KATOLIKUS
HÍRMONDÓ III. Évfolyam 10. szám 2010. Október
„Adjon az Isten tenéked az ég harmatából, és a föld kövérségébôl, gabonának és bornak bôségét.” 1Mózes 27, 28 Áldott jó Istenem! Megköszönöm Neked azt a nagy kegyelmet, azt a szeretetet, amivel tartottad kicsiny életemet. - Ôszbe fordult az év Hullnak a virágok. Hervadnak a szívemben megálmodott álmok. Vágyakat söpörget bennem az ôszi szél, szétszórja, elfújja: a vágy csak ennyit ér, Ami mögöttem van hadd legyen kár, szemét, Ami elôttem van: legyen minden Tiéd! Kegyelmed boruljon utam hajlatára, a nappalaimra és az éjszakámra. Havas téli napon melegítsen Igéd, a téli csend bennem bontsa ki szépségét. Szenvedélyes hittel úgy várjam a tavaszt, hogy a lelkem fáján virágot bontson az. És gyümölcstermô nyár jöjjön életembe: és a Te nagy Neved szenteltessék benne! Amen. #
ASSISI SZENT FERENC „Boldogok szelídek, mert ôk öröklik a földet”. Mennyire igaz ez a világon mindenütt ismert és kedvelt szentre, Francesco d’Assisire, Assisi Szent Ferencre. Ô maga, noha gazdag családból származott, és édesapjától a kellô büszkeség erejét is megörökölte, Jézussal való találkozása miatt ezeket mind hátrahagyta. Egyszerûségben, szelídségben élte le megtérése után egész életét. 1181-ben látta meg a napvilágot Assisiben. Édesapjától tisztes, gondos neveltetést kapott, azzal a szándékkal, hogy a világban megtalálja a helyét. Apja rengeteg pénzt áldozott rá, amit ô bôkezûen tékozolt el. Ferenc a peruggiaiak ellen viselt háborúban súlyosan megbetegedett, és ekkor volt elôször találkozása az igaz, élô Krisztussal. Lázálmában egy hang így szólt hozzá: „Mondd csak Ferenc, ki adhat neked többet: az úr vagy a szolga? Az Úr - felelte Ferenc. Hát akkor miért hagyod el az Urat a szolgáért, a Herceget az alattvalóért?”. Ferenc igyekszik minél többet megtudni az álom jelentésérôl, sokat van egyedül, csendben imádkozva keresi Isten útmutatását. Mígnem szintén álmában megjelenik neki a Szegénység, egy nô alakjában, és kéri, hogy szeresse ôt. Ferenc az Assisi környékén lévô romos kápolnák egyikében, a San Danianóban kérést kap a kereszten függô Krisztustól: „Ferenc menj és építsd újjá egyházamat...”. Ferenc ennek eleget is tesz, és helyrehozza a kis kápolnákat. Mindenét hátrahagyta, édesapjának visszaadott mindent, és csak az egyszerû csuhában ment a szabadság útjára. Sokan csodájára jártak, voltak, akik bolondnak tartották, de voltak olyanok is, akik szentként tisztelték. Nem csak a szegény életre és szegénység szeretetére, még másra is hívást kapott Istentôl, de csak hosszú idô után találta meg a helyes utat, amelyen követni tudta Ura akaratát. Nem csak a kis kápolnákat kellett felújítania, ez csak a kezdet volt. Az Isten az egész Egyház megújulását Ferenctôl kérte. Ekkorra már testvéreket vesz maga mellé, akik önként csatlakoznak a vonzó életet élô Francescohoz. Regulájukat, életük szabályzatát egyszerûen kívánta Ferenc összefoglalni: „Kövessék a mi Urunk Jézus Krisztus szent evangéliumát”- ez lett életének fô célkitûzése. Mindezt a szent egyszerûség, szegénység, engedelmesség és tisztaság tükrében kívánta megélni és társaival is életté szerette volna váltatni. Rómába megy, ahol a pápával, III. Incével el is fogadtatja a rend szabályzatát. Ennek idôpontját, 1209-et tekintjük a Ferences Szerzetesrend megszületésének, az Ordo Fratrum Minorum-nak, magyarul a Kisebb Testvérek rendjének. Ferenc társait küldi a világ minden tájára, hogy hirdessék Krisztus evangéliumát, ô maga is sok országban megfordul. Társai már ekkor lázadoznak szélsôséges egyszerûsége, szegénysége miatt, ezért a rend élére másik elöljárót választanak. Ferenc ekkor már nagyon beteg. 1223-ban imádság közben ajándékba kapja Istentôl Krisztus öt szent sebét, a stigmákat, de ezt ô titokban tartotta egészen a haláláig. Nagyon szerette és Isten ajándékának tartotta a szenvedést is! 1226-ban hunyt el és 1228-ban már szentté is avatták. Assisiben háromszintes bazilikát emeltek sírja fölé, mely ma is igen frekventált zarándokhely. Ferenc minden korok számára vonzó alak volt a szentek sorában. Ma is sokan akadnak, még Magyarországon is, akik a ferences lelkiséget választják életük vezérfonalaként, és életüket szerzetesként élik. Ma hazánkban 14 rendházuk mûködik határainkon belül. Ferenc különös tisztelettel volt a természet felé, a világnak azonban teljesen meghalt. Egyik róla szóló legenda így emlékezik vissza rá: „Vándorlás közben megpihentek egy árnyas fa alatt, amelynek közelében forrás fakadt. Egyszer csak örömkönnyekre fakadt Ferenc testvér, és így szólt: Látod testvér, Isten elôre látta, hogy mi itt egyszer megpihenünk a fa árnyékában és e forrásból szomjunkat oltjuk. Látod, nekünk teremtette ezt a fát és ezt a forrást.” Többre tartotta az örök életet mindennél, és testvéreiben mindig a szegény Krisztust látta meg, aki rászorul a szeretetre és gondozásra. Hálás volt mindenért, amit Istentôl kapott, jóért és rosszért egyaránt. Itt Félegyházán is köztisztelettel vették körül ôseink, akik a Szent Ferenc oltárt építették. Merítsünk erôt az ô példájukból, és különösen a mai világban, ahol az igazi értékek, így a természeti kincseink is veszélyben vannak, tudjunk fohászkodni Ferenchez, aki mindenben Isten csodálatos voltát fedezte fel, és nagyon szerette nekünk ajándékozott természetet, ezért óvta, védte is azt. (SZA) 2
A Sarlós Boldogasszony Plébánia tisztelettel adja a város lakosságának tudtára, hogy a Kalmár-kápolna altemplomában és a mögötte lévô kertben urnafülkéket alakítottunk ki. Az idei évben még kedvezményes áron válthatók meg, január elsejétôl azonban már az állami árakhoz igazítva. Az Óplébánián történô elôzetes egyeztetés alapján az urnafülkék a helyszínen meg is tekinthetôk.
„Engedjétek hozzám a gyermekeket!” KEDVES GYEREKEK! Október a Szûzanya hónapja. Úgy tekintünk rá, mint égi édesanyánkra, ezért ebben a hónapban különösen is megpróbálunk a kedvében járni. Többet imádkozunk, többet segítünk otthon és próbálunk jól viselkedni. Minden jócselekedet és imádság után színezz ki egy szemet a rózsafüzérbôl!
Nem kérek többet, jó Anyám, csak ennyit szívbôl, igazán: ôrizd meg, kiket szeretek, ôrizd meg mindet, Örök Szeretet! Ámen.
A „biznisz-egyházak” végnapjai Tízezer fôvel lehet majd egyházat alapítani – A tervek szerint a jövôben az eddigi száz helyett csak tízezer ember alapíthatna egyházat. Az eddigi egyházak pedig átesnének egy regisztrációs folyamaton – nyilatkozta Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára. A törvény módosításával a cél, hogy a hiteles egyházak valóban hiteles hitéleti tevékenységet folytathassanak – mondta Szászfalvi László. – Akik pedig más célból jöttek létre, azokat az adótörvények hatálya alá helyeznék. A törvény húsz éve „mozgásképtelen, mivel kétharmados – mutatott rá, hozzátéve: már korábban is kezdeményezték a módosítást. 1999-ben a Fidesz tízezer fôben határozta volna meg az egyházalapításhoz szükséges minimumlétszámot. Azért ezt a számot választották, mert ez egy európai példa, például az osztrákoknál is ez a határ – jegyez-
te meg Szászfalvi László. A százfôs alsó határ elfogadhatatlan, rengeteg „bizniszegyház” jött létre emiatt, például az egyszázalékos adófelajánlással kapcsolatban is találkoztak olyan „egyházi” szervezettel, amely állatmenhelyet mûködtet – mutatott rá az államtitkár. A következô hónapokban egyeztetni fognak a történelmi egyházakkal és más közösségekkel is. Kérdésre válaszolva Szászfalvi László rámutatott: az is lehet, hogy eddig egyháznak minôsülô szervezetektôl elveszik majd az egyház minôsítést. Ugyanakkor nem szeretnének semmilyen közösséget megalázni, példá3
ul valószínûtlen, hogy a katolikus vagy a református egyháznak újra regisztrálnia kelljen magát, miközben „évszázadok óta sok értéket letettek a nemzet asztalára”. Viszont ha vállalják, akkor tiszta lesz a helyzet, és teljesen új regisztrációt indítanak el. Az egyházakat egy helyen, a fôvárosi bíróságon lehetne bejegyezni, ami mellett mûködne egy szakértôi stáb. A fölvetésre, hogy a Magyarországon 1800 éve alapított konstantinápolyi egyetemes ortodox patriarchátus
egyházát, ami ugyan csak 150 fôt számlál, miként kezelik, Szászfalvi leszögezte: az ortodox egyházakra, így erre is, történelmi egyházként tekintenek. Tavaszra szeretnék rendbe tenni az egyházak és az állam kapcsolatát szabályozó jogszabályi környezetet, most ôsszel pedig beterjesztenek egy, az egyházakkal kapcsolatos salátatörvényt, ami a „negatív diszkriminációt” szûrné ki. (Forrás: Magyar Kurír)
Boldoggá avatás a „ködös Albion”-ban Szeptember 19-én, vasárnap délelôtt XVI. Benedek pápa boldoggá avatta John Henry Newman bíborost a birminghami Cofton Parkban. Ez volt az elsô boldoggá avatás Angolföldön. A misén az evangéliumot Jack Sullivan diakónus olvasta fel, aki Newman közbenjárására gyógyult meg orvosilag megmagyarázhatatlan módon gerincbetegségébôl. A pápa szentbeszédében Newmant mint a nagy brit szentek és boldogok, valamint tudósok közt a legújabbat üdvözölte. Megemlítette, hogy Newman Birmingham szegényeinek, betegeinek is gondját viselte. Mint a pápa mondta, Newman rengeteget tett azért, hogy kialakuljon a katolikus iskolák máig meghatározó ethosza. John Henry Newman 1801ben született, és majdnem a század végéig, 1890-ig élt. Fiatal korában, még anglikán papként fogalmazódott meg benne a meggyôzôdés, hogy a kereszténységet meg kell védeni a kor teológiai liberalizmusával szemben. Ez a liberalizmus azt hirdette, hogy nincs egy vallásban sem objektív, biztos igazság, ezért minden vallás azonos értékû, valamennyit el kell tûrni, a dogmák ugyanis csak vélemények. 1833ban egyik alapítója, majd szellemi irányítója lett az Oxford-mozgalomnak, amely hadjáratot indított az anglikán egyház megújulása érdekében, és le akarta gyôzni az abban eluralkodó liberalizmust. Newman hosszas vívódások után 1845-ben katolizált, miután rádöbben, hogy az ôsegyház organikus utóda a katolikus egyház. Megtérése után sok félreértés és megaláztatás érte: egyrészrôl elvárták, hogy sok 4
konvertitát hozzon az egyházba; másrészrôl a Katolikus Egyház hivatalos képviselôi sokáig bizalmatlanok voltak vele szemben, „liberális katolikusnak” tekintették. Lelkipásztori és tudományos munkássága elismeréséül XIII. Leó pápa 1879-ben bíborossá nevezte ki, eloszlatva ezzel a vele kapcsolatos kételyeket is. Életének utolsó éveit szinte teljesen megvakulva élte le, szüntelen a rózsafüzért imádkozva. 1890. augusztus 11-én hunyt el Birminghamben. Mûvei számtalan kiadást megértek, és minden nagyobb nyelvre lefordították ôket. XII. Piusz pápa az angol nemzet világosságot árasztó fényességének és rendkívüli ékességének (lumen et decus eximium) nevezte. Az ünnepi szentmise 1200 tagú kórus által énekelt zenéjét James MacMillan szerezte, a hívek könyörgését német, walesi, francia, vietnámi és pandzsábi nyelven mondták. A pápa a mise után elimádkozta az Úrangyalát és szokásához híven kisebb elmélkedést tartott, amiben Newmanról beszélt. A mise után a pápa magánlátogatást tett a Néri Szent Fülöp oratóriumban Edgbastonban, amit Newman alapított, majd Anglia, Wales és Skócia püspökeivel találkozott. (Forrás: katolikus.hu)
Az imádság lélektana I. RÉSZ
A cím megtévesztô, de készakarva hagytam meg, hogy azonnal tudjak üzenetet kihozni belôle! Nem lehet beszélni az imádság lélektanáról, csak az imádkozó ember lélektanáról! Az üzenet pedig ez: nem az imával van a baj, hanem az emberrel, aki nem imádkozik! És pontosan ez mostani elemzéseink tárgya. Eszmefuttatásaink során három kérdésre keresünk választ: ,,Miért nem imádkozunk?,,; ,,Hogyan imádkozzunk?,,; ,,Mikor imádkozzunk?,, Ezekre a kérdésekre azonban nem egyenes úton válaszolunk, hanem lélektani elemzésekbôl kiindulva megfontoljuk az imádkozás belsô, lelki és pszichikai hátterét.
Miért nem imádkozunk? Nem igen kell bizonygatni, hogy az imádság válságba jutott, nemcsak híveknél, hanem papoknál és szerzeteseknél is. Ennek vannak objektív okai, de oka lehet hanyagság vagy tudatlanság is. Úgy tûnik, hogy a legtöbb nehézséget három csoportba lehet besorolni: ,,Nincs idôm imádkozni,,, ,,Nincs kedvem imádkozni,,, ,,Nem tudok imádkozni,,. Azonban ezek a mentségek nemritkán csak kifogások, amelyek mögött más igazságok húzódhatnak meg. Az imaélet válságának egyik tényleges oka az idôhiány, illetve a túlterheltség. Rohanunk az egyik munkáról a másikra anélkül, hogy egyiket is jól elvégeztük volna, este pedig már annyira fáradtak vagyunk, hogy se kedvünk, se ihletünk nem marad az imára. De az idôhiányra való hivatkozás palástolhat más háttérokokat is. Vegyünk szemügyre néhány lehetôséget. Az idô téves értelmezése. Az imához szükséges egy kis, de fontos elhatározás: akarok idôt szentelni Istennek! Nem könnyû, de nem is lehetetlen. Az idôhiányra való hivatkozás mögött meghúzódhat az idô téves értelmezése. ,,A nincs idôm,, lehet saját véges egzisztenciánk visszajelzése, és pontosan emiatt van szükségünk arra, hogy tudatosan szembenézzünk az idô kérdésével, mert azt is jelentheti, hogy nem merünk szembenézni a halál, az elmúlás gondolatával. Az ember igyekszik megragadni minden lehetôséget, hogy a jelen pillanatnak éljen, hogy ,,belemeneküljön,, a jelen pillanatba, hogy ,,kihasználja,, a jelen pillanatot, de nem annak lelki értelmében (mint kairos!), hanem anyagi, evilági értelmében (kronos). Ennek a mentalitásnak vannak hangzatos nevei is, például Amerikában a ,,time is money,,, Angliában pedig a ,,value for money,,. Az idônek téves meghatározása ez, mert az idô önmagában nem érték, hanem attól nyeri értékét, amibe befektetjük. Van-e jobb befektetés, mint az Istennek szentelt idô? Hamis istenkép. Az idôhiányra való hivatkozás mögött meghúzódhat hamis istenkép is. Az imához szükségünk van pozitív istenképre. Ha valakinek negatív képe van Istenrôl, akkor nem lesz hozzá bizalma. Ilyen negatív kép Istenrôl lehet a büntetô Isten képe, akihez képtelenek leszünk imádkozni, mivel az imádság alapfeltétele a bizalom. Íme, néhány pozitív istenkép, amelyeket tudatosan ápolni kell, mert ezek válnak az imádság vonzóerejévé. Állítjuk, hogy Jézus a legkedvesebb barátunk. Kedves barátainkra gyakran gondolunk, meglátogatjuk ôket, írunk nekik, ajándékot veszünk nekik, szívesen együtt vagyunk velük. Hogyhogy mindezt nem tudjuk alkalmazni Jézusra? Állítjuk továbbá, hogy Isten a legnagyobb jótevônk. Jótevôinkre van idônk, megtiszteltetésnek vesszük, ha meglátogatnak bennünket. Hogyhogy mindezt nem tudjuk alkalmazni Istenre? Aktivizmus, munkába való menekülés. Az idôhiányra való hivatkozás mögött meghúzódhat egy harmadik ok is: a protagonista mentalitás. Megszoktuk, hogy a mindennapi életben tevékenyek és aktívak vagyunk. Az imában azonban nem mi vagyunk a protagonisták, hanem Isten. Tôlünk passzivitást, alázatosságot, kiszolgáltatottságot tételez fel. Istent nem lehet kényszeríteni, tôle bármit erôszakkal kiimádkozni: rá várni kell. Ez a mentség is takarhat különféle kibúvókat. A teljes mondat ugyanis így hangzik: ,,Nincs kedvem imádkozni, mert ez áldozatot tételez fel.,, Ez persze nem mentség, hiszen áldozat nélkül nincs semmi értékes ebben az életben. Mindennek van ára. Nem lehet megtanulni idegen nyelvet fáradság nélkül. Minden hivatásnak megvannak 5
a maga nehézségei. Az ima ugyanis nemcsak boldog lebegés Isten jelenlétében, hanem kötelesség is. Ne ijedjünk meg ettôl a szótól. Az ima nem önmagunk boldogítása, hanem Isten dicsérete, nem spontaneitás kérdése, hanem tudatosan felvállalt odafordulás Istenhez. Ez viszont nem mindig puszta öröm, hanem lehet igen fájó tapasztalat is. A szentek életébôl ismerjük a dezoláció, lelki elhagyatottság állapotát, amikor semmi örömet nem találtak az imában. Nagyon sok zsoltár a lelki sötétség állapotát tükrözi vissza. Az ima mindig a belsô tisztulás útja is, és ez gyakran fájdalmas folyamat. A ,,nincs kedvem imádkozni,, mögött meghúzódhat a magánytól való félelem is. Az ima aszkézist tételez fel, vissza kell vonulnunk a magányba, el kell hagynunk a megszokottság támpontjait. Az imában szembesülünk magunkkal, hibáinkkal, elfojtott félelmeinkkel és gyarlóságainkkal. A mai ember nem szereti a magányt, a hallgatást. Zenét hallgatunk, TV-t nézünk, manapság pedig fülünkre kapcsoljuk az MP3 játszót. Ez a mentegetôzés esetleg azt tükrözi vissza, hogy téves felfogásunk van az imáról. Van, aki úgy gondolja, nem tud elmélkedni, mert nincs hozzá teológiai képzettsége vagy lelki felkészültsége. Ezeknek már Nagy Szent Teréz válaszolt, amikor kifejtette, hogy imádkozni nem azt jelenti: sokat gondolkodni, hanem sokat szeretni. A ,,nem tudok imádkozni,, mögött meghúzódhat lelki lustaság is, azaz nem vagyunk hajlandók új imamódszerekkel kísérletezni. Az imádkozás nem velünk született képesség, hanem meg kell tanulni, és be kell gyakorolni. Arra is jó ügyelni, hogy mindenkinek megvan a maga sajátos ima stílusa: van, akinek jobban megfelel a szemlélôdô ima, míg mások elônyben részesítik a szóbeli imát. Van, aki legszívesebben szentírási szövegeket választ elmélkedése alapjául, van, aki inkább a rózsafûzért imádkozza. Van, aki szívesen idôzik a kápolnában az Oltáriszentség jelenlétében, mások inkább a természet magányában találják meg az imához szükséges hangulatot. Itt szeretnénk megemlíteni azt a tényt, hogy talán túlságosan elhanyagoltuk a szóbeli imát. Valamikor az imakönyv szerves részét alkotta az imaéletnek. Ezek az imák az egyház lelki kincstára, évszázadok bölcsességének és lelki tapasztalatának rögzített formája. Gondolunk itt a Litániákra, egyéb szóbeli imákra, amelyeket különféle alkalmakra ajánlott az imakönyv. Miért iktattuk ki imaéletünkbôl a Litániákat, amelyek lényegében az Ôsegyház imái voltak? Végül meg kell említenünk azt is, hogy a ,,nem tudok imádkozni,, lehet hiteles vágy kifejezôdése, amint azt a tanítványok is megvallották, amikor arra kérték Jézust, hogy tanítsa meg ôket imádkozni. Nekünk is van egy ,,mesterünk,,: A Katolikus Egyház Katekizmusa, amely nagy teret szentel az imádságnak. Lapozzunk bele és idézzük fel az alapvetô imaformákat. (SZENTMÁRTONI MIHÁLY)
Hírek az Anyaszentegyház életébôl A Szentatya búcsúja nyári rezidenciájától, a Castel Gandolfo-ban élô hívek közösségétôl XVI. Benedek pápa a Castel Gandolfo-ban töltött nyári idôszakot követôen szeptember 30-án, csütörtökön visszatért a Vatikánba. Távozása elôtt búcsút vett a Castel Gandolfo-i közösségtôl, a hívektôl, az Apostoli Palotában munkálkodó személyzettôl és köszönetet mondott nekik. Elsôként köszöntette Marcello Semeraro albanói püspököt, az egyházmegye fôpásztorát, majd a Castel Gandolfo-i plébánost és közösségét, továbbá az ott élô nôi és férfi szerzetesközösségeket. Hálás szavakkal fordult a Castel Gandolfo-i polgármester és az önkormányzat alkalmazottaihoz, akik nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a város be tudja fogadni az oda érkezô zarándokokat. Köszönete egyaránt szólt Castel Gandolfo lakosaihoz, akik mindig 6
tisztelettel és figyelemmel segítik a Szentatyát és az egész egyetemes Egyház tevékenységét. Búcsúzásakor XVI. Benedek egyaránt köszöntötte a Svájci Gárda és a Vatikáni Csendôrség tagjait, az egészségügyi dolgozókat és a technikai felelôsöket, továbbá az olaszországi rendôri és repülôs alakulatokat, akik hatékony szolgálatukkal minden alkalommal jelen voltak. A Szentatya Páli Szent Vince alakjára hívta fel a jelenlévôk figyelmét, akinek szeptember 27-én van liturgikus ünnepe. XIII. Leó pápa a szentet a szeretetszolgálatot teljesítôk védôszentjévé nyilvánította. Páli Szent Vince közbenjárását kérte minden jelenlévôre és családtagjaikra.
Új templom épül Drágszélen A Kalocsa melletti település új templomának ünnepélyes alapkôletételére Bábel Balázs érsek jelenlétében került sor szeptember 21-én. Az alapkôletétel alkalmával mondott beszédében Bábel Balázs érsek hangsúlyozta, hogy a település számára a stabilitást jelenti majd Isten háza. Az idôkapszulában elhelyezték az alapító oklevelet, a templom látványtervét, egy díszes rózsafüzért, melyet annak idején boldog emlékû II. János Pál pápa adományozott a fôpásztornak, valamint XVI. Benedek pápa és az érsek képét.
A régi, rossz állapotú iskolakápolna helyére kerülô új templom megépülésével Drágszél lakóinak régi vágya teljesülhet. A 386 lelket számláló község közel tíz esztendeje gyûjti a pénzt az új templomhoz. A példaértékû összefogás és a fôegyházmegye segítsége által az építkezés napokon belül elkezdôdhet. A Rózsafüzér Királynôje templomot a tervek szerint 2011. október 8-án szentelik fel. (Forrás: Magyar Kurír)
KATOLIKUS HÍRMONDÓ A KISKUNFÉLEGYHÁZI SARLÓS BOLDOGASSZONY EGYHÁZKÖZSÉG HAVILAPJA
[email protected] http://katolikushirmondo.mindenkilapja.hu Kiadja: Római Katolikus Plébánia I.
Kiskunfélegyháza, Béke tér 1.,
http://otemplom.gportal.hu
Felelôs kiadó: Talapka István c. apát, plébános Fôszerkesztô: Dr. Hevér Tibor
[email protected]
A szerkesztôség tagjai: Barna-Pap Rozália, Hevér Nóra, Keresztesi Gréta, Papp Alexandra, Sárkány Bence, Tarjányi Attila E havi számunk további munkatársa: Szécsényi Attila
Nyomda: Pressman Nyomdaipari Bt. (Dabas)
29/365-564, 30/210-5644
Fohász Uram, nem csodákért és látomásokért fohászkodom, csak erôt kérek a hétköznapokhoz. Taníts meg a kis lépések mûvészetére! Tégy leleményessé és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában idejében rögzítsem a számomra fontos felismeréseket és tapasztalatokat! Segíts engem a helyes idôbeosztásban! Ajándékozz biztos érzéket a dolgok fontossági sorrendjében, elsôrangú vagy csak másodrangú fontosságának megítéléséhez! Erôt kérek a fegyelmezettséghez és mértéktartáshoz, hogy ne csak átfussak az életen, de értelmesen osszam be napjaimat, észleljem a váratlan örömöket és magaslatokat! Ôrizz meg attól a naiv hittôl, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelôdünk! Küldd el hozzám a kellô pillanatban azt, akinek van elegendô bátorsága és szeretete az igazság kimondásához! Az igazságot az ember nem magának mondja meg, azt mások mondják meg nekünk. Tudom, hogy sok probléma éppen úgy oldódik meg, hogy nem teszünk semmit. Kérlek, segíts, hogy tudjak várni! Te tudod, hogy milyen nagy szükségünk van a bátorságra. 7
Add, hogy az élet legszebb, legnehezebb, legkockázatosabb és legtörékenyebb ajándékára méltók lehessünk! Ajándékozz elegendô fantáziát ahhoz, hogy a kellô pillanatban és a megfelelô helyen - szavakkal vagy szavak nélkül - egy kis jóságot közvetíthessek! Ôrizz meg az élet elszalasztásának félelmétôl! Ne azt add nekem, amit kívánok, hanem azt, amire szükségem van! Taníts meg a kis lépések mûvészetére!
Liturgikus naptár – Október Dátum
#
1.
P
2.
Szo
3.
V
4.
H
5.
K
6.
Sze
7.
Cs
8.
P
9.
Szo
10.
V
11.
H
12.
K
13.
Sze
14.
Cs
15.
P
16.
Szo
17.
V
18.
H
19.
K
20.
Sze
21.
Cs
22.
P
23.
Szo
24.
V
25.
H
26.
K
27.
Sze
28.
Cs
29.
P
30.
Szo
31.
V
Liturgikus esemény, ünnep / Miseruha színe
Evangélium
A gyermek Jézusról nevezett (Lisieux-i) Szent Teréz szûz és egyháztanító
Lk 10,13-16
Szent Ôrzôangyalok Évközi 27. vasárnap Assisi Szent Ferenc köznap köznap Szent Brúnó áldozópap Rózsafûzér Királynôje Szûz Mária, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország Fôpátrónája köznap
Szûz Mária szombatja
Szent Dénes püspök és társai vértanúk
Leonardi Szent János áldozópap
Évközi 28. vasárnap köznap Boldog XXIII. János pápa köznap köznap köznap Szent I. Kallixtusz pápa és vértanú A Jézusról nevezett (Avilai) Szent Teréz szûz és egyháztanító köznap
Szûz Mária szombatja
Szent Hedvig szerzetesnô
Alacoque Szent Margit Mária szûz
Évközi 29. vasárnap Szent Lukács Evangélista köznap
köznap
De Brébeuf Szent János és Jogues Szent Izsák áldozópapok és társaik, észak-amerikai vértanúk
Mt 18,1-5.10. Lk 17,5-10 Lk 10,25-37 Lk 10,38-42 Lk 11,1-4 Lk 11,5-13 Lk 1,26-28 Lk 11,27-28 Lk17,11-19 Lk 11,29-32 Lk 11,37-41 Lk 11,42-46 Lk 11,47-54 Lk 12,1-7 Lk 12,8-12 Lk 18,1-8 Lk 10,1-9
Keresztes Szent Pál áldozópap
köznap köznap köznap Kapisztrán Szent János áldozópap Évközi 30. vasárnap Szent Mór püspök köznap köznap Szent Simon és Szent Júdás Tádé apostolok köznap Szûz Mária szombatja Évközi 31. vasárnap
Lk 12,35-38 Lk 12,39-48 Lk 12,49-53 Lk 12,54-59 Lk 13,1-9 Lk 18,9-14 Lk 13,10-17 Lk 13,18-21 Lk 13,22-30 Lk 6,12-19 Lk 14,1-6 Lk 14,1.7-11 Lk 19,1-10
