Herman Ottó Gimnázium

HERMAN OTTÓ GIMNÁZIUM 3525 MISKOLC Tizeshonvéd u. 21. Tel./Fax: /46/ 349-888 Tel.: /46/ 353-903

A Herman Ottó Gimnázium Szervezeti és Mőködési Szabályzata

2005

TARTALOMJEGYZÉK I. Általános rendelkezések 1. 2. 3. 4.

A szervezeti és mőködési szabályzat célja Alapelvek Az intézmény általános jellemzıi, meghatározása, tevékenysége Az alkalmazottak köre, az alkalmazási feltételek

II. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása 1. 2. 3. 4.

Az iskola igazgatósága Az iskola vezetısége A gazdasági szervezet felépítése és feladatai A gazdasági szervezet mőködésének rendszere, a szervezeti egységek megnevezése, a pénzügyi gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkakörének meghatározása

III. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Alkalmazottak közössége Nevelıtestület Szakmai munkaközösségek Iskolaszék Szülıi választmány A tanulók közösségei Az iskolai közösségek kapcsolattartása

IV. Az intézmény külsı kapcsolatai V. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása, az intézmény ifjúságvédelmi munkája VI. Az iskola mőködési rendje 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

A mőködés általános rendje Az intézmény nyitva tartása Belépés, benntartózkodás rendje Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek használatba adása külsı személy részére Intézményi minıségirányítási program Alapvetı szabadságjogok biztosítása Az egyenlı bánásmód követelményének biztosítása A nyilvánosság biztosítása

VII. Az intézmény munkarendje, a tanév rendje VIII. Tanórán kívüli foglalkozások 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái 2. Tanórán kívüli foglalkozások, amelyek nem az iskola helyiségében folynak

IX. Belsı ellenırzési rendszer 1. 2. 3. 4.

Az intézmény gazdálkodásának belsı ellenırzése A pedagógiai munka belsı ellenırzésének feladatai Az oktató-nevelı munka belsı ellenırzésére jogosultak Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-, oktatómunka során

X. A mindennapi testedzés formái XI. az iskolai könyvtár mőködési rendje XII. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelızésében, illetve baleset esetén (intézményi védı, óvó elıírások) XIII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık XIV. Az intézményi hagyományok ápolása XV. Tankönyvellátás rendje, szociális támogatás XVI. Felnıttoktatás mőködési szabályzata Zárórendelkezések Legitimációs záradék

2

I. Általános rendelkezések 1. A szervezeti és mőködési szabályzat célja A Szervezeti és Mőködési Szabályzat határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, a mőködés belsı rendjét, a belsı és külsı kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazokat az intézményt érintı lényeges kérdéseket, amelyeket jogszabályok nem szabályoznak, illetve nem utalnak más szerv vagy személy hatáskörébe. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt mőködését, kapcsolati rendszerét tartalmazza. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat és a mellékletét képezı egyéb belsı szabályzatok betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára nézve kötelezı érvényő. Hatályba lép a fenntartó jóváhagyásával, ezzel egyidejőleg hatályát veszíti az intézmény elızı Szervezeti és Mőködési Szabályzata. A Szervezeti és Mőködési Szabályzat az alábbi jogszabályok figyelembe vételével készült:
A többször módosított 1993. évi LXXIX számú oktatási törvény
A nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet.
A Kormány az államháztartásról szóló – többször módosított – 1992. évi XXXVIII. törvény
217/1998. (XII.30. Korm. rendelet az államháztartás mőködési rendjérıl
280/2003. (XII.29) Korm. rendelet az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII.30.) Korm rendelet módosításáról
16/2004.(V.18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységérıl.
A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény
A Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény 2. Alapelvek A közoktatási feladatok végrehajtásában közremőködık döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. A közoktatásban a gyermek mindenek felett álló érdeke különösen, hogy
a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelı színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet,
a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerősítéséhez,
ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényezı figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetıségek közül számára legkedvezıbben választva döntsenek. A közoktatás mőködtetésében, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulóval kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlı bánásmód követelményét kötelezı megtartani.

3

Az egyenlı bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levı más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlı bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával.

3. Az intézmény általános jellemzıi, meghatározása, tevékenysége Az intézmény tevékenységét az Alapító Okirat szerint végzi. Az Alapító Okiratot Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése III-73/70.694/2005. sz. határozatával hagyta jóvá 2005. április 14-én.

Az intézmény neve: Intézmény székhelye: telephelye:

Herman Ottó Gimnázium 3525 Miskolc, Tízeshonvéd u. 21. 3525 Miskolc, Tízeshonvéd u. (tornacsarnok)

Típusa:

8 évfolyamos gimnázium 5 évfolyamos (két tanítási nyelvő) 4 évfolyamos gimnázium

Tagozat megnevezése:

nappali tagozat esti-levelezı tagozat

Az intézmény alapító szerve: Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (mint jogutód) Címe:

3525 Miskolc, Városház tér 8.

Az alapítás éve:

1957

Az intézmény OM azonosító száma: 029 261

Az intézmény TEÁOR besorolása és megnevezése: -

80.2144 – nappali rendszerő gimnáziumi nevelés, oktatás 80.2166 – gimnáziumi felnıtt oktatás 74.87 – oktatási szakmai tervezés, szakértés

Az intézmény szakágazati besorolása és megnevezése: -

80.121 – nappali rendszerő, általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 80.521-2 – pedagógiai szakszolgálat (gyógytestnevelés)

4

-

80.511-3 – napközi otthoni és tanulószobai ellátás 80.121-4 – nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatás 80.123-6 – általános mőveltséget megalapozó, iskolarendszerő felnıttoktatás 80.122-5 – fogyatékos tanulók nappali rendszerő általános mőveltséget megalapozó iskolai oktatása 75.176-8 – intézményi vagyon mőködtetése 75.195-2 – közoktatási intézményben végzett kiegészítı tevékenységek 55.232-3 – iskolai intézményi étkeztetés 74.8716.4 – oktatási szakmai tervezés, szakértés, szaktanácsadás 74.8715.0 – pedagógiai tájékoztatás, pedagógus továbbképzés, tanulmányi és tehetséggondozó versenyek 75.1845- város és községgazdálkodási szolgálat 55.232-3 –iskolai intézményi étkeztetés 55.241-1- munkahelyi vendéglátás

Az intézmény fenntartója és felügyeleti szerve:

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése

Az iskola alaptevékenységét a többször módosított 1993. évi LXXIX. számú oktatási törvényben foglaltaknak megfelelıen végzi, figyelembe véve a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendeletet

Alaptevékenysége: - Nyolc, öt és négy évfolyamos gimnáziumi nevelés és oktatás, amely az ötödik és kilencedik évfolyamon kezdıdik és a tizenkettedik, illetve tizenharmadik évfolyamon fejezıdik be - Hátrányos helyzető tanulók felkészítését segítı foglalkozás - A képzési idıben az intézmény biztosítja az alapmőveltségi vizsgára való felkészülést, továbbá felkészít érettségi vizsgára, valamint felsıfokú továbbtanulásra, illetve munkába állásra. Az érettségi vizsga részletes követelményeirıl szóló 40/2002. (V.24.) OM rendelet. - Érettségi vizsgák szervezése és lebonyolítása Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Korm. rendelet. - Magyar-angol két tanítási nyelvő 4 évfolyamos oktatás - Magyar-spanyol két tanítási nyelvő 5 évfolyamos oktatás 26/1997. (VII.10.) MKM rendelet a két tanítási nyelvő iskolai oktatás irányelvének kiadásáról. - A tanuló érdeklıdése és igénye szerint nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat szervez, felzárkóztatás, fejlesztés, tehetséggondozás, speciális ismeretek átadása céljából az Oktatási Törvényben meghatározott idıkeretben. - Gyógypedagógiai (konduktív) nevelési- oktatási feladatok ellátása 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényő tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. - Szervezett intézményi étkeztetés

5

Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Hatósági Osztálya a 473/1998. nyilvántartási száma alapján munkahelyi étkezıvé minısítette. Üzeltköri besorolás: II/4 Munkahelyi vendéglátóipari üzlet; TEÁOR:5524, Az Á.N.T.SZ. Ány.:115/1998 sz. határozatát köteles betartani. - Bejáró tanulók ellátása - 5-8. évfolyamos tanulók részére napközi otthonos ellátás biztosítása - Felnıttoktatás Formája: levelezı tagozat, amelynek mőködési szabályzata a XVI. fejezetben található. - Kulturális, egyéb szabadidıs és egészségfejlesztési feladatok ellátása 16/2004.(V.18.) OM-GYISM együttes rendelet az iskolai sporttevékenységrıl.

Alaptevékenységet kiegészítı, végezhetı tevékenysége: Iskolarendszeren kívüli oktatás: - Tanfolyamok szervezése és lebonyolítása - számítástechnikai szoftver-üzemeltetı / képzés azonosítója: 52464103 / - számítógép kezelı (-használó) / képzés azonosítója: 33464101 / A B.A.Z. Megyei Munkaügyi központ nyilvántartásba vételi száma: 05-0022-98 48/2004. (XII.29) OM rendelet a felnıtt képzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályairól. Forrása: pályázati pénz - ECDL tanfolyamok és vizsgáztatás 2002. szeptember 13-tól a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság által akkreditált ECDL vizsgaközpont az iskola. Forrása: a résztvevık tanfolyam- és vizsgadíja Helyiségek bérbeadása - Sportcsarnok - Osztálytermek - Díszterem - Étterem A helyiségek bérbeadása az alapfeladatok ellátását nem veszélyeztetheti, az Iskolaszék és a Diákönkormányzat véleményének figyelembevételével történik. Vendégétkeztetés Évente 200 fı részére, elsısorban kihordásos ebédet biztosít az iskola konyhája. Szolgálati lakás fenntartása - Az iskola gondnoka az iskola épületében szolgálati lakásban lakik. „Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal”A bérlakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló módosított 1993. évi LXXVIII. tv.” „Lakások bérletérıl szóló 7/1994 (III.10.) önkormányzati rendelet” (az intézményeknek átadott vagyon körébe tartozó, azok épületeiben lévı, szolgálati jogcímen bérbe adott lakások esetében a bérbeadói jogosítványokat az intézményvezetı, az intézményvezetı vonatkozásában pedig a polgármester gyakorolhatja.

6

- A két tanítási nyelvő oktatáshoz idegen nyelvi tanárok elhelyezéséhez az iskola a Miskolci Ingatlangazdálkodó Rt.-tıl két lakást bérel. • Miskolc, Széchenyi u. 21-23. I/8. sz. lakás Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése VI-167/13.463. sz. határozata alapján egy fı lektor elhelyezésére 2002.december 19-tıl a Herman Ottó Gimnázium részére biztosította a lakást. 1993. évi LXXVIII. Tv. alapján. • Miskolc, Zoltán u. 14. I/2. sz. lakás Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése IV-59/3.231/2001. sz. határozata alapján az iskola részére egy fı lektor elhelyezésére az 1993. évi LXXVIII. Tv. szerint 2001. szeptember 24-tıl biztosította a lakást.

Felvehetı maximális tanulólétszám: nappali tagozaton: 875 fı

Az intézmény körzete:

Regionális

Az intézmény vezetıje:

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése által nyilvános pályázat útján határozott idıre megbízott igazgató

A feladatellátást szolgáló ingatlan vagyon: A 1.775 hrsz.-on 5.769 m2 területő ingatlanon lévı (Tízeshonvéd u. 21.) iskolaépület és a 91/96 hrsz.-on 5.867 m2-en lévı tornacsarnok A vagyon feletti rendelkezı:

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyőlése

Az intézmény gazdasági jogállása:Önállóan gazdálkodó, elıirányzataival teljes jogkörrel rendelkezı helyi önkormányzati költségvetési intézmény Az intézmény az állami feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alkalmazottak köre, az alkalmazási feltételek Az intézmény munkavállalói, illetıleg közalkalmazottai tekintetében a Munka Törvénykönyvét, illetve a Közalkalmazotti Törvényt kell alkalmazni. Pedagógus munkakörben jogszabályban meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezı személy foglalkoztatható. A pedagógus, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazott oktatói munkájának ellátása során a tanulókkal összefüggı tevékenységével kapcsolatban, a büntetıjogi védelem szempontjából közfeladatokat ellátó személy.

7

II. Az iskola szervezeti rendszere, irányítása Az intézet belsı szervezeti egységeinek, vezetı szintjeinek meghatározásánál alapelv, hogy a feladatokat zavartalanul és a legeredményesebben láthassák el, a szakmai felkészültségüknek megfelelıen. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: igazgatóság, iskola vezetısége, gazdasági szervezet, nevelıtestület, alkalmazotti közösség, szakmai munkaközösségek, tanulói közösség, szülıi közösség. 1.

Az iskola igazgatósága

Az iskola igazgatóságát az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják. Az igazgató közvetlen munkatársai közé az alábbi vezetı beosztású dolgozók tartoznak:
általános igazgatóhelyettes
pedagógiai igazgatóhelyettes
a felnıttoktatás (levelezı) tagozatvezetı igazgatóhelyettes
gazdasági vezetı Az iskola felelıs vezetıje az igazgató, aki munkáját a hatályos jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belsı szabályzatai által elıírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és idıtartamra történik. Az intézmény vezetıje felelıs az intézmény szakszerő és törvényes mőködéséért, a takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mőködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy kollektív szerzıdés (közalkalmazotti szabályzat) nem utal más hatáskörébe. Az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban elıírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az igazgató felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenırzési, mérési, értékelési és minıségirányítási programjának mőködéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelı és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelızéséért, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Az igazgató rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli idıjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény mőködtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentıs veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az igazgató képviseli az intézményt. Az igazgató az elızıekben meghatározott jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

8

Az igazgatónak feladatkörébe tartozik különösen
a nevelıtestület vezetése;
a nevelı és oktató munka irányítása és ellenırzése;
a nevelıtestület jogkörébe tartozó döntések elıkészítése, végrehajtásuk szakszerő megszervezése és ellenırzése;
a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-, oktatási intézmény mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása;
az iskolaszékkel, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, illetve szülıi szervezetekkel (közösségekkel) való együttmőködés;
a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezése;
a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása. Az igazgatóhelyettesek megbízását a tantestület véleményének kikérésével az igazgató adja. Igazgatóhelyettesi megbízást csak az intézmény határozatlan idıre alkalmazott pedagógusa kaphat. Az igazgatóhelyettesi megbízás határozatlan idıre szól. A vezetı beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetıi tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttmőködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az igazgatóhelyettesek és a gazdasági vezetı munkáját munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása alapján végzik. A munkaköri leírást az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmaz. Feladat- és hatáskörük, valamint felelısségük mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az igazgatót távollétében az alábbi jogkörök kivételével:
munkáltatói jogkör (felvétel, elbocsátás)
diákok tanulói jogviszonyát érintı kérdés az általános vagy a pedagógiai igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgatóság rendszeresen (hetente egyszer) megbeszélést tart az aktuális feladatokról. Ezeket a megbeszéléseket az igazgató vezeti. 2.

Az iskola vezetısége Az iskola vezetıségének tagjai:
az igazgató
az igazgatóhelyettesek
a gazdaságvezetı
a szakmai munkaközösségek vezetıi
a közalkalmazotti tanács elnöke
a reprezentatív szakszervezet (ek) vezetıje

Az intézmény vezetısége, mint testület konzultatív, véleményezı és javaslattevı joggal rendelkezik. Az aktuális feladatok illetve témák felmerülése esetén megbeszélést tart. A megbeszélést az igazgató készíti elı és vezeti.

9

A gazdaságvezetıt a vezetı beosztás ellátásával az igazgató bízza meg. Mőszaki, gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgatót – annak akadályoztatása esetén – helyettesíti. A pedagógus vezetık távollétében teljes jogkörrel és felelısséggel helyettesíti az igazgatót az iskola mőködésével kapcsolatos, valamint az elızetesen megbeszélt és halaszthatatlan ügyekben. Az intézet gazdálkodását érintı valamennyi témában kötelezettségvállalás esetén ellenjegyzési, kifizetések esetén utalványozási jogkörrel rendelkezik. Munkáját a munkaköri leírásában foglaltak szerint végzi (1. sz. melléklet)

3. A gazdasági szervezet felépítése és feladatai Az intézmény önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési intézmény. Egy gazdasági szervezettel rendelkezik. A gazdasági szervezet feladata megoldani: • a tervezéssel, • az elıirányzat felhasználással, • a saját hatáskörő elıirányzat módosítással, • az üzemeltetéssel, fenntartással, • a készpénzkezeléssel, • a könyvvezetéssel, • a beszámolási kötelezettséggel, • a FEUVE-i kötelezettséggel, • az adatszolgáltatással kapcsolatos összefoglaló és a saját szervezetre kiterjedı feladatokat. A gazdasági szervezet feladata továbbá megteremteti a saját bevételek elıirányzott, esetleg azon felüli mértékének megvalósulását, amely az iskola zavartalan mőködéséhez szükséges. A gazdasági szervezet felépítését a folyamatábra szemlélteti.

4. A gazdasági szervezet mőködésének rendszere, a szervezeti egységek megnevezése, a pénzügyi gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkakörének meghatározása A Herman Ottó Gimnázium két épületben, a Miskolc, Tizeshonvéd u. 21., illetve 21/b. szám alatt lévı épületekben folytatja a tevékenységét. (iskolaépület, sportcsarnok). A gimnázium az igazgató – mint egyszemélyi felelıs vezetı – irányítása alatt mőködik. Az igazgató irányítása alá tartozó gazdasági igazgatóhelyettes a gazdasági szervezet közvetlen irányítója.

10

Feladata:
vezeti a gazdasági szervezet egységét, a technikai dolgozók feladatellátását,
gazdasági és pénzügyi intézkedéseket hoz,
a költségvetés pénzügyi fedezetével biztosítja az iskola mőködıképességét. A hozzá tartozó szervezeti egységek:
gazdasági iroda feladata a könyvvezetéssel,
a beszámolási feladatokkal,
a készpénzkezeléssel,
a nyilvántartási, ellenırzési tevékenységgel,
az adatszolgáltatással,
munkaügyi feladatokkal,
a menzadíjak kezelésével,
számlázással,
vagyonnyilvántartással kapcsolatos teendık. A dolgozók száma: 3 fı A pénzügyi elıadó feladata:
házipénztár kezelés,
számlázás,
átutalások bonyolítása
finanszírozás elkészítése,
a pénztár, bank könyvelésre elıkészítése,
nyilvántartások vezetése. A könyvelı, munkaügyi elıadó feladata:
a dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi feladatok végzése,
könyvelés,
egyeztetések, zárlatok elvégzése,
beszámolók összeállítása. A gazdasági ügyintézı feladata:
vezeti az intézmény vagyonnyilvántartását,
nyilvántartja, vezeti és lebonyolítja a selejtezési folyamatot.
Konyha feladata:
az alaptevékenység körébe tartozó iskolai étkeztetés biztosítása,
kiegészítı tevékenységként vendég és a kihordásos étkeztetés,
hétvégeken esküvık, egyéb rendezvények lebonyolítása, Az élelmezésvezetı irányítása mellett 10 fı dolgozik a konyhán. Karbantartók feladata:
az iskola üzemeltetésével, kapcsolatos teendık ellátása.

fenntartással,

beruházással,

állagmegóvással

Ezeket a feladatokat 2 fı látja el.

11

Gondnok feladata:
az épület nyitása, zárása,
a munka és tőzvédelmi elıírások betartatása,
a javítások, karbantartások elvégzésének ellenırzése. Az iskola 1 fı gondnokot alkalmaz. Hivatalsegédek feladata:
az épületek tisztántartása, takarítása. Ezt a munkát 10 fı látja el. Portások feladata:
az iskola nyitva tartása alatt a portaszolgálat ellátása.
A sportcsarnok portása végzi a délutáni –esti bérbeadásoknál a számlák kiállítását és a pénz beszedését. Az iskola 3 portást foglalkoztat. Kézbesítı feladata: 1 fı látja el a levelek, küldemények kézbesítését. Udvaros feladata: 1 fı végzi az iskola udvarainak és a környezetének tisztántartását. Oktatástechnikus feladata: 1 fı látja el az oktatástechnikai eszközökkel igény szerint az órai és tanórán kívüli foglalkozásokat. Rendszergazda feladata: 1 fı végzi a számítástechnikai eszközökkel az informatikai háttérrel kapcsolatos javítási, bıvítési, elıkészítési stb. tevékenységeket. A Herman Ottó Gimnázium költségvetésének végrehajtására vonatkozó költségvetési számlaszám: OTP Bank Rt. 11734004-15472913-00000000

12

Szervezeti vázrajz Igazgató Általános igazgatóhelyettes

munkaközösség vezetık beosztott pedagógusok

iskolaorvos asszisztens

Pedagógiai igazgatóhelyettes osztályfınöki munkaköz.vez.

diákönkorm. vezetısége

könyvtáros

kórusvezetı diákszínpadot vezetı tanárok

Levelezı tagozatos igazgatóhelyettes a tagozaton tanító pedagógusok

Gazdaságvezetı gondnok karbantartók

portások

takarító személyzet

élelm.vez.

okt. tech.

konyhai alkalm. gazdasági iroda dolgozói (könyvelı, pénzügyi elıadó,…)

Iskolatitkár A helyettesítés rendje Az igazgatót akadályoztatása esetén – azonnali döntést nem igénylı kizárólagos hatáskörben, valamint a gazdálkodási jogkörbe tartozó ügyek kivételével – az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Az igazgató tartós távolléte esetén gyakorolja a kizárólagos jogkörként fenntartott hatásköröket is. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését a gazdasági vezetı látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejő akadályoztatása esetén az igazgató helyettesítése a nevelési igazgatóhelyettes feladata, az ı távolléte esetén a levelezı tagozatot vezetı igazgatóhelyettes látja el a helyettesítést.

13

III. Az iskola közösségei, ezek kapcsolata egymással és a vezetéssel Az iskolaközösséget az iskola dolgozói, a tanulók és a szülık alkotják. Az iskolaközösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat, az e fejezetben felsorolt közösségek révén érvényesíthetik. 1.

Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban álló dolgozók alkotják. Jogaikat és kötelezettségeiket, a juttatásokat valamint iskolán belüli érdekegyeztetési lehetıségeiket a jogszabályok (Mt, Kjt és ezekhez kapcsolódó rendeletek), az intézmény Közalkalmazotti Szabályzata, valamint Kollektív Szerzıdése rögzíti.

2.

Az nevelıtestület az oktatási intézmény pedagógusainak közössége, valamint a gazdaságvezetı. Nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény tanácskozó és határozathozó szerve.

A Közoktatási Törvény meghatározza azokat a kérdéseket, amelyekben a nevelıtestületnek döntési, véleményezési és javaslattevı jogköre van. A nevelıtestület jogkörébe utalt ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére - az SZMSZ és a pedagógiai program elfogadása kivételével - tagjaiból bizottságot hozhat létre. A bizottság a nevelıtestületnek számol be munkájáról. A nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik:
a pedagógiai program és módosításának elfogadása;
a szervezeti és mőködési szabályzat és módosításának elfogadása;
az intézmény éves munkatervének elkészítése;
az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;
a nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;
a házirend elfogadása;
a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása
a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés;
a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása. A nevelıtestület a Közoktatási Törvény által meghatározott véleményezési jogkörén túl véleményt mond:
a tantárgyfelosztás elfogadása elıtt
az egyes pedagógusok külön megbízásának elosztásáról
az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása elıtt
az iskolai felvételi követelmények meghatározásában
az intézmény beruházási, fejlesztési terveinek megállapításában
az iskola szerkezetében, profiljában, képzési rendjében történı változtatásokban
az intézmény költségvetésében, szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében
az igazgatói pályázatokról

14

A nevelıtestület értekezletei:
tanévnyitó, tanévzáró, félévet záró értekezlet
félévi, év végi osztályozó értekezlet
nevelési értekezlet
havi egy alkalommal tantestületi megbeszélés A tanévnyitó értekezlet dönt az éves munkaterv összeállításáról és elfogadásáról. A félévet és a tanévet záró értekezlet az adott idıszakban végzett munka értékelésérıl és a beszámoló elfogadásáról dönt. A nevelıtestületi értekezleteket az iskola munkatervében meghatározott napirenddel és idıponttal az iskola igazgatója hívja össze. Az igazgató szükség esetén a tanítási idın kívülre rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívásáról is intézkedhet vagy a nevelıtestülettel rövid megbeszélést tarthat. Rendkívüli nevelıtestületi értekezlet összehívását a nevelıtestület is kezdeményezheti tagjai egyharmadának aláírásával, valamint az ok és a cél megjelölésével. Ha az Iskolaszék, a Szülıi szervezet vagy Diákönkormányzat kezdeményezi a nevelıtestületi értekezlet összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelıtestület dönt. Az értekezletet tanítási idın kívül, kezdeményezéstıl számított 10 napon belül össze kell hívni. A nevelıtestületi értekezleteken emlékeztetı feljegyzést kell készíteni az elhangzottakról. A nevelıtestület döntései és határozatai az intézet iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelıtestület mikroértekezletet egy adott osztályközösségben tanító pedagógusok részvételével szükség szerint az osztályfınök megítélése alapján bármikor tarthat. A nevelıtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak több, mint kétharmada jelen van. A nevelıtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerő szótöbbséggel hozhatja. A szavazatok egyenlısége esetén az igazgató szavazata dönt. A döntések és a határozatok az intézmény irattárába kerülnek. A nevelıtestület a jogkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott idıre vagy alkalmilag bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, az iskolaszékre, vagy a diákönkormányzatra- kivétel az SZMSZ, a Pedagógiai Program és a Házirend elfogadása. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelıtestületet tájékoztatni köteles – a nevelıtestület által meghatározott idıközönként és módon – azokról az ügyekrıl, amelyekben a nevelıtestület megbízásából eljár.

15

3.

Szakmai munkaközösségek

Az intézmény pedagógusai szakmai munkaközösséget hoznak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-, oktatási intézményben folyó nevelı és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenırzéséhez. Az iskolában az alábbi szakmai munkaközösségek mőködnek:
Magyar szaktárgyi munkaközösség
Történelem szaktárgyi munkaközösség
Matematika szaktárgyi munkaközösség
Angol nyelvi szaktárgyi munkaközösség
Német nyelvi szaktárgyi munkaközösség
Fizika, technika, számítástechnika, életvitel szaktárgyak munkaközössége
Biológia, földrajz, kémia szaktárgyak munkaközössége
Testnevelés munkaközösség
Osztályfınökök munkaközössége A szakmai munkaközösség meghatározza mőködésének rendjét és elfogadja munkatervét. A munkaközösség vezetıjét az iskola igazgatója bízza meg a munkaközösség kezdeményezése alapján. Szakterületén a szakmai munkaközösség döntési körébe tartoznak:
a nevelıtestület által átruházott kérdések
a pedagógus továbbképzési programok
szakmai értekezleteik témája
az iskola tanulmányi versenyeinek programja
a szaktárgyi helyi tantervek tartalma Véleményt mond
a pedagógiai program elfogadásáról
az oktatást segítı eszközök, tankönyvek és tanulmányi segédletek kiválasztásáról
a felvételi követelmények meghatározásáról Feladatai:
fejleszteni a szaktárgyi oktatás tartalmát, javaslatot tenni a fakultációs irányokról
a tantárgycsoportjukkal kapcsolatos pályázatok és versenyek lebonyolítása
kialakítani az egységes követelményrendszert, felmérni, értékelni a munkaközösség munkáját
év végi vizsgák szervezésében részt venni
összeállítani az érettségi szóbeli vizsgák feladat- és tételsorát
támogatni a pályakezdı pedagógusok munkáját, fejleszteni a munkatársi szakmai közösséget
összeállítja és javítja az iskolába jelentkezı tanulók felvételi vizsgájához a szakmai feladatlapokat, részt vesz a szóbeli felvételi vizsgákon
gondozza, fejleszti a szertári taneszközöket

16

Munkakörébe tartozó feladatok:
Tanév indulásakor javaslatot tesz az iskolai munka tervezéséhez, a tantárgyfelosztáshoz.
Összeállítja a munkaközösség éves munkaprogramját.
Ismeri a közoktatás fejlesztési programját, a Közoktatási törvényt, a rendeleteket és jogszabályokat.
Figyelemmel kíséri a szakirodalmat, errıl informálja a munkaközösség tagjait.
Szakterületének megfelelıen részt vesz az iskola pedagógiai programjának, a helyi tantervnek a kidolgozásában, illetve módosításában.
Képviseli az iskolát, a munkaközösséget az iskolán kívüli szakmai fórumokon, megbeszéléseken.
Fokozott figyelemmel segíti a pályakezdı nevelık munkáját.
Figyelemmel kíséri a szaktárgyak eszközellátottságát, a szertári rendet és javaslatot tesz a fejlesztésre.
Szervezi és bonyolítja az iskolai szaktárgyi versenyeket. Szorgalmazza és szervezi a városi, megyei és országos versenyekre való tehetséges tanulók kiválasztását, felkészítését a versenyre.
İ a belsı és külsı szakmai továbbképzések tartalmi és szervezési irányítója.
Ellenırzi a tanmenet szerinti haladást, a tanulói teljesítmények rendszeres értékelését.
Figyelemmel kíséri a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, órákat látogat, az észlelt problémákról tájékoztatja az iskolavezetést.
Az iskolavezetés számára naprakész, megbízható szakmai információt szolgáltat a munkaközösség életérıl.
Évente legalább három alkalommal összejövetelt szervez, amely orientáló és továbbképzı jellegő.
Teljes jogú tagja a kibıvített iskolavezetésnek, abban elsısorban szakmai szerepet tölt be.
A tanítási év végén értékeli a munkaközösség egész évi munkáját.
Az év végi vizsgák esetén a témakörök idıbeni ismertetésérıl gondoskodik. 4. Az iskolaszék Az intézmény mőködésében érdekelt személyek és szervezetek együttmőködésének elımozdítására, a nevelı-oktató munka segítésére, valamint az iskolahasználók érdekeinek képviseletéért iskolaszék mőködik. Tagjai: A szülıket képviseli: 3 fı, a nevelıtestületet képviseli: 3 fı, az iskolai diákönkormányzatot képviseli: 3 fı. Az iskolaszék tagja még a fenntartó által delegált egy fı. Az iskolaszék a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörrel rendelkezik.

17

Egyetértési joga van:
az intézmény szervezeti és mőködési szabályzatának elfogadásakor
a házirend elfogadásakor
a vállalkozás alapján folyó oktatással kapcsolatos kérdésekben Véleményezési joga van az intézmény pedagógiai programjának elfogadásakor. A közoktatási törvényben megfogalmazottakon túl kikérjük az iskolaszék véleményét a következı területeken:












szülıkkel való kapcsolattartás szülıi és egyéb panaszok vizsgálata a tanév rendje a választható foglalkozások kialakítása tehetséggondozás iskolai pályázatok hagyományápolás, hagyományok kialakítása alapítványok mőködtetése tanulók jutalmazása, felelıségre vonása tanulói segélyek, támogatások odaítélése tanulmányi kirándulásokkal kapcsolatban

Az iskolaszék javaslattevı jogkörrel rendelkezik az iskola irányítását, a vezetı személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintı kérdésekben.

5. Az iskolaszék mellett korábbi hagyományok alapján szülıi választmány mőködik. A szülıi választmány tagjait az osztályok szülıi közösségei delegálják. Az iskolaszék jogainak gyakorlásakor támaszkodik a szülıi választmány véleményére. Az iskolai szülıi szervezet (választmány) elnöke közvetlenül az iskola vezetıségével tart kapcsolatot. Az iskolai szülıi választmány tanévenként 3 alkalommal ülésezik, amelyen részt vesz az intézmény igazgatója vagy helyettese tájékoztatást ad az iskola munkájáról, feladatairól. A választmány akkor határozatképes, ha azon az érdekelteknek több, mint ötven százaléka jelen van. Az iskolai szülıi szervezetet az alábbi jogok illeti meg.
megválasztja saját tisztségviselıit
megválasztja a szülık képviselıit az iskolaszékbe
kialakítja saját mőködési rendjét
képviseli a szülıket és a tanulókat az oktatási törvényben megfogalmazott jogaik érvényesítésében
az iskolai munkatervhez igazodva elkészíti saját munkatervét
véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a szülıkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

18

6. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezetı az osztályfınök áll. Az osztályfınököt ezzel a feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfınökök osztályfınöki tevékenységüket munkaköri leírásuk alapján végzik. (1. sz. melléklet). Az osztályközösségek az alábbi tisztségviselıket választják meg:
osztálytitkár
gazdasági felelıs
képviselı az iskolai diákönkormányzatba A tanulók, a tanulóközösségek és a diákok érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az önkormányzat vezetısége, illetve a választott tisztségviselık érvényesítik.

A diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintı valamennyi kérdésre kiterjed. Az iskolai diákönkormányzat élén a mőködési rendjében meghatározottak szerint választott vezetıség áll. A diákönkormányzat szervezeti és mőködési szabályzatát maga a diákönkormányzat alkotja meg és a nevelıtestület hagyja jóvá. A diákönkormányzat tevékenységét pedagógus segíti és fogja össze, rajta keresztül is fordulhat az iskola vezetıségéhez. A diákönkormányzat az oktatási törvény által biztosított egyetértési, véleményezési és javaslattevı jogait közvetlenül gyakorolhatja. Ezeken túlmenıen:
a diákbizottság véleményezési jogot gyakorol a „viselkedési normák” belsı szabályzatát az ebédelési rendet a tömegsport foglalkozásokat a diáktársalgó használatát a diákhét idıpontját a tanulmányi kirándulás idıpontját illetıen az iskolai alapítvány pénzösszegének elosztásában.
az iskolaszék révén kikérjük a véleményét az iskolaszéknél felsorolt területeken. Az iskolaszék diákképviselıinek ezekben a kérdésekben a diákbizottság véleményét kell képviselniük. A diákközgyőlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekbıl áll. A diákközgyőlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti észrevételeit, javaslatait. A diákközgyőlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat mőködési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente egy alkalommal mindenképpen megrendezésre kerül.

19

A diákközgyőlés napirendi pontjait a közgyőlés megrendezése elıtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. Az iskolai életnek azokban az ügyeiben, amelyekben a diákönkormányzat véleményének kikérése kötelezı, illetıleg amelyekben egyeztetési jogot gyakorol, továbbá azokban az esetekben, amelyekben a diákönkormányzat képviselıjét a tárgyalásra meg kell hívni, a meghívót legalább tizenöt nappal a határidı elıtt meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. Rendkívüli diákközgyőlést az iskolai diákönkormányzat vezetıje vagy az iskola igazgatója kezdeményezhet. Az iskola biztosít a diákönkormányzat számára helyiséget munkája végzéséhez. Az osztályközösség mint a diákönkormányzat legkisebb egysége
megválasztja az osztály diákbizottságának titkárát
küldöttet delegál az intézmény diákönkormányzatának vezetıségébe Az osztályközösség így önmaga diákképviseletérıl dönt.

7. Az iskolai közösségek kapcsolattartása Az igazgatóság és a nevelıtestület: A kapcsolattartás az igazgató által megjelölt pedagógus vezetı és a választott képviselık útján valósul meg. A kapcsolattartás fórumai:
igazgatóság ülései
az iskola vezetıségének ülései
nevelési értekezletek
nevelıtestületi megbeszélések
szakmai munkaközösségi értekezletek E fórumok konkrét idıpontjait az iskolai munkaterv határozza meg. Az aktuális feladatokról tájékoztatást adhatnak a különbözı közlemények a tanári szobában elhelyezett hirdetıtáblán. A vezetıségi üléseket követıen a jelenlévı vezetıségi tagok kötelesek a nevelıtestület tagjait (az általuk vezetett közösségeket) tájékoztatni az ülés döntéseirıl, határozatairól. A vezetıség feladata a pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatóság felé. A nevelık kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik útján közölhetik az igazgatósággal az iskola vezetıségével és az iskolaszékkel. Az iskolaszék Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon keresztül tartja a kapcsolatot. Az iskolaszék tagjai kötelesek tájékoztatni az ıket megválasztókat az iskolaszék tevékenységérıl, valamint kötelesek az ıket megválasztók kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék elé tárni.

20

Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként részt vesz az igazgató és a szülıi választmány elnöke, ha nem tagja az iskolaszéknek. Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl az iskola igazgatója legalább évente egyszer tájékoztatja az iskolaszéket és a szülıi választmányt. A diák-önkormányzati szerv, a diákképviselık és az iskolai vezetık közötti kapcsolattartás
a diákönkormányzat – a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala elıtt – a diákönkormányzatot segítı tanár útján kéri ki a nevelıtestület, illetve az igazgató véleményét,
a nevelıtestületi értekezleten a diákönkormányzat véleményét az ennek mőködését segítı tanár képviseli,
a diákönkormányzatot segítı tanár a diákközgyőlés levezetı elnöke. A közgyőlésen jelen lehetnek a nevelıtestület meghívott tagjai,
a nevelıtestületi értekezletre a diákképviselı is meghívható, ha a tanulók egészét érintı témákról, vagy ha a tanulók fegyelmi ügyérıl van szó,
a fegyelmi tárgyaláson a diákképviselı jelen van. A nevelık és a szülık A szülıket az iskola életérıl, a munkatervrıl, programokról, az aktuális feladatokról a. az igazgató: a szülıi választmány ülésein alkalmanként írásbeli tájékoztatáson keresztül b. az osztályfınök: az osztály szülıi értekezleten c. a szaktanár: fogadóórákon tájékoztatja. A szülıi értekezleteket az osztályfınök tartja. Az iskola tanévenként 3 szülıi értekezletet tart. Rendkívüli szülıi értekezletet az osztályfınök és a szülıi munkaközösség elnöke hívhat össze. Szülıi fogadóórát valamennyi pedagógus (igazgató is) tanévenként 3 alkalommal tart. Amennyiben a gondviselı fogadóórán kívüli idıpontban szeretne találkozni gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban idıpontot kell egyeztetnie az érintett pedagógussal. Rendszeres írásbeli tájékoztatás: Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó írásos bejegyzést az osztálynapló mellett az ellenırzı könyvben is feltüntetni. A bejegyzést dátummal és kézjeggyel kell ellátni. A tanuló értékelésének elveit, módjait, az érdemjegyek számát a pedagógiai program tartalmazza. A szaktanár eszerint köteles eljárni.

21

Nevelık és a tanulók Az iskola egészének életérıl, az iskolai munkatervrıl, a diákokat érintı aktuális programokról és faladatokról rendszeresen tájékoztatja a tanulókat a. az igazgató: az iskolai diákönkormányzat vezetıségi ülésén a diákközgyőlésen hetente egy megjelölt idıpontban fogadóórán b. az osztályfınökök: az osztályfınöki órákon. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselıik útján közölhetik az igazgatósággal, a nevelıkkel, a nevelıtestülettel vagy az iskolaszékkel.

IV. Az intézmény külsı kapcsolatai Az iskolai munka megfelelı szintő irányítása érdekében az iskola igazgatósága folyamatos munkakapcsolatban áll a következı szervezetekkel:
Miskolc Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közoktatási és Közmővelıdési osztályával,
A Városi Pedagógiai Intézettel
Az OKÉV Észak-Magyarországi Területi Irodával
A Nevelési Tanácsadóval
A helyi oktatási intézmények vezetıivel Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az intézmény civil szervezetekkel és kulturális intézményekkel.
Az általános iskolákkal (nyílt nap, tájékoztatás a tanuló elımenetelérıl)
Miskolci Egyetemmel: tanárjelöltek hospitálása, gyakorló tanítása vezetıtanárok segítségével, szakmai kapcsolatok tanszékekkel (neveléstudományi, történelem, matematika, idegen nyelvi)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai és Szakszolgálati Intézet
Megyei Munkaügyi Központtal
A Jedlik Ányos Tudományos Ismeretterjesztı Társulattal
A Miskolci Nemzeti Színházzal (Herman-bérlet)
Filharmónia Miskolci Tagozatával (iskolai hangversenyek)
A Goethe Intézettel és a Alliace Francaise Intézetekkel
Sonnenberg Alapítvánnyal
A Szabó Lırinc iskolalánc tagjaival

22

V. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete, ellátása az intézmény ifjúságvédelmi munkája A tanuló egészségi állapotának megóvásáért az iskola is biztosít egészségügyi ellátást:
Iskolaorvosi rendelés kedden és csütörtökön 8.00-12.00 óráig
Fogorvosi szőrés évente két alkalommal az iskola orvosi szobájában
Egészségügyi szőrések, és védıoltások biztosítása
Iskolai védını mőködtetése Egyéb szociális ellátás:
iskolai menzai ebéd
napközi otthonos ellátás
iskolai büfé mőködtetése
hátrányos helyzető tanulók anyagi támogatása az iskolai alapítványok által Az iskola gyermek és ifjúságvédelmi tevékenysége A veszélyeztetettség feltárása és megszüntetése együttes, összehangolt tevékenység. Ezért az iskola együttmőködik a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó intézményekkel, személyekkel, szervezetekkel és hatóságokkal. Az iskolában gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs mőködik. A tanév kezdetekor az iskola az ellenırzı könyvben értesíti a tanulókat és a szülıket a gyermek – és ifjúságvédelmi felelıs személyérıl, továbbá arról, hogy hol és milyen idıpontokban kereshetı fel. Az iskola a tanulók és a szülık által jól látható helyen közzéteszi a gyermek- és ifjúságvédelmi felelıs nevét, fogadóórájának idıpontját, illetve a gyermekvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címét, telefonszámát. Az iskola a veszélyeztetett tanulókról nyilvántartást vezet, jelenti ıket a gyámhatóságnak és – az éves statisztikában – a fenntartónak. Az iskola a szociálisan rászoruló tanulókat (a helyi rendeletnek megfelelıen) étkezési díjkedvezményben részesíti. A tankönyvtámogatás elosztását szociális rászorultság alapján differenciálva végzi. Az iskola a gyermek- és ifjúságvédelmi felelısön keresztül kapcsolatot tart: A Gyámhatósággal és a helyi önkormányzat Szociális Osztályával. A tanuló veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatást kezdeményez, javaslatot tesz a folyósítás helyét és formáját illetıen. A Gyermekjóléti Szolgálattal, jelezve a veszélyeztetett tanulókkal kapcsolatos – iskolai szinten megoldhatatlan – problémákat. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal, amelynek segítségével és felügyeletével az iskolában az egészségfejlesztı munka folyik.

23

A B.-A.-Z. Megyei Rendır-fıkapitányság Bőnmegelızési Osztályával, a bőnmegelızés és a szenvedélybetegségek megelızése céljából. A Drogambulanciával, melynek kiadványai és szakemberei segítik az iskola drogprevenciós munkáját.

VI. Az iskola mőködési rendje

1. A mőködés általános rendje Az intézménynek rendelkeznie kell a feladatok ellátásához szükséges feltételekkel. Az intézmény az alapító, illetıleg a fenntartó szerv által biztosított pénzeszköz, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. Az intézmény fenntartási és mőködési költségeit az évente összeállított és a fenntartó által megállapított költségvetés tartalmazza. Az intézmény mőködésével kapcsolatos döntések elıkészítésében, végrehajtásában és ellenırzésében, részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülık, illetıleg a képviselıik. Az intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötıdı szervezet nem mőködhet, továbbá az alatt az idı alatt, amíg az iskola ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötıdı szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható. 2. Az intézmény nyitva tartása: Szorgalmi idıben munkanapokon: 600 – 2000-ig Tanítási szünetben munkanapokon: ügyeleti rend szerint az alábbi idıpontokban: gazdasági iroda, iskola titkári iroda: 730-1600 igazgató, igazgató helyettesek minden szerdán: de. 900-1200-ig beosztás szerint bent tartózkodnak. Az iskola szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon – rendezvény hiányában zárva tart. A szokásos nyitvatartási rendtıl való eltérésre az igazgató ad engedélyt. Az iskola a tanítási órákat a helyi tanterv alapján 800 óra és 1600 között szervezi. A tanítási órák hossza: 45 perc. Az óraközi szünetek idıtartama 10 vagy 15 perc, a csengetési rend szerint. Az iskolában reggel, az elsı órát megelızıen és az óraközi szünetekben tanári ügyelet mőködik. Az ügyeletes nevelı köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását, az épületrész rendjének, tisztaságának megırzését, a balesetvédelmi szabályok betartását ellenırizni.

24

3. Belépés, benntartózkodás rendje Az iskola tanulói kötelesek elsı tanítási órájukat megelızıen legalább 5 perccel az iskola épületében tartózkodni. A tanuló tanítási idı alatt csak a szülı személyes, vagy írásbeli kérésére, az igazgató, az igazgatóhelyettes, illetve az osztályfınök írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben – szülıi kérés hiányában – az iskola elhagyása csak az igazgató, igazgatóhelyettesek, vagy osztályfınök által aláírt kilépıvel történhet. Tanórán kívüli foglalkozásokon, délutáni programokon a tanulók pedagógus felügyeletével vehetnek részt. Szorgalmi idıben a nevelıi és a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik hétfıtıl csütörtökig 800 és 1600 óra között, pénteken 800 és 1400 óra között. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése elıtt a szülık, a tanulók és a nevelık tudomására hozza. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül
hivatalos ügyeket intézık
az iskola által szervezett programok vendégei, látogatói
igazgatói engedéllyel rendelkezık (pl. helyiségbérlet esetén) tartózkodhatnak. Az iskola épületébe érkezı szülık, illetve idegenek belépését a portás ellenırzi oly módon, hogy köteles nyilvántartani a belépı nevét, a keresett személy nevét (igazolvány alapján), a belépés idejét. Köteles telefonon jelezni a látogatott személynek az érkezı vendéget. 4. Az intézmény helyiségeinek, létesítményeinek használatba adása külsı személy részére
Az igénybevétel történhet térítésmentesen, illetve térítéssel.
Térítéssel történı használatba adás esetén bérleti szerzıdést kell kötni, amelyet az intézet igazgatóján kívül a gazdasági vezetı is aláír.
Oktatási és közérdekő célra az önkormányzat felügyelete alá tartozó intézménynek lehet átadni a helyiségeket térítésmentesen. Helyiségek bérbeadásakor a tanfolyamon résztvevık névsorát le kell adni a portásnak. Az épületekben lévı – idegen szervezetek által szervezett – tanfolyamokról, programokról a gazdaságvezetı tájékoztatja a portást, aki nyilvántartást vezet a program megvalósulásáról. Az iskola helyiségeit a hivatalos nyitvatartási idın túl külsı igénylık külön megállapodás (szerzıdés) alapján akkor használhatják, ha ez az iskola foglalkozásait, rendezvényeit nem zavarja. A külsı igénybevevık felelısek – a belépık ellenırzéséért és – a helyiségek rendeltetésszerő használatáért. A bérlı a program során keletkezett kárt köteles megtéríteni.

25


Az épületet címtáblával, nemzeti színő zászlóval, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelıs: - az iskola tulajdonának megóvásáért - az iskola rendjének, tisztaságának megırzéséért - a tőz és balesetvédelem betartásáért - az iskola szervezeti és mőködési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott elıírások betartásáért. 5. Intézményi minıségirányítási program Az intézmény oktató-nevelı munkáját a Pedagógiai Program alapján végzi. Az ebben megfogalmazott célok és feladatok hatékony, törvényes és szakszerő végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározta minıségpolitikáját. A minıségpolitika érvényesülése érdekében minıségfejlesztési rendszert épít ki és mőködtet. A minıségpolitikát és minıségfejlesztési rendszert a közoktatási intézmény a Minıségirányítási Programban határozta meg. Az intézményi minıségirányítási programot az intézmény vezetıje készíti el, és az alkalmazotti közösség fogadja el. Elfogadása elıtt be kell szerezni az iskolaszék és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Az intézményi minıségirányítási program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi Minıségirányítási Program határozza meg az intézmény mőködésének hosszú távra szóló elveit és a megvalósítását szolgáló elképzeléseket. Ennek keretei között a vezetési, tervezési, ellenırzési, mérési, értékelési feladatok végrehajtását. 6. Alapvetı szabadságjogok biztosítása Az intézményben a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különbözı világnézetőek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. A tanuló, a szülı és az alkalmazott nem késztethetı lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyızıdésének megvallására, megtagadására. 7. Az egyenlı bánásmód követelményének biztosítása A fenntartói irányítási, illetıleg az intézményi hatáskörbe hozott, az egyenlı bánásmód követelményét sértı, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidı nélkül hivatkozhat. 8. A nyilvánosság biztosítása A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot, a Házirendet, az Intézményi Minıségirányítási Programot és a Pedagógiai Programot nyilvánosságra kell hozni. Ezek a dokumentumok megtalálhatóak a könyvtárban, a titkárságon, a tanári pihenıben nyomtatott formában, valamint az intézmény dolgozói számára elérhetı a „publikus” szerveren.

26

A szülıket a megelızı tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekrıl, tanulmányi segédletekrıl, taneszközökrıl, ruházati és más felszerelésekrıl, amelyekre a következı tanévben a nevelı és oktató munkához szükséges lesz. Tájékoztatni kell ıket továbbá az iskolától kölcsönözhetı tankönyvekrıl, taneszközökrıl és más felszerelésekrıl, valamint arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülıi kiadások csökkentéséhez.

VII. Az intézmény munkarendje, a tanév rendje Az intézmény munkarendje A Szervezeti és Mőködési Szabályzat az intézmény közalkalmazotti jogviszonyban álló felnıtt dolgozóinak munkarendjét szabályozza. Ezen alkalmazottak körét a pedagógusok, a nevelıoktató munkát közvetlenül segítı és más munkavállalók alkotják. A közalkalmazottak munkarendje A közalkalmazottak munkarendjét, munkavégzésének és díjazásának egyes szabályait az intézmény kollektív szerzıdés tartalmazza, összhangban a Munka Törvénykönyve és a Közalkalmazotti Törvény rendelkezéseivel. Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a törvények, jogszabályok betartásával az intézményvezetı állapítja meg. A törvényes munkaidı és pihenıidı figyelembevételével az egyes részlegvezetık tesztnek javaslatot a napi munkarend összehangolt kialakítására és a közalkalmazottak szabadságának kiadására. A nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje: Adminisztratív dolgozók: hétfıtıl- csütörtökig 7.30-16.00 pénteken 7.30-13.30 Oktatástechnikus: hétfıtıl – péntekig 7.30-16.00 Karbantartók: hétfıtıl - péntekig 6.00-14.00 Gondnok: hétfıtıl - péntekig 6.00-14.00 A takarítók osztott munkaidıben dolgoznak: délelıtt: 5.00 - 9.00 délután: 16.00 - 20.00 Pedagógusok munkarendje: A pedagógusok munkarendjét alapvetıen az oktatási miniszter tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján az intézmény vezetése határozza meg. A Közoktatási Törvény szerint a nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus heti teljes munkaideje a kötelezı órákból, valamint a nevelı-oktató munkával, a tanulókkal, a szakfeladatokkal összefüggı feladatok ellátásához szükséges idıbıl áll. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézmény órarendjének figyelembevételével az igazgatóhelyettesek állapítják meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásnak zavartalan mőködését kell figyelembe venni.

27

Ennek érdekében:
a pedagógus köteles 10 perccel a tanítási, ügyeleti beosztása elıtt a munkahelyén megjelenni
a munkából való rendkívüli távolmaradását, annak okát lehetıleg elızı nap, de legalább az adott munkanapon köteles az igazgatóhelyettesnek jelezni, egyúttal megadni a hiányzás kezdetekor a tanítási foglalkozások ütemezését, tanmenetét.
egyéb esetekben a pedagógus az igazgatótól kérhet engedélyt legalább két nappal elıbb a tanóra elhagyására. A tanórák elcserélését az igazgatóhelyettes engedélyezheti. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetıség szerint – szakszerő helyettesítést kell tartani. Ha a helyettesítı pedagógust legalább egy nappal a tanóra megtartása elıtt bízzák meg, úgy köteles szakórát tartani. A pedagógusok számára – a kötelezı óraszámon felüli – a nevelı oktató munkával összefüggı rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást az intézményvezetı adja az igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetık javaslatainak meghallgatásával és az egyenletes terhelést figyelembe véve. Az intézmény tanulóinak munkarendje: A tanulók belsı munkarendjének részletes szabályozását a házirend tartalmazza. Betartása kötelezı. Az oktatási törvény elıírásainak megfelelıen a tanuló az új tanévet megelızı év második félévében ismerheti meg az iskola kötelezıen és szabadon választható foglalkozásainak kínálatát. A tanulónak a tanév végéig írásban kell nyilatkoznia a választásáról. A választott foglalkozásokon való részvétel kötelezı és tanév közben nem adható le. Indokolt esetben a tanév elsı hetében kérvényezhetı az igazgatónál a választott foglalkozások módosítása.

VIII. Tanórán kívüli foglalkozások 1. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az iskola – a tanórai foglalkozások mellett, amelyek kötelezı és választható tantárgyi órákból állnak – a tanulók érdeklıdési igényei szerint tanórán kívül foglalkozásokat szervez.

Az intézményben az alábbi tanórán kívüli foglalkozási formák léteznek:








tehetséggondozás (felvételire, versenyre felkészítık) szakkörök önszervezıdı diákkörök diáksportkörök felzárkóztató foglalkozások napközi otthon kulturális rendezvények

28

A fenti foglalkozások helyét és idıtartamát rögzíteni kell a tanórán kívüli órarendben, terembeosztással együtt. A tanórán kívüli foglalkozások kínálatát a tanév végén ismerteti az iskola a tanulókkal, és felméri az igényeket. A következı tanév elsı hetében kell a tanulóknak és szülınek – 14 év alatti gyerek esetén a szülınek – írásban nyilatkoznia arról, hogy mely foglalkozásokat szeretné igénybe venni. A felsorolt foglalkozások az iskola alaptevékenységéhez kötıdnek, így vagy ingyenes vagy térítési díjas formában kerülnek bevezetésre. A tehetséggondozás, a szakkörök a magasabb szintő képzés igényével a tanulók érdeklıdésétıl függıen, a munkaközösség-vezetık javaslatára az igazgató döntése alapján indítható. A foglalkozások meghatározott tematika alapján történnek, errıl, valamint a látogatottságról szakköri naplót kell vezetni. A tanulók öntevékeny diákköröket hozhatnak létre. Szakmai irányításukat a tanulók kérése alapján pedagógusok vagy külsı szakemberek végzik igazgatói engedéllyel, a mőködés feltételeinek intézményi támogatásával. Az iskolai énekkar is diákkörként mőködik meghatározott idıkeretben. Vezetıje az igazgató által megbízott kórusvezetı tanár. Az énekkar biztosítja az iskolai ünnepélyek és rendezvények zenei programját. A felzárkóztató foglalkozás célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkózás. Az osztályfınök, a szaktanár közös javaslata alapján indulhat az igazgató által megbízott pedagógus vezetésével. Az iskolai diáksportkörök a tanulók sportolási igényeihez igazodva mőködnek. A tanórai testnevelés órák mellett napi kétszer 45 perces tömegsportórát és minimum heti 20 órában diáksportköri foglalkozásokat biztosít az iskola. A tanórán kívüli foglalkozások megnevezését, heti óraszámát, a vezetı tanár nevét, mőködésének idıtartamát tanév elején a tantárgyfelosztás rögzíti. 2. Tanórán kívüli foglalkozások, amelyek nem az iskola helyiségében folynak:
tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok;
az iskola pedagógiai programjában rögzített, különösen a tanulmányi kirándulás, környezeti nevelés, a kulturális, illetıleg sporttáborok. A tanulók az iskola által szervezett tanórai képzési foglalkozásokon, programokon az osztályfınök tudtával, és szülıi beleegyezéssel vehetnek részt A tanulók önképzésének, egyéni tanulásának segítésére az iskolában iskolai könyvtár mőködik. Az iskolai könyvtár mőködésének szabályait a szervezeti és mőködési szabályzat XII. fejezete tartalmazza. Az iskolában a területileg illetékes bejegyzett egyházak hit- és vallásoktatást szervezhetnek. Az ezen való részvétel, a tanulók számára önkéntes. Az iskola a foglalkozásokhoz tantermet biztosít az iskola órarendjéhez igazodva. A hit- és vallásoktatási órákat az egyház által kijelölt hitoktató végzi.

29

IX. Belsı ellenırzési rendszer A belsı ellenırzési rendszer feladata az intézmény szakmai, gazdasági tevékenységének átfogó vizsgálata, értékelése. A belsı ellenırzés az intézmény szakmai tevékenységére és a gazdálkodásra irányul, melyet
folyamatosan elvégzendı vezetıi ellenırzés,
munkafolyamatba épített ellenırzésként,
valamint függetlenített belsı ellenırzés útján kell ellátni. 1. Az intézmény gazdálkodásának belsı ellenırzése Gazdálkodást érintı vezetı ellenırzés a) kötelezettségvállalási, utalványozási jogkörök gyakorlása, b) a jogszabályok, felügyeleti szervi és vezetıi döntések végrehajtásával kapcsolatos

gazdasági jellegő információk elemzése, értékelése, c) munkahelyen végzett helyszíni ellenırzés, d) a munkafolyamatba épített belsı ellenırzési rendszer mőködésének vizsgálata. Gazdálkodást érintı munkafolyamatba épített ellenırzés A munkafolyamatba épített ellenırzésnek a munkafolyamatok valamennyi szakaszára ki kell terjednie a hibák megelızésének, a hibák továbbgyőrőzésének, illetve nagyobb kár keletkezésének megakadályozása, a hiba megszüntetése céljából. Az igazgató rendelkezik: adott munkafolyamatban ellenırizendı munkafázisok kijelölésérıl, b) az ellenırzés módjának meghatározásáról, c) hiányosság észlelése esetén teendı intézkedésekrıl. a) az

(ellenırzési

pontok)

Gazdálkodást érintı függetlenített belsı ellenırzés A függetlenített belsı ellenırzés keretében a feladatokat a helyi sajátosságoknak megfelelıen kell végrehajtani, a gazdálkodás hatékonyságának elımozdítása és a belsı tartalékok feltárása érdekében. A függetlenített belsı ellenırzés keretében kiemelten a következı területeket kell a vizsgálat tárgyává tenni: a) az elıirányzatok, a rendelkezésre álló források hatékony és szabályszerő felhasználását, b) a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást, c) saját bevételek alakulását, növelésükre tett intézkedések hatását, eredményességét, d) követelések, kötelezettségek nyilvántartásának szabályszerőségét, e) a kintlévıségek behajtására tett intézkedéseket, f) a gazdálkodás szabályozottságát, a bizonylati rend, bizonylati fegyelem helyzetét, g) a vagyon védelme érdekében tett intézkedéseket, h) a költségvetési beszámoló valódiságát, szabályszerőségét,

30

i) j) k) l) m)

a FEUVE rendszer mőködésének szervezettségét, hatékonyságát, a támogatások rendeltetésszerő felhasználását, közbeszerzési elıírások betartásának szabályszerőségét, számviteli elıírások betartását, programok, és céljellegő elıirányzatok felhasználását, azok megvalósítását, hatékonyságát,

Az intézmény gazdálkodására kiterjedı belsı ellenırzést a „Belsı ellenırzési kézikönyv” (5. sz. melléklet) és a FEUVE Szabályzat ( 6. sz. melléklet) alapján végzi. 2. A pedagógiai munka belsı ellenırzésének feladatai Célja: az oktató-nevelı munka minıségének, szabályokkal való összhangjának megállapítása. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzése a tanítási órákon kívül kiterjed a tanórán kívüli foglalkozásokra is. A nevelı-oktató munka belsı ellenırzésének megszervezéséért a hatékony mőködtetéséért az igazgató felelıs. Az ellenırzés területeit, konkrét tartalmát, ütemezését úgy kell meghatározni, hogy minden nagyobb egység ellenırzésre kerüljön. Az ellenırzés szempontjait, a vizsgálat módszereit, az új feladatok meghatározását az intézmény vezetése készíti el.

3. Az oktató-nevelı munka belsı ellenırzésére jogosultak Az igazgató, helyettesei és a szakmai munkaközösségek vezetıi. Az ellenırzés a munkaköri leírásban rögzített területre vonatkozik. Az igazgató közvetlenül ellenırzi az igazgatóhelyettesek munkáját. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás. A munkaközösség-vezetık ellenırzési tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az illetékes igazgatóhelyettest. A pedagógiai munka belsı ellenırzéseinek feladatai
biztosítsa az iskola pedagógiai munkájának jogszerő – az oktatási törvények, miniszteri rendeletek, kerettantervek, az iskola pedagógiai programja szerint elıírt – mőködését
segítse elı az intézményben folyó oktató- és nevelımunka eredményességét, hatékonyságát
az igazgatóság számára megfelelı mennyiségő információt szolgáltasson a pedagógusok munkavégzésérıl
adjon megfelelı számú adatot az iskola pedagógiai munkájával kapcsolatos belsı és külsı értékelések elkészítéséhez Az ellenırzés módszerei
a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások látogatása,
írásos dokumentumok vizsgálata,
tanulói munkák vizsgálata,

31

Az ellenırzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. A megbeszélés következménye lehet:
a hiányosságok pótlása,
következtetések levonása,
új feladat a pedagógusnak, illetve a munkaközösségnek. Az ellenırzés tapasztalatai a pedagógus munka értékelésének egyik mutatója. 4. Kiemelt ellenırzési szempontok a nevelı-, oktatómunka során





A tanórák és tanórán kívüli foglalkozások pontos megtartása A nevelı-, oktatómunkához kapcsolódó adminisztráció pontossága A tanár-diák kapcsolat, a tanulói személyiség tiszteletben tartása Az oktatás színvonala a tanítási órákon Ezen belül elsısorban: • elızetes tervezés, az ütemezésnek megfelelıen haladás, • szakmai felkészültség, módszertani sokoldalúság, • a tanulók munkája és magatartása a tanítási órán, • a tantervi követelményeknek való megfelelés, • a tanórán kívüli nevelımunka, osztályfınöki munka eredményei.

Az ellenırzés tapasztalatai felhasználhatók:






nevelési értekezleteken, tantestületei értekezleteken, jutalmazásoknál, minıségi bérpótlék odaítélésénél, a munkaközösségek év végi értékelésénél.

Az egyes tanévekre vonatkozóan az ellenırzési feladatokat, ezek ütemezését, az ellenırzést végzı személy kijelölését az iskola éves munkaterve rögzíti.

X. A mindennapi testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapi testedzést a kötelezı heti tanórai testnevelési órán és a délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. A délutáni sportfoglalkozások az iskolai diáksportkör és a tömegsport keretében szervezıdnek. Ezeken az iskola minden tanulója jogosult részt venni. A sportköri munkát a testnevelési munkaközösség munkáját segítı és felügyelı általános igazgatóhelyettes koordinálja.

32

Az iskolai diáksportkör foglalkozásait tanévenként kell tervezni és a tantárgyfelosztásban feltüntetni. A délutáni tömegsport foglalkozásokon való részvételhez az iskola biztosítja, hogy a tornaterem, sportudvar, edzıterem a testnevelı tanár felügyelete mellett a tanulók számára nyitva legyen. A tömegsport foglalkozások pontos idejét tanévenként az iskolai tantárgyfelosztásban fel kell tüntetni.

XI. Az iskolai könyvtár mőködési rendje

1. A könyvtárra vonatkozó adatok: A könyvtár elnevezése: Herman Ottó Gimnázium Könyvtára. A könyvtár székhelye és pontos címe: azonos az iskola címével, telefon-, és fax számával; e.mail: [email protected] A könyvtár létesítésének idıpontja 1957. A könyvtár tulajdonbélyegzıje: átmérıje 3. 5 cm. “ Herman Ottó Gimnázium Könyvtára Miskolc” körirattal. A könyvtár megfelel a 16/ 1998 (IV.8.)MKM rendeletének 3. sz. mellékletében megfogalmazott szakmai követelményeknek A könyvtár 3 helyiségbıl áll, az állomány szabadpolcos elhelyezése biztosított, lehetıség van egy osztály egyidejő foglalkozására. A könyvtárban informatikus könyvtáros szakon egyetemi végzettséggel rendelkezı könyvtárostanár tevékenykedik. A könyvtári állomány nagysága megfelel a rendeletben elıírtaknak. Tanítási napokon a könyvtár a kötelezı óraszámnak megfelelıen tart nyitva. 2. Az iskolai könyvtár kapcsolatai – szakmai szolgáltatások: Koordinációs központ az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, valamint a BAZ Megyei Pedagógiai Intézet Könyvtára Az iskolai könyvtár kapcsolatot tart:
a város iskolai könyvtáraival,
a Városi Pedagógiai Intézet Könyvtárával,
a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet Könyvtárával,
a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárral, a Miskolci Városi Könyvtár fiókkönyvtáraival. Az iskolai könyvtár szakmai tevékenységét szakmai szolgáltatásokkal segíti a Városi Pedagógiai Intézet Könyvtára és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet Könyvtára. Az iskolai könyvtár munkájának értékelését az országos szakértıi jegyzéken szereplı szakember végzi.

33

3. A könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az oktató-nevelı munka szellemi bázisa, eszköztára, győjtıkörének igazodni kell a mőveltségi területek követelményrendszeréhez és az iskola tevékenységének egészéhez. Az iskolai könyvtár alapfeladatai a 16/1998 (IV. 8.)MKM rendeletében megfogalmazottak szerint:
győjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, ırzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása,
tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról,
tanórai foglalkozások tartása a helyi tanterv elıírásai szerint,
egyéni és csoportos helyben használat biztosítása,
a könyvtári dokumentumok kölcsönzése beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését. Az iskolai könyvtár kiegészítı feladatai:
számítástechnikai informatikai szolgáltatások biztosítása,
tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben mőködı könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,
részvétel a könyvtárak közötti dokumentum és információcserében.
más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása 4. Az iskolai könyvtár győjtıköre: Az állomány tervszerő, meghatározott irányú fejlesztését az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél és feladatrendszer határozza meg. A győjtıkörre vonatkozó rendelkezéseket a 2. számú melléklet tartalmazza 5. Győjteményszervezés: A folyamatosan és tervszerően alakított állomány tükrözi az iskola nevelési-oktatási célkitőzéseit. A szerzeményezés és apasztás növeli a győjtemény információs értékét. Gyarapodás: Az iskolai könyvtár állománya vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A könyvállomány tervszerő és folyamatos gyarapítása érdekében szerzıdésben állunk a Könyvtárellátóval, de figyelemmel kell kísérni a kiadói katalógusokat, kereskedıi tájékoztatókat, folyóiratok ismertetéseit, készlettájékoztatókat stb. Az állomány gyarapításánál figyelembe vesszük a szakmai munkaközösségek véleményeit. Állományapasztás: Az iskolai könyvtár állományából folyamatosan, évente legalább egy alkalommal ki kell vonni az elavult tartalmú dokumentumokat: (pl. érvényét vesztett tanterveket,) csonka többkötetes dokumentumokat, fölöslegessé vált, természetes elhasználódás következtében könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumokat.

34

6. A könyvtári állomány védelme: Az állomány jogi védelme:
A könyvtáros-tanár anyagilag és erkölcsileg felelıs a győjtemény tervszerő gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért, így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki nem vásárolhat. A kölcsönzı anyagilag felel a dokumentumok és/vagy a technikai eszközök megrongálásával és/vagy elvesztésével okozott kárért.
A tanulók és a dolgozók tanuló- és munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intézı személyt terheli az anyagi felelısség. A letéti állományért a dokumentumokat átvevı szaktanár anyagilag is felelıs, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas.
A könyvtár biztonsági zárainak kulcsai a könyvtáros tanárnál és az iskola portáján helyezendı el. A kulcsok csak indokolt esetben (vis maior, hosszantartó betegség) adhatók át az iskola igazgatójának. A könyvtáros-tanár hosszantartó betegsége esetén, helyettese részarányos anyagi felelısséggel tartozik. Felelısségének idejét rövid jegyzıkönyvben rögzíteni kell. Az állomány fizikai védelme:
A könyvtár helyiségeiben be kell tartani a tőzrendészeti szabályokat.
A dokumentumokat a lehetıségekhez mérten védeni kell a fizikai ártalmaktól
A fizikai állapotában megrongálódott, de tartalmában nem csonkult, könyvtári dokumentumokat folyamatosan köttetni kell. Az állományvédelem nyilvántartásai:
l. Állományellenırzési nyilvántartások: leltározási ütemterv, záró jegyzıkönyv.
Kölcsönzési nyilvántartás: tasakos nyilvántartás
Könyvtárhasználati szabályzat: a használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti. Ez a dokumentumok visszaszolgáltatásának jogi biztosítéka.
A könyvtáros-tanár munkaköri leírása
A győjteményszervezés dokumentumai:
A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenırzésérıl és az állományból történı törlésrıl szóló szabályzat kiadásáról.
MSZ 3448-78 szabvány 7. A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása, letétek:
Könyvállomány: kézi és segédkönyvtár, kölcsönözhetı állomány, brosúrák (raktári rendje: szépirodalom betőrendben, ismeretközlı irodalom szak (ETO), ezen belül betőrendben)a könyvtári polcokon,
a periodikák raktári rendje : a friss számok és a tárgyév számai a könyvtár olvasótermében a folyóirattartón, a régebbiek (amennyiben hosszabb ideig ırzi a könyvtár) külön állományegységként tékázva a könyvtár raktárában,

35


audiovizuális és számítógéppel olvasható dokumentumok raktári rendje: dokumentumtipusonként tartalom szerinti elrendezésben,
a helytörténeti dokumentumok a raktári rend megfelelı helyén. Letéti állományok: a számítástechnika teremben és az orosz szertárban vannak elhelyezve, melyrıl lelıhely katalógus található a könyvtárban. 8. A könyvtári állomány feltárása Az iskolai könyvtár állományáról raktári katalógus, szótárkatalógus, sorozati katalógus készült. 1996-ban a könyvtár áttért a Szirén integrált könyvtári rendszerrel történı feltáró munkára. 9. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:


A könyvtár használói köre: Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár, az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan. Minden könyvtárhasználó köteles a könyvtár rendjét megırizni. A könyvtárba tanszeren kívül más nem vihetı be. A beiratkozás módja A beiratkozáshoz szükséges a személyi lap kitöltése, amelyen a tanuló legfontosabb adatai (név, születési év, hely, idı, lakcím, az osztályfınök neve, személyes aláírás stb.) szerepelnek. A könyvtár a személyes adatok védelmérıl a jogszabályban megfogalmazottak szerint gondoskodik. Beiratkozáskor az olvasó kötelezettséget vállal a könyvtári szabályok betartására. Minden tanuló köteles a könyvtáros felé jelezni, ha személyes adataiban változás következett be.




A könyvtárhasználat módja: Az iskolai könyvtár elsıdleges feladata, hogy győjteményével és szolgáltatásaival az iskolában folyó oktató-nevelı munkát segítse. Ennek megfelelıen a könyvtárhasználók számára lehetıvé teszi: • a teljes állománya egyéni és csoportos helyben használatát (olvasótermi, kézikönyvtári állományrész), Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: az olvasótermi, kézikönyvtári könyvek, periodikumok, nem nyomtatott (av., számítógéppel olvasható dokumentumok). A szaktanárok és a tanulók egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetik ezeket a dokumentumokat. • a könyvtár számítógépeinek használatát. A számítógép használatára vonatkozó rendelkezések a 3. sz. melléklet (IBSZ) tartalmazza. •

Az állomány kölcsönzését: a könyvtár bármely dokumentumát csak a könyvtáros-tanár tudtával lehet kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásba vétellel lehet. Az iskolai könyvtár könyveibıl egy alkalommal 5 db kölcsönözhetı három hetes határidıre, amely kölcsönzés indokolt esetben egy alkalommal megismételhetı. Ettıl az adott körülményeknek megfelelıen mindig el lehet térni. (pl.. tankönyvek, tartós tankönyvek kölcsönzése esetén). Kölcsönzéskor a könyvtárhasználó kézjegyével igazolja a dokumentumok átvételét.

36

Ha a tanuló a kölcsönzött dokumentumot a határidı lejártával nem hozza vissza, ill. a kölcsönzést nem hosszabbítja meg, fegyelmi vétségnek minısül, amely fegyelmi intézkedést von maga utána következık szerint: A három hét lejárta után 5 tanítási nap türelmi idı elteltével a következı intézkedés történik:
a szülı értesítése (elsı alkalommal)
ha a tanuló a kikölcsönzött könyve (ket) a szülıi értesítést követı 5 tanítási nap múlva sem hozza vissza, illetve a tanév során megismétlıdik a fent ismertetett késés, szaktanári figyelmeztetésben részesül.
Ha a tanév során a tanuló határidın túl (a 2. pontban foglaltak után) ismételten nem hozza vissza a kikölcsönzött könyve (ket), osztályfınöki figyelmeztetést kap. Amennyiben ez szükséges, az 1-3. pontban foglaltakon túl az iskola házirendjében található összes fegyelmi intézkedés és fegyelmi büntetés alkalmazható.
A letéti állományért a dokumentumokat átvevı szaktanár anyagilag is felelıs, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból a dokumentumok tárolására alkalmas. Az elvesztett dokumentumokat a könyvtárhasználó az alábbi módon téríti meg:
a dokumentum azonos kiadásának beszerzése, vagy
a dokumentum új kiadásának beszerzése.
a dokumentum fénymásolással történı pótlása. A pótlás módját a könyvtáros-tanár határozza meg. A könyvtár egyéb szolgáltatásai:
Tájékoztató szolgálat keretében eligazítást ad a könyvtár és a dokumentumok használatához szükséges ismeretekrıl. bibliográfiai és, ténybeli tájékoztatást nyújt
Segíti az iskolai munkához, különbözı versenyekhez szükséges irodalomkutatást, esetenként témafigyelést, önálló irodalomkutatást is végez.
Közremőködik a könyvtárhasználatra épülı tanítási órák elıkészítésében, megtartásában.
Az iskolai könyvtár letéti állományt helyez el a számítástechnika teremben és az orosz szertárban, melyrıl a könyvtáros-tanár lelıhely nyilvántartást vezet. Az iskolai könyvtár nyitva tartása: Kötelezı nyitvatartási idı heti 22 óra, mely az alábbi idıpontokban oszlik meg a tanítási napokon: Hétfı, kedd, csütörtök: 8.30- 11.30 délután 13.1015.30 Szerda, péntek: 8.30 11.30 délután 13.10 14.40 A könyvtár mőködését a belsı használatú részletes Mőködési Szabályzat határozza meg.

37

XII. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói- és gyermekbalesetek megelızésében, illetve baleset esetén (intézményi védı, óvó elıírások) 1. Az iskola minden dolgozójának alapvetı feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megırzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint, ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. 2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulói balesetek megelızésével kapcsolatban:
Minden dolgozónak ismernie kell és be kell tartania az iskolai munkabiztonsági (munkavédelmi) szabályzat, valamint a tőzvédelmi és a tőzriadó terv rendelkezéseit.
A nevelık a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokon, valamint ügyeleti beosztások ideje alatt kötelesek a rájuk bízott tanulók tevékenységét folyamatosan figyelemmel kísérni, a rendet megtartani, valamint a baleset-megelızési szabályokat a tanulókkal betartatni.
Az osztályfınöknek foglalkoznia kell a balesetek megelızését szolgáló szabályokkal a tanév megkezdésekor, az elsı osztályfınöki órákon. Ennek során ismertetni kell: - a rendkívüli esemény (baleset, tőzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa) bekövetkezésekor szükséges teendıket, - a menekülés útvonalát, - a menekülés rendjét, - a Házirend óvó-védı szabályait - alapvetı KRESZ ismeretek. 3. A nevelıknek ki kell oktatniuk a tanulókat minden tanórán vagy iskolán kívüli program elıtt a baleseti veszélyforrásokra, a kötelezı viselkedés szabályaira. 4. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenırzések keretében ellenırzi. A munkavédelmi szemlék rendjét és az ellenırzésbe bevont dolgozókat az iskola munkavédelmi szabályzata tartalmazza, amely az SZMSZ 5. számú melléklete. 5. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén: A tanulók felügyeletét ellátó nevelınek a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következı intézkedéseket:
A sérült tanulót elsısegélyben kell részesítenie, ha szükséges, orvost kell hívnia. Az elsısegélynyújtásban a dolgozó csak annyit tehet, amihez biztosan ért. Ha bizonytalan, hogy az adott esetben mit kell tennie, akkor feltétlenül orvost kell hívnia.
A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tıle telhetı módon meg kell szüntetnie.
Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az iskola igazgatóságának.

38

6. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának ki kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a kiváltó okokat. Meg kell állapítani, hogy mit kell tenni a hasonló balesetek megelızése érdekében, ha szükséges, intézkedéseket kell tenni. Törvény írja elı, hogy:
A tanulóbalesetet az elıírt nyomtatványon nyilván kell tartani.
A három napon túl gyógyuló sérülést okozó balesetek kivizsgálásáról jegyzıkönyvet kell írni. A jegyzıkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányát pedig át kell adni a tanulónak (kiskorú tanuló esetén a szülınek). A jegyzıkönyv egy példányát az iskola ırzi meg. A súlyos balesetet azonnal jelenteni kell a fenntartónak. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkezı személyt kell bevonni.

XIII. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendık 1.

Az iskola mőködésében rendkívüli eseménynek kell minısíteni minden olyan elıre nem látható eseményt, amely a nevelı és oktató munka szokásos menetét akadályozza, illetve az iskola tanulóinak és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minısül különösen:
természeti katasztrófa (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz stb.)
tőz
robbantással történı fenyegetés

2.

Amennyiben az iskola bármely dolgozójának vagy tanulójának az iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát fenyegetı rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására, köteles azt azonnal közölni az iskola igazgatóságával.

3.

A rendkívüli eseményrıl azonnal értesíteni kell
a fenntartót
tőz esetén a tőzoltóságot
robbantással történı fenyegetés esetén a rendırséget
személyi sérülés esetén a mentıket
egyéb esetekben az esemény jellegének megfelelı rendvédelmi, illetve katasztrófavédelmi szerveket, ha erre szükség van.

4.

Rendkívüli esemény észlelése után az igazgató vagy az intézkedésre jogosult felelıs vezetı az épületben tartózkodó személyeket értesíti, valamint intézkedik a veszélyeztetett épület, vagy épületrész kiürítésérıl. A bent tartózkodó tanulóknak a tőzriadó terv és a bombariadó terv mellékleteiben található kiürítési terv alapján kell elhagyniuk az épületet. A kiürítés során fokozottan kell ügyelni a következıkre:
a kijáratok nyitva legyenek, a közmővezetékek (gáz, elektromos csap) el legyen zárva.

39


szabaddá legyenek téve a vízszerzési helyek
a tanulókat a tanterem elhagyásakor a nevelı számolja meg
a tanóra helyszínét a foglakozást tartó nevelı hagyja el utoljára A rendvédelmi, illetve katasztrófavédelmi szervek helyszínre érkezését követıen a szerv illetékes vezetıjének igénye szerint kell tenni a további biztonsági intézkedésekrıl. 5. 6. 7.

A rendkívüli esemény miatt kiesett tanítási órákat a nevelıtestület által meghatározott napokon (szombat is lehet) be kell pótolni. A tőz esetén szükséges teendık részletes intézményi szabályozását a tőzvédelmi szabályzat, a „tőzriadó terv” tartalmazza. A tőzriadó terv és a bombariadó terv elkészülésért, a tanulókkal és a dolgozókkal történı megismertetéséért az intézmény igazgatója a felelıs. Az épületek kiürítését a tőzriadó tervben és a bombariadó tervben szereplı kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért az iskola igazgatósága felelıs. A tőzriadó tervben és a bombariadó tervben megfogalmazottak az intézmény minden tanulójára és dolgozójára kötelezı érvényőek.

XIV. Az intézményi hagyományok ápolása Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bıvítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelezettsége. A hagyományápolás külsıségei

Az intézmény címere:

Az intézmény zászlója: világoskék, az iskola nevével és címerével A tanulók kötelezı ünnepi viselete
Lányok: kétrészes sötétkék szövetruha fehér matrózgallérral
Fiúk: sötét öltöny, fehér ing

40

Az iskola hagyományos sportfelszerelése
Lányok: egyrészes középkék tornaruha, fehér zokni és tornacipı
Fiúk: kék nadrág, fehér póló, fehér zokni és tornacipı

A tanulók életvitelével kapcsolatos hagyományok, ünnepségek



















Az iskolai ünnepi egyenruhát viselik városi, iskolai ünnepélyeken, versenyeken való részvételkor. Az ünnepélyes tanévnyitón belépı új hermanos tanulók fogadalmat tesznek. Az év folyamán megismerkednek névadónk életével és az iskola történetével, majd vetélkedın vesznek részt e témakörben. Szeptemberben kopaszavatón és mazsolaavatón avatják az új hermanos diákokat. Az utolsó éves diákok a ballagás hetében tisztelegnek a névadó sírjánál a hámori temetıben, és a ballagás napján megkoszorúzzák névadónk iskolában elhelyezett szobrát. A ballagó diákok éjjeli zenét adnak tanáraiknak és az iskola vezetıinek. A 11. évfolyam tanulói a ballagási ünnepség elıtt elbúcsúztatják a végzıs osztályokat, és apró emléktárgyakkal ajándékozzák meg ıket. A végzıs diákok szalagavatót rendeznek közös ünnepi mősorral. Minden tanévben az iskola diákönkormányzata megrendezi a Herman-hetet. Ekkor kerül sor a diákigazgató megválasztására és különféle rendezvényekre. A karácsonyi szünet elıtti utolsó tanítási napon közös karácsonyi ünnepséget tartunk. A nyelvi munkaközösségek karácsonyi mősort szerveznek a nemzetek karácsonyi szokásainak megfelelıen. Nemzeti ünnepeinken (október 23, március 15) iskolai ünnepéllyel emlékezünk. Tanév végén ünnepélyes tanévzáró ünnepségen értékeljük a tanév munkáját. Az iskola életérıl iskolakrónikát vezetünk. Kétévente márciusban a Szabó Lırinc hagyományok ápolására emléknapot és szavalóversenyt rendezünk. Évente évkönyvet adnak ki a végzıs évfolyamok. Az intézmény törekszik arra, hogy széles kitekintést biztosítson a jelenkor irodalmi, tudományos és mővészeti életére. A Miskolci Nemzeti Színház Herman bérlete, a Filharmónia által szervezett évi 3 hangverseny, korunk nagy egyéniségeinek – költık, nyelvészek, mővészek – meghívása jelenti e nemes hagyományok továbbvitelét.

41

XV. Tankönyvellátás rendje, szociális támogatás 1. Tankönyvellátás rendje Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az iskola igazgatója a felelıs. Az iskola éves munkatervében rögzíteni kell a felelıs dolgozó nevét, aki az adott évben: elkészíti az iskolai tankönyvrendelést részt vesz az iskolai tankönyvterjesztésben A dolgozóval, aki ezt a feladatot ellátja az igazgató megállapodást köt, amely tartalmazza
a felelıs dolgozó feladatait,
a tankönyvterjesztés módját, idejét
a felelıs dolgozó díjazásának módját és mértékét. A tankönyvjegyzékbıl az iskola helyi tanterve alapján és az iskolaszék véleményének figyelembevételével a szakmai munkaközösségek javaslatot tesznek a szaktanárok számára a használandó tankönyvekre. A javaslattól való eltérést a szaktanárnak írásban indokolni kell. 2. Szociális támogatás
A tankönyv vásárlására biztosított állami támogatás szétosztására szociális elvek figyelembe vételével differenciáltan kerül sor. A döntésnél az osztályfınök és az ifjúságvédelmi felelıs véleménye, illetve a közösen kialakított szempontrendszer a mérvadó.
A mőködı iskolai alapítványok lehetıséget biztosítanak arra, hogy a tanulók tanévente három alkalommal oktatási, kulturális és sportprogramokhoz kapcsolódóan pályázatot adjanak be. A kuratóriumok a pályázatok elbírálásakor figyelembe veszik a szociális szempontokat.
Az ingyenes tankönyvre – 2001. évi XXXVII. tv. 8.§-a alapján – jogosult tanulók ez irányú kérelmüket és a jogosultságot igazoló dokumentumokat az osztályfınöknek nyújtják be a tanévet megelızı év november 15-ig, az 5. és 9. osztályos tanulók pedig a beiratkozáskor. A tankönyvfelelıs átvételi elismervény ellenében a tanév kezdetekor adja át az ingyenes tankönyvre jogosult tanulóknak a tankönyvcsomagot. A nyilvántartás és a dokumentumok ırzése a gazdasági irodában történik. A tartós tankönyvek bevételezése, nyilvántartása és a kölcsönzés dokumentálása a könyvtáros feladata.

42

XVI. Felnıttoktatás mőködési szabályzata A felnıttoktatás célja A szakirányú végzettség alapfeltételeinek megteremtése gimnáziumi oktatás keretében. Iskolánk felnıttoktatási tagozatán tanító pedagógusok (a pedagógiai programban is meghatározott) kiemelt feladatnak tekintik:
Esélyegyenlıség megteremtése a hátrányos helyzető fiatalok számára
Önismeret fejlesztés; tanulási technikák elsajátíttatása
Egészségmegırzés szemlélető oktatás
Tehetséggondozás
Munkavállalási esélyeiket növelı ismeretek megszerzésének lehetısége – önköltséges képzések keretében (pl. számítástechnika ) A felnıttoktatás formája: levelezı tagozat Szervezeti felépítés:

- igazgató - tagozatvezetı igazgatóhelyettes - szaktanárok ( fıállásúak, óraadók)

A mőködés rendje
szorgalmi idıben tanítási nap hetente két alkalommal van minden osztály számára
a felnıtt hallgatók 14.30 és 19.30 óra között tartózkodhatnak az iskolában
a tanítási órán kívül egyéb programok az iskolában csak igazgatói engedéllyel történhetnek
hivatalos ügyekben a tagozatvezetıhöz lehet fordulni
a pedagógus köteles elsı tanítási órája elıtt 15 perccel a munkahelyén megjelenni
a beszámolók és vizsgák reggel 8.00 vagy délután 15.00 órakor kezdıdnek
a fıállású pedagógus munkaköri feladatai közé tartozik a beszámolók, év végi vizsgák, javító, pótló, osztályozó és különbözeti vizsgák megtartása A felvétel feltételei
évfolyamra felvehetı az a nem tanköteles tanuló, aki az általános iskola 8. osztályát eredményesen befejezte
Felsıbb osztályba az vehetı fel, aki a közvetlenül megelızı évfolyamot valamelyik gimnáziumban eredményesen elvégezte. Gimnáziumból indokolt esetben, igazgatói engedéllyel, tanév közben is történhet átvétel.
Különbözeti vizsga letétele után folytathatja tanulmányait a szakközépiskolából átjelentkezı tanuló. A különbözeti vizsga tárgyait az igazgató jelöli ki.
évfolyamra vehetı fel a hároméves szakmunkásképzıt végzett tanuló, ha szakmunkás bizonyítvánnyal és oklevéllel rendelkezik.
A növekvı érdeklıdés miatt és a lemorzsolódás csökkentése érdekében: - áprilisban jelentkezési lap leadása - június végén írásbeli szintfelmérés magyar nyelv és irodalomból illetve matematikából, ha túljelentkezés van.

43

A beszámolók és év végi vizsgák rendje
A levelezı tagozatos hallgatók évközi osztályzataikat beszámolókon kapják. Beszámoló tanévenként két alkalommal 10 hét anyagából történik. A beszámolói kötelezettség indokolatlan elmulasztása a tanulói jogviszony megszőntét vonja maga után.
A beszámolók eredményeit a tanár a tanulók tanulmányi lapjára, a szaktanári lapra és az összesítı lapra a pótbeszámoló napját követı 15 nappal bezárólag köteles beírni. Pótbeszámolóra csak tagozatvezetıi engedéllyel jöhet a tanuló (igazolás alapján).
Egy nap öt szóbeli beszámolónál több nem lehet.
Levelezı tagozaton magatartás és szorgalom jegy nincs.
Év végi osztályzatait az év végi osztályozó vizsgán kapja a tanuló. A részvétel feltétele az évközi beszámolók teljesítése minden tárgyból.
Az osztályozó vizsga anyaga a tantárgy megfelelı évfolyamának teljes törzsanyaga.
Magyar nyelv és irodalomból, matematikából, történelembıl és idegen nylevbıl írásbeli vizsgát is kell tenni. Idıtartama: 1,5-2 óra.
A beszámoló- és osztályozó vizsgák beosztása külön vizsgarend szerint történik. A beosztás az éves munkaterv része.
Az osztályozó vizsgát záró értekezlet után az osztályfınök /jegyzı elkészíti a vizsga dokumentumait. Egyéb vizsgák Javítóvizsga:
Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki legfeljebb 2 tárgyból elégtelen osztályzatot kapott. (A javítóvizsga letételére nagyon indokolt esetben egy vizsgaidıszakig halasztást adhat az igazgató. A halasztást a vizsga megkezdése elıtt kell kérvényezni.)
A javítóvizsgát vizsgabizottság elıtt kell letenni. Idıpontja: augusztus utolsó hete, október elsı hete, február negyedik hete Különbözeti vizsga:
Azokra a tárgyakra terjed ki, amelyeket a tanuló a felvétele szempontjából beszámítható évfolyamokon nem tanult vagy más tematika szerint tanult. Tantárgyait az igazgató jelöli ki.
A különbözeti vizsgát vizsgabizottság elıtt kell letenni. Idıpontja: augusztus utolsó hete Osztályozó vizsga:
Osztályozó vizsgát különösen indokolt esetben tehet a tanuló (betegség, katonaság, külföldi utazás). Az engedélyt írásban kell kérni az igazgatótól (legkésıbb május 30ig).
Az osztályozó vizsgát vizsgabizottság elıtt kell letenni.
Idıpontja: augusztus utolsó hete, január utolsó hete

44

Pótlóvizsga:
Az osztályozóvizsgát igazolt okból megszakító tanulók tehetnek pótlóvizsgát. A vizsga megszakításának indokoltságát a vizsga lezárásáig kell igazolni.
A pótlóvizsgát vizsgabizottság elıtt kell letenni. Idıpontja: augusztus utolsó hete. A különbözeti, javító, pótló és osztályozó vizsgákról kimutatást kell vezetni.
A kimutatást a jegyzı és az igazgató írja alá.
Az adminisztratív feladatok ellátására az igazgató jegyzıt bíz meg, aki a záróértekezlet után elkészíti a vizsga dokumentumait.
A fenti vizsgákon való részvétel feltétele a bizonyítvány leadása, ill. az igazgatói engedély.

A tagozat kapcsolatai

A megfogalmazott cél és a kiemelt feladatok megvalósításában segítséget nyújtó intézményekkel, szervezetekkel, alapítványokkal (pl. Soros Alapítvány, Megyei Önkormányzat Közoktatási Alapítványa, Miskolci Egyetem, B.-A.-Z. Megyei Pedagógiai Intézet, Városi Pedagógiai Intézet, OKI – Felnıttoktatási Központ, Budapest TIT Stúdió, Felnıttoktatási Mőhely)

Hagyományok ápolása







Ballagáskor mősorral búcsúztatjuk a végzıs diákokat Minden végzıs osztály csoportképet készít (egy jövıbeli tagozati krónika alapja) Osztálykirándulások a négy év során legalább egy alkalommal Színházlátogatások osztály vagy tagozati keretben Felzárkóztatás 9-10. évfolyamon a lemorzsolódás csökkentése érdekében Érettségi elıkészítık a 12. évfolyamon a sikeres érettségi érdekében

45

Zárórendelkezések Jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat módosítása csak nevelıtestületi elfogadással, az iskolaszék és a diákönkormányzat egyetértésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Módosítását kezdeményezheti:
fenntartó,
a nevelıtestület,
az iskola igazgatósága,
az iskolaszék,
a diákönkormányzat. Az iskola hatékony mőködéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák. Ezek közül az alábbiak a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletei: 1. Munkaköri leírások 2. Könyvtár győjtıköri leírás 3. Informatikai Biztonsági Szabályzat 4. Adatvédelmi Szabályzat 5. Munkavédelmi Szabályzat 6. Kockázatelemzés 7. Tőzvédelmi Szabályzat 8. Belsı Ellenırzési Kézikönyv 9. A Folyamatba Épített Elızetes és Utólagos Vezetıi Ellenırzés Szabályzata 10. Közbeszerzési Szabályzat 11. Pénzkezelési Szabályzat 12. Számviteli Politika 13. Eszközök és források értékelési Szabályzata 14. Leltározási Szabályzat 15. Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata 16. Gazdasági Szervezet Ügyrendje 17. Bizonylati- iratkezelési Szabályzat 18. Élelmezési Szabályzat 19. Önköltség számítási Szabályzat 20. Iratkezelési Szabályzat Ezen szabályzatok, elıírások a Szervezeti és Mőködési Szabályzat változtatása nélkül is módosíthatóak, amennyiben jogszabályi elıírások, belsı intézményi megfontolások ezt szükségessé teszik. Miskolc, 2005. március 9. Szamosfalvy Jánosné igazgató

46

Legitimációs záradék A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a Szülıi választmány megismerte és véleményezte. Miskolc, 2005. április 1.

……………………………….. Nébliné Babik Katalin Szülıi választmány elnöke

A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a Diákönkormányzat megismerte és véleményezte. Miskolc, 2005. április 1.

……………………………….. DÖK vezetıje

A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot a nevelıtestület 2005. április 4-i értekezleten megvitatta és egyhangúlag elfogadta. Az értekezletet megelızıen két hét állt rendelkezésre a nem végleges változat megismerésére. Miskolc, 2005. április 4.

……………………………………… igazgatóhelyettes

………………………………………. tantestület tagja

47