Herczeg MártonM. gtudományi Egyetem. Budapesti Műszaki M. H 1111 Budapest, Stoczek u. 2

KÖRNYEZETIRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK 2006. őszi félév Herczeg Márton [email protected] St. épület 420.

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék H–1111 Budapest, Stoczek u. 2.

Az előadásban szereplő diák egy része Dr. Szlávik János valamint Dr. Kósi Kálmán munkái.


Kósi-Valkó: Környezetmenedzsment
ISBN 963-9664-07-3. Kapható a jegyzetboltban!
Kósi Kálmán - Valkó László: Környezetgazdaságtan és-menedzsment. (Tankönyv; Eötvös József Főiskola, Baja, 1999). ISBN 963 7290 16 8
Valkó László - Kósi Kálmán – Herczeg Márton: Környezetmenedzsment. (Tanári kézikönyv, Nemzeti Szakképzési Intézet, Budapest. 2001. ISBN 963 9382 24 8)

Jegyzet: órai jegyzet + letölthető diák és anyagok: www.kornygazd.bme.hu

Jelszó: KIRTIR

A KÖRNYEZETVÉDELEM INTEGRÁLÁSA A VÁLLALAT MENEDZSMENT RENDSZERÉBE A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megerősödése A környezetmenedzsment eszközeinek, technikáinak megjelenése A piacgazdasági eszközök térhódítása, a szabályozásban elfoglalt helyük megerősödése A piacgazdasági eszközök megjelenése A jogszabályi előírások, kötöttségek megjelenése, tilalmak, feltételek állítása a gazdálkodó szervezetek számára

1960

1970

1980

1990

2000

A környezetszabályozás beavatkozási pontjai és módjai Forrási adók

Folyamat szabályozás

Terméktervezés

Környezeti szempontú technológia értékelés Normák, technológiai előírások, kibocsátási díjak Kitermelés

Alapanyag feldolgozás

Gyártás

Termékdíjak Ökológiai termékminősítés (ökocímkézés)

Fogyasztás

Hulladék kibocsátás Másodnyersanyag és energia visszavezetés Reciklálás (visszaforgatás)

Reciklálási adók és támogatások

A környezet mint hulladékbefogadó

Imissziós normák, díjak

Környezeti károk

A menedzsment • „A menedzsment egy szervezet emberi, pénzügyi, fizikai és információs erőforrásai tervezésének, szervezésének, vezetésének és irányításának folyamata a szervezet céljainak eredményes és hatékony megvalósítása érdekében. Menedzser az a személy, akinek elsődleges tevékenysége a menedzselés folyamatának részét képezi.” Griffin, 1987

A menedzsment • 1) az adott gazdálkodó szervezet (rendszer) küldetésének, víziójának, politikájának, céljainak gyakorlati megvalósítása, és a megvalósításhoz szükséges eszközök (tervezés, szabályozás, biztosítás, ellenőrzés, folyamatos javítás) összessége; • 2) az adott szervezetben résztvevők tevékenységének összehangolása olyan eredmények hatékonyabb elérése érdekében, amelyeket egyedül egyikük sem tudna teljesíteni (általánosan elfogadott meghatározás); • 3) a tervezést, vezetést, szervezést, irányítást átfogó, összehangoló tevékenység.(Szabó Gábor Csaba, 2004)

A menedzsment feladatai a környezetvédelem területén A környezet védelme - a megelőzés elvének gyakorlati alkalmazásával – alapvető cél. A környezeti teljesítmény folyamatos javítása, a folytonos fejlődés megvalósítása. Részvétel a környezetvédelemmel összefüggő társadalmi feladatok megvalósításában. Integrált menedzsment, a döntések környezeti megalapozása. A környezeti szempontok beépülnek a tervezés folyamatába, azok figyelembe vétele már a kutatás-fejlesztés során. Új projektek, új tevékenységek indítását megelőzi az előzetes környezeti értékelés.

A menedzsment feladatai a környezetvédelem területén Törekvés a környezetbarát termékek és szolgáltatások megvalósítására és terjesztésére. Figyelembe veszi az érdekelt felek véleményét (törekszik megfelelni a fogyasztók, az üzleti partnerek elvárásainak, és tanácsadással is ösztönzi őket a környezetkímélő használatra). A környezeti szempontok érvényesítése a kommunikációs tevékenység során (nyitottság a környezeti problémákra, tájékozottság és tájékoztatás). Kiemelt figyelmet fordít a munkavállalók oktatására, folyamatos továbbképzésére.

A menedzsment feladatai a környezetvédelem területén Felkészült a normálistól eltérő tevékenységek következményeinek elhárítására, az üzemzavarok, vészhelyzetek által okozott környezeti hatások lehetőség szerinti mérséklésére. Az ellenőrzések és a működtetett megfigyelési, mérési (monitoring) rendszer adatainak értékelése. A javítási, fejlesztési lehetőségek vizsgálata, a szükséges változtatások bevezetése.

KÜLSŐ ÉRDEKELT FELEK BEFEKTETŐK

BIZTOSÍTÓK

VEVŐK

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉRDEKCSOPORTOK

ÖNKORMÁNYZAT

TERMELŐ/ SZOLGÁLTATÓ CÉG

KÖRNYEZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG

ÁNTSZ

VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG

KÖZVÉLEMÉNY

HELYI LAKOSSÁG

BANKOK, PÉNZINTÉZETEK

HATÓSÁGOK

ÜGYFELEK

BELSŐ ÉRDEKELT FELEK LOGISZTIKA

K+F

MARKETING

BELSŐ ÉRDEKCSOPORTOK

TERMELÉS TERVEZÉS

TERMELŐ/ SZOLGÁLTATÓ CÉG

PÉNZÜGY

HMÁN ERŐFORRÁS

PUBLIC RELATIONS

KÖRNYEZETI MUNKATÁRSAK

A SZERVEZET MUNKAVÁLLALÓI

VEZETÉS

MUNKAVÉDELEM MUNKAVÉDELEM

VÁLLALATI TERVEZÉS

Érdekelt felek környezeti információszükséglete

-

-

Belső menedzserek: megfelelőség monitorozása, üzemfelmérés, a megbízhatóság igazolása. Nem kormányzati szervek (NGO-k): kommunikáció és a vállalatról alkotott kép (imázs). Bankok, hitelezők: megfelelés a hitelezés elvárásainak. Beszállítók: átfogó kép a vállalat környezeti teljesítményéről és stratégiájáról, elvárásokról. Vevők: szigorú környezeti szempontú előírásaik lehetnek beszállítóikkal szemben. Beruházók: a környezeti jelentés egyik biztosítéka annak, hogy az esetleges rossz vállalati környezetmenedzsment nem növeli a gazdasági kockázatokhoz. Lehetőséget nyújt továbbá más vállalatok teljesítményével való összehasonlításhoz. Szomszédok, közösségek (NGO-k): telephely specifikus adatok a környezetterhelésre, a kibocsátási- és hulladékpolitikára vonatkozóan. Alkalmazottak: egészséges és munkabiztonság. Szabályozó testületek: a vállalati környezeti politika és környezeti gyakorlat bemutatása csökkenti a külső szabályozói beavatkozás kockázatát.

A vállalati környezetmenedzsment jellemzői Többdimenziós célrendszer (folyamatközpontúság). • A társadalmi, a piaci, a környezeti célok integrált megjelenése. Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg. • A környezetmenedzsment a környezeti terhelések megelőzéséhez és csökkentéséhez szükséges összes vállalati tevékenységet átfogja. Proaktív stratégia. • Offenzív környezetmenedzsment.

FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG

Bevezetés és működtetés

A folyamat ...

Tevékenységek láncolata, amely valamilyen bemenetet hozzáadott értékkel kimenetté alakít

Termékek, hulladékok

Anyagok, információ Emberek, gépek, eljárások

FOLYAMATKÖZPONTÚSÁG Funkciók és folyamatok

A funkcionális szemlélet Szakértővé válni

A folyamatközpontú szemlélet A környezet megóvása

Bevezetés és működtetés

A PDCA ciklus: „…folyamatos javítás…”

Tervezd Cselekedj

Csináld Ellenőrizd

A PDCA ciklus • „Plan - Tervezd: azon célok és folyamatok meghatározása, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a szervezet környezeti politikájával összhangban levő eredményeket elérjük. • Do - Csináld: vezesd be a folyamatot. • Check - Ellenőrizd: monitorozd és mérd a folyamataid környezeti politikával, célokkal, előirányzatokkal, jogi és egyéb követelményekkel való összefüggéseit és hozd nyilvánosságra az eredményeket. • Act - Cselekedj: vezess be intézkedéseket, hogy folyamatosan javítsd a környezetmenedzsment rendszer teljesítményét.” (ISO 14001 szabvány!)

A FOLYAMATOK FELTÉRKÉPEZÉSE A folyamat lebontása Főfolyamat Folyamatok

Műveletek

Műv.elemek

A FOLYAMATOK TERVEZÉSE

Környezeti célok

Dokumentálás

Mérés és figyelés

Folyamatok

Szükséges erőforrások

Feljegyzések Kibocsátások

Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg A környezeti problémák komplexek: •átfogó, integrált problémamegoldó rendszereket követel meg A környezetmenedzsment főleg azokra a funkcionális területekre érzékeny, amelyek a vállalkozás-piactársadalom metszéspontban találhatók.

Szervezeten és funkciókon túlmutató jelleg

Termékfejlesztés Menedzsment rendszer Információs technológiák

Marketing

Anyagáramok

Számvitel

Környezetvédelem

Logisztika Termelés

Proaktív stratégia A vállalati környezetmenedzsment a megelőzésre helyezi a hangsúlyt. Figyelembe veszi a társadalmi elvárásokat. • Igyekszik megelőzni, hogy a vállalati tevékenység környezeti következményei ütközzenek a társadalmi elvárásokkal. • Igyekszik megelőzni, hogy nyilvános vita tárgya legyen.

egy

vállalati

probléma

A hatósági elvárásokhoz képest szigorúbb követelményeket alkalmaz.

A környezetvédelmi szervezet feladatai A környezetvédelmi szervezet tevékenységének fő területei: • A környezetvédelmi érdekek képviselete a vállalati politikában. • A vállalati tevékenység folyamatos ellenőrzése. • A külső kapcsolatok menedzselése. • A jogszabályi és egyéb kötelezettségek teljesítése.

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS Értékpapír és Valutabizottság (Securities and ExchangeCommission) Eljárás három nagyvállalattal kapcsolatban: 1977

US Steel

1979

Allied Chemical

1980

Occidental Petroleum

“Mindenre kiterjedő” környezeti vállalatvizsgálatot (audit) hajtsanak végre. A vizsgálat céljául azt tűzték ki, hogy a vállalatok határozzák meg környezeti teljesítményüket és a rájuk váró feladatokat, környezeti kötelezettségeket ahhoz, hogy megfeleljenek a törvényi előírásoknak és a társadalmi elvárásoknak.

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS A környezeti auditálás (öko-audit) kialakulásának sajátos okai: USA: A különböző vállalatoknál bekövetkezett üzemzavarok, balesetek, illetve a „normál működésből” származó környezetterhelések egyre nagyobb költséggel jártak. Az USA-ban a vállalati menedzserek az okozott károkért személyükben felelősségre vonhatók, azaz a pénzügyi felelősség nem a vállalaton keresztül, hanem közvetlenül a felelős személlyel szemben érvényesül. Törvényi előírások mennyisége két évtized alatt megsokszorozódott! A biztosítótársaságok szinte kikényszerítették az öko-auditot, annak érdekében, hogy a környezeti kockázatot fel tudják becsülni. Az auditálás a törvények betartásának elemzését is tartalmazza, hogy felelősségi igények ne keletkezhessenek.

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az EPA (Environmental Protection Agency) megfogalmazása szerint az auditálás:

“...egy rendszerezett, dokumentált, periodikus és objektív jelentés, amelyet adott szabályok szerint létrehozott jogi személyiségek készítenek különböző tevékenységekről és gyakorlatról abból a célból, hogy megvizsgálják a környezeti követelményeknek való megfelelést.”

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) által 1989-ben megfogalmazott definíció szerint a környezetvédelmi auditálás:

“...a vállalatvezetés, a menedzsment eszköze, rendszerezett, dokumentált, meghatározott időközönként megismételt, objektív értékelés a környezetvédelmi szervezet és menedzsment hatékonyságáról, a környezetvédelem rendelkezésére álló eszközállomány működéséről. Fő célja, hogy segítse a vezetői környezetvédelmi intézkedések, a környezeti célok végrehajtásának ellenőrzését, beleértve a hatósági előírások betartását is.”

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA A Az Európai Közösségek Tanácsa által 1993. június 29-én elfogadott 1836/93/EEC számú rendelete, “amely lehetővé teszi az iparvállalatok önkéntes részvételét a Közösség környezeti menedzsment és audit rendszerében” (Eco-Management and Audit Scheme - EMAS) szerint az audit:

“...a menedzsment olyan eszköze, amely a szervezetet, a vállalati menedzsment tevékenységét és a környezeti teljesítményt szisztematikusan, dokumentált módon, rendszeresen és objektíven értékeli.”

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA Az MSZ EN ISO 14001 szabvány a rendszeraudit fogalmát a következőképpen határozza meg:

.

“…rendszeres, dokumentált, igazoló ellenőrzési folyamat bizonyíték szerzésére és kiértékelésére objektív módon arról, hogy a szervezet környezetközpontú irányítási rendszere kielégíti a környezetközpontú irányítási rendszer auditjára vonatkozóan a vállalat által megfogalmazott kritériumokat, továbbá a folyamat eredményének a vezetőséggel való közlésére.” (A szabvány magyar fordításában a környezeti menedzsment rendszer kifejezés környezetközpontú irányítási rendszerként jelenik meg.)

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA • A megfogalmazott definíciók mindegyikében közös vonásként értékelhető, hogy a környezetvédelmi auditálás egyfajta verifikációs program megvalósítását jelenti. • Minden egyes audit programnak ugyanis azt kell bizonyítania, hogy az adott vállalkozás környezeti teljesítménye, illetve menedzsment rendszere megfelel az elvárásoknak, a szabályozási követelményeknek. • Ez alapján kell meghatározni a vállalkozás céljait, a célokból következő belső követelményrendszert, a belső elvárásokat, szabályokat, az audit programnak pedig bizonyítani kell a belső szabályoknak történő megfelelést is.

A KÖRNYEZETVÉDELMI AUDITÁLÁS FOGALMA • Fenti megközelítésben a környezetvédelmi auditálás két formáját lehet megkülönböztetni: • eredményre irányuló audit (állapotfelmérés), melynek lényege annak vizsgálata, hogy egy adott vállalat egy meghatározott időpontban mennyiben felel meg a környezeti előírásoknak (statikus fogalom), • rendszerorientált audit, amely a vállalat környezeti állapotának felmérése mellett kiterjed a környezetmenedzsment rendszer vizsgálatára is (dinamikus fogalom).

KAPCSOLÓDÓ KÖRNYEZETVÉDELMI RENDELET A környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter 12/1996. (VII.4. ) KTM rendelete a környezetvédelmi felülvizsgálat végzéséhez szükséges szakmai feltételekről és a feljogosítás módjáról, valamint a felülvizsgálat dokumentációjának tartalmi követelményeiről (A törvényi felhatalmazás alapján a rendelet részletesen szabályozza a felülvizsgálati eljárással és a felülvizsgálókkal kapcsolatos feltételeket.)

A terü területileg illeté illetékes kö környezetvé rnyezetvédelmi felü felügyelős gyel ség: • az érdekelt felet határozatban értesíti a (teljes körű vagy részleges) vizsgálati kötelezésről, továbbá a vizsgálati terv és dokumentáció készítésének rendjéről; • az érdekelt az előírt határidőre benyújtja a vizsgálati tervet, majd a jóváhagyott terv alapján elvégzi (elvégezteti) a vizsgálatot és összeállítja (összeállíttatja) a vizsgálati dokumentációt.

A TELJESKÖRŰ DOKUMENTÁCIÓ TARTALMA

 Általános adatok (a vizsgálatot végzőre és a telephelyre, telephelyekre vonatkozóan)  A felülvizsgált tevékenységre vonatkozó adatok.  A tevékenység folytatása során okozott környezetterhelés és igénybevétel bemutatása a következő bontásban:: levegő, víz, hulladék, talaj, zaj és rezgés, egyéb energia kibocsátások (radioaktivitás), az élővilágra vonatkozó környezetterhelés bemutatása.  Rendkívüli események.  Összefoglaló értékelés, javaslatok.

A Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (ICC) auditálási ajánlása I. Az auditálást megelőző lépések: • az auditálás ütemezése, • a szakértő csoport tagjainak kijelölése, a feladatok kiosztása, • az auditálás tervezése. II. Az auditálás folyamata (fázisa) a vállalatnál: • az auditálás indítása, háttérinformációk áttekintése, • a vállalati környezeti menedzsment értékelése (erős és gyenge pontok), • adatgyűjtés, kiegészítő információk megszerzése, • a vizsgálati eredmények értékelése. III.A vállalati vizsgálatot követő fázis lépései: • jelentéstervezet készítése, • a zárójelentés összeállítása, • az intézkedési terv kialakítása, megvalósítása, az intézkedési terv nyomon követése.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) ajánlása •

Az EBRD „jegyzőkönyvi mintája”, az alábbiakban bemutatott tartalomnak megfelelő kérdéslistát tartalmaz, illetve annak megfelelően írja elő az auditálás lépéseit:

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

Általános információk A telephely adottságai A telephely története A telephely környezeti jellemzői Légszennyező anyagok kibocsátásai Víz/szennyvíz kibocsátások Hulladékkezelés-, tárolás, szállítás-és ártalmatlanítás Alapanyag kezelés és tárolás Tárolótartályok Azbeszt és azbeszt-tartalmú anyagok Poliklórozott bifenilek, PCB-k Radioaktív anyagok Zaj Az üzem rendje Munkabiztonság és munkaegészségügy Havária tervek A telephely biztonsága és tűzvédelme Összefoglaló a jogszabályi követelményeknek való megfelelésről

Az ISO 19011 szabvány modellje Cselekedj

Audit megbízás

Az audit program javítása

Ellenőrizd

Audit felülvizsgálat • A javítási lehetőségek számbavétele

Auditorok Auditorok alkalmassága alkalmassága Audit Audit tevékenységek tevékenységek

Az audit program kidolgozása • célok • kötelezettségek • erőforrások • eljárások

Az audit lefolytatása •Auditorok értékelése •Audit csoportok kijelölése •Az audit tevékenységek irányítása •Feljegyzések készítése

Csináld

Tervezd

A kiértékelési folyamat Start Start AAmegfelelő megfelelőtudás tudásés ésjártasság jártasságkivizsgálása, kivizsgálása,hogy hogy ezek ezekvalóban valóbanmegfelelnek-e megfelelnek-eaz azaudit auditelvárásainak elvárásainak AAképzés, képzés,aamunkatapasztalat, munkatapasztalat,az azauditor auditor képzés képzésés ésaz azaudit audittapasztalat tapasztalatértékelése értékelése AAmegfelelő megfelelőkiértékelési kiértékelésistratégia stratégiakiválasztása kiválasztása AAkiértékelés kiértékeléslefolytatása, lefolytatása,aavizsgált vizsgálttudásról tudásrólés és jártasságról jártasságrólkapott kapotteredmények eredményekösszehasonlítása összehasonlítása

Az információgyűjtés folyamata Információforrások források Információ Megfelelőmintavételezés mintavételezés Megfelelő Információ

Hitelesítés Hitelesítés Audit tanúsítás

Kiértékelés Kiértékelés (Azaudit auditkritériumok kritériumokszerint) szerint) (Az Ténymegállapítás

Felülvizsgálat Felülvizsgálat Auditdöntések döntések Audit

IDEIGLENES TEAMEK

• Egy adott problémán dolgoznak • Rendszerint keresztfunkcionálisak • Feloszlanak, miután céljukat elérték

HATÉKONY MEGBESZÉLÉSEK

Tervezés

Kezdés

Levezetés

Zárás

Nyomonkövetés

Környezeti tényezők és hatások • Tényező: „Valamely szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak olyan eleme, amely kölcsönhatásba kerülhet a környezettel.” • Hatás: „A környezetben végbemenő mindennemű változás – akár káros, akár hasznos -, amely egészben vagy részben a szervezet tevékenységeiből, termékeiből vagy szolgáltatásaiból származik.”

INPUT-OUTPUT ELEMZÉS

INPUTOK

Folyamatok • termelő/nem termelő

OUTPUTOK

• fő-, al-, munkafolyamatok

Termékek Anyagok, víz Energia

Szolgáltatások Hulladékok Szennyezőanyagok

Anyagáramok a termelési folyamatban input

Eladható termék mennyisége

Bemenő Bemenő anyag tömege

tonna, m3 stb.

IPARI RENDSZER

Anyagveszteség

tonna, m3 stb.

Bemenő Bemenő energia

Energiaveszteség MJ

Környezet

output

Termelési folyamat mérlegelemzése Input Bemenő Bemenő nyersnyersanyagok tö tömege

Bemenő Bemenő víz m3

„A folyamat” 1. művelet

Egyéb szennyező anyagok mennyisége Szennyvíz m3

2. művelet

Hulladékok tonna, m3 Bemenő Bemenő energia

3. művelet

Bemenő Bemenő segé segédanyok

Energiaveszteség MJ

Output

Termék db, kg, m3 stb.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA

Részegységek

hasznosított

kommunális

Forrasztás

veszélyes

Hulladék

HULLADÉKKEZELÉS

TARTÁLY

Nyomtatott áramköri lapokat gyártó üzem

RAKTÁR

Segédanyag

Nyersanyag

Oldószer

Levegő

Összeszerelés Végtermék

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Külső csatorna

Levegő

Folyó

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK AZONOSÍTÁSA Levegő

Részegységek

hasznosított

kommunális

veszélyes

Uszoda HULLADÉKKEZELÉS

KAZÁN

Hulladék

RAKTÁRAK

Segédanyag

Nyersanyag

Energia

Szálloda

Konyha Szolgáltatások

SZENNYVÍZTISZTÍTÁS

Külső csatorna

Levegő

Levegő

Papírcsomagolás gyártásának folyamata papírhulladék víz víz

oldás Osztályozatlan papírpép

osztályozás Osztályozott papírpép

víz

tisztítás

Tisztított papírpép

villamos energia

őrlés

szennyezőanyagok szennyvíz szennyezőanyagok szennyvíz szennyezőanyagok szennyvíz hőenergia

Őrölt papírpép

villamos energia hőenergia víz

papírgép Papír

hőenergia szennyvíz

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL Az értékelés előtt az auditor (értékelő) csoportnak meg kell állapodnia a környezeti hatások erősségét jelző skála fokozatokra osztásában és az egyes fokozatok tartalmában. A következő mátrixban alkalmazott skálabeosztás: 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = alig érzékelhető környezeti hatás 2 = a hatás közepes 3 = a hatás erős 4 = a hatás kritikus mértékű

HATÁS TEVÉKENYSÉG

levegő

talaj

szennyvíz

öko-

zaj

bűz

egész- hulladék hulladék veszé- sziszté- ÖSSZ. ség menny. lyesség ma

1.Üzem 2. Üzem 3. Üzem 4. Üzem Raktár Irodák Konyha stb.

A technológiák környezeti hatásainak értékelése egy gépipari vállalat példája alapján a következő lehet:

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL HATÁS

levegő

TEVÉKENYSÉG

szennytalaj víz

zaj

bűz

hulladék

öko-

egész- hulladék veszé- sziszté- ÖSSZ. ség menny. lyesség ma

Fémfeldolgozás

1

0

1

3

1

2

3

2

0

13

Forgácsolás, öntés

4

1

1

3

1

4

2

2

0

18

Műanyagfeldolgozás

2

0

0

3

3

3

3

1

0

15

Galvanizálás

3

3

4

1

1

4

4

4

1

25

Festés

3

1

2

1

3

3

3

3

1

20

Kovácsolás

1

1

1

4

1

3

2

2

1

16

Zsírtalanítás

4

2

2

1

4

2

4

4

1

24

18

8

11

16

14

21

21

18

4

ÖSSZESEN

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE LEOPOLD-MÁTRIX SEGÍTSÉGÉVEL Értékelés Értékelés egy egy vállalat vállalat egészére egészére aggregáltan aggregáltan HATÁS TEVÉKENYSÉG 1. Üzem 2. Üzem 3. Üzem 4. Üzem Raktár Irodák stb.

ÖSSZESEN

levegő

talaj szennyvíz

zaj

bűz

egész- hulladék hulladék öko- ÖSSZ. veszé- szisztéség menny. lyesség ma

Csekk-listák -mindig hasznos -kinek? -mikor? -miért? -hogyan? A vizsgálatnak megfelelő legyen!

Hulladékgazdálkodás 4. 4.1 4.2 4.3 4.4 4.5 4.6 4.7 4.8 4.9 4.10 4.11 4.12

HULLADÉKGAZDÁLKODÁS Létezik-e hulladékgazdálkodási koncepció? Ismerik-e a hulladékok és maradványanyagok minőségét és mennyiségét? Nyilvántartják-e a hulladékok összmennyiségét és ismerik-e a hulladékfajták azonosító kódját? Hoztak-e és valósítottak-e meg hulladékmegelőzést célzó intézkedéseket? Ismertek-e a hulladékmentesítés, -kezelés költségei? Figyelembe veszik-e az újrahasznosíthatósági szempontokat a hulladékok gyűjtésénél és kezelésénel? Egyértelmű-e a hulladékgyűjtő edények jelölése? Folyamatosan vizsgálják-e a hulladékok hasznosításának lehetőségét? Rendelkeznek-e jogosítvánnyal a veszélyes hulladékok kezelésére? Szabályszerűen vezetik-e a különösen veszélyes hulladékokra vonatkozó nyilvántartást? Hulladékaikat csak az arra jogosultaknak adják tovább? Biztosított-e hulladékaiknak megbízható módon történő mentesítése, kezelése?

Veszélyes anyagok 6. VESZÉLYES ANYAGOK 6.1 Van-e áttekintésük a vállalatnál felhasznált veszélyes anyagokról? 6.2 Ismerik-e a vállalatnál jelenlévő veszélyes anyagok felhasználására és tárolására vonatkozó jogi előírásokat? 6.3 Biztosítva van-e, hogy a veszélyes anyagokból mindig csak a szükséges mennyiség álljon rendelkezésre? 6.4 A veszélyes anyagok göngyölegén a szükséges jelölések szabályszerűek-e? 6.5 A veszélyes anyagok tárolását és felhasználását összehangolták-e a jogszabályi követelményekkel? 6.6 A tárolás megfelel-e az előírásoknak? 6.7 Rendelkezésre áll-e biztonsági adatlap a veszélyes anyagokhoz? 6.8 Odafigyelnek-e a veszélyes anyagok beszerzésénél azok anyagi összetételére? 6.9 Az üzem szükséges helyszínein megtalálhatók-e a veszélyes anyagokra vonatkozó jogszabályoknak megfelelő tájékoztató-információs anyagok? 6.10 Részt vesznek-e a dolgozók évenként a veszélyes anyagok felhasználására vonatkozó oktatáson és ezt dokumentálják-e?

Kockázati mátrix IV

III

II

I

A

B

Befolyásoló tényezők

Hatás mértéke

C SÚLYOS PROBLÉMA D KÖZEPESEN SÚLYOS PROBLÉMA E MÉRSÉKELTEN SÚLYOS PROBLÉMA

Kockázati mátrix A.

Befolyásoló tényezők Az esemény bekövetkezési valószínűsége A

Nagyon valószínű

A hatásterület nagysága Az egész várost vagy nagyobb városrészeket, továbbá minden korosztályt érintő probléma.

(a már fennálló állapot közvetlen eredményeként, normál esetben is valószínű, illetve folyamatos, meglévő Az esemény helyszínén kívül is jelentős, esemény) esetleg regionális hatás.

A hatás tartóssága

Erőforrások

Akkumulációval járó maradandó állapot, már meglévő, folyamatos hatás, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető.

A meglévő feltételek mellett is könnyen orvosolható problémák.

B

Nagyobb kiterjedésű területeket, egészségügyi vonatkozásban érzékenyebb (figyelmetlen, gondatlan kezelés, előre csoportokat érintő hatások (pl. jelentős látható, de nem feltétlenül kitettség iskolák, kórház mellett, stb.) bekövetkező események esetén)

Hónapokig fennálló állapot, vagy az adott A rövidtávon hozzáférhető probléma orvoslása nélkül ilyen erőforrások mellett megoldható előidézése valószínűsíthető. problémák.

C

Lehetséges

Nagyobb területeket vonalasan érintő, esetleg a város több pontján lokálisan jelentkező problémák.

Hetekig fennmaradó állapot, vagy az adott Hosszabb lefutású pályázatok, jelentősebb erőforrások probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető. mozgósítása mellett megoldható problémák.

Egyedi, kis csoportokat érintő problémák. Lokális, csak az esemény helyszínét érintő hatás.

Hosszabb idejű, órákig fennálló állapot, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető.

A jelenleg adott körülmények között, és a jelenlegi feltételekkel rövidtávon megoldhatatlan problémák, melyek középtávú tervezést igényelnek (5-10 év).

Nincs hatásterülethez kötve, egyedi, diffúz esetek, egyéni lakossági panaszok.

Rövid idejű, esetleg néhány perces hatás, vagy az adott probléma orvoslása nélkül ilyen előidézése valószínűsíthető.

Csak hosszútávon (>10 év) megoldható problémák.

Valószínű

(előre nem jósolható események, pl. üzemzavar, szándékos károkozás esetén) D

Esetleges (extrém körülmények között, pl. nagyobb tűzesetek, földrengés, árvíz stb.)

E

Valószínűtlen (a bekövetkezés jelen körülmények között kizárható)

Kockázati mátrix B.

A hatás mértéke Leírása

Emberre

Környezetre

A kerület megítélésére

A kerület költségvetésére

I

Nagyon súlyos

Rövidtávon súlyos, egészségkárosodást, esetleg halált okozó hatás.

Visszafordíthatatlan környezeti kár, az esemény más, további veszélyeztető eseményt okoz, vagy jogszabályok durva megsértése.

II

Súlyos

Hosszútávon fennálló probléma esetén egészségkárosodást idézhet elő.

A természetes és épített Helyi újságban megjelenő cikk. környezet csak bizonyos idő után (napok, hetek) regenerálódik/regenerálható,.v agy az üzemeltetéstől függően jogszabályi nem-megfelelés.

A probléma elhanyagolása esetén a beálló állapot helyreállítása számottevő költséget igényelhet.

III

Kimenetele kevésbé súlyos

Kellemetlen, az egészségi állapotot nem befolyásoló hatás az emberre.

A természetes és épített környezet az adott körülmények között még tolerálja a hatást. Jogszabályok kisebb megsértése.

A probléma elhanyagolása esetén a beálló állapot helyreállítása nagyobb költséget igényelhet.

IV

Elhanyagolha- A tényezőnek az adott tó körülmények között nincs hatása az emberre, vagy ártalmatlanítása megoldott.

Országos sajtóban való megjelenés

Hosszú távon a turizmus visszaszorulását idézheti elő

A tényezőnek az adott Nincs közvetlen hatással a körülmények között nincs város megítélésére. hatása a természetes és épített környezetre, vagy ártalmatlanítása megoldott.

A probléma elhanyagolása jelentős anyagi kárt okozhat a későbbiekben.

A probléma elhanyagolása esetén a beálló állapot helyreállítása kisebb költséget igényelhet.

Kockázati mátrix IV

III

II

A

B

C SÚLYOS PROBLÉMA D KÖZEPESEN SÚLYOS PROBLÉMA E MÉRSÉKELTEN SÚLYOS PROBLÉMA

I

ABC ELEMZÉS Az ABC-elemzés egy egyszerű, kvalitatív összehasonlításon alapuló (tervezési-értékelési) módszer  segítségével a lényeges feladatok, tevékenységek, folyamatok, termékek, anyagok vagy akár problémák könnyen elhatárolhatók a kevésbé lényegesektől,  az elhatárolás illetve az osztályozás alapját egy relatív fontossági rendbe (prioritás) sorolás képezi, melynek alapján a vizsgálat tárgyát - fontossága szerint - három csoportba lehet sorolni (A, B, C).

ABC ELEMZÉS Az osztályozás lehet a következők szerint:  A: nagyon fontos beavatkozási igény

/

nagyon

problémás

-

sürgős

 B: fontos / problémás - közepes beavatkozási igény  C: nem fontos / nem problémás - nincs beavatkozási igény Az ABC-elemzés eredménye egyrészt konkrétan megfogalmazott beavatkozási javaslatokat mutat, másrészt hozzájárul ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat azokra a gyenge pontokra összpontosítsák, melyeknek a megoldása a jövőre nézve a legnagyobb eredményt ígéri.

ABC ELEMZÉS Az ABC elemzésnél – a vizsgált elemek (pl: anyagok, termékek, feladatok, eljárások…) megfelelő kritériumok (pl: hasznosítási lehetőség, hulladék eltávolítás, termékhasználat…) alapján történő értékelésében - segítséget nyújt egy áttekinthető értékelési táblázat használata. Legyen a következő példa a hulladékkezelés, mint ökológiai kritérium alapján történő értékelés .

ABC ELEMZÉS – ÉRTÉKELŐ TÁBLÁZAT Értékelés „Hulladékkezelés”, mint ökológiai kritérium alapján

A (magas prioritás)

B

(közepes prioritás)

C (alacsony prioritás)

Polyuratán PVC Polyamid Polyproplilén Poliészter Lemez forgács Alu-profil Vas Latex-hab

C C C C C C C C B

B B A B A A A B B

C C C C A A C C C

C B B C B A B C B

Jogi keretek

Társadalmi fogadókészség

C C C C C C C C C

Zavar(állapot) kockázat

C C B B A A B C B

Előtermelés

Termékhasználat

C C B C B C B C B

Ki- és feldolgozás

Hulladékeltávolítás

Vas Alu-profil Polyamid Polyproplilén Polyuratán PVC Poliészter Latex-hab Lemez forgács

Újrahasznosíthatóság

Több ökológiai kritérium alapján történő értékelés

C C C C C C C C 0

(Prioritás: A-magas, B-közepes, C-alacsony, 0-nem releváns)

Lehetséges ökológiai értékelési táblázat, kritériumok Környezeti jogszabályok, politikai követelmények Társadalmi fogadókészség

Veszélyeztetési- és zavarpotenciál

Internalizált környezeti költségek Környezeti hatások… (negatív externális hatások) A megújuló és nem megújuló források kimerítése

A A környezeti jogszabályok figyelmen kívül hagyása, nem betartása A termék vagy folyamat állandóan kritika alatt áll (a társadalom ökológiai igényeinek értelmében) M agas ökológiai veszélyeztetési potenciál, magas zavarveszély, illetve zavarból eredő negatív ökológiai következmények M agas környezeti költségek, termelési veszteségek Nagy a nyersanyag /termék /eljárás környezeti terhelése A források rövid távú kihasználása, veszélyeztetett növény- és állatfajok kihalása, a fenntarthatóság elveinek figyelmen kívül hagyása

B Megütközés az éleződő környezeti jogszabályokkal Az ökológiai igények erősebb elhivatottságot követelnek,

C Anyagok, berendezések, készülékek előírásszerű bevezetése Nincs (említésre érdemes) kritika

Közepes ökológiai veszélyeztetési potenciál, közepes zavarveszély, zavar esetén közepes mértékű ökológiai probléma várható Közepes környezeti költségek, termelési veszteségek Közepes a nyersanyag /termék /eljárás környezeti terhelése A források közepes távú kihasználása, nem megfelelő állattartás, monokultúrák, ipari agrokémia, a veszélyeztetett növény- és állatfajok károsítása

Nincs, vagy csak kicsi az ökológiai veszélyeztetési potenciál és a zavarveszély Alacsony (0) környezeti költségek, termelési veszteségek Alacsony (0) a nyersanyag /termék /eljárás környezeti terhelése Hosszú távon is rendelkezésre álló források, másodnyersanyagok bevezetése

Környezeti hatásfelmérő lap

KÖRNYEZETI HATÁS FELMÉRŐ LAP Tevékenység:

Megnevezés:

Hatást S. okozó sz. tényező 1. 2. 3. 4. 5. Összesen

NÜ: nem üzemszerű V: vészhelyzetben T: tervezett Hatás Értékelés pontszáma ÁllameghatáAnyag mérték- mennyipot rozás egység ség módja

A menny iség B súlyos ság C valószí nűség pontszám A*B*C

Állapot: Ü: üzemszerű M : multbéli

Száma: Oldal: Változat: Dátum: Készítette:

Értékelés/ minősítés

SWOT - elemzés

S: Strenghts

Erősségek

E

W: Weaknesses

Gyengeségek

G

O: Opportunities

Lehetőségek

Á

T: Threats

Fenyegetések (Átkok)

L

SWOT - elemzés

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

LEHETŐSÉGEK

Lehetőségek-erősségek stratégiája

Lehetőségek-gyengeségek stratégiája

FENYEGETÉSEK

Fenyegetések-erősségek Fenyegetések-gyengeségek stratégiája stratégiája

SWOT MÁTRIX Környezeti elemek és önálló hatótényezők Természeti adottságok Társad.-gazdasági adottságok Energiafelhasználás Vízhasználatok Anyaghasználatok Kibocsátások: Levegő Víz-felszíni Víz-felszín alatti Talaj Élővilág Hulladék Zaj, rezgés

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek Fenyegetettség

SWOT MÁTRIX Menedzsment tevékenységek Felső vezetés elkötelezettsége Környezetvédelmi szervezet Jogszabályi megfelelés Környezeti célok, tervek, környezetvédelmi beruházások Kommunikáció Környezetvédelmi oktatás Környezetvédelmi belső szabályozás, dokumentáció Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre Ellenőrzés, monitorozás Nem-megfelelőségek, lakossági panaszok Vezetőségi átvizsgálások

Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek Fenyegetettség

Az öko-térképezés: előkészítő, alapozó módszer Az öko-térképezés • az anyagáram elemzésen alapuló módszer •a környezeti megjelenítésére

tényezők

hatásainak

grafikus

• a környezeti információk megjelenítésének egyszerű módja • viszonylag könnyen elsajátítható, egyszerű technika. Használjunk kérdéslistát!

Előkészítő, alapozó módszer Az öko-térképezés célja lehet • a környezeti állapotfelmérés előkészítése, segítése, • a környezeti hatások azonosításának lehetőségét nyújtja. Az információszerzés technikája: • dokumentum áttekintés, • interjúk, • helyszíni bejárás. Eredmény: • RAJZON MEGJELENÍTETT ÉRTÉKELÉS!

A térképezés Előkészítő fázis: • a telephelyi helyszínrajzok előkészítése, • a jelrendszer kialakítása. Helyszíni vizsgálati fázis: • információk, adatok gyűjtése, helyszínrajzo(ko)n történő megjelenítése (rajzolás). Minden esetben a gondatlanság, a rossz gyakorlat is! • Értékelés: • minden egyes térkép külön – külön (indikátorokkal is), • aggregáltan (indikátorokkal is).

„Milyen” térkép Mire készül ökotérkép? • Elhelyezkedés • Zavarások • Víz • Talaj • Levegő, szagok, zaj, por • Energia • Hulladék • Kockázatok

Elhelyezkedés - Átnézeti térkép Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Mely pontokon érintkezik az üzem a szomszédokkal? 2. Mi a terület hivatalos besorolása (ipari övezet, belterület…)? 3. A cég tevékenysége milyen személy és teherforgalmat idéz elő? 4. Milyen kapcsolatban vagyunk a környéken lakókkal? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): • Környező utak, házak bejelölése • Házak emeleteinek bejelölése • Területhasználat • Bejáratok • Közlekedés irányai

Zavarások Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Bejövő és kimenő anyag és energiaáramok? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): • Kémények, ventilátorok, szellőzők • Tartályok és tárolóedények • Fontos tevékenység területe (parkoló, épület, gyep) • Közlekedés iránya

Víz Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Hol magas a vízfelhasználás? 2. Hol kerülnek veszélyes anyagok a lefolyóba? 3. Helyettesíthetők-e a vízre nézve veszélyes anyagok? 4. Elképzelhető balesetek? 5. Vannak-e költségmegtakarítási lehetőségek? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): • Lefolyók • Csatornarendszer

Talaj Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Baleset bekövetkeztekor veszélybe kerülhet a talajvíz? 2. Mi történik balesetkor (eljárás)? 3. Hol találhatók régi tartályok? 4. Van meglévő talajszennyezés? 5. Milyen anyagból van a tárolóhelyiség alja? Le vannak külön választva? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): • Tárolóhelyek • Víztározó tartályok • Tartályok és kádak

Levegő, szagok, zaj, por Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Milyen a beltéri levegő minősége a cégnél? 2. Milyen zajforrások vannak? 3. A szűrőket rendszeresen cserélik? 4. Mikor volt az utolsó karbantartás? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): • Kémények • Leválasztók • Zaj • Illékony vegyületek

Energia Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Hol vannak veszteségek és pazarlások? 2. Megfelelőek-e az elektromos berendezések? 3. Hol keletkezik hőveszteség?

Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): • Túl erős világítás • Energiaveszteség • Túlméretezett berendezés

Hulladék Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Vannak-e intézkedések a hulladékcsökkentés érdekében? Mik ezek? 2. Keletkezik-e veszélyes hulladék, Ha igen, hol gyűjtik, tárolják…? 3. Van-e újrahasznosítás, milyen mértékben? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): •Szemetes edények •Hulladékgyűjtés iránya •Háztartási és veszélyes hull. keveredése •Hulladékgyűjtők

Kockázatok Iránymutató kérdések lehetnek például: 1. Vészkijáratok hogyan vannak jelölve? 2. Van-e a dolgozókkal is ismertetett tűzriadó terv? 3. Hol használ a cég veszélye, mérgező, rákkeltő... anyagokat? Mit vizsgáljunk, mit jelöljünk? (Például): •Balesetszerű kiömlés •Előírások megszegése •Oldószerfelhő… •Csúszásveszély….

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER

„a vállalat általános menedzsment rendszerének az az alrendszere, amely tartalmazza azokat a





tervezési és ellenőrzési tevékenységeket, hatás- és felelősségi köröket, gyakorlati alkalmazásokat, eljárásokat, folyamatokat és erőforrásokat,

amelyek a kidolgozására, bevezetésére, megvalósítására, fenntartására és felülvizsgálatára irányulnak.”

• 1992. BS 7750 – Környezetvédelmi Irányítási Rendszerek – a világ első környezetvédelmi irányítási szabványa • a francia AFNOR 30-200, majd az ír IS 310.

• 1996. A BS 7750 szabvány mintájára készült az ISO 14000 szabványcsalád • 1993. 1836/93/EEC számú rendelet: az ipari termelővállalatok önkéntes részvételéről az EMAS (Eco-Management and Audit Scheme, Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer) rendszerben. • 2001. EMAS II. • 2004. december: ISO 14001:2004

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER KIÉPÍTÉSÉSNEK ÉS MŰKÖDTETÉSÉSNEK ELŐNYEI A folyamatos javítás lehetőségén túl a környezetmenedzsment rendszer kiépítésének és működtetésének további szempontjai lehetnek a következők: KÜLSŐ SZEMPONTOK:: − a vállalati image, goodwill javítása, − megfelelés a külső és belső érdekelt felek elvárásainak (az ökológiai problémát általában a vállalaton kívüli érdekelt felek képviselik), BELSŐ SZEMPONTOK:: − rendszerszerű működés, − megfelelés a törvényi, jogszabályi előírásoknak, − a jelentős környezeti hatások értékelése, − a korábbi üzemzavarok, balesetek értékelése, − a meglévő környezeti gyakorlat felülvizsgálata, − a jövedelmezőség javítása, − egyértelmű felelősség, − a környezettudat javítása.

A KÖRNYEZETMENEDZSMENT RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK CÉLJA • A felső vezetés a rendszer bevezetésével és működtetésével biztosítja a környezeti politikában, programokban megfogalmazott célok megvalósítását. • A felső vezetés alapvető célja a megelőzés, a hangsúlyt tehát inkább a megelőzésre, mint a “helyesbítő” akciókra helyezi. • A felső vezetés célja a környezeti teljesítmény állandó, folyamatos javítása, ez fogalmazódik meg a politikában, programokban is: a rendszerrel biztosítható a szabályozásoknak megfelelő működés.

A FELSŐVEZETÉS SZEREPE A RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN



elkötelezett a környezetmenedzsment rendszer kiépítése és működtetése mellett



kidolgozza a környezeti politikát



biztosítja a rendszer kiépítését és működtetését

A CSAPATMUNKA SZEREPE A rendszer kiépítése egy olyan TEAMMUNKÁ TEAMMUNKÁT feltételez, ahol: 

mindenki legjobb tud ása szerint vesz rrészt észt a tudása vvállalati állalati k örnyezeti teljes ítmény jav ításában, környezeti teljesítmény javításában,



ez ért a k örnyezeti teljes ítmény áállandóan llandóan javul, ezért környezeti teljesítmény



a siker a vvállalati állalati kult úra áállandó llandó elem évé ééss kultúra elemévé motiv ációs ttényezőjévé ényezőjévé vválik. álik. motivációs

A környezetmenedzsment rendszer elemei Környezetmenedzsment rendszer Környezeti politika Környezeti tervezés

Környezeti oktatás, továbbképzés

Helyesbítő intézkedések

Kommunikáció Környezeti információs rendszer Monitoring rendszer

Szervezet, hatáskör és felelősség

Dokumentáció (Környezeti kézikönyv)

Belső auditok Vezetőségi átvizsgálás

Egy környezetmenedzsment rendszer megvalósítási lépései Elkötelezettség Előzetes környezeti felmérés Környezeti politika Áttekintések

Szervezet és személyzet

Auditok

Hatások regisztere és értékelése

Jelentések, feljegyzések

Szabályozások regisztere

Működés szabályozása Környezeti kézikönyv

Célok és célkitűzések Menedzsment program

AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE

ISO 14001 ISO 14004

HAZAI JELZET

MSZ EN ISO 14001 MSZ ISO 14004

SZABVÁNY CÍME Környezetközpontú irányítási rendszerek. Követelmények és alkalmazási irányelvek KIR. Az elvek, a rendszerek és a megvalósítást segítő módszerek általános irányelvei KIR. Általános útmutató az alapelvekre, rendszerekre és támogató technikákra kis- és középvállalatoknak ISO 19011

ISO 14005 ISO 14010

MSZ EN ISO 14010

A környezeti audit irányelvei. Általános elvek

ISO 14011

MSZ EN ISO 14011

A környezeti audit irányelvei.Auditeljárások. A KIR auditja

ISO 14012

MSZ EN ISO 14012

A környezeti audit irányelvei. A környezeti auditorok képzettségi kritériumai

ISO 14013

Útmutató környezeti auditálás vezetéséhez

AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE

ISO 14014 ISO 14015 ISO 14020 ISO 14021 ISO 14022

HAZAI JELZET

SZABVÁNY CÍME Előzetes környezeti állapotfelmérés (felülvizsgálat) A telephely környezeti vizsgálata és a jogi összefüggések Környezeti címkézés. Általános alapelvek minden típusú címkézéshez Környezeti címkézés - Önnyilatkozat (kihirdetés) Környezeti jogcímek - Fogalmak és meghatározások

Környezeti címkézés - Szimbólumok

ISO 14023

Környezeti címkézés - Tesztelés/ellenőrzés. A környezeti címkézés alkalmazási módszerei

ISO 14024

Környezeti címkézés - Bizonylati eljárások - Vezérelvek, gyakorlati alkalmazások és igazoló (bizonyító) eljárások

ISO 14031

A környezeti teljesítmény értékelése

AZ ISO 14000-ES SZABVÁNYSOROZAT TARTALMA SZABVÁNY JELE

HAZAI JELZET

ISO 14032

SZABVÁNY CÍME A környezeti teljesítmény értékelése iparágak szerint

ISO 14040

MSZ EN ISO 14040

Életciklus-értékelés. Alapelvek és keretek

ISO 14041

MSZ EN ISO 14041

Életciklus-értékelés. A cél és a tárgy meghatározása és leltárelemzés

ISO 14042

Életciklus-értékelés. A környezeti hatások értékelése

ISO 14043

Életciklus-értékelés. Életciklus javítás vizsgálata

ISO 14062

Környezetorientált formatervezés

ISO 14063

Környezeti kommunikáció

Az ISO 14000-es szabványsorozat modellje A környezeti tényezők A termék környezeti rangsorolása teljesítményének leírása A környezeti A terméktényezők környezeti teljesítményének beillesztése a javítása terméktervezésbe és

Javítsd

Tervezd meg

Ellenőrizd Hajtsd végre

fejlesztésbea Információszerzés termék Kommunikáció környezeti a környezeti tényezőiről teljesítésről Kommunikáció a

Az ISO 14040 Életciklus értékelés ISO 14062 Környezeti design Az ISO 14020 Környezeti címkézés, nyilatkozatok

környezeti teljesítésről

ISO 14063 Környezeti kommunikáció

A szervezetek környezeti A környezeti teljesítés teljesítésének figyelemmelleírása kísérése

Az ISO 14030 A környezeti teljesítés értékelése

A rendszerműködés Információszerzés a hatékonyságának környezetirányítási figyelemmel rendszerkísérése hatásosságáról

Az ISO 19011 A környezetközpontú irányítási rendszer auditálása

MSZ EN ISO 14001 KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése

1. Tárgy 2. Rendelkező hivatkozások 3. Fogalom-meghatározások 4. A környezetközpontú irányítási rendszer követelményei 4.1. Általános követelmények 4.2. Környezeti politika 4.3. Tervezés 4.3.1. Környezeti tényezők 4.3.2. Jogszabályi és egyéb követelmények 4.3.3. Célok, előirányzatok és programok

4.4. Bevezetés és működtetés 4.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör és hatáskör 4.4.2. Felkészültség, képzés és tudatosság 4.4.3. Kommunikáció 4.4.4. Dokumentáció 4.4.5. A dokumentumok kezelése 4.4.6. A működés szabályozása 4.4.7. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

MSZ EN ISO 14001 KÖRNYEZETI KÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZEREK KÖVETELMÉNYEK ÉS ALKALMAZÁSI IRÁNYELVEK A szabvány szerkezeti felépítése 4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés 4.5.2. A nemmegfelelőség kiértékelése

4.5.3. Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység 4.5.4. A feljegyzések kezelése 4.5.4. Belső audit

4.6. Vezetőségi átvizsgálás MELLÉKLETEK A. Útmutató a követelmények használatához B. Kapcsolat az ISO 14001 és az ISO 9001 között C. Irodalomjegyzék

AZ ISO 14001 RENDSZER A szabvány általános célja: a környezetvédelem támogatása a gazdasági-társadalmi szükségletekkel összhangban.

Jogszabályi megfelelés Környezeti Környezeti politika politika

Input

Folyamatos javítás Szennyezés megelőzés

ISO 14001

Környezeti Környezeti teljesítmény teljesítmény

Output

Az ISO 14001 szabvány modellje Cselekedj Folyamatos javítás Vezetőségi átvizsgálás

Környezeti politika

Ellenőrizd

Tervezd Ellenőrzés

Tervezés Bevezetés és működés

Csináld

Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Tervezd

• Politika • Környezeti tényezők • Jogi és egyéb követelmények • Célok, előirányzatok és programok

Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Csináld • • • •

Szervezeti felépítés és felelősség Képzés Kommunikáció A rendszer dokumentációja

• A dokumentumok kezelése • A működés szabályozása • Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre

Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Ellenőrizd

• Figyelemmel kisérés és mérés • Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység • Feljegyzések • Belső audit

Az ISO 14001 szabvány elemeinek illeszkedése a Deming ciklusba Cselekedj

• Vezetőségi átvizsgálás

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE A szabvány olyan környezeti politika kidolgozását kívánja a szervezetektől, amely környezeti politika "tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket."

Környezeti politika

4.2 Környezeti politika A rendszerkiépítés első lépése a környezeti politika kidolgozása. A környezeti politikát a szervezet felső vezetése határozza meg. “a szervezet nyilatkozata általános környezeti teljesítésével kapcsolatos szándékairól és elveiről, amely keretet ad a környezeti célok és előirányzatok meghatározásához”. “tartalmazzon elkötelezettséget arra, hogy teljesítik a rájuk vonatkozó környezetvédelmi jogszabályokat és határozatokat, valamint a szervezet által vállalt egyéb követelményeket.”

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők

Környezeti politika Tervezés

A KÖRNYZETI HATÁSOK ÉRTÉKELÉSE

Jelentőségi kritérium

Környezeti szempontok

Üzleti szempontok

• a hatás erőssége, mértéke

• a kapcsolódó szabályozások szankciói

• a hatás súlyossága, veszélyessége

• a hatás megváltoztatásának nehézsége

• a hatás időtartama

• a változtatás hatása más tevékenységekre (folyamatokra)

• a bekövetkezés valószínűsége, gyakorisága

• imázsra gyakorolt hatás • kapcsolat az üzleti partnerekkel

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők

• Jogi és egyéb követelmények Környezeti politika Tervezés

4.3 Tervezés 4.3.2. Jogi és egyéb követelmények

“A szervezet hozzon létre és tartson fenn olyan eljárást, amelynek segítségével felderíthetők és megismerhetők legyenek a jogi és a szervezet által vállalt egyéb követelmények, amelyek a szervezet tevékenységének, termékeinek vagy szolgáltatásainak környezeti tényezőire vonatkoznak.”

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Környezeti tényezők • Jogi és egyéb követelmények • Célok, előirányzatok és programok

Környezeti politika Tervezés

A KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÉS HATÁROK SZEREPE A RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN

Tervezés

Tevékenység (Folyamatok), Termékek, Szolgáltatások

Környezeti tényezők Környezeti hatások Jelentős környezeti hatások KÖRNYEZETI POLITIKA Célok, előirányzatok és program(ok) Működés szabályozása

POLITIKA ÉS CÉLOK LEBONTÁSA CÉLOK

ÁLLAPOT

FEJLESZTÉS

Üzletági szint

Politika

Vállalati szint

Politika

Környezeti Program

Osztály szint

Politika

Akciók

Fejlesztési célok

Tervezés

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Erőforrások, funkciók, felelősségek és hatáskörök

Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.1. Erőforrások, funkciók, felelősség és hatáskörök A szabvány elvárása, hogy a felső vezetés “jelöljön ki egy vagy több olyan vezetőségi megbízottat, akinek minden más felelősségi körétől függetlenül legyen meghatározott szerepe, felelőssége és hatásköre arra, hogy: • biztosítva legyen a környezetközpontú irányítási rendszer követelményeinek meghatározása, bevezetése és fenntartása e szabványnak megfelelően; • készüljenek jelentések a környezetközpontú irányítási rendszer eredményeiről a felső vezetőség számára átvizsgálás céljából, és hogy ez alapul szolgáljon a környezetközpontú irányítási rendszer tökéletesítéséhez.” Mivel a különböző vállalatok szervezeti felépítése különböző, ezért a környezeti felelősségek és hatáskörök meghatározása az adott szervezeti struktúrának megfelelő meghatározást igényel.

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Szervezeti felépítés és felelősség • Kompetencia, képzés és tudatosság Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.2. Képzés, tudatosság és kompetencia A szabvány a következő követelményt támasztja: A vállalat “hozzon létre és tartson fenn eljárásokat, amelyek által alkalmazottai vagy tagjai minden egyes funkcionális részlegben és minden egyes szinten tudatában legyenek, • milyen jelentősége van annak, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek • melyek a lényeges környezeti hatások - a meglevők és a lehetségesek -, amelyek az ő munkájukból erednek, továbbá hogy milyen környezeti előnyök származnak abból, ha az illető személy teljesítése javul • mi a szerepük és felelősségük abban, hogy a környezeti politika, az eljárások és a környezetközpontú irányítási rendszer követelményei teljesüljenek, beleértve a felkészülést vészhelyzetekre és a reagálási követelményeket • milyen következményei lehetnek annak, ha eltérnek az előírt operatív eljárásoktól.”

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Szervezeti felépítés és felelősség • Képzés, tudatosság és kompetencia • Kommunikáció

Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.3. Kommunikáció A környezetvédelemmel kapcsolatos kommunikáció magában foglalja a vállalat környezeti tevékenységeire vonatkozó belső és külső információáramlás rendszerbe foglalását. A külső és belső érdekelt felek megfelelő tájékoztatása hozzájárul ahhoz, hogy a vállalatról kialakult kép (image, goodwill) kedvező legyen, illetve a munkavállalók ösztönözve legyenek a környezeti célok megvalósításában. A szabvány követelménye, hogy a vállalat dokumentált eljárás(ok)ban szabályozza kommunikációs tevékenységét a környezeti tényezőkkel és a környezeti menedzsment rendszerrel kapcsolatban: • “belső kommunikáció céljából a szervezet különböző szintjei és funkcionális részlegei között • azért, hogy a külső érdekelt felektől érkező lényeges információt átvegye, dokumentálja és reagáljon rá.”

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Szervezeti felépítés és felelősség

• Képzés, tudatosság és kompetencia • Kommunikáció • Dokumentáció • A dokumentumok kezelése

Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.4. A Dokumentáció A szabvány dokumentációs kötelezettségként azt írja elő, hogy a “szervezet alakítson ki és őrizzen meg – papíron vagy elektronikus formában – információt: • az irányítási rendszer magvát képező elemeknek és ezek kölcsönhatásainak leírása érdekében; • a kapcsolódó dokumentáció érdekében.” A dokumentációnak tehát elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy leírja a rendszer alapelemeit és azok kölcsönhatásait. A dokumentáció beépülhet a vállalatnál már működő (hatályos) egyéb rendszerekbe. A szabvány nem írja elő önálló kézikönyv készítését.

4.4.5. A DOKUMENTUMOK KEZELÉSE

Bevezetés és működtetés

• Jóváhagyott ? • Utolsó módosítás dátuma ?

DO

M U K

Ó I C Á T N E

• Azonosítható ? • Átvizsgált / Aktualizált? • Rendelkezésre áll ? • Elavult példányok kivonása

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Szervezeti felépítés és felelősség • Képzés, tudatosság és kompetencia • Kommunikáció • A környezetközpontú irányítási rendszer dokumentációja • A dokumentumok kezelése • A működés szabályozása • Felkészültség és reagálás vészhelyzetekben

Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.6. A működés szabályozása A szabvány azt a követelményt támasztja, hogy “a szervezet jelölje meg azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek a szervezet politikájával, céljaival és előirányzataival összhangban - az ott megállapított jelentős környezeti tényezőkkel kapcsolatosak”. Ezért kívánja meg a szabvány, hogy “a szervezet írjon elő működtetési kritériumokat a szervezet által használt javak és szolgáltatások meghatározható jelentős környezeti tényezőire nézve, és közölje a megfelelő eljárásokat és követelményeket a beszállítókkal és a vállalkozókkal”.

4.4 Bevezetés és működtetés 4.4.7. Felkészülés és reagálás vészhelyzetekre A szabvány követelménye, hogy a szervezet készítsen terveket és eljárásokat az esetleges vészhelyzetek kezelésére annak érdekében, hogy megfelelően tudjon reagálni a váratlan eseményekre, balesetekre. A szervezetnek ezért eljárásokat kell fenntartania a potenciális vészhelyzetek kezelésére, tehát a normális üzemi viszonyok kezelésén túl figyelembe kell venni azokat az eseményeket is, melyek a normálistól eltérő üzemi viszonyok, illetve vészhelyzetek esetében következhetnek be.

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés

Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés

Bevezetés és működtetés

4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés A szabvány elvárása, hogy a vállalat dokumentált eljárásban szabályozott módon kísérje figyelemmel és időről-időre értékelje környezeti teljesítését. A vállalatnak értékelnie kell a célok és előirányzatok teljesülését. Az értékeléshez a vállalat dolgozzon ki olyan jelzőrendszert (mutatószámokat), amelynek segítségével az egyes területek, illetve célok és előirányzatok objektív módon értékelhetők. A teljesítés nyomon követéséhez kidolgozott jelzők, mutatók jellemezzék az egyes tevékenységeket, feleljenek meg a környezeti politikának, céloknak és előirányzatoknak.

4.5. Ellenőrzés 4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés A vállalat, ahol megítélése szerint az értékeléshez szükséges, mérésekkel támassza alá a környezetre jelentős hatással bíró tevékenységeit, műveleteit. Ehhez a szervezetnek megfelelő mérő, ellenőrző (monitoring) rendszerrel kell rendelkeznie. A mérési adatok megbízhatóságát a megfelelő mérőműszerek alkalmazása és azoknak előírásszerű kalibrálása jelenti. A szabvány ezen túl követelményként fogalmazza meg, hogy a szervezet rendszeres időközönként értékelje a tevékenységével összefüggő jogi és egyéb követelményeknek való megfelelést.

MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE

Felügyelet jellegének meghatározása

A mérési igények és eszközök azonosítása Nem kalibrált eszközök kezelése

Ellenőrzés

Hitelesítés, kalibrálás elvégzése Hitelesítés, kalibrálás dokumentálása MÉRŐESZKÖZÖK KEZELÉSE

Mérő szoftver, érvényesítő ellenőrzés

Kezelés, tárolás, megóvás a sérülésektől

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés • Megfelelőség értékelése Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés

Bevezetés és működtetés

4.5 Ellenőrzés 4.5.2. Megfelelőség értékelése A megfelelősség melletti elkötelezettségnek megfelelően a szervezetnek létre kell hoznia, be kell vezetnie és fenn kell tartania eljárásokat a vonatkozó jogszabályi követelményeknek való megfelelés értékelésére. A szervezetnek figyelnie kell az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést. A szervezetnek ezt az értékelést célszerű kombinálnia a jogszabályi megfelelés értékelésével, vagy külön eljárásokat kell kifejlesztenie. A szervezetnek meg kell tartania a periodikus ellenőrzésekről készült feljegyzéseket.

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés • Megfelelőség értékelése • Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti politika Tervezés Ellenőrzés

Bevezetés és működtetés

4.5 Ellenőrzés 4.5.3. Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység A szabvány elvárása, hogy “a szervezet hozzon létre és tartson fenn eljárásokat a felelősség és az illetékesség körének meghatározására: a nemmegfelőségek kezeléséért és vizsgálatáért, továbbá az okozott hatás csökkentésére, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység kezdeményezésére és végrehajtására történő intézkedésért.” Ezek az intézkedések legyenek arányban a “probléma nagyságával és összemérhető a szóban forgó környezeti hatással”.

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés • Megfelelőség értékelése

• Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti politika • Feljegyzések Tervezés Ellenőrzés

Bevezetés és működtetés

Ellenőrzés

4.5.4. FELJEGYZÉSEK KEZELÉSE

Azonosítás

Selejtezés

Tárolás Hozzáférés

Védelem Megőrzési idő

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE • Figyelemmel kísérés és mérés •Megfelelőség értékelése •Nemmegfelelőség, valamint helyesbítő és megelőző tevékenység Környezeti

• Feljegyzések

politika

• Belső audit

Tervezés

Ellenőrzés

Bevezetés és működtetés

4.5 Ellenőrzés 4.5.5. Belső audit

A szabvány elvárása, hogy “a szervezet hozzon létre és tartson fenn programo(ka)t és eljárásokat a környezetközpontú irányítási rendszer időszakos auditjára, amelyet azért kell elvégezni, hogy: a) megállapítsa, vajon a környezetközpontú irányítási rendszer • megfelel-e a környezetközpontú irányítás tervezett intézkedéseinek, beleértve a nemzetközi szabvány követelményeit; • megfelelően lett-e bevezetve és fenntartva; és b) információval szolgáljon a vezetés részére az audit eredményeiről.”

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE

Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés

Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

4.6 Vezetőségi átvizsgálás A célok, előirányzatok teljesülésének, illetve a rendszer működőképességének megállapítására, a rendszer folyamatos megfelelőségének és hatékonyságának biztosítására a felső vezetésnek (az általa meghatározott időközönként) át kell vizsgálni a működő rendszert. Az átvizsgálásnak ki kell terjednie:
a környezeti célok és követelmények felülvizsgálatára,
a környezeti teljesítmény felülvizsgálatára,
a rendszer hatékonyságának az értékelésére,
a környezeti politika áttekintésére, az esetlegesen szükséges változtatások megfogalmazására.

?

AZ ISO 14001 SZABVÁNY MODELLJE

Folyamatos javítás

Vezetőségi átvizsgálás Ellenőrzés

Környezeti politika Tervezés Bevezetés és működtetés

A KÖRNYEZETI MENEDZSMENT RENDSZER FEJLESZTÉSE “Célképzés” CÉLOK

MÉRÉS

FEJLESZTÉS

Üzletági szint

Politika

Fejlesztési Koncepció

Vállalati level

Poitika

Körny.Mgt. Program

Osztály level

Politika

Akciók

“Fejlesztési program”

“Helyesbítő és megelőző tevékenység”

Gyakoriság

“Folyamatok menedzselése

Értékek

AZ EURÓPAI UNIÓ 761/2001 RENDELETE (EMAS II.)

Európai Parlament és Tanács 761/2001 sz. rendelete

„amely lehetővé teszi a szervezetek önkéntes részvételét a Közösség környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerében” (2001. március 19.)

Rendszer

EMAS I.

EMAS II.

Kiadás éve

1993 (1995 óta működik) 1836/93 EK

2001 761/2001 EK

Részvevők köre

Ipari vállalatok. Más szektor részvétele nemzeti szabályozástól függően lehetséges.

Bármilyen szervezet.

Program-KIR

Környezetmenedzsment program.

ISO 14001 szabvány szerinti rendszer + kiegészítések.

Egyéb

Kis és középvállalkozások, valamint önkormányzatok támogatása. Logó alkalmazása. Regisztrálandó „egység”. Munkavállalói részvétel.

Alkalmazottak részvétele

Környezeti nyilatkozat

ISO 14001 Jogszabályi megfelelés

Környezeti teljesítmény

Szervezet Szervezet környezeti politikája Előzetes környezeti felülvizsgálat

EMAS

Környezeti program Audit ciklus legfeljebb 3 évente

Környezeti célok

Környezet menedzsment rendszer

Vizsgálat

Környezeti audit

Hitelesítés

Akkreditált Környezeti Hitelesítő

Környezeti nyilatkozat Közlemény a részvételről

Környezetvédelmi Hatóság Akkreditációs Rendszer

Közvélemény Illetékes Testület

Nyilvántartás CEN

Szabványok

Bizottság

Tagállam

Választmány

Kommunikáció az egyes résztvevők között Európai Unió

Akkreditált Környezeti Hitelesítő Akkreditáló Testület

Tagállam Illetékes Testület Környezetvédelmi Hatóság

Hitelesítendő Szervezet

Az EMAS Magyarországon • 1995. LIII. törvény: – Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszer (EMAS) • Beiktatta: 2001. évi LV. tv. 14. §.

• 74/2003. (V. 28.) korm. rendelet – A Környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról

• Csak néhány regisztrált telephely van vs kb. 1000 ISO 14001 szerint tanúsított szervezet

Rendszer

ISO 14001

EMAS

Szabályozás, Intézményi háttér

Nemzetközi szabvány: 1996. MSZ EN ISO 14001: 1997. Intézmények a szabványok kiadását valamint a tanúsítók akkreditálását végzik.

EU Rendelet 1836/93 majd 761/2001. Minden EU Tagországban: - Akkreditáló szervezet - Illetékes testület: hitelesítők és tanúsítottak ellenőrzése.

Elkötelezettség, környezeti politika.

Elkötelezettség, folyamatos javítás.

Jogszabályi megfelelés… „Fizikai” környezeti teljesítmény javítása telephelyenként.

Környezeti jogszabályoknak való megfelelés

Elkötelezettség a betartásra. Sorozatos nemmegfelelés esetén a tanúsító visszavon(hat)ja a tanúsítványt.

Kötelező. Megszegés esetén az Illetékes testület azonnali felfüggeszti, visszavonja.

Rendszer

ISO 14001

EMAS

Előzetes állapotfelmérés.

Első alkalommal javasolt, de csak a környezeti tényezők azonosítása kötelező a tervezési fázisban. Tényezőlista készítése ajánlott.

Kötelező. Közvetett és közvetlen környezeti tényezők minimum listája.

Nyilvánosság

Politika nyilvánosság számára hozzáférhető. Nincs kötelező nyilvántartás.

Nyilvános politika és környezeti nyilatkozat. EU szintű nyilvántartás.

Környezeti jelentés, nyilatkozat.

Környezeti jelentés készítése ajánlott.

Kötelező érvényesített és hitelesített nyilatkozat közlése max. 3 évente. Frissítés évente.

Rendszer

ISO 14001

EMAS

Mi tanúsítható?

Szervezet, telephely egység, folyamat.

Szervezet és/vagy telephely.

Audit

Gyakorlatban 1-3 évente. Tanúsító akkreditálása a gyakorlatban a tapasztalaton és végzettségen múlik. Országhatárok könnyen átjárhatók.

Legfeljebb 3 évenként. Tanúsító akkreditálása csak bizonyos iparágakra érvényes. (NACE). Országhatárok feltételekkel átjárhatók.

Logó használata

Tanúsító szervezet adja. Az ISO logója nem használható.

Szabályozott. (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót)

Hogyan lehet ISO 14001-ből EMAS? + előzetes állapotfelmérés + jogszabályi megfelelés + környezeti nyilatkozat + éves érvényesítés

AZ EMAS RENDELET ELŐÍRÁSAI A KÖRNYEZETI NYILATKOZATRÓL

A nyilatkozattal szembeni fontos követelmény, hogy tartalmazza a szervezet környezeti céljaihoz és előirányzataihoz képest elért környezeti teljesítményről rendelkezésre álló adatok összefoglalását, a lényeges környezeti hatásokra tekintettel.

Közvetlen környezeti tényezők

Közvetett környezeti tényezők

A regisztrálásra kerülő „egység”: -a vállalati menedzsment hatóköre és a földrajzi elhelyezkedés kombinálva, -a regisztrálandó „egység” nem terjedhet túl egy EU Tagállam határain, -ha egy „egység” több telephellyel rendelkezik, minden telephelynek meg kell felelnie az EMAS előírásainak. Milyen „verziók” léteznek? (Lásd a 681/2001 sz. Útmutatót!) 1.Egyetlen telephelyen működő szervezet. 2.Különleges esetben telephelynél kisebb egység regisztrálása. 3.Több telephelyen működő szervezet: a.Ugyanolyan vagy hasonló tevékenységet folytató telephelyek esetén. b.Különböző tevékenységet folytató telephelyek esetén. 4.Szervezetek, amelyek nem köthetőek egy adott telephelyhez. 5.Átmeneti telephelyen üzemelő szervezetek. 6.Egymástól független szervezetek együttes szervezetként történő regisztrációja. 7.Egy területen működő, hasonló vagy ugyanolyan tevékenységet végző kis szervezetek együttes regisztrációja. 8.Helyi önkormányzatok és kormányzati szervezetek.

EMAS az ipari és szolgáltató szektorban Összesen 3300 regisztráció 4771 telephelyen (2006. június)

• • • • •

Vegyipar Élelmiszer- és italgyártás Szennyvíz és folyékony hulladék Fémipar (kiv. gépgyártás) Víz, gáz villamos szolgáltatók

268 257 233 215 171

• • • • •

Hotel és étterem Közhivatalok Oktatás Egészségügy Közlekedés

215 170 134 111 109

http://europa.eu.int/comm/environment/emas

BS 8555: „Elefánt darabokban” • Ha kicsik vagyunk, hogyan együnk elefántot?

Kisebb szeletekben!

BS 8555: „Elefánt darabokban” • 2003 április: BS 8555 • ISO 14001 és/vagy EMAS hat lépcsőben történő bevezetése teljesítményértékeléssel összekötve • Pilot projektek kis és középvállalatok részvételével (Egyesült Királyság és EU)

ACORN módszer Egy-egy lépés megtételére 2-3 hónapra van szükség, bármelyik után meg lehet állni, de párhuzamosan is bevezetésre kerülhetnek. • • • • • •

1. Elkötelezettség biztosítása, alapelvek 2. Jogi, ügyfél- és piaci elvárások 3. Célok, előirányzatok, programok kifejlesztése 4. Bevezetés és működtetés 5. Ellenőrzés, audit & felülvizsgálat 6. Az ötödik lépés sikeres befejezését követi az ISO 14001 szerinti tanúsítás vagy EMAS regisztráció

EMAS – Miért? Beruházások azonosítása Reakció a részvényesek elvárására Költségcsökkentés Környezeti hatások csökkentése Veszélyek azonosítása Szervezet fejlesztése Tökéletesített egyeztetés Jobb arculat Dolgozói motiváció Energia és forrásmegtakarítás Folyamatos fejlesztés 0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

10

EMAS célok Vízfelhasználás csökkentése Képzés, oktatás és tudatosságemelése Légszennyezés csökkentése Nyersanyagfelhasználás csökkentése, újrafelhasználás Vízszennyezés csökkentése Energiafelhasználás csökkentése Hulladék/veszélyes hulladék csökkentése 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Idő… 40%

Csak EMAS

%

30% 20%

EMASés ISO14001

10% 0% 6-tól 9-ig Kevesebb, mint 6 hónap

10-től 12-ig 13-tól 18-ig 19-től 24-ig több, mint 24 hónap Bevezetési időtartam

•

A környezeti marketing szempontjából is legfontosabb kommunikációs csatornák: − Reklám, médiák, − Közönségkapcsolatok (PR), − Személyes eladás (mintaboltok), − Direkt marketing, − öko-jelek, − Sponsoring, − Környezeti jelentés, − Egyéb.

• A környezeti jelentés: “egy jogi személy által a környezeti hatásokról és üzemi teljesítményről benyújtott információk összesége, amelyek hasznosak az érdekelt felek számára a köztük és a jelentést benyújtó fél közötti kapcsolat felmérésében.” (The Association of Chartered Certified Accountants)

• -

Környezeti jelentések világszerte

Európában: - Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Írország, Olaszország, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország, Svájc, Hollandia, Egyesült Királyság.

-

Amerikában: - Egyesült Államok (TRI), Kanada, Kolumbia, Brazília, Argentína.

-

Ázsiában: - Japán, Hong Kong, India.

-

továbbá: - Oroszország, Ausztrália és Új-Zéland.

European Pollutant Emission Register (EPER)
Az első EU szintű nyilvántartás ipari emissziókról
Levegő és víz
9424 ipari telephely éves adatai
EU15 + Norvégia és Magyarország
50 anyag (bizonyos mennyiség felett)
Egyelőre a 2001-es adatok szerepelnek.
http://www.eper.cec.eu.int/eper/

A környezeti jelentések típusai • piacorientált környezeti jelentések • Vállalati kommunikáció súlypontú • Ökomarketingre koncentráló • Ökológiai elszántságról tanúskodó

• imázs-centrikus környezeti jelentések • menedzsment-orientált környezeti jelentések

Piacorientált jelentések

Környezeti jelentés Célja

Célcsoportja

Jellemzői

Készítői

Környezetvédelmi Vállalati kommunikáció aktivitások és teljesítmények ábrázolása. súlypontú

Piaci partnerek, sajtó.

Kiragadott, pozitív példák és tevékenységek előtérbe állítása.

Környezeti problémák által kevésbé érintett nagyvállalatok, konszernek.

Ökomarketingre koncentráló

Versenytársakkal szembeni előny érzékeltetése. Környezetvédelmi teljesítmények és ökoelkötelezettség közzététele.

Piaci partnerek.

Környezetkonform termékek és termelési eljárások kihangsúlyozása.

A fogyasztói javak piacán aktív közepes nagyságú (502000 foglalkoztatott) vállalatok.

Ökológiai elszántságot tükröző

Környezetorientált vállalati filozófia és az ökológiai előnyök közlése. Az „éllovas szerep” megtámogatása.

Piaci partnerek, sajtó, környezeti és fogyasztói civil szervezetek.

Részletes (bölcsőtől a sírig) termék- és problémaorientált megközelítés, ökológiai mérlegekkel alátámasztva.

Élelmiszeripai kisvállalkozások (20-200 foglalkoztatott).

A vállalati imázs környezetvédelem általi megtámogatása.

»A környezeti jelentések elemei

⇒Vállalati profil ⇒Környezeti politika ⇒Célok és eredmények ⇒Teljesítmény és megfelelés ⇒Menedzsment rendszerek és eljárások ⇒Független igazolás, tanúsítás

• A környezeti jelentésekből származó előnyök • A felső vezetés összetartását sugározza a fontos külső érdekelt felek irányába • Erősíti az érdekelt felek kapcsolatait • Erősíti a versenyelőnyt ("kezdő lépés" effektus) • A nyilvánosság felismeri a vállalat megbízhatóságát és szavahihetőségét • A célok kitűzése és a nyilvános jelentések a környezeti teljesítmény növekedéséhez vezetnek • A hatékony belső szabályozás minimálisra csökkenti a külső beavatkozás kockázatát • Elősegíti az olyan beszállítói listákra való felkerülést, amely a preferált "zöld" beszállítókat tartalmazza • Csökkenti a vállalati kockázatot, ami költségcsökkenést eredményezhet, illetve szélesítheti a beruházók körét • Javítja az alkalmazottak morálját • Nagyobb nyereség

Környezeti Teljesítmény fogalma Környezeti teljesítmény a vállalat „rendes” (pl. gyártási) tevékenysége során a környezetre és emberi egészségre gyakorolt hatásokból, és az ezek csökkentésére tett intézkedésekből tevődik össze. A környezeti teljesítmény javulásáról akkor beszélhetünk, ha a tényleges, mérhető terhelés csökken, a több intézkedés önmagában nem kielégítő.

Környezeti Teljesítmény fogalma ISO 14001 „A környezetközpontú irányítási rendszer mérhető eredményei, viszonyítva a környezeti szempontoknak a szervezet által megvalósított, a környezeti politikán, célokon és előirányzatokon alapuló szabályozásához.”

ISO 14031 „A környezeti tényezők irányításának, kézbentartásának eredménye a szervezetnél.”

Környezeti Teljesítmény értékelése A környezeti teljesítmény értékelése olyan állandó belső menedzsment folyamat és eszköz, amely környezeti indikátorokat használ fel arra, hogy összehasonlítsa a szervezet múltbeli és jelenlegi környezeti teljesítményét a környezeti teljesítményre vonatkozó kritériumaival.

Környezeti Teljesítmény fogalma A környezeti indikátor: információt szolgáltat egyrészt egy szervezet fizikai környezeti teljesítményéről, másrészt a menedzsmentnek a szervezet környezeti teljesítményének javítására tett intézkedéseiről, továbbá a környezet helyi, regionális, nemzeti vagy világméretű állapotáról.

Módszerek Kategória (fő ágak)

KTÉ eszköz (alágak) 1.Grafikus megjelenítések

I. Megalapozó módszerek 1.KIR hatás-értékelési eljárásai 1.EPE: ISO 14031 II. Indikátor módszerek 1.Öko-hatékonysági értékelés

III. Anyag- és energia-forgalmi módszerek

1.Öko-mérlegek 1.Környezeti költségszámítás 1.Több-lépcsős környezeti besorolások

IV. Hierarchizáló módszerek 1.Környezeti minősítések 1.Környezeti teljesítmény indexek V. Szintetizáló módszerek

1.Öko-pont módszerek 1.Hatásokba való átszámítások

Az ISO 14031 szabvány modellje Cselekedj

Döntés

Az értékelési program javítása

Ellenőrizd

Felülvizsgálat • A javítási lehetőségek számbavétele

Adatok, Adatok, információk információk Eredmények, Eredmények, kommunikáció kommunikáció

Az értékelési program kidolgozása • célok • elvárások • erőforrások • eljárások

Az értékelés lefolytatása •Adatgyűjtés •Adatok elemzése, átalakítása •Eredmények •Jelentés készítése

Csináld

Tervezd

A KTÉ tervezésének szempontjai A KTÉ tervezését és meghatározó szempontok:

az

indikátorok

kiválasztását

• a jelentős környezeti tényezők és hatások, • a jogi és egyéb követelmények teljesítéséhez szükséges információk, • az érdekelt felek elvárásai, • a szervezet által a környezeti teljesítésre meghatározott kritériumok, • a helyi, térségi, globális környezet állapotára ható információk rendelkezésre állása.

Menedzsment megfontolások A KTÉ tervezésénél a döntés előkészítésénél vegyék figyelembe: • a külső környezetet (társadalmi, kulturális), • a vállalati stratégiát, a környezeti politikát, a jogi környezetet, az érdekelt felek véleményét, •a szervezet összes tevékenységét, termékét, szolgáltatásait, • a szervezet jelentős környezeti tényezőit.

Indikátorok kapcsolatrendszere A KÖRNYEZET ÁLLAPOTA (KTI-k)

Információ

MENEDZSMENT

Érdekelt felek

(KTI-k)

Anyagok, szolgáltatások és energia

MŰKÖDÉS (KTI-k) Fizikai létesítmények és berendezések, logisztika

Termékek, szolgáltatások, hulladékok, kibocsátások

A környezeti indikátorok kiválasztása 1. A KTÉ tervezésénél kiválasztásának szempontjai:

a

környezeti

indikátorok

• elegendő számú releváns és értékelhető indikátor kerüljön kiválasztásra, • a kiválasztott indikátorok tükrözzék a tevékenységét, annak volumenét (mennyiségét),

szervezet

• a kiválasztott indikátoroknak biztosítaniuk kell, hogy az értékeléshez a menedzsment elegendő információval rendelkezzék.

A környezeti indikátorok kiválasztása 2. A környezeti indikátorok kiválasztása meghatározza, hogy milyen adatokat kell gyűjteni, illetve milyen rendelkezésre álló adatokat kell felhasználni az értékeléshez. A környezeti indikátorok által hordozott információ szükség szerint lehet • abszolút, relatív, • normalizált, • súlyozott. • minőségi, • aggregált.

Adatoktól a Teljesítmény indikátorokig -abszolút (pl. kWh villamosenergia) -relatív (pl. kWh/tonna késztermék) -normalizált (többféle energiaadat átalakítása egységesen MJ-ra) -súlyozott (ár, környezeti hatások stb.) -aggregált (pl. energiafelhasználás környezeti hatásainak dimenzionálására a kibocsátott kg CO2/év) - minőségi (pl. felhasznált energiahordozó)

Adatoktól a Teljesítmény indikátorokig kg CO2

Aggregáció potencia faktorok

Adat

protokoll

Normalizáció

Értelmezés tevékenységi szint

kWh – elektr. Nm3

- gáz

liter - olaj

MJ - energia

Szabványosítás

MJ/tonna - termék

Környezeti teljesítmény értékelés Környezeti Teljesítmény Indikátor Működési Teljesítmény Indikátor Input Indikátor

Output Indikátor

Menedzsment Teljesítmény Indikátor Rendszer Indikátor

Környezeti Állapot Indikátor

Működési Területi Indikátor

Környezeti Nem termelési Belső képzés & Anyagok Menedzsment Tudatosság Energia outputok a Politikák & Beszerzési Víz levegőbe, vízbe, Eljárások teljesítmény Megújuló talajba Jogi Stakeholder erőforrások Termékteljesítmény követelmények Nem megújuló Logisztika & Kommunikáció Panaszok Szolgáltatások Pénzügyek erőforrások Környezeti Logisztika & költségek/hasznok Szolgáltatások szabványok

Környezeti állapot indikátor, beleértve a levegő, talaj, víz, növényvilág, állatvilág , élőhelyek, esztétika, örökség, kultúra

A működési KTI-k kiválasztásának szempontjai A működési környezeti teljesítés indikátorok hatóköre: • a szervezet fizikai létesítménye és berendezései, eszközei, azok működése, • a logisztika területei (beszerzés, szállítás, raktározás, karbantartás), • a szervezet működéséhez szükséges anyag-, energia- és szolgáltatásinputok, • a szervezet működésének outputját képező termékek (hulladékok, kibocsátások) és szolgáltatások.

Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük először az abszolút mutatókat, példaként a következőket (input indikátorok): • a termelő és kiszolgáló folyamatokba belépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben • felhasznált alapanyagok, segédanyagok fajtánként természetes mértékegységben, • felhasznált energia mértékegységben,

fajtánként

természetes

• felhasznált egyéb természeti erőforrások fajtánként természetes mértékegységben stb.

(víz)

Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • a környezeti elemekbe történő szennyező anyagok kibocsátása fajtánként természetes mértékegységben • levegőbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben), • vízbe történő kibocsátás indikátora (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben),

Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további abszolút mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • hulladék mutatók • a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), • zajterhelési mutató • a termelő és kiszolgáló folyamatok okozta zajterhelés.

Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat (output indikátorok): • légszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból légszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez), • vízszennyezési mutató (a termelő és kiszolgáló folyamatokból vízszennyezésként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben, viszonyítva a bevitt anyagok mennyiséghez.

Működési teljesítés indikátorok A működéssel összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül további relatív mutatók, példaként a következők (output indikátorok): • hulladék mutatók • a termelő és kiszolgáló folyamatokból hulladékként kilépő anyagok fajtánként természetes mértékegységben (kommunális, termelési), viszonyítva a bevitt anyagok mennyiségéhez, • fajlagos hulladékmennyiség • keletkezett hulladék (kg), viszonyítva a gyártott termékhez (kg).

Működési teljesítés indikátorok •Szennyező anyagok kibocsátása (fajtánként) •Fajlagos szennyező anyag kibocsátás •Keletkező hulladékok mennyisége (fajtánként) •Fajlagos hulladékmennyiség •Hulladék arány, % •Légszennyezési mutató

•Kommunális vízfelhasználás mutató •Vízszennyezési mutató

•szennyező anyag (kg-ban, mg/m3ben stb.) •szennyező anyag kg termék kg, l, m3,db stb. •kg hulladék •keletkezett hulladék, kg termék kg •keletkezett hulladék felhasznált anyag •gyártásokból légszennyezés ként kilépő anyagok a gyártásokba bevitt anyagok •kommunális vízfogyasztás dolgozók x munkanapok •gyártásokból vízszennyezésként kilépő anyagok a gyártásokba bevitt anyagok

Működési teljesítés indikátorok •Energia hatékonysági mutató

•összes energia felhasználás forgalom (termelés)

•Anyaghatékonysági mutató 1.

•gyártásokba bevitt anyagok a gyártásokból légszennyezésként kilépő anyagok

•Anyaghatékonysági mutató 2.

•gyártásokba bevitt anyagok a gyártásokból vízszennyezésként kilépő anyagok

•Anyaghatékonysági mutató 3

•gyártásokba bevitt anyagok a gyártásokból hulladékként kilépő anyagok

•Hulladék mutató

•gyártásokból hulladékként kilépő anyagok a gyártásokba bevitt anyagok

•Veszélyes anyagok átlagos napi készlete

•(mennyisége)

A menedzsment KTI-k kiválasztásának szempontjai A menedzsment környezeti teljesítés indikátorok hatóköre átfogja: • a szervezet minden szintjének politikáit, alkalmazottait, gyakorlatait, eljárásait, • a politika megvalósításához szükséges döntéseket, tevékenységeket, amelyek kapcsolódnak a szervezet környezeti tényezőihez. Az indikátoroknak olyan információkat kell szolgáltatniuk, amelyek leírják a menedzsment tevékenységét, • mint pl. a programok, a kommunikáció, az oktatás, a dokumentáció, a helyesbítő intézkedések stb.

Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő abszolút mutatókat: • környezetvédelmi bírságok mutatója • kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke, • környezetvédelmi panaszok mutatója • a környezetvédelmi panaszok száma és területe.

Menedzsment teljesítés indikátorai A menedzsment tevékenységével összefüggő indikátorok kiválasztását meghatározó szempontok közül tekintsük példaként a következő relatív mutatókat: • környezetvédelmi beruházások mutatója • a környezetvédelmi beruházások értéke, viszonyítva a vállalati összberuházáshoz képest, • környezetvédelmi üzemelési költségek mutatója • a környezetvédelmi üzemelési költségek nagysága, viszonyítva a vállalati üzemelési költségek nagyságához.

Menedzsment teljesítés indikátorai •Környezetvédelmi beruházások mutatója •Időarányos teljesítés jelzője •Környezetvédelmi “üzemelés” jelzője

•kvi beruházások értéke a termeléssel kapcsolatos összberuházáshoz képest •az időszakra tervezett beruházások időarányos teljesítése •kvi üzemelési költségek üzemelési költségek

•Bírságok jelzője

•Kirótt és kifizetett bírságok száma, értéke

•Auditok jelzője

•Tervezett és megvalósított belső auditok száma

•Célok jelzője •Környezetvédelmi panaszok jelzője •Vezetőségi átvizsgálások jelzője •Oktatás jelzője

•Kitűzött és megvalósított célok, előirányzatok és programok száma •Környezetvédelmi panaszok száma •Vezetőségi átvizsgálások száma •részt vevők száma munkavállalók száma

A környezeti állapot KTI-k kiválasztásának szempontjai A környezeti állapot indikátorok hatóköre: • ezek az indikátorok a környezet adott elemének minőségét, vagy valamely jellemző paraméterét mérik, • bár használhatók a szervezet környezeti hatásainak mérésére, de alapvetően nem a hatásokat mérik. A környezeti állapot indikátorok kialakításának és fejlesztésének feladata alapvetően a szervezeten kívüli más szervezetek (állam, NGO, szakmai szövetségek stb.) feladata.

Alcoa-Köfém 1999

2000

2001 I.n.év

Egység

I. A telephely viszonyítási adatai Termelés Alkalmazottak száma

164,15

184,85

47,65

ezer tonna

1890

1922

1871

fő

II. Hulladékok 1.

Nem veszélyes hulladék

103,7

109,8

26,8

ezer tonna

1.

Veszélyes hulladék

18,4

14,2

3,7

ezer tonna

1.

Hasznosított hulladék

97,5

106,2

28,4

ezer tonna

1.

Hulladék hasznosítási arány

79.8

85.6

93.1

%

1.

Alumínium termék egységre jutó hulladék

0.337

0.338

0.293

kg/tonna

1.

Fajlagos nem hasznosított hulladék

0.068

0.049

0.020

Kg/tonna

folytatás III. Vízfelhasználás - szennyvízkibocsátás 1.Nyersvíz felhasználás

438,1

574,6

159,1

ezer m3

1.Visszavett csapadékvíz és talajvíz

301,7

274,2

50,6

ezer m3

1.Csapadékvíz és talajvíz hasznosítási aránya

58

52

45

%

1.Élővízbe elengedett csapadékvíz és talajvíz

217

250,8

62

ezer m3

220,5

254,9

66,4

ezer m3

0

0

0

Forint

122

129,5

33,1

GWh

52685

52558

15005

ezer m3

1.Alumínium termék egységhez szüks. energia

743

701

695

KWh

1.Alumínium termék egységhez szüks. földgáz

321

284

315

m3

1.Kiömlések (20 liter feletti)

0

0

0

darab

1.Lakossági panaszok

0

0

0

darab

1.Hulladékszállítással kapcsolatos problémák

0

0

0

darab

1.Flóra és/vagy fauna károsítás

0

0

0

darab

1.Csatornába elengedett kom. és ipari szennyvíz 1.Szennyvízbírság és csatornabírság IV. Energiafelhasználás 1.Elektromos energia 1.Földgáz

V. Környezetvédelmi események

Európai Közös Mutatók • 1. Az állampolgárok elégedettsége a helyi önkormányzattal. • 2. Helyi hozzájárulás a globális éghajlatváltozáshoz. • 3. Helyi mobilitás és személyszállítás. • 4. Hozzáférés a helyi közterületekhez és szolgáltatásokhoz. • 5. A helyi levegő minősége. • 6. A gyerekek utazása az iskolába és vissza. • 7. A helyi önkormányzat és a helyi vállalkozások fenntartható kezelése. • 8. Zajszennyezés. • 9. Fenntartható területhasználat. • 10. A fenntarthatóságot elősegítő termékek. • 11. Ökológiai lábnyom.

1. Az állampolgárok elégedettsége a helyi önkormányzattal.

 Lakossági panaszok száma (db)  Lakossági bejelentések (javaslatok) száma (db)

2. Helyi hozzájárulás a globális éghajlatváltozáshoz.

 Telephelyek ÜHG kibocsátása (tonna CO2)  Közlekedésből származó ÜHG (tonna CO2)  Fűtés, távhőszolgáltatás ÜHG kibocsátása (tonna CO2)

3. Helyi mobilitás és személyszállítás.

 Gépjárműforgalom (forgalomszámlálási adatok)  Tömegközlekedés (utasforgalom)  Áruforgalom (áru tonnakilométer)

  4. Hozzáférés a helyi közterületekhez és  szolgáltatásokhoz.  

Zöldterületek nagysága, aránya (m2, %) Parkosított területek nagysága (db, m2) Sétáló utcák hossza (db, m) Játszóterek területe (db, m2) Kijelölt kutyasétáltatók (db, m2)

5. A helyi levegő ő minő ősége.

 Imissziós levegőminőségi adatok (mg/m3)  Határérték 25% alatti szennyezettségű napok száma (nap/év)

6. A gyerekek utazása az iskolába és vissza.

     

Napi utazás ideje (óra) Napi utazás hossza (km) Tömegközlekedők aránya (/%) Autóval közlekedők aránya (%) Gyalog vagy kerékpárral közlekedők aránya (%) Kerületen kívülről bejáró iskolások aránya (%)

7. A helyi önkormányzat és a helyi vállalkozások fenntartható kezelése.

 ISO14001/EMAS rendszerrel rendelkező intézmények és telephelyek száma, aránya (db, %)  Önkéntes környezeti jelentések száma (db)  Önkormányzati környezetvédelmi programok, célok teljesülése (%)  Önkormányzat környezetvédelmi ráfordításai (ezer HUF), összes ráfordítás (ezer HUF)  PPP programok, kezdeményezések száma (db)  PPP programok értékei (ezer HUF)

8. Zajszennyezés.

 Nappali zajterhelés (dB)  Éjszakai zajterhelés (dB)  Zajszennyezett területen élők aránya (%)

9. Fenntartható területhasználat.

 Zöldmezős / Barnamezős beruházások aránya (%)  Keretövezet besorolások aránya típusonként (%)

10. A fenntarthatóságot elő ősegítő ő termékek.

 Környezetbarát-termékek fogyasztása (%)

11. Ökológiai lábnyom.

 Átlagos ökológiai lábnyom területe (ha) (Iskolai felmérésekkel, kerületi rendezvényeken kitöltött tesztekkel becsülhető.)

Életciklus értékelés (Life Cycle Assessment LCA) Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás életútja során vizsgálja a környezeti szempontokat és a potenciális hatásokat. Egy termék életútjának nevezzük a

- szükséges nyersanyag bányászattól és - előkészítéstől - a termék gyártásán keresztül - a termék használatáig és -a használat után keletkező hulladék elhelyezéséig terjedő szakaszt - ide sorolva a újrafelhasználást és hasznosítást is

(Wenzel et al., EDIP project1996)

Illusztráció… • Nyersanyagok kinyerése

• Termelés • Használat és fenntartás • Lerakás

Recycling Újrahasználat

• Anyagfeldolgozás

Potenciális hatások

Életciklus értékelés (LCA) Az életciklus-elemzés tárgya általában olyan termék, folyamat vagy szolgáltatás, melynél választási lehetőségünk van az azonos funkciójú, de a környezetre eltérő mértékben ható rendszerek közt. A környezeti hatásoknál figyelembe kell venni: -a források felhasználását, -az emberi egészséget és -az ökoszisztéma állapotát.

Életciklus értékelés (LCA) Történelmi áttekintés: 1960’ első energia mérlegek (emissziók csak később) 1969 „többkritériumos elemzés”: üveg/PET (Coca-Cola) 1970-80 első fecskék (Skandinávia) 1980-90 fokozódó ipari érdeklődés 1985-… tudományos megalapozás 1997. szabványosítás (ISO 14040-43) 2000- megerősődés, terjedés, hatásbecslési technikák LCA software-k: GaBi, SimaPro, UMBERTO

Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43

Életciklus: (MSZ ISO 14040, 1997) „Egy termék hatásrendszerének egymás után következő, egymáshoz kapcsolódó szakaszai, a nyersanyag beszerzéstől vagy a természeti erőforrás keletkezésétől az újrahasznosításig vagy az ártalmatlanításig.” Életciklus-elemzés: (MSZ ISO 14040, 1997) „Egy termék hatásrendszeréhez tartózó bement, kimenet és a potenciális környezeti hatások összegyűjtése és értékelése annak teljes életciklusa során.”

Életciklus értékelés ipari alkalmazása
A vizsgált rendszer anyag- és energiaigényének, ill. az emisszióknak a meghatározására. (hatékonyság)
Egy termék, folyamat vagy szolgáltatás teljes életciklusán belül azon pontok megállapítására, ahol a forrásfelhasználás ill. az emissziók legnagyobb mértékű csökkentését lehet és kell elérni. (tényezők és hatások)
A vizsgált rendszer inputjainak és outputjainak összehasonlítására alternatív termékekkel, folyamatokkal vagy szolgáltatásokkal. (versenyképesség)
Segítséget nyújt új termékek, folyamatok vagy szolgáltatások fejlesztésében, amennyiben az LCA-t potenciális tervezési eszköznek tekintjük a környezeti minőség fejlesztésére. (ökodizájn)

Életciklus értékelés alkalmazása - közigazgatásban A közigazgatás felelőssége az életciklus személetű gondolkodás támogatása, mivel egy eszköze lehet a fenntarthatóság felé tett lépések értékelésének. Az LCA főbb közigazgatási alkalmazásai:
öko-címkézési rendszerek
integrált termék-politika (IPP)
betét-visszatérítési rendszer
támogatások és adórendszerek kialakítása
általános környezetpolitikai és termékpolitikai irányelvek

Életciklus értékelés részletessége Részletes LCA szint: A részletes LCA a legteljesebb, az életciklus minden lépésére kiterjedő elemzési módszer, amely azonban igen költség- és időigényes, ezért ritkán alkalmazzák. Fogalmi LCA szint: Az életciklusban való gondolkozást jelenti. Az életciklus értékelés legegyszerűbb módja, mely során egy korlátozott és csak minőségi lista alapján történik becslés a környezeti hatásokra. Ez az értékelési szint csak alapkérdésekre ad választ, az új termék előnyeit, hátrányait mutatja be. Egyszerűsített LCA szint. Egyszerűsített LCA egy, az életciklus egészét átfogó becslés. A felhasznált adatok az életciklus egészét átfogják, de általánosak, gyakran standard modelleket használ fel. Az egyszerűsített becslés csak a legfontosabb környezeti aspektusokra figyel vagy a potenciálisan előforduló környezeti hatásokra ill. az életcikluson belül csak egy-egy kiragadott lépésre összpontosít.

Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43 Funkcionális egység - egy termékrendszer mennyiségi megjelenése, amely referencia egységként szolgál a tanulmányban:
1 MJ energia, 1 liter tej, 1kg kenyér, stb.
annyi festék, amennyivel 10 nm fal 10 évig védve van
annyi mosópor, amivel 100 kg ruhát ki lehet mosni
olyan papírdoboz, ami 24db 1literes tejet elbír, 10 út során
konkrét személyautó típus v. 300.000 KM megtétele?

 utas KM?

Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040-43

termék rendszer - anyagilag és energetikailag összefüggő folyamat egységek gyűjteménye, melyek egy vagy több meghatározott funkcióval rendelkeznek. rendszerhatár - termék rendszer és a környezete közti kapcsolat. folyamat egység (modul) - termék rendszer legkisebb része, amelyben adatgyűjtés folyik az elemzéshez.

Az életciklus-becslés szerkezete Cél és hatásterület meghatározása

Leltár analízis Hatás becslés

Közvetlen felhasználások:

Értelmezés

- Termék fejlesztés és javítás - Stratégiai tervezés - Vállalati politika kialakítása - Marketing - Egyéb

Életciklus értékelés (LCA) ISO 14040 1. Cél, hatásterület meghatározása Elemzés pontosságát és megbízhatóságát nagymértékben befolyásoló tényezők (Rendszerhatár!)









időbeli lefedettség, földrajzi lefedettség, technológiai lefedettség. adatok megbízhatósága, teljessége, reprezentativitása, adatforrások reprezentativitása, állandóság, reprodukálhatóság, információ megbízhatósága.

rendszerhatárok emisszi ók misszió

““határtól-határig” hatá határtó rtól-hatá határig” rig” alrendszerek alrendszerek

„„köztitermék” köztitermé ztitermék” forrá források

kitermelé és kitermel kitermelés

elő őkészí elelőkészítés szítés

termelé és termel termelés

haszná álat haszn használat

Energia ia Energ Energia

““bölcsőtől bölcső lcsőtől aa hatá árig” hat rig” határig”

““bölcsőtől bölcsőtől aassírig” írig”

leraká ás lerak lerakás

emisszi ók misszió

TERMELŐRENDSZER EGY PÉLDÁJA AZ ÉLETCIKLUS-ÉRTÉKELÉS SZÁMÁRA KÖRNYEZET

SZÁLLÍTÁS

ENERGIAELLÁTÁS

MÁSIK RENDSZER

ELEMI ÁRAM

MÁSIK RENDSZER

NYERSANYAG BESZERZÉS

HULLADÉKKEZELÉS

RENDSZERHATÁR

TERMELÉS

FELHASZNÁLÁS ELEMI ÁRAM

RECYCLING ÚJRAFELHASZNÁLÁS KÖRNYEZET

Életciklus értékelés (LCA) ISO 14041 2. Életciklus leltárelemzés Az input és output adatok kvantitatív analízisét végezhetjük el ebben a szakaszban, adatgyűjtési és számítási eljárások segítségével. Ezek az adatok magukba foglalják az erőforrások kiaknázását, levegőbe, vízbe, talajba való kibocsátásokat. Az értelmezések ezen adatok alapján történnek, a cél és hatásterület függvényében.

TERMELŐRENDSZEREN BELÜLI EGYSÉGFOLYAMATOK SÉMÁJA

Elemi Elemiáramok áramokbe be

Modul

Elemiáramok áramokkiki Elemi Közbenső termékáramok be

Elemi Elemiáramok áramokbe be

Modul

Elemiáramok áramokkiki Elemi

Modul

Elemiáramok áramokkiki Elemi

Közbenső termékáramok ki

Elemi Elemiáramok áramokbe be

a leltárkészítés TERMÉK ÉLETCIKLUS (ÉLETÚT) LELTÁR (MÉRLEG) KÉSZITÉS TECHNIKÁJA Nyersanyag N

ALRENDSZEREK

PRIMER (Fa) / SZEKUNDER (Hulladékpapír)

Levegő

li

Víz

v

Segédanyagok c Energia

Légszennyezés L m

A B

C

j

D k

e l

G

E

RENDSZERHATÁR

F

Vízszennyezés Talaj Zaj/rezgés/hő

V n S p Z s

(EMISSZIÓK)

(FORRÁSOK)

Késztermék T li + vj + ck + e l + N = L m + Vn + S p + Z s + T

Belépési oldal Kilépési oldal Félkész termékek Energiahordozók Üzemi víz X0Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához

Előző modul(ok)ból Életúton kívülről Nyersanyagok Segédanyagok Másodlagos nyersanyagok Elsődleges energiahordozók Víz Hulladékhő

Termék Energiahordozók Üzemi víz Tevékenységek Szilárd, folyékony és gáznemű maradványok kezeléséhez, lerakásához

MODUL

Következő modul(ok)ba Életúton kívülre Lerakandó hulladék Másodlagos nyersanyagok Hulladékhő Vízterhelés Légköri emisszió

Életciklus értékelés (LCA) ISO 14042 3. Hatásbecslés
1. hatáskategóriák meghatározása: Pl. abiotikus források, biotikus források, földhasználat, globális felmelegedés, sztratoszférikus ózon csökkenés, ökotoxikus hatások, humán toxikus hatások, fotokémiai oxidálók képzése, savasodás, eutrofizáció, munkakörnyezet.


2. osztályozás: a leltáradatok hozzárendelése a hatáskategóriákhoz
3. jellemzés: leltár adatainak modellezése a hatáskategórián belül
4. értékelés/súlyozás: az eredmények relatív fontosságának megállapítása

hatásbecslés Források ..... Emissziók levegőbe CO2 CO CF4 CH4 N2O NOx SO2 HCl HF ..... Emissziók vízbe foszfát NH3 NH4 .....

CO2 CO CF4 CH4 N2O NOx SO2 HCl HF

NOx foszfát NH3 NH4

GWP 1 3 6300 25 270 AP 0,7 1 0,88 1,6 NP 0,13 1 0,33 0,33

 GWP * emisszió i

[kg]

i

 GWP

 AP * emisszió [kg] i

i

 AP  NP * emisszió [kg] i

i

 NP

pl. Eco-indicator ‘95 Emisszió CFC

Környezeti hatás

Nehézfémek

PAH

Karcinogének

VOC DDT CO2 SO2

Eredmény

Halálozások

szubjektív

Nyári szmog Téli szmog

Egészség károsodás

Peszticidek

kár

Ökoindikátor érték

becslés

Üvegházhatás Savasodás

NOx P

Értékelés

Ózonszint

Pb Cd

por

Kár

Ökoszisztéma

Eutrofizáció 4. Ábra:Az Ökoindikátor súlyozási elve.(Goedkoop et al., 1996)

Eco-indicator 95 pontok fémiparra Production of metals (in millipoints per kg) Indicator

Secondary aluminium Aluminium Copper, primary Copper, 60% primary Secondary copper Other non-ferrous metals Stainless steel Secondary steel Steel Sheet steel

1.8 18 85 60 23 50-200 17 1.3 4.1 4.3

Description

made completely from secondary material containing an average of 20% recycled material primary electrolytic copper from relatively modern factories normal proportion secondary and primary copper 100% sec. copper, ínot easy to obtain!) estimate for zinc, brass, chromium, nickel etc.; lack of data sheet material, grade 18-8, 1 mm thickness block material made from 100% scrap block material with average 20 % scrap cold-rolled sheet with average 20% scrap

Életciklus értékelés (LCA) ISO 14043 4. Értelmezés Az életciklus-elemzés ezen fázisában a leltár analízis és a hatásbecslés eredményeit egyesítik, és a cél és hatásterülettel összehasonlítva következtetéseket vonnak le és javaslatokat tesznek a döntéshozóknak. Az értelmezés az eredmények érvényességének, hitelének ellenőrzése és értékelése, amely segíti a döntéshozatalt.

pl. pl. filteres filtereskávéfőző: kávéfőző: egyszerűsített egyszerűsített LCA/I LCA/Igyártásra gyártásra coffee bean

paper

polystyrene

aluminium

sheet steel

glas

roasting

filter production

injection moulding

extrusion

stamping forming

forming

assembly + transport packaging electricity use water disposal of filters + coffee in org. waste

disposal in municipal waste

pl. pl. filteres filtereskávéfőző: kávéfőző: egyszerűsített egyszerűsített LCA/I LCA/Igyártásra gyártásra 7.3 kg coffee bean roasting

paper filter production

1 kg

0.1 kg

0.3 kg

0.4 kg

polystyrene

aluminium

sheet steel

glas

injection moulding

extrusion

stamping forming

forming

assembly + transport packaging

375 kWh electricity

use

disposal of filters + coffee in org. waste

disposal in municipal waste

water

White boxes are not included in assessment/inventory

Pl.1liter tej: célok, rendszerhatárok

• 1 liter friss tej környezeti terhelése; • 1 liter friss tej vs. 1 liter hosszanfriss tej összehasonlítása; • a friss tej csomagolására alkalmas csomagolóeszközök összehasonlítása; • gyenge pontok analízise a terméklánc során; • tisztább termelési lehetőségek vizsgálata a terméklánc analízise során Forrás: Tamaskó, TTMK, 2002

A program jellemzői • • • • • • •

dinamikus rendszer, 17167 anyagáram a teljes rendszerben, korrigált termelési adatok, rögzített paraméterek, hazai energia adatok, hazai hulladékgazdálkodás (új modell!), egyszerűsített modellek .

A tejlánc környezeti terhelése (%-ban)

mg

tejipar

csomagolóanyag

elosztás

fogyasztás

hulladékgazdálkodás

84%

8%

2%

2,5%

0,5%

2%

összehasonlító elemzés friss tej esetén gyártás+elosztás

• 1 – poly • 2 – TetraRex • 3 – PET palack • 4 – PE kanna • 5 – üveg (elméleti) (25 töltéssel számolva) (%-ban kifejezve, TetraRex=100%)

1

2

37+ 100+ 101 100

3

4

5

88+ 100

84+ 100

143+ 273

hulladékgazdálkodás

1 16

2

3

4

100 114 119

5 7 (159)

friss, hosszanfriss tejcsomagolás összehasonlító elemzése • nem egy literre vonatkozatva, • fogyasztási szokások figyelembe vételével, • egyszerűsítésekkel (termelési hulladék, fogyasztás, mosás, gyűjtés, stb). tejgyártás

csomagolóanyag

elosztás

kereskedelem

felhasználás

hulladékgazdálkodás

poly

100

37

101

85

100

16

TetraRex

100

100

100

100

100

100

hosszanfriss

95

127

87

9

95

138

1000 liter tej környezeti terhelése %

%

%

Fenntartható fejlődés mutató

OECD

EU

ENSz

Savasodási potenciál (AP) [kg SO2-egyenérték]

3,6

3,5

2,35

Vizi ökotoxicitási potenciál (AETP) [kg DCB-egyenérték]

0,3

0,215

0,355

Eutrofizációs potenciál (EP) [kg foszfát-egyenérték]

9,93

9,29

11,7

Globális felmelegedési potenciál (GWP 100 years) [kg CO2-egyenérték]

80,7

81,9

79,1

0,05

0,0358 0,0593

5,4

4,93

Ózonbontó potenciál (ODP) [kg R11-egyenérték] Humán toxicitási potenciál (HTP) [kg DCB-egyenérték]

6,4