Helyzetjelentés az ÖKOPlusz-ról 2009. július 31-én lejárt az ÖKOPlusz program pályázatbenyújtási határideje. Az alábbiakban szeretnénk röviden beszámolni arról, hogy milyen eredményekkel zárult a program, és hogy várhatóan mikor végzik el a fűtéskorszerűsítési kivitelezéseket. A FŐTÁV célkitűzése az volt, hogy 400 épület csatlakozzon az ÖKOPlusz programhoz július 31-ig. A program sikerességét mutatja az az örvendetes eredmény is, hogy végül összesen 512 lakóközösség döntött úgy, hogy igent mond a fűtéskorszerűsítésre, elfogadja a FŐTÁV által nyújtott pluszokat, és csatlakozik az ÖKOPlusz programhoz. Az 512 épület pályázatai révén összesen közel 45 ezer lakás jelentkezett a programra, így a FŐTÁV Zrt. mintegy 2,8 milliárd Ft igényt nyújtott be az Önkormányzati Minisztériumnak az ÖKOPlusz program keretében. Az ÖKOPlusz programot igénybe vevő és fűtéskorszerűsítésre váró lakóközösségek előtt nagyon jó példák állnak: a gyakorlat is igazolta, hogy – az eddig megvalósult fűtéskorszerűsítéseknek köszönhetően – az immár szabályozható fűtési rendszerű épületek átlagosan 17%-os hődíj-költségmegtakarítást értek el. Ehhez a megtakarításhoz még hozzáadódik, hogy ezek a házak egyidejűleg 10%-os mértékű alapdíjkedvezményt is kapnak, így ők már saját pénztárcájukon is érzik, hogy megérte az ÖKOPlusz programhoz csatlakozni.
A tervek szerint az ÖKOPlusz program keretében már a 2009/2010-es fűtési idény megkezdése előtt közel 10.000 lakás kivitelezési munkáit végzik el. A fűtéskorszerűsítés kivitelezési szakaszába már csak azért is érdemes minél előbb belevágni, mert így a megtakarítás is előbb – már az idén – fog jelentkezni. A pályázatot benyújtó épületek közül néhányban máris elkezdődtek a kivitelezési munkálatok. Vannak azonban olyan lakóközösségek is, akiknek pályázata még elbírálásra vár, és akik esetleg közben a pályázati összeg előfinanszírozását is fontolgatják. A FŐTÁV ezeknek az épületeknek is elő tudja mozdítani helyzetét, hiszen segítséget nyújt a legoptimálisabb finanszírozási megoldás megtalálásában. Végezetül egy bíztató hír azoknak, akik idén lemaradtak, és nem tudtak csatlakozni az ÖKOPlusz programhoz: konkrétumokat ugyan egyelőre nem lehet tudni, de nagy az esély rá, hogy ősszel újra kiírják a pályázatot. Már mostanáig is nagyon sokan jelezték: ha lesz még rá lehetőség – azaz ha újra kiírják az államilag támogatott fűtéskorszerűsítési pályázatot –, akkor szeretnének részt venni benne. Annyi bizonyos, hogy a FŐTÁV mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy folytatódhasson a távfűtött épületek fűtéskorszerűsítése; így akkor is folytatni fogja, ha a kormánynak nem sikerül az állami támogatást biztosítania a programhoz.
3
Elkezdõdtek az ÖKOPluszkivitelezések (1. rész) A FŐTÁV Zrt. az ÖKOPlusz program kivitelezési munkáira közbeszerzési pályázatot írt ki, amelyet megosztva a Techem Magyarország Kft. nyert el. A FŐTÁV immár szerződött fűtéskorszerűsítési kivitelező cége sok éves tapasztalattal és komoly referenciákkal rendelkezik a fűtéskorszerűsítés területén. A korszerűsítési munkálatok részleteiről a Techem Kft. ügyvezető igazgatóját, Tófalvi Györgyöt kérdeztük. Mennyire megbízhatóak a szerelőik, mire számíthatnak a kivitelezés kapcsán az érintett épületek lakói? TGY: Gyakorlott és összeszokott szerelőgárdánk az évek során mintegy 100.000 lakás fűtéskorszerűsítését végezte el. Bizton állíthatom, hogy munkatársaink gyorsan, precízen és szakszerűen dolgoznak; számunkra nem kérdés, hogy a lakók igényeit a legmesszebbmenőkig figyelembe vegyük. A kivitelezési munkálatokat mindig előre bejelentett időpontban, egyeztetett ütemterv alapján végezzük. A munkálatok időpontjáról az épület több pontján is (lift, lépcsőház, az érintett emelet) hirdetményeket helyezünk el, így a szerelők érkezése senkit nem érint váratlanul. Az egyes lakásokban elvégzendő munkák átlagosan 2-3 órát vesznek igénybe
4
Milyen munkálatokat kell elvégezniük a fűtéskorszerűsítéskor, mi történik az adott lakásban? TGY: A kivitelezés szempontjából két esetet kell megkülönböztetünk: az egyik az, amikor az épület meglévő fűtési rendszere egycsöves; a másik eset, amikor kétcsöves fűtési rendszere van. Kétcsöves rendszer esetén a helyzet egyszerűbb: ilyenkor csak a régi szelepet kell lecserélni termosztatikus radiátorszelepre, amihez a radiátort általában nem is kell levenni. Ezenkívül alul kicserélik a radiátor hollandiját, és felszerelik a költségosztót – mindössze ennyi az egész. Egycsöves átkötőszakaszos fűtési rendszer esetében az átkötőszakasz már része a rendszernek, így a szerelés menete itt sem különbözik lényegileg a fentiektől, csupán annyi a különbség, hogy más típusú szerelvények kerülnek beépítésre. Érdembeli különbség az egycsöves átfolyós fűtési rendszernél van, mivel ez esetben úgy kezdődnek a munkálatok, hogy le kell venni a radiátort: a csővégekre ilyenkor felrakják az ún. H-idomot, majd ehhez csatlakoztatva teszik vissza a fűtőtestet. (Ilyenkor a „plusz láncszemként” beépítésre kerülő, nyomáspróbázott és lefestett H-idomot már előre odaszállítják
a helyszínre). A H-idom beépítése szükségszerűen azzal jár, hogy a radiátor 2025 cm-rel arrébb kerül eredeti helyétől, így addigi rögzítőelemeit ki kell venni a falból és a hőleadót új helyén fel kell szerelni. Ebben az esetben is szükség van továbbá termosztatikus radiátorszelepre és alsó elzáróra, valamint költségosztót is felszerelnek a fűtőtestre. A legtöbb lakó attól tart, hogy csövet kell vágni vagy éppen hegeszteni kell a lakásában. Kell-e ilyesmire számítaniuk, és ha igen, milyen esetben? TGY: Az esetek 90-95%-ában nem kerül ilyesmire sor. Magunk is törekszünk arra, hogy ne alkalmazzunk vágást és hegesztést, de ha néha-néha mégis szükség van rá (pl. helyhiány miatt), akkor a vágást mindenképpen csővágóval végezzük, ami azt jelenti, hogy a munkát tisztán lehet végezni és nincs szikraképződés: nem fenyeget az a veszély, hogy egy kipattanó szikra kiégeti a függönyt, a szőnyeget stb. Hegesztésre alapjában véve olyankor kerülhet sor, amikor átkötőszakaszt kell beépítenünk (azaz egycsöves átfolyós fűtési rendszer esetében) és a lakás tulajdonosa azt választja, hogy hegesztéssel oldjuk meg a beszerelést, illetve amikor például helyhiány miatt nem jöhet szóba más megoldás (ami általában csupán az esetek 4-5%-ában fordul elő). Ilyenkor a radiátor a munkálatok ellenére az eredeti helyén marad; az átkötőszakaszt egy méretre vágott acélcső behelyezésével és alul-felül történő körbehegesztésével alakítják ki. Bár mi is tapasztaltuk, hogy sok lakó nagyon nem szeretné, ha hegesztenének
a lakásában, mégis szeretném hangsúlyozni, hogy a módszer hátránya mellett (nyílt lánggal dolgoznak) előnyei is tagadhatatlanok: a radiátor eredeti helyén maradhat, a szerelési eljárás maga pedig olcsó és egyszerű. Ha pedig a csövek nem haladnak túl közel a falhoz, még a festett falat vagy tapétát is meg lehet óvni az elszíneződéstől a cső és a fal közé behelyezett ún. hőszigetelő betéttel. Mennyi időt kell a szerelőknek a lakásban tölteniük és hányszor fognak jönni? TGY: A két egyszerűbb esetet megtestesítő fűtési rendszernél (kétcsöves és egycsöves átkötőszakaszos) a szerelés időtartama gyakorlatilag megegyezik, és ideális esetben legfeljebb 2 órát vesz igénybe. Átfolyós rendszernél, ahol arrébb kell rakni a radiátort, illetve be kell építeni az átkötőszakaszt, a szerelés maximum 3 óra alatt kész. A szerelők tehát egy alkalommal jönnek a korszerűsítési munkálatok miatt és várhatóan 2-3 óra alatt el is végzik a teendőket. Rögzítjük viszont a radiátorok adatait is, amelyeket később számítógépen feldolgozunk, s az összes adat birtokában 1-2 nap alatt felprogramozzuk a költségosztókat. Ehhez még egyszer vissza kell mennünk a lakásba; viszont ezt a délutáni-esti napszakra szoktuk időzíteni, hogy ne kelljen a lakóknak emiatt külön szabadságot kivenniük. (A következő ÖKOPlusz program füzetben folytatjuk az interjút a radiátorok és radiátorcsere, valamint az épületekben elvégzendő egyéb munkálatok témakörében.)
5
Mitõl és hogyan csökken a távhõ ára? Reményeink szerint sokaknak feltűnt az utóbbi néhány hónapban: új szelek fújnak a távhőszolgáltatás terén. A FŐTAV Zrt. nemcsak arra fordít kiemelt figyelmet, hogy fogyasztói számlája ne emelkedjen, hanem egyenesen azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a távhő költségei csökkenjenek, s így a távfűtés legyen a legolcsóbb fűtési mód Budapesten. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan lehetséges ez, és hogy melyik az a 4 tényező, amely befolyásolhatja, így csökkenteni is tudja a távhő árát. Mitől és hogyan lesz tehát a távfűtés a legolcsóbb fűtési mód a fővárosban?
1. A HÕDÍJ
FŐTÁV lakossági fogyasztói ősztől költségcsökkenésre számíthatnak, mert a távhőszolgáltató vállalat a Magyar Energia Hivatal ellenőrzését követően 10,5%kal csökkentette a hődíját. A hődíj csökkenésének oka, hogy idén júniusban a FŐTÁV Zrt. Igazgatóságának döntése értelmében a 2009. július 1-jével kezdődött 2009/2010-es, új gázévben mind a FŐTÁV Zrt., mind pedig a számára hőt termelő erőművek egyaránt a szabad piacról szerzik be a gázt. A földgáz szabadpiaci árának csökkenésével így a cég energiabeszerzési költségei is mérséklődnek. A 10,5%-os hődíjcsökkenés tehát a gáz árának csökkenését kamatoztató díjcsökkentés, amely egy átlagos,
6
52 m2-es lakás esetében az éves fogyasztói költséget 19 366 Ft-tal csökkenti.
2. AZ ÁFA
A távhő ára nem nőtt a 2009. július 1-jétől 25%-ra emelkedő általános adókulcs miatt. A FŐTÁV ugyanis 2009 júliusában egyszeri alapdíjkedvezményt adott fogyasztóinak, hogy ezzel kompenzálja az áfa 5%-os növekedését: átvállalta a fogyasztók növekedő áfa miatt keletkezett plusz terhét. A fővárosi távhőszolgáltató azonban nem érte be ennyivel: erőfeszítéseinek köszönhetően 2009. augusztus elseje óta a távfűtés a kedvezményes, 18%-os áfakulccsal adózik (ellentétben a gázfűtéssel, amely a 25%-os áfakulcsba sorolódott). Ezzel azonban még mindig nincs vége a csökkenő tendenciának: a 18%-ra visszaszorított áfa 2010 januárjában ismét jelentős mértékben csökkenni fog, A fentebb leírt, – szeptembertől érvényes hődíj-csökkenés független attól, hogy a távfűtés augusztus 1-je óta a kezdeményes, 18%-os áfakulcsba tartozik. Ha az áfacsökkenést is hozzászámítjuk, úgy egy átlagos, 52 m2-es lakás esetén az éves fogyasztói költség közel 24 ezer Ft-tal csökken. A fogyasztók a gáz ár – csökkenését követően további hődíjcsökkenésre számíthatnak az ősz folyamán.
hiszen a Kormány javaslata alapján akkortól a legalacsonyabb áfakulcsba kerül. A távhőszámlát tehát először a 20%ról – korántsem 25%-ra emelkedő, hanem – 18%-ra csökkenő, majd 2010től a legalacsonyabb adókulcsba tartozó áfa is csökkenti.
3. AZ ÖKOPLUSZ PROGRAM A FŐTÁV Zrt. szilárd meggyőződése, hogy a távhőfogyasztók költségeinek csökkentéséhez hosszú távon az energiatakarékosságon és a korszerűsítésen keresztül vezet az út. Az egyedileg szabályozható fűtési hőmérséklet, az ésszerű hőfelhasználás és a korrekt, fogyasztásalapú elszámolás megvalósításának érdekében a távhőszolgáltató folytatja sikeres ÖKOPlusz programját. A program keretében kivitelezett fűtéskorszerűsítési beruházások 50%-os állami támogatást élveznek; a mostanáig így korszerűsített épületek átlagosan 17%-os megtakarítást könyvelhetnek el. A FŐTÁV ezenfelül 10%-os mértékű alapdíjkedvezményt is nyújt a programhoz csatlakozott lakóközösségeknek. Az idei évben pályázatát benyújtó mintegy 45 ezer lakás is igazolja a program sikerességét és életképességét, továbbá arra enged következtetni, hogy egyre több lakástulajdonos látja be: az ÖKOplusz program keretében kivitelezett, saját fűtéskorszerűsítési beruházásuk olyan megtérülő befektetés, amely a szabályozhatóság és mérhetőség által segíti a hatékony energiagazdálkodást és a költségek hosszú távú csökkentését. Az ÖKOPlusz programhoz csatlakozott lakóközösségeinek számláját tehát
az a 10%-os alapdíjkedvezmény is csökkenti, amelyet a FŐTÁV a programban részt vevő épületek számára nyújt a belépésük idejétől függetlenül 2008. január 1-jéig visszamenőleg.
4. HATÉKONYSÁGNÖVELÉS
Versenyképességének növelése érdekében a FŐTAV 2007-ben indította el azt a hatékonyságjavító programot, amely működési költségeinek csökkentésére irányul és amelynek az a célja, hogy a távhőszolgáltató vállalat 2009. év végéig 4 milliárd forintot takarítson meg. A program 2007. óta folyamatosan zajlik, s ennek köszönhető, hogy sem 2008, sem 2009 januárjában nem volt inflációkövető alapdíjemelés, sőt: 2009-ben, az év elején 5%-al csökkent az alapdíj. Ha a FŐTÁV nem csökkenti működési költségeit, fogyasztói mostanra átlagosan 24 ezer forinttal fizetnének több alapdíjat a távfűtésért. A hatékonyságnövelés tette továbbá azt is lehetővé, hogy az ÖKOPlusz program keretében nyújtott 10%-os alapdíjkedvezményt 2008. január elsejéig visszamenőleg kaphassák meg az érintett távhőfogyasztók. Mindezeken felül a társaság azt tervezi, hogy 2010. január 1jével ismét csökkenti – ráadásul komoly mértékben, a hődíj-csökkentéshez hasonló arányban – az alapdíjat, ami valószínűleg döntően befolyásolja majd a 2010-es évben a távfűtés díjait. A vállalat a jövőben is folytatni fogja hatékonyságnövelő programját, melynek egyetlen célja az, hogy tovább csökkentse a fogyasztók terheit, azaz még inkább leszoríthassa az alapdíjat és biztosítani tudja a 10%-os alapdíjkedvezményt.
7
INTERJÚ CSIDER LÁSZLÓVAL, AZ ÖNKORMÁNYZATIMINISZTÉRIUM LAKÁSÜGYI FÕOSZTÁLYÁNAK FÕOSZTÁLYVEZETÕJÉVEL
a beérkezett pályázatok elbírálásáról Összesen hány lakóközösség jelentkezett vidékről és a fővárosból; mi ezek megoszlási arányáról a véleménye? Országosan összesen 95 ezer lakás felújításához kértek a lakóközösségek támogatást, mintegy 5,5 milliárd Ft értékben. Ebből a Főváros 45 ezer lakást és 2,8 milliárd Ft-ot képvisel. Darabszámban országosan 1418 db, a Fővárosból pedig 512 db pályázatról beszélhetünk. Az előbbi arányt kiegyensúlyozottnak látom. A lakások számát tekintve a Főváros 47 %-ot képvisel, míg az igényelt
12
támogatás közel 51 %. Ez vélhetően azt jelenti, hogy a budapesti pályázók nagyobb arányban szerelik fel a költségosztókat vagy mérőket, vagy választottak drágább technikát. Hol tart jelenleg a pályázatok elbírálása? Az ÖKO-programra beérkezett pályázatokra vonatkozóan három körben született idáig döntés, összesen mintegy 1 milliárd Ft értékben. A beérkezett pályázatok közül 347 db nyert idáig támogatást. Összesen 1071 pályázat elbírálása áll
még előttünk. Az elbírálás nyilvánvalóan függ a pályázatok minőségétől – kérdés, hogy milyen arányban kell hiánypótlást, kiegészítéseket kérni –, illetve előbbiek időigényétől. Elképzelésünk szerint az elbírálás folyamatos lehet, és ebben az évben teljes körűen lezárul. Az Ön megítélése szerint a FŐTÁV kellőképpen segítette-e a pályázás, a pályázatok benyújtásának folyamatát?
Úgy látom, hogy a FŐTÁV stratégiai feladatként kezeli fűtési rendszerek korszerűsítését. A pályázatok szervezése, koordinálása magas színvonalon működött, amibe bele kell értenünk a folyamat több szintű kezelését. A lakóközösségek meggyőzése közgyűlési szinten, a műszaki tervek, ajánlatok, pályázatok elkészítése, illetve az előbbiekhez kapcsolódó tudatformálás nem szokott mennyiségű és minőségű munkavégzést mutat.
13
