Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet OM azonosító: 037738
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 2011.
Tartalom 1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ........................................................ 5 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja............................................................... 5 1.2 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok................................. 5 1.2.1 Az iskola nyilvános dokumentumai ................................................................... 8 1.3 Az intézmény legfontosabb adatai, jellemzői ............................................................ 9 1.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya......................................................... 12 2. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE .. 13 2.1 Az intézmény közösségei ........................................................................................ 13 2.1.1 Az iskola vezetői: szűkebb vezetőség .............................................................. 13 2.1.2 Nevelőtestület ................................................................................................... 14 2.1.3 Szakmai munkaközösségek, szakszolgálatok................................................... 15 2.1.4 Alkalmi munkacsoportok az általános iskolában ............................................. 16 2.1.5 A logopédiai intézet munkatársai ..................................................................... 16 2.1.6 Gazdasági és technikai csoport: a szakalkalmazottak közössége ..................... 17 2.1.7 Diákönkormányzat (DÖK) ............................................................................... 17 2.1.8 Osztályközösségek ........................................................................................... 18 2.1.9 Szülői szervezet az általános iskolában ............................................................ 18 2.1.10 A szülők jogai és kötelességei a logopédiai intézetben .................................... 18 2.2 Az intézmény szervezeti rendszere .......................................................................... 19 2.2.1 Munkaköri leírások........................................................................................... 19 2.2.2 Az intézményi munka irányítását segítő fórumok ............................................ 19 Igazgatótanács .................................................................................................. 20 2.2.3 2.2.4 Igazgatói tanács az általános iskola működtetéséhez ...................................... 20 2.2.5 Iskolatanács: szélesebb vezetőség .................................................................... 20 2.2.6 Team értekezlet a logopédiai intézet működtetéséhez ..................................... 21 2.2.7 Munkaközösségi értekezlet .............................................................................. 21 Nevelőtestületi értekezlet ................................................................................. 22 2.2.8 2.2.9 Dolgozói munkaértekezlet ................................................................................ 23 2.2.10 Diákbizottsági ülés ........................................................................................... 23 2.2.11 Szülői fórum ..................................................................................................... 24 2.2.12 Dolgozói érdekképviseleti szervezetek ............................................................ 24 3. FEJEZET AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI .............. 26 3.1 Az általános iskola belső és külső kapcsolattartásának rendje ................................ 26 A belső kapcsolattartás ..................................................................................... 26 3.1.1 3.1.2 A külső kapcsolattartás ..................................................................................... 28 3.2 Az intézmény ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó szabályok ............................ 30 3.2.1 Az általános iskola nyitási-zárási rendje .......................................................... 31 3.2.2 A látogatás rendje ............................................................................................. 32 3.2.3 Az intézmény helyiségeinek használata ........................................................... 32 3.2.4 A szaktermek használati rendje ........................................................................ 33 3.2.5 Karbantartás és kártérítés ................................................................................. 34 3.3 A dolgozók munkarendje ......................................................................................... 34 3.3.1 Vezetők munkarendje, feladatmegosztása ....................................................... 34 3.3.2 Az iskola képviselete ........................................................................................ 35 3.3.3 A pedagógusok munkarendje ........................................................................... 35 3.3.4 A munkaidő beosztása ...................................................................................... 36 3.3.5 A pedagógus intézményben és intézményen kívül teljesíthető feladatai ......... 37 3.3.6 Ügyeleti rend .................................................................................................... 38 3.3.7 Helyettesítés ..................................................................................................... 39
2
3.3.8 Műszakcsere ..................................................................................................... 39 3.3.9 A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabálya ................................ 39 3.3.10 Szabadság ......................................................................................................... 40 3.3.11 A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei ................................................ 40 3.3.12 A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről ....................... 41 3.4 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése ............................................................. 41 3.5 A tanév rendje .......................................................................................................... 42 3.6 Csengetési rend ........................................................................................................ 42 3.7 Az óraközi szünetek rendje ...................................................................................... 42 3.8 Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje ................................................................ 43 3.9 A napközis foglalkozásokra való felvétel rendje ..................................................... 43 3.10 A mindennapos testedzés formái ......................................................................... 43 3.11 Az ünnepélyek megrendezésének formái és rendje ............................................. 44 3.12 Tanulmányi kirándulások ..................................................................................... 44 3.13 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok ........................................................ 45 3.14 Egyéb programok, rendezvények szervezése....................................................... 45 3.15 Tanfolyamok ........................................................................................................ 45 3.16 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái ............................................... 46 3.16.1 Általános szabályok a napközi otthon működésére vonatkozóan .................... 46 3.16.2 Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok ....... 47 3.17 Az iskolai könyvtár működési rendje................................................................... 47 3.17.1 A tankönyvellátás és a támogatás felhasználásának rendje.............................. 47 3.18 Diákigazolványok, pedagógus igazolvány kezelése ............................................ 47 3.19 Az iskolai büfé működési rendje .......................................................................... 48 Iskolai jelképek .................................................................................................... 48 3.20 3.21 A tanulókra vonatkozó rendszabályok ................................................................. 48 3.21.1 A tanulói jogviszony keletkezése ..................................................................... 48 3.21.2 A felvételi kérelmek elbírálásának rendje ........................................................ 48 3.21.3 A tanulói jogviszony megszűnése .................................................................... 48 3.21.4 Tanulói kötelezettségek .................................................................................... 49 3.21.5 A tanulók távolmaradására, a mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések ................................................................................................................. 49 4. FEJEZET A LOGOPÉDIAI INTÉZET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .......................................................................................................... 50 4.1 Az intézményegység szervezete, vezetése, .............................................................. 50 4.1.1 Az intézményegység-vezető ............................................................................. 50 4.1.2 A helyettesítés rendje ....................................................................................... 51 4.1.3 A Szakalkalmazotti értekezlet /TEAM/ ........................................................... 51 4.2 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG FELADATKÖRE ...................................................... 52 4.3 A SZAKMAI MUNKA MENETE, MÓDSZERE .................................................. 53 4.3.1 Az intézményegység szolgáltatásainak igénybe vétele .................................... 53 4.3.2 Az intézményegység szakmai munkája TEAM jellegű .................................. 53 4.3.3 A logopédiai intézet szakmai munkája ............................................................ 54 4.4 A SZAKMAI MUNKA DOKUMENTÁLÁSA ...................................................... 55 4.4.1 Szakvélemény készítése ................................................................................... 55 4.4.2 A Logopédiai Intézet dokumentációs feladatai ................................................ 55 4.5 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSE, MUNKARENDJE............................. 56 4.5.1 Munkaterv, munkarend .................................................................................... 56 4.5.2 Az ellátás folyamatossága ................................................................................ 56 4.5.3 Munkaidő.......................................................................................................... 57
3
4.5.4 Pályázati tevékenység....................................................................................... 58 4.6 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KAPCSOLATAI ....................................................... 58 4.6.1 A vezetők és szervezeti egységek, munkatársak közötti kapcsolat .................. 58 4.6.2 Az intézményegység és fenntartó kapcsolata ................................................... 58 4.6.3 Alkalmi kapcsolatok ......................................................................................... 60 4.7 A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE....................................................................... 60 4.7.1 A működés ellenőrzése ..................................................................................... 60 4.7.2 A szakmai munka ellenőrzése .......................................................................... 60 5. FEJEZET A MINDKÉT INTÉZMÉNYEGYSÉGRE VONATKOZÓ, MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK ............................................ 61 A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony 5.1.1 létrejötte .......................................................................................................................... 61 5.1.2 Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása ....... 62 5.1.3 Nem rendszeres személyi juttatások................................................................. 62 5.2 A közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottak egyéb juttatásai ..................... 66 5.2.1 Munkaruha, védőruha juttatás .......................................................................... 66 5.2.2 Mobiltelefon ..................................................................................................... 67 5.2.3 Telefonhasználat ............................................................................................... 67 5.2.4 Fénymásolás ..................................................................................................... 67 A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok 5.2.5 megőrzése ....................................................................................................................... 68 5.2.6 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére ................................................. 68 5.2.7 Munkakörök átadása......................................................................................... 69 5.2.8 Dokumentumok kiadásának szabályai ............................................................. 70 Kártérítési kötelezettség ................................................................................... 70 5.2.9 5.2.10 Anyagi felelősség ............................................................................................. 70 5.3 Az intézmény ügyfélfogadása.................................................................................. 71 5.4 Az intézmény ügyiratkezelése ................................................................................. 71 5.5 A kiadmányozás rendje............................................................................................ 71 5.6 Bélyegzők használata, kezelése ............................................................................... 72 5.7 Az intézmény gazdálkodásának rendje .................................................................... 73 A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok ......................................... 73 5.7.1 5.7.2 Bankszámlák feletti rendelkezés ...................................................................... 73 5.7.3 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje........... 74 5.7.4 Az általános forgalmi adó és rehabilitációs hozzájárulás elszámolásának ügyvitele ......................................................................................................................... 74 5.7.5 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje 75 5.7.6 Az intézményben végezhető reklámtevékenység ............................................. 75 5.8 Belső ellenőrzés ....................................................................................................... 75 5.9 Intézményi óvó, védő előírások ............................................................................... 76 5.9.1 Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések ..................................... 76 5.9.2 Rendkívüli esemény, veszély bekövetkezése esetére hozott intézkedések ...... 77 6. FEJEZET LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ............................................................. 78 Mellékletek .............................................................................................................. 79 1. számú melléklet ............................................................................................... 79
4
1. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1 A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
A Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ) célja, hogy rögzítse az intézmény adatait és szervezeti felépítését, a vezetők és alkalmazottak feladatait és jogkörét, valamint az intézmény működési szabályait.
1.2 Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. Dokumentum Előíró jogszabály Alapító okirat
SZMSZ
Házirend
Kötelező felülvizsgálat
Jóváhagyó
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)
Közoktatási törvény 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról 88.§ 217/1998. Korm. rendelet SZMSZ-ben részletezve
Jogszabályi előírás fenntartó szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján
Bejelentési kötelezettség (törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, illetve, jegyzőnél, főjegyzőnél)
Nevelőtestület > Fenntartó
Szülői szervezet, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 5.§-ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek!
Közoktatási törvény 40.§ (7.8.9.), 102.§, 103.§ 11/1994. MKM rendelet
Nevelőtestület > Fenntartó
Szülői szervezet, diákönkormányzat a 11/1994. rendelet 6.§-ban meghatározott kérdésekben Jegyzőkönyvek!
Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Jogszabályi előírás szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni)
5
Kötelező felülvizsgálat Közoktatási törvény Érvényesség lejártakor, illetve 44-51.§, 102.§, jogszabályi előírás 103.§ szerint, vagy módosítási kezdeményezés alapján (nyilvánosságra kell hozni) Közoktatási törvény Jogszabályi előírás 40.§, 102.§, 103.§, szerint, illetve módosítási 3/2002. (II.15.)OM rendelet a közoktatás kezdeményezés minőségbiztosításáról alapján (nyilvánosságra és minőségfejlesztéséről kell hozni)
Dokumentum Előíró jogszabály
Jóváhagyó
Nevelési/pedagógiai program (Helyi tanterv, egészségnevelé si és környezeti nevelési program)
Nevelőtestület > Fenntartó (szakértői vélemény kell)
Minőségirányít ási program
Továbbképzési 277/1997. Korm. program rendelet
5 évente (2008)
Beiskolázási terv
277/1997. Korm. rendelet
Évente, március 15-ig
Az intézmény éves munkaterve
11/1994.MKM Évente rendelet 2.§ (+fenntartói előírások)
Munkatervi beszámoló
fenntartó
Évente
Kinevezések, átsorolások Munkaköri leírások
Kt. 15, 16, 17.§ Kjt. 21.§ Jogi előírás nincs, a Munka Törvénykönyve alapján ajánlott 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
Jogszabályi előírások szerint Feladatváltozás esetén
Közalkalmazotti szabályzat
Alkalmazotti közösség > Fenntartó
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Kötelező a szülői szervezet (Kt. 61.§) véleményét beszerezni. Jegyzőkönyvek!
Kötelező a szülői szervezet véleményét beszerezni Jegyzőkönyvek! (évente értékelést kell készíteni, megküldeni a fenntartónak)
Nevelőtestület
Közalkalmazotti tanács, szakszervezet véleményének beszerzése kötelező Intézmény- Közalkalmazotti tanács, vezető szakszervezet véleményének beszerzése kötelező. NevelőSzülői közösség, DÖK, testület gyakorlati képzés (Kt. 57.§ szervezőjének véleménye. Jegyzőkönyvek! (d) NevelőJegyzőkönyv az testület elfogadásról. (Kt. 57. § (d) > fenntartó Intézményvezető Intézmény- Átvételét a közalkalmazott vezető nem tagadhatja meg, de jogvitát kezdeményezhet. Közalkalmazotti tanács vezetője, intézményvezető
6
Dokumentum Előíró jogszabály Adatkezelési szabályzat
Kötelező felülvizsgálat
Közoktatási törvény
Munkavédelmi 1993. évi XCIII. szabályzat törvény a munkavédelemről 72.§ 44/2007. OKM rendelet
Feltételek változása esetén
Tűzvédelmi szabályzat
Feltételek változása esetén
1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről.... 19.§ 44/2007. OKM rendelet Számítástech- 1992. évi LXIII. nikai és törvény 10. § a szoftver személyi adatok védelmi védelméről és a szabályzat közérdekű adatok Tanügyi 11/1994 (VI. 8.) nyilvántartások MKM rendelet 4. melléklet 2003. évi CXXV. Esélyegyenlő- törvény az egyenlő ségi terv bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról DÖK SZMSZ Közoktatási törvény 63.§ Iskolaszék SZMSZ (Kollégiumi szék)
Közoktatási törvény 60.§, 61.§
Eszközjegyzék 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 54.§, 7. számú melléklet
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés) Intézmény- Egyeztetési kötelezettség: vezető szülői közösség, érdekvédelmi szervezetek, DÖK Intézmény- Megismertetése a vezető dolgozókkal, tanulókkal kötelező. Jóváhagyó
A oktatásról jegyzőkönyv kell.
(tűzriadó) Feltételek változása esetén
Intézmény- Megismertetése a vezető dolgozókkal (tanulókkal) kötelező. (munkábaálláskor) Oktatásról jegyzőkönyv kell. Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.
Intézményvezető Az ötven főnél többet Intézmény- foglalkoztató költségvetési vezető szerveknek kötelező Tanulókö- nevelőtestület zösség > nevelőtestü let Jogszabályi előírás iskolaszék szerint, illetve módosítási kezdeményezés alapján Intézményvezető, fenntartó
7
Kötelező felülvizsgálat 217/1998 (XII.30.) Jogszabály Kormányrendelet módosítás szerint. az államháztartás A tartalmát érintő szervezeti rendjéről (45/A. §) változáskor 11/1994 (VI. 8.) Feltételek MKM rendelet 4. változása esetén melléklet 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145.§ 193/2005. (IX. 22.) Korm. rendelet -217/1998.(XII.30.) Kormány rendelet 145.§, -193/2003.(XI.26.) Korm. rendelet 2000. évi C törvény a számvitelről, 14. §
Dokumentum Előíró jogszabály
Jóváhagyó
FEUVE
Intézményvezető
Iratkezelési, elektronikus ügyintézési szabályzat
Belső ellenőrzési szabályzat
Pénzkezelési szabályzat
Leltározási szabályzat
Selejtezési szabályzat
2000. évi C törvény a számvitelről, 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet.
2000. évi C tv. 249/2000.(XII. 24.) Korm. rendelet
Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani kell
Egyeztetési kötelezettség (megjegyzés)
Intézmény- Megismerését aláírással kell vezető igazolni.
Intézmény- Pénzügyi ellenőrzést az vezető, önkormányzat végez fenntartó >jegyző, Ötv. alapján ( 1990. évi LXV. tv.) Intézményvezető, gazdasági vezető
Jogszabály módosítás esetén a hatálybalépéstől számított 90 napon belül módosítani
Intézményvezető, gazdasági vezető Intézményvezető, gazdasági vezető
1.2.1 Az iskola nyilvános dokumentumai Pedagógiai Program, Minőségirányítási Program Az iskola pedagógiai programjáról, a változásokról az osztályfőnökök a tanév első szülői értekezletén tájékoztatják a szülőket, az első tanítási napon a tanulókat. A tájékoztatás dokumentuma a szülői értekezletről készült jegyzőkönyv valamint az elektronikus osztálynapló. A dokumentumok az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt helyben olvashatók. A dokumentumokat az iskola honlapján
8
is nyilvánosságra hozzuk. Házirend A házirendet minden iskolánkba beiratkozott tanuló írásban megkapja beiratkozása alkalmával. Megtalálható az iskola könyvtárában és az intézményi honlapon. A házirend legfontosabb – változott – pontjaira külön fel kell hívni a figyelmet az első szülői értekezleten, osztályfőnöki órán. Az ügyeleti rend Az iskola ügyeleti rendje a tanári szobában és az aulában kerül kifüggesztésre. Az iskola éves munkaterve A munkaterv osztályokra, szülőkre vonatkozó pontjait az osztályfőnökök ismertetik a szülőkkel az elfogadás utáni első szülői értekezleten, a tanulókkal az első osztályfőnöki órán. A teljes munkaterv a könyvtárban, a titkárságon és a honlapon kerül elhelyezésre.
1.3 Az intézmény legfontosabb adatai, jellemzői Az intézmény megnevezése:
Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi
Logopédiai Intézet Az intézmény székhelye, címe:
2040 Budaörs, Ifjúság u. 6.
Az intézmény telephelyei:
2040 Budaörs, Beregszászi u. 2. 2040 Budaörs, Clementis L. u. 3. 2040 Budaörs, Esze T. u. 3. 2040 Budaörs, Farkasréti u. 52. 2040 Budaörs, Ifjúság u. 8. 2040 Budaörs, Iskola tér 1. 2040 Budaörs, Lévai u. 36. 2040 Budaörs, Őszibarack u. 29. 2040 Budaörs, Patkó u. 2. 2040 Budaörs, Szabadság u. 136. 2040 Budaörs, Szabadság u. 64.
Az intézmény szervezete:
közös igazgatású, többcélú intézmény
Az intézmény típusa: 8 évfolyamos általános iskola és pedagógiai szakszolgálat: logopédiai intézet Az intézmény szakágazati (TEÁOR) besorolása és megnevezése:
9
80124-4 nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás 80520-2 pedagógiai szakszolgálat Adóigazgatási száma: 15441403-2-13 Statisztikai számjel (KSH): 1323278 Budaörs OM-azonosítószáma: 037738 PIR-törzsszáma: 441409000 Bankszámlaszáma: 11742173-15441403-00000000 Bankszámláját kezelő pénzintézet neve, címe: OTP Bank RT Budaörs, Szabadság út 131. Telefon:
06-23-420-949
Telefax:06-23-424-078
E-mail:
[email protected]
Honlap: www.herman.hu
Az intézmény alaptevékenysége: nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás. Ennek keretében emelt óraszámú képzést folytat rajz, emelt szintű képzést angol és informatikai tantárgyakból. Ellátja
a
városi
logopédiai
szakszolgálati
feladatokat.
Iskolai
szinten
gyógytestnevelést működtet, tanulási részképesség-hiánnyal, figyelemzavarral, magatartási, beilleszkedési problémával küzdő gyermekeknek 1-8. évfolyamokon integrált nevelést-oktatást biztosít. Ellátja testi-érzékszervi fogyatékosok integrált nevelését 1-8. évfolyamokon. Az alapító megnevezése: Budaörs Nagyközségi Tanács VB Az alapítás éve: 1979. Az
általános
iskola
működési
területe:
önkormányzati
rendeletben
meghatározott. Az intézmény körzetébe tartozó utcák jegyzékét a titkárságon tesszük hozzáférhetővé. A logopédiai intézet működési területe: Budaörs város közoktatási intézményeibe járó gyermekek, ill. a városban lakó 3-18 év közötti gyermekek. Az intézmény fenntartója: Budaörs Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az intézmény felügyeleti szerve: Budaörs Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Az intézmény jogállása Az intézmény önálló jogi személy. Vezetője az igazgató, akit az alapító önkormányzat képviselő-testülete nevez ki. Gazdálkodás formája Teljes jogkörrel rendelkező, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Az iskola
10
költségvetését a fenntartó állapítja meg. A költségvetés felhasználása A fenntartó önkormányzat rendeletének megfelelő keretek között az iskola önállóan gazdálkodik. A fenntartó szervnek kell gondoskodnia a pedagógiai programban megfogalmazott, az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. Költségvetési végrehajtás különleges előírásai A kiadási főcsoportok közötti előirányzat átcsoportosítást intézményi javaslat alapján az Önkormányzat hagyja jóvá. A jóváhagyott bevételi előirányzatán felüli többletbevételből előirányzat módosítást hajthat végre saját hatáskörben. ÁFA alanyiság: az iskola ÁFA körbe tartozik. A gazdálkodás folyamat- és kapcsolatrendszere A törvényi szintű szabályozás szerint, az intézményi költségvetési tervben leírtak alapján, az igazgató utasítására. Kötelezettségvállalást csak az igazgató tehet. A kötelezettségvállalás írásban történik. A kötelezettségvállalás alapján beérkező számlák érvényesítésre, majd utalványozásra és ellenjegyzésre kerülnek. A kifizetésre jóváhagyott számla kiegyenlítése készpénzben, vagy átutalással történik a jogszabályokban előírtak szerint. A költségvetési előirányzatok teljesítéséről az iskola beszámol felügyeleti szervének. Vállalkozási tevékenység működési forrásai Az intézmény az önkormányzati –állami- feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet az alaptevékenység sérelme nélkül, a fenntartó külön engedélyével folytathat. Az engedélyezett tanulócsoportok száma: 25 Felvehető maximális tanulólétszám: 685 fő Az intézmény körbélyegzőjének (4db.) lenyomata:
Az intézmény hosszú bélyegzőjének (4db.) lenyomata:
11
A bélyegzők használatára jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető,
iskolatitkár,
bizonyítványok
és
intézményegység törzslapok
vezető
kitöltésének
osztályfőnökök
idején
és
csak
kizárólag ezeken
a
dokumentumokon. Adószámmal ellátott hosszú bélyegző használatára jogosultak:
iskolatitkár,
gazdasági vezető, pénztáros. Az iskola képviseletére jogosultak: igazgató, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető, az igazgató által írásban megbízott pedagógus.
1.4 A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya Az iskolai SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló dolgozókra, tanulókra, az intézmény területén tartózkodó személyekre a vonatkozó pontok tekintetében. Térbeli hatálya vonatkozik az iskola területére, valamint az iskola által szervezett külső rendezvényekre. A szabályzatot az érintettek kezdeményezésére, jogszabályok változása esetében, de legkésőbb három évenként felül kell vizsgálni.
12
2. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY KÖZÖSSÉGEI ÉS SZERVEZETI RENDSZERE Az intézmény két, egymástól
függetlenül működő, szervezetileg és
szakmailag önálló intézményegység működését biztosítja: az általános iskoláét és a logopédiai intézetét.
2.1 Az intézmény közösségei 2.1.1 Az iskola vezetői: szűkebb vezetőség Az intézmény szűk vezetőségét az igazgató, valamint közvetlen munkatársai alkotják: -
intézményegység vezető a logopédiai intézet élén
-
igazgatóhelyettesek az általános iskolában
-
gazdasági vezető
Az intézmény felelős vezetője az igazgató, aki munkáját a jogszabályok, a fenntartó, valamint az intézmény belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik. Az igazgató kizárólagos hatáskörébe tartozó feladatok: •
a munkáltatói jogkör gyakorlása - kinevezés, átsorolás, felmentés, jutalmazás, fegyelmi ügyek
•
a költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok
•
a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása
•
döntés személyi és tárgyi feltételekről
•
a belső ellenőrzés és irányítás
•
tanulók felvétele
•
az intézményre vonatkozó szerződések megkötése
Az igazgató munkáját az általános iskola működtetésében két, teljes állású igazgatóhelyettes segíti: -
Az alsó tagozat és az ott működő napközis csoportok munkáját irányító igazgatóhelyettes, vagy igazgatóhelyettesek (nem teljes állású foglalkoztatás esetén).
13
-
A felső tagozat és az ott működő klubnapközis csoportok munkáját irányító igazgatóhelyettes, vagy igazgatóhelyettesek (nem teljes állású foglalkoztatás esetén).
Igazgatóhelyettes kinevezése 5 éves határozott időre szól. A logopédiai intézet szakmai munkáját intézményegység vezető irányítja. Intézményegység vezető csak az iskola határozatlan időre kinevezett dolgozója lehet. Megbízatása az igazgató megbízatásával azonos időtartamú. Az állás betöltésére az igazgató a jogszabályoknak megfelelően nyilvános pályázatot ír ki. Az első pályázati kiírás 2006-ban történt. Az intézményben felmerülő gazdálkodási feladatok irányításában az igazgató közvetlen segítője a gazdasági vezető. A gazdasági vezetőt az igazgató nevezi ki. Munkáját a felsőbb jogszabályok, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak alapján végzi. A vezetők hatáskörét és jogkörét munkaköri leírásaik tartalmazzák. Az intézmény dolgozóit érintő intézkedési jogkörüket az alakuló értekezleten ismerteti az igazgató a nevelőtestülettel.
2.1.2 Nevelőtestület A nevelőtestület tagjai az iskola pedagógus-munkakört betöltő, valamint az oktatónevelő
munkát
közvetlenül
segítő
egyetemi
vagy
főiskolai
végzettségű
alkalmazottai. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben. A nevelőtestület egyetértési joga szükséges a diákönkormányzat működésével kapcsolatban. A nevelőtestület döntési jogköre: a pedagógiai program elfogadása, az SZMSZ és a házirend elfogadása, az intézményi minőségirányítási program elfogadása, továbbképzési terv, beiskolázási program elfogadása,
14
a tanév munkatervének jóváhagyása, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való eljárás, az intézményvezetői programok szakmai véleményezése, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, a diákönkormányzat SZMSZ-ének jóváhagyása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: – a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, – az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, – az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt. A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: a
nevelési-oktatási
intézmény
költségvetésében
szakmai
célokra
rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a
nevelési-oktatási
intézmény
beruházási
és
fejlesztési
terveinek
megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek: előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, és a szervezeti és
működési
szabályzat
elfogadását
–
átruházhatja
a
szakmai
munkaközösségre vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.
2.1.3 Szakmai munkaközösségek, szakszolgálatok Az intézményben dolgozó pedagógusok és pedagógiai munkát közvetlen segítő felsőfokú végzettségő dolgozók szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség minimális létszáma 3 fő, melyből egy fő munkaközösség-vezető. 15
A munkaközösségek minden év augusztusában megalakulnak és megválasztják vezetőjüket. A munkaközösségek nevét és működését minden tanév elején a munkatervben rögzítjük. A munkaközösségek feladatai: szakmai, módszertani kérdésekben segítik az oktató-nevelő munkát, részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munka belső fejlesztésében, a tartalmi és módszertani korszerűsítésben, egységes követelményrendszert alakítanak ki, folyamatosan mérik és értékelik a tanulók ismeretszintjét, szakterületükön pályázatokat írnak, házi tanulmányi versenyeket írnak ki, melyek szervezését és lebonyolítását maguk végzik, szervezik a pedagógusok továbbképzését, segítséget nyújtanak a nevelők önképzéséhez, javaslatot tesznek és véleményt nyilvánítanak a költségvetésben rendelkezésre álló szakmai előirányzatok felhasználásáról, segítik a pályakezdő pedagógusok munkáját és az új kollégák beilleszkedését a nevelőtestületbe, megválasztja a munkaközösség-vezetőt, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint a munkaközösség
tevékenységéről
készülő
elemzések,
értékelések
elkészítéséhez, szaktantermeket hoznak létre, azok fejlesztésében aktívan közreműködnek, a szakmai anyagokat megőrzik.
2.1.4 Alkalmi munkacsoportok az általános iskolában Az iskolai munka egyes aktuális feladatainak végrehajtására a tantestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az igazgató döntése alapján. Amennyiben a munkacsoportot az igazgató hozza létre, erről tájékoztatni kell a nevelőtestületet.
2.1.5 A logopédiai intézet munkatársai Az intézmény munkatársai közalkalmazottak, akik a gyerekekkel, tanulókkal és családjukkal közvetlenül foglalkozó pedagógus és szakvizsgázott pedagógus
16
munkakörbe besorolt logopédusok. Az intézmény munkatársai az alkalmazás formáját tekintve lehetnek: - határozatlan időre kinevezett főfoglalkozású, teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottak, -
határozott időre kinevezett közalkalmazottak helyettesítés céljából vagy meghatározott feladat ellátására.
-
az intézménnyel megbízásos munkaviszonyt létesítő vagy egyedi engedély alapján vállalkozói jogviszonyban lévő munkatársak.
Az intézményegység közalkalmazottait, mint munkavállalókat – jogszabályban előírt kérdésekben – választott közalkalmazotti képviselő képviselheti, akit véleményezési jog illet meg. A közalkalmazottak feladataikat munkaköri leírás szerint látják el, ami tartalmazza: - az alapfeladatokat, - a helyi körülményeknek megfelelő szokásos munkákat és mindazokat a tennivalókat, melyekkel az intézményegységvezető vezető a dolgozót megbízza. - a munkavégzés helyét, a kötelező órák számát. - szakmai és szervezeti kapcsolatokat - felelősségi körét - juttatásokat
2.1.6 Gazdasági és technikai csoport: a szakalkalmazottak közössége A szakalkalmazottak közösségének tagjai az iskola adminisztratív és technikai dolgozói: iskolatitkár, adminisztrátor, pénztáros, gondnok, karbantartó, kertész, portás, takarító. Közvetlen feladatuk az iskola folyamatos működésének biztosítása.
2.1.7 Diákönkormányzat (DÖK) Az osztályok tanulói érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoztak létre. Az iskola diákönkormányzata véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az iskola működésével kapcsolatos valamennyi, diákokat érintő kérdésben. A diákönkormányzat saját szervezeti és működési szabályzata alapján működik, melyet a tanulóközösségek és a nevelőtestület is elfogadott. Irányítói az Iskolai Diákbizottság tagjai –osztályonként 1-2 tanuló -, illetve az általuk választott vezetők. A diákbizottság munkáját patronáló tanár segíti (diákönkormányzatot segítő pedagógus). E pedagógus rendszeresen kapcsolatot tart a diákönkormányzattal. 17
A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. A
diákönkormányzatok
csatlakozni.
A
jogosultak
szövetség
az
szövetséget
iskolában,
a
létesíteni,
illetve
diákönkormányzat
ilyenhez
jogait
nem
gyakorolhatja.
2.1.8 Osztályközösségek Az osztályközösség az egy osztályba járó tanulók közössége, melynek vezetője az osztályfőnök. A tanulók osztályba sorolása jelentkezésük során megadott szempontok szerint történik, a pedagógiai programnak megfelelően. Az osztályközösségek minden tanév első két hetében diákönkormányzati képviselőt választhatnak. A megválasztott tanuló képviseli az osztály érdekeit az iskolai diákönkormányzatban.
2.1.9 Szülői szervezet az általános iskolában Az
iskolában
a
szülőknek
az
oktatási
törvényben
meghatározott
jogaik
érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség (SZMK) működik. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének
elfogadásáról,
tisztségviselőinek
megválasztásáról
és
képviseletéről. Az egy osztályba járó tanulók szülei osztály szülői munkaközösséget alkotnak (OSZMK). E munkaközösség két fő szülői munkaközösségi képviselőt választ. A képviselők
látják
el
az
osztály
érdekképviseletét
az
iskolai
szülői
munkaközösségben (ISZMK). Az ISZMK minden tanév elején munkaközösségi elnököt és elnökhelyettest választ. Az iskolai SZMK elnöke közvetlen kapcsolatot tart fenn az iskola igazgatójával. Az iskolai SZMK maga alkotja meg szervezeti és működési szabályzatát egyeztetve az iskola vezetőségével.
2.1.10
A szülők jogai és kötelességei a logopédiai intézetben
A Logopédiai Intézet szakfeladatait minden esetben a szülők tudtával és egyetértésével látja el. Kívánatos a szülő tájékoztatása a nevelési-oktatási intézményben lebonyolított
18
alapszűrésekről. A kezelést igénylő problémáról a szülőt –
munkatervben
meghatározott módon – értesíteni kell. A szakszolgálat nyújtotta lehetőségekkel a szülő nem köteles élni, azt elfogadni. Ha a szülő az egyébként indokolt logopédiai kezelést visszautasítja, ezt köteles írásba adni. Hat foglalkozás, igazolatlan (nem jelzett) mulasztása után a gyermek a névsorból újra előjegyzésbe kerül. Súlyos beszédfogyatékosság esetén a logopédiai terápia megkezdésének feltétele a logopédus és a szülő /gondviselő/ személyes találkozása, a terápiában való írásos beleegyezése. Ha a szülő a gyermek számára szükséges, többször /minimum két alkalommal/ írásban felajánlott segítséget visszautasítja, nem működik együtt, akkor a szülő későbbi kérelmére a gyermek csak üresedés esetén kerülhet kezelésre.
2.2 Az intézmény szervezeti rendszere Az
intézmény
szervezeti
felépítését
alá-
és
fölérendeltség,
illetőleg
munkamegosztás szerint az SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően.
2.2.1 Munkaköri leírások Az intézményben
foglalkoztatott
dolgozók
feladatait
a
munkaköri leírások
tartalmazzák. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért az igazgató a felelős. Ha bármely okból a munkaköri leírás változtatása indokolt, azt bármely dolgozó haladéktalanul köteles közölni közvetlen munkahelyi vezetőjével, aki ezt közli az igazgatóval.
2.2.2 Az intézményi munka irányítását segítő fórumok -
igazgatótanács,
-
igazgatói tanács
19
-
iskolatanács, vezetői értekezlet,
-
team értekezlet a logopédiai intézet működtetéséhez,
-
munkaközösségi értekezlet,
-
nevelőtestületi értekezlet,
-
dolgozói munkaértekezlet,
-
diákbizottsági ülés,
-
szülői fórum.
2.2.3 Igazgatótanács A közös igazgatású, többcélú intézmények irányításáért felelős testület. Intézményünkben a tanács tagjai: az általános iskolai intézményegység és a logopédiai
intézményegység
vezetője.
Tanácskozásaikat
a
mindkét
intézményegységet érintő kérdésekben szükség szerint tartják, adott esetben megoldási javaslatot dolgoznak vagy dolgoztatnak ki, melyet elfogadásra az összdolgozói értekezlet elé tárnak. 2.2.4 Igazgatói tanács az általános iskola működtetéséhez Az intézmény pedagógiai munkájának irányító szerve. Üléseit az igazgató vagy az igazgatóhelyettesek kezdeményezésére szükség szerint, de hetente legalább egyszer tartja. Feladata az intézmény napi tevékenységével kapcsolatos operatív döntések meghozatala. A tanács tagjai:
az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető (szükség szerint).
2.2.5 Iskolatanács: szélesebb vezetőség Az iskolatanács legfontosabb feladata az iskolai stratégiai döntések előkészítése, a fejlesztési irányok meghatározása, az eredmények értékelése. Tagjai: az iskola vezetői, a munkaközösségek vezetői, a minőségfejlesztési vezető, a közalkalmazotti tanács
elnöke,
a
szakszervezet
intézményi
csoportjának
képviselője,
a
diákönkormányzat segítő tanára. Az általános iskola vezetői értekezlete
20
Az intézmény vezetője szükség szerint, de havonta legalább egy alkalommal vezetői értekezletet tart. Vezetői értekezleten részt vesznek: intézményvezető, igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető (szükség szerint), munkaközösségek vezetői, a minőségfejlesztés iskolai koordinátora, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezet intézményi csoportjának képviselője, a DÖK segítő pedagógus, meghívottak. A vezetői értekezlet feladata: – tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek munkájáról, annak pénzügyi kihatásairól, – az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai munkaközösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése.
A vezetői értekezletekről emlékeztető készül, melyet a munkaközösségvezetők tárnak tagjaik elé. 2.2.6 Team értekezlet a logopédiai intézet működtetéséhez A Logopédiai Intézet legfontosabb szakmai, szervezeti, tanácskozó, döntéshozó egysége. Jogszabályban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezési és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Tagjai: az intézményegység vezető és a logopédus munkakörben foglalkoztatott szakdolgozók
2.2.7 Munkaközösségi értekezlet A munkaközösség vezetői szükség szerint, de legalább havonta egyszer munkaközösségi értekezletet tartanak. A munkaközösségi értekezletet az adott munkaközösség vezetője hívja össze és vezeti. Az értekezletre meg kell hívni a munkaközösség valamennyi dolgozóját és az
21
intézmény vezetőjét. Az értekezlet feladata: a munkaközösség eltelt időszak alatt végzett munkájának értékelése, a munkaközösség munkájában tapasztalt hiányosságok feltárása és azok megszüntetésére intézkedések megfogalmazása, a munkafegyelem értékelése, a munkaközösség előtt álló feladatok megfogalmazása, a munkáját és más munkaközösségeket érintő javaslatok megtárgyalása.
2.2.8 Nevelőtestületi értekezlet Nevelőtestületi
értekezletet
az
éves
munkatervben
megjelölt
témában
és
időpontban, egy héttel előre közölt napirend alapján lehet összehívni. Az értekezleteken való részvétel a nevelőtestület tagjai számára kötelező. A nevelőtestület minden tanév során az alábbi értekezleteket tartja: – tanévnyitó értekezlet, – félévi és év végi osztályozó értekezlet, – félévenként egy alkalommal nevelési értekezlet, – tanévzáró értekezlet, – munkaértekezlet a feladatok függvényében munkaterv szerint. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a tantestület legalább egyharmada kéri, illetve ha az iskola igazgatója vagy vezetősége ezt indokoltnak tartja. A magasabb jogszabályokban megfogalmazottak szerint: A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak 50%-a + 1 fő jelen van. A nevelőtestület döntéseit – ha erről magasabb jogszabály, illetve az SZMSZ másként nem rendelkezik – nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. A nevelőtestület személyi kérdésekben – a testület többségének kérésére – titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekről jegyzőkönyvet, vagy emlékeztetőt kell vezetni, melyhez csatolandó a jelenléti ív. A nevelőtestületi értekezletre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni akkor, ha az aktuális feladatok miatt csak a tantestület egy része vesz részt egy-egy értekezleten.
22
Ilyen lehet: az egy osztályban tanító nevelők értekezlete, alsó vagy felső tagozat nevelőinek értekezlete, napközis csoportvezetők értekezlete, stb.
2.2.9 Dolgozói munkaértekezlet Az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább két alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. Az intézményvezető az összdolgozói értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról, értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését, értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását, ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az intézményvezető állítja össze. Az
értekezleten
lehetőséget
kell
adni,
hogy
a
dolgozók
véleményüket,
észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak.
2.2.10
Diákbizottsági ülés
A diákönkormányzat a saját maga által elfogadott munkaterv alapján ülésezik. Az igazgató a diákönkormányzatot segítő pedagóguson keresztül kérheti diákbizottsági ülés összehívását. Ennek a kérésnek legkésőbb 8 napon belül eleget kell tenni. A
diákönkormányzat
szervezeti
és
működési
szabályzatát
a
választó
tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési
szabályzat
jóváhagyása
csak
akkor
tagadható
meg,
ha
az
jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékleteit képező szabályzataival. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. A diákbizottsági ülés témáiról, problémáiról tájékoztatja az igazgatót és a pedagógusokat,
valamint
egyedi
ügyekben
is
eljár.
Kiemelt
feladata
a 23
megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezések iskolai betartása. A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor az ünnepélyek, megemlékezések rendjére,
a
hagyományok
ápolására
vonatkozó
kérdésekben,
a
házirend
elfogadásakor és módosításakor, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor,
az
ifjúságpolitikai
célokra
biztosított
pénzeszközök
felhasználásakor, a tankönyvterjesztési szabályzatról, benne a tankönyvtámogatás rendjéről, dönt 1 tanítás nélküli munkanap programjáról, valamint a saját működési körébe tartozó ügyekről.
2.2.11
Szülői fórum
Az ISZMK-t egyeztetett időpontban, de tanévenként legalább két alkalommal tájékoztatja az intézmény igazgatója az iskola feladatairól, tevékenységéről. Ennek kereteként az iskola vezetősége nyílt szülői fórumot hív össze, melyen az iskolában tanuló gyermekek szülei, valamint az iskola pedagógusai és a gazdasági vezető vehetnek részt. E fórumon a szülők közvetlenül és írásban tehetnek fel kérdéseket és közölhetik javaslataikat.
2.2.12
Dolgozói érdekképviseleti szervezetek
Az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes
szervezetével,
amelynek
célja
a
dolgozók
érdekképviselete
és
érdekvédelme. Az intézményben Szakszervezeti Alapszervezet és Közalkalmazotti Tanács működik, mely érdekképviseletek ellátják a dolgozók érdekvédelmét. Az intézmény vezetése
támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezetek
működését. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezetek támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet vagy emlékeztetőt kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: 24
az ülés helyét, időpontját,
a megjelentek nevét,
a tárgyalt napirendi pontokat,
a tanácskozás lényegét,
a hozott döntéseket.
25
3. FEJEZET AZ ÁLTALÁNOS ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI 3.1 Az általános iskola belső és külső kapcsolattartásának rendje 3.1.1 A belső kapcsolattartás Az intézmények feladatainak hatékonyabb ellátása érdekében a belső szervezeti egységek egymással szoros kapcsolatot tartanak. Az együttműködés során a szervezeti egységeknek minden olyan intézkedésnél, amelyik másik szervezeti egység működési területét érinti, az intézkedést megelőzően egyeztetési kötelezettségük van. A belső kapcsolattartás rendszeres formái a már említett értekezletek, fórumok. A rendszeres és konkrét időpontokat az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás eszközei: iskolarádió, hirdetőtábla, körözvény, digitális napló, email. Vezetők közötti kapcsolattartás Az iskola vezetői napi kapcsolatban állnak egymással, a más vezetőt is érintő, azonnali intézkedést igénylő kérdésekben kötelező az azonnali tájékoztatás, véleménykérés. A kapcsolattartás a már említett vezetői fórumokon történik. Vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás A vezetők és beosztottak közötti kapcsolattartás alapvető kölcsönös formája a szóbeli tájékoztatás. A közérdekű kérdések megbeszélése a nevelőtestületi értekezleteken történik, előzetesen javasolt napirend alapján. Az értekezlet jegyzőkönyvét, a döntéseket a digitális naplón tesszük közzé, valamint a tanári szobában is elhelyezzük. Az iskola vezetése rendszeresen – a Minőségirányítási programban leírtak szerint – véleményt kér a dolgozóktól a partneri igény- és elégedettségmérések alkalmával. A véleményeket a vezetés elemzi, az intézkedésekről értesíti a dolgozókat. A vezetők a dolgozók munkáját évente egy alkalommal, meghatározott szempontok alapján, formájában értékelik. Az értékelés rendszerét Minőségirányítási programunk tartalmazza.
Kapcsolat az iskolai szakmai munkaközösségek között
26
A szakmai munkaközösségeket választott munkaközösség vezetők irányítják. Döntéseiket egyszerű szótöbbséggel hozzák. A nevelőtestület által átruházott hatáskörben
véleményezi
a
vonatkozó
pedagógus
álláshelyre
benyújtott
pályázatokat, a tantárgyfelosztást, az órarendet, a munkaközösségbe tartozó pedagógusok intézményi megbízatásait. A munkaközösségek együttműködnek egymással, szükség szerint munkaközösségvezetői értekezletet tartanak az őket közvetlenül vezető igazgatóhelyettes irányításával. A munkaközösségek vezetői a tanév végi beszámolóban részletesen ismertetik munkaközösségük eredményeit, célkitűzéseiket. Éves munkatervet készítenek, melyek eseményeit egyeztetik egymással, az iskolai munkaterv elkészítése előtt. A munkaközösség-vezetők részletes feladatait egyéni munkaköri leírásaik tartalmazzák. Minőségfejlesztési munkacsoport Működését az IMIP tartalmazza. Gyermek- és ifjúságvédelem A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Ennek tanulókat érintő pontjait az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a szülőkkel és a tanulókkal. Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásain, kiemelt figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos
helyzetű,
sajátos nevelési igényű
tanulókat, segíti
problémáik megoldását, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a szakértői és rehabilitációs bizottsággal, a nevelési tanácsadóval. Különös figyelemmel kíséri az esélyegyenlőségi jogszabályok iskolai betartását. A pedagógusok kapcsolattartása Az iskola pedagógusai napi személyes kapcsolatban állnak egymással, nevelési, oktatási problémáikat megbeszélik, ha szükséges az iskolai értekezletek keretében. Ha személyesen nem találkoznak, a digitális naplót használhatják vagy e-mailt írhatnak egymásnak. Nem pedagógus dolgozók Az oktató-nevelő munkát segítő nem pedagógus dolgozók is napi kapcsolatban állnak a tanulókkal, pedagógusokkal, szülőkkel. Utasítást az iskola vezetőitől 27
fogadhatnak el. A vezetés döntéseiről a gazdaságvezető vagy a gondnok ad részükre
tájékoztatást.
Javaslataikkal,
panaszaikkal
bármely
vezetőhöz
fordulhatnak. Kapcsolat a tanulói közösséggel A tájékoztatásért minden rendezvény szervezője felelős. A tájékoztatás formái: szóbeli tájékoztatás iskolagyűlésen, osztályfőnöki órákon, foglalkozásokon, iskolarádión keresztül. Félévenként legalább két iskolagyűlést kell tartani, ahol az iskola vezetése beszámol az aktuális feladatokról, értékeli a házirend betartását, valamint méltatja a tanulók tanulmányi és sporteredményeit. Tanévenként legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, ahol az igazgató tájékoztatja a tanulókat a diákság egészét érintő kérdésekről. E fórumon a diákok személyesen és írásban tehetnek fel kérdéseket az iskola vezetésének, valamint előadhatják észrevételeiket az iskolai élettel kapcsolatban. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató a felelős. Írásbeli tájékoztatás: az aulában elhelyezett hirdetőtáblán, az iskolai hangos híradón, valamint az aulában elhelyezett faliújságokon, az iskola honlapján, iskolaújságban, e-mail-en, levélben, szórólapon (kirándulások programjai).
3.1.2 A külső kapcsolattartás
Az eredményesebb működés elősegítése érdekében az intézmény a szülőkkel, szakmai
szervezetekkel,
társintézményekkel,
gazdálkodó
szervezetekkel
együttműködési megállapodást köthet. A nagyobb nyilvánosság érdekében minden fontosabb eseményt dokumentálni kell szöveggel és lehetőség szerint képpel. A dokumentumokat az esemény bekövetkezése után minél előbb el kell juttatni az intézmény rendszergazdájához, hogy az megjelenjen az iskola honlapján. Az események hirdetéseit legalább 5 nappal az eseményt megelőzően el kell juttatni a rendszergazdához. A szülőkkel való kapcsolattartás rendje A szülői szervezetekkel az iskolavezetés részéről az igazgató tartja folyamatosan a kapcsolatot. Az osztály- szülői munkaközösségek véleményeiket, állásfoglalásaikat, javaslataikat közvetlenül,
vagy
az
osztályfőnökökön,
keresztül
juttatják
el
az
iskola
28
vezetőségéhez. Minden pedagógus kiemelt feladata a szülők részletes tájékoztatása gyermekük iskolai tevékenységéről, eredményeiről. A szülőkkel való kapcsolattartás rendjét az iskola Minőségfejlesztési Programja határozza meg. A programban leírtak megvalósulásáért
az
igazgató
és
a
minőségfejlesztési
vezető
–
a
leírt
partnerkapcsolatok, partneri igény- és elégedettségmérések megvalósulása, fejlesztési tervei-, valamint a tanulói csoportok pedagógus vezetői – tevékenységi területükön- felelősek. A szülőket azonnal tájékoztatni kell gyermekük betegsége, igazolatlan
hiányzása,
súlyos
fegyelmi
vétsége
esetén.
A
tájékoztatást
dokumentálni kell. A tanév kezdetekor szülői értekezletet tartunk, melyen ismertetjük az iskolai alapdokumentumok szülőket, tanulókat érintő fejezeteit. A szülői fórum az iskola irányítását elősegítő, fent részletezett összejövetel. Az intézmény tanévenként három, a munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői fogadóórát tart. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a gondviselő a munkatervi fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad az elektronikus osztálynaplón keresztül. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. A pedagógusok kötelesek a tanulókra vonatkozó minden értékelő érdemjegyet és írásos bejegyzést a digitális naplóban rögzíteni egy héten belül. A szülő az Interneten egyéni jelszavával és a tanuló OM azonosítójával férhet hozzá gyermeke értékeléseihez és az intézményi üzenetekhez. Erre a célra az iskola aulájában szülői terminált helyeztünk üzembe. A szülő igényelheti havonta egyszer gyermeke nyomtatott naplókivonatát, melyet az ezt kiadó osztályfőnök kézjegyével hitelesít. Az elektronikus napló üzemeltetésének szabályait az 1. számú melléklet tartalmazza. Együttműködés szakmai szervezetekkel, társintézményekkel A külső kapcsolattartás módját más intézményekkel és szervezetekkel, valamint ennek felelőseit Minőségirányítási programunk írja le.
29
A belső és külső kapcsolattartás formai elvárásai (hivatali út) Az intézményen belső és a külső kommunikációjának célja a minél optimálisabb működés megvalósítása. Ennek érdekében mindennemű közlés indításakor az alábbi irányelveket kell figyelembe venni: Minden problémát elsősorban a közvetlen érintettekkel kell közölni. Amennyiben a közvetlen érintettek nem elérhetők, vagy a problémát nem tudják, vagy nem akarják megoldani, a közvetlen munkahelyi vezetőjüket kell megkeresni a megoldás érdekében. Azonnal az intézményvezetőhöz vagy helyetteséhez kell fordulni vészhelyzet esetén, illetve ha a közvetlen vezető nem tudta orvosolni a felvetett problémát. Az intézmény optimális működését akadályozó bármely esemény bekövetkezte esetén az ezt észlelő dolgozónak a lehető legrövidebb időn belül a megoldást segítő kommunikációt kell kezdeményeznie. A közlések folyamán a dolgozók egymás személyére nem tehetnek leértékelő megjegyzést. A külső kapcsolattartás folyamán a dolgozók nem tehetnek kritikai megjegyzést az intézmény működésére, dolgozóira, továbbá nem továbbíthatják mások kritikai megjegyzéseit. A külső kapcsolattartás folyamán keletkező valamennyi írásos dokumentumot jóvá kell hagyatni az intézmény vezetőjével.
3.2 Az intézmény ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó szabályok Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: – a közösségi tulajdont védeni, – a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, – az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, – az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, – a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, – a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani, Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt az épület bejárati ajtaját a portás nyitvatartási időben is köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott tantermeket, helyiségeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a gondnok feladata. A 30
bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni. A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár nyitja és zárja.
3.2.1 Az általános iskola nyitási-zárási rendje Az intézmény 3 épületrészből tevődik össze. Oktatás, tornacsarnok és konyha, melyek külön zónánként riasztóval védettek. Az épületrészek fő működésbeli feladatai, nyitásának, zárásának rendje: Oktatási szárny: Nyitás: tanítási és munkanapokon 6:30 órakor Zárás: tanítási és munkanapokon 18 órakor Az épületben oktatási-nevelési, az intézmény gazdasági, ügyviteli és működtetési feladatainak ellátása történik. Hétvégén és munkaszüneti napokon az oktatási épületet az iskola munkatervének megfelelően működtetjük. A tantermek hétvégi bérbeadásáról az intézmény biztonsági szolgálatát a bérbeadást megelőző héten tájékoztatjuk. Nyitásért, zárásért felelős személy: a gondnok. Tornacsarnok: Nyitás: tanítási és munkanapokon 6:30 órakor Zárás: tanítási és munkanapokon 23 órakor A tornacsarnokban délután 14 óra 45 percig a tanulók kötelező tanórai és tanórán kívüli szakköri foglalkozásai folyhatnak. Tanítási és munkanapokon, a kötelező és tanórákon kívüli foglalkozásokat követően külsős
sportszervezeteknek
lehetőségük
van
a
tornacsarnok
sportcélú
használatára, délután 15 órától. Hétvégén és munkaszüneti napokon a tornacsarnokban – a külsős szervezetek részére – edzések, illetve versenyek lebonyolítása történik. A külsős sportszervezetek sportcélú tevékenységeire havi edzés és versenyütemtervet kell készíteni, melyet a testnevelési munkaközösség-vezető állít össze, és erről tájékoztatja az intézményvezetőt, az érintett szervezeteket, valamint a gazdasági vezetőt. A nyitásért felelős személy: a gondnok. A zárásért felelős: a biztonsági szolgálat. Konyha: Az épületben lévő főzőkonyha az ezzel megbízott élelmezési cég bérleményébe
31
tartozó épületrész. A főzőkonyha külön kóddal történő riasztására, nyitás-zárására a cég megbízott képviselői
jogosultak
a
bérleti
jogviszony
visszavonásáig.
A
bérleti
jog
visszavonására az intézmény, illetve a fenntartó önkormányzat jogosult. A főzőkonyha részletes üzemeltetésére vonatkozó szabályokat az intézmény és a bérlő között létrejött Szolgáltatási és Üzemeltetési szerződésekben foglaltak tartalmazzák.
3.2.2 A látogatás rendje Látogatónak minősül minden, az iskolával jogviszonyban és szerződéses viszonyban nem álló személy. Látogatók az épületbe az Ifjúság utcai főbejáraton, az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt és jövetele célját, valamint az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás telefonon értesíti a vendéglátót, és a látogatás tényét rögzíti a vendégkönyvben. A látogató csak a portás engedélyével haladhat tovább az épületbe. Az iskolába gyermeküket kísérő szülők 7:30 és 8:10 közötti időszakban az intézmény Bretzfeld utcai bejáratát is használhatják. Ebben az időszakban külön portai
ellenőrzésen
nem
kell
átesniük
a
szülőknek.
8:10
után
minden
benntartózkodó, az iskolával jogviszonyban nem álló személy látogatónak minősül. Az iskolával jogviszonyban állók védelme érdekében a portás és a biztonsági szolgálat megtagadhatja az intézménybe történő belépést. Ilyenkor haladéktalanul értesíteni kell az intézmény ügyeletes vezetőjét további intézkedés céljából.
3.2.3 Az intézmény helyiségeinek használata Az intézmény helyiségei csak rendeltetésüknek megfelelő célra használhatók. Az iskola pedagógusai a tantermekben, a könyvtárban, valamint a tornacsarnokban megszervezhetik az iskolában működő tanórán kívüli foglalkozásokat. Egyéb helyiségeket az igazgató engedélyével lehet igénybe venni. Szintén az igazgató engedélye szükséges az olyan tevékenységhez, melyet nem az iskola pedagógusai tartanak. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is
csak pedagógusi felügyelettel
használhatják. A
szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben 32
tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. A helyiségek csak az oktatási épület nyitvatartási idejében használhatóak. Szülők csak nyilvános rendezvények alkalmával léphetnek a tantermekbe. Minden tanteremhez a tanév elején teremfelelős pedagógust kell rendelni. A teremfelelős figyelemmel kíséri a tanterem állapotát. A felmerült hiányosságokat, vagy műszaki problémákat jelzi a gondnoknak. Minden szaktanteremhez 4 kulcs tartozik: a gondnoki, a portán elhelyezett, a tűzszekrényben őrzött és a teremfelelős kulcsa. A tantermet használó pedagógusok a kulcsot a portán vehetik fel, és itt kell leadniuk. A felvétel és leadás tényét a portás a kulcsnyilvántartó füzetben vezeti. A teremfelelős saját kulcsát is használhatja. Teremkulcsot csak az iskola gondnoka másoltathat. A tűzszekrényből csak veszélyhelyzet esetén szabad kulcsot kivenni. A tantermekben és szertárakban pedagógus engedélye nélkül tanuló nem tartózkodhat. A tanári szobában csak az iskola dolgozói és meghívott vendégek tartózkodhatnak. A terem állapotáért a foglalkozást tartó pedagógus felel. Amennyiben a kulcs a portán maradt, a felelősség a termet kinyitó dolgozót (teremfelelős, portás, gondnok) terheli.
3.2.4 A tantermek használati rendje A speciálisan felszerelt tantermekben, a könyvtárban, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A tanterem és az osztálytermek használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: – a tanterem típusa, neve, – a terem felelősének neve és beosztása, – a helyiségben tartózkodás rendje, – a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, – a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása.
33
További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat és függeléke tartalmazza. Az
intézményi
helyiségek
berendezési
tárgyait,
felszerelési
eszközeit
a
helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A tantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése, stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. A tanításhoz és adminisztrációhoz szükséges technikai eszközöket helyiségekhez kell rendelni. Ezekre a berendezésekre is a teremfelelős felügyel. Az intézmény berendezését, gépét csak engedéllyel, saját használat céljából lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató és a gondnok együttes aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gazdasági irodába kell leadni és iktatni, másik példánya a gondnoknál marad.
3.2.5 Karbantartás és kártérítés A tantermek, szaktantermek, előadók, laboratóriumok, tornacsarnok és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gondnok felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gondnok tudomására hozni, aki 5 munkanapon belül köteles eljárni. A hibás eszközöket le kell adni a gondnoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni.
3.3 A dolgozók munkarendje 3.3.1 Vezetők munkarendje, feladatmegosztása
A tanulók általi iskolahasználati időben, 7:30-16:30-ig egy fő felelős vezetőnek az iskolában kell tartózkodni. Az igazgató általában munkanapokon 7:45-16:30-ig tartózkodik az intézményben. Az igazgatóhelyettesek és a tagintézményvezető a minden tanév elején kihirdetett ügyeleti rend szerint látják el az igazgató helyettesítését. Az igazgatót távollétében
34
az ügyeletes igazgatóhelyettes, tagintézményvezető helyettesíti. A helyettesítő vezetők munkajogi kérdések kivételével döntenek aktuális kérdésekben. Az igazgatóhelyettest a rangidős munkaközösség vezető helyettesíti. Szintén ő látja el a vezetői feladatokat napközis ügyeleti időben, 16:30-17:30-ig. A gazdasági vezetőt a pénztáros helyettesíti. A vezetők részletes feladatleírását munkaköri leírásaik tartalmazzák. A helyettesítés alatti
döntésekről
a
helyettesítő
az
első
találkozásukkor
tájékoztatja
a
helyettesítettet, veszély helyzetben telefonon kell értesíteni az intézményvezetőt a lehető legrövidebb időn belül.
3.3.2 Az iskola képviselete Az iskolát az igazgató képviseli. A képviseleti jogot bármikor átadhatja – szóban vagy írásban bármely iskolai dolgozónak. Az iskolát érintő nyilatkozatokat tenni az igazgató jóváhagyásával lehet. Az igazgató akadályoztatása esetén az intézmény képviseletére helyettesei jogosultak a helyettesítés rendje szerint meghatározott sorrendben.
3.3.3 A pedagógusok munkarendje A pedagógusok kötelező óraszámát kinevezésük (átsorolásuk, munkaköri leírásuk) tartalmazza. Feladataikat munkaköri leírásuk, az intézményvezető, az igazgatóhelyettesek és közvetlen munkahelyi vezetőjük szóbeli, vagy írásbeli utasításai szerint látják el. A pedagógus kötelező óráját a tanulókkal való közvetlen foglalkozásra (kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás, egyéni foglalkozás) napközis és tanulószobai foglalkozásra kell fordítani. A tanulókkal való közvetlen foglalkozás körébe tartozik csoportja közösségi programjainak (iskolai, osztályfőnöki munkaterv szerint) és a tanulókkal való egyéni törődés feladatainak megvalósítása, valamint azoknak a szakköröknek, érdeklődési köröknek, önképző köröknek, tanulmányi, szakmai és kulturális versenyeknek, házi bajnokságoknak, versenyeknek, továbbá más tanórán kívüli foglalkozásoknak a megtartása, amelyeket az iskolai nem kötelező tanórai foglalkozás időkeretének terhére szerveznek és melyek az iskola pedagógiai programja, éves munkaterve, tantárgyfelosztása alapján meghatározottak. (Kt. 1. sz melléklet III. rész II. fejezet 6. pont alapján) Meghatározott időre adott írásbeli megállapodással a pedagógus kötelező óráját 35
teljesítheti a nevelési-oktatási intézmény nevelési programjának, pedagógiai programjának kidolgozásával, felülvizsgálatával összefüggő feladatok ellátásával, diákönkormányzatot segítő feladatok, kulturális nevelőtanári feladatok ellátásával, a gyermekek,
tanulók
felügyeletével
összefüggő,
kollektív
szerződésben
meghatározott feladatok ellátásával. (A Kt. 1. számú melléklet III. rész II. fejezet 7/b) Nevelői ügyelet, kísérés, készenlét, rendelkezésre állás ellátása elrendelhető az SZMSZ-ben meghatározott hivatalos munkarenden túl, a Mt. 129 §-a és a 138/1992. korm. rendelet 11/C §-ban meghatározottak figyelembevételével.
3.3.4 Az intézményi munkarend A heti munkaidő 40 óra. Az általános iskolában a hivatalos munkarend, mely a munkaidőt és pihenőidőt (ebédidő) tartalmazza a következő: hétfőtől péntekig 7:45 órától 16:30 óráig A hivatalos munkarendtől eltérő, külön beosztás szerint dolgoznak: ügyeletes vezető ügyeletes pedagógus iskolatitkár könyvtáros takarító karbantartó nappali portás, gondnok, hivatali gépkocsivezető, gépkocsikísérő-rakodó Rugalmas munkaidőkezdésben dolgozók: napközis nevelők, részfoglalkozásúak, óraadók, A munkakezdés időpontját a munkaköri leírások tartalmazzák. Rugalmas munkaidőben dolgozó: gazdasági vezető,
36
szabadidő-szervező
3.3.5 A pedagógus intézményben és intézményen kívül teljesíthető feladatai A pedagógus munkaidejének egy részét az intézményben, más részét az intézményen kívül teljesíti. Feladatellátás szempontjából intézményben végzett munkának számít minden, az iskola munkatervében, szereplő rendezvény, kirándulás, tanulmányút, erdei iskolai program, illetve az intézmény telephelyein kívüli helyszínen megtartott foglalkozás. A pedagógus intézményben és intézményen kívül teljesíthető feladatait – a fentieket figyelembe véve – az alábbi táblázat tartalmazza:
Feladatcsoportok
Kizárólag az intézményen belül látható el
Az intézményen kívül is ellátható
Foglalkozások tartása
Tanóra tartása Tanórán kívüli foglalkozások tartása Foglalkozások előkészítése Teremrendezés Fénymásolás Kisérlet, mérés előkészítése Gyakorlati feladat előkészítése Szemléltetés előkészítése
Foglalkozások utólagos munkái
Foglalkozásokat kiegészítő munkák
Kapcsolattartó tevékenység
Iskolai közéleti tevékenység
Szemléltető anyag készítése Tervezés Anyaggyűjtés Tananyagfeldolgozás Feladatlap készítés Anyagbeszerzés Szakirodalom tanulmányozása
Teremrendezés Konzultáció Órák adminisztrálása Értékelések adminisztrálása
Füzetellenőrzés Dolgozatjavítás Adatfeldolgozás Értékelések készítése Órai statisztikák készítése
Felügyelet Megbeszélés Műsorpróba Kísérés Foglalkozási kereten kívüli versenyfelkészítés
Díszlet- és jelmezkészítés
Értekezlet tartása Fogadóóra tartása Telefonos kapcsolattartás Konzultáció
Tájékoztató írása Levelezés Felkészülés az értekezletre
Diagnosztizáló mérés Adminisztrációk ellenőrzése Díszítés
Értékelések készítése Dokumentum-ellenőrzés Dokumentum-készítés
37
Taneszköz-karbantartás
Ügyviteli tevékenységek
Tanulói adatok gyűjtése Tanulói, szülői megrendelések (fénykép, tankönyv, kirándulás...) nyilvántartása Taneszközleltárak készítése
Tájékoztató, reklám és reprezentációs anyagok készítése Műsorszerkesztés Tananyagkészítés Reprezentálás Statisztikák készítése Tanulói adatok rendszerezése Beszámolók készítése
Az intézményen kívül teljesített feladatok ellátása során a pedagógus köteles biztosítani az adatok védelmét. Az intézményen kívül teljesített feladatok ellátására szánt időtartamot a pedagógus maga osztja be.
3.3.6 Ügyeleti rend Az intézményben a tanítási idő előtt - 6:30-7:30-ig, 7:30-8:00-ig -, a napközis foglalkozások után - 16:30-18:00-ig - valamint a foglalkozások szünetében ügyeletet kell tartani. Az ügyeletet ügyeletes pedagógusok látják el. Az ügyeletes pedagógus ügyeletének időtartama alatt felelős a tanulók testi épségének, valamint az intézményi vagyon megóvásáért. Az ügyelet beosztásáért az iskola igazgatóhelyettesei felelősek. 6:30-7:30-ig, valamint 16:30-18:00-ig a pedagógusok elrendelt munkaként, ügyeleti díjért látják el feladatukat. Az ügyelet ellátásának területei: Oktatási épület földszint és 1. emelet: szintenként 2 fő Oktatási épület 2. emelet: 3 fő Tornacsarnok: a folyosón 1 fő Az ebédlő előterében: 1 fő Az udvaron: 3 fő Ügyeletének idejében a pedagógus köteles ügyeleti helyén tartózkodni. Az ügyeletes pedagógus legjobb tudása szerint köteles szemmel tartani ügyeleti területét. Az ügyeleti területet elhagyni csak a kijelölt ügyeleti idő végén, vagy rendkívüli esemény, veszély esetén szabad az 5.9.2 pontnak megfelelően.
38
Az ebédeltetés rendje Az ebédeltetés az ügyeleti tevékenység speciális esete. Az ebédeltető pedagógus felelős az ebédlő rendjéért, valamint a belépési jogosultság megállapításáért. Az ezen a területen szolgálatot teljesítő dolgozó a következő tevékenységeket folytatja: • Beengedi az ebédkártyával rendelkező tanulókat. • Rögzíti a jogosulatlanul étkezni kívánt tanulók nevét a fegyelmező intézkedés megkezdése céljából. • Figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését az ebéd ideje alatt. • Fegyelemsértés esetén közbeavatkozik.
3.3.7 Helyettesítés Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása és a helyettesek
vezénylése
az
igazgatóhelyettesek
feladatkörébe
tartozik.
Az
igazgatóhelyettesek ezen feladatkörüket indokolt esetben átruházhatják egy megbízott pedagógusra. A helyettesítés tényét az igazgatóhelyettesek a helyettesítési kiírásban, a helyettesítő pedagógusok az elektronikus naplóban dokumentálják.
3.3.8 Műszakcsere A műszakcsere két – elsősorban azonos szakot és/vagy azonos osztályban tanító– pedagógus között jöhet létre az alábbi feltételekkel. A műszakcseréről legkésőbb a cserét megelőző munkanapon „csereűrlappal” kell értesíteni az igazgatóhelyetteseket, akik az űrlapon történő aláírásukkal jóváhagyják a cserét. Az igazgatóhelyettes indokolt esetben visszautasíthatja a műszakcserét. A cserében résztvevő pedagógusok közötti vitás kérdésekben kizárólag az intézmény vezetője illetékes dönteni.
3.3.9 A munkaidő-nyilvántartás vezetésének eljárási szabálya
A pedagógusok munkaidejének nyilvántartása az alábbi elemekből tevődik össze: a) A pedagógus egyénileg tartja nyilván helyettesített óráit az elektronikus naplóban. b) A 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 11/A. § (2) bekezdése szerinti, kötelező
39
óraszámon felüli órák megtartásának nyilvántartása az igazgatóhelyettes feladata. c) Az a) és b) pont szerinti nyilvántartások összesítését, valamint a tanítási időkeret teljesítésének, illetve az óradíjjal díjazott órák megtartásának összesítését az igazgató által kijelölt személy végzi számítógépes nyilvántartással.
3.3.10
Szabadság
Az éves rendes és rendkívüli szabadság kivételéhez előzetesen a munkahelyi vezetőkkel egyeztetett tervet kell készíteni.(szabadságolási ütemterv) A rendkívüli és fizetés nélküli szabadság engedélyezésére minden esetben csak az intézményvezető jogosult. A dolgozók éves rendes szabadságának mértékét a közalkalmazottak jogállásáról szóló, valamint a Munka Törvénykönyvében foglalt előírások szerint kell megállapítani. A dolgozókat megillető és kivett szabadságról nyilvántartást kell vezetni. Az intézményben a szabadság nyilvántartás vezetéséért az iskolatitkár felelős.
3.3.11
A dolgozók megbízásának, kijelölésének elvei
Az iskola gazdasági vezetőjét az igazgató nevezi ki. Az igazgatóhelyettesek kinevezése – és kinevezése visszavonása – előtt az igazgató kéri a nevelőtestület véleményét. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. A munkaközösségek vezetőit a munkaközösségek tagjai választják, a megbízást az igazgató adja. A megbízott vezetőknek a megbízás napján át kell adni új munkaköri leírásukat. A vezetői pótlék mértékét a mindenkori jogszabályok alapján kell megállapítani. Amennyiben az iskola gazdasági helyzete lehetővé teszi, a pótlék emelhető a közalkalmazotti tanács véleményének kikérése, javaslata alapján. Az iskola üres állásai nyilvános pályázat útján meghirdetésre kerülnek. A pályázatokat a közalkalmazotti tanács véleményezi.
40
3.3.12
A megbízott dolgozók beszámolása végzett tevékenységükről
A feladatokkal megbízott dolgozóknak beszámolási kötelezettségük van végzett tevékenységükről. A megbízottak a megbízónak számolnak be a következő rend szerint: A munkaközösség-vezetők minden tanév végén írásban az igazgató által kiadott formanyomtatványon. Az írásos beszámolót szóban is kiegészíthetik a nevelőtestület tanévzáró értekezletén. Az osztályfőnökök és osztálytanítók munkatervben meghatározott szempontok szerint
írásban
számolnak
be
az
munkaközösség-vezetőknek
éves
munkájukról. A beszámolókat az igazgatóhelyettesek összesítik. A projektvezetők a projekt lezárása után írásos, fényképes beszámolót készítenek, melyet csatolunk az intézmény éves beszámolójához. Az írásos beszámolót szóban is kiegészíthetik munkaközösségi vagy tantestületi értekezleten. Az igazgató minden évben tanévzáró értekezleten beszámol az intézmény éves tevékenységéről. Ezen kívül minden értekezlet elején ismerteti az időszerű eredményeket és feladatokat.
3.4 Az oktató-nevelő munka belső ellenőrzése A belső ellenőrzés célja Ellenőrizni, értékelni kell az iskolai dokumentumokban megfogalmazott célok teljesülését, végrehajtásának módját és hatékonyságát, a kiadott vezetői utasítások teljesítésének
színvonalát,
az
iskola
dolgozóinak
munkáját,
mely
a
teljesítményértékelés alapja. Az ellenőrzés, értékelés mindig írásban dokumentáltan történik. Az ellenőrzés folyamata megegyezik az intézményi minőségirányítási program PDCA ciklusában leírtakkal. Bármely intézményi csoportos munkahelyzetben szükség lehet a kollégák aláfölérendeltségi viszonyainak megállapítására. Ezt a viszonyt az intézményvezető, vagy –távollétében– az általa megbízott munkatárs határozza meg. Minden vezetéssel megbízott dolgozó ellenőrizheti az alá beosztott munkatársakat.
41
3.5 A tanév rendje A tanév helyi rendjét az oktatási és kulturális miniszter által kiadott rendelet alapján az iskola éves munkaterve tartalmazza. A munkatervtől eltérni csak nevelőtestületi döntéssel lehet. A tanév rendjének tanulókra és szülőkre vonatkozó dátumai, eseményei megtekinthetők az iskolai hirdetőtáblákon és az intézmény honlapján.
3.6 Csengetési rend A tanítási idő 8 órától 13 óra 40 percig tart a következő csengetési rend szerint:
1. óra
08:00 – 08:45
2. óra
09:00 – 09:45
3. óra
10:05 – 10:50
4. óra
11:00 – 11:45
5. óra
12:00 – 12:45
6. óra
12:55 – 13:40
Az órák kezdete és vége előtt 3 perccel figyelmeztető csengetés hangzik el.
3.7 Az óraközi szünetek rendje Az óraközi szünetek időtartama 10-20 perc, a feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető. A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. Az iskolában a tanítási idő alatt tanuló felügyelet nélkül nem tartózkodhat. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rendszerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. Az intézmény évente ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza.
42
A tanítás nélküli munkanapokon akkor kell tartani gyermekfelügyeletet, ha azt az intézmény tanulói közül legalább tíz tanuló számára igénylik a szülők. Az intézményi felügyelet egyéb szabályait az ügyeleti rend tartalmazza.
3.8 Egészségügyi felügyelet és ellátás rendje A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az iskola fenntartója megállapodást köt az egészségügyi központ vezetőjével. A megállapodás biztosítja: Az iskolaorvos rendszeres rendelését az iskolában. A tanulók egészségi állapotának ellenőrzését az alábbi területeken: - fogászat, tanévenként egy alkalommal, - általános
ellenőrzés,
szükség
esetén
szakrendelésre
történő
beutalással, - a tanulók fizikai mérése, évente egy alakalommal, - a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók szükség szerinti orvosi vizsgálata, - a tanulók körzeti védőnő által végzett higiéniai szűrővizsgálatát évente egy alkalommal, - az osztályfőnök jelzése alapján azonnal. A szűrővizsgálatok idejére az iskola nevelői felügyeletet biztosít.
3.9 A napközis foglalkozásokra való felvétel rendje A napközi otthonba a tanév első napján, első évfolyamon a beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke felvételét. A napközi otthonba minden jelentkező tanulót fel kell venni.
3.10 A mindennapos testedzés formái Az iskola a tanulók számára a mindennapos testedzést a kötelező heti tanórai testnevelés órán és a szabadon választott délutáni sportfoglalkozásokon biztosítja. Minden tanítási napon sportfoglalkozásokat kell tartani, melyeknek színhelye az iskola sportudvara, tornacsarnoka és a pedagógus által választott egyéb színhely lehet. A délutáni sportfoglalkozásokon minden tanuló jogosult részt venni.
43
3.11 Az ünnepélyek megrendezésének formái és rendje Az iskolában az oktatási miniszter által elrendelt minden állami ünnepélyt meg kell rendezni. Az ünnepélyek formái: iskolarádió műsor osztályszintű megemlékezés iskolai ünnepély kulturális megmozdulás (színház- vagy múzeumlátogatás) Az iskolai ünnepélyeken való részvétel minden pedagógus számára kötelező. Az
iskolai
ünnepélyeken
minden
pedagógusnak
ünneplő
öltözetben
kell
megjelennie. Az iskolarádió ünnepi műsorát minden osztályban egy időben kell meghallgatni. Az osztályszintű megemlékezéseket ugyanazon – a munkatervben meghatározott – napon kell megtartani. Az egyházi, valamint a más kultúrák megismerését szolgáló ünnepeket a munkatervben meghatározott módon kell megrendezni. Az iskola hagyományos ünnepi megmozdulásait szintén az iskolai munkatervben kell rögzíteni.
3.12 Tanulmányi kirándulások Az intézmény a diákok részére tanulmányi kirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. A kirándulások az iskola munkaterve alapján szervezhetők. Az osztálykirándulás részletes
tervezetét
írásban
kell
leadni
az
igazgatóhelyetteseknek,
engedélyezéséről az igazgató dönt. A tanulmányi kirándulásokat az iskola munkatervében kell tervezni. A tanulmányi kirándulások szervezésének szempontjai: – a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit – költségkímélő megoldást kell választani, – a kirándulás várható költségeiről a szülőket írásban kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról, A kiránduláshoz minden 15 tanuló után egy fő, de kirándulásonként minimum két fő
44
kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani.
3.13 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok A külföldi kirándulásokra a tanulmányi kirándulások szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy: tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges. a kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket.
3.14 Egyéb programok, rendezvények szervezése Múzeum-,
színház-,
sportrendezvények
a
mozi-, tanítási
kiállításidőn
és kívül
tárlatlátogatások, bármikor
valamint
szervezhetők
az
osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.
3.15 Tanfolyamok Igény esetén az iskola pedagógusa – vállalkozási formában – tanfolyamokat indíthat a tanulók érdeklődésének és a szaktanárok vállalkozásának függvényében. A pedagógus által szervezett tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kérheti a tanfolyamvezetőtől. A tanfolyamokon való részvételért havonta előre térítési díjat kell fizetni.
45
3.16 A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái Az intézményben a tanulók számára az alábbi formában működnek – iskola által szervezett – tanórán kívüli foglalkozások: napközi otthon, klubnapközi, szakkörök, sportkörök, felzárkóztató foglalkozások, fejlesztő foglalkozások, verseny- és felvételi előkészítő foglalkozások.
3.16.1
Általános szabályok a napközi otthon működésére
vonatkozóan A napközis nevelők az általuk elkészített foglalkozási terv szerint végzik munkájukat. A napközis foglalkozások speciális rendjét az iskola házirendje tartalmazza. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelmére történhet, a napközis nevelővel történt egyeztetést követően. A klubnapközi általános rendje A klubnapközit csak felső tagozatos tanulók látogathatják. A klubnapközi tagja lehet minden tanuló, aki a szülő beleegyezésével jelentkezési lapot töltött ki, amelyben aláírásával igazolja, hogy az iskola házirendjét délután is betartja. Az ebédlőben tanári felügyelettel lehet étkezni. Ebéd után a tanulónak jelentkezni kell a klubnapközis tanárnál, az órarendnek megfelelő helyszínen. A termet csak tanári engedéllyel lehet elhagyni. Csak olyan foglalkozáson, helyszínen tartózkodhat a klubtag, amit tanárának bejelentett. A szülőnek írásban kell kérnie, ha a megszokottól eltérő időpontban mehet haza gyermeke.
46
3.16.2
Az egyéb tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó általános
szabályok A tanórán kívüli foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A jelentkezés a tanév első hónapjában, a foglalkozást tartó pedagógus által megjelölt időpontban történik, és egy tanévre szól. A
tanórán
kívüli
foglalkozások
listáját,
valamint
heti
óraszámát
a
tantárgyfelosztásban rögzíteni kell. A foglalkozások megszervezésénél a tanulók és szülők igényeit figyelembe kell venni. A foglalkozások vezetőit az igazgató bízza meg a munkaközösségek, a szülők vagy a tanulók kezdeményezésére.
3.17 Az iskolai könyvtár működési rendje A könyvtár működési rendjét a könyvtár SZMSZ-e tartalmazza, mely az iskolai SZMSZ melléklete. A könyvtár SZMSZ-ét az iskola könyvtárosa dolgozza ki.
3.17.1
A tankönyvellátás és a támogatás felhasználásának rendje
Ingyenes tankönyvellátásban részesülnek azok a tanulók, akik számára ezt
a
jogszabály előírja. A jogosult tanulók tankönyveiket az iskolai könyvtárból kölcsönzik, melyeket a tanév végén visszaadnak a könyvtárba. A „tartós tankönyvek” is térítésmentesen állnak a diákok rendelkezésére. Más esetekben az iskolai tankönyvtámogatás rendje szerint járunk el. Az iskola igazgatója a nevelőtestület véleményének kikérése után minden évben megbízza a tankönyvellátásért felelős pedagógust, aki a munkaközösségekkel egyeztetve megrendeli a szükséges tankönyveket. A tankönyvsegélyre jogosultakat az ifjúságvédelmi felelős és a titkárság segítségével összeírja, bekéri a szükséges dokumentumokat.
A
szükséges
tankönyveket
megrendeli
a
kiadóktól
és
megszervezi elosztásukat. A tankönyvellátási szabályzat megtekinthető az intézmény honlapján és a titkárságon.
3.18 Diákigazolványok, pedagógus igazolvány kezelése A pedagógus- és a diákigazolványokat az iskolatitkár kezeli (igényli, érvényesíti, pótolja elvesztés esetében) a vonatkozó jogszabályok betartásával. A kiadott
47
igazolványokról átvételi listát vezet, melyen az igazolványok átvételét az átvevők aláírásukkal igazolják. A jogosultságot az igazgatóval egyezteti.
3.19 Az iskolai büfé működési rendje
Az iskolában, tanítási időben 7:30-14:30-ig büfé működik. A büfét üzemeltető vállalkozó köteles figyelembe venni az intézmény munkarendjét.
3.20 Iskolai jelképek
Az iskola jelképei a következők:
,
További speciális jelképeket alkalmazunk különleges eseményeinkhez, melyet az igazgató az érintett dolgozók és szakértők véleményének kikérésével engedélyez. A jelképek megváltoztatása és módosítása az igazgató engedélyével történhet. A jelképeket minden iskolai munkacsoport és iskolai szervezet szabadon alkalmazhatja.
3.21 A tanulókra vonatkozó rendszabályok 3.21.1
A tanulói jogviszony keletkezése
A tanulói jogviszony az iskolába történő beiratkozással jön létre. A tanulók felvételéről az iskola igazgatója dönt. Az első osztályosok beiratkozásának időpontja a tanév rendjében meghatározottak szerint történik. A tanév közben érkező tanulókat lehetőségeink szerint vesszük fel, a szabad férőhelyek függvényében.
3.21.2
A felvételi kérelmek elbírálásának rendje
Az intézménybe felveszünk minden olyan tanulót, aki a fenntartó által kijelölt körzetünkben lakik. Túljelentkezés esetében az első osztályosok felvételekor a jogszabályok szerint járunk el. A tanulók osztályba sorolásáról az alsó tagozatos munkaközösség-vezető
valamint
a
leendő
első
osztályt
vezető
tanítók
véleményének kikérésével az iskola alsó tagozatos igazgatóhelyettese és az intézményvezető dönt.
3.21.3
A tanulói jogviszony megszűnése
Megszűnik a tanuló jogviszony a 8. osztály befejezésekor, illetve ha a tanulót másik iskola átvette. Az iskolatitkárnak a megszűnést követő 3 munkanapon belül
48
rögzítenie kell a megszűnést a Közoktatási Információs Rendszerben. A megszűnés tényét az iskolatitkár haladéktalanul köteles közölni az érintett osztályfőnökkel, aki 3 munkanapon belül a naplóban, 30 napon belül a törzslapon dokumentálja azt.
3.21.4
Tanulói kötelezettségek
A tanulók kötelezettségeit jogszabályok és a házirend tartalmazza. A házirendet minden tanulónak átadjuk beiratkozása alkalmával. Jogaikat és kötelezettségeiket a tanév elején osztályfőnökeik ismertetik, szüleikkel is. A házirend megtekinthető minden osztályteremben, az iskolai könyvtárban, valamint honlapunkon.
3.21.5 A tanulók távolmaradására, a mulasztások igazolására vonatkozó rendelkezések A tanuló tanítási óráról való távolmaradását biztonsági okokból az órát tartó pedagógus köteles regisztrálni az óra megkezdését követően. Ezt még aznap jelölje a digitális naplóban. A tanuló havi mulasztásait az osztályfőnöknek a digitális napló megfelelő helyén az aktuális hónap lezárását megelőzően összesíteni kell. A szülő előzetes kérése alapján (kikérés) a tanuló – az osztályfőnök engedélyével három napig terjedően, – az igazgató engedélyével három napot meghaladóan mulaszthat. A tanuló előzetes engedélykérés nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. Amennyiben e bejelentés három napon túl elmarad, az osztályfőnök kötelessége a mulasztás okának felderítése. Amennyiben a felderítés során igazolatlan mulasztásra utaló jeleket észlel, köteles öt napon belül az iskola gyermekvédelmi felelősével családlátogatáson meggyőződni a távolmaradás okairól. Ha a szülő nem tudja érdemben igazolni gyermeke mulasztását, úgy az igazolatlannak minősül. A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján, de legkésőbb öt munkanapon belül igazolhatja mulasztását, melyet a szülő is aláírt. A szülő egy tanévben legfeljebb három napot igazolhat. Mulasztás esetén az igazolást az osztályfőnöknek kell megmutatni. A tanuló órái igazolatlannak
minősülnek,
ha
az
előírt
határidő
leteltéig
nem
igazolja
távolmaradását.
49
Az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendők ellátása az osztályfőnök feladata. Ezeket írásban is rögzíteni kell. Az igazolatlanul mulasztott tanulót az SZMSZ-ben meghatározott fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Első ízben történt igazolatlan mulasztás esetén a szülőt az erre a célra rendszeresített nyomtatványon értesíteni kell. Másodízben történt igazolatlan mulasztás esetén az osztályfőnök a „Feljelentés igazolatlan iskolai mulasztás miatt” című nyomtatványt köteles kitölteni, és az iskola igazgatóságának leadni. Ezzel egy időben tájékoztatnia kell az iskola gyermek – és ifjúságvédelmi felelősét, aki a városi gyermekjóléti szolgálat közreműködésével megkeresi a gyermek gondviselőjét. A tanórán kívüli foglalkozásokról való távolmaradást is igazolni kell. Az igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a tanórán kívüli foglalkozásokról kizárható.
4. FEJEZET A LOGOPÉDIAI INTÉZET MŰKÖDÉSÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK 4.1 Az intézményegység szervezete, vezetése, A Logopédiai Intézet vezetősége két tagú: az intézményegység vezetője és a munkaközösség vezetője, aki intézményegységvezetői feladatokat is ellát.
4.1.1 Az intézményegység-vezető Az
intézményegység-vezetői
megbízatásról
a
Budaörsi
Logopédiai
Intézet
szakalkalmazottainak véleménye alapján az intézmény igazgatója dönt. Az intézményegység-vezetői megbízatás, feladatellátás időtartama megegyezik a vezetői, megbízatás időtartamával. Feladatai Kialakítja az éves munkarendet, meghatározza a munkavégzés helyét, a feladatok elosztását, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézményegység szakmai és dokumentációs munkáját. Összehangolja az intézményegység éves munkatervét, elkészíti statisztikáját, koordinálja a munkaközösségi munkát.
50
Szakmai ügyekben képviseli intézményegységét, dönt az intézményegység működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amely nem kíván kölcsönös vagy Igazgatótanácsi egyeztetést. Egyeztet a továbbképzések szervezésében, előkészíti, vezeti intézményegysége szakalkalmazotti értekezleteit. Végzi a gazdálkodás területén a számára kijelölt feladatokat, felméri, nyomon követi az intézményegység személyi és dologi jellegű igényeit. A Kistérségi Irodával kötött megállapodás alapján koordinálja a Budaörs Kistérség Többcélú Társulása tagtelepülésein folyó logopédiai szakszolgálati tevékenységet.
4.1.2 A helyettesítés rendje Az
intézményegység vezetőt távollétében az általános helyettesítési jogkörrel
megbízott munkaközösség vezető helyettesíti. A vezető és általános helyettese egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést az intézményvezető által kijelölt munkatárs látja el. .
4.1.3 A Szakalkalmazotti értekezlet /TEAM/ Döntési
jogkörébe
tartozik
az
intézményegység
szervezeti
és
működési
szabályzatának és módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elfogadása, az intézményegység munkáját összefoglaló értékelések, beszámolók elfogadása, a pedagógus továbbképzési program elfogadása. Dönt a tanév kiemelt munkaprogramjáról, speciális munkák elvégzéséről, pályázati programok indításáról. Véleményt
nyilváníthat
vagy
javaslatot
tehet
az
intézmény
működésével
kapcsolatos bármely kérdésben. /pl. munkarend kialakítása, feladatok elosztása, körzetek beosztása, új munkatársak felvétele, a dologi költségvetés felhasználása, a bérfejlesztési és jutalmazási szempontok/ TEAM összejövetelekre az éves munkaterv ütemezése szerint általában havonta kerül sor, de igény szerint gyakrabban is összehívható. A TEAM akkor szavazatképes, ha a szavazásra jogosult munkatársak kétharmada jelen van. Állásfoglalásai akkor érvényesek, ha az állásfoglalás kialakításában bevont munkatársak számának fele+1 személy egyetért. Szavazategyenlőség esetén a vezető szavazata dönt.
51
A közös állásfoglalásról szabályszerűen készült emlékeztető vagy sorszámozott határozat a vezető döntése alapján az SzMSz mellékletévé válik. A TEAM megbeszélések szakmai célja: a belső szakmai élet, a szakmai aktivitás facilitálása, továbbképzés, az esetmegbeszélés előre tervezett vagy „ ad hoc” lehetőségének biztosítása, szupervízió.
4.2 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG FELADATKÖRE Az intézmény a Budaörsi állami közoktatás keretében a rászoruló gyermekeknek, állapotuknak
megfelelő
logopédiai
gondozást,
ingyenes
pedagógiai
szakszolgáltatást nyújt. Célja: prevenció és korrekció keretében komplex, korszerű logopédiai szolgáltatás nyújtása a Budaörsön élő és/vagy a budaörsi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekbe járó gyermekeknek, lehetőség szerint a szülő /egyes terápiák esetében családjuk/ bevonásával.
Alapfeladata: a harmadik életévüket betöltött gyermekek nyelvi-kommunikációs, beszédfejlődési, artikulációs zavarainak - vizsgálata - prevenciója és korrekciója - logopédiai vélemény készítése /javaslattétel további vizsgálatra/ - logopédiai vélemény készítése a diszlexia-, diszgráfia- jellegű zavarok vizsgálatáról, kezeléséről Egyéb feladatok: az intézmény szakmai alapfeladatain kívül az intézményegység szakalkalmazottainak döntése, a vezető jóváhagyása után a munkatársak szakmai specializációja, személyes ambiciója, a családok és /nevelési-oktatási/ intézmények igénye alapján, az intézmény ellátottsága, felszereltsége, speciális programok egyéb forrásokból történő támogatottsága mellett, - a prevenció fontosságát szem előtt tartva –
egyéb feladatokat is elvállalhat, pl. 3 év alatti, ill. 18 év felettiek
logopédiai vizsgálata, gondozása. Az Intézményegység keretében valósul meg a Budaörs Kistérség Többcélú
52
Társulása tagtelepülésein folyó szakszolgálati munka koordinálása. Tudományos, oktatási célokra történő kép- és hanganyag készítéséhez, továbbá minden olyan esetben, mely a gyermek és szülő személyi jogait érinti a szülő írásos hozzájárulását kell kérni.
4.3 A SZAKMAI MUNKA MENETE, MÓDSZERE Alapelve a munkatársak szakmai kompetencia-határon belüli felelősségvállalása a tanulási nehézségek, a beilleszkedési és személyiségfejlődési jellegének
és
súlyosságának,
a
szülők
problémák
problémaérzékenységének
figyelembevételével.
4.3.1 Az intézményegység szolgáltatásainak igénybe vétele Az intézmény szolgáltatásait írásban (beutalással), vagy személyesen illetve telefonon kérheti, kezdeményezheti - A szülő - A pedagógus - A telephelyek intézményeinek szakemberei - A gyermek, fiatal saját maga, - A szűrések eredményeképpen az intézmény bármelyik munkatársa. A terápia lezárul, ha: A gyermek állapota jelentősen javul, vagy ha a tünet megszűnik, Szakvélemény kérés esetében a szakvizsgálat, a szakvélemény elkészül, és további kontrollra nincs szükség. Az írásban beutalt gyermek esetében a kezelés lezárult vagy/és a beutaló számára írásos összegezés, ill. párhuzamos kezelés esetében az egyeztetés megtörtént. A gyermek más intézménybe kerül. A szülő a kezelést megszakítja, a gyermek kimarad.
4.3.2 Az intézményegység szakmai munkája TEAM jellegű Az
intézményegység
logopédusainak
valamint
a
telephelyként
működő
intézmények segítő alkalmazottainak, (pszichológus, fejlesztő pedagógus, szociális munkás, orvos stb./ és a pedagógusok) összehangolt tevékenységén alapul. A
munka
bármely
szakaszában
lehetőséget
kell
teremteni
az
esetek
53
megbeszélésére, szupervízió rendszeres igénybe vételére. Szükség esetén külső szakértő /fül - orr - gége szakorvos, szemész szakorvos, ortodontus, gyermekszakorvos, pszichiáter, neurológus, védőnő, más segítő foglalkozású szakember /bevonására is sor kerül.
4.3.3 A logopédiai intézet szakmai munkája Az alapító okiratban megnevezett telephelyeken a logopédiai szolgáltatás biztosítása
kötelező.Az
esetek
–
munkatársak
közötti
–
elosztása
az
intézményfelosztáson alapul, melyet a tradíciókra és a célszerűségre építve minden évben az intézményegység vezetője készít el legkésőbb szeptember 30-ig.( Egyes esetekben a logopédusok szakmai specializációja is dönthet.) Az esetlegesen előjegyzésbe került gyermekek terápiájának megkezdése év közben folyamatosan történik a megüresedő helyek függvényében. A vizsgálat menete /diagnosztizálás/ - a problémafeltárás módszerei: - megfigyelés, logopédiai szűrés - logopédiai tesztek, vizsgálati módszerek alkalmazása - alkalomszerű, vagy folyamatos feltáró beszélgetések - az előbbiekben felsoroltak értékelése - az egészségügyi problémák tisztázása, kizárása a megfelelő orvosi vizsgálattal történik - az alapvizsgálatok elvégzése után az eset felelőse megbeszéli az eredményt a szülővel, melynek alapján a problémafeltáró szakasz lezárulhat: - tanácsadással - speciális probléma esetén más intézménybe utalással - a szülő és a logopédus között létrejött megbeszélés alapján a logopédiai terápia megkezdésével A tanácsadás formái: - felvilágosítás - enyhébb logopédiai problémák kezelése, - befejezett terápiát követő utógondozás a szülő hathatós bevonásával. A logopédiai ellátás történhet: - egyéni formában (súlyosabb, indokolt esetekben)
54
- lehetőleg azonos típusú beszédhibacsoportokban. - a logopédiai terápiát egyes esetekben szülőcsoport kísérheti (dadogás). Az ellátás területei: - megkésett beszédfejlődés, diszfázia, dizartria - általános vagy részleges pöszeség - diszlexia, diszgráfia – prevenció és reedukáció - a beszédritmus zavarai - orrhangzósság - diszfónia - beszédészlelés és beszédmegértés zavara - enyhe hallássérülés következtében létrejött beszédzavar - nyelvlökéses nyelés.
4.4 A SZAKMAI MUNKA DOKUMENTÁLÁSA Az
intézményegység
szakmai
tevékenységének
dokumentálása,
statisztikai
adatszolgáltatását jogszabály írja elő. A gyermekek vizsgálati anyagába, a szakdolgozó jegyzeteibe, a gyermekek munkáiba közvetlen betekintési joga - a vezetőnek és munkaközösség vezetőnek - az esettel tovább vagy párhuzamosan dolgozó – intézményen belüli munkatársnak van.
4.4.1 Szakvélemény készítése Kérelemre más, autentikus szervezet, személy számára
a kezelt gyermekek
vizsgálati anyagáról és terápiás haladásáról összegzés, szakvélemény adható ki. A Logopédiai Intézetnek egyébként hatósági szakvélemény készítési jogköre nincs.
4.4.2 A Logopédiai Intézet dokumentációs feladatai A logopédiai munka dokumentálása központilag kiadott forgalmi naplóban és a
55
munkanaplóban történik. Súlyosabb esetekben a szakanyag tasakrendszerben kerül elhelyezésre, melynek része az egyéni fejlesztési terv.
4.5 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG MŰKÖDÉSE, MUNKARENDJE 4.5.1 Munkaterv, munkarend Tevékenységét az intézményegység a szakalkalmazotti értekezleten /TEAM/ egyeztetett munkaterv és munkarend alapján végzi.
A tanévre szóló munkaterv, munkarend, helyiséghasználat részletes tervezetét minden logopédus a szükséges egyeztetések után – önállóan készíti el, a TEAM hangolja össze, fogadja el, az intézményegység vezető hagyja jóvá. A munkarendet, az intézményegység működéséről szóló tájékoztatót, a szakmai programot
a
vezető
megküldi a
fenntartónak
és
a
nevelési-oktatási
intézményeknek.
4.5.2 Az ellátás folyamatossága Az intézmény az iskolai tanév rendjéhez igazodva, folyamatosan biztosítja a szakellátás igénybevételének lehetőségét. Az
óvodákban
működő
logopédusok
a
Herman
Ottó
Általános
Iskola
munkarendjéhez, míg az iskolákban működő logopédusok az adott iskola munkarendjéhez alkalmazkodnak. Az intézmény a nyári szabadságolások alatti időszakban, általában július1 – augusztus 20-a között heti egy munkanapon (szerdán) ügyelet formájában működik. Az őszi, téli, tavaszi szünet idején, 5 munkanaponként
egy napon ügyelet
formájában működik. A logopédust, előreláthatóan 4 hétnél hosszabb hiányzása esetén az intézeten belül helyettesíteni kell. A helyettesítés történhet a hiányzó logopédus telephelyén, vagy a
helyettesítő
logopédus
telephelyén.
A
helyettesítés
megszervezése
az
intézményegység vezető feladata.
56
4.5.3 Munkaidő Az intézmény főfoglalkozású munkatársainak munkaideje heti 40 óra, kötelező óraszámuk: 21 . A szakalkalmazottak kötelező óraszámuk rendelési idejét a kijelölt telephelyen, a gyermekekkel /tanulókkal/, való közvetlen foglalkozásra fordítják. Heti egy kezelési óra
fordítható
a
(folyamatdiagnózis,
gyermekek/tanulók kiegészítő
állapotának
vizsgálatok,
nyomon
hospitálások,)
és
követésére új
esetek
vizsgálatainak végzésére. A tanévkezdés hónapja a szűrő- és egyéb, részletes vizsgálatok lefolytatásának ideje. A logopédusok a kezelési rendnek megfelelő, döntöen terápiás munkájukat október 1-től kötelesek végezni. A 19 kötelező óra beosztásának elve: négy munkanapon arányosan, vagy a telephelyi igényeknek megfelelően elosztva történjék. A kezelések időtartamát a beszédhiba sajátosságainak és a csoport összetételének függvényében a logopédusok határozzák meg. Egy kezelés 15 percnél rövidebb, 45 percnél hosszabb általában nem lehet. A szakalkalmazottak heti kötelező kezelési idejükön kívül, a munkaidejük fennmaradó hányadában: - Vesznek részt a TEAM-munkában - Tartanak kapcsolatot a telephelyek intézményeivel - Tartanak kapcsolatot a szülőkkel - Tartanak kapcsolatot egyéb szakszolgáltatókkal - Szervezik a kezelt gyermekek kiegészítő vizsgálatait - Szervezik a kezelt gyermekek kiegészítő terápiáit - Végzik el a szakmai adminisztrálás, anyagkészítés feladatát - Készülnek fel a foglalkozásokra - Vesznek részt továbbképzési programokban
Az intézményegység
vezető a munkarendbe illesztett állandó vagy rendkívüli
feladat ellátására túlóravégzéssel is megbízhatja a dolgozót, /pl. felnőttek terápiája, szakértői határozattal rendelkező gyermekek többlet szolgáltatásainak ellátása stb../
57
Az intézmény nem főfoglalkozású és/vagy részmunkaidős munkatársai Kinevezésük vagy szerződésük szerinti munkaidőben és megállapodás szerinti munkarendi beosztásban látják el feladataikat.
4.5.4 Pályázati tevékenység A jóváhagyott költségvetési keretben nem szereplő, pályázatok útján nyert összeg az előirányzatok között elkülönítetten szerepel. A pályázatok útján képződött bevételek felhasználása és elszámolása a pályázó joga és kötelessége. A pályázó feladatai: A nyertes pályamunkát és az elnyert pályadíjról szóló értesítést átadja a gazdasági ügyintézőnek. Az összeg felhasználásában a pályázó utalványozási jogkörrel rendelkezik tételhatároknak megfelelően. Az ellenjegyzést a vezető végzi el. A pályázat határidőre történő elszámolásáért a pályázó felelős. A pénzügyi és szöveges beszámoló 1-1 példányát átadja a gazdasági ügyintézőnek.
4.6 AZ INTÉZMÉNYEGYSÉG KAPCSOLATAI 4.6.1 A vezetők és szervezeti egységek, munkatársak közötti kapcsolat A belső kapcsolatokat meghatározza az intézmény munkatársainak létszáma és a feladatok
jellege,
melyek
megoldása
az
átlagosnál
gyakoribb,
személyes
kapcsolattartást igényel. A munkatársak az intézményegység vezetőtől mind szakmai, mind személyes ügyeikben gyakori konzultációt, megbeszélési lehetőséget igényelhetnek.
4.6.2 Az intézményegység és fenntartó kapcsolata A fenntartóval való kapcsolatot az intézmény igazgatója és az intézményegység vezetője tartja a Közoktatási Közművelődési és Sport Irodán és a megfelelő önkormányzati szakbizottságon keresztül. A fenntartó részére tájékoztatást adnak,
58
előterjesztéseket készítenek elő. Alkalmanként szakvéleményező munkával segítik a városi oktatásügyet. Külső kapcsolatok Az intézményegység a legszorosabb intézményi kapcsolatot a gyermekek döntő fontosságú életterét nyújtó, a Budaörsi Logopédiai Intézet számára telephelyként definiált nevelési-oktatási intézmények vezetőivel, pedagógusaival, munkaközösség vezetőivel (pl. gyermekvédelmi megbízottak, osztályfőnöki munkaközösség-vezetők, stb.) tart, minden szakdolgozó részvételével.
A kapcsolattartás formái: - esetmegbeszélések, konzultációk, hospitálások - részvétel olyan értekezleteken, olyan szülői értekezleteken, melyek a logopédiai terápia tartalmával szoros összefüggésben vannak - írásos visszajelzés a kezelésbe vett gyermekkel kapcsolatban. Kapcsolat a pedagógiai szakszolgálat egyéb intézményeivel, külön hangsúllyal a Budaörsi Nevelési Tanácsadóra és az /Országos/ Szakértői és Rehabilitációs Bizottságokra, szakvélemények kölcsönös megküldésén, esetmegbeszéléseken, munkaértekezleteken keresztül. Kapcsolat a Budaörs Kistérség Többcálú Társulása tagtelepülésein múködő logopédus szakemberekkel. Kapcsolat az egészségügyi szakszolgálattal, háziorvosokkal, védőnőkkel, Kapcsolat a Családsegítő Központ és Gyermekjóléti Szolgálattal
azoknak a
gyermekeknek ügyében, akik többszörösen hátrányos helyzetük miatt szociális segítségnyújtásra,
folyamatos
intenzív
családgondozásra
szorulnak
a
családgondozó pedagógus közreműködésével. Együttműködés a Gyámhatósággal mindazokban az esetekben, amelyeket jogszabály ír elő vagy a Gyámhatóság kér és az a SZEK előírásaival nem ellentétes. Kapcsolat a városban egyéb szervezeti keretben működő segítőszakemberekkel, városi szakmai munkaközösségek életre hívása, működtetése formájában. Részvétel szakmai, szervezeti egyesületekben, érdekképviseleti szervezetekben a 59
tagokon keresztül /Kistérségi Logopédusok Munkaközössége, Magyar Fonetikai Foniátriai és Logopédiai Társaság, MAGYE Logopédiai Szekció, Démoszthenész Egyesület stb/ Kapcsolatot tart az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolai Karával. Felkérésre az intézmény részt vesz a felsőoktatási intézmények oktató munkájában, a posztgraduális képzésben.
4.6.3 Alkalmi kapcsolatok Egyes konkrét esetek kapcsán szükségessé válhat más társintézményekkel, rendőrséggel,
alapítványokkal,
polgári
szervezetekkel,
egyházakkal
való
kapcsolatfelvétel. /pl. Kapcsolat Alapítvány, Kincsesház Alapítványi Iskola, Lares óvoda, Vadaskert Iskola és Szakambulancia stb./
4.7 A BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE 4.7.1 A működés ellenőrzése A működés belső ellenőrzésére az intézményegység vezető és a munkaközösség vezető jogosult. A
munkavégzést
és
a
telephelyek
intézményeivel
való
kapcsolattartást
dokumentáló munkanaplót a munkaközösség vezető fél évente ellenőrzi. A munkafegyelem összetevőit, /munkaidő, határidők pontos betartása, szakmai dokumentáció elvégzése, stb./ az
intézményegység vezető folyamatosan
figyelemmel kíséri. Rendkívüli eseményről a vezetőt tájékoztatni kell. A vezető rendszeresen részt vesz a minőségbiztosítás folyamatában. Átruházott vezetői feladatok teljesítéséről az érintettek a munkaterv alapján illetve a szükségessé vált időpontban számolnak be a vezetőnek.
4.7.2 A szakmai munka ellenőrzése Előre tervezett időpontban, tisztázott cél és szempontok alapján történik. 60
Szakmai ellenőrzést a vezető, és a munkaközösség-vezető végezhetnek. Az ellenőrzés módszerei: - beszámoltatás, meghallgatás szóban - írásos
dokumentumok
vizsgálata
az
esetek
vezetéséről,
a
foglalkozásokról, - szűrések dokumentációjának megtekintése A naplók nyitása, zárása, az esetek nyilvántartásának összevetése a tasakok
tartalmával
a
vezető
joga.
A
forgalmi
nyilvántartásnak
és
az
esetdokumentációnak egyeznie kell. Foglalkozások látogatása, hospitálás egyeztetett időpontban történik. Speciális esetekben (pl. körzeten kívüli gyermek felvételéről) a munkatársak a vezetővel előre egyeztetnek. A forgalom adatairól a vezető évente beszámol a TEAM-nek. A forgalom éves adatainak alakulása alapján, - az azonos teherviselés érdekében – véleményének
figyelembevételével
–
a
munka
jobb
a TEAM
szervezéséért
az
intézményegység vezetőnek intézkednie kell.
5. FEJEZET A MINDKÉT INTÉZMÉNYEGYSÉGRE VONATKOZÓ, MUNKAVÉGZÉSSEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK 5.1.1 A közalkalmazotti jogviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létrejötte Az intézmény az alkalmazottak esetében a belépéskor munkaszerződésben, vagy határozatlan idejű kinevezéssel határozza meg, hogy az alkalmazottat milyen munkakörben, milyen feltételekkel és milyen mértékű illetménnyel foglalkoztatja. /Irányadó: Kjt.21.§(1)bek., (3)bek.-től (8)bek.-ig/ Ezt a jogviszony létesítést csak üres álláshely betöltésére lehet alkalmazni. Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére,
illetve
feladat
ellátására
határozott
idejű
kinevezéssel
is 61
létesíthető.(pl.: GYED, GYES, hosszan tartó betegség illetve távollét, valamint fizetés nélküli szabadság idejére) /Irányadó: Kjt.21.§(2)bek./ Az intézmény feladatainak ellátására megbízásos jogviszony keretében is foglalkoztathat külsős személyeket.(Pl.: oktatás, óraadó) Az intézmény megbízási szerződést köthet saját dolgozójával munkakörén kívül eső feladatra, határozott időre, átmeneti időszakra.
5.1.2 Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozók díjazása A dolgozók rendszeres személyi juttatásainak meghatározása a munka törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, valamint a fenntartó rendelkezései alapján történik.
5.1.3 Nem rendszeres személyi juttatások Jutalom A nem rendszeres személyi juttatások között kell megtervezni a jutalom előirányzatát, melynek mértéke a rendszeres személyi juttatások előirányzatának legfeljebb 8%-a. A személyi juttatások előirányzatai közül a rendszeres személyi juttatások, a munkavégzéshez kapcsolódó juttatások előirányzat-maradványa használható fel év közben, illetve a következő évben a pénzmaradvány jóváhagyását követően jutalom kifizetésére. Jutalom kifizetés valamennyi forrásból a fent említett mértéken felül, összesen a rendszeres személyi juttatás módosított előirányzat 10%-os mértékéig terjedhet. E mértéken felül csak teljesítményhez kötötten fizethető jutalom.
Megbízási díj (saját dolgozó részére) Saját dolgozónak megbízási díj, szerződéssel díjazás munkakörébe tartozó, munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben a konkrét feladatra vonatkozóan, előzetesen kötött
megbízási
szerződés alapján a megbízó által igazolt teljesítés után kerülhet sor. A szakmai alapfeladat keretében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szerződés külső személlyel, szervezettel csak jogszabályban vagy a felügyeleti szerv által szabályozott feladatok elvégzésére 62
köthető. Helyettesítési, túlóra díj Az intézményben folyó munkát a dolgozók időleges vagy tartós távolléte nem akadályozhatja. A dolgozók távolléte esetére a helyettesítés rendszerének kidolgozása az intézmény vezetőjének, illetve felhatalmazása alapján az intézményegység vezető és az igazgatóhelyettesek feladatkörébe tartozik. A helyettesítéssel kapcsolatos, egyes dolgozókat érintő konkrét feladatokat a munkaköri leírásokban kell rögzíteni. Az intézményen belüli helyettesítés, valamint túlmunka rendjét az intézmény vezetője belső szabályzatokban határozza meg. (Belső Helyettesítési Szabályzat) A dolgozók időleges vagy tartós távolléte esetén, a helyettesítést vagy túlmunkát végző közalkalmazottat helyettesítési, túlóradíj illeti meg.
Egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatások Minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítés: A differenciált kereset kiegészítés jogosultságának elbírálása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. A differenciálás az intézményben beindított és működtetett minőségbiztosítás többletfeladattal járó, valamint a szakmai feladatát magasabb szinten végző közalkalmazott részére alkalmazandó. Pedagógus szakvizsga és továbbképzés: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX.törvény 20-21.§ és 122.§(3)bek. alapján pedagógus munkakörben, illetve a törvény 22.§-ában felsorolt pedagógiai szakértő vagy pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak részére kell megállapítani a támogatás jogosultságát. Az igénybe vett támogatás elszámolásait az ezzel összefüggő gazdasági eseményeket rögzítő nyilvántartásokkal, bizonylatokkal, valamint a szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kibocsátott igazolással, bizonyítvánnyal, oklevéllel, egyéb okirattal kell alátámasztani. A szakvizsgáról, illetve továbbképzésről kiadott dokumentációkat a közalkalmazotti
63
személyi anyagok között kell megőrizni. Az intézmény a tanulásban, továbbképzésben azokat a dolgozókat támogatja, akiknek munkakörük betöltéséhez nélkülözhetetlen a képzés által nyújtott képesítés megszerzése. A továbbképzés szabályai: Mindenki köteles írásban kérni továbbtanulását akár diploma megszerzéséről, akár továbbképzésről van szó. Felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok idején köteles igazolni, hogy beiratkozott az adott félévre. Köteles leadni a továbbtanuló dolgozó a konzultációs időpontokat. Az intézmény a tandíjat, a tankönyveket és oda-vissza út költségét téríti a konzultációs napokra és a vizsga napokra. A tandíjat, a tankönyveket az intézmény csak számla ellenében fizeti ki. Az úti költséget a dolgozó számolja el az utazás befejezésétől számított 8 napon belül. A továbbképzés költségeihez való hozzájárulás mértékét a rendelkezésre álló éves összeg, a továbbképzési díjak és a jelentkezők száma alapján évente kell felülvizsgálni. Foglalkoztatottak sajátos juttatásai Jubileumi jutalom: A Kjt. 78.§(1)bek. értelmében jubileumi jutalom illeti meg a közalkalmazottat amennyiben huszonöt, harminc, illetve negyvenévi közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. A jubileumi jutalom további jogosultságát a Kjt. 78.§ (2).bek-től (5)bek.-ig tartalmazza. Foglalkoztatottak személyhez kapcsolódó juttatásai
Cafeteria: A cafeteria rendszer juttatásai a hatályos törvényi keretek között adható. Ezen a jogcímen történő juttatáshoz a fenntartó önkormányzat képviselőtestülete által jóváhagyott pénzügyi forrás ad fedezetet.
Közlekedési költségtérítések:
64
A munkahellyel nem azonos településen lakó közalkalmazottak részére a munkáltató köteles a munkába járás során felmerült BKV, VOLÁN, MÁV havi bérletek 80%-át, MÁV havi bérlet esetén 86%-át megtéríteni. Ha a dolgozónak alkalmazása után a munkába járás körülményeiben változás állt be (munkahelyével azonos lakóhellyel rendelkezik) azt az intézményvezető részére azonnal be kell jelentenie. Bejelentés elmulasztásából, vagy késleltetéséből eredő jogtalanul igénybe vett költségtérítést az intézmény pénztárába köteles visszafizetni. A dolgozóknak munkakörükkel összefüggő –
helyi közlekedést igénylő -
feladatellátásért utazási költségei megtérítésére az intézmény helyi bérletet biztosít. Bérlet hiányában BKV-jegyek gyűjtésével leadásával , számla ellenében a költségtérítés szintén megilleti a dolgozót, 100%-os mértékben. Más
településről
adómentesen
a
saját
személygépkocsival
foglalkoztatott
a
hatályos
munkába
járás
jogszabályokank
esetén,
megfelelően
költségtérítést vehet igénybe. Saját tulajdonú gépjárművek használatának térítési díját és elszámolási rendszerét a mindenkor érvényes központi előírások rendelkezései, illetve az adójogszabályok figyelembe vételével kell kialakítani. Saját gépkocsit hivatali célra az intézményvezető előzetes engedélyével és az erre rendszeresített kiküldetési rendelvény formanyomtatvány alkalmazásával lehet igénybe venni. A saját gépkocsi használat részletes szabályait a Gépjármű Üzemeltetési Szabályzatban kell rögzíteni, melyet évente egyszer felül kell vizsgálni. A szabályzatban a következőket kell meghatározni: saját gépkocsi használatra jogosultak köre, a saját gépkocsi használatáért fizetendő díj mértéke, az éves kilométer keret nagysága (havi km keret is lehet) az ide vonatkozó adójogszabályok alkalmazása és betartása, a jogosultak útnyilvántartási kötelezettségének ellenőrzése, megléte. A
munkába
járás, a
munkavégzés
költségeinek
megtérítésére
vonatkozó
jogosultságot évente egyszer felül kell vizsgálni.
Egyéb költségtérítés, hozzájárulás: Képernyő
előtti
munkát
végző
közalkalmazottat
monitorvédővel
ellátott
65
védőszemüveg hozzájárulás illeti meg. Az erre vonatkozó szabályozást az 50/1999. (XI.3.) EüM.rend. tartalmazza.(Munkavédelmi Szabályzat)
5.2 A
közalkalmazotti
jogviszonyban foglalkoztatottak
egyéb
juttatásai 5.2.1 Munkaruha, védőruha juttatás Az intézmény a közalkalmazott részére költségvetési előirányzata terhére munkaruhát biztosít. A munkaruha, védőruha juttatásra jogosító munkaköröket, az egyes ruhafajtákat, a juttatási időket és egyéb feltételeket az SZMSZ mellékleteként csatolt Munkaruha, Védőruha Szabályzat rögzíti, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény idevonatkozó rendelkezései alapján. A munkaruhát, védőruhát a közalkalmazott vásárolja meg. A beszerzésről, vásárlásról – az intézmény nevére kiállított – a számviteli törvény maradéktalan betartásával, szabályos készpénzfizetési számlát kell leadni. A közalkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybevételére. A kihordási idő ezen időponttól kezdődik. A juttatási idő számításánál a megkezdett hónapot a kerekítés szabályai szerint kell figyelembe venni. A juttatási időbe nem számít be: a GYES a GYED 30 napon túli fizetés nélküli szabadság 30 napon túli táppénz A munkaruha a kihordási idő alatt az intézmény tulajdonát képezi, azt követően a közalkalmazott tulajdona lesz. A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésekor a juttatási idő hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát, védőruhát megváltani. A kihordási időt teljesítettnek kell tekinteni: öregségi nyugállományba helyezéskor
66
rokkantsági nyugállományba helyezéskor elhalálozás esetén az intézmény jogutód nélküli megszűnésekor A munkaruha, védőruha karbantartásáról (mosás, tisztítás, javítás) a közalkalmazott köteles gondoskodni, ezért semmiféle külön költségtérítés nem illeti meg.
5.2.2 Mobiltelefon Intézmény tulajdonában lévő mobiltelefon esetén: Az intézmény által vásárolt, előfizetéses mobiltelefon használatára, munkakörükkel összefüggésben az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a tagintézményvezető, a tagintézményvezető-helyettes,
a
gazdasági
vezető,
gondnok
és
a
gépkocsivezető jogosult. A beszerzést követően a készüléket az intézmény analitikus nyilvántartásába be kell vezetni. A használatra kiadott mobil telefonért az érintett személy teljes anyagi felelősséggel tartozik, valamint azt rendeltetésszerűen köteles használni. a) A mobiltelefon használatára jogosultak körét évente felül kell vizsgálni, a módosításokat az esetleges személyi változásokra vetítve jelen SZMSZ kiegészítő mellékletében kell rögzíteni. b) A mobiltelefon használattal kapcsolatosan felmerülő költség személyenként nem haladhatja meg a havi 10.000 Ft-ot. A telefonköltség magában foglalja az előfizetési díjat is. c) A telefonköltség elszámolása közületi számla alapján történik. A mobiltelefon használatára jogosult személy beosztásában történő változása, valamint a közalkalmazotti jogviszonyának bármely okból történő megszűnése során, köteles a készüléket az intézménynek leadni. A jogosult személy elhalálozása esetén, a hagyatéki eljárás alapján meghatározott örökös kötelezettsége a mobil telefonnal elszámolni az intézmény felé.
5.2.3 Telefonhasználat Az intézményben lévő telefonokat magáncélra nem szabad használni.
5.2.4 Fénymásolás Az intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet.
67
Magáncélú fénymásolás esetén igazgatói engedély szükséges. A fénymásolásért térítési díjat kell fizetni, melynek összege 12,-Ft+25%-os ÁFA/oldal, összesen 15,-Ft/oldal. A térítési díjat az intézmény házipénztárába köteles a dolgozó befizetni, melyről áfás számlát kap.
5.2.5 A munkavégzés teljesítése, munkaköri kötelezettségek, hivatali titkok megőrzése A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen
személlyel
olyan
adatot,
amely
a
munkaköre
betöltésével
összefüggésben jutott tudomására és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezető utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: a dolgozók személyes adatvédelme, bérezésével kapcsolatos adatok a tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatai a dolgozók egészségi állapotára vonatkozó adatok A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap.
5.2.6 Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozóinak az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük:
68
A televízió, a rádió, és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. A felvilágosítás-adás, nyilatkozattétel esetén be kell tartani a következő előírásokat:
Az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra az intézményvezető vagy az általa esetenként megbízott személy jogosult.
Elvárás, hogy a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, szabatos válaszokat adjon. A közölt adatok szakszerűségéért és pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel.
A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire.
Nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az intézmény tevékenységében zavart, az intézménynek anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik.
A nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport kész anyagát a közlés előtt megismerje. Kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse.
Külföldi
sajtószervek
munkatársainak
nyilatkozat
csak
az
intézményvezető engedélyével adható.
5.2.7 Munkakörök átadása Az intézmény vezető állású dolgozói, valamint az intézményvezető által kijelölt dolgozók munkakörének átadásáról, illetve átvételéről személyi változás esetén jegyzőkönyvet kell felvenni. Az átadásról és átvételről készült jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: az átadás-átvétel időpontját, a munkakörrel kapcsolatos tájékoztatást, fontosabb adatokat, a folyamatban lévő konkrét ügyeket,
69
az átadásra kerülő eszközöket, az átadó és átvevő észrevételeit, a jelenlévők aláírását. Az átadás-átvételi eljárást a munkakörváltozást követően legkésőbb 15 napon belül be kell fejezni. A munkakör átadás-átvételével kapcsolatos eljárás lefolytatásáról a munkakör szerinti felettes vezető gondoskodik.
5.2.8 Dokumentumok kiadásának szabályai Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok, stb.) kiadása kizárólag az intézményvezető engedélyével történhet.
5.2.9 Kártérítési kötelezettség A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan használ vagy kezel, és azokat jegyzék vagy elismervény alapján vette át. A pénztárost enélkül is terheli felelősség az általa kezelt pénz, értékpapír és egyéb értéktárgy
tekintetében.
A
teljes
anyagi
felelősséget
a
pénztáros
a
felelősségvállalási nyilatkozat aláírásával igazolja. Amennyiben az intézménynél a kárt többen együttesen okozták, vétkességük, a megőrzésre átadott dolgokban a bekövetkezett hiány esetén pedig munkabérük arányában felelnek. Amennyiben a kárt többen okozták, egyetemleges kötelezésnek van helye. A kár összegének meghatározásánál a Munka Törvénykönyve 172173.§-a az irányadó.
5.2.10
Anyagi felelősség
Az intézmény a dolgozó ruházatában, használati tárgyaiban a munkavégzés folyamán bekövetkezett kárért vétkességre tekintet nélkül felel, ha a kár a dolgozó munkahelyén vagy más megőrzésre szolgáló helyen elhelyezett dolgokban keletkezett.
70
A dolgozó a szokásos személyi használati tárgyakat meghaladó mértékű és értékű használati tárgyakat csak az intézményvezető engedélyével hozhat be a munkahelyére, illetve vihet ki onnan. (Pl.: számítógép, laptop, projektor, videomagnó,
audiómagnó,
hangtechnikai
felszerelések,
berendezések,
szintetizátor, egyebek) Az intézmény valamennyi dolgozója felelős a berendezési, felszerelési tárgyak rendeltetésszerű használatáért, a
gépek, eszközök, szakkönyvek, szakmai
szemléltető és egyéb segédeszközök, megóvásáért.
5.3 Az intézmény ügyfélfogadása Az intézmény vezetője és az intézmény kijelölt dolgozói ügyfélfogadást tartanak. Az ügyfélfogadást (szülői értekezlet, fogadóórák, nyílt napok, egyes problémás esettel
kapcsolatos
szülői
és
pszichológusi
vagy
gyermek-mentálhigiéniai
egyeztetés, megbeszélés, drogprevenció stb.) tartó dolgozók kijelölése az ügyfélfogadás rendjének – ideje, helye, elhangzottak értékelése – szabályozása az intézmény vezetőjének a feladata. Az intézmény ügyfélfogadásának szabályai nyilvánosak.
5.4 Az intézmény ügyiratkezelése Az intézményben az ügyiratok kezelése vegyes rendszerben, a Titkársági Iroda közreműködésével történik. Az ügyiratkezelés irányításáért és ellenőrzéséért az intézmény vezetője felelős. Az ügyiratkezelést az Iratkezelési szabályzatban foglalt előírások alapján kell végezni.
5.5 A kiadmányozás rendje Az intézményben a kiadmányozás rendjét az intézményvezető szabályozza. Az intézményben a kiadmányozás rendje az alábbiak szerint történhet: Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra az intézményvezető jogosult. Távolléte esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az igazgatóhelyettes. A szakmai igazgatóhelyettesek, gazdasági vezető kiadmányozásra jogosult a saját területén.
71
5.6 Bélyegzők használata, kezelése Valamennyi cégszerű aláírásnál cégbélyegzőt kell használni. A cégbélyegzővel ellátott,
cégszerűen
aláírt
iratok
tartalma
érvényes
kötelezettségvállalást,
jogszerzést, jogról való lemondást jelent. Az intézményben cégbélyegző használatára a következők jogosultak: intézményvezető, intézményvezető-helyettes, intézményegység-vezető gazdasági vezető. Az intézményben használatos valamennyi bélyegzőről, annak lenyomatáról nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell, hogy a bélyegzőt ki és mikor vette használatba, melyet az átvevő személy a nyilvántartásban aláírásával igazol. A nyilvántartás vezetéséért a gazdasági vezető felelős. Az átvevők személyesen felelősek a bélyegzők megőrzéséért. A nem cégbélyegzőnek minősülő bármely bélyegző elvesztésekor, vagy ismeretlen személy által okozott elidegenítésekor jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az elvesztés vagy elidegenítés feltételezhető időpontját a bélyegző megőrzéséért felelős személy nevét a ténymegállapítást a jegyzőkönyv felvételének idejét az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes aláírását a gazdasági vezető aláírását A cégbélyegzőnek minősülő bélyegző elvesztésekor, vagy ismeretlen személy által okozott elidegenítésekor azonnali jegyzőkönyvet kell felvenni, valamint értesíteni kell: a bűnüldözési szakhatóságot, a felügyeletet ellátó önkormányzat illetékes csoportvezetőjét, (Közoktatási Közművelődési és Sport Iroda irodaveztető) a fenntartó önkormányzat vezetőjét (polgármester). Az azonnali jegyzőkönyvnek tartalmazni kell: a jegyzőkönyv felvételének idejét, 72
a felvételkor jelen lévők nevét, az elvesztés vagy elidegenítés feltételezhető időpontját, a cégbélyegző elvesztését megelőző tárolás módját, helyét, a cégbélyegző megőrzéséért felelős nevét, a ténymegállapítást, az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes aláírását, a gazdasági vezető aláírását. Az azonnali jegyzőkönyvből 1 példányt meg kell küldeni: a bűnüldözési szakhatóságnak, a felügyeletet ellátó Közoktatási Csoport vezetőjének, a fenntartó önkormányzat vezetőjének. (polgármester) Továbbá intézkedni kell a cégbélyegző azonnali bevonásáról, a későbbi visszaélések elkerülése érdekében. A bélyegzők beszerzéséről, kiadásáról, nyilvántartásáról, cseréjéről és évenkénti egyszeri leltározásáról a gazdasági vezető gondoskodik.
5.7 Az intézmény gazdálkodásának rendje Az intézmény gazdálkodásával, ezen belül kiemelten a költségvetés tervezésével, végrehajtásával,
az
intézmény
kezelésében
lévő
vagyon
hasznosításával
összefüggő feladatok, hatáskörök szabályozása – a jogszabályok és a fenntartó rendelkezéseinek figyelembevételével– az intézmény vezetőjének a feladata. A gazdálkodási feladatokat az Ügyrendben meghatározott módon kell végezni.
5.7.1 A gazdálkodás vitelét elősegítő belső szabályzatok Az intézményben a gazdálkodás szabályozottságát, a jogszabályok érvényesülését az I. Fejezet 2.3. pontjában felsorolt belső szabályzatok határozzák meg részletesen.
5.7.2 Bankszámlák feletti rendelkezés A banknál vezetett számla feletti rendelkezésre jogosultakat az intézményvezető jelöli ki. Nevüket és aláírásukat be kell jelenteni a számlavezető hitelintézethez. Az aláírás-bejelentési kartonok egy-egy másolati példányát a gazdasági vezető köteles őrízni. Intézményünk
részére
meghatározott
feladatok
végrehajtására
az
alábbi 73
bankszámlákat nyitottuk: Hitelintézet megnevezése: OTP Bank RT Budaörsi Fiókja Számla megnevezése: Költségvetési Elszámolási Számla Számla száma: 11742173-15441403-00000000 valamint ennek alszámlája: Hitelintézet megnevezése: OTP Bank RT Budaörsi Fiókja Számla megnevezése: Étkezési Díj Befizetési Számla Számla száma: 11742173-15441403-10010000
5.7.3 Kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzés rendje A kötelezettségvállalás, utalványozás, ellenjegyzés, érvényesítés rendjét az intézménynél az intézményvezető határozza meg. Ennek részletes szabályait a gazdasági
szervezet
feladat
és
hatáskörét
szabályozó
Ügyrendben
adó
rehabilitációs
kell
meghatározni.
5.7.4 Az
általános
forgalmi
és
hozzájárulás
elszámolásának ügyvitele Általános forgalmi adó Intézményünk az általános forgalmi adónak alanya, ezért terheli az általános forgalmi adóval kapcsolatos nyilvántartási, bevallási és befizetési kötelezettség. Intézetünk az általános forgalmi adóval kapcsolatban felmerült bevételeit és kiadásait analitikus nyilvántartásban, számítógépes program segítségével vezeti. Az ÁFA tv. 13. §. 16) pontja értelmében a számláknak rendelkezni kell a kötelezően felsorolt tartalmi elemekkel. Az általános forgalmi adó elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes ügyviteli teendőket az SZMSZ-hez kapcsolódó Bizonylati rend tartalmazza. Rehabilitációs hozzájárulás Az intézet megváltozott munkaképességű magánszemélyt nem foglalkoztat, ezért az
1991.évi
IV.Flt.törvényben
előírtak
szerint,
rehabilitációs
hozzájárulás
bevallására, fizetésére kötelezett. A rehabilitációs hozzájárulás mértékét az adott évben ténylegesen foglalkoztatott 74
átlagos létszám , valamint a Flt. idevonatkozó rendelkezése határozza meg. A rehabilitációs hozzájárulás elszámolásával és nyilvántartásával kapcsolatos részletes
ügyviteli teendőket
az SZMSZ-hez kapcsolódó Bizonylati
rend
szabályozza.
5.7.5 Az intézmény létesítményeinek és helyiségeinek használati, hasznosítási rendje Az intézmény saját bevételeinek növelése érdekében – alapfeladatok ellátását –
ha az nem sérti az
szabad helyiségeit, berendezéseit bérbe adhatja. A
bérbeadás szabályait az Önköltség számítási szabályzat rögzíti.
5.7.6 Az intézményben végezhető reklámtevékenység Az intézményben reklámhordozó csak az intézményvezető engedélyével helyezhető ki. Nem lehet olyan reklámot, reklámhordozót kitenni, amely személyiségi, erkölcsi jogokat veszélyeztet. Tilos közzétenni olyan reklámot, amely kegyeleti jogokat sért, amely erőszakra, a személyes vagy a közbiztonság megsértésére, a környezet, a természet károsítására illetve közvetlen fogyasztásra ösztönözne. Nem helyezhető ki olyan hirdetés, mely sérti az intézményben dolgozók érdekeit.
5.8 Belső ellenőrzés Az intézmény belső ellenőrzésének megszervezéséért, rendszerének kialakításáért az intézmény vezetője a felelős. A belső ellenőrzés feladatköre magában foglalja az intézményben folyó szakmai tevékenységgel
összefüggő
és
gazdálkodási
tevékenységgel
kapcsolatos
ellenőrzési feladatokat. A belső ellenőrzést a Belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint kell megszervezni és elvégezni. Az ellenőrzések tapasztalatait az intézményvezető folyamatosan értékeli és azok alapján a szükséges intézkedéseket megteszi, illetve kezdeményezi. Az ellenőrzések tapasztalatairól, eredményéről az érintetteket, a vizsgált terület vezetőit, valamint dolgozói értekezleten az intézmény dolgozóit az intézmény vezetője tájékoztatja. 75
5.9 Intézményi óvó, védő előírások Az intézmény minden dolgozójának alapvető feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, baleset, vagy ennek veszélye esetén a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie kell az SZMSZ mellékletét képező Munkavédelmi és Tűz- és katasztrófavédelmi szabályzatokban foglaltakat, valamint tűz esetére előírt utasításokat, a menekülés útját. Dohányzás Az intézmény épületeiben tilos a dohányzás. A dolgozók az iskola területén csak a kijelölt dohányzó területen dohányozhatnak.
5.9.1 Balesetek megelőzése érdekében hozott intézkedések
Az iskola munkavédelmi és tűzvédelmi megbízottja tervezi és szervezi meg a szükséges intézkedéseket a balesetek megelőzése érdekében az igazgató jóváhagyásával. Az iskola minden dolgozójának és tanulójának kötelessége jelezni balesetveszély keletkezését, vagy annak lehetőségét az épületben az ügyeletes vezetőnek a balesetek megelőzése érdelében. A tanév végén az igazgató, a gondnok és a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott bejárást tart az iskola területén, minden helyiségét átvizsgálva. Jegyzőkönyvezik a baleset- és tűzvédelmi szempontból veszélyes helyzeteket és eszközöket. A jegyzőkönyv alapján a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott intézkedési tervet készít, melyet az igazgató hagy jóvá. Az intézkedési terv tartalmazza a feladatot, a szükséges eszközöket és költségeket, a végrehajtásért felelős személyt és a határidőket. A határidő augusztus 28. időpontnál későbbi nem lehet. A tanév első felében az iskolában a tűzriadó terv végrehajtását, az épület kiürítését gyakorolni kell. A tűzriadó tervről a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott jegyzőkönyvet készít, melyet az iskola igazgatója hitelesít. A tanév megkezdésének első napján az osztályfőnökök balesetvédelmi-tűzvédelmi oktatást tartanak csoportjaiknak. A tanulók a jelenléti ív aláírásával igazolják az oktatáson történt részvételüket. Az oktatás írásos anyagát a munkavédelmi és tűzvédelmi megbízott készíti el, és az igazgató hagyja jóvá. Tanév közben új foglalkozás típus első óráján, az intézményen kívül szervezett programok előtt is balesetvédelmi oktatást kell tartani a tanulóknak, felhívni
76
figyelmüket a balesetveszélyre… A balesetvédelmi oktatást az elektronikus naplóban dokumentálni kell. Az
iskolában
történt
baleseteket
a
jogszabályi
előírásoknak
megfelelően
jegyzőkönyvezni, kivizsgálni kell és jelenteni a felettes szerveknek. A balesetet szenvedett tanuló gyors és szakszerű ellátásáról a foglalkozást tartó pedagógus, illetve az ügyeletes nevelő gondoskodik. A balesetet előidéző okokat az igazgató vizsgálja ki.
5.9.2 Rendkívüli esemény, veszély bekövetkezése esetére hozott intézkedések Tűz, vagy más előre nem látható, balesetveszéllyel járó rendkívüli esemény esetében az erre készült intézkedési tervnek megfelelően – munkavédelmi szabályzat, tűzvédelmi szabályzat - a gyakorolt kivonulási terv szerint kell eljárni, értesíteni az iskola ügyeletes vezetőjét, a megfelelő hatóságokat. A rendkívüli esemény bekövetkeztekor azonnal meg kell kezdeni az épület kiürítését. A kiérkező elhárító szerveket tájékoztatni kell a rendkívüli esemény lényegéről, az eddig tett intézkedésekről, az épület legfontosabb jellemzőiről, az épületben található veszélyes anyagokról, az épületben még esetlegesen bent tartózkodó személyek számáról és tartózkodási helyéről.
77
6. FEJEZET LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK A Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet szervezeti és működési szabályzatát az iskola nevelőtestülete az .......ügyiratszámú jegyzőkönyv megállapítása szerint … igen … nem szavazati aránnyal, a jegyzőkönyvben tételesen felsorolt módosítások megtárgyalása után fogadta el 2011. március 07-én. A szabályzat 2011. szeptember 1-jétől lép életbe, felváltva a 2009-ben elfogadott dokumentumot. A nevelőtestület nevében: ........................................................ tanár
Az Iskola Szülői Közössége véleményezési jogával élt (...............ügyiratszámú jegyzőkönyv és jelenléti ív). Az Iskola Szülői Közössége nevében:...................................................... SZMK elnök Az Iskola Diákönkormányzata egyetértett a tanulókkal kapcsolatos SZMSZ tartalommal, melyet az .......ügyiratszámú jegyzőkönyv és jelenléti ív tanúsít. Az Iskola Diákönkormányzata nevében: .................................................................. az iskolai diákönkormányzat elnöke
A Herman Ottó Általános Iskola és Budaörsi Logopédiai Intézet fenntartója .........................................................ügyiratszámú
határozatával
az
..........iskola
szervezeti és működési szabályzatát 2011. …………………….. elfogadta.
................................................................ Turcsik Viktor igazgató
Ph.
78
Mellékletek 1. számú melléklet Az digitális osztálynapló használati szabályzata A szabályzat célja Az intézményben 2005-től bevezetésre kerülő digitális osztálynapló bevezetésének és kezelésének szabályozása, a jogok és kötelességek kijelölése. A szabályzat hatálya A szabályzatot 2005-től visszavonásig a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium közalkalmazottjaira kell alkalmazni! Az osztálynapló működésének rövid leírása A digitális osztályosztálynapló egy szerver számítógépen kerül telepítésre, ahol az adatok találhatók. Ez a szerver az iskola hálózatán keresztül bármely kliensgépről elérhető, amelyre a rendszergazda jogosultságot ad. Felhasználónév és jelszó ismeretében a kliensgépekről az adatok elérhetőek. A pedagógusok csak azoknak a tanulóknak az adatait írhatják-olvashatják, akiket tanítanak, és csak az általuk tanított tantárgyakat (érdemjegy, hiányzás, szöveges üzenet). Az osztályfőnökök ezen felül a saját osztályuk minden tantárgyát olvashatják, az osztályba járó tanulók hiányzásait kezelhetik. A tárgyhót követő hetedik nap 1600 után az adatok már nem írhatók (továbbiakban zárás), csak az addig beírt tanórák, helyettesítések, túlórák kerülnek elszámolásra, illetve érdemjegyek, hiányzások, igazolások feldolgozásra. A programból kerülnek archiválásra a havi haladási osztálynaplók, helyettesítési osztálynaplók, többlettanítás-elszámolások, félévi értesítők, év végi törzslapok és egyéb statisztikák. A tanulók és szüleik saját azonosító és diákigazolvány-szám segítségével az Interneten keresztül ellenőrizhetik saját érdemjegyeiket, hiányzásaikat, dicséreteiket, elmarasztalásaikat, egyéb üzeneteiket. Feladatok meghatározása Az igazgató Feladata jelen szabályzat elkészítése, frissítése a jogszabályváltozások függvényében. Köteles a digitális osztálynapló működtetési feltételeit biztosítani (személyi, tárgyi). Köteles jelen szabályzatban előírtakat ellenőrizni, a szabályzat megsértésekor eljárni.
79
A műszaki igazgatóhelyettes Köteles ellenőrizni a digitális osztálynapló működőképességét. Rendellenesség esetén köteles a hiba kijavításáról haladéktalanul intézkedni. Köteles a tanévet megelőzően a teljes tantárgyfelosztást, továbbá az év közbeni esetleges változásait 3 napon belül biztosítani a rendszergazdáknak. Köteles a tanévet megelőzően a teljes órarendet, továbbá az év közbeni esetleges változásait 3 napon belül biztosítani a rendszergazdáknak. Köteles ellenőrizni a rendszergazdák tevékenységét, segíteni munkájukat, mulasztás esetén annak pótlására felszólítani őket. A hozzá beosztott pedagógus hiányzásakor köteles helyettesítőt kijelölni. A nevelési igazgatóhelyettes Havi zárást megelőzően köteles ellenőrizni
az összes tanuló (szakképző évfolyamok is) tanulmányi érdemjegyeinek vezetését
az összes tanuló (szakképző évfolyamok is) igazolt és igazolatlan hiányzásainak vezetését
a haladási rész vezetését az összes pedagógus tekintetében.
Ha hiányosságot tapasztal, köteles a mulasztó pedagógust a hiánypótlásra felszólítani. A hozzá beosztott pedagógus hiányzásakor köteles helyettesítőt kijelölni. Köteles a félévi és az év végi statisztikákat kiértékelni, értekezleten közzétenni. Az iskolatitkár A havi zárás után köteles az archivált havi haladási osztálynaplót, többlettanításelszámolást és helyettesítési osztálynaplót az érintett pedagógusokkal aláíratni, lefűzni, a gazdasági vezetőnek leadni. A tanügyi előadó Köteles digitális formában azon tanulói adatokat szolgáltatni a rendszergazda számára, amelyek szükségesek a digitális osztálynapló működéséhez. Köteles a beírási osztálynapló alapadatait, továbbá 3 napon belül a változásait leadni a rendszergazdának. Köteles a diákok adatait naprakészen tartani, az osztályfőnökök adatszolgáltatását ellenőrizni.
80
A rendszergazda Köteles a kapott adatokkal feltölteni a programot (tanulói adatok, tantárgyfelosztás, órarend), továbbá adatváltozások esetén azt haladéktalanul aktualizálni. Köteles minden pedagógusnak és tanulónak a megfelelő jogosultságokat biztosító felhasználónevet és jelszót biztosítani, nyilvántartani, szükség esetén pótolni. Köteles az esetleges programhibát azonnal jelenteni a műszaki igazgatóhelyettesnek, illetve a kijavítására a lépéseket megtenni. Köteles napi biztonsági mentést készíteni az adatbázisról HDD-re, havonta zárás után CD-R-re. Köteles havonta zárás után archiválni pedagógusonként a haladási osztálynaplókat, többlettanítás-elszámolásokat, helyettesítési osztálynaplókat, és azokat leadni az iskolatitkárnak. Köteles a félévi értesítőket kinyomtatni és leadni az osztályfőnököknek. Köteles az év végi törzslapokat kinyomtatni és leadni az osztályfőnököknek. Köteles félévkor és év végén kinyomtatni (lementeni) a statisztikákat és leadni a nevelési igazgatóhelyettesnek. Pedagógus Köteles folyamatosan vezetni a digitális osztályosztálynapló haladási részét, helyettesítési részét részét. Köteles a havi zárás után ezek archivált formáit aláírni. Köteles folyamatosan, - de a havi zárás előtt mindenképpen - felvinni a tárgyhó érdemjegyeit, hiányzásait, szöveges üzeneteit. Köteles figyelni az esetleges helyettesítési beosztását, majd ennek alapján a tanórán helyettesíteni. Köteles a félévi és az év végi osztályozó értekezlet előtt lezárni tantárgyait. Köteles az összevont félévi és év végi osztályzatokat közösen kialakítani. Továbbra is köteles a tanulói papír alapú ellenőrző könyvet használni az üzenetek, hiányzások igazolása tekintetében. Továbbra is köteles a papír alapú helyettesítési felhívásokat figyelni a hirdetőn. Az osztályfőnök ezen felül Köteles hetente a hiányzásokat értékelni (igazolt - igazolatlan – egyéb) Köteles havonta a magatartás és a szorgalom jegyeket beírni.
81
Köteles az osztályfőnöki dicséreteket, elmarasztalásokat, egyéb üzeneteket beírni. Köteles a diákok adatait naprakészen tartani. Köteles a kinyomtatott félévi értesítőt ellenőrizni, aláírni, lebélyegezni, kiosztani. Köteles a kinyomtatott év végi törzslapot ellenőrizni, lebélyegezni, aláírni. Jogosultságok Pedagógus Az oktatott tanulók érdemjegyeinek, hiányzásainak, szöveges üzeneteinek, félévi és év végi záró-jegyeinek, az óra témájának, óratípus-leigazolásának írása-olvasása, zárás után olvasása. Az osztályfőnök ezen felül Saját tanuló összes jegyének olvasása, hiányzás típusának igazolása, magatartásszorgalom jegyek beírása. Az igazgató és helyettesei Minden tanuló és tanóra összes adatának olvasása, továbbá helyettesítő tanár kijelölése, statisztikák megjelenítése. Rendszergazda Jogosultságok kiosztása. Felhasználónév, jelszó kiosztása, karbantartása. Adatfeltöltés. Nyomtatás. Biztonsági mentés, archiválás. Szoftverkarbantartás, frissítés. Archiválás A tárgyhónapot követő hetedik napig köteles a rendszergazda a tárgyhónapot zárni, zárás előtt a hiányosságok pótlására a naplóhasználókat az igazgatóhelyettes segítségével felszólítani. Külön zárást hajtunk végre a félév és a tanév végén is. Kéthavonta a haladási napló, a helyettesítési napló, a többlettanítás naplója *.mdi fájlba kerül kinyomtatásra, majd egy CD-R lemezre kerül kiírásra. Ugyanezeket a fájlokat a kollégák megtekinthetik az iskolai hálózat egy bizonyos helyén. Amennyiben megismerték a rájuk vonatkozó adatokat és egyetértenek vele, ezt aláírásukkal igazolják. Az egyedi azonosítóval ellátott CD-R, és az aláírások lapja egy erre a célra elkülönített mappában 82
lefűzésre kerülnek. A helyettesítési lapok kéthavonta külön kerülnek lefűzésre. Megőrzési idejük öt év. A többlettanítások MÁK felé történő továbbítása előtt az igazgatóhelyettes köteles azokat leellenőrizni. A félévi értesítők egy CD-R lemezen, az év végi törzslapok papír alapon, továbbá CDR lemezen kerülnek archiválásra. A papír alapú törzslapok nem selejtezhetők! Az osztályfőnöki jelentések az osztályozó értekezletek mellékleteit képezik. A félévi és az év végi statisztikák a nevelőtestületi értekezletek mellékleteit képezik. Adatkezelési záradék Tilos a tanulóknak a kliensprogram átadása! Mindenki köteles felhasználónevét és jelszavát – különösen a tanulók előtt - titokban tartani. Tilos más nevében belépni a rendszerbe, ott adatokat módosítani! Más nevében adatokat bevinni fegyelmi eljárást von maga után. Kelt: ………………………………….
…………………………………. igazgató
83
