Hírlevél
3/2012 Tartalomból Három kulcsos lesz a társasági adó 2013-tól: • a 10 és a 19 százalékos kulcsok mellett jövőre 30 százalékos kulccsal adóznak az energiaszektor területén működő cégek és a közműszolgáltatók Már mindenki az új „csekkadóként” elhíresült tranzakciós adóról beszél. A pénzügyi tranzakciós illeték: • A kulcs 1 ezrelékes lesz, az adó alanya a bank lesz, amely az átutalást kezdeményezi. Egy átlagos család után, amely havi 100 ezer forintot utal át, a bank 100 forintnyi adót fizet • bizonyos tranzakciók mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól, az MNB által és az államkincstár által indított tranzakciók, és azok az átutalások is, amikor magánszemélyek egyik számlájukról a másikra utalnak pénzt.
Új adózási lehetőségek P.1 2013 – cégek készpénzesfizetése P.2 2013 - tételes ÁFA kimutatás P.3 Változások a munkaügyben P.4 Tranzakciós adó csökkentése P.5
Kedvezményes új adózási lehetőségek: Megszavazta a parlament a kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) és a kisvállalati adót (KIVA) a kisvállalkozásokat érintő új adózási formákat. 2013 januárjától két új, egyszerű adónem közül választhatnak a kisvállalkozások: az egyik a kisadózó vállalkozások tételes adója, a másik a kisvállalati adó. Kisadózó vállalkozások tételes adója – KATA: Választhatják: •Egyéni vállalkozók, egyéni cégek kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaságoknak találták ki a tételes adót, míg a kft.-k nem választhatják. •A törvény bizonyos tevékenységi körök esetében is korlátot épített be, így nem ad lehetőséget a biztosítási ügynöknek és a brókernek. •Először be kell jelentkezni a NAV-hoz, a bejelentést követő hónap első napjától már kisadózónak minősül a vállalkozás. •A tételes adózókat nem kötelezik a számviteli törvény szerinti könyvelésre, adminisztrációjuk kifejezetten egyszerű lesz. •A kisadózó ár- és egyéb bevétele azonban nem lehet több mint évi 6 millió forint. •Eddig a határig kell a havi 50 ezer forint tételes adót megfizetni, •6 millió forint felett már 40 százalék a kötelezettség.
• Ha pedig a NAV-nál a negyedév utolsó napján több mint 100 ezer forintra rúg a tartozása, kizárják a kisadózók közül. • A vállalkozás havi 50 ezer forint, a mellékállású kisadózó 25 ezer forint tételes adót fizet és csak a bevételt kell nyilvántartani. • Iparűzési adó-kötelezettségét is "egyszerűsítetten" fizetheti meg, ez évi 50 ezer forint. • A tételes adó kiváltja többek között a társasági adót, az szja-t, a járulékokat, az egészségügyi hozzájárulást. • A főállású kisadózó biztosítottnak számít, munkanélküli ellátásra jogosult, az ellátások számításának alapja havi 81 ezer 300 forint. • A mellékállású kisadózónak viszont nem lesz biztosítási jogosultsága. • A parlament által elfogadott végső változat szerint a kisadózók számláit a vevők elszámolhatják költségként. • De hogy a fiktív számlázást korlátozzák, úgy döntöttek: ha a kisadózó ugyanazon adóalany számára évi 1 millió forintot meghaladó összegben állít ki számlát, akkor mind a kisadózót, mind pedig a számlát befogadó céget adatszolgáltatásra kötelezi a NAV. (folyt. köv. oldalon)
Hortobágyi Anna Adó–pénzügyi ellenőrzési szakértő
SZJA változás: Nem éreznek majd túl sokat januártól a tényleges egykulcsos adórendszerből azok, akik átlagos fizetésért dolgoznak. • Megszűnik ugyanis az úgynevezett fél szuperbruttósítás. • Így már tényleg csak egyetlen kulcs marad az SZJA-ban, a 16%.
Kisvállalati adó- KIVA: A másik lehetőséget, a kisvállalati adót azok a vállalkozások választhatják, amelyeknek: • A létszáma az előző adóévben nem haladta meg a 25öt. • Bevétele pedig az 500 millió forintot. • A cég adószámát az adóévet megelőző nem törölte vagy függesztette fel a NAV. • Az adóévet megelőző évről készített beszámolójában a mérlegfőösszeg nem haladja meg az 500 millió forintot. • Az adó alapja az előző évhez viszonyított eredménynövekedés és az összes bérköltség. • Az adó mértéke 16 százalék. Az adózó mentesül: • a társasági adó fizetéstől 10,19% • szociális hozzájárulási adótól -27% • szakképzési hozzájárulási adótól -1,5% * * *
Korlátozzák a cégek közötti készpénzfizetést? A nemrégiben elfogadott, az egyes adótörvények módosításáról szóló salátatörvény korlátozza a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett vállalkozások egymás közti készpénzkifizetéseit,2013. január 1-jén fog hatályba lépni. A rosszhiszeműen készpénzzel fizetőket az általuk kifizetett összeg 20 százalékáig terjedően bírságolhatja a NAV. Ha azt gondoljuk, hogy akkor a jövőben majd mindent készpénzben teljesítünk, akkor csalódnunk kell. A júniusban megjelent 74-es Magyar Közlöny 2013. január 1-jétől módosítja az adózás rendjéről szóló törvényt is. „egy Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében más, pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak a vele vagy más jogalannyal kötött szerződés alapján, az abban meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként, szerződésenként egy naptári hónapban legfeljebb 5 millió forint öszszegben teljesíthet készpénzszolgáltatást. ”És mi történik, ha meghaladjuk az 5 millió forintot?
BÍRSÁG!!!!!! mulasztási bírságok tovább bővül.
köre
„A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó a 38. § (3a) bekezdésében foglalt előírás megsértése esetén a készpénzszolgáltatásnak az 5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.” Azok, akiknél az értékesítés jellemzően készpénzes, mert a vevő nem utal előre, a szállító pedig nem adja oda az árut átutalással, gondban lehetnek!!!!!! * * *
„Havi 202 ezer forint alatt nem fognak változni a nettó jövedelmek, tehát a 202 ezer forint alatti jövedelmeknél nem lesz változás, 202 ezer fölött valójában egy 32 %-os csökkentés van, emiatt 202 ezer forint fölött növekedni fognak a jövedelmek” A 210-220 ezer forintért dolgozók havi párszáz forint pluszra számíthatnak, akinek viszont magas a fizetése, többet kaphat, de csak nagyjából hétszázezres jövedelemig. • Utána egyre kevesebb a havi plusz, egymillió forintos fizetés fölött pedig már csökken a nettó jövedelem. • Ennek az az oka, hogy januártól eltörlik a nyugdíjjárulék plafonját. Akik 661 ezer forintnál többet keresnek, azoknak eddig elég volt havi 66 ezer forintot befizetniük, 2013-tól viszont ténylegesen a jövedelmük tíz százaléka kell, hogy legyen a nyugdíjjárulék. keretében történik (tagsági jogviszony).
2013. január 01-tıl tételes Áfa kimuttás: Jön a részletes áfa bevallás!
• 2013. január 1-jétől teljes körű ügyletek esetén azonban akkor is fel kell tüntetni a számlán a partner adóalany adószámát, ha belföldi áfás ügylet keretében az áthárított áfa összege eléri vagy meghaladja a 2 millió forintot.
A tételes áfa bevallás lényege:
Játékadó: Az adóváltozásoktól a kormány azt reméli, hogy egyszerűbb, egységesebb lesz az adórendszer, és többen fizetik majd a közterheket. • A szabályozás alapján pénznyerő automata a továbbiakban csak játékkaszinóban működtethető, máshol - így például vendéglátóhelyeken nem üzemelhetnek játékgépek. • A törvény a kihirdetését követő napon életbe lép, a pénznyerő automata üzemeltetésére korábban kiadott, illetve a játékterem engedélyek hatályukat vesztik. • A szerencsejáték szervezők tizenöt napon belül kötelesek leadni őket az adóhatóságnak
* * *
Dolgozhatnak-e vasárnap is a kereskedelemben? A 2012. július 1-jén hatályba lépő új Munka Törvénykönyve szerint a kereskedelemben dolgozók továbbra is beoszthatók rendes napi munkaidőben vasárnapra. A vasárnapi munkavégzésért 50 százalékos bérpótlék jár, szabadidővel csak akkor váltható meg, ha írásban ebben állapodtak meg a felek.
• az adózóknak 2013. január 1-től áfa bevallásukban kötelesek lesznek nyilatkozni a 2 millió forintot meghaladó értékű, belföldi, egyenes adózású, termékértékesítéssel és szolgáltatásnyújtással, illetőleg termékbeszerzéssel és szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos számláik adatairól. Ennek megfelelően az áfa bevallásban tételesen fel kell tüntetni: • a partner adószámát, • a számla sorszámát, • a számlában feltüntetett adóalapot és áthárított áfát, • a számla teljesítési időpontját, ennek hiányában pedig kibocsátási dátumát félmillió forintot elérő vagy meghaladó adótételeknél kötelező lesz a részletes áfa bevallás, más néven az áfa analitika benyújtása jövő év elejétől. Az új dokumentációs kötelezettség lényege: • az áfa bevallására kötelezett adózók részletesen nyilatkoznak minden olyan belföldi termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás kapcsán kibocsátott és/vagy befogadott számláról, amellyel összefüggésben legalább félmillió forintos áfa fizetési kötelezettségük keletkezik, • vagy amely után ilyen mértékű adólevonási jogot gyakorolnak. • A friss kormányzati adómódosítási javaslat szerint e körben az adózók olyan adatokat is kötelesek lesznek feltüntetni a bevallásokon nyilatkozatban, mint az adószám, a csoportos áfa szám, az áfa alapja és az áthárított áfa összege, vagy a számla sorszáma. A részletes adatközlésre az érintett elszámolási vagy adólevonási időszakról szóló bevallásban kell sort keríteni. • A tervek szerint ez a kötelezettség akkor is fennáll majd, ha ugyanazon adóalanyok között a félmillió forintos limit több ügylet és számla kapcsán adódik össze a meghatározott bevallási időszakban. Ugyanez igaz akkor is, ha a legalább félmilliós tétel számla módosításával vagy érvénytelenítésével születik meg A számla adattartalma is változik 2013-tól • A számlákon jelenleg csak abban az esetben kell a vevő vagy szolgáltatást igénybevevő adóalany adószámát feltüntetni, ha ő az adó fizetésére kötelezett (azaz fordított adózás történik), ideértve a közösségen belüli termékbeszerzés esetét is.
Az ügyvezető felelőssége: • tájékoztatni, hogy ha több cégben tulajdonos, mert adatszolgáltatási és bevallási kötelezettség esetén több százezer forintos bírság kiszabása lehetséges az adott cégnél !!!! • ezzel kapcsolatos nyilatkozatokat elektronikusan küldjük meg és aláírva kérjük visszaküldeni
Kedvezményes járulékfizetés: START BÓDUSZ-KÁRTYA KIVÁLTÁSA – 2012. december 31-ig – az jogosult, aki: • a gyermekgondozási segély (gyes), a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermeknevelési támogatás (gyet), • valamint az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy • a gyermek egyéves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll (tehát „passzív jogon” van gyesen), illetve • legalább 3 hónapja folyamatosan nyilvántartott álláskereső. A START Bónusz-kártyával foglalkoztatott munkavállalók utáni kedvezmény(ek) a szociális hozzájárulási adóból vehetők igénybe. A 27%-os adó csökkenthető: • 27%-os START-kedvezménnyel, és • a munkabérek nettó megőrzését célzó adókedvezménnyel. (Abban az esetben, ha valamennyi munkavállalónál végrehajtottuk a kormányrendelet szerinti béremelést.) Abban az esetben, ha a munkavállaló után fizetendő 27%-os szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető kedvezmény együttesen több lenne, mint maga az adó, akkor a többletet a költségvetésből visszaigényelhetjük. Ilyen előfordulhat például akkor, ha a vállalkozásban egyetlen START Bónusz-kártyás alkalmazott van. A 27%-os kedvezmény mellé a bérkompenzáció kedvezménye is igénybe vehető, így a szociális hozzájárulási adó összege negatív lesz. (folyt. köv. oldalon)
Számoljunk! Ha pl. egyetlen munkavállalónk van, aki START Bónusz-kártyás, és 108 ezer forintos bruttó jövedelemmel rendelkezik, akkor: - a munkáltató terhe: • bruttó bér: 108 000 Ft • Szociális hozzájárulási adó: 29 160 Ft • START kedvezmény (27%): -29 160 FT • Bérkompenzáció miatti kedvezmény: -11 505 Ft • Szakképzési hozzájárulás: 1 620 Ft - a munkavállaló terhe: • levont szja: 17 280 Ft • nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék: 19 980 Ft Ha az adótartozások rendezésekor a szociális hozzájárulási adóból járó kedvezményt átvezetjük másik adónemen levő tartozásunkra, így a munkavállaló nettó fizetésén kívül mindösszesen 27 375 Ft-ba került a foglalkoztatása .
* * *
Betegszabadság viszont valóban nem jár a várandósság miatti keresőképtelenség tartamára, tehát ebben az esetben az első naptól táppénzt kaphat a kismama. A munkába visszatérő kismamának kötelező részmunkaidős állást biztosítani, az elbocsátást viszont megkönnyíti azzal, hogy még a gyes általános időszakának hátralévő idejére sem védi a kismama munkahelyét, ha korábban visszamenne dolgozni - ezt mondja ki a júliustól hatályos új Munka Törvénykönyve.
Hamarosan
Korábban az volt a főszabály, hogy azt a dolgozót, aki gyermeket vár, nem lehet elbocsátani, illetve a gyermek születését követően három évig a munkavállaló védettséget akkor is, ha ennél korábban visszament dolgozni.
Hamarosan jelentkezem a következő hírlevelemmel, melyben beszámolók az Angliában szerzett céges tapasztalataimról.
Ugyancsak alaptételnek számított, hogy a szülés után visszatérő alkalmazottat a munkáltatónak vissza kellett vennie, és számára a korábbi pozíciójában munkát kellett biztosítania.
Íme néhány méltó téma:
Az új törvényi szabályozás azonban védettséget csak abban az esetben ad a dolgozónak az elbocsátás ellen, ha a terhességét hivatalosan is bejelentette!!!!!!!!!
Változások a Munkaügyben
Ugyancsak komoly különbség, hogy a születést követő három évre szóló elbocsátási moratórium csak abban az esetben marad meg biztosan a munkavállaló számára, ha nem megy vissza korábban dolgozni.
A veszélyeztetett terhesek táppénzével kapcsolatban- a táppénz továbbra is keresőképtelenség esetén – természetesen a további jogosultsági feltételek mellett – jár.
A felmondási védelem elvész, ha korábban munkába áll.
Keresőképtelennek az minősül, aki: a. aki betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni; b. aki terhessége, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és terhességigyermekágyi segélyre nem jogosult; c. az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja; d. a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; e. aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül; f. akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható). Tehát aki veszélyeztetett terhes, az nyilvánvalóan keresőképtelen és kaphat táppénzt.
Ugyanígy jár az is, aki az egyébként újdonságként a törvénybe került jogosítványát kihasználva, kéri a munkáltatót, hogy részmunkaidőben foglalkoztassa. BÉRPÓTLÉK: • Éjszakai pótlék (MT. 142. §) Éjszakai pótlékot akkor kell fizetni, ha a munkaidő 22 és 06 óra közé esik és nem jogosult műszakpótlékra a munkavállaló. Akkor köteles a munkáltató éjszakai pótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaideje az 1 órát meghaladja a 22 és 06 közötti időtartamban. Pl.: Ha a munkavállaló 5 óra 15 perckor kezdi a munkát nem köteles a munkáltató a 15%-os éjszakai pótlékot kifizetni, hiszen az 1 órát nem haladja meg az éjszakai munkavégzés. Amennyiben a munkavállaló 30%-os műszakpótlékra jogosult, a 15 %-os éjszakai pótlék már nem jár a részére. • Műszakpótlék (MT. 141. §) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a 18 és 6 óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén 30% bérpótlék (műszakpótlék) jár. (folyt. köv. oldalon)
figyelemre
• Miként spórolhatunk meg 27%-os ÁFA-t? • Hogyan lehet egyszerűbben profitot szereznünk? • Lehetséges-e havi 160000.– Ft jövedelem, TB járulék és SZJA fizetés nélkül? • …
Hamarosan!!!
A változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van. • Vasárnapi pótlék (MT. 140.§ (1)):
precizitas-duo.hu "Tudást megfizetni egy opció, a cégnek viszont nyereség!" A Precizitás-Duó nem egyszerű könyvelő iroda, hanem egy komplex szolgáltatáscsomagot nyújtó tanácsadói iroda, amely képes minimalizálni az adó, és maximalizálni ügyfelei profitjának mértékét. A vállalkozás sikeres működésének egyik alappillére, hogy megbízható, precíz könyvelőcsapattal dolgozzon együtt.
Ha a munkáltató a több műszakos tevékenysége keretében (a munkáltató tevékenységi időtartama eléri a heti 80 órát), készenléti jellegű munkakörben, illetve a kereskedelemben foglalkoztatott munkavállaló vasárnap, rendes munkaidőben munkavégzésre kötelezte, a munkavállaló részére a vasárnapi munkavégzésért a rendes munkabérén felül ötven százalékos bérpótlékot köteles fizetni. „A vasárnapi munkavégzési pótlék fizetésének kötelezettségét a törvény akkor írja elő, ha a munkavállaló vasárnapi munkavégzésére csak kivételként kerül sor. Dem illeti meg ez a pótlék azt a munkavállalót, aki munkaköre sajátossága alapján számíthat a rendszeres vasárnapi munkavégzésre.” (az Mt. 139-145§-hoz fűzött miniszteri indoklás) Dem jár vasárnapi pótlék a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, az idényjellegű, megszakítás nélküli, valamint a kizárólag szombat és vasárnap részmunkaidőben, társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához – a szolgáltatás jellegéből eredően – e napon szükséges munkavégzés esetén, külföldön történő munkavégzés során. • Munkaszüneti napi pótlék (MT. 140.§ (1)(2)) Ha a munkavállaló a munkaszüneti napon a munkaidő-beosztása szerint, rendes munkaidőben köteles munkát végezni, egyrészt jogosult a rendes munkabérére, másrészt ezen felül a munkaszüneti napon végzett munkáért 100%-os bérpótlékra Munkaszüneti napra (fizetett ünnepre) rendes munkaidő: a. a rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál vagy munkakörben, b. az idényjellegű, c. a megszakítás nélküli, d. társadalmi közszükségletet kielégítő, vagy külföldre történő szolgáltatás nyújtásához a szolgáltatás jellegéből eredően - e napon szükséges munkavégzés esetén, e. külföldön történő munkavégzés során, osztható be. • Túlóra pótlék (MT. 143.§) Rendkívüli munkaidő elrendelése esetén, illetve a munkavállaló munkaidő-beosztása szerinti napi munkaidőt meghaladó, a munkaidő kereten, vagy az elszámolási időszakon felül végzett munkáért a munkavállalót ellenszolgáltatás illeti meg.
• Díjazása: Ötven százalékos bérpótlék, vagy szabadidő! A szabadidő nem lehet kevesebb, mint a rendkívüli munkavégzés időtartamánál! A munkaidő beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén a munkavállalónak 100% bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke 50%, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (pihenőidőt) biztosít. Munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkavégzés ellenértéke 100%-os bérpótlék!!!!! * * *
Tranzakciós adó csökkentése: A kormány 2013 januárjától vezeti be a tranzakciós adót, amiből először 300 milliárd feletti bevételt várt, majd ez 200 milliárd alá finomult. (Hogy tudjuk mihez hasonlítani, a teljes társasági adó bevétel 380 milliárd forint körül lesz idén.)
Az adót: • a banki átutalásokra vetik ki, • minden tranzakcióra 0,2%, maximum 6 ezer forint. • Mivel a forgalom nagy részét a vállalati fizetések teszik ki, az adó is őket fogja leginkább sújtani. Az eurós utalásokat Szlovákián keresztül, interneten kell lebonyolítani, mert így több százezret spórolhatsz évente a bankköltségen!
Megoldás: • a partnerek nyissanak forintos vállalkozói számlát Szlovákiában. • magyar K&H Bank szlovák megfelelője a CSOB, havi 3 euróért kínál forintos vállalkozói számlát • Plusz fizetendő havi 60 cent bankkártya-díj. • a CSOB-bál lévő másik forintos számlára interneten 15 euró centért utalunk összegtől függetlenül. • számláról pénzt felvenni kártyával a magyar K&H automatáiból lehet, 20 centért, az összegtől függetlenül. (Napi limit 2000/5000 euro, sima és dombornyomott kártya.) Egy nagykereskedelemi cég, amelyik 10%-os haszonkulccsal dolgozik, havonta akár százmilliós tételben is utalhat a beszállítóknak, hónaprólhónapra kétszáz ezer forintos plusz költséget jelent a cégeknek az új adó (folyt. köv. oldalon)
• egyetlen szépséghiba, hogy fizetni kell egy keveset az euro-forint váltásért • ha a ferihegyi eurós K&H automatából vesz ki pénzt a cég, még váltási költséget sem fizet Amire szükség van a számlanyitáshoz:
Csomagok:
• 3 hónapnál nem régebbi cégkivonat, nem internetről lehúzott (ahhoz kell közjegyző, egyszerűbb közvetlenül a Cégbíróságtól kikérni papír alapon a cégkivonatot • ennyi az egész • ezt le kell fordíttatni hivatalosan Szlovákiában, 16-18 euro/lap költséggel, például az Ady Lingua cégnél (http://
www.adylingua.sk/hu/prices.php )
kis cégeknek - konto PLUS csomag: • 5 euro havidíjért- jár 10 ingyen euro utalás bárhová az Unióba (SEPA) és 10 ingyenes jóváírás. • minden további utalás és jóváírás 0.15 euro/ darab, tételenként 50 ezer euróig. • kisvállalkozás összes költsége a legrosszabb esetben is 3190 Ft. nagyobb cégeknek- konto Elektron csomag: • havi 15 euróért- korlátlan számú internetes utalást • havi 50 jóváírást jelent, a további jóváírás szintén 0,15 euro/darab • ingyenes bankkártya, akár dombornyomott is
Mivel még egy kisebb cég is évi több milliót spórol az eurós utalásokon, talán érdemes megfontolni a számlanyitást.
Összefoglalva: Ha sikerül rávenni a partnereket, hogy ők is nyissanak számlát Szlovákiában, az egymás közötti utalásokat 20 centből (60 forintból) valósul meg illetve pénzfelvétel is meg van ugyanennyiből. Már kisebb havi forgalom mellett is megéri a partnereket megkérni egy szlovák számlanyitásra.
Kedvezmények: • ingyenes megtakarítási számla 0,8%-os kamattal (hét napos felmondási idő mellett lekötés nélkül) • készpénz befizetés csak 0,5 euro • készpénz-felvétel 1,7 euro, mindkettő öszszegtől függetlenül. (Ötezer euro feletti készpénzfelvételt két nappal előtte be kell jelenteni.) • minden KBC automatából ingyenes készpénzfelvétel egész Európában • akár 20 ezer euro/nap • a magyar K&H bank automatáiban is ingyen készpénz felvétel
Köszönöm a figyelmét!
Hortobágyi Anna Ügyvezető Adó–pénzügyi ellenőrzési szakértő
Elérhetőségeink:
1052. Budapest, Károly krt. 8. II./14. Tel/Fax: +36 1 266-6285 Web: www.precizitas-duo.hu E-mail:
[email protected]
Jövıre szőnik meg az átlagkereset A szabadságra és a távolléti díjra vonatkozó új szabályozás nem július 1-jén, hanem várhatóan csak jövőre lép hatályba. Szabadság, távolléti díj: csak jövőre változik
