Hittanóra Vázlatok
Félelem és bátorság Tematikus hittanóra vázlatok 8−9 éves gyerekek számára A témáról A gyerekeket ebben az életkorban erősen foglalkoztatja a félelem és bátorság témaköre. Jól ismerik a félelmek világát, hiszen a valóság töredékes ismerete, fantáziájuk kiterjedése miatt egészen kicsi koruktól félnek az ismeretlentől, a fenyegetőnek, veszélyesnek ítélt helyzetektől. Az iskolába lépéssel tovább bővül szorongásaik világa, a pedagógusok és a gyermektársak elvárásai sokféle reális és alaktalan félelmet munkálnak bennük. A félelmet tanulják is: a körülöttük élő felnőttek félelmi reakciói, szorongást kezelő/oldó viselkedése mintául szolgál jelen vagy jövőbeni viselkedésükre. Bátorságuk sok esetben félelmeik leplezéséből fakad viselkedési vagy teljesítményzavarokat mutatva. A félelem az a ritka gyermeki tapasztalat, amely a Bibliában is megjelenik, sőt, fontos üzeneteket közöl róla. A félelem Isten embereinek az életéhez is hozzátartozott, külső vagy belső fenyegetésként kellett megküzdeni vele. Az Istenhez tartozás nem csak oldja a félelmet, hanem (pl. az imádságban) új megküzdési mintákat is kínál. A tematikus tervezésről Öt bibliai történet adja a tervezés alapját Félelemből menekülés: Jezábel üldözi Illést – 1Kir 18,20−19,8 Félelemből rosszakarat: Bálám megáldja Izraelt – 4Móz 22–24,13 Félelemből elszántság: Dávid legyőzi Góliátot – 1Sám 17,17−58 Félelemből kíváncsiság: Zákeus találkozása Jézussal; Lk 19,1−10 Félelemből bátorság: A tanítványok pünkösdi bátorsága – ApCsel 2,1−21 A történetekhez egy előkészítő óra társul. Közös cél Bizalmi légkört teremtve a gyerekek – legalább részben – merjenek szembenézni félelmeik világával, merjenek hangot adni szorongásaik terhének, és a történetekből „új” bátorságot tanulva gazdagodjon az életük. Megjegyzések: az óravázlatokban nem jelöljük az órát kezdő és fejező tevékenységeket (köszönés, imádság, jelenlévők számbavétele), s az aranymondások csak javaslatok.
113
Hittanóra
Első foglalkozás – előkészítő óra Cél: ráhangolódás a félelem és bátorság témakörére.
1. Ének-összehasonlítás „Csak nyisd ki a szíved, és sose félj!” – „Velem vándorol utamon Jézus.”1 A két éneket elénekeljük. A gyerekek keressék meg azt a szót, amelyik mindkét énekben elhangzik, de csak hasonlók, nem ugyanazok (fél, félelem). A találgatásokat táblára írjuk, s addig énekeljük a két éneket, amíg meg nem találják a megfelelő kifejezéseket. Részcél: énekhallgatás általi ráhangolódás. Eljárás, módszer: tanári bemutatás. Az egész csoport közös foglalkoztatása. Eszközök: szükség esetén magnó, amelyen le lehet játszani a két éneket.
2. Énektanulás „Csak nyisd ki a szíved, és sose félj!” Részcél: az ének a téma „indulója”, vezéréneke lehet. Eljárás, módszer: nagy kartonra dallamot, szöveget kinagyítani. Eszközök: énektábla2
3. Félelmeink zsákocskája Mindenki kap két-három (ha nagy a csoport, csak egy) azonos méretű és színű cédulát. Írják rá egy-egy félelmüket: mitől félnek a legjobban? Ne mutassák meg egymásnak, hanem dobják bele a hitoktató által tartott nyitott zsákba. A hitoktató összerázza a zsákot, majd egyenként el kezdi kivenni a cédulákat. Ne kérjen jelzést, hogy kié a cédula, hanem mondja azt, hogy „a csoportban ez a félelem is jelen van, s vegyük mindegyiket komolyan”. Mindegyik cédulánál először ő ismerje el a félelem jogosságát, majd a gyerekekkel együtt beszélgessenek a félelmekről, ha lehet, csoportosítsák őket, keressenek hozzájuk élethelyzeteket. A megbeszélés végén a cédulákat a hitoktató visszateszi a zsákba, és beköti a száját. Részcél: tapintatos rávezetés a saját félelmek felismerésére. Ha valamely gyerek nyíltan elvállalja saját félelmeit, akkor is legyünk óvatosak, mert később a társak visszaélhetnek nyíltságával. Eljárás, módszer: beszélgetés Eszközök: vászonzsák megkötővel, azonos méretű és színű papírcédulák, írószerszám.
1 2
A két ének: Berkesi S.(szerk): „Az Úrnak zengjen az ének”, Budapest, 2006. 127. és185. szám Otthon előre kell elkészíteni az éneket.
114
Vázlatok
4. Imádság „Istenünk, nehéz félelmeinkről beszélni. Köszönjük, hogy most mégis elég bátrak voltunk ehhez. Segíts, hogy megtanuljuk leküzdeni félelmeinket! Ámen.” 5. A tanult ének eléneklése Eszközök: énektábla
115
Hittanóra
Második foglalkozás – Félelemből menekülés Jezábel üldözi Illést – 1Királyok 18,20−19 Cél: érezzék meg a gyerekek, hogy Isten embere is félhet, és emiatt ő is menekülhet. A félelem gyakran menekülésre késztet. Isten azonban a félelmek között sem hagyja magára övéit.
1. Éneklés „Csak nyisd ki a szíved, és sose félj” Részcél: ráhangolódás Eszközök: énektábla
2. Motiváció A jót akaró királyfi „Egy kis ország királyának volt három fia. S bár az ország kicsi volt, a király mégis nagyon gazdag. Fenséges palotában lakott, szolgák serege leste minden kívánságát, és teljesítette minden parancsát. A két idősebb fiának már külön palotát és kincseket ajándékozott, hogy megnősülhessenek, és ők is boldogan élhessenek. Már csak a legkisebb fiú volt hátra, hogy ő is megkapja apja ajándékát. Az ország lakói, akik szintén jólétben és békességben éltek, minden évben egyszer megünnepelték királyukat. Hatalmas kocsikkal és szekerekkel vitték a király elé ajándékaikat, hogy kifejezzék hálájukat. Vittek mindent, amiről úgy gondolták, hogy örömet szereznek vele. Vittek aranyat, ezüstöt, ékszereket, drága kelméket, festményeket, gyönyörű állatokat, és még sok minden mást. Híre is ment szerte a világban, hogy milyen jó dolga van a királynak. De nem mindenki örült ennek a nagy boldogságnak. Nem örült a két idősebb fiú, mert azt hitték, hogy ők már úgysem kapnak több ajándékot. Egy közeli ország hadvezére pedig hosszú ideje nagy-nagy irigységgel figyelte, hogy mennyi ajándékot hordanak össze egyetlen nap alatt az emberek. Elhatározta, hogy az ünnep elteltével, amikor már hazament mindenki, betör az országba egy csapattal, és elrabol mindent, amit csak lehet. Hogy ne legyen semmi baj, titokban felkereste a két idősebb királyfit, és megegyeztek: a királyfiak segítenek a támadásban, cserébe ők is részt kapnak az ajándékokból. De hiába titkolóztak, a legkisebb királyfi észrevette, hogy mire készülnek. Mit tegyen? Ha elárulja magát, és kérleli testvéreit, csak kinevetik, s talán még be is zárják. Ha apjához, a királyhoz megy el, árulkodónak fogja tartani, és nem hallgatja meg. A legkisebb királyfi mégis meg akarta menteni az országot. Egy éjszaka egyedül felkerekedett, és elindult, hogy megkeresse az ellenséges hadvezért. Rá akarta venni, hogy álljon el szándékától, és hagyja békében élni a királyt és népét. 116
Vázlatok
Amikor azonban odaért, és felfedte kilétét, a hadvezér éktelen haragra gerjedt. Megijedt, hogy kiderült a terve, így hát kiabálni kezdett: „Nézzétek, itt van a szomszéd ország királyának legkisebb fia, és éppen most kér arra, hogy az ünnep után támadjam meg az apját, és raboljam el minden kincsét! Irigykedik, mert ő még nem kapott az apjától semmit!” A hadvezér azonnal üzent a királynak és a két királyfinak, hogy mire akarta rávenni a legkisebb királyfi. A két királyfi üzent vissza a leghamarabb: „Nehogy haza merjen menni, mert ilyen árulásért még a fejét is lecsapják!” A királyfi nem tudta, mitévő legyen…” A gyerekeket kettes-hármas csoportokra osztjuk. Mindegyik csoport megkapja ugyanazt a történetet, amit saját fantáziájuk szerint kell befejezniük, és a lapra beírniuk. Törekedjenek minél izgalmasabb, meglepőbb befejezésre. Közösen beszéljük meg az eredményeket. Az egymáshoz legjobban hasonlító befejezéseket kitaláló gyerekeket egy csoportba soroljuk – legyen legalább két-három csoport. Részcél: a félelem megjelenése többféle folytatást indíthat el, a gyerekek gondolják végig ennek a sokszínűségét. Eljárás, módszer: csoportmunka: 2−3 fős csoportokban, írásos feladat. Eszközök: a történet külön lapon annyi példányban, ahány csoport alakul.
3. Átvezetés Az elhangzó bibliai történetet úgy figyeljék meg a csoportok, hogy a befejezést nekik kell kitalálniuk. 4. Illés próféta története • Illés próféta idejében a nép nem tudta eldönteni, hogy kit tiszteljen istenként: Baált vagy az Urat. A király összehívatta a Karmel hegyre a Baált imádó papokat. Sokan odamentek, Illés is jelen volt. • Illés versenyre hívja a papokat: ők sokan mutassanak be áldozatot Baálnak, ő egyedül mutat be áldozatot Istennek. Akinek az áldozata tűzzel kezd égni, annak istene a győztes. • A papok elkészítik az áldozatot, de hiába imádkoznak, nem történik semmi. • Illés is elkészíti az áldozatot, háromszor vízzel locsoltatja le, és imádkozik. Az áldozat tűzre lobban. Az emberek leborulnak és azt kiáltják: „Az Úr az Isten!” • A király felesége, Jezábel azonban bosszúra esküszik. Katonái üldözőbe veszik Illés prófétát, aki nagyon megijed, nagyon fél. Részcél: A történet elmondásában kínáljunk azonosulási lehetőséget Illés próféta jót akarásával. A Baal papok lemészárlását ne részletezzük, a 8−9 éves gyerekek egyszerű erkölcsiségéhez még nehezen társítható tartalom.
117
Hittanóra
Eljárás, módszer: narratív modell, megszakítások nélkül, élményszerű történetmondás.
5. A csoportok befejezés-elképzelései A motivációs csoportok halkan összedugják a fejüket, és javaslatot tesznek Illés próféta további cselekvésére. A javaslatokat hangosan bemondva, címszószerűen felírjuk a táblára. Részcél: a gyerekek éljék át az óracélban jelzett helyzetet: Isten embere is megijedhet. Eljárás, módszer: csoportmunka Eszközök: tábla
6. A történet folytatása • Illés menekül, egyedül marad, és félelmében imádkozni kezd. • Isten angyala kenyeret és vizet tesz mellé. Illés eszik és iszik, majd újra lefekszik. • Az angyal másodszor is szól, továbbindulásra biztatja. • Illés felkel, és elindul, hogy tovább szolgálja Istenét. Részcél: A történet befejezése érzékeltesse, hogy a félelem őszinte felvállalására Isten segít szolgájának. Eljárás, módszer: narratív modell
7. Feldolgozás A tábla szavainak és a történet befejezésének összehasonlítása. Aranymondás: „Ne félj, mert én veled vagyok!”(Ézs 43,5) Részcél: a történet visszakapcsolása saját gondolataikhoz. Eljárás, módszer: közös megbeszélés Eszközök: tábla, az aranymondás kártyán, amelyen korsó és kenyér rajzkontúrok vannak, s amelyeket kiszínezhetnek 8. Ének „Csak nyisd ki a szíved, és sose félj” Eszközök: énektábla
118
Vázlatok
Harmadik foglalkozás – Félelemből rosszakarat Bálám megáldja Izraelt – 4Mózes 22−24,13 Cél: fedezzék fel a gyerekek, hogy Isten vigyáz azokra, akik ragaszkodnak hozzá. Akkor is támogatja őket, ha mások félelemből rosszat akarnak nekik.
1. Énektanulás „Velem vándorol utamon Jézus” Részcél: ráhangolódás Eszközök: énektábla
2. Motiváció Az állatok sok mindenben segítik az embert. Állatképek alapján válogassunk segítő állatokat: pl. ló (szekeret húz, lovast szállít), kutya (vakvezető, kereső), tehén (tejet ad), szamár (szállít). Vannak, akik gyönyörködtetnek, szórakoztatnak, erre is keressünk példákat. A megijedt állatok azonban veszélyesek lehetnek: harapnak, rúgnak, csípnek. Erre is keressünk példákat. Mit jelent a mondás: jobb félni, mint megijedni? Találjunk ki olyan helyzeteket, amelyektől jobb félni, mint megijedni? Részcél: a történetben a szamár viselkedése jelzi Bálámnak, hogy Isten nem engedi a rossz megtörténtét. A segítő állatok képeiből indulva a gyerekek érezzenek rá az óvatosság fontosságára is. Eljárás, módszer: beszélgetés képek alapján. Ezzel a beszélgetéssel reméljük feloldani azt a nehézséget is, hogy a történetben a szamár beszélni kezd. Eszközök: újságból kivágott, internetről letöltött állatképek.3
3. Átvezetés A történetben egy segítő állat figyelmeztet. De mire? 4. Bálám megáldja Izraelt • Izrael népe megszaporodott, és letáborozott Moáb földjén. A király azonban félni kezdett tőlük, ezért rosszat akarva követeket küldött Bálám prófétához, hogy átkozza meg, kívánjon rosszat a népnek, hogy legyőzhesse. • Bálám azonban nem vállalta. A király újra szolgákat küldött hozzá, Bálám először nemet mondott, majd Isten engedélyével mégis útra kelt szamárháton. • Az Úr angyala eléjük állt, a szamár letért az útról. Bálám ütni kezdte. Az Úr angyala újra eléjük állt, a szamár a falhoz lapult, Bálám újra megverte. 3 Jobb az újságkép, mert színes, csak figyelni kell a képek méretére. Legalább A4-es képekkel dolgozzunk!
119
Hittanóra
• • • •
Az angyal harmadszor is eléjük állt, a szamár lefeküdt, Bálám újra ütni kezdte. A szamár megszólalt, Bálám is meglátta az angyalt. Az angyal továbbküldte a királyhoz, de Isten nem engedte meg Bálámnak, hogy megátkozza a népet. A király kérésére, másodszor megáldotta a népet. A király haragudott, Bálám mégsem engedett a félelemből fakadó rosszakaratnak. Isten vigyázott rá.
Részcél: a történet segít átélni Bálám küzdelmét a rosszakarattal szemben. Felismerve Isten akaratát ellen tud állni a rossz cselekvésének. Eljárás, módszer: megszakítás nélküli narratív modell.
5. Az ének ismétlése 6. Feldolgozás Gyerekek is kerülhetnek olyan helyzetbe, amelyek veszélyesek vagy rosszat jelentenek számukra. (A motivációs szakaszban összegyűjtött helyzetek.) Milyen figyelmeztető jelekre kell felfigyelni, s hogyan lehet a veszélyeket elkerülni? Pl.: utcán idegenek, iskolában rosszra csábító iskolatársak, stb. Részcél: Isten úgy is vigyáz ránk, hogy egymáshoz küld bennünket segítségül. A gyerekekkel érdemes beszélni arról, hogy előfordulhat a környezetükben rosszakarat is. Ha ilyet tapasztalnak, merjenek szólni a szülőknek, pedagógusoknak. Eljárás, módszer: elsősorban beszélgetés, de egy-egy helyzetet csoportokban is át lehet beszélni, majd a megoldásokat közösen 7. Aranymondás „A szamár látott engem, azért tért ki előlem háromszor is.” (4Móz 22,33)
120
Vázlatok
Negyedik foglalkozás – Félelemből elszántság Dávid legyőzi Góliátot – 1Sámuel 17,17−58 Cél: fedezzék fel a gyerekek, hogy a félelem küzdelemre is serkenthet. A félelmet átélve is lehet valaki elszánt és bátor.
1. Énekek ismétlése „Csak nyisd ki a szíved, és sose félj” és „Velem vándorol utamon Jézus” Részcél: ráhangolódás Eszközök: énektábla
2. Motiváció Milyen a hős? Mindenki kap egy üres lapot, s megkérjük, hogy rajzoljanak egy olyan embert, akin látszik, hogy hős. Színezhetik, díszíthetik, s még történeteket is kitalálhatnak arról, hogy milyen hőstettet tulajdonítanak a hősnek. A képek alapján beszélgessünk a hőstettekről. Mitől hőstett egy hőstett? Ők voltak-e már részesei valamilyen hőstettnek? Részcél: a szabad rajz segít a belső élményvilág kifejezésében. Ne legyenek elvárásaink a rajzokkal, engedjük, hogy a gyerekek szabadon fantáziáljanak a hősről és hősiességről. Eljárás, módszer: egyéni munka a rajzolásban, majd közös megbeszélés Eszközök: üres rajzlapok, színesek
3. Átvezetés Az elmondandó történetben figyeljék meg a gyerekek, hogy ki az igazi hős, és miért lehet az? 4. A történet elmondása • Isai fiai közül az idősebbek elmentek harcolni a filiszteusok ellen. Apjuk elküldte hozzájuk a legkisebb fiát, Dávidot, hogy élelmet vigyen, és hírt hozzon. • A harci táborba érve Dávid találkozik testvéreivel, s meghallja, hogy miként csúfolódik a filiszteus Góliát a harcosokon. • A harcosok megijednek, de Dávid kérdezősködni kezd Góliát felől. Legidősebb bátyja számon kéri és figyelmezteti, Dávid mégis a királyhoz fordul. • A király először túl fiatalnak találja Dávidot, majd páncélba öltözteti, a saját ruháját adja neki, rézsisakot tesz a fejére. Dávid azonban nem tud bennük járni, így leveti a páncélt, és saját ruhájában indul megütközni Góliáttal. • Kezébe veszi a botját, és öt sima kövecskét gyűjt a parittyájába. 121
Hittanóra
• •
Amikor Góliát meglátja a fiatal fiút, csúfolódni kezd, de Dávid Istenben bízva elröpíti a kövecskét. A hatalmas Góliát elterül a földön. Az ellenség hanyatt-homlok menekülni kezd, s mindenki Dávid győzelmét ünnepli, aki Istenben bízva ilyen elszántan harcolt, és győzött.
Részcél: a gyerekek többsége már valószínűleg ismeri a történetet, többen közbeszólhatnak. Fontos, hogy a bibliai szöveghez minél hűségesebb legyen az elmondás, s lehetőleg megszakítás nélkül mondjuk a történetet. Góliát fejének a levágása elhagyható, hiszen nem ez az esemény az üzenethordozó, hanem Dávid elszántsága. Úgy mondjuk el a történetet, hogy a gyerekek szívesen azonosuljanak az elszánt fiú példájával. Eljárás, módszer: narratív modell
5. Énekbemutatás „Páncélba bújt a pogány Góliát…”4 Részcél: a történet hangulatának elmélyítése. A hitoktató minden átmenet nélkül elénekelheti a történethez kapcsolódva.
6. Aranymondás „Az Úr, aki megmentett engem az oroszlán és a medve karmától, meg fog menteni ennek a filiszteusnak a kezéből is.” (1Sám 17,37) Eljárás, módszer: oroszlán-rajz a lapocska egyik oldalán, amelyet a gyerekek színezhetnek, a másik oldalra pedig ráírhatják az aranymondást. Eszközök: kártyalapok oroszlánrajzzal
7. Feldolgozás Hősök páncél nélkül Az óra elején készített páncélos hős köré olyan emberek példáit írják be, akik hősies helytállásukkal elismerést vívtak ki. Lehetnek híresek, vagy csak szűk körben ismertek. Okuk volt félni, mégis helyt álltak. A gyerekek csoportokban keressenek ilyen hősöket, majd mindenki írja rá a lapjára őket. Közös megbeszélés zárja a csoportmunkát. (A gondolkodást lehet ismert példákkal segíteni. Pl.: amerikai kislány, aki a cunami kitörésekor felidézte a földrajzórán tanultakat, s ezzel kb. 100 ember életét mentette meg; chilei bányászok.) Részcél: cél, hogy a gyerekek olyan vonzó életeket fedezzenek fel, amelyben a helytállás és elszántság nem elsősorban testi erő kérdése, hanem a kitartásé és bátorságé. Eljárás, módszer: csoportmunka, majd közös megbeszélés.
4
„Jertek, énekeljünk” 213. szám
122
Vázlatok
Ötödik foglalkozás – Félelemből kíváncsiság Zákeus találkozása Jézussal – Lukács 19,1−10 Cél: a gyerekek érezzenek rá arra, hogy Zákeus félhetett a megszégyenüléstől, de a kíváncsisága átsegítette ezen, és így Jézussal találkozhatott.
1. Éneklés „Csak nyisd ki a szíved, és sose félj” és „Velem vándorol utamon Jézus” Részcél: ráhangolódás Eszközök: énektábla
2. Félelem a szégyentől A gyerekeknek sokszor mondják: szégyelld magad! Olyankor szólnak így a felnőttek, ha a gyerekek olyasmit tesznek, ami a felnőttek szerint illetlen, nem való, helytelen. A gyerekek ilyenkor legalábbis zavarba jönnek. A világban azonban sokan vannak, akik egyáltalán nem szégyellik magukat, sőt szándékosan olyasmit tesznek, amivel másokat akarnak zavarba hozni. Készítsünk szégyenfát, amelyre együtt írjuk fel az illetlen viselkedések sorát. Mi milyen viselkedésekre, illetlenségekre mondanánk az elkövetőjüknek, hogy „szégyelld magad!” Egy nagy ágas-bogas faformát vágunk ki kartonból, amelyet a táblára rögzítünk. Ráírjuk a törzsére: szégyenfa. A gyerekek által illetlenségnek nevezett viselkedéseket a táblára, a faforma köré írjuk. Ha már nem hangzik el több kifejezés, egyenként megtárgyaljuk, hogy miért illetlen a viselkedés, s csak azokat írjuk fel a fára, amelyekről közösen úgy döntöttünk, hogy aki elköveti, szégyellheti magát. A végén letöröljük a táblát, csak a fa marad. Részcél: a gyerekek ebben a korban már szabálykövetők, szívesen alkalmazkodnak a szabályokhoz. A környezet és a média azonban ontja az illetlen „szabálytalanságokat”. A szégyenfa összeállításával ezekről beszélgetünk, és értékrendet formálhatunk. Eljárás, módszer: beszélgetés, illusztrációs eljárással. Eszközök: előkészített karton, tábla, kréta, filctoll.
3. Átvezetés Figyeljék meg a gyerekek, hogy az elhangzó történetben volt-e oka szégyellni magát Zákeusnak? Részcél: megfigyelési szempont felkínálása.
4. Zákeus története • Zákeus Jerikóban élt, fővámszedő volt. Kis termetű volt, mégsem maradt észrevétlen. Mindenki ismerte, aki a városból kiment vagy bejött. Sok embertől vett el sok pénzt, mohó volt és kapzsi, ezért sokan haragudtak rá, és sokan nem szerették. 123
Hittanóra
•
• • •
•
Meghallotta a hírt, hogy Jézus a városba érkezik. Nagyon szerette volna Jézust látni, de nem tudta, hogyan tegye. Talán félt is egy kicsit, hogy mit szólnak az emberek, ha észreveszik? Mi lesz, ha megszégyenítik? Ha kicsúfolják? Előre futott, és felmászott egy vadfügefára, remélve, hogy így csak ő láthat, de őt senki sem veszi észre. Amikor Jézus a fához ért, megállt, felnézett, és megszólította Zákeust. „Szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom”. Zákeus meglepődött, de nagyon meg is örült. Elmúlt minden félelme, gyorsan leszállt a fáról. Az emberek zúgolódni kezdtek, de Zákeus már csak Jézusra figyelt. Megígérte, hogy az összegyűjtött pénze felét a szegényeknek adja, akit zsarolt, annak négyszeresen fizet mindent vissza. Jézus örömmel fogadta ezt a változást.
Részcél: Zákeus jó azonosulási lehetőséget kínál az elutasítás miatti szégyenkezés, félelem feloldására. Az elutasításban Zákeus is hibás, mégse hangsúlyozzuk túl Zákeus kapzsiságát. Most nem ezen van a hangsúly, hanem kíváncsisága merészségén, amelyben keresi a Jézus-látás lehetőségét. Eljárás, módszer: narratív modell, megszakítás nélküli elbeszélés.
5. Feldolgozás: Zákeus a szégyenfára? „Volt-e oka Zákeusnak szégyellni magát? Miért igen, miért nem? Mi segítette át ezen a félelmen? Miért mászott fel a fára?” Ha a gyerekek kimondják a kíváncsiság szót, a táblán lévő szégyenfát megfordítjuk. A törzsére itt az van írva, hogy kíváncsiság. Egy ülő emberalakot a fa ágához rögzítünk. Egy álló fehér alakot a fa mellett helyezünk el. „Mire volt jó Zákeusnak a kíváncsiság? Hogyan segített Jézus a szégyentől való félelmén?” A válaszokat ugyanúgy a fa köré írjuk a táblára, majd egyenként megbeszéljük, hogy mi kerüljön a fára. Részcél: ha volt is oka Zákeusnak a többi embertől való félelemre, szégyenérzetre, a kíváncsisága mégis jó megoldáshoz segítette. Jézus szavai nem korábbi hibáival szembesítik, hanem a találkozás örömét fejezik ki. Segít megküzdeni a félelmekkel, ha kíváncsiak vagyunk Jézusra. Eljárás, módszer: az egész csoport bevonásával tábla-munka. Eszközök: előre elkészített, kartonból kivágott faforma, kivágott ülő emberalak, álló fehér emberalak.
6. Énekbemutatás „Oly csöpp ember volt Zákeus” 5 Részcél: a történet összefoglalása.
5
„Jertek, énekeljünk” 212. szám
124
Vázlatok
Hatodik foglalkozás – Félelemből bátorság A tanítványok pünkösdi bátorsága – Apostolok Cselekedetei 2,1−21 Cél: a gyerekek fedezzék fel, hogy Jézus tanítványai is féltek, a Szentlélek segítségével mégis bátran vállalták tanítványságukat.
1. Énekek ismétlése Részcél: ráhangolódás Eszközök: énektáblák
2. Motiváció Miből lehet észrevenni, hogy valaki fél, vagy bátor? „Játszunk az arcunkkal!” Ki tudja a legjobban megmutatni az arcán a félelmet? Minden jelentkező és félelmet eljátszó gyerek kap egy mosolygó arcot ábrázoló kis matricát. Ki tudja bemutatni arcán a bátorságot? Ők is mosolygó matricát kapnak. A tábla egyik felére felírjuk, hogy mi vehető észre a félelmet vagy a bátorságot kifejező arcon? Nagyobb méretű, lehetőleg színes, közeli arcfotókat rögzítünk a tábla másik felére. Sokféle arckifejezés legyen látható. Ők félnek vagy bátrak? Észre lehet-e venni rajtuk a tábla másik oldalán felírt jellemzőket? Ha igen, mit, ha nem, vajon miért nem? Miből lehet észrevenni, hogy valaki fél, vagy inkább bátor? (Nem mindig abból, amit mutat, hanem amit tesz.) Részcél: a félelemből bátorság valójában félelemmel bátorságot jelent. A bátorság megjelenésével nem szűnik meg a félelem, csak oldódik a bénító hatása. A gyerekek érezzenek rá erre a szinte láthatatlan átmenetre. Eljárás, módszer: mimika-játék, beszélgetés fotók segítségével. Eszközök: tábla, mágnes, vagy cellux, nagy méretű arcfotók (8−10).
3. Átvezetés Az elmondandó történetben miből lehet észrevenni a félelmet, s miből a bátorságot? Részcél: megfigyelési szempont felkínálása.
4. A pünkösdi történet elmondása • Amikor Jézus tanítványai elbúcsúztak Jézustól, mert eltávozott tőlük a mennybe, nem csak szomorúak voltak, hanem vissza is húzódtak egy házba. Nem felejtették el, hogy mi történt Jézussal, s talán még féltek is, hogy mi lesz, ha felismerik őket, s nekik is bántódásuk esik. Nincs velük Jézus, hogy megvédje őket. • Amikor együtt voltak, sokat imádkoztak, kérték Istent, hogy ne hagyja el őket.
125
Hittanóra
• •
• • •
Ezen a napon éppen ünnep volt a városban, amelyre nagyon sokan érkeztek. Mindenhol emberek voltak. A tanítványok hirtelen egy nagyon furcsa dologra lettek figyelmesek: hatalmas szél kerekedett, átfújta az egész házat, ahol voltak, s mindegyikük feje fölött mintha lángocskák világítottak volna. Nem tartott sokáig, mégis nagy hangzavar támadt. A tanítványok már nem halkan, hanem nagyon is hangosan kezdtek el beszélni. Kívül nagyon sokan gyűltek a ház köré, akik mind azt vették észre, hogy értik, amit a tanítványok mondanak. Mi történt – kérdezgették –, csak nem lettek a tanítványok részegek? A tanítványok már nem törődtek sem félelemmel, sem szomorúsággal, hanem megbátorodva kiálltak az emberek elé. Péter bátran szólt: Nem történt más, csak amit már régen megígért Isten szolgája. Isten nem hagyott el bennünket, hanem eljött az idő, amikor Isten most már Lelke által, láthatatlanul van velünk. Akik hallották Péter szavait, álmélkodtak bátorságán, és hálát adtak Istennek.
Részcél: a történet dogmatikuma még nagyon nehéz tartalom a gyerekek számára, ezért inkább az érzelmi oldal, illetve a tanítványok magatartásának megváltozása a hangsúlyos. Ezért ne kerüljön fókuszba a Szentlélek kitöltetésének nehezen értelmezhető, titokzatos látványa. A tanítványok bátor kiállása és bizonyságtétele befogadható tartalom lehet ennek a korosztálynak. Eljárás, módszer: narratív-modell, a történet elbeszélése.
5. Megbeszélés Félelem és bátorság a történetben. Részcél: a cél tudatosítása a történet alapján.
6. A félelmek zsákjából bátorságzsák Az első foglalkozásokon bezárt félelemzsákot bátorságzsáknak nevezzük. Újra kinyitjuk, és a cédulák szavaihoz megkeressük a bátorság tetteit. Továbbra sem azonosítjuk a cédulákat a gyerekekkel, együtt igyekszünk bátorságot kapcsolni a félelmekhez. A bátorság-tetteket új cédulákra írjuk (önként vállalkozók), s kicseréljük a félelem-cédulákkal. Ugyanaz a bátorság-tett (pl. imádkozni, segítséget kérni, beszélni, barátkozni) többször is előfordulhat. Végül mindenki húz egy bátorság-cédulát, amit elvihet magával. (Nem baj, ha nem az ő félelméhez kapcsolódik). A félelem-cédulákat a hitoktató visszateszi a zsákba, beköti, és magával viszi. Részcél: visszakapcsolás az előkészítő órához, az öt történet közös üzenetének alkalmazása a gyerekek élethelyzeteihez. Cél a bátorítás, de életszerű, megvalósítható módon. Eljárás, módszer: közös beszélgetés, kreatív eljárással. 126
Vázlatok
Eszközök: éleflmeink zsákocskája, üres, azonos méretű cédulák.
7. Imádság Köszönjük Istenünk, hogy félelmeinkkel együtt is szeretsz bennünket. Kérünk, küldd el hozzánk is Lelkedet, hogy megérezzük jelenlétedet, és így bátrabbak lehessünk! Ámen 8. Ének „Csak nyisd ki a szíved, és sose félj” Készítették a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola hallgatói Dr. Bodó Sára (Debrecen) vezetésével
127
