A vízvisszasajtolás és a mély víztárolók energetikai hasznosításának jogszabályi környezete a kkv-k szemszögéből – Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Hlatki Miklós GW Technológiai Tanácsadó Kft Magyar Geotermális Egyesület
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről 147/2010. (IV.29.) Kormány rendelet 78. . •
(4) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15. § (3) bekezdése alapján a visszatáplálási kötelezettség alól a kizárólag energia hasznosítás céljából termálvizet kitermelő vízjogi engedélyes
•
a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben gyenge vagy romló mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb 2014. december 22. napjáig,
•
b) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben jó mennyiségi állapotúnak minősített víztestek esetében legkésőbb 2020. december 22. napjáig mentesül.
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Szanyi János – Kovács Balázs: Utilization of geothermal systems in South-East Hungary, Geothermics 39 (2010) 357-364 •
Hódmezővásárhely, Szeged és Szentes geotermikus rendszereinek, és a felsőpannon rétegekből történő termálvíz termelés hidrodinamikai következményeinek vizsgálata
•
Magyarország: ~950 működő termálkút, ebből ~200 mezőgazdasági célokat szolgál (~100 kútfej hőmérséklete 70 Celsius fok felett), a becsült összes termálvíz kitermelés ~ 84 millió m3/év
•
Megoldatlan a termelési adatok - q, p, T – mérése, gyűjtése, nyilvántartása
•
A felső-pannon egy hidrodinamikai rendszert alkot – hódmezővásárhelyi hidrodinamikai vizsgálatok tapasztalatai is megerősítik ezt
•
A fenntarthatóság követelménye: visszasajtolás! A további fejlődés kulcsa: visszasajtolás!
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
Vízbesajtolás mechanizmusa homokkövekben
Repesztéses
Szűrődéses
Kútkiképzés (kőzetnek megfelelő + lyukfal stabilitás)
Víz-kőzet kompatibilitás
Víz-víz kompatibilitás
Migráló szilárdanyag
Rétegkárosodás
Üzemeltetés vízütés - indítás, leállítás - zárt rendszer, stb
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről FP homokkövek: fiatal, jellemzően kis cementáló-anyag tartalmú, kis, esetleg közepes szilárdságú, viszonylag nagy agyag tartalmú, rosszul osztályozott szemcseméretű, heterogén kifejlődésű homokkövek. Visszasajtolás „repesztéses” és „szűrődéses” mechanizmussal egyaránt megvalósítható. „Repesztéses” besajtolás a tapasztalatok szerint nem érzékeny a vízminőségre. „Szűrődéses” mechanizmus esetén több rétegkárosító tényező léphet fel, különösen konszolidálatlan, vagy kissé konszolidált homokkövek esetén, s ezért besajtolhatósági problémák keletkezhetnek. Mindkét esetben kulcsfontosságú az igen jó minőségű kútkiképzés! A visszasajtolás szempontjából kulcs tényező a homokkövek heterogenitása, kőzetmechanikai és kőzetfizikai jellemzőik és állapotuk, továbbá a kútkiképzés megfelelősége és minősége.
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Tanulási szakaszban vagyunk!!! • • • • •
2003, Európai Geotermikus Konferencia, Szeged: a visszasajtolás nem probléma – hódmezővásárhelyi tanulmányút 2004, BME: 2-3 évente kútkezelésre van szükség 2006, Kistelek: „gravitációs” visszasajtolás Fülöpjakab 2006, Kistelek, német cég képviselője: a visszasajtolás nem probléma, legalább 20 m rétegvastagság és 25% porozitás kell 2009, Kistelek: egy besajtoló kúthoz 2 visszasajtoló kutat kell fúrni
Léteznek pozitív hazai példák!!! Nincs elég feldolgozott tapasztalat, és minden kulcstényezőre kiterjedő értékelés, diagnosztika!!!
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
Nincs értékelhető információ tartalma: • •
„Homokkövekbe nem lehet vizet visszasajtolni.” „A homokkövekbe történő visszasajtolás megoldott kérdés, számos helyen, pl. Németországban már tömegesen működnek visszasajtoló kutak.”
A vízvisszasajtolás geo-tudományos és mérnöki szakterületei: – Geológia – hidrogeológia – Geomechanika – kőzetmechanika – Kőzetfizika – Rétegkárosodás – Kútkiképzés
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Javaslatok: •
Hosszútávra érvényes, szektor semleges vízkészlet-gazdálkodási elvek kimunkálása. (Pazarlás megszüntetése, stb.)
•
A vízvisszasajtolás technológiai sajátosságainak elfogadása és figyelembe vétele a vízkészlet-gazdálkodással foglalkozó tudományos közösség, döntés előkészítők és a döntéshozók részéről.
•
Vízvisszasajtolások diagnosztikája, megvalósult esetek teljes körű elemzése
•
Igényesebb tervezés, és a kútkiképzések minőségének javítása.
Az előrelépés megvalósítható! A tanulási folyamat gyorsítható!
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Bányatörvény (1993. évi XLVIII. Törvény a bányászatról): •
2500 m alatt a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása koncessziós szerzőssel történhet, koncessziós szerződés legfeljebb 35 évre köthető, és 17,5 évvel meghosszabbítható
•
A geotermikus energia kutatásának és kitermelésének szabályozása kisebb eltérésektől eltekintve (pl. bányatelek – geotermikus védőidom) megegyezik a szénhidrogének bányászatára vonatkozó szabályozással
•
A Bt. a geotermikus energiával kapcsolatos gazdálkodás néhány alapvető kérdését nem rendezi – kutatási terület és a védőidom nagyságának behatárolása, védőidom meghatározásának módja –, a Vhr. 3 éve nem jelent meg
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Problémák: • •
•
A 2500 m-s határfelület metszi a víztárolót – koncessziós eljárás Nem indokolt minden esetben a szénhidrogén bányászati szabályozás alkalmazása Figyelmeztető jelek vannak a magyarországi mély geotermikus energia gyarmatárúvá válására
A geotermikus energiatermelés nem szokványos bányászati folyamat, mint a többi megújuló energia, jelentős támogatást kap a fogyasztóktól és az adófizetőktől. A folyamatban lévő energetikai paradigma-váltásból az jön ki jól, aki a lehető legtöbb hozzáadott értéket képes a folyamatba építeni, ill. a megújuló energetikára értékláncokat tud telepíteni. A feladat kezelése messze túlmutat a Bt-n!
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
A geotermikus energiatermelés kockázata A mély, magas hőmérsékletű, 100%-os, vagy 100%-ot meghaladó túlnyomású víztárolók kutatásának és termelésének kockázata nagy, jelentős kockázatviselési képességet igényel, indokolt a szénhidrogén bányászatnak megfelelő kezelés. (Pl. Fábiánsebestyén: ~3500 m, pfw ~350 bar, tfw ~180 Celsius fok; Nagyszénás) A hidrosztatikus, vagy csak kissé túlnyomásos tárolók egészen más, összehasonlíthatatlanul kisebb kockázatot jelentenek!
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről Javaslatok: • A Bt-ben a geotermikus energiatermelés szabályozásának teljes különválasztása a CH bányászat szabályozásától • Kockázat alapú megközelítés alkalmazása • Geotermikus kutatási területek nagysága: maximum 50 km2 • 2500 m-es határfelületen átnyúló hidrosztatikus, vagy csak kissé túlnyomásos víztárolók esetében vízjogi engedélyeztetés Geotermikus adottságaink jók! Nem csak problémáink, sikereink is vannak!
Gondolatok a 147/2010. (IV.29.) Kormányrendeletről és a Bányatörvényről
Köszönöm a figyelmet! Hlatki Miklós
GW Technológiai Tanácsadó Kft
[email protected] Tel.: +36 20-9545977
