HITEK Es EMBEREK Horvath Zsuzsa tanulnuinyai kisegyhizakrol, vallisos mozgalmakrol
HITEK Es EMBEREK Horvath Zsuzsa tanulmanyai kisegyhazakrol, vallasos mozgalmakrol
Kiadja az Eotviis Lorand Tudomanyegyetem Szociologiai-Szocialpolitikai Intezete Budapest 1995
Szerkesztette es a bevezeto tanulmanyt irta: Csak6 Mihaly Lektoralta: Ivanyi Gabor es Kemeny Istvan Technikai szerkeszto: !vinyl Erika Grafika: Bujaki Katalin Cimlap: Kobol Vera Szamitogepes szerkesztes: Horvath Jozsef Nyomas es kotes: CORNER BT.
A szovegek gondozasat a Pro Renovanda Cultura Hungarian Alapitvany tamogatta
ISBN 963 462 707 2 Wesley Janos LeIke zkapz8 F8iskola Konyvtara
I I II
240963
Az Eiitvos Lorand Tudomanyegyetem Szociologiai-Szocialpolitikai Intezetenek kiadvanya. Felelos kiado: Nemedi Dews Nyomtatta es katOtte a Dabas-Jegyzet Kft.
Feld& vezeto: Marosi GyOrgy ilgyvezet6 igazgato Munkaszam: 95-0606
TARTALOMJEGYZEK
BEVEZETES Egy magyar vallasszociologus elete es kutatisai (Csak6 Mihaly) VALLASSZOCIOLOGIAI TANULMANYOK Az Evangeliumi Piinkosdi Kozosseg egy gyblekezetereil A vallaskutatisr61 Egy szabadkeresztyen gyiilekezet Ket szintetizal6 vizlat Az egyhaz kovasza: a biziskozossegi mozgalmak Magyarorszagon Az Miami egyhazpolitika es a kisegyhazak 1945 utin Kutatasi tervek a kilencvenes evekre A Hit Gydlekezetenek szociologiai sajatossigai A vallasi pluralizmusrol Vallas — veszely — valOsig M _ ennyire veszelyesek a kis vallasi kozossegek a tarsadalomra? Uj vallasos mozgalmak A VALLAS KOREN TUL Velemenyek a tarsadalmi kulonbsegekrol Noi sorsok Budapest egyik munkaskeriileteben FUGGELEK Horvath Zsuzsa eleteben megjelent munkai A hivatkozott miivek jegyzeke Roviditesek
9
33 149 153 233 243 '283 ) '361 '323 339 347 355.' 363
3695)
457 459 469
5
BEVEZETES
EGY MAGYAR VALLASSZOCIOLOGUS ELETE ES KUTATASAI
Magyarorszagon mindig is nagyon keves vallasszociolOgus volt, es 1994 decembere ota meg kevesebb van. Horvath Zsuzsa elhunytaval a legkevesbe kutatott teralet, a szabadegyhazak veszitettek els8sorban, de veszitett mindenki, aki a vallasszabadsagot es a toleranciat ertelcnek tartja. Ket okbOl is nehez volt osszeallitanom es bevezetnem ezt a kotetet, amely Horvath Zsuzsa kutatoi munkajat foglalja ossze. Egyreszt azert, mert felnott eletemnek ketharmadaban a legszorosabb szalak fliztek hozza, tehat vigyaznom kell, hogy ne engedjek teret a szernelyes elfogultsagnak. Masreszt azert, mert Zsuzsa fiatalon halt meg: meg nem volt 45 eves. Igy nem foglalta ossze munkassagat, meg csak nem is tervezte ezt, sot mivel nehezen fro fajta volt — osszessegeben is keveset publikalt. Munkaja olyan, mint a jeghegy: a java resze nem lathato. Talk ezer oldalt kiteva interjukban, jegyzetekben, elemzesre oszszegyiijtott dokumentumokban, ezekhez ffizott kommentarokban, kutatasi tervtanulmanyokban rejtozik az iroasztalaban, lakasunk polcain es ladaiban.' Rdadasul Zsuzsa sorsa lagy alakult, hogy kevesse jutott hozza e munkak folytatasahoz. Sok olyan lcutatast is kellett vegeznie, amely nem esett fo ordekl8clesi korebe, s e kotelezettsegek becsaletes teljesitese - mert a kotelesseget nem volt Egyekire csak terv, hogy ez az anyag hozzaferheto legyen a kutatOk szarnara megvalositasnban e kOtet jelenti az elso lepest.
9
hajlando szemelyes erdeklOdese mOge szoritani — sok es energiat vett el tole. Horvath Zsuzsa eletere altalaban jellemzo volt ez a feszultseg a koriilmenyek kenyszere es a szilard onm ghatarozas kOzott. Kutatasai a kommunista rendszerben ar temajuk miatt is a „tiirt" es a „tiltott" tevekenysegek hataran mozogtak. A nyomozok rendszeresen erdek16 s tek utana, de neki egy pillanatra sem jutott eszebe mas teriil tet valasztani. Rakenyszeriilni nem egyszer rakenyszer lt: amikor a kutatointezetbol elbocsatottak, kutatassze yezokent egy egeszsegtigyi kutatasban dolgozott, kesobb -gy rovid ideig adminisztrator is volt. Mikozben odaada sal ellatta ezeket a munkakat, erdeklodeset olvasassal elegi -tte ki. Amikor tobb evig alias nelkill maradt, butikosok ak festett ruhakat, hogy penzt keressen. A rendszer polit kai ellenzeket tamogato kulfoldi alapitvanyok segitettek ho za, hogy elobb rOvid latogatasokat tegyen Parizsban es ondonban, ahol modja volt vallasszociologusokkal talalk zni (tobbek kozott a Keston College-ban), majd hat hOn pot Amerikaban tOltsOn — mar 1988-89-ben — vallasszoci • logiai tanulmanyokkal. A rendszervaltas sem hozott hirt•len valtozast az eleteben: rehabilitalasa meg mindig nem tortent meg. Baratai csak aprO lepesekben tudtak hozzasegiteni, hogy az MTA SzociolOgiai Intezeteben lcutatOi a last kapjon. lit mar szakmai munkat vegzett ugyan, de ne a vallasszociolOgia teren. Amire egy ilyen targyu palyaz taxa vegre tamogatast nyert, betegsege mar meggatolta ab an, bogy valOban elvegezze, amit tervezett. Mindekozben allandoan gyiljtogette a kutatasi to dira vonatkozO informaciokat: szakkonyvekb61, legkil onbozObb hitu latogatOitOl, radiobol-televizi6b61-sair Jegyzeteket keszitett, megjegyzeseket irogatott az 0 szegyiijtOtt anyaghoz. Tanacsokkal segitette a hozza for 41_116kat: mind az egyetemi hallgatokat, mind a kiilOnoOz6 10
egyhazak kepviseloit, tagjait. Ha szukseg volt re, konferenciakon, sajtotejekortatokon, mas rendezvenyeken betegen is jelenletevel, hozzaszolasaival igyekezett vedeni a meggyozodes szabadsagat. KutatOi „palyaja" igy nem lehetett, csak kutatoi elete. A palyakezdes harom evet (1976-79), amelyet ket szabadegyhaz rendszeres, programszerii kutatasa toltott ki, az elbocsatas zarta le. A kovetkez6 tizenot evet, amelyben Zsuzsa csak eseti, alkalmi munkakat tudott vegezni sajat erdeklodesi koreben, szemelyisege, emberi es kutatoi magatartasa foglalta egysegbe. Ekozben foglalkozott a baziskOzossegi mozgalmakkal, elemezte a kommunista egyhazpolitikat, tab mint 1500 oldalas eletntinterjnt keszitett Elias Jozsef reformatus lelkessze1 2 , igyekezett folytatni a szabadegyhazak koreben kezdett kutatasait, a kilencvenes evek „szelctavitaiban" pedig hatarozottan kiallt a vallasszabadsag mellett. A politikai, foglalkortatasi es egeszsegi kOrtilmenyek kenyszere es a szilard onmeghatarozas fesziiltsegeben az ut6bbi volt az erosebb: Horvath Zsuzsa minden neherseg kozepette olyan eletet elt, amelyet - a szamara lehetseges eletek kozal - mindvegig 6 valasztott maganak.
Meggyliilides es vallasszociologia Horvath Zsuzsa, akiben ismerosei annyira becsiiltek a kovetkezetes tartest, megis bizonyos ertelemben megalkuvasbol lett vallasszociologus. Szerencsesebb csillagzat alatt - peldaul Amerikaban vagy Franciaorszagban - valoszinfileg maskent alakult volna az litja. Amikor ugyanis a Sajnos k8tetet nem tudtak szerkeszteni az erdekes kortOrteneti dokumentumamely a Jo Pasztor tevekenysegetol a reformatus egyhaz otvenes evekbeli helyzeten at napjainkig tart6 evtizedeket Olen fel. Zsuzsa halala man egy hOnappal, 1995 januarjaban Elias JOzsef is elhunyt
11
hetvenes evekben, egyetemi tanulmanyai soran erdek16 • ese egyre inkabb a szociologia fele fordult, elsosorban a zocialpszichologiai mozzanatok erdekeltek, mindenek= ott az emberek meggy6z6desenek valtozasa. Az elmelet leg kezenfekv6 vizsgalati terep a politikai meggyozodes lett volna, de ez az akkori Magyarorszagon lehetetlen olt. (Nem egyszerGen a politikai tilalmak miatt, hanem az azi politikai szfera hianya miatt is: maga a kutatandO Crgy nem letezett.) Igy jutott Horvath Zsuzsa arra a kovet eztetesre, hogy ha egyaltalan vizsgalhato Magyarorszag•n a meggyozodesek valtozasa, akkor esetleg a vallasi eggyozodesek teren, hiszen egyhazak es hivek megiscsak oltak, ha politika nem is volt. Azt, bogy Open a szabadegyhazak (kisegyhazak v gY szektak) fele fordult, az a feltetelezese dontotte el, h gY ezekben nagyobb a hivek mozgasa, azaz k8nnyebb esz koreikben olyan szemelyeket talalni, akiknek a eggyozodese valtozott vagy Open valtozoban van. Mi t a lcutatOi eletrajzok altalaban, ezen a ponton az 6 eletUtj is bepillantast enged abba, hogy milyen tudomanyon ki uli mozzanatok befolyasoljak a tudomany alakulasat. Ez a feltetelezes ugyanis nem alapult semmifele vallasszociol II • iai elotanulmanyon, megis ez dontotte el, hogy Hor ath Zsuzsa vallasszociologus es ezen beliil elsosorban a zabadegyhazak kutatoja lett. „Szabadegyhazak (kisegyhazak vagy szektak)" — e .zavakkal jeleztem erdekloclesenek targyat, es ez a nehez esseg nemi magyarazatra szorul. A vallasszociologia fiatal tudomanyag, de a szoci e 16giaval azert egyidos. Azok, akiket a szociolOgia atyjai ent szokas emlegetni — Max Weber, Emile Durkheim —, eg, ttal a vallasszociologia alapito klasszikusai is. Mar z 6 miiveikben megjelenik az a fogalompar, amely azota is sok vihar kozeppontjaban all mind a tudomanyban, mi d a 12
vallasi es politikai eletben: az egyhaz es a szekta szembean itasa. A „szekta" szo a magyar koznyelvben negativ ertekii, sot pejorativ ertelmii a nagyegyhazakkal szemben; a szociologiai szaknyelvben azonban ertekmentes terminus, magyarul eppugy, mint mas nyelveken. Ha Horvath Zsuzsa magyarul megjelent irasaiban megis elter a szaknyelvt61, es tObbnyire a szabadegyhazak, illetve kisegyhazak kifejezeseket hasznalja, ez azert van, mert nem varhatvan el az olvasOkt61, bogy ismer.* a vallasszociologiai szaknyelvet, inkabb olyan szavakat valasztott, amelyek a koznyelvben sem hordortak implicit negativ ertekiteletet. A hetvenes evektol kezdve az utobbi idol( „szektavitaihoz" flizOtt hozzaszolasaiig nem egy alkalommal alit ki ezzel kapcsolatban egymas erzekenysegenek tiszteletben tartasaert.' Ami a koznyelvben a negativ/pejorativ felhangok targyi alapjaul szolgal, az egyebkent lenyegi elem mar Max Weber (1992) megkiilonborteteseben is. O a tarsadalomhoz \Tato viszonyuk alapjan tesz killonbseget a vallasossag fajtai es szervezeteik kozott. Leegyszeriisitve azt mondhatjuk, bogy Weber egyhaznak tekinti azokat a szervezeteket, amelyek hozzajarulnak az adott tarsadalom kult(irajanak fenntartasahoz, szektanak pedig azokat, amelyek anal elter6 kulthrat kovetnek. Ez a megkiilonbortetes termeszetesen nem a ,j6" es a „rossz” megkiilonbortetese, nem ertekitelet. A hetkoznapi gondolkodasmOd Open ellenkez6 iranyu logikat kovet, mint Weber. Abbot indul ki, 1) bogy vannak egyhazak es vannak szektak; 2) eleve „tudja'', hogy az egyhaz jo, a szekta rossz, es azt is, 3) hogy melyik szervezet egyhaz es melyik szekta. Igy aztan keszen adOdik az egyes csoportok megitelese is. ' Lasd kotetiinkben kiilemosen „Az Miami egyhazpolitika es a kisegyhazak 1945 utan"„,A vallasi pluralizmusthr es a „Vallas - veszely - valosig," cimii irdsokat.
13
A szociologusok Weber utan j6 ideig nem tudtak kil pni ebb61 a fogalmi dichotorniab61. Ernst Troeltsch (1931) .zerint az Evangeliumbol logikailag kovetkezik, bogy lete zen konzervativ egyhaz es perfekcionista (azaz tokeletess gre torekvo) szekta. Tobben magat a dichotomist prob ltak finomitani: peldaul D. A. Martin (1962) a felekezet f•galmat vezeti be a szektaval szembeallitva, mondvan, ogy mig a felekezet mersekelt, a szekta mindig szelsos ges (kozossegi vagy anarchista, aszketikus vagy szaba s os, szorosan kotott ritust kovet vagy teljesen kotetlen stb.). A finomitasok ellenere felgyfiltek azok a tapasztal tok, amelyek igy sem illettek bele az egyszetil dichotom ateg6riarendszerbe. KillOnOsen az eur6pai kulharkoron k'vOli vallasok elemzesere nem volt alkalmas ez a keret; de zon bell 1 is nagyon sok besorolasi neherseg adoclott (a kv = kerek sem nem kozossegelvliek, sem nem anarchistak; a Onkosdiek sem nem aszketikusok, sem nem szabadosak s b.). Hozzatehetjuk, bogy tarsadalmankent is valtozhat az, ogy egy vallasi kozosseget egyhazkent vagy szektakent zonositanak. Peldaul egyes vallasszociologusok irasa ban szelctakent szerepelnek az unitariusok, akiket mifelenk gyhaznak szokas tortoni. Szekta es egyhaz elhatarolasa t hat sosem teljesen egyertelmii es nem is allando. A negyvenes evelctal kezdve a vallasszociologusok mind az egyhaznak, mind a szektanak tObb tipusat Ica bortetik meg. Az egyik legjelent6sebb vallasszocio16 Bryan R. Wilson egyik tipologiajanak (Wilson, 1963) sajatossaga, hogy eppen a kornyez6 tarsadalomhoz viszonyuk alapjan allapit meg tipusokat a szektak ko MegIctilonbortet terito (conversionist), forradalmar (rev tionary), befele fordul6 (introversionist), befolyasolo nipulationist), megtapasztal6 (thaumaturgical), refor (reformist), utopikus (utopian) szektalcat. Az a teny, ho, vallasszociologiaban jaratlanok szamara mar ezek az 14
ar Onus, za alo Ott. luaista ya ne-
vezesek is szokatlanok es furcsak, maga is jelzi, hogy itt sajatos kategorizalasokrOl van szo, amelyeknek semmi kbzilk a szektak koruli hetkoznapi vitakhoz. Ugyanakkor a kategOriakat megalapozo elemzesek hozzajarulnak a vallasi kOzossegek es magatartasok, valamint a tarsadalom egeszevel valo kapcsolatuk jobb megertesehez A szociolOgiai megertes nagyon lenyeges eleme az, hogy eltekint a vallasi tartalmaktol, nem vesz figyelembe teologiai szempontokat. „Mi itt egyaltalan nem a vallas >>lenyegevel«, hanem egy meghatkozott fajtajU kozossegi cselekves felteteleivel es hatasaival foglalkozunk" irja Max Weber a vallasszociologiajanak elejen. (Weber, 1992: 109) Ezert nagyon nehez kovetkezetes vallasszociologiai vizsgalodast folytatniuk azoknak a kutatoknak, akik maguk is valamely hitben elnek. Nekik ugyanis elkerillhetetlenfil vannak olyan velemenyeik, meggyozodeseik e temakrol, amelyek hittetelekre, kinyilatkortatasokra, dogmakra stb. Ezek gyakran megakaddlyozzak, hogy a kutato kizarolag az emberek es csoportjaik kozotti viszonyokat, a kozottiik levo hatasokat es valtozasokat vegye tekintetbe, es a hitet csak mint ezeket befolyasolo tenyezot es ezektol befolyasolt eredmenyt tekintse. Hivd ember szamara a hit zarojelbe tevese, a vallasszociologiai tudomanyossagnak ez a kriteriuma akar elfogadhatatlannak is ffinhet. Pedig az az elOnye mindenkeppen megvan, hogy segit tisztazni, mi az, ami pusztan emberi-tarsadalmi hataskent meg,magyarazhatO vagy mas vilagnezeti alapallassal fogalmazva: mi az, amit az isteni szandekb61 bizonyithatOan emberitarsadalmi hatasmechanizmusok tudnak kozvetiteni, es hogyan tortenik ez? Horvath Zsuzsa erdeklodeset ezek koziil az osszefliggesek kOziil az egyik legbonyolultabb es legnehezebben megkOzelithet6 ragadta meg. Mennyire erthetiiik meg az embe15
ri meggyozodes valtozasat — az adott esetben a hitbeli '1tozast — emberi-tarsadalmi tenyezok ftiggvenyekent? Mar Weber reszletesen elemezte a vallas osszefiigg= set mas tarsadalmi kategOriakkal. A Gazdaseg es tarsadalo 5. (vallasszociologiai) fejezeteben a leghosszabb paragraf s a „Rendek, osztalyok es vallas" cimet viseli. Ebben Weber azt vizsgalja, hogy killonbozo tortenelmi korokban kii onboz6 tarsadalmi helyzetii csoportok mifele vallasoss gra voltak leginkabb hajlamosak, es ez mennyire kovetk ett tarsadalmi helyzetiikb61. „Az, hogy Open a paraszt sz mit az istenes es jambor ember jellegzetes tipusanak, telj sen modern jelenseg." (Weber, 1992:111) „Minel erosebb a paraszti beallitottsag egy kultdra fejlodeseben — Nyug ton Romaban, Tavol-Keleten Indiaban, E16-Azsiaban p dig Egyiptomban beszelhettink paraszti orientaciOj6 kult rdrol annal inkabb kibillen a merleg: a tradicionalis o dalon eppen ez a nepessegelem hiazza le a merleg serpe yojet, a masik oldalon pedig az etikai racionalizacio em jelent ellensulyt, hiszen ennek legalabbis a nepi valla ossagban semmi nyoma nines. A parasztok a kesobbi z fejlOdesben es a kereszteny vallas fejlodeseben sem le nek fOl racionalis etikai mozgalmak kepviseloikent..." (Weber, 1992:174) Szociologiai elemzessel tehat megallapithato bizo yos tarsadalmi helyzetek es nezetek, illetve gondolkodasm dok egyiittjarasa vagy Open elkiilonalese (ahogyan a par sztsagtol altalaban idegennek bizonyul a racionalizalas). Ezt az alapeszmet folytatja a legtobb vallassszociolOgus. B an R. Wilson peldaul igy ir: „Nyilvanvalo, hogy befolya olo (manipulationist) es befele fordulO (introvertionist) ti szektak csak a tarsadalmi es kulturalis fejlOdes bizo yos fokain jelentkeznek. (...) A befolyasolo szektaknak sik ruk van felertelmisegiek kozott, akiknek van nemi ismeret k a tudomanyos es filozofiai ervelesr61, es bizonyos fokig uta16
nozzak is." es „Mielott egy introvertalt vallas megjelenhetne, kiilontisen nem-kozOssegi formaban, elobb letre kell jOnnie a maganelet eszmejenek." (In: Robertson, 1969:374)
Horvath Zsuzsa kutatasai Horvath Zsuzsa is ebbol a hagyomanybol indult ki, amikor meg egyetemi hallgatokent elliszor megjelent az Evangeliumi Piinkosdi Kozosseg egyik gyiilekezetenel. Az elmeleti hagyomanyt azonban az empirikus kutatas, azaz a tapasztalati megismeres mOdszereve kellett alakitania. Ebben a hazai vallasszociologia hagyomanyara tamaszkodott. A hazai vallasszociolOgusok szama valoban csekely (ma fel kezen meg lehet szamolni oket), es mindig is csekely volt. A szektakkal korabban - a harmincas evek kozepen csak Kovacs Imre foglalkozott reszletesebben A nema forradalom (e. n.) cimu mfiveben, njabban pedig Kardos Laszlo Egyhaz es vallasos elet egy mai faluban (1969) cimmel. Horvath Zsuzsa kezdetben Kardos konyvere, kesobb szernelyes tanacsaira is tamaszkodhatott. A vallasszociologiai lcutatasnak ez az aga mOdszereiben alapvegien elter attol, amelyet a magyar vallasszociologusok masik fele }covet. E terilleten is egymas mellett el az Un. survey modszerii szociologiai kutatas, amely nagy mintakkal, kerdoives adatfelvetellel es statisztikai elemzessel dolgozik, es az Un. intenziv vagy kvalitativ modszerii kutatas, amelynek fo modszerei a melyinterj6, a megfigyeles es a dokumentumelemzes. A ket modszertani iranyzat kepviseloi kozott szerencsere nines ellentet, csak megkozelitesbeli kiilonbseg. Ez az eltero erdeklodes mellett -reszben szemelyes helyzetiikbol is adOclott: akik kozvelemenykutato intezetnel, komoly szamitogepes kOrnye17
zetben dolgortak, azok a survey modszert alkalmaz akik jobbara sajat magukra voltak utalva, azok inkabu az intenziv modszereket. Horvath Zsuzsa, aki matemat kai tanulmanyai es szelesebb kutatasi gyakorlata alapj n a survey modszert is jol ismerte (es mas teruleten alkal azta is), a vallasszociologiai lcutatasban elmeleti megfont las1)61 is az intenziv modszerek mellett dontott. Ugy v Ate ugyanis, hogy azokban a tarsadalmakban, amelyekb n a politikai hatalom a vallast gyanusnak tekinti, gyakorl ' sat korlatozza es ellentirzi, es ahol ugyanez a politikai hata om minden Inas teruleten is a kiszolgaltatottsag es a fiigg' seg erzetet kelti az emberekben, ott az altalanos felelem s kakat visszatart attol, hogy egy ilyen kenyes temat firtato eroszinten valaszoljanak. Hosszn ideig tart6 sze elyes kapcsolat alapjan azonban kialakulhat a bizalomna az a szintje, amelyen mar megbizhato informaciokhoz jut at a kutato. E meggyortidese alapjan Zsuzsa az elsti evben het nte ket es fel vagy harom napot toltott gyiilekezetben, bele' tve a szombat-vasamapot. Reszese volt a csaladi esemen eknek (hazassagkotes, gyerekek szuletese), rendszeres v. sarnapi ebed-meghivott volt majd minden haznal, sz nte csaladtagga valt a vizsgalt gyillekezet tagjainal. Mi den csaladban tab melyinterj6t is keszitett. Megismer e a gyillekezet tortenetet, rokoni es hitbeli kapcsolatait a orszag egesz terilleten, felrajzolta a csaladfakat. Ha valaki azt kerdezi, miben kiilOnbozik ez egy ne rajzos kutato munkajatol, akkor a valasz: semmiben. Az a gol nyelvterffleten ezt a modszert egyszethen etnografiai 6dszernek nevezik a szociologiaban is.
18
A piinkeisdi mozgalom kutatasa Munka kOzben termeszetesen valtozik, alakul a kutato gondolkodasa is. Horvath Zsuzsa sem azt a kerdest valaszolta meg, amely eredetileg elinditotta az erdeklodeset. Elso eredmenye az Evengeliumi PiinkOsdi KozOsseg egy gyiilekezetenek reszletes esettanulmanya volt 4 , amelynek elso reszeben a gyiilekezet tarsadalmi Osszetetelet es ennek id6beli valtozasat elemezte, masodik reszeben pedig a gyiilekezeti hitelet sajatossagait vizsgalta. Vega' e kettos megkozelites Osszekapcsolasaval uj hipotezist vazolt fel arrol, hogy milyen tarsadalmi sziiksegletet elegit ki a piinkosdi hit. KOvetkeztetesei azert is figyelemre meltok, mert elotte mind Kovacs Imre, mind Kardos Laszlo foglalkozott a piinkosdi mozgalommal, es feltette ezt a kerdest. Kovacs es Kardos szerint a piinkosdi mozgalom alapvet6 bazisa a szegenyparasztsag, amelyben a ket vilaghaborU kozotti gazdasagi helyzet a kiUttalansag elkeseredett erzeset valtotta ki. A hit funkciOja e reteg szamara az volt, hogy a tUlvilagi advOzilles reven illuzorilcus megoldast adott. Kardos Bakonycsernyen is a hit e funkciOjanak athagyomanyozOdasat allapitotta meg, es arra a kovetkeztetesre jutott, hogy a mai tarsadalomban a kisegyhazak hiveik szamara „lelektani es tarsadalmi zsakutcak" (Kardos, 1969:279). Horvath Zsuzsa nem fogadja el elodeinek ezt a megallapitasat. Tapasztalata szerint a gyiilekezetek egyreszt nyitottabba valtak a vilagi ertekek fele, masreszt jelentos intramobilitason mentek at. Ez a mobilitas es „Oval erosebb annal, amely hasonlO szarmazasil tarsadalmi retegeknel altalanosan vegbement az utObbi evtizedekben. ' l asd kiitetiink elso tanulmanyakent.
19
Mivel a gyiilekezet tagjainak retegukhoz viszonyitva e yechili megkiilonborteto sajatossaguk a pUnktisdi mozgalomhoz tartozas, feltetelezhetjilk, hogy ennek pozitiv sze epe volt eletUtjuk alakulasaban. (...) Hipotezisiink szeri t a punkosdi mozgalomhoz tartozas azert erosithette a m bilitast, mert megkonnyitette az eletformavaltassal jar() p oblemak megoldasat es elviseleset". 5 A legnagyobb punkosdi gyillekezetek egyebkent mar a harmincas evektol kezd e a nagyvarosokban mukodtek, ahol nagyon nehezen tete ezheto fel szamottevo szegenyparaszti reszvetel. Ez a hipotezis Eric Hobsbawm (1974) elmeletevel rokon, amely szerint az iparosodas a hagyomanyos vall 'sok es egyhazak befolyasanak csokkenesevel es az Un. mun asszektak fellendUlesevel jart egyutt. Az utobbiak ba isa Open az Uj ipari videkekrol es a gyorsan ipari varossa Alt falvakbol toborzOdott, es a gyulekezetben talalta meg atarsadalmi biztonsagot, amelyre gyokereinek kiszaka asa miatt nagy sziiksege volt. Egybevagnak ezzel Bloch-Hoell (1964) megfigyelesei is, aki megallapitja, hogy az Egyosillt Allamokban ugyancsak az Ujonnan iparosodo allarnok jelentettek a piinkosdi mozgalom legerosebb bazisait.
A Szabadkeresztyen Gyiilekezetek kutatasa A else piinkosdi gyulekezet tanulmanyozasa tehat uj kutatasi temakat vetett fel, elsosorban a tarsadalmi mobi itas es a szektak osszeftiggeset. A torteneti es a tarsada om struktUrajahoz kapcsolodo tema mellett az erdeklodesi kor kitagitasa is kinalkozott: csabito volt egy masik sza adegyhazzal is megismerkedni, mielott egynek a vizsgala aba melyebben elmerillne. Horvath Zsuzsa emellett dontOt , es igy a hetvenes evek vegen belefogott a Szabadkeresz en GyUlekezetek kutatasaba, amely az Ujpiinkosdi mozgal mLasd jelen kotetben, 145-146. old.
20
hoz sorolhato. Mivel ekkor mar tudomanyos intezet alit a munka hattereben, nem egyedill kellett dolgoznia, es egyszerre vizsgalhattak Matolay Magdaval° egy fovarosi es egy videki gyiilekezetet. Ebbol a lcutatasbol sajnos semmi nem jelent meg magyarul. Angolul is csak egy rovid cikk (az angliai Keston College Religion in Communist Lands cimii folyOiratanak 1984 tavaszi szamaban), amely a szabadkeresztyenek legRibb specifikumat foglalja ossze, es vonzerejiik ingadozasanak okait elemzi. Az eredmenyek amelyek egyaltalan hozzaferhetove tehetok — az intezeti kutatasi jelentesek kOzOtt porosodnak.' Ami azokba nem keriilt be, azt ma mar egyikiiktal sem lehet megkerdezni; az erdeklad6 kutatok szamara a boseges nyersanyag masodelemzese marad. Horvath Zsuzsa azt tartotta a szabadkeresztyenekkel kapcsolatban a legerdekesebbnek, bogy ez volt az egyetlen kisegyhaz Magyarorszagon, amely irant minden egyhaz es szekta komoly erdeklodest mutatott. Ez leginkabb az Uri. csendesnapokon volt lathato, amelyeket havonta ketszer Budapesten rendeztek, es amelyeket meg a tobbi nyilvanos alkalomhoz kepest is ot-hatszor annyian latogattak az egesz orszagbol. Az erdeklodes egyik oka ketsegtelentil az volt, hogy a szabadkeresztyeneknel gyakran lehetett nagynevii kulfoldi predikatorokat hallani, peldaul az indonez Mel Tari-t vagy a kmer ebredesbal ismert Todd Burke-t. Az is novelhette az erdeklodok szamat, bogy a szabadkeresztyenek senkit nem buzditottak a gyillekezeteikbe valO belepesre, csupan altalaban hivtak megteresre mindenkit. Igy a jelenlev6knek nem kellett kenyelmetlenill ereznitik magukat, ha mas elkiitelezettsegliek voltak. Rdadasul ezek az A neprajzkutato Matolay Magda es Horvath Zsuzsa e kutatas soran kozeli baratokka valtak, es az titan is egyiitt folytattak a munkat, bogy az MTA Filozofiai Intezete politikai megtorlasul megsziintette a kutatast es kettejiik alkalmazasat. Az egyiittmiikridesnek Matolay sajnalatosan korai halala vetett veget 1982-ben. kotetiinkben az „Egyszabadkeresztyen gyrilekezet Cimii tanulmanyt.
21
alkalmak kotetlenek voltak, alig volt rendszeres sza aly, amelyhez igazodtak volna. Az igehirdetest tobbnyire laikusok vegeztek, ez pedig magaval horta, hogy a csen esnapok nyelve kozertheto, a hetkoznapi nyelvhez legala bis kOzeli maradt. A szabadkeresztyen mozgalom leginkabb abban ku Onbozik a hosszabb multra visszatekinto punkosdiektol es mas karizmatikus egyhazaktol, hogy kevesbe centra•zalt szervezetu, erosen okumenikus beallitottsagn es — e nek megfelel6en szinte teljesen hianyzik bel6le valami ele szabadkeresztyen ontudat. Elvetik a felekezeti elkiilonii est, es az altalaban vett keresztenysegnek tulajdonitanak po itiv erteket. Aki egyetlen felekezethez ragaszkodik, az az 6 felfogasuk szerint nem iidvoziilhet, mert csak egy reszet s irja az igazsagnak. Krisztus teste egy es oszthatatlan. Ily 6don a Szabadkeresztyen Gyillekezetek valoban sajatos sizint jelentenek az okumenizmusban nem Open ergs matfyar egyhazak kozott. Vonzerejiik tovabbi forrasa lehetett az, hogy nem zarkortak el a vilagtol, hanem kivetelesen e edmenyes terito es szocialis tevekenyseget folytattak, elsO orban a szabolcsi ciganyok kozott. Horvath Zsuzsa megis a szambeli novekedes le assulasat josolta. Senki nem allapitotta meg azota, hogy i aza lett-e, de nagyon valoszinu. Azok a tenyezok, amely k a hetvenes evek vegen es a nyolcvanas evek elejen of an kivetelesen vonzova tehettek a szabadkeresztyeneket, ara — talan a hangsnlyozott okumenizmus kivetelevel — as mozgalmakban, egyhazakban is megtalalhat6k. A nagy altozasok soran bizonyara a szabadegyhazak helyzete, ranya, perspektivaja, kapcsolatrendszere stb. is megvalto ott, es Ujabb kutatasokat igenyelne.g Horvath Zsuzsa tervezte is ilyen kutatasok elinditasat, de betegsege me akadalyorta e tervek megvalositasat.
22
A magyarorszagi katolikus baziskozossegekral A szabadkeresztyen kutatas volt az els6 es utolsO, amelyet a kommunista rendszer hivatalosan engedelyezett Horvath Zsuzsanak - de meg ezt sem fejezhette be. 1981461 egeszen 1990-ig nem dolgozhatott kutatOkent, sot jOreszt egyaltalan nem dolgozhatott. Ez alatt az id6 alatt (1985-ben) kapott felkerest, hogy egy kanadai vallasszociologiai tanulmanykotetbe irjon a magyarorszagi baziskozossegekrol. Mivel a kiitet vegiil nem alit ossze, a hezagpotlo tanulmany eloszor a Revue de Sciences Sociales des Religions cim6 francia vallastudomanyi folyoiratban jelent meg (1988), majd kis modositassal magyarul atvette a Svajcban kiadott Egyhazforum is. Ennek szovege azonban nem teljes, igy a szerz6 altal hitelesitett magyar szoveg eloszor e kotetbenjelenik meg. Ez a tanulmany targyalja elso izben rendszeresen a magyar katolikus baziskozossegi mozgalmakat. Azokat tekinti baziskozOssegi mozgalmaknak, amelyekben - az alapegysegek face-to-face csoportok; a tagok elkOtelezettjei a mozgalomnak; - a vezetok es vezetettek, papok es laikusok, ferfiak es nok viszonyat minden szinten egalitarius torekvesek jellemzik; - a szervezet decentralizalt, a csoportok bizonyos foldi onallOsaggal birnak; - ideologiajuk nagymertekben egyseges; - a csoportkozi informacioaramlas gyors, es legalabb reszben horizontalis kommunikacio 6tjan folyik; - a resztvevok atjarhatnak mas csoportokba, sot csoportot is valthatnak; nyitottak a csoportjukon kivuliekkel valO kapcsolatban is. 23
Ot olyan mozgalom tortenetet es tevekenyseget irj le, amely megfelel ezeknek a kriteriumoknak. Ezek: a egnum Marianum, a bulanyistak, a karizmatikus katoli sok mozgalma, a Focolare es az „Eljiik az iget" mozgalom, valamint a Taize-i csoportok. Mig a legnehezebb idokb • n e mozgalmak kozott eleg szoros kapcsolat volt, es helyi -zinten gyakran nem tettek kiilonbseget egyinas kozott, ad s ig a hetvenes evek vegetol jobban elkiiloniilnek. Egyreszt a ert, mert a liberalizalodO legkorben mindegyik arculata arkansabb lett, masreszt a piispoki kar is igyekezett ellen eteket szitani kozottiik. Ma mar nyilvan tovabb valtoz tt a helyzet, es iijra kellene rajzolni ezt a kepet is.
Tovabbi tervek es kezdemenyek Amikor a kilencvenes evek elejen kezdett iijra kOrvonalazodni az a lehetoseg, hogy intezmenyes hatterre tam4szkodva folytathassa vallasszociologiai kutatasait, Horath Zsuzsa mar beteg volt. Kozben a kisegyhazak vilagaban is szamos valtozas tortent: tevekenysegilk megelenkii4 ismertebbe es vonzobba valt. Egyesek — pl. a Hit Giilekezete, amely sajatosan magyar kepz6dmeny: nincs Icii4f61di anyaszervezete vagy testvere — nagy letszarrintivekedesrot szamoltak be. Mindez osztonzoleg hatott Zsuzsara: kutatasi tery ket keszitett, es palyazatokat nyiijtott be tamogatasert, ogy megvalosithassa &et. A tarsadalmi es gazdasagi atala Hulas nehez koriilmenyei kOzott ismet meg akarta vizsgalni hit erejet, amelyet a piinkosdiek tarsadalmi mobilitasa kap san tapasztalt. Sok evre tervezett kutatasban szerette voln felterkepezni a szabadegyhazak atalakulo vilagat, es re zletesen megvizsgalni e vilag nehany jelentOs teridletet. E nek elso lepesekent kapcsolatba lepett a Hit Gyalekezetev I, a
24
Csaladdal, a Krisna-tudatdakkal, Jehova Tandival, a Moon egyhazzal es masokkal. Az idokozben kialakult szektaellenes kampany kozepette a kapcsolatot nem egy esetben nem is 6 kezdemenyezte, hanem of kerestek meg egyes csoportok, hogy segitseget Iced& a tamadasokkal szemben. A tervezett es elkezdett munkabOl jobbara sajnos csak jegyzettOredekek maradtak. Egyeddl a Hit Gydlekezeter61 in Zsuzsa egy rOvidebb tanulmanyt, melyet a Vallastudomanyi Tarsasag konferenciajan adott elo. Ez a korabban is kovetett modszertani alapokra OW: az egyhaz tOrteneteb61 es tarsadalmi bizisabol kiindulva vizsgalja hiteletdket, kozossegi eletdket es perspektivaikat. A Hit Gydlekezete eseteben ezt nemcsak a vallaszociologia hagyomanyai indokoljak, hanem az a konlcret sajatossag is, hogy ez az egyhaz kortudottan nagy aranyban vonzotta az ertelmisegi es felertelmisegi ifjusagot. E sajatossag magyarazatara Horvath Zsuzsa egyreszt a bekapcsolOdas felteteleire utal: arra, hogy ezek a csoportok kevesbe kotottek, mozgekonyabbak, es atmeneti vagy marginalis helyzettik miatt kisebb kockazatot vallalnak egy marginalis mozgalomhoz val6 csatlakozassal. A feltetelek adottsaga azonban nem elegseges. A Hit Gydlekezetenek pozitiv vonzerejet az noveli, hogy tanitasa meg nem alakult ki teljesen, nem zarult le az alakulasi folyamat. Ez kdlonosen a fiatalokra hat, mert fiatal tagok szemeben a tradiciokkal yak' szakitas fontosabb, mint a folytonossag". Az is nagy vonzer6, hogy a Hit Gyfilekezete masokhoz kepest szokatlanul erosen hangsnlyozza a megvaltott ember szemelyes kivalosagat. Egy ilyen tanitas erthet6en ergs tamaszt nyiljt mindazoknak, akik identitasukat keresik, onertekelesfik zavarban van vagy kialakulatlan.
25
A tobbi mozgalomr61 csak elomunkak sziilettek. Zs sa ellatogatott az egyhazak istentiszteleteire, rendezvenyei r e— peldaul 1993-ban reszt vett a krisnasok nagy evi talal l o*an, Jehova Taniiinak sajtotajekortatoin, a Moon egy l az altal szervezett el6adasokon, a Csalid rendezvenyen , es megjelent a szektaellenes rendezvenyeken is — amennyi l ea szervez6k hagytak. Kii16111)&6 egyhazak hivei, tanit v anyok, kutatok, meg kulfOldiek is betegagyanal latoga l tak meg. Ez azonban meg csak a kutatasi anyaggyiijtes kez ete volt, es sajnos ez is felbeszakadt. A kotet tartalmardl
Ebbe a k6tetbe Horvath Zsuzsa minden olyan irasat fel ettiik (ket kivetelle1 9 ), amely a vallasszociologiai sza ma szamara haszonnal forgathato. A piinkosdiekr61, a sza0adkeresztyenekrol, a baziskozossegekrOl es a kommunista egyhazpolitikar61 sz616 negy nagyobb tanulmany mellett megtalalja az Olvaso a Hit Gytilekezeter61 Trott eloadast es mas kisebb cikkeket. Ism& kOzi5ljiik a szektavitaban kOzreadott irasait is, amelyeknek alaphangja ugyan azono, de mindegyik tartalmaz nehany olyan adalekot, amely ma hol nem talalhato meg. Beillesztettiik azokat a kutatasi tery ket is, amelyek nem valosultak meg: mivel a vallasszociol giai temak nagyon lassan avulnak el, az erdekl6d6 kut tOk folytathatjak a munkat vagy inspiraciOt merithetnek Horvath Zsuzsa felbeszakadt terveib61. Fiiggelekben kozliink ket olyan tanulmanyt, amely nem vallasszociologiai jellegii. Az egyik 1978-ban kesziilt, es a
A piinkosdi gyillekezet es a szabadkeresztyen gyillekezet kutatisanak eredmenyeit osszefoglal6 (a Vildgossagban, illetve a Religion in Communist Lands-ben megjelent) rovid cikkeinek tartalma reszletesebben megtal lhato az itt kOzolt tantdmanyban.
26
tarsadalmi retegz6des retegspecifikus percepciOjat elemzi egy nagyilzemi survey adatain.'° A masik szegeny angyalfOldi n8k sorsat vizsgalja a kilencvenes evek elejen, melyinterj6s modszerrel. Ezeknek a tanulmanyoknak ket jogcimilk van a szereplesre: egyreszt azt a tagabb tarsadalmi es gondolati mezot mutat* meg, amelybe Horvath Zsuzsa vallasszociologiai kutatasai is illeszkednek, masreszt onmagukban ertekes informaciot nyajtanak mind tartalmilag, mind modszertanilag.
KutatOi tevekenyseg es kutatOi szemelyiseg Horvath Zsuzsa kutat6i erdeklodese es egyenisege az ember szemelyes meggyozociese iranti erdeklodestol indult, de munkai azt mutatjak, hogy soha nem korlatozOdott erre. Kezdettol fogva tarsadalmi osszefuggesekben kereste a magyarazatot, tudva, hogy a teljesen egyedit igy nem tudja megragadni. Ugyanakkor sohasem vonatkortatott el az embert61, amikor tarsadalmi kategoriakat vizsgalt. A tarsadalmi reteg az 6 szamara a hason16 helyzetben hasonlo mOdon megelo es 616 emberek egyiittese volt, es ezert lehetett magyaraz6 ereje. Az 6 gondolkodasaban egyen es struktura nem keriilt szembe egymassal — nem kellett valasztani kOzOttiik hanem mindig egymasra utalt. Mindezt azonban csak a figyelmes olvaso szfiri le tanulsagkent a munkaibol. O maga nem alkotott elmeletet, tavol alit tole a kifejezetten elmeleti erdeklodes. ValOszinii, bogy ez is hozzajdrult egyen es struktiira egyensnlyanak megtartasahoz, hiszen az elmeleti igeny mint absztrakciOra valo tOrekves talan a struktfira fele billentette volna a merleget. Ot azonban nem az elmelet, hanem a valOsag erdekelte:
A Kolosi Tamas vezette retegzodesvizsgalat kereteben
)7
inkabb felfedez6 volt, mint feltalalO. Ha a munkajaro beszelt, mindig empinkus kutatastertett rajta. Ez mutatkozott meg a tanitashoz \Tato viszonyaba is. Akik a tanitvanyai voltak, tiszteltek es szerettek. Pe ig 6 minden oktatasi felkeresnek igyekezett ellenallni, m ndvan, hogy nem tud es nem szeret tanitani. Ez annyiban volt igaz, hogy egy pillanatig sem gondolta azt, hogy hivitott lenne megmondani, mit kell vagy mit Ordemes tudlni a vallasszociologiarOl. De ha barki kerdessel fordult hOzza, erdeklodest mutatott valami irant, Horvath Zsuzsa mindig kesz volt tudasaval segiteni. Lakasan — betegen is — akar &hat Oras „beszelgetesekben" vezetett be alkalmi ordeklodoket a vallasszociologia alapjaiba, napokon at elemezte szakdolgozoinak dolgozatait, de nem volt hajlando hogy „altalaban" mit kell tudni. Azt azonban mi‘dig igen szigothan megitelte, hogy az appen vizsgalt targythoz mit kell tudni, es ha ebben latott stilyos hianyt, akar a szakdolgozatra is elegtelent adott. A konkret emberi vilag racionalis megertesenek vqya, ami kutatoi torekvesenek lenyege volt, Horvath Zsuisaban a konkret emberek lelki megertesen-elfogadasan alapult." Ezt a joindulatii elfogadast azonban el is lehetett szani, ha valaki az embertarsaval szemben tisztess4telentil, tiirelmetlentil, ellensegesen viselkedett. A till -ell-netlenseg az 6 szemeben az igazsagtalansag egy fajtaja olt, azt pedig nem allhatta. Horvath Zsuzsa mindig a meg antottak es a kisemmizettek oldalara alit.' Nem volt ha cos
" Mar egy korai — es talan egyetlen — nyilvanos biralataban ez a legfobb 'vetelmeny: „kutatasunk arra iranyul, hogy &Isl.& meg 'net" (Kiemeles az eredetiben. — A szerk.). Lasd jelen kotetben, 152. old. Jellemz6, hogy a hetvenes-nyolcvanas evek iildozott Nemeth Geza 'val Horvath Zsuzsa j6 viszonyban volt, a szektaiildozo, intolerans Nemeth Gezaval azonban szembekerUlt.
28
alkat, de amit meggyoz6dese szerint meg kellett tenni, azt mindig megtette. Ezt kutatokent is fontosnak tartotta. Jehova Tanainak kutatasat peldaul azert nem vallalta a kommunista politikai rendszer idejen, mert 6k kozvetlentil a belfigyminiszterium ellenorzese ala tartortak, Zsuzsa pedig nem volt hajlandO olyan munkat vegezni, amely esetleg a titkosrendorsegi aktakat gazdagitja. Az a rendszer egyebkent is politikai kOzOsseget teremtett a hivok es a vallaskutato kozott. Maul egy szabadkereszteny gyulekezet kezdeti gyanakvasa Open attol oszlott el Zsuzsa es kutatotarsa, Matolay Magda irant, hogy a „belagyi osszekot6" a gyiilekezet vezetojenel probalt informaciokat gyiljteni a kutatOkrOl. Amilyen megfontoltan jail el Horvath Zsuzsa a `szekta' terminussal kapcsolatban, ugyanagy tett minden olyan esetben, amely a legcsekelyebb veszelyt hozhatta volna a vizsgalt gyalekezetek tagjaira, vagy akar csak visszatetszest valthatott volna ki bennak. Mig Kovacs Imre es Kardos Laszlo meg neven nevezte a kozseget, ahol kutatasait vegezte, Zsuzsa ettol is tartozkodott. Az interjaalanyokat idezve monogramjukat gondosan kidolgozott rendszer szerint atkOdolta, bogy ne legyenek azonosithatOk. Meg a rendorseget is meghatralasra kesztette interjaalanyainak vedelmeben. Amikor 1981-ben mint szamizdat-raktarosnal es -terjesztonel hazkutatast tartottak nab, hatarozott fellepessel sikeriilt elernie, bogy a nagy oszlopokban felhalmozott vallasszociologiai interjakat ne vigyek el, sot, bele se olvassanak. (Igaz, ehhez az is kellett, hogy a Kadarrendszer a kommunista diktatura „lagy tipusaba" tartozzon.)
29
Horvath Zsuzsa szamara a legfiibb ertek a szabad ag volt. Ehhez igyekezett mindenkit hozzasegiteni. Sajat abadsaganak korlatozasat is ezert kellett elszenved ie. Kassak Lajos nehany verssorat irhatjuk mottOnak Ho 'th Zsuzsa munkalkodasanak Osszefoglalasa fole:
„Eltem, bar nem akartak, hoof eljek; Dolgortam, bar nem hagytak, bogy dolgozzamr Meghaltam, mi mast tehettem; Bocsassatok meg minden jOsagomat""
Budapest, 1995. januar
CsakO Mihaly
13
Horvath Zsuzsa tinedzserkent es hUszas eveiben sokat forgatta Kassa verseit. Ezt a negy sort is ismerte, es talan azt is tudta, hogy ez Kassel( irfelirata.
30
VALLASSZOCIOLOGIAI TANULMANYOK
AZ EVANGELIUMI PUNKOSDI KOZOSSEG EGY GYCLEKEZETEROL'
Bevezetes Hitelet A pauldisdi mozgalom az egyik leginabb keletii vallasi aramlat, amely rendkivill dinamikusan fejlOdik vilagszerte. A „pUnkosdiek" elnevezes alatt nem egyseges egyhazat, hanem hasonlo eszmeket vane) csoportok osszesseget kell ertentink. Legfontosabb hitelveik a kovetkezok 2 :
1. A Biblia a Szentlelek altal sugahnazott; Isten szavat nyilvanitja ki az emberek szamara. Ez a tanulmany eredetileg szakdolgozatnak kesziilt, es a szerzo Horvath Emiliakent, hivatalos neven nyititotta be. Egy ec millva, 1977 jUniusaban a Vilag,ossag kozolt belole egy osszefoglalast, kb. haromnegyed iv terjedelemben (380-386. old.). Ebben a cikkben, amely mar Horvath Zsuzsa neven jelent meg, a szerz6 a tanulmany csaknem valamennyi fObb megallapitasat kozli, termeszetesen reszletes bizonyitisok nelkiii. Mivel a teljes tanulmanyhoz kepest uj elemet nem tartalmaz, a jelen katetbe nem vettiik fel. Megjegyezziik azonban, hogy a cikk egy dont() pont.* ertelemzavar6 sajtohiba van (a 382. old. 2. hasab 11. soraban „Kaitatas" all „Kutatastmf helyett), amely egyreszt eltiinteti Horvath Zsuzsa vitajat Kovacs lmre es Kardos Laszlo illaspontjaval, masreszt az utObbiaknak olyan inegallapitast tulajdonit, amelyet azok nem tettek. (A szerk.) A kovetkez6 felsorolds egyszer(ien az Evangeliumi PiinkOsdi Kozosseg dokumentumanak roviditett atirata. Ezert tartalmaz olyan megfogalmazasokat, amelyek a keresztenysegen belul vitatottak. Peidaul mas keresztem, egyhazak nem tartjak Biblia-ellenesnek a gyermekkeresztseget (7. pont), hanem eppen alapon valljak. (.4 szerk.)
2. Isten a vilagmindenseg teremtoje, korlatlan Ufa es minden ember biraja. 3. Isten harom szemelyben nyilvanul meg, mint: tya, NU es Szentlelek. 4. Az elso ember bunbeesesenek kovetkezmenye minden emberre kihat. Minden ember bungs. Csak sten adhat blinbocsanatot es engesztelest. 5. Jezus Krisztus Isten fia. Halalaval az embert m4valtotta a Satan kezebol, es visszavezette Istenhez. 6. Az ember Ujjasziiletese Isten kegyelmebol tortOlik. Ennek feltetelei: a) a megteres: Isten Szentlelke Altai indittatva a bungs felismeri buneit, es alazatos vagyat erez elnyerni Isten bunbocsajto kegyelmet; b) a hit Jezus Krisztusban; c) az ember teijesen atadja rnagat egy nj eletre. 7. A pUnkosdi gyiilekezetek (mas szabadegyhazakhoz hasonloan) visszautasitják a Biblia-ellenes gyertnekkeresztsegeket, azaz a csecsernoknek keresztvIzzel yak) meghinteset. (Az utobbi evekben szuletett megallapodas szerint Magyarorszagon csak 16. eleteviiket betoltott szemelyeket keresztelnek, felso korhatar nincs.) A keresztseg teljes bemerites Altai tortenik: vagy a szabadban valamelyik folyoban vagy a gyiilekezeti helyisegben erre a celra epitett medenceben. 8. A hivo elet es szolgalat szamara elmaradhatat anul szukseges a Szentlelekkel valo toltekezes. Isten ereinto szerint a szentlelekkeresztseget minden hivo den idoben elnyerheti. A szentlelekkeresztseg m gtapasztalhato es jelek altal felismerheto. 9. Isten a szentlelekkeresztseggel ad szellemi er$t es ajandekokat, amelyek Krisztus egyhazanak epit‘sere szolgalnak. 34
10. A hivok elhivatottak a megszentelodesre, amely a kegyelem atalakito hatasanak, az Ujonnan szffletettek Krisztusban vale) tokeletessegre torekvesenek eredmenye. 11. Az Orvacsora megemlekezes Jezus szenvedeser61 es halalarol. A test es a lelek erositesere szolgal annak, aki meltOkeppen felkesziilve reszestil benne. 12. Ma is Jezus gyogyitja a betegeket. Ez tortenhet a hit altal, a gyOgyitas ajandelca altal, a gyulekezet imaja kovetkezteben vagy mas, a betegert imadkozo hivok kozvetitesevel. A gyogyulas az imadkozo hitetal es Jezus kegyelmetol fiigg. (Isten nemcsak termeszetfeletti modon gyogyit, hanem emberi segitseggel is. Tehat a fentiek nem zarjak ki az orvostudomany igenybevetelet. Mindenki iinkent valaszthatja meg, milyen gyogymod altal akar meggyogyulni,) 13. A ptinkosdi gyiilekezetek hisznek Jezus kozeli viszszajoveteleben, ennek idopontjat azonban nem tudhatja senki. Ezt az idot a Jezus es az apostolok altal hirdetett jelek fog* megelozni. A visszajovetelkor megtortenik a Krisztusban elo hivok elragadtatasa. Ezt kovetoen a Faldon antikrisztusi nyomornsag Iesz, majd fOltarnadnak a szentek, Krisztus megjelenik lathato alakban az eg felhiiiben, es kovetoivel megkezdi 1000 eves bekeorszaglasat. 14. A halal bekovetkeztekor a test es a lelek eivalik egymastol. A hivok lelke az UdvozUltek honaba jut, a hitetleneke a kin helyere. 15. Az 1000 ev utan lesz az utolsO itelet, ahol mindenki itelet ala keriil az elragadottakon kivul. A hivOk elnyerik az Ora eletet, a hitetlenek pedig az orok kat -hozatba mennek.
A piinkOsdi tanitas tehat elsodlegesen az Ojszovets'gre tamaszkodik. A hitelvek specifikumat a 8-9. pontok an foglaltak adjak. A mozgalom elnevezeseben a 8. pont lemelt jelentosege fejezodik ki. Ernest Williams, a piink sdi mozgalom szisztematikus teologusa irja: „Piinkosdinek lenni annyit jelent, hogy azonositjuk magunkat azzol a megtapasztalassal, melyben Krisztus kovetoi reszeSilltek piinkosd napjan; azaz valljuk, hogy beteljesedttink Szentlelekkel, hasonlo modon, mint 6k." (Idezi Bruner, 1972:57.) A piinkosdieket mind vilagi, mint egyhazi oldalrol a nyelvekenszolas miatt erte a legtobb tamadas. Minden piinkosdi egyhaz elismeri, bogy a szentlelekkeresztseg jele a nyelvekenszolds. (ApCsel 2,4: „Megteltek mind Szentlelekkel, es kiilonfele nyelveken kezdtek beszelni; lagy ahogyan a Lelek adta nekik, hogy szoljanak.") Kevesebb azonban az egyetertes a nyelvekenszolas hasznalataban (az 1Kor 14 elfogadasa nem egyseges), valaMint jelentOsegenek merlegeleseben. A piinkosdi teologusok a szentlelekkeresztseg velejarOjanak tartjak a nyelvekenszOlast, lenyegenek azonban egy, a megteresnel magasabb szinten vegbemeno njjasztiletest tekintenek, amelynek eredmanyekeppen a hivo a Szentlelek altal vezetett esetet el. A nyelveken sz616 olyan szavakat mond, amelyeket sohasem hallott, ezek neki csak egy-egy sor hangot jeleintenek. Ez nem ertelembol fakado beszed, hanem Szentlelek altali ima es beszelgetes Istennel. Ilyenkor a hivok Iten jelenletet tapasztaljak meg eroteljesen. Kutatasom soran magam nem hallottam nyelvekenszolast, ezert csak masok megfigyeleseit ismertethetem. Karl Ecke leir egy esetet. „Az erzhauseni Biblia-iskolaban 1960ban egy fiatalember tokeletesen beszelt franciaul,egy masik sved nyelven szolt anelkul hogy ezeket a nyelvieket tanultak volna." (Idezi Eisen1Offel, 1967:36.) Masok vi,
36
szont a nyelvekenszolast „teljes ertelmii beszednek ismertek f61 es mint jelenleg 616 egzotikus nyelvet ertettek meg" (uo.). N. Lne a vele keszitett interj6 soran a kovetkezokeppen magyarazta el nekem, hogy mi a szentlelekkeresztseg kiilso jele. „Egy olyan nyelvet kap Istent61, amit minthogyha, mit tudom en, angolul vagy nemetill beszel, de egyik nyelvhez sem, vagy ha hasonlit is, de nem egy olyan nyelv. Viszont a tudosok es a nyelveszek hallgattak le igy, ugyancsak magnora folvettek ilyen nyelveken szolo imadkozasokat, es kimutattak azt, hogy ez is nyelv. Tehat tudornanyosan figyeltek: ragok, minden van benne, es kovetkezetesen ismetIodnek olyan szavak. Hat mondjuk nem ertik, mert nem tudjak, hogy mi az, de nyelveszetileg megallapitottak, hogy nyelv, tenyleg nyelv." Ezek a leirasok ellentmondoaknak tunnek, azonban mindossze azt jelzik, hogy a nyelvekenszOlasnak bozo formai lehetnek. Mindenekelott kfflonbseget kell tenni a szentlelekkeresztseg jele (ApCsel 2,4) es a Szentlelek ajandeka (1Kor 12,30) kozOtt. Az elobbi mindenki szamara adott a szentlelekkeresztseggel, az utObbi azonban nem. Nils Bloch-Hoell (1964) szamba veszi valamennyi e16fordulo esetet. G. B. Cuttenra hivatkozva negy tipusba sorolja a nyelvekenszOlas hallhato megnyilvanulasait: „A. Artikulalatlan hangok. B. Artikulalt hangok vagy pszeudo-nyelv. . Ebben a csoportban nagyon gyakoriak az alliteraciok es ismetlesek, amelyeket Cutten eppenseggel a leggyakoribb formakent jellemez. Artikulalt es kombinalt, nyelvszerti hangok. 'nesterst;ges vagy fantazianyelv, nyelyszer6 glossolalia'
Glossolalia nyelvekenszOlis.
37
D. Automatikus beszed egy valosagos nyelven, gy egy anyanyelv vagy xenolalia, amely glossolalia egy valosagos nyelven, melyet a nyelveken szolo szemely e dig nem ismert." (Bloch-Hoell, 1964:142-143) „Az anyan elven valo automatikus beszed kozel all a »sugallt« v gy profetikus beszedhez" (uo.), de ez ritkan fordul eI6 a piinkosdi mozgalomban. H. J. Mygind, dan lelkesz, 1907ben a kovetkez6 xenolaliat figyelte meg Osloban. A nye veken szO16 „ketszeekiejtette a kovetkez6 szavakat, amelyek annyira egyszeiliek , es tisztak voltak, hogy mindenki megjegyezhette 0 maga semmilyen mas nyelven nem tudott, csak norvegiil es svedal. Malinka, malinka, malinka (oroszul: egy kis kenyerfele), dobra, dobra, dobra (oroszul: jol van). Gut, gut, gut (nemettil: jo). Oui, oui, oui (ffanciaul: igen). You love your King (angolul: Szeretitek Kiralyotokat). Sacramenta, sacramenta, sacramenta (spanyolul es olaszul: egy atok; itt valoszinfileg ergs meger6sitest jelent: igen, biztosan).' Kestibb kiilonbozo szavakkal dicserte Istent mind angolul, mind nemetal." (Idezi BlochHoell, 1964:143.) T. B. Barratt sajat nyelvekenszolasar61 szarnol be. „Azon az ejszakan legalabb nyolc nyelven beszeltem. Honnan tudom, hogy kalonboz6 nyelvek voltak? Ereztem, hogy a szam allasa kiilonboz6 volt. Az Er6 megfogta az allkapcsomat es a nyelvemet, es kikenyszeritette belolem a nyelveket tisztan es vilagosan, mig semmi $ern akaddlyorta bennem az Er6t. Egyszer fajdalmat erezte a torkomban, azt hiszem, akkor welshiil beszeltem, irit a nyelvet ismerem. Aztan meg orrhangok voltak, valo ziniileg francia. Hatarozottan azt hiszem, bogy olaszul isbeszeltem." (Idezi Bloch-Hoell, 1964:143-144.)
' E jelzes ellenere az idezett nyelvekenszolasban a szavak nem ketszer, hanem haromszor ismetleidnek. Mygindnal egyes szavak forditasa sajatosnak Mnik, de ez az ervelest nern erinti. (A szerk.)
38
A xenolaliarol szolo beszamolok vizsgalatanal mindenekelott meg kell killonbortetni a valOsagos es a kepzelt xenolalia eseteit. 1 „ Valosagos xenolalia. Itt a kerdeses szemely egy olyan nyelvet beszel extazisban, amelyet sohasem tanult. Pszichologiailag az igazi xenolalia legesszerUbb magyarazata a cryptomnesia° vagy a hypermnesia -7 (BlochHoe11, 1964:144). „A xenolaliarol szol6 pUnkosdi beszamolok altalaban az Amerikai Egyesiilt Allamok vagy Europa varosaibol valok, ahol a szemelynek, akirol azt allitjak, hogy xenolaliat beszelt, sok alkalma volt olyan nyelveket hallani, amelyek ismeretlenek szamara. - (Uo.) Valosagos xenolaliat in le Kardos Laszlo Bakonycsernyen, es hasonlo kovetkeztetesekre jutott. „Pszichologiai telitalalat volt egy oreg pUnkosdhivo osztonOs lelemenye: a Szentlelek keresztsegenek lelket eltolto pillanataban rnakacsul azt ismetelgette: »einundzwanzig, zweiundzwanzig, dreiundzwanzig...« Valamikor az osztrak- magyar kozos hadseregben szolgalt, ahol a vezenyleti nyelv nemet volt, es a kezigranat pillanatanak lelki fesztiltsege valtott at mostani hasonlOan fesztilt lelki allapotaba. (A kibiztositott es id6zitett kezigranatot az elso vilaghaborUban a katona a tenyereben tartotta, a regula szerint szamolt, es csak az utolsO pillanatban robbanas elott vetette at az ellenseges loveszarokba.)" (Kardos, 1969:173) Bloch-Hoell szerint a xenolaliaval kapcsolatosan - bar nem volt gyakori a piinkOsdi mozgalomban - nem zarhato ki a szandekos csalas lehetosege sem. „Amikor sem a cryptomnesia, sem a csalas feltevese nem latszik kielegitonek, Ugy tUnik, nines mas esszerii magyarazat. Ez nem zarja ki azt a lehetoseget, hogy a jovo pszichologia kutatasai kepesek lesznek kidolgozni egy harmadik magyarazatot (Bloch-Hoell, Cryptomnesia = rejtett emlekezes. Hypermnesia = k6rosan felfokozott emlekezes
39
1964:144) Ugyanakkor Bloch-Hoell sajat tapaszta atat osszegezve megallapitja: „Nekem nem sikeriilt a xe lalianak olyan meggy6z6 peldajat bemutatnom, amelyne ne lehetett volna kielegito racionalis magyarazatat a ni." (Uo.) 2. „A feljegyz6 szubjektiv becsuletessege ellenere az, amit fOljegyez, lehet kepzelt xenolalia." (Uo.) Az extazis es az eksztatikus atmoszfera ad modot ilyen beszamolokra, Itt kell szot ejteniink a Szentlelek egy masik ajandekarOl is, a nyelvekenszolas magyarazasanak adomanyarOl. A punkosdi mozgalom korai szakaszaban nem volt elterjedt, mivel 6gy hittek, hogy a glossolalia mindig xenolalia. Barratt 1908-ban az interpretalas negy mod* ktilonbortette meg: „A. Miutan valaki befejezte a nyelvekenszolast, a kimondott szavak jelenteset atfogoan ertelmezik, de nem forditjak szOszerint. B. Az interpretaciO lehet a glossolaliailzenet puszta korvonalazasa. C. MegadhatO aprankent es mondatrol mondatra, vagy D. szoszerint. A legelterjedtebb az else) ket forma. A magyarazOnak a »Szentlelekben kell lennie, amikor a nyelvekenszolas tortenik, ugy, hogy a szavak fOljegyzodjenek a lelkeben, es sziikseget kell ereznie, hogy elmondja, amit Isten adott neki«." (Bloch-Hoell, 1964:145) „Ez az iizenet gyakran ismeretlen a beszelo don, amikor magyarazatat megkezdi. Ezert 6gy hogy az interpretalas jelenseget csak reszben magyard atjuk telepatiakent." (Uo.) „Az emocionalis predikaci6 kiilonosen inspiralja a dlossolaliat. Ezert bizonyos elemek gyakran jelen vannak eiekben az iizenetekben: eszkatologikus kijelentesek gyakran a paruzinras vale) utalassal, megteresre vale) felhivasok es dics6ites." (Bloch-Hoell, 1964:146) Paruzia = Krisztus lijraeljovetele.
40
Ma a glossolalia hatarozottan hanyatlOban van a punkOsdi mozgalmon belul, mint erre D. Gee is ramutat, de meg mindig kulcsfontossagnnak kell tartanunk. (Piinkosdi hivok gyakran allitjak, hogy inkabb szOlnak nyelveken otthon, mint a gyulekezet nyilvanossaga elOtt.) „A glossolalia az egesz egyhaztorteneten at letezett, neha csak rovid periodusokban, maskor mint egy mozgalom kozponti eleme. Megis, e szamos csoport kozOtt, amelyek a glossolaliat gyakoroljak, a piinkosdi mozgalom tobb szempontbol is kiemelkedik. Ez a legnagyobb mozgalom, amelyben a glossolalia el6fordul, es sokkal gyakoribb henne, mint barmely mas hasonlo csoportban a vallastortenetben. A glossolalia a punkosdi doktrinakban is nagyobb szerepet jatszik, mint barmely korabbi mozgalomban." (Bloch-Hoell, 1964:147) A Szentlelek tovabbi ajandekai: a prOfetalas, a latomas, a csodatevO er6; a bolesesseg es az ismeret igeje; a tanitas, a gyogyitas, a lelkek megkillonbortetesenek, az irgalmassag gyakorlasanak, a vezetesnek, az isteni erok munkainak ajandeka; az epito es magyarazo ajandekok. Kiemelt ielentosege a gyogyitas ajandekanak van koziiliik. (Mivel a vizsgalt gyulekezet tagjainak tapasztalataban is el6fordult ilyen eset, kesobb b6ivebben lesz rola szo.) A mozgalom rovid tortenete Frondafir Sandru szerint a mozgalom Ormenyorszjgban keletkezett 1855 es 1880 kozott. „Az rildOztetestol felve nehany ormeny punkosdista kivandorolt Amerikaba. Az utolsO 1912-ben hagyta el Kara-Kalat." (1dezi Bonenweger, 1971:83.)
-
A forrasok tobbsege az Egyesiilt fillamokat jeloli meg punkosdizmus oshazajakent. A mozgalom terjedesenek 41
flibb allornasai itt: 1896. North Carolina — 1901. Kansas' — 1906. California (Bruner, 1972:48), azaz a ptinkosdiell: tiz ev alatt „keresztulrohantak" a kontinensen. Ugyansak 1906 6ta tekinthetjak nemzetkozinek a mozgalmat, atkor indult el vilaghodito ntjara. A piinkosdi mozgalom europai atyjanak T. B. Batratt (1862-1940) norveg metodista lelkeszt tartjak. Barratt 1906-ban Los Angelesben latogatott meg egy ptinkiisdi gyulekezetet. Az itt szerzett tapasztalatok nagy hatast gyakoroltak rd; elnyerte a szentlelekkeresztseget is. Norvegiaba visszaterve ptinkosdi lelkeszkent es misszionariuskent kezdett tevekenykedni. Donto szerepe volt a sved, az angol es a nemet mozgalom elindulasaban, es hozzajdrult a dan, a finn es a svajci ptinkosdi csoportok megszilletes4hez is. Orosz- es Spanyolorszagba is juttatott el propagandairatokat. Barratt szerepet azonban nem szabad tUlbecstilniink. 1861 es 1900 kozott 14,4 millio, 1901 es 1910 kOzOtt pedig 8,8 millio bevandorlo erkezett az Amerikai Egyestilt Allamokba. A misszos propagandaanyagok jelentos reszet a letelepedettek ktildtek az otthonmaradtaknak, es a szervezest is elsosorban a visszatert amerikasok vegeztek. A kelet-europai ptinkosdi mozgalom mindenekelott ezen a kozvetlen misszios munkan alapult. A piinkosdi hit nemcsak regionalisan, de a hivok sz4ma tekinteteben is rendkival gyorsan terjedt. HollenwOger 1971-ben publikalt adatai szerint az egesz vilagon Ossz sen 29 265 600 piinkosdi hive van. Ebbol eurOpai: 1 512 00, azsiai: 1 350 000 (Kinar61 nincs adat), eszak-ameri ai: 3 170 000, Latin-amerikai: 7 055 700, ausztraliai es 6 edniai: 23 500, afrikai: 8 077 000. (Hollenweger, 1971: 379-382) A szerzok egy resze szerint valojaban csak ekkor sziiletett meg a piinkasdi mozgalom.
42
1958-ben FL P. van Dusen, az Egyhazak Vilagtanacsanak megallapitotta, hogy a katolikus es a protestans egyhazak mellett a piinkosdi mozgalom a harmadik vallasi hatalom. (Idezi Eisenloffel, 1967:5, 44.) L.. Newbigin, az Evangelizacios es Vilagmisszioi Tarsasag akkori igazgatoja" tovabbvitte ezt a gondolatot, es „harom f6 reszre osztotta a keresztenyseget: a katolikus, a protestans es a ptinkOsdista aramlatra" (Hollenweger, 1971:127). Az Egyhazak Vilagtanacsanak 1961-ben New Delhiben megtartott nagygyUlesen ket chilei gyfilekezetet vettek fel a tagok soraba.
Egyhaz vagy szekta? Mindezen elismeresek mellett sem dolt el a vita, hogy a pUnkosdi mozgalmat egyhaznak vagy szektanak kell-e tartani.
A kerdes megvalaszolasanak egyik sikja a teologia. Zinzendorf szerint szekta az, „ahol az emberek csak kozos hitvallassal es kozos erdekkorrel vannak osszekotve egymassal, anelkul hogy belsoleg megUjultak vagy megvaltortak volna". (Idezi Eisen1Offel, 1967:42.) Ha a ptinkosdi hitelveket vessziik figyelembe, akkor ez a meghatarozas nem all a mozgalomra. „Ha teologiai terminologia szerint valaki akkor tekint egy csoportot szektanak, ha az azt hirdeti, hogy a csoporthoz tartozas advfeltetel, akkor nehany jelentektelen peldatol eltekintve nem tudok olyan piinkosdi csoportrol, amelyet ilyen ertelemben eretnek szektanak ,
Ez a megje101es pontatlan. A Egyhazak Viligtanacsanak csak elnOksege volt, elnOke nem. A legmagasabb poszt a fiititkari volt, de Dr. Henry Pitney Dusen nem volt sem fOtitkar, sem az elnokseg tagja, hanem annak a bizottsngnak volt elnoke, amely az 1961-es, New Delhiben tartott konferenciara elokeszitette az EVT es a Nemzetkozi Evangelizacios es Vilagmisszioi Fiirsasag egyesideset. (A szerk.) J. E. Leslye Newbigin nem igazgatOja, hanem elnoke volt it Nernzetkozi EvangelizaciOs es Viligmisszioi Tarsasignak. (A szerk.)
43
nevezhetnenk" — irja Hollenweger (1972:304). Mind nesetre a nagyegyhazak egesz tortenetuk soran sem muta tak annyi toleranciat — a szO legaltalanosabb ertelmebe mint a piinkOsdi mozgalom a maga rovid fennallasa alat Bloch-Hoell definicioja szerint viszont szektanak bell tekintenOnk a pOnkosdi mozgalmat. A szektak „szabely szerint kivaltak vagy kiiizettek egy nagyobb egyhazbOl. (...) Ez nem pusztan tortenelmi hanem a szekta valOsagos struktUrajanak alapja. (...) Velemenyem szerint egy szekta mint mozgalom mindig visszahatas (movement of reaction), amelynek kOvetoi szernelyOkben igen elkotelezettek. A kereszteny szekta rendszerint egy donatista egyhazeszmenyt kovet, amely puritan es dinamikus, antiliturgikus es hagyomanyellenes, es — mint visszahatas — eppngy hajlamos tulhangsulyozni kedvenc doktrindit, mint mas felekezetek biralatat" (Bloch-Hoell, 1964:176). Ernst Troeltsch mas aspektusbol, a szociologia szemszogeb61 ragadja meg az egyhaz es a szekta alapveto kfflonbsegeit. A szektak altalaban aranylag kis csoportokban szervez6dnek. TorekvesOk elsosorban a szemelyes lelki tokeletesedesre es a csoport tagjai korti kOzvetlen, szemelyes baratsag (testveriseg) kialakitasara iranyul. Ezaltal a vilag uralasanak eszmejer61 — az egyhazakkal ellentetben — lemondanak. „Magatartasuk a vilaggal, az allammal es a tarsadalommal szemben lehet kozombos, tolerans vagy ellenseges, hiszen nem kivanjak ellen& zni es bekebelezni a tarsadalmi elet ezen formait; Open el enkez6leg, tavolmaradni igyekeznek rendszerint rra torekszenek, hogy vagy toleraljak sajat testiiletuk mel etti jelenletet, vagy Open sajat tarsadalmukkal helyettesi sek ezeket az intezmenyeket." (Troeltsch, 1931:379) A sze tak altalaban az alsObb osztalyokkal vannak kapcsolatban es alulrOl felfele miikodnek, nem pedig foliilrol lefele, mina az egyhazak. A szektaba az egyen nem szOletik bele ez 44
onkentes kozOsseg, amelybe a tagok szabad akaratukbol, tudatos megteres alapjan lepnek be. A szeretetben egyesillnek; s ezt nem erintik a tarsadalom egyenlotlensegei es a vilag harcai. Ez a kotelek az elet szemelyes viszonyaiban kozvetlentil valosul meg. A szekta elete az aktualis szemelyes szolgalattol es egyiittmiikodestol fugg. A szellemi-lelki elomenetel az egyeni, szernelyes er6feszitestol fugg. „A szektak tagjaikat kozvetleniil az elet termeszetfolotti celjahoz kapcsoljak, es benniik az aszketizmus individualista, kOzvetlen vallasos jellege — mint az Istennel :yak) egyesilles eszkoze — eroteljesebben es teljesebben kifejlodOtt", mint az egyhazakban. (Troeltsch, 1931:380) Ez az aszketizmus pusztan a vilagt61 valet elkilloniiles egyszerii elve. „A lemondast csak mint a jotekonysag (caritas) eszkOzet gyakoroljak, mint a szeretet kommunizmusanak alapjat, ezert szabalyaik mindenkire egyarant vonatkoznak, nem OsztOnoznek extravagans es heroikus tettekre." (Uo.) Mivel a ptinkosdi mozgalom magan viseli a Troeltsch altal leirt vonasokat, szociologiai szempontbel szektanak kell tartanunk. A szekta terminus a tortenelem soran pejoralO ertelmet nyert, ezert helyette egyre inkabb a szabadegyhaz vagy kisegyhaz elnevezes valik megszokotta. A hazankban el6 kisebb vallasi csoportokra a felszabadulas Ota teolOgiai es szociolOgiai megfontolasoktol fuggetlentil csak az utobbi terminusokat hasznaljuk.
A pinkosdi mozgalom Magyarorszagon A punkosdiek magyarorszagi tortenetenek feldolgozasahoz csak az ut6bbi evekben kezd6dtek meg az anyaggyiljtesi munkak az Evangeliumi Piinkosdi Kozossegben, Az els6 magyar piinkosdi egyhaz valosziniileg 1926-ban alakult meg, s a hatosagok es a nagyegyhazak rendszeres zaklatasainak kiteve mintegy fellegalisan miikOdott. mig 1939-ben 45
be nem tiltottak. A felszabadulas ota legalisan miikOdipc, az 1945-ben alakult Magyarorszagi Szabadegyhazak Tarjacsa tagegyhazakent. Mint mindentitt, Magyarorszagon is tobb piinkosdt jellegu tartanak szamon. Az Evangeliumi PunkOsdi Kozosseg maga is ki lonfele csoportok egyesUleseinek eredmenyekent jott letre, es ma a hazai piinkosdi mozgalom prominens kepviseloje. Tagjainak szama 4500 korai van. A legtobb ptinkosdi gyulekezet a felszabadulas elott es az6ta is Pest, Bekes es Szabolcs-Szatmar megyeben mfikodik. 1967-6ta A Szabadegyhazak Tanacsa Lelkeszkepz6 Intezeteben piinkosdi lelkeszeket is kepeznek, levelez6 tagozaton; a tanulmanyi id8 hat ev. Az okumenikus egyiittmiikodes jegyeben 1972-ben olyan megallapodas jots 'etre a reformatus egyhazzal, amely lehetove teszi, hogy a szabadegyhazak lelkeszei akademiai oklevelet szerezhessenek. Az Evangeliumi Piinkosdi Kozosseg szervezeti szabalyzatat 1974-ben fogadtak el, a benne rogzitettek azonban csak reszben valosultak meg azota. A kozosseg alapegysegei a gyillekezetek es a szorvanyok. (A szorvanyba legfeljebb 20 tag tartozik.) A gyiilekezet vezetiii: a lelkesz, a presbiterek, a diakonusok es az eloljarosagi tagok. Szamuk a tagsagenak 6-8 %-at teheti ki. Tovabbi tisztsegek: penztaros, penztarellenori5k, jegyzokonyv-, gyermekbibliakor-, ifjUsagi bibliakor-, imadra-, enekkar- es zenekarvezetok. A gyulekezetek es szorvanyok negy keriileti eloljarosagba tartoznak: a Kozep-magyarorszagi, Del-magyarorszagi, Felso-Tiszavideki es Eszak-dunantidi Keriiletbe. Az Evangeliumi PtinkOsdi Kozosseg elnoksegenek tagjai az elnok, az alelnok es a titkar. A Kozponti Tanacsot az elnokseg es a kerilleti eloljarok alkotjak. Minden evben tar46
tanak Lelkipasztori Ertekezletet. A Kozosseg legfobb szerve az Orszagos Kozgyifles, amelyen reszt vesznek: a kOrzeti kuldottek (10-25 tagig egy fo, 25-nel tab tag eseten huszonotOnkent egy fii), minden tevekenykedo lelkipasztor, a KOzponti Tanks tagjai, a Kozponti Iroda vezetoje, a Lelkeszkepzo Intezet piinkosdi tanarai es a szakbizottsagok tagjai. Funkcioja szerint a kozgyffles „beszarnolo" vagy „valasztO" kozgyffles lehet; az elobbit evente, az utobbit negyevenkent tartjak. Az Orszagos Kozgyiiles ala rendelt intezmenyek az Orszagos Kozponti Iroda es a szakbizottsagok (Misszios, Teologiai, Irodalmi, -FortelleImi, Enekzenei.igyi, Epitesi es Ellenorzesi Bizottsag). A vezetok minden szinten valasztas ittjan kertilnek a helyiikre. A lelkeszek helyzete specialisabb. Oket a gyinekezetek minimalisan fel ev probaidOre hivjak meg, ennek letelte utan szavaz a tagsag beiktatasukr61_ Az Evangeliumi Piinkosdi Kozosseg Szervezeti Szabalyzata rogziti azokat a fegyelmi vetsegeket is, amelyek kizarast vonnak maguk utan. Ezek a kovetkez6k: az Miami torvenyek megsertese, osszeferhetetlenseg, valas, hitetlennel (azaz nem szabadegyhazi taggal) kotott hazassag, elvalt ujabb hazassagkotese, miivi abortusz. A Szervezeti Szabalyzat iranymutato a gytilekezeti fbglalkozasok kialakitasahoz is. A gytilekezetek tagjaital elvarjak, bogy a heti ket istentiszteleten, ket imaoran es egy bibliaoran reszt vegyenek. Hetente egyszer a gyerekek szamara bibliaOrat, a fiatalok szamara pedig ifjUsagi orat tartanak. Az istentiszteletnek nines kotott formaja, Bibliaolvasasbol, igehirdetesbol, egyeni es kozos imadkozasbol, enek- es zenekari szolgalatokbol, bizonysagtetelekb61 es szavalatokbol all. A vegan gyakran gyiijtest tartanak, az adakozas az onkentesseg elve alapjan tortenik. Az imaordkon egyeni es kiizos imadkozas, enekles es igeolvasas foIvik. A bibliaOrakon elsosorban a Biblia olvasasaval es 47
magyarazasaval foglalkoznak, esetenkent az elet kiilon ozo teruletein felvet6d6 problemakat beszelnek meg. Ury csorat legalabb havonta egy alkalommal vesznek a gyiile zeti tagok. A penztaros rendszeres beszamoloja, a vezetos g es a tisztsegviselok megvalasztasa, a tagfelvetelek es ki arasok megszavazasa a testveri oran tortenik, amelyet aljtalaban havonta egyszer tartanak. Ezen kizarolag gyiilekezeti tagok vehetnek reszt. Unnepi istentiszteletre, illetve imaorara kerul sor bemeriteskor, halm& napon, gyermelcbemutataskor, menyegzo es temetes eseten. A Kozosseg elfogadja a mas szabadegyhazaknal tortent bemeritkezeseket.
A kutatas modszerei as forrasai Dolgozatom alapjaul egy empirikus vizsgalat szolgal, amelyet egy Budapest melletti kozseg gyiilekezeteben vegeztern 1975 novembere es 1976 aprilisa kOzott. Eredeti elkepzelesem szerint a gyillekezet minden tagjaval melyinterjUt kivantam kesziteni. Ez a modszer rendkiviil idoigenyesnek bizonyult, mert a vizsgalt szemelyek gytilekezeti, munkahelyi es csaladi elfoglaltsagai miatt altalaban csak vasamap nyUjthattak alkalmat a beszelgetesre. Lassitotta a kutatast az is, hogy mivel a gyiilekezet egesze vallalta a reszvetelt, lehet6leg onkentes meghivasukra hagyatkortam. Az ipterpakeszites soran igyekeztem minden csaladot otthona ban meglatogatni, bogy szocialis es kulturalis korillmenyei r61, valamint a veRik egyfitt 616 szemelyekrol megfigyel ses modszerrel is kepet kaphassak. Az ido rOvidsege iatt azonban kenytelen voltam ezt a munkat felbeszakitani, s a hianyzo adatok potlasara onkitoltos kerdoives modsz rrel is probalkozni. Ez nem valtotta be a hozza flizott reme yeket. A kiadott 21 kerdoivb61 mindossze kilenc erke ett vissza kitoltve. Ennek egyik oka az, hogy az idoseblbek koziil nehanyan elutasitottak az onkitoltest, rossz iraskesz48
segiikre hivatkozva. A tobbiek vagy magyarazat nelkul kitertek elole, vagy pedig ugyancsak magyarazat nelkul megtagadtak. Az elkeszitett 20 interjnbol 19-et magnetofonnal vettem fel. Ezekben az esetekben szinte semmilyen ellenerzessel nem talalkortam. Tovabbi infomaciOkhoz jutottam nehany befejezetlen interjn, valamint szamtalan kOtetlen beszelgetes segitsegevel. A gyfilekezet hiteleter61 kialakitott kepem alapjat az osszejoveteleken tett megfigyeleseim alkotjak: 32 istentiszteletet. het biblia-, harom ima- es egy ifiUsagi orat latogattam meg. Az Osszegyfijtott adatok mennyisege a fent emlitett nehersegek miatt szemelyenkent valtozo, ezert az egyes temaknal kulon koz16m az ertekelhetO adatok szamat.
I. A gyfilekezet makroszociologiai jellemz6i gyulekezet tortenetenek vazIata
Mar a harmincas evekben eltek piinkOsdiek a kozsegben (nevet a tovabbiakban N.-nel jelolOnO, de onallO gyiileke zet csak 1947-48-ban alakult. A jelenlegi tagsag nagy resze kes6bb koltozott ide. Imahazzal csak mintegy hat eve rendelkeznek, el6z6leg a hiv6k hazaiban, egy-egy szobaban tartottak osszejoveteleiket. A kozeljOyoben kezdenek hozza egy nj imahaz epitesehez. A Kozosseg ebben a kOzsegben fog szeretetotthont letrehozm. A gyfilekezet tagletszama 1962 - ben 40 f6 kertd volt, ielenleg 46. A tagok szarna 1974-ber Iehetett a iegmagasal+, ekkor 52-en voltak. 1973 74-ben egy nagy hullam" eredmenyekent kilenc fiatal meritkezett be Azota iij tagfelvetel nem volt. Kilenc szernelvt kizattak, ketten meghaltak.
49
A gyillekezet vezetOje 1963461 1973-ig G. Z. (G J. apja) volt, aki az6ta elkoltozott a falub61. A gyiilekezet 1973-ban N. L.-t hivta meg vezet6nek; 0 1976. marcius 1-ig latta el ezt a feladatot. A kutatasi megfigyelesek befejezesekor targyalasok folytak a gyillekezet es a kOzOsseg vezetOsege kozott a leendo lelkipasztor szemelyer61, de dontes meg nem szilletett.
Demografiai adatok A szabadegyhazaknal es a tOrteneti egyhazaknal is altalanos a n6k tObbsege az aktiv hivok kozott. Ennek oka a nOk tarsadalmilag-tOrtenelmileg meghatarozott helyzeteben es a letrejott sajatosan not pszichostrukturaban keresend8. Ezek elemzese meghaladja a dolgozat kereteit. Az n.-i piinkosdi gyiilekezet tagjainak nem es eletkor szerinti megoszlasa (1. abra) mindenesetre ugyanezt a sajatossagot mutatja. A nok aranya atlagosan 63 %, s mint varhato, a magasabb korcsoportok fele egyre magasabb (a 40 ev ffilottieknel 68 %, a fiatalabbaknal 58 %). A gyulekezet tagjainak atlagos eletkora 45-46 ev kozott van; fiatalabb gyiilekezetek nemigen fordulnak elo a szabadegyhazakban. A tagsag eloszlasa az egyes korcsoportokban nem egyenletes: a 40 evnel fiatalabbak teszik ki a gyfilekezet nagyobbik felet. Legkevesebben a kOzepkornak vannak — feltiinOen alacsony aranyuk magyarazatot nyel. Nezziik meg, hany evesek voltak a gyiilekezeti tagok bemerltkezesiikkor (1. tablazat). Megallapithatjuk, hogy a legtobben 16-20 eves k rukban leptek be a gyiilekezetbe. Ez ertheto, ha figyel be vesszOk azt a tenyt, hogy a piinkOsdi csaladban fe nOtt gyerekek szamara ez az a kor, amikor donteniiik kell: No vagy vilagi eletet akarnak-e elni? A valasztasra legkesObb 50
1.ibra: A GYULEKEZETI TAGOK SZAMA NEM ES KOR SZERINT ELETKOR
SZOLETES1
tV
70
1900
65
1905
80
1910
55
1915
50
1920
45
1925
40
1930
35
1935
30
1940
is
+ 1945
20
t
1950
1.
1955
18
F6
FERF1
NO
51
21-25 eves korban keriil sor, de az a ritkabb eset. Aki a vilagi elet mellett dontenek, azok kozid kevesen ter ek vissza kesobb a gyiilekezethez. Tobbszor eldfordul visz nt, bogy a 16-20 evesen bemeritettek rovidesen szakitana a hivo elettel. I. tiblazat A gyiilekezeti tagok bemeritkezesenek eve es eletkora Eletkor a bemeriteskor -15 16-20 21-25 26-30 31-35 36-40 41-45 46-50 51-55 56-60 Egyiitt
A bemerites iclopontja (ev) 1941 1941 1946 1951 1956 1961 1966 1971 Egyiitt elott -45 -50 -55 -60 -65 -70 -75
1 1 -
2
2 1 1
1
2
1 4
1 -
2
8
7
-
1
1
1
6 15 5 1 3 1 3 4 3
6
6
5
7
41
3 3 -
2 1
1 2 1
4 1 1
1 1
A 20. eletevilk utan megtertek tobbsege sajat csaladjaban elsokent lett piinkosdi hivo, kisebb resziik testvere vagy gyereke peldajat kovette, illetve visszatert a gyulekezethez. A kozepkornak kisebb aranyanak magyarazatahoz diem eleg a tablazat tanulsagait figyelembe venniink, hanern a piinkosdi mozgalom hazai tortenetenek egy szakaszara is utalnunk kell. Azok ugyanis, akik ezekhez a kevesbe kepviselt korcsoportokhoz tartoznak, Open az 1939-45 kozotti 52
id6szakban voltak 16-20 evesek, amikor a mozgalmat betiltottak. Ez a misszios tevekenyseg korlatozottsagaval jart, igy eppen a legfogekonyabbnak latszO eletkorban nyilt kevesebb alkalmuk arra, hogy megismerkedjenek a ptinkosdi hittel. Ugyanakkor a hiv6 elet valasztasa sUlyosabb terheket is jelentett ebben az idoszakban A jelenlegi tagsag csaknem teljes egeszeben a felszabadulas utan meritkezett be. A mas gytilekezetekhez tartozO szillOkre is ez jellemez8. Ezt reszben megmagyarazza az, hogy N.-ben maga a gyiilekezet is esak a negyvenes evek masodik feleben sztiletett meg. A tablazatbol az is kitiinik, hogy az 1946 es 1950 kozott megtertek atlageletkora a legmagasabb. Hazankban ebben az idOben szuletett Ujja a pilnkOsdi mozgalom, orszagszerte erns misszios munkat folytatva. A felszabadulas utani nehany ev gazdasagi es ideologiai problemai, a tarsadalmi rendszer megvaltozasa a felnott korosztalyokat erintette leginkabb. Ebben a nyitott helyzetben tobben voltak, akik a ptinkosdi utat valasztottak. A csaladi allapot es a ptinkosdi hit kozott osszeffigges van. Figyeljuk meg a gyiilekezet tagjainak megoszlasat esalidi allapotuk szerint (2. abra). A hajadonok mindannyian 30 even aluliak. Parvalasztasukat ket koriilmeny korlatozza: 1) a gytilekezet tagjai nemajanlatosnak tekintik a nem szahadegyhazi taggal kotott hazassagot'; 2) viszont a not tohhseg altalanos a szabadegyhazaknal. Ket ferfi es negy no el On. vegyes hazassagban. vagyis hazastarsuk nem punkosdi hiv6. Kozuliik ket ferj regebben gytilekezeti tag volt, egy feleseg pedig gyerekkorahan jart Osszejovetelekre. Most egyiktik sem tagja mas szabadegyA KozOsseg fegyelmi vetsegnek tartja ugyanezt. de gyillekerete' hen megOriztek szabadsagukat.
tekintet-
53
hazaknak sem. Ezeket a hazassagokat a tagok bemetitkezesiik elott kotottek. A hit — a parvalasztas befolyasolasan keresztiii + hat tehat a csaladi allapotra, a csaladi allapot pedig nem ineghatarozo a hittel szemben. A csalad egyik legfontosabb jellemzoje a gyerekek szama. A gyiilekezetben ezt a hazas (vagy ozvegy) anyak elvesziiletett gyerekeinek szama szerint tekintjak at (lasd a 2. tablazatot). 2. tablizat A gyalekezetbeli anyak gyerekeinek szama A gyerekek Az anya legalabb az utolso szama gyerek sziiletesekor hivii volt meg nem volt hivii 2 3 4 5 6 7 8 9 Osszes anya Osszes gyerek Egy anyara juto gyerekek szama
5
I 3 1
I 3 6 2 2 1 1 1
5 10
17 71
2 2 1 1 1 12 61 5,08
Egyiitt
2,00
!
4,18
Megjegyzesek:
I. Ket hazas es egy ozvegy niinek nincs gyereke. Az utebbi sziilokepes kolraban meg nem volt hivo, az elobbiek koziil az egyik meg nincs egy eve ferjal. 2. Negy iclos asszony adatait nem ismerem.
54
55
SZE RI NT
TAG OKSZ AMA
A hazas es ozvegy anyaknak a tablazatban szerepl ket csoportja kozott a kiilonbseg a kis letszarn ellenere szi nifikens; a gyulekezet osszatlaga (4,2) es az orszagos atla (2,3 — 1970. evi nepszamlalas) kozott ugyancsak. N. kozse ben az atlagos gyerekszam 1970-ben 2,4 — alig haladja meg az orszagos atlagot. Ugyanakkor a gyOlekezeten belO1 az els6 csoportba tartoz6 12 nonek tab mint a fele szOlokepes korban van, igy varhato, hogy a kovetkez6 evekben a gyiilekezetben meg emelkedni fog az egy anyara juto gyerekek szama. Mindezek alapjan felmerOl a kerdes: van-e valamilyen osszefugges a magas atlagos gyerekszam es a hit kozott? Mielott erre valaszolnank, nezzOnk meg egy szelesebb kOrii osszehasonlitast hivok es nem hivok kozott. A kovetkez6 adatokat a gyulekezeti tagok le- es felmeno, valamint oldalrokonair61 gyiljtottem ossze. A hazas es ozvegy nok elveszuletett gyerekeinek szama a gyOlekezet tagjai es rokonaik kozott a 3. tablazat szerint alakul. (A grajtes nem tekintheto teljesnek, es a 2. tablazat adatai itt Ujra szerepelnek.) Megallapithato, hogy a rokonsagon bekil is nagy a kiilonbseg a hivo es a nem hivo anyak atlagos gyerekszamai kozott. (Ez az elteres is szignifikans.) Ugyanakkor feltiino, bogy a nem hiv6 csoport atlaga is magasabb az orszagosnal. Mindebbol ket kovetkeztetest vonhatunk le: azokban a csaladokban, amelyekhez a vizsgalt gyiilekezet tagjai tartoznak, altalaban sok a gyerek; — e sokgyerekes esaladok hiv6 tagjainak meg tobb gyerekilk van, azaz hituk es gyermekeik szama szorosan osszefOgg. Ugy tiinik tehat, bogy a hit es a gyerOkek szama kozul mindkett6 befolyasolja a masikat.
56
?. tablazat A gyulekezethez es a rokonsaghoz tartozo anyak gyerekeinek szama A gyerekek Az anya legalabb az utolso
szama
gyerek szaletesekor hiv6 volt
1 2
3 4 5 6 7 8 9 10-12 13
Osszes anya Osszes gyerek Egy anyarajuto gyerekek szama
meg nem volt hivo
Egyiitt
4
4 13 14
4 9 2 4 4
0
4
1 4
30 145 4,83
4
24
3,00
54 217 4,02
Ezekrol a sokgyerekes csaladokrO1 tovabbi szociolOgiai adatok segitsegevel probalunk maid atfogobb kepet kialakitani es azon belul erre a jelensegre is magyarazatot keresni. A hivoknel tapasztalt magas gyerekszam azonban nem pusztan szociologiai kerdes, a hitelet elemzese soran adhatunk csak teljesebb valaszt ra. A gyfilekezet tagjait tobbszoros rokoni kapcsolatok luzik egymashoz (lasd a 3. abrat), 80 '':0-uk rokona egyinas-
flak. Ennek egyik elosegitoje volt a par ■ alasztas mar emlitett korlatozasa, masik pedig a foldrajt] szarmazas vls/onylag kicsiny szorodasa. A rokoni kapesolatok nemcsak a
gyillekezeten bell 1 gyakoriak, hanem a KOzosseg rods gyillekezeteinek tagjaival is. A tagok egymashoz valo viszonyulasaban igy nemqak azert nincsen distancialis jelentosege a rokonsagnak, mat a hittestveri szeretet mindenkire kiterjed, es a hitelveknek megfeleloen „szemelyvalogatas" sines, hanem azert sem, mert nemigen lenne kivel szemben distanciat alkalmazni. A fOldrajzi szarmazas emlitett szorodasat a gyulekezeti tagok szilletesi helyenek adatain tanulmanyozhatjuk. Megoszlasuk megyenkent a kovetkez6 (4. tablazat):
4. tablazat A gyiilekezeti tagok fOldrajzi szarmazasa Sziiletesi hely (megye)
FO
Bekes Borsod-Abauj-Zemplen Pest Szabolcs-Szatmar Szolnok Veszprem Erdely*
19 2 7 4 6 1 2
Osszesen
41
tagok sziiletesekor Magyarorszighoz tartozott. A megyeket Erdelyben nem killiMbortetem meg.
SA
A tagsag nagy resze alfoldi. KfilonOsen Bekes megye tulsulya szembetlino — es meg tovabb no, ha finomabb megkfiliinbOzteteseket is figyelembe vesziink. Csepa esieteben peldaul olyan kiizsegrol van szO, amely kozel esik Szolnok megye deli hatarahoz, s igy Bekes megyehO is. Marpedig Szolnok megyebol ez az egyetlen kOzseg van kepviselve a gyfilekezetben. Az itt szfiletett hat szemelyen kivfil meg kell emlitenfink egy tovabbi tagot, aki Budapesten szilletett ugyan, de edesanyja Csepan rat fel.
58
SZ OL O- CTIIII
KA PCSO LA TA I
II
z
O
O
59
Bekes megye reszletesebb adatait az 5. tablazat mutatja. Az utobbi negy helyseg mindegyike a bekesi jarasban an. A tagok koziil tovabbi kettonek a szOlei Mezobereny ben eltek, egyikilk maga is itt lakott nehany evtizeden ke sztin. Az n.-i gyillekezet tagsaga szempontjabol talat lcii1Onosen fontos szerepe van ennek a kozsegnek. „Vegeredmenybe a mezoberenyi gyillekezet olyan volt, mint majdnem egy anyakot16, onnan a csirkek szetrepilltek, erre is, arra is mentek" — mondta S. Pne. 5. tablazat A Bekesben szaletett hivok sziiletesi helye Sziiletesi hely (kozseg) Devavanya (Kesobb Belmegyeren elt.) Bekes Belmegyer KOrostarcsa Mezobereny
F6 1 3 3 2 10
A gyillekezet szekhelyen mindOssze ketten szillettek (a hianyzo of adat esetleg novelne ezt a szamot). A tagsag negyotod reszenek tehat a sz6 szoros ertelmeben nagy utat kellett megtennie az n.-i gyillekezetig. (Ma harom budapesti kivetelevel valamennyien N.-ben laknak.) A koltozesek adatai hianyosak; 34 szernely koltozesenek idejet es iranyat a 6. tablazat tartalmazza. Vegill is a jelenlegi gyulekezeti tagoknak eppen a fele az 1960-64-es idoszakban koltozott N.-be. Akkor ez valojaban tobb mint 23 ember idevandorlasat jelent tte, mert a gyerekek egy resze azota mar mashol lakik yagy nem gyulekezeti tag, es halaleset is elofordult azota.
60
0. tablazat A gyiilekezeti tagok kOlto/esei
1917 1945 1960- 64
1966-68 1970 ota
Honnan?
Elora'
Szabolcsb61 Erdelybol BorsodbOl Pest megyebol Szolnok megyebol Bekes megyebol Bekes megyebol Bekes megyebol
N Bp le N be N -he N -he N he N he N--he Bp re N -he
Szabolcsbel
lianyan
1
1
Megjegyzesek: 1 H arom szemely sziiletesi helye megegyezik )elenlegt lakohelyex el. 2 Kilenc szemelyrol csak annytt tudtam megallapitani, hogy 1964-ben mar N.-ben laktak.
Az egyik kerdes, amelyet ezek a tenvek folvetnek, az. hogy vajon ez a nagyszamU koltozes egy szelesebb korU nepmozgalom resze-e. Az 1970. evi nepszamlalas adatat szerint 1960 es 1970 kozott a legtObben Bekes megyeb61 vandoroltak el. Nezzak meg, hogyan jelentkezik ez az erintett kOzsegek nepessegenek valtozasaban. Belmegyer lakossaga 1949-ig folyamatosan novekedett, azota viszont csokken: 1960-ig 8,5 %-kal, 1960 es 1970 kozott 19,3 %kal. Mezobereny lakossaga 1941-ig Ott, es 1949-re 6,9 %kal csokkent. Ez feltehetoleg nem onkentes elkoltezesekb61 adodik, hanem a haborii utani kitelepitesekb61 is: Mez6bereny ugyanis harom-nemzetisegii magyar. szloval es nemet. 1949461 1960-ig a lakossag szama nem valtozott lenyegesen (0,3 %-kal n6tt), 1960-tot 1970-jg viszont 3.7 %-kal csokkent. A gyiilekezeti tagok koziil legtObben innen koltortek el.
Csepa eseteben hasonlOkeppen az 1960 es 1970 kOzotti evekre esik a legnagyobb aranyii csokkenes: 11,5 %. (Az 08D:I tiz evben mindossze 5,2 % volt.) Ketsegtelen, hogy a gyiilekezet tagjai e nagyobb gas kereteben vandoroltak el sziilohelyiikr51. E mozgasokat gazdasagi tenyezok valtottak ki. Bekes megye ipari fejlettseg tekinteteben meg 1966-ban is a 19 megye koziil a 17. helyen alit. (Losonczi, 1973:140) 1960-ban itt az ipar keves befektetest es keves szakertelmet igenylo, szetszOrt szovetkezeti ipar, haziipar, es mellette elsosorban elelmiszer- es textilipar. Vizsgaljuk meg Mezobereny, Belmegyer es Csepa 1960-as adatait. Mezobereny oriasi kozseg, amely mezovarosnak szamit; Belmegyer Bekes tanyakOrzetehez tartozott, 1946 Eta kozseg. Fejlettsegi szintjiiket jol mutatja a keresok nepgazdasagi agazatonkenti megoszlasa. Osszehasonlitasul az azota vdrossa valt Bekes azonos koru valamint a gyiilekezet anai" kornyezetet kepezo N. keresiiinek 1970-es adatait kozlom (7. tablazat). ,
A harom kozsegben munkaeroigeny tehat elsosorban a mezogazdasagban volt. (8. tablazat) A kozsegek szocializaltsagi fokuk" tekinteteben kiilonbozoek. A termeloszovetkezetek azonban 1960-ban meg egyik helyen sem tudtak annyit fizetni, amennyi sokgyerekes csaladok megelhetesehez elegendo lett vo na. Ugyanakkor az iparban, a kereskedelemben, a kozleke esben stb. a munkalehet6segek korlatozottak voltak. Bekescsaba nem tudta felszivni a munkaerofelesleget; Bekes szinten nem — mint lattuk, foglalkortatasi struktOraja lenyegeben nem killonbozott a tobbi kozsegettil. Igy pem Ez a terminus a tanulmdny megirasa idejen a mezogazdasag „szocialista atszervezesenek - fokat jelentette. (A szerk.)
62
nyilt annyi bejarasi lehetoseg, hogy megoldhatta volna az elhelyezkedesi problemakat. 7
tablazat A keresek agazati megoszlasa * es az egy keresecre jute eltartottak szama a gyiilekezeti tagok szoldhelyen es N. -ben 100 keresore jute, eltartott
Mezogazdasig
Ipar
Egyeb
Belmegyer Csepa Meziibereny Bekes
80,9 60,3 50,8 43,9
8,3 18,8 26,4 30,8
10,8 20,9 25,3 25,3
104 115 91 94
N. (1970)
10,2
55,3
34,5
56
Helyseg
Helysegenkent az Osszes agazat keresoinek szazalekaban, az 1960 evi nepszamlalas adatai szerint.
8 tablazat
A mezagazdasagi kereslik foglalkozasi viszonya * Helyseg Belmegyer Csepa MezObereny
Alkalmazott 10,6 9,4 19,2
Tsz-tag" Onall6" Ketlaki" 39,6 85,3 18,8
48,8 5,3 59,5
1,0 0,0 2,5
Kozsegenkent a mezogazdasigi keresok szazalekaban. ss
Segito csaladtagokkal egyntt.
N elter6 foglalkozasi struktUrajanak alapja az, hogy Budapest mellett van. Az elkoltozesek szubjektiv indoklasaiban ezek a problemak tfikrozOdnek vissza. Ahhoz, hogy jobban megertstik, hogyan hatottak a tenyezok a mai n.-i gyillekezet tagjaira, demografiai es teleptilesi jellemzoiken tUl figyelembe kell 63
venntink szorosabb ertelemben vett tarsadalmi-gazdasagi meghatarozottsagukat: kepzettsegiiket, foglalkozasukai is.
Tarsadalmi helyzet A tarsadalmi helyzet alapja a tarsadalmi struktUraban elfoglalt hely, amelyet a kepzettseg es a foglalkozas adataival probalunk megkOzeliteni. Erre &pill az anyagi es a lculturalis helyzet. Mivel a gyillekezeti tagok tarsadalmi helyzete fontos valtozasokon ment at eletiink soran, nelkOlOzhetetlen a torteneti szempontit elemzes is. Az elobb attekintettiik a tagsag tobbsegenek korabbi lakohelyen az 1960. evi gazdasagi helyzetet, most nezziik meg az iskolazottsag alakulasat.
9. tablezat Az iskolazottsag a tagok korabbi lakohelyen Helyseg
Irastudatlan a 8 osztalyt vegzett Erettsegizett a 10 eves es... a 15 eves es... 18 eves Os... iclosebb nepesseg szazalékaban
Belmegyer *
2,2
16,9
2,0
Csepa *
3,2
14,8
2,4
Mezobereny *
2,2
25,2
5,0
Bekes *
2,4
23,1
4,7
1,4
53,6
14,9
N.
**
* Az 1960. evi nepszamlalas adatai. ** Az 1970. evi nepszamlalas adatai.
A helyi gyulekezetek tagsaga az otvenes evekben feltehet6en ennek a kornyezetnek felelt meg, mivel a miliveltsg, a tanultsag presztizse csak az ut6bbi evtizedben \fait al alanosabba a piinkosdi mozgalomban.
64
65
GY OLEKEZET I
V EG ZE TTS EG E
A vizsgalt gyillekezet tagjainak legmagasabb iskolai vegzettsegerol es a szakkepzettek aranyarol a 4. abra nytijt kepet." Az atlagos iskolai vegzettseg a gyulekezetben kilenc osztaly. Ez akkor is magas, ha a hianyzo adatok valarnivel csolckentenek." A kovetkezo evekben azonban meg emelkedni fog, mert a „megkezdett kozepiskola es egyetem" kategOriaba tartozo tiz szemely koziil nyolc jelenleg vegzi tanulmanyait (levelezo tagozaton). A 9. tablazat adatai kozul csak a harmadik oszlop vetheto ossze a gyulekezet jelenlegi, illetve az elobbiek figyelembevetelevel varhat6 atlagaval, hiszen a vizsgalt populacioban mindenki 18 even feliili. A „legalabb erettsegizettek" szazalekos aranya a teljes tagsagra nezve ma 13 %, varhato aranyuk pedig 26 %. Az iskolazottsagi mobilitas tehat rendkiviil eros. A tanulas iranti igeny szelesebb ertelemben is jelentkezik: nehanyan zenet es idegen nyelvet tanulnak szervezett keretek kozOtt. (Gyerekeiket is jaratjak kiikinorakra.) Szembei5t16 a szakkepzettek magas aranya: 50 %. Ez az arany viszonylag magas marad akkor is, ha az itt nem szerep16 14 szemely mindegyike szakkepzetlen. A szakmaszerzes lathatoan elsodleges szukseglet volt, amelyet most a tovabbtanulas masodik hullama kovet. A kepzettseg es a foglalkozas nem felel meg pontosan egymasnak (10. tablazat). A gyfflekezetben az aktiv kerosok " Megjegyzesek a 4. ibrahoz: 1. A szakkepzetlen kozepiskolai vegzettsegl gim-
naziumot jelent. 2. 14 szemely adatai hianyoznak; kozottiik legfeljebb hyolc osztalyt vegzettek vannak. "A hivatalos statisztikak nem az evek szamat hasznaljak az iskolazattsig meresere. Az of evvel kesabi, 1980. evi nepszamlalas adatai alapjan v4gzett becslesem szerint a fovaros aktiv nepessegenek lehetett atlagosan ha$onlo vegzettsege, a tobbi varose es kiilonosen a kozsegek lakOie meg 1980-ban is elmaradt ett81. (A szerk.)
66
szama 26; legalabb of nyugdijas, legalabb het haztartasbeli, nyolc szemely adata ismeretlen ezek valamennyien tUl vannak a nyugdijkorhataron. 10. tabldzat A gyiilekezet tagjainak szakkepzettsege es fogla1kozdsa Szakkepzettseg Szakkepzett * Szakkepzetlen Egyiitt
Foglalkozasi minoseg Szellemi dolgozo
Szakmunkis
Betanitotti segedmunkas
5 5
4 2
8
10
6
15
Osszesen 16 I5 31 **
• A kozep- es felsdfok6 vegzettsegnekkel egyiitt Ezek mind szellemi foglalkozasnak. **A tablazatban of nyugdijas utolso foglalkozasa is szerepel. Megjegyzes: Az adatok nem ugyanarra a 31 szernelyre vonatkoznak, mint a 4. tablazat adatai.
A szakkepzettek egy resze tehat nem a szakmajaban dolgozik. A szakma elhagyasanak azonban esak egy esetben lehet az az oka, hogy a kozelben nines megfelelo munkalehetoseg. A tObbi nyolc tagnal szubjektiv tenyezok jatszottak kozre ebben. Hat szakkepzett munkas ugyanannal az orszagos hatokorti szolgaltato ktsz-nel helyezkedett el betanitott karbantartokent. Ennek a munkanak az elonye: a nagyon magas kereset (eleri a havi 6000 Ft-ot), a ketetlen munkaido, az onallo munkabeosztas es az Mimi& videkre jaras. Az utobbi szempontra K. A es B. G, hivatkozott: „szeretek kint jami a termeszetben vagy az utakon - „hogy megismerjem hazamat, komolyan, ez nagyon lenyeges volt; en eleg fiatal vagyok, es elmondhatom azt, hogy tiz varos nines az orszagban, amelyikben en nem jartani A gyillekezet tagjai ket kivetellei szovetkezetekben vagy Miami vallalatoknal, intezmenyeknel dolgoznak.
67
Egyikiik Oita11O kisiparos, a lelkipasztor pedig a Kozosseg alkalmazottja. Mezogazdasagi munkat senki sem vegez, a munkahelyek koziil is csak egy tartozik a mez6gazdadgi agazathoz. Heten dolgoznak az iparban, 23-an pedig a slzolgaltatasban es egyeb agazatokban. A gyulekezeti tagok jo resze meglehetosen nagy utat tett meg a tarsadalom foglalkozasi strukturajaban az els6 keres6 foglalkozasatol a jelenlegiig. Bar ma — egy kivetellel — mindenki nem mezogazdasagi agazatokban dolgozik, sokan vegeztek paraszti munkat eletiiknek rovidebb-hoszszabb szakaszaban, azaz gyakori az intrageneracios mobiHas. Ennek tarsadalmi-gazdasagi okait mar attekintettiik. Hatasuk sillyosan erzodott a gytilekezeti tagok eleteben. B. G. visszaemlekezese szerint „15-20 evvel ezelott nagyon gyengek voltak a teeszek, szoval annyira kicsit tudtak fizetni. Egy egesz kis pelda volt, amikor edesapam egy munkaegyseget keresett egy nap, es hat forintot ert. Hat forintot! Es emlekszek rd, hogy sOhajtozott, amikor hazajott, mert hat csak ott voltunk, gyerekek, es szOval nagyon sok szomorOsag volt, hogy tenyleg 59 eves ember volt, es masfel reszt vallalt mindenbol, es azon kiviil meg sokszor vallalt meg plusz vallalast, rendkivill dolgos ember volt..." Ilyen koriilmenyek kozott a gyerekek iskolaztatasa, bar hasznos lett volna, lekUzdhetetlen akaddlyokba iitkozott. J. I.-ek is hiaba prObaltak meg a hetvenes evek elejen. „A fiamat beadtuk a gimnaziumba, gimnaziumba ment — meseli J. Ine. — De aztan bejott a teesz, elvettek a fOldiinket. Es nem birtuk azt: olyan rossz sarok, ahol mi lakt4nk, rossz foldje meg minden van. Ogyhogy nagyon roszul ment a teesz, es ortiltem, ha magunkat fenntartjuk. Qgyhogy kivettiik, egy osztalyt jart gimnaziumba." Nem veletlen hat, hogy inkabb az ipari szakmupka vagya kertilt az elso helyre: az ipar a biztos megelhetes 4szkoze. „Az az igazsag, hogy akkor szeretett volna minde68
gyik iparos lenni. Ez az igazsag. Batyam akart, meg 161 is ajanlotta, hogy 6 ott probalkozik ipart, de a teesz nem akart ilyesmir61 hallani. Akkor meg nem volt ilyen, hogy masodik, mellektizemagak meg ilyenek, mez6gazdasagra voltak berendezkedve es nem, nem ment az a dolog." (B. G.) De nemcsak az iparositas lehetosege hianyzott, hanem a helybeli szakmatanulasi lehetosegek is korlatozottak voltak. B. G-nek sikerUlt ugyan szakmat tanulnia, de igy emlekszik vissza a szakmavalasztasra: „...hogy egesz Oszinte legyek, erre kenyszerilltem Mert abba at id6be nem nagy valasztas volt. Eredetileg motorszerel6 akartam lenni, de olyan pechem volt ezen a teriileten, hogy el6ttem yak) napon vettek fel azt a gyereket mert maszek lett volna az illeto, akihez mentem volna. Ktsz-be mar jó elore megvolt mindig, hogy ki kertil be: nagyon keves, haromnegy elsos, csak ismeretseg Uttan lehetett volna megoldani. KOzvetlen nem voltam ismeros, mondom, elottern folvettek. Festonek meg egy oraval elottem vettek fel a fittt. Csak utoljara lettem szabo... hat aztan Ugy megszerettem menet kOzbe..." A helyi lehetosegek szlikOssege miatt a megelhetes, a munka es a tanulas lehetosegeit egyarant tavolabb kellett keresni. A csaladok szetszOrodtak, hogy er6t gyrittve Ujra Eisszegyfiljenek: egyszerre hagyva ott a regi foglalkozast es a regi hazat, hogy rij foglalkozast es uj otthont keressenek. A kiindulO feltetelek killonboz6sege termeszetesen sajatos utakat hatarozott meg. A tarsadalmi mobilitas szempontjabol a csaladok utolsO harem vagy negy generacioja alaplan tObb csaladtipust !Act megkiilonbortetni a gytilekezetben. A tipusok kozos onasa, hogy valamelyik paraszti retegb6I indultak el. l.gyetlen csalad ter el ettol, egy haromgeneraciOs munkascsalad. A nemzedekek kozon csak kisebb emelkedes figyelhet6 meg a szakmai hierarchiaban, a harmadik generaciO69
ban pedig egy intrageneracios mozgas az iparbol a szolgaltatasba. A paraszti kiindulOpontu tipusok egyike az, ahol azIelso generaciO a mez6gazdasagi cseledseghez tartozott. Bekes a felszabadulasig egyike volt azoknak a megyelcnek, amelyekben a legnagyobb foldbirtokok voltak. Presztizset tekintve a mezogazdasagi cseledseg a tarsadalmi hierarchia legalso szintjen allt, de anyagi helyzetet tekintve megis nemi biztonsagot elvezett. A masodik generaciO csekely mobilitasanak egyik lehetseges formaja volt elhelyezkedni a vasiitnal. Itt a keresetet nem befolyasoltak termeszeti csapasok, esetleges szemelyes onkenyeskedesek stb., igy ez joval nagyobb letbiztonsagot jelentett — a nyugdij reven az aktiv keres6 koron till is. Aki a mezogazdasagban maradt — a tobbseg —, az a foldosztassal kapott uj remenyt. Eszkozok nelkul azonban a remenyek nemigen valtak valora. „Kinortuk minden joszag nelkiil, mert hat nem volt ugye se le), se semmi ilyesmi, ilyen nehez foldet, ilyen rossz minosegii, vacak Ugyhogy Inaztuk az eket. Mer' batyam volt olyan okos, az idosebbik, hogy: elbirnatok ti ezt az ekekapat... Hat persze nem messzire hilztuk, hat hogyan hitztuk volna..." (T. A.) A harmadik generacio kepviseloi mar gyakran az iparban dolgoznak seged- vagy betanitott munkaskent, sokszor intrageneracios mobilitas eredmenyekent. A szakkepzettseg iranti igeny mar a negyedik generacio jellemzoje, de meg itt is elsosorban csak a kisebb presztizsii szakmakra terjed ki. E tipus mobilitasanak merteke es iiteme vegs6 soron alacsony. Masik tipust kepviselnek azok a csaladok, ahol az elso generacio rendelkezett ugyan egy keves folddel, de ez a megelheteshez nem volt elegendo. Jovedelmiik kiegesZitese napszambol, reszesaratasbol szarmazott. A masodik generacio ugyanezen a szinten igyekezett megmaradni, de 70
az 6 eletilkben es fiaikeban mar nagy jelentosege van a felszabadulasnak. Az 1945-ben foldhOz juttatottaknak 40,7 %-a mezOgazdasagi munkas, 33,3 %-a pedig torpebirtokos volt. Atlagosan 3,9, illetve 4,9 kat. hold foldet kaptak, amely a meglevovel egyiitt mar biztositotta a megelhetest. Az Otvenes evek elejen megkezdodott a mez6gazdasag szocialista atszervezese. A termeloszovetkezetek azonban nem tudtak mindeniitt megfele16 jovedelemhez juttatni tagjaikat. Az iparilag fejletlen videkeken ugyanakkor keves volt az egyeb munkalehetoseg. „En emlekszem, O, hogy mit kellett maszkalni - mondja T. Ane hogy en mit jartam a szovogyarba Mezoberenybe, hogy felvegyenek! En tab mint egy evig maszkaltam, szinte minden ket hetbe, es megse vettek fel dolgozni. tigy nem lehetett elhelyezkedni, hogy azt ma el se hiszik az emberek, a fiatalok, hogy mi volt, hogy micsoda tortetes, ha valahol tudtuk, hogy megiiresedik egy hely, hogy 6, ketszaz jelentkez6 volt ra, es az vOt a boldog, aki nagy nehezen bejuthatott oda. En hat eveken kereszttil el akartam helyezkedni, es nem tudtam vegtil, csak egy bedolgozo munkara tudtam elmenni, be Csabara, Es meg azok is, oda is meddig, hang hona pot, egesz nyaron at jartam a nyakukra, es vartam, hogy majd ram keriil talan a sor, hogy felvesznek." A harmadik generacio csaladf6inek kezdetben az ingazast kellett vallalniuk, fell -160 fiaik pedig akiknek csaladrol meg nem kellett gondoskodniuk Budapestre nagy kornyekere koltortek. igy a negyedik generaci6 elvandorlasa elobb kezdodott meg, mint sztileike , „Sokfele volt a csalad, egyiitt szerettiink volna lenni. lgy lattuk megoldottnak az iskola es a munkahely kerdeset Pest ktizeleben. Termeszetesen szem elott tartottuk, hogy gytilekezet is legyen, igy esett a valasztas N.-re." (R. Mne) Erdekes jelenseg azonban, hogy e tipus mobilitasa ezzel nem zarult le. A fiatalok kOztil sokan nem alltak meg a 71
nagyiparban, hanem a szolgaltatasba es mas nem termelo agazatokba mentek at. Ez bizonyos mertekii iskolazottsagi mobilitassal jart egyi.itt. A kOvetkezo csaladtipus els6 generacioja tulajdortkeppen nem rendelkezett tobb folddel, mint az elobbi tipu$, de agrarlcultiirajuk magasabb szintii volt. Intenziv gazdalkodast folytattak: szolovel, kerteszettel foglalkortak. A Inez& gazdasagi szaldcepzettseg — ha nem is papirforma szerint — letkerdes volt a szamukra. Jovedelmiiket reszes berlettel egeszitettek ki. A masodik generaciOban lenyeges valtczas nem tOrtent, a harmadikban azonban a fOldosztas az anyagi helyzet javulasat horta. Kesobb a termeloszovetkezet viszszaszoritotta a jovedelmeket, es ez elomozditotta a csaladf6 intrageneracios munkassa valasat, killonosen a nagy csaladok eseteben. Az elozokhoz kepest minOsegi kiilonbseg azonban, hogy ennel a tipusnal mar a harmadik generaciO szakkepzettseget szerzett. A negyedik generacioban pedig mar altalanosabb a kiizepszintii szakemberek jelenlete (elsosorban nem termelo agazatban), sot, ertelmisegi is akad. Ebben a tipusban nagyon ergs a foglalkozasi es az iskolazottsagi mobilitas is, aminek alapjat a kiindulo helyzet kiilonbsegeben latjuk. Fontos lenne valaszt keresni arra a kerdesre, hogy a pOnkosdi hitnek volt-e szerepe ezekben a mobilitasi folyamatokban. Annyi ketsegtelen, hogy kozvetlen hatas sehol sem mutathatO ki. Figyelemre melto azonban, hogy az lelso csaladtipus gyors vilagi elomenetelt nem mutate tagjai koziil sokan valtak a Kozosseg funkcionariusaiva, gyulekezetvezet6kke vagy presbiterekke. Hasonlokeppen fontos szerepet jatszanak a mozgalomban az utolso tipus tag* is, azzal a kulonbseggel, hogy 6k a vilagi 1:iton is az ertelmisegi foglalkozasokig jutottak. Ezek a tenyek azt jelzik, hogy mindenkeppen erdemes lenne alaposabban kutatni a hit es a tarsadalmi mozgasok kozvetett osszeffiggeseit. 72
Kt.:tt szemely apa es Tanya -- vat a gvtilekezetben, akik fentiekt61 elter6, de paraszti szarmaiast, csaladtipust kep,Iselnek. A ket elso generaci6 itt stabn parasztgazdasaggal endelkezett: valamivel tobb mint 0; holddal A mez6gazdasag szocialista atszervezese erOsen sajtotta iket, A piinkOsdi hit a harmadik generaciOban ielentkezett, es er6s ctilenerzesre talalt a csaladon belizl. Nero akanmk messzenien6 kovetkezteteseket levonni, de cit is illusztraciOnak tekintjuk ahhoz a feltevesiinkhoz, ho' Nzonvo,s gazdasagi kedveznek, nia,cok nem kcavernek innikosth ,
h` teTiedeSen ek. Vegiil is a gyulekezet tObbsege a isObb par&,7to retegekNii szarmazik_ Ez magyarazattal stolgal arra ts, niter ezeket a csaladokat a magas gverekszani ..\ sok ..tverek a gazdasagi cs(-iledek es a napszamosok cseieben nem nyiig6t, hanem gazdasagi tarimszt telenteit sin16knek, ktilonOsen dreg napjaikra. A hdrmadik parasiti eredet6 csaladtipusban a gazdalkodas sok. tntinkaskeiel ige nyelt igy a gyerekek munkaerot t,Actitottek a csalad, gazdasag.han (A tovabbi 1
:)jekozochsul szolgjjon, hogy
4 lakoss4, /o,
1970 1986 (KS11, Budapest, 19871 cumi kiath
vain, .) - c-hen
cg) fore joh) szemeiyi nominaljovedelem (terrnes/eMem [mixes ,
de tarsadahm juttaLisok nelkii1) eyt 2s %O5 Ft, ai. ∎ marban az .itlagber haul 2881 h
.szerk )
∎ 1:1,1
H17 l
egyiud
A 14 csalad koziil csak negy foglalkozik allattartaSsal: sertest, baromfit es ket helyen galambot tenyesztenek — kizarolag sajat sziiksegleteik kielegitesere. Koziiliik harom a negy legalacsonyabb jovedelmii csalad Viz& tartozik; a negyedik pedig legkesobb koltozott N.-be a tagok Killonosen magasnak tekinthetjuk a gyiilekezetben az egy fore jute jovedelmet, ha tekintetbe vessziik, hogy a gyerekek szama az atlagosnal magasabb.' 7 Abban a nyolc csaladban, ahol csak kiskorii (eltartott) gyerekek vannak, az anyak vagy gyermekgondozasi segelyen vannak vagy haztartasbeliek. Az egy fore jute jovedelem itt tehat egyediil a csaladfo keresetetO1 ftigg — ez pedig gyakran igen magas: egy 1'6 keres 3500 Ft-ot, egy 1-6 keres 5000-5500 Ft-ot, hat fo keres 5600-6000 Ft-ot. (A csaladi potlekot ebbe termeszetesen nem szamitottuk bele.) A tagok tobbsege sajat hazaban lakik. Az utobbi evekben negy hazat epitettek. Az epitkezes tUlnyornoreszt sajat munkaerOvel folyt minden esetben — elsosorban a csaladtagok, masodsorban a hittestverek segitsegevel. Harom helyen terveznek hazepitest, egy helyen pedig toldast. Altalaban nuklearis csaladok elnek egyiitt. A lakasokban es hazakban a laksiiriiseg a kOvetkezokeppen alakul:
"Bar a mer6szam es az idopont kisse elter6, Horvath Zsuzsa megallapItisat megis nagymertekben valoszinusiti, hogy 1977-es KSH-adat szerint (Eletszinvonal 1960-1980, Statisztikai iddszaki kozlemenyek, 488. kotet) az egy f6re jute szemelyi jovedelem atlaga a gyermektelen haztartasokban 3210 Ft, az egygyerekeseknel 2397 Ft, a gyerekek szamanak novekedesevel csokkenye rendre 1980 es 1617 Ft, a 'logy- es tobbgyerekes haztartisok tagipinal pedig mar csak 1107 Ft volt. (A szerk.)
74
1,0-2,3 fOiszoba, of helyen het helyen 2,3-3,0 16/szoba. fOiszoba. egy helyen 3,3 Ez szinten jobb, mint az orszagos atlag A hazak es a lakasok kOztil kilenc komfortos vagy osszkomfortos, egy felkomfortos, egy pedig komfort nelkuli (a tObbi ismeretlen). Egy helyen tavflites van (budapesti szOvetkezeti lakas), negy helyen szenttizeleses kOzponti fates, egy helyen gazkonvektor, ket helyen olajkalyha, egy helyen olaj- es szentiizeleses kalyhak, egy helyen csak szenfilteses kalyha. A konyhai tOzhelyek hat helyen vezetekes gazzal, egy helyen pedig palackos gazzal mukOdnek. Ot gytilekezeti tagnak van szernelygepkocsija. Ez a kep ketsegteleniil jobb anyagi helyzetet mutat, mint az orszagos atlag. Mivel azonban a tagsag egyharmadarOl nincs adatunk, ezt nem jelenthetjiik ki biztonsaggal a gyolekezet egeszer61. A kulturalls helyzetet 12 csalad Osszesen 28 tag - adatai alapjan kOzelitjiik meg. (A hianyz6 adatok itt is az 1(16sebbekre vonatkoznak elsOsorban.) A kulturalis felszerelesi targyak 1(6 -Ail a radio altalanos, a televiziO azonban nem. Utobbinak az az oka, hogy az id6-sebbekben meg erosen el az a hagyomanyos nezet, hogy a hiv6knek el kell zarkozniuk a „vilagt61", es kulonosen a szOrakozasok minden fajtajatol. A fiatalok azonban felis merik a televizio jelentOseget az ismeretterjesztesben; 44,7alabb a gyerekek kedveert megveszik. A lemezjatszo es Ezt az allitast a lakasok merete hijan nem lehet pontosan ertelmezni, mert a lakashelyzetre vonatkozo KSH-adatok mas szerkezetiiek. Az „A lakossag eletszinvonala 1970-1975 (1975. elozetes)" c loadvany (KSH, Budapest, 1976 marcius 4.) szerint 1975-ben a aivarosi nepessegbol atlagosan 163, a tObbi varosban 169, a kozsegekben pedig 158 fo jutott 100 szobara 1.4 szerk.)
75
a magnetofon elterjedtebb, mint az orszagban altalaban: kilenc csaladnal van legalabb az egyik. A csaladok konyveinek szama ktilonbOzo, de hai 100 kotetnel kevesebb, akkor altalaban ennek legalabb fele nem „vilagi" irodalom. 11. tahlizat A gyukkezet tagjainak konyvallomanya A konyvek szama 1- 20 21- 50 51-100 101-200 200-nal tobb
Az adott szama konyvvel rendelkezo csaladok szama 1 3 4 3 1
A hivo irodalmon t61 szep- es szakirodalmat is olvas negy szemely; csak szepirodalmat, de jelentosebb mennyisegben het szemely; vegyesen hivo es vilagi irodalmat, de kevesebbet kilenc szemely; tovabbi nyolcan pedig szinte kizarolag hivo irodalmat olvasnak. A gyillekezetek nincsen olyan tagja, aki egyaltalan ne olvasna, hiszen a hivoknek minden nap keziikbe kell venniiik a Bibfiat. A vilagi irodalomb61 a polcokon megtalalhatok Th. Mann, Goethe, Thackeray, Kant, Selye konyvei es sok kiilonfele lexikon. A gyiilekezet tagjait altalaban az iskolazottsasi szinthez kepest is magasfok6 miiveltseg, olvasottsas jellemzi, ami legkozvetlenebbill a beszedkeszsegben jelentkezik. Leggyakrabban emlitett olvasmanyaik elsosorban a magyar, masodsorban a vilagirodalom klasszikusaihoz fiizodnek. A leggyakrabban emlitett ir6k: Jokai, L. Tolsztoj, Victor Hugo; a koltok kOztil Petofi, Arany, Ady, Varnai Zseni. A vallasos kOnyvek tobbsege nem hazai kiadas, hanem az Evangeliumi Iratmissziot61 erkezik: Nyugat-Nemetor76
A vallasos konyvek tobhsege nem hazai kiadas, hanem az Evangelitimi IratmissziOtO1 erkezik Nyugat-Nemetorszag,bol, S edorszagbol, az Egyestili AllamokhOI stb. altalaban tObb peldanyban. A kuldemenyek szemelyre szoloak; a tobbletpeldanyokat a tagok eicserelik egymas kozott. Akinek nem jutott, annak kolcsonadjak A gyillekezet letrehozott egy konyvtarat is, amelv jelenieg kb. 180 kotetes. Kizarolag vallasos szepirodalmat es kezikonvveket gyiljtenek. Utobbiakat a gyermekbibliakor-vezetok szarnara szereztek he A szorakozasok kozott a zenenek cisOdleges es csaknem kizar6lagos szerepe van. A zenehallgatas lehetoseget lemezjatszo, a magnetofon es a hangversenylatogatas nyUjtja. Nehanyan hangversenyberletet is vettek at elmUlt evadokban. A zeneszerzok Bachot, Beethovent, Wagnert es Handelt kedvelik leginkabh Az aktiv zeneles, a zenetanulas es a gyerekek tanittatasa is gyakori, de et nemcsak erre a gyiilekezetre jellertizO, hanem at egesz kozossegre. Ojabban kezd a nyelvtanulas fete fordulni at erdekkides. Ennek egyik motivalaja az is, hogy gyakran latogatnak Magyarorszagra es at n.-i gyblekezetbe is - kinfOldi punkosdi hivok. Moziba, szinhazba csak a fiatalok jarnak el, de Ok is nagyon ritkan; az idosebbek ezt meg, ma is erosen ellenzik A szOrakozas egyeb fajtai nem megengedettek. A sportolassal szembeni attitiidok is kiilonkizoek a ket
generaciOnal; de jelen1eg kirandulason kivul mas nem fordul elo. A kulturalis helyzet kozvetettebb jellemzoi a lakasok
hiitorai berendezesi targyai. A bUtorok hagyomanvosak, es tidnyornoreszt rossz allapotban vannak harom csaladnal; uj agy jó allapoth kombinalt bUtor an negy csaladnal, nj, 77
modern butor of csaladnal. Ha a kereso, de a szillOkkel elo gyerekek szobait Idilon lakasegysegnek tekintjfik, akkor az utObbi szamot kettOvel kell megnovelniink. A lakberendezes e kategoridi nem fedik az egy fore jute jovedelem szerinti csoportokat, tehat a berendezest nem tekintjiik egyszeruen az anyagi helyzet mutatojanak. Mind a hagyomanyos, mind a modern butorok szekrenyeinek van altalaban tiveges resze. A vitrint azonban a 12 csalad egyikeben sem a megszokott modon, disztargyak tartasara hasznaljak, hanem mindeniitt konyveket tartottak benne. A lakasokban a hive irodalmon kivill nemigen van olyan Orgy, amely a csalad hitere utalna. Mindossze ket esetben lattam Biblia-idezetet a falon. A lakasok disztargyai a kovetkezo csoportokba sorolhatOk: bekeretezett csaladi fenykepek (ket csaladnal lattam tobbet muveszi erteket nem kepviselo kisipari targyak, tomegtermelesU targyak, hazilag keszitett diszek (pl. subafalvedo — de horgolt terito nagyon keves van) es egeszen ritkan iparmiiveszeti termekek.
Osszefoglalas A gyiilekezeti tagok es csaladjaik foglalkozasi mobilitasuk reven kielegito anyagi helyzetbe kertiltek. Az anyagi hOyzet es az eros iskolazottsagi mobilitas megteremtette egy magas kulturalis szint lehetosegeit. De a tagsag miiveltseges izlesbeli fejlodese nem egyforma a kozvetlen es a kozvetett mutatOk altal jelzett teriileteken. Ez a teny megfelel annak, hogy a kozvetett kulturalis jellemzOk valtozasa altalaban hosszabb idot vesz igenybe. Feltevesiink szerint a tarsadalmi-gazdasagi tenyezok altal kikenyszeritett inter- es intrageneraciOs mobilitag es 78
eletformavaltas hivta eletre azt a vallasi sziiksegletet, amely a piinkOsdi hitben talal kielegiilest. E hipotezis ellenorzesere a hiteletei is vizsgalat ala kell venniink.
II. A gyfilekezet hitelete Ennek a fejezetnek az anyaga megfigyelesre es a gyiilekezeti tagoktol kapott informaciokra tamaszkodik. Az elemzes - a dolgozat alapveto celjanak megfeleltien nem terjed ki a teologia szintjere, es lenyegeben tovabbra sem vallaskritikai, hanem szociolOgiai jellegii
A gyiilekezeti tagok elozei vallasa A korabbi es a jelenleg vallott hit kOzeitt tartalmilag, de hiteleti aktivitasban is valtozatos kiikinbsegek vannak az egyes tagok eseteben. A gyiilekezet a tagok eloz6 vallasa szempontjabol a 12. tablazat szerint oszlik meg (hat szemely adata ismeretlen). 12. tablazat A gyzilekezet tagjainak cloth vallasa Vallas
fo
Romai katolikus Reformatus Evangelikus Baptista Elo Isten Gyiilekezete Kereszteletlen
8 5 2 1 19
Osszesen
40
5
Ategjegyzes: A „kereszteletlen" azt knit, hogy a tagok sztiletesekor sziileik baptistak vagy piinkosdi hivok voltak, s igy gyermekiiket nem kereszteltek meg.
79
Az egyik volt baptista es az El6 Isten Gyulekezetenek tagja elozoleg refomatus, illetve romai katolikus volt. A szabadegyhazakban altalaban keves a megteritett katolikus; ennek oka feltehefflen a hitelvek kozotti nag'obb kulonbseg. A piinkosdi hithez legkozelebb alto tanitasokat az El6 Isten Gyillekezete es a baptistak hirdetik. Nezziik meg, hogyan oszlott meg 1941-ben vallasi szempontbol azoknak a kozsegeknek a lakossaga, ahonnan tobben kerultek a vizsgalt gyiilekezetbe (13. tablazat). 13. tablazat Felekezeti megoszkis a tagok korabbi lakohelyen 1941-ben * Helyseg
Vallas Romai kat. Reformatus Evangelikus
Bekes" 15,3 Korostarcsa 5,0 Mezobereny 8,9 fijkenez (Szabolcs m.) 11,4 N. 61,3
76,2 87,1 27,1 79,2 30,1
4,9 6,5 62,2 0,1 3,6
Egyeb
1,7 0,9 0,4 0,0 1,9
* Szazalekaranyok az 1941. evi nepszamlalas adataibOl. ** Belmegyer 1941-ben meg Bekeshez tartozott.
Az erintett kozsegek tehat — N. kivetelevel — protestans tobbseguek voltak. A harom Bekes megyei , helysegben mar a harmincas evekben volt gyulekezet, Ujkenezt is erintettek mar vallasos mozgalmak (bar piinkosdi gyulekezet csak 1961 6ta van). N.-ben a tobbseg katolikus, de r Iota elnek itt baptistak: mar 1941-ben 136-an voltak, m kb. 200-an vannak. (Ezt jelzi a tablazatban az „egyeb" kategoria viszonylag magas aranya.)
Mindezek alapjan nem allithatjuk azt, hogy a piii4sdi mozgalom kozpontjai kizarOlag protestans tobbsegii k6zse80
gek lettek volna, vagy ma azok lennenekWatt! a Pest megyei Tapiosilly (ma Salysap) a harmincas evekben fontos piinkosdi kozseg, ugyanakkor katolikus tobbsegii ( I 941 -ben 90,6 9/0) volt. A gyillekezet eleteben a hitbeli eletin hatasa nem tapasztalhatO: a tagok semmilyen szempontbOl nem kfiliinillnek el a korabbi vallasuk szerint. A gyfilekezet hitelete A gyillekezet imahaza a kozseg fbutcajan van Egyik falaval egy hivO csalad hazahoz tamaszkodik. Felirat nincsen rajta, amelybol funkciOjat kivillr61 meg lehetne allapitani. Az epuletben az imatermen kiviil ket kisebb helyiseg van, tovabba egy eloszoba a kabatok elhelyezesere es mellekhelyiseg. A kisebb szobak egyike a gyermek-bibliakernek ad helyet, a masikban pedig klsgyermekes anyak szoktak iilni a gyillekezeti alkalmakkor Innen figyelemmel kiserhetik a foglalkozast, es gyermekelk nem zavarjak a gyulekezetet. Az imaterem egy kb. 6x9 meteres helyiseg. Egyik rOvidebb fele menten mintegy 20 cm magas emelveny van. I'. /CD all oldalt a mikrofonnal ellatott szoszek'''. kOzepen pedig egy hangfal, rajta neha vazaban virag. FOlotte a falon sOtetre pacolt fabol keszillt kereszt lOg, amelv mOgott Tampa van elrejtve. A sz6szek don, de mar nem az emel\ enyen, elektromos orgonat helyeztek el. erOsitOTherende ieseivel egyaitt. A terem tovabbi berendezese 02 szek a
szostek labol keszialt derekmagassagmil kisse ma llasabb i.lpja kb. 30 cm steles. Faiggoleges lapja ketoldall
I
\ inter foka szogben
!negb)rik. Ettiil az epitmeny nemile,z k
41
latogatok szamara." Minden szeken van egy imaparriacska. 21 A falon egy 6ra es uveglapra festett feliratok: „Jojjetek enhozzam mindnyajan"; „Istennek beszede 616 es hate; „A Mester itt van es hiv teged..."; „Krisztus valtott meg minket". A bejaratnal egy falba siillyesztett perselyen a kovetkez6 felirat van: „A jokedva adakozot szereti az Isten." Az imatermet fenycsovekkel vilagitjak, ffitese pedig kozponti flitessel tortenik. Az imaterem Olesrendjenek nincsenek altalanos szabalyai. A nagyegyhazi szokasnak, hogy a ferfiak es a nok mas-mas oldalon Olnek, eleg erosen megmaradtak a nyomai. Az oldalak kOzotti keveredes abbol adodik, hogy a hazasparok egy reszenek tagjai egymas mellett foglalnak helyet. Inkabb a nOk Olnek at a masik oldalra. Nehany tagra jellemz6 csak a helyhez vale) ragaszkodas, a „kornyek" tartasa azonban a gyOlekezet tfilnyomo tobbsegere. A hely megvalasztasaval szemben a legnagyobb kozombosseget nehany natal mutatta. 016helyet fenntartani sosem szoktak a gyulekezetben. A gyillekezeti foglalkozasok rendje a kovetkezo: — vasarnap de. 9.00-10.00 ima6ra, ugyanakkor a gyerekeknek bibliakOr; 10.00-11.30 istentisztelet; du. 5.00— 6.30 istentisztelet; — kedd este 7.00— 8.00 ima6ra, illetve havonta egyszer testveri ora; — csiitOrtok este 7.00— 8.30 bibliaora; — pentek este 7.00— 8.30 in6sagi 6ra. "A szekek a kovetkezokeppen helyezkednek el: a szoszekkel szemberi jobb oldalon of sorban of-ot szek, bal oldalon hat sorban negy-negy, a hntsO fal menten pedig egy sorban 13. Mivel az imaterem bejarata a bal oldali falnak csaknem a vegen van, a hatso sor es a ket oszlop kozott eppen annyl hely marad, ahol a tagok kozlekedhetnek. Az imaparnacska tulajdonkeppen egy kisparnahozat, amelyet biltorvaszonbol keszitettek.
82
A foglalkozasok idotartama nines szigoritan megkotve, lehetnek hosszabbak vagy rovidebbek is Az imahazba kb. tiz perccel a kezdes elott e.rkeznek az els6 latogatok. Miutan kabatjukat levettek, rnindjart bemennek az imaterembe, es helyet valasztanak maguknak. Kezitaskajukat, illetve a kozelben lakok a kezukben hozott Bibliat es enekeskOnyvet leteszik, a szeken levo imaparnacskat a szek ele, a foldre teritik es leterdelnek ra. Arcukat eltakarjak a kezUkkel, behunyt szemmel, halkan vagy gukban imadkoznak. Az imadkozas mindig hasonlOan tortenik. Az Osszejovetel kezdetet az orgonista jelzi, nehany taktusos szignallal. Ekkor mindenki felkel, az imaparnacskat visszateszi a szekre, es letil. Az osszejOyetelekrol rendszerint sokan elkesnek. Ennek a jelensegnek a kritikajaval senkinel sem talalkortam Az elkesok magukban rovid imat mondanak a helyrikOn, mielOtt bekapcsoladnanak a foglalkozas menetebe. Mielott a foglalkozasok leirasat adnam, nehany, a gyillekezetben hasznalatos kifejezestkell megmagyaraznom Az osszejovetelek onkentes szerepleseit, amelvek a gyrdekezet eptileset celozzak, szolpilatoknak nevezik. A megfigyelesem szerint a szolgalatok kovetkezo lajtai fordulnak elo: igehirdetes; Biblia-reszlet felolvasasa, elmondasa, rnagyarazasa, hivo vagy vilagi szerzd versenek, prOzai irasanak felolvasasa vagy elmondasa; egyeni vagy csoportos eilekles; sz616 vagy csoportos zeneszam hangszeres eloadasa, bizonysagtetel. A „bizonysagtetel" magyarazatat B idezeni ,,Az szerinti bizonysagtetel az, amikor rnr tanUsagot lesztink A hinink mellett. Elmondjuk azt, hogy nekem tinker) megumasztalasom volt ezen a teren, A gyfilekezeti hizoilysagte_ amikor valaki folall, es bizonysagot tesz, ez olvan lelAnA kollene hogy legyen, ami szinten szemelves inegta83
pasztalas a kozelmtAtban. Ezenkiviil aztan meg van olyan is, bogy igei bizonysagtetel, bogy a napi vagy a heti ige olvasasa kozben mi volt neki vagy ami megragadta, ami foglalkortatja..." Lenyege tehat az, hogy a hivo a ajat eletenek kozelmUltban lejatszodO esemenyet mondja el, amelyben Istennek szerepet tulajdonit, vagy olyan problemajat, amelyre a Bibliaban talalt megoldast. Az elhangzo bizonysagtetelek nem mindig felelnek meg ennek a kovetelmenynek: regi tortenetek, mas emberek eletenek esemenyei is elofordulnak. Az igei bizonysag ritkabb. Bizonysagnak nevezik a nem piinkosdhivoknek tett hitvallast is. A zenei szolgalat keves, mivel zenekara nincsen a gyidlekezetnek; az ifjUsag kamarakorusa megalakuloban van. A szavalatok a leggyakoribbak. A szolgalatok egy reszet elore bejelentik a foglalkozas vezetojenek, a tobbire pedig alkalmi jelentkezes utan kerul sor. A gyiilekezet altalanos „koszonjiik"-kel nyugtazza a szolgalatot. Az istentiszteletek, imaorak es bibliaorak hasonloan kezdodnek. A foglalkozas vezetoje bejelenti, hogy hanyas szarnii eneket fogjak elenekelni. Az eneket orgona kiseri. Ezutan a vezeto nev szerint felker valakit, hogy kerjen aldast az Osszejovetelre. Az egesz gyulekezet felall, az aldaskero rovid imat mond fennhangon, a tobbiek halkan vagy magukban imadkoznak. A vasarnap delelotti istentisztelet altalaban iijabb kbzos eneklessel folytatodik, majd nehany gyerek mondja el a gyillekezet ele kiallva az aznapi bibliakorre megtanult Biblia-verset vagy „aranymondast". Ezutan adnak alkaimat a bizonysagok elmondasara. Az igehirdetest tobbnyire megelozi meg egy enek. Az igehirdeto foglalja el a vezeto hely& a szoszeknel, megkeri a gyillekezetet, bogy alljanak 84
fel, majd fennhangon imadkozik: aldasi ker az igehirdetesre Egy-ket reszletet olvas fel a Bibliabol. Aztan a gyiileke/et letil, 6 pedig elmondja az elhangzott igekhez kapcsolOdO gondolatait. Az igehirdetes rendszerint fel-haromnegyed oras. Utana felall a gyillekeiet. es halkan vagy inagaban imadkozik. Kozben nehanyan altalaban legalabb tizen egymas utan fennhangon imadkoznak. Az intaban az igehirdetes lenyeges gondolatait reproclukaljak. lla elfogytak az egyeni imadkozok. mindenki lout, es a vezet6 kijeloli a kovetkez6 eneket. Az enek alatt gyiljtest rendeznek: a penztaros hordja korbe a perselyt. Az adako/as Onkentes, merteke nincsen megszabva. Vegtil a gytilekezet ujbol felall, s a vezet6 felker egy-ket tagot tObbnyire nev szerint hogy rovid imaban adjon halat at. OsszejOvetelert. Befejezesiil a gyillekezet ament enekel (mindig tgyanarra a dallamra), a vezeto pedig nehany szoval bezara at osszejovetelt. Leggyakrabban a kovetkezot mondja ..Az Atyanak szeretete, az 1.1rjezus kegyelme es a Szentleleknek kOzossege legyen es maradjoil veltink OrOkke!" A vasarnap delelotti istentisztelethez kapcsolodik minden honap elso vasarnapjan az Itrvacsoravetel, Csak gyillekezeti tagok reszesinhetnek benne; felallassal jelzik, akik kerik.. A lelkesz hordja koriil elobb Wean a megtOrt kenyeret, majd kehelyben a bort. Utana csendes ima van. A Mutant istentisztelet kevesse kfflonbozik a delelotilt61. A szolgalatok azonban tulnyomOreszt ekkor hangzanak el. Delutan csak havonta egyszer rendeznek g,yfijtest at epitendo nj imahazra. A gyillekezet szokasai koze tartozik, hogy at Osszejove!elek utan a tagsag egyiitt marad az imateremben Fl6szor mindenki koszont mindenkit kezfogassal es „Bekeseg! - -gel, nemeken beliil hittestveri csOkkal. imahazon kivilli talalkozasoknal is ez a koszontesi forma altalanos. A Bekesseg!" mellett hasznalatos meg Az Nrjezus aldjon 85
meg!" vagy „Aldjon meg az Or!" Udvozlesi formula. A gyUlekezeti tagok tegezik egymast, nagy korkiilonbiseg eseten az iddsebbeknek kijar a „tetszikezes". Egyes szam harmadik szemely hasznalatakor es nem kozvetlen megazolitaskor (pl. imara felkereskor) a vezeteknev utan a „testver", illetve „testverno" kifejezest teszik. Kozvetlen beszelgetesben a fiatalabbak egymast altalaban keresztneven szolitjak, az idosebbeket pedig vezetekneviikon es „nenizve", „bacsizva". Magazas nem fordul elo gyiilekezeti tagok kozott. A koszontesek utan mintegy tiz-hUsz percig kisebb csoportokban beszelgetnek maganeletiik aprobb esemenyeir61. Ez a rovid egyiittlet szinte kotelez6 mindenkire nezve. De a beszelgetesnek tartalmilag tulajdonkeppen nines jelentosege — hiszen a szomszedok is beszelgetnek, akik nap mint nap talalkoznak —; tenyleges szerepe az, hogy a hittestveri szeretet realizalasanak egyik formaja. Az imaorakon a vezeto es az igehirdeto ugyanaz a szernely. lit a nyito enek utan az aldasker6 ima gyakran elmarad, illetve egybeolvad az igehirdetest megelozo imaval. Az igehirdetes rovid, szinte csak temaul szolgal az egyeni imaknak. Csak imaorakon fordul e16 az egyfittes ima, amikor mindenki egyszerre imadkozik hangosan. A befejezes ugyanUgy tortenik, mint az istentiszteleteken. A bibliaorat mindig a lelkesz tartja. A bevezeto resz enekbol es alclasker6 imabol all. A bibliaorak tobbsege a Biblia folyamatos olvasasaval es magyarazataval foglalkozik. A magyarazat az elolvasott reszeknek mas reszekkel valo kapcsolataira vilagit ra., es torteneti kutatasok eredmenyeit felhasznalva vazolja fol a bibliai esemenyek korabeli koriilmenyeit. A tagok kerdeseket tesznek 161, megbeszelik a felmerii16 problemakat. A bibliaorak egy masik fajtaja az, amikor azonos temakorii re.szekr61 van szo. A bibliaera is egyeni imakkal, halaadassal es a szokasos befejezessel er veget. 86
Igek, igehirdetes yr igc.'knemcsak az osszejoveteleken. de a kOznapi beszelgetesekben is fontos szerepet kapnak A gyillekezeti tagok igen ismerik a Bibhat, gyakran ideznek hclole. A esaladokban minden felnottrelegalabb egy Bibha tut, A vizsgalat soran igyekeztem megallapitani. hogy , a Bibha mely reszeit tartjak a legfontosabhaknak. Az 0szOvetseget kevesebbet forgatjak, mint az Ujszovetseget. A konyv kOzid mindossze 16-ot emhtettek, A zsoltarok kOnyveb61 es Ezsaids profeta konyvehiil hat-hat. a PeIdaheszedek kOnvveb61 negy szOvegreszt Az Oszovetsegnek nincsen °Ivan reszlete, amelyet tobbszOr is ideztek voina a gyillekezetben a vizsgalat idejen, amelynek tehat kiemelt telentoseget tulajdonithatnank Az OszOvetsegnek ezzel szemben negy rev d level kiveteleyel csaknem minden fejezete nemesak emlitesre, de tObbszOres idezesre kerfilt. Jelentosegiiket az elofordulas gyakorisaga es snlya alapian mertiik t 14. tahlazat). A tablazatban a szovegek jelentasegilk sorrendieben k(ivetik egymast, a snlyozott pontszamok alapian. Az evangeliumok jelentosege tifIsOlvhan van a levelekkel szemben, ez azonban nem eredmenvez anti-paulinus felfogast a gyulekezetben. Mint a to ■ ahhiak.ban faint foginkabb csak bizonyos szelekci6 ervc.myesiil a paulinus tanitasokkal szemben. A legtobbszor idezett, „legkedveltehh" Biblia ersek a kOvetkezok. ,,Ugy szerette Isten a vilagot, hogy eg,ysztilott Fiat adta, hog' aki hisz (benne, el lie vesszein Ininern orok elete legyen" (Jn 3,16).
87
14. tablazat Az Iljszovetseg egyes reszeihez va16 viszony Inutatoji A reszek
Idezett tetjedelem arany*
Legkedvesebbnek vdlasztja
1
2
3
Mate evangeliuma 2,1 Janos evangeliuma 1,6 Lukacs evangeliuma 1,2 Apostolok cselekedetei 1,4 Pal levele a romaiakhoz 1,4 Mark evangeliuma 1,4 Jelenesek konyve 0,3 Pal elso levele a korinthusziakhoz 2,1 Peter masodik levele 0,2 A zsidokhoz irt level 0,1 Pal levele az efezusiakhoz 1,0 Pal elso levele a thesszalonikiakhoz 1,0
1 5
5
Snlyozasi arany
IgehirdeInterjntesben ban idezett versek szama
zott pontszam
3
12 8 7
31,1 19,6 17,2
2
2
5
16,4
1
2 1 1
6 5 2
15,4 9,4 9,3
1 1 2
4
9,1 7,2 6,1
1
2
6,0
1
2
6,0
2
2
* A fejezetb61 idezett versek szamanak es a fejezet oldalakban mert terjedelmenek hanyadosa.
„En vagyok a vilag vilagossaga: aki engem k 11 - vet, nem jar sotetsegben, hanem ove az elet vilagoss ga” (Jn 8,12); - „Terjetek meg es keresztelkedjetek meg valamennyien Jezus Krisztus neveben, biineitek bocsanatara, es megkapjatok a Szentlelek ajandekat" (ApCsel 2,38);
88
.Kerietek es ac atik nektek (Mt .,kegyelemb61 van tidvOssegtek . taletek Van: Isten ajandeka ez' (
I ein 8):
„Jotletek enhozzarn mindnyajah megfaradtatok, es meg vagytok terhelve. esmccn tigvast adok nek. tek" (Mt 11,28); „Megteltek mind Szentlelekkel nyelve.ken kezdtek beszelni. tigy, ahogty an a l clek adta nekik. hogs szoljanak' (Ap(Tsel - „aki mindvegig kitart, Mk 13.13),
iicivOzM l (Mt 10.22 24.13:
„Menjetek el tehat, iegvetek lanit annva minden nepet" (Mt 28.19); „szeressetek ellensegeiteket" (Mt
1,k (12
„senki se fizessen a rosszert rosszal (Roth (Ronl 12,17, I Thessz 5.15); „Eljetek egymassal bekessgbell
l'hessz
„Ki milyen lelki ajandekot kapott agy szolgaltatok azzal egvmasnak" (l Pt 4.1(I); .,imadkozzatok egymasert, hock nieggyaig\ tiljatok" Oak 5,16): „iirtiljetek cs ttpongjatok (Mt 5. „Tiszta C's igazi kegyesseg az isten .. ts Alva \thin ez meglatogatni at arvakat klts at o/\\ egyeket hvomorilsagukban" Oak 1,27);
(
hiv6knek „minden szahad, de nem minden h sznal" I Kor 1(1,23).
89
Az igehirdetes nemcsak a lelkipasztor privilegiuma a gyiilekezetben; rajta kivul meg nyolc ferfitag valtja egymast rendszeresen ebben a szolgalatban. Altalaban negyed.. evre elOre keszitik el a beosztast, bogy kire mikor kerul sor. Igy mindenkinek elegendo ideje van a felkeszillesre. Az istentisztelet-vezetest ugyanigy beosztjak elore — tovabbi ket ferfi csak ebben vesz reszt. Korulbelul hat-nyolc eve alakult ki ez a rendszer. Joreszt az a szukseg hivta eletre, hogy a lelkipasztorok tobbsegenek mas funkci6kat is el kell latniuk a Kozossegben (pl. korzetvezeto, kOzponti munka), ezert sokszor nem tudnak megjelenni a gyiilekezeti alkalmakon. Az igehirdetok szabadon valasztjak meg, mir61 akarnak beszelni. A valasztas legfontosabb motivumait Igy foglaljak ossze: „Egyszeriien tisztazni, szoval latni kell ezt, bogy egy gyillekezetnek milyen igenyei vannak tanitas vonatkozasaban vagy barmilyen vonalon is, es hat hol tart a gyillekezet. A masik pedig az, ami hat kozvetlen dolog, hogy megtudjam azt, hogy valoban, hogy Isten szolni akar ezen keresztill a gyiilekezethez. Namost ez olyan m6don tortenik... ezt nem titgy kell elkepzelni, bogy itt most itt vagyok a szobaba, azt hallok egy hangos szot vagy valami." (S. P.) Mindenesetre „az ember imadkozik azert a temdert" (B. G.). A temavalasztas nehersegen tehat isteni segitseg vezeti at az igehirdet6t. B. G. Igy beszel errol: „Nagyon sokszor tapasztaltam azt, hogy valamivel folkeszultem, ugy ereztem, bogy nem megy, nem megy a dolog. Es kozvetlen elotte yak) delelott vagy este annyira meglepodtem, mert egy annyira uj temat kaptam gondolatba. (...) Peldaul egy igevers, ugy szinte beszaguld az ember eszebe, mint neked egy regen megtanult vers... es azok az odatartozo igek megnyiltak elottem... mintha szamba ragtak volna, es minthogyha valaki diktalta volna azt se tudtam, hogy namost
90
nut jegyezzek. (...) Es akkor volt, aniikor tenvleg istenre tudtam hagyatkozni, es amikor a Szentielek szohoz nithatott az eletembe... ehhez egy olyan kitisztult legkor. tout szellenivilag szilkseges. itt is nagv szilkseg \ an arra, hogy az embernek pelda.ul nagyon kiiinomult erzeke legven Istennel kapcsolatosan. Az igehirdetok felkeszillesi madszere killOnbOzO S P. peldaul teolOgiai es egyeb segedleteket ilexikon sib keres a kiyidasztott Biblia-reszlethez. Mondanivalojat AzIatpontokba szedve rogziti, jegyzeteit magaval viszi a szOszekre is B T. csak az igehelyeket jegyzeteh ki maganak, es ...mondjuk, ami meg eszemhe jut vele kapcsolathan vagy ott, ugye, vannak idezetek alatta, vagyis hat ulalas masik helyre". A tagsagnak az igehirdetnvel szenihen tamasztott elaritsait B. G. foglalta ossze: 1) „Bibliaismeretnek lenni kell_ . 2) „Azokat a gondolatokat, amiket Isten ad, megprobalni erthetove tenni masok szamara de ez new mindig olyan egyszerri. Mert nalunk is sok egyszerti ember meg tanulatlanok is, es valaki elkezd magas szinten hesze.lni, new biztos, hogy megertik a testverek. Most azt ugy kell elmondani, bogy viszont ha ott olyan pan aki igenyesebb, az is nyerjen valamit, de az is, aki a legegyszerribb." 3) „Nagyon is jó, how; ha an bOlcsesseg es ertelem, tanultsag is parosult ehhez. Egyszerrien inegjon[RA a gondolatok, de [ha] nem tudom kimondam \ agy rosszul ejtem ki a szavakat, ez masra. egy olyan emberre rossz hatassal van. Hiaba mondok en io gondolatokat, de siikstikozok, meg ehhez hason16 talan ezekbe belekapaszkodik vagy annyira allergies mar czekre a sza\ akra ,unit, a csodaba, maradt volna ulve<< .th cg,vhe le is rombolja henne talan a j6 gondolatokat 41 .,Dc ,,./t mind s:ik pontos keszillest jelent, ez meg ncin idja a tartalmat
meg. Elmondjak, es hallgatjak a testverek, _V) is, jO1 tett, szep... de nem hat azzal az erovel, amit tenylleg a Szentlelek tud egyedn1 adni." Ez az utobbi a legfontalsabb elvaras az igehirdetessel szemben: bogy meggyoz6d6ssel adjak el6, es ez a hallgatosag szamara is nyilvanvalo legyen. Ennek a kovetelmenynek lenyegeben mindenki eleget tesz az igehirdet6k A predikaciokban altalaban a kifejezett nyelvi jelentesek vannak thIsnlyban. Egyetlen igehirdetonel talalkozhattunk a metakommunikacios elemek dominanciajaval. Beszede nyelvi szempontbol nem mondatokra, hanem szoszerkezetekre tagolodik. A kommunikacios folyamat lenyege ebben az esetben nem a jelentesatadas, hanem bizonyos emocionalis toltes kozvetitese. A szoveget alkoto szoszerkezetek pusztan asszociativ bazist nynjtanak a biblikus kifejezesek denotatumainak felidezesevel. A tobbi igehirdeto eseteben modunk van a jelentesszint elemzesere. Leggyakrabban a konativ beszedet alkalmazzak a predikaciOkban. Az igehirdetok tobbsege olyan szovegreszeket valaszt ki a Bibliabol, amelyek kozvetlenal tartalmaznak erkolcsi teteleket, intelmeket. Ennek kifejtese adja predikaciojuk lenyeget. Ezekben az esetekben az igehirdetes celja a hallgatosag szamara kezdettol fogva nyilvanvalO. A beszed a jelentesen at emocionalis hatast kivan kivaltani. A Iegjobb adottsagii predikatorok ezt a hanger6 es a hangszin eszkozeivel is elosegitik. A kovetkez6 igehirdetoi tipust tokeletesen csak egy szernely kepviseli a gyillekezetben. Az altala elorebocsatott ige mindig egy-egy bibliai tortenetre utal. A predikatot ezt a tortenetet adja elo reszletesen. A bibliai szoveget azonban kiegesziti a korra vonatkozo torteneti ismereteivel es fantaziajaval. Ezaltal az esemenyek a jelenben is lehetsegesekke valnak, a szereplok bels6 inditekaival a hallgatosag is azonosulhat. A predikator mindezt belso emocionalis fatottseg92
!naga‘al mely atelessel mondja el. amek tagadia. A Mrtenet tanulsagait csak a pr,:dikacio vegan szo kisebb mer yet le. A gyiilekezetre gyakorolt hataa ekianck ham, mini az elozo tipusn ;gehtrdetesc l'eltete lezesem szerint ennek az az oka, hog\ nmei nagyobb gvelmet igenyel, azert sokkai farasziohb is a hallgatOsag siamara. »*ipG2ork24ntipstkep9»d Predikaciolban !.eferencialis beszed tatjan elemzi a me2fele16 szovegreszeket Az altala el6rebocsatott igek rendszerint ko/vetett mOdon fejezik ki azokat a gondolattartalmakat, amelyeket at akar adni a gytilekezetnek A kifeitesben 6 is igenyhe eszi a torteneti kutatasok eredmenyeit, ezeket azonban nem az igehirdetes „szinesitesehez - has/114a fel, harem tagsag ismereteinek bovitesehez es a Iiihha eges/enek melyebb megertesehez. PredikaciOinak elsodleges celja meg:sem az oktatas, hanern a neveles Fszkozei „izonban mindenekelOtt intellektualisak. szonts2 kertili az erzeltm hatasokat. Ezeket a predikaciokat a lagsag nagyra ertekeli. de fol kell tetelezntink, hogy hatasa a/ egyes Gvdknel nagyon k3onhoz6. A harom igehirdetoi tipus killOnbOz6 iskolazottsagi szinteknek felel meg, bar ketsegteleinil kisebb-nagyobb kiilonbsegeket figyelhenink meg az egyeni adottsagok szerint is igehirdetesek igyekeznek temajukkal a tigsag, aktuaproblemaihoz kapcsolodni. Mivel igy hozzaUtrulnak gyillekezet jellemzesehez, erdemes ismertetni nehany Ion temat, amely a vizsgalat idejen hangzott el a) Flete soran a hivo ember sokaknak tesz bizonysagot hiter61. Ritkan tapasztalhatja azonhan ennek kOzketlen hatasat. hiszen sokan, a/ ige ismerete elienere ! ,,)vahhra hitetlethil elnek. Erdemes-e h, Heszeim embe
reknek a hitrol? Jezus peldajat kell kovetni, aki amikor a fOldon jart, sok meg nem ertessel talalkozott, megis folytatta munkajat. Istenre kell bizni mindent: a hitetlenek neki adnak majd szamot az utolso iteletkor. b) A mai kor legnagyobb problemaja, hogy az emberek nem tudnak igazan kikapesolodni, pihenni, mert magaval ragadja oket a jobb megelhetesert, a penzert folytatott hajsza. Pedig Jezus mindenkit hiv: „JOjj megpihenni szivemen" (363. enek), de kevesen hallgatnak szavara. c) Korjelenseg a gyermekek engedetlensege szuleikkel szemben. Pedig a Biblia nem tesz megkillonbortetest j6 es rossz sztilok kozott. Igy mindenkeppen tisztelni kell oket es engedelmeskedni kell nekik. d) A hivanek nem szabad megfeledkezniuk arr61, hogy Isten gondjukat viseli minden kortilmenyek kozott. Ezert nem engedhetnek a mindennapi gondoknak, mert ezek elfojtjak a hitet. Ha megfaradnak a hitben, magukban kell keresnitik a hibat, nem harithatjak a feleldsseget masokra vagy Open a kortilmenyekre. e) A munkahelyen es a csaladban is hivohoz meltoan kell helytallni, mert az egyes ember maganelete befolyasolja a gyUlekezet egeszenek eletet.
Imak Az imakat a foglalkozasokon betoltott funkciojuk szerint negy csoportba sorolhatjuk: vannak aldasker6 (a foglalkozasok elejen, illetve imaorakon az igehirdetes el6tt elhangzo), halaado es az igehirdetest koveto egyeni imak, tovabba ritkabban el6fordul olyan ima is, amely egy konkret kerest kozvetit. Tartalmilag nem mindig eszlelhet6 ktilonbseg kozottuk; ktilonosen a kOzeps6 ket csoportban gyakori a hasonlosag. 94
Az aldaskeres es a halaadas majdnem mindig nev szeruin felkeresre tortenik. A gynlekezei eivarasa ilyenkor az. hogy akit felkernek, az „imadkozzon mukinvatunk neve-hen, akkor ugye ez azt jelenti, hogy tehat ugy Osszeszedni. hogy lehethleg mindenkinek a kerese es a halaia henne legyen" (ine). Az alckisketh'imak a kovetkezo elemeket tartaimazzak: halaadas azert. hogy lehethseg N..an rt fogialkozas megtartasara: hogy a megjelentek eliOhettek annak kerese. bogy mindenki tud!on figyelm. erteltnevel es szivevel befogadhassa. megerthesse ar ∎ stein uzenetet, amelvet a szolgalatok kOzvetitenek. - az osszejovetel Isten dicsoseget es a gyinekere set szolg,alja;
a szolgalattevok (elsosorban az igehirdetok
tizent-
lelek erejenek aldasat kerik: Isten es iezus Krisztus dicshitesc A hahiadb imak koszonetet mon(i mak az elhangzott szolgalatokert, es segitseget kernek trek megtartasahozi tovabba dieshitik Istent es Jezust kerik a gyilicketet alb() esatasat bekesseggel. Az imaban megfogalmazott konAn't kLrc.;.cA a iegrttkahb esetben vonatkoznak egy-egy szentely prohiemajara vizsgalat ideje alatt elhangzott peidak a beteeckert. az eltevelyedettekert, a meg nem tertekert szOltak i/eket az imakat barki kerheti a gyfilekezettol: a/ intadko/okat al allaban a gyidekezetvezeth keri fel Az et:Veni imak egyreszt azt tiikrOtik, logs / igchir iuszen detes milyen hatast gyakorolt az intadkozOra .,/amara legfontosabb gondolatokat ragadia K1 a/ unaban masreszt pedig kepet ad hitheli allapotarOi a tt)hhteknek i pl)C11 evert „ha egvenkenti inta V an_ ahkor mi;okionkcppen
csak annak kellene, hogy halljuk a hangjat, akit megkertek, vagy aki imadkozik. Dehat sokszor nem Ugy sikeriil (Megfigyeleseim szerint sosem — H. Zs.), van, amikor mask is folbuzdulnak, es akkor beleimadkoznak kiss& felhangosan, es akkor nem lehet kiserni. Az lenne az ertelme az egyeni imanak, hogy egy imadkozik, a tobbi pedig gondolatba nem magaba imadkozik, hanem egy lenne azzal, mint a szolistara odafigyel a tobbi" (B. G.). A hitbeli allapot felismerese a kovetkezokeppen tortenik. Akinek nincsen 616 hite, az vagy „egyaltalan nem imadkozik, mert annyira Ugy erzi, bogy most nines is mien halat adnia", vagy „imadkozik ugyan, de teljesen olyan, mintha olvasna valahonnan, egy teljesen sablonos szoveg, amibe semmi tartalom nines" (B. Gne). Ilyen esetekben a tagok egymas segitsegere sietnek, lelki tamogatast nynjtanak egymasnak. „Az a legegeszsegesebb, ha az illeto szol, hogy erzi, bogy neki szuksege lenne segitsegre, mert megfaradt meg hitetlen sok tertileten, vagy netan neheztel valamelyik testverre valami ok miatt, es akkor az a legegeszsegesebb, ha 6 szol. De el6fordul olyan is, hogy meg kell keresni, mert meg erre sines ereje, hogy ezt bevallja. Hat persze, sokszor nehez ez. Olyan is el6fordul, hogy annyira megfarad, bogy nem latja sztiksegesnek, bogy jojjon a gytilekezetbe." (B. Gne) Nezztink meg egy peldat arra, hogyan kapesolodnak az imak az igehirdeteshez. Az istentiszteleten az idos Elirol, fiair61 es az ifjU Samuelrol beszelt az igehirdet6 (1Sam 1-4 osszefoglalasa). Az utana elhangzott imakban a kovetkez6 reakci6k kiilonbortethet6k meg: — egy imadkozo azonositotta magat Eli fiaival; blintudatat fejezte ki; — egy imadkoz6 Eli torteneteben into peldat latott a magan-csaladi &lend kapcsolatban; 96
az intaban 1Sam 3,19-re hivatkozott egy imadkoz6. „Az 1;r pedig vele volt, es semmit sent engedett foldre hullani igeib61."• tobb imadkozO kifejezte, hop, ehhen szeretne Samuelhez hasonlitani; egy imadkozo azert kivan Samuel mOdjara elni. mert neki &IO kapcsolata volt az Istennea kijelentest kapott Istentol Az imak minden esetben kotetlenek.. a piinkosdieknek ninesen egyetlen standardizalt szovegii imajuk sem: mindig spontanul, legtabbszor eltizetes gondolkodas, logalinazas uelkiil mondjak TOlnyomoreszt egyes szarn elsO szemelyhen szOlnak Istenhez az aldasker6 es a halaado imak is Megfigyelhetok azonban egyenenLmi visszatero fordulatok. tipikus szerkesztesi formak. Ezeknek stilusa mint a kOvetkezii pldak mutatjak nemileg entelkedettebh. elter kOznapi beszed stilusatOl. Ilyen gyakran ismetIOthi forduhook: „az este.nek Orajaban", „az esteli Oraban - ; ,.I tram. magasztallak teged „mindenkor halat kivanok adni „magasztal a szivem hlaadassal „az en szivem halara ki ∎ an nvilm elotted - : mindenkor halaadassal jartdonk dicsiiseges orcad etc to dolog t(tTed dics&Tni ...lkoszOliOna bogy Te kegvelines ..kOszOnOril Neked, hogs re mind \ an sznks,:gent;
tlit ud f.itic
aim
„koszOnOm Teneked, hogy Te nagyon szeretsz”; - „segits, bogy mindvegig allhatatos maradjak"; - „az utolso ido tudatik be"; - „kivanok vigyazni". Nehany visszatero szo egy-egy imaban az „igen'', a „valOban" es a megszolitas, amely leggyakrabban „Uram". Ez utobbi egyeseknel teljesen szettordeli a mondatokat, mivel helyenkent minden harmadik szokent szerepel. A nyelvekenszOlas hasznalataban a gyUlekezet elfogadja Pal intelmeit (1Kor 14,2;27-28). A vizsgalat ideje alatt osszejovetelen nyelvekenimadkozast nem hallottam.
Enekek A gyillekezeti osszejovetelek allando elemei az enekek. Kottas enekgyfijtemenyeket csak az orgonistak es az enekszolgalatot ado fiatalok hasznalnak. A gyulekezet tagjai mindnyajan a Hitiink enekei cimu , kotta nelkuli enekeskonyvvel rendelkeznek. Ebben 618 sorszamozott, elm nelkith vers van. Az alapjaul szolgalO gylijtemenyek: Gyermckek orome, Hallelujah!; Hitiink enekei (kottas); EvanZens.76" harangok; A hit hanglai". Az geliumi enekek dallamvilaga angolszasz eredetre utal, a magyar nepzenetol teljesen idegen, ritmusuk erosen torzult. Folklorikus elemeket szovegukben nemigen tartalmaznak; a magyartalan mondatszerkezetek laikus forditasokr61 !anuskodnak. A Hitunk enekei pUnkosdhiv6k szamara keszitett . yiijtemeny. Tartalmat tidnyomoreszt a baptistaktol, kiebb reszben a nagyegyhazaktol vettek at. A specifikusan pinikosdi hitelveket tartalmazd versek a 10 %-os aranyt sem Fz egy Baptista enekeskonyv. A tobbirol nern sikerillt I mivel a konyvtat -ak zarolt anyagahoz tartoznak.
98
II
megtudnunk,
crik el. A 618 enekbol 479-et mindenlo Ismer a gynlekezetben azaz ennyinek a dallamat, hiszen a szOvegekhez kOnyvet hasznaljak. A gytilekezet tagsaga szivesen enekli ezeket a dalokat az imahazban es otthon is. Az osszejOveteleken az igehirdetok es az imadkozok idOnkent hivatkoznak a/ elOzoleg clhangzott enek szovegere, megsem allithatjuk, hogy az eiekben foglalt hitelvek teljesen megeg,yeznenek a tagsag, altal vallottakkal, az egyes hittetelek hangsnlyait illetoen pedig semmikeppen sem. At egyes enekek nepszeniseget ketfelekeppen probaltam merni: a foglalkozasokon yak) el6fordulasuk szamaval es annak alapjan, hogy hanyan valasztottak legkedvesebbnek a kerdoiveken. Mindossze 84 enek. tehat at ismerteknek alig 20 %-a fordult elo e ket modon. EWA al-et egyszer, I8-at ketszer, harmat haromszor, kettot pedig negyszer Cnekeltek, illetve valasztottak. Mivel a vizsgalat ideje Alatt a foglalkozasokon nem is igen Cnekelhettek volna lObb ezeket, a valasztas pedig eleggC snort, tartalmi preferenciakat nem lehet megallapitani.
Bizonysagok Res/hen az osszejaveteleken, reszben at intcrjukhan szamos hizonysagot hallottam A legfontosabbak azok, ameivek egy-egy gyOgyulast beszelnek el Ket liven esetet irok le a sok kozill. M. J. 1973 jttliusaban at egyik test\Cr epitkezesenel leesett a tetdr61. Azonnal korhazba szallitottak, gerince 161h helyen eltOrt. Az orvosok eloszOr lemondtak at eleq‘riil. in* ant allitottak, bogy ha eletben marad Is, tobbe !ICH] \ egezhet nehez fizikai munkat. A gynlekezet tObbszor Inadkozott Crte. M. J. azOta teljesen meggvOgvillt. es ,p2vanilgy dolgozik, mint balesete e4itt
J. In& laba visszeres volt, es harmadszor kapott trombozist. Negy hOnapja feldidt mar agyban. „Le akartam amputaltatni — meseli —, mar magamnak szinte vagha4tam volna le, olyan fajdalmam volt, es megtamadta a szivemet. Ott meg mintha egy kes lett volna keresztillszUrva. Nem tudom mennyi ideig nem tudtam lefekUdni, csak igy iiltem az agyon, mer' errol az oldalrol a labam miatt, innet a szivem miatt. Es rdadtam magam, hogy nem banom, hogy ha levagjak a labamat, olyan kimondatlan (!) fajdalmam volt... Es mar akkor nalunk volt a gyillekezet, es mondtam a gyillekezet elott, hogy imadkozzanak ertem, reggel fogok menni a korhazba, miitetre, es imadkozzanak, hogyha az Ur Ugy vegezte, bogy... hogy meg tart itt, akkor adjon erot, hogy a miiteten sikeresen tudjak atalmenni. Ha pedig nem, akkor keszitsen el az Ur, hogy elotte meg tudjak szen legyek. Es akkor Ugy felbuzdult a gyfflekezet, hogy egy szivvel-lelekkel olyan imadkozas volt, hogy rogtOn megszlint a fajdalom a Mamba es a szivembe is. Az olyan csodalatos pillanat volt nekem, mer addig mar en magam is olyan hitetlen... belernjott a hitetlenseg, bogy mar nem tudtam a fajdalomtOl. Masnap mentem a kertbe szedni a krumplit — addig meg a konyhat se tudtam feltorolni." Ez tiz evvel ezelOtt tortent, azota nem tert vissza a betegsege. Csaknem mindenkinek van ilyen bizonysaga, legfeljebb a betegsegek sUlyossaga valtozik az egyes eseteknel. Az eletnek szinte barmely esemenyehez fiizOdhet bizonysag: a parvalasztashoz, a hazepiteshez, a tanulashoz stb. A kovetkezo eset a vizsgalat idejen tortent egy hatgyermekes csaladnal. Egy este lefekves elott kivetelesen nem zartak ki a macskat a lakasbol, es nem zartak be az ajtot a gyerekek es a szillOk haloszobaja kozott. Az anya ejjel a macska nyavogasara ebredt, es megerezte, bogy szengazes fiistszag van a lakasban. A gyerekek szobajaban atizzott 100
