Hírlevél. Drágábban kéne dolgozniuk a magyar építőmunkásoknak?

KEM KASZTERMENEDZSMENT KFT.

Hírlevél 2 0 1 6 .

É V F O L Y A M

I V .

S Z Á M

Á P R I L I S

Drágábban kéne dolgozniuk a magyar építőmunkásoknak?

Cím: 2800 Tatabánya, Réti út 160. Telefon: +3630/245-3416 E-mail: [email protected] Honlap: www.kemekklaszter.hu

A TARTALOMBÓL:

A tartozások fele sose lesz kifizetve

2

Meghökkentő tények Magyarországról erre a szakértők sem számítottak

2

Növekedett a nyertes kkv-k aránya a közbeszerzésekben

4

Problémás közbeszerzések

4

Lebuktatnák az adócsalókat

5

Áfareformra készül az EU

6

Lesújtó adat érkezett - erre képesek a cégvezetők

6

Új pályázatok jelennek meg - a keretösszeg is nőtt

7

Megszüntetnék az áfás számlát - itt a javaslat

8

Még nem dőlt el a cafeteria sorsa

9

Pályázati lehetőségek

10

Szemináriumok, konferenciák

11

Építőipari továbbképzések

12

Engineering Fair

13

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint versenyhátrányt okozna, ha az unió elfogadná azt a tervezetet, amely szerint átlagbért kell fizetni az építőiparban. Koji László elnök az M1 reggeli műsorában azt mondta, több uniós országban is ágazati bértarifák vannak, e szerint egy német építőipari munkás két és félszer többet kap, mint egy magyar szakmunkás óránként. Ha ágazati átlagot kellene fizetni, akkor a magyarok versenyhátrányba kerülnének, mert a nyugati-európai vállalkozók felénél drágábban kellene vállalkozniuk. Hozzátette, nem érti, hogy Brüsszel miért akar beavatkozni, hiszen a lépés sérti a szabad verseny elvét. dolgozni. Az otthonteremtési adókedvezménnyel kapcsolatban Koji László azt mondta, arra számítanak, hogy 3500-4000-rel http://www.vg.hu/vallalatok/dragabban-kene-dolgozniuk-atöbb ingatlanra kapnak megrendelést, így még ebben a magyar-epitomunkasoknak-468402 kormányzati ciklusban 40 ezer új ingatlanon kezdhetnek el

Kevés vállalatvezetőt biztosítanak Elsősorban a kkv-k kötöttek vezető tisztségviselőikre vezetői felelősségbiztosítást azóta, hogy két évvel ezelőtt hatályba lépett az új polgári törvénykönyv (Ptk.) – közölte a Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége. Az új jogszabály szerint a cégek vezető tisztségviselői harmadik személynek okozott kár esetén a céggel egyetemlegesen felelnek, vagyis akár a magánvagyonuk is veszélybe kerülhet egy káresemény kapcsán, ez pörgette fel a vezetői felelősségbiztosítások (D&O) piacát. A terület három piacvezető biztosítója (AIG, Allianz, Generali) együttesen a D&O-biztosítások mintegy 95 százalékát kezeli. A cégek tapasztalatai szerint korábban ezeket a biztosításokat főként nagyobb, elsősorban multinacionális cégek kötötték Magyarországon, az új Ptk. azonban nagy sajtónyilvánosságot kapott, ezért a kisebb vállalkozások is érdeklődni kezdtek a termék iránt. 2014-ben még mintegy 3300 ilyen szerződést kötöttek, ezek átlagdíja a kisebb, jellemzően 10-25 millió forintos limitek miatt 120-130 ezer forint körül alakult, de 2015-ben az új kötések száma már 1,5-2 ezer közé csökkent, és ez az érték tekinthető a következő években is egyfajta egyensúlyi szintnek. A 150-500 ezer forint közötti éves díjú, jellemzően 100-200 millió forintos limittel rendelkező szerződések átlagdíja mintegy 20-30 százalékkal csökkent. http://www.vg.hu/penzugy/befektetes/keves-vallalatvezetot-biztositanak-468351

OLDAL 2

A tartozások fele sose lesz kifizetve Továbbra is tetemes összegre rúgnak a lánctartozások az építőiparban, de legalább megállt a növekedés. A lánctartozás mértéke 2015 végén is magas szinten állt az építőiparban, becslések szerint elérte a 250 milliárdot – mondta a Világgazdaságnak Koji László, az Építési Vállalkozók Orsz ágos Sz aksz övet ségének (ÉVOSZ) elnöke. áadásul ennek a fele valószínűleg sohasem lesz kifizetve, mivel mögötte az adós eltűnt vagy tönkrement, illetve az elhúzódó gazdasági perek lezártáig újabb cégmegszűnések lehetetlenítik el a tartozások behajtását. Bár a magyar építési piacon az elmúlt két évben a hatéves recesszió után élénkülés volt tapasztalható, nagyrészt az uniós forrásokból

finanszírozott középítkezéseknek köszönhetően, továbbra is magas a veszteséges és megszűnő vállalkozások száma – állapította meg az ÉVOSZ tanulmánya az építési ágazat 2016. évi súlyponti problémáiról. Tavaly összesen 6509 társaság szűnt meg az ágazatban, 17 százalékkal több, mint 2014-ben, ez az utóbbi évek legnagyobb mértékű cégmegszűnését jelenti. Az építőipari vállalkozások zömének pénzügyi tartaléka nincs, a likviditási helyzetük rossz. Az ágazat jövedelmezőségi mutatója ugyan 1-2 százalékkal javult, de továbbra is alacsony: az árbevételarányos nyereség átlag 5-6 százalék között mozog, de nagy a szóródás a mínuszoktól a 15 százalékig, elsősorban attól függően, hogy a vállalkozás melyik építőipari alágazatban tevékenykedik. Mindezt súlyosbítja, hogy a válság óta a kereskedelmi

bankok az építőipari cégek finanszírozását ítélik továbbra is a legkockázatosabbnak. A jegybank növekedési hitelprogramjába csak kevés építőipari vállalkozás tudott bekapcsolódni. Így az is jelentős eredmény, hogy az elmúlt két évben nem nőtt tovább a lánctartozás, ez a javuló piaci környezet mellett a kormányzati intézkedéseknek is köszönhető, különösen a vitás ügyek megoldását segítő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) létrehozásának, amely 2014-ben kezdte meg működését. A TSZSZ a megrendelő, a tervező, a kivitelező vagy az alvállalkozó kérelme alapján ad szakvéleményt a teljesítésigazolás kiadhatóságával összefüggő vitás ügyekben. Utóbbi kiadásának gyakori, sokszor indokolatlan késleltetése, megtagadása ugyanis a lánctartozások kialakulásának egyik oka. Koji László szerint a lánctartozások további csökkentéséhez a gazdasági perek felgyorsítására is szükség volna, hogy az évekig elnyúló eljárások ne adjanak lehetőséget a tartozások eltüntetésére. http://www.vg.hu/vallalatok/ipar/atartozasok-fele-sose-lesz-kifizetve468263

Meghökkentő tények Magyarországról - erre a szakértők sem számítottak Egyes közbeszerzési eljárások túlárazása a becsült 30 százalékkal szemben, elérheti a 140-320 százalékot is – derül ki a Korrupciókutató Központ Budapest nemrég nyilvánosságra hozott kutatásból. Hatalmas előrelépést lehetne elérni nem nyilvános közbeszerzések betiltásával, az adatok publikálásával és folyamatos elemzéssel – láthatóan azonban ehhez nincs meg a kormányzati akarat. Közkeletű vélekedés, hogy a magyar uniós pályázatoknál 30 százalék a túlárazás, vagyis ennyit lopnak el minden egyes pályázatból. A Korrupciókutató Központ Budapest kutatásai szerint ennél sokkal durvább a helyzet: ahol kimutatható a túlárazás, ott a piaci áraktól az eltérés 140-320 százalék is lehet. A túlárazásra a lehetőséget a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás adta meg. / Folyt. a köv. oldalon

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

IV.

SZÁM

OLDAL 3

A Korrupciókutató Központ Budapest legutóbbi kutatásában 130 ezer 2009-2015 közötti közbeszerzést vizsgált, ezek alapján lesújtó megállapításokat tett a korrupciós kockázatokról. Már a kutatás sem volt egyszerű folyamat, ugyanis a közbeszerzésekről nem áll rendelkezésre kutatható, érvényes adatbázis, így a kutatómunka nulladik állomása a hivatalosan elérhető adatok tisztítása volt - mondta Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója a Kopint-Tárki Zrt., valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) közös rendezvényén. Döbbenetes kép tárult a szakértők elé Az ezt követő elemzés azonban a vártnál is sokkal sötétebb képet festett a magyar valóságról. A kutatás főbb megállapításai szerint ott magasak a korrupciós kockázatok, ahol egy-két szereplős a "verseny", nincs nyilvános ajánlattétel, hanem meghívásos tárgyalással élnek és ahol jelen van uniós támogatás. A kutatás eredményei szerint jóval gyakoribbak a túlárazások az uniós beszerzéseknél, mint a nemzeti közbeszerzéseknél. A vizsgált 2009-2015-ös időszakban a túlárazott közbeszerzések aránya folyamatosan emelkedett, a nagy ugrás a 2011-es közbeszerzési törvénymódosítás után következett be, amely nagyobb teret nyitott a meghívásos egyszereplős közbeszerzések előtt. Nem az építőiparban a legnagyobbak a túlárazások A verseny nélküli (egyszereplős) közbeszerzések a vizsgált időszakban 30-35 százalék körül szóródnak, ami fontos mutatója a korrupciós kockázatoknak. (Ez az Európai Bizottság jelentéseiben is a kritikák között szerepel; a legfrissebb jelentésben szereplő megállapításokról itt írtunk - a szerk.) A kockázatokat nagy mértékben csökkentette, ha volt nyílt tenderfelhívást. A tenderfelhívás nélküli pályázatok 2011 után ugrottak meg, mára ezek aránya már eléri az 50 százalékot, vagyis minden második közbeszerzés ajánlati felhívás nélkül, kvázi titokban indul meg. A közbeszerzésnél a túlárazás még 2009-ben elhanyagolható volt a statisztikai vizsgáljatok szerint, ám ez 2015-re jelentősen megnőtt. A legnagyobb túlárazások a informatikai terméknél, beszerzéseknél láthatóak, ami meglepetés viszont, hogy az építőiparban nem tapasztaltak mesterségesen felpumpált árakat. Ennek oka a mérnökárak rendszere, ugyanis a beszerzés előtt előre kiszámolják egy beruházás valódi költségét ettől pedig eltérni nem (nagyon) lehet. Az építőpari közbeszerzésekben a korrupció nem a túlárazásban, hanem a nyertes kiválasztásban jelenik meg - mondta Tóth István János. Erőteljes még a túlárazás a ingatlan- és üzleti szolgáltatásoknál is, ami a heterogén megrendelésekből eredeztethető, vagyis nehéz itt belőni a valódi piaci árat. Nyilvános tenderfelhívásoknál jelentősen csökken a túlárazás A verseny hiánya jelentősen növeli a túlárazást valószínűségét, vagyis egy többszereplős versenyben a vállalási ár a piaci árnál alakul ki. A vizsgálatok arra is rámutattak, hogy ahol van nyilvános tenderfelhívás, ott jelentősen csökken a túlárazás veszélye, hisz akár a konkurencia is ellenőrizheti a közbeszerzést. A vizsgálatok szerint a túlárazás főleg az uniós pénzből megvalósuló beruházásoknál jelenik meg. Azokkal a korábbi vizsgálatokkal és a közvélekedéssel szemben, miszerint az uniós projekteknél a túlárazás átlag 30 százalék körül lehet, sokkal sötétebb a kép - mondta Tóth István János. Nagyon sok közbeszerzésnél - például a beszerzések felét adó építőiparban - nincs ártorzítás. Ebből következően viszont, ahol van ártorzítás, ott annak mértéke elérheti a 140-320 százalékot is - emelte ki a szakember. Átláthatóság hatalmas javulást hozna Az ártorzításokat, túlárazásokat az úgynevezett Benford-eloszlással vizsgálták az elemzők: a Benford-törvény megállapította, hogy a nagy elemszámú adatbázisokban a számjegyek eloszlásnak valószínűsége leírható. Ha ettől a valószínűségi eloszlástól eltérnek az adathalmaz számai, ott bizonyítható az adatok manipulánsa. Elemeztek már ezzel a módszerrel választási csalásokat, de bukott meg gyógyszerkutatás is a hamis adatok miatt, most pedig magyar közbeszerzési adatok akadtak fenn ezen a rostán. Tóth István János szerint a kormány jelentős előrelépést tehetne a közbeszerzési korrupciós kockázatok csökkentésre, ha a közbeszerzési adatokat nyilvánosságra hoznák kutatható formában, illetve a kormányzati szervek (például az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzési Hatóság, a Gazdasági Versenyhivatal) elvégeznék a szükséges elemzéseket. Az átláthatóság, a nyílt verseny jelentősen csökkenti a túlárazás veszélyét, ezért meg kellene szüntetni a meghívásos, nem nyílt közbeszerzéseket, illetve az egyszereplős versenyeket. Dél-Koreában például érvénytelennek tekintik azokat az közbeszerzési eljárásokat, ahol nem érkezett legalább két ajánlat a nyílt felhívásra - említette meg a kutató. Szerinte hatalmas lehetőségek lennének az eközbeszerzésben is, ráadásul erre működő példa is létezik Hollandiában. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/meghokkento_tenyek_magyarorszagrol_erre_a_szakertok_sem_szamitottak.612793.html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_medium=Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu_hirlevel_kiemelt_cikkek

OLDAL 4

Növekedett a nyertes kkv-k aránya a közbeszerzésekben A 2015. évi közbeszerzések összege meghaladta az 1.900 milliárd forintot, több mint 14 ezer eljárás zárult le eredményesen a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint.

kot, amely a Kbt. előírásai szerint pénzügyi intézmény (pénzügyi vállalkozás vagy bank) garanciájával, biztosító kötelezettségvállalásával, vagy készpénz óvadék letétbe helyezésével teljesíthető.

Az eljárások 84 százalékában mikro-, kis- és középvállalkozások nyertek, az összérték tekintetében részesedésük már meghaladta az 50 százalékot. A nagyobb értékű, főként építési beruházásoknál a kiírók szinte kivétel nélkül teljesítési vagy jól teljesítési biztosítékot kérnek a nyertes ajánlattevőtől, amelyre a Start Garancia Zrt. fedezet nélkül igénybe vehető garanciát kínál a közbeszerzési megbízást elnyerő kis- és középvállalkozások számára.

„A magasabb értékű eljárások között építési beruházások éppúgy megtalálhatók, mint egészségügyi, informatikai beszerzések vagy jelentősebb összegű és hosszútávra szóló szolgáltatások. A közbeszerzés elnyeréséhez a vállalkozásoknak biztosítékot kell a kiíró rendelkezésére bocsátaniuk sok esetben már az ajánlattétel időpontjában. Az óvadék letétbe helyezése rontja a vállalkozás cash-flow-ját, a bankgarancia pedig csökkenti a kombinált banki hitel- és garanciakeret által biztosított forgóeszköz-finanszírozási lehetőségeket. Éppen ezért a Start Zrt. fedezet nélkül igénybe vehető közbeszerzési garanciája a mindennapi működéshez nélkülözhetetlen forrásokat szabadíthat fel a hazai vállalkozásoknál.” – mutatott rá Zoltán Csaba, a Start Garancia Zrt. vezérigazgatója.

A 2015. évi közbeszerzések összértéke meghaladta az 1.900 milliárd forintot, több mint 14 ezer eljárás zárult le eredményesen a Közbeszerzési Hatóság adatai szerint. Az eljárások 84 százalékában mikro-, kis- és középvállalkozások nyertek, összérték tekintetében részesedésük meghaladta az 50 százalékot. A közbeszerzési eljárások száma egyenlően oszlott meg az építési, szolgáltatási, árubeszerzési eljárások között, míg az értékek megoszlását tekintve az építési beruházások vezették a listát (37%). Az árubeszerzések súlya közel hasonló volt, míg a szolgáltatások aránya ettől mintegy 10 százalékkal maradt el (27,5%). A nagyobb értékű közbeszerzési eljárásokban - különösen az építési beruházások esetében – a kiírók szinte kivétel nélkül megkövetelik a teljesítési vagy jól teljesítési biztosíté-

Mivel a közbeszerzési garanciára esetenként már az ajánlattétel időpontjában szükség van, biztonságos megoldást jelent, ha a vállalkozások rendelkeznek garanciakerettel a garanciát biztosító pénzügyi intézménynél, többek között a Start Garancia Zrt-nél. Ennek birtokában az előminősített vállalkozás gyorsan és kockázatmentesen tudja teljesíteni az ajánlatkérő által meghatározott biztosítékot. A Start Zrt. a kezesség alsó összeghatárát 5 millió, míg maximum összegét 200 millió forintban határozta meg. A közbeszerzési garancia díja emellett jellemzően kedvezőbb a cégek számára, mint a fedezetet is igénylő egyéb megoldások. Míg 2015-ben összességében az eljárások túlnyomó részében az ajánlati ár volt a döntő szempont (86%), 2016-ban – a közbeszerzési törvény változásának köszönhetően –, bár az ár továbbra is meghatározó szempont marad, várhatóan a minőségi szempontok és ezáltal az azok teljesítését célzó teljesítési biztosítékok is előtérbe kerülhetnek. http://www.vg.hu/kkv/novekedett-a-nyertes-kkv-karanya-a-kozbeszerzesekben-468545

Problémás közbeszerzések Két ponton is módosítaná a tavaly novemberben életbe lépett új közbeszerzési törvényt az Építőipari Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), mivel felesleges és bürokratikus akadályokat teremt, valamint erősen korlátozza a piaci versenyt – derül ki a szervezet közleményéből. / Folyt. a köv. oldalon

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

IV.

SZÁM

OLDAL 5

Nem életszerű és számos tisztázatlan kérdést felvet a törvény azon kitétele, amely szerint a megrendelőnek közvetlenül kell kifizetnie az alvállalkozót. Ez a paragrafus a vállalkozó és alvállalkozója közötti szerződéses rendből kiemeli a számla kifizetését, és bizonytalanná, nehézkessé teszi a késedelmes fizetések és az egyéb elszámolások kezelését. A hatályos törvény szerint az építési közbeszerzésben nyertes vállalkozásnak a megrendelési érték ötven százalékát saját erőből kell biztosítania, ez pedig – az ÉVOSZ szerint – csaknem az összes generálkivitelező céget kizárja a versenyből. Az építőipari cégek ugyanis korlátozott erőforrásokra rendezkednek be az elhúzódó válság miatt, a megrendeléseket alvállalkozók és beszállítók igénybevételével teljesítik. Emiatt a szakszövetség maximum 35 százalékot tart reálisnak. http://www.vg.hu/gazdasag/problemas-kozbeszerzesek-468883

Lebuktatnák az adócsalókat Hosszú időbe telhet, amíg megszületik egy globális megállapodás a vállalatok adóztatásáról – ismerte el a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója, Christine Lagarde a szervezet tavaszi ülésének zárásakor, de ezt el kell érni.

Lagarde a világgazdaság súlyos problémái közé sorolta az adóelkerülést, különös tekintettel arra, hogy egyre nagyobb a meg nem fogható javak forgalma – ilyen például a digitális letöltéseké –, amit nehéz lokalizálni. A multik sokszoros áttételű szerződések kihasználásával, illetve az eltérő adózási rendszerek és jogi szabályozások „mérgező kombinációjával” kerüli el az adókat – figyelmeztetett az IMF vezetője, aki ugyanakkor elutasította Joseph

Stiglitz ötletét. A Nobel-díjas közgazdász az IMF és a Világbank tavaszi ülésszakának egyik panelbeszélgetésén azt javasolta, hogy a multikra mindenütt vessenek ki egy minimális adót globális nyereségük alapján. Stiglitz szerint ez arra ösztökélné az egyes országokat, hogy a szolgáltatások és az infrastruktúra javításával versenyezzenek, ahelyett hogy az adókat csökkentik, növelve a torzulásokat. Lagarde viszont úgy véli, hogy ezt nagyon nehéz lenne mindenhol bevezetni, mert az egyes országok adókivetési jogát, azaz a szuverenitását is érintené.

Az ötök között van az Egyesült Királyság is, amelynek pénzügyminisztere, George Osborne még az IMF ülés előtt közölte, hogy új nemzetközi feketelistát kell összeállítani az adóparadicsomokról, és föl kell gyorsítani a nem együttműködő országok szankcionálását. Ilyen listát már 2000-ben összeállított az OECD, amit azóta többször frissítettek, attól függően, hogy az egyes országok miként teljesítik az együttműködési elvárásokat. Az IMF mostani ülése előtt egy nappal ugyancsak Washingtonban találkoztak a G20 országainak pénzügyminiszterei és jegybankelnökei, és ők arra szólították fel az OECD-t, hogy júliusban tegyen jelentést, mely országok nem fogadták még el az adórendszer átláthatóságára, illetve az információk megosztására vonatkozó nemzetközi standardokat. Az OECD szerint a kormányok évi 100–240 milliárd dollárnyi bevételhez nem jutnak hozzá azért, mert a vállalatok ide-oda tologatják a nyereségüket a különféle joghatóságok között.

Az IMF egyelőre beéri annyival, hogy új kezdeményezést indít, közösen a Világbankkal, az OECD-vel és az ENSZ-szel az információcsere, illetve a szervezetek közti együttműködés javítása érdekében. (Ezzel a Panamairatok nyomán kipattant botrányra reagálnak, hiszen megint kiderült, hogy az adóparadicsomok, illetve az adóelkerülés elleni, hullámokban felerősödő küzdelem eddig mérsékelt eredményre vezetett.) Az EU öt legnagyobb gazdasága, mint megírtuk, már meg is állapodott egymással a vállalatok végső http://www.vg.hu/gazdasag/ tulajdonosaira vonatkozó informá- lebuktatnak-az-adocsalokat468874 ciók reális idejű megosztásáról.

OLDAL 6

Áfareformra készül az EU Cselekvési tervben határozta meg az Európai Bizottság azokat a lehetőségeket, amelyek révén egyszerűbbé és csalásbiztossá tehető a hozzáadottérték-adó uniós rendszere.

A Magyarországon általános forgalmi adóként (áfa) ismert adó­ nemből érkező bevételek Pierre Moscovicipénzügyekért felelős biztos szerint évi 170 milliárd euróval maradnak el az elvárttól, csak a határokon átnyúló csalások miatt mintegy 50 milliárd euró esik ki.

az egyik szerint maradna a 15 százalékos minimális általános adómérték, és rendszeresen felülvizsgálnák a kedvezményesek jegyzékét. A másik megoldás szerint nem lenne ilyen jegyzék, de biztosítékokat kellene beépíteni a csalás megelőzése és a tisztességtelen verseny elkerülése érdekében. Mindkét verzióban fennmaradna a A bizottság jövőre készül javasla- nullaszázalékos, illetve kedvezmétot tenni az egységes európai nyes áfa. áfaövezetre vonatkozó végleges szabályokra. A határokon átnyúló A bizottság 2016 végéig jogalkotási tranzakciók adóterhét továbbra is javaslatot terjeszt elő a határokon a rendeltetési hely szerinti tagál- á t n y ú l ó e - k e r e s k e d e l e m lam adómértéke határozná meg, áfaszabályaira is, ennek részeként de a beszedés módja megváltozna, az elektronikus kiadványokra a e célra létrehoznának egy uniós papíralapúakkal megegyező kedportált is. Ma a tagállamok a nulla- vezményes áfát lehetne bevezetni. százalékos és a kedvezményes áfa alkalmazásakor nem térhetnek el http://www.vg.hu/gazdasag/ egy meghatározott jegyzéktől. A afareformra-keszul-az-eu-468346 bizottság két lehetőséget javasol:

Lesújtó adat érkezett - erre képesek a cégvezetők Világszerte tízből négy cégvezető elképzelhetőnek tartja, hogy etikátlan eszközökhöz folyamodjon cége pénzügyi terveinek teljesítése érdekében, Magyarországon pedig a válaszadók harmada elfogadhatónak tartja személyes ajándék vagy szolgáltatás, szívesség nyújtását egy-egy üzlet megszerzése vagy megtartása érdekében - derült ki az EY kétévente kiadott Globális Visszaélési Felméréséből. A magyar adat jelentősen eltér mind a régiós, mind a fejlett piaci számoktól. Személyes ajándékokat a régióban a válaszadók 17 százaléka adna, míg a fejlett piacokon 8 százalék ez az arány. A magyar válaszadók kétharmada látja úgy, hogy a szándék ellenére nem hatékony az állami fellépés a korrupció ellen, ez tíz százalékponttal magasabb a régiós, és több mint 25 százalékponttal a fejlett piacokon mértnél. Ugyanakkor Magyarországon a válaszadók 72, KeletEurópában 73, globálisan 83 százaléka támogatja a személyi felelősség megállapítását és az egyéni felelősségre vonást. Az összes piaci válaszadó egyetért abban, hogy a cégvezetők személyes büntetőjogi felelősségre vonása alapvető tényező lehet az elkövetett visszaélések megakadályozásában. Globálisan a válaszadók 39 százaléka szerint a vesztegetés és az egyéb korrupci-

HÍRLEVÉL

ós gyakorlatok széles körben fordulnak elő saját országában, ami csupán 1 százalékpontos csökkenést jelent mind a 2014-es, mind a 2012-es felmérés adataihoz képest. A kutatás szerint az idén olimpiát rendező Brazíliában két év alatt 20 százalékponttal 90 százalékra nőtt, Ukrajnában 88, Thaiföldön és Nigériában pedig 86 százalék azon cégvezetők aránya, akik a megvesztegetési ügyek széleskörű elterjedtségéről számoltak be. Szlovákiában 70, Horvátországban 60, Csehországban 54, míg Magyarországon 66 százalék volt az így nyilatkozók aránya idén, ami magasnak tekinthető a fejlett piacokon tapasztalható 21, valamint a kelet-európai 46 százalékos átlaghoz képest. Nemzetközileg és Magyarországon is nagy az igény az átláthatóságra.

2016.

ÉVFOLYAM

IV.

SZÁM

Világszerte a megkérdezett cégvezetők több mint kilenctizede, Magyarországon 100 százaléka értett egyet azzal, hogy fontos az üzleti partnerek valós tulajdonosi szerkezetének ismerete.

OLDAL 7

üzleti vezetőt kérdezett meg 62 országban, Magyarországon 50 interjút készítettek. http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/ lesujto_adat_erkezett_erre_kepesek_a_ceg vezetok.613445.html

Az EY 2015 októbere és 2016 januárja között elvégzett kutatása közel háromezer

Új pályázatok jelennek meg, a keretösszeg is nőtt Mintegy 300 milliárd forinttal emelte meg a kormány a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) éves fejlesztési keretösszegét, ezzel a 2016 végéig elérhető, magyar gazdaságot ösztönző pályázati keret több mint 2200 milliárd forintra emelkedett - mondta Rákossy Balázs, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára. A kormány az éves fejlesztési keret módosításával, a keretösszeg 296 milliárd forintos megemelésével 7 új pályázati felhívás megjelenéséről is döntött, így év végéig összesen 96 pályázati felhívás érhető el 2209,4 milliárd forint értékben. A módosítások a beruházások, fejlesztések sikeres megvalósulását szolgálják. Az államtitkár a legjelentősebb változások közé sorolta a GINOP kutatásfejlesztési támogatási keretösszegének megemelését. Az előzőhöz képest ugyanis 180 milliárd forinttal több, 438,6 milliárd forintra lehet pályázni 2016 decemberéig. Újdonság, hogy idén a vállalkozások kutatás -fejlesztésre és innovációs tevékenységre visszatérítendő támogatást is igényelhetnek. A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása hiteltermékkel kiegészítve felhívás a 2015-ben meghirdetett konstrukcióra beérkezett nagyszámú igényhez igazodva további 30 milliárd forint pénzügyi eszközzel kiegészített konstrukcióban vehető igénybe. A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében szintén új felhívás lesz. A Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása pályázatra beérkezett jelentős számú igény alapján vált indokolttá az új, kombinált konstrukció indítása 55 milliárd forint vissza nem térítendő, és 28 milliárd forint pénzügyi eszköz forrással. A pénzügyi eszközök keretösszege is jelentősen megnövekedett, a 96,1 milliárd forint emelést követően az év végéig meghirdethető összeg 632 milliárd forint lett. Ez a kutatásfejlesztési területen az előbbiekben említett két új konstrukció megjelenését is magában foglalja. Valamennyi változtatás célja, hogy a piaci igényeknek leginkább megfelelő pályázati kiírások szülessenek, és az európai uniós forrásokkal nagy lendületet adjanak a magyar gazdaságnak - mondta. A hogyan az elmúlt években, úgy a következő időszakban is az a cél, hogy a magyar gazdasági növekedés dinamikáját megőrizzék, és ebben fontos szerepe van az uniós források hatékony felhasználásának. A fejlesztési pénzek elosztásánál a legfontosabb, hogy az állam ne csak kihelyezze az uniós forrásokat, mint a korábbi ciklusban, hanem hogy jól tegye mindezt, és a támogatások így a legjobb helyre kerüljenek. A GINOP keretében rendelkezésre álló fejlesztési források a magyar gazdaság növekedéséhez, további munkahelyek létrejöttéhez és így Magyarország előrejutásához járulnak hozzá. http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ uj_palyazatok_jelennek_meg_a_keretosszeg_is_nott.613439.html

OLDAL 8

Megszüntetnék az áfás számlát - itt a javaslat Végett vetne az áfás készpénzes papír alapú számlák rendszerének adminisztrációs terhek csökkentésre tett javaslatában az Együtt. A párt elkészítette a kkv-k terheit csökkentő javaslatait, amelyeket hamarosan parlament elé terjesztenek.

tevékenysége nem az üzletmenet és vevők kiszolgálása, hanem az adminisztráció menedzselése - ez után jöhet csak az üzleti cégmenet. Az Együtt koncepcióváltást javasol, a párt szerint bizalomra van szükség. Adminisztrációs plafon Az anyag az adminisztrációs plafon bevezetést javasolja. A magyarországi jogszabályok ugyanis kiszámíthatatlanok, előre jelezhetetlennek. A plafon bevezetése olyan jogintézményt jelentene, hogy amikor új adminisztrációs terhet írnak elő a cégek számára, az nem történhet meg hatástanulmány készítése nélkül.

A tanulmánynak meg kell vizsgálnia, hogy az új teher hány többlet munkaórát jelent a cégeknek. Az új adminisztrációs teher pedig csak úgy lenne bevezethető, ha ezzel egyidejűleg a kormány megmondja, hol csökkent hasonló mértékben az adminisztráció - vagyis nem növekedhet a munkaórában mért adminisztrációs teher. A javaslat nem fantazmagória - ilyen rendszert már Kanada bevezetett. Ha lenne plafon, a kormány is abban lenne érdekelt, hogy jobban átgondolja az intézkedéseit. A plafon egyúttal stabilizálná a terheket és a kormány is jobban átgondolná az új szabályozást. Az első A magyar gazdaság problémai ösz- lépés az adminisztratív terhek szetettek, szerteágazóak, a most racionalizálása kell hogy legyen ismertett anyagnak nem célja az ezt követné a plafon bevezetése. egész unortodox gazdaságpolitika bírálata. A tanulmány kimondottan Vége lesz az áfás-számláknak? a kisvállalkozások életét megnehezítő túlszabályozottság, a helytelen A fizetési forgalmi rendszert a kormányzati szemlélet átalakítást tisztességes vállalkozások javára javasolja. Bürokráciacsökkentő kell modernizálni: kevesebb papír reformok mindig is voltak, most alapú számla, internetes, online épp Lázár János próbálkozik ezzel, bankolás, olcsóbb online kasszák ám megkésve, ráadásul nincsenek egyszámlás adó- és járulékfizetés. A jól meghatározott célok, úgyhogy jelenlegi elavult fizetési forgalom nagy eredmények nem várhatóak - nagyban gátolja a gazdasági tevékenységet, ezért a témában több vélik a pártnál. javaslat is született. Magyarországon túlszabályozottság alakult ki bizalomhiány miatt, a Az áfás számlák újragondolása az cégek pedig nem tartják be a bo- első javaslat e témában: nagyon nyolult szabályokat, erre válaszul a költséges ugyanis a társadalom kormány újabb szabályokat, szigorí- egésze számlára az áfa-számlák tásokat vezet be. Így a kkv-k fő forgalma, elég csak a pénztáraknál Az Együtt pártalapítványának egyik zászlóshajója a Dolgozni, boldogulni program - amely olyan javaslatokat fogalmaz meg, amely a jelenlegi gyenge foglalkoztatási rendszer átalakításra ad alternatívákat. Az alapítvány negyedik tanulmányát mutatta be most Pápa Levente, az Együtt alelnöke. A dokumentum most a kisvállalkozói terhek csökkentésére fókuszál. A magyar munkavállalók csaknem fele - kétmillió fő - ugyanis a kis- és középvállalkozói (kkv) szektorban, ezen belül egymillió ember az egy-két fős mikrovállakozásoknál dolgozik.

HÍRLEVÉL

feltolódó sorokra gondolni, amikor a vevők áfás számlát kérnek. A készpénzes áfás számlát teljesen eltörölné a javaslat. Az elképzelése szerint olyan elektronikus fizetési rendszert kell kiépíteni, amely automatikusan generálja az eszámlát, majd azt elküldi a NAVnak és a cégnek. A fizetések öt százalékánál elfogadható lenne a "sima" nyugta az adóhivatali elszámolásánál. A javaslat nem ellentétes az uniós irányelvekkel, ugyanis a kis összegű fizetéseknél mentesítés kérhető - hangsúlyozza Pápa Levente. Németországban például 150 euró alatti fizetéseknél, Nagy-Britanniában 250 font alatt nem kell számlát kérni. Ezt a szabályt lehetne bevezetni Magyarországon is, vagyis a cégek bevétele öt százalékáig elfogadható lenne a százezer forint alatti nyugta, efelett pedig csak elektronikusan lehetne fizetni - ehhez persze jelentősen fejleszteni kell a hazai fizetési rendszert. Ez azonban két-három év alatt megvalósítható. A javaslat hatására csökkenne a készpénzforgalom, fehéredne a gazdaság, de kellően rugalmas is, hisz a kis öszszegű beszerzések továbbra is rendezhetők készpénzben. Magyarországon nagyon alacsony a bankkártya-elfogadó (pos) terminálok száma - ezek száma bő 100 ezerre tehető. Ennek oka, hogy alacsony a banki verseny és magasak a díjak. Amennyiben több posterminál lenne nagyobb versennyel, a költségek úgy csökkenhetnének, hogy bankok nyeresége sem csökkenne. Viszont az élénkülő elektronikus fizetés önmagában növelné a gazdasági növekedést - ezt már az MNB tanulmányai is többször így találták. Az Együtt most azt javasolja, hogy induljon el egy állami támogatású pos-terminál telepítési program: 3 milliárd forintból 30 ezer új elfogadóhely létesülhetne. További kormoly teher a cégek számára, hogy a mai napig nem valósult meg az adóhivatalnál az egyszámlás rendszer. / Folyt. a köv. oldalon

2016.

ÉVFOLYAM

IV.

SZÁM

Így minden egyes adónemet külön számlára kell utalni. Az online kasszák bevezetése vitathatatlan siker, jelentős fehéredést hozott magával - minden kormányzati hiba, kapkodás ellenére - fogalmazott az ellenzéki politikus. Az Együtt szerint teljesen fölösleges az évi 20-30 ezer forintos éves felülvizsgálat - amely azt garantálja, hogy a cégek nem nyúltak bele az online kasszák programjába. A párt azt javasolja, hogy ez a felülvizsgálat a NAV feladata legyen, ingyenes szolgáltatásként. Ennek költsége évi egymilliárd forint lenne - ami eltörpül a többletbevételek mellett.

OLDAL 9

Az adóhivatalnak ugyanis nem behajtó,, hanem szolgáltató szervezetnek kell lennie. Ennek jegyében közérthetővé kellene tenni a hivatali leveleket, határozatokat. Ennek érdekében egy közérthetőségi előírást is be kellene vezetni a magyar hivataloknál. A közérthető határozatok önmagukban csökkentik a adminisztrációs terheket és erősítenék a szabálykövetést. Emellett a többszörös állami adatbekérést is megszüntetnék.

it. Mindezt a párt a képviselőin keresztül a parlament elé terjeszti a következő hetekben - mondta Pápa. A politikus szerint naivitás lenne azt gondolni, hogy a parlament már most érdemben foglalkozna javaslataikkal - ám szerint azok középtávon reálisan megvalósulhatnak.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/ megszuntetnek_az_afasszamlat_itt_a_javaslat.613139.html? utm_source=Napi.hu_hirlevel&utm_mediu A javaslatok - a pos-terminálok kivételével - m=Hirlevel&utm_campaign=Napi.hu_hirlev megvalósítása pár hónapon belül érdemben el_kepes_vezeto csökkentené a kkv-k adminisztrációs terhe-

Az anyag tudatosan nem foglalkozik az a tranzakciós díjak átalakításával, az ugyanis csak egy nagyobb adóreform keretében menedzselhető, ezzel később foglalkozunk ígérte Pápa. Végett vetnének a hivatali halandzsának A sárga lap bevezetése az NAV-nál és más hivataloknál azt jelentené, hogy adminisztrációs hibák elkövetése esetén első ízben a cégeket nem lehetne büntetni - hanem csak egy sárga lapos figyelmeztetés járna.

Még nem dőlt el a cafeteria sorsa Tegnap tárgyaltak a cafeteria készpénzesítésének kormányzati tervéről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán. A munkaadók és a munkavállalók képviselői írásos előterjesztést továbbra sem kaptak a kormánytól, kizárólag szóbeli tájékoztatást. Pedig a kabinetnek hamarosan döntenie kell a cafeteria munkabérbe épüléséről, mert ez érinti a jövő évi költségvetést, amelyet május elején terjesztenek a parlament elé. Információink szerint a kormány kitart amellett, hogy jövő januártól a cafeteria-rendszer épüljön be a bérbe. Ennek összegét havi 20 ezer forintban maximálnák, tehát ez legfeljebb évi 240 ezer forintot jelentene. Ez az összeg nem számítana járulékalapnak, vagyis nem jogosítana nyugdíjra, gyesre, táppénzre. Azok a munkáltatók, akik eddig

nem adtak béren kívüli juttatást, a jelenlegi tervek szerint csak akkor csatlakozhatnának az új, bérbe beépülő cafeteria-rendszerhez, ha kétszázalékos béremelést hajtanak végre. „A munkaadói oldalnak számos fenntartása van az elképzeléssel kapcsolatban, ezeket megosztották a kormány képviselőivel” – mondta lapunknak Dávid Ferenc . A Vállalkozók Országos Szövetségének főtitkára szerint a SZÉP-kártyát mindenképpen meg kellene tartani, hiszen társadalmilag és üzletileg is hasznos célt szolgál. A kártya évi 80 milliárd forintos forgalma most a belföldi turizmust, vendéglátást erősíti, eltörlésével viszont – a felmérések szerint – ennek az összegnek a 80 százaléka „eltűnne”, vagyis más, nem rekreációs célokra használnák fel az emberek. A főtitkár szerint a 170-180 milliárdos piacot jelentő Erzsébet-utalványt sem kellene teljes egészében kidobni, hanem be kellene építeni a SZÉP-kártyába, amely jelenleg is már három különböző kifizetési célt szolgál. Az öngondoskodás ösztönzése miatt az önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztári hozzájárulás is fontos, megőrizendő eleme a cafeteria-rendszernek – tette hozzá Dávid Ferenc, aki szerint nem ésszerű lépés egy kettős bérrendszert létrehozni a jelenlegi jól működő cafeteria-rendszer helyett. http://www.vg.hu/gazdasag/meg-nem-dolt-el-acafeteria-sorsa-468930

2016.

ÉVFOLYAM

IV.

SZÁM

OLDAL 10

Pályázati lehetőségek

GINOP-1.2.1-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Beadási határidő: 2017.07.10. Maximum igényelhető összeg: 500.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.07.09. Támogatás minimum összege: 50.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4471

GINOP-1.2.2-15 - Mikro-, kis- és középvállalkozások kapacitásbővítő beruházásainak támogatása Beadási határidő: 2017.07.10. Maximum igényelhető összeg: 50.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.07.09. Támogatás minimum összege: 5.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4470

GINOP-1.3.1-15 Mikro-, kis- és középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása Beadási határidő: 2017.06.22. Maximum igényelhető összeg: 20.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: 50% Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.06.22. Támogatás minimum összege: 1.500.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4463

GINOP-1.3.2-15 - Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása Beadási határidő: 2018.02.01. Maximum igényelhető összeg: 50.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: 75% Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2016.02.01. Támogatás minimum összege: 5.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/node/57163

GINOP-2.1.1-15 - Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása Beadási határidő: 2017.09.29. Maximum igényelhető összeg: 1.000.000.000 Ft. Támogatás intenzitás: nincs megadva Támogatás formája: vissza nem térítendő Beadás kezdete: 2015.09.30. Támogatás minimum összege: 50.000.000 Ft.

https://www.palyazat.gov.hu/doc/4500

OLDAL 11

Szemináriumok, konferenciák HVG Munkajog 2016 Munkajog a gyakorlatban Helyszín: Aquincum Hotel Budapest, 1036 Budapest, Árpád Fejedelem útja 94. Időpont: 2016. május. 25., 09.30 Részvételi díj: 34 900 Ft + 27% áfa/fő • • • • •

A munkaviszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatok A munkaviszony megszüntetésének kérdései A munka díjazásával kapcsolatos gyakorlati problémák A munkaviszony keretében kötött megállapodások A kártérítési felelősség egyes kérdései

http://konferencia.hvg.hu/hvg-munkajog-2016.html#aloldal

Cégautó konferencia 2016 Új üzleti lehetőségek, értéktartó és intelligens flottamegoldások Helyszín: 2072, Zsámbék, Drivingcamp út 1. Időpont: 2016. június. 08., 09.30 Részvételi díj: 34900 Ft + 27% áfa/fő • • •

A választás a jó flotta kulcsa Valós fogyasztási értékek Az NHP és az Áfa visszaigénylés hatásai a flotta piacra

http://konferencia.hvg.hu/cegauto-konferencia-2016.html#aloldal

A bírósági végrehajtás Végrehajtási perek a gyakorlat szemszögéből Helyszín: Hotel Hungaria City Center (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) Időpont: 2016. május 3. (kedd), 10-15-ig

Végrehajtási perek

Részvételi díj: 24 900 Ft + Áfa / fő • • • •

Új (?) végrehajtói díjszabás, avagy a végrehajtó anyagi és kárfelelőssége A végrehajtás elrendelésével kapcsolatos gyakorlati buktatók, jogorvoslatok Hogyan lehet előzetesen „megfogni” a végrehajtható vagyont Mit jelent a gyakorlatban a végrehajtást kérő rendelkezési joga

http://systemmedia.hu/rendezvenyek/a-birosagi-vegrehajtas-vegrehajtasi-perek-agyakorlat-szemszogebol-jogi-kepzes-a-pkkb-cimzetes-torvenyszeki-birojaval/

HÍRLEVÉL

2016.

ÉVFOLYAM

IV.

SZÁM

OLDAL 12

Építőipari továbbképzések Elérési út

Témakör

Időpontok

Helyszín

Pont érték

2016/93

Épületeink- és Műemlékeink védelme

2016-05-12

Budapest VIII. kerület, Üllői út 94.

1.nap: 2 pont, 2.nap: 1 pont

2016/91

Szakmai kirándulás a TERRÁN Tetőcserép Gyártóhoz

2016-05-20

Bóly, Tompa M. u. 10.

1 pont

2016/79

Dél-Csehország Műemlékei - Tanulmányút

2016-05-27

Külföld

3 pont

2016/78

Gyulai Virágok Fesztiválja Szakmai Konferencia és Kiállítás

2016-05-13, 2016-05-14, 2016-05-15

Gyula, Várkert utca 1.

1 pont naponta

2016/75

Építési jog - környezettudatosság - gyors építés

2016-05-12

Budapest XI. kerület, Műegyetem rkp. 3.

1,5 pont

2016/68

Közel nulla energiás (KNE) házak tervezése

2016-05-03 2016-05-10 2016-05-12 2016-05-19 2016-05-24

Budapest VI. kerület, Benczúr utca 35.

2 pont

2016/64

"Biztonság mindenek felett" - tetőrendszerek a BAUDER-től

2016-05-23

Győr, Budai út 4-6.

1 pont

2016/57

A megújult Kossuth tér

2016-05-29

Budapest V. kerület, Kossuth tér

1 pont

2016/53

ENERGIATUDATOS KOMFORT

2016-05-25

Törökbálint, Tó Park 6.

2016/52

Korszerű épületszerkezeti megoldások gyakorlati alkalmazása

2016-05-24

Budapest XII. kerület

2016/40

Szabad szemmel: Andalúzia

2016-05-11

Liszt Ferenc N. Repülőtér

4 pont

2016/23

"Kisvárosi arculat alakításának eszközei"

2016-05-10

Gödöllő, Városmajor u. 8.

1 pont alkalmanként

2016/16

A FUGA Építészeti Központban megnyíló Építészeti Szakmai kiállítás

2016-05-02

Budapest V. kerület, Petőfi Sándor utca 5.

0,5 pont (0,5-1h), 1 pont (1-2h), 1,5 pont (2-3h), 2 pont (3-6h)

2016/12

METSZET Építész Tervezői Napok

2016-05-26

Budapest XI. kerület, Hegyalja út 34-36.

2 pont alkalmanként

2016/7

Porták között: Titkos kertek és terek a belvárosban

2016-05-07 2016-05-14 2016-05-28

Budapest V. kerület Kamermayer Károly tér szobornál

1 pont

2016/5

Porták között: Vendégségben egy igazi Mágnásnál

2016-05-28

Budapest V. kerület, Királyi Pál u. 18.

1 pont

2016/4

Porták Között: Toronyiránt – a belváros rejtőzködő templomai

2016-05-08

Budapest V. kerület, Petőfi tér - szobornál

1 pont

2016/3

Napelem és építészet

2016-05-04

Budapest V. kerület, Markó utca 18-20.

1 pont

PORTÁK KÖZÖTT: A fal adja a másikat... – avagy a pesti épületdíszek titkos nyelve

2016-05-22 2016-05-29

Budapest IX. kerület, Iparművészeti Múzeum

1 pont

2015/297

0,5 pont 2 pont alkalmanként

Engineering Fair Szlovákia 2016. május 24-27. Az Engineering Fair Szlovákia legnagyobb és legfontosabb gépipari kiállítása, amely már beírta magát az európai rendezvény naptárba. Az Engineering szakkiállítás célja felvonultatni az ipar jelentős ágazatait, annak érdekében, hogy a résztvevők kihasználhassák az iparágak között lévő szinergiát.

A 2015. évi kiállításon 24.500 m2-en 405 kiállító és 217 képviselt cég mutatkozott be a rendezvénycsokor több mint 15 ezer látogatójának. A rendezvényen lehetőség van, hogy átfogó képet nyújtsanak egy-egyszakterületről és a legrészletesebb információkat eljuttassanak a szakemberekhez, valamint bemutassák az újításaikat és a jelenlegi trendeket. Az előzetes remények szerint idén is bebizonyosodik a vásár nívós színvonala, illetve az ipari élet fejlődésében betöltött fontos szerepe.

Tematika - Hegesztés és hegesztés technológia, - Öntészet, kohászat, - Műanyag technológia, vegyészet, - Elektrotechnika, méréstechnika, automatizálás és szabályozás, - Épületgépészet - Ipari gépek, szerszámok Kedvezmények: • - kedvező területbérleti díjak • - törzskiállítói kedvezmények • - kedvező standépítési árak • - egyszerűsített standépítés rendelés • - ügyfeleik számára kedvezményes elektronikus meghívó • - ingyenes megjelenés a kiállítás weboldalán a kiállítandó újdonságokról

Időpont: 2016. május 24-27. Helyszín: AGROKOMPLEX,Vásárközpont Nyitra Výstavna 4, 949 01 Nitra