hírlevél KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDÔ TÁRSADALMI SZERVEZETEK XIX. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA TATABÁNYA, MÁRCIUS

hírlevél KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDÔ TÁRSADALMI SZERVEZETEK XIX. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA TATABÁNYA, 2009. MÁRCIUS 26–29. 1

hirlevel-1.indd 1

2009. 03. 20. 10:39:09

hirlevel-1.indd 2

2009. 03. 20. 10:39:14

KÖSZÖNTÔ Kedves vendégeink! A XIX. Találkozón, 2009. március 26-29. között az elmúlt évek hagyományai szerint látunk vendégül benneteket Tatabányán. Bízunk benne, hogy a küldöttválasztásokat kísérő fórumokat, vitákat és a színes programokat követően mindannyian kellemes élményeket valamint hasznos tudnivalókat visztek haza magatokkal. Reméljük, hogy a találkozó a régió egyik legnagyobb társadalmi megmozdulása lesz, amelyen a résztvevő zöld civil szervezetek mellett számos helyi érdeklődőt is vendégül láthatunk. Köszönet mindazoknak, akik bármilyen módon segítették, támogatták a rendezvény megvalósítását. Kívánjuk mindenkinek, hogy érezze magát kellemesen a XIX. Országos Találkozón! Üdvözlettel és barátsággal: a Levegô Munkacsoport

KIHEZ FORDULHATOK KÉRDÉSEIMMEL? Rendezvényünket önkéntes munkatársak segítik. Zöld, OT feliratú pólós szervezôinkhez bizalommal fordulhattok. Telefonon is elérhettek: Varga Rita – (06-20) 388-1959 Papp Zsuzsanna – (06-20) 456-6392 Pál János – (06-20) 411-8456 Kisfaludy Mónika – (06-20) 208-4899 Horváth Zsolt – (06-20) 914-6101

3

hirlevel-1.indd 3

2009. 03. 20. 10:39:14

AZ OT PROGRAMJA

2009. március 26. csütörtök 13.00-18.00 11.00-13.00 14.00-16.00 15.30 18.00-19.30

Gerecse 20 km-es teljesítménytúra és családi nap a Jubileum parkban Vízbánya-látogatás Látogatás a Tatabányai Bányászati Ipari Skanzenben Madárgyűrűzés Tatán, az Öreg-tó partján, szakmai vezetéssel Vacsora

2009. március 27. péntek 08.00 09.00-12.30 10.00-12.00 10.00-12.00 11.00-13.00 12.00-14.00 13.30

14.00

16.00 16.20

17.40

Reggeli a szálláshelyen Látogatás a Természetes Életmód Alapítványnál Agostyánban és az Agostyáni Arborétumban Vízbánya-látogatás Elővárosi közlekedés fórum - a BKSZ, a MÁV és a Volán részvételével a díszteremben Falusi olimpia - a főiskola melletti parkban Ebéd Az OT hivatalos megnyitója Köszöntőt mond: Lukács András elnök, Levegő Munkacsoport; Dr. Kandikó József rektor, MÜTF; Bencsik János, polgármester, Tatabánya MJV; Szabó Imre miniszter, KVVM Plenáris ülés - Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács Levezető elnök: Láng István MTA Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke, Szabó Imre miniszter, KVVM; Dr. Rolek Ferenc, alelnök, Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége; Dr. Gyulai Iván, igazgató, Ökológiai Intézet a Fenntartható Fejlődésért Szünet, filmvetítés Plenáris ülés - Környezetvédelmi adóreform Levezető elnök: Szlávik János egyetemi tanár, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanára, az MTA doktora Előadók: Kovács László az Európai Unió adó- és vámügyi biztosa; Hegyi Gyula EP képviselő; Olajos Péter EP képviselő; Lukács András a Levegő Munkacsoport elnöke Frissítő arcmasszázs Gervai Miklóssal

4

hirlevel-1.indd 4

2009. 03. 20. 10:39:14

17.50 18.30-20.30 20.00 20.00-22.00 20.00 20.30 20.30 22.00 22.10 23.00 02.00

Ügyrendi kérdések - küldöttek beszámolói, bizottsági választási lista összeállítása Vacsora Parasztopera – a budapesti Pintér Béla társulat színházi előadása a felújított Jászai Mari Színházban Beszélgetés a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával az eddig elvégzett munkáról és a tervekről a plenáris teremben Szekcióülések (3) Filmvetítés a díszteremben – Az utolsó óra, Verespatak 2., Minden, ami erdő – fórum Eredmény-hirdetés – Gerecse 20, Lépcsőfutás Szöllősi Mihály neszmélyi borász tart borkóstolót Csángó táncház a Cserszömörce együttessel Zárás

2009. március 28. szombat 07.00-09.00 09.00 10.25 10.35 12.00-14.00 10.00-15.00 12.00 12.20 14.00

16.00 16.00 16.20 18.30-20.30 19.30 20.00-22.00 20.30

Reggeli Szekcióülések Szünet Szekcióülések Ebéd Sziklamászási lehetőség a Szédítőn, a Kőhegyen illetve barlanglátogatás a Lengyel barlangban Tai Chi Gervai Miklóssal Ünnepélyes madárgyűrűzés - Európa legnagyobb bronzmadarának megjelölése Plenáris ülés - A környezetvédő szervezetek szerepe a jogfejlesztésben Levezető elnök: Dr. Bendik Gábor környezetjogász Előadók: Fülöp Sándor, jövő nemzedékek országgyűlési biztosa; Dr. Kaposvári Bertalan LB megbízott elnök; Kiss Csaba elnök, EMLA; Steinné dr. Fényesi Anna, a főügyész-helyettes KEM-i Főügyészség; Erdey György szakállamtitkár KVVM Szünet Frissítő arcmasszázs Gervai Miklóssal Plenáris ülés - jelöltek bemutatkozása, szavazólisták véglegesítése Vacsora Klímaébresztő! – filmvetítések Szavazólapok átvétele és titkos szavazás Nyilvános akasztás, vásári tragédia

5

hirlevel-1.indd 5

2009. 03. 20. 10:39:15

22.00 02.00

Fenntartható hangulat - Zenés-táncos kötetlen mulatság DJ Kocsis Tiborral és a Flóra film születésnapi mulatsága Zárás

2009. március 29. vasárnap 07.00-09.00 09.00 09.15 11.50 12.00 13.00-14.00

Reggeli Meglepetés ZÖLD vizes póló verseny Plenáris ülés - A szavazás eredményeinek ismertetése, szekciók állásfoglalásai, 2010. évi OT szervezése, egyebek. A vizes póló verseny eredményhirdetése A XIX. Országos Találkozó zárása, beszédet mond: Horváth Zsolt igazgató Ebéd

AZ ELÔPROGRAMOKRÓL GERECSE 20KM-ES TELJESÍTMÉNYTÚRA A Megyei Természetbarát Szövetség és a Tatabánya Szabadidősport Szövetség évről évre megrendezi áprilisban a Gerecse 50 teljesítménytúrát. A Környezet- és Természetvédelmi Társadalmi Szervezetek Országos Találkozója alkalmából idén azonban március 26-án, egy hónappal korábban is lesz teljesítménytúra, azonos útvonalon, mint a Gerecse 50 választható rövidebb távja. A túra rajtja és célja a hagyományoknak megfelelően egyaránt a tatabányai Jubileum parkban lesz. A 20 km-es túra útvonala: Tatabánya, János-forrás, Vaskapu, Vértestolna, Bundcshu-kút, Turul, Tatabánya Szintidő: 6 óra. Az utat felnőttek és 8 éven felüli gyermekek számára ajánljuk. Átlagos kondícióval is könnyen teljesíthető a megadott szintidőn belül. A résztvevők hegyes-völgyes vidékre, gyönyörű környezetre számíthatnak.

6

hirlevel-1.indd 6

2009. 03. 20. 10:39:15

VÍZBÁNYA Az ide látogatóknak lehetőségük nyílik az Európában egyedülálló XIV/a Vízbánya megtekintésére. A kapcsolódó szénbánya bezárása után (1985) a vízakna már csak kizárólagosan a vízellátást szolgálja. A bányászati módszerekkel kitermelt jó minőségű karsztvíz 250 méter mélységből kerül a felszínre. Napjainkban a vízakna alapfeladata az ivóvíztermelésben továbbra is a zavartalan üzemvitel és a jó vízminőség biztosítása. Aki velünk tart, felejthetetlen élményben lesz része. Miután magára öltötte a védőfelszerelést, a bányakas 250m mélyre viszi le a föld alá. A kas süllyedése közben testközelből élvezheti a kőzetrétegek látványát. Majd a mélyben végigjárhatja a „vizes” vágatokat.

TATABÁNYAI IPARI SKANZEN Az 1988-ban megnyitott ipari skanzen az első olyan természetes környezetben kialakított szabadtéri múzeum hazánkban, amely nem a paraszti élet- és munkakörülményeket, hanem az ipari munkások, elsősorban a bányászok élet- és munkakörülményeit hivatott hitelesen bemutatni. Aki vállalkozik a skanzen látogatására, nem kevesebbre vállalkozik, mint egy igazi időutazásra egy múlt századi bányász család életében. A kaland garantált! Hogyan tanultak 1920-ban a bányász iskolában a gyerekek? Üljön be az iskolapadba és megtudja! Jöjjön velünk a Mesterségek Házába, a mesteremberek tárt karokkal várják. Ideje felvenni a munkát a szénbányában! Találkozzunk a falézben! Már csupán a farbőr ugrás van hátra, és a jól megérdemelt bányász uzsonna krampampulival.

7

hirlevel-1.indd 7

2009. 03. 20. 10:39:16

MADÁRGYÛRÛZÉS ÉS SÉTA SZAKMAI VEZETÉSSEL A VIZEK VÁROSÁBAN A tatai Öreg tó alig 220 hektáros, melyet hangulatos kisváros ölel. A tóra minden évben vadludak tízezrei érkeznek az eurázsiai tundrák vidékéről, elsősorban Szibéria és Skandinávia területeiről. Itt telel a vetési lúd, a nagy lilik, a nyári lúd, a tőkés réce, csörgőréce, a dankasirály, a sárgalábú sirály, az örvös lúd, a nagy kócsag, az erdei cankó és a havasi pityer.

LÁTOGATÁS A TERMÉSZETES ÉLETMÓD ALAPÍTVÁNYNÁL AGOSTYÁNBAN ÉS AZ AGOSTYÁNI ARBORÉTUMBAN Az Agostyáni arborétum A 30 hektáros arborétumban jelenleg 293 különböző fásszárú növény található. Az 1950-es, 60-as években telepített fák mára jelentős méreteket értek el, és impozáns látványt nyújtanak. Az országban egyedülálló módon több fenyőféléből kisebb erdőt láthat az, aki ellátogat ide. Így az atlaszcédrus mellett tulipánfák, nyírek, juharok, vasfák, égerek, kőrisek, diók stb. több változata is megtalálható. A bejáratnál szépen kidolgozott székely kapu látható, melyet 1980-ban az erdész fafaragó tábor tagjai készítettek. A kert egész területét a Bocsájtó-patak szeli ketté. Természetes Életmód Alapítvány Az Alapítvány célja, hogy humánökológiai alapelvekre építve a természetes életmód egyéni lehetőségeinknek, közösségi és regionális formáinak megteremtése a természeti-környezeti nevelés, oktatás és képzés eszközeivel egy önfenntartó

8

hirlevel-1.indd 8

2009. 03. 20. 10:39:17

rendszer keretein belül. A rendszer fejlesztése során kapott eredmények a természetvédelmi kezelések és az okszerű tájhasználati módok alapjául szolgálnak. Szakmai mûhely és helyszín: A Magyar Humánökológus Társaság és magánszemélyek által alapított Természetes Életmód Alapítvány a Tatai-medencét és a Gerecse peremvidékét leképező területek művelési ágaiból, élőhelyeiből mintegy 130 hektáron végez természetvédelmi kezelést. Az alapítvány a természetes életmód, az alternatív házépítés, az okszerű tájhasználat, az integrált és szerves földműves gazdálkodás, a tartamos erdőművelés kérdéseivel, a környezeti neveléssel, illetve minden olyan módszerrel foglalkozik, ami a természetes vagy természetközeli állapot megtartására törekszik Az Alapítvány kínálata nagyon széles. Lehetőség van hosszabb-rövidebb látogatásokra, táborozásokra, terepgyakorlatokra, de arra is, hogy valaki „tanítvánnyá” szegődjön, és a helyzeteket valóságosan megélve tanulja meg a természetközeli, szép és egyszerű életmódot. A program részvételi díja 600Ft/fő.

FALUSI OLIMPIA A falusi olimpia, népi ügyességi játék kezdőknek és haladóknak, a családok és cimborák tréfás ügyességi vetélkedője, amely a paraszti élet hagyományköréből meríti feladatait, eszköztárát. Ízelítő a feladatokból: talicskás váltó, farönk-hajítás, petrencésrúd-tartás, szögbeverés. A megmérettetésre közvetlenül a főiskola mellett, a parkban kerül sor. Meghátrálásra nincs lehetőség: az időjárás viszontagságai nem zavarhatják az elszánt versenyzőket! Az olimpia dobogós csapatait olimpiai bajnokokhoz méltóan jutalmazzuk.

9

hirlevel-1.indd 9

2009. 03. 20. 10:39:19

Nevezni a rendezvény előtt 4-6 fős csapattal e-mailben lehet az [email protected] címre, vagy a rendezvény helyszínén az olimpia előtt egy órával.

SZÍNHÁZ A színházlátogatás ingyenes, Tatabánya önkormányzatának ajándéka. Tiszteletjegyek száma: 150 db A jelentkezők a főiskola bejáratától indulnak buszszal, és ugyanide érkeznek az előadást követően. Parasztopera a Pintér Béla Társulata előadása. “A Parasztoperában egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. Zenéjének alapja az erdélyi magyar népdalok, a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A történet talán sokak számára ismerős lesz. Nekem a nagymamám úgy mesélte, hogy Szabadszállás környéki emberekkel történt ez meg nagyon régen. Bocsássák meg nekem, ha egyelőre csak annyit árulok el belőle, hogy lesz benne néhány boldogtalan sorsú ember, szenvedély, humor, vérfertőzés és gyilkosság. Akinek tetszik, nézze meg többször is! Akinek nem tetszik, nézesse meg magát!” (Pintér Béla)

A SZÔLLÔSI PINCÉSZET BORKÓSTOLÓJA A Szőllősi Pincészet 1999-ben alakult, a Neszmélyi Borvidéken 15 hektár saját szőlőterülete van, ahol a legkorszerűbb technológiával, állandó kontroll mellett, gondos munkával a hagyomány és minőség figyelembevételével, születnek a hazai és nemzetközi díjakat elért borok. A kóstolót a borász, Szőlősi Mihály vezeti. Mint általában, a fiatal évjárattól az öregebb irányába történik a borok sorrendjének megállapítása. A sorozat végén a bemutatott minták közül mindenki kaphat még egy pohárral. A borok mellé borkorcsolyát is szolgálnak fel. A bemutatásra kerülő borok sora: Irsai Olivér, Olaszrizling, Chadonay, Saugvinon Blanc, Magnus Cuvée, Cabernet Saugvinon. A borkóstoló ára 2000Ft/fő.

10

hirlevel-1.indd 10

2009. 03. 20. 10:39:20

ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK MODERN ÜZLETI TUDOMÁNYOK FÔISKOLÁJA A fő programok a főiskola A épületében (Tatabánya, Stúdium tér 1.) zajlanak. Az ebéd és a vacsora az épület menzáján lesz.

TATABÁNYA Tatabányán a rendszerváltás után a piacgazdaságra való áttérés gazdasági szerkezetváltást tett szükségessé. A szénbányászat és a rá épült nehézipar 110 év után végleg megszűnt. Az 1989-es rendszerváltással járó társadalmi és gazdasági változások nehézségeit a város önkormányzata tudatos várospolitikával, tervszerű gazdaságfejlesztési munkával, és az itt élő polgárok aktív közreműködésével tudta áthidalni, s ennek köszönhetően Tatabánya gazdasága újjáéledt. Új vállalatok, gyárak sora települt a városba, több ezer új munkahely teremtődött, s ma Tatabányát az ország egyik legdinamikusabban fejlődő településeként tartják számon. A valaha a nehézipari múltjáról elhíresült város 2007-ben elsőként lépett a magyarországi klímabarát települések közé. Ezzel a város történelmében egy új szakasz vette kezdetét. A lakosok egészségének megőrzése, valamint a közvetlen természeti környezetének védelme a döntéshozás szerves részévé vált. A város vezetői, aktív környezetvédői és a város életében jelentős szerepet játszó civilek rájöttek arra, hogy sok mindennek kell megváltoznia ahhoz, hogy minden a régiben maradjon, azaz egy hosszú távon és fenntartható módon élhető város jövőjének kulcsa az itt élők mentalitásának gyökeres megváltozása.

SZÁLLÁSOK ❚ ❚ ❚ ❚

Tatabánya Megyei Jogú Város Középfokú Kollégiuma 2800 Tatabánya Réti u. 1/A. Főiskolai diákszállás – Kolesz Kft. 2800 Tatabánya, Komáromi utca 42/B Öreg-tó Club Hotel** és Ifjúsági Tábor 2890 Tata, Fáklya utca 4. Volán Panzió – Tata 2890 Tata, Tópart sétány 7.

11

hirlevel-1.indd 11

2009. 03. 20. 10:39:21

AJÁNLATUNK ÖNÁLLÓ SZÁLLÁSFOGLALÁS ESETÉN: Sport Hotel 2800 Tatabánya Ságvári E. u. Telefon: 34/310-410, Fax: 34/311-393

ÉTKEZÉS A reggelit minden résztvevő saját szállásán fogyaszthatja el. Az ebéd és a vacsora az OT központi helyszínén a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának éttermében lesz. Csütörtök, vacsora: A menü: Natúr csirkemell filé párolt rizs, párolt zöldség, gyümölcs B menü: Kelkáposzta vagdalt, burgonyapürével, gyümölcs Péntek, ebéd: A menü: Tavaszi leves, Göngyölt hús, petrezselymes burgonya, savanyúság B menü: Tavaszi leves, Rántott sajt, párolt rizs, tartármártás C menü: Tavaszi leves, Zöldborsó főzelék, rántott párizsi, desszert Péntek, vacsora: A menü: Milánói sertésborda, gyümölcs B menü: Rakott zöldség, gyümölcs Szombat, ebéd: A menü: Gyümölcsleves, Stefánia vagdalt, párolt káposzta, tört burgonya B menü: Gyümölcsleves, Csőben sült karfiol, desszert C menü: Gyümölcsleves, Gombapaprikás, tészta, desszert Szombat, vacsora: A menü: Lecsós virsli, tarhonya, gyümölcs B menü: Zöldséges rizs, sajtmártás, gyümölcs Vasárnap, ebéd: A menü: Szezámmagos csirkemell filé rántva, kukoricás rizs B menü: Camambert rántva, párolt rizs, áfonya mártás

ÉRTÉKMEGÔRZÉS Az OT idején péntek reggeltől vasárnap 14 óráig a főiskola földszinti tárgyalótermében ingyenes csomagmegőrzőt üzemeltetünk. Nyitvatartási idő: reggel 8 órától - hajnali 2-ig.

12

hirlevel-1.indd 12

2009. 03. 20. 10:39:21

KÜLÖN BUSZOK AZ OT-N Külön buszjáratokat indítunk azok számára, akik Tatán szállnak meg 2009. március 27. péntek 9.00 Tatáról indulás az Öreg-tó Hotel elől érkezés a főiskolához Külön járat a főiskoláról a tatai szállásokra, indulás a főiskola parkolójából: 22.00, 24.00, 2.00 2009. március 28. szombat 08.30 Tatáról indulás az Öreg-tó Hotel elől érkezés a főiskolához Külön járat a főiskoláról a tatai szállásokra, indulás a főiskola parkolójából: 22.00, 24.00, 2.00 2009. március 29. vasárnap 08.30 Tatáról indulás az Öreg-tó Hotel elől érkezés a főiskolához Külön buszok indulási ideje az elôprogramokra: 2009. március 26. csütörtök 11.00-13.00 Vízbánya-látogatás, résztvevôk száma: 13 fô (10.50 gyülekező a MÜTF parkolójában, 11.00 indulás, tervezett visszaérkezés: 13.20) 14.00-16.00 Látogatás a Bányászati Ipari Skanzenben, résztvevôk száma: 65 fô (13.50 gyülekező a MÜTF parkolójában, Indulás 14.00, tervezett visszaérkezés: 16.20) 15.30-18.00 Madárgyûrûzés Tatán, az Öreg-tó partján, szakmai vezetéssel séta a vizek városában, résztvevôk száma: 55 fô (15.20 gyülekező a MÜTF parkolójában, 15.30 indulás, érkezés Tata Fényes Fürdő, visszaindulás 18.00 Tata Grill étterem melletti parkolóból, tervezett visszaérkezés: 18.20) 2009. március 27. péntek 09.00-12.30 Látogatás a Természetes Életmód Alapítványnál Agostyánban, résztvevôk száma: 86 fô (8.50 gyülekező a MÜTF parkolójában, 9.00 indulás, a Tatán elszállásolt vendégek felvétele az Öreg-tó Hotelnél, tervezett visszaérkezés: 13.00) 10.00-12.00 Vízbánya-látogatás, résztvevôk száma: 12 fô (9.50 gyülekező a MÜTF parkolójában, 10.00 indulás, tervezett visszaérkezés: 12.20) 20.00 Színházi elôadás a Jászai Mari Színházban, résztvevôk száma: 120 fô (19.30 gyülekező a MÜTF parkolójában, 19.40 indulás, tervezett visszaérkezés: 22.20)

13

hirlevel-1.indd 13

2009. 03. 20. 10:39:22

KÍSÉRÔ RENDEZVÉNYEK Irány a Turul! A Turul madárig piros turistajelzés vezet fel Tatabányáról. Az ösvény közvetlenül a főiskola mellett indul, a bejárat bal oldalán. A nagy szintemelkedést egy 419 fokú lépcsőn tudhatja le a kiránduló. A lépcsőről leágazás vezet a Szelim-barlang alsó bejáratához, tetejétől pedig geológiai tanösvény kezdődik. A város távoli pontjairól is kiválóan látható barlanghoz a Turul-emlékműtől egy kilométernyi tanösvény vezet. A kis túraútvonal alkalmat nyújt arra, hogy az érdeklődők megismerjék a Vértes és Gerecse geológiai történtetét, a parkerdőben élő legjellegzetesebb növény- és állatfajokat. A parkoló színes tájékoztató tábláin a Gerecse tájegység zoológiai értékeivel, a Szelimbarlanghoz vezető tanösvényen a környezet geológiai leletivel, míg a Szelim-barlangtól a lépcsősorig vezető szakaszon a tájegység növénytársulásaival ismerkedhetnek az odalátogatók. Sziklamászás Szombaton 10-15 óra között a Turul emlékmű közelében a Szédítőn sziklamászási lehetőség várja a vállalkozó kedvűeket. A szikla a Turul emlékműtől a fákon elhelyezett szalagok segítségével található meg. A sziklamászáshoz tapasztalt vezetőket és a felszerelést biztosítjuk, de kényelmes ruházatról gondoskodjatok. A Szédítőn közepes nehézségű és néhány nehezebb pálya található, így a kezdő és gyakorlott sziklamászók is találnak maguknak kapaszkodnivalót. Esőnap nincs. A hazai sportmászás fejlődésnek egyik rendkívül jelentős helyszíne a Gerecse, különösen a Kisgerecse kőfejtő. A mászók 1991-ben kezdtek ide járni, és 5-6 év alatt jó pár kilences és tízes nehézségű út született az áthajló bányafalon. Európában a sziklamászó utakat I-tõl XI-ig értékelik, a skála teteje olyan nehéz, hogy megmászásukhoz élsportolónak kell lenni. Barlanglátogatás Ugyancsak szombaton négy turnusban van lehetőség barlanglátogatásra. A Turul emlékműtől 9.00, 11.00, 13.00, 15.00 órakor 10 fős csoportok indulnak a Lengyel-barlangba. Védőfelszerelést, vezetést mi biztosítunk, kényelmes, meleg, bepiszkolható ruháról gondoskodni kell. A barlangtúra hossza közel 2 óra. A Gerecse legnagyobb barlangját sokféle névvel illették már. Eredeti népi neve Ördöglyuk volt, később Mammutos-útvesztőnek, Kőhegyi-barlangnak, Gázos-barlangnak, napjainkban pedig Lengyel-barlangnak hívják. A Gerecse legnagyobb kiterjedésű bar-

14

hirlevel-1.indd 14

2009. 03. 20. 10:39:22

langjának valóságos méreteit még ma is csak megközelítően ismerjük. Mélységét 25 és 68 m között adták meg akkor, amikor már legalább 50 m-ig (a Nehéz-teremig), majd később jelenlegi végpontig ismerték. A nem létezô tárgyak tárlata A találkozó ideje alatt a főiskola épületében kiállítás látható a nem létező tárgyakból. A kíváncsi látogatók megtudhatják, hogy fest a kotnyél, a fából vaskarika, vagy a halvány lila dunszt... Helyszín: MÜTF Sportolási lehetôségek az országos találkozón Csütörtök Idő Sport Helyszín 16.00-22.00 Balázsi Testépítő és Erő- Klub Könyvtár emelő Sport Egyesület 8.00-18.00 Kerékpárkölcsönzés MÜTF aulájából 8.00-19.00 KRESZ park, közlekedési gyakorlópálya gyerekeknek

Péntek 10.00-18.00 Sportos gyermekfoglal- Főiskola udvara kozások, MÜTF udvar 7.00-22.00 Balázsi Testépítő és Erő- Klub Könyvtár emelő Sport Egyesület 10.00-18.00 Tenisz lehetőség 2001 Teniszklub Telefonos egyeztetés: 06 30 531-4147 10.00-14.00 Tekézési lehetőség kis Teke Klub szervezett csoportban 8.00-19.00 KRESZ park, közlekedési gyakorlópálya gyerekeknek 19.00 óra körül

Lámpás Turul lépcsőfutás

Turul turistaút

Utazási tipp Mártírok út 80. gyalog, biciklivel vagy kocsival Gyalog, vagy biciklivel a főiskola bejáratától a sárga szalagos ösvényen 10 perc

Mártírok út 80. gyalog, biciklivel vagy kocsival Réti utca biciklivel vagy kocsival Ságvári E.u.3/A.II.8. kocsival Gyalog, vagy biciklivel a főiskola bejáratától a sárga szalagos ösvényen 10 perc A piros turistajelzésen a főiskola bal oldalától

15

hirlevel-1.indd 15

2009. 03. 20. 10:39:22

Szombat 10.00-15.00 Sziklamászási lehetőség Turul parkerdő a Szédítőn, a Kőhegyen Barlanglátogatás a Vértes László barlangban 10.00-16.00 Gyalogtúra a Kőhegyre, a Turul turista ösTurul tanösvény megte- vény kintése 8.00-18.00 Kerékpárkölcsönzés és in- MÜTF udvar és gyenes sporteszköz-köl- hátsó kijárat csönzés, 9.00-12.00 Sport lövészet Telefonos egyeztetés: 0630 919-0445 10.00-14.00 Sportos gyermekfoglal- MÜTF udvar kozások 10.00-14.00 Tenisz lehetőség 2001 Teniszklub Telefonos egyeztetés: 06 30 531-4147 8.00-19.00 KRESZ park, közlekedési gyakorlópálya gyerekeknek 9.00-17.00

Vasárnap 9.00-17.00

Jubileum Sportpark: 2 műfüves labdarúgó pálya, 1 aszfaltos labdarúgó pálya, gördeszka pálya és triál pálya petanque pálya eszközökkel,kamasz- és játszótér, asztalitenisz

A turul emlékműtől a sárga szalagos ösvényen

A piros turistajelzésen

Fürdő u. 47. biciklivel vagy kocsival

biciklivel vagy kocsival

Gyalog, vagy biciklivel a főiskola bejáratától a sárga szalagos ösvényen 10 perc

Jubileum Sportparkban: 2 Jubileum Sport- Köztársaság út gyalog műfüves labdarúgó pá- park vagy biciklivel 20-10 lya, 1 aszfaltos labdarúgó perc pálya, gördeszka pálya és triál pálya petanque pálya eszközökkel,kamasz- és játszótér, asztalitenisz

16

hirlevel-1.indd 16

2009. 03. 20. 10:39:23

Gyermekfelügyelet és gyermekfoglalkozások, A épület 4-es terem Pénteken 13.00 és 18.00 között. Szombaton 9.00 és 12.00 között, 14.00 és 19.00 között. A foglalkozásokat tartja: Gajda Dóra és Kelemen Andrea. Egészséges életmód programok Dietetikus tanácsadás, testzsír-mérés, tüdőkapacitás-mérés Fair Trade kávézó Méltányos kávét és teát ihat bárki, aki felsétál a főiskola kerengőjébe. Egész nap szeretettel vár mindenkit a Fair Trade Kávézó! A fair trade méltányos kereskedelem, a globális szabad kereskedelem alternatívájaként jött létre. Célja, hogy a mi esetünkben a kávétermelők tisztességes jövedelemhez jussanak a munkájukért, fejlődni, fejleszteni tudjanak, hogy képesek legyenek képviselni érdekeiket a nemzetközi piacon. Segítsük hát őket! Nimfea kuckó Mangalica zsíros házi kenyérrel, komlószörppel és mindennel, mi szem szájnak ingere vár a Nimfea a főiskola emeleti termében berendezett hangulatos kuckójában a szekció szünetekben és az esti programok idején. Ha halk zenére, nyugodt társalgásra és finom falatokra vágysz, lépj be ide! Karikatúra és stand up comedy pályázat Az OT alkalmából „Mentsd meg magad!” címmel a tatabányai általános- és középiskolák tanulói számára pályázatot hirdet a Levegő Munkacsoport és Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata. A nyertes karikatúrákat a főiskola kerengőjén, a legjobb előadókat az ülések szüneteiben láthatjuk. Díjukat az OT megnyitóján vehetik át a környezetvédelmi minisztertől. Véradás Idén is segítsünk! Hagyományos véradásunk március 28-án 10 órától a főiskola földszinti társalgójában lesz a Magyar Vöröskereszt Komárom-Esztergom Megyei Szervezete rendezésében.

17

hirlevel-1.indd 17

2009. 03. 20. 10:39:23

„Minden ami ERDÔ” Előadások, beszámolók tájékoztatók erdőkkel kapcsolatos civil projektekről, kezdeményezésekről, eredményekről, kutatásokról, élményekről. Péntek este, a Kerekerdő szervezésében a főiskolán. A szervezők várják azok jelentkezését, akik szívesen beszámolnának erdőkkel kapcsolatos munkáikról, tapasztalataikról, fél óránál nem hosszabb időkeretben. Kérjük, hogy aki kedvet érez ehhez és szívesen megosztaná tapasztalatait másokkal, mielőbb jelentkezzen ([email protected]). Ehhez kérjük megadni az előadás, beszámoló címét, várható időtartamát, technikai igényét. Beszélgetés a Jövô Nemzedékek Országgyûlési Biztosával az eddig elvégzett munkáról és a tervekrôl Péntek este, 20.30-22.00

ÚTIKÖLTSÉG-TÉRÍTÉSI LEHETÔSÉG Regisztrációs díj utólagos megtérítése Az Ökotárs Alapítvány jóvoltából, azon környezet és természetvédelmi céllal bejegyzett szervezetek, melyek 2007, vagy 2008. évi árbevétele nem haladta meg a 4 millió Ft-ot, igényelhetik az OT regisztrációs díjának (1.500-Ft) visszatérítését. A visszatérítés igénylésére a regisztrációkor lesz lehetőség. Ehhez kérjük hozza magával 2007. vagy 2008. évi mérlegét és eredménykimutatását egy eredeti, vagy egy a szervezet vezetője által hitelesített másolati példányban. A feltételeknek megfelelő szervezetek az OT után az Ökotárs Alapítványtól átutalással kapják vissza regisztrációs díjuk összegét. A több gyermekkel (16 év alatti) érkezők számára is biztosítjuk a fenti kedvezményt, mégpedig oly módon, hogy a második, harmadik, stb. gyermek regisztrációs díját utólag visszatérítjük. Erre vonatkozó igényeket az OT színhelyén, a regisztrációkor lehet majd jelezni. A regisztrációs díjak visszatérítése ez esetben is utólag történik. Az útiköltség-visszatérítésre idén nincs lehetőség!

INTERNET-HOZZÁFÉRÉS AZ OT IDEJE ALATT A főiskola épületében WIFI hozzáférés biztosított, az ehhez szükséges kód az információs standnál igényelhető. A vezeték nélküli internet-hozzáférésen kívül 4 számítógép áll az OT résztvevőinek rendelkezésére, a főiskola A épületében.

18

hirlevel-1.indd 18

2009. 03. 20. 10:39:23

AZ ELFOGADOTT SZEKCIÓJAVASLATOK sorszám szekció 3. A legfőbb zöld tennivaló az évi százmillió nem-kívánt foganás megelőzése - Simonyi Gyula (BOCS Alapítvány) 11. Környezetvédelem és a természet értékteremtő képességének növelése a lakótelepeken – dr. Matavovszky Tibor (KOTBAK) 13. Allergia és parlagfű szekció - Parlagfűország csodára vár – dr. Juhászné Halász Judit (PME), dr. Hajóssy Adrienne (Zöld Nők) 1. Öko-bank – Lakossági pénzügyek zöld szempontból Kapitány Ákos (Tanácsadók a Fenntartható Fejlődésért) 2. Köztéri piacok – szabadtéri piacok – Temesvári Szilvia (Ökotárs Alapítvány) 5. Vegetáriánus szekció - Karay Zsófia (Szemléletváltás az Életért Ember- és Környezetvédő Közhasznú Egyesület) 7. Civil környezetvédelmi és természetvédelmi jogérvényesítés és szakmai érdekképviselet - Székely Zsuzsa (Beklen Alapítvány) Szekció levezető: Sallai R. Benedek - Nimfea Egyesület 9. Most bele lehet szólni vizeink jövőjébe! Civilek véleményének beépítése a Vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe 2009-ben, valamint a Vízgyűjtő-gazdálkodási terv első változatának értékelése - Ereifej Laurice, Kerpely Klára (WWF), Dr. Jánossy András (Dunáért Alapítvány) 10. Erdei iskola, erdei óvoda, környezeti nevelés szekció. Kosztolányi Istvánné (Erdei Iskola Alapítvány), Molnár Zoltán (Környezet- és Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége), Természetes Életmód Alapítvány, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület 12. Környezeti problémák láthatatlan okai és a környezetterhelő üzemek egészségügyi és gazdasági hatásának számszerűsítése - Zalatnay László (E-Misszió), Szuhi Attila (Válaszúton Hagyományőrző és Környezetvédő Alapítvány) 15. Az ultraibolya sugárzás és a társadalom rugalmassága - Antal Z. László 16. Élelmiszerbiztonság, vegyi anyagok szekció - Simon Gergely, Pál János (Levegő Munkacsoport)

idô péntek 20.00 péntek 20.00

hely A/4

péntek 20.00

A/1

szombat 9.00 szombat 9.00 szombat 9.0 szombat 9.00

B/1

A/2

Ö/2 B/2 A/6

szombat A/ 9.00 kisplenáris szombat A/1 9.00

szombat Ö/1 9.00

szombat A/2 9.00 szombat A/5 9.00

19

hirlevel-1.indd 19

2009. 03. 20. 10:39:23

17.

Állatvédelmi szekció - Balogh Judit Anikó (Fauna Alapítvány)

szombat A/ 9.00 plenáris

4.

Kis-Balaton II. ütem - Toldi Miklós (Dráva Szövetség)

szombat 10.35 szombat 10.35 szombat 10.35 szombat 10.35 szombat 10.35

6. 8. 14. 18.

19. 20. 21.

22.

23.

A/1

Bányászati szekció – Ranga János (Zöld Forrás KörnyeA/1 zetvédő Egyesület) A zaj–csend helyzete és a mélyökológia - Szabó Erik B/1 (SZIKE zaj-munkacsoport) ERDŐ szekció - Gyöngyössy Péter (Kerekerdő AlapítA/2 vány) Méltányos kereskedelem és Procure IT Fair progA/5 ram, amely a számítógépek fenntartható beszerzése - Újszászi Györgyi (Védegylet Egyesület), Laczó Ferenc (Környezettudományi Központ) Élőfalu szekció - Természetes Életmód Alapítvány, Ma- szombat Ö/2 gyar Élőfalu Hálózat 10.35 Kukadiéta – Balogh Emese (HuMuSz) szombat B/2 10.35 Ökoturisztikai szekció - Kelemen Zoltán (Magosfa Kör- szombat A/ nyezeti Nevelési és Ökoturisztikai Alapítvány) 10.35 kisplenáris Az OT SZMSZ módosításának előkészítése szekció - Ha- szombat A/4 jósy Adrienne (Zöld Nők), Horváth Zsolt (Levegő Mun- 10.35 kacsoport) Pánovics Attila (Pécsi Zöld Kör) Klímabarát települések és a Klímaébresztő! 2009 - dr. szombat A/ Botos Barbara (Tatabánya, Polgármesteri Hivatal), Tra- 10.35 plecey Wheatley (Védegylet) náris

A: főiskola A épülete

B: főiskola B épülete

Ö: önkormányzat (Tatabánya, Fő tér 6.)

1. ÖKO-BANK – LAKOSSÁGI PÉNZÜGYEK ZÖLD SZEMPONTBÓL – KAPITÁNY ÁKOS (TANÁCSADÓK A FENNTARTHATÓ FEJLÔDÉSÉRT)

Belegondoltál már abba, hogy a bankod mire fordítja a pénzed? Jelenleg ha valaki úgy szeretné a pénzét gyarapítani, hogy bizonyos pozitív célokat (környezetvédelmi, vagy szociális kezdeményezések) szeretne előtérbe helyezni és más területeket (kizsákmányoló vagy környezetszennyező iparágak, hadipar stb.) ki szeretne zárni, akkor erre nagyon korlátozott lehetősége van.

20

hirlevel-1.indd 20

2009. 03. 20. 10:39:24

Másrészről a fenntartható, helyi kezdeményezések megvalósításának egyik komoly akadálya az, hogy nem tudják kitermelni azt a nyereséget, amit a, „nem-fenntartható” körülmények között egy bank elvár. Szükség lenne olyan pénzintézetre, szövetkezetre, amely nem csak a profit nagyságát tartja szem előtt, hanem mérsékelt haszon mellett bizonyos előremutató célokat támogat kedvezményes hitelekkel. Nyugat-Európában már van hagyománya az ún. fenntartható vagy etikus bankoknak, amelyek egyrészt választási lehetőséget jelentenek a befektetni kívánó emberek számára, másrészt forrást biztosítanak olyan – sokszor úttörő – kezdeményezéseknek, melyek egy fenntarthatóbb irányba viszik a gazdaságot, társadalmat. Akit részletesebben is érdekel a téma, és akár szívesen résztvenne egy fenntarthatóság elveit szem előtt tartó „öko-bank” felépítésében, azt várjuk a szekción.

2. KÖZTÉRI PIACOK – SZABADTÉRI PIACOK – TEMESVÁRI SZILVIA (ÖKOTÁRS ALAPÍTVÁNY)

Az utóbbi években egyre több problémát okoz, hogy a nagyvárosokban a helyi vezetés szeretné a, megszüntetni a piacokat b, csarnokokba/bevásárlóközpontokba költöztetni a piacokat (esetlegesen mélygarázs építésével egybekötve) üzleti, a lakosság érdekeit egyáltalán nem szolgáló okokból. Az ezekből következő problémák: ❚ a városban élők zöldség/gyümölcshöz jutási lehetősége szűkül, ❚ piacon árulók lehetőségei a magasabb bérleti díjak miatt szűkülnek, megszűnnek, ❚ őstermelői kultúra eltűnik, ❚ egységesül a piaci „piac”, zöldség/gyümölcs diverzitás csökken, fajok tűnhetnek el, ❚ mélygarázs építse esetén fakivágás, forgalom koncentrációja az adott területen megnő Szekció tevékenységi terve: ❚ tapasztalatcsere (Szeged, Debrecen, Budapest, Nyíregyháza), ❚ új kezdeményezések a termelők és vásárlók, szervezetek együttműködésére ❚ lehetséges együttműködési területek megvitatása ❚ közös stratégia kidolgozása ❚ állásfoglalás elkészítése ❚ piacnépszerűsítő kampányok kidolgozása.

3. A LEGFÔBB ZÖLD TENNIVALÓ AZ ÉVI SZÁZMILLIÓ NEM-KÍVÁNT FOGANÁS MEGELÕZÉSE - SIMONYI GYULA (BOCS ALAPÍTVÁNY)

Idén, a kairói Népesedés és Fejlődés ENSZ világkonferencia 15. évfordulóján a UNFPA felméri az Akcióprogram 1994-2014 előrehaladását. 2004-ben Magyarország még

21

hirlevel-1.indd 21

2009. 03. 20. 10:39:24

csak nem is válaszolt az ENSZ-nek (miközben az összes szomszédos országok válaszoltak). Ez nem történhet meg az idén is! Noha az ökológiai lábnyom első tényezője a népesség, a zöld mozgalom mintha tudomást se venne erről és az ökológia legalapvetőbb törvényszerűségéről, hogy a túlnépesedett populációk összeomlanak. Az evolúció most is zajlik: az ember most válik emberré, most tanulja meg a katasztrófából, hogy csak tudatos és felelős döntéssel nemzzen. Most tanulja meg, hogy a jövő nemzedékek jogait tiszteletben tartva csak így szabad kérdezni: „Igazán szeretne egy gyermek nálunk és most megfoganni?” http:// bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1712 Egyelõre a foganások kb. fele kifejezetten a pár szándéka ellenére történik a Földön. A tudatlanságból, részegségbõl, szexuálpatológiából, erõszakból, nyomorból stb. megfoganó percenként közel kétszáz nem-kívánt gyermek harcolni fog, hogy valami még neki is jusson a Föld roncsaiból. (S akkor még nem beszéltünk a vallási bigottságból, nacionalizmusból, érdekbõl, élõerõ-fegyverkezési versenybõl, párkapcsolati válságból stb. kívánt, tudatosan nem önmagáért, hanem eszközként nemzett gyerekekrõl.) Noha szlogen a globális gondolkodás, a maguk területén remek szakemberek körében is elképesztő a tájékozatlanság a globális trendekről. Noha szívesen emlegetjük a fokozatosan melegedő vízben megfővő béka példázatát, Kultúra Anya mégsem engedi, hogy felismerjük az üstöt melegítő tüzet, a népesedést. Ajánlott olvasmány az Izmael folytatásából (Daniel Quinn: B története) a Békafőzés c. nyilvános tanítás (262-278. oldal). http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1778 Lovelock a környezetvédõket naiv álmodozóknak tartja, akik azt hiszik, hogy a motorizáció visszaszorításával, a mértékletességre neveléssel, az eldobható termékek bojkottjával, a szelektív hulladékgyűjtéssel, a fogyasztói szokások és az életmód megváltoztatásával eredményt lehet elérni. Szeretném rávenni a zöld mozgalmat, hogy a népességrobbanás miatt szükségszerűen folyamatos vereségre és visszavonulásra ítélt helyi szélmalomharc mellett egy globális stratégiával a pusztítás utánpótlási vonalait vágjuk el, hajtóerőit kapcsoljuk ki. Ajánlott olvasmányok (A világ helyzete évkönyvéről közismert) World Watch Institute népesedés tematikus kiadványai. http://bocs.hu/index.php?lg=hu&t=/_ww_kalauz.htm A túlnépesedés teremt horribilis megélhetési keresletet, ad erõt a multiknak, a gazdaságnak, hogy a természetbõl szemetet gyártson. Magánemberként attól szenvedünk, amit dolgozóként okozunk. Megélhetése érdekében az ember minden káros, õrült, akár gonosz munkára képes. Dolgozóként meg attól szenvedünk, amit magánemberként okozunk: hajtanunk kell a mókuskereket a nem felkészült szülőként felelősen kívánt, hanem véletlenül ránkszakadt vagy hosszabb távú megfontolás nélkül nemzett gyerekeink eltartásáért. Nem véletlen, hogy az ember addig könnyen zöld, amíg nem kell családot eltartania (vagy amíg zöld tevékenységgel tudja eltartani). A megoldás ismert:

22

hirlevel-1.indd 22

2009. 03. 20. 10:39:24

nők jogai (gender mainstreaming) kérdése, a legalapvetőbb emberi jogi kérdés http://bocs.hu/index.php?&t=/fdk/minden.php?d=1744 ❚ igazságosság kérdése (Miért a jómódúak kiváltsága volt mindig is a családtervezés?!) stb. stb. „A családtervezés nagyobb jótétemény, több embernek és kevesebb költséggel, mint bármely egyéb technológia, ami az emberiség rendelkezésére áll.” James Grant, UNICEF A környezeti nevelésnek és oktatási rendszernek az egész világon elsõ helyre kell tennie a családtervezési kompetencia nevelést, a fiatalok megtanítását a fogamzásgátlásra és a globális ökológiai helyzet ismeretében való felelõs családtervezésre. Biztosítani kell a nők tanulási lehetőségeit és jogait, hogy ne szülőgépnek használják őket (Amartya Sen Nobel-díjas indiai közgazdász kifejezése). A nemzetközi fejlesztési politikának emellett a reproduktív egészségre és jogokra, a családtervezési eszközök elérhetőségére kell koncentrálnia. Az emberiség sorsa azon múlik, hogy a történelem során messze legnagyobb létszámú mai tinédzser generációnak milyen fogamzásgátlási lehetőségei lesznek. Egy ilyen kis ország fenntartható fejlődés stratégiájának első helyen a külpolitikáról kellene szólnia, hiszen a globális öko-válság tipor el bennünket. Ha sikerül csupán pár hónapnyi nem-kívánt foganást megelőznünk globálisan, akkora plusz tehertől óvjuk meg a Földet kb. hét évtizeden át, mint Magyarország teljes ökolábnyoma. Ez a leghatékonyabb lehetőségünk. ❚ ❚

4. KIS-BALATON II. ÜTEM - TOLDI MIKLÓS (DRÁVA SZÖVETSÉG)

A szekcióra feltétlenül szeretném meghívni a tervezőcsoport vezetőjét, esetleg néhány tervezőt, vagy szakértőt, hogy ismertessék a projektet részletesen.

5. VEGETÁRIÁNUS SZEKCIÓ - KARAY ZSÓFIA (SZEMLÉLETVÁLTÁS AZ ÉLETÉRT EMBER- ÉS KÖRNYEZETVÉDÔ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET)

Az angol ipari forradalom óta egyre intenzívebben kizsákmányoltuk élőhelyünket, a Földet. Erdőket irtottunk és irtunk ki, hogy helyükön ipari létesítményeket, intenzív mezőgazdaságot hozzunk létre. Közben felborítottuk a termőterületek ökológiai egyensúlyát monokultúrával, vegyszerhasználattal. Környezetszennyezést valósítottunk meg levegőben, vízben, földben, növény- és állatvilágban, valamint az emberi szervezetben. Mindezt mértéktelenül, harácsolva, nem a szükségleteinknek megfelelően tettük, hanem mérhetetlenül pazarló módon. Túlszaporodtunk, túltenyésztettünk és túltermesztettünk. A megoldást pedig a pusztításban keressük, hogy közben megfeleljünk profitorientált világunknak, melyben a pénz az úr. Közben egyes fajok kipusztulnak.

23

hirlevel-1.indd 23

2009. 03. 20. 10:39:25

Az 1900-as években szent háborút indítottunk az állati fehérjékért. Ez a mítosz babonás hiedelem formájában napjainkig él és hódít. Csíráit megtalálhatjuk a lucullus-i lakomákban, s ezt az örökséget dédelgetjük a mindennapjainkban, amikor a hiper- és szupermarketekben bevásárolunk. A bolygónkon megtermelt gabonamennyiség 80%át haszonállatokkal etetjük fel. A mesterséges megtermékenyítést követő ellés után hormonkezeléssel, mesterséges tápokkal, gyorsított eljárásban érjük el az un. Vágásérettséget, amikor leöljük a stresszhatásoknak kitett állatot. A feldolgozás során hatalmas mennyiségű vizet használunk és szennyezünk el. Vegyszerekkel tartósítjuk és konzerváljuk az így „nyert” állati fehérjét. Ezt követően elfogyasztjuk. Fizetünk érte a munkánkért kapott jövedelmünkből és az egészségünk elvesztésével. 1980-ban egy tudományos társaság nyilatkozata szerint az állati fehérje fogyasztásának tulajdoníthatók bizonyos krónikus és degeneratív betegségek: elhízás, koszorúér betegségek, magas vérnyomás, vastagbélrák, cukorbetegség, csontritkulás, bőrbetegségek, lelki betegségek és egyebek. Az ember eredendően vegetáriánus volt. Egyes vallási közösségek a Bibliára támaszkodva az édeni idők táplálékaként gyümölcsöt, csonthéjasokat és gabonaféléket említenek. Az evolúció hívei pedig a főemlősökre, az emberszabásúmajmokra hivatkoznak, hiszen a kedves rokonok is gyümölcsevők, bár táplálékukat levélzöldekkel gazdagítják. Az élővilágban a leghosszabb bélcsatornával ők és mi rendelkezünk, ami a testhossz 12-szerese. Fogazatunk is hasonló, eltér a mindenevő állatokétól. Izzadunk, mint a növényevők. A ragadozók és a mindenevők ezt nem teszik. Ezek a tények és a fenti okok alátámasztják, hogy az ember számára a vegetáriánus létforma a célravezető, az egészséges. Etikai okok: a hússal, vérrel és idegrendszerrel rendelkező élőlények megölése összefügg a húsevéssel. Az élet tisztelete már az ókorban Kr. e. az V. században is felmerült. A történelem tudósai, írói, filozófusai, feltalálói vegetáriánusok voltak: Leonardo da Vinci, Gandhi, Edison, Bernard Shaw, Rabindranat Tagore, Tolsztoj. Ha személyesen kellene megölniük az állatokat, akkor sokan lennének vegetáriánusok. A kisgyemek a nyúllal, csibével játszik és az almát eszi meg. Életük néhány hónapját szenvedéssel töltik el az állatok, miközben létük célja a vágóhíd. A saját élet tiszteletéhez hozzátartozik, hogy mindentől tartózkodni kell, ami árt a szervezetnek: kábítószerek, alkohol, dohány, egészségtelen ételek/hús-, tej és származékaik/. Ökológiai és gazdasági okok: az állatok tenyésztése, élelmiszerként való felhasználása intézményes pazarlás. Ha a termőföldet és a vizet nem takarmánytermesztésre használnák, akkor az emberi fogyasztásra szánt gabonával fel lehetne számolni az éhínséget a Földön. 100m2 szójaültetvényen 5kg fehérjét nyernénk, ami 70 ember egy napi fehérjeszükséglete. Ha ez az 5kg fehérje állati takarmány volna, akkor 50 dkg marhahús nyerhető belőle, ami két személy napi fehérjeszükségletét fedezi. A hús drágább, mint a gyümölcs-zöldség, a vegetáriánus étel gazdaságosabb, mint a hús. A szétzilált mezőgazdaság helyreállítása, fellendítése, a kertkultúra fejlesztése, környezet-

24

hirlevel-1.indd 24

2009. 03. 20. 10:39:25

barát technológiák kialakítása, organikus termesztés /biodinamikus, permakultúra stb./ megvalósítása biztosíthatja a fentiekhez szükséges feltételeket. A takarmánytermesztés alól felszabadult területeken erdőket telepíthetünk, ami biztosíthatná a biológiai sokféleség /biodiverzitás/ helyreállítását és fenntartását, valamint a levegő tisztulását, hűtését. 1, 10, 100 ember szemléletének megváltozása kihat a kollektív tudatra az egész Földön. Az égészség- és környezettudatos gondolkodás, életmód, életforma és magatartás lehetővé tehetné, hogy 6 milliárd ember helyett 18 milliárdot tartson el ez a bolygó.

6. BÁNYÁSZATI SZEKCIÓ – RANGA JÁNOS (ZÖLD FORRÁS KÖRNYEZETVÉDÔ EGYESÜLET)

Mind országosan, mind Dél-Dunántúl térségében egyre jobban elszaporodtak a bányanyitási kísérletek. Zömük a lakosság érdekeivel ütköző próbálkozás, amely a helyi vezetők megnyerése eredményeként szeretné – elsődlegesen extraprofit-orientált – célját érvényre juttatni. Megítélésünk szerint a köz érdekét nem szolgálók, a jogszabályi előírásokra fittyet hányók bukásra ítéltetnek. Csupán a mindenki megelégedését biztosítók megvalósításra javallottak. A szekció ülés célja; az országos szinten döntéshozói pozícióban lévő személyek jelenlétében a felvetődő problémák megtárgyalásával és a fenntartható fejlődés jegyében a szükséges fiskális szabályozás igénykörének megfogalmazásával az életképes bányák/bányanyitási kísérletek feltételrendszerének kialakítása lenne. A szekcióülést a harkányi székhelyű Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület szervezi. A szekcióülésen megtárgyalandó bányanyitási/üzemeltetési problémákkal kapcsolatos jelzésüket kérjük [email protected] címre szíveskedjenek eljuttatni (jelenleg ismertek számunkra: Máza-déli és Pécs környéki mélyművelésű, bátaszéki fúrólyukas kitermelésű, Máriagyűd, Nagymányok, valamint Verespatak környéki külfejtési bányanyitási elképzelések).

7. CIVIL KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI JOGÉRVÉNYESÍTÉS ÉS SZAKMAI ÉRDEKKÉPVISELET - SZÉKELY ZSUZSA (BEKLEN ALAPÍTVÁNY) SZEKCIÓ LEVEZETÔ: SALLAI R. BENEDEK – NIMFEA EGYESÜLET

A Nimfea Természetvédelmi Egyesület és a Beklen Alapítvány a zöld hatóságok összevonását követően több olyan ügybe folyt bele, ami államigazgatási szinten „elúszott”, és nem nem látta érvényesülni a természetvédelmi törvény szakszerű alkalmazását. A szekció első részében esettanulmányként röviden beszámolnánk ezekről, illetve várnánk olyanok jelentkezését, akik röviden be tudnak mutatni hasonló eseteket, amikor civileknek kellett a környezet- és természetvédelmi érdekeket érvényesíteni, illetve a szakmai hatóságok munkáját elvégezni. Számos esetben került sor olyan ügyre, ahol, bár a hatóságok feladata lett volna a hatékony érdekképviselet, és erre a megfelelő

25

hirlevel-1.indd 25

2009. 03. 20. 10:39:25

jogszabályok is rendelkezésre álltak, nem megfelelően került sor az intézkedésekre, illetve hosszas intézkedési határidő lejárta után jogvesztés, elévülés következett be. A szekció célja egymással a tapasztalatok megosztása, és stratégiai gondolkozás néhány érdekes kérdésről: ❚ mikor nincs jogorvoslati jog ❚ mikor forduljunk az EU-hoz ❚ a közérdekű bejelentő üldözésének esetei Előadók (folyamatosan bővül): - Toldi Miklós, Dráva Szövetség: mulatságos tapasztalatok murai kavicsbányászat ügyében - Monoki Ákos, Nimfea Egyesület: Hajdúnánás illegális földdepónia fel nem számolásának tapasztalatai - Zsák Ferenc, Vitéz Gábor Miklós (Tiszántúli Természetvédők Társulata): Általános tapasztalatok a környezetjogban (konkrét eseteken keresztül) - Sallai R. Benedek, Nimfea Egyesület: Tapasztalatok a közérdekű bejelentő üldözése témakörben

8. A ZAJ–CSEND HELYZETE ÉS A MÉLYÖKOLÓGIA – SZABÓ ERIK (SZIKE ZAJ-MUNKACSOPORT)

Néhány évtizeddel ezelőtt még azt hittük, hogy a tudomány képes megmagyarázni a dolgok mibenlétet. Ma az előtt a kérdés előtt állunk, hogy vajon egyáltalán kapcsolatban vagyunk–e a valósággal, és hogy lehetünk –e valaha . Közben a világ egyre zajosabb, egyre stresszesebb lett. Annak ellenére, hogy példátlan tudás és hatalmas technikai lehetőségek állnak rendelkezésünkre, az emberiség mégis összeütközésbe kerül a saját jövőjével. Hatalmas válságban vagyunk. A filozófusok és bölcsészek arra a meggyőződésre jutottak, hogy a világ tárgyai számunkra csak azok tulajdonságainak összességét mutatja, és hogy ezek a tulajdonságok csak a mi tudatunkban léteznek. Minden létező élőlény másképpen működik, éppen ezért másképpen érzékeli a világot. Mindenki a saját rejtélyes módján. Az a kép, amit alkotunk a környezetünkről, és a világról egy teljesen szubjektív benyomás, tehát egy emberi, egy egyoldalú nézőpont. A szekció megpróbál ezekre a kérdésekre válaszolni, majd közös gondolkodásra invitáljuk a jelenlévőket. Mi a mélyökológia és mit jelent az, hogy társadalmi ökológia? Segíteni tudnak nekünk ezek a rendszerek és mozgalmak a kiútkeresésben? Van-e kiút az ökológia krízisből? A szekció létrehozásával egy olyan fórumot kívánunk teremteni, ahol együtt gondolkozhatunk és fogalmazhatjuk meg ezekről a gondolatokról véleményünket. Elemezzük a magyarországi zaj-helyzetet, az általa kiváltott stresszt, különös tekintettel a zaj-és a stressz csökkentésének lehetőségeire. A zajkérdés és a stressz problémáiból kiindulva kíséreljük meg, megrajzolni, azt a jobb jövőt, amit mi képzelünk és álmodunk. A világnak sürgősen szüksége lenne hosszú távú perspektívákra, ahhoz hogy a dön-

26

hirlevel-1.indd 26

2009. 03. 20. 10:39:25

téseket optimalizálni tudjuk. Ezen kívül megbeszéljük, hogy milyen konkrét lépéseket kellene tenni mindehhez www.szike.zpok.hu 9/A MOST BELE LEHET SZÓLNI VIZEINK JÖVÔJÉBE! A civilek véleményének beépítése a Vízgyűjtőgazdálkodási tervekbe 2009-ben - Ereifej Laurice, Kerpely Klára (WWF Magyarország) A vízfolyások, állóvizek, felszín alatti vizek védelme, és ahol szükséges, állapotának javítása most már nem csak magától értetődő elvárás a közigazgatás felé, hanem az Európai Unió által előírt kötelezettség (Víz Keretirányelv) is. Az ehhez szükséges műszaki beavatkozások vagy jogi-szabályozási jellegű intézkedések társadalmi vitája ez év közepéig zajlik. Az intézkedéseket országos, részvízgyűjtő (Duna, Tisza, Dráva, Balaton) és 42 kisebb terület szintjén lehet megvitatni, így az egész országot érintő kérdések mellett a térségi, kistérségi szintű vízgazdálkodási problémákhoz is hozzá lehet szólni. A tervezés jelen szakaszában a természet- és környezetvédelmi szempontból jelentős vízgazdálkodási problémákra kell megoldást találni (koncepcionális részletességig). A cél, hogy a felszíni és felszín alatti víztesteket érő káros emberi hatások, pl. a szennyezések (veszélyes anyagok, szerves anyag, tápanyag), és a különböző hidromorfológiai beavatkozások (kotrás, duzzasztás, meder- és partburkolat, sarkantyú, árvízvédelmi töltés, növényirtás, belvízelvezetés, stb.) ökológiai szempontból negatív hatásait csökkentsük vagy megszűntessük. A Víz Keretirányelv célja, hogy 2015-re a felszíni (folyók, patakok, tavak) és felszín alatti vizek vízminőségi, vízmennyiségi és ökológiai állapota jelentősen javuljon, a víztestek „jó állapotba” kerüljenek. A különböző elképzelések összehangolásához elengedhetetlen, hogy az érintett területen élő vízhasználók és más érintettek (természetvédők, horgászok, gazdák, turizmusból élők, önkormányzatok, erdészek, stb.) részt vegyenek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési folyamatban. A szekción a következőkről lesz szó: ❚ Miért fontos, hogy a természet- és környezetvédő civil szervezetek részt vegyenek a tervezésben, bekapcsolódjanak a társadalmi vitába? ❚ Mikor és hogyan mondhatják el véleményüket a társadalmi szereplők (többek között a civil szervezetek is) a tervekkel és intézkedésekkel kapcsolatban (2009. július 30-ig)? Véleményeik, javaslataik hogyan épülnek be a tervekbe? ❚ Mik azok a fontos kérdések, szempontok, amikre külön érdemes odafigyelni? ❚ Milyen típusú intézkedési javaslatokra lehet számítani? (A 2008. december 22én nyilvánosságra hozott „Magyarország vízgyűjtő-gazdálkodási terve - az országos terv háttéranyaga” című dokumentum alapján.) Várunk Benneteket! Gyertek, segítünk eligazodni a tervezés útvesztőjében! Most tehetünk a vizek védelméért!

27

hirlevel-1.indd 27

2009. 03. 20. 10:39:26

9/B A VÍZGYÛJTÔ-GAZDÁLKODÁSI TERVEK ELSÔ VÁLTOZATÁNAK ÉRTÉKELÉSE (AZ INTÉZKEDÉSI TERVEKRE IS KITERJEDÔEN)– JÁNOSSY ANDRÁS (DUNÁÉRT ALAPÍTVÁNY)

A szekció fő célja a VGT-k – az OT idején még csak készülő – első változata értékelési szempontjainak és a közös értékelés logisztikájának egyeztetése. [A szempontjavaslataimat lásd a honlap Fórum oldala Szekciók rovatában feltéve: http://zoldot. com/node/22#new .] Ezt a kettős napirendi pontot megelőzően azonban bemelegítésként – no meg információ-bányászati céllal – elemezni és értékelni fogjuk azt a háttéranyagot, amit a VKKI „Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási terve. Az országos terv háttéranyaga” címen tett ki a http://www.vizeink.hu honlapra 2008. december 23-án, és amit január 31-éig lehetett véleményezni. (Az anyag innen tölthető le közvetlenül: http://www. vizeink.hu/files4/vizeink.hu_0004.pdf ) Ebből a „Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási tervé”-ből csak egy készült, az országos szintre – de ez nem az igazi, hanem csak háttéranyag (időhúzási céllal). Ezzel szemben az igazi VGT-kből 1 db országos szintű, 4 db részvízgyűjtő szintű, valamin 42 db tervezési alegység szintű – készül. (Erre volt előírva a 2008. december 22-i határidő!) Ezekből lebutított változatok („összefoglaló közérthető konzultációs anyagok”) lesznek majd nyilvánosságra hozva. A szekció-pár fő napirendi témája az ezek tárgyában a vízügy által tartani tervezett „társadalmi vitafórum”-okon – és egyéb színtereken – való közös fellépés logisztikájának egyeztetése annak érdekében, hogy a VGT-k – beleértve a jogi, intézményi, anyagi és társadalmi környezetet is – az elérhető mértékben javuljanak az év végéig, illetve a későbbiekben.

10/A ERDEI ISKOLA SZOLGÁLTATÁSOK MINÔSÍTÉSE – KOSZTOLÁNYI ISTVÁNNÉ (ERDEI ISKOLA ALAPÍTVÁNY)

Ami ezt most sürgetően időszerűvé teszi: a. Az iskolákban kötelező a környezeti nevelés, aminek egyik tanulásszervezési formája az erdei iskola; b. Még jelenleg is vannak olyan szolgáltatók a piacon, akik nem az elvárt minőséget nyújtják; c. Sőt olyanok is, akik erdei iskolaként hirdetik magukat, de nincsen programjuk; d. Mindennek kiküszöbölését tűzte ki 2001-ben az Országos Erdei Iskola Program; e. 2004 óta működik a minősítési rendszer, melynek legfőbb fóruma az Érdekegyeztető Tanács (ÉT); f. Az ÉT tizenhárom tagja közül egy fő a civil szolgáltatókat képviseli (jelenleg Kosztolányi Istvánné, Szentendre Erdei Iskola Alapítvány);

28

hirlevel-1.indd 28

2009. 03. 20. 10:39:26

g. Az ÉT megbízatása lejárt, egy civil küldöttet delegálnunk kell; h. Emellett az eljárásrendet a tapasztalatok alapján ki is kell igazítani. És ami miatt most eléggé éles a helyzet: a. A KEOP 3.3.0. Erdei Iskola szolgáltatások infrastruktúra fejlesztése témában 100%-os támogatást nyújtó pályázat indul újra márciusban; b. A pályázaton azonban csak minősített illetve előminősített szolgáltatók vehetnek részt; c. Emiatt most sokan szeretnék minősíttetni szolgáltatásukat; d. Ennek feltétele az ÉT tagjainak újra történő delegálása. remélem, sikerül az OT-n megoldani ezt a feladatot.

10/B ERDEI ÓVODA -ISKOLA SZEKCIÓ – MOLNÁR ZOLTÁN (KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDELMI OKTATÓKÖZPONTOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE)

A szekció vezetőiként ajánljuk: Lendvai Máriát és Palkó Eleonórát.

10/C KÖRNYEZETI NEVELÉSI SZEKCIÓ – TERMÉSZETES ÉLETMÓD ALAPÍTVÁNY - MAGYAR KÖRNYEZETI NEVELÉSI EGYESÜLET

11. KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS A TERMÉSZET ÉRTÉKTEREMTÔ KÉPESSÉGÉNEK NÖVELÉSE A LAKÓTELEPEKEN – DR. MATAVOVSZKY TIBOR(KOTBAK)

A Budapest IV. kerületéhez tartozó káposztásmegyeri lakótelep 17 lépcsőházat magába foglaló részén 1993. óta sikeresen működik a Kordován Tér Baráti Kör (KOTBAK). Célja: 5000 m2 közterület (ebből 3000 m2 park, 500m2 játszótér és 1500 m2 burkolt felület, járda, parkoló) tisztán tartása, a zöldterület gondozása és fejlesztése. 2006-2008. években 2000m2-en létre hoztunk egy kísérleti ökoparkot. Leglényegesebb tulajdonsága, hogy a füves területet megszűntettük, cserjéket és talajtakarót telepítettünk helyette. A közművek figyelembe vételével maximális a terület fával lefedettsége. Ezzel elértük, hogy a pazarló és káros anyag kibocsátó gondozás (öntözés, nyírás) gyakorlatilag megszűnt. Indítványoztuk a játszótér felújítását az önkormányzat beruházásával, természetes alapanyagú játékok elhelyezésével. Tapasztalataink alapján kidolgoztunk olyan tervjavaslatot a Városgazdálkodás számára, amely biztosíthatná a közterület tisztaságának megőrzését. (Napi rendszeres takarítás a teljes területre.)

29

hirlevel-1.indd 29

2009. 03. 20. 10:39:26

A szekción belül várjuk más települések tapasztalatait. Ezek összesítésével létre hozhatnánk egy optimális, mindenütt alkalmazható, a lakótelepek sajátos viszonyait (nagy népsűrűség) és igényeit figyelembe vevő működési tervet. Egyéb környezetbarát megoldási ötleteket is várunk, beleértve a hulladékkezelést, a zöldterületek öntözésére alkalmas helyi megoldások kialakítását (esővíz felfogása, csepegtetős öntözőrendszer kialakítsa), a napenergia hasznosításával kapcsolatos ötleteket. Különösen számítunk azokra a megosztott gondolatokra, amelyek a lakosság és a lakótelepeken működő iskolák környezettudatos magatartásának erősítését segíthetnék elő.

12/A KÖRNYEZETTERHELÕ ÜZEMEK EGÉSZSÉGÜGYI ÉS GAZDASÁGI HATÁSÁNAK SZÁMSZERÛSÍTÉSE SZUHI ATTILA (VÁLASZÚTON HAGYOMÁNYÕRZÕ ÉS KÖRNYEZETVÉDÕ ALAPÍTVÁNY)

A Környezeti hatásvizsgálat köteles létesítmények esetén kötelezõ (lenne) az üzem okozta környezetállapot változás társadalmi-gazdasági hatásának bemutatása, valamint az üzemek egészségre gyakorolt hatásának bemutatása is. A cégek, de gyakran a hatóságok is beérik pusztán az üzem hatásának bemutatásával és nem veszik figyelmbe az externális költségeket. Az egészségügyi hatás bemutatása pedig rendkívül elnagyolt, és tudatosan részrehajló. Szükség lenne ezen a téren elõrelépni, a civilek tapasztalatait összegezni, és ezen kötelezõ tartalmi elemek valódi tartalommal való megtöltését elérni. Ma már ingyenesen elérhetõ szoftverek segítségével ezek a hatások számszerűsíthetõk, ami komoly eszköz lehet a civilek kezében az ilyen eljárások során. A szekció célja ezek bemutatása, és a szekción résztvevõk tapasztalatainak összegyűjtése, és összefogása annak érdekében, hogy hatékonyan lobbizhassunk a Felügyelõségeknél ezen tartalmi elemek figyelmbevételéért. 12/B A környezeti problémák láthatatlan okai -Zalatnay László (E-Misszió) A szekcióban azzal szeretnénk foglalkozni, hogy feltárjuk, milyen okok azok, amelyek folyamatosan termelik a környezeti problémákat. Szeretnénk bemutatni olyan közösségi, csoportos módszereket is, aminek segítségével minden résztvevő szervezet képes lesz ilyen típusú vizsgálatokat végezni. A szekcióban ezen kívül szeretnénk azzal is foglalkozni, hogy milyen közös okai vannak a környezeti, a pénzügyi, az erkölcsi és a szociális problémáknak, és miért nem sikerült ezekre érdemi választ adnunk ez idáig. Ha marad időnk ezek után, akkor a kiút lehetséges módszereire is rá szeretnénk térni. A szekció célja más megközelítésben, hogy segítsünk megújítani az érdeklődő szervezetek probléma megközelítési módjait. Azt gondoljuk, hogy a jelen társadalmi-, gazdasági feszültségek, és halmozódó problémák valamint a környezetünk állapotának alakulása nagyon szorosan összefügg.

30

hirlevel-1.indd 30

2009. 03. 20. 10:39:27

Mára megjelent egy olyan szorító tényező, ami miatt már nem elégedhetünk meg egy-egy jelenség szektoriális összefüggésének a vizsgálatával, vagy részmegoldások kidolgozásával. Ez a tényező az idő.

13. ALLERGIA ÉS PARLAGFÛ SZEKCIÓ - PARLAGFÛORSZÁG CSODÁRA VÁR - DR. JUHÁSZNÉ HALÁSZ JUDIT (PME), DR HAJÓSY ADRIENNE (ZÖLD NÔK)

A szekció keretén belül az egyesület tájékoztatást nyújt az Allergia és parlagfu kerekasztal tagjainak segitségével az idei stratégiáról. A demokrácia önmagától nem működik, azt a civileknek is gyakorolni kell, egyesületünk a jó megoldásokat támogatja. Az 2001. évi LXXXI. Törvény a környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről ügyféljogot biztosít a civil szervezeteknek, ennek ellenére a parlagfű probléma ma az egyik legnagyobb környezet-egészségügyi problémává nőtte ki magát. Álláspontunk szerint kül- és belterületen gyakorlati megoldásokra van szükség. Az Európai Uniós agrárrendszer keretein belül a magyar specialitások kezelésére a minisztérium hatékonyan, és az élet kihívásaihoz alkalmazkodva a termelés problémáira megoldásokat dolgozott ki. Talán ezért kapta meg ezt a következő leckét! A parlagfű feladat ettől eltér, mert az országot elárasztó biológiai környezetszennyezést kell a tűrhető mértékre leszorítani. Ebben a papírmunka és a büntetés mint eszköz hatástalannak bizonyult, a helyzet szerintünk folyamatosan rosszabbodik.A magyar állam ország legnagyobb földtulajdonosa, aki parlagfű ügyben a saját és bérbeadott területein, szerződéseiben és példamutatásában eddig nem kívánt elöl járni, pedig a jó példa legalább ezen a területen többet érne számos be nem tartott rendeletnél. Hamarosan ismét elönti az országot a parlagfű, és „parlagfűország” továbbra is csak a csodában tud reménykedni, miközben ismételten minden lakosa meg fogja kapni parlagfűpollen alakjában „kis Csernobilját”. Ma a választásra jogosult szavazópolgárok közül minden ötödik szenved parlagfű allergiától és az életminőségüket a probléma jelenlegi kiúttalansága meghatározza. Ők a magyar minőségi élelmiszerek megvásárlása helyett inkább drága gyógyszerre költenek kényszerűségből 26 milliárd forintot. Való igaz hogy a probléma kezelésében most a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumé a „főszerep”, de úgy véljük, hogy ehhez mindig is kormányzati szintű segítségre nagy szükség lenne.

14. ERDÔ SZEKCIÓ – GYÖNGYÖSSY PÉTER (KEREKERDÔ ALAPÍTVÁNY)

Az elmúlt egy év bővelkedett olyan eseményekben, melyek az erdők ügyét országosan érintették, vagy érinteni fogják s melyekben a környezet és természetvédő szervezetek

31

hirlevel-1.indd 31

2009. 03. 20. 10:39:27

kisebb nagyobb csoportjai is hallatták véleményüket, megpróbálták a zöld értékeket érvényesíteni. Több olyan jogszabály előkészítése, véglegesítése zajlik, melyek hosszú távra meghatározzák erdeink jövőjét. A szekción ezekről az erdőkkel kapcsolatos szakmapolitikai eseményekről és a civil érdekérvényesítés eredményeiről hangoznak el beszámolók s ezeket vitatjuk meg. A szekción kívül péntek estére előadásokból álló programot szervezünk, ahol mindenki számára adott a lehetőség, hogy erdőkkel kapcsolatos civil projektekről, kezdeményezésekről, ügyekről, élményekről előadásszerűen beszámoljon. A szekció a nagy országos ügyek megvitatásának terepe lesz. Terveink szerint állásfoglalás is készül. A témák: Erdőtörvény: az elmúlt évben zajlott a tervezet szakmai és társadalmi vitája és az elmúlt év decemberében került a parlament elé. A zöld szervezetek közül néhányan végigkísérték a tervezet sorsát, minden mozzanatot kihasználva arra, hogy zöldebbé tegyék a törvényt. A Parlamenti általános vita megnyitásakor 41 zöld szervezet tiltakozott a tervezet beterjesztése ellen és hívta fel a figyelmet a törvény negatív vonásaira és az érdemi egyeztetések hiányára. A törvény általános vitája lezajlott 88 módosító indítvány futott be. Az OT kezdetéig már a részletes vita is lezajlódhat. N2000 erdők kompenzációs támogatása: Az illetékes minisztériumok többször nekirugaszkodtak a témának. A kérdésről az évek során a zöld szervezetek részéről markáns álláspont fogalmazódott meg, melynek sorsa az OT előtti hetekben dől el. Szja 1%: Két éven keresztül több zöld szervezet kezdeményezésének eredményeként mintegy félmilliárd Ft gyűlt össze az adózók szja 1 %-ból. A pénz sorsát a kezdeményezők végigkísérték, melynek eredményeiről érdemes beszámolni.

15.AZ ULTRAIBOLYA SUGÁRZÁS ÉS A TÁRSADALOM RUGALMASSÁGA – ANTAL Z. LÁSZLÓ

Az ózonréteg elvékonyodása miatt meggyengült a Föld védelme, és így a Napból érkező káros ultraibolya (UV) sugárzás az emberek, az állatok és a növények egészségét veszélyezteti. Ez a változás – amely az emberi tevékenység miatt következett be – a társadalmakat arra kényszerít, hogy egészségük és életük védelme érdekében rugalmasan alkalmazkodjanak a kialakult helyzethez. A társadalom rugalmasságát azonban sok tényező akadályozza, s e tekintetben országonként és az egyes országokon belül, társadalmi csoportonként, nagy különbségeket lehet tapasztalni. Az MTA Szociológiai Kutatóintézet és a Magyar Vöröskereszt ezért indította el a „Biztonságos napozás” majd „Napsugárzás” elnevezésű programját. A program célja, hogy minél többen kapjanak részletes tájékoztatását a kialakult helyzetről, minél többen ismerjék meg a védekezés lehetőségeit és az, hogy minél kisebb mértékben növekedjen - sőt egy idő után csökkenjen – a nap egy részében veszélyessé váló napsugárzás miatt kialakuló betegségek és halálesetek száma.

32

hirlevel-1.indd 32

2009. 03. 20. 10:39:27

A szekcióban bemutatjuk a program eddigi eredményeit - amelyek között a legjelentősebbek a következő napra vonatkozó előrejelzést mutató UV térkép és UV adatok nyilvánosságra hozása és a múlt nyáron az UV riadó elrendelése -, a rugalmas alkalmazkodást segítő és akadályozó társadalmi feltétételeket és a további terveinket is. A napsugárzás hatására bekövetkező változások vizsgálata azért is érdemel különös figyelmet, mert ennek segítségével megismerhetjük azt is, hogy milyen erős a Társadalomban a Természet és különösen a Nap tisztelete és azt is, hogy mennyire képes a Társadalom a saját egészsége védelmében egy ilyen egyértelmű változáshoz alkalmazkodni.

16. ÉLELMISZERBIZTONSÁG, VEGYI ANYAGOK SZEKCIÓ - SIMON GERGELY, PÁL JÁNOS (LEVEGÔ MUNKACSOPORT)

A Magyarországon kapható zöldségek, gyümölcsök fele tartalmaz vegyszermaradékot, a halak tele vannak nehézfémekkel és az élelmiszerfeldolgozás során ezeket bolondítjuk meg adalékanyagokkal, tartósítószerekkel. Élővizeink nagy része növényvédő szerekkel, ftalátokkal és egyéb ipari és mezőgazdasági vegyszerekkel szennyezett. Egy átlagos emberből könnyen kimutatható 300-féle vegyi anyag. Az Unió meghozta az új vegyi anyag szabályokat: REACH, rendeletek az élelmiszer adalékokról, növényvédő szerekről és a címkézésről. Ám a harmadik világba továbbra is exportáljuk a tiltott szereket, a termékek pedig visszakerülnek, illetve a cégek és sajnos a állami szervek is próbálják elodázni a vegyszerek tényleges hazai tiltását. A tavaly augusztusban betiltott, egészségkárosító rovarirtók is minden boltban megtalálhatóak. Derogációkat kérünk a betiltott növényvédő szerekre. A REACH gyakorlati végrehajtása is még sok kérdést vet fel. A zöldek előtt áll feladat is, hogy egy új uniós irányelv szerint minden országnak Fenntartható Növényvédelmi Akciótervet kell készítenie, mely célja a permetezés környezeti és egészségügyi kockázatainak mérséklése, továbbá növényvédőszer-használat csökkentési célokat is tartalmaznia kell. Tapasztalataink alapján a hazai akcióterv csak akkor fog valós célokat megfogalmazni, ha az ipari lobbival szemben hatékonyan fogja érdekeit a zöldmozgalom érvényesíteni. A szekció próbál egy állásfoglalást elfogadni hazai Fenntartható Növényvédelmi Akciótervvel és esetlegesen a REACH végrehajtással kapcsolatosan is.

17. ÁLLATVÉDELMI SZEKCIÓ - BALOGH JUDIT ANIKÓ (FAUNA ALAPÍTVÁNY)

Kedves Állatvédő Barátaink! A közelmúlt ijesztő állatvédelmi eseményei és a tehetetlenség okozta sokk, valamint a mégis spontán kialakult, szervezetek közötti összefogás arra ösztönzött néhányun-

33

hirlevel-1.indd 33

2009. 03. 20. 10:39:27

kat, hogy ezt az összefogást állandóvá tegyük. Sajnos a tapasztalat azt mutatja, hogy az eddigi, ilyen céllal létrejött szervezetek közötti összefogás nem volt működőképes, inkább csak eleinte (MÁTSZ, MÁOSZ). Viszont talán soha annyira nem volt még szükség a hatékony fellépésre, mint napjainkban, hiszen az áldozattá váló állatok száma nem csökken, hanem éppen nő. Előrejelzések szerint a kutyák állománya pl. a hatványozva szaporodás miatt hamarosan kezelhetetlen szintű lesz (bár már most is az) és akkor már csak az ima segít - az is csak a lelküknek... A fentiekre való tekintettel, hogy talán még nem késő összefogni és együttes erővel fellépni, hatékony megelőzési programot kidolgozni és érdeket érvényesíteni. Akár egy új szövetség által, akár a régebbiekbe új életet lehelve. Ennek okán a Magyar Újságírók Szövetségének Állatvédelmi Szakosztálya szándékában áll megszervezni egy olyan új szövetséget, mely reményeink szerint képes lesz hatékonyan fellépni a legégetőbb területeken. Tervezett témák: ❚ a túlszaporodás hatékony és európai szintű megoldása-e a kutyák tömegével történő kilövése, akár lakott településeken is? ❚ a gyepmesteri telepek állami-önkormányzati finanszírozása a legmegfelelőbb megoldás-e a kóbor és leadott kutyák kezelésére, miközben a gyepmesteri telepek gyakran semmiféle beszámolási kötelezettségekkel és felettes szervek általi ellenőrzésekkel nincsenek felügyelve? ❚ mit tehetünk a szaporítók visszaszorítása érdekében? ❚ megoldható-e végre a kutyák kötelező chipezése regisztrációval együtt, illetve általános ivartalanítása, ennek állami támogatása? ❚ ennek érdekében bevezethető-e belátható időn belül az ebadó, mely alól csak a minősített tenyészegyedek és az ivartalanított állatok mentesülnének? Amennyiben Te, kedves Állatvédő barátunk, úgy érzed, a fentiekhez szeretnél hozzászólni, ha úgy érzed, van ötleted a megoldásra, ha úgy gondolod, az állatvédelem nem állhat meg a folyamatos tűzoltásnál, akkor gyere el, csatlakozz Te is! Várunk!

18. MÉLTÁNYOS KERESKEDELEM ÉS PROCURE IT FAIR PROGRAM, AMELY A SZÁMÍTÓGÉPEK FENNTARTHATÓ BESZERZÉSE - ÚJSZÁSZI GYÖRGYI (VÉDEGYLET EGYESÜLET), LACZÓ FERENC (KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KÖZPONT)

A szekcióban röviden összefoglaljuk, mi történt a tavalyi OT óta. Bővebben szólunk terveinkről, azzal a nem titkolt céllal, hogy minél több szervezet támogatását nyerjük meg. Események, kampányok, fesztiválok, mind mind a fair trade körül. Bővült

34

hirlevel-1.indd 34

2009. 03. 20. 10:39:28

a tájékoztató anyag kínálatunk: a Magosfa Alapítvány által koordinált projektben általános iskola felső tagozatosok és kisebb üzletek tulajdonosai számára készítettünk füzetet. Van Zöld Polc! Mi az, hogyan működik: Miért fontos? ezt is bemutatjuk! A szekció második felében bemutatunk egy új projektet: A Procure IT fair projekt célja felhívni a politikusok és a közbeszerzésben résztvevő szervezetek figyelmét arra, hogy a rendelkezésre álló pénzüket olyan számítógépek beszerzésére fordítsák, amelyek előállításának teljes folyamatában, tehát az alapanyag kitermelésében, az alkatrészgyártásban és az összeszerelésben betartják a munkavállalók nemzetközi egyezményekben rögzített jogait és a környezetvédelmi követelményeket. honlapunk: fairilag.hu

19. ÉLÔFALU SZEKCIÓ - TERMÉSZETES ÉLETMÓD ALAPÍTVÁNY, MAGYAR ÉLÔFALU HÁLÓZAT

20. KUKADIÉTA – BALOGH EMESE (HUMUSZ)

A HuMuSz - az eddigiekhez hasonlóan - továbbra is azon dolgozik, hogy egyre kevesebb legyen a szemét (hosszú távon pedig zéró). A rendkívül vonzó „hulladékcsökkentés” és „hulladékmegelőzés” szavak helyett azonban most ezt találtuk ki „Teljes élet – nulla hulladék. Oldjuk meg maradék nélkül.” Ennek jegyében haladunk tehát idén (is), sok és sokféle tevékenységet indítunk: lakossági nulla hulladék kampány, zöld háztartás verseny, vidéki rendezvények, önkormányzati nulla hulladék tervek készítése helyi civilek és lakosok bevonásával, mintaprojektek segítése, jó hulladékcsökkentő példák felkutatása és bemutatása. A fenti programjainkhoz partnereket (elsősorban civil csoportokat) keresünk, akikkel együtt egy informális hulladék hálózatot szeretnénk kialakítani. Akit már most érdekel a lehetőség, itt talál bővebb információt és jelentkezési lapot: http://www.humusz.hu/hirek/3427 Persze a szekción ezt egy kicsit életszerűbben fogjuk előadni. Fontos ugyanis, hogy elsősorban nem a „hulladék”-ra koncentrálnánk, hanem egy másfajta hozzáállásra, a közösségek szerepére. A következő másfél évben lehetőségünk lesz arra is, hogy a jelentkező civil szervezetek számára szakmai, ill. a szervezet működését segítő képzéseket szervezzünk. Ahhoz, hogy ennek legyen értelme és ne csak a szokásos bűvszavak (pl. projektmenedzsment, nonprofit marketing) pattogását érzékeljük, természetesen a résztvevő szervezeteknek is bele kell tenniük a maguk ötleteit, jól megfogalmazott igényeit és javaslatait. Bővebb leírás itt: http://www.humusz.hu/hirek/3369 A szekción a fenti programok rövid ismertetése mellett beszámolunk a Tiszta Magyarországért program eredményeiről és várható fejleményeiről, valamint összefoglaljuk,

35

hirlevel-1.indd 35

2009. 03. 20. 10:39:28

hogy milyen folyamatokra számíthatunk a hulladékégetés terén. (Például a régi széntüzelésű erőművekben történő hulladékégetés kezd előtérbe kerülni.) Országos érdek-képviseleti tevékenységünkhöz is várunk szakértői segítséget. Ebben a félévben tervezik elkészíteni a III. Nemzeti Környezetvédelmi Programot, valamint a II. Országos Hulladékgazdálkodási Tervet, a termékdíj átalakítása is terítéken van. A szekción lehetőség lesz arra, hogy az adott projektek, témakörök koordinátoraival felvegyétek a kapcsolatot. Részvételeteket, segítségeteket előre is köszönjük.

21. ÖKOTURISZTIKAI SZEKCIÓ - KELEMEN ZOLTÁN (MAGOSFA KÖRNYEZETI NEVELÉSI ÉS ÖKOTURISZTIKAI ALAPÍTVÁNY)

Az ökoturisztikai szekcióban két nagyobb kérdést járunk körbe: ❚ országos ökoturisztikai minősítőrendszer létrehozásának lehetőségei, ❚ országos ökoturisztikai stratégia végrehajtása. Mindkét témában egy-egy 20 perces előadást hallgathatunk, és természetesen lehetőség lesz kérdések feltételére, vitára csakúgy, mint az utolsó 15-20 percben más ökoturisztikai témák, problémák felvetésére is. Szeretettel várunk mindenkit, aki az ökoturizmus hazai térhódításáért tenni akar! További információ: [email protected]

22. AZ OT SZMSZ MÓDOSÍTÁSÁNAK ELÔKÉSZÍTÉSE - HAJÓSY ADRIENNE (ZÖLD NÔK), HORVÁTH ZSOLT (LEVEGÔ MUNKACSOPORT) PÁNOVICS ATTILA (PÉCSI ZÖLD KÖR)

Működő testületek szabályzatának egyik érdekes jellegzetessége, hogy időről-időre célszerű módosítani, alkalmazkodva és követve a körülmények változásait. Az SZMSZ módosítására csak Országos Találkozón kerülhet sor. Alapos előkészítés után, széles konszenzust élvező szövegtervezetet célszerű az OT elé terjeszteni. Ez legkorábban jövőre, 2010-ben történhet meg. Az alapos előkészítés első lépéseként, az idei találkozón brain-storming jelleggel szekciót szervezünk, a cél módosító javaslatok gyűjtése. A várható módosítások három csoportba rendezhetők. Egy részük bizonyos, már most alkalmazott változtatás szabályba foglalása, melyeket a jelen SZMSZ sem tilt. Ide tartozik az elektronikus kapcsolattartás elsődlegessé tétele, megkönnyítve ezzel az OT-t szervezők munkáját, valamint az Egyeztető Fórum működésének néhány technikai jellegű módosítása. Másik részük néhány, csak papíron létező szabály elhagyása, mint például a regionális találkozók szabályozása. A harmadik rész a jelen szabályozásban nem szereplő, természetesnek tűnő dolog, amelyeket azonban jobb írásban rögzíteni.

36

hirlevel-1.indd 36

2009. 03. 20. 10:39:28

Ide tartozik az OT ülései nyilvánosságának szabályba foglalása. A szekció szervezői vitaanyagként csatolnak egy tervezetet: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_ anyagok/SZMSZ_tervezet.pdf A honlap fórumán várjuk a hozzászólásokat (http://zoldot.com/szmsz_tervezet), valamint mindenkit nagy szeretettel a szekcióülésen.

23/A KLÍMABARÁT TELEPÜLÉSEK MAGYARORSZÁGON

A szekció levezető elnöke: Bencsik János, Tatabánya polgármestere További résztvevők a kerekasztalnál: Antal Z. László, MTA Szociológiai Kutatóintézete, a Klímabarát Települések Szövetségének elnöke, Mécs Gábor, Pomáz képviseletében Dr. Herbert Tamás (helyett valaki) Hosszúhetény képviseletében. A Klímabarát Települések Szövetségének megalakítását 2007 novemberében februárjában határozta el öt magyar település - Tatabánya, Hosszúhetény, Pomáz, Albertirsa, Pilis - és az MTA Szociológiai Kutatónézete. Ma már közel 40 magyarországi és határontúli település csatlakozott vagy fejezte ki csatlakozási szándékát a Szövetséghez. A szervezet célja a település szintű klímaprogramok kidolgozása és azok megvalósításának támogatása. A programok megvalósítását - az önkormányzatok támogatásával - elsősorban a klímabarát településeken megalakult klímakörök végzik. Az egyesület többek között jelenleg egy, a nemzetközi gyakorlatban már elterjedt az üvegházhatású gázok kibocsátást kompenzálási módszer (carbon offset) hazai megvalósításán - amelyet Klímalapnak nevezett el - létrehozásán és egy Klímabarát Hírlevél előkészítésén dolgozik.

23/B KLÍMAÉBRESZTÔ! 2009 - TRACEY WHEATLEY (VÉDEGYLET)

A Klímaébresztő! kampány folyatódik idén, és a szekción lesz lehetőség közösen ötletelni az idei kampány tartalmáról. Tavaly 48 településen, 90 szervezővel több mint 140 vetítést szerveztünk közösen, és idén lesz még lehetőség ebbe a filmhétbe bekapcsolni, filmeket vetíteni, a saját közösséget motiválni és inspirálni. Több kis film részleteket fogunk vetíteni, ötleteket generálni: milyen lehetőségek vannak közösségi színten? Szintén, erről lesz szó az ‘Open Space’ közös ötlet bazárban, hogy milyen eszközökkel, infóval, kapcsolatokkal lehet erősiteni a közösségi szintű klímabarát, pénzügyi válság leküzdő fellépéseket? A szekció erősen támaszkodik az ‘átalakuló városok’ lakó-közösség mobilizáló módszereikre, ami csoport facilitálással és ‘jövőkép’ alkotással, egy motiváló erőt találunk egymásban! (www.lmv.hu/atalakulo-varosok) (www.klimaebreszto.net)

37

hirlevel-1.indd 37

2009. 03. 20. 10:39:28

A szervezetek Országos Találkozón (OT) való részvételi és szavazati jogát az OT Szervezeti és Mûködési Szabályzata határozza meg (http://zoldot.com/szmsz). Az OT szabályzat szerint az OT résztvevôi: 1, Minden Magyarországon környezet- és/vagy természetvédelmi- és/vagy állatvédelmi céllal bejegyzett független, nem-kormányzati, politikai pártokhoz és gazdasági érdekcsoportokhoz nem tartozó, civil kezdeményezésre létrejött, nem nyereségérdekelt, közérdekű tevékenységet folytató, társadalmi szervezet és civil szerveződés (például szövetség, egyesület, alapítvány), valamint 2, Minden olyan szerveződés, amely önálló jogi személyiséggel nem rendelkezik, de az előzőekben meghatározott feltételeknek egyéb tekintetben eleget tesz, és amelyet az adott OT két teljes jogú résztvevője írásban ajánl (a fentiek együtt a továbbiakban: szerveződések). Amennyiben szavazati joggal szeretne részt venni az OT-n, az alábbiakat kell tennie: ❚ hozza magával az OT-ra a megbízólevelet, melyben a szerveződés vezetése megnevezi a szavazásra jogosító okmányt felvevő személyt, ❚ amennyiben a 2008-as OT-n nem volt szavazati joga szervezetének, kérjük, hozza magával: önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetek esetén a bejegyzésről ❙ szóló bírósági határozat másolatát, bejegyzés nélküli csoportok esetén két olyan szerveződés ajánlólevelét (2. ❙ számú űrlap), amely a 2008-as OT-n szavazati joggal szerepelt. Szavazati jogának érvényesítéséhez kérjük, hozza magával az alábbi dokumentumokat: 1.) Az előző Országos Találkozón szavazati joggal résztvevők: ❚ 1. számú űrlap, benne feltüntetve, hogy ki képviseli a szerveződést, 2.) bejegyzett szervezetek, amelyek nem vettek részt az előző találkozón ❚ 1. számú űrlap, benne feltüntetve, hogy ki képviseli a szerveződést, ❚ a bírósági bejegyzési végzés másolata, amely igazolja, hogy a szervezet környezet- és/vagy természet- és/vagy állatvédelmi céllal van bejegyezve. 3.) be nem jegyzett csoportok, amelyek nem vettek részt az előző Találkozón: ❚ a 2. számú űrlap alapján kell jelentkezniük két szavazati joggal rendelkező szerveződés támogatásával.

38

hirlevel-1.indd 38

2009. 03. 20. 10:39:29

Hogyan élhetnek a résztvevôk a szavazati jogukkal? A plenáris üléseken nyílt szavazás lesz a napirendről, beszámolók elfogadásáról, jelöltlistáról, állásfoglalások elfogadásáról stb. A küldöttekről való személyi döntés – a hagyományok szerint – titkos szavazással történik. Milyen bizottságokba lehet delegálni a 2009. évi OT-n? Az OT-n résztvevő szerveződések célkitűzéseik megvalósítása érdekében igényt tarthatnak arra, hogy küldöttállítási lehetőséggel éljenek különböző bizottságokban, fórumokon, amennyiben arra felkérés érkezik, vagy abban az esetben, ha felkérés hiányának ellenére azt szükségesnek ítéli az OT. A beérkező javaslatok és felkérések alapján kerülnek kiválasztásra azok a fórumok, ahová célszerű küldöttet delegálni. A felmerült bizottsági helyekrôl készült lista itt olvasható: http://zoldot.com/bizottsagok

39

hirlevel-1.indd 39

2009. 03. 20. 10:39:29

1. SZ. ŰRLAP

NYILATKOZAT/MEGHATALMAZÁS Alulírott, _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ mint a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (a szervezet neve és címe) bejegyzett képviselője (a megfelelő bejelölendő, kitöltendő) … nyilatkozom, hogy a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XIX. Országos Találkozóján, Tatabányán a szervezetem képviseletét magam látom el vagy … meghatalmazom: __________________________________________________ (név) __________________________________________________ (lakcím) -t, hogy szervezetünket a Környezet- és Természetvédő Társadalmi Szervezetek XIX. Országos Találkozóján, Tatabányán teljes (szavazati) joggal képviselje. … A szervezet a pécsi, 2008-as Országos Találkozón szavazati joggal vett részt, azóta törvényes működése folyamatos. … A szervezet a pécsi, 2008-as Országos Találkozón nem vett részt, ezért a bírósági bejegyzés másolatát, vagy két szervezet ajánlását mellékelem. (A két variáció közül a megfelelő szöveg bejelölendő, illetve kitöltendő.) Kelt:

________________

PH. ____________________ képviselő Tanúk (meghatalmazás esetén): 1.

2.

Név:

Név:

_______________

__________________

Aláírás: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Aláírás:_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Lakcím: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

Lakcím: _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

40

hirlevel-1.indd 40

2009. 03. 20. 10:39:29

2. SZ. ŰRLAP

NYILATKOZAT Alulírott _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (1. ajánló) mint a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (szervezet neve és címe) és alulírott _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (2. ajánló) mint a _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (szervezet neve és címe) képviselői, ezennel teljes felelősséggel igazoljuk, hogy az általunk ismert _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ (szervezet neve és címe) az OT SZMSZ-ben rögzített, az OT résztvevőkre vonatkozó feltételeknek megfelel. A fentiek alapján kérjük a Mandátumvizsgáló Bizottságot, hogy a szervezet számára az Országos Találkozón való szavazáshoz szükséges igazolást a szervezet vezetőjének/ képviselőjének nevére, azaz _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ névre állítsák ki. Kelt:

___________________

PH.

PH.

_________________ 1. ajánló

________________ 2. ajánló

Alulírott _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _, mint az igazolt csoport, a ___________________________________________________ (szervezet neve és székhelye) vezetője/képviselője ezennel kijelentem, hogy a magyar környezet- és természetvédő szerveződések OT SZMSZ-ét ismerem és elfogadom.

PH. Kelt:

___________________

PH. ________________ szervezet képviselője

41

hirlevel-1.indd 41

2009. 03. 20. 10:39:30

BELICZAY ERZSÉBET BESZÁMOLÓ A KÖRNYEZET ÉS INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁGBAN (KIOP MB) VÉGZETT 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGRÔL

Ülések idôpontjai: 08/5/29. Hortobágy (Papp Zsuzsanna helyettesített) 08/12/15. A 2006-ban befejezôdött I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT I.) projektjei, az n+2 szabály alapján, áthúzódtak 2008-ra. Az Ügynökség a végsô elszámolást 2009 júniusáig fogja elkészíteni. Az MB tevékenysége a teljesítések és a projektekkel kapcsolatos hatástanulmányok meghallgatására szorítkozott, érdemi döntésekre már nem került sor. A tanulmányok a KIOP környezeti és társadalmi hatásait, az értékelésekhez használt indikátorok hatékonyságát vizsgálták. (Ezek még nem kerültek fel az NFÜ honlapjára.) A KIOP 2004-2006 közötti 120 milliárd forintos keretét nagyobb részt kiemelt programokra fordították. A legtöbb támogatás a közúti közlekedéssel kapcsolatos fejlesztésekre jutott. A kötöttpályás közlekedésre és a környezetvédelem különféle területeire jóval mérsékeltebb összegeket adtak. Az összes környezetvédelmi forrás legfeljebb arra volt elegendô, hogy a támogatott célok területén (pl. az energiatakarékosság, hulladékkezelés) néhány mintaprojektet lehessen létrehozni. OP-k értékelése a honlapon: http://www.nfu.hu/content/20 Az elmúlt évek során észrevételeztük néhány projektcél támogatását, a források elosztását. Az NFT I. beruházásai (mintegy 640 milliárd Ft) nem csökkentették mérhetôen a térbeli-társadalmi egyenlôtlenségeket (különös tekintettel a leghátrányosabb helyzetû térségekre), és nem járultak hozzá érezhetô mértékben az ország kritikusan alacsony foglalkoztatási mutatóinak javításához.

BESZÁMOLÓ AZ ÚMFT VÉGREHAJTÁS OPERATÍV PROGRAM (VOP) MONITORING BIZOTTSÁGBAN VÉGZETT 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGRÔL

Ülések: 08/02/14. (Kullmann Ádám fôigazgató) 08/11/06. (Kondor Zsuzsanna mb. MB elnök) A VOP az OP-k mûködtetésének elôsegítésére, intézményi háttér mûködtetésére, képzésre, kommunikációra jött létre. A 2007-2013 közötti idôszakra átalakult a programok illetve pályázatok kezelésének intézményi háttere. Tovább szélesedett a pályázatkezelés kiszervezése, ezzel párhuzamosan igyekeztek az elbírálásokkal, kifizetések csúszásához vezetô ügyintézéssel kapcsolatos panaszokat a magáncégek érdekeltségének növelésével enyhíteni. Ennek kialakításába nem volt beleszólási lehetôség.

42

hirlevel-1.indd 42

2009. 03. 20. 10:39:30

Két hatékonysági probléma a II. fejlesztési periódusban is tovább él. Az egyik a pályázatokkal kapcsolatos eljárások nagy költségigénye, bonyolultsága, ami nem szolgálta, esetenként egyenesen akadályozta azt, hogy a pénzeket (és a pályázatban résztvevők energiáját) a foglalkoztatás növelésére, kutatás-fejlesztésre, a versenyképességünk javítására fordítsuk. A másik probléma a kommunikációval kapcsolatos. A pályázatok előkészítése rendkívül sok papírmunkával, - ma már a pályáztatók által is elismert - felesleges bürokráciával jár. A támogatások jelentős része nem érdemi projektekre, illetve a projektek érdemi hatásának értékelésére, hanem a pályázatok elkészítésére, kezelésére, formális követésére megy el. Az önrész mértékének meghatározása illetve rendelkezésre bocsátása is sok problémát vetett fel. Mindezt azért fontos felvetni, mert ezeket a szabályokat a nemzetek saját maguk határozzák meg, az EU csak jóváhagyja. Az év végén jelentős változtatások is történtek a pályázati feltételekben, de nem az előző évek tapasztalatai illetve a bizottsági tagok figyelmeztetései alapján, hanem a globális válság miatt. Kérdés, hogy ez az egyszerűsítés valóban a hatékonyságot fogja-e szolgálni, vagy csak tűzoltásra (a sokan által fő célnak tekintett abszorpciós képesség javítására) lesz elegendő. Munkahelyek tartós megőrzése, véleményünk szerint, a vállalkozásoknak közvetlenül nyújtott támogatásokkal, válság esetén csak ideig-óráig őrizhető meg. A kommunikációra mintegy 7 milliárd forint jut a 7 éves időszakra. Ennek egy része értelemszerűen az információk szükséges eljuttatását szolgálja. A reklámra fordítható részt azonban, véleményünk szerint, nem szabadna az EU és az ÚMFT „márkanév” népszerűsítésére fordítani. A kereskedelmi reklámok özönében, különösen pedig a válság idején soha nem látott szükség lenne szemléletformálásra, a problémákban történő eligazodást és a nehezen elérhető célcsoportok visszajelzéseit segítő társadalmi célú reklámokra.

Bojtos Ferenc – Csemete Egyesület BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSBAN ÉS ANNAK KÖZLEKEDÉSPOLITIKAI MUNKACSOPORTJÁBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Az eddigi évekhez képest az OKT 2008-ban egy „sűrűbb” programot alkotott, több fajsúlyos üggyel, s néhány újra visszatérő problémával. A Tanács működésében többször adódtak nehézségek, ami a 2009 elején a mozgalom listán is megjelent dolgokban kulminálódott, ám az én értékelésemben ez csak a háttérzavart jelentette, az érdemi munkák nem erről szóltak. A megtartott plenáris ülések közül nyolcon tudtam személyesen részt venni, valamint a munkacsoport mindhárom ülésén is. Összességében a működésre a korábbi-

43

hirlevel-1.indd 43

2009. 03. 20. 10:39:30

nál jellemzőbb volt a konfrontációk felvállalása, valamint adott esetben a KVVM-mel való kölcsönös támogatás is; ez azonban nem jelentette azt, hogy egyes ügyekben ne merültek volna fel alapvető nézetkülönbségek részint a minisztérium képviselőivel, részint az OKT három oldala között is. (Megjegyzendő, hogy e tekintetben a legszervilisebb álláspontot a tudomány oldala képviseli, a civil szektor szinte kivétel nélkül a gazdaságiakkal vitázott. A teljesség igénye nélkül sorolnék az érintett témákból, hiszen a megújult honlapról (aki még nem járt rajta: www.oktt.hu) mind az ülések napirendjéről, mind az OKT határozatairól megtalálhatók az anyagok. Az elmúlt egy év során több körben is véleményeztük a Nemzeti Éghajlatvédelmi Stratégiát, csakúgy, mint a III. NKP koncepcionális terveit, valamint az elfuserált erdőtörvény-módosítást és az energiapolitikát. Viszonylag egyszerűbb, bár nem konfliktusmentes dolgunk volt a környezetvédelmi termékdíjakkal, és Magyarország vízgazdálkodási kérdéseivel kapcsolatban, ahol egyébként Kerekes Sándor elnöklete nagyban segítette a zöld oldalt. Beszámolót halgattunk meg az Aarhusi Egyezmény végrehajtásáról (a listán is bőven kommentált háttérrel), a belvízvédekezésről, illetve az EU klíma és energia csomagtervéről – ez utóbbi értelmezésemben épp annyira elkent és sehová sem vivő anyag maradt, mint „első találkozásunkkor”. Ahol egyértelműbb volt az OKT egységes álláspontja, az olyan kérdések köre volt mint a radioaktív hulladékok szállításáról szóló rendeletmódosítás, vagy a környezetvédelmi biztosítékok adásáról szóló kormányrendelet, valamint több kisebb horderejű ügy, amit még a napirendekre felvettünk. A munkacsoport legnagyobb horderejű tárgyalt anyaga az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (2007-2020) volt, melyről a mozgalom listán is korábban már beszámoltam. Itt hálistennek a törekvések maximálisan támogathatók, egyetlen veszélye a megvalósulás elodázása és az eredeti szépen megfogalmazott célok menet közbeni elkenése lehet – kivétel a hajózóútvonalakról szóló, sokak által ismert rész, ahol megint csak nem tudtuk egységesen támogatni az abban foglaltakat.

Bojtos Ferenc – Csemete Egyesület BESZÁMOLÓ A KÖVICE MOZGALMI KERETÉBEN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Beszámolóm rövid lesz és velős, mivel a 2008-évi KÖVICE keret ügyében az előző körben delegáltak fejezték még be a munkát júniusban, s jómagam még a 2009 évi keretre vonatkozó tevékenység megkezdése előtt lemondtam az EF-nek bejelentve e bizottságba való delegáltságomról. A fennmaradó fél évben érdemi tevékenység nem, csupán tapogatózó tárgyalások zajlottak a KVVM-mel.

44

hirlevel-1.indd 44

2009. 03. 20. 10:39:30

Botár Alexa – MTVSZ NKP II. ÉGHAJLATVÁLTOZÁS AKCIÓPROGRAM

Ülés tudtommal nem volt. 2009. február 20-án kapott valamennyi NKPII albizottság tag e-mailt, hogy elkészült a NKPII hatéves összefoglaló értékelése, valamint a 2009től kezdődő időszakra szóló Program első szakmai tervezete. A levél szerint jelenleg folyik e dokumentumok tárcán belüli egyeztetése, az elkészülő változatot megküldik a Tárcaközi Bizottság tagjainak is, várhatóan március elejéig. Tekintettel a két terjedelmes dokumentumra, személyes találkozót javasoltak március közepére.

Csóka Imre – Környezeti Tanácsadók Egyesülete (KÖT) MAGYAR RÁDIÓ KÖZALAPÍTVÁNY

2008-ban a tizennyolcadik alkalommal Pécsett megrendezett Környezet – és Természetvédő Szervezetek Országos találkozóján delegáltak a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumába. Delegálásomat követően személyesen találkoztam Dr. Rangos Katalin Elnök Asszonnyal. A négyszemközti beszélgetésben kértem, a zöldmozgalom elvárásainak megfelelően, a környezetvédelmi műsorok, tudósítások műsoridejének növelését. Ugyanezen elvárásokat fogalmaztam meg Dr. Such György az MR Zrt. elnökének is. Részt vettem a Magyar Rádió három fő adója bemutatkozásán, és még négy kuratóriumi ülésen, melyre meghívót kaptam. Véleményem szerint a Magyar Rádióban elhangzó műsorok tartalma megfelel a közszolgálatiság meghatározásában lefektetett alapelveknek. Ennek következtében növekedett a Magyar Rádió hallgatottsága. Ez, a fiatal hallgatók megszólítását célzó Petőfi Rádió új műsorstruktúrájának köszönhető leginkább. Igényként a hallgatók részéről is gyakran elhangzik, hogy sajnálatos módon csökkentették - a jelentős társadalmi réteg érdeklődésére számot tartó - magyar népzene sugárzását. Tematikai fókuszok: Az MR1 – Kossuth Rádió a közélettel legnagyobb súllyal és alapossággal foglalkozó adó. Ezt igazolja a Déli Krónika közel egymilliós hallgatótábora. Közéleti, politikai háttérelemző műsorokban mindig a pártatlan tájékoztatás a cél. Továbbra is szól a közszolgálatilag fontos „Határok nélkül” című műsor, továbbá a két hétvégi magazinműsor (egy környezet, és egy természetvédelmi) mellett napi 10-12

45

hirlevel-1.indd 45

2009. 03. 20. 10:39:31

percben megy délutánonként a „ Zöldövezet” . Kritikával illettük a 2008-ban indított óvodásoknak szóló „Vacka rádióban” a téves fogalmakat tartalmazó elnevezések sorát. 2008-ban a Kossuth Rádió az Olimpia rádiója volt. Élőben, hajnaltól napestig számolt be a pekingi eseményekről. Az MR2 – Petőfi Rádió szintén közkedvelt. Széles társadalmi igényeket kielégítő adó, amely kereskedelmileg is sikeres. Átalakítása óta itt lelhető fel a gazdasági hatékonyság és a sikeres kulturális piaci jelenlét. Ezek ellenére mégis meg tudta őrizni az értékhordozó- és teremtő szerepét. Sok fiatal hallgatója van. A 18-39 éves korcsoportból, 50-50%-ban hallgatják, nők és férfiak. Összlakosságra vetítve ez 3,5 millió embert is jelenthet műsoronként. MR3 – Bartók Rádió: 2007. május 7-én jelentkezett új műsorstruktúrájú profillal. Főleg a háttérrádiózók és a célzott műsorokat választó „tudatos” rádióhallgatók adója. Törekvések mutatkoznak a tizennégy év alatti korosztály megszólításában is. ( pl.: szombatonként zenés mesejáték, vasárnaponként gyermekműsorok: „Tóbiás matiné”) A többi kurátortársammal közösen kifejtettük nemtetszésünket a Magyar Rádió Kossuth, Petőfi és Bartók adóinak „emereggyé”, „emerkettővé” és „emerhárommá” való csökevényesítése miatt. Mennyire másképp hangzik az hogy: MR-Gyermekkórusa vagy teljes névvel kimondva a Magyar Rádió Gyermekkórusa. Például: a Coca-cola cég sem rövidíti le a márkanevet „CC”-re. Összegezve, a Magyar Rádió vezetősége a társadalmi kurátorok javaslatainak figyelembe vételével 2008-ban is növelte hallgatottságát. Dicséretes hogy még több energiát fordított a fiatalabb korosztály megnyerésére is. A többi adó is (MR5, MR6, MR-Online) civil kontrollal működött. Köszönöm a zöldmozgalomnak hogy a 2008. évben a Magyar Rádióhoz delegáltak és munkámmal, javaslataimmal a hallgatottság növeléséhez én is hozzájárulhattam

Demeter Zoltán – Zöld Akció Egyesület NKP-II. TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ALBIZOTTSÁG

Ülésre nem került sor a pécsi OT óta. 2008. májusában kaptunk egy e-mailt a KvVMtől a környezetvédelmi és természetvédelmi törvény módosításával kapcsolatban, ami leginkább a deregulációval kapcsolatos tartalommal bírt, viszont többször hivatkozott az NKP-ra. Ezért tájékoztatást kértem az NKP-III. sorsával kapcsolatban, amit nem igazán kaptam meg. Viszont júniusban megkaptuk az NKP-II. 2005-2006. évi végre-

46

hirlevel-1.indd 46

2009. 03. 20. 10:39:31

hajtásáról szóló, Országgyűlésnek szánt jelentést véleményezésre. Ehhez sok mindent nem igazán lehetett hozzáfűzni 2008. nyarán. Egyébként, ahogy Botár Alexa is írta, elkészült a NKPII hatéves összefoglaló értékelése, valamint a 2009-től kezdődő időszakra szóló Program első szakmai tervezete, amelyekről március közepén várható egy KvVM-civil delegáltak egyeztetés.

Demeter Zoltán – Zöld Akció Egyesület EGT ÉS NORVÉG FM MONITORING BIZOTTSÁG

2008-ban is 1 ülésre került sor, szeptember 3-án. Itt a program éves jelentését és a harmadik pályázati kör addigi eredményeit ismerhettük meg. Előreláthatólag az EGT és Norvég finanszírozási mechanizmusoknak lesz még egy 5 éves folytatása, ahol további támogatással fogják a donor államok Magyarországot segíteni. Szulimán Zsuzsával, a KvVM képviselőjével már itt rákérdeztünk az általuk elnyert „block grant” típusú program engedélyezésének gyorsítására, illetve a Nimfea Egyesületnek, a brüsszeli FMO szintjén elutasított pályázati projektjére. Érdemi választ nem kaptunk. Ezt követően folyamatosan konzultáltam Szulimán Zsuzsával és Mikulás Brigitta IH vezetővel a „Pályázati alap a magyar környezetvédelmi civil szervezetek támogatására” című projektről. Végül levélben kértem az eljárásrend felülvizsgálatát az NFÜtől, illetve az alaphoz delegált civil képviselők szintén levelet írtak az ügyben. Végül december elején kerülhetett sor a KvVM-civil szervezetek pályázati tájékoztató fórumra. Azóta sem zökkenőmentes a KvVM-NFÜ KSZE együttműködés az ügyben, ráadásul ebben a formában az utóbbi intézmény megszüntetésre is kerül. A következő MB ülésen érdemes lenne szólni a hagyományos rendszerben szereplő civil pályázatok sorsáról, ill. kérdés, hogy mi lesz az említett folytatás előkészítésével is.

Dönsz Teodóra – Magyar Természetvédôk Szövetsége KÖZÖSSÉGI TÁMOGATÁSI KERET MONITORING BIZOTTSÁG

A bizottság 2008. folyamán egy alkalommal ülésezett, a második, decemberre tervezett ülést kétszeri halasztás után 2009. március 4-én rendezi meg az Irányító Hatóság. A júniusi ülés formális volt, a napirendek többsége tájékoztató jellegű volt. Döntést a 2007. évi Éves Végrehajtási Jelentés elfogadása igényelt, de nem született döntés, mert a tagok – köztük magam is – számos kiegészítést kértek, amelyet a jegyzőkönyv is rögzített.

47

hirlevel-1.indd 47

2009. 03. 20. 10:39:31

A jegyzőkönyvet különben az ügyrend szerinti határidővel megkaptuk véleményezésre, és a javasolt módosításokat át is vezették. Sajnos az Éves Végrehajtási Jelentéshez kért kiegészítések elkészültéről, a Jelentés véglegesítéséről mindmáig nem kaptuk meg a megígért tájékoztatást, a Jelentés nem került ismételten a Bizottság elé. Ennek okáról a következő ülés kapcsán tervezem tájékozódni. A Bizottság nem tett eleget a szintén jegyzőkönyvben vállalt – az NFT I.-re készült értékelések kiküldésére vonatkozó – kötelezettségének sem, amit szintén a következő ülésen tervezek szóvá tenni. Az új, 2007-13-as programok vonatkozásában a Bizottságnak nincs döntési jogköre. Ezekkel kapcsolatban azonban fontos információforrás a Bizottság, ill. javaslattételre is alkalmas, amely javaslatokkal kisebb-nagyobb változásokat el lehet érni. Pl. az akciótervek társadalmi vitájával kapcsolatban javasoltam, hogy hosszú változatokat legfeljebb a rövid változat társadalmi vitájának lezárultával készítsenek vagy párhuzamos tervezés esetén mindkettő legyen nyilvános; talán a kiemelt projektek kiválasztása eljárásrendjével, annak nyilvánosságával, civil tagok részvételével kapcsolatos észrevételeim is hozzájárultak ahhoz, hogy az eljárásrend bírálóbizottságok tagsága is most nyilvános.

Dönsz Teodóra – Magyar Természetvédôk Szövetsége ÁLLAMREFORM ÉS ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS OPERATÍV PROGRAMOK MONITORING BIZOTTSÁGA

A Bizottságnak 2008-ban három ülése volt, melyek közül egy ülésen tudtam részt venni, kettőn Kovács Bence helyettesített úgy, hogy minden napirendet előzetesen megbeszéltünk, a képviselendő álláspontot közösen alakítottuk ki. A bizottság működése alapjában véve korrekt, az előterjesztéseket, emlékeztetőket időben megkapom, a civil kérdéseket, javaslatokat érdemben tárgyalják. Javaslataink a környezetvédelmi szempontokon túl hangsúlyosan az érdemi partnerség érvényesítésére, a területi kiegyenlítettség érvényesítésére, projektköltségvetések korrigálására vonatkoztak. Néhány fontosabb eredmény: ❚ A társadalmi fenntarthatósági útmutató hatályát a KvVM-mel és az Európai Bizottság képviselőjével egybehangzó javaslatomra az EKOP-ra is kiterjesztette az Irányító Hatóság, előzetes szándékával ellentétben. ❚ A hatósági eljárások gyorsításával kapcsolatban aggályunknak adtunk hangot, és a civilek bevonását szorgalmaztuk a projektfejlesztésbe. Ezt az Irányító Hatóság az útmutató véleményeztetésén keresztül javasolta biztosítani, amely ígéretének eleget is tett. ❚ Tisztáztuk, hogy nincs deklarálva, hogy társadalmi szervezet nem lehet kiemelt projekt kedvezményezettje. ❚ Hiányoltuk a kiemelt projektek társadalmi vitáját, és a mélyebb bevonásra

48

hirlevel-1.indd 48

2009. 03. 20. 10:39:31

❚

vonatkozó ígéretének az Irányító Hatóság olyan formában tett eleget, hogy meghívott a kiemelt projektek útmutatóit véleményező kormányzati testületbe. A zöldbeszerzést szorgalmaztuk – legalább tájékoztattak arról, hogy az első másfél évben leszerződött projekteknél 4 esetben vállalta be ezt a projektgazda, és az Irányító Hatóság egyetért azzal, hogy erre eszközrendszer szükséges.

Több felvetésre az ülésen kívül is reflektált az Irányító Hatóság: így pl. a horizontális (környezetvédelem, esélyegyenlőség) szempontok érvényesülésére a kiemelt projekteknél külön kimutatást készített és küldött meg (dominánsan a környezeti menedzsment témakörében vállaltak teljesítést a projektgazdák). Az ülések közötti időszakban több írásbeli véleményezési, ill. döntéshozatali eljárásra is sor került: projektútmutató, projektkiválasztási kritériumok, akcióterv-tervezetek vonatkozásában. A 2009-10-es akcióterveket nemcsak monitoring bizottsági tagként véleményeztem, hanem a társadalmi vita során és a novemberi szakmai konzultáció keretében is, melyre meghívást kaptam. Ez is jó alkalom volt arra, hogy kifejtsem az ÁROP átcsoportosításával kapcsolatos aggályaimat. Ti. válságkezelés címén az ÁROP-ból 20 milliárd forintot szeretne átcsoportosítani a kormány a TÁMOP-ba, így az ÁROP-ban csak 5 milliárd maradna, ami az ÁROP teljes ellehetetlenülését eredményezné, és a TÁMOP-ban nem jelentene sokat. Ezt az Európai Bizottság is ellenzi, ezért az ügy mindmáig nem dőlt el. Természetesen nem sajnálnám, hogy nem tömi tele a zsebét kiemelt projektekkel a központi közigazgatás; viszont az új akciótervekben – a 200708-asokkal ellentétben – túlnyomó többségben vannak, lennének a különböző pályázatos konstrukciók, amelyek több átláthatóságot biztosítanak. Örvendetes az is, hogy a csökkentett költségvetésre tervezett ÁROP akciótervben is szerepel továbbra is a partnerség erősítését célzó konstrukció. Ígéretünk van arra, hogy ennek a tartalmának a kidolgozásában részt vehetünk. A fentiek alapján összefoglalva elmondható, hogy az Irányító Hatóság törekszik a valódi partnerség megvalósítására az ÁROP és az EKOP monitoringja, végrehajtása során, még ha az nem is tud maradéktalanul érvényesülni.

Dönsz Teodóra – Magyar Természetvédôk Szövetsége NEMESFÉM-BÁNYÁSZAT KÖRNYEZETI HATÁSAIT VIZSGÁLÓ MUNKACSOPORT

A munkacsoport az év folyamán nem ülésezett. Ettől függetlenül javaslom, hogy ismét delegáljunk ebbe a munkacsoportba valakit, hátha lesz szerepe a munkacsoportnak a nagybányai cianidszennyezés közelgő 10. évfordulója kapcsán.

49

hirlevel-1.indd 49

2009. 03. 20. 10:39:32

dr. Kelen Andrásné

– Parlagfûmentes Magyarország Egyesület

PARLAGFÛMENTES MAGYARORSZÁGÉRT TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG

2008-ban nem volt lehetőségem részt venni a Parlagfűmentes Magyarországért Tárcaközi Bizottság munkájában, mert az OT akkori szervezőinek tájékoztatása szerint ahhoz a Tárcaközi Bizottság nem járult hozzá. Többször érdeklődtem az OT akkori szervezőitől írásban és telefonon, hogy mi a teendő, de tehetetlenek voltak, mert tájékoztatásuk szerint ehhez a Tárcaközi Bizottság hozzájárulása kell, de azt nem kapták meg. Mi ilyenkor a teendő? Beszámolni tehát nem tudok személyes tapasztalataimról, mivel egyetlen ülésen nem vettem részt, annak időpontjáról sem szerezhettem tudomást. (valószínű nem véletlenül, mivel a Bizottság 2008-ban is a betegek szempontjából eredménytelen évet zárt).

Dr. Malatinszky Ákos – GATE Zöld Klub Egyesület BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCSBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Az OKT-be a 2007. évi OT delegált. Az OKT 2008. és eddigi 2009. évi plenáris ülésein megvitatott dokumentumok közül elsősorban a Nemzeti Természetvédelmi Alapterv III.-hoz, a Nemzeti Éghajlati Programhoz, a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program (2009-2015) koncepcionális tervezetéhez, A környezetügy stratégiájához, valamint a KvVM Klímatudatos szemléletformálás programjához fűztem módosítási javaslatokat, kritikát, kiegészítéseket a kormányzat felé. Több civil szervezet véleményének felhasználásával OKT állásfoglalást készítettem elő a fás szárú növények védelméről szóló kormányrendelet tervezetéhez, amely azonban sajnos korábban megjelent, mint arról konszenzusos határozatot kiadhattunk volna. Több ízben szorgalmaztam, hogy az OKT Titkársága rendszeresen monitorozza az OKT által megfogalmazott javaslatok, határozatok, állásfoglalások jogszabályokba épülését, akár az előterjesztőktől beszámoló kérésével. E feladatkör be is épült a Tanács 2009. januárjában módosított ügyrendjébe. A bizottságok közül a Hulladékpolitikai Munkabizottság munkájában veszek részt. 2008. őszén két ízben plenáris, egy ízben bizottsági ülésen tárgyaltuk a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény módosításáról szóló kormány-előterjesztés tervezetét, amelyhez a plenárison elfogadott bizottsági javaslatot tettünk OKT határozatra. A 2009. évi munkaprogram összeállításában beszámolót indítványoztam a hulladékgazdálkodási ISPA projektek helyzetéről, a 2009. folyamán bezárandó hulladéklerakókkal kapcsolatos feladatokról, helyzetképről és a termékdíj törvény újabb koncepciójának tervezetéről.

50

hirlevel-1.indd 50

2009. 03. 20. 10:39:32

Ereifej Laurice – WWF Magyarország BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCSBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

Víz Keretirányelv/vízgyûjtô-gazdálkodási tervezés A tanács felállításához szükséges jogszabály módosítások elhúzódása miatt az országos tanács még nem alakult meg. Ez azonban nem jelentette azt, hogy ne foglalkozzak az üggyel. 2008-ban, a Víz Keretirányelv bevezetése/vízgyűjtő-gazdálkodás tervezési folyamat javítása érdekében az alábbiakat tettem, röviden: ❚ Korábban Ijjas professzorral kitalált és közösen kidolgozott VKI tanácsok (országos, részvízgyűjtő és területi vízgazdálkodási tanácsok VKI albizottságai) felállításának gyakorlati megvalósulását is igyekeztem elősegíteni. A szükséges jogszabály módosítások hamarosan lezárulnak. ❚ 2008. februárjában NCA pályázat keretében képzést tartottunk az országos, részvízgyűjtő vízgazdálkodási tanácsokba delegáltaknak és egyéb, a vízgazdálkodásban dolgozó civil szervezetek képviselőinek. Az egy napos megbeszélésen bemutattuk és megvitattuk a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés műszaki, gazdasági és társadalom bevonással kapcsolatos legfontosabb tudnivalóit annak érdekében, hogy a zöld civil szervezetek jobban megismerjék a folyamatot, lehetőségeiket, ezáltal segítve részvételüket a tervezésben. ❚ Ugyanezen okból a civil szervezetek számára készítettünk egy közérthető összefoglalót a tervezésről és az abban való részvétel legfontosabb tudnivalóiról. Ezt az OT-n nyomtatva, majd később digitális formában is terjesztettük. ❚ Véleményeztük az országos, Duna és Tisza részvízgyűjtőről szóló, jelentős vízgazdálkodási kérdéseket összefoglaló hivatalos anyagokat. Az országos szintűt a társadalmi konzultáció után kijavították. ❚ A Mozgalom listán terjesztettem a tudomásomra jutott fontosabb információkat (pl. jogszabályok, különböző, Víz Keretirányelvvel kapcsolatos hivatalos anyagok véleményezési lehetőségeire hívtam fel a figyelmet)

F. Nagy Zsuzsanna – Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata AARHUSI BIZOTTSÁG (KIEGÉSZÍTÉS MÓRA VERONIKA BESZÁMOLÓJÁHOZ)

A magyar környezetvédő mozgalom több képviseloje is részt vett az Aarhusi Nemzeti Jelentés egyeztetésében, azonban a 2008. évi konferenciára összeállított, és 2007. december 28-án véglegesített dokumentum nem volt a témában érintettek véleményét teljes mértékben szintetizáló, kimerítő elemzés. Ezért javaslatunkra a Környezet- és Természetvédő Szervezetek Egyeztető Fóruma döntést hozott egy önálló elemzés elkészítéséről is.

51

hirlevel-1.indd 51

2009. 03. 20. 10:39:32

Az elemzésben való részvételt felkínáltuk a mozgalom és a környezetvédelmi eljárások c. levelező listákon is. A zöld mozgalomban a lehető legtágabban nyilvánossá tett civil jelentés tervezethez érkezett észrevételek összesítésre kerültek Dr. Gubek Nóra szakjogász segítségével. A munkában közreműködők szükségesnek tartották az értékelést alátámasztó konkrét példák és esetek bemutatását is, így plasztikussá téve az elemzést. Ezúton is köszönjük mindnyájuk együttmuködését!: Dr. Bendik Gábor - Levegő Munkacsoport, Dönsz Teodóra - Magyar Természetvédők Szövetsége, F. Nagy Zsuzsanna - Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata, Zöld Kapcsolat Egyesület, Gellért Miklós - SZIKE Környezet- és Egészségvédelmi Egyesület, Dr. Gubek Nóra - Védegylet, Horváth Zoltán - Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, Dr. Jávor Benedek - Védegylet, Dr. Kalas György - Reflex Környezetvédő Egyesület, Kovács Bence - Független Ökológiai Központ, Kurucz Lászlóné - Erdei Iskola Egyesület, Lenkei Péter - Levegő Munkacsoport, Malatinszky Ákos - GATE Zöld Klub, Molnár Zoltán - Környezetés Természetvédelmi Oktatóközpontok Országos Szövetsége, Móra Veronika - Ökotárs Alapítvány, Nagy Péter - Reflex, Dr. Pánovics Attila - Pécsi Zöld Kör, Schnier Mária - Levegő Munkacsoport, Sallai R. Benedek - Nimfea Természetvédelmi Egyesület, Szuhi Attila - Hulladék Munkaszövetség. A jelentés fordítását Trombitás Gábor végezte, a magyar és angol nyelvű dokumentumokat a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata jelentette meg az Ökotárs Alapítvány támogatásával. Reméljük, munkánkkal hozzájárultunk ahhoz, hogy a következő jelentéstételi időszakban komoly lépéseket tegyen a magyar kormányzat és felelős minisztériuma az Egyezmény hazai végrehajtása érdekében.

F. Nagy Zsuzsanna – Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata NKP 2 KÖRNYEZETBIZTONSÁG AKCIÓPROGRAM

A delegálást köszönöm, de sem munkaanyagokat, sem egyeztetésre szóló meghívókat nem kaptunk a Minisztériumtól, mely révén érdemi munkát végezhettünk volna.

F.Nagy Zsuzsanna – NFT2 Regionális Környezetvédelmi Koordinátor Szervezet Észak-Magyarország Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata NFT2 REGIONÁLIS KÖRNYEZETVÉDELMI KOORDINÁTOR SZERVEZET ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

Széles körben hozzáférhetővé és ismertté tettük az NFT II. regionális, megyei és helyi szintű folyamatait és dokumentumait, különösen a környezet és fenntarthatóság témakörében. Az elektronikus tájékoztatás eszközeinek segítségével igyekeztünk

52

hirlevel-1.indd 52

2009. 03. 20. 10:39:33

erősíteni a társadalmi részvételt. Regionális információs pont, regionális fórumok, műhelymunkák, Hírlevél, levelező lista ([email protected]) segíti régiós együttmuködésünket. 2008 tavaszán megalakult a Regionális Monitoring Albizottság, melyben a civil környezetvédo szervezeteket képviseljük. Valamennyi ülésén részt vettünk, hozzászólásainkkal segítjük a civil és fenntartható fejlodést érintő ügyeket. Véleményeztük és fórumot hívtunk össze a Regionális Akcióterv társadalmasítására, a véleményeket eljuttattuk az NFÜ-be és a NORDA-hoz. A partnerségi kör tevékenységének lökést adott a Kapcsolat Projekt támogatása, melynek révén kistérségi és regionális találkozók, muhelymunkák, börze szervezésére került sor, többnyire mindhárom szektor bevonásával A Környezet és Fejlődés tematikus Partneri Kört részben a Kapcsolat projekt kererében szervezett rendezvénysorozattal 10 alkalommal erősítettük Sátoraljaújhely, Tokaj, Miskolc helyszíneken, például Zempléni Nemzeti Park, Biomassza, Települési Környezetvédelmi Programok témaköreiben. Több témakörben sikerült tartós együttmuködések kialakítását segíteni a műhelymunkák segítségével. Háromnapos Regionális Műhelymunkát szervezteünk Somoskőújfalun. Rendszeresen részt veszünk és javaslatokat fogalmazunk meg a miskolci városfejlesztési bizottsági ülésein, szakmai fórumokon, pl.: MVK közlekedésfejlesztés, Megyei Tervtanács, kerékpáros ügyek, Diósgyor Lillafüred Turisztikai Koncepciója, internetes fórumok (Agóra).

Farkas István – Magyar Természetvédôk Szövetsége ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS

Az Országos Környezetvédelmi Tanácsnak két éve vagyok tagja. Az elmúlt év májusában elnökhelyettesnek választottak a civil oldal javaslatára. A havi OKT üléseken egy-két kivételével ott voltam. Az egyes ülések napirendjéről előzetesen, a történtekről utólag tájékoztattam a mozgalmat az elektronikus listán, illetve az EF üléseken. A civil oldalon sikerült kialakítani egy felelősi rendszert, az egyes témákért illetve előterjesztésekért más-más felel, hogy a civil oldal érdemi javaslatot tegyen le az OKT asztalára. Több esetben vontunk be nem OKT tag szervezeteket is a munkába, így a mozgalom egésze véleményét jobban tudtuk képviselni. A legfőbb témák, amelyekkel személyesen foglalkoztam: települési szilárdhulladékgazdálkodás támogatási stratégia, közigazgatási egyeztetésről szóló törvény, nemzeti éghajlatváltozási program, nemzeti környezetvédelmi program, erdőtörvény, OKT állásfoglalás az energiapolitikáról, természetvédelmi alapterv. Az OKT-ban több esetben értünk el sikert: az OKT energiapolitikája meglehetősen progresszív anyag lett, az erdőtörvény ügyében a gazdasági szempontok elé helyezte

53

hirlevel-1.indd 53

2009. 03. 20. 10:39:33

a környezetieket a Tanács, a közigazgatási egyeztetési törvény civileket sújtó passzusait visszavonta a kormány. Ezzel együtt az OKT-ban szereplésünk inkább defenzív, mind offenzív: többnyire megakadályozzuk a nagyobb bajt, de nem tudunk igazán előremutató javaslatokat elfogadtatni. A Titkárság működését az elmúlt évben nem sikerült megjavítani. Ennek részben az az oka, hogy a minisztérium és a titkárság között pénzügyi és szervezeti vita alakult ki, amely ellehetetlenítette a napi munkát. Ez a vita lezárult és remélhetőleg legalább ez nem akadályozza a hatékony munkát. A napokban fog a civil oldal a hatékonyság kérdésében egyeztetni az OKT elnökével, én bízom a megbeszélések pozitív kimenetében.

Farkas István – Magyar Természetvédôk Szövetsége KEOP MONITORING BIZOTTSÁG

A Környezet és Energia Operatív Program Monitoring Bizottságában szavazati joggal az OT delegáltjaként veszek részt. Megkönnyíti a környezeti szempontok érvényesítésének munkáját, hogy Kovács Bence (FÖK) az OTCEF delegáltjaként megfigyelőként részt vesz az MB ülésein. A monitoring bizottságnak évente 3-4 ülése van. Az akciótervek és a pályázati kiírások véleményezése és az értékelési szempontok elfogadása a fő feladatunk. A bizottságban az esélyegyenlőségi delegálttal és az EU képviselőjével a legjobb az együttműködés, de a KVVM és az irányító hatóság tagjai is meglehetősen konstruktívak, egy-két kivétellel. Sikerként könyvelhetjük el, hogy egyelőre nincs beadva hulladékégetős pályázat, kötelező a megelőzés a szilárdhulladék projektekben, nem írták ki a bioüzemanyag üzemek támogatása pályázatot, több természetvédelmi kiírásra pályázhatnak civilek, az erdei iskola pályázaton könnyebb lett az indulás és elindultak a fenntartható fogyasztás pályázati konstrukciók. Ezutóbbi pályázati feltételein is könnyített a hírek szerint az irányító hatóság. Nagyobb ügyekben nem sikerül igazán előrelépni (pl. több forrás nem beruházási pályázatokra), látható, hogy egyrészt ez nem az MB kompetenciája, másrészt pedig az MB összetétele is akadályozza a radikális környezetvédelmi javaslatok megfogalmazását. Többször kritizáltuk, hogy miért visz el olyan sok pályázati pénzt a KVVM intézményrendszere, ezt továbbra is feszegetni kell. Különösen visszás a fenntartható fogyasztás téma országos kampány pályázata, amelyet látszólag önmagának ír ki a minisztérium, ugyanis ki más tudna betenni kb. 100 millió forint önerőt egy országos kampányba? A horizontális szempontok ügyében nagy változás lesz az idén. A tavalyi bonyolult útmutatót felváltja egy egyszerűbb, és jelentősen csökken a horizontális szempontokra adható pontszám (környezeti: 5 helyett 2). Sajnos az irányító hatóság nem fogadta el

54

hirlevel-1.indd 54

2009. 03. 20. 10:39:33

a több éve hangoztatott javaslatunkat és egy nehéz, projektgazda szemléletű útmutatót használt. Ezzel szemben mi egy projektszemléletű útmutatót szorgalmaztunk. A módszerrel az IH jól megutáltatta a horizontális szempontokat és amikor legutóbb szavazásra került sor, hogy minimálisan emeljük-e a horizontális szempontok súlyát, akkor csak az esélyegyenlőségi delegált szavazott velem. Persze nem adjuk fel, de nem lesz könnyű változásokat elérni. Érdemes pályázni a fenntartható fogyasztás pályázataira. A pályázatok márciusban kerülnek újra kiírásra és van elegendő keret a helyi és térségi kampányok, mintaprojektek finanszírozására. A tavaly decemberben beadott pályázatok elbírálásánál nem lesz forráshiánnyal elutasított projekt, az idei keretből (vagy a mintaprojektesből) támogatják a szakmailag megfelelt pályázatok mindegyikét.

Farkas István – Magyar Természetvédôk Szövetsége NORVÉG CIVIL ALAP

A bizottságban Halmos Gergővel és Lajtmann Csabával vettünk részt, az elbírálást OT delegált szakértőként Hajtman Ági és Molnár Attila segítette. A pályázatok elbírálása viszonylag hamar megtörtént, nagyon sok munkával, ugyanis a kvvm és a civil szakértők véleménye sok esetben eltért és sok kompromisszumot kellett kötni. Utána a jóváhagyás elképesztő hosszú volt a KvVM és az NFÜ vitája miatt, ez idő alatt Bajnai Gordont is megkerestük levélben, amely segített az nfü kompromisszumkészségének növelésében. A szerződéskötések elhúzódnak a, sokszor jogos, módosítási kérelmek miatt. A pályázati rendszer bonyolult, oda kell figyelni a civileknek. A megvalósítás során a támogató logóit használjátok, illetve előzetesen hívjátok meg a támogatót a rendezvényekre. Nagyon visszásnak találom, hogy több civil szervezet nagyon hasonló pályázatot adott be az Ökotárs által bonyolított norvég alaphoz, mint a kvvm norvéghoz. Tették többen annak ellenére, hogy az Ökotárs beadásoknál már kiszivárogtak – nem tudjuk honnan – a kvvm eredmények. Így mindkét lebonyolítót és a bizottságokat is nehéz helyzetbe hozták, kivívva a brüsszeli norvég iroda nem kívánatos figyelmét. További problémát okozhat a Kövi pályázatokkal való átfedés, amit a minisztérium kiemelten fog vizsgálni. Legszívesebben kidobtam volna utólag ezeket a pályázatokat, amikor a módosításoknál nyöszögtünk velük. Mondanám, hogy legközelebb ezt is fogom csinálni, de remélhetőleg nem leszek egyhamar pénzosztó bizottság tagja.

55

hirlevel-1.indd 55

2009. 03. 20. 10:39:33

Figeczky Gábor – WWF Magyarország BESZÁMOLÓ AZ ÚMVP MONITORING BIZOTTSÁGÁBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

A tavalyi OT óta egy hivatalos és két tájékoztató ülés került megrendezésre. Az 2008. október 29-i ülés tájékoztató volt, amelyen az Irányító Hatóság beszámolt az ÚMVP egyes jogcímeinek felhasználásáról, a pályázatok állásáról. A december 11-12-i kétnapos MB ülésen ismét beszámoló hangzott el az ÚMVP felhasználásáról, de sajnos szakmai vitára ismét nem volt mód. Ugyanis az Irányító Hatóság minden, az ÚMVP-hez kapcsolódó rendelettervezetet levélen keresztül véleményeztet, de ez nem ad módot arra, hogy részletesen megvitassunk egy-egy pályázati kiírást, pontozási szempontot stb. Hiába javasoltunk több változtatást, ezek soha nem kerültek elfogadásra. 2009 februárjában kaptuk meg az agrár-környezetgazdálkodási célprogram tervezetét, amellyel kapcsolatban több komoly aggályunk van. A véleményezés ismét levélen keresztül zajlott volna, viszont nekünk, zöld delegáltaknak sikerült elérnünk, hogy soron kívüli MB ülést hívjanak össze a célprogram részletes megvitatására. Jelenleg itt tartunk, reméljük, hogy javaslatainkat sikerült beépíteni a készülő jogszabályba. Az OT-ig valószínűleg hallotok az ügyről a sajtóból is.

Gruber Tamás – WWF Magyarország BESZÁMOLÓ – OT DELEGÁLTSÁG A DUNA VÍZGYÛJTÔ IPOLY* ÉS KÖZÉP-DUNA** VÍZGYÛJTÔGAZDÁLKODÁSI TERVEZÉSI ALEGYSÉGEK ALBIZOTTSÁGAI

A Zöld Szervezetek 2008 tavaszi Országos Találkozóján a plenáris ülés három delegáltat választott a Duna vízgyűjtő Ipoly és Közép–Duna (jobb és bal part) vízgyűjtőgazdálkodási tervezési alegységek tanácsainak albizottságaiba. A delegáltak: Balogh Judit Anikó, Kolundzsija Gábor és jómagam. Az elmúlt egy évben a Duna adott szakaszán nem állt föl az annak a vízgyűjtőgazdálkodási tanácsnak az albizottsága, ahová ez a delegálás szólt. Az illetékes vízügyi igazgatóság (Közép–Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság) VKI (Víz Keretirányelv) koordinátorával a tavalyi év folyamán felvettem a kapcsolatot, mind a szakmai, mind a kommunikációs feladatokért felelős munkatársakkal. Jeleztem számukra az OT delegáltság tényét, illetve azt, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tanácsok albizottságaiba meghívandó szakértők és képviselők kiválasztása, és az egyeztetések előkészítése annak ellenére megkezdődhet, hogy az országos és a részvízgyűtőkre szóló tanácsok és bizottságok felállásához jogszabály módosítás szükséges. A vízügyi igazgatóság munkatársai tudomásul vették a jelölés tényét, és nyíltan fogadták a zöld civil szervezetek jelentkezését.

56

hirlevel-1.indd 56

2009. 03. 20. 10:39:34

A vízgyűjtőgazdálkodási tanács albizottságának két másik delegáltjával 2008 őszén a WWF Magyarország irodájában tartottunk egyeztetést. Itt megbeszéltük, hogy a tanácsok felállása esetén delegáltként mi lehet a feladatunk, hogyan vegyük fel a kapcsolatot az illetékes vízügyi igazgatósággal, kik lehetnek azok a civil szervezetek, melyek az érintett Duna szakaszon bekapcsolódhatnak a vízgyűjtőgazdálkodási tervezés folyamatába. Sorra vettük azokat a lépéseket, hogy a vízgyűjtőgazdálkodási tervek elkészítésének melyek a legfontosabb pontjai, és a tervek elkészítésében hogyan juthatnak előtérbe az ökológiai és a társadalmi igények. Az adott Duna szakaszon érintett civil szervezetek listáját a vízügyi igazgatóság VKI koordinátorának elküldtem, jelezve, hogy a társadalmi egyeztetések során mely szervezeteket érdemes megkeresni. A Közép–Duna völgyi Vízügyi Igazgatóság 2009 februárjában jelezte, hogy a WWF Magyarország civil delegáltjára számít a területi vízgyűjtőgazdálkodási tanácsok munkájában, és egyben informált arról, hogy ezeknek a tanácsoknak az első ülésére idén márciusban kerül sor. A civil delegáltság ezeknek az albizottságoknak a felállásával jelent valódi lehetőségeket a vízgyűjtőgazdálkodási tervek befolyásolására, és a zöld szervezetek érdekeinek érvényesítésére. * 1 – 5 Ipoly ** 1 – 6 Közép – Duna (Duna jobb part a Dömösi Malom-patak torkolatától a Tassi-zsilipig és a Duna bal part az Ipoly torkolatától a Kvassay-zsilipig

Gyulai Iván – Ökológiai Intézet BESZÁMOLÓ A GÉNTECHNOLÓGIAI ELJÁRÁSOKAT VÉLEMÉNYEZÔ BIZOTTSÁGBAN 2008-BEN VÉGZETT MUNKÁMRÓL

2008-ban is a szokásos mederben folyt a Bizottság munkája. Az üléseken részt vettem, az anyagokat áttanulmányoztam, és azokat környezettudományi szempontból véleményeztem. Ugyan jelentősen megváltozott a Bizottság összetétele, az évek óta tartó „állóháború” semmit sem változott, legfeljebb egyre jobban érvényesül azoknak a véleménye, akik kritikusan állnak az engedélyekhez. Ennek elsődleges oka, hogy az engedélyesek csak kevés kivételtől eltekintve nyújtanak be olyan dokumentumokat, amelyek érdemi, elbírálható információt tartalmaznak. Különösen gyengék a környezi megfontolások tekintetében. A beszámolók és hosszabbítási kérelmek pedig alig közölnek eredményeket a megelőző kísérletekről. A Bizottságban fellelhető nézetkülönbségek elsősorban onnan adódnak, hogy a bizottság egyik fele meggyőződéssel hiszi, hogy a módosított növényi szervezetek nem

57

hirlevel-1.indd 57

2009. 03. 20. 10:39:34

rejtenek semmilyen kockázatot, míg mások ennek ellenkezőjét vélik. Ahogyan múlik az idő, egyre több érv gyűlik a lehetséges kockázatok igazolása mellett. A GEVB-nek megalakulása óta tagja vagyok. Ideje átadnom a helyem másoknak, így ezen az OT-n már nem kívánok jelölt lenni a tagságért. Ez év elejétől Darvas Béla lett a Bizottság elnöke, Venetiáner Pál, eddigi elnök visszavonult a bizottsági munkától. Darvas Béla felkészültsége a módosított szervezetek környezettudományi vonatkozása területén számomra meggyőző, így egy nálam avatottabb ember képviseli majd ezen szempontokat a Bizottság munkájában.

Gyulai Iván – Ökológiai Intézet BESZÁMOLÓ A NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLÔDÉSI TANÁCSBAN VÉGZETT MUNKÁMRÓL

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 2008 utolsó negyedévében alakult meg, és az alakuló üléssel együtt, eddig három ülést tartott. Az üléseken részt vettem, azok eseményiről a mozgalmi listán minden alkalom után beszámoltam. Igyekszem a Tanács munkájában meghatározó szerepet játszani. Eddig két kezdeményezéssel éltem. Ezek közül a jelentősebb, hogy a Bizottság javaslatomra elfogadta, hogy elkészítsen egy nemzeti fenntarthatósági jelentést, amolyan magyar Brundtland jelentést, és ezt lehetőleg rendszeresen megismételje. A jelentés munkáját egy szakmai-tudományos testület koordinálja, és egy szűkebb, hat tagú munkacsoport készíti el a szakanyagokat. Ennek a kimunkálásában, mindkét csoport tagjaként részt veszek, ez eddig heti egy-két napi elfoglaltságot jelentett. Az első jelentés ez év végére készül majd el. A másik kezdeményezésem eddig még nem volt ennyire sikeres. Megfogalmaztam egy véleményt a Tanács számára a gazdasági válsággal kapcsolatban, amelyet a Tanács tagjai több fórumon is véleményezhettek. Ugyan érdemi módosítás nem történt, a Tanács ülésen idő hiányában nem került sor az érdemi megvitatásra és elfogadásra. Az világosan kiderült, hogy a Tanács tagjainak a nézetei szóródnak ebben és más tekintetben is. Ez akkor is felszínre került, amikor próbáltuk tisztázni, hogy mit is jelent a fenntartható fejlődés. Véleményem szerint időbe fog telni, amíg a Tanács megfelelő fenntarthatósági szemlélettel nyúl majd a kérdésekhez, ha egyáltalán eljön ez az idő.

Hajósy Adrienne – Reflex Környezetvédô Egyesület BESZÁMOLÓ A FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉRÔL

A 2083/2003. (IV. 24.) Korm. határozat az integrált folyógazdálkodás megvalósításáról rendelkezik a tárcaközi bizottság létrehozásáról és feladatairól. Civil küldöttként

58

hirlevel-1.indd 58

2009. 03. 20. 10:39:34

néhány hete történt megválasztásom után nyomozást folytattam a bizottság tevékenységéről és tagjairól. Mostanig nincs eredmény, a KVVM vízügyi államtitkárságán sem rendelkezik információkkal. Az országos találkozóig még igyekszem megtalálni a bizottságot, vagy legalább egy tagját. Ha sikerrel járok, a találkozón szeretnék erről hírt adni.

Hajtman Ágnes – Levegô Munkacsoport KÖVI PARTNERSÉG

A jelenlegi bizottság leköszönő tagjaként, mint sokat látott ember, búcsúzásul inkább általános tapasztalataimról beszélek. Az, hogy az üléseken résztvettem és ott legjobb tudásom szerint képviseltem a mozgalmat, magától értetődő. Mint ahogy az is, hogy az utolsó pillanatig kitartok, holott ezzel saját szervezetemet hátrányos helyzetbe hoztam. A bírálati mechanizmusban képességeim szerint kerestem a legjobb megoldást. Most jött el az az idő, hogy ebben a bizottságban (és utódaiban) jelölést ne fogadjak el többet. Ennek egyik oka a köznyelvben összeférhetetlenségi törvénynek nevezett szabályozás. Ha funkciót vállalnék, azzal jelentős hátrányt okoznék szervezeteimnek. Ezt nem tehetem meg. A másik oka személyes, ha nem lenne objektív akadálya, akkor se pályáznék már erre a posztra. Sok-sok éven át voltam delegált. Talán egyszer el is ismeri valaki, rendesen, a közösség érdekeit figyelembe véve végeztem a dolgomat. Nem sajnáltam az időmet, energiámat az egyre szűkülő játéktérben, kihozni a lehetőségekből a legjobbat. Most eljött a búcsú ideje, még mielőtt belekövülnék a székbe, átadom a helyemet. Miután egyidejűleg lejárnak egyéb megbízatásaim is, mindenféle delegálástól visszavonulok, mozgalmi képviseletet nem vállalok. Köszönöm az eddigi bizalmat!

Hegyesi József – MTVSZ BESZÁMOLÓ A REGIONÁLIS FEJLESZTÉS OPERATÍV PROGRAM (ROP) MONITORING BIZOTTSÁG, VALAMINT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI OPERATÍV PROGRAM (KMOP) MONITORING BIZOTTSÁG MUNKÁJÁRÓL

Az Egyeztető Fórum 2008. október 3-i döntése értelmében kerültem a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) Monitoring Bizottságába, valamint a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) Monitoring Bizottságába. Korábban Éger Ákos volt ezekben a monitoring bizottságokban a környezet- és természetvédők civil szervezetek delegáltja, de ő a közigazgatásba távozott, így le kellett mondania erről a pozí-

59

hirlevel-1.indd 59

2009. 03. 20. 10:39:35

ciójáról. Mindkét monitoring bizottságnak egy-egy ülése volt 2008. október 3-a óta. Ezek közül mindegyiken személyesen részt vettem. A Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) Monitoring Bizottság 2008. november 21-én ülésezett. Ez volt a záróülése a bizottságnak, ezért itt már nem folyt érdemi munka, csupán az eddigi eredményeket ismertették. Egyedül annyi történt, hogy az irányító hatóság módosítani szerette volna a monitoring bizottság ügyrendjét úgy, hogy az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának delegáltja bekerüljön a monitoring bizottság teljes jogú tagjai közé, viszont a monitoring bizottság tagjai ezt elutasították, mivel ez már a záróülés volt, így ennek nem látták értelmét. A Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) Monitoring Bizottság 2008. november 20-án ülésezett. A monitoring bizottság teljes jogú tagjai közé felvételt nyert az Önkormányzati Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkárságának delegáltja, a tanácskozási joggal rendelkező tagok közé pedig bekerült a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságának OLAF Koordinációs Irodájának a delegáltja. Az ülés fő témája a KMOP 2009-2010-es akcióterveinek, valamint a KMOP kiválasztási kritériumai módosításának véleményezése volt. Ezekkel a témákkal kapcsolatban véleményt lehetett benyújtani az irányító hatósághoz a monitoring bizottsági ülés előtt. Természetesen éltem ezzel a lehetőséggel, és a környezet- és természetvédő civil szervezetek álláspontját időben, írásban továbbítottam az irányító hatóság felé. Ennek következtében egyes véleményeink már a monitoring bizottsági ülésen szétosztott anyagban is szerepeltek. Az ülés alatt szóban is hangot adtam a véleményezésre bocsátott anyagokkal kapcsolatos észrevételeinknek. Mindezek ellenére a Kormány által decemberben elfogadott végleges KMOP 2009-2010-es akciótervekbe nem kerültek beépítésre a velük kapcsolatos módosító javaslataink. A monitoring bizottsági ülések óta levelezésben állok az irányító hatóság kapcsolattartójával (Hargitai Gáborral), akitől a 2007-2008 folyamán ROP pályázatot benyújtott és nyert civil szervezetek listáját két hónap után végül sikerült megszereznem. Mindkét monitoring bizottságról elmondható, hogy (elméletileg) négy civil képviselő van bennük: egy környezetvédő, egy roma, egy fogyatékosokat és egy nőket képviselő. Ezenkívül az üléseken részt vesznek az Európai Unió hivatalnokai is, akik erősen kritizálják az irányító hatóság tevékenységét, és keményen kiállnak a szabályok bárminemű megszegése ellen.

Horváth Zsolt – Levegô Munkacsoport NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLÔDÉS TANÁCS

A Tanács alakuló ülésére 2008. október 10-én került sor. Azóta további két ülést tartott a Tanács. A Tanács honlapja a www.nfft.hu oldalról elérhető. Eddigi működésünk során energetikával, éghajlatvédelemmel, a gazdasági válságra adható válaszokkal, a

60

hirlevel-1.indd 60

2009. 03. 20. 10:39:35

2009-es munkatervünkkel, és az NFFS megújításának kezdeményezésével foglalkoztunk. A Tanácsnak szándéka, hogy évente kiad egy „Fenntarthatósági jelentést” Magyarországról. Idén januárban állásfoglalást fogadtunk el az energia és klímapolitika aktuális kérdéseiről. A Tanács évente négyszer ülésezik, ezt kiegészítendő konferenciákat, vidéki fórumokat szervez, melyek részint már megvalósultak, részint az év második felében kezdődnek. Az NFFT-n belül a Költségvetési munkabizottság tagja vagyok, bár ez a munkabizottság a mai napig még nem ült össze. Véleményem szerint a Tanács a jelenlegi helyzetben nem hozhat megoldást az ország nyilvánvalóan fenntarthatatlan „fejlődésében” de késleltetheti a katasztrófa bekövetkeztének időpontját. Hogy, ami a Tanácsban elhangzik, illetve amit a Tanács tesz, annak milyen hatása lesz, azt ma még nem lehet tudni, ennek elemzéséhez is nagyon kevés idő telt még el, az alig fél éves működés kezdete óta. Bízom benne, hogy a 2010-es OT idejére világosan látszani fognak azok a lehetőségek és konkrét célok, melyekre az NFFT-nek válaszokat kell adnia, illetve melyekben már eredményeket ért el.

Ilosvay György – CSEMETE PRO NATURA DÍJ BIZOTTSÁG

A Pro Natura Díj Bizottság évente egyszer ülésezik, mikor a beérkezett javaslatok alapján javaslatot készít a miniszternek a díjazottak személyére.2008-ban a bizottság mandátuma lejárt, de a helyettes államtitkár javaslatára további 3 évre ugyanaz a személyi összetételű bizottság dolgozik tovább. Mint minden évben, úgy most is jelzem, hogy a személyiségi jogok védelme nem teszi lehetővé, hogy közreadjam a díjakra felterjesztettek névsorát.Ebben az évben a bizottság március 9-én fog ülésezni. Sajnos a 40 előterjesztés közül csak 4 olyan van, amelyik civil szervezethez köthető - olyanokhoz, akiket magam sem ismerek. Feltételezhető tehát, hogy ezt a kitüntetési lehetőséget a mozgalom sajnos nem tartja fontosnak. Kitüntetni viszont csak azt lehet, akire javaslat érkezik.

Jánossy András – „A Dunáért” Alapítvány I.T. DUNA TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG

ELŐZMÉNYEK: A 2004., utána a 2006. évi, majd a 2008. évi OT választott meg a Duna TKB-be (teljes nevén: „a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerhez kapcsolódó hazai feladatok koordinálására létrehozott Tárcaközi Bizottság”), 2–2–2 évre. A tevékenységem tartalmi vonatkozásairól –, így a Duna-ügynek a közvélemény elől

61

hirlevel-1.indd 61

2009. 03. 20. 10:39:35

eltitkolt fejleményeiről is – 2005-ben, 2006-ban, illetve 2008-ban írásban, a 2. Hírlevelekben, 2007-ben szóban az OT-n számoltam be. A 2007. évi OT az általam vezetett szekció előterjesztésében elfogadta a „javaslat a magyar-szlovák tárgyalásokról” című állásfoglalását: http://www.zoldot.hu/old/allasfoglalasok/dunai.rtf; ennek 4. pontja arra hívta fel „a Kormányt, hogy utasítsa el a szlovák kormány és egyes magyar szakértők arra irányuló javaslatát, hogy vita rendezését Hága helyett az EU-ra bízzák”. (A tárgyalások alapjául magyar részről ajánlott koncepciót – a Duna több, a partélek szintjéig felérő „fenék”-gáttal való megkanyarogtatásáról – a 2005. évi OT-állásfoglalás ítélte el, amit „a Dunára tervezett vízlépcsőkről és a magyar-szlovák tárgyalásokról” adtunk ki: http://www.ot2005.hu/szekciok13.html.) ÚJABB FEJLEMÉNYEK: Összefoglalóan: a magyar fél mind jobban alárendeli magát a szlovák elvárásoknak. A tárgyalási folyamat egyértelműen arra irányul, hogy – kormányközi szintű, illetve az alatti, küldöttségvezetői és munkacsoporti szintű megállapodásokkal – olyan kész helyzetet teremtsenek, amit a folyamatok ellenőrzéséből kimaradt Országgyűlés és a közvélemény nem tud majd visszájára fordítani. Ez a dramaturgia nem sokban különbözik attól, amikor a 90-es évek második harmadában a hágai perrel párhuzamosan folytak a perbeli kereseti kérelmünkkel ellentétes tartalmú titkos tárgyalások. Illetve attól, amikor az 1997. szeptember 25-i ítélethirdetést követően Nemcsók János vezetésével a tárgyalások a bíróság által jogsértőnek kimondott Duna-elterelés legalizálása, a vízminőség- és természetvédelmi szempontból elégtelennek kimondott jelenlegi vízhozam állandósítása, valamint a szükségtelennek kimondott „alsó vízlépcső” megépítése céljával folytak. (És végül egy keretegyezménytervezet parafálását eredményezték, amit – a tüntetésekből okulva – a választásokra készülő kormány nem mert véglegesíteni). — Az elmúlt időszak minisztercseréi nem változtattak a tárgyalások irányán, ahogy azon a magatartáson sem, amellyel a tárca – és közvetve a TKB – az Országgyűlés, illetve a szakmai és társadalmi közvélemény iránt viseltetik. PÉLDÁK: A magyar javaslatok között továbbra is hatályban vannak olyanok, amelyek a Duna Szap-Budapest közötti szakasza „energetikai hasznosításá”-nak (azaz a Nagymarosi Vízlépcső - vagy helyette egy pilismaróti vízlépcső - megépítésének), valamint Bős „enyhe csúcs” üzemben való működtetésének a megvizsgálását ajánlják a szlovák félnek. [Annak ellenére, hogy a hágai ítélet rámutatott: „a Bíróság ... nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt ..., hogy Nagymaros nemcsak hogy nem épült fel, hanem a csúcsra járatás mindkét fél általi tényleges elvetésével, felépítésének többé nincs is értelme”.] Továbbra sem került bepótlásra az elmaradt (szándékosan elhanyagolt) tudományos megalapozás. Az MTA (és más intézmények) kutatói 10 évvel ezelőtti ajánlása ellenére sem az érintett természettudományi területek kutatóinak konszenzusával kerülnek kidolgozásra a magyar részről tárgyalásra bocsátott a műszaki alternatívák, és nem

62

hirlevel-1.indd 62

2009. 03. 20. 10:39:35

az összes lehetséges alternatívát dolgozzák ki, hanem csak olyanokat, amelyek a TKB, illetve a Titkárság vezetője által – tudományos megalapozás nélkül – kialakított fazonba illeszkednek. Szlovákiával megállapodtak egy „stratégiai környezeti vizsgálat”-nak nevezett – de a vonatkozó jogszabályokat (valamint a Víz Keretirányelvvel kapcsolatos rendelkezéseket) eljárási és tartalmi szempontból súlyosan sértő) folyamatban. Az erről aláírt jegyzőkönyv értelmében a két fél pusztán szakértői vélemények megrendelése és egymás közötti egyeztetése útján kívánja kiértékelni a figyelembe vett műszaki-vízkormányozási változatokat, sőt meghatározni a Duna Pozsony és Budapest közötti szakaszára a Víz Keretirányelv értelmében elkészítendő vízgyűjtő-gazdálkodási terv részét képező kérdéseket és a javasolt intézkedéseket. [A kívánatos az volna, ha objektív, ismételt használat esetén bárki számára azonos eredményt produkáló, nemzetközileg bevett, az érintett szakterületek mai állása szerinti módszer(eke)t alkalmaznának. Ebben az esetben vita esetén az elmaradó megállapodás létrehozását a Hágai Nemzetközi Bíróságra lehetne bízni.] A társadalmon kívüli módon folyó „SKV” keretében várható megállapodás tartalmát erősen befolyásolhatja a VKI összetevő. Ugyanis a hazai vizeseink megállapodtak a szlovák kollégáikkal arról, hogy a hidromorfológiai tekintetben „erősen módosított víztestek” listájára teszik a Gönyű–Rajka Duna-szakaszt és annak felfelé való folytatását (magyarul: a fenntartható fejlődés kívánalmaival összeegyeztethetőnek nyilvánítják a Duna 80%-a mesterséges, nagyrészt betonozott mederben való vezetését, 41 km hosszúságban). Valamint abban is, hogy a „valószínűleg erősen módosított víztestek” listájára helyezik a Gönyű–Szob szakaszt („helyet” csinálva az alsó vízlépcső számára az Ipoly-torkolat alatt). Mindezt már 2005-ben megtették, az ICPDR-nak leadott 2ik Nemzeti Jelentésben, egyúttal ezeket a szakaszokat (és számos más értékes vizes élőhelyet az országban) „hidromorfológiai változások miatt a Víz Keretirányelv környezetvédelmi célkitűzései 2015-ig való elérhetősége szempontjából kockázatos”, illetve „lehet, hogy kockázatos” minősítéssel kategorizálva be. [Ezt a WWF nem kritizálta, és – a felszólításaim ellenére – utólag sem kifogásolja.] PEREK, EGYEBEK: Ahogyan erről a korábbi küldötti beszámolóimban tájékoztatást adtam, kénytelen voltam Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert (a TKB elnökét), majd Erdey György szakállamtitkárt is (a TKB elnökhelyettesét, a magyar–szlovák tárgyalások vezetésében a miniszter képviselőjét) beperelni, mivel nem – illetve nem az általam megkívánt tartalommal – bocsátották a rendelkezésemre a tárgyban kért közérdekű adatokat. Eddig nem sikerült elfogadtatnom a TKB-küldötti státuszomat sem – ez ügyben is előkészítés alatt van egy további per. Ezt a peres viszonyt megörökölte Fodor Gábor, majd Szabó Imre, mivel ők sem bocsátották a rendelkezésemre a kért közérdekű adatokat. A következő tárgyalási nap: 2009. március 4.

63

hirlevel-1.indd 63

2009. 03. 20. 10:39:36

(Az OT-től kapott feladatomat az említett anyagok, valamint a máshonnan megszerzett információk tanulmányozásával és elemzésével igyekszem teljesíteni. Ebben segít, hogy a Tárcaközi Bizottságot alkotó többi tárcánál általában nem ütköztem jogellenes akadályozásba, és a közérdekű adatokat – például tanulmányokat, az azokról készült véleményeket – többé-kevésbé hiánytalanul megkaptam, illetve megkapom, és az általam készített véleményeket is fogadják.) DUNA CHARTA, VÉDEGYLET: Az általuk kitalált – kétséges tartalmú – műszaki javaslat sikerében bízva szabotálják az OT állásfoglalásai alapján való közös fellépést..

Jánossy András – „A Dunáért” Alapítvány I.T.Dráva Részvízgyûjtô (VKI) DRÁVA TERÜLETI VÍZGYÛJTÔ TANÁCS

A 2007. évi OT-n lettem megválasztva a Dráva Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsba. A tavalyi tevékenységemről írásban beszámoltam az OT-nek, ezt most nem ismétlem meg. Mint ismeretes, sem a részvízgyűjtő szintű, sem a felette lévő – országos szintű –, sem az alatta lévő szintű testületek nem alakultak meg. (A még lejjebb tervezési szintű tanácsok sem, de ilyeneket a vízügy nem is tervez létrehozni, jóllehet ezt a mozgalom vízügyi kérdésekkel foglalkozó 22 szervezete 2007 márciusában a WWF és a Holocén kezdeményezésére írásban kérte) A vízügy azt a miniszteri rendeletet sem készítette elő 2 éven át, ami e testületek hatáskörét, összetételét és felállításának a módját lenne hivatott szabályozni. Sőt, azzal a lehetőséggel sem élt - amit a VKI-s főosztályvezető helyezett ismételten kilátásba -, hogy e testületeket (egy vagy több szinten) informális jelleggel hozza létre addig, amíg a jogszabály megszületik. Illetve azzal sem, hogy részvételi lehetőséget biztosítson a Vízgazdálkodási Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottsága (VKSKTB) munkájában. Ezáltal ellehetetlenítette a mozgalom és a társadalmi partnerek egyéb szférái jogainak érvényesülését. [Február 23-ára elkészült a rendelet-tervezet, és 26-án közigazgatási egyeztetésre bocsátották. De az elfogadása és hatályba lépése nem tudja már utólag érvényesíteni a társadalom jogait annak a 2,5 tervezési fázisnak a dokumentumai tekintetében, amelyeken már túljutott a döntési folyamat. Ennek megfelelően nem került sor arra, hogy a területileg érintettek információi befolyásolják a megoldandó „súlyos vízgazdálkodási problémák” listáját, illetve hogy az értékeléseik befolyásolhassák az elérendő környezetvédelmi célok konkretizálását. A rendelet - a tervezet jelenlegi tartalma szerint - nem könnyíti meg, hogy ezeket a javításokat pótlólag meg lehessen ejteni. Túl ezen, azt is megakadályozza a 42 tervezési alegység esetében, hogy a társadalom figyelembe vett három kategóriájának képviselői részt vehessenek abban a 2 tervezési fázisban, amelyben most sem hagyták őket részt venni.]

64

hirlevel-1.indd 64

2009. 03. 20. 10:39:36

A saját tevékenységemről: 1. Véleményeztem a (vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terveket megalapozó) Jelentős Vízgazdálkodási Problémákról készített országos szintű anyagot, valamint - általános formában - a Dráva Részvízgyűjtőre, továbbá a Duna Részvízgyűjtőre és a szigetközi tervezési alegységre vonatkozó anyagot. [Más anyagokat is elolvastam.] Az észrevételeimet javaslatokkal is kiegészítettem, 10 pontban. Mindezeket „Előzetes Vélemény” címmel láttam el, és a véleményezői észrevételeket fogadó megfelelő címzetteknek a kísérő levélben ezt írtam: ’A „Részletes Vélemény”-emen a tisztázati munkát annak függvényében folytatom, hogy a most megküldöttre kapok-e érdemi választ, és milyen tartalommal.’ Az üdvözletemet pedig ’A további együttműködés reményében’ küldtem. - Mindennek ellenére a mai napig sem kértek tőlem semmilyen részletezést. 2. Meghívottként részt vettem a „Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről” (azaz a véleményezett országos és részvízgyűjtők szintű anyagról) tartott szept. 22-i vitafórumon. Itt kiderült, hogy mások - például Ijjas professzor - is egyetértenek az általam felvetett hiányosságokkal és a megoldásukra tett javaslatok (csak röviden ismertetett) módszereivel. Így tehát elmondható, hogy többek véleményét hagyta figyelmen kívül a VKKI, amikor a következő lépésben csak keveset hasznosított a leírtakból, elmondottakból. 3. Próbálkoztam annak kezdeményezésével, hogy közös környezetvédői petícióban hívjuk fel a Kormány figyelmét a hiányosságokra. Ebbéli szándékom azon bukott meg, hogy a WWF színleg felajánlotta, hogy segít javítgatni a szövegtervet, és azt majd közösen bocsáthatjuk a mozgalom tagjai elé aláírásra - azonban egy idő után kiderült, hogy ezt a látszólagos együttműködést csak arra használja, hogy az egyeztetett szöveg végtelenül hosszú idő alatt se készülhessen el. 4. Kielemeztem a VKKI újabb, „Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási terve. Az országos terv háttéranyaga” című (előkészítő) anyagát, de - e-mail problémák miatt - kifutottam a véleményezési határidőből. Majd az OT-n elmondom „A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek első változatának értékelése” c. szekcióban azt is, hogy mikre jutottam. Kérem 2009. évi OT-t, hogy ismét delegáljon a Dráva Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsba.

Jánossy András – „A Dunáért” Alapítvány I.T. 3 TERVEZÉSI ALEGYSÉG A FELSÔ-DUNÁN

A 2008. évi OT-n lettem megválasztva a 1-1-1 Szigetköz, 1-1-2 Rábca és Fertőtó, 1-1-3 Marcal tervezési alegységek vízgazdálkodási tanácsaiba (melyeket a vízügy nem tervez létrehozni, jóllehet ezt a mozgalom vízügyi kérdésekkel foglalkozó 22 szervezete 2007 márciusában a WWF és a Holocén kezdeményezésére írásban kér-

65

hirlevel-1.indd 65

2009. 03. 20. 10:39:36

te), valamint a tervezési alegységekre vonatkozó szakmai munkát koordináló, eggyel magasabb szintű testületekbe, a kormányrendelet akkor hatályos változata szerinti tervezési részegységek közül a „1-1 Duna jobb part a nyugati országhatár és a Mosoni-Duna torkolata közt” elnevezésűbe, illetve ÉDU-KÖVIZIG, Győr fennhatósága alatt működő területi vízgazdálkodási tanács (TVT) alárendelt szerveként felállítani tervezett, az általam vállalt tervezési alegységekre vonatkozó tervekkel foglalkozó VKI-albizottságba, az ezek felállítására vonatkozó intézkedésektől függően. Mint ismeretes, ezek az eggyel magasabb szintű testületek nem alakultak meg, sem a még magasabb (részvízgyűjtő) szintű testületek, sem pedig az országos szintű tanács. A vízügy azt a miniszteri rendeletet sem készítette elő 2 éven át, ami e testületek hatáskörét, összetételét és felállításának a módját lenne hivatott szabályozni. Sőt, azzal a lehetőséggel sem élt – amit a VKI-s főosztályvezető helyezett ismételten kilátásba –, hogy e testületeket (egy vagy több szinten) informális jelleggel hozza létre addig, amíg a jogszabály megszületik. Illetve azzal sem, hogy részvételi lehetőséget biztosítson a Vízgazdálkodási Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottsága (VKSKTB) munkájában. Ezáltal ellehetetlenítette a mozgalom és a társadalmi partnerek egyéb szférái jogainak érvényesülését. [Február 23-ára elkészült a rendelet-tervezet, és 26-án közigazgatási egyeztetésre bocsátották. De az elfogadása és hatályba lépése nem tudja már utólag érvényesíteni a társadalom jogait annak a 2,5 tervezési fázisnak a dokumentumai tekintetében, amelyeken már túljutott a döntési folyamat. Ennek megfelelően nem került sor arra, hogy a területileg érintettek információi befolyásolják a megoldandó „súlyos vízgazdálkodási problémák” listáját, illetve hogy az értékeléseik befolyásolhassák az elérendő környezetvédelmi célok konkretizálását. A rendelet – a tervezet jelenlegi tartalma szerint – nem könnyíti meg, hogy ezeket a javításokat pótlólag meg lehessen ejteni. Túl ezen, azt is megakadályozza a 42 tervezési alegység esetében, hogy a társadalom figyelembe vett három kategóriájának képviselői részt vehessenek abban a 2 tervezési fázisban, amelyben most sem hagyták őket részt venni.] A saját tevékenységemről: 1. Véleményeztem a (vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terveket megalapozó) Jelentős Vízgazdálkodási Problémákról készített országos szintű anyagot, valamint – általános formában – a Duna Részvízgyűjtőre, a szigetközi tervezési alegységre, továbbá a Dráva Részvízgyűjtőre vonatkozó anyagot. [Más anyagokat is elolvastam.] Az észrevételeimet javaslatokkal is kiegészítettem, 10 pontban. Mindezeket „Előzetes Vélemény” címmel láttam el, és a véleményezői észrevételeket fogadó megfelelő címzetteknek a kísérő levélben ezt írtam: „A „Részletes Vélemény”-emen a tisztázati munkát annak függvényében folytatom, hogy a most megküldöttre kapok-e érdemi választ, és milyen tartalommal.” Az üdvözletemet pedig „A további együttműködés reményében” küldtem. – Mindennek ellenére a mai napig sem kértek tőlem semmilyen részletezést.

66

hirlevel-1.indd 66

2009. 03. 20. 10:39:36

2. Meghívottként részt vettem a „Magyarország jelentős vízgazdálkodási kérdéseiről” (azaz a véleményezett országos és részvízgyűjtők szintű anyagról) tartott szept. 22-i vitafórumon. Itt kiderült, hogy mások – például Ijjas professzor – is egyetértenek az általam felvetett hiányosságokkal és a megoldásukra tett javaslatok (csak röviden ismertetett) módszereivel. Így tehát elmondható, hogy többek véleményét hagyta figyelmen kívül a VKKI, amikor a következő lépésben csak keveset hasznosított a leírtakból, elmondottakból. 3. Próbálkoztam annak kezdeményezésével, hogy közös környezetvédői petícióban hívjuk fel a Kormány figyelmét a hiányosságokra. Ebbéli szándékom azon bukott meg, hogy a WWF színleg felajánlotta, hogy segít javítgatni a szövegtervet, és azt majd közösen bocsáthatjuk a mozgalom tagjai elé aláírásra — azonban egy idő után kiderült, hogy ezt a látszólagos együttműködést csak arra használja, hogy az egyeztetett szöveg végtelenül hosszú idő alatt se készülhessen el. 4. Kielemeztem a VKKI újabb, „Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási terve. Az országos terv háttéranyaga” című (előkészítő) anyagát, de – e-mail problémák miatt – kifutottam a véleményezési határidőből. Majd az OT-n elmondom „A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek első változatának értékelése” c. szekcióban azt is, hogy mikre jutottam.

Kapitányné Sándor Szilvia – Magyar Természetvédôk Szövetsége BESZÁMOLÓ AZ ÚMVP MONITORING BIZOTTSÁGÁBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

A 2007-ben alakult Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtását figyelemmel kísérő Monitoring Bizottságba (MB) a kecskeméti OT Schmuck Erzsébetet (MTvSz) és Figeczky Gábort (WWF Magyarország). Jómagam Erzsébet póttagjaként vettem részt az üléseken. A tavalyi OT óta egy hivatalos és két tájékoztató ülés került megrendezésre. Az 2008. október 29-i ülés tájékoztató volt, amelyen az Irányító Hatóság beszámolt az ÚMVP egyes jogcímeinek felhasználásáról, a pályázatok állásáról. A december 11-12-i kétnapos MB ülésen ismét beszámolót hallhattunk az ÚMVP felhasználásáról, de sajnos szakmai vitára ismét nem volt mód, amelyet az ülésen nehezményeztünk is. Ugyanis az Irányító Hatóság minden, az ÚMVP-hez kapcsolódó rendelettervezetet levélen keresztül véleményeztet, de ez nem ad módot arra, hogy részletesen megvitassunk egy-egy pályázati kiírást, pontozási szempontot stb. Hiába javasoltunk több változtatást, ezek soha nem kerültek elfogadásra. 2009 februárjában kaptuk meg az agrár-környezetgazdálkodási célprogram tervezetét, amellyel kapcsolatban több komoly aggályunk van. A véleményezés ismét levélen keresztül zajlott volna, viszont sikerült elérnünk, hogy soron kívüli MB ülést hívjanak össze a célprogram részletes megvitatására. Jelenleg itt tartunk, reméljük, hogy javaslatainkat sikerült beépíteni a készülő jogszabályba.

67

hirlevel-1.indd 67

2009. 03. 20. 10:39:37

Kempl Zsolt – BITE BESZÁMOLÓ A DUNAI TERÜLETI VÍZGYÛJTÔ TANÁCSBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL

A Dunai Területi Vízgyűjtő Tanács 2008. 06. hónapban Baján, az ADUKÖVIZIG termében tartott alakuló ülésére rendben megkaptam a meghívót. A megalakult tanács elnöke Csóka Zoltán lett. Az ülésen egyben két vízgyűjtő-tervezési alegység (Duna-völgyi főcsatorna és Felső-Bácska – Margitta-sziget és az Igal vízgyűjtő területe - konzultációs anyaga került általános megvitatásra. Az egyébként elhangzott sok és érdekes véleményt, elhangzottakat jegyzőkönyvben rögzítették, ezt is megküldték, illetve írásban további javaslattételre, észrevételezésre volt lehetőség.

Kiss József – Holocén Természetvédelmi Egyesület BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCSBAN VÉGZETT MUNKÁRÓL,

A vízpolitika terén a közösségi tevékenységekről szóló 2000. okt. 23-i 2000/60/ EK irányelv (Víz Keretirányelv) és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII. 28.) Korm. Rendelet előírásainak megfelelően a tagállamoknak 2009. december 22.-éig vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteniük a társadalom széleskörű bevonásával. A 1189/2002 (XI. 7.) Korm. Határozat értelmében létrejött a Vízgazdálkodási Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, melynek helyébe lép az Országos Vízgazdálkodási Tanács. A Tanács megfelelő jogi szabályozás hiányában még nem állt fel. Jelenleg folyik a vízgazdálkodási tanácsokról szóló KvVM rendelet közigazgatási egyeztetése. A közeljövőben fog megalakulni a 32 fős testület, amelynek 5 civil tagja lesz. Mivel a tanács még nem ülésezett, munkám a hozzám küldött anyagok véleményezéséből és a mozgalom tájékoztatásából állt. Részt vettem a WWF Magyarország képzésén, amelyen a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés műszaki, gazdasági és társadalom bevonással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat tekintettük át. Tájékoztatókat, előadásokat tartottam a VKI Mo.-i megvalósításáról.

68

hirlevel-1.indd 68

2009. 03. 20. 10:39:37

Kovács Bence – Független Ökológiai Központ BESZÁMOLÓ A TÁRSADALMI INFRASTRUKTÚRA OPERATÍV PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁGBAN (TIOP MB) VÉGZETT MUNKÁRÓL

A Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Monitoring Bizottságába (TIOP MB) 2006. évi veszprémi OT delegált, majd a 2008. évi OT megerősített. A TIOP-ba a korábbi HEFOP programok közül az ERFA forrásból támogatható beruházás („beton”) jellegű, infrastrukturális projektek tartoznak, a „humán” típusú ESZA forrású projektek a TÁMOP-ból támogathatóak. MB ülések: Az előző OT óta két ülést tartottak 2008. június 24-én és november 18-án. Éves beszámoló: A júniusi ülésen tárgyalta meg az MB a TIOP végrehajtásáról szóló 2007. évi, Brüsszelnek küldendő beszámolót. Ebben nem sok minden lehetett benne, hiszen a kiírások jelentős része csak 2008-ban jelent meg. Ugyanakkor feltünően problémás a kommunikáció ügye, amit a Koordinációs Irányító Hatóság (KOOR IH) elvont az OP- végrehajtásáért felelős IH-któl, esetünkben a HEP IH-tól, így a konkrét kiírások népszerűsítésére kevés a lehetőség, míg központilag komoly pénzeket fordítanak az ÚMFT “népszerűsítésére”. A MB mozgástere: Az NFT I-es MB ügyrenddel szemben a konszenzusos döntéshozatal nem kötelező, csak törekedni kell rá. A mozgástér beszűkülését jelenti, hogy a kiírásokat meghatározó akciótervek már nem EU-s dokumentumok, ezért ezeket a MB csak megtárgyalja, nem dönt róla. EU-s előírás viszont a kiválasztási kritériumok elfogadása, ezeket azonban olyan általánosságban fogalmazzák meg, hogy érdemben nem értékelhetők, túlságosan szabad mozgásteret kapnak a pályázatok előkészítői. Különösen nehezen lehet véleményt nyilvánítani a pályázati kiírások véleményezésénél egyre gyakrabban alkalmazott írásbeli döntéshozatal során. Pályázatértékelők: Mivel a HEP IH fél éven belül ismételten kiírt pályázatértékelői szakértői feladatok ellátására pályázatot, kértem, hogy számoljanak be az MB ülésén az értékelői rendszerről, kapacitásokról. Javaslatomat a KvVM delegáltja is támogatta és napirendre is került júniusban. Kiderült, hogy itt is problémás a közreműködő szervezetek (KSZ-ek, pl. ESZA Kht.) és az Irányító Hatóság (HEP IH) viszonya, mert míg a bírálókat a KSZ-ek fizetik, az IH központosított pályázattal választja ki azokat. OP szintű értékelés: A novemberi ülésen tájékoztatást kaptunk a Technikai Segítségnyújtás keret felhasználásáról. Megkérdeztem, hogy ebből a horizontális témákkal kapcsolatos értékelést lehet-e készíteni, azt a választ kaptam, hogy az OP szintű értékelés nem feladata az IH-nak, azt szintén központosította az NFÜ a KOOR IH-hoz, de szívesen várják javaslatunkat... TÁMOP-TIOP viszonya: A TÁMOP és TIOP MB ülések egymás után, délelőtt, illetve délután szoktak lezajlani. Novemberben a TÁMOP ülés 9-től 15 óráig, a TIOP ülés 13 helyett 15:30-kor kezdődött és 17:00 óráig tartott. Felvetődött, hogy mivel nagy az átfedés mind az ülések témái, mind a tagok között, érdemes volna a monitoring bi-

69

hirlevel-1.indd 69

2009. 03. 20. 10:39:37

zotságokat vagy az üléseket összevonni. Előbbit csak olyan feltételekkel tudjuk elfogadni, ha mind a két delegált részt vehet az üléseken és Vásárhelyi Judit (TÁMOP MB) delegálttal egyeztethetjük közös szavazatunkat. Zöld delegáltak együttmúködése: Rendszeresen részt vettem az MTvSz által koordinált Zöld Fejlesztéspolitikai Munkacsoport ülésein, ahol rendszeresen megosztjuk egymással tapasztalatainkat.

Kovács Bence és Mezô János – Független Ökológiai Központ és Zöld Akció Egyesület BESZÁMOLÓ AZ ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI TANÁCSBAN (OTT) VÉGZETT MUNKÁRÓL

Ülések száma: Az OTT 2008 első és második félévre tervezett munkatervéhez képest két-két ülés elmaradt, így a tavalyi OT-t követően a beszámolóig három ülés volt, 2008. szeptemberében, novemberében valamint 2009. februárjában volt ülés. A delegáltak minden ülésen részt vettek. OTCEF, egyeztetési folyamatok: 2008 márciusában változás történt az OTCEF vezetőségében: Dönsz Teodóra (MTvSz) lemondott elnöki tisztségéről, május 6-án a szervezet Dr. Orbán Pétert választotta meg elnöknek. 2008 szeptemberében Péter is lemondott, mivel a Norvég Alap keretfelelősi KvVM-es állásával a tisztség nem volt összeegyeztethető. A 2009. január 28-ai OTCEF ülésen egyhangúan Kovács Bencét választotta meg elnöknek, aki ennek megfelelően az OT időpontjáig vállalta a környezetvédelmi delegálti posztot, további megbízatásáról lemondott. Az OTCEF 6 alkalommal ülésezett: 2008 május, szeptember, november, december, 2009 január, február. Tárgyalt fontosabb témák: Balaton törvény; Országos Területrendezési Terv (OTrT), Területi kohéziós útmutató, Integrált Közösségi Szolgáltató Terek (IKSZT); Tanulmány a Területfejlesztési Civil Egyeztető Fórumok (CEF-ek) helyzetéről. E témákkal kapcsolatos háttéranyagok elérhetők a www.otcef.hu honlapon. Elért eredmények, hasznosulás: Tavalyi beszámolónkhoz hasonlóan ismételten megállapíthatjuk, hogy „…az OTT ülések elsősorban információszerzésre alkalmasak, a döntéseket érdemben befolyásolni nem lehet, bár az OTT a kormány tanácsadó szerve, valós szerepe eléggé súlytalan.” - OTrT, Balaton törvény

70

hirlevel-1.indd 70

2009. 03. 20. 10:39:38

Bár a két törvénytervezetet kétszer is napirendre tűzte az OTT, az előterjesztések a Parlamenti szakaszban is jelentősen módosultak. A Balaton-törvényben a jogászaink nem találtak alkotmányos mértékben kivetnivalót. Már az OTT ülésén felhívtuk a figyelmet arra, hogy az SKV elkészítése utáni szakaszban kerültek az OTrT-be olyan övezetek, melyek környezeti szempontból aggályosak lehetnek: pl. kiemelt fontosságú honvédelmi területek övezete, vagy a nagy erőművek nevesítése, sőt a parlamenti szakaszban is sokat módosult, akár az SKV megállapításaival ellentétesen (pl. kikerült a szélerőmű telepítésre alkalmas területek övezete). Ebben a szakaszban is próbáltunk a képviselőknek írt levelek, nyilvánosság, sajtómunka révén, és több más zöld szervezettel együttműködve, ill. egymás munkájára támaszkodva nyomást gyakorolni a képviselőkre. Az eredmény sajnos szerénynek mondható: azt sikerült elérni, hogy a kiemelt fontosságú honvédelmi területek deklaráltan csak a „meglévő” területekre korlátozódjanak, azaz ne nyerhessen korlátlanul teret a honvédelem. Számos területi lehatárolási kérdést nem szabályoz az OTrT, a területi kategóriák hierarchiáját későbbi törvények és végrehajtási rendeletek határozzák majd meg. Miután az államfő aláírta a törvényt, bár sokáig latolgattuk egy alkotmánybírósági beadvány elkészítését, végül a jogászaink nem találtak erős alkotmányossági aggályt, amelyre ezt alapozni lehetett volna. Együttműködések, partnerek: A hagyománynak megfelelően az OTT-ben végzett munkánk során együttműködtünk a Magyar Természetvédők Szövetségével, a Zöld Akció Egyesülettel, valamint jogi vonalon a Védegylet és a Levegő Munkacsoport jogászaival. Köszönet a támogatásért! Publikációk, kommunikáció: www.ddrcf.hu – 2008. október 1-ig, Mező János szerkesztésében www.otcef.hu - 2008. márciusától indult az OTCEF honlapja Kovács Bence szerkesztésében OTCEF Hírlevél, elektronikus (2008 március, május) – Dönsz Teodóra szerkesztésében Dél-Dunántúli Környezetvédelmi EU Hírlevél: 2008 május – június: A honvédelem elsöpri a demokráciát?, Leader tapasztalatok Pécsi Kistérségi Területfejlesztési Civil Hírmondó: 2008 április, május – Mező János szerkesztésében Legkomolyabb publicitást az OTrT –vel és a Balatontörvény módosításával kapcsolatos nyilatkozataink kapták, 2008 május – júniusában: Klub Rádió, Lánchíd, Magyar Rádió, Mária Rádió, Rádió Café 2008. december 6. Klímaébresztő rendezvénysorozat Budapest, Toldi mozi: Kerekasztal beszélgetés a magyarországi fejlesztéspolitikáról Az OTT szavazati joggal nem rendelkező tagjai: Mező János (Zöld Akció Egyesület - természetvédelmi delegált), Kovács Bence (FÖK – OTCEF elnök, leköszönő környezetvédelmi delegált) A beszámolót lektorálta: Dönsz Teodóra (MTvSz – OTCEF ex-elnök)

71

hirlevel-1.indd 71

2009. 03. 20. 10:39:38

Lajtmann Csaba – Reflex Környezetvédô Egyesület BESZÁMOLÓ A KÖRNYEZET- ÉS TERMÉSZETVÉDÔ SZERVEZETEK ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJÁNAK DELEGÁLTJAKÉNT VÉGZETT TEVÉKENYSÉGEKRÔL

KVVM „kisnorvég” bizottság A mozgalom listán bizottsági társaimmal – Farkas Istvánnal és Halmos Gergővel – folyamatosan igyekeztünk tájékoztatni a pályázati program híreiről. Az időben nagyon elhúzódó pályázati felhívás megjelenés, értékelés kihirdetése, szerződéskötések lebonyolítása valószínűleg sokunk tűrőképességét kikezdték. A keretből, a tervezetteken túl, sikerült viszonylag nagy számú projektet támogatni, amelyek megvalósítása talán gördülékenyebb lesz, mint a pályázatbírálat és szerződéskötés, bár ha figyelembe vesszük, hogy az NFÜ jelen pályázati program megvalósításáért felelős szerve megszűnik, átalakul, azért kerülhetnek még homokszemek a gépezetbe. Ezúton is ajánlom ezért figyelmetekbe, hogy a minisztérium képviselőinek kéréseit, útmutatásait kísérjétek figyelemmel, hiszen e forrásnál a minisztérium és a támogatott szervezetek közös érdeke a program sikeres megvalósítása, és a néha szőrszálhasogatónak tűnő kérések nem a minisztérium munkatársainak agyszüleményei. Országos Környezetvédelmi Tanács A tavalyi pécsi OT delegált a OKT társadalmi oldalára. Érdeklődéssel, várakozással néztem a munka elébe – sajnos az elmúlt év arról győzött meg, hogy a delegálással járó ráfordítások (felkészülés a tanácsülésekre és a havi pestreutazás) nincsenek egyensúlyban az eredményekkel, így az OKT tagságomról – noha még egy évem lenne – ezennel lemondok. Szószaporítás helyett leginkább SRB gondolataihoz tudnék csatlakozni, az OKT megváltoztathatatlannak tűnő rendszere egyfelől nem azt a célt szolgálja amiért létrehozták, emellett az érdekérvényesítő képessége nagyon-nagyon gyenge. Gazdaságfejlesztési Operatív Programok Monitoring Bizottság A monitoring bizottság munkájában próbáltam a regionális szinten, területfejlesztésben szerzett tapasztalataimat kamatoztatni és a zöld gondolatokat megjeleníteni annak munkájában. A bizottság munkáját elvileg egy horizontális albizottság is segítené, sajnos ez azonban nem igazán végez valódi tevékenységet, melyben szerepet játszik, hogy az albizottság NFÜ-s kapcsolattartója megváltozott, de emellett az érdekelt tagok, köztük a magam passzivitása, időhiánya is.

72

hirlevel-1.indd 72

2009. 03. 20. 10:39:38

Lajtmann József – Reflex Környezetvédô Egyesület ÉDU-KÖVIZIG, NYUDU-KÖVIZIG

A 2008. évi pécsi Országos Találkozó hét vízgyűjtő alegységbe (VKI) delegált civil képviselőként. Ezen delegálás alapján az érintett Nyugat-dunántúli és Észak-dunántúli Környezetvédelemi és Vízügyi Igazgatóság vezetőit (igazgatóit) kerestem meg levélben. A NYUDUVIZIG igazgatója visszajelezve levelemet, a Területi Vízgazdálkodási Tanács ülésére meghívott, és a napirend szerinti anyagokat - teljes részletességgel - előzetesen megküldte. A győri Igazgatóságtól sajnos még választ sem kaptam, viszont a múlt év végén rövid e-mailban tájékoztattak egy albizottsági ülésről. Majd februárban ismét. Ezeken részt vettem, s ott véleményemet részletesen elmondtam. A szombathelyi példát felemlítve, az elmúlt napokban Győrből is kaptam meghívót a márciusi Észak-dunántúli TVT ülésére. Persze rövid e-mailban, a napirendi előterjesztések nélkül… Ez az ülés a jelen OT beszámoló leadását követően lesz. Beszámolómban meg kell még említenem, hogy a felvállalt hét vízgyűjtő alegység (Szigetköz, Fertő-tó és Rábca, Rába, Marcal, Bakony-ér és Concó, Által-ér, valamint a Gerecse) konzultációs anyagát a múlt év nyarán a hatóság felé véleményeztem, mely munkámhoz sok segítséget kaptam a WWF-től.

Lenkei Péter – Levegô Munkacsoport BESZÁMOLÓ AZ NKP-II KÖRNYEZET-EGÉSZSÉGÜGYI ALBIZOTTSÁGBAN VÉGZETT MUNKÁMRÓL

Az OT delegációját ezúton köszönöm. A bizottság mindössze egyetlen egyszer ülésezett, 2007. szeptember 7-én. A bizottság üléseinek összehívására többször tettem kísérletet a minisztérium illetékeseinél, de komoly előrelépést nem könyvelhettem el. Mindössze annyi információhoz jutottam 2008. év végén, hogy már az NKP-III-at készítik elő a Stratégiai Osztályon, és valamikor lesz bizottsági ülés is. Az NKP-II végrehajtásába, NKP-III előkészítésébe érdemben nem tudtam belefolyni bizottsági ülések hiányában, az egyetlen megtartott ülésen a bizottsági tagok bemutatkozására és az általános civil észrevételek elmondására volt lehetőség.

Lukács András – Levegô Munkacsoport GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS (GSZT)

A GSZT minden ülésén részt vettem és hozzászóltam (esetenként többször is), amit annak a fényében is kell tekinteni, hogy a GSZT ülései általában 2-3 órát szoktak tar-

73

hirlevel-1.indd 73

2009. 03. 20. 10:39:38

tani, és a GSZT-nek több mint 40 tagja van. Egy kivételével részt vettem a GSZT Civil Oldalának összes ülésén is. A 2008. évi OT óta a GSZT-ben végzett fő tevékenységeim a következők voltak: ❚ 2008 áprilisában részt vettem a miniszterelnöki közmeghallgatáson, amelyre külön anyagot állítottam össze: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/minelnok-kozmeghallgatas-0804.pdf. ❚ Részt vettem a civil társadalomról szóló határozat elkészítésében: http://www. mgszt.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=119&Itemid=5. ❚ Tagja voltam annak a munkabizottságnak, amely állásfoglalást dolgozott ki Magyarország 2008–2010. évekre szóló Nemzeti Reformprogramjáról. Az állásfoglalásba számos észrevételemet beépítették: http://www.mgszt.hu/index.php?option=com_docman&task=doc_download&gid=16&Itemid=17 ❚ Kezdeményezésemre állásfoglalás készült az oktatás helyzetéről, amit a GSZT végül egyhangúan hagyott jóvá: http://www.mgszt.hu/index.php?option=com_ content&task=view&id=117&Itemid=5. ❚ 2009 januárjában részt vettem és felszólaltam a miniszterelnöki válságtanácskozáson: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/valsagtanacskozas-la_090125.pdf. ❚ A GSZT tagjaként vettem részt a Gazdasági Versenyképesség Kerekasztal (GVK) munkájában. Ennek ülésein minden alkalommal igen aktívan részt vettem, számos anyagot véleményeztem. Ezen tevékenységeimről a Google-ben a „Lukács András site:http://versenykepesseg.magyarorszagholnap.hu/” kereséssel lehet részletesebb tájékoztatást találni. Sikeres előadást tartottam a GVK-nak a korrupcióról szóló konferenciáján: http://www.levego.hu/letoltes/kapcsolodo_anyagok/korrupcio_0812.pdf, http://versenykepesseg.magyarorszagholnap.hu/images/LukacsAndras1119.pdf Mindezen tevékenységeimről rendszeresen beszámoltam a Lélegzetnyi című elektronikus hírlevélben (http://www.levego.hu/lelegzetnyi/).

Mádi Péter – E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület TISZAI TERÜLETI VÍZGYÛJTÔ TANÁCS

A 2007-es Környezet és Természetvédelmi Szervezetek Országos Találkozóján, Kecskeméten a Tiszai Területi Vízgyűjtő Tanácsba megválasztott civil delegált lettem. A tanács még nem működőképes, a Víz Keretirányelv végrehajtását érintő jogszabálymódosítás elhúzódása miatt. A háttérismeretek megszerzése után a WWF és ÖKO Zrt. által szervezett EU Víz Ke-

74

hirlevel-1.indd 74

2009. 03. 20. 10:39:39

retirányelv érvényesítése érdekében szervezett egyeztető fórumokon, képzéseken és megbeszéléseken vettem részt. Az EU VKI keretében készülő vízgazdálkodási tervezés folyamatába – a Felső-Tiszához tartozó tervezési alegységek ügyébe- a lehetőségeimhez mérten bekapcsolódtam. A tervezőbizottság felé építő jellegű kritikát fogalmaztam (fogalmaztunk) meg szóban és írásban is, amikor erre lehetőség kínálkozott. A munkát szeretném tovább folytatni, s áprilisban a környezet- és természetvédelmi szempontok figyelembevételét szeretném felfedezni a vízügyi szakemberek előzetes terveiben és az említett szempontok érvényesülését a majdani tényleges megvalósításban.

Móra Veronika – Ökotárs Alapítvány AARHUS MUNKABIZOTTSÁG

2008 folyamán a KVVM egy alkalommal hívta össze a Bizottságot, a Részes Felek soron következő rigai találkozójára való felkészülési folyamat részeként. Ekkor a Bizottság vezetője, Baranyai Gábor ismertette az egyezménnyel kapcsolatos főbb folyamatokat és a várható döntéseket, a civil tagok (F. Nagy Zsuzsa) pedig az alternatív civil jelentés első változatának főbb megállapításait. Ekkor ismételten ígéretet kaptunk a Bizottság újraélesztésére, az ülések és a munka rendszeressé tételére is. Az alternatív jelentés – amelynek összeállítására 2007 decemberében mozgalmi munkacsoportot hívtunk össze – magyar változata januárban, angol fordítása áprilisra készült el. A jelentést elküldtük az egyezmény titkárságra, amely elhelyezte azt a hivatalos honlapon is. A bizottság képviselőjeként júniusban részt vettem a rigai konferencián is, amely a háromévente tartott rendes találkozók sorában a 3. volt. A konferencia legfőbb elfogadandó dokumentumai a Rigai Nyilatkozat valamint az egyezmény hosszú távú stratégiai terve voltak. Emellett a jelenlévő civilek azt is szerették volna elérni, hogy (a jogorvoslathoz hasonlóan) a társadalmi részvétel témájára is létrejöjjön egy munkacsoport (task force). A tárgyalás igen vontatottan indult, a második nap felénél még minden határozattervezetben sok volt a szögletes zárójel. (azaz olyan megfogalmazás, amelyekben nincsen egyetértés). A csúszás oka részben az EU folyamatos egyeztetési kényszeréből fakadt (Szlovénia, mint soros elnök beszélt az EU-országok nevében). Az Unió létszámfölényénél és „egy hangjánál” fogva erősen dominálta a tárgyalást, nélkülük lényegében nem lehetett döntés, márpedig javaslataik sok esetben a szövegek fellazítására irányultak, olyan kifejezések beszúrásával, mint „lehetőség szerint” „törekedni kell rá” stb. Rajtuk kívül jelentősebb szerepet játszottak még a közép-ázsiai országok, amelyek szintén nem a környezeti demokrácia éllovasai – sok tekintetben a civileken múlt, hogy egyáltalán előrehaladt a tárgyalás.

75

hirlevel-1.indd 75

2009. 03. 20. 10:39:39

Így lényegében minden döntést igénylő napirend érdemi része a második nap végére halasztódott, közben az elnökség megpróbált újabb, felpuhított, de a civilek számára is elfogadható szövegváltozatokat beterjeszteni. Ennek eredményeként a stratégiai tervben – bár sok helyen „amennyiben lehetséges” megjegyzéssel ellátva – de benne maradt az Egyezmény kiterjesztése a termékekkel kapcsolatos információkra és döntéshozatalra, általában a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos döntéshozatalra és a civil szervezetek jogorvoslati helyzetének erősítésére. Emellett sikerült elfogadni a Megfelelőségi Bizottság tevékenységéről szóló döntést is, a testület jogkörének jelentősebb korlátozása nélkül. Civil szemszögből a legnagyobb sikerként az értékelhető, hogy napirenden maradt az ECO Forum javaslata, miszerint jöjjön létre egy munkacsoport (task force) a társadalmi részvételről is, sőt, Írország elvállalta ennek vezetését is. A hazai civil szervezetek által készített alternatív jelentésből kivitt kb. 80 példány mind egy szálig elfogyott, és az ECO Forum hozzászólása keretében, plenárison röviden ismertettem is. A konferencia után, Baranyai Gábor távoztával a munka ismét elakadt, további fejlemény nem történt, és kérdéses, hogy van-e egyáltalán gazdája a témának a mostani minisztériumban.

Munkácsy Béla – Környezeti Nevelési Hálózat AKKUMULÁTOROK ÁGAZATI MUNKACSOPORT

Sajnálatos módon a 2008. évben a munkacsoport semmiféle tevékenységet nem végzett.

Nagy Tamás és Rozgonyi Zoltán – HUMUSZ ÖKOPACK KHT. (A CSOMAGOLÁSI HULLADÉK VISSZAGYÛJTÉSÉRE LÉTREJÖTT EGYIK KOORDINÁLÓ SZERVEZET) TANÁCSADÓ TESTÜLETI ÜLÉSE, 2008,NOVEMBER

Az évente egyszer megtartott ülés lényege, a következő évi „liszensz” díjak elfogadása. A díjtételek a kialakult gazdasági helyzet miatt nem emelkedtek. Ezt pró és kontra érvek után egyhangúlag elfogadta a bizottság. Avval a kérésemmel, hogy a rendszerben lévő keresztfinanszírozásokat hosszú távon megpróbálják megszüntetni. Így a könnyen begyűjthető és olcsón hasznosítható hulladék túlgyűjtésével ne lehessen a nehezen visszagyűjthető vagy magas költségekkel hasznosítható hulladék díját alacsonyan tartani, és végre a díjakat a valódi ráfordítás határozza meg.

76

hirlevel-1.indd 76

2009. 03. 20. 10:39:39

Obermayer András – Kék Forrás Környezet- és Természetvédelmi Egyesület BESZÁMOLÓ A KÖVI, KÖRNYEZETVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁGBAN 2008-BAN VÉGZETT MUNKÁMRÓL

2008 május 22.-én tartotta a Kövi, Környezetvédelmi Munkabizottság alakuló ülését, melyen elfogadásra került a bizottság működése ügyrendjének szabálya. A felkérő levelek átvétele után az érdemi munka az előterjesztett módosítási kérelmek bírálata volt. A kérelmek a befejezési határidők módosítását tartalmazták. A tíz darab, módosítási kérelmet támogattuk és egyhangú szavazással ellenszavazat nélkül, elfogadtuk. Második ülésnap 2008. november 17.-én volt. Az ülésnapon nyolc határidő módosítási és tartalmi változtatások kérelme került tárgyalásra és megvitatásra. A kérelmek elbírálása során elhangzott véleményeket meghallgatva a kérelmeket elfogadtuk. A Bizottság munkájában való részvétel során bepillantást nyertünk a bírálati folyamatokba és munkánkkal hozzájárultunk a mozgalom színvonalas munkájának elismertetéséhez.

Pál János – Levegô Munkacsoport GHS AD HOC BIZOTTSÁG

A Bizottság 2008-ban egy alkalommal ült össze, amin sajnos nem tudtam részt venni.

Pál János – Levegô Munkacsoport NÖVÉNYVÉDÔSZER ENGEDÉLYEZÉSI EGYEZTETÔ TANÁCS (NEET)

A Tanács 2008-ban mindössze egy alkalommal ült össze, ahol a résztvevők tájékoztatást kaphattak az FVM az új uniós növényvédelmi politika alakulásáról alkotott véleményéről, illetve a tárgyalásokon képviselt álláspontjáról. Bár e-mailben többször rákérdeztem, hogy a Tanács ügyrendjével ellentétben (ami évi 4 ülést ír elő), miért nem működik megfelelően, választ sajnos nem kaptam.

Perneczky László (pepe) – HuMuSz - Hulladék Munkaszövetség TISZTA MAGYARORSZÁGÉRT MUNKACSOPORT AZ ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÁS ELLEN

Az illegális hulladéklerakós munkacsoportot, legyen az Tájsebészet, Tiszta Magyarországért fedőnéven tárcaközi vagy pénzosztó bizottság, évek óta a HuMuSz tolja-lök-

77

hirlevel-1.indd 77

2009. 03. 20. 10:39:40

dösi előre. Ilyen értelemben az T. Zöldmozgalomtól inkább bizalmi megerősítést és felhatalmazást kértünk, elsősorban azért, mert 2008-ban már pénzről is volt szó. Az azóta „méltán” megszüntetett 1517-es technikai számú 1% kiemelt közcélból származó 248 millió forintot a minisztérium 350 millióra kerekítette föl. A pályázati kiírás megfogalmazásában is részt vettünk. Elsősorban azt nyomtuk, hogy ne szemétszedésről és mások szemetének takarításáról szóljanak a projektek, hanem az egészséges lakossági-szomszédsági lokálpatriotizmus legyen előfeltétel. Magyarán, ne a „senki földjét” takarítsák bérmunkások és gépek, hanem a „köz-területeket” mindenki tekintse a sajátjának és a szerint tegye rendbe, tartsa is tisztán és védje meg. A nyílt pályázat keretében mintegy 250 pályázatból 132 db kapott támogatást, és akárhogy is – többségük bezony alig-alig jutott messzebb a szeméthordós-alvállalkozós megoldásoknál. A részletekről a www.tisztamagyarorszagert.hu honlapon olvashattok. Külön köszönet Szilinek (Szilágy László, HuMuSz), aki annak idején az kiemelt közcél kilobbizásában vállalt oroszlánrészt és Mayának (Csige Anikó, E-Misszió), aki a pályázatbírálás körüli őrületben elvégezte helyettem a munka dandárját. (Sikerült ugyanis olyan bírálási szempontrendszert kialakítanunk, hogy 10 kritérium alapján kellett minden pályázatot 1-10-ig pontozni, illetve pár bekezdésnyi szöveges indoklás is kellett, ami 250 pályázat esetén elég kemény feladat volt.) Ugyancsak Maya a hulladék-kommandók igazi motorja, és köszönet a HuMuSz Ház lakóinak, akik hetekig kerülgették a pályázati kupacokat, mielőtt felkerültek a „mindent elnyelő HuMuSz padlásra”. Jó hír, hogy az 1%-os pénz elfogyása ellenére megy tovább a program: április 15-i határidővel és 100 milliós keretösszeggel újra lesz illegális szemétlerakó-felszámolós pályázat. Ehhez ismét kérem a T. Mozgalom bizalmát magam és a HuMuSz számára!

Rozgonyi Zoltán – HUMUSZ RECYCLOMED NONPROFIT KÖZHASZNÚ KFT. (GYÓGYSZERCSOMAGOLÁSOK VISSZAGYÛJTÉSÉRE LÉTREJÖTT KOORDINÁLÓ SZERVEZET) TANÁCSADÓ TESTÜLETI ÜLÉSE, 2008,11,07

Az évente egyszer megtartott ülés lényege, a következő évi „liszensz” díjak elfogadása. A díjtételek a kialakult gazdasági helyzet miatt gyakorlatilag nem emelkedtek. Ezt pró és kontra érvek után egyhangúlag elfogadta a bizottság. Avval a nyomatékos kérésemmel, hogy a rendszerben lévő keresztfinanszírozásokat hosszú távon megpróbálják megszüntetni. Így a könnyen begyűjthető és olcsón hasznosítható hulladék túlgyűjtésével ne lehessen a nehezen visszagyűjthető vagy magas költségekkel hasznosítható hulladék díját alacsonyan tartani, és végre a díjakat a valódi ráfordítás határozza meg.

78

hirlevel-1.indd 78

2009. 03. 20. 10:39:40

Sallai R. Benedek – NIMFEA Természetvédelmi Egyesület ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS

Nagy tisztelettel fogadtam a jelölést 2007-ben az Országos Környezetvédelmi Tanács tagságra, ahol megválasztásra is kerültem két esztendőre. Ekkor nemi illúzióval hittem abban a benyomásban, amit környezetjogi tanulmányok közben oktatóim kelltettek bennem, hogy ez a testület egy rendkívül hasznos szakmai fórum szektorok közötti párbeszéddel, kormánytanácsadó szerv, amely széles körben képes hazánk jogszabályalkotásának véleményezésével és stratégiai környezetvédelmi terveinek alakításával pozitív hatással lenni környezet- és természetmegőrzés politikájára. Sajnos ezzel ellentétesen egy kiváló állófogadást nyújtó „gittegylet” benyomásom keletkezett az elmúlt két évben, ahol valóban érdemes jelen lenni, mert sokat lehet tanulni nem csak szakmailag, hanem retorikaiérzék-fejlesztés tekintetében is, de szakmai célkitűzésekben reménykedni hasztalan. Az OKT semmi olyan szakmai érdekérvényesítési lehetőséget nem teremtett, amit civil szervezet képviselőjeként ne állna rendelkezésemre. Civil delegált társaimmal viszonylag jól sikerült együttműködni, túlnyomó többségében teljesen egy véleményt alkottunk. Külön hálával tartozom dr. Malatinszky Ákosnak, aki szinte minden ülésen elkápráztatott felkészültségével, az általa előre átnézett és véleményezett előterjesztések sokat segítettek a munkában, illetve dr. Farkas Istvánnak, az OKT alelnökének, akinek érdekérvényesítési munkája volt meghatározó a testületben, és valóban szakmapolitikai szempontból meghozott döntései stratégiai hatásúak voltak. Az akadémiai szektor által delegáltak közül többen – talán magától érthetődően – nagyon magas szakmai tudással, széles látókörrel és bölcs döntéshozással sokat tesznek az OKT kompetenciája látszatáért, és valóban komolyan véve az OKT munkáját rendszeres részvétellel, véleménynyilvánítással segítik is az. Vélhetően a legérdekesebb része az OKT tagságomnak ezen tagok érveléseinek hallgatása volt, így megkerülhetetlen, hogy megemlítsem Papp Sándor, Várallyay György, Láng István, Ijjas István tanár urak munkáját, akik nélkül tényleg értelmetlen lenne az OKT-t fenntartani. Az üzleti szektor képviselőivel nem építettem ki kapcsolatot. Az OKT munkájával kapcsolatban néhány alaklommal egyéb irányú kötelezettségeim miatt nem tudtam megjelenni, de többségében jelen voltam és a vitákban igyekeztem aktívan részt venni. Az OKT tagsággal kapcsolatos munkámról a mozgalom listán rendszeresen hírt adtam, több alkalommal a mozgalom szervezetei segítették a munkámat, amit utólag is köszönök. Fontolgatás után úgy döntöttem, hogy további jelölést az OKT tagságra vonatkozóan nem fogadok, aminek több oka is van. Miután ezen okok egyben az OKT – én szempontomból mérlegelt munkáját is minősítik, így okaimat ezúton teszem közzé az Országos Találkozó számára:

79

hirlevel-1.indd 79

2009. 03. 20. 10:39:40

❚

❚

❚

❚

❚ ❚

az OKT elvileg kormány tanácsadó szervezet, de valójában csak az OKT tagok gondolják komolyan a Tanács munkáját, mert a kormány nem. Több alkalommal érezhető volt, hogy OKT állásfoglalást teljességgel figyelmen kívül hagyják, a szakmai eredmény jelképes, a miniszterrel OKT ülésen mindösszesen két év alatt két alkalommal találkoztam (ami jelzi, hogy mennyire gondolta/gondolja komolyan az OKT munkáját két szakmai miniszter is), holott az állandó társelnöki tisztséget tudhatja magáénak, a titkárság érdekérvényesítő képessége elméleti, a kormánytagok jórésze mit sem tud az OKT-ról és annak működéséről – ennek megfelelően is kezelik a véleményét. Ezen tapasztalataimat több példával alá tudom támasztani. a OKT titkárság az általam megismert formájában nem alkalmas arra, hogy érvényt szerezzen az OKT véleményeinek, lobby ereje csekély, ismertsége, nyomásgyakorló képessége nincs. az OKT jelen összetételben nem egy hatékony szakmai szervezet, hanem szinte egy előzetes érdekegyeztető testület. A gazdasági élet képviselőinek hét tagja sokszor egyáltalán nem környezetvédelmi szakmai szempontokat, hanem gazdasági szempontokat tart szem előtt döntéseivel – érthetően. Érthetetlen a jogalkotó szándéka számomra, hogy miután a jogszabályok véleményezésére országos érdekegyeztető tanács és gazdasági minisztérium oldaláról is számos lehetőség van a gazdasági szempontok érvényre juttatásának, miért kellett ebbe a szakmai testületbe erőteljes környezethasználókat meghívni. Megközelítőleg ez úgy érzékelhető (bocsánat a sarkos hasonlatért – csakis a szemléltetés miatt használom), mintha a büntetőtörvénykönyv, és büntetőjogi bírói gyakorlattal foglalkozó testületbe a bűnözők is delegálhatnának véleményezőket annak érdekében, hogy minél több tevékenység ne legyen bűncselekmény, és a kiszabható büntetések minél csekélyebbek legyenek. Ugyanakkor rendkívül hiányzik az érdemi államigazgatási gyakorlattal rendelkező szakemberek véleménye (nemzeti parkok, környezetvédelmi felügyelősédek, főfelügyelőség munkatársai, egy-egy szakmai jogász). A testület összetételét mindenképpen átgondolásra alkalmasnak ítélném akkor is, ha elfogadom, hogy a gazdasági élet szereplői is elvileg magasan kvalifikált szakemberek, és magánéletükben esetleg környezetvédők. az OKT működése pénzügyi szempontból számomra két év alatt sem lett átlátható. Az OKT költségvetésének megismerésére nem tettem konkrét lépéseket (ami felróható, ha kritikát fogalmazok meg), de testületi tagként egyáltalán a pénzügyi kondíciókról 2009. februárjának elején esett elsőként szó. A megismert számadatokon meglepődtem, és azt gondolom, hogy a pénzügyi hatékonysága az OKT-nak jelentősen javítható lenne. összefoglalva nem látom a szakmai eredményét a testületben eltöltött két évemnek, szakmai sikerélményt a testületben töltött tevékenységem során nem éltem át, és hasztalannak érzem további tevékenységem a testületben.

80

hirlevel-1.indd 80

2009. 03. 20. 10:39:40

Összességében akiben őszinte a hit, hogy a szakmapolitikai érdekérvényesítésnek egy hasznos lehetősége az OKT, azok vállaljanak jelölést a testületbe, mert akik gyakorlati szakmai haszonnal kecsegtető munkát remélnek, azok csalódni fognak. Azt gondolom, hogy az általam vélt hibák és problémák javíthatóak az OKT-n belül, a titkárság reformálható, ha a jelképesnek is alig mondható kommunikáció javul, és az elnökök erőteljesen kiállnak kormányzati szinten is az OKT állásfoglalásinak érvényre juttatásáért, abban az esetben válhat egy hasznos szakmai testületté az OKT. Jelen élethelyzetben minden nap, amit nem a Fő u. 44-50. sz. 7. emeletén töltök, az lényegesen nagyobb környezeti haszon, mintha ott lennék, hiszen nem használok közúti infrastruktúrát, nem közlekedek fölöslegesen, nem herdálom a szűkös szakmai forrásokat a finom rétesek eszegetésével, ellenben ha juhokat legeltetek addig, több a természetvédelmi haszon, ami remélhető – így inkább itthon szándékozok maradni. A t. mozgalomnak felhívnám a figyelmét a 2009-es jelölésekkor két szempontra, amit javasolnék megfontolni a tagságra való jelölésekkor. Egyik az, hogy a környezet- és természetvédelmi szervezetek részéről, akik a társadalom működésének horizontális szempontjait is mérlegeik elvileg, talán szerencsés lenne, ha segítené, hogy a zöld oldalról is jelen legyenek hölgyek a testületben. Másrészt valóban sokszor nagyon hiányzik egy környezetjogban járatos gyakorló jogász a testületből, jó lenne, ha találnánk a mozgalomban olyat, aki vállalna ilyen jelölést.

Sallai R. Benedek – NIMFEA Természetvédelmi Egyesület KÖVI PARTNERSÉG

2006-ban, Veszprémben, a 16. országos találkozó delegált két esztendőre a Kövi Partnerség (akkor még „Zöld Forrás”) pályázati keretbe. Ez a két év 2008-ban lejárt volna, de a korábbi szokásnak megfelelően – miután a veszprémi OT-kor a választások miatt már ki voltak írva a pályázatok – nem vettük át elődeinktől a mandátumokat, és hagytuk, hogy megkezdett évet mind a bírálat, mind a kerettel kapcsolatos érdekérvényesítés terén az előző csapat vigye végig. Így 2006 őszén (a 2007-es pályázati kiírással) kezdtem meg két éves mandátumomat, aminek első évében, 2007-ben negatív rekordot döntött a minisztérium a keret nagyságát illetően. Két különböző forrásból 99 millió forintos keret volt a civil keret, aminek sem elosztása, sem a pályázat lebonyolítása nem volt könnyű feladat. Csak emlékeztetőként említem meg: a kormányváltás évében Túri-Kovács Béla a KAC akkori forrásaiból közel 1,1 md forintot osztott szét zöld civil szervezetek között, amiből 500 millió forint volt magában a „mozgalmi keret”. Persányi Miklós távozása után Fodor Gábor miniszter sajnálatosan rövid, de viszonylag eredményes munkássága (Őrségi Nemzeti Park önállóságának helyreállítása, Jövő

81

hirlevel-1.indd 81

2009. 03. 20. 10:39:41

Nemzedékek Országgyűlési Biztosi poszt létrehozása, a természetvédelmi őrszolgálat megerősítése stb.) többek között a civil keret sorsáról is rendelkezett. Igaz, hogy a keretfelelősök gyorsan és gyakran cserélődtek, de ennek ellenére kb. 300 millió forintos kerettel igyekezett a civil szervezetek tevékenységeit segíteni a pályázati rendszer 2008-ban. Mind a pályázati kiírásban, mind az előkészítésben szervesen részt vehettünk, és a tárca és a delegáltak között együttműködés jellemezte a munkát. Hivatalosan ekkor – 2008. tavaszán – mandátumom lejárt volna, de mint ahogy én sem a megválasztásomkor, hanem csak annak az 2006 őszén tudtam „munkába állni”, ennek megfelelően a 2008-as pécsi OT megerősített abban, hogy a pályázati rendszer végig ne történjen meg a delegálti csere. Utólag sajnálom, hogy ezt a döntést elfogadtam. A 2008. tavaszán történt miniszterváltás teljesen új megközelítésbe helyezte a pályázati programot. A kinevezett új miniszter kabinetfőnöke, dr. Molnár József úr saját kezébe vette a keretet, és sarkos, határozott fellépéssel reguláris rendszer kiépítését kezdte meg. A pályázati döntésben az elmúlt években nagyon kevés esetben volt jellemző, hogy a minisztérium ennyire erőteljesen beleszólt volna a döntéshozásba, így nem ment könnyen az előkészítés, és az előbírálat. Enne ellenére a döntést meghozó ülésre a kabinetfőnök úr már több dologban engedett, előző álláspontjához képet rugalmasnak mutatkozott, így – ha nem is a civil delegáltak véleményét tükröző, de mindenképpen a véleményét érdemben figyelembe vevő kompromisszumos döntés született. Szeretném leszögezni, hogy a kabinetfőnök nem próbált politikai nyomással bármi általunk el nem fogadható szervezet részére támogatást adni, nem volt politikai lista, csakis a minisztériumi főosztályok (néha kifogásolható) döntéseit védte. Ha úgy tetszik egyszerűen a minisztériumi szakmai értékelésnek kívánt érvényt szerezni, amellyel a baj csak az volt, hogy a különböző főosztályok nem végezhettek összehasonlító értékelést, miután csak a saját szakterületükhöz tartozó pályázatokat látták. Ennek ellenére egy viszonylag – mozgalmi szempontból is elfogadható – döntés született, azzal az egyetlen hibával, hogy a formai bírálaton elbukott pályázatoknak nem tudtunk segíteni, pedig több olyan is volt, amely bármely korábbi évben átment volna a bizottság nyomására. Sajnos a formai értékelők néhány erősen vitatható formai hibát is észrevételeztek, nem is voltak mindenben következetesek, amely munka miatt sajnos néhány egyébként fontos pályázat is kiesett az értékelésből. Ezen a területen sajnos tehetetlenek voltunk. Sajnos a pályázati rendszerben a bírálatban érintett pályázatokat diszkriminatívan megkülönböztette a tárca, az összeférhetetlenségi törvény néven ismert jogszabály hatálybalépésével kapcsolatosan viszonylag önkényesen hozott döntést a hatályba lépés előtti alkalmazásról, így részben félve a lehetséges személyes konfliktusoktól, és az általam képviselt szervezet alaptalan hátrányaitól az első hivatalos ülésnapon lemondtam bizottsági tagságomról, és átadtam a helyet a 2008-ban megválasztott társamnak. Delegáltként az OT SZMSZ-ben megfogalmazottaknak megfelelően a „mozgalom” listán rendszeresen hírt adtam a munkámról.

82

hirlevel-1.indd 82

2009. 03. 20. 10:39:41

Sajnálatosan kellett tapasztalnom a megválasztásom óta, hogy mozgalom érdekérvényesítő képessége csökkent, és lényegesen kevesebben állnak ki a mozgalmi keret jövőjéért, mint az indokolt lenne, vagy mint a rendszeres pályázók száma. Jelen beszámolómban fel kívánom hívni a figyelmet, hogy a minisztérium éves költségvetéseitől függ, hogy miként alakul a „mozgalmi keret”, ami 1997-óta szinte meghatározó jelentőségű forrás a mozgalom működésében, és érdemes lenne határozottabban kiállni a források növelése, és a pályázati rendszerek megvalósítása érdekében. Ennek ellenére most jelen pillanatban fő veszélyként érzem, hogy a minisztérium sok éves mulasztása miatt (amit ÁSZ jelentés is megállapított) a mai napig pályázatok sokasága nincs lezárva. Messzemenőkig elfogadhatatlan módon szinte a „zaklatás” szó kimerítésével követelnek a pályázókon már igazoltan elküldött beszámolókat, elfogadott beszámolókban találnak utólagos hibákat. Ebben szükséges a mozgalom összefogása, és határozott fellépése, mert ebből még számos gond adódhat a jövőben. Szintén felhívom a figyelmet arra a veszélyre, amit talán véletlenül, talán tudatosan az összeférhetetlenségi törvény eredményezhet: kompetens, érdekérvényesítésben tapasztalt mozgalmárok szervezeteit kívánja kizárni a döntéshozásból, a döntéshozás civil kontrolljából, ami eredményezheti azt, hogy olyan emberek döntsenek ezekről a forrásokról, akiknek a mozgalmi szempontok nem élveznek prioritást. A mozgalom delegálását igyekeztem tisztességgel ellátni, a bizalmat köszönöm, újbóli jelölést ilyen jellegű pénzosztó bizottságba nem vállalhatok, aminek egyértelmű okai talán a fentiekből kiolvashatóak.

Sándor Judit – Ökológiai Intézet Alapítvány MAGYARORSZÁG - SZLOVÁKIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉS OPERATÍV PROGRAM 2007-13 KÖZÖS MONITORING BIZOTTSÁG

2008 márciusában kaptam megbízást a bizottságban megfigyelőként való részvételre. (A Monitoring Bizottság alakuló ülését 2008. február 14-én, Budapesten tartotta. A találkozó napirendjén a bizottság működési szabályzata, az eljárási szabályzat, a titkárság működése, illetve a pénzügyi terv szerepelt. Ezen a találkozón még az EF jóváhagyásával vettem részt.) A második találkozóra a szlovákiai Ürményben (Mojmirovce) került sor 2008. május 21-én, ahol a legfontosabb feladatunk az akkor még tervezés alatt álló pályázati felhívás és a kísérő dokumentumok (útmutató, adatlapok, kommunikációs terv, értékelő lap) megvitatása volt. A felhívás véglegesítése villanydrótos egyeztetések segítségével történt.

83

hirlevel-1.indd 83

2009. 03. 20. 10:39:41

A májusi találkozón elhangzottakkal ellentétben – miszerint az első, nem minden témára kiterjedő pályázati felhívás nyár közepén megjelenhet – a Szakmai Titkárság végül csak ősszel, 2008 október 15-én tette közzé az első felhívást. Ennek benyújtási határideje december 15-17 volt (a projektek költségei 2007. január elsejéig visszamenőleg elszámolhatóak). Ehhez képest szintén késéssel (a programhoz kapcsolódó információnap-sorozat legvégén), 2008 november 17-én tartották meg a program nyitórendezvényét (egyszerű, tömegközlekedő pályázók számára elég nehézkesen megközelíthető helyszínen). A rendezvényen kevés hasznos információhoz lehetett jutni, s számos kérdésben csak bizonytalan választ kaptak az érdeklődők (dacára annak, hogy a pályázati felhívást több mint egy hónapja közzétették, és a benyújtási határidő vészesen közel volt). Az első felhívásra beérkezett pályázatok formai és jogosultsági értékelése február 9-én fejeződött be, a pályázók értesítést kaptak az értékelés időközi eredményéről. (Pályázóbarát lépésnek tekinthető, hogy a személyesen beadott pályázatok esetében a formai ellenőrzést azonnal elvégezték a Titkárság munkatársai.) A beérkezett pályázatok egyharmada foglalkozik a 2. Környezet- és természetvédelem, elérhetőség c. prioritásterülettel. A szakmai értékelés február második felében és márciusban zajlik. A Monitoring Bizottság összehívását 2009. április 2-3-ra, Miskolcra tervezik, ekkor kerül sor a támogatásra javasolt pályázatok áttekintésére és a javaslatok megvitatására, végül elfogadására.

Sánta Krisztián – Zöld Kör INTERREG, MAGYARORSZÁG-ROMÁNIA HATÁRON ÁTNYÚLÓ EGYÜTTMÛKÖDÉSI PROGRAM MONITORING BIZOTTSÁG

Az INTERREG IVC Magyar-Románia Monitoring Bizottság ülésén 2008. március 3-án és 4.-n vettem részt. Az üléseken a Bizottság munkarendje, valamint az 5 évre szóló programciklus megvitatása szerepelt. Szó volt a program költségvetéséről, a tagokról, szavazati és megfigyelői státuszokról stb. A második napon a pénzügyi allokációk részletesebb tárgyalására is sor került. Szavazati joggal 12 személy bír, 4-4 megye képviselője a határ két oldaláról, 1-1 ember Magyarország s Románia részéről a Minisztériumok képviseletében, valamint 1-1 ember az Irányító Hatóságtól, azaz összesen 12 ember szavazhat, azonban a döntéseket megpróbálják konszenzus útján meghozni. Ahogy látszik, az érintett megyék szava a döntő a dolgokban. A megfigyelői státusz 15 főben van maximálva.

84

hirlevel-1.indd 84

2009. 03. 20. 10:39:42

Megfigyelőként voltam jelen, azonban többször szót kértem és kaptam is az üléseken. Az ülések munkanyelve az angol. Először is nem értettem, hogy az un. „Steering Comittee” megfigyelői között nem szerepelnek a listában a civilek képviselői. Ezt szóvá tettem, kétszer is rákérdeztem hogy erre van-e lehetőség, a válasz kissé zavaros volt, de annyit megígértek hogy lesz meghívva civil képviselő, de ez nem feltétlen én leszek (ezt tényleg így mondták). A Steering Comittee-t a monitoring bizottság hívta életre egyébként, és láthatólag a pályázati „részletkérdésekről” dönt, pl. a pályázatok elbírálása stb. A második napon esett szó a program költségvetéséről és az egyes területekre allokált összegekről is. Amint kiderült több mint 220 millió Euro szerepel az elkövetkező 5 év költségvetésében. Tekintettel arra, hogy leginkább a környezetvédelem területe keltette fel érdeklődésemet, ezzel kapcsolatban javasoltam hogy az erre a célra elkülönített (mintegy 36 millió Euro) keretből néhány százalékban kifejezetten szemléletformáló kampányokra, programokra lehessen pályázni. Nem tartottam ésszerűnek a határmenti hulladékgazdálkodási programokra elkülönített nagyobb összeget, ami szerintem alapvetően értelmetlen, hiszen nem láttunk sok olyan határon átnyúló hulladékgazdálkodási programot ami jól működhetne. Éppen ezért ebből az allokációból pl. lehetne kivonni, és szemléletformálásra fordítani. Felvetésemet több megye is támogatta, és ígéretet kaptam arra, hogy amennyiben a pályázatokból létszik hogy jó programok nem vagy kevés érkezik (hulladékgazdálkodási területre), akkor lehetséges elkülönítetni ilyen programokra is. Az INTERREG IV. C keretében az első pályázati kiírás 2008. október 15.-én jelent meg a www.huro-cbc.eu honlapon, valamint több napilapban is. Határidőre 196 pályázat érkezett be, 31.470.276 EUR igénnyel, mellyel szemben 16.746.954 EUR a rendelkezésre álló forrás. A formai bírálatok során 21 pályázat került elutasításra. A pályázatok elutasításának leggyakoribb okai voltak: határidőn túli benyújtás, hiányos dokumentáció, számozatlan oldalak vagy éppen nem megfelelő lefűzés. A legtöbb benyújtott pályázat a 2.5.1. szegmensre érkezett, ami a közösségek közötti együttműködést szolgálja, itt 60 pályázat érkezett be, míg pl. az 1.2.4. szegmensre ami tanulmányok és tervek készítését célozza határon átnyúló kommunikáció témakörben egy pályázat sem érkezett be. Az 1. számú prioritáson belül az 1.3. alkategória fedi a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenységeket (protection of the environment), melyből 1.3.1 prioritásra 10 pályázat érkezett (természeti értékek védelme-soft), míg az 1.3.4. prioritásra (tanulmányok, tervek készítése) 11 pályázat érkezett be. Az ebben a témában érkezett pályázatok igénye túlhaladta a rendelkezésre álló forrásokat, az 1.3.1 prioritás esetén 852.453 EUR igénnyel szemben 808.110 EUR áll rendelkezésre, míg az 1.3.4. prioritásnál 1.550.235 EUR igénnyel szemben 392.831 EUR áll rendelkezésre. Az év folyamán többször ülésezett a Közös Irányító Bizottság, illetve e-mailen kaptam tájékoztatást az éppen aktuális vitákról melyek sajnos sokszor apróbb dolgokon illet-

85

hirlevel-1.indd 85

2009. 03. 20. 10:39:42

ve egymás meg nem értéséből eredtek. (magyar-román oldal). Jelenleg éppen néhány beadott pályázaton megy a vita, amelyek nem voltak oldalszámozva, ezt a román oldal el akarja fogadtatni, míg a magyarok kizárnák. Jelenleg így állnak a dolgok, amennyiben a Mozgalom továbbra is bizalmat szavaz, vállalom a következő évben is a Monitoring Bizottságban a megfigyelői státusz betöltését.

Schmuck Erzsébet – MTVSZ NEMZETI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERV MONITORING BIZOTTSÁG

A Nemzeti Vidékfejlesztési Terv Monitoring Bizottsága összesen 2 alkalommal ülésezett. Mivel a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv a 2004-2006-os időszakra vonatkozó vidékfejlesztési forrásokat foglalta egységes keretbe, már csak a Terv lezárása esett a beszámolási időszakra. 2007. novemberét követően 2008. decemberében volt Bizottsági ülés, így ez utóbbin már nem vehettem részt, mert korábban lemondtam az NVT Monitoring Bizottsági tagságomról, amely helyre a 2008. decemberi Egyeztető Fórum új delegáltat választott.

Schmuck Erzsébet – MTVSZ NORVÉG ALAP – KÖRNYEZETVÉDELEM ÉS FENNTARTHATÓ FEJLÔDÉS BIZOTTSÁG

A Norvég Alap – Környezetvédelem és Fenntartható Fejlődés bizottságba tudomásom szerint egyszer sem tartott ülést, meghívót nem kaptam.

Simonyi Gyula – BOCS Alapítvány KÜM NEFE TTT

Magyarországon az EU bevasalja a szegény országok segítését, ezért 2003-tól van a Külügyminisztériumnak NEFE (Nemzetközi Fejlesztés) főosztálya (jelenleg NEFEGT, azaz Nemzetközi Fejlesztés, Gazdaság- és Tudománydiplomácia). A főosztályvezető és helyettesei állandóan változnak, mert elmennek nagykövetnek, így az ökológiai gondolkodásmódról újra és újra konzultálni kell. 2003-ban a Külügyminisztérium létrehozott egy NEFE Társadalmi Tanácsadó Testületet (TTT), amiben civil részről elsősorban a HAND Szövetség (Nemzetközi fejlesztő és segélyező civilek szövetsége) kapott helyeket. A HAND 2003-as létrehozásában

86

hirlevel-1.indd 86

2009. 03. 20. 10:39:42

a BOCS Alapítvány alapvető szerepet játszott és a HAND elnökségi tagjaként két év alatt sikerült elérnem, hogy az OT kapjon delegálási lehetőséget a TTT-be. Azóta OT-delegáltként veszek részt a 2008-ban sajnos csak egyszer összehívott TTT-ben. Igyekszem tudatosítani a politikusi, gazdasági, tudományos s többi civil résztvevőkben a globális ökológiai válság súlyosságát, és hangsúlyozom, hogy a nemzetközi fejlesztés egy ilyen kis ország számára talán a leghatékonyabb lehetőség a válság enyhítésére, ha az ökológiai szemlélet hatná át. Az évközbeni érdemi munka valójában a HAND-KÜM konzultációkban zajlik (jelenleg a HAND felügyelő bizottsági elnöke vagyok). Jelenleg folyik egy NEFE törvény előkészítése, amelyben a TTT számára jelentősebb szerepért lobbizunk. A hat évi munkámnak látom az eredményét, a HAND, a KÜM, a TTT számára az ökológiai álláspont megkerülhetetlenné vált. Újraválasztásom esetén sok kapcsolatomra, az eddig elértekre és főleg a HAND lehetőségekre építve szívesen csinálom tovább ezt a megbízást. Valójában a HAND-KÜM munka nélkül egy küldöttnek csupán a TTT-ben való részvételének sok értelme nincs is.

Stoll László, Tóth Viktor – Holocén Természetvédelmi Egyesület FOLYÓGAZDÁLKODÁSI TÁRCAKÖZI BIZOTTSÁG; NKP 2 VIZEINK VÉDELME ÉS FENNTARTHATÓ HASZNÁLATA AKCIÓPROGRAM; TISZAI TERÜLETI VÍZGYÛJTÔ TANÁCS

OT delegáltként részt vettem/vettünk a Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság, az NKP II Tematikus Akcióprogramok Albizottsági munkájában, illetve delegáltatok a Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsba. A Folyógazdálkodási TB a tavalyi évben tartott utoljára ülést, melyről a 2008. évi OT-n beszámoltunk. Egyéb kommunikáció, érdemi munka azóta nem történt. Az NKP II Albizottságai közül a Vizeink védelme és fenntartható használata TAP delegáltjaként elmondhatom, hogy zökkenőmentesen zajlott a munka, melyben – mint korábbi beszámolóimban is utaltam rá – nagy szerepe van a komoly mozgalmi múlttal rendelkező minisztériumi munkatársaknak. A kommunikáció, véleményezések alapvetően elektronikusan, telefonon zajlottak, 2008-ben személyes találkozóra, ülésre nem került sor, idén 2009 első felére szervezik a bizottsági ülést. 2008 júniusában kaptuk meg a második Nemzeti Környezetvédelmi Program 20052006. évi végrehajtásának helyzetéről szóló jelentést véleményezésre. Mint ezt már a delegáltak egy része már jelezte, a Vízgazdálkodási Tanácsok felállítására eleddig nem került sor, a napokban zajlik a Tanácsok létrehozását eleddig hátráltató jogszabály közigazgatási és társadalmi vitája. Remény szerint a Tanácsok idén tavasszal megkezdhetik működésüket.

87

hirlevel-1.indd 87

2009. 03. 20. 10:39:42

Szabó Zoltán – Levegô Munkacsoport ORSZÁGOS KÖRNYEZETVÉDELMI TANÁCS

Az OKT szerepe véleményem szerint abban áll, hogy az ülésekre meghívott – és legtöbbször meg is jelenő – tisztviselők kénytelenek végighallgatni mondandónkat és legalább szóban reagálni rá. Ez alkalmat ad arra, hogy sokszor, többféle szempontrendszerből mutassunk be egy témát, hátha az egyik megközelítés megragad a döntéshozók fejében. Egyik ilyen kérdés például az éghajlatvédelem, amely szinte mindig előkerül. Úgy gondolom, hogy mostanra elértük, hogy az éghajlatvédelem témája megkerülhetetlen lett (bár legtöbbször csak retorikai szinten). Az energia témákban is egyre dominánsabb az éghajlatváltozás témája, úgy látom, hogy a három oldal (tudomány, gazdaság, civilek) álláspontja egyre közelebb kerül egymáshoz. Frissítettük a két évvel ezelőtti OKT állásfoglalást, és úgy gondolom, hogy példamutató kezdeményezést sikerült megvalósítanunk ezzel. Jó lenne, ha más témákban is sikerülne hasonlóan proaktív stratégiai állásfoglalást elkészítenünk. Tagja vagyok a közlekedés és a környezetgazdaságtan bizottságoknak. Egyik bizottság sem volt túl aktív tavaly nyári tagságom óta. Viszonylag sok anyagot véleményeztem, mindegyik plenáris ülésen jelen voltam, és igyekeztem ki is fejteni véleményemet. Az energia témán kívül leginkább a nemzeti éghajlatváltozási program, a harmadik nemzeti környezetvédelmi program, és a közigazgatási egyeztetésről szóló törvény területén voltam aktív. (www.oktt.hu) Problémásnak érzem az OKT titkárság működését. Nem érzem, hogy a titkárság aktívan mozgatná az ügyeket. Véleményem szerint az OKT civil delegáltjait szakterületenként kellene választanunk. Az ideális az lenne, ha minden bizottságban ülne legalább egy civil, aki kiválóan ért az adott területhez. Javaslom, hogy témánként igyekezzünk összehangolni a jelölést és választást. A jelöltek bemutatkozásuknál mondják el, hogy az OKT-ban mely témákat tudnák vinni. Igyekezzünk arányosan elosztani a „tudásunkat”.

Szilágyi László – HuMuSz A CSOMAGOLÁSI HULLADÉKOKKAL FOGLALKOZÓ BIZOTTSÁGBAN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGRÔL

Ilyen bizottság decemberig formálisan nem volt. Ennek ellenére az ősz folyamán rengeteg egyeztetésen, tárgyaláson, konferencián vettem részt, mert a termékdíj tv. módosítása volt napirenden. Erre azért volt szükség, mert az Európai Bizottság infringement eljárást indított (a hazai ipar és csomagoló lobbi nagy gyönyörűségére) az ország ellen. Ahogy lenni szokott, 8 hónapig (és előtte 2 évig) nem történt semmi,

88

hirlevel-1.indd 88

2009. 03. 20. 10:39:43

aztán 2 hónap alatt átverték a módosítást a társadalmon és a parlamenten. Egy kormányhatározatot is rittyentettek mellé, aminek az volt az üzenete: „tudjuk, hogy ez a tv. módosítás mindenkinek rossz, ezért összehívunk egy bizottságot, ami majd májusig kitalálja, hogy mi a teendő.” Hát, azóta van megint bizottság, ami nem csak csomagolással foglalkozik, hanem az egész termékdíjas szabályozással. Rajtam kívül a Tudatos Vásárlók Egyesülete is delegált egy tagot, mert az államtitkár ragaszkodott hozzá, hogy 2 civil is legyen a bizottságban. Mondanám, hogy az OT 2 tagot delegáljon, de csak májusig van mandátuma a bizottságnak... Hihetetlen veszekedés volt ipari oldalról, hogy ki kerülhessen be, azt hitték, ez majd valami komoly dolog lesz. A bizottság tökéletesen működésképtelen, mert mindenki a magáét fújja. Még a stratégiai alapvetéseken sem vagyunk túl, de már jönnek az ágazati lobbisták (kenőolaj, akkumulátor, stb.), akik a saját területükön akarnak azonnali változásokat. Mindez úgy folyik, hogy semmit nem tudunk arról, hogy hol tart az NKP III. tervezése és hogy mi lesz az OHT II. -ben (Országos Hulladékgazdálkodási Terv). Havonta van bizottsági ülés, ezeket becsülettel végigülöm, sőt közben több konferencia, workshop, stb. is volt, ahol előadást tartottam. A különböző ágazatok küldötteivel is sok külön találkám volt. Azon mesterkedek a bizottságban, hogy 1) ne csak termékdíjról beszéljünk, hanem átfogó szabályozási koncepció készüljön; 2) várjuk meg, hogy mi lesz a fent említett 2 dokumentum sorsa, és csak azután essünk neki a részletes szabályozásnak. Egyelőre nem látszik, mi fog ebből kisülni, bizonyos jelekből arra következtetek, hogy semmi. Nem tudni, hogy mi a tárca szándéka, az eddigiek alapján úgy érzem, hogy nincs neki. De ne legyen igazam. Talán az OT idejére már többet fogunk tudni.

Tamás Enikô Anna – Duna Környezetvédelmi Fórum ORSZÁGOS VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS

Az Országos Vízgazdálkodási Tanács munkáját még nem kezdte meg, így abban nem volt módom érdemben részt venni.

Toldi Miklós – Dráva Szövetség DRÁVA TERÜLETI VÍZGYÛJTÔ TANÁCS

A Dráva Területi Vízgyűjtő Tanács munkáját még nem kezdte meg. A KÖVIZIGEK most kezdik a Tanácsok felállítását

89

hirlevel-1.indd 89

2009. 03. 20. 10:39:43

Toldi Miklós – Dráva Szövetség DRÁVA RÉSZVÍZGYÛJTÔ VÍZGAZDÁLKODÁSI TANÁCS

A Dráva Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács munkáját még nem kezdte meg, mert a megfelelő jogszabály módosítása nem történt meg.

Toldi Zoltán – Magyar Természetvédôk Szövetsége – Természetbarát Diákkör NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM II. KÖRNYEZETTUDATOSSÁG ALBIZOTTSÁG

Az albizottsági munka ebben az évben is az előzőekhez hasonlóan folyt. A minisztérium megküldte az NKP II. aktuális dokumentumait véleményezésre. 2. Az elmúlt évhez hasonlóan 8. pontban összefoglalva megküldtem a környezeti neveléssel kapcsolatos véleményemet, amely a 2007 évi beszámolóban megküldött anyag kiegészített változata volt. 3. Ezek a következők voltak, változatlanul a 2007-ben megküldötthöz. (Csak a környezettudatossággal kapcsolatos javaslatokat irom le): ❚ A környezeti nevelés, szemléletformálás, oktatás területén megjelenő problémák (országos szinten mutatkozó információ hiány; romló tendencia a környezettudatos gondolkodásban; kötelezően elkészített, de működésképtelen környezeti nevelési programok; motiválatlanság). ❚ A PISA felmérés kiterjesztése a környezettudatosság témakörére. ❚ A felsőoktatási képzésekbe beépíteni a környezetvédelmi alapismeretek oktatását. ❚ A média szerepének, lehetőségeinek fokozottabb kihasználása a környezetvédelmi témákban. 4. Személyes találkozóra nem került sor. 1.

Toldi Zoltán – Magyar Természetvédôk Szövetsége – Természetbarát Diákkör NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA MONITORING BIZOTTSÁG

Az év folyamán több alkalommal kaptunk a 2007-es év, illetve a programidőszakkal kapcsolatos háttéranyagokat, illetve a 2009-2010-es évekre vonatkozó tervekről dokumentumokat véleményezésre. Ezekre több pontban reflektáltam.

90

hirlevel-1.indd 90

2009. 03. 20. 10:39:43

A Bizottságot. 2008. 01.23.-án hívták össze, amelyen a résztvevők az előzetes írásos előterjesztés alapján értékelték: 1. Az Intézkedési terv megvalósításának tapasztalatai 2. Tájékoztató a fogyasztóvédelmi munkacsoport tevékenységéről 3. Tájékoztató az esélyegyenlőségi munkacsoport tevékenységéről 4. Javaslat a Nemzeti Turizmusfejlesztési stratégia 2009-2010. évi Intézkedési tervére 5. Egyéb kérdések Az ülésen több alkalommal szóltam hozzá és tettem javaslatokat, amelyeket a jelenlevők támogatóan értékeltek A javaslatokat az ülés után írásban is megküldtem a Bizottság részére, amelyet befogadtak és jelezték, hogy a későbbi munkák során beépítik azokat. Megküldött javaslataim, címszavakban: 1. Javaslat 6-18 éves korú, tanulói jogviszonnyal rendelkező gyerekek tanulmányi kirándulásának fejkvótaszerű támogatási rendszerének kidolgozására. „Tanulói (ifjúsági) üdülési csekk.” Beépíthetőség az intézkedési tervbe: 1. I. fejezet: Turisztikai vállalkozások számára kedvező gazdasági intézkedések 2. II. fejezet: Kiemelt termékek fejlesztése, termékfejlesztési stratégiák készítése 3. V. fejezet: Belföldi turizmus fejlesztése 4. V. fejezet: Ifjúsági turizmus fejlesztési koncepciójának kidolgozása A javaslat indoklása, helyzetelemzés: ❚ A pihenés, az üdülés a társadalomban a munkaerő- újratermelés egyik fontos eszköze. Azt azonban, hogy kultúrált módon, tartalommal megtöltve tölthessük el szabadságunkat, meg kell tanulnunk. A kultúrált utazás, túrizmus igénye nem velünk született képesség, hanem csupán vágy a pihenésre. A tartalommal megtöltött, aktív, indirekt tanulással, autodidakta önműveléssel kiegészített nyaralás, utazás képességét fejleszteni kell. ❚ A felnövő generációknak, hogy a társadalom művelt, egészséges tagjaivá váljanak, szükséges, hogy osztálykirándulások, nyári táborozások…stb során bejárják az országot és megtanulják azt, hogyan és mit kell megnézni egy kirándulás során, hogyan kell viselkedni múzeumokban, szakrális intézményekben, nemzeti emlékhelyeken…stb. Ez nagyban meghatározta felnőttkori, családdal együtt szervezett kirándulásainkat. ❚ A fiataloknak meg kell ismerni hazájukat, hiszen csak azt megismerve válhatnak nemzeti kincseink megbecsülőivé, őrző fejlesztőivé. Ez mondhatni, nemzeti sorskérdés. ❚ Sajnos az elmúlt években ez lehetőség, sokszínű nevelési eszköz, nagyrészt eltűnt az oktatás eszköztárából, s a családok közül is egyre kevesebben en-

91

hirlevel-1.indd 91

2009. 03. 20. 10:39:43

gedhetik meg maguknak, hogy gyermekeiket kirándulásokra fizessék be. Így lassan, felnő egy generáció, akiknek többsége gyermek és ifjúkorában soha nem juthat el hazánk szép tájaira, nem lépte túl településének, kistérségének határait, nem érezhette a múzeumokban, a kiállításokon a gyermeki rácsodálkozás felnőttkort meghatározó élményét. Okai: 1. Az iskola Pedagógiai Programjába beilleszthető tanulmányi kirándulások rendre elmaradnak, vagy csupán fél osztállyal indulnak el, mivel a szülőket kötelezni nem lehet a részvételi díjak megfizetésére, a fenntartók pedig csak a legritkább esetben vállalják át részben vagy egészben a rászorulók, vagy egyáltalán bárki költségeit. Ezért egyre csökkenő mértékben utaznak osztályközösségi szinten kirándulni diákok. 2. Az egyre népszerűbbé váló télisport utak, vagy szervezett idegenforgalmi programokban való egyre jelentősebb ifjúsági részvétel a fiatalok teljes populációját tekintve nem bír igazi jelentőséggel, ráadásul egyre erőteljesebben társadalmi szétválasztó és anyagi kondíciókon alapuló szegregáció irányába tolja el a felnövekvő rétegeket. 3. A nyári táborozások is egyre kisebb rétegeket szólítanak meg. Növekszik a soha, sehová sem utazók aránya, véleményem szerint az arány elérte, sőt jelentősen meghaladta a fiatalok 50%-át. Tény, hogy egyre kevesebben utaznak többet! 4. A múzeumlátogatások ingyenességének megszűnésével bezárult az utolsó lehetőség is arra, hogy, legalább akik megtehetik, (mert elérhető közelségben van megfelelő minőségű múzeum) akár egy rendkívüli tanítási óra keretében is, de múzeumlátogatáson vehessenek részt. 5. Mindez hosszabb távon a belföldi túrizmus jelentősebb átalakulását is eredményezheti. Nagyfokú keresletcsökkenés mellett, a turisztikai fogyasztói igényeket is átalakíthatja, eltolva azt az alacsonyabb színvonalú szolgáltatás felé. (discotúrizmus stb.) 6. A 2008-ban kibontakozó és előre meg nem határozható időtartamú pénzügyi és gazdasági válság ezt a folyamatot jelentősen felgyorsítja. Várható, hogy a nem utazók aránya 70-80 %-ot is eléri majd. Úgy gondolom, hogy a költségvetésen belüli pénzügyi koncepcióval és az oktatási rendszeren keresztüli állami beavatkozással lehetne, ezt, a kedvezőtlen folyamatot megállítani.. Javaslatok: 1. A fenti probléma megoldására a jelenlegi gazdasági helyzetben egyetlen szaktárca sem képes önállóan megoldást találni.

92

hirlevel-1.indd 92

2009. 03. 20. 10:39:44

2. 3.

4.

Mivel a probléma megoldása kiemelten fontos társadalmi feladat, csak a költségvetésben megtervezett forrás felhasználásával lehet rá megoldást teremteni. Az érintett szaktárcák összefogásával és lobbyzásával érhető el, hogy a 2010-es költségvetésben, várhatóan a mainál jobb pénzügyi-gazdasági környezetben, a kormány javaslatot tegyen az országgyűlés részére, a tanulmányi kirándulásokat elősegítő, normatív támogatás jellegű ifjúsági-tanulói üdülési csekk bevezetésére. Az összefogásban érdekeltek, a társadalmi lobbytevékenységben résztvevők lehetnek: Magyar Turisztikai Hivatal, NKÖM, ICsSzEM, OM, KvVM, EÜM, … és civil szervezetek, szakmai érdekképviseleti szervek.

A támogatás jellege: 1. Fejkvótaszerű, kötött normatív támogatás, amit minden, a közoktatási rendszerben 6 és 18 év közötti, tanulói jogviszonyban álló magyar állampolgár kizárólag iskolai szervezésű, oktatási programhoz kötődő, tanulmányi kirándulás, erdei iskolai képzés, szakmai nyári táborozás programjában való részvételhez vehetne igénybe. 2. A támogatás tanulónként négyévente, kötelező jelleggel legyen igénybe vehető. 3. Szakaszhatárok és támogatási összeg: a. 1-4. évfolyam: egyszeri 8.000 Ft b. 4–8. évfolyam: egyszeri 10.000 Ft c. 8–12 évfolyam: egyszeri 12.000 Ft d. A támogatás szakaszhatárokon belül bármikor igénybe vehető az alábbi feltételekkel: ❚ Teljes osztálylétszámot érintő program, osztálykirándulás, erdei iskolai program, tanulmányi szünetben szervezett szaktáborozás. ❚ A program minimum 3 nap (két éjszaka) időtartamú legyen, feleljen meg a Közoktatási Törvény rendelkezéseinek. ❚ A tanulmányi kirándulást a Pedagógiai Program alapján, az osztályfőnöki munkatervekben kellene megtervezni. ❚ Egy tanuló négyévente csak egy alkalommal juthat hozzá és alapfeltétel, hogy csak osztályszinten felhasználható a jegy. ❚ Csak belföldi úti programra vehető igénybe ❚ A program szerepeljen az adott intézmény tárgyévre érvényes munkatervében. ❚ Pályázattal elnyerhető összeg, amely az intézmény által, úti és program terv benyújtásával, lenne lehívható. ❚ A támogatás formája: ❚ Másra át nem ruházható, ifjúsági-tanulói utazási csekk. ❚ Igénylését az intézmény a program megvalósítása előtt 2 hónappal teheti meg.

93

hirlevel-1.indd 93

2009. 03. 20. 10:39:44

❚ Az igénylés pályázati űrlap benyújtásával történik, amin szerepelnie kell: Az utazás rövid tervének (útvonal és programterv) Az Intézmény azonosítójának A kísérő tanárok nevének és OM azonosítójának (utazási csekk a kísérő tanárok részére is igényelhető legyen!) 4. A résztvevő diákok névsora és OM azonosítója ❚ Az utazási csekkel a programban résztvevők, szállást, étkezést, múzeumi belépőt és esetleg utazási költséget fizethetnek. ❚ Az utazási csekk elfogadását törvényben kell kötelezni a szállásadók…stb részére. Az utazási csekk ellenértékét az elfogadó, a törvényben meghatározott Kezelő Szervezet számára benyújtja, aki számára 30 napon belül átutalja az összeget. ❚ Az utazási csekket elfogadó vállalkozások listáját (pl: OM, Magyar Turisztikai Hivatal stb.) honlapján be kell mutatni. ❚ Az intézmény a program megvalósulása után max. egyoldalas szakmai beszámolót és mellékletként a megvalósulást igazoló, az igénybevétel helyén készült csoportképet küld. A pályáztató a beszámoló és az utazási csekkfelhasználás egybevetése után lezárja a programot. ❚ A Pályázati kezelő a program megvalósulása után az adott oktatási periódusból, az OM azonosítók segítségével törli a támogatásban részesülteket, akik a következő szakaszban válnak újra támogathatóvá. ❚ Amennyiben a költségvetés hajlandó egy ilyen jellegű támogatási rendszer kiépítésére pluszköltségként kb 10%-ot be kell tervezni a csekk legyártására, a pályáztatásra és a kiránduláson résztvevő pedagógus díjazására. 1. 2. 3.

A támogatás várható költségei: ❚ Az indításként tervezett alap összege 10 milliárd forint ❚ Négyéves viszonylatban 1.500.000 tanulóval és kísérővel számolva 15 milliárd forint költségvetési összeget jelentene. ❚ Mivel nem valószínű, hogy az első évben minden jogosult igénybe venné a támogatást, pénzmaradékok keletkeznének, ami a következő költségvetési évre átvihető. Az alapot a költségvetés évente teljes összegre feltölti. ❚ Amennyiben a költségvetés hajlandó egy ilyen jellegű támogatási rendszer kiépítésére pluszköltségként kb 10%-ot be kell tervezni a csekk legyártására, a pályáztatásra és a kiránduláson résztvevő pedagógus díjazására. ❚ A támogatások egy jelentős része ellenőrzött módon, adóbefizetés formájában visszafolyik az államkasszába, így a támogatás összege végső soron jóval kevesebb a költségvetés számára, mint a bruttó támogatás. ❚ Amennyiben számlát nyitva megteremtenék a törvényes lehetőségét, az állampolgárok adójuk 1%-nak felajánlásával támogathatnák ezt az ügyet. Az így

94

hirlevel-1.indd 94

2009. 03. 20. 10:39:44

befolyt támogatásokkal 2012-től bővíteni lehetne az alapot, növelhető lenne az egy főre eső támogatás. A támogatás várható társadalmi hatásai: ❚ Ennek segítségével bármelyik 2010-ben az oktatási rendszerbe kerülő fiatal legalább három alkalommal eljuthatna állami finanszírozással, minimum három napos tanulmányi kirándulásra. ❚ A megvalósult kirándulások oktatási és nevelési hatásai sokszorosát adják a befektetett anyagi javaknak. ❚ Javul fiataljaink ismerete hazánkról, erősödnek nemzeti érzései. ❚ Csökkenthető a fiatalok közötti esélyegyenlőtlenség. A nehéz helyzetben levő, hátrányos helyzetű családok gyerekeinek is lesz lehetősége részt venni tanulmányi kirándulásokon. ❚ Növekszik a belföldi túrizmus forgalma. Az ellátásban résztvevő turisztikai kis és középvállalkozások fejlődésükhöz igen jelentős állami tőkeinjekciót kaphatnak, amely mögött azonban tényleges, mérhető teljesítmény van. ❚ A támogatások egy jelentős része ellenőrzött módon adóként visszafolyik az államkasszába. A támogatás hozzájárulhat az ágazatban fellelhető feketegazdaság kifehérítéséhez, az adózási és számlaadási morál emeléséhez. ❚ Az Eurorest elfogadóhelyekhez hasonlóan a turisztikai vállalkozások egységes honlapon jelentkezhetnének be. Ez komoly és olcsó reklámfelületet biztosítana számukra. A honlapon a résztvevők minősítéseket tehetnének tapasztalataik alapján, ami fokozhatná a versenyt, javíthatná az ellátás színvonalát!

II. Javaslat a vonzerőleltár elkészítése kapcsán túraútvonalak, tanösvények és kerékpárutak listájával, újak létesítésével és a meglevők karbantartásával kapcsolatos feladatokra. Beépíthetőség az intézkedési tervbe: 2. fejezet; vonzerőleltár Helyzetelemzés, problémafeltárás: Az elmúlt években örvendetesen megnőtt az igény a belföldi gyalogos, „hátizsákos”, kerékpáros és lovas-túrizmus iránt. Ezt az igényt elsősorban a kistelepülések és természet közeli, természetes állapotban levő területekkel rendelkező kistérségek érzékelik. Így egyre népszerűbbé válik az idegenforgalmon belül az úgynevezett „falusi túrizmus). Szintén örvendetes az a tény, hogy az utóbbi időben elsősorban pályázati támogatások segítségével jelentősen gyarapodott a kerékpárút-hálózat és mind több tartalmas, szakszerűen kiépített tanösvény várja a kirándulni vágyókat. A tervezés, a

95

hirlevel-1.indd 95

2009. 03. 20. 10:39:45

jövő szempontjából azonban a további fejlődésnek néhány gátját és veszélypontját is lehet érzékelni. 1. Az egykori gyalogos turista útvonalak és azok jelzései megkoptak. Felújításukra pénzhiány és „kezelő-tulajdonos” hiánya miatt ritkán kerül sor. Nagyon sok esetben az egykori nevezetesebb túraútvonalak a tulajdonviszonyok változása miatt használhatatlanná váltak, megközelíthetetlenek lettek. Emiatt a hazai turistatérképek sem teljes egészében érvényesek. 2. A kerékpárutak és a tanösvények nagyrész helyi kezdeményezés hatására egyszeri pályázati támogatásból készültek el. A pályázati forrás megszűnése után a létesítőnek vagy forrása nincs, vagy maga a létesítő, főleg civilszervezet tűnhet el a területről. Emiatt a természetes amortizáció, vagy a vandalizmus miatt keletkező károkat, nincs, aki javítsa. Az értékes kirándulási helyek folyamatosan veszítenek értékükből. Javaslatok, megoldási lehetőségek: Gyorsuljon fel a vonzerőleltár elkészítése, és ebben kapjon különös hangsúlyt a haza turistaút hálózat bemutatása. A leltár elkészítésével párhuzamosan bővüljön az internetes honlap szolgáltatás. Régiókra, de jobb lenne kistérségekre lebontott túraútvonal – látnivaló leltár, amely térkép segítségével, egy kattintással bemutatja az elérhetőségeket az érdeklődőknek. 2. A turista, kerékpárutak, és tanösvények felülvizsgálata történjen meg. ❚ Legyen központi ismeret arról, hogy melyik út kinek az illetékessége. ❚ A tulajdonviszonyok miatt megszűnt útvonalak törlése és helyettük újak kijelölése. ❚ Ha nincs tulajdonosa/kezelője az adott tanösvénynek, akkor legyen a karbantartásért felelős az adott területen illetékes önkormányzat, vagy állami erdészet. ❚ A javítási munkák elvégzésére önkormányzatok, (de erdészet esetén is), közmunkaprogramot kellene hirdetni. Az adott önkormányzat a területén levő ilyen létesítmények karbantartására (pihenők kaszálása, hulladékszállítás, akadálymentesítés, jelölésfestés…stb) . alkalmazhasson közmunkásokat. Erre jó lehetőséget ad a 2009-ben hatályba lépő segélyezéssel és közmunkával kapcsolatos törvénycsomag. ❚ Az anyagi jellegű kiadásokat pedig pályázhassák meg. Ez kisösszegű támogatás lehetne.(festék, szállítási díj…stb) A munkaerő és az anyagköltség fedezésére pályázati segédletként kvótarendszert, normarendszert kellene kidolgozni, amit a kezelők hívhatnának le. Ezt a 2010-es költségvetési törvényben lehetne szabályozni. Együttműködő partnerek: Magyar Turisztikai Hivatal, NKÖM, KvVM, PM, IHM… és civil szervezetek 1.

96

hirlevel-1.indd 96

2009. 03. 20. 10:39:45

Várható eredmények: ❚ A vonzerőleltár segítségével belföldi turisztikai adatbankok honlapok lennének általánosan elérhetőek. ❚ A 2. pont alapján elérhető lenne az, hogy megújuljanak, és karbantartással megmaradhassanak a rendelkezésünkre álló belföldi turisztikai erőforrások. ❚ Számításaim szerint 0,5 – 1 milliárd forint éves többlet kiadást jelentenének. Ezt az új létesítményektől elkülönített forrásból kellene finanszírozni, pályáztatni. ❚ Ha ez sikerülne, akkor túl a turisztikai hasznosságon újabb embereknek lehetne, ha átmenetileg is, értelmes munkalehetőséget adni! III. Javaslat kistelepülési „Jeles Napok” támogatására Beépíthetőség az intézkedési tervbe: 1. I. fejezet: Turisztikai vállalkozások számára kedvező gazdasági intézkedések 2. II. fejezet: vonzerőleltár Helyzetelemzés, problémafeltárás: ❚ Egyre növekvő belső turisztikai, idegenforgalmi jelentőséggel bírnak a kistérségi, települési („falusi” ) szervezésű rendezvénysorozatok, Jeles Napok. ❚ Az idegenforgalmi jelentőségen túl a településen lakosság összetartó, megtartó, lokálpatriotizmust erősítő szerepük van. Különösen fontos ez napjainkban, mikor az 1000 lakos alatti kistelepülések, a törvényi változások miatt önálló intézményrendszereiket elveszítették, s ennek következtében érzékelhető identitászavarok… stb. léptek föl az érintett településeken. ❚ Javaslatok, megoldási lehetőségek: ❚ Nagyobb támogatást kell nyújtani, az egyedei szervezésű, hasonló jellegű rendezvényeknek. Ezek kisösszegű, önerő nélküli egyszeri programtámogatások legyenek. 500.000 – 1.000.000 Ft közötti támogatások ❚ A támogatásokat elkülönített pályázati rendszer segítségével, az adott rendezvényre benyújtott programtervezettel lehessen elnyerni. ❚ Össze kell gyűjteni a vonzerőleltár összeállítása során a mára hagyományossá váló kistérségi, falusi rendezvénysorozatokat, s azokat a központi honlapon szerepeltetni! Várható eredmények: ❚ Segítené az általában forráshiányos, elszegényedő és identitásukat vesztő, kistelepüléseket, az önálló kulturális település-arculat megtartásában. ❚ Élénkíthetné a kistérségi „egynapos” turizmust, jobban ösztönözné a településeket a környezet tisztaság és a települési vonzerőfejlesztésben.

97

hirlevel-1.indd 97

2009. 03. 20. 10:39:45

❚

Egy működő honlap, mint ingyenes reklám és marketing – komoly segítség lehetne az egyre jobban elszegényedő, de építkezni akaró kistelepüléseknek.

IV. Javaslat „akkreditált turisztikai ismeretek tantárgy” oktatási feltételeinek kidolgozására. Beépíthetőség az intézkedési tervbe: IV. fejezet: A magyar lakosság vendégbarát szemléletének,viselkedésének erősítésére Helyzetelemzés, problémafeltárás: ❚ Az egyre népszerűbbé váló belföldi túrizmus, falusi turizmus, ökoturizmus… stb egyre nagyobb lehetőségeket és kihívásokat is rejt magában. ❚ Egyre többen vesznek részt turisztikai vállalkozásokban, falusi vendégházak bérbeadásával… stb. mellékállásként, kiegészítő jövedelemforrás biztosítása érdekében. ❚ Az a folyamatban résztvevőktől egyre jelentősebb felkészültséget igényel. Javaslatok, megoldási lehetőségek: ❚ Készüljön a középiskolák tanulói, elsősorban gimnáziumi tanulók számára olyan akkreditált képzés, amely nem jelenet OKJ.-rendszerű szakképesítést. ❚ A képzés 11.12. évfolyamon heti 2-4 órában legyen választható tantárgy, Jelentőségét növelhetné, ha az adott tantárgyból a tanuló érettségi vizsgát tehetne. ❚ A tárgy nem járna konkrét gyakorlati vizsgával és szakmai gyakorlat végzésével, így könnyen bevezethető „olcsó” oktatási forma lehetne. ❚ A turizmus alapismereteivel, a fizető vendéglátás fortélyaival, a falusi turizmus, ökoturizmus ismérveivel …stb ismerkedhetnének meg. Emellett gazdálkodási és pénzügyi, szervezési, reklám és marketing ismereteket is elsajátíthatnának a fiatalok. ❚ Együttműködő partnerek: OM, Magyar Turisztikai Hivatal, NKÖM, KvVM, Várható eredmények: ❚ Javulna az idegenforgalmi ismeretekkel bíró érettségizett fiatalok száma, akik a középiskolai nyelvismeret segítségével növelhetnék, elsősorban a helyi idegenforgalom minőségét. ❚ Előképzést jelentene idegenforgalmi felsőfokú tanulmányokhoz. ❚ Szélesíthetné a gyakorlati életben is hasznosítható, érettségivel elismert ismereteket közlő tárgyak körét. ❚ Javíthatná az idegenforgalmi kisvállalkozásokban, családi vállalkozásokban „időszakosan megjelenő” foglalkoztatottak munkaminőségét. ❚ Irányíthatná az idegenforgalmi OKJ-rendszerű képzésekbe történő továbbtanulást.

98

hirlevel-1.indd 98

2009. 03. 20. 10:39:46

V. Javaslat: Közoktatási intézmények „Virágos Magyarországért” mozgalomba történő bevonására. Mivel az intézmények és az ott tanuló fiatalok meghatározó részei az adott településnek, feltétlenül fontosnak tartanám bevonásukat a III. fejezet - környezetszépítő versenyek pontjának megvalósításába. Az intézmények és az ott tanuló fiatalok hatékonyan kivehetnék részüket egy rájuk szabott program keretében településük szépítésében, idegenforgalmi vonzerejük növelésében. Bevonásukkal színesíteni lehet az iskolai életet, növelni a lokálpatriotizmus kedvező hatásait. Valamennyi javaslatomat pozitívan értékelte a Bizottság. Az első pontban javasolt Ifjúsági Üdülés csekk tervezete bekerült a programtervezetbe: Ifjúsági turiz-

Az ÖM TSZÁT a szociális és oktatási tárcával, illetve a 2009

mus fejlesztési

szakmai szervezetekkel együttműködve elkészíti az ifjú-

stratégiájának

sági turizmusfejlesztési stratégiát, amely meghatározza a

kidolgozása

szociális és üzleti alapú beavatkozásokat. Megvizsgálja az

2010

ifjúsági üdülési csekk bevezetésének lehetőségét. Az MT Zrt.-vel együttműködve részt vesz a kereskedelmi turizmushoz kapcsolódó intézkedéseinek megvalósításában.

A fenti javaslat költségvetési megfontolásáról a PM pozitívan nyilatkozott. A fentiek alapján munkámat, a bizottságban való civil jelenlétet kiemelten fontosnak tartom.

Tóth Mónika – CSEMETE Természet- és Környezetvédelmi Egyesület KÖRNYEZETVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁG

Alulírott Tóth Mónika a 2008-as évben nem kapott meghívót a Környezetvédelmi Munkabizottság üléseire.

Vásárhelyi Judit – Magyar Környezeti Nevelési Egyesület RÉSZVÉTEL A

HUMÁN ERÔFORRÁS-FEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM (NFT1) ÉS A TÁRSADALMI

MEGÚJULÁS OPERATÍV PROGRAM (ÚMFT) MONITORING BIZOTTSÁGAIBAN

A Környezet- és Természetvédő Szervezetek 2008. évi országos találkozóján újra megszavazták delegációmat e bizottságokban a Magyar Környezeti Nevelési Egyesület képviseletében. Munkám az üléseken való részvétel, a program előrehaladásának követése, különösen a horizontális célok alakulásának számon tartása.

99

hirlevel-1.indd 99

2009. 03. 20. 10:39:46

2008-ben a HEfOP MB március 5-én, június 18-19-én és november 5-én, a TÁMOP MB június 24-én és november 18-án ülésezett. Valamennyi ülésen aktívan részt vettem. Követtem a programmal kapcsolatos írásbeli véleményezéseket, szavazásokat. A MB kétnapos ülést tartott 2008. 06.18-án Nyiregyházán. Az ülés három fő feladata a következő volt: ❚ a márciusi rendkívüli HEfOP ülésen felmerült abszorpciós – az európai támogatások felhasználásával, lehívásával kapcsolatos - nehézségek, az azokra javasolt megoldások követése, az abszorpciós terv áttekintése, ❚ a HEfOP 2007. évi jelentésének elfogadása, ❚ projektlátogatás a nyíregyházi TISzK-ben. A rendkívüli ülésen az abszorpciót fejlesztő javaslatok számos nehézségbe ütköztek. A Közösség nem járulhat hozzá, hogy az IH a program-kiegészítő dokumentum stratégiai ívétől lényegesen eltérjen, a maradvány összegek nem vihetőek át a TÁMOP hasonló vagy azonos programjainak finanszírozására. Végül a KSz-ek túlterheltsége miatt az olyan megoldások, mint a korábban megfelelt, de forráshiány miatt elutasított pályázatok visszahívása, támogatása sem jöhettek szóba. Az abszorpciós tervvel kapcsolatban az Irányító Hatóság az Európai Bizottsággal abban állapodott meg, hogy az előrehaladásról abszorpciós cselekvési terv keretében havonta számol be. A most csatolt anyag május 15-én került véglegesítésre. Az EU jelen lévő képviselője aggályosnak tartotta, hogy a kifizető hatóságnak 6 hónap alatt a program kifizetéseinek kb. 50 % át kell teljesíteni. Erre magyarázatot várnak, különösen, mivel a ROP-ban 100 %-os abszorpció várható. Az IH válasza az volt, hogy 2009 május végére min. 93-96%-os abszorpció érhető el. A leggyengébb abszorpciós rátákat a nők munkaerő piaci visszatérésének, a hátrányos helyzetű tanulók helyzetének és a felsőoktatás átalakításának támogatása terén látjuk. A megoldások között szerepelnek a már előzőleg nyertes pályázókat meghívó újabb, zártkörű pályázatok kiírása, a kistérségi koordinátorok bevonása, a központi programok erősítése, a projektdoktor intézménye, stb. A HEfOP 2007. évi jelentésével az EU képviselője is elégedett volt általánosságban . – Számomra kiábrándító volt, hogy a horizontális elvek megvalósulásának összefoglalása a 141 oldalas dokumentumban oly rövidre és semmitmondóra sikeredett, pedig ezeken horizontális munkacsoport, képzések és – egy elkészült, de meg nem tárgyalt – tanulmány is igyekezett segíteni. Az MB egyúttal projektlátogatást tartott a nyíregyházi TISZK-ben. A 2008.november 05-én tartott HEfOP MB ülés várhatólag az utolsó volt. Az abszorpciós ráta növelése céljából az IH által elkészített és jóváhagyott cselekvési terv időközi jelentésének elfogadása, a HEFOP zárási terv ismertetése volt, beleértve a pénzügyit is.

100

hirlevel-1.indd 100

2009. 03. 20. 10:39:46

A TÁMOP MB 2008. június 24-én tartott, éppen csak határozatképes ülés fő feladatai ❚ a 2007. évi jelentés elfogadása, ❚ a végrehajtás aktuális helyzetének ismertetése és ❚ a 2009-2010-es akciótervekről szóló tájékoztatás voltak. A TÁMOP éves jelentését a MB elfogadta, noha – főképp az EU képviselője – hiányolta, hogy nem a HEfOP-éhoz hasonló, szerencsés szerkezetben készült el. Jómagam hiányoltam az első két évi AT-k társadalmi egyeztetésének hű leírását. Mivel a PEMCs-ek esetében szerepel olyan mondat, hogy az észrevételek egy részét beépítették, a korábbi AT-k egyeztetéséről szóló beszámolóba indokolt lenne beírni, hogy EGYETLENEGY észrevételt sem tudtak elfogadni. Érdemes volna kitérni arra, hogy a horizontális útmutató mennyiben változott, milyen tanulságokat keresett – és talált - a TÁMOP MB a HEfOP horizontális munkacsoportja működése mentén. – Az örökzöld kifogásom, hogy ha egy projekt gazdasági vagy szervezeti fenntarthatóságára gondolnak, írják ki e jelzőket, mivel jelzetlenül – reméljük – az ökológiai fenntarthatóságra gondolunk. A TÁMOP MB novemer 18-i ülésének 6 napirendi pontja közül 5 szóbeli előterjesztésen alapult. A legfontosabb a következő két évre kidolgozott akciótervek társadalmi vitájának menetrendje, szempontjai voltak. A MKNE-t képviselve a TÁMOP 2009-2010. évi Akcióterveiről (AT) meghirdetett társadalmi vitában az egyesület szakmai álláspontját a tavaly meghívott Zöld Fejlesztéspolitikai Munkacsoport keretében próbáltuk másokkal egyeztetve kialakítani. Az összegezett véleményeket november 20-án online betápláltuk. 2008. október. 14-én részt vettem a Partnership Principle c. rendezvényen (Brüsszel, Európa Parlament). A Brüsszelben lobbyirodát fenntartó Friends of the Earth, WWF Germany, stb. meghívására egynapos tanácskozást tartottak az európai támogatások különféle monitoring és „steering” bizottságaiban dolgozó civil környezetvédők, hogy áttekintsék e munkának az egyes országokban létező teltételeit, lehetőségeit és tanulságait. Egyetlen magyarként én adtam a magyar országjelentést e témában, az MTVSz-nél a magyar delegáltak közös munkája alapján elkészült kiadvány nyomán. A tanácskozás eredményeiről röviden az MKNE-ben is beszámoltam. 2008. november 10-11-én meghívottként plenáris előadást tartottam „A fenntartható fejlődés és a megújuló természeti erőforrások környezetvédelmi összefüggései a Kárpát-medencében” c. MTA Regionális Kutatások Központja Dunántúli Tudományos Intézete és a MTA Pécsi Területi Bizottsága által szervezett konferencián. A PARTNERSÉG ELVE. Civil természet- és környezetvédők részvétele az európai alapok monitorozásában: a környezeti érdekek érvényesítésének eszköze c. előadás az azóta kiadott Proceedings-ben is megjelent. Mint delegált, az évente négyszer ülésező Egyeztető Fórummal is együtt dolgoztam, annak utolsó, idei ülésén mint az EF soros elnöke.

101

hirlevel-1.indd 101

2009. 03. 20. 10:39:46

Zsarnóczay István – Zsámbéki Medence Tájvédelmi Egyesület KÖVI KÖRNYEZETVÉDELMI MUNKABIZOTTSÁG

Tájékoztatom a tisztelt Országos Találkozót, hogy a munkabizottság alakuló ülését 2008 május 22.-én tartotta. Ekkor vettük át a felkérő leveleket, meghatároztuk, elfogadtuk a bizottság működésének 2008.-évi ügyrendjét. Megtárgyaltuk és elfogadtuk a beérkezett módosítási kérelmekről készített előterjesztést. Összesen 10 db. módosítási kérelem került megvitatásra. A módosítások döntő többsége a projektek befejezési határidejének változtatására illetve a műszaki tartalom kisebb mértékű változtatására irányult. A mozgalom részéről is érkezett igény. A Bizottság támogatta a módosítási kérelmet. A következő ülésünkre 2008 november 17.-én került sor. Ekkor 8 db módosítási kérelmet tárgyaltunk és hoztunk döntést. A Bizottságban legjobb tudásunk szerint megbízatásunknak megfelelően képviseltük a mozgalmat.

hirlevel-1.indd 102

2009. 03. 20. 10:39:47

AVE TATABÁNYA HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI ZRT. COLOPLAST HUNGARY KFT.

ÉSZAKDUNÁNTÚLI VÍZMÛ ZRT. GRUNDFOS MAGYARORSZÁG GYÁRTÓ KFT. MÁV START ZRT.

SÁRKÁNY KFT.

SPAR MAGYARORSZÁG KERESKEDELMI KFT. TATABÁNYA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TATABÁNYA VÁROSI SZABADIDÔ SPORT SZÖVETSÉG

TATABÁNYAI KLÍMAKÖR

VÉRTES VOLÁN ZRT.

ZÖLD SZIGET KÖR

hirlevel-1.indd 103

2009. 03. 20. 10:39:47

hirlevel-1.indd 104

2009. 03. 20. 10:39:51