Hogyan tartsunk lakásban kutyát? Sokan lakótelepen, lakásban tartanak kutyát. A gyorsan növő kis "gombóc" azonban okozhat már kellemetlen perceket. Nézzük meg, mit lehet tenni ilyenkor, mik a gyakori problémák:
Bepisil, amikor hazaérkezünk Kb. egy éves korig kutyánk még nehezen tartja vissza a vizeletet. Természetesen ez kutyánként változó. Függhet a mérettől, fajtától, van-e gyulladás a szervezetében, időben levittük-e sétálni. Ha ezen a korszakon túl van a kutyánk és már teljesen szobatiszta, mégis azt tapasztaljuk, hogy hazaérkezésünk alkalmával "örömében" bepisil, tesszük fel a kérdést: miért van ez? Tapasztalatom szerint az örömnek nem sok köze van ehhez. Ahhoz inkább, hogy otthon ki tölti be a vezető szerepet. A gazdi vagy a kutya. Saját megfigyelésem azt mutatja, hogy amíg ez a viszony a kutya és gazdi között nem rendeződik, addig minden hazaérkezéskor a kutya vizelni fog, mintegy megjelöli a területét. Másik ok lehet, ha egy kutya sokáig ingerszegény környezetben él. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy hazaérkezésünkkor végzi el a "dolgát" a kutya.
Folyton ugat Ha kutyánk ugat, nézzük meg miért teszi. Ha jelez, dicsérjük meg, és csak aztán mondjuk neki, hogy elég. Ha folyton ugat, lehet, hogy fél, vagy épp ellenkezőleg. Vezérnek érzi magát, és ő szeretné megoldani a problémát. Ebben az esetben érdemes megnézni a gazdi és a kutya viszonyát, és ha nem megfelelő, azt helyére tenni.
. Ránk ugrál Ha játszunk kutyánkkal, a vidámsághoz hozzátartozik, hogy kutyánk felugrál ránk. Ez ilyenkor nem baj. Amennyiben ezt akkor teszi, mikor hazaérkezünk, az már kellemetlen. Tegyünk úgy, mintha észre sem vennénk őt. Kb. 5-10 perc múlva hívjuk be magunkhoz és simogassuk meg. Ha továbbra is próbál felugrálni egy határozott "NEM" vezényszóval toljuk el magunktól. Ezt többször is megtehetjük. Pár alkalom után már csak igen gyenge
próbálkozásai lesznek, vagy egyáltalán nem akar felugrani. De ehhez a gazdinak következetesnek kell lenni.
Felengedjük az ágyra, szobába vagy sem Akinek ez a szíve vágya, hogy kutyájával együtt aludjon, tegye. De a kutya csak hívásra jöjjön be a szobába, illetve az ágyra.
Mindent szétrág Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy majd kinövi a kutya a rágási szokását. Tény, hogy a kölyökkutya a fogváltásig szinte mindig rágni szeretne. De saját tapasztalatom alapján kisebb kölyök korban le kell szoktatni róla,hogy mit rághat és mit nem. korábban sem rágott szét semmit, illetve csak az ő saját játékait vagy a műcsontját rágcsálja a mai napig.A szabadban megrág dolgokat főleg a fadarabok a kedvencek de ezzel nincs is semmi gond .Egészen, pár hetesen rá kell szólni,elvenni,kicserélni az ő számára rágható dolgokra.Nem mindig egyszerű újra és újra megpróbálja. Ne tegyünk a kutya közelébe olyat, amit szétrághat, ráadásul számára káros lehet, ha lenyeli. Igyekezzünk sporttal,játékkal annyira lefárasztani a kutyát, hogy otthon már csak pihenni legyen kedve. Adjunk neki csontot, rágható játékot. Sokat foglalkozzunk vele.
Verés vagy büntetés? Sokakban ez a kettő ugyanaz a fogalom. Pedig mekkora tévedés ez. Verni valakit, bármikor és indok nélkül lehet. A büntetés a kutya esetében egy helytelen magatartás negatív büntetése. Következményeként csökken a viselkedés újbóli megjelenésének valószínűsége. A korszerűbb, tudományosan megalapozottabb megfogalmazás szerint, inkább negatív illetve pozitív megerősítésként használják ezeket a fogalmakat. A pozitív és a negatív fogalom a kutya viselkedésének mérhető teljesítménye szempontjából értelmezhető. Ezeknek a használata nem lehet automatikus . Csak egy idealizált világban lehet elképzelni, hogy egy kutya kizárólag pozitív megerősítőkkel képezhető, ahol is ebünk a legkisebb hibát sem tudja elkövetni, mert a környezet annyira optimális .A kutya okos,de ösztönösen cselekszik,és mindig fog hibázni.Természetesen ez csak számunkra hiba.Megtaníthatók ezer és ezer dologra,de miért ülne le ha ő nem akar azért mert vezényszót kapott,hogy azt tegye mert nekünk így jó,vagy azért tanítjuk mert az a dolga (munka kutyák stb.)A tanítás és kiképzés fontossága a élet legtöbb területén az ő saját védelmük érdekében történik,hogy hozzáigazítsuk az ember civilizált
életéhez.Nagyrészt ök segítik az ember mindennapjait a terápiás, őrző-védő, és életmentő stb.,sport és hobby területén. Kutyánknak szüksége van arra, hogy a sikerből és kudarcból egyaránt tanuljon, vagyis a reagálás a pozitív és negatív megerősítésre, az evolúció során alakult ki. A megerősítők hatása tehát nem változtathatatlan és tökéletes, hanem a pillanatnyi helyzettől függ. Negatív megerősítés lehet a fájdalom, étel elvétele, együttlét megszakítása vagy egy sikertelen zsákmányszerzés és csak a kondicionálási folyamat analizálása mutatja meg, hogy az okozott fájdalom ténylegesen negatív megerősítőként hatott-e. A jól alkalmazott, megfelelő ideig tartó negatív, vagy pozitív megerősítés használata a kutyaképzésben nagyon fontos. Egy viselkedésre rosszul adott megerősítés, mint válaszreakció, nagyon nagy kárt tud tenni kutyánkban. Különösen akkor, ha azt a megerősítést folyamatosan és hosszabb ideig alkalmazzuk. És ekkor hisszük azt, hogy kutyánk nem akarja azt a feladatot elvégezni, vagy elkezdődnek más tünetek, amire azt mondjuk, "hát idáig ezt nem csinálta a kutyám", vagy "már tudnia kéne", rosszabb esetben feladjuk a képzést. Vajon akik a büntetés fogalmát keverik a verés fogalmával, azok tudják- e, hogy pl. kutyától az étel elvétele, a közösségből való kizárás, vagy akár játék abbahagyása is negatív büntetés? Hatása elképesztően romboló hatással lehet kutyánkra - ha helytelenül alkalmazzuk - akár rögtön, akár a későbbiek során. Pedig fizikai bántalmazás nem történt!
Kutyaiskola vagy egyéni kutyakiképzés? Sokakban felmerülhet a kérdés. Kutyaiskolába vigye kutyáját, vagy egyéni kutyaképzéssel kezdje a tanítást. Nézzük meg milyen előnye, és hátránya lehet egyiknek-másiknak. Minden a gazdi döntésén múlik,milyen kutyát szeretnénk nevelni és mennyit akarunk mi magunk tanulni.Igen, fontos a saját képzésünk is együtt kell tanulnunk a kutyával akár kutyaiskolába járunk akár nem.Meg kell ismerni kutyánk képességeit.tulajdonságait és annak megfelelően tanítani.Figyelembe kell venni az életvitelünket a tartás körülményeket a lakhelyünket,hogy ehhez igazítsuk a kutyus nevelését szoktatását.Főleg a városban,lakásban tartott kutyusok sok időt igényelnek,persze csak akkor ha a gazdi,szeretné magával vinni a kirándulásokra,nyaralásokra,társas összejöveletekre, stb.és tudjon közlekedni vele a mindennapokban annélkül,hogy ez problémát okozna a kutyusnak és a gazdinak . Munka után haza érünk és szétszedte a lakást vagy az udvart,nem a kutyus a hibás,álltalában a gazdik nem képzik,nevelik a kutyust és ilyenkor a önnálósítja magát mert őnem tudja mennyibe került a „bőrkanapé”
• ha olyan helyen lakunk, ahol nincs park, erdő vagy lehetőség több kutyával találkozni a napi sétánk folyamán, érdemes kutyaközösségbe járni. Kutyánk kölyökkori szocializációja igen fontos.Ennek hiánya később nagy gondokat okozhat! Ebben az esetben érdemes kutyaoviba is vinni. Ezek is a nevelés és kiképzés részét alkotják és igen hasznos az alapok elsajátítására Behívás megtanulása más kutyákkal való viselkedés stb.A kutya ovik álltalában ingyenesek,sok más kutyafajtát is megismerhetünk,barátkozásra és tapasztalat csarére is nagyon hasznos. Kb. nyolc hónaposan a kiképzést is megkezdhetjük.A kiképzésnek is célirányosan kell végezni olyan iskolát kell választani ahol a nekünk és a kutyusnak
legmegfelelőbb képzést kapja.Az alapokon kívül más és más kiképzésre van szüksége négylábú barátunknak attól függően,hogy milyen területen akarjuk alkalmazni tudását.
Több kutyával együtt más hatás is éri kutyánkat. Elleshetjük mások hibáit, amiből igen sokat lehet tanulni,illetve közösségben a kutyus is könnyebben tanul.A kutyusok is tanulnak egymástól,persze jót rosszat eggyaránt. • De tudni kell , hogy a csoportos képzés során nincs idő egy kutyával többet foglalkozni. A hibákat megbeszélni, finomítani, korrigálni. Egyéni képzés során a gazdit is megtanítják a kutyával való kommunikációra. A képzést pedig érdemes otthon elkezdeni családtagokkal együtt, amit egy tapasztalt képzővel tehetünk meg. Ha az alap engedelmességi gyakorlatokat már biztosan tudja a kutya, és többet is szeretnénk vele dolgozni, nyugodtan vihetjük már iskolába. Ekkor már a gazdi is és a kutya is magabiztos tudással középfokú szintű képzésre, agility sportra, őrző-védő munkára vihető. Nagyon fontosak az első benyomások. Mind a kutyus, mind a gazdi szempontjából. Igen fontos tényező, hogy a gazdi tudja, melyik mozdulatnak, vagy parancsnak képzési módnak mi a célja, mit érünk el vele, hogyan lehet egy hibát korrigálni, problémát megelőzni. És az sem mellékes, hogy ilyenkor az olyan kérdésekre is választ kapnak, mint "Miért ugat a kutyám?" stb. A kérdésekre pedig a válasz a képzésben van meg. Érdemes tehát megfontolni, milyen irányban tesszük meg az első lépéseket , mert szakértelemmel tanított kutyával igen sok örömünk lesz a munkában. Türelem, empátia és módszer! Ez a kiképzés!
Mikor kezdjük el kutyánk kiképzését? Vajon hányan tudják a gazdik közül, mi a különbség nevelés és kiképzés között. Azt gondolhatnánk ez egy és ugyanaz. Pedig jó, ha tudjuk, hogy a nevelés és a kiképzés egységes szemléletet alkot. A nevelés felkészít, megismerteti a kutyát a környezetével, zajokkal, emberekkel és különböző szituációkkal. A képzés pedig, a szakszerű nevelés eredményeire épül. Kiskutyánknak szüksége van a szocializációra. Megismeri fajtatársai szokását, a viselkedési elemeket. Kezelhetővé válik. A jól szocializált kutyával öröm dolgozni, mert nem lesz félős. Nem ijed meg idegen és váratlan szituációktól, zajoktól. Könnyebben megtalálja gazdájával együtt a megoldást egy felmerülő problémára. Sokkal inkább figyel majd ránk képzés közben, mint az a kutya, aki még életében nem látott autót, vagy ami a legrosszabb, soha nem találkozott más kutyákkal.Nagy hiba más kutyák elkerülése,közösséggek elkerülése. Jó tanács: ha kistermetű kölyök kutyával indulunk sétálni és egy nagyobb testű kutya fut oda hozzánk, ne kapjuk ölbe kiskutyánkat. Hagyjuk, hadd szagolják meg egymást. Ha nem így teszünk, kiskutyánkba az rögződik, hogy a nagyobb testű kutyáktól félni kell, sőt lehet, hogy meg is kell morogni és a biztonságot jelentő gazdi ölébe kell azonnal ugrani. Nagy
hibát követünk el ezzel, mert a természetes szocializálódás folyamatát akadályozzuk meg. De a nagy testű kutyák gazdáinak is figyelni kell, hogy kutyájuk ne tapossa agyon a másik kistermetű kutyát, ne okozzanak ezzel számára kellemetlen élményt. Ez szintén nem kedvez a kezdeti szocializációs szakaszban, a pozitív élmények megszerzéséhez. Kutyánk képzését már egész pici korban, pár hónaposan is megkezdhetjük. Mindig játékosan motiválva végezzük a feladatokat. Ne követeljünk sokat. És főleg ne gyakoroljuk a hibát! Annyira egyszerűsítsük le a gyakorlatokat, amit kutyánk lelkesen, lendületesen hajt végre. A fokozatosság elvét tartsuk be. Ha kutyánk nem hajtja végre a kért feladatot, mindig az jusson eszünkbe, megtettünk-e mindent, hogy kedvencünk megértse, mit kívánunk tőle. Egyértelműen tanítottuk neki, koránál fogva nem követeltünk-e túl sokat tőle. A türelem nagyon fontos. Mikor kiválasztottuk kiskutyánkat, talán már azt is tudtuk milyen célra használjuk négylábú társunkat. Vadászni szeretnénk vele, vagy éppen munkakutyázni, esetleg csak házi kedvencként tartani. Ennek megfelelően kell a kiképzést irányítani. Ilyenkor már tudhatjuk, az alap engedelmességi gyakorlatokat - melyet minden kutyának már szinte kötelező ismerni és tudni (ül, fekszik, marad, behívás) után milyen irányba fejlesszük kutyánk képességeit.”Addig fejlődhet a kutyád tudása ameddig a pórázod hossza”Pórázra mindig szükség van kötelező sétáknál, nevelésben,kiképzésben is,de ne feledd el milyen lehet egy „kutyaöltőt” megkötve leélni. A fegyelem mellett szükség van szabadságra,játékra,mivel a kutyusnak ez is jutalom.A sikeres jól kiképzett kutya póráz nélkül is engedelmes és a gazdi álltal megengedett kereteken belül viselkedik.Minden gazdi gondolja át milyen társat szeretne, egy kiegyensúlyozott engedelmes,vagy egy életen át követed a kutyusod és rángatod a pórázt,amivel valószínűleg semmire sem jutsz.Erre azt szokták mondani a kutyus sétáltatja a gazdáját,”nem engedem el mert nem jön vissza”miért..?megtanítottad neki?! Döntsd el magad.(Ehhez próbálok meg segíteni, hogy örömöd legyen társadban,saját tapasztalataim és természetesen szakemberek segítségével!)
yoda
gyere játszunk eggyütt
