Közbeszerzés, mint az állami megrendelések gyakori eszköze: Tipikus hibák, amelyek az ajánlat érvénytelenségét eredményezhetik. Várható változások az új Kbt. koncepció tükrében
HOA és Világgazdaság közös üzleti fóruma 2014. november 27.
Közbeszerzés útján megvalósult beszerzések Nemzetgazdaságilag meghatározó mértékű megrendelési állomány, beszerzési terület. Közbeszerzések értéke a GDP %-ában: 2010 2011 2012 2013
Év 2013 2012
Eredményes közbeszerzési eljárások száma (db) 11 889 db 8451 db
5,5 5,2 4,7 8,2
% % % %
Növekedés előző évhez képest (%) 40,7%
Összérték 2394,3 Mrd Ft 1333,5 Mrd Ft
Uniós forrásokhoz kapcsolódó eljárások átlagos értéke Év 2012 2013
Érték 197,9 millió Ft 242 millió Ft
Uniós társfinanszírozás szerepének növekedése
Év
Uniós támogatás felhasználásával lefolytatott közbeszerzési eljárások
Növekedés
Összérték
2013
6038 db
65%
1462,1 Mrd Ft
Statisztikai adatok beszámolója
forrása:
a
Közbeszerzési
Hatóság
2013.
évi
Szabályozási jelleg és a legfontosabb hazai normák: A közbeszerzés egy jogszabályilag szigorúan (garanciális követelmények) szabályozott szerződéskötési folyamat, amelyben a polgári jogi szerződéskötési szabadság csak nagyfokú korlátozással érvényesül. Hazai szabályozás: Törvény + végrehajtási rendeletek: -
2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről (kógens szabályozás)
-
Végrehajtási rendeletek: o 306/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
o 310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet o 168/2004. (V. 25.) Korm. rendelet
o további végrehajtási rendeletek
Legfontosabb uniós normák:
-
2004/17/EK Irányelv - közszolgáltatói 2004/18/EK Irányelv - klasszikus
Új, az előzőeket felváltó Irányelvek (átültetési kötelezettség főszabály: 2016. április 18.): - 2014/23/EU irányelv – koncessziós szerződések - 2014/24/EU irányelv - klasszikus - 2014/25/EU irányelv - közszolgáltatói http://www.kozbeszerzes.hu/jogi-hatter/kozbeszerzesi-iranyelvek/ Az új közbeszerzési Irányelvek alapján elkészült az Új Kbt. koncepciója – nem módosítás, hanem teljesen új törvény kerül elfogadásra. http://www.kormany.hu/download/a/e8/20000/%C3%9Aj%20Kbt%20koncepci%C3%B3.pdf
A közbeszerzés fogalma, közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettsége Közbeszerzési eljárást az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek visszterhes szerződés megkötése céljából kötelesek lefolytatni megadott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében (közbeszerzés) – [Kbt. 5. §] A Kbt. 5. §-a alapján a közbeszerzési eljárás lefolytatásának kötelezettségét egyik feltétele: -
Ajánlatkérőnek [Kbt. 6. §] minősüljön a beszerző (Kbt.-ben tételes felsorolás az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek csoportosításáról, tipikus ajánlatkérők: minisztériumok, helyi önkormányzatok, költségvetési szervek, társulások stb.)
Ajánlatkérők = potenciális megrendelői kör
Ajánlattevők számára fontos, nyilvánosságot biztosító felületek: Közbeszerzési Értesítő (KÉ) – (elsődlegesen nemzeti eljárásrend hirdetményei + tájékoztató jelleggel egyes uniós eljárásrendi hirdetmények (www.kozbeszerzes.hu) Európai Unió Hivatalos Lapja (TED) – uniós eljárások hirdetményei http://ted.europa.eu/TED/main/HomePage.do Ingyenes hozzáférhetőség és hiteles információ(!)
Tender figyelő oldalak – jellemzően előfizetés ellenében nyújtanak szolgáltatásokat (pl. automatikus, parametrizálható értesítések CPV kódok, tárgyszavak alapján) Közbeszerzési adatbázis (http://kba.kozbeszerzes.hu/apex/f?p=103:35:3057263778818030) Ajánlatkérői oldalak
KKV-k szempontjából lényeges eljárásfajta: Kbt. 122. § (7) bekezdés a) pont: 122. § (7) Az ajánlatkérő hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást az alábbi esetekben is indíthat: a) az árubeszerzés vagy szolgáltatás becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot; Ajánlatkérő ilyen esetben is köteles biztosítani a versenyt és legalább három - a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint teljesíteni képes - gazdasági szereplőt ajánlattételre felhívni. Lehetőleg különösen a mikro-, kis- vagy középvállalkozások részvételét biztosítva kell eljárni.
Előforduló hiba ennél az eljárásnál: olyan gazdasági szereplők felhívása ajánlattételre, amelyek között tulajdonosi összefonódás folytán nem biztosított a valódi verseny.
Az ajánlat érvénytelensége [Kbt. 74. §], az eljárás eredménytelensége [Kbt. 76. §]
Szerződéskötés akadályai Leggyakrabban előforduló érvénytelenségi jogalapok: az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nem felel meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek [74. § (1) bekezdés d) pont]; egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezések és az ajánlatok ajánlatkérő által előírt formai követelményeit [74. § (1) bekezdés e) pont]; aránytalanul alacsony ellenszolgáltatást [69. §] tartalmaz [74. § (2) bekezdés a) pont]; lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást [70. §] tartalmaz [74. § (2) bekezdés b) pont]; az ajánlattevő az ajánlati biztosítékot az ajánlatkérő által előírt határidőre nem, vagy az előírt mértéknél kisebb összegben bocsátotta rendelkezésre [74. § (2) bekezdés c) pont].
A közbeszerzési eljárás egyes létszakai – Fontos sarokpontok I. Előkészítés: Piacfelmérés, beszerzési igény meghatározása, közbeszerzési dokumentáció összeállítása (műszaki leírás, megrendelői követelmények tervek, rajzok, engedélyek, hozzájárulások, árazatlan költségvetés, szerződéstervezet, stb.) Ajánlatkérő érdekkörébe tartozó létszak, viszont az annak eredményeként összeállított dokumentáció megfelelősége létkérdés az ajánlattevők számára a megfelelő ajánlattétel és szerződésszerű teljesítés szempontjából egyaránt!
II. Közbeszerzési eljárás megindítása (KÉ/TED közzététel, közvetlen megküldés): Ajánlattevők értesülése az eljárás megindításáról (előkészületek fontossága – pl. referenciák naprakész nyilvántartása, referenciaigazolások megléte, megfelelő tartalma, szakemberek naprakész önéletrajza) Fontos tudomásra jutási időpont a jogorvoslati határidők szempontjából (!) III. Ajánlattételre nyitva álló időszak: Helyszíni bejárás, kiegészítő tájékoztatás kérés-válasz, előzetes vitarendezés, korrigendum
Sarokpontok az ajánlattétel szempontjából: - alkalmassági követelmények (pénzügyi-gazdasági, műszaki-szakmai), - kizáró okok, - egyéb érvényességi, ill. szerződéskötési követelmények, - beszerzés tárgya, teljes mennyisége, műszaki tartalom, - dokumentáció teljes körűsége, ellentmondás mentessége, - ajánlattételt-teljesítést meghatározó körülmények [pl. finanszírozási feltételek, azaz milyen forrásból valósul meg a beszerzés (saját, uniós támogatás, hazai költségvetési támogatás, vegyes), előleg, részszámlák, fizetési határidők – pénzügyi tervezés]. - képesség a szerződés teljesítésére (kapacitás, párhuzamos megrendelések teljesítése) - ajánlattétel módja (önállóan, vagy közös ajánlattevőként, 25%-feletti részvétel = ajánlattevő), - alvállalkozó/alkalmasságot igazoló más szervezet igénybevétele, - támaszkodik-e más szervezet erőforrásaira az alkalmasság igazolása körében, - Részszempontokhoz tartozó súlyszámok jelentősége (adott esetben), ajánlati paraméterek modellezése Fontos jogintézmények: - kiegészítő tájékoztatás kérés [Kbt. 45. §, 122. § (5) bekezdés], - előzetes vitarendezés [Kbt. 79.], - korrigendum [Kbt. 42. §] kezdeményezése.
Tipikus hibák: - helyszíni bejárástól/konzultációtól távol maradás (amennyiben ajánlatkérő tart ilyet, tényleges helyszíni körülmények megismerésének lehetősége), - felhívás, dokumentáció előírásainak felületes áttekintése, ezzel összefüggésben: o kiegészítő tájékoztatás kérés elmulasztása (egyáltalán nem él vele, vagy határidőn túl terjeszti elő) – nem egyértelmű előírások, ellentmondások még az ajánlattételt megelőzően történő tisztázásának lehetősége o alkalmassági követelmények tartalma tisztázásának elmulasztása (tipikus félreértések forrása – mást ért rajta az ajánlattevő és mást az ajánlatkérő) o értékelési részszempontok és módszerek tartalmának, objektivitásának nem kellő végiggondolása IV. Ajánlattétel/bontás: - Legkésőbb az ajánlatok bontásakor a rendelkezésre álló anyagi fedezet megismerése (eljárás esetleges későbbi eredménytelenné nyilvánítása szempontjából releváns, részajánlatnál minden részre vonatkozóan (!) – garanciális elem) – anyagi fedezetről + versenytársak megajánlásáról jegyzetek készítése, részben vagy egészben le lehet modellezni a várható eredményt
Ajánlat - tipikus hibák: -
-
-
aránytalanul alacsony ellenszolgáltatás megajánlása (amit utóbb, az ajánlatkérő felhívására nem tud objektíve, a gazdaság ésszerűséggel összeegyeztethető módon alátámasztani – becsült érték jelentősége) [20%-os mérték – Kbt. 69. §], irreális ajánlati elem (lehetetlen vállalás – Kbt. 70. §), hiányos szakmai ajánlat (nem hiánypótolható), ajánlati biztosíték határidőre, vagy előírt mértékben történő rendelkezésre bocsátásának elmulasztása (nem hiánypótolható), árazott költségvetést egyáltalán nem csatol (nem hiánypótolható), ajánlati kötöttségbe ütköző módon átírt feltételek (↔ ajánlati kötöttség), egyenértékűség nem megfelelő igazolása, Számszaki hiba az ajánlatban (ha nem számítási hiba [Kbt. 68. §] az oka, akkor nem javítható)
Ajánlat - tipikus hibák (folyt.):
-
-
-
korrigendum esetén nem a végleges dokumentáció szerinti költségvetés szerint, a végleges feltételekkel tesz ajánlatot, felolvasólap hibája (pl. eltérés az betűvel és a számmal kiírt megajánlás között, elérő mennyiségegységben megadott ajánlat, az ajánlatban más helyen elérő módon szereplő ugyanazon megajánlás), alkalmasság igazolására becsatolt dokumentumok (pl., referenciaigazolások, önéletrajzok) nem megfelelő tartalma: o A referenciaigazolások nem kellően részletezettek, nem állapíthatók meg az ajánlatkérő által konkrétan előírt feltételek o Szakemberek önéletrajza részletezettségének hiánya, nem megfelelő tartalma (pl. év/hó bontás, elvégzett munkák nem összevethetők a megkövetelt gyakorlattal, saját szakember, de más a munkáltató megnevezése) o szakmai ajánlat belső ellentmondásai. üzleti titokká nyilvánítás visszaélésszerű alkalmazása, többletdokumentumok csatolása, amelyek ellentmondanak a kötelezően becsatolandó dokumentumok tartalmának, Kbt. 36. § (5) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplés, illetve nem szereplés.
V. Vizsgálati szak: Benyújtott részvételi jelentkezések/ajánlatok alapján: hiánypótlás, felvilágosítás, indokoláskérés, számítási hiba javítás Tipikus hibák: - Elrendelt hiánypótlás nem megfelelő (pl. továbbra is hiányos) teljesítése, - Indokolás, felvilágosítás nem megfelelő (gazdaság ésszerűséggel, műszaki realitással össze nem egyeztethető) volta. VI. Értékelés, eljárás eredményének közlése (összegezés): érvényes ajánlatok közötti „sorrend” felállítása, a nyertes ajánlattevő személyének meghatározása kik tettek érvényes, érvénytelen ajánlatot, ki az eljárás nyertese, ki tette a második legkedvezőbb ajánlatot (adott esetben), fontos tudomásra jutási időpont jogorvoslati határidők szempontjából!
VII. Szerződéskötés: - szerződéskötéskor igazolandó feltételek (pl. felelősségbiztosítás, teljesítési biztosíték rendelkezésre bocsátása, szakmavégzési jogosultság igazolása, egyéb a szerződéskötéshez ajánlatkérő által előírt feltétel meglétének igazolása) – emiatt az előírt időn belül a nyertes ajánlattevő érdekkörébe tartozó okból nem kerül sor a szerződéskötésre – ajánlati biztosíték elvesztése (ha a biztosítékadás elő volt írva) VIII. Szerződés teljesítése: - Alkalmasságot igazoló szakember, alvállalkozó cseréje – ajánlatkérőt nem tájékoztatja, kizáró okok hiányáról nem nyilatkozik, - Határidő hosszabbítás – késedelem, akadályközlés nem megfelelő dokumentálása, - Műszaki tartalom részbeni változtatása – szerződésmódosítási korlátok [Kbt. 132. §]
Új Kbt. koncepció
Az -
eljárások egyszerűsítése, gyorsítása, adminisztratív tehercsökkentés: közbeszerzési eljárások megfelelő előkészítése ajánlattételi/részvételi határidők csökkentése ingyenes, elektronikus úton elérhető közbeszerzési dokumentáció minden eljárásban a referenciák és a közbeszerzés tárgya szerinti árbevétel esetében a beszerzés becsült értékének 75 %-ában meghatározott normatív alkalmassági követelmény műszaki-szakmai alkalmasság igazolása körében a műszaki egyenértékűség elvének figyelembe vétele kis értékű eljárásoknál a kötelező alkalmassági vizsgálat törlése nyilatkozati elv az igazolások helyett, igazolásokat csak a leendő nyertesnek kell benyújtania
Az ajánlatok értékelésének új szemléletmódja az értékelés során előtérbe kell helyezni a munkahelyteremtést és a magyar gazdaság fejlesztésének szempontjait: a hozzáadott értéket képviselő hazai áruk és szolgáltatások beszerzése révén a helyi vállalkozások megerősödését a minőség alapú kiválasztás elvének érvényesítése a gazdaságilag és társadalmilag legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, mint értékelési szempont elsődlegessége
-
életciklus-költségek figyelembe vétele, a teljes élettartam alatt megvalósuló energiafelhasználás figyelembe vétele a Kormány szociális céljainak figyelembevétele az értékelés során, a csökkent munkaképességű személyek foglalkoztatásának elősegítése a közbeszerzéseken keresztül
A szerződések módosítása, felelősség növelése a teljesítésért - a közbeszerzési szerződések módosításának rugalmasabb, de az irányelvinél szigorúbb szabályai - a szerződés teljesítéséért való felelősség egyidejű növelése - a szerződések megfelelő teljesítésének szigorú ellenőrzése
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
dr. Cseh Tamás Attila alkalmazott ügyvéd Paksi Ügyvédi Iroda
