2016. ősz
Hírlevél
V. évfolyam 3. szám
Magyar Örökség Díj 2016 Nemzeti Botanikus Kert Vácrátót
Témáink Kutatóközponti újdonságok................................................ 2 MTA Nemzeti Víztudományi Program.................................... 2 Megjelent publikációk, sikerek........................................... 2 Faji szintű madár-előfordulási adatokon alapuló indikátorok.. 2 Nemcsak gyepen legel a jószág............................................ 3 Magyarországi mezofil és félszáraz gyepek osztályozása.... 4 Fenyőavar eltávolítás, őshonos füvek vetése és az inváziós selyemkóró hatása............................................................. 4 Kritikusan fontos vízgyűjtők Európa édesvízi biodiverzitásának védelmében:................................................................ 5 A fény és az aljnövényzet térbeli mintázatának összefüggései a Szalafői Őserdőben......................................................... 5 Útmutató élőhelyek kertépítészeti stilizálásához.................... 6 Barbara Templ az idei EMS Tromp Award nyertese.............. 6 A világ ugróvillás szemmel..................................................... 6 Főtitkári Elismerés.................................................................. 7 Akadémiai kutató vándorló fái is indulnak az Év fája címért.. 7
Pályázataink, témáink.......................................................... 8 Természetvédelmi Stratégiai Projekt indul a Földművelésügyi Minisztériumban................................................................. 8 Új transznacionális Interreg: Eco Karst.................................. 8 Botanikus kerti hírek........................................................... 8 Rendezvények, konferenciák............................................ 12 LVIII. Hidrobiológus Napok Tihanyban................................. 12 Előadóülés a Magyar Tudomány Ünnepén.......................... 12 Oknyomozó ökológia a Magyar Tudomány Ünnepén.......... 13 Student Conference on Conservation Science 2016........... 14 Torinói SIL kongresszus....................................................... 14 IV.Forum Carpaticum konferencia 2016. szeptember 28-30, Bukarest........................................................................... 15 A Balatoni Limnológiai Intézet (Tihany) 1926. augusztus 25.-i alapkőletétele 90.............................................................. 16 évfordulójára......................................................................... 16 Első ÖK Szüreti bál.............................................................. 18
-1-
Kutatóközponti újdonságok MTA Nemzeti Víztudományi Program Az ENSZ által kidolgozott 2030-ig szóló 17 globális fenntartható fejlődési célból (Sustainable Development Goals, SDGs) több is a vízre vonatkozik vagy a vízzel kapcsolatos, így például a hatodik célkitűzés, mely az édesvízhez való hozzáférést és a fenntartható víz- és szennyvízgazdálkodást nevesíti. A gazdálkodás akkor fenntartható, ha tudáson, evidencián alapul. Az MTA Nemzeti Víztudományi Programja ehhez akar hozzájárulni. A program vezetését a multidiszciplináris Irányító Testület látja el, tagjai: Józsa János (elnök), Báldi András (társelnök), Bozó László, Németh Tamás, Szűcs Péter és Vörös Lajos. Karolina úti elhelyezéssel, egyelőre öt fővel megalakult a Víztudományi Koordinációs Csoport, mely szervezetileg közvetlenül a kutatóközponthoz tartozik. Szakmai irányítását az Irányító Testület látja el, vezetését Engloner Attila végzi. A Víztudományi Koordinációs Csoport fő feladata az átfogó víztudományi kutatási terv kidolgozásának összefogása és katalizálása. A kutatási tervet szélesebb csoport dolgozza ki, amelyet végül a vízzel kapcsolatos kutatásokban meghatározó szakemberek fognak kommentálni, kiegészíteni. A kutatási terv célja a gyakorlati oldal (vízügy, mezőgazdaság, természetvédelem, stb.) tudásigényéhez illeszkedő kutatási feladatok kitűzése, mindezt olyan feltételrendszerben, mely biztosítja a nemzetközi szinten eredményes tudományos munkát. Az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának kidolgozása elkezdődött. Az eltelt néhány hétben a következő főbb lépések történtek: - elkezdődött a hazai vizes kutatóműhelyek és vízügyi műhelyek feltérképezése, mintegy 250 egységet azonosítottunk, - folyik a külföldi példák feldolgozása, kiemelten az EU vízkutatási stratégiájának tekintetében, - tervben van a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2015 K+F témajavaslatainak kritikai értékelése. Fontos esemény volt a 2016. november 4-én tartott előadó ülés, mely a a Magyar Tudomány Ünnepének kiemelt rendezvénye volt. Báldi András
Megjelent publikációk, sikerek Faji szintű madár-előfordulási adatokon alapuló indikátorokkal jól becsülhető a hazai mozaikos agrártájak természetessége Nagy, G. G., Ladányi, M., Arany, I., Aszalós, R., and Czúcz, B. (2017) Birds and plants: Comparing biodiversity indicators in eight lowland agricultural mosaic landscapes in Hungary. Ecological Indicators, 73, 566-573. [IF: 3,190] Kutatásunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy a közösségi és faji szintű madár-előfordulási adatokon alapuló indikátorok mennyire írják le jól a hazai mozaikos agrártájak természetességét. Az összehasonlításhoz nyolc alföldi tájat választottunk ki, amelyek jól reprezentálják Közép-Kelet Európa mozaikos agrártájainak diverzitását az intenzíven kezelt szántóktól a természetes gyepekig. A madáregyütteseket közösségi szintű indikátorok (teljes fajszám, teljes abundancia, Shannon diverzitás) és faji szintű indikátorok írták le (15 szántóföldi madár jelenléte), amelyeket a táj természetességét leíró szintetikus indexszel (NCI – natural capital index) hasonlítottunk össze. A közösségi szintű madár indikátorok gyengén asszociáltak a vizsgált tájak természetességével; csak a teljes abundancia korrelált szignifikánsan az NCI-vel. A faji szintű indikátorok sokkal sikeresebben jellemezték a tájak minőségét. A 15 szántóföldi madárfajból hat (mezei pacsirta, sordély, vörös vércse, sárga billegető, nagy goda, bíbic) szignifikánsan pozitív korrelációt mutatott a természetesség indexszel, három faj pedig (citromsármány, búbospacsirta, mezei poszáta) negatívan korrelált. Eredményeink rámutattak arra is, hogy egy agrártáj természetessége sokkal jobban becsülhető a madárközösség jellemzői alapján, mint amennyire a madárközösség összetétele megjósolható a táj minősége alapján. A közép-kelet-európai vagy Pannon agrártájak jellemzéséhez egy regionális szántóföldi madárindex (Farmland Bird Index) hozható létre a kilenc, természetességgel korrelációt mutató madárfaj alapján. Aszalós Réka és Arany Ildikó
-2-
Nemcsak gyepen legel a jószág: a nem-konvencionális legelők tájökológiai fontosságáról Varga, A., Molnár, Z., Biró, M., Demeter, L., Gellény, K., Miókovics, E., Molnár, Á., Molnár, K., Ulicsni, V., Ujházy, N. & Babai, D. (2016) Changing year-round habitat use of extensively grazing cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation and policy. Agriculture, Ecosystems & Environment (Available online 8 June 2016) http://dx.doi.org/10.1016/j.agee.2016.05.018 [IF: 3.564] A legeltetés vizsgálata számos vegetációökológiai kutatásban szerepel és a természetvédelmi kezeléseknek is kulcsfontosságú eleme. Mégis kevés információ áll rendelkezésre a legeltetés tájléptékű módjairól, valamint azok növényzetre gyakorolt hatásairól. Kutatásunk (Varga et al. 2016) célja a Kárpát-medence legeltetési rendszereinek, táj-léptékű élőhely-használatának és a használat változásának vizsgálata volt, amelyet négy történeti korszakban 1940 és 2014 között, 38 településen vizsgáltunk és elemeztünk. A kutatás során összesen 147 strukturált interjút készítettünk, melynek során az extenzíven legeltetett jószágok létszámára, a legeltetés élőhely-használatára és a legeltetés módjára kérdeztünk rá. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a Kárpát-medence makroklimatikus sajátosságai miatt erősen fluktuáló legeltethető erőforrások szükségessé teszik a gyepterületek mellett számos más élőhely (pl. mocsarak, tarlók, erdők) legeltetését is. Ezek, az ún. nem-konvencionális legelők a vizsgált időszak első felében a gyepekhez hasonló vagy annál nagyobb jelentőséggel bírtak. A külterjes legeltetés a száraz és félszáraz gyepek biomasszáját mindhárom faj esetében elsősorban május-július között hasznosította, az év többi részében az erdők, mocsarak, ugarok, parlagok és vonalas létesítmények biomasszája is nélkülözhetetlen volt. Az utóbbi 60-70 évben azonban a legelőként használt élőhelytípusok száma lecsökkent, egyúttal a pásztor által irányított legeltetés is visszaszorult. Eredményeink azt mutatják, hogy a külterjes legeltetési rendszerekben konvencionálisan legeltetett gyepterületek mellett számos további élőhelytípus is fontos szerepet játszik. Ezen élőhelyek vegetációdinamikai folyamatainak vizsgálata során a legeltetés hatását is szükséges figyelembe venni. A kutatások egyik fontos célja volt az is, hogy segítsük a hazai és nemzetközi agrártámogatási rendszerek fejlesztését, hogy azok mind ökológiailag, mind kulturálisan adaptívek lehessenek. Varga Anna
-3-
Magyarországi mezofil és félszáraz gyepek osztályozása Lengyel, A., Illyés, E., Bauer, N., Csiky, J., Király, G., Purger, D., Botta-Dukát, Z. (2016) Classification and syntaxonomical revision of mesic and semi-dry grasslands in Hungary. Preslia 88: 201-228. Az üde és félszáraz kaszálórétek és legelők mind természetvédelmi, mind gazdasági szempontból kiemelkedő értékű vegetációtípusok, amelyeket a hagyományos extenzív állattartás visszaszorulása veszélyeztet. Cikkünkben az említett növényzeti egységek korszerű numerikus osztályozását és szüntaxonómiai revízióját végeztük el. Eredményeink szerint a mezofil gyepeket tartalmazó Arrhenatheretalia asszociációrendet két asszociációcsoport képviseli Magyarországon: a főleg kaszálókat magában foglaló Arrhenatherion, valamint a legelőket felölelő Cynosurion. Az Arrhenatherion csoporton belül hét, a Cynosurionon belül négy növénytársulást azonosítottunk. A félszáraz gyepek (Brometalia erecti) mind a hat hazai társulását a Cirsio-Brachypodion asszociációcsoporthoz soroltuk. Elsőként mutattuk ki Magyarországon a Ranunculo bulbosi-Arrhenatheretum, a Filipendulo vulgaris-Arrhenatheretum, a Ranunculo repentis-Alopecuretum, sudár rozsnokos kaszálórét (Filipendulo-Brometum erecti) a Gyadai-réteken a Tanaceto vulgaris-Arrhenatheretum, a Filipendulo-Brometum erecti és a Brachypodio-Molinietum asszociációkat, amelyeket a szomszédos országokból már jeleztek. Új asszociációkként neveztük meg a Colchico autumnalis-Festucetum rupicolae és a Diantho deltoidis-Arrhenatheretum társulásokat. Egyes korábban Magyarországról jelzett szüntaxonok előfordulását nem tudtuk megerősíteni, továbbá rámutattunk olyan vegetációtípusok létezésére, amelyek azonosításához további vizsgálatok szükségesek. Lengyel Attila
Fenyőavar eltávolítás, őshonos füvek vetése és az inváziós selyemkóró hatása a nyílt homokpusztagyep regenerációjára leégett fenyves helyén Szitár, K., Ónodi, G., Somay, L., Pándi, I., Kucs, P., & Kröel-Dulay, G. (2016) Contrasting effects of land use legacies on grassland restoration in burnt pine plantations. Biological Conservation, 201, 356-362. Tájhasználat változás során a korábbi tájhasználatból eredő hosszú távú hatások jelentősen befolyásolhatják a természetes növénytársulások regenerációs esélyeit. Az ökológiai restauráció különböző beavatkozásokkal e hatásokat minimalizálva, eltüntetve segíti a regenerációt. Tanulmányunkban a nyílt homokpusztagyep mint természetes céltársulás restaurációs lehetőségeit vizsgáltuk a Kéleshalmi Homokbuckás Természetvédelmi Terület 2007-ben leégett idegenhonos fenyőültetvényei helyén 2008 és 2014 között. Három beavatkozás, illetve tényező hatását, és ezek kombinációit teszteltük kísérletesen 1x1 m-es kvadrátokban: a tűzben elpusztult fákról másodlagosan lehullott fenyőavar eltávolítása 2008-ban, őshonos fűfajok keverékének vetése (Stipa borysthenica és Festuca vaginata) szintén 2008-ban, valamint az inváziós selyemkóró (Asclepias syriaca) spontán jelenléte. Eredményeink alapján a tűavar néhány cm-es rétegben nem akadályozza a vegetáció regenerációját. A füvek vetésével Festuca vaginata spontán megtelepedése leégett fenyves helyén fenyőtörmelék és selyemkóró jelenlétében. Fotó: Kröel-Dulay György gyorsan létrehozható a gyep mátrix, de ez a nem vetett célfajok abundanciáját csökkenti. Selyemkóró jelenlétében átmenetileg lecsökken a vetett füvek tömegessége, de a nem vetett célfajok fajszáma magasabb, mint a selyemkórómentes foltokban. Mindezek alapján elmondható, hogy leégett fenyvesek helyén a nyílt homokpusztagyepek regenerációs képessége jó. Nem találtunk bizonyítékot arra nézve, hogy a tűavar vagy a selyemkóró jelenléte akadályozná a gyepregenerációt. A természetvédelmi beavatkozások során a propagulum-limitáltság csökkentésére érdemes koncentrálni a megfelelő vetési sűrűség optimalizásával. Szitár Kata
-4-
Kritikusan fontos vízgyűjtők Európa édesvízi biodiverzitásának védelmében: azonosítás, prioritizálás és a hiányok elemzése Carrizo SF, Lengyel Sz, Kapusi F, Szabolcs M, Kasperidus HD, Scholz M, Markovic D, Freyhof J, Cid N, Cardoso AC, Darwall W (2016) Critical catchments for freshwater biodiversity conservation in Europe: identification, prioritisation and gapanalysis. Journal of Applied Ecology. doi-ja: 10.1111/1365-2664.12842 [IF: 5,196] Az édesvízi ökoszisztémák a Föld felszínének kevesebb mint 1%-át teszik ki, ám az ismert fajok 10%-ának adnak otthont. Az édesvízi fajok 29%-a veszélyeztetett és számuk jóval gyorsabban fogyatkozik, mint a szárazföldi vagy tengeri ökoszisztémák fajaié. A BioFresh EU FP7-es projekt keretében végzett munkánk célja a kritikusan fontos vízgyűjtő-területek azonosítása, prioritizálása és védettségének elemzése volt Európa területén. Csaknem 1300 hal-, puhatestű-, szitakötő- és növényfaj előfordulási adatai és a fajok veszélyeztetettsége, elterjedési területének nagysága és az endemikus fajok aránya alapján azonosítottuk a kritikusan fontos vízgyűjtőket. Ezek a vízgyűjtők Európa területének közel felét (45%-át) fedték le. A Marxan tervezési eszközzel végzett konzervációs prioritizálással ezek közül kiválasztottuk azokat, melyek hálózata hatékony védelmet nyújthat a veszélyeztetett, kis elterjedésű és endemikus fajok számára Európa területének 17%-án. Eredményeink szerint a prioritás-területek főként Európa déli kisebb és keleti nagy folyóin valamint néhány északi taván találhatóak. A védett területek aránya alapján a dél- és kelet-európai vízgyűjtők védettségében jelentős hiányosságok vannak, pl. a kritikusan fontos vízgyűjtők mindössze 6%-ában megfelelő a védett területek aránya. A Natura 2000 hálózattal rendelkező országokban valamivel jobb a helyzet, de bővítésre, a konnektivitás növelésére itt is szükség lenne. Szabolcs Márton
A fény és az aljnövényzet térbeli mintázatának összefüggései a Szalafői Őserdőben Tinya F, Ódor P (2016): Congruence of the spatial pattern of light and understory vegetation in an old-growth, temperate mixed forest. Forest Ecology and Management 381: 84–92. doi: 10.1016/j.foreco.2016.09.027 [IF: 2.826, D1] A megvilágítottság az egyik legmeghatározóbb környezeti tényező az erdei aljnövényzet tömegessége, szerkezete és diverzitása szempontjából. A fénynek nemcsak a mennyisége, de térbeli mintázata is fontos tényező lehet az aljnövényzet számára. A Szalafői Őserdőben azt vizsgáltuk, hogy milyen léptékű a fény, illetve az aljnövényzet (mohaszint, gyepszint, egyes fajok) térbeli mintázata egy természetközeli, heterogén szerkezetű és elegyes állományban, valamint hogy az aljnövényzet mely komponenseinek térbeli elrendeződése illeszkedik a fény mintázatához. Célunk háttér-információkat nyújtani az erdei növényközösségek számára minél kedvezőbb körülményeket kialakító gazdálkodás tervezéséhez. 121, érintkező 5×5 m-es kvadrátban becsültük a gyepszint és a mohaszint összborítását, 22 növényfaj egyedi borítását, valamint mértük a relatív diffúz fény mennyiségét. A megvilágítottság és a növényzeti változók közötti térbeli összefüggéseket kvadrát-variancia és -kovariancia módszerekkel mutattuk ki. Eredményeink alapján a gyepszint és a mohaszint elrendeződése is jól illeszkedett a fény mintázatához. A fajok közül elkülöníthetőek voltak a fény mintázatához igazodó, valamint az attól független, árnyéktűrő fajok. A mohák és a lágyszárúak finomabb (10x10 m2-es), míg a fásszárúak ennél durvább (25x25 m2-es) léptékben mutatták a maximális összefüggést a fénymintázattal. Az aljnövényzet diverzitásának megőrzése szempontjából gazdasági erdőkben is elengedhetetlen a finom léptékben heterogén fényviszonyok biztosítása, ami legjobban a változatos faállomány-szerkezetet és folyamatos erdőborítást fenntartó szálaló üzemmód alkalmazásával valósítható meg. Tinya Flóra
-5-
Útmutató élőhelyek kertépítészeti stilizálásához Megjelent az MTA Ökológiai Kutatóközpont tanulmánykötet sorozatának harmadik kötete: Bede-Fazekas Ákos, Sántha Eszter, Bubics Benedek, Kubik Emese Flóra, Kenyeres Dóra, Kocsis Klára, Major Imola, Tihanyi Barbara és Somodi Imelda: Útmutató élőhelyek kertépítészeti stilizálásához A kötet az ökológia és a tájépítészet határterületére kalauzolja az Olvasót – a szerzők szándéka szerint – egyszerre szolgál tervezési útmutatóként, valamint a Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Karán folyó tájépítészmérnök-képzés oktatási segédleteként. Olyan kert- és szabadtér tervezési, legfőképpen pedig dísznövény-alkalmazási kérdésekre sorol megoldási javaslatokat, amelyek az ökologikus tájépítészet egy hazánkban ritkán alkalmazott irányzatához, a természetszerű (a természetes látványt megidéző) kertek és szabadterek tervezésének elméletéhez tartoznak. A kertépítészeti stilizálás során tájak, élőhelyek, társulások karakterét idézzük meg kert- (vagy szabadtér-) építészeti munkában az eredetire jellemző formák, arányok, színek stb. más helyszínen történő újraalkotásával. A kert karakterének kialakításakor jól meghatározott előképre támaszkodunk, jellemzően egy távoli táj hangulatát teremtjük újra. A kötetben bemutatott kutatásban a stilizáláshoz felhasznált előképek körét a megszokottnál közelebbi helyszínről – Magyarországról – választottuk, és leszűkítettük annak természetközeli élőhelyeire. Útmutatást adunk a hazai élőhelyek kertépítészeti stilizálásához, kitérve annak nehézségeire és a módszer megvalósíthatóságának néhány szempontjára is. Reméljük, hogy munkánk számos megvalósuló tájépítészeti tervhez nyújt majd a későbbiekben egyfajta ötlettárat, javaslatcsomagot. A tanulmánykötet elérhető az MTA ÖK honlapján: http://www. okologia.mta.hu/node/8553 Bede-Fazekas Ákos
Barbara Templ az idei EMS Tromp Award nyertese Az EMS Tromp díjat nemrég alapította az Európai Meteorológiai Társaság (EMS) közösen a holland Tromp Alapítvánnyal, azzal a céllal, hogy a biometeorológia tudományt népszerűsítsék Európában. Idén a díjat kiemelkedő biometeorológiai kutatási eredményeinek elismeréseként Barbara Templ (leánykori nevén Szabó Barbara), az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet külsős hallgatója, az ELTE TTK doktorjelöltje vehette át. A díjra való nevezés az alábbi publikációval törtent: B. Szabó, E. Vincze, B. Czúcz (2016) Flowering phenological changes in relation to climate change in Hungary; International Journal of Biometeorology 60: 1347-1356; DOI 10.1007/ s00484-015-1128-1. A díjátadásra a 16th EMS Annual Meeting & 11th ECAC konferencián került sor 2016 Szeptember 13.-an Trieszt, Olaszországban. További részletek olvashatók a European Meteorological Society honlapjan: http://www.emetsoc.org/ems-tromp-awardee-2016/
Szerk.
A világ ugróvillás szemmel Egri Ádám az MTA ÖK Duna-kutató Intézet munkatársa a fenti címmel írt pályaművével a zsűri elismerését érdemelte ki az MTA TTK és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat közös cikkpályázatán. Az ismeretterjesztő cikkben a Duna-kutató Intézetben poláros fénnyel végzett laboratóriumi kísérletekről esik szó.
-6-
A cikkpályázatot doktoranduszi tanulmányaikat folytató és tudományos fokozattal már rendelkező fiatal kutatóknak hirdették meg. A pályázat célja az volt, hogy a fiatalok saját, az élő és élettelen természettudományok területén illetve határterületein végzett kutatásaikat, illetve azok tudományos hátterét és összefüggéseit közérthető módon tegyék közkinccsé. Az Élet és Tudomány kategóriában 12 pályamű érkezett. Az 1. helyezett Parrag Viktória lett „Játék a hiperkockával – a hiperspektrális képalkotás alkalmazási lehetőségei” című cikkével. A nyilvános, a díjazottak kutatásait is bemutató díjátadó ünnepségre 2016. november 15-én 14 órakor került sor az MTA TTK Nagytermében. Gratulálunk a díjazottaknak!
Szerk.
Főtitkári Elismerés az Akadémia szolgálatában végzett munkáért Kiemelkedő tudományszervezői, igazgatási, fenntartási, szolgáltatási vagy üzemeltetési munkájukért tizenöten vehettek át elismerést Török Ádámtól, az MTA főtitkárától. A Magyar Tudományos Akadémia szolgálatában magas színvonalon végzett, kiemelkedő munkájáért Török Ádám Főtitkári Elismerésben részesítette Bajusz Tamást, az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének telephelyvezetőjét a kutatómunka feltételeinek biztosítása és a Nemzeti Botanikus Kert világszínvonalú gyűjteményének fenntartása érdekében példamutató szorgalommal és igényességgel végzett munkájáért. A teljes cikk itt olvasható: http://mta.hu/mta_hirei/tizenotenvettek-at-a-fotitkari-elismerest-107095 Gratulálunk Munkatársunknak! Szerk.
Akadémiai kutató vándorló fái is indulnak az Év fája címért Az október közepén lezárult játékos megmérettetésen a nevezetes fák mellett ezúttal egy különleges, ősi kultúrtáj képviselője is versenybe szállt, s 3107 szavazattal a 2. helyen végzett (az első helyezett a Jászai Mari tér legszebb platánja lett 3545 szavazattal). Ismerje meg a fáslegelőket, a Kasztói Őstölgyest és a megőrzésükön dolgozó Varga Anna ökológust! Minden évben megrendezik az „Év fája” szavazást, melyen egy-egy helyi közösség számára különösen kedves vagy éppen izgalmas múltú, hatalmas, öreg fák közül választhatunk. Az idei mezőny egyik indulója, a Bogyiszló határában fekvő Kasztói Őstölgyes több szempontból is különösen érdekes. Egyrészt nem egyetlen fáról van szó, hanem több öreg tölgyről, melyek egy kalandos sorsú réten állnak. A rét a Duna medrének elterelése miatt a Duna–Tisza közéből a Dunántúlra került – ezért is hívják e hatalmas tölgyeket „vándorló fáknak”, noha maguk egy tapodtat sem mozdultak arról a helyről, ahol egy kis makkból kicsíráztak valamikor déd- vagy ükapáink korában. Másrészt ez az öreg tölgyes egy akadémiai kutatás résztvevője, így sokat elárulhat „testvéreiről”, a fáslegelőkről, melyek még szép számban megtalálhatók Magyarországon. Ezt a hagyományos ökológiai tudást, népi természetismeretet szeretné feltérképezni Varga Anna, az MTA Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, aki hisz benne, hogy ennek birtokában van igazán esély megőrizni ezeket a különleges élőhelyeket. Az AGFORWARD projekt keretében szeretne választ kapni azokra a kérdésekre is, hogy a mai körülmények között milyen lehetőségek volnának arra, hogy e területeket továbbra is fáslegelőként használják. Az is nagy kérdés, hogy vajon a helyi lakosokat hogyan lehetne ráébreszteni e gazdálkodási mód értékeire. A teljes cikk az mta.hu honlapon olvasható: http://mta.hu/tudomany_hirei/akademiai-kutato-vandorlo-fai-is-indulnak-az-evfaja-cimert-106897 A év fája verseny döntőjének eredménye: https://evfaja.okotars.hu/ Szerk.
-7-
Pályázataink, témáink Természetvédelmi Stratégiai Projekt indul a Földművelésügyi Minisztériumban Az Európai Unió törekvéseivel összhangban Magyarország is komplex intézkedési rendszerrel kívánja támogatni a biológiai sokféleség védelmét. 2016. október 25-én megalakult „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című KEHOP-4.3.0-15-2016-00001 projekt Irányító Bizottsága. A Bizottság elnöke dr. Rácz András környezetügyért felelős helyettes államtitkár, munkáját segíti Szele-Király Andrea gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár a Földművelésügyi Minisztérium, mint főkedvezményezett képviseletében. A természetvédelmi stratégiai projekt konzorciumi partnerei továbbá az Fotó: Takács András Attila (FM) MTA Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Földmérési és Távérzékelési Intézet (FÖMI), a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. A projekt során megvalósul a nemzeti ökoszisztéma-szolgáltatások térképezése és értékelése (NÖSZTÉP), a közösségi jelentőségű fajok és élőhelyek megőrzését szolgáló tudásbázis (NATURA) jobban kiteljesedik, valamint a természeti és táji értékek táji léptékű megőrzésének stratégiai megalapozása (TÁJKARAKTER) mellett és az előbbi projektelemekkel összhangban, a zöldinfrastruktúra megőrzését és fejlesztését megalapozó stratégiai kereteket (ZÖLDINFRA) is kialakítják. A projekt várható eredményei – többek között az ökoszisztéma-szolgáltatási térkép, a zöld infrastruktúra hálózat terve és a kapcsolódó állapotértékelés, az ország tájkarakter alapú védelmének módszertani alapjai – kiváló eszközt adnak majd a döntéshozók, tervezők, hatóságok kezébe a területi beavatkozások hosszú távú következményeinek kiszámíthatóvá tétele, egyes fejlesztési és rendezési tervek megalapozása, infrastrukturális beruházások telepítésének optimalizálása területén. Szerk.
Új transznacionális Interreg: Eco Karst Az Interreg újonnan induló, Duna Transznacionális Együttműködési Programjának kétkörös pályázati felhívására az MTA ÖK konzorciumi partnerként 2015 novemberében, majd részletesen kidolgozva 2016 májusában nyújtotta be pályázatát, és októberben érkezett a pozitív elbírálás híre. A projekt címe: Védett karszt területek ökoszisztéma szolgáltatásai, mint a helyi fenntartható fejlődés hajtóerői (Eco Karst). A konzorcium 12 tagból áll, akik 9 országot képviselnek (Szlovénia, Horvátország, Ausztria, Németország, Magyarország, Románia, Montenegró, Bosznia és Hercegovina, Szerbia), vezetője a Szlovén Erdészeti Ügynökség. A pályázat célja, hogy 7 ország 1-1 karsztos védett területén, részvételi módszerekkel felmérje és térképezze az ökoszisztéma szolgáltatásokat, majd az eredményre alapozva, a helyi érintettek bevonásával akcióterveket készítsen a biológiai sokféleséget támogató helyi együttműködések és vállalkozások serkentésére, végül régiós szintű stratégiát vázoljon fel. A magyarországi mintaterület a bükki karszt, gondozója a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága, aki szintén konzorciumi tag. Az MTA ÖK feladata a programban kulcsfontosságú ökoszisztéma szolgáltatások felmérésének és térképezésének szakmai támogatása a 7 mintaterületen: egységes módszertan kidolgozása és a partnerek felkészítése tréningek, részletes útmutatók és konzultációk révén. A projekt teljes költségvetése 2 273 302 Euró, amiből az MTA ÖK-ra jutó rész 250 040 Euró. Az Eco Karst megvalósítása 2017 januárban indul és 2019 júniusig tart. Arany Ildikó és Aszalós Réka
Botanikus kerti hírek Magyar Örökség Díj Nagy örömünkre szolgált, hogy a MTA ÖK ÖBI vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertet Magyar Örökség díjjal tüntették ki, melyet 2016. szeptember 17-én adták át a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. „A Bizottság Magyar Örökség kitüntető címre tett javaslatot azért, hogy az arra méltó MTA ÖK vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert bekerüljön a Magyarság Szellemi Múzeumába” mondta Dragonits Márta építész, belsőépítész, az Ars Sacra Alapítvány elnöke a díj átadásának alkalmával.
-8-
A díjat Kósa Géza a botanikus kert vezetője, dendrológus, az MTA ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet osztályvezetője vette át. Laudációt tartott: Vida Gábor biológus, ökológus, genetikus, az MTA r. tagja, 2004-2006 között az MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet igazgatója. Laudáció a Magyar Örökség Díjátadásához (Vida Gábor) Kevés olyan hazai intézményünk van, amely oly sokféle szempontból felel meg a Magyar Örökség címnek, mint a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertje. A Kert csaknem negyed évezredet felölelő története során az itt felhalmozódó értékek meggyőzően bizonyítják a magyarság kulturális, erkölcsi és szellemi emelkedettségét. A Kert példája az akaraterőnek, az önzetlen tenni akarásnak, a hosszú távú tervezésnek, az alkotó természetszeretetnek épp úgy, mint a hazai flóra megőrzéséért érzett felelősségnek. A Kert gazdagságát imponálóan jelző statisztika mögött (több mint 12000 féle élő növény) sokszor rejtve marad az az emberfeletti munka, ami ennek összegyűjtését, megfelelő elhelyezését, ápolását és tartós fenntartását jelenti. A Kertet látogató aligha gondol arra, például a hűvös sziklaszurdokban sétálva, hogy e gímpáfrányos élőhelyen eredetileg száraz homokpuszta volt, s a hatalmas sziklákat a 19. század végén kézi és állati erővel a 10 km-re levő Naszályról hozták. A tórendszert és az azt övező dombokat kubikusok alkották, s a gazdag növényzet botanikusok és kertészek százainak sok évtizedes szorgos gyűjtéséből származik. Mindezt jórészt Vigyázó Sándor gróf, a kastélypark egykori nemes lelkű tulajdonosa tette lehetővé, aki az 1800-as évek végén a Jámbor Vilmos neves romantikus kertépítőt bízta meg a mai felszíni formák kialakítására. 1921-ben Vigyázó Sándor végrendeletében roppant vagyonát, könyvtárát, értékes műtárgygyűjteményét, kastélyait, városi palotáit, sok ezer kataszteri hold földjét a Magyar Tudományos Akadémiának ajándékozta. Mindmáig ő az MTA messze legbőkezűbb támogatója. Érdemes felidézni 1919-ben írt sorait: „Még annak a kornak vagyok a szülöttje, melyben Széchenyi és munkatársai lerakták a mai Magyarország alapjait. Rendíthetetlen meggyőződésem, hogy európai színvonalon álló, s emellett minden ízében magyar kultúra Magyarország és a magyar nemzet fennmaradásának legbiztosabb záloga. Ez okból az egész vagyonomat a magyar nemzeti kultúra szolgálatára kívánom állítani, mely célt első magyar tudományos intézetünk útján vélem leginkább elérhetőnek.” Így került a vácrátóti birtok is az MTA tulajdonába, mely eseményre ténylegesen csak 1952-ben került sor, amikor itt jött létre az MTA Botanikai majd később Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete. 2012 óta a Kert az MTA Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetének Botanikus Kerti Osztálya, mely 1961 óta áll nyitva a nagyközönség számára. A Nemzeti Botanikus Kert Magyarország legjelentősebb élőnövény gyűjteménye, a világ, és ezen belül hazánk flórájának őrzője és bemutatója. E feladatot a magyar kulturális örökség részeként, azzal szerves összhangban látja el. Az esztétikai élménynyújtás mellett ismeretterjesztő, oktató-nevelő célt szolgáló állandó kiállításokban hívja fel a látogatók figyelmét napjaink környezeti gondjaira, a biológiai sokféleség pusztulására, ökológiai lábnyomunk fenntarthatatlan nagyságára és a klímaváltozásra. A Kert ad lehetőséget nyaranta színvonalas hangversenyekre, kulturális rendezvényekre, különleges szakmai bemutatásokra (pl. a Biblia növényei) és tudományos tanácskozásokra. Örökséget létrehozni, őrizni és fejleszteni, élő növényekről lévén szó, igen nehéz és felelősségteljes feladat. Hosszú lenne felsorolni azoknak a neveit, akiknek a mai gazdag gyűjtemény kialakítását és fenntartását köszönhetjük. Szinte minden hazai botanikus hozzáadott valamit ehhez az örökséghez. Kósa Géza azonban e hosszú sorból kiemelkedő. Több mint negyven éve itt él és dolgozik, s 14 éve vezetője is a Kertnek. Jórészt az ő munkájának köszönhető, hogy a dendrológiai gyűjtemény oly gazdag lett (főleg ázsiai gyűjtéseivel), hogy a Kertet sokan csak Kósa arborétumként emlegetik. Joggal, hiszen 3500 fa és cserjefajtájával rászolgál erre a névre is, hozzátéve, hogy a Kósa előtti időben ennek kevesebb mint egy tizede élt itt csupán. A Kert azonban nem csak arborétum. A hazai növényvilág szinte minden családja legalább egy fajjal jelen van itt, méghozzá Soó Rezső filogenetikai rendszerének elrendezésében. Emellett gazdag szilakerti anyag, trópusi üvegházak, pompás virágágyak teszik változatossá a képet. Fokozza mindezt a romantikus angol kert hangulata művészi szobrokkal, emléktáblákkal, tó-rendszerrel, patakkal, hidakkal, vízimalommal, rommal és emlékekkel. Nem csoda, hogy több sikeres magyar film részleteit is itt vették fel, mint például a Pál utcai fiúk, az Abigél vagy a jóval korábbi (1943) Zenélő malom egyes jeleneteit. A gazdag örökség azonban kötelez is. Kötelezi a kertet látogatókat, az itt dolgozókat, az intézet és az Akadémia vezetőit, és még Magyarország mindenkori kormányát is az örökség ápolásához szükséges lehetőségek biztosítására. Csak így tudjuk nemzeti örökségünket unokáinknak is továbbadni.
Fejlesztések, hírek Kósa Géza osztályvezető és Fráter Erzsébet kurátor október első napjaiban, Londonban meglátogatta a világ leghíresebb gyűjteményes kertjét, a Royal Botanic Gardens, Kew-t. Munkatársainknak a Kew gyűjtemények vezetői mutatták be a kezük alatt működő gyűjteményeket és a háttérintézményeket, és megosztották az
-9-
azokkal kapcsolatos szakmai tapasztalataikat. Az angliai szakmai út másik célpontja az angol tájképi kertművészet leghíresebb, ikonikus kertje, a Stowe Garden volt, aminek létrehozásában a leghíresebb angol tájépítészek közül három is munkálkodott. A Nemzeti Botanikus kert vezetője Kósa Géza osztályvezető és a Rendszertani gyűjtemény tudományos kurátora Fráter Erzsébet 2016. augusztus 29 – szeptember 9 között részt vett az Örmény Tudományos Akadémia Botanikai Intézete által szervezett terepi gyűjtőúton. Az út során az ország északnyugati részén lévő Pambak hegységtől a délkeleti határnál az Arasz folyó mellett fekvő Zangezúr hegységig járták be a területet munkatársaink két helyi botanikus kolléga kíséretében és segítségével. A botanikus kert gyűjteményeinek gazdagítására számos magtételt és szaporítóanyagot gyűjtöttek az igen sikeres úton. 2016. október 15 – 21 között három hivatalos szakmai kínai kollégát látott vendégül a Nemzeti Botanikus Kert. (Zhang Daoyuan, Guan Kaiyun, Qiao Jianfang). Mindhárman a Kínai Tudományos Akadémia Ökológiai és Földrajzi Intézetének kutatói – Ürümcsi, Hszincsiang- (Xinjiang Institute of Ecology and Geography, the Chinese Academy of Sciences, Urumqi). A vendégek a botanikus kert munkatársainak segítségével az MTA ÖK ÖBI munkásságán kívül, Magyarország különböző vegetációtípusaival ismerkedtek meg (Mecsek, Hortobáby, Dunazug hegység). Az évenként ciklikusan ismétlődő botanikus kerti fenntartási munkák mellett az idén került sor a kert tavainak parti sávjában történő fenntartási munkákra. Ezt 4-5 évente kell elvégezni főként csónak segítségével. Az ősz folyamán az előző évekhez képest jóval nagyobb számú látogatót fogadott a botanikus kert. Az őszi lombszíneződés az átlagosnál sokkal pompásabb volt az idén. Újdonságként a főbejárat környékét támogatóinktól kapott színes virágú cserepes krizantémokkal tettük barátságosabbá. A nyári szünetben iskolai közösségi szolgálatra, szakmai gyakorlatra érkező diákok segítették a botanikus kert munkáját. Csak az iskolai közösségi szolgálatot teljesítő diákok 370 órát dolgoztak a kertben. A szakmai gyakorlaton lévő diákok 3 hónapos, 6 hetes, 2 hetes időszakokat töltöttek nálunk. Az ERSTE BANK és a SKY SCANNER Magyarország munkatársai vállalati önkéntes program keretében növényekkel, anyagokkal, munkájukkal segítették kertünket. Növény-adományokkal gazdagodtak gyűjteményeink: a Vörös Sándor faiskola 20 fenyőfélét, a Virágzó Dunakanyar konténeres krizantémokat adományozott kertünknek.
Programok, rendezvények ARS SACRA FESZTIVÁL -„Biblia növényei” tanséta 2016. szeptember 17-25 között, 9 napon keresztül 8-18 óra között „Bibliai növények”c. önnállóan bejárható tansétával vártuk a kedves érdeklődőket a vácrátóti Botanikus kertbe, az Ars Sacra fesztivál programsorozat keretébe. A tanséta a Biblia gyakoribb növényeit, botanikai jellegzetességüket, kulturális jelentőségüket mutatta be a cédrustól a szőlőig, a mirhától a máriatövisig, egy élvezetes botanikus kerti látogatás keretében. Az érdeklődők a jegypénztárban egy térképes vezetőlapot kaptak. A Kert térképén jelölt útvonalat követve, önállóan kereshették fel az egyes állomásokat, ahol az ismeretek mellé, a pompás környezetben, maguk a növények szolgáltak élő illusztrációul. A
- 10 -
sétaút végére nemcsak a növények felhasználásáról és jelképrendszerükről, valamint az ókori mezőgazdálkodásról kapunk rövid ízelítőt, hanem az ismeretek abban is segítenek, hogy a Szentírás pontosabb értelmezésével közelebb kerüljünk Isten Igéjéhez, és jobban megértsük annak üzenetét. A tanséta szerzője Fráter Erzsébet, kertünk rendszertani gyűjteményének kurátora. A program az Ars Sacra alapítvány támogatásával jött létre. ARS SACRA FESZTIVÁL- „Ti vagytok a szőlővesszők” előadás a Biblia növényeiről 2016. szeptember 25-én 14 órakor az Ars Sacra Fesztivál zárónapján „Ti vagytok a szőlővesszők” a Bibliai növényekről tartott előadást Fráter Erzsébet biológus, kertünk rendszertani gyűjteményének kurátora a vácrátóti botanikus kert dísztermében. Fráter Erzsébet előadásából megtudhatták a résztvevők, hogy miből készült Noé bárkája, mi a mirhás bor, fává nő-e a mustármag. Ilyen izgalmas kérdésekre is kerestük a választ a Biblia növényeiről szóló előadásunkban. A bibliai történetek helyszíne, a Közel-Kelet és a Szentföld éghajlata, domborzata és növényzete is, jelentősen különbözik a miénktől. A Szentírás növényeinek egy része elterjedt kultúrnövény, nagyobb része azonban nálunk kevésbé ismert, noha sokszor fontos szimbolikus jelentést hordoznak. Az előadó Fráter Erzsébet biológus, az MTA Nemzeti Botanikus Kert kurátora, több könyv, többek között növényes mesékkel, mondákkal foglalkozó művek szerzője, többször járt a Szentföldön. Vetített képes előadása azonban nem egy szokásos szentföldi, botanikai úti beszámoló. A Bibliában szereplő növények és az ókori kultúrában betöltött szerepük, jelképrendszerük megismerése ugyanis ahhoz is hozzájárul, hogy helyesebben értelmezzük a Szentírás aktuális mondanivalóját, és megértsük az Úristen nekünk szóló üzenetét. Kulturális Örökség Napjai - Kerttörténeti és Kertművészeti séta 2016. szeptember 18-án, kerttörténeti és kertművészeti sétával csatlakoztunk a Kulturális Örökség Napjai programsorozathoz. Kertművészeti stílusát tekintve a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert egy romantikus tájképi kert. Ennek stíluselemeit és kertépítészeti elemeit mutatjuk be a séta során, felelevenítjük Kertünk 200 éves történelmének legfontosabb pillanatait és a Kert életében meghatározó szerepet játszó fontos személyiségeket. A Nemzeti Botanikus Kert, több mint 12 000 növényfajával és fajtájával messze a leggazdagabb hazánkban. Az itt őrzött és bemutatott növényanyag, mint egy „élő múzeum” felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincsünk. Országos jelentőségű természetvédelmi terület, mely építményeivel, történeti kertstílusával egységben műemléki védettséget is élvez. A kert területén korábban számos sikeres és népszerű magyar film forgatása történt, Kertünk ezzel is a magyar kultúra részévé vált. A legfontosabb filmek: Zenélő malom (1943), Egy magyar nábob (1966), Kárpáthy Zoltán (1966), Palacsintás király(1973), Abigél (1978), Psiché (1980), Csontváry (1980), Pál utcai fiuk (1969), Halálos tavasz (1939). Földi javak asztalunkon - családi nap és vásár Október 2-án, vasárnap került sor a hagyományos őszi rendezvényünkre a „Földi javak asztalunkon” családi nap és vásárra. A Kastély körül árusok kínálták portékáikat: őszi termények, növények, vetőmagok, sajtok, lekvárok, mangalica termékek, és sok minden más. Díjmentes kerti sétáinkon, a szakvezetők segítségével, a résztvevők megismerhették a kert növény- és madárvilágát. Idén első ízben Bonsai kiállítással és bonsai nevelési előadás színesítette a programot a Herman Otto Bonsai Egyesület szervezésében. A rendszertani gyűjteményben 80 különböző kopasz őszirózsa kezdte virágzását. A 150 éves vérbükk alatt a gyerekeket meseprogramon, növényes alkotóműhelyen, korongozáson, madaras vetélkedőkön vehettek részt. A madarász programokat a Magyar Madártani Egyesület Börzsönyi csoportja szervezte, a Nemzetközi Madármegfigyelő Napok keretében. A kedvezőtlen időjárás ellenére, 1250 belépőjegyes látogatónk volt a „Földi javak asztalunkon” rendezvényen. A rendezvény szervezését és lebonyolítását 13 önkéntes segítette. Tanséták a Nemzeti Ünnep hétvégéjén A Nemzeti ünnep hétvégéjén (október 22-23), a Botanikus kert 8:00-18:00 óra között volt nyitva. Őszi színek kavalkádjával várta a Botanikus kert látogatóit. A leglátványosabban színesedő fákat, térképes és növényleírásokat tartalmazó „ŐSZI SÉTA A KERTBEN” vezetőlap segítségével találhatták meg látogatóink a kertben. Október 22-november 2 között, a nemzeti ünnep és az iskolai szünet ideje alatt 5246 látogató tekintette meg a kertet. Thalmeiner Tünde
- 11 -
Rendezvények, konferenciák LVIII. Hidrobiológus Napok Tihanyban „Hosszú távú hidrobiológiai kutatások a Kárpát-medencében” címmel szervezték meg a Magyar Hidrológiai Társaság centenáriumi ünnepségeihez kapcsolódóan a LVIII. Hidrobiológus Napokat 2016. október 5-7 között az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézetében. A rendezvényt a Magyar Hidrológiai Társaság Limnológiai Szakosztálya, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézete, és az MTA Veszprémi Területi Bizottsága közösen szervezte. A témakiíráshoz kapcsolódóan plenáris előadások hangzottak el a Balaton, a Duna és a Tisza kutatás hosszútávú adatsoraihoz kapcsolódóan. • Vörös Lajos: A Balatoni fitoplankton ötven éve (1965-2015) • Grigorszky István, Abonyi András, Ács Éva, Dobosy Péter, Duleba Mónika, Hidas András, Kiss Keve Tihamér: A Duna fitoplanktonjának hosszútávú változása • Borics Gábor, Boda Pál, Várbíró Gábor, Lukács Balázs: A Tisza és vízgyűjtője hosszú távú kutatásának eredményei és jövőbeli kilátásai A rendezvényen ezen kívül további 26 előadás és 8 poszter-előadás anyaga került bemutatásra a 64 vendég számára. A rendezvényen most is díjazták az előadókat. A Nemzeti Kulturális Alap legjobb előadás díját Márton Zsuzsanna (ELTE) nyerte „Kazahsztáni sós tavak ismeretlen prokarióta közösségei” előadásával. A Nemzeti Kulturális Alap legjobb poszter díjat Csitári Bianka (ELTE) nyerte „Nitrogéntartalmú vegyületek bakteriális átalakulásainak megismerése szikes tavainkban” poszterével. A fiatal hidrobiológusok is kaptak díjakat, így Tihany Község Önkormányzat különdíját a „Balaton kutatásban elért kiemelkedő eredményekért” Simon Brigitta (Pannon Egyetem, Georgikon Kar) nyerte „A nád lebontási ütemének vizsgálata a Balaton és a Kis-Balaton területén” előadásával. Az Aranyponty Halászati Zrt. „A tavi ökoszisztémára is hatással lévő, felmelegedéssel kapcsolatos vizsgálata” díját Mucza Orsolya (Debreceni Egyetem) nyerte „Hasznosítási formák összehasonlítása a Felső-Tisza Vidék holtmedreiben a Cladocera fajösszetétel alapján” előadásával. Gratulálunk a győzteseknek és köszönet támogatóinknak Tihany Község Önkormányzatának, az Aranyponty Halászati Zrt.nek és a Nemzeti Kulturális Alapnak. A következő, LIX. Hidrobiológus Napokat, szintúgy Tihanyban, 2017. október 4-6 között rendezik, és a mottója „A hidrobiológia helye a víztudományokban” témakör lesz. Tóth Viktor
Előadóülés a Magyar Tudomány Ünnepén A Víztudományi Kutatási Program első eredményeinek ismertetésére került sor a Magyar Tudomány Ünnepén, november 4-én az Akadémia székházában. A rendezvény szervezői az MTA Ökológiai Kutatóközpont, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport, az MTA-ME Műszaki Földtudományi Kutatócsoport és az Országos Meteorológiai Szolgálat voltak. Az előadóülésre közel kétszázan érkeztek, többek között számos vezető kutató, illetve a vízügyekért felelős helyettes államtitkár, a környezetügyi államtitkár, valamint az Országos Vízügyi Főigazgatóság és az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetői. A rendezvényen Lovász László elnöki megnyitója után, Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára köszöntőjében felhívta a figyelmet arra, hogy a vízgazdálkodás olyan közügy, amelynek szüksége van a tudomány támogatására. Báldi András (MTA ÖK) ismertette a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program kidolgozásának módszerét, amely a víztudomány potenciális szereplőinek és a szükséges kutatási irányok és infrastruktúra számbavételével határozza meg az elkövetkező időszakban elvégzendő munkát. Az eredmény egy olyan interdiszciplináris kutatási terv lesz, amely hiánypótló a nemzeti vízstratégiában kitűzött célok eléréséhez szükséges tudományos háttér kialakításában, és amely a döntéshozók számára világosan kijelöli a tudományos háttér eléréshez szükséges lépéseket. Az ülés további fő vonalát a Balatont érintő kutatások alkották. Horváth Ákos (Országos Meteorológiai Szolgálat) bemutatta a Balaton több éghajlati hatás alatt álló légköri cirkulációjának finomszerkezetét is leírni képes számítógépes modellezést, melynek operatív működtetése csak a szuperszámítógépes kapacitástól függ. A Balaton vízállásváltozásait és vízmozgását meghatározó hatásokról beszélt Honti Márk (Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem). A mértékadó vízszintek alakulását és a várható üledékmozgásokat hidrológiai és hidrodinamikai modellek segítségével lehet meghatározni, aminek jelentős gyakorlati kapcsolódása van. Vörös Lajos (MTA ÖK) a Balaton ökológiai állapotáról beszélt. A tápanyagterhelés visszaszorításával jelentősen javult a Balaton minősége, ami a célzott vízminőség-javító beruházások sikerességét mutatja.
- 12 -
Józsa János (Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem) összegezve a Balatonnal kapcsolatos legkorszerűbb eszközökkel végzett kutatásokat, hangsúlyozta, hogy a Balaton, mint komplex rendszer, a különböző tudományterületek hatékony integrálásának példája. Szűcs Péter (Miskolci Egyetem) a felszín alatti vizeket érintő legújabb kutatási eredményekről és az új kihívásokról számolt be. Ungvári Gábor (Budapesti Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont) a közgazdaságtudomány eszköztárában rejlő lehetőségekről számolt be a hatékony, környezettudatos vízgazdálkodás és társadalmi szereplőinek viszonyrendszerében. A rendezvény Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal, Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságának igazgatója zárszavával ért véget. Az eseményről bővebben az MTA honlapján olvashatnak: http://mta.hu/mta_hirei/a-balaton-kornyezetvedelmi-sikertortenet-bemutattak-az-mta-vizprogramjanak-elso-eredmenyeit-107040 Barreto Sára
Oknyomozó ökológia a Magyar Tudomány Ünnepén Az MTA Ökológiai Kutatóközpont idén harmadszor várta „Tárt Kapukkal” a nagyközönséget. A Duna-kutató Intézet falai közt november 22-én zajló rendezvényen filmvetítéseken, előadásokon, laborlátogatásokon és interaktív standokon mutatták be a kutatóközpontban zajló kutatásokat. Vajon hogyan változna az élelmiszerboltok kínálata, ha eltűnnének a beporzók? Miért nem kell félnünk a mérgező növényektől? Hogyan vizsgálható a rovarok látása? Mit tehetünk a dunavirág kérészeket érintő összetett ökológiai csapda hatásainak csökkentéséért? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre lehetett választ kapni az Ökológiai Kutatóközpont idei Kutatóhelyek Tárt Kapukkal rendezvényén, melynek fő témája az Oknyomozó ökológia volt. Az egyik legnagyobb érdeklődés a filmvetítéseket övezte. Bemutatásra került Kriska György (a Duna-kutató Intézet tudományos főmunkatársa) és az ELTE Videostúdió közreműködésével készült Hét vadász című film is, mely hét víz alatt portyázó ragadozó rovarról és azok túléléséért folytatott mindennapi küzdelmeiről szól. Molnár Zsolt (az Ökológiai és Botanikai Intézet tudományos tanácsadójának) filmje széleskörű betekintést nyújtott a magyar pásztorok ökológiai tudásába és kemény munkával töltött hétköznapjaiba. Méry Zsuzsa A pocsolya című filmje zenei aláfestéssel azt mutatta be, hogy mi történik egy bérház mellett kialakuló időszakos állóvízben néhány hét leforgása alatt. A vetítések után a résztvevők a látottakkal kapcsolatban kérdéseket is feltehettek a szakértőknek. A rendezvényre érkezők a délelőtti ismeretterjesztő előadásokon a vizek élővilágáról és a beporzók szerepéről, míg délután a fák éjszaka mutatott lassú mozgásáról, az erdőrezervátumokról és a növényi mérgezésekkel kapcsolatos főbb kérdésekről hallhattak. Abonyi András (a Duna-kutató Intézet tudományos munkatársa) előadásában általános áttekintést adott az algák szerepéről, főbb élettereiről és életformáiról. Az előadó érdekes párhuzamot vont a lebegő algák (fitoplankton) kompozíciója és a zenekarok felépítése között. Kiemelte, hogy a hangszerek sokféleségéhez hasonlóan a lebegő algák is változatos mérettartományt, illetve felépítésbeli diverzitást fednek le. És ahogyan a zene sem épül fel véletlenszerűen, úgy az algák kompozíciója is szervezett, ahol minden egyes elemnek fontos szerepe van, melyek megismerése fontos információval bír környezetéről. A rendezvényen a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Intézet és a Balatoni Limnológiai Intézet néhány kutatója is bemutatkozott, a Nemzeti Botanikus Kert munkatársai pedig interaktív botanikával és botanikai kvízzel is várták az érdeklődőket. A sikeres kitöltők botanikus kerti belépő nyerhettek. Négy nyertesnek át is tudták adni a díjat, ketten e-mailben kapnak értesítést a nyereményükről. A látogatók előtt nyitva álltak a Duna-kutató Intézet laboratóriumai is. Az érdeklődők betekinthettek egy Magyarországon csak itt megtalálható pásztázó elektronmikroszkóp működésének rejtelmeibe, mely akár egymilliószoros nagyításban is lehetővé teszi a nanoméretű élőlények vizsgálatát. Az őshonos fajokat kiszorító invazív rák- és halfajok némelyikét közvetlen közelről is megvizsgálhatták a látogatók az akváriumi bemutatókon, az udvaron pedig számos dunai mintavételezéshez használt eszközt is meg lehetett szemlélni. Egy interaktív kísérletben a szennyvíztisztítás fő lépéseit is bemutatták. A rendezvény népszerű pontja volt az ELTE Eötvös Kiadó standja, ahol többek között környezeti neveléssel kapcsolatos szakkönyveket, és az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai által a közelmúltban írt könyveket is vásárolhattak az érdeklődők. Fotók: Egri Ádám
Farkas Alexandra
- 13 -
Ha nyár vége akkor ismét SCCS Tihany – Student Conference on Conservation Science 2016 Másodszor szerveztük meg az SCCS konferenciát Tihanyban 2016. augusztus 30-tól szeptember 3-ig. A „Kicsi de erős!” mottó jegyében a 30-40 fős konferencia résztvevő ismét magas szakmai színvonalú és inspirálóan jó hangulatú esemény részese lehetett. A résztvevő hallgatók kb. egyharmada volt magyar, 2/3-a 12 különböző, de zömmel Európai országból érkezett, köztük a Közép-Kelet Európai résztvevők száma is jelentős volt. Ismét nemzetközi kiválóságokat sikerült meghívni plenáris előadóként: Rhys Green (University of Cambridge) - How to feed the world while doing least harm to wild species; Zsolt Molnár (MTA ÖK) - Role of Traditional Ecological Knowledge in Cultural Landscapes; David Kleijn (Wageningen University) - Evidence based biodiversity conservation and delivery of ecosystem services; Piero Visconti (Zoological Society of London and University College London) - Biodiversity and ecosystem services in Europe and Central Asia – status, trends and future scenarios. A fenti meghívott előadók workshop-ot is tartottak http://sccs.okologia.mta.hu/node/112, rajtuk kívül Batáry Péter (Göttingeni Egyetem) a meta-analízisről, mint az elsődleges kutatási eredményeket összegező statisztikai módszerről vezetett workshop-ot. Stephanie Januchowski-Hartley és Mihók Barbara (SCB Europe) interaktív beszélgetésbe vonta be a résztvevőket arról, hogy milyen akadályokkal kell szembenéznie a kutatónőknek karrierjük során a természettudományok, mérnöki tudományok és a matematika (angol rövidítéssel STEM) területén. Nagyon tanulságos volt összevetni például, hogy az európai és ázsiai hátterű kutatónőknek hogyan reagál a környezetük, ha a konzervációbiológiai kutatási témájukban terepmunka a feladat. A tavalyihoz hasonlóan versenyeztek a résztvevő hallgatói prezentációk. A zsűri tagjai: Prof. Rhys Green, Prof. David Kleijn, Dr Batáry Péter, Dr Stephanie Januchowski-Hartley, Dr Fraser Januchowski-Hartley, Dr Molnár Zsolt és Dr Piero Visconti voltak. A legjobb előadás díját: Pauline Pierret (Museum National d’Histoire Naturelle, Paris), „Gardens with food supply and surrounded by intensive agricultural landscape could act like havens for birds in winter.” kapta. A legjobb poszterek: Elena Șușter (Ovidius University of Constanta), „Salinity tolerance of green frog (Pelophylax kl. esculentus) during early developmental stages.” és Marine Leve, „From one engagement to another: motivations behind pro-biodiversity behaviours” voltak. A Community Ecology folyóirat különdíját Shalini Rajakaruna kapta melyet Jordán Ferenc főszerkesztő adott át, és amellyel a Where have all the Villus gone?- Story of wetlands in Sri Lanka and livelihoods of villagers; case study in Mahaweli floodplains, Sri Lanka című elődást ismerték el.
A konferencia adott alkalmat arra is, hogy a Society for Conservation Biology – Europe Section által alapított, fiatal természetvédelmi biológus díj átadásra kerüljön (http://conbio.org/groups/sections/europe/scb-european-early-career-award). A Szekció vezetősége a pályázók közül Németh Attilát válaszotta ki, a földikutya megmentése és kutatása terén kifejtett tevékenysége elismeréseként. Az intenzív háromnapos szakmai programot a tavalyihoz hasonlóan több közösségi esemény egészítette ki. Rögtön a konferencia kezdetekor a Fővárosi Állat-és Növénykert munkatársai, Dr. Sós Endre osztályvezető, Dr. Koroknai Viktória állatorvos és Szelényi Gábor, gyűjteményi és természetvédelmi referens tartottak előadásokat majd vezetett sétát az Állatkertben. A konferenciát a pénteki napon a tihanyi kirándulás majd szombaton a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársának vezetésével madarász program és a Bivalyrezervátum látogatása zárta a Kis-Balatonon. A konferencia szervezői (Báldi András (elnök), Hartel Tibor, Kovács-Hostyánszki Anikó, Mázsa Katalin, Mihók Barbara, Palotás Brigitta, Tugyi Nóra, Vili Nóra) Mázsa Katalin
Torinói SIL kongresszus Július végén-augusztus elején került megrendezésre a XXXIII. SIL (International Society of Limnology) kongresszus, melynek Torinó adott otthont. A konferencia 820 résztvevővel, több mint 50 ország képviselete mellett zajlott, ahol Magyarország 14 limnológussal képviseltette magát.
- 14 -
A torinói konferencia sok újdonságot, vagy rég elfeledett ötletet hozott vissza. A kongresszusi résztvevők javaslatára az előadások 30 külön szekcióban kerültek bemutatásra. A kongresszus nyitó előadása különlegességgel is szolgált, amelyben a Museo Egizio vezetője, Christian Greco tartott előadást az Nilus szerepéről az egyiptomi kultúra megjelenésére és eltűnésére „Water management in Theban archaeology” címmel. A SIL először rendezte meg fiatal limnológusok számára a Ph.D disszertációkból írott publikációk versenyét, melynek új-zélandi győztese Jeremy J. Piggot plenáris előadást tarthatott az eddigi munkájáról „Climate change and multiple stressors in agricultural streams” címmel. Természetesen nem maradhattak el a szokásos Baldi és Kilham emlékelőadások sem. Az előbbit Rick Battarbee tartotta „Coaxing lakes to conduct experiments: palaeolimnology and the acid rain debate”, míg az utóbbit Ole Seehausen „Ecological isolation despite physical connectedness: evolution-dependent species richness in large and deep lakes”. A konferencia érdekessége volt, hogy a résztvevők közel egyharmada diák, vagy pedig a kutatói pályafutás elején járó fiatal volt. Ebben a SIL stratégiai gondolkodása is látható, hiszen a fiatal, pályakezdő limnológusok számára a SIL számottevő kedvezményt nyújt mind a SIL tagság díjának valamint a kongresszusi részvétel támogatásának tekintetében, mind pedig folyóiratában, az Inland Waters-ben biztosított kedvezményes open access publikációk formájában. Az MTA ÖK képviseletében a bemutatott anyagok között szerepelt a dunai fitoplankton hosszú távú adatsorának funkcionális elemzése (Abonyi András, Ács Éva, Várbíró Gábor, Kiss Keve Tihamér); a Dreisena gugensis balatoni elterjedését támogató környezeti tényezők elemzése (Balogh Csilla, G-Tóth László, Szivák Ildikó, Serfőz Zoltán); dunai nádpopulációk morfológiai vizsgálata (Engloner Attila, Szakály Ágnes); a fikocianin mérések és a kékalga biomassza összefüggése sekély tavakban (Horváth Hajnalka, Présing Mátyás, Vörös Lajos, Rádóczy Piroska, Zsigmond Eszter, Kovács W Attila); a vöröseltolódás hatása sekély vizekben (Somogyi Boglárka, Németh Balázs, Szabó Tímea, Csuti Péter, Szabó Ferenc, Vörös Lajos); a nád morfológiai, ökofiziológiai, fenológiai változatossága a Balatonban (Tóth Viktor); az alga és nem alga eredetű szerves szénforrások baktrioplanktonra gyakorolt hatása (Tugyi Nóra, Mentes Anikó, Felföldi Tamás, Vörös Lajos, Boros Emil, Márialigeti Károly, Pálffy Károly, Somogyi Boglárka). A soron következő 2018-as SIL kongresszus házigazdája Kína lesz, de döntés született a 2020–as és a centenáriumi 2022-es kongresszus helyszínéről is. Az előbbit Dél-Koreában, az utóbbit Németországban, Berlinben rendezik meg.
A 2016-os XXXIII. SIL teljes programja letölthető: http://www.sil2016.it/index.php/detailed-program-and-themes-congress/ Tóth Viktor
IV.Forum Carpaticum konferencia 2016. szeptember 28-30, Bukarest A IV. Forum Carpaticum konferenciát - 4th Forum Carpaticum: Future of the Carpathians: Smart, Sustainable, Inclusive - 2016. szeptember 28-30 között tartották Bukarestben a Román Parlament épületében. 200 résztvevő gyűlt össze, kutatók, hallgatók, intézmények és civil szervezetek képviselői. A résztvevők 40%-a érkezett külföldről, 60% hazai volt. Magyarországról hét résztvevő érkezett, négyen az MTA ÖK-ból. A konferencia fő tematikái az erdőkhöz kapcsolódó kutatás (a prezentációk 40%-a), a klímaváltozás, hidrológiai témák, tájökológia és egyes társadalomtudományi vonatkozások voltak. A bemutatott prezentációk és az azokat követő viták rávilágítottak az emberi beavatkozások negatív hatásaira a hegyvidéki
- 15 -
környezetben, és felhívták a figyelmet arra, hogy fontos intézkedések szükségesek a Kárpátok fenntarthatósága érdekében ( http://geo.unibuc.ro/fc/FC_2016.html). Az FC 2016 támogatta a Research Agenda for the Carpathians 2015-2020 további fejezeteinek elkészítését és megkezdte az egyeztetést a Kárpátok fenntartható mezőgazdasága és a fenntartható oktatás a fejezetek területén, együttműködésben a Kárpátok Egyezmény ideiglenes titkárságával. Folytatva a Forum Carpaticum konferenciák sorát FC 2010 (Lengyelország), FC 2012 (Szlovákia), FC2014 (Ukrajna), FC2016 (Bukarest) a soron következő konferencia 2018-ban Magyarországon lesz , szervezője az MTA ÖK, kapcsolattartó Mázsa Katalin. Mázsa Katalin
A Balatoni Limnológiai Intézet (Tihany) 1926. augusztus 25.-i alapkőletétele 90. évfordulójára Tihanyban, az MTA ÖK Balatoni Limnológiai Intézet parkjában, Gróf Klebelsberg Kuno vallás és közoktatási miniszter bronz szobra mellett ünnepelték meg az intézet munkatársai és a meghívott vendégek az intézet alapkőletétele 90. évfordulóját 2016. szeptember 2-án. Az alapításról és az alapító Gróf Klebelsberg Kuno miniszterről G.-Tóth László intézetigazgató, Gróf Klebelsberg Éva történész és Buzády Tibor orvos, vallástörténész emlékezett meg. G.-Tóth László, a tihanyi intézet igazgatója Gróf Klebelsberg Kuno 90 évvel ezelőtti alapító miniszteri beszédből olvasott fel egy részletet, amelyben a miniszter az intézet alapkőletétele eseményét szimbolikus magasságba emelve az egész magyar tudomány szárnyalását és az ország műveltségi színvonalának minőségi emelését szándékozott elindítani. Gróf Klebelsberg Éva, a Klebelsberg család Párizsban élő leszármazottja, nagybátyja nemes értelemben vett hazafiságáról, a Hazai és külföldi ünneplők a tihanyi intézet alapkőletétele 90. évfordulóján nemzet tagjainak pártpolitikákon felülemelkedő összefogásáról rendezett ünnepségen beszélt. Példaként emlékeztetett arra a ritka történelmi helyzetre, amikor a miniszterelnök Gróf Bethlen István és kultuszminisztere, Gróf Klebelsberg Kuno teljes egyetértésben, a nemzet szellemi élete magasra emelését tűzhették ki célul, szabad felhasználású hatalmas összeget biztosítva erre a nemes ügyre. Buzády Tibor az alapító Klebelsberg példamutató karakterét, önzetlenségét, magas morális igényességét méltatta és ajánlotta példaképül a jövő generációjának. A tihanyi intézet alapkőletételéről egy korabeli híradás az alábbiakban számolt be: „1926 augusztus 25-én zajlott le a Tihanyban épülő első magyar önálló biológiai kutatóintézet alapkőletétele nagy ünnepség keretében. Erre a célra beállított különvonat vitte a magyar tudományos és politikai világ képviselőit Balatonfüredre, ahonnan hajóval folytatták útjukat Tihanyba, ahol Habsburg József és József Ferenc királyi hercegek, Auguszta és Anna királyi Hercegnők, Gróf Bethlen István miniszterelnök és neje, számos képviselő, Halbik Ciprián Tihany apátja, a községi elöljáróság és nagyszámú közönség várták a megérkezőket. Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatási miniszteren kívül megjelentek Mayer János földművelésügyi és Bud János pénzügyminiszter, Dr. Rott Nándor veszprémi püspök, Huszár Károly és Zsitvay Tibor nemzetgyűlési alelnökök, Álgya-Papp altábornagy, mintegy 80 nemzetgyűlési képviselő, a négy egyetem, műegyetem, gyűjteményegyetem és a tudományos társulatok nagy számban megjelent képviselői.” (E. Csiki et B. Hankó /1927/: A Biológiai Intézet alapkőletételének ünnepe Tihanyban 1926. Auqusztus 25.- én. - Statione Biologica Balatonica Musei Nationalis Hungarici Editum Volumen I. 228-236.,Tihany, 1927.) Az alapkőletételen megjelentek közül számos nobilitás üdvözlő beszédet mondott. Gróf Klebelsberg Kuno ünnepi beszéde a biológia és a tókutatás fontosságának kiemelése mellett egy átfogó nemzeti kultúrprogram keretébe helyezte el az intézet megalapítását: „Mintegy 20 évre előre szerves programot állítottunk fel… ennek az egységes természettudományi programnak a keretében előkelő hely jut a tihanyi biológiai intézetnek, amelynek építéséhez most fogunk hozzá… a tihanyi lesz az első rendszeres természettudományos kutatási intézet Magyarországon. Mit foglal ez az intézmény magában? Balatoni akváriumot, tudományos kutatási intézetet és tanári továbbképzőt… ha csínnal csináljuk meg balatoni akváriumunkat és főleg, ha kellőképpen felszereljük és tudományos szellemmel megtöltjük biológiai kutatási intézetünket, akkor különösen a külföldi tudósok nem fognak elmaradni…” Dr. Hóman Bálint, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: „Amidőn az Országos Magyar Gyűjteményegyetem és a Magyar Nemzeti Múzeum Szelle Gabriella idéz Gróf Klebelsberg Kuno özvegyétől nevében üdvözlöm a mi nagy házi műhelyünkből országos intézménnyé nöa tihanyi intézet alapkőletétele 90. évfordulóján rendevekvő első magyar Élettudományi Intézetet alapkőletétele ünnepén, kívánom, zett ünnepségen
- 16 -
hogy vezetői és dolgozó tagjai éppoly szeretettel, lelkesedéssel és hazafiúi érzéssel munkálkodjanak a magyar tudomány ez új alapvető intézményének felvirágoztatásán, amily önzetlen lelkesedéssel üdvözöljük mi, a szellemi tudományok magyar munkásai a magyar nemzeti kultúra fejlesztésén velünk munkálkodó természettudósok részére emelt új műhely felépülését.” Dr. Horváth Géza, a Magyar Tudományos Akadémia képviseletében többek között ezt kívánta: „Minden magyar biológus, aki ebben az épületben dolgozni és búvárkodni fog, legyen áthatva lelke mélyéig attól a tudattól, hogy itt végzett munkájával nemcsak a nemzetközi tudományosság kincseit gyarapítja, hanem egyszersmint a magyarság tudományos hírnevének öregbítését is előmozdítja.” Dr. Ilovay Lajos, a Kir. Magyar Természettudományi társulat képviseletében a tihanyi intézet megalapításához vezető rögös út néhány epizódját idézte fel: „Herman Ottó, ez az őserejű, ízig-vérig magyar érzésű természetbúvár egyszer (1892-ben) kifejtette, hogy nem bánja, legyen Fiuméban, vagy a magyar tengermellék más helyén létesüljön zoológiai állomás, de jobban örülne, ha hazánk belső területén maradnánk… és kérve a Kir. Magyar Természettudományi Társulatot, indítványozta, hogy a Balaton mellett is létesüljön egy…”. Dr. Mágocsy-Dietz Sándor, a budapesti Kir. Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem képviseletében így szólt: „Eddigi intézményeink az ismeretek közlése mellett foglalkozhattak csak a kutatással…, az alapkő letételével megalkotandó kutató intézet kizárólag az élők világának lényei és azok életviszonyainak megismerésével és A Klebelsberg család örökségéből származó csakis ezzel fog foglalkozni… első sorban feladata leend vizeink, a folyók, a tavak, a fehér galamb G.-Tóth László igazgató kezében mocsarak, a nádasok, a lápok eddig nem ismert lényeinek felkutatása, megismerése. Ez által hazai természeti viszonyaink ismeretét előbbre viszi, de fejleszti egyúttal biológiai általános ismereteinket is.” Dr. Verzár Frigyes, a debreceni Magy. Kir. Tisza István Tudományegyetem képviselője, aki később az intézet Állattani Osztálya osztályigazgatója lett, üdvözlő beszédében a fenti, Mágocsy-Dietz-féle gondolathoz a következő, szélesebb horizont felé nyitó gondolatot tette hozzá: „A hydrobiologiai állomások… egy bizonyos folyó, vagy tó, illetve terület vizeinek életét, részletes kutatását és leírását teszik működésük tárgyává… ennél azonban több történt. Őexcellenciája a vallás és közoktatási miniszter úr ennél nagyobbat tűzhet ki ezen intézetnek, amikor úgy kívánja felépíteni és berendezni, hogy az minden irányú biológiai, tehát experimentális élettani kísérletre is alkalmas legyen.” A 90. évforduló bensőséges tihanyi ünnepén, a felszólalók beszédeit követően Szelle Gabriella ügyvivő titkárnő intonációjában elhangzott Gróf Klebelsberg Kuno özvegyének emlékezése az 1932-ben tragikus hirtelenséggel meghalt férje iránti odaadó örök szerelemről, egy őszinte lelkű és igaz társról. Ezt követően Gróf Klebelsberg Éva és G.-Tóth László megkoszorúzták az alapító mellszobrát. Az ünnepség azzal a megható eseménnyel zárult, hogy Gróf Klebelsberg Éva egy fehér szaténból varrt és vattával kitömött, igazi galambtollakkal és gyöngyökkel ékesített elegáns fehér galambot adott át G.-Tóth László igazgatónak, amely a Klebelsberg családban szállt generációról generációra. A galambot egy hajdani Klebelsberg fiú készítette édesanyjuknak, aki fészekből kiesett énekes madarakat mentett meg birtokukon. Klebelsberg Éva kívánsága, hogy a madár figura ezután azt a békés szeretet szimbolizálja számunkra, amely Gróf Klebelsberg Kuno alapvető egyénisége volt. A galambot az intézet igazgatói irodájában, alapítónk arcképe keretére rögzítve őrizzük tovább. G.-Tóth László Tisztelt Kollégák! Megnyílt a „Wooded rural lanscapes in Central and Easter Europe: biodiversity, cultural legacy and conservation” című konferencia honlapja, már lehetséges a regisztráció és az absztraktok beküldése: www.woodscapes.ur.edu.pl. A konferencia időpontja: 2017. szeptember 20-25. Helyszíne: Rzeszów –i Egyetem, : Rzeszów (Lengyelország) szept 20-22. Konferencia kirándulás Eger és a Bükk –hegység szept 23-25. A konferenciát a Rzeszów –i Egyetem és az MTA Ökológiai Kutatóközpont közösen szervezi. Kérjük, hogy terjessze az információt a lehetséges érdeklődők között.
- 17 -
Első ÖK Szüreti bál
Október 15-16-án első alkalommal került megrendezésre az „ÖK Szüreti bál”. A program egy esős szombat estén indult, a kollégák megérkezése után a tihanyi vendégházba hamarosan kezdetét vette a vacsora, majd a Fodorvin családi pincészet borait és Szabó Bálint finom sajtjait kóstolgattuk. A mindeközben kialakult és megalapozott jó hangulat ezt követően egy hajnalig tartó táncos mulatsággal folytatódott, melyben „DJ Kovács Bence” jóvoltából nem csak az örökzöld slágerekre táncolhattunk, de Báldi András vezetésével rögtönzött néptánc oktatásban is részesültünk. A szombat esti vidám társaság egy része a vasárnapi kirándulásra is vállalkozott, melyben legnagyobb „szponzorunk” az időjárás volt, ami dacolva minden borús előrejelzéssel gyönyörű meleg őszi idővel, napsütéssel támogatott minket. A Tihanyi-félszigeten a nagy körtúra útvonalán bebarangoltuk a vörös, narancs, sárga színekbe öltözött cserszömörcés tájat, gejzírkúpokat, Csúcs-hegyet, őslevendulást. A csapat késő délután indult haza, egy újabb jó emlékeket és élményeket adó együtt töltött hétvége után, jó alapokat teremtve egy új ÖK hagyományhoz. Kovács-Hostyánszki Anikó
Áldott, békés karácsonyt és sikeres új évet kíván az MTA ÖK minden dolgozójának nevében Báldi András
főigazgató
Impresszum – MTA Ökológiai Kutatóközpont Hírlevél
Felelős kiadó: Báldi András Szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn, Mészárosné Kuska Éva Technikai szerkesztő: Tóthné Nagy Adrienn Észrevételek a hírlevéllel kapcsolatban:
[email protected]
- 18 -
