VERÕCEI TÜKÖR
Hírek
Augusztus
1
„Nézd a szemeimet, minden kiderül, kár mondani már, A magyarság szívbe menekül, úgy is jót talál, úgy is jót talál.” (Ghymes) mes) XXII. évfolyam 08. szám 2012. augusztus
A község lapja
150 Ft F
Csak az létezik, aki tart valahová. Hittel, tettel, ezernyi sebbel. Érezve, vérezve, éhezve, kérdezve, néha tévedve, de újra és újra megérkezve. Otthonról haza, ismeretlen tájakon át. Az utazó pedig közben társakra lelhet. Például azokra, akikkel közös élettéren osztozik. Mondjuk Verőcén. Június végén, július elején zajlott az Erdélyország az én hazám világtalálkozó. A program éppoly változatosnak bizonyult, mint a látogatók köre: akik e néhány napot együtt töltötték, tartalmas, közös élményekkel lehettek gazdagabbak. Hasonlóképpen a Verőcén vendégül látott kárpátaljai gyermekek, akik nevében Roják Mária, Császlóc község polgármestere fogalmazott meg köszönőlevelet. Közeledik Államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepe. Ez alkalomból augusztus 19-én mesejáték, koncertek, tábortűz, valamint tűzijáték várja az ünneplőket a Duna-parton. A nyár utolsó hónapjában is rengeteg alkalom nyílik a tartalmas együttlétre: lesznek kézműves foglalkozások, versenyek, sporttáborok, játszóház és koncertek – hogy csak néhányat említsünk. Két program között lapozgassák szeretettel a Verőcei Tükör augusztusi számát. Interjúinkban ezúttal is olyan személyeket szólítottunk meg, akik nemes eszmékből eredő hivatásoknak szentelték életüket, és akik a Verőcén élők boldogabb mindennapjaiért küzdenek, de folytatódik helytörténeti sorozatunk, illetve Huszár Pufi meséje is. Az augusztus hétvégi estéken pedig hallgassunk térzenét (címlapkép). Aztán induljunk: itthonról haza. Élményekben gazdag augusztust kíván: a Verőcei Tükör szerkesztősége
2
Augusztus
A védőnő egyfajta kapocs a társadalom és a családok között. Ő az, aki belép(het) a létező talán legszorosabb közösség egyik legintimebb szférájába, mégpedig annak legbensőségesebb időszakában: a baba születése körül. Nehéz feladat, bizalom és szaktudás szükséges hozzá. Lécz Izabella védőnővel beszélgettünk – Miért választotta ezt a szakmát? – Mindig is emberekkel szerettem volna foglalkozni, érdekelt az emberi test működése, illetve maga az egészségügy, ezért választottam ezt a hivatást. – Hogyan került ide, Verőcére? – Amikor annak idején munkát kerestem, Verőcén éppen megüresedett egy hely, így az állást megkaptam. Azelőtt semmilyen kapcsolatom nem volt Verőcével, mert Budapesten élek. – Igaz, hogy csak nálunk, Magyarországon létezik védőnői szolgálat? – Így van, ez egy hungarikum. Itthon felismerték, hogy szükség van erre a szakmára. Szlovákiában is létezett még a 80as években, de valamiért megszüntették. Mivel élnek ott ismerőseim, tőlük tudom, hogy azóta is hiányzik, hiszen egy gyermekorvos nem azt a szolgáltatást nyújtja, amit egy védőnő. Sok országban pedig egészen más a társadalmi környezet, mint itt: ha a gyermek elérte a hathónapos kort, az anya már megy is vissza dolgozni. Nemrég olvastam, hogy Magyarország mennyire gyermekbarát állam azzal, hogy hároméves korig támogatja az anyaságot. A gyermek egészséges testi-lelki fejlődése szempontjából ez nagyon fontos. – Mi a feladata egy védőnőnek? – Amikor legelőször találkozom a családokkal, az a várandósság időszaka. Ekkor léteznek kötelező vizsgálatok, illetve megbeszéljük az esetleges problémákat, megpróbálunk válaszolni a kismamákban felmerülő ezernyi kérdésre a fogantatástól a szülésig. Kitöltünk egy kiskönyvet, majd felkeresem őket az otthonukban, feltérképezem a leendő kismama szűkebb-tágabb környezetét, kapcsolatrendszerét. – Miért fontos mindez?
Interjú
– Egy kismamának sok gondj gondja djaa fak ffakadakad hat például abból, ha a családban valaki nem fogadja el őt és a megváltozott helyzetet, vagy egyszerűen csak egészen eltérő szemszögből látja a dolgokat. Ha viszont kialakul velünk egy megfelelő bizalmi légkör, akkor szakmai segítséget tudunk nyújtani. Az persze változó, hogy menynyire engednek közel magukhoz a családok. Mivel a gyermekjóléti szolgálat jelzőrendszerének része vagyunk, adott esetben jelezzük, ha nagyobb probléma van egy családnál, illetve ha veszélyeztetve van a gyermek vagy az anya. – Ha már megszületett a gyermek, menynyi ideig kísérik figyelemmel a sorsát? – Egy éves korig havonta, aztán egyre lazul a kapcsolatunk. Háromévesen közösségbe kerül a gyermek, de persze ekkor sem veszítjük szem elől. Még az iskolában is különböző szűréseket végzünk, vizsgáljuk a gyermekek egészségi állapotát. Nagyon tágan értelmezve a kérdést mínusz kilenc hónapos kortól egészen tizennyolc éves korig a védőnői szolgálat látókörében vannak a gyerekek. A folyamat során szorosan együttműködünk a helyi orvosokkal, az óvodával, az iskolával, a gyermekjóléti szolgálattal, valamint a művelődési házzal is a baba-mama klub keretében. – Milyen a kapcsolatuk a Verőcén élő, hátrányos helyzetű családokkal? – Azt hiszem, velük alapvetően jó a védőnői szolgálat kapcsolata, nyitottan, bizalommal fogadnak minket. Számukra az életkörülményeikből adódóan más dolgok fontosak, ezt meg kell érteni, el kell tudni fogadni, majd ebből kiindulva lehet rajtuk segíteni. – Védőnői szemmel nézve létezik-e olyan tendencia, amely Verőcére különösen jellemző? – Talán az, hogy rengetegen költöznek ide, ezáltal nagyon sokrétű a falu lakossága. Sokan Budapestről érkeznek, ahol kevésbé szokás a védőnővel bizalmas kapcsolatot kialakítani, pedig nem jó, ha gyermekkel otthon maradó anyuka bezárkózik, ugyanis ez depresszióhoz is vezethet. Éppen ezért hoztuk létre Verőcén a baba-mama klubot, amely nagyon jól működik, és örömmel fogadják a kis-
VERÕCEI TÜKÖR
mamák. Fontos, hogy sorstársaikkal meg tudják beszélni a problémáikat, hiszen ugyanazokkal a gondokkal küzdenek. Emellett szeretnénk, ha bátran jönnének hozzánk a kérdéseikkel, de ne csak a kismamák, hanem az apukák is. Az ő problémáikat sem szabad elhanyagolni, hiszen a baba születése után egy ideig kirekesztve érezhetik magukat a családi kapcsolatból. – Augusztus 1-jén, a szoptatás világnapjával veszi kezdetét a szoptatás világhete. Mi a célja a kezdeményezésnek? – Ezzel a WHO a gyermekek legalább hathónapos koráig történő anyatejes táplálásának fontosságát próbálja hangsúlyozni. A szoptatás egyrészt egészségügyi szempontból fontos, hiszen az anyatej csecsemőkorban fedezi a tápanyag- és vitaminszükségletet. Emellett elősegíti az anya-gyerek kötődés kialakulását a közelség, az érintés, a testi kontaktus, az illat, illetve az anya szívverésének érzékelése által. Ez azért is fontos, mert kezdetben a gyermek kizárólag sírás útján jelzi, ha valami fáj vagy zavarja. Egy szoros kapcsolatban az anya könnyebben ráérez a probléma okára, hamarabb tud segíteni a gyermeken. Mindez biztonságérzetet ad a babának. Nekünk, védőnőknek az is a feladatunk, hogy a szoptatás megtanulását segítsük az anyák körében, ugyanis nagyon sok tévhit él az emberek fejében. (folytatás a következő oldalon)
VERÕCEI TÜKÖR
Hírek, információk
– Miféle tévhitek? – Például, hogy egy anyának rossz lehet a teje. Ilyen nem létezik. A tej mindig pontosan olyan, amilyenre a babának szüksége van. Az összetétele ugyan változik egy szoptatási időszakon belül, valamint a korral is. Szintén tévhit, hogy háromóránként kell etetni a gyermeket, pedig lehet, hogy a babának egész más szükségletei vannak. Előfordulhat, hogy éppen csak szomjas és így kevesebb tejet vesz magához egy szoptatás alkalmával,
így lehet, hogy már másfél óra múlva éhes lesz. – Mit gondol a Magyarországon előforduló rengeteg abortuszról? – Az én véleményem szerint már fogantatásunktól fogva emberek vagyunk, meghatározott személyiséggel, melyet a környezet még befolyásol a későbbi életünk során. Az iskolai védőnő egyik feladata, hogy abortusz elkerülése érdekében felvilágosítást adjon a fiataloknak.
Augusztus
– Sok baba születik Verőcén? – Igen, sok kismamánk van, jelenleg harminc. Az idén eddig tizenhárom lány és tizenhét fiú jött világra. Az előttem itt dolgozó védőnő is azt mondta, hogy itt mindig is sok gyermek született, az országos átlagtól jóval több. – Mi lehet ennek az oka? – Verőce minden szempontból jó helyen fekszik, tehát érdemes itt gyermeket vállalni. Révuti Norbert
ɍɄɊȺȲɇȺ ɁȺɄȺɊɉȺɌɋɖɄȺ ɈȻɅȺɋɌɖ ɑȺɋɅȱȼȿɐɖɄȺ ɋȱɅɖɋɖɄȺ ɊȺȾȺ ɍɀȽɈɊɈȾɋɖɄɈȽɈ ɊȺɃɈɇɍ __________________________________________________________________ 89435 ɫ.ɑɚɫɥɿɜɰɿ , ɜɭɥ. ɋɟɧɬɦɿɝɚɥɿ,33, ɬɟɥ., ɮɚɤɫ: 73-07-99. Köszönetnyilvánítás Tisztelt Bethlen Farkas Polgármester Úr, kedves vendéglátóink, minden tisztelt verĘcei lakos. Június folyamán közel harminc, a Vereckei-hágóhoz közeli falvakban élĘ gyermeket láttak vendégül községükben. A gyermekek és szüleik nevében szeretnénk köszönetet mondani azért a vendégszeretetért és segítĘkészségért, amit VerĘcén tapasztaltunk. Külön köszönet azoknak a családoknak, akik elszállásolták és mindennel ellátták a gyermekeket, és a nyelvi különbségek ellenére, szót tudtak érteni velük. A fiatalok nagyon jól érezték magukat, visszavágynak VerĘcére, biztos vagyok benne, az Önök vendégszeretetét megtapasztalva, hogy ez meg is fog történni a közeljövĘben. Addig a napig pedig Kárpátalja is a legnagyobb örömmel fogadja Kedves Mindannyiukat, hogy tovább ápoljuk a barátság, az összetartozás érzését! Isten áldását kérve Önökre: Roják Mária, Császlóc község polgármestere Kelt: Császlóc, 2012.07.24
3
4
Hírek, információk
Augusztus
Barkácsbolt Verőce, Árpád út 49. Tel: 27/350-087 Öntapadó, bemarható szigetelőgumik, purfixek, faáruk, lécek, pántok, zárak, vasalatok, fióksínek, élfóliák, szögek, csavarok, szerszámok.
VERÕCEI TÜKÖR
Ezúton szeretnénk köszönetet mondani Bethlen Farkas polgármester úrnak és Verőce Község Képviselő-testületének, hogy anyagi támogatásukkal segítették tánccsoportunkat. Köszönettel: Kokas Éva és az Őszikék tánccsoport
Havonta új akciók! FESTÉKEK, HÍGÍTÓK, RAGASZTÓK… Nyitva: H.-P. : 8-17 Szo.: 8-13
Várjuk kedves vásárlóinkat!
ÁLLATORVOSI RENDELŐ (Verőce, Árpád út 11.): hétköznap 10-12 és 18-20, szombaton 10-12. dr. Keresztes Zsolt 30/411-4315, dr. Scheuermann Edit 20/2984838. EBEK KÖTELEZŐ VESZETTSÉG
ELLENI OLTÁSA ÉS FÉREGTELENÍTÉSE, EGYEDI AZONOSÍTÓ (MIKROCHIP) BEÜLTETÉSE.
Köszönetnyilvánítás Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak, akik Mladek Imrét utolsó útjára elkísérték, sírjára a szeretet virágait elhelyezték. Külön köszönetet mondunk Torma Katalinnak a temetés méltóságteljes lebonyolításáért. A gyászoló család
Házasságkötések: Esterházy Zita és Horváth Zoltán, Csernai Klaudia és Streng Attila Ferenc. Halálesetek: Mladek Imre, Gubacsi István, Kovács Józsefné (Novák Éva Mária), dr. Lippényi Tivadar Lajos, Matus Lászlóné (Staudhammer Anna), Pásztor Ilona (Migazzi). Lezárva: 2012. július 23. Születések: Sass Endre és Kalácska Szilvia fia: Bence Péter, Horváth Kristóf és Szalay Erzsébet fia: Vilmos Kristóf, Kalapos Tibor és Seres Emese lánya: Noémi
Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104
A háziorvosi rendelés d lé telefonszáma: lf á 375-448. 375 448 A fogászat telefonszáma (Csak rendelési időben): 06-30-306-91-75. A gyermekorvos, ill. a védőnő telefonszáma: 350-018.
A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számait.
VERÕCEI TÜKÖR
Beszámoló
Augusztus
5
Takács Csilla felvételei Idén is megtartották a Magyar Polgármesterek Világtalálkozóját, immár kilencedik alkalommal június 29-30án Gödöllőn, a Királyi Kastély Lovardájában mintegy ötszáz polgármester részvételével. Az esemény fővédnöke dr. Sólyom László, hazánk korábbi köztársasági elnöke. A volt államfő jelenlétében adták át a Polgármesteri Ezüstlánc Díjat Bethlen Farkas, Verőce és Fenes Iván, Bős (Szlovákia) polgármesterének. A díj a legjobb polgármesterek legrangosabb elismerése. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) és a Magyar Polgármesterek Egyesülete azon polgármesterek elismerésére, akik kimagasló tevékenységükkel nagyban hozzájárulnak a magyar önkormányzatiság fejlesztéséhez, életpályájukat az önkormányzatok ügyének szentelték, Polgármesteri Ezüstlánc Díjat alapított. Az Alapító Okirat szerint a díjat azok
a hazai és határon túli magyar polgármesterek kaphatják, akik legalább két teljes cikluson keresztül betöltötték tisztségüket, tevékenységük kimagaslóan hozzájárult az önkormányzatiság fejlesztéséhez, elismert szereplői a polgármesterek közösségének. A díjat öt fős kuratórium adományozza, melynek tagjait a Magyar Önkormányzatok Szövetsége és a Magyar Polgármesterek Egyesületének elnöksége közösen kér fel az önkormányzatiságot ismerő, nagy tekintéllyel rendelkező tudományos, közéleti és üzleti személyiségek közül. A Polgármesteri Ezüstlánc Díjat adományozó kuratórium elnöke: Sólyom László, az Alkotmánybíróság első elnöke. A díj – melynek adományozására vonatkozóan személyi javaslatot bármely magyar polgármester tehet – évente két személynek, egy hazai és egy határon túli magyar pol-
gármesternek – adományozható. A Polgármesteri Ezüstláncot a Magyar Polgármesterek Világtalálkozója, illetve az Önkormányzati Szakkiállítás és Vásár rendezvénysorozata keretében adja át az erre felkért vezető magyar közjogi méltóság, idén Gémesi György, Gödöllő város polgármestere. A díjazott adományozást igazoló okiratot kap, neve bejegyzésre kerül a Magyar Polgármesterek Emlékkönyvébe. Az Emlékkönyvet a Magyar Önkormányzatok Szövetségének székhelyén őrzik. A művészien kidolgozott ezüst láncot, amely formájában megegyezik a történelmi hagyományokban a polgármesteri tisztséget jelképező lánccal, első alkalommal 2000-ben ítélték oda. Ekkor Szász Jenő Székelyudvarhely (Erdély, Románia) és Hovánszky György Nyírlugos elöljárója vehette át a kitüntetést. Frigyesy Ágnes
6
Augusztus
Az 1990-es évek közepén már csak a helyi gyermekek jártak a verőcei általános iskolába, a kismarosi és kóspallagi felső tagozatosok saját falujuk oktatási intézményének bővítésével lakhelyükön tanulhattak. Az óvodai nevelést 1950-től két óvónő és két dajka látta el, még a régi óvodában. Úgy a gyermekek, mint az óvodai személyzet létszáma fokozatosan emelkedett. Mivel az óvoda régi épülete céljának már nem felelt meg, 1979-ben új, már jóval korszerűbb óvoda épült az iskolával határos telken. Az új óvoda 125 férőhelyes, de a jelenlegi 14 fős személyzet a mintegy 140 óvodás gyermek nevelését is el tudja itt látni. Az óvoda jelenlegi nagyságrendje lehetővé teszi, hogy valamennyi óvodáskorú verőcei gyermek ide járjon. Meg kell még említeni az óvoda területén létesített közétkeztetést, mely az óvodáskorú és az általános iskolás gyermekek étkezését biztosítja. Az elmúlt tizenöt-húsz évben fejlődött a község lakosságának egészségügyi ellátása. Új egészségház épült 1976-ban, melyben körzeti orvosi rendelő, gyermekorvosi szakrendelő, fogászati rendelő és védőnő kapott helyet. Az orvosok mellett kellő számú egészségügyi személyzet tevékenykedik. Községünkben lakik több kórházi, illetve nyugdíjas orvos is. Az időskorúak gondozását és ellátását a napközi otthon végzi, közmegelégedésre igen eredményesen. Községünkben 1961-ben alakult meg a termelőszövetkezet, 278 taggal, 1413 kat. hold területen. Néhány évi működés után a szokolyai tsz-szel egyesült, majd újabb néhány év után az egész beolvadt a gödi székhelyű „Dunamenti TSZ-be”. Verőcén a juhászat lett meghonosítva, míg a nagyobb kiterjedésű, összefüggő területeken gabonát termeltek. A háztáji földeken a lakosság főleg málnát, kerti veteményeket, kisebb mértékben szőlőt termelt. Az elmúlt 20 évben a lakosság a háztáji földek – úgynevezett zártkertek – jelentős részét eladta. Ezeken a területeken igen sok nyaraló és hétvégi ház épült és épül napjainkban is. Az 1970-es években a községi tanács a Csattogó-Eresztény terület
VERÕCEI TÜKÖR
Helytörténet
nem ma agá gánt ántul ulaj lajdonú részét kiparcellázta nem magántulajdonú kiparcellázta. Mindezek eredményeként a korábban mezőgazdasági művelésű területek nagy része hétvégi telekké változott, melyet az új tulajdonosok a legtöbb helyen bekerítettek. A községben a korábban jelentős állatállomány igencsak megcsappant, kivéve a hízósertést és a baromfit, melyet sok háznál azért ma is tartanak. Az 1950-es évek végén megkezdték a Dunai Cement- és Mészmű építését. Az épülő vállalat jelentős vízigényének kielégítéséhez Duna-parti vízművet építettek Verőcén, mégpedig a Duna-parton, a hajóállomástól az alsókeresztig terjedő területen. A kutakat a Duna-partra telepítették, míg az út másik oldalán széles védősávot létesítettek a korábban mezőgazdasági célt szolgáló, jó minőségű földekből. Mivel a vízmű kapacitása elbírta, 1960-ban megszervezték Verőcén az ivóvíztársulatot és a következő évben megkezdődött a hálózat kiépítése. Ennek során községünkben 14,5 km hosszú vezeték épült, mely folyamatosan tovább bővült, például 1981-ben 6 km
épült a Csattogó-Eresztény Csattogó Eresztény terület területen. ten e Nem feledkezhetünk meg az ivóvízhálózat kiépítésével összefüggő negatív jelenségekről. Verőce ásott kútjainak nagy részében kitűnő ivóvíz volt, különösen a Szurdik fölötti, nagyjából sík területen. Magyarkúti minőségű vizünk van – mondták sokan akkoriban, s nemigen akartak a társulatba belépni. Aztán mégis összejött valahogy az előírt 2/3-os többség, és kiépült a hálózat, szennyvízcsatorna nélkül. Az újonnan épülő, immár fürdőszobás, mellékhelyiségekkel ellátott lakások szennyvizét bevezették a portánként megépített emésztőgödrökbe. Ezért a kutak vize ihatatlanná vált, sőt a vezetékes ivóvíz minősége is romlott. Ehhez az is hozzájárult, hogy községünk hálózatát a környékbeli helységek hálózatával összekötötték, ahol is a vízminőség feltehetően rosszabb volt, mint az itteni. Mindezek figyelembevételével sürgőssé vált a község csatornázása, ami nagy anyagi terhet rótt a lakosságra. Kovács László 1994. évi írása (Folytatjuk)
Olvasói levél Mély megindultság vett rajtam erőt, amikor megtudtam, hogy a Gorka családon kívül korának egyik legnagyobb építőművésze, Giergl Kálmán is a verőcei temetőben alussza örök álmát. E nagy művészek nem tartottak igényt az őket megillető fővárosi díszsírhelyre. Szerették és becsülték azokat az embereket, akik között több-kevesebb időt eltöltöttek. Ezért pihennek a mi temetőnkben. Fejet hajtok e nagyszerű ember és zseniális művész egyszerű sírjánál. Fájdalom tölti el szívemet, mikor a sír bal oldalán meglátom a levágott tuja törzsét. Ki engedheti meg magának, hogy egy növényt elpusztítson? A művész sírja mellett egy erdész sírja található. Ők nem tehették, hiszen az erdész egész életét a természet szolgálatának szentelte. Giergl Kálmán sírja védett, a nemzeti sírkert része. Giergl Kálmán és Korb Flóris építőművészek tervei alapján épült fel a Zeneakadémia palotája Budapesten, a Király utca, Liszt Ferenc tér és Dohnányi J. utca által határolt területen 1904 és
1907 között. A kor legnevesebb képzőművészeinek köszönhető ennek a csodálatos épületnek a megszületése. A nagyterem és a kisterem a hangversenyek helyszíne. Körösfői Kriesch Aladár emeleti freskója mellett olvasható: „S akik az életet keresik, elzarádokolnak a művészet forrásához.” Sok időt tölthettem e falak között. Itt minden bánatomra gyógyírt leltem. A nagyterembe belépve megérintett a harmónia és békesség szelleme. Erőt kaptam küzdelmes életem folytatásához. Ez volt Európa legszebb hangversenyterme. A világ ide látogató művészeit is elkápráztatta. Megismételhetetlen hangversenyek részesei lehettünk falai között. Biztos vagyok abban, hogy aki évek óta háborgatta Giergl Kálmán nyugalmát, elvárja, hogy halála után az ő sírját tartsák tiszteletben. Ezek után elvárhatja? Remélem, a jövőben nem hoz szégyent a családjára. Tiszteljük mindazokat, akik a verőcei temetőben találtak végső nyugalmat. Mindannyian halandók vagyunk. Szalontai Anna
VERÕCEI TÜKÖR
A ragyogóbbnál ragyogóbb pecsenyék, amelyek a „Laconia” vég nélküli étlapjain ékeskedtek, így váltak tantaloszi kínokká, mert bizony én tíz hosszú napig az első nap oly gyönyörrel gusztált ételeinek még a gondolatától is rosszul lettem. Keserű tea, erőleves, kétszersült és hasonlók voltak az eledelem a sok finomság helyett. De végre is egy reggel, amikor feljövök a fedélzetre, köröskörül a híres felhőkarcolók tömege. Kis propellerek dörgölődznek a hajónkhoz, vagy 50–60 ember mászkál föl a leeresztett lépcsőkön és egy-két perc múlva fotografálók gyűrűjében állok. Egy úr bemutatkozik, közlik velem, hogy az appartementom a Waldorf Astoriában már vár, ő mindenről gondoskodik. Ezek az emberek a legnagyobb New York-i lapoknak a riporterei, akiket ő rendelt ki a fogadtatásomra, mert ő fog engem Amerikában menedzselni. Elém tett egy írást, hogy minden jövedelmem harminchárom és egyharmad százaléka az övé, viszont amíg szerződést szerez, heti 300 dollárt fizet nekem, és ezen felül minden költségemet ő fedezi. Én aláírtam. Azután megindult a fotografálás. Amint üdvözlöm Amerikát. Amint sírok a boldogságtól, hogy Amerikába érkeztem. Ahogy megvetéssel dobok el egy konyakos flaskát és búcsút intek az alkoholnak, lévén akkor még prohibíció Amerikában. Ahogy a kabinomban alszom, ahogy búcsúzom a kapitánytól és ki tudja még mennyiféle pózban. Egyórai súlyos macera után végre lekerültem a hajóról. Persze lefotografáltak, amint amerikai földre teszem a lában és egy újabb órai vámvizsgálat után elindulhattam a szállodámba. Az egész azt a benyomást tette rám, mintha bolondházban lettem volna. Mikor a Waldorf Astoriába érkeztem,
Pufi
amely egész Amerika egyik legfinomabb, legelőkelőbb és legdrágább szállodája, már voltak ott újságok, amelyekben fényképeim és a velem folytatott interjúk jelentek meg. Szinte elképedtem a lényegtelen hülyeségeken, amelyeket állítólag én mondtam. Hogy 30 nagy kofferem van, 300 ingem, 40 kalapom, 20 pizsamám és azért ennyi, mert én olyan kövér vagyok, hogy sehol semmit sem kapok készen, csak abban az európai üzletben, ahol születésem óta vásárlok – ami mellesleg megjegyezve igaz. Azt mondták, hogy ez remek reklám és dűlni fognak a szerződési ajánlatok. Bevonultam a „lakosztályomba”. És vártam. Nem is kérdeztem árat, hiszen nem én fizettem. Térdnadrágos inas szolgálta fel a reggeliket és ebédeket, boldogan hívtam meg szegény New York-i barátaimat a legpompásabb lakomákra, hadd legyen nékik is részük az én jólétemben. Azután meg úgysem én fizetem. A menedzserem biztatott, hogy nagy borravalókat adjak és csak finomakat egyem. Ő mindent utolsó fillérig megtérít. Bérelt autót állítottak a kapu elé részemre és páholyokat rendeltek a portásnál. Egy jótékonysági előadás propaganda-estélyén 100 darab jegyet foglaltak le nevemben, szóval úgy éltem, ahogy szerettem volna élhetni. Minden simán ment. Én csodálkoztam ezen a szédületes, gyors sikeren. Jól, igen jól éltem és kezdtem megérteni, hogy miért is mondják erről az Amerikáról, hogy tejjelmézzel folyó Kánaán. Már három hete folyt ez a tobzódó jólét és bár szerződési ajánlatok még nem érkeztek – ahogy menedzserem mondta –, csak napok kérdése volt, hogy egy heti ezerötszáz dolláros szerződést aláírjunk. Boldog voltam, hogy életemben először simán révbe fogok érni. Boldog voltam, amíg azután egy bizony
Augusztus
7
nem valami szép napon a szálloda számláját prezentálták nekem. Az appartementét, a lucullusi lakomákét, a 100 darab jótékonysági estére jegyzett jegyet, az autókat és a rendelt páholyokat: 1860 dolláros összegben. Menedzseremet többet nem tudtam megtalálni sehol. Eltűnt és én kénytelen-kelletlen, de sokkal inkább kelletlen kifizettem három hétre egész vagyonom felét: kettőezer dollárt. Egyik szomszédom a Waldorf Hotelben Guggenheim, a rézkirály volt. A másik Mr. Wrigley, a rágógumi-király biztosan nagyon csodálkoztak, hogy a „dúsgazdag” európai mozisztár miért siet olyan menekülésszerűen el a lakosztályából. Talán bizony jobbhoz van szokva. Hja, ezek a mozisztárok már nem tudják jólétükben, hogy mit csináljanak – gondolták bizonyára magukban. És én mentem, nem: rohantam el az East side egy kis hónapos szobájába és megkezdtem egy reális, irtózatosan kemény csatát a boldogulásomért, az életemért egy idegen városban, idegen emberek között, idegen nyelven. Mert hiába beszéli az ember a nyelvet, hiába ismeri az embereket és a várost, az egy 38 éves korban kivándorló embernek örökre idegen marad. Mint minden gondos „Amerikautazó”, én is föl voltam szerelve a legfantasztikusabb ajánlólevelekkel. Ezek az ajánlólevelek, amint hamarosan kisült, nem egyebek, mint alkalmak újabb ajánlólevelek beszerzésére. Mindenki, akinek ajánlólevelet vittem, elhalmozott újabb ajánlólevelekkel. Olyan volt ez, mint egy hólabdarendszer és végül is ott álltam az ajánlólevelek rettenetes halmazának közepette. Már szinte titkárt kellett vennem az ajánlólevelek lebonyolítására, de eredmény sehol a láthatáron nem mutatkozott. (Folytatjuk)
8
Augusztus
Idén h Idé hatodik dik alkalommal lk l l szervezték meg az Erdélyország az én hazám fesztivált 2012. június 30-án és július 1-én Verőcén, idén először új helyszínen: a Csattogó-völgy helyett a Lósivölgyben. Bethlen Farkas, a fesztivál védnöke elmondta: A Julianus Barát Alapítvány által fenntartott területen a világtalálkozó a hit, szeretet és összefogás eredményeként valósult meg, csakúgy mint évekkel ezelőtt a Kárpát-Haza Templom felépülése. „E templom szolgáljon bizonyságul, hogy hittel, szeretettel és összefogással viszszanyerheti önbecsülését és hajdan volt dicsőségét a magyar nemzet” – vallja Bethlen Farkas, majd hozzáteszi: „A Kárpát-Haza templomában minden jószándékú ember fohászkodhat, imádkozhat hazánk fennmaradásáért, felemelkedéséért.” A Kárpát-Haza templomában hallgathattuk meg június 30-án Kocsis István Árva Bethlen Katáról szóló monodrámáját, Meister Éva színművész remek előadásában. A rendezvény fővédnöke volt Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, a választókerület országgyűlési képviselője. A kétnapos program-sorozatból néhányat emelünk ki olvasóink számára. Medvigy Endre irodalomtörténész előadásában fejtette ki véleményét Nyirő Józsefről, a székely apostolról. Nyirő vallotta: „Nemessé a király tehet valakit, de székellyé csak az Isten...” A Nyirő novellák jellegzetessége az egyszerű, falusi ember életének, fordulópontjainak bemutatása: az élet és halál, a munka és az emberek közti viszonyok, melyeket ösztönök és természeti erők irányítanak… Nyirő Jó-
Beszámoló
zseff templomépítő. l é í ő Nemesített N í fformában áb ugyanazt a szellemet csillogtatja, amelyet már rég ismerünk a székely népköltészetből. Ugyanaz a népi szellem él benne, de a maga kicsiszolt nyelvén mondja el a maga mondanivalóját. Természetlátásában van valami ösztönös, jámbor és magát ennek teljesen odaadó. Igazi székely – mondta előadásában Medvigy Endre. Az Erdélyi Orvosok Találkozójának főszervezője Szász István Tas idén harmadszor gyűjtötte egybe az Erdélyből elszármazott orvosokat. Véleménye szerint mindenki számára hasznos lelki táplálékot, nélkülözhetetlen baráti meleget, váratlan nagy találkozásokat, régi és új problémák újra- vagy átértékelését hozta az idei orvostalálkozó, ahol Kellermayer Miklós professzor tartotta meg vitaindító előadását. A Kemény János Alapítvány (Erdélyi Helikon-Marosvécsi Kemény Alapítvány) a Marosvécsen élt és tevékenykedett báró Kemény János írói, irodalomszervezői és színházszervezői munkásságának, szellemi hagyatékának, valamint az Erdélyi Helikon íróközösség (helikonisták) az egyetemes magyar irodalom érdekében kifejtett szellemi örökségének ápolását, népszerűsítését tartja a legfontosabbnak. Az erdélyi magyar írásművészet legjobbjai címmel az Erdélyi Szépmíves Céh és az Erdélyi Helikon kiadványait mutatta be Kemény Endre, az Erdélyi Helikon-Marosvécsi Alapítvány elnöke. Vagyunk, leszünk – címmel Kövesdy Pál szólt az Átalvető című folyóiratról, valamint az Erdélyi Körök Országos Szövetsége működéséről. Vasárnap Megmaradás címmel kerekasztal-beszélgetés keretében mu-
VERÕCEI TÜKÖR
tatkoztak k be azok az alapítványok, melyek az erdélyi szórványmagyarság érdekében tevékenykednek. Megismerkedhettünk a Diaszpóra- (Kolozsvár), a Téka- (Szamosújvár) és a Kallós Alapítvány (Válaszút), valamint a Vicei Bástya Egyesület és a Vasárnapi Iskola Alapítvány tevékenységével. Közülük mi most a Kallós Zoltán Alapítványt emeljük ki, melyet 1992-ben alapított Kallós Zoltán néprajzkutató. Céljának megfelelően oktatási, szociális, kulturális téren fejti ki tevékenységeit. Kallós Zoltán néprajzi gyűjteményét gondozza, nyári kézműves, népzeneés néptánctáborokat szervez különböző korosztályú, társadalmi kategóriájú csoportoknak. A Kallós Zoltán Alapítvány 1992-ben jött létre. Hivatása értelmében felkarolja a magyar anyanyelvű oktatást, szórványkollégiumot működtet, őrzi, ápolja és népszerűsíti a hagyományos magyar népi kultúrát. Idén az Erdélyország az én hazám fesztivál keretén belül Érmellék számára nyílt lehetőség a bemutatkozásra. Felléptek az érmihályfalvi Nyíló Akác tánccsoport és a Móka Színjátszó Kör, az érsemjéni Ezüstperje táncosai és a Bartók Béla citerazenekar. Érmellék sátrában az érdeklődők népi mesterek munkáin keresztül ismerhették meg a vidék népművészetét. A nagy hőség ellenére az esti nagyszínpadi programok felejthetetlen élményt biztosítottak a látogatóknak. Szombaton a Maros Művészegyüttes, majd Tamás Gábor lépett a színpadra, vasárnap pedig Baricz Gergő és Keresztes Ildikó koncertjeit hallgathatták meg a Lósi-völgyben. Frigyesy Ágnes
A szerző felvételei
VERÕCEI TÜKÖR
Képriport
Révuti Norbert felvételei
Augusztus
9
10
Augusztus
Mérföldkőhöz érkezett a magyarországi kutyatartás: januártól kötelező lesz a chip. Erről, az állatorvosi hivatás szépségeiről, változásairól, a hazai állattartás átalakulásáról, valamint a gazdik felelősségéről beszélgettünk dr. Scheuermann Edit és dr. Keresztes Zsolt állatorvosokkal. – Az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment keresztül a szakma, hiszen haszonállatok helyett házi kedvenceket tartanak az emberek. Mivel járt mindez az állatorvosok munkáját tekintve? Zsolt: – Az Állatorvosi Kamara elnöke egy rádióműsorban azt mondta, hogy az egész átalakulás a rendszerváltással kezdődött. A mezőgazdaságunk leépülésének egy része az is, hogy az állattenyésztés mélypontra került. Ma kevesebb, mint hárommillió sertést tartanak Magyarországon. Mivel az EU-s jogszabályok nem engedik csúcsra járatni a magyar gazdaságot, ott tartunk, hogy ahhoz, hogy egy vágóhíd teljes üzemmódban működhessen, sokszor külföldről hoznak sertéseket levágásra. Edit: – Jelenleg kevesebb haszonállat él az országban, mint a II. világháborút követően. Felbomlottak a TSZ-ek, megszűntek a nagy állattartó telepek, az állatorvosi szakma a piachoz igazodott. Az EU-csatlakozással a kis- és középvállalkozásokat pedig végképp hazavágták. Zsolt: – Vidéken a háztáji gazdálkodás mára szinte teljesen eltűnt, mert piacképtelenné vált. Ezek a változások az utóbbi húsz évben következtek be, így Editnél vagy nálam már fel sem merült a haszonállat-praxis, mint lehetőség. A rendszerváltást követően, a jólét növekedésével bekövetkező változásokra a kisállat-praxis volt a válasz a szakma részéről. – Ma tehát legnagyobb részt a kutyák és a macskák járnak állatorvoshoz? Zsolt: – Azért most is vannak olyan állatorvosok, akik csak sertéstelepet látnak el, de ők nagyüzemi sertés-specialisták, tehát kizárólag ezzel foglalkoznak. Tény, hogy a klasszikus körállatorvoslás – kutyák és macskák nélkül – már nem
Interjú
tudna létezni. Egy riportban elhangzott, hogy egy állatorvost huszonöt éve, amikor a praxisát kezdte a Békés megyei Újkígyóson, egyből bedobták a mély vízbe, azaz betették egy háromnapos hétvégi ügyeletbe, ahol a három nap alatt kilencven ügyeleti hívása volt, míg most fél év alatt összesen kilenc akad. Edit: – Az emberek habitusa is sokat változott. Ha valaki nagyállatot tart – sertést, marhát, lovat –, akkor nem teheti meg, hogy elmegy nyaralni, meg nincs olyan, hogy „most nincs kedvem dolgozni” még karácsonykor sem, mert az állatokat minden nap el kell látni. Ma a legtöbb ember úgy érezné, hogy a saját rabszolgája. Ennek ellenére azt is látom, hogy egyre többen belevágnak az állattartásba, és tyúkot, kecskét, sertést nevelnek, de csak annyit, amennyire a családnak szüksége van. Ezt minden tévhit ellenére a törvények is megengedik. – Az állatorvosoknál is jellemző tendencia lett, hogy elhagyják az országot, és külföldön praktizálnak? Zsolt: – Nem mondanám, hogy tömegével tódulnának ki, de előfordul. Mivel a diplománkat Európában mindenütt elfogadják, egyes szakemberek megtehetik, hogy például a nyári hónapokat Nagy-Britanniában dolgozzák végig. Ez szakmailag és anyagilag is megéri, a praxisuk pedig közben működhet tovább itthon. – Milyen fajta állatokat tartanak az emberek itt, Verőcén? Zsolt: – Más kérdés, hogy milyen állatokat tartanak, és megint más kérdés, hogy melyekkel jönnek be hozzánk. Edit: – Idén nagyon jellemzőek voltak a macskás esetek. A tavalyi év inkább kutyás volt. Zsolt: – Tény, hogy ez egy kisállatpraxis (kutya, macska, nyúl stb.), ez egy ilyen rendelő, mi ehhez értünk. A haszonállat-tartók nem is keresnek minket, ők megoldják maguk a problémát, vagy kihívják az arra specializálódott és „bejáratott” állatorvost.
VERÕCEI TÜKÖR
Edit: – Hogy a faluban milyen állatokat tartanak, nehezen kideríthető. Zsolt: – Például az, hogy hány kutya él Verőcén, addig nem fog kiderülni, amíg a kötelező veszettség elleni oltás megtörténtét nem ellenőrzik, és elmaradását nem szankcionálják. Ez az állapot azonban 2013. január 1-jétől gyökeresen meg fog változni. – Milyen új törvények lépnek életbe a jövő évtől? Zsolt: – Kötelező lesz a kutyák chipezése, és kizárólag chipezett ebet lehet majd veszettség ellen oltani. A chip egy vonalkód, egy számsor, amelynek segítségével könnyen kideríthető, hogy kié a kutya. Ez azért is fontos, mert a magyar egy európai szinten is jelentős kutyatartó nép. A kutyatartás egyrészt a családoknak egy plusz vállalás, egyfajta luxus, azaz többletköltséget jelent. Másrészt viszont még mindig él az a felfogás is, hogy „minden háznál legyen kutya”. Utóbbi esetben az ebtartás szintén pluszköltségekkel járna, viszont ezt nem szívesen veszik tudomásul a gazdák, hiszen számukra a kutya csupán egy tartozéka a teleknek. A világ viszont nem ebbe az irányba halad. Edit: – Ha például Németországban kutyát szeretnél vásárolni, mire minden stimmel, és az állat hozzád kerül, addigra sok-sok eurót kell elköltened. Még a menhelyekről is csak úgy hozhat el ebet a leendő tulajdonos, hogy azért valamit fel kell mutatnia. Nem feltétlenül anyagi értelemben, hanem például szép lassan összeszoktatják az állatot leendő gazdájával, esetleg ki is mennek megnézni a menhelyről, hogy (folytatás a következő oldalon)
VERÕCEI TÜKÖR
hová kerül majd a kedvenc. Itthon még az a jellemző, hogy bemész, adsz ötszáz forint adományt, és örülnek, hogy elviszed a kutyát. Zsolt: – Mindez meg fog változni Magyarországon is azzal, hogy kötelező lesz chippel ellátni a négy hónapnál idősebb ebeket. Ez egy fordulópontot jelent, hiszen az embereknek január 1-től el kell dönteniük, hogy vállalnak-e kutyát, és az ezzel járó felelősséget, valamint kötelezettségeket, vagy lemondanak az ebtartásról. Régóta dolgozom az Állatorvosi Kamaránál, ahol mindig dilemmánk volt az, hogy ha egy kutya nem köthető egy emberhez, azaz nem azonosítható a gazdája, akkor az állam milyen módon tehet kötelezővé a gazdák számára bármilyen oltást. Ez a jövő évtől megoldódni látszik. – Mi a helyzet a macskákkal? Edit: – Sok probléma származik abból, hogy hagyják őket szaporodni, aztán nem egy ember jön be a rendelőbe, hogy kiscicák születtek, és nem tud mit csinálni velük. Zsolt: – Itt is a felelősségvállalás hiányzik. A macskatartásnak is tudatosan kell történnie, kontroll alatt tartva az állat szaporodását, etetését, gondozását. Edit: – Mindez nyilvánvalóan jelentős anyagi terhet is jelent az emberek számára. Amikor beszerzik a cuki kiscicát, sokszor bele sem gondolnak, hogy akár beteg is lehet később, a gyógyítása pedig pénzbe fog kerülni. – Miért csak a kutyákat kötelező veszettség ellen oltani, a macskákat miért nem, hiszen utóbbiak jóval többet csavarognak? Zsolt: – Ez azért bonyolult, mert a macskának nem gazdához köthető az életmódja. Tény, hogy ma a macskák
Interjú lehetnek a veszettség egyik fenntartói. A rókákat országosan, veszettség elleni oltóanyagot tartalmazó csali segítségével immunizálták, így ez az állatfaj már kevésbé problémás. A macskákkal kapcsolatosan egy másik úton, a szaporulat visszaszorításával törekednek megoldásra. – Milyen panaszokkal érkeznek hozzátok leginkább az állatok és gazdáik? Zsolt: – Éppúgy, mint az embereknél, léteznek életkori sajátosságokból eredő panaszok, valamint szezonális betegségek. Akárcsak a háziorvosi rendelők, mi is úgy kínálunk lehetséges megoldásokat a páciens problémáira, hogy vagy helyben ellátjuk, vagy a megfelelő csatornákon keresztül a megfelelő helyre irányítjuk őket. Ugyanez történik, ha például valamilyen bonyolultabb műszeres vizsgálatra, vagy komolyabb műtétre van szükség: kapcsolatban állunk egy jól felszerelt váci központtal, ahol ezeket az eseteket ellátják, mi pedig ilyenkor a teljes gyógyuláshoz szükséges utókezeléseket végezzük el a páciensen. Tehát a háziorvosi rendelőkhöz nagyon hasonlóan működünk. Ez nekünk is és a pácienseink számára is megnyugtató megoldás. – Tapasztalataitok szerint milyen hatással lehet egy kisgyermekre az, ha a család állatot tart a környezetében? Edit: – Mindenképpen jó hatással. Egyrészt megismeri az állatot, a viselkedését, a szokásait, megtanul vele bánni, emellett pedig kialakul a gyermekben egyfajta felelősségérzet, szeretetkapcsolat jön létre. Fantasztikus élmény például, amikor egy gyermek és egy kutyakölyök együtt nő fel. A saját gyerekeimen látom, hogy mennyire szeretik az állatokat megetetni, megfésülni, elkészíteni az alvóhelyüket. Az ember alapvető igénye a természet közelsége. Zsolt: – Úgy gondolom, hogy a gyermek tíz évesen már terhelhető azzal a felelősséggel, amivel az állattartás jár. Rá lehet bízni – ha ő is akarja –, hogy megetesse, elvigye sétálni vagy adott esetben az orvoshoz. Az, hogy egy gyermeknek van saját feladata, célja, van
Augusztus
11
kiről gondoskodnia, megismerheti az állatot, rendkívül építően hat a személyiségére. Az állatokkal való együttlét az ember teljesen természetes közege. Edit: – Történt egy nagyon aranyos eset. Egy öt-hat éves kislány kapott két nyuszit húsvétra. A szülők azt gondolták, hogy a gyerek örül nekik egy darabig, aztán visszaviszik őket oda, ahonnan elhozták. A kislány azonban nagyon megszerette a két kis állatot, és ez a szeretet nem akart megszűnni. Olyannyira, hogy amikor a nyuszik oltására került sor, a kislány már a zsebpénzéből fedezte azt. – Állatorvosként milyen célt, célokat szeretnétek megvalósítani itt, Verőcén? Edit: – Amikor külföldön dolgoztam, azt tapasztaltam, hogy ott az állatorvos kialakított a gazdákban egy olyan igényt, hogy félévente akkor is elvigyék hozzá a kutyát, ha az makkegészséges. Az állat így rendszeres szűréseken vehet részt, amelyek esetében nem költséges tortúrákra kell gondolni, hanem egyszerű fizikai és műszeres vizsgálatokra. Így az orvos folyamatosan figyelemmel kísérheti az állat egészségi állapotát, és sokkal hamarabb kiderülhet egy komolyabb betegség is. A megelőzés, az odafigyelés sokkal kevésbé költséges, mint egy esetleges későbbi kezelés, a gazdik ezt jól tudják. A vizsgálatok alkalmával az is kiderülhetett, hogy mi változott a kutya viselkedésében, mi javult, mi romlott, hízott-e vagy fogyott. Ez a fajta betegség-megelőzés egy távoli cél lehet Verőcén is. Zsolt: – Minden praxisnak saját élete, saját útja van. Ez a praxis Verőce életével szorosan összetartozik, az itteni állattartás kultúrájának szerves része. Igyekszünk megszólítani az embereket, ehhez az egyik csatorna a Verőcei Tükör is. Ha sikerül elérnünk azt, hogy valaki legalább egyszer elhozza hozzánk a kisállatát kivizsgálásra vagy oltásra, ezzel már egy sor további dologra is megadja az esélyt: a vizsgálatok nyomán maga is alaposabban megismerheti a saját állatát, kezeléssel és szaktanáccsal megoldhatjuk vagy megelőzhetjük a betegségeket. Esélyt kapunk mindketten, hogy megbeszéljük az állatával kapcsolatos problémákat. Az út még lehet, hogy hosszú, de mi rajta vagyunk. Révuti Norbert
12
Augusztus
Bor, kultúra
VERÕCEI TÜKÖR
Emlékezés Június 30-án a Verőcei Borbarátok Társasága negyedik alkalommal rendezte meg a bornapot, melyet a Csattogó-völgyi Csobban-tónál hirdetett horgászversenynyel kötöttek össze (reggel 6-11 óráig), és amelyen a borbarátokon kívül is neveztek, így több mint tízen vettek részt. A verseny igen szoros volt, a 10 kg feletti fogást figyelembe véve az első és második helyezett között csak 20 dekagramm különbség volt. A Borbarátok tagja, Behofsits Antal nyerte az első díjat, egy vándorkupát és egy nemes, fémveretes üveg bort.
Az eredményhirdetés után egy perces néma gyásszal adóztunk Marx István horgásztársunk emlékének. A bornap délután 4 órakor kezdődött, érkezéskor pálinka kóstolással, majd a Borbarátok elnöke köszöntötte a megjelenteket és vendégeiket, ezt követte a borok kóstolása (borkorcsolyának finom frissensültek szolgáltak mindenki megelégedésére), melyet a közel negyven fő jó, családias hangulatban töltött el. Verőcei Borbarátok Társasága
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS VERŐCE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA FOTÓPÁLYÁZATOT HIRDET A 2013 ÉVI VERŐCEI NAPTÁR KÉPEIRE A Pályázat célja Verőce jelenének és múltjának dokumentálása fotókon, és ezeknek a fotóknak közzététele a 2013-as fényképes 26 oldalas falinaptáron. Kategóriák: I. RETRÓ: 50 évnél régebbi felvételek, képeslapok , a falunk múltjáról; II. JELEN: 2 évnél nem régebben készült alkotások a falunk életéről, jellegzetes házairól középületeiről köztereiről; III. EGYESÍTETT: ugyanarról a helyszínről készített felvételek 40 –50 év különbséggel. Egy pályázó minden kategóriában 5-5 képet illetve képpárt adhat be, színes illetve fekete fehér képeket, vagy képfile-okat. A pályaművek beadási határideje 2012. október 31. Az elbírálás után a legjobb képekből készül a 2013 –as VERŐCE naptár Díjazás: Mindhárom kategóriában I. díj: 5 db 2013-as naptár és 1db fotókönyv a válogatott képekkel II. díj: 5 db 2013-as naptár III. díj: 3 db 2013-as naptár A díjazottak képei nevük és arcképük feltüntetésével szerepelnek a naptáron. A képeken fel kell tüntetni a készítésük helyét és pontos, illetve feltételezett idejét, a pályázó nevét címét telefonos és internetes elérhetőségét. A pályázatok a Polgármesteri Hivatalban személyesen beadhatók a titkárságon, illetve internetes úton a
[email protected] e-mail címen Gebora Istvánnál.
Idén 135 éve, hogy megszületett a költőgéniusz, Ady Endre. (Sz.E.)
Az Értől az Oceánig Az Ér nagy, álmos, furcsa árok, Pocsolyás víz, sás, káka lakják. De Kraszna, Szamos, Tisza, Duna Oceánig hordják a habját. S ha rám dől a szittya magasság, Ha száz átok fogja a vérem, Ha gátat túr föl ezer vakond, Az Oceánt mégis elérem. Akarom, mert ez bús merészség, Akarom, mert világ csodája: Valaki az Értől indul el S befut a szent, nagy Oceánba.
Párisban járt az Ősz Párisba tegnap beszökött az Ősz. Szent Mihály útján suhant nesztelen, Kánikulában, halk lombok alatt S találkozott velem. Ballagtam éppen a Szajna felé S égtek lelkemben kis rőzse-dalok: Füstösek, furcsák, búsak, bíborak, Arról, hogy meghalok. Elért az Ősz és súgott valamit, Szent Mihály útja beleremegett, Züm, züm: röpködtek végig az uton Tréfás falevelek. Egy perc: a Nyár meg sem hőkölt belé S Párisból az Ősz kacagva szaladt. Itt járt, s hogy itt járt, én tudom csupán Nyögő lombok alatt.
VERÕCEI TÜKÖR
Programok
Augusztus
13
Verőce, Árpád u. 20. Tel: 06-27-350-009. Információ: www. veroce.hu email: muvelodesihaz@ veroce.hu Nyitva tartása augusztusban: hétfőn és csütörtökön 17-20 óráig, szerdán 15-18 óráig és rendezvények szerint tart nyitva. 2012. július 28-augusztus 5-ig a Művelődési Ház zártkörű rendezvény miatt zárva tart. 2012. július 28-augusztus 5-ig Tóth Aladár Operastúdió nyári kurzusa - zártkörű rendezvény. 2012. augusztus 11. szombat: Családi nap a Verőcei Duna-parton: 9–től 18 óráig Strandröplada bajnokság, triatlon minden korosztálynak, focitorna gyerekeknek, 19 órától a Falkafolk együttes és Farkas Tünde énekművész koncertje, majd táncház. A programokon a részvétel díjtalan! Részleteket a veroce.hu oldalon vagy a plakátokon. 2012. augusztus 13-án hétfőn, augusztus 16-án csütörtökön, augusztus 21-én hétfőn és 24-én csütörtökön 17-18 óráig játszóház, kézműves foglalkozás gyerekeknek. A belépés díjtalan. 2012. augusztus 18. 9-16 óráig kajakverseny a Dunán. 2012. augusztus 13-18.: focitábor gyerekeknek, 2012. augusztus 21-25.: tollastábor gyerekeknek, 2012 augusztus 27-szept. 1-ig: tánctábor gyerekeknek.
2012. augusztus 19. vasárnap államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepét a Duna-parton, rossz idő esetén a Művelődési Házban tartjuk. A program: 17 órakor Mátyás király születése napja, mesejáték, a Magyar Népmese Színház előadása. 19 óra: Ünnepség az államalapító Szent István király és az új kenyér tiszteletére. 20 órakor: a Dunakanyar fúvósegyüttes koncertje. 21 órakor: lampionos csónakfelvonulás, tábortűz. 21.15: A Misztál együttes koncertje. Nagy Judit tusrajza 22.15: tűzijáték
2010. augusztus 11-én, szombaton 19.30-kor Szlovéniai koncertjei után, balatoni turnéja közben és ausztriai szereplése előtt fellép a híres Four Bones Quartet, a négy varázslatos harsonás a katolikus templom előtti téren. A belépés, a zene, a Dunakanyar látványa a lemenőben lévő Nap fényénél, valamint a vendéglátás minden más formája ingyenes.
Csipkeverő tanfolyam lesz augusztus hónapban a Művelődési Házban. Hétfőn 16-18 óráig ifjúsági, szerdán 16-18 óráig felnőtt foglalkozás. A tanfolyam szeptembertől a könyvtárban folytatódik. Kedden 16-18 óráig ifjúsági, szerdán 16-18 óráig felnőtt foglalkozás. Vezeti: Tömör Sándorné. Bővebb információ: 27/380-386.
14
Augusztus
Programok
VERÕCEI TÜKÖR
Állandó és befogadó színház működhet a jövőben a váci régi mozi épületében, miután a város képviselő-testületének döntése értelmében a FónayHUMÁNIA-Társulat használatába került az ingatlan - olvasható a város hivatalos honlapján. A Csányi körúton lévő, évek óta üresen álló filmszínház állagmegóvásáról az utóbbi időben az ingatlan kezelője, a Madách Imre Művelődési Központ
(MIMK) saját költségvetéséből gondoskodott, ám a jövőben ez a feladat a Fónay-HUMÁNIA-Társulatra hárul. A több mint egyéves előkészítő munka után július közepén aláírt szerződés szerint a Fónay-HUMÁNIA-Társulat a régi mozi épületében tarthatja próbáit, majd karbantartás, felújítás, takarítás után színházi előadásokat is szervezhetnek. Az épület egyéb rendezvényeknek is otthon ad majd
- derül ki a vac.hu információiból. Góczán Zsolt, a társulat igazgatója elképzeléseik között említette, hogy a jövő év tavaszának elején már önálló színházi előadással szeretnék megörvendeztetni Vác lakóit. Terveik szerint az önkormányzat költségvetéséből támogatott és pályázati forrásokból is működő, csaknem félszáz fős társulat évi 4-5 önálló darab mellett 2-3 külsős előadást is szervezne - olvasható a város honlapján.
Meredith Morten amerikai kerámiaművész izgalmas, múltidéző alkotásaiból nyílt kiállítás a verőcei Gorka Kerámiamúzeumban. A Bostonban, Massachusetts államban élő sokrétű művész 2009-ben – a Fulbright ösztöndíjnak köszönhetően – járt Magyarországon, ahol a Kárpát-medencéből előkerült őskori leleteket tanulmányozta. E régészeti leletek hatására alkotta meg különleges, régmúlt hangulatokat hordozó kerámiáit. 2011 őszén a CEC Artislink ösztöndíj segítségével lehetősége volt ismét huzamosabb időt Magyarorszá-
gon tölteni, és folytatni megkezdett kutatói munkáját. A művész figyelme ezúttal azokra a domborzati formákra és tájegységekre irányult, ahol őskori leleteket tártak fel. Az itt szerzett tapasztalatokat természetesen újfent beépítve alkotói világába. Meredith Morten – aki 1987 óta az Egyesült Államok mellett rendszeres kiállító Közép-Európában is – így vall művészetéről, inspirációiról: „Egy forgalmas városi környezetben élek. Ez izgalmas, de nem igazán segíti elő az elmélyült gondolkodást és a munkába való belemerülést. Ezért keresem a csendes magányt a természetes környe-
zetben, ahol szabadon tudok alkotni. Munkám során erőt merítek az engem körülölelő tájból, érzékelve a vele való kapcsolatot. Már több éve vonz az őskori régészet varázsa Közép-Európába, és különösen Magyarországra. Tárgyak (többnyire az eszközök), ásatási területek (többnyire a lyukak) és a Kárpát-medence tája formálja a munkámat. “ A július 21-én, szombaton megnyílt, „Hódolat a Földnek” c. kiállításon megjelenő szobrok két év munkáját ölelik fel. A kiállítás szeptember 16-ig tekinthető meg. Forrás: www.dunakanyart.hu
Ekszpanzió XXIV. Verőcén a Művelődési Házban 2012. augusztus 24-én, pénteken. A program: 9.30 órától: „IMPROVIZÁCIÓ + IDÉZET” tematikájú kiállításperformansz kiállítói és aktorai: Baksai József, Bálint Zsombor,Bereczki Katalin (D), Bertina Bosch (NL), Bert Meinen (NL), (+ ) Bohár András, Bészabó András, Cs. Nagy Balázs, Csorba Simon, Dénes Imre, Gaál József, + Gas János, Filep Sándor, Győrffy Sándor, HaÁsz Ágnes, Hager Ritta, Herendi Péter, Hoffmann Tamás Boldi, (+) Hubay Miklós, Kecskés Péter, Kettős Tamás, Kovács István, Kovács Kristóf, Ladik Katalin, Ladócsy László, Laura Kosach (B) (+) Mocsári Mária, Nikolaj Ivanov (Bg), Németh Balázs Kristóf, Németh
Zoltán Pál, Olescher Tamás,(+) Ruff Judy, Swierkiewicz Róbert, Szatmári Botond, Szécsi András, Triceps, Wámos Mikwla. Kurátor: Köpöczi Rózsa művészettörténész. Közreműködik: Bálványos Judit (szaxofon) Keuler Jenő: NÉZELŐDVE – Zenei képfüzér Horváth Ödön haikuira. 15 órától: Felolvasások a Forrás Irodalmi Kávézó Teraszán. „VéRe-KÖltŐIdéZők-ImProVizaTőrök”. András Sándor, Asztalos Tamás, Balogh Robert, Barna T. Attila, Bokor Levente, Botz Domokos, Bujdosó Alpár, Cselényi László, Dukay Nagy Ádám, Fabó Kinga, Fabók Endre, Győrffy Ákos, Ladik Katalin, Horváth Ödön, Jász Attila, K. Kabai Lóránd, Karaffa Gyula, Károly György, (+)
Kemenczky Judit, Kepes Károly, Ketykó István, Kocsis György, Konczek József, Kurdy Fehér János, Lipcsey Emőke, L. Simon László, Marczinka Csaba, Mile Zsigmond Zsolt, Nagy Pál, Németh Péter Mikola, Nyilas Attila, Nyírfalvi Károly, Papp Tibor, Péter Péter, Petőcz András, Pécsi Sándor, Prágai Tamás, (+)Szabados György, Szombathy Bálint, Szügyi Zoltán, Varga Klára, Zelei Miklós, Wehner Tibor és mások opusai. Közreműködnek: Németh Zsófia Nóra és Péter Pál. 18 órakor NIKOLAJ IVANOV zongorajátéka a színházteremben. 20 órától RICSÁRDGÍR-konert az udvaron. Ekszpanziók alkotó-rendezője: Németh Péter Mikola. expanzio@vipmail. hu
VERÕCEI TÜKÖR
Programok
Augusztus
15
16
Augusztus
Program
VERÕCEI TÜKÖR
Dunakanyar Strandröplabda Kupa Verőce Duna-part, 2012. augusztus 11., szombat 9 óra
lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József – Vezető szerkesztő: Révuti Norbert VERÕCEI AA község szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail:
[email protected] Tördelőszerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal TÜKÖR 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.
