HÍRADÁSTECHNIKA A műsorszóró rádiórendszerek főbb fejlődési irányai* A rádióműsor-szórás leglényegesebb rendszertechnikai jellemzői a hatvanas évek közepéig jól kialakultak, i l l . stabilizálódtak. A műsorszóró-rendszerek frek venciái a hosszú-, közép-, rövid- és ultrarövid hul l á m s á v o k b a n hosszú t á v o n is véglegesnek m o n d h a t ó t a r t o m á n y o k a t foglaltak el. A k é t fő műsorfajtának, a hang-, i l l . képsugárzásnak a modulációs eljárásai ugyancsak szabványosabbá v á l t a k : kétoldalsávos A M , mono és sztereó F M a hang, csonka oldalsávos A M a képvitelre. A műsorszórás technikája eddig az dőig a mennyiségi és minőségi elvárásokat jól k i elégítette. Az elmúlt 15—20 év alatt azonban a rádióműsor szórással szemben t á m a s z t o t t t á r s a d a l m i igények jelentősen megnövekedtek. E z é r t a műsorszórást, mint a tömegtájékoztatásnak, a nevelésnek, a szó r a k o z t a t á s n a k eszközét világszerte igen gyors ü t e m ben kellett fejleszteni. Ennek eredményeképpen n ö vekedett a műsorok száma, az adásidő, valamint a besugárzott terület nagysága. Ez n a g y s z á m ú új új adóállomást, valamint adási frekvenciát igényelt. J a v í t a n i kellett a műsorok technikai minőségén. A minőségjavulás igénye egyrészről a műsorok frek venciaterjedelmének, i l l . dinamikájának növelésénél, másrészről pedig az interferenciamentes vételi k ö r ü l m é n y e k kialakításánál jelentkezett. A konvencionális műsorfajták mellett igény t á m a d t bizonyos kiegészítő, kisegítő műsorszóró szolgálta t á s o k i r á n t is. Ezek között megemlíthető p l . a köz lekedési információs szolgálat, a szelektív személy ihívás vagy a képújság. Ezen „ m á s o d l a g o s " műsorok átvitelét célszerűen a meglevő műsorszóró-hálózattal kellett megoldani. A műsorszórás rendszertechnikájában m u t a t k o z ó legfontosabb t e n d e n c i á k a t k é t csoportra oszthatjuk. Az egyik csoportban a fő műsorfajták mennyiségi és minőségi m u t a t ó i n a k j a v í t á s á t célzó eljárások tar toznak, a másikba pedig az új szolgáltatásformák * A cikk a s z e r z ő n e k Dr. Ferenczy Pállal ( B M E ) k ö z ö s e n írt t a n u l m á n y a a l a p j á n k é s z ü l t . A t a n u l m á n y t az M T A M ű szaki T u d o m á n y o s O s z t á l y á n a k T á v k ö z l é s i Rendszerek Bizott s á g a megvitatta. B e é r k e z e t t : 1980. I I . 14.
Híradástechnika
XXXI.
évfolyam 1980. 11. szám
SZOKOLAY MIHÁLY B M E Mikrohullámú Tanszék
megoldásmódjai sorolhatók. Megemlítendő azonban, hogy a rendszertechnikai újdonságok mellett a be rendezések és á r a m k ö r ö k területén is nagy fejlődés t a p a s z t a l h a t ó . Ez é r t h e t ő , hiszen az új rendszertech nikai megoldások t ö b b n y i r e csak megfelelő berende zésekkel valósíthatók meg. Jelen cikk keretében azon ban csak a legújabb rendszerjellemzők terén tapasz t a l h a t ó fejlődés áttekintésére van m ó d .
1. Újabb modulációs rendszerek a) Sztereó műsorsugárzás
amplitúdómodulált
adókkal
Az A M műsorszórás g y a k o r l a t á b a n tradicionális a kétoldalsávos a m p l i t ú d ó moduláció (AM—DBS) h a s z n á l a t a . E g y e d u r a l k o d ó jellegét annak köszönheti, hogy mind a m o d u l á l t j e l előállítása, m i n d annak a vevőben t ö r t é n ő demodulálása igen egyszerű esz közöket igényel. Az u t ó b b i időben azonban érdeklő dés mutatkozott olyan a m p l i t ú d ó m o d u l á l t eljárások i r á n t , amelyek egyidejűleg k é t független jelet t o v á b b í t h a t n a k sztereóvétel céljára, de kompatibilisek a meglevő A M — D S B rendszerrel. Az elmúlt n é h á n y évben a száksajtó t ö b b új ér dekes eljárást ismertetett. Valamennyi javasolt, i l l . publikált eljárás közös tulajdonságait az alábbi k ö vetelmények lehetőleg egyidejű teljesítése jellemzi: — a rendszernek teljesen összeférhetőnek kell lennie a m á r meglevő mono A M vevőkészülé kekkel, — az A M sztereó műsorsugárzás nem foglalhat el nagyobb frekvenciasávot, m i n t a meglevő mono A M , hogy így a meglevő csatornakiosztási terv változatlan maradhasson, — az A M vevő „ s z t e r e ó s í t á s á n a k " költsége kellően alacsony legyen, — az A M sztereó műsorszórás bevezetése nem von hatja maga u t á n az ellátási területek beszűkü lését, a korábbi mono ellátottsághoz képest, — a rendszer gondoskodjék a sztereó dekóder auto matikus bekapcsolásáról, — a meglevő A M adók egyszerűen a d a p t á l h a t ó k legyenek sztereóüzemre.
401
Valamennyi javasolt rendszer ugyanazt a vivőt hasz nálja fel mind a k é t hangcsatorna átvitelére. Ugyan azzal a vivőhullámmal k é t különböző jelnek a t o v á b bítására az alábbi megoldásokat dolgozták k i : — Kvadratúramoduláció. Ez k é t A M — D S B jel összege, amelyeknél a vivőfrekvenciák azono sak, egymáshoz képesti fázishelyzetük azonban 90°-kal különbözik. — Független oldalsávos amplitúdómoduláció (AM— JSB). Olyan kétoldalsávos A M , amelynél a felső oldalsáv felel meg az egyik, az alsó pedig a másik á t v i t t jelnek. — Szimultán AM~ FM. — Az egyik t o v á b b í t á s r a szánt jel a vivőt a m p l i t ú d ó b a n , a másik frek venciában modulálja. — Szimultán AM-PM. — Az egyik t o v á b b í t á s r a szánt jel a vivőt a m p l i t ú d ó b a n , a másik fázis ban modulálja. A javasolt A M sztereórendszerek lényegében a fenti eljárások egyikét használják, esetleg némi m ó dosítással, í g y p l . : — Az egyik megoldás (a Belar cég javaslata) lényege, hogy a bal és a jobb csatorna összege, L + R a vivőt a m p l i t ú d ó b a n , a különbségük, L —R pedig frekvenciában modulálja. A frek vencialöket csúcsértéke 1,25 k H z , az alapsávi előkiemelés időállandója 100 pis. — K v a d r a t ú r a m o d u l á c i ó t javasol a Motorola cég: az L + R összegjel a modulálatlan vivővel fázis ban levő vivőkomponenst, az L —R pedig az er re merőleges vivőt modulálja. Abból a célból azonban, hogy az egyszerű burkoló detektoros vevők az L + R demodulált jelet szolgálhassák, az egész jelet megfelelő m ó d o n előtorzítják. — A javaslatok k ö z ö t t a legfrissebb a Harris cég által 1978-ban publikált eljárás. A l a p j á t te kintve ez is k v a d r a t ú r a m o d u l á c i ó t alkalmazó rendszer, azzal a kiegészítéssel, hogy a merőle ges összetevőt moduláló L —R jel nagysága erősen le van csökkentve. K i m u t a t h a t ó , hogy ez ekvivalens azzal, mintha egy modulálatlan vivőre szuperponáltak volna k é t a m p l i t ú d ó ban m o d u l á l t vivőt, amelyek közül az egyik + 15°-kal eltolt fázishelyzetű a modulálatlan vivőhöz képest és a moduláló jele R, míg a másik —15° fázisú és ennek moduláló jele L . Ez u t ó b b i t kivéve valamennyi javasolt rendszer érzékeny a t ö b b u t a s terjedés (felületi és térhullám) okozta interferenciákra, valamint az átvitel során adódó sávszűrők ( a d ó , antennarendszer, vevő á r a m körök) lineáristól eltérő fáziskarakterisztikájára. A rendszer megfelelő megválasztása ezért nem egy szerű, amit legjobban az bizonyít, hogy az e t é r e n legelőrehaladottabb Amerikai E g y e s ü l t Államok sem szánta rá m a g á t ezideig az A M sztereórendszer be vezetésére. b) A
kvadrofónia
A kétcsatornás sztereó hangműsorszórás ma m á r világszerte elterjedt és az U R H - s á v o n használatos
402
F M a d ó k a műsoridő jelentős részében sztereó m ű sort sugároznak. Elterjedésében jelentős szerepet j á t s z o t t a technikailag tökéletesnek m o n d h a t ó sztereó hanglemez és sztereó magnetofon térhódítása. A kvadrofon rendszerek a kétcsatornás sztereó technika továbbfejlesztésének t e k i n t h e t ő k . Leegysze rűsítve a viszonyokat ú g y is mondhatjuk, hogy amíg a kétcsatornás sztereórendszer a rádióhallgató szá m á r a a h a n g t é r n e k mintegy 90°-os irányszögön belüli leképzését, átvitelét, majd a helyszínen való rekonst ruálását végzi, addig a kvadrofon rendszerek célki tűzése a teljes körkörös h a n g t é r leképzése, átvitele és a hallgató körüli visszaadása. E cél elérésére elvileg végtelen sok átviteli csatornára lenne szükség. A kvadrofontechnika azonban legfejlebb 4 átviteli csa t o r n á t használ, amelyek — virtuális hangforrásérze tet keltve — biztosítják a körkörös irányhallást. Ma ga az elnevezés is 4 átviteli csatornára utal. A kvadro fon elnevezés azonban nem kizárólag a négycsatornás rendszereket fedi le, hanem ugyanezzel a névvel ille t i k azokat a h á r o m - sőt kétcsatornás rendszereket is, amelyek célja ugyancsak a körkörös leképzés, átvitel és rekonstrukció. Ezek a rendszerek ezt a négycsator nás változathoz képest azonban csak bizonyos en gedmények á r á n biztosítják. Ilyen szempontból ideális az a rendszer, amelynek négy kimenő jele pontosan megfelel a négy bemenő jelnek. A négy bemenő (ill. kimenő) jelet a szokásos módon jelöljük: L B ( L B ' ) a bal h á t s ó , L F ( L F ' ) a bal első, R F ( R F ' ) , a jobb első és végül R B ( R B ' ) a jobb h á t s ó mikrofon (hangszóró) jele. Egy adott kvadrofon rendszer kódolója a négy be menő jelből újabb négy (esetleg 3, i l l . 2) jelet állít elő. A kódoló kimeneti és bemeneti jelei között vala milyen [K] m á t r i x teremt lineáris kapcsolatot. A kódolt jel e z u t á n az átviteli csatornára kerül. Az átvitel részleteivel nem foglalkozunk, csupán azt tételezzük fel, hogy a kódolt információ az átviteli ú t végén ismét rendelkezésre áll. Az átvivő csatorna k i - és bemenő jelei közötti összefüggést valamilyen [C] m á t r i x adja. Végül a dekódoló elvégzi a dekódolás m ű v e l e t é t , amelyet valamilyen [D] m á t r i x ír le. A teljes átviteli rendszer bemenete és kimenete kö zött a h á r o m m á t r i x szorzata adja meg az összefüg gést: LB' LF' RF' RB'}
= [»] m [K]
LB LF RF RB
Az (1) összefüggés segítségével a z u t á n nemcsak a különböző négycsatornás átviteli rendszerek ellen őrizhetők, hanem az összeférhetőség minden el képzelhető változata is, beleértve a 3,2, de még az (esetleg) egycsatornás átviteli utakból származó p r o b l é m á k a t is. Ha ugyanis a kóder és a dekóder közé olyan á t viteli csatorna m á t r i x á t helyettesítjük be, amely a fenti eseteknek megfelel, akkor az (1) összefüggés mindezen esetekre helyesen megadja a bemeneti és a kimeneti jelek közötti kapcsolatot. Ugyancsak alkal mas ez a tárgyalási m ó d a négycsatornás kvadrofon rendszereknek a kétcsatornás sztereórendszerrel, Híradástechnika
XXXI.
évfolyam 1980. 11. szám
i l l . az egycsatornás monorendszerrel való kompatibi litásának a vizsgálatára is. Annak ellenére, hogy a kvadrofon műsorszórás technikai megoldásait közel egy évtizede kezdték k i dolgozni és publikálni, mind a mai napig nincs egyet len ország sem, ahol rendszeresen kvadrofon m ű s o r t sugároznának. Ennek valószínűleg t ö b b különböző oka van. A z okok súlyozásában azonban m é g a szak embereknek is eltérő a véleményük. Egy dolog azon ban t é n y : annak idején a kétcsatornás sztereó m ű sorszórás bevezetésekor a sztereó hanglemez, i l l . a kétcsatornás sztereó magnetofon m á r „ c s a t á t nyert", de ugyanez távolról sem m o n d h a t ó el napjainkban a kvadrofoniáról. c) Zajcsökkentő
eljárások
Az U R H — F M adók hangfrekvenciás jel-zaj viszo n y á t jelentősen emeli az a d ó b a n alkalmazott magashang-előkiemelés. A kiemelés azonban csak a frek venciától függ, a szinttől független. Ez a kiemelő ka rakterisztika jó e r e d m é n y t szolgáltat, ha a magas hangok általában gyengék. Figyelembe kell venni azonban, hogy a jelenlegi hangfelvevő eszközök a korábbiakhoz képest jobb magashang-átvitellel ren delkeznek, így az előkiemelés a moduláló hangok öszszes teljesítményét m á r jelentősen megemelheti. Nyilvánvaló azonban, hogy az erősen magas hango kat célszerűtlen kiemelni, hiszen azokra nézve a jel-zaj viszony a m ú g y is kielégítő.
csak a m i k r o h u l l á m ú t a r t o m á n y b a n állnak rendel kezésre. A mikrohullámok sajátos terjedési viszonyai m i a t t azonban az a d ó - és v e v ő a n t e n n á k k ö z ö t t az a k a d á l y m e n t e s r á l á t á s elengedhetetlen. E z é r t i t t csak olyan helyekről t ö r t é n h e t sugárzás, amelyek jóval a vevők fölött vannak és ez a közvetlen össze k ö t t e t é s t biztosítja. Mai t e c h n i k á v a l ilyen sugárzás légi, i l l . űreszközök segítségével oldható meg. a) A műholdas
műsorszórás
A műsorszórás jellege A műholdakról besugározható nagy területek lehe tővé t e n n é k kontinentális kiterjedésű műsorszóró hálózatok k i a l a k í t á s á t és voltak is ilyen elképzelések. A sok országra kiterjedő műsorszórás azonban szá mos nehézségbe ütközik. Ilyenek p l . : — egyetlen állam politikai vezetése semj engedheti meg, hogy számára esetleg kedvezőtlen, ellen őrizhetetlen politikai, gazdasági, művészeti stb. információkat t a r t a l m a z ó m ű s o r o k a t su gározzanak az ország területére, — a képek mellé sokféle nyelvű kísérőhangot kel lene sugározni, — az egyes országokban különböző t v - s z a b v á nyok alakultak k i . E u r ó p á b a n p l . 4-féle fekete fehér és 3-féle színes s z a b v á n y létezik. A z egyes a d á s n o r m á k k o n v e r t á l á s a igen bonyolult lenne,
Az elmúlt évtizedben a hanglemez, valamint a mag netofontechnikában sikerrel terjedt el a szintfüggő magashang-kiemelés, a leginkább Dolby néven ismert technika. A Dolby-eljárás lényege, hogy az adóolda lon annál erősebb a magashang-kiemelés, minél gyengébb a hang. A gyenge hangok kiemelése a mo duláló hangteljesítményt csak lényegtelen m é r t é k b e n emeli, így a hangátviteli eszközök kivezérlését a k i emelés nem korlátozza.
— a Kelet-Nyugat i r á n y b a n távolfekvő országok zónaideje eltérő. A „ f ő m ű s o r o k " ideje k ü l ö n böző így egy bizonyos időben sugárzott m ű s o r némely helyen t ú l korai, máshol t ú l késői lenne. Fenti p r o b l é m á k m i a t t az országonkénti különálló műsorellátást javolják.
A Dolby-rendszer alkalmazása az U R H — F M adók ban is célszerűnek mutatkozik. Az elméleti számítások ugyanis azt m u t a t j á k , hogy ezzel a módszerrel nyere ség érhető el. Változatlan kivezérlés (löket) mellett az ellátottság körzete megnövekszik (az ellátott terület sík vidéken kétszeres-háromszoros lehet). Az adó közelében növekszik a zavarvédettség, roszszabb vételi körülmények k ö z ö t t is üzemeltethetők a vevők stb. Másrészről a csökkentett m é r t é k ű elő kiemelés lehetővé teszi a löket korlátozását is, ami viszont a kölcsönös interferenciát csökkenti. A Dolby-rendszernek a rádióműsor-szórás területénjvaló alkalmazásánál azonban — a kompatibilitás m i a t t — bizonyos kompromisszumokra kell törekedni. Az alkalmazás kérdésében döntés — amelynek előz m é n y é t egy s z a b v á n y o s í t h a t ó ^eljárás kidolgozása képezné — még nem t ö r t é n t . A k u t a t ó m u n k a azon ban számos műsorszóró szolgálatnál igen intenzív.
Műholdas műsorszórás céljára csak geostacionárius m ű h o l d a k alkalmasak, mert ekkor a v e v ő a n t e n n á k a t fixen be lehet állítani. E z é r t viszont a besugárzandó területek a műholdról nézve (vagy az E g y e n l í t ő n e k a műhold „ a l a t t i " t a l p p o n t j á h o z képest) földrajzi hosszúság ( K — N Y ) i r á n y b a n , valamint földrajzi szélesség ( É — D ) i r á n y b a n általában el vannak tolva'.
2. Uj sugárzási rendszerek A rádióműsor-szóró adók száma rohamosan gyara podik. A z eddig elfoglalt frekvenciasávokban növek szik a zsúfoltság. Ujabb frekvenciák viszont m á r Híradástechnika
XXXI.
évfolyam 1980. 11. szám
Geometriai meggondolások
A talpponthoz közel eső területekről a m ű h o l d magasan, a t á v o l a b b esőktől a műhold alacsonyan látszik. A lapos sugárzási szög kedvezőtlen, mivel ek kor a földi légkörben hosszú utat tesz meg a sugár és jobban csillapodik. Legkedvezőbb lenne a m ű h o l d a t a besugárzási terület középpontjához t a r t o z ó meridi ánsíkban elhelyezni, mivel így a látószög (elevációs szög) maximális. V a n azonban egy sajátos probléma. A m ű h o l d adója — a nagy teljesítményre való te kintettel — a t á p e n e r g i á t közvetlenül a m ű h o l d napelemeiből kapja, közbenső tároló, a k k u m u l á t o r nincs. Tavasszal és ősszel a műhold éjféltájban kis időre (maximálisan 22 percre) a Föld á r n y é k k ú p j á b a kerül, amikor is a napelem nem ad á r a m o t . Éjfélkor viszont még sokan nézhetik a m ű s o r t . E z é r t a m ű h o l d helyét a meridiánsíkhoz képest nyugat felé el kell tolni, hogy a fent e m l í t e t t kiesés éjfél u t á n 2—3 óra m ú l v a következzen be.
403
A műholdról nézve a besugárzandó t e r ü l e t alakja lényegesen különbözhet a térképen megszokottól, különösen az egyenlítőtől távol eső országok esetén. Az a d ó a n t e n n a sugárzási karakterisztikájának köze lítenie kell a terület alakját, valamint pontosan irá n y í t a n i kell a nyalábot. A szigorú irányítási kritérium m i a t t a m ű h o l d függőleges tengelyének a függőleges iránytól való eltérése legfeljebb ± 0 , 1 ° lehet. Ez a hiba a talppont környezetében még csak + 6 0 k m irányítási p o n t a t l a n s á g o t jelent, a 60. szélességi k ö rön azonban az eltérés m á r + 2 5 0 k m . Ezenkívül a műhold a sugárzási tengelye körül is elfordulhat, ami elliptikus sugárnyaláb esetén az ellipszis tengelyeinek i r á n y v á l t o z á s á t jelenti. Az elfordulás pontatlansága ± 2 ° - n á l nagyobb nem lehet. Figyelembe veendő t o v á b b á , hogy a műhold alul ról nézve sincs mindig pontosan a helyén. A műhold alatti pontról nézve É — D , i l l . K — N y - i i r á n y b a n a hely p o n t a t l a n s á g a azonban + 0,l°-nál nagyobb nem lehet. (Ennél nagyobb eltérés esetén a műhold k i léphet a fixen beállított földi vevők a n t e n n á j á n a k su gárnyalábjából.) A műholdas sugárszórás n é h á n y jellemzője A m ű h o l d a s sugárszórás céljára E u r ó p á b a n a 620— 790 M H z , 2,5-2,69 GHz, 11,7-12,5 GHz, 4 1 - 4 3 GHz, 84—86 GHz frekvenciasávokat jelölték k i . H a z á n k b a n a 12 GHz-es s á v bevezetésére kerül sor. A felsőbb frekvenciasávok alkalmazhatóságát jelen leg t u d o m á n y o s k u t a t á s o k keretében vizsgálják. A 12 GHz-es sávot — nemzetközi megállapodás szerint — 40 csatornára osztották. A csatornák k ö zepes frekvenciái között 19,18 M H z a távolság. K é t szomszédos csatorna modulációs oldalsávjai ilyen kiosztásnál átlapolják egymást. Á l t a l á b a n háló zatot ú g y kell tervezni, hogy az azonos (vagy szom szédos) csatornák felhasználására egymástól távol eső területeken kerüljön sor, ahol megfelelő interfe renciavédelem áll fenn. A 12 GHz s á v b a n , az amplitúdómodulációval szemben, a frekvenciamoduláció alkalmazása látszott célszerűnek. A főbb előnyök: — a földön k b . 14 db jel-zaj elegendő a jó minőségű vételhez, — 31 dB i l l . 15 dB zavarvédelem elegendő a k ö zös csatornás, i l l . szomszédos csatornás inter ferencia esetén, — a földi 12 GHz-es vevő helyi oszcillátorának stabilitásával szemben kisebb a követelmény. A tapasztalat szerint a videojellel modulált — a megengedett frekvencialöket ± 1 2 , 5 M H z — vivő hullám-átvitelhez 27 M H z sávszélesség szükséges. A tv-jellel t ö r t é n ő modulációnál azonban, annak vo nalas spektruma m i a t t zavaró hatással kell számolni. A zavar csökkentése érdekében az alapsávi jelet egy kisfrekvenciás jellel előmoduláljuk, ami a zavaró jelek a m p l i t ú d ó j á t k b . 22 dB-lel csökkenti. A műhold A műsorszóró m ű h o l d a k a t általában t ö b b tv-prog ram átvitelére tervezik. Egy-egy ország részére su-
404
gárzandó m ű s o r o k a t (egy műholdról maximálisan ötöt) egyetlen a n t e n n á b a vezetik. A műsorcsatornák természetesen nem egymás mellett helyezkednek el. A műholdra a programot egy földi állomás sugá rozza. A föld—műhold irányú sugárzás 14 GHz frek vencián történik. Ilyen nagy frekvencián a zavarmen tes összeköttetés által a m e g k í v á n t élesen n y a l á b o l t sugarat m á r k b . 4 m átmérőjű paraboloid antenna is elő tudja állítani. A földi adóállomás ezért viszonylag kisméretű lesz és így gépkocsiba is telepíthető. A felsugárzott műsort, vagy műsorokat a m ű h o l d veszi, és konvertálja a megfelelő adási c s a t o r n á b a . A műhold adóteljesítménye 100—200 W nagyság r e n d ű . Ezt a teljesítményt jó hatásfokú, nagy linearitású haladóhullámú erősítőkkel biztosítják. A műhold a d ó a n t e n n á i közpolarizált h u l l á m o t állítanak elő. A sugárnyaláb keresztmetszete — a besugárzandó terület alakjától függően — általában elliptikus ke resztmetszetű. A kölcsönös zavarok elkerülése végett a 12 GHz-es frekvenciasávban m ű k ö d ő m ű h o l d a k a t — szögérték ben számítva — egymástól legalább 6° távolságra kell elhelyezni. Figyelemre méltó, hogy ezzel a kor látozással a k b . negyedmillió k m kerületű geostacionális p á l y á n mindössze 60 ilyen műhold helyezhe tő el. A földi vevő A műholdas adás földi vétele egyedi, vagy közösségi vevővel történik. A paraboloid v e v ő a n t e n n a nya lábszöge nyeresége i l l . átmérője az előző esetben kb. 2°, 3 8 - 4 0 d B , i l l . 0 , 9 - 1 m, az utóbbinál pedig kb 1°, 4 4 - 4 6 dB i l l . 1 , 8 - 2 m . A vevők rendszertechnikája még nem alakult k i . A vevők t ö b b n y i r e keverő, vagy tranzisztoros bemenetűek. Az egyik megoldás szerint az első keverő a 12 GHz-es jelből k b . 300 MHz-es középfrekvenciát állít elő, amelyet kábelen vezetnek a tv-vevőkhöz. I t t egy t o v á b b i egységben a K . f jelet erősítik, majd F M demoduláció következik. A demodulált videojel egy modulátorba kerül, amelyik a tv-vevő valame lyik csatornájába közvetlenül b e a d h a t ó modulált rádiófrekvenciát állít elő. Ez a jel m á r egyszerű t v vevővel v e h e t ő . A vevő egyik legkritikusabb eleme a 12 GHz-es helyi oszcillátor, mert igen egyszerű kialakítás mel lett 10~ nagyságrendű relatív stabilitást kell biztosíta ni. Emellett k b . 3—400 M H z hangolási t a r t o m á n n y a l is rendelkeznie kell, hiszen egy műholdról 5, külön féle csatorna sugárzására van lehetőség. 4
A vevőkből nagy darabszám szükséges. A z olcsó ság, megbízhatóság lényeges. Az előzetes számítások szerint a 12 GHz-es sávban egy vevő adapter (an tenna, rádiófrekvenciális á r a m k ö r ö k , F M demodulátor) ára kb. 300—500 $ lesz, ha a sorozatnagyság a 100 000 db-ot eléri. E z t figyelembe véve a műholdas műsorszóró vevők g y á r t á s a a magyar ipar számára is gazdaságos üzleti vállalkozás lehet. A földi vevők telepítése, szerelése, i l l . k a r b a n t a r t á sa, szervize újfajta feladat. Erre a hazai szolgáltató iparnak is fel kell készülnie. A feladat ellátásához nagy számban kellenek majd olyan szakemberek, akik a konvencionális elektronikai szakismeretek mellett a műholdas t e c h n i k á b a n is j á r a t o s a k . Emellett különHíradástechnika
XXXI.
évfolyam 1980. 11. szám
leges műszerek szükségesek az a n t e n n á k irányításá hoz, a 12 GHz-es á r a m k ö r ö k ellenőrzéséhez stb. A műholdas műsorszórás valamennyi műholdas szolgálat k ö z ö t t t a l á n a legszélesebb elterjedéssel számolhat. A szakemberszükséglet — számszerűen — jelentős. A káderképzés i l l . annak szervezése való színűleg a felsőoktatási intézmények feladata lesz. H a z á n k az 1977. évi CCIR konferencián 5 műhol das t v - c s a t o r n á t kapott. A műhold helye a nyugati hosszúság l°-án lesz.
átmérőjű paraboloiddal lehetséges. 1981-re tervezik viszont a H —Sat jelű m ű h o l d fellövését, fedélzetén 450 W teljesítményű adóval. Ekkor a k o r á b b a n is e m l í t e t t 0,9 m-es antenna a közvetlen vételhez ele gendő lesz. A közeljövőben India ( I N S A T ) , az arab országok, I r á n valamint a s k a n d i n á v államok terveznek műhol das műsorsugárzást. A p á l y á r a állításnál 1981-től „ k l a s s z i k u s " r a k é t a h o r d o z ó k mellett m á r űrrepülő gépet is igénybe vesznek.
Kísérleti m ű h o l d a k
A földi és m ű h o l d a s rendszerek költségei
1974—75. években az ATS—6 jelű műholdról a 2,5 GHz-es sávban közvetlen műsorszórási kísérlet t ö r t é n t . A fedélzeti adó teljesítménye 15 W volt. A 9 m átmérőjű a d ó a n t e n n a 40 d B W teljesítményű su g á r n y a l á b o t állított elő. A vételhez 3 m átmérőjű paraboloid a n t e n n á t használtak. Az idő 99%-ában 49 dB volt a jel-zaj v i s z o n y . . . Később 80 W teljesítményű, 860 MHz-es adóról India felé sugároztak direkt műsort. A vételkor egye di, i l l . közösségi v e v ő a n t e n n á k a t használtak. A köz vetlen sugárzást kb. 2400 vevőállomás vette, de a vett m ű s o r t a földi műsorelosztó-hálózatba is bead ták. Kanada részére a CTS jelű (más néven Hermes) m ű h o l d a t b o c s á t o t t a fel a NASA. A 12 GHz-es sáv ban egy 20 W-os és egy 200 W-os teljesítményű adó működik. A műhold k b . 3,5 millió négyzetkilométe res területen biztosít 1 m átmérőjű paraboloid anten n á k k a l ellátott vevők részére kiváló minőségű köz vetlen műsorvételt. 1978 elején J a p á n számára direkt műsorszóró m ű holdat lőttek fel. A General Electric cég által készí t e t t műhold 2 db 100 W-os fedélzeti adóval rendel kezik, amelyek a 12 GHz-es s á v b a n m ű k ö d n e k . A v é telhez 2 m átmérőjű paraboloid szükséges. A nyugat-európai országok kísérleti műholdjáról történik ugyan jelenleg sugárzás, de vétel csak 3—4 m
A földi és m ű h o l d a s műsorszóró rendszer költségei nek összehasonlítása egyenlőre a z é r t nem reális, mivel a m ű h o l d a s rendszerek létesítésénél a beruházási keretbe azok fejlesztési költségét is bele kell számíta ni. A z a l á b b i a k b a n egy, az N S Z K - b ó l származó költ ségbecslést adunk meg. A műhold és földi állomás fejlesztési költsége 250— 300 M D M , a fellövés 80 M D M , az évi f e n n t a r t á s kb. 20 M D M . 7 éves é l e t t a r t a m esetén az összes költség kb. 500 M D M (egy műholdról később 2—5 program is sugározható lesz). A földi tv-műsorszóró adók évi költsége viszont c s a t o r n á n k é n t kb 150 M D M , így 7 év alatt egy m ű sor sugárzása k b . 1000 MDM-be kerül. A kísérleti m ű holdas rendszer — a földi adóállomással e g y ü t t — még egy csatorna esetén is olcsóbb. A meglevő és tervezett műsorszóró m ű h o l d a k n é h á n y a d a t á t az 1. táblázat tartalmazza. b) Műsorsugárzás
repülőgépről
Megemlíthető, hogy javaslat született nagy magas ságban keringő repülőgépről t ö r t é n ő műsorsugárzás megvalósítására. A gép kb. 18—20 k m magasságban repülne, amelyről kb. 2—300 k m sugarú terület su gározható be. A gép egyszerre t ö b b program sugárzá sára is képes. A műsorszóró repülőgép nagyszámú 1.
ATS-6 (TJSA)
Műhold
OTS (Kanada)
BSB (-Tapán)
H-Sat (Ny. -Európa)
INSAT (India)
Arab
Irán
táblázat
Skandináv országok
I n d í t á s ideje
1974
1975
1978
1981
1981
1981
1981
1982
Frekvencia G H z , adás/vétel
6/2,6
14/12
14/12
14/12
6/2,6
6/2,6.
14/12
14/12
Adótelj. csatornán ként, W
15
200/20
100
450/300
20
40
100
450/250
Csatornák s z á m a
2
1/1
2
1
2
5
3
5/8
3 db a d ó a n t e n n a irányszöge, °
0,9
2,5
1,3x2,3
4,5
3,5 x 10
1,5 x 3,5
1 X 1,6
Effektív adótelj. d B W
48
57
57
45
41
52
62
"Vevőantenna á t m . m
3
2
2
0,8
3
3
1,8
0,9
Vevőbemenet
tranzisz tor
alagút dióda
keverő
keverő
tranzisz tor
field-eff. t r .
keverő
keverő
Zajhőmérséklet, K°
440
670
600
1000
600
450
600
600
Tervezett é l e t t a r t a m , é v
3
3
3
M ű h o l d e. á. telj. W
400
800
700
1800
600
1000—1500
1000—2000
5000
Hordozó rakéta
Titán III/G
Thor. Delta
Thor. Delta
Ariane
Shuttle
Shuttle
Shuttle
Ariane
M ű h o l d t ö m e g kg
1405
340
700
900
550
550—1100
550—1100
910
Híradástechnika
XXXI.
évfolyam 1980. 11. szám
-
405
adóállomást, valamint a moduláló mikrohullámú láncot tudja pótolni. A költségbecslés azt mutatja, hogy nagy, legalább 200 k m sugarú körterület be sugárzása esetén az üzem költsége a földi hálózat fenntartási költségeihez képest sokkal alacsonyabb. Egy másik, kísérleti s t á d i u m b a n levő rendszerben k b . 3,5 k m magasságú k ö t ö t t ballonról t ö r t é n i k a sugázás. A ballonról besugárzott terület nagysága k b . 100 000 k m . B á r számos probléma még megoldat lan, a gazdasági m u t a t ó k igen kedvezően alakultak. 2
3. Űj szolgáltatások a) Másodlagos
műsorsugárzás
Az U R M — F M rádióadók legnagyobb moduláló frekvenciája 90 k H z lehet. A szélessávú modulálha tóság lehetővé teszi, hogy az adók a mono (vagy sztereó) főprogram mellett, a t t ó l független t o v á b b i programot is kisugározzanak, annak zavarása nélkül. Jellegzetes másodlagos műsorsugárzást biztosít az ú n . SCA a d á s . I t t a másodlagos m ű s o r t először előm o d u l á t o r b a vezetjük. A z előmodulátor a műsorjellel egy 67 kHz-es vivőhullámot frekvenciában modulál. A löket maximálisan ± 7 k H z lehet. Ez a modulált vivőhullám (subcarrier) a főprogram jelével e g y ü t t az a d ó t frekvenciában modulálja. A segédvivő miatt azonban a főprogram löketét kisebbre kell venni, hogy a k é t jel e g y ü t t se okozzon az előírtnál nagyobb teljes löketet. Az SCA jel vételére az U R H — F M műsorvevő egy szerű kiegészítő áramkörrel válik alkalmassá. A k i egészítő á r a m k ö r a vevő F M demodulátora u t á n kö vetkezik. Ez az á r a m k ö r ± 7 k H z sávszélességű, 67 k H z közepes frekvenciájú erősítőt és u t á n a egy második F M d e m o d u l á t o r t tartalmaz. Az SCA műsor vétele esetén a második demodulátor u t á n a jel hangfrekvenciás erősítőbe, i l l . a hang szóróba kerül. Ez esetben a főprogram a készüléken nem hallható. (A készüléken kapcsolóval választható, hogy melyik p r o g r a m t í p u s t kívánja az előfizető hallani.) Az SCA segédprogramot rendszerint h á t t é r z e n e szolgáltatásra használják olyan helyeken, ahol a hallgatók elsősorban nem a zenére figyelnek (pl. szórakozóhelyen). b) Szelektív
személyhívás
T o v á b b i alkalmazáslehetőséget jelent a szelektív személyhívás (radio paging). Alkalmazása ott elő nyös, ahol a rádió-személyhívás céljára különálló rádióhálózatot nem a l a k í t o t t a k k i . A szelektív személyhívás binárisan kódolt t ö b b számjegyes hívószámmal történik. A kódolt jelet először előmodülátorba vezetik, ahol az valamilyen segédvivőt frekvenciában modulál. A segédvivő ez u t á n az F M a d ó t modulálja. M i u t á n a segédvivő 1—2 kHz-nél kisebb modulációs sávszélességű, egy F M a d ó t ö b b (6—8) ilyen jellegű, egymástól független szelektív hívórendszert is képes kiszolgálni. Termé szetesen a főprogram löketét a segédjelek miatt né mileg korlátozni kell.
406
A segédmoduláció vétele az SCA vevők megoldásá val azonos m ó d o n történik. A szelektív személyhívó rendszerekben azonban a főprogram erősítésére, i l l . hallgatására nincs szükség. A második demoduláció u t á n ezért t ö b b n y i r e csak logikai á r a m k ö r ö k , kijel zők, i l l . hívóhang-generátor t a l á l h a t ó . A személyhívó vevőn újabb számjegyes kijelzőt is elhelyeznek. A hívó fél ugyanis a híváshoz nemcsak a hívandó fél s z á m á t , hanem egy számjegyesen kódolt u t a s í t á s t , vagy p l . visszahívandó telefonszámot is közölhet. A hívás tényére hangjel hívja fel a figyel met. Némely személyhívó-rendszerben — az SCA rend szerhez hasonlóan — a szelektív hívással e g y ü t t a hívó fél rövid beszédüzenetet is közvetíthet. Ez a le hetőség azonban sok helyen jogi (vagy biztonsági) problémát vet fel, így a „ n y i l v á n o s " üzenetközvetítés elterjedése korlátozott. A szelektív rendszerrel egyszerre t ö b b előfizető, körözvény jelleggel is h í v h a t ó . A hívások kezdemé nyezésére a nyilvános telefonhálózaton, vagy erre a célra k i a l a k í t o t t diszpécser központon keresztül van lehetőség. c) Közlekedési
információs
rendszerek
A rádióműsor-szórásnak napjainkban új feladatot is kell ellátnia: a rohamosan terjedő motorizáció megköveteli a szinte percre kész friss közlekedési tudnivalók, hírek közlését. Ezzel kapcsolatban a fő probléma az, hogy a gépkocsiban ülő rádióhallgatót csak az őt közvetlenül érintő közlekedési hírek érdek l i k , míg a t ö b b i e k e t általában éppen ezek a műsor megszakítások zavarják a r á d i ó h a l l g a t á s b a n . T o v á b b bonyolítja a problémát az is, hogy a közölt közlekedé si híreknek csak egy-egy k ö r z e t b e n van jelentős i n formáció tartalma, mások számára ezek érdektele nek, sőt zavaróak is lehetnek. A legegyszerűbb változat, egy külön e célra üze meltetett F M a d ó . Ennek vételkörzetében a helyi közlekedési információkat folyamatosan t o v á b b í t j á k . E megoldás fő h á t r á n y a az, hogy országos méretek ben csak sok adófrekvenciával valósítható meg. E n n é l fejlettebb az a változat, amikor valamelyik országos m ű s o r b a n a mindenkori adást megszakítva t o v á b b í t a n a k a u t ó s o k n a k szóló híreket. Természete sen ez is csak kompromisszumos megoldás. I t t beve zették az ilyen hírek előtt és u t á n elhangzó jellegze tes dallamú hangjelzést. Ennek célja nemcsak a f i gyelem felkeltése, hanem egy-egy olyan k ó d n a k a biz tosítása, amelyet az a u t ó k b a n levő, e célra készített vevők felismernek és az üzenet i d ő t a r t a m á r a bekap csolják, vagy átkapcsolják a h a n g c s a t o r n á t a rádió vevő kimenetére. I t t is h á t r á n y o s , hogy mindig min den üzenetet mindenki hall, az is, aki az é r i n t e t t hely től távol autózik. Érdekes megoldást dolgoztak k i Angliában, a CARF A X elnevezésű, egyelőre kísérleti rendszert. Alap j á t ennek t ö b b kis teljesítményű, azonos frekvencián sugárzó adóból álló hálózat képezi. Miután egyidejű leg á l t a l á b a n csak egy-egy körzet számára kell híre ket t o v á b b í t a n i , ezeket az a d ó k a t időosztásos rend szerben üzemeltetik. Az azonos frekvencia használa ta egyszerűsíti a vevő k i a l a k í t á s á t is, használaHíradástechnika
XXXI.
évfolyam 1980. 11. szám
t á t is. Abból a célból, hogy minden autós csak a hoz zá legközelebb fekvő adóból kapjon híreket, minden közlemény előtt kódjel kerül t o v á b b í t á s r a , amely a C A R F A X v e v ő k e t aktivizálja. A híreket AM-mel to vábbítják. A megelőző kódjel frekvenciamodulált, amely egyértelműen behatárolja a területet, amelyre a közlemény aktuális. A javasolt rendszer lehetővé teszi azt is, hogy különböző kódjelek felhasználásá val még egyéb megkülönböztetést is tegyenek, mint pl. j á r m ű t í p u s o k , vagy a közlemény nyelve szerint. Javaslatokkal az E u r ó p a i Műsorközlő Unió ( E B U ) foglalkozik és az a cél, hogy lehetőleg egész E u r ó p á ban egységes rendszer jöjjön létre. d) Képújság-
(teletext) rendszerek
A műsorszóró televíziótechnika legújabb szolgál t a t á s a az ú n . képújság, ismertebb nevén Teletext. Azon alapszik, hogy — kihasználva a t v - k é p képki oltási ideje alatt rendelkezésre álló üres sorokat — olyan adatjeleket t o v á b b í t a vevőkészülékek számá ra, amelyből azok betűkből, számokból és egyszerű rajzolt ábrákból álló újságoldalhoz hasonlító k é p e t állítanak elő. Természetesen mindez az éppen folyó műsor zavarása nélkül megy végbe. Ez idő szerint k é t , egymástól nem alapvetően különböző rendszer pró baüzeme folyik Angliában (Ceefax, Oracle), illetve Franciaországban (Antiope.) A különböző nemzetközi szervezetek ( E B U , CCIR, ISO) foglalkoznak azzal a problémával, hogy hogyan lehetne E u r ó p a számára egységes teletext-rendszert kialakítani a nagyobb ta pasztalattal rendelkező angol, valamint a kísérleti francia rendszer bizonyos fokú kombinációjából. Az angol rendszerű tv-képújság maximálisan 100 oldalból állhat, ezen belül minden képújságoldal 24 sort, soronként legfeljebb 40 b e t ű t tartalmazhat. Minden tv-félképben 2 tv-sor t o v á b b i t adatjelet, soronként a képújságoldal egy sorának kiírásához szükséges adatmennyiséget. Maga az adatjel bináris PCM jel, egy-egy b e t ű t 8 bit-es szó h a t á r o z meg. F i gyelembe véve a soronkénti 40 b e t ű t , t o v á b b á a sor és lap címzéséhez szükséges t o v á b b i adatokat, soron k é n t összesen 360 b i t információ átvitelére van szük ség, í g y az adatközlés sebessége közel 7 Mbit/s. A t v kb. 5 MHz-esvideó sávszélességgel képes ilyen se bességű adatjel t o v á b b í t á s á r a . Egy képújságoldal t o v á b b í t á s á h o z 12 tv-félkép. azaz 0,24 s szükséges, feltéve, hogy az újságoldal minden egyes sorában van legalább egy b e t ű . Az üres sorokat ugyanis nem továbbítják. A legrosszabb esetet figyelembe véve 24 s kell a teljes 100 oldalas magazin átvitelére. A rendszer oly módon biztosítja bármelyik képújságoldal meghívhatóságát, hogy az egész magazint folyamatosan ismétli: a 100. oldal u t á n ismét az 1. oldal kerül t o v á b b í t á s r a stb. A maximális elképzelhető várakozási idő egy adott k é p újságoldal beérkezésére legfeljebb 24 s. A tapasztalat szerint ez az idő átlagosan 10 s alá csökken, mivel nincs minden oldal valamennyi sora kitöltve, t o v á b bá egyes magazinoldalak esetleg h i á n y o z h a t n a k is. Az i l y m ó d o n kialakított adatjel rákerül a normál videó jelre és a m á r meglevő modulációs és a d a t h á l ó zaton á t eljut a tv-vevőkészülékek videó fokozataira. Ha a kérdéses tv-vevőkészülék nincs ellátva teletext Híradástechnika
XXXI.
évfolyam 1980. 11. szám
dekóderrel, akkor ezzel az adatjellel semmi sem tör ténik, a néző nem is látja, hiszen az a képkioltási idő alatt érkezik a t v - v e v ő b e . H a viszont a t v - v e v ő elő van készítve képújságjel vételére, akkor ez az adat jel folyamatosan bejut a teletext dekóder fokozatba. A tv-néző alkalmas billentyűzet segítségével uta sítja a dekódert az általa k í v á n t számú képújságol dal megjelenítésére. Erre az ennek az oldalnak a k ó d jelét minden egyes befutó magazinoldal kódjelével összehasonlítja és kivárja azt a pillanatot, amikor a v á r t oldal beérkezik. A dekóder ezt az oldalt betölti egy 7 K b y t e k a p a c i t á s ú tárolóba, ahonnan azu t á n a tv-rendszernek megfelelő sebességgel folyama tosan ismételve kiolvassa azt és a k ó d n a k megfelelő karaktereket megjeleníti a t v - k é p e r n y ő n . Ez az álla pot addig t a r t , amíg a tv-néző újabb oldalt nem v á laszt, ekkor ismétlődik a ciklus előröl, és az új oldal adatkészlete kerül a t á r b a , i l l . kiírásra. A rendszer lehetővé teszi az egyes karaktereknek 6 féle színben (vörös, zöld, k é k , kékeszöld, bíbor és sárga) való megjelenítését, i l l . a háttérszín hasonló megválasztását. Egyszerű, mozaik rendszerű grafikus á b r á k is kiírhatók, ugyancsak a fenti színekben. V a n lehetőség villogtatásra, kétszeres b e t ű n a g y s á g meg jelenítésére, vagy egyes képrészletek ( p l . írásban feladott kérdésekre adott válaszok) rejtett, nem lát h a t ó tárolására, amelyeket a néző a billentyűzet egy adott g o m b j á n a k lenyomásával „ e l ő h í v h a t " . Fontos t o v á b b i szolgáltatás az, hogy a teletextszöveget a műsorképpel e g y ü t t is k i lehet i r a t n i , így m ó d nyí lik feliratozására (amit csak az a néző lát, aki ezt a billentyűzet segítségével kéri) vagy ú n . villámhírek megjelenítésére a m ű s o r k é p nézése közben. A francia képújság rendszer, az A N T I O P E lénye gében csak abban különbözik a fentebb ismertetett angol megoldástól, hogy egy tv-soridőben elhelye zett adatjel nem szükségképpen tartalmazza egy teljes adatsor kódját, hanem lehet a n n á l r ö v i d e b b , i l l . hosszabb is. Ezen az áron (hogy u i . esetleg meg hosszabbodik egy-egy oldal és a teljes magazin átfu tási ideje és a hozzáférési idő), viszont sokkal rugal masabb a rendszer az angolhoz k é p e s t : lehetőség nyí lik egyszerű közbenső k ó d o k használatával p l : spe ciális ABC karaktereinek a kijelölésére (ez olyan or szágok esetén fontos, amelyek írásjegyei k ö z ö t t az angol ABC-től eltérők is vannak). A vevőkészülék tflelcvl dpkódpxp. bonyolult á r a m kör és csak n a g y m é r e t ű integrálás esetén gazdaságos az előállítása. Alapvetően fontos, hogy nemzetközi megegyezés szülessék az alkalmazott rendszert illető en, mert a nagy félvezetőgyártó cégek csak ebben az esetben hajlandók sorozat g y á r t á s á t indítani. I t t je gyezzük meg, hogy h a z á n k b a n is elkezdődtek a k é p újság rendszerekkel a kísérletek. A kísérletek egyik célját az képezi, hogy időben felkészüljünk a szolgál t a t á s bevezetésére. A másik cél annak eldöntése, hogy mennyire alkalmas a rendszer o k t a t á s t e c h n i k a i se gédletként való felhasználásra. V á r h a t ó , hogy az előzőekben e m l í t e t t kísérleti rend szerek, eljárások i l l . szolgáltatások a nyolcvanas évefcben szélesebb körben el fognak terjedni. Ugyancsak számolnunk kell jelentős mennyiségi fejlődéssel is, az adóállomások, programok, vevőkészülékek tekin tetében. A műsorszórás t á v l a t i technikai lehetőségei
407
azonban ezzel nem z á r u l t a k le, mivel k u t a t ó l a b o r a t ó r i u m o k b a n új típusú átviteli rendszerek, képfel vevő i l l . -visszaadó eljárások, újabb szolgáltatásfaj t á k fejlesztésére jelentős erőket fordítanak.
I R O D A L O M [1] Dörren—Torcziner: A n Optimum Quadraphonic F M Broadcasting System. I E E E Transactions on Broadcast and T V Receivers, Nov. 1973. [2] Gibson—Christensen—Liwberg: Compatible F M B r o a d casting of P a n a r a m i c Sound. I E E E Transactions on Broadcast and T V Recevivers, Nov. 1973. [3] Deweger—Silvers—Fockens—Prosser: T w o proposed Quad raphonic F M Broadcasting Systems. I E E E Transactions on Broadcast and T V Receivers, Nov. 1973. [4] Fockens—Eilers: A Quadraphonic F M Broadcasting Sys tem Incorporating Pilot-controlled compression and P r e -emphasis. I E E E Transactions on Consumer Electronics, F e b r . 1976. [5] Csicsátka—Foster: Compatible multi-channel F M B r o a d cast System. I E E E Transactions on Broadcast and T V Receivers, Febr. 1973. [6] Csicsátka—Foster—Metró: A n E x p e r i m e n t á l Quadrapho nic F M Broadcast System. I E E E Transactions on B r o a d cast and T V Receivers, Nov. 1973. [7] Metró—Greenwood—Csicsátka: A Monolithic 4-channel Stereophonic Decoder for an F M Broadcast System w i t h Pilots. I E E E Transactions on Consumer Electronics, Febr. 1975.
[8] Scheiber: F o u r Channeís and Compatibilitv. J o u r n a i of the A . E . S., A p r i l 1.972. [9] System 1D Cooper-VMX. Report of the Natonal Quad raphonic R a d i o Commitee to the F'ederel Communications Commission, Vol. I . Nov. 1975. [10] Avins: A Compatible Stereophonic System for the A M Broadcast B a n d . R C A R e v i e w , March, 1960. [11] C'Zosc—Kelsch—Streeten A Proposed A M — P M Compati ble A M Stereo System. I E E E Transactions on Consumer Electronics, Aug. 197c. [12] Parker: A Compatible Quadrature System for A M Stereo I E E E Transactions on Consumer Electronics, Nov. 1977. [13] Kahn: A Stereophonic System for Amplitude-modulated Broadcast Stations. [14] Kahn: Compatible A M Stereophonic System. U S Patent 3,908,090, Szep. 23. 1975. [15] Kahn: Compatible A M Stereophonic Receivers. U S P a tent 4,018,994 A p r i l 19, 1977. [16] Harris Corporation: R e p l y Comments in the Matter of A M Stereophonic Broadcasting. F C C Docket 21313, March 8. 1978. [17] Leitch—Hershberger: A Linear A M Stereo System Using Quadrature Modulation. I E E E Transactions on Broad casting, Sept. 1978 [18] Sandell: A Dedicated Motoring Information Service. A b stracts U R S 1 X I X General Ass. 1978 Helsinki, C3. [19] B B C — I B A — B R É M A : Broadctast Teletext Specification, Sept. 1976. [20] C C E T T : Specification du Systeme de Teletexte A N T I O E , Nov. 1977. [21] A. C. Clarké: E x t r a Terrestrial Relays. Wireless World 1945. okt. 305—308 old. [22] Der Fernmelde-Ingenieur 1978. f e b r . — m á r c . (Irodalomgyűjtemény)
