2013. február 13.
IV. évf. 3. szám
SZENT FERENC
Hírmondó A ferencvárosi Assisi Szent Ferenc Plébánia idoszakosan megjeleno lapja
Nagyböjti utakon... „szoros az út, amely az Életre visz” (Mt 7,14)
2
BEKÖSZÖNTŐ
A hit cselekedetek nélkül... ...olyan, mint a terméketlen fa. „Az egészséges lelki élethez el kell hag ynunk mind a józan ész világosságát leértékelő fideizmust, mind pedig a felszínes, pusztán moralizáló törekvéseket” – ez az egyik meghatározó gondolata XVI. Benedek pápa idei nagyböjti üzenetének. A dokumentumot péntek délelőtt mutatták be a Szentszék Sajtótermében. A sajtókonferencián felszólalt Robert Sarah bíboros, a Cor Unum Pápai Tanács elnöke, Giampietro Dal Toso prelátus a Tanács titkára és Michael Thio, a Páli Szent Vince Társulat Nemzetközi Konföderációjának elnöke. „Megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, és hittünk benne” (1Jn 4,16) – ez a címe a Szentatya nagyböjti üzenetének, amely azt az igazságot foglalja össze, amit a pápa a továbbiakban részletesen is kifejt. Egy keresztény nem azért szereti embertársát, mert általában véve jó és szolidáris, hanem azért, mert saját magában tapasztalta meg Krisztus szeretetét és tanúságot tesz mások előtt erről a szeretetről. XVI. Benedek a hit és a szeretet közötti helyes kapcsolat témájára visszatérve hangsúlyozza, hogy egyik sem előrébb való a másiknál. A kérdéssel már Szent Pál is foglalkozott, amit most a pápa aktualizál. A hit és a szeretet olyan erények, amelyek szorosan összekapcsolódnak. Félrevezető egymással szembe állítva látni őket, ahogy időnként előfordul, amikor a „szeretet” kifejezést a szolidaritás vagy
egyszerűen csak a humanitárius segítség fogalmaival írják körül. Az a hozzáállás, amely bár komoly hangsúlyt fektet a hit elsőbbségére és meghatározó szerepére, ugyanakkor alulértékeli és szinte lenézi a szeretet konkrét cselekedeteit, valamint leszűkíti azt egy általános értelemben vett humanizmusra helytelenül látja a két erény kapcsolatát. Ezzel szemben a keresztény ember, különösen akkor, ha karitatív tevékenységet végez, olyan személy, akit meghódított Krisztus szeretete, és ezért megnyílik embertársa konkrét szeretetigényére. XVI. Benedek egy hasonlattal él, amikor a szeretetnek ezt az egyedi minőségét mutatja be. A keresztény lét olyan, mint amikor folyamatosan felfelé haladunk egy hegyre, hogy találkozzunk Istennel, aztán újra leereszkedünk, magunkkal hozva az ebből fakadó szeretetet és erőt azért, hogy testvéreinket Isten szeretetével szolgálhassuk. A példa alapján még jobban érthető, hogy a keresztény számára a legmagasabb értékű karitatív tevékenység magát az evangelizációt jelenti, ami Isten Szavának továbbadása. A keresztény ember, aki gyakorolja a szeretetet, tudja, hogy valójában nem saját erőfeszítései hoznak eredményt, hanem az az „üdvözítő kezdeményezés”, amely Isten kegyelméből származik. Ez utóbbi távol van attól, hogy szabadságunkat és felelősségünket korlátozza. Ehelyett inkább hitelessé teszi és a
BEKÖSZÖNTŐ
3
szeretettevékenység felé irányítja ezeket az amúgy is nemes emberi tulajdonságokat. A hit cselekedetek nélkül olyan, mint a terméketlen fa. Ahogy a hit megismerteti velünk Krisztus igazságát, aki a testté lett és keresztre feszített Szeretet, úgy a karitatív tevékenység által pedig ebbe a szeretetbe lépünk be, amely önmagunk teljes odaajándékozására indít – zárja nagyböjti üzenetét XVI. Benedek. Vatikáni Rádió/ Mag yar Kurír
A hit elsőbbsége, a szeretet elsősége (részlet a pápai levélből) Mint Istennek minden ajándéka, így a hit és a szeretet is ugyanannak az egyetlen Szentléleknek a működéséhez vezetnek vissza (...) A hit, amely ajándék és válasz, úgy ismerteti meg velünk Krisztus igazságát, mint a megtestesült és megfeszített Szeretetet, mint teljes és tökéletesen ragaszkodást az Atya akaratához és mint a felebarát iránti végtelen isteni irgalmat; a hit belevési szívünkbe és elménkbe azt a szilárd meggyőződést, hogy ez a Szeretet az egyetlen valóság, amely győz a rossz és a halál felett. A hit arra hív minket, hogy a remény erényével tekintsünk a jövőre, és bizalommal várjuk, hogy Krisztus szeretetének győzelme eljusson a beteljesedésére. A szeretet (karitász) maga léptet be minket Isten szeretetébe, amely Krisztusban
mutatkozott meg; e szeretet által tudunk személyesen és egész létünkkel csatlakozni ahhoz az önajándékozáshoz, ahogyan Jézus teljesen és fenntartások nélkül az Atyának és embertársainak adta önmagát. Kiárasztva bennünk a szeretetet, a Szentlélek részesít bennünket Jézus sajátos odaadottságában: az Atya iránti fiúi és minden ember iránti testvéri odaadásában. E két erény között fennálló kapcsolat hasonlít az Egyház két alapvető szentsége közötti kapcsolatra: a keresztség és az eucharisztia kapcsolatára. A keresztség (sacramentum fidei) megelőzi az eucharisztiát (sacramentum caritatis), azonban arra irányul, amely a keresztény út teljességét jelenti. Ehhez hasonlóan a hit megelőzi a szeretetet, de csak akkor bizonyul igazinak, ha a szeretet koronázza meg. (...)
4
ZSIBONGÓ
Sár-arany-almák A Nyugati pályaudvaron találkoztunk november 23-án, pénteken este. A vonatút jól telt, és tény, hogy bármennyire igyekeztünk elérni a buszt, nem sikerült... így a buszállomáson vártunk egy órácskát. Miután a következő járatra sikeresen felszálltunk, egy rövid utazás után megérkeztünk a szálláshelyhez vezető útra. Már csak pár km választott el minket a háztól. Kisebb nehézségek után (térképrajzolás és útbaigazítás egy kocsmában) elindultunk
gyalog. A betonút után sáros földúton mentünk tovább. A szálláshoz érve megkönnyebbülés és fáradtság lett úrrá rajtunk, majd kicsit szomorúan vettük tudomásul, hogy mivel Gábor atya nem tud lejutni a táborhelyhez autóval, ezért mi
megyünk fel hozzá, hogy lehozzuk az ennivalót stb. Élelemmel megrakodva indultunk vissza és vettük célba a tábort... megint. :) Pechünkre eltévedtünk, ebből kifolyólag bolyongtunk még egy kicsit az erdőben, de végül is épségben és hiánytalanul visszajutottunk a házhoz. Másnap kirándulni mentünk. Az út során mindenkiből előtört gyermeki énje – önfeledten csúszkáltunk a sárban...:) Végül felértünk a Naszály-csúcsra, ahol nagy köd volt, úgyhogy nem láttunk semmit a kilátóból. Fáradtan és korgó gyomorral értünk a táborhoz. A vacsora nagyon jól – nevetéssel tarkítva telt. Többek között Héraklész tizenkét munkáján elmélkedtünk, és különösen foglalkoztatott minket, hogy milyen furfanggal szerezte meg
ZSIBONGÓ a Heszperidák aranyalmáit. Ezt az egyik táborlakó ki is fejtette :) Vasárnaphoz méltó volt a reggeli a harmadik nap: kalács és kakaó volt a menü. Pakolás után (és makulátlanul kitakarítva a házat) indultunk haza.
Fáradtan, de boldogan és élményekkel tele érkeztünk Budapestre! (Képek a Plébánia galériájában!) Hunyadi Katica
„Kész az én szívem, Istenem...” (Zsol 57,8) Az adventi készület egy fényes pontja volt a ministránsok avatása. Tizenhat „újoncot” fogadtunk be magunk közé a közösség előtt, hatan pedig megkapták a nagy ministránsok keresztjét. Külön öröm, hogy az előbbiek közül tízen az utóbbi egy évben kezdték el az oltár szolgálatát, tehát ilyen sokan éreztek magukban meghívást erre – és kaptak hozzá szülői bátorítást is! A ministrálás komoly és megtisztelő feladat, hiszen a szentmisében – a papságon kívül – a ministránsok lehetnek a legközelebb az Oltáriszentség asztalához. Tőlük nyitott és áldozatkész szívet vár az Egyház, hogy rajtuk keresztül – Benedek pápa szavai után – Jézus minél több emberhez eljuthasson. Köszönjük és kérjük a hívek imádságát és szeretetét szolgálatunk végzéséhez! Az avatás után Csima György, Gyuri átadta a ministránsvezetőséget az új vezetőknek, Rékának és Marcinak. Jó alkalom ez, hogy megköszönjük neki évtizedes szolgálatát a sekrestyében és az oltár mellett. Isten fizesse meg neki szolgálatát! Simonkay Marci
5
6
ÚTRAVALÓ
Nagyböjt a Hit Évében – 2013 Ez a naptár a nagyböjti készülethez próbál mindennapi vezetőt nyújtani. Forgassuk lehetőleg minden nap, imádságos lélekkel és jótettekre kész szívvel. Egy kis jelmagyarázat a használathoz:
Nap Aznapi szentírási olvasmány(ok) és evangélium Napi „feladat” Rövid olvasnivaló
Február 13., Hamvazószerda Joel 2,12-18; 2Kor 5,20-6,2; Mt 6,1-6.16-18 Fig yelmesen, imádkozva végigolvasom a Hiszekeg yet Az apostoli Egyház már nagyon korán hitének lényeges tételeit szerves és tagolt összefoglalásokba akarta gyűjteni, elsősorban a keresztségre készülők számára. (KEK 186) „A hit összefoglalása nem úgy készült, ahogy embereknek tetszett; hanem az egész Szent-írás legfontosabb tanításait állították benne össze egységes hittanná. Miként a mustármag apró magocskában rejti a sok ágat, úgy tartalmazza a hit ezen összefoglalása néhány szóban az Ó- és az Újszövetség teljes vallási ismeretét.” (Jeruzsálemi Szent Cirill) Február 14. csütörtök, Szent Cirill és Metód püspökök ApCsel 13,46-49; Lk 10,1-9 Találkozom a magát kinyilatkoztató Istennel a Szentírásban „Hiszek Istenben” – ez a hitvallás első és legalapvetőbb kijelentése. Az egész hitvallás Istenről beszél, s amikor az emberről és a világról van szó, akkor is minden Istennel van kapcsolatban. A hitvallás cikkelyei mind az elsőtől függenek, az elsőt fejtik ki. A többi cikkelyek egyre jobban megismertetnek Istennel, ahogy Ő lépésről lépésre kinyilatkoztatta magát az embereknek. (KEK 199) Február 15. péntek Iz 58,1-9a; Mt 9,14-15 Ig yekszem ma minden erőmmel szeretni az Urat Izraelnek, választott népének Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint az Egy: „Halljad Izrael, az Úr, a mi Istenünk egyetlen Úr!” Maga Jézus is megerősíti, hogy Isten az „egyetlen Úr”, és Őt „teljes szívből, teljes lélekből, minden érzéssel és minden erővel szeretni kell”. (KEK 201-202) Február 16. szombat Iz 58,9b-14; Lk 5,27-32 Szentháromságos szeretettel leszek jelen ma családomban „Szilárdan hisszük és őszintén valljuk, hogy csak egyetlen egy örök, mérhetetlen és változhatatlan, fölfoghatatlan, mindenható és kimondhatatlan, igaz Isten van, Atya, Fiú és Szentlélek: bár három személy, de egy lényeg, állag vagy egészen egyszerű természet.” (IV. Lateráni Zsinat, DS 800.)
A LÁTHATATLAN PLÉBÁNIA
7
Február 17. Nagyböjt 1. vasárnapja Mtörv 26,4-10; Róm 10,8-13; Lk 4,1-13 Végiggondolom, miben lehetnék hűségesebb Isten a nevével együtt a hűségét is kinyilatkoztatja, mely kezdettől volt és örökre megmarad, éppúgy érvényes a múltban („Én vagyok atyád Istene” Kiv 3,6), mint a jövőben („Én veled leszek” Kiv 3,12). Isten, aki a nevét úgy nyilatkoztatja ki, hogy „Én vagyok”, olyan Istennek nyilatkoztatja ki magát, aki mindig jelen van, népe üdvözítésére van jelen. (KEK 207) Február 18. hétfő Lev 19,1-2.11-18; Mt 25,31-46 Kitűzöm szentg yónásom időpontját és felkészülök rá Isten titokzatos és vonzó jelenléte előtt az ember rádöbben a maga kicsiségére. Az égő csipkebokor előtt Mózes megoldja saruját és eltakarja arcát (Kiv 3,5-6). (…) A jelek láttán, melyeket Jézus tett, Péter fölkiált: „Uram, menj ki tőlem, mert én bűnös ember vagyok!” (Lk 5,8). Mivel azonban Isten szent, megbocsáthat az embernek, aki bűnösnek vallja magát Őelőtte. (...) Így mondja János apostol is: „Színe előtt megnyugtatjuk szívünket. És ha szívünk vádol is bennünket valamivel, Isten nagyobb a mi szívünknél, és ő mindent ismer.” (1Jn 3,19-20) (KEK 208) Február 19. kedd Iz 55,10-11; Mt 6,7-15 Üg yelek rá, hog y ne csapjanak be a kísértő hazugságai Isten maga az Igazság; szavai nem csalhatnak meg. Ezért hagyatkozhat az ember mindenben az Ő szavai igazságára és megbízhatóságára. Az ember bűnének és bukásának kezdetén a kísértő hazugsága állt, mely oda vezetett, hogy az ember kételkedni kezdett Isten szavában, jóakaratában és hűségében. (KEK 215) Február 20. szerda Jón 3,1-10; Lk 11,29-32 Ma „igaz” emberként élek Isten igaz akkor is, amikor kinyilatkoztatja önmagát: a tanítás, mely Istentől jön, „az igazság Törvénye” (Mal 2,6). Amikor a világba küldi Fiát, „tanúságot tesz az Igazságról” (Jn 18,37): „És mi tudjuk, hogy Isten Fia eljött, és megadta nekünk az érzéket, hogy megismerjük Őt, aki igaz” (1Jn 5,20). (KEK 217) Február 21. csütörtök Eszt 4,17; Mt 7,7-12 Ing yenesen osztom szeretetemet Történelme folyamán Izrael fölfedezhette, hogy Istennek ahhoz, hogy önmagát kinyilatkoztassa és Izraelt az összes nép közül kiválassza, hogy az övé legyen, egyetlen motívuma volt: az Ő ingyenes szeretete. Izrael a prófétái által megértette, hogy Isten ugyancsak szeretetből megmenti, s hűtlenségét és bűneit szüntelenül megbocsátja. (KEK 218)
8
ÚTRAVALÓ
Február 22. péntek, Szent Péter apostol székfoglalása 1Pét 5,1-4; Mt 16,13-19 Részt veszek a keresztúti ájtatosságon (ha munkám nem engedi, otthon elimádkozom) Isten szeretete Izrael iránt hasonlít az atya fia iránti szeretetéhez. Isten szeretete erősebb, mint az anya gyermekei iránti szeretete. (Vö. Iz 49,14-15). Isten jobban szereti népét, mint a vőlegény a menyasszonyát; ez a szeretet le fogja győzni a leggonoszabb hűtlenségeket is; el fog menni a legdrágább ajándékig: „Isten úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte” (Jn 3,16). (KEK 218-219) Február 23. szombat Mtörv 26,16-19; Mt 5,43-48 Megkeresek valakit, akivel már régen találkoztam Isten szeretete „örök” (Iz 54,8). „Mert a hegyek is megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én irgalmasságom nem távozik el tőled” (Iz 54,10). „Örök szeretettel szerettelek téged, ezért vontalak magamhoz irgalmasságban” (Jer 31,3). (KEK 220) Február 24. Nagyböjt 2. vasárnapja Ter 15,5-12.17-18; Fil 3,17-4,1; Lk 9,28b-36 Nag ylelkűen adakozom a katolikus iskolák javára – Gyűjtés a katolikus iskolák javára Szent János még tovább megy, és azt mondja: „Isten a szeretet” (1Jn 4,8.16). Maga Isten léte a Szeretet. Amikor az idők teljességében elküldi egyszülött Fiát és a Szeretet Lelkét, Isten kinyilatkoztatja a maga legbensőbb titkát: Ő maga örök szeretetközlés – Atya, Fiú és Szentlélek –, és arra rendelt bennünket, hogy ennek legyünk részesei. (KEK 221) Február 25. hétfő Dán 9,4b-10; Lk 6,36-38 Ma minden cselekedetemmel Istennek szolgálok Hinni Istenben, az Egyben, és Őt szeretni teljes valónkból, egész életünk számára beláthatatlan következményekkel jár. Isten nagyságának és fenségének megismerése: „Íme, Isten oly nagy, hogy legyőzi tudásunkat” (Jób 36,26). Ezért Istennek „az elsőnek kell lennie, akinek szolgálunk”. (KEK 222-223) Február 26. kedd Iz 1,10.16-20; Mt 23,1-12 Ma miért adhatok hálát? Hálaadó élet: ha Isten Egy, akkor akik vagyunk és mindenünk, amink van, tőle való: „Mid van, amit nem kaptál?” (1Kor 4,7), „Mit adhatok viszonzásul az Úrnak mindazért, amit kaptam tőle?” (Zsolt 116,12). (KEK 224) Február 27. szerda Jer 18,18-20; Mt 20,17-28 Ma minden emberben Isten képmását keresem Minden ember egységének és igaz méltóságának megismerése: valamennyien Isten „képére és hasonlatosságára” (Ter 1,26) vannak teremtve. (KEK 225)
ÚTRAVALÓ
9
Február 28. csütörtök Jer 17,5-10; Lk 16,19-31 Mi akadály Isten és közöttem? A teremtett dolgok helyes használata: a hit megtanít minden dolog fölhasználására, oly mértékben, amennyiben közelebb visznek hozzá; és elszakadni tőlük oly mértékben, amennyiben eltávolítanak Tőle: „Uram, Istenem, vedd el tőlem mindazt, ami akadály közted és köztem! Uram, Istenem, add meg nekem mindazt, ami Hozzád vezet! Uram, Iste-nem, szabadíts meg magamtól, és add, hogy egészen a tiéd lehessek!” (Flüei Szent Miklós) (KEK 226) Március 1. péntek Ter 37,3-4.12-13a.17b-28; Mt 21,33-43.45-46 Törekszem rá, hog y ma leg yen Isten eg yedül elég Bizalom Istenben minden körülmények között, még a viszontagságok közepette is. Jézusról nevezett Szent Teréz egyik imája csodálatosan fejezi ki ezt: „Semmi ne zavarjon, / semmi ne rettentsen, // Minden elmúlik, / Isten nem változik, // A türelem / mindent elér; // Akié Isten, / annak nem hiányzik semmi: // Isten egyedül elég.” (KEK 227) Március 2. szombat Mik 7,14-15.18-20; Lk 15,1-3.11-32 Végiggondolom saját hitem történetét és hálát adok a keg yelmekért A Szentháromság misztériuma a keresztény hit és élet központi misztériuma. Tehát a hit többi misztériumainak forrása, azokat megvilágosító világosság. „Az üdvösség története nem más, mint azon utak és módok története, ahogyan az egy igaz Isten: az Atya, a Fiú és a Szentlélek kinyilatkoztatja magát az embereknek, és amikor a bűnnel elfordulnak Tőle, kiengesztelődik és magához öleli őket.” (KÁD 47) (KEK 234) Március 3. Nagyböjt 3. vasárnapja Kiv 3,1-8a.13-15; 1Kor 10,1-6.10-12; Lk 13,1-9 A vasárnap ünnep, a munkát félreteszem, a családdal pihenünk, játszunk Nazianzi Szent Gergely, a konstantinápolyi katekumeneknek a Szentháromságos hit ezen összefoglalását adja: „(…) a hitet és a hitvallást az Atyában, a Fiúban és a Szentlélekben. Ezt bízom rád a mai napon, amikor elmerítelek a tisztító vízben, és a magasba emellek. Egész életed kísérőjéül és oltalmazójául adom neked az egy Istenséget és hatalmat, mely a Háromban együtt van, és a Három különbözőt magában foglalja, mely nem különbözik bennük sem állagban vagy természetben, sem alá- vagy fölérendeltség nem növeli vagy csökkenti (...). Alig kezdek gondolkodni az Egyről, azonnal körülragyog a Háromság. Alig kezdem megkülönböztetni a Hármat, visszajutok az Egyhez.” (KEK 256)
10
ÚTRAVALÓ
Március 4. hétfő 2Kir 5,1-15a; Lk 4,24-30 Ma én is tükrözni akarom Isten végtelen jóságát (Szentségimádási nap) A különféle teremtmények Isten adta tulajdonságaikkal egy sugárnyit tükröznek Isten végtelen bölcsességéből és jóságából. Éppen ezért az embernek tisztelnie kell minden teremtmény sajátos jóságát, és kerülni kell a dolgok rendetlen használatát, ami megveti a Teremtőt, s mind az emberek, mind a környezet számára pusztító következményeket hoz magával. (KEK 290; 339) Március 5. kedd Dán 3,25.34-43; Mt 18,21-25 Ig yekszem a lehető legtöbb dolgot megdicsérni a nap során Az emberi egyed, mivel Isten képmása, a személy méltóságával bír: nem csupán valami, hanem valaki. Képes arra, hogy szabadon ajándékozza magát, és kegyelemből szövetségre hivatott a Teremtőjével, hogy hittel és szeretettel válaszoljon neki, amit helyette senki meg nem tehet. „Mi volt az oka, hogy a teremtményt ily nagy méltóságba helyezted? A kimondhatatlan szeretet, mely által önmagadba tekintve beleszerettél teremtményedbe; ezért teremtetted meg őt, e szerelem által, és adtad neki a létet, hogy ízlelje örök javadat, és örvendjen benne.” (Sziénai Szent Katalin) (KEK 357) Az emberi egyed, mivel Isten képmása, a személy méltóságával bír: nem csupán valami, hanem valaki. Képes arra, hogy szabadon ajándékozza magát, és kegyelemből szövet-ségre hivatott a Teremtőjével, hogy hittel és szeretettel válaszoljon neki, amit helyette senki meg nem tehet. „Mi volt az oka, hogy a teremtményt ily nagy méltóságba helyezted? A kimondhatatlan szeretet, mely által önmagadba tekintve beleszerettél teremtményedbe; ezért teremtetted meg őt, e szerelem által, és adtad neki a létet, hogy ízlelje örök javadat, és örvendjen benne.” (Sziénai Szent Katalin) (KEK 357) Március 6. szerda Mtörv 4,1.5-9; Mt 5,17-19 Mai fohászom: Jöjj Szentlélek Úristen! Az ember teste részesedik „Isten képmásának” méltóságában; pontosan azért emberi test, mert szellemi lélek élteti, és az emberi személy mint egész van arra rendelve, hogy Krisztus testében a Szentlélek temploma legyen. (KEK 364) Március 7. csütörtök Jer 7,23-28; Lk 11,14-23 Kibékülök azzal, akivel feszültség van közöttünk Az együtt teremtett férfi és nő Isten akaratából egymásért van. „Nem jó az embernek egyedül lennie; alkotok neki segítőtársat, aki hozzá illő”. Személyes közösségre teremtette őket, melyben a két személy egymás „segítségére” lehet, mert egyrészt mint személyek egyenlők, másrészt férfiúi és női mivoltuk kölcsönösen kiegészíti egymást. (KEK 371-372)
ÚTRAVALÓ
11
Március 8. péntek Oz 14,2-10; Mk 12,28b-34 Böjtölök a szegényekért, szenvedőkért Az első ember nemcsak jónak teremtetett, hanem barátságban volt Teremtőjével, és összhangban önmagával és az őt körülvevő, egész rábízott teremtéssel. Az eredeti szent-ség kegyelme részesedés volt az isteni életben. Ameddig szoros kapcsolatban maradt Istennel, nem kellett sem meghalnia, sem szenvednie. Az emberi személy belső összhangja, a férfi és a nő közötti összhang, továbbá az első emberpár és az egész természet közötti összhang alkotta azt az állapotot, amit „eredeti igazságnak” nevezünk. (KEK 374-376) Március 9. szombat Oz 6,1-6; Lk 18,9-14 Mai döntéseimben különösen keresem a másik ember javát Az ember Istennel barátságban csak úgy élhet, hogy szabadon aláveti magát. Az ember a Teremtőtől függ; alá van vetve a teremtés törvényeinek és az erkölcsi normáknak, melyek a szabadság használatát szabályozzák. Az Ördögtől megkísértett ember hagyta, hogy szívében meghaljon a Teremtője iránti bizalom, és visszaélve szabadságával nem engedelmeskedett parancsának. Ebben állt az ember első bűne. Ettől kezdve minden bűn engedetlenség Istennel szemben és bizalmatlanság az Ő jóságával szemben. (KEK 396-397) Március 10. Nagyböjt 4. vasárnapja Józs 5,9a.10-12; 2Kor 5,17-21; Lk 15,1-3.11-32 Minél több embernek szerzek ma örömet A hitvallás Krisztus életéből csak a megtestesülés és a húsvét misztériumait nevezi meg. Semmit sem mond Jézus rejtett és nyilvános életének misztériumairól; de a hitvallás Jézus megtestesülését és húsvétját érintő cikkelyei megvilágítják Krisztus egész földi életét. Mindazt, amit Jézus tett és tanított kezdettől egészen mennybevétele napjáig, a születés és a húsvét misztériumainak fényében kell szemlélnünk. (KEK 512) Március 11. hétfő Iz 65,17-21; Jn 4,43-54 Imádságomban megnyílok Isten szeretete felé Krisztus egész élete az Atya kinyilatkoztatása: szavai és cselekedetei, hallgatása és szenvedése, magatartása és beszédmódja. Jézus elmondhatja: „Aki látott engem, látta az Atyát” (Jn 14,9); az Atya pedig: „Ez az én választott Fiam, őt hallgassátok” (Lk 9,35). Mivel a mi Urunk azért lett emberré, hogy teljesítse az Atya akaratát, misztériumának legapróbb részletei Isten irántunk való szeretetét nyilatkoztatják ki. (KEK 516)
12
ÚTRAVALÓ
Március 12. kedd Ez 47,1-9.12; Jn 5,1-16 Jókedvvel végzem a munkám A megváltásban elsősorban a kereszten kiontott vér által részesülünk, de ez a misztérium Jézus egész földi életében tevékeny: már megtestesülésekor, amikor szegénnyé lett, hogy bennünket szegénysége által gazdaggá tegyen; rejtett életében, mely engedelmességével kiengeszteli a mi engedetlenségünket; szavában, mely megtisztítja hallgatóit; gyógyításaiban és ördögűzéseiben, melyekben „magára vette gyöngeségünket, és betegségeinket hordozta” (Mt 8,17); és föltámadásában, mellyel megigazulást adott nekünk. (KEK 517) Március 13. szerda Iz 49,8-15; Jn 5,17-30 A mellettem lévő emberekre fig yelek, nem magamra Krisztus a maga életét nem önmagáért, hanem értünk élte: a megtestesüléstől értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért, egészen haláláig a mi bűneinkért, és föltámadásáig a mi megigazulásunkért. Most is közbenjárónk az Atyánál, „hiszen örökké él, hogy közbenjárjon értünk” (Zsid 7,25). Mindazzal, amit egyszer s mindenkorra értünk átélt és elszenvedett, mindörökké jelen van Isten színe előtt értünk. (KEK 519) Március 14. csütörtök Kiv 32,7-14; Jn 5,31-47 Türelmes és megértő leszek egész nap Jézus egész életében példaképül adta magát nekünk: Ő a „tökéletes ember”, aki arra hív, hogy tanítványai legyünk és kövessük őt: alázatosságával példát adott nekünk a követésre, imádságával imádkozni tanít, szegénységével arra szólít, hogy a nélkülözéseket és üldözéseket készséggel vállaljuk. (KEK 520) Március 15. péntek Bölcs 2,1a.12-22; Jn 7,1-2.10.25-30 Felajánlom böjtömet és imámat nemzetünk megtéréséért Krisztus megteszi, hogy mindazt, amit életében átélt, mi az életünkkel Őbenne éljük, és Ő a maga életével mibennünk élje. „Ő ugyanis, az Isten Fia, megtestesülésében bizonyos módon minden emberrel egyesült.”(GS 22) Arra vagyunk hivatva, hogy egyek legyünk Ővele; Ő megteszi, hogy mi, mint Testének tagjai megosszuk vele azt, amit Ő testi életében értünk és mint példaképünk átélt. (KEK 521) Március 16. szombat Jer 11,18-20; Jn 7,40-53 Adom az időmet, a mosolyomat, az ötleteimet, a munkámat János hirdette „a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára” (Lk 3,3). Akkor eljött Jézus, (...) és fölvette a keresztséget. Egy galamb képében leszáll a Szentlélek Jézusra, és a mennyből szózat hallatszik: „Ez az én szeretett Fiam” (Mt 3,13-17). Így történt, hogy „mindabból, ami Krisztusban végbement, megismerjük, hogy a víz fürdője után az ég kapuiból a Szentlélek is leszállt reánk, a mennyei dicsőség kenete is elárasztott és az Atyai szó fogadott fiúvá is tett minket”. (Szent Hilarius) (KEK 535;537)
ÚTRAVALÓ
13
Március 17. Nagyböjt 5. vasárnapja Iz 43,16-21; Fil 3,8-14; Jn 8,1-11 Imádkozom, hog y a kísértésekben is hűséges maradhassak Keresztsége után „a Lélek a pusztába vitte Őt” (Mk 1,12), és Ő ott maradt negyven napig. A Sátán háromszor kísérti meg Őt, hogy próbára tegye fiúi kapcsolatát Istennel. Jézus visszaveri e támadásokat (Lk 4,13). Jézus az új Ádám, aki hűséges marad abban, amiben az első engedett a kísértésnek. Ezért Krisztus helyettünk győzte le a Kísértőt: „Főpapunk ugyanis nem olyan, hogy ne tudna együtt érezni gyöngeségeinkkel, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan mindenben kísértést szenvedett, a bűntől azonban ment maradt” (Zsid 4,15). (KEK 538-540) Március 18. hétfő Dán 13,1-9.15-17.19-30.33-62; Jn 8,12-20 Bekapcsolódom az Eg yház liturgiájába: szentmisébe vag y zsolozsmába „Beteljesedett az idő és elközelgett az Isten országa; tartsatok bűnbánatot és higgyetek az evangéliumnak” (Mk 1,14-15). Hogy az Atya akaratát teljesítse, Krisztus megalapította a földön a mennyek országát. Az Atya akarata pedig az, hogy az embert isteni életben való részesedésre emeli, az Ő Fia, Jézus Krisztus körül összegyűjti. Ez az összegyűjtött közösség az Egyház, mely a földön Isten országának csírája és kezdete. (Vö. LG) (KEK 541) Március 19. kedd SZENT JÓZSEF (főünnep) 2Sám 7,4-5a.12-14a.16; Róm 4,13.1618.22; Mt 1,16.18-21.24a; Ma időt szánok családomra /közösségemre Jézus Anyja és nevelőapja iránti alárendeltségében teljesen és tökéletesen teljesítette a negyedik parancsolatot. Ez az engedelmesség földi képe volt a mennyei Atya iránti fiúi engedelmességének. Krisztus mindennapos engedelmességével rejtett életében már megkezdődött annak helyreállítása, amit Ádám engedetlensége lerombolt. (KEK 532) Március 20. szerda Dán 3,14-20.91-92.95; Jn 8,31-42 Ajándékként élem meg a másik különbözőségét A Jézus által végbevitt jelek bizonyítják, hogy őt az Atya küldte. Arra hívnak, hogy higgyenek Őbenne. A csodák megerősítik a hitet, bizonyítják, hogy ő Isten Fia. A csodák ugyanakkor botrányt is okozhatnak. Ugyanis nem kíváncsiságot és mágikus kívánságokat akarnak kielégíteni. Jézust oly nyilvánvaló csodái ellenére is egyesek elutasították; sőt azzal vádolták, hogy az ördögök segítségével cselekszik. (KEK 548) Március 21. csütörtök Ter 17,3-9; Jn 8,51-59 Milyen visszatérő bűnöm tart engem rabszolgaságban? Amikor Jézus embereket a földi éhségtől, igazságtalanságtól, betegségtől és haláltól megszabadít, messiási jeleket ad. De nem azért jött, hogy a földön minden bajt megszüntessen, hanem hogy az embereket a lehető legrosszabb rabszolgaságból, a bűn szolgaságából kiszabadítsa, mely hatálytalanítja istengyermeki hivatásukat és oka mindenfajta emberi rabszolgaságnak. (KEK 549)
14
ÚTRAVALÓ
Március 22. péntek Jer 20,10-13; Jn 10,31-42 Böjtölök új hivatások születéséért Isten országának eljövetele a Sátán országának veresége: „Ha pedig én Isten Lelkével űzöm ki a gonosz lelkeket, akkor bizony eljött hozzátok az Isten országa” (Mt 12,28). A Jézus által végzett ördögűzések megszabadítják az embereket a gonosz lelkek hatalmától. Elővételezik Jézus nagy győzelmét „evilág fejedelme” fölött. Krisztus keresztje által Isten Országa véglegesen megszilárdul: „Az Úr a fáról országolt”. (Venantius Fortunatus) (KEK 550) Március 23. szombat Ez 37,21-28; Jn 11,45-57 A legapróbb dolgot is készséges lelkülettel teszem A színeváltozás „a második újjászületés szakramentuma”: föltámadásunk. (Aquinói Szent Tamás). „Ezt Péter még nem értette akkor, amikor Krisztussal akart a hegyen élni. Ezt az életet a halála utáni időre tartotta fönn. Ezt mondja: Jöjj le a hegyről, hogy a földön fáradozzál, a földön szolgálj, a földön megvessenek és keresztre feszítsenek. Lejön az élet, hogy megöljék; lejön a kenyér, hogy éhes legyen; lejön az út, hogy útközben elfáradjon; lejön a forrás, hogy szomjazzon – te pedig vonakodsz a fáradtságtól?”(Szent Ágoston)(KEK 556) Március 24. Virágvasárnap Iz 50,4-7; Fil 2,6-11; Lk 22,14-23,56 Megtervezem az ünnepi előkészületeket, hog y ma-radjon időm az igazán lényegesre Jézus, aki mindig visszahúzódott az elől, hogy királlyá tegyék, most megválasztja az időt, és gondosan előkészíti messiási bevonulását. Ujjongással veszik körül, mint olyat, aki üdvösséget hoz (a Hozsanna azt jelenti: „Adj üdvösséget!”). A dicsőség királya „szamáron ülve” (Zak 9,9) vonul be városába. Jézus bevonulása Jeruzsálembe kinyilvánítja annak az országnak eljövetelét, melyet a Messiás-Király halálának és föltámadásának húsvétjával fog beteljesíteni. (KEK 559-560) Március 25. Nagyhétfő Iz 42,1-7; Jn 12,1-11 Imádkozom, hog y a világban eg yre többen nyíljanak meg Isten felé Krisztus keresztjének és föltámadásának húsvéti misztériuma a központjában áll annak az örömhírnek, melyet az apostoloknak, és utánuk az Egyháznak hirdetnie kell a világban. Isten üdvözítő terve Fiának, Jézus Krisztusnak megváltó halálában „egyszer s mindenkorra” (Zsid 9,26) beteljesedett. (KEK 571) Március 26. Nagykedd Iz 49,1-6; Jn 13,21-33.36-38 Átelmélkedem a mai szentírási részeket Az Egyház hű marad az „összes Írások” azon értelmezéséhez, melyet maga Jézus mind húsvétja előtt, mind húsvétja után adott: „Vajon nem ezeket kellett-e elszenvednie a Krisztusnak és bemennie dicsőségébe?” (Lk 24,26). (KEK 572)
ÚTRAVALÓ
15
Március 27. Nagyszerda Iz 50,4-9a; Mt 26,14-25 Végigelmélkedem a szenvedéstörténetet A hit tehát törekedhet arra, hogy Jézus halálának körülményeit, melyeket az evangéliumok hűségesen továbbadtak és más történeti források megvilágítanak, vizsgálja, hogy jobban megértse a megváltás értelmét. (KEK 573) Március 28. Nagycsütörtök Kiv 12,1-8.11-14; 1Kor 11,23-26; Jn 13,1-15 Örömmel szolgálom a körülöttem lévőket Jézus önmaga szabad föláldozását a lehető legjobban kifejezte a tizenkét apostollal elköltött vacsorán, „azon az éjszakán, amelyen elárultatott”. Szenvedése előestéjén, amikor még szabad volt, ezt az apostolaival elköltött utolsó vacsorát az Atyának az emberek megváltásáért fölajánlott szabad önfeláldozása emlékünnepévé tette: „Ez az én testem, mely értetek adatik”. „Ez az én vérem, az Új Szövetségé, mely értetek kiontatik a bűnök bocsánatára”. Az Eucharisztia, amelyet Jézus ebben az órában alapít, áldozatának „emlékezetévé” lesz. Jézus az Apostolokat belefoglalja önfeláldozásába, és kéri tőlük, hogy folytassák azt. (KEK 610-611) Március 29. Nagypéntek Iz 52,13-53,12; Zsid 4,14-16.5,7-9; Jn 18,1-19,42 Felajánlom imáimat és böjtömet családtag jaimért és a bűnösökért Jézus emberi szívében az Atya emberek iránti szeretetét magáévá téve „mindvéig szerette őket”, mert „nagyobb szeretete senkinek sincs annál, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Így embersége a szenvedésben és a halálban szabad és tökéletes eszközévé vált annak az isteni szeretetnek, mely az emberek üdvösségét akarja. Valóban, szenvedését és halálát szabadon fogadta el az Atya és az emberek iránti szeretetből, akiket az Atya üdvözíteni akar: „Senki sem veszi el (...) (az életemet) tőlem, hanem én magamtól teszem le” (Jn 10,18). Ezért Isten Fiának szabadsága akkor a legnagyobb, amikor a halál felé megy. (KEK 609) Március 30. Nagyszombat Meglátogatom a Szentsírt, és imádkozom a keresztségre készülőkért és a katekumenekért Ő „Isten kegyelméből mindnyájunkért megízlelte a halált” (Zsid 2,9). Isten a maga üdvözítő tervével úgy rendelkezett, hogy Fia ne csupán meghaljon bűneinkért, hanem „megízlelje a halált” is, azaz ismerje meg a halál állapotát, lelke és teste szétválásának állapotát a kereszten kilehelt utolsó lehelete és a föltámadása pillanata közti időben. A megholt Krisztusnak ez az állapota a sír és a pokolraszállás misztériuma. A Szent Szombat misztériuma, amikor a sírba tett Krisztus kinyilvánítja Isten nagy szombati nyugalmát az emberek üdvösségének bevégzése után, ami az egész világot megbékélteti. (KEK 624) És a harmadik napon feltámadt, alleluja, alleluja!
Hirdetőtábla NAGYBÖJTI
HITTANÓRÁK
Hétfő: 19.30 (zsolozsmás mise) Kedd: 8.30 Szerda: 17.30 Csütörtök: – Péntek: 17.30 (előtte 17 órától keresztút) Szombat: 17.30 Vasárnap: 9.30, 17.30
Hétfő 10.00: Baba-mama klub 17.30: Ovis hittan 1–2. osztályos hittan 20.15: ifjúsági hittan Kedd 16.30: 3–4. osztályos hittan 5–7. osztályos hittan 17.15: elsőáldozásra készülők hittanja Szerda 17.30: gimnazista hittan 18.30: biblikus hittan
PLÉBÁNIAI IRODA
ESEMÉNYTÁBLA
Cím: 1092 Bp., Bakáts tér 13. (‚Iroda’ csengő) Telefon: 217-0214 Számlaszám: 11709002-20006431 Nyitvatartás: Hétfő: 10.00 – 11.30 Szerda: 15.00 – 17.30 Péntek: 14.00 – 16.00
Február 23. Plébániai lelkinap. Március 8–10. Kamasz hétvége. Március 24. Virágvasárnap. Március 31. Húsvétvsárnap. Április 11–14. Cursillo férfiaknak. Május 10–12. Kicsik hétvégéje. Július 1–6. Kicsik tábora. Augusztus 2–10. Nagyok tábora. Minden hónap első vasárnapján a délelőtti mise után agapé!
MISEREND
IMPRESSZUM: Szent Ferenc Hírmondó. A belső-ferencvárosi Assisi Szent Ferenc Plébánia hírlevele. Megjelenik alkalomszerűen, 100-150 példányban. Szerkesztette Makk Attila és Mészáros László. Grafi ka: ifj. Kovács Mihály, tördelés: Simonkay Márton. Kiadja az Assisi Szent Ferenc Plébánia, felelős kiadó Szabon Gábor plébános. E-mail:
[email protected] Honlap: www.szentferencplebania.hu
