MAGEOSZ Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség
HÁZUNK TÁJA Sikeres évet zárt a MAGEOSZ KITEKINTÕ Kitáruló európai kapuk KÖRNYEZETÜNK Gyorsmérleg az Ágazati Párbeszédek Bizottságok idei munkájáról. Interjú dr. Gonda Zsolttal
hírlevél 2012/4 (december)
Az export a kiút
A befektetõk kivárnak
Nem osztom a véleményt, hogy világgazdasági válság van. Sokkal differenciáltabb a kép. A hazai gazdaság valóban mélyrepülésben, recesszióban van, de még ezen belül is a húzóágazat a gépipar, azon belül az export. Európában a hazai iparvállalati export szempontjából meghatározó országok már kisebb mértékû növekedést mutatnak. Jelentõsebb növekedés van Kínában, Indiában, Oroszországban, Brazíliában, s egyes arab országokban. Így azok a cégek – akár Európában –, amelyek képesek ezekre a piacokra szállítani, vagy részükre beszállítani, jelentõs növekedést is elérhetnek. A Ganz Holding cégcsoport cégei alapvetõen exportra dolgoznak, így növelni tudták árbevételüket, eredményességüket. Alapvetõen vasúti jármûgyártással (elsõsorban vasúti dízelmotorok, sebességváltók, forgóvázak), energetikai gépgyártással (szivattyúk, vízturbinák, atomerõmûvi berendezések) és acélszerkezet-gyártással (földmunkagépek, haszonjármûvek felépítményei) foglalkozunk. Mint végtermékgyártó, számos beszállítónknak is növekvõ piacot jelentünk. Mint exportáló cég, a hazai gazdasági válság tünetei, a beszállító cégek piachiánya, az árfolyam, stb. elõnyt jelentenek. Számolunk azzal, hogy a késõbbiekben jelentkezõ hazai beruházásokban (Paks-bõvítés, MÁV-, MOL-fejlesztések) részt tudunk venni. A MAGEOSZ-t tekintve az elmúlt idõszakban alapvetõen jó irányú változások voltak. Számottevõen nõtt a tagvállalati kör, a hasznos programok és így a kapcsolatok száma. Ma már a tagvállalati kör növekedésén belül a mennyiségi növekedés helyett elõtérbe helyezném a minõségi növekedést, a nevünkben lévõ gép- és energetikai gépgyártói kör megnyerését.
Ahogy már a korábbi években is látható volt, az energiaszektorban számottevõ beruházás-elõkészítés, kivéve az új atomerõmû bõvítéssel kapcsolatos feladatokat nem volt az idén. A hagyományos gáztüzelésû kombinált ciklusú erõmûvekre a gáz magas ára, az olcsó villamosenergiaimport miatt a befektetõk számára elfogadható üzleti terv nem készíthetõ. A villamosenergia-rendszer számára számottevõ 2-10 MW, illetve nagyobb megújuló erõmûvek állami preferenciája minimális. Hálózati vonalon a villamosenergia-fogyasztás csökken, új nagy fogyasztók megjelenése nem várható, folyik a középfeszültségû hálózat rekonstrukciója, s az intelligens SMARThálózatok tervezésének elõkészítése. Nagy kérdés, hogy a hálózati engedélyeseket sújtó új adók, nyomvonaldíjak milyen mértékben fogják vissza a beruházások elõkészítését, ami cégünket is érinti. A geotermikus energia hasznosítása lehet talán az egyik kitörési pont. Számunkra a külföldi projektekben való részvétel létfontosságú, szerencsére a PÖYRY csoport a világ 50 országában mûködik, s ez lehetõségeket kínál erre is. A jövõ és a rákövetkezõ év még nehéz lesz, de az energetika területén beruházni kell. A hazai erõmûpark elöregedett, a nukleáris fejlesztésen túlmenõen szükség van egyéb forrásokra, melyeket elõ kell készteni. A MAGEOSZ jó irányba halad, szakmai fórumokon az energetika, energetikai gépgyártás fontosságát egyre jobban tudja lobbija erejével képviselni, hiszen az iparág legjelentõsebb vállalatai csatlakoztak a szövetséghez. Hangsúlyoznia kell a hazai tudást, képességeket, ezek megtartását, és ezek használatának preferenciáját a hazai piacon.
Fitos Zoltán Ganz-Gépgyár Holding Zrt., elnök-vezérigazgató, a MAGEOSZ elnökségének tagja
Boldog karácsonyi ünnepeket és eredményekben gazdag új évet kívánunk!
Gönczi Péter PÖYRY ERÕTERV ZRt. értékesítési és üzletfejlesztési igazgató, a MAGEOSZ elnökségének tagja
További diverzifikációt!
Új utakon!
Az acélból készült gépelemek, nagyméretû gépszerkezetek gyártására specializálódott cégünk tevékenysége az energiaiparra, az építõiparra és a bányaiparra koncentrálódik. Mindhárom ágazatban némi fellendülés volt az év elsõ negyedében, de az emelkedõ trend az év közepétõl ismét csökkenõbe fordult. Egyre kevesebb a megrendelés globálisan is, s ez folytatódhat, a piaci bizonytalanság és a befektetõi szándék, a finanszírozási problémák miatt. Ez cégünket érzékenyen érinti, hiszen mi a világ minden területére szállítunk, forgalmunk 97 százalékát az export adja. Az, hogy mégis talpon tudunk maradni, annak köszönhetõ, hogy vevõink 90 százaléka németországi. A jövõ évre sem várok lényeges bõvülést, így továbbra is a fenn- és a megmaradás az elsõ számú feladat. Költséghatékonyság, rugalmasság, gyorsaság, versenyképesség – ez a kulcsa a mai piacnyerésnek, amire azonban csak mások rovására adódhat lehetõség. A pályázatok segíthetnének, ám a torta nem nõ. A MAGEOSZ igen szép fejlõdést ért el az év folyamán. Jó fórummá fejlõdött ahol a különbözõ üzleti szegmensbõl érkezõ partnercégek mellett jelen vannak a magyar gépipar és ezen belül a nehézgépgyártás jelentõs szereplõi. A további fejlõdés lehetõsége konkrét gyakorlati lépéseken keresztül vezethetne, gondolok például arra, hogy cégcsoportokat különféle pályázatok révén finanszírozáshoz, munkához, projekteken való részvételhez lehet segíteni. A szövetség közös fellépéseket szervezhet ezen a területeken. A külföldi kapcsolatok kiépítése is fontos – ez is elkezdõdött, s e téren további diverzifikáció is jó lenne. Manasses Mihály RUUKKI Tisza Zrt., vezérigazgató a MAGEOSZ elnökségének tagja
Az MVM OVIT ZRt hagyományosan a villamos energia iparban tevékenykedik, stratégiánk legfõbb eleme, a több lábon állás és a piaci változásokra történõ gyors reagálás. Az idei évben egyetlen állandóság volt cégünk életében, a változás. Meghatározó tevékenységeink egyike, a nagyfeszültségû távvezetékek építése és felújítása, egy bõ tízéves nagyon gazdag alkotó tevékenység után, a Bicske-Gyõr 400 kW-os távvezeték ez évi befejezésével, jelentõsen visszaesik, új távvezeték építésére, a határkeresztezõ kapacitások bõvítésekor és új erõmûvek, közöttük az atomerõmû építéséhez kapcsolódva, csak évek múlva fog sor kerülni. A szakmai tudásunk megõrzése céljából, már ez évben megkezdtük az export tevékenység növelését, sikeres távvezeték felújítási munkákat végeztünk Skóciában, Németországban és bekapcsolódtunk a MÁV vasútvonalainak felújításába, elsõsorban a felsõvezeték építésbe. A tavaly elindított erõmûvi gépgyártási tevékenységünk, amely nyomástartó edények, kazánok gyártására irányul, ez évi célja, a termelés stabilizálása és a vevõkör szélesítése volt. Üzletszerzõ tevékenységünk eredményeként ez évben egy finn kazán gyártását kezdhettük meg. Az évünk várhatóan sikeresen zárul, a tervezett árbevételünket mintegy 5%-kal túlteljesítjük. A jövõ évben exporttevékenységünk további növelésével kívánjuk áthidalni a hazai szûkös energetikai beruházások adta lehetõségeket, készülve új erõmûvek és legfõképp az atomerõmû bõvítésére. A MAGEOSZ jó úton jár, erõsödik, emlékszem a nem túl távoli múltra, amikor néhányunkban a megszûnés gondolata is felmerült, adósságokkal küszködtünk. A további erõsödés mellett, a szakmai együttmûködés szélesítését várom a jövõben.” Neukum Zoltán Országos Villamostávvezeték Zrt., ny. termelési igazgató, a MAGEOSZ elnökségének tagja
Gép, gépi berendezés gyártása* (2012. január-szeptember, az elõzõ évhez képest, százalék) Bruttó termelés
Motor, turbina gyártása 3,5 Egyéb szivattyú, kompresszor gyártása 10,4 Egyéb általános rendeltetésû gép gyártása –1,4 Emelõ-, anyagmozgató gép gyártása –4,1 Gépi meghajtású hordozható kézi szerszámgép gyárt. –8,6 Nem háztartási hûtõ, légállapot-szabályozó gyárt. –10,6 Mezõgazdasági, erdészeti gép gyártása 6,9 Egyéb speciális rendeltetésû gép gyártása 9,7
Értékesítés Teljes Belföldi Exportcélú 5,1 9,2 –1,8 –2,3 –8,6 –10,1 9,6 14,3
–45,2 13,1 3,5 4,6 8,4 –10,1 24,9 24,6
* A frissülõ adatokat honlapunkon tesszük közzé
5,7 9 –2,6 –4,1 –8,6 –10,1 6,8 9,8 Forrás: KSH
Külkereskedelmi forgalom összetétele* (2012. január-augusztus., érték: millió euró; változás: elõzõ év hasonló idõszakához képest, %; súlya: %)
IMPORT
Árufõcsoport Élelmiszerek, italok, dohány Nyersanyagok Energiahordozók Feldolgozott termékek Gépek és szállítóeszközök ÖSSZESEN
Millió euró 2 1 6 16 21 48
534,80 199,30 197,40 684,70 831,50 447,60
* A frissülõ adatokat honlapunkon tesszük közzé
Változás
Súlya az importban
–1,4 –4,2 5,7 2,4 0,1 1,4
5,2 2,5 12,8 34,4 45,1 100
EXPORT
Árufõcsoport
Millió euró
Élelmiszerek, italok, dohány 4 345,90 Nyersanyagok 1 775,20 Energiahordozók 2 058,30 Feldolgozott termékek 16 553,30 Gépek és szállítóeszközök 28 394,70 ÖSSZESEN 53 127,50
Változás
Súlya az exportban
9,9 12,6 12,1 6,6 –4,2 1,1
8,2 3,3 3,9 31,2 53,4 100
Forrás: KSH
HÁZUNK TÁJA
Sikeres évet zár a MAGEOSZ „Összevetve az év elején, a szövetségünk által elfogadott, a célokat is lefektetõ 2012-es munkatervet a megvalósultakkal, az látható, hogy sikeres esztendõt zár a MAGEOSZ. Igaz ez mind a belföldi és a nemzetközi tevékenységére, a szervezetépítésre, a gazdálkodásra és végül, de nem utolsósorban ismertsége mélyítésére, s ezzel befolyása, lobbiereje növelésére is.” Így összegezte az idei évet Vadnai Gábor fõtitkár. A 2012-es év legfontosabb célkitûzése az volt, hogy az eddiginél aktívabban és hatékonyabban képviseljük a gépipari munkaadók érdekeit a különbözõ hazai és nemzetközi fórumokon. Ennek érdekében zajlottak a szakmai programjaink szövetségen belül és kívül, végeztük az érdekvédelmi és lobbijellegû munkát, mind az elnökségben, mind a fõtitkárságon. E munkának számos látványos jele is van – hangoztatja Vadnai Gábor, példaként említve a belföldi tevékenység közül a Gépipari Ágazati Párbeszédben játszott szerepét, a nemzetközi közül pedig annak tényét, hogy három nagy presztízsû szervezettel is sikerült intézményesíteni a kapcsolatokat. Ami a részleteket illeti: a belföldi kapcsolatépítésen belül kiemeltnek mondható egyrészt a hivatalos kapcsolatok kiépítése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal, valamint a Nemzetgazdasági Minisztériummal. Együttmûködési megállapodást kötött az idén õsszel a MAGEOSZ a Nemzeti Külgazdasági Hivatallal (HITA), ami nagy segítséget jelent részben az exportõr MAGEOSZ-tagok számára, például a külpiacokon való megjelenési lehetõségekben, részben azon tagvállalatoknak, amelyek befektetõket keresnek hazai tevékenységük, kapacitásaik fejlesztéséhez. Fontosnak tartja a fõtitkár azt is, hogy a MAGEOSZ is felkérést kapott a Nemzeti Információs Hivataltól (NIH) a Kutatás-fejlesztési, Innovációs Ágazati Stratégiai Fehér Könyv (KFI ÁSFK) kidolgázásánál az „Energetika, környezetvédelem” munkabizottsági munkájában való részvételre. Az év végére várható a Fehér Könyv megjelenése. Hazai vizeken maradva: a szövetség aktívan részt vett a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság munkájában, ahol a gépipari munkáltatói oldalt a MAGEOSZ és társult szövetsége, a MAJOSZ képviseli. Nem csak a sokszínû rendezvények és a kommunikációs együttmûködés kialakítása gazdagítja a leltárt, hanem az is, hogy sikerült elérni egy megállapodás megkötését a Központi Statisztikai Hivatallal. Ennek eredménye-
ként a KSH gépipari adatokat szolgáltat a GÁPB-nek. Ezekre támaszkodva pedig világosabb képet tudunk kapni és adni iparágunk valós helyzetérõl, mind a tagok, mind a partnereink felé. Több szakmai területen is képviseltettük magunkat az idén a különféle hazai fórumokon, szervezetekben – sorolta a további belkapcsolatokat érintõ fejleményeket Vadnai Gábor. Példaként említette a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát, amelynek Maghreb szekciójában például képviseltetve van a szövetség. A nemzetközi kapcsolatok építése is több fronton zajlott. A legfontosabb és leglátványosabb eredmény a formális csat-
küldöttséget is fogadott Budapesten. Különösen pozitív a jövõre nézve is, hogy az olyan vendégek, mint a novemberben Budapesten járt CMIF - kínai gépipari szövetségi küldöttség (China Machinery Industry Federation), vagy a júniusban vendégül látott Zhejiang tartománybeli ZMEC - Zheijang Machinery and Electrical Group Co.Ltd., illetve az immár másodszor hozzánk látogatott CMTBA kínai szerszám- és szerszámgépgyártók szövetségének (China Machine Tools and Tool Builders’ Association) delegációja a MAGEOSZ-t választotta vendéglátójának, azaz a szövetségünkön keresztül építgeti magyarországi kapcsolatait, ami a tagvál-
A MAGEOSZ a CEEMET-ben. Növeli a MAGEOSZ jelentõségét és ezáltal presztízsét és lobbierejét, hogy formálisan is taggá vált az európai munkaadói szakmai szervezetben, a CEEMET-ben. Ez pedig egyre közelebb visz az ernyõszervezetté válás eredeti céljához. Aszman Ferenc alelnök és Vadnai Gábor fõtitkár közösen vettek részt a berlini ülésen. Ma már a MAGEOSZ képviseli a hazai gépipart az európai szociális párbeszéd bizottságban a munkáltatói oldalt képviselõ szervezeten keresztül. További elõny, hogy a munkaadói oldalon Európa-szerte végbemenõ fejlemények, lobbizás részesévé válhat a szövetség, s így a tagvállalatok is. lakozás európai munkaadói szakmai szervezetéhez, a CEEMET-hez (Council of European Metal, Engineering and Technology-based Industries), valamint az európai lobbiszervezethez, a három ipari ágazatot – villamosipar és elektronika; gépészet; fémfeldolgozás – képviselõ Orgalime-hoz. (Ezekrõl a következõ oldalon bõvebben is beszámolunk.) Fontos emellett, s számos gyakorlati eredménnyel, elõnnyel kecsegtet a megállapodás megkötése a luxemburgi székhelyû Enterprise Europe Networkkel, ami lehetõséget ad a MAGEOSZ és tagvállalatai számára, hogy az általuk szervezett B2Fair rendezvényeken kedvezõ feltételekkel vehessen részt. Ilyenre már volt is példa az idén, Casablancában, Párizsban, Luxembourgban. A nemzetközi kapcsolatok építése azonban nem csak nemzetközi szervezetekkel, kamarákkal mozdult elõre 2012-ben. Kétoldalú együttmûködések is körvonalazódnak, köszönhetõen például annak, hogy a MAGEOSZ az idén több kínai
lalataink számára akár elõnnyel is járhat – mutat rá a fõtitkár. Vadnai Gábor végezetül kitért a szövetség belsõ ügyeire is. Mint mondta: sikerült közel egyharmadával növelni a taglétszámot az idén, ami szintén mutatja a szövetség elismertségének növelését, azt, hogy a MAGEOSZ egyre vonzóbbá válik azon gépés energiaipari vállalatok számára, amelyek szeretnék, ha aktív és hatékony érdekképviseletet kapnának. Figyelembe véve sok más magyarországi szakmai szövetség nehezedõ helyzetét ez nagyon jó eredménynek számít. A tagok számának gyarapodása hozzájárult ahhoz is, hogy sikerült a pénzügyi helyzetet szépen lassan stabilizálni. Ennek eredményeként a jövõ évnek bizakodva vághatunk neki – mondta Vadnai. Elõrelépés történt 2012-ben a szövetség kommunikációjában is. Mind a belsõ, mind a külsõ kommunikáció céljait szolgálja az például, hogy az idén elindult a MAGEOSZ hírlevél.
KITEKINTÕ
Kitáruló európai kapuk „Nagy lehetõséget kínál, hogy a MAGEOSZ csatlakozott a – Gép-, Villamos- és Elektronikai-, Fémfeldolgozó és Fémtermékgyártó Ipart képviselõ – brüsszeli székhelyû ORGALIME-hoz. (Mechanical, Electrical & Electronic, Metalworking & Metal Articles Industries www.orgalime.org) Tagságunk e konglomerátumban harmonizál stratégiai törekvéseinkkel, céljainkkal, nevezetesen, hogy részint ellássuk a MAGEOSZ tagvállalatait információkkal, illetve, hogy ezekkel az információkkal erõsítsük az európai integrációt.” Így kommentálta a szövetség idei egyik legjelentõsebb nemzetközi lépését Deák László elnök, aki –
jelentõsen mérsékelni kellene. Ebben nagy az egyetértés az ipari területtel foglalkozó európai döntéshozók között, ám a pénzügyminiszterek ugyanakkor nemigen akarnak ilyen lépésrõl hallani. PÁRBESZÉD. A MAGEOSZ képviselõje – az európai szervezetekben elnyert tagságnak köszönhetõen – olyan rendezvényeken is részt vehet, mint amilyen a december 5-i, brüsszeli munkaadói-munkavállalói párbeszéd volt. A Társadalmi Párbeszéd Bizottság plenáris találkozóján a munkáltatói oldalt képviselõ CEEMET tagjaként Vadnai Gábor volt jelen a MAGEOSZ képviseletében.
CSATLAKOZÁS. Deák László elnök az ORGALIME közgyûlésén, amelyen formálisan is tag lett a MAGEOSZ, követve az európai ipar közel harmadát kibocsátó huszonkét ország harmincnégy – ma már – társtagszövetségét. Vadnai Gábor fõtitkárral közösen – vett részt november végén a szervezetnek az Európai Parlamentben rendezett azon ülésén, amelyen megfogalmazták az európai versenyképességi deklarációt. (A 11 pontot lásd keretes írásunkban.) Az Orgalime és a CEEMET közösen kidolgozott deklarációját a brüsszeli közös rendezvényen adták át José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének. Barroso, majd késõbb Günther Oettinger energiaügyi biztos is felszólalásaikban egyebek között arról beszéltek, hogy versenyképes környezet kell az ipar számára ahhoz, hogy ismét dinamikus növekedésnek indulhasson. Ehhez egyebek mellett az energiaárakat is versenyképessé tenni – idézte a MAGEOSZ elnöke az elhangzottakat, hozzátéve: szerinte ebben a folyamatban Közép-Kelet-Európa kiemelt szerepet fog kapni. A legnagyobb tragédia, hogy Európán kívül, beleértve az Egyesült Államokat, Kínát és Indiát is, jóval olcsóbb az energia, aminek adótartamát nálunk
Az Európai Bizottság által szervezett fórumon komoly viták alakultak ki a francia, spanyol, olasz munkáltatói és munkavállalói oldal között – számolt be tapasztalatairól Vadnai Gábor fõtitkár. Rugalmas munkaidõ, munkahelyi biztonság, szakmunkásképzés, kismamák foglalkoztatása, béremelés – ezek voltak a párbeszéd legfontosabb témái. Ezek nálunk is fontos témák – emlékeztetett a fõtitkár, hozzátéve: az új Munka törvénykönyve életbelépésével jövõre jöhetnek elõ élesen a megvitatandó kérdések. További fontos témák lesznek 2013-ban a vezetõi posztok besorolásával kapcsolatban kialakult ellentmondások értelmezései. A munkáltatói oldalon tehát vannak apróbb problémák, de látható, hogy az európai országok zöméhez képest nálunk a munkáltatói érdekeket sikerült jobban érvényre juttatni az új Munka törvénykönyvében – vonta meg tapasztalatait Vadnai Gábor.
11 pont az európai versenyképességért 1. Koherens és kiszámítható szabályozás (inkább a meglévõ szabályok javítása, mint újak alkotása; 2. - A belsõ piac hatékony mûködtetése (az uniós jogalkotást a piaci felügyeleti munka javításával kell erõsíteni); 3. Környezetvédelmi jogszabályalkotás (nem áshatja alá az iparág versenyképességét); 4. Kutatás-fejlesztés (ösztönözni kell a PPP-ket, a forrásokat az iparág céljait szem elõtt tartva kell elosztani); 5. Az infrastruktúra modernizációja (magasfeszültségû hálózatok, okoshálózatok, K+F, teleorvoslás, e-egészségügy); 6. Pénzügyek (megfelelõ adószint, kevesebb bürokrácia, hatékony bankrendszer, Basel III alkalmazása); 7. Kiegyensúlyozott energiapolitika (zöldenergia támogatása, megfizethetõ energia, nem egyoldalú európai, hanem globális és ésszerû CO2 kibocsátási célok); 8. Versenyképes munkaerõpiac (tilalom további munkaerõköltségekre, munkavállaló-barát társadalombiztosítási rendszer, a nemzeti munkaerõpiacok túlszabályozása elleni fellépés); 9. A jövõben is bombabiztos maradó társadalombiztosítási rendszer (egyszerû és megfizethetõ foglalkozás szerinti nyugdíjrendszerek); 10. Megoldás a munkaerõ- és kompetenciahiányra (élethosszig tartó tanulás, gyakorlatias oktatás); 11. A világpiacok és a nyersanyagpiacok megnyitása. Forrás: CEEMET ORGALIME manifesto - 28/12/2012
PRESZTÍZS. A MAGEOSZ képviselõinek a részvételével zajlott az a fórum, amelyrõl a Financial Times is elsõ oldalon számolt be.
KÖRNYEZETÜNK
Gyorsmérleg az Ágazati Párbeszéd Bizottságok idei munkájáról Az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok munkájába mindenképpen érdemes bekapcsolódniuk a hazai Ágazati Párbeszéd Bizottságoknak, hiszen rengeteg elõnnyel jár a részvétel az európai érdekegyeztetésben – hívja fel a figyelmet dr. Gonda Zsolt, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Társadalmi Párbeszéd Osztályának illetékes osztályvezetõje. Sikeresnek tartja az idei évet, amelynek középpontjában a munka törvénykönyvének változásai és a kollektív szerzõdések módosítására való felkészülés álltak. Gyorsmérleg megvonására kértük fel. Hogyan teljesítettek az idén az ágazati párbeszéd bizottságok? Elõre szeretném bocsátani, hogy az ágazati párbeszéd bizottságok – a törvényi szabályozás értelmében – meglehetõsen nagy autonómiával rendelkeznek, a kormány csak a fõbb kereteket szabja számukra meg. Ez egyben azt is jelenti, hogy az ÁPB-k önállóan határozzák meg mindenkori munkatervüket. Ugyanez a helyzet a céljaikkal is – ezért az egyes ÁPB-k konkrét idei teljesítményérõl, a kitûzött célok teljesítésének kérdésérõl nem tudok részleteket mondani. Majd az év hátralévõ részében (e hírlevél megjelenése után) kapjuk meg az egyes bizottságok idei beszámolóit, amelyek már a részleteket is tartalmazzák. Persze rálátásom azért van arra, hogy mi történt az idén ezekben a testületekben. És ennek alapján állíthatom: a 2012-es év – e fórumok szempontjából különösen – fontos témáit jól vitték a bizottságokban. Végignézve a Hírlevelünk szempontjából legfontosabb ÁPB, a gépipari idei programját az látható, hogy a munka törvénykönyvének változásai, valamint a kollektív szerzõdések kérdésköre volt az idei munka vezérfonala. A többiek is ezek köré építették idei programjaikat? Igen, az elõzetes munkatervekbõl az látszik, hogy a munkatörvénykönyvének módosítása nyomán több lépcsõben bekövetkezõ változásokra való felkészítés volt az egyik
cél, ami – látható módon – nagymértékben teljesült. Nagyon sok szakértõi órában kaptak felkészítést a munkaadói és munkavállalói szervezetek, számos konferenciát, egyéb fórumot, rendezvényt szerveztek. Nagyon komolyan vette mindenki a felkészülést. Ami sikerült is, és ezt komoly eredménynek tartom. És mi a helyzet a kollektív szerzõdések témájával? Ha jól tudom, ezen a téren még sok a teendõ 2013-ban is. Mindenképpen sikeres volt, hogy a kollektív szerzõdésmódosításokra az ÁPB-k – a munka törvénykönyvének változásai kapcsán is – felkészültek. Ez a munka még az elkövetkezõ két hétben is folytatódik, majd persze jövõre újult erõvel fognak hozzá. Már csak azért is, mert 2013-ban több munkahelyi és ágazati kollektív szerzõdés módosítása várható. Erre a szociális partnerek az idén felkészültek: megvalósíthatósági tanulmányok készültek, rendezvényeket szerveztek annak érdekében, hogy összhangban a jogszabályokkal elõkészítsék a talajt a jövõ évi munkának. Hasonlóan sikeresnek minõsítené az ÁPB-k nemzetközi tevékenységét is? Mindenképpen sikeres volt a nemzetközi kapcsolattartás, s ha nem is siker, de értékelhetõ és értékelendõ is a tagdíjtámogatás lehetõsége. Ugyanis vallom, hogy a tagdíjtámogatás és a nemzetközi kapcsolatok
Gonda Zsolt erõsödése egymást erõsítõ folyamatok. Ha egy hazai érdekképviselet ki tudja fizetni a nemzetközi tagság után a tagdíjat, akkor az által megnyílik számára egy kapu. Egy kapu, amelyen belépve lehetõség nyílik a részvételre a nemzetközi kapcsolatokban. Akik ennek részesei, azok megismerhetik az európai trendeket, szakmai folyamatokat, azokat észrevételezhetik, beleszólhatnak alakításukba, s összességében a gazdaságpolitika aktív szereplõivé válhatnak. Ezzel együtt a párbeszédben résztvevõ szociális partnerek fontos pozíciókat is kapnak a nemzetközi szervezetekben, s így nemzetközi színtéren is hozzájárulnak hazánk megítélésének alakulásához. Nagyon szakmainak kell lenni ahhoz, hogy valaki ismerje ezeknek a testületeknek a munkáját. Mit tesznek annak érdekében, hogy a szélesebb közvélemény is megismerje, mi folyik a bizottságokban? Az idén már sokat tettünk. Pozitívnak tartom, hogy több mint 12 szakmai lapban jelentek meg rendszeres beszámolók a bizottságok munkájáról. Ezt a folyamatot a jövõben erõsíteni szeretnénk. A tavalyi „leltárt” hallgatva az a kérdés merült fel bennem, hogy mindez az eredmény hogyan viszonyul az egy évvel korábbihoz. Sikeresebb volt 2012, mint 2011? Vagy
GÁPB: sûrû volt az idei program Sûrû programot bonyolított 2012-ben is a Gépipari Ágazati Párbeszéd Bizottság – s ennek folytatását tervezi jövõre is. Számos rendezvényt tartottak a munka törvénykönyve és az ágazati kollektív szerzõdések témakörében, voltak kihelyezett munkavállalói és munkáltatói ülések egyaránt. már-már örökzöldnek számító felsõoktatás, annak jövõje, valamint a felnõttképzés helyzete. Persze más témák is napirendre kerültek, olyanok, mint például a felsõoktatás és a szakmunkásképzés. Helyszíni, szakmai tapasztalatok gyûjtésére módot kínáló látogatások belföldön és külföldre – ez is szerepelt a programban. Ám nem csak szakértõk bevonásával szervezett programokkal, hanem egyéb módon is igyekezett az információáramlást elõsegíteni a GÁPB, például szakkönyvek beszerzésével.
ugyanolyan? Esetleg gyengébb? És egyáltalán, milyen külsõ körülmények által meghatározott kontextusban érték el az ÁPB-k az idei sikereiket? Egy példával világítanám ezt meg. Ha egy munkaügyi kirendeltségen 10 munkatárs naponta 200 ügyfelet tud ellátni, akkor már az is pozitív, ha a következõ évben 9 munkatárs napi 190 ügyfelet szolgál ki. A szinten tartás, mint trend málunk is érvényesült, a programok hatékonysága pedig javult. Ez abból is látszik, hogy az ÁPB-k nem egy-egy nagyobb programra koncentráltak az idén, hanem több kisebb, érdemi szakmai programot szerveztek, ezzel költséghatékony módon nagyobb szakmai terepet fedtek le. Tehát a szinten tartás, mint trend érvényesült, ezen belül a programok hatékonysága is javult. Azaz, a költségvetési támogatás csökkenése kikényszerítette azt a szemlélet, hogy minden áldott fillérnek ténylegesen hasznot kell hajtania. Hogy ezt egy példával is illusztráljam: volt olyan ÁPB, amelyik hónapokon át többször is elhalasztott egy szakmai konferenciát, kivárva azt, amikor – többszöri halasztás után – megszületett az adott ágazatot alapvetõen befolyásoló jogszabályváltozás. Egy szó, mint száz: az állami támogatás csökkent az idén, a hatékonyság
ugyanakkor nõtt, kevesebb pénzbõl, arányaiban több rendezvényt sikerült szervezni, mint akkor, amikor még több pénzt kaptunk. Mindenesetre az látszik, hogy csökkent a szakértõi tanulmányok készítésére fordított összeg, a hangsúly egyre inkább a rendezvényekre helyezõdött. Van-e arra mód, hogy az ÁPB-k kipótolják a támogatás csökkenése miatt kiesõ bevételeiket? Van, nagyon tudom ajánlani a fokozottabb bekapcsolódást az Európai Ágazati Szociális Párbeszéd Bizottságok (EÁSZPB) munkájába. Több mint 40 ilyen mûködik az EU-ban, szinte minden második évben alakul egy új, azaz egy nagyon dinamikus érdekegyeztetõ fórumról beszélünk. Ugyanakkor Magyarországon 30 ÁPB van (az állami támogatás elosztásához 23 finszírozási egységet alkotnak), s ezek is csak 21 európai bizottság (EÁSZPB) munkájában vesznek részt. Ebben van potenciál. Az egyes ÁPB-k saját autonóm döntése, hogy miként kapcsolódnak be az európai bizottságok munkájába, de azért megjegyzem, hogy az EU nagyon gálánsan támogatja az ágazati érdekegyeztetésben való részvételt – visszatérítést ad utána. S akkor még nem szóltunk arról, hogy európai szintû projektekben lehet ilyen módon részt venni, kapcsolatokat lehet építeni – mindez megfizethetetlen haszonnal tud járni. Mit terveznek 2013-ra? Markáns téma marad a kollektív szerzõdések kérdésköre – hiszen jönnek a módosítások, a többi között a sütõiparban, a turizmus-vendéglátás ágazatban és az építõiparban várható ágazati szintû kollektív szerzõdés módosítás. Munkahelyi szinten is sorra módosítják majd ezeket a szerzõdéseket. S persze lehetnek majd olyan témák is, amelyekrõl még csak most születnek meg a döntések, gondolok arra, hogy például az építõiparban lehet, hogy a munkavédelemmel, a turizmus-vendéglátásban a közösségi étkeztetésekkel kapcsolatban várhatóak fejlemények. Hogyan ítéli meg a Gépipar ÁPB helyzetét? Ez egyike azon ÁPB-knek, amelyekben még bõven van potenciál a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, az európai érdekegyeztetésben való részvételben. Ám a döntés – mint minden ÁPB esetében – csakis az övék.
ÁGAZATI PÁRBESZÉD BIZOTTSÁGOK Bányaipari ÁPP Élelmiszeripari ÁPB Építõipari ÁPB Faipari, Bútoripari és Erdészeti ÁPB Fürdõszolgáltatás SzakÁPB Gépipari ÁPB Információtechnológia és Kommunikáció PB Kereskedelem ÁPB Kohászati ÁPB Könnyûipari ÁPB Közúti Közlekedési ÁPB Légiszállítási ÁPB Magánbiztonsági ÁPB Mezõgazdasági ÁPB Nyomdaipari ÁPB Postai ÁPB Rehabilitációs SzakÁPB Településszolgáltatási AlÁPB Turizmus-Vendéglátás ÁPB Vasútiszállítási AlÁPB Vegyipari ÁPB Villamosenergia-ipari ÁPB Víziközmû ÁPB (Forrás: http://www.tpk.org.hu)
Kiadja: MAGEOSZ – Magyar Gépipari és Energetikai Országos Szövetség, 1012 Budapest, Kuny Domokos u. 13-15. Telefon: (36-1) 215-8868 E-mail:
[email protected] Felelõs kiadó: Vadnai Gábor fõtitkár Szerkesztõ: N. Vadász Zsuzsa
