Helyzetkép 2016. szeptember – október
Gazdasági növekedés Az idei évben eddig végbement – részben előre látható, részben váratlan – történések összességében rontották a globális gazdaság növekedési kilátásait. A fejlett világban tapasztalható válsághelyzetek, különösen az Európai Unió problémái az intézményi szerkezet konfliktusaitól a pénzpiacok instabilitásán át a brit kiválás bizonytalanságáig, valamint az amerikai elnökválasztás okozta kiszámíthatatlanságig negatív kockázatok halmozódását eredményezik. Az első háromnegyed év adatai alapján feltételezhető a fejlett országok gazdasági növekedésének mintegy fél százalékpontos lassulása a múlt évhez viszonyítva. Ennél nagyobb mértékű csökkenés várható a világkereskedelemben, és komoly bizonytalansági tényező a nyersanyagpiacokon tapasztalható kiszámíthatatlanság. Az eddig megismert statisztikai adatok alapján az OECD országok összesített gazdasági teljesítménye a múlt évi 2,1%-ot követően az idei első három negyedévben – előzetes adatok szerint – 1,7%-kal nőtt. Az Európai Unió egyesített GDP-je tavaly 1,8%-kal emelkedett, és ugyanezt a dinamikát megőrizte az első háromnegyed évben is. Az Unió legnagyobb gazdaságai megőrizték vagy némileg még növelték is a tavalyi dinamikát. A német gazdaság a múlt évben 1,7%-kal, míg az idei év eddig megfigyelt időszakában 1,8%-kal bővült. A brit GDP a tavalyi évben 2,2%-kal, míg az idei első kilenc hónapban 2,1%-kal emelkedett. A francia gazdaság növekedési üteme a 2015. évivel azonosan az első három negyedévben 1,3%-kal bővült a múlt év hasonló időszakához képest. Az olasz gazdaságra is ugyanez a tendencia volt jellemző: az első háromnegyed évben a tavalyival azonos mértékben, 0,8%-kal emelkedett a GDP volumene. A spanyol gazdaság a múlt évben 3,2%-kal, az idei év első kilenc hónapjában 3,3%-kal növelte a teljesítményét. Az Amerikai Egyesült Államok gazdasági növekedése érzékelhetően lassult az idei évben. A múlt évben a bruttó hazai termék volumene 2,6%-kal, tehát a fejlett országok körében kifejezetten gyorsan emelkedett; ezt követően az idei első három negyedévben 1,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Lassan bővül a japán gazdaság: a múlt év közepén lábalt ki a
2
recesszióból, azóta is szerény a növekedési ütem. 2015-ben és az idei első három negyedévben egyaránt 0,5%-kal nőtt a GDP. Az elemzők több éve komolyan tartanak a kínai gazdaság lassulásának világgazdasági hatásától. Kínában valóban fokozatosan mérséklődik a növekedés dinamikája, így már a múltat jelenti a kétszámjegyű bővülés; a dilemmát az okozza: előre látható-e, hogy miként hat ez a változás a kínai gazdaság szerkezetére. Kritikusnak tűnik a kínai bankrendszer állapota, komoly veszélyt jelent a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokra is. A tisztánlátást megnehezíti, hogy meglehetősen bizonytalan a kínai statisztikai rendszer működése, ezért a hivatalos statisztika adatait komoly fenntartással kell fogadni. Ami a tényleges lassulást illeti, annak üteme nem jelez zuhanást: tavaly csökkent 7% alá a GDP volumenindex: akkor 6,9%-kal nőtt a mutató értéke, míg az idei első háromnegyed évben 6,7%kal. A magyar gazdaság ez évi fejlődése lényegesen elmarad a várakozásoktól. Az elmúlt években az uniós források erőltetett ütemű felhasználása relatíve gyors növekedést eredményezett, ami ugyan meghaladta az Európai Unió, de nem érte el a térség országainak bővülési dinamikáját. A KSH a legutóbbi adatközléssel egyidejűleg felfelé módosította a korábbi évek GDP volumenindexeit. Így a 2011. évi GDP adatot 1,7%-ról 1,8%-ra, a 2012. évi csökkenést -1,7%ról -1,6%-ra, a 2013. évit 1,9%-ról 2,1%-ra, a 2014. évit pedig 3,7%-ról 4%-ra módosította. A korrekciók megfelelnek a szokásos statisztikai felülvizsgálati gyakorlatnak, noha a két évvel ezelőtti adat 0,3 százalékpontos emelése kicsit magasnak tűnik. Az idei előző negyedévek nyers adatait 0,2 százalékponttal, a naptárhatás kiszűrésével számított adatokat 0,3 százalékponttal emelte meg a KSH, szintén a szokásos felülvizsgálat keretei között. Az idei harmadik negyedévben a bruttó hazai termék volumene – szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint – 0,2%-kal nőtt az előző negyedévhez, míg nyers adatok szerint 2%kal, naptárhatás kiszűrésével korrigált adatok szerint 1,8%-kal, az Európai Unióban általánosan használt szezonálisan és naptárhatással kiigazított index szerint mindössze 1,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. A sokféle adat között az érdeklődő nem könnyen igazodik el. Ugyanakkor a módszertani pontosságnak mindegyik variációban fontos szerepe van. Megkönnyíti az áttekintést, ha a felhasználó valamelyiket tekinti mérvadónak, és ezt alkalmazza az összehasonlításoknál. Természetesen a nyers adat erre a célra csak igen korlátozottan használható, mert ez nem veszi figyelembe két időszak eltérő sajátosságait, így például a munkanapok számát vagy a szezonális hatásokat. /Nem érdemes összehasonlítani egy nyári és egy téli időszak építőipari termelését, vagy a decemberi és a januári kiskereskedelmi forgalmat/. Így nem kifogásolható, ha a GDP adatoknál akár a naptárhatás kiszűrésével, akár a szezonálisan és naptárhatással korrigált adatot tekintik mérvadónak. Az Eurostat az utóbbit veszi alapul, ezért célszerű ennek az alkalmazása, hiszen ez alapozza meg az egyes tagországok gazdasági teljesítményének homogén adatok alapján történő összehasonlítását. Tehát a relevánsnak tekintett adat kiválasztásában a statisztikusnak bizonyos szabadságfoka van. A KSH azonban a harmadik negyedéves előzetes GDP adatok közlésénél ezen jócskán túllépett. A közzétett jelentésben két szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatot közöl, az egyiket, a szokásos módszertannak megfelelőt, amit kiegyensúlyozottnak nevez, és a bruttó hazai termék már ismertetett 1,4%-os emelkedését mutatja, valamint egy másikat, amit kiegyensúlyozás előttinek nevez, és a GDP 1,8%-os növekedését adja a harmadik negyedévre az előző év azonos
3
időszakához képest. A KSH jelentése ehhez hozzáteszi, hogy „a valós gazdasági folyamatokat ebben az évben kivételesen a kiegyensúlyozottnál jobban reprezentálják a kiegyensúlyozás előtti adatok”. Ezt az eljárást a módszertan nem teszi lehetővé. A statisztikában lehet eltérő módszereket alkalmazni, de mindig előre kell meghatározni a követendő eljárást, majd ennek alapján kiszámítani a statisztikai mutatószámokat. A KSH ezúttal egészen mást tett: a már kiszámított részadatok ismeretében választotta ki az alkalmazandó módszert. Ez a megoldás éles ellentétben áll a statisztikai etika elemi szabályaival, ilyet statisztikus nem tehet. Az alapot valószínűleg az adta, hogy a módszertani leírás szerint a már korrigált negyedéves adatokat bizonyos lépésben egybe kell vetni az éves adatokkal, és az összhang érdekében újraarányosításra lehet szükség, de utólag. Lényegében a munkafolyamat egyik belső lépését emelték publikálási szintre abból a célból, hogy kedvezőbb adatot közölhessenek. Nem zárható ki, hogy a KSH vezetői igyekeztek valamiféle kormányzati elvárásnak megfelelni. Csupán remélni lehet, hogy ez csak egyszeri kisiklás a statisztikai szolgálat tevékenységében, noha sajnálatosan az ilyen – igaz ennél lényegesen kevésbé veszélyes – jelek már eddig is láthatóak voltak. A KSH adatközlésének ritkán előforduló eleme, hogy minden metódus szerint a harmadik negyedévi, az első félévi és az első háromnegyedévi GDP volumenindexek megegyeznek, azaz az év eddig felmért időszakában a bruttó hazai termék nyers adatok szerint 2%-kal, naptárhatás kiszűrésével 1,8%-kal, szezonálisan és naptárhatás kiszűrésével – kiegyensúlyozás előtt – ugyancsak 1,8%-kal, míg az elfogadott módszertan szerint számolva 1,4%-kal haladja meg az egy évvel korábbit. A KSH természetesen ezt az utóbbi adatot közölte az Eurostattal, és ez az adat szerepel a statisztikai főigazgatóság honlapján./Két évvel ezelőtt már egyszer előfordult, hogy a KSH a hazai publikációban nem ugyanazt az adatsort közölte, mint amit az Eurostat részére elküldött, akkor a jövedelmi szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők akkor valóban tragikus adatait igyekeztek szépíteni./ Az első háromnegyed év gazdasági teljesítménye megerősíti a Helyzetképben korábban közölt várakozást, mely szerint a bruttó hazai termék ez évben legfeljebb 2%-kal emelkedhet. A negyedik negyedév feltehetően erősebb növekedést hoz majd, de ez éppen a jelzett ütem eléréséhez lehet elegendő. Megjegyzendő, hogy a Magyar Nemzeti Bank szeptember végén közzétett Inflációs jelentésében még 2,8%-os idei gazdasági növekedést prognosztizált, a jövő évben 3%-os GDP növekedést vár. A kormány pedig egyenesen már erre az évre is a bruttó hazai termék 3%-os emelkedését vetítette előre. /Az MNB egyébként az inflációs jelentésben erre az évre 0,4%-os, míg jövőre 2,3%-os fogyasztói áremelkedést prognosztizál. Ha a kormány a nyugdíjtörvény előírásai szerint jár el, akkor a jövő évi nyugdíjemelés mértékét az inflációs előrejelzés szerint állapítja meg. A kormány ezt a szabályt nem tartotta be. A költségvetési törvény 0,9%-os emelést határozott meg, majd november végén a miniszterelnök kormányzati jótéteményként 1,6%-os emelést jelentett be. Az kétségtelen, hogy az elmúlt években a nyugdíjak emelkedése a hibás prognózisok miatt meghaladta a fogyasztói árindex mértékét, de a törvény kogens szabályt tartalmaz az éves emelésre, ami köti a kormányt./ Az már korábban is nyilvánvaló volt, hogy a magyar gazdaságban a legutóbbi két és fél évben elért dinamika nem fenntartható, az csupán átmeneti tényezők együttes hatására alakult ki. Ebben az időszakban a beáramló uniós források meghaladták a magyar bruttó hazai termék 6%-
4
át, egymás után két kiemelkedő éve volt a mezőgazdaságnak, és lezárult néhány jelentős autóipari beruházás. A magyar gazdaság ez évben tehát lassuló pályára került, de már a múlt évben visszatért a környező országok között a legszerényebb ütemben bővülő állapotához. A többi visegrádi országénál gyorsabb növekedése csupán egyetlen évig tartott, és tavaly már nem csak a visegrádiak, hanem Románia és Bulgária is meghaladták a magyar gazdaság növekedési ütemét. A problémát súlyosbítja, hogy amíg a magyar gazdaság teljesítménye csak a múlt évben érte el a 2008. évi, tehát a válság előtti szintet, addig Lengyelországé azt több mint egynegyedével, 27%-kal, Szlovákiáé 17%-kal meghaladta. A magyar gazdaság ezzel ismét a térségbeli országokétól történő lecsúszás útjára került. Az idei első három negyedévben Szlovákia bruttó hazai termékének volumene 3,5%-kal, Csehországé és Lengyelországé egyaránt 2,5%-kal, míg Romániáé 4,8%-kal, Bulgáriáé pedig 3,5%-kal emelkedett. Ez évben új elem, hogy a magyar gazdaság teljesítménye nem csupán a környező országok növekedési ütemét nem éri el, hanem az Európai Unió átlagát sem: míg az Unió egyesített GDP volumene 1,8%-kal emelkedett, addig a fent ismertetett szerint a magyar csupán 1,4%-kal. Az év egészére is hasonló arányok kialakulására lehet számítani. A magyar gazdaság lemaradása a térség többi tagállamától sajnálatos módon ez évben is folytatódik, némileg még az elmúlt két évinél is nagyobb tempóban, sőt az uniós átlaghoz képest is bekövetkezett ez a helyzet. Ezen csak gyökeres gazdaságpolitikai fordulattal, a konfrontatív, versenyképtelenséget romboló kormányzati politika alapvető megváltoztatásával lehet túljutni.
Foglalkoztatottság, keresetek
A foglalkoztatottság statisztikai mutatói harmadik éve látványosan javulnak, és ez évben már az elsődleges hazai munkaerőpiacon is, ennél szerényebb mértékben ugyan, de érdemben emelkednek a foglalkoztatási mutatók. A munkanélküliségi ráta az Európai Unióban az egyik legalacsonyabb értéket mutatja, igaz, ennek az az oka, hogy az európai gyakorlattól merőben eltérve a KSH a közmunkásokat foglalkoztatottnak tekinti. A közmunkások kétszázezret meghaladó számát is figyelembe véve a tényleges munkanélküliségi ráta 8,5% körül lehet, ami gyakorlatilag azonos az Európai Unió átlagával. /A 28 tagállam összesített munkanélküliségi aránya ez év októberében 8,3% volt./ A reálkeresetek jelentősen, a közszféra egyes területein kiemelkedő mértékben nőnek. Az eddig bevezetett, és különösen a kilátásba helyezett kormányzati intézkedések a választási osztogatás csalhatatlan jeleit tükrözik. A KSH mintavételes lakossági felvétele szerint az augusztus és október közötti három hónap átlagában a foglalkoztatottak száma 4 404 ezer fő volt, 138 ezer fővel, 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottak átlagos száma a trimeszterben 221 ezer fő volt, 4,9%kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A foglalkoztatási mutató emelkedésében szerepet játszott az is, hogy a munkaerő-felvétel módszertana szerint 115 ezer külföldön dolgozót is hazai foglalkoztatottnak mutatott ki a KSH. A lakossági adatfelvétel szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon az augusztus és október közötti trimeszterben 4 068 ezer főt foglalkoztattak, 3,8%-kal többet, mint egy évvel korábban.
5
A külföldön dolgozók hazai foglalkoztatottnak tekintett százezret meghaladó körét is beleszámítva a 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 67,4% volt, 2,5 százalékponttal magasabb az egy évvel azelőttinél. A legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 évesek foglalkoztatási aránya a vizsgált trimeszterben 82,8% volt, 1,5 százalékponttal magasabb, mint a múlt év azonos időszakában, míg az 55-64 évesek 51%-os foglalkoztatási rátája 4,5 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit. Az aktív munkanélküliek száma az augusztus és október közötti három hónap átlagában 219 ezer fő volt, 71 ezer fővel, 24,4%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál. A harmadik negyedévben az aktív munkanélküliek mellett még 271 ezren válaszolták a munkaerő-felvétel során, hogy szeretnének dolgozni, de nem kerestek aktívan munkát, mert esélytelennek látták a munkaerőpiacon a helyzetüket; közülük 54 ezer főt sorolt a KSH a passzív munkanélküliek csoportjába. A munkaerő-felvétel módszertana alapján számított munkanélküliségi ráta – amely csupán az aktív munkanélküliek figyelembevételével meghatározott mutató – az augusztus és október közötti trimeszterben 4,7% volt, 1,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A 25 éven aluliak között hosszú idő óta rendkívül magas, a megfigyelt három hónap átlagában 12,6% volt a munkanélküliek aránya, annak ellenére, hogy az egy évvel azelőttihez képest 3,6 százalékponttal csökkent a mutató értéke. Változatlanul súlyos gond a tartós munkanélküliség: az álláskeresők közel fele, 46,2%-a legalább egy éve eredménytelenül keresett munkát. A munkanélküliség átlagos időtartama ebben az időszakban továbbra is csaknem elérte a másfél évet, 17,8 hónap volt, alig rövidült az egy évvel azelőtti 19,1 hónappal szemben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a regisztrált álláskeresők száma október végén 277 800 fő volt, 1,5%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és egyhatodával, 16,9%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Októberben a foglalkoztatók 37 ezer új álláshelyet jelentettek be, 17,4%-kal kevesebbet, mint egy hónappal, és 4,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül a piaci munkahelyek száma némileg, 3,3%-kal csökkent, míg a támogatott munkahelyeké 11,8%-kal emelkedett az egy évvel azelőttihez képest. A korábbi időszakhoz hasonlóan a tízedik hónapban bejelentett új álláshelyek több mint fele, 56,3%-a közmunka végzésére irányult. Október végén a regisztrált munkanélküliek 16,5%-a 25 éven aluli fiatal volt, akiknek csaknem háromnegyede, 72,7%-a első munkahelyét kereste, reménytelenül. A munkanélküliek több mint felének, 52%-ának nem volt szakképzettsége. Az álláskeresők 41,5%-ának nem volt az általános iskolánál magasabb végzettsége, valamivel több mint fele, 52,5%-a rendelkezett középfokú végzettséggel. Ez utóbbi körben 30,1% végzett szakiskolát vagy szakközépiskolát, 45,4% szakmunkásképzőt, 4,5% technikumot, míg 20,1% gimnáziumot. A felsőfokú végzettségűek októberben 6,1%-ot képviseltek a munkanélküliek között. Az álláskeresők háromtizede, 29,7%-a 50 éven felüli volt. A munkanélküliek alig egyötöde, 20,4%-a volt jogosult álláskeresési támogatásra, míg a lényegesen kisebb összegű szociális segélyben háromtizedük, 30,6%-uk részesült. A munkanélküliek csaknem fele, 49%-a – az Európai Unióban egyedülálló módon – teljesen ellátatlanul maradt. Ennek oka – többek között – az összesen 3 hónapig folyósított munkanélküli ellátás, amely minden más tagországban – reálisan
6
figyelembe véve az újra-elhelyezkedésig szükséges átlagos időtartamot – legalább 9 hónapig jár az érintetteknek. Változatlanul súlyos területi problémákkal terhelt a munkaerőpiac, bár a közfoglalkoztatottak számának jelentős növelésével minden megyében csökkent a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest, a legkisebb mértékben Békés megyében, mindössze 2,6%-kal, a legnagyobb arányban Budapesten, 26,6%-kal, a megyék közül pedig Bács-Kiskunban, 24,2%kal. Két régióban a munkanélküliségi arány meghaladta a 6,1%-os országos átlag másfélszeresét, és egy harmadikban megközelítette azt: Észak-Magyarországon 11,6%, ÉszakAlföldön pedig 10,2%, míg Dél-Dunántúlon 8,9% volt a ráta értéke. Öt megyében kétszámjegyű volt a munkanélküliségi mutató, és meghaladta az országos átlag másfélszeresét, két megyében a kétszeresét is: Nógrád megyében 13,3%-os, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 12,3%-os, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 11,3%-os, Somogy megyében 10,4%-os, HajdúBihar megyében 10,1%-os munkanélküliségi arányt regisztráltak. A közfoglalkoztatottak száma szeptemberben 204 ezer fő volt, 1,4%-kal kevesebb, mint egy hónappal, és ugyancsak 1,4%-kal, mint egy évvel korábban. Az első három negyedév átlagában közmunkásként 203 ezer főt alkalmaztak, 7,8%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A teljes munkaidőben dolgozó közmunkások bruttó átlagkeresete az első három negyedévben 79 ezer forint volt, még az egy évvel korábbi átlagot is alulmúlta 1,2%-kal, és nem érte el a jogszabályban előírt minimálbér háromnegyedét sem, annak csupán 71,3%-át tette ki. Idén a különbség még nőtt is azáltal, hogy a kormány a minimálbér emelését önkényesen nem terjesztette ki a közfoglalkoztatottakra. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint az első háromnegyed évben a legalább ötfős vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél – a közfoglalkoztatottakat is beleszámítva – 2 978 ezer fő állt alkalmazásban, 3,2%-kal több, mint egy évvel korábban. A közfoglalkoztatottakat figyelmen kívül hagyva az alkalmazottak létszáma 2,8%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményeknél – a közfoglalkoztatottak nélkül – 694 ezer főt alkalmaztak, 0,7%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első háromnegyed évben 257 900 forint volt, 6,1%-kal több, mint egy évvel azelőtt. A versenyszférában 272 300 forint volt az átlagos kereset, 5,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 272 600 forint volt a keresetek átlaga, jelentősen, 9,8%-kal több az egy évvel azelőttinél. A közszférában és a nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben foglalkoztatottak közül 145 ezer fő a nettó keresetének csökkenése miatt átlagosan 9 500, illetve 9 400 forint – a keresetbe nem tartozó – kompenzációt kapott a kedvezőtlen adó- és járulékváltozások részbeni ellentételezésére. Az alkalmazásban állók nettó átlagkeresete az első három negyedévben 171 500 forint volt, 7,7%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A fogyasztói árak ebben az időszakban mindössze 0,1%-kal emelkedtek, így a reálkereset nagymértékben, 7,6%-kal nőtt. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagkeresete 125 600 forint volt, 7,4%-kal több, mint
7
a megelőző évben; a szellemi dolgozók nettó 268 400 forintos keresete 6,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A költségvetési intézményekben – a közfoglalkoztatottak bérét figyelmen kívül hagyva – 181 200 forint volt az átlagkereset, jelentősen, 11,5%-kal több az egy évvel azelőttinél. Évkezdettől a keresetek a közigazgatásban és a védelem ágazatban együttesen 13,6%-kal, az oktatásban 6,4%-kal, az egészségügyben 10,2%-kal, míg a szociális ellátásban 12%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Áralakulás
A magyar gazdaságra harmadik éve változatlanul deflációhoz közeli környezet jellemző. Az ipari termelői árak trendje hosszabb ideje csökkenő, mivel a világpiaci nyersanyag árak több éve mérséklődnek, az energiaárak pedig csak lassan mozdulnak el az alacsony szintről. A mezőgazdasági termelői árak közül a növényi termékeké stagnál, míg az állati termékeké, különösen a tejé számottevően csökkent. A fogyasztói árak összességében hosszabb ideje stagnálnak, ugyanakkor az utóbbi hónapban némi növekedés látható; várhatóan ez a tendencia némileg gyorsul majd a következő hónapokban. Egyelőre kisebb emelkedés az élelmiszerek fogyasztói árában, valamint ennél erőteljesebb mértékben a szolgáltatásokéban tapasztalható. Az év egészében a fogyasztói árak várhatóan magasabbak lesznek a múlt évinél. Az ipari termelői árak szeptemberben 0,3%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és 2,6%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első háromnegyed évben a termelői árak 2,1%-kal csökkentek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Szeptemberben az egyéb feldolgozóiparban és a javításban 4%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 0,5%-kal emelkedtek, míg a vegyiparban 5,3%-kal, a kőolaj-feldolgozásban, valamint a számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártásban egyaránt 3,6%-kal, a villamos berendezés gyártásban 2,3%-kal csökkentek a termelői árak az egy évvel korábbihoz képest. Összességében a feldolgozóiparban 1,7%-kal, az energetikában számottevően, 8,8%-kal estek vissza egy év alatt a termelői árak. Az ipari export értékesítési árai szeptemberben 0,5%-kal mérséklődtek az előző hónaphoz, és 2,5%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első három negyedévben 1,1%-kal csökkentek az export árak a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Szeptemberben a kiviteli árak az egyéb feldolgozóiparban és a javításban 3,5%-kal nőttek, míg a vegyiparban 6,1%-kal, a számítógép, elektronikai- és optikai-termék gyártásban 3,7%-kal, a kohászatban 2,5%-kal, a villamos berendezés gyártásban 2,1%-kal, az építőanyag-iparban 2,3%-kal, a gyógyszeriparban 1,7%kal csökkentek a múlt év azonos időszakával összehasonlítva. A feldolgozóipar értékesítési árai ebben a relációban összességében 1,9%-kal, az energetikai ipariak 16,1%-kal elmaradtak az egy évvel korábbitól. Az ipar belföldi értékesítési árai szeptemberben 0,3%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 2,8%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz képest, míg az első háromnegyed évben 4%kal maradtak el a tavalyi azonos időszakétól. Szeptemberben az egyéb feldolgozóiparban és a javításban 4,8%-kal, a textil- és bőriparban 2,1%-kal, a fa-, papír- és nyomdaiparban 1,4%-kal
8
emelkedtek, míg a kőolaj-feldolgozásban 5,1%-kal, a vegyiparban 4,2%-kal, a villamos berendezés gyártásban 3,6%-kal mérséklődtek a belföldi értékesítési árak a tavaly szeptemberihez viszonyítva. A feldolgozóiparban összességében 1%-kal, az energetikai iparban 7,1%-kal visszaestek az értékesítési árak ebben a relációban az egy évvel korábbihoz képest. Az építőipari termelői árak a harmadik negyedévben 0,6%-kal emelkedtek az előző negyedévhez, és 2,8%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva; az első három negyedévben 2,7%-kal nőttek az építőipari árak. A harmadik negyedévben az épületek építésénél érvényesített árak 4,5%-kal, az egyéb építményeknél kialakult árak 1,6%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A mezőgazdasági termelői árak szeptemberben 3,8%-kal, míg az első háromnegyed évben 0,9%-kal mérséklődtek az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A növénytermesztési és kertészeti termékek ára szeptemberben 7,3%-kal csökkent; a gabonafélék termelői ára 9,6%-kal, ezen belül a búzáé 18%-kal, a – tavaly termett – kukoricáé 3,7%-kal mérséklődött. Az ipari növények termelői ára 4,4%-kal, ezen belül az olajos növényeké 5%-kal visszaesett. A zöldségfélék felvásárlási ára 8,5%-kal, a gyümölcsöké 5,8%-kal mérséklődött, a burgonyáé – az alacsony bázishoz képest – 12,7%-kal nőtt. Az élőállatok és állati termékek felvásárlási ára szeptemberben 2,1%-kal emelkedett; a vágóállatoké 3,2%-kal, ezen belül a vágósertésé jelentősen, 12%-kal nőtt, míg az állati termékeké 0,7%-kal, ezen belül a tejé 3,8%-kal visszaesett. A fogyasztói árak októberben 0,6%-kal emelkedtek az előző hónaphoz, és 1%-kal az egy évvel korábbihoz képest, míg az első tíz hónapban 0,2%-kal nőttek a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az élelmiszerek ára szeptemberhez mérten 0,4%-kal nőtt, ezen belül az idényáras élelmiszerek 1,8%-kal kerültek kevesebbe. A sajt ára egy hónap alatt 2,8%-kal, a sertéshúsé 1,9%-kal, a tejé 1,8%-kal, a csokoládéé és a kakaóé 1%-kal, a cukoré 0,8%-kal, a baromfihúsé 0,6%-kal nőtt, míg a teáé 5,3%-kal, az étolajé 1,3%-kal, a liszté 0,7%-kal, a tojásé 0,6%-kal csökkent. A ruházati termékek ára szeptemberhez képest 2,6%-kal, az üzemanyagoké jelentősen, 3,9%-kal nőtt. Az élelmiszerek fogyasztói ára októberben az átlagos inflációnál kisebb mértékben, 0,4%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A cukor ára 18,4%-kal, a burgonyáé 8,8%kal, a teáé 4,7%-kal, a halé 3,9%-kal, a csokoládéé és a kakaóé 3,5%-kal, az étolajé 3%-kal, az éttermi étkezésé 3,1%-kal, a munkahelyi étkezésé 3%-kal emelkedett, míg a sertéshúsé – az áfa-kulcs mérséklés még érződő hatására – 9,4%-kal, a tojásé 4,2%-kal, a sertészsiradéké 1,7%kal, a baromfihúsé 1,9%-kal, a sajté 1,1%-kal csökkent. A dohányáruk ára 4%-kal, a – még létező – újságoké és folyóiratoké 6,5%-kal, a virágoké és dísznövényeké 5,1%-kal, a sportszereké és a játékoké 3,8%-kal, a tanszereké és az írószereké 3,5%-kal, a gyógyszereké 1,8%-kal, a ruházati termékeké 0,5%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára összességében ugyancsak 0,5%-kal csökkent; ezen belül a kerékpároké 2,8%-kal nőtt, míg a televízióé 5,6%-kal mérséklődött. A háztartási energiacsoportba tartozó termékek ára összességében nem változott, ezen belül a palackos gázé 9,4%-kal mérséklődött, a távfűtésé, a vezetékes gázé és az elektromos áramé változatlan
9
maradt, míg a széné 0,4%-kal, a tűzifáé pedig 3,9%-kal nőtt. A szolgáltatások 1,6%-kal drágultak; a lakbér 3,8%-kal, a színházjegy 3,2%-kal, a sport- és a múzeumi belépő 3,7%-kal, a lakáskarbantartás ugyancsak 3,7%-kal, a járműjavítás 3,3%-kal, a háztartási szolgáltatás 3,2%-kal, az üdülés 3,8%-kal, ezen belül a belföldi üdülés 4,3%-kal, a postai szolgáltatás 2,4%kal került többe, míg a szemétszállítás 5,3%-kal került kevesebbe, mint egy évvel azelőtt. A nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex októberben 0,5%-kal emelkedett az előző hónaphoz, és 0,9%-kal az egy évvel korábbihoz képest. Az év tizedik hónapjában a – hatósági árak, nyers élelmiszerek és üzemanyagok figyelmen kívül hagyásával számított – maginfláció 1,4% volt, ami a következő hónapokban a fogyasztói árindex fokozatos emelkedését vetíti előre.
Jövedelem és fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom harmadik éve dinamikusan bővül, a pontos mértékre vonatkozó statisztikai adatok ugyanakkor meglehetősen bizonytalanok. Szeptemberben az eladások volumene – szezonálisan és naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 0,6%-kal nőtt az előző hónaphoz, és – naptárhatással korrigált adatok szerint – 5,1%-kal az egy évvel korábbihoz képest; az első három negyedévben 4,9%-kal emelkedett az eladások volumene. Az élelmiszerforgalom évkezdettől 2,8%-kal, ezen belül az élelmiszerláncok forgalma ugyanannyival, a dohányüzleteket is magukba foglaló szakboltoké 3,1%-kal nőtt. Az első háromnegyed évben a ruházati termékek értékesítése számottevően, 11,2%-kal, a számítástechnikai és egyéb iparcikkeké 6,2%-kal, az illatszereké 5,9%-kal, a bútoroké és a műszaki cikkeké 5,8%-kal, a könyveké és újságoké 4,1%-kal, a gyógyszereké 3,4%-kal, míg a vegyes iparcikkeké 2,8%-kal nőtt. A korábbi évekhez hasonlóan jelentősen, 28,4%-kal emelkedett az internetes és csomagküldő kereskedelem, míg a tavalyi jelentős bővüléssel szemben valamelyest, 0,9%-kal visszaesett a használtcikkek forgalma. Az üzemanyagok eladásának volumene 5,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az MNB előzetes adatai szerint a lakosság bruttó pénzügyi vagyona a harmadik negyedév végén 42 353 milliárd forintot tett ki, 7,2%-kal többet az egy évvel korábbinál. A kötelezettségek levonásával számított nettó pénzügyi vagyon 34 543 milliárd forint volt, érzékelhetően, 10%-kal több, mint a múlt év azonos időpontjában. A lakosság 11 465 milliárd forint értékű készpénz és betétállománnyal rendelkezett szeptember végén; a betétek volumene mérsékelten, 2,8%-kal, míg a készpénzállomány ennél nagyobb mértékben, 6,9%-kal emelkedett. A betétek közül a folyószámlabetétekben a háztartások 24,6%-kal nagyobb, míg a lekötött betétekben 14,2%-kal kisebb összeget tartottak, mint egy évvel azelőtt. A lakosság birtokában a harmadik negyedév végén 17 346 milliárd forint értékű részvény és egyéb részesedés volt, 8,3%-kal több, mint egy évvel korábban. Az összes pénzügyi eszköz közül ezek a vagyonelemek képviselték a legnagyobb arányt, 41%-ot szeptember utolsó napján. E csoporton belül 11 337 milliárd forintot tett ki a nem részvény formában meglévő
10
részesedések állománya, 12,2%-kal többet az egy évvel azelőttinél. Ugyanebben az időszakban némileg, 1,2%-kal csökkent a befektetési jegyek állománya 4 015 milliárd forintra. A biztosítástechnikai tartalékok 3 687 milliárd forintot tettek ki a harmadik negyedév végén, 4,5%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az állomány több mint felét adó életbiztosítási díjtartalék 4,2%-kal, a négytizedét adó nyugdíjpénztári díjtartalék ennél nagyobb mértékben, 6,3%-kal nőtt. A lakosság szeptember utolsó napján 4 281 milliárd forint összegű értékpapír állománnyal rendelkezett. Az egy év alatt bekövetkezett 20,5%-os növekedés az intenzív állampapír vásárlásnak köszönhető. Az értékpapír állomány nagyobb része, 59,9%-a rövid lejáratú, éven belüli megtakarítást jelentő jogviszonyt testesített meg. Az Államadósság Kezelő Központ adatai szerint október végén a lakosság birtokában 4 808 milliárd forint értékű állampapír volt, 36,7%-kal több, mint az év elején. /Az MNB és az ÁKK adatai közötti eltérést a számbavétel különbözősége okozza./ A háztartások adósságállománya a harmadik negyedév végén 7 811 milliárd forintot tett ki, 3,7%-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Ezen belül a hiteltartozások több mint négyötödét, 87,9%-át a hosszú lejáratú, míg 12,1%-át a rövid lejáratú hitelek képezték; az előbbiek állománya 4,2%-kal, az utóbbiaké 3,2%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A lakosság betétállománya októberben jelentősen, 100 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 7 094 milliárd forintot tett ki. A forintbetétek volumene 82 milliárd forinttal nőtt, a devizabetéteké tranzakciók eredményeként 11 milliárd forinttal, míg árfolyamváltozások következtében 6 milliárd forinttal gyarapodott. A háztartások betétállománya összességében tranzakciók eredményeként – a szezonális hatások kiszűrése után – 40 milliárd forinttal emelkedett. A betétállomány azért nőtt ilyen mértékben, mert az október végi hétvége, illetve a november 1-jei munkaszünet miatt az októberi fizetések egy részét a tárgyhónap utolsó munkanapján a háztartások folyószámlájára utalták. A lakosság hitelállománya októberben 6 milliárd forinttal emelkedett, és a hónap végén 5 787 milliárd forintot tett ki. A forinthitelek volumene 6 milliárd forinttal nőtt, míg a devizahiteleké nem változott. A lakossági devizahitelek aránya a nyolcadik hónap végén a teljes lakossági hitelvolumennek mindössze 0,8%-át jelentette. A háztartások hitelállománya tranzakciók eredményeként – szezonálisan kiigazítva – 10 milliárd forinttal nőtt.
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom harmadik éve dinamikusan bővül. Szeptemberben a kivitel volumene – nyers adatok szerint – 3,2%-kal, a behozatalé 2,6%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Évkezdettől az export volumene 4,9%-kal, az importé 5,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külkereskedelmi mérleg aktívuma az első háromnegyed évben 2 386 milliárd forintot, illetve 7 641 millió eurót tett ki, 389 milliárd forinttal, illetve 1 186 millió euróval többet, mint 2015 azonos időszakában. Az első kilenc hónapban a külkereskedelmi
11
forgalom forintban mért árszínvonala a kivitelben 0,9%-kal, a behozatalban 3%-kal csökkent, a cserearány 2,2%-kal javult. A forint az euróhoz képest 1%-kal, az amerikai dollárhoz viszonyítva 0,9%-kal gyengült. A külkereskedelmi termékforgalom felét képviselő gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első három negyedévben 5,5%-kal, a behozatalé 4,8%-kal emelkedett. Az árufőcsoporton belül egyik meghatározó termékkör, a közúti járművek exportja a korábbi éveknél szerényebb dinamikával, euró értékben számítva 4,4%-kal, a híradástechnikai készülékeké az előző időszak visszaesését követően 2,3%-kal, az energiafejlesztő gépeké és berendezéseké jelentősen, 8,9%-kal, a villamos gépeké és készülékeké 4%-kal bővült. A második legjelentősebb árufőcsoport, a feldolgozott termékek exportvolumene 6%-kal, az importé 7,8%-kal nőtt. Az ebben az árufőcsoportban meghatározó gyógyszerek kivitele euróban mérve 3,1%-kal, importja 1,1%-kal visszaesett, míg a másik meghatározó termékcsoporté, a szakmai, tudományos ellenőrző műszerek kivitele számottevően, 10,5%-kal, behozatala 12,3%-kal bővült. Az autógyártáshoz kapcsolódó gumigyártmányok exportja 3,2%kal, importja 7,8%-kal, a műanyag alapanyagok euróban számolt kivitele 5,8%-kal csökkent, míg behozatala 6,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az energiahordozók importvolumene az első kilenc hónapban stagnált, 0,1%-kal mérséklődött; csökkenő árak mellett euróban mérve a földgáz behozatala egyharmadával, 35,4%-kal, a villamos energiáé 21,5%-kal, a kőolajé 21,3%-kal visszaesett. A kivitelben harmadik legnagyobb árufőcsoport, az élelmiszerek, italok és dohánytermékek exportvolumene az első három negyedévben változatlan maradt, mindössze 0,1%-kal nőtt, a behozatal volumene évkezdettől 4%-kal emelkedett. A gabona és a gabonakészítmények exportja euró értékben 15,5%-kal visszaesett, a tejtermék és tojásexporté 2,2%-kal, a hús- és húskészítmények kivitele 7,9%-kal, az élőállatoké 5,5%-kal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest. Az első háromnegyed évben az Európai Unió tagállamaival folytatott külkereskedelem 2 184 milliárd forint, illetve 6 994 millió euró aktívummal zárult. Az oda irányuló export volumene 5,7%-kal, az onnan érkező importé ugyancsak 5,7%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A régi tagállamokba irányuló kivitel mennyisége 4,9%-kal, az új belépők felé történt exporté 8%kal volt magasabb, mint a múlt év azonos időszakában. A 15 tradicionális tagállamból érkező behozatal volumene 5,6%-kal, az újonnan csatlakozottaktól származó 5,9%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. Az Unión kívüli államokkal folytatott külkereskedelem 203 milliárd forint, illetve 647 millió euró aktívummal zárult. Az Európai Unión kívüli országokba irányuló kivitel 2,1%-kal, az onnan származó behozatal volumene 4,9%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált többlete október végén 57 milliárd forint volt, míg az éves előirányzat 762 milliárd forintos hiánnyal számol. Az első tíz hónapban a központi alrendszernek 13 978 milliárd forint bevétele keletkezett, amely a törvényi előirányzat 86,2%-a, és 13 921 milliárd forint kiadása teljesült, amely az éves előirányzat 82%-a. A központi költségvetés deficitje október végén 33 milliárd forint volt, a törvényi előirányzat 4,3%-a.
12
A gazdálkodó szervezetek az első tíz hónapban 1 163 milliárd forint adót fizettek, 9,2%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A növekedés elsődlegesen a befolyt 426 milliárd forintos társasági adónak köszönhető, amely az egy évvel azelőtt fizetettet igen jelentősen, 44,8%-kal haladta meg. E bevételi csoport másik jelentős tétele az egyéb központosított bevételek összessége, melyből 358 milliárd forint érkezett be a kincstárba, 7,7%-kal több az egy évvel azelőttinél; e körben a legnagyobb tételt az elektronikus útdíj, valamint az időalapú útdíj 179 milliárd forintos bevétele jelentette. Fogyasztáshoz kapcsolt adókból az év elejétől 3 697 milliárd forintot fizettek be a kötelezettek, 0,8%-kal többet, mint egy évvel korábban. Általános forgalmi adóból ugyancsak 0,8%-kal, jövedéki adóból 1,7%-kal több, ezen belül a dohánygyártmányok jövedéki adójából 4,6%-kal kevesebb bevétel keletkezett. A pénzügyi tranzakciós illetékből származó első háromnegyedévi 167 milliárd forintos bevétel 4%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól, miután az állami pénzügyi intézmények fizetési kötelezettségét a kormány mérsékelte, illetve eltörölte. A lakosság az első tíz hónapban 1 587 milliárd forint adót fizetett, 2,2%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Személyi jövedelemadóból 1,3%-kal, illetékekből jelentősen, 16,4%kal, gépjárműadóból 0,6%-kal több bevétel keletkezett. A társadalombiztosítási alapok bevétele évkezdettől 4 240 milliárd forintot tett ki, amely 2,3%-kal több az egy évvel azelőttinél. Azon belül a nyugdíjbiztosítási alap összes bevétele 0,5%-kal, az egészségbiztosítási alapé 5,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A jelentős különbséget az okozta, hogy – miután a kormány már régen megszüntette a társadalombiztosítási alapok önállóságát – a két alap közötti bevételi arányok a pillanatnyi költségvetési érdek szerint változnak. A múlt évben a nyugdíjbiztosítási alap a szociális hozzájárulási adó 85,46%-át kapta, amely az egészségügy katasztrofális helyzetére tekintettel radikálisan, 79,43%-ra csökkent, majd a 2016. évi költségvetési törvény nyári módosításával az év közepétől 74,3%-ra mérséklődött. Ezzel egyidejűleg az egészségbiztosítási alap a múlt évi 14,54%-os arányt követően ez év elejétől a szociális hozzájárulási adó 20,57%-ában részesült, amely az év második felében némileg, 20,53%-ra csökkent. Ezáltal a nemzeti foglalkoztatási alap részesedése július 1-jétől 5,17%-ra emelkedett, amely a közfoglalkoztatás növelésének szinte finanszírozhatatlan mértékű forrásigényét igyekszik megteremteni. A foglalkoztatási alap költségvetési támogatása 2016 első tíz hónapjában az előző év azonos időszakáénak tízszeresére emelkedett, amely az alap összbevételének 34,5%-os növekedését eredményezte. A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az első tíz hónapban 5 803 milliárd forintot tettek ki, 7,2%-kal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A költségvetési szervek kiadásai 1,8%-kal, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokéi számottevően, 26,2%-kal nőttek, míg az uniós kiadások kevesebb mint kétharmadukra, 40,1%-kal visszaestek. A külön kezelt előirányzatok jelentősen emelkedő kiadásai részben bizonyos normatív támogatások, így a hitoktatás finanszírozásának, az egyházi intézmények állami támogatásának bővítését, részben a kormányzati presztízsberuházások felgyorsítását tükrözik. Az uniós források bevonásának radikális csökkenése részben az előző ciklus befejezésével kapcsolatos, ugyanakkor az adatok azt is mutatják, hogy a kormányzat hangzatos fogadkozásai ellenére a jelenlegi ciklus harmadik évében sem folyik megfelelő ütemben a megcélzott programok megvalósulása.
13
Szociális és családtámogatásokra az első tíz hónapban 569 milliárd forintot költött a kormány, 4%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A családok támogatására fordított összeg 1%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A foglalkoztatási alap kiadásai 341 milliárd forintot tettek ki, egyhatodával, 16,7%-kal többet az egy évvel azelőttinél. Az alap kiadásainak kétharmada, 66,1%-a a közmunka program finanszírozását szolgálta. A nyugdíjbiztosítási alap évkezdettől halmozott kiadása 2 553 milliárd forintot tett ki, 2%-kal többet az egy évvel korábbinál. Az egészségbiztosítási alap kiadása ugyanebben az időszakban 1 679 milliárd forint volt, 5,1%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az alapon belül a legnagyobb összegű a gyógyító megelőző ellátások kiadása, erre augusztus végéig 821 milliárd forintot fordítottak, folyó áron 5,7%-kal többet, mint egy évvel korábban. A költségvetési szervek lejárt határidejű tartozásállománya október végén 80,4 milliárd forint volt, egy hónap alatt 7,3%-kal nőtt, az egy évvel azelőttinél ugyanakkor 2,8%-kal kisebb. A tartozások több mint háromnegyede, 77,6%-a az Emberi Erőforrások Minisztériumának felügyelete alatt álló intézményeknél halmozódott fel. Azon belül az egészségügyi szolgáltatók szállítóik felé fennálló tartozásai képviselték a tárca teljes tartozásállományának 91%-át, míg a – klinikai központtal nem rendelkező – felsőoktatási intézményeké annak 5,3%-a volt. A Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó Egészségügyi Központ adósságát is beszámítva az egészségügyi ágazatba sorolt állami fenntartású intézmények összesített tartozása október végén 62,3 milliárd forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy a kórházak és rendelőintézetek adóssága meghaladta a tavaly nyáron végrehajtott konszolidáció előtti értéket, azaz a tartozás – miként várható volt – egyetlen év alatt gyakorlatilag visszatért a kritikus szintre. A második legszámottevőbb adósságállományt felhalmozó Miniszterelnökség irányításával működő intézmények tartozásainak összege október utolsó napján 7,1 milliárd forint volt, ami az állami fenntartású intézménykör teljes tartozásállományának 8,8%-át jelentette. A minősített, azaz 60 napnál régebben fennálló tartozásuk képezte a teljes állomány több mint felét, 59,1%-át. A Miniszterelnökséghez tartozó intézmények adósságának 95,4%-a a közszféra törvényes módon történő működésének felügyeletét is feladatai között tudó fővárosi és megyei kormányhivataloknál keletkezett. A Honvédelmi Minisztérium tartozása szeptember folyamán 350 millió forinttal 5,5 milliárd forintra, a teljes volumen 6,9%-ára nőtt. A belügyi tárcához tartozó intézmények adóssága a harmadik negyedév végén meghaladta a 2,9 milliárd forintot. Az intézményi gazdálkodás zavarai – az egyes ágazatokban szezonálisan jelentkező kiadáscsökkenés ellenére – október folyamán sem mérséklődtek. A hónap végén a költségvetési intézmények több mint felének, 57,5%-ának volt lejárt határidejű tartozása. E tartozások 71,6%-a egy hónapnál régebbi volt, és a teljes állomány 53,9%-a a 60 napos késedelmet is meghaladta. Az október végi adatok azt mutatják, hogy az államháztartás helyzete látszólag szilárd, az államkasszának egyenesen többlete van, és az utolsó két hónapban is egyensúlyhoz közeli állapot, decemberben akár ismét szufficit várható. Ha az államháztartási bevételek és kiadások szerkezetét is vizsgáljuk, akkor korántsem ilyen kedvező a kép. Az egyensúlyi helyzet csak akkor tekinthető önmagban üdvözítőnek, ha az államháztartás stabilitása öncél. Ha abból
14
indulunk ki, hogy a kormányzás szerencsésebb társadalmakban a közjót szolgálja, akkor a magyar költségvetés végrehajtása már egészen másként ítélendő meg. Az idei költségvetési bevételek között van néhány olyan tétel, ami az államháztartás egyszeri, vagy pontosabban rendkívüli bevételei között tartható számon. Az egyik szokatlan bevételi forrás a társasági adóról szóló törvény múlt évi – visszaható hatályú – módosításából ered, amely néhány tucat, közöttük több multinacionális cégnek lehetővé tette növekedési adóhitel igénybevételét. Ez a kreatív intézkedés azt eredményezte, hogy az ezt a lehetőséget kihasználó cégek, többek között offshore vállalkozások külföldön megtermelt jövedelmet Magyarországon számolnak el, és ennek megfelelően itt is adóznak utána. Az érintett cégek közül a legnagyobb, a General Electric például itt számolta el az egyik külföldi gyárának értékesítéséből származó bevételt, és részletekben itt fizeti meg az e tételre eső adót. Számítások szerint a költségvetés így 900 milliárd forint többlet adóbevételhez jut, amelynek több mint a fele már meg is érkezett az államkincstárba. Ugyanakkor az érintett vállalkozások – és a magyar költségvetés – számára kedvező jogszabályváltozás nyilvánvalóan konfliktust okoz az Európai Bizottsággal, valamint az Amerikai Egyesült Államok kormányával, mivel e cégek az országhatáron kívüli tevékenységük után fizetnek Magyarországon adót. A kormánynak ez a lépése ellentétes az uniós és az amerikai jogpolitikai törekvésekkel, és ellentmond a Magyarország által is törvénybe iktatott nemzetközi egyezményeknek. A pénzügyi kormányzat egyébként az eredményt érzékelvén júniusban az idei költségvetési törvény társasági adóbevételi előirányzatát e rendkívüli bevételekre tekintettel 72,3%-kal megemelte. A kormány a társadalmi tiltakozás ellenére gyakorlatilag az eredeti formában keresztülerőltette a földárveréseket, ezzel nem csupán a hozzá egészen közeli személyeket juttatta jelentős földbirtokhoz, azaz nagyon komoly értékű vagyonhoz, hanem a költségvetést is gyarapította, pontosan 260 milliárd forinttal. Ezt az összeget az ígéretekkel szemben nem mezőgazdasági földvásárlásra, és nem is az államadósság apasztására fordította. Önmagában ez a két egyszeri bevétel megalapozza a választás közeledtével nagy erővel megindított – rendkívül célirányos – kormányzati osztogatást. Eközben a közszolgáltatások lezüllesztése zavartalanul folytatódik. Az egészségügyre mindig csak éppen annyi pénzt fordítanak, amely még megakadályozza az ellehetetlenülést, az oktatás méretét fokozatosan csökkentve próbálnak pénzügyi egyensúlyt teremteni a túlcentralizált szisztéma talaján, és továbbra sem fordítanak forrást a szociális szféra elfogadható szintű működésének eléréséhez.
Beruházás, lakásépítés
A beruházási tevékenység második éve rendkívül alacsony szintű, az előző hétéves támogatási ciklus lezárultával hiányoznak az uniós források. Gyakorlatilag e források nélkül – kormányzati presztízsberuházások, stadionok és más sportlétesítmények kivételével – alig valósulnak meg közösségi beruházások. Ugyanakkor kedvező jel, hogy a harmadik negyedévben a feldolgozóiparban és a mezőgazdaságban megélénkült a beruházási tevékenység. A harmadik negyedévben a beruházások volumene – szezonálisan kiigazított
15
adatok szerint – a rendkívül alacsony bázishoz képest 2,7%-kal nőtt az előző negyedévhez, és számottevően, 9,3%-kal csökkent a múlt év azonos időszakához képest. Az első háromnegyed évben 14,3%-kal visszaesett a beruházási volumen. A beruházások jelenlegi szintje érzékelhetően elmarad a 2008. évi válság előtti szinttől. A harmadik negyedévben némileg élénkült a magánszféra beruházási tevékenysége. A gépberuházások volumene 4,7%-kal nőtt, míg az építési beruházásoké egyötödével, 21%-kal mérséklődött. A vállalkozások által megvalósított beruházások volumene 3,3%-kal emelkedett. Az első három negyedévben a pénzügyi és biztosítási tevékenység beruházásainak volumene főképpen informatikai fejlesztések révén – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva – 15,9%kal, ezen belül a harmadik negyedévben 45,6%-kal, a mezőgazdasági ágazatban megvalósultaké 2,2%-kal, ezen belül a harmadik negyedévben főképp nagyszabású ültetvénytelepítések következtében – az ugyancsak alacsony bázishoz képest – több mint egyharmadával, 34,7%-kal nőtt. A szálláshely-szolgáltatás és a vendéglátás területén 7,3%-kal, ezen belül a harmadik évnegyedben 33,7%-kal, az energetikai iparban 2%-kal, ezen belül a július és szeptember közötti három hónapban 20,2%-kal emelkedett a beruházások volumene. A beruházások mintegy egyharmadát realizáló feldolgozóiparban is érzékelhetően, 8,2%-kal nőtt a volumen, néhány nagyberuházás, valamint a gumi- és műanyagiparban, a fémfeldolgozásban és az élelmiszeriparban megvalósult fejlesztések révén. A kereskedelemben 12,2%-kal, az információ és kommunikáció területén 8,3%-kal, az ingatlanügyletek területén a lakásépítések bővülése révén 4,2%-kal emelkedett, míg az építőiparban 11,6%-kal, a szakmai, tudományos és műszaki tevékenységben 25,1%-kal visszaesett a beruházások volumene az első három negyedévben. A közszférában az uniós források hiányában jelentősen elmaradt a beruházási teljesítmény az egy évvel korábbitól is. Az oktatásban 22,8%-kal, a közigazgatásban és a védelmi ágazatban 32,7%-kal, az egészségügyben és a szociális ellátásban kevesebb mint a felére, 60,5%-kal, a vízellátásban és hulladékgazdálkodásban – a korábbi uniós nagyprojektek lezárultával – kivételes mértékben, alig egynegyedére, 76,3%-kal mérséklődött a beruházási volumen. A közszféra egyetlen területén emelkedett, ráadásul csaknem egynegyedével, 24,2%-kal a beruházások volumene: a stadionépítések és más sportlétesítmények révén a művészet, szórakoztatás és szabadidő eltöltés területén. A lakásépítési tevékenység hosszú ideig mélyponton volt, melyet követően a múlt évben szerényebb, míg az idén igen jelentős változás kezdődött. Az első három negyedévben 5 300 új lakás épült, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – 14%-kal több, mint egy évvel korábban. Budapesten 21,9%-kal, a megyei jogú városokban 29,1%-kal, a többi városban 5,9%-kal nőtt, míg a községekben 4,9%-kal mérséklődött az épített lakások száma. Az első háromnegyed évben 21 400 építési engedélyt adtak ki, illetve bejelentést fogadtak az illetékes hatóságok, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – csaknem két és félszer annyit, 148,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. A fővárosban csaknem háromszor annyi, 190,3%kal, a megyei jogú városokban még ezt is meghaladóan, 193,4%-kal, a többi városban is kiemelkedően, 130,2%-kal, a községekben pedig 80,1%-kal több lakás építése kezdődhetett meg, mint múlt év azonos időszakában. Az új lakások 47%-a családi házban, 43%-a
16
többszintes, többlakásos épületben épült fel. A családi házak aránya 9 százalékponttal csökkent, míg a többlakásos épületeké ugyanennyivel, 9 százalékponttal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A használatba vett lakások átlagos alapterülete 94,4 m2 volt, 5,8 m2-rel kisebb, mint az előző évben. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 33,9% volt, az egy évvel korábbihoz képest 6 százalékponttal mérséklődött, a 60 m2-nél kisebb lakásoké ugyanakkor 6,7 százalékponttal 30,5%-ra nőtt.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés korábbi dinamikus bővülése a múlt év negyedik negyedévében megtorpant, azóta a kibocsátás – bizonyos havonkénti ingadozással – igen szerény ütemben bővül. Az utóbbi tizenkét hónap háromnegyedében a termelés volumene elmaradt az előző hónapétól. Az ipar kibocsátása szeptemberben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 3%-kal mérséklődött az előző hónaphoz, és 3,7%-kal a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Évkezdettől 1,5%-kal emelkedett az ipari kibocsátás volumene. Nyers adatok szerint a feldolgozóipari termelés az első három negyedévben 1,9%-kal, az energetikai ipari 1,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A feldolgozóipar közel egyharmadát adó járműgyártás termelése – a magas bázishoz képest – 1,4%-kal nőtt, a második legnagyobb súlyú alágat jelentő számítógép, elektronikai- és optikai-termék gyártásé – az alacsony bázishoz viszonyítva – 10,7%-kal emelkedett. Ugyanakkor szeptemberben mindkét alág termelésének volumene 0,6%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. A harmadik legnagyobb alág, az élelmiszeripar termelése mindössze 0,8%-kal nőtt az első kilenc hónapban. A kisebb súlyú alágak közül a fafeldolgozás, papír- és nyomdaipari tevékenység kibocsátása 6,9%-kal, a villamos berendezés gyártásé 6,5%-kal, az ipari berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 5%-kal, a fémfeldolgozásé 4,4%-kal bővült, míg a gépgyártásé 11,4%-kal, a vegyiparé 2,2%kal, a gyógyszergyártásé pedig 2%-kal szűkült. Az ipari export szeptemberben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 2,9%-kal csökkent az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok szerint – 3,4%kal az egy évvel korábbihoz viszonyítva; az első háromnegyed évben – nyers adatok szerint – 1,4%-kal nőtt a kivitel. A számítógép-, elektronikai- és optikai-termék gyártás exportja évkezdettől 10,1%-kal, az ipari gépek, berendezések üzembe helyezéséé és javításáé 9%-kal, a nyomda- és papíriparé 7,7%-kal, a villamos berendezés gyártásé 7,1%-kal, a járműgyártásé mindössze 2,5%-kal nőtt, míg a gépgyártás kivitele 14,1%-kal, a textil- és bőriparé 1,8%-kal esett vissza. Az első három negyedévben – nyers adatok szerint – a feldolgozóipar kivitele 1,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, az energetikai iparé 10%-kal mérséklődött. Az ipar belföldi értékesítése szeptemberben – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – 3,2%-kal mérséklődött az előző hónaphoz, és – munkanaphatással korrigált adatok alapján – 5%-kal az egy évvel korábbihoz képest; évkezdettől – nyers adatok szerint – 1,6%-kal csökkent. A számítógép, elektronikai- és optikai-termék gyártás belföldi értékesítése évkezdettől – az alacsony bázishoz viszonyítva – több mint egyharmadával, 35%-kal, a textil-
17
és bőriparé 13,2%-kal, a fémfeldolgozásé 9,3%-kal emelkedett, míg a vegyiparé 4%-kal, a villamos berendezés gyártásé 2%-kal visszaesett. Az első kilenc hónapban a feldolgozóipar belföldi értékesítése – nyers adatok szerint – 2,4%-kal nőtt, az energetikai iparé 6,3%-kal mérséklődött. A legalább ötfős vállalkozásoknál az egy főre jutó termelés az első háromnegyed évben 1%kal csökkent a foglalkoztatottak létszámának 2,8%-os bővülése mellett. A termelékenység évkezdettől az élelmiszeriparban 4,2%-kal, a papír- és nyomdaiparban 3,2%-kal, a számítógépelektronikai- és optikai-termék gyártásban 1,4%-kal, a fémfeldolgozásban 1,1%-kal emelkedett, míg a gépgyártásban 12,2%-kal, a gyógyszergyártásban 5%-kal, a textil- és bőriparban 4,7%-kal, a járműgyártásban 2,1%-kal csökkent. A jelentős súllyal rendelkező feldolgozóipari ágazatok új rendeléseinek volumene szeptemberben 0,1%-kal csökkent, az exportrendeléseké ugyanilyen mértékben, 0,1%-kal emelkedett. A teljes rendelésállomány a harmadik negyedév végén 8,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, ami elmarad az előző négy évben regisztrált ütemtől. Az exportrendelések volumene a kilencedik hónap utolsó napján csaknem ugyanennyivel, 8,3%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál, ezen belül a papírgyártásé igen jelentősen, 46,7%-kal, a gépgyártásé 41%-kal, a vegyiparé 7,1%-kal, a járműgyártásé 5,9%-kal, a számítógép, elektronikai- és optikai-termék gyártásé 2%-kal, emelkedett, míg a fémfeldolgozásé 19%-kal, a gyógyszergyártásé 21,7%-kal mérséklődött. A belföldi rendelések volumen 13,4%-kal meghaladta az egy évvel korábbit. Az első háromnegyed évben három régióban is csökkent az ipari termelés volumene, legnagyobb mértékben, 3,5%-kal Nyugat-Dunántúlon, ami az Audi gyár kibocsátásának mérséklődésére utal. Valamivel kisebb mértékben, 3,2%-kal visszaesett a termelés KözépMagyarországon, és 1,8%-kal Észak-Alföldön. Három régióban szerény ütemben bővült az ipari termelés, a kivétel Dél-Dunántúl, ahol az igen alacsony bázishoz képest 15,9%-kal nőtt a kibocsátás volumene. Az építőipari termelés két évig tartó dinamikus bővülése a múlt év közepén stagnálásba fordult, ez évben pedig némileg csökkenő dinamikával ugyan, de folyamatosan zuhan a kibocsátás. Szeptemberben az építőipari termelés volumene – szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján – 1,7%-kal emelkedett az – igen alacsony – augusztusihoz képest, és jelentősen, 13,2%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az első három negyedévben a termelés több mint egyötödével, 20,7%-kal maradt el az egy évvel azelőttitől; az épületek építése 3%-kal, míg az egyéb építményeké kevesebb mint kétharmadára, 36,7%-kal csökkent. Az építőipari vállalkozások új szerződéseinek volumene szeptemberben – a rendkívül alacsony bázishoz viszonyítva is – több mint egynegyedével, 26,5%-kal mérséklődött, ezen belül az új épületek építésére irányulóké 25,8%-kal csökkent, az egyéb építményeket célzóké – az uniós finanszírozású út- és vasútfejlesztések lezárultával – 27,2%-kal visszaesett. Az ágazat teljes szerződésállománya a kilencedik hónap végén 20,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; ezen belül az épületek építésére irányulóké – az erősödő stadionépítési láz következtében – közel egynegyedével, 23,5%-kal, az egyéb építményeket célzóké 18,1%-kal nőtt.
18
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az első háromnegyed évben 15,8%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A növényi és kertészeti termékek értékesítése érzékelhetően, 28,1%kal, ezen belül a búzáé több mint egyharmadával, 41,7%-kal nőtt, míg a – tavaly termett – kukoricáé 20,5%-kal mérséklődött. Az ipari növények értékesítése közel kétszeresére, 82,7%kal, a gyümölcsök felvásárlása 11,2%-kal nőtt, míg a zöldségféléké 1%-kal csökkent. Az élőállatok és állati termékek felvásárlása az első kilenc hónapban 5,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; a vágóállatok értékesítése 7,2%-kal, ezen belül a vágómarháé több mint egyhatodával, 16,9%-kal, a vágósertésé 5,6%-kal, míg a vágóbaromfié 8,6%-kal emelkedett. Az állati termékek felvásárlása szerény mértékben 1,6%-kal nőtt, ezen belül a tojásé jelentősen, 13,3%-kal emelkedett.
Turizmus
A turistaforgalom előző két évben megfigyelt dinamikus bővülése az idei első háromnegyed évben is folytatódott. A harmadik negyedévben külföldiek 18 millió alkalommal látogattak Magyarországra, 9,3%-kal többször, mint egy évvel korábban. Az egynapos utak száma 14%kal nőtt, míg a többnapos utazásoké 1,3%-kal csökkent. A hozzánk látogatók csaknem háromnegyede, 72,3%-a változatlanul egyetlen napra érkezett, és tipikusan nem turisztikai célból. A nem turisztikai célú utak száma 15%-kal emelkedett. Az egynapos utak összességében 38,3%-ban átutazó jellegűek, 16,6%-ban vásárlási, míg 13,3%-ban turisztikai célúak voltak. A legnagyobb mértékben, 19,5%-kal a munkavégzési célú utazások, valamint 18,7%-kal a tranzit utak száma emelkedett, míg a vásárlási célúaké 14,6%-kal, a turisztikai célúaké pedig 2,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A harmadik negyedévben a több napra érkezők 29,4 millió napot töltöttek el nálunk, 7,9%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában; az átlagos tartózkodási idő 5,9 nap volt, 0,4 nappal rövidebb, mint egy évvel azelőtt. A külföldiek ebben az időszakban 590 milliárd forintot hagytak Magyarországon útjuk során, folyó áron 5,3%-kal többet az egy évvel korábbinál. Magyarországi lakosok a harmadik negyedévben 5,6 millió alkalommal utaztak külföldre, 7,7%-kal többször, mint a múlt év azonos időszakában. A külföldön töltött idő 18,6 millió napot tett ki, amely 4,8%-os növekedést jelent. Az utazások több mint fele, 58,7%-a, ezen belül az egynapos utak 34,8%-a, míg a többnaposak döntő hányada, 91,3%-a turisztikai célú volt. A többnapos utazások átlagos időtartama 6,5 napot tett ki, némileg, 0,3 nappal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. A külföldre látogatók a harmadik negyedévben 251 milliárd forintot költöttek el, folyó áron 16%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. Magyarország utasforgalomra visszavezethető bevételi többlete – azaz a turizmus importhozadéka – a harmadik negyedévben 339 milliárd forintot tett ki, folyó áron 1,2%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál.
19
Az első háromnegyed évben 7 673 ezer vendég 19 628 ezer éjszakát töltött el magyarországi szálláshelyeken; a vendégek száma 5,4%-kal, a vendégéjszakáké 5,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A külföldi-vendég éjszakák száma 4%-kal, ezen belül augusztusban 3,6%-kal nőtt. Átalakulóban van a külföldi vendégek küldő ország szerinti összetétele: – a briteket kivéve – a nyugat-európai országokból érkező turisták száma csökken, míg a környező országokból indulóké dinamikusan nő. A legtöbb, 1 361 ezer vendégéjszakát változatlanul a német turisták töltötték el a hazai szálláshelyeken, de 4,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Brit vendégek 651 ezer éjszakára vettek igénybe magyarországi szálláshelyeket, 7,3%-kal hosszabb ideig, mint a múlt év azonos időszakában. A cseh vendégek által nálunk töltött 555 ezer éjszaka jelentős, 17,1%-os, a lengyelek által eltöltött 553,3 ezer vendégéjszaka 8,5%-os, az osztrák turisták 553 ezer vendégéjszakája szerényebb, 1,6%-os növekedést jelent. Az olasz turisták 468 ezer vendégéjszakája 5,7%-os csökkenést, a románok 365 ezer vendégéjszakája 15,9%-os dinamikus bővülést, az oroszok 353 ezer éjszakája 12%-os visszaesést jelez. Az Ázsia országaiból érkezett vendégek 853 ezer éjszakát töltöttek el hazai szálláshelyeken, jelentősen 12,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó, hogy izraeli turisták 230 ezer éjszakát töltöttek magyarországi szálláshelyeken, ami jelentős, 21,5%-os, a kínaiak 197 ezer vendégéjszakát, ami pedig egészen kiemelkedő, 35,6%-os emelkedést jelent. Az Amerikai Egyesült Államokból érkezők 447 ezer vendégéjszakát vettek igénybe, 2,6%-kal többet, mint a múlt év azonos időszakában. A belföldi vendégforgalom az első három negyedévben 11 156 ezer éjszakára vette igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket, amely érzékelhető, 7,6%-os emelkedést jelent. A szállodák átlagos foglaltsága az első kilenc hónapban 56,9% volt, 1,7 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az ötcsillagos hotelek kihasználtsága szeptemberben 71,6%, a négycsillagosoké 72,9%, a gyógyszállóké 72,7% volt. A kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele az első háromnegyed évben 304 milliárd forint volt, folyó áron 7,1%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában.
Népmozgalom
Az első három negyedévben 68 800 gyermek született, gyakorlatilag ugyanannyi, 0,2%-kal, kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 9,4‰ volt, amely megegyezett az egy évvel korábbival. Évkezdettől 42 500 házasságot kötöttek, – a rendkívül alacsony bázishoz képest – jelentősen, 10%-kal többet a megelőző évinél. A házasságkötési arányszám 5,8‰ volt, amely 0,6 ezrelékpontos emelkedést jelent. Az első kilenc hónapban 92 400 halálesetet anyakönyveztek, a rendkívül magas bázishoz képest 7,6%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A halálozási arányszám 1 ezrelékponttal 12,6‰-re mérséklődött. A csecsemőhalálozási arányszám kedvező, 4‰ volt, 0,1 ezrelékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. A természetes fogyás évkezdettől 23 600 főben mérhető, arányszáma 3,2‰-et mutatott, ami 1 ezrelékponttal alacsonyabb, mint a múlt év azonos időszakában.
20
Bűnügyi helyzet
Az elmúlt két évben jelentősen romlott a közlekedésbiztonsági helyzet; ez a tendencia érdemben az idei évben sem változott. Az első háromnegyed évben 12 400 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 1,9%-kal több, mint egy évvel korábban. Közlekedési balesetben évkezdettől 15 900 személy sérült meg, és 422 személy hunyt el. A halálos balesetet szenvedettek száma – a magas bázishoz képest – 9,8%-kal csökkent; a súlyos sérülést szenvedettek száma nem változott, míg a könnyű sérülteké 3,1%-kal nőtt. A járművezetők 2,5%-kal több balesetet okoztak az előző évinél. Az első három negyedévben a motorkerékpárok 4%-kal, a személygépkocsik 3,3%-kal több balesetet okoztak. A személygépkocsi vezetők 2,7%-kal, a kerékpárosok 5,3%-kal, a gyalogosok 6,7%-kal több balesetet okoztak ittasan, mint a múlt év azonos időszakában. A balesetek 9,5%-ában, azaz gyakorlatilag minden tizedik balesetben szerepet játszott az ittasság. A Belügyminisztérium adatai szerint az első tizenegy hónapban 244 900 bűncselekményt regisztráltak, gyakorlatilag ugyanannyit, 0,6%-kal kevesebbet, mint az egy évvel. Más érdemi adatot, ami alkalmas lehetne a közbiztonság, a bűnügyi helyzet megítélésére, a hivatalos szervek – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásait megszegve – gyakorlatilag fél éve egyáltalán nem tesznek közzé.
Budapest, 2016. december 2.
Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, MÁK, Eurostat, OECD. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek, és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
