Ady Endre: Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt. 1. Csoportosítsd a vers szavait! Melyik fejez ki inkább nyugalmat, melyik hirtelen változást? lombok, hőkölt, beszökött, ballagtam, Szajna, perc, kánikulában, találkozott, nyögő, szaladt Nyugalmat fejez ki lombok, ballagtam, Szajna, kánikula
Hirtelen változást fejez ki hőkölt, beszökött, perc, találkozott, nyögő, szaladt
2. A költészet gyakori témája a természet s az évszakok váltakozása. Mely évszakokról beszélnek a költők az alábbi idézetekben? „Rövidebb, rövidebb lesz a napnak útja, És hosszúkat alszik rá, midőn megfutja.” (Arany János) „Mit tudsz a tűnő örömről, ami a rügyön dörömböl” (Weöres Sándor) „Szél s víz csap a csupasz szőlőtőre. Lúdbőrzik az agyagos domb bőre” (Babits Mihály) „Levetette szép ruháit / Csendesen levetkezett Majd felöltözik, ha virrad / Reggele, a kikelet.” (Petőfi Sándor) 3. Kösd össze az összetartozókat! alliteráció megszemélyesítés metafora metonímia halmozás
tél tavasz ősz tél
Szent Mihály útja beleremegett Füstösek, furcsák, búsak, bíborak A nyár meg sem hőkölt belé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Elért az Ősz és súgott valamit
4. Hogyan születik a vers? A Petőfi Irodalmi Múzeumban található kéziratból kiderül, miként nyerték el a sorok végső alakjukat. a) Az első versszak második sora így alakult: 1. változat: Suhanva szállt a Szent-Mihály uton. 2. változat: Suhanva jött a Szent-Mihály uton. 3. (végleges) változat: Szent Mihály útján suhant nesztelen. – Figyeld meg a „suhanva szállt”, a „suhanva jött”, majd az egyszerű „suhant” igék alakulását! Érzel-e különbséget? A „suhant” ige jobban kifejezi a pillanatnyiságot. – Hasonlítsd össze az első két változat ritmusát a harmadikkal, a véglegessel! Mennyiben változott a verselés? Az első két változat szabályos jambus volt, utóbb erről lemondott a költő. b) A negyedik versszak második sorát így kezdte először a költő: Kacag az ősz..., de nem fejezte be, kihúzta és újat írt a helyébe: S Párisból az Ősz kacagva szaladt. – Milyen különbséget érzel a jelen és a múlt idő között? Véglegesen eltávozott a halál? A múlt idő lezártságot fejez ki. 5. Tudod-e, hogy melyik hónapot hívják Szent Mihály havának? Mi köze van ennek a vershez? Szeptember Szent Mihály hava. Szent Mihály neve a halálra utal.
1. Az alábbi mondatokban állatneveket rejtettünk el. Írd ki őket! A betűk (hangok) sorrendjét nem változtathatod meg! A muhar csak egy gyomnövény. Vendel finom ételt eszik ebédre. Harcsa, delfin Az autó kerekeken gurul. A boltba is megyünk, mert a hugom éhes. Kenguru, méh 2. Írj egy-egy olyan mondatot, amelyben az alábbi szókapcsolatok jelentése megmarad, de a kap ige nem szerepel újra bennük! A) kedvet kap – Kedve kerekedett focizni. B) oltást kap – Az orvosnő beadta az influenza elleni oltást. C) észbe kap – Mielőtt csúnyát mondott volna, észhez tért. D) erőre kap – A jó erős húsleves erőt adott neki. E) magára kap valamit – Mielőtt kilépett volna az utcára, gyorsan felöltözött. F) kardjához kap – A tiszt rögtön karjához nyúlt. 3. Magyarázd a versben található hasonlatot! Ágát a fa, mint hálót ejti le, csobban, rezeg az alkonyat vize Mikor a láthatárra emeli, ficánkoló pirossal van teli. Az ágát hullató fa halász képében jelenik meg. 4. Keresd meg a hibás szót vagy kifejezést, és írd le a mondatot helyesen! a) Olyan jó lenne, ha tudnák neki szervezni egy meglepetésbulit! Olyan jó lenne, ha tudnék neki szervezni egy meglepetésbulit! b) Nálunk általában mindig apukám főzi a halászlevet karácsonyra. Nálunk mindig apukám főzi a halászlevet karácsonyra. c) Edzett létére fel tudta emelni azt a három súlyos zsákot. Edzett lévén fel tudta emelni azt a három súlyos zsákot. 5. Keresd a párját! Írd a következő nyelvjárási (népnyelvi) szavak előtti vonalra a hozzá tartozó jelentés sorszámát! Ha segítségre van szükséged, lapozd fel az Új Magyar Tájszótár 1–4. (Akadémiai Kiadó) megfelelő kötetét! a) _____3 b) _____5 c) _____6 d) _____1
görrög lükken ételődik sikamodik
1. csúszik 2. eltelik, megtelik 3. röfög 4. kacag 5. hirtelen zökken 6. idegeskedik, eszi magát 7. kiabál
8. horkol Írd le a köznapi nyelvhasználat szerint az aláhúzott szavakat! A) Tavasszal már elállított az édesanyám libapásztornak. elállított: elküldött, beadott B) Édesanyám a kis lábosba öntött olajat, aztán belemetélt egy fej vöröshagymát. belemetélt: belevágott C) A sapkámat az utcán magasra dobáltam, hogy belerepüljön a bőregér. bőregér: denevér 7. Írd az alábbi meghatározások mellé az épít ige megfelelő igekötős alakját! Például: a házra új tetőt készít: ráépít A) egy házat elkészít: megépít B) az elgazosodott helyen utat fektet: kiépít C) az igazgató munkatársakat elbocsát: leépít D) az üres telekre lakásokat húztak fel: felépít 8. Magyarázd meg saját szavaiddal a következő közmondásokat! A) Kétszer ad, aki gyorsan ad! Aki gyorsan tesz valami, kétszer csinálja, mert elsieti. B) Nem babra megy a játék! Súlya van a dolognak.
