HIRDETMÉNY
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Bányafelügyelet) – tekintettel arra, hogy az eljárásban több mint ötven ügyfél érintett - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 28/D. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak alapján döntését hirdetményi úton közli. A hirdetmény kifüggesztésének napja: 2016. november 29. Az eljáró hatóság: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (Bányafelügyelet) 3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. A határozat száma és az ügy tárgya: BO/15/1682-31/2016. Telkibánya 0227/1 hrsz-ú, Mária táró – Jupiter táró megszűnt bánya föld alatti bányatérségeinek más célú hasznosítására készített műszaki terv engedélyezése Kérelmező ügyfél neve: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) Ügyfelek: A más célú hasznosítással érintett Telkibánya külterületi 0227/1 hrsz-ú ingatlan tulajdonosai és az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett joggal bírók. A Bányafelügyelet felhívja a figyelmet, hogy a fenti ügyben 2016. november 29-én döntést hozott, amely döntést tartalmazó határozat jelen hirdetmény mellékleteként vagy a Kormányhivatal honlapján (www.kormanyhivatal.hu) és a Bányafelügyelet Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5. szám alatti hirdetőtábláján megtekinthető. A hirdetményi úton közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell közöltnek tekinteni. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/A. § (2a) bekezdés értelmében a bányafelügyelet által folytatott eljárásokban az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait csak akkor gyakorolhatja, ha az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. A hirdetményi úton megkeresett ügyfelek a közléstől számított 15 napon belül nyújthatnak be - a fentiek figyelembevételével - fellebbezést a döntéssel szemben.
Melléklet: BO/15/1682-31/2016. számú határozat
Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 3527 Miskolc, József Attila út 20. Telefon: (36-46) 500 010 Fax: (36-46) 349 045
Ügyiratszám: BO/15/1682-31/2016. Hiv.szám.: 1945-1/2016 Ügyintéző: Lamos Jenő (46/503-747) Melléklet: dokumentáció + számla Ügyintézés helye: Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály Bányászati Osztály (3527 Miskolc, Soltész Nagy Kálmán u. 5., 46/503-740, e-mail:
[email protected]) 00 00 00 00 Ügyfélfogadás: Kedd: 8 -14 ; Péntek: 8 -12 Tárgy: Műszaki terv engedélyezése
Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 3758 Jósvafő Pf.: 6.
HATÁROZAT A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Bányafelügyelet) az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) kérelmére a Telkibánya 0227/1 hrsz-ú, Mária táró – Jupiter táró megszűnt bánya föld alatti bányatérségeinek más célú hasznosítására készített műszaki tervet az alábbi feltételekkel engedélyezi: 1. A műszaki tervben tervezett átalakítási és helyreállítási munkálatokat legkésőbb 2021. november 30-ig el kell végezni. A más célú hasznosítást akkor lehet megkezdeni, ha a műszaki tervben foglaltakat végrehajtották. Ha a határidő eredménytelenül telik el, a más célú hasznosítás nem kezdhető meg. 2. A külszíni, illetve a föld alatti tevékenység végzéséhez kapcsolódó külszíni tevékenységeket csak az adott ingatlan használati jogának (az ingatlan tulajdonosával vagy vagyonkezelőjével megkötött, az ingatlan igénybevételére vonatkozó hozzájárulás) megszerzését követően lehet végezni. 3. A más célú hasznosításra tervezett volt bányatérségek kialakításának és helyreállításának munkálatai során különös figyelmet kell fordítani a föld alatti bányászati tevékenységek biztonsági szabályzatáról szóló 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet alkalmazandó biztonsági előírásainak betartására (megfelelő szellőztetés biztosítása, az anyagszállításra, személyközlekedésre szolgáló vágatokban a szabad szelvények megléte, omlás- és kőzetpergés-veszély elhárítása, szükség szerint biztosítás beépítése, stb.). 4. A beterjesztett műszaki tervtől eltérni abban a körben, amely a Bányafelügyelet engedélyezése alá tartozik, csak eltérési engedély megszerzése után lehet. A vonatkozó biztonsági szabályzatok, szabványok előírásainak betartásától a Bányafelügyelet eltérést nem engedélyez. 5. A műszaki tervben tervezett munkálatok irányítására és ellenőrzésére megfelelő végzettségű, bányászati szakértelemmel rendelkező személyt kell megbízni. 6. A földalatti bányatérségek más célú hasznosítója köteles szükség szerint a bányatérségek műszaki állapotát rendszeresen felülvizsgáltatni és az ellenőrzést dokumentálni.
Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály 3527 Miskolc, József Attila út 20. Telefon: (36-46) 500 010 Fax: (36-46) 349 045
2
7. A tervben engedélyezett tevékenységek megkezdése előtt a föld alatti bányatérségek felmérését el kell végezni és a felmérés alapján el kell készíteni a mélyműveléses bányaművelési térképet, melyen a tervezett tevékenységeket is szerepeltetni kell. A bányaművelési térképet hites bányamérőnek kell ellenjegyezni. A bányaművelési térképet a tervezett átalakítási és helyreállítási munkálatok megkezdése előtt legalább 8 nappal korábban meg kell küldeni a Bányafelügyeletnek. 8. A földalatti bányatérségek más célú hasznosítója a hasznosítással összefüggő tevékenységből eredő kötelezettségek pénzügyi fedezetére köteles biztosítékot adni. A tevékenység megkezdése előtt a hasznosító köteles a biztosíték nagyságát alátámasztó költségtervet és biztosítékadás módjára vonatkozó ajánlatot beterjeszteni a Bányafelügyelet felé. 9. A műszaki tervben tervezett táró-bejárat átépítés és támfalépítés építési engedélyköteles tevékenység, melyet a Bányafelügyeletnél külön engedélyeztetni kell. 10. A Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében tett előírásai: A tárók lezárása a denevérek szabad mozgását nem akadályozhatja. Az igénybevett területet a munkálatok végeztével eredeti állapotba helyre kell állítani. 11. A Kormányhivatal kulturális örökség védelmére kiterjedően tett előírásai: A bányászati és ipartörténeti bemutatóhely kialakításához kapcsolódóan a középkori eredetű bányavágatok vágattakarítási munkái régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők. Amennyiben a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor a régészeti bontómunkát a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A régészeti bontómunkák megkezdését Hivatalom felé be kell jelenteni. A régészeti megfigyelést a beruházó és a gyűjtőterületén érintett megyei hatókörű városi múzeum, azaz a miskolci Herman Ottó Múzeum (3529 Miskolc, Görgey u. 28., tel: 46/560-170) előzetes írásos megállapodása alapján, a beruházó költségviselésével kell elvégezni. A régészeti megfigyelés eredményét dokumentálni kell. A megfigyelést végző régésznek a munkálatok során azonosított régészeti lelőhelyet és a régészeti jelenségek felszíni nyomait dokumentálni szükséges. A régészeti megfigyelésről készült jelentést a befejezését követő 30 napon belül papír alapon és elektronikus adathordozón meg kell küldeni Hivatalomnak, valamint a jogszabályban meghatározott intézményeknek. Építtető (engedélyes) a tárgyi munkálatok megkezdéséről 14 nappal korábban köteles írásban értesíteni Hivatalomat, valamint a feltárásra jogosult intézményt. A bejelentési kötelezettségek elmulasztása örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. 12. Az eljárásba bevont Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35500/10754-1/2016.ált. (M:8570/2016.) számú szakhatósági állásfoglalásában foglalt rendelkezések: 1. A tervezet munkálatokat, illetve az ahhoz kapcsolódó valamennyi egyéb járulékos tevékenységet úgy kell megtervezni és végrehajtani, hogy a létesítmény sem a kivitelezés, sem a későbbi üzemelés során ne veszélyeztesse a földtani közeg, valamint a felszíni és felszín alatti vízkészletek minőségét. 2. Az építést csak a környezetvédelmi követelményeket kielégítő gépekkel lehet végezni. 3. Az építési munkálatok alatt is folyamatosan biztosítani kell a kifolyó bányavizek károkozás nélküli, ártalommentes elvezetését. Felhívjuk a figyelmet, hogy a kifolyó bányavizek elvezetését, esetleges kezelését szolgáló vízilétesítmények megvalósításához külön eljárás keretében vízjogi létesítési engedélyt kell kérni a Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben foglaltak szerint összeállított kérelem és tervdokumentáció benyújtásával.
3
A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Bányafelügyeletnél benyújtandó, de a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalhoz (1145 Budapest, Columbus u. 17-23.) címzett fellebbezéssel lehet élni. Fellebbezés esetén annak benyújtásával egyidejűleg az elsőfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díjának 50 %-át (37 500 Ft-ot) a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal nevén a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01417179 számú számlájára átutalással kell teljesíteni és az átutalás megtörténtét a fellebbezéshez csatolva igazolni kell, melyen az A0360 kódszámot is szerepeltetni kell.
Indokolás Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság 2016. szeptember 29-én a Telkibánya 0227/1 hrsz-ú, Mária táró – Jupiter táró megszűnt bánya föld alatti bányatérségeinek más célú hasznosítására vonatkozó kérelmet terjesztett elő a Bányafelügyeletnél. A Bányafelügyelet a kérelem felülvizsgálata után megállapította, hogy a kérelem, illetve annak mellékletei nem felelnek meg a vonatkozó jogszabályi előírásoknak, mert a kérelemhez nem mellékelték a más célú hasznosításra készített műszaki tervet, nem volt egyértelműen tisztázott az ügyfélkör, illetve az eljárás igazgatási szolgáltatási díját nem fizették meg, ezért a kérelmezőt hiánypótlásra szólította fel. A műszaki terv beterjesztését követően, annak hiányosságai miatt ismételt hiánypótlásra hívta fel a Bányafelügyelet a kérelmezőt. A hiány pótlását követően a kérelem megfelelt a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 42. § előírásainak, a kiegészített tervdokumentáció alapján a határozathozatalhoz szükséges tényállás teljes körben tisztázható volt. A Bányafelügyelet nyilvántartásából megállapította, hogy a tárgyi föld alatti bányatérségek bányászati joggal nem érintettek, a bányatérségek más célú hasznosítására engedélyt, illetve egyéb - kizárólagos használatra vonatkozó - engedélyt a Bányafelügyelet senkinek nem adott. A bányatérségeknek hatósági engedély alapján kijelölt jogosítottja, kizárólagos kezelője, használója nincs, ezért a más célú hasznosításra készített műszaki terv engedélyezésének akadálya nem volt. Az eljárás során a Bányafelügyelet a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. sz. mellékletében foglaltak alapján az eljárásba bevonta az érintett szakhatóságokat, illetve az ott megjelölt szakkérdéseket vizsgálta. A határozat rendelkező részében foglalt hatósági előírások indokolása és jogszabályi megalapozottsága - tekintettel a Bt. 49. § 5. c) pontjában foglaltakra is - a következő: - az 1. pontban foglaltak a Bt. végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) 14. § (3) bekezdés; - a 2. pontban foglaltak a Bt. 2. § (1) bekezdés előírásain alapul; - a 3. pontban foglaltakat az alapvető műszaki biztonsági követelmények érvényesítése érdekében írta elő a Bányafelügyelet; - a 4. pontban foglaltak a Vhr. 30. § (1)-(2) bekezdés; - az 5. pontban foglaltak - figyelemmel a 61/2012. (XI. 22.) NFM rendeletre és a 60/2009. (XI. 3.) KHEM rendeletre - a Bt. 34. § (3) bekezdés; - a 6. pontban foglaltak a 61/2012. (XI. 22.) NFM rendelet 9. § (1) bekezdés és 21. § (2) bekezdés; - a 7. pontban foglaltak a Bt. 33. § (1) bekezdés, a 10/2010. (II. 26.) KHEM rendelet 16. § és 6. § (1) bekezdés l) és m) pontjának; - a 8. pontban foglaltak a Vhr. 26. § (7) bekezdés c) pontjának; - a 9. pontban foglaltak az 53/2012. (III. 28.) Korm. rendelet 3. § a) pontjának előírásain alapul.
4
A 10. pont a Kormányhivatal környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörében tett előírásait tartalmazza, melynek indokolása a következő: A tervezett beruházás helyszíne védett természeti területet nem érint, de a Natura 2000 területek közül érinti a HUBN10007 kódszámú, „Zempléni-hegység a Szerencsi-dombsággal és a Hernád-völggyel” elnevezésű különleges madárvédelmi területet. A Zempléni-hegység harmadidőszaki vulkáni kőzetekből álló területe nagyméretű természetes üregekben szegény. Ugyanakkor a sziklafalak rései, hasadékai számos faj egyedei számára biztosítanak emberi zavarástól mentes rejtekhelyet. A vulkáni működés eredményeként képződött ércek és ásványok több évszázados bányászata következtében számos bányatáró és akna található Telkibánya és Füzérradvány környékén. A hegylábi területek szőlőtermesztése és a jól megmunkálható tufa kőzetek több ezer pince kialakítását eredményezték. Egy részük rövid, egyágú, változó hőmérsékletű, a denevérek részére csak alkalmi tanyahelynek alkalmas. Nagyobb részük a természetes eredetű barlangokra jellemző fizikai jellemzőkkel rendelkezik. Egyes helyeken több száz méteres pincerendszerek is kialakításra kerültek. Jelentős részük napjainkra elvesztette gazdasági funkcióját, ember által ritkán vagy egyáltalán nem látogatott. A Telkibánya határában található bányák egyaránt párzó és telelőhelyek. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban „R”) 10. § (1) bekezdése alapján a kérelmet megvizsgáltam, és megállapítottam, hogy a tervezett más célú hasznosítás – előírásaim betartása esetén – a „R” 4. § (1) bekezdésében foglaltakkal nem ellentétes, a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló, a „R” 1. számú mellékletben meghatározott fajok természetvédelmi helyzetére jelentős hatást nem gyakorol. A benyújtott dokumentáció alapján, a tárók más célú hasznosítása az előírások betartásával a környezet- és természet védelmére vonatkozó nemzeti és európai uniós jogi követelményeknek megfelel, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi érdekeket nem sért. Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) a környezetvédelmi és természetvédelmi szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos egyéb eljárási költségekről és szakértői díjakról szóló 78/2015. (III. 31.) Korm. rendelet 1. számú melléklete 6.2. pontjában szereplő igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A 11. pont a Kormányhivatal kulturális örökség védelmére kiterjedően tett előírásait tartalmazza, melynek indokolása a következő: A kérelemhez csatolt tervdokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítottam, hogy az egykori aranybánya, részben a középkorban, illetve részben Mária Terézia idejében az 1700-as évek során kialakított vágatainak, táróinak felhasználásával bányászati és ipartörténeti bemutatóhely kialakítása tervezett. A beavatkozásokra elsősorban a megszűnt bánya nyitvamaradó térségeiben kerül sor. Külszínen a Jupiter-táró kijáratától a Mária-táró bejáratáig egy tanösvény tervezett, szükség esetén korlát, lépcső, esetleg kisebb terepi bevágás elkészítésével. A „kulturális örökség védelméről” szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 19. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a régészeti örökség elemei eredeti helyzetükből csak régészeti feltárás keretében mozdíthatók el. Fentiek alapján a Kötv. 22. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltaknak megfelelően a bányászati és ipartörténeti bemutatóhely kialakításához kapcsolódóan a középkori eredetű bányavágatok vágattakarítási munkái régészeti megfigyelés biztosítása mellett végezhetők. A Kr. 17. § (1) bekezdése alapján, ha a régészeti megfigyelés során a régészeti dokumentálás régészeti bontómunkát igényel, akkor – legalább a beruházási földmunkával érintett mélységig – a régészeti bontómunkát, az elsődleges nyilvántartásba vételt és múzeumba történő befogadást az előkerült régészeti jelenség vonatkozásában, a régészeti megfigyelés keretében kell elvégezni. A Kr. 17. § (2) bekezdése alapján a régészeti bontómunka megkezdését Osztályomnak be kell jelenteni. A Kötv. 22. § (10) bekezdése alapján a feltárásra jogosult intézmény és a beruházó a régészeti megfigyelésre vonatkozóan írásbeli szerződést köt, mely szerződés tartalmazza a feltárás módját, időtartamát, a feltárásra jogosult intézmény által végzendő régészeti feladatellátás költségét, valamint a jogszabályban meghatározott egyéb szakmai feltételeket. A régészeti megfigyelésről, valamint a régészeti megfigyelés keretében szükség szerint elvégzett régészeti bontómunkáról a Kr. 8. § (1)-(3) bekezdése alapján jelentést kell készíteni, amelynek egy
5
példányát a Kr. 8. § (4) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint a megfigyelés befejezését követő 30 napon belül el kell küldeni Hivatalomnak. A bejelentési kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét a Kötv. 82. § (2) bekezdése helyezi kilátásba. A 12. pontban a Bányafelügyelet a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 35500/10754-1/2016.ált. (M:8570/2016.) számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait érvényesítette, melyet az alábbiakkal indokolt: „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály - Bányászati Osztály - (a továbbiakban: Bányafelügyelet) BO/15/1682-11/2016. számú végzésében megkereste hatóságunkat az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság - 3785 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. - által a Telkibánya 0227/1 hrsz.-on megszűnt középkori földalatti bánya nyitva maradó térségei más célú hasznosítása tárgyában kezdeményezett bányahatósági eljárásban szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából. A Bányafelügyelet megkereséséhez elektronikus formában (CD) csatolta a Telkibánya Mária-táró és Jupiter-táró földalatti bányatérség más célú hasznosításának a MAGMATIC Kft. - 3300 Eger, Baktai út 2970/11 hrsz. - által 2016. október havi keltezéssel összeállított műszaki tervét, ill. annak kiegészítését, valamint az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság által a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 10027006-00283580-00000000 számú bankszámlájára befizetett 28 000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj átutalásáról készült bankszámlakivonat másolatát. A Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (3) bekezdése, ill. a rendelet 3. melléklet A. táblázatának 7. pontja értelmében a Bányafelügyelet jelen engedélyezési eljárásában - ha a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-használati engedély nem szükséges vagy a tevékenység továbbfolytatásához környezetvédelmi működési engedély nem szükséges és a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist érint - a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szakkérdése – vízvédelmi hatáskörben annak elbírálása, hogy biztosíthatóak-e a felszíni és felszín alatti vizek védelme, hasznosítási lehetőségei megőrzése jogszabályban foglalt követelményei, vízgazdálkodási hatáskörben pedig annak elbírálása, hogy biztosítható-e a vízbázis-védelem jogszabályban foglalt követelményeinek teljesülése. Az engedélyezési dokumentáció, ill. a rendelkezésemre álló nyilvántartási adatok alapján az alábbiakat állapítottam meg: A térség geoturisztikai fejlesztése keretében a Telkibánya külterületén, a Kánya-hegy tömbjében a középkortól folytatott felszín alatti arany és ezüstbányászatból visszamaradt több száz méter hosszú bányaüregek, bányavágatok közül a benyújtott tervek szerint, a Mária- és Jupiter-tárókat kívánják biztonságosan járhatóvá tenni, ill. azokat a jövőben földtani, bányászati és ipartörténeti bemutatóhelyként, egyfajta különleges turisztikai attrakcióként kívánják hasznosítani. A tervezett beavatkozások a bemutatóhelyek látogatóinak, személyzetének és kezelőinek biztonságát hivatottak biztosítani a bent tartózkodás ideje alatt. A műszaki tervben foglaltakat röviden összefoglalva a beavatkozás az alábbi munkafolyamatokból áll: A megközelítési útvonal kialakítása, felvonulás, a munkaterület lezárása. A bejáratok ideiglenes biztosítása. A szellőztetés, ideiglenes világítás megoldása. A főte bányászati lekopogózása, a fellazult részek eltávolítása, ideiglenes biztosítás kiépítése szükség szerint. A bányajáratok kitakarítása az omladékoktól, a főtén keresztül a bányatérségbe beszivárgó vizek ideiglenes, majd végleges rendezett kivezetése. Az instabil, fellazult vágatszakaszok végleges, beton-idomköves biztosítása, a bemutatásra nem tervezett, nem biztonságos vágatok forgalom előli lezárása. A végleges világítórendszer kiépítése. A bejáratok, homlokfalak, szárnyfalak végleges kialakítása, a bejárati nyílások biztonságosan nyitható-zárható lezárása. Tereprendezés, a munkálatokkal érintett területek eredeti állapotának helyreállítása.
6
A felszín alatti bemutatóhelyekhez egy a Mária-tárótól induló és oda visszatérő, kb. 900 m hosszú, állomásonként tájékoztató táblákkal ellátott tanösvény is csatlakozik, amely a két táró, a beomlott Fleischer-táró bejáratát, a Jó Szerencsét-telér és a Lobkowitz-telér horpasorának két kibontásra tervezett horpáját érinti, ill. köti össze. A tanösvény egyik állomásaként a balesetveszélyes, jelenleg nyitott Lobkowitz-aknára egy középkori aknagép rekonstrukció kerül ráépítésre. A Bányafelügyelet tájékoztatása szerint a tárgyi ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya - 3530 Miskolc, Mindszent tér 4. (KTF); mint első fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság BO/16/17255-2/2016. számon környezetvédelmi és természetvédelmi szakmai véleményt adott, amelyben foglaltak szerint tervezett tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezet-használati engedély nem szükséges, ugyanakkor a tevékenység felszíni vízfolyást, állóvizet, vagy kijelölt vízbázist nem érint. A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet 5. § (1), (2) bekezdése, ill. a nitrátérzékeny területeknek a MePAR, szerinti blokkok szintjén történő közzétételéről szóló 43/2007. (VI. 1.) FVM rendelet értelmében közzétett elektronikus nyilvántartás (MePAR) szerint a Telkibánya 0227/1 hrsz.-ú terület nem nitrátérzékeny területen helyezkedik el. A tervezési terület üzemelő, vagy távlati ivóvízbázis előzetesen lehatárolt, ill. hatósági határozatban kijelölt hidrogeológiai védőidomát, védőövezet- és védőterület-rendszerét nem érinti. A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet értelmében Telkibánya közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi területeket érint. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a hatáskörömbe utalt kérdéseket megvizsgálva megállapítottam, hogy tárgyi tevékenység a rendelkező; részben foglalt előírások betartása mellett a földtani közeg, a felszíni és a felszín alatti vizek minőségét, mennyiségét nem veszélyezteti, vízvédelmi érdeket nem sért, ezért szákhatósági hozzájárulásomat megadtam. A rendelkező részben tett előírásomat a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4/A. § (3) bekezdése, ill. a rendelet 3. melléklet A. táblázatának 7. pontja alapján meghatározott szakkérdésben a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 10. § (1) és (2) bekezdése, ill. a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése alapján tettem. A vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III. 31.) BM rendelet 2. melléklet 7. pontja alapján jelen szakhatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díja 28°000,- Ft, amely összeget Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság az Igazgatóság részére megfizetett. A szakhatósági állásfoglalást a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet A. táblázatának 7. pontjában meghatározott szakkérdésben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 44. § (1) bek. szerint eljárva adtam meg. Az Igazgatóság hatáskörét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése, illetékességét a rendelet 10. § (2) bekezdése, valamint a 2. melléklet 8. pontja állapítja meg. A jogorvoslati lehetőséget a Ket. 44. § (9) és a 98. § (2) bek. alapján zártam ki.” A Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály 1660/110/8092-2/2016/hho számú szakhatósági állásfoglalásában a más célú hasznosításra készített műszaki terv engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult, melyet az alábbiakkal indokolt: „A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály BO/15/1682-11/2016. hivatkozási számon szakhatósági megkeresést küldött Telkibánya 0227/1 hrsz-ú ingatlanon megszűnt középkori föld alatti bánya nyitvamaradó térségei más célú hasznosítása (Mária-táró, Jupiter-táró) tárgyában. A megkeresésben foglaltakat megvizsgáltam és megállapítottam, hogy a tárgyi műszaki tervben foglaltak a katonai szervezetek tevékenységét nem befolyásolja, a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai végrehajtása biztosított, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem.
7
Állásfoglalásom a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 1. § (1), 21. § (1) d), 36. § (1) a), c)-e), 80. § g) pontján alapszik. A szakhatóság hatáskörét és illetékességét a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 3. melléklet 6. pontja, a szakhatósági állásfoglalás elleni önálló jogorvoslat kizárására vonatkozó előírást a Ket. 44. §-ának (9) bekezdése tartalmazza.” Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 2352-2/2016. számú szakhatósági állásfoglalásában a más célú hasznosításra készített műszaki terv engedélyezéséhez előírások nélkül hozzájárult, melyet az alábbiakkal indokolt: „Telkibányai Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője kinyilatkozom, hogy az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság (3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1.) megbízásából a MAGMATIC Kft. (3300 Eger, Baktai út 2970/11 hrsz.) tervező által tervezett, műszaki tervdokumentációban foglaltak alapján a Telkibánya, külterület 0227/1 hrsz-ú ingatlanon található Mária-táró és Jupiter-táró föld alatti bányatérség más célú hasznosítása tárgyú munka Telkibánya település terület- és településrendezési terveivel összhangban van, a természetvédelmi követelményeknek megfelel, szakhatósági hozzájárulásomat előírások nélkül megadom. Hatáskörömet a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet szabályozza.” A Bányafelügyelet a határozat rendelkező részének 1. pontjában a műszaki tervben tervezett átalakítási és helyreállítási munkálatok teljesítésére határidőt állapított meg. A más célú hasznosításnak feltétele, hogy a műszaki tervben tervezett átalakításokat elvégezzék, a föld alatti bányatérségeket olyan állapotba hozzák, hogy az a biztonságos benntartózkodás feltételeit biztosítsa, a külszíni részeket is úgy alakítsák ki, hogy a műszaki-biztonsági feltételeknek megfeleljenek. Tekintve, hogy mélyművelés esetén a Vhr. 14. § (3) bekezdése alapján a műszaki üzemi terv legfeljebb 5 év időtartamra hagyható jóvá, ennek analógiájára határozta meg a Bányafelügyelet a műszaki tervben foglaltak teljesítési határidejét. Ha a teljesítésre biztosított határidő eredménytelenül telik el, akkor a más célú hasznosítást nem lehet megkezdeni, az engedélyes részére biztosított más célú hasznosítás joga megszűnik. A kérelmező a hiánypótlás teljesítésével egyidejűleg becsatolta a Kányahegyi Erdőbirtokossági Társulat (a továbbiakban: Erdőbirtokosság) szolgalmi jog biztosítására irányuló jognyilatkozatát. A Bányafelügyelet jelen eljárásban nem vizsgálta annak tartalmát, tekintve hogy az ingatlan használati jog megléte nem feltétele a műszaki terv engedélyezésének. A szabályszerűen értesített ügyfelek közül az eljárásban több ügyfél nyilatkozatot tett, melyben jelezték, hogy élni kívánnak ügyféli jogukkal. Az eljárás során az Erdőbirtokosság felügyelőbizottságának elnöke, úgyis mint ügyfél (ingatlantulajdonos) 2016. október 18-án érkezett levelében arról tájékoztatta a Bányafelügyeletet, hogy az Erdőbirtokosság azon a hrsz-ú erdőterületen, ahonnan az volt aranybányák bejárata nyílik, nem tulajdonos, s csak haszonbérleti szerződésben végzi az erdőgazdálkodást ezen erdőterületen. A haszonbérleti szerződés nem hatalmazza fel az Erdőbirtokosságot tulajdonosi jogok gyakorlására, a területen beruházás végzésére, szolgalmi jog létesítéséhez történő hozzájárulásra. Ebből adódóan az Erdőbirtokosság tulajdonosi hozzájárulást sem adhat a volt aranybányák más célú hasznosítására. Az ügyfél kérte, hogy tájékoztatását a Bányafelügyelet vegye figyelembe a más célú hasznosításra irányuló kérelem elbírálásánál. A Bányafelügyelet felhívja az érintettek figyelmét, hogy az ingatlantulajdonos ingatlan igénybevételi hozzájárulása (ingatlan használat engedélyezése) – tekintve, hogy jogszabály nem írja elő - nem feltétele a műszaki terv engedélyezésének. A Bányafelügyelet erre tekintettel írta elő a rendelkező rész 2. pontjában foglaltakat, mely alapján megfelelően érvényesül a Bt. 2. § (1) bekezdés tulajdon védelmére vonatkozó előírás. A Bányafelügyelet felhívja továbbá a figyelmet, hogy az ingatlan tulajdonosa (illetve akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték) csak a táró nyitópontjával kapcsolatos, valamint a föld alatti tevékenység végzéséhez kapcsolódó külszíni tevékenységek tekintetében minősül ügyfélnek. A föld alatti átalakítások vonatkozásában a bányatérségeket fedő ingatlan tulajdonosa nem
