HÍRADÁSTECHNIKA A magyar távközlés és a híradástechnikai ipar fejlesztése időszerű feladatainak alkatrész vonatkozásai 1. T Á V K Ö Z L Ő R E N D S Z E R E K F E J L E S Z T É S I ELKÉPZELÉSEI Korunkban az intézményeket, a l a k á s o k a t t ö b b , egymástól független hír- és a d a t k ö z l ő rendszer k ö t i össze. Ilyenek t ö b b e k k ö z ö t t : — Tévé, rádió műsorközlő (sugárzó, egyirányú) rendszerek. — Távbeszélő (kétirányú, tetszőlegesen kapcsol ható) rendszerek. — Távíró, a d a t á t v i v ő rendszerek (részben kap csolhatók). — Hírügynökségek (alapvetően egyirányú) hír anyag forgalma. — A pénzügyi élet hírközlése (befizetések, elismervények, folyószámlák). Ezek egymástól függetlenül, eltérő történelmi időszakokban indultak fejlődésnek, s évtizedekig fel sem v e t ő d ö t t , hogy egy részük, vagy összességük egyetlen integrált hírközlő rendszerben valósulhatna meg. Ma viszont, ha a hírközlés közeljövőjének koncep cióját kell felvázolni, m á r egyértelmű, hogy egy ilyen célkitűzés nemcsak reális, de egyben az egyedül j á r h a t ó ú t is, ha arra törekszünk, hogy a felsorolta kat tömegszerűvé, „közmű-jellegűvé", s egyben sok k a l jobb minőségűvé, m e g b í z h a t ó b b á t e g y ü k . Állítható, hogy a műszaki fejlesztés ezt a feladatot lényegében m á r meg is oldotta, elterjedését az egyes országok, intézmények beruházásokra rendelkezésre álló forrásainak nagysága korlátozza. A hírközlés ezen forradalminak nevezhető átalakí t á s á t az elméletileg m á r régebben kidolgozott, a gya korlatban csak az integrált félvezető eszközök gyár t á s á n a k gazdaságossá tételével megoldható digitális átvitel, majd kapcsolástechnika bevezetése tette lehetővé. Az olvasó szakértelme feleslegessé teszi, hogy ezen elvet most részletesen ismertessük. Közismert, hogy mind a digitális átvitel, mind a digitális kapcsolás technika lényeges, közös elemei az a l á b b i a k : — rövid m i n t a v é t e l a beszéd, a k é p analóg jeléből; — ezen analóg m i n t á k kódolása, impulzus-soro zattá alakítása; Előadásként elhangzott a kecskeméti Alkatrész Kon ferencián, 1982. október 18-án. Híradástechnika
XXXIV.
évfolyam 1983. 2. szám
BERECZ FRIGYES B H G
— a m i n t á k közötti idő felhasználása m á s analóg jelekből vett m i n t á k hasonló átvitelére (idő osztásos csoportképzés és á t v i t e l ) ; — az így k é p z e t t impulzus-jelsorozatból ismételt m i n t a v é t e l , s ezáltal a másod-, harmad-, ne gyedrendű szintek (egyre nagyobb csatorna csoportokból n y a l á b o k ) képzése. Az ilyen elven felépülő rendszerek az alábbi elő nyöket nyújtják: — m i n t általában elektronikus rendszerek: nagy m é r t é k b e n csökkentik a berendezés m é r e t e i t (alapterület, térfogat, födémterhelés); az ener giafelvétel csökken és kiegyenlítettebbé v á l i k ; a megbízhatóság nagyságrenddel növekszik, lehetséges lesz a felügyeletlen üzem, a karban t a r t á s i igény csökken; az ipari h á t t é r k ö n n y e b ben b i z t o s í t h a t ó ; az á r kevésbé növekszik, sőt s t a g n á l h a t , csökkenhet (az anyagszükséglet összetétele megfelel az „ínséges" időknek). — M i n t speciálisan digitális rendszerek lehetővé teszik: a kapcsoló, illetve á t v i v ő berendezések összevonását (integrálását) b á r m e l y csoportnál; a zajokra lényegében érzéketlen ( t e h á t jobb minőségű) á t v i t e l t ; a legkülönfélébb analóg jelekből vett m i n t á k b ó l egységes csoportok képzését, s ezzel a különféle hírközlő-átvivő rendszerek integrálódását (szolgáltatás integ rálás); a hírközlést vezérlő, illetve bonyolító berendezések (számítástechnika-hírközlés) i n t e g r á l ó d á s á t ; s ezen bonyolult, t ö b b i r á n y ú integrálási folyamatok új lehetőségeinek k i használásával újszerű alap- és kiegészítő szol gáltatások bevezetését ( p l . : Teletext — szöveg k o m m u n i k á c i ó ; Telefax — k é p k o m m u n i k á c i ó ; levélforgalom fizikai értelemben vett megszün tetése stb.). Ezek e g y ü t t képezik az I S D H - t (integrált szolgál t a t á s ú digitális M l ó z a t ) , amelynek ma m á r a CCITT által megfogalmazás alatt áll a nemzetközi követel ményrendszere. F e l v e t ő d h e t a kérdés, szabad-e ma h a z á n k b a n az elektronikus alkatrészfejlesztés célkitűzéseinél ilyen — a m i viszonyaink k ö z t ma még á l o m n a k t ű n ő — koncepciókra gondolni, amikor ma m é g jóval ele mibb hírközlési igényeink is kielégítetlenek?! E g y é r t e l m ű és indokolható is a v á l a s z : igenl Ugyanis k ö z t u d o t t , hogy a magyar hírközlésipar
49
— vagy korszerűbb, és szélesebb fogalomkörrel fogal mazva : az elektronikai ipar — h a z á n k piacának szű kössége, közepesnél alacsonyabb fajlagos fizető képessége m i a t t alapvetően exportra kényszerül; csak a hazai és nemzetközi piac igénye e g y ü t t alkal mas a gazdaságos kielégítésre. Az is közismert, hogy az exporton belül ma elsősorban a nem-szocialista piaci sikerekkel lehet h a z á n k fizetési egyensúlyát j a v í t a n i . É p p e n az ipartól — s ezen belül különös k é p p e n az elektronikai ipartól — elvárt a nem-szocia lista export eddiginél sokkal meredekebb ívű növe lése ! Ehhez viszont a legfejlettebb ipari országok igé nyes piacán kell felvenni a versenyt, az ipar fejlesz tési céljait ezen színvonalhoz illeszkedve kell k i tűzni, s idehaza az ipar népgazdasági m é r e t ű verti k u m á n belül ehhez igazodva kell az e g y ü t t m ű k ö d é s i feladatokat — például a hírközlő berendezések, rend szerek; illetve az ezekhez szükséges alkatrészek fej lesztésének feladatát — összehangolni. Ez nem azt jelenti, hogy a hazai hírközlésipar le becsüli a magyar hírközlő hálózatok fejlesztésének szükségességét s lehetőségeit. Végül is közepesen fej lett ország vagyunk az ipari fejlettség sorrendjében, valahol a 30—35. helyen a világ országai között. E l m a r a d á s u n k az első 12—14-től jelentős, de nem végzetes, években is mérhető, ma 10—15 évre be csülhető. T ö r e k e d n ü n k kell arra, hogy ez a lemaradás ne növekedjék, sőt csökkenjen, mind az ipari fejlettség, mind a hírközlés t e k i n t e t é b e n . Ha így gondolkodunk, az I S D H követelményeknek megfelelő rendszer bevezetésének kezdete h a z á n k b a n ezen évtized második felére, szélesedő elterjedése az ezredfordulóra jósolható. Az iparnak t e h á t nem csak az exportpiacok m á r jelenlevő igényei, de a hazai igények jövőbeni növekedése miatt is fel kell készülnie azok színvonalas, kellő mennyiségű kiszol gálására. A digitális hírközlő rendszert akkor lehetne a legzavartalanabbul elterjeszteni, ha az adat- és hírköz lés szempontjából szinte érintetlen területekre kel len telepíteni. Ilyen a gyakorlatban csak igen r i t k á n fordul elő (pl. most Szaúd-Arábiában). Az elmúlt évtizedekben sokszáz milliárd $ értékű rendszert telepítettek a Földön, ezek egy része még évtizedekig ü z e m k é p e s ; gazdaságilag — de a jelenlegi korszerű á r u k í n á l a t szűkössége szempontjából is — indoko latlan és elviselhetetlen lenne a rövid idő alatti re konstrukció csak a műszaki előnyök elérése céljá ból. Alapvetően a régi hálózatok rekonstrukciójával, kisebb részt új hálózatrészek telepítésével a X X I . évszázad közepére t e h e t ő az I S D H világméretű el terjedése. Ez országonként igen különböző időben — a legfejlettebbeknél is leghamarabb csak az ezred forduló idején — fog bekövetkezni. Amikorra ezt elérjük, a digitális világba való be lépés nem a hírközlő berendezések bemenetén, ha nem a vonal külső végén, az előfizetőnél t ö r t é n i k ; ahol egy hír- és adatközlő végállomás (terminál) lesz, amely egyesíti majd a rádió, a t v (sztereo színes k é p , quadrofon hang), a video-telefon, az adatközlés eszközeit. Újszerű lesz az előfizető szá m á r a a terminálhoz tartozó kiíró-rajzoló modul. E l
50
képzelhető számos egyéb (orvos-diagnosztikai, tűz és biztonságérzékelő) jelátalakító integrálása is a végponthoz, amelyhez optikai hírközlő csatorna viszi-hozza a legközelebbi regionális információ fel dolgozó, elosztó, kapcsoló központig az információ hatalmas tömegét. Ez feleslegessé teszi a papír hordozót és a fizikai szállítást (levél, utalvány-elismervény). Az életmód — ilyen eszközök b i r t o k á b a n — nagy mértékben, gyökeresen á t a l a k u l , a munka egy része is otthon végezhetővé válik, az ember felszabadul a gépies feladatok végzése alól; de az emberiségnek éberen kell figyelni, mert — sajnos — rosszakaratú emberek kezében, mint minden m á s forradalmi jelen tőségű technikai v í v m á n y , ez is a t á r s a d a l o m mani pulálásának eszközévé v á l h a t . H o l t a r t ma a magyar hírközlés és a híradásipar e cél felé vezető ú t o n ? A különféle hír- és adatközlő rendszerek integrálódása még nem k e z d ő d ö t t meg, a helyzet a hírközlés elkülönült síkjaiban t e k i n t h e t ő át. — A műsorközlő rendszereknél (rádió, t v ) még nincs napirenden a digitalizálás. Megjelentek viszont a közösségi a n t e n n á k , s a hozzájuk t a r t o z ó vezetékes elosztó hálózatok, melyek t ö b b rádió- és t v - a d á s t visznek a l a k á s b a ; ezek egy távolabbi időben az integrálódást elősegítő hálózatrészekké v á l h a t n a k . — A távbeszélő rendszer ma k b . 1,2 millió vona lat tartalmaz; 100%-ban analóg, elektromecha nikus központokkal és döntő többségében ana lóg átviteli utakkal épül fel. Még nem teljesen a u t o m a t i z á l t ; jelentős hálózatrészek elavultak, rekonstrukciót követelnek. 1986—1995 k ö z ö t t elérendő a 100%-os automatizálás, a Rotary rendszerek rekonstrukciója, az ország minden p o n t j á n a k bekapcsolása a t á v h í v á s b a . Már 1985 körül megjelennek az első — még vásá rolt — digitális központok, digitális minta hálózatok, s 1986-tól egyre növekvő mennyiség ben épülhetnek be a hálózatba, kiszorítva a crossbar t e c h n i k á t . Addigra importból szár mazó optikai á t v i v ő mintaszakasz is üzembe kerül. 1995-re kell elérni a KGST-szintű kompatibili t á s t , a K H R - k ö v e t e l m é n y e k kielégítését, s ad digra tervezik a rádiótelefon-hálózat nyilvá nossá tételét, kezdetben 40—50 ezer előfizető vel. Az ipar mind a kapcsolás-, mind az átvitel technika terén, mind a készülékgyártásban részben saját fejlesztéssel, részben KGSTe g y ü t t m ű k ö d é s b e n , részben licencek vásárlásá val j u t az ehhez szükséges áruválaszték birto k á b a ; ez a folyamat m á r megkezdődött (ORION, T E R T A PCM licencek, B H G digitális központ licenc; E K R és E D A R fejlesztés a KGSTben, t ö b b saját fejlesztési eredmény gyártásba vitele). Újszerű vonása a V I . ötéves tervnek, hogy ezeket a feladatokat az O K K F T prog ram alprogramjai fogják össze. — A t á v í r ó - és adatközlés rendszere van talán a legközelebb ahhoz, hogy integrálható legyen Híradástechnika
XXXIV.
évfolyam 1983. 2. szám
az I S D H követelmények szerint. Részben az ilyen természetű hírközlés eredendően impul zusszerű jelformálása miatt, részben mert a Magyar Posta m á r vásárolt és üzembe helye zett digitális, teljesen elektronikus telex- és a d a t k ö z p o n t o t (a j a p á n NEC N E D I X beren dezését). Ehhez a közeljövőben regionális köz pontok kapcsolódnak. A számítástechnika az elmúlt évtizedben eleve úgy j ö t t létre, hogy alkalmas legyen számítóközpontok egymás közti adatközlésére is, telefoncsatornák útján. Az ipar készül az ehhez szükséges átviteli és kapcsoló eszközök g y á r t á s á r a . — A hírügynökségi információk, illetve a sajtó ma még csak a „ k l a s s z i k u s " formában léteznek. Készülnek a t v - a d á s b a n a visszafutási időt kihasználó „ v i e w data" hírközlés bevezetésére. A jelenlegi t v - v e v ő k megfelelő adapterrel en nek vételére alkalmassá t e h e t ő k . A Teletext és Telefax szolgáltatások bevezetése azonban nem a jelen évtized feladata h a z á n k ban. — A pénzforgalom ma szinte teljesen manuális (pénz, vagy d e v i z a o k m á n y vándorlása folyó számlák közt). A különféle költségek elszámo lása, bizonylatolása részben számítógépekre kerül, a n y u g t á z á s ismét manuális. A z I S D H lehetővé t e n n é , hogy mind a közületeknél, mind a lakásokban a különféle fogyasztás le olvasása automatikus legyen, a levonás auto matikusan folyószámláról történjék, a folyó számla szabad része felett annak birtokosa a k á r a lakásáról (hivatalából), a k á r m á s hely ről intézkedhessék. A pénz- és bizonylatfor galom — hatalmas időt és anyagot megtaka r í t v a — töredékére csökkenne. E folyamatnak ma még csak a legelején tartunk, elterjedését a beruházási források szűkössége is, a meg csontosodott szokások is gátolják. Az I S D H még sok egyéb k o m m u n i k á c i ó integrálására is alkalmas, beleértve új — előre nem l á t o t t — szolgáltatásigények kielégítését is.
* E m l í t e t t e m , hogy az országok nagy része m á r többé-kevésbé fejlett kommunikációs hálózatokkal rendelkezik, ezért a digitális rendszer régebbi gene rációk mellett, azokkal e g y ü t t m ű k ö d v e jelenik meg. Ez az e g y ü t t m ű k ö d é s jelentős feladatok megoldá sát igényli az elektronikai ipartól, mert nyilvánvaló, hogy az eltérő generációkat összekötő „interface" eszközök is elektronikusak lesznek. Ugyancsak a régi távközlő generációk minél jobb kihasználására irá nyulnak azok a fejlesztési erőfeszítések, melyek a jelenleg manuális k a r b a n t a r t á s és felügyelet mun k á j á t elektronikus rendszer mellérendelésével helyet tesítik. Ezek az integrált üzemfelügyeleti rendszerek, amelyek a régebbi generációhoz t a r t o z ó berendezések hez — azok m e g b o n t á s a , megzavarása nélkül — sok ezer vagy tízezer csatornával kapcsolódnak. Figyelik, regisztrálják az üzemvitelt, gyűjtik, rend szerezik az adatokat, bizonyos esetekben beavat kozni is képesek, m á s esetekben riasztást adnak Híradástechnika
XXXIV.
évfolyam 1983. 2. szám
a megfelelő k a r b a n t a r t ó k ö z p o n t n a k , jelezve a diag nózist és a m e g t e e n d ő intézkedéseket. Ilyen rendszerekkel a mai generációk üzemben t a r t á s i ideje évekkel megnövelhető, üzemeltetési költségeik csökkenthetők, megbízhatóságuk növel h e t ő . Igen valószínű, hogy az ezredforduló idején a m á r sok százmillió vonalnyi digitális új előfizetőt befogadó hálózatok sok százmillió „ r é g i " , de elektro nikusan „üzemfelügyelt" vonallal fognak e g y ü t t m ű k ö d n i n é h á n y évtizedig. Az I S D H k ö v e t e l m é n y e k n e k megfelelő berendezé sek g y á r t á s á h o z a tervező, g y á r t ó , mérő, ellenőrző eszközöknek is igazodni kell.. N é h á n y hazai g y á r b a n m á r megjelentek a fejlesztés, tervezés automatikus eszközei; a számjegyvezérlésű g y á r t ó , vizsgáló, el lenőrző a u t o m a t á k ; a digitális világ elektronikus mérőműszerei. Ezek egyre szélesebb körű elterjedése v á r h a t ó . A magyar iparnak ezek — legalább rész beni — g y á r t á s á r a is fel kell készülnie a devizakiadá sok csökkentése céljából. A hírközlésipar feladatairól, elképzeléseiről az előbbiekben felvázolt k é p a teljességet közel sem á b rázolja. De ahhoz t a l á n elégséges t á j é k o z t a t á s t adott, hogy ennek alapján megfogalmazható legyen a hír közlési iparnak az alkatrészfejlesztéssel, gyártással szembeni elvárása. 2. T Á V K Ö Z L Ő R E N D S Z E R E K J Ö V Ő B E N I ALKATRÉSZ IGÉNYE Az I S D H rendszer, s a hivatkozott egyéb rendszerek kivétel nélkül a legkorszerűbb mikroelektronikai alkatrészválaszték a l k a l m a z á s á t feltételezik. A berendezésgyártók, iparirányítók, közgazdászok ma m á r megismerkedtek az elektronikai forradalom fogalmával; egyetértenek azzal, hogy h a z á n k b a n is be kell vezetni v í v m á n y a i t . Sok azonban ma még a leegyszerűsítő általánosítás is a gondolkodásban. Ezek egyike a mikroelektronikát a nagy integráltságú félvezető alkatrészek létére, vagy nem létére korlá tozza. Ez nyilvánvalóan felszínes gondolkodás, annyi azonban igaz, hogy a mikroelektronikai forradalom döntő eszköze az integrált á r a m k ö r , különösen annak nagy integráltságú ( L S I , V L S I ) kategóriája, amely a vele egy színvonalú különféle tárolókkal e g y ü t t a hírközléstechnika minőségileg új útjait teszi jár hatóvá. Az integrált félvezetőknek sokféle rendszerezése lehetséges. A berendezésipar szempontjából a leg lényegesebb osztályozás — katalógus á r a m k ö r ö k r e , — „ c u s t o m design" („vevői igény szerint terve zett") á r a m k ö r ö k r e tagolja a félvezetőket. Az I S D H rendszernek sajátossága, hogy a k é t ka tegóriát t ö b b alkalmazási helyen egybemossa. A ha talmas vonalszám ugyanis a vonalarányosan elő forduló „ c u s t o m design" á r a m k ö r ö k e t százezres tízmilliós sorozatnagyságban igényli, t e h á t azok ka talógus á r a m k ö r ö k k é n t g y á r t h a t ó k ! A berendezések a klasszikus értelemben v e t t kata lógus á r a m k ö r ö k b ő l is sokfélét, nagy t ö m e g b e n igé-
51
nyelnek. Nem szándékozom részletesebben taglalni a l k a l m a z á s u k a t . F ő az, hogy reális áron, nagy tömeg ben, j ó minőségben, hazai gyártásból vagy szocia lista importból k a p h a t ó k legyenek. A nagy sorozatban g y á r t a n d ó „ c u s t o m design" á r a m k ö r ö k r e n é h á n y példát is szeretnék bemutatni. Mindjárt a vonal külső végén, a telefonkészüléknél szükség lesz ilyenekre, még akkor is, ha az analóg digitális á t a l a k í t á s egyelőre csak a berendezéseknél kezdődik. Ma m á r egyre jobban elterjed a számbillentyűs készülék, amiben a dekádikus számjegy kódolása; a k ó d o l t számjegyek t á r o l á s a ; illetve a készülék összes egyéb á r a m k ö r i részének egy chipre összevo nása összesen 3 db L S I áramkörrel megvalósítható. K é s ő b b ez a szám esetleg egyre csökkenhet. Megnövekszik majd a készülékekben, mint vég berendezésekben is ez az igény, ha az A / D — D / A á t a l a k í t á s idekerül: illetve ha a készülék m á r nem csak a telefonálás, de minden egyéb közlés végpont j á v á fejlődik! Ma azonban még csak a berendezések vonaláram körein lépünk be a digitális világba. A leggyakoribb megoldás, hogy a v o n a l á r a m k ö r ben — ahol az előfizetőt a berendezéshez kapcsol j á k — egyetlen monolit á r a m k ö r b e n van egy A / D — D / A á t a l a k í t ó . Ez a CODEC áramkör. Egy külön chipen van a hozzá t a r t o z ó 2 db aluláteresztő szűrő és 2 db szabályozható erősítő. Ezek ma m á r teljesítik a CCITT szigorú zaj- és áthallás-követelményeit. Létezik ma m á r olyan monolit V L S I IC is, amely egybe integrálta az előbbi k é t á r a m k ö r t . A v o n a l á r a m k ö r b e n egyéb funkciókat is biztosí t a n i k e l l : szolgáltatni a telefonkészülék t á p á r a m á t ; biztosítani a vonal túlfeszültség-védelmét; a h í v o t t fél kicsengetést; a beszédhurok n y i t o t t - z á r t állapota (a foglaltság) vizsgálatát, a / huzalos á t a l a k í t á s t hibrid áramkörrel. 2
4
Létezik ma m á r olyan a l k a t r é s z : a SLIC (Subscriber Loop Jnterface Circuit), amely ezeket a funk ciókat egyetlen chipen oldja meg. A CODEC, a szűrő-erősítő, a SLIC együtt látja el a BORSCHT funkciókat (Battery feed; Over-load protection, .Ringing, Signalling, Codec, i í y b r i d , Test). Ennek ma még csak hibrid technológiával megvalósí t o t t integrálása létezik. (Nehéz megoldani az 1 K V , 50 A túlfeszültség-túláram-védelmet, a nagy csengető á r a m átvitelét.) E l ő b b - u t ó b b azonban v á r h a t ó a mo nolit megoldás megszületése is. Ű j a b b alkatrészcsoportot képez a digitális-idő osztásos kapcsolómező alkatrészigénye. I t t — — — —
időrés-memóriákat, vezérlő (cím) m e m ó r i á k a t , időrés-kicserélőket, időrés-kapcsolókat
kell megvalósítani. Ez megoldható katalógus IC-kel is (elsősorban R A M - t á r a k szükségesek), de ezek egyegy csoportjának sajátos elrendezésben egy chipre integrálása m á r „ c u s t o m design" jellegű á r a m k ö r t képez. Az időosztásos k ö z p o n t o k b a n is létezik analóg térosztásos kapcsoló fokozat. Ez az a—b ágak valami
52
lyen N x M elrendezésű m á t r i x b a n való kapcsolását képes megoldani. Az elektronikus rendszereket tárolt program vezérléssel m ű k ö d t e t i k . Amíg az ehhez szükséges eszközök igen d r á g á k voltak, ezt a funkciót nagy számú vonalhoz k o n c e n t r á l t á k (esetleg elkülönült számítógéppel valósították meg). A V L S I á r a m k ö rök, a mikroprocesszor megjelenése, majd olcsóvá válása lehetővé tette a vezérlés — rendszertechnikai lag előnyösebb — részleges, vagy teljes elosztását a hálózatban. Ezek eszközei a 8, 16, sőt ma m á r 32 bites CPU-k (például: Intel 8085, 8086), és a hozzájuk illő 4, 16, 64, sőt 256 Kbites RAM, illetve a törölhető, újra ír ható EPROM-tárak. Ezek kombinációja t u l a j d o n k é p pen a hálózat kapcsolás vezérlésének célorientált mikro számítógépe; sajátos „ c u s t o m design" á r a m k ö r e le het. Tekintve az évente a világban g y á r t o t t évi 30—35 millió telefonvonalat, s a rekonstrukcióra váró mint egy 400 millió vonalnyi előző generációs üzemelő rendszert, b e l á t h a t ó , hogy ezen célorientált IC-k t ö m e g g y á r t á s t igényelnek. Magyarországon 1990-re évi 150 ezer, 1995-re 350—400 ezer ilyen vonalat g y á r t u n k . Ezekhez évi 30—60 ezer átviteli csatornára, 50 ezer rá dió vonalra, 10 ezer telex-adatátviteli vonalra lesz szükség. JVéhány tucat féle „custom design" IC-ből típusonként 100 ezer—10 milliós sorozatok lesznek szükségesek az 1990-es években. A monolit á r a m k ö r ö k mellett hosszabb ideig szükség lesz hibrid technológiára is, mindegyik technológia nemben (vastag-, vékony-, fémréteg), s mind az a k t í v , mind a passzív konstrukcióban. (Az előbb e m l í t e t t BORSCHT á r a m k ö r mellett például ezzel valósíthatók meg az időrés-memóriák, a csillapítás vezérlés; á l t a l á b a n a teljesítményfelvételt igénylő funkciók.) A rendszer- és berendezés-fejlesztés, illetve az ICfejlesztés többszörös kölcsönhatást gyakorol egy m á s r a . Az eredendő igények a berendezés-konstruk tőröktől származnak, de nekik is figyelembe kell v e n n i ü k az IC-fejlesztés és -gyártás lehetőségeit, a választékkorlátot. Ahogy növekszik az integráltság foka, ez egyre i n k á b b igaz; és az is látszik, hogy a fej lesztési feladat egyre nagyobb és egyre lényegibb része tevődik á t az alkatrész-konstruktőrökhöz. Mondják, hogy a berendezés-fejlesztés végül is egy doboz szerkesztésére szűkül, ami befogadja az IC-t. (Ez k a r ó r á r a , zsebszámológépre tulajdonképpen m á r ma igaz; hírközlő rendszerekre ugyan egyhamar nem lesz az, de jól kifejezi az i r á n y z a t o t ! ) A passzív alkatrészekről (különféle ellenállások, kondenzátorok, ferritek, kijelzők stb.) nem kívánok külön-külön beszélni. B á r m e k k o r a fejlődés legyen is az IC-k a l k a l m a z á s á b a n ; elkülönült, vagy passzív hibrid á r a m k ö r b e n csoportosított ilyen alkatrészekre is mindig szükség lesz. Magyarországon a ma gyár t o t t , illetve szocialista importból elérhető választék szűk, többségében elavult, viszonylag drága is. Már a berendezésgyártás mai igénye is túlterheli a gyár tók k a p a c i t á s á t . T e h á t mind a műszaki színvonal, mind a g y á r t ó k a p a c i t á s jelentős fejlesztést igényel, Híradástechnika
XXXIV.
évfolyam 1983. 2. szám
s megvalósítandók a ma még nem létező alkatrészk a t e g ó r i á k gyártási feltételei is.
Mechanikus, elektromechanikus alkatrészek a j ö v ő ben is szükségesek lesznek. T a l á n kissé önkényes a csoportosítás, de h á r o m nagy körre lehet gondolni: — a nyomtatott á r a m k ö r i „ k á r t y á k r a " kerülő mechanikus, elektromechanikus alkatrészekre, — a berendezéseket alkotó vázrendszerekre és csatlakozókra, — az ember-gép kapcsolat (adat bevitel és kihozatal) és a külső(háttér)tárolás eszközeire. A m i a nyomtatott á r a m k ö r i k á r t y á k r a kerülő alkatrészválasztékot illeti, megmaradnak a „ h a g y o m á n y o s " alkatrészek, és megjelennek újszerűek is. H a g y o m á n y o s a k a m i n i a t ű r , s z u b m i n i a t ű r elektro mágneses relék, „ s z á r a z " és higanynedvesítésű reedrelék; a diszkrét és a csoportos billentyűk, kapcsolók, forrasztható és wire-wrap kivezetés csoportok, az alkatrészrögzítés, k á r t y a merevítés, vezetés eszközei, a dugaszok k á r t y a felőli félpárjai, szalagkábel-dugaszpárok, IC-foglalatok, s m é g sok minden egyéb alkatrész. Újszerűek lesznek például a fényelektromos átalakí t ó k , az optoelektronikai á t v i t e l adó-vevő, csatoló, elágaztató alkatrészeszközei, a piezo-elektromos ele meket t a r t a l m a z ó alkatrészek. Magyarországi g y á r t á s u k m é g igen szegényes, kezdeti, s jövőjükről a fej lesztési program sem ígér sokat. Berendezések vázrendszereit gazdaságosan csak erre szakosodott g y á r a k b a n lehet előállítani. Ma a magyar piacon m á r t ö b b ilyen is van ( „ R O N T Á S É T " , M M G k ö n n y í t e t t acél vázrendszer). Ezek azonban vagy meglehetősen d r á g á k , vagy csak kor l á t o z o t t feladatokra alkalmasak. A jövőben aligha lesz elég k é t rendszer. A licenc vásárlásokkal, illetve az E K R - E D A R rendszerekkel t ö b b korszerű vázrendszer g y á r t á s á t is honosítani kell. Szükség lenne valami ésszerű korlátozásra, ami kielégíti a licenc k ö t ö t t s é g e k e t is, s az új feladatok megoldására is alkalmas. K ü l ö n b e n ésszerűtlenül sokféle mechanikai elem fog elterjedni a korszerű elektronikai t e r m é k e k bevezetésével. Ugyanez vo
Híradástechnika
XXXIV.
évfolyam 1983. 2. szám
natkozik a vázrendszereket komplettírozó szerelvé nyekre, elsősorban a sokpólusú csatlakozókra, t á p sínekre. Az adatbeviteli, illetve kihozatali eszközök, s a k ü l ső tárolók t u l a j d o n k é p p e n végtermékek. Megalapo zatlanul szerepelnek az alkatrészek k ö z ö t t , de mind a berendezésfejlesztés, mind az integrált félvezetők fejlesztése h i á b a v a l ó v á v á l h a t , ha a magyar ipar nem fog rendelkezni ilyen — részben elektronikát, rész ben finommechanikát t a r t a l m a z ó — eszközökkel, mivel ezek nélkül az üzemeltetés megoldhatatlan. E z é r t a berendezés- és az integrált félvezető fejlesz t ő k közös i g é n y e : szülessen meg az adatbeviteli, a kiíró és a tároló eszközök korszerű családja, amely a rendszereket teljessé, h a s z n á l h a t ó v á teszi. Van a berendezésgyártóknak, illetve az alkatrész g y á r t ó k n a k egy közös gondjuk is: az alap- és segéd anyagok, féltermékek g y á r t á s á n a k — m i n t közös h á t t é r i p a r n a k — megoldatlansága. A berendezésekhez ma m á r alapanyagnak tekint h e t ő (mint régebben az acéllemez) a folirozott leme zek családja; a közvetlen kábelezésre alkalmas huza l o k ; a korszerű — „vizes b á z i s ú " — elektroforetikus festékek; a kikészítő anyagok; a be nem épülő, de a gyártáshoz nélkülözhetetlen kemikáliák, s m é g szá mos egyéb anyag. Alkatrészgyártáshoz alapanyagok a k e r á m i á k , ferrit porok, r i t k a földfémek, finom ötvözetek, ne mesfém ötvözétek, egyes m ű a n y a g o k , s m é g sok m i n den egyéb. Ez e g y ü t t olyan terület, amellyel átfogóan ma egyetlen nagy fejlesztési program sem foglalkozik. J ó l megalapozott, kevés importra épülő elektronikai ipart csak ezen anyagok közel teljes v á l a s z t é k b a n való g y á r t á s á v a l , vagy szocialista i m p o r t b ó l való beszerzésével lehet felépíteni. Reméljük, hogy az elektronikai k o r m á n y p r o g r a m , illetve az O K K F T egyes alprogramjai megtermékenyítőleg hatnak majd az a l a p a n y a g g y á r t ó iparágak fejlesztési elképzelé seire. Talán az ez évi, most kezdődő „ A l k a t r é s z s z e m i n á r i u m " is hozzájárul ehhez. A H í r a d á s t e c h n i k a i T u d o m á n y o s Egyesület fel kérésének megfelelően a hírközlésipar igényeit k í v á n t a m — egy g y á r t á s é r t felelős vezető sajátos néző pontjából fogalmazva — ajánlani az olvasó szíves figyelmébe, a m i t ezúton is megköszönök.
53
