hogy a nagy meleg vagy éppen a nagy hideg elől egy elég nagy, jól elszigetelt és védelmet nyújtó kutyaházba húzódhasson. (folyt

A KUTYATARTÁS TITKAI Számtalan állatmenhely várja az örökbefogadó gazdikat, de nem árt tudni, hogy a kutyatartás nagy felelősséget ró a gazdára, egyedül tőle függ, hogy kutyájára milyen sors vár. Ezért a kutyatartásról nem szabad elhamarkodni a döntést. A kutyák társaságkedvelők, kiegyensúlyozott étrendre, sok mozgásra és rendszeres orvosi ellenőrzésre van szükségük ahhoz, hogy egészségesek és barátságosak maradjanak. Ha a kutya a szabadban tölti napjai nagy részét, gondoskodnunk kell arról,

2004 MÁRCIUS, I. ÉVFOLYAM, 3. szám

Programajánló PhD találkozó Dániában

hogy a nagy meleg vagy éppen a nagy hideg elől egy elég nagy, jól elszigetelt és védelmet nyújtó kutyaházba húzódhasson. (folyt. a 3-dik oldalon)

Környezetünk és a tudomány? A legutóbbi számunkban az atomenergia felhasználásáról olvashattatok, most egy másik fajta energiaforrást mutatunk be: a szélenergiát. A szélenergia a világ jelenleg leggyorsabban növekvő energiatermelési módja. Ezen a téren Európa vezet, Dánia, Németország, és Spanyolország járnak az élen. A megújuló energiaforrásokat - így a szelet is - egyre fontosabb lenne kihasználni, mert fogyóban vannak a fosszilis készletek, ráadásul az ezek égetésével a légkörbe juttatott üvegház-gázok az egész földi klímát veszélyeztetik. Míg a világban terjedőben van a szélenergia-hasznosítás (és gazdasági mutatóik is egyre biztatóbbak), addig Magyarországon komoly szakmai vita kíséri az első nagyobb beruházási tervet. Dániában például szélenergiával termelik meg az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 12 százalékát. De Svédország sem sokkal van lemaradva, bár ott ez az arány ma még csak 0,3 százalék. A jelenlegi energiapolitika azt tűzte ki célul, hogy 2010-re mintegy 10 Terawatt energiát termeljenek a szél segítségével. Ehhez műszaki, politikai és gazdasági téren is segítséget kell nyújtani.

A Danish University of Education PhD kurzust szervez „Sustainable Development, Participation and Education” címmel Koppenhágában 2004. június 4-10. között. A szervezők olyan doktoranduszok jelentkezését várják, akik az oktatás, a politikai intézkedések tervezését szeretnék tanulmányozni a fenntartható fejlődés viszonyában. A találkozó nyelve angol és max. 25 diák jelentkezését tudják elfogadni. További információk az alábbi honlapon találhatók: www.dpu.dk/site.asp?p=3136

Fenntartható jövő programsorozat A Fenntartható Jövő programsorozat szervezői gyárlátogatásra várják az érdeklődőket, úticél a csepeli víztisztító és képcső újrahasznosító üzem. Időpont: 2004 március 22., a Víz Világnapja Bővebb információ és jeletkezés: www.fenntarthatojovo.hu

Hahó visszhang...

(folyt. az 5-dik oldalon) Mottó: Légy Te is gondos kutyatartó!

1

Reakció?

A Baradla-barlang Aggtelek határában a település jelképévé vált hatalmas sziklafal rejti a Baradla-barlang bejáratát. A Baradla-barlang nagy része mintegy 230 millió évvel ezelőtt keletkezett. A Világörökség legismertebb cseppkőbarlangja időszakosan aktív patakos karsztbarlang. Föld alatti sziklacsarnokai, ámulatba ejtő nagyságú cseppkőfantomjai egy sejtelmes mesevilágot idéznek. Ez a legrégebben kutatott, legismertebb, leghosszabb, képződményekben leggazdagabb hazai cseppkőbarlang, sőt aktivitása, hossza és cseppkődíszessége alapján a mérsékelt égöv legjelentősebb barlangjának tekinthető. A Baradla termeit, folyosóit, járatait kiállítási tárgyakként borítják a változatos, álló, függő és oszlopként emelkedő cseppkőfigurák. 1985 óta az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság üzemelteti hazánk legnagyobb idegenforgalmi barlangját, mely évente közel 200 000 látogatót fogad. Szóvivőjük készséggel válaszolt néhány kérdésemre. - A különleges Baradlát Közép-Európa legnagyobb barlangrendszerének mondják. Tényleg így van? - Igen. Mintegy 24 kilométer hosszúságú a barlang, ebből 5,6 kilométer nyúlik át Szlovákiába. Az Aggtelek és Jósvafő községek között húzódó főág 6,6 kilométer hosszú, átlagosan 10 méter széles, 7-8 méter magas, néhány helyen hatalmas teremmé szélesedik. A főághoz több mellékág csatlakozik, legjelentősebb a Domicabarlang, a Hangverseny-teremből induló Styx-ág, a Retek-ág, a Törökmecset-ág, valamint a Róka-ág. Például az Óriások termének cseppkőképződményein kívül a mérete is lenyűgöző: hossza 125, szélessége 55, magassága 30 méter. - Megkezdődött a világörökség részeként nyilvántartott aggteleki Baradla-barlang Jósvafő és Vörös-tó közötti szakaszának felújítása. A Baradla-barlang többi ága addig is zavartalanul látogatható? -Igen, így van. A felújítás ideje alatt a Hosszú-túra nem megy át a barlangon, megváltozott útvonalon mutatja be a barlangrendszer szépségeit. Továbbra is látogatható lesz azonban a legnépszerűbb szakasz, az rövid túra. Az aggteleki sziklafalnál induló egy kilométeres, egy órás, betonjárdával, lépcsőkkel, hidakkal kiépített, elektromos világítással ellátott szakaszon számtalan gyönyörű cseppkőfigura látható. - Meddig tart a felújítás? - A beruházás a tervek szerint tizenöt hónapig tart, a megújult barlangszakaszt várhatóan 2005 első negyedévének végén nyitják majd meg a közönség előtt. - És milyen változásokon megy keresztül ez a szakasz? - Kicserélnek a barlangban 2 kilométer járdát, megújítják a látogatók biztonságát szolgáló berendezéseket, és a világítási rendszert is kicserélik. A rekonstrukció részeként a vörös-tói bejáratnál tájba illő, a hegyfalra támaszkodó több mint nyolcszáz négyzetméteres látogatóközpontot emelnek. Ebben kap majd helyet a pénztár, az ajándékbolt, a büfé és egy előadóterem is. Az Igazgatóság szervezésében 1, 2, 5 és 7 órás, különböző nehézségű barlangtúra tehető a Baradla-barlangban. Részletekről telefonon és e-mailben lehet érdeklődni: Baradla-barlang, Aggtelek Cím: Aggtelek, Baradla oldal 1. Telefon: 48/503-000 E-mail: [email protected] Orsi 2

Mottó: Légy Te is gondos kutyatartó!

Reakció? folyt. az első oldalról (A KUTYATARTÁS TITKAI) A kutya még inkább otthon érzi majd magát, ha a házába egy szőnyeget terítünk. Néha elkerülhetetlen, hogy kutyánkat megkössük. Ilyenkor a legkíméletesebb megoldás, ha egy hosszú rudat feszítünk ki a kerítés és a kutyaház közé, amely mentén kedvére szaladgálhat. Láncot vagy kötelet soha ne használjunk, mert ebbe a kutya belegabalyodhat, megsérülhet. Azt azonban sose felejtsük el, hogy kutyánkat nem szabad állandóan megkötve tartanunk — egy erős, biztonságos kerítés ugyanúgy megvédi a kutyát az elkóborlástól, mint a lánc. Lakásban ne tartsunk hosszú szőrű, bundás, nagy testű kutyát. A kutya csak akkor maradhat egészséges és tarthatja meg jó formáját, ha fehérjében és rostanyagokban gazdag táplálékot adunk neki. Az üzletekben kapható kutyatápok összetétele biztosítja az optimális, kiegyensúlyozott étrendet. Az emberi koszt maradéka nem elegendő a kutya testsúlyának megtartásához és az izmok fejlődéséhez. A hegyes csontok pedig még veszélyesek is lehetnek, mivel megakadhatnak a kutya torkán, vagy még komolyabb problémát is okozhatnak a nyelőcsőben. Ne feledkezzünk meg minden nap friss vizet adni kutyánknak. A szabadban végzett rendszeres mozgás biztosítja a kutya jó közérzetét. Nap mint nap egy ketrecben, lakásban vagy egy szűk udvarban ülni nagyon unalmas a kutyának, unalmában sokszor ugatásba fog, ami a gazdin kívül a szomszédokat is zavarja. Napi egy, lakásban tartottaknál három-négy kiadós séta és egy kis labdázás vagy játék felkelti és fenn-

tartja a kutya figyelmét, aktivitását egész napra, a búskomorsága, rongálási kedve is megelőzhető.

A piszkos, elhanyagolt környezet sok olyan élősködőnek (például: bélférgek, bolhák, tetvek, kullancsok) kedvez, amelyek rossz napokat okozhatnak kutyánknak. Ha már észrevettük ezeket az élősködőket állatunkon, leghelyesebb, ha állatorvoshoz fordulunk segítségért. A legjobb megoldás azonban a megelőzés, azaz, ha a kutya házát, szőnyegét és közvetlen környezetét rendszeresen takarítjuk, fertőtlenítjük. Ajánlatos félévente féregteleníteni az állatokat. A kutyákat sok olyan betegség érheti, amelyek veszélyeztetik életét, és amelyek gyógyítása rendkívül hosszadalmas és költséges. Tehát jobb, ha ezeket a betegségeket megelőzzük, és kutyánkat beoltatjuk ellenük. Ez nem csupán a betegség megelőzését jelenti, hanem hosszú távon sokat spórolhatunk vele, és csökkenthetjük a fertőződés kockázatát is. A veszettség elleni kötelező oltást és a kombinált oltásokat évente meg kell ismételni. Kutyánknak több szempontból is jó szolgálatot teszünk bundájának rendszeres tisztításával. Először is, szőrét megszabadítjuk a piszoktól, a gubancoktól, és közben azt is ellenőrizhetjük, hogy vannak-e a bundájában élősködők. Ha már kölyökkorban hozzászoktatjuk kutyánkat szőrének keféléséhez, sokkal egyszerűbben tudunk majd bánni

vele, és könnyebben fog barátkozni is, ezenkívül ez egy kellemes, pár perces együttlét a kutyánkkal. Használjunk kutyasampont, különböző bolhátlanító szereket és bolhairtó nyakörvet. Évente kutyák százezreinek kell elpusztulnia csak azért, mert olyan helyre születtek, ahova már nem tudják vagy nem akarják befogadni őket. Az így elpusztított kiskutyák legtöbbje egy futó kaland, egy nem várt vemhesség eredménye. A probléma leghatékonyabb ellenszere az ivartalanítás. Ez nemcsak a nem kívánt kiskutyák számának csökkenésével, hanem más előnyökkel is jár. A nem ivartalanított kan kutyák nagy távolságokra is képesek elszökni azért, hogy egy nőstényre találjanak. A randevú kedvéért átugorják a kerítést, kiássák magukat a kerítés alatt. Ha útközben egy másik kan kutyával találkoznak, rendszerint egymásnak esnek. Egy nőstény kutya évente kétszer hozhat világra utódokat, alkalmanként általában hat kiskutyát, de a nagyobb almok akár tíz kölyökből is állhatnak. A folyamatos szaporulat, a szülés és a kölykök felnevelése nagy feladatot hárít a nőstényre, rossz hatással van egészségére, közérzetére, könnyen emlővagy méhrákhoz vezethet. Nem könnyű feladat elé állítja a gazdit a kiskutyák megfelelő elhelyezése sem. Egy nősténynek egy év alatt 12-20 kölyke születik, már ezeknek sem egyszerű otthont találni. Ha pedig nőstények százairól van szó, a probléma megoldása egyre kilátástalanabbá válik. Minden egyes kölyök, amely önnél jött világra, egy-egy helyet von el a menhelyen várakozók vagy még az utcán kóborlók elől.


3

Reakció? A vemhes és a kölykeiről gondoskodó nősténynek a megszokottnál több tápra van szüksége, emellett háromhetes koruktól már a kiskutyáknak is szilárd táplálékot kell adnunk. A nőstény minden erejével védi kicsinyeit. Ilyenkor ügyelnünk kell arra, hogy a családban élő kisgyerekeknek nehogy bajuk essen, amikor a kölykökkel szeretnének játszani. Orsi

KvVM közlemény a 2004-es környezetvédelmi feladatokról Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter a HIPA – Magyarországi Nemzetközi Sajtó Egyesület – meghívására tájékoztatta a Magyarországon akkreditált külföldi tudósítókat az Európai Uniós csatlakozás előtt álló ország legfontosabb környezetvédelmi feladatairól. A miniszter ismertette a csatlakozási menetrendnek megfelelő, 2004-es minisztériumi célokat, melyek közül kiemelte: a levegőminőséget javító intézkedési tervek kidolgozását 2004. április végéig; a helyi önkormányzati hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását; az egyes tervek és programok környezeti hatásvizsgálatáról szóló EU irányelv átvételét 2004. július 21-ig; a környezeti zaj kezeléséről szóló EU irányelv átvételét 2004. július 31-ig; kell

azt, hogy az átmeneti mentességet élvező nagy tüzelőberendezéseknek 2004. december 31-ig teljesíteniük a kibocsátási határértékeket, valamint a Natura 2000 hálózat kapcsán a csatlakozás időpontjáig ki kell hirdetni a különleges madárvédelmi területeket.

A miniszter szólt a közösségi pénzügyi támogatásokról is. ISPA-támogatásból jelenleg is számos hazai projekt valósul meg, a 2000-2006 között érkező évi 44 millió euró ISPA támogatást Magyarország a 20002003-as projektekkel már lekötötte. A csatlakozás után az ISPA-támogatást felváltja a Kohéziós Alap. Ebből és a Strukturális Alapokból pályázhat az ország a környezetvédelmi projektek finanszíro-zására is. A hazai társfinanszírozás megnyugtató biztosítása nélkül azonban az önkormányzatok saját forrás hiányában nem valósíthatják meg a beruházásokat, ezért a tárca a pályázati rendszerén keresztül is támogatni kívánja az önkormányzatok projektjeit. Persányi Miklós kérdésekre válaszolva a többi között szólt arról, hogy az EU Víz Keretirányelve, vala-mint Magyarország és Szlovákia egyidejű EU-csatlakozása reményeink szerint kedvezőbb feltételeket teremt a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos kétoldalú tárgyalások idén tavasszal várható folyatatásához. Megerősítette, hogy a Kormány – programjának megfelelően – nem kíván új vízlépcsőt építeni és a magyar érdekeknek megfelelően a tárgyalásokon arra törekszik, hogy a két ország közös tulajdonát képező vízhozamból a jelenleginél nagyobb rész jusson a magyar területre, s lehetővé váljék a Szigetköz rehabilitációja. KvVM sajtóközlemény 2004. január 16.

"Agyarcsempészeket fogtak Tanzániában" Négy férfit letartóztattak a tanzániai Dar es Salaam városában, miután 73 elefántagyarat találtak a birtokukban. A "zsákmány" értékét és súlyát jelenleg becsülik és mérik a hatóságok; az elefántcsont eredete sem tisztázott még. Az elefántcsont kereskedelme 1989 óta tilos. Bár az afrikai elefánt nem veszélyeztetett faj, az állatok száma 1970 óta 2 millióról alig fél millióra csökkent. Zsuzsa

4


Reakció? folyt. az első oldalról (Környezetünk és a tudomány?) Például korábban erõsen hátráltatta a szélenergia ter-jedését az, hogy a technika és a piac is a nagy teljesítményû berendezéseket részesítette elõnyben. Szélerőmûveket kiépíteni csak egy ország vagy régió gazdasági rendszere képes. Az építési költségek 3-4 év alatt viszont amortizálódnak, ezután pedig jelentős mennyiségű tiszta és igen olcsó energiához jut az adott terület és az ott élő áramfogyasztók is. A szélerőmű működésekor azt veszik figyelembe, hogy a szél valójában légtömegek mozgása, amit annak mozgási energiája által lehet hasznosítani. Ehhez azonban megfelelő sebességű szélre van szükség. A szélturbinák a levegő mozgási energiáját a rotornak adják át. Így az energia egy forgó tengelyen összpontosul, ami többféle módon hasznosulhat, de a modern turbinák ezt az energiamennyiséget általában villamos energiává alakítják át. A termelt energiát az áramszolgáltató átveszi és a közcélú elosztó hálózatain keresztül a fogyasztók részére értékesíti. De felmerülhet a kétely ugyanúgy, mint ahogyan az atomenegia esetében: mekkora lesz a zajterhelés, a tájképrombolás és hogyan reagálnak majd a fölöttünk repkedő madarak? Mindezek a problémák apró, finom szerkezetű berendezésekkel megoldhatóak. Például, ha jól felszerelt egy szélerőmű, akkor biztosan megtalálható rajta az a készülék, aminek ottlétét a madarak már 100 méterről érzékelik. Bár a szél energiájának felhasználása azért biztonságosabbnak látszik az atomenergiánál, mégis: amikor a Nap alacsonyan süt,nagyon hosszú árnyéka van a

toronynak, és a rotor forgása vibrációt, "diszkófényeket" idézhet elő a házak ablakain. Erre azonban szintén van műszaki megoldás. A modern szélenergia hasznosítás fejlődése mintegy 20 évre tekint vissza. 1980-ban adták át Dániában az első piacképes erőművet, ezután nem sokkal a fejlődés már minden képzeletet felülmúlt. Jelenleg Észak-Amerika, Ázsia, Európában pedig Németország, Dánia, Hollandia, Spanyolország és Anglia részesedik jelentős hányaddal a világ össztermeléséből. S mi a helyzet Magyarországon? Hazánkban rengeteg szélmalom működött. Habár ezek a kezdetleges szélerőművek az ország egész területén megtalálhatók voltak, ennek ellenére csak nem olyan régóta indult meg az érdeklődés az újfajta energiatermelési lehetőség iránt. Ez is egyik fontos kritériuma az Európai Unióhoz való csatlakozásunknak a felzárkózás szempontjából. Magyarországon a megújuló energiaforrások 3,6 százalékot képviselnek mindössze, ezt a Gazdasági Minisztérium 2010-ig mindenképpen növelni akarja. Ezért a nap-, a szél-, a biomassza- és a geotermikus energia felhasználását jónéhányszorosára kellene emelni. Az EU előírása 2010-re 12 százalék lenne, ami szinte teljesíthetetlen. Magyarországon a kis szélsebesség (másodpercenként 2-6 méteres) a jellemző, így nagyobb erőmű szinte sehol sem lenne igazán gazdaságos. Legfeljebb kis teljesítményű szélmotorok jöhetnek számításba, amelyek hasonló energiahasznosításúak, mint az egykori szélmalmok. Ezek tanyavillamosításhoz, szivattyú ellátásához (ivóvíz, öntözővíz), halastavak, szennyvíztavak forgatásá-

hoz, távközlőállomás, szárítóberendezés, villanypásztor mûködtetéséhez, melegházak fûtéséhez hasznosíthatók. Az ország első szélturbinája Inotán épült, a Bakonyi Erőmű területén. A 30 méter magas, 30 méter rotorátmérőjű torony, 300400 MWh áramot képes termelni évente (ez 120-160 család áramellátását biztosítja). Hasonló beruházásra készülnek Ajkán is, ahol ugyancsak elavult szénerőművet működtet a BE Rt. A Duna mellett, Kulcson is átadnak nemsokára egy szélkereket, amelyet az Első Magyar Szélenergia Társaság kivitelez. Zsuzsa

Apróságok "A hulladékról.." Minden tonna újrafeldolgozott papír 17 fát menthet meg a kivágástól és 30 kg szennyezőanyaggal kevesebb kerülhet a levegőbe. 20 fát kell kivágni ahhoz, hogy egy gyermek két éves koráig eldobható papírpelenkát hordjon. 700 bolti papírzacskó gyártásához egy egész fára van szükség. Ha 250 ember naponta csak egy üdítősdobozt is visszajuttatna a feldolgozó alumínium iparba, kb. 8000 l benzinnek megfelelő mennyiségű energiát takaríthatnánk meg. Egy átlagos irodában minden dolgozó kb. 90 kg újrahasznosítható papírt dob a szemetes kosárba évente. A fémhulladékok újrafeldolgozása a levegőszennyezést 86 %-kal, a vízszennyezést 75 %-kal, a vízfelhasználást 40 %-kal csökkentheti. Zsuzsa


5

Reakció?

2004: a rozsdafarkúak éve Immár hagyománnyá vált, hogy egyesületünk elnöksége minden évben egy vagy több madárfaj fokozott védelmére hív fel abban a reményben, hogy azok reflektorfénybe állítva legalább egy évig a korábbinál valóban hathatósabb védelemben részesülnek. Idén egy gazdag madárcsoport, a rigófélék családjába tartozó nem két hazai képviselőjére, a házi és a kerti rozsdafarkúra esett a választás. Rájuk irányul a figyelem, őket világítja meg az említett, képzeletbeli reflektor. Ma még mindkét faj viszonylag gyakori Magyarországon. Védelmük azt célozza, hogy a jövőben is azok maradjanak.

A házi rozsdafarkú a verébnél csak valamivel kisebb, karcsú termetű, mozgékony madár. Mindig valami kiugró ponton üldögél; jellemző, ahogy faroktollait sűrűn rezegteti. Kormánytollai a két középső barnásfekete kivételével rozsdavörösek. A kiszínezett hím felül sötét hamuszürke, homloka, pofái, torka, begye és melle kormos fekete. Szárnyain kissé elmosódó fehéres tükör látszik. A tojó barnás szürke, kormánytollai mint a hímé és éppen olyan sűrűn rezegteti őket. Ilyenek a fiatalok is, de különösen a fejükön és a nyaki részen pettyezettek. Az elsőéves hímek gyakran a tojóhoz hasonló színezetűek, hiányzik a szárnyfoltjuk is, nemüket csak énekük árulja el. Madarunk Skandinávia és Oroszország északi tájait kivéve egész Európában fészkel. Költ az afrikai Atlasz-hegységben, kelet felé Elő- és Közép-Ázsiában. Hazánkban általánosan elterjedt, a Dunántúl és az Északi-középhegység sziklás részein és kőbányáiban mindenütt megtaláljuk. Költ a településeken, a hétvégi házakkal tarkállt üdülőterületeken a domb- és síkvidéken egyaránt. Vonuló, de rendszeresen akadnak áttelelő példányok, főleg az öreg hímek között. Az ősz második felében repül DélEurópába, ahonnan korán, március elején, néha már február végén visszatér. Ettől kezdve hallhatjuk a hímek nem túlságosan hangos, reszelős elemeket is tartalmazó, mégis kedvesen csengő, rövid strófákból álló énekét. A párok áprilisban és a nyár folyamán költenek, de kivételesen háromszor is nevelnek fiókákat. A fészket a tojó építi, sziklaüregben, épületek zugaiban, gerendákon, elhagyott füsti fecske fészekben, de megtelepszik az eresz alá erősített elöl félig nyitott "C" odúban is. A fészekanyag száraz növényi szálakból, levelekből, mohákból, vékony gyökérdarabkákból áll, de beépíti a madár az udvaron talált pamutszálat, a szőlőhegyeken lelt raffiát is. A csészét finom növényi szálakkal, szőrrel és tollal béleli. Egyedül kotlik az első költésnél általában 5, később 4 fehér tojáson. Párja nem váltja, nem eteti, ezért időnként elhagyja a fészket, hogy táplálékot keressen. A fiókák kb. 15 nap alatt kelnek ki. Anyjuk az első napokban rajtuk marad, melengeti őket, később már mindkét szülő etet. Különösen a hajnali és a késő délutáni órákban hordják sűrűn a fogott rovarokat, pókokat. Külföldi megfigyelések szerint az 1-2 napos fiókáknak naponta 80-120, az 5-13 naposoknak akár 380 alkalommal hoztak eleséget. A fiatalok kb. 16 napos korukban hagyják el a fészket. A szülők egy ideig még etetik őket, de nem sokkal később már önállóak. A házi rozsdafarkú hímek kedves szokása, hogy ősszel, szeptemberben gyakran újra felbukkannak a költőhelyeken és énekelnek. Madarunk tápláléka rovarokból és pókokból áll, ezekre kiugró pontokról, sziklacsúcsról, kerítésről, szőlőkaróról les és gyors rárepüléssel keríti meg. Ügyesen elkapja a repülő rovarokat is. Az áttelelő példányok bogyókat esznek. Fészkelését elsősorban az előlapján félig nyitott, "C" típusú odúk kihelyezésével segíthetjük. Ne fára, hanem épületek eresze alá erősítsük a déli vagy a keleti oldalon. Az elhelyezésnél ügyeljünk arra, hogy macska vagy nyest ne férhessen az odúhoz. Ne tegyük például repkénnyel vagy más futónövénnyel benőtt falra, mert ott patkányok, macskák, esetleg erdei sikló juthatnak a fiókákhoz. Az odúba fészekanyagot tenni nem kell. Megtelepszik a pár az épületek falában e célból kiképzett üregben is. Azokon a napokon, amikor a még gyengén repülő fiatalok elhagyják a fészket, a macskát ne engedjük a szabadba. A kerti rozsdafarkú az előbbihez hasonló nagyságú és alakú madár. A kiszínezett hím homloka fehér, fekete "partedlit" visel, alsó teste rozsdavörös. Fejtetője, tarkója és háta kékes árnyalatú hamuszürke, faroktollai a két középső feketésbarna kivételével az előbbinél élénkebb rozsdavörösek. Ugyanúgy rezegteti őket, mint a házi rozsdafarkú. A fedőtollak ősszel barnásszürkén szegettek. A tojó felül barnásszürke, begye és melle rozsdás fehér. A fiatalok anyjukra hasonlítanak, de pettyezettek. Faroktollaik mint az öreg madarakéi.

6


Reakció? Ez a szép madár Európában és egy hasonlóan széles sávban a Jenyiszej folyásáig fészkel. Hazánkban nem olyan gyakori, mint az előbbi, de azért országszerte elterjedt. Nevével el-lentétben nem nevezhető kifejezetten kerti madárnak, bár ha a körülmények kedvezőek, ott is költhet. Fő előfordulási helyei a folyókat kísérő még meglévő ligeterdők, különösen a csonkolt fűzesek, az öreg fákkal tarkállt ligetes erdők, parkok, gyümölcsösök, szőlő-hegyek. Az afrikai szavannákról áprilisban érkezik, ősszel szeptember-októberben vonul el. A hí-mek érkezés után revirt foglalnak és énekelni kezdenek. Ezt majd mindig egy nyújtott "hüit"-el kezdik, strófáik közé gyakran utánzásokat (pl. fitiszfüzike, kis poszáta hango-kat) kevernek. A hím a néhány nappal később érkező tojónak látványos ceremónia keretében mutat fészekhelyet. Az odúhoz röppen, széttárja élénk rozsdaszínű faroktollait, majd beugrik az üregbe, megfordul, és hófehér homlokával csalogatja párját. A tojó a fészket tág szájú üregeben, épületek gerendáin építi növényi szálakból, mohából, száraz levelekből, a csészét gyakran sok tollal béleli. Április végén vagy május elején rakja le 5-7 zöldeskék tojását. Egyedül kotlik, míg párja a közelben énekel, figyeli a környéket. A fiókák 12-14 nap alatt kelnek ki, a szülők hajnaltól szürkületig hordják az eleséget, akár 300-400 alkalommal is fordulnak. Táplálékuk a házi rozsdafarkúakéval megegyező, va-dászati módjuk is hasonló. Évente többnyire csak egyszer költenek. A kerti rozsdafarkú állományát elsősorban élőhelyeinek pusztulása, az ártéri erdők, de általában az öreg állományok kíméletlen irtása veszélyezteti. Gyakorlati védelme azt cé-lozza, hogy nevének megfelelően mielőbb igazi kerti madárrá váljon. Az épületek gerendá-ira, eresz alá, de a fák törzsére erősített mesterséges odúval "C" és "B" mintájú) megtelepíthető. Ezzel kapcsolatban ugyanazokra kell ügyelni, mint amit a házi rozsdafarkúnál elmondtam. Schmidt Egon

A farkas visszatért Magyarországra lassan visszatelepülnek a farkasok, sőt hazatérnek a hiúzok is, itt tartózkodnak anélkül, hogy a környéken élők és a turisták észlelnék jelenlétüket – közölte Szemethy László, a gödöllői Szent István Egyetem adjunktusa, azt követően, hogy néhányan ismét látni véltek ordasokat, vagy ahhoz hasonlókat az aggteleki karszt környékén. Néhány évszázada a hiúz és a farkas egész Európában általánosan elterjedt volt, ám az erdők feldarabolásával, kitartó üldözésük hatására, illetve az országhatár kényszerű megváltozása miatt a XX. század közepére Magyarországról szinte teljesen eltűntek.

Szlovákiában mindkét faj fennmaradt, sőt lassan terjeszkedni kezdett. Az 1980-as évektől folyamatosan átlépik határainkat, egyre több hírt lehet hallani a hiúzok és a farkasok magyarországi felbukkanásáról. Az érintett terület az Északiközéphegység, ezen belül is az Aggteleki-karszt, a Zempléni-hegység és a Bükk. Mindkét ragadozó védett faj. Soha nem támadnak emberre, sőt kerülik a találkozást. Jelenlétük ugyanakkor rendkívül fontos, hiszen az emberrel ellentétben "bölcsen" vadásznak. Mindig csak szükségleteiknek megfelelően zsákmányolnak és szelektálják áldozataikat. Csak a gyenge és beteg állat válik zsákmánnyá, így a vadállomány fokozatosan egészségesebb lesz. A szakemberek az állandóan itt tartózkodó

egyedek számát mintegy tucatnyira becsülik, de a nyomok alapján elmondható, hogy időről-időre egész falkák kóborolnak át, aztán vissza is térnek lakhelyükre. Közülük azonban egy-egy példány ittragad, ezzel is színesíti az ittlévő génállományt. Talán nincs is olyan messze az az idő, amikor holdfényes éjszakákon újra felhangzik a végtelenbe úszó üvöltés és kialakul a felmérhető, egyenletes populáció. 2004. január 16. MTI


7

Reakció?

"10 éve van hátra az orangutánoknak" A WWF megdöbbentô jelentése szerint az orángutánok utolsó populációinak otthont adó Borneo és Szumátra területén az állomány 91 százaléka pusztult el az elmúlt 100 évben. A fô okok a fakitermelés miatt pusztított természetes élôhely megfogyatkozása és az orvvadászat. Jelenleg már kevesebb mint 30,000 példány él és ha az eddigi tendenciák folytatódnak az orangutánokra 20 éven belül teljes kipusztulás vár. Malájzia és Indonézia területén az orangutánoknak otthont adó erdôségek mintegy 80 százalékát már kiirtották gazdasági célzattal. Az orvvadászatnak folyamatos táptalajt biztosít a dzsungelhús iránti kereslet és az "egzotikus" ajándéktárgyakkal való kereskedelem. A WWF azon fáradozik, hogy a fakitermelés és vadászat elôtt tiltott védett területeket minél jobban kiterjesszék, ugyanis a megmaradt orangutánok 60 százaléka jelenleg a rezervátumok határain kívül él. A program hosszútávú és hatalmas összegeket felemésztô feladat lesz, de szembe kell néznünk vele, hogy jócskán megkésve a legutolsó pillanat is elérkezett a cselekvésre. Minden erôfeszítést meg kell tenni, hiszen itt nem csupán a táplálékláncról, hanem legközelebbi rokonaink egyikérôl van szó. Zsuzsa

Ady Endre: A Duna vallomása Megtudtam, hogy titkokat rejteget A mi Dunánk,, ez a vén róka. Mikről talán sohase álmodott Az ősi barlang-tüzek óta Ez a közönyös Európa.

„No, vén korhely, láttál egy-két csodát, Mióta ezt a tájat mossa Sápadt vized, árnyas, szörnyű vized, Mely az öreg árnyakat hozza. Gyónjál nekem, vén falurossza.”

Megloptam a vén Iszter titkait, Titkait az árnyas Dunának. Magyar földön ravasz a vén kujon, Hisz látott ő búsabb csodákat. De akkor pletyka-kedve támadt.

„Mindig ilyen bal volt itt a világ? Eredendő bűn, lanyha vétek, Hideglelés, vergődés, könny, aszály? A Duna-parton sohse éltek Boldog, erős, kacagó népek?”

Vallott nekem, nem is tudom, mikor: Tavasz volt és ő csacska-részeg. Táncolt, dalolt, kurjongatott, mesélt, Budapestre fitymálva nézett S gúnyos nótákat fütyörészett.

S halk mormolással kezdte a mesét A vén Duna. Igaz az átok, Mit már sokan sejtünk, óh, mind igaz: Mióta ő zúgva kivágott, Boldog népet itt sohse látott.

Talán Szent Margit híres szigetén Állott velem részegen szóba. (Ma is félve kalimpál a szívem S hajh, már régen késik e nóta. Ugye, Iszter, vén folyam-róka?)

A Duna-táj bús villámhárító, Fél-emberek, fél-nemzetecskék Számára készült szégyen-kaloda. Ahol a szárnyakat lenyesték S ahol halottasak az esték.

Nagy-komoly lett akkor a vén Duna. Torkán hűlt vad, tavaszi kedve. Olyan volt, mint egy iszákos zseni. Alig mert nézni a szemembe S én vallattam keményen, egyre.

„Sohse lesz másként, így rendeltetett”, Mormolta a vén Duna habja. S boldogtalan kis országok között Kinyuztózott a vén mihaszna. És elrohant tőlem kacagva.

Szerkesztők:

Szerkesztőség címe: 1111 Budapest, Stoczek u. 2. St. ép. 304.

8

E-mail: [email protected] Honlap: www.fenntarthatojovo.hu


Bodnár Zsuzsanna (Zsuzsa) Csépányi Orsolya (Orsi) Farkas Marianna (Mariann) Gyöngyösi Mónika (Moncsi) Márgus Norbert (Norbi)

hogy a nagy meleg vagy éppen a nagy hideg elől egy elég nagy, jól elszigetelt és védelmet nyújtó kutyaházba húzódhasson. (folyt

Recommend Documents