Hinta-palinta Az óvodai udvari játékok felülvizsgálata Óvodai játszótereink régóta halogatott és mindannyiunk által szükségesnek tartott fejlesztéseit az EU-jogharmonizáció követelményeinek megfelelően 2004. február 1. óta rendelet szabályozza. A szabályozás több, speciális szakértelmet és komoly előkészítést igénylő feladatot hárít a kezelőre, melyek végrehajtását először a 2005. június 30-ig kötelezően elvégzendő szabványossági vizsgálat minősítette. Tartalom 1.
Bevezető
2. 2.1 2.2 2.3
A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló rendelet A 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet teljes szövege Értelmező kivonat Kijelölt tanúsító és szakértő intézetek
3. 3.1 3.2 3.3 3.4
Az üzemeltetés feltételei Követelmények Ellenőrzési és karbantartási terv Játszótér-ellenőrzési és -karbantartási jegyzőkönyv Baleseti jegyzőkönyv
4. Biztonságtechnikai követelmények 4.1 A játszótéri eszközök szabványai 4.2 MSZ EN 1176-1: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek 5.
Tervezési szempontok, támpontok a jó játszótér kialakításához
Melléklet
1. Bevezető A gyermek észlelése gyakran felületes, az apró eltérések nem mindig fontosak számára. Olyan szituációkat kell létrehoznunk neki, ahol a részletek megtapasztalása is fontossá válik. Egy korlát lehet bármilyen magasságú mindaddig, amíg csak kerülgetni kell. Abban a pillanatban, hogy átbújásra vagy átugrásra használjuk, fontossá válik a magassága is. A teljes test erőkifejtésére, a törzs-, illetve a lábizmok erejére, a szem magasságbecslő funkciójára és az egyensúly megtartásának képességére együttesen van szükség. Így válik nem csupán láthatóvá, de többszörösen is érezhetővé a magasság. Ezekkel az érezhető információkkal, amelyek a test különböző területeiről érkeznek, tanul tájékozódni a gyermek. Még pontosabban az agyat trenírozza a testéből és a külvilágból érkező érzékletek feldolgozására, összehangolására. Ez a tudás valamennyi további ismeretszerzés alapja. Mivel 3–6 éves korban mozgással hozhatók működésbe az érzékleteket feldolgozó agyi funkciók, így ebben a korban a leghatékonyabb tanulási forma a mozgás! Minden egyéb tevékenységgel igyekezhetünk kiegészíteni ezt, de pótolni nem tudjuk. Az óvodai testnevelés-foglalkozásokon nem minden gyermeknek sikerül a játékos formákban megismert mozgáselemeket begyakorolni, a gyakorlatokkal együtt járó idő-, tér-, alak-, forma-, elmozdulás-, izom-, bőr- és egyensúlyérzékelő információkat értelmezni, azaz a megjelenő érzéklethalmazt a megfelelő összefüggésbe hozni. Szükséges mindezek mellett egy teljesen kötetlen gyakorlási lehetőséget biztosítani, ahol minden gyerek saját kedve szerint mozogva találja meg az „átjárásokat” érzékelései között. Ahhoz van szüksége erre, hogy értelmezni tudja környezete változásait, pontos megfigyelésekre legyen képes, különbséget tudjon tenni formák, hangok, elmozdulások között. Minden gyerek tudja magáról, mit bír – túlhajszolni nem tudja magát. Kár is olyan intelmeknek elhangoznia, mint: „Ne szaladj, ne ugrálj, ne mássz föl, ne menj följebb!” Ezek a fölösleges aggályoskodás vezényszavai, a legtöbb esetben inkább károsak, mint hasznosak. A mozogni vágyó, kíváncsi gyermek ugyanis fel fog mászni, és följebb fog menni az első adandó alkalommal. Titokban persze, és ezért rosszabbul jár, mert gyorsan kell a tilosban ténykednie. Nem tud teljes mértékben a mozdulataira koncentrálni, megcsúszhat, mellényúlhat. Ebből adódóan a túlféltő felnőttek mellett történik a gyerekekkel a legtöbb baleset. Ajánlatosabb felügyeletet biztosítani, biztonsági megoldásokat keresve lehetővé tenni a veszélyes akciókat is. Amelyik gyerek túl vakmerő, érdemesebb térd- és könyökvédőkkel, párnázott nadrággal fölszerelni, mert a tapasztalatoktól megfosztani semmiképpen nem szabad. Ideillik Ranschburg Jenő egyik frappáns megállapítása: az a gyerek, akinek nincsenek kék foltok, „tiplik” a lábán, csak vesztegeti az idejét. Az esés elhibázott vagy elsietett mozdulatok törvényszerű következménye. De minden rosszban van valami jó. Az esések közben is rengeteg mozgástapasztalatot szereznek a gyerekek. A legmaradandóbb tapasztalat, hogy ez bizony fájdalmas is tud lenni, tehát jobb elkerülni.
Egyszerűen csak látni, rácsodálkozni, kíváncsiskodni kell hagynunk a gyermekeinket. A sok-sok kötelesség helyett körbe kell vennünk őket gazdag lehetőségekkel, melyekbe önként bekapcsolódva, tevékenyen ismerkedhetnek a világgal. A tevékenységek közben megtanulnak helyesen kommunikálni, érzelmeket kifejezni, alkalmazkodni. Tekintettel játszótereink közismert állapotára és a vonatkozó szabványok (MSZ EN 1176; MSZ EN 1177) előírásaira, várhatóan játszótereink zömében a balesetveszélyes és a nem megfelelő kategóriákba kerülnek. Csak költséghatékony javítási, felújítási, karbantartási tervezet elkészítésével biztosítható az új rendeletnek és a szabványoknak történő megfelelés, a játszóterek folyamatos használhatósága. Szakszerű előkészítés esetén a kötelező éves ellenőrzések költsége csökkenthető, a karbantartási, ellenőrzési feladat egyszerűen végrehajtható. A továbbiakban részletes tájékoztatást nyújtunk az üzemeltetési és biztonsági előírásokról, de bízunk benne, hogy az óvodapedagógusok elsősorban a jól játszható játszóterek szempontjait képviselik majd. A legjobb biztonsági megvalósítás legyen a szakember feladata! A 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet kötelezővé teszi az MSZ EN 1176 és 1177 szabványsorozatok alkalmazását, és rendezi a felelősség kérdését. Természetesen minden felelősség a tulajdonost/üzemeltetőt terheli, illetve a rendeleti előírások betartása egyúttal egyértelműen mentesíti az esetleges balesetek miatti felelősségre vonástól. Az új játszóudvarokon akár minimális felügyelet mellett is játszhatnak a gyerekek. A játszószerek használata kevesebb pedagógiai felügyeletet igényel. Az általában nagy teret és ütéscsillapító talajt igénylő mozgásfejlesztő játékok mellett megjelenhetnek – a jelenleg szinte nem létező – egyszerű, olcsó, az együttlétnek keretet adó, szociálisan fejlesztő házikó, pad, vonat, homokozó.
2. A játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló rendelet 2.1 A 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet teljes szövege A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56. §-ának a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a belügyminiszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § (1) (2)
E rendelet hatálya a játszótéren elhelyezett játszótéri eszközökre terjed ki. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a kizárólag saját, családi célra kialakított játszótéren elhelyezett játszótéri eszköz.
2. § . E rendelet alkalmazásában
a)
b)
c) d)
e)
3. § (1)
(2)
(3)
4. § (1)
(2)
(3) 5. § (1) (2) (3) (4)
játszótér: az a külső vagy belső tér, amelyet játszótéri eszközök elhelyezésére (telepítésére), illetve azok használatára létesítettek, függetlenül attól, hogy a létesítés építésügyi hatósági engedély hatálya alá tartozik-e vagy sem; játszótéri eszköz: játszótéren elhelyezett eszköz vagy építmény, ideértve annak szerkezeti elemeit is, amelyet gyermekek játék céljára egyedül vagy csoportosan használnak; forgalomba hozatal: a játszótéri eszköz visszterhes vagy térítésmentes első ízben történő rendelkezésre bocsátása; ellenőrzés: a telepített játszótéri eszköz vizsgálata és megfelelőségének megállapítása a biztonságossági követelmények alapján, elsősorban a vonatkozó szabvány figyelembevételével és szakmai értékítélet alapján értelmezett általános követelmények szerint; kijelölt vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezet: a gazdasági és közlekedési miniszter által játszótéri eszközök vizsgálatára, tanúsítására és ellenőrzésére külön-külön vagy együttesen, külön jogszabály előírásai szerint kijelölt szervezet (a továbbiakban: kijelölt szervezet). Játszótéri eszköz akkor hozható forgalomba, telepíthető, illetve vehető használatba a (2) bekezdésben foglaltak betartásával, ha megfelel a biztonságossági követelményeknek, és ezt kijelölt tanúsító szervezet által kiadott megfelelőségi tanúsítvány vagy azzal egyenértékű külföldi megfelelőségi tanúsítvány igazolja. A játszótéri eszközt új létesítés, nagyjavítás, csere vagy helyváltoztatás esetén használatba venni a kijelölt szervezet által végzett, a biztonságossági követelményeknek való megfelelést, valamint a megfelelőségi tanúsítvány meglétét ellenőrző vizsgálatot követően lehet. Játszótéri eszköz bemutatása, kiállítása, reklámozása során – ha az nem felel meg a biztonságossági követelményeknek – a gyártó vagy az importáló köteles erre kifejezetten felhívni a figyelmet. A megfelelőségi tanúsítványt a kijelölt tanúsító szervezet a játszótéri eszköz mintadarabján elvégzett típusvizsgálat, illetve egyedileg gyártott játszótéri eszköz egyedi vizsgálata és az 5. § (2) bekezdése szerint benyújtott dokumentumok vizsgálata alapján adja ki. Ha a játszótéri eszközt a gazdasági és közlekedési miniszter által a Gazdasági Közlönyben közleményben közzétett szabványok szerint gyártották, azt úgy kell tekinteni, hogy megfelel a biztonságossági követelményeknek. Ha a játszótéri eszközt nem, vagy nem teljes mértékben az (1) bekezdésben hivatkozott szabványok szerint gyártották, a kijelölt szervezet a mérnöki, szakmai gyakorlata alapján állapítja meg, hogy a játszótéri eszköz a biztonságossági követelményeknek megfelel-e, illetve a szabványban előírttal legalább azonos szintű biztonságot nyújt-e a felhasználó és harmadik személy számára. A megfelelőségi tanúsítvány kiadásának megtagadását indokolni kell. A megfelelőségi tanúsítvány kiadását a gyártó, az importáló vagy a forgalomba hozó kérheti a kijelölt tanúsító szervezettől. A megfelelőségi tanúsítvány iránti kérelem tartalmi követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A megfelelőségi tanúsítvány tartalmi követelményeit a 2. számú melléklet tartalmazza. A megfelelőségi tanúsítvány érvényességi ideje legfeljebb öt év.
(5)
6. § (1)
(2)
A kijelölt szervezet a megfelelőségi tanúsítványt visszavonja, ha megállapítja, hogy a játszótéri eszköz nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, illetve a típusvizsgálatnak alávetett mintadarabnak. A megfelelőségi tanúsítvány visszavonásáról a kijelölt szervezet értesíti a kérelmezőt, aki köteles intézkedni a játszótéri eszköz további használatának megakadályozásáról. A rendelet követelményeinek megfelelő, megfelelőségi tanúsítvánnyal rendelkező játszótéri eszközt a gyártó, az importáló vagy a forgalomba hozó köteles maradandó módon a következő felirattal ellátni: „A biztonságossági követelményeknek megfelel.” Az e rendelet hatálya alá tartozó játszótéri eszközt a következő adatokkal és dokumentumokkal ellátva kell forgalomba hozni: a) a gyártó és a forgalomba hozó neve, címe, b) a játszótéri eszköz megnevezése, típusa, gyártásának éve, c) a játszótéri eszköz általános terméktájékoztatója, telepítési, szerelési, karbantartási, felülvizsgálati és használati utasítása magyar nyelven, d) az ajánlott korcsoport, e) a szabvány jelzete, amelynek a játszótéri eszköz megfelel, f) a tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvány másolata.
(3)
7. § (1)
(2)
(3)
(4)
(5)
(6)
(7)
Szükség esetén a játszótéri eszközt el kell látni olyan magyar nyelvű figyelmeztető felirattal, amely a lehetséges veszélyekre felhívja a felhasználó figyelmét, különös tekintettel a 3 év alatti gyerekek számára hozzáférhető eszközökre. A játszótéri eszközt annak tulajdonosa, illetve üzemeltetője a gyártó útmutatóját, illetve a vonatkozó szabvány előírásait figyelembe véve köteles felszerelni, üzemeltetni, karbantartani. A játszótéri eszköz tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles karbantartási és ellenőrzési tervet készíteni, figyelembe véve a vonatkozó szabvány előírásait és a gyártói útmutatókat. A játszótéri eszköz tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles a játszótéri eszköz ellenőrzését évente legalább egyszer, a 2009. évtől legalább kétévente kijelölt szervezettel elvégeztetni. Az éves ellenőrzésnek a 2. § d) pontja szerinti eljáráson túl ki kell terjednie a játszótéri eszközök megfelelőségi tanúsítványának vagy egyedi megfelelőségi bizonyítványának, valamint a (7) bekezdés szerinti nyilvántartás dokumentációjának ellenőrzésére is. A játszótéri eszközök helyszíni vizsgálata a biztonságossági követelményeknek való megfelelőségre, azok biztonsági állapotára, telepítési feltételeinek megfelelőségére irányul. Az ellenőrzés eredményéről Ellenőrzési jegyzőkönyvet kell kiállítani, amely legalább a 3. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. Az Ellenőrzési jegyzőkönyvben az egyes eszközök megfelelőségét, illetve nem megfelelőségét, hiányosságait részletes indokolással dokumentálni kell. A játszótéri eszköz balesetveszélyessé válása esetén a tulajdonos, illetve üzemeltető köteles haladéktalanul intézkedni a használat megakadályozása, majd a játszótéri eszköz szükséges kijavítása, illetve lebontása érdekében. Az (1)–(6) bekezdés szerinti intézkedésekről nyilvántartást kell vezetni, ezeket a nyilvántartásokat és az intézkedést igazoló dokumentumokat a játszótéri eszköz tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles legalább 10 éven keresztül megőrizni.
8. § (1)
(2)
9. § (1)
(2) (3)
(4) (5)
Ez a rendelet 2004. február 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit – a 7. §-ban foglaltak kivételével – a hatálybalépését követően forgalomba hozott, illetve telepítendő játszótéri eszközökre kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt forgalomba hozott játszótéri eszköz tekintetében a 4. § (1) bekezdésében hivatkozott szabványoknak való megfelelőséget igazoló magyar vagy külföldi tanúsítványt a 3. § (1) bekezdése szerinti megfelelőségi tanúsítvánnyal egyenértékűnek kell tekinteni. Az e rendelet hatálybalépése előtt telepített játszótéri eszköz esetében annak tulajdonosa, illetve üzemeltetője 2005. június 30-ig köteles kijelölt szervezettel az első ellenőrzést elvégeztetni. Az első ellenőrzésről a 3. számú melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell felvenni. A megfelelőségi tanúsítvánnyal nem rendelkező, megfelelőnek értékelt játszótéri eszközről egyedi megfelelőségi bizonyítványt kell kiadni, amely a 4. számú mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza. A balesetveszélyesnek talált játszótéri eszköz további használatát a tulajdonos, illetve az üzemeltető köteles haladéktalanul megakadályozni, és azt elbontani. A nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszközt annak tulajdonosa, illetve üzemeltetője köteles legkésőbb 2008. december 31-ig e rendelet követelményeinek megfelelő állapotúra alakítani.
1. számú melléklet a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelethez A megfelelőségi tanúsítvány iránti kérelem tartalma 1. A gyártó és az importáló vagy a forgalomba hozó neve, címe, telefon- és telefaxszáma, e-mail címe és egyéb azonosítási adatai (adószáma, cégjegyzékszáma). 2. A játszótéri eszköz megnevezése, típusa, cikkszáma vagy a gyártó által adott azonosító megjelölés, amely a játszótéri eszköz, illetve összeállítása egyedi azonosítására szolgál. 3. Ajánlott korcsoport megjelölése. 4. A játszótéri eszköz működésének leírása. 5. A játszótéri eszközről készített fotók, rajzok. 6. A játszótéri eszköz tervei: nézeti rajzok, összeállítási rajzok, metszetek, anyag- és alkatrészjegyzékek, anyagminőség, alkatrész- és részegységrajzok, statikai számítások olyan részletességgel, hogy a játszótéri eszköz minden részlete ellenőrizhető, biztonságossága megállapítható legyen. 7. A gyártásközi ellenőrzések és mindazon intézkedés ismertetése, amellyel a gyártó a termék megfelelőségét elősegítette. 8. Telepítési előírások. Alapozási tervek, szerelési útmutató. 9. Ellenőrzési és karbantartási útmutató, éves ellenőrzési útmutató. 10. Szükség esetén a gyermekeket fenyegető veszélyekre vonatkozó figyelmeztetések. 11. Annak a szabványnak a megjelölése – amennyiben van ilyen –, amelynek a termék megfelel. 2. számú melléklet a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelethez A megfelelőségi tanúsítvány tartalmi követelményei 1. A tanúsító szervezet neve, címe, kijelölési okiratának száma. 2. A gyártó és az importáló vagy a forgalomba hozó neve, címe. 3. A tanúsított játszótéri eszköz megnevezése.
4. A szabványok, előírások vagy egyéb vizsgálati módszerek tételes felsorolása, amelyek alapján a játszótéri eszközt vizsgálták és tanúsították. 5. Hivatkozás a vizsgálati jegyzőkönyvre, amelynek alapján a tanúsítást végezték. 6. Az ajánlott korcsoport. 7. A tanúsítvány kiadásának kelte és érvényességi ideje. 8. A tanúsítvány hitelességét igazoló aláírások. 3. számú melléklet a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelethez Az Ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmi követelményei 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Az üzemeltető neve, címe. Az ellenőrzést végző kijelölt szervezet neve, címe, kijelölési okiratának száma. Az ellenőrzés helyszíne (a játszótér azonosítása). Az ellenőrzés időpontja. A játszótéren elhelyezett és ellenőrzött eszközök meghatározása (megnevezés, gyártó, típus, elhelyezés). Az egyes játszótéri eszközök és talajaik megfelelőségének értékelése, dokumentálása, nem megfelelőség esetén annak indokolása (fotók, rajzok). Az értékeléshez használt szabványok, előírások tételes felsorolása. Az Ellenőrzési jegyzőkönyv kiadásának kelte. Az értékelés hitelességének aláírásokkal történő igazolása.
4. számú melléklet a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelethez Az egyedi megfelelőségi bizonyítvány tartalmi követelményei Az üzemeltető neve, címe. A kijelölt szervezet neve, címe, kijelölési okiratának száma. Az ellenőrzés helyszíne (a játszótér azonosítása). Az ellenőrzés időpontja. A játszótéren elhelyezett és vizsgált eszközök meghatározása (megnevezés, típus, elhelyezés). Az egyes játszótéri eszközök és talajaik megfelelőségének értékelése, dokumentálása (fotók, rajzok). 7. Az értékeléshez használt szabványok, előírások tételes felsorolása. 8. A bizonyítvány kiadásának kelte. 9. Az értékelés hitelességének aláírásokkal történő igazolása. 1. 2. 3. 4. 5. 6.
2.2 Értelmező kivonat Ez a kivonat nem helyettesíti, de reméljük, a főbb feladatok tekintetében leegyszerűsíti a GKM-rendelet előírásainak megismerését.
Önkontroll! Melyek a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet legfontosabb elemei?
Új játszótéri eszköz akkor vehető használatba, ha van megfelelőségi tanúsítványa
A kijelölt tanúsító intézetnek a telepítést követő helyszíni szemle után jegyzőkönyvvel kell igazolnia az eszköz biztonságosságát és a dokumentáció megfelelősségét. Az üzemeltető köteles karbantartási és ellenőrzési tervet készíteni. Nyilvántartást kell vezetni, és ezt a nyilvántartást a többi dokumentummal együtt 10 éven keresztül meg kell őrizni. Az üzemeltető köteles a játszótéri eszköz ellenőrzését évente legalább egyszer, a 2009. évtől legalább kétévente kijelölt szervezettel elvégeztetni. A régi játszótéri eszközök esetében az üzemeltetőnek 2005. június 30-ig kellett elvégeztetnie a kijelölt szervezettel az első ellenőrzést a kiállított jegyzőkönyv alapján. Balesetveszélyes minősítés esetén haladéktalanul intézkedni kell a használat megakadályozásáról, majd a játszótéri eszköz szükséges kijavításáról vagy lebontásáról.
Tipp! Az udvari játékok felülvizsgálata és karbantartása tekintetében vegye figyelembe a további tanácsokat, ötleteket!
Kérjen előzetes tanácsot az ellenőrzést végző szakértőtől, és időzítse az éves ellenőrzés időpontját a telepítés időpontjára! Nagyjavítás, csere vagy helyváltoztatás esetén is ki kell hívni a tanúsító intézetet a használatbavétel előtt. Kérjen tanácsot az ellenőrzést végző szakértőtől a 3. pont alatti iratminták helyes kitöltéséhez. 2008. december 31-ig elég a balesetveszélyt eredményező hibát azonnal javítani. Nem megfelelőnek értékelt játszótéri eszközt legkésőbb 2008. december 31-ig a megfelelő állapotúra kell alakítani.
2.3 Kijelölt tanúsító és szakértő intézetek TÜV Rheinland InterCert Kft. 2083 Solymár, Terstyánszky u. 89. Tel.: (1) 461-1100; fax: (1) 461-1199 E-mail:
[email protected] Honlap: www.tuv-rheinland.hu Agmi Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Rt. 1211 Budapest, Gyepsor u. 1. Tel.: (1) 277-0732; fax: (1) 276-8650 E-mail:
[email protected] ÉMI-TÜV Bayern Minőségügyi és Biztonságtechnikai Kft.
2000 Szentendre, Dózsa György út 26. Tel.: (26) 501-120; fax: (26) 501-150 E-mail:
[email protected] Honlap: www.emi-tuv.hu KERMI Minőségellenőrző és Szolgáltató Kft. 1088 Budapest, József krt. 6. Tel/fax: (1) 318-8284, (1) 210-9570 Honlap: www.kermi.hu Magyar Szabványügyi Testület 1091 Budapest, Üllői út 25. Tel.: (1) 456-6800; fax: (1) 456-6823 Honlap: www.mszt.hu HEXON-GOLD Tanácsadó, Szolgáltató Betéti Társaság 2030 Érd, Ürmös utca 46–48. II/19. Tel.: (23) 371-318; fax: (23) 371-318 E-mail:
[email protected] SZAMEI Független Minőségellenőrző Mérnöki Iroda Kft. 1173 Budapest, Kövirigó u. 33. Tel.: (20) 9225-281; fax: (1) 2567-908; (1) 402-4962 E-mail:
[email protected] Tisza Park Kft. 5435 Martfű, Lenin u. 1. Tel.: (56)-450-259; fax: (56) 450-629 E-mail:
[email protected]
3. Az üzemeltetés feltételei A szabályozás értelmében a már meglévő játszóeszközöknek is teljes körű műszaki dokumentációval kell rendelkezniük a fennmaradáshoz. 3.1 Követelmények A részletes előírásokat
az MSZ EN 1176-7 szabvány és a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet
tartalmazza.
Javasolt, nem kötelező kiegészítő dokumentum egy 1 : 100 arányú alaprajz a játszóterekről
eszközökkel, esési terekkel, közlekedési útvonalakkal.
Általános követelmények A nem biztonságos eszközökhöz való hozzáférést meg kell akadályozni. (Például az eszközök nincsenek biztonságosan szerelve, az ütéselnyelő felület még nincs kész, a karbantartással már nem tartható fenn a működés biztonsága.) Az eszköz karbantartásáért és felügyeletéért felelős tulajdonosnak/üzemeltetőnek ellenőrzési vagy vizsgálati és karbantartási naplót kell vezetni. Ellenőrzés és karbantartás Az eszközöknek és az eszközök részeinek ellenőrzését és karbantartását legalább a gyártó utasítása szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Az eszközöknek és az eszközök részeinek az ellenőrzését a következők szerint kell végezni: Rendszeres ellenőrzés szemrevételezéssel
Operatív ellenőrzés
Éves átfogó ellenőrzés
Ez olyan szemmel látható veszélyforrások felismerésére való, amelyek a vandalizmus, a használat vagy az időjárás hatásának a következményei (például eltört alkatrészek, széttört üvegek). Az erősen igénybe vett vagy a vandalizmus által veszélyeztetett játszótereken ez a fajta ellenőrzés naponta szükséges lehet. Olyan részletes ellenőrzés, amely a berendezés stabilitásának és működésének a felülvizsgálatára terjed ki, különös tekintettel a bárhol fellépő kopásokra. Ezeket az ellenőrzéseket 1–3 hónaponként vagy a gyártó utasítása szerint kell elvégezni. Különös figyelmet kell fordítani azokra a szerkezeti részekre, amelyek zárt kialakításúak. A 12 hónapnál nem hosszabb időszakonként elvégzett ellenőrzések során meg kell állapítani a berendezés, az alapok és a felületek általános üzembiztos állapotát (például az időjárás hatását, a rozsdásodást vagy korróziót, továbbá a berendezés biztonságának az elvégzett javítások vagy a kiegészítésként, illetve pótlásként beépített szerkezeti részek miatti bármilyen változását.) Különös figyelmet kell fordítani azokra a szerkezeti részekre, amelyek zárt kialakításúak.
Megjegyzés: Például a szemrevételezéses és az operatív ellenőrzés tárgya: a tisztaság, az eszköz és a talaj között tér, a talajfelület állapota, a szabadon lévő alap, az éles élek, a hiányzó alkatrészek, a túlzott kopás (mozgó alkatrészeken) és az építmény szilárdsága.
Ellenőrzési terv A balesetek elkerülésére az üzemeltetőnek/tulajdonosnak biztosítani kell, hogy minden játszótérre megfelelő ellenőrzési terv készüljön, és az be is legyen tartva. Ezenkívül figyelembe kell venni a helyi feltételeket és a gyártó előírásait, amelyek a szükséges ellenőrzési gyakoriságot befolyásolhatják. Az ellenőrzési tervnek tartalmazni kell
azoknak az alkatrészeknek a jegyzékét, amelyeket a különböző ellenőrzések során meg kell vizsgálni, az ellenőrzés végrehajtásának eljárásait.
Ha az ellenőrzés során a biztonságot befolyásoló hiányosságot állapítanak meg, akkor azt azonnal meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a berendezés használatát kell megakadályozni (például leállítással vagy leszereléssel). Ha a berendezés egy részét karbantartás céljából leszerelik, akkor az összes talajon maradó rögzítést, alapot el kell távolítani vagy le kell takarni, és a leszerelés helyét biztonságba kell helyezni. Az üzemeltetőnek megfelelő rendszert kell kialakítani a játszótér biztonsági felügyeletére. Meg kell jegyezni, hogy a szabvány értelmében a biztonsági felügyelet az a szervezet, amelyet a játszótér üzemeltetője hozott létre, hogy a játszóteret mint egészet – beleértve az eszközöket és a talajborítást is – véleményezze, fenntartsa, és ha szükséges, javítsa. Az a személy, aki a biztonsági felügyelet keretében feladatokat lát el (mint például ellenőrzés, javítás, karbantartás), megfelelő képzettségű legyen. A képzettségi szint a feladatoktól függően kívánható meg. A személyzet rendelkezzen elegendő tájékozottsággal a feladataira, az illetékességére és a felelősségére vonatkozóan. Csak képzett szakemberek végezhetik el azokat a feladatokat, amelyekről feltételezhetők, hogy az eszközök biztonságára befolyással vannak, mint például a szerkezeti részek hegesztése. Dokumentáció A biztonsági felügyelet keretében végzett minden munkáról feljegyzést kell készíteni. A játszótér dokumentációja a következőket tartalmazza:
ellenőrzési és vizsgálati igazolásokat (ha szükséges) ellenőrzési és karbantartási utasításokat
működtetési utasításokat (ha szükséges) működtetési feljegyzéseket (például „gépkönyv”) különleges tervezési és ajánlati dokumentumokat
Ezeknek a dokumentumoknak rendelkezésre kell állni, ha a karbantartással, ellenőrzéssel vagy a javítással kapcsolatban szükségessé válnak. Rendszeres karbantartás A balesetek számának csökkentésére a tulajdonosnak vagy az üzemeltetőnek biztosítani kell megfelelő, a rendszeres karbantartást biztosító terv készítését, végrehajtását és betartását. Figyelembe kell venni a helyi feltételeket és a gyártó előírásait, ami befolyásolhatja a szükséges ellenőrzési gyakoriságot. A tervnek
tartalmaznia kell a karbantartást igénylő szerkezeti részeket, és utalnia kell a baleset és sérülés esetén szükséges eljárásokra.
A játékszerek és a burkolat rendszeres karbantartási tervében kell a megelőző intézkedéseket előírni, amelyek a biztonságot és a játszhatóság színvonalát fenntartják. Példa: A biztonsági megelőző intézkedések közé tartozik: a rögzítések meghúzása, a felületek festése és kezelése, az ütéscsillapító burkolatok karbantartása, a csapágyak kenése, a laza töltőanyag töltési magasságának jelölése az eszközön, a tisztaság, az üvegdarabok és más hordalékok vagy szennyeződések eltávolítása, a laza töltőanyag feltöltése a megfelelő töltési magasságra és a szabad terek karbantartása.
Az eszköz működése közbeni javításokat, amelyek a karbantartó személyzet vagy a használók biztonságát veszélyeztetik, kerülni kell. Az eszközök részein vagy a szerkezeten tervezett olyan változtatások, amelyek az eszközök alapvető biztonságát befolyásolhatják, csak a gyártóval vagy erre képzett személlyel folytatott megbeszélés után végezhetők el. 3.2 Játszótér-ellenőrzési és -karbantartási terv – minta JÁTSZÓTÉR-ELLENŐRZÉSI ÉS -KARBANTARTÁSI TERV Üzemeltető: Tartalomjegyzék 1. 2. 3. 3.1 3.2
Bevezető Játékeszközlista A játékeszközök és a játékeszközök részeinek ellenőrzésére vonatkozó előírások Általános előírások Az egyes játékeszközök ellenőrzése az általános előírások és a gyártó (forgalmazó) utasításai szerint
3.2.1 3.2.2 3.2.3 3.3 3.3.1 3.3.2 4.
A listában szereplő játékeszközök ellenőrzése A játékeszközök ellenőrzésének dokumentálása Az ellenőrzések tapasztalatainak áttekintése, az elvégzendő feladatok kijelölése Az egyes játékeszközök karbantartása az általános előírások és a gyártó (forgalmazó) utasításai szerint A játékeszközök karbantartásának dokumentálása A karbantartások tapasztalatainak áttekintése, az elvégzendő feladatok kijelölése Általános biztonsági intézkedések, a játszótéri eszközök jelzetei
1. Bevezető A játszótér célja, annak elérésének tárgyi és személyi feltételei. 2. Játékeszközlista Megnevezés 1. Csúszda 2. Hinta
Gyártó/forgalmazó Kopott Kft. Ismeretlen
Tanúsítvány – –
Telepítés 2003 1970
3. A játékeszközök és a játékeszközök részeinek ellenőrzésére vonatkozó előírások 3.1 Általános előírások A játékeszközök és azok részeinek ellenőrzését a következők figyelembevételével kell elvégezni: Rendszeres ellenőrzés szemrevételezéssel Jellege: napi, folyamatos ellenőrzés Hatásköre: a szemmel látható veszélyforrások felderítése, melyek a használatból, időjárási behatásokból, vandalizmusból származnak. Operatív ellenőrzés Jellege: havi–negyedéves ellenőrzés Időpontja: június 1–5., szeptember 1–5. Hatásköre: részletes ellenőrzés, mely a játékeszköz stabilitásának és működésének felülvizsgálatára terjed ki, kiemelten a kopásokra. Különös figyelmet kell fordítani a zárt kialakítású szerkezeti részekre. Éves átfogó ellenőrzés Jellege: évente legalább egyszer, a játszótér tavaszi megnyitása előtt Időpontja: minden év márciusa Hatásköre: a negyedéves ellenőrzéseknél meghatározott szempontok mellett vizsgálni kell a berendezések, alapozások és felületek üzembiztos állapotát: Időjárási hatások: rozsdásodás, korrózió, korhadás jelenléte, jellege, mértéke Karbantartások állapota: javítások, beépítések, átépítések, alkatrészcserék következtében a játékeszköz használatát befolyásoló változások előfordulása, mértéke
Éves ellenőrzés akkreditált vizsgálóintézet által Jellege: évente egy alkalommal, 2009. évtől kétévente egy alkalommal Hatásköre: a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet 7. §-ban foglaltaknak megfelelően ezt a vizsgálatot csak államilag akkreditált, kijelölt szervezet végezheti. A vizsgálat kiterjed a telepített játszótéri eszközök vizsgálatára és megfelelőségének megállapítására a biztonságossági követelmények alapján, elsősorban a vonatkozó szabvány figyelembevételével és szakmai értékítélet alapján értelmezett általános követelmények szerint. A vizsgálat kiterjed ezenfelül a jelen Ellenőrzési és karbantartási terv meglétének és betartásának ellenőrzésére. A kijelölt szervezet az ellenőrzésről jegyzőkönyvet készít. 3.2 Az egyes játékeszközök ellenőrzése az általános előírások és a gyártó (forgalmazó) utasításai szerint 3.2.1 A listában szereplő játékeszközök ellenőrzése Rendszeres ellenőrzés E vizsgálatok során a látható károkat és az egyes elemek sérüléseit kell meghatározni, valamint az aljzat vizsgálatakor a kemény tárgyakat és szennyeződéseket. A játékfelületeken, esési felületeken, lengőelemeken és csúszófelületeken a szemrevételezéssel érzékelhető hibákat kell felderíteni. A biztonsági területeket, ha szükséges, fel kell tölteni (például a csúszdák környékén). A rendkívüli károkat és töréseket azonnal meg kell szüntetni, hogy a játékok biztonsága és használhatósága az előírásoknak megfeleljen. Operatív ellenőrzés Részletes vizsgálat a napi ellenőrzéssel megegyezően Továbbá: A játékok vizsgálata terheléses vizsgálatokkal, szükség szerint a rögzítőelemeket utána kell húzni, mozgó alkatrészek kopását meg kell vizsgálni, szükség szerint kenőanyaggal kell ellátni. Éves átfogó ellenőrzés Az éves átfogó ellenőrzés során elvégzendő feladatok: Részletes vizsgálat, mint az operatív ellenőrzéseknél Az alapok és rögzítések ellenőrzése Fa-, fém- és felületkezelt felületek alapos ellenőrzése Kiemelt figyelemmel kell lenni az időjárási károk miatt a fa-, fém- és felületkezelt felületek felújítási igényére, a korrodálódott csomóponti elemek cseréjének szükségességére, azon elemek ellenőrzésére, melyek a fagyási periódus elejétől nyugalomban voltak (például vízpumpa, vizes játékok). Intenzíven használt játékok esetében szigorúbb ellenőrzést kell tartani, melyeknél az alábbi szempontokat kell figyelembe venni: a használat mértéke, a vandalizmus szintje, az elemszélek állapota,
környezetszennyezés, a játék kora.
A játékok építése, valamint a javítási és karbantartási munkálatok során a gyerekekre leselkedő veszélyeket kiemelten kell kezelni. Kiemelt veszélyt jelentenek a hiányos és sérült elemekkel rendelkező játékok. A játékok használatát a teljes szerelési területen és ellenőrzési idő alatt meg kell tiltani. Az egyes ellenőrzések elvégzésekor a leírt szempontok az Ellenőrzési és karbantartási jegyzőkönyv alapjául, mint ellenőrző jegyzék szolgálnak. 3.2.2 A játékeszközök ellenőrzésének dokumentálása A játékeszközök ellenőrzéséről az „Ellenőrzési és karbantartási jegyzőkönyv”-et ki kell tölteni. Az „Ellenőrzési és karbantartási jegyzőkönyv” formátumát az 1. számú melléklet tartalmazza. Az Ellenőrzési és karbantartási jegyzőkönyv tárolóhelye: A jegyzőkönyv kitöltéséért felelős: Az Ellenőrzési és karbantartási jegyzőkönyveket a GKM-rendelet előírásai szerint 10 éven keresztül meg kell őrizni. Abban az esetben, ha bármelyik ellenőrzés során a biztonságot befolyásoló hiányosságot állapítanak meg, akkor azt azonnal meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, akkor a berendezés használatát meg kell akadályozni. 3.2.3 Az ellenőrzések tapasztalatainak áttekintése, az elvégzendő feladatok kijelölése Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok megszüntetésére vonatkozóan az üzemeltetőnek döntéseket kell hoznia. 3.3 Az egyes játékeszközök karbantartása az általános előírások és a gyártó (forgalmazó) utasításai szerint Ha a játszótér működése közben a biztonságot veszélyeztető hiányosság tapasztalható, azt azonnal meg kell szüntetni. Ha ez nem lehetséges, akkor az eszköz használatát meg kell akadályozni (például eltávolítással, leállítással). A nem biztonságos eszközhöz való hozzáférést a javításig és a használatbavételig meg kell akadályozni. Napi karbantartás, javítás: Negyedéves karbantartás: Éves nagy karbantartás: Rendkívüli karbantartás és javítás:
Végrehajtja: Végrehajtja: Végrehajtja: Végrehajtja:
Garanciális karbantartás és javítás Végrehajtja: a játékeszköz gyártója/forgalmazója, illetve annak megbízottja. Az eszköz működése közbeni javításokat, amelyek a karbantartó személyzet vagy a használók biztonságát veszélyeztetik, kerülni kell. Az eszközök részein vagy a szerkezeten tervezett olyan
változtatások, melyek az eszköz alapvető biztonságát befolyásolják, csak a gyártóval vagy erre a célra képzett személlyel folytatott megbeszélés után végezhetők el. A balesetekre vonatkozó információkat nyomtatványon kell rögzíteni. A nyomtatvány a 3. mellékletben található. Ezen információkat a játszószerek biztonságának javítására kell felhasználni. 3.3.1 A játékeszközök karbantartásának dokumentálása A játékeszközökön elvégzett karbantartásokat az Ellenőrzési és karbantartási jegyzőkönyvben (1. számú melléklet) az erre kialakított táblázatrészben dokumentálni kell. A dokumentumok kezelésére, és megőrzésére vonatkozó utasításokra a 3.2.2 pontban leírtak a mérvadók. 3.3.2 A karbantartások tapasztalatainak áttekintése, az elvégzendő feladatok kijelölése Az üzemeltetőnek rendszeresen, de legalább évente egyszer felül kell vizsgálnia az összes alkalmazott intézkedés hatékonyságát. A személyes tapasztalatok figyelembevételével az alkalmazott módszereket szükség esetén módosítani kell.
4. Általános biztonsági intézkedések, a játszótéri eszközök jelzetei A játszótérre vezető bejáratnak és az onnan kivezető kijáratnak és vészkijáratnak, amely a nyilvánosság számára hozzáférhető, és amelyet a mentőszolgálat is használhat, mindenkor hozzáférhetőnek és akadályoktól mentesnek kell lennie. A játszótéren a továbbiakban csak olyan játékeszközök kerülhetnek letelepítésre, melyek az MSZ EN 1176 és MSZ EN 1177 szabvány, valamint a 78/2003. (XI. 27.) GKM-rendelet előírásainak megfelelnek. A szabványnak való megfelelőségről a gyártó/forgalmazó a szükséges és érvényes dokumentumokat köteles az üzemeltető részére átadni. Használatbavétel előtt vizsgálati jegyzőkönyvet kell készíttetni független tanúsító intézettel.
3.3 Ellenőrzési és karbantartási jegyzőkönyv – minta ELLENŐRZÉSI ÉS KARBANTARTÁSI JEGYZŐKÖNYV Ellenőrzés időpontja: Ellenőrzés jellege: Ellenőrzést végző személy: Játékeszköz neve
Ellenőrzött alkatrész
Vizsgálat
Rendben
Megállapítás
Hibák
Hiba megszüntetve
Hogyan
Dátum
Aláírás
3.4 Baleseti jegyzőkönyv – minta BALESETI JEGYZŐKÖNYV A baleset időpontja: ……………………. A sérült kora és neme: ……… év
fiú/lány*
A sérült viselt ruházata (lábbeli is): ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… A balesetet okozó eszköz megnevezése: ………………………………………………………………………………….….. A baleset időpontjában a baleset helyén jelen lévő gyermekek száma: ………… fő A baleset leírása: …………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… A sérülések jellege (beleértve a sérült testrészt is): ……………………………………………………………………………………… A sérülést követő intézkedések: ……………………………………………………………………………………… A tanúk nyilatkozatai: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… Az eszközön a baleset következtében végrehajtott változtatás: ……………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………… * A kívánt rész aláhúzandó aláírás
4. Biztonságtechnikai követelmények 4.1 A játszótéri eszközök szabványai MSZ EN 1176-1:1999 Játszótéri eszközök. 1. rész: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 1176-2:1999 Játszótéri eszközök. 2. rész: A hinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-3:2000 Játszótéri eszközök. 3. rész: A csúszdák kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-4:1999 Játszótéri eszközök. 4. rész: A kötélpályák kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-5:2000 Játszótéri eszközök. 5. rész: A forgóhinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-6:1999 Játszótéri eszközök. 6. rész: A billenő eszközök kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-7:1999 Játszótéri eszközök. 7. rész: Felszerelési, ellenőrzési, karbantartási és üzemeltetési utasítás MSZ EN 1177:1999 Ütéscsillapító játszótéri talajok Biztonsági követelmények és vizsgálati módszerek A játszótéri eszközökkel összefüggő szabványok megjelent módosításai MSZ EN 1176-1:1998/A1:2002 Játszótéri eszközök. 1. rész: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 1176-1:1998/A2:2003 Játszótéri eszközök. 1. rész: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek MSZ EN 1176-2:1998/A1:2003 Játszótéri eszközök. 2. rész: A hinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-3:1998/A1:2003 Játszótéri eszközök. 3. rész: A csúszdák kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-4:1998/A1:2003 Játszótéri eszközök. 4. rész: A kötélpályák kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-5:1998/A1:2002 Játszótéri eszközök. 5. rész: A forgóhinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei MSZ EN 1176-5:1998/A2:2003 Játszótéri eszközök. 5. rész: A forgóhinták kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei
MSZ EN 1176-6:1998/A1:2002 Játszótéri eszközök. 6. rész: A billenő eszközök kiegészítő biztonságtechnikai követelményei és vizsgálati módszerei. MSZ EN 1177:1997/A1:2002 Ütéscsillapító játszótéri talajok. Biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek Az Európai Unióban a szabványok alkalmazása önkéntes, nem kötelező. Azonban az olyan termékek esetében, amelyek jelentős mértékben veszélyeztethetik az egészséget, biztonságot, ott rendeleteket hoznak, amelyekkel megkövetelik a termékek szabványokban előírt biztonságosságát, és meghatározzák az ezzel kapcsolatos teendőket. Ilyen termékek például a gépek, a nyomástartó edények vagy a gyerekjátékok. Az ezeken az árukon található CE-jelölés bizonyítja, hogy a gyártó a rá vonatkozó szabványokban megfogalmazott biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő terméket állított elő. A játszótéri eszközökre vonatkozóan azonban nincs európai uniós direktíva, így a CE-jelölés alkalmazása nincs megengedve. Magyarországon 2000 végén kezdődött el az a szakmai munka, amely előkészítette a játszótéri eszközök biztonságosságáról szóló 78/2003. GKM-rendelet megjelenését. Ma már a rendelet előírásaira, követelményeire kell figyelemmel lenni, ha játszótéri eszközt vásárolunk, építünk fel, telepítünk, javítunk vagy üzemeltetünk. A biztonságos játszótéri eszközök fogalma alatt az (MSZ) EN 1176-(1–7) és az (MSZ) EN 1177 szabványokban meghatározott biztonságtechnikai követelményeknek megfelelő eszközöket kell érteni. A szabványok követelménypontjai határozzák meg a még elfogadható mértékű kockázat feltételeit. Az ilyen biztonságos eszközökön egy szerencsétlen baleset eredményeként a játszótéri eszközt használók nem szenvedhetnek el olyan sérülést, amelynek a hatása tartós, akár egy életre szóló károsodást okoz, és nem szenvedhetnek el tragikus kimenetelű, halált okozó sérülést sem. Használatbavétel előtti ellenőrzés A rendelet arra kötelezi a tulajdonost (üzemeltetőt), hogy minden új létesítésű, nagyjavításon részt vett vagy áthelyezett játszótéri eszközt (a talaja is annak számít) használatbaadás előtt egy a GKM által kijelölt ellenőrző szervezettel ellenőriztessen le. Csak akkor adhatja használatba ezeket az eszközöket, ha az ellenőrzést végző szervezet jegyzőkönyve szerint az eszközök megfelelnek a biztonságosság követelményeinek. 4.2 MSZ EN 1176-1: Általános biztonságtechnikai követelmények és vizsgálati módszerek A szabvány célja
A gyermekeket az olyan veszélyektől védi, melyek talán nem láthatók előre, ha a játékszert rendeltetésszerűen vagy ésszerűen előrelátható módon használják. A követelmények arra irányulnak csupán, hogy a használók ne szenvedhessenek tartós károsodással járó sérülést. A követelmények nem befolyásolhatják hátrányosan
a gyermekek játékigényét, a játékok készségfejlesztő hatását, a pedagógiai szempontból értékes játékot.
A biztonság egyik fő tényezője a megfelelő nagyságú és minőségű esési tér kialakítása. Ütéscsillapító talajok Alkalmazásuk elsősorban a súlyos fejsérülések kivédését szolgálja. Játszótereken 60 cm-es esésmagasság fölött nem alkalmazhatunk kemény burkolatokat. A lehetséges ütéscsillapító talajok főbb mutatói Talaj anyaga
Szemcseméret
Legkisebb rétegvastagság
Eszköz esésmagassága
Gyep
–
–
100 cm
Fakéregzúzalék Faapríték Homok Kavics Gumitéglák
20–80 5–30 0,2–2 2–8
50 cm
300 cm
A termékhez mellékelt tanúsításban meghatározva
Az ütéscsillapító talajjal ellátott eszközökön egyértelmű szintjelöléseknek kell lenniük, ami meghatározza a talaj szükséges feltöltöttségi szintjét. Fakéregzúzalék, faapríték, homok vagy gyöngykavics burkolat esetén, ha az elhordás, letaposás mértéke a 20 cm-t eléri, azonnali feltöltés szükséges. Esési tér A játszószer körül elhelyezkedő tér, melyre az eszközről lezuhanó használó teste ráeshet. Méretei: 1–2,5 m-ig terjed az eszközfajta és annak magasságának függvényében. Beszorulási veszélyek A leggyakoribb balesetveszély-forrásai játszóeszközeinknek. Az eszközök olyan szerkezeti nyílásait jelentik, melyekbe a használó egyes testrészei beakadhatnak.
Különösen veszélyesek, ha kényszermozgás1 közben lendületben, mozgásban levő használót veszélyeztetnek. Fejbeszorulási helyek Anatómiai méretekhez illeszkednek a vizsgálathoz használatos próbatestek. Azokat a nyílásokat jelenti melybe a gyermek be tudja dugni a fejét, de nem biztos, hogy ki is tudja húzni, és a nyílás alsó széle 60 cm-nél magasabban van a talaj vagy a pódium fölött. Nyakbeszorulási helyek Anatómiai méretekhez illeszkednek a vizsgálathoz használatos próbatestek. Azokat a nyílásokat jelenti, melybe a gyermek be tudja vezetni a nyakát, és ha ekkor megcsúszik, a nyaka a nyílásba beszorulhat, akár a gégéje is összeroppanhat, és a nyílás alsó széle 60 cm-nél magasabban van a talaj vagy a pódium fölött. Ruházatbeszorulási helyek A kapucnimadzagok, sálak okozzák a legtöbb tragikus balesetet. Különösen kényszermozgási helyek közelében – a csúszda indulási helyén, csúszórudaknál, meredek mászókákon – kell kizárni azokat a réseket, melyekbe a ruházatból kilógó madzagok beszorulhatnak. Ujjbeszorulási helyek A talajtól legalább 120 cm-re, kényszermozgási helyek közelében, a csúszda indulási helyein, csúszórudaknál, meredek mászókákon kell kizárni azokat a réseket, melyekbe az ujjak beszorulhatnak, és a lendületben levő test teljes súlyával terhelheti. Általában nem jelentenek veszélyt a faszerkezetek természetes, kifelé szélesedő repedései, nem kell vizsgálni ebből a szempontból a mászásra nem használt eszközrészeket, mint például a hinta állványát. Összenyomó és nyíróhelyek Mozgó szerkezeti elemek, melyek közé testrészek szorulhatnak be, és a mozgó eszköz ezeket összepréselheti, esetleg le is vághatja. Körülfogás követelményei A kapaszkodásra használt szerkezeti elemek vastagsága 16 mm és 45 mm között legyen. Az ennél vékonyabb vagy vastagabb kötélmászók, mérleghinta-fogantyúk nem megfelelőek. Minőség
1
A kifejezés olyan mozgásokra vonatkozik, amelyekre egy adott eszköz a használóját az eszköz használatbavétele folytán kényszeríti (például hinta, csúszda).
Az eszközökön nem lehetnek hegyes, kemény, éles szélű részek, kiálló csavarok, szegek, szálkák. Alapozások Általánosságban 20 cm-re a talajsík alatt kell elhelyezkedniük. Biztosítják az eszköz stabilitását, lehetetlenné teszik elmozdítását, és a talaj természetes mértékű elhordása miatt sem jelentenek balesetveszélyt. A hinták kiegészítő követelményei Ülés talajszint feletti magassága
minimum 35 cm legyen.
Ülőke–állvány távolság
minimum az ülés- és forgáspont-távolság 20%-a + 20 cm Minimum az ülés- és forgáspont-távolság 20%-a + 30 cm Minimum az ülés- és forgáspont-távolság 5%-a + ülésszélesség
Ülőke–ülőke távolság Felső függesztőpontok távolsága
Merev felfüggesztés nem alkalmazható. Ülőkék: Csak tanúsított – általában gumiburkolattal ellátott – ülőke lehetséges. Egy állványon maximum két ülőke helyezhető el. Esésmagasság: jellemzően 1 m fölött. Az esési tér hossza: ülés- és forgáspont-távolság × 0,876 + 1,75 m gumitégla, + 2,25 m egyéb talaj esetén. Mérleghinták kiegészítő követelményei: Ülésmagasság középállásban
maximum 100 cm legyen.
Ülésmagasság felső állásban Oldalmozgás
maximum 150 cm maximum 14 cm
A talajhoz való ütődést csillapítani kell. Ezt leggyakrabban leásott autógumi alkalmazásával oldják meg.
5. Tervezési szempontok, támpontok a jó játszótér kialakításához Célunk, hogy korszerű és jól használható játszótereink legyenek. Nemcsak a játszóeszközök fontosak, hanem a környezet is, amelyben elhelyezték őket. Az ízlelés, tapintás, hallás, látás fejlesztéséhez elengedhetetlen fontosságúak a természeti alkotóelemek (jelen esetben: a homok, kő, föld, fakéreg, fa, kavics és az évszaknak megfelelő növények, valamint – ha van rá mód – a víz); a mértékek, arányok, a színek és a különböző felületek használata. Az egyensúly és a mozgáskoordináció fejlődését segítik elő az olyan játékok, mint a mászóka, a csúszda, a hinta és a rugós játékok.
A természet modellezése (például dombok, völgyek, mélyedések, barlangok, tavak kialakítása) mozgásra késztet, természetes szeparációt biztosít. A domb önmagában is játék, és ha a csúszdánk dombtetőről indul, megspórolhatjuk a költséges ütéscsillapító talajokat. Az akadálymentes, nagy felületek lehetővé teszik a korlátozás nélküli mozgást. A játszótereknek nyáron és télen is használhatóknak kell lenniük, illetve napos, árnyékos, széltől, esőtől védett részeket kell tartalmazniuk. A szociális kapcsolatok ápolása érdekében a játszótereken legyenek kialakítva találkozóhelyek (házikóval, megfelelően elhelyezett padokkal, asztalokkal). Különböző eszközök segítségével (beugrók, sövények, felszín kialakítása) biztosítani kell a zavartalan játékot. Visszavonulási lehetőséget kell teremteni egyes gyerekek, illetve gyermekcsoportok számára is. Egy igazán jó udvarnak számolatlanul kell biztosítania a zugokat az „ipi-apacs” játékhoz. Az óvónők szeretik átlátni az egész játszóterületet. Valójában csak tudni szeretnék, mindenki megengedhető elfoglaltságot talált-e magának, és biztonságban van-e. Ehhez nem kell mindig szem előtt lennie a gyerekeknek. Tehát ne vonakodjunk az udvar parcellázásától. A gyerekek csoportok szerinti elosztása, kor vagy mozgásszint szerinti szelektálása elkerülhetetlen. A legkisebbek vágynak a biztonságot adó, eldugott szegletekre. Sokkal célravezetőbb számukra egy elszigetelt udvarrész. Ők a föld közelében érzik magukat biztonságban. Még nem elég koordinált a mozgásuk, a magasság is félelmet kelt bennük, a reakciójuk is lassabb. Miért kellene őket naponta kitenni olyan veszélynek, amit saját erejükből még képtelenek elhárítani? A sok inger, a futkározó nagyok látványa fölöslegesen osztaná meg a figyelmüket. Az elbújást, a kuckózást segítő, apró méretű házikók, kocsik, vonatok és főleg bokrok megkönnyítik az ingerek eltakarását. Ha mozogni vágynak, az 1-2 személyes billegők, rugós alkalmatosságok, ki-be bújásra alkalmas rések a legnépszerűbbek. Játszótéri játékok A játszótéri játékokat és a természetes játéklehetőségeket úgy kell elrendezni, hogy többféle egyéni, illetve csoportos játékra is alkalmasak legyenek. A homokozós játékterületeknek részben naposnak, részben árnyékosnak és szélvédettnek kell lenniük. Jó, ha a homokozó rendelkezik egy sározósarokkal, korlátozott vízvételi lehetőséggel. A fölösleges víz elvezetését biztosítani kell. A formázásra felhasznált játszóhomoknál a homokszemek nagysága 0–2 mm között kell hogy legyen, és a homoknak kötőanyagot is kell tartalmazni. Nedves talaj esetén a vízelvezetésről is gondoskodni kell. A hintázás tudományát megérezni legjobban egy speciális hevederhintán lehet. Az ülőke puha műanyagból vagy gumiból készül, ezért nem veszélyes az ütése. Nemcsak ülőalkalmatosságként szolgál, hanem bele is lehet hasalni, sőt háttal is lehet
benne feküdni. Hasalás közben óvatosan előre-hátra lépegetve meglendítheti a hintát a legkisebb gyerek is, ha felfedezi azt a pillanatot, mikor emelheti fel a talajról a lábát. Néhány példa a Magyarországon kapható, MSZ EN 1176 szabványnak megfelelő játszótéri eszközök széles kínálatából: Nagy teherbírású körmart fenyőgerenda, rozsdamentes acéleszközök (csúszdák, lábak) biztosítják a játékok hosszú élettartalmát. Fordítsunk figyelmet a felületkezelésre, mely kültéri viszonyok között is tartós védelmet nyújt. A fémlábak a talajtól 100 mm távolságra tartják a játék lábait, így az nem érintkezik a talajjal. Magyarországon most van kialakulóban és egyre nagyobb népszerűségnek örvend a saját elképzelés és tervezés szerinti vásárlás. Ez azt jelenti, hogy a megrendelő, a játszótérépítő cég munkatársaival együttműködve olyan várat, várkombinációt alakíthat ki, ami megfelel a gyerekek és a rendelkezésre álló terület egyedi igényeinek is. Mozgásfejlesztő eszközök, mászókák, tornyok, hidak széles palettája áll a kedves vevő rendelkezésére, melyek kompatibilisek egymással, így gyakorlatilag korlátlan számú várkombináció alakítható ki. Költségkímélő megoldásként célszerű olyan játékot is vásárolni, mely kül- és beltéren egyaránt használható. Ilyen például a kiváló minőségű műanyagból készült házikó vagy csúszda. Jellemző rájuk a sima, legömbölyített felület, színtartósság, egyszerű karbantartás. A felsorolásból természetesen nem hagyhatók ki a rugós játékok, melyeken akár 1, akár 4-5 gyermek is szórakozhat egy időben. Ezek UV-biztos, színtartó, az időjárás viszontagságainak ellenálló színes műanyagból készülnek. Ezeknél a játékoknál ütéscsillapító talaj nem szükséges. További hasznos információk tekinthetők meg a Játszótér Egyesület honlapján a www.jatszopark.hu weboldalon, illetve kérdéseikkel forduljanak bizalommal e-mailen a Játszótér Egyesület szakértőihez, a
[email protected] címen.
Labdajátékok A labdajátékokhoz a felületek olyanok legyenek, hogy a játékot lehetővé tegyék. A sport szabályainak megfelelő nagyság nem szükséges. A méretet, a talajt, a sporteszközöket (kapu, háló, kosarak, labdafal) úgy kell megválasztani, hogy változatos felhasználás legyen lehetséges. Vízi játékok Ki kell használni a természetes és mesterséges vizek által nyújtott lehetőségeket játszás, szórakozás céljára. A legnagyobb vízmélység ne haladja meg a 40 cm-t. A partszakaszokat úgy kell kialakítani, hogy be- és kijárás biztosítva legyen. A vízben a lejtést úgy kell kiképezni, hogy a vízmélység csak lassan emelkedjen. A medencék alja csúszásmentes és könnyen tisztítható kell hogy legyen. A medencefenék meredeksége nem haladhatja meg a 6%-ot. A vízcsere egyszerűen végrehajtható kell hogy legyen. A vizeknek a fürdővíz minőséget kell elérniük, szökőkutak és csapok esetén ivóvíz minőség szükséges. Továbbá vizek esetében a hatósági előírásokat kell betartani. Medencék esetében a vízcserének a helyzetnek megfelelően, rövid időszakokban kell megtörténnie. Speciális lehetőségek A mobil készülékek (kismotor, kerékpár, görkorcsolya) felhasználására nagyobb, összefüggő, szilárd burkolatú terület szükséges. Fedett és nyitott területek különböző tevékenységekre (például barkácsolás, képzőművészet, színjátszás, éneklés). Talajok A kiválasztott talajfajta és a felületek, illetve a kialakítás elsősorban a tervezett játszást és a biztonságot kell szolgálniuk. A rendelkezésre álló talajminőséget és felületei jellemzőket úgy kell felhasználni, hogy a tervezett felhasználásnak megfeleljen. Telepített növények A gyepfelületnek a játék igényeinek megfelelően strapabírónak kell lenni (lásd DIN 18917). A tér természetes megosztása, fák, bokrok, sövények nyújtsanak lehetőséget a különböző játékokra. A növények telepítésénél, illetve pótlásuknál a helynek megfelelő, ellenálló és gyorsan növekvő fajtákat kell kiválasztani. Fák és bokrok esetén élvezhető gyümölcsöket termő vagy a foglalkozásokhoz felhasználható terméseket, leveleket produkáló egyedeket is célszerű felhasználni, ez a játékok minőségét és a természettel kapcsolatos élményszerzést segíti elő. A telepítésnél az időjárástól védő tulajdonságokat – úgymint szélcsökkentő, napfénytől védő, csapadéktól óvó – kell figyelembe venni. Nem telepíthető óvodakertbe mérgező, illetve szúrós növény!
Több olyan növény is rendszeresen előfordul az óvodakertekben, melyekről a legtöbben nem tudják, hogy mérgezők. Enyhén, közepesen mérgező fagyal babérmeggy tujafélék borostyán egyes kúszóboróka-félék
Erősen mérgezők kecskerágók pillangós virágú aranyeső ricinus farkasboroszlán tiszafa
Az erős tövisű, szúrós bokrok akár maradandó sérüléseket is okozhatnak. Nem szabad például sem tűztövist sem akácot ültetni. A növényfajok kiválasztásánál, az óvodakert kialakításánál mindenképpen célszerű tájépítészmérnök segítségét kérni.
