Hódmezővásárhely műemlékei
Hódmezővásárhely, 2007. január 11.
Készítette: Városfejlesztési Csoport Csáki Imre városi főmérnök
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. december 13-n tárgyalta meg Városunk fejlesztési terveiről szóló tájékoztatót. Az anyag kiegészítéseképpen, most az Országosan védett műemlékekről adunk tájékoztatást, annak érdekében, hogy a Tisztelt Közgyűlés minél teljesebb képet kaphasson épített környezetünk kiemelkedő értékeiről. Az alábbiakban részletezzük a 25 műemlék és 2 műemléki környezet jellemző adatait. Ismertetjük a •műemlékjegyzék hivatalos adatait •a műemlék leírását •tulajdonviszonyait •műszaki állapotát •használatára vonatkozó javaslatot Műemlék (M) minden olyan épület, építmény, létesítmény vagy egyéb ingatlan jellegű alkotás, valamint azok rendeltetésszerűen összetartozó együttese (rendszere), vagy annak része, illetőleg romja vagy töredéke, amely hazánk múltjának kiemelkedő jelentőségű építészeti, történelmi, tudományos, városépítészeti, képző- és iparművészeti, kertépítészeti, régészeti, néprajzi vagy műszaki (technikatörténeti) emléke, annak rendeltetésszerűen szerves történeti alkotórészeivel, tartozékaival, berendezéseivel, valamint a hozzá tartozó vagy valaha hozzá tartozott, részben vagy egészben még létező melléképületekkel és ingatlanterülettel (területrésszel) együtt, amely ezen értékei miatt védelemre és megtartásra érdemes, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak. Műemléki környezet (MK): a műemlék, illetve a műemléki jelentőségű terület közvetlen környezete, amelynek területén minden - e törvényben meghatározott - változtatást, beavatkozást a műemlék városképi, illetőleg tájképi megjelenésének és értékei érvényesülésének kell alárendelni, és amelyet ilyenként védetté nyilvánítottak A Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal hivatalos műemlékjegyzéke jelenleg felülvizsgálat alatt áll, ezért az alábbiak az egyeztetett, de nem hivatalos adatokat tartalmazzák !
Katolikus iskola Leírás: A római katolikus egyház építtette 1874-ben elemi iskola céljára, romantikus stílusban. Az épület kétszintes, közép részén és két szélén rizalit kiképzéssel, négyzetrácsos, stilizált levél díszítéssel, melyet a fal pompeji vörös és az ornamentika fehér színe jól kiemel. A kapubejárat és a kapualj kosáríves és ugyanilyen kiképzésű az udvari árkádsor is. Az 1960-61-es átalakításkor az eredeti vakolt kváderes lábazatot műkövesre cserélték át és mindkét árkádsort beüvegezték, az udvari szárny pedig egy-egy teremmel bővült.
Állapot, javaslat: Az épület állaga megfelelő, a szükséges karbantartások elvégzésével működtetése biztosítható. A sportcsarnok építésével együtt gondoskodni kell az iskola udvarának esztétikus kialakításáról is.
Templomrom Leírás: Legrégebbi műemlékünk a 10-11. században létrejött Csomorkány nevű település temploma, mely 1450 körül épült, később többször átépítették. Egyhajós, egyszentélyes, félkörös apszisú épület, melyet égetett téglából, támpillérekkel, cserépfedéssel emeltek, román és gót stílusjegyekkel. A templom körül több, mint száz 15-16. századi sírt tártak fel.
Állapot, javaslatok: A templomrom megközelíthetőségén kell javítani és vandálbiztos tájékoztató táblák kihelyezése is szükséges.
Szélmalom Leírás: A felülhajtós,magyar típusú, tornyos szélmalmot Csanki Bálint építette 1856-ban, mely 1890-ben került a Papi család tulajdonába. A kis dombra épült, kör alaprajzú, csonkakúp alakú szélmalom három szintes, kétpárköves, égetett tégla falazatú, födémei fából készültek,Tetőzete forgatható, héjazata hornyolt zsindely fedésű. A malom 1942-ig üzemelt – (hivatalosan)
Állapot, javaslatok: Az épület és berendezése, köszönhetően az utóbbi években végzett felújításoknak, összességében jó állapotban van. A működőképesség helyreállítása érdekében javításra szorul a vitorlázat és a szelestengely, valamint néhány alkatrész pótlása szükséges. Az ingatlanon található molnárház és melléképületei is apróbb –de sürgős- javításra szorulnak. Javasoljuk az ingatlan elektromos hálózatba kapcsolását, léckerítéssel történő teljes bekerítését, információs táblák kihelyezését , valamint állandó funkcióval való ellátását.
Nagy András János kút Leírás: A neoreneszánsz kutat 1883-1884-ben Zsigmondy Béla készítette, Nagy András János és Mucsi Mária adományából. Mélysége 252.6 m , vízhozama kb. 700 l/min volt. Medencéje nyolcszög alaprajzú, domborított peremű kőkáva képezi. Ebben középen négyzethasáb talapzaton többszörösen tagolt kettős tál van. A lefelé nagyobbodó tányérok és az ezekről túlcsorgó vízfüggöny közép olasz, toszkán kutak példáját idézi. Az eredeti kút-melynek borovi fenyő csövén jött felszínre a víz-már több, mint három évtizede elapadt, mai vízellátását a városi ivóvízhálózat adja.
Állapot, javaslatok: Javasoljuk a kút környezetének kertészeti rendezését- legkésőbb a körforgalom megépítéséig és a kútaknában kialakított „ múzeum „ kinyitását a nagyközönség felé.
Református újtemplom és parókia Leírás: A késő barokk templom építését 1792-ben kezdték meg Fischer Boldizsár és fia Fischer Ágoston kecskeméti építészek tervei szerint. Már 1796-ban használatba vették, felszentelése azonban csak 1799-ben történt meg. Az egyhajós, egyenes záródású templom csehsüveg boltozatú,a hajó két végén kétemeletes karzattal. A támpilléreken és a karzat alatt, valamint a külső urnadíszeken a jellegzetes fonatos copf díszítőelemek is megtalálhatók. A torony sisakját mozgalmas vonalú barokk megoldásban képezték ki. Az épület monumentális tömegével uralja az előtte levő teret és a városképnek is messze ható, meghatározó eleme.
Állapot, javaslatok: A templom rendkívül rossz műszaki állapotban van , fedélszéke helyenként megroskadt, a teljes felújítás elodázhatatlan ! Felújítási terv készül, mely alapján anyagi források - pályázati lehetőségek, támogatások- bevonásával meg kell kezdeni az épület szakszerű helyreállítását.
Református paplak Leírás: A református újtemplom mellé 1833-ban Szél Sámuel református lelkész tervei szerint szabadon álló, klasszicista paplakot építtetett az egyház. A tömegében és homlokzatképzésében is egyszerű épület homlokzatának némi mozgalmasságot biztosítanak az íves párkányú ablakok és az ablakközök kváderes vakolása. Az épület érvényesülését nagymértékben zavarja az 1950-es években fölépült szomszédos négyszintes bérház.
Állapot, javaslatok: Az épület állapotát minősíti az a kötelezés, melyben a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elrendeli a mielőbbi felújítást. A felújítás előtt gondoskodni kellene méltó hasznosításról is.
Református ótemplom Leírás: A törökök kivonulása után, 1713-ban épült a négyzet alaprajzú, hasáb formájú torony, melynek bejárata fölé helyezték el a város címerével ellátott, az építés idejét és az akkori vezetők nevét feltüntető emléktáblát. A barokk stílusú, szabadonálló, egyhajós, a nyolcszög három oldalával záródó szentélyű, belsőben fiókos dongaboltozatú templomot Helbing János budai építőmester tervei alapján és kivitelezésében 1721-1723 között építették, eredetileg zsindelytetővel. 1725-ben tették a toronyba a Rákóczi- csengőt, melyet a város földesura, gr Károlyi Sándor adott el az egyháznak . A torony órája az első egymutatós kovácsoltvas óra az országban. Az óra és a csengő előzőleg II Rákóczi Ferenc fejedelem nagyecsedi kastélyában szolgált. A toronyban 1798-ban építettek őrszobát és sétálót. 1741-42-ben égetett téglából épült a lőréses védfal, melynek északi és déli része helyén 1890-ben templombazárt alakítottak ki. Az üzleteket, műhelyeket 1961-ben a Kossuth tér rendezésekor bontották le. A fehérre meszelt falú templombelsőben 1739-ben két – kazettás, festett fatáblás homlokzatú és mennyezetű, stilizált virágmintás ornamentikájú- karzatot építettek, melyet 1892-ben kovácsoltvas szerkezetűre cseréltek.
Állapot, javaslatok: A református egyház felújítási tervet készíttet a közelgő 300 éves évfordulóra készülve. Javasoljuk, hogy a templombelsőbe kerüljenek vissza az Iparművészeti Múzeumban fellelhető festett fatáblák, illetve kerüljenek pótlásra, rekonstrukcióra a hiányzó elemek. Az Önkormányzattal közösen, a Kossuth tér felújítása során a templom külső környezete is rendezésre kerülhet.
Ótemplomi magtár Leírás: A beszolgáltatott termények tárolására 1744-ben téglából épült a barokk stílusú magtár.
Állapot, javaslatok: Az épület jó állapotban van, funkciója is megfelelő. A túlzott méretű, de már megszokott cégér mellett „sok „ a színes cégtábla, ezért annak cseréje javasolt.
Ógimnázium
Leírás: Az egyemeletes klasszicista stílusú épületet 1820-ban Schreck Ferenc tervei szerint építtette a református egyház, gimnázium céljára. 1882-ben nyugati irányban bővítették az épületet és építették át a homlokzatot, a keleti szárny is ekkor kapta a az ablakok feletti köríves, kagylódíszbetétes ornamentikát. Gimnáziumi tanítás 1896-ig, az új gimnázium felépítéséig folyt. Az 1984-85 közötti átalakítást követően működik az Alföld Galéria az emeleten. 2006-ban az egész épület kiállítási funkciót szolgál.
Állapot, javaslatok: Az épület felújításának befejezésére terv készült. A tető és az emeleti rész felújítása szükséges ( az 1985-ben épült lépcsőház elbontása, új lépcsőház (és lift ) építése, a régi lépcsőház felújítása ) és az udvar kialakítása szerepel a tervben.
Árvédelmi fal Leírás: A mintegy 3 km hosszú kőfal 1881-ben , készült el, négy kocsi- és kilenc gyalogos lejáróval áttörten .A megvalósítást a szegedi árvízi katasztrófa megismétlődésétől való félelem siettette. A körtöltés e téglával burkolt szakasza a városkép meghatározó elemévé vált.
Állapot, javaslatok: A kőfal sok helyen javításra szorul, egy alapos felülvizsgálat indokolt. A kocsilejárók két oldalán lévő támfalak oszlopfőin valamikor petróleumlámpák világítottak, jó lenne ezeket pótolni. Helyenként az elvadult növényzet is kárt okoz, a tervezett sétány kialakításánál erre is figyelemmel kell lenni.
Belvárosi római katolikus templom és plébánia Leírás: A város elöljárói 1752-ben pénzügyi- és természetbeni segítséget ajánlottak fel a földesúrnak új katolikus templom építésére. Az építkezés 1754-ben elkezdődött és 1758-ban készült el az egyhajós, barokk stílusú templom, melynek két oldalhajóval történő bővítése Ybl Miklós tervei szerint 1860-ban történt meg. Az így kialakult templom a barokk és a klasszicizmus stílusjegyeit hordozza. A főhajó fiókos dongaboltozatú, az oldalhajók csehsüveg boltozatúak. A főoltár , Szent István és Szent Imre szobrai, valamint a szószék barokk alkotások.
Állapot, javaslatok: A templom tetőjavítása és falszigetelése sürgősen elvégzendő feladat. Javasoljuk a telekhatár rendezését is, tekintettel a Virág utca kivezetésére. A templom Környékének kertészeti megújítása is indokolt, az esetlegesen ültetett és mára túlfejlett fák zavarják a műemlék templom érvényesülését.
Tiszttartó ház Leírás: Az épület a Károlyi uradalom számára, Kopold Imre mérnök tervei szerint, készült el 1794-ben.Az 1802. évi bővítés után és a 1808. évi tűzvészt követő átalakítás eredményeként alakult ki mai formája. A házban volt a Károlyi grófok tiszttartójának a lakása, fönntartottak azonban a földesúr számára is külön három szobát. Az ingatlant a római katolikus egyház1902-ben vásárolta meg. Az urasági kvártély klasszicista stílusban, nyugalmas, tömör kiképzéssel készült. Az épület jól tagolt, földszintes tömege széles timpanonjával a két szomszédos épület között pihentető átvezetést ad a városképben. Az épület kiegyensúlyozottságát a horizontálisan, nagy léptékben tagolt kváder- vakolás is elősegíti. A folyosó fehérre meszelt boltívei hangulatossá teszik az udvari részt.
Állapot, javaslatok: Az utóbbi évek jó szándékú, de szakszerűtlen beavatkozásai nem javítottak az épület állapotán. Szükséges a tetőszerkezet felülvizsgálata, javítása, a héjazat, bádogos szerkezetek és párkányzat kijavítása, az eredeti műemléki védettséget jelző tábla visszahelyezése, a homlokzat felújítása, és a kertészeti rendezés is.
Serház Leírás: A sörfőzdét a Károlyi uradalom 1804 és 1808 között építtette a Kistó-ér partján.A vastag falú, bolthajtásos , klasszicista épület az utca felől magasföldszintes, udvari részén egyemeletes kiképzésű, teljes szélességben és hosszban alápincézett. Az épületet a város 1873-ban megvásárolta, ezt követően számos tevékenység számára adott helyet. Volt huszárlaktanya, kórház, óvoda, menhely, rostagyár, kertészet, méntelep, alkotott itt Tornyai János, Rudnay Gyula, Pásztor János, Szalay Ferenc, Németh József is. 1950-től kezdve Mezőgazdasági szervezetek központjaként használják.
Állapot, javaslatok: A jelenleg irodáknak használt főépület jó állapotban van, az udvar is rendezett, az utólag épített és ma már többnyire funkciótlan toldaléképítmények lebontása lenne kívánatos.
Görögkeleti templom Leírás: A 17. századi görög-török háborúk elől menekülő és városunkban letelepedő görög családok II. József türelmi rendelete alapján, 1783-1807 között építették fel az egyhajós, síkmennyezetes, késő barokk, copf stílusú templomot. Hagyma alakú kis csúcsíves tornyát 1889-ben építették át a jelenleg is láthatóra. A templombelső hármas osztatú: szentély,középcsarnok, előcsarnok. A szentélyt a középcsarnoktól a 18. század végén és a 19. század elején több festő által alkotott barokk ikonosztázion választja el, melynek három zónája : trónus ikonok, apostolok,evangelisták. A templom elhelyezése nem szerencsés, hiszen a – türelmi rendelet miatt –a főútvonalnak háttal áll és az 1940-ben épített parókia is beszűkítette a környezetet.
Állapot, javaslatok: Városunk egyik kiemelkedő értékű műemléke nagyon rossz állapotban van, teljes felújítására haladéktalanul szükség van. Ehhez a tervek rendelkezésre állnak. A felújítással egyidejűleg a környezet tervszerű kialakítása, gazdagítása és a parókia további funkciójának eldöntése is szükséges.
Présház Leírás: A Károlyi uradalom – elégedetlen lévén a beszolgáltatott bor minőségével – 1790- 1792 között az akkori Vásártéren présházat építtetett, egyrészt a földesúri birtok saját termésének földolgozására, másrészt a lakosság által beadott szőlő földolgozására és tárolására. A földszintes, zsindelyfedésű épületben helyet kapott a pintér és a kulcsár is, alatta pedig a pincék húzódtak. A 19. század húszas éveiben szabadon álló, udvari szélső folyosós téglaházat építettek klasszicista stílusban. A szőlők kipusztulását követően, 1873-ban a város megvásárolta, ezután szeszfőzde és kimérő, valamint mértékhitelesítő működött benne. 1892-ben átépítették és óvónőképző kezdte meg működését. A Vöröskereszt utcai szárnnyal 1896-ban bővítették ki. Az egyszerű, nyugodt épület, melynek díszét az ablakkeret és párkány képezi, kiegyensúlyozott arányaival és tömegével jól illeszkedik a városképbe.
Állapot, javaslatok: 1993-94 – ben tornacsarnok és a hozzátartozó helyiségeket tartalmazó keresztszárny épült, melynek tetőterét szükséges lenne beépíteni. Évtizedes adósság az udvar rendezése, mely egy művészeti oktatással foglalkozó intézmény esetében különösen fontos lenne pedagógiai szempontból is.
Tanyamúzeum és széldaráló Leírás: A Hódmezővásárhelytől 7 km-re fekvő Kovács-tanya az 1887-es árvíz után épült, istállóval és disznóóllal együtt. Az istálló elbontásra került és helyette 1930-ban új gazdasági épületet emeltek, ebben kapott helyet a marhaistálló, lóistálló, féltetős kocsiszín, polyvás szín és nyári szín. Az ingatlanon található még faszerkezetű hombár, lécvázas kukoricagóré, valamint sertés- és baromfi ól, árnyékszék és gémeskút, mely mellett találjuk azt a vizesgödröt kacsaúsztatót- amiből az építkezéshez szükséges földet kitermelték. A tanya mögötti területen drótkerítéssel kerített gyümölcsös terül el. A vályogfalú, hódfarkú cseréptetős lakóépület szobakonyhakamrából áll, a konyhában rakott sparhelt és sütővel, a szobában a konyhából fűthető búbos kemencével. A helyiségek előtt faoszlopos, deszkával elkerített,nyitott folyosó fut végig. A korábbi tulajdonos által használt berendezési és használati tárgyakat a szomszédos tanyákból összegyűjtöttekkel egészítették ki. A paraszti gazdálkodáshoz szükséges eszközöket a gazdasági épületben láthatóak.
Állapot, javaslatok: Az eredeti védettséget kimondó határozat kiterjed a telek déli oldalán egykor elhelyezett két és fél méter magas oszlopra szerelt, négyvitorlás, takarmánygabona őrlésére szolgáló fa- szélmalomra is, mely ma az Ópusztaszeri Történelmi Emlékparkban látható, javasoljuk, hogy kerüljön vissza a Tanyamúzeumba. A lakóépület északi fala megrogyott, az istálló egyik válaszfalához hasonlóan, a disznóól pedig teljesen tönkrement. Az épületek javítása, felújítása sürgős feladat. Szükséges lenne egy fogadó- bemutató épület építése – esetleg gondnoki lakással együtt, hogy rendezvények megtartásához, a városunk életében oly mélyen jelen levő tanyai kultúra mélyebb megismertetéséhez szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon.
Tájház Leírás: Az Árpád utca 21. számú, 417 négyszögöles ingatlan egy 18. században épült nádtetős, vályogfalú, két nagyméretű festett mennyezetű, búbos kemencés szobából és konyhából álló lakóházat, ezen kívül egy lakószobás, konyhás katonaszobás, szabadkéményes épületet, valamint gazdasági épületeket foglalja magába. Az egykori tóparthoz közelebbi épület szintén a 18. század végén épült, eredetileg nádtetővel, azonban a 19. században leégett. A jelenlegi alaprajzi elrendezés többszöri átépítés eredménye. A lakóépület mellé később építették a kamrákat, a fészert és az istállókat. A gazdasági udvarban a saját használatú istállón kívül négy disznóól is volt, ami az egykori komoly állattartásra utal. Az épületegyüttest 1983-ban újították fel utoljára, az utcára néző lakószobát ekkor alakították át gondnoki lakássá.
Állapot, javaslatok: Az épült javításra szorul, a szakszerűtlenül kialakított fazekasműhely komoly kárt tett az épületben, ennek elhárítása elodázhatatlan. Az ingatlan csapadék- és szennyvízelvezetése sem megoldott. Városképi szempontból kívánatos lenne a torzóként megmaradt tájház környezetének szövetszerű beépítése és kocsimúzeum építése.
Fazekasház Leírás: A 19. század második felében épült a Csúcsi fazekasház , melyben Vékony Sándor a Népművészet mestere műhelye és lakása is volt. 1974 óta múzeum, mely bemutatja a csúcsi fehéredények mellett más városrészek kerámiáját és a gyártás folyamatát és eszközeit is.
Állapot, javaslatok: Felújításra szorul a tetőszerkezet, továbbá az északi falon tartószerkezeti repedések láthatóak. Meg kell oldani a csapadékvíz elvezetését és az udvar parkosítása is gazdagítaná a fazekasház értékét. Javasoljuk iskolák és csoportok számára bemutatók szervezését, esetleg a gyártás beindítását. Felvetődött egy állandó tégla kiállítás létrehozása is, a gazdag vásárhelyi anyag számára.
Zsinagóga
Leírás: A hitközség 1852-ben írt ki pályázatot templom kivitelezésére, melyet Busch Miklós Szentesi építész nyert meg. Az elkészült zsinagógát a határainkon túl is jól ismert szegedi rabbi, Lőw Lipót, 1857. május 15-n avatta fel. 1906-ban a romantikus stílusú templomot Müller Miksa szegedi építész ( Első Takarékpénztár, Posta, Görög Palota) tervei alapján átépítették, így nyerte el mai formáját. A rekonstrukció eredményeként született meg az új vasbeton mennyezet, a női karzat lépcsőháza és a homlokzat is megújult. Ekkor készültek el az új színes ablakok, az új szentély és az orgona is átkerült a keleti oldalra. A munkálatok 1906-ra fejeződtek be. A vásárhelyi zsinagóga egy része még romantikus stíluselemeket is megtartott, de egységes szecessziós dekorációt kapott. A földszinten 296 férőhely,a női karzaton 320 ülőhely került kialakításra. A belső festés egységes szecessziós stílusú, valószínűleg egy felújítás alkalmával négyszögrózsás szalagdíszekkel keretelt falmezőket és szegélyeket alakítottak ki. A romantikus-szecessziós stílusban épített zsinagóga téglafalazatú, kívül-belül vakolt, padlóburkolata terazzo, a lépcsőfeljáratok kőből készültek. A női karzat szerkezete eredetileg csapos gerenda és poroszsüveg födém, a karzattartó konzolok és a korlát öntöttvasból készültek, a karzat burkolata deszkapalló. A fa derékszelemenes, állószékes tetőszerkezete héjazata hódfarkú cserép. A két homlokzati kupola, valamint a vízelvezető csatornák anyaga horganylemez. Az üvegablakok színes üvegből készültek, a rózsaablaknál tiffany üveget is alkalmaztak. A frigyszekrény ajtaja fából készült, finom flóderezett festéssel és rátétes aranyozott díszítéssel. Mind a karzaton, mind a földszinten lévő padok faragott négyszögrózsás díszítésűek és valamennyi flóderezett festésű. A pilonfal csúcsán kő Dávid csillag látható. A Szeremlei utca felől 1874-ben épült eklektikus stílusban a népiskola. Az ingatlant a város 1986-ban megvásárolta és a már 1985-ben elkészült helyreállítási terv alapján állagmegóvó felújítást kezdett el. 2004-ben döntött úgy a város vezetősége, hogy a zsinagóga épületét a zsidó lakosság elhurcolásának évfordulójára helyreállítja az iskolában pedig Holocaust múzeumot alakít ki. A templom újraszentelésére és a múzeum felavatására 2004. június 27-én került sor.
Állapot, javaslatok: A zsinagóga és a múzeum is kiváló állapotban van, talán a szomszédos Zeneiskola végfala és elhanyagolt kerítése, kapuja zavarja a műemlék érvényesülését.
Samu-ház Leírás: A 17. században a Dunántúlról Vásárhelyre települt Samu család tagja, Samu Ferenc 1850 körül határozta el magát házépítésre. Az utcára véggel, két ablakkal – dunántúli mesterek által épített ház homlokzatát átépítették ugyan, de a tornác szép, arányos dór oszlopai megmaradtak. Ezek eredetileg talpig szabadon álltak, csak az 1978-as kisajátítás után építettek könyöklőt a tornáchoz. A klasszicista stílusú házat felújítása után a Városvédő és Szépítő Egyesület használta, ma a Gazdasági Egyesület székháza.
Állapot, javaslatok: Az épület külső homlokzata felújításra szorul.
Tárkány- palota Leírás: A zárt, sarokerkélyes, kétszintes neoeklektikus épületnek nincs rendkívüli esztétikai értéke, a Szentesi út melletti elhelyezkedésével mégis meghatározó városképi jelentőséggel bír. Eredetileg a földszinten üzletek voltak, valamint 1936-tól 1944-ig a Népújság című napilap nyomdája, szerkesztősége, kiadóhivatala, az emeleten pedig az építtető Tárkány Szűcs Ernő ügyvédnek a lakása helyezkedett el. A földszinten jelenleg egy biztosító társaság működik, az emeleten pedig lakások vannak.
Állapot, javaslatok: Az épület elfogadható állapotban van, a tulajdonosok feladata, hogy gondoskodjanak a megfelelő karbantartásról.
Fekete Sas Szálloda Leírás: A mai Fekete Sas szálló helyén 1829-ben történt leégéséig földszintes, majd 1830 után egyemeletes épületben működött a Sas vendéglő. A törvényhatósági bizottság közgyűlése 1903-ban - tervpályázati eljárást követően- Pártos Gyulát bízta meg szállodakávéház tervezésével. Az új épület 1905 decemberében készült el és a szállodai szobákon kívül éttermet, kávéházat, söntést és sörcsarnokot foglalt magában. Emeleti részén leginkább bálokra használt impozáns nagytermet is kialakítottak, mely hatalmas terével, páholysorával és színpadával a kor figyelemre méltó építészeti teljesítményének számított. Rokokót idéző rácsos és hajlított, laparanyozott belső díszítésével reprezentatív hatású. Az épület stílusa barokk és rokokó elemekből válogatottan eklektikus. Hatalmas, középen magasított tetőzete, zárt tömege, nagyméretű osztott első emeleti ablakai a szálló jelentőségét hangsúlyozzák. A homlokzat növényi, gyümölcs és emberfejes díszítő elemei könnyedséget és némi intimitást hordoznak. Az állami tulajdonba került és szánalmas állapotú épületet a város visszavásárolta és felújította, a díszterem birtokbavételére 1998. január 25-n került sor. A felújítás folytatódott és kiterjedt a teljes épületre, a szállodai és kávéházi funkciót azonban – eddig- nem sikerült visszaállítani.
Állapot, javaslatok: Az épület folyamatos karbantartásra szorul, az intenzíven használt helyiségcsoportok különösen. A város számára rendkívül fontos lenne egy korszerű szállodaszárny építése, mely csatlakozva a műemléképülethez szélesíthetné a turisztikai lehetőségeket.
Bethlen Gábor Református Gimnázium Leírás: A szűknek bizonyuló Ógimnázium helyett a református egyház új gimnázium építését határozta el és megbízta Sándy Gyulát ( Kaszinó, dr Imre József háza, Újvárosi református templom ) a tervek elkészítésével. Az elkészült tervek alapján az 1897-ben elkezdett építkezést viszonylag rövid idő alatt be is fejezték, 1898-ban már az új, mai épületben kezdődött a tanév. A kétemeletes főépület mellett külön épületben kapott helyet a tornaterem, külön szárnyban pedig a rajzterem és a könyvtár. Földszintes épületben van a gondnoki lakás. A homlokzatok préstéglával, a lábazatok terméskővel burkoltak. A főlépcső vörös márványból, a melléklépcső homokkőből készült. A 76 méter hosszú eklektikus stílusú főépület impozáns részét képezi a déli kőfal feletti városképnek, a Városházával együtt mintegy várospártát alkot. 1962-ben a főépület nyugati vége és a tornaterem között Beszédes Kornél tervei szerint bővítették az iskolát. Az épületben számos képzőművészeti alkotás és régészeti emlék található. A folyosókon kapott helyet a Vásárhelyi Pantheon.
Állapot, javaslatok: Az épület alapvetően jó állapotban van, rendszeres karbantartással és kisebb felújításokkal el tudja látni feladatát. Javasoljuk, hogy az Ógimnázium udvarának kialakítását hangoljuk össze a Bethlen Gábor Református Gimnázium fejlesztési elképzeléseivel.
Szatócsház Leírás: A szatócsbolt, vagy vegyeskereskedés különösen a két világháború időszakában Jelentős szerepet játszott egy falusi, vagy városi közösség életében. A lakosság ellátásán túl találkozási fórumot is jelentettek. A kis boltok virágzásának az 1950-es évek államosításai vetettek véget. Az 1850 körül épült szatócsház a kunszentmártoni származású Oroszlán család tulajdona volt. A bolt és a kapcsolódó helyiségek jelenleg üresen állnak, de minden lehetőség meg van arra, hogy részbeni , berendezési rekonstrukció segítségével egy teljes értékű kisvárosi szatócsbolt enteriőr kerüljön kialakításra. Országosan is kuriózumnak számítana egy működő üzlet visszaállítása .A bolthelyiség falai meszeltek voltak,a sík mennyezet is. A világítást egy lengőkábelen elhelyezett tányér nélküli villanykörte biztosította. Az utcai homlokzaton lévő ajtó eredetileg két külső szárnnyal is rendelkezett. A boltajtó felett bádog cégtábla, keményfa keretben, felirata : FŰSZER és VEGYES Kereskedés cgt. Oroszlán Ernő. Volt borkimérés és hátsó raktár is.
Állapot, javaslatok: A jelenlegi tulajdonos kezdeményezte a védettséget, mely támogatást érdemel. A város szakmai és tárgyi segítséget is nyújthat a bolt kialakításához és berendezéséhez.
Városháza Leírás: Ybl Lajos tervei alapján 1892-1893 között épült eklektikus stílusban, túlnyomóan reneszánsz elemek ( rusztika, balusztrád, emberfejes zárókövek, gyümölcsfüzér, timpanonos szemöldökpárkány, stb. ) alkalmazásával. A főtérén álló városháza kétszintes, belső udvart közrefogó épület, főhomlokzatához előreugró, karcsú torony csatlakozik, melyen a város címere, toronyóra és díszes sisak látható. Kiemelkedő értéke a főlépcsőház, a díszterem, az épületben található számos műalkotás, festett üvegablak és az eredeti bútorzat.
Állapot, javaslatok: Az épület felújításra szorul, szükséges egy felújítási terv elkészítése. A Városháza fejlesztési javaslatait 2006. december 03-n tárgyalta a Közgyűlés. A tervezett fejlesztés magába foglalja a tető, homlokzat, belső terek felújításán túl az energetikai korszerűsítéseket is. Megvizsgálandó a Keleti oldal foghíj beépítési, valamint az udvar alatti mélygarázs kialakításának lehetősége is. A program tartalmazza a Díszterem és terasz teljes felújítását , valamint a Karzat és a hozzákapcsolódó helyiségek kialakításátvisszaállítását, a földszinten új ügyfélszolgálati iroda és pénztár kialakítását. Nyári szabadtéri kulturális előadások helyszíne lehet a Városháza díszudvara.
Kaszinó Leírás: Az 1845-ben alakult Kaszinó Egylet a század végére annyira megerősödött, hogy székház építését határozta el. Az Úri kaszinó tervét Sándy Gyula készítette el a szecesszió magyaros változatában. A kivitelezésre 1900-1901 között került sor. Az épületben nagy terem, társalgó,könyvtár, ebédlő,férfi- és női ruhatár és a vendéglős-gondnok szoba-konyhás lakása kapott helyet. Az L alaprajzú, egyszintes épület főhomlokzatán szecessziós növényi motívumok, magyaros népies faragott fa és geometrikus tégladíszek, valamint keleties elemek ( szamárhátíves oromzat ) alkotnak sajátos, harmonikus egységet. Az Egylet 1945 után megszűnt, utána 1989-ig Ifjúsági Ház működött benne, ma használaton kívül, üresen áll.
Állapot, javaslatok: A Kaszinó igen rossz állapotban van sürgősen felújításra szorul és megfelelő funkciót is kellene találni számára. A jelenlegi tulajdonos évek óta nem tudott evvel a feladattal megbirkózni, érdemes lenne megfontolni, hogy a város nem lenne-e jobb gazdája az épületnek.
2. Műemléki környezet 2.1. A Református ótemplom, a Görögkeleti templom és a Belvárosi római katolikus templom és plébánia műemléki környezete Törzsszám : 9002 Műemléki védelem kezdete : 1979 2.2. A Református újtemplom és a Présház ( Károlyi borház ) műemléki környezete Törzsszám : 10034 Műemléki védelem kezdete : 1979
3. Javaslat műemléki védelemre A város Helyi Építési Szabályzata ( 32/2000. 09.19. Kgy. Sz. ) 255 épületet, ingatlant vett helyi védelem alá és 3 helyileg védett területet jelölt ki, Susán, Tarján és Tabán városrészekben. Az alábbiakban a HÉSZ által első ütemben országos védelemre előterjesztendő objektumokat soroljuk fel.
3.1. Lakóház Cím : Damjanich utca 131. Hrsz.:3030 Besorolás : H2 Leírás: Népies téglaépület oldalhatáros beépítéssel a 19. század végéről, idomtéglákból képzett, gazdag homlokzati díszítéssel. Állapot: rossz 3.2. Simon- palota Cím : Kinizsi utca 1. Hrsz.:12682 Besorolás : H2 Leírás : Volt Simon-palota, szecessziós, épült 1914-ben, Magyar Ede tervei szerint. Állapot : közepes 3.3. Első Takarékpénztár Cím : Kossuth tér 5. Hrsz.: 5209 Besorolás : H1 Leírás : A nagytakarék 1906-0907-ben épült Müller Miksa tervei szerint, szecessziós stílusban. Állapot : jó
3.4. Magtár Cím : Öregmagtár utca Hrsz.: 9167/81 Besorolás : H2 Leírás : Téglaburkolatú ipari- mezőgazdasági épület Állapot : közepes
3.5. Evangélikus templom Cím : Petőfi utca Hrsz.: 12702 Besorolás : H1 Leírás : 1841 és 1844 között épült későbarokk stílusban . Állapot : közepes 3.6. Susáni református templom és parókia Cím : Tornyai János utca 13. Hrsz.: 8486 és 8392 Besorolás : H1, H2 Leírás : A templom Borsos József tervei szerint vakolatlan téglaburkolatú, szecessziós elemeket tartalmazó, négyzetes alaprajzú épület, 1909-1910 között épült fel. Állapot : közepes
3.7. Görög-palota Cím : Szántó Kovács János utca 3. Hrsz.: 5207 Besorolás : H2 Leírás : Szecessziós karakterű bérház, 1909-ben épült Müller Miksa tervei szerint. Állapot : közepes 3.8. Polgári Fiúiskola Cím : Szent István tér 3. Hrsz.: 12390 Besorolás : H2 Leírás : 1897-ben épült fel Baumgartner Sándor tervei szerint az egyemeletes, hosszanti téglalap alaprajzú, historizáló, reneszánsz elemeket alkalmazó , két oldalt rizalitos, előkertes épület. Állapot : közepes
3.9. Szent István katolikus templom és plébánia Cím : Szent István tér 4. Hrsz.: 12367 és 12368 Besorolás : H1, H2 Leírás : A háromhajós templom ó-keresztény, bazilika stílusban épült1935-1937 között, Fábián Gáspár építészmérnök tervei szerint. Állapot : jó
3.10. Tabáni református templom és parókia Cím : Pálfy utca 78. Hrsz.: 4596 Besorolás : H1 Leírás : Eklektikus- neoromán stílusú téglahomlokzatos templom, 1903- 1905 között épült, Borsos József tervei szerint. Állapot : közepes 3.11. Újvárosi református templom és parókia Cím : Vörösmarty utca 38. Hrsz.: 6940/1 Besorolás : H1 Leírás : Eklektikus- neoromán templom téglahomlokzattal, 1898-ban épült, Sándy Gyula tervei szerint. Állapot : közepes 3.12. Unitárius templom és lelkészlak Cím : Völgy utca Hrsz.: 12392 Besorolás : H1 Leírás : Eklektikus- neogótikus templom, 1910-ben épült Kruzslicz Károly tervei szerint. Állapot : közepes 3.13. Aranyági major Cím : Külterület, Aranyág Hrsz.: 0521/3 Besorolás : H2 Leírás : Volt uradalom épületegyüttese, földműves népiskola Állapot : jó
4. Felhasznált irodalom Herczeg Mihály: Az uradalom épületei Hódmezővásárhelyen Sisa Béla: A Hódmezővásárhelyi zsinagóga Dömötör János: Vásárhely műemlékei, épületei Tóth Ferenc: Csongrád megye építészeti emlékei Szeremlei Sámuel: Hódmezővásárhely története I-V. 5. Fotó Az illusztráláshoz felhasznált fotókat Széphegyi László úr készítette.
Köszönöm a figyelmet!
