Holló Dorottya. Értsünk szót! Kultúra, nyelvhasználat, nyelvtanítás

Holló Dorottya

Értsünk szót! Kultúra, nyelvhasználat, nyelvtanítás

Akadémiai Kiadó, 2008

Lektorálta Dr. Medgyes Péter ISBN 978 963 05 8599 6

Kiadja az Akadémiai Kiadó, az 1975-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja 1117 Budapest, Prielle Kornélia u. 19. www.akkrt.hu

Első magyar nyelvű kiadás: 2008

© Holló Dorottya, 2008 © Akadémiai Kiadó, 2008

Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítás, a nyilvános előadás, a rádió- és televízióadás, valamint a fordítás jogát, az egyes fejezeteket illetően is. Printed in Hungary

Tartalom

Bevezető .................................................................................................................................................9 1. Kultúra, kulturális tudatosság és interkulturális készségek ............................................. 13 1.1. Definíciók .............................................................................................................................. 13 1.2. A kultúra tartalma ............................................................................................................... 15 1.2.1. Miért és hogyan ......................................................................................................... 15 1.2.2. Országismeret ............................................................................................................ 17 1.2.3. Viselkedéskultúra....................................................................................................... 18 1.2.4. Szövegkezelés, szövegszerkesztés............................................................................. 21 1.2.5. Kulturális tartalom a nyelvórán ............................................................................... 22 1.2.6. Mi kell még? ............................................................................................................... 25 2. Hogyan látjuk a kultúrát? – A kultúra megjelenési formái................................................. 32 2.1. A kultúra felismerése ........................................................................................................... 32 2.2. Etnocentrizmus és etnorelativizmus .................................................................................. 32 2.3. A kultúra megjelenési formái .............................................................................................. 36 2.4. Hogyan látjuk a kultúrát?..................................................................................................... 39 2.5. Kinek a kultúrája? ................................................................................................................. 41 2.6. Kulturális incidens és kulturális sokk................................................................................. 44 3. Kultúra és kommunikáció ...............................................................................................49 3.1. Beszélt nyelvi és írott kommunikáció .............................................................................. 50 3.2. Nonverbális kommunikáció ................................................................................................ 52 3.3. A kommunikáció folyamata ................................................................................................ 55 4. A kultúra dimenziói ........................................................................................................60 4.1. Az egyén és a többi ember viszonya ................................................................................... 61 4.1.1. Kis és nagy hatalmi távolságú kultúrák ................................................................. 61 4.1.2. Individualista és kollektivista kultúrák .................................................................. 61 4.1.3. Maszkulin és feminin kultúrák ............................................................................... 61 4.1.4. Specifikus és diffúz kultúrák .................................................................................. 62 4.1.5. Teljesítményorientált és tekintélyorientált kultúrák ............................................ 62 4.2. A körülmények szerepe ........................................................................................................ 62 4.2.1. Erős kontextusú és gyenge kontextusú kultúrák .................................................. 62

6

Tartalom

4.2.2. Bizonytalanságot jobban tűrő és bizonytalanságot kevésbé tűrő kultúrák ........ 64 4.2.3. Univerzális és partikuláris kultúrák ....................................................................... 65 4.2.4. Semleges és érzelmi beállítottságú kultúrák .......................................................... 65 4.2.5. Belső indíttatású és külső indíttatású kultúrák .................................................... 66 4.3. Az idő szerepe ....................................................................................................................... 66 4.3.1. Monokronikus és polikronikus kultúrák .............................................................. 66 4.3.2. Szinkronikus és szekvenciális kultúrák .................................................................. 67 4.4. A kommunikáció szerepe .................................................................................................... 67 4.4.1. Direkt és indirekt kultúrák ....................................................................................... 67 5. Sztereotípia, előítélet, alkalmazkodás ..................................................................................... 71 5.1. A sztereotípia ........................................................................................................................ 71 5.2. Az előítélet ............................................................................................................................. 74 5.3. Az alkalmazkodás ................................................................................................................. 79 5.3.1. Nyelvi alkalmazkodás................................................................................................ 79 5.3.2. Interperszonális alkalmazkodás............................................................................... 81 6. Idegen nyelv, idegen kultúra, közös kommunikáció 1. – szociolingvisztika .................. 85 6.1. Nyelvi változatok ................................................................................................................... 85 6.2. A beszélőközösség................................................................................................................. 88 6.3. A kontextus ............................................................................................................................ 90 6.3.1. A résztvevők ............................................................................................................... 90 6.3.2. A kommunikációs helyzet és cél .............................................................................. 91 6.4. A szöveg ................................................................................................................................. 92 6.5. Nyelvi kódok.......................................................................................................................... 96 6.6. Félreértések és szociolingvisztikai megoldások ................................................................ 97 7. Idegen nyelv, idegen kultúra, közös kommunikáció 2. – pragmatika ........................... 102 7.1. Pragmatika és nyelvhasználat ............................................................................................ 105 7.1.1. Deixis, azaz rámutatás............................................................................................. 105 7.1.2. Referencia, utalás ..................................................................................................... 109 7.1.3. Implikatúra, azaz előfeltevés .................................................................................. 110 7.1.4. Beszédhelyzetek és szóhasználat ............................................................................ 111 7.1.5. Direkt és indirekt szerkezetek ................................................................................ 112 7.2. Pragmatika és udvariasság ................................................................................................. 113 7.3. Pragmatika és nyelvoktatás................................................................................................ 119 8. Nonverbális kommunikáció .................................................................................................... 125 8.1. Hangok ................................................................................................................................. 126 8.1.1. Hangszín és hanglejtés ............................................................................................ 127 8.1.2. Hangerő .................................................................................................................... 127 8.1.3. Töltelékhangok ......................................................................................................... 127 8.2. Testbeszéd ............................................................................................................................ 128 8.2.1. Testtartás és mozgás ................................................................................................ 128 8.2.2. Arckifejezések .......................................................................................................... 129

Tartalom

7

8.2.3. Szemkontaktus ......................................................................................................... 129 8.2.4. Gesztusok és érintés ................................................................................................ 130 8.3. Tárgyak és jelek ................................................................................................................... 135 8.3.1. Öltözködés és személyes tárgyak ........................................................................... 135 8.3.2. Közhasználati tárgyak ............................................................................................. 135 8.3.3. Jelek ........................................................................................................................... 136 8.3.4. Íráskép ....................................................................................................................... 137 8.4. Környezet és kontextus ...................................................................................................... 138 8.4.1. Tér- és távolságkezelés............................................................................................. 138 8.4.2. Időkezelés ................................................................................................................. 139 8.4.3. Interakciós viselkedés.............................................................................................. 139 9. Interkulturális kommunikáció ............................................................................................... 143 9.1. Az interkulturális beszélő .................................................................................................. 145 9.1.1. Hozzáállás ................................................................................................................. 145 9.1.2. Tudás ......................................................................................................................... 146 9.1.3. Készségek .................................................................................................................. 146 9.1.4. Kulturális tudatosság ............................................................................................... 147 9.1.5. Tulajdonságok .......................................................................................................... 147 9.2. Az interkulturális beszélő képzése .................................................................................... 148 9.2.1. Tanítható és tanítandó készségek és attitűdök ..................................................... 148 10. Hogyan tanulunk kultúrát? ................................................................................................... 154 10.1. Az akkulturáció fázisai..................................................................................................... 155 10.2. Az akkulturáció és a saját kultúra................................................................................... 160 10.3. Kultúratanulás a nyelvórán ............................................................................................. 161 11. Kulturális készségek ................................................................................................................ 168 11.1. Érzékelés és rögzítés ......................................................................................................... 169 11.1.1. Megfigyelés............................................................................................................. 169 11.1.2. Megfogalmazás ...................................................................................................... 170 11.2. Elemzés ............................................................................................................................. 174 11.2.1. Sztereotípiák kezelése ........................................................................................... 174 11.2.2. Értelmezés és értékelés ......................................................................................... 174 11.2.3. Kritikus gondolkodás ........................................................................................... 176 11.2.4. Összehasonlítás...................................................................................................... 177 11.3. Interperszonális készségek .............................................................................................. 184 11.3.1. Érdeklődés és nyitottság ....................................................................................... 184 11.3.2. Kommunikációs készség és kapcsolatteremtés.................................................. 184 11.3.3. Attitűdalakítás ....................................................................................................... 185 11.3.4. Tudatosság .............................................................................................................. 185 11.3.5. Interkulturális készségek ...................................................................................... 186

8

Tartalom

12. Az integrált nyelv- és kultúratanítás tervezése .................................................................. 188 12.1. Tantervek ........................................................................................................................... 188 12.2. Tanmenet ........................................................................................................................... 189 12.3. Óratervezés........................................................................................................................ 193 13. Tananyagok, feladatok ............................................................................................................ 199 13.1. Tankönyvválasztás ............................................................................................................ 200 13.2. Kiegészítő anyagok ........................................................................................................... 201 13.2.1. Tankönyv-kiegészítés ............................................................................................ 202 13.2.2. Önálló kiegészítő anyagok ................................................................................... 211 13.3. Feladatok ........................................................................................................................... 220 14. Tanári szerepek ........................................................................................................................ 223 14.1. Önfejlesztés ....................................................................................................................... 227 14.2. Mediálás............................................................................................................................. 229 15. A kulturális tudás értékelése ................................................................................................. 231 15.1. Kultúratartalmú nyelvi vizsgák ....................................................................................... 231 15.2. A nyelvi és kulturális tudás folyamatos értékelése ....................................................... 235 15.3. A portfólió ......................................................................................................................... 238 Irodalom ........................................................................................................................................... 245 Ábrák jegyzéke................................................................................................................................. 252 Gyakorlatok listája .......................................................................................................................... 253 Tárgymutató ..................................................................................................................................... 254 FÜGGELÉK 1. sz. függelék. (G. B. Shaw: Pygmalion – részlet angolul) ..................................................... 259 2. sz. függelék. (C. Raine: A Martian Sends a Postcard Home) ............................................. 260 3. sz. függelék. (A Közös Európai Referenciakeret szintjei és önértékelési segédlet) ......... 261

Bevezető

Az idegennyelv-tanulás célja, hogy minél több helyzetben és minél könnyebben szót értsünk más nyelvet beszélőkkel. De hogyan mérhetjük le, hogy egy beszélgetés, előadás, levél vagy más kommunikációs mód azt az eredményt hozta, ami a célunk volt? Ha útbaigazítást kérünk és a megkérdezett személy instrukciói alapján megtaláljuk célunkat, akkor sikeresek voltunk. De mi lehet a baj, ha a megszólított ember szó nélkül továbbáll? Talán túl közvetlenül kérdeztük őt ahelyett, hogy cirkalmas udvariassági kifejezéseket használtunk volna, netán nem értette, vagy félreértette, amit kérdeztünk és ezért hagyott bennünket faképnél? És mi a helyzet, ha mond valamit, de eligazítása nem vezet el úti célunkhoz? Lehet, hogy mi értettük félre az információt, sőt az is előfordulhatott, hogy nehezére esett volna beismerni, hogy fogalma sincs, merre kellene mennünk, de jó szándékát ki akarta mutatni, és ezért adott ugyan útbaigazítást, de az helytelennek bizonyult. Lehet, hogy a félreértés nyelvtudásunk hiányosságából ered, de az is, hogy nem ismerjük eléggé az adott ország szokásait, kommunikációs gyakorlatát. Kivel ne fordult volna elő, hogy bár különösebb nyelvi nehézségei nem voltak, mégis kellemetlen vagy jobb esetben komikus helyzetekbe keveredett? Szinte sztereotipikusak az alábbi példák: Spanyolországban Károlyt este 8-ra hívták vacsorára. Károly precíz, pontos ember. Nagyon meglepődött, hogy a háziak kissé zavarban voltak, amikor elsőként megérkezett, a többi vendég pedig csak 9 körül futott be. Nem tudta, hogy nagy késéssel szokás érkezni. Juan Magyarországra jött lánykérőbe. Virágot vitt leendő anyósának. Nem értette, miért nem kapott érte egy jó szót sem, és miért tették a gondosan összeválogatott krizantémcsokrot a hall egy sötét zugába. Juannak fogalma sem volt arról, hogy a krizantémot temetői virágnak tartják, és nem szokás ajándékba vinni. József Angliában dolgozik egy japán cégnél. Nem sokkal odaérkezése után főnöke, Nakamura úr meghívta a kollégákat hétvégére a házába egy kerti grillpartira, hogy kötetlenebbül ismerkedjenek. Nagyon kellemetlenül érezte magát, amikor megérkezett: A kerti grillezéshez farmerban és pólóban jelent meg, míg a többiek öltönyben és nyakkendőben feszítettek, mint az irodában. Nakamura úr és a japánok ugyanis mindig elvárják az elegáns megjelenést, hiszen az ember mindig a céget képviseli, ugyebár… A kollégák nem tudták, hogy József számára a „kötetlen grillparti” egyben lezserebb öltözködést is jelentett, így senki nem hívta fel előre a figyelmét az öltözködésre.

Nyelvi fordulatok is okozhatnak furcsa helyzeteket. Mit gondolnánk, ha valaki arra a kérdésre: „Meg tudnád adni Szabóék telefonszámát?” azt válaszolná: „Igen”, de nem tenne hozzá semmit. Ha ugyanis számítunk rá, hogy ismerősünk tudja a számot, azt várjuk tőle,

10

Bevezető

hogy ne a kérdésre válaszoljon, hanem megadja a kért információt. Nyelvi szokás volt az oka az alábbi félreértésnek is: Ella sok emberrel találkozott Amerikában. Gyakran előfordult, hogy egy kellemes beszélgetés után az új ismerős így búcsúzott: „...Igen, és jó lenne ezt valamikor egy kávé mellett folytatni. Majd hívom.” Aztán nem lett belőle semmi. Ella arra a következetésre jutott, hogy az amerikaiak megbízhatatlanok. A dolog még kínosabb volt, amikor a „...jó lenne ezt valamikor folytatni. Hívjon bármikor!” bátorítást Ella komolyan vette, és telefonált. A hívott fél először nem tudta, miről van szó, aztán rájött, hogy mit értett félre Ella, és elmondta, hogy ez a mondat csak udvarias búcsúzásnak számít, nem kell szó szerint érteni. Ellának nagy szerencséje volt: valaki megmagyarázta neki a félreértést, amiből tanulhatott. Sajnos legtöbbször saját magunknak kell rájönnünk arra, hogy mi okozta a tévedést.

Nos, a kommunikációs hiba vagy a félreértés oka leggyakrabban az, hogy a más és más nemzeti, nyelvi, társadalmi, műveltségi környezetből származó emberek más és más szokásokat, értékrendet, attitűdöt, viselkedési normát képviselnek, melyek nem szűnnek meg azáltal, hogy közös nyelvet beszélnek. Az ilyen kulturális különbségeket felismerni és tudatosítani pedig nagyon nehéz, hiszen olyan beállítódásokról van szó, melyeket természetesnek fogadunk el, hiszen így szocializálódtunk, és szinte elképzelhetetlennek tartjuk, hogy mások másként gondolkoznak ezekről az alapvető és meghatározó értékekről. Gondoljunk csak arra, hogy milyen nehezen szeretünk meg a hazai ízektől jelentősen különböző egzotikus ételeket, sőt gyakran meg sem kóstoljuk őket. Legtöbben iszonyodva gondolunk például a sült hangyára, szöcskelére vagy a birkazsírral felszolgált forró teára, pedig Ázsia egyes területein ezek egészségesnek tartott, tápláló és népszerű fogások. Ugyanígy nehéz elfogadni azt, ha egy látszólag ismerős jelenség másnak mutatja magát, mint vártuk. Például egy szép rusztikus vekni láttán a közép-európai embernek pontos elképzelései vannak a kenyér ízéről, de ha ezt a kenyeret Svédországban kóstolja meg, nagy csalódásban lesz része, mert ott a legtöbb kenyér édeskés. A gasztronómiai példák jól illusztrálják a kulturális különbségeket, különösen azért, mert segítségükkel jól érzékelhető, milyen erősek lehetnek bizonyos jelenségekhez kapcsolódó érzelmi kötődéseink, elvárásaink és értékítéleteink. A kulturális különbségek azonban sokszor nem láthatóak, nem tapasztalhatóak ilyen nyilvánvalóan. Felismerésükhöz és áthidalásukhoz háttértudásra, valamint – egyebek között – kommunikációs, elemző és interperszonális készségre (mint például nyitottság, alkalmazkodás, empátia) van szükség. Ezeket összefoglalóan interkulturális kommunikatív kompetenciának nevezzük. Manapság természetes az az elvárás, hogy a diákok iskolai tanulmányaik során egy vagy két idegen nyelvet ismerjenek meg az iskolában, illetve olyan idegen nyelvi tudást szerezzenek, mellyel megfelelően tudnak kommunikálni a köznapi életben, és melyet továbbfejlesztve később választott szakmájukban is használni tudnak. Ugyanakkor azt is el kell fogadnunk, hogy az interkulturális – azaz kultúrák közötti – kommunikációhoz szükséges egyéb tudást és készségeket is el kell sajátítaniuk még az iskolában. Külön erre a képzésre vonatkozó tantárgy azonban nem szerepel a tantervekben. Kérdés tehát, hogy hogyan lehet mégis biztosítani az interkulturális kommunikációs kompetencia tanítását. Ennek a könyvnek az a célja, hogy bemutassa, mennyire elválaszthatatlan az idegen nyelv és az interkulturális kommunikáció, valamint e két terület oktatása. A hagyományosabb, főleg a nyelvi elemek tanítására és gyakorlására, esetleg vizsgafelkészítésre koncentráló nyelvtanításhoz képest az integrált nyelv- és kultúratanítás kétségtele-

Bevezető

11

nül új szemléletet kíván, és talán több munkát is ró a tanárra. A várható eredmény azonban sokszorosan megtérül, ha arra gondolunk, diákjaink sikeresebben, hatékonyabban kommunikálnak majd idegen nyelven. Ez a könyv arra törekszik, hogy kellően alátámassza az integrált nyelv- és kultúratanítás szükségességét. Bár a könyv elsődleges célja, hogy az idegennyelv- és kultúraoktatás elválaszthatatlanságát mutassa be, haszonnal forgathatja mindenki, aki tudatos, hatékony és sikeres nyelvhasználó szeretne lenni, és ezért fontosnak tartja, hogy megismerje a kultúra és a nyelv kapcsolódási pontjait. Ugyanakkor kommunikációs tréningekkel foglalkozóknak is tanulságos olvasmány, hiszen az interkulturális kommunikáció nemcsak nemzetek közötti, de bármilyen más módon különböző hátterű emberek közötti kommunikációt jelent. A könyv első része a kultúra fogalmával és a hozzákapcsolódó ismeretekkel foglalkozik, mintegy megalapozva a továbbiak hátterét, melyek az integrált nyelv- és kultúratanítás lehetőségeit fejtik ki. A 1. fejezet a kultúrához köthető definíciós kérdéseket taglalja. Ezt követően a kultúra megjelenési formáira, valamint különböző dimenzióira térünk ki: A 2–7. fejezetekben megvizsgáljuk a kultúra társadalompszichológiai, szociolingvisztikai, valamint pragmatikai vonatkozásait, és kitérünk a kommunikáció folyamatának leírására is. A kultúra és kommunikáció – különösen az interkulturális kommunikáció – kapcsolata kulcsfontosságú. Ezt a témakört járja körül a 8. és 9. fejezet. A 10. és 11. fejezet a kulturális és kommunikációs tanulási és tanítási folyamatokat, valamint a kulturális készségeket elemzi. A 12–15. fejezet az integrált nyelv- és kultúratanítás gyakorlati kérdéseit vizsgálja a tervezéstől a megvalósításig. Egyebek közt szó esik a tanmenetekről, óratervezésről, tananyagokról, a kultúratartalmú nyelvi feladatokról, a tanár szerepéről és a kulturális tanulás méréséről. A fejezetek hasonló szerkezetűek. Mivel a cél az integrált nyelv- és kultúratanítás létjogosultságának és fontosságának bizonyítása, a fejezetek a témakörök elméletét és a hozzájuk fűződő szakmai gyakorlatot, kialakult szokásokat és felmerülő újdonságokat tárgyalják. Az egyes kérdéseket, ahol csak lehet, praktikus illusztrációkkal, példákkal és a tanításban használható gyakorlatokkal tesszük szemléletessé. A fejezeteket megértést ellenőrző, valamint értelmező kérdések és feladatok zárják, melyek az anyag feldolgozását és továbbgondolását segítik mind gyakorló tanárok és leendő kollégák, mind tanárképző vagy kommunikációs szakemberek számára. Végül néhány gyakorlati megjegyzés: E könyv írásában erősen támaszkodtam a negyedszázados angoltanári gyakorlatomra és az angol mint idegen nyelv tanításához kapcsolódó szakirodalomra és kutatásokra. A személyes kötődésen kívül ennek az is az oka, hogy az angol nyelv nemzetközi térhódítása miatt ezzel a nyelvvel kapcsolatban olyan kutatások és képzési modellek születtek, melyek világszerte elfogadottak. Ennek ellenére, amikor csak lehetséges volt, az egyes jelenségeket magyar példákkal illusztráltam. Ugyanezt a gyakorlatot követtem a tanításban felhasználásra javasolt gyakorlatok esetében, amelyekben magyar nyelvű szövegek mutatják be a felhasználható szövegtípusokat. A gyakorlatokat középiskolásokkal, egyetemistákkal és felnőttekkel próbáltam ki; középhaladó tanulók számára már alkalmasak, sőt kevés adaptálás és – ahol szükséges – megfelelő szövegválasztás segítségével ennél alacsonyabb nyelvtudású csoportokban is használhatjuk őket. Az elvégzésükhöz szükséges idő nagyon sok tényezőtől függhet, ezért a megjelölt időtartam csak iránymutatásként szolgál.

12

Bevezető

A kultúra tanítása véget nem érő, de egyszersmind rendkívül élvezetes tanulási folyamat is. Remélve, hogy a tanításban, a tanulásban és a kommunikációs készségek fejlesztésében egyaránt jól hasznosítható olvasmánynak találja majd e kötetet az integrált nyelv- és kultúratanítás elmélete és gyakorlata iránt érdeklődő minden tanár és tanárjelölt kolléga, valamint idegennyelv-használó, jó olvasást kíván 2007. október a szerző

Kérdések, feladatok: 1. Határozza meg az interkulturális kommunikációs kompetencia fogalmát e bevezető alapján! 2. A fejezetben felsorolt elemeken kívül mit tartana még az interkulturális kommunikatív kompetencia fontos részének? 3. Emlékezzen vissza egy olyan alkalomra, amikor interkulturális félreértés áldozata lett! Hogyan oldódott meg a helyzet? Van olyan tanulsága az esetnek, amit tanításban fel tudna használni? 4. Hogyan lehetne jól feloldani a példákban szereplő kínos helyzeteket, melyekbe Károly, Juan és József került? Meg lehetett volna előzni ezeket az eseteket? 5. Soroljon fel néhány olyan „furcsa” szokást vagy jelenséget, mellyel az ön által tanított vagy ismert célnyelvi ország(ok)ban találkozhat majd a nyelvhasználó! 6. Mi okozhat meglepetést az ön által tanított vagy ismert nyelvet beszélő ország(ok)ból hozzánk látogatónak?

1. Kultúra, kulturális tudatosság és interkulturális készségek

1.1. Definíciók Az elvont fogalmakkal való ismerkedést kezdhetjük a szótári definícióval. A Magyar Értelmező Kéziszótár (2003: 774) a következőket írja: „Kultúra fn. 1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. / A művelődésnek vmely területe, ill. vmely korszakban, vmely népnél való megnyilvánulása. Anyagi kultúra, görög kultúra / ritk. A civilizációval szembeállítva: szellemi javak, műveltség(i színvonal). 2. Vkinek művelt volta, műveltsége. Nincs zenei kultúrája. 3. Vminek kulturált volta. A viselkedés kultúrája. 4. Tud. / Termesztés, művelés. Növényi kultúrák. / Termesztett növénnyel borított terület. / Biol. (Baktérium)tenyészet [lat]”

Bár a teljességre törekszik, ez a szócikk igen általános és csak azt mutatja, hogy a kultúra szó használata sokrétű. Talán ezek a meghatározások is érzékeltetik, hogy milyen nehéz is valójában a fogalom lényegét megragadni. Ennek csak egyik oka, hogy a szót, az általános jelentésén túl, szinte minden szakma másként használja. Ebben a fejezetben a kultúra fogalmának a tanításban, különösen a nyelvtanításban használható értelmezését járjuk körül különféle definíciók és az ezeken a területeken tanítható kultúra elemeinek vizsgálatával. Ha nyelvtanárokat kérdezünk arról, milyen kulturális témákat vonnak be a nyelvoktatásba, gyakran hosszú listát kapunk, melyben szerepel a célországok földrajza, történelme, irodalma, képzőművészete, népszokásai, zenéje, szakácsművészete stb. Ezek mind nagyon érdekes és a diákokat motiváló témák. Az embert azonban sok más tényező is formálja, melyek nem írhatók le a különböző országokat vagy csoportokat jellemző „nagybetűs” kultúrájának részeként. Nagybetűs kultúraként szokták említeni egy néppel vagy csoporttal kapcsolatos közismereti tudnivalókat (pl. történelem, földrajz, intézményrendszer), és jelentős produktumaikat (pl. építészet, művészet, irodalom, népszokások, szakácsművészet). Ezekre a témakörökre építik az országismereti kurzusokat és tankönyveket, és az általános nyelvkönyvekben is gyakran előfordulnak a velük kapcsolatos szövegek. A nagybetűs kultúra mellett nagyon lényeges a kisbetűs kultúra szerepe: A mindennapi életben fellelhető viselkedési szokásokat, az emberi kapcsolatokat jellemző konvenciókat nehéz körülírni, pedig alapvetően befolyásolják azt, hogy hogyan érintkezünk egymással akár egy kultúrán belül, akár kultúrák között. A különböző csoportokhoz való tartozásunkat, a viselkedési és kommunikációs szokásainkat, gondolatmenetünket és értékítéleteinket, azaz a kulturális hátterünket befolyásolja nemzeti, etnikai, társadalmi, nemi, vallási identitásunk, korunk, élettapasztalatunk, műveltségi és iskolázottsági szintünk, élethelyzetünk, valamint számos személyes tulajdonság is.

14

Kultúra, kulturális tudatosság és interkulturális készségek

Sok társadalomkutató próbálta szavakba önteni ezt a nehezen megfogható és igen összetett fogalmat, hiszen egy jelenség elemzéséhez először is egyértelműen meg kell határozni a vizsgálat tárgyát. A következő definíciók sok hasonló, de számos eltérő vonást is mutatnak a kultúra értelmezésében. Az összehasonlítás megkönnyítésére dőlt betűvel jelöltük a hasonlatosságokat:1 Az egyik legkorábbi definíciót, amely hatással lehet a nyelvoktatásra is, Kluckhohn és Kelly (1945: 97) fogalmazta meg: „Kultúrán az olyan a történelem során keletkezett az életet nyilvánvalóan vagy rejtve, racionálisan vagy irracionálisan meghatározó mintákat értjük, melyek egy adott pillanatban irányíthatják az ember viselkedését.” Linton (1945: 32) ezt írja: „Egy kultúra a tanult viselkedésminták és a viselkedés eredményeinek szövevénye. Alkotóelemei jellemzőek egy adott társadalom tagjaira, akik maguk között tovább is adják őket.” Parson (1949: 8) hasonlóképpen ír: „A kultúra olyan viselkedésmintákban és az emberi cselekedeteknek olyan következményeiben érhető tetten, melyek örökölhetőek, azaz melyeket a biológiai génektől függetlenül generációról generációra továbbadnak.” Kroeber és Kluckhohn (1952: 181) egy nagy – definíciókat áttekintő – tanulmányban erre a következtetésre jut: „A kultúra nyilvánvaló és rejtett mintákból áll, melyek jellemzik és befolyásolják a viselkedést, és amelyeket jelképek által tanulunk és adunk tovább. E jelképek embercsoportok teljesítményét, termékeit fejezik ki, melyek pl. tárgyak formájában öltenek testet. A kultúra lényege azonban a hagyományos (azaz történelmileg kialakult és kiválasztódott) szellemiségben található, és különösen az ehhez kapcsolható értékekben. A kulturális rendszerek egyrészt cselekvések eredményei, másrészt további cselekvések kiváltói lehetnek.” Három évtizeddel később publikálta sokszor idézett meghatározását Hofstede (1984: 51): „A kultúra kollektív agyprogramozás, mely megkülönbözteti az emberek egyik csoportját egy másiktól.” Damen (1987: 367) szintén a közös mintát hangsúlyozza: „A kultúra az emberi élet – a mindennapi élet – tanult és közös mintáiból és modelljeiből áll. E minták és modellek áthatják a társadalmi érintkezés minden aspektusát. A kultúra az emberiség első számú módszere az alkalmazkodásra.” Banks és McGee-Banks (1989: 8) részletesebben ír: „Manapság a legtöbb társadalomkutató szerint a kultúra elsősorban a társadalmak szimbolikus, fogalomalkotással kapcsolatos és megfoghatatlan aspektusaiból áll. A kultúra lényege nem a tárgyakban, eszközökben vagy más megfogható kulturális elemben nyilvánul meg, hanem abban, ahogyan ezeket egy csoport tagjai értelmezik, használják és érzékelik. A modern társadalmakban az értékek, szimbólumok, értelmezések és perspektívák különböztetnek meg egy népet egy másiktól, és nem tárgyak vagy a társadalmak más kézzelfogható aspektusai. Az azonos kultúrához tartozó emberek általában hasonlóan értelmezik a szimbólumok, tárgyak és viselkedési formák jelentését.” Lederach (1995: 9) a fenti gondolatot így tömöríti: „A kultúra egy embercsoport közös tudása és módszere az érzékelésre, értelmezésre, kifejezésre és arra, hogy hogyan reagáljanak a körülöttük lévő társadalmi jelenségekre.”

1

Ahol másképp nem jelezzük, a magyarul nem publikált idézeteket a szerző fordításában közöljük.

A kultúra tartalma

15

Ezt az elképzelést erősíti meg és viszi tovább Spencer-Oatey (2000: 4) is, aki a következő meghatározást állítja fel: „A kultúra attitűdök, hitek, viselkedési normák, alapfeltevések és értékek nehezen körülhatárolható együttese, melyek egy csoportra jellemzőek, és melyek befolyásolják a csoport tagjainak viselkedését, és azt, ahogyan mások viselkedését interpretálják.” Elfogadva, hogy a nyelvoktatás fő célja, hogy a nyelvhasználók hatékonyan tudjanak kommunikálni az idegen nyelven, a fenti elképzelések főbb gondolatai alapján a következő összegző meghatározásra juthatunk, mely – reményeink szerint – hatással lehet a nyelvoktatásra is: A kultúra a szocializációs folyamatban tanult közös értékek, ismeretek, viselkedési és kommunikációs minták, valamint attitűdök együttese, amelyek meghatározóak egy csoport tagjaira, és megkülönböztetik őket egy másik csoporttól.

1.2. A kultúra tartalma Mit jelent ez a definíció a gyakorlatban? Az 1. ábra (16. old.) a kulturális tartalmak hármas felosztását mutatja az alkotóelemek funkciójának szempontjából. Amint az 1. ábra is mutatja, a kultúra itt bemutatott három területének ismerete abban segíti a nyelvhasználókat, hogy idegen nyelvi teljesítményük sikeres legyen, jobban megértsék és elfogadják egymást kommunikációs partnereikkel. A különféle országismereti, vagyis civilizációs témakörökben való jártasság olyan háttértudást ad, amelynek segítségével sok, amúgy furcsaságnak tűnő jelenséget megérthetünk, értelmezni tudunk különféle gondolkodásmódokat, attitűdöket. A megértés toleranciához, elfogadáshoz, nyílt, rugalmas gondolkodáshoz vezet, és további ismeretszerzésre ösztönöz. A különféle kommunikációs helyzetekre való felkészülés segíti az alkalmazkodókészséget, a megfelelő és nyelvileg is helyes viselkedés pedig növeli az önbizalmat, ami szintén a jó fellépés biztosítéka lehet. Végül mind az írott mind a beszélt szöveggel és szövegszerkesztéssel kapcsolatos tudnivalók hozzájárulnak a világos, érthető fogalmazáshoz és előadáshoz. Mindezek megkönnyítik az eredményes kommunikációt. 1.2.1. Miért és hogyan Gyakran hallani tanároktól: „Nincs időm semmi különleges megtanítására, örülök, ha a könyvet be tudom fejezni az osztállyal.” Az idegen nyelv tanítása azonban közel sem egyenlő a tankönyv egy-egy fejezetének „leadásával”, besulykolásával, hiszen nem a könyvet, hanem a diákokat kell tanítani. A következőkben rövid áttekintést adunk arról, miért kell, és hogyan lehet e három pillért beilleszteni a nyelvórákba.2

2

A 12. és 13. fejezet részletesen foglalkozik ezzel a témával.

16

Kultúra, kulturális tudatosság és interkulturális készségek

1. ábra. A kultúra elemei funkcióik szerint (Holló és Lázár 2000b alapján)

Irodalom

Acton, William R. – Walker de Felix, Judith (1986) Acculturation and Mind. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 20–32. Adler, Nancy, J. (1991) International Dimensions of Organizational Behaviour. Belmont, CA: Wadsworth Publishing Company. Allport, Gordon, W. (1954) The Nature of Prejudice. Reading, MA: Addison-Wesley. Magyarul: Az előítélet. Budapest: Gondolat, 1977. Alptekin, Cem (1993) Target-language culture in EFL materials. In: English Language Teaching Journal 47/2, 136–143. Archer, Carol, M. (1986) Culture Bump and Beyond. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 170–178. Aronson, Elliot (1972) The Social Animal. New York: W.H. Freeman and Company. Magyarul: A társas lény. 3. kiad. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1987. Austin, John, L. (1962) How to Do Things with Words. Oxford: Oxford University Press. Magyarul: Tetten ért szavak. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1990. Bachman, Lyle F. (1990) Fundamental Considerations in Language Testing. Oxford: Oxford University Press. Banks, James A. – McGee-Banks, Cherry A. (1989) Multicultural Education. Needham Heights, MA: Allyn & Bacon. Barnlund, Dean C. (1975) Public and Private Self in Japan and the United States: Communicative Styles of Two Cultures. Tokyo: Simul Press. Barthes, Roland (1984) [1968] La mort de l’auteur. In: Le bruissement de la langue. Paris: Seuil. Magyarul: A szerző halála. In: A szöveg öröme. Budapest: Osiris, 1996, 50–55. Bennett, Janet – Bennett, Milton, J. – Stillings, Kathryn (1977) Intercultural Communication Workshop Facilitator’s Manual. Portland: Portland State University. Bennett, Milton J. (1997) How Not to Be a Fluent Fool: Understanding the Cultural Dimension of language. In: Fantini, Alvino F. (ed.) New Ways in Teaching Culture. Alexandria, VA: TESOL, 16–21. Berwick, Richard (1989) Needs assessment in language programming: From theory to practice. In: Johnson, R. K. (ed.) The Second Language Curriculum. Cambridge: Cambridge University Press, 48–62. Brandes, Donna – Phillips, Howard (1979) Gamesters’ Handbook: 140 Games for Teachers and Group Leaders. London: Hutchinson. Brembeck, Winston (1977) The Development and Teaching of a College Course in Intercultural Communication. Readings in Intercultural Communication. Pittsburgh: SIETAR Publications. Brindley, Geoffrey (1989) The Role of Needs Analysis in Adult ESL Programme Design. In: Johnson, Robert Keith (ed.) The Second Language Curriculum. Cambridge: Cambridge University Press, 63–78. Brislin, Richard (1993) Understanding Culture’s Influence on Behaviour. Fort Worth, TX: Harcourt Brace College Publishers.

246

Irodalom

Brooks, Nelson (1986) Culture in the Classroom. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 123–129. Brown, H. Douglas (1986) Learning a Second Culture. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 33–48. Brown, H. Douglas (1994) Principles of Language Learning and Teaching. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall Regents. Brown, Penelope – Levinson, Stephen C. (1987) Politeness: Some Universals in Language Use. Cambridge: Cambridge University Press. Byram, Michael (1997) Teaching and Assessing Intercultural Communicative Competence. Clevedon: Multilingual Matters. Byram, Michael – Gribkova, Bella – Starkey, Hugh (2002) Developing the Intercultural Dimension in Language Teaching. Strasbourg: The Council of Europe. A hozzáférés módja: www.coe.int/t/dg4/ linguistic/Source/Guide_dimintercult_EN.pdf. Canale, Michael – Swain, Merrill (1980) Theoretical bases of communicative approaches to second language teaching and testing. Applied Linguistics 1(1), 1–47. Chick, J. Keith (1996) Intercultural Communication. In: McKay, Sandra Lee – Hornberger, Nancy H. (eds) Sociolinguistics and Language Teaching. Cambridge: Cambridge University Press, 329–348. Clarke, Mark (1976) Second Language Acquisition as a Clash of Consciousness. Language Learning 26(2), 377–389. Condon, John, C. (1986) “…So near the United States”. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 85–93. Connor, Ulla (1996) Contrastive Rhetoric. Cambridge: Cambridge University Press. Cope, Corinne (1980) Supervision in ESL. A TESOL 14. eves kongresszusán elhangzott előadás. San Francisco CA. Damen, Louise (1987) Culture Learning: The Fifth Dimension on the Language Classroom. Reading, MA: Addison-Wesley. Deme László – Fábián Pál – Tóth Etelka (szerk.) (1999) Magyar helyesírási szótár. Budapest: Akadémiai Kiadó. Doughty, Susan – Thompson, Geoff (1983) Problem English – Angol nyelvi hibakalauz. Budapest: Tankönyvkiadó. Dunnett, Stephen C. – Dubin, Fraida – Lezberg, Amy (1986) English Language Teaching from an Intercultural Perspective. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 148–161. Earley, Christopher P. – Mosakowski, Elaine (2004) Cultural Intelligence. Harvard Business Review 82(10), 139–146. Einhorn Ágnes – Major Éva (2006) Az idegen nyelvek – vizsgafejlesztés nemzetközi kontextusban. In: Horváth Zsuzsanna – Lukács Judit (szerk.) Új érettségi Magyaroszágon – Honnan, hová, hogyan? – Egy folyamat állomásai. Budapest: Országos Közoktatási Intézet, 127–138. Enyedi, Ágnes (2000) Culture Shock in the Classroom. novELTy 7(1), 4–16. Erdős József – Prileszky Csilla (2002) Halló, itt Magyarország! I–II. 4., jav. kiad. Budapest: Akadémiai Kiadó. Ervin-Tripp, Susan M. (1972) On Sociolinguistic Rules: Alternation and Co-occurrence. In: Gumperz, John J. – Hymes, Dell H. (eds) Directions in Sociolinguistics. New York, NY: Holt, Rinehart & Winston, 213–250. Magyarul: A szociolingvisztikai szabályokról: váltogatás és együttes előfordulás. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv–Kommunikáció–Cselekvés. Budapest: Osiris, 1997, 507–540. Európai Nyelvi Portfólió (2000– ). A hozzáférés módja: http://www.coe.int/T/DG4/Portfolio/?L=E&M=/ main_pages/introduction.html

Irodalom

247

Falkné Bánó Klára (2000) Magyarország EU-csatlakozási folyamatának kulturális aspektusai. BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar – EU Working Papers 2, 28–49. Falus Iván – Kimmel Magdolna (2003) A portfólió. Budapest: Gondolat Kiadói Kör – ELTE Neveléstudományi Intézet. Fantini, Alvino E. (1997a) Language: Its Cultural and Intercultural Dimensions. In: Fantini, Alvino E. (ed.) New Ways in Teaching Culture. Alexandria, VA: TESOL, 3–15. Fantini, Alvino E. (1997b) Developing Intercultural Competence. In: Fantini, Alvino E. (ed.) New Ways in Teaching Culture. Alexandria, VA: TESOL, 40–44. Fantini, Alvino E. (2000) A central concern: Developing intercultural competence. SIT Occasional Papers Series (1), 25–42. A hozzáférés módja: http://www.sit.edu/publications/sitops_01.html. Ferenczy Judit (2000) Pragmatika a nyelvtanításban. In: Kiszely Zoltán (szerk.) Idegennyelv-tanítás a felsőoktatásban. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 61–72 (Kodolányi Füzetek 6.). Fish, Stanley (1980) Is There a Text in This Class? Cambridge, MA: Harvard University Press. Foucault, Michel (1969) Qu’est-ce qu’un auteur? Bulletin de la Société française de Philosophie LXIV, juillet-septembre. Magyarul: Mi a szerző? Világosság 1981/7, 26–38. Fülöp Géza (1996) Az információ. Budapest: ELTE BTK. Gerbner, George (1967) Mass Media and Human Communication Theory. In: Dance, Frank E. X. (ed.) Human communication theory. New York: Holt, Rinehart and Winston, 40–66. Gibson, Robert (2002) Intercultural Business Communication. Oxford: Oxford University Press. Goddard, Cliff – Wierzbicka, Anna (1998) Discourse and Culture. In: Van Dijk, Teun A. (ed.) Discourse as Social Interaction. London: Sage, 231–259. Goffman, Erving (1966) Behaviour in Public Places. New York: Free Press. Grice, H. Paul (1975) Logic and Conversation. In: Cole, Peter – Morgan, Jerry L. (eds) Syntax and Semantics. Vol. 3. New York: Academic Press, 41–58. Magyarul: A társalgás logikája. In: Pléh Csaba – Síklaki István – Terestyéni Tamás (szerk.) Nyelv–Kommunikáció–Cselekvés. Budapest: Osiris, 1997, 213–227. Gudykunst, William B. (1994) Bridging Differences: Effective Intergroup Communication. London: Sage. Guiora, Alexander (1972) Construct Validity anda Transpositional Research: Toward an Empirical Study of Psychoanalytic Concepts. Comprehensive Psychology 1(2), 139–150. Gumperz, John J. (1982) Discourse Strategies. Cambridge: Cambridge University Press. Gumperz, John J. – Cook-Gumperz, Jenny (1982) Language and the Communication of Social Identity. In: Gumperz, John J. – Cook-Gumperz, Jenny (eds) Language and Social Identity. Cambridge: Cambridge University Press, 1–21. Hall, Edward T. (1966) The Hidden Dimension. New York, NY: Anchor Books/Doubleday. Magyarul: Rejtett dimenziók. Budapest: Gondolat, 1980. Hall, Edward T. (1976) Beyond Culture. New York, NY: Anchor Books/Doubleday. Hall, Edward T. – Hall, Mildred R. (1990) Understanding Cultural Differences. Yarmouth: Intercultural Press. Harmer, Jeremy (1983) The Practice of English Language Teaching. Harlow: Longman. Hidasi Judit (2004) Interkulturális kommunikáció. Budapest: Scolar. Hill, Richard (1992) We Europeans. Brussels: Europublications. Hofmann, May C. (1905) Games for Everybody. New York: Dodge Publishing Co. Hofstede, Geert (1984) National Cultures and Corporate Cultures. In: Samovar, Larry A. – Porter, Richard E. (eds) Communication Between Cultures. Belmont, CA: Wadsworth, 51–63. Hofstede, Geert (1994) Cultures and Organizations: Software of the Mind. London: Harper Collins Publishers. Holló, Dorottya (2002) Changing skies advanced practice book. Callander: Swan Communication. Holló Dorottya (2006) Idegennyelv-tanulás idegennyelv-oktatás. In: Kiefer Ferenc (szerk.) A magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 996–1017 (Kézikönyvek).

248

Irodalom

Holló Dorottya – Kontráné Hegybíró Edit – Timár Eszter (1996) A krétától a videóig – nyelvtanárok kézikönyve. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. Holló, Dorottya – Lázár, Ildikó (2000a) The neglected element – Teaching culture in the EFL classroom. NovELTy 7/1, 76–85. Holló, Dorottya – Lázár, Ildikó (2000b) Take the bull in the china shop by the horns: teaching language through culture. Folio vol. 6/1, 4–8. House, Julianne (2000) Understanding misunderstanding: A pragmatic-discourse approach to analysing mismanaged rapport in talk across cultures. In: Spencer-Oatey, Helen (ed.) Culturally speaking – Managing rapport through talk across cultures. London: Continuum, 145–164. Hudson, Richard Anthony (1980) Sociolinguistics. Cambridge: Cambridge University Press. Hughes, George H. (1986) An Argument for Culture Analysis in the Second Language Classroom. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 162–169. Hunyady György (2001) A sztereotípiakutatás funkcionális megközelítése. In: Hunyady György – Nguyen Luu Lan Anh (szerk.) Sztereotípiakutatás. Budapest: ELTE – Eötvös Kiadó, 484–491. Hutchinson, Tom – Waters, Alan (1987) English for Specific Purposes. Cambridge: Cambridge University Press. Hymes, Dell (1972) On Communicative Competence. In: Pride, John – Holmes, Janet (eds) Sociolinguistics: Selected Readings. London: Penguin Books, 269–293. Jakobson, Roman (1960) Linguistics and Poetics. In: Sebeok, Thomas A. (ed.) Style in Language. Cambridge, MA: MIT Press, 350–377. Magyarul: Nyelvészet és poétika. In: Szépe György (szerk.) Hang – Jel – Vers. Budapest: Gondolat, 1969, 211–259. Jarman, Francis (ed.) Intercultural Film Database. A hozzáférés módja: http://www.uni-hildesheim.de/ interculturalfilm/index.php. Kaplan, Robert B. (1966) Cultural Thought Patterns in Inter-cultural Education. Language Learning Vol. XVI Nos 1–2, 1–20. Kasper, Gabriele (1997) Beyond Reference. In: Kasper, Gabriele – Kellerman, Eric (eds) Communication Strategies. London: Longman, 345–360. Kerettanterv (2000). Budapest: Oktatási Minisztérium. A hozzáférés módja:http://www.okm.gov.hu/main. php?folderID=390&ctag=articlelist&iid=1&articleID=3675. Kluckhohn, Clyde – Kelly, William H. (1945) The concept of culture. In: Linton, R. (ed.) The Science of Man in the World Culture. New York, 78–105. Kohls, L. Robert – Knight, John M. (1994) Developing Intercultural Awareness – A Cross-cultural Training Handbook. Yarmouth, ME: Intercultural Press. Kolb, David A. (1984) Experiential Learning: Experience as the Source of Learning and Development. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall. Közös európai referenciakeret: nyelvtanulás, nyelvtanítás, értékelés (2002). Pilisborosjenő: Pedagógus-továbbképzési Módszertani és Információs Központ Kht. Angolul: Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment. Strasbourg: Council for Cultural Co-operation, Educational Committee, Modern Languages Division – Cambridge: Cambridge University Press, 2001. Kramsch, Claire (1993) Context and Culture in Language Teaching. Oxford: Oxford University Press. Kramsch, Claire (1998) Language and Culture. Oxford: Oxford University Press. Kramsch, Claire (2001) Language, culture and voice in the teaching of English as a foreign language. novELTy 8(1), 4–21. Krathwohl, David R. – Bloom, Benjamin – Masia, Bertram (1974) Taxonomy of Educational Objectives: Handbook II, the Affective Domain. New York: McKay. Kroeber, Alfred L. – Kluckhohn, Clyde (1952) Culture: A critical review of concepts and definitions. Harvard University Peabody Museum of American Archeology and Ethnology Papers 47. Lado, Robert (1957) Linguistics Across Cultures. Ann Arbor: University of Michigan Press.

Irodalom

249

Lázár Ildikó (2006) 33 kulturális játék a nyelvórán. Budapest: OPKM-ECML Kontaktpont. Lederach, John Paul (1995) Preparing for peace: Conflict transformation across cultures. Syracuse, NY: Syracuse University Press. Leech, Geoffrey N. (1983) Principles of Pragmatics. London: Longman. Levine, Deena A. – Adelman, Mara B. (1993) Beyond Language – Cross Cultural Communication. Englewood Cliffs, NJ: Prentice Hall Regents. Liddicoat, Anthony J. (2000) Everyday speech as culture: Implications for language teaching. In: Liddicoat, Anthony J. – Crozet, Chantal (eds) Teaching Languages Teaching Cultures. Melbourne: Language Australia, 51–63. Little, David – Simpson, Barbara (2003) European Language Portfolio – The Intercultural Component and Learning How to Learn. Strasbourg: The Council of Europe. A hozzáférés módja: http://www.coe.int/T/ DG4/Portfolio/?L=E&M=/documents_intro/Templates.html. Linton, Ralph (1945) The Cultural Background of Personality. New York: Appleton. Lo Bianco, Joseph – Liddicoat, Anthony J. – Crozet, Chantal (eds) (1999) Striving for the Third Place – Intercultural Competence through Language Education. Melbourne: The National Languages and Literacy Institute of Australia. Lundberg, George (1939) Foundations of Sociology. New York: Macmillan. Magyar Értelmező Kéziszótár (2003). Budapest: Akadémiai Kiadó. McGroarty, Mary (1996) Language Attitudes, Motivation and Standards. In: McKay, Sandra Lee – Hornberger, Nancy H. (eds) Sociolinguistics and Language Teaching. Cambridge: Cambridge University Press, 3–46. McKay, Sandra Lee (2002) Teaching English as an International Language. Oxford: Oxford University Press. Medgyes, Péter (1994) The non-native teacher. London: Macmillan. Moore, Zena T. (1997) The Portfolio and Testing Culture. In: Heusinkveld, Paula R. (ed.) Pathways to culture. Yarmouth, ME: Intercultural Press, 617–636. Morain, Genelle G. (1986) Kinesics and cross-cultural understanding. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 64–76. Németh T. Enikő – Bibok Károly (2003) Szerkesztői bevezetés. In: Általános Nyelvészeti Tanulmányok 20, 5–9. Nemzeti Alaptanterv (2003). Budapest: Oktatási Minisztérium. A hozzáférés módja: http://www.okm.gov. hu/main.php?folderID=391&articleID=6176&ctag=articlelist&iid=1. North, Brian (2000) The Development of a Common Framework Scale of Language Proficiency. New York: Peter Lang. North, Brian et al. (2001) Relating Language Examinations to the Common European Framework of Reference for Languages: Learning, Teaching, Assessment (CEF) Manual: Preliminary Pilot Version. Strasbourg: Council of Europe. Magyarul: Nyelvvizsgák szintillesztése a Közös Európai Referenciakerethez. Kézikönyv: Előkészítő, kísérleti változat. Budapest: Nyelvvizsgát Akkreditáló Testület, 2005. Parson, Talcott (1949) Essays in Sociological Theory. Glencoe, IL: The Free Press. Pettigrew, Thomas F. (1997) Generalized Intergroup Contact Effects on Prejudice. Personality and Social Psychology Bulletin Vol. 23. No. 2., 173–185.Magyarul: A csoportközi érintkezés generalizált hatásai az előítéletre. In: Hunyady György – Nguyen Luu Lan Anh (szerk.) Sztereotípiakutatás. Budapest: ELTE – Eötvös Kiadó, 2001, 257–281. Pease, Allan (1981) Body Language – How to Read Others’ Thoughts by Their Gestures. Sydney: Camel Publishing. Magyarul: Testbeszéd – Gondolatolvasás gesztusokból. Budapest: Park Kiadó, 1989. Politzer, Robert (1959) Developing Cultural Understanding through Foreign Language Study. Report of the Fifth Annual Round Table Meeting on Linguistics and Language Teaching. Washington, DC: Georgetown University Press. Polyák, Ildikó (2004) Cross-cultural Communication. Budapest: Perfekt.

250

Irodalom

Poulisse, Nanda – Bongaerts, Theo (1994) First language use in second language production. Applied Linguistics 15, 36–57. Pratkanis, Anthony – Aronson, Elliot (1992) Age of Propaganda – The Everyday Use and Abuse of Persuasion. New York: W.H. Freeman and Company.Magyarul: A rábeszélőgép. Budapest: Ab Ovo, 1992. Prodromou, Luke (1992) What culture? Which culture? – Cross cultural factors in language learning. English Language Teaching Journal 46/1, 39–50. Rhinesmith, Stephen H. (1975) Bring Home the World: A Management Guide for Community Leaders of international Programs. New York: AMACOM. American Management Association. Ryffel, Carolyn (1997) From culture “teaching” to culture “learning”: Structures and strategies for increased effectiveness. In: Fantini, Alvino E. (ed.) New Ways in Teaching Culture. Alexandria, VA: TESOL, 28–35. Sándor Klára (2006) Nyelvtervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés. In: Kiefer Ferenc (szerk.) A magyar nyelv. Budapest: Akadémiai Kiadó, 958–995 (Kézikönyvek). Saville-Troike, Muriel (1996) The ethnography of communication. In: McKay, Sandra Lee – Hornberger, Nancy H. (eds) Sociolinguistics and Language Teaching. Cambridge: Cambridge University Press, 351–382. Scott, Reid (1969) Cultural Understanding: Spanish level I. Hayward, Cal.: Alameda County School Department. Searle, John R. (1976) A classification of illocutionary acts. Language in society 5(1), 1–23. Seelye, Ned (1993) Teaching Culture – Strategies for Intercultural Communication. Lincolnwood, IL: National Textbook Company. Seelye, Ned (1997) Cultural Goals for Achieving intercultural Communicative competence. In: Fantini, Alvino E. (ed.) New Ways in Teaching Culture. Alexandria, VA: TESOL, 22–27. Schiffrin, Debora (1996) Interactional Sociolinguistics. In: McKay, Sandra Lee – Hornberger, Nancy H. (eds) Sociolinguistics and Language Teaching. Cambridge: Cambridge University Press, 307–328. Schumann, John (1978) The Acculturation Model for Second Language Acquisition. In: Gingras, Rosario C. (ed.) Second language acquisition and foreign language teaching. Arlington, VA: Center for Applied Linguistics, 27–50. Spratt, Mary – Pulverness, Alan – Williams, Mary (2005) The Teaching Knowledge Test Course. Cambridge: Cambridge University Press. Spencer-Oatey, Helen (2000) Culturally Speaking. Managing Rapport through Talk across Cultures London: Continuum. Storti, Craig (1994) Cross-cultural dialogues. Yarmouth, ME: Intercultural Press. Tannen, Deborah (1991) You Just Don’t Understand. London: Virago. Tomalin, Barry – Stempleski, Susan (1993) Cultural Awareness. Oxford: Oxford University Press. Török Gábor (2000) Kommunikációelmélet I. Szombathely: Berzsenyi Dániel Főiskola. Trompenaars, Fons (1995) Riding the Waves of Culture. London: Nicholas Brealy Publishing. Valdes, Joyce Merrill (1986) Culture in literature. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 137–147. Valette, Rebecca M. (1986) The culture test. In: Valdes, Joyce Merrill (ed.) Culture Bound. Cambridge: Cambridge University Press, 179–197. Van Ek, Jan A. (1986) Objectives for Foreign Language Learning. Vol. 1. Scope. Strasbourg: Council of Europe. Váriné Szilágyi Ibolya (2001) A sztereotípiák megújulása: Hogyan és miért? In: Hunyady György – Nguyen Luu Lan Anh (szerk.) Sztereotípiakutatás. Budapest: ELTE – Eötvös Kiadó, 454–467. Wardhaugh, Ronald (1992) An Introduction to Sociolinguistics. Oxford: Blackwell. Magyarul: Szociolingvisztika. Budapest: Osiris-Századvég, 1995.

Irodalom

251

Webb, Martyn (2000) When No Means No: the failure of the Australian November 1999 Republican Referendum and its Roots in the Constitutional Convention of 1998. In: UC Berkeley Institute of Governmental Studies Working Paper 2000–16, 1–84. A hozzáférés módja: http://igs.berkeley.edu/publications/ workingpapers/WP2000-16.pdf. Whorf, Benjamin Lee (1956) Language, thought and reality: Selected writings of Benjamin Lee Whorf. Ed. John B. Carroll. Cambridge, MA: MIT Press. Widdowson, Henry G. (1990) Aspects of Language Teaching. Oxford: Oxford University Press. Wylie, Laurence – Stafford, Rick (1977) Beaux Gestes: A Guide to French Body Talk. Cambridge MA: Undergraduate Press. Wolfson, Nessa (1983) Rules of Speaking. In: Richards, Jack C. – Schmidt, Richard W. (eds) Language and Communication. London: Longman, 61–87. Yule, George (1996) Pragmatics. Oxford: Oxford University Press. Yule, George – Tarone, Elaine (1990) Eliciting the Performance of Strategic Competence. In: Sarcella, Robin C. – Andersen, Elaine – Krashen, Stephen D. (eds) Developing Communicative Competence in a Second Language. New York: Newbury House, 179–194.

Ábrák jegyzéke

1. ábra. 2. ábra. 3. ábra. 4. ábra. 5. ábra. 6. ábra. 7. ábra. 8. ábra. 9. ábra. 10. ábra. 11. ábra. 12. ábra. 13.ábra. 14. ábra. 15. ábra. 16. ábra. 17. ábra. 18. ábra. 19. ábra. 20. ábra. 21. ábra. 22. ábra. 23. ábra. 24. ábra. 25. ábra. 26. ábra. 27. ábra. 28. ábra. 29. ábra. 30. ábra. 31. ábra.

A kultúra elemei funkcióik szerint (Holló és Lázár 2000b alapján) ..............................................16 Nyelvi feladattípusok lehetséges kulturális tartalma .......................................................................24 Kulturális-kommunikációs készségeket fejlesztő nyelvi feladatok ................................................28 A jéghegy: a látható és láthatatlan kultúra ........................................................................................37 A kultúra elemeinek kapcsolódása (Tomalin és Stempleski 1993:7) .............................................38 A kultúra és a kultúra képei (Kramsch 1993:208)...........................................................................39 A kultúra, ahogyan érzékeljük ............................................................................................................40 A kulturális incidens és a kulturális sokk ..........................................................................................45 Kulturális konfliktusok elemzése nyelvórán – Archer (1986) módszere alapján .........................47 A kommunikáció jakobsoni modellje ...............................................................................................55 Kétoldalú kommunikáció Jakobson (1960/1969) alapján...............................................................55 A kommunikációs folyamat tényezőinek néhány lehetséges egymásra hatása ............................57 A kommunikációban részt vevő partnerek egyéni és közös jel- és megértéskészlete (Török 2000: 30). ..................................................................................................................................59 Direkt és indirekt szövegszerkezetek (Kaplan 1966) .......................................................................67 A beszélt és írott szövegek jellemzői Kramsch (1998) alapján ......................................................92 Szóbeli és írásos műfajok.....................................................................................................................93 Két kultúra képviselőjének (K1 és K2) szociolingvisztikai ismeretei ............................................98 Piktogramok .....................................................................................................................................136 Jakobson modelljének alkalmazása az interkulturális kommunikációra....................................144 Levine és Adelman (1993) akkulturációs modellje........................................................................156 Akkulturáció és nyelvi akkulturáció Enyedi (2000) alapján .........................................................158 Kolb (1984) tapasztalati tanulási modelljének alkalmazása a nyelv- és kultúratanulásra ........163 Liddicoat (2000) modelljének alkalmazása a nyelv- és kultúratanulásra....................................164 Kulturális készségek ...........................................................................................................................169 Az idegen nyelvi tanmenet kulturális célkitűzései Byram (1997) alapján ..................................190 Az integrált nyelv- és kultúratanítás elemei ....................................................................................192 Vázlatos óraterv integrált nyelvi és kulturális célú nyelvórához...................................................195 Lehetőségek a kulturális tudás önálló fejlesztésére .......................................................................225 A kommunikatív nyelvi kompetencia Bachman (1990) alapján .................................................232 A nyelvtanulók, a tanítás és a nyelvvizsgák kapcsolata .................................................................234 Integrált feladatok a nyelvi és kulturális tudás ellenőrzésére........................................................236

Gyakorlatok listája

1. Kultúra, kulturális tudatosság és interkulturális készségek Az olló ..............................................................................................................................................................29 2. Hogyan látjuk a kultúrát? – A kultúra megjelenési formái Jó és rossz .........................................................................................................................................................34 Mondjuk másképp ..........................................................................................................................................35 Kritikus incidens.............................................................................................................................................42 3. Kultúra és kommunikáció Filmes fordulatok ............................................................................................................................................54 4. A kultúra dimenziói Ők és mi ...........................................................................................................................................................69 5. Sztereotípia, előítélet, alkalmazkodás Kinek a kutyája? ..............................................................................................................................................73 Mi, európaiak ..................................................................................................................................................76 Hungarikumok ......................................................................................................................................................82 6. Idegen nyelv, idegen kultúra, közös kommunikáció 1. – szociolingvisztika Ki írta, ki mondta? ..........................................................................................................................................99 7. Idegen nyelv, idegen kultúra, közös kommunikáció 2. – pragmatika Furcsa párbeszédek ......................................................................................................................................114 Ugyanaz másképp .........................................................................................................................................120 8. Nonverbális kommunikáció Gesztusok.......................................................................................................................................................132 Van képem hozzá!.........................................................................................................................................140 9. Interkulturális kommunikáció Forgatókönyv.................................................................................................................................................151 10. Hogyan tanulunk kultúrát? Amikor én… .................................................................................................................................................165 11. Kulturális készségek A marslakó képeslapja .................................................................................................................................171 12. Az integrált nyelv- és kultúratanítás tervezése Projektmunka................................................................................................................................................196 Szappanopera ................................................................................................................................................197 13. Tananyagok, feladatok A novella ........................................................................................................................................................214 14. Tanári szerepek Sok kicsi sokra megy ....................................................................................................................................228 15. A kulturális tudás értékelése Közös portfólió .............................................................................................................................................239

Tárgymutató

adaptálás 169, 185, 186 adó 55-58, 144,145, 176 akkulturáció 154-166 akkulturációs küszöb 155-157 alkalmazkodás 10, 14, 16, 20, 28, 59, 71, 79-83, 89, 97, 154 általános fellépés 20 általánosítás 23, 28, 30, 36, 40, 60, 71, 72, 74, 75, 79, 150, 154, 162, 163, 174 arckifejezés 50, 54, 125, 128, 129 asszimiláció 19, 30 attitűd 10, 15, 25, 26, 28, 36, 58, 68, 69, 75, 78, 79, 95, 117, 145, 147, 148, 154, 168, 169, 170, 185, 186, 188, 190, 192, 227, 237, 241, 242 attitűdalakítás 79, 168, 169, 185, 192, 227, 237 attribúció 74 belső indíttatású kultúrák 66 bemutatás–gyakorlás–önálló használat 161-164, 193 beszédaktus 103, 105, 109, 112, 113, 117 beszédszándék 50, 53, 65, 102, 118, 139, 181 beszélőközösség 86, 88, 89, 96, 97, 99 bizonytalanságot jobban tűrő kultúrák 64, 70 bizonytalanságot kevésbé tűrő kultúrák 64, 68, 70 bizonytalanságtűrés 126, 147 címzett 55, 92, 94, 109, 143 civilizáció 13, 16, 15, 17, 192, 225, 236 csatorna 55, 57, 58, 63, 144 deixis (rámutatás) 105-107, 109 dekódol 55, 56 deperszonalizálás 46 diffúz kultúrák 62, 66,116 direkt kultúrák 67 direkt (szöveg, kommunikáció) 21, 22, 49, 51, 52, 57, 67, 68, 90, 94, 98, 104, 112, 116-118 egyén és a többi ember viszonya 60, 61 együttműködés 79, 81, 83, 89, 91, 92, 95, 103-105, 110, 116, 181, 189

eLeMÉr módszer

19, 33, 46, 146, 170, 174, 226 elemzés 22, 24, 28, 46-48, 53, 73, 88, 93, 98, 113, 114, 140, 145, 146, 148, 149, 165-170, 174, 192, 214, 219, 221, 226, 229, 237 elemző készségek 28 elfogadás 15, 16, 28, 33, 45, 79, 89, 97, 98, 132, 147, 169, 185, 186, 223 előfordulás 182, 183 előítélet 32, 33, 46, 64, 71-79, 145, 147, 154, 170, 174, 175, 181, 185, 186, 226 empátia 10, 21, 28, 147, 149, 169, 185 ének 219, 220 enkultúráció 154 érdeklődés 56, 89, 91, 112, 116, 149, 150, 168, 169, 184, 192, 200, 226, 228, 237, 242 érintés 50, 53, 125, 128, 130, 131, 132, 139 erős kontextusú kultúrák 62-64, 66, 75, 81, 90, 146, 183 értékelés 28, 73, 76, 163, 164, 169, 174-177, 192, 226, 231-243, 262, 263 értékítélet 10, 13, 18, 21, 32, 34, 35, 42, 46, 47, 60, 72, 74, 78, 91, 96, 104, 113, 139, 144, 154, 177, 178, 182, 183, 185 értelmezés 14, 24, 28, 39, 50, 52, 105, 109, 113, 119, 120, 145-149, 154, 169, 174-176, 190-192, 217, 219, 226, 237 érzékelés 14, 28, 40, 125, 126, 145, 169-177, 183, 184, 192, 226, 237 érzelmi beállítottságú kultúrák 65, 66, 116, 132, 139, 180 etnocentrizmus 32, 33 etnorelativizmus 32, 33 Európai Nyelvi Portfólió 240-243 feladó 55 felfedezés 28, 145, 146, 160, 162, 164, 190, 193, 194, 213, 237 feminin kultúrák 61 film 28, 30, 34, 35, 40, 43, 48, 54, 77, 128, 133, 150, 152, 162, 169, 177, 183, 185, 211, 218, 219, 225, 226, 237 fizikai távolság 20, 53, 138 folyamatos értékelés 235 forma 182, 183

Tárgymutató gesztusok 20, 50-55, 125-140, 181 grammatikai (vagy nyelvi) kompetencia 26 gyenge kontextusú kultúrák 62-68, 81, 91, 104, 110, 146, 183 hangerő 50, 53, 65, 125-128, 181 hangfelvétel 99, 100, 121, 173, 195, 210, 211, 219 hanglejtés 45, 50, 118, 125-128 hangok 50, 125-129 hangszín 50, 65, 125-127 hangzó anyag 99, 219, 221 harmadik hely 163, 164, 166, 229 harmadik pozíció 119 hatalmi helyzet 91 hozzáállás 28, 32, 115, 145-148, 180, 184, 185, 190, 191, 227 idő szerepe 60, 66, 95 időkezelés 50, 125, 138, 139 illokúció 103, 232 indirekt (szöveg, kommunikáció) 21, 49, 51, 52, 57, 67, 68, 90, 94, 98, 112, 117, 118 indirekt kultúrák 67 individualista kultúrák 61, 75 interakció 45, 47, 49, 50, 59, 102, 104, 145-148, 157, 183, 190 interakciós viselkedés 125, 138, 139 interkulturális beszélő 144-153, 185, 186, 190 interkulturális készségek 27, 169, 186, 192, 227, 237, 242, 243 interkulturális kommunikatív kompetencia 10, 12, 71, 147, 151 interkulturális kompetencia 147, 148, 150, 152, 159, 188-191, 231, 241 Internet 18, 25, 49, 50, 57, 93, 175, 183, 189, 196, 211, 219-221, 228 interperszonális készségek 28, 169, 184-187, 192, 214, 226, 237 íráskép 50, 53, 125, 135, 137 irodalom 13, 211-213 jel- és megértéskészlet 56, 59, 60, 98 jelek 49-56, 88, 90, 97, 125, 126, 130, 132, 135-137, 146, 181, 224, 236 jelentés 14, 17, 25, 37, 47, 49, 79, 80, 102, 109-121, 136, 143, 145-150, 160, 171, 175, 182, 183, 194, 224-226, 237 kapcsolatteremtés 39, 52, 75, 169, 184, 185 képek 20, 28, 73, 140, 151, 169, 211, 220, 237 készségek 25-30, 82, 145, 146-150, 160, 161, 168-186, 190-197, 226, 227, 229, 233, 234, 237, 241, 242, 243 kis hatalmi távolságú kultúrák 61, 180 kisbetűs kultúra 13, 31, 175 kód 49, 50, 55-58, 60, 90, 96, 102

255

kollektivista kultúrák 61 kommunikációs folyamat 27, 55, 56, 58, 60, 144-146, 157 kommunikációs készség 24, 28, 96, 119, 161, 169, 184, 192, 195, 196, 210, 214, 219, 226, 228, 237 kommunikációs stílus 126, 181 kommunikatív kompetencia 25, 26, 71, 118, 147, 151, 155, 241 kompetens kommunikátor 27 kompromisszum készség 169, 185 konformitás 72, 75, 79 konnotáció 16, 17, 23, 25, 41, 147, 149, 150, 155, 159, 192, 214, 222, 225, 236 kontextus 22, 25, 50, 55-58, 60-66, 90-99, 102-106, 109-112, 119, 125, 138-140, 150, 168, 174, 175, 183, 193, 232, 233, 235 kor 56, 57, 62, 90, 193, 196, 198, 221 környezet 18, 19, 22, 33, 44, 45, 46, 48, 50, 55, 66, 67, 97, 125, 129, 135, 138-140, 149, 150, 156, 157, 175, 189 körülmények szerepe 60, 62, 150 Közös Európai Referenciakeret 144, 233, 240, 241, 243, 248 köztes hely 119, 229 közvetítés 24, 228, 241 kritikus gondolkodás 28, 169, 176, 177, 192, 226, 237 kulturális dimenziók 16, 60, 68-70, 179, 180, 192, 219, 225, 236 kulturális incidens 33, 44-48, 161, 163, 221, 223 kulturális intelligencia 168, 186, 227 kulturális készségek 168-186, 192, 193, 233, 237, 241 kulturális koccanás 44-48, 157 kulturális konfliktus 44-47, 72, 90, 96, 145, 155, 164, 168, 177, 221, 236, 237, 242 kulturális konnotáció 17, 23, 192, 225, 236 kulturális különbség 10, 24, 26, 33, 47, 72, 83, 109, 117, 125, 143-148, 151, 168, 183, 185, 218, 221, 222, 235 kulturális relativizmus 33, 88, 145 kulturális sokk 33, 44-46, 155, 159, 160, 163 kulturális tudatosság 28, 30, 34, 137, 145, 147, 148, 179, 190, 197, 239 külső indíttatású kultúrák 66 leírás 19, 24, 28, 60, 162, 163, 164, 169, 170, 171, 173, 174, 192, 221, 226, 237 lokúció 103 magázás 94, 107, 108 magazin 17, 211, 212, maszkulin kultúrák 61 mediálás 24, 214, 222, 228, 229, 241 megfigyelés 24-30, 54, 132, 140, 165, 169-171, 185, 192, 226, 237 megfogalmazás 28, 35, 56, 90, 92, 169, 170, 171, 185, 192, 226, 237 megszólítás 21, 80, 88, 94, 107, 108, 113, 131, 137, 175, 179, 181 monokronikus kultúrák 66-68, 95, 104, 139, 180 motiváció 26, 27, 56, 64, 66, 79, 147-150, 168, 184, 186, 188-190, 213, 218, 229, 235, 238 műfaj 50, 53, 86, 92-96, 108, 124, 160, 162, 213, 214, 236

256

Tárgymutató

nagy hatalmi távolságú kultúrák 61, 180 nagybetűs kultúra 13, 31 nem nyelvi jelek 50-54, 88 nonverbális 52, 53, 60, 125-142, 146, 156, 159, 181 nyelvhelyesség 25, 27, 91, 96, 235 nyelvi akkulturáció 158, 159 nyelvi funkciók 16, 119, 192, 199, 225, 233, 236 nyelvi jelek 49-59, 90 nyelvi kompetencia 25-27, 144, 147, 188, 190, 224, 232, 233 nyelvi közeg 88, 89, 91, 97 nyelvi kulturális sokk 159, 160 nyilvános beszédek 23, 49, 93 nyitottság 10, 16, 28, 32, 56, 59, 77, 129, 145, 147, 168, 169, 175, 184, 186, 190, 192, 226, 226, 237 országismeret 13-18, 22-24, 171, 175, 183, 189, 192, 194, 199, 202, 210-214, 220, 221, 224, 225, 233-238 öltözködés 9, 33, 50, 53, 125, 135, 226 önképzés 223, 227-229 összehasonlítás 20-28, 34, 47, 60, 88, 114, 118-121, 145, 146, 148, 154, 160-166, 169, 177-182, 189-191, 192, 194, 210-213, 221, 223, 226, 236, 237 partikuláris kultúrák 65, 180 perlokúció 103 polikronikus (kultúrák) 66, 67, 95, 104, 139, 180 portfólió 238-244 pragmatika 16, 51, 88, 102-124, 160, 192, 225, 232, 233, 236, 241 proxemika 138 rámutatás (deixis) 105-107, 109 reflektivitás 78, 224, 243 rögzítés 28, 164, 169, 192, 226, 237 sémákon alapuló tudás 199 semleges beállítottságú (kultúrák) 65, 66, 68, 116, 117, 131, 132, 139, 180 specifikus kultúrák 62, 63, 68, 116 standard nyelv 96, 97, 99, 100 stílus 22, 24, 26, 50, 57, 58, 63, 86, 88-98, 118, 126, 135, 161, 179, 181, 210, 212, 214, 217 stratégiai kompetencia 26, 232 szekvenciális kultúrák 67, 95 személyes interpretáció 23 szemkontaktus 50, 53, 125, 128-132, 140, 141 szinkronikus kultúrák 67, 95 szisztematikus tudás 199, 212 szociális kompetencia 26, 155 szociokulturális kompetencia 26, 118, 119 szociolingvisztika 16, 17, 26, 85-100, 160, 192, 193, 219, 225, 232, 233, 236 szociolingvisztikai kompetencia 26, 155, 232, 233

szociolingvisztikai transzfer 97, 98 szókincs 16, 17, 24-26, 47, 49, 50, 56, 80, 91, 93, 105, 160, 171, 179, 184, 192, 201, 212, 225, 232, 233, 236 szövegalkotás 16, 47, 63, 96, 99, 148, 192, 225, 232, 236 szövegkezelés 16, 21, 22, 24, 26, 36, 166, 192, 195, 199, 211, 214, 225, 236 szövegkezelési kompetencia 26 szövegnyelvészet 16, 192, 225, 236 szövegszerkesztés 15, 16, 21, 24, 26, 36, 95 szövegszerkesztési kompetencia 26 szövegszerkezet 16, 24, 67-69, 80, 81, 95, 212, 214, 221, 232, 233 sztereotípia 24, 28, 30, 33, 40, 71-79, 116, 154, 169, 174, 192, 226, 237 sztereotípiák kezelése 24, 28, 169, 174, 192, 226, 237 sztereotipizálás 71, 73, 76, 78 tárgyak 14, 19, 50, 80, 106, 125, 135, 136, 146, 171, 173, 211, 220 társadalmi nem 13, 91 társadalmi-kulturális összehasonlítás 23, 193 társalgásban való együttműködés 103, 181 társalgási stratégia 95, 96, 116 tartalom és készség alapú nyelvoktatás 23, 148, 194 tegezés 94, 107, 108 tekintélyorientált (kultúrák) 62, 91, 180 teljesítményorientált (kultúrák) 62, 75, 91, 180 tér- és távolságkezelés 50, 125, 138 testbeszéd 16, 20, 50, 53, 54, 57, 58, 65, 125, 128-133, 140, 168, 181, 192, 225, 226, 236 testtartás és mozgás 50, 125, 128 tolerancia 15, 16, 28, 169, 185, 186 töltelékhangok 50, 125, 128 tudatosság 28-30, 34, 56, 78, 129, 137, 145, 147, 148, 155, 169, 175, 179, 185, 190, 192, 197, 223, 227, 237, 239 tudatosság kialakítása 129, 169, 185, 192, 227, 237 udvariasság 20, 26, 45, 49, 52, 81, 95, 98, 105, 113, 116-118, 131, 132 újság 17, 18, 211, 212 univerzális kultúrák 65, 68 utalás 89, 106, 109, 110 üzenet 49, 51, 55-58, 86, 90-93, 129, 135, 137, 143, 145, 147 vevő 55-58, 145 viselkedési- és beszédminták 16, 192, 225, 236 viselkedési szokások 13, 20, 30, 33, 34, 57, 58, 129, 164, 168, 181, 213 visszatérési sokk 44

zene 13, 211, 219