HlREK, ISMERTETÉSEK. Fuchs György

HlREK, ISMERTETÉSEK

Fuchs György 1954—1988 Tragikus hirtelenséggel t á v o z o t t közülünk 1988. október 13-án. 1954. szeptember 26-án született Kolozsvárott. É d e s a p j a a kolozsvári Babes-Bólyai egyetem geológiai k a r á n a k n y u g a l m a z o t t lektora, b á t y j a Gábor is geológus. 1979-ben államvizsgázott a kolozsvári egyetemen, jeles minősítésű szakdolgozata a borsabányai „ C o l b u " polimetallikus telep ásvány-kőzettani és teleptani kiértékelésével foglalkozott. 1983-ig a temesvári, m a j d a pécskai Kőolajkitermelő Vállalatnál dolgozott, ezután áttelepüléséig a Maros megyei Talajjavító Vállalatnál mérnök- és hidrogeológusi feladatokat l á t o t t el. 1986. j ú n i u s á b a n házassága révén Magyarországra települt, és röviddel e z u t á n a Magyar Állami F ö l d t a n i I n t é z e t szénhidrogénföldtani osztályán állt m u n k á b a . Egyenes, becsüle­ tes jellemét, pontos, megbízható m u n k á j á t közeli kollégái h a m a r megismerték. Szakmai tevékenységét t ö b b kéziratos m u n k a őrzi, melyek publikálására m á r n e m került sor. K e d v e s , közvetlen stílusa, természet- és sportszeretete jól érvényesült az intézeti sport­ kör vezetésében. Szabadidejét rendszerint a b u d a i hegyekben töltötte, de szíve mind­ j o b b a n vissza, a havasok felé h ú z t a . Érzékenyen, t a l á n t ú l érzékenyen fogadta a m a g y a r közélet s z á m á r a é r t h e t e t l e n visszásságait és az o t t h o n r ó l jövő egyre rosszabb híreket. 1988 n y a r á n megbetegedett, és egyre nehezebben, egyre fásultabban viselte el az egyébként g y ó g y í t h a t ó betegséggel járó szenvedéseket. Igazi hazájának felszabadulását m á r nem é r h e t t e meg. Családja, b a r á t a i , m u n k a t á r s a i a farkasréti t e m e t ő b e kísérték utolsó útjára. Dr.

HÁMOR Tamás

432

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Buda Tibor emlékezete (1936—1989) R o k o n a i , b a r á t a i és ismerősei népes t á b o r a b ú c s ú z t a t t a B U D A Tibor n y u g a l m a z o t t geológust 1 9 8 9 . j a n u á r hó 1 9 - é n a székesfehérvári Béla ú t i új t e m e t ő h a l o t t a s h á z á n á l . 1 9 3 5 . j ú n i u s 1 4 - é n született a Veszprém megyei Küngösön. Iskoláit Veszprémben végezte. A b u d a p e s t i E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m T T K geológus szakára 1 9 5 4 - b e n n y e r t felvételt, s o t t t a n u l m á n y a i t 1 9 5 9 - b e n fejezte be. Első m u n k a h e l y e a D u n á n t ú l i F ö l d t a n i K u t a t ó - és F ú r ó Vállalat volt, kutatógeológusi m u n k á s s á g á t a n n a k v á r p a l o t a i k ö z p o n t j á b a n kezdte. B U D A Tibor jól képzett, gyors gyakorlati felfogású ós alkalmazkodó képességű, életvidám k ö r n y e z e t é t emberileg is m a g á v a l r a g a d ó kollégának bizonyult. E n n e k is b e t u d h a t ó a n szakmailag és emberileg h a m a r o s a n kiemelkedett és 1 9 6 1 - b e n m á r csoportvezető, 1 9 6 4 b e n pedig m á r szakosztályvezető p o s z t o t t ö l t ö t t be vállalatánál. Az 1 9 6 7 — 6 9 - e s években a szakmailag „ b e é r e t t " B U D A Tibor részt v e t t a K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l által verbuvált (a N I K E X Külkereskedelmi Vállalatnál szervezett és finanszírozott) Mongol népköz­ társaságbeli térképező expedícióban, u g y a n c s a k kutató-térképező geológusként. D K Mon­ gólia jelentős területei felvételét és régebbi felvételi t e r ü l e t e k reambulációs m u n k á i t végezte — kitűnően. Az expedíciós m u n k a befejezésével újra régi — az időközben országos vállalattá fejlesz­ t e t t — m u n k a h e l y é r e , az O F K F V D u n á n t ú l i Üzemvezetőségére t é r t vissza és osztály­ vezetőként f o l y t a t t a k u t a t á s i r á n y í t á s i m u n k á j á t . B U D A Tibor n a g y közéleti mozgástere folytán a k t í v részt vállalt a K I S Z - , p á r t - és szak­ szervezeti életben. Ezenkívül részese volt az 50-es, 6 0 - a s évek kulturális életének is, mivel az európai kontinenset kelet és n y u g a t felé sikerrel megjárt V á r p a l o t a i Bányász Népi E g y ü t t e s t á n c k a r á n a k szólótáncosa volt, hosszú éveken á t . E sikeres művészeti tevékenység során, m é g b u d a p e s t i diákévei a l a t t ismerkedett meg későbbi feleségével STEKLY Ilonával, akivel 1 9 5 9 - b e n k ö t ö t t házasságot. 1 9 6 1 - b e n szüle­ t e t t Ágnes n e v ű leányuk örökölte az a p a i — a n y a i művészi ambíciót és ez idő szerint a Vörös Csillag É r d e m r e n d d e l k i t ü n t e t e t t D u n a Művészegyüttes tagja. B U D A Tibor 1 9 7 3 - t ó l a T a t a b á n y a i Szénbányák Bányaföldtani Osztályán v á l l a l t m u n k á t , ahol szakmaszeretete, nagy t a p a s z t a l a t a és kiváló emberi tulajdonságai révén hamarosan beilleszkedett az ugyancsak geológiai, mégis m á s jellegű, nehezebb bányaföldtani m u n k a -

Hírek,

ismertetések

433

ba. Csak m e g r o m l o t t és folyamatosan romló egészségi állapota kényszerítette 1983-ban, hogy o n n a n nyugállományba vonuljon. O t t a n i m u n k á l k o d á s á r a is szívesen emlékezik vissza valamennyi egykori m u n k a t á r s a . A t a t a b á n y a i évek u t á n a nyugállomány évei sem teltek azonban B U D A Tibor s z á m á r a tótlenül. Munkaszeretete és családja iránti kötelezettségei újra a m u n k a t e t t e k mezejére vezérelték: régi k u t a t ó v á l l a l a t á n á l vállalt nyugdíjas munkaidői tevékenységet. E m e l l e t t megszerezte a Központi F ö l d t a n i H i v a t a l magánszakértői minősítését és nagy ezaktudását, t a p a s z t a l a t á t az építőanyagipari ásványi nyersanyagok k u t a t á s a , külszíni bányalétesíté­ sek szolgálatába állította. A vállalati tevékenységet betegsége súlyosabbá válásáig, a magánszakértői tevékenységet csaknem haláláig folytatta. E g y szakmailag, emberileg n a g y r a h í v a t o t t , családját gondosan szerető, barátaihoz hűséges, m u n k a t á r s a i h o z mély­ ségesen kollegiális, segítőkész emberről szólt t e h á t a szerény megemlékezés, akinek m u n ­ kásságát, munkasikereit az 1966-ban elnyert ,,A F öldta ni K u t a t á s Kiváló Dolgozója" cím, t o v á b b á a mongóliai tevékenységéért k a p o t t k i t ü n t e t ő oklevele is jelzik. Olyan ember és szakember volt, akiből sohasem volt elég a hazában, s viszonylag korai halála komoly vesztesége a geológus t á r s a d a l o m n a k . Olyan volt, akit a hallgatag — szép b a k o n y i tájak t á n még mindig várnak, hogy fürkéssze kővévált m é l y é t völgynek és h e g y h á t n a k de ki soha el n e m jöhet m á r pengetni kalapácsot a megismerő emberi v á g y n a k E m l é k é t szeretettel és kegyelettel őrizzük ! SZILÁGYI A l b e r t — S A S E n d r e

Buda Tibor hátrahagyott kéziratos munkái 1. Az ürömi bryozoás és budai márga felderítő összefoglaló földtani jelentés bírálata. 0 F K F V MÁFI Ad. F . (128.) dátum nélkül. 2. Az Uzsabánya-Lázhegyek bazaltterületének részletes kutatási terve. MAFI Ad. F . (121.2). 1970. 3. Bakonykoppány környéki dachsteini mészkő (díszítőkő) és karni márga felderítő kutatási terve. MÁFI Ad. F . (122.2). 1970. 4. A Szob Zuvári-hegy környéki andezitterület előzetes-részletes kutatási terve MÁFI Ad. F. (121). 1971. 5. A keszegi dachsteini mészkő (mint mészégetési, házgyári, vakoló- és betonadalék nyersanyag) részletes kutatási terve. MÁFI Ad. 1971. 6. A Süttő és Neszmély közti Korpáshegy K-i részének felderítő fázisú homokkutatási terve MAFI Ad. F. (124.). 1973. 7. Földtani kutatási jelentés és készletszámítás a pusztavámi „Kövesdomb" kavicselőfordulásáról (részletes fázis). MÁFI Ad. F . (126.2.). 1977. 8. Földtani kutatási jelentés és készletszámítás a Mór t ó d u l ő i homokelőfordulásról. MÁFI Ad. F. (123.). 1978. 9. összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Páli Gödrök-dűlői bányászati betonkavics előfordulásról. (Rész­ letes fázis, 1979. X. 1-i állapot). MÁFI Ad. (112.). 1979. 10. összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Zámoly forráspusztai kavicsbányáról. MÁFI Ad. F . (126.1). 1981. 11. összefoglaló földtani jelentés és készleszámítás a Sashegy-pusztai közlekedésépítési kavicsbányáról. (1981. I. 1-i állapot, részletes fázis). MÁFI Ad. F . (112). 1981. 12. összefoglaló földtani jelentés és készletszámítás a Osetény E. maradék terület részletes, az E-Bakony DNy-i előtér felderítő fázisú középső-eocén barnakőszén terület kutatásáról. MAFI Ad. F. (122.2.). 1984. 13. Felesut Tüzkőszóró tervezett építési homokbánya összefoglaló földtani jelentése és készletszámítása. MÁFI Ad. F. (126.1). 1984. 14. A máriakáinoki bányászati betonkavics bánya részletes fázisú (bányabővítő) földtani kutatási jelentése. K F H Ad. 1987.

434

Földtani

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Várszegi K á r o l y 1932 — 1989 VÁRSZEGI K á r o l y 1932-ben született Budapesten munkáscsaládban. 1948-ban fejezi be polgári iskolai t a n u l m á n y a i t , m a j d ipari tanuló lesz, és 1951-ben elektroműszerészi szak­ vizsgát tesz. E g y évig dolgozik ebben a szakmában, m a j d 1952-ben a G a m m a Optikai Művekhez k e r ü l és m i n t esztergályos dolgozik. Ez a g y á r küldi el 1 éves szakérettségire, Debrecenbe, m a j d 1953-ban n y e r felvételt az E ö t v ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e t e m Élet és F ö l d t u d o m á n y i K a r á r a , geológus szakra. 1958-ban diplomázik és u t á n a a Mecseki É r c ­ bányászati Vállalathoz kerül, ahol 1972-ig dolgozik. 4 évet tölt a bakonyai bányageológián, majd a K u t a t ó Mélyfúró Üzemhez kerül. Az i t t t ö l t ö t t tíz év szakmai munkásságának a gerincét adja. K i t ű n ő megfigyelő, apró­ lékos, elemző. A Ny-mecseki M = 10.000 térképező m u n k á i során — melynek eredménye­ képpen jelent m e g a Pécs É N y - i lap a magyarázóval — (3) alapvető, máig érvényes fel­ ismeréseket tesz az alsó-, és középsőtriász rétegtani beosztásával kapcsolatban, r á b u k k a n az égervölgyi ércelőfordulásra (2), a középső- és felsőtriász h a t á r á n először m u t a t j a ki a színgenetikus vulkáni m ű k ö d é s n y o m a i t (4). Mindezek az irodalomban nyomonkövethetők. A szalatnaki terület kristályos alaphegységi képződményeinek földtani összefoglalása máig az egyetlen ebben a t é m á b a n . A fúrások aprólékos leírása, a jelenségek pontos rögzí­ tése, szóval az a l a p a d a t t ö m e g megbízhatósága adja e m u n k a lényegét. E képződmények genetikájáról, az i t t végbement földtani folyamatok egymásutániságáról vallott nézetei máig vezérfonalként szolgálnak. Munkahelyi feladatai mellett nagyon érdekelték a Mecsek hegység vulkanizmusainak jellegei, összefüggései (4). Ezzel kapcsolatos, terepi megfigyeléseken alapuló összefoglalásai fontos t á m p o n t u l szolgálnak e kérdés tanulmányozói számára. A 60-as évek végén a Soproni-hegységben kiterjedt — sok mélyfúrással, mesterséges feltárással, s t b . kísért — k u t a t á s kezdődött. Az összes fúrás és feltárás földtani leírását és makroszkópos értékelésót egyedül végette, és ő szerkesztette e nagyszámú feltárás alap­ j á n az első fedetlen földtani t é r k é p e t a k u t a t o t t területről. 1972-ben ő is távozni kényszerül a vállalattól és a Vízügyi Igazgatóságra kerül, ahol a talajmechanikai laboratóriumot vezeti. Vízfolyásrendezések, árvízvédelem és tározó­ építési m u n k á k talajmechanikai feltárását és szakvéleményét készíti. 1977-ben nyílt meg a lehetőség, hogy visszatérjen a klasszikus geológiai m u n k á k területére. A Földtani I n t é z e t Déldunántúli Területi Szolgálatának t u d o m á n y o s m u n k a t á r s a lesz. N a g y kedvvel veti bele m a g á t a m u n k á b a . Tolna és Somogy megyében 30-nál t ö b b település kommunális hulladékelhelyezését oldja meg. R é s z t vesz a Tolna és B a r a n y á b a n létesített millió m be­ fogadó képességű veszélyes hulladéklerakó k u t a t á s á b a n , telepítésében, mely lerakók m a is kifogástalanul m ű k ö d n e k . 3

Hírek,

ismertetések

435

L e g n a g y o b b m u n k á j a a felszínmozgásos k a t a s z t e r e k összeállítása, Baranya—Tolna— Somogy megyék t e r ü l e t é n . E z a m u n k a b i z o n y í t h a t ó a n t ö b b tíz millió forint népgazdasági m e g t a k a r í t á s forrása l e t t . Sok éven keresztül az egyetemi hallgatók mecseki t e r e p g y a k o r l a t a i n b i z o n y í t o t t a átfogó ismereteit a hegységről, és h a t o t t lelkesítőén azokra, akik m a j d átveszik a s t a f é t a b o t o t , a t u d o m á n y , az i p a r területén. VÁRSZEGI K a r c s i melegszívű b a r á t volt, akinek mindig volt ideje leülni a s z a k m á r ó l beszélgetni. A Magyarhoni F ö l d t a n i T á r s u l a t , a Hidrológiai Társaság szaküléseinek el­ m a r a d h a t a t l a n résztvevője, a k t í v a n t e v é k e n y k e d ő tagja volt. Tele volt t e r v e k k e l , meg­ v a l ó s í t a n d ó álmokkal. M á r súlyos betegen, o t t h o n i m a g á n y á b a visszavonulva, h ó n a p o k k a l a h a l á l a előtt fejezte b e a felszínmozgásokra v o n a t k o z ó összefoglaló m u n k á j á t . E s m é g m e n n y i felhalmozott t u d á s a , t a p a s z t a l a t a v á r t volna összefoglalásra? 1 9 8 9 . augusztus 1 1 - é n P é c s e t t h u n y t el. A pécsi köztemetőben 2 9 - é n volt a temetése. H a l á l a fájdalmas veszteség mindazok s z á m á r a akik ismerték, és szerették. K A S S A I Miklós

VÁRSZEGI Károly nyomtatásban megjelent munkái 1. Levéllábú rák (PhyTUrpoda) maradványok a mecseki perm összletben — Földtani Közi. XCI. 2.1961. pp. 226—227. 2. Karbonátos rézásvány-előfordulás a mecseki Éger-völgy alsótriász rétegeiben — Földtani Közi. XCV. 4. 1965. pp. 437-438. 3. Magyarázó Magyarország földtani térképéhez, 10.000-es sorozat, Pécs-ÉNy. MÁFI kiadása, Budapest, 1972. 4. Egyidejű vulkánosságra utaló jelenségek üledékes összletekben — Földtani Közi. 103. 3 —4.1973. pp. 372—380.

Személyi hírek — Personalia A F ö l d t a n i Közlöny 1 9 8 8 . évi 2 . számá­ b a n közölt lista (p. 1 8 5 . ) folytatásaként m o s t közzétesszük az E ö t v ö s L o r á n d T u ­ d o m á n y e g y e t e m e n 1 9 8 8 - b a n és 1 9 8 9 - b e n v é g z e t t geológusok névsorát:

10. 11. 12. 13. 14. 15.

LÁSZLÓ József LESTÁK Ferenc MOLNÁR A t t i l a N A G Y Sándor OSZVALD T a m á s SZEILER R i t a

1988 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13.

BABTHA Attila BODÓ Katalin CSICSÁH József D U D I C S Valéria FRANCZ Magdolna GOGH Zsolt HUSZÁR Imre MÜLLER Tamás NÁDOR Annamária NÉMETH Károly NDXAUSZ P é t e r SZABÓ N á n d o r SZÁLKAI Á g n e s

1 4 . SZTANÓ Orsolya K i n g a 1 5 . TAMÁS Csaba 1 6 . V A T A I József

A F ö l d t a n i Közlöny 1 9 8 9 . évi 1 . számá­ b a n közölt lista f o l y t a t á s a k é n t adjuk hírül az a l á b b i a k a t . 1 9 8 9 . V I I . l-jén ünnepélyes egyetemi tanácsülés keretében dr. KOVÁCS F e r e n c tanszékvezető egyetemi t a n á r t ó l , a miskol­ ci Nehézipari Műszaki E g y e t e m r e k t o r á t ó l a következők v e h e t t é k á t bányamérnöki ok­ levelüket a sikeres diplomavédés u t á n : Műszaki földtudományi szak 1. Bányászati

geológiai szakirány

1 . AZARI Z i t a 2. DORCSI Andrea 3 . J o s é FRANCISCO

4 . Geraldes Nunes GRILO 1989 1. A B B A S Amir

2. ALMÁS! Ibolya 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

B U J T O R László É K E S Csaba FEHÉR Tamás GASPAKTK Mihály KARÁCS Gábor KOZMA T i b o r KULCSÁR Anikó

5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

J U H Á S Z László KALMÁR I s t v á n L I P I Zsolt MOLNÁR T i b o r ORBÁN István PAPP É v a PAPP Katalin ROMÁN Erika SZABÓ P é t e r SZIKRA K a t a l i n

:

Földtani

436

2 . Geofizikus mérnöki szakirány : FERENCZI Zoltán KESZTHELYI Zoltán MÁGORI József POLYÁNYI Zsolt PRIBUS Attila SIMON György TAKÁCS Marianna 3 . Hidrogeológiai-mérnökgeológiai irány : 1 . CSÁJI Zsolt 2 . HARGITAI R ó b e r t 3 . JÁSZAPÁTI Ljudmila 4 . KOCZOP. T a m á s P é t e r 6. KOVÁCS Balázs 6. K U N Péter 7. MÁRK E r i k a 8. PETRÁS József 9 . PIUKOVICS Gábor 1 0 . SZABÓ R o l a n d

Közlöny

szak­

Éva

1 2 . SZIKLAI Á r p á d 1 3 . TÖRKÖLY T a m á s Kőolaj- és földgázipari szak 1. 2. 3. 4. 5.

füzet

még vagy tíz évig szakfordított a Központi F ö l d t a n i H i v a t a l és F Ü L Ö P József számára. Nyugdíjazásakor m e g k a p t a a Földtani Ku­ tatás Kiváló Dolgozója k i t ü n t e t é s t . A Földtani Közlöny idegennyelvű rezü­ m é i t éveken á t б fordította.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

1 1 . SZATAI

119. kötet 4.

1 . Gázipari szakirány : JUHÁSZ Csaba NÓVÁK József TÓTH György U D V A R D Y László ZILINYI I s t v á n

2. Olajbányászati szakirány : 1 . BANKÓ Csaba 2 . GÁL Csaba 3 . PINTÉR Katalin 4 . STESÁN Viktória 5. SZABÓ Tibor 6. TURZÓ Zoltán K I L É N Y I I s t v á n n é , Sári néni, a T u d o ­ m á n y e g y e t e m F ö l d t a n i I n t é z e t é n e k egy­ kori k ö n y v t á r o s a 8 4 . évében, 1 9 8 9 . V I . 9-én B u d a p e s t e n meghalt. VADÁSZ E l e m é r t a n ­ székének k ö n y v t á r o s á t , szakfordítóját, a hallgatók és a végzettek által e g y a r á n t tisztelt és szeretett kollégát v e s z í t e t t ü n k el b e n n e . K I L É N Y I N É 1 9 2 4 és 1 9 3 4 k ö z ö t t a Ma­ gyar Á l t a l á n o s K ő s z é n b á n y á k (МАК) al­ k a l m a z á s á b a n állott, ahol VADÁSZ Elemér­ nek volt kollégája. A h á b o r ú u t á n ismét állást vállalt: 1 9 4 5 - b e n a Salgótarjáni K ő ­ s z é n b á n y á k R t - n é l . í g y került az államo­ sítások u t á n megalakult állami szénbányák­ hoz (MÁSz), ahol VITÁLIS Sándor és M E I SEL J á n o s voltak kollégái. 1 9 5 1 - b e n k e r ü l t az egyetemre, ahol 1 9 4 9 - b e n a m a angliai geológus T a m á s fia i r a t k o z o t t b e a geoló­ gus, 1 9 5 2 - b e n pedig É v a leánya a geofizi­ kus szakra. 1 9 6 5 - b e n m e n t nyugdíjba, de

1 9 8 9 . V I I . 1 5 - é n e l h u n y t TAMÁSHIDY László oki. geológusmérnök. 1 9 3 5 . X . 25-én született Gyulán, bányageológus-mérnök oklevelét 1 9 6 0 - b a n szerezte meg Miskolcon. A Mecseki F ö l d t a n i K u t a t ó - F ú r ó Vállalat­ n á l kezdte p á l y á j á t , majd Hidasra, 1 9 6 6 b e n a N ó g r á d i Szénbányászati Tröszt geo­ lógiai osztályára k e r ü l t . I n n e n m e n t nyug­ díjba csoportvezetőként. Több k i t ü n t e t é s tulajdonosa volt. A kisterenyei t e m e t ő b e n V I I . 3 1 - é n b ú c s ú z t a t t á k ú t j a végén. 1 9 8 9 . X . 2 3 - á n , 7 4 éves k o r á b a n , Buda­ p e s t e n e l h u n y t dr. M E I S E L J á n o s geológus, n y u g a l m a z o t t egyetemi t a n á r , a Műegye­ t e m volt r e k t o r a , a bécsi Collegium H u n garicum egykori igazgatója. 1 9 8 9 . X I . l-jén, 7 2 éves k o r á b a n meg­ h a l t MARTOS F e r e n c b á n y a m é r n ö k , az A k a d é m i a rendes tagja, a K ö z p o n t i Bá­ n y á s z a t i Fejlesztési I n t é z e t ( k o r á b b a n : B á n y á s z a t i K u t a t ó I n t é z e t ) n y . vezér­ igazgató-helyettese. 1 9 4 8 - t ó l a Magyar Ál­ lami S z é n b á n y á k R t - n é l , m a j d a k u t a t ó intézetnél dolgozott. 1 9 8 9 . X I I . 3 - á n B u d a p e s t e n elhunyt dr. GÖBEL E r v i n geológus, 7 9 éves k o r á b a n . X I I . 1 2 - é n helyezték n y u g a l o m r a a R á k o s ­ keresztúri k ö z t e m e t ő b e n . A család, az Országos Kőolaj- és Gáz­ ipari Tröszt, az Országos Magyar Bányá­ szati és K o h á s z a t i E g y e s ü l e t és a miskolci Nehézipari Műszaki E g y e t e m a d t a hírül, hogy dr. h. c. dr. ALLIQUANDER Ödön oki. bányamérnök, a műszaki tudományok k a n d i d á t u s a , a Nehézipari Műszaki Egye­ t e m olajmérnöki k a r á n a k n y . t a n á r a , aranydiplomás államtudományi doktor 1 9 9 0 . I. 5-én 7 5 éves k o r á b a n elhunyt. A miskolci egyetem professzorának, példa­ m u t a t ó nevelőjének és o k t a t ó j á n a k , a mélyfúrási t u d o m á n y kiváló művelőjének h a m v a s z t á s u t á n i b ú c s ú z t a t á s a I I . 9-én volt B u d á n , a F a r k a s r é t i t e m e t ő b e n . BARÁTOSI (WEBER) József n y . közép­ iskolai t a n á r , t á r s u l a t u n k t a g j a 1 9 9 0 . I . 1 5 - é n e l h u n y t . H a m v a s z t á s u t á n i búcsúz­ t a t á s a I I . l-jén 1 1 . 3 0 h-kor volt a b u d a i Farkasréti temetőben. BARÁTOSI József a Geológiai Technikum t a n á r a v o l t hosszú éveken á t . A b u d a i Vár­ b a r l a n g egy része az ő vállalkozása folytán volt éveken á t l á t o g a t h a t ó .

Hírek,

ismertetések

1989. I V . l-jén Miskolcon ünnepélyes egyetemi' tanácsülésen k a p t a meg az egye­ temi doktori címet HÁMOK. T a m á s oki. b á ­ nyamérnök, amelyet Az üledékes pirit cí­ m ű értekezésével szerzett meg. H A J Ó S M á r t a (Magyar Állami Földtani I n t é z e t ) : „Magyarország miocén diatomás képződményeinek r é t e g t a n a " című köny­ vének, m i n t doktori tézisek nyilvános vitája 1989. I X . 14-én 10 h-kor volt a Földtani I n t é z e t dísztermében. A z értekezés oppo­ nensei B Á b D i T a m á s és JÁNOSSY Dénes, a földtudomány d o k t o r a i és MONOSTORI Miklós, a f ö l d t u d o m á n y k a n d i d á t u s a voltak JÁMBOR Á r o n (Magyar Állami Földtani I n t é z e t ) : „ A magyarországi pannóniai (s. 1.) k é p z ő d m é n y e k geológiája" című összefoglaló doktori téziseinek nyilvános vi­ tája 1989. I X . 25-én 10 h-kor volt az Aka­ démia várbeli kongresszusi termében. Az értekezés opponensei SZEDERKÉNYI Tibor és NÉMEDI-VARGA Zoltán a földtudomány doktorai és K L E B Béla, a földtudomány k a n d i d á t u s a voltak. A bíráló bizottság el­ nöke GRASSBLLY Gyula, az MTA rendes tagja, titkára PÓKA Terézia, a földtudomány k a n d i d á t u s a , tagjai MESKÓ Attila, a m ű ­ szaki t u d o m á n y doktora, ALFÖLDI László, PANTÓ G y ö r g y és S Z É K Y N É F u x V i l m a , a

földtudomány d o k t o r a i voltak. DRAHOS Dezső: „Laterolog ellenállás­ mérések kiértékelésének statisztikus m o ­ dellje" c. kandidátusi értekezésének nyil­ vános vitája 1989. X . 20-án 10 h-kor volt az E ö t v ö s L o r á n d Fizikai Társulat B u d a ­ pest I . F ő u t c a 68. sz. a l a t t i helyiségében. SZABÓ I m r e : „ K i s szilárdságú kőzetek nyíróvizsgálatának kritikai elemzése" c. kandidátusi értekezésének nyilvános vitája 1989. X . 24-én 10 h-kor volt az A k a d é m i a földszinti előadótermében. Az értekezés opponensei TAMÁS I s t v á n , a műszaki tudo­ m á n y k a n d i d á t u s a és SOMOSVÁRI Zsolt egyetemi t a n á r , a m ű s z a k i t u d o m á n y dok­ t o r a voltak. A bíráló bizottság elnöke SZIL­ VÁGYI I m r e , a m ű s z a k i t u d o m á n y kandi­ dátusa, titkára K E S S E R Ű Zsolt, a műszaki t u d o m á n y k a n d i d á t u s a , tagjai ZENTAY Tibor, KASZAB I m r e és K É R Y J á n o s , a földtudomány k a n d i d á t u s a i és KERTÉSZ P á l , a műszaki t u d o m á n y k a n d i d á t u s a voltak. SOMOS László (Magyar Áll. F ö l d t a n i I n t é z e t ) : „Potenciális energiabázisok öszszehasonlító gazdaságföldtani vizsgálata magyarországi szénlelőhelyeken" c. kandi­ dátusi értekezésének nyilvános vitája 1989. X I . l-jén 10,30 h-kor volt az A k a d é m i a földszinti előadótermében. 8 Földtani Közlöny

437

A T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság közli, hogy GYÚRÓ I m r e (MTA, M F K I , 1047 B u d a p e s t I V . F ó t i ú t 56.): „GaSb kristály­ növesztés mikrogravitációs körülmények k ö z ö t t " c. kandidátusi értekezésének nyil­ vános vitája 1989. X I . 16-án 10 h-kor volt az Akadémia földszinti t á r g y a l ó t e r m é b e n . BÉRCZI I s t v á n : „Szénhidrogénteleptani problémák szedimentológiai megközelítése kelet-magyarországi esettörténetek alap­ j á n " című kandidátusi értekezésének nyil­ vános vitája 1990. I . 9-én 14 h-kor volt az Akadémia n a g y t e r m é b e n . A z értekezés opponensei

HORVÁTH Ferenc

és

KORPÁS

László, a földtudomány k a n d i d á t u s a i vol­ t a k . A bíráló bizottság elnöke D A N K Viktor, a földtudomány doktora, titkára H A J D Ú N É MOLNÁR K a t a l i n , a földtudomány kandi­ d á t u s a , tagjai GRASSELLY Gyula, az MTA rendes tagja, SZÉKYNÉ F U X Vilma, ALFÖLDI László és STEGBNA Lajos, a föld­ t u d o m á n y doktorai voltak. H A A S J á n o s : „Felső-triász k a r b o n á t o s táblafejlődés a Dunántúli-középhegység­ b e n " c. doktori értekezésének nyilvános vi­ tája 1990. I . 23-án 14 h-kor volt az Aka­ démia n a g y t e r m é b e n . A z értekezés oppo­ nensei BALOGH K á l m á n és MOLNÁR Béla, a földtudomány doktorai és GALÁCZ And­ rás, a földtudomány k a n d i d á t u s a voltak. A bíráló bizottság elnöke GRASSELLY Gyula, az MTA rendes tagja, titkára H A J D Ú N É MOLNÁR K a t a l i n , tagjai GÉCZY B a r n a b á s , NÉMEDI-VARGA

Zoltán,

és SZEDERKÉNYT

Tibor, a földtudomány doktorai, K E C S K E ­ MÉTI Tibor és VÖRÖS Attila, a földtudo­ m á n y kandidátusai voltak. A T u d o m á n y o s Minősítő Bizottság köz­ li, hogy BALOGH I v á n : „ B a u x i t o k minő­ ségének meghatározása fúrólyukban" című kandidátusi értekezésének nyilvános v i t á j a 1990. I I . 2-án de. 10 h-kor volt az A k a d é ­ mia n a g y t e r m é b e n . A művelődési miniszter eredményes m u n k á j a elismeréseként, az 1988. évi m ú ­ zeumi hónap alkalmából Kiváló Munkáért kitüntetésben részesítette dr. H Í R J á n o s muzeológust, a salgótarjáni N ó g r á d m e ­ gyei Múzeumok Igazgatósága kötelékéből, a pásztói m ú z e u m geológus m u n k a t á r s á t . A Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­ nácsa hazánk felszabadulásának 44. év­ fordulója alkalmából eredményes, m u n k á s ­ sága elismeréseként a Munka Érdemrend bronz fokozata k i t ü n t e t é s t a d o m á n y o z t a J E N E Y N É dr. JAMBRIK R o z á l i á n a k , a mis­

kolci Nehézipari Műszaki E g y e t e m székvezető docensének.

tan­

438

Földtani

Közlöny

1 9 8 9 . m á j u s á b a n Kiváló Dolgozó kitün­ t e t é s t k a p t a k BALOGH József geológusm é r n ö k és VADÁSZ E r n ő üzemi főgeológus a K ő o l a j k u t a t ó Vállalat hajdúszoboszlói b á n y á s z a t i üzeménél. 1 9 8 9 . V I . l-jén a Kőolajkutató Vállalat szegedi b á n y á s z a t i üzeme fennállásának 2 5 éves j u b i l e u m á t ünnepelte. Ezen jelen v o l t a k HÁMOK Géza, t á r s u l a t u n k elnöke és D A N K Viktor, a Központi F ö l d t a n i Hiva­ t a l elnöke, akik jókívánságaikat fejezték ki. A földtani eredményekről P A P Sándor geológus osztályvezető t a r t o t t előadást: „ A szegedi szénhidrogénkutatás 2 5 é v e " címmel. A legfontosabb eredmény az, hogy az ország i s m e r t szénhidrogén készletének 4 0 % - a i t t t a l á l h a t ó . Az algyői mezőn a 9 2 5 . fúrásnál t a r t a n a k az ülés idején. E b b ő l az alkalomból Kiváló Dolgozó ki­ t ü n t e t é s t k a p o t t T. KOVÁCS Gábor üzemi főgeológus és RózsÁsi Győző geofizikai üzemegység-vezető. A b á n y á s z n a p alkalmából 1 9 8 9 . V I I I . h ó n a p b a n a Bányász Szolgálati Érdemérem bronz f o k o z a t á t k a p t a K i s s I s t v á n geológus t e c h n i k u s a Kőolajfeltáró Vállalat szegedi üzemében, az ezüst fokozatot SZERDAHELYI I s t v á n geológus technikus a szegedi üzem­ ben és VADÁSZ E r n ő üzemi főgeológus Hajdúszoboszlón, az arany fokozatot BALLÁ K á l m á n geológus, k u t a t á s v e z e t ő igazgató­ helyettes Szolnokon. Kiváló Dolgozó ki­ t ü n t e t é s t k a p o t t Szolnokon BUJDOSÓ I m r e geofizikus és SALLAI Zoltán geológus tech­ nikus, O r o s h á z á n OROSZI N á n d o r geológus technikus. Az Országos Magyar B á n y á s z a t i és K o ­ hászati E g y e s ü l e t Tapolcán t a r t o t t 7 7 . közgyűlésén — 1 9 8 9 . I I I . 1 1 . — MIKOVINY Sámuel-emlékérmet a d o m á n y o z t a k dr. K A POLYI László oki. általános mérnök, oki. b á n y a m é r n ö k , oki. közgazda, az MTA rendes tagja, volt ipari miniszternek, az ICSOBA m a g y a r bizottsága 1 9 7 7 óta elnökének. A miskolci Nehézipari Műszaki E g y e ­ t e m 2 5 4 . t a n é v n y i t ó j á n Signum aureum Universitatis k i t ü n t e t é s t a d o t t á t dr. ALLIQUANDER Ödönnek, az Olajtermelési Tanszék n y u g a l m a z o t t professzorának az egyetem r e k t o r a . A rangos k i t ü n t e t é s a 7 5 éves professzor fél évszázados szakmai és o k t a t ó m u n k á s s á g á n a k sikereit ismeri el, amelyből 3 8 évet egyetemi docensként és professzorként dolgozott. A miskolci Nehézipari Műszaki E g y e t e m Bányamérnöki Kara 2 5 4 . tanévnyitóján ünnepélyes tanácsülés keretében első ízben

119. kötet 4. füzet a d o m á n y o z t á k a k a r által 1 9 8 9 - b e n alapí­ t o t t Pro Facultate Berum Metallicarum egyetemi k i t ü n t e t é s t . A k a r dékánja elsőként D A N K Viktor­ nak, a K ö z p o n t i F ö l d t a n i H i v a t a l elnöké­ nek a d t a á t kimagasló szakmai és a B á n y a ­ m é r n ö k i K a r m u n k á j á t segítő tevékeny­ ségéért, a h i v a t a l és az egyetem közötti e g y ü t t m ű k ö d é s fejlesztése érdekében vég­ zett munkájáért. 1 9 8 9 . j ú n i u s á b a n kezdte meg az A A S P tagjainak regionális képviseletét (Regional Representative) felkérés alapján K E D V E S Miklós palinológus t a g t á r s u n k Szegeden. Az Amerikai R é t e g t a n i Palinológiai Társaság (American Association of Stratig­ raphie Palynologists, AASP) regionális csoportokat hozott létre. H é t ország (Auszt­ ria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyel­ ország, R o m á n i a , Svájc és Jugoszlávia) területére szól a m e g b í z á s . Bibliográfiai a d a t k é n t t a r t h a t számot érdeklődésre a „ P A P P Simon professzor, t á b o r b ő v í t é s " c. fejezet (pp. 1 3 1 — 1 4 5 ) E R D E Y Sándor: A recski t á b o r rabjai c. könyvben (Reform, B u d a p e s t , 1 9 8 9 ) . E b b e n arról o l v a s h a t u n k , hogy P A P P Simon börtönévei a l a t t i foglalkoztatása körébe t a r t o z o t t a recski ú j , fegyenc-kő­ b á n y a személyes szakvéleményezése is. Odaszállították és őrizet mellett végezte vizsgálódásait, amiről az o t t dolgozó, jelen­ tős részben az intellektuelek közül váloga­ t o t t fegyenceknek t u d o m á s u k volt. 1990. III. 13-án a Parlamentben adták á t a KOSSUTH- és SZÉCHENYI-, t o v á b b á a művészeti díjakat. A miniszterelnök ünne­ pi beszédében e l m o n d o t t a , hogy ez alka­ l o m m a l „ n a g y m a g y a r szellemek m u n k á s ­ sága előtt posztumusz elismerésekkel is tisztelgünk. Olyan kiváló hajdani tudóso­ k a t . . . részesítünk ebben a, sajnos, meg­ késett elismerésben, akiknek értékes alkotó pályájuk során . . . igazságtalan és mél­ t á n y t a l a n h á t r á n y o k a t , olykor törvény­ telen üldözéseket kellett elszenvedniük. E z a díjazás t e h á t bizonyos mértékben jó­ v á t é t e l , korrekció, rehabilitáció is. A m a i k o r m á n y elnökeként, elődeim helyett, meg­ k ö v e t e m a m a g y a r szellemi életet a négy évtized a l a t t elkövetett m é l t á n y t a l a n s á ­ gokért, egyoldalúságokért. . . . Mind a m a i , m i n d a posztumusz díjak odaítélésénél fontos szempont volt, hogy az egyetemes magyarság érdekeinek szolgálata nyerjen elismerést". 1 5 posztumusz KosstTTH-díjat és 1 2 posztumusz SzÉCHENYi-díjat ítéltek oda. Az u t ó b b i a k között v a n „ P A P P Simon aka-

Hírek, démikus, geológus és N Á R A Y SZABÓ I s t v á n , az MTA levelező tagja, vegyész", kristály­ kémikus. R É V É S Z I s t v á n t az ipari miniszter Ki­ váló Munkáért kitüntetésben részesítette. A k i t ü n t e t é s t HÁMOK Géza t á r s u l a t i elnök a d t a á t az elnökség és a v á l a s z t m á n y együttes ülésén, 1 9 8 9 . X I I . 1 2 - é n . D r . BADINSZKY P é t e r geológus, a Föld­ mérő és Talajvizsgáló Vállalat (FTI) építő­ anyagipari földtani szolgálatának vezetője 1 9 8 9 . X I . 7-én a Magyar—Szovjet B a r á t i Társaság aranykoszorús jelvényét k a p t a ki­ tüntetésként. A Műszaki és T e r m é s z e t t u d o m á n y i Egyesületek Szövetsége elismerését, a MTESZ-díjakat 1 9 8 9 . X I I . 1 5 - é n a d t á k á t az országos elnökség ülésén a K o s s u t h téri székházban 3 7 kiemelkedő szakembernek. Kiemelkedő t á r s a d a l m i és szakmai tevé­ kenységéért e díjban részesült CSÍKY Gá­ bor tiszteleti t a g u n k , és HAZSLINSZKY T a m á s , a Karszt- és B a r l a n g k u t a t ó Tár­ sulat tisztségviselője. A díjazottak között szereplő VADÁSZ Elemér t á r s u l a t u n k örö­ kös díszelnökének hasonnevű fia. A Földrajzi Közlemények 1 9 8 9 . évi 3 . s z á m a (p. 2 3 9 . ) fölsorolja a Magyar Föld­ rajzi Társaság hazai tiszteleti tagjait 1 9 5 2 óta. Geológusok alfabetikus r e n d b e n a kö­ vetkezők: D A N K Viktor, F Ü L Ö P József, KRETZOI Miklós, P R I N Z Gyula, SZÁDECZKY-

KARDOSS Elemér. Szerepel m é g a listán MARTOS F e r e n c b á n y a m é r n ö k , STEFANOVTCS P á l pedológus és ZÓLYOMI Bálint palynológus is. A külföldi tiszteleti t a g o k s o r á b a n (p. 2 5 6 . ) szerepel az e l h u n y t TULOGDI J á n o s n y . egyetemi t a n á r Kolozs­ várról. A Társaság L,óczY-érmének tulajdonosai s o r á b a n (p. 2 7 9 . ) találjuk PRINZ Gyula (1939), RÓNAI András (1982), JAKUCS László ( 1 9 8 5 ) és KRETZOI Miklós ( 1 9 8 7 ) , a

külföldiek

k ö z ö t t pedig Vladimir А . OBRU-

CSEV ( 1 9 4 7 ) n e v é t .

1 9 8 9 . V I . 1 5 - é n a B K L B á n y á s z a t folyó­ irat 1 9 8 8 . évi nívódíjai I. kategóriájában díjat k a p o t t dr. SCHMIEDER A n t a l b á n y a ­ m é r n ö k és SZILÁGYI Gábor geológusmér­ nök (Központi B á n y á s z a t i Fejlesztési I n ­ tézet, B u d a p e s t ) : „ A Dunántúli-közép­ hegység főkasztrendszerének terhelése és t e r h e l h e t ő s é g e " c. cikkéért. A I I I . kategóriában S z ű c s József geo­ lógusmérnök (Dorogi Szénbányák Tervező­ iroda, Dorog): ,,A dorogi b á n y á s z a t karszt­ vízemelésének környezeti h a t á s a " c. cik­ kéért, 8*

ismertetések а IV. kategóriában

439 PTJCHNÉ

SZÉKELY

K a t a l i n b á n y a m é r n ö k , hidrogeológus: „ F a gyasztásos aknamélyítések a m a g y a r bá­ n y á s z a t b a n és m é l y é p í t é s b e n " c. cikkéért. A Magyar Hidrológiai Társaság VITÁLIS Sándor szakirodalmi nívódiját 1989-ben VÖLGYESI I s t v á n : ,,A talajvízszintszabá­ lyozás szivárgó-csatornával" c. cikke nyer­ t e (Vízügyi Közlemények 1 9 8 6 / 3 ) . A nívódíjat m i n d e n évben k é t cikknek adományozzák. S z a k m á n k a t érintő cikk utoljára 1 9 8 7 - b e n k a p o t t díjat, amikor JUHÁSZ Józsefnek a budapesti hévizekről írt cikkét részesítették benne. VÖLGYESI cikke t é m á j a időszerűségét és n a g y gyakorlati jelentőségét a kiskörei-, illetve a dunai vízlépcsőkhöz kapcsolódó duzzasztott vízterek p a r t j á n a talajvíz­ szint szabályozásának az igénye és szük­ ségessége adja meg. A tározók és a magas­ vezetésű csatornák m e n t i másodlagos elvizenyősödések által okozott károk évek ó t a országos v i t á k a t k a v a r n a k fel a kör­ nyezetvédők és a vízépítők között. E z a t a n u l m á n y először ír le a tervezők által is használható számítási módszert. A Természet Világa 1 9 8 9 . évi cikkpályá­ zatának eredményét a l a p 1 9 9 0 . évi 1 . szá­ m á b a n t e t t é k közzé. Ö t negyedik díjat a d t a k ki. E z e k között szerepel L E É L - Ő S S Y Szabolcs geológus (Budapest) „Geológus" jeligéjű p á l y á z a t a : „ K r i s t á l y b a r l a n g a la­ kótelep a l a t t " . T o v á b b á GONDÁRNÉ SŐREGI K a t a l i n és GONDÁR K á r o l y geológu­ sok (Budapest) ,, — és sírni, sírni, s í r n i " jeligéjű p á l y á z a t a : „ K ö n n y e k : a vízi energia l e g h a t é k o n y a b b f o r m á j a ? " . A négy dicséretet k a p o t t p á l y á z a t között v a n BRASSÓI FUCHS H e r m a n n y . egyetemi lek­ tor (Kolozsvár) „ K ő s z e m e k " jeligéjű pá­ l y a m ű v e : „Tordai- és Turi-hasadék". A B K L B á n y á s z a t 1 9 8 9 / 7 . s z á m á b a n az О М В К Е oroszlányi szervezetének 3 0 éves történetéről olvasható t a r t a l m a s összeállí­ t á s . E b b ő l t u d t u k meg, hogy 1 9 5 9 . V I I . 1., a megalakulás ó t a szakirodalmi tevékeny­ ségükért nívódíjban részesítettek között v a n dr. GONDOZÓ György geológus, akitől pálya­ m u n k á j a megvételét is javasolta egy ízben a bírálóbizottság. BÉRCZI I s t v á n , t á r s u l a t u n k főtitkára 1 9 8 8 . I X . 1 . ó t a vendégprofesszor az auszt­ riai Leobenben. Megbízatását 1 9 8 9 . I X . h ó n a p b a n meghosszabbították. A tudományos továbbképzési ösztöndíjas ideje lejárt 1 9 8 9 . V I I I . 3 1 - é n az alábbi négy fiatal geológusnak. E t t ő l kezdve HORVÁTH Adorján az E ö t v ö s L . Tudo­ m á n y e g y e t e m Alkalmazott ós Műszaki

440

Földtani

Közlöny

Földtani Tanszékén t u d o m á n y o s se­ gédmunkatárs, D E M É N Y Attila az MTA Geokémiai Ku­ tatólaboratóriumában tudományos munkatárs, TÖRÖK Ákos a Műszaki E g y e t e m Föld­ t a n i Tanszékén tanársegéd, HARANGI Szabolcs az E ö t v ö s L o r á n d Tudományegyetem Kőzettan-geoké­ miai Tanszékének m u n k a t á r s a .

119. kötet 4. füzet SZÉLES Lajos, a B á n y á s z a t i Egyesülés fő­ geológusa, Н . dr. D E Á K Margit, a M. Áll. Földtani I n ­ tézet Kiadói és Szerkesztőségi Osztálya vezetője (utóda SIMONYI Dezső), ELSHOLTZ Lászlóné SUBÁI Márta, ugyan­ ezen osztály m u n k a t á r s a .

1988. X . 21-én du. 3 h-kor, közvetlenül az érdi Magyar Földrajzi Múzeum második állandó kiállításának megnyitása u t á n , ülés volt o t t az 1987—88. évi Magyar Tu­ Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt­ dományos Afrika-expedíció eredményeiről. ben 1989. V I I . l-jével nyugdíjba m e n t dr. VÖLGYI László. Á K u t a t á s i Főosztályon Az előadóülés résztvevőit a városi t a n á c s megbízottja üdvözölte. Az elhangzott ki­ belül a geológiai osztály vezetőjévé V I I I . 1-től SZERECZ F e r e n c e t nevezte ki dr. K o ­ lenc előadás között harmadik és negyedik­ k é n t h a n g z o t t el a k é t alábbi: k a t J á n o s , a tröszt főgeológusa. Ugyan­ JUHÁSZ Á r p á d : Vulkanológiai megfigye­ a k k o r — az 1993. X I L 31-ig terjedő időre lések a kelet-afrikai árokrendszerben, — kinevezte LELKES Ákost az osztály he­ GALÁCZ A n d r á s : Bajóci (középső-jura) lyettes vezetőjévé. ammonitesz-fauna Mombasa (Kenya) környékén. Dr. VÁNDOBFI R ó b e r t , az O K G T bányá­ szati vezérigazgató-helyettese 1989. X I I . A Szószóló, a T u d o m á n y o s Dolgozók 30-tól nyugállományban v a n . 1952-ben Szakszervezetének L a p j a ( I I . évf. 1 1 . sz., k e z d ő d ö t t olajos pályája. U t ó d a dr. SZABÓ 1989. noy., p . 2.), GYŐRI I L L É S G y ö r g y tol­ György. lából „Évmilliók vallatóinak g o n d j a i " címmel cikket közölt a F ö l d t a n i Intézetről. A tröszt bányászati vezérigazgató-he­ B O H N É H A V A S M a r g i t és FÖLDVÁRI M á r i a , lyettese dr. KOKAT J á n o s t a K u t a t á s i F ő ­ m i n t az intézeti szakszervezet tisztségvi­ osztály vezetése, egyben az OKGT főgeoló­ selői nyilatkoztak az újságírónak. gusa tisztségekből 1989. X I I . 31 -i hatállyal fölmentette, s ezzel egyidejűleg — 1990. Bányászat c. l a p t á r s u n k k é t fontos év* I . l-jétől — igazgatói címhasználatának fordulóról emlékezett m e g 1989. évi 6. változatlanul hagyásával, kinevezte a vi­ számában : lágbanki igényeknek megfelelő külföldi 115 éve, 1874. V I . 15-én Budapesten vállalkozók magyarországi tevékenységé­ született BÖOKH H u g ó . T a n u l m á n y a i t Bu­ n e k menedzserévé (Director of N e w Ven­ dapesten és Münchenben végezte. F i a t a ­ tures). lon, 1900-ban nevezték k i a Selmecbányái 1990. I . 1-től 100 M$-os világbanki köl­ B á n y a - és E r d ő m é r n ö k i Akadémia t a n á ­ csön megkívánta átszervezés következmé­ r á v á , ahol 1918-ig m ű k ö d ö t t és t a n k ö n y v e t n y e az új tisztség létrehozása. A Geofizikai í r t . Nevéhez fűződik a nagysármási föld­ K u t a t ó Vállalatra (GKV) építették r á az gázkút megnyitása, 1911-ben a N y i t r a me­ ügylet szakmai koncentrációját. gyei egbelli kőolajkút telepítése. Kimagasló érdemei v a n n a k a hazai kőolaj- és földgáz­ A nagykanizsai Kőolaj- és Földgázbá­ k u t a t á s terén, t o v á b b á távoli területeken nyászati Vállalat vezérigazgató-helyettesét, végzett szénhidrogén-kutatások terén. A BARDÓCZ Bélát, e tisztségéből fölmentve, Magyar T u d o m á n y o s Akadémia levelező 1990. I . 1-jei hatállyal az Országos Kőolajtagja és a Magyar Királyi Földtani I n t é ­ és Gázipari Tröszt központja K u t a t á s i Fő­ zet igazgatója volt. osztálya vezetőjének és a tröszt főgeológu1869. VI. 18-án kelt a Magyarhoni Föld­ s á n a k nevezte ki a b á n y á s z a t i vezérigaz­ t a n i I n t é z e t alapító levele. gató-helyettes. Az Ű j Tükör képes heti folyóirat 1989. október 1-jei számában ( X X V I . évf. 40. 1989. december 31-el n y u g á l l o m á n y b a n szám, p . 9.) a Nemzeti Történeti F é n y k é p ­ vannak: t á r gyűjteményéből származó reproduk­ D r . GTJTMANN György, a Dorogi Szénbá­ ciót közöl C. D I E T R I C H : D r . POSEWITZ Ti­ n y á k főgeológusa, v a d a r (1851 — 1917) címmel. D r . SZAKÁCS D r . GERBER Pál, a T a t a b á n y a i Szénbányák Margit rövid magyarázó szövege (rövi­ főgeológusa, dítve): D r . GONDOZÓ György, az Oroszlányi Szén­ Az iglói születésű neves orvos és geoló­ b á n y á k főgeológusa, gus 1879 — 1884 között öt évet t ö l t ö t t ka­ H E R M E S Miklós, a Nógrádi Szénbányák fő­ t o n a o r v o s k é n t Holland Kelet-Indiában, geológusa,

Hírek, főleg B o r n e o szigetén, ahol geológiai k u t a ­ t á s o k a t végzett. Borneóról í r o t t m u n k á j á t N é m e t o r s z á g b a n a d t á k ki, és ez ismertté t e t t e n e v é t külföldön is. Jóllehet érdeme­ k e t s z e r z e t t a T á t r a - k u t a t á s b a n is, nevét i t t h o n , a szakmabelieken kívül n e m sokan ismerik. A n n á l i n k á b b b e m u t a t á s r a kínálkozik ez a fényképe, amely egy jávai m ű t e r e m ­ b e n készült, o t t a n i t a r t ó z k o d á s a emlékére. POSEWITZ álló alakja m e l l e t t az ülő sze­ m é l y ismeretlen. K é t bennszülött is helyet k a p o t t a fényképen, bizonyára a k u t a t ó ­ c s o p o r t segédszemélyzetéből. A fénykép, amely v i z i t k á r t y a m é r e t ű , e g y ú t t a l egy távoli világ fotokultúráját is t ü k r ö z i az 1880 körüli évekből.

ismertetések

441

B u d a p e s t e n egy estére m ű s o r á r a t ű z t e a m a g y a r filmek mozija (Tanács, X I I I . Szent I s t v á n körút) a Gyarmat a föld alatt című filmet, 1989. X I . 30-án. Ismeretes, hogy a M A O R T - p e r korabeli filmbeli fel­ dolgozása a szóban forgó alkotás, amelyet évtizedek ó t a n e m v e t í t e t t e k m á r . 1989. X I I . 28-án Szegeden emléktáblát avattak GREGTJSS P á l b o t a n i k u s professzor egykori l a k ó h á z á n , születésének századik évfordulóján. S z a k m á n k a kiváló szakem­ b e r t xilotómiai vizsgálatai m i a t t t a r t j a részben s a j á t j á n a k . VADÁSZ E l e m é r inspi­ rálására és istápolásával a k o v á s o d o t t famaradványokat határozta meg s e mun­ kásságát végül monográfiában is közreadta.

IGCP híradó 1989-ben négy I G C P p r o j e k t fejeződött b e : a 196., a 206., a 210. és a 236. számú. A T a n á c s 1990 februárjában huszonegy j a v a s l a t b ó l t í z e t fogadott el. Ezzel az „ é l ő " p r o j e k t e k s z á m a 55-ről 61-re e m e l k e d e t t .

C H E N G Y U Q I , D O N G SHENBAO ( K í n a ) .

286. I d ő s paleogén bentosz. — 1990—1994. HOTTINGEE

(Svájc),

K.

DBOBNE

(Jugoszlávia), E . CATJS (Spanyolor­ szág). 288. A G o n d v á n a v a r r a t a i (szuturái) és g y ű r t övezetei. — 1990—1994. R . UNBTJG

(USA),

G.

R.

1 9 9 4 . L . J a . ARANOVICS ( S Z U ) , В . J .

H E N S E N (Ausztrália). 3 0 8 . Paleocén/eocén h a t á r i események. — 1990—1994.

Az ú j projektek a k ö v e t k e z ő k : 285. A m e t a m o r f i z m u s Kelet-Ázsiában. — Ideiglenesen, csak 1990-re elfogadva. L.

B R A S I E R (Egyesült Királyság) K . J . H s ü (Svájc). 3 0 4 . Alsókéregbeni folyamatok. — 1 9 9 0 —

SADOWSKI

(Brazília). 290. Á n o r t o z i t o k és velük r o k o n kőzetek. 1990—1994. M . HIGGINS ( K a n a d a ) , J.-C. DTJCHESNE (Belgium). 293. Geokémiai eseményjelzők (eventmarkers) a fanerozóikumban. — 1990—1993. STJN SHTJ (Kína). 299. Geológia, éghajlat, hidrológia és karsz­ t o s o d á s . — 1990—1994. YTJAN D A O X I A N (Kína). 302. A középafrikai felsőproterozóos övek szerkezete ós éreesedései. — 1990— 1994. M . W E N D O R E F (Zambia). 303. P r e k a m b r i u m / k a m b r i u m h a t á r i ese­ m é n y r é t e g t a n . — 1990—1993. M .

M.-P.

AÜBBY

(USA).

K é t 1 9 8 9 - b e n csak ideiglenesen, egy évre elfogadott p r o j e k t e t véglegesen elfogadtak. E z e k : 2 3 4 . P r e k a m b r i u m i vulkáni-üledékes összletek Nyugat-Afrikában, 1 9 8 9 — 1 9 9 4 , I . Y A C É (Elefántcsontpart), és 2 5 3 . A pleisztocén elvégződése, 1 9 8 9 — 1 9 9 4 , J. LUNDQUIST (Svédország). Az I G C P nemzeti bizottságainak száma 87-ről 9 0 - r e emelkedett. E z e k közül ö t v e n (ez az eddigi rekord) n y ú j t o t t be éves be­ számolót. E z e k alapján, a p r o j e k t e k b e n való rész­ vétel szerint, a listavezető országok: 1 . N S Z K ( 4 5 ) , 2 . K í n a ( 3 2 ) , 3 . Ausztrália ( 3 1 ) , 4 . E g y e s ü l t K i r á l y s á g ( 3 0 ) , 5 . Szovjetunió ( 2 6 ) , 6 . Brazília ( 2 0 ) . Magyarország 7 p r o j e k t u m b a n vett részt 1 9 8 9 - b e n . A k é t m a g y a r társvezetőjű projekt „ e l ő l é p e t t " : a 2 6 2 - e s (A tétiszi k r é t a korrelációja, CSÁSZÁR Géza) közepes kategóriából m a g a s b a , a 2 8 7 - e s (Tétiszi mezozóos-harmadidőszaki b a u x i t o k , M I N D SZENTY Andrea) alacsonyból közepesbe (a pénzbeli t á m o g a t á s t illetően). Dr. DTJDICH E n d r e

Földtani

442

XXI.

Közlöny

119. kötet 4. füzet

Európai Mikropaleontológiai Kollokvium Magyarország, 1989. I X . 4—13

A m a g y a r mikropaleontológia t u d o m á ­ n y á t nagy megtiszteltetés érte akkor, ami­ kor 1985. októberében a X I X . E u r ó p a i Mikropaleontológiai Kollokvium szardíniái záróülésén h a t á r o z a t született arról, hogy a X X I . kollokvium rendezési jogát Ma­ gyarország k a p j a meg. A Magyarhoni Földtani Társulat elnök­ sége az 1986. október 6-i keltezésű, CHERCHi, A. professzor asszony (Cagliari, Olasz­ ország) által aláírt hivatalos felkérés n y o ­ m á n az Őslénytani-Rétegtani Szakosztályt bízta m e g a kollokvium megszervezésével és lebonyolításával. A szervezőbizottság ve­ zetésére KECSKEMÉTI Tibort k é r t e fel, aki­ nek előterjesztésére a következő személyi összetételű szervezőbizottság kezdte m e g m ű k ö d é s é t 1986. október 27-én: elnök: K E C S K E M É T I T., t i t k á r : NAGYMAROSY A., t a g o k : B Á L D I N É В Е К Е M., B É R C Z I N É MAKK A., GÓCZÁN F . , HORVÁTH M., KOVÁCS S., MONOSTORI M., ORAVECZNÉ SCHEPPER A .

A kollokvium általános védnöke és ren­ dezője a Magyarhoni F ö l d t a n i Társulat, t á r s v é d n ö k e a Magyar T u d o m á n y o s Aka­ démia és a Központi Földtani H i v a t a l volt. A tiszteleti bizottság tagjaiként B Á L D I T., BÉRCZI I., D A N K V., F Ü L Ö P J . , H Á M O R G . , N E M E C Z E . és MATSKÁSI I . m ű k ö d ö t t

közre. A kollokvium célja, a kialakult gyakor­ l a t n a k megfelelően, a rendező ország k ü ­ lönböző korú, mikrofosszíliákban gazdag földtani szelvényeinek megismertetése, a szakmai kérdések helyszíni m e g v i t a t á s a , gyűjtés a b e m u t a t o t t rétegekből és szó­ beli információcsere volt. Mindezt egy 8 napos kirándulás kereté­ ben v a l ó s í t o t t u k meg, melynek során 36 szelvényt m u t a t t u n k be. A szelvényekre v o n a t k o z ó legfontosabb információkat a mikropaleontológusok igényeihez alkal­ m a z k o d v a egy 352 oldalas angol n y e l v ű kirándulásvezetőben a d t u k közre. A kollokvium 18 ország (Anglia, Auszt­ ria, Belgium, Csehszlovákia, Dánia, F r a n ­ ciaország, Hollandia, Izrael, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, N é m e t Szö­ vetségi Köztársaság, Olaszország, Spanyol­ ország, Svájc, Svédország, Szovjetunió, Tunézia) 63 regisztrált (fizető) mikropaleontológusa v e t t részt. A szervezőbizottság lehetővé t e t t e , hogy az egyes feltárásoknál m i n d e n érdeklődő m a g y a r szakember részt vehessen a p r o g r a m b a n , azonban ezek in­ t é z m é n y e s ellátásáról nem volt módja gon­ doskodni. Ilyen formában m é g 17 m a g y a r v e t t részt a kirándulás egy vagy t ö b b n a p ­ ján.

A kollokvium 1989. szeptember 4. és 13. között zajlott le, B u d a p e s t kiinduló- és ér­ kezési p o n t t a l , az Északi- és a Dunántúliközéphegységben. A kollokvium programja a következő volt: Szept. 5. Magyarország r é t e g t a n á n a k és t e k t o n i k á j á n a k áttekintése (HAAS J . előadása). A kirándulás e z u t á n rögtön megkezdő­ d ö t t . Az ú t v o n a l a t és a b e m u t a t o t t szel­ vényeket a következőkben adjuk (záró­ jelben a földtani kor, a kőzettani kifej­ lődés és a legfontosabb mikrofosszíliacsoportok szerepelnek). Budapest—Szurdokpüspöki (miocén dia­ tomitok és diatomák)—Recsk (középső­ triász mészkő, radioláriák)—Eger (szál­ lás). Szept. 6. Eger, Windt-téglagyár (az égeri emelet sztratotípusa, foraminiferák, n a n n o p l a n k t o n , sporomorpha) — Noszvaj (alsóoligocén t a r d i és kiscelli agyag, foraminiferák, ostracodák, nannoplank­ ton)—Novaj (az égeri emelet parasztratotípusa, kis és nagy foraminiferák, nannoplankton)—Rakacaszend (kar­ bon mészkő, conodonták) —Jósvafő (középsőtriász lagúna mészkő, foramini­ ferák, mészalgák). E s t e kirándulás a Baradla-barlangba— Jósvafő (szállás). Szept. 7. Aggtelek (középsőtriász mészkő, foraminiferák, dasycladaceák)—Nekézseny (szilur-devon mészkő, conodonták) —Nagyvisnyó (felsőperm mészkő, fora­ miniferák, ostracodák, mészalgák)—Rá­ kóczitelep, a M. Áll. Földtani Intézet k u t a t ó b á z i s á n a bükkzsérci j u r a mész­ kőből (foraminiferák) és szokolyai k ö zépsőmiocén agyagból (foraminiferák és nannoplankton) g y ű j t ö t t zacskózott m i n t á k b e m u t a t á s a — S á m s o n h á z a (kö­ zépsőmiocén mészkő és agyag, fora­ miniferák, ostracodák, bryozoák, nanno­ plankton)— Salgótarján (szállás). Szept. 8. I p o l y t a r n ó c (alsómiocén lábnyomos homokkő és k o v á s o d o t t óriásfenyő) — B u d a p e s t Mátyás-hegy (eocén mész­ kő), Pusztaszeri ú t (eocén budai márga), Csillaghegy (oligoeén kiscelli agyag), (kis és nagy foraminiferák, ostracodák, bryo­ zoák, n a n n o p l a n k t o n ) . Este^rövid város­ nézés, fogadás a Magyar Állami Föld­ t a n i I n t é z e t épületében, majd poszter­ b e m u t a t ó — B u d a p e s t (szállás). Szept. 9. T a t a (Kálvária-domb, természet­ védelmi terület)—Tardosbánya Jfelsőtriász mészkő, foraminiferák)—Ótokod

Hirek, (eocén agyag, n a g y foraminiferák)—Bu­ d a p e s t (szállás). Szept. 10. D u d a r (eocén mészkő, kis és nagy foraminiferák, n a n n o p l a n k t o n ) — Bak o n y n á n a (középsőkréta m á r g a , nagy foraminiferák, mészalgák) — Zirc (kö­ zépsőkréta agyagmárga, n a g y foramini­ ferák, mészalgák) és oroszlányi középső­ k r é t a márgából g y ű j t ö t t Orbitolinák (zacskózott m i n t á k ) — Olaszfalu (középsőkréta mészkő, foraminiferák és mész­ algák)—Balatonfüred (szállás). Szept. 11. Szőc (középsőeocén mészkő, n a g y foraminiferák) — P a d r a g k ú t (felsőeocén márga, kis és nagy foraminiferák, nannoplankton)—Magyarpolány (felső­ k r é t a márga, foraminiferák, nannoplank­ t o n , sporomorphák)—Nyírád (középső­ eocén képződmények bauxittelep fedő­ jében, foraminiferák, nannoplankton) — Sümeg (jura-kréta h a t á r mélytengeri képződményekben, foraminiferák, calpionellidák, radiolariák, nannoconus).— Balatonfüred, búcsúest (szállás). Szept. 12. Balatoncsicsó (felsőtriász márga, foraminiferák, sporomorphák) — Pécsely (felsőtriász mészkő, foraminiferák, conod o n t á k , radiolariák, pelágikus crinoideák)—Tihany (felsőmiocén-pannóniai t a v i agyag, ostracodák)—Felsőörs (kö­ zépsőtriász mészkő, dolomit és tufák, foraminiferák, conodonták, radiolariák, ostracodák) — B u d a p e s t . Mintafeladás (szállás). A t o v á b b i a k b a n h á r o m gondolatkörben (tudományos, szervezési és tudománypoli­ tikai) adjuk meg a kollokvium mérlegét. Tudományos

értékelés

H a r m i n c h a t , különböző szempontok (ős­ l é n y t a n i , rétegtani paleoökológiai, speciális kifejlődés, mikrofosszília-gazdagság, krono­ lógiai skála) szerint kiválasztott, korsze­ r ű e n és komplexen feldolgozott szelvény a n y a g á v a l i s m e r t e t t ü k meg a résztvevőket. E z e k közül 3 képviselte a paleozóos, 16 a mezozóos (10 triász, 1 jura, 5 kréta) és 17 a kainozóos (7 eocén, 4 oligocén, 6 miocén) képződményeket. A szelvények k ö z ö t t t ö b b új feltárás volt (Padragkút, Tardosbánya—Gorbabánya, Balatoncsicsó); számos feltárás a n y a g a először került mikropaleontológiai feldol­ gozásra (Dudar, Magyarpolány, Pécsely), n é h á n y a t pedig őslénytani-rétegtani reví­ zió alá v e t t e k (Recsk—Dallapuszta, Novaj, Nekézseny, Felsőörs). Az eredmények t ö b b rész-diszciplína körében jelentkeztek. K ö z ü l ü k elsőnek az őslénytan említendő. A szelvények többsége számos t a x o n ó m i a i

ismertetések

443

újdonságot r e j t e t t : t ö b b , a t u d o m á n y r a nézve új fajt és alfajt (számuk 20-on felül v a n !) t á r t a k fel az őslénytani vizsgálatok. Különösen a mikropaleontológiai k u t a t á ­ sok ú j a b b a n homloktérbe került fosszíliacsoportjai (nannoplankton, eonodonta, radiolaria, micritina, calpionella stb.) szol­ g á l t a t t a k sok új t a x o n t . A nemzetközi kontroll „ k i k é n y s z e r í t e t t e " revíziók is szép eredményeket hoztak. Ezek elsősorban a radiolaria-, a p l a n k t o n foraminifera- és Orbitolina-f&una, revideálása során m u t a t ­ koztak. N a g y érdeklődést v á l t o t t ki a m a ­ gyar specialitásnak számító Triasina hant­ keni (MAJZON L. í r t a le a bükki triászból; m i t ö b b szelvényben is b e m u t a t t u k ) , a H A N T K E N egykori lelőhelyéről g y ű j t ö t t kiscelli agyag p á r a t l a n gazdaságú és meg­ t a r t á s ú kisforaminifera faunája (közte sok zónajelző t a x o n !) s igazi szenzációnak szá­ m í t o t t a novaji oligocénből gyűjthető gaz­ dag Nummulitesés Lepidocyclina-íauna. (a k é t génusz képviselői e g y ü t t !). A Nummulitesék i t t e n i előfordulása E u r ó p a leg­ fiatalabb előfordulásainak egyike. E h h e z hasonló csak a délfrancia Escornebeau felsőoligocén rétegeiből ismert. Kimagasló őslénytani eredménynek szá­ m í t H A N T K E N kisforaminifera gyűjtemé­ nyének (a híres Olavulinoides szabói rétegek faunája) hazai gyűjteményeinkben t ö r t é n ő felkutatása, összegyűjtése, leltárba vétele, rendszerezése és scanning-fotóval t ö r t é n ő dokumentálása. A rendkívül fontos revízió — t ö b b m á s kollokviumhoz kapcsolódó cikk t á r s a s á g á b a n — a F ö l d t a n i I n t é z e t 1988. évről szóló Jelentése I I . k ö t e t é b e n megjelent. Kiemelkedő eredmények születtek a ré­ tegtan területén. Nemzetközi jelentőségű eredményeket m u t a t t u n k be n é h á n y sztrat o t í p u s , ill. p a r a s z t r a t o t í p u s feldolgozása n y o m á n . Ezek részben klasszikus képződ­ ményekhez (budai márga, t a r d i agyag, kiscelli agyag stb.), részben egyes formá­ ciók típusfeltárásaihoz (Szőci Mészkő — N y í r á d ; Padragi M á r g a , — P a d r a g k ú t ; Csolnoki Agyagmárga — Otokod stb.) k a p ­ csolódtak. Kiemelendő az anizuszi-ladini h a t á r t m a g á b a foglaló felsőőrei szelvény, mely nagy érdeklődést v á l t o t t ki. N é h á n y szelvény különlegességét és kimagasló ér­ t é k é t az iránta megnyilvánuló, alig kielé­ gíthető „információéhség" és a sok pozitív reflexió jelezte. E n n e k alapján igazi réteg­ t a n i „csemege" volt a nekézsenyi ópaleozóos, a recski triász, a dudari és padragk ú t i eocén és a novaji oligocén szelvény. N a g y gondot fordítottunk a b e m u t a t o t t képződmények óskörnyezeti interpretálá­ sára. A legújabb rekonstrukciós modellek hazai a d a p t á l á s a mellett n é h á n y eredeti rekonstrukció is szerepelt, s m é l t á n v í v t a

Földtani

444

Közlöny

k i a résztvevők elismerését (Nagyvisnyó, P a d r a g k ú t , Josvafő, Baradla-tető, Puszta­ szeri ú t ) a b e m u t a t o t t paleoökológiai elemzés. Jelentős eredménye a kollokviumnak a természetvédelmi területek képződményeinek mikropaleontológiai feldolgozása. A B a radla-barlang, Ipolytarnóc, T a t a és Sümeg mikrofosszília-dús rétegei esetében ez első ízben t ö r t é n t m e g . Maximálisan biztosítottuk a résztvevők s z á m á r a a mintagyűjtést. Ezzel a lehetőség­ gel kivétel nélkül minden résztvevő élt. í g y kollégáink fontos összehasonlító vizsgálati a n y a g b i r t o k á b a j u t o t t a k , mely a pale­ ontológusok s z á m á r a a leglényegesebb t a x o n ó m i a i dokumentáció. A gyűjtés révén b e m u t a t o t t mikrofaunáink és -flóráink nagy tömegben bekerültek a mikropaleon­ tológiai k u t a t á s o k nemzetközi „ a n y a g ­ cseréjébe". E g y e s faunáink, flóráink t o ­ v á b b i , elsősorban speciális műszeres vizs­ g á l a t á r a t ö b b szakemberünket kérték fel közös k u t a t á s o k r a és közös publikálásra. Mindez mikrofosszíliáink „felértékelődé­ s é t " jelentik. Mikropaleontológiai eredményeink, m u n ­ k á n k jobb megismertetésére, ill. a legújabb külföldi k u t a t á s o k b e m u t a t á s á r a poszterkiállításokat szerveztünk B u d a p e s t e n és Balatonfüreden. Előbbi helyen a mikropaleontológusok egyénileg m u t a t t á k b e eredményeiket ( m e g n y u g t a t ó volt a jelen­ t ő s m a g y a r részvétel), u t ó b b i helyen a Ma­ g y a r Olajipari Múzeum és a B a u x i t k u t a t ó Vállalat egy-egy k i s kiállítása keretében h í v t a fel a figyelmet a mikropaleontológia és az olaj-, ill. b a u x i t k u t a t á s eredményes együttműködésére. A minél sokoldalúbb informálást szán­ d é k o z t u k elősegíteni n é h á n y kisebb, m a m á r nehezen beszerezhető m a g y a r mikro­ paleontológiai munka hasonmásaival. H A N T K E N m a is jól használható és keresett foraminifera katalógusait a d t u k k i reprint­ ben e célból. A 3 kis k i a d v á n y nagy kelen­ dőségnek ö r v e n d e t t . Mint ahogy jelentős sikerrel szolgálta fenti célt a F ö l d t a n i I n ­ tézet mikropaleontológiai k i a d v á n y a i n a k árusítása is. Szervezési

munka

A kollokviumok sorában a mikropaleontológiaiak sajátos helyet foglalnak el. E z e k e n ugyanis n e m hangzanak el előadá­ sok (az általános földtani keretet felvázoló bevezető előadástól eltekintve), h a n e m egy 10 n a p o s kirándulás adja ki a p r o g r a m o t . Mindez jelentős, szerteágazó, és erősen „összefogazódó" szervezési feladatokat ró a rendezőkre.

119. kötet 4. füzet A tudományos szervezési feladatok közül a legfontosabbak: a b e m u t a t a n d ó szelvé­ nyek kiválasztása, a kiválasztott szelvé­ nyek a n y a g á n a k begyűjtése, szakmai fel­ dolgozása, az eredmények t a n u l m á n y szin­ t ű összefoglalása a kirándulásvezető kötete számára; a kirándulásvezető k é z i r a t á n a k lektorálása, fordítása, nyelvi lektorálása és szerkesztése. A kirándulásvezetőt BÁLDINÉ В Е К Е M., NAGYMAROSY A . és OBAVECZNÉ S CHESTER, A . k ö z r e m ű k ö d é s é v e l K E C S K E ­

MÉTI T. szerkesztette. A technikai szer­ kesztés n a g y figyelmet és szakértelmet kö­ vetelő m u n k á j á t R É M I R ó b e r t n é végezte magas színvonalon. A szervezés technikai feladatai közül a legjelentősebbek a szállás, az élelmezés, a belső u t a z t a t á s (2 autóbusszal), v a l a m i n t a kijelölt feltárások b e m u t a t á s r a alkalmas állapotba hozásának, a g y ű j t ö t t m i n t a ­ anyagnak a terepjárás alatti és külföldre szállításának megszervezése volt. Mind­ ezek számos kisebb-nagyobb technikai (pl. jelölőtáblák biztosítása) és adminiszt­ ratív (pl. kiviteli engedélyek beszerzése) feladatot v o n t a k m a g u k u t á n . A kisebb feladatok k ö z ö t t szerepelt többek közt: a résztvevők tiszteletére a d o t t fogadás, t ö b b kiegészítő kulturális p r o g r a m (őslénytani témájú festmény-kiállítás, folklór-est, b u ­ dapesti városnézés stb.), alkalmi posta­ bélyegzés megszervezése, a résztvevők u t a ­ zási, egészségügyi és gépkocsitárolási prob­ lémáinak megoldása. Hogy m i n d e z jó színvonalon megvaló­ sulhatott, ahhoz a szervezőbizottság ernye­ detlen m u n k á j á n kívül a szakmai és hiva­ talos szervektől, intézményektől és szpon­ zoroktól érkező segítség, v a l a m i n t a tech­ nikai szervezés és adminisztráció terheit mindvégig hordozó ZIMMERMANN K a t a l i n társulati ügyvezető t i t k á r sok fáradsága és jó szervezőképessége szükségeltetett. Tudománypolitikai

vonatkozások

1. Kollokviumunk révén a figyelem kö­ zéppontjába került szakterületünk i t t h o n és egész E u r ó p á b a n . Nemcsak kutatóintéze­ teink, h a n e m a mikropaleontológia ered­ ményeit felhasználó m á s intézmények és vállalatok is támogatólag álltak ügyünk mellé. A külföld is jelentősnek t a r t o t t a kollokviumunkat, a m i t jól érzékeltet a résztvevők minősége. E u r ó p a legkiválóbb mikropaleontológusai tisztelték m e g ren­ dezvényünket. Közülük néhány nagy n é v : SCHAUB, H . (Basel), K R E S E N N I N I K O V , V. A . (Moszkva), HOTTINGER, L . (Basel), PERCHN I E L S E N , K . (Zürich), CHERCHI, A . (Cag-

liari), SCHROEDER, R . (Frankfurt/M.). 2. Felfigyelt kollokviumunkra az Inter-

Hirek,

ismertetések

national Palaeontological Association (IPA) és az UNESCO IGCP Titkársága is. Előbbi n e m c s a k p r o p a g á l t a rendezvényünket az Episodesban, de 1000 U S $ t á m o g a t á s t is a d o t t . (E t á m o g a t á s b ó l 3 külföldi kolléga részvételi költségeit is fedeztük.) Az I G C P f ő t i t k á r a pedig a m a g y a r mikropaleontológiai k u t a t á s o k eredményeit m é l t a t ó be­ v e z e t ő t k ü l d ö t t kirándulásvezető k ö t e t ü n k számára. 3. Kollokviumunk k i a d v á n y a i b a n (ki­ r á n d u l á s v e z e t ő , F ö l d t a n i Intézet E v i J e ­ lentése t e m a t i k u s száma stb.) olyan érté­ kekkel gyarapítottuk a magyar mikropaleontológia szellemi kincstárát, melyek egész földtani k u t a t á s u n k n a k hasznára válnak. 4. Jelentős eredménynek számít, hogy a k o l l o k v i u m r a sikerült mozgósítani az összes magyar mikropaleontológust. Minden mikropaleontológusunk — kivétel nélkül — vál­ lalt kisebb-nagyobb feladatot, így rendez­ v é n y ü n k a m a g y a r mikropaleontológia n a g y seregszemléje volt. 5. N a g y tudománypolitikai jelentősége v a n azoknak az együttműködési kapcsola­ toknak, melyek a kollokvium során alakul­ t a k k i . Számos k é t - és többoldalú prog­ r a m b a , I G C P projectbe és t e a m b e k a p ­ c s o l ó d h a t n a k be a m a g y a r mikropaleontológusok. 6. Hatalmas információs anyag áramlott be a kollokvium ideje a l a t t szakterületünk­ be. Többszáz új eredményt, a d a t o t , mód­ szert m a g á b a foglaló dolgozattal gyarapod­ t u n k . H a ehhez hozzávesszük a konzultá­ ciók és diszkussziók során végbement gon­ dolat- és ötletcserét, felbecsülhetetlen ér­ t é k ű szellemiekkel g y a r a p o d t u n k . Mind a szervezőbizottság megítélése (a kollokviumot 1989. o k t . 20-i záróülésén é r t é k e l t e ) , mind a külföldi résztvevőktől (SCHBOEDER, R., CHEKCHT, A., PAVXOVEC, R . , H I L T E B M A N N , H . , F U C H S , R., SPIEGLER,

D., GEBOCH, S.) érkezett elismerések alap­ j á n m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y a m a g y a r mikropaleontológusok egy jól sikerült, eredmé­ n y e k b e n gazdag kollokviumot rendeztek. D r . KECSKEMÉTI Tibor

MÓRA László: A t e r m é s z e t t u d o m á n y i k u ­ t a t á s o k állami t á m o g a t á s a a k é t világ­ h á b o r ú között — Magyar T u d o m á n y 1989/9. pp. 768—775. Az A k a d é m i a folyóiratában napvilágot l á t o t t t a n u l m á n y t ö b b szakterületünket érintő megállapítást is közöl a t á r g y a l t idő­ szakról. Arról a periódusról, amelyről év­ tizedeken á t úgyszólván szó — legfőképpen tárgyilagos szó ! — s e m esett.

445

KLEBELSBEBG p r o g r a m j a az Országos Természettudományi Alap létrehozásához vezetett, amely m á r a húszas évek közepén számottevő támogatásokat adott. í g y a Földrengési Obszervatórium vezetője, K ö VESLIGETHY R a d ó műszereket vásárolt, CHOLNOKY J e n ő az Alföldről készült tér­ képekhez k a p o t t p é n z t . 1926-ban alakult m e g az Országos Ter­ mészettudományi Tanács. E n n e k elnöke és alelnöke, v a l a m i n t ügyvezetője volt. E z t az u t ó b b i tisztséget 1936-tól 1945-ig MAUBITZ Béla l á t t a el, professzori, r e k t o r i és egyéb tisztségei mellett. Az ügyvezető igazgató, m i n t az O T T állandó előadója, fogalmazta a leveleket, évi jelentéseket, m u n k á j á b a n egy négyórás irodai m u n k a e r ő segített, aki gépelt és az i r a t o k a t kezelte. Az OTT postacíme is meg­ egyezett a m i n d e n k o r i ügyvezető igazgató tanszékéével. A publikációk t á m o g a t á s á r a példa, hogy az anyagi erő híján 1930 és 1935 k ö z ö t t szüneteltetni kellett volna a Nemzeti Mú­ zeum természeti t á r a i n a k Annalesét az OTT pénze h i á n y á b a n . E z pedig n e m csak eredményeik közreadásától, h a n e m az Annalesért k a p o t t 220 cserefolyóirattól is megfosztotta volna őket. 1931. augusztus 24-én KLEBELSBEBG m e g v á l t miniszteri tárcájától. Utódai, fő­ leg HÓMAN Bálint minisztersége idején (1930 — 1944) a legtöbbet az orvostudomá­ nyok t á m o g a t á s á r a fordítottak (45,1%), a legkisebb összegek az ásvány-földtani (6,9%) és a geofizikai-csillagászati (3,8%), végül az erdő-, mezőgazdasági és műszaki t é m á k r a (1,9%) j u t o t t a k . Az u t ó b b i a k a t ugyanis, közös megállapodás alapján, a Széchenyi Tudományos Társaság t á m o g a t t a . Az á s v á n y t a n t e r ü l e t é n SZTBÓKAY Kál­ m á n n a k az 1936 és 1941 között k i u t a l t 7900 pengő t á m o g a t á s t e t t e lehetővé, hogy a kristályok képződését és növekedését t a ­ nulmányozza egyirányú áramló közegben. A fiatal k u t a t ó k t á m o g a t á s a keretében TÖBÖK Zoltán kolozsvári t a n á r az erdélyi h a v a s o k b a n végzett földtani és kőzettani vizsgálataihoz részesült segélyben 1943-ban ,,A vázlatos á t t e k i n t é s alapján is meg­ állapítható, hogy az OTT és az Alap a k é t világháború közötti tudománypolitika alig ismert és m é l t á n y o l t eredményeihez tar­ tozik . . . Viszonylag kisebb támogatások­ ból is kiemelkedő eredmények születtek. A kiválóságok mellett pedig sok fiatal t e ­ hetség pályafutását egyengették, így pél­ d á u l E B D E Y - G B Ú Z T i b o r é t , L E N G Y E L Bé­

láét és SZTBÓKAY K á l m á n é t . " Az egykori Alap és a m a i O T K A céljai megegyeznek, e g y a r á n t az a l a p k u t a t á s o k a t t á m o g a t j á k , ehhez u g y a n a z t a módszert használják. KASZAP András