HERÉD KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA
Települési Esélyegyenlőségi Program
2011
Tartalomjegyzék
ÖSSZEFOGLALÓ.................................................................................................................................................................3 HERÉD KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI .............................................4 ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK...................................................................................................................................................5 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA ......................................................................................................................................................................................7 TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS ........................................................................................................................................ 10 HELYZETELEMZÉS ........................................................................................................................................................ 14 Települési adatok ...................................................................................................................................... 14 Demográfiai adatok .................................................................................................................................. 15 Heréd Község gazdasági jellemzői ..................................................................................................... 18 Adófizetők aránya a településen ....................................................................................................................... 18 Közúthálózat, helyközi közlekedés .................................................................................................... 19 Lakásállomány............................................................................................................................................ 20 Foglalkoztatás, munkanélküliség ....................................................................................................... 21 Egészségügyi ellátórendszer ................................................................................................................ 24 Közoktatás.................................................................................................................................................... 24 Óvoda .......................................................................................................................................................................... 24 Általános iskola ....................................................................................................................................................... 24 Közművelődés ............................................................................................................................................ 25 Szociális ellátások ..................................................................................................................................... 26 Szociális ellátórendszer és intézménye(i) ...................................................................................... 30 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA................................................. 33 A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK .......... 35 KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS) ............................................................... 36
2
ÖSSZEFOGLALÓ Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) módosításának 63/A § (1) alapján
minden
önkormányzat, többcélú kistérségi társulás öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő egyéb fejlesztési tervek, koncepciók, továbbá a közoktatási esélyegyenlőségi terv összhangjáról. A Települési Esélyegyenlőségi Program tartalmazza Heréd Község Önkormányzata és a településen működő intézményekhez, azok szolgáltatásaihoz kapcsolódó különböző területek:
így
hozzáférhetősége,
oktatás,
képzés,
önkormányzati
foglalkoztatás, döntéshozatal
lakhatás,
közszolgáltatások
esélyegyenlőségi
szempontú
helyzetelemzését, vizsgálatát, illetve az ehhez kapcsolódó feltételrendszer áttekintését.
A Települési Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése nem kizárólag a 2011. évi adatsorok elemzését tartalmazza. Ennek az az oka egyrészt, hogy a vizsgált területeken (oktatás, lakhatás, foglalkoztatás, stb.) esetlegesen kialakuló trendek kimutatása kizárólag a több évre vissza nyúló adatok elemzésével lehetséges, másrészt a kötelezően használandó adatbázisok (VÁTI TeIR rendszer, KSH T-STAR rendszer) különböző adatsorok vizsgálatát írják elő.
3
HERÉD KÖZSÉG ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJÁNAK FŐBB ADATAI Személyi hatálya: Heréd Község Önkormányzata Területi hatálya: Heréd Község közigazgatási területe Időbeli hatálya: 2011. december – 2016. november 30. Felülvizsgálata: A 2003. évi CXXV. törvény módosításának 63/A § (4) bekezdése alapján Heréd Község Települési Esélyegyenlőségi Programjának időarányos megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltozását kétévente áttekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi programot felülvizsgálja. A felülvizsgálat dátuma: 2013. november 30-ig. Készítette: Edify Tanácsadó Iroda (www.edifytanacsado.hu) A helyzetelemzéshez felhasznált adatokat szolgáltatta: Heréd Község Önkormányzata Használt statisztikai adatbázisok: VÁTI TeIR rendszer KSH T-STAR rendszer Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat statisztikai adatbázisa Esélyegyenlőségi szakértő: Bernáthné Polyák Laura
4
ÉRTÉKEK ÉS NORMÁK A helyi esélyegyenlőségi program kiemelt figyelmet fordít: az oktatás és a képzés területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére, megszüntetésére; az
oktatásban,
képzésben
megjelenő
sztereotipikus
pályaorientáció
megváltoztatására; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci, tevékenységi szegregáció visszaszorítására; a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a
hátrányos
helyzetű
csoportok
tagjai
részvételének
elősegítésére
a
döntéshozatalban, ill. a közügyek irányításában. Az
esélyegyenlőség
biztosításával
összefüggő
fenntartói
tevékenységek,
felelősségek
az esélyegyenlőségi célok elérése érdekében a kötelezettségek meghatározása;
a kötelezettségek teljesítéséért felelős személyek kijelölése, akiknek fő feladata: a program megvalósításának koordinálása, a program végrehajtásának nyomon követése, az
esélyegyenlőség
sérülésére
vonatkozó
esetleges
panaszok
kivizsgálása; az esélyegyenlőségi terv nyilvánosságának biztosítása; esélyegyenlőségi kockázatok kezelése, intézkedési tervek készítése, értékelése, folyamatos korrekciója; fejlesztési célok időrendi prioritásának kialakítása, a mérhetőséget lehetővé tevő indikátorok meghatározása;
5
az
esélyegyenlőség
javításához
kapcsolódó
prioritási
sorrend
meghatározása; az eredmények nyilvánosságra hozásakor a személyes adatok védelmének maximális érvényesítése; a település döntéshozóinak kétévente történő tájékoztatása a megvalósításról.
6
A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM CÉLJA
Az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó szabályozás (1083/2006/EK rendelet) kiemel két olyan horizontális elvárást, amelyet minden pályázat tervezése során figyelembe kell venni: az egyik az esélyegyenlőség a másik pedig a fenntartható fejlődés. Az Európai Bizottság javaslatára és a sajátos magyar adottságok és problémák figyelembe vételével 5 olyan terület került kijelölésre, melyek hozzájárulhatnak az esélyegyenlőségi célcsoportok hazai helyzetének javulásához. A települési esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program kidolgozásakor az 5 célcsoport esélyegyenlőségi helyzetét vizsgáljuk meg a települési ellátórendszerhez történő hozzáférés tükrében. Az 5 fő esélyegyenlőségi terület és célcsoport 1.
Családbarát körülmények megteremtése, erősítése települési szinten
A fogalom legszűkebb értelmezése szerint a családbarát intézkedések elsősorban a kisgyermeket nevelő szülőket hivatottak segíteni abban, hogy mind munkájukat, mind családi-háztartási kötelezettségeiket el tudják látni. A gyermekek társadalmi helyzetének javítása, a gyermekszegénység elleni küzdelem és a családjukból kiemelt gyermekek
integrációja
kulcsfontosságú
a
szegénység
és
a
kirekesztődés
újratermelődési folyamatainak megállításában. Az oktatásban is szükséges a szegregációs iskolai gyakorlatok elleni küzdelem és a hátrányos helyzetű tanulók oktatási esélyeinek növelése. A gyermeket nevelő családok jövedelemteremtő képességének támogatása és anyagi biztonságának megőrzése miatt különös hangsúlyt kell helyezni a gyermekjóléti és a családokat segítő-támogató szolgáltatásokra. Ahhoz, hogy a szülők munkaerőpiacra történő visszatérését elősegítsük, fokozott hangsúlyt kell helyezni a gyermekek napközbeni ellátására. Szintén fontos terület még a gyermekbántalmazás elleni küzdelem és a gyermekek jogainak figyelembevétele.
7
2.
Nemek (férfiak és nők) közti esélykülönbségek csökkentése
A nők teszik ki a népesség felét, és sajátos problémáik alapvető társadalmi kérdéseket érintenek. 2003-ban Magyarországon a 15-64 éves nők 51%-a, a férfiak 63%-a volt foglalkoztatott. A nők munkahelyi hierarchiában elfoglalt helye úgy jellemezhető, hogy minél lejjebb megyünk a foglalkozások rangsorában, annál több nőt találunk az alacsonyabb keresetet jelentő és alacsonyabb presztízsű állások betöltői között, a vertikális szegregáció erősödésére utal a női vezetők rendkívül alacsony aránya. A nők és a férfiak munkaerő-piaci esélyegyenlőségének alapvető feltételei közé tartoznak a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolását lehetővé tevő családtámogatási ellátások, az elérhető és megfelelő minőségű gyermekgondozási, illetve a gondozásra szoruló családtag ellátását segítő szolgáltatások, valamint a családi kötelezettségeket rugalmasan figyelembe vevő munkaszervezetek és foglalkoztatási formák elterjesztése. 3. A
fogyatékkal
élők
életminőségének
javítása,
az
akadálymentesítés
előrehaladása A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnagyobb csoport, a társadalom életének szinterein való megjelenésük alapfeltétele az akadálymentesítés. Rajtuk kívül haszonélvezői
az akadálymentes környezetnek a
kisgyermekes,
babakocsival közlekedő szülők, a beteg és idős emberek is. Az esélyegyenlőség szempontjainak vizsgálatánál két tényező kerül értékelésre: - az építési beruházások esetében a fizikai akadálymentesítés, a többi fejlesztés esetében a fogyatékkal élők számára biztosított info-kommunikációs hozzáférés az eszközök, szolgáltatások használatához (vakbarát számítógépes és egyéb eszközök, könnyen érthető kommunikáció, stb.). Magyarországon az 1990-es évtizedben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottság, és ez a fogyatékos emberek munkaerő-piaci helyzetére is hatással volt. A foglalkoztatottak aránya Magyarországon a fogyatékkal élők körében 2001. évi népszámlálás adatai szerint 9 százalékra csökkent. Fogyatékos
személy:
aki
érzékszervi,
így
különösen
látásszervi,
hallásszervi,
mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt
8
jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során (lásd A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-át). A fogyatékkal élők munkaerőpiacon való megjelenésének előmozdítása érdekében szükséges a fogyatékkal élők számára az akadálymentes környezet kialakítása, továbbá a közlekedési nehézségek miatt a távmunka lehetőségének biztosítása. A szociális ellátások területén a fogyatékossággal élő személyek esetében a saját lakókörnyezetben történő segítségnyújtás kap prioritást. 4. Romák életminőségének és munkapiaci esélyeinek javítása Azt a személyt tekintjük romának, aki annak vallja magát. Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz tartozás (roma származás) vállalása és kinyilvánítása az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga, ezért a kisebbségi csoporthoz tartozás kérdésében nyilatkozatra senki sem kötelezhető, kivétel, amennyiben a törvény vagy a végrehajtására kiadott jogszabály valamely kisebbségi jog gyakorlását az egyén nyilatkozatához köti - lásd „A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól” szóló 1993. évi LXXVII. törvény 7. § (1)-(2) bekezdését. 5. Más sajátos élethelyzetű csoportok társadalmi esélyeinek javítása A fő esélyegyenlőségi célcsoportok mellett a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esélyegyenlőségének elősegítése tartozik a program fő céljai közé. Az egyik ilyen fő veszélyeztetett csoport a gyermekek. A gyermekek szegénységének kockázatát növelő tényező közé tartozik a szülő kereső foglalkozásának hiánya, a nagycsaládban való nevelkedés, illetve a nem megfelelő, egészségtelen lakóhely. A gyermekszegénység kezelésének egyik kulcskérdése a szülők foglalkoztatási esélyeinek növelése, de természetesen további eszközt jelentenek a pénzbeli és természetbeni támogatások, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatások. A másik kiemelt társadalmi csoport az idős emberek csoportja. A magyar társadalom elöregedő társadalom. Az elöregedés kihívásaira adott válaszok az „aktív öregedés” ezért nálunk is egyre inkább a figyelem középpontjába kerül. Az aktív és méltó időskor érdekében szükséges az idős emberek aktív és széleskörű részvételének elősegítése, ennek érdekében idősbarát fizikai és társadalmi környezet megteremtése, és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés bővítése.
9
TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁS A 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról kimondja, hogy: Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmányra, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja: Általános rendelkezések 1. § Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. 2. § Az egyenlő bánásmód követelményére vonatkozó, külön jogszabályokban meghatározott rendelkezéseket e törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. A törvény kitér természetesen az egyes részterületekre is, mégpedig a következőképpen: Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése egyes területeken Foglalkoztatás 21. § Az egyenlő bánásmód követelményének sérelmét jelenti különösen, ha a munkáltató
a
munkavállalóval
szemben
közvetlen
vagy
közvetett
hátrányos
megkülönböztetést alkalmaz, különösen a következő rendelkezések meghatározásakor, valamint azok alkalmazásakor: a) a munkához való hozzájutásban, különösen nyilvános álláshirdetésben, a munkára való felvételben, az alkalmazási feltételekben; b) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését megelőző, azt elősegítő eljárással összefüggő rendelkezésben; 10
c) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésében és megszüntetésében; d) a munkavégzést megelőzően vagy annak folyamán végzett képzéssel kapcsolatosan; e) a munkafeltételek megállapításában és biztosításában; f) a foglalkoztatási jogviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján járó juttatások, így különösen a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. Törvény 142/A.
§
(3)
bekezdésében
meghatározott
munkabér
megállapításában
és
biztosításában; g) a tagsággal vagy részvétellel kapcsolatban a munkavállalók szervezeteiben; h) az előmeneteli rendszerben; i) a kártérítési, valamint a fegyelmi felelősség érvényesítése során. Szociális biztonság és egészségügy 24. § Az egyenlő bánásmód követelményét a szociális biztonsággal összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) a társadalombiztosítási rendszerekből finanszírozott, valamint b) a szociális, illetve gyermekvédelmi pénzbeli és természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó ellátások igénylése és biztosítása során. 25. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményét az egészségügyi ellátással összefüggésben érvényesíteni kell különösen az egészségügyi szolgáltatásnyújtás, ezen belül a) a betegségmegelőző programokban és a szűrővizsgálatokon való részvétel, b) a gyógyító-megelőző ellátás, c) a tartózkodás céljára szolgáló helyiségek használata, d) az élelmezési és egyéb szükségletek kielégítése során.
11
(2) Törvény, illetőleg törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet e törvény rendelkezéseivel összhangban az egészségi állapot vagy fogyatékosság, illetve a 8. §-ban meghatározott tulajdonság alapján a társadalom egyes csoportjai részére a szociális és az egészségügyi ellátórendszer keretein belül többletjuttatásokat állapíthat meg. Lakhatás 26. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen a 8. § ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes személyeket a) közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetéssel sújtani a lakhatást segítő állami vagy önkormányzati támogatások, kedvezmények vagy kamattámogatás nyújtásával kapcsolatosan, b) hátrányos helyzetbe hozni az állami vagy önkormányzati tulajdonú lakások és építési telkek értékesítése vagy bérbeadása feltételeinek meghatározása során. (2) A használatbavételi és egyéb építési hatósági engedély kiadásának megtagadása, illetve feltételhez kötése sem közvetlenül, sem közvetve nem alapulhat a 8. §-ban meghatározott tulajdonságokon. (3) A lakáshoz jutási feltételek meghatározása nem irányulhat arra, hogy a 8. §-ban meghatározott tulajdonságok szerint egyes csoportok valamely településen, illetve településrészen mesterségesen, nem a csoport önkéntes elhatározása alapján elkülönüljenek. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és program a törvény szellemében Heréd Község Önkormányzata társadalmi esélyegyenlőségének előmozdítását kívánja elősegíteni. Az esélyegyenlőség érvényesítése érdekében és az egyenlő hozzáférés biztosításának elve alapján külön figyelmet kell fordítani az első fejezetben kiemelt 5 fő esélyegyenlőségi csoportra. Továbbá jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és terv célul tűzi ki a 2003-évi CXXV egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján, az egyes részterületeken, mint foglalkoztatás, szociális biztonság és egészségügy, lakhatás, oktatás és képzés a társadalmi esélyegyenlőség meglétének vizsgálatát, illetve amely területeken szükséges, ott a társadalmi esélyegyenlőség javítását. 12
Hatályos vonatkozó jogszabályok
1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról.
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról.
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról.
1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról.
1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról.
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról.
362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól.
119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről.
120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program
Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában.
13
HELYZETELEMZÉS Települési adatok Heréd Heves megye nyugati határánál, a Cserhátalján, Hatvantól északnyugatra 6 km távolságban fekszik. A legközelebbi vasútállomása Hatvan –Salgótarjáni vonalon Lőrinciben található. A távolsági autóbusz-közlekedése jó, óránként autóbusz indul Hatvanba. Éghajlata mérsékelten meleg, mérsékelten száraz. A csapadék évi összege 530–610 mm, az évi középhőmérséklete 9,5-10 °C, az évi napsütéses órák száma 1920. Leggyakrabban északnyugati szél fúj. Az enyhén DK-nek lejtő dombság tengerszint feletti legnagyobb magassága 157,8 m. (Kerek-halom) Enyhén szeizmikus terület. Természetes vizekben szegény.
1
1
www.hiszi-map.hu
14
Demográfiai adatok A Község állandó népességének száma a vizsgált 2000-2011. években folyamatosan változott, azonban nem figyelhető meg a hasonló településszerkezetű községeknél trendszerű folyamatos állandó népességszám csökkenés. A pozitív és negatív változások száma minimális: +/-40 fő közötti értékek mozog. A vizsgált időszakban 2000. évben volt a legalacsonyabb a népességszám 2011 fő. Ezt követően két éven keresztül növekedett a szám, majd a 2003. évben 9 fős csökkenést figyelhetünk meg az előző évi adathoz képest. 2003-tól három éves periódusban enyhe emelkedő népességszám figyelhető meg. A legnagyobb csökkenés a 2009. évben volt tapasztalható, akkor az előző évi adatokhoz képest közel (24 fő).
Heréd Község állandó népességének száma 2000 - 2011 (fő) 2060 2051 2049 2050
2050 2041
2040 2034
2030
2038 2039 2030
2026
2029
2020 2010
2011
2000 1990 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2011 Forrás: KSH T-STAR rendszer, Önkormányzati adatszolgáltatás
A Község állandó népességének korosztályos megoszlását vizsgálva elmondhatjuk, hogy a fent elemzett minimális népességszám csökkenés/növekedés következtében a korosztályos megoszlás alakulása a vizsgált időszakban minimális. Az azonos településszerkezetű Magyarországi településekkel összehasonlítva Heréd Községben számottevő csökkenés nem fedezhető fel a 0-5 éves korosztályú állandó népesség körében, mely hozzájárulhat a település öregségi indexének javításához.
15
Heréd Község állandó népességének korosztályos megoszlása évenként (fő) 2200
Állandó népességből a 60-x évesek száma (fő)
2000 1800
Állandó népességből a 18-59 évesek száma (fő)
1600 1400
Állandó népességből a 15-17 évesek száma (fő)
1200 1000
Állandó népességből a 14 évesek száma (fő)
800 600
Állandó népességből a 6-13 évesek száma (fő)
400 200
Állandó népességből a 3-5 évesek száma (fő)
0
Állandó népességből a 0-2 évesek száma (fő) Forrás: KSH T-STAR rendszer
A települési önkormányzattól kapott 2011. évi állandó népesség korosztályos megoszlására vonatkozó adatsor a fenti táblázattól eltérő korosztályokban került meghatározásra.
Heréd Község állandó népességének korosztályos megoszlása 2011-ben (fő) 700 600 500 400 300 200 100 0 0-18 évesek
19-36 évesek
40-59 évesek
60-75 évesek
Forrás: Heréd Község Önkormányzata
16
75-
A településen a vizsgált időszakban folyamatosan magasabb volt a női lakosok száma, mint a férfiaké. Az arányszámok tekintetében azonban 2000-2006 között folyamatos eltolódás figyelhető meg: a férfi lakosok száma ebben az időszakban +25 fővel nőtt, míg a női lakosok száma 15 fővel csökkent, ezzel a nők és férfiak közti arányok közeledéséről beszélhetünk.
Heréd Község állandó népességének nem szerinti megoszlása évenkénti bontásban (fő) 920
940
960
2000
980
1000
1020
1040
1056
978
1059
2002
982
2003
983
2004
1047
988
2005
990
2006 2007
1049
Férfiak
1050
1000
2009
Nők
1059
990
2008
1050
1057
994
1034
992
2011
1080
1042
969
2001
1060
1026
978
Forrás: KSH T-STAR rendszer és Heréd Község Települési Önkormányzata (2011. évi adatok)
A be- és elvándorlások település típusonkénti beosztását Heréd Község a 2011. évben az alábbiak szerint kategorizálta:
Bevándorlások 2011 Közeli településekről Közeli városból Távolabbi településekről Távolabbi városokból Megyeszékhelyről Budapestről Külföldről
2 2 3 3 1 3 1
1=Egyáltalán nem jellemző … 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Heréd Község Önkormányzata
17
Elvándorlások 2011 2 3 2 2 1 2 1
Közeli településekre Közeli városba Távolabbi településekre Távolabbi városokba Megyeszékhelyre Budapestre Külföldre
1=Egyáltalán nem jellemző … 5=Nagyon nagy mértékben jellemző Forrás: Heréd Község Önkormányzata
Heréd Község gazdasági jellemzői Heréd község társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból nem tartozik az elmaradott települések közé „a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről” szóló 240/2006. (XI. 30.) Korm. rendelet értelmében. Adófizetők aránya a településen
Forrás: VÁTI TeIR rendszer
18
Közúthálózat, helyközi közlekedés A település mintegy 9 km-re fekszik az M3-as autópályától, északra, 10 km-re a 3. számú főúttól, s mintegy 5km-re a 21. számú úttól. Magyarországon a helyközi személyszállítás legfőbb eszköze az autóbusz. 2010. évben több, mint 500 millió utas utazott autóbuszon, mely az összesen helyközi tömegközlekedési eszközön utazók számának 78%-át jelenti. A település helyközi tömegközlekedési lehetőségét biztosítja az Agria Volán, a Nógrád Volán és a Hatvani Volán A Község Önkormányzatának nyilatkozata szerint a tömegközlekedés részben kielégítő. A települést nem érinti vasúti közösségi közlekedés.
Forrás: VÁTI TeIR rendszer
19
Lakásállomány A Község lakásállománya 2001 – 2009 között állandónak mondható, lakásállomány növekedés nem figyelhető meg. A települési önkormányzat nem rendelkezik önkormányzati bérlakással. Év
Lakásállomány (db)
2001
759
2002
759
2003
762
2004
764
2005
766
2006
767
2007
776
2008
777
2009
783 Forrás: KSH T-STAR rendszer
Heréd Község lakásállománya (db) 2001-2009. évek között 785 780 775 770 765 760 755 750 745 2001
2002
2003
2004
2005
20
2006
2007
2008
2009
Foglalkoztatás, munkanélküliség 2011. októberében a településen 64 fő regisztrált álláskeresőt tartottak nyilván, ugyan ez a szám 2011. novemberében 106 fő volt. A település állandó népességének arányaiban számolva ez egy hónapon belül 2 százalékpontos növekedést jelent, ha ugyanezt a munkaképes korú lakosság körében nézzük, akkor a ennél jóval alacsonyabb arányt kapunk. 2011 Munkanélküliek száma a településen
106
Ebből tartósan munkanélküli nő
42
Ebből tartósan munkanélküli férfi
64
Forrás: Települési Önkormányzat (2011)
A 2008-2011. közötti időtávot vizsgálva minden évben két havi munkanélküliségi adasort elemeztünk: a januárt és az októbert. Elmondható, hogy a regisztrált álláskeresők száma 2008. októberjét követően folyamatosan növekedett 2010. októberéig. Ekkor a 2010. október havi adatszolgáltatás szerint (Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat) az álláskeresők száma jelentősen csökkent a 2010. januári adatokhoz képest (-33 fő). Ez a szám egy neredek növekedést követően 2011. októberére tovább csökkent (-20fő) és elérte a vizsgált időszak legalacsonyabb értékét (ahogy 2008. januárjában) 64 főt. A folyamatosan nyilvántartott álláskeresők száma 2010. októberéig folyamatosan emelkedett. A számadatokat tekintve kijelenthető, hogy a legalább 365 napja nyilvántartott álláskeresők száma 2008. januári adatokhoz képest több, mint a 4szeresére növekedett. Ugyan ezen számokat vizsgálva azt látjuk a 2011. évben, hogy az előző évi azonos időszakhoz képest lassú, de folyamatos a csökkenés mértéke. Ennél is nagyobb arányú növekedés figyelhető meg a regisztrált álláskeresők bérpótló juttatásban/rendelkezésre álló juttatásban/rendszeres szociális segélyben részesülők számában. Itt megfigyelhető, hogy a 2008. januári számadatok több, mint 5-szörösét mérhetjük 2011. januárjában. A járulékellátottak köre 2008. októbere és 2010. januárja között folyamatos növekedést mutat, s az elmúlt több, mint egy évben ez a számadat csökkenést mutat.
21
Heréd Község legfőbb munkanélküliségi adatai (2008-2011) 140
120
100
80
60
40
20
0 2008. január
2008. október
2009. január
2009. október
2010. január
2010. október
2011. január
Nyilvántartott álláskeresők száma (fő)
Foly. nyilvántartott álláskereső (fő)
Járadék típusú ellátás (fő)
Segély típusú ellátás (fő)
2011. október
BPJ, RÁT, RSZS (fő)
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A relatív mutatóval határozzuk meg, hogy a nyilvántartott álláskeresők aránya mekkora a munkavállalási korú népességhez viszonyítva, százalék értékben. Heréd Község munkanélküliségi relatív mutatója 2008. októbertől – 2010. januárjáig meredeken növekedett, ezen időszakban közel a háromszorosára. 2010. január-október hónapok között mintegy 2 százalékpontos csökkenés következett be, s 2011. októberében a relatív mutató 6,2% volt. A fenti vizsgált időszakban az arányszám 2008. októberben volt a legalacsonyabb (3,16%), míg 2011. januárjában volt a legmagasabb, 8,64%. A Község vizsgált mutatója teljesen együtt mozgott az országos és környező települések ezen mutatójának arányszámával, különleges kilengések nem azonosíthatóak. 22
Heréd Község munkanélküliségi relatív mutatója 2008-2011 (%) 10 8,64
9 7,59
7,41
8 7
6,2
6
5,26
4,82
4,8
5 4
3,16
3 2008. január
2008. október
2009. január
2009. október
2010. január
2010. október
2011. január
2011. október
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
A munkanélküliségi arányszám megmutatja a település relatív mutatójának az országos relatív mutatóhoz viszonyított arányát. A település tekintetében 2008. január – 2011. október közötti időintervallumot vizsgáltuk. A fenti relatív mutatónál ismertetett trend figyelhető meg az arányszámot vizsgálva.
Heréd Község munkanélküliségi arányszáma 2008-2011 (%) 1 0,89
0,87
0,9 0,76
0,78
0,8
0,69
0,68
0,7 0,61 0,6
0,49
0,5 0,4
2008. január
2008. október
2009. január
2009. október
2010. január
2010. október
Forrás: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
23
2011. január
2011. október
Egészségügyi ellátórendszer A Község rendelkezik egy háziorvosi és egy fogorvosi rendelővel/praxissal, melyeknek az Iskola u. 2. szám alatti rendelő ad otthont, mely akadálymentes.
A település nem rendelkezik mentőállomással, s legközelebbi mentőállomás Hatvan Városában van, a községtől 5 km-re, ezt követően pedig a Petőfibánya községben lévő mentőállomás van a legközelebb (8 km). A Községben működik gyógyszertár, de nem ad éjszakai ügyeletet. A legközelebbi éjszakai ügyeletet is ellátó gyógyszertár az 5 kilométerre lévő Hatvanban érhető el. Az Új Széchenyi Terv Új „Orvosi rendelő építése Heréden Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése” projekt ÉMOP-2009-4.1.1/A-09 keretében a Község Önkormányzata több, mint 30 millió Forintot nyert orvosi rendelő kialakítására. A nettó 132,82 nm alapterületű új rendelő átadása 2010. október 8-án megtörtént. Közoktatás Óvoda Napközi óvoda működik a Községben, melynek tagintézménye is van Nagykökényesen. Az óvodáztatással kapcsolatosan elmondható, hogy a férőhelyek hiánya miatt nem volt szükséges elutasítani gyermek jelentkezését. Az óvoda címe: Heréd, Vörösmarty M. tér 1. Óvodavezető: Oraveczné Samu Gyöngyike Általános iskola Heréd, Kerekharaszt és Nagykökényes Községi Önkormányzatok Képviselő-testületei, mint a Heréd-Kerekharaszt-Nagykökényes Iskolai Intézményfenntartó Társulás tagjai biztosítják a három település diákjai számára az általános iskolai képzést. Az intézmény alkalmazottainak létszáma Teljes munkaidőben foglalkoztatott: Pedagógus: 13 fő; Technikai dolgozó: 4 fő Részmunkaidőben (napi 4 óra) foglalkoztatott: Pedagógus: 1 fő
24
Az intézmény gazdálkodása Heréd Község Önkormányzata költségvetési számlájáról történik, a gazdálkodási feladatokat a Heréd-Nagykökényes Körjegyzőség látja el. Az intézmény finanszírozását az önkormányzatok az alábbiak szerint biztosítják: - A normatív állami támogatást Heréd Község Önkormányzata a Magyar Államkincstáron keresztül havonta a nettó finanszírozás keretében kapja meg. - Kerekharaszt Község Önkormányzata a hozzájárulását évi 12 részletben, havonta előre hónap 3-ig utalja át Heréd Község Önkormányzata költségvetési számlájára. - Nagykökényes Község Önkormányzata a hozzájárulást évi 12 részletben, havonta előre hónap 3-ig utalja át Heréd Község Önkormányzata költségvetési számlájára. Pedagógiai alapelvek „Az a tény, hogy ez az intézmény Heréd, Nagykökényes, Kerekharaszt községek egyetlen általános iskolája, egyúttal meghatározza legalapvetőbb feladatait is. Olyan általános alapműveltség biztosítása, amely megalapozza az itt tanuló diákok továbbtanulását, biztosítja az ahhoz szükséges ismereteket, illetve magatartást. Olyan személyiségformálás, melynek eredményeként az innen kikerülő nemzedék (további ismeretbővítéssel és megfelelő magatartással) elérheti képességének, tudásának,
teljesítőképességének
maximumát,
egészséges,
művelt,
reális
életszemlélettel rendelkező felnőtté válhat. Olyan ismeretek nyújtása és gyakoroltatása, amely az otthon, a lakóhely, a szülőföld megbecsüléséhez, értékeinek megőrzéséhez, gyarapításához vezet.”2 Közművelődés A Község lakosai számára nyitva áll a Herédi Művelődési Ház és Községi Könyvtár. 1970. augusztus 23-ára épült meg a község Művelődési Háza. A kb. 200 ülőhelyes nagyteremben több program évenként ismétlődően kerül megrendezésre,mint például: Keresztény
bál,
Rock-est,
Herédi
hétvége,
Óvodai
ballagás,
Október
23-ai
megemlékezés,Idősek napja, Karácsonyi műsor. A Művelődési Ház rendelekzik 2
Herédi Általános Iskola Pedagógiai Programja
25
klubszobával, ahol 4 számítógépen áll a lakosok rendelkezésére, melyek mindegyikén van ingyenes internetezési lehetőség. A könyvtár az épület jobb szárnyán helyezkedik el, mintegy 70nm-es alapterületen. A Könyvtár nyitvatartási rendje: Kedd 14 - 18 óráig Szerda 08 – 16 óráig Péntek 12 - 18 óráig Szombat 09- 13 óráig Szociális ellátások Heréd Község Önkormányzat képviselő-testületének 4/2011. (II.15) Önkormányzati rendelete „A szociális ellátások helyi szabályairól” rendelkezik az Önkormányzat szociális ellátásairól. A képviselőtestületi rendeletben foglalt ellátási típusok:
Időskorúak járadéka
Aktív korúak ellátása
Lakásfenntartási támogatás
Ápolási díj
Átmeneti segély
Temetési segély
Köztemetés
Közgyógyellátás
Egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság
Szociális szolgáltatások
26
A községben biztosított szociális alapellátások formái:
étkeztetés, Étkeztetésre jogosult Heréd községben:
kora miatt: mindenki, aki 75. életévét betöltött egyedül élő,
egészségi állapota miatt, aki legalább III. csoportú rokkant vagy egyedül élő rendszeres szociális járadékos,
aki fogyatékos, pszichiátriai beteg,
aki szenvedélybeteg,
aki hajléktalan,
akinek környezettanulmány alapján igazolt lakhatási és szociális körülményei együttesen nem teszik lehetővé önmagáról való gondoskodást.
házi segítségnyújtás,
családsegítés,
jelzőrendszeres házi segítségnyújtás.
Heréd Község Önkormányzata által szolgáltatott szociális helyzetértékelő táblázat 2011 Munkanélküliek száma a településen
106
Ebből tartósan munkanélküli nő
42
Ebből tartósan munkanélküli férfi
64
Hány háztartás kap rendszeres szociális segélyt?
6
Hányan kapnak rendszeres szociális segélyt?
6
Hány gyermek után igényelnek rendszeres gyermekvédelmi
87
kedvezményt?
Ebből
Azon gyermekek száma, akiknek a szülei nyilatkoztak
7
halmozottan hátrányos helyzetükről Azon gyermekek száma, akinek szülei nem nyilatkoztak
23
Fogyatékkal élők száma, nők
0
Fogyatékkal élők száma, férfiak
2
Természetbeni támogatások, juttatások
4
Forrás: Települési Önkormányzat (2011)
27
Ügyfélforgalom a Szociális Osztályon, Irodán Év
Ügyfélforgalom/fő
Rendszeres
Rendkívüli
támogatások
támogatások
száma
száma
2005
551
492
125
2006
629
432
84
2007
610
456
108
2008
500
552
112
2009
1396
756
507
2010
1183
852
442
2011
789
392
306
Forrás: Települési Önkormányzat (2011)
A Szociális Iroda ügyfélforgalma a vizsgált időszakban folyamatosan növekszik, a 2005. év ügyfélforgalmához képest több, mint 100%-kal több ügyfél kereste fel azt 2010. év végéig. Szociális támogatásokra és fő formáira fordított éves összeg Önkormányzati támogatás összege (ezer Ft)
Támogatás formája
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
Rendszeres
2339
1497
1099
2336
1641
149
1307
---
---
---
---
3775
7265
4385
Átmeneti segély
691
657
957
690
2132
1439
473
Temetési segély
200
160
135
117
120
143
88
Közgyógyellátás
93
58
143
241
279
168
---
Lakásfenntartási
491
534
694
710
1044
1516
577
szociális segély Rendelkezésre állási támogatás
támogatás
28
Adósságkezelési
---
---
---
---
---
---
--
Köztemetés
---
---
145
75
79
170
---
Ápolási díj
2006
1470
2614
3031
3356
3139
2278
Időskorúak
---
---
---
---
---
---
---
szolgáltatás
járadéka Forrás: Települési Önkormányzat (2011)
Támogatás formája
Önkormányzati támogatásban részesülők száma (fő) 2005
2006
2007
2008
2009
2010
13
8
9
11
6
5
6
--
---
---
---
20
29
22
Átmeneti segély
66
54
77
90
471
429
298
Temetési segély
25
20
16
13
12
13
8
Közgyógyellátás
5
3
5
9
10
5
---
Lakásfenntartás
15
9
16
17
33
22
12
---
---
---
---
---
---
---
Köztemetés
--
---
2
1
1
2
---
Ápolási díj
6
7
8
9
11
10
9
Időskorúak
---
---
---
---
---
---
--
Rendszeres
2011
szociális segély Rendelkezésre állási támogatás
i támogatás Adósságkezelési szolgáltatás
járadéka Forrás: Települési Önkormányzat (2011)
29
Szociális ellátórendszer és intézménye(i) A Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézmény látja el a település szociális, gyermekvédelmi szolgáltatásait az alábbi módon: Szociális feladatok: • Családsegítés: szociális és mentális segítő tevékenység, prevenciós és korrekciós céllal, a szociális munka módszereinek alkalmazásával. • Házi segítségnyújtás: az otthoni életvitelhez, önellátáshoz nyújtott komplex gondozás, hogy azok is a lehető legtovább saját otthonukban maradhassanak, akiknek a napi teendők ellátása egyedül már nehézséget okoz. Gyermekvédelmi feladatok: • Gyermekjóléti szolgáltatás: a gyermekekre irányuló szervező–szolgáltató és gondozó tevékenységek összessége a gyermekek testi, lelki egészségének védelme érdekében. • Gyermekjóléti szolgáltatás módszertani feladatai: Heves megyében működő gyermekjóléti kidolgozása,
szolgáltatások véleményezése;
szakmai a
munkájának
gyermekjóléti
segítése;
ellátás
szakmai
minőségének
anyagok
fejlesztése;
közreműködés szakmai ellenőrzésekben. Az Intézmény fenntartója: Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézményfenntartó Társulás. Az intézményfenntartó társulásban: Boldog, Csány, Hatvan, Heréd, Kerekharaszt és Nagykökényes települések vesznek részt. A Szivárvány Szociális, Gyermekjóléti és Egészségügyi Intézmény által ellátott szolgáltatások igénybevételét tekintve a családsegítés a kliensek által leginkább igénybe vett szolgáltatás. 2009-ben összesen 118 fő vette igénybe ezt a szolgáltatást, mely a 2011. augusztusi adatokat alapul véve az év végén elérheti legalább ezt az ellátotti számot.
30
Ellátásban részesülők száma (fő) Szolgáltatás megnevezése
2011.
2005
2006
2007
2008
2009
2010
Családsegítés
---
40
42
59
118
85
95
Gyermekjóléti
10
12
14
14
19
22
20
augusztusig
szolgálat Forrás: Települési Önkormányzat (2011)
A szociális intézmények által jelzett esetek típusai 2008-2010 között bővült. A szociális intézmények jelzett esetek típusai
2005
2006
Anyagi
2007
2008
2009
2010
2011
13
14
19
1
2
Párkapcsolati
4
Egészségügyi veszélyeztetettség 5
Gyermekelhanyagolás
10
Idősek magára maradottsága 61
Egyéb
41
38
3
1
1
191
5
Forrás: Települési Önkormányzat (2011)
Heréd Község Önkormányzata által megküldött adatok szerint a község lakosainak 70%a közepes, jó és nagyon jó körülmények között él. Minden az országos és a regionális adatokat összehasonlítva nagyon jó számadat a lakosság anyagi helyzetére nézve.
31
Heréd Község családjainak anyagi helyzete - becsült adat Nagyon jó körülmények között él Jó körülmények között él Közepes körülmények között él Szegény Mélyszegény
Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás
A településen élő családok káros szenvedélyeit vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a leginkább elterjedt káros szenvedély az erős dohányzás, melyben a becsült számadat szerint 30%-a érintette. Védőnői Szolgálat A településen működik védőnői szolgálat 1 körzetben. A tanácsadó, a 3012 Heréd, Iskola u. 2. szám alatti címen érhető el. Az épülete akadálymentes, s egy körzetet lát el.
32
AZ ESÉLYEGYENLŐSÉG ÉRVÉNYESÜLÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA Helyzetelemzésben nem kerültek feltárásra komoly esélyegyenlőségi hiányosságok, problémák települési szinten. Feladat megnevezése
Feladat leírása
Határidő és forrás
Felelős
megjelölése
megnevezése
Az önkormányzat folyamatosan együttműködik a Heves A hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiaci helyzetének javítása
Hosszútávú feladat:
Megyei
2012. januártól
Kormányhivatal Munkaügyi Központjához tartozó Hatvani Kirendeltséggel. Az Önkormányzat igyekszik
folyamatos
Képviselő-testület
Forrás:
Polgármester
önkormányzat
élni mindazon
rendelkezésére álló
lehetőségekkel, amelyek
Jegyző
erőforrások
biztosítják a hátrányos
figyelembevételével
helyzetűek, inaktívak munkaerő-piacra történő visszakerülését. Tanévenként szükséges HH-s tanulókkal kapcsolatos integrációs intézkedések megvalósítása.
Hosszútávú feladat:
elkészíteni a hátrányos
2012. januártól
helyzetű tanulók
folyamatos
integrációs programját fenntartói szinten. Az
Forrás:
elkészítéshez szükséges
Forrás: pályázatok,
adatszolgáltatást a
Jegyző Intézményvezető(k)
intézményi saját
megjelölt felelősök
források
biztosítják. A hátrányos
A célkitűzés megvalósítása
Középtávú feladat:
helyzetű
egyrészt
2012. januártól
csoportok
az intézmények
folyamatos
33
Képviselő-testület Polgármester
információhoz
közreműködésével
való
történik, másrészt a
Forrás:
hozzájutásának
Polgármesteri
önkormányzat/Társulás
elősegítése
Hivatal és Szivárvány
rendelkezésére álló
Szociális, Gyermekjóléti és
erőforrások
Egészségügyi Intézmény
figyelembevételével
Jegyző
dolgozói rendszeresen végzik az érintettek tájékoztatását munkavégzésük során. Az intézményi adatgyűjtés és adatszolgáltatás mellett az érintett csoportok Adatgyűjtés egyes hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (fogyatékkal élő személyek, nők, stb.) élethelyzetének demográfiai mutatóinak stb. tekintetében
érdekvédelmi csoportok aktív bevonásával szükséges bővíteni az információs
Rövidtávú feladat:
partnerséget arra
2012. június 01-ig
vonatkozóan, hogy az által működtetett/felügyelt
Forrás:
Jegyző
közszolgáltatáshoz való
önkormányzat
Intézményvezetők
hozzáférés mennyire
rendelkezésére álló
biztosított, illetve mennyire
erőforrások
veszik igénybe. E feladat
figyelembevételével
csak önkéntes adatszolgáltatással és az adatvédelmi szabályok maradéktalan betartásával hajtható végre.
34
A TELEPÜLÉSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK
1. A Települési Esélyegyenlőségi Program érvényessége Heréd Község Esélyegyenlőségi Programjának érvényessége: 2011. december - 2016. november 30. napjáig terjedő időtartam. 2. A Települési Esélyegyenlőségi Program felülvizsgálata A
tervben
megfogalmazott
célok
és
feladatok
teljesítését
Heréd
Község
Önkormányzatának Képviselő-testülete kétévente felülvizsgálja. A teljes – minden fejezetére kiterjedő – értékelést a Képviselő-testület a terv kihirdetését követő öt éven belül végzi el. 3. A Települési Esélyegyenlőségi Program módosítása Jogszabályi változások, illetve indokolt változás esetén a Program módosítására javaslatot tehet:
Heréd Község Önkormányzata Képviselő-testületének bármely tagja.
Heréd Község Polgármestere és Heréd Község Jegyzője.
Heréd
Község
Önkormányzatának
Képviselő-testülete
bármely
szakmai
bizottsága.
Heréd Község Önkormányzatának fenntartásában lévő intézmények vezetői.
A Települési Esélyegyenlőségi Program módosítását a Polgármesterhez beterjesztett írásbeli módosítási javaslattal kérhetik. A Települési Esélyegyenlőségi Program, illetve annak módosítását a Képviselő-testület fogadja el. A Programról, illetve módosításáról az intézményeket és a lakosságot a Képviselő-testület által megbízott személy tájékoztatja. 4. A Települési Esélyegyenlőségi Program nyilvánossága Heréd Község Esélyegyenlőségi Terve nyilvános.
35
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS FELELŐSSÉG (SZANKCIONÁLÁS)
Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek, illetve csoportok, az itt meghatározott körben felelősek. A Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről a jegyző felel. Az ő feladata és felelőssége:
Biztosítania kell, hogy a település minden lakója, az intézmények, és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen az Esélyegyenlőségi Program, illetve, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és a településen működő közoktatási intézmények dolgozói ismerjék és kövessék a benne foglaltakat.
Biztosítania kell, hogy az önkormányzat, illetve az egyes intézmények vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az intézkedési terv végrehajtásához.
Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni.
Az Esélyegyenlőségi Program megvalósításának irányításáért az önkormányzat részéről a polgármester felel. Az ő feladata és felelőssége:
A Program megvalósításának koordinálása,
A végrehajtás nyomon követése,
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,
a szükséges esélyegyenlőségi munkacsoportok összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a településen működő intézmények vezetői felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentességet, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. 36
Felelősségük továbbá, hogy ismerjék az Esélyegyenlőségi Programban foglaltakat és közreműködjenek annak megvalósításában.
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt.
Az intézmények vezetői intézményi akciótervben gondoskodjanak az Esélyegyenlőségi Programban foglaltaknak az intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről.
Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje az intézkedési tervet, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe.
37
