Hl. Frigyes német császár és Victoria német császárné

16.

VASÁRNAPI UJSÁG.

27i>

Vérszegényeknek! | A Hazslinszky f ele I Vérszegényeknek! Vasas phosphor-pastilla.

Vasas Pepton-conserv,

R e n d k í v ü l e r ö s i t ö k e l l e m e s izii czukorka, a n g o l ­ kóros, g ö r v é l y e s , v é r s z e ­ g é n y s átalán g y e n g e g y e r ­ m e k e k n é l : az i d e g e s s é g , bágyadtság, álmatlanság, i z z a d á s s h a n g r é s g ö r c s ese­ t é b e n . N a p o n t a -2 drb a d a i i k be. K i s dob. 10 p a s t i l l a 5 0 kr. N a g y doboz 2 0 p a s t i l l a 9 0 kr.

m e l y daczára, h o g y d ú s a n t a r t a l ­ m a z z a a h a t ó a n y a g o k a t jóizii s rend. k i v ü l e r ö s i t ö c s e m e g é t k é p e z . Ajánltátik: a sápkór, v é r s z e g é n y s é g , m i g r a i n , rósz emésztés, álmatlanság, lankadtság és ideges i z g a t o t t s á g e l l e n . N a p o n t a 2 darab v e e n d ő . — Ara e g y d o b o z n a k 9 0 krajczár.

Kapható gyógyszertárakban s a feltalálónál

IJIIIlllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillMIIIIIIIIIIL

Dr. Vaskovits-féle

I vizgy ógy-intézet I

csúz, köszvény é s idegbajok ellen. K i t ű n ő hatással v a n nagyobb fá§>radságok, h o s s z a s g y a l o g l á s , s t b . e l ő t t és u t á n i erősítésre, v a l a m i n t aggkorban beállott gyöngeségnél.

KWIZDA

köszvényfolyadéka

valódi minőségben kapható Budapesten: nagyban T ö r ö k J ó z s e f gyógyszerésznél, Kochmeister Frigyes utódai, Neruda Nándor, Pillich Perencz, Strobenz testvérek, Thallm a y e r é s S e i t z , D e t s y n y F . , S t e d e n József. — K i c s i n y b e n : A l t w i r t h J ó z s e f é s majdnem v a l a m e n n y i g y ó g y s z e r é s z n é l .

F ő l e t é t : K w i z d a F e r e n c z János, cs. kir. osztrák é s r o m á n királyi udv. száilitó k e ­ rületi gyógyszertárában, Korneuburgban. 1 p a l a c z h k a l 1 f r t o. é. S z i y e s iiieífíig-yelésül. kérjük a t. k ö z ö n s é g e t , m i n d i g

E készítmény vételénél

k é r n i , a arra ü g y e l n i , h o g y u g y m i n d e n p a l a c z k , v a l a m i n t a c a r t o n i s főnnebbi v é d j e g y g y e i l e g y e n e l l á t v a . ailllllillliiillllllllllillllllllllllllllllllllllllllllllUIIIIIIIHIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllilliilllll^

I

hölgyek

figyelmébe

E 3 8 é v ó t a f e n á l l ó hazai i n t é z e t n a g y e l ő n y é t teszi az o l c s ó s á g o k o n k i v ü l a jó e l l á t á s , f e s z t e l e n k é n y e l e m é s g o n d o s orvosi k e z e l é s . T e l j e s ellátár, é s fürdőzés e g y hétre 2 0 — 3 0 frt a szoba m i n ő s é g e szerint. A v i z g y ó g y m ó d a l k a l m a z á s a o r v o s t u d o m á n y i e l v e k szerint t ú l z á s n é l k ü l történik, s z ü k s é g szerint v J l l a m o z á g s a l é s m > " á s á s s a l ö s s z e k ö t v e . L e g j o b b sikerrel k e z e l t e t n e k v i z k u r á v a l , k ü l ö n ö s e n ideg- é s g e r i n c z a g y i b á n t a l m a k , s z é d ü l é s , főfájások, b é n u l á s o k , g ö r c s ö k , s z a g g a t á s o k ; t o v á b b á g y o m o r - , bél- és májbajok, k ö h ö g é s , v é r k ö p é s , f o l y t o n o s székrekedés é s aranyeres bántalom következményei, c s ú z o s é s k ö s z v é n y e s fájdalmak. K i v á l t p e d i g é s c s a k i s intézeti vizkurával gyógyulnak a s z e l l e m i t u l e r ő l t e t é s a k i c s a p o n g á s és az i s z á k o s s á g következményei. Ajánl a t o s t o v á b b á m i n t l e g h a t ó s a b b e s z k ö z e az ü d ü l é s n e k é s edzésnek. E l m e b e t e g e k n e m v é t e t n e k f ö l . Intézeti i g a z g a t ó é s r e n d e l ő orvos dr. F a j t h P é t e r . A z i n t é z e t e t é s v i z g y ó g y m ó d o t i s m e r t e t ő k ö n y v e c s k é t i n g y e n é s bérmentve küld a z i g a z g a t ó s á g . — A s v á b h e g y i f ü r d ő é s v i z g y ó g y i n t é z e t csak május 15-ével n y i l i k m e g .

E E E E E = E E E = E E E E = E E E E =

nliliiiiiilililiiiillliiitiiilllllilliillllliiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiilllliiiiiillllliilllliiiiilllllri

B A R N A FOGORVOS

Kwizda köszvényfolyadékát

| A magyarországi

Budapesten, ;i budai városmajorban. = = = E E E E E = E E E = E E E E E E E

Budapest, váczi utcza 24. szám. Készít egyes fogakat, fogsorokat és plombokat, jótállás mellett; árak mér­ sékeltek. Kívánatra részletfizetésre.

! |

LUEFF SÁNDOR

|

Herketz

3618 =

! újonnan berendezett illatszer-üzletet [ = E E = = E E E =

n y i t o t t é s ajánlja k ü l ö n ö s e n :

=

Aug. Renard herczeipiő s z é p í t ő v i z é t , mely az arczról a májfol- = tokát, pöraenéseket eltávolítja, s annak Ode szint kölcsönöz. 1 üveg 84 kr. = Aug. B e n a r d h e r c z e g n ö s z a p p a n drbja 35 kr. Ez a szappan az = egész világon közkedveltségnek örvend és orvosok által is ajánltatik = az arczbör tisztítására. Johann Maria F a r i n a valódi kölni vize, üvegje 1 frt, kisebb 50 kr. E lllí)tw7PrpL~ tömörré jegeczesitve rreyon alakban zsebben hordható. E Illlll^jBül Csi Legújabb és legfinomabb angol és franczia készítmények ; = 1 frt, 1 frt 20, 1 frt 50 és 2 frt. teirnnomabb p á r i s i hölsrypor (Veloutine) fehér, rózsa és test- E színű. Csak 50 kr., 60 kr., 80 kr., 1 frt 20 kr., 1 frt 50 kr. és 1 frt 80 kr. E

Vidéki m e g r e n d e l é s e k pontosan t e l j e s í t t e t n e k . HiimiiiiiiiiiiiniiniiiiiiiHiHmiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiii iiiiiiiii in ii~

B u d a p e s t , R ó z s a t é r 3 . sz. F e s t minden színre mindennemű s z í n e h a g y o t t ruhaszövete­ ket, kendőket, posztókat, butorkelméket é s b á r m i n e m ű apróságokat, még pedig i g e n szépen és i g e n o l c s ó n , mert festöüzlete saját házában gőzre akként van berendezve, hogy a legnagyobb igénynek és festendő mennyiségnek kellőleg megfelelhet. F e s t ő ü z l e t e e g y e d ü l v a n Budapesten és az országban, mely világkiállí­ tási érmekkel lett kitüntetve ; 2 5 é v óta fennáll m i n d i g a Eózsat é r e n 3 . szám alatt. Vidéki levelekre azonnal válaszol, a bekül­ dőit festeni valőkat gyorsan és pontosan megfesti és azokat utánvéttel visszaküldi; posta-költségek tekintetbe vétetnek. ^ ^ ^ ^

Franciaország és a Külföld Minden ^ ^ "%"!^ illatszerész é nél és Fo­ drászánál "r ^^ araszánál - ^ Különleges Rizspor BISMUTTAL VEGYÍTVE

év óta sikerrel használtatik!

3631

4 0 — 5 0 ° o-kal l e s z á l l í t o t t á r a k m e l l e t t az ü z l e t á g v á l t o z t a t á s a m i a t t , és pedig nagyobb mennyiségű pori fém- és broncz-áruk, czellán, fayenee, függő- és asztali hun pák.

a Vasárnapi Újság 12. számában közölt nagy arczképeiröl, sok oldalról kifejezett kívánalomnak megfelelendök, erösebb papiroson, külön kiadást rendeztünk, mely keretben igen alkalmas szobadíszt képezhet, A 41 i—59 cm, nagyságú kóppár ezen finomabb kiadása kapható óvatosan csomagolva (összehajtatlanul) és bérmentve 50 krajczárért, mely összeg előre küldendő postautalványnyal.

Franklin-Társulat, magyar irodalmi intézet és könyvnyomda Budapest, IV., Egyetem-utcza i.

F A Y , ILUTSZERÉSZ,

B u d a p e s t ,

szer-vita - t é r ajánlja jól berendezett

bizományi raktárát finom kézi szappan, illatszer, szivacs, fésű és kefe-árukban. Eladás jryájr £ ~^i — >

R A D A T J r Ú B D Ö «avanyávlz-forr&» legtartalmasabb szikeny- s lavany-savanyúviz. (tarod kísérletei bebizonyítottak, hogy a szénsavas lavany a leg• 5T«a obb és legbiztosabb gyógy~~l kSszvtaybaa szenvedők szá­ Gazdag ^ ^ ^ ^ mira. szénsav-izikeny e« lavany-tartalma által a Radaini savanyú' .-, vix külSnlegw gyógyszerként hat: köizvénynél, ••«•, hólyag- i» «•*•,_„ köveknél, irany-érníl, (•rvélynél. g olMánil/^S •érgiságnél, gyamorbajoknal és exyaltalikan hurut- é l idek»ajokb»n.Olo»6fflrdok, lakatok. »«f

AZ 18M-BEN ALAPÍTOTT

BÚTORKERESKEDÉS BUDAPESTI II. ASZTALOS-EGYLET

BENE PÁL ÉS TÁRSA V. ker., nádor-utcza 14, ajánlja a n. é. butorvásárló közönségnek dúsan felszerelt, szolid a s z t a l o s - és k á r p i t o s - b á t o r a i t , ngymint a leg­ elegánsabb s z a l o n g a r n i t u r á k , f o g a d ó t e r m e k , ebédlőés h á l ő s z o b a - b u t o r a legegyszerűbb és legfinomabb Ízlé­ ses kivitelben, igen olcsó árak mellett. 3599

rue de la Paix

Szeplő és máj foltokat, valamint az összes bőr­ tisztátalanságokat eltávolít jótállás mellett a

Spitzer-féle szeplő és májfolt elleni

arakenőcs és SaMtor-szappan. Valódi minőségben egyedül csak a 115 év óta fennálló

„Salvátor" gyógyszertárban Eszéken, felsőváros, Dienes J. C-nél kapható. Hatása elömozdittatik a Spitzer-féle salakos mosdóviz használata által 1 üveg ára 50 kr. Ajánlom makacsabb bőr tisztátalanságoknál a Milic-arczkenőcsöt, 1 tégely 60 kr. — K i t ű n ő l y o n i rizspor t doboz 1 frt, kis doboz 50 kr. — 1 tég. S p i t z e r - k e n ö c s 35 kr. 1 drb S a l v á t o r - s z a p p a n 50 kr. t0f Miután többféle ntánzások léteznek, a Spitzer- és Milickenőcshez használandó szappanba saját czégem be van nyomva és csak ezen czégemmel ellátott Salvátor-szappan tekinthető valódinak; a Spitzer-kenőcs födelén pedig a Salvátorfej dom­ b o m nyomásban van feltöntetve. " • § R a k t á r B u d a p e s t e n Török" J ó z s e f g y ó g y s z e r t á r á b a n , k i r á l y - u t c z a 1 2 . Portai megrendelések utánvétel mellett azonnal pontosan eszközöltetnek.

Budapest főváros közvetlen közelében. 35° B. meleg artézi forrás, porczellán-, márvány-, kád- és köfiirdok zuhanykészülékkel, nagyszerű kert, 300 teljes kényelemmel berendezett szoba, társalgási terem, kül- és belföldi lapok, telefon-, távirda-összeköttetéssel, naponta zene. Köralakok, m e l y e k e l l e n a margitszigeti h é w i z kedvező ereilménynyel használtatott: Köszvény, az izületek, izmok, csonthártya, ideghüvely, idült csuz. A csúz, köszvény, erőművi behatások, typhus után fellépő hüdeaeK, zsábák, csontbántalmakat, csontszút, izületi bajokat és külsértésekei követő elváltozások. Fájdalmas hegek, mereveség, hüdés bőrbántalmaK, vizelési nehézségek, méh- és hüvelybántalmak. Még arra is figyelmez; tétjük a t. ez. közönséget, hogy a szigeten Barda-féle legnjabb rendszerű v i l l a m o s f n r d f t k rendeztettek be, melyek a köszvényes, csúzos es ideges bántalmak, valamint a hüdések és az ischiás-nál a fürdészetben igen hathatós segéd gyógyeszközt képeznek. A h é w i z belsőleg eredményásóknál. A szigeten van gyógyszertár, eUátva mindennemű ásványvízzel. nyel használtatott: idült gyomorhurutnál és alhasi pangásoknál. Bendelő orvos: d r . V e r z á r . — Bérleteknél ugy a fürdő-, mint a menetjegyek együttes váltásánál árleengedés. , A szigeten lakó fű dövemlétcek • • — a t „._ a . Ífürdő-használatnál , , . e . tés _ _ m e n e t j e g y e k n é l előnyben részesülnek. A fővárossal oránkint6JS_JÍ t kétszer közlekedés. A f ü r d ő - i d é n y t a r t a m a m á j n a 1 - t ő l o k t ó b e r l - i g . - A lakások megrendelése: a szigeten a felügy lőségi irodában. B u d a p e s t . 3658 A margitszigeti felügyelőség^ Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-uoza 4.)

BUDAPEST, ÁPKILIS 22.

SZÁM. 1888, Előfizetési feltételek : VASÁBNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: j fél évre _ 6 »

Csupán a VASÁRNAPI UJSÁG

X X X V . ÉVFOLYAM.

J egész évre 8 frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: I f , ? 2 eYFe „ Ui 1 félévre _. 4 • \ félévre — o •

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó

soha sem mulasztja el, ennek kifejezést adni, mi­ oltárhoz dr. Stoilov bolgár igazságügyminiszter, kor Szófiában valami magyar emberrel találkozik. ki tíz évvel ezelőtt ugyanazon tisztséget tölte be Tapcsilechtov Konstantinápolyban nevelkedett a Sándor fejedelem oldala mellett, persze nagyobb 'IALATT az európai hatalmak folytatják a Eoberts-Collegeban s bámulatos nyelvismerettel hatáskörrel, mint most Tapcsilechtov. diploiiiácziai hadjáratot azon kérdés fö­ bir, a mennyiben folyékonyan beszél és ir anya­ A dólczeg katonai alak, kinek egyenruhája a lött, vájjon Koburg herczeg jogosan ül-e nyelvén kivül törökül, görögül, örményül, fran- magyar huszár-uniformisra emlékeztet, Markon bolgár trónon, vagy jogtalanul: addig a fejede­ cziául és angolul. Szüléi jelenleg is a török fő­ őrnagy, a fejedelmi testőrség parancsnoka. Har­ lem példás udvartartást rendezett be szófiai városban laknak s nővérét csak minap vezette kov európai műveltségű tiszt, jómódú, tekinté­ konakjában mintha semmi sem tör­ lyes bolgár család sarja, a ki már ténnék körülötte, a mi ott tartózko­ több izben tett európai körutat. A dását fenyegethetné. Sőt udvartar­ fejedelem különös bizalommal vi­ tása fényre, külső esinra nézve sok­ seltetik iránta, és sűrűn hivja ma­ kal magasabban áll, mint állt a Sán­ gához, hogy társaságában költse el dor fejedelemé, a ki tudvalevőleg egyszerű estebédjét. Az étkezést üszegény ember és egyszerűen fenség letőleg igen egyszerű életmódot foly­ volt, míg Ferdinánd az Orleanstatnak a szófiai konakban. Valami család gazdagságával s a királyi Mayer nevű cseh ember búja bér­ fenség büszke czimével rendelkezik. ben az udvari konyhát, s ki van De minél jobban bonyolódnak a számítva előre, hogy fejenként viszonyok a bolgár kérdés körül, hány frankot kap naponként az annál jobban fokozódik az európai étkezés fejében. közvélemény érdeklődése a bolgár Végezetül még egy különös ala­ fejedelem iránt. Jó szolgálatot telje­ kot mutatunk be, Khristo, az udvari sített e tekintetben Koller tanár kavaszok főparancsnokának sze­ jeles budapesti fényképészünk az mélyében. Eitka testi erővel biró által, hogy lement a bolgár fővá­ óriási alak, pazar fényű monteneg­ rosba és fölvételei által szemlélherói ruhában. Ezen ember nevéhez tővé tette Ferdinánd fejedelem ud­ igen sok érdekesnél érdekesebb törvartartását a távol állóknak is. Siet­ ténetke fűződik, melyeknek elso­ tünk is már e kitűnő fölvételekből rolása egymagában is hosszú cziknéhányat olvasóinknak bemutatni, keti gényelne. Véghez vitt dolgainak s ma csak kiegészítésül ismét né­ egynémelyike a történeté. így mi­ hány igen jellemző képet közlünk, kor ezelőtt hat évvel két orosz tá­ hogy minél megfelelőbb fogalmat bornok azon szándékkal hatolt be alkothassanak a bolgár fejedelem éjféltájban a szófiai konakba, hogy udvartartásáról s az ahhoz tartozó az alvó fejedelmet detronizálja s ta­ egyéniségekről. lán életétől is megfoszsza, egyedül Kiváló érdekű az a kép, melyen Khristo volt az, ki e két hős tábor­ Dobner őrnagy, a fejedelem volt nokot orv szándékukban megaka­ nevelője és hűséges kisérője, hiva­ dályozta. A kezében revolverrel és talos jelentést tesz az időközben handsárral állta el utjokat. Khristo beérkezett katonai ügyekről. Ugy nemcsak a fejedelmi udvarban ör­ a fejedelem, mint szárnysegéd­ vend tekintélynek, de a bolgár fő­ tisztje, a helyzet komolyságához városban is kivétel nélkül szere­ mérten sikerülten vannak a képen tik és tisztelik a derék öreget. feltüntetve. Koller tanárnak a bolgár fejede­ lemről és környezetéről készített A politikai titkár, Tapcsileelitov, fénykép-fölvételei mindenfelé nagy fényes udvari egyenruhájában a bu­ érdeklődéssel találkoznak. Király dapestiek előtt már ismeretes alak. ö felsége is egyenként megszemlélte A budapesti országos kiállítás alatt azokat. Legközelebb pedig Eudolf ő kisérte Eiedesel báró társaságá­ trónörökös megrendelte a maga szá­ ban két ízben is Sándor bolgár fe­ Koller K. tanár szófiai fényképe; után. mára az egész gyűjtemény egy-egy jedelmet, s oly jól érezte magát st.— a magyar fővárosban, hogy azóta A BOLGÁR FEJEDELEM A MINT DOBNER ŐRNAGY HIVATALOS JELENTÉSÉT FOGADJA példányát.

A BOLGÁR FEJEDELEM UDVARTARTÁSA.

István,

| Budapest, váczi n t c z a 22. szám, 1 selyem- és szőrruha - festő, a „Nemzeti szálloda" épületében

VÉGELADÁS

Hl. Frigyes német császár és Victoria német császárné

Kísérletezések kitűnő eredménynyel tétettek dr. Bókay János, dr. Torday Ferenca egy. m. tanár urak áltálé? több gyógyintézetben, melyekről által, elismerő bismyitványok állíttattak ki, Ezen gyógyszerek hivatalosan megvizsgáltattak és védjegygyei láttattak el.

évek óta kipróbált, jeles szer

1888, x x x v . ÉVFOLYAM.

T ^ d i n - P ^ BUDAPEST i G D Ü U I j Haas - palota.

Hazslioszky Károly gyógyszerész, Budapest, VIII, Sándor-tér 3. sz.

KWIZDA „Köszvényfolyadéka"

SZÁM.

M'

274

KÁRPÁTI VISSZHANG. (Coppée franczia költő III. Frigyeshez irt ódájára.) Láttuk a tengerekre elreppenő sirályt, Mely dallal üdvözölte a nagy beteg királyt; Hallók a büszke dalt is, ballá azt Albion, Olasz, Magyar, megannyi véren váltotta hon.

VASÁRNAPI lTJSÁG. Ó. hogyha mégis ! . . . akkor kigyúl a harczi láng, S a muszka néppel együtt a büszke Francriák Lesújtva hullnak össze a hadvész ostorán, S vérrel koczczint a Boszu a békesség torán. É'zak növelte Germán, erős, kemény vitéz, Honára büszke ő is, s becsért meghalni kész, Határaidra száguld, reád tipor lova, S nyergébe kapva hölgyed, ugy nyargal el tova.

Ó, Frankhon ! ó, szabad nép ! szabad nép dalnoka ! Hát vau-e Francziának panaszra még oka ? Hol van sebed, mit jajgatsz? nem vívtál-e dicsőn, Habár csatát vesztél is a véres harczmezőn ?

Szabadság, égi angyal, Frankhon, ma még tied, Bősz katonák zsákmánya így lesz e szép híved ; Kaszárnya vár reá, a h ! a hol mint szolgalány Bort töltöget, kaczagva a léha Franczián.»

Csatád dijja : szabad hon; több, mint a veszteség. Mit nyert a Germán rajtad ? mit ő is veszte reg. Hónát, melyet széttéptek a zsarnok századok. Kardjával egyesíté, s ez ősi drága jog.

Ezt zengd hazádnak otthon Bretagne szikláiról, A honnan a világra szabadság fénye hull; *Le a fegyvert /» kiáltsd ki, Frankhon nemes fia, És újra legdicsőbb nép ugy lesz a — Franczia.

A Germán is nemes faj, ész, jellem és erő ; A Frank dicsőségéért igát mért tűrjön ő ? Elszász és Lotharingen miért sebezze őt, Hogy ott a föld övé volt gyászos csaták előtt ?

A meree csak a hő szív szabadságért dobog, S most vasba verve sóhajt, nyög, reszket, nyomorog: Frankhon, te oldhatod fel e millió szivet, S a béke és szabadság hálája a tied! Fejes István.

Frankhon jeles költője, igen hiú dalod, A melylyel a beteg hőst megvívni akarod. Germánia adósod ? az büszke képzelet; Ne bántson az, ha egy nép egyenlő lett veled I

A KURSK-I ZÁRDA. Walusin F. utiu oroszliól.

Ne ugy dalolj, ne ugy, ó ! szabad nép dalnoka, Mert nemzetednek nincsen uj harczra szent oka. Nem hallod Európát ? zúgó moraj felel, Hogy Frankhon, a szabad hon, hadistent ünnepel. Ott, ott, saját hazádhoz zengjen csak éneked, Álmodtam én is egvet, elmondom azt neked ; Visszhang az énekedre a nagy Kárpát alól, Kicsiny a nép s a költő, de mégis igy dalol: • Két angvnl áll előtted, Frankhon dicső fia, Válaszsz ! a döntő sorsnak te vagy ma még ura. Vérnász vagy örömünnep vár-e reánk veled, Dgy lesz, a hogy frigyedben te elpecsételed. A hajnal bíborában, melyet sugár tör át, Fején is égi fényből viselve koronát; Szemében is szelid tűz s áldó miként a nap, Térdel az egyik angyal, s ugy várja még szavad.

A kursk-i zárda évszázadok óta arról volt híres, hogy abban leginkább elbukott államférfiak s egyéb nagyságok kerestek menedéket az élet viszontagságai elől, Nagy Péter czár avval a ki­ váltsággal ruházta fel a kursk-i anakhorétákat, hogy a zárda kapuja még az uralkodó ház tagjai előtt sem nyilt meg a főnök engedelme nélkül, s a ki a szent hely küszöbét átlépte, kit a barátok kenyérrel és sóval megkínáltak, azt onnan sem­ miféle világi hatalom többé ki n e m zavarhatta, ha még oly gonosztevő is lett volna. A nagy czár sokszor megbánta, hogy birodalmában oly hely is létezik, hova hatalma ki nem terjed, de azért a világért sem vonta vissza a zárda nagy hord­ erejű szabadalmát.

17. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

testőrtiszt előtt, hogy mihelyt uti költsége elfogy, azonnal visszatér a zárdába. A vendéglős annak hallatára, hogy a híres kurski zárda főnöke érke­ zett, házába, legjobb szobáját bocsátotta rendel­ kezésére. Korán lenyugodva, ép álomba készült merülni, midőn a folyosón támadt nagy zaj éb­ resztette fel. «A czár nevében» kiáltá egy hang. Xenion fel­ kelve, fényes egyenruháju katonatisztet látott az ajtó küszöbén, ki rövid, de udvarias szavakban tudtára adta, hogy azonnal meg kell jelennie a czár előtt. Rövid készülődés u t á n Xenion a tiszttel ko­ csiba ülvén, a palotába ért. Miklós czár, kinek a kursk-i főnök megérke­ zését bejelentették, fényesen kivilágított dolgozó szobájában fogadta. A szokásos áldás elmondása után, melyet a czár ájtatos képpel végig hallgatott, azt kérdé Miklós czár a főnöktől kissé ingerült hangon, miért nem jött Gacsinába rögtön, és tudja-e miért hivatta. — Isten szolgálatát kellett előbb végeznem; miért hivatott felséged, nem tudom, — válaszolá Xenion. — No hát, tudod mit — veté közbe a czár, — ideje már, hogy a kursk-i nevetséges kivált­ ság komédiájának vége legyen. A törvény nem ismer kivételt, s nem szeretném, h a ma-holnap holmi közönséges gonosztevők, kiket a büntető igazság keze azonnal nem tudott utolérni, nálad elbújhatnának. Tudom, hogy azok közül, kik ellenem trónra léptem után fellázadtak, néhá­ nyan most is Kursk-ban tartózkodnak, mig sok­ kal kevésbbé bűnös czinkostársaik a hóhér kezébe kerültek. Akarom, és parancsolom, hogy ezentúl ilyes többé elő ne forduljon. Mihelyt haza értél, azonnal küldd vissza Péter czár ki­ váltság-levelét; lesz rá gondom, hogy kárpót­ lásul más valamit kapjatok. Értetted ? No, most elmehetsz.

Kursk tehát megtartotta kiváltságait, mind­ Xenion végig hallgatva az uralkodó beszé­ addig, mig Miklós czárnak eszébe nem jutott, dét, így szólott: Tengerszinű selyemben, melyen a hab suhog, hogy nagy elődje adományának végére jár. — Engedd meg felséges uram szolgádnak, Kígyózva omló fürtjén smaragdos tűz lobog ; Egy szép napon első hadsegédjének, Adlerberg hogy beszélhessen. Szemében is szilaj láng s szédítő mint pokol, i grófnak meghagyta, hogy a kursk-i zárda főnökét Ugy vár a másik angyal, s nem kér, de zsarnokok A czár igenlő mozdulatára, Xenion a követ­ azonnal rendelje fel Szent-Pétervárra, illetőleg kezőket monda reszkető h a n g o n : Válaszsz, ma még szabad vagy, Frankhon dicső fia, Gacsinába, hol akkoriban a krimiai hadjárat — Kilenczvenöt évet éltem Isten kegyelméből Előtted áll a Boszu s Szabadság angyala : után tartózkodott. a földön. Hetvenöt éve, hogy a kursk-i zárdában Felhőbe rejtve arczát az Isten is figyel, Az udvarnál nagy híre járt a dolognak és senki Istenemnek szolgálok. Fogadalmam azt paran­ Szived melyikhez fűzöd szerelmi esküvel ? sem tudta elgondolni, mit akarhat tulajdonképen csolja, hogy a mely pillanatban az örök biró a czár a kursk-i zárda főnökétől, ki 75 év óta a Szabadság, égi angyal, ha kebledhez simul, előtt meg kell jelennem, ne mondhassa utánam Édes szerelmi csókban méz cseppen ajkirul: kolostor küszöbét soha át nem lépte. a világ, hogy kötelességemet mind végig hiven Ez üdvnek raja támad, zsonogva hordva szét A czár rendelete épen oly időben érkezett nem teljesítettem. Ez pedig határozottan tiltja, Mind azt, mi népet áldhat, s a honra a mi szép. Kursk-ba, midőn a zárda védszentje nevenapját a mit felséged parancsa tőlem követel. Vedd egy álló hétig ünnepelték. Hazád nagy és dicső lesz, uj fénye felragyog, életemet oh hatalmas czár, ós áldani foglak, Az ünnep alatt Kursk ban nem értettek va- hogy e nagy tehertől örökre megszabadítottál. Oltárain a szent tűz tisztán lobogni fog: Mezeje, völgye, halma nem lesz meddő s szegény, ; lami vig dáridót, hanem a szokásos ájtatoskodás Miklós czár, kivel ily hangon soha senki sem Virágot sző reája a munka és erény. mellett kétszeres éneklés és imádság járta a ren­ beszélt az életben, becsengette a szolgálattevő des koplalás és bőjtölés kíséretében. tábornokot, báró Benkendorff-ot. Szabadság, égi angyal, örök híved marad. Xenion atya, a zárda főnöke tehát egy cseppet S mig vészt legyőzni gyönge a milliónyi had, — — Nikolai Petrovits! Vitesd ezt a bolond j sem indult meg a czári ukázon, hanem csakis a Fegyvertelen kezével az megvéd egymaga. pópát Sachovszkoi-hoz; te pedig holnap reggel rendes oktáva befejezése után tette meg intéz­ A fegyver ugy se fogná, mert népek angyala. Kursk-ba indulsz, honnan valamennyi barátot kedéseit a hosszú útra. A barátoktól érzékeny ide fogsz kiserni. A zárdát aztán be kell zárni. Boszu. pokol szülöttje, ha hévvel átölel, bucsut véve, szigorúan meghagyta, hogy távol­ Mehetsz! Láiigcsókja ajakának reád tüzet lehel: létében senkit se bocsássanak a zárdába. Xenion A láng mint tenger árad. vihar szárnyára kél, atya Gacsinába érkezve, nagy nehezen megtudta S pusztítva átczikázik, hol ember, állat él. hova kell menni, mikor aztán legjobb kámzsáját A czár parancsa szó szerint végrehajtatott, a Hazád rom és üszök lesz, sötétség száll reá, magára öltvén, beállított a palotába. ! mennyiben Xenion főnököt még ugyanazon éjjel A tornyok füstölögve omolnak majd alá : Itt a testőrség tisztje avval a kellemetlen hír­ a sz.-pétervári czitadellába kisérték, hol a hires Vér gőzölög mezödön, a puszta halmokon, rel fogadta, hogy a ezár senkit sem boesájt maga I Sachovszkoi tábornok a tisztes aggastyánnal már S a szép bretagnei völgy is megfojtva haldokol. I elébe, de h a csakugyan magasi) rendelet folytán csak azért is durván bánt, mivel a papokat n e m jött Gacsinába, jó lesz, h a lakását itt bejelentve, szívelte. A boszu árulód lesz, az ellenhez csap át, a további utasítást bevárja. Benkendorff Kursk-ba érve, hiába döngette S az fogja rád vezetni a népirtó csatát: Elhalhat e csatában hazád minden fia, Xenion atya, annak daczára, hogy a kursk-i a zárda kapuját. Válaszul azt nyerte, hogy a De szolganép frigyében nem győzhet Franczia. zárdában mesés értékű ikonok és templom-edé­ barátok Xenion sajátkezű rendeletét követelték, nyek voltak kezére bizva, alig hozott magával kinek engedelme nélkül senkit be nem bocsáta­ Válaszsz, ma még szabad vagy. lm, esdve néz reád, néhány rubelt azon egyszerű okból, mivel hozzá nak. Midőn Benkendorff értésükre adta, hogy Ki bont szeret, s ki isteut szabadságért imád ; volt szokva, hogy kész pénz ott senkinek sem Xenion a börtönben van, s hasonló sors ő rájuk Icry esd magyar hazám is. nem gyáva nép hona: kell. Minden habozás nélkül kijelentette tehát a is várakozik, h a a czár parancsa előtt meg nem Szabadságot bőmért tu áldozz fel soha.'

17. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

hajolnának, a zárda kapujának kis nyilasa is becsukódott. Most az volt a kérdés, vájjon Benkendorff igénybe vegye-e a Kursk-ban fekvő katonai pa­ rancsnok közbenjárását, vagy pedig jelentést tegyen Gacsinába az ügy állásáról. A katonai parancsnok, Mirsky ezredes, a z t tanácsolta Benkendorffnak, hogy tekintettel a nép vallásos érzelmeire, mely a kursk-i zárda lakóit mint valóságos szenteket tiszteli, erőszak­ kal csakis a legvégső szükség esetére kellene fel­ lépni, miért is a Gacsinába való jelentéstételt javasolja. Benkendorff czélszerűnek látta a kérdéses je­ lentést futárral Gacsinába küldeni, egyúttal ujabb utasításokat kérve, melyek csakhamar meg is érkeztek. Meghagyatott a tábornoknak, hogy még egy­ szer szólítsa fel a barátokat a rögtöni indulásra, h a pedig továbbra is megmaradnának elöbbeni határozatuk mellett, erőszakot kell használni. Benkendorff magához vévén a császári paran­ csot, a városon kívül fekvő zárdához sietett. Itt azonban még a kapu felső részében levő kis rácsos ablakot is beszegezve találta. Hiába döngette a kaput, senki sem m u t a t t a magát. Egy óra múlva dobszóval két század gyalog­ ság vonult ki a városból a zárda felé; élükön Benkendorff tábornok es Mirski ezredes. Midőn a katonaság a zárdához ért, Benkendorff, ki lováról le sem szállt, fennhangon elolvasta a czár ren­ deletet. Erre háromszori dobolás következett. Most a katonaság soraiból gyors lépésben elősiettek az ácsok. De mielőtt meg az első fejszecsapás megtör­ tént volna, iszonyú robbanás rendítette meg a levegőt, és a kursk-i zárda romba dőlt. Állítólag 250 ember lakott a zárdában, ezekkel együtt Benkendorff tábornok. Mirski ezredes és 89 katona vesztette életét. Honnan került annyi puskapor a zárdába, azt nem lehetett kideríteni. A zárdában lévő nagybecsű könyv- és okmány­ tár, nemkülönben a milliókat érő ikonok és kü­ lönféle arany és ezüst, drágakövekkel kirakott edények szintén elvesztek. Találtak ugyan ittott néhány elolvadt aranytöredéket, de nagyobb részét a puskapor romboló ereje tönkretette. Xenion a börtönben halt meg. Miklós czár pedig csak azt restelte, hogy a szerinte hanyagul eljárt Benkendorff-ot nem küldhette Szibériába. Kursk szomorú sorsa egészen elidegenítette az orosz klérust, mely azóta többé-kevósbbé feszült viszonyban maradt a czári családdal II. Sándor czár trónra léptéig. Csakis e nagylelkű fejede­ lemnek köszönhető a már nagy mérveket öltött szakadás helyreállítása. A kursk-i zárda helyén jelenleg egy nagy laktanya é p ü l t ; a babonaságra hajlandó ó-orosz legénység mindenütt az elveszett barátok kisérteteit látja, s minden szigorú büntetés daczára, még nem sikerült a dolog elejét venni, sőt híre jár, hogy a laktanyát fegyházzá fogják átala­ kítani.

JÓZSEF FŐHERCZEG KÖNYVE. (Roináno csibákero sziklaribe, azaz: Czigány nyelv­ beli tudomány.) I. József főherczeg irta ezt a könyvet, a melyet a magyar tudományos akadémia adott ki, rend­ kívüli díszes kiállításban. Első tekintetre saját­ ságos egy jelenség. Az uralkodóház egy tagja s a nagytekintetti tudós társaság vaskos kötetben komolyan foglalkoznak itt oly tárgygyal, a mely eddigelé csak furcsaság számba szokott menni.

VASÁRNAPI UJSÁG. De ha jobban szemügyre veszszük a dolgot, be­ látjuk, hogy ez a jelenség egészen természetes és észszerű. Hisz megszoktuk m á r az igazán ma­ gyar föherczeget főtenyezöül látni a legnépsze­ rűbbhazai intézményeknél. S a honvédségen kivül (meg nem feledkezve a tűzoltóságról!) társa­ dalmunknak mely része népszerűbb a — czigányn á l ! ? S hogy nyelve mily jelentős a tudományra nézve, abban a legilletékesebb tekintélyre, Mutter Fr. bécsi tanárra lehet hivatkozni, a kinek Íté­ lete szerint pl. a legmíveltebb nyelv, a franczia, magában véve majdnem teljesen értéktelen a nyelvészetre nézve, míg a czigány nyelv e tekin­ tetben a legfontosabbak és legérdekesebb egyike.

:>7.->

a m ü kiadásának történetét. Megemlíti, hogyan és mikor került szóba az akadémiában a czi­ gány nyelv ügye, hogyan jutott e mü az aka­ démiához s az hogy fogadta el kiadásra. Thew­ rewk E . könyvészeti toldalékot javasolt s ennek szerkesztésével (s a kiadás körüli teendőkkel) az indítványozó bízatott meg a főherczeg és az aka­ démia részéről. Igy keletkezett a "czigány encyclopaedia.» A tartalomjegyzék után következő előszóban iXHI—XXIII.) a főherczeg megemlíti a czigá­ nyok származásáról hazánkban elterjedt vélemé­ nyeket, a czigány nyelv keveredését éa saját czi­ gány tanulmányait. Ebből különösen érdekes megtudnunk, hogy a főherczeg már 36 éve fog­ lalkozik a czigányok nyelvével s hogy nagy mun­ kája már a 70-es években készen volt. Aztán Méltó tárgya tehát a komoly munkának. S az külön szakaszokban szól az ind nyelvek szárma­ előttünk fekvő m u n k a is teljesen méltó fontos zásáról, a czigányokra vonatkozó irodalomnak tárgyához. József főherczeg e müvével egy fontos az ö birtokában levő müveiről és az ind nyel­ vekre nézve használt könyvekről. Ez utóbbi feladatát oldotta meg a magyar szellemnek, a jegyzékben régibb munkákat is találunk, az melynek egyik hivatása, hogy necsak a hazai, előbbi magában foglal és többnyire röviden de az általános tudomány számára is feldolgozza és találóan jellemez 32 többé-kevésbbé fonaz ismeretek azon anyagát, a mely ez ország j tos müvet, a melyek közül a szerző hetet je­ löl meg olyannak, a mit felhasznált munká­ területéhez van kötve. S ilyen speczialitásunk jánál. épen a czigány i s ; nemcsak azért, mert nálunk Az I. fejezet, a hangtan (1 —15.1.) a czigány híven megőrizte és a kiválóan fejlesztette fajának nyelvben 49 hangot különböztet meg, s ezeket számos sajátságát, hanem azért is, mert egyedül magyar helyesírással jelöli. Némely betűvel itt csak nálunk vált a nemzeti életnek is nem je­ találkozunk először; e könyv számára öntettek. Kiválóan érdekes jelenség, hogy az egyes orszá­ lentéktelen tényezőjévé. gok nyelve hogy hatott az illető czigány nyelv­ Es akadémiánk kötelességét teljesítette, midőn járás hangsúlyára. Igy lett a magyar czigányok maga adta át a közönségnek és a tudósoknak e nyelvében rendesen az első szótag a nyomaté­ művet, a mely minden ízében igazán magyar kos. Terjedelmes táblázatok mutatják a hangok­ munka, magyar szellem terméke. Magyaros a nak a czigány nyelvben sajátságosan bájos asmódszere: világos tények értelmes megállapítása piráczióját s az ind nyelvekkel való ebbeli öszszefüggést. és összeállítása elvont okoskodás nélkül; a főbb A II. fejezet (16—83. 1.) az igét tárgyalja; czigány nyelvjárások összefoglalásánál, különös szól az alakjáról és képzéséről, az időkről, leg­ tekintettel a magyarországiakra, ezeknek úgy­ többet a többféle képzetü múltról — és a múlt szólván kimerítő tárgyalása; még a czigány ki­ részesülőröl a szerző által tanulmányozott főbb ejtés transcriptiójánál is a magyar írásmód nyelvjárásokban: u. m. 1. a török telepített, alkalmazása; mindezekhez általános jó ma­ 2. a magyar telepített, 3. az oláh, 4. a csehmorva, 5. az orosz, 6. a német és 7. a gyaros nyelvezet. így aztán a magyar érdeklődő vándor czigányoknál. Az igeragozás tábláza­ minden nehézség nélkül használhatja e munkát tain (64—76. lap.) igen áttekinthetően egy­ s a nyelv tanulásánál nem szorul semmi más más mellett vannak feltüntetve a telepített és könyvre, míg a tudós itten rendkívül gazdag és vándor török, a dunántúli, kárpáti és vándor magyar, az oláh, a cseh-inorva és a német czi­ (a mi e téren ritka) teljesen megbízható, egészen gány nyelvjárás igealakjai, a szanszkrittal s a uj anyagot talál, a melyet különben az egész magyarázattal együtt. Különösen érdekes és ta­ szakirodalomban Inában keresne. nulságos a «vagyok» és «leszek" igék alakjai­ nak összeállítása. Ezután különféle nyelvjárá­ Egy tekintetben különösen elüt a főherczeg sokban dívó sajátságos igeszerkezetek, így a könyve a magyar nyelvű tudományos munkák magyar, «nekem van» kifejezésnek megfelelő egy részétől, a melyeknek gyártói pl. 18 német cseh-morva szerkezet(Erdélyben is divik), a sze­ és talán 1 franczia könyvből összetákolják a mélytelen igék, a «hat-het», a «kellő kifejezői. A III. fejezetben (84—134. 1.) a neveknél tár­ 20-ikat, egy magyart. A czigány nyelvtan szer­ gyalás alá kerül a nevek grammatikai neme zője felhasználta ugyan a legjelesebb külföldi (hím- ós nőnem), a főnevek képzése (magyarból is forrásmunkák néhányát, de még ezeknek is az pl. -isz, -osz é s - i , - o képzővel), melléknevek kép­ adatait legnagyobb részt maga próbálta ki. Az zése, a kicsinyítő szóképzök (az -iszkos és -ka ő főforrása az igazi tudomány eredeti élő és él­ valószínűleg magyar eredetűek), a melléknevek fokozása (felsőfok a magyar-czigánynál leg- elotető kútfeje, maga az élet, a hetedhét országban képzővel.) A főnevek többes számának képzését közvetetlen a czigányok szájáról vett élő szó. (nemek és ragok szerint) terjedelmes táblázatok Hallotta ezt az élő szót éles füllel, feljegyezte mutatják (99—109. 1.), összeállítva a török, magonddal, feldolgozta helyes érzékkel és alapos | gyár, oláh, cseh-morva, német és vándor czi­ gány megfelelő főneveit. A nevek ragozásánál linguistikai készültséggel, s midőn ezt tette, előbb a czigány nyelv 8 esetének ragjait látjuk, gyakorlatilag is teljesen birtokában volt annak him- és nőnemű főnevek számára, a különféle a nyelvnek, a melyet tanulmányozott. Főkép czigány nyelvjárások szerint s a szanszkrittal ebben áll eredetisége és tudományos nagy értéke összevetve; aztán bő ragozási példákat (114— e műnek, a mely díszes helyet foglalna el iro­ 128. 1.) tájszólások, meg nemek, végzetek, élő és élettelen lények szerint csoportosítva. A mel­ dalmunkban akkor is, ha nem a nemzetnek léknevek egyszerű ragozása után a számnevek méltán oly népszerű nagyja irta volna, hanem fajai következnek. Felette tanulságos a sarkszá­ pl. egy szerény professzor. mok táblázatában (130—131. 1.) a főbb czigány nyelvjárásoknak a szanszkrit hindusztáni és más De igy annál biztosabban számíthat a legtá­ rokon nyelvekkel való összeállítása. Ezt követi a gabb körök érdeklődésére. Ezt nem annyira fel­ szó-összetétel igen egyszerű szabálya. kelteni, mint inkább kielégíteni akarjuk, midőn IV. fejezet. Igehatározók é.s elöljárók (135 — kissé részletesebben ismertetjük a mű beosztá­ 145. l.l.ídő-, hely-,szám- és módhatározók elsoro­ sát és tartalmát. lása, az elöljáróknak a vonzott esetek s aztán a Az épen 400 nagy, szinte negyedrétü lapból ; nyelvjárások szerint való összeállítása. Az utói­ álló könyv többet nyújt, mint a mennyit a czime járók. V. fejezet. A névmás (146—162. l.t. A szemé­ ígér. Mert a József főherczeg műve, a 218 lapra terjedő czigány nyelvtan, tulajdonképen csak lyes, birtokos, visszaható, mutató, kérdő, hason­ első része a könyvnek, H-ik része pedig a nagy lító névmás és névmási természetű egyéb szócska terjedelmű (159 lapnyi) «függelék*, a Ponori ragozása, a főbb nyelvjárásokat egybeállítva fel­ Thewrewk Emil által szerkesztett 'irodalmi ka­ tüntető táblázatokban. Ez összehasonlítás kivá­ lauz*. Ugyancsak Thewrewk E . irta meg az lóan fontos és becses nyelvanyagot nyújt. VI. fejezet. A névelő (163—164.1.). VH. A akadémia hivatalos bevezetésében iV—MII 1.)

276

VASÁRNAPI UJSÁG.

17. SZÁM. 18S8. XXXV. ÉVFOLYAM.

kötőszó (165—166. 1.) VIII. Az indulatszó (167. a mai, melyet közvetlenül a bolgár kérdés idé­ delmek voltak ezek, melyeken hajótörést szen­ 1.) röviden végeznek egyszerű thémájukkal. A zett elő. Nincs ugyan szó e pillanatban a török vedtek volna egy nálánál talán erősebb és megczigány-nyelv meg nem állapodott mondattanát nemzet ellen viselendő hadjáratról s a török bi­ állapodottabb állami szervezettel biró nemzet a IX. fejezetben (168—169. 1.) két mondattani rodalom felosztásáról; de kétségkívül áll, hogy törekvései is. Ok azonban derekasan megálltak sajátság képviseli, t. i. a segítő eset értelme s a a bolgár kérdés a keleti kérdésnek legkényesebb helyüket a legnagyobb bajok és veszedelmek kö­ török vándor-czigányoknak alany nélküli mon­ oldala. Az általános érdeklődés a bolgár ügy le­ zepette ; de még nincsenek tul a válságon s a bonyolítása iránt úgyszólván lázasnak nevez­ küzdelmek egész sora előtt állanak, melyek hogy datai. hető, s nem tudjuk, vájjon e különös jelenséget miként fognak végződni, még teljesen a jövő A X. fejezet (170—172.1.) szóképzéseket mu­ tat be, u. m. igékből, főnevekből és mellékne­ az okozza-e, hogy a politikai napi sajtó nagy­ titka. De a mikor a nemzet vajúdik és küzdi a harvekből származtatott igealak-csoportokat. A XI. mérvű fejlettségével érvényesiti e hatását, vagy fejezet (173—174. 1.) szövegösszehasonlításul a pedig a közvélemény van már annyira meggyő- czát a létért, s kimondhatatlan nehézségekkel küzködnek tanácsadói: be kell val­ Miatyánkot közli 6 különféle táj­ lanunk, hogy a nehéz helyzet gond­ szólásban, még pedig 1. ipolysági jaiban osztozkodnak ama nagy­ Balogh Jancsi hontmegyei magyar hatalmi képviselők is Bulgáriában, czigány zenész, 2. nagyidai Sztojka kiknek érdekei mélyebben gyökerez­ Ferenez pestmegyei oláh kolompárnek a délszláv állami alakulásokban. czigány közlése után, 3. a Jésina ál­ Ilyen érdeke van kétségkívül az tal közölt cseh tájszólás,4. dunántúli osztrák - magyar monarkínának, s magyar-czigány tájszólás, 5. németígy ennek hivatalos • képviselője czigány tájszólás és 6. a szerző törökBulgáriában bizonyos tekintetben czigány fordítása szerint, mely Orfölötte nehéz és kényes feladatot sován, török-czigány tánezosnők se­ teljesít. Alig volt az utolsó órák­ gítségével készült. (A két első táj­ ban exponáltabb és kritikusabb szólásban a keresztvetés is be van mutatva.) helyzete valamelyik politikai képvi­ selőnknek, mint annak, a kinek Szó­ A XII. fejezet az összehasonlító fiában van a székhelye. szótár. (17ö—218 1.) Talán épen De ez a nehéz állás is megtalálta ezer szócsoportot tartalmaz külön­ emberét, ki a legválságosabb pilla­ féle czigány nyelvjárásokból össze­ natokban is derekasan megállta he­ állítva, a megfelelő szanszkrit, prelyét, nekünk pedig különösen jól krit, hiudusztani, és egy közös ro­ esik, hogy a diplomácziai kar fiata­ vatban még valami 20 más nyelvű labb gárdájához tartozó e kiváló szókkal. Könnyen áttekinthető, pá­ tehetség hazánknak szülötte s tesratlanul gazdag anyag, a czigány nyelv rokonsági viszonyainak szem­ testül-lelkestül magyar. beötlő szemléltetése, a műnek egyik Rajeczi Burian István cs. és kir. legbecsesebb része. diplomácziai ügyviselő ós főkonzul Szófiában, pozsonymegyei régi ne­ A fentebbiekben röviden vázol­ mes családból származik. Miután tuk a «Czigány nyelvtan* gazdag szaktanulmányait a bécsi keleti tartalmát. Grammatikából kivona­ akadémiában kitűnő eredménynyel tot készíteni, nagy mutatványokat bevégezte s már ez idő alatt is közölni általában nem igen alkal­ számos bizonyítékát adta kiváló te­ mas dolog s itt nem is volna helyén. Az a rendkívül olcsó ár (3 frt), a hetségének, 1872-ben lépett a kül­ melyet ennek a minden tekintetben ügyminisztérium szolgálatába s díszes, nagy terjedelmű könyvnek ugyanazon évben osztották be a szabtak, könnyen lehetővé teszi, kairói diplomácziai ügynökséghez. hogy minden érdeklődő megszerezze Néhány év multán, 1875-ben Bu­ magiínak. Mi itt csak tájékozást karestbe helyezték át az ottani akartunk nyújtani a vaskos kötetről. diplomácziai ügynökséghez, melyet Koller Károly tanár szófiai fényképe után. csakhamar követséggé alakítottak A könyv II. része, a függelék, át. Négy évre rá Szerbiában talál­ nemcsak bibliographia. Egyes ré­ BÜRIAN ISTVÁN, MONARKHIÁNK SZÓFJAI KÉPVISELŐJE. juk Buriant a belgrádi követségnél, szei, s épen a legjelentősebbek, mint alkonzult alkalmazva, hol báró már félig feldolgozott anyagot nyúj­ tanak, melyben érdekesen lehet böngészni. Meg is ződve, hogy a keleti kérdés már a végmegol­ Herbert akkori szerb követünk a belgrádi követ­ ség titkári teendőit bizta rá. tesszük egy II. czikkben. dásra megérett. Szófia és a bolgárok felé fordult az utolsó Burian István első izben 1880-ban jött Bul­ években Európa figyelme, és a sajtó hatalmának gáriába, és azon év tavaszán gróf Khevenhüller egész teljességében s minden apró részletével mellett működött: a gróf távoztával azonban őt B U R I A N ISTVÁN. föltárta mindazt, a mi fontos és érdekes a bolgár bizták meg az ottani diplomácziai ügynökség ve­ M o n a r k h i á n k szófiai k é p v i s e l ő j e . kérdés körül fölmerült. Pedig, ha csak az utolsó zetésével s így már nyolcz évvel ezelőtt, bár ak­ Közel kétszáz éve, hogy a keleti kérdés napi­ 2—3 évet veszszük is tekintetbe, szinte túlságos kor csak ideiglenesen, önállóan vezette majd rendre került. Mindenkor általános érdeklődés­ soknak találjuk az egymást gyorsan követő vál­ másfél éven keresztül a szófiai képviseletet. sel viseltettek iránta Európa népei. De bármint ságos események egész sorozatát, melyeken a Bendkívüli megfigyelő tehetségével már ezen idő forgassuk is e hosszú időszak történetének lap­ kérdés keresztülment. A szerencsétlen bolgár alatt is alkalma volt a bolgár népet alaposan jait, alig akadunk olyan kritikus időpontra, mint nép nehéz viszontagságokon gázolt át; oly küz­ megismerni, s az országnak összes viszonyait

)7.

SZÁM. 1888.

xxxv.

ÉVFOLYAM

A «GYEHENNA»

VÁROSRÉSZBŐL.

A KEGYESRENDÜEK TEMPLOMA ÉS ZÁRDÁJA.

A ZRINYI-UTCZÁBÓL. OROSZ DRAGONYOSOK A LENGYEL HATÁRON IVANOVICZ ÉS SKÁLA KÖZSÉGEK KÖZT.

277

VASÁRNAPI UJSÁG.

Berki

Dezső

R É S Z L E T E K SZATMÁR-NÉMETIBŐL. AZ 1 8 8 8 . É V I MÁRCZIUSI ÁRVÍZ I D E J É N .

^ n y k é p e i után.

VASÁRNAPI UJSÁG.

278 tanulmányozni. Midőn 18S1 végén a szófiai ügynökséget az újonnan kinevezett báró Biegelébennek adta át, a külügyminisztérium méltá­ nyolva szakismereteit s kiváló szolgálatait, Orosz­ országba küldte, hol Moszkvában négy éven át vezette az osztrák-magyar fökonzulátust. Néhány nappal a botrányos bulgár államcsíny előtt, midőn a lázadók Sándor fejedelmet oly gyalá­ zatos módon elfogták, azzal a szándékkal, hogy vagy megöljék, vagy Oroszországnak kiszolgál­ tassák, kapta meg Burian, ki épen Budapesten tölte szabadság-idejét — a rendeletet, hogy mint fökonzul haladéktalanul induljon Szófiába és vegye át a diplomácziai ügynökség vezetését. Hogy miként felelt meg ott a várakozásnak, mu­ tatja az a tény, hogy már 1887 május havában vette ugyancsak Szófiában kinevezését valóságos diplomácziai ügynökké. Az a rövid idő, melyet eddig Burian Szófiában töltött, teljesen elégséges volt arra, hogy az olyan kiváló tehetségekkel megáldott fiatal diplomata erejét is, mint a Buriané, meglehetősen próbára tegye. Azt lehetne mondani, hogy a hány nap, annyi válság előtt állott a bolgár nép folytono­ san. Hogy csak a főbbeket említsük, megérke­ zése után a Sándor tragédiája, annak két ízbeni távozása, s az ezt követő Gruev-Benderev-Klement-fele ármány, a regensség vajúdásai és küz­ delmei a hadsereg lázongásra hajlandó részével, a hírhedt Kaulbara tábornok vendégszereplése Bulgáriában, a fejedelemválasztó gyűlés Timovóban Yaldercár dán kir. herczeg érdekében, a szilisztriai és ruscsuki lázadás, az ujabbi fejedelem­ választó gyűlés, Koburg herczeg trónralépte, kormányválság, stb. stb., ez mind rövid időkö­ zökben követte egymás'. Annyi bizonyos, hogy a kormány alig küld­ hetett volna a nehéz feladatnak inkább megfe­ lelő képviselőt Bulgáriába Buriannál. Hogy mennyire ismerte ő már első ott tartózkodása al­ kalmával a bolgár népet, arra csak egy jellemző példát hozok fel. Néhány évvel ezelőtt Burian több íróval és képviselővel együtt vacsorált Froh nernél Budapesten. Természetes, hogy csakha­ mar a keleti kérdésre fordult a beszéd. Még akkor teljes szélcsend uralkodott Bulgáriában, senki sem gondolhatott a bekövetkezendő esemé­ nyeknek csak lehetőségére is, Sándor fejedelem egész nyugodtan ült és kormányzott szófiai kanakjában, midőn Burian legnagyobb komoly­ sággal állítá. hogy Sándor nem fogja magát soká tarthatni trónján, és hogy uralkodásának erő­ szakosan fognak véget vetni. A mit akkor Bu­ rian mondott, a mi akkor oly hihetetlenül hang­ zott, csakhamar teljesedésbe ment — és a mit az ő éleslátásával már jó eleve megjövendölt meg­ hitt baráti körben, annak, fájdalom, szemta­ nuja lehetett maga is. Burian egyike a legtiszteltebb egyéneknek Szófiában. Alig volt meg ott külföldi képviselő, kit a bolgárok őszintébb tisztelettel vettek volna körül, mint őt. De nemcsak nagy szorgalma által szerzett széles ismereteivel, vele született fényes tehetségeivel, hanem egyéniségével is im­ ponál. A bolgárok többnyire nagy, erőteljes, szá­ las alakok; de Burian azok között is számot tesz az ő szép, daliás alakjával, melyet ünnepélyek alkalmával még honvéd-huszár diszegyenruhája is emel. STBAUSZ ADOLF.

OROSZ DRAGONYOSOK A LENGYEL HATÁRON. A múlt ősz óta lázas buzgalommal folytatott háborús készületekről közölt képeinkhez most ismét adunk egyet, mely orosz dragonyosoknak a Galiczia határszélén fekvő Ivanovicz es Skála községek közötti felvonulását tünteti föl. A kép tárgya nem kivan magyarázatot, mivel már több izben volt alkalmunk az orosz katonaságról részletes ismertetést adni. Csak mint az idők jelét, közöljük ezt a képet is, emlékeztetésül, hogy, bár Yilmos császár halála, az árvizek s a franezia események Európa figyelmét némileg más irányba terelték : az orosz-osztrák-magyar háború eshetősége még most sem tűnt el végkép s még mindig ott kisért a határon.

HOGY ÉRINTKEZNEK A NEMZETEK? Minél közelebb hozza a nemzeteket egymás­ hoz a művelődés, annál jobban szaporodnak azok a nagyrészt szerződéseken alapuló politikai és jogi intézmények, melyek a népek egymásközti

17.

SZÁM, 1888.

xxxv. ÉVFOLYAM.

érintkezését lehetővé teszik, s minden népre, mely mely szerint «res nullius cedit primo occupanti», állami szervezetben él, egyaránt érvényesek azaz azokat bárki elfoglalhatja. De ehhez tény­ és kötelezők. A mai újságolvasóra márnélkülöz- leges birtokbavétel kívántatik meg, mert a csupa hetlen ezeknek az intézményeknek természetét fölfedezés még nem ad szerzési jogezímet. Ideig­ legalább nagyjában megismerni. A korábbi szá- lenes megszállás sem elegendő. Ebből következik ! zadokban is léteztek bizonyos nemzetközi egyez­ az is, hogy például egy part elfoglalása még nem mények, melyeket az államok egymással kötöt­ ad tulajdonjogot az egész mögötte fekvő terü­ tek, de ezek még inkább csak a hadviselésre szo­ letre, sem egy folyó torkolatának megszállása az rítkoztak, míg a nemzetközi viszonyok ujabb egész folyamterületre. A Németország és Spa­ alakulása már épen a béke érdekeit tartja szem nyolország között a Karolina-szigetcsoport bir­ előtt s annak jellegét viseli magán. így jöttek toka iránt pár év előtt fennforgott viszály épen ezt | létre a különböző pénzügyi és kereskedelmi szer­ az esetet illusztrálja, mert Spanyolország tényleg ződések, a szellemi tulajdont védelemben része­ soha sem vette uralma alá a szigetcsoportot, sítő törvények, a településeket szabályozó intéz­ habár regi szerződésekkel támogathatta is jogkedések s a vasút-, posta- és távirda-ügy. Sőt leg­ czímót reá. Ujabban a tenger is közösnek tekintetik, ellen­ újabban már közös tengeri jog megteremtésére is kezdenek gondolni s a váltójogot is nemzet­ tétben a régi felfogással, s az lS56-iki deklaráczió közi alapon készülnek rendezni. már határozottan szabadnak nyilvánítja a ten­ Ismételjük, már a régi ázsiai népek s a görö­ gert ugy, hogy minden nemzet jogosítva van gök és rómaiak is kötöttek egymással szerződé­ rajta közlekedni s halászni. Kivétetnek e szabály seket követségek, nemzeti ünnepek és szokások alól természetesen a kikötők s a partvidékek oly ügyében, melyek azonban csak szűk körre szo­ távolságra, a mennyire egy ágyúgolyó hord. Ep rítkoztak. A szent római birodalomnak megvolt úgy az oly öblök, melyek nincsenek összeköttetés­ a maga legfőbb hatósága a nemzetközi pöröskö- ben a nyilt tengerrel, s ezért szárazföldi tenge­ dé ek elbírálására. De a nemzetközi jogviszonyok reknek tekintetnek. De már a Fekete-tengert is mai fejlettsége mégis az újabb idők érdeme, s a megnyitotta az 1856-diki párisi békeszerződés mennyiben ehhez már nemcsak az európai illla- minden állam kereskedőhajöinak. A meddig a mok, hanem Amerika, Törökország, sőt Ázsia j hajók nyilt tengeren vannak, mintegy úszó műveltebb népei s maga Khina is csatlakoztak, területrészeiül tekintetnek azon államnak, többe nem csupán európai, hanem a szó legtágabb melynek lobogóját viselik. Idegen hadihajónak nem szabad erről egyeseket elhurezomi, sem értelmében nemzetközi jogról lehet szó. semmiféle erőszakosságot tenni. Mihelyt ellenben A nemzetközi jogban egyének helyett államok egy hajó idegen kikötőbe érkezik, az illető állnak szemben államokkal, de csak a mennyi­ állam fennhatósága alá jut, a hadi és postahajók ben minden más államtól függetlenek, kizárásá­ kivételével, melyek mindig exkrritovialisak — val tehát az úgynevezett fél-souverain államok­ területen-kivüliek maradnak. nak, mint Egyiptom, Bulgária stb. mint a melyek Az idegenek helyzetere is kedvezően folyt be bizonyos önállóságuk daczára a legfontosabb a nemzetközi jogfelfogás mai emelkedettsége. kérdésekben a porta fennhatósága alá tartoznak. Bégi időben az idegent büntetlenül megölhették Az államok természetesen elvileg egyenlők, csu­ és rabszolgaságba vethették, vagy nagy adókkal pán bizonyos rangkülönbségekkel, melyek a csá­ terhelték, míg ma az idegen a politikai jogokon szárságoknak és királyságoknak, a uagyherczegkívül teljes jogegyenlőségben részesül a belföldi­ ségeknek és nagy köztársaságoknak bizonyos vel. Az a joga azonban fennmaradt minden ál­ rangelsőséget biztosítanak a többi fejedelmek fö­ lamnak, hogy egyes idegeneket, vagy egész nép­ lött. A császár és király teljesen egyenlők, mig a osztályokat is kiutasíthat területéről, akár poli­ pápa mint világi hatalom nem jő többé tekintikai, akár közbiztonsági okokból, rendőrileg I tétbe, s már csak az egyház terén bir jelentövagy hatóságilag. így tett ujabban is Oroszország I seggel. a zsidókkal, Bismarck a lengyelekkel. A bűnösök Egy állam külső képviselete a legszaba­ kiadására vonatkozólag ugyan általános kötele­ dabb alkotmányu államban is a fejedelem vagy zettség nem áll fenn, de a büntető igazságszol­ kormány joga. Az egyeduralmi államformában gáltatás érdekében ezt is számos állami szerző­ csak ezeknek van joguk követeket nevezni ki s dések állapítják meg. | háború és béke fölött dönteni, mig a szövetségi A népjogi elvek túlnyomó része úgynevezett államban az egyes szövetségi tagok képviselőivel szokásjogon alapul, azaz hosszas gyakorlat alap­ egyetértöleg járnak el. Közegeik kifelé a követek ján fejlett ki. De ujabban e tekintetben is irott | és konzulok. A követek ismét vagy nagykövetek, jog utján igyekeztek azt szilárdabb alakba ön­ kik királyi ranggal biró államokban képviselik teni. Számos szerződés irányul az ellenségeske­ uralkodójuk személyét, vagy rendkívüli követek, dések korlátozására is, de a megállapodások kik kormányaik nevében vezetik az ügyeket, vagy mégis túlnyomóan kereskedelmi érdekeket tar­ végre egyszerű ügyvivők, kik a külügyminisztanak szem előtt. A mi ezek megtartásának kö­ • teriumnál vannak akkreditálva. Mindezek bizotelezettségét illeti, már a nemzetközi jog termé­ | nyos előjogokat élveznek, minők p. o. követségi szete szerint is hiányoznak erre nézve a biztosíté­ palotáik sérthetetlensége, adómentességük és a kok és kényszereszközök, mert a túszok adásának | rendes törvénykezési eljárás alól való kivételesés szent eskü tételének régi módja ez idő szerint j ségük. Az államforma minden megváltozásánál, nem mutatkozik czélravezetönek. De egyes ese­ , vagy a diplomácziai összeköttetés megszakításá­ tekben erre való a szerződés megtartására szorí­ nál, hazájokba visszahivatnak. tandó ország katonai megszállása, mint a hogy Sokkal kiterjedtebb a konzuli intézmény. Ausz- Francziaország egy részét szállották volt meg az \ tria-Magyarországnak külföldi nagykövete csak ellenséges csapatok a közelmúlt háború után. 7, rendkívüli követe és meghatalmazottja csak 28 Néha előfordul értékes kincseknek, s még rit­ i van, mig konzula 400-on felül. Hanem a konzu- j kábban egy egy darab földnek elzálogosítása is. lóknak csak elenyésző csekély része hivatásszerű Ujabb időben még csak Wismar város és urada­ • konzul, jogi képzettségű személy, kit állama kül- I lom elzálogosítása áll érvényben Svédország részé­ : földre küld. Többnyire a konzuli ügyeket válasz- ről Mecklenburg-Schwerinnek 1 Ví millió tallér­ ; tott konzulok végzik, kik maguk is az idegen ál- ' ért, a mi azonban az esedékes 1903-ik évben a ! lam alattvalói, s hivatalukat csak mellékesen | fizetendő összeg nagysága miatt alig lesz be­ űzik. A konzul működési köre meglehetősen | váltható. | kiterjedt, s oda megy ki, hogy az állampolgárok I Ily biztosítékok hiányában tehát megtörténik, magánérdekeit képviselje. Mint ilyen kell hogy hogy az érdekelt államok közt néha viták merül­ védje azokat az idegen önkénytől, feladata ki- I nek föl, melyek esetleg hatalmi kérdésekké fajul­ egyenlíteni a fenforgó viszályokat, tárgyalásokat j nak. Ezeknek eldöntésére régebb a háború volt indítani meg, s idegen okmányokat hitelesíteni. ! az egyetlen eszköz, ma azonban békés represszaj Oly országokban, hol az igazságszolgáltatás még liák vagy választott bíróságok is nem ritkán si­ kívánni valót hagy fenn, a megbízó kormány a keresen egyenlítik ki az eltérő nézeteket. Külö­ törvénykezést is reá szokta ruházni. nösen a választott bíróságok fontos intézményei A művelt államok területeinek polgári körül­ a nemzetközi jognak. Bendesen mindegyik fél a határolása ma már meglehetős pontos és szaba­ választott bírókat felében a nem érdekelt álla­ tos. De vannak még a földfelületnek részei, mok közül választja. Az eljárás perrendtartásmelyek természet szerint minden emberrel szerüleg foly, s az ítélet a felekre nézve kötelező. ; közösek. Ilyen a tenger, ilyenek bizonyos termé­ Híressé lett az az Ítélet, melyet 1871 -ben egy szeti és földrajzi okokból megközelíthetlen vadon Svájczból, Olaszországból és Braziliából álló vá­ területek, melyek az elfoglalásra nem voltak al­ lasztott bíróság Genfben az Alabama-kérdésre kalmasok, vagy a melyeknek segélyforrásait vonatkozólag hozott. Ugyanis az amerikai unió ; még csak a jövő nyitja meg. Ezekre nézve az Angliától kárpótlást követelt azokért a vesztesé­ | uratlan dolgokra vonatkozó régi jogszabály áll, gekért, melyeket a délieknek Angliában épített,

17.

SZÁM. 1 S S 8 , XXXV. ÉVFOLYAM.

jASARNAPI EJJSÁQ.

-279

va gy angol kikötőkből kiinduló hajói, s különö­ — Kérem, Sylvius ur, ne hagyjon el bennün­ sen az «Alabama» által szenvedett. Az ítélet ket ! — monda a szegény leány. megállapította a kártalanítást s így elodázta a ! — Elhagyni titeket... a kiket gyermekeim már fenyegetővé vált háborút. Említósremeltó a gyanánt szeretlek! — feleié Hog Sylvius. 9672-dik szám. porosz király bíráskodása is 1872-ben ugyan­ Joel kísérőül kínálkozott. De a tanár nem ezen két fél között, melylyel a San Jüan határt Regény egy kötetben. engedte, hogy tovább elkísérje öt Moelnél, mert megállapította. A pár év előtti német spanyol nem akarta sejtetni, hogy Bergenbe utazik. konfliktust tudvalevőleg a pápa ítélete ol­ Irta V E R N E GYULA. Ezenfelül Huldát se volt szabad egyedül hagyni dotta meg. az anyjával. A leányka néhány napig ágyban Francziából HUSZÁR IMRE. (Folytatás.) fekvő beteg volt, de most már kezdett felkelni; Még ha az államok közti összeütközések há­ hanem még nagyon gyöngének látszott, a szobát borúvá fajulnak is, a nemzetközi egyezmények XII. őrizte és a bátyja belátta, hogy nem hagyhatja igyekeznek szelidítőleg folyni be, s odahatni, Hanzenné aszsony házánál tehát senki se volt, őt el. hogy a háború a humanismus szellemében folytattassék. Nagy lépést jelent ebben az 1854-diki a ki tiltakozott volna ama tiszteletreméltó érze­ A kariol tizenegy órakor a fogadó ajtaja előtt genfi konvenczio, mely a sebesültek ápolását lem ellen, a mely az ifjú leány cselekvésének állt. A tanár felült rá Joellel együtt, miután az szabályozza, s a tábori kórházakat összes orvosi indokát képezte, — senki, ha ne ha az anyja. ifjú leánytól elbúcsúzott. A kocsi csakhamar el­ Hanzenné asszony gyakran panaszkodott, fő­ tűnt az ut kanyarulatánál a part magas fűz­ személyzetükkel a semleges vörös kereszt védel­ me alá helyezi. Tiz évvel később az oly szomorú leg Hulda távollétében és ez nagy szomorúságot fái közt. sorsot ért H. Sándor czár kezdeményére Brüs- okozott Joelnek. Azt hitte, hogy az anyja nem Joel még ugyanaz nap estefelé visszatért selben ült össze egy európai konferenczia, s fogal­ fogja mindig beérni a panaszkodással, hanem Dalba. mazott egy oly szerződést, mely ha nem is fejez­ titokban igyekezni fog rábeszélni Huldát vala­ XIII. tetett be teljesen, de irányelveit minden állam melyik ajánlat elfogadására. — Ötezer márkát ezért a sorsjegyért! — iselfogadta. A következő szempontok jutnak ebben Hog Sylvius tehát elutazott Bergenbe. SZÍVÓS métlé az özvegy minduntalan. — Ötezer márkát különösebben kifejezésre. természete, erélyes jelleme, egy pillanatnyi megkínálnak érte! rázkódás után megint felülkerekedett. Nem Minden háború hadizenettel kezdődik, melyet Hanzenné asszony nyilván nem akarta látni hallgatólag is lehet megadni, de oly félreérthe­ a leánya vonakodásának megható oldalát. 0 akarta elhinni Kamp Ole halálát, sem azt, hogy tetlen kell hogy legyen, hogy az ellenséges csa­ csak az ötezer márkára gondolt, a mely összeg Hulda arra legyen kárhoztatva, hogy őt soha se patok betörése ne jöjjön váratlanul. A háború Hulda egyetlen szavára megjelent volna a ház- ! lássa többé. Nem! mindaddig, míg a tény nem csak a hivatásszerű hadseregek, de nem a pol­ nál. Az öreg asszony, bármennyire norvégiai nő lesz bebizonyítva megczáfolhatlanul, határozot­ gári alattvalók közt folytatható. A győztes had­ volt is, nem hitt a sorsjegy természetfeletti ér­ tan valótlannak tartotta. Ez az érzés erősebb vezérnek nem szabad az ország megszállása tékében. Hidegen és gyakorlatilag gondolkozó volt minden érvnél. De volt-e a kezében valamely útbaigazító után a népességtől olyasmit követelni, a mi elméjébe nem fért az, hogy valaki ötezer már­ uralkodójuk iránti kötelességeikkel ellentétben kát feláldozzon, százezer márka megnyerésének adat, a melyre Bergenben megindítandó vállal­ kozását alapíthatta? Volt, de meg kell valla­ áll. Igazságot a kormány nevében szolgáltatnak egy milliomodrész esélyéért. nunk, hogy ez az adat nagyon bizonytalannak azután is, s annak letétele csak legvégső esetek­ Annyi bizonyos, hogy minden babonától el­ ben engedhető meg. A közrend a fennálló tör­ tekintve, nem lett volna bölcs dolog, a bizonyost látszott. Tudta, hogy melyik napon dobta Kamp Ole a vények szerint tartandó fenn, s a hivatalnokok eldobni magától a bizonytalanért, ily kétes kö­ nem kényszeríthetők hivataluk folytatására, sem rülmények közt. De ismételjük, ez a sorsjegy nem levelet a tengerbe, azt is tudta, melyik napon a lakosság nem sorozható be a hadseregbe. El­ volt Hulda szemeiben sorsjegy, hanem Kamp és mely vidéken találták meg a palaczkot. Mind­ lenben joga van a győzőnek a pénzügyek kizsák­ Ole utolsó levele és a szive megtört volna attól a erről a tengerészeti hivatal ama leveléből értesült, a melynek következteben elhatározta azonnal mányolására, adók emelésére, tulajdonjogot sze­ gondolattól, hogy megváljon tőle. elutazni Bergenbe ós érintkezésbe tenni magát rez az állam ingó vagyonára s uradalmai haszon­ Hanzenné asszony azonban egész eszrevehetőélvezetére. A népesség hadifogolynak kell hogy leg rosszalta leánya magaviseletét. Erezni lehe­ Help testvérekkel és a legilletékesebb tengeré­ tekintse magát és mindent kerülni tartozik a mi tett, hogy az ingerültség mindinkább fokozódik szekkel. Talán ez az érintkezés elég lesz ahhoz, a hadsereg biztonságát veszélyeztethetné. Egy benne. Attól lehetett tartani, hogy előbb-utóbb hogy kellő irányt adjon a Yikcnt illetőleg meg­ hadviselő fél küldöttjei, kik az ellenséggel való kényszeríteni fogja Huldát elhatározása megmá- ejtendő nyomozásoknak. tárgyalás végett lettek kiküldve, a fehér zászló sítására. Már is beszélt ily értelemben Joellel, a Az utazás lehető gyorsan történt. Hog Sylvius oltalma alatt sérthetlenek. Biztonlétükre min­ ki habozás nélkül a húga védelmére kelt. Moelbe érkezvén, visszaküldte kísérőjét a karioldent el kell követni, a nélkül azonban, hogy a Hog Sylvius természetesen értesítve volt mind­ lal, és átkelt a Tinn tavon ama füzfakéregböl tüzelést beszüntetnék. A háború folyamában arról a mi történt. Ez az egyenetlenség egy ujabb készidt csónakok egyikén, a melyek a tó partjai szerződések köthetők, melyeknek czélja: fegy­ fájdalommal szaporította Hulda gyötrelmeit és közt közlekednek. Tinosetből azonban nem dél felé, vagyis nem Bambié felé indult tovább, ha­ verszünet kieszközlése az elesettek eltemetésére, a tanár őszintén sajnálta a fiatal leányt. nem egy másik kariolt fogadott és elindult a erődök és csapatok feladása, és fegyvernyugvás Joel beszélt erről vele néha. Hardangeren át, hogy a legrövidebb utón érjen a hadműködések ideiglenes feltartóztatására. A — Nincs-e igaza a húgomnak, hogy elutasítja háború befejezése vagy hallgatólagos megegyezés az ajánlatot? — monda. Nem helyesen cselek­ el a hasonnevű öbölhöz. Itt a Bun nevű kis gő­ útján következik be, a mi gyakran előáll a há­ szem-e hogy igyekszem őt elhatározásában meg­ zösre szállt és miután a kis hajó végighaladt I a norvég partok előtt levő apró szigetek ós ború folyamában az egyik fél és a másik fél szö­ szilárdítani '? szigetecskék közt, végre július 2-án hajnalkor a vetségese közt, vagy az egyik fél teljes meg­ — Kétségkívül! — feleié Hog Sylvius; — j bergeni kikötőbe érkezett. semmisítése, vagy végül békekötés utján, me­ noha mathematikai szempontból Hanzenné aszlyet rendesen előkészítő praeliminarek előznek szonynak igaza van. De hát nem mathematika Ez az ősrégi város, a melyet a Sogne és a meg. minden a világon. A számításnak semmi köze i Hardanger fjordjai áztatnak, gyönyörű vidéken fekszik, melyhez a Svajcz csak akkor fog hason­ Azoknak az államoknak, melyek semlegesek, sincs a szív ügyeihez. E két hét alatt nagyon kellett ügyeim Hul- lítani, mikor majd egy mesterségesen készült tartózkodniuk kell a háborúba való minden be­ avatkozástól. Csak lázadás esetében kell a fenn­ dára. Annyi fájdalom nehezült rá, hogy komo- \ tengerág a Középtenger vizeit el fogja vinni he­ álló kormányt támogatniuk. Ha a háború sem­ j lyan féltették az egészségét. Szerencsére nem gyeinek tövéig. Pompás kőrisfasor vezet Bergen leges területen játszódik le, az államnak az j volt híjával az ápolásnak. Hog Sylvius levelet legelső házaihoz. A csinos homlokzatú magas átlépő csapatokat a határtól lehető messze kell irt barátjának, a hires Bock orvosnak és elhívta | épületek fénylenek a fehérségtől, mint az arab internálni s élelemmel és ruházattal ellátni. A őt Dalba. Az orvos nem javasolhatott egyebet városok házai és össze vannak szorítva azon a kereskedelmi forgalom háború idején sem szü­ ! testi pihenésnél és a mennyire lehetséges volt, ! szabálytalan háromszögön, a melyen a kikötőnetel. Ellenséges alattvalók vagyona semleges i lelki nyugalomnál. De a valódi hathatós gyógy- 1í város harminczezer lakosa él. Templomai a tihajón szabad. A semleges lobogó fedezi a rakod- ! szer Ole visszatérése lett volna, ez pedig az Isten zenkettedik században épültek. A sík tenger femányt. Ki van zárva a kereskedelmi forgalomból kezében volt. Hog Sylvius bizonynyal nem kí­ ! löl érkező hajókról már messziről meg lehet a esempészet, azaz oly tárgyak, melyek háborús mélte a vigasztalásokat és szünet nélkül igyeke­ pillantani magas székesegyházát. Bergen a nor­ végiai kereskedelem fővárosa, noha egészen kivül czélokra szolgálnak, s az ellenség kezéhez szállít­ zett reményt önteni a leányka szivébe. esik a közlekedési vonalakon és nagyon messze tatnak. A csempészeti tilalom érvényre emelé­ Es bármennyié valószínűtlennek látszik is, van a két másik várostól: KrisztianiátólésDrontsére megengedtetik a semleges hajók átkuta­ | Hog Sylvius nem esett kétségbe! heimtól, a melyek politikai tekintetben az első tása a hadviselő felek hadihajói által. Erre a Tizenhárom nap múlt el, mióta a tengerészeti hadihajó a kereskedelmi hajót szükség eseten hivatal értesítése megérkezett Dalba. Június és második rangot foglalják el az országban. éles töltései elsütésével kényszerítheti, átvizsgál­ • 10-ika volt. Tizenöt nap múlva véghez fog menni A tanár minden más esetben nagy kedvtelés­ hatja a hajó papírjait s ha gyanú merül föl, át­ a krisztianiai iskolák sorsjátékának húzása a sel tanulmányozta volna a kerületi székhelyet, a motozhatja a hajót De az igazolatlan motozás norvégiai főváros valamelyik nagy középületében. mely külsőjénél és szokásainál fogva inkább hol­ kárpótlásra kötelez, s az ellenséges tulajdon Június 30-án reggel Hog Sylvius ujabb leve­ landi, mintsem norvég város. Sőt e tanulmányo­ elvétele is külön bíróságok által igazolandó, let kapott a tengerészeti hivataltól, ismételt sür­ zás utazási programmjának egyik kiegészítő ré­ mely bíróságok minden államban szerződésileg getéseire. E levélben felszólították őt, hogy szét képezte. De a programm a maristieni ka­ szervezvék s Angliában admirálitás-biróság a lepjen összeköttetésbe a tengerészeti hatóságok­ land óta lényeges változást szenvedett. Hog nevük. kal Bergenben, s egyszersmind felhatalmazták, Sylvius nem volt többé a tourista-képviselő, a ki hogy azonnal szervezze a Vikenre vonatkozólag politikai és kereskedelmi szempontból szándéko­ így hangzanak nagyjában a fennálló nem­ a szükséges nyomozásokat, a melyekre nézve az zott beutazni az országot, hanem a Hauzeu ház zetközi jog alaptételei, melyek a kultúrál- állam hozzájárulása is megígértetett. vendége, Joel és Hulda lekötelezettje volt, a kik­ lamok közt az összekötő kapcsot képezik s nek érdekét mindenek fölé helyezte. Adós volt, se HuldáA tanár semmit se mondott Joelnek, egyöntetű alapot teremtenek az emberiesség és a ki tartozását minden áron le akarta róni. És művelődés még ezután kivívandó nagy vírmá- nak a felől, a mit tenni szándékozott, csupán — gondola magában — csakugyan nagyon cse­ elutazásáról értesítette őket és üzleti ügyeket nyaihoz. emlegetett, a melyek azonban csak néhány napot kély dolog az, a mit érettük tenni akar. fognak igénybe venni. (Folyt. k8T.)

E G Y SORSJEGY.

17.

VASÁENAPI UJSÁG.

280

A LISZTPOR ROBBANÓ KÉPESSEGE. A Wester mellett fekvő hamelni gőzmalomban nem rég rejtélyes robbanás történt, melynek okát azzal igyekeztek kimagyarázni, hogy a gaboná­ ban hosszasabb állás folytán mocsárgáz nemű lég fejlődik ki, mely tűzzel érintkezve felrobban. Weber berlini műegyetemi tanár ebből az al­ kalomból kutatásokat eszközölvén, kimutatta, hogy ez a feltevés helytelen, mivei a hamelni malomban naponként 4000 mázsa gabona őröl­ tetvén meg, a gabona megrothadása nem lehet­ séges, másrészt azonban kísérletek által, rend­ kívül finom rostán átbocsátott liszttel, mutatta ki, hogy a leeső gabonapor igen könnyen meggyulad és elég. Először közönséges kereskedésekben előforduló lisztet vett kísérletül, a melynek nedves tar­ talma 9—10 századrész. Mivel ez a liszt a kísér­ letkor önmagától meggyuladt s élénken fellobanó lánggal égett el, gondolható, mennyivel nagyobb a veszély a malmokban, a hol a liszt szárazabb. Rozslisztnél ép oly élénk láng mutatkozott, a burgonya-liszt lángja gyors és ragyogó volt. Sod­ ronyból készült keret segítségével ki lehetett mutatni, hogy a Davy-féle biztonsági lámpához hasonló szerkezet által ezeknek a lángoknak ke­ letkezése megakadályozható, a mely okból ily lámpák alkalmazása a malmokban mindenütt ajánlatos. Tényleg azonban nagy akadálya van ily lámpák használatának annyiban, hogy a lisztpor a sodronynyilásokon leülepszik és a lámpa világosságát rontja mindaddig, mig az emberek a lámpa tisztántartását megszokják. A lisztpor felrobbanását különben is ily sod­ ronyhálózat csak egy szempontból gátolbatjameg, de nem akadályozhatja a gépeken kifejlődő szik­ rákat. Leggyulékonyabbak azok a részek, melyek a hajtószijak keresztezésénél a dörzsölés folytán keletkeznek, de ezek nagyon csekélyek s bajt nem okozhatnak. Nagyobb szikrákat ad az őrölő kő, különösen ha apró idegen testek jönnek közbe. Az ily szikrák hatását kén, lycopodium és szén porára villamos géppel könnyű kimutatni. Igen fontos megtudni, hogy a lisztpornak mily sűrűnek kell lennie, hogy felrobbanhasson. Az eddigi kísérletek szerint ez a veszélyes állapot akkor jő létre, ha egy liter levegőben 30—40 milligramm lisztpor található. Ha egy negyed­ liter ürterjedelmü palaczkba mintegy 10 milli­ gramm lisztport teszünk s azt a villamos áram­ mal összekötjük, mindenkor oly erős robbanás fejlődik ki, hogy a dugó messze repül. Hasonló ez a tünemény a világító gáz robbanásához. "Weber tanár kutatásai szerinfa hamelni gőz­ malomban is a lisztpor összetolulása által szár-

Koller K. tanár fényképe u t á n . TAPCSILECHTOV, UDVARI TITKÁR SZÓFIÁBAN.

17.

SZÁM. 1 8 8 8 . x x x v .

SZÁM. 1 8 8 8 . x x x v .

ÉVFOLYAM.

ÉVFOLYAM.

Az égboltozaton sok ily csillag van s leghatalmasabb közöttük a Sirius, melynek átmérője 16-szor oly nagy, mint a napé. Ilyen továbbá a Wega csillag a> lant csoportozatban, valamint a legtöbb szabad, szemmel látható csillag, melyeket mind világító na­ poknak kell tartanunk. Más csoporthoz tartoznak azok a csillagok, a hol gázréteg is látszik, a melyek tehát már fiatal korukat mintegy átélték s a melyek nem oly fényes fehér színűek, inkább sárgák vagy narancs-szinűek. Ezek közé tartozik maga a nap, továbbá az Aldebaran a bika-csillagzatban stb. Még régibb csillagok azok, a melyek spectrumában & violaszín csaknem teljesen hiányzik s helyette sötét vonalak lépnek fel, a végzetes kihűlés jelei; az ily csillagok szine sötét narancs s néha sötét piros; ilyen öreg csillag az Orion felső balsarkában látható. : Hamis rubint állított elő Frémy párisi tanár, fluorsavas sulypátból és alumihium-oxidból. Az eddig előállított rubinok ugyan még csak 2—3 milliméter nagyságnak, tehát a gombostű fejénél alig nagyob­ bak, de alakjuk, keménységük és szinök tökéletesen megegyezik a természetes rubinokkal; Frémy azt hiszi, hogy nagy darabokat is állithat elő, melyek pedig néha még a hasonló nagyságú gyémántoknál is többre becsültetnek. ''•' Az aranytermelés a legközelebbi jövőben je­ lentékenyen fog emelkedni. Dél-Afrikában a Limpopo és Zambezi folyók között igen gazdag uj tele­ peket fedeztek fel s Kelet-Indiában a mysorei aranybányák az utóbbi években nagyon fellen­ dültek. * Hentes-diszmű. A charcutier-ek ez évi párisi kiállításán az aranyérmet egy 20 éves fiatal hentes nyerte el, ki szalonnából és kolbászból óriási látvá­ nyos tájképet állított össze vadászati jelenettel; lo­ vak, kutyák és vadászok láthatók teljesen, egy juh­ Roller K. tanár fényképe u t á n . nyáj békésen legelve s többek közt még egy alagút­ MARKOV ŐRNAGY, A BOLGÁR FEJEDELMI TESTŐRSÉG ból kibontakozó vasúti vonat is. FŐPARANCSNOKA. * Női kórházat alapított három orvosnő Taskend közép-ázsiai városban. A gondolat igen szerencsés: volt, mivel a mohamedán nők csakhamar megérez­ mázott a robbanás egy hatalmas, öt emeleten ke­ ték a kórház jótékonyságát s a jelentkező betegek resztül húzódó, úgynevezett tisztító kürtőben, száma napról-napra fnőtt, ugy, hogy az első évben mely csaknem mindi g telve volt lisztporral, mi­ 15,000 orvosi tanácsot adhattak. vel a hombár, malom és tisztító helyiség között * A galambok ellen irtó háborút indított meg a feküdt. A robbanás ereje azontúl kiterjedt mesz- bécsi hatóság. Mindeddig számos galamb élt itt sza­ badon az ablakpárkányokon és piaczokon keresve szebbre is. élelmét. A városi hatóság most ugy találja, hogy ezek a galambok különösen a nyilvános szobrokat elrondítják s ezért elrendelte, hogy minden szaba­ EGYVELEG. don talált galambot fogjnak meg s a kórházakba és ••'• Vilmos császár születésnapját egy helyen iskolákba küldjék, hogy ott megegyék őket. * Angol milliomosok. Az angol pénzügyminiszter még halála után több nappal (márcz. 22-én) hivata­ losan megünnepelték. Ez Haltig Gröde kis szigeten budget-beszéde alkalmából kiemelte, hogy a legna­ történt Schleswig mellett, mely sziget véletlenül az gyobb föld-adó-jövedelem alá esnek Angliában Hugit Éjszaki tenger viharjai miatt épen ez időben több M'Calmont, kinek földbirtokából 3.121,000 és De napig teljesen el volt zárva a világtól, ugy hogy a Stern báró, kinek 3.541,000 font sterling jövedelme szigeten lakó derék német halászok jó indulattal és van. Ezen kivül még 22 nagybirtokos van, kiknek alattvalói hűséggel tűzték ki a nemzeti zászlót Vil­ földbirtokokból 1 millió font sterlingnél több a mos császár születésnapja tiszteletére s csak ugyanaz jövedelmök,köztük Eothschild Lionel báró 2.700,000 nap este kapták az első hirt haláláról és el temeté­ font sterling jövedelemmel. séről. Bismarck Ősei a középkorban mint szabók szerepeltek. Az első, kit Herbertnek hivtak, 1270-ben Stendal község szabóczéhének atya-mestere volt. 1309-ben ismét szerepel egy Bismarck Eudolf nevű szabó s ez már egyenes őse a schönhauseni Bis­ marckoknak. Az irodalom terén csak a hires kanczellár nagyatyja, Nagy Frigyes tisztje szerepelt, ki neje halála alkalmából 1773-ban igen csinos emlékiratot adott ki. * A föld közepe felé is alkalmuk lesz közeledni a jövő évi párisi kiállítás látogatóinak, épen ugy mint az Eiffel-torony utján a lég világa felé. A Trocadero kertben ugyanis mély aknát ásnak, melybe bárki leereszkedhetik s ott bizonyos mélységben mozgó panorámák mutatják be a föld különböző geológiai rétegeit, a sóaknákat, vas- és kőszén-bányá­ kat, a páris-i katakombák részleteit, a földalatti csa­ torna rendszert. ••'• A pudli kutyák ismét divatba jöttek Parisban és pedig á Iá XIV. Lajos, azaz a divatos kutyákat teljesen kopaszra nyírják, kivéve a fejeket, hogy igy a hires franczia király nagy parókás fejéhez hason­ lítsanak. Megjegyzendő, hogy a fejtetőn egy pár für­ töt gondosan összefonnak s hogy a fehér vagy szürke szinű kutyák ruhája galambszin vagy kék, mig a sár­ gás szinűeké fekete. * Eleven bolhákat hirdetés utján szedett össze egy élelmes amerikai ember. Öt font sterlingért 3000 darabot kapott s ez nem volt sok neki, mivel ezer bolha közül állítása szerint alig egy alkalmas arra, hogy mutatványokra betanítsa. A iolhatanítás kü­ lönben is rossz mesterség, mivel a «nevelés» három hónapig tart s a színész szerepet játszó bolha a leg­ gondosabb ápolás daczára alig él egy évig. A csillagok korának megállapítására kihűlési fokuk szolgál, melyet a spektrum által meglehetősen meg lehet állapítani. A megmelegített, de izzóvá nem lett testről a spectrum egyetlen világító sugarat sem nyújt, csak a sötét (ultraveres) melegségi suga­ rakat. Az izzóvá lett testről viola és ultraviola színe­ Koller K. tanár fényképe után. ket nyerünk; oly csillag tehát, melynek spektrumá­ ban sok a violaszín, legalább külső felületén még KHBISTO A BOLGÁR UDVARI KAVASZOK nagy hőmérséklettel bir s igy aránylag ujabb eredetű. FŐPARANCSNOKA.

J&SÁENAPI UJSÁG. nyeket ért el. Autonóm közegektől nem mindig lehet várni az adminisztráczió minden ágának egyenlő erélyes felkaro­ lását, s főkép az egész­ ségügy iránti érzék ke­ véssé fejlett oldala kul­ túránknak. De máskü­ lönben is egy oly vitá­ lis érdek hátrány nélkül alig szolgáltatható ki a hivatalos eljárás sok mindenféle nehézkessé­ geinek. Tudjuk, milyen állapotok voltak ezek s mennyire sajnosán esett nélkülözni a bal­ esetek elleni rögtönös segély olyan szervezé­ sét, a milyen egy vi­ lágvárosias arányokban növekedő központnak megfeleljen. Ha vala­ hol, ugy épen e téren igazolták a tapasztala­ tok legjobban a társa­ dalom üdvös közbelépé­ sének kívánatos voltát. Bécsben már hosszabb idő óta fennállt volt a gr.Wilczek és dr.Mundy nemes buzgalmából lét­

A MENTŐK MŰKÖDÉSBEN.

A MENTŐ-TÁRSULAT. Afővárosi élet nagy hullámtörései napról-napra magokkal ragadnak egy-egy névtelen áldozatot azok közül, kiknek szomorú vívódásai a pinczelakások fülledt levegőjében, vagy még többször az utczán kezdődnek, és végződnek. A csapszék és a kórház, ez a két végzetes Alpha és Omegája a szenvedő és nélkülöző társadalomnak, sötét rémként mered a léha csillogás közé, s lehan­ goló árnyat borit a fényes paloták soraira. A gyilkos Duna iszapos medrében, a munka súlyos kalapácsának forgatása alatt, épülő falak állványai tövében, száz és száz életet fenyeget folyvást állandó veszély s mindennap játszódik le egy-egy tragédia nyilt utczasarkon, kapukö­ zökben, bérházak udvarán, melynek szomorú hősét izgatott járó-kelők csoportja fogja körül, kiknek sorai közt hivatalos tekintélylyel nyit utat magának a rendőr. A rendőr!.. Milyen szomorú tanuja a halál vi­ gyorgó démonától útfélen orozva megtámadt lélek végső vergődésének! Nem a barát, ro­ kon és testvér gyöngéden simogató keze, nem a vallás szolgájának balzsamot csepegtető szavai, nem a hü nő és gyermekek ölelése, nem az ott­ hon ismerős falai, hanem a rendőr a maga ijesztő rettenetességében, a mint a földöntúli bíróval versenyt irja noticzét ügyetlen, tanulat­ lan betűivel s abból, a mi az emberben isteni s halhatatlan, visszakér annyit, a mennyivel a napi tudósítások rendőri híreinek adósa. S míg ott, egy félreeső szögletben, hirtelen előkerített pony­ vával leborítva, lassanként kiül az ismeret­ len áldozat arczára a halál fenséges bölcselme, azalatt idelenn apró emberek hangya-zummogással kérdenek, tudakozódnak, kutatgatják zse­ bét, járják a szomszédságot sorra, nevetnek s szitkozódnak. Orvosi segély? Ugyan hagyják! Ezek a szegény jó emberek rendesen megteszik azt az apró szí­ vességet, hogy kórházon kivül is meg tudnak halni s megkímélik a tisztviselő urakat attól a sok irka-firkától, mely az illetőség kitudásával jár. Mert Homér felett csak 7 város veszekedett, de tudod-e Kukucska Janó, hogy feletted 27 kap hajba, mikor a kórházi költség kifizetésére kerül a dolog? S mígőméltóságát, HéthszilassyBoldi­ zsárt örömmel sorozzák díszpolgárukká, ugyan­ akkor a szegény Kukucska Janót ünnepélyesen kitörlik, nem csak az élők, de a valaha éltek so­ rából is, nehogy rossz hirbe hozza ezt a köz­ tiszteletben álló világot. Az 1876-diki XTV. törvényczikk rendelkezései a fővárosnak tették kötelességévé az első segély nyújtását. Oly intézkedés, mely hivatva lett v olna közegészségügyünk rendezetlen voltán se gíteni, de valójában egészen ellenkező eredmé­

281 Mint látni lehet, nagyon szerény körülmények közt kezdte működését a budapesti mentő-egye­ sület. Legérezhetőbb szükségeinek egyike máig is az alkalmas helyiség hiánya, a mennyiben a Lipótvárosi-templom apró földszintes házöve, melynek egyik kicsiny helyiségében talál eddig elhelyezést, csak ideiglenesnek tekinthető, ós sem alkalmas berendezéssel, sem a megkívántató központi fekvéssel nem bir. A főváros szegényebb rendű lakossága jól ismeri a szerény földszinti helyiség vörös lámpáját, alatta a kifüggesztett nagy fekete táblával, s bizalommal keresi fel minden oly esetben, mely gyors orvosi beavat­ kozást igényel.

Az egyesület felszerelése meglehetősen kom­ plettnek mon .-Iható. Van egy nagy mentőszekrónye, benne sok egyéb orvosi szer mellett theafőzö, ezukortartó, fogászati instrumentumok, stb. Jégzacskók, vízhatlan papírból, villamgép és gummilepedők, a falakon lábtöréshez való dró­ tok, s külön-külön szerketü szertáskák, részint lábtörésekhez, részint mérgezési esetekhez beren­ dezve ; utóbbiban apró palaczkokban a különféle ellenszerek, hánytatok : preparált tojásfehér a foszformérgezós ellen, eczet a marólúg ellen, kávé-kivonat opium-mérgezés esetére, chlor-viz a cyankali ellen, továbbá kaucsuk-csövek a gyo­ mormosás megejtésére ily esetekben, a mikor is a csövek végére üvegtölcsért alkalmaznak, azt megtöltik, s aztán kifordítják. Elmés újjvédő ^^^^^^^^m szerkezet is támogatja az orvosi működés sike­ rejött önkéntes mentőe­ rét, olyankor, midőn a pácziens az ellenmérget gyesület, s ők voltak azok bevenni nem akarja, s az orvos ujja abban a ve­ is, a kik a mozgalom szélyben forog, hogy a beteg megharapja. A gyű­ megindulásának első hí­ rűszerűén az újjra tolt védő vaspánt ilyenkor rére, mely Budapesten hasonló intézmény felál­ lehetővé teszi, hogy bizton be lehessen fórkőzni a lítását tűzte ki czélul, nemcsak erkölcsi támoga­ beteg szájába. A kis műtő-szoba ezenkívül a tásban részesítették a vállalkozást, de szerek seb kimosására irrigatorokkal, kaucsuk-csövek­ kel is jól el van látva. ajándékozásával is elősegítették létrejövetelét. A legelső szerek, melyek az egyesület megala­ De a nagy mentöszekrény csak tömeges ese­ kulását lehetővé tették, ép e nemes lelkű, humá­ teknél jő alkalmazásba. Egyes vagy kevésbbé sú­ nus főúr, gr. Wilczek adományai voltak. Ezek lyos eseteknél a kisebb szertáskák is megfelel­ közé tartozik egy nagy mentöszekrény, egy kis nek a segélynyújtás igényeinek. Ilyenek is kü­ mentőszekrény, két mentőtáska, hordágy, hord­ lönböző összeállításban állanak rendelkezésre, szék s kocsi. Az elsők egyike, ki pártfogásában mely összeállításoknál mindig a praktikusabb részesítette az intézetet, volt gr. Festetich Ta­ elhelyezés és a könnyebb áttekinthetőség az sziló is, ki az első szükségek fedezésére 1000 fo­ irányadó. Vannak szertáskák a bécsi mentőegye­ rintot ajándékozott, továbbá ugyanő és gróf sület mintájára, s van egy másik dr. Kresz, egy Andrássy Aladár 2—2 lovat. A főváros 4000 harmadik ismét dr. Borbély vasúti orvos szisz­ frtot szavazott meg az egylet czéljaira, s az állam témája szerint. Mindezek több-kevesebb eltérést összes segélye nem terjedt tovább, mint hogy mutatnak, de főalkatrészeik mindenféle élesztő 200 frtot érő bélyeget engedélyezett, ellenben a folyadékok, szagoló só, kések, kutaszok, dörzsölő kereskedelmi minisztériumhoz intézett azon meg­ kefék, esti használatra kézi lámpa, szappantartó, keresés, hogy a lánczhidon át díjtalanul közleked­ kanál, olló, khloroform, kognak stb. Ezekhez já­ hessek, eddig még, úgy tudjuk, sikertelen maradt. rul a dr. Borbély-féle módosított szertáskánál az

AZ ÖNKÉNTES MENTŐ-EGYESÜLET HELYISÉGE A LIPÓTVÁROSI TEMPLOM BAZÁRJÁBAN.

282

VASARNAPIJJJSÁGk

17. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

kákon a víz másfél méter magasságban rohant Esmarch-féle vértelenítő is, a vérzés helyének termek komoly fegyelme, a kórházak sötét rideg­ tovább. sége, az ifjú kedély meleg sugarától megara­ lekötésére. Övön felül, majd hónaljig érő vizben szállítot­ Sebészi esetekhez különben külön kötanyag- nyozva tűnik itt fel, s ez még a balsorsot is elvisel­ táskaiskészen áll, benne kendő, tépés.karbolvatta, hetőbbé teszi. Igaz az is, hogy főleg a kezdő ták ki a lakosok a bentrekedt állatokat. «A köz­ törésekhez sínek stb. A kötanyagtáskát dr. Kresz '. medikus az inspekczió hosszú órái alatt bizonyos gyám és neje még kerti lakásukban vannak — szintén módosította s ez alakjában szintén meg­ lámpalázzal várja a villamos csengettyű berre­ kiáltá egy hang, — házuk vályog, leomlik, segít­ van. Végre a legbonyolultabb eseteknél szertás­ gését a telefonon, mely bejelenti a régóta késő sünk rajtok!" Tutaj, csolnak nem volt, mert kára, kötszertáskára és szerszekrényre van szük­ első «kázust», de ez nem mutat érzéketlenségre, azok ott voltak elhelyezve, — honnan a veszélyt ség, mely utóbbi altató-készülékkel is el van vagy épen rossz szivére, csak olyan, mint a ka­ várni lehetett. Hogy a jég a város határán meg­ látva. Ilyen az, mikor fulladás veszélye forogván tonának az első puskapor! Milyen szeretetre- álljon és mintegy lopva hátulról kerítse meg a fenn, esetleg gégemetszéshez kell folyamodni. | méltó készséggel rohannak aztán a derék gye- várost, erre senki sem gondolt. A közgyám kerti Kedvező esetben gégefogóval kihúzzák vagy le- i rekek, hogy fölajánlják szolgálatukat az őrpa- | lakása 400 méternyire lehet a Kölcsey utczától. nvomják a fulladást okozó tárgyat, s ha ez nem ! rancsnoknak, ki egy szigorló «Dnh fölényével | Az ár rohamosan emelkedett, — a fáklyák fénye sikerül, akkor a tracheotomia marad mint egye­ jelöli ki az «esethez» menendőket. De ez nem a tehetetlenségtől rémült arezokat világítá meg. düli mód hátra. Ily és más műtétekhez a műtő­ csüggeszti a hátramaradtakat; kézröl-kézreadva a Egy jó barát lovai és szekere után küldött, és szoba függő operácziós ágygyal van ellátva s a habzó sörös poharat, csak annál jobb kedvvel midőn megérkeztek, maga vévé kezeibe a gyep­ sebkezelést a Moretik-Liszter-féle szűrő-készü­ dalolják az alsertadti cafó-chantantok reminis- lőt, és három ember segítségével, kik fáklyával czencziáit, melyeket a bécsi Alma Mater emlőjén világítottak, nem törődve a veszélylyel. mely ér­ lék könnyíti. idegenben dajkált bácskai vagy szabolcsifiuta­ heti, — maga hajtotta be lovait a rohanó árba, * és egy órai kínlódás után szerencsésen megmenté nult el a kommersek nyelvén: a házból az ól padlására menekült családot. Az elődottakból kitűnik annak a szüksége, i l m m e r lustig, feseli und niunter, A Báthory-, Zrínyi-, Dianna- és Vágóhíd-utbo°y minden egyes alkalomnál, midőn a mentő­ Der Mediziner geht nid unter.n czán, melyek legjobban ki voltak téve az árnak, egyesület segélye igénybe vétetik, az eset bejelen­ Nos igen. A medikus jó kedve, igaz, egy kissé egész éjjel csak emberek mentéséről lehetett szó. tésével egyidejűleg annak legalább általános meghatározása is megtörténjék, hogy így a ki­ ! közösügyes alapon veti szét lábát, de talán épen Egyik ház a másik után omlott össze. A gyen­ küldöttek épen a czélhoz mért felszereléssel je­ épen azért is nem tántorog meg oly hamar, mint gébb házakból a kik nem menekülhettek, az erőlenjenek meg a szerencsétlenség színhelyén. Ese­ jogoncz-kollegájáé. Meg aztán nem-e egész hiva­ sebb házak padlására másztak fel. 40—50 em­ tek bejelentése magánúton is történhetik, de a tása szélesebb, és általánosan humanisztikusabb ber virradt meg egy-egy padláson a rémséges rendőrség hivatalból is értesíti minden előfor­ térre utalja! És ezt a hivatást, becsületére legyen éj után márczis lG-ára, hogy láthassák: az ár duló balesetről az egyesületet, részint saját kö­ mondva, sohasem téveszti szem elől. Ha az in- eltemetett mindent, nincs semmijök! Három nap és éjjel folyt a nehéz munka; jár­ zegei, részint telephon utján. Egy pillanat alatt spekeziósszoba unalmából ki-kitekint a szem­ készen felszerelve áll a társulat 1000 frt. értékű közti ablaksorokra,-hol egy-egy függöny mögül tak a tutajok, csolnakok, dereglyék, hogy meg­ 870 kilo súlyú kocsija, a benne elhelyezett kere­ i félig rejtőzve kandikál ki a kaczér kis svájezi mentsék, a mit a romok még el nem temettek. ken járó s felkapcsolható hordágygyal, vagy ha bonne bodros feje: bizonyosan nem gondol Szívszakgató részleteket jegyeznek föl ez iszonya­ az nincs kéznél, az első útban találtató bérkocsi, egyébre, mint hogy nem épen utolsó dolog volna tos három nap és három éjjel történetéből. Márczius 15-én délután 4 órakor, hosszú szen­ mely tartozik magát megfelelő taksáért az egye­ annak szemrevaló tulajdonosnőjét az «első se­ sület rendelkezésére bocsátani, és sebes hajtással, gélyben i) részesíteni. Hogy aztán a mentőből vedés után szülte meg kisdedét egy szegény nő. melyet a rendőrség ép úgy, mint a tűzoltóknak, néha támadóvá válik, — mi tagadás? ilyen baj 11 órakor az árviz úszott ágya alatt; a szülésznő a mentő-egyesületnek is engedélyezett, a lehető ellen nincs orvosság még a nagy szertáská­ saját életét féltve elfutott, magára hagyá a bete­ ban sem. get. Ezt férje vitte fel gyermekével a padlásra, legrövidebb úton a baleset színhelyén terem. honnan J6 án déli 12. órakor mentette meg az De jöhet egy nap — ködös és borongós, mint °Hogy a szolgálat érdeke rövidséget ne szen­ vedjen, arról gondoskodva van az egy hónappal ! Ossián megéneklője mondja —• mikor a telefon egyik városi képviselő. — Voltak kik nem akaelőre kirendelt inspekcziósok által. A szolgálatot I fecsegő kis csengettyűje a szokottnál gyászosab- rák ott hagyni házaikat, makacsságukat csak a naponként 4 orvosnövendék, kik közül kettő j ban rezdül s a vágtatva tovarobogó mentőkocsit késő éj rohanó veszélye törte meg. Márczius 16-án, a csak 6 métert jelző hivatalos szigorló, s ezenkívül 4 tartalékos orvos látja el, mintha valami titkos előérzet nógatná sietésre. kilT lakásukat az egyesületi irodában bejelentik. ! Lenn, az alsó rakparton, megrakott gabnás hajók mérczét felülhaladta az ár, — a nép kétségbe Az összes működők száma 270, ide nem számítva és pórázra bocsátott tutajok közt ifjú nő holttes­ esve védte a város mellett haladó töltéseket, — két fizetéses szolgát es egy kocsist. Súlyosabb tét fogták ki a matrózok. Tömött haja kuszáitan az ár emelkedett, — «Át kell vágni a dobi or­ esetekben végül a huszonegy önként ajánlkozott borul arczára, s megtört fényű szemei egy néma szágutat, különben veszve vagyunk», kiáltá a inspekcziós orvos közül is behívnak. Az in- vádat kiáltanak a világba. S a mentő keze resz­ nép. A főpolgármester sürgönyözött engedély­ spekcziót tartó növendékeknek 10 percznél to­ ket, a mint az elröppent élet utolsó nyomai után ért. A miniszter válasza volt: «Saját felelőssége vább távol lenni az őrhelyről nem szabad, s en­ kémlel a szív táján, szeme megtelik könynyel, mellett teheti.» 16-án esteli 5 órakor ismét meg­ kondultak a vészharangok. — «Miaz?» kérdek nek a czélnak érdekében történik, hogy az meghatottságát nem birja leplezni... Eh, de hisz erről mitsem tud a rendőri kró­ rémülten. «A hidnál tört át a viz.» «A vasút inspekczió alatt szabad étkezésben is része­ nika, s nagyon jól van az, hogy az életet rende­ felöl jő a víz» volt a mindig váltakozó válasz. sülnek. Minden egyes esetben, kivéve ha ragályos be­ sen csak hivatalos transeriptióban szoktuk is­ A kereskedők áruikat pakolták, a pincze ablakait tegről van szó, a közkórházba szállítást is a merni: a mi azontúl van, az regény, semmi tömték mindenütt, még a legmagasabb fekvésű helyeken is. v. s. mentő-társulat eszközli. Ellenben epidémia ese­ egyéb. A nép zúgni, fenyegetőzni kezdett, a polgár­ tében a közbelépést könnyen érthető okokból mester bizottságot küldött ki az országút átvá­ nem tekintheti a mentő-egyesület feladatának. gására. Volt arról szó, hogy erre külön osztályt állítson ÁRVIZ SZATMÁR-NÉMETIBEN. «A vetésiek fegyverrel őrzik az országutat,* fel. de a kérdés, kapcsolatban a főváros amaz A tavaszi napok közeledtével Erdélyből a monda egy hang a bizottságnak, s mig az, e va­ ajánlatával, hogy a társulat a betegszállítást is vállalja magára, egyelőre még nincs eldöntve. Szamosfolyó mentéről érkezett sürgönyök már lótlan hír miatt katonaságot kért: az ár meg­ Örültségi eseteknél azonban ép úgy közbelép a eleve figyelmeztették városunkat a hóolvadással hágta és maga elszakította húsz méter széles­ társulat, mint bármiféle balesetnél, mely a fővá­ ( bekövetkezhető veszélyre. Az árviz-bizottság meg- ségben az ut töltést, a midőn is a víz szabadabb ros területén adja elő magát, s nem érdektelen • alakult, mérnöki hivatal és rendőrség által maga folyást nyervén, a város felöl apadni kezdett. Erdélyi István városi főmérnök hivatalos fel­ felemlíteni, hogy maga az első eset is, mely­ a nép vigyázatra intetett, őrködésre utasíttatott. Gátakra szükséges rozsek, czölöpok, a szaka­ vétele szerint 27 utczát, 523 belső telket borí­ nél a mentőtársulat funkczióját gyakorolta, őrült­ dások betömésére megtöltendö zsákok szereztet­ tott el az víz, — a városnak Vs-öd részét; a ség volt. Sok nehézséggel kellett megküzdenie az ifjú tek be, fáklyák rendeltettek, minden elővigyázati viz alatt levő 523 telken, 210 ház omlott össze. A város legszegényebb része szenvedett kárt, egyletnek, míg sikerült e közönyt legyőznie, szabály megtörtént. Márczius 13-án a jég megindulását jelezték kiknek szerény házukban volt mindenük. mely mindjárt keletkezése első stádiumában A csizmadiák, vargák és gubások árucsarnoka útját állta. És ez a közöny a nagy közönség ré­ azonban-városunktól a második falunál, Pettyin széről valódi ellenszenvvé fokozódott bizonyos községénél a jég megállt és torlaszt kéj>ezett. tömve volt menekülőkkel, a város 14 napig 700 akadémikus körökben, melyek egyrészt az orvosi A viz Szent-Mártonnál kiszakadva, rohanó se­ embernek adott élelmet. Mennyi volt még, ki tekintély egyenes csorbulását látták abban a bességgel sietett Szatmár-Németi éjszakkeleti szegyeitek az adakozásra megjelenni. Az irgaltényben, hogy még kellő theoretikus képzettség részére, s elvitte a batizi országúton levő át­ mas-nénék zárdája, az irgalmas-barátok kolos­ nélküli egész fiatal erők — habár igen korlátolt eresztő hidat, megrongálá a daróczi országútat tora is tömve volt. Az ide menekültek ott kap­ határok közt is — hivatásszerű praxist űzzenek, és elborítá az egész határt. E kiömlés azonban i tak élelmet is. másrészt káros visszahatásunak gondolták a társa- I reményt is adott, hogy városunkat vízveszély Csak az árviz hetedik napján, midőn már ság kebelében való elfoglaltságukat tanulmányaik ezúttal nem éri. leapadt a viz, ocsúdott fel félelméből a város. szorgalmas folytatására. Mindez aggodalmakat I Márczius 15-én a vasúti vashíd és a városi Ekkor határozták el azt is, hogy a sújtott város legyőzték az eredmények s ma már kétségtelen, | közlekedési híd között megindult jég erősen elöntött és megrongált részeit lefényképezik. hogy az egyletnek nem csak létjogosultsága van, megrángatá a város hídját, de egyéb bajt nem Vízben volt az irgalmasbarátok kolostora, de abban a működési körben is, melyet a leendő ! okozott, s a város közvetlen közeléből eltávozva, mert az előtte levő téren nyúlgátat emelt a vé­ orvos betölteni van hivatva, szükséges gyakor­ a már kiömléssel fenyegető ár apadni kezdett. delem, hogy megmentse az alantabb fekvő város­ lati előismereteket biztosit, s inkább ébresztöleg | Azt hittük, mentve vagyunk! részt. hat a szorgalomra, semmint hátráltatná. Három helyen ünnepeltük 40-edik évforduló­ Ma már a becslő bizottság működik, a legna­ ját a nagy napnak, midőn éjjeli 11 órakor meg­ gyobb részletezéssel és szigorral. A bejelentett kondultak a vészharangok, félelemtől izgatott kár meghaladja a 100,000 forintot. Mennyi a Hiszen igaz, hogy a mentők kedélyes fiuk is; alakok futkostak az utczákon, rémes kiáltás \ valódi, azt csak az ég tudja. közöttük semmi nyoma annak a pedáns fesznek, hallatszott: «A Kölcsey-utczán jön a víz!» Segélyt kér a nép, — bárminő adományt elfo­ melyet a tudomány affektált gőgje az önzés és A nép, hogy a belvárost megmentse, a most gad a város. Adakozzunk a szerencsétleneknek! kenyéririgység szolgálatában fejleszt ki. A tan- említett utczán gátat emelt, annak végén a lan- ! . ...r v-

17. SZÁM. 1888. xxxv ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI UJSÁG.

283

nem választatott. S ez a ház volt az tényleg, Multaque vietores victorium praeda Bequitur mely az osztrák főherczegséget, Magyar- és Cseh­ Non érit a captis túrba perempta minor. Ensiferi inter se multa vi brachia tollent. Nagy és általános európai válságok felettébb országot maga alá vetette, s pontosan úgy a Amplius offieium G. facit ipsa suum. mint a jövendölés írta, 1740-ig virágzott, a mely Ista tamen longo non stabunt tempore, namque alkalmasok arra, hogy ne csak a jövőbe, hanem sanctum veniens tempóra sancta debit. a múltba is visszatekintsünk, s egy-egy látnoki évben VI. Károly császár, az utolsó Habsburgban P. P. supeiat, tacet (v. jacet) A., moritnr quoque callida M. elme világánál igyekezzünk megérteni és értel­ fiágon kihalt. Bizonyos az is, hogy 1740 óta az Penes Germanos irnperiumque manet. mezni az eseményeket, mely a rég letűnt száza­ osztrák császári ház alá kezdett hanyatlani s Sed prius hoc nostro tantus fundetur in Őrbe dok sötét távolán át, a prófétai ihlet önkénytelen nagy meghasonlások, viszályok és bonyodalmak Sangvis, diluvium quod neque Trója dedit. támadtak s e császári ház a Toskánában és Mo­ Inde revertentur, fuerant quae pristina secla, sugallata hangjain beszél hozzánk. A prófécziákdenában uralkodó mellékágakra oszlott. Az Dicetur: valeat, qui valet atque potest. nak a mai kételgő kor nemcsak hogy kevés jelen­ olaszországi zavarok is bekövetkeztek, s mint tőséget tulajdonit, de egyáltalán kevesebbet is a tudva van, az olasz egységre s a pápa világi Magyarra fordítva: méltányosnál. Mert bármiként vélekedjék is az hatalmának megtörésére vezettek. A mi végül az Jog, hatalom, fény, C. diadal és kormánypáleza. ember a lélek bizonyos rejtélyes képességeiről, északi oroszlánra vonatkozó passust illeti, ezt Melyek előbb léteztek, ha C. jön, szertefoszolnak. tény az, hogy azok a jóslatok, melyek akár rend­ régibb magyarázók a harmincz-éves háborúra Majd véres hadakat viselend a németek ellen, kívüli természeti alakulásokra, akár az egyház vonatkoztatták, a mikor Svédország (északi orosz­ Sőt magát a béke atyját is foglyául ejti. es politika viszonyaira vonatkozva, egyes nem­ lán) feldúlta a német birodalmat, de hóditmá- A ki pedig vala addig a szent vallás követője, most, s N. megkapja jutalmát. zetek és korszakok öntudatában éltek, nemcsak nyait Poroszország (a setét völgy béli sas), szövet­ Felszabadul Végre C. nehéz halállal hagyja el birodalmát, az illető nép és idő gondolkodásmódját jellemzik, ségben Angliával (vörös oroszlán, mert czímere Senki se fogja tudni, melyik valláshoz tartozott. de néha általános magasabb igazságoknak, ter­ arany mezőben vörös oroszlán) és Dániával N. lesz utóda, ki csöndes békével igazgatja mészetes és egyetemes vágyaknak és hangula­ (fehér hattyú) vissza próbálta venni. Ez a kitétel Országát s békében éri halálát. És az egész tengereu támadnaK iszonyú harezok, toknak, sőt az emberi tudás ösztönszerű kijelen­ azonban ellentétben áll a jóslat világos megha­ A milyeket sem Carthago, sem Róma nem látott. téseinek is kifejezői. tározásával, mely az északi oroszlán betörését Es a győzőket a legyőzöttek sok prédája fogja követni Különösen áll ez a jóslatok egy nemére, me­ későbbre teszi az ausztriai ház kihalásánál, az Nem lesz kevesebb a halott sem, mint a fogoly. lyek a tényleges politikai és közviszonyokra tá­ ezt követő nagy válságoknál és Róma pusztulá­ Nagy erővel csapnak a kardosok össze, maga még jobban megteszi kötelességét. maszkodva, egész társadalomra kiható alakulá­ sánál. Valószínű tehát, hogy a jóslat e része be­ SDeG.ezek a dolgok sem fognak állni sokáig, sok esélyeit vonják hozzávetéseik körébe s ekkép teljesüléséről még csak a jövőben lehet szó, mely Mert jön a szent P. és szent időket hoz magával. a valóságnak már mintegy a priori szélesebb esetben vagy Svédország egy újbóli betörését, P. győz, A. hallgat, és meghal a ravasz N. is, alapján mozognak. Hozzá a misztikus nyelv, vagy még inkább Oroszországot kell értenünk az A hatalom pedig marad a németeknél. De mielőtt ez megtörténnék még e világon melybe szándékosan burkolóznak, s melyabstrakt északi oroszlán alatt, s minden körülmény kö­ Akkora vérontás lesz, a mekkorát Trója se látott. általánosságánál fogva a legtágabb értelmezé­ zött tág tér nyilik a magyarázatokra. Ekkor visszajövendnek a régi századok ismét S mondani fogják: éljen, a ki él s a ki élhet. sekre enged utat, s mindezeknél fogva nem csoda, Szintén a német birodalmat és Ausztriát illeti ha olykor e jóslatok a teljesülés némi látszatát Részünkről nem tartjuk feladatunknak itt e egy más jövendölés, mely a hires hohenheimi bírják felkölteni. Sőt maga a csodálatos iránt Theophrastus Bombastus Paracelsustól ered, jóslat magyarázó részletezésébe bocsátkozni s már természeténél fogva érdeklődő elme is 1546-ból. E szerint az osztrák császárság bukása olvasóinkra bizzuk azt, csupán annyit jegyezve inkább hajlandó a megegyezéseket, mint az után nemsokára egy sárga oroszlán fog jönni meg, hogy e jóslat egyes részei igen jól alkal­ ellenkezeseket kutatni, s ez a körülmény min­ északról, mely egész Európát s Ázsia és Afrika mazhatók I. Napóleonra is, mások pedig az dig nem csekély mérvű elfogultságot bizto­ egy részét is birtokába keríti. E hatalom a jóslat 1870-diki német-franczia háborúra. sit a jövendölések előnyére. IV. Henrik angol szerint jó keresztény hitű lesz, és sok fáradságába Még egy regi jóslatról van tudomásunk az királynak megjósolták például, hogy Jeruzsá­ fog kerülni a sas körmei közül kiszabadítani a ausztriai ház és a német-római császárság tekin­ lemben hal meg, s az a tény, hogy a West­ birodalmat s mielőtt ezt tenné, sok romlás és tetében, melyet hétszáz év óta őriznek az oxfordi minster Jeruzsálemtermóben halt meg, elhall­ pusztulás fog bekövetkezni. Az alattvalók fellá­ egyetem könyvtárában, s melynek szerzőségét gattatta a kételgöket. Viktor Emánuelt pe­ zadnak saját uraik ellen, de végre a gonoszság szent Tamásnak tulajdonítják. Ez a jövendölés dig, ép úgy mint Caesart martius idusától, elnyeri büntetését s béke és egyetértés fog ural­ is rövid és így hangzik : óva intették az október 15-én való vadászat­ kodni a földön. «A liliom, mely a felső részen uralkodik, az tól. Az, hogy ez a nap általában mily csekély oroszlán magzatai ellen támad — országába jön a magya­ E meglehetősen homályos jóslattal chance-okkal bir egy vadászati programm kö­ rázók eddig keveset foglalkoztak, s minthogy és megöli az oroszlán gyermekeit. rében: aligha egy-két embernek fordult meg '(Ugyanazon évben az emberfia,ki a vadálla­ közelebbi idő-meghatározásokat sem tartalmaz, fejében. alig is hozható összhangzatba az eseményekkel, tokat vezeti, s kinek birodalma a hold országá­ Ha a politikai tárgyú jóslatokat a legutóbbi ha csak nem vonatkozik szintén távolabbi jö­ ban van, nagy sereggel kél át a tengeren, az napok közvéleményét foglalkoztató aktualitás vőre. oroszlán gyámoltalan országába, mert országá­ szempontjából akarjuk taglalni, úgy első sorban 1630-ban két jóslat jelent meg egyszerre nyom­ nak állatai bőrét már szétszakgatták fogaikkal. a német császárságra és Ausztriára vonatkozó tatásban majnai Frankfurtban. Az egyik hang­ (•Azután a sas, a nap felett kiterjesztett szár­ jövendőlések hívják ki a figyelmet. Legrégibb zik ekkép: «Jönni fog idő, mikor a római csá­ nyakkal, nagyszámú fiókáival az ember fiának ezek közt a Sebald szerzetesé, ki 1012-ben élt. szárság üresen fog állani s nagy háborút fognak segítségére jön. A tábor elpusztul, nagy rettegés A nevezetes jóslatot 1563-ban egy szászországi folytatni miatta, mi által a birodalom annyira támad a világon, s ugyanazon nap az ország egy kolostorban találták fel érczlemezbe vésve, s pár elpusztul és tönkre megy, hogy senki sem fogja részében irtó háború lesz, — egy más napot évtizeddel később tették először közzé. Szósze­ kívánni többé, s a demokráczia fog felülkere­ fognak látni az emberek, s véres özön fog tá­ rinti szövege ez: kedni.* A másik tartalma a következő: «A szilé­ madni. A liliom elveszti koronáját, melyet a sas «Ha én, Sebald, az égi jeleknek minden tu­ ziaiak külön fejedelemmel fognak eléállni, a ki­ fog megkapni, s a mivel utóbb az emberfiafog lajdonságát és hatását fontolóra veszem, úgy a hez sokan fognak ragaszkodni. Nagy veszede­ megkoronáztatni. csillagoknak természetes mozgásából és jelenté­ lemnek néz ugyan elébe, de megnyeri a csatát «A négy következő évben nagy csaták vívat­ séből azt veszem ki, hogy a császári méltóság és Szüéziát birtokába veszi.» nak a világon azok között, kik a hithez ragasz­ nem fog sokáig maradni egy háznál sem, egész E két jövendőlés közül az elsőt később a na­ kodnak — a világ nagyobb része megsemmisül addig míg 1216-ot nem írnak. Akkor egy hős póleoni időkre vonatkoztatták, a mikor a nagy e földön, majd az emberfiaátkel a tengeren s az fogja férfiassággal magához ragadni a kétfejű háborúk s a német birodalom hanyatlása mellett igéret földére viszi a csodás jelt, s az ember fia sast s dicsőségesen kormányozza a császárságot, első ízben foglaltak tért a demokratikus és for­ és a sas kerekednek felül s béke és olcsóság lesz sőt Ausztriát, Magyarországot és Csehországot is radalmi eszmék, míg a második félreismerhetlen az egész világon.» annak alája veti, kormányozza egész a 18-ik szá­ czélzást rejt Nagy Frigyesre, s a legkülönösebb Az egésznek magyarázatául azt vették föl, zadig, s nagygyá lesz és virágzó marad egész az, hogy pedig tényleg 1630-ban látott első ízben hogy a liliom — azaz Francziaország — betör 1740-ig. Ekkor bonyodalmak és lázadások s napvilágot. az oroszlán országába — azaz Angliának ame­ nagy megoszlások fognak kezdődni és mindent rikai gyarmatába s az oroszlán magzatait, miután Van még egy további jóslat is a német római halomra dönteni. Utána azonban a császárság bőrét már saját országának állatai megtépdesték három ágra oszlik. De Itália szükséget szenved császárság és Ausztria sorsára vonatkozólag, — el fogja pusztítani. A kérdés csak az, mért s Róma városa a földdel lesz egyenlővé. Ekkor inely 1600-ban, Wolfius János «Lectiones me- lenne Francziaország birodalma a hold országá­ egy hős férfiú ragadja magához a kettős sast, morabiles et reconditae» czímű művében jelent ban. A jóslat többi részét ellenben ismét a na­ s dicsőségesen uralkodand a császárság felett meg s állítólag szintén egy rombadölt kolostor­ póleoni időkre vonatkoztatták, az «oroszlán or­ egész addig, míg feltámad az északi oroszlán s ban találták. Ez különböző betűkkel jelöli sze­ szágának egy részét» pedig Hannoverre, mely az országokat kegyetlenül megrohanja. Aztán a mélyeit s azt adja elő latin nyelven, hogy a né­ tudvalevőleg különösen szenvedett a napóleoni vörös oroszlán, a setét völgyben' sas és a fehér met császárság, mely C-vel, kezdődött C-vel is fog háborúk alatt. Látni való, hogy mindé hozzávehattyú ellene kelnek, s a birodalmat sok évekig végződni. Az említett Wolfius e két C-t Nagy tések daczára, sok marad megfejtetlenül a jóslat­ fogják birni, míg a nagy isten el nem jő elmúl­ Károlyra és VI. Károly (Carolns) német császá­ ból, mely egyike a homályosabbaknak. hatatlan országával és végét nem szakítja. Dá- I rokra magyarázta, de a többi betűre nézve nem Sokkal érthetőbbek és az események által niel jóslata nem fog tovább terjedni és Nabukod- adott felvilágosítást. A rövid vers különben a meglehetősen igazoltak a Nostradamus jóslatai. nozor álmából fogják látni, hogy a világ vége következő a latin eredetiben : Nostradamus Mihály Montpelherben tanult. közel van.» Toulouse-ben és Bordeauxban élt, mint híres • Impérium, fasces, C. Festus, Scetra, Triumphus, orvos és astrologus. Mikor 1555-ben a ProEz a jövendölés, mint látnivaló, főleg azért Quae fuerant penitus C. veniente cadunt. venceba visszatért, akkor adta ki a «Centufigyelemre méltó, mivel már 1590-ben közzé Postea Germanis durissima bella movebit. pacis ducet et ipse patrem. rise Propheticap»-t, mely akkor oly nagy feltű­ volt téve s határozott és minden kétértelműsé­ Captivum Qui fuerat Sacrae coufessor Religionis nést keltett, hogy H. Henrik franczia király proget kizáró tényeket és évszámokat sorol fel. Maga Liber érit; N. praemia digna feret. vence-i kormányzót megbízta, hogy küldje Pa­ a történelem is igazolja, a mit a középkori szer- ! C. tandem Impérium dura cum morte relinquet, risba a csodálatos prófétát. Itt a király szemé­ zetes mondott, hogy a császári uralom nem ma- j Nemo sciet cujus religionis erat. Succedet tunc N. tranquilla pace gubernana lyesen jósoltatott magának, s úgy kell lenni, radt tartósan egy családnál, egész addig míg :Impérium, caute finiet ille diem. hogy meg volt a jövendöléssel elégedve, mert Habsburgi Rudolf — nem ugyan 1216-ban, E t maré per totum consurgens horrida bella Nostradamusnak 200 arany koronást ajándémint a jóslat mondja, hanem 1273-ban császárrá ; Quaiia Carthago, Roma nec ipsa dedit.

P O L I T I K A I JÓSLATOK.

284

17. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

VASÁENAPI XJJSAG

ütemekbe osztva. A könyv Debreczenben jelent meg s ára 50 kr. Kérelem és felhívás. « A nő tényleges rendeltetése* czímű mű f. évi április végén elhagyja a sajtót és minden előfizetőnek meg fog küldetni. A még be nem küldött ívek tulajdonosait tisztelettel kérem, hogy szíveskedjenek értesíteni, hogy mennyi példánynyal szolgáljak. Hazánk nő-közönségét pedig, úgyszintén a nőneveléssel foglalkozó egyletek és tanintézetek vezetőit felkérem, hogy munkámat, mely saját ki­ adásomban a női szép rendeltetés kérdésével foglal­ kozik és a serdülő leányok kedves olvasmánya lehet, kegyeskedjenek becsespártfogásukkal megtisztelni.— Foktő, 1888 április 8.—Feleki József ref. lelkész. A nemzeti színházban ápril 13-án egy szellemes, és poétikus részletekben is gazdag franczia színmű­ vet élvezett először a közönség, Pailleron művét, melynek «Az egér» a czínie, s melyet Parisban is oly kedvezőn fogadtak. A drámai tartalom nem sok, mint átalában Pailleron színműveiben nem is szo­ kott sok lenni. De elmés párbeszédei, közbeszőtt jelenetei, kellemesen nyújtják a darabot és nem en­ gedik megcsappanni a figyelmet. Pailleron költő, s a lélek mozzanatait drámailag festi. E színművében az öregedő férfi szív megifjudását, fellángolását raj­ zolja mesterileg, az ingadozást az ész és szív sugal­ lata közt, míg végre a szív győz, s egy már nem fiatal férfi nőül vesz egy fiatal lányt. Az elmésség finomsága, a költészet bája veszi körül a történetet. A fordító, Fái Béla nagy nehézségeket küzdött le, mikor Pailleron finom árnyalatait, magvas eszméit, könnyed kifejezéseit sikerrel fordította magyarra.

kozott, a vele a trónörökös, a k é s ő b b ü l . Ferencz és Stuart Mária férje s a többi királyi herczegek számára is jósoltatott. E jóslatairól azonban nincs semmi tudomásunk. Legfontosabb és híresebb jóslata Nostradamusnak az, mely Angliára vonatkozik s többször tétetett közzé a 16 és 17-dik században és a kö­ vetkező szavakkal végződik: «Ha Brittania két nevezetes változáson keresztül ment, akkor trón­ j á r a egy németországi protestáns fejedelem fog ülni, rajta fog maradni, s családja ivadekáival a világ végéig, sok szerencsével, békében lázadás és belzavarok nélkül, rázkódás, észrevehető vál­ tozás és forradalom nélkül. • Mint mondók, ez nagyon érthető és világos utalás György hannoverai választó fejedelemre, a ki a m a is uralkodó angol dynastiát megala­ pította. Még egy nevezetes jóslat létezik, mely nap­ jainkban különös érdeklődésre tarthat igényt, mert a Hohenzollern-ház sorsával foglalkozik — az úgynevezett «Vaticinium Lehninense» vagy lehnini jóslat. E jövendölések eredeti szövegét pergamenre irva a németországi lehnini kolos­ tor romjainak egy falhasadékában találták meg s azóta több ízben lenyomatták, megvitatták, po­ litikai spekuláczió czéljaira felhasználták, sőt egy alkalommal annyira felzavarta a kedélyeket, hogy m . Frigyes Vilmos porosz király jónak látta Wilken történetírót megbízni a jóslat hitelessé­ gének megvizsgálásával. Ez a próféczia, mely a 17-dik század nyolczadik évtizedében látott először napvilágot s a Hohenzollern ház bukását helyezi kilátásba, száz rímes, úgynevezett leoninus hexameterből áll igen korrekt latinsággal s állítólag Hermán nevű ba­ ráttól ered 1300-ból. Kezdődik a Hohenzollerneket megelőzőleg Brandenburgban uralkodott Askani grófi család pusztulása feletti kesergésen, s azután áttér a Hohenzollern-esaládra, melynek tizenegy egymásra következő sarját jellemzi s a tizenegyediket «Stemmatis ultimus»-nak nevezi (utolsó sarj) a ki után

kötetét egészíti ki, még néhányat közöl a papírra vetett vázlatokból, s aztán a kötethez való jegyzetek következnek, majd kézirati hasonmásban négy köl­ temény, a tartalomjegyzék, továbbá ((jegyzetek Arany önéletrajzához és hátrahagyott iratai beveze­ téséhez*, a költő fiától, Arany Lászlótól, ki ismét több érdekes kiegészítő vonást jegyez föl, s közöl apróságokat, tréfákat, talányokat Arany hátrahagyott irataiból, valamint adatokat a szalontai Arany-csa­ ládról, a melyben Arany László, a költő fia, többek közt az Arany-család eredetét és leszármazását is­ merteti. A 19-ik füzetben a «Levelezések' első kötete vég­ ződik, s hozzá van mellékelve Arany szülőházának és Szalonta főterének képe, Petőfi ama levelének hasonmása, mely 1817. február 4-ikén oly elragad­ tatással üdvözölte aranyt, «Toldi* elolvasása után, valamint Toldi költőjéhez irt költeménye ; Aranynak 1847. november 11-én Petőfihez irt levele, szintén kézirati hasonmásban. Az 1851—60 közti levelezé­ seket találjuk ezután, azokat, melyek Arany nagy­ kőrösi tartózkodására esnek. A 20-ik füzet is ezt folytatja. A Lévay Józseffel, Gyulai Pállal, Toldy Ferenczczel váltott leveleket olvashatni e füzetek­ ben. A 20-ik füzettel veszi a közönség Arany aczélmetszetű, művészi arczképét, mely 1880 ban fölvett fénykép után készült. Ez már az ősz költőt mutatja, szakállas arczczal, asztalhoz támaszkodva, baljában kalapja, jobbjában botja. Egy füzet ára 40 kr.

használták fel a jóslat ultramontán védői, hogy a meghalt Vilmos császárt jelöljék ki olyannak, mint a kire a «Stemmatis ultimus* szó vonatko­ zik. Hogy a jövendőlés iránti bizonyos kegyeletes elfogódástöl maga Vümos császár sem volt egé­ szen ment, daczára az udvari történetírók igye­ kezetének, hogy az egész jóslatot misztifikácziónak bélyegezzék — mutatja az, hogy épen ö volt az, a ki azon az 1871-ik évi január 18-ik napján, midőn Versaillesban német császárrá proklamáltatva, a jövendőlés szavai szerint «Ger­ mania visszatért királyához" — parancsot adott Lehnin újra építéséhez,

Folyóiratok. A Természettudományi közlöny ápri­ lisi füzetében a közérdekű apróbb közlemények mel­ lett a nagyobb értekezések: «A zoológia terjedelmi köre és feladata*, Kriesch Jánostól. «Az ennivaló gombákról*, Kemény Mórtól; «Népiskolai olvasmá­ nyok a gazdasági chemia köréből» Than Károlytól.— A Századak április havi füzete a következő tarta­ lommal jelent meg: Jávorka Ádám ezredes s a gróf Forgách és Eákóczy levéltár, Thaly Kálmántól. Hor­ vát-Dalmátország elfoglalásáról, befejező közlemény, Pauler Gyulától. Erdély főispánjai, Lázár Miklós gróf­ tól. Történeti apróságok Torma Károlytól. Vannak még közlemények Váczy Jánostól, Eévész Kálmán­ tól, Dudás Gyulától. — Az Egyetemes Philologiai Közlöny ápril havi füzetében sok érdekeset tartal­ maz. A főbb czikkeket Ábel Jenő, Váczy János és j Bartal Antal irták. Gazdag hazai és külföldi iroda­ lom és vegyes rovat teszik a füzet további tartalmát.

Tóth Kálmán összes költeményeinek kiadását rendezi sajtó alá Báth Mór. Két kötet lesz, s 15 fü­ zetben jelenik meg. Tóth Kálmán a hatvanas évek legnépszerűbb költői közé tartozik, kinek hazafias költeményei, szatirikus versei egykor országszerte viszhangzottak, mindenütt szavalták. Lyrai költe­ ményei kedves olvasmánynyá váltak, s dalai a nép aj kán is fölhangzottak. Eáth Mór a népszerű költő összes költeményeinek kiadásáról gondosko­ dik. Az uj kiadás egyik kötete magában foglalja a költő által utoljára, 1878-ban egybeállított — szin­ tén Báthnál megjelent — költeményeket, megtoldva még meg nem jelent darabokkal; a másik mindazo­ kat a verseket, melyek az utolsó kiadásból hiányzot­ • A. nyáj visszatér pásztorához, Germania királyához, tak, de a költő egyik-másik korábbi füzetében nap­ világot láttak. Ezek kronologikus rendben közölve, Lehnin és Chorin felépül romjaiból ujra, a költő fejlődését is felmutatják. Az első füzet már S nem lopózik több farkas a nyáj aklához» elhagyta a sajtót, díszes alakban s Tóth Kálmán A tizenegyedik sarjról, ki a jóslatban Stem- lyrai költeményeinek közlését kezdi meg. Ara egy matis ultimusnak neveztetik, a következőket ta­ füzetne k 40 kr. A két kötetre 6 írttal, vagy diszkiláljuk irva: adásra 8 frt 50 krral lehet előfizetni. Virágzani fog az ivadék és eléri, a mit nem is Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és remélt, Képben czímű néprajzi vállalat osztrák részéből Ám a nép megadja árát az idők viszontagságainak, Mert közeledik az idő, mely nagy dolgokat rejt méhében. a második kötet van kiadás alatt. A Felső-Ausztriát tárgyaló kötet 2-ik s az egész vállalatnak 58-ik fü­ S a fejedelem nem tudja, hogy uj erők támadnak zete a tartomány tájképi leirásaiból a «Dunától délre körülötte. Ki hát a tizenegyedik sarj ? Az egymást követő eső dombvidék"-et Comenda János, a «Traun felső uralkodók sorra vételéből úgy látszik, hogy vidék»-ét Simony Frigyes tollából közli; mind a TTT. Frigyes Vilmos lett volna az, s a jénai és j kettőt György Aladár fordította. Felső-Ausztria ősauerstádti ágyúk megszólamlása Poroszország vál­ történelméből gr. Wurmbrand Guadacker «A czölöpságos napjaiban, nagyon közel hozta a valószi- j építmények»-et ismerteti, Váczy János fordításában, nüséget, hogy ö leend azon sarj, a kin a végzet j Az illusztrácziók Schauer János, Simony Frigyes, betelik. Ámde, és itt a bökkenő — a leszármazás j Ameseder Ede, Schindler és Charlemont ónjából, a kétszer megszakadt és Nagy Frigyes, meg IV. Fri­ tárgyalt vidékek szebb tájait ábrázolják. Czölöpépítgyes Vilmos magok is utódok nélkül haltak el, s ményekben talált tárgyak is bemutatvák. így nem számítanak a sorban. Ezt a körülményt

H a m á r most tekintetbe veszszük az eddig még koronázási esküt sem tett uj császár még mindig élet-halál közt lebegő helyzetét, melyre nézve az orvosi tudománynak alig lehet sok tennivalója, nem lehet tagadni, hogy a körülmé­ nyek épen most sajátságosan érdekes világításba helyezik a lehnini jóslat szavait.

Az ev. ref. egyház énekdallamai, violin kulcsra átirta ref. tanítók, tanitóképezdei s gymnasiumi nö­ vendékek használatára Szügyi József orgonista kán­ tor és gymnasiumi énektanár Békésen. A 91 oldalra menő könyvecske a régi énekes könyvek mestersé­ ges, szövevényes átírását egyszerűsíti, s alkalmas IRODALOM E S M Ű V É S Z E T . segédkönyvül kínálkozik a ref. egyházi énekek tanu­ Arany János h á t r a h a g y o t t irataiból és leve­ lására. Első sorban a templomi és temetési énekek lezéseiből három uj füzetet bocsátott közre Eáth dallamait gyűjtötte össze a népies eltérések följegy Mór, a 18—20-ik füzeteket. A 18-ik füzet a « Versek* zésével, a niagyar versmértéknek megfelelő négyes

A darabban egyetlen férfiszerep van, Max de Siniers marquis, ki udvarlásokkal töltötte életét, hanem most már azt veszi észre, hogy a nők csupán barát­ ságokkal kínálják meg, mert már eljött a negyvene­ dik év is. «Az egér* nevet egy 17 éves leánynak, Martnának adják ismerősei, mert bátortalan kis te­ remtés, észrevétlenül jár-kel a falusi lakban, hová most hozta mostoha anyja a zárdából. Max marquis a falusi kastélyba egy ismerőse látogatására jön. Ez Clotilde, kinek udvarolt volt, s kinek kicsapongó férje egy párisi intézetben agylágyulásban szenved. Azért menekül Clotüde falura. 0 és Max szeretik egymást, csak a beteg férj áll útjában, hogy egymásé legyenek. A férj azonban még soká elélhet, Clotilde tehát azt tanácsolja Maxnak, hogy mondjon le róla, vegye nőül a kis egeret. Max nevet és boszankodik. «Az egér» szíve azonban már hevesen dobog, ismeri Maxot régebben, még akkori időkből, mikor a zár­ dába kísérte látogatásra ment rokonát Clotildet. A színmű tárgya az, hogyan szereti meg Max a 17 éves leánykát, hogyan küzd maga ellen, hogyan tudja meg, hogy Mártha is szereti őt. Egy szép jelenetben aztán le akarja beszélni Márthat, hogy őt, a koro­ sabb férfit ne szeresse, de e közben maga is elárulja mély vonzalmát és megkéri kezét. A drámai komo­ rabb színezetet Clotilde adja meg a darabnak. Tit­ kolja, hogy ő már özvegy és így szabad, s látja mint fejlődik a szerelem Mártha és Max közt. Clotildo azonban áldozatul hozza szerelmét, s Max és «az egér* egymásé lesznek. Még két párisi hölgy szere­ pel a darabban, kik versenyeznek Max meghódítá­ sán. A darabnak a kidolgozásban, a stílben rejlenek fő szépségei, s e tekintetben kápráztatóbb Pailleron többi műveinél is. A közönség nagy tetszéssel fo­ gadta a költői színpadi terméket. Á czímszereppel Csillag Teréz aratott megérdemelt sikert. Hegyesi Mari (Clotilde) a szerep melankolikus alaphangját jobban eltalálta, mint a közvetlen melegséget a marquis-val szemben. Náday jól kigondolt alakításban rokonszenves Max. Helvey Laura és Lánczy Ilka a két párisi hölgy személyesítésében nagy elevenség­ gel járultak az előadáshoz, Felekiné pedig Moisand grófnéban szeretetreméltó öreg asszony.

A népszínházban e héten ismét bemutató elő­ adás volt. Egy franczia bohózatot mutattak be ma­ gyar mondurban «Rezervisták* czím alatt. Duru és Chivot irták s Eákosi Viktor alkalmazta magyar bakákra. Sok mulatságos helyzetével jókedvben tar­ totta a közönséget, s a játékrend tarkitására hoszszabb időre megteszi a szolgálatot. A bohózat hőse egy fiatal mérnök, Látrányi (Szirmai), kit egy Létrányi nevű ember helyett téve­ désből fegyvergyakorlatra hívtak be pár órával eskü­ vője után, épen akkor, a mikor nászútra akar kelni. Elszakítják a feleségétől (Fodor Fruzsina) s elviszik Váczra. a hol összetalálkozik régi ideáljával, Virányi j Eózsa operett'r.. L: "<ível, a ki éppen Váczon ven­ dégszerepel. A körülmények ugy fejlődnek, hogy ; Látrányi a primadonnát neje gyanánt mutatja be | parancsnokának, Mordály kapitánynak (Makó) csak : azért, hogy ne kelljen a kaszárnya udvarát seperni, '• illetve, hogy szállodában vehessen magának lakást. ; Szerencsétlenségére azonban neje és anyósa utána sietnek Váczra, a hol találkozniok kell Mordálylyal

17. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

Butter Flórián (Nyilassy) és neje (Pártényiné) ennek ígérték oda a leányt s most szörnyen megijednek attól a gondolattól, hogy Mordály esetleg követelni találja tőlük. Ebből a helyzetből fejlődnek ki azután a bonyodalmak, félreértések, mígnem kiderül, hogy nem Látrányit, hanem Létrányit hívták be fegyver­ gyakorlatokra. A tarka képek közül a második fel­ vonásbeli egzerczirozáson nagyokat nevetett a kö­ zönség, és Szatmáry őrmesterét megtapsolta. A köz­ reműködőket átalában szívesen látta a közönség szerepékben. Pálmai Lka kitűnő színésznő volt.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. A tud. akadémia nagy hete. Az akadémia elnök­ sége az 1888-ik évi nagygyűlés napjait következően tűzte k i : május 1-én, kedden, d. u. 5 órakor nagy­ gyűlési osztálygyűlések; május 2-ikán, szerdán, déli 12 órakor az igazgatótanács ülése ; május 3-ikán, csütörtökön, délután 5 órakor az összes akadémia ülése ; május 4-ikén. pénteken, délután 5 órakor az akadémia elegyes ülése, délután fél 6 órakor az aka­ démia ülése ; május 6-án, vasárnap, délelőtt 10 óra­ kor ünnepies közülés.

285

VASÁENAPI UJSÁG. költeményeihez. Egyidejűleg a budai honvédszobor­ nak Zala György által készített mintája lesz a mű­ csarnokban külön belépti díj mellett látható, a szo­ bor-alap javára. — A bécsi nemzetközi kiállítás ren­ dező-bizottságának megkeresése következtében, az ottani jury tagjainak, a magyar csoport részéről, a választmány Keleti Gusztávot egyhangúlag megvá­ lasztotta. A jury 20 arany- és 20 ezüst érem kiosz­ tása végett, e hó 16-ikán kezdte meg Bécsben üléseit. — Az 1888-iki pécsi általános kiállítás végrehajtó bizottsága a társulatot kérte föl arra, hogy ott művészi kiállítást rendezzen augusztus 12től szept. 9-ig. A választmány e fölkérésnek öröm­ mel fog eleget tenni. A protestáns irodalmi társaság megalakult e hó 16-án s ezzel irodalmi testületeink száma ismét egy nevezetes tényezővel öregbedett. A magyar pro­ testáns egyháznak zivataros és fényes múltja van, de azért történeti emlékei, tanulságai eltemetvék. Bégen érezték ezt s már a múlt évtizedekben a nagyérdemű Eévész Imre kezdeményezésére törté­ neti társulatot akartak alakítani, hanem az akkori helytartótanács nem erősítette meg az alapszabályo­ kat. De ujra föltámadt a szunnyadó eszme, tekin­ télyes férfiak emelték föl szavokat, reformátusok, evangélikusok, unitáriusok megbízottjai értekezése­ ket tartottak, megszerkesztették az alapszabályokat, melyek a három protestáns felekezet összes püspö­ keinek és gondnokainak aláírásával küldettek szét. A felhívást az öt református, négy evangélikus s az unitárius egyházkerület közgyűlései, majd a refor­ mátus és evangélikus egyházak egyetemes konventjei nagy örömmel, egyszersmind buzgósággal fogadták; egyesek és egyházi testületek résztvétüket, anyagi áldozatukat nyilvánították, ugy, hogy ma 1400-ra megy a pártfogó (500 írttal), alapító (100 írttal), rendes tagok (5 éven át 6 írttal) és pártoló tagok (3 éven át 3 írttal) száma.

K. Tóth Kálmán kijelenté, hogy a debreczeni egy­ ház küldöttei nem fognak részt venni a további ta­ nácskozásban. A többi pontot aztán rövid felszólalások után el­ fogadták, s b. Vay Miklós elnöklete alatt megalakí­ tották a végrehajtó bizottságot. E bizottság első fel­ adata lesz, hogy az alapszabályok megerősítését kieszközölje a belügyminisztériumtól s azokat ele­ gendő számú példányokhan kinyomatva, a tagoknak szétküldje. Fel fogja szólítani a társaság alapító tag­ jait az alapítványok befizetésére, vagy a kötelező levelek kiállítására. Elkészíti a választmány és az irodalmi vállalat szerkesztő bizottságának ügyrend­ jét és utasítását, az őszszel egybehívandó rendes közgyűlést. Az ideiglenes végrehajtó-bizottság pénz­ tárnokává Zsilinszky Mihályt választotta meg, a ki a hozzá időközben bejövő társasági pénzeket egye­ lőre takarékpénztárban kamatoztatja. A társaság­ nak — mihelyt megtartotta első rendes közgyűlé­ sét — legközelebbi teendője lesz, hogy pénzügyei­ nek vezetését valamely hazai pénzintézetre bizza.

MI

UJSÁG?

A trónörökös Budapesten. Eudolf trónörökös, ki mint a hadsereg gyalogsági felügyelője közelebb Esztergomban tartott szemlét, e hó 15-ikét Buda­ Tagjelölések a magyar tud. akadémián. Mint pesten töltötte, fölkereste a Benczúr Gyula epres­ már említettük, József főherczeg a tud. akadémia kerti műtermét, hol másfél órán át ült az arczképtiszteleti tagjául van ajánlva. Az akadémia szabályai hez, mely a nemzeti kaszinó számára készül. E ké­ szerint az ajánlásokat a tagok írásban teszik meg, s pet, a mely tábornoki ruhában ábrázolja a trónörö­ ki kell mutatni a tagságra ajánlottnak irodalmi mű­ köst, a mester a jövő hó folyamán Laxenburgban ködését. A főherczeget Hunfalvy Pál, Szász Károly fogja befejezni. A trónörökös levétette magát Koller és Ponori Thewrewk Emil rendes tagok ajánlották. Károly udvari fényképésznél, s délután a városligetbe Hunfalvy ajánlásában kijelenti, hogy József fő­ herczeg az akadémia javát és diszét öregbíteni fogja is kihajtatott, sétakocsizást téve a Stefánia-uton. ugyan, «de ez nem a főok, melyből ő cs. és kir. fen­ S ez a mulatság annyira tetszett ő fenségének, hogy ségét tiszteletbeli tagságra ajánlom, főbb ok ő fen­ az Andrássy-ut torkolatánál ismét megfordult s még sége munkája, melylyel a magyar irodalmat kitün­ egyszer végighajtatott a városligeti pompás kocsi­ tette. » Szász Károly felsorolva röviden József nádor, az akadémia első pártfogója, fiának érdemeit, aján­ kázó utón. A nap folyamán pedig fogadta a trón­ lását így fejezi b e : «De kell-e József főherczeget örökös még gr. Andrássy Gyulát s Jókai Mórt is. bővebben ajánlani ? Nevét nevezni elég, érdemei a A trónörökös nevenapja. Eudolf trónörökös e köztudatban élnek.» Thewrewk nem a hazafiúi eré­ hó 17-ikén a legegyszerűbb módon ülte meg neve­ nyeivel tündöklő főherczeget, hanem a szaktudóst E hó 15-ikén a budapesti evangélikus egyház ülés­ napját Bécsben. Elsőnek leánykája, a kis Erzsébet ajánlja, «kiben a magas polcz fénye a tudomány világával egyesül s nagybecsű irodalmi ajándékáért termében előleges tanácskozásra gyűltek össze az herczegnő jelent meg nála, és verses üdvözlet kísé­ (a czigány nyelvtanért) a magyar tudományos aka­ országból is nagy számmal érkezett megbízottak. retében virágbokrétátnyujtottát. A trónörökösnétől démia részéről a mély hála s az osztatlan elismerés B. Vay Miklós és b. Prónay Dezső, a ref. és evang. egyházak egyetemes konventjének elnökei vezették már este érkezett üdvözlő távirat Abbáziából. D. e. koszorúját teljességgel megérdemli.» a tanácskozást. Az alapszabályok fölött folyt eszme­ 9 órakor az udvari kápolnában iniso volt, melyen a A H. bölcsészeti, társadalmi és történeti osztály csere, s egyes pontoknál nagyobb vita fejlődött ki. részéről Pulszky Ferencz tiszt, tag Andrássy Gyula Az alakuló gyűlés másnap nagy érdeklődés közt trónörökös is megjelent kíséretével s azután az ud­ gr. igazgató tagot tiszteleti tagul ajánlja, mint olyat, ment végbe b. Vay és b. Prónay elnöklete alatt. vari személyzet szerencsekivánatait fogadta. Délután t ki nem irt ugyan történelmet, de csinált magyar A protestáns egyhazak vezérférfiai csaknem teljes a trónörökös vadászati kirándulást tett Bécs kör­ történelmet s megnyerése által az akadémia díszének számban megjelentek. Ott volt Tisza miniszterelnök, nyékén s csak este tért vissza a Burgba. — A trón­ s javának öregbedését nemcsak várja, hanem találja.* Fabiny igazságügyminiszter is ; Szász Károly, Szász Tisza Kálmán miniszterelnököt tiszteleti tagul ajánja Domokos, Szeberényi Gusztáv püspökök, Ballagi örökös, mint gyalogsági főfelügyelő, a közelebbi he­ Schwarcz Gyula r. tag. Ajánlásában kiemeli, hogy Mór, gr. Tisza Lajos, Arany László stb. Mind a két tekben folytatni fogja szemleutját Magyarországon Tiszának az alkotmányos életben kulturpolitikai je elnök üdvözölte az egybegyűlteket, azután kezdetét s több hadtestet fog megszemlélni. lentőségű törvényhozási érdemei vannak. Az ő kor­ vette az alapszabályok megvitatása. Szász Domokos Az angol királyné és uralkodónk találkozása. mányzása alatt alkottatott meg az a törvény, mely püspök felszólalására a kitűzött czélok közé fölvették a tudomány s irodalom munkásainak széket adott a parochiális könyvtárak létesítését is. Hosszú vita Viktória angol királynő, ki most Florenczben idő­ az országgyűlés főrendiházában. Fölemlíti egy a hat­ folyt a 3-ik pontnál. Vályi János, a tiszántúli kerület zik, Németországba utazása alkalmával Tirolon fog vanas években megjelent politikai tanulmányát, pu- főgondnoka, a maga s több társa nevében módosít- keresztül menni. Viktória királynő ekkor lép először bliczisztikai fölszólalásait. Kállay Béni közös pénz­ ványt nyújtott be, mely a protestáns egyház exklu­ osztrák területre. A királynő üdvözlésére Ferencz ügyminisztert «A szerbek története 1770—1815* zivitásának föntartása mellett az unitáriusokat Íróját s levelező tagot rendes tagul ajánlják Pulszky kizárni óhajtja az irodalmi szövetkezésből. Az indít­ József királyt Innsbruckba várják. A király április Ferencz tiszteleti tag és Nyáry Jenő báró leve­ vány mellett szólalt föl K. Tóth Kálmán, a debre- j 23-án az innsbrucki pályaudvaron személyesen üdlező tag. czeni egyház kiküldöttje; ellene Tisza K. főgondnok, • vüzli az átutazó királynőt, kit Németországba leánya kijelentve, hogy a protestantizmus szelleme nem ' Beatrix kisér. A királynő két napot tölt CharlottenA m a g y a r tud. akadémia ápril 16-iki ülésén ü i meg a jelzett exkluzivitást. Ha a kizárólagosság I burgban s ezután hazautazik Windsorba, hol április Than Károly elnökölt s a szaktudományi előadások­ elve kimondatnék, ő és — ugy hiszi — még többen is visszavonulnának. DicsÖfi József debreczeni tanár | 29-ére várják. ból kettő volt székfoglaló értekezés. törvényczikkekre való hivatkozással igyekezett ki­ Frigyes császár betegsége napról-napra sulyoDr. Entz Géza kolozsvári egyetemi tanár, mint mutatni, hogy a gyakorlat szerint az iinitáriusok j levelező tag, a legapróbb lényekről olvasott föl: nincsenek belevonva a protestáns egyház körébe. sodik. Végzetes baja lassankint fölemésztette erő­ «Tanulmány az Amoeba verrucosaról, különös tekin­ Gróf Tisza Lajos ennek ellenében azt hozta föl, teljes testi szervezetét. A rákos daganat a torokban tettel testének finomabb szerkezetéről* czimen. Az hogy a kérdés tárgyalása nem időszerű, mert hiszen i lejebb húzódott, a lélekzés megnehezült, táplálékul élő anyag szerkezetéről való régebbi s ujabb felfogá­ az alakuló közgyűlésre szóló fölhívást aláirta az j a beteg csak folyékony ételt vehet magához. Az sok rövid vázolása után áttért saját vizsgálataira. i unitáriusok püspöke és gondnoka is. Révész Kálmán j Eészletes tanulmányaihoz, melyeket ezúttal csak ki­ \ pápai tanár a kérdés időszerűségét fejtegette; de Iezüst légző csövet, a canulet, már alig lehet ugy al­ vonatosan adott elő, számos rajzot mellékelt és mu­ j érvelése ellen Szász Károly emelt szót. Báró Prónay j kalmazni, hogy rendeltetésének megfeleljen. A tüdő tatott be. — Heller Ágost levelező tag székfoglalója j Dezső kijelentette, hogy ha ő tudta volna, hogy a I is meg van támadva s e hó 15-ike óta magas fokú következett ezután, «A XIX. század fizikai kutatá­ ; felhozott aggályok fel fognak merülni, meggondolta | láz jelentkezik minden este. Oly tünetek álltak be, sának mozgató eszméiről.» Felsorolta és jellemezte | volna, vájjon időszerű-e az irodalmi társaság köza természettudományben uralkodott eszméket, theo- | gyűlésének egybehivása. Kiss Albert a benyújtott • milyenek a hideglelésnél mutatkoznak, s ebből az riákat, Aristotelestől kezdve. Végül az anyag meg- módosítványt pártolta. Szász Károly kijelenté, hogy ; orvosok vérmérgezésre következtetnek, a mi a tüdő­ semmisíthetetlenségéről, az energia elméletéről szólt, '• ő mindig hirdette ugyan, hogy a protestáns és uni- ben keletkező daganat következménye lehet. E hó mint a mely napjainkban a fizikai gondolkozást és | tárius felekezetek közt nagy hitelvi különbség van, 19-éről némi javulást jelentenek, de azért a császár törekvést foglalkoztatja. Az értehezést megéljenez­ I de azt sohasem állította, hogy a protestáns eszmék ték. — Than Károly előterjesztette Winkler Lajos j közössége e felekezetek között ki volna zárva. Lukács betegsége már elérkezett a szomorú forduló pont­ dolgozatát a vízben feloldott oxygén meghatározá­ ; Ödön nyíregyházi esperes a protestáns türelem és ; hoz, s Németországban aggodalommal várják a leg­ sáról ; Wartha Vincze pedig Szilassy Jakab dolgoza­ i szeretet elveire hivatkozva, jogosulatlannak tartja a közelebbi napokat. tát «Á zöld ultramarinról* s ezzel az ülés véget ért. | felmerült vitát. Szász Domokos emelkedett hangon Az árvízkárosultak segélyezésére a társada­ lom minden rétegében mozgalom indult meg. Az A képzőművészeti társulat legutóbbi választ­ és helyeslésektől kisérve jelentette ki, hogy bűnt ! mányi ülésén Keleti Gusztáv igazgató jelentése több ' követnek el a protestantizmus ellen, a kik önmaguk elöntött területek szomszédságai már az első órák­ művészi mozzanattal foglalkozott. | hintik el a viszálykodás magvát és idézik elő a meg- j ban siettek a szerencsétlenek gyámolitására, élelmi A régi és modern képek kiállításának addig '• hasonlást, a helyett, hogy testvéri jobbot nyújtaná- j szerekkel, ruházattal. Az ország minden részében 16,421 látogatója volt, a bevétel pedig 5701 frtra nak társaiknak. Kéri az indítvány benyújtóit, hogy ' pedig gyűjtéseket rendeznek. A gyűjtések és segélye­ ment. Minthogy a költségek mintegy 6500 forintra I álljanak el attól. De az ellenzék szavazattal kivánt j zések módjának czélszerű rendelkezésére Budapes­ fognak rúgni, a rendező bizottság elnöke, Károlyi j dönteni. Előbb azonban még az elnöklő báró Vay ten nagyobb arányú tevékenységet kívánnak szer­ Tibor gr. a kiállítást e hó 25-kéig meghosszabbította. Miklós szólt, mire nagy többséggel fogadták el a Május hó 1-től fogva Zichy Mihálynak mintegy 50 szakasz eredeti szerkezetét, elvetve a módosítást. vezni és e végből Tisza Kálmánné szül. Degenfeld eredeti rajzát fogják kiállítani, Lermontov és Gruzin ' A szövetkezetnek tehát tagjai az unitáriusok is. Ilona grófnő kezdeményezésére a miniszterelnöki

286

VASÁRNAPI

p a l o t á b a n eló'értekez'et v o l t , m e l y r e m e g j e l e n t e k g r . A n d r á s s y Gyuláné, gr. Szapáry G é z á n é úrnők, gr.

17. SZÍM. 1888. x x x v . ÉVFOLYAM.

UJSÁG.

17.

ó v a t o s s á g g a l j á r el, s b i z t o s í t á s i alapok é s t a r t a l é k o k szükségesnél n a g y o b b gyarapítására különös g o n d o t fordít.

Tisza Lajos s m é g többen. A b b a n történt megálla­ podás, h o g y szombatra

szélesebb körű értekezletet

hivnak össze, m e l y megállapitja a legsikeresebb m ó ­ dokat, m i n ő k : színielőadások, ünnepélyek Budapes­ ten é s a vidéken sat. E h ó 19-ikén a képviselőházban tartottak értekez­ Andrássy letet az elöntött vidékek képviselői, gr. M a n ó e l n ö k l e t e a l a t t , s e l h a t á r o z t á k , h o g y csatla­ kozni fognak a m i n i s z t e r e l n ö k neje által i n d í t o t t m ozgalomhoz. N e m rögtöni segélyt kivannak nyúj­ tani, m e r t a z t teljesíti a kormány, h a n e m országos gyűjtésből o l y alapot szervezni, m e l y a károsultakat házuk fölépítésére segítse. A m o z g a l m a t egészen a társadalmi téren szervezik és i t t n a g y szerep vár a nőkre. A segélyezés ügyében közelebb a képviselő­ h á z — m e l y n e k t a g j a i e g y n a p r a s z ó l ó díjaikat föl­ a j á n l o t t á k a s z e r e n c s é t l e n e k j a v á r a — zárt é r t e k e z ­ letet f o g tartani. K i t ü n t e t é s . Szász R ó b e r t k e r e s k e d e l m i m i n i s z t e r i titkár, h a s z n o s é s b u z g ó szolgálata elismeréséül a Ferencz-József r e n d lovagkeresztjét kapta. A « S e g í t s é g * - b i z o t t s á g által a m ú l t é v i a u g u s z ­ tus h ó 20-án, szt-István napján, a városligetben ren­ d e z e t t n é p ü n n e p jövedelméből a végleszámolás sze­ rint m é g 5 6 8 frt 7 8 k r m a r a d t f e n n , a m e l y ö s s z e ­ get Gerlóczy Károly első alpolgármester, m i n t a S e g i t s é g - b i z o t t s á s n a k a végrehajtással m e g b i z o t t el­ n ö k e , a m . k i r . b e l ü g y m i n i s z t e r h e z t e r j e s z t e t t e föl, azzal a k é r e m m e l , h o g y a z a z árvíz által k á r o s u l t a k javára fordittassék. L a p p o k a z á l l a t k e r t b e n . A l e g s z e l í d e b b fajtájú vademberek mutogatják magukat az állatkertben. E g y n é p e s lapp család e z . A z állatkert n a g y tisztá­ sán ü t ö t t é k fel kissé vihar t é p e t t p o n y v a sátrukat, melynek egyetlen stilszerü architektónikus díszítése n é h á n y elvetett ágbogas iramszarvas-aggancs. Ebben a m é r s é k e l t l a p p - i g é n y e k n e k é p e n m e g f e l e l ő sátor­ ban él békés egyetértésben e g y féltuczat iram­ szarvas é s u g y a n a n n y i lapp. A ponyvasátor szűk t e r m é b e n s e m m i f é l e f ö l ö s l e g e s b ú t o r s e fogja e l a h e l y e t : a j ó l a p p o k n a k á g y u k a föld, a s z t a l o k a f ö l d , s z é k ö k m e g i n t csak a f ö l d s i r a m s z a r v a s a i k i s o l y a n j ó nevelésíiek, h o g y beérik annyival, m i n t a gazdák. A lapp-familia a z érdeklődők kedvéért be­ m u t a t j a m a g á t , állatjait, s z e r s z á m j a i t é s s z o k á s a i t ; énekelnek halk z ü m m ö g ő h a n g o n ; tánczolnak, azu­ tán hosszú nehéz hóczipőikben sétálnak a homok­ ban, i r a m s z a r v a s f o g a t ú , c s ó n a k a l a k ú j á r m ű v e i k k e l szánkáznak, s végül n a g y jegesmedve vadászatot rendeznek, d e mivel valóságos jegesmedve n i n c s kéz­ nél, a j ó öreg lapp-papa alakoskodik, s m i n d e n m e g ­ erőltetés n é l k ü l n a g y t e r m é s z e t e s s é g g e l játsza a dör­ m ö g ő jegesmedve hálátlan szerepét. H o g y a vándor­ c s a p a t a lapp n e v e l é s ü g y e t i s b e m u t a t h a s s a , g o n d o s ­ kodtak különböző korú csemetékről is ; ezek közül a l e g n a g y o b b érdeklődést e g y kis c s e c s e m ő kelti, a kit az a n y j a m i n d i g m a g á v a l c z i p e l k o m p l i k á l t szerke­ zetű, ellenzős, teknő alakú bőr pólyájában, m e l y e t k o l d u s t a r i s z n y a m ó d j á r a v e t a z o l d a l á r a . A l a p p tár­ saságot nagyszámú közönség nézi.

— x — A z « A n k e r - k ö z g y ű l é s e . « A n k e r » élet- é s járadék-biztositó társaság Bécsben 2 9 évi rendes köz­ g y ű l é s é t t a r t o t t a g r ó f Zichy Ö d ö n e l n ö k l e t e alatt. Az évi jelentésből kitűnik, h o g y az üzlet az elmúlt évben is nyert terjedelmében s u g y a biztosítottak­ nak, v a l a m i n t a részvényeseknek e g y e n l ő e n kielégítő e r e d m é n y t nyújtott. 1887-ben ajánlatok 19.472,699 frt ö s s z e g b e n n y ú j t a t t a k b e , é s e z é v f o l y a m á n 7 2 3 2 szerződés 17.582,615 frt tőkével realisáltatott. — A z A n k e r a z 1887-iki évben halálesetekért, viszszavásárlásokért, túlélési- és járadék biztosításokért 1 . 0 3 4 , 6 3 1 frt, a t á r s u l a t i t a g o k n a k 4 , 2 8 6 , 4 4 9 f r t o t é s k ö l c s ö n f e j é b e n a b i z t o s í t o t t a k n a k 2 5 2 , 0 7 2 f r t o t fize­ t e t t , m í g a d í j t a r t a l é k e m e l é s é r e 1 . 8 5 4 , 7 3 0 f r t o t for­ dított. A z előny a biztosítottak részére abból tűnik M, h o g y a társulati t a g o k a részletben befizetett 2 . 0 9 3 , 9 1 3 í r t é r t 4 . 2 8 6 , 4 4 9 frtot, a z a z a b e t é t e t 7°, o-os kamatok kamatozásával, a túlélésre nyereményrészszel bizto-itottak n y e r e m é n y ü l a biztosított tőke u t á n 2 5 . 1 7 ° o-ot k a p t a k , e l l e n b e n a h a l á l e s e t r e n y e r e m é n y r é s z s z e l b i z t o s í t o t t a k r a n y e r e m é n y ü l a z é v i dij 25" u-a j u t o t t . A t á r s u l a t k e z e s s é g i k é p e s s é g e a t ú l ­ é l é s i t á r s u l á s 1 4 . 8 0 1 , 1 3 7 frt a l a p j á n k í v ü l a k ö v e t ­ kező alapokból á l l : a túlélésre nyereményrészszel b i z t o s í t o t t a k alapja 5 . 8 8 2 , 4 6 7 f r t , d í j t a r t a l é k é s nyereményrész alap a halálesetre nyereményrészszel biztosítottak részére 2.170,345 forint díjtartaléka halálesetre és túlélésre n y e r e m é n y részesülés nélkül b i z t o s í t o t t a k és j á r a d é k b i z t o s í t á s o k r é s z é r e 8 . 0 2 5 , 8 3 3 f o r i n t , e h h e z járul m é g a r é s z v é n y t ő k e 1 . 0 0 0 . 0 0 0 f o r i n t é s at ő k e t a r t a l é k k ü l ö n t a r t a l é k o k k a l 1 . 6 5 9 , 1 1 7 forint, összesen 33.538,961 forint. A társulat összes v a g y o n a 3 4 . 5 1 2 , 0 7 2 forint — A befektetést illetőleg megjegyzendő, h o g y egyrész bécsi é s budapesti há­ zakban v a n elhelyezve, melyek az é v i leírások foly­ t á n jóval a valódi értéken alul szerepelnek. A va­ g y o n t ú l n y o m ó többi része jelzálogos biztosítékot n y ú j t ó s állami garancziát élvező első r a n g ú érté­ k e k b e n v a n e l h e l y e z v e , a m e l y k ö r ü l m é n y a felül­ vizsgáló bizottságnak alkatmatnyujtott elismerőleg hangsúlyozni, h o g y a társulat befektetéseinél szigorú

HALÁLOZÁSOK. E l h u n y t a k a l e g k ö z e l e b b i n a p o k a l a t t : SÜMEGHY ISTVÁN, n y ű g . k ú r i a i biró, 6 4 é v e s , P o m á z o n . — D r . BOVÁNKOVICS JÓZSEF, n y ű g . k ú r i a i b i r ó , 7 1 é v e s , Budapesten. —

D r . MATUSKA JÁNOS,

VASÁRNAPI

SZÁM. 1 8 8 8 . x x x v . ÉVFOLYAM.

g g y h a t s z o r h a s a b z o t t p e t i t s o r , v a g y annak h e l y e egyszeri i g t a t á s n á l 1 5 k r . ; t ö b b s z ö r i i g t a t á s n a l 10 kr- B é l y e g d í j k ü l ö n m i n d e n i g t a t á s u t á n 3 0 k r

volna valami n a g y o n t ö m ö t t 1 E l l e n b e n a «Tengeren» c z i m ű t közlendőink közé soroztuk. A r c ; k é p r e . H á t u g y , kisebb i g é n y ű lapban m e g ­ járná, mert elég j ó l v a n irva, verselve s t b . D e h á t m i van benne ? bizony s e m m i . S a másikban s e több. S z á s z v á r o s . I- J- A z ibolyáról szóló czikkét leg­ közelebb közölni fogjuk. T a l á n rajzot i s adhatunk hozzá.

1488. számú feladvány. Hanus J.-től. Sötét.

don. — TAUBLER

JÓZSEF,

honvédőrnagy,

nélküli nri ingek feltalálója és egyedüli készítője, ajánlja különlegességeit

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ.

Atalában n a g y veszedelem, többet adni a fülbe csengő hangra, m i n t a lélekhez szóló tartalomra. 8 m o s t — m i k o r a formában m á r anyi gyakorlati ügyességet szerzett — ideje lesz, inkább a belalkatra fordítania főgondját. L á m , szépen folyó, hangzatos költeményei, — m i n d a kettő, — h o g y szétfolynak belsőleg, m e n n y i i s m é t l é s , visszavisszatérés a m á r elmondottra, m e n n y i felesleges szószaporítás b e n n ö k ! Igazán sajnálnók, h a tehetségével s buzgalmával n e m sikerülne hibás irányát leküzdenie. H e h l g y j é t e k . Részünkről igaznak s igazságosnak n e m tartjuk; atalában s kivétel nélkül semmiesetre. P a d l á s - s z o b á b a n , ö t helyett épen h á r o m strófá­ ban lehetett volna megcsinálni — akkor s e m lett

„TRIÜMPH" sorvető gépek. Legnagyobb kitün­ tető* a sorretógépra, arany dl«iokiu,inj s hatrani nemzetközi ekeverMnyen.

legújabb nyakkendők, keztyük, zsebkendők, gallérok, kézelők, harisnyák, vadász-mellények, utazó-takarók SCHLICK-féle szabad, e g y e s - , r a y o l , k e t t ő s - és h á r m a s e k é k , 3 e l s ő d i j , a r a n y é r e m és m é g három egyéb kitüntetés. S C H L I C K - és V I D A T S - f é l e ered. e g y e s - e k é k , kapáló, töl­ t ö g e t ő és p o r h á n y l t ó - e k é k stb.

stb., továbbá bizományi gyári raktárát

Dr. Jitger G. taiuírféle normál-g)ajijiiiírukból, eredeti gyári

árakon.

LATZKOYITS A. cs. k. szab. fehérnemű-gyáros, váczi u t c z a 2 2 , N e m z e t i szálloda é p ü l e t e . Vidéki küt&emenyek jótállás mellett. — Kem tetszésttel a pi'nz visszaadat ik.

a

b

a Világos. e

c

'

8

h

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

1 f3;

a8;

e3.

hl;

m. g2;

i ha, h-4.

Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

A z

1 4 8 1 .s z . f e l a d v á n y Ftihndrich

megfejtése.

Hugótól.

Hegfejtés. Világos. Sötét. Világos. a Sötét. 1. VhS—d8 . . . Kd4— c5 (a) 1. ___ _._ . . . a6—b5 : (b) 2. Vd8— aö: t. sz. 2. Hf7—g5__. t. sz. 3. Va5—b4—a7 3. Vd8—b6 v. Hgo—e6 mat. v. b5—b6 mat. Sötét. Világos. Kd4^e4 1. — . . . . . . Ke4—f4: 2. Hf7—g5___ . 3. V d 8 - f 6 mat.

ARANY KINCSTÁR

forrásának

Fürdőorvosul a kerületi orvos, Dr. RUSSAY ur, van megnyerve, A fürdőigazgatóság.

| A magyarországi

hölgyéi:

figyelmébe

Nap\

22 V. 23 H. 24 K.; 25 S. 26 C. 27 P. 28 S.i

Katltotthus

Budapest, váczi utcza 22. szám, 1

0 3 József olt. Bélapk. vt. György Márk ev. Kiét. és Marcz. Zitasz. Vita és Valéria

Holdváltozásai

protestáns

li 3 Szótér Béla György Márk Kletusz Anasztáz Vitályos

11 Metu. 12 S. böjt

13 14 Márk

15 16 17 S. 4 per

® Holdtölte 26-án 7 ára 38 pk. reggel.

Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . (L. egyetem-tér 6. szám.)

méből, a melyből venni akaiunk s a netaláni hamisítás azonnal kiderül: a valódi tisztán lestett selyem azonnal összezsugorodik, rögtön elalszik s csak kevés világos barnaszinü hamut hagy hátra. A hamisított selyem (mely tükröt kap é s törik), csak lassan tovább ég, különösen a keresztszálak égnek lassan tovább (ha túl van festék­ anyaggal terhelve) s setétbarna hamut hagy hátra, mely a valódi selyemmel ellenkezőleg nem zsugorodik össze, hanem csak meghajlik. Ha a valódi selyem hamuját szét nyomjuk, az porrá válik, mig ellenben a hamisitotté nem. H e n n e b e r g G. selyem-gyári raktára, (csász. kir. udvari szállító) Zürichben, a legnagyobb készséggel küld mintákat valódi selyem kelméiből bárkinek is, s ugy egyes íubára-valókat mint egész végeket ÍB vámmentesen küld meg, a házhoz szállítva.

Nagyot hallóknak. O l y e g y é n , k i e g y s z e r ű s z e r által 2 3 é v i g tartott süketség é s fülzúgásból

n y i t o t t é s ajánlja k ü l ö n ö s e n :

Görög- Orosz Izraelita

10 Jlböjt V. v. 11 Antipa 12 Vazul pk. 13 Márton pk. 14 Arisztark 15 Kreszczencz 16 Agape

kigyógyult — kész a szer

n é m e t n y e l v ű leírását m i n d e n k i n e k díj n é l k ü l m e g ­ küldeni. Czím : Institut far Tanbe, W i e n , I X . Kolingasse, Nr. 4 .

3618 3

I újonnan berendezett illatszer-üzletet 1

NAPTAR Április hó. es

!1

LUEFF SÁNDOR 1 a ,,Nemzeti szálloda" épületében

HETI

Aug-. Benard h e r c z e g n ő s z é p i t ő v i z é t , mely az arezról a májfal- 3 tokát, pörsenéseket eltávolítja, sannak üde szint kölcsönöz. 1 üveg84kr. 3 Aug. Benard herczeg-nőszappan drbja 35 kr. Ez a szappan sz 3 egédz világon közkedveltségnek örvend és orvosok által is ajánltatik 3 az arezbőr tisztítására. Johann Maria F a r i n a valódi kölni vize, üvegje 1 frt, kisebb 50 kr. 3 Hi'i|v7ArpL tömörré jegeczesitve
= 'E 2 = = | = | ''

Árjegyzék kívánatra Ingyen é s bérmentve.

SZOBRÁNCZI FÜRDŐ

Szobráncz, 18S8.

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J. és P. H. — Andorfi S. Kovács J . — Az Erkel-sakktársaság nevében : Exner Kornél. — Tarnóczon : Németh Péter. — Szempczen : P i n t é r János. — A pesti sakk-kör.

Előnyös fizetési töltetetek.

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten, IV., egyetem-u. 4. sz. megjelent és m i n d e n könyvkereskedésben kapható:

hideg sós-kénes vize biztos segélyt nyújt mindennemű bőr­ kiütésekben, gyomor- és májbajokban, gö'rvélyes betegségek­ ben, csúzos és köszvényes bántalmaknál, daganatok, vértódulns. szemgyengüíés, nemi bajok és kövérség ellen. — Az DJabbi berendezés és átalakítás teljes kényelmet biztosit a ven­ degeknek s ugy a lakások, m ké t az étkezé* ára mérsékelve lett és jutányosnak tekinthető. A fürdővendégek az oda- és visszautazás)a v a s ú t o n U n g v á r o n á t e g y h a r m a d d i j l e e n g e d é s b e n r é s z e s ü l n e k . Ungváriéi Szobránczra jó bérkresik közlekednek. — Ezen páratlan gyógyvíz üvegekben több évig megtartja gyóeyerejét, miért is azt a beteg o t t h o n i s siker­ rel használhatja. E g y n a g y l á d a 4 0 ü v e g g e l a fürdőben 7 f r t . e g y k i s e b b l á d a 2 0 ü v e g g e l 4 f r t . A vízszállítás is va uti kedvezményben részesül. Megrendeléseket a
1489. szánra feladvány. Gottschall H.-tól.

I

Cózeséplők, járgánycséplők, gabona-rosták, örlömalmok, takarmánykészitő és egyéb gazdasági gépek

DAC

négy ásványos

Hamisított fekete selyem. ?&$$%£ O . D . A formában virtuozitásra törekvés n e m m i n ­ dig válik a tartalom e l ő n y é r e ; mert a lengedi- m e g lengedező-versek kényszere sokszor messze ragadja a ( m é g fiatal) irót s kisodorja eszméi természetes m e ­ netéből. N é h a m é g a nyelvtan legelemibb szabályait is (minő pl. a szó-egyeztetés) elhanyagolják vele, m i n t eme két sorban: Csábos képek, ködbe lengő, Szállá játszin, m i n d felém.

szabadalmazott

úgymint:

Nagy-Sze-

VIZSOLYI GUSZTÁVNÉ, szül. Zichy Mária grófnő, V i s z o l y i G u s z t á v o r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő é s az or­ szággyűlési szabadelvű párt elnökének neje, 5 5 éves, B u d a p e s t e n ; u g y a n i t t : ö z v . K O L L E R IGNÁCZNÉ, s z ü l . Mayer Erzsébet, Degré Alajos veterán írónk anyósa ; E G B E S S Y G Á B O R N É , szül. S z e n t p é t e r y Z s u s z á n n a , a néhai kitűnő drámai színművész özvegye, ki 2 2 év­ v e l é l t e t ú l férje h a l á l á t , 7 3 é v e s ; ö z v . VESZTRÓCZY FERENCZNÉ, szül. Matyasovszky Borbála, Cserhalmay Ferencz vezérhadbiztos anyósa, 8 5 é v e s ; STÜBM T E ­ RÉZ, i d ő s b S t u r m G á b o r l e á n y a , 2 2 é v e s ; B E N Á R D A G O S T N É , s z ü l . K ö l b e r H o n a , 3 8 é v e s ; br.WiMMEBsPERG V I N O Z É N É , s z ü l . H o r v á t h E m i l i a , 4 5 é v e s . — R A I N E R LAJOSNÉ> R a i n e r L a j o s e s z t e r g o m i k a n o n o k , ez. p r é p o s t é d e s a n y j a , E s z t e r g o m b a n , 7 3 é v e s . — SUTTÁG F E R E N C Z N É , szül. P a n a j o t h L u j z a , S u t t á g Ferencz, krassó-szörénymegyei tanfelügyelő neje, 61 é v e s , L ú g o s o n . — KOSTYAL K O R N É L N É , s z ü l . B r u novszky Krisztina, 27 éves, Strázsán. — MARTON J Ó ZSEFNÉ, szül. P a l á s t y I d a , e s z t e r g o m i ü g y v é d n e j e , 3 6 é v e s . — D r . R É T H I E D É K É , szül. R a n s í r a r g K a r o ­ l i n a , 21 é v e s , V e s z p r é m b e n . — M Á L Y M Á B I A , 6 4 é v e s , S z a m o s u j v á r t t . — B Á R Á N Y I CSILLA, ö z v e g y B á r á n y i K á l m á n n á 2 4 é v e s l e á n y a , M i c s k é n . — Ifj. SEBŐK NÁNDORNÉ, szül. I n c z e Róza, 27 éves, N.-Váradon. — Özv. L Á N G G U S Z T Á V N É , szül. M o l n á r T e r é z i a , 7 2 é v e s , H a r t á n . — FARKAS MENYHÉBTNÉ, szül, Bogdánffy Etelka, 3 6 éves, Aradon.

Központi iroda: Váczi körűt 67. - - Gazdasági géposztály: Külső yáczi-nt 1696-1699. SCIlLICK-féie

fehérnemüek és uri divatáru-czikkekben

L a p j a » s z e r k e s z t ő j e , 4 7 é v e s ; U L L R I C H ÁGOSTON, m a g á n hivatalnok és 1848—49-iki h o n v é d tüzér­ a l e z r e d e s , 7 0 é v e s . — B A R T A E N D R E , E s z t e r g o m vár­ m e g y e főszámvevője, 1848—49-iki honvédőrnagy, életének 80-ik évében. — MÜKSTEB FERENCZ, tekin­ télyes polgár Kassán, Münster Károly kassai polgár­ m e s t e r atyja, 7 9 é v e s . — S P I L L E R NÁNDOR, á l l a m i vasúti tisztviselő, Újvidéken, életének 42-ik évében. — SZEYFFKRT E D E , n y ű g . c s . é s k i r . k a p i t á n y , é l t e 7 2 i k é v é b e n , A j n á c s k ő n . —- M i c s k e i B I R Ó J Ó Z S E F , S z a t m á r o t t , é l e t é n e k 4 7 - i k é v é b e n . — MOLDOVÁNYI ÖDÖN, t o l n a m e g y e i volt aljegyző, 2 8 éves, B o n y h á ­ b e n b e n . — MARGITAI TIBOR, H a r g i t a i J ó z s e f c s á k t o r ­ n y a i t a n í t ó k é p z ő - i n t é z e t i t a n á r s a «Muraköz» szer­ k e s z t ő j é n e k m á s f é l é v e s fia. — SIMA B A N D I K A , S i m a F e r e n c z é s D o n á t h J u l i a n n a k i s fia, S z e n t e d e n . — V É C S E Y SÁNDOR, n y ű g . kir. t á b l a i biró, k i a h a t v a n a s és h e t v e n e s évek elején a költészettel is foglalkozott, s lyrai költeményei önállólag i s megjelentek, 6 0 éves k o r á b a n , B u d a p e s t e n . — TÖRÖK SÁNDOR, s z e g e d i ü g y ­ véd, a v á r o s i t ö r v é n y h a t ó s á g i b i z o t t s á g é s a z i s k o l a ­ s z é k t a g j a , 4 4 é v e s . — M u r s k i P Ü K S E C S JÓZSEF, n y ű g . helytartó tanácsos, a Bach-korszakban Zágrábmegye főispána, a híres é n e k e s n ő é s n á l u n k i s j ó l ismert M u r s k a I l m a atyja, 9 5 é v e s , Z á g r á b b a n . — B E N K Ö E L E K , 8 5 éves, Szilágy-Szegen.

BUD A PESTEN,

a cs. kir. kizár, szabadalmazott gomb és gomblyok

t e n ; u g y a n i t t : W I T Z E N R Á T H K. JÁNOS, a «Vállalkozók

Kiadó-hivatalunk számára h i r d e t m é n y e k e t elfogad B É C S B E N : D n k e e M. R i e m e r g a s s e 1 2 , S c h a l e k H e n r i k W o l l z e i l e 1 2 , é s Oppelik A . S t u b e n b a s t e i S

öil

SCHLICK

LATZKOYITS A.

SAKKJÁTÉK.

székesfehérvári

kanonok, egyházmegyei kegyalapítványi gondnok, z s i n a t i v i z s g á l ó , j ó t é k o n y f ő p a p , 7 3 é v e s . — CSOPEY D É N E S , ökörmezei esperes lelkész, élete 75-ik, áldoz á r s á g a 5 2 - i k é v é b e n . — V A R J A S GÁBOR, ref. l e l ­ kész, hosszú évtizedekig hivei buzgó lelki pász­ t o r a , 9 3 é v e s , M i s z l á n . — BITKAY J Ó Z S E F , b r e z n ó b á n y a i k a t h . s e g é d l e l k é s z , k i t n a g y r é s z v é t k i s é r t sír­ j á b a . — CSERNECZKY G Y U L A , a fővárosi ü g y v é d i k a r e g y i k l e g k é p z e t t e b b , k l a s s z i k u s m i v e l t s é g ű tagja, k i ifjabb é v e i b e n a z i r o d a l o m m a l i s f o g l a l k o z o t t s a H e c k e n a s t k i a d á s á b a n m e g j e l e n t « R e g é l ő t » i s szer­ kesztette, 4 4 éves ; özvegyet, szül. L e c h n e r Ilkát és k é t k i s á r v á t h a g y v a m a g a u t á n . — SCHRÉDER R E Z S Ő , főbányatanácsos, akadémiai rendes tanár, 6 2 éves, S e l m e c z b á n y á n . — R i g ó m e z e i VANTSAY SÁNDOR, bir­ tokos és m e g y e i bizottsági tag, 5 8 éves, Budapes­

HIRDETÉSEK.

Váízintcza22.sz, BUDAPEST, Nemzeti szálloda.

jÁTZKtMTSj

287

UJSÁG.

Vidéki m e g r e n d e l é s e k pontosan t e l j e s í t t e t n e k . HiHHiniiimiiiiiinii i iiinniimiuini u i mii

nml

Hazánk legkedveltebb szénsavdús S A V A I S Y U V I Z E

-ex

^GME*

6 fensége József fóherczeg és ő felsége Milán szerb királyi a s z t a l á n r e n d e s italul s z o l g á l . l i l l i i n i t Hzolgítlulot t e s z a z e m é s z t é s i z a v a r o k n á l . - — = = L e g j o b b a s z t a l t é s ttditő i t a l . = = " o . i a i haszuálvn kiterjedt kedveltségnek Évi szállítás 2 millió palaczk. Ortz. röraktár » % - • „ „ l - - . ^ - — , B«-lipé»tvu : H t f l e S K U t y

"•" MJ;

men kapható minden gyógyszertárban, és vendéqlŐben.

örvend, j

" . s i r . *• i « r b | kir. adr. izillitó

füsterkereskedétben

nelkülözhetlen tanácsadó minden család és h á z t a r t á s számára. Ára fűzve 80 kr.

Szerkesztette

K.

BCHÍCZkt/

Ii'ilifl.

Ara kötve 1 frt.

TARTALOM: Csiperkegombatermelés. — A fejes salátamag. — A pataA z e l s ő s e g é l y n y ú j t á s t e s t i s é r ü l é s e k n é l é s h i r ­ féreg kiirtása. — H ó n a p o s retek télen. — Korai burgonya. — t e l e n b e k ö v e t k e z e t t b a l e s e t e k n é l : Az emberi test alko­ Óriás kaifiol. — Legjobb trágya. — Kerti munkák télen. tása. — A csontok. — A fő. — A bátgerinez. — A mell­ Januárban. — Februáriján. — A kerti v e t e m é n y e k n e k való kas. — A m e d e n c z e . — A tagok. — A csuklók. — A z talaj. — Timárcser mint trágya. — A faszén a kertészet­ izmok. — Az idegrendszer. — Az agyvelő. — A bátgerincz- ben. — Czellertermelés. — Csiperkegombatermelés a l ó ­ velő. — Az idegek. — A sympatbicus. — A vérkeringés. — istállóban. — Virágosés diszkért: A keiti zsáh'a. — A sziv. — A visszerek. — A vér. — A tüdők. — A viz é s P o m p á s diszfa. — liózsa nemesítésre való alanyok. — a vizeletanyag. — A vesék. — A bőr. — A táplálék. — Szegfütenyésztés. — U j kúszónövény. — A szobanövények A gyomor. — S é r ü l é s e k . Znzások. — Sebek. — H o g y a n táplálása. — F ö l libáiba, zöldleveli tetű pusztítása. — Leg­ gyógyulnak a s e b e k ? — H o g y a n gyógykezeli az orvos a jobb trágya cseréprózsák számára. — Magastörzsü rózfák. — sebeket ? — Vérzések. — Mérgezett sebek. — Csonttöré­ A myrtus fácska virágzása. — R h e u m giganteum. — Salvea sek. — H o g y a n g y ó g y u l a csonttörés? — H o g y a n m o z ­ argentea. — Szoba-virágok: E lény-növényeknek való föld. — dítja elő az orvos a g y ó g y u l á s folyamát V Mi az első segély A calla virágzása. — Aralia. — A virágok szaporitása. — c s o n t t ö r é s n é l ? -— Ficzamodás é s megráudulás. — É g é s i Magastörzsü rezeda, — Korán virágzó jáczint. — Kaktuszsebek. — Mit tegyünk megfagyott emberrel ? — Vizbe- I félék. — Gyümölcsös kert: A gyümölcsfák trágyázása. — fulás. — Megfuladások. — Felakasztott ember. — Eszmólet- [ A gyümölcs érését gyorsítani. — A hernyófészkek. — Fér­ lenség. — Mérgezés. — Mit tegyünk a m e g m é r g e z e t t e l ? — gek kiirtása. — A gyümölcsfák tisztítása. — Fatapasz. — S e b e s ü l t - é s b e t e g s z á l l í t á s . — S z e m s é r ü l é s . — A h á z i Tiszta és kf-mény kerti utak. — M e d ' ö körtefák. — J ó oltó­ g y ó g y s z e r t á r b e r e n d e z é s e : Fertőtlenítő szerek. Olajok. — viasz. — U j szaporítási módja a gyümölcsfáknak. — Öreg Asványfélék. — Gyógyfüvek. — K i p r ó b á l t h á z i s z e r e k : fák átültetése. — Szőlőtőke-szaporítás. — A köszméte­ Égetés-sebekre. — Almatbea. — A naptól megégetett arez­ bokrokat pusztító herm-ó. — A fáknak korán virágzása. — bőr. — Kitűnő gyógyír. — F a g y á s elleni szer. — J ó szer A ribizkebokrok metszése. — Faviasz helyett collodium. — a bőratkák ellen. — Hajkihullás elleni szer. — Szúnyog- é s Oltógalyak szállítása. — Magastörzsü k ö s z m é t e . — G a z d á m é b s z u r á s ellen. —• Nyári mosdó szer. — S z e m l o b elleni s i a t : Kötelek, gyékények. — Földbe vert karók. — M i n d é szer. — S z é p i t ő s z e r e k : A testbőr ápolása. — A z arez­ időjárásnak ellentálló m á z . — Ugorka- é s tökvirág. — bőr ápolása. — A z arezbőr bibáinak gyógykezelése. — A vakand. — A lovak patái. — Kitűnő trágyakeverék. — A szeplő. — A májfoltok. — A sárga arezbőr. — A kéz­ A ragya é s m á s hasonló bajok ellen. — Az állatok rühnek ápolása. — A kellemetlen szájbüz. — A fogak ápo­ betegsége. — Szőlőtrágyázás. — U j szőlőkapálási mód. — lása. — A fogak betegségei. — A fejbőr és baj ápolása. — A szopós borjuk bélhurutja. — H i z ó sertések. — Méhek A bajnak természetszerű ápolása. — H á z t a r t á s : F o l y é ­ etetése. — H a a l ó meghűléstől bélgörcsöket kap. — Zöld kony enyv. — Olcsó illatszer. — Tartós é s olcsó padló­ trágya. — J ó tejelő tehén. — Szőlőmagot olajnak hasz­ festék. — Irósvajat eltartani. — U j módja a kávékészités- nálni. — A vonómarhát gyötrő bögöly elleni szer. — nek. — F ü s t ö l t kolbász é s sonka penészedése ellen. — A burgonyabetegség. — Faoszlopok é s karók tartósságát Megsárgult f e b é r n e m ü . — H o g y a n kell vizet forralni ? — fokozni. — T á r s a d a l m i s z a b á l y o k . — K ü l ö n f é l e h a s z ­ Sonkát, m e l y nagyon el v a n sózva. — Sóskát és labodát n o s t u d n i v a l ó : Foltokat fehér atlaszból kiszedni. — Bőrtélire éltenni. — Zöld ngorkát télire eltenni. — E d é n y e ] viszketés ellen. — H a n g y á t elkergetni. — Bőrtalpakat víz­ ket, m e l y e k b e n petróleum volt, tisztítani. — Gyümölcsöt hatlanná tenni. — Minden gazdasszonynak kell tudnia. — eltartani. — Franczia aszalt g y ü m ö l c s . — Muskatály i z ü Kitűnő likőr. — Olasz ratafia. — Zöld főzeléket. — A ki­ g y ü m ö l c s . — F é n y m á z a s tárgyakat tisztítani. — Rozsda­ főzött kávé. — J ó ragasztó szer. — Ablaktisztító szer. — foltokat kiszedni. — Kitűnő sonkapáez. — E l ő n y a mosás­ Szines gyapjukelmék. — Melegágyra ü v e g helyett. — F e k e t e nál. — J ó é s olcsó talaj. — L e g y e k e t szobából kipusztí­ selyemszövetet. — A lábbelit vízhatlanná tenni. — A m é s z ­ tani. — Jeget a birtelen olvadástól megóvni. — Becsinált vakolatot. — Ágytollak tisztítása. — Szobalegyek kiirtása. — főzelék, ugorka. — Friss tojás. — Friss ugorkasaláta Jegyző-tinta. — Pinczebogár-irtás. — Olcsó máz. — F o n t o s télen. — D o b o s , penészes lebegővel telt belyiségek. — készülék m ű h e l y e k é s gyárak számára. — Az ablaküvegek Ragasztó, ü v e g é s porczellán tárgyakra. — Avas vajat befagyása. — Régi v a s - v a g y fareszelőt tisztítani. — Víz­ hel3 - re bozni. — F é n y e z e t t bútorok tisztítása. — A fának hatlan m á z papírra. — Tükör- é s képkeretek. — Zöld é s repedéseit betömni. — Cserépfazekat törbetlenné tenni. — aranyszint. — Vas- é s aczélárukat. — Sárgaréz tárgyakat Körteiz. — Piros rizs. — H i d e g narancspuncs. — Ragasztó, t i s z t í t a n i . — F o l y é k o n y zománcz. — Jó szer a m o l y ellen. — m e l y a tüzet és vizet kiállja. — Jó tisztító szer. — Ragasztó­ Ragasztó aquariumok számára. — Sertészsírt. — Tinta­ pép papirszőnyegre. — Hajkefét tisztítani. — Tölgyfafoltokat. — Zsírban sült gombócz. —• Vízhatlan enyv. — bútorokat sötétre páczolni. — Málna- v a g y szamóczaGyapottal kevert vásznat. — F e k e t e gyapjuruhit tisztí­ szörp. — Molyirtó-szer. — Szőnyegeket tisztítani. — tani. — L e n y o m o t t tükrös bársony. — Málnaszörp ezukor B e s z e n n y e z e t t butorbuzatot tisztítani. — Ablakragaszt nélkül. — Levegő-tisztítás betegszobában. — Olaj varró­ feloldani. — Aranyozott keretek javítása. — F e s t e t t vörös gépek, lőfegyverek s t b . számára. — F i n o m diólikőr. — bor. — Boros hordók kifüstölése. — Czitromlevet sokáig Rózsa-illat télen — Kitűnő almaeltartani. — Zavaros bort tisztázni. — D o b o s pinezók tisz­ Legegyszerűbb módja títása. — Boros üvegekre való szurok. — Friss ugorka felfujt. — J ó ragasztó. — Légypiszkot. — Lámpa-borítók télire. — Megromlott, m e g s a v a n y o d o t t bort helyrehozni. — és golyók. — Szilvát eczetbe. — Körte-sajt. — G u m m i Borszépités. — H a a bor zavaro.s é s eczetesedni kezd. — papir. — E g é s z s é g e s ivóvíz. — Virág-edény_ tojáshéjból. — Szilvabor. — Szőlő saját levében befőzve. — Tojást tél : re A sebek kiszívása. — l Hom-mérgezések. — Álmatlanság. — eltenni. — Szőlőt sokáig eltartani. — Kitűnő mosó­ Biztos szer a tetszhalál felismerésére. — Almát a töpöröszer. — Vörösbor-foltokat kiszedni. — Szőnyegek porolása déstől m e g ó v n i . — Rózsaillatos füstölőszer. — A fának tar­ télen. — J ó tapasz füstölő kályhákra. — Bagasztó petró­ tóssága. — A betegek étkezésére vonatkozó szabályok. — leum-lámpákra. — A szuféreg ellen. — Tojást pótolni. — Zsir betegek számára. — Percz-leves betegek számára. — B a r o m f i t e n y é s z t é s : A baromfi betegségei. — A szál­ H i d e g hus-kivonat betegek számára. — Kétszersült-leves féreg. — A pip. — K e r t é s z e t : Zöldséges kert. — A czikória- csecsemők számára. — Tápláló hus-essentia nagyon elsaláta müvelése. — A csigák irtása. — Földieper-tenyész- | gyengült betegek vagy kis gyermekek számára. — H ö k tés. — Csiperkegomba-tenyésztés. — A v e t e m é n y e k öntö­ hurut-leves. — Paradicsomleves betegek é s lábbadozók zése. — Chinai y a m - v a g y kenyérgyökér. — Óriási spárga. — i számára. — Ü d i t ő k : Limonádé betegek számára. — EperK i h a s z n á l t spárgaágyak megújítása. — Téli saláta. — bor. — Almaviz. — Erősitö-ital. — Rizs-viz: — Pirított A m e l e g á g y a k és üvegházak ablakai. — Tormatermelés. — | kenyérié. — Friss gyümölcs-víz. — A r a n y h á z i s z a b á l y o k : 1 A jövedelem. — C s a l á d i é l e t é s b o l d o g s á g .

17. SZÁM. 1888, xxxv. ÉVFOLYAM.

VASÁBNAPI UJSÁG.

288

Frarciaország és a Külföld Minden Minden illatszerész é nél és Fo drászánál drászanal _ ^ f^ ^

A rranklin-Társnlat kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

^^\ \A

^

.ii V JtamuoJ U.UV

i

^

%J

^*'

« A ^ * ^

^

\

y \

^ V*

Különleges Rizspor BI8HUTTM- VEGYÍTVE

C i *~ C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, PARIS — 9, rue de la Paix, 9 — PARIS

HAPAIzT r 0 B P 6 savanyaviz-forras cgtartalmaaabb Bzikeny-alavany-savanyBQarod kiaerlatei bebizonyítottak hogy a «zensava« lavany a lag. obb és legbiztosabb gyógy koszvénytaa szenvedők ti ' Gaidsg mars. síénsav-Kikeny *» lavany-tartalmt által a Kadaini savanya' vii külínlegas gyótyszerzint hat: köménynél, epo-, hólyag- és »• ki vöknél, arany-érnél, f érvélynél, «oty» ' UeaezyUt Ürességnél, nemorbaloknll és egyUUlásan ^» húrul- éi Idekbajekban.Oloat fOrdék, l»»*»ok. **nd*»|1 Főraktárak Budapesten: Estetklty L. és WStwTÜ MattM

\\

T^NAPI H

VÉGELADÁS

w\/aia,

Hirdetések felvétetnek a kiadóhiva­ talban, Budapestem, IV,, egyetem-uteza 4. sz. alatt

_ J %-kal leszállított á r a k m e l l e t t az üzletág változtatása miatt, és pedig nagyobb mennyiségű porczellán, fayence, fém- és broncz-áruk, függő- és asztali lámpák.

T^Q+n-PTTX t / O U \J JL J

BUDAPEST Haas -palota

A FRANKLIN-TÁRSULAT kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható — az osztr. tartomi nyok számára Szelinski György cs. k. egyet, könyvárusnál Bécsben I. Stephansplatz Nr. (

PROTESTÁNS IMAKÖNYVEK. \ Ara fűzve 60 krajczár. A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvkereskedésben kapható:

KATHOLIKUS IMAKÖFYVEK. T a r k á n y i B é l a . Nagyböjti kalauz. A l b a o h Sz. J . Á h í t a t órai. Elmélkedések Erisztus kínszenvedésének és halálá­ Isten, erény és az örökké valóság felett. Bőrbe kötve aranyvágással 2 frt. nak negyvennapi megszentelésére a nagyhéti ájtatossággal együtt. Négy Franczia bőrbe kötve, kapocscsal 3 frt. aczélmetszettel. Franczia bőrbe kötve, A l b a o h J . S., H e i l i g e Anklange. Gebete für katholische Christen. 19. kapocscsal 3 frt. Anflage. Octav. Mit sechs Stahlstichen. — Á r t a t l a n o k öröme. Katholikus ima­ Gebunden in Ledér mit Goldkönyvecske kis gyermekek számára. Bcbnitt und Schuber 3 fi. 50 kr. Sok képpel. Eötve 20 kr. Gebunden in Chagrinleder mit Schliessen 6 fl. — V e z é r a n g y a l a m e n n y e i korona e l n y e r é s é r e . Eatholikus imádságos és Gebunden in Sammt mit Silberénekes könyv. Négy aczélmetszettel. kreutz u. Schliessen 8 fi. Bőrbe kötve, aranyvágással 2 frt. Zwanzigste Originál-Anflage in kleinsten Ugyanaz: zsehkiadás. Taaohenformat. Bőrbe kötve aranyvágással 2 frt. Gebunden in Chagrinleder mit Franczia bőrbe kötve, kapocscsal 3 fit. Schliessen 3 fi. Geb. in Sammt mit líreatz und — A kajadonok őrangyala. Schliessen 5 fi. Eatholikus imakönyv. Győrffy I v á n . K i s m e n n y e i m a n n a . Velinpapiron 5 képpel. Franczia Harmadik kiadás. Eötve 25 kr. bőrbe kötve, kapocscsal 5 frt. — M e n n y e i manna. Eatholikus ima- és Ugyanaz: zsebkiadás. énekkönyv tanuló ifjak és éltesbek szá­ 2 frt. Bőrbe kötve, aranyvágással mára, harmadik kiadás. Eötve 50 kr. Franczia bőrbe kötve, kapocscsal 3 frt. H a n g a r i A . I s t e n t e m p l o m a . Imakönyv Eék v. vörös bársonyba kötve, minden rendű és állapotú keresztény kereszttel és kapocscsal 8 frt. katholikusok számára. Zsebkiadás. Egy — Vezére s i l l a g az ü d v e l n y e r é s é r e . aczólmetszettel, bőrbe kötve, arany­ Imakönyv a kath. nőnem használatára. vágással 2 frt. Öt aczélmetszettel. Bőrbe kötve, arany­ Franczia bőrbe kötve, kapocscsal 3 frt. vágással 3 frt 50 kr. Eék v. vörös bársonyba kötve, Ugyanaz zsebkiadás 2 aczélmetszettel. kereszttel és kapocscsal 6 frt. 2 frt. Bőrbe kötve, aranyvágással T a r k á n y i B é l a . TJj rózsáskert. Imád­ Franczia bőrbe kötve, kapocscsal 3 frt. ságos és énekes könyv katholikus ke­ Eék vagy vörös bársonyba kötve, resztény hivek használatára. Az egri kapocscsal 8 frt. érseki hatóság jóváhagyásával, ötödik — Ifjúság kalauza az örök é l e t r e . kiadás. Legkisebb zsebalakban egy aczélEatholikus imakönyv énekekkel és metszettel, bőrbe kötve, aranyvágással zsoltárokkal. Vászonba kötve, arany­ 2 frt. Chagrin-bőrbe kötve kapocscsal 3 frt. vágással 80 kr. Kapható azonkívül finom franczia bőr — K e r e s z t é n y öregek g y á m o l a . Eatho­ é s borjubőr diszkőtésekben kapocscsal likus imádságos könyv. Egy czimképpel. 4—6 írtig. Továbbá bársonykötésekben Bőrbe kötve, aranyvágással 2 frt. új-ezüst és valódifin.ezüst kapocscsal, é s sarokkal vagy kerettel 6—14 frtig. Franczia bőrbe kötve, kapocscsal 3 frt.

Borsodi József. T e m p l o m i imák. Vasárnapokra, ünnepekre s másalkalmakra közisteni­ tiszteleti használatul. Harmadik kiadás. Vászonba kötve 2 frt. C l e y n m a n n K á r o l y . I s t e n , m i n d e n e m , örömöm, v i g a s z t a l á s o m . Imádságok és elmélkedések mivelt keresztyének számára. Harmadik, Szász Eárolytól átnézett és kiegészített kiad. Vászonba kötve 80 kr. Velinpapiron bőrbe kötve aranyvágással 2 frt. Czelder M á r t o n . M i n d e n n a p i é s a l k a l m i imádságok. Templomi és családi haszná­ 1 frt 40 kr. latra. Második bővített kiadás. Vászonba kötve, aranyvágással Dobos J á n o s . K e r e s z t y é n imák. A házi ájtatosság növelésére és a protestáns keresztyén felekezetek használatára. Második kiadás. Vászonba kötve 80 kr., velinpapiron bőrbe kötve aranyvágással 2 frt 50 kr., franczia bőrbe kötve kapocscsal 5 frt. Ugyanaz : zsebkiadás, bőrbe kötve aranyvágással 2 frt. Franczia bőrbe kötve kapocscsal 3 frt. — A g y e r m e k i m á i és első vallásos érzelmei. Mindkét hitvallású protestáns gyermekek számára. Második kiadás. Vászonba kötve 80 kr. Győry V i l m o s . Emlékkönyv a confirmátióhoz készülő protestáns hajadonok számára. Egy finom képpel. Velinpapiroson, vászonba kötve aranyvágással 1 frt 20 kr. H e i s s l e r József, dr. A k e r e z z t y é n e m b e r i m a k ö n y v e . Vászonba kötve aranyvágással 1 frt 60 kr. K i s J á n o s . L e l k i áldozatok i m á k b a n é s é n e k b e n . Ujabb átnézett és megbővitett 1 frt 20 kr. kiadás. Vászonba kötve arany-vágással 2 frt. Velinpapiron, bőrbe kötve aranyvágással Medgyes Lajos. P r o t e s t á n s c s a l á d o k i m a k ö n y v e i m a d a l o k k a l . Vászonba kötve, 2 frt. aranyvágással P a p p Károly. E s t i h a r a n g vagy ujabb keresztyén tanítások protestáns keresztyén csa­ ládok számára. Vász. kötve 1 frt. Velinpap. fekete bőrkötésben 1 frt 80 kr. Szász Károly. Buzgóság k ö n y v e . Elmélkedések és imák protestáns nők számára. Máso­ dik kiadás. Egy aczélmetszettel. Bőrbe kötve, aranyvágással 2 frt 50 kr., franczia bőrbe kötve, kapocscsal 4 frt. Ugyanaz kék vagy vörös bársonyba kötve 6 frt. Ssikszay György. K e r e s z t y é n t a n í t á s o k é s imák mindkét felekezetű protestánsok lelki épületére. A jelen szükséghez alkalmazva. Vászonba kötve 1 frt 20 kr., velin­ papiron bőrbe kötve 2 frt. Tompa M i h á l y . Olajág. Elmélkedések, fohászok és imák. Hölgyek számára olvasásra és imakönyvül. Vászonba kötve, aranyvágással 3 frt 40 krFranczia bőrkötésben kapocscsal 5 &" Ugyanez: zsehkiadás, vászonba kötve aranyvágással 2 frt 50 krFranczia bőrkötésben kapocscsal 4 &•» Vörös Eszter. Buzgó imák. Vászonba kötve, aranyvágássul

80 kr.

Zsohokke Henrik. Á h i t a t órái. Eiválogatva és fordítva Szász Eároly által. Eét kötet­ ben. Vászonba kötve, aranyvágással 5 frt.

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-uteza 4.)

«*sr

18. SZÁM. 1888. Klöfizetéti

feltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / f é l é v r e - 6 •

BUDAPEST, ÁPRILIS 29. Csupán a VASÁBNAPI UJSÁG | T , ™ e T { félévre

SCHOPENHAUER ARTHUR. z ÉVI február 22-én tették le a Majna mel­ letti Frankfurtban alapkövét annak a mo­ numentumnak, mely e század egyik leg­ kiválóbb szellemének, Schopenhauer Arthurnak emlékét lesz az utókor előtt külsőképen is hir­ detendő. Az alapkő letételére azt a napot választották, melyen száz évvel ez előtt az a férfiú született, ki a bölesészet terén maradandó nyomokat ha­ gyott maga után s a kinek filozófiai munkái ha­ talmas behatással voltak és vannak ma is vi­ lágnézetünk alakulására. Mikor nagy munkája, «Die Welt als Willeund Vorstellung», 1819-ben megjelent, sejtelme sem volt senkinek arról a nagy átalakulásról, melyet az az emberek gon­ dolkozásában elő fog idézni, s csak kevesen ér­ tették meg alkotó erejét és mélységét annak a szellemnek, mely e munkából elősugárzik. De e kevesek közt oly fér­ fiak találkoztak, mint Goethe és Jean Paul, s ez utóbbi panaszkodva említi, hogy Schopenhauer mun­ kája nem találkozott a kellő mél­ tatással, hogy az lángeszű, merész, sokoldalú, éles elmével és mély be­ látással irott munka, melyet csak dicsérettel lehet említeni, noha alá­ írni nem lehet. Nem pedig «ama vigasztalan és feneketlen mélysége miatt, mely Norvégia borongó homályu tengerszemének mélységé­ hez hasonló, a honnan a sötét me­ redek sziklafalakból álló töbörböl soha sem látni a napot, hanem csillagosnak látjuk fényes nappal is az eget, s nem látunk rajta elvo­ nulni sem madarat, sem felleget." Schopenhauer életpályája a le­ hető legkedvezőbb vala arra, hogy bölcsész váljék belőle. Kitűnő neve­ lésben részesült s igen korán nyilván alkalma megismerkednie Európa művelt államaival, természeti vi­ szonyaikkal, állami és társadalmi berendezkedéseikkel, látókörét a legkellemesebb módon szélesbíthette s később, mint vagyonos em­ ber, az élet gondjaitól menten szen­ telhette magát tudományos hajla­ mának. Atyja, Schopenhauer Hen­ rik Plóris, tekintélyes kereskedő,

E

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

anyja, Trosinger Johanna, széles körökben ol­ vasott regényirónő volt. Ettől örökölte eleven észlelőtehetségét, a ritka elmeélt, a nyelvbeli kifejezés könnyűséget, szóval értelmiségét; aty­ jától ellenben a heves vérmérsékletet, az akarat erélyét, a büszke, hajthatatlan jellemet s így saját magában is megerősítve láthatta azt a ké­ sőbbi elméletét, hogy az ember az ő lényének magvát, kedélyét, akaratát atyjától, lelkének erejét és irányát pedig anyjától örökli. Neveltetése egészen sajátszerű vala. Eendszeres iskolai oktatásban nem részesült. Atyja nagy ked­ velője volt az utazásoknak. Bejárta Német-, Fran­ czia-, Angol- és Olaszországot, Svájczot s minde­ nüvé magával vitte fiát. Hosszabb, rövidebb időre nevelőintézetekbe is adta, így Hamburgban, Lon­ donban, Havreban, úgy hogy mire afiuNémetor­ szágba visszatért, annyira elfelejtette anyanyelvét, hogy csak nehezen tudta magát rajta megértetni.

SCHOPENHAUER

ARTHUR.

XXXV. ÉVFOLYAM. egész évre 6 frt I egei _ 3 •

1 félévre félé

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó

De minden iskolai nevelésnél fontosabb vala az ő szellemi kifejlődésére az utazásai közben föl­ merült külvilági jelenségek közvetlen látása. S ő maga is ezt tartotta a helyes nevelési iránynak. «A mesterséges nevelésnél — írja — elömondás, tanítás, olvasás utján tele tömjük a gyermek fejét fogalmakkal, mielőtt még elegendő ki­ terjedésű ismeretségben állana a szemlélhető külvilággal. Ama fogalmaknak képzetét a tapasz­ talatnak utóbb kell megnyernie: addig azonban fonákul alkalmazza e fogalmakat, téves világí­ tásban látja a dolgokat és embereket. így esik aztán, hogy ferde irányban neveltetünk, s hogy fiatal korunkban hosszas olvasás és tanulás után vagy együgyűen, vagy félszegen lépünk a világba s abban aztán vagy túlságosan aggodalmaskodva és szorongva, vagy vakmerően viselkedünk. Ez a következése ama hysteron proteronnak (a terme­ tes dolgok megfordításának), mely szellemünk természetes fejlődési rendének el­ lenére előbb juttat bennünket a fo­ galmakhoz s csak azután a képze­ tekhez. Hosszú tapasztalatnak kell utólag a fogalmak hamis alkalma­ zása által keletkezett ítéleteinket helyre igazítani, a mi ritkán sikerül teljesen. Azért van oly kevés tudós embernek józan, természetes esze, a mi pedig a tanulatlanoknál nem is ritkaság.» Az utazási kedv s a szemlélhető világ jelenségeivel való megismer­ kedés vágya oly erős vala az ifjú­ ban, hogy mikor atyja szabad vá­ lasztást engedett neki, hogy vagy legyen tudós és akkor hagyjon föl az utazásokkal, vagy járjon-keljen a világban s legyen kereskedő: nehéz szívvel ugyan, de ez utóbbira szánta magát s négy évig volt egy kereske­ dőházban. Csak atyja halála után, 19 éves korában szentelhette magát hajlamának, s ekkor nagyon rövid idő alatt pótolta iskolai ismereteinek hiányait. 1809-ben, 21 éves korában a göttdngai, két év múlva a berlini egyetemre ment, hol az akkor híré­ nek zenithjén álló Fichtet hallgatta. De nem birt megbarátkozni mestere idealizmusával s csakhamar teljesen elfordult tőle. Később Jenában a bölesészet tudorává avattatta ma­ gái Aztán Weimarba ment, hol