ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6. 489–496.
489
HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE* 3. Közlemény: Genotípus × környezet kölcsönhatás
FÖRDÔS ATTILA – MÁRTON ISTVÁN – KELLER KRISZTIÁN – BENE SZABOLCS – SZABÓ FERENC
ÖSSZEFOGLALÁS A szerzôk az apa × tenyészet kölcsönhatást vizsgálták hereford fajtában, a Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztôk Egyesülete adatbázisán. Az értékelésben 8 tenyészbika, két tenyészetben, 1998–2001 között született, 630 ivadékának (293 bikaborjú és 337 üszôborjú) adata szerepelt. A vizsgált tulajdonság a választás elôtti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205. napra korrigált választási súly (KVS) volt. Az értékelt tényezôk között a tenyészetet, a tehén elléskori életkorát, a születés évét, a születés évszakát és az ivart mint fix hatást, az apát, valamint az apa × tenyészet kölcsönhatást mint véletlen hatást vizsgálták. A két tenyészetben („A”–„B”) adott tulajdonság esetén kapott teljesítmények között genetikai korreláció (rg), a tenyészbikák rangsora alapján pedig rangkorrelációs (rrang) számítást végeztek. Az adatfeldolgozáshoz Harvey’s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program-ot és SPSS 9.0 for Windows programot használtak. Az eredmények a következôképp alakultak: rg= SGYA – SGYB: 0,69; KVSA – KVSB: 0,33 és rrang= SGY: 0,11(P>0,05); KVS: –0,26(P>0,05). Az eredmények szerint, hereford fajtában, a két vizsgált tulajdonság esetében statisztikailag igazolható apa × tenyészet kölcsönhatás van.
SUMMARY Fördôs, A. – Márton, I. – Keller, K. – Bene, Sz. – Szabó, F.: Weaning performance of Hereford calves. 3rd Paper: Genotype × environment interaction The interaction of sires and populations in the Hereford beef cattle breed was examined in this study, using data from the Association of Hungarian Hereford, Angus and Galloway Breeders. Data of 630 progenies (293 males and 337 females) born between 1998–2001, from eight sires from two populations, were evaluated. Preweaning daily gain (PDG) and 205-day weight (205dW) were analysed. Population, age of cows, year of birth, season of birth and the sex of calves were considered as fixed effects, while sire and sire × population were treated as random effects. Among the same performance data in the two populations, („A”–„B”) genetic correlation (rg), while by the gradiation of sires rank correlation (rrank), were evaluated. Data were analysed using Harvey’s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program and SPSS 9.0 for Windows. Results were as follows: rg= PDGA–PDGB: 0,69; 205dWA–205dWB: 0,33 and rrank= PDG: 0,11(P>0,05); 205dW: –0,26(P>0,05). According to the result of our examinations, significant sire × population interactions were found in the cases of two traits (PDG and 205dW) in the Hereford breed.
*A munkát az NKFP (4/0057/2004 és a 4/0025/2005) támogatta.
490
Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE
BEVEZETÉS ÉS IRODALMI ÁTTEKINTÉS A hereford a világon a legelterjedtebb kis testû húsmarhafajta, amit jó tulajdonságainak – kedvezô szaporasági mutatóinak, könnyû ellésének, jó kondíciótartásának, korán érésének, nyugodt vérmérsékletének – köszönhet. Hazai szarvasmarha tenyésztésünkben a fajta szerepe elsôsorban az extenzív területek hasznosításában, anyatehénként való tenyésztésében rejlik. A hereford vérségû húshasznú tehénállományokat nagytestû fajtákkal kombinálják, így a gyenge táplálóértékû tömegtakarmányokon az átlagosnál jobb minôségû hízóalapanyagot gazdaságosan állíthatnak elô. Nagy létszámának és széles körû elterjedtségének köszönhetôen a világ számos részén végeztek tudományos vizsgálatokat a fajtával, a genotípus × környezet kölcsönhatás témakörében is. (Horn és Dohy, (1970) megfogalmazásában a genotípus × környezet kölcsönhatás, állattenyésztési szempontból azt jelenti, hogy az eltérô genetikai felépítettségû egyedek adott környezet hatására különbözôképpen reagálnak, illetve azonos genotípusú egyedek eltérô miliôviszonyok között más-más fenotípusos értéket mutathatnak. A fajtára vonatkozó közlemények egy részét korábbi cikkeinkben (Szabó és mtsai, 2007a; Bene és mtsai, 2007) már bemutattuk, néhány további pedig a következôkben látható: Cundiff és mtsai (1966) hereford és angus borjak, 205. napra korrigált választási súlyát tartalmazó adatbázison vizsgálták milyen mértékben befolyásolják azt a fô hatások (tehén kora elléskor, ivar, fajta, legelô típusa, születési évszak, tenyészet) illetve ezen hatások kölcsönhatásai. Eredményeik szerint az említett fôhatások mindegyike jelentôs de ezen hatások interakciói közül csak az ivar × tenyészet, születési évszak × legelô típus, születési évszak × tenyészet kölcsönhatásokat találták jelentôsnek. Bertrand és mtsai (1985, 1987) amerikai szarvatlan hereford állományok választási teljesítményében jelentkezô apa × teny/régió és apa × kortárs csop/teny interakciókat vizsgálták. A régiók között 0,64-es átlagos genetikai korrelációs értékeket kaptak. Butts és mtsai (1971) két hereford vonallal, két környezetben végezték kísérletüket. Mindkét vonalba tartozó állomány felét a másik környezetbe szállították, így négy szubpopulációt alakítottak ki. Vizsgálatukban mindkét ivar esetén a születési, a választási, és az éveskori súlyban, szignifikáns vonal × környezet kölcsönhatást találtak. Koger és mtsai (1979) két környezetben (Florida/Mountana), két egymással rokon és két egymással nem rokon hereford vonal reprodukciós teljesítményében fellelhetô genotípus × környezet kölcsönhatást vizsgáltak. A kísérlet felépítése megegyezett Butts és mtsai (1971) által alkalmazott metodikával. A vonal × környezet kölcsönhatást jelentôsnek találták a vemhesülési arányban és a választott borjak számában. A kísérlet folytatásaként, Burns és mtsai (1979), a vonal × tenyészet kölcsönhatás jelentôségét vizsgálták születési súly, választás elôtti napi súlygyarapodás, 205. napos súly, testhossz, kondíció pontszám, tehenek éves produkciója esetében. Az említett tulajdonságok mindegyikéban jelentôsnek találták a kölcsönhatást. Pahnish és mtsai (1983) hereford üszôk, Pahnish és mtsai (1985) hereford bikák választás utáni teljesítményében megnyilvánuló vonal × tenyészet kölcsönhatást vizsgálták és az összes tulajdonság esetében jelentôsnek találták azt. A cikksorozat eredményei arra hívják fel a figyelmet, hogy a tenyésztési progra-
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6.
491
mokban, teljesítményvizsgálatok illetve a nemzetközi szaporítóanyag- és tenyészállatforgalom során tekintettel kell lenni a genotípus × környezet kölcsönhatásra is. De Mattos és mtsai (2000) vizsgálatainak célja az volt, hogy feltárja a választási súlyt befolyásoló esetleges genotípus × környezet kölcsönhatásokat az USA különbözô régiói, illetve az USA, Kanada és Uruguay között, hereford populációkban. Eredményeik alapján, miszerint nem találtak kölcsönhatást, erôsen megfontolandó egy olyan populációgenetikai vizsgálat hereford fajtában, amely a 3 ország állományát egy populációnak tekinti. Hasonlóan De Mattos és mtsai (2000) munkájához, Lee és Bertrand (2002), argentin, kanadai, uruguayi, USA-beli hereford populációkban vizsgálták választási súly, születési súly és választás utáni súlygyarapodás esetén a genotípus × ország kölcsönhatás jelentôségét. Eredményeik szerint, jelentôs kölcsönhatás csak a választás utáni súlygyarapodásban volt. Korábbi cikkeinkben (Szabó és mtsai, 2007a; Bene és mtsai, 2007) már beszámoltunk a hereford borjak választási eredményét befolyásoló környezeti tényezôkrôl, a választási tulajdonságok populációgenetikai paramétereirôl és a becsült tenyészértékekrôl. E munkánkban a hereford borjak választási eredményeiben megnyilvánuló apa × tenyészet kölcsönhatásra vonatkozó vizsgálataink tapasztalatait mutatjuk be. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálatunkat a Magyar Hereford, Angus és Galloway Tenyésztôk Egyesülete által rendelkezésünkre bocsátott adatbázis alapján végeztük. Az értékelésben 8 tenyészbika, két tenyészetben, 1998–2001 között született, 630 ivadékának (293 bikaborjú és 337 üszôborjú) adata szerepelt. Mindegyik bikának, mindkét tenyészetben voltak ivadékai. A borjak száma bikánként 9 és 199 között változott. A vizsgált tulajdonság a választás elôtti napi súlygyarapodás (SGY) és a 205. napra korrigált választási súly (KVS) volt. A variancia komponenseket REML módszerrel határoztuk meg. A modell a következô fix hatásokat tartalmazta: tenyészet, a tehén elléskori életkora, a születés éve, a születés évszaka és az ivar. Véletlen hatások az apa és az apa × tenyészet kölcsönhatás voltak. A borjak életkora – születéstôl választásig – mint kovariáló hatás szerepelt a választás elôtti napi súlygyarapodás esetében. A apák tenyészértékbecsléséhez apamodellt alkalmaztunk, ami egy olyan vegyes modell, mely fix és véletlen hatásokat vesz figyelembe. Alkalmazásához csak az apa ismeretére van szükség, az egyed többi rokoni kapcsolatára nem. A becslést Harvey’s (1990) Least Square Maximum Likelihood Computer Program segítségével végeztük. A tenyészetek közötti genetikai korrelációkat adott tulajdonság esetén az alábbi képlet segítségével számoltuk (Dickerson, 1962): σA2 rg = 2 2 ) (σA + σAT ahol: rg = genetikai korreláció 2 = apa × tenyészet kölcsönhatás varianciája σAT σA2 = apa varianciája
492
Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE
A tenyészbikák között kialakult rangsor alapján rang-korrelációs koefficiens számítást végeztünk. Az adatokat Microsoft Excel XP program segítségével rendeztük, majd SPSS 9.0 szoftverrel, Restricted Maximum Likelihood módszer alapján variancia komponenseket becsültünk és rang-korrelációs koefficiens számítást végeztünk. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A REML módszerrel becsült variancia forrásokat és azok hozzájárulását az összvarianciához az 1. táblázat szemlélteti. 1. táblázat Varianciaforrások és arányuk az összvarianciában Variancia forrás (4) Tulajdonság (1) Apa (5)
Apa x Tenyészet (6)
Fenotípusosvariancia (7)
Súlygyarapodás kg/nap (2)
1,15×10–3±1,18×10–8 (3,22%)
5×10–4±1,2×10–7 (1,40%)
0,03567
205. napos súly kg (3)
13,81±11,12 (0,91%)
27,86±183,18 (1,85%)
1504,04
Table 1: The contribution of source of varianca to total variance, % traits (1); preweaning daily gain (2); 205th day weight (3); variance component (4); sire (5); sire x population interaction (6); phenotypic variance (7)
Az apa hozzájárulása az összvarianciához, súlygyarapodás esetén 3,22%, 205. napos súly esetén pedig csupán 0,91% volt. Hazai és külföldi irodalmak (Burfening, 1982; Nunn és mtsai, 1978; Benyshek, 1979; Tess és mtsai, 1984; Bertrand és mtsai, 1985, 1987; Szabó és mtsai, 2007) az apa hozzájárulását a teljes fenotípusos varianciához, súlygyarapodás esetén 1,8–9,60%, választási súly esetén 0,2–7,10% között találták. Az apa × tenyészet kölcsönhatás mindkét tulajdonság esetén kevesebb mint 2%-ban járul az összvarianciához mégis – figyelembe véve az apák közötti csekély változékonyságot – jelentôsnek mondható. A két vizsgált tulajdonsággal kapcsolatban becsült interakciós komponensek (1,40%–1,85%) hasonlóak mint amit a hazai és külföldi irodalmakban (0–17,20%) találhatunk (Nunn és mtsai, 1978; Czakó és mtsai, 1979; Buchanan és Nielsen, 1979; Tess és mtsai, 1984; Pahnish és mtsai, 1983; Bertrand és mtsai, 1985, 1987; Klautschek, 1989; Baumung és mtsai, 1989; Notter és mtsai, 1992; Ferreira és mtsai, 2001; Lengyel és mtsai, 2003). A két tenyészetben, a teljesítmény adatok között számolt genetikai korrelációkat a 2. táblázat tartalmazza. Robertson (1959) szerint a genotípus × környezet interakciónak akkor van jelentôsége, ha a különbözô tenyészetekben mért azonos tulajdonságok közötti genetika korreláció 0,8-nál kisebb. Az eredményekbôl jól látszik, hogy a genotípus × környezet kölcsönhatás mindkét tulajdonság esetén jelentôsnek bizonyult, mivel az említettnél kisebb (rg= 0,69–0,33) genetikai korrelációs együtthatókat kaptunk. Hasonló, 0,8-nál kisebb értékeket kaptak vizsgálatuk során Pani és mtsai (1977); Buchanan és Nielsen (1979); Soto-Murillo és mtsai (1993); Lengyel és mtsai (2002, 2003).
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6.
493 2. táblázat
Genetikai korrelációk „B” tenyészet (2) Súlygyarapodás kg/nap (3)
„A” tenyészet (1)
205. napos súly kg (4)
Genetikai korrelációk (rg) (5) Súlygyarapodás kg/nap (3)
0,69
—
205. napos súly kg (4)
—
0,33
Table 2: Genetic correlations ,,A’’ population (1); ,,B’’ population (2); preweaning daily gain (3); 205th day weight (4); genetic correlations (5)
A 3. táblázat az értékelt bikák tenyészértékét mutatja. A tenyészértékeket apamodellel értékeltük. A becsült tenyészértékek alapján a bikák rangsorát a 4. táblázat és az 1. ábra szemlélteti. 3. táblázat A tenyészbikák becsült tenyészértéke (apa-modell)
Apa
Ivadékok száma (3)
KLS(2)
Súlygyarapodás kg/nap (4)
Tenyészérték (1) 205 napos súly kg (5)
Tenyészet (6) „A”
„B”
„A”
„B”
14239
35
26
0,00
13,86
„A” 0,00
„B”
14621
17
199
–16,60
–40,19
–0,15
–4,93
14815
11
109
–3,11
–69,18
–0,02
–10,01
14838
14
9
5,74
–33,90
0,10
–8,04
14839
16
18
–10,39
65,89
–0,16
13,10
14842
15
18
7,59
2,88
0,06
1,71
14843
18
45
22,96
44,08
0,25
4,54
14844
17
63
–6,19
16,56
–0,07
6,46
–2,85
Table 3: Breeding value of sires (sire-model) estimated breeding value (1); sires’ number (2); number of progeny (3); preweaning daily gain (4); 205th day weight (5); population (6);
A táblázatokból és az ábrán jól látszik, – amit már a variancia komponensekbôl számolt genetikai korrelációs értékek is sugalltak – hogy az apa × tenyészet kölcsönhatás oly mértékû volt, hogy az rangsor változást idézett elô a két környezetben. A kiszámított rang-korrelációs koefficiens – 5. táblázat – rrang = SGY: 0,11; KVS: –0,26 volt, és nem volt szignifikáns, ami azt jelenti, hogy a tenyészbikák egyik környezetben mutatott teljesítményébôl sem vonhatunk le következtetést, a másik környezetben várható teljesítményükre vonatkozólag. Hasonlóan mostani eredményeinkhez Klautschek (1989); Müller (1991), Ferreira és mtsai (2001), Lengyel és mtsai (2002) is 0,8-nál kisebb rangkorrelációs értékeket kaptak.
494
Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE 4. táblázat A tenyészbikák rangsora a két tenyészetben (apa-modell) Súlygyarapodás kg/nap (4)
Apa KLS(2)
205 napos súly kg (5) Tenyészet (6)
„A”
„B”
„A”
„B”
14239
4.
4.
4.
5.
14621
8.
7.
7.
6.
14815
5.
8.
5.
8.
14838
3.
6.
2.
7.
14839
7.
1.
8.
1.
14842
2.
5.
3.
4.
14843
1.
2.
1.
3.
14844
6.
3.
6.
2.
Table 4: Ranking of sires (sire-model) as in Table 3. (2,4–6) 1. ábra: Tenyészbikák rangsorváltozása (205. napos súly)
„A”tenyészet
„B”tenyészet
14843 (1.)
(1.) 14839
14842 (2.)
(2.) 14843
14838 (3.)
(3.) 14844
14239 (4.)
(4.) 14239
14815 (5.)
(5.) 14842
14844 (6.)
(6.) 14838
14839 (7.)
(7.) 14621
14621 (8.)
(8.) 14815
Fig. 1: Reranking of sires
Jelen hereford fajtára vonatkozó eredményeink megegyeznek a korábbi magyar tarka, charolais és limousin fajták esetében végzett saját (Fördôs és mtsai 2008abc) vizsgálatunk megállapításaival, ahol is olyan mértékû apa × tenyészet kölcsönhatást találtunk, amelyek a különbözô tenyészetekben, tenyészkörzetekben rangsorváltozást idéztek elô a tenyészbikák között.
ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS, 2009. 58. 6.
495 5. táblázat
Rang korrelációk Tenyészet (1)
„A” (2)
„B” (3)
Rangkorrelációk SGY (rrang) (4) „A” (2)
—
0,11 P> 0,05
„B” (3)
0,11 P> 0,05
—
Rangkorrelációk KVS (rrang) (4) „A” (2)
—
–0,26 P> 0,05
„B” (3)
–0,26 P> 0,05
—
Table 5.: Rank correlations population (1); ,,A” population (2); ,,B” population (3); rank correlations (4)
KÖVETKEZTETÉSEK Összességében elmondható, hogy mindhárom vizsgálati módszerrel jelentôs apa × tenyészet kölcsönhatást találtunk a választás elôtti súlygyarapodás és a 205. napos választási súly esetében hereford fajtában. A kölcsönhatást oly mértékûnek találtuk, ami a tenyészbikák rangsorváltozását is elôidézte a két környezet között. Ebbôl az eredménybôl azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a tenyészértékbecslési eljárás megbízhatósága csökken a vizsgált két tulajdonság vonatkozásában, ha az interakciókat figyelmen kívül hagyjuk. Vizsgálataink tapasztalatai alapján, hasonlóan más tenyészértékbecslési eljárásokhoz (pl.: BREEDPLAN) – javasolható az apa × tenyészet kölcsönhatás figyelembe vétele. IRODALOM Baumung, A. – Tilsch, K. – Wollert, J. – Herrendörfer, G. (1989): Untersuchungen zum Auftreten von Vater × Rasse der Mutter/Umwelt-Wechselwirkungen beim Fleischrind und deren Einfluß auf den Zuchtfortschrift in Reinzucht und Gebrauchskreuzung. Arch. Tierz., 32. 4. 357–367. Bene, Sz. – Dákay, I. – Lengyel, Z. – Márton, D. – Nagy, B. – Szabó, F. (2007): Hereford borjak választási eredménye. 2. Közlemény: Genetikai paraméterek, tenyészértékek. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 3. 225–236. Benyshek, L.L. (1979): Sire by Breed of Dam Interaction for Weaning Weight in Limousin Sire Evaluation. J. Anim. Sci., 49. 63–69. Bertrand, J.K. – Berger, P.J. – Willham, R.L. (1985): Sire × environment interactions in beef cattle weaning weight field data. J. Anim. Sci., 60. 1396–1402. Bertrand, J.K. – Hough, J.D. – Benyshek, L.L. (1987): Sire × environment interactions and genetics correlations of sire progeny performance across regions in dam adjusted field data. J. Anim. Sci., 64. 77–82. Buchanan, D.S. – Nielsen, M. K. (1979): Sire by environment interactions in beef cattle field data. J. Anim. Sci., 48. 307–312. Burfening, P.J. – Kress, D.D. – Friedrick, RL. (1982): Sire × region of United States and herd interactions for calving ease and birth weight. J. Anim. Sci., 55. 765–770. Burns, W.C. – Koger, M. – Butts, W.T. – Pahnish, O.F. – Blackwell, R.L. (1979): Genotype by Environment Interaction in Hereford Cattle: II. Birth and Weaning Traits. J. Anim. Sci., 49. 403–409. Butts, W.T. – Koger, M. – Pahnish, O.F. – Burns, W.C. – Warwick, E.J. (1971): Performance of Two Lines of Hereford Cattle in Two Environments. J. Anim. Sci., 33. 923–932. Cundiff, L.V. – Willham, R.L. – Pratt, C.A. (1966): Effects of Certain Factors and Their Two-Way Interactions on Weaning Weight in Beef Cattle. J. Anim. Sci., 25. 972–982.
496
Fördôs és mtsai: HEREFORD BORJAK VÁLASZTÁSI EREDMÉNYE
Czakó, J. – Tamássy, J.né – Sántha, T. – Eöry, A. – Batiz, G. (1979): Genotípus-környezet interakciók vizsgálata a szarvasmarha tej- és hústermelésében. Állattenyésztés, 28. 6. 487–496. De Mattos, D. – Bertrand, J.K. – Misztal, I. (2000): Investigation of genotype × environment interactions for weaning weight for Herefords in three countries. J. Anim. Sci., 78. 2121–2126. Dickerson, G.E. (1962): Implications of genetic-environmental interaction in animal breeding. Anim. Prod., 4. 47–63. Ferreira, V.C.P. – Penna, V.M. – Bergmann, J.A.G. (2001): Genotype environmental interaction in some growth traits of beef cattle in Brazil. Arq. Bras. Med. Vet. Zootec., 53. 3, 385–392. ISSN 0102–0935 Fördôs, A. – Balika, S. – Keller, K. – Bene, Sz. – Szabó, F. (2008c): Limousin borjak választási eredménye. 3. Közlemény: Genotípus-környezet kölcsönhatás. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 3. 193–200. Fördôs, A. – Domokos, Z. – Bene, Sz. – Szabó, F. (2008b): Charolais borjak választási eredménye. 3. Közlemény: Genotípus-környezet kölcsönhatás Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 2. 107–115. Fördôs, A. – Füller, I. – Bene, Sz. – Szabó, F. (2008a): Húshasznú magyartarka borjak választási eredménye 3. Közlemény: Genotípus × környezet kölcsönhatás Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 1. 13–22. Horn, A. – Dohy, J. (1970): A világ szarvasmarhafajtái, értékelésük és nemesítésük. Mezôgazdasági Kiadó, Budapest Klautschek, G. (1989): Ermittlungen über Zusammenhänge zwischen Umweltniveau und Genotyp-UmweltInteraktionen bei Mastleistungen von Rindern. Arch. Tierz., 32. 4. 383–388. Koger, M. – Burns, W.C. – Pahnish, O.F. – Butts, W.T. (1979): Genotype by Environment Interactions in Hereford Cattle: I. Reproductive Traits. J. Anim. Sci., 49. 396–402. Lee, D.H. – Bertrand, J.K. (2002): Investigation of genotype × country interactions for growth traits in beef cattle. J. Anim. Sci., 80. 330–337. Lengyel, Z. – Komlósi, I. – Balika, S. – Major, T. – Erdei, I. – Szabó, F. (2003): Hazai limousin állományok reprodukciós és választási eredményeinek vizsgálata. 1. közlemény: Apa modell. Állattenyésztés és Takarmányozás, 52. 1. 25–38. Lengyel, Z. – Polgár J.P. – Balika, S. – Szabó, F. (2002): Genotípus környezet interakció vizsgálata limousin állományokban. VIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely Müller, J. (1991): Genotyp-Umwelt-Wechselwirkungen in der Nachkommenprüfung von fleischleistungbetonten Fleckviehbullen. Arch. Tierz., 34. 5. 371–378. Notter, D.R. – Tier, B. – Meyer, K. (1992): Sire × Herd Interactions for Weaning Weight in Beef Cattle. J. Anim. Sci., 70. 2359–2365. Nunn, T.R. – Kress, D.D. – Burfening, P.J. – Vaniman, D. (1978): Region by sire interaction for production traits in beef cattle. J. Anim. Sci., 46. 957–964. Pahnish, O.F. – Koger, M. – Urick, J.J. – Burns, W.C. – Butts, W.T. – Richardson, G.V. (1983): Genotype × environment interaction in Hereford cattle: III. Postweaning trais of heifers. J Anim Sci., 56. 1039–46. Pahnish, O.F. – Urick, J.J. – Burns, W.C. – Butts, W.T. – Koger, M. – Blackwel, R.L. (1985): Genotype × Environment Interaction in Hereford Cattle: IV. Postweaning Traits of Bulls. J. Anim. Sci., 61. 1146–1153. Pani, S.N. – Krause, G.F. – Lasley, J.F. (1977): The Importance of Sire × Sex Interactions for Preweaning and Weaning Traits. J. Anim. Sci., 45. 1254–1260. Robertson, A. (1959): The sampling variance of genetic correlation coefficient. Biometrics, 15. 469–485. Soto-Murillo, H.W. – Faulkner, D.B. – Gianola, D. – Cmarik, G.F. (1993): Sire × pasture program interaction effects on preweaning performance of crossbred beef calves. Liv. Prod. Sci., 33. 67–75. Szabó, F. – Balika, S. – Zsuppán, Zs. – Nagy, B. – Bene, Sz. (2007b): Blonde d’ Aquitaine borjak választási eredménye. 1. Közlemény: Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 4. 289–298. Szabó, F. – Márton, D. – Nagy, B. – Bene, Sz. (2007a): Hereford borjak választási eredménye 1. Környezeti hatások. Állattenyésztés és Takarmányozás, 56. 2. 105–115. Tess, M.W. – Jerke, K.E. – Dillard, E.V. – Robinson, O.W. (1984): Sire × environment interactions for growth traits of Hereford cattle. J. Anim. Sci., 59. 1467–1476. Érkezett: 2009. április Szerzôk címe: Authors’ address:
Pannon Egyetem, Georgikon Kar University of Pannonia, Georgikon Faculity of Agriculture H-8360 Keszthely, Deák F. u. 16.
