Helyzetkép 2011. szeptember - október
Gazdasági növekedés Nem következett be érdemi változás a világgazdaságban. A növekedési ütem a fejlődő országokban továbbra is dinamikus, míg a fejlett országokban a gazdaság fejlődése nem túl gyors, de egyelőre stabilnak tűnik a kedvezőtlenebbnek látszó jövő évi kilátások ellenére. A pénzpiacokon ugyanakkor továbbra is igen kedvezőtlen a hangulat, amely összefügg az Európai Unió országainak, valamint az Egyesült Államok magas államadósságával, illetve az államháztartási hiány igen lassan csökkenő mértékével. A kedvezőtlen befektetői hangulatban a pénzpiacokon nagyon negatívan fogadják a magyar gazdaságpolitika úgymond nem ortodox lépéseit, magyarán a piacgazdaság alapvető törvényszerűségeivel egyre látványosabban ellentétes intézkedéseit, az Európai Unió szabályrendszerét sértő döntéseit. Jelenleg a kormányzati gazdaságpolitika olyan mértékben vált hiteltelenné, amely nagyon komolyan akadályozza a gazdaság működését, az államháztartás finanszírozását. Az Eurostat közzétette a harmadik negyedévi gazdasági növekedés előzetes adatait. Ennek megfelelően az Európai Unióban a bruttó hazai termék – akárcsak a második negyedévben – 0,2%-kal bővült az előző negyedévhez képest és 1,4%-kal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az Európai Unióban a GDP az első háromnegyed évben 1,8%-kal, ezen belül az eurózóna országaiban 1,9%-kal bővült. Számunkra kedvező, hogy legfontosabb partnereinknél az átlagosnál gyorsabb volt a növekedés. Németországban a GDP 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez képest és 2,6%-kal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva. Ausztria bruttó hazai terméke a harmadik negyedévben 0,3%-kal emelkedett a második negyedévhez képest és jelentősen, 2,8%-kal bővült a múlt év azonos időszakához viszonyítva. Az átlagot meghaladó dinamikával, negyedéves összehasonlításban 0,3%-kal, éves összehasonlításban 2,8%-kal bővült a harmadik negyedévben a finn gazdaság is.
2
Az európai vezető gazdaságok közül Franciaországban a GDP növekedése valamelyest meghaladta az uniós átlagot, negyedéves visszatekintésben 0,4%-ot, míg az előző év azonos időszakához képest 1,6%-ot mért a statisztika. A brit gazdaság változatlanul szerény ütemben bővül: negyedéves és éves összehasonlításban egyaránt 0,5%-kal nőtt a bruttó hazai termék. A balti országok továbbra is kiemelkedő dinamikával fejlődnek. Észtországban az előző negyedévhez képest 0,8%-kal, az előző év azonos időszakához képest 7,9%-kal bővült a GDP. Litvániában a negyedéves adat 1,3%, az éves 7,2%, míg Lettországban szintén 1,3%, illetve 5,3%. A magyar gazdaságnál lényegesen gyorsabban növekszik a környező országok gazdasága is: Lengyelországban a bruttó hazai termék 1%-kal nőtt az előző negyedévhez képest és jelentősen, 4,2%-kal az előző év azonos időszakához viszonyítva. Szlovákiában a harmadik negyedévben 0,7%-kal bővült a GDP a második negyedévhez képest és 3,2%-kal az előző év azonos negyedévéhez képest. Romániában ugyanezek a mutatók - 1,9%, illetve 4,5% - még erőteljesebb fejlődést tükröznek. A cseh gazdaság szerényebb ütemben fejlődött a harmadik negyedévben: stagnált az előző negyedévhez és 1,5%-kal bővült az előző év azonos hónapjaihoz képest. A finanszírozási gondokkal küzdő országokban zsugorodást regisztrált a statisztika. A görög GDP a harmadik negyedévben 5,2%-kal csökkent éves összehasonlításban /a görög statisztikai szolgálat nem közölt negyedéves összehasonlítású adatot/, a portugál az előző negyedévhez képest 0,4%-kal, az előző évhez képest 1,7%-kal csökkent; zsugorodott a ciprusi gazdaság is: a vonatkozó mutatók értéke: -0,7%, illetve -0,6%. A világgazdaság meghatározó országai közül a fejlett országokat tömörítő OECD országokban a harmadik negyedévben 1,8%-kal nőtt a bruttó hazai termék. Az Egyesült Államokban a harmadik negyedévben a növekedési ütem közeli volt az európai átlaghoz: negyedéves összehasonlításban 0,6%-kal, éves egybevetésben 1,6%-kal bővült a GDP. A japán gazdaság talán kezd kilábalni a természeti katasztrófa utáni helyzetből: az előző év harmadik negyedévéhez képest még némileg, 0,2%-kal csökkent a bruttó hazai termék, de az előző negyedévhez képest jelentősnek minősülő, 1,6%-os volt a bővülés, igaz az alacsony bázishoz képest. A kínai gazdaság lassulása csak annyit jelent, hogy az első negyedévi 9,5%ot követően a harmadik negyedévben 9,1%-kal nőtt a GDP az előző év azonos időszakához képest. A magyar gazdaság növekedését egyre inkább beárnyékolja a dilettáns kormányzati gazdaságpolitika. A harmadik negyedévről eddig rendelkezésre álló adatok szerint a gazdaság idei növekedésében sajátos módon a szokásosnál lényegesen nagyobb szerepe van a mezőgazdaság teljesítményének, amely a tavalyi rendkívül alacsony bázishoz képest mintegy 20%-kal növelte a hozzáadott értékét. A növekedésben szerepe van még a feldolgozóipari exportnak, míg a nemzetgazdaság egésze egyre komolyabb strukturális gondokat mutat. A KSH a harmadik negyedéves GDP adatok publikálásával egyidejűleg felfelé korrigálta a második negyedéves – előző negyedévhez viszonyított – adatot: ennek megfelelően a második negyedévben nem stagnált a bruttó hazai termék az első negyedévhez képest, hanem 0,2%-kal emelkedett. Az előző év második negyedévéhez viszonyított 1,5%-os növekedési mutató nem változott. A közzétett gyorsbecslés szerint a bruttó hazai termék a harmadik negyedévben
3
1,4%-kal – szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 1,5%-kal - nőtt az előző év azonos negyedévéhez és 0,5%-kal az előző negyedévhez viszonyítva. Az első háromnegyed évben 1,8%-kal nőtt a GDP. Elemzésre alkalmas részletesebb adatokat decemberben közöl a statisztikai hivatal. Az év végén már a következő évi kilátások foglalkoztatják a gazdaság szereplőit és természetesen a közvéleményt is. A jövő évi várakozások a magyar gazdaság számára kimondottan elszomorítóak. A dilettáns kormányzati gazdaságpolitika elszívta a levegőt az életképes gazdálkodó szervezetek elől is. A gazdaság hitelezése szinte teljesen leállt. A bankokkal folytatott szabadságharc kiemelkedő ütközetének tekintette a kormány a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségének megnyitását. Az eredmény azonban – törvényszerűen – a bankrendszer teljes hitelezési passzivitása; a végtörlesztés olyan mértékű terhet jelent a hitelintézetek számára, mintha ebben az évben az egyébként is irreális mértékű bankadó kétszeresét kellene leróniuk. Ez a helyzet önmagában is lehetetlenné teszi a gazdaság fejlődését, de a kormány ezen túlmenően is kifejezetten a növekedést akadályozó gazdaságpolitikát folytat. A kiszámíthatatlan környezetben nem jön, hanem távozik a működő tőke, csökken a beruházás; a jövő évben emelkedik a vállalkozások adóterhelése. Ismét nő a munkanélküliség és jövőre érzékelhetően csökken a lakosság fogyasztása. Az idei évben a mezőgazdaság hozzáadott értékének említett kiemelkedő növekedése még hozzásegítette a magyar gazdaságot az elfogadható ütemű bővüléshez. Így a GDP növekedése – a szintén jelentős feldolgozóipari nettó exportbővülést is figyelembe véve - elérheti a 1,5%ot. A jövő évi kilátások azonban lényegesen kedvezőtlenebbek. A gazdaság zsugorodni fog, a bruttó hazai termék 0,5-1%-kal csökkenhet. Ezt a helyzetet még az is nehezíti, hogy az országgyűlés által jelenleg tárgyalás alatt lévő 2012. évi költségvetés irreális számokat tartalmaz. A kormány az utóbbi hetekben már elismerte ugyan, hogy a benyújtott költségvetés megvalósításának nincs realitása, mégsem korrigálta az előirányzatokat, így nagy eséllyel a jövő év elején valós költségvetés nélkül kell az államháztartásnak működnie, ami fokozza a káoszt. A konvergencia programban szereplő jövő évi 2,5%-os hiánycél elérésének nincs realitása. Feltehetően a kormány az év elején kénytelen lesz újabb drasztikus megszorításokat alkalmazni, amelyek a lakosság életszínvonalának további csökkenése mellett a gazdasági recesszió fokozását eredményezheti. A magyar gazdaság így nem tud kikerülni a negatív spirálból.
Foglalkoztatottság, keresetek
Az augusztus és október közötti három hónap átlagában a KSH mintavételes lakossági felvétele szerint a foglalkoztatottak száma 3 863 ezer fő volt, 40 ezer fővel, 1%-kal több, mint egy évvel korábban. A mintavételes eljárás módszertana szerinti hibahatárt valamelyest meghaladja a foglalkoztatottak létszámának növekedése. Az aktív munkanélküliek száma e három hónap átlagában 468 ezer fő volt, gyakorlatilag ugyanannyi, 2 ezer fővel, 0,5%-kal több, mint a múlt év azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta a megfigyelt időszakban
4
rendkívül magas, 10,8% volt, 0,1 százalékponttal alacsonyabb a múlt évinél, de ugyanennyivel magasabb az egy hónappal korábban számolt rátánál. A kormány a költségvetésben – jórészt a hibás gazdaságpolitikájával maga által generált – problémák részbeni megoldására egyre több embert – rokkant nyugdíjasokat, korhatár alatti nyugdíjasokat – igyekszik visszakényszeríteni a munka világába, miközben a dilettáns gazdaságpolitika következtében recesszióba fordul a gazdaság és nincs elegendő munkahely. Ennek kezdeti következményeként a 15-64 éves népességre vetített munkanélküliségi ráta máris 10,9%-ra emelkedett az augusztus és október közötti három hónap átlagában. A 15-64 éves népesség foglalkoztatási rátája 56,6% volt, 0,6 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliség kritikus helyzetét mutatja, hogy a legjobb munkavállalási korúnak tekintett 25-54 éves népesség munkanélküliségi rátája igen magas, 9,8% volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. Rendkívül magas a – munkaerőpiacon egyébként csak kis számban megjelenő – 15-24 éves fiatalok 27%-os munkanélküliségi rátája; ez sem változott egy év alatt. Nagyon magas a tartós munkanélküliség; az álláskeresők közel fele, 47,9%-a egy évnél régebben volt munka nélkül. Az álláskeresés átlagos időtartama a megfigyelt időszakban csaknem másfél év, 17,7 hónap volt. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint október végén a regisztrált munkanélküliek száma 531 ezer fő volt, némileg, 1,1%-kal, 5 800 fővel kevesebb, mint egy hónappal és 2,7%-kal, 14 700 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A nyilvántartásban szereplő munkanélküliek október hónapban a gazdaságilag aktív népesség igen magas hányadát, 12%-át tették ki. Az ország két régiójában, ahol 20% közelében volt a mutató értéke különösen kritikus a munkaerőhelyzet: Észak-Alföldön a gazdaságilag aktív népesség 19,9%a, míg Észak-Magyarországon 19,6%-a volt októberben munka nélkül. A legnehezebb helyzetben Szabolcs-Szatmár-Bereg megye van hosszú idő óta: októberben 55 100 főnek, a gazdaságilag aktív népesség közel egynegyedének, 23,5%-ának nem volt munkája; ez a helyzet az előző évihez képest még romlást is mutat, ez idő alatt 2,6%-kal, 1 400 fővel nőtt a megyében a munkanélküliség. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében alig volt jobb a helyzet, ott az októberben nyilvántartott 63 600 munkanélküli 21,5%-os rátát jelentett és stagnáló állapotot, az egy évvel korábbinál csupán 100 fővel, 0,2%-kal volt kevesebb álláskereső. Az aktív korúak egyötöde, 20,4%-a reménytelenül keresett állást Nógrád megyében is: az októberben regisztrált 17 700 munkanélküli egy év alatt mindössze 300 fővel, 1,9%-kal csökkent. Októberben a nyilvántartott munkanélküliek 22,6%-a, 120 ezer fő részesült álláskeresési ellátásban, 168 ezer fő, a munkanélküliek 31,7%-a szociális ellátásban, míg legnagyobb csoportjuk, 531 ezer fő, az álláskeresők 45,7%-a ellátatlan maradt. A kormány idei jogszabály változtatásai következtében az ellátatás nélkül maradók száma folyamatosan emelkedik. Októberi számuk 18 500 fővel, 8,2%-kal magasabb volt az egy évvel korábbinál. Az álláskeresők csaknem fele, 49,9%-a szakképzetlen volt; számuk egy év alatt valamelyest, 3 600 fővel, 1,4%-kal csökkent.
5
Az első háromnegyed évben átlagosan 58 200 fő vett részt közfoglalkoztatásban, az egy évvel korábbi létszámnak éppen a kétharmada. A közfoglalkoztatottak amúgy is alacsony száma július óta folyamatosan csökken. A korábbi évektől eltérően a közfoglalkoztatás nagyrészt részmunkaidőben történik. Az év első kilenc hónapjában a teljes munkaidőben dolgozók száma csupán 16 ezer volt, ez a tavalyi megfelelő létszámnak kevesebb mint egynegyede, 23,6%-a. A többi közmunkás, 42 ezer fő részmunkaidőben dolgozott és a szociális segélynél mindössze 3 ezer forinttal több, 31 ezer forintos munkabért kapott. Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, valamint a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél az első háromnegyed évben 2 691 ezer főt foglalkoztattak, csaknem ugyanannyit, mint egy évvel korábban; a létszám csökkenése mindössze 0,1%. Az alkalmazotti létszám csökkenése május óta figyelhető meg; azóta a csökkenés hónapról hónapra emelkedő ütemű: szeptemberben az alkalmazottak száma 1,1%-kal alatta maradt az egy évvel korábbi létszámnak. Ugyanakkor az év folyamán átrendeződés megy végbe a teljes munkaidőben dolgozók és a részmunkaidőben tevékenykedők között. A 8 órás időkeretben dolgozók száma az első kilenc hónapban 2 372 ezer fő volt, 1,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A versenyszféra megfigyelt vállalkozásainál az első háromnegyed évben 1 851 ezer főt foglalkoztattak, 1,7%-kal többet az egy évvel korábbinál. A költségvetési szerveknél ugyanebben az időszakban 677 ezren dolgoztak, 1,3%-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. A közszféra létszáma az év folyamán fokozatosan csökkent, szeptemberben 2,4%kal kevesebben dolgoztak a költségvetési intézményeknél, mint a múlt év azonos hónapjában. A létszámleépítés mértéke nem azonosan érintette a közszféra egyes szektorait; a közigazgatásban és rendvédelemben dolgozók száma 1,5%-kal, az egészségügyben és szociális ellátásban dolgozóké 2%-kal, míg az oktatásban tevékenykedőké 3,9%-kal maradt el az egy évvel korábbi létszámtól. A nemzetgazdaságban a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az első háromnegyed évben 210 100 forint volt, 4,4%-kal több, mint egy évvel korábban. A versenyszférában 214 500 forint volt az átlagkereset, 4,9%-kal több az egy évvel azelőttinél, míg a közszférában csupán 204 500 forint volt a bruttó átlagkereset, amely 2,5%-kal elmaradt az előző évitől. Ezt a jövedelemcsökkenést némileg enyhíti, hogy a közszféra alkalmazottainak 46%-a havonta átlagosan 5 200 forintos, a keresetbe nem tartozó kompenzációt kap az adó- és járulékváltozások negatív hatásának csökkentése érdekében. A nemzetgazdaságban a nettó átlagkereset az első háromnegyed évben 139 400 forint volt, 5,7%-kal magasabb az egy évvel korábbinál. Ebben az időszakban a fogyasztói árak 3,9%-kal emelkedtek, így a reálkereset - igen egyenetlen eloszlásban - 1,7%-kal nőtt. A versenyszférában a fizikai dolgozók átlagkeresete 100 200 forint volt, 1,7%-kal magasabb a múlt évinél; így ebben a körben a reálkereset 2,1%-kal csökkent. A versenyszféra szellemi dolgozóinak nettó átlagkeresete a megfigyelt időszakban 180 700 forint volt, 5,7%-kal több, mint egy évvel korábban. A közszférában ez év első kilenc hónapjában jelentősen, 3,3%-kal csökkent a nettó átlagkereset; ez 6,9%-os reálkereset csökkenést eredményezett az évnek ebben a szakaszában. A pedagógusok reálkeresete drasztikusan, 8,5%-kal, az
6
egészségügyben és a szociális ágazatban dolgozóké még ennél is nagyobb mértékben, 9,9%kal csökkent.
Áralakulás
Átmeneti megnyugvást követően szeptemberben, illetve októberben ismét felgyorsult az áremelkedések üteme. Az okok között találjuk a világpiaci nyersanyagárak emelkedését, a forint markáns gyengülését. Ezen tényezők mellett fontos szerepe van az inflációs várakozások erősödésének is. A kormány jövő évi gazdaságpolitikai elképzeléseiben széles kört érintő adóemelésekre építi az államháztartási hiánycél elérését; ez a gazdaságpolitika komoly inflációt gerjeszt, amelynek jelei már érződnek az árak alakulásában. Az ipari termelői árak szeptemberben váratlanul nagy mértékben, 3,3%-kal nőttek az előző hónaphoz képest. A feldolgozóipar belföldi értékesítési árai egy hónap alatt 1,5%-kal emelkedtek; ezen belül a járműgyártásban 4,6%-kal, az elektronikai termékek gyártásában 3,3%-kal nőttek az árak. A feldolgozóipar belföldi értékesítésében egy év alatt 8,7%-kal nőtt az árszínvonal. A legnagyobb, 29,4%-os áremelkedés a kőolaj-feldolgozásban következett be, de jelentősen, 11,6%-kal nőttek a vegyipar és az átlagot megközelítően, 7,7%-kal az élelmiszeripar termelői árai. Az ipari export forintban mért értékesítési árai szeptemberen 4,4%-kal nőttek az augusztusiakhoz képest. E jelentős emelkedés fő oka a magyar valuta árfolyamának jelentős változása; a forint szeptemberen az euróhoz képest 4,5%-kal, a dollárhoz képest 9%-kal gyengült. A szeptemberi exportárak 2,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Az ipari termelői árak az első háromnegyed évben átlagosan 3,1%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, ezen belül a belföldi értékesítési árak 5,7%-kal, míg a kiviteli árak 1,3%-kal nőttek. Az építőipari termelői árak a harmadik negyedévben 1,8%-kal nőttek. Az épületek építésénél az árak csupán 0,7%-kal, míg az egyéb építmények létrehozásánál 2,7%-kal haladták meg a bázisidőszak termelői árait. Az építőipar termelői árai az előző negyedévhez képest 0,2%-kal, az első háromnegyed évben 2,1%-kal emelkedtek. A mezőgazdasági termelői árak az augusztusi átmeneti mérséklődést követően szeptemberben 16,9%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A mezőgazdasági termelői árak az első háromnegyed évben nagyon jelentősen, 28,5%-kal nőttek. A növényi termékek termelői ára szeptemberben 19,2%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ezen belül a gabonafélék árszintje 26,6%-kal, az ipari növényeké 28,8%-kal, a gyümölcsöké 13,7%-kal emelkedett, a burgonyáé – a nagyon magas bázishoz képest - 44,9%-kal csökkent. A vágóállatok termelői ára szeptemberben 13,1%-kal, ezen belül a vágómarháé kiemelkedő mértékben, 54,1%-kal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az állati termékek egy év alatt 11,6%-kal drágultak, ezen belül a tej 14,5%-kal, a tojás 6,6%-kal.
7
A mezőgazdasági termelés ráfordításai az első háromnegyed évben 14,6%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest. E tételek közül az energiaárak 12,3%-kal, ezen belül az üzemanyagárak 16,7%-kal, a műtrágyaárak 26,3%-kal, a takarmányárak igen jelentősen, 34,5%-kal nőttek. A mezőgazdasági termelői árak és a ráfordítások árszintjének változását összehasonlítva az agrárolló az első háromnegyed évben 11,2%-kal záródott, azaz a mezőgazdaság a költségnövekedéséhez képest magasabb árakat tudott érvényesíteni. A fogyasztói árak növekedése októberben váratlanul felgyorsult; egyetlen hónap alatt 0,7%kal emelkedtek az árak. Az októberi árszínvonal 3,9%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az átlagosnál gyorsabban, 5,1%-kal nőtt az élelmiszerek ára. Egyes alapvető élelmiszerek ára változatlanul jelentősen drágult. Októberben a cukor 43,4%-kal, a margarin 22,7%-kal, a liszt 18,9%-kal, a kávé 15,9%-kal, a tej 8,9%-kal, az étolaj 8,8%-kal, a kenyér 8,2%-kal került többe, mint egy évvel korábban. Az idényáras élelmiszerek ez idő alatt 12,9%-kal olcsóbbá váltak. Drasztikusan, 17,8%-kal emelkedett egy év alatt az üzemanyagok ára; a gyógyszerek ára is az átlag felett, 4,2%-kal nőtt. A háztartási energia is jelentősen, 5,9%-kal drágult; ezen belül a palackos gáz ára 15,6%-kal, a távfűtésé 7,6%-kal, a vezetékes gázé 5,6%-kal emelkedett. A ruházati termékek ára az átlagosnál kevésbé, 3,2%-kal, a szolgáltatásoké 2,5%kal nőtt; igaz ez utóbbi csoporton belül a csatornadíj 10,1%-kal, a szemétszállítás díja 6,3%kal, a vízdíj 4,3%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára a múlt év októberéhez képest 1,2%-kal csökkent. A fogyasztói árak az év első tíz hónapjában 3,9%-kal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex 4,4% volt, azaz továbbra is jelentősen, 0,6 százalékponttal meghaladja az általános inflációt. A fenti adatok fényében különösen merésznek tűnik a miniszterelnök nyugdíjasoknak tett ígérete, mely szerint a rezsiköltségek növekedése semmiképpen sem haladja meg jövőre a nyugdíjemelés mértékét /a ma ismert terv szerint ez 4,2%/.
Jövedelem és fogyasztás
A kiskereskedelmi forgalom év eleje óta stagnál. Szeptemberben a forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint 0,3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit, míg szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint éppen megegyezett az előző havival. Az első háromnegyed évben a forgalom 0,1%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszerek forgalma az év elejétől szeptember végéig terjedő időszakban stagnált, 0,2%-kal emelkedett, az élelmiszereken kívüli termékek forgalma lényegében ugyancsak nem változott, 0,3%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A gyógyszerek forgalma 1%-kal nőtt, míg az üzemanyagokból 1,8%-kal kevesebbet értékesítettek. Az iparcikkek forgalma 3,1%-kal csökkent; a gépjárművek és járműalkatrészek eladása 6,2%-kal visszaesett.
8
A kormány másfél éve folytatott következetes politikájának eredményeképpen egyre nyilvánvalóbbá válik a társadalmi különbségek adatokban is kimutatható, gyorsuló növekedése. Egyre nagyobb a különbség az egyes társadalmi rétegek anyagi helyzetében, amelyet tetéz, illetve árnyal a területi különbségek látványos előtérbe kerülése. Az egykulcsos jövedelemadó bevezetése az átlagosnál kevesebbet kereső rétegeket nehéz helyzetbe hozta. A versenyszférában a fizikai dolgozók nettó átlagos keresete a statisztikai kimutatások szerint alig haladja meg a 100 ezer forintot. Ebben a körben a nettó kereset az első háromnegyed évben mindössze 1,7%-kal nőtt. Az egykeresős, kétgyermekes családok számottevő részében a gyermekek utáni adókedvezményt csak részlegesen tudják igénybe venni. A családi pótlékot a kormány befagyasztotta, így annak reálértéke ez évben eddig 3,9%-kal csökkent. Ezt a nehéz helyzetet súlyosbítja, hogy ez évben a szokásosnál nagyobb különbségek alakultak ki az egyes családok árindexében. Mivel az év első tíz hónapjában az átlagot jelentősen meghaladóan emelkedett az élelmiszerek és a háztartási energia ára, az alacsonyabb jövedelmű háztartások számára a fogyasztói árak az átlagos inflációt jóval meghaladóan, 4,7%-kal emelkedtek. Így ezekben a családokban a reáljövedelem – a szociális transzferek jelentős értékvesztését is figyelembe véve – 5,5%-kal csökkent. Ennél is nagyobb mértékben, 10%-kal csökkent az alacsonyabb keresetű közalkalmazott háztartások reáljövedelme. Ugyanebben az időszakban a versenyszférában – és kisebb számban a közszférában – dolgozó vezetők és más magasabb keresetű szakalkalmazottak nettó keresete 8%-kal nőtt, a gyermekes családok e körben teljes egészében igénybe tudták venni a gyermekek után járó adókedvezményt. A magasabb jövedelmű háztartásokban a fogyasztói árak 3,2%-kal emelkedtek, így ezekben a családokban 6%-kal nőtt a reáljövedelem. A legnehezebb helyzetben a legfeljebb egy keresővel rendelkező három és több gyermekes családok kerültek ez évben. Körükben az infláció elérte a 4,1%-ot, nominálisan is csökkent az általuk igénybe vett szociális juttatások értéke és megszűnt a szociális alapú energiaár támogatás. Ezekben a családokban a reáljövedelem rendkívül nagy mértékben, 8%-kal csökkent, ezért is nő az éhező gyermekek száma. A társadalmi különbségek területi metszetben is nőnek. A nettó átlagkeresetek Dél-Alföldön 19,1%-kal, Észak-Alföldön 15,7%kal, Dél-Dunántúlon 15%-kal, Észak-Magyarországon 14,7%-kal vannak elmaradva az országos átlagtól. Ezek a különbségek ez évben nagyobbak, mint a korábbi években. A munkanélküliség regionálisan nehezen elviselhető különbségeit, az alacsonyabb keresetűek romló jövedelempozícióit, a szociális juttatások érzékelhetően csökkenő mértékét figyelembe véve a társadalom végzetes kettészakadása, a társadalmi feszültségek erőteljes növekedése szociális katasztrófa felé sodródást eredményezhet. Ezért igen nagy a kormány felelőssége, illetve megállapítható ebben a nagyfokú felelőtlensége. A lakosság bruttó pénzügyi vagyona a harmadik negyedév végén 26 810 milliárd forint volt, 5,9%-kal kisebb, mint egy évvel korábban és 7,3%-kal kevesebb, mint a múlt év végén. A lakosságnál lévő készpénzállomány szeptember végén 2 086 milliárd forintot tett ki, 9,9%-kal többet az egy évvel korábbinál. A magánszemélyek betétállománya ugyanezen a napon 6 581 milliárd forint volt, amely 8,1%-kal haladta meg az egy évvel azelőtti állományt. A lakosság
9
birtokában lévő részvények és üzletrészek értéke a harmadik negyedév utolsó napján 8 126 milliárd forint volt, 4,9%-kal több az előző év azonos időpontjában regisztráltnál; a befektetési jegyek értéke ugyanakkor 2 310 milliárd forint volt, amely 1,3%-os csökkenést jelent. A lakosság életbiztosítási díjtartaléka is csökkent egy év alatt: a szeptember végi 1 604 milliárd forint 2,5%-kal alatta maradt az előző szeptemberinek. A legnagyobb zuhanás a magánnyugdíjpénztári vagyonban következett be. A múlt év végi 4 018 milliárdos állomány 1 132 milliárdra zsugorodott a harmadik negyedév végére. Másrészt úgy is megközelíthető ez a jelentős csökkenés, hogy voltak, aki ellenálltak a kormányzat igen erős nyomásának és pénztártagok maradtak, illetve a kormány egyelőre nem lehetetlenítette el az önkéntes pénztárak működését; az önkéntes pénztári vagyon így is 15%-kal apadt a kialakult bizonytalan helyzet következtében. A háztartások tartozásállománya 11 268 milliárd forintot tett ki a harmadik negyedév utolsó napján, 3%-kal többet, mint az előző év azonos időpontjában. A háztartások nettó pénzügyi vagyona 15 542 milliárd forint volt az említett negyedév végén, a magánnyugdíjpénztári vagyon kényszerű államosítása miatt 11,5%-kal kisebb, mint egy évvel korábban.
Októberben eltérő folyamatok zajlottak a lakossági hitelek és megtakarítások állományában. Az összes betétállomány nőtt, és a hó végére elérte a 7 704 milliárd forintot. A forintbetétek összege 114 milliárd forinttal, 6 601 milliárdra nőtt, míg a devizabetéteket a lakosság 115 milliárd forinttal csökkentette, ugyanakkor az árfolyam változása az állomány forintértékét 58 milliárddal, 1 103 milliárdra növelte. A lakossági hitelállományban jelentős változást hozott a kedvezményes árfolyamon lehetővé tett – közgazdaságilag irracionális és súlyosan jogellenes – végtörlesztés bevezetése. November végéig az adósok 54 600 hitelszerződés végtörlesztése érdekében aktuális árfolyamon 339 milliárd forint értékű adósságot fizettek vissza, amelyre a kedvezmény miatt 248 milliárd forintot kellett ténylegesen törleszteniük; a 91 milliárd forintos különbözet a bankok vesztesége. A végtörlesztéshez 3 800 új forintalapú szerződés alapján mindössze 18 milliárd forint összegben vettek igénybe kisegítő hitelt. Az új hitelekből 1 700 szerződés keretében 11 milliárd forintot saját adósaiknak nyújtottak a pénzintézetek. Az adatok azt támasztják alá, hogy a kormány ismét a tehetősebbeknek nyújtott extra kedvezményt a végtörlesztéssel, amelyet gyakorlatilag azok vesznek igénybe, akik nem szorulnak rá. Ugyanakkor a végtörlesztéssel élni nem tudó adósok terhei máris növekedtek a forint árfolyamának változása következtében. A devizahitelek állománya a forint árfolyamának gyengülése miatt október folyamán 149 milliárd forinttal nőtt, és a hó végén 5 735 milliárd forintot tett ki. Októberben a forgalomban lévő készpénzállomány a szokásosnál jóval nagyobb mértékben, 83 milliárd forinttal növekedett, azt követően, hogy a szeptemberi növekmény is a megszokottat meghaladóan, 45 milliárd forint volt. Ez a tendencia egyértelműen arra utal, hogy csökken az ország pénzügyi biztonságának fennmaradása iránti bizalom a lakosság egyre szélesebb rétegében. A korábbinál sokkal többen tartják megtakarításaikat a magyar bankrendszeren kívül, például készpénzben vagy akár külföldi hitelintézetekben.
10
Államháztartás, külgazdasági egyensúly
A külkereskedelmi forgalom csökkenő ütemben, de továbbra is dinamikusan bővül; a forgalom szerkezete az év elejétől fokozatosan változik, előtérbe kerül a járműipari export, amely egyre jobban meghatározza a növekedés mértékét. Az első háromnegyed évben a kivitel volumene 11,7%-kal, a behozatalé 8,5%-kal bővült. Ez a dinamika eltérő volt az év egyes időszakaiban. Az első negyedévben az export volumene 19,3%-kal, míg az import 16,3%-kal bővült; a második negyedévben a kivitel volumene 8,7%-kal, míg a behozatalé 7,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A harmadik negyedévben az export 8%-kal, az import pedig jóval szerényebb mértékben, 3,4%-kal bővült. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1 483 milliárd forintot, illetve 5 451 millió eurót tett ki, 400 milliárd forinttal, illetve 1 516 millió euróval többet, mint az előző év azonos időszakában. Az év első kilenc hónapjában a külkereskedelmi forgalom forintban kifejezett árszínvonala az exportban 1,5%-kal, míg az importban 2,7%-kal nőtt, így a cserearány számunkra 1,2%-kal romlott. A gépek és szállítóeszközök kivitelének volumene az első háromnegyed évben 11%-kal, a behozatalé 6%-kal nőtt; a termékcsoport első negyedéves forgalmának dinamikája ezen értékek csaknem kétszerese volt. A feldolgozott termékek kivitelének volumene 16%-kal, a behozatalé 13%-kal bővült ebben az időszakban. E termékcsoportban a gyógyszerek forgalma az első félévi dinamikus növekedést követően a harmadik negyedévben valamelyest visszaesett. Az élelmiszerexport az első háromnegyed évben csupán 1,5%-kal, az import 8,5%-kal nőtt. Az Európai Unió országaival lebonyolított forgalomban az első háromnegyed évben az export 10%-kal, az import 12%-kal haladta meg az előző évi szintet, némileg növekvő aktívum mellett. A többi országgal folytatott kereskedelemben a kivitel jelentős dinamikával, 17,8%kal, míg a behozatal mindössze 1,1%-kal bővült, csökkenő, de még mindig számottevő, 583 milliárd forintos passzívum mellett. Az államháztartás – önkormányzatok nélküli – pénzforgalmi szemléletű konszolidált hiánya október végén 1 328 milliárd forint volt, a költségvetési törvényben elfogadott eredeti előirányzat csaknem kétszerese, 193,2%-a, még a pótköltségvetéssel jelentősen megemelt hiánycélnak is 112,1%-a. Egy évvel korábban ugyanebben az időpontban az államháztartás hiánya csaknem 200 milliárd forinttal kevesebb, 1 133 milliárd forint volt. Az év első tíz hónapjában a bevételek 10 715 milliárd forintot tettek ki, a módosított éves előirányzat 82,6%-át, míg a kiadások 12 043 milliárdos összege az előirányzat 85,1%-át érte el. Az első tíz hónapban befolyt bevételek 2,1%-kal haladták meg az előző év azonos időszakának bevételi számait, míg az ugyanebben az időszakban teljesült kiadások az előző évit jelentősen, 9%-kal haladták meg. A gazdálkodó szervezetek az első tíz hónapban 897 milliárd forintot fizettek be az államkincstárba, 40,5%-kal többet, mint egy évvel korábban. Az igen jelentős növekmény kisebb részben a társasági adó 32 milliárdos többletéből, meghatározó részben a pénzintézetekre és másik három ágazatra – jogsértő módon - kivetett különadóból származott.
11
Fogyasztási adókból 2 740 milliárd forintos bevételhez jutott a költségvetés, ami 3,2%-os növekedést jelent. A lakosság befizetései az első tíz hónapban 1 204 milliárd forintot tettek ki, 22,1%-kal kevesebbet a múlt évinél. A nagyon jelentős hiány az elhibázott egykulcsos személyi jövedelemadó következménye; ebből az adónemből tíz hónap alatt 327 milliárd forinttal kevesebbet fizettek be, mint egy évvel korábban. Az államháztartás likviditását lényegesen javította, hogy októberben a nyugdíjreform és államadósság-csökkentő alap 200 milliárd forintos befizetést teljesített a költségvetésbe: ebből 36 milliárd forintot a központi költségvetésbe és 164 milliárd forintot a társadalombiztosítási alapokba. A félrevezető névvel ellátott államadósság-csökkentő alapot a nyugdíjpénztári vagyon erőszakos államosításáról rendelkező törvény hozta létre és a közölt tájékoztatás szerint május 31-én 2 946 milliárd forint értékű vagyonnal rendelkezett. A legutóbb közölt információ szerint a harmadik negyedév végén az alapban 1 156 milliárd forintnyi eszköz volt. A közzétett adatok alapján júniusban 1 342 milliárdnyi, júliusban 10 milliárdnyi állampapír állományt vontak be, amellyel automatikusan csökkent az államadósság. Az alap ebben az időszakban az államadósság csökkentésén kívül egyetlen kötelezettséget teljesített: visszautalta a magánnyugdíjpénztáraknak az állami nyugdíjrendszerbe – korántsem önkéntesen – visszalépők számára járó 257 milliárd forint összegű reálhozamot és tagdíj kiegészítést. Azaz a rendelkezésre álló információ alapján megállapítható, hogy a felsorolt tételek mellett az alap hiánya e négy hónap alatt 180 milliárd forint volt, melynek sorsáról az alapot kezelő Államadósság Kezelő Központ eddig nem adott információt. Feltételezhető, hogy az alap birtokába került részvények és befektetési jegyek ekkora vagyonveszteséget szenvedtek el, azaz az állami szereplők e négy hónap alatt - a miniszterelnöki szóvivő szíves közlését plagizálva - gyakorlatilag eltőzsdézték az erőszakkal államosított nyugdíjvagyon 6,1%-át. Ha megvizsgáljuk a jelentős vagyonvesztés okait, akkor feltételezhetően az a kormányzati elvárás eredményezte az alap kezelőinek felelőtlen magatartását, mely szerint az alapnak 529 milliárd forintot kell ez év végéig befizetnie a költségvetésbe. Ezért kellett gyorsított ütemben befektetési jegyeket és részvényeket értékesíteniük. Az alap május végén 512 milliárd forint értékű devizaeszközzel – nagyrészt befektetési jeggyel – rendelkezett, melyből 181 milliárdnyi maradt szeptember végére. Az alap a forint eszközök között május végén rendelkezésére álló 596 milliárd értékű befektetési-jegy állományból szeptemberig 332 milliárdnyit őrzött meg, a 199 milliárd forintos részvénytömegből 133 milliárd értékű maradt. A vagyonhoz tatozó számlapénz állomány e négy hónap alatt – a fenti értékpapír eladások nyomán - 151 milliárd forintról 416 milliárdra nőtt. Nyilván ez utóbbi számlapénz volt az októberi költségvetési befizetés forrása és a fent jelzett törvényi előírás szerint az év végéig még 329 milliárd forintot utal át az alap az államháztartási hiánycél tartásához. Ehhez azonban további legalább 113 milliárd forint értékű részvényt és egyéb eszközt kell értékesítenie. Olyan körülmények között folynak ezek az értékpapír eladások, amikor a tőzsdén év eleje óta 20%-kal csökkentek az árfolyamok /ezen belül az OTP árfolyama például 40%-kal zuhant/. Az erőszakkal államosított vagyon szükségszerűen leértékelődik azáltal, hogy az alap kezelői a rosszul időzített értékesítéssel realizálják a veszteséget.
12
A költségvetési gazdálkodásban fennálló kaotikus állapotot tükrözi a kiadások alakulása. A költségvetési szervek kiadásai október végéig 1 948 milliárd forintot tettek ki, az éves előirányzat 105,3%-át. Ugyanakkor a helyi önkormányzatok támogatására 10,6%-kal kevesebbet fordítottak e tíz hónap alatt, mint az előző év azonos időszakában. Nominálértéken 2%-kal csökkent a családi támogatásokra és szociális juttatásokra fordított kiadás. 21,1%-kal kaptak kevesebbet a társadalmi önszerveződések, mint egy évvel korábban. A gyógyító megelőző ellátásokra tíz hónap alatt 622 milliárd forintot költött a kormány, 20 milliárd forinttal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. A költségvetési szervek adósságállománya október végén 40,4 milliárd forint volt, októberben egyetlen hónap alatt 3,2 milliárddal nőtt. A kifizetetlen szállítói tartozásállomány 37,8 milliárd forint volt, ez 2,7 milliárd forinttal nagyobb a szeptember véginél. Problematikus az adósságon belül a 60 napon túli tartozás 16,6 milliárd forintos összege, mely komoly gondokat okoz a beszállítóknak. Az államháztartási hiánycél a költségvetési gazdálkodás zavarai ellenére a nyugdíjreform alap befizetése által számszerűen teljesül. Ennél fontosabb mutató a strukturális hiány, amely 6% körüli értéket ér el az év végére, és amely a következő évekre idéz elő kezelhetetlen helyzetet. Már a közeli jövőben jelentkező probléma az államháztartás finanszírozása. A pénzpiacok láthatóan elfogadhatatlannak tartják a kormány úgymond non ortodox gazdaságpolitikáját, amely lényegében a jogállamiság, a kiszámíthatóság és a racionalitás kiiktatását jelenti. A kormánynak azon törekvése, hogy kommunikációs trükkökkel fenntartsa a hiteles gazdaságpolitika látszatát, az őszi hónapokra látványosan összeomlott. A gazdasági szereplők, az elemzők számára kiderült, hogy az elmúlt másfél évben publikált különböző – elnevezésükben kétségtelenül hangzatos – tervek gyakorlatilag megannyi újabb és újabb léggömböt jelentettek, a végrehajtásuknak nincs realitása, s talán a készítők sem gondolták túlzottan komolyan azokat. Az egyértelmű helyzetet a jövő évi költségvetés parlamenti benyújtása jelentette, amelyből világossá vált, hogy a kormánynak nincs reálisan megítélhető gazdaságpolitikája, az országgyűlésnek benyújtott tervezet légvárakra épül. A forint árfolyama a korábbi hónapokhoz képest is tovább gyengült és kritikus tartományhoz közelített. Ezzel egyidejűleg csökkent az érdeklődés a magyar állampapírok iránt és nőttek a hozamok, azaz egyre drágábban lehetett forráshoz jutni. A kormány ebben a helyzetben is a populista politika elsőbbségét érvényesítve folytatta a szabadságharcot, melynek keretében újabb rohamokat indított a bankrendszer ellen. A szükségszerű következmények egyikeként a hitelminősítők kilátásba helyezték az ország adósbesorolásának lejjebb sorolását. Ennek az adott a szokásosnál nagyobb jelentőséget, hogy mindhárom nagy hitelminősítőnél az ország adóssága a még éppen befektetésre ajánlott minősítéssel rendelkezett, ráadásul negatív kilátással, tehát a leminősítés a befektetői kategóriából a befektetésre már nem ajánlott, azaz a „bóvliként” emlegetett kategóriát eredményezi. A kormány felismerve ennek a veszélyét váratlanul bejelentette, hogy tárgyalásokat kezdenek a Nemzetközi Valutaalappal; a kormányszóvivő szerint nem hitel-megállapodásról, hanem az ország gazdasági függetlenségét segítő biztosításról. Azon túlmenően, hogy a bejelentés minden elvárható előkészület nélkül történt, rövid idő után kiderült: ez is a szokásos kormányzati rögtönzések sorába tartozik.
13
Az igazi probléma, ami miatt nehéz a jövendő gazdaságpolitikát illetően optimistán közelíteni a Valutaalappal köthető megállapodásra, az, hogy a kormány láthatóan éppen a kialakult helyzet lényegét nem érti. Úgy tűnik, a miniszterelnök és gazdasági minisztere teljesen elveszítette a realitásérzékét. A tárgyalási szándékra utaló bejelentés óta folytatott kommunikáció arra utal, hogy a kormány nem értette meg a piacok üzenetét: nem tartják elfogadhatónak az eddig követett gazdaságpolitikát, a kialakult hitelességi deficit egyik oka a kiszámíthatóság teljes hiánya. Miközben bizalmi válsággal küzd az egész fejlett világ, a magyar kormány ezt a nemzetközi szokások, sőt a tételes jog szemérmetlen semmibevételével még tetézi is. Láthatóan nem érti a miniszterelnök és közvetlen környezete, hogy az IMF szerződés lényege, hogy hitelesítheti a piacok előtt a magyar gazdaságpolitikát és ez fontosabb, mint bármilyen hitel igénybevétele. Ez a hitelesítés azonban csak akkor várható, ha a kormány tudomásul veszi végre a fegyverletétel elkerülhetetlenségét és a közgazdasági realitások talaján cselekszik a jövőben. Azaz gyökeres fordulatra van szükség, az eddig folytatott harcias magatartás nem folytatható. A hitelminősítők közül a Moody’s lépett és egy fokozattal lejjebb sorolta a magyar államadósságot, azaz az egyik intézetnél a befektetésre már nem ajánlott kategóriába kerültek az állampapírok. Ennek nyomán azonnal megmozdult az euró árfolyama és volt olyan nap, amikor megközelítette az eddigi 319,70 forintos csúcsot. A magyar fizetőeszköz árfolyama azóta is volatilis a dollárhoz és a svájci frankhoz képest is, és a történelmi csúcsoktól messzebb került ugyan, de változatlanul a kritikus tartományban van. Az állampapírok eladása is egyre több nehézségbe ütközik és jelentősen emelkedik a befektetők által elvárt hozam. Az éven belüli lejáratú diszkontkincstárjegyek hozama 7,5%ra, az államkötvények hozama 8 és 10% közé emelkedett. Amennyiben az ennyire magas hozamok hosszabb távon is fennmaradnak, akkor gyakorlatilag finanszírozhatatlanná válik az államháztartás. Az ország kockázati felár, amely hónapok óta rendkívül magas és a térség országainak feláránál már hosszú idő óta lényegesen magasabb volt, az utóbbi hetekben az egekbe szökött és meghaladta a korábbi csúcsot jelentő 2009. márciusi 639 bázispontos értéket. /A múlt év áprilisában 170 bázispont volt ez a kockázati felár/. A Monetáris Tanács a kialakult helyzetet mérlegelve 50 bázisponttal, 6,5%-ra emelte a jegybanki alapkamatot és valószínűleg ez a lépés egy monetáris szigorítási ciklus kezdete. A jegybanki döntés hatására valamelyest csökkentek az állampapír hozamok és ennek tudható be a forint árfolyamának fentebb jelzett némi erősödése is. A következő időszak pénzpiaci fejleményei – nem lebecsülve a nemzetközi körülmények hatását – azon múlnak, a kormány képes lesz-e lépést tenni az ésszerű gazdaságpolitika irányába és kísérletet tenni a mély bizalmi válság enyhítésére. A kialakult helyzet természetesen nem teszi lehetővé az államadósság csökkentését. A kormányzat mai napig alkalmazott kommunikációs paneljei ellenére az államadósság ismét nő: az Államadósság Kezelő Központ jelentése szerint október végén az államadósság 20 767 milliárd forint volt, 3,5%-kal, 726 milliárd forinttal több, mint az év elején. Az adósság átmenetileg valóban csökkent a magánnyugdíjpénztári vagyon egy részének terhére, valamint az előző kormány alatt felhalmozott – biztonsági – tartalék elköltésével, ugyanakkor nőtt a forint árfolyamának változása miatt, mivel az államadósság csaknem fele devizában áll fenn.
14
A követett gazdaságpolitikából – az adósságellenes háborús retorika ellenére – is szükségszerűen következik az adósság növekedése, mivel magas az államháztartás strukturális hiánya, stagnál a gazdaság, magas a munkanélküliség és nincsenek érdemben előkészített, szakmailag jól átgondolt államháztartási reformok. A kormány olyan helyzetbe hozta magát – és ezáltal az országot -, hogy igen nehéz lenne most középtávú reformokat megvalósítani mégoly tökéletesen kimunkált tervek alapján is, mert ehhez ma nincs meg a piaci bizalom.
Beruházás
Továbbra is zuhanást regisztrál a statisztika a nemzetgazdasági beruházásoknál. A harmadik negyedévben a beruházások volumene 5,4%-kal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az első háromnegyed évben a beruházások volumene 4,5%-kal alatta maradt az egy évvel korábbinak. A nemzetgazdasági beruházások szintje ma megegyezik a tíz évvel ezelőttivel, és ez rányomja bélyegét a magyar gazdaság növekedési kilátásaira. Az építési beruházások igen jelentősen, 21,2%-kal visszaestek a harmadik negyedévben, a szállítási ágazatban 12,1%-os volt a csökkenés, az építőipari beruházásoknál 19,6% volt az elmaradás az előző év azonos időszakához képest. Az ingatlanágazatban ennél is nagyobb, 26,6%-os volt a volumen csökkenése. Az adatok arra utalnak, még mindig nem indultak meg a múlt év tavaszán leállított uniós projektek, most már nemcsak a gazdasági fellendülést, hanem az uniós források megszerzésének esélyét is veszélyeztetve. A feldolgozóipari beruházások a harmadik negyedévben nagy mértékben 27,3%-kal bővültek, főként néhány gépjárműipari nagyberuházás előrehaladásának, illetve az előző kormányok által előkészített és jórészt az előző ciklusban megkezdett nagyberuházás megvalósulásának köszönhetően. A gépberuházások 21,9%-kal nőttek a harmadik negyedévben. A beruházások zsugorodásában tetten érhető a pénzintézetekre és három ágazatra kivetett különadó következménye. A pénzügyi ágazatban 26%-kal, az energetikában 29,7%-kal, a kereskedelemben 9,8%-kal, míg az informatikában 9,2%-kal csökkent a beruházások volumene az előző év azonos időszakához képest. Ezek a korábbiakban húzóágazatok voltak a felhalmozásban és meghatározói a gazdasági növekedésnek.
Ipar, építőipar
Az ipari termelés az év eleje óta csökkenő dinamikával bővül a külpiaci kereslet függvényében; a belföldi értékesítés változatlanul szűkül. Az ipar kibocsátása az első negyedévben 12,4%-kal, a második negyedévben 4,1%-kal, míg a harmadikban csupán 2,6%-
15
kal bővült az előző év azonos időszakához képest. A szeptemberi termelés volumene 3%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; az első háromnegyed évben az ipar termelése 6,2%-kal bővült. A termelés alakulásában meghatározó volt a járműgyártás volumenének 11,8%-os növekedése. Az év első kilenc hónapjában a korábban jelentős szerepet betöltő számítógépgyártás kibocsátása 3,7%-kal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Az ipari export szeptemberben 4,1%-kal, az első háromnegyed évben 9,1%-kal bővült. Az év folyamán csökkenő dinamikájú kivitelben meghatározó volt a járműipari export 12,4%-os növekedése. Az ipar belföldi értékesítése az év folyamán mindvégig szűkült; szeptemberben 7%-os, az első háromnegyed évben 5,2%-os volt a visszaesés. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál az első háromnegyed évben az egy főre eső termelés – a korábbi időszakhoz képest - szerény ütemben, 1,7%-kal nőtt 4,2%-os létszámbővülés mellett. A feldolgozóipar statisztikai megfigyelési körbe tartozó ágazataiban az új rendelések állománya 7%-kal nőtt az előző év szeptemberéhez képest; ezen belül az exportrendelések 9,7%-kal gyarapodtak, míg az új belföldi rendelések 4,9%-kal visszaestek. A harmadik negyedév végén az ipar összes rendeléseinek állománya 14,2%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipari termelés visszaesése az idei évben még a múlt évi jelentős zsugorodás mértékét is meghaladja. A szeptemberi termelés 12%-kal, ezen belül az épületek építése egészen nagy mértékben, 23%-kal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az első háromnegyed évben az építőipari termelés volumene 10,6%-kal csökkent. Az ágazatban továbbra sem lehet kibontakozásra számítani: a szeptemberben kötött új szerződések volumene 12%-kal, ezen belül az épületek építésére irányulóké 14,4%-kal kisebb a múlt év azonos hónapjában kötött új szerződésekénél. Az építőipar szerződésállománya a harmadik negyedév végén 39,1%-kal kisebb volument érintett, mint egy évvel korábban; az épületek építését célzóké 41,3%-kal, az egyéb építmények elkészítésére irányulóké 37,8%-kal visszaesett.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági termékek felvásárlása az eső háromnegyed évben 4,1%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A szeptemberi felvásárlás igen jelentős dinamikával, 35%-kal bővült, mert elkezdődött a múlt évihez képest kiemelkedő termés felvásárlása. Így a növénytermesztési és kertészeti termékekből felvásárolt mennyiség 44,2%-kal, ezen belül gabonafélékből 31,4%-kal, zöldségfélékből 33,1%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az élő állatok és állati termékek felvásárlása is jelentősen, 12,2%-kal, ezen belül az állati termékeké 15,5%-kal nőtt a múlt évihez képest.
16
Idegenforgalom
Az első háromnegyed évben 32,3 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, 4%-kal több a múlt évinél. A magyar idegenforgalom sajátosságának megfelelően a külföldiek nagy hányada, ez év eddig megfigyelt időszakában 75%-a egy napra érkezett, többnyire átutazóban vagy vásárlási céllal. A több napra érkezett 8 millió külföldi látogató létszámban 8,5%-os, tartózkodási időben 2%-os emelkedést jelentett. Az első háromnegyed évben a magyar állampolgárok 12,7 millió alkalommal utaztak külföldre, ahol összesen 40 millió napot töltöttek; az utazások 40%-a a nyári hónapokban valósult meg. A harmadik negyedévben az egynapos utazások száma 7%-kal nőtt, a többnapos utaké ugyanakkor 1%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma az első félévben - az uniós elnökséggel összefüggésben – a külföldi vendégek növekvő száma miatt élénkült, azóta az egyes hónapokban csökkenést, illetve stagnálást regisztrált a statisztika. A szálláshelyeken 2,9 millió külföldi vendég 7,9 millió éjszakát töltött el. A vendégek száma 4,1%-kal, a vendégéjszakáké csak 1,3%-kal haladta meg a múlt évit. A szállodákban eltöltött vendégéjszakák száma a négycsillagos házak iránti igények növekedésével ennél nagyobb mértékben, 5,5%-kal bővült. A kereskedelmi szálláshelyeken az első háromnegyed évben 3,1 millió belföldi vendég 7,7 millió éjszakát töltött. A vendégek száma 5%-kal csökkent a bázisidőszakhoz képest. A négy csillagos szállodák forgalombővülése a belföldi turizmusban is érvényesült; így a szállodákban a vendégéjszakák száma 2,6%-kal nőtt, a többi szállástípusban jelentősen visszaesett. A szállodák szobakihasználtsága 47,5% volt, 1,5 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál.
Népmozgalom
Az első háromnegyed évben 65 500 gyermek született, 3,8%-kal kevesebb, mint a múlt év azonos időszakában. A születési arányszám 8,8‰ volt, az egy évvel korábban regisztrált, szintén igen alacsony 9,1‰-et követően. Az első háromnegyed évben 29 500 házasságot kötöttek, 1,2%-kal kevesebbet, mint a múlt év azonos időszakában. Az első háromnegyed évben 95 700 halálesetet regisztráltak, 0,8%-kal kevesebbet a múlt évinél. A halálozási arányszám 12,8‰ volt, 0,1 ezrelékponttal kisebb, mint a bázisidőszakban. A csecsemőhalálozási arányszám 5‰ volt, valamelyest, 0,1 ezrelékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. A természetes fogyás az első kilenc hónapban 30 100 főt tett ki; a nemzetközi vándorlási nyereséget is figyelembe véve az ország népessége a harmadik negyedév végén 9 964 ezer fő volt.
17
Bűnügyi helyzet
Az első háromnegyed évben 11 700 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 4,6%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A harmadik negyedévben a balesetek száma ennél nagyobb mértékben, 8%-kal csökkent. A közlekedésbiztonság javulását tükrözi, hogy az első kilenc hónapban a halálos kimenetelű balesetek száma jelentősen, 19,7%-kal, ezen belül a harmadik negyedévben 22,7%-kal csökkent. Az első háromnegyed évben 8,5%-kal, ezen belül a harmadik negyedévben 13,3%-kal kevesebb súlyos sérüléssel járó baleset történt, mint a bázisidőszakban. Az ittasan okozott balesetek száma 15,7%-kal csökkent, de még így is minden tízedik balesetben szerepet játszott az alkoholos befolyásoltság. A motorkerékpárosok az év eddig megfigyelt időszakában a tavalyinál 3,6%-kal több balesetet okoztak ittas állapotban; az általános tendenciától eltérően a motorkerékpárosok összességében is jelentősen, 20,7%-kal több közúti balesetet okoztak, mint a múlt év azonos időszakában. Az első háromnegyed évben 313 800 bűncselekményt regisztráltak, valamivel, 0,6%-kal többet, mint egy évvel korábban. A súlyosabb megítélésű bűntettek száma 1,5%-kal csökkent, míg a vétségeké ugyanebben az időszakban 1,8%-kal nőtt. A fővárosban ezzel szemben a bűntettek száma 3,3%-kal nőtt, a vétségeké pedig 4,8%-kal csökkent. A közbiztonság romlását mutatja, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmények száma 2,7%-kal, Budapesten jelentősen, 8,2%-kal nőtt. A sértettek száma az első háromnegyed évben 7,8%kal, a fővárosban igen nagy mértékben, 11,5%-kal nőtt. Az első háromnegyed évben 82 200 bűnelkövető vált ismertté, 4,1%-kal, Budapesten 6,9%-kal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A fiatalkorú elkövetők száma ugyanakkor 8 200 fő volt, 6,6%-kal, a fővárosban 27,8%-kal több, mint egy évvel korábban.
Budapest, 2011. december 6.
Dr. Katona Tamás
Az adatok forrása: KSH, MNB, NGM, BM, NFSZ, ÁKK, Eurostat. Megjegyzés: A statisztikai adtagyűjtési rendszerben az évközi adatok kisebb része a tárgyhót követő hónapban rendelkezésre áll, ilyen a fogyasztói ár, az államháztartási adatok; a statisztikai információk többsége a tárgyhót követő második hónapban kerül nyilvánosságra. Bizonyos adatok negyedéves gyakorisággal készülnek és általában a tárgyidőszakot követő második hónapban állnak rendelkezésre, ilyen a bruttó hazai termék és a beruházások, de a folyó fizetési mérleg adatait csak a 90. napon lehet megismerni. Ezért az elemzés a készítést megelőző két hónap, illetve az előző negyedév rendelkezésre álló adatait vizsgálja.
