MAGYAR HONOSSÁGA MELLETT.
ÚJ BIZONYÍTÉK A NYAIPHAEA
LOTUS
L.
Hogy
nev
csiga
8
pedig a Melanopsis
nagyobb
kiterjedés
liozhatta,
ahhoz olyan
mint
mint a
kellett,
Brusina
nyújthatnak és
ezeltt
sokkal
csak a
létre-
idszakok
geológiai
Nymphaea Lotus honosságáról adott magyarámondja. A Püspökfürd Nagyvárad mellett
a
helyesnek
zatomat az egyedüli
faunájánál fogva subtropusi oázis.
és
flórájánál
id
püspökfürdi,
a
az alakok azon rendkívüli bségét
tóban
hévvízi
Hollós László: A
nyári és fehér szarvasgomba termhelyei Magyarországban.* (Térképpel.)
A
földmívelésügyi m.
az
hívta
összes
kir.
minisztérium
erdészeti
13,206/901.
rendeletével
sz.
fel-
a szarvasgombára és egyúttal
figyelmét
hivatalok
megjegyezte, hogy a Kir. Magyar Természettudományi Társulat szívesen szol-
gombaküldemény
Ezen az úton sok
fölvilágosítással.**
gál
volt,
mely
föld
Clavaria-nak
kemény burokban
gombákat sok
emlékeztet
ez-e
déssel, el
st
Több
helyrl
a
feketés port tartalmaznak.
helj'en
a nép szarvasgombának
nép
Érdekes,
hogy a
vSzékely-Udvarhely
megkerült
a
gumója
növény
két helyrl virágos
a szarvasgomba?
gumóit
Koerl.
Melanogasier
és
is
variegalíis Fr.
Gyakori volt a
nevezi.
Fejletlen
érkezett
azon kér-
cava
Cordyalis
vidékén
a Hysterangium,
Schir.
(L.)
szívgombának
pedig a hazánkból eddig ismeretlen Octaviania asterosperma alatti
küldemények
mivel ezeket az ágas-bogas, a szarvas ágas szarvára
több faja,
kalapos gombák,
A
term gombák mogyoró- vagy diónagyságúak, gömbölyek,
alatt
vastag és nagyon
Társu-
érkezett e
azonban sajnos, legnagyobb részben nem szarvasgomba. túlnyomó része Elaphomyces graniüatiis Fr. és Elaphomyces lathoz,
nevezi.
Tót-Váradról
Viti.
nev
föld-
gomba.
A
m.
gombát
megtalálta.
is
A
még
erdmester Nógrád-vármegyébl
kir.
szarvasgomba
mint a mit eddig
gombát,
érdekes földalatti
legtöbb,
Vilmos
is
lelhelyeit
illet
pedig
eredmény,
fajt
tíz
küldötte,
sajnos
a hol
nem
Kondor a szarvas-
sokkal több,
ösmertünk.
Miután többen kérdezsködtek a szarvasgomba tenyésztése fell, tenyészalkalmas
tésre
érett
gombáért
írtam
Német- és Francziaországba. a honnan
azonban csak Ígéreteket kaptam. Nyári szai-vasgombából (Tuber aestivum nálunk lehetne tenyésztésre alkalmas, Dr.
Hess
a szarvasgomba
*
Mágü **
:\
c s .\
e
tanár,
érett,
a ki a porosz
tenyésztésével,
azt
írja,
kormány megbízásából foglalkozott hogy márcziusban, a hó olv^adása
növénytani szakosztálynak 1902. évi márczius y-D ietz Sándor. rendeletet
nem
láthattam,
csatolt átiratok hivatkozásából ismerem.
csak
a
Vitt.)
lágy példányokat szerezni.
Társulathoz
12-iki
ülésen elterjesztette
érkezett
küldcményekhe'2
A XYÁHI ÉS FEHÉR SZARVASGOMBA TERMÖHKLYKI MAGYARORSZÁGON. után kell
ilyen
példányokat keresni és
érett
szeletekre eldarabolva,
A
kísérleteket
anyagért
gomba tenyészthet.
inkább,
is
nem
biztosan
csak ígéreteket
írtam,
melanosporum
(Tuber annál
tenni,
hazánkban eddig
gombafaj kinek
milliméter
vastag
vékonyabb tölgyfagyökerek mellé dugdosni.*
a
szarvasgombával
franczia
szerettem volna
1—2
azokat
9
Egy
ismeretes.
is
termel,
franczia
a
és leírta
kiíldött
magam
Vitt.)
mivel ezen legértékesebb
melyben a
talajt,
majdnem terméketlen nem igen terem, a legalkalmasabb a tenyésztésre. A termékejiy, jó, alluviális földet a gomba nem szereti és abban nem terem. A meszes földbe gombás telepekrl kikerül és így gombaspórákkal fertzött gombás tölgyeket ültetnek. Ezek a fák Azt mondja
általában a rossz,
:
60— 80o/^ mész van
melyben
talaj,
nagyon véznák, csenevészek, a mi nem mely mészbl és szirttörmelékbl való.
Az
a kérdés
vármegyében a szarvasgombaszed zsákdarabbal födi be, hogy
Hetenként és
csoda, miután olyan földben élnek,
a míg eladásra kerül, minden konzerválás
ideig,
vizes
is
egyéb
hol
nem
között egy hétig
is
nélkül
A
nyokat kaptam bádogdobozban.
Annál
és
éjjelre
napig
egy-két
áll
is
bádogedényben
Úgj' tudom,
Parisból egészen
frissen.
egy
Trencsén-
?
ne száradjon.
kivévén a férgeseket.
eláll
eltartani
zsákmányát
lapos kosárba önti ki
átadja a kereskednek.
kétszer
romlik meg,
szarvasgombát
hogj'an lehet a szedett
fölmerült,
is
a
és
pompás
friss,
föld
példá-
illatú
példányok vastag földrétegbe voltak burkolva,
mely még a termhelyen tapadt reájok.
Többen
kérdezték,
hol
küzdeni
a kezdet nehézségeivel kellene
es
gyjtterülethez közel
koznának a gomba hazánkban tárgya
két
Az
lehetne.
üzletág,
elsorolt
A
egyik
szarvasgombafaj
a nyári
Közlöny
ismert
(Tuber
lelhelyekbl
hazai
1901.
januárius.)
mely a kereskedés
ismeretes,
szarvasgomba
vállal-
»A szarvasgomba
többi kérdésre megfelel
(Természettudományi
olyan
eddig
eleinte
azonban kétségtelen, hogy bármelyik
;
másik a fehér szarvasgomba (Choiromyces meandriformis
zkben
Mivel a
?
természetes hogy
nagyobb város csemegekereskedi készséggel
árusítására.
külföldön*.
és
Hazánkban
új
szarvasgombát
a
értékesíteni
lehet
szarvasgombakereskedés nálunk jóformán
aestivum
A
Vitt.).
Vitt.),
a
követke-
hogy a nyári
kitetszik,
szarvasgomba fleg hazánk észak-nyugoti és nyugoti részében
terem,
a fehér
szarvasgomba túlnyomóan az északi részen.
I.
Tuber aestivum
Gömbölyded vagy gomba, mely a külsejét
Nyári szarvasgomba. (Földi kenyér.)
Vitt.
ritkán
gömböly,
borító vastag,
het meg. E szemölcsök alapjukon néha laposak
és
részre
osztottak.
fehér
erektl
*
hoporjas,
fekete-barna,
többnyire
iBelseje
eleinte
fehér,
Érett
azután
korában
alatt
term
egyenltlenek,
hatszögletesek,
tetejükön gyakran két, egymást
márványozott.
a föld színe
kúpos szemölcseirl ismerbarázdától négy
keresztez barnás
Természettudományi Közlöny 1901. januárius, 377.
szürkés
vagj^
kellemes,
a
lüz.
ftt
19.
szín,
kukoriczához
old.
HOLLÓS LÁSZLÓ
10
hasonló ers
illata
ökölnagyságú
A
van. Átlag diónagyság, azonban mogyoró-, tyúktojás-,
st
leliet.
is
Magyar Természettudományi Társulathoz beérkezett küldemények következ újabb lelhelyeket jegyezhetjük fel Vécsey F erén ez, a gyri kerület királyi erdfelügyelje a következket írja: » A beszerzett adatok szerint a szarvasgomba az ezen kir. erdfelügyelség kerületéhez tartozó Gyr- és Moson-vármegye területén fekv erdkKir.
szerint a
:
míg ellenben Komárom-
ben egyáltalán nem fordul el, erdeiben
helyeken
egyes
annak keresésére
sem
került és
és
mennyiségben
kisebb
gyjtésére kevés súly
Veszprém-megyék
és
mindez
de
található,
eladásra
fcktettetett,
ideig
egyáltalában
csakis a helyi szükséglet fedezésére fordíttatott.
így elfordul a szarvasgomba I.
Komárom-vármegyében
I.
A
csákvári
dombokon, a hol
:
:
uradalom
hitbizományi
a talaj
homokos, sovány,
mész-murvás
olyan
erdejében,
televényben
szegény
a hol
és
állandó marhacsapás van.
Leggyakrabban ben sem ritkaság.
A
molyhos
a
található
de a bükkösök-
tölgyállabokban,
tölgyesekben a szarvasgomba
színe
míg a bük-
fekete,
kösök gombája szennyes-sárga.*
A
szarvasgombát ezen uradalomban
rendszeresen
jól betanított »
mely évben
hogy a
ságos tapasztalatra vezetett,
erdkben, sok a szarvasgomba
és
is
Voltak évek, mikor egy évben tak,
már a legrégibb idk
szarvasgomba-ebekkel « kutatják
óta
burgonya
sok
czélra
e
és arra a saját-
fel
terem
ezen
megfordítva.
5—6
métermázsa szarvasgombát
is talál-
de néhány év óta nagyon kevés eredménye van kutatásának. 2.
A
szomszédos
sokkal ritkábban
fordul
felsö-gallai
uradalom
erdeiben
el.
betanított
kutyákkal
is
Itt
már
a szarvasgomba szedetik
és
szinten
csak az uradalmi várkonyha szükségletének a fedezésére fordítják.
Az elforduló gombák 3.
A
tatai
mintáját ide mellékekbe küldöm.**
uradalom erdeiben a szarvasgomba olyan csekély mennjaség-
ben fordul el, hogy annak gyjtésére gondot nem fordítanak. II.
1.
dul
Veszprém-vármegyében
A
el a szarvasgomba
nösen
azért,
:
nagyvázsonyi uradalom és
mert a nagy
itt
erdejében
sem helyeznek
mennyiségben
szintén súlyt
fordulna 2.
ugyan,
Vitl.,
is
el.
A
zirczi
de
annak
keresetforrását,
apátság
ha ezen
erdkben
erdeiben a szarvasgomba
gyjtésére
gyjtésére,
for-
külö-
szedk által még akkor sem képez-
elforduló szarvasok a
zavartatnának, mi oknál fogva a szarvasgomba-gyjtés
hetné a lakosság
csak szórványosan
annak
.
eddig a szükséges
nagyobb
mennyiségben
szórványosan
kutató
kut^^ák
* Ez utóbbi nem Tuber aestivum Viit., hanem valószínleg mely szintén meg volt a küldeményben. ** Tuber aestivum Vitt. és Tuber excavatum Vitt.
elfordul
hiányában
Tuher excavatnm
«
A NYÁRI ÉS FEHÉR SZARVASGOMBA TERiMÓIlKLYEl MAGYARORSZÁGON.
nem
gond
azok
mert
fordíttatott,
tartásának
arányban a
nincsen
költsége
11
remélhet jövedelemmel.
Az
erdkben
ezen
gombák egy példányát a
talált
Ilvel jelzett doboz-
ban küldöm.*
hogy a Zircz
Fölemlítem végre,
lakosok a szarvasgombát
környékbeli
kenyér«-nek nevezik.
» földi
H
Fels-Galláról
h
e c
F
t
László
ffy
c z
T.
ferdész
uradalmi
excavatum
két
hogy a fenséges
írja,
és
cs.
család holicsi uradalmá-
kir.
hoz tartozó és Nyitra-vármegyének Holics, Egbcl, Kutli, Radasócz, községek
hogy
továbbá,
egyes
fekv erdségekben
határában
fajai
»a
-
szórványosan
tudomása
erdfelügyelség
kir.
Nyitra
szarvas-
faj
Vitt.).
erdfelügyel Pozsonyból töhh pcláány Tuber aestirntn
kir.
VillA küldött és azt
n
\'ilt.,
e r e
gombát küldött (Tuber aestivum
vármegyének
vidékén
több
Ptierfalu,
Megjegyzi
található.
szarvasgomba
szerint a
nevezetesen
és
a
Nyitra folyók völgyét határoló erdségekben, továbbá Szakolcza, Nyilra,
képez erdségekben
városok tulajdonát
Vág és Modor Ezen
szórványosan elfordulnak.
is
gombafajnak gyjtésével és értékesítésével egyesek foglalkoztak is, azonban lassanként felhagytak vele egyrészt azon okból, mert a gomba meg-
vidékeken
e
találására alkalmas,
másrészt
és
kutyák vagy
betanított
különösen
pedig
azért,
gombának legnagyobb
található
számban
jelenkez
vadsertés
az
Tolna
-
erdfelügyel
kir.
mköd
vármegyékben
nagy
elég
gombakeresést és
a
tekintik.
Baranya-,-
Pécsett,
erdtisztet
30
mintegy
nem
szórványosan
csak
mindenütt
fölemésztvén,
gyjtést jövedelmez foglalkozásnak egyáltalában
Halász Géza
amúgyis
vidékeken
részét az e
évrl évre
nincsenek,
rendelkezésre
sertések
mert
Somogyhogy
felszólított,
és
a
szerzett tapasztalataikat közöljék, de
szarvasgomba elfordulására vonatkozólag
mindenünnen azt a választ kapta, hogy nem fordul el. Azonban a Somogy-vármegye Endréd község határában fekv tihanyi apátsági erdben nagyon érdekes
módon
midn
szarvasgombához,
jutott
intézte:
»Van-e sok
ki-kitr a disznó
kenyér
földi
A
egyet-egyet«.
lehet
eléggé melegen ajánlani,
jobban ismerik
e
m.
kir.
kiterjed
erdgondnok
október hónapokban
alatt.
zi
gyjt
lelhelyei 2.
kir.
kerületébl küldött.
keresést hivatásszeren
kapu környéke,
Tuber
aestivum
A
nem
az egyszer, czélravezet módját
pozitív szerint
találnak is
20 :
E és
erdfelügyel Borsod-, Gömör-
leg-
érseki
betanított
kutyával
uradalom
st egy fleg
Tuber aestivum
V^itt.
fels-
gulyás a
szeptember,
kilogrammot.
Fels- J'árkány
a Kolozs orma,
egri
»Tuber aestivum«-ot,
erre
— 25
adatot »x\z
:
és Heves-
Elek István
egyedül
3.
:
1.
Kunhegy.
Tarkalja Mindenütt
(erdrész) a Toldi-
ids
Cserkészt készítése közben nagy mennyiségben kerül el. *
azért
Vitt.
különösen a Bakonyban, a hol a kanászok
miskolczi
tárkányi erdejében gyakran
A gomba
kérdést
a
ezt
»Sok nincs, de
gombát.
Zachár István vármegyékre
ezt
kapta:
példány
küldött
szarvasgomba után való kutatásnak
kanászhoz
vén
egy
Válaszul
?«
tölgyállabok
:
HOLLÓS LASZLO
12
K ondó
Innen példányt
televénydús
agyag, pala
fekete
désekben a haraszt
az
fölött,
csertölgyest
nem
a fatörzsek mellett
e
m.
kir.
erd
erdcssz
fia
1.
péltalaj
domboldalon
helyen
kezetlenül
példányban.
Kezetlenül
ilyen
és
mindig
»A
olyan mélye-
leginkább
3—5
szíves
\'olt
Ezen utóbbi
hajlású
délkeleti
falevél
találtunk gombát,
Azeltt az
fáktól.
erdmester szerzett.
erdejébl valók.
A gomba
képez.
a humuszréteg legtetején hever
alatt,
ságban a
o s
hol sok a rothadó
a
található,
m
1
i
mintegy 50 darabot
is
Prónay Gábor
dányok Piliny községbl, báró van, mintegy 45 éves
V
r
Nógrád-vármegyébl
küldeni, a ki
2,
st
3,
4 m-nyi távol-
egy koczával rendszeresen gyjtötte
gombát.
Most
sertéssel
is
ugyanis a tölgymakk
akartam a gombát keresni, de nem ment
hullani
midn
tettünk,
sikertelen
az
leírta
késbb
csak
az
A
keresés
a kanász olyan jól
szarvasgomba
lehet.
Példányt
szerezni.
W
Temes-vármegyében sítése
hogy
gombát,
található
itt
sikerült
Filarszky kérdezsködésére
után.
rrel kirándulást
feltnt a ritkán álló fák körül a sok disznótúrás.
maradt, de
most kezd
makk
szalad a
ész nélkül
Filarszky Nándor múzeumi
Veröczén (Nógrádm.)
;
csemegével sem lehet a
semmiféle
hanem
figyelmét a makkról elterelni,
sertés
nem
ilyenkor
és
a
szerint
i
c k
1
Gyula
m.
gazdasági
kir.
v.
tanár érte-
szarvasgomba nem fordul el.
Horvát F erén ez m. kir. ferdész megyének kerületébe es részén szorgos kutatás
azt
hogy
írja,
Torontálvár-
daczára sem akadt szarvas-
gombára.
Krassó-Szrénybl
a \'aleamare n
példány Ttiber aesiivuin -oi Szirbu
nev
erdrészben
sertés
lev
melyek
küldött,
magy.
kir.
erdgondnokság
Szelcsova község határában
két
lev
segítségével kerültek el.
Pest-megyében, a Kecskeméthez tartozó Baracs pusziá.n homokos tölgyesben,
25—30
szel
bven
állat
minden
tottuk a
A
év körül szedtük. tanítás
lev
fák alatt július közepén
Kivittünk egy két éves, nélkül
túrta
ki
Vágó László
ferdész-
fehérszr mangaliczát
fias,
a szarvasgombát.
Ilyen
helyekrl
és az elhaj-
disznót és kapával utána kerestünk.
nyári
szarvasgomba eddig ismeretes hazai lelhelyei
Trencsén-m.
Morva- Lieszkú {Javoriiia), Bohuszlavicz (Turánhegy), Melsicz, Bossácz, Trencsén.
Nyitra-m. Nyitra, Holics, Egbel, Kutti, Radasücz, Péterfalu, Szakolcza, Pöstyén, Szcnásfalu, Vittencz,
Hradek, Radosna,
Bucsán)^, Bresztova, Lubina.
Túrócz-m. Stubnya Nógrád-m. Piliviy,
(?).
Verczc.
—
Komárom-m.
Felsö-Galla, Tata.
Fehér-m. Csákvár.
major,
Szarvaskút, Bajor erd.
Ökörerd), Ó-Bánya {Kéri Cser és Botzás), Nagy-Vázsony, Csesznek, .Sikátor, Réde, Szt.-Gál, Hcrend, Üskü, Bala-puszta, Olaszfalu.
hegy,
Eplényi
Vas-m. Borostyánk. Litkc
(Kókapu-erdrész). Pest-m. Kecskemét (Baracs-puszta). Pozsony-m. Modor, Szoiiiolány, Fels- és Alsó-Diós.
Veszprém-m. Veszprém [vasúti erd), Márkó {menyekei erd), Zircz {Akli
Zala-m. Újlak, Sáska (Vaskapu).
Somogy-m.
Zselicz-Kislak
{Kecskehát),
Endréd.
Baranya-m. Sellye. Hev^es - m. Fels - Tárkány
{Tarköalja,
Kolozs orma, Kunhegy). Pásztó (Csikóhálás-völgy Kálmán gyjtötte Fehér
A NYÁRI ES FEHÉR SZARVASGOMBA TERMHELYEI MAGYARORSZÁGON.
13
.
HOLLÓS LÁSZLÓ
14
Máramaros - m. (Mocsár dl),
Kondor Vilmos m.
küldte
erdészjelölt,
erdmester.)
kir.
Krassó-Szörény-m.
is
Choiroinyces ineanclriformis
II.
Sárgás, kopasz, repedéses,
-
Sziget
[Azon helyek, honnan a gombát magam láttam, dlt betkkel vannak szedve.]
Stájcrlah [Faralddr],
Szclcsovn.
Máramaros
(?)
Batiza, Pop-Ivánheg\'.
(Fehér szarvasgomba.)
Vitt.
hoporjas külsej, burgonyához hasonló, föld
term gomba, dió-, egész ökölnagyságú, st néha gyermekfej-nagyságra megn. Belseje fiatal korában fehér, késbb halavány sárgás, barnás erekkel. E gombának újabb lelhelyei a következk Az aJcstitlii fenj^parkban
alatt is
:
Csorba
találta
gyakornok
I.
(deczember
21.).
Krassó-vSzörénybl
(Anina,
Steinfeld
erdr.
Cseresznai a Probeholzweg mellett július elején) küldte
Fr.
Csíkmegyébl {Borszék, Kerekszék) kaptam dr. vS z v á s s y fürdorvostól. Háromszékmegyébl {Ozsdola, Égés-erd) küldte a m. kir. állami erdhivatal Sepsi-Szent-Györgyrl. Bártfáról a m. kir. erdgondnokság, Kisucza- UjheJyröl i
(Cservena
fszolgabíró,
hóra) a járási
ferdész
A
küldte.
községek
lcsei m.
határában
adják
határaiban
is
— 5-literes
Hobgart
megjegyzéssel,
Új-Ltiblá,
Roth
és Kolacskó
hogy
Jakabfalu, Toporcz
—2
koronáért
ferdész FeJsö-Stubnyáról (Horka
augusztus
kosárnak
tartalmát
1
el«.
E
d
r
26.) küldte.
d
György,
i
»A
feny
tisztáson
(Pinus
megye következ Trebosztó,
fölött.
silvestris)
mohos
és a
volt
kir.
lelhely 750 méter magasan fekszik, talaja gyengén televényes,
fövenyes agyag, trachit erdei
erdhívatal
még el 0-Lublá,
3
;
(Dubrava-dül)
Alsó-Stitbnyáról
állami
példányokat küldött azzal a
talált
»hasonló szarvasgomba fordul
községek
kir.
1
Az erdállomány lúczfeny
elegyébl való. Allabkora 60
községei
határában
található
Csremosnó,
A gomba
gyepes
Ugyanez a gomba Túrócz-vár-
részt felpúposította.
Znióváratja, Mosócz,
(Picea excelsa) és év.
:
T. -Szent-Márton,
Jaliodnik,
Alsó-Stubnya, Kisfalu, Divék és
Túrócz-Szklenó
Schindler
erdr
J.
hogy a szag után csendes védett, gyéres
erdben
e
és
a túróczszklenói határban szedte
és
azt
állítja,
meleg nyári idben megtalálja. Szerinte a széltl
gomba olyan ers
és
jellemz szagot
áraszt,
hogy a
szagismer, ha ilyen gombatenyészhely közelébe jön, a szag után megtalálja a
gombát.
A
fehér szarvasgomba eddig ismeretes hazai lelhelyei
Trencsén-m. Kisucza-Ujhely {Cservena hora),
Ti\rzovka.
Szvedernili
(Környei
Ferencz m. kir. erdmester). Nyitra-m. Bodok, Paczolaj. Liptó-m. Liptó-Szl.- András (Andreánszky Tamás erdeje, küldte Rusinszkj'- János m. kir. erdmester). Túrócz-m. Alsó-Stubnya {Dubrava dl), Fels- Stitbnya {Hurka, Mária-forrás Majális-tér), Kaproncza, T.-Szt.-Máiton, Jahodnik,Treboszto,Znióváralja, Mosócz,
Csremosnó,
:
Divck,
Kisfalu,
Turócz-
SzJdenó (Ebener Wald).
G ura felé), PodTurdossin (Bárdos József m. kir. ferdész), Alsó-Kubin (Géczeli^ erd,
krva.-m. Jablonlia {Bálna vilk,
Hortobágyi Ágoston tanár).
Szepes-m,
Sz.-Olaszi,
Dénesfalu, Dom;'in,
Nádasd,
Ménhard, Tátraliáza (a villák közelében), Hobgart, Kolacskó, Ó-Lubli), IJj-Lubló, Sz. -Jakabfalva, Toporcz.
Sáros-m. Bárt/a,
Eperjes,
Balázsvágás,
A NYÁRI ÉS FEHÉR SZARVASGOMBA TERMHELYEI MAGYARORSZÁGON. Sárpatak
Kajatha,
Dániel
(Lonkay
Szentimrey Kakas/alva
(küldte
erdöfelügyel).
kir.
m.
.'\ntal
kir.
Krassó-Szörény-m. Anina (Cseresznai). Kolozs-m. Kolozsvár. Csík-m. Borszék {Kerekszék), Csik-Szent-
ferdész).
Zemplén-m. Varamió (Strompf
erd-
Pál
Mihály.
m.
mester).
Ythér-m. Alcsnth. Hont - m. Ipolyság:
.'
Szerém-m. Kamenitz.
Ha
a nyári szarvasgomba eddig
ország geológiai térképé «-n
többnyire
;
ismeretes
hazai
lelhelyeit
terem,
a hol a térképen
a hol ennek fels triász
ott,
el. így a Bakonyban,
és Nyitra folyók környékén,
csoportot
Krassó-Szörényben.
Ilyen
jelez.
rétege
(is)
Bükkben, Kis-Kárpátokban, a Vág
\^értesben,
Ha az ebbl levonható következtetésem helyes, úgy gombát meg lehet találni mindazokon a helyeken, a hol mezozoi
Magyar-
mezozoi-csoport
vagy maim
(ts)
»
gomba majdnem
megtekintjük, azt látjuk, hogy e
azokon a helyeken
nélkül
van jelezve fordul
Pál
Alsó-Fehér-m. Zalathna.
káptalan
erdeje.
kivétel
(Zarecky
Csik-Szent-Lélck
erdtanácsos).
kir.
'i\á.romszéVi-m. Ozsdola. {Égés).
Rozsnyói
15
helyek a
következk
nyári szarvas-
a
a geológiai térkép
Mecsekhegység Buda-
:
pest és
Tinnye között, a Bükkhcgység
terület,
Alacsony-Tátra, a Magas-Tátra északi része, a Vihorlat nyugoti része,
Máramaros megye egyes
és
Gömör-Szepesi Érczhegységben, nagy
Királyerd és Biharhegység
pontjai.
számos helye,
Kodruhegység, Erdélyi Erczhegység egyes pontjai, Gyergyói hegység, Brassó és Törcsvár vidéke, Krassó-Szörényben
Resiczától Új-Moldováig, Herkulesfürd
környéke.
Simonkai Lajos: A Nonnea (Négy eredeti
A Nonnea
1780-ben ill,
tette
génusz magyar neve
hogy a
alkotódott, czélzatot és
A
közzé.
Nadályt
rajzzal.)
Nonne-iö.
Latinos,
tudományos
neve
egykori erfurti orvos-botanikustól ered, a ki azt erfurti
nevének
orvos-botanikus
megörökítésére
növény-génuszok magyar neveinek megállapításában
jelesek
régi
a
és
hazánkban.*
fajtái
Medikus Frigye s-tl, az Nonne János ugyancsak
fajváltozatai
fajai,
érdemeit
mintájára, a
és
czélzatait
Nonnea
mi
génusz
is
méltányoljuk
magyar,
és
ezért
:
az
eredeti
értelmet kifejez nevéül, a Nonne-tö.
Manapság a tudományos
világ a
Nonnea génusznak mintegy 30
faját,
több fajváltozatát és természetes fajtáját ismeri. Ezek mind az Ü-világ szülöttei és elterjedésük köre Közép-Európát, El-Ázsiát, Észak-Afrikát és a
egész
vidékét
zárja
körül
;
Közép-Tenger
fajokban a Kelet, a Balkán Félsziget és egyálta-
lában a Közép-Tenger melléki növényzet gazdag, változatos.
Ama
30
osztanunk, ú.
fajt,
makkocskáiknak alakja
m.
az egyenes-,
:
szerint,
3
csoportra
(sectio)
kell
a veséded- és a félszeres-makkocskájiiak cso-
portjára. *
Eladta
a
szerz
a növénytan! szakosztálynak 1902. évi
november
12-iki ülésén.
