VARSÓI MAGYAR
HÍRLEVÉL
XXV. szám 2011. október
Budakeszi srácok cím film bemutatójára került sor.
BÚCSÚ
2011. október 17-én hétfın Radomsko városában, a helyi lengyel-magyar baráti társaság közremőködésével és a város vezetésének részvételével rendezett ünnepi programokkal megkezdıdött missziónk és partnerei az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójához kötıdı rendezvénysorozata. Nagykövetségünk részérıl a megemlékezésen Dr. Molnár Imre tanácsos vett részt, aki vetített képes elıadást tartott 1956 történelmi jelentıségő eseményeirıl, majd kérdésekre válaszolva ismertette a magyar kormány legfontosabb reformintézkedéseit. A rendezvényen középiskolások 1956-os irodalmi mősort mutattak be, majd a radomskói énekkar az alkalomhoz illı zenemővekbıl összeállított koncertet adott elı.
Tisztelt Honfitársak! Két év szolgálat után a napokban véget ér konzuli mőködésem Lengyelországban. Remélem, hogy a tipikusan konzuli feladatok mellett munkámmal valamelyest hozzájárulhattam az itteni magyarság összetartásához is. Jó egészséget kívánok mindannyiuknak, és figyelmükbe ajánlom a Nagykövetség új konzulját, Kónya Katinkát, aki e héttıl dolgozik itteni állomáshelyén. Tisztelettel: dr. Varga Szabolcs konzul
Másnap, 18-án, kedden a családilag kettıs kötıdéső író, Cséby Géza Sors-címerkép címő könyve lengyel nyelvő változatának bemutatójára, majd a Lengyel tavasz, magyar ısz címő 1956-os lengyel dokumentumfilm levetítésére került sor a nagykövetség szalonjában. A rendezvényen elıször a Keszthelyen élı Cséby Géza költı, mőfordító magyarul 2009-ben kiadott Sors-címerkép címő könyvének lengyel kiadását mutatta be a szerzı, valamint Bohdan Zadura, költı, mőfordító, a legrangosabb lengyel irodalmi folyóirat, a Twóczość ffıszerkesztıje. A könyv kiadója nevében Lucyna Latała-Zięba, a déllengyelországi Piwniczna lengyel-magyar baráti társaságának vezetıje méltatta a mővet. A könyvet Maria Ganew és Krystyna Lubczyk fordította lengyelre. Cséby Géza édesanyja lengyel menekültként érkezett Magyarországra a második világháború idején, a könyv a szerzı
B ES Z ÁM OLÓ az október 23-i nemzeti ünnephez kapcsolódó rendezvényekrıl 2011. október 16-án Jaroslaw városában, a helyi lengyel-magyar baráti társaság közremőködésével és a város vezetésének részvételével rendezett ünnepi programmal megkezdıdött missziónk és partnerei az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójához kötıdı rendezvénysorozata. Az egykor II. Rákóczi Ferenc által is lakott jaroslawi apátság falai közt sorra kerülı rendezvény fı vendége Kovács István, volt krakkói magyar fıkonzul volt, aki 1956-ról tartott elıadást a résztvevıknek. Ezt követıen a költı-történész Kovács István regénye alapján készült
1
és Novák Tamás, valamint egyik operatıre, Kiss Sándor is. A közönséget Tischler János, a kulturális intézet igazgatója, Lukasz Kaminski, az IPN elnöke és Kiss Róbert varsói magyar nagykövet köszöntötte.
családja lengyel és magyar felmenıinek sorsát követi nyomon több nemzedéken keresztül. Ezt követıen levetítettük a Lengyel tavasz, magyar ısz címő 50 perces dokumentumfilmet, Zofia Kunert lengyel rendezı alkotását, amely az egymáshoz sok szálon kapcsolódó egykori lengyel és magyar 56-nak állít emléket. A film a magyar forradalom 50. évfordulójára készült, a lengyel televízióban mutatták be, magyar konzultánsa a Lengyelországban élı Engelmayer Ákos, az 56-os forradalom résztvevıje, a rendszerváltás utáni elsı varsói magyar nagykövet volt.
A vetítést és a pódiumbeszélgetést - melynek moderátorai Tischler János és Jerzy Eisler lengyel történész, az IPN varsói részlegének igazgatója voltak, és amelyben Wittner Mária és a film két rendezıje vett részt - gyakran szakították meg tapsok. Az alkotók elmondták, hogy az igazságérzet vezette ıket a film elkészítésében, és Wittner Mária is az igazságtételre helyezte a hangsúlyt, valódi rendszerváltást sürgetett. A „lengyel példa” követésére buzdított, utalva arra, hogy Lengyelországban megkezdıdött a kommunista bőnök elkövetıi, a terrorgépezet irányítói egy részének felelısségre vonása, és csökkentették a múlt rendszer fı támaszainak és haszonélvezıinek nyugdíját.
Ugyancsak kedden MagyarországLengyelország 1956 címmel tudományos konferenciát rendeztek a varsói Történelmi Találkozások Házában, ahol Engelmayer Ákos, valamint Tischler János történész, a varsói Magyar Kulturális Intézet igazgatója és Jerzy Eisler lengyel történész, a Nemzeti Emlékezet Intézetének igazgatója tartott elıadást.
A rendezvény iránt nagy volt az érdeklıdés, telt ház mellett zajlott (a 500 fıs moziterem megtelt) annak ellenére, hogy késı esti idıpontban tartották. Jelen volt a lengyel televízió forgatócsoportja is. A Biszku-filmet, melyet már több országban bemutattak, most elıször vetítették Lengyelországban - az alkotók és a nézık kölcsönös örömére és megelégedésére.
Október 19-én, szerdán ugyancsak ünnepi megemlékezést tartott a Łódź városában mőködı Petıfi Sándor Lengyel-Magyar Baráti Társaság. A program keretében két helyi oktatási intézményben – egy általános iskolásban és egy középiskolában – rendhagyó történelemórát tartott az ünnephez kapcsolódva Szalai Attila tanácsos, majd Tadeusz Kaczor tiszteletbeli konzulunkkal és a város kulturális vezetıivel együtt megkoszorúzta a helyi 1956-os emléktáblát.
Október 21-én, pénteken az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából pénteken katonai tiszteletadás mellett missziónk és partnerei megkoszorúzták az 1956-os magyar forradalomnak nyújtott lengyel segítségre emlékezı kétnyelvő emléktáblát, mások között beszédet mondott Wittner Mária 56-os halálraítélt, a Fidesz országgyőlési képviselıje.
Október 20-án, szerdán a Bőn és büntetlenség címő, Biszku Béláról, az 1956-os forradalom utáni korszak belügyminiszterérıl, a megtorlások fı irányítójáról készült dokumentumfilm vetítésével és az azt követı, Wittner Mária egykori halálraítélt, a Fidesz parlamenti képviselıje részvételével tartott pódiumbeszélgetéssel folytatódott a forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségsorozat.
A magyar és lengyel himnusz elhangzása után Wittner Mária, a varsói ünnepségsorozat díszvendége köszönetet mondott a lengyeleknek, akik az 1956-os forradalom alatt és után minden nép közül a legtöbb segítséget adták a magyaroknak, pénzt győjtöttek, vért adtak, és segélycsomagokat küldtek. Hangsúlyozta, hogy az idei ünnep különleges, mert három eseménynek is kerek évfordulója van: 555 éve volt a nándorfehérvári diadal, 55 éve történt az 1956-os forradalom, és 5 éve, az 50. évfordulón a karhatalom fellépett a Budapesten ünneplık egy részével szemben. Wojciech Bartelski,
Missziónk védnökségével, a Varsói Magyar Kulturális Intézet és a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) által közösen szervezett, a Kultúra és Tudomány Palotája Kinoteka mozitermében, mintegy 400 fınyi közönség elıtt csütörtökön tartott rendezvényen jelen volt a film két rendezıje, Skrabski Fruzsina 2
A forradalom évfordulója alkalmából péntek délután ünnepi fogadás volt nagykövetségünkön, mintegy 600 fı meghívott részvételével. A fogadáson fellépett az erdélyi Fabatka népzenei együttes is. A megemlékezés központi gondolata a szolidaritás és az emberi együttérzés volt. Ennek kifejezéseképpen nagykövetségünk meghívta a Mariusz Kazana Alapítványt képzımővészeti győjteményének bemutatására. Az alapítvány a lengyel Külügyminisztérium protokollfınökének, a szmolenszki repülıgépszerencsétlenségben elhunyt Mariusz Kazanának a kortárs lengyel mővészek népszerősítését szolgáló munkáját folytatja (fıvédnöke Radosław Sikorski külügyminiszter, társelnökei az elhunyt kolléga leánya és özvegye). A kiállítás részét képezi a Varsói Nemzetközi Grafikai Triennálé hivatalos programjának is.
Varsó-Belváros polgármestere, az emléktábla társkezdeményezıje arról beszélt, hogy a magyar forradalom elbukott, de erkölcsi gyızelmet aratott, és egy nagy lépést jelentett a közép-európai népeknek a szabadság felé vezetı útján, amelyen a végsı gyızelmet a lengyelek aratták. Nikola Rudzka 12 éves varsói iskolás lány elszavalta Józef Rusznica lengyel költı Két békegalamb címő, a magyar forradalomról írott versét. Az 1956-os magyar forradalom lengyel szimbóluma az emléktáblán is látható könnyezı galamb volt.
Október 22-én, szombaton Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóján „Vivat Ferenc!” címmel jubileumi koncertet rendeztünk lengyel partnereinkkel a varsói Királyi Várban. A fiatal – 8-19 éves – amatır zongoristák koncertje fölött tiszteletbeli védnökséget vállalt az Európai Unió Tanácsának soros lengyel elnöksége, nagykövetségünk, az UNESCO lengyel bizottsága, valamint a Fryderyk Chopin Társaság. A koncertet missziónk és a varsói Zenei Konversatorium, illetve személy szerint az intézmény igazgatónıje, Bogna Kolodziej szervezte. Ez volt a Liszt-év lengyelországi rendezvényeinek ünnepélyes záróaktusa. A rendezvényen mintegy 200-an jelentek meg.
Ezt követıen nagykövetségünk, lengyel állami intézmények, önkormányzatok, katonai és civil szervezetek, lengyel-magyar baráti társaságok, a Varsói Egyetem magyar tanszéke és mások helyezték el az emlékezés koszorúit. Az ünnepségen mintegy százan jelentek meg. Ugyancsak pénteken tudományos konferenciára került sor a Varsói Magyar Kulturális Intézetben A kommunizmus nehéz öröksége Lengyelországban és Magyarországon címmel, a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete közremőködésével. Október 21-én, a poznani önkormányzat által szervezett ünnepélyes koszorúzási ünnepség keretében a város elöljárói és társadalmi szervezetei (köztük a magyar-lengyel baráti társaságok) képviselıi megkoszorúzták az 1956os emlékmővet, illetve Roman Strzalkowski és Mansfeld Péter emléktábláját. A koszorúzási ünnepség után a Rialto Filmszínházban bemutatásra került Grzegorz Lubczyk (volt budapesti lengyel nagykövet) és Marek Maldis rendezı „13 év, 13 nap, 13 perc” címő, Mansfeld Péter és Romek Strzalkowski vértanúságát bemutató filmje.
A Fryderyk (Frédéric) Chopin születésének 200. évfordulója tiszteletére tartott elızı, 2010. évi jubileumi év során dolgozta ki a Zenei Konversatorium azt az elgondolást, hogy többéves nemzetközi programot kellene indítani Európai Zenei Gyökereink címmel. Közös 3
kezdeményezéssel a 2010 és 2015 között megvalósuló program szerves részévé tettük a nagy magyar zeneszerzı és zongoramővész születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett egész éves ünnepségsorozatot. Ennek keretében Magyarországra Nemzetközi Zenei Expedíciót is szerveztünk a fiatal tehetségek részére, melynek révén sikerült összekötni a fiatal zongoristák számára szervezendı zenei mőhelyeket, és a nagyközönségnek szóló nyilvános koncertek sorozatát.
istentisztelet volt a magyar forradalom és szabadságharc 55. évfordulója alkalmából tartott lengyelországi ünnepségsorozat záróaktusa.
Október 23-án, vasárnap az államalapító magyar királyról elnevezett varsói Szent Istvántemplomban az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából missziónk kezdeményezésére ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyet – a V4-es csoport fennállásának 20. évfordulója alkalmából egyúttal felajánlottak a visegrádi országok testvéri kapcsolatainak erısítéséért.
„Magyar kavalkád” címmel a magyar zenét, táncot, konyhát, bort, kézmővességet népszerősítı nagyszabású rendezvényre került sor a hétvégén Varsó belvárosában a lengyel fıváros önkormányzatának kulturális és turisztikai bizottsága és a Magyar Kulturális Intézet szervezésében.
Molnár Imre, Szalai Attila
HÍREK a magyar-lengyel kapcsolatok területérıl
Varsó egyik legelegánsabb s legnagyobb forgalmú központi útvonalán, a hétvégékre rendszeresen sétálóutcává alakuló, az óvárosba vezetı Krakowskie Przedmieście utcában, ahol az elnöki palota, több minisztérium és az egyetem is található, mintegy ötszáz méter hosszan álltak a magyar sátrak, ahol az érdeklıdık a magyar konyha ízeivel, a magyar borokkal ismerkedhettek, és a különbözı magyarországi régiókból érkezett népi kézmővesek – fazekasok, fafaragók, selyemfestık, szíjgyártók és mások – termékeibıl vásárolhattak. A sátrakban számos hungarikum is megtalálható volt, a kürtıs kalácstól és lángostól a magyar pálinkáig, gyulai kolbászig.
A templomban, amelyben az elmúlt években rendszeresen tartottak magyar nyelvő miséket a varsói magyar kolónia számára, a magyar nagykövetség és a helyi plébános kezdeményezésére az emlékmisét idén elsı ízben összekötötték a négy visegrádi ország közös imádságos összejövetelével. Ez alkalomból lengyel, cseh és szlovák partnereinkkel elhatároztuk, hogy a jövıben évente tartunk hasonló közös visegrádi istentiszteletet. A mise keretében rövid beszédet mondott Kiss Róbert varsói magyar nagykövet, Jan Sechter varsói cseh nagykövet, Iveta Hermysová, a varsói szlovák nagykövetség elsı titkára és Piotr Samerek, a lengyel külügyminisztérium európai osztályának titkára. A szónokok a szeretet és a szolidaritás fontosságát hangoztatták. A misét Miroslaw Jaworski plébános vezette, a liturgia egy része magyar, cseh és szlovák nyelven is elhangzott. A plébános homíliájában hangsúlyozta: a közép-európai népek hosszú harcát a szabadságért az 1956-os magyar forradalom indította el, az 1968-as prágai tavasz folytatta, és az 1980-ban megalakult Szolidaritás lengyel tömegmozgalom teljesítette be.
Külön sátrakban mutatkoztak be a turisztikai cégek és a Studio EMKA könyvkiadó, amely évek óta klasszikus magyar szerzık mőveit és magyar témájú könyveket ad ki lengyel
A templomban a megemlékezés részeként a KÜM 2006-ban készített tablókiállítását rendeztük be a magyar forradalomról. Az ünnepi 4
koncert zajlott mintegy 400 világhírő mővész közremőködésével. A minıségi zene népszerősítése érdekében a jegyek jelképes összegbe, 5-7-10 zlotyba (kb. 330-462-660 forint) kerültek.
fordításban. (Az EMKA név mögött a kiadó szerkesztıje, a lengyel tulajdonos felesége, Molnár Klára nevének kezdıbetői rejtıznek.) A sátorsor mellett felállított színpadon egész nap szólt a magyar zene, fıként népzene, de rock is. A magyar Jánosi Együttesen, a Tárkány Mőveken és a Solid Galerin kívül fellépett a poznańi, autentikus magyar néptáncokat bemutató, ám kizárólag lengyel táncosokból álló Piroska táncegyüttes is.
A szervezık ugyanakkor a fiatalok részvételére különös hangsúlyt helyeztek. A cél az volt, hogy bebizonyítsák nekik: a komolyzene éppen úgy hat a befogadó érzelmeire, mint a népi muzsika vagy a rock and roll, és a klasszikus mesterek életútja gyakran meglepı hasonlóságokat mutat a folk, a rock és a pop óriásai által befutott pályákkal. A Magyar Kavalkád és a fesztivál helyszínei között mindössze pár száz méter volt a távolság, ennek folytán csaknem szervesen egybefonódott a rendezvények programja.
Ugyancsak ezen a hétvégén zajlott le – neves magyar mővészek részvételével – a lengyel fıvárosban immár másodízben megrendezett, háromnapos, „A zene titánjai – A zeneırület napjai” címő rangos nemzetközi zenei fesztivál, amely fölött missziónk tiszteletbeli védnökséget vállalt, s amelynek mősorfüzetébe a magyar zene színvonalát méltató szöveget írt Kiss Róbert nagykövet. A klasszikus zene franciául La Folle Journée-nak nevezett ünnepét 1995 óta a világ több országában évente megtartják. Ötletadója és a fesztivál mővészeti igazgatója a francia René Martin, a nantes-i Centre de Réalisation et d,Études Artistique (CREA) mővészeti központ alapítója. A fesztivállal a kezdeményezık a klasszikus zenét szeretnék közelebb vinni a nagyközönséghez. A koncertek és a fellépı mővészek, illetve a hallgatóság számát tekintve ez a világ legnagyobb zenei fesztiválja. Az idei franciaországi zeneünnepre csaknem 200 ezer jegyet adtak el, és a 460 koncerten mintegy 1800 mővész lépett fel. Tokióban az eladott jegyek száma meghaladta az egymilliót.
A két nagyszabású rendezvényrıl a lengyel médiumok mind elızetesen, mind a hétvégi helyszíni közvetítéseikkel, mind pedig utólag a vezetı kulturális hírek között számoltak be, az elektronikus hírportálok sora is élénk érdeklıdéssel kísérte a programokat, gyakran kiemelve a magyar mővészek teljesítményét. Szalai Attila *** A Varsó Białołęka kerületben 2011. szeptember 19-én felavatták a lengyel menekültek II. világháború alatti magyarországi befogadását segítı legfontosabb személyiségeknek emlékét megörökítı táblát. A mintegy harmincöt magyarországi történelmi személyiség nevét és korabeli politikai, társadalmi, egyházi pozícióját tartalmazó emléktábla elkészítését a Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét İrzı Tanács finanszírozta. Az ünnepségen Jacek Kaznowski, Varsó- Białołęka kerületének polgármestere üdvözölı szavai után a tanács fıtitkára, Andrzej Kunert professzor mondott avató beszédet. Kunert professzor beszédében kitért a XX. század válságos idıszakaiban megnyilvánuló lengyel-magyar egymásrautaltság konkrét példáinak bemutatására, és részletesen ismertette azon magyar politikusok tevékenységét, akik az adott politikai viszonyokon túllépve államférfiúi képességeikrıl tanúbizonyságot téve siettek a lengyelek segítségére. Kunert professzor beszéde után a kilencvenedik évéhez közelítı Jan Stolarski, egykori lengyel menekült katona megható szavakkal, személyes emlékeit idézve
A mostani varsói fesztiválon Magyarországról a Muzsikás és a Jánosi Együttes hívták fel a figyelmet Liszt és a magyar népzene kapcsolatára, a nagy magyar zeneszerzı darabjait pedig Ránki Dezsı és Klukon Edit zongoramővészek adták elı. A szervezésben közremőködött a Varsói Magyar Kulturális Intézet is. A fesztivál idei – egyébként az Európai Unió lengyel elnökségének hivatalos programjai között szereplı – varsói kiadásában az 18501950 közötti száz esztendı öt zenei titánja, Brahms, Mahler, Liszt, Strauss és Szymanowski mővei álltak a középpontban. A varsói Nagy Színház-Nemzeti Operában és az elıtte lévı téren felállított hatalmas sátorban 4 napon át 70 5
elıadást tartott Németország krakkói fıkonzulja, Heinz Peters, illetve Molnár Imre tanácsos, aki egyebek mellett kiemelte Jan Szembek Esterházy János lengyelmentı tevékenysége dokumentálásának fontosságát. A konferencián bemutatásra került a Központ által készített, a magyar-lengyel diplomáciai kapcsolatok történetét összefoglaló dokumentumkiállítás is. A konferencia befejeztével a Jan Szembek Történeti Társaság elnöke bejelentette, a jövı évben magyar-lengyel nyelvő emléktáblával szeretnék megjelölni Jan Szembek Trzebinia melletti szülıházát, s ez alkalomból nemzetközi konferenciát szerveznek, melyet a táblaavatással együtt az egykori miniszterhelyettes emléke megırzésének szentelnek.
mondott köszönetet magyarországi befogadásáért és tartózkodásáért. Az emléktáblát Kiss Róbert magyar nagykövet és a kerület polgármestere, Jacek Kaznowski mellett megkoszorúzta a lengyel Szejm, a Varsó Fıvárosi Önkormányzat, a Lengyel Nemzeti Harc és Mártíromság Emlékét İrzı Tanács, valamint a Veteránok és Meghurcoltak Ügyeivel foglakozó Kormányzati Hivatal képviselıje. Az emléktábla-avatást követıen a VarsóBiałołęka kerület kulturális központjában történelmi szimpóziumra került sor, melynek témája ugyancsak a lengyel menekültek magyarországi befogadása volt. A Jan Ciechanowski államtitkár, a Veteránok és Meghurcoltak Ügyeivel foglakozó Kormányzati Hivatal elnöke által megnyitott történelmi szimpózium keretében Mieczysław OstojaMytkiewicz történész, egykori lengyel menekült O’sváth László belügyminisztériumi szerepérıl, Grzegorz Łubczyk, volt budapesti lengyel nagykövet Henryk Sławik és id. Antall József feladatkörérıl, Tadeusz Olszański, volt balatonboglári diák a boglári lengyel gimnáziumról, Molnár Imre pedig Esterházy János lengyelmentı szerepkörérıl tartott elıadást. A kulturális központ és a białołękai gimnázium közös elıterében ez alkalomból megnyitásra került a magyar nagykövetség által biztosított „Lengyel menekültek Magyarországon” címő történelmi dokumentumkiállítás is. Molnár Imre
*** A jarosławi bencés apátság szeptember 17-18án tartotta alapításának 400. évfordulójára emlékezı ünnepségsorozatát. Az apátság épületében jelenleg mőködı Keresztény Kulturális Alapítvány az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségsorozatot összekötötte a II. Rákóczi Ferenc itt tartózkodásának 300. évfordulójára való megemlékezéssel. Mint ismeretes, a szabadságharc bukása után II. Rákóczi Ferenc és kísérete (mintegy 3 ezer fı) a fejedelem lengyelországi birtokai egy részét képezı Jarosław (magyarul Jaroszló) bencés apátságában (és annak környékén) hosszabb idıt töltött el, amelyet Rákóczi diplomáciai tárgyalások folytatására, illetve a szabadságharc folytatásának szervezésére használt fel. Itt tartózkodásának ideje alatt bıkező adományaival hozzájárult az apátság fenntartásához, s emiatt máig az apátság egyik jótevıjeként tartja ıt számon a helyi emlékezet. Itt tartózkodásának emlékét az apátsági templom falán elhelyezett márványtábla ırzi. A 2011. szeptember 17-18-án megrendezett ünnepségsorozat résztvevıi ünnepélyes külsıségek közepette (fúvószenekar, katonai tiszteletadás) megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc emléktábláját, a város fıterén helyet kapott Magyar-Lengyel Barátság Emlékmővét és Leon Czechowski ırnagy mellette álló kopjafáját. A város szülöttje, Leon Czechowski számos környékbeli társával együtt az 1848-49-es szabadságharcban Bem erdélyi seregében harcolt a magyar szabadság kivívásáért. Az említett helyszíneken a magyar nagykövetség képviselıje, a város elöljárói, egyházi és hagyományırzı szervezetei, valamint a Magyarországról érkezı emlékezı csoportok
*** A Krakkó melletti Trzebinia városka kulturális központjában 2011. szeptember 16-án a Jan Szembek Történeti Társaság szervezésében Jan Szembek külügyi, diplomáciai munkásságát bemutató emlékkonferenciára került sor. A városka szülöttje, Jan Szembek a magyar lengyel diplomáciai kapcsolatok helyreállításának céljával innét utazott el Magyarországra, ahol elıbb követként, majd nagykövetként szolgálta hazáját és a magyar-lengyel barátság ügyét. Közremőködött a Lengyelországot az orosz bolsevik támadás idején megsegítı 1920-as magyar lıszer/ és egyéb hadianyag-szállítás megszervezésében, a II. világháború kitörése után pedig a lengyel külügyminiszter helyetteseként részt vett a lengyel menekültek magyarországi befogadását elıkészítı munkálatokban is. A konferencián többek között 6
és a jobbközép Rzeczpospolita, beszámolt róla a közszolgálati lengyel rádió, a katolikus Puls TV, valamint az országos lefedettségő Radio Maryja. A KAI anyagát teljes egészében közölték a katolikus hírportálok, köztük a Niedziela címő legnagyobb országos katolikus hetilap on-line kiadása, ahol jelzik, hogy a lap legközelebbi, a hét végén megjelenı számában nyomtatásban is közzéteszik.
(az Érdi Magyar-Lengyel Kulturális Egyesület, a budapesti Szent Adalbert Lengyel Egyesület és a Szent Korona Szövetség) helyezték el a megemlékezés koszorúit. Ünnepi beszédet Molnár Imre tanácsos, Grzegorz Łubczyk, egykori budapesti lengyel nagykövet, illetve dr. Ulrich Attila, a Nyíregyházi Megyei Múzeum történeti osztályának vezetıje mondott. Az ünnepségeket kiegészítı keresztény kulturális fesztivál keretében Lányi György, a Téka Együttes tagja mutatott be egy Rákóczikorabeli zenei darabokból összeállított, a Központ által is támogatott nagy sikerő emlékmősort. A rendezvény keretében bemutatásra került a Nyíregyházi Megyei Múzeum Rákóczi-emlékkiállítása és a varsói magyar nagykövetségnek az ezeréves magyarlengyel barátságról készített történelmi dokumentumkiállítása is. A magyar nagykövet nevében dr. Molnár Imre tanácsos a Rákócziemléknap fıszervezıjének, Stanisław Machala helytörténésznek, illetve Daniel Bajdaknak és Jerzy Balandának a Honvédelmi Miniszter által adományozott „HM Magyar Hadisírgondozásért Kitüntetı Címet”, a Rákóczi Emlékünnepségnek helyt adó Jarosławi Keresztény Kulturális Alapítvány elnökének, Marek Pieńkowski prelátusnak pedig a Magyar Nagykövetség díszoklevelét és a Köztársasági Elnök Ezüstérmét adta át.
A KAI anyaga szerint az ünnepi eseményen mintegy 300-an voltak jelen, köztük Kazimierz Nycz varsói bíboros érsek, Józef Glemp nyugalmazott lengyel prímás, Józef Michalik przemysli érsek, a lengyel katolikus püspöki kar elnöke, Józef Kowalczyk gnieznói érsek, lengyel prímás, más lengyel és külföldi egyházi méltóságok, közéleti szereplık. A laudációban Erdı Péter széles körő tudományos, oktatói és egyházvezetıi munkásságának ismertetése során kiemelték, hogy a magyar prímás számára különösen fontos a vallásszabadság joga, és amikor eljött az ideje, tevékenyen bekapcsolódott a katolikus egyház és a magyar állam kapcsolatai normalizálásának folyamatába, és részt vett a magyar állam és a Vatikán közötti megállapodás elıkészítési munkálataiban. Hangsúlyozták, hogy lengyel nyelven is jelentek meg publikációi. Elhangzott, hogy a Wyszynski Egyetem az ötödik egyetem, amely díszdoktori címet adományozott a magyar prímásnak: korábban a Párizsi Katolikus Intézettıl, a kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetemtıl, a II. János Pál Lublini Katolikus Egyetemtıl és a müncheni Ludwig Maximilian Egyetemtıl kapta meg ezt a címet.
A Rákóczi-emléknap befejeztével – s annak sikerén felbuzdulva – a szervezık bejelentették, a fejedelem itt tartózkodásának emlékére az évenként megrendezésre kerülı apátsági kulturális fesztivál keretében a jövı évtıl kezdve hagyományteremtı célzattal jarosławi magyar kulturális napot szerveznek. Nagykövetségünk mindkét rendezvény felett védnökséget vállalt. Molnár Imre
Erdı Péter díszdoktori címéhez levélben gratulált mások között Bronislaw Komorowski lengyel államfı, Donald Tusk miniszterelnök és Waldemar Pawlak miniszterelnök-helyettes.
***
A varsói Stefan Wyszynski Bíboros Egyetem díszdoktorává (doktor honoris causa) avatták 2011. szeptember 15-én Erdı Péter bíborost, esztergom-budapesti érseket, Magyarország prímását.
A prímás a jelenlevı lengyel sajtónak, valamint az MTI varsói tudósítójának nyilatkozva nagy örömnek és megtiszteltetésnek nevezte a díszdoktori cím odaítélését. Elmondta, hogy a budapesti teológiai kar és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem régi barátságban áll a Wyszynski Egyetemmel, amely eredetileg teológiai akadémia volt, majd a 90-es években állami egyetemmé bıvítették, amelynek
A lengyel Katolikus Hírügynökség (KAI) az eseményrıl részletes közleményt adott ki, amelyet kommentárok nélkül, rövid hírré szerkesztve átvett a két legnagyobb országos politikai napilap, a balliberális Gazeta Wyborcza 7
(mindenütt emléktábla jelöli a magyar katonaköltıvel való kapcsolatot) – által körülölelt Krosno, amely történelmi kapcsolataink ápolásában az élen járó lengyel városok közé tartozik, évszázadokon át a délkelet-lengyelországi régió kereskedelmi gócpontja, a határvidék multikulturális központja volt. E hagyományokat figyelembe véve kezdeményezte Krosno, hogy az évente megrendezett Fesztiválon a lengyeleken és magyarokon túl részt vegyenek szlovák és cseh borászok, pincéik legjobb, legkeresettebb boraival, illetve, hogy jelen legyenek az idegenforgalomban tevékenykedı helyi és regionális szervezetek képviselıi is. Mindezt ki kívánták egészíteni a Kárpátok közelebbi régióinak kulturális, elsısorban népzenei és néptánc-, valamint kulináris hagyományainak bemutatásával, ezzel is elısegítendı az egymással szomszédos népek kölcsönös megismerését, integrációs folyamatát.
keretében ma négy egyházi fakultás is mőködik. Az intézmény fejlıdik, erısödik, már 20 ezer hallgatója van. „Szellemi partnernek is érdekes, és jó helye a párbeszédnek a hit és a tudomány között” – hangsúlyozta a prímás. Erdı Péter a magyar-lengyel egyházi kapcsolatokat hagyományosan kitőnınek nevezte. „Nagyon sok tapasztalatot tudunk cserélni, és sok olyan helyzet adódik, amikor a régió többi népeivel való párbeszédben is együtt tudunk mőködni. Azt hiszem, hogy ezek nagyon baráti és nagyon hasznos kapcsolatok” – emelte ki. A díszdoktori cím átadása az egyetemen zajló 14. kánonjogi világkongresszus keretében történt, melynek témája az egyházi közigazgatás. Erdı Péter ebben a témakörben tartott elıadást az ünnepi ceremónia után. Szalai Attila ***
A Fesztivál magyar, szlovák, cseh és ukrán népzenei koncertekkel, néptáncbemutatókkal főszerezett megnyitóján a krosnói Portius Társaság megkapta azt a tokaji szamorodnival feltöltött 106 literes gönci hordót, amelyet július 1-én Varsóban Hörcsik Richárd adott át mint a magyar nemzet jelképes ajándékát Lengyelország uniós elnökségének kezdete alkalmából, s amelyet Roman Kuźniar professzor, Bronisław Komorowski köztársasági elnök külpolitikai fıtanácsadója vett át. Az Elnöki Hivatal döntése alapján a Krosnóval közeli kapcsolatokat ápoló Komorowski megbízásából Kuźniar professzor – aki egyébként a régióból származik és a Portius Társaság tiszteletbeli tagja – ünnepélyesen tovább adta a magyar hordót Zbigniew Ungeheuernek, a szervezet elnökének. Ezzel a hordó a krosnói borfesztiválok állandó jelképévé vált – húzta alá az elnök.
2011. augusztus 26-28-a között a délkeletlengyelországi Krosno városa adott otthont a Kárpátvidéki Atmoszféra – A Visegrádi Országok Határvidéki Kulturális, Bor- és Idegenforgalmi Fesztiválja címő nagyszabású rendezvénynek, a település önkormányzata, magyarországi, szlovákiai és csehországi testvérvárosai, a Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma, a helyi magyar-lengyel hagyományokat ápoló Portius Társaság, valamint a V4-es országokban mőködı bortermelı és -forgalmazó cégek, továbbá civil szervezetek támogatásával. A háromnapos programsorozaton magyar részrıl részt vettek: Gyıri Enikı államtitkár, Kiss Róbert varsói magyar nagykövet, Hörcsik Richárd, az OGY Európai Ügyek Bizottságának elnöke, Krosno magyar partnertelepüléseinek – Zalaegerszeg, Sárospatak, Sátoraljaújhely, Tolcsva – önkormányzati küldöttségei, mővészeti életének (fotómővészek, népi zenekarok, táncegyüttesek) és turisztikai promóciós irodáinak képviselıi. A Fesztivál a Robert Portius középkori tokaji borkereskedı nevét viselı krosnói Portius Társaság és a Kovács István vezette krakkói magyar fıkonzulátus kezdeményezésére indult 2003-ban, korábban kizárólag magyar-lengyel együttmőködés keretében mőködött, majd 2009tıl mai formájára bıvült ki. Az egykori lengyelországi Balassi-birtokok – Kamieniec, Odrzykoń, Nowy śmigród, Rymanów 8
Fıtér színpadán lezajlott népzenei-néptáncos programok sorában kiemelkedı sikert aratott a sárospataki Sisere gyermek együttes. A magyaros konyha kínálatában a prímet a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje vitte – a krosnói Fıtéren felállított sátruknál, kemencéiknél szinte állandó volt a sorban állás a pomposokért, főszeres kenyérlángosokért, perecekért. A fıtéri magyar borpavilonokban is jól fogyott a bor.
Gyıri Enikı államtitkár ugyanakkor ünnepi beszédében méltatta a magyar uniós elnökség során történt együttmőködést a két, egymást nagyon fontos stratégiai partnernek tekintı ország között, s utalt arra, hogy a lengyel elnökség idején milyen aspektusokban folytatjuk a közös munkát. Az államtitkár asszony igen fontosnak ítélte a regionális együttmőködést is, amelynek tengelye térségünkben a V4-es csoport, hajtóerejét pedig javarészt a lengyelek és magyarok alkotják, mint arra a ciklikusan ismétlıdı krosnói rendezvény kitőnı példa. A kapcsolatépítés szinte kimeríthetetlen tartalékait képezik a települési és intézményi partnerkapcsolatok, melyek építésében Krosno és testvértelepülései ugyancsak élen járnak. Gyıri Enikı megjegyezte: hasonlóan ünnepélyes körülmények közepette, mint Magyarország és Lengyelország között, eddig egyetlen uniós elnökségi átadásra sem került sor az EU-ban. A gesztusok nyelvén is ragyogóan értjük egymást – tette hozzá – utalva arra, hogy az elnökség hivatalos átadási ceremóniáján Orbán Viktor miniszterelnök a most Krosnóban átadott hordóhoz hasonló kisebbet adott át Donald Tusk lengyel kormányfınek, akitıl cserébe egy gyönyörő szablyát kapott, amivel megerısítettük a hagyományos szólásmondást, mely szerint „lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol s issza borát”.
Szalai Attila ***
2011. augusztus 20-án – nemzeti ünnepünk napjára idızítve – a Sue Ryder Alapítvány és a Varsói Felkelés Múzeuma a Varsó melletti Konstancinban a város polgármesterének védnöksége alatt emléktábla-avató ünnepséget szervezett egy 1944-ben elesett, a varsói felkelésben lengyel oldalon részt vevı ismeretlen magyar katona sírjánál. Nagykövetségünk részérıl Szeratics Péter ideiglenes ügyvivı, Szilágyi Szabolcs katonai attasé és dr. Varga Szabolcs konzul vett részt a rendezvényen.
Az államtitkár asszony a háromnapos rendezvénysorozat idején számos programon jelen volt, és részt vett Krosno önkormányzata és a város partnertelepüléseirıl érkezett küldöttségek hivatalos találkozóin is. A Fesztivál magyar programjait nagy érdeklıdés kísérte, telt házzal zajlottak le a turisztikai promóciós rendezvények és a népzenei koncertek, csakúgy, mint a borbemutatók. A legnagyobb sikert a „Magyar borok Lengyelország uniós elnöksége alatt” címő borbemutató aratta, amelyen az ifj. Hörcsik Rochárd vezette hercegkúti Portius Pince termékeit kóstolhatták meg a régióból érkezett vendégek. Nagy sikert aratott az egri Simon Pincészet kóstolója (vezette a tulajdonos, Simon József) és a tolcsvai Fitomark dr. Kiss István közremőködésével tartott tokaji borbemutatója, illetve dr. Molnár Péternek a magyarországi borturizmusról szóló, ugyancsak borkóstolóval kísért elıadása is a Fesztivál programjában szereplı turisztikai konferencián. A krosnói
Az ünnepségen dr. Zbigniew Osiński történész, a Varsói Felkelés Múzeumának munkatársa ismertette az ezeréves lengyel-magyar barátság történetét és az 1944-es lengyel-magyar kapcsolatokat, majd Kazimierz Jańczuk polgármester és nagykövetségünk ideiglenes ügyvivıje leleplezte az emléktáblát. A magyar katona sírjának katonai tiszteletadással történı felszentelése és a közös imádság után a résztvevık – közöttük nagykövetségünk munkatársai – elhelyezték a megemlékezés koszorúit és virágcsokrait. Az alábbiakban idézzük az emléktáblán elhelyezett magyar nyelvő szöveget, amely 9
rávilágít a magyar-lengyel barátságnak a magyar köztudatban eddig nemigen ismert fontos mozzanatára.
hogy Magyarország Lengyelország ellen.
nem
visel
hadat
A magyaroknak a varsói felkeléshez való baráti hozzáállását a „Kampinos” Csoportban harcoló magyar katonák jelképezték. A háború után az egykori parancsnok, Józef Krzyczkowski („Szymon”) indítványára Partizán Kereszttel tüntették ki Kovács Pált, Darvas Istvánt, Garami Istvánt és Jakab Miklóst.
„1944 júliusa és augusztusa fordulóján Varsó környékén mintegy húszezer fıs magyar katonaság jelent meg: a 2. magyar tartalékhadtest és az 1. magyar lovashadosztály. Augusztus 19-ig a 2. hadtest élén Vattay Antal altábornagy, ezt követıen pedig Lengyel Béla altábornagy állt. Horthy Miklóstól, a Magyar Királyság kormányzójától egyértelmő útmutatást kaptak: „Nekünk, magyaroknak nincs semmi keresnivalónk sem Lengyelországban, sem pedig Varsóban. A lengyelek a barátaink, a németek viszont csak bajtársaink, nem szabad hagynunk, hogy bevonjanak bennünket a vitájukba”.
A magyar katonák és parancsnokaik, köztük Lengyel Béla altábornagy emléke ıriztessék meg a lengyelek szívében, különösen azoké, akik vérüket hullatták akkor, amikor a felkelıknek fegyvert adtak, és névtelen sírokban nyugszanak itt.” Szeratics Péter
A magyarok augusztus elsı napjaiban foglalták el állásaikat Varsó és környéke területén. A Kabaty erdıben és Ursynów területén helyezkedtek el az 5. gyalogos hadosztály egyes alegységei, mások a Góra Kalwaria helységtıl egészen a varsói magaspartig terjedı területet szállták meg, Laskiban és Hornówekben a 12. tartalék hadosztály törzse állomásozott, az 1. hadosztály pedig Jabłonna, a Kampinos erdı és a Pilica folyó menti Nowe Miasto település területét foglalta el.
ANYAKÖNYVI HÍREK Megérkezett közénk: Bali Alexandra Urszula (okt. 10.) V A R S Ó I
M A G Y A R
HÍRLEVÉL
A magyar tisztek lengyelországi tartózkodásuk kezdetétıl fogva jóindulattal viszonyultak a Még kölcsönös harcoló felkelıkhöz. megbeszélésekre is sor került, amelyeken a lengyel felet dr. Jan Stępień lelkész alezredes, a magyar felet pedig Lengyel Béla altábornagy és Szabó László vezérırnagy képviselte. Ezek eredményeként a magyarok vállalták, hogy nem fognak ellenséges hadi cselekményeket indítani a lengyelek ellen, továbbá megengedik, hogy az állomáshelyük körzetében a lengyel felkelı egységek és a civil lakosság szabadon mozoghasson.
A Magyar Köztársaság Varsói Nagykövetségének hírlevele. Szerkeszti: dr. Varga Szabolcs konzul E-mail:
[email protected]
A magyar katonák a lengyel lakossággal együtt részt vettek a vasárnapi szentmiséken és élénk kereskedelmet folytattak a lengyelekkel. Hasonló volt a helyzet a Varsótól délre levı térségben és a Kampinos erdı, Łomianki és Kiełpin körzetében is. Szeptember elsı napjaiban Lengyel Béla altábornagy parancsot kapott Mokotów tüzérségi lövetésére. Ennek teljesítését azonban megtagadta azzal érvelve,
10
