HOGYAN KELL AZ ISKOLÁKNAK FELÜLVIZSGÁLNIUK A PEDAGÓGIAI PROGRAMJUKAT 2014. MÁRCIUS 31-IG?
Kozák András
köznevelési szakértő
Miről lesz szó az előadáson? Az
irányadó jogszabályi háttér
A
Nat módosító rendeletének személyi, tárgyi és időbeli hatályának értelmezési vetülete
Beavatkozási
pontok: az iskola pedagógiai programja felülvizsgálatának tartalma, az intézmények feladata
A
nevelési program és a helyi tanterv általános részeit illető változások
A
tantárgyi tantervi programok korrekciója
Formai
kérdések: a pedagógiai program módosításának eljárásrendje, legitimációja
Jogszabályi háttér
7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (a továbbiakban: Nkt.)
110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (a továbbiakban: Nat)
20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
Feladatkitűző norma
A 7/2014. (I. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet módosításáról (a továbbiakban: a Rendelet) a módosított alapjogszabályba (Nat) feladatkitűző normát iktatott be annak 11. §sal történő kiegészítésével, mely valamennyi iskola számára – kógens (kötelező) módon – 2014. március 31-i határidővel a pedagógiai program felülvizsgálatának kötelezettségét írta elő.
E dátum a nevelőtestületi döntés meghozatalának határideje, tehát eddig az időpontig nem csak a szükséges korrekciókat kell elvégezni, hanem az irányadó legitimációs eljárásrend szerint a pedagógiai program módosítását is el kell fogadni, és azt jóvá kell hagyni illetve hagyatni.
Ha és amennyiben az iskola jelenleg hatályos pedagógiai programja – a szakmai autonómia által biztosított mozgástér kiaknázása révén– már tartalmazza a Rendeletben foglalt új kritériumokat, úgy az iskola ennek tényét rögzítő jegyzőkönyvet készít.
A Rendelet személyi hatálya
A Rendelet személyi hatálya minden iskolára kiterjed, melyek az Nkt. 7. § (1) bekezdésének b)-f) pontjai alapján a következők: *általános iskola,
*gimnázium, *szakközépiskola, *szakiskola, *alapfokú művészeti iskola.
A többcélú intézményekre csak abban az esetben vonatkozik a módosító jogszabály, amennyiben a felsorolt – iskolaként definiált – intézményegységekből egy vagy több van az adott intézményben.
A Rendelet tárgyi hatálya A Rendelet tárgyi hatálya az iskolai pedagógiai programra vonatkozik, s konkrétan meghatározza azokat a műveltségterületeket és tantárgyi tartalmakat is, amelyeket a változtatás az egyes megjelölt évfolyamokon érint: a) az alapelvek, célok b) a fejlesztési feladatok és a c) a közműveltségi tartalmak szegmenseiben.
A Rendelet időbeli hatályának értelmezése
A Rendelet hatályba lépését a hatályba léptető klauzula 2014. január 18. napjában határozta meg, ami azt jelenti, hogy ettől a naptól lett a Nat szövegébe átvezetve a módosított normaszöveg (incorporatio).
A Nat 11. § (2) bekezdése kimondja, hogy az iskoláknak a Rendelet alapján felülvizsgált pedagógiai programjuk szerint kell a 2014/2015. tanévben a pedagógiai munkát megkezdeniük.
Ez azt jelenti, hogy a 2014/2015. tanévben valamennyi – a módosítással érintett – érintett tantárgy vonatkozásában az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. évfolyamokon már az új tartalmak jelennek meg, míg testnevelés tantárgy esetében az 1., 2., 3., 5., 6., 7., 9., 10. és 11. évfolyamokon kell az új tartalmi szabályokat alkalmazni az Nkt. 26. § (5) és a 97. § (6) bekezdései alapján.
A pedagógiai program felülvizsgálatának beavatkozási pontjai I. A nevelési program részegységén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai – ezen belül is
aa) fejlesztési területek – nevelési célok: erkölcsi nevelés;
nemzeti öntudat, hazafias nevelés; állampolgárságra, demokráciára nevelés; a testi és lelki egészségre nevelés;
fenntarthatóság, környezettudatosság; gazdasági és pénzügyi nevelés,
A pedagógiai program felülvizsgálatának beavatkozási pontjai I. A nevelési program részegységén belül (folyt.)
ab) kulcskompetenciák idegen nyelvi kommunikáció;
matematikai kompetencia; természettudományos és technikai kompetencia; szociális és állampolgári kompetencia; esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség,
A pedagógiai program felülvizsgálatának beavatkozási pontjai I. A nevelési program részegységén belül (folyt.)
ac) egyéb fejlesztési területek egészséges életmódra nevelés; testi, lelki egészség;
környezettudatos magatartásra nevelés; aktív állampolgárságra nevelés (konfliktuskezelés, együttműködés képessége);
értékorientációk, beállítódások kialakítása (felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedésformák); a nemzeti összetartozás ápolására irányuló hazafias elköteleződésre nevelés).
A pedagógiai program felülvizsgálatának beavatkozási pontjai II. a helyi tanterv részegységén belül
a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai (nevesített felsorolása az új tartalmaknak, célkitűzéseknek, elsősorban a megvalósítás koncepciójának szintjén),
az iskola környezeti nevelési és egészségnevelési elvei – ezen belül is da) az iskola egészségnevelési programja (koherensen a testnevelés és sport műveltségterület alapelvek, célok című fejezete alapján történő átdolgozásával); db) a komplex intézményi mozgásprogram (melyet ki kell dolgozni); dc) a környezeti nevelési program (a természettudományi kompetenciaterület egyes új hangsúlyaival párhuzamban),
A pedagógiai program felülvizsgálatának beavatkozási pontjai II. a helyi tanterv részegységén belül (folyt.) az
egyes tantárgyi programok, nevezetesen a következő tantárgyak helyi tantervi anyagainak közműveltségi tartalmai: ea) történelem tantárgy /egyes konkrétan meghatározott ismétlődő, visszatérő és hosszmetszeti témák korrekciója, kiegészítése/ – 5-12. évf.; eb) testnevelés tantárgy, melynél tételesen meghatározott új tartalmakat kell beilleszteni illetve korrigálni – 1-12. évf.
III. Amennyiben a nevelőtestület szükségesnek látja egyéb okból a tantárgyi programok módosítását, arra – értelemszerűen és célszerűen – most sort lehet keríteni.
Az első idegen nyelv kimeneti követelményszintjét érintő változás Az
idegen nyelvi kommunikáció kompetenciaterületen a Rendelet a szakközépiskolai és a gimnáziumi képzésben az érettségi idejére – a főszabály szerint 4. évfolyamon belépő – angol, német, francia vagy kínai nyelv terén a korábbi szabályozással ellentétben nem a B2 (középszintű), hanem – mintegy legalább kilenc évnyi nyelvtanulás eredményeként – minimálisan a B1 (alapfokú) ún. küszöbszintű nyelvtudás elsajátítását teszi követelménnyé.
A
B1 szinthez tartozó részletes standard követelményeket a Nat a II.3.2. Idegen nyelvek A) Élő idegen nyelvek alcíme Szintleírások (a KER alapján) részének B1, küszöbszint című egysége határozza meg.
Az első idegen nyelv kimeneti követelményszintjét érintő változás Feladatként adódik az intézmények számára a fentiek szerinti kimeneti követelmények megfogalmazása és bedolgozása a nevelési program iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai fejezetének idegen nyelvi kommunikáció kompetencia területének (kulcskompetenciák) részébe, valamint a helyi tanterv a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai fejezetébe.
Magyar nyelv és irodalom tantárgyi területet érintő változás Koncepcionális
jelentőségű az alkotók – elsősorban a XX. századi költők, írók – diktatúrákkal azonosuló vállalhatatlan politikai, morális és más közéleti szerepvállalásának realitások mentén történő feldolgozása, melynek a középiskola évfolyamain a magyar irodalom tantárgy oktatásában szakmailag és etikailag kellő megalapozottságúnak kell lennie.
Az
iskola feladata: mindezt a nevelési program iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai fejezete fejlesztési területek – nevelési célok részében az erkölcsi nevelés; nemzeti öntudat, hazafias nevelés; állampolgárságra, demokráciára nevelés egységében megjeleníteni.
Az Ember és társadalom műveltségi terület általános fejlesztési feladatait érintő változás A
Nat II.3.4 Ember és társadalom A) Alapelvek, célok alcíme a következő francia bekezdéssel egészült ki:
- XX. századi totális diktatúrák jellemzőinek feldolgozása, az általuk elkövetett bűntettek megismertetése; A
humán műveltség tantárgyainak oktatásánál különös jelentőséggel bír a közelmúlt totalitárius diktatúrái, a kommunizmus (szocializmus évtizedei) és a nemzetiszocializmus (nyilas terror) valóságos természetének, emberellenességének és bűneinek kendőzetlen feltárása.
Pedagógiai
koncepció: a múlttal való szembenézés történelmi kötelesség, s a kritikus attitűd az eszmélő, gondolkodó ember számára nélkülözhetetlen.
Az Ember és társadalom műveltségi terület általános fejlesztési feladatait érintő változás
Az 1944 és 1990 közötti fasiszta és kommunista rezsimek soha el nem évülő bűncselekményeinek bemutatása valamennyi humán tantárgy terén fontos nevelési-oktatási cél, természetesen a tantárgyi jelleg és a tanulók életkori sajátosságai szerint.
E kiemelt fontosságú célnak meg kell jelennie a felülvizsgált pedagógiai program nevelési program részegysége az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai fejezete fejlesztési területek – nevelési célok egységében az erkölcsi nevelés, demokráciára nevelés feladatainál, valamint be kell épülnie a szociális és állampolgári továbbá az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetenciákba.
A történelem tantárgy helyi tantervi programját érintő változások
A Rendelet konkrétan határozza meg a történelem tantárgyi program egyes közműveltségi tartalmait érintő nóvumokat.
A tantárgy társadalmi helyzet, életmód, életviszonyok részegységén belül új tartalmi elemként jelenik meg 5-8. évfolyamon a megkülönböztetés, kirekesztés, 9-12. évfolyamon a szegregáció, bűnbakkeresés – mindezek értékelése, bemutatása az egyes történeti korokban.
A kronologikus témák részegységén belül a Rendelet hangsúlyossá teszi annak megjelenítését a tantárgy ismétlődő/visszatérő és hosszmetszeti témáiban, hogy az egyetemes és a magyar történetben a nemzetiségek nemzetalkotó szerepe, a nyelvi-vallási etnikumok (elsősorban a zsidóság) történelemformáló jelenléte kellő súllyal kerüljön említésre.
A történelem tantárgy helyi tantervi programját érintő változások Az iskolák nevelőtestületeinek feladata a Rendelet mellékletében szereplőkkel kiegészíteni a történelem tantárgyi programot (5-12. évf.), melynek koncepcionális elemei: a nemzetiségek, a nyelvi-vallási etnikumok történelemformáló szerepének hangsúlyosabb megjelenítése (nevesítetten kiemelve a nemzetiségek és más vallási-etnikai kisebbségek szerepét a XIX. századi forradalmak és a polgárosodás korában, a nemzetállamok kialakulásának időszakában és a XX. század első felében); a megkülönböztetés, a kirekesztés áldozattá válást proponáló hatása (nevesítetten kiemelve a héber vallást, a zsidó etnikumot illetve a XX. századi egyetemes történetben a modern Izrael Állam szerepét). A korrekció érinti a nevelési program részegységén belül az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei , eljárásai fejlesztési területek – nevelési célok, valamint kulcskompetenciák részét és a helyi tanterv részegységén belül a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok megvalósításának részletes szabályai részt.
Az Ember és természet műveltségi területet érintő változások
A Rendelet hangsúlyossá teszi – egyben paradigmaváltást is involválva –, hogy a természettudományi gondolkodás működőképessége feltételének tekintett rendszerszerűség, amely az alapelvek, kulcsfogalmak strukturált bázisára épül, kevésbé annyira hangsúlyos, mint a kompetencialapú tudásbázis és az attitűdök fejlesztése.
Új lényegi báziselemek a természettudományi kompetenciaterületen belül a következők: - természettudományos és műszaki életpályára való szocializáció; - a jelen érdekfeszítő kutatási kérdései, az abba való bepillantás engedése a tanulók számára; - természettudományos gondolkodás tanórán kívüli környezetben történő komplex fejlesztése, mely a környezeti nevelés stratégiai céljainál is megjelenik, így attól el nem választható.
Az Ember és természet műveltségi területet érintő változások Mindezeket
nevesítetten is meg kell jelenítenie a nevelőtestületnek a pedagógiai program nevelési programjában az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai rész fejlesztési területek – nevelési célok és a kulcskompetenciák egységében, valamint a helyi tantervben a Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai részében.
Természetesen
mindezekkel párhuzamosan az iskola környezeti nevelési programjába is át kell vezetni a természettudományi műveltségterületet érintő szükséges változtatásokat.
A Testnevelés és sport műveltségi területet érintő változtatások A
testnevelés és sport műveltségterületen – a testnevelés tantárgy vonatkozásában – valamennyi évfolyamon mind elvi jelentőségű, mind szövegjobbító változtatásokat egyaránt tartalmaz a Rendelet.
A
testnevelés stratégiai célja a tanulók élethosszig tartó, egészségtudatos, fizikailag aktív életvezetésre szocializálása és a motoros műveltség eszközeivel történő személyiségfejlesztés, valamint a tehetséggondozás, a sportban tehetségesek felkarolása. Ehhez kapcsolódóan megjelenik a differenciálás és a motiváció mint a tanulóközpontú fejlesztés kiemelt területei.
A
kiemelt operatív jelentőségűnek titulált célok között nevesítésre került a lelki egészség erősítése és fejlesztése, a szükséges prevenciós folyamatok és tevékenységek kialakítása.
A Testnevelés és sport műveltségi területet érintő változtatások Elméleti
jelentőségű annak beiktatása az 5-8. évfolyam közműveltségi tartalmairól szóló részegységbe, melynek értelmében komplex értelmezéssel bővül az egészségtudatos, aktív életvezetés tudásbázisa, ahogyan a 9-12. évfolyam vonatozásában a prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés része az egészségmegőrzéssel bővül. E koncepciót be kell dolgozni az egésznevelési programba is.
Feladatként
jelenik meg az iskolák számára, hogy a pedagógiai program részeként – a szoros tematikai kapcsolódás miatt az egészségnevelési program alegysége formájában – ki kell dolgozni a komplex intézményi mozgásprogramot, melynek a gyakorlati megvalósításához tartozó egy tanévre szóló operatív jellegű feladattervet az éves munkatervbe célszerű bedolgozni.
A pedagógiai program módosításának legitimációs eljárásrendje
A pedagógiai programot, annak módosítását – az egyeztető fórumok véleményének kikérésével – a nevelőtestület fogadja el, és az intézményvezető hagyja jóvá.
Fenntartói jóváhagyásra nincs szükség, kivéve az egyházi jogi személy által fenntartott iskolákat.
A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra, a működtetőre anyagi többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges, melyet írásos formához kötött alakszerűségi kritériumok mentén meg kell jeleníteni, s a legitimációs záradékban kell elhelyezni.
A pedagógiai program felülvizsgálatának elvégzését, a nevelőtestület határozatát az iskola nevelőtestületének hitelesített jegyzőkönyvében kell dokumentálni. A jegyzőkönyvet az iskolai irattárban kell elhelyezni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
