Híres személyek bizarr szokásai

Híres személyek bizarr szokásai Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu)

Híres személyek bizarr szokásai

2015 február 25. Flag

0

Értékelés kiválasztása értékelve Give Híres személyek bizarr Give Híres személyek bizarr Give Híres személyek bizarr Mérték Give Híres személyek bizarr Give Híres személyek bizarr

Még nincs

szokásai szokásai szokásai szokásai szokásai

1/5 2/5 3/5 4/5 5/5

Ki volt az a politikus, aki a kádban elterülve vitatta meg országának legfontosabb államügyeit? Melyik világhírű francia író ivott napi 50 adag kávét?

Ki volt az a tudós, aki előszeretettel fogyasztotta az általa vizsgált egzotikus állatokat? Hét olyan történelmi személyt mutatunk, akinek furcsa szokására nem csak a kortársak kapták fel a fejüket.

1. oldal (összes: 9)


A feltaláló, aki irtózott a kerek tárgyaktól Túlzás nélkül kijelenthető, hogy kevés olyan bogaras feltalálót hordott a hátán a föld, mint Nikola Tesla. A horvátországi Smiljanban, szerb szülők gyermekeként született világhírű fizikus több mint kétszáz szabadalmat jelentett be, az ő nevéhez fűződik többek között a többfázisú villamoshálózat, a váltakozóáramú motor, illetve a rádió feltalálása is - utóbbiért azonban 1909-ben az olasz Marconi kapott Nobel-díjat. Lényegében minden ipari és háztartási eszköz az ő háromfázisú elektromos rendszerével és indukciós motorjával készül. Tesla mindig is hajlamos volt a neurózisra és a sértődésre, ráadásul tisztaságmániás volt, irtózott a kerek tárgyaktól és csak olyan szobában volt hajlandó megszállni, amelynek száma osztható volt hárommal. Azzal nem lehet vádolni, hogy túlzottan pazarolta volna az amúgy drága idejét: 2 óránál többet nem igen aludt, rendszerint hajnal háromkor kelt, s megállás nélkül este 11-ig dolgozott, de állítólag volt olyan is, amikor egyhuzamban 84 óráig a laboratóriumában kuksolt, anélkül, hogy akárcsak egy pillanatra is lecsukta volna a szemét.

Az írónő, akinek íróasztala sem volt



A "krimi koronázatlan királynője", Agatha Christie igen termékeny író volt: hosszú élete során összesen 66 detektívregényt, 17 színdarabot, számos novelláskötetet, illetve verseket és mesét írt nem beszélve az álnéven szerzett romantikus regényeiről -, ám e megterhelő munka ellenére különös munkamódszerrel dolgozott, ugyanis nem használt íróasztalt. Irodája sem volt, leghíresebb regényét, az 1934-ben megjelent Gyilkosság az Orient expresszen című művét például hotelszobájában vetette papírra. Agatha Christie azonnal írógéphez nyúlt, ha írhatnékja volt, lett légyen az a konyhája vagy hálószobája. Az írást jóval azelőtt megkezdte, hogy a cselekmény körvonalazódott volna fejében, rendszerint a gyilkosságok részleteit dolgozta ki legelőször, s csak azután bontotta ki a történet további szálait. Hercule Poirot és Miss Marple "szülőanyja" arra azonban gondosan ügyelt, hogy mindig saját maga gépelje le gondolatait, az ugyanis számára az alkotófolyamat elválaszthatatlan részét jelentette.

A francia, aki napi 50 kávét ivott



Azt gondolja, koffein-túladagolásban szenved? Soknak tartja a napi 3-4 csésze kávét? Ez mind semmi Honore de Balzachoz képest, a Huhogók világhírű szerzője ugyanis - ha hihetünk a forrásoknak - írd és mondd napi 50 kávéval mérgezte magát. Ugyan a kávébab gazdag a különböző bioaktív összetevőkben, például klorogénsavban, s a napi három adag sötét pörkölésű kávé a legújabb kutatások szerint kifejezetten jótékony hatással van a DNS-ünkre, azonban az ennél nagyobb mennyiség még az egészséges embereknek sem ajánlott. Balzac munkatempója legendás volt: "Tizenhat, sőt huszonhárom órát dolgozott a napból, zárt zsalugáter és gyertyafény mellett (...) s hozzá, mint Voltaire, kannaszám hörpölte a kávét" - írta róla Egon Friedel. A francia regényíró rendszerint este 5-6 óra tájékán egy könnyű estebéddel nyitott, majd éjfélig szunyókált, s miután felkelt, órákon át dolgozott. Egyszer saját elmondása szerint 48 órán át írt, a két nap alatt pedig csupán egy 3 órás szünetet iktatott be - nem csoda, hogy döntötte magába a feketét. Balzac 51 éves korában, a rendkívül erőltetett életmód és munkatempó következtében hunyt el. 4. oldal (összes: 9)


A tudós, aki nem csak kutatta, meg is ette az állatokat Az angol természettudós, Charles Darwin szokatlan táplálkozási szokása egyetemi éveire nyúlik vissza, mikor a Cambridge-en Gourmet Club néven társaságot alapított azzal a céllal, hogy társaival a lehető legfurcsább állatokat megegyék. A klub heti "szeánszai" során a kíváncsi gourmand-ok asztalán volt minden: kipróbálták a sólymot és bölömbikát is, de a túlságosan rágósnak bizonyuló macskabagollyal már meggyűlt a bajuk.

Az evolúcióelmélet kidolgozója tehát nem csak vizsgálta, meg is ette az egzotikus állatokat. Mikor 1831. december 27-én a HMS Beagle vitorlát bontott, s megkezdődött Darwin világkörüli, öt éven át tartó, négy kontinenst érintő tudományos útja, a természettudós ismét régi szenvedélyének élhetett: minden állatot megevett, ami az útjába (asztalára) került. Darwin többek között tatut ('taste & look like duck', írta róla), struccot és pumát falatozott, de egy nem nevesített rágcsáló ízlett neki a leginkább, "a legjobb hús, amit valaha ettem".

A politikus, aki a kádban vitatta meg az államügyeket



Winston Churchill esti rituáléiban semmi különleges nem volt, hacsak nem az, hogy mindent óramű pontossággal csinált. Az irodalmi Nobel-díjas politikus napi rutinjáról Mason Currey írt Daily Rituals: How Artists Work című könyvében, amelyből kiderül, hogy Churchill este ötkor egy gyenge whiskyt hörpintett fel szódával, majd ledőlt, és másfél órát szundikált, így gyakorlatilag 24 óra alatt másfél napig tudott dolgozni. Ezt a szokását még Kubában vette fel, ahova azért ment, hogy megfigyelje a spanyolok és a helyi gerillák küzdelmét. Mikor a rövid sziesztát követően fél 7-kor felébredt, fürdőt vett, majd felöltözött és 8-kor elköltötte vacsoráját. Amely egyébként a nap legfontosabb étkezése volt, hiszen Churchill ekkor igazi társasági életet élt: szivarról szivarra gyújtott, ivott, s tette mindezt akár éjszakába nyúlóan. Mikor már mindenki elaludt, a kormányfő asztalához ült és még vagy egy órán át dolgozott. A ködös Albionban igen szokatlannak tetsző alvási szokásai miatt Churchill állítólag a kádban elterülve vitatott meg bizonyos politikai kérdéseket a háborús kabinettel.

A zeneszerző, aki folyton meditált

Bonnban született, zongoristaként már nyolcéves korától szerepelt, 1782-től pedig tanárát, Neefe-t helyettesítette az orgona mellett; 1792-ben ment és telepedett le Bécsben, ahol az arisztokrácia kedvence lett, később zongora- és hegedűversenyeket, kilenc szimfóniát, nyitányokat, 6. oldal (összes: 9)

Híres személyek bizarr szokásai Közzétette: www.flagmagazin.hu (https://www.flagmagazin.hu) kísérőzenéket, baletteket, dalokat, kórusműveket komponált; egyetlen operája a Fidelio, amely a korabeli szabadító opera típusa, s amelyhez négy különböző nyitányt írt. Ludwig van Beethoven nem tudott megülni a fenekén: titkára, Anton Schindler elmondása szerint miközben dolgozott, folyamatosan járkált, kezére újra és újra egy korsó vizet öntött, mélyen hümmögött és mély meditációba "zuhant". Frissen pörkölt reggeli kávéjához gyakran saját kézzel válogatta ki az összesen hatvan babszemet, majd hosszú sétára indult, hogy kreatív energiákat gyűjtsön, fürdés közben pedig zenét szerzett.

Az író, aki napjában százszor fésülködött Talán nem túlzás azt állítani, hogy Charles Dickens volt Anglia első igazi irodalmi szupersztárja, a Twist Olivér, a Szép remények, az Örökösök vagy A két város regénye című klasszikusok szerzőjét a viktoriánus kor és az angol nyelvű irodalom legnagyobbjai közt emlegetik. Az anglikán polgárcsaládból származó Dickens regényeiben mindenekelőtt a viktoriánus korszak szociális helyzetét állítja pellengérre, szemléletes, egyszerű nyelvezete mély benyomást keltve ábrázolja az élet árnyoldalait, s különös szeretettel viseltetik az eredeti gondolkodású csodabogarak iránt, gyengéiket sok humorral mutatja be.



"Alapanyagnak" ott volt saját maga is, Dickens ugyanis már-már megszállottan ügyelt külsejére, így hajára, amelyet egyik cselédje állítása szerint a mindig kezénél levő fésűjével naponta százszor is megigazított. S hogy miben rejlett kreativitásának titka? Miközben fogalmazott és lediktálta történeteit asszisztensének, az írófejedelem lassan lépkedett; szigorú időbeosztás szerint, reggel 9 és délután 2 között dolgozott, majd egy háromórás sétára indult. Asztalán mindig, minden a helyén volt, ha írt, a házban síri csönd honolt. Furcsa szokásaitól a hálószobájában sem tudott megszabadulni: mindig észak felé fordulva aludt. 8. oldal (összes: 9)


mult-kor.hu Tisztelt olvasók! Legyenek olyan kedvesek és támogassák "lájkukkal" a Flag Polgári Magazin facebook oldalát, a következő címen: https://www.facebook.com/flagmagazin - Minden "lájk számít, segíti a magazin működését! Köszönettel és barátsággal! www.flagmagazin.hu

Tweet

(adsbygoogle = window.adsbygoogle || []).push({});

Ajánló


Híres személyek bizarr szokásai

Recommend Documents