HÍREK Magtárból Örökségház IV. rész. II. évfolyam 1. szám január 28

DUNASZEKCSŐI II. évfolyam 1. szám 2015. január 28.

HÍREK

Magtárból Örökségház IV. rész A téglahordás Az eredeti tervek szerint sok vasbetont kellett volna felhasználni a statikai megerősítéshez. Ez az elképzelés módosult a statikus javaslatára a téglával történő aláfalazásra. Ehhez nagy mennyiségű régi téglára volt szükség. A téglamennyiség nagy részét egy régi ház bontásából szereztük be. Köszönet érte a tulajdonosoknak. A megtisztított téglákon túl volt egy hatalmas kupac törmelék, amit szintén "átböngésztünk". Ezen kívül még kaptunk kölcsön is, illetve saját forrásból volt néhány ezer darab téglánk. Eddig körülbelül 20.000 db téglát használtunk fel, de a későbbiekben még szükség lesz még továbbiakra is. A kivitelező Eleinte úgy tűnt, ez a legkisebb probléma. Számlaképes hozzáértő vállalkozó biztosan van. Hamar kiderült, hogy Szekcsőn ez mégis nehéz feladat. Az elutasítások nagy része inkább abból fakadt, hogy senki sem mert hozzányúlni az épülethez. Mindenki csak a "külső" alapján ítélte meg annak statikai teherbírását. Mindenki inkább újat épített volna. A költségeket nehéz volt még megbecsülni is. Mindenképpen Szekcsői vállalkozóval szerettem volna dolgozni, de ez nem sikerült. Miután az összes helyi és környékbeli építkezési vállalkozó lemondott a "kecsegtető" lehetőségről, Szekcsőtől még Bentről kihordott törmelék távolabb kellett kersesni. Szerencsére a KÖH javaslatára felvettem a kapcsolatot Englender Jánossal. Többszöri bejárás után, szinte az utolsó pillanatban sikerült elkezdeni a felújítást a kozármislenyi székhelyű Englender BT. kivitelezésében. A cég műemléki felújításokkal foglalkozik, többek közt a pécsi középkori egyetem felújítását is ők végzik. Hozzáértésük, tapasztalatuk mindenképpen nagy segítséget jelentett, még akkor is, ha nagy (60 km) távolságból jártak ki naponta. 2008 nyarának története Az épület szempontjából sosrdöntő időszak volt 2008 nyara. Az épület északnyugati sarkában van a második szintre vezető lépcsőfeljáró. A fából készült lépcső alja egy földrétegre támaszkodott. Amikor magtárrá alakították át az épületet, kb. 70-80 cm-rel mélyítették az eredeti templom járószintjét. Csak egy helyen maradt meg az eredeti szint, pontosan a lépcső alatt. A helyiek elmondása szerint itt egy irodaszerűség is volt régebben. A sok korhadt deszka a patkányoknak kiváló búvóhely, ezért célszerű volt ezt elbontani és a földet is kihordani. Az elbontás során a földből római kori leletek kerültek elő, többek közt nagy Bentről kihordott törmelék mennyiségű római freskódarab is. Gábor Olivér régész és Hajdú Ádám a KÖH munkatársa megvizsgálva a helyszínt döntöttek egy leletmentő ásatás megtartásáról, mely a 2008-as Lugio Napokra vált esedékessé. Így a részt vevő gyerekek bepillantást nyerhetnek a régészek munkájába is. Az épület környezetéből már kerültek elő római kori leletek, sőt faldarabok is. Sejthető, hogy a folyóparthoz közel vámállomás működhetett és ennek környezetében kereskedők házai állhattak a mai piactér környékén. A jövőre való tekintettel igen érdekesnek ígérkezne egy piactéri ásatás. Persze előbb meg kell szondázni a magtár környékét. Az iskola udvarában és a szerb templom környezetében, sőt a környező építkezéseken is kerültek elő leletek korábban. Az épület déli oldalán maradt a megerősítés során egy félig kibontott, eredetinek tűnő templomablak.

Az épület déli oldalán maradt a megerősítés során egy félig kibontott, eredetinek tűnő templomablak. A közelgő Lugio Napokra tekintettel szerettem volna, ha ez teljes kibontásra és befalazásra kerül. A kibontás még könnyen ment, a fel- és befalazása azonban csak később valósult meg. Boltívet is kellett rakni, ennek fából készült sablonját Schmidt József asztalos mester készítette. A falazást Schmidt József kőműves mester és Szeteli István segítségével végeztük el. Néhány téglát én magam is elhelyeztem a falban. Az ablak környékén szükség volt a vályogfal aláfalazására is. Pont az ablak alatt volt egy hatalmas fatuskó. Az egykoron élő fa teljesen az alaphoz nőtt. A felfalazás végül csak a második szintig történt, mert tovább csak a tető cseréjekor és a párkány készítésekor lesz lehetőség. Bíró Zsolt

A Dunaszekcsői Tűzoltótestület - folytatás az előző számból Részletek Békés Sándor összeállításából, ami a Dunaszekcsői Tűzoltótestület 90. évi fennállásának évfordulójára készült 1965-ben. 80 ezer önkéntes tűzoltó 1958. szeptemberében a párt központi bizottsága is napirendre tűzte az önkéntes tűzoltómozgalom helyzetének értékelését. Ebben az időpontban 3279 testületben 80500 önkéntes tűzoltó dolgozott az országban. A testületek összetételét vizsgálva megállapítást nyert, hogy míg a háború előtt szinte kizárólagosan csak iparosok lehettek tűzoltók, a felszabadulás után, s elsősorban a földosztás révén, a parasztok tömegei is érdekeltek lettek a tűzvédelemben, melynek eredményeképpen 1956ban 75 százalékban dolgozó parasztok voltak a testületek tagjai. A kisiparosok aránya 10 százalékra csökkent, ugyanakkor a vidéki ipartelepítés következményeképpen megjelentek az üzemi munkások is a testületekben. Az önkéntes tűzoltók munkája az egyre erősödő állami tűzoltóság mellett némileg módosult. A mentő tűzvédelem helyett előtérbe került a megelőző tűzvédelem. A falvakban megszervezték a terület felelősök rendszerét. A tűzrendészeti szempontból évszázadokon át elhanyagolt falvakban az önkéntesek voltak a megelőző tűzrendészet úttörői. Házról házra járva ellenőrizték az épületeket, tanácsokat adtak és nem egyszer maguk végezték el a szükséges módosításokat is. A dunaszekcsői önkéntesek elsők között voltak e téren is. A területfelelősi munka megszervezése mellett tűzrendészeti házirendet dolgoztak ki, melyet nyomdai úton sokszorosítva, minden házba eljuttattak. A jegyzőkönyveket lapozgatva úgy tűnik, mintha elszürkült volna a testület élete, megritkultak a tüzek, nincsenek hőstettek. A régiek még ilyeneket jegyeztek fel: 1871: utcasorok égtek. A faluban dragonyosokat szállásoltak el, akik a kendertiloló lányok körül legyeskedve tüzet okoztak. 1890: augusztus 20-án, az István napi ünnepség kellős közepén tüzet fogott a torony. A tűzoltók emberfeletti munkát végeztek. 1898: 10 ezer kereszt gabona égett. 1907: a tűz martaléka lett egy utcasor. Pár évvel később: leégett a Feller – és Tóth féle malom. A tűzoltótestület élete valóban szegényebb látványosságokban, de ahelyett, hogy szűkült volna, egyszer szélesebb körű lett. A párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács határozatainak megjelenése óta a párt, a KISZ és tanácsszervek érdeklődése is a testületek felé fordult. A mostohagyerekből teljes jogú családtag lett. A határozatok kimondták, hogy az önkéntes testületek a tanácsok tűzvédelmi szervei. Ugyanakkor felszólították a tömegszervezeteket, hogy munkájukhoz adjanak meg minden segítséget. A testületek erkölcsi és politikai súlyának növelése mellett a határozatok intézkedtek a szakmai továbbfejlődésről is. Átalakul a falu A mezőgazdaság szocialista átalakulása alapjaiban változtatta meg az évszázadokig mozdulatlan falvak képét. A magasabb rendű tulajdonviszonyok uralkodóvá válása az emberi átalakulást is törvényszerűvé tették.

A szocialista ember legfőbb jellemvonása a közösségért érzett felelősség. Az önkéntes tűzoltótestületek bizonyos tekintetben úttörői voltak e felelősségérzet kialakításának. A szocialista tulajdon jellemzővé válása éppen ezért tovább erősítette a falvak tűzvédelmét. Ugyanakkor a megoldandó feladatok is növekedtek. A magángazdaságok egybeolvadásával hatalmas értékek halmozódtak fel. A nadrágszíjparcellák helyén több százholdas búzatáblákat alakítottak ki. Az erős, gyors, jól szervezett tűzvédelemre még soha sem volt ilyen szükség. A tűzkárstatisztika szemléltetően bizonyítja ezt. 1963-ban összesen 200 tűzeset keletkezett megyénkben. Ebből 22 az ipart, 90 a mezőgazdaságot, ezen belül 36 a termelőszövetkezeteket sújtotta. Az összes kár megközelítette a 2 millió forintot, melyből közel 1 382 000 Ft a mezőgazdaságra esik. Ebből a termelőszövetkezeteket ért kár 875 ezer forint. A termelőszövetkezetekben keletkezett tüzek kárértéke tehát jóval meghaladja a mezőgazdaság összes egyéb ágaiban történt károsodások összértékét. 1964-ben tovább romlott ez az arány. Összesen 172 tűz történt, tehát jóval kevesebb, mint az előtte való évben, s ezen belül a mezőgazdaságot ért tüzek száma és kárértéke is csökkent. Az állami gazdaságokban, egyéni birtokokon és erdőgazdaságokban összesen 35 tűz volt, 135 ezer forint kárral. Számszerűen a tsz-eket ért tűzesetek is csökkentek, a kárérték azonban közel 500 ezer forinttal nőtt! Tizenhat szövetkezeti tűz 1 millió 300 ezer forinttal károsította a közös gazdaságokat. 1963ban 2 ember meghalt, 30 megsebesült. 1964-ben 7 sérülés és 3 haláleset történt. Az állatállományból 1963-ban 4 ló, 23 szarvasmarha és 19 sertés, 1964ben pedig 13 ló, 102 szarvasmarha és 107 sertés pusztult el. A megváltozott gazdasági viszonyok tehát növelték a tűzoltó testület fontosságát, ugyanakkor számtalan új problémát is felvetettek. A dunaszekcsői vezetőség is sokat töprengett, miképpen biztosíthatja a nap minden percében a megfelelően kiképzett személyzetet. Az egyéni gazdaságok a szó legszorosabb értelmében földhöz kötötték a falvak lakóit. Ezek megszűnése nagyarányú vándorlást indított meg: a fiatalok jelentős része a városban keresett munkát. A falu átalakulása tehát kettős változást idézett elő a testületek életében: egyrészt növelte létük szükségszerűségét, s ezzel párhuzamosan tekintélyüket is, másrészt létszámgondokat idézett elő. Az ifjúsági tűzoltórajok létét pár évvel ezelőtt még sokan csak játéknak tekintették, s így voltak a női rajokkal is a legtöbb helyen. A versenyeken elért jó eredmények mellett azonban az elmúlt években a komoly, férfimunkát igénylő esetekben is helytálltak az ifjúsági és női rajok, bizonyítván, hogy az utánpótlási gondokkal küszködő testületek bátran támaszkodhatnak a falu ifjúságára és bátor nőtagjaira. A dunaszekcsői testület 1965. január 21-én felvett jegyzőkönyve külön bekezdésben foglalkozik a termelőszövetkezetek tűzvédelmével. „A megelőző tűzvédelmi szabályokat ezentúl még szélesebb körben ismertetjük a lakossággal, ezentúl még éberebben őrködünk a közös vagyon felett.” „A termelőszövetkezeten belül minden önkéntes tűzoltó és tag a saját vagyonát védi.” Amikor ezt a mondatot jegyzőkönyvbe vették Dunaszekcsőn tulajdonképpen egy olyan programot fogalmaztak meg, mely minden önkéntes tűzoltó számára irányadó kell legyen. A közös gazdaságok léte közös felelősséget is követel. Pár évtizeddel ezelőtt az önkéntes tűzoltó még bajba jutott embertársának segített, ha kivonult a tűzhöz. Most minden tűzoltó önmagának segít és vagyonát védi… Folyt. köv.

Nagy elismerés Dunaszekcsőnek December 4-én Pogácsás Tibor Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára személyesen fejezte ki elismerését Faller János polgármesternek a községben 2015-ben a közmunka terén végzett kiváló és eredményes munka miatt. Az elismerő oklevél átadása kisebb ünnepség keretében történt a Belügyminisztériumban. Az év során folyamatos volt a faapríték készítés, mellyel az Óvoda téli fűtése történik megújuló energia felhasználásával. Elkészült az Idősek Otthonában a mozgáskorlátozott rámpa korláttal, a Művelődési Házban a szabadtéri színpad. Közmunkában készült el az Óvoda patak felőli kerítése, és a faluközpont (Posta előtti rész) térkövezése. A község közterületein a növényzet karbantartása, a fűnyírás is sok munkát adott. A közmunkások döntő többsége lelkiismeretesen végezte a rábízott hasznos feladatokat. Dunaszekcsői Önkormányzat

Zenés advent Ismét elérkezett december. A zeneiskolások és a fúvós zenekar életében ez a karácsonyi hangversenyt jelenti. Nagy izgalommal és főleg kitartó szorgalommal készültek a bemutatóra. Az iskolások egyéni illetve páros előadását a zenekari számok színesítették. Az izgulós hangulatot tovább fokozta, hogy a terem zsúfolásig megtelt szülőkkel, nagyszülőkkel, meghívottakkal. Minden fellépő bizonyítani akart, örömmel vették a sok tapsot. A Szekcsői Németek Nemzetiségi Önkormányzata segített, hogy kis figyelmességgel jutalmazhassuk a szereplő gyerekeket. Köszönjük! Az estét közös vacsorával, tánccal zártuk. Jól éreztük magunkat, kellemes hangulatban készülhettünk a karácsonyra. Dunaszekcsői Fúvósok Egyesülete

Svábbál 2016 A Szekcsői Németek Nemzetiségi Önkormányzata immár 14. alkalommal rendezte meg 2016.01.16-án hagyományos batyus svábbálját. A zenét a véméndi Sextett együttes szolgáltatta. A bált a helyi német nemzetiségi tánccsoport és a fúvószenekar nyitották meg. A zsúfolásig megtelt teremben hajnali 3 óráig tartott a mulatság. Nagyon sok tombola felajánlást kaptunk, amit ezúton szeretnénk mindenkinek megköszönni! Köszönet mondunk azoknak is, akik támogató jegy vásárlásával, vagy egyéb módon támogatták a rendezvényt! A bevételt az önkormányzat ebben az évben is közcélokra ajánlja fel. Schmidt Gabriella

Otthonka Egyesület December 23-án betlehemezni voltunk, a gyerekek és a vendéglátó családok örömére! :-) Hagyományos kenyér sütése: Január 16-án megtanultuk, hogy mit hogyan készítsünk, kérdezhettünk, tapasztalatot cseréltünk és 23-án elkészítettük a kovászt, majd a finom kenyeret Kriegler Péter segítségével a pékségben. Finom lett, s aki kéri, annak küldjük a receptet, érdemes kipróbálni!

Betlehem

Kenyérsütés

Január 30-án 17 órától újra Latin Táncest a Művelődési Házban! Párban és egyedül is lehet csatlakozni, sokat ismétlünk, így senki nem marad le semmiről! Jó hangulat, izgalmas ritmusok Dudok Evelinnel! Január 31-én vasárnap délután hájast sütünk a Művelődési Ház konyhájában. Az alapanyagot mindenki maga hozza, majd együtt elkészítjük a finomságot! Februártól felnőtt zeneoktatás indul a faluban. Zongorán és gitáron tanulhatnak az érdeklődők! Felső korhatár nincs! További információ: 06203497542 Február 19-én az Öltözz Pirosba! akcióhoz csatlakozva piros ruhában piros sütiket árusítunk 200 ft/db áron. Az akció bevételét a Pécsi Dóri Ház beteg gyermekeinek juttatjuk el. Kérjük, ha szándékában áll támogatni a megmozdulást, látogasson el ezen a napon a Teleházba, vagy ha munkahelyén felmérné az igényeket, ill. családja körében szeretne kedveskedni a sütikkel és többet vásárolna, kérjük jelezze előre szándékát a ugyanitt, ezzel megkönnyítené munkánkat. Segítségét köszönjük! Otthonka Egyesület , Gubik Viktória

Etka jóga a Művelődési Házban Az Etka jógáról dióhéjban: - segít a saját öngyógyító erőinket mozgósítani - immunrendszer erősítő hatású, - nyitja a mellkast, javítja a tartást, - lazítja az izmokat és az ízületeket - segít azok regenerálódásában, a csontritkulás megelőzésében, - javítja a légzés hatékonyságát, csökkenti az asztma tüneteit, - hosszú távon megszünteti a migrént, - javítja a stresszel szembeni ellenállóképességet - erősíti az idegeket, - fiatalít a tizedik X-ben is - akárcsak egykor Etkát! Csütörtökönként 18.30-20.00 óráig Dudok Timivel. Elérhetőség:0620/430-4553 [email protected]

Kiszebáb égetés A téltemetés régi népszokását eleveníti fel a Dunaszekcsőért Alapítvány, az Otthonka Egyesület és a Családi Bütykölő Kör február 5-én délután 15 órai kezdettel. A program helyszínei: Örökségház és az Általános Iskola udvara. Maga a bábu a különböző magyarázatok szerint a tél, a böjt, a betegség megszemélyesítője lehetett. Ezt a bábut a gyerekek készíthetik el, és ezek mellett lehetőség lesz álarc készítésre is. Az Otthonka Egyesület és a Bütykölőkör pedig helyben sütött fánkkal várja a résztvevőket. Várunk minden érdeklődőt!

Vince nap az Örökségházban Január 22. igazán jeles nap, mert a néphagyományok szerint Vince napján sok bort kell inni, hogy bőséges legyen a termés. A gazdák a szőlészek védőszentjének napjából jósolták meg, hogy milyen lesz az időjárás a közelgő tavasz során, és az év további részében: szép, napos idő esetén jó, ellenkező esetben rossz bor - és kukoricatermés várható. Ezen nap alkalmából a Dunaszekcsőért Alapítvány szervezésében kerül sor február 6-án délután 15 órai kezdettel borkóstolóra és szőlővessző szentelésre. Zenél a Bácska Banda. Belépő: 500 Ft. További információ: 69/535-010

Farsangi bálok Az óvodások farsangi bálja február 13-án, szombaton délután kerül megrendezésre a Művelődési Házban. Az általános iskolásoké február 20-án, szombaton, szintén a Művelődési Házban

Ember a reverenda mögött - Kram Helga beszélgetése Dallos Tamás atyával Egymás számára sokszor a ránk ruházott szerepek szerint jelenünk meg, nincs mindig idő és lehetőség a funkció mögé nézni: ki is a mögötte lévő ember? Dallos Tamás atyát láthatjuk a szentmisén, az iskolai hitoktatás során, egy-egy kórházi szobában, fiatalok körében is. A papi szerepeken felül most arra irányultak kérdéseim, hogy megismerjük a reverenda mögött lévő embert. Mit tudhatunk meg a családi hátteredről, gyerekkorodról? Talán innen ered az indíttatás az egyházi pálya felé is? A történetem 1988-ban kezdődik el, mikor szüleim második gyermekeként megláttam a napvilágot Pécsett. Akkor volt a nővérem 9 éves. Fontosnak tartom elmondani – mert általában azt gondolják, „extrém” vallásos családba születtem, ha pap lett belőlem -, hogy akkoriban mi is az anonim keresztények életét éltük, vagyis meg voltunk keresztelve, a megfelelő időben be volt tervezve a beavató szentségek felvétele, de templomba csak karácsonykor jártunk. Olyan 12 éves lehettem, amikor az unokatestvéreim egy szeptemberi délutánon megkérdezték, van-e kedvem beiratkozni velük a hittanra. Fogalmam sem volt mire mondok igent, de tudtam, hogy ha ők hívnak oda, akkor csak jó dolog lehet. És így is lett. Nagyszerű hitoktatónk lelkes munkájának és az élénk kíváncsiságomnak köszönhetően igen gyorsan sikerült haladnom a hitismeret megszerzésében. Hamar beálltam a ministránsok közé is. Ez a komolyság és a lelkesedés megérintette a szüleimet is, így főleg édesanyám, de édesapám is újra elkezdtek templomba járni. Nagy ajándék volt, amikor az egyik szentmisén, ahol épp én tálcáztam, édesanyám is kijött áldozni. Mint utólag elmondta, ez meglepetés volt nekem, számára pedig hitbeli fordulópont, hiszen sok évvel azelőtt volt az utolsó gyónása és szentáldozása. Az iskolai tanulmányaimat Pécsett végeztem. A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumába való jelentkezésem nem véletlen volt, hisz ekkor már az Úristen érezhetően készítette az utamat a papság felé. Kisgyermekként tehát még nem azt fogalmaztad meg, hogy pap leszel. Mit válaszoltál a „mi leszel, ha nagy A kép készítője: Schnell Tamás leszel kérdésre?” Sokáig minden héten mást. Apukám gépkocsivezető, ezért nagyon érdekeltek az autók, így időnként ebbe az irányba húzott a szívem. Anyukám kereskedelemben dolgozott sokáig, ezért néha boltos akartam lenni Természetesen Batman is akartam lenni egy időben.

Hogyan alakult ki benned a papi hivatás gondolata? Egy ponton azt láttam világosan, hogy mindenképp valami olyat szeretnék csinálni, amiben emberekkel foglalkozhatom: pap, orvos, ápoló, ügyvéd, tanár. Azonban a szentmiséken és az egyéni imádságok közben mindig azt éreztem, hogy bár sokféle pályán el tudom képzelni magam, valahogy az életem nem lenne teljes. Ma már tudom, ez volt az a feszültség, amit akkor érez az ember, ha nem tevékenykedhet azon a helyen, ahol az Istennek ténylegesen szüksége van rá. Az imádság volt az eszköz, ami segített világosan látni, hogy a lehetőségek sokfélék, de Isten tervében csak egy szerepel. Ez pedig számomra a papság. Úgy érzem ehhez kaptam is olyan talentumokat, melyek segítenek, hogy jól tudjak helytállni. Melyek voltak a papi hivatást megerősítő események a szemináriumi évek alatt, kik voltak a megerősítő személyek? Minden szentmise és minden közösségi istentiszteleti cselekmény megerősítő esemény volt. Ezenkívül nagy hatással voltak rám azok az atyák, akiknek a személyes életébe is bepillantást nyerhettem, s megismerhettem a papi élet örömeit, de a küzdelmes odalát is. Kiemelném Kövesi Ferenc atyát, aki akkoriban került Pécsszabolcsra, amikor én a hittanra kezdtem járni és ministrálni. Fiatalos, karizmatikus egyéniségével jó kapcsolatot tudott teremteni a fiatalokkal is. Mai napig meghatározó és fontos számomra atyai barátsága. De a pécsi atyák közül többeket meg tudnék említeni, akik fontosak voltak és sokat segítettek. Volt egy könyv is, ami sokat jelentett. XVI. Benedek pápa 2005-ös megválasztását követően, amikor még gimnazista voltam, megkaptam az életrajzi könyvét (Joseph Ratzinger: Életutam). Mi lett az újmisés jelmondatod és miért? A János evangéliumának 21. fejezetéből választottam. Péter találkozik a feltámadt Jézussal, aki a háromszori tagadást követően most háromszor megkérdezi Pétert, hogy „szeretsz-e engem”. Péter harmadszor azt feleli: „Uram, te mindent tudsz. Azt is tudod, hogy szeretlek.” Én ezt a mondatot találtam a legigazibbnak és legszemélyesebbnek a magam számára. Igyekszem a papi hétköznapokat úgy megélni, hogy minden találkozás és tevékenységem a személyes Isten-kapcsolatból forrásozzon, ami szeretettel teli. Néha viszont mégsem így sül el, mert sokfélék a körülmények. De mégis jó mindent úgy tenni, hogy a sikertelenségek ellenére is tudjam azt mondani „Uram, azt is tudod, hogy szeretlek”. Hogyan tekintesz vissza a pécsi kápláni időszakra? Pécsi lévén mondanom sem kell mennyire meglepett, mikor a szentelés napján megtudtam, hogy az első szolgálati helyem a szülővárosom lesz, az otthonom. Mindjárt felmerült bennem a kérdés, lehet-e valaki próféta a saját hazájában? Persze maga a városrész, ami a plébánia kereteit adta, nem volt olyan ismerős nekem, mert kiesett a mindennapi útvonalaimból. Egy kicsit olyan egyből a mélyvízbe élményem volt, mert a pasztoráció szinte minden szeletétben tevékenykedhettem. A gyerekektől az egyetemistákon át az idősekig. Sőt a nagy kórházak közvetlen szomszédságában szinte napi rendszerességgel kellett átmennem megerősíteni a „Hazatérésre” készülő testvéreket. Rendkívül gazdag és értékes időszak volt a tapasztalatok szempontjából. És persze mint első szolgálati hely papként, mélyen a szívembe záródik. Milyen előzetes várakozásokkal, tervekkel érkeztél Mohácsra? A költözés előtti estén kiposztoltam a facebookra egy fotót, amelyen Chesterton kedvelt detektív figurája, Brown atya látható, amint némi motyóval és bizonytalan egyensúllyal egy csónakba száll. Azt a megjegyzést fűztem a képhez: „Hálával távozom - lelkesen és szeretettel indulok. Holnap irány Mohács.” A tervem ennyi volt, hogy a Pécsett megszerzett tapasztalatokkal lelkesen és szeretettel szeretném folytatni a szent szolgálatot. Voltak félelmek, bizonytalanság, ami talán természetes is, amikor az ember egy új közösségbe csöppen. Ám a kedves fogadtatást érezve ezek az érzések hamar elmúltak. Attila atyát már korábbról is jól ismertem. Örültem neki, hogy az ő lelkipásztori munkáját segíthetem majd káplánként. Milyen előzetes várakozásokkal, tervekkel érkeztél Mohácsra? A költözés előtti estén kiposztoltam a facebookra egy fotót, amelyen Chestertonkedvelt detektív figurája, Brown atya látható, amint némi motyóval és bizonytalan egyensúllyal egy csónakba száll. Azt a megjegyzést fűztem a képhez: „Hálával távozom - lelkesen és szeretettel indulok. Holnap irány Mohács.” A tervem ennyi volt, hogy a Pécsett megszerzett tapasztalatokkal lelkesen és szeretettel szeretném folytatni a szent szolgálatot. Voltak félelmek, bizonytalanság, ami talán természetes is, amikor az emberegy új közösségbe csöppen. Ám a kedves fogadtatást érezve ezek az érzések hamar elmúltak. Attila atyát már korábbról is jól ismertem. Örültem neki, hogy az ő lelkipásztori munkáját segíthetem majd

káplánként. Fél év eltelte után hogyan érzed magad itt közöttünk? Kezdem családtagként érezni magam. Gyakran egymásra ismerünk az emberekkel az utcán vagy a boltban, s köszönünk egymásnak és váltunk pár szót. Ami nagy öröm, mert megélhetjük azt, hogy Krisztus szeretete, mely egybehívott minket nem korlátozódik a négy fal közé, hanem meg lehet azt élni a Duna-parton vagy a fagyizóban is. GPS nélkül is eltalálok A-ból B-be, nálam már ez is annak a jele, hogy jól sikerül integrálódnom. Okozott-e meglepetést valami: Mohács és környékének valamely látnivalója, amelyet nem ismertél korábban, vagy valamilyen szokás esetleg mentalitásbeli jellemzője az itt élőknek, ami furcsa volt? Volt néhány dolog, ami az újdonság erejével hatott rám mikor idekerültem. Ami a legjobban tetszett, hogy az emberek többsége biciklivel közlekedik és hogy ezt elég biztonságosan lehet tenni a jól kiépített bicikli utaknak, valamint a figyelmes autósoknak köszönhetően. Végre magam is leporoltam a papámtól örökölt biciklit és nyugodt lelkiismerettel rövidítek az egyébként egyirányú utcákon keresztül. Az itt élőknek mindez lehet, hogy természetesnek tűnik, de pécsiként azt mondom, ez nem mindenhol van így, de ahol így van az nagy kincs és élni kell vele. Az az előny is megvan, hogy nem kell a buszra rohanni, hanem többet meg lehet állni beszélgetni. A papi tevékenységek közül melyiket szereted végezni a legjobban? Az Eucharistia ünneplését a szentmisében. Ebben nagy példa számomra Vianney Szent János, aki meg volt róla győződve, hogy a pap életének buzgósága teljesen a misétől függ. „Ha egy pap felületesebbé válik, annak az az oka, hogy nem fordít figyelmet a misére! Istenem, mennyire szánalomra méltó az a pap, aki úgy misézik, mintha valami mindennapi dolgot tenne!” Tehát ez az első, s utána jön minden más. Sokszor tapasztaltuk, hogy a hitoktatás során egy-egy témát nehezebb megértetni a gyerekekkel, másokra fogékonyabbak. Melyik témát találod legnehezebbnek a gyerekek szempontjából? Minden témát nehéznek érzek, amikor az órákra való készületkor leülök és átgondolom, hogy miként lehetne átadni azt, amit a főiskolán fél évig vagy akár tovább tanultunk, vagy amiről 100 oldalakat olvastunk, vagy ami évszázadokig tartó kikristályosodás folyamataként csapódott le a dogmafejlődés során. Persze azért nincsenek álmatlan éjszakáim, általában találok egy jó történetet vagy egy játékot, ami segít a gyerekek nyelvén kimondani, amit aztán majd később – ha járnak például (a reklám helye) ifi hittanos csoportba – elmélyíthetnek. Az Oltáriszentségről beszélni kétségkívül nehéz. Melyik a kedvenc ünneped, időszakod az egyházi év során? Kettő is van. Az egyik az advent. Nagyon magával ragadó a hajnali szentmisék világa. Azonkívül ez az időszak valahogy mindig kreatívabbá tesz a szeretetben. A Húsvéti Szent Háromnap a másik. Mi az, ami küzdelem, amihez türelem kell a részedről az egyházon belül, mit élsz meg nehezen az egyház emberi oldalából? A sebek. Amelyek rontják az egyház hitelét, amik hátráltatják az evangélium terjedését. Mivel foglalkozol szívesen szabadidődben, milyen lehetőségeid vannak az egyéni feltöltődésre? Nem titkolt rajongás fűz a krimi irodalomhoz. Különösen is szeretem Agatha Christie-t. Én azért szoktam várni az iskolai szüneteket, mert akkor kicsit félreteszem a szakirodalmakat és jöhetnek a titokzatos és bonyolult esetek. Valamint a kedves belga detektív, David Suchet páratlan alakításában. Régen komolyabban foglalkoztatott a bűvészet és a zsonglőrködés. Ma ez már csak tényleg akkor, ha hirtelen sok szabadidőm szabadul fel. Ha időtől, pénztől függetlenül bárhová elutazhatnál, mi lenne az úticélod? A Feröer-szigetekhez. Nem mondok róla semmi többet, akit érdekel, bátran lépjen ki ezen interjú keretei közül… Karácsony előtt beszélgetünk, kézenfekvő a kérdés: volt-e valamilyen meghatározó karácsonyi élményed, emléked? Szeminarista koromban mindig a püspökségen töltöttük a szentestét, s másnap a közös ünnepi ebéd után mentünk haza. Ezek a karácsonyok a püspök úrral, a püspökségen szolgáló atyákkal és a növendéktársakkal meghatározóak voltak. Átéltük évről évre, mit jelent családdá formálódni ebben a hivatásban a paptestvérekkel. Megköszönve a beszélgetést és annak a lehetőségét, hogy jobban megismerhettünk, kívánok még nagyon szép időszakot itt a mohácsi plébánián!

Az élet furcsaságai Angliában II. rész Az újság 8. számában írtam már a különbözőségekről és a furcsaságokról, amikkel Angliában futhat össze az ember. Hogy nagyjából – de nem egészen – teljes legyen a „lista”, következzen még néhány apróság, amiket első alkalommal érdekes arckifejezéssel jutalmazhat az ember. Ha már múltkor is említettem a közlekedést, akkor folytatnám is ezzel. Rátérve a tömegközlekedésre meg kell jegyezni, hogy a buszközlekedésnél használnak emeletes buszokat is, városon belül és kívül is. Praktikus megoldás a férőhelyek miatt, viszont hátrány annak, aki nem akarja látni a városi tömegközlekedés meredek megoldásait magasból. Még annyit fűznék ide, hogy a buszmegállók ellentétesen vannak építve, tehát ha jön a busz, akkor az ember annak háttal ül, nem pedig szemben. Angliában is van körforgalom. Sok. Még annál is több. Gyakorlatilag mindenhol körforgalmak vannak. Swindon településnél található a képen látható „képződmény”. Találóan Varázskörhintának nevezték el. 5 kisebb körforgalom van benne, mely irányítja a forgalmat az óra járásának megfelelően. Van egy belső kör is, itt pedig az autók ezzel ellentétesen haladnak. A közlekedés kultúra annyiban más a miénktől, hogy kint türelmesek az autósok. Dudaszót például ritkán hallani, ha Varázskörhinta (kép forrása: google) valakitől mégis, akkor az valószínűleg külföldi volt. Láttam például olyat, hogy két autó összekoccant, aztán az ablakból kihajolva a sofőrök névjegykártyát váltottak, és ment mindenki a maga útján tovább. Utána lezavarták a biztosítók egymás közt az esetet. Természetesen nem nagy koccanásról volt szó, valószínűleg csak a visszapillantóban eset kár. Kiugorva az autóból és még nem bejutva a házakba az tűnhet fel a járókelőknek, hogy az angliai lakások ablakán kevés a függöny. Ahol mégis van, ott nagy eséllyel külföldiek laknak. Maximum sötétítőket lehet látni az ablakokon. Nekünk kint majdnem az első dolgunk volt, amikor új albérletbe költöztünk, hogy egy plusz függönyt beszerezünk. Nem árt, ha nem látnak be minden napszakban az ablakon… Melyeket egyébként (az alsó szinteket leszámítva) nem lehet kívülről megpucolni, úgy vannak kialakítva. Ezzel külön cégek foglalkoznak. (A hotelben – ahol dolgoztam – láttam egyszer, hogy mit is csinálnak. Egy kocsi ablakmosójára hasonlító eszköz van egy teleszkópos – vékony, de erős – rúdra rakva, amihez még külön kis cső is viszi a vizet, hogy ne szárazon legyen a takarítás.) A házaknál maradva rátérnék egy kicsit magukra az épületekre. Kint nagyon drága a földterület és próbálnak úgy építkezni, hogy a lehető legtöbb szállást és helyet hozzák ki egy ház építésekor, ezért majdnem minden háznak van emelete. Ezek általában 2-5 szobából állnak. A nagyobb szobáknak van külön fürdőszobája és wc-je is. A helytakarékos építkezés miatt a szobákat persze nem kell akkorának elképzelni, mint amilyeneket itthon láthatunk a családi házakban. Van, ahova befér egy ágy, egy szekrény és ezek után még esetleg marad hely a láblógatásnak is. Mi egy stúdiólakásban éltünk Angliában, ami egy szobát, egy konyhát, valamint a fürdőt és wc-t takarta. Az az egy szoba bútorozott volt és elég nagy ahhoz, hogy akár több ember is elférjen. Maga a lakás egy 4 emeletes (egy emelet = egy lakás) háznak a része volt, ahol még az alagsorban is lakást építettek, ezzel is kihozva a földterületből a legtöbbet. Kint bizony elég sűrűn előfordul a járdaszint alatti építkezés, pont a telkek csillagászati ára miatt. Előnye, hogy a tulajdonos azt is ki tudja adni bérbe jó pénzért, hátránya, hogy alig van természetes fény, és zivatar esetén lehet lapátolni a vizet az egész lakásból. Albérlet kereséskor láttunk képes hirdetéseken érdekes megoldásokat. Párat be is mutatok. Ezen a képen (jobb oldal) például szó szerint vették a konyhaszekrény fogalmát. Szóval itt vigyázni kell, hogy ha az ember megy haza fáradtan, akkor ne a mosogatóba vágja bele a kabátját. Ez a kis szekrény egyébként a nappaliban található, ami így elég nagy lett, más helyiségtől ellopva a teret. Egy másik hirdetésben (erről sajnos nincs kép), pedig „Konyhaszekrény” azt láttuk, a bútorozatlan stúdió lakás szobájának a sarkában ott figyel a zuhanyfülke. Na, ezt a látványt nehéz volt feldolgozni és elképzelni, hogy egyáltalán valakinek eszébe jutott ilyen megoldást csinálni.

Van egy harmadik variáció is a helyspórolást magasabb szintre emelve. Ez pedig a következő képen látható. Ahogy a hirdetésből kiderült, ez a lakás (jobb oldali kép) egyetlen nagy „szoba”, amit megpróbáltak egyszerre konyhává, fürdővé és hálószobává alakítani, és igen, mindenki jól látja, az ott egy zuhanykabin a villanytűzhely mellett. Praktikus megoldás lehet zuhanyozás közben kihajolni és megkeverni a levest. Kicsit még a házaknál maradva meg kell jegyezni, hogy minden házban van tűzjelző telepítve, amik a legkisebb füstre is beindulnak, úgyhogy a lakásban dohányzás ki van zárva. Előző furcsaságokkal foglalkozó cikkben említettem, hogy a fürdőszobában nincs konnektor. Még megemlíteném, hogy elég gyakori a zsinóros villanykapcsoló is. Kérdezhetné az ember: Hogy minek? Hát nekem se esett le egy darabig, de elméletileg ezzel azt akarják kiküszöbölni, hogy ne kelljen vizes kézzel a villanykapcsolóhoz nyúlni. Egy másik érdekességre áttérve következzen a TV licence, vagyis a Tv adó. Angliában bizony a lakásban található és működő televíziók után adót kell fizetni, ami ha minden igaz 145 font (kb. 60000 forint) évente. Fekete-fehér készülék esetén csak 45 font (kb. 18000 forint). Ezt az adó úgy működik, vagyis akkor kell fizetni, ha a lakásban található legalább egy olyan készülék (tv, laptop, tablet, mobil telefon, stb.), amivel élőben lehet követni az éppen sugárzott adást. Ezt az adót komolyan is veszik. Az albérletünkben, ahol kint laktunk, nem volt tv és nem is akartunk beszerezni, ezért jelezni kellett ezt is, hogy nincs televíziónk és nem rendelkezünk olyan eszközzel, ami élőben tudja fogni az adást. Egyszer mentünk haza munkából, és láttuk, hogy bedobtak a szobába a postaládán át egy kis cetlit, amiben az volt feltűntetve, hogy kint volt egy ellenőr, hogy leellenőrizze, igazat állítottunk-e. Persze nem tudott bejutni a házba, mivel munkaidőben jött, és többször nem is jelent meg. Állítólag van nekik egy műszerük, amivel le tudják ellenőrizni, hogy van-e televíziónk vagy sem. Ha valaki nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségnek, vagy nem fizet, akkor akár 1000 fontra (kb. 410000 forint) is megbüntethetik. Az adóból beszedett pénzt a közmédiába forgatják vissza. A cikk végére következzen egy könnyedebb tárgykör, persze maradva a lakásoknál, de azért más témára térve említést kell tenni a szobákban előforduló saroklakókról, mégpedig a pókokról. (Zárójelben meg kell jegyezni, hogy semmi bajom a pókokkal. Ők békén hagynak, én is őket.) Elsőre nem készültem fel erre a részére a dolgos napoknak, aztán meglepetésként ért, amikor egy kisebb pókkal találkozva megpróbáltam odébb hessegetni (eltaposni nem akartam, mert nem szokásom), erre fogta magát és vagy 10 centis ugrással kitért az utamból. Volt nagy csodálkozás (meg akkor lett volna, ha éppenséggel felém vetődik). Szerencsére Jumping spider - ugró pók általában menekülni szokott az ember elő ez a faj. Kép forrása: internet Másik ilyen „mókás” találkozás volt, amikor a hotelben, ahol dolgoztam, az egyik szobában, az ágyon szembe vigyorog velem egy (a lenti képen látható) kb. 8 centis díszpéldány. A meglepetés erejétől a szívbaj kerülgetett, hogy ez itt most mi a fene! Aztán az első kezembe került tárggyal (tv távirányító) addig ütöttem, amíg le nem esett pár lába. Hát hirtelen felindulás volt az biztos. Később kiderült, hogy ez a pók a „Giant House Spider” néven található meg a szakirodalomban, ami magyarra fordítva óriási házi pókot jelent. Egyes példányai megnőhetnek akár 12 centiméterre is. Nagy méretéhez gyors mozgás is párosul, ehhez még az is hozzájön, hogy védekezéskor harapni is szokott. Méreggel is rendelkezik, ez azonban veszélytelen az emberi szervezet számára. Giant House Spider (kép forrása: internet) Zárszóul megjegyezném, hogyha Angliában jár az ember, akkor érdemes körülnézni lefekvéskor, hogy nincs-e véletlenül plusz hálótárs az ágyban! Sümegi János

dr. Acél Csaba tollából - Lovak Könyvem, az „Eb a vadász, kutya nélkül” címet viseli, ami ugye egy közismert vadász közmondás és kutyákon kívül, lovakról és jómagamról szól, ha ez utóbbit nem veszik nárcisztikus magamutogatásnak. Kutyák, lovak közé sorrendet nem, csak egyenlőségjelet tehetek. Nem is tudom, melyikről tudnék többet beszélni és milyen sorrendben. Az evolúció során a kutyát domesztikálta kőkorszakbéli ősünk, a lovakat, jóval később. A kutyacsalád eredete, több mint negyvenmillió évre tehető, a mi, emberek tízmilliós múltjával szemben. A ló, a kettő között állított be az emberiség történetébe, no de milyen fantasztikus módon. Az én életemben - az ősemberrel ellentétben - ló jelent meg először, ezért róluk szeretnék először mesélni. Anyai nagyapám – szép nagy birtok tulajdonosa – a háború előtti években úgy döntött, hogy az első fiú unokája, a sok pisis lány unoka után, pónilovat kap, meg vadász lesz belőle. Két” kicsi” probléma jött közbe, hogy ez teljesüljön. Az egyik a háború, ami elsöpörte a család minden ingóságát, a lovakat elhajtották, de, ha maradt volna, akkor a felszabadítók tányérján végezte volna. A másik, szegény nagypapa, mielőtt még mindez bekövetkezett, meghalt, magával vitte a sírba még meg sem született unokájának tett ígéretét. Hát így esett, hogy még meg sem születtem, de már volt lovam, amit amikorra világra kínlódtam magam, már el is veszítettem. De valami csak történt, mert a nagyapai gének bennem tovább éltek, ló birtoklása helyett a lovak szeretetét örököltem. Mindez Szolnokon történt szülővárosomban. A Kőtelki Ady Tsz. működtetett Szolnokon egy lovasiskolát. Megérdemli, hogy megemlítsem a nevét, Peszeki Ferenc, illetve mindenkinek, csak Ferkó volt a főállattenyésztő és főállású lóbolond! Nagyon szép, fakó négyesfogatot hajtott, versenyekre is járt vele. Harminc, negyven hátasló is állt az istállóban, ezeken lovagolhattunk. Egészen addig, míg nem volt edzőnk, mindenki úgy lovagolt, ahogy gondolta, legtöbbször csak szőrén, csikós módon. Nem tudom, tudja-e valaki, melyik sportág a legveszélyesebb. Konkrétan a sportolók számára eső balesetekben. Természetesen a lovaglás! Az esés természetes velejárója a lovaglásnak, mert ugye a lónak is négy lába van, mégis megbotlik. Amikor meg lovas is ül rajta, akár fejre is állhat. Elmesélném egy balesetem történetét a sok közül, ahol sem a ló, sem a lovasa, azaz én, nem voltunk hibásak. Majd a végén kiderül, ki volt a hibás. Azokban a hatvanas években a május elseje, nagy majálisos, virslievős, sörivós megmozdulás volt. Csak zárójelben jegyzem meg fiatal kórházi orvos koromban engem ért mindig az a megtiszteltetés, hogy a totál besörözött direktoromat hazacipelhettem. Ez a feladat a lovaglásnál is veszélyesebb volt, szegény diri felesége rosszabb volt, mint egy rúgós ló. De ezen az ominózus május elsején nekem más dolgom volt, mint a dirit cipelni. Kb. egy héttel május 1. előtt, békésen lovagolgatunk az edzőpályán, ami a várostól (Szolnokról van szó) kb. tíz kilométerre volt Besenyszög nevezetű falu felé, ahol nem mellesleg vadász voltam! Nekem akkor, egy hároméves csikóm volt, a Sárkány, akivel még csak ekkor ismertettem a lovaglás alapjait. Csúnya, anyósos nevével ellentétben, nagyon jóindulatú és jó képességű ló volt. Pechemre, a Tsz elnöke, egy igazi vad bunkó, éppen arra járt, mustrálta a lovakat, de még nem sejtettem mi célból. Szokatlan volt a látogatása, ugyanis utálta a lovakat. Sárkány lovam már derekasan ugrotta a kisebb akadályokat, de csak annyit engedtem neki, amennyit örömmel teljesített. Három éves csikótól nem is szabad többet követelni. Kiszúrta ám az elnök elvtárs szépen ugró lovamat és már sorolta is be, a többi öreg, rutinos ló közé, mint május elsejei bemutató résztvevőjét. Valamit hebegtem, habogtam, hogy ez a ló még nyers, jószerével a lovardán kívül semmit nem látott a nagyvilágból, stb. stb. de egy kézlegyintéssel el lettem intézve. A ló megy, magával, maga nélkül, punktum. Ekkor döbbentem rá, hogy hiába dédelgettem ezt a lovat sajátomként, mégsem az enyém. Istenem, de naiv voltam. Senkit sem érdekelt az a rengeteg munka, amit a lóval végeztem, az a szeretet, amivel ápoltam, az az örömteli nyerítés, amikor meghallotta a hangomat. Folyt. köv.

Önkormányzat tájékoztatója a kutyák tartós láncon tartásának tilalmáról A kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet módosítása értelmében 2016. január 1-jétől tilos ebet tartósan kikötve tartani. A rendelet módosítás hatására az írott és elektronikus média széles körben, riportokban, hírportálokon és közösségi felületeken foglalkozik a témával, sokszor minden valós alapot nélkülöző formában. Mit is jelent ez a változtatás és miért volt szükség rá? Sajnos még ma is vannak olyanok, akik a kutyát egyszerű „jelzőrendszerként” kikötve, kennelbe zárva, vagy egy hátsó kertbe „száműzve” tartják, egyetlen elvárásuk az állattal szemben, hogy riassza el a betörőt vagy a rókát. Miközben tudjuk, hogy a kutya az egyetlen olyan állatfaj, mely fajtársaival szemben is inkább az ember társaságát választja, és szüksége is van rá, hiszen „társadalmi lénnyé” vált az emberrel való évezredes együttélésben. Az emberrel szembeni kutyatámadások vizsgálatakor azt láthatjuk, hogy a komoly sérüléssel vagy akár halállal végződő esetek nagy részét rosszul szocializált, tehát olyan kutyák okozzák, akiket megfosztottak attól a lehetőségtől, hogy megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki az emberekkel. Természetesen nagyon nehéz lenne jogszabályi keretek között minden egyedre, fajtára, tartási módra pontosan meghatározni, hogy hány perc séta, közös játék, irányított tevékenység szükséges ahhoz, hogy leghűségesebb társunk jól szocializált, boldog, kiegyensúlyozott lényként élhessen. Több száz, nagyon is eltérő igényű kutyafajtát ismerünk, így rendkívül nehéz lenne általános előírásokat alkalmazni, hiszen egészen más a mozgásigénye például egy mopsznak és más egy szetternek, más hőmérsékleten érzi jól magát egy bernáthegyi és máson egy szőrtelen fajta – a rendkívül változatos keverékekről nem is beszélve. Tehát szinte minden eset – az alapvető, jogszabályokban rögzített kötelezettségeken felül - egyedi elbírálást igényelne. Például nem lehet kimondani, hogy az időszakosan használt lánc rosszabb, mint a kenneles tartás. Egy jól A kép illusztráció megválasztott futólánc, melyet a “történések” közelében, inger gazdag környezetben helyeznek el, egyrészt nagy mozgásteret biztosíthat a kutyának, másrészt kevésbé zárja őt ki az emberekkel való kapcsolat lehetőségéből, mint egy, az udvar végében elhelyezett kennel. Ugyanakkor, ha ez a kennel csak a kutya pihenését szolgálja, de a nap nagy részét szabadon töltheti a kertben és rendszeresen sétálni is viszik, foglalkoznak vele, akkor természetesen megfelelő. Bármely tartási módban lényeges, hogy a kutyának biztosítani kell a gazdával együtt töltött idő, a közös séták (a kertben tartottaknak is!) és a szabad mozgás lehetőségét! Törekedni kell arra, hogy minden kutya –még a nehezen kezelhető, harapós állat is- legalább időnként szabadon mozoghasson egy biztonságosan bekerített, zárt területen, vagy ha ez az állat viselkedése miatt nem lehetséges, akkor egyéb, irányított tevékenységgel kell kielégíteni a mozgásigényét. Vonatkozik ez természetesen a kis lakásban egész nap bezárva hagyott, sétálni csak pár percre, pórázon levitt, nagy mozgásigényű fajtákra is! A rendelet előírásai tehát egyfajta követendő irányt határoznak meg, segítve a felelős állattartási szokások kialakulását. Másfelől alapvető, általános előírás, hogy a kedvtelésből tartott állatot úgy kell tartani, hogy az állat tartása lehetővé tegye annak természetes viselkedését, ugyanakkor szükségtelenül ne zavarja a lakóközösség életét, szokásrendjét. Természetesen még ennél is fontosabb az ember egészségének és testi épségének védelme! A két dolgot - a felelős állattartást és az ember testi épségének védelmét - kell szinkronba hoznunk, törekedni kell arra, hogy csak az tartson állatot, aki e két igénynek meg tud felelni. Tehát nem az a közvetlen, azonnali cél, hogy minden kutya végleg lekerüljön a láncról, akkor is, ha az adott állat szocializáltsága és a környezete nem biztosítja a biztonságos tartás feltételeit, de az igen, hogy ezután egy kutya se kerüljön tartósan láncra! A jogalkotó célja, hogy senki ne kezdjen kutya tartásába, ha nincsenek meg a megfelelő, az állat és a lakókörnyezet jogos igényeit is kielégítő feltételek. Nagyon fontos tudni, hogy - ellentétben egyes hírportálokon megjelentekkel nem követ el bűncselekményt az, aki vét a vonatkozó rendelet előírásai ellen, hiszen ezek alapvetően nem a Btk.-ba ütköző cselekedetek! Ha valóban az állat kíméletét nem biztosító módon, tartósan láncon tartott kutyán szeretne valaki segíteni, akkor nem a rendőrséget, hanem a jegyzőt illetve a hatósági állategészségügyi szolgálatot kell értesítenie. A kivizsgálást követően elsősorban a hibák, hiányosságok javítására kötelezhető az állat gazdája, ennek meg nem történte esetén kiszabható állatvédelmi bírság, melynek alapösszege 15.000 Ft. Ez az összeg minősített esetekben – jogszabályban meghatározott mértékben – szorzókkal növelhető. forrás: http://portal.nebih.gov.hu/-/tajekoztato-a-kutyak-tartos-lancon-tartasanak-tilalmarol

Római pénzek gyűjtése és meghatározása V. rész Folytatódik a nevek felsorolása. A következő számban a pénzverdék kerülnek terítékre. I. PHILIPPUS (Marcus Julius, 244-249), OTACILA SEVERA (Philippus felesége), II. PHILIPPUS filius (Marcus Julius , 244249, PACATIANUS (Tibenus Claudius, 249), JOTAPIANUS (Marcus Fulvius, 249), TRAIANUS DECIUS (Caius Messius Quintus, 249-251), ETRUSCILLA (Herenia Trianus Decius Trebonianus Gallus (kép forrása: internet) felesége), HERENIUS ETRUSCUS (Traianus Decius fia) HOSTILIANUS (Traianus Decius fia, 249-251), TREBONIANUS GALLUS (Gaius Vibius Afinius, 251-254), VOLUSIANUS (Trebonianus Gallus fia, 251-254), AEMILIANUS (Gaius Julius Marcus, 253-254), CORNELIA SUPERA (Aemilianus felesége), I VALERIANUS pater (Publius Licinius, 254-260), MARINIANA (Valerianus felesége), GALLIENUS (Publius Lucinius Egnatius, I. Valerianus fia, 254-268), SALONINA (Cornelia Gallienus felesége), SALONINUS (Gallienus fia), II. VALERIANUS Dryantilla (kép forrása: internet) (Gallienus testvére, -268), MARCIANUS (Fulvius Titus), Quietus (Macrinus testvére, 260-262), REGALIANUS (bitorló, -263), DRYANTILLA (Regalianus felesége), POSTUMUS (Marcus Cassianus Latinus, 259-267), LAELIANUS (Ulpius Cornelius), VICTORINUS (Galliai ellencsászár, -265), MARIUS (Marcus Aurelius, -267), I. TETRICUS pater (Caius Esuvius, 267273), II. TETRICUS filius, II. CLAUDIUS GOTTICUS (Marcus Aurelius Valerius, 269-270), QUINTILLUS (II. Claudius testvére, -270), AURELIANUS (Lucius Pomitius, 270-275), SEVERINA (Ulpia, Aurelianus felesége), VABALATHUS (Palmyra trónörököse -273), IENOBIA (Palmyra királynője).

HÍREK és PROGRAMOK A kishajó 2015. november 1-től a következő menetrenddel közlekedik: Hétfőtől péntekig: 7.00 7.45 13.15 14.15 15.00 16.00 17.00 Pénteken: 17.10 - kor. Szombaton, vasárnap és ünnepnapokon a kishajó jár a következő menetrenddel: 07.45 12.00 15.45 Vasárnap: 15.30 További információ: +36 70/338 - 6484

A Művelődési Ház állandó programjai és könyvtári nyitva tartás Hétfő: Szerda:

18.00 - 20.00 Sváb tánccsoport 14.30 - 17.00 Nyugdíjas klub 17.00 - 18.00 Magyar tánccsoport Csütörtök: 17.00 - 18.00 Sváb tánccsoport 18.30 - 20.00 Jóga Péntek: 09.00 - 11.00 Baba - Mama klub 18.00 - 21.00 Zenekari próba

Művelődési Ház ügyeleti ideje: Kedd: 08.00-12.00

Római Kat. Plébánia irodai ügyelete: Hétfő: 14.30-16.00 Szerda: 13.30-15.00

A könyvtár nyitva tartása a Művelődési Házban (felnőtt irodalom): Hétfő: 8.00 - 10.30 Kedd: 14.00 - 16.00 Szerda: ZÁRVA Csütörtök: 8.00 - 10.30 Péntek: 14.00 - 17.00 A könyvtár nyitva tartása az iskolában (gyerek irodalom): Hétfő: 10.30 - 12.00 Kedd: 16.00 - 17.00 Szerda: ZÁRVA Csütörtök:10.30 - 12.00 Péntek: 13.00 - 14.00

Baba-Mama klub Péntek délelőttönként Baba-Mama klubot látogathatnak az érdeklődők a Művelődési Házban 9-10 óráig!

Magyar néptáncos foglalkozás gyerekeknek Hétfő délutánonként néptánc oktatáson vehetnek részt az érdeklődő gyerekek (óvodások, általános iskolások) a Művelődési Házban. A táncokat Magosné Pusztai Bernadett oktatja. A foglalkozás ingyenes!

Asztalitenisz Baranya megyei felnőtt férfi asztalitenisz csapatbajnokságban 2015-2016 őszi bajnokság eredményei:

A csapat tagjai (balról): Mózes Gábor, Steiner Antal, Tass Gábor, Molnár Árpád, Cseke Dávid, Varga Viktor, Kiss Roland A diákolimpia asztalitenisz megyei döntőjét 2015-11-28- án, Pécsen rendezték meg, ahol a dunaszekcsői csapat a következő eredményeket érte el: III-IV. korcsoport leány egyéni kategóriában: Kiss Réka III. helyezést ért el (1. kép). III-IV. korcsoport fiú egyéni kategóriában:Kovács Róbert I. helyezést ért el (2. kép). I-II. korcsoport fiú egyéni kategóriában (3. kép): Kolep Attila I. helyezést ért el , Pálos Gergő II. helyezést é r t e , M ó z e s M á t é I I I . h e l y e z é s t é r t e l , P a s k a C s a b a I V. h e l y e z é s t é r t e l . III-IV. korcsoport leány csapat kategóriában: Bodó Luca - Kiss Réka III. helyezést ért el (4. kép). III-IV. korcsoport fiú csapat kategóriában (5. kép): Kovács Róbert - Petrovics Adorján I. helyezést ért el Kolep Attila - Mózes Máté II. helyezést ért el. I-II. korcsoport leány egyéni kategóriában (6. kép): Ardi Flóra III. helyezést ért el, Bihercz Petra IV. helyezést ért el. V-VI. korcsoport fiú egyéni kategóriában: Szőke Roland I. helyezést ért el. Az első helyezettek 2016. február 12-14-ig vesznek részt az országos diákolimpia asztalitenisz versenyen Budapesten. 1. kép

2. kép

3. kép

4. kép

5. kép

6. kép

Általános iskola „A PÉNZ KÖRÜL FOROG A VILÁG”- Készüljünk fel rá! Iskolánk háromfős csapata vett részt a közelmúltban a bajai Türr István Gazdasági Szakközépiskola „A pénz körül forog a világ” versenyén. Nagy érdeklődéssel készültünk a két fordulóra. Egyéni gyűjtőmunka és közös feladatmegoldások segítségével töltöttük ki a feladatlapot, melynek alapján meghívást kaptunk a szóbeli döntőre. 2016. január 18-án 12 csapat mérhette össze tudását. A közel 3 órás verseny alatt sok, széleskörű tudást igénylő, érdekes feladatot oldottunk meg. 5. helyezésünket emléklappal és a versenyt szponzoráló cégek ajándékcsomagjával jutalmazták. A versenyt megelőző felkészülésünk alatt sok érdekes ismeretre tettünk szert. A kötetlen hangulatú, állandó figyelmet igénylő órák után fáradtan, de új élményekben gazdagon indulhattunk haza. A csapat tagjai: Gondos Eszter, Martina Alexandra 8. osztályos tanulók és Frank Zénó 7. osztályos tanuló Felkészítő tanár: Paczári Lászlóné

Visszaemlékezés a régi Dunaszekcsői Hírekből Horgászsarok – Bátai Feri bácsi tollából Folytatódik különböző halaink horgászata, mégpedig a legnépszerűbb halunk horgászatával. A ponty (Cyprinus carpio Linné) horgászata: Először ismerkedjünk meg a ponty fajtáival és népies elnevezéseivel. Van őshonos, úgynevezett nyurga ponty (vad ponty). Ezek kövek, tuskók között előforduló példányait sötét színük miatt cigánypontynak is hívják. Kialakult tenyészváltozatai közül legismertebbek a tükörponty, és ennek változatai az egysoros, a többsoros és a bőrponty. Van az úgynevezett cseh – vagy pikkelyes tenyészponty (tőponty). És legújabban előfordul a kínai színes (koi) ponty. Hazánkban étkezési szempontból a legkedveltebb, ezért legfontosabb horgászhalunk a ponty. Eredeti lelőhelyei a lassú folyású folyóvizek, a nyáron felmelegedő holtágak, kiöntések, tavak. A növényi eredetű csalik tárháza a széleskörű, a teljes és főtt Nyurga ponty kukoricától a főtt burgonyától, a tésztafélék összes változatáig tart, de szereti a gilisztát is, a csontit is, sőt ritkán darab halra vagy apró csalihalra is rákap. Méret- és darabkorlátozással védett, valamint ívása idején tilalmi idővel is védett. Méret-darab korlátozása és tilalmi védettsége az adott területi engedélyen található vagy az állami horgászjegyen. A következőkben a horgászatának különböző módszereivel ismerkedünk meg: a ponty – kezdeti – eredeti horgászata, a fenekező horgászat. Tőponty 50-60 évvel korábban még nem szabályozták a Dunát (nem voltak kőrúgók, a part sem volt kikövezve) emlékezetből tudom, hogy a pontyot csónakból fenekező készséggel fogták elődeink. A parttól kb. 25-30 méter távolságra horgonyozták a ladikot és a ladik „farából” horgásztak fenékólmos készséggel, ami abban az időben házilag felgyűrűzött vívó acél botból, alumínium tároló orsóból, 0.60–0.70 mm zsinórból és eléggé nagy füles horogból állt. Az ólom nagyságát a víz folyása határozta meg. A csali szinte mindenkor a saját készítésű tészta (csusza) volt, aminek titkát mindenki féltve őrizte, és megesküdött rá. A csuszán kívül ritkán használták a tejes kukoricát is. Horgászat közben rendszeresen etettek főtt kukoricával és maradék csusza darabokkal. Igen eredményes volt a fenekező ponty horgászat. Igaz, sokkal több ponty volt a Dunában. Pontyozás közben 1–2 kg-os dévérek, hatalmas jász keszegek is horogra kerültek. A Duna szabályozásával a ponty mennyisége csökkent a Dunában, ezért e régi módszeren is változtatni kellett, mivel ez eléggé durva felszerelés volt. Kizárólag pikkelyes pontyokat fogtak, mivel a tükrös ponty fehér hollónak számított a Dunában. A hagyományos – fenekező – pontyozás csúcspontja volt, amikor az ötvenes években nyaranta sokaknak megélhetési forrás volt a „kagylózás”. Ez azt jelentette, hogy sokan szedték a Dunából a kagylót, kifőzték és a főzővizet, valamint a kagyló húsát a Dunába dobták, a kemény külső házból inggomb készült. A Dunába dobott kagyló bélre hihetetlenül nagy mennyiségű hal jött a Duna azon szakaszára, és így a régi fenekező módszerrel, igen durva felszereléssel is gyönyörű 6-8 kg-os pontyokat is fogtak.

Manapság a fent említett durva felszereléssel ez már szinte elképzelhetetlen lenne. A kemény botokat felváltotta az egyre inkább terjedő rezgőspicces – feeder – bot, mely rugalmassága miatt vékonyabb zsinórral, kisebb horoggal enged horgászni – még ha a végletekig nem is lehet finomítani a ponty ereje, s az akadók, kagylótelepek miatt -, s az egyre kitanultabb, óvatosabb pontyok elejtésénél ez már fontos. Az ólmot felváltotta az etetőkosár, az eredményesebb pontyhorgászok ezt, vagy a kettő ötvözetét használják, a sodrás mértékétől függően. Az etetőkosárba rendszerint forrázott kukoricadara, vagy bolti etetőanyag kerül, esetleg csemege vagy főtt/áztatott kukoricával dúsítva. Kis szerencsével, sok türelemmel, illetve megfelelő mennyiségű etetőanyag bejuttatásával a parti horgászatok is eredményre vezethetnek a párhuzamos kőruganyok lassabb részeinél, szakadt partoknál, illetve a keresztgátak alatt, azonban a csónak megléte megtöbbszörözheti az esélyeket. Ennyi a pontyhorgászat fenekező módszeréről, s a következőkben egy finomabb módszerről, az úszós horgászatról lesz szó.

ADÓBEVALLÁS KÉSZÍTÉS Itt az új év, és vele együtt az új adóbevallás. Problémája van az adóbevallás elkészítésével? Segítünk! Érdeklődni lehet személyesen a Teleházban, vagy a 0669-535-010-es telefonszámon.

Képművészet

Dunaszekcsői falurészlet télen

Receptsarok Madártej Mindenki ismeri, egyszerű, finom, gyors, mutatós és nem is drága desszert a MADÁRTEJ. Mégis vannak olyan buktatói, amiért sokan nem szívesen készítik. Egyik a habgaluskák főzése, ami vagy sikerül, vagy nem, de inkább összeesik, rágós lesz, ezért aztán mindenki kerüli, csak a sodót kérné inkább. A másik pedig, hogy nagyon kell vigyázni a sodónál, éppen csak a forrpontot szabad elérnie, mert könnyen kicsapódik, csomós lesz. (Ezen talán kicsit segít, ha nagy fordulaton átturmixoljuk.) Hosszú évek alatt eljutottam a következő technikáig, amit bátran ajánlok azoknak, akik félnek a madártejtől. MADÁRTEJ (Európában ÚSZÓ SZIGET) lépésenként: 1. lépés: Előkészítjük a hozzávalókat: 5 tojást kettéválasztunk, kimérünk 5 csapott teáskanál vaníliás pudingot, 6 evőkanál és még 5 evőkanál kristálycukrot, 1 csomag vaníliás cukrot, 1,2 liter tejet és 3 dl tejet, egy teásbögre vizet, két nagy evőkanalat. 2. lépés: A sárgájákat a 6 evőkanál cukorral kikeverjük, hozzáadjuk a vanílás cukrot és a pudingot. Elkeverjük, majd lassan hozzáöntve a 3 dl tejet jól eldolgozzuk, félretesszük. 3. lépés: Egy szélesebb alacsony lábasban - aminek fedele is van- forrni tesszük az 1,2 liter tejet, közben a fehérjéket elkezdjük verni, amikor már habos, több részletben hozzáadjuk az 5 kanál cukrot. Nem szabad túl keményre verni, hogy formázható legyen. 4. lépés: A tejet olyan tűzre tesszük, ahol éppen csak megtartja a forrpontot – jó alatta a lángelosztó, később úgyis kell a mártáshoz is. 5. lépés: Elővesszük a 2 lehető legnagyobb – déditől örökölt(?) – evőkanalat, amit a bögre vízben tartunk, közben is visszamártjuk, vizezzük őket. A habból a jobb kanállal kiveszünk egy púpos adagot, átvesszük a bal kanállal, a jobbal pedig szép tojás alakúvá simítjuk és belecsúsztatjuk a tejbe. 5-6 galuska fér bele egyszerre, mert megnőnek. Az edényre tesszük a fedőt és 5 percig hagyjuk párolódni. Forgatni, fedőt felemelni nem kell és nem is szabad! Persze tálalókanál 8 perc… stb. Szűrőlapáttal kiszedjük őket mindjárt a tálalóedénybe, nagy tálba, kis tálba, vagy poharakba. 6. lépés: Ha kifőttek a habok, átkeverjük még egyszer a sárgáját és lassan csorgatva, állandóan keverve a tejbe csorgatjuk, majd felforraljuk. A puding megakadályozza, hogy kicsapódjon, de annak is csak gyenge forrás kell és már el is zárjuk. Ellenőrizzük az ízét, a sűrűségét. Ha így szeretjük, akkor rákanalazhatjuk a galuskákra (Aki sűrűbben - hígabban - édesebben, netán vaníliásabban szereti, még korrigálhat). 7. lépés: Díszítjük, már mehet is a hidegre. (Bár némelyek már langyosan is szeretik!) dr. Schmidt Józsefné

Falunaptár kapható a Teleházban! A Dunaszekcsőért Alapítvány már évek óta megjelenteti az éves falunaptárat dunaszekcsői, fotózni szerető emberek képeivel. Idén Balogh Viktória, Puskás Ilona, Engelschalt Attila, Schmidt Bence és Sümegi János képei lesznek láthatóak a következő évi naptárban, megvásárolható a Teleházban. Ára: 250 Ft. Korlátozott számban még kapható a Teleházban. Kiadja: Dunaszekcsőért Alapítvány Szerkesztette: Sümegi János Külön köszönet Schmidt Bencének, valamint a cikkek íróinak és a képek készítőinek!