Hódmezővásárhelyi kistérség. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia. Kistérség-település-embergondolat +LEADER

Hódmezővásárhelyi kistérség Helyi Vidékfejlesztési Stratégia „Kistérség-település-embergondolat”+LEADER

1

Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló ___________________________________________________ 4 1.1 Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe _____________________________ 4 1.2 Főbb célkitűzések _________________________________________________ 4 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja _______________ 5 1.4 A HVS felülvizsgálata során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők _____________________________________________________ 5 1.4.1 LEADER 2011 ______________________________________________ 5 1.4.2 LEADER 2013 ______________________________________________ 5 1.5 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott módosítások ___________________ 6 1.5.1 LEADER 2011 ______________________________________________ 6 1.5.2 LEADER 2013 ______________________________________________ 6 Helyzetelemzés _______________________________________________________ 6 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése __________ 6 2.1.1 A kistérség általános jellemzői _________________________________ 6 2.1.2 A kistérség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok __________________________________________________________ 8 2.1.3 Demográfiai helyzet __________________________________________ 8 2.1.4 Gazdasági környezet ________________________________________ 10 2.1.5 Társadalmi környezet _______________________________________ 12 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség __________________ 13 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése ___________ 13 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága _______ 13 2.5 SWOT elemzés __________________________________________________ 14 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia _______________________________________ 15 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe ___________________________ 15 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez __ 15 3.3 A Helyi vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései _______________________ 15 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései ________________________ 20 3.5 Forrásallokáció __________________________________________________ 31 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések _________________ 33 4.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása _______________________ 33 Mellékletek _________________________________________________________ 35

2

5.1 A HVS 2011. évi felülvizsgálat során végzett tevékenységek _____________ 35 5.2 A HVS 2013. évi felülvizsgálat során végzett tevékenységek _____________ 36 5.3 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció ________________________________ 36 5.4 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 2011. __ 37 5.5 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 2013. __ 38 5.6 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek) _____ 61 5.7 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai) _________________ 72 5.8 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája _________________________ 72 5.9 Fenntarthatósági alapelvek ________________________________________ 72 5.9.1 A HVS általános értékei ______________________________________ 72 5.9.2 A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok ___________________ 73 5.9.3 A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok ____________________ 74 5.9.4 A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok _______ 74

3

Hódmezővásárhelyi kistérség Helyi Vidékfejlesztési Stratégia „Kistérség-település-ember-gondolat”+LEADER

1. Vezetői összefoglaló 1.1 Jövőkép A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásával az Akciócsoport által lefedett területen, tehát a kistérség településein megfelelő alapszolgáltatások, jó társadalmi közérzet, színvonalas települési környezet alakul ki, amelynek köszönhetően az itt élők komfortérzete emelkedik, identitástudata mélyül, és a befektetők és turisztikai látogatók számára is vonzóvá válik. A területen élők őrzik szellemi-kulturális-történelmi értékeiket, településük kialakult építészeti stílusát, tradícióit. Gazdasági szempontból is kedvező tendencia kezd kialakulni, nő a térség eltartó képessége és versenyképessége, elsősorban a vállalkozói szféra, foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének fenntartható, szektor semleges fejlesztésének köszönhetően. 1.2 Főbb célkitűzések 1.) Élhetőbb, komfortos települések kialakítása 2.) A lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása 3.) Nonprofit szervezetek támogatása 4.) Természeti, kulturális és építészeti értékek védelme és bemutathatóvá tétele 5.) Természeti adottságokra, illetve mezőgazdasági, kézműves hagyományokra épülő turisztikai szolgáltatásfejlesztés 6.) Minőségi szálláshelyek kialakítása 7.) Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával 8.) Hozzáadott értéknövelés (helyben termelt termékek helyben történő feldolgozása) 4

9.) A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása 10.) Megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítése 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) eredményei, az országban és a világban zajló társadalmi és gazdasági folyamatok indokolják a HVS felülvizsgálatát, hisz csak a rendszeres felülvizsgálat garantálja, hogy a HVS egy adott LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett térség folyamatosan változó fejlesztési igényeit valóban tükröző alapdokumentum legyen. A HVS alapvető célja, hogy a valós helyi fejlesztési igényeket felmérje és azokra olyan válaszokat fogalmazzon meg, amely hozzájárul az adott vidék sajátosságainak megfelelő fejlesztéséhez, és elősegíti a LEADER és egyéb fejlesztési források hatékony felhasználását. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők 1.4.1 LEADER 2011 A HVS felülvizsgálat nyilvánosságának biztosítása érdekében első lépésben megkerestük az Akciócsoport által lefedett terület településeinek jegyzőjét és kértük a HVS felülvizsgálatáról szóló közérdekű közlemény polgármesteri hivatalban történő kifüggesztését. A HVS felülvizsgálatáról szóló információkat továbbá a projektgyűjtő lapot az Egyesület által üzemeltetett www.vasarhelyert.eu honlapon is mindenki számára elérhetővé tettük. A felülvizsgálat során fontosnak tartottuk, hogy a helyi potenciális pályázók (önkormányzatok, önkormányzati társulások civil szervezetek, egyházak, vállalkozók, magánszemélyek) közvetlenül megszólításra kerüljenek, ezért az Akciócsoport által lefedett területen elhelyezkedő összes településen tartottunk Vidékfejlesztési Fórumot, ahol a helyi szereplők megismerhették a felülvizsgálattal és az ÚMVP pályázati lehetőségeivel kapcsolatos információkat és lehetőségük nyílt projektötleteik HVS-be történő beépítésére. Annak köszönhetően, hogy minden településen tartottunk fórumot, több mint 200 helyi potenciális pályázó, érdeklődő vett rész rendezvényeinken. Projektgyűjtés során közel 150 projektötletet jutattak el szervezetünkhöz, amelynek hangsúlyos részét civil szervezetek és vállalkozók tették, ezek jelentős része beépítésre került a HVS-be, és ezzel biztosítottá vált, hogy a stratégia valós fejlesztési igényeket képvisel.

1.4.2 LEADER 2013

5

A HVS felülvizsgálat nyilvánosságának biztosítása érdekében a helyi kistérségi rádió által üzemeltetett www.promenad.hu honlapon és az Egyesület www.vasarhelyert.eu honlapján közzétettünk, egy közleményt. A www.promenad.hu honlapon további cikkek jelentek meg a projekt ötletekkel és fórum időpontokkal kapcsolatban. A helyi városi televízió híradójában leadásra került egy interjú, a helyi vidékfejlesztési stratégia felülvizsgálatáról és a fórumok időpontjairól. A partnereinket elektronikus üzenetben tájékoztattuk. Illetve az ügyfélfogadás során számos kistérségi szereplőt tájékoztattunk a stratégia felülvizsgálatáról, és a pályázati lehetőségekről. Egyesületünk nyilvános közgyűlést tartott a stratégia elfogadásáról. 1.5 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott módosítások 1.5.1 LEADER 2011 A projektgyűjtést követően új LEADER célterületek kerültek megfogalmazásra, melyek kapcsolódási pontjai a helyi termékek helyben történő feldolgozása, és ezáltal hozzáadott értéknövelése, valamint a természeti környezet fenntarthatóságára épülő ökogazdálkodások kialakítása, mely a vállalkozási alapú fejlesztésekben jelenik meg.

1.5.2 LEADER 2013 A Központi Statisztikai Hivatal népesség nyilvántartása alapján, frissítettük a demográfiai adatokat. A projektgyűjtést követően, az Irányító Hatóság eljárásrendje alapján kialakítottuk a LEADER intézkedési tervet. Az intézkedések kialakítása során kiemelt szempont volt, hogy valós igényeket tükröző és megvalósítható fejlesztési elképzelések kerüljenek a végleges tervbe. A korábbi célterületek közül nem került átemelésre a helyben termelt termékek helyben történő feldolgozása, és a Természeti adottságokra, illetve mezőgazdasági hagyományokra épülő ökogazdálkodás fejlesztése az elkészült LEADER intézkedési tervbe, mivel ezekre a célterületekre alacsony volt az érdeklődés és a benyújtott pályázatok száma. 2. Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 2.1.1 A kistérség általános jellemzői A(z) A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület területe 707,77 négyzetkilométer, 4 települést foglal magába (Hódmezővásárhely, Mindszent, Székkutas, Mártély), melyek közül 2 város.

6

Tanyás kistérség, a kistérség népességének 6,8%-a, mintegy 4100 fő él tanyán, településenként a tanyai lakosság számát és arányát tekintve azonban jelentős különbségek vannak. Számukat tekintve a legmagasabb tanyai lakossággal Hódmezővásárhely rendelkezik, arányukat tekintve azonban Székkutason a legjelentősebb a tanyai lakosság, ahol a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30%-át, Mártélyon 20,8%-át, Mindszenten 1,7%-át, Hódmezővásárhelyen 6%-át adják. A térséget helyi és országos jelentőségű védett természeti területek és értékek jellemzik. Világviszonylatban is jegyzett védett területek (Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Kardoskúti Fehér-tó), illetve kiterjedt NATURA 2000 hálózatba tartozó területek, gazdag élővilág, kimagasló táj-és tájképi értékek találhatóak meg. Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi a térséget, úgymint

fazekasság,

öntevékeny

művészeti

csoportok,

olvasókörök,

dalárdák,

mezőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés. Aktív a civil társadalom, magas szintű a települési identitás, hagyományosan jelentős lokálpatriotizmus, melyek fontos építőkövei a társadalom- és gazdaságfejlődés szempontjából egyaránt jelentős nem anyagi erőforrásnak, a térség társadalmi tőkéjének. A kistérség megújuló erőforrásokban gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik (ivó-, öntöző-, termál- és gyógyvíz). A kistérség területének mezőgazdasági termelésre való alkalmasságát, komplex módon fejezi ki az agráralkalmassági mutató. Az mutató alapján a kistérség területének 78%-a a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik, jóval felülmúlva ezzel a megye (50,3%) és az ország (33,45%) hasonló kategóriába tartozó területeinek arányát. Mindezek alapján a Hódmezővásárhelyi kistérség kiváló természeti-földrajzi adottságokkal rendelkezik a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket illetően, ami a biomassza-termelés (mező- és erdőgazdálkodás) szempontjából kimagaslóan kedvező feltételeket jelentenek. A működő vállalkozások gazdasági ág szerinti megoszlását elemezve kitűnik, hogy a mezőgazdaságban az országos átlagot kissé meghaladja a vállalkozások aránya (kistérség 7,6%; orsz. 5,2%), azonban ez az arány valamivel elmarad a megyei átlagtól (8,0%). Jelentősen meghaladja azonban mind a megyei, mind az országos átlagot az iparban tevékenykedő ipari vállalkozások aránya. A külföldi tőke jelen van a kistérségben, bár a befektetések egy lakosra jutó értéke elmarad mind az országos, mind a megyei adattól. Az ágazatonkénti befektetések értékelésénél kitűnik, hogy a külföldi tőke jelentős hányadát az iparban fektették be.

7

A gazdaságfejlesztés terén Hódmezővásárhelynek sajátos szerepe van a kistérségben, a kistérség fejlődésének előmozdításában, hiszen a vidéki területek fejlesztése, fejlődése nem képzelhető el a városok fejlődése nélkül, mivel a kistérség települései összefüggő rendszert alkotnak, melyben a térszervező erővel bíró település a környéke fejlődésének is motorja. 2.1.2 A kistérség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok A térség földrajzilag teljes egészében a pannóniai flóratartomány Tiszántúli flórajárásához tartozik. Jellemző a gerinctelen állatok nagy diverzitása, gazdag madárvilág és az apróvadas állatállomány (mezei nyúl, fácán), vadászható nagyvadként megjelenik az őz, és a vaddisznó. 1972-ben a Tisza folyó mentén 2213 hektárnyi területet védetté nyilvánítottak Mártélyi Tájvédelmi Körzet (Ramsari terület) megnevezéssel. Ugyancsak Ramsari területként nemzetközi védelmet élvez a Kardoskúti Fehér-tó. A térség helyben képződő vízkészlettel nem rendelkezik, így a felszíni vízkészletet a Tisza folyó szabad készlete jelenti. Az ivóvíz igény kielégítésére jó minőségű felszín alatti vízkészlet áll rendelkezésre. Az ivóvíz-ellátásra felhasznált rétegvizek minősége stabil, tisztítással közüzemi szolgáltatásra alkalmasak. A vízműtelepeken csak fertőtlenítés történik. A kistérség még kiaknázatlan természeti erőforrásait a megújuló energiaforrások jelentik. A napenergia-felhasználást tekintve a kistérsége jó adottságokkal rendelkezik. A terület legismertebb megújuló energiaforrása a geotermikus energia, melyet hévizek (termálvizek) formájában hasznosítanak. A kistérséget a nagytáblás szántóművelés jellemzi. A táblákra jellemző a tagolatlan felszínborítás. Hiányoznak az erdő és gyepsávok. Nagyobb összefüggő gyepterületek csak a kistérség peremvidékein vannak. A talajtani adottságok a szántóföldi művelésnek kedveznek. Az agráralkalmasság mutatói alapján a kistérség termőföldjének 78%-a legmagasabb minőségi kategóriába tartozik. A művelt területek talajadottsága tekintetében a kistérséget túlnyomó részben (67,7%) mezőségi talaj alkotja, a szikes talajok aránya 18%, a réti talajoké pedig14%. A kistérségben mezőgazdaságilag jól hasznosítható termőterületek találhatók. A szántóterület átlagos értéke 28,12 AK, a mezőgazdasági művelés alatt álló terület aránya országos szinten is igen magas. A kiváló minőségű termőterületen a szántóművelés és a hozzá kapcsolódó hagyományos állattenyésztés meghatározó.

8

A termesztési feltételek az intenzív szántóművelésnek kedvez. Az egyéb művelési ágak részaránya alacsony. 2.1.3 Demográfiai helyzet A térség lakossága 56,902 fő. Hódmezővásárhely

46.522 fő

Mindszent

6.685 fő

Székkutas

2.336 fő

Mártély

1.359 fő

2003 és 2012 között a kistérség lakossága 2809 fővel csökkent, ami 4,7%-os népességcsökkenésnek felel meg. Hódmezővásárhely (-1828 fő, -3,78%), Székkutas (-296 fő, -11,2%) és Mindszent (-702 fő, -9,5%). Mártélyon a falu lakossága 17 fővel nőtt, ami 1,3%-os növekedést jelent 2003-hoz képest. Az adatsorok alapján elmondható, hogy a kistérségben a halálozások száma és mértéke rendre felülmúlják a születések számát, ami a népesség természetes fogyását vetíti előre. A természetes fogyás legkedvezőtlenebb tendenciái Mindszentet érintik, ahol a természetes szaporodás évi egyenlege –6-8%. Az adatok alapján a vándorlási egyenleg alakulása nem mutat olyan negatív képet, mint a természetes népmozgalom. Az egyes évek értékeit átlagolva elmondható, hogy Mindszent és Mártély esetében a népvándorlás 15 éves egyenlege pozitív, míg a másik két településen (Hódmezővásárhely és Székkutas) negatív. Kistérségi szinten összességében a 15 éves vándorlási egyenleg negatív. Elmondható, hogy a kistérség népességének csökkenése nagyobbrészt (87,1%-ban) a természetes népességcsökkenésnek tulajdonítható és csak kisebb részt (12,9%-ban) az elvándorlásnak. A természetes népességfogyás kapcsán kedvezően értékelhető tendencia, hogy éves átlagban 0,84%-al csökken a halálozás mértéke. Kedvezőtlen viszont, hogy az élveszületések száma éves átlagban mintegy 2,1%-al kevesebb. E két tendencia eredőjeként a kistérség népességének természetes fogyásáról beszélhetünk. A népmozgalom másik összetevőjének vizsgálatából kiderül, hogy a kistérség vándorlási különbözete éves átlagban – 0,52%.

9

Az adatok jól mutatják, hogy a kistérség lakónépességének csökkenése már 1990 előtt elkezdődött 1970 és 1979 között ugyan kismértékben (0,4%-al), de csökkent, 1980 és 1989 között már erőteljesebben (6,5%-al) csökkent, míg 1990 és 2000 között 3,4%-ra mérséklődött. A népmozgalom együttes változásainak eredőjeként 1970 és 2001 között 6760 fővel, 10%-al csökkent a kistérség lakónépessége. Legnagyobb mértékű csökkenést Székkutas esetében regisztrálhatunk, ahol a népesség csaknem harmadával (29,1%-al) lett kevesebb, a legkisebbet pedig Hódmezővásárhelynél, ahol a csökkenés 7,8%-os volt. A kistérség lakónépességének életkor szerinti megoszlásának vizsgálata rávilágít arra, hogy csökken a fiatalkorúak és nő az időskorúak népességen belüli aránya. 1990 és 2005 között a következő változások történtek: 0-5 évesek aránya a népességből 15 év alatt 7,3%-ról 5,5%ra; a 6-17 évesek aránya 17,2%-ról 13,3%-ra csökkent; a 18-59 évesek aránya 55,5%-ról 59,7%-ra; míg ugyanezen időszak alatt a 60 év felettiek aránya 20%-ról 21,5%-ra nőtt. Az öregedési index kistérségi értéke 1990-ben 101,1% volt, tehát az időskorú népesség 1,1%-al haladta meg a fiatal népesség számát. Az index értéke 15 év alatt rendkívül kedvezőtlenül változott, hiszen 2005-ben 145,2%-os volt. Az adatok tanúsága szerint a demográfiai folyamatok leginkább Székkutast sújtották, itt a legnagyobb az elöregedés mértéke, ami 60,1 százalékponttal romlott 15 év alatt, míg Hódmezővásárhelyen:47,9, Mártélyon:32, Mindszenten:15,5-al. 2.1.4 Gazdasági környezet A 2001-es népszámlálás adatainak megfelelően a foglalkoztatottság kistérségi átlaga 52%, mely elmaradt még az európai mércével mérve is alacsonynak számító hazai átlagértéktől (52,7%). A települések közül szembetűnő Mindszent alacsony foglalkoztatási aránya, mely a kistérségi átlagtól is mintegy 6-7 százalékponttal kisebb. Hódmezővásárhely: 53%, Mártély: 50,9%, Mindszent: 45,3, Székkutas: 52,6%. A munkavállalási korú gazdaságilag inaktív népesség kistérségi értéke 42,3%. Tehát ez az a hányada a munkaképes korú népességnek, amelyik nem rendelkezik bejelentett munkahellyel, illetőleg munkanélküliként sincs regisztrálva a munkaügyi központban. Ezzel együtt elképzelhetetlen, hogy ne végeznének munkát, pl. őstermelőként vagy segítő családtagként, vagy ne dolgoznának feketén. A foglalkoztatottsági (52%) és az aktivitási ráta (57,7%) viszonylagos kis eltérése is alátámasztja, hogy a hivatalosan nem dolgozó népességnek csak kis százaléka – kistérségi szinten 5,7% – regisztráltatta magát munkanélküliként. A kistérség településeinek aktivitási rátája: Hódmezővásárhely: 58,5%, Mártély: 56,9%, Mindszent: 53, Székkutas: 56,8%; 10

A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya utal a helyi gazdaság fejlettségi állapotára. A helyben lakó és helyben dolgozó foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatottakból: Hódmezővásárhely: 89,9%, Mártély: 41,5%, Mindszent: 54,2%, Székkutas: 67,6%, Kistérség: 84,4%. Az adatokból kitűnik, hogy a legpotensebb helyi gazdasággal a centrumtelepülés, Hódmezővásárhely rendelkezik, hiszen a foglalkoztatottak csaknem 90%-a a településen talál munkát. Ebből a szempontból legkedvezőtlenebb adottságokkal Mártély rendelkezik. Meglepő ugyanakkor Mindszent alacsony helyben-foglalkoztatási képessége, hiszen a foglalkoztatottak alig több mint 50%-ának tud munkát biztosítani a település. A településeken a helyben lakókon kívül más településekről bejárók is dolgoznak, arányuk az egyes településeken Hódmezővásárhely: 15,5%, Mártély: 24,1%, Mindszent: 7,2%, Székkutas: 12,2%, Kistérség: 15%. A

kistérség

foglalkoztatási

szerkezete

az

országos

átlagtól

a

mezőgazdaságban

foglalkoztatottak magasabb arányában tér el. A foglalkoztatottak ágazati megoszlása a kistérségben a következő: 38 % ipar, 11 % mezőgazdaság, 51 % tercier és kvaterner szektor. Hódmezővásárhelyen számos ipari tevékenység hagyományosan nagy múltra tekint vissza, mint pl. a kerámiagyártás, melynek legjelentősebb reprezentánsa a Villeroy & Boch cég. A kistérség többi településére szintén az ipar, a tercier és a kvaterner szektor arányának növekedése, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának csökkenése jellemző. A csökkenés ellenére Székkutas jellegzetesen mezőgazdasági település, ahol a mezőgazdasági népesség aránya meghatározó maradt (30-40 %). A vállalkozási aktivitás alacsonyabb, mint az országos átlag, ugyanakkor a vidéki térségek átlagánál magasabb, és megyei viszonylatban is jelentős. Amellett, hogy a kistérségben két város van, a vállalkozási aktivitásban elsősorban a megye gazdaságában is meghatározó Hódmezővásárhely

szerepe

érvényesül.

A

kistérség

vállalkozásainak

84

%-a

Hódmezővásárhelyen koncentrálódik. Emellett viszonylag sok (359 db) vállalkozás működik Mindszenten is. Mindez jelentős különbséget eredményez a városok és községek között: a kistérség két községében a vállalkozások mindössze 5 %-a működik. Hódmezővásárhelyen 5 db 250 főnél több személyt foglalkoztató vállalkozás működik. Ezzel együtt a vállalkozói szektort döntő arányban a kis- és középvállalkozások képviselik. Ezt mutatja, hogy a működő vállalkozások között a jogi személyiség nélküli vállalkozások 86 %-ot, az egyéni vállalkozások pedig 70 %-ot képviselnek. Ugyanez rajzolódik ki a foglalkoztatási szerkezetből is: az 1-9 főt foglalkoztató mikrovállalkozások aránya 31 %, a 10-19 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 2 %, míg a 20-49 főt foglalkoztató kisvállalkozások aránya 1 % a kistérségben. 11

A mezőgazdaságban vállalkozók aránya meghaladja az országos szintet, több mint 6 %, s a máig jelentős a nagyüzemi mezőgazdálkodás mellett, jelentős számú az – 5700 fő – őstermelő.

A

mezőgazdaság

a

községekben

meghatározó

ágazat

(mezőgazdasági

vállalkozások 14 %-a működik a két faluban). A vállalkozások száma alapján az ipar elmarad az országos szinttől (12 %), azonban a foglalkoztatottak aránya a szektorban mintegy 40 %. Hódmezővásárhelyen a munkavállalók közel kétötödét az ipar foglalkoztatja. Megyei viszonylatban a kistérség átlagon felül iparosodott,

főként

a

feldolgozóipar

tekintetében.

Az

ipar

Hódmezővásárhelyre

koncentrálódik, itt található az ipari vállalkozások 86 %-a. A kereskedelem és a szolgáltatások együttesen a gazdasági szerkezetben 82 %-ot képviselnek. A szolgáltatások között a turizmus emelkedik ki (24 %), amely a két városra összpontosul, Mártély jelentős idegenforgalmi szerepe mellett. A gazdasági szolgáltatások 4 %-ot képviselnek, a kereskedelem pedig térségi szinten 11 %-ot. 2.1.5 Társadalmi környezet A kistérség társadalmának aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma (4,6, mely érték megegyezik az országos átlagértékkel) meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A civil szféra fontos szereplői az öntevékeny művészeti csoportok, melyek kisebb-nagyobb mértékben és különböző műfajokban a kistérség minden településén működnek, többnyire önkormányzati (ÁMK, művelődési ház, iskola), illetve esetenként alapítványi vagy egyesületi fenntartásban. A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptánc- és irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.), valamint az érdekképviselet

(Mozgáskorlátozottak,

Polgárőrség,

Gazdakörök,

Fogyasztóvédelem,

Városszépítés, stb.) területén jöttek létre. Jelenleg mindegyik településen egy-két tucat, Hódmezővásárhelyen közel kétszáz bejegyzett szervezet működik. A kulturális élet szempontjából kiemelkedő jelentőségük van a nagy történelmi hagyományokkal bíró olvasóköröknek (számuk a térségben: 17), amelyek sok helyen – különösen a lakókörzetekben és a külterületen – a közösségi élet leghatékonyabb szervezői. A települések kül-, illetve testvértelepülési kapcsolatai meghatározóak a kistérség európai integrációs folyamatának segítésében. A humán erőforrást a közösségek szintjén vizsgálva fontos a társadalmi tőke hangsúlyozása. A társadalmi tőke egyfajta fokmérője egy közösség, illetve a társadalom összetartozásának, s 12

mint ilyen, a közösségben és a társadalomban létező kohézió kifejezője, mely megnyilvánul az

emberek,

a

közösségek

közötti

kapcsolatokban,

normákban,

bizalomban,

együttműködésben a közös érdekek és haszon elérése érdekében. Azok a vidéki közösségek, amelyek nem mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség Az HVS felülvizsgálata során, a jogszabályi lehetőségek figyelembevétele mellett a lehető legszélesebb körben képviseltethessék magukat azok a szférák (önkormányzati, civil, vállalkozói, gazdálkodói), amelyek az ÚMVP III-IV. tengelyén lévő fejlesztési forrásokat 2011-2013-ig

a leghatékonyabban fel tudják használni. A HVS készítése során az

Akciócsoport lehető a legszélesebb körben be kívánta vonni a kistérségi társadalmi, gazdasági élet meghatározó szereplőit, a civil szféra képviselőit. A teljes lakosság bevonására egyrészt a civil szervezetek meghívásán keresztül, másrészt a közvetlen véleményformálásra teret adó, a kistérség központi településén megrendezett vidékfejlesztési fórumokon került sor. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia hatékony megvalósulását és ennek eredményeit nagymértékben befolyásolta az ÚMVP III-IV. tengely pályázatainak elbírálási folyamata. Sajnos a pályáztatás a tervezett ütemnél lassabban valósult meg így a HVS felülvizsgálat szakaszában, a III. tengely tekintetében, 3 pályázati kör, míg a IV. tengely esetében, 2 lezárult pályázati kör, eredményeit vehettük figyelembe. Az ÚMVP III. tengely három pályázati körében 37 (2 falufejlesztés, 6 turisztikai tevékenységek ösztönzése, 29 mikrovállalkozások fejlesztése) pályázat nyert fejlesztési forrást összesen közel 608 millió forint értékben. Ennek köszönhetően Mártélyon és Székkutason közösségi terek újultak meg, a kistérségben pedig a gazdaságfejlesztést célzó beruházásoknak köszönhetően 51 új munkahely jött létre, melyből 14 hátrányos helyzetű foglalkoztatott volt. Itt érdemes még megjegyezni, a nehéz gazdasági helyzet ellenére, a nyertes vállalkozások munkahelymegtartás területén elért jelentős eredményeit is. Az ÚMVP IV. tengely két pályázati körében önkormányzatok és civil szervezetek számára nyílt lehetőség, térséget népszerűsítő rendezvények lebonyolítására. A pályázati ciklusokban 24 projekt nyert, rendezvényei lebonyolítására összesen több mint 26

13

millió vissza nem térítendő támogatást. Ennek a támogatási forrásnak köszönhetően nőt a helyiek identitástudata és a rendezvények által a térség népszerűsége. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) eredményei, az országban és a világban zajló társadalmi és gazdasági folyamatok indokolják a HVS felülvizsgálatát, hisz csak a rendszeres és alapos felülvizsgálat garantálja, hogy a HVS egy adott LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett térség folyamatosan változó fejlesztési igényeit valóban tükröző alapdokumentum legyen. A HVS alapvető célja, hogy a valós helyi fejlesztési igényeket felmérje és azokra olyan válaszokat fogalmazzon meg, amely hozzájárul az adott vidék sajátosságainak megfelelő fejlesztéséhez, és elősegíti a LEADER és egyéb fejlesztési források hatékony felhasználását.

2.5 SWOT elemzés Erősségek A környezeti elemek és rendszerek jellemzői • hévíz, gyógyvíz • jó minőségű talaj • sok napsütés • természetes vizek közelsége • Mártélyi Tájvédelmi Körzet

Gyengeségek

• közlekedési forgalomból adódó fokozódó légszennyezés • az Uniós előírásoknak nem megfelelő ivóvíz • szennyezett talajvíz • zöldfelületek, erdők hiánya • belvíz és aszályveszély elleni védekezés gyengesége Környezeti hatótényezők, a környezetminőséget meghatározó infrastrukturális/gazdálkodási jellemzők • Bodnár Bertalan Oktatási Központ • vasúti közlekedés kihasználatlansága • belterület megfelelő csatornázottsága • növekvő forgalomból adódó • termálvíz széleskörű hasznosítása fokozódó levegőszennyezés és • kerékpárutak zajterhelés • tanösvények • külterületen szennyvízkezelés • Erdei iskola Mártélyon megoldatlansága • mezőgazdasági talajszennyezés • mezőgazdasági utak, karbantartásának hiánya • nem megfelelő vízkormányzás, infrastrukturális problémák Lehetőségek Veszélyek • erdőtelepítés prioritása • a védőterületek lehatárolása • Tisza / Vásárhelyi program hiányában, a vízbázist veszélyeztető folytatása tevékenységek megjelenése • elkerülő út megépítése uniós • elkerülő út megépülése hiányában, a 14

forrásból • a közlekedéspolitika kedvező alakulása, a kötöttpályás közlekedés előtérbe kerülése TramTrain fejlesztés • termálvíz tartalék

tranzitforgalom fokozott terhelése • a közlekedéspolitika kedvezőtlen alakulása, a kötöttpályás közlekedés háttérbe kerülése • a mezőgazdasági politika kedvezőtlen alakulása miatt, a fenntartható tájgazdálkodás háttérbe szorulása

3. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megvalósulásával, várhatóan 2015-re, az Akciócsoport által lefedett területen, tehát a kistérség településein, megfelelő alapszolgáltatások, jó társadalmi közérzet, színvonalas települési környezet alakul ki, amelynek köszönhetően az itt élők komfortérzete emelkedik, identitástudata mélyül, és a befektetők és turisztikai látogatók számára is vonzóvá válik. A területen élők őrzik szellemi-kulturális-történelmi értékeiket, településük kialakult építészeti stílusát, tradícióit. A tervezési időszak végére gazdasági szempontból is kedvező tendencia alakul ki, nő a térség eltartó képessége és versenyképessége, elsősorban a vállalkozói szféra, foglalkoztatási és jövedelemtermelő képességének fenntartható, szektor semleges fejlesztésének köszönhetően. 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiai Terv felülvizsgálata csak akkor mondható sikeresnek, ha a megfogalmazott

fejlesztési

irányvonalak

helyi

igényeket

tükröznek,

és

konkrétan

beazonosított problémákat oldanak meg, valós kitörési pontokra, adottságokra épülnek. Bár az ÚMVP III.-IV. tengelyes pályázatok nem adnak lehetőséget valamennyi fejlesztési elképzelés megvalósítására, mégis fontos, hogy az összes a térség fejlődését, felemelkedését elősegítő projekt célkitűzés formájában nevesítésre kerüljön a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában, és amennyiben annak megvalósításához bármely hazai vagy uniós fejlesztési forrás rendelkezésre áll, annak elérhetőségét szerepeltessük a felülvizsgálati dokumentációban. 3.3 A Helyi vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései 1.) Célkitűzés: Élhetőbb, komfortos települések kialakítása Az Akciócsoport által lefedett területen lévő kisebb településeken a közösség által intenzíven használt közterületek, közösségi célú épületek leromlott állapotúak, ezért felújításra szorulnak. A célkitűzéshez sorolt intézkedéseknek köszönhetően a helyben élők 15

komfortérzete emelkedik, identitástudata mélyül, valamint a térség befektetők és turisztikai látogatók számára is vonzóvá válik. 2.) Célkitűzés: A lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása A kistérségi lakosság minden korosztályának életminőségét alapvetően meghatározza, az egészségi állapotuk alakulása, a jó egészségi állapot megőrzése. Az egyén személyes felelősségén, életvitelén túlmenően, kiemelten fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó háziorvosi praxisok, rendelők, és egészségügyi szolgáltató központok, infrastruktúrális fejlettsége és eszközellátottsága, milyen szintet ér el. A betegségek megelőzésének, a kialakult betegségek gyors és szakszerű diagnosztizálásához elengedhetetlen, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának fejlesztése. 3.) Célkitűzés: Nonprofit szervezetek támogatása A kistérség társadalmának aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó non-profit szervezetek száma 4,6, mely érték meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptánc- és irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.) területén tevékenyednek aktívan. Működésük évek óta forráshiányos, így rendezvényeiket nem a tervezett mértékben tudják megvalósítani. Ezzel fennáll annak a veszélye, hogy azok a vidéki közösségek, amelyek nem kellőképpen mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat. A célkitűzéshez sorolt intézkedéseknek köszönhetően a térség civil szervezetei számára lehetőség nyílik tevékenységükhöz

szervesen

kapcsolódó

eszközök

beszerzésére,

rendezvényeik

megszervezésére, melynek köszönhetően közösségi céljaikat népszerűsíthetik.

4.) Célkitűzés: Természeti, kulturális és építészeti értékek védelme és bemutathatóvá tétele A térség helyi és országos jelentőségű védett természeti területekben gazdag. Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi, úgymint fazekasság, öntevékeny

művészeti

csoportok,

olvasókörök,

dalárdák,

mezőgazdálkodás,

gyógynövénytermesztés. A kistérség kulturális gazdagságát számos védett építészeti érték is 16

jelzi. Ezen értékek jelentős turisztikai potenciállal bírnak, azonban ilyen irányú felhasználásuk csak a fenntarthatóság messzemenő figyelembevétele mellett lehetséges. A célkitűzéshez sorolt intézkedéseknek köszönhetően lehetőség nyílik a térség természeti, kulturális és építészeti értékeinek védelmére és turisztikai célú, hosszú távú, fenntartható felhasználására. 5.) Célkitűzés: Természeti adottságokra, illetve mezőgazdasági, kézműves hagyományokra épülő turisztikai szolgáltatásfejlesztés A térség természeti adottságokban gazdag, védett természeti területek nagysága jelentős. Az Alföldnek ezen a részén kiváló minőségi földek találhatóak, és nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek (pl.: lótenyésztés, juhtenyésztés stb.), ennek ellenére csak néhány gazdálkodó folytat ökológiai gazdálkodást. A térségben nagy hagyománya van a kézművességnek. Főleg a fazekasság művelői vannak sokan, de megtalálhatóak a szövés, fonás és egyéb kézműves szakmák is. A célkitűzéshez sorolt intézkedéseknek köszönhetően lehetőség nyílik helyi turisztikai szolgáltatók számára a helyi adottságokra épülő szolgáltatásfejlesztésre, amellyel bővül turisztikai kínálatuk, erősödik versenyképességük. 6.) Célkitűzés: Minőségi szálláshelyek kialakítása A hódmezővásárhelyi kistérség kedvező földrajzi-, és természeti adottságokkal rendelkezik, azonban a minőségi magánszálláshelyek hiánya és a kereskedelmi szálláshelyek létesítményeinek avultsága nem teszi lehetővé a térség turisztikai potenciáljának megfelelő kiaknázását. A célkitűzéshez rendelt intézkedéseknek köszönhetően létrejövő falusi magánszálláshelyek hatására várhatóan mintegy 20%-kal növekedne a Tisza közelségére épülő vízi turizmus, valamint a horgász-, vadász-, és kerékpárturizmus céljából kistérségbe látogatók által eltöltött vendégéjszakák száma. Mártély az Alföld turisztikai ékszerdobozává válhat minőségi szálláshelyek, és a hozzá kapcsolódó turisztikai programok kialakításával. A célkitűzés megvalósítása lehetőséget biztosítana falusi turisztikai szolgáltatás fő- és kiegészítő tevékenységként végzésére, amely a mezőgazdaságból élőknek is kiegészítő jövedelmet jelenthet. Az elnéptelenedő tanyák hasznosításra kerülnek, csökken az elvándorlás mértéke, a falvak helyben foglalkoztatási potenciálja növekedést mutatna, a tevékenység jellegéből adódóan. 7.) Célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával A térségben a szolgáltató és a feldolgozóipar jelentős szerepet tölt be, azonban a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. 17

A helyi gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne, ennek oka a tőkehiányban kereshető. A célkitűzéshez rendelt intézkedéseknek köszönhetően piaci kihívásokra reagálni képes vállalkozások jöhetnek létre és a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetirányítási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával erősödne a térség gazdasági pozíciója, javulna foglalkoztatási szerkezete. A vállalkozások fejlesztésével, a működési feltételeinek javításával számottevően növekedne a helyi gazdasági potenciál, mely alapvetően meghatározza a kistérség versenyképességét és az ott élők életszínvonalát. 8.) Célkitűzés: Hozzáadott értéknövelés (helyben termelt termékek helyben történő feldolgozása, értékesítése) A térség számos erre a tájra jellemző mezőgazdasági termékkel büszkélkedhet, azonban csekély azoknak a vállalkozásoknak a száma, amely a helyben termelt termékek helyi feldolgozását, értékesítését célozza meg. Így a termékek feldolgozása és ezáltal értéknövelése más térségekben, adott esetben külföldön történik. A célkitűzéshez rendelt intézkedéseknek köszönhetően növekszik a helyi termékek ismertsége, valamint lehetőség nyílik a helyi termékek helyben történő feldolgozására és értékesítésére. A helyi termékekkel és fenntartható fogyasztással kapcsolatos szemléletformálás hozzájárul ezeknek a termékeknek a népszerűsítéséhez, így ösztönözést jelent a helyi termékekre alapozott kistermelői, kisléptékű feldolgozó kapacitások létesítésére, fejlesztésére. A fejlesztések a gazdáknak, a családi gazdaságoknak, valamint a helyi feldolgozó tevékenységet végző mikrovállalkozásoknak lehetőséget teremt a bevételek helyben tartására, és ez számos új munkahely teremtését generálja. 9.) Célkitűzés: A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása A kistérség számos olyan kulturális és természeti adottsággal rendelkezik, melynek bemutatása és népszerűsítése mind az önkormányzatok, mind a civil szervezetek kiemelt célja. Ahhoz, hogy ezeknek a rendezvényeknek a megvalósításában minél nagyobb számú kistérségi lakost vagy idelátogatót bevonjanak elengedhetetlenül szükséges, hogy az esemény magas színvonalú és széles tömegeket megmozgató legyen. A nonprofit szervezeteknek és az önkormányzatoknak nem áll rendelkezésre elegendő forrás ezeknek a népszerűsítő rendezvényeknek a lebonyolítására. A célkitűzéshez rendelt intézkedéseknek köszönhetően

18

növekszik a térség ismertsége, javul az itt élők identitás tudata és ezen rendezvények segítenek az aktív közösség fejlesztésben.

10.) Célkitűzés: Megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítése A kistérség megújuló erőforrásokban gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik (ivó-, öntöző-, termál- és gyógyvíz). Kiváló természeti-földrajzi adottságai vannak mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket illetően, ami a biomasszatermelés (mező- és erdőgazdálkodás) szempontjából kimagaslóan kedvező feltételeket teremt energetikai

hasznosítás

vonatkozásában.

A

célkitűzéshez

sorolt

intézkedéseknek

köszönhetően lehetőség nyílik a helyi szereplők számára a megújuló energiaforrások felhasználásában

rejlő

lehetőségek

kihasználására,

mezőgazdasági

energetikai célú hasznosítására, a geotermikus energia alkalmazására.

19

melléktermékek

3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései 1) Fő célkitűzés: Élhetőbb, komfortos települések kialakítása

Helyzet

Probléma

Megoldás

A kistérség falvainak közterületeinek és középületeinek állapota leromlott. A települési önkormányzatok alacsony költségvetésük, anyagi nehézségeik miatt önerőből nem képesek felújítani faluközpontokat, a parkokat, és az egyéb jelentős épületeket, nem tudják felújítani a köztereket, játszótereket.

A falvak vonzerejét erősen befolyásolja a település rendezettsége, a települések megjelenésében szereppel bíró központi épületek állapota. Jelenleg a falvak központjaiban erősen lepusztult a környezet, elhanyagoltak az épületek. Ennek következtében csökken a turisztikai vonzerő romlik a lakosság közérzete ,emiatt nő az elvándorlás, a település elöregszik.

A település megjelenésében szereppel bíró védettség alatt nem álló épületek, középületek, építmények külső felújítása (pl.: homlokzat, tetőszerkezet, nyílászárók korszerűsítése). A település környezetét és megjelenését javító kisléptékű infrastrukturális fejlesztések (pl.: közterületek rendezése, parkosítás, zöldfelületek megújítása, utcabútorok kihelyezése).

1A Várható eredmény A települések frekventált részei megújulnak, rendezett és korszerű, ugyanakkor falusias jelleget megőrző arculatot kapnának. A helyi lakosok többet és szívesebben használják a köztereket, közcélú épületeket, ezáltal javul az életminőségük is. A turisták több időt töltenek egy rendezett településen és többször térnek vissza, javul a település idegenforgalmi kommunikációja.

20

Forrás

Jogcím

ÚMVP 3. Intézkedéscsoport Falumegújítás és fejlesztés

ÚMVP, de LEADER

Célok nem

A települések frekventált részei megújulnak, rendezett és korszerű, ugyanakkor falusias jelleget megőrző arculatot kapnának. A helyi lakosok többet és szívesebben használják a köztereket, közcélú épületeket, ezáltal javul az életminőségük is. A turisták több időt töltenek egy rendezett településen és többször térnek vissza, javul a település idegenforgalmi kommunikációja.

2) Fő célkitűzés: A lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása

Helyzet

Probléma

Megoldás

A kistérségi lakosság minden korosztályának életminőségét alapvetően meghatározza, az egészségi állapotuk alakulása, a jó egészségi állapot megőrzése. Az egyén személyes felelősségén, életvitelén túlmenően, kiemelten fontos, hogy az egészségügyi szolgáltatásokat nyújtó háziorvosi praxisok, rendelők, és egészségügyi szolgáltató központok, infrastrukturális fejlettsége és eszközellátottsága, milyen szintet ér el.

Magyarországon a dolgozó korúak egészségi állapota kirívóan rossz mind a fejlett, mind pedig az átalakuló környező piacgazdaságokkal való összehasonlításban. A születéskor várható életévek száma 5-8 évvel alacsonyabb, mint az Európai Unió többi országában élőké.

A betegségek megelőzésének, a kialakult betegségek gyors és szakszerű diagnosztizálásához elengedhetetlen, az egészségügyi szolgáltatások színvonalának fejlesztése.

2A Várható eredmény A teljes lakosságot figyelembe véve emelkedik azon személyek aránya, akik részt vesznek egészségügyi szűréseken. Az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése következtében a betegségek megelőzése, és kezelésük hatékonyabbá válik.

21

Forrás

Jogcím

Célok

ÚMVP 4. Intézkedéscsoport A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

ÚMVP LEADER

A szűrések és prevenció révén a javul a kistérség lakosságának egészségi állapota, a betegségek hatékonyabb kezelésével pedig javul az itt élők életminősége. A fejlesztések kettős célt szolgálnak: az egészségügyi szolgáltatók és beszállítóik gazdasági pozíciói erősödnek, valamint a javuló egészségügyi szolgáltatásoknak köszönhetően az aktív munkavállalók körében csökken a betegségben töltött napok száma.

3.) Célkitűzés: Nonprofit szervezetek támogatása

Helyzet

Probléma

Megoldás

A kistérség közösségi aktivitását jól jellemzi, hogy az 1000 lakosra jutó nonprofit szervezetek száma 4,6, mely érték meghaladja a megyei, illetve a Dél-alföldi régióra jellemző civil aktivitást. A civil szervezetek a kultúra (népművészet, népi hímzés, dalkör, énekkarok, néptáncés irodalmi színpadok, képzőművészeti szakkörök, zenekarok) a sport és szabadidő (társastánc csoportok, sportegyesületek, lovas szakkör, íjász egyesület, vadásztársaság, stb.) Működésük évek óta forráshiányos, így eszközszükségleteiket nem tudják fedezni, infrastrukturális hátterük hiányos, rendezvényeiket nem a tervezett színvonalon tudják

A térség civil szervezeteinek eszköz ellátottsága alacsony, nem felelnek meg napjaink technikai és komfort követelményeinek. A civil szervezetek által használt épületek kialakítása, felszereltsége nem felel meg a közösségek által kitűzött célok és rendezvények megvalósításához. A fiatal generációk szabadidejük nagy részét falak között, képernyők előtt töltik

A szervezetek infrastrukturális és eszközberuházásaikkal színvonalasabb közösségi programokat és rendezvényeket tudnak megvalósítani.

3A Várható eredmény A fejlesztések megvalósulásával a helyi szervezetek betölti közösség építő küldetésüket.

22

Forrás

Jogcím

Célok

ÚMVP 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

LEADER

Közösség építő, identitástudat növelő civil szervezeti kezdeményezések megvalósítására és népszerűsítésére alkalmas háttere alakul ki a nonprofit szervezeteknek. A civil szervezetek kapcsolatának és együttműködésének javítása a térségen belül, valamint hazai és nemzetközi szinten.

megvalósítani. Ezzel fennáll annak a veszélye, hogy azok a vidéki közösségek, amelyek nem kellőképpen mutatják meg magukat, mint sajátos identitást képviselő csoportok, nincsenek közösségi kezdeményezések a gazdaság, a kultúra, az életmód, a környezetvédelem, a hagyományok terén, hosszabb távon életképességüket veszítik el, és nem tudják betölteni a társadalmi funkciójukat.

23

4.) Célkitűzés: Természeti, kulturális és építészeti értékek védelme és bemutathatóvá tétele

Helyzet

Probléma

Megoldás

A térség helyi és országos jelentőségű védett természeti területekben gazdag. Jelentős hagyományok, magas szintű művészeti és kulturális aktivitás jellemzi, úgymint fazekasság, öntevékeny művészeti csoportok, olvasókörök, dalárdák, mezőgazdálkodás, gyógynövénytermesztés. A kistérség kulturális gazdagságát számos védett építészeti érték is jelzi. Ezen értékek jelentős turisztikai potenciállal bírnak, azonban ilyen irányú felhasználásuk csak a fenntarthatóság messzemenő figyelembevétele mellett lehetséges.

Amennyiben természeti, kulturális és épített értékeink, örökségeink nem kerülnek megóvásra, akkor visszafordíthatatlanul elvesznek az utókor számára. "Unokáink sem fogják látni!"

A természeti és épített örökség megőrzése, felújítása, és látogathatóvá tétele a kulturális értékek és természeti örökségek fennmaradása és bemutathatóvá tétele miatt fontos és indokolt. A természeti értékek fennmaradását és bemutathatóvá tételét célzó, és a épített örökség megőrzésére, felújítására és látogathatóvá tételére irányuló beruházások támogatása.

4A Várható eredmény A megvalósuló beruházásoknak köszönhetően a természeti, kulturális értékek és az épített örökségek fennmaradnak és látogathatóvá válnak, hozzájárulva ezzel a hagyományőrző élhetőbb vidék és turisztikai szempontból is vonzó településkép kialakulásához.

24

Forrás

Jogcím

ÚMVP 3. Intézkedéscsoport Vidéki örökség megőrzése, Turisztikai tevékenységek ösztönzése

ÚMVP de LEADER

Célok nem

A természeti, kulturális, és épített környezet megőrzése és látogathatóvá tétele, valamint hosszú távú fenntartható turisztikai célú hasznosítása.

5.) Célkitűzés: Természeti adottságokra, illetve mezőgazdasági hagyományokra épülő ökogazdálkodás fejlesztése

Helyzet

Probléma

Megoldás

A térség természeti adottságokban gazdag, jelentős képzőművészeti hagyományokkal rendelkezik. Az Alföldnek ezen a részén kiváló minőségi földek találhatóak, és nagy hagyományai vannak az állattenyésztésnek (pl.: lótenyésztés, juhtenyésztés stb.), valamint a paraszti kultúrát bemutató hagyományőrző tevékenységeknek, ennek ellenére csak néhány gazdálkodó folytat ökológiai gazdálkodást, illetve foglalkozik ennek a kultúrának a bemutatásával.

Nem eléggé népszerű az ökogazdálkodás, pedig a térség adottságai alapján az ország, és Európa jelentős biotermékeket előállító térségévé válhatna. A meglévő termelők áruit csak szűk körben ismerik , így jelenleg nincs megfelelő kereslet.

A biogazdálodás beindítása, bemutató és oktató mintagazdaságok létrehozása, ahol megismerhetik az idelátogatók a hagyományos gazdálkodási formákat, a tanyasi életet, az ott használt eszközöket. A hagyományos állattartásba nevelt állatokra épülő állatsimogató kialakítása, valamint szintén ezekre épülő bioélelmiszer előállítása és értékesítése

5A Várható eredmény Egyre népszerűbbé válik a térségben az egészséges életmód, a bioélelmiszer fogyasztása, mindemellett turisztikai vonzerővé válhat az ökogazdálkodás. Az ezzel foglalkozó családoknak alternatív jövedelemszerző forrást biztosít, így garantált a gazdálkodási forma népszerűsége.

25

Forrás

Jogcím

Tanyafejlesztési Program

Tanyafejlesztési Program Ökogazdaságok támogatása

Célok –

A hagyományos tanyasi gazdálkodásra épülő ökogazdálkodás beindítása, bemutató és oktató mintagazdaságok létrehozása, ahol megismerhetik az idelátogatók a hagyományos gazdálkodási formákat, a tanyasi életet, az ott használt eszközöket. A hagyományos állattartásba nevelt állatokra, valamint termesztett növényekre épülő mintagazdaságok kialakítása, valamint szintén ezekre épülő bioélelmiszer előállítása és értékesítése.

6.) Célkitűzés: Minőségi szálláshelyek kialakítása

Helyzet

Probléma

Megoldás

Kifejezetten tanyákban bővelkedő kistérség. Székkutason a legjelentősebb a tanyai lakosság, ahol a tanyán élők a település lakosságának csaknem 30 %-át, Mártélyon 20,8 %-át, Mindszenten 1,7 %-át, Hódmezővásárhelyen 6 %-át adják. Kiterjedt Natura 2000 területek, gazdag élővilág, kimagasló táj- és tájképi értékek jellemzik. A térség kiemelten alkalmas a falusi vendéglátás , turizmus széleskörű kiépítésére.

A falusi turizmus jelenleg még nagyon kezdetleges formában van jelen. A FATOSZ honlapján csak néhány szállás van regisztrálva a térségből. Nincsenek megfelelő , minőségi falusi turizmust lehetővé tevő szálláshelyek és szolgáltatások.

A falusi turizmus keretein belül minőségi szálláshelyek építése, és korszerűsítése a térségben, megfelelő szolgáltatásokkal és programokkal kiegészítve

6A Várható eredmény Ezen intézkedés lehetőséget biztosít falusi turisztikai szolgáltatás főés kiegészítő tevékenységként végzésére. A mezőgazdaságból élőknek is lehetőségük terem kiegészítő jövedelemre szert tenni. Az elnéptelenedő tanyák hasznosításra kerülnek, csökken az elvándorlás, és várhatóan 20 %-kal nő a térségben eltöltött vendégéjszakák száma. Nő a falvak helyben foglalkoztatási potenciálja, a tevékenység jellegéből adódóan, főleg a nők körében

26

Forrás

Jogcím

Célok

ÚMVP III. tengely – horizontális intézkedés

ÚMVP - Turisztikai tevékenységek ösztönzése

A térség adottságainak hosszú távú, fenntartható hasznosítása a falusi turizmus terén. A magas színvonalú falusi vendéglátás és szolgáltatás a minőségi szálláshelyek kialakításával versenyképessé válik.

7.) Célkitűzés: Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával

Helyzet

Probléma

Megoldás

A térségben a szolgáltató és a feldolgozóipar jelentős szerepet tölt be, azonban a gazdasági folyamatokkal szoros összefüggésben a munkaerőpiacot az évek óta tartó stagnálás jellemzi. A helyi gazdasági szervezetek az utóbbi években olyan profilbővítést, termelésnövelést nem hajtottak végre, melynek érezhető foglalkoztatást élénkítő hatása lenne, ennek oka a tőkehiányban kereshető.

A térségben a szolgáltató és a feldolgozóiparban tevékenységet végző mikro vállalkozások vannak túlsúlyban, akik önerejükből képtelenek megerősödni és bővíteni a tevékenységüket, valamint az általuk foglalkoztatottak létszámát. A kis-és középvállalkozások kedvezőbb helyzetben vannak, de rájuk is jellemző, hogy komoly fejlesztéseket, beruházásokat csak támogatások, vagy hitel segítségével tudnak megvalósítani.

Támogatni szükséges a működő kis- és középvállalkozások munkahelyteremtést, illetve –megőrzést segítő fejlesztésre irányuló beruházásait, ingatlan- és technológia fejlesztéseit, eszközbeszerzéseit. Emellett az újonnan letelepedni szándékozó kis- és középvállalkozások munkahely-teremtő beruházásait is ösztönözni kell, valamint a működő mikro vállalkozások megerősödését és kisvagy középvállalkozássá válását.

7A Várható eredmény A projektek megvalósulásával a mikrovállalkozások várhatóan 5 %-a tud korszerűsítést, vagy bővítést megvalósítani, melynek eredményeként 0,5%-al bővül a foglalkoztatás. Ez lehetőséget teremt a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának bővülésére is.

27

Forrás

Jogcím

Célok

ÚMVP III. tengely - Az életminőség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése

ÚMVP – mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése

A célkitűzéshez rendelt intézkedéseknek köszönhetően piaci kihívásokra reagálni képes vállalkozások jöhetnek létre és a meglévő vállalkozások technikai korszerűsítésével, minőségi és környezetirányítási rendszerek bevezetésével, ill. új vállalkozások megalakulásával erősödne a térség gazdasági pozíciója, javulna foglalkoztatási szerkezete. A vállalkozások fejlesztésével számottevően növekedne a helyi gazdasági potenciál, mely alapvetően meghatározza a kistérség versenyképességét.

8.) Célkitűzés: Hozzáadott értéknövelés (helyben termelt termékek helyben történő feldolgozása, értékesítése)

Helyzet

Probléma

Megoldás

A kistérség természeti adottságai kiemelkedően alkalmasak a mezőgazdasági termelésre. A megtermelt termékek jelentős része feldolgozás nélkül kerül értékesítésre. A térségben a családi gazdaságok, őstermelők, mezőgazdasági cégek száma meghaladja az országos átlagot.

A térség számos erre a tájra jellemző mezőgazdasági termékkel büszkélkedhet, azonban csekély azoknak az őstermelőknek, vállalkozásoknak a száma, amely a helyben termelt termékek helyi feldolgozását, értékesítését célozza meg. Így a termékek feldolgozása és ezáltal értéknövelése más térségekben, adott esetben külföldön történik

A helyi mezőgazdasági termékek feldolgozását, a hozzáadott értékének növelését, ezáltal jobb piaci pozicionálását lehetővé tevő beruházások (telephely kialakítás, bővítés-fejlesztés, infrastruktúra fejlesztés, eszköz-és gépbeszerzés) támogatása

8A Várható eredmény Biztosabb piaci értékesítés, ezáltal garantált és magasabb jövedelem (az eladási ár azonnali 10-20%-os emelkedése), meglévő munkahelyek megtartása és újak létrejötte

28

Forrás

Jogcím

Célok

ÚMVP-413 Nemzeti diverzifikációs program

Nem mezőgazdasági tevékenységre történő diverzifikáció

A mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartások, őstermelők, mezőgazdasági vállalkozók, hátrányos helyzetű rétegek támogatása, kiegészítő jövedelemhez való jutatása, a térségből történő elvándorlás mértékének csökkenése, a vidéki életminőség javulása.

9.) Célkitűzés: A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása

Helyzet

Probléma

Megoldás

A kistérség számos olyan kulturális és természeti adottsággal rendelkezik, melynek bemutatása és népszerűsítése mind az önkormányzatok, mind a civil szervezetek kiemelt célja. Ahhoz, hogy ezeknek a rendezvényeknek a megvalósításában minél nagyobb számú kistérségi lakost vagy idelátogatót bevonjanak elengedhetetlenül szükséges, hogy az esemény magas színvonalú és széles tömegeket megmozgató legyen.

A térség rendezvényeinek jelenlegi ismertsége nem kielégítő, a meglévő rendezvények száma, és összehangoltsága sem megfelelő, ezért a természeti, kulturális és gazdasági adottságok nem megfelelően kihasználtak.

A rendezvények marketingjének, összehangolásának javítása, erősítése. Valós adottságokra épülő új rendezvények szervezése és azok térségi szintű összehangolása.

9A Várható eredmény A civil szervezetek és önkormányzatok képessé válnak településen belüli és települések közötti együttműködésre, rendezvények szervezésére, népszerűsítésére. Nagyobb érdeklődésre számot tartó, nagyobb turisztikai vonzerővel bíró programok valósulnak meg. A vendégéjszakák száma növekszik, a turisztikai kiadványok palettája kiszélesedik, minősége javul, a helyiek hosszútávon kiegészítő jövedelemhez jutnak. A kistérségi települések helyi rendezvényei, a fesztiválok megrendezése jó alkalmat szolgáltathat a helyi kultúra, a helyi termékek megismerésére. A rendezvények kulturált körülmények között kerülnek megrendezésre, melyre szívesen ellátogatnak. A fesztiválturizmus és a helyi termékek népszerűsítése hozzájárul

29

Forrás

Jogcím

Célok

ÚMVP 4. Intézkedéscsoport - 411 A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása

LEADER

Közösség építő, identitástudat növelő, valamint turisztikai vonzerőt jelentő rendezvények, megvalósítása és népszerűsítése A civil és közszféra kapcsolatának és együttműködésének javítása a térségen belül, valamint hazai és nemzetközi szinten

a jövedelmek növekedéséhez, a települések ismertebbé válásához. A közös programok erősítik az identitást, a hagyományok és értékek megismerésével nő a társadalmi tolerancia.

10.) Célkitűzés: Megújuló energiaforrások felhasználásának elősegítése

Helyzet

Probléma

Megoldás

A kistérség megújuló erőforrásokban gazdag, jó minőségű felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik (ivó-, öntöző-, termál- és gyógyvíz). Kiváló természeti-földrajzi adottságai vannak mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeket illetően, ami a biomassza-termelés (mezőés erdőgazdálkodás) szempontjából

A növekvő energia- és gáz árak egyre nagyobb anyagi terhet jelentenek a lakosság, a vállalkozások és a közszféra számára. A térség geotermikus adottságainak felhasználása, valamint a mezőgazdasági melléktermékek energetikai hasznosítása gyakorlatilag jelentéktelen.

Települési- vagy mikro térségi fűtő-, illetve erőművek és ellátó rendszerek létesítése megújuló energiaforrások (biomassza, nap- és szélenergia, valamint geotermikus energia), valamint mezőgazdasági melléktermékek energetikai célú hasznosításával, a termelt hő- és villamos energia értékesítése a vállalkozások, a

10A Várható eredmény Az adottságokra épülő települési, mikro térségi erő-, vagy fűtőművek létesítésével és a távfűtés hálózatának kiépítésével jelentősen csökkenne (10%) a fűtésre fordított kiadás.

30

Forrás

Jogcím

Célok

Új Széchenyi Terv – Zöldgazdaságfejlesztési Program

ÚSZT – KEOP 2011

Az alternatív és megújuló energiaforrások hatékony felhasználása és magán, vállalkozói és közszférában történő hasznosítása.

kimagaslóan kedvező feltételeket teremt energetikai hasznosítás vonatkozásában.

lakosság és az önkormányzatok számára.

3.5 Forrásallokáció A 2007-2013-as időszakban A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület forrásai 4-es tengely LEADER forrásai: LEADER forrás 138/2012. (XII. 17.) IH közlemény alapján 968 103 €

Lekötött forrás Összesen gazdaságfejlesztés 0€

szolgáltatásfejlesztés 87 659 €

87 659 €

Rendelkezésre álló szabad forrás összesen

880 444 €

31

257 353 842 Ft

32

3 A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása

4.1 A kistérség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztése

3.3 Nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül Mártélyon és Mindszenten

3.2 Jeles naphoz kapcsolódó városi jelentőségű önkormányzati rendezvények támogatása

2 Nonprofit szervezetek támogatása

3.1 Helyi önkormányzatok, nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül

2.4 A LEADER Helyi Akciócsoport helyi adottságokat népszerűsítő tevékenységének támogatása

2.3 A gyermekek hasznos szabadidő eltöltését segítő fejlesztések megvalósítása

2.2 A Szent István Városrehabilitációs Programhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása

1 Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával.

2.1 Nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül Hódmezővásárhelyen

1.5 A hódmezővásárhelyi kerámia készítés hagyományainak megőrzése

1.4 Helyi termékek előállítási és piacra jutási feltételeinek javítása

1.3 A Tornyai János Városrehabilitációs Programhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása.

1.2 A helyi hagyományokra épülő vendéglátás fejlesztése.

II. Célkitűzések

1.1 Mikro- és kisvállalkozások, valamint őstermelők támogatása.

III. INTÉZKED ÉSEK LEADER Intézkedési TERV

HVS

I.

Jövőkép 4 A lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása

4. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések 4.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia megalkotása: A helyi erőforrásokra épülő, részvételen és együttműködésen alapuló fejlesztések eredményessége nagymértékben függ attól, hogy milyen a helyi szereplők együttműködési készsége; milyen a társadalmi kohézió, az egyének és a közösségek közötti összetartó erő; mennyire aktív a helyi közösség; léteznek-e működő közösségek; az egyének, a közösség akar-e tenni a település, a kistérség társadalmi-gazdasági fejlődéséért; vagy hogy van-e egyáltalán igény a fejlettebb életminőség iránt. Az 56 902 lakosú Hódmezővásárhelyi kistérségben 4 települési önkormányzat 286 civil szervezet, 3596 vállalkozás – ebből: 94% mikrovállalkozás – működik, melyek aktivitása az akciócsoportban (∑: 36 tag) és a LEADER-tervezés folyamatában (∑: 86 helyi szereplő) való részvételük alapján igen alacsonynak mondható. Az akciócsoportban való tagság és a projektgyűjtésben való részvétel alapján a települési önkormányzatok a legaktívabb helyi szereplők. Őket követik a civil szervezetek és a vállalkozások. A helyi szereplők által jegyzett 285 db összegyűjtött projektötletből a legtöbbet, 115 db-ot a civil szervezetek adták be. 85 db projektötlet érkezett a települési önkormányzatoktól, az önkormányzati fenntartású, illetve a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás által működtetett intézményektől (*13 db). Szintén 85 db projektötletet adtak be a vállalkozások, amely érték arányaiban messze elmarad a köz- és a civil szféra részvételének mértékétől. Mindez azért is furcsa, mert a mikrovállalkozások technológiafejlesztésének támogatása az ötezernél kevesebb lakosú, illetve a 100 fő/km2-nél kisebb népsűrűségű települések – kivéve a budapesti agglomeráció települései – esetében kizárólag a helyi vidékfejlesztési stratégiákon keresztül az ÚMVP III-IV. tengelyéből történik. Tapasztalataink szerint a partneri kapcsolatok a térségben szűkösnek mondhatók, így az együttgondolkodás és a tevékenységek összehangolásának feltételei korlátozottak. Az akciócsoport a tervezés során szembesült azzal a ténnyel, hogy milyen nehéz is mozgósítani, a tervezésben való aktivitásra ösztönözni a későbbi fejlesztendő célcsoportot. Tapasztalatként megfogalmazhatjuk, hogy az aktivitás mértéke a település nagyságával fordítottan arányos volt. A kisebb településeken rendezett fórumokon jóval nagyobb számban jelentek meg a helyi szereplők, s aktivitásuk is erőteljesebbnek bizonyult az elképzelések, igények és ötletek megfogalmazását illetően. Sajnos a településeken és a 33

térségben létező széthúzó erők erősebbek, mint az összekötő kapocs, hiányzik egy olyan vezető és összetartó erő, amely meghatározó szerepet játszik a térségi szereplők összekovácsolásában, és képes a kölcsönös előnyök mentén létrejövő és működő társadalmi kooperáció kialakítására. Ebben főként a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulás játszhatnának jelentős szerepet, de mellettük mindenképpen megemlítendők a közösségszervező erővel bíró civil szervezetek és vállalkozások. Az elkövetkezőkben fenti problémákat meg kell próbálnia kezelni az Akciócsoportnak, be kell töltenie az összefogó, koordináló szerepet. Rendezvényekkel, konferenciákkal és továbbképzésekkel kell elérni a térségben élő vidékfejlesztési szereplők együttgondolkodását, összefogását. Meg kell említeni, hogy a LEADER-programmal kapcsolatban a térség szereplői még tapasztalatlanok, sokak számára a LEADER egy újabb pályázati lehetőséget jelent, mintsem egy alulról szerveződő, helyi részvételen és együttműködésen alapuló társadalmi tőkét erősítő programot. A program megvalósításával kapcsolatos későbbi – remélhetőleg – pozitív tapasztalatok és az ún. LEADER-kultúra terjedése azonban nagymértékben előmozdíthatja a helyi közösség cselekvőképességének fejlődését és közösségi kezdeményezéseinek eredményes megvalósítását. Akciócsoportunk szerint a LEADER átvitt értelemben egyrészt egy hatékony, célravezető vidékfejlesztési filozófiát, vezérelvet jelent, másrészt, pedig egy vezető erő létét feltételező programot. Vezető erőre azért van szükség, mert segítségével a helyi társadalom mozgósítható, cselekvésre ösztönözhető, a helyi szereplők kapcsolatai, tevékenysége szervezhető, ezáltal megnő a helyi közösségek cselekvőképessége, ami a LEADERprogram megvalósulásának záloga. A szerzők bemutatják az endogénfejlesztés irányzatot, a LEADER kialakulását és térnyerését az európai vidékfejlesztésben, majd a negyedik generációs LEADER-tervezés hátterét, a tervezés folyamatát és annak eredményeit a Hódmezővásárhelyi kistérségben. Tapasztalatuk és vizsgálataik szerint a helyi szereplők aktivitása igen alacsony a kistérségben, ami visszavezethető egy olyan vezető és összetartó erő hiányára, amely meghatározó szerepet játszik a térségi szereplők összekovácsolásában, és képes a kölcsönös előnyök mentén létrejövő és működő társadalmi kooperáció kialakítására. Véleményük szerint ebben főként a települési önkormányzatok és a többcélú kistérségi társulás és a Helyi Akciócsoport összefogása játszhatna jelentős szerepet, de mellettük mindenképpen megemlítendők a közösségszervező erővel bíró civil szervezetek és vállalkozások is.

34

5. Mellékletek 5.1 A HVS 2011. évi felülvizsgálat során végzett tevékenységek A HVS felülvizsgálatának 2011-es állapotáig az alábbiakban részletezett 12 esemény került megrendezésre az Akciócsoport által: 1. esemény: 2011. február 18. – HVS felülvizsgálatának indító megbeszélése – az eseményen részt vett 10 fő 2. esemény: 2011. február 13. – Tervezői csoport egyeztető ülése (téma: jövőkép, helyzetelemzés) – az eseményen részt vett 9 fő 3. esemény: 2011. február 28. – Székkutas-Vidékfejlesztési Fórum – az eseményen részt vett 17 fő 4. esemény: 2011. március 01. – Mártély-Vidékfejlesztési Fórum – az eseményen részt vett 9 fő 5. esemény: 2011. március 01. – Mindszent-Vidékfejlesztési Fórum – az eseményen részt vett 7 fő 6. esemény: 2011. március 03. – Hódmezővásárhely-Vidékfejlesztési Fórum – az eseményen részt vett 7 fő 7. esemény: 2011. március 10. – Tervezői csoport egyeztető ülése (téma: fő célkitűzések meghatározása) – az eseményen részt vett 6 fő 8. esemény: 2011. március 10. – Elnökségi ülés – A véglegesített HVS első szakaszának elfogadása – az eseményen részt vett 5 fő 9. esemény: 2011. április 26. – Tervezői csoport egyeztető ülése (téma: célterület egyeztetés) – Az eseményen részt vett 3 fő 10. esemény: 2011. április 28. – Célterület egyeztetés az MVH-val – Az eseményen részt vett 3 fő 11. esemény: 2011. május 05. – Célterület egyeztetés az IH-val – Az eseményen részt vett 4 fő 12. esemény: 2011. május 23-24. – Kistérségi fórumok keretében a HVS felülvizsgálatának társadalmasítása

35

5.2 A HVS 2013. évi felülvizsgálat során végzett tevékenységek A HVS felülvizsgálatának jelenlegi állapotáig az alábbiakban részletezett 7 esemény került megrendezésre az Akciócsoport által: 1. esemény: 2013. március 12. – A munkaszervezet beszámolója élő rádió műsorban a HVS felülvizsgálatáról – Hódmezővásárhely, Rádió 7 2. esemény: 2013. március 20. – HVS felülvizsgálatának indító megbeszélése – Mezőkeresztes 3. esemény: 2013. március 27. – Tájékoztató fórum civil szervezetek és önkormányzatok számára – Hódmezővásárhely – 10 fő 4. esemény: 2013. március 28. – Tájékoztató fórum vállalkozások számára – Hódmezővásárhely – 12 fő 5. esemény: 2013. április 8. – Egyeztető megbeszélés LEADER intézkedések kialakításáról – Hódmezővásárhely – 6 fő 6. esemény: 2013. április 9. – Regionális értekezlet a HVS felülvizsgálatáról – Szentkirály 7. esemény: 2013. április 10. – A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület közgyűlése – Hódmezővásárhely – 30 fő

5.3 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció LEADER forrás 138/2012. (XII. 17.) IH közlemény alapján 968 103 €

Lekötött forrás Összesen gazdaságfejlesztés 0€

szolgáltatásfejlesztés 87 659 €

87 659 €

Rendelkezésre álló szabad forrás összesen

880 444 €

36

257 353 842 Ft

5.4 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 2011.

37

5.5 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok 2013.

38

39

40

41

42

43

44

05.1/I.

05.1/II.

5.8 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája Hódmezővásárhely energetikai stratégiája 2007-2020 Hódmezővásárhely Gazdaságfejlesztési Stratégiai Programja 2011-2020 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzatának Hosszútávú Városfejlesztési Koncepciója Hódmezővásárhely Integrált Városfejlesztési Stratégiája 5.9 Fenntarthatósági alapelvek 5.9.1 A HVS általános értékei Helyi fenntarthatóság: Járuljon hozzá a helyi fenntarthatósághoz, azáltal, hogy nemzeti kincsként kezeli az ország egyedülálló mezőgazdasági és természeti adottságait, továbbá segítse a térség termék és nyersanyag, energia behozatal kiváltását; Globális fenntarthatóság: Járuljon hozzá a globális fenntarthatósághoz, különösen az éghajlatváltozás megelőzése, a biológiai sokféleség megőrzése, valamint a vízkészletek és a talaj megóvása terén; Ökoszociális vidékfejlesztés: Segítse elő a földhasználat strukturális problémáinak megoldását és a környezetkímélő, természet-megőrző mezőgazdasági szerkezetváltást; Vonzó vidéki világ: Segítse elő a vidéki életmód javítását, erősítse a vidék megtartó- és vonzerejét, segítse elő a vidék Magyarország megismertetését; Értékőrző, diverzifikált gazdálkodás: Segítse elő a vidéki életmód, kultúra és hagyományok sokféleségének megőrzését, biztosítsa a kulturális örökség részét képező építészeti, régészeti, néprajzi, településszerkezeti és táji értékek fennmaradását, óvja meg a vidék biológiai sokféleségét és relatíve jó környezetállapotát; Gondosság és önzetlenség: Biztosítsa a „jó gazda gondossága” elvének az érvényesülését, de nem sértheti más közösségek (pl. az érintett területekkel szomszédos térségek) értékeit és érdekeit, nem vezethet a területi különbségek növekedéséhez; Etikus működés: Elő kell segítenie az egészséges termékek előállítását, állatjóléti tevékenységet és az etikus termelés és kereskedés kereteinek kialakulását; Tudatos élelmiszertermelés és fogyasztás: Segítse elő az élelmiszer termékekkel kapcsolatos fogyasztói magatartás javítását és a fenntartható fogyasztási szokások elterjesztését.

5.9.2 A HVS-ben megjelenő környezeti szempontok Természetmegőrző vidékfejlesztés: Egyértelműen támogatnia kell a természeti értékek, a biológiai sokféleség, a genetikai állomány és a természetes térszerkezet megőrzését; Ökologikus vidékfejlesztés: A gazdálkodási tevékenységek, valamint a föld- és tájhasználat során az erőforrás-igény és környezethasználat vegye figyelembe a környezet korlátozott eltartóképességét és a helyi természeti adottságokat; Szennyezés

megelőzés,

minimalizálás:

Törekedjen a szennyezések és

a hulladékok

kibocsátásának megelőzésére, illetve ahol ez nem lehetséges, e kibocsátások minimalizálására (a helyi környezetet csak az eltartó-képességéig terheli); Tovagyűrűző negatív hatások minimalizálása: Mérsékelnie kell a mezőgazdaság okozta kedvezőtlen

környezeti

hatásokat;

különösen

nem

erősítheti

az

elsivatagosodás,

az

éghajlatváltozás, a szélsőséges vízjárás, a talajpusztulás kedvezőtlen környezeti hatásait, továbbá nem vezethet a különböző környezeti rendszerek közötti szennyezés átterhelésekhez; Dematerializáció: A felhasznált ipari nyersanyagok (pl. műtrágya, növényvédő szer, agrotechnika) és energiahordozók mennyiségét, a szállítási és raktározási igényeket minimalizálni kell; Újrahasznosítás: Az intézkedéseknek elő kell segíteniük a szennyvizek, a hígtrágyák és a hulladékok, mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítását; Takarékosság a kimerülő készletekkel: A meg nem újuló természeti erőforrások és lételemek igénybevételét minimálisra kell szorítani; Értékvédő gazdálkodás a megújuló erőforrásokkal: A feltételesen megújuló természeti erőforrások és környezeti elemek készleteit, állapotát és önszabályozó képességét fenn kell tartani és ezeket csak megújuló képességük mértéke és üteme figyelembevételével lehet igénybe venni; Ágazati integráció: Segítse elő a fenntartható közlekedéspolitika, fenntartható energiapolitika, az ökológiai szemléltető tájgazdálkodás érvényre juttatását. 5.9.3 A HVS-ben megjelenő gazdasági szempontok

Prosperáló vidéki gazdaság: Segítse elő a magas hozzáadott értéket előállító gazdálkodást, a mezőgazdasági

ágazat

tőkehiányának

mérséklését,

a

gazdálkodás

stabilitását

és

kiszámíthatóságát; Integrált termékpolitika: Segítse elő az integrált termékpolitika érvényesülését azáltal, hogy a termelői és fogyasztói mintázatok átalakításának iránya az anyag és energia intenzív termékek és szolgáltatások körétől, az anyag és energia szegény, inkább tudás és kultúra alapú termelés és fogyasztás irányába mutasson; Decentralizált vidékfejlesztés: Nem vezethet a mezőgazdasági vállalkozások indokolatlan koncentrációjához, és elő kell segítenie a vállalkozások sokszínűségét, verseny-egyenlőségét; „Termelj helyben, fogyassz helyben”: Segítse elő a helyi piacra jutást, a közösségi önellátást, támogassa a helyi élelmiszer-termelést és forgalmazást; „Dolgozz helyben”: Segítse elő a helyben foglalkoztatást, a helyi kisvállalkozások fejlődését, a családi, kisközösségi gazdálkodási formák elterjesztését, támogassa a falusi életmód, a hagyományokon alapuló megélhetési formák térnyerését; Minőségi termékek, innováció: Segítse elő a mezőgazdaságban az innovációt, az innovatív gazdálkodási technikák elterjesztését és a minőségi agrártermelést; Diverzifikált vidéki termék kínálat: Segítse elő a sajátos értékesítésű, egyedi minőségű termékek (pl. hungarikum) előállítását; Térségen belüli termelési együttműködések: Erősítse a térségen, településen belüli termék feldolgozási láncolat kialakítását, a termelők, gyártók egymásközti kereskedelmi kapcsolatainak javítását. 5.9.4 A HVS-ben megjelenő társadalmi szempontok, kritériumok Helyi ökoszociális érdekeltség és társadalmi felelősség vállalás: Segítse elő, hogy az erőforrások használata felelősségtudatos körülmények között történjen, és a helyi közösségek érdekeit szolgálja. Társadalmi méltányosság: Járuljon hozzá a vidéken élők megélhetésének javításához, a szegénység leküzdéséhez, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkózásához; Tudásalapú vidékfejlesztés: Segítse elő a mezőgazdaságban dolgozók képzését, hozzáférését az

információhoz és a tudáshoz, segítse a gazdálkodást támogató helyi szellemi kapacitások, szolgáltatások kiépítését; Társadalmi kohézió: Segítse, hogy a vidéki közösségek kitalálják saját jövőképüket, identitásukat, továbbá támogassa a térségek, települések társadalmi probléma importjának kikerülését (pl. városról kiköltözők vidéki szegregációja); Szolidaritás, területi kohézió: Segítse elő az élelmiszertermelő és fogyasztó egymásra utaltságának felismerését, valamint a gazdaközösségek és a helyi társadalom kapcsolatának javítását; Nemzedékek közötti igazságosság és társadalmi esély egyenlőség: Az erőforrások értékvédő, takarékos, hosszú távú szempontokat szem előtt tartó gazdálkodását kell megvalósítani, oly módon, hogy a nők, gyermekek, idősek, fogyatékkal élők esélyegyenlősége is biztosított legyen; Társadalmi részvétel: Segítse a gazdatársadalom és az érintett helyi közösségek, civil és szakmai szervezetek részvételét a vidékfejlesztési döntésekben, támogassa a vidéki civil társadalom önszerveződését és fejlődését.

A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület - LEADER Intézkedési Terv 1. számú intézkedés 1.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával

1.2. HVS intézkedés megnevezése:

Mikro- és kisvállalkozások, őstermelők támogatása.

1.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program segítse a Hódmezővásárhelyen működő egyénimikroés kisvállalkozások, őstermelők gazdaságfejlesztést célzó projektjeinek megvalósulását, hozzájárulva a térség munkahelymegtartó és munkahely teremtő képességéhez.

1.4. A projekt besorolása Vállalkozási célú fejlesztés

1.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

200.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

7.000.000 Ft

1.6.Ügyfélkör -

Őstermelő

-

Belföldi természetes személy

-

Mikrovállalkozás

-

Kisvállalkozás

valamint

1.7.Támogatható települések köre Hódmezővásárhely 1.8.Támogatási kritériumok -

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtását követő egy éven belül, nyílt napot tart, melyen bemutatja a fejlesztését, tevékenységét.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja.

1.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok

-

A fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására

-

Az ügyfél nevére szóló – a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott – építési tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, valamint a beruházás előtti, eredeti állapotot bemutató felmérési rajzot

1.10. Támogatott tevékenységek a) építés b) gépbeszerzés c) eszközbeszerzés d) marketing

2. számú intézkedés 2.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

Nonprofit szervezetek támogatása

2.2. HVS intézkedés megnevezése:

Nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül Hódmezővásárhelyen

2.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program segítse a településeken működő nonprofit szervezetek tevékenységét és aktívan járuljon hozzá a helyi közösségek fejlesztéséhez.

2.4. A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés

2.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

200.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

500.000 Ft

2.6.Ügyfélkör -

Nonprofit szervezet

2.7.Támogatható települések köre Hódmezővásárhely 2.8.Támogatási kritériumok -

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása

esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen. -

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja

-

Egy pályázat kizárólag egy tevékenységre irányulhat.

2.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok

-

A fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására

-

A szervezet nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat

2.10. Támogatott tevékenységek a) eszközbeszerzés b) rendezvény előkészítése és megvalósítása

2.11. Intézkedéshez rendelt térségi keretösszeg 10.000.000 Ft

3. számú intézkedés 3.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása

3.2. HVS intézkedés megnevezése:

Helyi önkormányzatok, nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül

3.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program segítse a településeken működő nonprofit szervezetek tevékenységét és aktívan járuljon hozzá a helyi közösségek fejlesztéséhez.

3.4. A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés

3.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

500.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

4.000.000 Ft

3.6.Ügyfélkör -

Nonprofit szervezet

-

Helyi önkormányzat

3.7.Támogatható települések köre Székkutas

3.8.Támogatási kritériumok -

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja.

3.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Nonprofit szervezet ügyfél esetén a szervezet nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat

-

Települési

önkormányzat

képviselőtestületének

a

ügyfél

pályázatban

esetén szereplő

az cél

érintett

önkormányzat

megvalósításáról

szóló

határozatának kivonata -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok

3.10. Támogatott tevékenységek a) eszközbeszerzés b) rendezvény előkészítése és megvalósítása 3.11. Intézkedéshez rendelt térségi keretösszeg 7.000.000 Ft

4. számú intézkedés 4.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása

4.2. HVS intézkedés megnevezése:

Jeles naphoz kapcsolódó városi jelentőségű önkormányzati rendezvények támogatása

4.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program segítse a települési önkormányzatok tevékenységét és aktívan járuljon hozzá a helyi közösség fejlesztéséhez.

4.4. A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés

4.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

5.000.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

10.000.000 Ft

4.6.Ügyfélkör Helyi önkormányzat 4.7.Támogatható települések köre Hódmezővásárhely 4.8.Támogatási kritériumok

-

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja

4.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok

4.10. Támogatott tevékenységek a) eszközbeszerzés b) rendezvény előkészítése és megvalósítása

5. számú intézkedés 5.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

A lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása

5.2. HVS intézkedés megnevezése:

A kistérség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztése

5.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program fejlessze az egészségmegőrzéssel, betegségmegelőzéssel, gyógyító-, és egészségügyi rehabilitációs tevékenységgel, valamint ezek hátteréül szolgáló orvosi és diagnosztikai műszerek gyártásával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozások szolgáltatásának minőségét, infrastrukturális feltételeit, eszközellátottságát.

5.4. A projekt besorolása Vállalkozási célú fejlesztés

5.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

200.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

50.000.000 Ft

5.6.Ügyfélkör Mikrovállalkozások 5.7.Támogatható települések köre

Hódmezővásárhely, Székkutas 5.8.Támogatási kritériumok -

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja

-

Max. 4 projekt támogatható.

-

A pályázó vállalja, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtását követő egy éven belül, nyílt napot tart, melyen bemutatja a fejlesztését, tevékenységét.

5.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

A fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására

-

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok

5.10. Támogatott tevékenységek a) építés b) gépbeszerzés c) eszközbeszerzés d) képzés előkészítése és megvalósítása e) marketing

6. számú intézkedés 6.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával

6.2. HVS intézkedés megnevezése:

A helyi hagyományokra épülő vendéglátás fejlesztése

6.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program fejlessze a helyi hagyományokra épülő vendéglátó ipari vállalkozásokat.

6.4. A projekt besorolása Vállalkozási célú fejlesztés

6.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

10.000.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

50.000.000 Ft

6.6.Ügyfélkör Mikrovállalkozások 6.7.Támogatható települések köre Mártély 6.8.Támogatási kritériumok -

Kizárólag külterületen megvalósuló fejlesztések támogathatóak.

-

A projekt tartalmazzon megújuló energia felhasználását szolgáló, épületgépészeti fejlesztést.

-

Max. 1 projekt támogatható.

-

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja.

-

A pályázó vállalja, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtását követő egy éven belül, nyílt napot tart, melyen bemutatja a fejlesztését, tevékenységét.

6.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

A fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására.

-

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok.

-

Az ügyfél nevére szóló – a tervezői névjegyzékben szereplő tervező ellenjegyzésével ellátott – építési tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, valamint a beruházás előtti, eredeti állapotot bemutató felmérési rajzot.

6.10. Támogatott tevékenységek

a) építés b) gépbeszerzés c) eszközbeszerzés d) marketing

7. számú intézkedés 7.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával

7.2. HVS intézkedés megnevezése:

A

Tornyai

Programhoz

János

Városrehabilitációs

kapcsolódó

fejlesztések

megvalósítása 7.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program fejlessze a Tornyai János Városrehabilitációs Programhoz kapcsolódó vállalkozásokat.

7.4. A projekt besorolása Vállalkozási célú fejlesztés

7.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

500.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

5.000.000 Ft

7.6.Ügyfélkör Mikrovállalkozások 7.7.Támogatható települések köre Hódmezővásárhely

7.8.Támogatási kritériumok -

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja

-

A pályázó vállalja, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtását követő egy éven belül, nyílt napot tart, melyen bemutatja a fejlesztését, tevékenységét.

7.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

A helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás benyújtása, mely igazolja a fejlesztés kapcsolódását a Tornyai János Városrehabilitációs programhoz, illetve támogatja a fejlesztés megvalósítását.

-

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok.

7.10. Támogatott tevékenységek a) építés b) gépbeszerzés c) eszközbeszerzés d) marketing

7.11. Intézkedéshez rendelt térségi keretösszeg 15.000.000 Ft

8. számú intézkedés 8.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása

8.2. HVS intézkedés megnevezése:

Nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül Mártélyon és Mindszenten

8.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program segítse a településeken működő nonprofit szervezetek tevékenységét és aktívan járuljon hozzá a helyi közösségek fejlesztéséhez.

8.4. A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés

8.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

200.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

1.000.000 Ft

8.6.Ügyfélkör -

Nonprofit szervezet

-

Helyi önkormányzat

8.7.Támogatható települések köre Mártély, Mindszent.

8.8.Támogatási kritériumok -

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja

8.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok

-

Nonprofit pályázó esetén a fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására

-

Nonprofit pályázó esetén a szervezet nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat

-

Helyi önkormányzat ügyfél esetén az érintett önkormányzat képviselőtestületének a pályázatban szereplő cél megvalósításáról szóló határozatának kivonata

8.10. Támogatott tevékenységek a) eszközbeszerzés b) rendezvény előkészítése és megvalósítása 8.11. Intézkedéshez rendelt térségi keretösszeg 4.000.000 Ft

9. számú intézkedés 9.1. Kapcsolódó HVS célkitűzés:

Nonprofit szervezetek támogatása

9.2. HVS intézkedés megnevezése:

A

Szent

Programhoz

István

Városrehabilitációs

kapcsolódó

fejlesztések

megvalósítása 9.3. HVS intézkedés leírása:

A támogatás célja, hogy A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program fejlessze a Szent István Városrehabilitációs Programhoz kapcsolódó nonprofit szervezetek tevékenységét.

9.4. A projekt besorolása Közösségi célú fejlesztés

9.5. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege Minimum támogatási összeg:

1.000.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

15.000.000 Ft

9.6.Ügyfélkör Nonprofit szervezet 9.7.Támogatható települések köre Hódmezővásárhely 9.8.Támogatási kritériumok

-

Max. 1 projekt támogatható.

-

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja.

9.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok

-

A helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás benyújtása, mely igazolja a fejlesztés kapcsolódását a Szent István Városrehabilitációs programhoz, illetve támogatja a fejlesztés megvalósítását.

-

A szervezet nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat.

9.10. Támogatott tevékenységek a) építés b) gépbeszerzés c) eszközbeszerzés d) marketing

10. számú intézkedés

10.1.

Kapcsolódó HVS célkitűzés:

10.2.

HVS

Nonprofit szervezetek támogatása

intézkedés A gyermekek hasznos szabadidő eltöltését

megnevezése:

10.3.

HVS intézkedés leírása:

10.4.

A projekt besorolása

segítő fejlesztések megvalósítása A támogatás célja, hogy A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program támogassa a gyermekek hasznos szabadidő eltöltését célzó eszközbeszerzéseket

Közösségi célú fejlesztés

10.5.

Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege

Minimum támogatási összeg:

500.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

3.000.000 Ft

10.6.

Ügyfélkör

Nonprofit szervezet

10.7.

Támogatható települések köre

Hódmezővásárhely

10.8. -

Támogatási kritériumok Max. 3 projekt támogatható.

-

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja.

10.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

A fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására.

-

A szervezet nyilvántartásba vételét igazoló 30 napnál nem régebbi bírósági kivonat.

10.10. Támogatott tevékenységek a) építés b) eszközbeszerzés

10.11. Intézkedéshez rendelt keretösszeg 5.000.000 Ft

11. számú intézkedés

11.1.

Kapcsolódó HVS célkitűzés:

11.2.

HVS

Nonprofit szervezetek támogatása

intézkedés A

megnevezése:

LEADER

Helyi

Akciócsoport

helyi

adottságokat népszerűsítő tevékenységének támogatása

11.3.

HVS intézkedés leírása:

11.4.

A projekt besorolása

A támogatás célja, hogy A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program támogassa a LEADER Helyi Akciócsoport helyi adottságokat népszerűsítő tevékenységét.

Közösségi célú fejlesztés

11.5.

Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege

Minimum támogatási összeg:

1.000.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

7.000.000 Ft

11.6.

Ügyfélkör

Nonprofit szervezet

11.7.

Támogatható települések köre

Hódmezővásárhely

11.8.

Támogatási kritériumok

-

Max. 2 projekt támogatható.

-

Kizárólag olyan fejlesztés támogatható, amely a Helyi Leader Akciócsoport teljes fejlesztési területére vonatkozik.

11.9. Támogatott tevékenységek a) eszközbeszerzés b) rendezvény előkészítése és megvalósítása d) marketing

11.10. Intézkedéshez rendelt keretösszeg 7.000.000 Ft

12. számú intézkedés Kapcsolódó HVS célkitűzés:

12.1.

Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával

HVS

12.2.

intézkedés Helyi termékek előállítási és piacra jutási

megnevezése:

12.3.

HVS intézkedés leírása:

12.4.

A projekt besorolása

feltételeinek javítása A támogatás célja, hogy A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program támogassa a helyi adottságokra épülő élelmiszer feldolgozást.

Vállalkozási célú fejlesztés

Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege

12.5.

Minimum támogatási összeg:

1.000.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

20.000.000 Ft

Ügyfélkör

12.6. Kisvállalkozás

12.7.

Támogatható települések köre

Hódmezővásárhely

12.8. -

Támogatási kritériumok Kizárólag a település külterületén megvalósuló fejlesztések támogathatóak.

-

A pályázó rendelkezzen a Magyar Termék védjegy használati jogával.

-

A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja.

-

A pályázó vállalja, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtását követő egy éven belül, nyílt napot tart, melyen bemutatja a fejlesztését, tevékenységét.

12.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok.

-

A fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására.

-

Legalább 5 db termelői szándéknyilatkozat benyújtása.

-

A pályázó nevére szóló, a pályázat benyújtásakor érvényes Magyar Termék védjegy használati jogviszonyt igazoló dokumentum másolata.

-

Az ügyfél nevére szóló – a tervezői névjegyzékben szereplő, tervező ellenjegyzésével ellátott – építési tervdokumentáció, ami a tervezett építmény jellegétől függően tartalmazza a helyszínrajzot, homlokzatokat, metszeteket és részletrajzokat, azok méretarányos adatait, műszaki leírást, valamint a beruházás előtti, eredeti állapotot bemutató felmérési rajzot.

12.10. Támogatott tevékenységek a) építés b) gépbeszerzés c) eszközbeszerzés d) marketing

12.11. Intézkedéshez rendelt keretösszeg 20.000.000 Ft

13. számú intézkedés

13.1.

Kapcsolódó HVS célkitűzés:

Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával

13.2.

HVS

intézkedés A

megnevezése:

13.3.

HVS intézkedés leírása:

13.4.

A projekt besorolása

hódmezővásárhelyi

kerámia

hagyományainak megőrzése A támogatás célja, hogy A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS illetékességi területén megvalósuló Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapján végrehajtásra kerülő vidékfejlesztési program támogassa a helyi kerámiakészítés hagyományainak megőrzését a mikrovállalkozások fejlesztésén keresztül.

Vállalkozási célú fejlesztés

13.5.

Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege

Minimum támogatási összeg:

1.000.000 Ft

Maximum támogatási összeg:

9.000.000 Ft

13.6.

Ügyfélkör

Mikrovállalkozás

13.7.

Támogatható települések köre

Hódmezővásárhely

készítés

13.8. -

Támogatási kritériumok A pályázó vállalja, hogy a projekt LEADER támogatással való megvalósítása esetén az utolsó kifizetési kérelem benyújtásáig legalább egy alkalommal részt vesz a HVS megvalósításával kapcsolatos, együttműködést erősítő személyes konzultáción, rendezvényen vagy képzésen.

-

A pályázó vállalja, hogy szoros együttműködést épít ki a Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület, annak marketing anyagait megjeleníti rendezvényein, honlapján és saját marketing anyagait is az Egyesület rendelkezésére bocsájtja.

-

A pályázó vállalja, hogy az utolsó kifizetési kérelem benyújtását követő egy éven belül, nyílt napot tart, melyen bemutatja a fejlesztését, tevékenységét.

13.9 Projekt adatlaphoz csatolandó dokumentumok -

Eszközbeszerzés esetén: a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 27. § (1) bekezdés g) pontja szerinti dokumentumok.

-

A fejlesztéssel érintett település önkormányzatával kötött együttműködési megállapodás a pályázatban szereplő cél megvalósítására.

13.10. Támogatott tevékenységek a) építés b) gépbeszerzés c) eszközbeszerzés

13.11. Intézkedéshez rendelt keretösszeg 9.000.000 Ft

PROJEKT ADATLAP A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesülethez a LEADER jogcím keretében támogatást igénylő projektjavaslat benyújtásához 1.1.Ügyfél adatai Ügyfél neve: Képviseletre jogosult személy neve: Ügyfél székhelye/lakcíme: MVH regisztrációs szám: Adószám vagy adóazonosító jel: Kapcsolattartó neve: Kapcsolattartó telefonszáma: 1.2 Ügyfél minősítési kódja: 1 - Belföldi természetes személy; 2 -Mikrovállalkozás; 3 - Kisvállalkozás; 4 - Középvállalkozás; 5 - 1-4-be nem tartozó vállalkozás; 6 - Nonprofit szervezet államháztartáson belül; 7 - Nonprofit szervezet államháztartáson kívül. 1.3. Ügyfél által választott értesítési mód: Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja. Postai levelezési címre: Elektronikus postafiókba: 2. Projektjavaslatra vonatkozó információk: 2.1. Fejlesztés megnevezése (projekt javaslat címe): 2.2.HVS cél megjelölése (Kérem, aláhúzni a megfelelő célkitűzést):  Fenntartható gazdaságfejlesztés a KKV-k támogatásával  Nonprofit szervezetek támogatása  A térség értékeit népszerűsítő rendezvények lebonyolítása  A lakosság életminőségének és egészségi állapotának javítása

2.3.HVS intézkedés megjelölése (Kérem, aláhúzni a megfelelő intézkedést):  Mikro- és kisvállalkozások, valamint őstermelők támogatása  A helyi hagyományokra épülő vendéglátás fejlesztése  A Tornyai János Városrehabilitációs Programhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása  Helyi termékek előállítási és piacra jutási feltételeinek javítása  A hódmezővásárhelyi kerámia készítés hagyományainak megőrzése  Nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül Hódmezővásárhelyen  A Szent István Városrehabilitációs Programhoz kapcsolódó fejlesztések megvalósítása  A gyermekek hasznos szabadidő eltöltését segítő fejlesztések megvalósítása  A LEADER Helyi Akciócsoport helyi adottságokat népszerűsítő tevékenységének támogatása  Helyi önkormányzatok, nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül  Jeles naphoz kapcsolódó városi jelentőségű önkormányzati rendezvények támogatása  Nonprofit szervezetek fejlesztése, rendezvényeinek, eszközbeszerzéseinek támogatásán keresztül Mártélyon és Mindszenten  A kistérség egészségügyi szolgáltatásainak fejlesztése 2. 4. A fejlesztés előtti állapot bemutatása (Jelenlegi helyzet leírása): 2.5.A tervezett projekt célja (max. 500 karakter): 2.6.A tervezett fejlesztés részletes, tényszerű bemutatása (max. 2500 karakter): 2.7.Támogatható tevékenységek: (Több tevékenység is bejelölhető a projektjavaslat alapján) (Kérem, aláhúzni a megfelelő tevékenységet): építés, gépbeszerzés, eszközbeszerzés, szolgáltatások beszerzése, rendezvény előkészítése és megvalósítása,

képzés előkészítése és megvalósítása, tanulmánykészítés, marketing. 2.8 A megvalósítás tervezett helyszíne:

2.9.Költségvetés A projekt teljes tervezett költsége:

……………………Ft

A projekt megvalósításához igényelt támogatás:

……………………Ft

Képviselő neve: Aláírás: ........................................ p.h Dátum: * A nyilatkozattételi és az adatszolgáltatási kötelezettség a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 6. és 7. §-on alapul

Kitöltési útmutató A Vásárhelyi Vidék Jövőjéért Egyesület LEADER HACS-hoz a LEADER jogcím keretében benyújtandó projektadatlap kitöltéséhez

1.1 Ügyfél adatai Ügyfél neve: az ügyfél projekt adatlapon feltüntetett hivatalos neve, természetes személy esetén a teljes név Képviseletre jogosult személy neve: Az ügyfél képviseletére a létesítő okirat alapján képviseletre jogosult neve (amennyiben releváns) Ügyfél székhelye/lakcíme: Az ügyfél magánszemély esetén az állandó lakcím.

bírósági

bejegyzésében

szereplő

székhely,

MVH regisztrációs szám: Amennyiben rendelkezik az ügyfél MVH regisztrációs számmal, abban az esetben kell kitölteni Adószám vagy adóazonosító jel: Az ügyfél adószáma, vagy természetes személy ügyfél esetén adóazonosító jele Kapcsolattartó neve: A projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy neve Kapcsolattartó telefonszáma: A projekt kapcsán felelős kapcsolattartó személy telefonszáma 1.2 Az ügyfél minősítési kódja: Ügyfél által választott értesítési mód: Tegyen X-et a kiválasztott értesítési mód előtti négyzetbe! Az elektronikus értesítés kézbesítési ideje a munkaszervezet általi kiküldés időpontja. Kérjük ezt figyelembe venni az értesítés módjának kiválasztásánál. Kizárólag egy értesítési cím jelölhető be. Amennyiben mindkét cím feltüntetésre kerül, úgy az elektronikus cím alkalmazandó kapcsolattartásra 2. Projektjavaslatra vonatkozó információk: 2.1 Fejlesztés megnevezése: A tervezett fejlesztés, rövid, átfogó megnevezése, címe 2.2 HVS cél megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzés aláhúzása 2.3 HVS intézkedés megjelölése: A HVS-ben a LEADER HACS által, a célkitűzések elérése céljából megfogalmazott intézkedés aláhúzása 2.4 A fejlesztés előtti állapot bemutatása (jelenlegi helyzet leírása)

1

2.5 A tervezett projekt célja (500 karakter): Annak rövid bemutatása, hogy a fejlesztés, illetve program megvalósításával milyen célokat kívánnak elérni és ez közvetve hogyan segíti elő a HVS-ben a LEADER HACS által meghatározott célkitűzések elérését. 2.6 A tervezett fejlesztés rövid, tényszerű bemutatása (2500 karakter): A konkrét fejlesztés és a projektkörnyezet bemutatása, a fejlesztés indokolása, a várható eredmények bemutatása. 2.7 Támogatható tevékenységek: Aláhúzással kiválasztani a fejlesztés keretében tervezett tevékenységet/tevékenységeket. Több tevékenység is megjelölhető. 2.8 Megvalósítás tervezett helyszíne: A LEADER HACS illetékességi területén lévő település megnevezése, ahol a projektjavaslatban szereplő fejlesztést kívánják megvalósítani 2.9 Költségvetés: A projekt teljes költsége az igényelt támogatással és saját forrással számítottan. Képviselő neve, aláírás: Az ügyfél cégbejegyzés szerinti hivatalos képviselőjének neve és aláírása.

2