Résztvevők listája
ENV/EPOC/GEP(2000)8
Hollandia:
A nyilvánosság aktív bevonása ∗
Forrás: http://www.olis.oecd.org/olis/2000doc.nsf/87fae4004d4fa67ac125685d005300b3/c12568d1006e03f7c125691 20043eb6e/$FILE/00080429.DOC Gyors link: http://www.milieukontaktplatform.nl/l/?id=100_Lcj
Fordította: Gondár Szilvia
*
a cikket készítette Mr. René Kuijper, Közönségkapcsolati Munkatárs, DCMR Környezetvédelmi Hivatal (Rotterdam-Rajna-delta régió), Hollandia.
List of participants
ENV/EPOC/GEP(2000)8
I. BEVEZETÉS 1.
Háttér
DCMR Környezetvédelmi Hivatala egy regionális működésű hivatal, amely 18 településen (Rotterdamban is) valamint a Dél Hollandia tartományban a Rajna-delta vidékén kormányzati környezetvédelmi feladatokat lát el. A hivatal legfőbb feladatai közé tartozik a környezetvédelmi engedélyek elkészítése, valamint a környezeti minőség megkövetelése és ellenőrzése a régióban. A környezetvédelmi törvények hatálya alá tartozó cégek száma a régióban eléri a 20.000-et, ide tartozik 4 finomító és 80 vegyipari üzem. A Rajna-delta területén közel 1,2 millió ember él. Az ipari létesítmények nagyon közel találhatók a lakóterületekhez, amelynek gyakori következményei a zavaró bűz, porszennyezés és zajterhelés. A környezetvédelmi hivatal kb. 400 embert alkalmaz. A teljes költségvetése megközelíti a 25 millió USD-t. 2.
A nyilvánosság tájékoztatása
Más holland közhivatalokhoz hasonlóan a DCMR is köteles tájékoztatást adni a nyilvánosságnak, abban az esetben, ha információért hozzájuk fordulnak. A Kormányzati Információs Törvény kimondja, hogy minden nyilvánosnak minősül, néhány kivételtől eltekintve. Kötelező a helyi újságban megjelentetni az engedélytervezeteket azok hivatalos elfogadása előtt. A régióban lakóknak, civil szervezeteknek és cégeknek így lehetőségük nyílik a reagálásra. A DCMR-nek ezeket a véleményeket figyelembe kell vennie a végső engedély kiadása előtt. A kibocsátásokra vonatkozó információk, az incidensek, talajszennyezés esetei, valamint egyéb környezetvédelmi események nyilvános információk, ám nem szükséges ezeket aktív módon a közvélemény elé tárni. Valamennyi, monitorozás alatt álló környezeti paraméter szintén elérhető a nyilvánosság számára. Valójában, a DCMR a nyitottság politikáját folytatja. Évente megjelentetik a monitoring jelentést, amely tartalmazza a kibocsátási pontokra, minőségre és kormányzati hivatalok törekvéseire vonatkozó valódi adatokat. Passzív módon a közhivatalok mindegyike köteles információt szolgáltatni szinte valamennyi környezeti tényezővel kapcsolatosan. A DCMR Környezetvédelmi Hivatal ezen túlmenően megpróbálja aktív módon bevonni a nyilvánosságot a környezeti kérdésekbe, illetve párbeszédet kezdeményezni a lakosság és a (nagyobb) vállalatok, a civil szervezetek és a kormányzati szervezetek között. Ez a cikk azokat a lehetőségeket mutatja be, amelyek a Rajna-deltában élő emberek előtt nyitva állnak mindenfajta környezeti problémával és a DCMR reakcióival kapcsolatos panaszaik megvitatására. A cikk bemutatja azt is, hogyan történt a párbeszéd kialakítása a nyilvánossággal a fórumok kialakításán keresztül. Nemcsak a sikertörténeteket mutatja be, hanem a folyamat során tapasztalt nehézségeket is.
II. A NYILVÁNOSSÁG PANASZAI Immár több mint 30 éve tart fenn a DCMR egy, a Rajna-delta régióra vonatkozó információs és jelentési központot a közvélemény részére, hogy ide benyújthassák a környezetvédelmi zavaró hatásokra – pl. bűz, por, zaj, talajszennyezés és egyéb, a környező cégek által okozott károsításokra vonatkozó panaszaikat. Annak érdekében, hogy a panaszukat leadják, az emberek egy speciális, normál tarifás telefonszámot hívhatnak (éjjel-nappal), ahol egy felügyelővel tudnak beszélni. Mivel számos gyár működik egymás mellett, többé-kevésbé hasonló kémiai anyagokkal dolgoznak, a lakosok nem minden esetben tudják elkülöníteni a zavaró hatás forrását. Ezért alapos vizsgálat lefolytatása szükséges. Mivel a DCMR rendelkezik az engedélyezési és ellenőrzési jogokkal és feladatokkal, így a vizsgálatokat le tudja folytatni. A DCMR felügyelőinek minden esetben bejáratuk kell, hogy legyen az ipari létesítményekbe. A cégekkel együttműködve megpróbálják megkeresni a probléma okát és megszüntetni azt. Ezt a szolgáltatást a lakosság nagy megelégedéssel fogadja. Minden évben közel 20000 panaszt regisztrálnak és vizsgálnak ki a Központban. Ez a Hivatalnak megadja az esélyt, hogy hatásosan ellenőrizzen és szabadítsa meg az embereket a zavaró hatásoktól.
ENV/EPOC/GEP(2000)8
Résztvevők listája
A legfontosabb az, hogy a panasz benyújtásának célja nemcsak az, hogy a zavaró hatást megoldják, hanem inkább a zavaró hatással kapcsolatos információk megszerzése: biztonságos-e, mi a forrása a zavaró hatásnak és mennyi ideig fog tartani? Amikor az ezen kérdésekre adott válaszok ismertekké válnak, az információkat átadják az ‘információ igénylőjének’, ám legtöbb esetben a probléma részletes feltárása szükséges. 1.
Sajtóközlemények
Egy probléma, ami felmerült ilyen nagyszámú panasz kezelésében: több mint 20000 panasz kezelésekor lehetetlenség felhívni mindenkit és tájékoztatni őket a munkánk eredményéről. A gyakorlatban előfordulhat, hogy a panasz lezárásra kerül és a bejelentő nem hall semmit az eredményről Annak érdekében, hogy változtassunk ezen a helyzeten, sajtóközleményeket adunk ki, abban az esetben, ha egy ügyben több mint 30 panasz összegyűlik. Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amelyek naponta 3-4 panaszt generálnak, de a panaszok teljes száma nem éri el a 30-at. Az ilyen esetekre, minden hónapban kiadunk egy sajtóközleményt. Ezek a sajtóközlemények sok panasszal kapcsolatban tartalmaznak információt, pl. a város vagy városrész, ahol a zavaró hatás előfordul, a zavarás természete és természetesen a kibocsátó cég és a probléma jellege. A cég nevét is közzétesszük. Az ezen típusú visszajelzés egyik előnye, hogy nemcsak a panasztevőt éri el, hanem azokat is, akik nem tartoznak ehhez a csoporthoz, ami több embert foglal magában. Ezen túlmenően, a sajtóközlemények jó marketing eszközként is felfoghatók a DCMR Információs Központjának megismertetésében és kiegészítőként jelennek meg más reklámozási eszközök, mint szórólapok, matricák, az országos és helyi telefonkönyvek, illetve a “bűz-teszt” mellett. Amikor a válaszok kiadása a médián keresztül elkezdődött kb. 10 évvel ezelőtt, az ipari létesítmények nagyon szkeptikusak voltak, illetve többször bírósági feljelentéssel fenyegették őket. Ez azonban sosem következett be. Végül elfogadták a nyilvánosság tájékoztatásának fontosságát, ami a Központ terve volt. Sohasem tüntették ezt fel úgy, mint büntetést. Manapság már közömbösek az iránt, hogy a Központ hogyan informálja a nyilvánosságot, és az is előfordul, hogy a cégek teszik meg az első lépést. Néhány cég, mint pl. a Shell finomító elkészítik a saját sajtóközleményüket vagy hirdetéseiket, arról, hogy hol okoztak kellemetlenségeket a lakosoknak, vagy mikor várható ilyen zavaró hatás megjelenése, mint pl. mikor lesz üzemindítás. 2.
A jövő
Mivel lehetetlen kapcsolatba lépni minden emberrel, akik panaszt nyújtottak be, szükség van más válaszadási lehetőségek keresésére. Előfordul, hogy a Központ hívásakor információt kapnak, illetve néhány hívót meg is látogatnak a vizsgálatok során. Nagyon sok emberhez eljut az információ a környezeti zavaró hatásról a médián keresztül egy sajtóanyag kiadásával, ám még így is rengeteg ember van, akik nem is hallanak a Hivatalról a panasz benyújtását követően. Számukra a Hivatal egy tervezett kísérlet során a hozzájuk minden héten eljutó, ingyenes helyi újságban megjelentetné a panaszokkal kapcsolatos információkat, a cégekkel együtt megtett intézkedéseket annak érdekében, hogy megszüntessék a zavaró hatás forrását. A Hivatal egy közvélemény-kutatáson keresztül fog meggyőződni arról, hogy ezt a fajta választ méltányolják-e a lakosok a régióban. Ez a kísérlet az év végéig fog tartani. A rendelkezésre álló munkatársak és a telefonvonalak kis száma miatt, amikor nagyon sok ember egyszerre szeretne panaszt benyújtani, problémás valamennyi hívásra válaszolni. Ezen időszakban egy 30 perces időszakban 50-100 telefonhívás érkezik. Vannak törekvések arra vonatkozóan, hogy a panaszkezelés az Interneten keresztül is lefolytatható legyen. A probléma ebben az esetben a panaszt benyújtók titkosságának biztosítása, mivel adataikat bizalmasan kell kezelni. Másik probléma a szükséges információk beszerzése. Előnye ennek a rendszernek, hogy megteremti a lehetőségét annak, hogy valamennyi panaszbenyújtásra válaszolhassunk, és információt szolgáltathassunk a problémával kapcsolatban. Reményeink szerint a panaszok ilyenfajta kezelése a következő évben már lehetséges lesz.
List of participants
ENV/EPOC/GEP(2000)8
III. FÓRUMGYŰLÉSEK Annak érdekében, hogy be tudjuk vonni azokat az embereket, akik az iparosodott Rajna-delta vidékén élnek és dolgoznak a környezetvédelmi politikai döntéshozatalba, valamint, hogy jó rálátást biztosítsunk számukra a környezeti teljesítményre, fórumgyűlések rendszerét állítottuk fel. Ezek a gyűlések a régió lakói, a (nagy)ipari cégek, a hatóságok és a civil környezetvédelmi szervezetek közötti nyílt párbeszéd kialakítását célozzák meg, amelyek célja a külső biztonság és a környezeti teljesítmény témaköreinek feldolgozása. Három különféle típusú fórumgyűlés létezik: regionális gyűlések, helyi megbeszélések és iparhoz kapcsolódó tárgyalások. A következő részben ezen három gyűléstípust mutatjuk be, ezek előnyeit és a hozzájuk kapcsolódó szervezési problémákat. 1.
Regionális gyűlések
Ebben a csoportban minden alkalommal ugyanazon emberek vesznek részt. A tagok közül néhányan egy speciális terület szakemberei vagy nagyon érdekli őket egy bizonyos terület, mivel például egy adott cég zavaró hatásaitól szenvednek. A csoportban résztvevő emberek mindegyike a régióban él vagy ott dolgozik. Az elnöki tisztséget Alderman tartomány környezetvédelmi ügyekért felelős képviselője gyakorolja. A gyűlésnek kb. 25 tagja van: 4 az iparból, 8 a hatóságoktól (köztük DCMR-től is), 2 civil szervezetektől érkezett, a többiek a régió lakosainak képviselői. Mivel valamennyi fél képviselteti magát, így az információk objektivitása és igazsága magas fokú. A gyűléseket évente 5 alkalommal tartják. Ezen csoport legfontosabb célja, hogy biztosítsa a nyílt párbeszéd kialakulásának lehetőségét, ahol a felek kifejezhetik véleményüket, illetve természetesen, hogy bizonyos ügyekben több információhoz jussanak. A résztvevők a környezetvédelmi döntéshozóknak szánt napirenden is dolgoznak. 2.
Helyi szintű fórumok
Ezen a fórumon Rozenburg település minden lakosának lehetősége van arra, hogy részt vegyen a megbeszéléseken. Rozenburg egy kis közösség, kb. 16000 lakossal, amelyet teljesen körülzár a nagyipari komplexumok gyűrűje és a Rajna folyó torkolata. A Rozenburg-ot körülvevő 12 gyár vezetője, a DCMR valamint a település képviselői tagjai a fórumnak. Egy teljes oldalas hirdetés, amely a helyi, mindenkihez eljutó újságban jelenik meg, minden lakos meghívást kap ezekre a gyűlésekre. A gyakorlatban, általában 30 lakos el is jön a megbeszélésekre. Ezen fórumok elnöke Rozenburg polgármestere. Ezek a fórumok szintén 5 alkalommal kerülnek megrendezésre. A csoport legfontosabb célja, hogy információt szolgáltasson a lakosoknak az ipari tevékenységek környezetvédelmi vonatkozásairól. Ezért minden gyűlés úgy kezdődik, hogy látogatást tesznek valamely ipari létesítményben. Az emberek a saját szemükkel láthatják, hogy hogyan működnek ezek az üzemek, mennyire felkészültek az incidensek bekövetkezésére, és hogyan kezelik a környezetvédelmet. A látogatást követően megvitatják a látottakat, más cégeknél bekövetkező környezeti eseményeket és általában egy pontok kiemelendő, arról előadást is hallgathatnak. A gyűlés egy informális itallal zárul, ahol az emberek folytathatják a megbeszéléseket. 3.
Az iparhoz kapcsolódó fórum
Csupán egy olyan nagy ipari cég van, aki ilyen típusú megbeszéléseket szervez: ez a Shell finomító. A Shell finomítója a Rajna-delta vidékének legnagyobb ipari létesítménye. Több, mint 3000 dolgozója van annak a gyárnak, amelybe a Shell közel 7 milliárd USD-t fektetett be. A finomító 1930-as években kezdte meg működését. A második világháborút követően új lakóövezet létesült az ipari komplexum szomszédságában, mivel azok az emberek, akik ott dolgoztak, szerettek volna közel lakni munkahelyükhöz. Manapság, számos lakóterület található a Shell mellett, amelynek következménye rendszerint a zavaró hatás. A Shell célja, hogy közvetlen kapcsolatot tartson fenn a “szomszédaival”. A regionális fórumból kiválva (de abban továbbra is aktív részt vállalva), egy újabb találkozási lehetőséget építettek ki azokkal az emberekkel, akik az üzem közvetlen közelében élnek. A DCMR szintén részt vesz ezeket a megbeszéléseken. A fórum elnöke Vlaardingen város egyik lakója. Ezeket a gyűléseket évente 4 alkalommal szervezik. Általában ugyanaz a 15 ember vesz részt rajtuk.
ENV/EPOC/GEP(2000)8
Résztvevők listája
Ezen csoport legfontosabb célja az, hogy informálják a Shell-t arról, hogy az emberek mit gondolnak arról, hogy egy nagyipari komplexum tőszomszédságában élnek. A Shell-nek szintén megvan a lehetősége, hogy tájékoztassa az embereket arról, hogyan működtetik az üzemet. A Shell még megegyezéseket is köt ezzel a csoporttal. Az elmúlt évben például, megígérték azt, hogy lecsökkentik a fáklyás lefúvatások számát 25%-al, amit sikerült elérniük. Az emberek arra is megkérték a Shell illetékeseit, hogy a lehetséges zavaró hatások előtt ezt jelentsék be az embereknek, és egy sajtóközleményben adjanak tájékoztatást, amikor a zavaró hatás megtörtént. 4.
A fórum megbeszélések haszna
Mindenfajta fórum számos előnnyel jár a résztvevőknek. Általánosságban az információk átadása és az együttgondolkodás, a környezeti problémák hatásainak megoldása a legfontosabb értékek a lakosok számára. A hatóságok számára az is fontos, hogy közvetlen információt kaphatnak a lakosoktól a politikai döntések megalapozására. A cégek szempontjából lényeges, hogy közvetlen kapcsolatban maradjanak, mivel bármilyen incidens vagy zavaró hatás kialakulásakor a DCMR Környezetvédelmi Hivatalt is be kell vonniuk a folyamatba. A Hivatalnak ugyanakkor két problémával is szembe kell néznie a fórumok szervezésekor. Az első az, hogy nagyon sok időt vesz igénybe a megbeszélések megszervezése, és sok erőfeszítéssel jár megfelelő számú embert összetoborozni a fórumokra. Számos telefonhívást kellett lebonyolítani (munkaidő után) hogy embereket tudjanak megnyerni és meghívni egy-egy speciális területhez. A második probléma, hogy nagyon nehéz a fiatalok megszólítása. A fórumokon résztvevők többsége 35 év feletti és sokszor 60 év feletti. A 25 éven aluliak, úgy tűnik, hogy nem érdeklődnek a környezetük iránt, egyéb tennivalóik vannak, és reménykednek abban, hogy az idősebb generációk fogják a környezetünk gondját viselni.
