk velük! Tudatosítsuk, hogy az erdőn belül minden állatnak megvan a természetes otthona, amit más néven élőhelynek nevezünk. Figyeltessük meg a tankönyv rajzát és a tanulók mondják el, az erdő mely részén élnek a rajzokon látható állatok (lombkoronában, fatörzsön, talajban, sűrűbb erdőrészeken, cserjék ágai között, stb.). Részösszefoglalás: készítsünk egy vázlatos rajzot az erdő szintjeiről és rakjuk az állatok képét a megfelelő szinthez.

Az élőhely fogalmát a munkafüzet 1. feladatában 1. erdeink nagyobb része ilyen típusú, 2. a levél- rögzítsük! Szemléltessük a mókust, és a tanulók tapasztalatait összegezve, beszéljük meg testfelépítéváltás folyamatos, 3. fáinak levele lapos és széles, sét (hosszú farok, vöröses barnás színű szőr, hegyes 4. fáinak levele hosszú, hegyes végű, 5. legtöbb karmok), gyors mozgását! A tankönyv 11. oldalának első két bekezdéséből fenyőnek ilyen a levele, 6. a fák ősszel az összes gyűjtsük össze, mivel táplálkozik, mi jellemző téli leveleiket lehullatják, 7. az ilyen erdőkben gyan- viselkedésére. Figyeltessük meg a tankönyv rajzán a mókus kota illat van ponyáját, a rágcsáló fogazatát! Az elöl lévő metsző lombhullató erdő:..................................................... fogak élesek, melyekkel feltöri a csonthéjas termé tűlevelű erdő:............................................................ seket (dió, mogyoró). Figyeltessük meg a mókus természetes ellenségeinek (nyest, héja) képét is! Idézzük fel, mit tanultunk az emlősállatok sza3. Nevezd meg a lombhullató erdők szintjeit! porodásáról és utódaik gondozásáról. Ismertessük, . ................................................................................. hogy a mókus 4-5 utódot hoz a világra, melyeket . ................................................................................. 2 hónapig szoptat. 4. Készíts rajzot egy lomblevélről és egy tűlevélről! Kiegészítés: Az állatvilágban gyakori, hogy a rendel kezésre álló táplálék függvényében nevelik fel az ál latok az utódaikat. Ha bőségesen van táplálék, min Az élőhely fogalmának megismerése előtt idéz- den megszületett, tojásból kibújt utódot felnevelnek. zük fel kérdések segítségével a tanulók tapasztala- Ha táplálékhiány van, akkor csak néhányat. Pl. a tait! A megbeszélés célja, hogy a tanulók felismer- mókus is a megszületett 4-5 utódokból csak 1-2-t ne jék, minden állatra jellemző az, hogy hol él, milyen vel fel. környezet veszi körül, milyen más állatok és növéA mókusra vonatkozó ismereteket a munkafüzet nyek élnek a környezetükben. 4. feladatában rögzítsük. 39

A tankönyv képein és egyéb szemléltető anyagról mutassuk be a lombkoronában élő leggyakoribb madárfajokat! Magyarázzuk el, hogy testfelépítésük a lombkoronában és a fatörzseken megszerezhető táplálék megszerzéséhez alkalmazkodott. Mutassuk be, hogy a harkályok erős farktolla, kapaszkodó lába a fatörzsön való mozgást biztosítja. Erős, véső alakú csőrével lehántja a fák kérgét, az odvas fákba üregeket váj a táplálék megszerzésére. A munkafüzet 2. feladatának megoldásával rögzítsük a harkályok jellemző tulajdonságait!

A lombkorona gyakori énekesmadara a széncinege és a csuszka. Itt fészkelnek, és itt keresik meg rovarokból álló táplálékaikat. Figyeltessük meg testfelépítésüket, tollazatuk színét! A tankönyv képei szemléltetik azt is, hogy hegyes csőrükkel a fák kéregrepedéseiből, üregeiből is képesek kicsipegetni táplálékukat. A munkafüzet 3. feladatában rögzítsük az énekesmadarak főbb tulajdonságait! Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 5. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

A cserjeszint és a gyepszint növényei Az óra anyaga: A cserjeszint és a gyepszint növényei Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A cserjék fogalma (nincs törzsük, a talaj felett közvetlenül elágaznak), a cserjeszint elhelyezkedése. A cserjék és a cserjeszint jelentősége az erdők életközösségében. A gyepszint fogalma és néhány jellemző növény (hóvirág) testfelépítése, alkalmazkodása a környezethez. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Legyenek képesek a fák és a cserjék közötti azonosságokat és különbségeket felismerni! Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira! A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése: vázlatrajzok készítése a fák és a cserjék lényeges jegyeiről. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: tudjanak az ismeretterjesztő gyermekirodalomból információ kat szerezni (szövegértés, szövegalkotás a lényeges jegyek kiemelésével).

Nevezzük meg a szinteket, idézzük fel a lombkoronában élő állatokat! Élő növények hajtásaival és a tankönyv képeivel szemléltessük a leggyakoribb cserjéket (kökény, vadrózsa, mogyoró)! Idézzük fel a fa részeit (gyökérzet, törzs, lombkorona, mely ágakból, gallyakból, vesszőkből áll, a levelek az ágakon és a vesszőkön helyezkednek el). Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát! Figyeltessük meg a tankönyv összehasonlító rajzát a fa és a cserje felépítéséről, majd beszéljük meg a lényeges különbséget (a cserjéknek nincs törzsük, a talaj felett közvetlenül elágaznak). Keressenek a rajz alapján azonosságokat is (gyökérzet, ágak, vesszők, lombkorona)! A cserjék sajátosságait bármely lakóhely környékén telepített díszcserjén is megfigyeltethetjük. A cserjék fő tulajdonságait a munkafüzet 2. feladatában rögzítsük! Színes képekről, a tankönyv képeiről szemléltessük a cserjeszintet. Mutassuk be, hogy a cserjeszint a lombkorona alatt helyezkedik el. A szintet alkotó növények még a fák lomkoronájának kiteljesedése előtt virágoznak. Olvassák el önállóan a tankönyv 12. oldal, 2. bekezdését! Értelmezzék az olvasottakat, majd beÓra eleji ismétlés: A tanulók csoportmunkában fogal- széljük meg: Mi a jelentősége a cserjéknek? Mit mazzanak meg kérdéseket az erdő életéről. Minden biztosítanak az állatoknak? (táplálék, fészkelőhely, csoport egy-egy konkrét, korábban tanult témán gon- búvóhely) dolkozzon (az erdő jelentősége, természetes – telepíHogyan befolyásolják az élettelen környezeti tétett erdő, lombhullató – tűlevelű erdők, mókus stb.). nyezők hatását? (felfogják a szelet) Válaszoljanak a kérdésekre, közben szemléltessünk! Az új anyag feldolgozását az erdő szintezettségét Kiegészítés: Az erdőszéli cserjék és magas fák sajátos bemutató képek és rajzok szemléltetésével kezd- élőhelyet biztosítanak az állatoknak, ugyanis táplá jük! lékukat az erdőn kívüli mezőgazdasági területeken 40

(szántóföldek, gyümölcsösök) keresik. Ilyen állatok pl. a rigók, pintyek, ölyvek, vércsék. De a varangy, az őz, a borz, a sün is az erdőszéleken, a cserjék között találnak élőhelyet, de táplálkozni az erdőn kívüli te rületekre járnak. A hüllők változó testhőmérsékletű állatok. A sik lók, gyíkok testét a napsugarak melegítik fel, ezért a reggeli órákban a cserjék szélső ágain sütkéreznek. Veszély esetén hamar elbújhatnak a sűrű, tövises, tüskés ágak között. Képekről, a tankönyv rajzairól szemléltessük a gyepszintet, és az itt élő ismertebb növényeket (hóvirág, ibolya, szellőrózsa, gyöngyvirág stb.). A tankönyv szervezettani rajzai segítségével mutassuk be a hóvirág és a szellőrózsa szervezettani

felépítését. A tapasztalatok alapján beszéljük meg, hogy többségük a lombfakadás előtt virágzik, ekkor még kedvezőek a fényviszonyok. Amikor a fák kifejlesztik lombozatukat, már kevés fény jut a gyepszintre. Az itt élő növények ehhez alkalmazkodnak, árnyékkedvelők. Magyarázzuk el, hogy mindkét növény, a talajban lévő szerveikben (hagyma, gyöktörzs), tápanyagot raktároz. Kora tavasszal ezek a tápanyagok biztosítják a virágzást és magok beérést. Mire összezárul felettük a lombkorona, a szaporodásuk lezárul. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

A cserje- és gyepszint állatai Az óra anyaga: A cserje- és a gyepszint állatai Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A cserje- és a gyepszint néhány gyakori állatának (sün, feketerigó, vöröshangya, szarvasbogár, koronás keresztespók) testfelépítése, életmódja, alkalmazkodása a környezethez. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi és természettudományos kompetenciák fejlesztése: A megfigyelt állatok (sün, feketerigó, vöröshangya, szarvasbogár, keresztespók) főbb tulajdonságainak megfogalmazása szóban. Az élővilág sokféleségének megértése, és a sokféleség védelmének fontossága. Azonosságok és különbségek keresése a szarvasbogár és a koronás keresztespók testfelépítésében és életmódjában. Tudjanak egyre pontosabb megfigyeléseket végezni, azonosságokat és különbségeket keresni. Gondolkodási műveletek gyakorlásával legyenek képesek érveket felsorolni az élővilág sokféleségének fennmaradása mellett. Az óra eleji ismétlést a következő tudáspróbával végezhetjük el:

Széncinege: …………………………………… Harkály:

……………………………………

Csúszka:

……………………………………

Illatos ibolya: ………………………………… 2. Készíts vázlatrajzot a lombhullató erdők szint jeiről, és nevezd is meg az egyes szinteket!

3. Mi a lényeges különbség a fa és a cserje között? …………………………………………………… …………………………………………………… 4. Sorold fel az erdőszéli cserjesor jelentőségét az erdő életközösségében!

…………………………………………………… 1. Írd az élőlények neve után a jellegzetes élőhelyük Ismételjük át, mit tanultunk az előző évfolyamon nevét! a főbb állatcsoportok mozgásáról! Beszéljük meg, Hóvirág: …………………………………… miért fontos az állatok számára a mozgás! Hogyan Mókus: …………………………………… mozognak az ízeltlábú állatok, a gerincesek közül a halak, a békák, a kígyók, gyíkok, a madarak és az Kökény: …………………………………… emlősállatok? 41

Idézzük fel az állatok táplálkozásáról tanultakat is! Mi a közös minden állat táplálkozásában? (más élőlényekre vannak utalva) Táplálkozásuk alapján hogyan csoportosítottuk őket? (növényevők, mindenevők, ragadozók) Ismert állatok képét applikáljuk a táblára! A tanulók csoportosítsák őket táplálkozásuk alapján! Az új anyag feldolgozását a cserje- és a gyepszintben élő gyakori állatok képének szemléltetésével kezdjük. A tankönyv képei és egyéb szemléltetőanyag segítségével figyeltessük meg a sün testfelépítését! Magyarázzuk el, hogy a védekezésül szolgáló szarutüskék az állat szőrös kültakarójának módosulásai. A tankönyv szövegéből gyűjtsük össze, mi mindennel táplálkozik! Ha lehetőség van rá, szemléltessünk sün koponyát vagy bármely rovarevő koponyát. Figyeljék meg, hogy valamennyi foga hegyes, mely a rovarok kültakarójának felaprítására szolgál. Idézzük fel a lombkorona madarainak nevét (nagy fakopáncs, csuszka, széncinege) és táplálkozását, majd mutassuk be a gyepszint és a cserjeszint gyakori énekesmadarát, a feketerigót! A tanulók tapasztalataiból kiindulva rögzítsük, hogy a feketerigók nagy számban élnek az emberi települések környezetében is. Ennek oka, hogy itt több táplálékot találnak, és az emberek közelsége miatt kevesebb a természetes ellensége is (héja, karvaly, róka, nyest). Ezek a példányok nem is vonulnak a téli időszakra a Földközi-tenger környékére, hanem nálunk telelnek át. Megszokják az ember közelségét, így gyakran találkozhatunk velük a téli madáretetőkön is. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát, melyben a megadott szempontok alapján a harkályt és a feketerigót hasonlítsák össze! Figyeltessük meg a tankönyv rajzán az erdei vöröshangya nőstényének és hímjének rajzát! Hány pár lábuk, hány testrészük van? Mi jellemző a lábak felépítésére? Applikáljuk a táblára a hangya rajzát, majd írjuk mellé: három pár ízelt láb, fej, tor, potroh. Magyarázzuk el, hogy tulajdonságai alapján az ízeltlábú állatok csoportján belül a rovarok közé tartozik. Olvassák el a tankönyv 14. oldalának utolsó bekezdését, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mivel

42

táplálkoznak a hangyák? Mely szerveik segítik a táplálék megszerzését? (rágó szájszerv, méreganyag) A tankönyv rajzát megfigyelve beszéljük meg, hogy a hangyák nagy csoportokban élnek a hangyabolyok föld alá is lenyúló járataiban. Fontosak az erdő életközösségében, mivel eltakarítják az elpusztult élőlényeket, az élő rovarok fogyasztásával pedig szabályozzák azok számát. Megfigyelés alapján hasonlítsuk össze a vöröshangya és a szarvasbogár testfelépítését! Szempontok: Nagyságuk? Lábaik száma? Testrészeik száma és neve? Szárnyaik jellegzetességei? Mi a lényeges különbség a szárnyakban? (a szarvasbogár első pár szárnya kemény fedőszárny, ez védi az alatta lévő hártyás szárnyat) Beszéljük meg, hogy a szarvasbogarak lárvája 4-5 évig fejlődik a korhadó fában. A kifejlett bogarak csak rövid ideig élnek, a párzás és a peterakás után elpusztulnak. A tankönyv rajzán figyeltessük meg a koronás keresztespók testfelépítését is. Hasonlítsuk össze a testrészeik és a lábaik számát! (két testrésze van és 4 pár ízelt lába) Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, értelmezzük a leírást a keresztespók zsákmányszerzéséről. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. és 3. feladatát. Kiegészítő ismeretek, néhány érdekesség: A pókok egy része hálót sző, melyben fennakadnak a repülő rovarok (méhek, legyek, szúnyogok). A pók csáprágójával sebet ejt rajtuk, majd méregmirigyé nek váladékát a seben keresztül áldozatába juttatja. A méreganyag elfolyósítja és előemészti a belső szer veket, amelyet a pók felszív. A pókok a háló rezgéséből felismerik, hogy rájuk is veszélyes méhek, darazsak, vagy éppen táplálékul szolgáló állatok akadtak fenn a hálón. A rigók és más énekesmadarak gyakran füröd nek felborzolt tollakkal a feltúrt hangyabolyban. A hangyák védekezésül méraganyagot fecskendeznek rájuk, amely elpusztítja a madár tollazatán és bő rén megtelepedő élősködőket (atkák, kullancsok, tet vek). Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 4. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó Az óra anyaga: Az erdők nagyvadjai: a gímszarvas, az őz és a vaddisznó Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A szarvas, az őz és a vaddisznó testméretei, táplálkozása, szaporodása. A nagyvadak néhány jellegzetes viselkedésmódjának megismerése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Gondolkodási műveletek végzésével azonosságok és különbségek keresése a három állat testfelépítésében, életmódjában és szaporodásában. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: Ismeretterjesztő irodalom és a tankönyv szövegének értő olvasása, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése.

dését olvassák el, és válaszoljanak a kérdésekre: Milyen nagyságú a gímszarvas testtömege? Milyen hosszú az állat? Hazánkban kb. hány darab gímszarvas él? Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az év nagy részében a szarvasbikák és a tehenek külön-külön csordákban élnek. Figyeltessük meg a tankönyv képén a legelésző tehén szarvacsordát! A szarvasok természetes élőhelye a nagy kiterjedésű, összefüggő, idős fákból álló lombhullató erdő. Figyeltessük meg az agancsot! Ha van valódi agancsunk, akkor a tanulók tapintással könnyen meggyőződhetnek arról, hogy az agancs csontképződmény. Állománya tömör, kemény anyagból áll. Szarvas koponyán vagy a tankönyv rajzával szem léltessük a növényevő emlősökre jellemző széles lapos, redős felszínű zápfogakat. Magyarázzuk el, hogy Ismételjük át az alábbi feladatok önálló megoldásá- ezek a széles felszínű fogak a növényi táplálék kemény val az előző órák anyagát! rostanyagainak szétzúzására alkalmasak. Nevezd meg a fogalmakat! Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1. Az erdők gyepszintjében él, de ma már az emberi 2. feladatának szarvasra vonatkozó részét! települések környezetében is gyakori madár. Főleg férgekkel, csigákkal, rovarokkal táplálko Önálló munkával olvassák el a tankönyv őzekre zik: ……………………………………………… vonatkozó szövegét! Beszéljük meg a lényeges ismereteket, majd mindezeket rögzítsük a munkafü2. Nyolc ízelt lába van, a feje és a tora összenőtt: zet 2. feladatának további megoldásával. …………………………………………………… Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az őz 3. Vöröses barna a bundája, 4-5 méteres ugrásokra természetes élőhelyei a fás-füves puszták voltak. A mezőgazdasági területek növekedése és a gyakori képes, télre készleteket gyűjt: vadászatuk miatt húzódtak az erdőkbe. A szarvas …………………………………………………… hoz hasonlóan növényevők, és ugyancsak éjjel jár4. Véső alakú csőre van, faroktollai erősek, hegyes nak táplálékuk után. Szemléltető anyag megfigyelése után szemponkarmaival kapaszkodik a fák törzsén: tok alapján beszéljük meg a vaddisznó testfelépí …………………………………………………… tését! 5. Szárnyfedőjük és egész testük kemény. Három Mi jellemző a kültakarójára? Mi jellemző a törpár ízelt lábuk és három testrészük van: zsére, fejére, végtagjaira? A tankönyv szövegéből ke …………………………………………………… ressük ki a testtömegére vonatkozó adatot. Hasonlítsuk össze a testtömegét a gímszarvassal és az őzzel! Ismételjük át, mit tanultunk a 3. évfolyamon a haA vaddisznó is mindenevő állat. Idézzük fel, mit lak, a békák, a kígyók, a gyíkok, a madarak és az jelent ez a fogalom! Figyeltessük meg valódi kopoemlősállatok szaporodásáról! nyán és a tankönyv rajzán a mindenevő fogazat jelIdézzük fel, miért fontos életjelenség a szaporo- lemzőit! Beszéljük meg az agyar szerepét a tápláldás! Mi történne akkor, ha az élőlények nem sza- kozásban! porodnának? Ismernek-e olyan állatokat, amelyek Vetítsük ki az alábbi leírás! Olvassák el a szövemára már kipusztultak a földről? get és válaszoljanak a kérdésekre! Színes képekről, filmrészletekről szemléltessük A vaddisznó a nappalt a sűrű erdőrészekben töl az erdő nagyvadjait, majd a tankönyv első bekez- ti. Éjjel jár tápláléka után. Hosszú orra és hatal 43

mas szemfogai (agyarai) segítik a táplálék kitúrást az avar alól, a korhadó fákból és a feltépett gyöke rek alól. Férgekkel, csigákkal, rovarokkal, gombák kal, gyökerekkel, makkal táplálkozik. Megeszi a ma darak tojásait, kiszimatolja, majd kitúrja az egerek, pockok fészkét és a kölyköket felfalja. Elfogyasztja az elhullott állatokat is, vagyis dögöket is eszik. A szán tóföldeken feldúlja a kukoricatáblákat, a burgonya földeket, tetemes mennyiségű termesztett növényt fal fel. Ezt nevezik vadkárnak, amit gyakran a túlsza porodott őzek és szarvasok is okoznak. Mikor jár a vaddisznó a tápláléka után? Mely szervei segítik a táplálék megszerzését? Mivel táp-

lálkozik a vaddisznó? Mit nevezünk vadkárnak? Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1. és 4. feladatát, és írják be a 2. feladatba a hiányzó ismereteket. Magyarázzuk el, mit jelent a szaporaság mint biológia fogalom. A vaddisznó is szapora állat. Évente egyszer 6-10 utódot hoz a világra. Az őz és a gímszarvas csak 1-1 utódot. Óra végi összefoglalás: A tankönyv képei alapján tegyenek fel egymásnak kérdéseket, majd oldják meg a munkafüzet 3. feladatát, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

Az erdők ragadozó gerinces állatai Az óra anyaga: Az erdők ragadozó gerinces állatai Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A ragadozó életmód jellemzői, a ragadozó állatok jelentősége az életközösségek egyensúlyának fenntartásában. A vörösróka, a héja és az erdei fülesbagoly testfel építése, életmódja, környezethez való alkalmazko dása. Táplálkozási kapcsolatok (táplálékláncok) fogalma és jelentősége. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciák fejlesztése: legyenek képesek érveket felsorolni a ragadozó állatok jelentőségéről az életközösségekben. Ismerjék az állatok testfelépítése és életmódja közötti összefüggéseket. Tudjanak példákat mondani az ízeltlábú állatok, a madarak és az emlősök zsákmányszerzésének különböző formáira. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és a vizuális kommunikáció összekapcsolása az illuszt rációk elemzésével. A szövegértő és szövegalkotó képességek fejlesztése. Az önálló munkavégzéshez szükséges képességek fejlesztése a feladatok megoldása során. Az előző órán tanultakat az alábbi feladatok önálló megoldásával ismételjük át: 1. Mit jelentenek az alábbi kifejezések? Írd le röviden a tartalmukat!

44

Növényevő: ……………………………………

..............................................................

Mindenevő: ……………………………………

……………………………………………………

2. Miért kerülnek ritkán a szemünk elé a szarvasok, őzek, vaddisznók? …………………………………………………… 3. Melyik előző órán tanult állatra vonatkoznak az alábbi adatok? A hím testtömege 250 kg, 1,5 méter hosszú: …………………………………………………… 25 kg testtömegű, hossza 1-1,5 méter: …………………………………………………… 200 kg testtömegű, 2 méter hosszú, 1-1,5 méter magas: …………………………………………………… 4. Sorold fel, mi mindennel táplálkoznak az alábbi állatok! Sün: ……………………………………………… Feketerigó: ……………………………………… Gímszarvas: ……………………………………… Vaddisznó: ………………………………………

Ellenőrizzük és értékeljük a tanulók munkáját, a hiányosságokat pótoljuk! Az új anyag feldolgozását hazai és távoli tájakon élő, ismert állatok képeinek szemléltetésével kezdjük (oroszlán, tigris, jaguár, farkas, hiúz, vadmacska, róka, rétisas, óriáskígyó, lesőharcsa, csuka, fehércápa). A tanulók feladata, hogy ismerjék fel, hogy mi a közös tulajdonság a bemutatott állatokban. (valamennyi ragadozó életmódú) A felismerés után magyarázzuk el, hogy a ragadozó állatok közös tulajdonsága, hogy élő állatokra vadásznak. Valamennyinek sajátos zsákmányszerző szerve van, mely a táplálékállat elfogását segíti. Válasszanak ki egy ragadozó állatot, és tapasztalataik alapján mutassák be, hogyan szerzik meg zsákmányukat! Mondják el, mi minden segíti a zsákmány megszerzését! (méregfog, gyors futás, erős fogazat, éles látás, erős izomzat, horgas csőr, hosszú, hegyes karmok, stb.) Fontos nevelési feladat tudatosítani: a ragadozó állatok nem vérengző fenevadak, amelyek kedvtelésből ölnek. Fontos szerepük van, mert életmódjukkal szabályozzák az élőhelyükön a táplálékállatok számát. Ragadozók hiányában felbomlik az életközösség egyensúlya, ami a növényevők, a mindenevők és a ragadozó állatok között alakult ki. Szemléltessük a hazai erdőkből kipusztult csúcsragadozókat (hiúz, barnamedve, farkas). Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy kipusztulásukat az élőhelyek csökkenése és a kíméletlen vadászatuk okozta. Csúcsragadozók hiányában a növényevő állatok egyedszámát a vadászattal szabályozzák. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát.

ken már aggasztó mértékben növekszik. Ezért egyre gyakoribb, hogy az emberi települések környékén is feltűnik. Szemléltessük a tankönyv rajzán és róka (vagy kutya) koponyáján a ragadozó fogazatot. A táplálék megragadását a hosszú, hegyes szemfogak biztosítják. A hátul lévő tépőfogakkal darabolja fel a zsákmányát. A lecke 3. bekezdését olvassák el, majd beszéljük meg: mi mindennel táplálkoznak a rókák? Magyarázzuk el, hogy a lakóhelyek környékén azért fordulnak gyakran elő, mert elfogyasztják a konyhai hulladékot is. Szemetes környezetben mindig találnak maguknak valami ennivalót… A környezetünk tisztaságával, a hulladékok megfelelő kezelésével (zárható tárolóedények) védekezhetünk a rókák nem kívánatos látogatása ellen. Idézzük fel az állatok szaporodásáról tanultakat! Mely állatok szaporodnak petékkel, melyek lágy vagy meszes héjú tojásokkal, és melyek hoznak a világra eleven utódokat? Beszéljük meg, a korábban megismert állatok hogyan gondozzák a kicsinyeiket! A nőstény róka 4-6 kölyköt hoz a világra. Kezdetben szoptatja a kicsinyeket, majd megtanítja őket az önálló zsákmányszerzésre is. A hazai erdőkben számos ragadozó életmódú, nagytestű madár is él. Szemléltessük (tk. képei, egyéb színes képek, filmek) a héját, a karvalyt, az erdei fülesbagolyt. Önálló munkával dolgozzák fel a tankönyv 19. ol dal 1. bekezdését, majd beszéljük meg: Mi jellemző a ragadozó madarak repülésére, látására, hallására? Mi jellemző a lábukra, karmukra, csőrükre? Mi a jelentősége a testfelépítésük sajátosságának a zsákmány megszerzésében és elfogyasztásában? A vörösróka a hazai erdők ragadozó állata. A tanSzemléltető anyagon is figyeltessük meg a ragakönyv képei és egyéb szemléltető anyagok segítsé- dozó madarak horgas csőrét és fogólábát. Hasongével mutassuk be jellegzetes alakját, a nyári és téli lítsuk össze a korábban megismert madarak csőréidőszakban jellemző bundáját. vel és lábával! Megbeszélés módszerével gyűjtsük össze a tanuRészösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet lók ismereteit a rókáról! Mondják el az állatmesék, 3. feladatát. az irodalmi leírások, a rajzfilmek alapján milyen állatnak ismerték meg a rókát! Előzetes tanulói felké- Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a hészülés alapján hallgassunk meg néhány verset, le- ja nappali, az erdei fülesbagoly éjszakai ragadozó. írást a rókáról. Ennek megfelelően a héjának a látása, a fülesbaMagyarázzuk el, a róka rejtőzködő viselkedésé- golynak inkább a hallása kifinomult. nek, kiváló alkalmazkodó képességének köszönheA tankönyvben négy folyamatábra mutatja be az ti, hogy az állandó üldözés és a kíméletlen vadászat állatok közötti kapcsolatok legismertebb formáját, ellenére fennmaradt, sőt állománya egyes területe- a táplálkozási láncot. Mielőtt ezeket megfigyeltet45

nénk és megbeszélnénk, idézzük fel a 3. évfolyamon tanultakat! Mivel táplálkoznak a növények? Hogyan csoportosítottuk az állatokat táplálkozásuk alapján? Értessük meg a tanulókkal, hogy a táplálkozási láncok révén az élőlények szabályozzák egymás

egyedszámát. Ezért a természetes életközösségekben egyik élőlénycsoport sem szaporodik túl a másik kárára, vagyis növények és állatok között viszonylagos egyensúly van.

Tanulmányi kirándulás az őszi erdőben Az óra anyaga: Az őszi erdő életének megfigyelése Az óra típusa: Ismereteket alkalmazó gyakorló óra Oktatási feladat: A tankönyvben leírt kísérletek, megfigyelések, vizsgálatok elvégzése. Cél, hogy a tanulók közvetlen tapasztalatokat szerezzenek az erdő élőlényeiről, az élőlények és az élettelen környezet kapcsolatáról. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Szociális kompetenciák fejlesztése a csoportos megfigyelések során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: megadott szempontok alapján az élőlények és élőhelyük megfigyelése.

A megszerzett ismeretek alkalmazása a megfigye lések során. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelt élőlényekről szerzett tapasztalatok megfogalmazása szóban, a lényeges jegyek kiemelése írásban. A tanulmányi kirándulás helyszíne lehetőség szerint egy iskola környéki fás élőhely legyen. A tankönyvben leírt megfigyelésekből, vizsgálatokból végezzünk el minél többet, a tapasztalatokat jegyezzék le a munkafüzetbe. Fontos didaktikai követelmény, hogy a kísérletek, vizsgálatok elvégzése előtt mindig idézzük fel a kapcsolódó ismereteket.

Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra típusa: Ismétlő, rendszerező, összefoglaló óra Oktatási feladat: A témakörben megszerzett isme retek felidézése, alkalmazása. Összefüggések keresése az erdő élőlényeinek test felépítése, életmódja és a környezethez való alkalmazkodása között. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése a munkafüzet feladatainak megoldása során. Természettudományos kompetencia fejlesztése: össze függések keresése az állatok testfelépítése és életmódja között. Tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás formáira. A témakör legfontosabb ismereteit a tankönyv kérdéseire adott helyes válaszok és az összefoglaló táblázat tartalmazzák. A megbeszélés során élő anyag-

46

gal (fák, cserjék hajtásai, termései, magjai) színes képekkel, filmrészletekkel, a tankönyv illusztrációs anyagával szemléltessünk. Az ismétlés során felszínre kerülő hiányosságokat tanítsuk újra. Törekedjünk arra, hogy a tanulók az erdőt egységében is szemléljék. Hangsúlyozzuk ki minél több példa alátámasztásával, hogy az élőlények és környezetük között szoros kapcsolat van, továbbá, hogy az élőlények milyen módon alkalmazkodnak a környezetükhöz. A munkafüzet feladatait önállóan oldják meg, így folyamatosan visszajelzéseket kaphatunk a tanulók tudásszintjétől. Az órán térjünk ki arra is, hogy milyen környezeti ártalmak veszélyeztetik az erdő életét. Idézzük fel ezzel kapcsolatban is a tanulmányi kiránduláson megszerzett tapasztalatokat. Beszéljük meg az emberi tevékenységek hatásait az erdő életére, továbbá az erdővédelem legelemibb szabályait.

Az erdő élete tudáspróba megoldása 1.

Igazak vagy hamisak az állítások? Az erdő gyepszintjében fénykedvelő állatok élnek: A telepített erdőket az ember hozta létre: A természetes erdőkben valamennyi fa egyidős: A fenyőfák többsége örökzöld: Az örökzöld fák levelei sosem hullanak le: A lombhullató erdőkben a legtöbb fényt a falevelek kapják: A kökény és a vadrózsa a cserjeszintben él: Hazánk területének közel 20%-át erdő borítja:

H I H I H I I I

__ /8

2. Mi a lényeges különbség a fa és a cserje között? A fának van törzse, a cserjéknek viszont nincs. __ /2 3. Az állatok jellemzésében hibák vannak! Húzd alá a hibákat! Harkály: rovarokkal táplálkozik; csőre rövid, vékony; üreget váj az odvas fákba; avarszintben keresi táplálékát; farktollai erősek. Mókus: kirabolja a madárfészkeket; vöröses-barna a szőrzete; télen bundája fehér színre vált; elől lévő fogai hosszúak, élesek; egész télen folyamatosan alszik. Gímszarvas: csak növényekkel táplálkozik; a nősténynek (tehén) is van agancsa; éjjel jár tápláléka után; idős lombhullató erdőket kedveli; 3-4 utódot hoz a világra. __ /6 4. A koponyák alapján nevezd meg az állatokat! mókus, gímszarvas, vaddisznó, róka

__/4

5. Csoportosítsd az állatokat táplálkozásuk szerint. Az állatokat jelölő számok beírásával válaszolj! Növényevő: 1., 3. Mindenevő: 4., 6. Ragadozó (húsevő): 2., 5 __/6 6. Készíts négy tagból álló táplálkozási láncot az erdő élőlényeiből! falevél – hernyó – széncinege – héja

__/4 Összesen: __ / 30 pont

47

Ismerkedés a térképpel Az elemi térképismeret már elengedhetetlenül fontos része volt az első három évfolyam környezetismeret tananyagának is. Az alsóbb évfolyamokon tanultakkal megalapozzuk az elemi térképhasz nálatot.A földrajzoktatás legfontosabb és nélkülözhetetlen segédeszköze a térkép. Berg szerint „a tér kép a földrajzoktatás kezdete és vége”. A térképen való tájékozódás ismeretének gyakorlati haszna felbecsülhetetlen, mivel a mindennapi életben bármikor szükségünk lehet rá.

Az előző tanévben a gyerekek már készítettek alaprajzokat, pl. a szobájukról, a tanteremről és az iskola környékéről. Ebben a fejezetben rendszerezzük az eddig tanultakat, emellett újabb ismereteket is nyújtunk. Lépésről lépésre haladunk az egyszerű mérésektől a kisebbítésen keresztül egészen a térképig és a legfontosabb felszínformákig.

Mit kell tudnod a térképről? Az óra anyaga: Mit kell tudnod a térképről? Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Hogyan ábrázolja a térkép a való ságot? Párhuzam állítása a repülőgépből látott kép és a térkép között. A térkép fogalmának kialakítása. A kisebbítés mértékének megállapítása. A méretarány fogalmának kialakítása. A térkép méretaránya. Különböző méretarányú térképek összehasonlítása. Átváltási gyakorlatok a térkép méretarányához kapcsolódó mértékegységekkel. Mire használjuk a térképeket? Mióta használnak az emberek térképet? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Szövegértelmező képesség fejlesztése a repülőgép ablakából készült felvétel elemzése, és a térképpel történő összehasonlítása, a munkafüzeti rejtvény önálló megfejtése és a projekt-anyaggyűjtés során. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a légi felvétel és a térképelemzés során. Matematikai kompetencia fejlesztése az alaprajzkészítéssel. A szociális kompetencia: az együttműködési képesség fejlesztése a közös, csoportos projektmunka közben. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése a projekt során felmerülő vitás kérdések megoldásával.

48

Szemléltető eszközök: transzparensek képek, diák, videofelvétel különböző méretarányú térképek vonalzó, csomagolópapír I. A térkép fogalma Az új tananyag feldolgozását kezdjük egy motivációs beszélgetéssel arról, hogy a térkép szó hallatán mi jut az eszébe a gyerekeknek. (Annak ellenére, hogy csak most tanulják a térkép pontos fogalmát, tanítványaink már többször találkoztak ezzel a szóval. Már kialakult valamiféle képzetük a térképekről.) Mondják el, véleményük szerint miért van szükség a térképekre! Az előző tanévben a tanulók már gyakorolták az alaprajz készítését, ismerik a mértékszám fogalmát, és ennek megfelelően le tudják kisebbíteni a körülöttük lévő egyszerűbb tárgyakat. Azzal pedig, hogy elkészítették a tanterem vagy a szoba alaprajzát, tulajdonképpen egyszerű „térképet” is rajzoltak. Mivel ezekkel a gyakorlatokkal a térképészet legalapvetőbb elemeit rögzítjük, az alaprajz és a mértékszám fogalmát példán keresztül elevenítsük fel. A térkép fogalmának kialakításakor azt a tényt hangsúlyozzuk ki, hogy a térkép is egy alaprajz: felülnézetből, kisebbítve ábrázolja a felszínen található formákat és tárgyakat. Elemezzünk olyan képeket, amely ugyanarról a tájról vagy településről készültek, de különböző magasságból. Ha van a gyerekek között olyan, aki már utazott repülőgépen, mondja el, milyennek látta föntről a tájat.

Úgy vezessük a beszélgetést, hogy a gyerekek mondják ki: minél magasabbról készült a fénykép (vagy minél magasabban jár a repülőgép, amely ablakából kinézünk), a részletek annál kevésbé látszanak. Beszéljük meg, mit jelent a „madártávlatból” kifejezés! II. A mértékszám Mivel a térkép is egy kisebbített kép, ismerni kell a kisebbítés mértékét. Ezt a számot minden térképen feltüntetik. Olvassuk le közösen az atlaszban lévő térképek méretarányát. A tankönyv példáján keresztül elemezzük a méretarányt! Mondjuk el, hogy a térkép esetében is ugyanazt jelenti a mértékszám, mint azt az alaprajz készítésénél megtanultuk. Példánkban: ami a térképen egy centiméter, a valóságban 100 000 centiméter. A következő szempontok segítségével a tanulók elemezzék a tankönyv 27. oldalának ábrasorát: 1. O lvassák le a három térképvázlat méretarányát! 2. F igyeljék meg a település nagyságát a különböző méretarányok esetében! 3. H asonlítsák össze a település nagyságát a különböző méretarányok esetében! 4. Vonjanak le következtetést! Gyakoroljuk a méretarányban szereplő értékek átváltását! Adjunk fel néhány példát házi feladatként is! Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzetben található rejtvényt, melyet a térképészeti alapismeretekből állítottunk össze! Ha időnk engedi, önálló munkaként is feladhatjuk ezt a feladatot, de megoldhatjuk közösen is. A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

Megfejtés: méretarány

Olvassuk el a tankönyv 27. oldalán található „Mióta használnak térképet az emberek?” c. olvasmányt, ami azoknak a tanulóknak, akik érdeklődnek a térképészet múltja iránt egy tantárgyi mini projekt motivációs olvasmánya is lehet. A projekt eredményeit a következő környezetismeret-órán mutassák be a csoportok. Produktum ként tablót, képzeletbeli régi térképet várjunk. Az alábbi szemelvény kiegészíti a tankönyvi olvasmányt. Plussz információ – Az írott térképek rövid története Az első, fennmaradt, írott térképek 33 évszázaddal ezelőtt készültek, II. Ramszesz fáraó idejében. Eze ket a núbiai aranybányákat ábrázoló vázlatokat papiruszra rajzolták. Számtalan térkép maradt fenn az ókorból, hiszen a térképészet az első virágkorát a görög műveltség idején élte. Eratoszthenészt (i. e. 276–195) és a három évszázaddal később élt Ptolemaioszt tartják a térké pészet és a földmérés atyjának. Érdekes alaposan szemügyre venni az általuk készített térképeket. Megtudhatjuk belőle, hogy mennyit ismertek az ókori görögök a világról. A rómaiak kiválóan alkalmazták a görögök térképtudományát. Míg a görögöket a körülöttük lévő világ megismerése indította térképeik elkészíté sére, ezzel mit sem törődve a rómaiak csak a szá mukra fontos katonai útvonalakat vetették papírra. A középkorban az egyház mindent elvetett, amit az ókori görögök a Föld alakjáról és mozgásairól tartottak, de tiltották Ptolemaiosz gömb alakú földről szóló tanításait is. Bolygónkat korong alakú nak ábrázolták, középpontjába mindig Jeruzsálem került, mellette a mesék világába tartozó országok, városok, sőt állatok és emberek is rákerültek. Ha összehasonlítjuk a két kor térképeit, hatalmas visszalépést állapíthatunk meg. Valójában ezek a rajzok nem is érdemlik ki a térkép elnevezést! A XV. század közepétől egyre messzebbre merész kedtek a kor hajósai. Természetes tehát, hogy mindin kább megbízható térképekre, ehhez azonban még több utazásra és az ott készült mind pontosabb váz latrajzokra volt szükség. Kolumbusz eljutott Amerikába, Magellán pedig körülhajózta a Földet, útjaikról térképvázlatokat készítettek. 49

A modern térképészet alapjait Mercator terem tette meg, aki 1569-ben megjelentette hajózási világtérképét. Ez már a kor utazói számára egy sokkal pontosabb, jobban használható térkép volt. A térképkészítés központja sokáig Hollandia és Németország volt. Híres műhelyeikből nagyon sok, jobbnál jobb térkép került ki. Hazánkban az első ismert, nyomtatott térképet Lázár deák készítette a XVI. század elején. Meg kell

említeni Zsámboky János nevét is, aki 1571-ben olyan térképet készített, amelyen már magyar neveket is feltüntetett. A kor híres atlaszaiba is bekerült, hosszú ideig ezekből ismerték Magyar országot. ! A következő órára mindenki hozzon magával mérőszalagot!

Milyen magasan van? Az óra anyaga: Milyen magasan van? Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A tárgyak vagy személyek helyzetének viszonyítása. Honnan számítjuk a magasságot? Lent-fent viszony kérdése. Alacsony-magas egymáshoz viszonyítása. Milyen magasan van? Milyen magas? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban. Szövegértelmező képesség fejlesztése a szövegfeldolgozás, szövegelemzés során. Matematikai kompetencia fejlesztése a mérés és az átváltások gyakorlása segítségével, miközben a már tanult ismeretek gyakorlati alkalmazása is megvalósul. A szociális kompetencia: az együttműködési képesség fejlesztése a páros munka közben. Szemléltető eszközök: földgömbök mérőszalag méterrúd

három egyforma tárgy pl. földgömb a tanteremben, még szemléletesebbé tehetjük a megfigyelést. Tegyük a kijelölt tárgyak egyikét a padlóra, a tanári asztalra és a szekrény tetejére! Viszonyítsuk egymáshoz a három tárgy helyzetét, pl. így: a padlóra helyezett tárgy lent van, a pad tetején lévő pedig fent. Mikor a pad tetején lévő tárgyat viszonyítjuk a szekrény tetején lévőhöz, ahhoz képest már az is lent lesz, és így tovább. 3. Viszonyítsuk a tanteremben különböző helyen lévő tárgyak magasságát egy-egy másik tárgyhoz. 4. Végül vonjunk le következtetést: mindegyik tárgynak más-más helyzete van, attól függően mihez viszonyítjuk, tehát a tárgyak vagy személyek helyzete a magasság szempontjából is viszonylagos. Oldjuk meg a munkafüzet ide vonatkozó feladatát!

II. A tárgyak magasságának becslése A munkafüzet feladatai segítségével becsüljük meg a tanteremben lévő tárgyak magasságát, illetve azt, hogy bizonyos tárgyak milyen magasan helyezkednek el. Határozzuk meg a becslés fogalmát. Beszélges I. A tárgyak viszonylagos helyzete a magasság szem sünk arról, hogy a mindennapi életben mikor pontjából használjuk a becslés módszerét. A tanulók nagyon nehezen értik meg azt a tényt, hogy a tárgyak helyzete a magasság szempontjából III. A becslés pontosítása méréssel viszonylagos, ezért ezt a tételt példák során keresz- A becslést követően mérjük meg ugyanazoknak a tül tudjuk csak szemléltetni. tárgyaknak a magasságát, illetve azt, hogy bizonyos 1. Figyeljük meg a tankönyv 28. oldalán lévő képe- tárgyak milyen magasan helyezkednek el. ket, majd közösen elemezzük őket az ábraaláíráÉrzékeltessük a tárgyak magassága és a helyzetük sok segítségével. – vagyis milyen magasan vannak – közötti különb2. Tegyünk tárgyakat különböző magasságba. séget. Viszonyítsuk egymáshoz a helyzetüket. Ha van 50

A munkafüzet 4. feladatának a megoldásával a mértékegységek átváltását gyakorolhatják a tanulók. Hangsúlyozzuk ki, mennyire fontos a térképészek munkájában a pontos számolás! Ezek a feladatok nagymértékben hozzájárulnak a matematikai kompetencia fejlesztéséhez! Közösen olvassák el a Néhány érdekesség a mér tékegységekről című olvasmányt (tankönyv 29. oldal), és az abban szereplő mértékegységekhez

rendeljünk feladatokat. A tanulók mérjék meg, hány ujj hosszú pl. a tolluk vagy a tankönyvük, és mekkora a kis-, illetve a nagyarasz a kezükön. A padtársak hasonlítsák össze a mért értékeket! Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzetben található bűvös kígyó rejtvényt, amit térképészeti és tájékozódási alapismeretekből állítottunk össze. A munkafüzeti rejtvény megfejtése:

Megfejtés: VISzONyLAGOS

A körülöttünk lévő tájak magassága Az óra anyaga: A körülöttünk lévő tájak magassága Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Mi adja a felszín változatosságát? A domborzat fogalmának kialakítása. A tengerszint fogalmának kialakítása. Az alföld, a dombság és a hegység fogalmának pontosítása. A fennsík, a medence és a völgy fogalmának kialakítása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak megfogalmazása szóban „A felszínformák magasságát a tengerszinttől mérjük” c. ábra és a tankönyvi fotók elemzése során. Szövegértelmező képesség fejlesztése a tankönyvi kiegészítő szemelvény szövegfeldolgozása során. A tengerekről, a tengerszintről szóló ismeretterjesztő film szövegének megértése, a lényeges elemek kiemelése, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése. A tanult ismeretek alkalmazása a felszínformák modelljének elkészítése során. A rendszerszemlélet fejlesztése a felszínformák magasság szerinti csoportosításáról készült gondolattérkép elemzésével. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése a modell elkészítése során. A szociális kompetencia – az együttműködési képesség fejlesztése a csoportos projektmunka közben. A konfliktuskezelés képességének fejlesztése a

projekt során felmerülő vitás kérdések megoldásával. Szemléltető eszközök: domborzati térképek terepasztal I. A tengerszint fogalmának kialakítása Eddig csak alaprajzot készítettünk. Mivel a domborzati térképek a földfelszín formáinak magasságát ábrázolják, mielőtt a tanulók megismerkednének annak jelrendszerével és az ábrázolás módjával, ki kell alakítani a felszíni formák fogalmát. Az elmúlt alkalommal általában megalapoztuk az ismereteket a magasságról. Nehezen tudják elképzelni a gyerekek a körülöttük lévő felszín magasságát, ez érthető, mivel ők maguk nem tudják megmérni azt. Fontos kihangsúlyozni, hogy a térképek szerkesztésekor a felszín formáinak magasságát mindig ugyanahhoz viszonyítjuk. Nem tehetjük azt, hogy egyszer ehhez, máskor ahhoz viszonyítunk, mert akkor nem kapunk valós képet. A földfelszín formáit a tenger szintjétől mérjük. (1951 óta a Balti-tenger – Kronstadt – közepes vízszintje a magasságmérés alapja, előtte az Adriai-tenger szintjéhez igazították a magasságokat, ez 68 méterrel alacsonyabban volt.) A tengerszint fogalmának kialakítását előzze meg néhány fontos ismeret a tengerekről. A tízéves korosztály már általában tudja, mit értünk ez alatt. A személyes tapasztalatok és filmélmények 51

felidézésével a gyerekek jellemezzék a tengert. Itt a hatalmas méretet, a mélységet, a sós vizet és a nagy hullámokat biztosan megemlítik. Hangsúlyozzuk ki, hogy állóvizek. Ha van rá lehetőség, vetítsünk rövid filmrészletet a tengerről. Megfigyelési szempontok segítségével alakítsuk ki a tengerszint fogalmát. II. A felszínformák fogalmának pontosítása, új fogalmak kialakítása A föld felszínén lévő sík-, domb- és hegyvidékekről az előző tanévek során már volt szó. Az ismeretek koncentrikus bővülése folytán az idei tananyagban kibővítjük az ezekről tanultakat. Határozzuk meg pontosabban az alföld, dombság és a hegység fogalmát. Itt már mondjunk az egyes felszínformákhoz a tengerszint feletti magasság számadatait, és jellemezzük néhány szóval ezeket a felszínformákat. Ügyeljünk arra, hogy ne adjunk róluk több információt, mint, amit a tankönyv tartalmaz. Minden felszínformához gyűjtsünk plusz képanyagot (dia, fénykép, esetleg egy-két perces filmrészlet). Elemezzük a tankönyv fotóit. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a kisgyermek csak akkor tudja elképzelni és rögzíteni a számára elvont fogalmakat, ha látja is azt, mert így már tudja mihez kötni. Mindegyik felszínforma esetében a tengerszint feletti magasságok meghatározásánál elemezzük a tankönyv 31. oldalának alsó ábráját. Közösen alakítsuk ki terepasztalon a tanult felszínformákat. Ügyeljünk a magasságokra! Ha szem léletesen meg tudjuk formázni a legfontosabb felszínformákat, a gyerekek jobban el tudják különíteni egymástól az egyes elemeket! A felszínformák fogalmának a kialakításával párhuzamosan készítsünk gondolattérképet.

52

FELSZÍNFORMÁK

500 m felett

hegység

200–500 m

dombság

0–200 m

0 m

alföld tengerszint

A gondolattérképet kivetítő segítségével is bemutathatjuk, de felépíthetjük applikációként is. Ha applikációként építjük fel, nagyon ügyeljünk a csíkok kivitelezésére és a méretére. Mindig olyan betűméretet és vastagságot válasszunk, amelyet az utolsó padban ülő gyerekek is jól látnak. Variáljuk a kis és nagybetűket, valamint a színeket. Az egyes csíkokat tetessük fel a gyerekekkel! A gondolattérkép felépítése nagyon sokat segít a tanulásban és a rendszerszemlélet formálásában. Nagyon fontos a pontos fogalomalkotás! Válasszuk külön a síkság és az alföld fogalmát! A síkság, mint ahogyan a neve is árulkodik róla, olyan terület, amelyen nincsenek nagyobb kiemelkedések, a felszíne egyöntetűen sík. Nincs magassági kate góriához kötve, tehát bármelyik tengerszint feletti magasságon megtalálható. A síkságokat, attól füg gően, hogy melyik tengerszint feletti magasságon található, különbözőképpen nevezték el. Ha a tenger szintje alatt helyezkedik el mélyföldről, ha a tengerszint és a 200 méteres magasság között található alföldről, ha pedig e magasság fölött fennsíkról beszélünk! Soha ne használjuk az alföld kifejezés helyett a síkság elnevezést! Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a mun kafüzet feladatait!

Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot? Az óra anyaga: Hogyan ábrázolja a térkép a magasságot? Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Mit ábrázol a domborzati térkép? Hogyan? Az egyes felszínformák ábrázolása a térképen. A domborzati térkép jelmagyarázata. A magassági szám fogalmának kialakítása. Magassági számok leolvasása. Térképolvasási gyakorlatok. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése: a megfigyelések tapasztalatainak szóbeli megfogalmazása révén. Szövegértelmező képesség fejlesztése. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése a tankönyvi ábrák összehasonlításával. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával. Alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szemléletformálás. A lakóhely domborzati térképének az elkészítése során. Szemléltető eszközök: domborzati térképek terepasztal

össze a 31. oldal képein szereplő felszínformákat a 32. oldalon lévő domborzati térképi ábrákkal. Nézzük meg a jelkulcsot, és ennek színezése alapján keressünk rá példákat a térképen. Nagyon fontos, hogy a tanulók kössék a térképhez az egyes felszínformák fogalmát! A mechanikus térképolva sás fejlesztése, valamint a topográfiai ismeretek bővítése és rögzítése állandó feladatunk, ezért a térképen keressünk példákat a felszínformákra, és mutassuk is meg őket.

I. A felszínformák jelölése domborzati térképen Az elmúlt alkalommal kialakítottuk a felszínforma, a fennsík, a medence és a völgy fogalmát, illetve pontosítottuk az alföld, a dombság és a hegység fogalmát, majd rendeljük hozzá a megfelelő térképjeleket is. Minden felszínformára keressünk példákat a térképen, ezeket rögzítsük a füzetbe is! Az egyes felszínformák jellemzőit – az alföldtől a magashegységekig – a tanulók mutassák be a tankönyv 31. oldalának képsora segítségével. Építsük fel az előző alkalommal elkészített gondolattérképet az alaposabb rögzítés érdekében. Az egyes felszínformák jellemzésével párhuzamosan beszéljünk a térképi színezéséről is. Vessük

III. Térképjelek Mivel a térképen jelekkel szimbolizáljuk a felszín egyes tárgyait és a térkép egyéb tartalmait, minden térképen jelmagyarázatban tüntetik fel ezek jelentését. Olvassunk le különböző térképjeleket és keressük meg a jelentésüket az atlasz elején található jelmagyarázatban! Készítsék el a tanulók a lakóhelyük domborzati térképét tantárgyi mini projekt keretében! Az elkészült munkákat állítsuk ki! Óra végi összefoglalásként a tanulók páros munka keretében oldják meg a munkafüzet feladatait.

II. A magassági szám Olvassuk le az egyes felszínformákon fekete ponttal jelölt számokat is. Hangsúlyozzuk ki, hogy ezek a magassági számok. Beszéljük meg, miért tüntetik fel őket, hangsúlyozzuk ki, hogy ezek pontosan megmért magasságok, tehát pontos adatok. Fontos a térképek színezése és a magassági számok közötti kapcsolat. Feltétlenül hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a színezés csak egy-egy magassági kategóriát jelöl, ebből mindig csak hozzávetőlegesen tudjuk megállapítani a lehetséges magasságot. Viszont a magassági számok mindig pontosan jelölik a keresett hely magasságát.

53

Hogyan ábrázolja a térkép a körülöttünk lévő vizeket? Az óra anyaga: Hogyan ábrázolja a térkép a körülöttünk lévő vizeket? Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A földfelszín vizeinek csoportosítása. Az állóvizek és a tavak fogalma. A tavak ábrázolása a térképen. A folyóvizek nagyság szerinti csoportosítása. A folyóvizek ábrázolása a térképen. A térképjelek gyakorlása térképolvasással és képzeletbeli vízrajzi térkép rajzolásával. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Szemléleti térképolvasás fejlesztése a domborzati térkép tanulmányozásával, példák keresésével az álló- és a folyóvizek ábrázolására. Alapvető természettudományos kompetenciák fej lesztése – a már tanult ismeretek alkalmazásának gyakorlása egy képzeletbeli táj vízrajzi térképének elkészítése során. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önálló tanulás alapozása a felszíni vizek csoportosítására készült gondolati térképpel. Szemléltető eszközök: domborzati térképek terepasztal I. A szárazföld vizeinek csoportosítása Végezzük el a vizek csoportosítását gondolattérkép segítségével. Ezek az információk már mind a gye-

rekek birtokában vannak, csak az a feladatunk, hogy rendszerezzük ezeket A gondolattérképet kivetítő segítségével is bemutathatjuk, de felépít hetjük applikációként is. A SZÁRAZFÖLD vizei állóvizek folyóvizek felszín alatti vizek

tavak

ér csermely patak folyó folyam

II. A vizek ábrázolása a térképen Mutassunk példát a falitérképen a gondolattérképen ábrázolt víztípusokra, majd keressék meg ezeket a gyerekek az atlaszban önállóan is. III. Képzeletbeli táj vízrajzi térképének elkészítése Közösen készítsük el a munkafüzetbe a képzeletbeli térképvázlatot. Szerepeljen a lap szélén minden térkép nélkülözhetetlen kellék a mértékszám, a vonalas mérték és a jelmagyarázat. A térképvázlatot lássuk el képzeletbeli nevekkel!

A menetrend Az óra anyaga: Gyakoroljuk a menetrend hasz nálatát! Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat:A menetrend fogalma. A menetrend elemi használata. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Matematikai kompetencia fejlesztése a munkafüzeti feladatok megoldása során. Digitális kompetencia fejlesztése az elektronikus menetrend használatának gyakorlása közben. Információ keresés és felhasználás képességének erősítése. A kreativitás fejlesztése az útiterv elkészítése során. Szemléltető eszközök: menetrendek, számítógép internet hozzáféréssel 54

A kerettanterv előírja az elemi menetrendhasználat elsajátítását! Ne törekedjünk a „nagymenetrend” kimerítő ismertetésére, mindössze a legfontosabb ismereteket vázoljuk fel. A tankönyvben szereplő leggyakoribb térképjeleket közösen magyarázzuk meg. A tankönyv 41. oldalán található menetrend részleten elsajátíthatóak a legalapvetőbb ismeretek. A munkafüzet feladataira alapozva építsük fel az órát. Ha van rá lehetőségünk, mutassuk meg a tanulóknak az elektronikus menetrendet (www. mávstart(elvira).hu és a www.volan.hu oldalakon! Mutassuk be, milyen gyorsan ad pontos és részletes információt!

Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! II. A felszínformák Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit III. A domborzat és a felszíni vizek ábrázolása a rendszerező óra térképen Oktatási feladat: A térképészeti alapismeretekről tanultak rendszerezése és alkalmazásának gyakor- A munkafüzeti rejtvény megfejtése: lása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az alapvető természettudományos kompetenciák fejlesztése – szemléletformálás. A már megszerzett ismeretalkalmazás képességek fejlesztése a rendszerezés során, különösen a mun kafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése, a hatékony, önálló tanulás alapozása a rendszerezés során. Szemléltető eszközök: domborzati térképek A tankönyv 37–38. oldalán található összefoglaló táblázat segítségével csoportmunkában, forgószín pad-szerűen végezzük el a rendszerezést. I. Amit már tudni kell a térképről – térképészeti alapismeretek

Megfejtés: felszínformák

55

Ismerkedés a térképpel felmérés megoldása 1. Mi a térkép? A földfelszín kicsinyített alaprajzi képe.

/2

2. a) Mit jelent a következő szám? 1 : 1000 Ami a térképen 1 cm, az a valóságban 1000 cm (10 m). b) Hogyan nevezzük ezt a számot? Mértékszám

/3

3. Végezd el az átváltásokat! 8 m = 80 dm = 800 cm = 8000 mm 823 cm = 8 m 2 dm 3 cm

/5

4. a) Melyik felszínformára ismersz rá a jellemzők alapján? I. A tenger szintje és a 200 méteres magasság közötti sík terület: alföld II. 200-500 méter tengerszint feletti magasságú hullámos felszínű terület: dombság b) Milyen színnel ábrázolja a térkép ezeket a felszínformákat? I. zöld II. világos barna

/4

5. Írd a pontozott vonalra a hiányzó fogalmakat! magashegység

fennsík 800 600 400 200 0m

6. Mit jelöl a következő magassági szám: • 623? Azt, hogy a megadott hely 623 méter magasságban helyezkedik el a tenger szintjétől.

/3 /2

7. Melyik vízfolyás a nagyobb? Rakd ki a relációs jeleket! folyó > csermely < patak < folyam 8. Rajzold le, hogyan ábrázolja a térkép a tavakat!

/3

/2

56

AZ ÉLETTELEN KÖRNYEZET ÉS AZ ÉLŐLÉNYEK KAPCSOLATA Mit tanultunk az élőlények környezeti feltételeiről? Az óra anyaga: Mit tanultunk az élőlények kör nyezeti feltételeiről? Az óra típusa: Ismétlő óra Oktatási feladat: A 3. évfolyamon a környezetről és az élettelen környezeti tényezőkről tanultak felidézése. A környezethez való alkalmazkodás néhány példá jának felidézése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Az emlékezet és a gondolkodás fejlesztése a korábban tanult ismeretek felidézésével és új feladathely zetekben történő alkalmazásával. Összefüggések keresése az élőlények testfelépítése és a környezethez való alkalmazkodása között. Tudjanak az élőlények testfelépítéséből következtetni természetes élőhelyükre. Tudjanak példákat sorolni az élettelen környezethez való alkalmazkodás formáira. Értsék meg az emberi beavatkozások káros hatásait a természetes környezetre. Az óra első részében ismertessük a tanulókkal, hogy az új témakörben miről fogunk tanulni. Hív juk fel a tanulók figyelmét, hogy ismeretterjesztő irodalomból, folyóiratokból, tévéműsorokban, különböző digitális ismeretforrásokból és a környe zetük önálló megfigyelésével maguk is sok hasznos ismeretet szerezhetnek. A motiváció érdekében mutassunk be ezek közül néhányat. Hívjuk fel a tanulók figyelmét azokra az önálló, páros és csoportmunkában elvégezhető projektekre, amelyeket részletesen a tanmenetjavaslat tartalmaz. Beszéljük meg a projekten való dolgozás módszereit, eszközeit és a tanítói segítségadás különböző formáit. Ismételjük át, mit jelent a környezet fogalma! (Az élőlények környezetéhez tartozik mindaz, ami őket körülveszi és hatással van az életükre.) Olvassák el a lecke első bekezdését! Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg, mi minden tartozik a gímszarvas környezetébe! A megbeszélésen ügyeljünk arra, hogy a tanulók minél több konkrét példát tudjanak mondani a gímszarvas életére ható élő- és élettelen tényezőkre.

Beszéljük meg, mi minden tartozik az erdőben élő egyéb állatok (pl. füles bagoly, héja, széncinege, tölgyfa) környezetébe. Idézzük fel és applikáljuk a táblára az élettelen környezeti tényezőket (talaj, víz, levegő, fény, hőmérséklet), beszéljük meg, mit tanultunk mindezek jelentőségéről. Oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát. Miért fontos a talaj a növények számára? Mely állatok élnek szinte egész életük során a talajban? Ismernek-e olyan állatokat, melyek a talajba búvó helyet, járatokat, kotorékokat készítenek? A víz jelentőségéről már tanultak. Hiányát az élőlények nem tudják elviselni. Ismertessük, hogy egy felnőtt embernek naponta átlagosan 2,5 liter vízre van szüksége, de sportoláskor vagy a forró nyári napokon ennek duplájára. Ismeretterjesztő irodalomból olvassunk fel szemelvényeket arról, hogy egyes háziállatoknak mennyi a napi ivóvízigénye! Érdekességként mutassuk be, hogy vannak olyan állatok, amelyek közvetlenül nem isznak vizet, vízigényüket a táplálék víztartalmából fedezik (egerek, hörcsögök). Előzetes felkészülés alapján néhány tanuló kiselőadást is tarthat olyan állatokról és növényekről, amelyek hosszú ideig képesek elviselni a vízhiányt. Ismételjük át, mit tanultunk a növények tápanya gairól! (víz és a benne oldott ásványi anyagok, továbbá a levegő szén-dioxidja) Honnan veszik fel és mely szerveikkel a tápanyagokat? (a gyökérzet a talajból, a levél a levegőből) A napfény jelentőségét a növények táplálékkészítésekor tanultuk. Megismerték a tanulók, hogy fény hiányában nem készül a növények levelében táplálék, ezért elpusztulnak. Idézzük fel az ide vonatkozó ismereteket: az erdő növényei közül melyek igénylik a legtöbb fényt, melyek az árnyék kedvelők? A fény befolyásolja az állatok életét is. Mondjanak példát olyan állatokra, amelyek nappal mozognak és melyek az éjszakai állatok! Mely állatok igénylik a közvetlen napsütést, vagyis melyek szeretnek sütkérezni a napon? 57

Szemléltessünk éjjel aktív (gímszarvas, vaddisz nó, füles bagoly, denevér, róka, sün) és nappal aktív (sárgarigó, széncinege, héja, harkály, mókus) állatokat. A hőmérséklettel szemben minden élőlény sajátos igényű. Vannak, melyek elviselik a hideget, má sok a meleget kedvelik. A tanulók tapasztalatai alapján csoportosítsuk az állatokat: Melyek viselik el a hideget és a meleget is? (szar vas, őz, vaddisznó, róka) Hogyan változik meg az állatok kültakarója a téli hideg hónapokra? Mely állatok alszanak téli álmot? (sün, denevér, részben a mókus is) Hogyan készülnek fel az állatok a téli álomra? Hogyan változik meg a fák lombkoronája a tél beköszönte előtt? Hogyan vészeli át a telet a hóvirág? Mely szerve biztosítja a túlélést? A levegő oxigénje minden élőlény számára alapvető szükséglet. Az oxigén a légzés során jut az élőlények szervezetébe. Idézzük fel a 3. évfolyamon tanultakat! Mi a légzés lényege? Hogy nevezzük az ember légzőszervét? Hogyan lélegeznek az ízeltlábú állatok, a halak, a békák, a siklók, a madarak és az emlősök? A környezeti tényezők átismétlése után szemlél tessük és magyarázzuk el, hogy az élőlények különböző módon alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez. Testfelépítésük, életmódjuk és az élő helyük között szoros a kapcsolat. Idézzük fel néhány ismert élőlény alkalmazkodását (héja, harkály, csuszka, vaddisznó stb.)!

Mondjanak a tanulók példákat arra, hogy a róka miért tudott fennmaradni a kíméletlen üldözés ellenére! Hogyan éli túl a téli hideget a sün? Magyarázzuk el, hogy az emberi beavatkozások sok esetben az élőhelyek csökkentésével, vagy más esetben azok megszűnésével jár együtt. A kisebb változásokat sok esetben túlélik, de a gyorsan ható, nagy területre kiterjedő környezetkárosításokat azonban nem tudják elviselni. A következő adatok bizonyítják, hogy az emberi beavatkozásoknak milyen káros hatása van a bioszfé rára. Az adatok azt is jelentik, hogy minden ember felelős a megmaradt élőhelyek és élőlények védelméért. Az élelmiszertermelés a Föld minden országá ban elsődleges feladat, ugyanis a népesség az elmúlt 150 évben 2 milliárdról 6 milliárdra nőtt. Ennek következménye, hogy a szárazföld 33%-án mező gazdasági termelés folyik, ekkora területet foglalnak el a szántóföldek és a legelők. Korábban ezeken a te rületeken természetes füves puszták vagy lombhulla tó erdők voltak. Az elmúlt évszázadokban az emberi beavatkozások miatt 34 emlős-, 94 madárfaj pusztult ki. Veszélyeztetett helyzetben van 120 emlős- és közel 1000 madárfaj. Az éghajlatváltozás miatt a sivatagos területek aránya közel háromszorosára nőtt. Földünk felszínének korábban 9%-a , ma 25%-a sivatag. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 3. és 4. feladatát. A tankönyv illusztrációs anyagának segítségével tegyenek fel kérdéseket egymásnak az élőlények környezetéről.

A talaj. A talaj szennyezése, védelme Az óra anyaga: A talaj. A talaj szennyezése, védelme Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A talaj fogalma, főbb jellemzői. A talajvédelem célja a termőréteg és annak tápanyagtartalmának megőrzése. A talajt veszélyeztető környezeti tényezők. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása. A termőréteg és a talaj tápanyagtartalma fogalmak megértése néhány egyszerű kísérlet, vizsgálat elvégzésével. Értsék meg, hogy a tápanyagtartalom a természetes élőhelyeken önmagától megújul, az ember által 58

művelt területeken a tápanyagot pótolni kell. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása a tankönyvi képek elemzése során. Az új anyag feldolgozásához szükséges – korábban megszerzett ismereteket –, az alábbi kérdések megbeszélésével idézzük fel: Melyek a növények és az állatok életéhez szükséges alapvető környezeti feltételek? Mi a jelentősége a talajnak a növények számára? Mely állatok élete kötődik szorosan a talajhoz? Melyek a növények legfontosabb tápanyagai? Honnan veszik fel és mely szerveik segítségével a tápanyagokat?

Hogyan csoportosítottuk táplálkozásuk alapján az állatokat? Az új anyag megtanítását többféle talajtípus szemléltetésével kezdjük, majd ismertessük a talaj fogalmát, lényegét. Részletesebben a talajról 5. évfolyam természetismeret-óráin tanulnak. Idézzünk fel példákat, miért fontos a talaj a növények és az állatok számára! Elbeszélés módszerével mutassuk be a talajkép ződés főbb szakaszait, figyeltessük meg a tankönyv ábráján a kőzetek felaprózódását. A talaj összetételéről végezzük el a tankönyv 50. oldalán az 1. pontban leírt vizsgálatot. A vizsgálat eredményének megfigyeltetésével a tanulók meggyőződhetnek arról, hogy a talaj elaprózódott kőzetekből, növényi és állati maradványokból áll. A tankönyv magyarázó rajzán és fotóján a talaj rétegeket szemléltethetjük. Beszéljük meg, mely rétegben a leggazdagabb az élet! Idézzük fel, mit tanultunk az erdő talaját borító avarrétegről! Mi történik az évek során a talajra lehulló levelekkel, elpusztult növényekkel, állatokkal? (ezekből épül fel a talaj humusztartalma) Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. és 3. feladatát. A fentiek megértése alapján a tanulók belátják, hogy a talaj nélkülözhetetlen környezeti feltétel az élőlények számára, ezért megóvása, védelme alapvető feladat. A tankönyv képén és egyéb szemléltető anyagon mutassuk be a talajpusztulást. A meglévő tapasztalatokat feldolgozva beszéljük meg, hogy az erdő irtások miért járhatnak együtt a talaj pusztulásával. Miért pusztul a talaj a bevetetlen, növénytakaró nélküli szántóföldön? Idézzük fel, hogy a természetes erdőben hogyan pótlódik a talaj tápanyagtartalma! Miért nincs szükség a tápanyagok pótlására? Mi a feltétele annak, hogy a tápanyagkészlet önmagától megújuljon?

A tanulók tapasztalatait is felidézve mutassuk be, hogy zöldséges- és gyümölcsöskertekben, a szántóföldeken az ember pótolja a talaj tápanyagkészletét. Erre a célra, különböző műtrágyákat, istállótrágyát és egyéb tápanyagpótló anyagokat (komposzt, tőzeg stb.) használ fel. Lehetőség szerint szemléltessünk minél több trágyaféleséget! Olvassák el a tankönyv kiegészítő anyagát a kü lönböző trágyákról, azok előállításáról, majd beszéljük meg az alapvető ismereteket! Mi a különbség az istállótrágya és a műtrágya között? Melyik kedvezőbb a növényzet és a talajlakó élőlények számára? Milyen károkat okozhatnak a műtrágyák a szakszerűtlen felhasználás során? A tanulói tapasztalatok felidézésével, továbbá a tankönyv képei és egyéb szemléltető anyagok segítségével beszéljük meg a talajszennyezés leggyakoribb formáit (nem engedélyezett szemétlerakók, elszórt hulladékok, a természetben szétszórt külön böző használati tárgyak, stb.)! Magyarázzuk el, hogy a talaj felszínére kerülő szemétből, hulladékból a csapadék közvetítésével sok szennyező anyag bemosódik a talajba. Ezek az anyagok elpusztítják a talajlakó élőlényeket, és el szennyezik a talaj mélyebb rétegeinek vízkészletét is. Bizonyos szennyező anyagok a talajból a növények szervezetébe kerülhetnek. Gondolkodjanak a tanulók azon, hogy miért veszélyes mindez az állatvilágra és az emberre is! Ennek megértéséhez idézzük fel a táplálkozási láncról tanultakat! Beszéljük meg, hogy a talajon szétszórt és bomlás nak indult tetemek, konyhai hulladékok sokféle ve szélyes betegségek terjedését segítik elő. Mutassunk be néhány betegséget, melyeket patkányok, egerek, csótányok, legyek terjesztenek (tífusz, vérhas). Tu datosítsuk, hogy a környezet tisztaságával egyben a fertőző betegségek ellen is védekezhetünk. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 2., 4., 5. feladatát!

59

A víz. A vizek szennyezése, védelme Az óra anyaga: A víz. A vizek szennyezése, védelme Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A víz jelentősége a növények, állatok életében. A vizek szennyezésének különböző formái. A vizek védelme, fontosabb feladatok a szennye zések megakadályozására. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézése és alkalmazása az új ismeretek megtanulása során. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a verbális és vizuális kommunikáció fejlesztése az ábraelem zések során. Értelmi képességek fejlesztése: ok-okozati össze függések felismerése a vízszennyezések különböző formáiról és következményeiről.

A lédús termések (alma, dinnye, narancs, körte, stb.) 98-99% vizet tartalmaznak. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

A víz jelentőségének megértése az alapja annak, hogy a tanulók belássák, a vizeket védeni kell minden szennyezéstől, mert a jövőben azok számítanak „gazdag” országnak, ahol tiszta a levegő, ahol meg őrizték a talaj termőképességét, ahol elegendő tisz ta ivóvíz található. A tanulók tapasztalatait felidézve és összegezve beszéljük meg, mi mindennel szennyeződnek a folyók, tavak és a talaj felszínalatti vízkészletei. Olvassák el a tankönyv „A vizek szennyeződése” című részt! Értelmezzék a szöveget, majd válaszoljanak a kérdésekre: Milyen veszélyhelyzeteket okoznak a vízbe kerülő műtrágyák? Milyen következményei lesznek, Óra eleji ismétlés: Keressék meg és húzzák alá az ha a víz tápanyagtartalma feldúsul? Miért veszélyealábbi leírásokból a hibás állításokat! sek a vizekbe kerülő növényvédő szerek? • A talaj a Föld felszínének felső termékeny rétege. Idézzük fel a táplálkozási láncok felépítését, • A jó minőségű talaj a növények számára nélkü majd a tanulók következtessenek: miért veszélyelözhetetlen tápanyagokat tartalmaz. sek a vizekbe kerülő mérgezőanyagok? (beépülnek • A talajvédelem célja a talaj termőképességének a méreganyagok a táplálkozási láncba, és annak megőrzése. minden tagját károsítják) • A talajlakó állatok károsak, mert elrágják a nöFigyeltessük meg a tankönyv 45. oldalán lévő vények gyökerét. képeket! Ezek alapján beszéljük meg, hogy a • A természetes erdőben a talaj tápanyagtartalma szennyezések milyen károkat okozhatnak! Hogyan évről évre csökken, ezért műtrágyázni kell. lehet a vizes élőhelyeket megőrizni és a szen• A talajon elszórt konyhai hulladék odavonzza az nyezéseket elkerülni? egereket, patkányokat, legyeket, melyek veszélyes Az óra feladata, hogy a lakóhely környéki vizek betegségeket terjesztenek. környezeti állapotát is értékeljük! Az alábbi kérdésekre keressük a választ: Milyen szennyezések Az új anyag feldolgozását az élettelen környezeti fordultak elő? Alkalmas-e a víz fürdésre? tényezők felsorolásával kezdjük. Figyeltessük meg a Hogyan biztosítják a lakóhelyen a lakósság ivótankönyv két rajzát: az ábrák elemzése során ismerjék vízellátását? A falusi környezetben élők mondják fel a tanulók, miért nélkülözhetetlen környezeti ténye- el, alkalmas-e a kutak vize emberi fogyasztásra! Mi ző a víz az ember, az állatok és a növények számára! történik a háztartásokban keletkező szennyvízzel? Milyen arányban alkotja víz az ember, a rovarok, Van-e szennyvízcsatorna-rendszer és tisztítóbecsigák, férgek testét? Idézzük fel az ábra megfi- rendezés a településen? gyelése során, hogy a víz és a benne oldott anyagok Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet miért fontosak a növények számára, mi készül a 2., 3. és 4. feladatát, majd válaszoljanak a tankönyv víz, a napfény és a szén-dioxid segítségével a növé- összefoglaló kérdéseire! nyek leveleiben? Ismertessük az alábbi elgondolkodtató adatot: 100 kg búza megérleléséhez a növényeknek 20 ezer liter vizet kell felvenni és elpárologtatni. 60

A levegő. A levegő szennyezése és védelme Az óra anyaga: A levegő. A levegő szennyezése és védelme Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A levegő jelentősége az élővilág ban. A levegő összetétele, az oxigén. A levegő mozgásának hatása. A levegő szennyezése, a szennyezések következményei. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Matematikai kompetencia fejlesztése: a tankönyv kördiagramjának elemzése (a levegő összetétele). Természettudományos kompetencia fejlesztése: a korábban megszerzett ismeretek és a meglévő tapasztalatok alapján csoportosítások végzése megadott szempontok alapján. Oksági összefüggések felismerése a levegőszennyezés különböző formái és a szennyezések által okozott környezeti károk között. Az ember egészségét is veszélyeztető levegőszen�nyező anyagok felismerése. A levegőszennyezés és az éghajlatváltozások közötti oksági összefüggés felismerése. Anyanyelvi kompetencia: szemelvények felolvasása és szövegalkotás a levegő öntisztulási folyamatainak alapjairól. Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon az élő lények légzéséről. Mi a légzés lényege? A levegő mely összetevőjét hasznosítják az élőlények a légzés során? A növények mely szervükön keresztül lélegeznek? Hogy nevezzük az ismertebb állatcsoportok lég zőszervét? Applikáljuk a táblára a légzőszervek nevét: légcső, kopoltyú, tüdő, majd helyezzük a megfelelő címke alá az állatok képét!

Légcső cserebogár szarvasbogár vöröshangya szitakötő Tüdő kecskebéka vízisikló házi tyúk vörös róka

Kopoltyú folyami rák ponty dévérkeszeg lesőharcsa

Az új anyag feldolgozását a levegő összetételét bemutató tankönyvi ábra megfigyelésével és elemzésével kezdjük. Milyen anyagból tevődik össze a levegő? Ezek közül melyek fontosak a növények és az állatok életéhez? Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát! Mivel a levegő nem látható, színtelen, szagtalan anyag, jelenlétét néhány egyszerű kísérlet bemutatásával érzékeltethetjük. Fújjunk fel egy lufit, a lufi megtelik levegővel, bár a levegőt nem látjuk, de tapasztalhatjuk, hogy valamivel „megtelt” a lufi. Ha hirtelen kiengedjük belőle a levegőt, érzékeltethetjük a kiáramló levegő mozgását. Műanyagból készült orvosi fecskendővel további tapasztalatokat szerezhetünk a láthatatlan levegő tulajdonságairól. Ha egy papírkígyót teszünk a radiátorra, a fölfelé áramló meleg levegő mozgásba hozza és forogni kezd. Idézzük fel, mit tanultunk a növények táplálékkészítéséről. A tankönyv 44. oldalán lévő ábrája segíti a felidézést. (A növényeknek a táplálékkészítéshez vízre, napfényre és a levegő szén-dioxidjára van szüksége.) Rögzítsük, hogy a levegő a növények nélkülözhetetlen tápláléka is egyben. A levegő mozgása (a szél) fontos környezeti tényező, kedvező és kedvezőtlen hatásai is vannak az élőlényekre. Idézzük fel, hogy a virágport a rovarok, a víz vagy a szél viszi a termőre, tehát a szélnek fontos szerepe van a megporzásban. Szemléltessünk néhány szél útján terjedő növényi termést és magot (juharfa termése, pongyola pitypang termése, fenyőfák szárnyas magja, nyárfák repítőszőrös magja). Figyeltessük meg ezeknek a terméseknek, magoknak, továbbá a tankönyv rajzain szereplő növényeknek a repítőszerkezetét! Néhányuk működését a tanteremben is bemutathatjuk és megfigyeltethetjük. Magyarázzuk el, hogy az erős szél fokozza a növények párologtatását, így azok hamarabb kiszáradnak. Figyeljük meg a tankönyv képén és egyéb szemléltető anyagon a szélviharok okozta károkat! A szélnek kedvező hatása is van, amit a madarak repülésük során ki is használnak. Hasonló módon kihasználják a felmelegedő és felfelé áramló meleg levegőt a vitorlázó repülésükkel. 61

A levegőszennyezés leggyakoribb formáit a tankönyv képein és egyéb szemléltető anyagokon fig yeltessük meg (zsúfolt gépjárműforgalom, erőművek, a szén és földgáz elégetése során a levegőbe kerülő káros anyagok, tarlóégetés, vulkánkitörés stb.). Összegezzük a tanulók tapasztalatait: mi mindennel szennyeződik lakóhelyük környékén a levegő? Mi veszélyezteti a levegő tisztaságát? Olvassák el a tankönyv 47. oldal 3. és 4. bekezdését, majd beszéljük meg: Mi okozza a füstködöt (szmog)? Milyen időjárási tényezők segítik elő kialakulását? Milyen egészségkárosító hatásai vannak? Ismertessük a tanulókkal, ha a szmog mértéke egy bizonyos határértéket túllép, a hatóság szmogriadót rendelhet el, aminek több fokozata van.

Magyarázzuk el, hogy a savas eső milyen leve gőbe kerülő szennyeződés hatására alakul ki! Milyen káros hatásai vannak az élő és az élettelen környezetre? Szemléltessünk savas esőtől elpusztult növényzetet, korrodálódó vasszerkezeteket, málló mészkőből készült köztéri szobrokat, épületdíszeket! (A klímaváltozást okozó szén-dioxid szennyeződésről az 5. évfolyamon tanulnak részletesen.) A lecke utolsó bekezdéséből gyűjtsék össze, hogy milyen módon csökkenthető a levegőszennyezés! Mit lehet tenni a levegő tisztaságának megőrzéséért? (tisztító- és szűrőberendezések; villamos energia, napenergia, szélenergia alkalmazása) Óra végi összefoglalás: Oldják meg önálló mun kával a munkafüzet 2., 3., 4., 5. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

Lakóhelyünk környezetének védelme Az óra anyaga: A lakóhely környezetének védel me Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A mesterséges környezet fogalma. A lakóhely leggyakoribb környezeti problémái: levegő-, víz- és talajszennyezés, zajártalom. A szemét- és hulladékkezelés. Hogyan csökkenthető a keletkező szemét mennyisége? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Ter mészettudományos kompetencia fejlesztése: kör nyezettudatos magatartás elemi normáinak isme rete. Következtetések és általánosítások: a környe zetszennyezés különböző formái és következményei. Tudatosuljon, hogy a környezetszennyezés bizonyos formái közvetlenül veszélyeztetik az ember egészségét. A szelektív hulladékgyűjtés és az újra hasznosítható csomagolás jelentőségének megértése. Kommunikációs képességek fejlesztése: a megfigyelt jelenségek megfogalmazása szóban és írásban. Szövegértés fejlesztése a tankönyv és az ismeretter jesztő irodalom szemelvényeinek feldolgozásával.

A szélnek az élővilág számára csak káros hatása van: …. A tölgyfa termését a szél terjeszti: …. A vitorlázva repülő gólya a felszálló levegőt használja ki: …. A szél hatására fokozódik a növények párologtatása: …. A levegőszennyező anyagok egy része idővel leülepszik a talajra: …. Műtrágyákat korlátlan mennyiségben lehet használni: …. A füstköd az állandóan szélnek kitett városok felett alakul ki: …. A szél- és a naperőmű környezetbarát energiaforrás: ….

Az alábbi szemelvényt olvassuk fel a tanulóknak, majd beszéljük meg a levegő öntisztulásának folyamatát, továbbá a növényzet szerepét az öntisztulási folyamatban: Budapesten évente 600-800 tonna korom kerül a levegőbe. A levegő öntisztulásának egyik formája, hogy lebegő részecskék idővel leülepednek a talajra. A települések parkokba vagy az utak szélére ültetett A következő igaz-hamis feladat megoldásával is- fái, cserjéi törzsükkel, ágaikkal és levelük felületével mételjük át az előző órán tanultakat: felfogják és megkötik a lebegő vagy a szél által szállí A levegő legnagyobb részt oxigénből áll: …. tott szennyező anyagokat. Ezért az erdőkben, a na A növények számára a levegő szén-dioxid tartal- gyobb parkokban mindig tisztább a levegő, mint a ma fontos táplálék: …. fátlan területeken. 62

Ismételjük át a környezet fogalmát! Idézzük fel, mi minden tartozik pl. egy lombhullató erdőben élő szarvas természetes környezetébe! Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy az emberek mesterséges környezetben élnek, azaz élőhelyüket saját tevékenységükkel alakították, és ma is folyamatosan alakítják. A tanulók tapasztalatait megbeszélve gyűjtsük össze, mi mindent tesz az ember a lakókörnyezetének kialakításakor! Olvassák el a tankönyv első bekezdését is, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mit jelent az, hogy az ember mesterséges környezetben él? Milyen tevékenységekkel alakította át a természetes környezetet? A természet átalakítása során mi az ember legfőbb szempontja? Milyen következményei vannak a mesterséges környezet kialakításának? Hogy szemléletesebbé tegyük az ember természetátalakító tevékenységét, olvassunk fel néhány szemelvényt a távoli tájakon élő emberek és környezetük kapcsolatáról. Mutassuk be, hogyan alkalmazkodnak egyes embercsoportok a szélsőséges környezeti feltételekhez! Pl. a Szaharában élő beduinok, Alaszka eszkimói, a Kalahári sivatag busmanjai. Oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát! Rögzítsük, hogy az európai emberek a lakókörnyezetük kialakításakor nagyban megváltoztatták a környezetet. A változások sok esetben a környezet szennyezésével járnak együtt. Ismételjük át a korábban tanultakat a talaj, a víz és a levegőszennye-

zésről! Mondjanak mindezekre a tanulók konkrét példákat! Idézzük fel, milyen veszélyes, az egészséget súlyosan károsító anyagok jutnak a levegőbe, a vizekbe és a talajra! Figyeltessük meg a tankönyv képeit! Miért veszélyesek a nem engedélyezett szemétlerakó-helyek a környezetre? Mely betegségterjesztő állatok szaporodhatnak el ebben a környezetben? Olvassuk el a tankönyvben a szervezett szemétgyűjtésről és a szelektív hulladékgyűjtésről a főbb ismereteket. Rögzítsük, hogy az összegyűjtött szemetet lerakóhelyeken tárolják vagy égetőművekben megsemmisítik. A szelektíven gyűjtött hulladékot pedig újra hasznosítják. Értelmezzük a tankönyvben leírt szöveget az egy ember után, egy év alatt keletkező szemét mennyiségéről, majd az ott leírtak szerint érzékeltessük, milyen hatalmas térfogatot és tömeget jelent egyegy lakóhelyre vonatkoztatva ez a mennyiség. A háztartásokban keletkező hulladék egy része – ahol erre lehetőség van –, környezetbarát módon újra hasznosítható. Magyarázzuk el a komposzt készítésének folyamatát és a komposzt hasznosítását! Óra végi összefoglalás: Figyeljék meg ismét a tankönyv képeit és fogalmazzanak meg kérdéseket a látottak alapján! Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire is, majd oldják meg önállóan a 3., 4., 5. feladatot!

Az élettelen környezeti tényezők megfigyelése, vizsgálata Az óra anyaga: Az élettelen környezeti tényezők megfigyelése, vizsgálata Az óra típusa: Ismereteket alkalmazó, munkáltató óra Oktatási feladat: A tankönyvben leírt megfigye lések, vizsgálatok elvégzésével közvetlen tapasztalatok szerzése a talaj, a víz, a levegő főbb tulajdonságairól, a környezetszennyezések formáiról és a hatásairól. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: vizsgálatok, kísérletek jelentősége az élettelen környezet megismerésben. Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolata a kísérletek során.

Szociális kompetenciák: a közös munkához szükséges kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a lényeges jegyek megfogalmazása szóban, a tapasztalatok rögzítése írásban. A helyi lehetőségek függvényében végezzünk el minél több megfigyelést és vizsgálatot a tankönyvben leírtak alapján. Fontos didaktikai követelmény, hogy a vizsgálatok elvégzése előtt idézzük fel a kapcsolódó elméleti jellegű ismereteket. Továbbá a tapasztalatokat összegezzük és emeljük ki a lényeget!

63

Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra típusa: Ismereteket alkalmazó, összefoglaló óra Oktatási feladat: Az élettelen környezetre vonatkozó ismeretek felidézése és megszilárdítása. A lényeges elemek kiemelése és írásos rögzítése a munkafüzetben. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanultak felidézése és alkalmazása a feladatmegoldások során. Összefüggések felismerése a környezeti tényezők hatásai és az élőlények alkalmazkodása között. Következtetések: a környezetszennyezés különböző formáiból a várható következményekre. Tudjanak példákat mondani a talaj, a víz, a levegő szennyezésének különböző formáira, és a szennyezések következményeire.

II. csoport 1. Mi a talajvédelem elsődleges célja? 2. Milyen anyagokból tevődik össze a levegő? 3. Hogyan tudnátok bizonyítani, hogy minket egy színtelen, szagtalan, de létfontosságú anyag, a levegő vesz körül? 4. Milyen kedvező és kedvezőtlen hatásai vannak a levegő mozgásának (szélnek)? 5. Milyen folyamatot látsz a rajzon? Nevezd meg a folyamat lényegét!

A témakörben tanultakat csoportmunkában is feldolgozhatjuk. Alakítsunk négy csoportot! A csoportok a következő kérdésekre adjanak választ. III. csoport Válaszaikat röviden, tömören fogalmazzák meg, 1. Melyek a leggyakoribb levegőszennyezési források? segédeszközként a tankönyvet használhatják. Milyen káros következményei lehetnek mindezeknek? I. csoport feladatai: 2. Lakóhelyetek környezetében mi mindennel 1. Mit nevezünk környezetnek? szennyeződik a levegő? Hogyan lehetne a szenyMi minden tartozik egy lombhullató tölgyerdőnyezőforrásokat megszüntetni, vagy a szennyeben élő vaddisznó környezetébe? zés mértékét csökkenteni? 2. Soroljátok fel az élettelen környezeti tényezőket! 3. Indokoljátok meg, miért létfontosságú környe3. Hogyan alkalmazkodott a harkályok és a héják zeti tényező a víz! testfelépítése a táplálék megszerzéséhez? 4. Mi mindennel szennyeződnek a lakóhelyetek 4. Miért nem nevezhetünk talajnak egy vödör kakörnyéki vizes élőhelyek? vicsot? 5. Készíts magyarázatot a rajzhoz! 5. Melyek a talajszennyezés leggyakoribb formái? 6. Figyeljétek meg a rajzot! Írjatok hozzá magyarázatot!

64

IV. csoport 1. Mi minden okozhatja a tavakban a tápanyagok feldúsulását? Milyen káros következményei lehetnek? 2. Mit jelent az a kifejezés, hogy a vizek öntisztulásra képesek?

3. Magyarázd meg, mit jelent az alábbi mondat: Az ember mesterséges környezetben él. 4. Mit jelent és miért fontos a különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés? 5. Mit mutatnak meg a rajzok? Mit fejeznek ki a sötét színnel jelölt részek? A feladatok megoldása után a csoportok számoljanak be munkájukról! A beszámoló során javítsuk a hibákat! (A munkafüzet 1., 2., 3. és 4. feladatát az otthoni tanulás során oldják meg!)

Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata tudáspróba megoldása 1. Mely élettelen környezeti tényezők szükségesek az alábbiakhoz? Fontos szerepe van egyes növények magjainak, terméseinek terjesztésében: szél Hiányukban a magokból nem fejlődne új növény, a csírázáshoz szükségesek: hőmérséklet A növények, állatok legfontosabb testépítő anyaga: víz A növények innen veszik fel a tápanyagaikat: talaj Hiányában nem készülhetne a növények levelében táplálék: napfény Ha tartósan alacsony az értéke, egyes állatok téli álmot alszanak: hőmérséklet

__ /6

2. Fejezd be az elkezdett mondatokat! A talaj a földkéreg felső, termékeny rétege. Az élőlények környezetéhez tartozik mindaz, ami őket körülveszi és életükre hatással van. Környezetbarát energiaforrások a nap, a szél, a folyóvíz. Nagyvárosok felett füstből, koromból, kipufogógázokból képződik a füstköd (szmog). Újrahasznosítható csomagolással csökkenthető a hulladék mennyisége.

__/5

3. Igazak vagy hamisak az alábbi állítások? A fény minden élőlénynek alapvető életszükséglet: A talajszennyezés miatt az ivóvízkészlet is károsodhat: Műanyaghulladékból kiváló komposzt készíthető: Egerek, patkányok, legyek valamennyi emberi település környezetében gyakoriak: A háztartási szennyvizek nem szennyezik a környezetet: A levegő szén-dioxidja növénynek, állatnak egyaránt fontos: A gyermekláncfű termését a szél terjeszti: Az istállótrágya az állatok ürülékéből és alomanyagából képződik: A vakond életéhez nincs szükség fényre: A savas eső az élő és az élettelen környezetet is károsítja:

__/9

H I H H H H I I I I

65

4. Színezd barnára azt a talajszintet, amelyben leggazdagabb az élet! A felső szintet kell barnára színezni. 5.

/1

Olvasd el a mondatokat és nevezd meg a fogalmat! Külön-külön kukába gyűjtik a műanyag, az üveg- és a papírhulladékot: szétválogató (szelektív) hulladékgyűjtés) Az élőlények legfontosabb testépítő anyaga: a víz A talaj tápanyagkészletének pótlására használják: 1. istállótrágya és 2. műtrágya

__ /4

6. Nevezd meg, a levegőnek mely két alkotórészéről tanultunk! Írd az alkotórész után, miért fontos! Oxigén: az élőlényeknek légzéséhez szükséges Szén-dioxid: a növények egyik tápanyaga __/4 Összesen: __/30 pont

Nekem szülőhazám Az eddigiektől eltérően a jelenleg érvényben lévő kerettanterv szerint negyedik évfolyamon nem kell részletesen megismerkedni az egyes hazai tájak földrajzi jellemzőivel, ez majd a későbbi évfolya mokra tolódik. Negyedikben a hazai tájtípusokkal, azok gazdasági lehetőségeivel, valamint az ott élők életmódjával foglalkozunk.

Úgy sajátíthatják el tanítványaink az általános természet- és társadalomföldrajz elemi szintű alap ismereteit, hogy közben saját lakóhelyüket is részletesebben megismerik. Mindannyiunk számára nagyon fontos, hogy minél alaposabban megismerjük szülőföldünket, szűkebb környezetünket, lakóhelyünket. A későbbiekben, ezek ismeretében bővít hetjük majd a hazáról szóló tudást!

Ismerkedés hazánk domborzati térképével Az óra anyaga: Ismerkedés hazánk domborzati térképével Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Hazánk domborzatának általános jellemzése – hazánk felszínformái. Magyarország nagytájainak azonosítása a térképen, legfontosabb jellemzőik a térkép alapján. Jellegzetes képek bemutatása hazánk nagytájairól. Magassági számok leolvasása hazánk domborzati térképéről. Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontja. Térképészeti gyakorlat. A különböző felszínformák aránya hazánk domborzatában. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése az ábrák elemzése során.

66

A matematikai kompetencia fejlesztése a kördiagram elemzése közben. Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása – hazánk nagytájainak térképi azonosításával – és a munka füzeti feladatok megoldása közben. A topográfiai fogalmak körének bővítése. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önál ló tanulás alapozása hazánk nagy tájainak magasság szerinti csoportosítására készült gondolati térképpel. Szemléltető eszközök: domborzati térképek Magyarország kontúrtérképe filmrészlet vagy képek Magyarország tájairól

I. Térképészeti alapismeretek hazánk domborzati térképén A téma feldolgozását kezdjük az eddig tanult tér képészeti alapismeretek átismétlésével. Olvastassuk le Magyarország domborzati térképének a méretarányát, magyarázzuk meg, mit jelent ez a szám! II. Hazánk nagytájai Motivációkén – ha van rá lehetőség – vetítsünk rövid filmrészletet vagy mutassunk fotókat Magyar ország tájairól. Ebben a fejezetben – a leckék témá jából adódóan – gyakori a képekkel történő szemlél tetés. Ha rendelkezünk kivetítővel, mindenképpen érdemes PowerPoint bemutatóként összerakni a képeket. Tájanként egy-két jellemző képet mutassunk be. III. Hazánk domborzati térképe Figyeljük meg hazánk domborzati térképének a színezését. Ez alapján következtessünk a nagy tájak lehetséges felszínformáira. Figyeljük meg, melyik szín található a legnagyobb arányban! Közösen elemezzük a tankönyv 54. oldalán talál ható kördiagramot! Az ábra itt még szándékosan nem tartalmazza a különböző magasságú felszínformák részesedésének százalékos értékeit, csak az arányokra legyünk kíváncsiak. Figyeljük meg a térképen a zöld és a különböző árnyalatú barna

területek nagyságát, majd hasonlítsuk össze a kördiagram színezésével. Olvassunk le a térképről magassági számokat. Hazánk legalacsonyabb és legmagasabb pontját közösen keressük meg. A szemléletformálás érdekében a megadott földrajzi helyet először mindig közösen keressük meg a falitérképen. Miután minden gyermek tudja, hol kell keresni, mutassák meg az atla szukban önállóan is! Ez a feladat kezdetben időigé nyesebb, de megéri a ráfordított időt, hiszen a térkép a legfontosabb segédeszközünk, és itt alapozzuk meg a szemléleti térképolvasást. Ha már az alsóbb évfolyamokon rendszeres segédeszközzé válik a tér kép, használata nem jelent majd problémát a termé szetismeret-, majd később a földrajzórákon. A hazai tájak legmagasabb pontjának megkeresése történhet csoportmunkában. A csoportok oldják meg a munkafüzet utolsó feladatát. Mutassuk meg hazánk nagy tájait a térképen, majd írjuk be őket a munkafüzet 43. oldalán található térképvázlatba. Rakjuk fel Magyarország kontúrtérképére a tájak nevét, ha van rá lehetőség, számítógép és kivetítő segítségével is megoldhatjuk a feladatot. Ügyeljünk az új nevezéktanra. A kerettanterv fogalomhasználatában az Alpokalja Nyugat-magyarországi-peremvi dék, az Északi-középhegység pedig az Észak-ma gyarországi-középhegység néven is szerepel!

Élet az alföldeken Az óra anyaga: Élet az alföldeken Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Mi határozza meg az emberek életmódját? Az alföldi területek természetföldrajzi jellemzői. Milyen megélhetési lehetőségeket ad az alföld, mint táj az ott élőknek? A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata. Térképészeti gyakorlat. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése során. Szemléleti térképolvasás fejlesztése az Alföld és a Kisalföld domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Az információkeresés és -felhasználás képes ségének, valamint a digitális kompetencia fejlesz-

tése a biogazdálkodás témakörének feldolgozá sával. A rendszerszemlélet fejlesztése és a hatékony, önál ló tanulás alapozása a mezőgazdaság és az ipar kapcsolata gondolati térképpel. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe filmrészlet vagy képek az Alföldről és a Kisalföldről I. Az életmód és a természeti környezet kapcsolata Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést a különböző típusú tájakon élők életmódjáról. Mivel a gyermekek többségének a lakóhelyéről és annak környékéről van a legtöbb tapasztalata, először arról beszéljünk. Jellemezzük a felszínt és a hozzá kapcsolódó természeti viszonyokat. Állítsuk párhuzamba egy más típusú tájjal. Hívjunk segítségül 67

jellegzetes képeket vagy filmfelvételt. Hagyjuk, Jellemezzük a mai nagyüzemi növénytermeszhogy a gyermekek maguk jöjjenek rá a hasonlósá tést: gokra és a különbségekre. • gépesítés Vonjuk le közösen a beszélgetés konklúzióját: az • korszerű fajták emberek életmódját nagymértékben meghatároz • szakszerű tápanyag-utánpótlás zák a lakóhely természeti viszonyai; másfajta életet, • öntözés szokásokat alakíthattak ki az alföldeken élők, mint • korszerű növényvédelem a hegyvidékek lakói! Hasonlítsuk össze a nagyüzemi és a kisebb, háztáji II. Az alföld, mint felszínforma jellemzői gazdaságokban folyó munkát! Hasonlítsuk össze a Kezdjük a téma feldolgozását egy rövid filmrészlet mai és a régebbi idők gazdálkodását! Mutassunk bemutatásával. Adjunk megfigyelési szempontot: a témához kapcsolódó képeket vagy filmrészletet! Mi jellemzi a filmen látható táj felszínét? Mindenképpen említsük meg a biogazdálkoA térképészeti alapismereteknél már pontosí dást. Ha vannak a téma iránt érdeklődő tanulók, tottuk a fogalmat, valamint különbséget tettünk szervezzenek egy projektet. A projektbemutatót a síkság és az alföld, mint felszínforma között. A megtarthatják a következő alkalommal. filmrészlet megbeszélése során elevenítsük fel az Hangsúlyozzuk ki, hogy ma már az alföldeken erről tanultakat is! a mezőgazdaság mellett jelentős az ipar is, amely Oldjuk meg a munkafüzet első feladatát! elsősorban a mezőgazdaság termékeit dolgozza fel. Nevezzük meg hazánk alföldjeit. Először mutas- Az összefüggések megértésére építsünk fel gonsuk meg őket közösen Magyarország domborzati dolattérképet. térképén, ezt követően minden tanuló keresse meg az atlaszában is. Ügyeljünk a pontos térképészeti munkára! Oldjuk meg a munkafüzet második feladatát! Adjunk hazánk alföldjeire vonatkozóan néhány jellemző természetföldrajzi információt: – a hőmérsékleti viszonyok kedveznek a növénytermesztésnek; – az Alföld déli területeit nagyon sok napsütés éri; – legtöbb helyen a növénytermesztéshez elegendő mennyiségű csapadék hullik; – szárazabb vidékeken lehetőség van az öntözésre, (keressük meg közösen az Alföld csatornáit, hív juk fel a figyelmet arra, mennyire sűrűn hálózzák be a területet!) – változatos, de jó minőségű talajai sokféle növény termesztésére alkalmasak. III. Gazdasági élet hazánk alföldjein Vonjunk párhuzamot a felszín és a gazdálkodási lehetőségek között. Miért egyszerűbb a földművelés a sík vidékeken? Elsőként a növénytermesztésről beszéljünk, majd az állattenyésztésről, végül keressünk összefüggést a mezőgazdaság e két ágazata között. Ele mezzük a tankönyv ábráit.

68

Plussz információ – Az Alföld földrajzi jellemzői Hazánk területének több mint a felét az Alföld fog lalja el. A táj túlnyúlik az országhatáron. Ukrajna, Románia, Szerbia, valamint Horvátország területén folytatódik. Alföldünk legnagyobb része végeláthatatlan síkság, melyet több helyen hullámos felszínű részek – kisebb halmok, homokbuckás vidékek – tagolnak. Legala csonyabb átlagmagasságú tájunk. A folyók menti területei alig haladják meg a 100 méteres tengerszint feletti magasságot. Magasabb részein, a Nyírségben és a Kiskunságon néhol megközelíti a 200 métert, a Mezőföldön meg is haladja azt. Az Alföld mélyén óidei kristályos kőzetekből fel épülő lesüllyedt és vastag üledékrétegekkel takart egykori hegyvonulat húzódik, melyeket a Pannon-

tenger üledékei borítanak. Az üledékréteg vastagsá ga az Alföld déli részén meghaladja a 3000 métert is. A terület jó részét a peremhegységekből érkező folyók töltötték fel. A negyedidőszakban a táj legnagyobb részét folyami hordalék és lösztakaró borította be. A homok és lösz felhalmozódása mellett jelentős a jég kori fagy felszínalakító hatása. Az Alföld nagy tájain belül – elsősorban a felszín takarórétege alapján – számtalan résztájat különböz tetünk meg. Eszerint beszélhetünk löszvidékekről, hordalékkúpokról és folyami árterületekről. A löszvidékek a jégkorszak idején alakultak ki. Az állandóan fújó szél az egyes szakaszokban külön böző vastagságban halmozta fel ezt a laza üledékes kőzetet. Lösztakarós tájak a Mezőföld, a Nagykunság, a Körös-Maros-köze és a Hajdúság. Legjelentősebb lösztáblák a Mezőföldön alakultak ki. A legszebb példát erre Paks környékén a mintegy 50 méter magas meredek löszfalnál figyelhetjük meg. A Nagykunság tökéletes síkság, ez a folyók áradá sának köszönhető. A folyószabályozás előtti idők ben, rendszeresen árvizek öntötték el a területet, amit az ár levonulása után vastagon beborított a folyó szétteregetett hordaléka. Így alakult ki több ezer év alatt ez az egyhangúan sík felszín. A Körös-Maros-köze és a Hajdúság felszíne is tökéletesen sík vidék. A löszvidékeken kiváló minősé gű termőtalaj alakult ki. A hordalékkúpok a környezetükből kiemelkedő olyan felszínformák, melyek a folyók vagy a szél (esetleg mindkettő) által összehordott hordalékból épülnek fel. Jellegzetes formái alakultak ki az Alföld peremvidékén, a hegyvidék és az alföldi táj találko zásánál. Az alacsonyabb térszínekre érve a hegyekből lefutó folyóvizek esése csökken, ennek következtében a magával görgetett hordalékot a hegylábi területeken lerakja. Így alakulnak ki a hegyvidékeket szinte szok nyaszerűen körbeölelő, legyező alakú hordalékkúpok – Mátraalja, Bükkalja, Hegyalja –, melyek az Alföld legmagasabb területei. Ezeket együtt Észak-alföldihordaléklejtő néven is szoktuk emlegetni. Más jellegű hordalékkúp a Kiskunság és a Nyír ség. Kialakulásukban a folyóvíz mellett nagy szerepe volt a szélnek is. A Kiskunság homokkal borított hordalékkúp, melynek anyagát az Ős-Duna több ága hagyta maga után. A homokot a szél kifújta az Ős-Duna

elhagyott medrének hordalékából, majd áthalmoz ta és különböző távolságra el is szállította. Amint gyengült az ereje, lerakta azt. A XIX. században még kiterjedt futóhomokos vidékek voltak. Ezeket növényzet, pl. erdők vagy szőlő telepítésével megkö tötték. A Kiskunsági Nemzeti Park területén, Fülöp háza mellett egy kisebb területen meghagyták a futóhomokot, mint a táj ősi formájának egy utolsó képviselőjét. Az Ős-Tisza és mellékfolyóinak jégkorszaki hor dalékkúpján a Nyírség emelkedik, ez a táj a környe zeténél 20-50 méterrel magasabb terület. Észak felől a Kárpátok irányából a Tiszába futó folyók kb. 150 méter vastag hordalékréteget – kavicsot és homokot – terítettek el. A táj enyhe megemelkedés révén került magasabbra. A szél felszínformáló sze repe itt is számottevő. A homok a táj déli és délkele ti felén a 20-30 méteres vastagságot is eléri. Felszíne változatosabb a Kiskunságénál. Magasabb buckák és határozottabb völgyek jellemzik. A folyami árterek az Alföld legfiatalabb és legala csonyabban fekvő részei. A folyószabályozás előtt a medrükből kilépő folyók kaviccsal, homokkal és finom öntésiszappal borították el ezeket a területe ket. A rendszeresen ismétlődő áradások iszaprétegei fokozatosan egyengették a felszínt, ezzel tökéletesen sík vidékeket hoztak létre. Az árterek felszíne sokkal egyhangúbb, mint a magasabban fekvő lösztábláké vagy hordalékkúpoké. Ilyen, tökéletes sík felszín jel lemzi a folyók menti kistájakat, mint pl. a Szatmárberegi-síkságot, a Bodrogközt, a Hortobág yot, a Jászságot, a Körös-vidéket, a Sárközt és a Drávamelléket. Mint ahogyan az ország egésze, az Alföld éghaj lata is kontinentális. Magyarország legszélsősége sebb éghajlatú tája. Zártsága, medence jellege, valamint az Atlanti-óceántól való távolsága miatt a nyarak melegebbek, a telek pedig sokkal hidegeb bek, mint a dunántúli területen. Emiatt nagy az évi hőingás. Ezen a tájon mérték az eddigi legmaga sabb és legalacsonyabb hőmérsékletet is hazánkban. A júniusi csapadékmaximum után rendszeresen beköszönt az aszály. A tartós napsugárzásnak köszönhetően magas a napfénytartam, melynek jótékony hatását a mező gazdászok ki is használják. A Dél-Alföldön a nyuga ti országrészekhez viszonyítva akár 250 óra is lehet a különbség. A csapadék mennyisége, elsősorban a tenyészidő szakban igen alacsony, ilyenkor rendszeresen öntöz 69

ni kell. A biztonságos öntözés érdekében víztározó kat építettek, és csatornákkal hálózták be a tájat, ilyen pl. a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna. Az éghajlati szélsőségek valóságos gyűjtőterülete a Középső-Tisza-vidéke – a Nagykunság, a Hortobágy és a Hajdúság. Itt a legnagyobb az évi közepes hőin gás, itt a legkevesebb a csapadék. Az ország legszára zabb tája a Nagykunság és a Hortobágy. Az Alföld peremén elhelyezkedő tájakon, a környező hegyvidé kek hatására csökkennek az időjárási szélsőségek. Külön említést érdemel a Duna-Tisza közi homokvidék éghajlata. A déli fekvésének és a felszínét borító homoknak köszönhetően olyan sajátságos vonásai vannak, mely az Alföld egyetlen vidékére sem jellemző. Itt a legnagyobb a napsütéses órák száma, ez alkalmassá teszik a tájat a zöldségfélék és gyümölcsök termesztésére. Az Alföld leghűvösebb tája, az északi fekvéséből adódóan a Nyírség. Nyara nem annyira forró, tele zord. Hazánk legmagasabb hegységeit nem számítva itt a leghidegebb a tél. Az itteni folyók többsége a környező hegyekből érkezik. Mivel síkvidéki folyók, lomhán kanyarogva teszik meg útjukat az Alföldön. Az Alföld eredetileg erdős puszta volt, ahol tölgy erdők váltakoztak füves pusztákkal és ártéri erdők kel. Hosszú évszázadok alatt az erdőállományt csaknem teljesen kiirtották, helyét művelés alá von ták. A Hortobágy, ellentétben az Alföld más területei vel, nem erdőirtások révén alakult ilyenné, termé szetes táj, a dél-orosz sztyepp legnyugatibb előőrse ként emlegetik. Közép-Európa egyetlen nagy kiterje désű füves pusztája. A hortobágyi puszta természetes eredetű növényzetét, állatvilágát, az ősi pásztorko dás fennmaradt emlékeit 1973 óta védi az első hazai nemzeti park, mely 1999 óta a Világörökség része. A természet értékeit az Alföld más területein is szigorúan óvják. A Hortobágyi Nemzeti Park mel lett itt található a Kiskunsági, a Duna-Dráva és a Körös-Maros Nemzeti Park. Az Alföld jelentős részét borítja a löszön képző dött, nagyon jó minőségű mezőségi talaj. A Mező földön, a Hajdúságban, a Nagykunságban és a Körös-Maros-közén hatalmas, összefüggő táblákon találkozunk vele. A Duna-Tisza-közén és a Nyírségben jelentős területeket borít a humuszos homok talaj. A természetes növénytakaróját vesztett tája kat évszázadokon át uralta a futóhomok. A gazdák élete a homok elleni küzdelemmel telt. Egy-egy kia 70

dós szélvihar után szinte minden elpusztult. A homokot bőséges trágyázással talajjá alakították. Megfelelő öntözési technológiákkal ma már meg gátolják a talaj felszínének kiszáradását, így a laza szerkezetű, jól felmelegedő homoktalajokon kiváló minőségű zöldségeket termesztenek. Az árterületek magasabb részein réti-, míg a folyókat kísérő sávban öntéstalajok alakultak ki. A folyószabályozás és a belvizek levezetése után mélyebbre szálló talajvíz több helyen a Na-sók felhalmozódásához, a talaj elszikesedéséhez vezetett. Az Alföld Magyarország legnagyobb mezőgazda sági területe, ahol a természeti viszonyoknak meg felelően sokrétű növénytermelés alakult ki. Az éghajlat és a talaj adottságai az Alföld külön böző tájain más-más növények termesztését tették lehetővé. Állattenyésztése is egyre inkább felzárkózik a dunántúli tájakéhoz. A nagyüzemekben, ahol ez lehetséges, minden munkafolyamatot gépesítettek. A biztonságosabb termelés érdekében öntözőrendszereket építettek ki. Folyóit csatornahálózat köti össze, ez biztosítja a csapadékszegényebb időszakokban a növények fejlő déséhez szükséges vizet. Kitűnő fajták nemesítésével még változatosabbá teszik hazánk zöldség- és gyümölcsfajta választékát. Mindezek ellenére az elmúlt években az alföldi gazdáknak is meg kellett küzdeniük a rendszervál tást követő nehézségekkel. Az új kisüzemek tőke és megfelelő gépek nélkül nehezen tudják fenntartani magukat. Az itteni termelőket is érzékenyen érintet te a korábbi piacok elvesztése. Az Alföldön fejlett a mezőgazdaság termékeinek többségét feldolgozó élelmiszeripar. Számtalan ága zata – malom-, hús-, tej-, cukor- és konzervipar – dolgozza fel az itteni nyersanyagokat. A rendszerváltást követően az élelmiszeripar is válságba került. A piacok elvesztését követően, a csökkenő kereslet miatt több üzemet be kellett zárni, vagy a kapacitását kellett csökkenteni. Mindemellett a mai napig tartja vezető helyét a többi iparág között. Az Alföldön hatalmas vetésterületeket foglal el a búza. A hazai termésmennyiség mintegy 60%-át itt termelik. A löszvidékek jó minőségű mezőségi tala ján adja a legjobb termést. Legfontosabb vetésterüle te a Mezőföld, a Nagykunság, a Hajdúság és a Körös-Maros-köze. Békés hazánk legnagyobb búza termő megyéje. Ezeken a tájakon számtalan malom működik.

A Nyírség hűvösebb homokvidékein számottevő a rozs vetésterülete. A Körös és a Tisza középső szakasza mentén rizst termesztenek. Ettől északabbra már sehol nem ter meszthető, mivel igen melegigényes növény. Karcagon rizshántoló üzemel. A kukorica azokon a löszvidékeken terem a leg jobban, ahol meleg a nyár, és nyár derekán bőséges a csapadék. A legtöbb kukoricát Békésben takarítják be, de jelentős termőterületei vannak a Mezőföldön és a Hajdúságban is. A kukoricatermő vidékek sertés- és baromfiállo mánya számottevő, ezért több húskombinát üzemel az Alföldön. Híres termékeiket a világ számtalan országába exportálják, mint pl. a szegedi Pick szalá mit vagy a debreceni, békéscsabai és gyulai kolbász féléket. Orosházán korszerű baromfifeldolgozó működik. Az Alföld természeti viszonyai kedvezőek a cukor répa termesztéséhez. Évekkel ezelőtt hazánk legfon tosabb ipari növénye volt. A jó minőségű hazai alapanyagot a termőterületek közelében épült kor szerű cukorgyárakban dolgozták fel, mint pl. Kabán, Szolnokon, Hatvanban és Szerencsen. Ezekben az üzemekben napjainkban már nem folyik termelés. Hazánkban, így az Alföldön is nő a napraforgó és a repce termőterülete. Az egészséges táplálkozás alapjául szolgáló étolajat Martfű és Nyírbátor növényolajgyárában sajtolják. Főként a Nyírségben nagy területeken termeszte nek burgonyát és dohányt. Az Alföld meleg és napsü tésben gazdag éghajlata különösen kedvez a zöldségés gyümölcstermesztésnek. A Duna-Tisza-köze déli részének homokvidékein kiváló minőségű paradicsom, uborka, saláta, papri ka és gyökérzöldség terem. Az itteni klíma kiváló zamatú kajszi- és őszibarackot érlel, de kedvez a szőlőtermesztésnek is. A világhírű fűszerpaprika Szeged és Kalocsa nevé hez kötődik. A makói hagyma messze földön ismert. A szentesi paprika kiváló minőségű. A zöldpaprikát, paradicsomot, uborkát és hagy mát a Dél-Tiszántúlon is hatalmas táblákba ültetik. Budapest környékén a zöldségtermesztésé a vezető szerep, mivel a főváros ellátására minden zöldségfé léből hatalmas mennyiségre van szükség. Az ország almáskertje a Nyírség. Ma már hagyományai vannak az Alföldön a pri mőrzöldség termelésének. Télen is milliónyi üvegház és fóliasátor adja az értékes zöldségféléket. Sok helyen

használják a hévforrások forró vizét, így gazdaságo sabbá teszik a termelést. Elsősorban a Duna-Tisza közén, a Dél-Alföldön és a főváros környékén foglal koznak egész évben a zöldségtermesztéssel. A zöldségek és gyümölcsök jelentős részét frissen fogyasztjuk, de számottevő mennyiséget dolgoznak fel az Alföld konzervgyárai és hűtőházai. Ezeket az üzemeket a termőterületek közelébe telepítik, mert a szállítás megnöveli az előállítás költségeit és rontja a feldolgozásra kerülő alapanyag minőségét. A szarvasmarhát legnagyobb számban a Szatmárberegi-síkságon tartják. A füves pusztákon, elsősor ban a Kiskunságban és a Hortobágyon juhokat tar tanak. Az ország juhállományának több mint háromnegyed része az Alföldön található. Az Alföldön a mezőgazdaság termékeit feldolgozó élelmiszeripari ágazatok mellett más iparágak is fejlődésnek indultak. Ebben a folyamatban a feltárt szénhidrogénvagyon, a folyók biztosította ipari víz, az olcsó munkaerőpiac és a nagy felvevőpiac játszot ta a legfontosabb szerepet. A Dél-Alföldön és a Tiszántúlon több helyen szá mottevő kőolaj- és földgázlelőhely található. A legnagyobb földgázmezők a Nagykunság és a Hajdúság területén találhatók. Lakások, fóliasátrak, üvegházak és üzemek fűtésére elsősorban a földgázt használják. A tiszaújvárosi és tiszapalkonyai Tiszai Erőműben és a százhalombattai Dunamenti Erőműben kőolaj elégetésével nyerik az áramot. A Tiszán Kiskörénél és Tiszalöknél vízerőmű található. A Duna mellett Paks nál üzemel hazánk egyetlen atomerőműve. Dunaújvárosban működik Magyarország legna gyobb vas- és acélkohászati üzeme. A vasmű kokszo lója egyre inkább külföldi szénnel üzemel. A vasércet Ukrajnából és a Dél-afrikai Köztársaságból vásárol juk. Az Alföld vegyipara sokoldalú. Kőolaj-finomítók, vegyi üzemek és gyógyszergyárak egyaránt megta lálhatók a területén. Helyi alapanyagra építették az algyői kőolaj-finomítót. A százhalombattai, a tisza újvárosi és a nyírbogdányi finomító csővezetéken érkező hazai és külföldi olajat dolgoz fel. Az ország legnagyobb vegyipari kombinátja a Tiszai Vegyikombinát (TVK), Tiszaújvárosban talál ható. Legnagyobb műanyaggyártó központunk. Szolnokon, a Tiszamenti Vegyiművekben (TVM) műtrágyát, kénsavat, mosószereket és festékeket gyártanak. Szegedre és Nyíregyházára műkaucsukot felhasználó gumiipar települt. 71

A Debrecenben található gyógyszergyár az itteni egyetem kutatásain alapul. Tiszavasváriban alkaloi dagyár működik. Gépgyáraiban sokféle terméket állítanak elő. Az Alföldre elsősorban a munkaerő-kínálat miatt települtek a könnyűipari ágazatok. Mára az üzemek száma nagyon megcsappant. Orosházán műkö dik az ország legkorszerűbb üveggyára. Hódmező vásárhelyen porcelángyár található. Dunaújváros szalmacellulóz- és papírgyára a Duna vizére települt. Szolnok papíripara a Tisza iparivízkészletét hasznosítja. Külön említést érdemel az Alföld népművészete jövedelmező műhelyeivel, szebbnél szebb portékái val. Világhírű a halasi csipke, de messze földön híres a kalocsai hímzés, Hódmezővásárhely népi kerámiái és hímzései is. Az Alföld más tájainak hímzései, szőttesei, kékfestői, kerámiái, faragásai, bútorai, gyékény- és szalmaportékái népszerűek az idelátogató turisták körében is. Az Alföld nemzeti parkjait, arborétumait, törté nelmi és irodalmi emlékhelyeit, műemlékeit turisták ezrei keresik fel. A színvonalas tudományos és kultu rális programok, fesztiválok is vendégcsalogatók. Fellendült a gyógy idegenforgalom. A sok helyen feltörő gyógy- és hévizekre telepített fürdőkben, sza natóriumokban és gyógyszállodákban sok hazai és külföldi beteget gyógyítanak. Híres fürdőhely pl. Hajdúszoboszló, Gyula, Kakasszék, Cserkeszőlő. Néhány év óta különleges vendégcsalogató a falusi turizmus.

A Szigetköz a Duna hordalékkúpja. A hegyvi dékről érkező folyó a hordalékaiból építette fel. Szlovákiai párja a Csallóköz. Rábaköz a Rába és a Rábca közötti hordalékkúp. A Fertőtől keletre találjuk a Hanságot. Ez a táj a XX. század közepéig mocsaras-lápos terület volt. A Kisalföld peremén, a Dunától délre a Komá rom-esztergomi-síkság sávja húzódik. A Marcal-medence a jégkorszakban alakult ki, amikor a kissé megemelkedett terület anyagát a szél, a víz és a jég aprító hatására feldarabolódott kőzet anyag lejtőn történő mozgása pusztította le. A jégkorszak idején az erőteljesen ható külső erők mintegy 100 méter vastag réteget hordtak le. Ebben az időben alakultak ki a Kisalföld déli peremének jellegzetes hegyei, a Somló és a Ság hegy. Mindkettő vulkáni tanúhegy: arról tanúskodnak, hogy eredeti leg milyen magas volt a környezetük. A felszínre ömlő bazalttakaró megvédte az alatta elhelyezkedő lazább üledékrétegeket a lepusztulástól. Nyugati fekvésének köszönhetően a Kisalföldön erősebben érvényesül az óceáni hatás. Ennek köszön hető, hogy az éghajlata lényegesen kiegyenlítettebb: a nyár hűvösebb, a tél pedig kevésbé hideg, több a csapadék, és az eloszlása is egyenletesebb, mint az Alföldön. A Kisalföld mentes az időjárási szélsősé gektől. Hazánk legszelesebb tája, mivel a nyugati légtömegek itt, a Dévényi-kapun keresztül, törnek be a Kárpát-medencébe. A napsütés órák száma lénye gesen kevesebb, mint az Alföldön. Vízhálózata – a csapadékos időjárásnak köszön hetően – sűrű. Legjelentősebb vízfolyása a tájon A Kisalföld keresztülhaladó Duna. Ezen a szakaszon még szám A Kisalföld kedvező forgalmi helyzete révén a talan kisebb-nagyobb szigetet és zátonyokat épít. „kapu” szerepét tölti be a Kárpát-medence pere Azért, hogy a folyó ezen a szakaszon is hajózható mén. A Duna menti táj a folyónak köszönhetően legyen, a középső ágát, az Öreg-Dunát rendszeresen évszázadok óta bekapcsolódik a hazai és nemzet tisztítani kell. közi kereskedelembe, ami a térség felvirágoztatását A Rába az Alpokalja, a Marcal pedig a Dunántúlieredményezte. középhegység vizeit viszi a Dunába. Itt található a A felszíne alatt középidei mészkőrögök maradvá Fertő tó is, melynek nagyobbik része Ausztriához nyaira bukkantak a geológusok, melyek valójában a tartozik. A táj szigorúan védett területe a FertőDunántúli-középhegység mélybe süllyedt darabjai. Hansági Nemzeti Park. Mintegy 15 millió évvel ezelőtt a megsüllyedt terüle A Kisalföld fontos mezőgazdasági területünk. tet a Pannon-tenger borította. Jelenlétéről helyen Ez elsősorban a kedvező időjárási viszonyoknak, az ként kétezer méter vastag üledékrétegek tanúskod ebből adódó gazdag vízkészletének és a jó minőségű nak. A táj mai képének formálásában a folyóvizek, a termőtalajának köszönhető. A természeti adottságok Duna és mellékfolyói vettek részt. a takarmánynövények, a búza, árpa, kukorica és a A Kisalföld központi része a Győri-medence, egy cukorrépa termesztését teszik lehetővé. A takar folyók által feltöltött síkság. Kistájai: a Szigetköz, a mánynövény termesztésre és a nagy múltú rét- és Mosoni-síkság, a Hanság és a Rábaköz. legelőgazdálkodásra szarvasmarha tenyésztés épül. 72

A Kisalföld területén mind a könnyű-, mind pedig a nehézipari ágazatok történelmi hagyományokkal rendelkeznek. A jelentős mezőgazdaság tette lehetővé az élelmi szeripari ágazatok fejlődését. Csornán malom üze mel. A tej és hús feldolgozására korszerű üzemeket építettek. Répcelakon található sajtgyárban sokféle finomabbnál finomabb sajtot készítenek. Pápa és Kapuvár húskombinátja országos jelentőségű. Győr és Pápa textilipara régi hagyományokra épül, bár ma már sokat veszített régi jelentőségéből. A táj fontos bányakincse a szén-dioxid. Répce lakon gyártják és töltik a szódavízkészítéshez szük séges szifonpatront. Mosonmagyaróváron mezőgaz daságigép-alkatrész és timföldgyár üzemel. A Kisalföld legnagyobb városa a Duna mentén épült Győr. Fontos közlekedési útvonalak csomó

pontja. Kedvező földrajzi helyzete közrejátszott abban, hogy az Észak-Dunántúl leggyorsabban fej lődő ipari, kulturális és oktatási központjává fejlő dött. Az elmúlt néhány évben hatalmas fejlődésen ment keresztül. Gazdaságát erősíti, hogy az M1-es autópályáról a város minden része elérhető. Fejlesztik a dunai kikötőjét, a Győr–Gönyü kikötőt és a Győr– Pér repülőteret. A város körül ipari parkot létesítet tek, ahol több, korszerű üzem építésével, új munka helyek létrehozásával a város gyors ütemű fejlődését alapozták meg. Több multinacionális cég is betele pült, pl. az Audi Motor és a Philips. Hazánk legforgalmasabb határátkelőhelye Hegyeshalom. Fontos átkelőhely Ausztria felé Rajka, Szlovákia felé pedig Vámosszabadi és Komárom.

Élet a dombvidékeken Az óra anyaga: Élet a dombvidékeken Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Élet a dombvidékeken. A domborzat, a természeti viszonyok és egy terület gazdasági élete közötti kapcsolat. Térképészeti gyakorlat. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák és a falusi turizmussal kapcsolatos tankönyvi szemelvény megadott szem pontok szerinti feldolgozása során. Szemléleti térképolvasás fejlesztése a Dunántúlidombság domborzati térképének tanulmányozása és a munkafüzeti feladatok megoldása közben. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe filmrészlet vagy képek a Dunántúli-dombságról

II. Dombvidékek hazánkban Keressünk dombságokat hazánk domborzati térképén. Ezeket, akárcsak az alföldeknél tettük, először közösen mutassuk meg a falitérképen, ezt követően pedig minden tanuló keresse meg az atlaszban is. Olvassunk le magassági számokat a területükről. Minden tanuló oldja meg önállóan a munkafüzet 2. feladatát! III. A dombságok gazdasági jelentősége Hangsúlyozzuk ki a dombságok gazdasági jelentő ségét: növénytermesztés – szőlő és gyümölcs állattenyésztés erdőgazdálkodás

Vonjunk párhuzamot a felszín és a gazdálkodási lehetőségek között. Beszéljük meg, miért alkalmasak növénytermesztésre a dombvidékek is! Hangsúlyozzuk ki, hogy dombvidékeinken is jeI. A dombság mint felszínforma jellemzése lentős ipar alakult ki a mezőgazdaság mellett. Motivációként mutassunk olyan képsort vagy film- Akárcsak az alföldi területeken, elsősorban a részletet, amelyeken jól láthatóak a dombvidék jel mezőgazdaság termékeit dolgozza fel. Az összefüglemzői. gések megláttatására itt is építsük fel az alföldeknél Adjunk megfigyelési szempontot: Mi jellemzi a már bemutatott gondolattérképet. képeken vagy filmen látható táj felszínét? Közben Dolgozzuk fel a tankönyv 59. oldalán található, a elevenítsük fel a dombság fogalmát. Ismételjük át, falusi turizmussal kapcsolatos szemelvényt! hogyan ábrázolja a térkép a dombsági tájakat. A feldolgozás során válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket: 73

– Mit jelent a falusi turizmus? – Miben különbözik a hagyományos szállodá tól? – Mit jelent a napraforgók száma? A feladat megoldása során hozzájárulunk az anyanyelvi kompetencia fejlesztéséhez: gyakoroljuk az értő olvasást és a szóbeli kifejezőkészséget. ! Kezdjék el a gyerekek az időjárási megfigyeléseket! A munkafüzet 32. oldalán található táblázatban szereplő méréseket, megfigye léseket mindennap, a feladatban rögzítettek szerint végezzék el! Hívjuk fel a figyelmet arra, ha a táblázatban szereplő időpontok nem megfelelőek, ezek megváltoztathatók. De ügyeljenek arra, hogy mindennap ugyanabban az időpontban mérjenek, és az egyes mérések a napszaknak megfelelő időpontban történjenek! Projektlehetőség: Ősi mesterségek a hegyvidékeken A téma felvázolása után alakuljon projektcsoport. A projektbemutatót az „Élet a hegyvidékeken” c. témát feldolgozó óra lezárásaként szervezzük meg! Dunántúli-dombság A Dunántúli-dombság a Dunántúl Balatontól délre eső, a Zalai-dombság, a Sió, a Duna és a Dráva által határolt területe. Változatos felszínét dombok és szé les völgyek tagolják. A dombvidék részei Belső-Somogy, Külső-Somogy, Tolnai-Baranyai-dombság, melyet délen a Mecsek és a Villányi-hegység mintegy szigethegyként kiemelkedő vonulatai tesznek változatossá. A táj alapját a középidei mészkőrétegek és az erre rakódó, 500-2000 méter vastag pannon-tengeri üle dékrétegek adják. Területe a tenger visszahúzódása után néhol kisebb mértékben megemelkedett, a kör nyezetében viszont az alföldi területek folyamatosan süllyedtek. Ennek köszönhető, hogy vízfolyásaik a táj pereme felé vették útjukat. Kialakulásában döntő szerepet játszottak a folyóvizek, de ebben az esetben – az eddig tanultaktól eltérően – nem feltöltötték a felszínt, hanem a tájat borító nagyon laza üledék rétegekbe, a földkéreg töréseit követve völgyeket mélyítettek. A dombvidék keleti részét pleisztocén-kori löszta karó borítja. Ennek köszönhetően a táj nagy részén kiváló minőségű termőtalaj alakult ki. A Duna 74

mentén az 50 méter vastagságot is eléri, ami nyugat felé haladva egyre vékonyabb lesz. A lösszel borított tájakon változatos felszínt ala kít ki a szél és a csapadékvíz. Jellegzetes formája a löszmélyút. A szántókra és szőlőhegyekre vezető „földutak” felszínét fellazítják a járművek, ezt aztán könnyűszerrel elhordja a szél és a lefolyó csapadék víz. Az út egyre mélyebb lesz, meredek löszfalak között vezető „löszmélyúttá” alakul. A Tolnaidombságban gyakran találkozhatunk ilyennel. A szekszárdi szőlővidéken a pincéket is löszfalakba vájják. Belső-Somogyban kiterjedt homokvidékkel talál kozunk. Anyagát a szél halmozta fel, az egykori Ős-Duna és mellékfolyói által lerakott hordalékkúp ból. A Mecsek alacsony röghegység, középhegységekre jellemző szolid formákkal. Területének jelentős része a középidőben alakult ki, de vannak óidei rögei is. Legmagasabb pontja a 680 méter magas Zengő. A hegység anyaga legnagyobbrészt középidei mészkő, ennek köszönhetően számtalan karsztje lenséggel találkozhatunk errefelé. Itt található az Abaligeti cseppkőbarlang. A Mecsekben bővizű karsztforrások biztosítják a környező települések, köztük Pécs ivóvíz szükségletének legnagyobb részét. Itt fakad a Tettye-forrás. Az óidei vöröshomokkő uránt, míg a középidei üledékes kőzetek feketekőszenet rejtenek. A hegység keleti nyúlványai gránitból felépülő óidei rögök, mint a Mórágyi-rög. A táj legdélibb része a lankás Villányi-hegység. A középidei mészkőből felépülő sasbérci erdőit mára már nagyrészt kiirtották, ezért felszínük csaknem teljesen „kopasz”. A hegyek anyagát az építőipar évti zed óta hasznosítja. Legmagasabb pontját, a Szár somlyót is csaknem elhordták. Páratlan növényritka ságok találhatók errefelé. Hazánkban csak itt virít a magyar kikerics. Hosszú huzavona után sikerült védelem alá helyezni a hegyet és környékét. A Mecsek déli előterében 62₀C-os természetes gyógyvíz tör a felszínre. Itt található Harkány, a híres fürdőhely, melyet a feltörő gyógyvíz tett messze földön híressé. A víz az 1800-az évek elején, csatornázási munkálatok közben magától tört a felszínre. A kiá sott árkokban hol itt, hol ott buggyant fel, ami miatt az ott dolgozók igen sokat bosszankodtak, hiszen eleinte maguk sem gondolták, hogy munka közben milyen jótékony hatású vízben „dagonyáznak”. Régi

emlékek szerint a víz hatását egy árokásó munkás fedezte fel, akinek fájós lába, bedagadt térdei sokat javultak, míg ezekben az árkokban dolgozott. A víz jótékony hatását már az 1800-as években kihasználták. A harkányi gyógyvíz a Dráva hordalékrétegéből, mintegy 1500 méter mélyről tör fel. A Harkány alatt húzódó törésvonal teszi lehetővé, hogy ez a forró víz a felszínre törjön. A kénes gyógyvizek csoportjába tartozik, gyógyító ereje nagy. A régi és az új vizsgá lati értékeket egybevetve a kutak vízhozama, hőmér séklete és összetétele a fúrás óta nem változott. Harkányt a reumás betegek Mekkájaként is szok ták nevezni. Ennek köszönhetően az egykori poros kis falu mára messze földön híres gyógyfürdővé ala kult. Ez a gyógyvíz és iszap alkalmas a reuma, izületi gyulladások, törések és más, baleset utáni mozgásszervi utókezelésekre, köszvény, bőrbántalmak, szer vi bántalmak (lép, máj, női betegségek, anyagcsere betegségek) gyógyítására. Az ivókúra és belélegzés gyógyítja a légzőszervi, gyomor és bélrendszeri betegségeket. A víz hőmérséklete és kéntartalma együttesen biztosítják e kiváló gyógyhatást.

A napsütötte keleti vidékek löszön képződött, nagyon jó minőségű talaja inkább kedvez a növény termesztésnek, itt a búza, árpa, kukorica, szója és a cukorrépa termőterülete jelentős. Belső-Somogy homokvidékein rozsot, burgonyát termesztenek. A gazdálkodó ember évezredek óta kihasználja a déli lejtők adta lehetőségeket, így van ez a Mecsek esetében is. A napsütötte déli lejtőkön a rómaiak által meghonosított szőlőt, mandulát és más nap fényt és meleget kedvelő gyümölcsöt termesztenek. A táj híres, történelmi borvidékei a villányi, szek szárdi és a mecseki. Azokon a vidékeken, ahol kukoricát és szóját ter mesztenek, a sertés- és a baromfitenyésztésé a vezető szerep. A mezőgazdaság bőségesen biztosít nyersanyagot az élelmiszeripar számára. Számtalan malom, hús kombinát és tejüzem dolgozza fel az itt termesztett nyersanyagokat. Az élelmiszer feldolgozásának leg fontosabb központja Kaposvár, ahol malom, hús- és tejipar üzemei mellett cukorgyár is üzemelt. Mára már több üzemet bezártak ezen a tájon is. Somogyban magas az erdők aránya. Ezek az erdőségek értékes nyersanyagot biztosítanak az ipar számára. Több faipari üzemet is létesítettek errefelé. A Dunántúli-dombság éghajlata átmeneti jellegű. A közelmúltban még a táj legfontosabb bányakin Nyugati részein erőteljesen érvényesül az óceáni cse a mecseki feketeszén és urán volt. Miután a kiter hatás, ennek köszönhetően itt több a csapadék. Az melés gazdaságossága kérdésessé vált, az 1990-es ország belseje felé haladva fokozatosan csökken az évekre sorra zárták be a bányákat. Ma már csak atlanti hatás. A déli részeken a mediterrán légtö csekély külszíni fejtés jellemző. Az itt felszínre hozott megek hatását érezzük. Ennek szembetűnő jele a szén egy részéből a pécsi hőerőműben nyertek ener bőséges, késő őszi csapadék, ami sokszor okoz ár- giát, a másik felét Dunaújvárosba, a vasműbe szál vizet a Dráván. Ezeken a tájakon több a napsütés, lították. A bányák bezárásával sok munkahely szűnt így magasabb a hőmérséklet is. A Mecsek és a Villá meg Pécsen és környékén. nyi-hegység déli részén a legenyhébb a tél, a tavasz is Örvendetes, hogy a bányászat felhagyásával ismét itt köszönt be legkorábban. magasabban van a hegység karsztvíz szintje. Jelenleg A sok csapadéknak köszönhetően a vízhálózat fontos kutatások folynak, és komoly esélye van sűrű. Folyói a lejtési viszonyoknak megfelelően annak, hogy a Dél-Dunántúlon ismét megindul a északon a Balatonba, keleten a Sióba, délen pedig a bányászat. A somogyi területeken több szénhidro Drávába folynak. génmezőt is feltártak, a legjelentősebb Babócsa és A Dunántúli-dombság valamikor erdőkben gaz Mezőcsokonya térségében található. dag tájunk volt. Ma már csak a nyugati részek bük Mecsekben és a Villányi-hegységben fontos építő kös, gyertyános- és cseres-tölgyesei maradtak meg. A követ és cementipari alapanyagokat bányásznak, kiirtott hatalmas erdők helyén szántóföldi termelés mint pl. homokkővet, mészkövet, gipszet, márgát és folyik. gránitot. Siklós környékének vörös színű mészköve A Mecsekben és a Villányi-hegységben mediter kiváló díszítőkő. Ezzel burkolták az Országház rán jellegű örökzöld növényzettel is találkozunk. előcsarnokát is. A dombvidék természeti viszonyainak megfele A löszvidékeken sok helyen termelik ki a téglagyár lően, gazdasági életét elsősorban a mezőgazdaság tás jó minőségű alapanyagát. és annak termékeit feldolgozó iparágak jellemzik. 75

A Mecsek lábainál, eltérő jellegű tájak talál kozásánál terül el a Dél-Dunántúl legfontosabb kulturális, gazdasági és egészségügyi központja Pécs. A mintegy 2000 éves múltra visszatekintő várost, Sopianae-t a harmadik században kialakított délpannóniai tartomány, Pannonia Valeria székhelye ként tisztelték. A város legrégebbi emlékeként őrzik a római korból fennmaradt sírépítmény-együttest, mely 2001 óta a kulturális világörökség része. A Dunántúl legnagyobb egyetemi városa. Több évszázados múltra visszatekintő egyetemét még 1367-ben alapították. Számtalan műemléke történelmi múltját idézi, közülük több a török kor emlékeit őrzi. Világszerte ismertek a Zsolnay Porcelángyár ter mékei.

A Dunántúli-dombság tájait nagyobbrészt sűrűn elhelyezkedő, aprófalvas települések jellemzik. Ezekben a falvakban sok helyen még az alapellátás, mint orvos vagy iskola sem biztosított. A gyerekek nek mindennap kilométereket kell megtenni, hogy eljussanak az óvodába vagy az iskolába. A munka lehetőség kevés. A lakosság a jobb életkörülmények és a munkalehetőségek miatt beköltözik a nagyobb központokba. A falvakat sok helyütt az elnéptelene dés veszélye fenyegeti. Megoldást jelenthet az a törekvés, hogy ezeken a vidékeken olyan kisebb, mik rotérségi központokat hoznak létre, amelyek biztosít ják a környező települések megfelelő ellátását. A Dunántúli-dombság idegenforgalma jelentős. A táj szépsége, a történelmi múlt emlékei és a gyógy vizek vonzzák a turistákat.

Élet a hegyvidékeken Az óra anyaga: Élet a hegyvidékeken Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A hegyvidékek természetföld rajzi jellemzői. Milyen megélhetési lehetőségeket ad a hegyvidék, mint táj az ott élőknek? A természeti viszonyok és a gazdasági élet kapcsolata. Élet a hegyvidékeken. A domborzat, a természeti viszonyok és egy vidék gazdasági élete közötti kapcsolat. Térképészeti gyakorlat. Projekt szervezése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Alapvető természettudományos kompetenciák és a megfigyelőképesség fejlesztése a hegyvidékről készült rövid filmrészlet elemzése során. Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése, az alföld és a hegység összehasonlító elemzése, valamint hegy vidékről készült rövid filmrészlet elemzése során. A logikai gondolkodás képességének fejlesztése – ok-okozati összefüggések feltárása, az alapvető ter mészettudományos kompetenciák és a rendszer szemlélet fejlesztése az alföld és a hegység összehasonlító elemzése során, valamint a gondolati térkép elkészítésével. Szemléleti térképolvasás fejlesztése Magyarország domborzati térképének tanulmányozása és a mun kafüzeti feladatok megoldása közben. 76

Szövegértelmező képesség fejlesztése a rejtvény meghatározásainak értelmezésével. Információ keresés – információ felhasználás képességének, valamint a digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával a hazánk erdőiben található gombák jellemzőinek gyűjtése közben. Kulturális tudatosság erősítése – a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása az Ősi mesterségek a hegyvidékeken c. tantárgyi mini projekt lebonyolítása közben. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fejlesztése a közös munka során. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe filmrészlet/képek a Dunántúli- és az Északi-középhegységről és az Alpokaljáról I. A hegység, mint felszínforma jellemzése Motivációként vetítsünk valamelyik hegységünkről készült rövid filmrészletet vagy mutassunk be jel lemző képeket! Megfigyelési szempont: Mi jellemzi a felszínformákat? Mi a jellegzetes természetes növénytakaró? Hová épültek a települések? Elevenítsük fel a hegység fogalmát. Ismételjük át, hogyan ábrázolja a térkép a hegyvidékeket.

II. Hegyvidékek hazánkban Keressünk meg közösen hazánk domborzati térképén a hegységeket. Először közösen mutassuk meg a falitérképen, majd minden tanuló keresse meg az atlaszban is. Olvassunk le magassági számokat a területükről. Írják be a tanulók a hegységek nevét a 44. oldal térképvázlatába, területüket színezzék ki sötétbarnára, majd készítsenek jelmagyarázatot is. III. A hegyvidékek gazdasági jelentősége – összeha sonlítása az alföldekével Hasonlítsuk össze: – a hegyvidék és az alföld természeti viszonyait: a felszínt, a hőmérsékleti és csapadékviszonyo kat, valamint a növényzetet; – a hegyvidék és az alföld településeit: elhelyezkedés, nagyság – a különbség oka; – a növénytermesztés lehetőségeit – a különbség oka; – az állattenyésztés lehetőségeit – a különbség oka. Emeljük ki: – az erdők szerepét – fakitermelés, faipari üzemek, turizmus, környezetvédelem – bányászatot

! Hívjuk fel a gyerekek figyelmét arra, hogy a

következő alkalommal tanulmányi séta következik! Előzetesen adjuk ki feladatnak: – A település elnevezése összefüggésben van-e a természeti viszonyokkal? – Mire használják a környék vizeit?

! A tanulmányi sétára hozzanak magukkal kisebb méretű jól lezárható műanyag dobozt vagy üveget a talajminta begyűjtéséhez!

Projektlehetőség A téma felvázolása után alakuljon projekt csoport. A projektbemutatót az „Ismerkedés a lakóhely ter mészeti viszonyaival” c. témát feldolgozó óra lezá rásaként szervezzük meg! A lakóhely időjárásával kapcsolatos érdekességek gyűjtése: emlékeznek-e az itt élő idős emberek szélsőséges időjárási eseményekre: nagy hideg, vastag hó, hatalmas viharok, jégverés, kánikula, árvíz stb. Milyen változáson ment keresztül lakóhelyed időjárása az elmúlt évtizedekben?

Nyugat-magyarországi-peremvidék Hazánk nyugati részén található a Nyugat-magyar országi peremvidék vagy más néven az Alpokalja. A gazdasági élet jellemzését segíti a tankönyvi ké- Az Alpok legkeletibb nyúlványainak tekinthetjük. Délen hozzátartozik a Zalai-dombság területe is. pek elemzése. Az Alpokalja legömbölyített csúcsokkal, széles Érdekességként mutassunk be néhány régi mesterséget. Ezzel motiváljuk az Ősi mesterségek a hegyhátakkal és völgyekkel tagolt középhegység. Hegyeit erősen lepusztult, szelíd formák jellemzik. hegyvidékeken c. projektet. Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet Kelet felé haladva vonulatait dombságok, majd ala csonyabb sík vidékek követik. Legmagasabb része 45. oldalán található bűvös kört! a Soproni- és a Kőszegi-hegység, amelyekhez az A munkafüzeti rejtvény megfejtése: Alpokból lefutó folyók, homok és kavicshordalékából kialakult dombvidék, a Vasi-hegyhát, az Őrség és a Kemeneshát csatlakozik. A Soproni-hegység mélybesüllyedt, összetöredezett ókori hegységmaradvány, mely az Alpok kialakulása közben ismét a felszínre került. Erről árulkodik kőzet anyaga is, ami legnagyobbrészt lemezes szerkezetű, palás kőzetekből tevődik össze. A Soproni-hegységtől keletre az óidei hegyeket körülölelő Pannon-tengerből számottevő mészkő vidék alakult ki. A Fertő partján található Fertő rákos, kőfejtőjéből 200 évig termelték ki a sok épségben maradt tengeri csigával, kagylóval tarkított mészkövet, mely jó minőségű építőkő. Ebből készült Megfejtés: turizmus pl. Sopron és Bécs számos épülete. 77

A Kőszegi-hegység legnagyobb része a Dunántúliközéphegységgel egyidőben alakult ki. Az üledékes kőzetek mellett, a központi részeken palás kőzetekkel találkozunk. Jellegzetes kőzete a zöldpala, mely lát ványos építőkő. Több csúcsa emelkedik 600 méter fölé, közülük legmagasabb a 882 méter magas Írott-kő, mely egyben a Dunántúl legmagasabb pontja is. Hőmérséklete sokkal kiegyenlítettebb, mint az alföl di tájakon. Errefelé ritkábbak az időjárási szélsőségek: a tél kevésbé zord, a nyár pedig mentes a kánikulától, akárcsak a Kisalföldön. Később tavaszodik, az ősz viszont hosszabb, csendesebb. Mindezt a nyugati fekvésének köszönheti. Hazánkban itt érvényesül a legnagyobb mértékben az óceáni hatás. Ez, valamint a tengerszint feletti magasság miatt Magyarország legcsapadékosabb vidéke. Az Írott-kő oldalában mérték az eddigi legtöbb csapadékot, 1027 mm-t. Hazánk erdőkben leggazdagabb vidéke. Maga sabb területeit szinte összefüggő erdőségek borítják. A tengerszint feletti magassággal változik a faállo mány, a tölgyeseket bükkösök váltják fel, míg a ma gasabb hegycsúcsokon fenyvesek díszlenek. A bősé ges csapadék miatt nagy területeket borítanak fenyvesek az Őrségben is. A dombvidékeken lépten-nyomon talajpusztulás sal, az erózió nyomaival találkozunk. A természetes növénytakarójától megfosztott és a talajművelés során fellazított talajt a szél és a csapadékvíz lehord ja, mellyel óriási károkat okoz. Helyes műveléssel a talajpusztulásnak elejét lehet venni, a lejtőre merőleges szántással, szőlő és erdőtelepítéssel megállít ható a pusztulási folyamat. A Zalai-dombságot méltán nevezik az „ezer völgy vidékének”, hiszen számtalan völgy teszi változa tossá a tájat. Talaja agyagos, mely könnyen felázik. Esős időben az átázott domboldalak könnyen lecsúszhatnak a völgybe. A völgyek talpa sok helyen nedves, vizenyős. Emiatt a települések is a szára zabb dombhátakra úgynevezett, „szegekre” épültek. Több település neve is utal erre, pl. Zalaegerszeg, Kustánszeg, Pálfiszeg. Sok, egymáshoz közeli apró település jellemzi. Sok a völgyekbe, folyóvizek két oldalára épült egyutcás falu. Különleges településforma az Őrségben a szeres település. A szerek kialakulása még a honfoglalás idejére nyúlik vissza. A hajdani őrállók a szálláshelyeiket a dombtetőre építették, mivel innen alaposabban befürkészhették a közeledő idegeneket. Ahány domb, annyi szer épült. 78

Mára ez a településforma is sokat változott. Utcaszerű képet kapott, de a szeres szerkezet ma is megmaradt. Szép példa erre Őriszentpéter, mely 8 dombra épült, egymástól néhány kilométerre lévő szerből áll. Itt maradt meg legszebben ez az ősi forma, de a mai építkezési szokásoknak megfelelően már utcákat alakítottak ki. Az egyes szerek azon ban nem épültek össze, közöttük szántók, erdők díszlenek. A természeti viszonyok elsősorban az állatte nyésztésnek kedveznek. Legjellemzőbb a szarvas marha tenyésztése, mely a hagyományos rét- és legelőgazdálkodásra támaszkodik. Az alacsonyabban fekvő vidékeken és a domb oldalak hűvös, párás éghajlatú területein is meg termő takarmánynövényeket és cukorrépát termesz tenek. A déli lejtőkön évszázadok óta termesztenek szőlőt. Zalában jelentős a csemege- és borszőlő ter mesztése. Híresek a Soproni-hegység borai. A táj erdőségei megfelelő élőhelyet biztosítanak a szelídgesztenyének. Az országos termés jelentős részét itt szüretelik. A nagy múltra visszatekintő erdőgazdálkodás ma is sok ember megélhetési lehetősége. Az Alpokalja erdői kiváló nyersanyagot biztosítanak a faiparnak. Sop ronban és Szombathelyen országos jelentőségű faipari üzemek működnek. Sopronban erdészeti középiskola és egyetem képezi a szakembereit. Minden igényt kielégítő bútorok kerülnek ki a za laegerszegi és nagykanizsai bútorgyárakból. A Zala megyei Lenti hatalmas fűrészüzemében parkettát ké szítenek. Szentgotthárdon működik az Opel magyar országi gyára, ahol motorokat és sebességváltókat gyártanak. A Zalai-dombságon fontos ipari nyersanyag a kőolaj és földgáz. Az itteni mezőket az 1930-40-es években tárták fel. A kitermelt kőolaj nagy részét a zalaegerszegi finomítóban dolgozzák fel. A Nyugat-magyarországi-peremvidék települései jelentős bevételre tesznek szert az idegenforgalomból. Vonzza a turistákat a szinte érintetlen erdők adta tiszta levegő és a csodálatos kirándulóhelyek. Történelmi nevezetességekben és néprajzi emlék helyekben gazdag vidék. Turisták ezreit vonzza Sopron, Szombathely és Kőszeg történelmi múltja. Virágzik a gyógy-idegenforgalom. A Soproni-hegy ségben híres szanatóriumok várják a légzőszervi és keringési betegségekben szenvedőket. Gyógyvíz tör fel Balfon és Bükön. A zalai részek bővelkednek gyógy

vizekben, a legismertebb Zalakaros és környéke, de az elmúlt években számtalan új fürdőt is épí tettek. Dunántúli-középhegység A Dunántúli-középhegység a Zala folyótól a Visegrádi-hegységig, délnyugat-északkelet irányban húzódó középhegység. Legmagasabb pontja a 756 m magas Pilis. A tájat egyenetlen felszínű fennsíkok sora, lapos hegyhátak, lankás hegyoldalak, széles völgyek, valamint medencék teszik változatossá. A Dunántúli-középhegység részei: a Bakony, a Vértes, a Dunazug-hegység és a Velencei-hegység. Legnagyobb részét – a Bakonyt, a Vértest, és a Dunazug-hegységet – középidei üledékes kőzetek, mészkő és dolomit építi fel. A Bakonyban több helyen vulkáni működés nyomaival is találkozha tunk. Erre a vidékre a bazalt vulkanizmus volt a jellemző. A Velencei-hegységet óidei gránit építi fel. A Dunántúli-középhegység jelentős tömege vető dés eredményeként jött létre. A külső erők az évmil liók során folyamatosan pusztították a felszínét, lét rehozva ezzel a röghegységekre jellemző formakin cset. A vetődéssel kialakult felszínt árkok darabolják fel. A Bakony és a Vértes között a Móri-árok, a Vértes és a Dunazug-hegység között a Tatai-árok, a Pilis és a Budai-hegység között pedig a Pilisvörös vári-árok húzódik. Ezek a törésvonalak jól átjárha tóvá teszik a tájat, bennük húzódnak az egyes országrészeket összekötő útvonalak. A Bakony törésvonalakkal elválasztott részei, a Balatonnal párhuzamosan helyezkednek el, és emel kednek egyre magasabbra. A tó fölött található a Balaton-felvidék, ehhez a Déli-Bakony, majd a leg magasabb, az Északi-Bakony csatlakozik. A tájat nyugatról a Keszthelyi-hegység vonulatai zárják le, melyhez keletről a Tapolcai-medence kap csolódik. A medence valamikor a tó sekély öble volt. Ma harmadidőszaki bazaltsapkás vulkáni tanúhe gyek sora látható itt, melyek éppen úgy alakultak ki, mint a Somló és a Ság hegy. A Tihanyi-félszigeten is élénk vulkanizmus ját szódott le, erről tanúskodik a vastag bazalttufaréteg. Itt a vulkáni utóműködés nyomaiként gejzír kúpok maradványait figyelhetjük meg, melyek közül az Aranyház maradt a legépebb. A Vértes legmagasabb csúcsa sem éri el az 500 mes magasságot (Nagy-Csákány 487 m). Kőzet

anyagának és formakincsének köszönhetően illesz kedik a táj többi részéhez. A variszkuszi maradványként számon tartott Velencei-hegység is alacsonyabb táj. Legmagasabb pontja a Meleg-hegy, mindössze 352 méter magas. Óidei kőzetanyagán a lepusztulás érdekes formáival találkozhatunk. Az ott élő emberek által „gyapjú zsáknak” nevezett gránitsziklák valóban olyanok, mintha hatalmas, kitömött zsákok lennének. Jel legzetes formákat képviselnek az ingókövek. Ezek az óriási sziklatömbök csak egy élük mentén támasz kodnak fel, ezért könnyen mozgathatók. A hegység déli előterében található a Velencei-tó süllyedéke. A Dunazug-hegyvidék részei a Pilis, a Budai-hegység és a Gerecse. Területén több bar lang is található. Különlegesen szépek a Budaihegység mélyén lévők, mint pl. a Pál-völgyi-csepp kőbarlang és a Szemlőhegyi-barlang. A hegység területén több mint száz gyógy- és hévforrás talál ható, mely fővárosunkat a fürdők városává avatja. A hegységek kisebb medencéket zárnak közre, mint pl. Zámolyi- vagy a Zsámbéki-medence. Éghajlata a domborzati viszonyoknak megfele lően hűvösebb és csapadékosabb. Ennek köszönhető, hogy erdőségekben gazdag. A bőséges csapadék ellenére a magasabb területek felszíni vízfolyásokban szegények, mivel az alapkő zet elnyeli a kapott vízmennyiséget, ami aztán a hegylábaknál karsztforrások formájában ömlik a felszínre. A karsztvíz fontos ipari- és ivóvíz. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy több település nevében is találkozunk a „kút” szóval, pl. Úrkút, Iharkút, Padragkút. A hegység és környéke gazdag gyógyító vizekben. A gyógyulni vágyók messze földről érkeznek pl. Hévízre vagy Balatonfüredre. A Balaton-felvidék több pontján, így pl. Kékkúton és Tihanyban ásványvíz tör a felszínre. A Bakonyt korábban gazdag erdőségei miatt „Bakonyerdőként” is emlegették. Az elmúlt évszázadok nagymértékű erdőirtásainak köszönhetően ma már sok helyütt csak gyér növényzetű vagy kopár mészkőfennsíkokkal talál kozhatunk. A táj erdőalkotó fafajai a tölgy és a bükk. A Szentgáli tiszafás természetvédelmi területen még megtalálható az őshonos tiszafa. A Dunántúli-kö zéphegység ipari nyersanyagokban gazdag. Itt található az ország teljes bauxit- és mangánkészlete. Ma már csekélyebb mennyiségben, de még bányásznak barnakőszenet és lignitet. Mára már a 79

bányák többségét bezárták, már csak a vájatok töredékét művelik. A Bakonyban és a Vértesben bányásszák az alumínium ércét, a bauxitot. Hazánk mangántelepei a Bakony déli részén találhatók. A mangán nagyon fontos acélötvöző anyag. A hegyek anyagát, mint fontos építőipari alapanyagokat, nagy mennyiségben bányásszák. A mészkő fontos építőkő és a cementgyártás egyik alapanyaga. A Gerecsében fejtett, különleges mintá zatú, vörös színű mészkövet „süttői vörös márvány nak” is nevezik. Számtalan épület külső és belső burkolataként használják fel. A vulkáni eredetű bazaltot nagy szilárdsága miatt vasúti töltések építé sénél használják. A Velencei-hegység gránitja kere sett, nagyon értékes, nagy kopásálló burkolóanyag. Fontos nyersanyag az erdők fája. A villamos energia egy részét még mindig a bar nakőszén elégetésével, hőerőművekben állítják elő, melyeket a költségek csökkentése miatt a bányák közelébe telepítik. A hőerőművek működéséhez szük séges vízmennyiséget a Dunából és a hegység karszt víz készletéből fedezik. Egyre több erőműben térnek át a gazdaságosabb és környezetkímélőbb földgáz üzemeltetésre. A hagyományos iparágak közé tartozik az alumí niumipar is. Ajkán timföldgyár, Várpalotán alumí niumkohó működik. Említést érdemel a térség vegy ipara. Balatonfűzfőn a Nitrokémiai Ipartelep, Várpalotán pedig a Péti Nitrogénművek található. A Duna mentén a tájat egy hosszan elnyúló ipari körzet szegélyezi, melynek telepítésében a hegység nyersanyaga, a folyóadta szállítási lehetőség és ipari víz játszotta a legfontosabb szerepet. A Duna menti ipari sáv egyik jelentős bázisa Komárom. A város kikötője fontos folyóvízi nemzetközi be- és kiléptető határállomás. Almásfüzitő kőolaj finomítója, Nyergesújfalu műszál-, valamint azbeszt-cementgyára, Lábatlan cement- és papír-, valamint Tokod üveggyártása kiemelkedő. A növénytermesztés a természeti viszonyoknak megfelelően csak a tájat szegélyező dombvidékekre és medencékre korlátozódik, ahol búzát és burgonyát ültetnek. A déli lejtőkön gyümölcsöt és szőlőt ter mesztenek. Híres borvidék Mór és környéke, ahol elsősorban fehér bort termelnek. Folyamatosan nő az erdőgazdálkodás és az erre települő faipar jelentősége. A Bakony gazdasági, oktatási és kulturális köz pontja Veszprém. Dolomitsziklára épült a város 80

a Séd partján. Szent István feleségének Gizella kirá lynénak volt a székhelye. Székesfehérvár az Árpád-házi királyok korában koronázási székhely volt. Hazánk egyik legnagyobb közlekedési csomópontja. Hagyományos iparágá nak számít az egyre bővülő hiradástechnikai ipar. Esztergom a Duna partján található egyik legré gibb városunk. Szent István király alapította. A Ró mai Katolikus Egyház magyarországi központja, gyönyörű műemlékekkel. Ide telepítették a Suzuki személygépkocsi gyár hazai üzemét. Herend kézzel festett porcelánja és Ajka ólom kristály üvegtárgyai világszerte ismertté tették a tájat. A történelmi múlt emlékei mellett a természet adta élmények egyre több turistát vonzanak ide. Északi-középhegység Hazánk legészakibb és egyben legmagasabb tája, a Visegrádi-hegységtől a Bodrogig húzódik. Tagjai: Visegrádi-hegység, Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, és az Aggtelek-Rudabányai- és Zemplénihegyvidék. Tagjait folyóvölgyek és medencék választ ják el egymástól. A Visegrádi-hegységet a Duna leválasztja a hegység törzséről, ez látszólag a Dunántúli-középhegységhez köti. Kialakulása és formakincse azonban az Északi-középhegységhez kapcsolja, így annak részeként kezeljük. A hegyvidék északi előterében kialakult medencéket a környék vízfolyásai dombvidékké formálták. Ilyen tájunk pl. az Ipoly-völgy, a Nógrádi-medence, a Sajóvölgye, a Cserehát és a Hernád völgye. Az Északi-középhegység hazánk legváltozatosabb domb- és hegyvidéki tája, az Északi-Kárpátok része. A hegységet elsősorban harmadidőszaki vulkáni vonulatok alkotják, ezek a Kárpátok belső, vulkáni ívének részei. A Visegrádi-hegység, a Börzsöny, a Cserhát, a Mátra és a Zempléni-hegység kialudt vul kánok. A jellemző vulkáni formák már csak nyo mokban maradtak meg, mivel felszínüket a külső erők az évmilliók során lepusztították. A Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt, a Mátrát és a Cserhát keleti vonulatait elsősorban andezit, míg a Zempléni-hegységet riolit és riolittufa építi fel. A Börzsönyt meredek formák, szűk völgyek tar kítják. A hegység az alapterületéhez képest igen ma gas. Legmagasabb csúcsa a Csóványos, 938 méter. A táj több mint háromnegyed részét erdő borítja. A Cserhát magasságát tekintve inkább dombság nak tekinthető. Nyugati fele alacsonyabb dombvidék. Keleten összetöredezett lávatakaró borítja. Magas

ságánál fogva majdnem teljes egészében kultúrtáj. A Medves és a Somoskő negyedidőszaki bazaltvulka nizmus emlékét őrzik. A Mátra a Zagyva és a Tarna között húzódik, itt találhtató hazánk legmagasabb pontja a Kékes (1014 méter). A Mátra fagytól feldarabolódott kőtengerek formájában őrzi a jégkorszak emlékét. A hegység dé li részén, Tatár-mezőn található hazánk egyik legna gyobb és legszebb kőtengere. A Zempléni-hegység területén érdekes sátor alakú romvulkánokkal találkozunk. Az Északi-középhegység legrégibb területei a vul káni vonulatok közé ékelődő mészkőhegységek, a Bükk és az Aggteleki-karszt. Az ó- és középidei ten gerekből lerakódott tekintélyes vastagságú üledékré tegből vetődéssel keletkeztek. A Bükk-hegység tetején kb. 20 km hosszú és mint egy 6-7 km széles fennsík található, melyet méretei nél fogva az „Óriások asztalának” is neveznek. Pe reme meredeken szakad le a környező tájra. Az itt található kopár mészkőszirteket „köveknek” nevezik, mint pl. az Istállós-kő, mely 958 m magasságával a Bükk legmagasabb pontja. A Bükkben és az Aggteleki-karszton az alapkő zet tulajdonságainak megfelelően, lépten-nyomon karsztjelenségekkel találkozunk. Számtalan víz nyelőt és dolinát figyelhetünk meg. A kopár mész kőfelszín jellegzetes formája a karr vagy más néven ördögszántás, melyek barázdákkal és üregekkel ta golt, lyuggatott formák. A hegységek belsejében a beszivárgó csapadékvíz kisebb-nagyobb barlang üreget alakított ki, melyekben csodálatos cseppkö vek találhatók. Az Aggteleki-karszt mélyén húzódik a Baradla barlang, amely a szomszédos Szlovákia területére is átnyúló, Aggtelek-Domicai barlang rendszer részeként, 1995 óta a Világörökség része. Az Északi-középhegység éghajlata a táj északi fek vésének és domborzatának köszönhetően lényegesen hűvösebb, mint a tőle délebbre elhelyezkedő, alacso nyabb területeké. Errefelé a tél hosszabb és hidegebb. A hótakaró is általában vastagabb, és a magasabb részeken hosszabb ideig megmarad. Rendszerint 2-3 héttel később köszönt be ide a tavasz, mint az Al földre. A hegyvidék magasabb részei csapadékosabbak (átlagosan 8-900 mm). Az uralkodó széliránynak megfelelő oldalon akár 2-300 mm-rel magasabb ér téket is mérnek, mint a szélárnyékos lejtőkön. Az alacsonyabb részeken ennél sokkal kevesebb a csa padék.

Decemberben és januárban a hegycsúcsokon lé nyegesen több a napsütéses órák száma, ilyenkor ugyanis az alacsonyabban fekvő területeken gyak ran megül a nehezebb, párás levegő. Az Északi-középhegység mészkővonulatain kevés a felszíni vízfolyás, mert a csapadékvíz a kőzetre pedéseken keresztül beszivárog a hegyek belsejébe. A beszivárgó vizet hosszú, rejtett út után, a hegylá baknál karsztforrások hozzák a felszínre. Errefelé a karsztvíz biztosítja az itt élők ivóvíz és az itteni üze mek ipari víz szükségletét. A karsztforrások vízhozama a csapadék mennyi ségétől függ, így a csapadékszegény időszakok zavar talan vízellátásának biztosítására víztározókat épí tettek. A vulkáni vonulatok vízhálózata gazdag. Errefelé sok forrás fakad, melyek számtalan vízfolyást táplál nak. Az Északi-középhegység vízfolyásainak vizét az Ipoly a Dunába, a Zagyva, a Sajó és a Bodrog pedig a Tiszába vezeti. A Bükk déli előterében hévforrások törnek a fel színre. Kács, Bogács és Egerszalók egyre keresettebb fürdőhely. A hegység északi peremén, utóvulkáni működés eredményeként fakad Parádon a kénhid rogénes, szénsavas, csevicének nevezett gyógyvíz. Nagy részét sűrű tölgy- és bükkerdők borítják. Ez a látszólag hatalmas erdőterület a történelem során egyre zsugorodott. Az építkezések és a bányaműve lés, az alacsonyabb részeken pedig a szántóterületek terjeszkedése miatt évszázadokon keresztül hatal mas erdőségeket irtottak ki. Ennek nyomait a kopár mészkőfennsíkok képében napjainkban is magán viseli a táj. Ma már a szükséges erdőművelés terv szerűen történik. A táj természeti értékeinek védel mére hozták létre a Duna-Ipoly, a Bükki és az Agg teleki Nemzeti Parkot. A hegyvidék kialakulásának köszönhetően a táj mind üledékes, mind pedig vulkáni eredetű ásvány kincsekben gazdag. A barnakőszén évtizedeken ke resztül a térség legjellemzőbb energiahordozója volt. A Borsodi- és a Nógrádi-medencében, bár több bá nyát is bezártak, ma is folyik a kitermelés. A hegy vidék több részén, a Nógrádi- és a Borsodi-me dencében, a Mátraalján és a Bükkalján jelentős lignitlelőhelyeket tártak fel. Számottevő a Mátraal ján, Visonta térségében a külszíni lignitkitermelés. A kitermelt szenet a sajószentpéteri Borsodi és a viso nai Mátrai Erőműben dolgozzák fel. A Bükkalján, Demjén közelében jelentős a kőolaj készlet. E bányakincsek jelenléte alapozta meg az 81

energiaigényes iparágak telepítését. Hőerőműveket, acél-, üveg- és cementgyárakat építettek. Fontos természeti erőforrás a hegységek kőzet anyaga, ami az építőipar alapanyagát képezi. A hegyvidék területén számtalan kőbánya üzemel. A mészkőhegységek adják a cementgyárak alapanya gát. A perlitből, különleges technológia alkalmazásá val, hőszigetelő anyagokat gyártanak. Az építőipar komoly tájromboló iparág, előfordul, hogy szinte az egész hegyet elhordják, pl. a Bükkben található Bélkőnek is már csak töredéke maradt meg, nagy részét lebontották és évtizedeken át a bélapátfalvi cement gyárban dolgozták fel. Ugyancsak példaként említ hetjük a pálházi perlithegy sorsát, ezt is szinte már teljesen felemésztette a bányászat. Főként a Zempléni-hegységben fordul elő a porce lángyártás alapanyaga a kaolin és az illit. Bányász nak még bentonitot, kovaföldet és zeolitot. Az Észa ki-középhegységben a természeti adottságoknak köszönéhetően elsősorban az ipar fejlődött. Az ipartelepítés az üveghuták megépítésével, az üveg olvasztásával a Bükkben és a Zempléni-hegy ségben kezdődött. Több település is viseli ennek az ősi manufaktúrának a nevét: Répáshuta, Újhuta, Vágáshuta. Az üveghutákban hatalmas mennyiségű fát használtak fel, így emiatt óriási erdőterületeket irtottak ki. Az erdőirtás emlékét is több település ne ve őrzi: Irtás, Kovácsvágás. A táj vasiparát a az 1700-as évek vasolvasztása alapozta meg, melyet a rudabányai vasércre és az er dők fájából előállított faszénre telepítettek. A Bükk ben a Garadna-patak völgyében található az a fa szénnel fűtött őskohó, amit még a XVIII. században építettek. A táj legnagyobb iparvidéke a Borsodi-medence. Itt, ugyanúgy, mint a vidék legtöbb üzemében, a ha zai mellett ma már egyre több külföldről behozott nyersanyagot dolgoznak fel. Az 1990-es években hazánkban is végbement az ipar szerkezetének átalakítása. A piacgazdaságra való áttérés felgyorsította a bánya- és nehézipar vál ságát. Mivel ebben a térségben évtizedekig ez volt a gazdaság alapja, nagyon komolyan érintette az itt élőket. A térség hosszú időn keresztül virágzó vasko hászata és acélgyártása elvesztette elsőségét. A gaz daságtalanul működő üzemeket és bányákat sorra zárták be. Ez történt a vas- és acélipar két fellegvá rában Ózdon és Diósgyőrben is. Az utóbbi években a műanyagokat előállító vegy ipar került előtérbe, s ez lett a térség vezető iparága. 82

Kazincbarcikán óriási vegyipari kombinát, a Bor sodchem működik. Az Alföldről és Oroszországból csővezetéken szállított kőolajat és földgázt dolgozzák fel. A TVK-ból csővezetéken szállítják ide a vegyipa ri alapanyagot az etilént. Az üvegipar is több évszázados múltra tekint vis� sza. A salgótarjáni síküveggyárban ablak- és autó szélvédő üvegeket gyártanak. Parád ólomkristály tárgyainak jelentős része exportra készül. Nagy múlttal rendelkező, híres porcelángyár mű ködik Hollóházán. Valamikor csak a Zempléni-hegy ségben található alapanyagból készítették a szebb nél szebb tárgyakat, ma már inkább külföldi kaolint dolgoznak fel. Az Északi-középhegységben a legfontosabb mező gazdasági ágazat az erdőgazdálkodás. A déli lejtők szőlő- és gyümölcstermesztése kiemelkedő. Törté nelmi borvidékeink – Tokaj, Eger és Gyöngyös kör nyéke – már évszázadokkal ezelőtt világhírnévre tet tek szert. Az alacsonyabb dombvidékeken, a folyóvölgyek ben és a hegylábi területeken búzát, árpát és cukor répát termesztenek. A cukorrépát elsősorban Heves ben és Borsodban ültetik. Borsodban fontos még a burgonya, Hevesben pedig a görögdinnye. A hegyi legelők juhállománya jelentős. Az Északi-középhegység hazánk leglátogatottabb helyei közé tartozik, a táj minden részén virágzik az idegenforgalom. A földtani értékek, a táj szépsé ge, a történelmi hangulat és a kulturális élet vonzza a turistákat. Gyógy-idegenforgalma is kiemelkedő. Gyógyfürdői, barlangjai és a hegyvidék tiszta leve gője miatt a gyógyulni vágyók ezrei keresik fel a tá jat. A táj legnagyobb városa Miskolc, a Borsodi-me dence kapujába épült régi kereskedőváros. Ma a térség gazdasági, oktatási és kulturális központja, csodálatos természeti kincsekkel körülvéve. Miskolc tapolcán a tavas barlang, Lillafüreden pedig hazánk legmagasabbról alábukó vízesése, a Szinva-vízesés és a különleges hévizes Anna-barlang nyújt felejthe tetlen élményt az idelátogatóknak. A Bükk lábánál található Eger patinás iskolavá ros. Minden szegletében a történelem egy darabjával találkozunk. Leglátogatottabb történelmi emlékhe lye Az Egri csillagokat megidéző vár. A város szám talan műemléke őrzi a török idők emlékét. Az egri bor, mely földtani és éghajlati hatásoknak köszönhe ti utánozhatatlan zamatát, messze földről vonzza a turistákat.

A tokaji bor hazáját is szívesen felkeresik a ha Az Északi-középhegység természeti kincsei közül zánkba látogató vendégek. A híres nedűt a XVII. az Aggteleki-karszt, a kulturális örökségek közül pe század óta méltán emlegetik a „királyok bora, bo dig a hollókői ófalu, míg a kulturtájként a Tokaj-vi rok királya”-ként. Ezt a címet a Napkirály, XIV. La dék a Világörökség része. jos udvarában kapta. Ma is a világ minden részén ismerik, s évről évre diadalmaskodik a nemzetközi borversenyeken is.

Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! (tanulmányi séta)

Az óra anyaga: Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: A legegyszerűbb vizsgálati eszközök gyakorlati alkalmazásának ismerete és balesetmentes használata a terepi vizsgálódás során. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. Alapvető kompetenciák fejlesztése a természettudományok és azok alkalmazása terén. A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a terepi munkán. Ez a tanulmányi séta megelőzi a lakóhely természeti viszonyaival foglalkozó órát, ezért annak tartalmára építve határozzuk meg a megfigyelnivalókat.

1. A lakóhely környékén található felszínformák megfigyelése és lerajzolása. 2. Talajminták gyűjtése különböző helyekről. Mivel foglalkoznak a gyűjtés helyén az emberek? 3. A településen található élővíz vizsgálata a munkafüzeti feladatok segítségével. A folyásirány meghatározása. A megfigyeléseket minden tanuló rögzítse a jegyzetfüzetébe. Ha van rá lehetőség, készítsünk a lakóhely természeti viszonyait jellemző felvételeket. A tanulmányi sétán megfigyelteket építsük be a lakóhely természeti viszonyainak feldolgozásakor.

Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! Az óra anyaga: Ismerjétek meg lakóhelyetek természeti adottságait! Az óra típusa: Projekt Oktatási feladat: A település természeti viszonyainak (domborzat, vízrajz, időjárás) jellemzői. A természeti viszonyok és a települések kialakulása közötti kapcsolat. Az életmód és a természeti viszonyok közötti kap csolat. A megfigyelések mérések értékelése, azok eredményeinek a felhasználása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei a projekt lebonyolítása közben: Információkeresés és -felhasználás képességének erősítése. Kommunikációs képességek fejlődése. A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása a projektfolyamat közben.

A földrajzi környezetben és a gyakorlati életben való eligazodás képességének fejlesztése. A környezettudatos, a természetre nyitott gondolkodás formálása. A tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése. A kulturális tudatosság erősítése, a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása. A kreativitás fejlesztése a tervezés során. A szociális kompetencia és a konfliktuskezelés fej lesztése a közös projektmunka során. Ezt a témát feldolgozhatjuk hagyományos formában egy tantárgyi mini projekt beiktatásával, de megszervezhetjük projektként is.

83

Feldolgozás projekt szervezésével: Szerencsés, ha ezt a témát projektként dolgozzuk fel. Megszervezhetjük az első igazi nagy tantárgyi projektet. Az eredmény szinte garantált, mivel – a tapasztalatok szerint – diákjaink szívesen foglalkoz nak ezzel a témával. A módszer fő erénye, hogy a gyermekek úgy tanulnak meg számtalan érdekes és fontos dolgot, hogy örömüket lelik benne. A tapasztalatok szerint a tanulók kedvelik a projektmunkát. Ennek egyszerű a magyarázata: az érdeklődésükre és a mindenkiben ott lakozó értékekre épít, tehát a sikerélmény valamilyen szinten garantált. Alakítsunk projektcsoportokat! Ügyeljünk arra, hogy a gyerekek a téma iránti érdeklődés miatt kerüljenek be egy-egy csoportba! A tanulók közösen munkálkodnak, a felmerült problémákat is – a saját erősségeikre támaszkodva – közösen kell megoldaniuk úgy, hogy mindenkinek legyen saját feladata is. Törekedjünk arra, hogy a témát minél komplexebb módon, a lehető legtöbb szempontból köze lítsük meg! Ez a komplexitás elősegíti a rendszerben történő gondolkodás kialakulását. Javasolt aspektusok: 1. csoport: A lakóhely domborzati jellemzői 2. csoport: A környék talajai 3. csoport: A környék vizei 4. csoport: Az időjárás jellemzői 5. csoport: A lakóhely és környékének élővilága

A projekt során a végeredmény minden esetben egy bemutatható szellemi vagy anyagi alkotás → produktum (csoportonként egy vagy több is lehet). A produktum létrehozása nem tekinthető öncélú „fabrikálásnak”. Az elkészítés során a tanulók végig a témával foglalkoznak, és ezáltal szinte „magukba dolgozzák” az ismereteket. A lakóhely természeti viszonyai c. projekt lehetséges produktumai: • Felszínformák a lakóhely környékén – térképvázlat • A lakóhely felszínformái – terepasztali modell • A lakóhely környékének természeti szépségeit bemutató tablók • Talajvizsgálati „jegyzőkönyv” • A lakóhely élővizeit bemutató plakátok • A lakóhely „öröm és bánattérképe” A projektet zárjuk projektbemutatóval, ami nem más, mint a produktumok felvonultatása bármilyen ötletes formában. Ebben az esetben a csoportok beszámolnak a témával kapcsolatban szerzett ismereteikről. A produktumokból kiállítást rendeznek, amit néhány napig elöl is hagyhatnak. A projektfolyamat közben a kompetenciák sorát fejlesztjük, szinte mindegyiket. A projekt megszervezéséhez kérjük a napközis kollégák segítségét!

A megadott szempontsor alapján a témát a tanulók önállóan dolgozzák fel, ezáltal a tudást a tanulók aktívan hozzák létre, nem csak passzívan befogadják, mint a frontális osztálymunka során. A tanulók cselekvő részvétele jellemző a teljes projektfolyamatban. „Egyetlen gramm tapasztalat többet ér egy tonna teóriánál!” (John Dewey) A teljes lebonyolításhoz két egymás után következő óra szükséges. • 1. óra: Tanulmányi séta • 2. óra: Projektbemutató

Hagyományos feldolgozás: Motivációként beszélgessünk el arról, mit értünk a természeti viszonyok kifejezésen. Az eddig tanultakra támaszkodva, a tankönyv képei segítségével mondjuk el, miért fontos az emberek életmódja szempontjából a domborzat, időjárás és a vízrajz! Beszéljük meg az időjárási megfigyelésnél tapasztaltakat! A téma feldolgozásánál kövessük a tankönyvben megadott algoritmust. Használjuk fel a tanulmányi séta és az előzetesen feladott gyűjtőmunka során összegyűlt adatokat. Az összegyűjtött információkat jegyezzük le a munkafüzetbe és a füzetbe.

Olyan helyre szervezzük a tanulmányi sétát, hogy lehetőség szerint minden csoport el tudja végezni a megfigyeléseket. A projekt sikere érdekében önálló, tanórán kívüli gyűjtőmunkára is felhívhatjuk a gyerekek figyelmét. A produktumokat is célszerű így elkészíteni. Ezekre kiváló lehetőség nyílik a napköziben.

1. Domborzati jellemzők • A lakóhely besorolása hazánk nagytájaihoz. • A környék domborzati térképének megfigyelése. • A lakóhely környékén található felszínformák jellemzése. • Összefüggés keresése a földrajzi környezet és a lakóhely egyes részeinek elnevezése között.

84

2. Talaj • A begyűjtött talajminták összehasonlítása. • Annak a megbeszélése, hogy mivel foglalkoznak a gyűjtés helyén az emberek. • Az ültetett növények felsorolása. 3. A környék vizei • A lakóhelyen és környékén található élővizek felsorolása. • A folyók útjának követése a térképen (ha van rá megfelelő térkép), annak leolvasása, hová ömlik. • Csatornák, mesterséges tavak. • A környéken lévő vizek hasznosítása. • A vízszennyezés mértékének jellemzése. 4. Az időjárási megfigyelések eredménye • A megfigyelések tapasztalata. • A lakóhely és környékének időjárási jellemzői a mérések és a tapasztalatok alapján.

5. Projektbemutató • A projektcsoport bemutatója: Téma: A lakóhely időjárásával kapcsolatosan összegyűjtött érdekességek bemutatása: szélső séges időjárási események, nagy hideg, vastag hó, hatalmas viharok, jégverés, kánikula, árvíz stb. Milyen változáson ment keresztül lakóhelyed időjárása az elmúlt évtizedekben? • A produktum/ok bemutatása Ha készült a lakóhely természeti viszonyait jellemző képsor, készítsünk tablót és helyezzünk ki az osztályterem falára.

! Gyűjtőmunka a következő órára:

– Milyen típusú településen él? – Hány lakosa van? – Mivel foglalkoznak az ott élők? – Milyen változások történtek a lakóhelyen az elmúlt évtizedekben a lakáskörülményekben és az ellátás terén?

Településeink Az óra anyaga: Településeink Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A települések kialakulása, állandó változása, fejlődése. Hogyan befolyásolja a földrajzi környezet a települések kialakulását? A város fogalmának kialakítása. A városok jellemzése. A falu fogalmának kialakítása. A falvak jellemzése. A falvak szerepének megváltozása. A tanya fogalmának kialakítása. A tanyák jellemzése. A tanyák szerepének megváltozása. A tanyasi életforma megváltozása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Az alapvető természettudományos kompetenciák és a megfigyelőképesség fejlesztése a településtípusokról készült rövid filmrészlet elemzése során. Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése és a települések kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet megadott szempontok szerinti feldolgozása során. Szövegértelmező képesség fejlesztése a települések

kialakulásával kapcsolatos tankönyvi részlet megadott szempontok szerinti feldolgozása során. Szemléltető eszközök: Magyarország közigazgatási térképe filmrészlet vagy képek a településtípusokról Motivációként mutassunk rövid filmrészletet, képeket (ha van rá, lehetőség PowerPoint bemutatóval) különböző típusú településekről. Beszéljük meg a különbségeket! I. Mi befolyásolta a települések kialakulását? Önálló munka a tankönyv első bekezdésének elolvasásával. Feladat: A tanulók húzzák alá önállóan azokat a megállapításokat, amelyek a települések kialakulásában fontos szerepet játszottak. Ezzel a feladattal gyakoroljuk az értő olvasást. II. A településtípusok jellemzőinek feldolgozása cso portmunkával Alakítsunk öt csoportot! Minden csoportnak készítsünk egy, a tankönyv anyagára épülő feladatlapot. 85

Sajátos magyar településforma a tanya. Elsősorban az Alföldön jellemző. A török uralom után alakult ki. A nagy alföldi távolságok miatt ideiglenes nyári lakokat építettek az emberek, hogy meg tudják mű velni a falvaktól messze eső földeket. Később ezekből a nyári lakokból egész évi tartózkodási hely lett. A legtöbb tanyát akkor építették, amikor a rideg állattartást kezdte felváltani a növénytermesztés. 2. csoport A másik nagy tanyaépítési hullámot akkorra tehet Mi jellemzi a városok közlekedését? jük, mikor az Alföld homokvidékein beindult a szőlő Mely tömegközlekedési eszközök jellemzőek telepítés (1880-ban Szeged 73 ezer lakosából 27 ezer, csak a városokban! 1930-ban 135 ezer lakosából 45 ezer élt tanyán). Két tanyatípust különböztetünk meg: a magányos vagy 3. csoport szórványtanyát és a sorban vagy bokorban telepített Mi jellemezte a falvakat régen? (épületek, utak, csoportos tanyát. A Szeged környéki tanyákat köz közlekedési eszközök, munkalehetőségek) igazgatásilag kapitányságokra osztották, élükön a tanyai kapitány állt. 4. csoport Az alföldi tanyavilágra évszázadokon keresztül az Milyen változásokon mentek keresztül a falvak? elmaradottság volt a jellemző. Még az 1900-as évek (épületek, utak, közlekedési eszközök, munkale- második felében is több, mint 60 ezer analfabéta élt hetőségek) ezen a vidéken. Többféle elgondolás született a tanyavilág fölszá 5. csoport molására, átalakítására. Sokan elhagyták már a dü Mi jellemzi a tanyákat? ledező vályogházakat, ahol még villany sem volt. Ta Hogyan éltek itt az emberek a múltban? nyaközpontokat hoztak létre, ahol bolt üzemel és az autóbusz is közlekedik arrafelé. A csoportmunka lezárásaként közösen oldjuk meg Több helyen megújultak a tanyák. Sokat közülük a munkafüzeti feladatokat! hétvégi pihenésre alakítottak ki a városból ideérke zők. III. A saját település jellemzése Egyre több helyen láthatunk korszerű építőanya gokból épült, új épületeket. Ma ismét sokan választ ! Gyűjtőmunka a következő órára: ják a tanyákat végleges lakhelyül, távol a települések A tanulók érdeklődjenek az idősebb emberektől zajától, a természet közelében. A mai technikai be a település rendezések segítségével minden kényelmet kielégítő – múltjáról, életkörülményeket biztosíthat a tanya is. – nevének eredetéről. A témák elosztása a csoportok között, javasolt feladatok: 1. csoport Milyen a városi utcák képe? Mi jellemzi a városokban épülő házakat? Sorolj fel olyan intézményeket, amelyek csak városban találhatók!

86

Ismerd meg lakóhelyed múltját! I-II. (tantárgyi projekt)

Ahhoz, hogy a napjainkban zajló eseményeket, folyamatokat megértsük, nagyon fontos a múlt ismerete. A történelemórákon majd alaposan megis merik a tanulók a világtörténelmi és a hazai eseményeket és azok okait, viszont a lakóhely eseményeire kevesebb idő jut. Szerencsés, ha a lakóhely múltját projektként dolgozzuk fel. Az eredmény ebben az esetben is szinte garantált, mivel – a tapasztalatok szerint – diákjaink szívesen foglalkoznak ezzel a témával. Alakítsunk projektcsoportokat. Most is ügyeljünk arra, hogy a gyerekek a téma iránti érdeklődés miatt kerüljenek be a csoportba. Figyeljünk arra, hogy mindenkinek legyen saját feladata, és tudja kamatoztatni az erősségét. A témát minél komplexebb módon, a lehető legtöbb szempontból közelítsük meg. Javasolt aspektusok: 1. csoport: A lakóhely nevének eredete. Az egyes településrészek elnevezése. 2. csoport: A lakóhely történetének legfontosabb állomásai. 3. csoport: A lakóhely múltját őrző emlékhelyek: műemlékek, emlékművek. 4. csoport: A lakóhely híres szülöttei.

el minden fellelhető helyre, illetve a nagyobb városban élők keressenek az iskola közelében műemlék épületeket és emlékműveket. A projekt sikere érdekében önálló, tanórán kívüli gyűjtőmunkára is felhívhatjuk a gyerekek figyelmét. A produktumokat is célszerű így elkészíteni. Ezekre kiváló lehetőség nyílik a napköziben. Ha az alacsonyabb óraszám (56 óra/tanév) miatt csak egy óra áll a rendelkezésre, a gyűjtőmunkát tanórán kívüli tevékenységként oldjuk meg. Ebben az esetben viszont a projektbemutató előtt két héttel kezdjük el a projektszervezést. A lakóhely múltja c. projekt lehetséges produktumai: • térképkészítés a műemlékekről, emlékhelyekről, emlékművekről; • turistakalauz készítése a lakóhely műemlékei ről, emlékhelyeiről, emlékműveiről; • tablókészítés a műemlékekről, emlékhelyekről, emlékművekről; • vers, novella írása a lakóhely híres szülötteiről.

A projektbemutató ebben az esetben lehet pl. egy konferencia megszervezése, ami keretében a csoportok beszámolnak a témával kapcsolatban szerzett ismereteikről. A produktumokból kiállítást A teljes lebonyolításhoz két egymás után következő rendeznek, amit néhány napig elöl is hagyhatnak. óra szükséges. A projekt megszervezéséhez kérjük a napközis • 1. óra: Gyűjtőmunka a könyvtárban, múzeumban kollégák segítségét! stb., emlékművek, műemlékek felkeresése ! Gyűjtőmunka a következő órára: • 2. óra: Projektbemutató A gyűjtőmunka során tegyünk látogatást könyv- – Élnek-e lakóhelyen valamelyik nemzetiséghez tartozók? tárban, múzeumban vagy helytörténeti kiállításon. Az lenne a legszerencsésebb, ha lehetőség lenne – Őrzik-e a hagyományaikat? Ha igen, gyűjtsenek közülük néhányat. mindhárom helyen búvárkodni Az a csoport, amelyik a lakóhely múltját őrző emlékhelyek felkutatásával foglalkozik, látogasson

87

Népcsoportok, kisebbségek hazánkban Az óra anyaga: Népcsoportok, kisebbségek hazánkban Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A nemzetiség fogalmának kiala kítása. Mely nemzetiségek élnek hazánkban? Az ország melyik részén élnek az egyes nemzetiségekhez tartozók? Miért telepednek le a külföldiek hazánk területén? A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Anyanyelvi kompetencia – szóbeli kifejezőképesség fejlesztése a tankönyvi ábrák elemzése és a hazánkban élő nemzetiségekkel kapcsolatos filmrészlet vagy képek elemzése során. Esztétikai és művészi tudatosság és kifejezőképesség – a tanulók esztétikai befogadóképességének fejlesztése a hazánkban megtalálható nemzetiségi népzene hallgatása során. A szemléleti térképolvasás gyakorlása – a magyarlakta vidékek megkeresése a térképen. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe filmrészlet vagy képek a hazánkban élő nemzetiségekről CD: nemzetiségi népzene Nyolcadikban a földrajzórákon majd bővebben foglalkozunk ezzel a témával. Hazánk területén többféle nemzetiség él együtt. Az utóbbi években több tízezer külföldi (főleg kínai) telepedett le Magyarországon. A gyermekeknek ismerniük kell

az egymás mellett élőket, legyenek valamilyen nemzetiséghez vagy külföldről betelepültekhez tartozók. A toleranciára nevelés nagyon fontos, mivel napjainkban sok helyütt csorbát szenved a másság elfogadása. I. A hazánkban élő nemzetiségek Motivációként hallgassunk nemzetiségi népzenét, vagy nézzünk meg a hazánkban élő nemzetiségek életével foglalkozó filmrészletet. A témát a tankönyv tartalma szerint dolgozzuk fel. II. A hazánkban élő külföldiek A feldolgozásnál építsünk a tankönyv tartalmára és a tanulók saját tapasztalataira. Leggyakrabban a kínaiakkal találkozunk. Meséljenek a tanulók a saját élményeikről. Óra végi összefoglalásként oldjuk meg a munkafüzet feladatait!

! Gyűjtőmunka a következő órára:

– Információgyűjtés híres magyar származású tudósokról, művészekről, politikusokról és üz-letemberekről. – Mi adja a magyarok hírét világszerte? – Hungarikumok gyűjtése, kiállítás berende zése az osztályterem egyik sarkába. – Információgyűjtés az interneten a Nobeldíjról és a magyar származású Nobeldíjasokról.

Magyarok az országhatáron kívül Az óra anyaga: Magyarok az országhatáron kívül Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Hol élnek az országhatáron kívül magyarok? Térképészeti gyakorlat – a szomszédos országok magyarlakta vidékeinek megkeresése. Külföldön élő híres magyarok. A Nobel-díj, Nobel-díjas magyarok. Hírünk a világban. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Kulturális tudatosság – a magyar kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása, a 88

nemzeti identitástudat formálása az országhatáron túl élő magyarok életével foglalkozó filmrészlet, képek vagy források elemzésével, valamint a Nobel-díjjal és a Nobel-díjas magyarokkal kapcsolatos gyűjtés közben. Információ keresés – információ felhasználás képességének, valamint a digitális kompetencia fejlesztése az internet használatával a Nobel-díjjal és a Nobeldíjas magyarokkal kapcsolatos gyűjtés közben. Szemléltető eszközök: a Föld térképe filmrészlet vagy képek a szomszédos országok magyarlakta vidékeiről és a hungarikumokról hírünk a világban

Motivációként kezdeményezzünk beszélgetést a külföldön élő magyarokról. Arra alapozzunk, hogy a tanulók többségének ismeretségi körében van külföldön élő rokon vagy ismerős. I. A határainkon túl élő magyarok Ha van rá lehetőség, mutassunk be rövid filmrészletet a szomszédos országok magyarlakta vidékeiről. Kezdjük a téma feldolgozását a tankönyv 70. oldalán található táblázat adatainak a leolvasásával. Nézzük meg a tankönyvben található térképen a Kárpát-medence magyarlakta területeit. Nevezzük meg, majd közösen mutassuk meg a Kárpátmedence térképén a magyarlakta tájakat. Olvassuk le közösen, melyik országban élnek a legnagyobb területen. Oldjuk meg a munkafüzet első feladatát. Elemezzük a tankönyv 70. oldalának képeit! Beszéljünk az Európán kívül élő magyarokról. Mutassuk meg a Föld országai c. térképen az Ame rikai Egyesült Államokat, Kanadát, Latin-Amerikát, Izraelt és Ausztráliát. II. A hírünk a világban – híres magyarok A téma feldolgozásánál alapozzunk a tantárgyi mini projektre (A Nobel-díj és a magyar Nobeldíjasok), ami a tanulói gyűjtőmunká alapul. Hall gassuk meg a beszámolókat. III. A hírünk a világban – hungarikumok Készítsünk gondolatébresztő PowerPointot vagy állítsunk össze képsort a jellegzetes magyar hungarikumokról, mint pl.: szegedi fűszerpaprika, makói hagyma, tokaji aszú, egri bikavér, kalocsai hímzés, szegedi halászlé, Pick szalámi. Elemezzük a tankönyv 71. oldalán található képeket. Beszéljük meg, miért fontos egy-egy Magyaror szág hírnevének öregbítése érdekében, hogy minél több olyan, csak rá jellemző dolog legyen, ami miatt szívesen látogatnak el hozzánk. Ennél a témánál is lehetőség adódik egy tantárgyi mini projekt megszervezésére. A tanulók által gyűjtött hungarikumok bemutatása és kiállítása. A Nobel-díj és a magyar Nobel-díjasok A díj alapítása Alfred Nobel 1833. október 21-én született Stock holmban. Nevéhez több jelentős találmány is fűződik. Ő találta fel a dinamitot, amit véletlenül, egy megfi gyelés alapján fedezett fel. A rendkívül nagy hatású

robbanószert, a nitroglicerint, 1843-ban fedezte fel az olasz Sobrero. Alkalmazását azonban akadályoz ta veszélyessége: már kis mechanikai hatásra, ütés re is robbant, ami sok katasztrófát okozott. Nobel megfigyelte, hogy a véletlenül kiömlött niroglicerint az ott lévő kovaföld fölitta, és az így képződő anyag ütésre nem érzékeny, tehát biztonságosan szállítható, de gyutaccsal ugyanúgy robban, mint a nitroglicerin. A dinamitot széleskörűen alkalmazták az ipari rob bantásokra, de katonai célokra csak elenyésző mér tékben használták. 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. A Nobel Alapít vány alapokmányát Stockholmban, a Királyi Palo tában mutatták be 1900. június 29-én. „1. § A Nobel Alapítványt Dr. Alfred Bernhard Nobel 1895. november 27-én kelt végrendelete alap ján hozták létre. A végrendelet vonatkozó részei a következők: »Hátramaradó vagyonom egészét a következő képpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett tőke egésze képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjakként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kama tokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személy nek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a szemé lynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megren dezéséért és elősegítéséért. A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Kifejezett kérésem, hogy a díjak odaítélésénél ne játsszon szerepet a jelöltek nemzeti hovatartozása, hanem egyedül az, hogy az arra legérdemesebb kapja, függetlenül attól, hogy skandináv-e vagy sem.« 89

2. § A végrendeletnek azt a kikötését, hogy az évi díjakat olyan eredményekért kell odaítélni, melyeket „az elmúlt év folyamán” értek el, úgy kell értelmezni, hogy a díjakkal a végrendeletben szereplő területek en elért legújabb eredményeket kell jutalmazni, korábbi munkákat csak akkor, ha azok jelentősége korábban nem derült ki. 3. § A díjak odaítélésénél csak nyomtatásban megjelent munkák vehetők figyelembe. 4. § A díjat két egyenlő részre felosztva is ki lehet adni, ha mindegyik érdemes az elismerésre. Ha egy jutalmazni kívánt eredményt két vagy három sze mély ért el, akkor őket közösen lehet jutalmazni. Semmiképpen sem lehet azonban több, mint három személyt díjazni. Elhunyt személy munkája nem díjazható. Ha azonban a díj nyertese meghal, mielőtt a díjat meg kaphatta volna, a díj kiadható. 5. § A díjat odaítélő testület minden egyes svéd tagozatára egy „Nobel Bizottságot” jelölnek ki, mely három, négy vagy öt tagból áll, hogy véleményt alkossanak a díjak odaítéléséről. 7. § Csak azokat a személyeket lehet a díjak oda ítélésekor figyelembe venni, akikre arra kompetens személyek tettek javaslatot. A díj iránti személyes folyamodásokat nem szabad mérlegelni. 9. § Az Alapítvány Ünnepi Napján, december 10-én, a végrendelkező halálának évfordulóján, a díjat odaítélő testületek minden egyes díjazottnak átadják a díj összegének megfelelő csekket, az okleve let és egy, az alapító képmását ábrázoló és megfelelő felirattal ellátott aranyérmet. 10. § A díjat odaítélő testületek döntése ellen nem lehet kifogást emelni. A díjra vonatkozó javaslatokat, vizsgálódásokat és véleményeket nem szabad nyilvánosságra hozni. Abban az esetben, ha a díjat odaítélő testület hatá rozatát illetően véleménykülönbségek jelentkezné nek, akkor ezeket sem szabad a jegyzőkönyvben rögzíteni, sem pedig nyilvánosságra hozni. Azonban a díjat odaítélő testület, minden egyes eset mérlegelése alapján hozzáférhetővé teheti a határozat kialakításának alapját képező anyagot történeti kutatások céljára. Ilyen engedély azonban nem adható a döntést követő ötven éven belül.”

jelentőségű eredmények elismerésére díjat alapít, és ezt a Nobel-díjak keretében hozza létre. Hosszas tárgyalások után a Nobel Alapítvány elfogadta ezt a javaslatot. Az első ízben 1969-ben kiosztásra került díj hivatalos neve: „A Svéd Bank Közgazdasági Tudományos Díja Alfred Nobel Emlékére”. A díjat a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda. Miért nincs matematikai Nobel-díj? Ezzel kapcsolatban többféle verzióról olvashatunk: Nobel nem tudta megbocsátani a házvezetőnőjének, hogy egy matematikussal szökött el tőle. Nobel ha ragja természetesen aligha befolyásolhatta volna a Nobel-díj Bizottságot, mely Nobel halála után né hány évvel kezdte meg működését, de természetesen nem adhatott matematikai díjat, mivel ez nem sze repelt a végrendeletben. Egy másik feltevés szerint Nobelnek volt egy har minc évvel fiatalabb barátnője, akit egy ízben raj takapott egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát. Valójá ban a matematika mellőzésének más, éspedig No bel tudományos szemléletében rejlő oka volt. No bel nem részesült semmiféle magasabb oktatásban. Rendszeres tanulmányai, melyeket magánúton foly tatott, már 16 éves korában befejeződtek. Egyetemre nem járt, kémiai ismereteit Zinintől, a kiváló orosz szerves kémikustól szerezte. Zinin hívta fel később, 1855-ben Nobelék figyelmét a nitroglicerinre is. No bel jellegzetes, múlt századbeli zseniális feltaláló volt. Találmányai, melyek közül a legfontosabbak a gyutacs, a dinamit és a robbanó zselatin, anyag ismeretet, céltudatosságot, és természetesen intui ciót igényeltek, de nem követeltek meg semmiféle magasabb matematikai ismeretet. Valószínű, hogy Nobel matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapműveletet, és biztos, hogy találmányainak kidolgozása nem is igényelt többet. A XIX. század második felében a kémiai kutatómunka általában, az ő kutatásai pedig különösen nem támaszkodtak matematikai eredményekre. A természettudományi kutatások természetében csak Nobel halála után kö vetkezett ebben az irányban lényeges változás. Ma aligha hagyná Nobel figyelmen kívül a matematika és a számítástudomány fejlődésének előmozdítását.

1968-ban a Svéd Bank Igazgatósága a bank fennál A díj és az érem lásának 300. évfordulója alkalmából úgy döntött, Mivel a díjat a vagyon évi hozadéka, illetve a hogy a közgazdasági tudományok terén elért nagy kamatok teszik ki, a díj összege évről évre változik. 90

1995-ben meghaladta az egymillió dollárt. Mind egyik díjazott kap egy kb. 200 g súlyú, 23 karátos aranyból készült érmet. A három tudományos és az irodalmi díjjal együtt adományozott érmet Erik Lindberg, a századfordu ló jelentős svéd szobrásza tervezte. A 64 mm átmé rőjű érmek előlapja azonos: Nobel profilban ábrázolt arc-, illetve mellképe. Felirata: A kép bal oldalán ALFR./ NOBEL, a kép jobb oldalán NAT./MDCCC/ XXXIII/OB./MDCCC/XCVI. Alul bevésés: E. LINDBERG 1902. Az érmek hátoldala különböző. A hetvenes évek óta a díjazottak megvásárolhatják aranyérmük bronz másolatának legfeljebb három példányát. A díjazottak kapnak egy 1,2 cm átmérőjű jelvényt is, melyen az érem előlapja látható. A különböző bizottságok tagjai minden évben kapnak egy aranyozott ezüstérmet, melynek előlapja megegyezik az adott Nobel-érem előlapjával, hátol dala pedig az odaítélő intézményre utal. Ezeknek az érmeknek 2,6 cm az átmérője, a tömege pedig 13 g. Ha egy bizottsági tag tíz érmet összegyűjtött, akkor azt becserélheti egy aranyéremre.

Visszautasított Nobel-díjak A Nobel-díj minden bizonnyal a legvágyottabb és legtöbbre értékelt elismerés. Ezért természetes, hogy a visszautasításának különlegesek az okai. A náci uralom alatt bebörtönzött Carl von Ossietzky békedíjjal való kitüntetése miatt Hitler megtiltotta, hogy német állampolgárok elfogadják a Nobel-díjat. Ezért aztán az 1938. és 1939. évi kémiai díjakat Richard Kuhn és Adolf Butenandt, az 1939. évi fiz iológiai díjat Richard Domagk csak a háború után vehette át. Borisz Paszternáknak ítélték az 1958. évi irodal mi Nobel-díjat, de a szovjet hatóságok nyomására visszautasította a kitüntetést. 1964-ben Sartre elvi megfontolások alapján utasította vissza az irodalmi Nobel-díjat. A magyar, illetve a magyar származású Nobeldíjasok

Lénárt Fülöp Fizikai 1905 Bárány Róbert Orvostudományi 1914 Zsigmondy Richárd Kémiai 1925 Szent-Györgyi Albert Orvostudományi 1937 A döntések igazságossága Hevesy György Kémia 1943 A dolog természetéből következik, hogy a díjak odaí Békésy György Orvostudományi 1961 télése nem mindenkor találkozott az illetékes szak Wigner Jenő Fizikai 1963 körök teljes egyetértésével. Az önmagában is hatal Gábor Dénes Fizikai 1971 mas eredmény, hogy a tudományos érdemekért Wiesel, Elie Béke 1986 díjazottak között alig akad olyan, akiről ne az lenne Polanyi, John C. Kémiai 1986 a szinte egyöntetű vélemény, hogy rászolgált az elis Oláh György Kémiai 1994 merésre. Ez a megállapítás természetesen nem érvé Harsányi János Közgazdasági 1994 nyes az irodalmi, és még kevésbé a béke díjjal jutal Kertész Imre Irodalmi 2002 mazottakra. Azonban számos olyan természettudóst említhetünk, akik munkásságukkal éppúgy rászol Lénárd Fülöp (Pozsony, 1862. VII. 7. – Messelhau gáltak a díjra, mint a ténylegesen díjazottak legjob sen, 1947. V. 20.) bjai, és mégsem részesültek abban. Ezt a megállapí Pozsonyban jár gimnáziumba. Egyetemi tanulmá tást alátámasztandó, elég csak az orosz Mengyelejev nyait Budapesten, Berlinben és Heidelbergben vé vagy a gyermekbénulás rémét eltüntető amerikai gezte. Rövid ideig Eötvös Loránd tanársegédje volt, Salk és Sabin nevét említeni. ezt követően haláláig Németországban élt. A Ma gyar Tudományos Akadémia 1897-ben választotta Javasoltak és javaslók levelező tagjává. 1901 és 1905 között minden évben Egyes esetekben egyetlen ajánlás is elegendő volt a javasolták a díjra, melyet 1905-ben ítéltek oda a ka díj odaítéléséhez, más esetekben pedig évtizedeken tódsugárzással kapcsolatos munkáiért. 1907-ben az keresztül ismétlődtek az ajánlások – esetenként vég Akadémia tiszteleti tagjává választotta. A század leg – eredmény nélkül. Eötvös Lorándot pl. három forduló és a századelő egyik legjelentősebb fiziku ízben, 1911-ben, 1914-ben és 1917-ben jelölték, sa volt. Sajnálatos, hogy a század második évtize minden esetben eredménytelenül. 1939-ben Gróh détől kezdődően egyre erősebben torzultak nézetei, Gyula ajánlotta a díjra Hevesy Györgyöt, aki azután és Starkkal, egy másik német Nobel-díjas fizikussal azt négy évvel később meg is kapta. később a náci ideológia támaszai lettek. Hirdették a 91

német fizika felsőbbrendűségét a dogmatikus (zsidó) fizikával szemben. Bármilyen elítélő is lehet vélemé nyünk Lénárd politikai nézeteiről, munkásságának alapvető jelentősége, és a magyar kultúrával és tudo mányossággal való kapcsolata kétségtelen.

oda neki (a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársavkatalízis szerepének terén tett felfedezéseiért). 1935-ben nyerte el az MTA leve lező, majd 1938-ban a rendes tagságot. Még szegedi évei alatt kezdett el az izommozgás biokémiájával foglalkozni. Ezen a területen a No Bárány Róbert (Bécs, 1876. IV. 22. – Uppsala, 1936. bel-díjjal értékelt munkájával egyenértékű eredmé IV. 8.) nyeket ért el. Elkötelezett humanista polgár volt. A Magyar származású (apja vándorolt ki Rohonc szovjet-finn háború idején Nobel-érmét a finneknek ról Bécsbe, ma is élnek rokonai Magyarországon). ajánlotta fel. Szerencsére az érmet egy gazdag finn Valószínűleg ő köszönhetett legtöbbet (a vesztibu kiváltotta, és a Magyar Nemzeti Múzeumnak aján láris apparátus »azaz az egyensúly-szerv« életta dékozta. A Kállay kormány idejében titkos diplomá nával és kórtanával kapcsolatos munkásság a neki ciai küldetése volt a háborúból való kiugrás előké ítélt 1914-es Nobel-díjnak, mert az első világhábo szítésére. 1944. március 19-e után ezért illegalitásba rúban orosz hadifogságba került, és onnan mint No vonult. A háború után a budapesti egyetemre nevez bel-díjas a svéd kormány közbenjárására szabadult. ték ki. A Magyar-Szovjet Társaság első elnöke lett. A háború után Bécsbe ment, de nem kapott egyete Magyarországról, politikai okok miatt, 1947-ben mi tanszéket. Ezután Svédországban telepedett le, az először Svájcba, majd az Egyesült Államokba távo Uppsalai Egyetemen kapott katedrát. zott, ahol rákkutatással kezdett el foglalkozni. Zsigmondy Richárd (Bécs, 1865. IV. 1. – Göttingen, 1929. IX. 23.) Szülei mindketten magyarok, de neki nem volt kap csolata a magyar kultúrával. Ezt mutatja az is, hogy amikor az 1925. évi Nobel-díjat 1926-ban neki ítél ték a kolloid oldatok heterogén természetének ma gyarázatáért, és a kutatásai során alkalmazott, a modern kolloidkémiában alapvető jelentőségű mód szere (az ultramikroszkóp felfedezésért), a Természet tudományi Közlöny meg sem emlékezett az esemény ről. Szent-Györgyi Albert (Budapest, 1893. IX. 16. Woods Hole, 1986. X. 22.) A Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán 1917-ben nyert orvosdoktori diplomát. Ez után hollandiai, németországi, angliai és amerikai egyetemeken dolgozott. 1928-ban hívta meg Klebels berg Kúnó kultuszminiszter a szegedi egyetemre. Ka tedráját 1930-ban foglalta el, és folytatta korábban megkezdett kutatásait a biológiai oxidációs folya matok mechanizmusával és az általa felfedezett Cvitaminnal kapcsolatban. Nagyon jelentős volt annak a felfedezése, hogy a szegedi zöldpaprikában különlegesen nagy az asz korbinsav koncentrációja. Ez lehetővé tette, hogy addig elképzelhetetlenül nagy mennyiségben állítsák elő, és mind biológiai, mind pedig kémiai szempont ból sokoldalú kísérleteket végezzenek vele. A fizioló giai és orvostudományi Nobel-díjat 1937-ben ítélték 92

Hevesy György (Budapest, 1885. VIII. 1. – Freiburg, 1966. VII. 5.) Egyetemi tanulmányait Budapesten és több külföl di egyetemen végezte, Freiburgban doktorált. Ko rának legjelentősebb tudósaival volt szoros munkakapcsolatban. 1918-ban a Budapesti Tudományegyetem tanárává nevezték ki, de katedrájától 1919ben megfosztották. Koppenhágába ment, ahol fel fedezte a hafniumot. Majd 1933-ig a Freiburgi Egyetem professzora. Dánia német megszállásakor Svédországba menekült. 1924 és 1936 között hét al kalommal javasolták Nobel-díjra, melyet 1943-ban nyert el (a radioaktív izotópok indikátorként való al kalmazásáért a kémiai kutatásban). Az MTA 1945ben tiszteleti tagjává választotta. Békésy György (Budapest, 1899. VI. 3. – Honolulu, 1972. VI. 13.) Mind középiskolai, mind egyetemi tanulmányait több országban végezte, mivel mint diplomata gyer meke sok országban töltött rövidebb-hosszabb időt. A Budapesti Egyetemen doktorált. Az általa kifejlesztett módszerekkel végezte a hal lással kapcsolatos alapvető fontosságú, különlegesen pontos kísérleteit. 1939-ben átvette a Kísérleti Ter mészettani Tanszék vezetését. 1939-ben az MTA levelező tagjává választották. 1946-ban külföld re távozott, először Stockholmba, majd a Harvard Egyetemre. Élete utolsó szakaszában a Hawaii Egye temen dolgozott, ott is halt meg. Az élettani Nobel-

díjat 1961-ben kapta, lényegében még Budapesten végzett kísérletei alapján (a fül csigájában létrejö vő ingerületek fizikai mechanizmusának felfedezé séért).

majd angliai, amerikai és kanadai egyetemeken dol gozott. 1962 óta a Torontói Egyetem professzora. Az 1986. évi kémiai Nobel-díjat – D. R. Herschbachhal és Yuan T. Leevel megosztva – nyerte el.

Wigner Jenő (Budapest, 1902. XI. 17. – Princeton, 1995. I. 3.) A Fasori Gimnáziumban tett érettségi után a berli ni Technische Hochschulén folytatta vegyészmérnö ki tanulmányait. Itt doktorált 1925-ben. Rövid időre hazatért Budapestre, ahol bőrgyári vegyészmérnök ként dolgozott. Ezután németországi egyetemeken, 1930-tól pedig a princetoni egyetemen dolgozott. Meghatározó jelentőségű volt a szerepe az atombom ba kifejlesztésében. A Nobel-díjat 1963-ban – Maria Goeppert Mayerrel és J. H. D. Jensennel megosztva – kapta meg (az atommagok és az elemi részek el mélete terén, különösen pedig az alapvető szimmet riaelvek felfedezésével és alkalmazásával elért ered ményeiért). Az MTA 1988-ban választotta tiszteleti tagjává.

Wiesel, Elie (Máramarossziget, 1928. IX. 30.) Családjából egyedül élte túl a deportálást. Először Párizsban telepedett le, 1963 óta amerikai állampol gár. Széleskörű irodalmi tevékenységet folytatott, az 1986. évi Nobel békedíjat azért kapta, mert egyik legfontosabb vezéralak és szellemi vezető volt akkor, amikor az erőszak, az elnyomás és a fajgyűlölet rányomta bélyegét a világ arculatára.

Oláh György (Budapest, 1927. V. 29.) A budapesti Piarista Gimnáziumban érettségizett, a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett vegyészmér nöki oklevelet. 1956-ban hagyta el Magyarországot. Először Kanadába, majd az Egyesült Államokba ment, ott előbb a Case Western Reserve University, majd a University of Southern California professzo raként dolgozott. A modern szerves kémia területén Gábor Dénes (Budapest, 1900. VI. 5. – London, tevékenykedett. 1994-ben kémiai Nobel-díjat kapott 1979. II. 5.) a karbokationok területén végzett kutatásaiért. Lé Egyetemi tanulmányait a Budapesti Műszaki Egye nyegében az ő munkái döntötték meg a szén négy temen kezdte, és 1924-ben a charlottenburgi Mű vegyértékűségének dogmáját, és új utakat nyitottak szaki Egyetemen fejezte be, 1927-ben itt doktorált a szénhidrogének előállítására. Állandó a kapcsola le. Volt kutatómérnök a Siemens-Halske és a British ta a hazai kutatókkal. Az MTA 1990-ben választot Thomson-Houston cégnél, 1949-től nyugalomba vo ta tiszteleti tagjává. nulásáig a londoni Imperial College professzoraként tevékenykedett. Rövidebb ideig az Egyesült Izzóval is Harsányi János (Budapest, 1920. V. 29.) kapcsolatban állt. A Fasori Gimnáziumban érettségizett, 1942-ben Az 1971. évi fizikai Nobel-díjat a holográfia mód gyógyszerészi oklevelet szerzett a Budapesti Tudo szerének felfedezéséért és fejlesztéséért kapta. A mér mányegyetemen. 1947-ben filozófiai doktorátust nöki fizika területén sok más alapvető jelentőségű nyert. 1950-ben Ausztráliába ment, a Sidney-i Egyete eredményt is elért. Az MTA 1964-ben választotta men közgazdászként végzett. Különböző amerikai és tiszteleti tagjává. ausztráliai egyetemeken dolgozott. Az 1994. évi köz gazdasági Nobel-díjat John Nashsel és Reinhard Sel Polanyi, John Charles (Berlin, 1930. I. 23.) tennel megosztva kapta. Egyetemi tanulmányait Manchesterben végezte,

93

Apáról fiúra. Lakóhelyünk hagyományai és új szokásai Az óra anyaga: Apáról fiúra. Lakóhelyünk hagyományai és új szokásai Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A hagyományok kialakulása. A hagyományok változásai. Hogyan tarthatjuk életben a hagyományokat? A népművészeti alkotások. A népművészek szerepe a hagyományok megőrzé sében. Új hagyományok teremtődése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Kulturális tudatosság – a magyar népi kultúra megismerésére és megőrzésére való igény kialakítása, a nemzeti identitástudat formálása a hagyományápolás fontosságának tudatosításán keresztül. Szemléltető eszközök: filmrészlet vagy képek népművészeti alkotásokról, hagyományokról

Ha nem projektként dolgozzuk fel a témát, akkor is mindenképpen végezzenek gyűjtőmunkát a tanulók. Az összegyűjtött anyag felhasználásával beszélgessünk a település hagyományairól. Ha van rá lehetőség, az osztályterem egyik szegletében rendezzünk be egy kis néprajzi kiállítást. Gyűjtsünk a település környékén született népdalokat, meséket, anekdotákat. Érdeklődjünk, mely játékokat játszották a nagyszülők, dédszülők! Ha él a környéken olyan személy, aki ismeri a település hagyományait, hívjuk meg egy beszélgetésre vagy bemutatóra. Ha van ilyen lehetőség, mindenképpen érdemes önálló órát is biztosítani a vendég fogadására. Hangsúlyozzuk ki, hogy kötelességünk megbecsülni múltunk emlékeit, hagyományait. Igyekeznünk kell életben tartani őket, az elfeledetteket pedig újból életre kell keltenünk! A mai ember életvitele, életkörülményei, szokásai új hagyományok kialakulását eredményezi. Nagyon fontos, hogy a helyi sajátosságokat beépítsük a cél és feladatrendszerünkbe, a helyi tantervbe.

I. A tankönyvi ismeretek feldolgozása megadott szempontok alapján a) Hagyományok kialakulása Feldolgozási szempontok: • Hogyan, tanulták a mesterségeket a múltban? • Mivel foglalkoztak az év egyes időszakaiban? A munkafüzeti rejtvény megfejtése • Mivel töltötték az emberek a téli estéiket? Miért? b) Hogyan ápoljuk hagyományainkat? Feldolgozási szempontok: • Melyik hagyományokat éltetjük ma is? • Mit nevezhetünk népművészeti alkotásnak? • Milyen új hagyományok teremtődnek napjainkban? Beszéljünk a tankönyv képeiről. II. A saját lakóhely hagyományai Megfejtés: HAGYOMÁNY Ezt a témát is feldolgozhatjuk projekt formában. Ha ezt választjuk, érdemes legalább két hetet szánni a lebonyolításra.

94

Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! a fejezet legfontosabb részeit tartalmazza. Oldjuk Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit meg a munkafüzet feladatait. rendszerező óra I. Élet hazánk különböző típusú tájain Oktatási feladat: A hazánkról tanult ismeretek II. Települések hazánkban rendszerezése. III. Népcsoportok, kisebbségek hazánkban – maA kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: gyarok az országhatáron kívül Alapvető természettudományos kompetenciák fejIV. Hagyományaink lesztése – szemléletformálás. A már megszerzett ismeret- alkalmazás képességek A munkafüzeti rejtvény megfejtése fejlesztése a rendszerezés során, különösen a munkafüzet feladatainak megoldása közben. Rendszerszemlélet fejlesztése, a hatékony, önálló tanulás alapozása a rendszerezés során. Szemléltető eszközök: Magyarország domborzati térképe Magyarország kontúrtérképe terepasztal A tankönyv 77. oldalán található összefoglaló táblázat segítségével csoportmunkában, forgószínpadszerűen végezzük el a rendszerezést. Szakaszokra bontva dolgozzuk fel a tankönyv 77-78. oldalán található összefoglaló részt, amely

Megfejtés: NEMZETISÉG

95

„Nekem szülőhazám...” felmérés megoldása 1. a) Hazánk mely tájait jelölik a térképvázlatban a számok?

1. Dunántúli-dombság 2. Kisalföld 3. Északi-középhegység

2.

3.

1.

__ /6

2. Sorold fel, elsősorban mivel foglalkoznak az emberek alföldjeinken! Földművelés, állattenyésztés, a mezőgazdaság terményeit feldolgozó ipar

__ /3

3. Mi jellemzi a hegyvidékeken a – települések elhelyezkedését: elsősorban a völgyekben és az alacsonyabb területeken telepedtek le az em berek. Kisebb települések jöttek létre. – a növénytermesztést: A domborzat és az éghajlat miatt csak az alacsonyabb területeken lehetséges. A déli lejtőkön szőlőt és a gyümölcsöt termesztenek. __ /4 4. Milyen településtípusok találhatók hazánkban? város, falu, tanya

__ /3

5. M it nevezünk nemzetiségnek? Hazánkban élő más anyanyelvű csoportok, a közös anyanyelv mellett, kö zös kultúrával és történelmi múlttal rendelkeznek. __ /3 6. Mi tette híressé Szent-Györgyi Albertet? Nobel-díjat kapott a C-vitamin felfedezéséért.

__ /2

7. Melyik magyar író kapott Nobel-díjat 2002-ben? Kertész Imre

__ /1

8. Sorolj fel három olyan dolgot, ami a magyarok hírnevét erősíti külföldön! Bármi, ami beletartozik a kategóriába, olyan is, amiről nem volt szó az órákon, több is lehet, de elég három: Nobel-díjasaink, művészeink, tudósaink eredményei, sporteredményeink, híres termékeink (herendi por celán, tokaji aszú, egyéb boraink), híres terményeink, népművészetünk, gyógyfürdőink, magyar konyha stb. __ /3 Összesen: __ /25

96

TESTFELÉPÍTÉSÜNK, ÉLETMŰKÖDÉSEINK Mit tanultunk testfelépítésünkről, életműködéseinkről? Az óra anyaga: Mit tanultunk a testfelépítésünkről, életműködéseinkről? Az óra típusa: Ismétlő óra (a 3. évfolyamon tanultak felidézése) Oktatási feladat: A bőrünkről, a mozgásról, a táplálkozásról, a légzésről és a vérkeringésről tanultak felidézése, a lényeges elemek kiemelése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Értelmi képességek fejlesztése: az emlékezet, a képzelet és a gondolkodás fejlesztése a korábban megszerzett ismeretek felidézésével és alkalmazásával. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése az ábraelemzések során. Elemi következtetések levonása a bőr, a csontváz, az izomzat felépítése és működése között. Ismerjék és a mindennapi életben alkalmazzák a bőr, a mozgásszervek, a légzés és a vérkeringés egészségmegőrzésének főbb szabályait.

hetik a bőrünket! Szerepjátékkal tudatosítsuk, mi a teendő akkor, ha a bőrünk megsérül (karcolás, horzsolás, vágott és szúrt sebek). A mozgásról tanultak felidézését az állatokra jellemző mozgásformák ismétlésével kezdjük. Szemléltessük a nagyobb állatcsoportok egy-egy képviselőjét (földigiliszta, cserebogár, vöröshangya, éti csiga, ponty, kecskebéka, vízisikló, fürge gyík, héja, házityúk, gímszarvas, denevér), majd beszéljük meg, hogyan és mivel mozognak! A meglévő tapasztalatok feldolgozásával rögzítsük, hogy miért fontos az állatok számára a mozgás. A tankönyv rajzaival (csontváz felépítése, a főbb izmaink) és csontvázmakettről szemléltetve idézzük fel az alábbi kérdések alapján az ember mozgásáról tanultakat! Mi szükséges az ember mozgásához? Miből épül fel a csontváz? Milye van a csontoknak? Melyek a Az óra első részében mutassuk be, miről fogunk legvastagabb csontjaink? Melyek azok a csontok, tanulni ebben a témakörben! Tekintsük át a tan- amelyek védik az alatta lévő szerveket? könyv leckéit, nézzünk meg néhány tankönyvi ilFigyeltessük meg a csontokhoz tapadó izomzat lusztrációt, amelyek tájékoztatnak a következő órák elhelyezkedését! Milyen működést végeznek az anyagairól. Mutassunk be a tanulóknak néhány is- izmaink? A hajlítást és a feszítést az alábbi ábra meretterjesztő gyermekirodalmat, melyekből a ta- kivetítésével szemléltessük! nulók önállóan is ismereteket szerezhetnek! Ismertessük a tanulókkal, melyek azok a témák (projektek), amelyeket önálló vagy páros munkával dolgozhatnak fel. Ezek a következők: Anyaggyűjtés a különböző vitamin-féleségekről, azok hatásairól és olyan élelmiszerekről, ételekről, melyek különösen sok vitamint tartalmaznak. Plakátkészítés: az egészséges táplálkozásról, a fogápolásról, a helytelen étkezési szokásokról, Ismeretterjesztő gyermekirodalom segítségével bemutató anyag összeállítása az alkohol, a drog és a cigaretta káros hatásairól. Önálló gyűjtőmunka a gyermekirodalomból: miVégezzék el az alábbi megfigyelést az izomműkölyennek mutatják be az írók az iskoláskort? désről: jobb tenyerüket felfelé fordítva tegyék a keIsmételjük át a következő kérdések alapján az züket a pad lapja alá, majd próbálják a padot kicsit ember bőréről (kültakarójáról) tanultakat! Milyen felfelé nyomni, megemelni. Emelés közben a bal feladatokat végez a bőr? Hogyan tudja a bőr meg- kezükkel tapintsák meg a felkaron elől lévő izmot. védeni testünket a leégéstől? Mi a jelentősége az iz- Érzékelhetik, hogy az izom megfeszül, megkemézadásnak? Az előző témakör ismereteit alkalmazva nyedik. Ezt nevezzük hajlításnak, hajlító izomműmagyarázzák el, milyen környezeti ártalmak ér- ködésnek. 97

Ezt követően a bal kezükkel tapintsák meg a felkaron hátul elhelyezkedő izmokat! Érzékelhetik, hogy azok nem feszülnek meg, puhák maradnak. Ezek az izmok elernyednek. Most a jobb kezükkel nyomják lefelé a padot. Tapintsák meg ismét a bal kezükkel a felkaron elöl és hátul lévő izmokat. Az elöl lévők ellazulnak, puha tapintásúak, a hátul lévők pedig kemények, mert most ezek feszülnek meg. Minden csontokhoz tapadó izom hasonló módon működik. A mozgásban két izomcsoport vesz részt, a hajlító és a feszítő izmok. Idézzük fel: milyen ételeket, élelmiszereket kell fogyasztanunk ahhoz, hogy a csontok és az izmok megfelelően fejlődjenek? (hús, tej, tejtermékek, zöldségek, gyümölcsök) Az állatok légzésének lényegét is már a 3. évfolyamon tanulták. Idézzük fel, hogyan lélegeznek a férgek, az ízeltlábú állatok, a halak, a békák, a kígyók, a madarak és az emlősök! A 3. évfolyamos tankönyv képeinek szemléltetése segíti a felidézést.

Figyeltessük meg a tankönyv 81. oldalán az ember légzőszerveit! A tüdő és a többi légzőszerv térbeli elhelyezkedését az „emberi test torzója” maketten figyelhetjük meg. Idézzük fel, milyen két mozzanatból áll a légzés? Milyen anyagok cserélődnek? Hogyan biztosíthatjuk a légzőszerv egészséges fejlődését és egészségmegőrzését? Az előző témakörben megismerteket alkalmazva idézzük fel: milyen környezeti ártalmak veszélyeztetik a légzőszerv egészségét? Milyen hatása van a szmognak és a szén-dioxid-tartalom feldúsulásának? A 3. évfolyamos tankönyv illusztrációs anyagának megfigyelésével (68–69. old.) beszéljük meg az egészséges életmód összetevőit: a helyes napirend, az egészséges táplálkozás, a szabadidő hasznos eltöltésének fontosságát, a jó közérzet biztosítását a testi és a lelki egészség megőrzésében. Óra végi összefoglalás: Oldják meg önálló munkával a munkafüzet feladatait, és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

Legfontosabb tápanyagaink és vitaminjaink Az óra anyaga: Legfontosabb tápanyagaink és vitaminjaink Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A táplálkozás és a tápanyagok fogalma. Ételeink különböző összetételben tápanyagokat tartalmaznak. A tápanyagok egy része mint „építőanyag”, másik része mint „fűtőanyag” hasznosul. A víz és a vitaminok jelentősége. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Értelmi képességek (ismeretalkalmazás, gondolko dás) fejlesztése: Értsék, hogy egyes élelmiszerek, ételek a szervezet számára mint „fűtőanyagok”, mások mint építőanyagok fontosak. Tudjanak példákat mondani mindezekre a gyakran fogyasztott élelmiszerek, ételek közül. Legyenek képesek példákat mondani olyan élelmiszerekre, ételekre, amelyek fontosak az egészség megőrzésben, és olyanokra, melyek nagy mennyiségben fogyasztva károsak lehetnek. Értsék meg az elhízás és a soványság okait.

98

Ismételjük át, mit tanultunk a növények tápanyagairól és az állatok táplálkozásáról. Sorolják fel a növények tápanyagit! Applikáljunk a táblára egy virágos növény rajzát! Szókártyákra írjuk fel a tápanyagok nevét, majd a tanulók tegyék a növény megfelelő része mellé (a gyökérzet mellé kerülő szókártya: víz és a benne oldott ásványi anyagok, a levél mellé a levegő szén-dioxidja nevű szókártya). Helyezzük a táblára ismert állatok képét, a képeket számozzuk meg! A tanulók feladata, hogy megszámozott állatokat táplálkozásuk alapján csoportosítsák három halmazba, majd nevezzék meg a halmazokat is: növényevők, mindenevők, ragado zók (húsevők). Oldják meg a munkafüzet 1. feladatát! A két ismétlő feladat után rögzítsük: valamen�nyi élőlénynek táplálkozni kell. Ha nem jutnak elegendő táplálékhoz, hosszabb-rövidebb idő után elpusztulnak. Gyűjtsük össze, mi mindennel táplálkozik az ember! A felsorolásból következtethetünk arra,

hogy az ember táplálkozása alapján mindenevő, azaz növényi és állati eredetű táplálékot is fogyaszt. Amikor táplálkozunk, tápanyagok jutnak a szervezetünkbe. A 3. évfolyamon tanultak alapján beszéljük meg, hogy hányszor kell naponta étkeznünk! A fejlődő szervezet számára melyek a legfontosabb élelmiszerek, ételek? Magyarázzuk el, hogy a tápanyagok egy része szervezetünk felépítéséhez szükséges, vagyis a csontok, az izmok, a bőr stb. a tápanyagokból építkezik. Fiatal korban különösen sok építőanyagra van szükség. Ha az emberi szervezetet egy gépkocsihoz hasonlítanánk, akkor az építőanyagokat, az autót felépítő több ezer alkatrészhez hasonlíthatnánk. A sok-sok alkatrész különböző, igen változatos összetételű anyagokból épül fel. Az ételeink, élelmiszereink közül a húskészítmények, a tojás, a tej és tejtermékek, a borsó, a bab, a szója tartalmaz sok építőanyagot (azaz fehérjéket). A különböző alkatrészekből fel lehet építeni az autót. De ahhoz, hogy elinduljon, szükség van még üzemanyagra (benzinre, gázolajara) is. Ez az autó „fűtőanyaga”, aminek elégetésével az autó energiához jut. Ha nem tankoljuk meg az autót, hiába van tökéletesen összerakva, a legjobb minőségű alkatrészekből sem fog működni. A szervezetünk számára ilyen fűtőanyagok a búza- és rozslisztből, burgonyából, rizsből zsír, olaj, cukor hozzáadásával készült ételek. Ezek lebontásával és elégetésével jut a szervezetünk energiához, ez biztosítja az erőt a munkavégzéshez.

Olvassák el a 83. oldal 1. bekezdését! Értelmezzék a szöveget, majd beszéljük meg: Milyen formában raktározza el szervezetünk a felesleges energiát? Mi történik akkor, ha túlzottan sok fűtőanyagot tartalmazó ételeket fogyasztunk? Vagyis miért nem egészséges a zsíros húsos ételek, a sok cukrot tartalmazó, és a sok kenyér- és tésztafélét tartalmazó ételek fogyasztása? Mi okozza az elhízást? Idézzük fel: miért nélkülözhetetlen környezeti feltétel a víz? Magyarázzuk el, hogy naponta átlagosan két liter vízre van szervezetünknek szüksége. A forró nyári napokon, sportoláskor vagy nehéz fizikai munkavégzés során ennek kétszeresére, háromszorosára is. A vitaminokkal kapcsolatban mutassuk be, hogy igen kis mennyiségben vannak jelen a különböző ételeinkben, de igen nagy hatást fejtenek ki az életműködéseinkre. Ha valamelyik vitaminféleségből hiány van, a szervezet működésében zavar támad, és különböző betegségek alakulnak ki. Tudatosítsuk, hogy egyes vitaminféleségeket nem tudja a szervezet tárolni, ezért minden nap biztosítani kell pótlásukat. Ezek a vízben oldódó C és B-vitaminok. Az A- és D- vitaminokat (zsírban oldódók) a szervezet hosszabb ideig elraktározza. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet feladatait és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

Az egészséges táplálkozás Az óra anyaga: Az egészséges táplálkozás Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Az egészséges táplálkozás célja, hogy a szervezetünk minden életkorban hozzájusson azokhoz tápanyagokhoz, amelyek biztosítják a növekedést és a fejlődést. A fog egészségmegőrzésének tudnivalói. A helyes táplálkozás legfontosabb ismérvei: naponta ötször kell étkezni, ügyelni kell arra, hogy a szervezetünk elegendő építő és fűtőanyaghoz, vitaminhoz jusson. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciafejlesztés:

I smerjék meg és a mindennapi életben alkalmaz zák az egészséges táplálkozás legfontosabb tudniva lóit. Tudják a helyes fogápolás szabályait. Értsék meg, miért fontos ételeink helyes megválasztása, összetétele, és mi a jelentősége a napi ötszöri étkezésnek. Legyenek képesek a tankönyvet önállóan ismeretforrásként használni. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a tankönyv szövegének megértése, és a lényeges jegyek kiemelése. 99

A verbális és vizuális kommunikáció összekapcso- gesen vagy egészségtelenül táplálkozik. Ismeretterlása az ábraelemzések során. jesztő irodalomból olvassunk fel szemelvényeket olyan betegségekről (fogínyvérzés, vérszegénység, Az előző órán tanultakat a következő feladatok fáradékonyság, aluszékonyság, rendellenesen fejlőmegoldásával ismételjük át: dő csontozat és izomzat, stb.), amelyek a helytelen 1. Igazak vagy hamisak az állítások? táplálkozás miatt alakulnak ki. Az élelmiszerekből ételek készülnek: …. Az ember egyik fontos tápláléka a levegő szén- Értelmezzék a következő szöveget: dioxidja: …. A fejlett országokban a lakosság nagy része több táp A tápanyagok közül a fűtőanyagok energiát biz- lálékot fogyaszt, mint amennyire a szervezetének tosítanak: …. szüksége van. Ezért az emberek 40%-a (közel fele!) A húsból készült ételek a szervezet számára fon- túlsúlyos vagy elhízott. Hazánkban 3 millió túlsú tos építőanyagokat tartalmaznak: …. lyos ember van. Az ember táplálkozása alapján a növényevők köAz óra következő részében a fogak egészségzé tartozik: …. megőrzését dolgozzuk fel. A friss gyümölcsök sok C-vitamint tartalmazA tanulók meglévő tapasztalatai alapján beszéljük nak: …. meg, mi a jelentősége az emlősállatok fogazatának! Az embernek naponta fél liter vizet kell fogyasz- Mondjanak példát olyan emlősökre, amelyek zsáktani…. mányukat a fogaikkal (hosszú szemfogaikkal) ragadják meg! (kutya, macska, oroszlán) Mely háziállatok 2. Sorolj fel olyan élelmiszereket, a melyek rágják meg hosszú ideig a táplálékukat? (szarvasmarépítőanyagok: …………………………………… ha) Mely állatok nyelik le nagy darabokban, szinte ráfűtőanyagok: …………………………………… gás nélkül a táplálékukat? (ragadozó emlős állatok) Lehetőség szerint a fentieket növényevő és ragaIsmételjük át a 3. évfolyamon tanultakat a tápanya- dozó fogazatokkal szemléltessük. gokról és azok megemésztéséről: Magyarázzuk el, hogy egészséges táplálkozásunk A 3. évfolyamos tankönyv segítségével, önálló mun- alapja az, hogy fogazatunkkal az ételt alaposan megkával válaszoljanak az alábbi kérdésekre: rágjuk. Keressék ki a 84. oldal 3. bekezdéséből: mi Miért van szüksége szervezetünknek tápanya- történik akkor, ha nem rágjuk meg elég alaposan az gokra? ételeinket (a tápanyagokat nem tudja a szervezet leHol történik a tápanyagok lebontása? bontani)? Hogy nevezzük a szájnyílástól a végbélnyílásig Figyeltessük meg a tankönyv rajzait a tejfogakról terjedő szervünket? és a maradandó fogakról, majd a fényképekkel és Hol történik a tápanyagok felszívása? Mi szállítja rajzokkal illusztrált mozzanatokat a fogmosásról. szervezetünkben a lebontott tápanyagokat? Ismertessük, melyik mozzanatnak mi a célja! Hányszor kell naponta étkeznünk? Miért fonMutassunk be néhány fogkrém ismertetőjét! Betos, hogy ételeink változatos összetételűek legye- széljük meg, hogy a fogkrémekben lévő ásványi nek? anyagoknak milyen szerepe van a fogak egészségMilyen nélkülözhetetlen tápanyagokat tartalmaz megőrzésében (eltávolítják a lepedéket, erősítik a nak a friss zöldség- és gyümölcsfélék? fog zománcrétegét)! Sorolj fel olyan ételeket, amelyek elhízást okozA fogszuvasodás hazánkban népbetegség, melyhatnak! nek két fő oka a helytelen táplálkozás és a nem megfelelő fogápolás. A megbeszélés során a tankönyv képeivel, továbbá Figyeltessük meg a tankönyv rajzait a fogszuvaa tápcsatornát bemutató faliképekkel vagy az em- sodásról. Magyarázzuk el, mi okozhatja a fogzoberi test modelljével szemléltessünk. mánc pusztulását, hogyan előzhetjük ezt meg! Az Az új anyag feldolgozását az egészséges táplálko- ábra lehetőséget biztosít arra, hogy szemléltessük, zás alapismereteinek magyarázatával kezdjük! Mu- mi a célja a rendszeres fogorvosi ellenőrzésnek, tassunk be pozitív és negatív példákat arról, hogy mikor lehet a legkisebb beavatkozással a szuvasomilyen következményekkel jár, ha valaki egészsé- dás terjedését megállítani. 100

Az egészséges táplálkozás főbb ismereteit a tankönyv 85. oldalán lévő rajzok segítségével dolgozzuk fel. Figyeltessük meg a rajzon, naponta hányszor kell étkezni! A rajzon a körcikkek nagysága azt jelzi, mikor mennyi ételt fogyasszunk, és melyik étkezések számítanak, ún. főétkezésnek. Beszéljük meg, a tanulók étkezési szokásai megfelelnek-e az elvárásoknak (általános tapasztalat, hogy a gyerekeknek csak igen kis hányada reggelizik bőségesen, továbbá, hogy a főétkezésnek a vacsora számít). Nemcsak az étkezések száma és az egyes étkezések során elfogyasztott ételek mennyisége fontos, hanem az is, hogy a szervezet hozzájusson a szükséges mennyiségű építő anyagokhoz (fehérjék), fű-

tőanyagokhoz (zsírok, szénhidrátok), vitaminokhoz és ásványi anyagokhoz. Figyeltessük meg a 85. oldalon a táplálkozási piramist, majd beszéljük meg: a piramis alján azok az élelmiszerek vannak, amelyekből a legtöbbet kell fogyasztani. A piramis csúcsa felé haladva pedig azok, a melyekből kevesebbet. Beszéljük meg, hogy a tanulók étkezi szokásai mennyire felelnek meg az egészséges táplálkozás feltételeinek! Általános tapasztalat az is, hogy a tanulók sok szénhidrátot (magas energiatartalmú ételek) fogyasztanak. A felesleges tápanyag zsírszövet formájában elraktározódik, ez okozza az elhízást. Óra végi összefoglalás: Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire, és oldják meg a munkafüzet feladatait!

Helyes és helytelen szokások Az óra anyaga: Helyes és helytelen szokások Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A szokások kialakulása, jelentő ségük az egészségmegőrzésben. A gyermekkora jellemző helyes és helytelen szokások. A dohányzás, az alkohol és kábítószerek egészségromboló hatásai. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Gondolkodási képességek fejlesztése: ok-okozati összefüggések keresése a helytelen szokások és az egészség károsodása között. Tudjanak mindezekre konkrét példákat mondani. Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése: a tankönyvi kép-anyag megfigyelése, a lényeg megfogalmazása szóban (képelemzés). Tankönyvi szövegrészletek önálló feldolgozása (szövegértés, lényegkiemelés, szövegalkotás).

A fogsorunk metszőfogakból, szemfogakból és zápfogakból áll: …. Naponta háromszor kell étkezni, a főétkezés azon ban a vacsora: …. A tojás, a sajt, a túró és a nem zsíros hús szerve zetünk fő fűtőanyagai: ….

Az új anyag feldolgozását a tankönyv 86. oldal, 1. bekezdésének önálló feldolgozásával kezdjük. Olvassák el a szöveget, majd beszéljük meg: Mit nevezünk szokásnak? Mi a feltétele annak, hogy bizonyos tevékenységek akár jó vagy rossz szokásokká váljanak? Rögzítsük a lényeget: a szokások kialakulásának feltétele, hogy bizonyos tevékenységek sokszor ismétlődjenek. Mondjanak a tanulók mindezekre a saját életükből példákat! Mit tartanak jó és mit rossz szokásuknak? Indokolják meg, miért tartják barátjuk bizonyos szokásait jónak vagy éppen Óra eleji ismétlés: oldják meg önálló munkával az rossznak! alábbi igaz-hamis feladat! Magyarázzuk el a napirend jelentőségét a minAz ételeink különböző tápanyagokat tartalmaz dennapi életben! Majd a tankönyv szövegét értelnak: …. mezve beszéljük meg, melyek a napirend helyes A lisztből és cukorból készült ételek testünk fő szokásai: napi 8-9 óra alvás, reggelizés, tisztál építőanyagait tartalmazzák: …. kodás, meleg ebéd, otthoni segítség a szülőknek, a A zöldség- és gyümölcsfélék vitaminban és ás- tanulás és a játék helyes arányának betartása, ványi anyagokban gazdagok: …. vacsora és az esti tisztálkodás fontossága. A sok zöldségfogyasztás elhízást okoz: …. Gyakori helytelen szokás: késői lefekvés, regA tejfogakat nem kell megóvni, mivel azok úgyis gelizés elmaradása, kevés mozgás a szabad leve kihullanak: …. gőn, helytelen táplálkozás, rendszertelen a napi 101

étkezések száma, sok cukros étel és ital fogyasztása, stb. Tudatosítsuk, hogy helytelen szokások sok esetben károsítják az egészséget! Pl. az idegrendszer, a csontozat és az izomzat nem fejlődik megfelelően, a helytelen életmód, a rossz szokások miatt gyengébb tanulmányi teljesítményre lesznek képesek, stb. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. és 2. feladatát. Előzetes felkészülés alapján, néhány tanuló szituációs játékkal is bemutathat néhány helyes és helytelen szokást.

A dohányzás, az alkohol és a drog egyre több fiatal szervezetét károsítja. Sok esetben súlyos egészségkárosodást is elszenvednek. Olvassuk el a tankönyv szövegét! Beszéljük meg, miért jelentenek ezek a szerek különösen nagy veszélyt a fejlődő szervezet számára. Magyarázzuk el a tanulóknak, hogyan alakul ki a függőség, miért jelent ez különösen nagy veszélyt a drogozó környezete számára is. Óra végi összefoglalás: Oldják meg közösen a munkafüzet 3. feladatát, majd válaszoljanak a tan könyv kérdéseire.

Az ember életkori szakaszai Az óra anyaga: Az ember életkori szakaszai Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A magzati fejlődés és a szülés. Az életkori szakaszok főbb jellemzői, a fontosabb testi változások megismertetése. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciafejlesztés: értsék meg a védőoltások jelentőségét. Attitűdformálás: a helyes viselkedés követelményei a gyerektársakkal és a felnőttekkel szemben. Lássák be, hogy az egészséges életmód minden életkori szakaszban alapvető követelmény. Tekintsék értéknek a szervezet egészséges működését. Szerezzenek gyakorlatot a csoportmunkában, tudjanak megadott szempontok alapján ismeretek szerezni, azokat rendszerezni és csoportmunkában feladatokat megoldani.

rító szervét? Mi alakul ki a virágokból a beporzás után? Mit tartalmaznak a termések? Mi történik, ha a növények magját elvetjük? Csoportosítsuk az állatokat szaporodásuk alap ján! Melyek szaporodnak petékkel, tojásokkal, ikrákkal, melyek hoznak eleven utódokat a világra? Az új anyagot csoportmunkában dolgozzuk fel. Alakítsunk négy csoportot, melyek a tankönyv szövegének és illusztrációs anyagának segítségével oldják meg a következő feladatokat: 1. csoport: A magzati fejlődés fogalma. A csecse mőkor jellemzői 2. csoport: A kisgyermekkor és a gyermekkor időtartama, főbb jellemzői 3. csoport: A serdülőkor és az ifjúkor időtartama, főbb testi változások. 4. csoport: A felnőttkor és az időskor jellemzői. Az egészséges életmód jelentősége

Az új anyag feldolgozása előtt ismételjük át a növények és az állatok szaporodásáról tanultakat. Beszéljük meg: Miért fontos életjelenség a szaporodás? Mi történne, ha egy-egy élőlény nem szaporodna? Hogy nevezzük a virágos növények szapo-

A csoportmunka befejezésekor, a beszámolók so rán applikáljuk a táblára az életkori szakaszok nevét és szókártyákkal rögzítsük a legfontosabb ismereteket:

102

Magzati fejlődés Csecsemőkor anyaméh 1 éves korig tart 280 napig tart megtanul ülni, állni, járni kialakulnak a szervek erősödik a csontozat és izomzat fő tápláléka az anyatej Gyermekkor Serdülőkor 10 éves korig tart 16 éves korig tart kinőnek a maradandó fogak kialakulnak a nőies, férfias kialakul a kötelesség- és vonások felelősségtudat fokozódó önállóság

Felnőttkor 60 éves korig tart családalapítás, gyermeknevelés munkavégzés, egészséges életmód

Kisgyermekkor 6 éves korig tart fokozódik az önállósága kinőnek a tejfogak megtanul beszélni fő tevékenysége a játék Ifjúkor 20–24 éves korig tart befejeződik a testi fejlődés céltudatosság gyors értelmi fejlődés pályaválasztás

Időskor 60 éves kortól kezdődik csontozat, izomerő csökken fokozott törődés, gondoskodás

Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óra Oktatási feladat: A testfelépítésünkről, tápanyagainkról, az egészséges táplálkozásról, a szokásokról és az életkori szakaszokról tanultak felidézése, a tanultak alkalmazása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetenciafejlesztés: A testfelépítésünkre vonatkozó ismeretek alkalmazási képességének fejlesztése. Az emlékezőképesség fejlesztése a tanultak felidézésével, csoportosítások végzése a különböző tápanyagok és vitaminok felidézésével.

Összefüggések keresése a helyes életmód és az egészség megőrzése között. A témakör legfontosabb ismereteit a tankönyv kérdéseire adott válaszok és az összefoglaló táblázatban leírtak tartalmazzák. A felidézés történhet frontális osztály- vagy páros munkában is. Az emlékezet működését segítjük, ha a felidézéshez használjuk a tankönyv illusztrációs anyagát. Az ismereteket a munkafüzet 44. és 45. oldalán található feladatok megoldásával rögzítsük.

103

Testfelépítésünk, életműködéseink tudáspróba megoldása 1. Válaszolj a kérdésekre! Mi szükséges alapvetően az ember mozgásához? a) csontváz

b) izomzat

Mik az alapvető feladatai a testünket borító bőrnek? a) véd a környezeti hatásoktól (hideg, meleg, dörzsölés) b) megőrzi a test hőmérsékletét (de jó válasz még, hogy D-vitamin képződik benne és érzékszerv is egy ben) Hol emésztődik meg a táplálék szervezetünkben? bélcsatornában (emésztőszervrendszerben) Milyen két nagy mozzanatból áll a légzés? a) kilégzés b) belégzés Melyik szervünk folyamatos működése biztosítja a vér áramlását? a szív ütemes összehúzódása __ /8 2. Hogyan hasznosulnak a testünkben a megemésztett tápanyagok? a) építőanyagok b) fűtőanyagok

__ /2

3. Mitől függ, hogy az elfogyasztott élelmiszerek értékesek legyenek a szervezetünk számára? a) tápanyagtartalomtól b) vitamintartalomtól

__ /2

4. A rajzon látható élelmiszerek milyen tápanyagokat tartalmaznak elsődlegesen? Vitamint és ásványi anyagokat

__ /2

5. Nevezz meg két olyan élelmiszert, amelyek túlzott fogyasztása elhízást okoz! a) zsír (olaj) b) szalonna (rizs, burgonya, cukros ételek, tészták) Nevezz meg két olyant is, melyek a csontok és az izomzat fejlődéséhez szükségesek! a) húskészítmények (szarvasmarha, sertés, csirke, pulyka, hal) b) tej (tejtermékek, tojás, bab, borsó)

__ /4

6. Melyik életkori szakaszra igazak az alábbi mondatok? Írd a mondat után az életkori szakasz nevét! Befejeződik a testi fejlődés, a csontok növekedése leáll: ifjúkor Egy éves korig tart, legfontosabb tápláléka kezdetben az anyatej: csecsemőkor A testmagasság ebben az életkorban növekszik a leggyorsabban: serdülőkor Az izomerő fokozatosan gyengül, a csontok anyaga fokozatosan leépül: időskor Az alváson kívül a legfontosabb tevékenység a játék: kisgyermekkor __ /5 Összesen: /23 pont

104

A VIZEK, VÍZPARTOK ÉLETE Vízi és vízparti élőhelyek. A parti öv növényei Az óra anyaga: Vízi és vízparti élőhelyek A parti öv növényei. Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: Vízi élőhelyek, a parti öv, a nyíltvíz és a fenéköv. A parti öv fáinak jelentősége a vizek életközösségében. A hínárfélék életének és fontosságuknak a megértése. A fenéköv fogalma, jellemző élőlényei. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: A korábban megszerzett ismeretek alkalmazása az új ismeretek tanulásakor. A megfigyelőképesség fejlesztése a növények főbb tulajdonságainak megismerése során. Összefüggések keresése a növények testfelépítése és élőhelye között, bizonyos szervekből következte tések az életmódra (csőr- és lábtípusok, fogazatok, végtagok). Gondolkodási képességek fejlesztése az összehasonlítások során (azonosságok és különbségek a lágy szárú és a fás szárú növények között). Problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: mi a jelentősége a hínarasoknak? Milyen következményekkel jár a vízinövényzet túlszaporodása? Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: szövegértés, szövegalkotás a lényeges jegyek kiemelésével. A verbális és vizuális kompetencia fejlesztése az élő anyag és a tankönyvi illusztrációk megfigyelésével és elemzésével. Az új témakör tanulását a tananyag áttekintésével, rövid bemutatásával kezdjük. Figyeltessük meg a tankönyvben, hogy a témakör keretében megismerkedünk a leggyakoribb növényekkel, állatokkal, azok testfelépítésével, életmódjával és környezetükhöz való alkalmazkodásával. Ismertessük a tanulókkal azokat a feladatokat (projektjavaslatok), amelyeket önálló vagy páros munkában dolgozhatnak fel, és majd a témakör végén bemutathatnak: Egy lakóhely közeli vizes élőhely folyamatos megfigyelése. Kis növényhatározó segítségével a leggyakoribb növények nevének megismerése.

Páros munkában egy-egy ritka, védett vízparti állat testfelépítésének, életmódjának, szaporodásának stb. ismeretterjesztő irodalom alapján történő feldolgozása. Bemutató tabló készítése. Önálló munkával ismeretterjesztő szöveg feldolgozása, és kiselőadás tartása egy-egy madárfaj vonulásáról, a madárvonulások okáról, és az ismertebb madarak téli szálláshelyéről. Ismételjük át a vízről, a vizek szennyezéséről és azok következményeiről tanultakat! Mi a jelentősége a víznek mint élettelen környezeti tényezőnek? Miért nélkülözhetetlen a víz a szárazföldi élőlények számára? Mi mindennel szennyeződhetnek az álló- és folyóvizek? Milyen következményei vannak a szen�nyeződéseknek? A felidézés és megbeszélés során használjuk a tankönyv 44. és 45. oldalán lévő illusztrációs anyagot! Az új anyag feldolgozását a vízi és vízparti élőhelyek bemutatásával és megnevezésével kezdjük. Szemléltetésre a tankönyv képeit, a vízparti élőhelyeket bemutató rajz és egyéb információforrásokat használjuk. Ismertessük a három jól elkülöníthető élőhely (parti öv, nyíltvíz, fenéköv) elhelyezkedését és néhány jellegzetes tulajdonságát. Készítsünk a tankönyv rajza alapján a táblára is egy vizes élőhelyet bemutató vázlatrajzot! Olvassuk fel (vagy vetítsük ki) a következő szemelvényt, majd a szöveg értelmezése után a lényeget applikáljuk a táblai rajz megfelelő részéhez: A parti öv növényei szinte szabályos alakzat ban helyezkednek el a parttól a nyílt víz felé mutató irányban: a vízparti fákat (éger, fűz, nyár) a náda sok követik, akár 1-2 méteres vízmélységig behatol va. Jellegzetes növényei a nád, a sás, a gyékény. Ál latok közül a nádasokban élnek az énekesmadarak (rigók, poszáták, barkóscinegék, kócsagok, gémek). A nyílt víz jellegzetes növényei a hínarasok, me lyek úsznak, lebegnek vagy az aljzathoz rögzülnek. Jellegzetes állatait a különböző halfajok és a vízben vagy víz felszínén élő ízeltlábúak alkotják. A fenékövben – különösen a tavakban –, sok kor hadó növényi- és állati törmelék halmozódik fel. 105

Mindezek kedvező feltételeket teremtenek egyes ha lak, csigák, kagylók, ízeltlábúak és férgek életéhez. Élő anyaggal szemléltessük a parti öv fáinak (fűz, nyár, éger) hajtásait. Tavasszal mindezeken jól megfigyeltethetjük a virágzatokat és a leveleket. Magyarázzuk el, hogy ezek a fák jól elviselik a környezet hatásait, a gyakori árvizeket, időszakos kiöntéseket, a szélviharokat. A fák gyorsan növekednek és képesek a letört ágakból új növényt fejleszteni. Ezért az árvizek pusztításai, vagy a szélviharok után is hamar megújul az erdő. Mindezt egyszerű módon szemléltethetjük. Egy ujjnyi vastag fűzfavesszőt dugjunk 10 cm mélyen nedves homokba. A homokot tartsuk nedvesen és néhány hét múlva megfigyelhetjük, hogy a rügyek kihajtanak, a homokba került vesszőkön pedig járulékos gyökerek fejlődnek. Idézzük fel az erdő életközösségénél tanultakat: Mi a jelentősége a fáknak? Milyen kapcsolatban vannak a fák az állatvilággal? Mit biztosítanak a fák az állatok számára? A vízparti fák és a lágy szárú növények (nád, gyékény) jelentőségéről olvassák el a tankönyv 93. old. 1. bekezdését, majd válaszoljanak a kérdésekre: Mi a jelentősége a fának? Mivel szemben biztosítanak védelmet? Árnyékoló hatásuk miért kedvező az élőhely és az élőlények számára? Hol gyökerezik a nád és a gyékény? Miért képesek bizonyos mértékig megvédeni a víz minőségét a parti öv növényei?

A tankönyv rajzain, képein és élő növényeken figyeltessük meg a nád és gyékény felépítését! Magyarázzuk el, hogy a mederfenékben rögzül a kúszó szára. Ez a növényi rész nemcsak a tápanyagokat raktározza, hanem szilárdan rögzíti is a növényeket, így azok hullámverés vagy árvíz idején sem sodródnak el. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1., 2. és 3. feladatát. Figyeljük meg a tankönyv rajzán a hínárfélék alakját, leveleit, szárát. Élő hínárféléket is figyeltessünk meg! Ismertessük, hogy nagy jelentőségük van, mivel egyrészt táplálékot, búvóhelyet biztosítanak az állatoknak, másrészt oxigént termelnek, mely a vízben oldódva az állatok légzéséhez nélkülözhetetlen. Olvassák el a lecke utolsó bekezdését! Lehetőség szerint élő anyaggal szemléltetve beszéljük meg, milyen állatok élnek a fenékövben! Többségük mivel táplálkozik? Ők maguk mely állatoknak biztosítanak táplálékforrást? Rendezzünk be a közeli vizes élőhelyről begyűjtött hínárfélékből, csigákból, kagylókból, ízeltlábú állatokból (szitakötő- és szúnyoglárvák, csíkbogárlárvák, csővájó férgek stb.) akváriumot! Így a tanteremben is hosszabb ideig megfigyelhetjük életüket. Óra végi összefoglalás: A tanórán használt élő anyag és a tankönyv illusztrációinak segítségével fogalmazzanak meg a tanulók kérdéseket egymásnak és válaszoljanak!

A parti öv állatai I. Az óra anyaga: A parti öv állatai I. Természettudományos kompetencia fejlesztése: a viAz óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra zes élőhelyek védelmének és fennmaradásának fonOktatási feladat: A vidra, a barna réti héja, a gém- tossága. félék és a récék testfelépítése, életmódja, alkalmaz- Tudják, hogy az élőlények a természetes környe kodásuk a környezethez. zetükben csak az élőhelyük védelmével együtt maA vizes élőhelyek és az élőlényeik védelme. radnak fenn. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: A vizes élőhelyeket veszélyeztető környezeti ténye Gondolkodási képességek fejlesztése: összefüggé z ők felidézése és alkalmazása a téma tanítása sek, azonosságok különbségek keresése a vizes élő során. helyek és az erdők gerinces állatairól.

106

Ismétlésként oldják meg az alábbi feladatokat! 1. Igaz-hamis? A tölgyesek a vízpartok uralkodó növényei: …. A nád fás szárú cserje: …. A gyékény vízparti lágy szárú növény: …. A vízparti fák gyökérzete megvédi a partot az áramló víztől: …. A víz fölé hajló fák lombkoronája árnyékoló hatású: …. A parti öv növényzete élő szűrőként is működik: …. A hinarasok károsak a vízi élet számára: …. A parti övtől indulva a növényzet elhelyezkedése: nád – fák – gyékény – hínaras: …. 2. Az alábbi felsorolások melyik vízi, vízparti élő helyre jellemzők? Számok beírásával válaszolj! 1. jellemző növényzete a hinaras; 2. sok korhadó anyag jellemzi; 3. a növényzet egy része lebeg; 4. jellemző növénye a nyárfa; 5. itt él a ponty és a lesőharcsa; 6. uralkodó növényzete a nádas; 7. a szúnyoglárvák élőhelye; 8. növényzete megszűri a szennyezéseket Parti öv: …………………………………………. Nyílt víz: ………………………………………… Fenéköv: ……………………………………….. Új anyag feldolgozását a vidra szemléltetésével kezdjük. Magyarázzuk el, hogy fő tápláléka a hal. Figyeltessük meg, hogy testfelépítése hogyan alkalmazkodott a táplálék megszerzéséhez (hengeres test, hosszú, az úszást segítő farok, testhez simuló rövid szőrzet, apró fülek, elzárható orrnyílás, úszóhártyák a lábujjak között). A 94. old. 2. bekezdéséből keressék ki a testméretére és a zsákmány megszerzésére vonatkozó adatokat! Figyeltessük meg a tankönyvben a vidra úszóhártyás végtagját és a koponyáját! Magyarázzuk el, hogy a hegyes szemfogak a zsákmány megragadását, a hátul lévő tarajos zápfogak annak felaprítását biztosítják. Hasonlítsuk össze a róka (tk. 18. old.) és a vidra (tk. 94. old.) koponyáját! Gondolkozzanak! Mi lehet az azonosság oka?

Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogy a vidra veszélyeztetett, a kihalás közelébe került állat! Értessük meg a tanulókkal, hogy a vizes élőhelyek megszüntetése, a különböző emberi tevékenységek nem kedveznek a vidra fennmaradásának. Olvassák el a tankönyvben a barna rétihéjáról szóló részt, majd beszéljük meg fészkelését és táplálkozását! Hasonlítsuk össze főbb tulajdonságait az erdő életközösségében megismert héja tulajdonságaival (tk. 19. old.)! Mi lehet az azonosságok (horgas csőr, erős fogóláb, kiváló repülés) oka? A sekély parti vizek összefüggő nádasaiban, a vízparti fákon élnek a gémfélék. Szemléltessünk szürke gémet, nagykócsagot, vörösgémet, kanalas gémet és kiskócsagot! Figyeltessük meg közös tulajdonságaikat (hosszú hegyes csőr, hosszú láb)! Elbeszélés módszerével mutassuk be, hogyan szerzik meg táplálékukat! Mi a szerepe a hosszú csőrnek és a hosszú lábnak a zsákmány megszerzésében? (A vidra naponta 1 kg, a szürke gém negyed kg halat eszik meg.) Keressék ki a tankönyvből (95. old. 1. bek.), mi jellemző költésükre! Gondolkozzanak és próbáljanak magyarázatot adni, miért vonulnak el a téli időszakra melegebb éghajlatú területekre! Miért lehetséges az, hogy sok egyed nem vonul el, hanem hazánkban telel át? A tőkés réce leggyakoribb récefajunk. Szemléltessük más egyéb récefajokkal együtt! A tanulók tapasztalatait feldolgozva beszéljük meg, hol találkozhatunk tőkés récékkel! Mi lehet az oka, hogy már a nagyvárosokban is feltűnnek? Figyeltessük meg a tesfelépítését és beszéljük meg, hogyan mozog a szárazföldön, a vízben és a levegőben! Testfelépítésének mely sajátossága segíti az úszásban? Olvassák el a lecke utolsó bekezdését, majd beszéljük meg: Mi jellemző a récék csőrére? Hogyan segíti a csőre a táplálék megszerzését? A korábbi ismereteket alkalmazva idézzük fel, mi mindent tud a lemezes csőrével az iszapból kiszűrni (férgek, lárvák, csigák)? Óra végi összefoglalás: Oldják meg önálló mun kával a munkafüzet 1–4. feladatát. Értékeljük a megoldásokat, majd válaszoljanak a tankönyv kérdéseire!

107

A parti öv állatai II. Az óra anyaga: A parti öv állatai II. Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A nádi rigó, a vízi sikló, a kecskebéka és a szitakötő testfelépítése, életmódja, szapo rodása, alkalmazkodásuk a környezethez. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Tudjanak példákat mondani az élőlények alkalmazkodására. Összefüggések keresése: Hogyan változik meg az állatok viselkedése az élettelen környezeti tényezők változásainak hatására? A parti öv élővilágát veszélyeztető környezeti tényezők felismerése. Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése: szövegértés, lényegkiemelés a tankönyv szövegének és a szemelvények feldolgozásakor. Az élőlények megfigyelése során szövegalkotás, a szakmai szókincs fokozatos bővítése. Önálló munkához szükséges képességek fejlesztése a tankönyv szövegének feldolgozásakor és a mun kafüzeti feladatok megoldása során. Az óra eleji ismétléskor applikáljuk a táblára a vízi, vízparti élőhelyek vázlatrajzát. Idézzük fel, majd tegyük a megfelelő élőhelyre az eddig megismert növények és állatok képét: fűzfa, nyárfa, nád, gyékény, vidra, barna rétihéja, szürke gém, tőkés réce. Önálló munkával oldják meg a következő feladatot! 1. Milyen hosszú a vidra törzse? ………………… A barna rétihéja testfelépítése melyik korában tanult madárfajhoz hasonló? …………………… Mi mindennel táplálkoznak a gémek? ………… Táplálkozása alapján milyen állat a tőkésréce? …………………………………………………… 2. Hogyan alkalmazkodott a vidra testfelépítése a vízi életmódhoz? ……………………………… 3. Mi a hasonlóság a vidra és a tőkés réce végtagjai között? ………………………………………… 4. Melyik korábban tanult állatra jellemző? Táplálékát lemezes csőrével szűri ki a vízből …………………………………………………… Áldozatára a levegőből nagy erővel lecsap ……… ……………………………………………………

108

ozdulatlanul figyelve vagy lassan lépkedve M figyeli ki áldozatát … ………………………………… …… ……………………………………………… A vízben gyorsan úszva, kitartó üldözéssel szerzi meg zsákmányát: … …………………………… …… ……………………………………………… Az új anyag feldolgozását a tananyagban szereplő négy állatfaj bemutatásával kezdjük! A tankönyv képeivel és egyéb információhordozóval szemlél tessünk! Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon ezeknek az állatoknak a kültakarójáról és szaporodásáról! A válaszokat applikáljuk a táblára!

nádirigó

kültakaró toll

szaporodás tojásokkal

vízisikló

száraz pikkelyek

tojásokkal

kecskebéka

csupasz, nyálkás bőr

petéket rak

Szemléltessünk a vízpartokon, nádasokban élő énekesmadarakat (nádi rigó, nádi poszáta, barkós cinege, füzike). A nádi rigó jelenlétét éneke már messziről elárulja. Mutassuk be hangfelvételről az énekét! A tankönyv képén figyeltessük meg fészkelőhelyét és tojásainak számát! A tankönyv szövegéből keressék ki, mi mindennel táplálkozik! Világtérképen mutassuk be költözési útvonalát és téli telelőhelyét! A tankönyv képei és egyéb szemléltetőanyag felhasználásával mutassuk be a hazánkban élő kígyóféléket: erdei sikló, haragos sikló, rézsikló, keresztes vipera, parlagi vipera, vízisikló, kockás sikló. Olvassák el önállóan a tankönyv szövegét, majd tegyenek fel kérdéseket egymásnak! Tudatosítsuk, hogy a siklóknak nincsenek méregfogaik, méregmirigyeik, az emberre veszélytelen állatok. Fontos nevelési feladat, hogy a tanulók megértsék: oktalanul fűződnek ezekhez az állatokhoz félelmek, tévhitek és téves elképzelések. Lehetőség szerint élő siklóféléket is figyeljenek meg, és szerezzenek róluk minél több valós ismeretet! A kecskebéka is (a többi békafajjal és a kígyókkal együtt) a „nem szeretem” állatok közé tartozik.

Ezért a siklókhoz hasonlóan fontos, hogy a tanórán minél több valós ismeretet szerezzenek, és oszlassuk el az oktalan félelmeket és undort! Figyeltessük meg a kecskebéka képét! Beszéljük meg a kültakaró fontosságát, ami egyben rejtőszin is. A tanulók tapasztalatait feldolgozva beszéljük meg: mi mindennel szemben nyújt védelmet a rejtőszín? Hogyan segíti mindez zsákmánya (legyek, szúnyogok, szitakötők, apró halivadékok, piócák) megszerzését, és az észrevétlenül maradást természetes ellenségeivel (siklók, ragadozó halak és madarak, gémfélék) szemben? A tankönyv ábrája segítségével beszéljük meg a béka szaporodását! Mivel szaporodik? Mik kelnek ki a petékből? Mi jellemző a lárvákra? Milyen testi változásokon megy át, mire kifejlődik a béka? Idézzük fel! Hogyan mozog a béka a vízben és hogyan a szárazföldön? Mi segíti az úszást (úszóhártya), és mi a hosszú ugrásokat? (izmos hátsó ugrólába) Részösszefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1., 2. és 3. feladatát! Figyeltessük meg a szitakötő testfelépítését! Hány testrésze, hány pár lába és szárnya van?

Lábai alapján melyik állatcsoportba soroljuk? Hasonlítsuk össze a testfelépítését a korábban megismert erdei vöröshangyával és szarvasbogárral! Milyen azonosságok és különbségek figyelhetők meg? Elbeszélés módszerével mutassuk be villámgyors mozgását (repülését) és zsákmányszerzését (repülő rovarokat zsákmányol, amelyeket repülés közben fogyaszt el)! Óra végi összefoglalás: Kérdések alapján beszéljük meg és egészítsük ki a táblai applikációt: nádirigó vízisikló kecskebéka szitakötő

táplálkozás rovarok, pókok, kisebb békák halak, békák, madárfiókák legyek, szúnyogok, apró halak, piócák repülő rovarok (legyek, szúnyogok, lepkék)

Oldják meg a munkafüzet 4. feladatát és válaszoljanak a tankönyv kérdéseire.

A nyílt vizek növényei, állatai Az óra anyaga: A nyílt vizek növényei, állatai Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A hinarasok jellemző növényei, jelentőségük a vizek életében. A ponty és a lesőharcsa testfelépítése, életmódja. Táplálkozási kapcsolatok, tápláléklánc a vizes élő helyeken. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: az élőlények megfigyelése megadott szempontok alapján. Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolatának felismerése. A táplálkozási láncok szerepe az életközösségek egyensúlyának fennmaradásában. A környezethez való alkalmazkodás különböző formáinak felismerése és megnevezése. Vizuális kommunikációs képességek fejlesztése a tankönyvi illusztrációk megfigyelésével. Ismételjük át az előző órákon tanultakat. Melyek a jellegzetes élőhelyek a vizek, vízpartok környeze

tében? Hogyan alkalmazkodtak az eddig megismert élőlények a vizes élőhelyekhez? Milyen zsák mányszerzési módokról tanultunk: hogyan szerzi táplálékát a barna rétihéja, a vidra, a szürke gém, a tőkés réce, a szitakötő lárvája és a kifejlett rovar, a kecskebéka, a vízisikló? Önállóan, írásban válaszoljanak az alábbi feladatra: Ismerd fel és nevezd meg a leírások alapján a vizek, vízpartok állatait! 3 pár ízelt lába és 3 testrésze van, vízbe rakja petéit:… ……………………………………………… 20 cm nagyságú, összefüggő nádasokban költ, költöző madár:… ………………………………… 60-80 cm hosszú emlősállat, főleg halakat zsákmányol:… ……………………………………… Hosszú vékony lábuk, megnyúlt hegyes csőrük van:………………………………………………… Lárvái vízben fejlődnek, rejtő színe van, nyelve kicsapható: …………………………………………

109

A tankönyv képein, egyéb színes képeken mutassuk be a nyílt vizet, mint élőhelyet. Ismertessük, hogy a tápanyagban gazdag állóvizekben élnek a hínarasok. A hinarasokat többféle növény alkotja. Egyesek az aljzatban gyökereznek (hínáros békaszőlő), mások úsznak a víz felszínén (békalencse, kolokán), és a víz szabadon sodorja őket. Más fajok az aljzatban rögzülnek, és levelük a víz felszínén szétterül (fehér tündérrózsa). A tankönyv képeinek megfigyelése mellett szemléltessünk néhány élő hínárfélét. Figyeljük meg a gyökérzetüket, szárukat, levelüket, virágjukat! Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát.

testét? Mivel mozognak? Melyik úszónak van a legnagyobb szerepe a mozgásban? Lehetőleg élő, kisebb testű hallal szemléltessünk. Magyarázzuk el, hogy a halak testfelépítése a vízi életmódhoz alkalmazkodott. Figyeltessünk meg képekről egyéb halfajokat is! Mutassuk be, hogy testük alakja nyújtott cseppformához hasonló, melynek kicsi a vízzel szembeni ellenállása. Így könnyebben haladnak a vízben. Olvassák el önállóan a tankönyv 99. oldalán a ponty és a lesőharcsa főbb tulajdonságait! A szöveg értelmezése után beszéljük meg: Mekkora lehet a testtömegük? Az álló- és folyóvizek mely részeit kedvelik? Mivel táplálkoznak? Olvassunk fel néhány érdekességet a harcsáról! A növényzetnek minden életközösségben megha- (csupasz a kültakarója, naponta testtömegétől fügtározó szerepe van. Olvassák el a tankönyv máso- gően több kiló halat is zsákmányol, nagy jelentősédik bekezdését. Értelmezzék a szöveget, majd tege van az élőlények egyedszámának szabályozáságyenek fel kérdéseket a megértett szöveg alapján: ban, stb.) Mit termelnek a hinarasok? Mi mindent biztosítaKészítsünk táplálkozási láncokat az erdő élőlénak az állatok számára? Hogyan változna meg egy nyeiből! Az erdő életközösségéhez hasonlóan a vitó élete, ha nem lenne a vízben és a parti övben nö- zek, vízpartok élőlényei is táplálkozási kapcsolatvényzet? ban állnak egymással. Figyeltessük meg a tankönyv A főbb ismereteket a munkafüzet 1., 2. és 3. fel- ábráját! Melyik élőlény mivel táplálkozik? adatában rögzítsük! Készítsenek a tanulók önállóan is láncokat! A nyílt vizek leggyakoribb állatai a halak. Óra végi összefoglalás: Válaszoljanak a tankönyv Idézzük fel, mit tanultunk a 3. évfolyamon a ha- kérdéseire! lak kültakarójáról és mozgásáról. Mi borítja a halak

Tanulmányi kirándulás a vízpartra Az óra anyaga: Vízparti élőhelyen megfigyelések, vizsgálatok végzése Az óra típusa: Ismereteket alkalmazó gyakorló, munkáltató óra Oktatási feladat: A tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok elvégzésével közvetlen tapasztalatok szerzése a vízi, vízparti élőlényekről, az emberi tevékenységek káros hatásairól. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: vizsgálatok, kísérletek jelentősége az élettelen kör nyezet megismerésében. A környezethez való alkalmazkodás néhány jellegzetes formája.

110

Az elméleti ismeretek és a gyakorlat kapcsolata a kísérletek során. Szociális kompetenciák: a közös munkához szükséges kompetenciák fejlesztése. Anyanyelvi kompetencia fejlesztése: a lényeges jegyek megfogalmazása szóban, a tapasztalatok rög zítése írásban. A tanulmányi kirándulás helyszíne egy, a lakóhelyhez közeli természetes vagy mesterséges vizes élő hely legyen. A tankönyvben leírt 11 vizsgálatból végezzünk el minél többet. A vizsgálatokról készítsenek a tanulók rövid feljegyzéseket!

Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Rendszerezzük ismereteinket! Az óra típusa: Összefoglaló, a témakör ismereteit rendszerező óra. Oktatási feladat: A vízi, vízparti élőlények testfelé pítéséről, környezetükhöz való alkalmazkodásáról, az állatok életmódjáról tanultak felidézése és alkalmazása. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Legyenek képesek a megfigyelt jelenségeket szóban elmondani és a lényeges jegyeket írásban rögzíteni. Értelmi képességek fejlesztése: a korábban tanult ismeretek felidézésével és feladathelyzetekben tör ténő alkalmazásával. Matematikai kompetencia fejlesztése: az ismert állatok halmazokba rendezése megadott szempontok (kültakaró, mozgás, szaporodás, táplálkozás) és a tanulók által választott szempontok alapján. Az önértékeléshez és a mások munkájának értékeléséhez szükséges képességek fejlesztése.

A megbeszélés során használjunk minél több szemléltetőanyagot, amit lehet élőben is mutassunk be. Rendszerezzük a tanulók tapasztalatait, mindig törekedjünk a lényeg kiemelésére. Tudják a megismert állatok nevét, emeljük ki a testfelépítés és az életmód közötti összefüggéseket. A megismert állatok közül tudjanak példákat mondani a környezethez való alkalmazkodás különböző formáira. A környezeti nevelés és ökológiai szemlélet megalapozása miatt fontos, hogy az összefoglalás során is belássák: az élőlények nemcsak az élettelen környezettel vannak szoros kapcsolatban, hanem egy mással is. Ennek egyik formája a táplálkozási lánc. Idézzük fel a lakóhely környéki vizes élőhelyek környezeti problémáit, tudjanak megnevezni olyan környezeti ártalmakat, melyek veszélyeztetik a vizes élőhelyet és élőlényeit. A munkafüzet 7 feladatát a megbeszélés után önállóan dolgozzák fel. Az önálló munka ellenőrzése, értékelése során javítsuk a hibákat.

Az összefoglaló órán a tankönyv kérdései alapján foglaljuk össze a témakör legfontosabb ismereteit.

A vizek, vízpartok élete tudáspróba megoldása 1. Csoportosítsd a felsorolt élőlényeket élőhelyük szerint! Írd az élőlényeket jelelölő számokat a megfelelő élőhelyhez! Parti öv: 1, 2, 5, 7, 8 Nyílt víz: 3, 6 Fenéköv: 4 __ /8 2. Mely tanult élőlényre vonatkoznak az alábbi állítások? rejtő színe van; bőre csupasz, nyálkás; legyekkel, szúnyogokkal táplálkozik: kecskebéka nyílt vizeken élnek; egyes fajok úsznak a víz felszínén, mások az iszapban gyökereznek; oxigént termelnek; az állatoknak táplálékot és búvóhelyet biztosítanak: hínárfélék __ /2 3. Mit látsz a rajzokon? Nevezd meg! A gémfélék hosszú, hegyes csőre és gázlólába. Récék lemezes csőre és úszóhártyás lába.

__ /4

4. Az állatok jellemzésében egy-egy hiba van. Húzd alá a hibás állítást! A vidra ragadozó emlősállat, főleg halakkal táplálkozik. Gyorsan úszik, ujjai között úszóhártya van. Novembertől áprilisig téli álmot alszik. A tőkés réce jól úszik, de gyenge repülő. Lemezes csőrével szűri ki a vízből a táplálékot. Télen melegebb tájakra vonul, de van hazánkban áttelelő példány is. A nádirigó az összefüggő, nagy kiterjedésű nádasokban él. Rovarokkal, pókokkal, kisebb békákkal, apró halakkal táplálkozik. Fészkét nádszálak közé rakja. Állandó madarunk. A lesőharcsa akár 100 kg tömegű is lehet. Szájában sok apró fog van. Nappal pihen, éjjel jár tápláléka után. Főleg a nád hajtásaival és hínarasok növényeivel táplálkozik. __ /4 111

5. Írd a táblázatba az élőlények fő tulajdonságait! vízisikló

Mi borítja a testét? száraz pikkelyek

Mi a fő tápláléka? halak

Mivel szaporodik? tojásokkal

nádirigó

toll

rovarok (kishalak, békák)

tojásokkal

tőkés réce

toll

férgek, rovarok, hínár

tojásokkal

vidra

szőr

halak (békák, kagylók)

eleven utódokat szül

__ /12 Összesen: __ / 30 pont

FÜVES TERÜLETEK ÉLETE Füves területek növényei Az óra anyaga: Füves területek növényei Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A fűfélék közös tulajdonságai, alkalmazkodásuk a környezethez. A füves területek fogalma, természetes és telepített füves területek. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Összefüggések keresése a természetes növényzet és az élettelen környezeti tényezők jellemzői között. Ismerjék meg, hogy hazánk természetes növénytakaróját az erdők és a füves területek alkotják. Tudják a fűfélék szervezeti sajátosságainak nevét (mellékgyökérzet, üreges szár, levél, nem feltűnő virágzat). A verbális és a vizuális kommunikációs képességek összekapcsolása az élő növények megfigyelése és leírása során. A témakör bevezetése – a helyi lehetőségek függvényében – többféle lehet: 1. É lmények és tapasztalatok gyűjtése tanulmányi kiránduláson egy iskola környéki füves területen. 2. E gy film megtekintése hazánk egy jellegzetes füves területéről. 3. A tankönyv illusztrációs anyagának áttekintése a füves területek élőlényeiről. Ismertessük, hogy a témakör tanulása során milyen projekteken dolgozhatnak a tanulók: • Bemutató tabló készítése az állatok kültakarójáról, a rejtőszínükről és a mimikriről (utánzás). 112

• A lakóhelyhez közeli füves terület, vagy egy városi park madárvilágának megfigyelése. • A gyakoribb fajok nevének megismerése ismeretterjesztő könyvek segítségével. • Beszámoló készítése a megfigyelésekről. • Páros vagy csoportmunkában anyaggyűjtés és bemutató tabló készítése a Hortobágyi Nemzeti Parkról és a Kiskunsági Nemzeti Parkról. • Egy lakóhely közeli természetes vagy telepített fü ves terület életének bemutatása. • Folyamatos megfigyelések végzése, a leggyakoribb növények és állatok megismerése. Ismételjük át, mit tanultunk a tanév elején hazánk erdőiről! Mit nevezünk erdőnek? Miben különböznek a fák minden más növénytől? Hazánkban milyen típusú erdőkről tanultunk? Mi a különbség a természetes és a telepített erdők között? Szemléltessük és beszéljük meg a lombhullató erdők szintezettségét! Nevezzük meg a legjellemzőbb fás szárú és lágy szárú növényeket! Mondjanak példákat a növények alkalmazkodására a környezeti feltételekhez! A tankönyv képeivel és egyéb szemléltető anyag segítségével mutassunk be füves területeket! A megfigyelések alapján rögzítsük a lényeget: a füves területek nevüket onnan kapták, hogy uralkodó növényei a fűfélék. Élő növényekről szemléltessünk néhány fűféle növényt (csomós ebir, siskanád, angolperje)! Figyeltessük meg a tankönyv rajzát is és nevezzük meg a növény részeit! Ismertessük, hogy gyökérzete dúsan elágazik, nincs főgyökér, valamennyi gyökér egyforma vastagságú. Figyeljék meg, hogy

a szára belül üreges, a virágzat pedig nem feltűnő, zöldes színezetű. Szemléltető képek segítségével beszéljük meg, hogy a füves területek nagy részét legelőnek használják, ahol a szarvasmarhák, juhok frissen legelik le a füvet. Más füves területek kaszálók, vagyis a levágott füvet megszárítják, az így létrejövő szénát szintén az állatok takarmányozására használják fel. Mindezek megismerése után, fogalmazzák meg a tanulók: milyen környezeti hatásokat kell elviselni a fűféléknek! (a legeléssel vagy gépi kaszálással együtt járó taposást, a rendszeres csonkolást, azaz, hogy a talaj feletti részük nagy részét az állatok lelegelik vagy a gépek levágják, mivel nincsenek fák, el kell viselniük a tűző napsütést; stb.) A tankönyv 107. oldalán lévő ábra megfigyelésével és elemzésével ismerjék meg a tanulók: a füves területek növényei a talajban lévő szerveikben táplálékot raktároznak. A legelés vagy a kaszálás után a raktározott tápanyagok segítségével gyorsan kihajtanak és növekednek. Gyűjtsenek a tanulók ismereteket arról, hogy a lakóházak környékén telepített gyepek füvét vagy az iskola környéki kaszálórétek füveit milyen gyakran nyírják, illetve kaszálják le! Mikor hajtják ki először tavasszal a legelőkre a háziállatokat? Hány hónapon át legelhetnek az állatok? Idézzük fel, mit tanultunk a természetes és a telepített erdők jellemzőiről! Mi a különbség a két erdőtípus között? Magyarázzuk el, hogy hazánk füves területeinek nagy része telepített, azaz ember hozta létre. A telepített rétek, legelők helyén korábban erdők voltak.

Mivel az állattenyésztéshez sok takarmány kell, az erdőket kivágták, helyükön szántóföldeket vagy füves területeket létesítettek. Magyarország domborzati- és csapadéktérképén figyeltessük meg, hogy a középhegységek déli oldalán és az Alföld egyes részein kevesebb csapadék hull, mint más területeken. Ez a csapadékmennyiség nem elegendő a fák számára, ezért az említett területeken természetes füves területek alakultak ki. A füves területeken, a sokféle fűféle mellett számos színes virágtakarójú lágy szárú növény is él. Közülük az egyik leggyakoribb a pongyolapitypang. Élő növényen figyeltessük meg a szerveit, majd hasonlítsuk össze a tankönyvi illusztrációval is! Nevezzük meg a szerveit, magyarázzuk el, hogy a talajban lévő megvastagodott szervei (főgyökérzet, szár) tápanyagot raktároznak. Ez a része telel át, továbbá ez biztosítja, hogy a legelés, kaszálás után képes gyorsan kihajtani. Szemléltessük virágzatát! Figyeltessük meg, hogy a virágzat sok apró virágból tevődik össze! A rovarok megporzása után a virág helyén termés képződik, melyekhez repítőszőrök kapcsolónak. Kézi nagyítóval is megfigyelhetjük, majd fújjunk rá az érett termésekre. Ilyen módon terjed a szél útján a termés és benne a mag. Óra végi összefoglalás: Oldják meg a munkafüzet 1., 2. és 3. feladatát! Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire! Élő növényeken nevezzék meg a növény részeit!

A füves területek állatai I. Az óra anyaga: Füves területek állatai I. Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A füves területek gyakori gerinctelen és gerinces állatainak (sáskák, szöcskék, tücskök, lepkék, a fürge gyík és a vörös vércse) a test felépítése, életmódja, alkalmazkodásuk a környe zethez. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: Az élővilág sokféleségének megismerése, a sokféleség megőrzésnek fontossága. Értelmi képességek fejlesztése: összehasonlítások, azonosságok, különbségek keresése különböző ízeltlábú állatok között.

Összefüggések keresése a testfelépítés és az életmód között. Az élőlények csoportosítása megadott szempontok és a tanulók által megadott szempontok alapján. A verbális és a vizuális kommunikációs képességek fejlesztése, a szakmai szókincs bővítése. Matematikai kompetencia fejlesztése: Az eddig megismert gerinctelen állatok halmazokba rendezése különböző szempontok alapján: pl. testfelépítésük, életmódjuk, szaporodásuk. Az következő feladatok önálló megoldásával majd megbeszélésével ismételjük át az előző órán tanultakat! 113

1. S orold fel, milyen környezeti hatásokat kell elviselni a rétek, legelők növényzetének! …………………………………………………… …………………………………………………… 2. H azánk mely tájain alakultak ki természetes füves területek? …………………………………………………… …………………………………………………… 3. F ogalmazd meg, mi a különbség a rét és a legelő között! …………………………………………………… …………………………………………………… 4. M i a különbség egy fűféle növény és a pongyolapitypang gyökérzete között? …………………………………………………… …………………………………………………… Az új anyag feldolgozását a sáskák, szöcskék, tücskök szemléltetésével kezdjük. Lehetőség szerint néhány élő állatot mutassunk meg! Figyeljék meg testfelépítésüket: mely korábban tanult állatokhoz hasonló? Az összehasonlításhoz szemléltessük a vöröshangya, a szarvasbogár, a szitakötő képét! Keressenek az állatok között azonosságokat és különbségeket! Rögzítsük a lényeget: valamennyinek három pár ízelt lába és három testrésze van. Különböznek alakjukban, élőhelyükben, táplálkozásukban stb. A rejtőszín fogalmát, már a kecskebékánál megismerték. Idézzük fel, mit jelent ez a fogalom, majd alkalmazzuk mindezt a sáskákra, szöcskékre, tücskökre! A tanulók tapasztalatait feldolgozva beszéljük meg, hogy mi jellemző mozgásukra, majd figyeltessük meg a tankönyv képein, hogy a 3. pár lába ugrólábbá módosult. Ismertessük, hogy szájszervük a cserebogárhoz, szarvasbogárhoz, hangyákhoz hasonlóan rágó szájszerv, mellyel a növények leveleit aprítja fel.

114

Figyeltessük meg a tankönyv ábráit a fejlődésükről! Hova rakják a petéiket? Mik kelnek ki a petékből? Milyen változások láthatók a lárvák fejlődése során? (Az ábrák elemzéséből megismerhetik a kifejlés folyamatát.) Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 1. feladatát! A füves területek változatos rovarvilágából kitűnnek a színes nappali lepkék. Figyeltessük meg a tankönyv képén a fecskefarkú lepkét! A 109. oldal képein megfigyelhetik, hogy a lepkék miért tartoznak a rovarok csoportjába (három pár ízelt láb, három testrész). A fecskefarkú lepke fejlődését bemutató ábrasor megfigyeltetésével és magyarázatával tudatosítsuk a teljes átalakulást, melynek szakaszai pete, lárva, báb és kifejlett lepke. Magyarázzuk el a különböző fejlődési alakok fő tulajdonságait! Ismertessük, hogy a lárva kizárólag egyféle növénnyel (vadmurok) táplálkozik. Mindezt azért fontos tudatosítani, hogy a tanulók megértsék: kizárólag a fajok védelme nem elégséges a fennmaradásukhoz, ahhoz az élőhelyük természetes állapotát is meg kell őrizni. Részösszefoglalás: oldják meg a munkafüzet 2. és 3. feladatát! A füves területek gyakori hüllője a fürge gyík, a ragadozó madarak közül pedig a vörös vércse. Szemléltessük az állatokat, majd a tanulókat két csoportra osztva önálló munkával (szövegértés, szövegelemzés, lényegkiemelés) dolgozzák fel a tankönyv szövegét. Szempontokat adva beszéljük meg: mi jellemző a fürge gyík és a vörös vércse kültakarójára, mozgására, táplálkozására? Hogyan ejtik el a zsákmányaikat? Mely szerveik segítik a zsákmány elejtését? Hasonlítsuk össze a fürge gyík testfelépítését és táplálkozását a vízisiklóval, a vörös vércsét pedig az erdő életközösségében megismert héjával! Óra végi összefoglalás: A tankönyvi illusztrációk alapján fogalmazzanak meg kérdéseket egymásnak! Válaszoljanak a tankönyv kérdéseire is, majd oldják meg a munkafüzet 4. feladatát!

A füves területek állatai II. Az óra anyaga: Füves területek állatai II. Az óra típusa: Új ismereteket feldolgozó óra Oktatási feladat: A füves területek rágcsáló (mezei pocok, hörcsög) és ragadozó állatainak (menyét és egerészölyv) főbb jellemzői. Táplálkozási kapcsolatok az élőlények között. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia fejlesztése: oksági összefüggések keresése az élettelen kör nyezeti tényezők, az állatok egyedszáma és fajgazdagsága között. A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése: mi minden befolyásolja az állatok egyedszámát az élőhelyeken? Ismeretalkalmazási képességek fejlesztése: táplál kozási láncok készítése a füves területek állatairól, a ragadozó életmódú állatok jelentősége az életközösségekben. Matematikai kompetencia fejlesztése: a tankönyvben lévő számítások elvégzése a hörcsögök és a pockok szaporaságáról.

vel táplálkoznak. pockokkal, hörcsögökkel táplálkoznak a ragadozó életmódú állatok (a menyét és az egerészölyv). Applikáljuk a táblára ezeknek az állatoknak a képét is. A tananyagot négy csoportot alkotva a tankönyv szövege alapján dolgozzuk fel. 1. csoport • Mutassátok be a mezei pocok testfelépítésének fő jellemzőit! • Mi a különbség az erdei egér (tk. 14. old.) és a mezei pocok testfelépítése között? • Mivel táplálkozik a mezei pocok? Hová készíti járatait? • Mi jellemző a viselkedésére a téli hónapok alatt? • Mutassátok be a szaporodását!

2. csoport • Ismertessétek a hörcsög testfelépítését! Miről tudjuk felismerni az állatot? • Hová készíti járatait? Mi mindennel táplálkozik? • Hogyan változik meg a téli viselkedése? Ismételjük át az alábbi feladat önálló megoldásával • Milyen élő és élettelen környezeti tényező befoaz előző órán tanultakat! lyásolja a hörcsögök és a pockok számát? Igaz vagy hamis? A vörös vércse tyúknagyságú madár: …. 3. csoport A fecskefarkú lepke éjszakai állat: …. • Mi jellemző a ragadozó állatokra? A sáskák, szöcskék rovarok: …. • Miért fontosak a ragadozó állatok az életközösA lepkék is testfelépítésük alapján a rovarok köségekben? zé tartoznak: …. • Mi jellemző a testfelépítésre, hogyan alkalmazkoA sáskák fejlődésük során nem bábozódnak dott a testfelépítése a zsákmány megszerzéséhez? be: …. • Milyen összefüggés van a zsákmányállatok (egeA fürge gyík éjjel jár rovarból álló táplálékai rek, pockok, hörcsögök) száma és a menyétek után: …. száma között? Hazánkban nincsenek őshonos füves terüle- • Készítsetek táplálkozási láncot a füves területek tek: …. állataiból! A rétek füvét rendszeresen kaszálják: …. 4. csoport Értékeljük a tanulók munkáját, majd applikáljuk • Mutassátok be az egerészölyv testfelépítését! Mely a táblára az eddig megismert növények és állatok korábban megismert ragadozó madarak testfelképét. építéséhez hasonlók? Az új anyag feldolgozásakor elbeszélés módsze- • Mi jellemző a csőrére, lábaira? rével mutassuk be, hogy a réteken a legnagyobb • Hol fészkel, és hogyan szerzi meg zsákmányát? tömegben fű terem. A fű és egyéb lágy szárú nö- • Milyen összefüggés van az egerek, pockok egyedvények számos állatnak nyújtanak táplálékot, a roszáma és az ölyv szaporodása között? varoknak búvóhelyet is. Szemléltessük a leckében szereplő fajokat: a poc- A feladat megoldása után a csoportok számoljanak kok, hörcsögök főleg növényekkel, azok termései- be munkájukról, majd értékeljünk! A beszámoló 115

alatt szemléltessünk, és emeljük ki a legfontosabb ismereteket! Ezt a munkafüzet 1., 2., 3. és 4. feladatainak megoldása tartalmazza. A szaporaságáról olvassuk fel és beszéljük meg az alábbiakat! A mezei pocok nősténye évente hétszer ellik. Egyegy alkalommal 4, vagy ha bőségesen van táplálék, 12 utódot is a világra hoz. A kölykök kéthetes korukig szopnak, gyorsan fej lődnek. 3 hetes koruktól fogva már maguk is szapo rodnak.

Az ökológiai szemlélet kialakítása érdekében hang súlyozzuk, hogy a rágcsálók és a ragadozók egyedszáma között szoros összefüggés van. Ez az önszabályozó működés a természetes életközösségekben működik. Tudatosítsuk, hogy az emberi beavatkozások (élőhelyek csökkenése, vegyszeres növényvédelem, bizonyos állatok pusztítása, stb.) ezt a természetes rendet felborítják és megbomlik az egyensúly.

Tanulmányi kirándulás füves területre Az óra anyaga: Tanulmányi kirándulás Az óra típusa: Ismereteket alkalmazó, a füves terü letekről közvetlen tapasztalatokat szerző óra Oktatási feladat: A tanult ismeretek alkalmazása, közvetlen tapasztalatszerzés a füves területek megfigyelésével és vizsgálatok elvégzésével. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia: az élőhelyen végzett megfigyelésekhez, vizsgálatokhoz, méré sekhez szükséges képességek fejlesztése. A megfi gyelőképesség fejlesztése a füves területek élővilága sokféleségének megismerésével. Értsék meg, hogy az állatvilág fennmaradásának feltétele az élőhely megőrzése.

nyanyelvi kompetencia fejlesztése: a megfigyelt A jelenségekről szövegalkotás, a lényeges elemek írásos megfogalmazása. A tanulmányi kirándulás helyszíne egy iskola kör nyéki füves terület (rét, legelő vagy egy természetes gyeptársulású élőhely) legyen. Végezzünk el a tankönyvben leírt megfigyelések, vizsgálatok közül minél többet! A tapasztalatokat beszéljük meg, emeljük ki a lényeget, amelyet a tanulók írásban rögzítsenek.

Rendszerezzük ismereteinket! Az óra anyaga: Összefoglalás, a füves területek élete Az óra típusa: Ismereteket rendszerező, összefog laló óra Oktatási feladat: A témakörben megismert növények, állatok testfelépítése, alkalmazkodásuk a kör nyezethez. A megismert állatok életmódja, viselkedésük tanult jellegzetességei. Az élőlények közötti kapcsolatok, a táplálkozási lánc. A kompetenciafejlesztés kiemelt lehetőségei: Természettudományos kompetencia: Az élő természet és az élettelen környezeti tényezők közötti kapcsolat felismerése. Tudják, hogy mely emberi beavatkozások veszélyeztetik a füves területek életét és az élőhelyek fennmaradását. 116

nyanyelvi kompetencia fejlesztése: szövegalkotás, A a lényeges elemek kiemelése szóban és írásban. Saját és mások munkájának értékeléséhez szükséges képességek fejlesztése. A témakör legfontosabb tudnivalóit a tankönyv összefoglaló táblázata tartalmazza (115. old.). Ennek alapján ismételjük át a korábban tanultakat! A lényeges fogalmakat (mellékgyökérzet, üreges szár, főgyökér, ugróláb, rágó szájszerv, stb.) a táblára applikált élőhely (füves területek) és élőlények (fűfélék, pongyolapitypang, sáskák stb.) képei alá rögzítsük! A munkafüzet 1., 2., 3. és 4. feladatainak megoldása, szintén a legfontosabb tudnivalók kiemelését és rögzítését segíti.

Beszéljük meg a tankönyv 115. oldalán lévő kér- összefoglaló feladatait a kérdések megbeszélése déseket. A megbeszélés során ismételten figyeljük után önállóan oldják meg. meg a tankönyv rajzait, képeit. A munkafüzet

Füves területek élete tudáspróba megoldása 1. Nevezd meg a rajzon a vonallal jelölt növényi részeket! Fűféle: mellékgyökérzet, szár, levél, virágzat Pongyolapitypang: főgyökér, szár, levél, virágzat, termés

__ /9

2. Mi a különbség a természetes és telepített füves területek között? A telepített füves területeket az ember hozta létre, a természeteseket nem (őshonosak).

__ /2

3. Hogy nevezzük a fecskefarkú lepke fejlődését? Nevezd meg a fejlődésük szakaszait is! Fejlődésének neve: teljes átalakulás Fejlődésének szakaszai: pete, lárva, báb, kifejlett lepke (rovar)

__ /5

4. Melyik tulajdonság vonatkozik a mezei pocokra, melyik a hörcsögre? A tulajdonságot jelölő számok beírásával válaszolj! Ha egy tulajdonság mindkét állatra igaz, akkor mindkét állat neve után írd le a számot! Mezei pocok: 1, 2, 3, 5, 6, 7 Hörcsög: 2, 4, 7, 8 __ /8 5. Húzd alá a kétféle állítás közül azt, amelyik a fürge gyíkra igaz! a rovarokat üldözés után fogja el – lesből támad áldozataira éjjel szerzi meg zsákmányát – nappali ragadozó mozgását az erős lábai segítik – mozgását hajlékony teste és hosszú farka segíti

__ /3

6. Készíts három élőlényből álló táplálkozási láncot a füves területek élőlényeiből. fű – mezei pocok – egerészölyv

__ /3

Összesen: __ / 30 pont

117

Tartalomjegyzék Kedves Kollégák!............................................................................................................................................ 3 Célok és feladatok (a NAT és a kerettanterv alapján).............................................................. 4 Fejlesztési követelmények ........................................................................................................................ 4 Fejlesztési feladatok .................................................................................................................................. 6 Tanmenetjavaslat ............................................................................................................................ 9 Az egyes témakörök követelményei................................................................................. 30 Az erdő, a vizek, a vízpartok és a füves területek élete . ...................................................................... 30 Ismerkedés a térképpel . ........................................................................................................................... 32 Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata . .............................................................................. 32 Nekem szülőhazám . ................................................................................................................................. 33 Testünk és életműködésünk..................................................................................................................... 34 Módszertani ötletek, javaslatok az egyes témák tanításához................. 35 Az erdő élete............................................................................................................................................... 35 Ismerkedés a térképpel.............................................................................................................................. 48 Az élettelen környezet és az élőlények kapcsolata................................................................................. 57 Nekem szülőhazám . ................................................................................................................................. 66 Testfelépítésünk, életműködéseink . ....................................................................................................... 97 A vizek, vízpartok élete............................................................................................................................. 105 Füves területek élete.................................................................................................................................. 112

Hor váth Mik lós Szent ir mai né Bre csok Má ria. Ké zi könyv a 4. évfolyamos Környezet is me ret ta ní tásá hoz

Recommend Documents