HELYZETFELTÁRÁS. Komárom Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepció. Készítette: Város-Teampannon Kft

I. HELYZETFELTÁRÁS

Komárom – Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepció

Készítette: Város-Teampannon Kft

KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ HELYZETFELTÁRÁS MEGBÍZÓ: KÉPVISELŐJE:

GENERÁLTERVEZŐ: KÉPVISELŐJE: TERVEZŐK KOSZORÚ LAJOS TR 01‐1346 Szántó Katalin TR 01‐2054 Tábori Attila TR 01‐0402 Tóth Helga Polgár Judit Zöldi Péter Skorka Lajos Gyabronka Péter

Komárom‐Esztergom Megyei Önkormányzat 2800 Tatabánya, Fő tér 4. Popovics György, közgyűlés elnöke Petrikné Molnár Erika, Területfejlesztési Osztály vezetője Város‐Teampannon Kft. 1053 Budapest, Veres Pálné u. 7. Koszorú Lajos, ügyvezető

területrendező tervező

Város‐Teampannon Kft.





környezetgazdálkodási mérnök


szociológus

Üzenet Kft.

tervező tervező tervező

Város‐Teampannon Kft. Város‐Teampannon Kft. Város‐Teampannon Kft.

Dr. Mészáros Tamás

intézetigazgató, egyetemi tanár

Pitti Zoltán

kutató professzor

Dr. Zilahy Gyula

egyetemi docens

Dr. Bálint András

egyetemi adjunktus

Tóth Tamás

Ph.D hallgató

Blaskovics Bálint

Ph.D hallgató

Széchy Anna

Ph.D hallgató

Corvinus Egyetem, Vállalkozásfejlesztési Intézet, Stratégia és Projektvezetés Tanszék Corvinus Egyetem, Gazdaságpolitika Tanszék Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék Corvinus Egyetem, Vállalkozásfejlesztési Intézet, Stratégia és Projektvezetés Tanszék Corvinus Egyetem, Vállalkozásfejlesztési Intézet, Stratégia és Projektvezetés Tanszék Corvinus Egyetem, Vállalkozásfejlesztési Intézet, Stratégia és Projektvezetés Tanszék Corvinus Egyetem, Környezetgazdaságtani és Technológiai Tanszék

Szilágyi Eszter gyakornok Város‐Teampannon Kft. Schön Orsolya gyakornok Város‐Teampannon Kft. Fintha Mátyás gyakornok Város‐Teampannon Kft. Tornai Mátyás tervező Város‐Teampannon Kft. Szécsi Ákos tervező Város‐Teampannon Kft. Koszorú Bálint tervező Város‐Teampannon Kft. A Területfejlesztés eszköz‐ és intézményrendszere, valamint hatékonysága című fejezetet a KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai készítették.

HELYZETFELTÁRÁS TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS

1

ÁTNÉZETI TÉRKÉP

2

1.

3

NAGYTÉRSÉGI POZÍCIÓ 1.1.

ADOTTSÁGOK, ERŐFORRÁSOK, NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

3

1.2.

NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK

9

2.

TERMÉSZETI‐TÁJI ERŐFORRÁSOK, KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉS INFRASTRUKTÚRA

13

2.1.

TERMÉSZETI‐TÁJI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK

13

2.2.

KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETTERHELÉS

37

2.3.

KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA

56

2.4.

TELEPÜLÉSEK JELLEMZŐ LAKÁSVISZONYAI

70

2.5.

ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME

72

3.

GAZDASÁG, TÁRSADALOM, HUMÁN INFRASTRUKTÚRA

77

3.1.

GAZDASÁGI BÁZIS

77

3.2.

TÁRSADALOM

101

3.3.

TELEPÜLÉSEK INTÉZMÉNYI FELSZERELTSÉGE

110

4.

TÉRSZERKEZET, TÉRSZERVEZŐDÉS, TÁJHASZNÁLAT

115

4.1.

TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGOK: HIERARCHIA, KAPCSOLATOK, MUNKAMEGOSZTÁS

115

4.2.

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

122

4.3.

A TÉRSZERKEZET IDŐBELI ALAKULÁSA, TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI

127

4.4.

A TÁJ TERHELÉSE ÉS TERHELHETŐSÉGE

132

5.

TERVEZÉSI‐FEJLESZTÉSI KÖRNYEZET

136

5.1.

EURÓPAI UNIÓ TERVEI, STRATÉGIÁI

136

5.2.

ORSZÁGOS TERVEK ÉS STRATÉGIÁK

138

5.3.

SZOMSZÉDOS TÉRSÉG, KIEMELT TÉRSÉG KONCEPCIÓI, PROGRAMJAI

142

5.4.

TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK TÉRSÉGET ÉRINTŐ VONATKOZÁSAI

143

5.5.

20 EZER FELETTI VÁROSOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJAI, KONCEPCIÓI

150

5.6.

HATÁLYBAN LÉVŐ MEGYEI ÁGAZATI TERVEK, PROGRAMOK

152

5.7.

A TERVEZÉST ÉRINTŐ EGYÉB JOGSZABÁLYOK

153

6.

A TERVEZÉSI FOLYAMAT PARTNERSÉGI TERVE KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TFT

157

HELYZETFELTÁRÁS 7.

A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ‐ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

159

8.

SZINTÉZIS

160

8.1.

HELYZETÉRTÉKELÉS – SWOT ELEMZÉS

160

8.2.

LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, CSELEKVÉSI TERÜLETEK

166

ÁBRAJEGYZÉK

168

TÁBLÁZATJEGYZÉK

173

IRODALOMJEGYZÉK

178

KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TFT

HELYZETFELTÁRÁS

BEVEZETÉS 2012. nyarán megkezdődött a felkészülés a 2014‐2020‐as Európai Uniós költségvetési ciklusra. Ennek első lépcsőfoka‐ ként 2012. decemberére elkészült Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési koncepciójának Helyzetfeltáró és ‐ értékelő munkarésze, mely során kettős elvárásnak kellett megfelelniük a tervezőknek. A tartalmi követelményeket alapvetően a 218/2009. (X. 6.) kormányrendelet határozza meg, ugyanakkor a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal a jogszabályt részben felül‐ író elvárásokat is támaszt. Ezek az új elvárások indokoltak, mivel erősítik a területi‐stratégiai szemlélet megnyilvánulá‐ sát, és segítik a következő időszakban körvonalazódni látszó európai uniós „játékszabályokhoz” való igazodást. A tervezést nehezíti, hogy a tervezési folyamat igen feszes ütemezésű. Ennek ellenére a helyzetelemzés a szűkös idő és korlátozott információs keretek (pl. a 2011. évi népszámlálás adatainak feldolgozatlansága) mellett is átfogóan törek‐ szik bemutatni Komárom‐Esztergom megye elmúlt tizenöt‐húsz évének eredményeit: a sokszálú, eredményes alkal‐ mazkodásról is szóló feszült folyamatok, és a részben nemzetközi kapcsolathiányokkal összefüggő térszerkezeti konf‐ liktusok együttes ismerete a megye, illetve a szomszédos térségek jövőjéről való gondolkodáshoz nélkülözhetetlen. A munka a véleményezőktől előzetesen megkért adatokra, illetve széles szakértői bázisra épül, a koordináló Város‐ Teampannon Kft. mellett, a Corvinus Egyetem, a Komárom‐Esztergom megyei Önkormányzat Hivatala, valamint a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai adták hozzá tudásukat. 2012. október végén és 2012. november elején megtörtént a helyzetelemzés véleményeztetése. Az egyeztetés során megfogalmazott észrevételek a munkarész jelle‐ gének és tartalmi elvárásainak megfelelően beépítésre kerültek.


1

HELYZETFELTÁRÁS

KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

2

HELYZETFELTÁRÁS

1.

NAGYTÉRSÉGI POZÍCIÓ

1.1. ADOTTSÁGOK, ERŐFORRÁSOK, NEMZETKÖZI ÉS HAZAI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN 1.1.1. TÁRSADALOM, GAZDASÁG Komárom‐Esztergom a maga 2264 km2‐es területével az ország második legkisebb területű megyéje (első Nógrád), viszont 138 fő/km2 (2010) népsűrűségével Pest megye után a legintenzívebben lakott megye. Sűrűsége alapján már európai összehasonlításban is urbanizálódó (közepesen sűrűn lakott) térségnek minősül. A népsűrűség mindazonáltal 2001‐2011 között jelentősen csökkent, az országos arányt (‐2 fő/km2) messze meghaladó mértékben (‐5 fő/km2), miközben Pest megyében 22 fő/ km2‐rel, Győr‐Moson‐Sopron megyében pedig 3 fő/km2‐rel nőtt. A fogyás mértéke elsősorban a természetes fogyással függött össze. A vándorlási különbözete a megyének, ha 1.1.1.1. ábra: Komárom‐Esztergom megye népsűrűsége kismértékben is, de pozitív volt. Az elvándorlás és a 2010 (fő/km2, forrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal) természetes fogyás is a városokban jelentkezett nagyobb mértékben. A népesség korösszetételének változása az országos tendenciáknak megfelelően, de némileg enyhébb mértékben az elöregedés felé halad. 311 ezer lakosával öt hazai megyét előz meg. Kis területe ellenére Komárom‐Esztergom megye – táji adottságai, gazdasági lehetőségei, természeti erőforrásai, településstruktúrája tekintetében – egyaránt igen változatos, az egyik legváltozatosabb megyénk, ahol a kifejezetten hegyvidékhez kapcsolódó táji‐gazdasági‐ településhálózati arculattól a kifejezetten alföldiig, valamint a kettő közötti átmenetig minden típus megtalálható. A változatos arculathoz erőteljes megosztottság kapcsolódik. A két történelmi vármegye különállása mind a mai napig tükröződik a közlekedési struktúrában, a vonzáskörzeti kapcsolatokban. Míg Esztergom térsége funkcionálisan gyakorlatilag Pest megye – a Budapesti agglomeráció része, addig Komárom térsége már inkább Győr irányába vonzódik. Sajátos összekötő‐megosztó képződmény a megyét északnyugat‐ délkeleti irányban átszelő Tata‐Tatabánya‐Oroszlány urbanizációs csomóponti térség, mely egyfelől egyre inkább integrálódik a Budapest nagyváros‐térségbe, másfelől terjeszkedik Komárom irányába, ahol így kialakulóban van egy kb. 160 ezer lakosú agglomeráció.

1.1.1.2. ábra: Belföldi és nemzetközi vándorlási különbö‐ zet 2001‐2011 (1000 fő), balra: városok, jobbra: községek (forrás: KSH előzetes népszámlálási adatok)

1.1.1.3. ábra: Egy főre jutó GDP 2010 (1000 Ft, forrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal)

A megye legfontosabb erőforrása a fekvése: a megyét átszelő európai közlekedési folyosó és a Bécs‐Budapest‐ Pozsony‐Győr négyszögben való fekvés igen kedvező makrotérségi feltételeket biztosít a gazdaság számára. Noha jelenleg kihasználatlan, a megye jövője szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, hogy a kb. 400 kilométeres magyarországi Duna‐szakaszból 70 km a megyére esik. Hogy ebből miképpen tud a megye profitálni, az


3

HELYZETFELTÁRÁS nagymértékben függ a Duna Régió Stratégiában rejlő lehetőségek kihasználásától. A határ menti fekvésben rejlő lehetőségekre a rendszerváltást követő években Esztergom reagált dinamikusabban, ma viszont egyre inkább Komárom tudja kihasználni, ahol a kapcsolatok erősítését a szomszédos Szlovákia is határozottabban ösztönzi. 1.1.1.a táblázat Országos összehasonlító adatok (NTH, KSH előzetes népszámlálási adatok, KSH Bruttó hazai termék területi megoszlása 2011‐ben)

MEGYÉK

REGISZTRÁLT TÁRSAS 1 LAKOSRA EGY FŐRE JUTÓ VÁLLALKOZÁSOK NÉPSŰRŰSÉG JUTÓ K+F GDP ARÁNYA AZ ÖSSZES RÁFORDÍTÁS REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSBÓL 2

2010 (fő/km ) 2011 (1000 Ft) KOMÁROM‐ ESZTERGOM FEJÉR GYŐR‐ MOSON‐ SOPRON PEST VESZPRÉM BUDAPEST MEGYÉK ORSZÁG

2010 (1000 Ft)

2010 (%)

FOGLALKOZTA‐ 1000 LAKOSRA JUTÓ TOTTSÁGI ARÁNY A KERESKEDELMI 15‐74 ÉVES KOROSZ‐ VENDÉGÉJSZAKÁK TÁLYBAN SZÁMA

2010 (%)

BELFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI VÁNDORLÁS

2001‐2011 (1000 fő)

2011

városok

falvak

138

2879

40

8

53

947

‐2

4

98

2646

34

15

50

864

‐5

11

107

3476

32

27

54

2377

10

13

194 79 3301 89 107

2371 1986 6037 2118 2797

48 28 62 29 37

11 21 109 14 31

52 50 55 48 49

593 4359 3799 1706 2070

97 ‐3 30 69 99

55 1 – 71 71

Komárom‐Esztergom megye az ország jelentős nyersanyag kitermelőinek egyike, mind ásványi nyersanyagok (korábban energiaforrások, ma elsősorban építőipari nyersanyagok), mind mezőgazdasági termékek, illetve ivóvíz tekintetében is. Kiemelkedő az energiatermelő potenciál – a hagyományos (fosszilis alapú) és a megújuló erőforrás alapú (szél) energiatermelés tekintetében egyaránt. A 70 óta megtelepedett korszerű, rendszerváltás 60 nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok (járműgyártás, 50 gyógyszer, gépipar, elektronika) ma az ország GDP 40 előállításában meghatározó szerepet játszanak: 2011‐ 30 ben a megyék által előállított bruttó hazai termék 5,1%‐ 20 át Komárom‐Esztergom megye termelte meg, miközben a megyék népességének 3,8%‐a él itt. 2010‐ben és 10 2011‐ben az egy főre vetített GDP tekintetében Győr‐ 0 Komárom‐ Fejér Győr‐Moson‐ Pest Veszprém megyék ország Budapest Moson‐Sopron megye után a 2. helyen állt, 2000 és Esztergom Sopron 1.1.1.4. ábra: Működő vállalkozások aránya az összes 2010 között az egy főre jutó GDP változása az előbbi regisztrált vállalkozásból 2010 (%) (forrás: Nemzetgazda‐ megyét többszörösen felülmúlta és 83%‐os változással sági Tervezési Hivatal) Budapest GDP növekedését (71 %) is megelőzte. 35 Komárom‐Esztergom megye tehát az ország legdinamikusabban fejlődő megyéi közé tartozik. 30 Az egy főre jutó GDP tekintetében a megye Győr‐ Moson‐Sopron után a 2. helyen áll a megyék között, ám ez kevesebb, mint fele a budapestinek, ami azt sejteti, 15 hogy európai összehasonlításban még sokat kell fejlődni 10 ezen a téren. A megye relatív kedvező 5 vállalkozásszerkezetét mutatja, hogy a regisztrált társas 0 vállalkozások tekintetében 2010‐ben Pest megye (az Komárom‐ Fejér Győr‐Moson‐ Pest Veszprém megyék ország Esztergom Sopron összes vállalkozás 48%‐a) után a második az országban 1.1.1.5. ábra: Egy lakosra jutó K+F ráfordítás 2010 (1000 (az összes vállalkozás 40%‐a), míg a következő Fejér Ft, forrás: Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal) megyében ez a szám 35 %. Igen markáns a külföldi tőke szerepe: a külföldi tőke aránya a vállalkozások jegyzett tőkéjéből 2010‐ben 77 % volt, amivel Komárom‐Esztergom Pest és Vas megyék után 3. volt a megyék között. Budapesten ez a szám csak 56 %, ami azt sejteti, hogy a magas arány nem 25 20

4


HELYZETFELTÁRÁS feltétlenül kedvező, noha a nemzetközi tőkevonzó‐képesség a versenyképesség szempontjából mindenképpen jelentős tényező. 2010‐ben a megye 15 708 vállalkozásának több mint ötöde (3225 db) a kereskedelem, gépjárműjavítás ágazatban működött. Ezeknek a vállalkozásoknak a túlnyomó többsége (kétharmada) az 1‐9‐fős mikro vállalkozások körébe tartozott. A második legtöbb vállalkozást adó ágazat az ingatlanügyek ágazata, 2200 vállalkozással. Sorrendben következő az építőipar, közel 2000 regisztrált vállalkozással. Ez utóbbi ágazatokban is a kis létszámú cégek vannak döntő többségben. A legnagyobb, 250 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma összesen 38 volt ebben az évben, amelyből 29 a feldolgozóipar különféle ágazataiban tevékenykedett. A legkisebb létszám kategóriába (1‐9 fő) 8651 vállalkozás tartozott, az összes vállalkozásnak több mint a fele. A 10 és 49 fő közötti kategóriában 915, az 50 – 250 közöttiben 158 vállalat volt. A fennmaradó közel 6000 vállalkozás létszámadatai ismeretlenek. Komárom‐Esztergom megye – társadalmi adottságok, életminőség és a humán erőforrás minősége, illetve infrastruktúrája szempontjából vegyesebb képet mutat. Országos összehasonlításban kiemelkedő a foglalkoztatottsági arány: 2010‐ben a 15‐74 éves korosztályban 53%‐os foglalkoztatottságot ért el, ami a megyék között a 2., országosan a 3. legjobb mutató. (2008‐ban 56% volt a foglalkoztatottság megyei szintje!) Európai összehasonlításban mindazonáltal ez a szám még mindig alacsonynak számít, a 2020‐ra Magyarország által vállalt 75%‐tól pedig még ez is igen messze van. A válságot megelőző évben, 2008‐ban, a megye munkanélküliségi rátája 5,2% volt. Ez jelentősen megemelkedett: 2009‐ben 8,5%‐ra, 2010‐ben 8,8%‐ra. Jövedelmi viszonyok tekintetében – a 189 ezer forintos 12000 átlagkeresettel1 – a megyék között a 4., míg országos szinten az 5. helyen áll. Ez részben összefügg a gazdaság 10000 struktúrájával: a szolgáltató szektor hozzájárulása a GDP‐ 8000 hez kevesebb, mint 37 %. A K+F ráfordítás tekintetében 6000 13., a szabadalmak száma tekintetében 8. a megyék között 4000 (!). Ha azt nézzük, hogy a megyében nincs egyetem, akkor az utóbbi két szám akár jó aránynak is tekinthető, 2000 ugyanakkor van olyan megye, ahol az innovációs ráfordítás 0 Komárom‐ Fejér Győr‐Moson‐ Pest Veszprém megyék ország Budapest Esztergom Sopron egyetem hiánya ellenére is nagyobb (Heves, Vas, Jász‐ Nagykun‐Szolnok megyék). A képzettségi viszonyokról 1.1.1.6 ábra 1000 lakosra jutó kereskedelmi vendégéjsza‐ értékelhető képet majd csak a népszámlálási adatok kák száma, 2010 (%, forrás: Nemzetgazdasági Tervezési közzététele után kaphatunk. Szignifikánsnak mondható Hivatal) ugyanakkor, hogy 2010‐ben kevesebb, mint 300 fő szerzett a megyében felsőfokú végzettséget, amivel a megyék között a 17. helyen áll. Ez a szám persze csak a megyei felsőfokú képző intézmények igen alacsony kibocsátó‐kapacitását jellemzi és nem pedig a megyében élők képzettségét, ami ennél sokkal kedvezőbb képet mutat. A települési környezet tekintetében két kiugró adat jellemzi a megyét: egyrészt a csatornával való ellátottság magas szintje, másrészt viszont a kislakások igen magas aránya: a 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint a 40‐59 m2‐ es lakások aránya 35 %, ami országosan a legmagasabb, de még a 40 m2‐nél kisebb lakások aránya is az 5. legmagasabb az országban. A lakásállománynak ez a struktúrája csak látszólag van ellentmondásban a magas jövedelemszinttel, sokkal inkább a magas urbanizáltsági szinttel hozható összefüggésbe (e mutatók Budapesten 38 illetve 19 %). Éles ellentmondás mutatkozik viszont a megye turisztikai attrakciói és a kereskedelmi vendégéjszakák száma között. A megye kiemelkedő kulturális örökségállománya, építészeti‐ természeti‐táji értékei, fürdői, termálfürdői, a Duna, és a borvidékek ellenére rövid az itt tartózkodási idő: a vendégéjszakák tekintetében Komárom‐ Esztergom megye csak 13. a megyék között.

1

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete a 4 fő feletti vállalkozások, költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek adatai alapján számított érték


5

HELYZETFELTÁRÁS 1.1.2 KÖRNYEZETI HELYZETKÉP

1.1.2.1 ábra: Magyarország (Forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

A megye éghajlata nagyrészt mérsékelten meleg‐száraz éghajlat típusba sorolható, mint hazánk – benne a Kisalföld és az Alföld ‐ területének jelentős része. Éghajlatunk változik, a globális éghajlatváltozás Európa egészére kihat, a régiók változással szembeni ellenálló képessége, sérülékenysége országonként, térségenként más és más. Az ESPON 2013 Program2 adatai szerint az éghajlatváltozással leginkább érintett térségek3 a mediterrán országok és Dél‐kelet Európa egyes régiói, valamint Észak‐kelet Magyarországon Borsod‐Abaúj‐ Zemplén megye. A legalacsonyabb (vagy nem éghajlata kimutatható) negatív hatás Észak‐Európa régióiban várható. Komárom‐Esztergom megye területén – hasonlatosan az ország nagyobb részéhez ‐, a jelenlegi

kutatási eredmények

1.1.2.2 ábra: Európa térségeinek globális éghajlatválto‐ zással szembeni ellenálló képessége (Forrás: ESPON)

1.1.2.3 ábra: Európa térségeinek adaptív kapacitása (Forrás: ESPON)

2 3

A területfejlesztést és kohéziót segítő európai figyelőhálózat (www.espon.eu)

Több mutató (figyelembe véve pl. környezet, kultúra, gazdaság éghajlattal szembeni érzékenységét) alapján készült index

6


HELYZETFELTÁRÁS alapján relatíve alacsony mértékű negatív hatás várható. A kutatások során meghatározták azt is, hogy az egyes régióknak mennyi tartalékai vannak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz (adaptív kapacitás). Ennek meghatározásához megvizsgálták többek között az egyes régiók gazdasági, infrastrukturális, a technológiai, és intézményi jellemzőit, és ezek súlyozásával állapították meg az egyes régiók tartalékait. Ennek alapján szinte az egész országnak (és a megyének is) alacsony az adaptív kapacitása. Hasonló adottságok jellemzik Szlovákia, Csehország, valamint Spanyolország és Lengyelország régióinak egy részét is. A legkisebb alkalmazkodóképességű régiók a mediterrán országokban, Romániában és Lengyelországban találhatók. A legnagyobb alkalmazkodóképességgel Észak‐ és Nyugat‐Európa országai rendelkeznek.

1.1.2.4 ábra: Szántóterületek aránya Európában, 2007‐ben 1.1.2.5 ábra: A szántó művelési ág aránya hazánk megyé‐ (Forrás: EUROSTAT) iben 2010‐ben (Forrás: KSH)

1.1.2.6 ábra: Az erdő művelési ág aránya a megyékben, 1.1.2.7 ábra: Országos jelentőségű védett területek aránya 2010‐ben (Forrás: KSH) megyénként, % (Forrás: KSH) A művelési ágak elsősorban gazdálkodási kategóriának tekinthetők, viszont a térségi léptéket tekintve a nagy aránnyal rendelkező földhasználati módok alapvetően meghatározzák a környezet, és azon túl a táj jellemzőit. Komárom‐Esztergom megye esetén a szántó‐ valamint erdőterületek dominanciája a jellemző. A KSH adatai szerint 2010‐ben Komárom‐ Esztergom megye 44%‐a állt szántóföldi művelés alatt, mely hasonlatos az alapvetően sík területekkel, és alacsony termékenységű szántókkal rendelkező Bács‐Kiskun és Pest megyék adataihoz. Európai szintű összehasonlítást


7

HELYZETFELTÁRÁS tesznek lehetővé az EUROSTAT 2007. évi adatai, mely szerint a megye az európai régiók közép mezőnyében helyezkdik el szántóterületek arányát tekintve. A jó talajadottságokkal rendelkező szomszédos Fejér és Győr‐Moson‐Sopron megye területének több, mint a fele áll szántóföldi művelés alatt. Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy fejlesztésekkel, települési területek növekedésével, közúthálózat építésével a termőföldek folyamatosan kerülnek ki művelés alól. Az ESPON adatai szerint 2006‐ban Komárom‐Esztergom megyében több mint 300 m2/fő volt a termőterületek csökkenésének mértéke, mely hasonlóan jelentős volt az egykori NDK területén, vagy Franciaországban. Fontos hangsúlyozni, hogy a Dunántúl jelentős részén hasonlóan 1.1.2.8 ábra: Közműolló nagysága megyénként, 2010‐ben, intenzív volt a termőföldek kivonása, de az egész országban nagyobb volt, mint például Kelet‐Szlovákiában, Lengyelország százalékpontban (Forrás: KSH) vagy Románia nagyobb részén (200 m2/fő alatt). Az erdőterületekkel kapcsolatban nincsenek elérhető nemzetközi adatok, viszont a KSH adatai alapján az országos összehasonlítás elvégezhető. Ennek alapján megállapítható, hogy az erdő művelési ág aránya 26% feletti, ezzel a megye legnagyobb mértékben erdősült megyék közé tartozik. Az 1990‐es évektől kezdve a természetvédelmi szempontok egyre nagyobb mértékben érvényesülnek, különösen a közös európai kezdeményezésként lehatárolásra került páneurópai ökológiai hálózat és ennek részeként a magyarországi nemzeti ökológiai hálózat lehatárolása következtében. Az országosan védett természeti területek aránya 9,3%, amivel 1.1.2.9 ábra: Szelektíven gyűjtött hulladék aránya megyén‐ Komárom‐Esztergom megye 9. a megyék között. Hasonló nagyságú területek állnak oltalom alatt pl. a kiterjedt ként 2010‐ben, % (Forrás: KSH) erdőségekkel rendelkező Veszprém megyében, de a szomszédos Fejér megyében csak 5,7%, Győr‐Moson‐ Sopronban viszont 10,7% ez az érték. A környezeti infrastruktúra fejlettségét mutatja a közcsatornára rákötött lakások 80,3%‐os aránya, ami magasabb az országos átlagnál, de még nem éri el az Országos Vízgyűjtő‐gazdálkodási Tervben rögzített 92%‐os arányt. A közműolló mértéke 14,3 százalékpont, ennél jobb arány Budapest mellett csak Győr‐Moson‐Sopronban található. Az európai előírásoknak nem megfelelő ivóvízzel ellátott települések megoszlása rendkívül eltérő megyénként. Látható, hogy ez a probléma elsősorban az alföldi térséget sújtja, ahol az ivóvíz‐minőségjavító 1.1.2.10 ábra: Az európai közösségi előírásoknak nem megfe‐ programok is meglehetős csúszásban vannak (pl. Észak‐ lelő minőségű ivóvízzel ellátott települések (Forrás: Réti Lász‐ Alföldi régióban 231 település 666 976 lakóját érintette). ló: Jó ütemben halad a Life‐sumanas projekt megvalósítása)4 Ugyanakkor a Közép‐Dunántúli régióban ez kevesebb települést érint (34 település 32 964 lakóját), Komárom‐ Esztergom megyében pedig csak négy településre

4

http://www.hidrologia.hu/vandorgyules/26/5szekcio/RetiOK.htm

8


HELYZETFELTÁRÁS vonatkozik. A szelektíven gyűjtött hulladékok aránya kiugróan alacsony volt a megyében 2010‐ben (1,4%), miközben Győr‐ Moson‐Sopronban 12,6%, Pest megyében 6% volt. A szomszédos Fejér és Veszprém megyékben is magasabb volt a szelektív hulladékgyűjtés aránya, meghaladja a 2%‐ot. Ugyanakkor a hulladékgazdálkodás terén jelentős változások történtek a megyében a regionális hulladékgazdálkodási rendszer kiépítésével. Megépültek a regionális hulladéklerakók, és megkezdődhetett a bezárt települési hulladéklerakók rekultiválása, mely várhatóan 2013‐ig közepéig befejeződik. A légszennyező anyagok közül csak a szállópor és az ózonszennyezettség mértékét vizsgálta az ESPON kutatás. A 2009‐es adatok szerint a szállópor szennyezettség (PM10) hasonlóan magas Komárom‐Esztergom megyében (21‐25 µg/m3), mint Európa nagyobb városainak térségében, így Budapesten is (pl. Varsó, Párizs, Bukarest). Ezek az adatok magasnak tekinthetők egész Európához képest, mert kevés helyen emelkedik a koncentráció 20 µg/m3 fölé. Az ESPON 2008‐as adatai szerint a megyében (és az egész országban) legfeljebb 10 napig volt magasabb az ózonkoncentráció az egészségügyi határértéknél. Ez igaz Európa nagyobb felére is, a legszennyezettebb területek Romániában, Bulgáriában és Olaszországban találhatók, ahol akár a hatvanat is meghaladhatja a szennyezett napok száma. A légszennyező anyagokkal kapcsolatos itt látható összevetés a nemzetközi kitekintést szolgálja, a megyére vonatkozó részletes elemzés a 2.2.1 fejezetben olvasható.

1.2. NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK 1.2.1. TRENDEK, FOLYAMATOK A megyét érintő főbb globális, európai, közép‐európai folyamatok a településhálózat nagytérségi összefüggésrendszerét nagymértékben befolyásolták. Az elmúlt évek legfontosabb fejleménye Magyarország Európai Unióhoz csatlakozása volt (2004), majd a Schengeni határ átkerülése a dél, délkeleti, keleti országhatárra (2008). Ezzel Magyarország és Szlovákia között megszűntek a tényleges határok, lehetővé vált az I. Világháború előtti természetes vonzáskörzetek helyreállása, ami, különösen Esztergom és Komárom vonatkozásában bír kiemelt jelentőséggel. Vizsgálatok szerint ma Esztergom vonzáskörzete kb. 50 településre terjed ki, melynek kb. kétharmada szlovákiai 5

területre esik . A politikai változások nagyban hozzájárultak a két határváros (Esztergom és Komárom) gazdaságának fellendüléséhez, másrészt a határ két oldala közötti kiegyenlítődés elindulásához, ami a szlovákiai határtérségben a munkanélküliség radikális csökkenését, a vállalkozási kedv növekedését eredményezte. Az esztergomi és komáromi határátlépő helyek kapacitásai azonban a kapcsolatokhoz szükséges jelenlegi forgalmi, áramlási igényekhez képest igen szűkek (elérték maximális terhelhetőségüket), tágabb térségek összekapcsolására egyre kevésbé alkalmasak. Enyhíti a túlterheltséget az új Ipoly‐híd megvalósulása, mely Nyitra kerület térsége és Vác illetve Gödöllő munkaerőpiaca között teremt kapcsolatot, továbbá nagy jelentőséggel bír a komáromi új Duna híd megépítése 2015‐ig. A Duna mentén, illetve a folyót kísérő Budapest‐Pozsony‐ Bécs tengely mentén a szűk kapacitások ellenére jól érzékelhető a gazdasági koncentráció fokozódása. E koncentrációt egyrészt a „nagyközépvárosok” alkotta 1.2.1. ábra: A közlekedési hálózat térszerkezete háromszög városai – Győr, Nyitra, Tatabánya (Tata) (forrás: OFTK munkaanyag, NTH)

5

Jaschitz Mátyás: Elzárt múlt, határtalan jövő? – Esztergom vonzáskörzete a huszadik században és az ezredfordulón, Tér és Társadalom, 2010/3 pp 93‐135


9

HELYZETFELTÁRÁS Székesfehérvár – generálják, ugyanakkor jól látható a Duna‐híddal és Szlovákiai várospárral rendelkező „kisközépvárosok” – Esztergom‐Párkány, Komárom‐Révkomárom – növekvő súlya, lehetőségei, térségi munkaerőpiaci központszerepe is e rendszerben. E két várospár súlyát növeli, hogy a magyar‐szlovák teljes határszakaszon nincs még egy ilyen adottságú határátkelőhely, mint a megye két hídvárosa (Balassagyarmat és Sátoraljaújhely jóval kisebb súlyú városok, még a határon túli településpárjukkal együtt is). Komárom‐Esztergom megye határon átnyúló együttműködéseinek stratégiai programja (2010) kiváló alaposságú vizsgálati munkarésze szerint Esztergom jobban ki tudta használni a határnyitásból adódó új lehetőségeket. A vizsgálat ezt elsősorban a stratégiai tervezés eredményeinek tudja be, amiben az esztergomi térség jelentős eredményeket mutatott fel (lásd Ister‐Granum Eurorégió). Nem lehet ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy Komárom‐Komárno várospár egy észak‐déli urbanizációs tengely része, melyre a két megyeszékhely – Nyitra (85 ezer lakos), és Tatabánya (70 ezer lakos) – mellett a kb. 40 ezer lakossal bíró Érsekújvár is ráfűződik Komárom‐Komárno várospárnak (együtt kb. 55 ezer lakos) tehát három viszonylag jelentős munkaerőpiaci központ között kell pozícionálni magát, amit úgy tűnik az utóbbi időben sikerült előnyére fordítania. Komárom és Esztergom között most mintha inkább Komárom felé billenne ki a mérleg. Esztergomban rejlő tovább térségi pozícióerősítési lehetőségek kimerülni látszanak, a Budapesti agglomeráción belüli fekvésében és turisztikai potenciáljában rejlő lehetőségek további kibontása kerülhet előtérbe. A határtérség belső fejlődését ma korlátozza a városok közötti belső közlekedési kapcsolatok relatív gyengesége. A két megyeszékhely: Tatabánya és Nyitra közötti kapcsolatok teljességgel hiányoznak, miközben a határvárosok észak‐ déli irányú kapcsolódásai is rosszak (erre a hatályos területrendezési terv vizsgálati munkarésze is rámutat). A térség további megerősödése és a tágabb térségbe való bekapcsolódása szempontjából tehát az észak‐déli kapcsolatok erősítése létfontosságú. Ebből a szempontból a módosított OTrT egyszerre hozta kedvezőbb és kedvezőtlenebb helyzetbe a megyét: Esztergom esetében a módosítás átvette a hatályos megyei terv javaslatát (a tervezett észak‐déli kapcsolat transzkontinentális szerepe tervezett), ami egyértelműen kedvezőbb, míg Komárom esetében a korábbi OTRT‐ben szereplő gyorsforgalmi kapcsolat Székesfehérvár irányába a módosított OTrT‐ben már nem szerepel. Ellentmondásosnak tűnik, de nem kizárt, hogy Esztergom erőssége relatív elzártságának is köszönhető: Esztergom egyfajta hídfőállás észak és nyugat felől, ahonnan viszonylag nehéz eljutni a fővárosba (a nagytérségi közlekedési folyosók egy térséget nem csak bekapcsolnak, hanem le is szívhatnak). A város hídfőpozíciójának megtartására, továbbfejlesztésére tehát az észak‐déli transzkontinentális folyosók kiépülése után (is) kiemelt figyelmet kell fordítani. Ebben Párkány logisztikai központ szerepe újbóli megerősítésének kiemelkedően fontos szerepe lehet. A megye nagytérségi szerepét erősítheti az Új Széchenyi tervnek a Kárpát‐medence, mint makro‐régió belső kohéziójának erősítésére irányuló elhatározása. E szándék érvényesülése a fejlesztési források elosztása során azt eredményezheti, hogy egyes, a megyét érintő országos infrastruktúrafejlesztések időben korábban valósulhatnak meg: pl. a Budapestet tehermentesítő, az M6‐os gyorsforgalmi út és az Esztergomi híd‐Szlovákia közötti kapcsolatot biztosító M11‐es autóút, a komáromi intermodális kikötő fejlesztés. Meg kell azonban jegyezni, hogy az V/C Helsinki folyosó és a VI. Helsinki folyosó közötti összekötő szakasz nyomvonalát a jelenleg hatályos tervek nem a megyén keresztül, hanem az M2‐es autóút nyomvonalának meghosszabbításában tervezik (lásd hatályos OTrT, jelenleg társadalmi egyeztetés alatt lévő hosszú távú közlekedésihálózat‐fejlesztési koncepció). Pedig a közlekedési‐szállítási igények (magyar és szlovák oldalon egyaránt: lásd pl. a vízi úttal és vasúttal egyaránt kiválóan feltárt, de közúton rosszul elérhető és ezért mélyen a kapacitása alatt hasznosított párkányi logisztikai központ) és természetföldrajzi viszonyok is (Dunától keletre hektikus domborzati viszonyok miatt drágább megépíthetőség) a dunántúli vezetését indokolnák. A 2008‐ban kirobbant és máig ható globális gazdasági válság a megyére is jelentős hatással volt, ennek azonban komolyabb nagytérségi következményei csak akkor lesznek, ha Magyarország nem tud megfelelő ütemben kilábalni a válságból. Jelenleg Szlovákia európai integrálódása dinamikusabbnak tűnik Magyarországénál, de, mint az elmúlt évtizedben ez kiderült, e tendenciák akár évről évre is változhatnak.

10


HELYZETFELTÁRÁS A nagytérségi kapcsolatrendszerben kiemelendők az új tervezett transzkontinentális gázvezeték (Nabucco), mely a jelenlegi tervek szerint érinti a megyét. A végső beruházási döntést még nem hozták meg az érintettek, ugyanakkor számos előrelépés történt az előkészítések vonatkozásában. Kiemelendő továbbá a megye területét érintő világörökség várományos területek jelentősége, melyek mindegyike túlnyúlik a megye határán, részben pedig országhatáron is. A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága listáján a megye területét számos helyszín érinti: „Dunakanyar kultúrtáj" (munkacím), Komárom/Komarnoi erődrendszer, római limes magyarországi szakasza (Dömös, Pilismarót, Esztergom, Tokod, Nyergesújfalu, Neszmély, Naszály, Mocsa, Almásfüzitő, Komárom, Ács, (forrás: http://danube‐limes.eu/letoltheto_dokumentumok/eredmenyek), tájház hálózat Magyarországon. A korábbi tervekben nem szereplő, elsősorban idegenforgalmi‐turisztikai vonatkozású nagytérségi összefüggésként értelmezhető a ma reneszánszát élő, országhatárokon átívelő zarándokturizmus. A „Mária út”, mely vallási kegyhelyeket, központokat érintő gyalogos útvonal, a megyében is számos települést érint: Csatka, Súr, Oroszlány (Majki remeteség), Vértessomló, Tatabánya (Csákányos‐puszta). A Mariazellt Mátraverebéllyel összekötő „Gyöngyök útja” a megyében Pilisszentlélek (Esztergom), Esztergom, Esztergom‐Kertváros, Dorog, Tokod, Mogyorósbánya, Péliföldszentkereszt (Bajót), Pusztamarót (Nyergesújfalu), Tardos, Agostyán (Ágoston‐liget), Baj, Tata, Szentgyörgy‐puszta (Környe), Nagytagyospuszta (Környe), Vértessomló, Majk‐puszta (Oroszlány), (Mór). 1.2.2. TÉRSZERKEZETI ÖSSZEFÜGGÉSEK A megye térszerkezetét, nagytérségi összefüggéseit alapvetően határozza meg egyrészt a megye Budapesthez való közelsége, a IV. Helsinki folyosó és a határ menti fekvése. A megyehatár, ahogy Fejér megye esetében is, szinte „Budapest kapujában” húzódik, a főváros funkcionális agglomerációjának néhány települése (elsősorban a 10‐es út mentén) már a megye területén található. Bár a határátkelők európai léptékben nem érintenek jelentős közlekedési folyosókat, mindkét dunai átkelési pont fontos kapcsolatot jelent Szlovákia felé. A határ mindkét oldalán városok vannak, amelyek az európai uniós csatlakozással és a Schengeni Egyezménnyel lehetővé vált egységesülésben jelentős 1.2.2.1 ábra: Stratégiai kapcsolatok szerkezete húzóerőnek számítanak. Nagytérségi (forrás: OFTK munkaanyag, Nemzetgazdasági Tervezési összefüggésrendszerben ma Komárom szerepe látszik Hivatal) erősödni. Az a tény, hogy az V/C Helsinki folyosó Budapest‐Zsolna‐Katowice‐Gdansk irányban tervezett továbbvezetése a Duna bal partjára került, visszavetette Esztergom makrotérségi reményeit. Egyidejűleg a komáromi híd megépülése belátható közelségbe került, mindkét ország támogatását élvezi. Esztergom regionális pozíciójának erősítése – Dorogéval együtt – ma szorosan összefügg a Duna menti folyosó újrapozícionálásának sikerességével, a térség bezártságának oldásával, ezzel összefüggésben a három város – Esztergom, Dorog, Párkány – valamint a kapcsolódó Duna menti agglomeráción belüli együttműködési képességgel. A Duna, mint különlegesen fontos kapcsolati tőke, hatékony kiaknázásához nem csupán a kapcsolódó közút‐vasúti infrastruktúra‐ és kikötői kapacitások hiányoznak, de a dunai belvízi közlekedéssel kapcsolatos hazai politikai szándék is, noha az a Duna Régió Stratégia legelső prioritásai közé tartozik. A megyei Duna‐szakaszon egyetlen nagy kapacitású teherforgalomra alkalmas kikötő sincsen, de a révkormáromi létesítmény, noha a határ túloldalán található, a közös uniós tagságnak köszönhetően a megye közvetlen víziút‐kapcsolatának is tekinthető. E kikötő továbbfejlesztésében való közreműködés jó példa lehet(ne) a határokon átívelő együttműködésre, valamint arra, hogy az uniós tagsággal megszűnt a párhuzamos kapacitások kiépítésének szükségessége. A megyének elemi érdeke, hogy Magyarország felülvizsgálja a belvízi hajózás fejlesztésével kapcsolatos tartózkodó álláspontját és – Szlovákiával szorosan együttműködve – kihasználja a Duna Stratégiában rejlő ez irányú lehetőségeket.


11

HELYZETFELTÁRÁS Meghatározó gazdasági szerepe van a megyén áthaladó kelet‐nyugat irányú Budapest‐Bécs‐(Pozsony) tengelynek (IV. Helsinki folyosó), azaz az azt alkotó gyorsforgalmi útnak (M1) és vasútvonalnak. E tengelyre illeszkedik Tatabánya és térsége (Tatabánya‐Tata‐Oroszlány városhálózati csomópont). A tervszerű ipartelepítés eredményeként várossá vált megyeszékhely gazdasági (ipari, kereskedelemi), igazgatási, oktatási szerepe jelentős a térségben. Nem véletlen, hogy a készülő OTK Tatabányát Budapest körül elhelyezkedő csapágyvárosok egyikeként határozta. E pozíció (elérhetőségi és infrastrukturális fejlesztésekkel) tovább bővítheti, erősítheti Budapest és az „önálló csapágyak” kapcsolatát, együttműködéseit, mely kedvező hatás a városhálózati csomópont fejlődését is magával vonja. A nagytérségi „nyitást” hátrányosan érinti, hogy a megyét keleti irányban elhagyó kapcsolati sávok rendre csak Budapesten keresztül biztosítanak összeköttetést kelet felé (1‐es, 10‐es, 11‐es út és a párhuzamos vasutak), ez a kényszerhelyzet a megye kapcsolatait aláveti az aktuális budapesti közlekedési helyzetnek, nehézségeknek. A helyzetet több, frissen megépült, illetve terv, vagy csak koncepció formájában létező elképzelés oldhatja, ezek egy része a Pest‐megyei Duna‐átkelésekkel kapcsolatos: a megépült M0 északi Duna‐hídtól a váci hídon át a Szob és Esztergom közötti vasútvonal Duna‐hídjáig (MÁVTI‐koncepció, 1990‐es évek közepe). Utóbbi a meglévő Vác‐Aszód vasútvonallal együtt egy új kelet‐nyugati vasúti tengelyt alkotna, mely az Esztergom – Komárom vasútvonalat és a rászerveződő ipari létesítményeket is a jelenlegitől teljesen eltérő szerepbe helyezhetné, Esztergom bezártságát oldaná. Ez a koncepció az OTK‐ban felvázolt nagytávú térszerkezeti elképzelésekkel összhangban van. A térség zártságát már a 10‐es út megerősítése (M10) és az V/C Budapest –Eszék‐Szarajevo‐Ploce (M6) folyosóval történő összekötése is oldaná. Különleges helyzetben van a megye déli, Kisbér térségére szerveződő része. A megye szempontjából tangenciális, periférikus közlekedési kapcsolatok, melyek Székesfehérvár, Győr és Komárom között oszlanak meg, Kisbért szervesebben kötik mind Győrhöz, mind Székesfehérvárhoz, mint Komáromhoz. Aláhúzza ezt a kötődést, hogy a megye központi térségeihez való kapcsolódása érdemleges közlekedési lehetőségek híján igen gyenge, a Pápa‐Környe vasútvonal forgalmának szüneteltetése erre a folyamatra csak ráerősít. Így a reális lehetőségeket figyelembe véve Kisbér és térsége számára a déli és nyugati szomszédos megyékkel való szoros együttműködés a jövő kulcsa, függetlenül attól, hogy a Komáromi híd megépítése és az észak (Szlovákia) felé mutató közlekedési kapcsolatok erősödése ezt a képletet árnyalhatja. A megye városainak a kapcsolati hálókhoz való illeszkedése alapján kétfajta várostípust különböztethetünk meg. Az egyik fajta a várossá válás hagyományos útját járó település, mely közlekedési utak csomópontjában, kedvező szállítási módváltó pontokon, hídfőkben jön létre (Komárom, Esztergom, Kisbér, Tata). A másik fajta a megváltozó ipartelepítési tényezők, természeti erőforrások, adottságok megjelenésére alapozott város (Tatabánya, Oroszlány). Természetszerűleg a kedvező hálózati adottságokra épülő városoknak máig szervesebb a kapcsolatuk a városkörnyékkel, bár ezt topográfiai adottságok módosíthatják pl. Esztergom esetében is, ahol a Duna, a sokáig hiányzó (és ma sem teljes értékű) híd, valamint a Pilis elzáró hatása teljesen „féloldalas” kapcsolati rendszert hozott létre. A valamely nyersanyagbázison létrejött fiatalabb városok gyakran egyetlen tengelyen helyezkednek el (Tatabánya), vagy szó szerinti értelemben „végállomásnak” tekinthetők (Oroszlány).

12


HELYZETFELTÁRÁS

2. TERMÉSZETI‐TÁJI ERŐFORRÁSOK, KÖRNYEZETI ÁLLAPOT ÉS INFRASTRUKTÚRA 2.1. TERMÉSZETI‐TÁJI ADOTTSÁGOK, TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK 2.1.1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Komárom‐Esztergom megye természeti adottságait jelentősen meghatározza, hogy domborzata két nagyobb részre tagolódik: a megye nyugati területének felszíne enyhén tagolt síkság (110‐180 m tfm), dél és kelet felé haladva viszont a Dunántúli‐középhegység kiemelkedései (Bakonyalja, Vértes, Gerecse, Pilis, Visegrádi‐hegység) teszik változatossá a megye felszínét, egyes helyeken akár 600‐700 méter fölé is magasodó területeivel. A megye nyugati területeit meghatározó Győr‐Tatai‐ teraszvidék alacsony helyzetű, gyengén tagolt teraszos hordalékkúp‐síkság. A Duna‐menti ártér 110‐120 m magasságáról lépcsőzetesen emelkedik, a tájat délről határoló teraszszigetek 150‐180 méteres vonulatáig. Dél felé a Bakony lejtővidékéig terjedően található az Igmándi‐ Kisbéri medence, eróziósan felszabdalt, hullámos felszínű medencesíkság. Ehhez a területhez kapcsolódik az aprólékosan felszabdalt, laza üledékekből épült hegységelőtéri dombság (Súri‐Bakonyalja), amely a Bakony karsztos fennsíkjához északról illeszkedik. Keleten a Vértes előtere található, alacsony fekvésű, enyhén hullámos dombság helyezkedik el (Bársonyos). A mellette található Által‐ér‐völgy DNy‐ÉK‐i szerkezeti vonalak mentén 2.1.1.1 ábra: A megye domborzata (Forrás: NASA) formálódott eróziós völgyrendszer. A Vértes alacsony középhegység, tetőfelszínei 450‐480 m tszf‐i magasságba emelkednek. A Vértes fennsíkrészletei árkos medencéket, hegyközi medencéket fognak közre. A fennsíkot a megyét is érintő peremvidék fogja közre, melynek domborzata enyhén hullámos, tagolatlan. Komárom‐Esztergom megye keleti területeinek jelentős részét a Dunazug‐hegyvidék foglalja el, melyből a Gerecse szinte teljes egésze, a Pilisnek pedig az északi része található a megyében. A középtáj az Által‐ér és a Duna‐völgy térségétől kelet és dél felé teraszos felszínekkel emelkedő Nyugati‐Gerecsével kezdődik. Ebből a területből emelkedik ki a 600 m fölé magasodó Központi‐Gerecse fennsíkja, amelyet szerkezeti árkok és hegyközi medencék öveznek. A Gerecsét ÉNy‐DK‐i irányú árkok, tágasabb medencék és szűkebb eróziós völgyek tagolják. A Keleti‐Gerecsét alacsony sasbércsorok, tágas hegyközi medencék, valamint teraszos eróziós völgyek képezik. A Pilis 450‐500 méter átlagos magasságú alacsony középhegység, melynek sasbércsorozatai eltérő mélységű árkos medencéket fog közre (pl. Dorogi‐medence, Pilisszentkereszti‐medence). A megye legkeletibb területét az Észak‐Magyarországi középhegységhez tartozó, a Börzsönytől a Duna által elválasztott 220 és 700 m közötti tszf‐i magasságú Visegrádi‐hegység képezi. Felszínét vulkáni és tektonikus tevékenység alakította ki. A megye területe gazdag építési nyersanyagokban, valamint a jelentős kitermelést követően is energiahordozókban, melyet a térség geológiai viszonyai magyaráznak. A legnagyobb területen építőanyag‐ipari ásványi nyersanyagok találhatók. A Duna jóvoltából több helyütt is kavics és homok halmozódott fel (pl. Komárom, Tatabánya, Tokod, Pilismarót stb. térsége), viszont agyag csak zárványként fordul elő (pl. Baj, vagy Kisbér környéke). A cementgyártásra használt márgát Lábatlan ‐Nyergesújfalu térségében termelik ki. Jelentős mennyiségű mészkő található a Gerecsében, mely építőanyagként, vagy építési kötőanyagként való felhasználása mellett alkalmas savanyú talajok javítására is. Az energiahordozók közül a megye területén nem történik kőolaj és földgázkitermelés, de kutatási területek lehatárolásra kerültek. A Dorogi‐, Tatabánya‐Mányi‐, Oroszlányi medencék jó minőségű és megfelelő mennyiségű barnaszénnel rendelkeznek, mára azonban már csak az oroszlányi Márkushegyi bánya termel.


13

HELYZETFELTÁRÁS Az éghajlati viszonyokat a domborzati jellemzők teszik változatossá. A nyugati sík területeken és a Keleti‐ Gerecse alacsony térszínein a mérsékelten meleg‐ száraz, a magasabban fekvő területeken a mérsékelten hűvös‐száraz éghajlat a jellemző. Az átlagos hőmérséklet az alacsony fekvésű területeken 9,8‐10,2 °C közötti, a magasan fekvő területeken 9,5 °C‐nál alacsonyabb (Dobogókő térségében 8,0 °C‐nál is alacsonyabb). Az évi csapadékösszeg, valamint az ariditási index is a domborzattól függ: az alacsonyabb térszíneken 550‐600 mm közötti a csapadékmennyiség (nyáron 330‐360 mm), illetve 1,2 körüli az ariditási index, a magasabban fekvő területeken 600 mm feletti és 1,15 feletti ez az érték. A mezőgazdasági szempontból fontos vegetációs időszakban a nyugati területek középhőmérséklete 16,0 °C. A 10,0 °C‐ot meghaladó középhőmérséklet átlépésének tavaszi átlagos határnapja április 14‐15, az őszi pedig október 17., így a tartama kb. 148 nap. Az évi fagymentes napok száma 185‐188 körül mozog, ami április 14‐16, és október 16‐18 közötti időszakban fordulhat elő általában. A fagymentes napok száma a térszint feletti magasság emelkedésével csökken, így például a Gerecse északi részében már 175 napnál kevesebb. Az évi napfénytartalom a megye nyugati, síkvidéki részein évi 2000 óra körüli. A nyári negyedévben átlagosan 780 óra, télen 185 óra körüli napsütésre számíthatunk. A Vértes és a Gerecse térségében az évi napfénytartalom 1970‐1980 óra körül mozog, míg a Pilis és a Visegrádi‐hegység térségében az évi napfénytartam általában 1950 óra körüli, de a legmagasabb pontokon eléri a 2000 órát. A leggyakoribb szélirány az ÉNy‐i, az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatt van, a magasabb területeken 4,0‐ 4,5 m/s közötti. Az elmúlt 30 évben az extrém meleg időjárási helyzetek gyakoribbá váltak, az évi 2.1.1.2 ábra: Magyarország éghajlati jellemzői (Forrás: Or‐ középhőmérséklet közel 1,5 °C‐kal növekedett a szágos Meteorológiai Szolgálat, www.met.hu, 2012) térségben 1980 és 2009 között. A csapadékviszonyok 2 tekintetében megnövekedett a száraz periódusok 1. A globálsugárzás (MJ/m ) átlagos évi összege Magyaror‐ hossza, de ezzel párhuzamosan növekedett a csapadék szágon (2000‐2009) napi intenzitása is. A klímaváltozásra utaló jelek 2. Átlagos éves csapadékösszeg az 1971‐2000 közötti idő‐ sokasodnak, az extrém időjárási helyzetek növekedő szak alapján tendenciát mutatnak, ezért egyre sürgetőbb az 3. Hőhullámos napok száma (napi középhőmérséklet > 25°C) éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodás. az 1980‐2009‐es időszakban, rácsponti trendbecslés alapján A talajviszonyokat számos tényező befolyásolja: 4. Az éves középhőmérsékletek változásának területi eloszlá‐ elsősorban az éghajlat, a kőzet minősége, valamint a vízhatás. A legjobb minőségű, magas termékenységű sa az 1980‐2009 időszakban talajok a megye síkvidéki részén találhatók, ahol

14


HELYZETFELTÁRÁS elsősorban mészlepedékes csernozjomok, a vízfolyások mentén réti csernozjomok találhatók. Ezek a talajok a megye hatályos területrendezési tervének vonatkozó övezeti tervlapja szerint a kiváló termőhelyi adottságú termőterületek közé tartoznak. A megye jelentős részén közepes termékenységű barna erdőtalaj található, a magasabb, mészköves felszíneken pedig alacsony termékenységű rendzina képződött. Réti talaj elsősorban a kisvízfolyások völgyében illetve a Duna mentén alakult ki, melynek közepes a termékenysége. A talajfizikai‐féleséget elemezve a megye jelentős részén a jó vízgazdálkodási tulajdonságokkal rendelkező vályog található. Jelentős kiterjedésben található szélerózióra érzékeny homokos vályog talaj elsősorban a Súri‐Bakonyalja és a Kocs‐Mocsai vízfolyás térségében, de a megyében találhatunk homoktalajokat is (pl. Ács, Tata, Vérteskethely térsége). A megye vízrajzának meghatározó eleme a Duna, a terület nagy részén alapvetően a déli magasabb térszínekről többségében a Duna felé igyekvő vízfolyások határozzák meg (Kivéve: Szt. László‐víz). A vízhálózat gyér, a jelentősebbek – a teljesség igénye nélkül – a Cuhai‐Bakony‐ér, Concó, Kocs‐Mocsai‐vízfolyás, Naszály‐Grébics‐vízfolyás, Által‐ér, Bikol‐patak, Únyi‐patak, Kenyérmezei‐patak, Szentlélek‐patak. A megye Kisalföldre eső területe gazdag, döntően mesterségesen kialakított állóvizekben. Az állóvizek közül a legjelentősebb a Tatai (Öreg)‐tó (219 ha), valamint a Bokodi‐hűtőtó (173 ha). A talajvíz mélysége a sík területeken néhány méter, a Duna mellett 1‐2 méter, másutt a hegyek völgytalpain 2‐4 m, a lankákon 4‐6 méter. Komárom‐Esztergom megye domborzati, talajtani, klimatikus adottságai nemcsak számos változatos élőhelyet biztosítanak az itt előforduló élővilág számára, de a területet érő egyéb környezeti hatások sok esetben egyedi élőhelyi sajátosságok kialakulását eredményezték. A megye nyugati, alföldi jellegű térsége döntő részben kultúrtáj, az erdők jelentős része ültetett. A legelterjedtebb potenciális erdőtársulás a puha‐ és keményfás ártéri ligeterdők, a gyertyános kocsányos tölgyesek, a gyöngyvirágos kocsányos tölgyesek, valamint a pusztai tölgyesek. A Bársonyos területén (Vértes része), melynek északi területeit elsősorban szántók, a déli részén elsősorban telepített erdők a meghatározók (csertölgyek, gyertyános‐kocsányos tölgyesek). Megtalálhatók még a száraz homoki gyepek, homoki sztyeprétek, a patakok mentén az égeresek. A Gerecse jelentősebb potenciális erdőtársulásai az északi lejtőkön a bükkösök, a völgyekben a gyertyános tölgyesek, a cseres tölgyesek, néhol bokorerdők, de a keleti területeken a szántóföldek mennyisége jelentős. A Pilis területén a leggyakoribbak az üde erdők, az északias kitettségű oldalakon bükkösök, gyertyános‐tölgyesek találhatók. A meredekebb oldalakon mészkedvelő tölgyesek, a legmeredekebb sziklás területeken bokorerdők, szárazgyepek találhatók. A Pilis nyugati felén a száraz tölgyesek és gyepek az uralkodók. A Visegrádi‐hegység alacsonyabb tetőin a cseres‐tölgyesek és csak a legmagasabb térszíneken fordul elő gyertyános‐ tölgyes. Bükkösök kis területen találhatók kocsánytalan tölggyel elegyedve. A törmeléklejtőkön és sziklás gerinceken hársas sziklaerdők, a mély szakadékokban szurokerdők alakultak ki. Az egykori szőlőkultúrák helyén jellegzetes kontinentális gyepek települtek.

2.1.1.3 ábra: Talajtípusok Komárom‐Esztergom megyében (Forrás: Agrotopográfiai térkép)

2.1.1.4 ábra: Fizikai Agrotopográfiai térkép)

talajféleségek

(Forrás:


15

HELYZETFELTÁRÁS A megye állatvilágáról összefoglalóan elmondható, hogy a növényvilágnak és a domborzati‐táji adottságoknak köszönhetően igen gazdag. Jelenleg a ragadozó emlősök közül a halastavak környékén fellelhető a vidra, gyakori a róka, ritkábban a vadmacska. Előfordul a borz, gyakori a vaddisznó, az őz, a szarvas, betelepítés eredményeként elterjedt a muflon a Gerecsében és a Vértesben. A kisemlősök közül megemlítendő a mókus, és a nyúl. Gyakoriak a cinegék, a tengelicek, a tarkaharkályok, molnár‐, füsti és a parti fecskék. Sok énekesmadár faj él a Duna‐menti erdőkben, köztük mindennapos a kakukk, a fülemüle, a vörösbegy. A dunai szigetek átvonuló madarai a tőkésréce, dankasirály, szürke gém, búbos vöcsök, bíbic, fekete gólya, csörgőréce. Kiemelendő a Tatai (Öreg‐tó), és a Réti tavak, mint kiemelt fontosságú vízi élőhelyek, ahol ritka madárfajok is megtalálhatók a vonulási időszakban (pl. vetési lúd, nagy lilik, nyári lúd, rövidcsőrű lúd, apácalúd, örvös lúd, vörösnyakú lúd). A madarak megfigyeléséhez megfigyelőtornyot is építettek. A legjellemzőbb erdei madarak között megemlítendő az erdei füles bagoly, a karvaly, a héja, az egerészölyv és a vörösvércse. Néhány ritka madár is megtalálható a megye területén, mint a parlagi sas, kerecsensólyom, valamint említést érdemel a kékvércse, a kabasólyom, darázsölyv és a gyurgyalag. 2.1.2. TERMŐFÖLDEK NAGYSÁGA, MENNYISÉGE A termőföld az a földrészlet, amelyet a település külterületén az ingatlan‐nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő, fásított terület művelési ágban, vagy halastóként tartanak nyilván. A hivatalos nyilvántartást a földhivatal vezeti, a gazdasági társaságok által történő tényleges használat adatait a KSH gyűjti össze. 2.1.2.a táblázat: Komárom‐Esztergom megye földterülete művelési ágak szerint, 2010‐ben (Forrás: KSH) MŰVELÉSI ÁG

TERÜLETE (HA)

Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep MG. TERÜLET ÖSSZESEN

MŰVELÉSI ÁG 103 542 (44%) 2 430 851 1 477 19 223 127 523

Erdő Nádas Halastó TERMŐTERÜLET ÖSSZESEN Művelés alól kivett terület KEM ÖSSZESEN

TERÜLETE (HA) 61 330 628 1 164 190 645 42 323 232 968

A táblázat alapján látható, hogy a megye területének közel 82%‐a termőterületként került hasznosításra. A változatos adottságok, és hegyvidéki környezet következtében a megye területének negyede erdőterület és valamivel több mint fele áll mezőgazdasági művelés alatt. Ennek 4/5‐e szántó, 15%‐a gyepterület, viszont a gyümölcs‐ és szőlőterületek aránya kicsi, 2 % körüli. A területhasználat változását a vonatkozó fejezet részletesen, több szemszögből is tárgyalja. A jelentősebb művelési ágak kartogramos megyei összehasonlítását a 2.1.2.2 ábra mutatja. Ez alapján megállapítható, hogy Komárom‐Esztergom megye szántóterületeinek aránya az országos átlaghoz (46%) hasonló, viszont a szomszédos Győr‐Moson‐Sopron és Fejér megyében ez 10% ponttal nagyobb, köszönhetően a nagyobb kiterjedésű alföldi jellegű területeknek. Komárom‐Esztergom megyében viszont a dombságok, hegységek aránya nagyobb, mint a két említett megyében. Az erdőterületek aránya nagyobb, mint az országos átlag (20%), de kisebb, mint pl. Veszprém, Zala, vagy Vas megyében. Látható, hogy gyümölcstermesztő ágazat nem jelentős a megyében, mert a termőterületeinek aránya jelentősen elmarad az országos arányoktól (annak alig egyharmada), mely érték hasonló a szomszédos Veszprémhez, vagy Győr‐Moson‐Sopronhoz. A jelentősebb gyümölcstermő területek az ország középső és északi, észak‐keleti megyéiben találhatók. A szőlőtermesztés jelentőségét jelzi, hogy termőterületeinek aránya csak kis mértékben marad el az országos átlagtól, és a nagyobb térséget tekintve csupán Veszprém megye 2.1.2.1 ábra: Komárom‐Esztergom megye termőföldhaszná‐ előzi meg. A gyepek aránya is jelentősnek tekinthető (megegyezik az országos átlaggal), a harmadik legnagyobb lata (Forrás: KSH) a Dunántúlon.

16


HELYZETFELTÁRÁS

2.1.2.2 ábra: Jelentősebb művelési ágak aránya megyei összehasonlításban (Forrás: KSH) A termőföldek tulajdonságait tekintve a területnagyság és mennyiség elemzése mellett legalább olyan fontos a termőföldek minőségének, termőhelyi adottságának ismerete, mely nagyban befolyásolja a termőterület termelékenységét, és így az adott mezőgazdasági terület használatának gazdaságosságát. Egy szántóterület termőhelyi adottsága függ az éghajlat, a domborzat és a talaj tulajdonságaitól, de természetesen egyéb földrajzi adottságok is meghatározzák. Mint ahogy korábban bemutatásra került a megye egyszerűsítve két nagyobb részre tagolható a természeti adottságok szempontjából:  az alacsony síksági, dombsági területek, ahová elsősorban a nyugati, a Duna‐menti északi területek tartoznak  a hegyvidéki területek, Visegrádi‐hegység, Pilis, Gerecse és a Vértes területe, amely elsősorban a megye középső és keleti részeit foglalja magába.


17

HELYZETFELTÁRÁS A domborzati tényezők (hegyvidéki medencék, völgyek) helyi eltéréseket okozhatnak pl. a Kelet‐Gerecse, vagy Vértes előterének medencéiben, völgyeiben. A termőhelyi adottságok térségenkénti összefoglalását a következő táblázat tartalmazza. 2.1.2.b táblázat: A megye természetföldrajzi jellemzőinek összefoglaló táblázata (Forrás: Magyarország Kistájainak Katasztere) Természetföldrajzi jellemző Napsütéses órák száma Ebből nyáron Évi középhőmérséklet (°C) Nyári középhőmérséklet (°C) 10 °C feletti napok száma Fagymentes napok száma Évi csapadék‐összeg (mm) Nyári csapadék‐összeg (mm) Talaj típusa Domborzat

Termeszthető növények

Komárom‐Esztergomi síkság 2 000 780 10,0 16,0 184 185‐188 580‐620 330‐360 Agyagbemosódásos barna, barna és barna erdőtalajok Hullámos felszínű medence‐ síkság Gabonaféléknek, kapásoknak és kertészeti kultúráknak egyaránt kedvező, viszont a vízigényes kultúrák öntözést igényelnek

Gerecse‐Vértes

Visegrádi‐hg. ‐Pilis

1 970 780 9,3‐9,5 15,5‐16,0 183‐184 182‐187 600‐650 360‐380 Agyagbemosódásos barna erdőtalaj, barna erdőtalajok, váztalajok medencékkel, völgyekkel tagolt hegyvidék

1 950 750‐800 9,0‐9,5 14,0‐16,0 180 173‐183 600 330‐450 Agyagbemosódásos barna erdőtalajok, nyiroktalajok völgyekkel tagolt hegyvidék

Lankás területeken alacsony hőigényű szántóföldi kultúrák kedvezően termeszthe‐ tők. A Kelet‐Gerecse medencéinek éghajlata a hőigényesebb, de rövidebb tenyészidejű, kevésbé fagyérzékeny fajták termesztésére alkalmas.

Lankás területeken alacsony hőigényű szántóföldi kultú‐ rák kedvezően termeszthe‐ tők.

A megye síkvidéki területein a kiváló minőségű talajok kedvező éghajlati adottságokkal párosulnak. A síkvidéknek köszönhetően viszonylag magasan áll a talajvíz: általában 2‐4 m közötti, de a hullámos síkság völgyeiben, a Duna mentén ennél magasabban is állhat. A középső és keleti magas térszinteken a domborzati jelleg, a talaj és a hőmérséklet szempontjából kedvezőtlenebb természetföldrajzi jellemzők teszik kevésbé gazdaságossá a növénytermesztést. Itt csak a vízfolyások mentén, medencék területén találkozhatunk kedvező viszonyokkal a növénytermesztés számára. A kiváló termőhelyi adottságú területek jogszabályi szinten lehatárolásra kerültek: az országos területrendezési terv lehatárolását pontosítva a megyei területrendezési terv jelölte ki, amelybe a fogalommagyarázat szerint az agroökológiai adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb kiváló minőségű és termőképességű szántóterületek tartoznak. A lehatárolás a SZIE‐KTI munkatársainak kutatásai alapján történt.

2.1.2.3 ábra: A megye magas termékenységű talajai (Forrás: KEM Területrendezési Terve)

2.1.2.4 ábra: Talajértékszám (Forrás: Agrotopográfiai térkép)

18


HELYZETFELTÁRÁS Vizsgálatuk alapját a talajtani és klimatikus környezeti változók alkalmasság szerinti súlyozása adta, melynek meghatározását követően „öt növény (búza, kukorica, napraforgó, lucerna, cukorrépa) termesztési alkalmassága alapján az azonos környezeti változókkal jellemezhető, homogén területek (ún.) ökotípusok rangsorolása valósult meg”. Azok az ökotípusok kerültek az övezetbe, melyek legalább három növény szempontjából a rangsor élén helyezkedett el. Ennek alapján elsősorban a Bábolna‐ Komárom‐Tata‐Kisbér közötti terület jelentős része került ebbe az övezetbe.6 Abból kiindulva, hogy kedvező vízellátás (pl. öntözés, csapadékos időszakok) magas terméseredmények elérését teszik lehetővé, az agrotopográfiai térképek talajértékszámait vizsgálva ennél jóval nagyobb területen találhatók jó termékenységű talajok. A talajértékszám az adott talaj termékenységét a legjobb minőségű talaj termékenységének %‐ában fejezi ki. A legjobb termékenységű talajok a megye nyugati részén 2.1.2.5 ábra: Szántóföldek átlagos aranykorona‐értéke helyezkednek el, ahol ez az érték meghaladja a 80%, sőt (Forrás: KSH) 90%‐ot (Komárom‐Ács térsége). A megye közepén a magasabb hegyek térségében alacsonyabb termékenységű talajok helyezkednek el, melyek talajértékszáma 20‐40% közötti (Gerecse, Vértes, Visegrádi‐hg. és térsége). A talajtermékenységénél meg kell még említeni még a hivatalos eljárásoknál élő, de elavultnak tekinthető aranykorona‐értéket, melyet az 1875. évi VII. törvénycikk vezetett be. Az értékszámok a föld, ráfordítás és terményárak alapján becsült tisztajövedelem‐ különbségeket fejezi ki. Az értékeket művelési ágakra külön is meghatározták. Az alacsony termékenységű területek esetén fontos kitérni a kedvezőtlen adottságú területekre vonatkozó támogatási rendszerre, melynek alapja a 1257/1999/EK 2.1.2.6 ábra: Szőlőterületek átlagos aranykorona‐értéke tanácsi rendelet. A kedvezőtlen adottságú területek (KAT) (Forrás: KSH) támogatásának célja a rendelet 19. cikkében, valamint 20. cikkében meghatározott, a gazdálkodás eredményességét kedvezőtlenül befolyásoló gazdasági, társadalmi és természeti tényezők (jövedelmezőségi tényezők, alacsony népsűrűség és mezőgazdasági foglalkoztatottság aránya, alacsony hozamú, nehezen művelhető földterületek, valamint kedvezőtlen vízgazdálkodási és talajszerkezeti tényezők, szélsőséges talajsavanyúság és szikesség) hatásainak részbeni kompenzációja. A támogatás célja a termőhelyi adottságoknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható táj‐használat kialakítása, a mezőgazdasági célú földhasználat fenntartásának biztosítása, amely hozzájárul az életképes vidéki közösségek fenntartásához. 2.1.2.7 ábra: Gyümölcsterületek átlagos aranykorona‐ értéke (Forrás: KSH) 6

dr. Podmaniczky László‐dr. Magyari Julianna: Magyarország ökotípusos földhasználati vizsgálata, Környezet‐ és Tájgazdálkodási Tervező Iroda Kft., Gödöllő, 2006


19

HELYZETFELTÁRÁS A Helyes Gazdálkodási Gyakorlatnak megfelelő gazdálkodók támogatása a mezőgazdasági tevékenységek fenntartása miatt fontos. Az FVM 24/2007. (IV. 17.) rendeletének melléklete és kapcsolódó táblázata meghatározza azoknak a településeknek a körét, ill. az adott településen lévő szántóterületeket, ahol az 19. és 20. cikkely alapján kedvezőtlen adottságúak a termőhelyi viszonyok. A 19. cikkely alapján azok a települések kerülnek a kedvezőtlen adottságú kategóriába (KAT), ahol egyrészt túl nagy energia‐befektetéssel járna a termőföldek feljavítása, másrészt átlagosnál alacsonyabb a mezőgazdasági teljesítmény, harmadrészt pedig alacsony, illetve fogyatkozó létszámú a mezőgazdasági termelésből élő lakosság száma (tehát leginkább a gazdasági potenciálra alapozott a lehatárolás). Ilyen terület alig fordul elő a megyében. A 20. cikkely alapján azok a termőföldek tartoznak a KAT‐ba, ahol a talaj fokozott savanyúsága, extrém sótartalma, extrém vízgazdálkodási körülményei és extrém fizikai talajjellemzői közül minimum kettő fennáll. Ilyen terület tulajdonképpen a hegyvidéki területek medencéiben fordul elő. 2.1.3. A TÁJ JELLEMZŐI

2.1.3.1 ábra: A megye tájszerkezete és kistájai (Forrás: Kistájkataszter, KEM Területrendezési Terve ‐ módosítás, Előké‐ szítő fázis, Lázár Tibor, Környezetterv Kft. 2011) A megyében természetvédelmi, tájképvédelmi, vízgazdálkodási, vízvédelmi és turisztikai szempontból kiemelhetők olyan tájegységek, amelyek eltérnek a hagyományos mezőgazdasági tájhasználattól. A megye területe, az eltérő természeti adottságok, az ökológiai, természetvédelmi érzékenység és a hagyományos tájhasználat alapján a következő tájszerkezeti egységekre osztható:  hegyvidéki erdős táj  dombvidéki táj  mezőgazdasági táj  Duna menti urbanizált táj  városi urbanizált táj.

20


HELYZETFELTÁRÁS A megye összefüggő hegyvidéki erdős térségei a Pilis, a Gerecse és a Vértes hegységben találhatók. Ezen térséghez tartozik a Duna‐Ipoly Nemzeti Park, a Gerecsei Tájvédelmi Körzet, a Vértesi Tájvédelmi Körzet, továbbá az Észak‐Vértes helyi jelentőségű természetvédelmi terület. E tájegységen belül fontos tájrehabilitációs célterületek Oroszlány, Tatabánya térségében a Vértes erdőterületén a hajdani szénbányászat következtében fennmaradó tájsebek, felhagyott bányaüzemi létesítmények, zagyterek. A Gerecse hegység területén a kőbányászat okozta tájsebek kedvezőtlen tájképi hatása emelendő ki. A hegyvidéki erdős tájak a tágabb térség lakossága számára turisztikai, rekreációs célterületek, Várgesztes, Vértessomló, Szárliget, Esztergom‐Pilisszentlélek, Tata‐Agostyán. Utóbbi településen található a környezetkímélő gazdálkodást és a térség tanösvényeit bemutató humánökológiai és természetvédelmi oktatóközpont. A tatai Öreg‐tavi Ökoturisztikai Központ kialakítása pedig folyamatban van. Az ökoturizmus fejlesztése az erdős tájak területén összhangban van a társadalmi‐ gazdasági‐ környezeti érdekekkel. A megye dombvidéki térségébe a Pilis és a Gerecse közötti dombvidék, a Gerecse térségi dombvidéki táj Tata térségében, továbbá a Bakonyalja, Bársonyos dombos térsége sorolható. Ezen tájszerkezeti egység történeti tájszerkezetére a mezőgazdasági területek és az erdőterületek mozaikosságából adódó változatosság jellemző. Ezen változatos, tájképi értékekben gazdag táji környezetbe szervesen és harmonikusan illeszkednek a hagyományosan falusias karakterű települések. A táj változatosságát növeli a mezőgazdasági területen belül a művelési ágak változatossága is. A kedvezőtlenebb termőhelyi adottságok miatt a megye rét és legelő területei ezen tájszerkezeti egységben koncentrálódnak. A változatos tájszerkezet, a természetközeli élőhelyek halmozott jelenléte, a természetvédelmi oltalom alatt álló területek sokaságát feltételezi. Ez azonban csak a Pilis‐Gerecse térségi dombvidékre igaz, a Bakonyaljára nem. Az országos ökológiai hálózat ugyan mindkét térséget hasonló nagyságrendű mozaikossággal érinti, Natura 2000 területek azonban csak a megye keleti felének dombvidékén hálózzák be a tájat, a DNy‐i csücskében lévő Bakonyalján Natura 2000 terület nincs kijelölve. A két dombvidéki térség között eltérő tájfejlődés mutatkozik a földrajzi, településszerkezeti különbségek miatt is. A Bakonyalján – megyén belüli perifériális helyzete és gazdasági központoktól való távolsága miatt – a meghatározó gazdaságfejlesztési potenciált a táj jelenti. Egyrészt, mint termőföld, amely kedvezőtlenebb adottságai ellenére továbbra is a legjelentősebb gazdasági tényezőként tartotta meg a mezőgazdaságot. A másik a táj változatossága, szépsége, amely a lassan kibontakozó turizmus számára még igen jelentős fejlesztési lehetőségeket biztosít. Ezeket az adottságokat a térség tájfejlesztése során is fenn kell tartani, melyhez jelentős segítséget nyújt az érintett településekből szerveződő Bakonyalja Natúrpark is. Az erdőfejlesztésnél fontos a Bakonyalja kiemelt tájképi értékét adó táji változatosság megőrzése. A mezőgazdasági területeken a termőhelyi adottságokhoz igazodó környezetkímélő gazdálkodás, biogazdálkodás, több funkciós tájgazdálkodás, extenzív állattenyésztés, gyümölcs és szőlőtermesztés (Ászár‐Császár‐neszmélyi borvidék része), lótenyésztés, a helyi termékfeldolgozás, továbbá az ezzel szervesen fejlődő turizmus jelentheti a fejlődés útját. A Gerecse‐Pilis térségi dombvidék természeti adottságai és tájképi változatossága hasonló a Bakonyaljához. Az itt lévő települések társadalmi‐gazdasági környezete azonban kedvezőbb azzal, hogy települései a megye két városi urbanizációjának, így gazdasági és intézményközpontjainak szomszédságában találhatóak. A térség fejlődését befolyásolja továbbá a Budapesti Agglomeráció közelsége is. A szuburbanizáció folyamata a városok környékén és az agglomerációhoz közeli települések esetében, a táj és a települések harmonikus egységét, szerves fejlődését veszélyeztetheti. Tatabánya szuburbanizációs térségébe sorolható a tájszerkezeti egység települései közül Vértestolna, Tarján, Héreg. A Budapesti Agglomeráció szuburbanizációs folyamatai (lakóparkok) Piliscsév, Kesztölc, Leányvár, Úny, Máriahalom, Szomor, Gyermely tájképi egységét veszélyeztetik. A mezőgazdasági tájszerkezeti egységbe a megye nyugati részén árutermelő mezőgazdasági termelésre – meghatározóan szántóföldi növénytermesztésre – alkalmas mezőgazdasági területei sorolhatók. A Komárom‐Tata‐ Környe‐Kisbér‐Ács által határolt összefüggő mezőgazdasági térség területén a szántóföldi növénytermesztés mellett az állattenyésztés is meghatározó, elsősorban a sertés és baromfi ágazat. A térség tájszerkezetére tehát a mezőgazdasági tájhasználat és a külterületi birtokközpontok (majorok, puszták) rendszere jellemző. A rendszerváltozást követően a majorsági központok jelentős részén a mezőgazdasági üzemi tevékenység megszűnt, területükön más gazdasági


21

HELYZETFELTÁRÁS tevékenység jelent meg, vagy megszűnt a hasznosításuk. Az erdőterületek, gyepterületek aránya a térségben a megyei átlagnál jóval kisebb. A gyümölcstermesztés növekvő tendenciát mutat. A térség településeinek jelentős része a Neszmélyi borvidékhez tartozik ugyan, de a szőlőterületek aránya ennek ellenére nem jelentős. A megye természeti adottságai miatt ez a térség a szélerőművek telepítése szempontjából kedvező adottságokkal rendelkezik. Az M1 autópálya mentén Kisigmánd és Nagyigmánd településeken már a táj szerves részét képezik a szélerőmű tornyok. Ezekhez kapcsolódóan több környező településen (Ács, Bakonyszombathely, Bana, Csém, Mocsa) tervezik szélerőmű építését. A Duna menti urbanizált táj tájszerkezeti egységet a Duna menti települési térségek és az azokkal tájképi, tájszerkezeti egységet alkotó táji környezet alkotja. A táj, a vízminőség‐védelme és az országos ökológiai hálózatban betöltött kiemelt jelentősége, a Natura 2000 terület rendkívüli érzékenysége ellenére, ipari, települési, közlekedési környezetterhelés szempontjából erősen túlterheltnek tekinthető. Kedvezőtlen folyamat, a települések összenövése a folyóval párhuzamosan. Ács Duna menti területeit, Süttő‐Neszmély, Nyergesújfalu‐Tát‐Esztergom, Esztergom‐ Pilismarót‐Dömös térsége még beépítetlen természetközeli területeit feltétlenül meg kellene őrizni. A települések táji környezetében kiemelendő a hajdani szőlőhegyek, majd zártkertek besűrűsödése, rendezetlen beépülése és a hagyományos funkciótól eltérő lakóterületi, üdülőterületi átalakulása. Az iparszerkezet átalakulóban van, újraiparosítási folyamatok indultak el változó sikerrel (elektronika, autógyártás, környezetvédelmi ipar (napelemgyártás, égetőmű, bioetanol, biodiesel), megújuló energiára épülő energiatermelés – almásfüzitői tervezett biomassza erőmű, szélerőművek. Új ipari park Nyergesújfalun, Ácson létesült. Az új cementgyár építése Nyergesen viszont elmarad. A hagyományos ipari üzemek egy jelentős részét a privatizáció, a válság hátrányosan érintette. A környezetszennyező ipar nagyrészt megszűnt, de a barnamezős iparterületek új környezetterhelő ipart vonzhatnak. A környezetszennyező ipar örökségei a térségben a felhagyott vörösiszap tározók Almásfüzitő‐Dunaalmás, illetve Neszmély térségében. A nagy részben még rekultiválatlan zagytározók a Duna vízminőségének potenciális veszélyforrásai. A nehézipar környezetkárosításának ellenpólusai a térség természeti és kulturális értékei. A természeti értékek közül kiemelendők a dunai szigetek, melyek egységes védelme a mai napig nem biztosított. A kulturális értékek közül kiemelendők Komárom és Esztergom műemlékei, történeti településszerkezetük, amelyek turisztikai szempontból is jelentős vonzerőt jelentenek. Neszmély térségében találhatók a megye borvidékének jelentős szőlőterületei, ahol a művelt szőlőterületek és a borturizmus jó példája a történeti hagyományokon alapuló tájhasználatnak, tájgazdálkodásnak. A szomszédos Dunaalmás viszont ennek ellenpéldája, hiszen e település a szőlőhegyeit, zártkertjeit szinte teljes egészében lakóterületként, vagy üdülőterületként szabályozta a rendezési tervében. Tájképvédelmi szempontból fontos a Dunára néző domboldalak természeti adottságokhoz igazodó racionális tájhasználata, a mozaikos tájszerkezet. Tata‐Tatabánya‐Oroszlány, illetve Dorog‐Esztergom térsége urbanizált tájak a legfontosabb iparosodott térségek a megyében. Ebbe a tájszerkezeti egységbe tartoznak a megye gazdasága szempontjából meghatározó városok együttese és a közvetlen környezetükben lévő települések. Tata‐Tatabánya‐Oroszlány urbanizált térségéhez szervesen kapcsolódik Szomód, Baj, Vértesszőlős, Környe, Kecskéd és Bokod, Dorog‐Esztergom térségéhez Tokod, Tokodaltáró, Tát, Csolnok. Ezen tájegységekre a szénbányászat és az arra települt nehézipar, energetika volt jellemző. Ennek következményeként meddőhányók, salakhányók, pernyehányók maradtak a tájban, amelyek tájrehabilitációja nagyrészt még várat magára. A városok ipari, gazdasági szerkezete megváltozott, amelynek következményeként a térség környezetminősége jelentősen javult. A barnamezős ipari területek újrahasznosítása lassú ütemben halad, helyette új zöldmezős iparterületek kijelölése következett be a gazdaságfejlesztés és foglalkoztatottság érdekében. Ennek következtében a beépített és a beépítésre szánt területek aránya, a biológiailag aktív, kondicionáló hatású zöldfelületek rovására, jelentős mértékben megnövekedett. Tata‐Tatabánya‐Oroszlány és Dorog‐Tokod térségében a karsztforrások hidrogeológiai védőterületei nagy kiterjedésűek. Az Által‐ér és a Tatai (Öreg)‐tó vízminőségének megőrzése fontos feladat a tájegységben. A dombvidéki településekre jellemző a földterületek felaprózódása, az egyre fokozódó hobbytelkek és szuburbánus lakóterületek kialakulása a mezőgazdasági termőterületek rovására, az idegenforgalmi igénybevétel, illetve beruházások. Esztergomban környezet‐ és természetvédelmi szempontból is konfliktusokat eredményez a lakóterületek fokozatos terjeszkedése a dombvidék felé, az üdülőterületek lakóterületté válása (pl. Búbánat‐völgyben).

22


HELYZETFELTÁRÁS 2.1.4. TERMÉSZET‐ ÉS TÁJVÉDELEM A megye területét 56%‐ban lefedő mezőgazdasági (szántó) területen kívül meghatározó a hegyvidék, dombvidék jelenléte, ahol összefüggő erdőségek, élőhelyek, rezervátumok maradtak fenn. A megye területe gazdag védett természeti területekben NATURA 2000 természetmegőrzési és NATURA 2000 madárvédelmi területekben. A Gerecsében és a Pilisben a védett területeken belül több fokozottan védett terület és azokon erdőrezervátum is található. A Pilisi bioszféra‐rezervátum UNESCO egyezmény hatálya alá tartozik. A 252 ezer hektáros rezervátum 9800 hektár magterületet is tartalmaz. A Tatai‐tavak környezetében, melynek része a 219 hektár nagyságú Tatai(Öreg)‐tó is, több mint 210 madárfajt figyeltek meg. 1989 illetve a bővítéssel 2006 óta Nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik (2.1.4.a melléklet). A megye legjelentősebb védett területei a nemzeti parki területeken kívül a Vértes és Gerecse Tájvédelmi Körzetek. A megyében számos földvár és forrás, valamint barlang található, melyeket a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Tv. ex lege védetté nyilvánított. (2.1.4.b melléklet). A védett területek kiterjedése összesen 21 ezer hektár, ami az ország védett területének 2,36 %‐a. A régióban a megyében található a legkisebb kiterjedésű védett természeti terület, de a megye területéhez képest országos viszonylatban átlagos.

2.1.4.1 ábra: Védett természeti területek (forrás: KvVM) Az EU csatlakozás pillanatától a Magyarországra is érvényes két uniós direktíva, a Madárvédelmi‐ és az Élőhelyvédelmi Irányelv értelmében hazánk köteles volt közösségi jelentőségű természetes élőhelyei, valamint állat‐ és növényfajai védelmében területeket kijelölni, amelyek így az EU ökológiai hálózatának, a Natura 2000 hálózatnak a részeivé váltak. A Natura 2000 területeket: a különleges madárvédelmi területeket és a különleges természetmegőrzési, illetőleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Kormányrendelet jelölte ki. Utóbbi területek fokozottan veszélyeztetettek és védelmük elsőbbséget élvez. (2.1.4.c melléklet). Összesen 21 db Natura 2000 terület érinti a megyét kb. 91 403,5 hektárban, mely a megye 40 %‐a.


23

HELYZETFELTÁRÁS

Komárom‐ Esztergom megye Fejér megye Veszprém Közép‐ Dunántúli Régió Magyarország

269

21 071

4775,5

9,30

2,1

2,36 / 0,22

0 31 480 41 728

21 765 9 494 41 813

3 365 3 621 7 255

25 130 44 595 90 796

5154,5 1188,1 11 109,1

5,77 9,93 8,1

1,18 0,26 1,0

2,82 / 0,27 5,00 / 0,47 10,17 / 0,97

482 600

334 500

29 600

892 400

45 705

9,1

0,49

100 / 9,59

Összesen

10 554

Természet‐ védelmi Te‐ rület

10 248

Tájvédelmi Körzet

közigazgatási területe és országos védett t. aránya %

Nemzeti Park

Területi egység

Helyi jel. természetvé d. t.

2.1.4.a. táblázat: Védett természeti területek megoszlása védelmi kategóriánként, hektár (Forrás: VM, 2011.) közigazgatási területe és HT aránya %

ország összes védett t. ill. ország t. és az országosan védett t. aránya %

2.1.4.2 ábra: Natura 2000 területek (forrás: KvVM) Az érintett földrészleteket a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet tartalmazza. A Natura 2000 hálózat nem helyettesíti, hanem kiegészíti a természetvédelem hazánkban korábban is alkalmazott eszközeit (a nemzeti parkokat, tájvédelmi körzeteket és természetvédelmi területeket). Az eddig nem védett területen „a Natura 2000 terület kijelölésének célja az azokon található, kijelölésük alapjául szolgáló fajok és kijelölésük alapjául szolgáló élőhelyek természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a kijelölésük alapjául szolgáló természeti állapot és az azt létrehozó, illetve fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása”. Tehát a Natura 2000 területek létrehozásának célja és indoka kizárólag a jelölő EU jelentőségű fajok és élőhelytípusok védelme, ami eltér a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 28‐29. § szerinti hagyományos természetvédelmi oltalomtól. A Kormányrendelet 8. § (2) bek. értelmében „a Natura 2000 terület céljának elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő tevékenység korlátozás nélkül folytatható”, vagyis a Natura 2000 területeken automatikus kizáró akadálya semmilyen tevékenységnek nem áll fenn.

24


HELYZETFELTÁRÁS Azokon a területeken, ahol a természeti értékek állományai a jelenlegi kezelés mellett megmaradtak, ott a megfelelő kezelés az addigi gyakorlat fenntartása is lehet. Új területhasználati elképzelés esetén azonban mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy annak milyen hatásai vannak a kijelölés alapját jelentő fajokra és élőhelyekre. A termelésszerkezet jelentős megváltoztatásának eseti, hatósági, a jogszabályi követelményeken felüli előírása miatt járhat kártalanítás a Natura 2000 területeken. Külön támogatási rendszer a Natura 2000 gyep (legelő) hasznosítású területeire került kidolgozásra, 2012‐től pedig már az erdőterületekre is. E területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs támogatást a 128/2007. (X. 31.) FVM rendelet és a 41/2012. (IV. 27.) VM rendelet szabályozza. Ezen kívül számos agrár‐vidékfejlesztési támogatás esetén a Natura 2000 területeken gazdálkodók plusz pontokat kaphatnak a támogatásigénylés elbírálása során. A Natura 2000 területek védelmében tehát különösen hangsúlyos a gazdálkodók, a fenntartó, hagyományos gazdálkodási módok szerepe. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a Natura 2000 hálózattal a rezervátum‐szerű védelem helyett a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás került előtérbe. A Natura 2000 területet érintő tevékenység, beruházás esetén az engedélyezési terv részeként hatásbecslést kell lefolytatni. A megyében bányászat, vízügyi kezelés, belvízcsatornázás, útépítés, felújítás esetén előfordulhat konfliktus. Az érzékeny természeti területeket (ÉTT) a 2/2002. (I.23.) KöM‐FVM együttes rendelet jelölte ki azzal a céllal, hogy a természeti, ökológiai szempontból érzékeny földrészleteken természetkímélő gazdálkodási módokat őrizzenek meg, és ösztönző támogatással biztosítsák az élőhelyek védelmét, a biológiai sokféleség, a tájképi és kultúrtörténeti értékek összehangolt megőrzését. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program által kijelölt Magas Természeti Értékű Területek (MTÉT) rendszer ezt felülírta 2009‐ben, a támogatható területek számát csökkentette. Az Európai Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár‐ környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V.14.) FVM rendelet 6. számú melléklete szerint a megye területét nem érinti Magas Természeti Értékű Terület, vagyis az Által ér mente és a Gerecse Pilis közötti dombvidék sajnos már nem része a vizes élőhelyek, rét, legelő környezetileg érzékeny területein való természetkímélő gazdálkodás programnak, mely korábban érintette Almásfüzitő, Baj, Dunaalmás, Környe, Naszály, Szomód, Tata, Tatabánya, Vértesszőlős, valamint Bajna, Csolnok, Dág, Epöl, Gyermely, 2.1.4.3 ábra: Érzékeny természeti területek a megyében Leányvár, Máriahalom, Nagysáp, Úny, Piliscsév, Sárisáp, (forrás: DINPIG) Szomor, Tokod, Tokodaltáró településeket. Kiemelendő megyei sajátosságok a natúrpark kezdeményezések, első hivatalos képviselőjük 2005‐től a Vértesi Natúrpark (17 településből 6 megyei település alkotja), 2007‐ben készült el a fejlesztési terve. A natúrpark alulról induló kezdeményezés, mely a természeti és kultúrtörténeti értékek megőrzésének negyedik szervezeti formája a természetvédelmi törvény 2004‐es módosítása óta. A natúrparkok a települési önkormányzatok és magánszemélyek összefogásán alapuló, közalapítvány vagy egyesület által fenntartott, kezelt területek és egyben komplex tájvédelmi és vidékfejlesztési területek is. A natúrparkokra jellemző együttműködés, az egységes kultúrtáj, az egységes arculat, valamint az összhang megteremtése a természetvédelem és a gazdasági tevékenység között a 2014‐2020 közötti uniós ciklusban várhatóan kiemelten támogatott célkitűzések lesznek, noha a NATURA 2000 területekhez kapcsolódó támogatási rendszerében – a rezervátumszerű védelem helyett – már ma is a társadalmi, kulturális, gazdasági és természetvédelmi érdekek összehangolására alapozó megóvás került előtérbe (lásd: 128/2007. (X. 31.) FVM és a 41/2012. (IV. 27.) VM rendeleteket). Folyamatban van a Bakonyalja és Gerecse Natúrparkok kialakítása is (2.1.4.d melléklet).


25

HELYZETFELTÁRÁS

2.1.4.4 ábra: Meglévő és tervezett natúrparkok a megyében és a térségi jelentőségi helyi természetvédelmi területek (forrás: Vértesi Natúrpark Alapító Dokumentuma, www.dunapgve.hu, KEM TrT 2005. évi vizsgálata) Az országos védettség mellett a települési önkormányzatoknak lehetőségük van helyi jelentőségű védett természeti területek kijelölésére is. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szabályozza a védetté nyilvánítást. A helyi jelentőségű védett természeti területek országos nyilvántartását a természetvédelemért felelős tárca vezeti, ennek a megyére vonatkozó részlete látható a mellékelt táblázatban (2.1.4.e melléklet). A minisztérium 72 db helyi védett természeti területet tart nyílván a megyében (2012.09.28‐i állapot szerint), melynek közel háromnegyede természetvédelmi terület (5133,8 hektár). Természetvédelmi terület az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. Természeti emlék lehet védett forrás, víznyelő, kunhalom, földvár, de fasor és egyedi fa is. A megyében a legtöbb természeti emlék park, fa, fasor. A legnagyobb terület pedig az Észak‐Vértesi TT. Országos viszonylatban Komárom‐Esztergom megyében a legnagyobb a helyi védett területek aránya a megye területéhez viszonyítva, több mint 2,2 %. A megyei önkormányzatok fő feladata a helyi védett területekkel kapcsolatos települési önkormányzati feladatok összehangolása. A települési önkormányzatoknak a feladata, hogy az illetékességi területén található helyi jelentőségű védett természeti területek fenntartására tervet készítsen, melynek összhangban kell lennie az országos és regionális tervekkel. A tervet az önkormányzat képviselő‐testülete rendelettel fogadja el. A tervek előterjesztéséhez a működési területe alapján érintett nemzeti park igazgatóság előzetes véleménye szükséges. Az OTrT által kijelölt ökológiai hálózat behálózza a megye teljes területét, melyben meghatározó jelentősége van a Natura 2000 területeknek is. A megyei területrendezési terv az országos ökológiai hálózat alapján magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezeteket jelölt ki. Magterület a megye Észak‐nyugati határában található, a Duna és ártere ‐ Ács és Komárom közigazgatási területére eső része ‐ kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a

26


HELYZETFELTÁRÁS Gönyűi‐homokvidék bizonyos részei kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, a megye déli határán pedig a Vértesi TK megyét érintő védett természeti területei és a Vértes – különleges madárvédelmi és kiemelt jelentőségű természetmegőrzési, valamint a Bársonyos kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeinek nagy része található. A magterület övezetébe tartoznak továbbá a Duna‐Ipoly NP védett természeti területei, a Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület Esztergom és Tát közigazgatási területére eső területei, a Pilis és Visegrádi hegység kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület bizonyos része, a megye középső részén pedig a Dunaalmási Kőfejtők TT védett természeti területei és a Gerecse, a Központi‐Gerecse és a Déli‐Gerecse kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeinek bizonyos részei. A pufferterület nem veszi körbe a magterületeket, hanem a védett természeti területek környezetében található természetközeli élőhelyek nagy kiterjedésű területeit foglalja magában:  a Pilis és Visegrádi hegységhez kapcsolódóan Piliscsév, Kesztölc és Esztergom térségében,  a Gerecse Tájvédelmi Körzethez kapcsolódóan Baj térségében,  a Dunaalmási Kőfejtők Természetvédelmi Területhez kapcsolódóan Dunaalmás, Neszmély és Szomód térségében,  a Kocsi gyepek és Csépi gyepek kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekhez kapcsolódóan Kocs, Nagyig‐ mánd, Szákszend és Kömlőd térségében,  a Vérteshez kapcsolódóan Oroszlány, Várgesztes, Kecskéd és Környe térségében,  a Duna és ártere kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területekhez kapcsolódóan Ács térségében.

2.1.4.5 ábra: Országos ökológiai hálózat (forrás: KEM TrT ‐ módosítás, Lázár Tibor, Környezetterv Kft., KvVM) Az ökológiai folyosók rendszerével válik teljessé a megye ökológiai hálózata. Az ökológiai folyosókat egyrészt a vízfolyások és a vízfolyások menti természeti területek összefüggő rendszerei alkotják, másrészt a Gerecse‐Pilis közötti dombvidék és Bakonyalja mozaikos erdőterületei, természetközeli élőhelyei. A tájvédelmi (tájképvédelmi) szempontból érintett területek – a megyei területrendezési terv szerint az ökológiai hálózat egésze, a védett természeti területek és a nem védett természeti területen lévő Natura 2000 területek.


27

HELYZETFELTÁRÁS

2.1.4.6 ábra: Országos és térségi jelentőségű tájképvédelmi övezetek (forrás: KEM Területrendezési Terve ‐ módosítás, Lázár Tibor, Környezetterv Kft.) 2.1.5. VÍZGYŰJTŐ‐GAZDÁLKODÁS A felszíni és felszín alatti vízkészletek bemutatása egy komplex ágazat, a vízgazdálkodás témakörének részét képezi. A vízgazdálkodás az 1995. évi LVII. törvény alapján a vizek hasznosítását, hasznosítási lehetőségeinek megőrzését, a vizek kártételei elleni védelmet és védekezést (azaz vízkárelhárítást) jelenti. Ebből következően sokrétű tevékenységet magában foglaló szakmai ágazat, melynek fontos szerepe van a mezőgazdasági termelésben, az egészséges ivóvízellátásban, a környezetvédelemben (ivóvízbázisok védelme, szennyvízkezelés), a természetvédelemben és az épített környezet védelmében is, különösen a globális éghajlatváltozás időszakában. Ebből következően előfordulhatnak érdekütközések is, ezért folyamatos feladat, hogy a vízgazdálkodással érintkező ágazatok aktív bevonásával egyensúly alakuljon ki a különböző szempontok érvényesítése között. A tartalmi követelményeket meghatározó 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet tematikája alapján a fejlesztési koncepciónak – szűken értelmezve – öt különböző témakörben (vízkészletek, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízkezelés, környezetvédelem), külön kell tárgyalnia a vízgazdálkodást, mint bonyolult rendszert. A fejezetekben – a koncepció témájának megfelelően – elsősorban a területfejlesztéssel összefüggő vizsgálatok, elemzések jelennek meg. VÍZ KERETIRÁNYELV – MAGYARORSZÁG VÍZGYŰJTŐ‐GAZDÁLKODÁSI TERVE A vízgazdálkodás fogalma az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megváltozott, előtérbe került az összhang, az egyensúly biztosításának szükségessége a különböző (ágazati) érdekek között a vizek védelme mellett. Az Európai Unió által elfogadott és 2000. december 22‐én hatályba léptetett Vízkeret Irányelv (VKI) jelentős mérföldkőnek tekinthető a vizek védelmében, hasznosításában, mely szerint „a víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amelyet ennek megfelelően óvni, védeni és kezelni kell”. Általános célkitűzése, hogy javítani kell a vizekkel

28


HELYZETFELTÁRÁS kapcsolatban lévő élőhelyek állapotát, biztosítani kell a fenntartható vízhasználatot (vízkészletek hosszú távú védelmét), a vízminőség javítását, a szennyezés csökkentését, és mérsékelni kell az árvizek, aszályok vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásait. Ehhez el kell érni a jó állapotot 2015‐ig a víztestek 85%‐nál. Felszíni vizek esetén a jó ökológiai és kémiai állapot elérése és fenntartása a cél. A jó ökológiai állapot azt jelenti, hogy az emberi hatások nem zavarják a természetes élőhelyek működését. A jó kémiai állapot esetén a szennyezőanyagok koncentrációja nem haladja meg az ökológiai szempontok szerint megállapított határértékeket. Felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi és kémiai állapot elérése és fenntartása a cél. A felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot jelentése, hogy a felszín alatti vízkészletek hasznosítása nem okoz tartós vízszintsüllyedést, nem okozza a felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek károsodását. A jó kémiai állapot követelménye, hogy ha szennyezések elő is fordulnak, azok nem veszélyeztetnek ivóvízkivételt, egyéb vízhasználatokat, illetve felszín alatti vizektől függő vízfolyásokat és szárazföldi ökoszisztémákat. A VKI célkitűzéseit testesíti meg Magyarország Vízgyűjtő‐gazdálkodási Terve (VGT), melyet 2010. május 5‐én fogadott el a Magyar Kormány (1127/2010. (V. 21.) Kormány határozat). Ez a terv tartalmazza azokat a programokat, intézkedéseket, melyeket hazánknak meg kell tennie a vízkészletek védelme, a fenntartható használat, és a vízhez kapcsolódó élővilág védelme érdekében. A VGT egy sajátos terv, mely a környezeti célkitűzések és társadalmi igények összehangolása mellett tartalmazza a megvalósíthatóság (költségek, finanszírozhatóság, társadalmi támogatottság, stb.) elemzését is, de nem jelenti a beavatkozások konkrét, kiviteli terv szintű részletes kimunkálását. E terv részletesen tartalmazza az egyes víztestek esetén a meghatározott elérendő környezeti célokat (jó állapot elérésének idejét), a szükséges intézkedéseket és a mentességi indokokat. Az időbeni mentességnek meghatározott feltételei vannak, és egyes esetekben enyhébb célállapot is meghatározásra kerülhet, ha pl. nincs ismert, jó műszaki megoldás, vagy a jó állapot elérésének költségei lényegesen meghaladják az állapotjavulásból származó társadalmi hasznokat. De a fő cél továbbra is az, hogy a víz állapota nem romolhat. A VGT megalapozásához az egyes érintett vízügyi igazgatóságok elkészítették az egyes vízgyűjtő‐gazdálkodási alegységek vizsgálatát és felmérését. A megye területe a Duna részvízgyűjtőjéhez tartozik. Ennek Bakony‐ér és Concó, Által‐ér, Gerecse, Közép‐Duna, Észak‐Mezőföld és Keleti‐Bakony alegysége érinti a megyét. A legnagyobb területen az első három víztest érinti a megyét, ahol a felszíni víztestek csupán ötöde tekinthető jó állapotúnak. A fennmaradó befolyásolja néhol a víztestek minőségét csatornázatlanság, vagy rákötések alacsony aránya, valamint a mezőgazdaság diffúz szennyezései. A felszín alatti víztestek közel fele jó állapotú. A VGT megállapítása szerint 2015‐ig nem érhető el a jó állapot a víztestek 85%‐ánál (csak 2021‐ig, vagy 2027‐ig), ezért hazánk mentességet kért. A felszíni vízfolyások közül az Únyi‐, és a Concó‐patak alsó szakaszán, a Kenyérmezei‐, a Bikol‐ patakon, a Galla‐patak és az Által‐ér felső szakaszán, a Ferencmajori‐halastavakon, a Réti‐tavon, valamint a Duna Gönyű és Szob közötti szakaszán, továbbá négy felszín 2.1.5.1 ábra: Vízgazdálkodási alegységek és a megye alatti víznél érhető el jó állapot 2021‐ig. Az erősen vízrajza – (Forrás: Vízgazdálkodási alegységi tervek, KEM módosított víztesteknél (elsősorban azoknál, amelyeket a Területrendezési Terve) halgazdálkodás miatt módosítottak) általában 2027‐ig várható a jó állapot elérése. Az Észak‐dunántúli Területi Vízügyi Tanács 2009‐ben előzetesen meghatározta az egyes vízfolyások esetében szükséges intézkedéseket. Általánosságban érvényes, hogy a jó mezőgazdasági gyakorlat bevezetésével, a tápanyag‐ és vegyszerterhelés csökkentésével jelentősen elősegíthető a jó célállapot elérése. A mezőgazdasági területek és a medrek között védősávot, pufferzónát kell kialakítani, mely a helyes parti zonáció kialakításával legalább féloldali árnyékolást ad a medreknek, illetve visszatartja a termőterületekről kimosódó szerves‐ és tápanyagokat. A társadalmi


29

HELYZETFELTÁRÁS igényeknek megfelelően a vízhasználatokat felül kell vizsgálni, elsősorban a vízkészletek szempontjából. Meg kell vizsgálni hallépcsők, megkerülő csatornák létesíthetőségét a duzzasztók műtárgyainál. FELSZÍNI VÍZKÉSZLETEK A megyében lévő vízkészletek a vízgyűjtő‐gazdálkodási tervek szerint meghatározott víztesteken keresztül vizsgálhatók. A felszíni vízkészlet‐gazdálkodásában a folyóknak, a kisvízfolyásoknak és az állóvizeknek van jelentős szerepük. A megyét északról a Duna határolja, melybe a délről érkező kisvízfolyások torkollnak. 2.1.5.a táblázat: Kisvízfolyások jellemző adatai (Forrás: kapcsolódó vízgyűjtőgazdálkodási tervek, Magyarország Kistájainak Katasztere) Vízfolyás megnevezé‐ se Únyi‐patak alsó Únyi‐patak felső

Hossza

Jellemzői

Vízgyűjtő mérete

Vízhozam jellemzői (Mo. Kistájainak katasztere szerint)

13,5 km 35,1 km

dombvidéki dombvidék

közepes közepes

Bikol‐patak

17,8 km

hegyvidéki

kicsi

Bajóti‐patak

16,2 km

hegyvidéki

kicsi

Kenyérmezei‐patak és mellékága

27,9 km

dombvidéki

közepes

Csenke‐patak Dömösi‐Malom‐p. Pilismaróti‐Malom‐p. Szentlélek‐p. alsó Szentlélek‐p. felső

5,7 km 4,9 km 12,1 km 4,6 km 10,0 km

dombvidéki hegyvidéki hegyvidéki síkvidéki hegyvidéki

kicsi kicsi kicsi kicsi kicsi

Által‐ér alsó Által‐ér felső Oroszlány‐Kecskédi vízfolyás és mellékága Szőnyi‐Füzitői csat. Árendás‐patak Galla‐p. alsó Galla‐p. felső Fényes‐p. és Csever‐á. Kocs‐Mocsai vízfolyás

35,9 km 11,6 km 12,2 km

dombvidéki dombvidéki dombvidéki

közepes kicsi kicsi

13,9 km 10,4 km 5,5 km 12,1 km 9,9 km 22,2 km

síkvidéki dombvidéki dombvidéki hegyvidéki síkvidéki síkvidéki

közepes kicsi kicsi kicsi kicsi kicsi

Kisvízi vízhozama: 0,15 m /s (Tát) 3 Közepes vízhozama: 1 m /s (Tát) 3 Árvízi hozama: 33 m /s (Tát) 3 Nagyvizek esetén elérheti a 18 m /s‐t (becslés) Kiszáradhat. 3 Nagyvizek esetén elérheti a 33 m /s‐t (becslés) Kiszáradhat. 3 Kisvízi vízhozam 0,10 m /s‐t (Dorog) 3 Közepes vízhozam: 0,4 m /s‐t (Dorog) 3 Árvízi vízhozam: 37 m /s‐t (Dorog) Erősen változó Erősen változó Erősen változó 3 Kisvízi vízhozam 0,00 m /s‐t (Esztergom) 3 Közepes vízhozam: 0,1 m /s‐t (Esztergom) 3 Árvízi vízhozam: 19 m /s‐t (Esztergom) 3 3 Közepes vízhozama: 0,32 m /s (Kecskéd), 0,55 m /s (Tata) 3 3 Nagyvíz esetén 45 m /s (Kecskéd), 40 m /s (Tata) nem ismert nem ismert nem ismert 3 Közepes vízhozama: 0,4 m /s (Tatabánya) 3 Nagyvíz esetén 37 m /s (Tatabánya) nem ismert nem ismert

Naszály‐Grébicsi vízf. Concó alsó Concó‐felső Szendi‐ér, Kocs és Kisigmándi‐ér Csépi‐ és Császár‐ér Székes‐patak Cuhai (Bakony)‐ér alsó

14,6 km 30,9 km 40,9 km 34,56 km

síkvidéki síkvidéki dombvidéki síkvidéki

kicsi közepes kicsi kicsi

nem ismert 3 Közepes vízhozam: 0,40 m /s (Nagyigmánd) 3 Nagyvizek esetén 35 m /s (Nagyigmánd) 3 Nagyvizek esetén elérheti a 30 m /s (becslés)

26,1 km 7,1 km 47,1 km

síkvidéki síkvidéki síkvidéki

kicsi kicsi közepes

nem ismert nem ismert 3 Közepes vízhozam: 1,55 m /s (Bakonybánknál)

Cuhai (Bakony)‐ér mellékágai Szent‐László‐víz felső

23,7 km

síkvidéki

kicsi

nem ismert

n.a

dombvidéki

közepes

Nagyvizek esetén elérheti a 45 m /s‐t (becslés)

3

3

Magyarország kistájainak katasztere szerint a megye nyugati részein száraz, gyér lefolyású területek, a megye középső részein (főképp a Gerecse, Vértes térségében) vízhiányos területek, a nyugati részen mérsékelten vízhiányos területek találhatók. A legnagyobb vízhozamú vízfolyás természetesen a Duna (Komáromnál mért átlagos vízhozama 2610 m3/s, kisvíz esetén 804 m3/s, nagyvíz esetén 9040 m3/s), de a megyében számos kis vízgyűjtő‐ területtel rendelkező kis vízhozamú vízfolyás is található, némelyikük igen szeszélyes vízjárással. Az árvizek időpontja a nyár eleje és a tavaszi hóolvadás, a kisvizek pedig nyár végén és ősszel alakulnak ki. A kisebb árkok, és kisvízfolyások

30


HELYZETFELTÁRÁS száraz időszakban csekély vizet szállítanak, sőt néhányuk ki is szárad, de egy gyorsan jött zápor hirtelen feltöltheti a medret. Főként a nyugati területek vízfolyásai mentén számos kisfelületű, többségében mesterséges állóvíz található, melyek ‐az alegységi tervek szerint‐ céljukból, üzemeltetésükből adódóan gyakran teljes egészében visszatartják a tápláló vízfolyáson érkező vizet kisvíz esetén, így az alsóbb szakaszokra nem jut (megfelelő mennyiségű) víz. A vízkészlet‐gazdálkodás szempontjából tekintve elsősorban a tavaszi és nyár eleji időszakban van nagyobb lehetőség a víztöbblet visszatartására. A Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak‐dunántúli Kirendeltségének információi szerint a vízügyi igazgatóságok közreműködésével 1996‐ban készült tóépítési lehetőségeket tartalmazó kiadvány, majd 1999‐ ben, a helyi vízkárok csökkentése érdekében javasolható záportározókat bemutató kiadvány. E program folytatásaként készült el 2003‐ban a „Kisvízfolyások tározási lehetőségeinek feltárása” című tanulmány, mely Bársonyoson, Kocson és Tardoson vizsgálja tározó megvalósításának lehetőségeit. A megye legjelentősebb kisvízfolyása az Által‐ér, mely a Vértes délnyugati részén ered, majd a megyét átszelve torkollik a Dunába Dunaalmás térségében. A vízfolyáson több jelentős tározótó is található, úgy, mint a Tatai (Öreg)‐ tó, Bánhidai hűtőtó, Környei‐tó, Bokodi hűtőtó, Bokodi Öreg‐tó. Jelentős mellékvízfolyása az Oroszlány‐Kecskédi vízfolyás, mely Környétől északra torkollik az Által‐érbe. Ezen a vízfolyáson is számos tó és tározó helyezkedik el, legjelentősebbek a Park‐tavak és a Kecskédi Öreg‐tó. Az Által‐ér felső szakaszán elsősorban az energetikai célú vízkivétel a jellemző (hőerőmű), az alsó szakaszán öntözésre, a Ferencmajori‐halastavak vízutánpótlására szolgál, de jellemző az ökológiai és rekreációs célú vízkivétel is (pl. Tatai (Öreg)‐tó, Bokodi‐tó stb.). Az Által‐ér felső szakasza eléri a kedvező mederállapotot, de általánosságban elmondható, hogy nem megfelelő a puffersáv szélessége valamint a közép‐ és kisvízi medernek nem megfelelő a kanyargóssága. Érdemes megemlíteni még a Cuhai Bakony‐eret, mely Komárom‐Esztergom megye nyugati részét érinti. A vízfolyás Rédétől a torkolatig, részben dombvidéki, majd síkvidéki területen folyik keresztül. A Cuhai Bakony‐ér Komárom‐ Esztergom megye legkevésbé szennyezett vízfolyása, befogadója a Duna. A Cuhai‐Bakony‐ér alsó szakaszán kevésbé jellemző a vízkivétel, elsősorban horgásztavak vízutánpótlását jelenti. A megye nyugati részén számos kis felületű tó található a kisvízfolyásokon, melyek elsősorban a helyi lakosok, vállalkozások igényeit (pl. halászat, horgászat) elégíti ki, térségi szerepük nincs. A meder síkvidéki jellegű, ezért folyamatos probléma a meder lassú feltöltődése, melyet csak rendszeres kotrással lehet fenntartani. További fontos kisvízfolyások az Únyi‐patak, a Kenyérmezei‐patak, a Bajóti‐patak és a Bikol‐patak. Az Únyi‐ és a Kenyérmezei‐patak dombvidéki jellegű (150‐300 m között, 1‐5%‐os terepeséssel), a Bikol és Bajóti‐patak nagy esésű, hegyvidéki jellegű vízfolyás. Vízjárásuk szélsőséges, intenzívebb csapadék árhullámot okoz, melyet a megépített tározók kismértékben mérsékelnek. A vízfolyások vizét elsősorban rekreációs tevékenységek (horgászat) biztosítására használják, a Bikol‐patakon előfordul az öntözési célú vízhasználat is. A vízfolyások mederállapota nem tekinthető megfelelőnek. Az elmúlt időszakokban történt mesterséges beavatkozások (pl. útépítés, övárkok megszűnése) csökkentették a csapadék beszivárgásának lehetőségeit, így a medreken keresztül egyszerre nagyobb mennyiségű víz zúdul le, mellyel párhuzamosan növekszik a hordalék mennyisége is eltömítve a különféle átereszeket, megrongálva a műtárgyakat. Az így „elvadult” medrek az alacsonyabb vízhozamokat is magasabb vízszinttel vezetik le, veszélyeztetve a belterületeket, az épített környezetet. A karbantartás hiánya is probléma, amely egyértelműen finanszírozási problémára vezethető vissza. Röviden érdemes kitérni a Duna medrével kapcsolatos problémákra. A vizsgálatok szerint a folyó energiája a medererózióra fordítódik, ezzel a kisvízi meder egyre mélyebbre kerül. A mélyülés jelentős mértékű, Gönyű térségében meghaladja a 2 m‐t. E medersüllyedés hatással van a környező víztestekre (pl. talajvízre), a felszín alatti víztől függő ökoszisztémákra, a parti szűrésű vízbázisokra illetve a mellékágrendszerek vízellátására. A mellékágak ennek következtében kiszáradhatnak, értékes élőhelyek tűnhetnek el. A legjelentősebb mellékágak és szigetcsoportok Neszmény és Süttő között (Radványi‐sziget), valamint Tátnál találhatók. Elsősorban a megye nyugati területei gazdagabbak állóvizekben, többségük mesterséges. A legnagyobb állóvíz a már említett Tatai (Öreg)‐tó, melynek felülete 219 ha, a térfogata meghaladja a 4 millió m3‐t. Szintén jelentős állóvíz az 1,2 millió m3 árvízi betározási kapacitással rendelkező, 173 ha felületű Bokodi‐hűtőtó. A további jelentősebb, 50 ha‐nál nagyobb felületű tavak általában mesterségesek, sekélyek (pl. Ferencmajori‐halastavak, Réti tavak). A többi állóvíz kis


31

HELYZETFELTÁRÁS kapacitású és kis kiterjedésű, a NEKI adatai szerint a 0,5‐ha‐nál nagyobb állóvizek és tározók száma megközelíti a 170‐ et. A tavak vízpótlása általában a rajtuk átfolyó vízfolyáson keresztül történik, így a Tatai (Öreg)‐tó vízpótlása az Által‐ éren keresztül történik. Ugyanakkor a Ferencmajori‐halastavak vízpótlása a Fényes‐források elapadásával szintén az Által‐érből történik. A Tatai (Öreg)‐tó hazánk egyik legidősebb mesterséges állóvize, mely még a honfoglalás előtt épült. Funkciója, formája létesítése óta többször is változott. A tó mai formájának kiépítése Mikoviny Sámuel vízrendezési mérnök tervei alapján történt 1747‐ben. A középkorban a tó és mocsárrendszere a vár védelmét szolgálta, továbbá halastóként működött, de felduzzasztott vize malmot is hajtott. Jelenlegi funkciója összetett: a tó vízügyi szempontú fő funkciója az Által‐ér árvizeinek tározása, levezetése, de ezen túl menően ökológiai‐természetvédelmi, ipari és mezőgazdasági célokat is szolgál, valamint (Tata építészeti, városképi értékeivel együtt) jelentős turisztikai potenciállal bír a térségben. A tó és környezete természetvédelmi terület, és a Ramsari egyezmény alá tartozik. A tó és az azt tápláló Által‐ér helyzete és többcélú hasznosítása miatt számos vízminőségi, és vízmennyiségi problémával küzd. Ennek megoldására az igazgatóság európai uniós forrást nyert 2008‐ban. A projekt 2012 novemberében befejeződött. Célja volt egyrészt a térség, kiemelten Tata és Dunaalmás árvízvédelmének javítása, valamint a növény‐, és állatvilág rehabilitációjának megvalósítása. A projekt a rehabilitált vizes élőhelyek létrehozását tűzte ki célul a tófarokban összhangban az árvízvédelemmel. Rekonstrukciójával új lehetőség nyílt egy ártéri tanösvény kialakítására és az ökoturizmus fejlesztésére. A jó ökológiai állapot elérése mellett a vizek és vízpartok környezete fenntartható lesz, erősítve a rendezett (tájképi, településképi) állapotot. Kialakult továbbá a gyepesített parti sáv (ökológiai folyosó), mely természetes szűrőképességénél fogva csökkenti, ill. megakadályozza a termőföld, kemikáliák, műtrágya bemosódását. A medrek vízszállító képességének helyreállítása, illetve a vízkormányzó és vízszintszabályozó műtárgyak rekonstrukciója kedvező hatást gyakorol az árvízi biztonságra, a víz minőségére, karakteres táji elemként kül– és belterületeken is kedvező a tájképi hatásra. A rehabilitáció teljes sikeréhez szükség van egy második ütemre is, további renaturalizációs beavatkozásokra, a tó rekonstrukciójára. A felszíni vizek használata a megye területegységeitől függően változó. A megye nyugati részein elsősorban a halastavak vízutánpótlását szolgálja a vízkivétel, a megye keleti részein ugyanakkor a rekreációs (sporthorgászat) célú vízkivétel a jellemző. Az öntözés csak elvétve jellemző, elsősorban a Duna és az Által‐ér mentén. A legtöbb vizet a halastavi és az ipari vízkivétel igényli (évi 14 és 11 millió m3, de jelentős az energetikai célú vízkivétel az Által‐ér felső szakaszán (Vértesi erőmű). A legtöbb vizet az Által‐érből és Fényes‐patakból veszik ki (14‐10 millió m3), de a Duna Gönyű és Szob közötti szakaszán is meghaladja az évi 8 millió m3‐t. Az öntözés legfeljebb évi 2 millió m3 vízfelhasználást jelent. 2.1.5.b táblázat: Vízhasznosítás, vízkivétel mértéke és jellege a megye legfontosabb vízfolyásain, ezer m3‐ben (Forrás: kapcsolódó vízgyűjtő‐gazdálkodási tervek) Víztest neve

Ipari vízkivétel

Energetikai vízkivétel

Öntözési vízkivétel

Halastavi vízkivétel

Rekreációs vízkivétel

Ökológiai vízkivétel

Összesen

Által‐ér felső

0

5 533,363

0

0

120

0

5 653

Által‐ér alsó

0

0

129,8

752,247

722,165

4725

6 329

Árendás‐patak

0

0

5,4

87,3

0

0

93

Duna Gönyű‐Szob között Fényes‐patak és Csever‐árok

5 660

470,062

1 757,37

63

184,195

0

8 135

6 004,5

0

0,45

8864

5,106

0

14 874

Galla‐patak felső

0

0

0

0

27,645

0

28

0

0

0

1 406

14,58

0

1 421

0

0

0

1 503

0

0

1 503

0

0

0

25,282

137,025

0

162

0

0

4,875

65

0

0

70

Kocs–Mocsai‐ vízfolyás Naszály‐Grébicsi‐ vízfolyás Oroszlány‐Kecskédi‐ vízfolyás és mellék‐ ága Concó‐alsó

32


HELYZETFELTÁRÁS Víztest neve Concó‐felső és mel‐ lékágai Cuha (Bakony‐ér) felső Cuhai‐Bakonyér mellékágai

Ipari vízkivétel

Energetikai vízkivétel

Öntözési vízkivétel

Halastavi vízkivétel

Rekreációs vízkivétel

Ökológiai vízkivétel

Összesen

0

0

0

402,7

11,854

0

415

0

0

1

11,18

85,28

0

97

0

0

0

100

137,265

0

237

Cuha (Bakony‐ér) alsó 0

0

0

0

18

0,9

19

Szendi‐ér

0

0

0

842,76

0

0

843

Bajóti‐patak

0

0

0

0

59,692

0

60

Bikol‐patak

0

0

8,484

0

44,296

0

53

Csenke‐patak

0

0

0

0

11,131

0

11

Pilismaróti‐Malom‐ patak

0

0

0

0,588

0

0

1

Szentlélek‐patak alsó

0

0

0

0

14,294

0

14

Únyi‐patak alsó

0

0

0

0

4,12

0

4

Únyi‐patak felső és mellékágai

0

0

0

0

192,643

0

193

Összesen

11 665

6 003

1 907

14 123

1 789

4 726

5 653

FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK A felszín alatti a vízkészletek több szempontból csoportosíthatók: vízföldtani (hegyvidéki, porózus, karszt), vízhőmérséklet (hideg, termál), valamint mélység szempontjából (sekély, nem sekély), vízgyűjtők szerint, valamint az áramlási rendszer szerint (feláramlási, leáramlási, vegyes áramlási rendszer). A megye területén mindegyik típus megtalálható. Általában elmondható, hogy Magyarországon minden felszín alatti víz része valamely víztestnek. Átlagosan 10 m3/nap‐nál nagyobb hozammal megcsapolt vízadók mindenhol előfordulnak. A felszín közelében kijelölt víztestek felső határa a terepfelszínhez legközelebb található vízfelszín. A felszín alatti víztestek alsó határát pedig a vizet nem, hanem szénhidrogéneket tároló kőzetek, vagy az úgynevezett „medence aljzat”, illetve alaphegység képezi. A mélyben (a vízgyűjtő‐gazdálkodási tervekben „nem sekély”, 50 méternél nagyobb mélységben) elhelyezkedő vizek (rétegvizek), valamint a Duna part menti sekély vizek elsősorban az ivóvízellátásban, a termálvizek az energiahasznosításban, illetve a rekreációban használhatók fel. A sekély, porózus rétegben elhelyezkedő víztesteket nevezi a köznyelv talajvíznek, melynek – amennyiben nem túl mély – a mezőgazdasági termelésben van kiemelkedő szerepe. A Magyarország kistájainak katasztere szerint a megyében igen változatos a talajvíz mennyisége és szintje. Általában megállapítható, hogy a sík területeken, illetve a medencékben, völgytalpakban 2‐3 méter körüli, a hegyek előterében, a domboldalakon ennél mélyebb, kb. 4‐6 m közötti. A talajfelszínhez legközelebb a Duna komáromi szakaszának térségében található. A Cuhai Bakony‐ér és a Concó közötti terület a Dunántúli–középhegység előtere, ahol az alaphegységet mészkő, illetve dolomit alkotja, ami törésvonalak mellett nagy mélységbe süllyedt. Erre fiatalabb üledékek települtek, a legfelső homokos rétegek tárolnak megfelelő mennyiségű vizet. A rétegvizek jellemzően vasat, ammóniát tartalmaznak. Az áramlási rendszerek szempontjából jellemzően beszivárgási terület. Komárom tágabb térségében langyos, illetve meleg felszín alatti vizek találhatók. A Vértes, a Gerecse és a Pilis karsztjai összefüggő karsztvíz tároló rendszert alkotnak, mely egységet képez a Dunántúli‐középhegység karsztvíz rendszerével. A térség vízellátásának szempontjából meghatározó szerepet tölt be a karsztvíz, melyre több vízbázis települt. Megemlítendő még a Duna mellett elhelyezkedő Duna‐menti tát‐esztergomi, valamint a pilismaróti öblözet, ahol a Duna kavicsteraszában tárolódó partiszűrésű vízkészletek jó lehetőséget adnak a vízbeszerzésre.


33

HELYZETFELTÁRÁS 2.1.5.c táblázat: Komárom‐Esztergom megyét érintő felszín alatti víztestek és tulajdonságaik (Forrás: vízgyűjtő‐ gazdálkodási alegységek tervei) Felszín alatti víz megnevezése Dunántúli középhegység északi peremvidéke Dunántúli‐középhegység északi peremvidéke hordalékterasz Dunántúli‐középhegység ‐ Duna‐vízgyűjtő Mosoni‐Duna ‐ Által‐ér‐torkolat Dunántúli‐középhegység északi peremvidéke Dunántúli‐középhegység‐Tatai‐ és Fényes forrá‐ sok vízgyűjtője Észak‐Dunántúli termálkarszt Északnyugat‐Dunántúl Dunántúli‐középhegység ‐ Duna vízgyűjtő ‐ Által‐ ér torkolat ‐ Visegrád Dunántúli‐középhegység ‐ Duna vízgyűjtő‐ Által‐ ér torkolat ‐ Visegrád Dunántúli‐középhegység‐Esztergomi források vízgyűjtője

Földtani tulajdonságok Porózus Porózus

Hőmérséklete hideg hideg

Mélysége sekély sekély

Hegyvidéki

hideg

sekély

Porózus Karszt

hideg termál

mély mély

Karszt Porózus Hegyvidéki

termál termál hideg

mély mély porózus

Hegyvidéki

hideg

mély

Karszt

hideg

mély

A felszín alatti vizek legfontosabb hasznosítási módja az ivóvíz. A Dunántúli‐középhegység karsztterületei hatalmas vízmennyiséget tárolnak, melyek alkalmasak ivóvíz szolgáltatásra. Ugyancsak ki kell emelni, hogy a Duna által lerakott kavicsos rétegek szintén alkalmasak a tiszta ivóvíz kinyerésére parti szűrésű kutak segítségével. A távlati ivóvízbázisok is ebből a kategóriából kerülnek ki. A megyében található működő vízműkutakat az alábbi táblázat mutatja. A parti szűrésű vízkivétel a Duna menti településeken található (Komárom, Dunaalmás, Tát, Esztergom, Dömös). Általában felső pannon és a negyedidőszaki üledékes összletek jó vízvezető képességű porózus tagjai tárolják e vizeket. A vizek alapvetően jó minőségűek, de minél közelebb helyezkedik el a felszínhez a vízadó réteg, annál nagyobb valószínűséggel jelenhet meg felszíni szennyező anyag (ammónia, nitrát) a vízben (pl. Dömös térsége). Ebből a csoportból kerülnek ki a távlati ivóvízbázisok is, melyek a következők: Ácsi‐öblözet – Lovadi‐rét, Esztergom Kelet‐ Pilismarót, Táti szigetek. 2.1.5.d táblázat: Működő és távlati vízbázisok a megyében (Forrás: ÉDUVÍZIG) Település Ács Bajna Dorog Dömös Dunaalmás Esztergom Esztergom Héreg Komárom

Vízműkút Ácsi‐öblözet, Lovadi rét Bajna vm Dorogi karsztkút vízmű Dunaalmási vízmű Prímás‐sziget Esztergom K. ‐ Pilis‐ marót Héreg vm. Koppánymonostori

A vízbázis típusa Parti szűrésű (távlati)

Település Pilisszentlélek

Vízműkút Pilisszentléleki vm.

A vízbázis típusa Karszt

Karszt Karszt Parti szűrésű Karszt Parti szűrésű Parti szűrésű (távlati)

Tardos Tarján Tát Tát Tata Tatabánya

Tardosi vm. Tarján vm. Táti szigetek Tát vm. Vízmű XV/C Vízakna

Karszt Karszt Parti szűrésű (távlati) Parti szűrésű Karszt

Karszt Parti szűrésű

Tatabánya Tokod

XIV/A Vízakna Tokodi ereszkék

Karszt Parti szűrésű

Karszt

Forrás: A megye területét érintő vízgyűjtő alegységek vízgazdálkodási tervei, www.eudvizig.hu

Karsztvizes vízbázisok jellemzően a Vértes és a Gerecse hegységekben fordulnak elő (pl. Tatabánya, Tarján, Héreg, Sárisáp térsége). Jellemzően a triász korú fődolomit és mészkő kőzetek tárolják a vizet. A karsztvizek nagyon jó minőségűek, kémiai összetételük jellegzetesen magnézium‐kalcium hidrogén‐karbonátos, alacsony szulfát, klorid tartalmú, nitrát, ammónium nem szennyezi. Vas és mangán tartalmuk változó, Tarján térségében kifogásolható. A vízbázisok 90%‐ának diagnosztikai programja lezárult, többségük hidrogeológiai védőidom kijelölő határozattal rendelkezik (a tatabányai XIV/A akna, táti és Esztergom K – Plismaróti‐öblözet kivételével).

34


HELYZETFELTÁRÁS Mint az előző elemzésekből kiderült, hogy bár Magyarország nagy részén kedvező geológiai adottságok miatt sok termálkút található, azonban ez nem mondható el Komárom‐Esztergom megye területére. Egyedül a megye észak‐ nyugati területein található termálvíz adó réteg, itt helyezkednek el a megye jelentősebb termálkútjai is (Komárom, Ács, Dunaalmás)7. Ebből hasznosított a komáromi és az ácsi. Az Országos Tisztiorvosi Szolgálat nyilvántartása szerint a megyében 10 ásványvízzé, és három gyógyvízzé minősített kút található. Az ásványvíz szigorú vízminőségi kategóriának megfelelő ivóvíz, a vízminőségi határértékeket kormányrendelet határozza meg. 2.1.5.e táblázat: Ásványvíz kutak a megyében (Forrás: www.antsz.hu) Település

Kút megnevezése

Kereskedelmi név

Víz kémiai jellege

Bábolna Bakonysárkány Esztergom Kesztölc Oroszlány Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tokodaltáró Tokodaltáró

K‐52 Phoenix 1. Szent István Kesztölci kút Primaqua kút XIV/A akna Galla Aqua XV/C akna IV/C erszke Ágnes ereszke

‐ Phoenix Aqua Ásványvíz Szent István ásványvíz IVI‐QUELL Primaqua Vértesi Ásványvíz GALLA AQUA Vértesi Ásványvíz NORA NORA

NaCl (Ca,Mg)(Cl,HCO3) (Ca,Mg)HCO3 (Ca,Mg)HCO3 (Ca,Mg)HCO3 (Ca,Mg)HCO3 Mg(HCO3) (Ca,Mg)HCO3 (Ca,Mg)HCO3 (Ca,Mg)HCO3

Felhasználási módja Fürdési célú palackozási célú palackozási célú ivási célú ivási célú ivási célú palackozási célú ivási célú palackozási célú palackozási célú

Törzskönyvi nyil‐ vántartás száma VII/655 VII/610 VII/572 VII/647 VII/380 VII/484 VII/399 VII/481 VII/706

Amint látható, a megyében elsősorban hidrogénkarbonátos ásványvizek találhatók, de előfordulnak nátriumos, és magnézium‐hidrogénkarbonátos ásványvizek. Gyógyvízzé akkor minősíthető az ásványvízkút, ha azt az Országos Tisztifőorvosi Hivatal az elvégzett vizsgálatok alapján annak ítéli meg. A megyében Bábolnán, Esztergomban és Komáromban működik gyógyvízkút. Egyedül a Komáromi fürdő szerepel a gyógyfürdők nyilvántartásában, ahol a víz mozgásszervi (reumatológiai betegségek), nőgyógyászati, bőrgyógyászati problémák kezelésére ajánlott. 2.1.5.f táblázat: Gyógyvízkutak a megyében (Forrás: www.antsz.hu) Első minősítési engedély száma 14/GYF/1992 (Megújítva 2011‐ben)

Település

Kút megnevezése

Víz kémiai jellege

Felhasználási módja

Bábolna

Bábolna II.

(Na, Ca, Mg)(Cl,HCO3)

Fürdési célú

Esztergom

Szent István

(Ca,Mg)HCO3

Fürdési célú

648‐6/GYF/2006

Komárom

Lengyári kút

(Na,Ca,Mg) (Cl,SO4,HCO3)

Fürdési célú

851/GYF/1967 (Megújítva 2009‐ben)

2.1.6. ENERGIAFORRÁSOK A fosszilis energiahordozók részarányának csökkentése a véges készletek, illetve a felhasználásuk során keletkező szén‐dioxid globális klímára gyakorolt hatása miatt a következő évtizedek alapvető feladata lesz. Egyrészt az energiafelhasználás csökkentésére, másrészt az alternatív energiahordozók részarányának a növelésére van szükség, mely tekintetben hazánk az Európai Unió fejlettebb államaihoz képet igen elmaradott. Amint Komárom‐Esztergom Megye Területrendezési Terve is megállapítja, a megyében korábban jelentős szerepe volt a szén kitermelésének és felhasználásának, a hangsúly azonban a szénről fokozatosan a földgáz, illetve a megújuló energiaforrások irányába tolódik el. A várható tendenciák szempontjából meghatározó a 2012‐ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia, amely a 2030‐as évig előretekintve vázolja fel az ország energetikai jövőképét. A Stratégia ilyen távon nem számol az energiafelhasználás növekedésével, illetve csak olyan mértékű növekedést tervez, ami a gazdasági válság előtt jellemző 1130‐1150 PJ értéket állítja vissza. A gazdaság növekedése mellett ez természetesen csak akkor valósulhat meg, ha az energiaintenzitás tovább csökken, vagyis jelentős

7

EDUVÍZIG adatszolgáltatása alapján


35

HELYZETFELTÁRÁS energiatakarékossági intézkedések megvalósítására kerül sor. Ezek között szerepel az átalakítási veszteség csökkentése több erőmű felújítása révén, illetve az épületállomány energetikai korszerűsítése (a konkrét cél az épületek fűtési energiafelhasználásának 30%‐os csökkentése 2030‐ig). Az energiatermelést illetően a Nemzeti Energiastratégia az „atom‐szén‐zöld” elnevezésű forgatókönyvet preferálja. Ez a szcenárió új paksi atomerőművi blokkok megépítésével, az atomenergia termelés hosszú távú fenntartásával számol és erre alapozva a közlekedés villamosítását is célul tűzi ki. A Stratégia szerint ugyancsak szinten kell tartani a szén alapú energiatermelést, mely egyrészt gyorsan mozgósítható biztonsági tartalékot jelent az ország számára, másrészt a szén‐dioxid leválasztási és tárolási, illetve a tiszta szén technológiák fejlődésével szerepe a jövőben akár bővülhet is. A Stratégia ezért fontos szempontként nevezi meg, hogy a jövőbeni esetleges nagyobb arányú felhasználás érdekében a szén kitermelésével és felhasználásával kapcsolatos értékes szakmai kultúra megmaradjon. Ez azonban hangsúlyozottan stratégiai terv, amely még sem rövid, sem középtávon nem képes helyettesíteni vagy kiváltani a megszűnő kapacitásokat, kielégíteni a fellépő új energiaigényeket. A technológia fejlesztése és gazdaságos megvalósítása teheti ezt lehetővé majd a jövőben. A megye energiaellátásában ezzel együtt rövid távon a szén szerepének csökkenése és a földgáz szerepének további növekedése várható, a Márkus‐hegyi szénbánya és a ráépülő oroszlányi hőerőmű várható bezárásával. A bezárás pontos idő‐pontja többször elhalasztásra került, jelenlegi tervek szerint a bánya 2014 végéig működne, a rekultiváció pedig 2018‐ban fejeződne be. Ehhez azonban arra van szükség, hogy az áramdíjba épített úgynevezett „szénfillérekből” származó támogatást a Vértesi Erőmű Zrt. továbbra is megkaphassa, amihez az Európai Bizottság mindeddig nem adta hozzájárulását, így rövid távon is veszélyben lehet a bánya és az erőmű további működése. Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve kísérletet tesz az ország teljes bruttó energiafogyasztási pályájának a meghatározására 2020‐ig a tervezett energiatakarékossági programok hatásainak a figyelembe vételével. A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv alapvetően három szcenáriót vázol fel az energiafelhasználás jövőbeni alakulásával kapcsolatban, melyek a következők:  BAU (Business as Usual) pálya: az energiahatékonysági intézkedések nélkül kialakuló energiafogyasztási pálya;  Referencia pálya: a BAU pályából a 2009 előtt elfogadott energiatakarékossági és ‐hatékonysági intézkedések vég‐ rehajtásával kialakuló pálya;  Kiegészítő energiahatékonysági pálya: a Nemzeti Energiatakarékossági Program végrehajtásával kialakuló pálya. A Cselekvési Terv mindhárom forgatókönyv szerint a villamosenergia‐felhasználás növekedésével számol 2020‐ig, melynek mértéke a már meghozott, illetve a tervezett energiatakarékossági intézkedések sikerétől függően 17‐21%‐os lesz (a gazdasági válság előtti értékekhez képest). Amennyiben feltételezzük, hogy az országon belül az energiafel‐ használás területi megoszlása változatlan marad, ez Komárom‐Esztergom Megye vonatkozásában azt jelenti, hogy a válság előtti mintegy 1,6 TWh/éves fogyasztás 2020‐ra 2 TWh/év közelébe emelkedik (a megyéhez köthető az ország villamosenergia‐fogyasztásának mintegy 4,5%‐a). Fontos azonban megállapítani, hogy a Cselekvési Terv a várható energia‐felhasználás alakulását a GDP alakulásához köti (az elkövetkező 10 évben 1 százalékos GDP‐növekedéshez 0,3‐0,31 százalékos teljes energiahordozó fogyasztásnövekedéssel számol), melynek átlagos növekedését a 2008‐ 2020‐as időszakra évi 3%‐ban határozza meg. A gazdasági válság elhúzódása hazánkban azonban megkérdőjelezi ezt az optimistának tűnő feltételezést, ami egyben azt is jelenti, hogy feltehetőleg nem fog az előre jelzett mértékben növekedni az energiafogyasztás. A megújuló energiák részesedése az energiamixből a Nemzeti Energiastratégia szerint 2030‐ig 20% közelébe emelkedik. A 2020‐ig megvalósítandó konkrét cél 14,65%‐os arány a bruttó végső energiafelhasználásban, melynek részleteit Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve rögzíti. A Cselekvési Terv továbbra is a biomassza elsődleges szerepével számol különböző megújuló erőforrások közül, azonban ennek részesedése a jelenlegi 83%‐ról 62%‐ra csökkenne. Ezzel együtt a legtöbb új beruházásra várhatóan a biomassza hasznosítása terén kerül sor (a 2020‐ig tervezett új kapacitás termelése több mint 20 PJ, ehhez járul még több mint 4 PJ értékű biogáz‐felhasználás). A biomasszán belül pedig előtérbe kerülnek az úgynevezett „második generációs” alapanyagok, vagyis a mezőgazdasági melléktermékek, illetve az energianövények felhasználása. Ezek a tervek természetesen érintik a mezőgazdaságot is,

36


HELYZETFELTÁRÁS mely az Energiastratégia jövőképe szerint kétpólusúvá válik, vagyis a piaci igényeknek megfelelően képes lesz rugalmasan váltani az élelmiszertermelés és az energetikai célú biomassza‐előállítás között. A Terv arányaiban a legnagyobb növekedést a geotermikus energia tekintetében helyezi kilátásba (elsősorban hőtermelési céllal). A hőszivattyúkkal együtt a geotermikus forrásból származó energia mennyisége a 2010‐es 4,48PJ‐ról 22,42PJ‐ra emelhető. A szél, illetve a napenergia esetében az időjárással kapcsolatos bizonytalanság és ingadozás miatt a kapacitások jelentősebb bővítésének feltétele a villamosenergia‐rendszer szabályozhatóságának növekedése. Ami a napenergiát illeti, a Nemzeti Energiastratégia csak a 2020‐at követő időszakra számol a fotovoltaikus technológia gazdaságosságának olyan mértékű növekedésével, mely lehetővé teheti a nagyobb arányú alkalmazást. A szélenergia esetében azonban az alacsonyabb költségek már ma is nagyobb arányú hasznosítást tesznek lehetővé, és Komárom‐Esztergom megyében a természeti adottságok is inkább a szélenergiának kedveznek. Jelenleg is a megyében működik az ország legnagyobb szélerőmű parkja Kisigmánd térségében 25, illetve Nagyigmánd térségében további 18, egyenként 2 MW‐os szélkerék‐ kel a spanyol Iberdrola cég tulajdonában. 2020‐ra vonatkozóan a Terv a 2010‐es 330MW‐ról 1545MW‐ra tervezi növelni a beépített szélerőmű‐kapacitást, ami közel 5‐szörös kapacitásnövekedést jelent. A szélenergia esetében ugyanakkor a beépített kapacitásra jutó fajlagos energiatermelés alacsony, mivel hazai viszonyok között a szélfarmok átlagos kihasználtsága csupán 20% körüli. A tervezett kapacitásokkal együtt összességében a szélenergiának a megújuló energiatermelésből való jelenlegi 5%‐os részesedésének szinten tartása szerepel a tervekben. A megújuló energia hasznosítását célzó projektek számára rendkívül fontos a kiszámítható szabályozási környezet. Az elmúlt időszakban a befektetéseket nagyban hátráltatta a kötelező átvételi rendszert (KÁT) felváltó megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő‐ és villamosenergia‐átvételi támogatási rendszer (röviden METÁR) bevezetésének késlekedése. A METÁR bevezetése pillanatnyilag a jövő évre várható, megszületésének ideje, illetve kedvező tartalma minden bizonnyal kulcsszerepet játszik a következő évekre tervezett megújuló energia projektek, illetve a Meg‐újuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv célkitűzéseinek elérése szempontjából. A megújuló energia hasznosítása mellett az egyik legfontosabb feladat a következő évtizedekben az energiahatékonyság javítása mind a lakosság mind az ipari tevékenységek tekintetében. Az energiahatékonyság javítása nem csak a környezet állapotának javítása szempontjából, hanem a versenyképesség növelése érdekében is kiemelkedő fontosságú. Az ipari tevékenységek esetében megállapítható, hogy általában még az átlagos vagy annál valamivel korszerűbb termelési folyamatok esetében is elérhető 5‐10%‐os energia‐megtakarítás, míg az elavult technológiák esetében sokszor 20‐30%‐os, vagy annál magasabb megtakarítások is elképzelhetőek.

2.2. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÁLLAPOTA, KÖRNYEZETTERHELÉS 2.2.1. KÖRNYEZETI TÉNYEZŐK ÁLLAPOTA TALAJ ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZ ÁLLAPOTA A talajt, annak állagát, szerkezetét, összetevőit, termékenységét elsődlegesen a közlekedés, az ipar, a mezőgazdaság, továbbá a szennyvíz‐ és hulladék‐elhelyezés megoldatlansága befolyásolja, de közvetetten antropogén okokra vezethető vissza a szél és a víz pusztító hatásaként kialakuló erózió is. Mezőgazdasági eredetű szennyeződés lehet potenciálisan a túltrágyázás (mely egyben a talajvizet is veszélyeztetheti). Az állattartó telepek szennyvize is jelentős szennyezőforrás lehet, pl. a sertéstelepek hígtrágya elhelyezése (Vértessomló, Kecskéd) a nitrátérzékeny területeket veszélyeztetheti. A nitrátérzékeny területekkel érintett településeket a vizek mezőgazdasági eredetű nitrát‐szennyezésének csökkentése és védelme érdekében alkotott 27/2006. (II.6.) Kormányrendelet jelölte ki. A rendelet szerint a megye nagyobb része nitrátérzékeny. A rendelet szerint érzékeny víznek minősül, ha a felszíni vízben a nitráttartalom meghaladja az 50 mg/l értéket, ivóvíz célú használat esetén a 25 mg/l értéket, a nitrogénvegyületek jelenléte hozzájárul az eutrofizáció kialakulásához és a felszín alatti víz nitráttartalma meghaladja az 50 mg/l értéket. Komárom‐Esztergom megye 46 települése került a nitrátérzékeny területű települések közé, ahol a nitrátérzékeny területek a település közigazgatási területének legalább 10%‐át érintik. A 2006‐ban felülvizsgált rendelet szerint újabb nitrátérzékeny település Almásfüzitő, Bábolna,


37

HELYZETFELTÁRÁS Komárom és Máriahalom, miközben Kecskéd, Kömlőd és Környe már nem az. A rendelet szerint az érzékenységtől függően a hígtrágyás technológiával üzemelő telepek trágyatárolók szigetelésének legkésőbbi dátumai 2013, 2014 és 2015. Legkorábban az egységes környezethasználati engedélyezési eljáráshoz kötött állattartó telepeknek (40.000 db baromfi férőhely felett, 2000 db 30 kg feletti sertés férőhely vagy 750 db koca férőhely felett) kellett kiépíteni a szigetelést 2007 novemberéig. Annak érdekében, hogy a nitrát‐érzékeny területekre meghatározott kötelezettségek csak a ténylegesen érzékeny területeket érintsék, meghatározták a MePAR (Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer) blokk szintű területeket. A rendelet 5. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt nitrátérzékeny karsztos területek blokk‐azonosítóit jelenleg a 120/2009. (XI. 10.) FVM rendelet tartalmazza. Nitrátérzékeny területnek minősülnek a következő területek: •Azok a területek, amelyek geológiai, talajtani adottságaik és a vizeik magas nitráttartalma miatt minősülnek nitrátérzékenynek (lásd: MePAR szerinti nitrátérzékeny területek). Ilyenek az ivóvíztározók vízgyűjtő területei, a karsztos területek, az ivóvízbázisok, nagy tavaink, és a bányatavak 300 m‐es parti sávja. •Külön jogszabály szerinti (jelenleg 41/1997. (V. 28.) FM rendelet) nagy létszámú állattartó telepek, valamint az ál‐ lattartó telephez kapcsolódó trágyatárolók és trágyafeldolgozás területe. (lásd: Nagyállattartó telepek területe). A MePAR szerint lehatárolt területeken állattartó telep nem létesíthető és meglévő nem bővíthető. A korábbi rendelet nitrát érzékenységi besorolása a tatabányai kistérségben Környe települést érzékenyen érintette, mert jelentősen visszavetette az állattartás fejlődését. A vizek védelme, továbbá a termőföld védelme érdekében egyaránt fontos, hogy a megye mezőgazdasága fejlesztésére irányuló koncepciók, rendezési tervek a kormányrendelet szerinti szabályok figyelembe vételével, továbbá az 59/2008. (IV.29.) FVM rendelet által meghatározott cselekvési programban foglaltakkal összhangban készüljenek. A nem megfelelő talajtakarás és mezővédő erdősáv hiánya a talaj romlásához vezet, melynek kialakulásában a talajfizikai, domborzati és egyéb éghajlati adottságok mellett szerepet játszik az agrotechnika is. A megye sík területein (Komárom‐Esztergomi síkság, Dunavölgy, Bakonyalja, Bársonyos, Által‐ér völgy) találhatók olyan szélerózióra érzékeny homoktalajok, homokos vályog talajok, ahol a megfelelő agrotechnika alkalmazása segít a megelőzésben. A megye domborzati adottságai miatt vízerózió veszélyezteti a megye déli domb‐ és hegyvidéki részét. Az erózió a művelési ágak rendszerének helyes kialakításával, helyes agrotechnikai alkalmazásával mérsékelhetők. A gyepterületek csökkenése, a tömegtakarmányok termesztésének hiánya miatt a talajerózió ellen sem lehet megfelelően védekezni. Ehhez járul hozzá a szerves trágya hiánya, valamint a melléktermékek talajba dolgozásának hiánya, mely a talajok szervesanyag‐készletének csökkenéséhez, erózióérzékenységének fokozódásához vezet. A megyében a talaj termékenységét gátló tényezők az erózió és a sekély termőréteg, kisebb súllyal a könnyű mechanikai összetétel. A savanyodás nem jellemző a megyében (Forrás: MTA TAKI, 1997). A Magyar Tudományos Akadémia Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (MTA TAKI), mint projektgazda az Országos Környezeti Információs Rendszerhez (OKIR) kapcsolódóan jelenleg dolgozik a Talajdegradációs Információs Rendszer (TDR) kifejlesztésén, melynek célja a mezőgazdasági eredetű környezeti terhelésre, valamint a talajok környezeti állapotára vonatkozó talajvédelmi adatszolgáltatásokhoz szükséges talajtani adatok előállítása és az informatikai háttér biztosítása az EU talajvédelmi stratégiájában meghatározott irányelvek végrehajtásának elősegítése érdekében. A Terradegra projekt eddig elkészült webes publikációjából bemutatjuk az agrotechnikához és az agrárkörnyezetvédelmi programhoz kapcsolódó mintavételi üzemek értékelő térképeit, melyek az integrált terhelési mutatók alapján készültek. (Forrás: MTA ATK TAKI 2012: OKIR‐TDR: http://okir‐tdr.helion.hu/).

38


HELYZETFELTÁRÁS

2.2.1.1 ábra: A megye TDR üzemeinek Zöld Ponttal megha‐ tározott környezeti teljesítményei

2.2.1.2 ábra: A megye TDR üzemeinek AKP programban való részvétele

2.2.1.3 ábra: Nitrátérzékeny területek (Forrás: 27/2006. (II.7.) Kormányrendelet)

A 7/2005. (III.1.) KvVM rendelettel módosított 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet sorolja be a megye településeit a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny, érzékeny, valamint a kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség‐védelmi területen lévő települések kategóriába. A megye minden települése valamelyik érzékeny kategóriába sorolt, ezért fontos a vízbázisvédelem a veszélyeztetett területeken (pl. szennyvízszikkasztás, felhagyott kommunális és illegális hulladéklerakók). A sérülékeny környezetű üzemelő ivóvízbázisok biztonságba helyezése a legtöbb helyen megtörtént, a védőidomokat kijelölték. Tatán és térségében problémát okoz a felszín alatti vizek mennyiségének növekedése a leállt bányászati tevékenység hatására, melynek folyamatos monitorozása, a veszélyeztetett területekről történő elvezetése, illetve a visszatérő források megfelelő hasznosítása a térség jövője szempontjából kiemelt fontosságú. A fakadóvizek elsősorban azokon a korábban vizenyős területeken okoznak problémát, ahol a kiszáradt területek beépítésre kerültek.


39

HELYZETFELTÁRÁS A felszín alatti víztestek mennyiségi állapotának összegzése szerint a 6 víztest közül nem jó állapotú a Tatai‐és Fényes‐ források, az Észak‐Dunántúli termálkarszt és az Esztergomi‐források vízgyűjtője. Az ok a 90‐es évekig történő bányászati víztelenítés jelenleg is érezhető hatása a forráshozamokban. A karsztvíz rendszer lassan regenerálódik, több forrás még ma sem működik. Mennyiségileg a karsztos víztesteknél vannak problémák a vízmérleg teszt alapján. Ezekben a térségekben folyamatosan újabb igények jelentkeznek termálvíz‐felhasználására alapozó gazdasági vállalkozások létesítése iránt, miközben nincs szabad vízkészlet a kitermelhető vízkészlet lekötöttsége és kihasználtsága révén. A víztestek közül a Mosoni‐Duna‐Által‐ér torkolat és a Dunántúli‐középhegység északi peremvidéke gyenge kémiai állapotú a diffúz eredetű ipar és mezőgazdasági nitrát szennyezés nagy aránya miatt. Egyik vízbázisnál sem volt kimutatható küszöbérték feletti tartós koncentráció túllépés és nem kellett technológiai váltás az ivóvízellátás biztosításához. Ugyanakkor közepes veszélyeztetettségű termelőkút mezőgazdasági területhasználat alapján a Szárligeti, a Táti, az Esztergom Prímás‐szigeti, a Bajna talajkút, a Pilismaróti és a Dorogi karsztkút, jelentős veszélyeztetettségű pedig a Tatai Vízmű Fényes és Pokol kutak a belterületi diffúz szennyezőforrás miatt. A talaj‐ és felszín alatti vizek állapotát jelentősen befolyásolják a lehulló és beszivárgó csapadék szennyezettsége, a régi települési hulladéklerakók, a telken belüli szakszerűtlen szennyvízszikkasztás, az állattartótelepek, valamint az illegális szennyvízszippantás és ‐elhelyezés. Utóbbi tevékenység megszűn(tet)ése a kiépült szennyvízelvezetési és tisztítási agglomerációk hatására jelentősen csökkent, így megindulhat a talajvízkészlet lassú regenerálódása. A Bakony térségében viszont a szennyvíztisztítási program még nem indult el teljes körűen: néhány településen, illetve település részen alternatív, természetközeli tisztítási megoldások alkalmazásával kell kiváltani a jelenlegi közműpótló megoldásokat.

2.2.1.4 ábra: Szél‐ és vízerózióra érzékeny területek a megyében (Forrás: KEM Területrendezési Terve‐ módosítás)

40


HELYZETFELTÁRÁS

2.2.1.5 ábra: Felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területek (Forrás: 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet 2. mellék‐ lete ‐ 3b. Települések besorolása alkategóriák szerint) A felszín alatti vizek állapotát kedvezően befolyásolja a 2% 4% 2% kommunális hulladékgazdálkodás regionális 9% rendszereinek kiépülése: a megfelelő műszaki 11% védelemmel ellátott regionális hulladéklerakók kialakítása, a bezárt települési hulladéklerakók 52% 5% rekultiválása, hasznosító művek kiépítése. A 2% 3% 7% hulladékelhelyezésből származó környezetszennyezés 3% felszámolása folyamatos a megyében. 2014‐re elvileg minden érintett településen befejeződnek a rekultivációs állattartó telep autóipari üzem bioüzemanyag cement, mész gyártás csomagolóanyag gyár erőmű beruházások, ezáltal nő a környezetbiztonság (vízbázis, fémgyártás, gépipar hulladékgazdálkodás műanyag gyár gyomfajok termőterülete csökken, tájképromboló hatás sertés hígtrágya tároló gyógyszergyár megszűnik). Ezen kívül fellelhetők még magánterületeken illegális rekultiválandó lerakók (laktanyák, bányák, lőszerraktár, gumitemető) is, melyek felszámolását az önkormányzatok csak lassan, külső forrásból és önkéntes 2.2.1.6 ábra: IPPC telephelyek tevékenységek szerinti civil segítséggel képesek elvégezni. Továbbra is probléma megoszlása (Forrás: KvVM) a megyében az illegális hulladékelhelyezés. A települések környezetében folyamatosan képződnek ezek a lerakók, rendszeres felszámolásuk ellenére is. Az iparszerkezetben történő változások és a szigorodó jogszabályi környezet miatt a környezeti terhelés csökkenő tendenciát mutat és a friss szennyezések száma kevesebb a megyében. A vízbázis és természeti értékek tilalmi tényezői, a gyakoribb és átfogó hatósági ellenőrzések, a nagykapacitású létesítmények kiemelt figyelme (IPPC), a szennyezett területek kármentesítése, továbbá az átfogó nyilvántartás és monitoring rendszer is kedvez a környezeti


41

HELYZETFELTÁRÁS állapot javulásának. Potenciális veszélyforrások az almásfüzitői és neszmélyi vörösiszaptárolók, amelyek megfelelő rekultiválása, illetve porzásmentesítése várat magára. A 2009. évi adatok szerint 71 db egységes környezethasználati engedélyköteles (IPPC) telephely működött a megyében, a 2012. évi hatósági ellenőrzési terv szerint már csak 59 db IPPC telephely van a megyében, melynek több mint fele baromfi és sertéstelep. (2.2.1.a melléklet) FELSZÍNI VIZEK ÁLLAPOTA A felszíni vizek esetén fő szennyező forrásként a közvetlen és közvetett települési szennyvízbevezetést, valamint az ipari szennyvízbevezetést kell kiemelni. Diffúz szennyezés jellemzi a mezőgazdasági (túltrágyázás, vegyszerhasználat) és a hulladékelhelyezési tevékenységet (nem megfelelő szigetelés). Komárom‐Esztergom megyében a tisztítás nélkül elvezetett szennyvíz mennyisége jelentősen csökkent 8 év alatt: 2000‐ben 2538 ezer m3, 2010‐ben már csak 192 ezer m3 volt. A KTVF 2009‐es adatai szerint tisztítatlan szennyvíz származik a Dorogi Erőműből, a tatabányai Grundfos Kft‐től, az ácsi Hartmann tojástálca üzemből, a Holcim cementgyárból, a dorogi hulladékégetőből, az oroszlányi Westcast autóipari üzemből. (2.2.1.b melléklet) A megye öt kistelepülésén kívül (Aka, Csatka, Csém, Úny, Máriahalom), mindenhol megoldott vagy rövid időn belül meg fog oldódni a szennyvízelvezetés és tisztítás. Az elmúlt években több szennyvíztisztítót is korszerűsítettek (Dorog, Oroszlány, Esztergom), illetve folyamatban van (Tata, Tatabánya, Kisbér), aminek hatására minimalizálódik a befogadó vízfolyások terhelése. Az oroszlányi szennyvíztisztító átépítésével, a tatabányai tisztító további fejlesztésével, az Által‐ éren jelentősen csökkent a vízszennyezés. A korszerűsített szentgyörgypusztai (Tatabánya) regionális szennyvíziszapkezelő telepen keletkező iszapot mezőgazdasági hasznosításra és rekultivációs célra is fel tudják használni. Az iszapkezelés megoldott Dorogon és Esztergomban is, azonban több kistérségben a szállítási költségek és környezetterhelés miatt indokolt lenne kiépíteni iszapkezelő műveket (pl. Kisbér). Az EDT‐KTVF 2009‐es operatív monitoring és a vízgyűjtő‐gazdálkodási tervek adatai szerint a felszíni vizek közül szerves‐ és tápanyag szerint kockázatos vízfolyás az Árendás‐patak, Naszály‐Grébicsi‐vízfolyás, Únyi‐patak, Kocs‐ Mocsai‐vízfolyás, Által‐ér alsó, Concó‐felső és mellékágai, a Concó alsó, a Bajóti‐patak, a Bikol‐patak, a Galla‐patak alsó, a Kenyérmezei‐p. és mellékágai, az Oroszlány‐Kecskédi vízfolyás és mellékága, a Szentlélek‐patak felső és a Szőny‐Füzitői‐csatorna. Az érintett vízfolyásoknál (víztesteknél) több esetben a korábbi évtizedek során a mederben felhalmozódott szennyezett üledék, a mederbe vezetett tisztított kommunális‐ és ipari szennyvíz mennyisége, esetenként minősége, valamint helyenként a partélig is lehúzódó szántóterületek nagy arányából származó diffúz terhelés nagyban hozzájárul a tápanyag problémákhoz. Több vízfolyás a sótartalom miatt is kifogásolt (Galla‐patak felső és Duna Gönyű‐Szob között). A természetes eredet helyett a kommunális szennyvízbevezetés (esetenként termálvíz bevezetés) emeli a sókoncentrációt. A kedvezőtlen hatásokat a kisvízfolyások esetében tovább növeli a vízfolyások változó vízhozama, mely a kisvizes időszakokban tovább fokozza a terhelések hatásait, valamint az egyes víztestek időszakos jellege. Megjegyzendő még, hogy a veszélyes anyag (8 fém és VOC komponensek) tekintetében kockázatos az Által‐ér, Galla‐patak, Únyi‐patak felső, Concó, Kisbéri‐ér, Kesztölci‐p., Kenyérmezei‐p., Szőny‐Füzitői‐ csatorna. A nehézfémek közül határérték túllépés egyedül a Kenyérmezei‐patakon volt kimutatható réz tekintetében. Több település élhetőségét jelentősen rontja a megoldatlan vagy csak részlegesen kiépített csapadékvíz‐elvezetés, illetve ezen rendszerek megfelelő karbantartásának elmaradása. A települések jelentős része nem rendelkezik csapadékvíz‐elvezetési tervvel. Ehhez elengedhetetlen a befogadók rendezése, rehabilitációja (pl.: Cuhai Bakony‐ér, Concó, Kenyérmezei patak). A Duna vízminősége az utóbbi évtizedben megszűnt ipari kibocsátók (Ácsi cukorgyár, Környei Agráripari Rt. szennyvíztelepe, bánhidai erőmű, vértesszőlősi Agricola Rt., Tokodi Üveggyár Kft., Kesztölci Lencsehegyi szénbánya, komáromi Amstel sörgyár, lábatlani Piszkei papírgyár) és a korszerűsített szennyvíztisztítók hatására javult. A 2009. évi felszíni víz monitoring programban vizsgált Duna folyó megyei szakasza (Gönyű‐Szob között) a veszélyes anyagok szerinti kémiai jellemzők alapján jó besorolású, a támogató fizikai‐kémiai jellemzők alapján (oxigénháztartás, tápanyag, sótartalom, savasodás, hőmérséklet) szintén jó besorolású, és az ökológiai állapot alapján pedig mérsékelt besorolású (Forrás: VGT Gerecse alegység).

42


HELYZETFELTÁRÁS A VGT dokumentumai szerint a megyét érintő alegységeken a vízfolyások integrált ökológiai minősítésében kiváló állapot nem volt, jó állapotot pedig mindössze 2 víztest ért el, a Dömös‐Malom‐patak és a Pilismaróti‐patak, melyek védett területen találhatók. Gyenge minősítést kapott a Galla‐patak felső és a Kenyérmezei‐patak, mely utóbbi patak minősége kémiai szempontból sem megfelelő a kadmium és lindán határérték túllépés miatt. Az Által‐ér alsó víztesten is kimutatható volt kadmium és tetraklór‐etilén határérték túllépés. A túllépés feltételezett oka a nem megfelelően tisztított szennyvíz és a korábbi hulladékégető és gyógyszergyár szennyező hatásai. A természetes vízfolyásoknak közel egyharmada intézkedést igényel. Jelentős kedvezőtlen hatással van a víztestek (Által‐ér, Kocs‐Mocsai‐vf, Naszály‐Grébicsi‐vf és Oroszlány‐Kecskédi vf) ökológiai állapotára a több évtizede folyó halastavi és horgászati célú halgazdálkodás is. A vizek esetében kiemelendő az Európai Unió által elfogadott Víz Keretirányelv (VKI). Az irányelv az Európai Unió vízgazdálkodásra vonatkozó legfontosabb jogszabálya. Fő célkitűzése, hogy olyan keretet képezzen a felszíni és felszín alatti‐ vizek védelmére, amely lehetővé teszi, hogy lehetőleg 2015‐re elérjük a víztestek 85%‐ánál a jó ökológiai állapotot, vagy jó ökopotenciált. Akkor tekinthetők a vizek jó állapotúnak, ha az ivóvízellátásra, vagy egyéb célokra (rekreáció, öntözés) használt vizek minősége megfelel a használat által szabott követelményeknek, illetve a vizektől függő természetes élőhelyek működését nem zavarják az ember által okozott változások. A víz Keretirányelv további célkitűzései: 1. a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk javítása, 2. a fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható vízkészletek hosszú távú védelmével, 3. a szennyezőanyagok kibocsátásának csökkentésével a vízminőség javítása, 4. a felszín alatti vizek szennyezésének fokozatos csökkentése, és további szennyezésük megakadályozása, 5. az árvizek és aszályok vizek állapotára gyakorolt kedvezőtlen hatásainak mérséklése. Magyarország Vízgyűjtő‐gazdálkodási Tervét (VGT) 2010‐ben határozattal fogadta el a Magyar Kormány. Ennek részletes bemutatása a 2.1.5. Felszíni és felszín alatti vízkészletek fejezetben olvasható. LEVEGŐSZENNYEZÉS A települések levegőszennyezettségét a közlekedés, az erőművek, ipari telephelyek, kommunális fűtések és a transzmisszió útján a zónába kerülő légszennyező anyagok okozzák. A megyébe (és azon belül a 3. zónában) a jellemző É‐ÉNY‐i szélirány miatt a szomszédos 2. zónából (Győr‐Mosonmagyaróvár) és az északabbra lévő szlovák területekről kerülhet légszennyező anyag. A légszennyező objektumok között korábban potenciális légszennyező Bánhidai Erőmű megszüntette tevékenységét, így javult az emissziós helyzet a városban és környezetében. Több erőmű korszerűsítése is megtörtént, aminek következtében csökkent a kén‐dioxid kibocsátás, ugyanakkor összességében nőtt a megyében a nitrogén‐oxidok, szén‐monoxid, talajközeli ózon és a szálló por terhelés. A vonatkozó KvVm rendelet a megyében a 3. sz. Komárom‐Tatabánya‐Esztergom légszennyezettségi zónát jelölte ki, melybe a megye 20 települése tartozik. A 2004‐ben készült Intézkedési Program (az akkor érvényes zónalehatárolásnak megfelelően 32 településre), feltárta és meghatározta a zónán belül a határértéket meghaladó szennyezettségű helyek határait, és a szennyezőanyagokra vonatkozóan integrált intézkedési programot dolgozott ki. A zónában a nitrogén‐dioxid C. csoportba, a szálló por (PM10) és ózon B. csoportba került besorolásra, ami utal a légszennyezettség határérték feletti értékére. Új belépő szennyezőanyag‐kibocsátó helyek működését nem vagy csak szigorú előírások betartásával engedélyezik. Az ipar és mezőgazdaság szilárd szennyezőanyag kibocsátó pontforrásainak korszerűsítései, az útfejlesztések és az önkormányzatok intézkedései révén történt pozitív változások miatt a besorolás előírt 5 évenkénti felülvizsgálata már aktuális lenne. A zöldhatóság levegővédelmi intézkedési program több eleme megvalósult és folyamatban van több olyan beruházás, ami hozzájárul a kibocsátások csökkentéséhez. 2008 szeptemberében a Felügyelőség kérelmet nyújtott be a PM10 határérték alkalmazásának kötelezettsége alóli felmentésre 3 évi időtartamra (2011. júniusig). Az EU irányelv szerint (40 μg/m3) 2005‐ben egyedül Esztergomban volt határérték túllépés a megengedett évi 35 alkalomnál. A kérelemben a legtöbb település nyilatkozott a légszennyezés okairól, és a csökkentést célzó megvalósult vagy tervezett beruházásokról. Ezeket kielemezve a határérték‐túllépés csökkenését feltételezik Esztergomban (a megengedett évi 35 alkalom megmarad) és az éves koncentráció várhatóan nem növekszik, tartható a határérték az 3.


43

HELYZETFELTÁRÁS zónában. Az eredményről nincs információnk. A következőkben feltüntetett 2011‐es mérőállomás‐adatok is azt igazolják, hogy Esztergomban javult a szállópor‐koncentráció, viszont a kisebb szemcseösszetételű szállópor (PM2,5) koncentráció növekszik. A 2011‐ben a manuális mérőhálózat adatállománya alapján8 5 megyei település „szennyezett” minősítésű a zónában, elsősorban az ülepedő por miatt. Országos viszonylatban az Észak‐dunántúli régióban van csak ülepedő por miatt „szennyezett” minősítés. Esztergomban 2010‐től megszűnt a manuális mérés. 2.2.1.a. táblázat: Értékelés a rendelkezésre álló teljes 2011. évi adatállomány alapján a megyei települések szerint éves határértékekhez viszonyítva (Forrás: Levegőtisztaság‐védelmi Információs Rendszer (LAIR)) Település

Légszennyezettségi index SO2 ‐ kiváló kiváló kiváló kiváló kiváló ‐

NO2 ‐ megfelelő szennyezett jó megfelelő megfelelő ‐

Almásfüzitő Dorog Komárom Lábatlan Oroszlány Tata Tatabánya ‐ nem mérik a szennyezőt

Összesített index Ülepedő por szennyezett szennyezett szennyezett szennyezett jó jó szennyezett

szennyezett szennyezett szennyezett szennyezett megfelelő megfelelő szennyezett

2.2.1.b. táblázat: A 2011. évi statisztika 24 órás átlagok (CO és ózon 8 órás átlag) alapján a megyei mérőállomások szerint (Forrás: KTVF) Éves átlag (μg/m3) és a maximum érték (μg/m3) NOx PM10 PM2,5 Benzol 2011‐től (eü (eü (eü nincs határ határ határ eü határ 40) 28) 10) 24.7 36 ‐ 3.0 és 76.7 és 185 és 18.4

SO2 (eü határ 125) 10.3 és 31.9

NO2 (eü határ 85) 18.8 és 59.8

Esztergom

6 és 19.7

16.3 és 52.7

22.6 és 98.7

38 és 162

25 és 111

Tatabánya I. és II.

7.1 és 29.0

21.8 és 52.6

32.9 és 159.1

30 és 145

2006 óta kissé növeke‐ dett minden évben

2002‐től kissé csökken, Dorogon stagnál

2002‐től csökken, majd stagnál, Dorog, Tata‐ bánya kissé nő, Eszter‐ gomban csökken

2007‐ 2008‐tól foly. nő

Település

Dorog

Trend

CO (eü határ 5000) 632 és 2131

O3 (eü határ 120)

0.9 és 6.2

686 és 2728

66.5 és 21.1

‐

‐

589 és 2167

75.1 és 47.3

2007‐től foly. nő

Doro‐ gon 2010‐ től nő

2010‐től kissé csökken

Kissé nő és stag‐ nál

73,2 és 36.5

Határérték túllé‐ pések

3 db és 1%:O3 47 db és 19.03%: PM10 10 db 3.95%: benzol 2 db és 0.7%:O3 65 db és 22.73 %: PM10 35 db és 9.6%: O3 48 db és 13.22 %: PM10

‐ nem értékelhető vagy mért adat

2011‐ben az automata mérőhálózat (Esztergom, Dorog és Tatabánya) adatállománya alapján9 „megfelelő” és „jó” minősítést kapott a 3. zóna. Az összesített index alapján sehol nem volt kiváló vagy erősen szennyezett település az országban. A szennyezettségi kategóriát vizsgálva a szén‐monoxid, kén‐dioxid, nitrogén‐oxidok és a benzol komponensekre vonatkozik a legtöbb kiváló besorolás. Továbbra is a nitrogén oxidok, nitrogén‐dioxid és a 10 mikron szemcseméret alatti szállópor miatt szennyezett a városok levegője. Éves határértéket egyik állomáson sem haladta meg az átlagkoncentráció a 3. zónában. A 24 órás egészségügyi határértéket a szállópor koncentrációban mindhárom megyei mérőállomás túllépte több alkalommal is. A dorogi mérőállomáson benzol határérték túllépés 10 alkalommal történt. Az ózon 8h napi max. értéke Tatabányán 35 ! alkalommal ( 80 x lehet túllépni egy évben) volt magasabb a

8

LRK által készített 2011. évi összesítő értékelése hazánk levegőminőségéről a mérőhálózat adatai alapján

9 LRK által készített 2011. évi összesítő értékelése hazánk levegőminőségéről a mérőhálózat adatai alapján

44


HELYZETFELTÁRÁS megengedettnél. A szállópor riasztási túllépések száma Dorogon 10, Esztergomban 8, Tatabányán 3 és 5 esetben történt. Határérték túllépés a 2011. évi nitrogén‐dioxid statisztika 1 órás átlagok alapján az esztergomi mérőállomásnál volt 1 alkalommal. Országos viszonylatban a PM2,5 szállópor komponens esetében 2010‐hez képest nőtt az éves átlagkoncentráció. 2.2.1.c. táblázat: A 2011. évi index szerinti értékelés a megyei automata mérőállomások szerint (Forrás: KTVF) Település Dorog

SO2

NO2

NOx

kiváló

jó

kiváló

Esztergom

kiváló

jó

kiváló

jó

jó

Tatabánya kiváló ‐ nem mérik a szennyezőt

Légszennyezettségi index PM10 PM2,5 Benzol megfe‐ lelő megfe‐ lelő jó

CO

O3

Légszennyezettségi index a legrosz‐ szabb indexű komponens alapján

‐

jó

kiváló

jó

megfelelő

megfe‐ lelő ‐

kiváló

kiváló

jó

megfelelő

jó

kiváló

jó

jó

A két típusú mérőállomás ennyire eltérő minősítései felvetik a kérdést, hogy megfelelő‐e a mérőállomások mennyisége és típusa. A manuális un. RIV mérőállomások kevés komponens értékét mérik, és valószínűleg elavultak, fejlesztésre szorulnak.

2.2.1.7 ábra: Légszennyezettségi zónabesorolás (Forrás: 1/2005. (I.13.) KvVM rendelettel módosított 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet) A megyében az energetika és a nehézipar pontforrásai a legszennyezőbbek. Az ipari eredetű légszennyezés két térségre Tata ‐Tatabánya‐Oroszlány és a Duna menti ipari sávra koncentrálódik (Komárom‐Lábatlan‐Nyergesújfalu‐ Dorog). A megye levegőminőségét döntően befolyásolja a diffúz forrásokból – a közlekedésből, a roncsolt, fedetlen bányakáros területekről, meddőhányók, zagyterek, hulladéklerakók, mezőgazdasági területek kiporzásából – eredő légszennyezés. Roncsolt, részben fedetlen bányakáros területek Tatabánya, Dorog és Oroszlány környékén találhatók.


45

HELYZETFELTÁRÁS A megye sajátos problémája a pernye és meddőhányók, vörösiszap‐tárolók kiporzásából adódó jelentős porterhelés nagyobb szél esetén (10 m/s), amikor 3,5 km‐re is elszállítódhat a por. Több zagytározó kármentesítése, rekultivációja nincs befejezve, potenciális szennyező források Almásfüzitő, Neszmély és Dunaalmás területén vannak. Az almásfüzitői vörösiszap tárolókon veszélyes hulladékot komposztálnak és deponálnak rekultivációs célból. 2011‐ben egy tanulmány alapján felmerült a szigeteletlen kazettáknál a talajvíz szennyezése, mely közvetve a Duna vízminőségét is veszélyezteti. A zöldhatóság ellenőrzései és a monitoring kutak azonban nem mutattak ki szennyeződést. A neszmélyi kb. 33 ha nagyságú VIII. sz. felhagyott tározó kiporzását locsolással csökkenti a tulajdonos. A Bánhidai zagytér rekultivációs tervének jóváhagyása 2010‐re megtörtént (1 m vastagságban takarás és növénytelepítés), valamint 2009‐ ben elkezdődött a mélyszivárgó rendszer építése. A tatabányai zagytér rekultivációs munkáit 2010‐re befejezték, melynek során a zagytér teljes fedése és az övárok megépítése is megtörtént. A felhagyott, részben rekultivált oroszlányi salak és pernye zagytér 100 hektáros területén a fokozottan védett gulipán költése is előfordul. A 86 hektár nagyságú új zagytéren a portalanítást az üzemelő kazettákon vízborítással biztosítják, a szüneteltetett kazettákon mesterséges tó és vízparti növényzet található, ahol kiporzó rézsűk fedését növényzettel mentesítik, továbbá mélyszivárgó rendszer megépítésével az aktív zagytéri zárt védelem biztosított, a rekultivációs terv is elkészült a további lefedésekhez. Az oroszlányi Vértesi Erőmű 2014‐ig még biztosan üzemelni fog. 2005‐től világszínvonalú technológiával tisztítják a füstgázt (nedves mészkő‐gipsz kéntelenítő), amivel a kén‐dioxid leválasztási hatásfok 97‐98%. Korszerűsítése körébe tartozik, hogy 70% szenet és 30% biomasszát használhatna fel az erőmű. A Vértesi Erőműben engedélyezési terv szinten van egy biomassza tüzelésű fűtőmű építése, kizárólag az oroszlányi és bokodi távhőszolgáltatás hosszabb távú biztosítására, melyet a tulajdonos MVM Zrt. saját beruházásként kíván megvalósítani. Ez váltaná ki a jelenlegi szénbázisú villamosenergia termeléshez kapcsolt távhőszolgáltatást 2014. után. Ez mellett egy szelektív hulladék tüzelésű erőmű megvalósíthatóságának vizsgálata is folyik, amely a Vértesi Erőmű jelenlegi telephelyén épülne közép‐ illetve hosszú távon. Bokodon 120 lakás fűtésére, Oroszlányban a bővülő ipari park és lakások fűtésére is alkalmas lesz. Hosszú távú fejlesztési feladat az erőművi 27 %‐os hatásfok javítása (gőzparaméter, tüzeléstechnika, tüzelőberendezés). A LAIR adatai szerint az ország 6. legnagyobb szén‐dioxid kibocsátója. A Tatabánya‐Bánhida Erőmű (hőerőmű) 2005. január 7‐én befejezte működését. Az erőművet az OTrT továbbra is jelöli, mint 50 MW‐nál nagyobb teljesítményű erőművet, mely a területnek és az erőműépületeknek ez irányú újrahasznosítási igényét jelzi. A helyiek, és a város ellenzi az erőmű újbóli beindítását, esetleges bővítését is. A Bakonyi Erőmű Zrt. megbízásából az MVM ERBE Energetika Zrt. elkészítette egy almásfüzitői 2x400 MWe teljesítményű, gázüzemű, kombinált ciklusú erőmű előzetes vizsgálati dokumentációját, az engedélyek beszerzése folyamatban van. A hűtővizet a Duna fogja szolgáltatni. Jelenleg több engedély beszerzése is folyamatban van, köztük az építési engedélyezési terv készítése jelenleg is folyik. Az erőmű első blokkja 2014‐ben, második blokkja 2015‐ben fog beindulni. Az erőmű hatásterülete nem érint lakott térséget. A Tatabányai Fűtőerőmű telephelyén napjainkig többszöri bővítéssel három, egymástól elkülöníthető erőművi üzemrész állt. Az erőmű 2004‐ben jelentős felújításon esett át, így megfelel az igen szigorú környezetvédelmi előírásoknak, és hatékonyabb kapcsolt hő‐ és villamos energiatermelés mellett szilárd és kén‐dioxid emissziója a korábbi értékek töredékére csökkent. A négy darab fűtőolajtüzelésű kazán át lett alakítva alternatív földgáz‐fűtőolaj tüzelésűre. Dorogon 2001 során valósult meg az erőmű modernizációja, vagyis a földgázalapú tüzelésre átállás. A gázturbina füstgázát, valamint a szomszédos gyógyszergyárban hulladékként keletkező biogáz terméket használja fel az erőmű. Ennek hatására radikálisan csökkent a környezetterhelése, a kén‐dioxid, a nitrogén‐oxidok és a por kibocsátása, megszűnt a szén és salak‐pernye szennyezés, mérséklődött az úthálózat terhelése. 2006‐ban a biomassza–‐szén tüzelés megvalósítása jelentette a nagy áttörést, melynek hatására a biomassza aránya jó esetben elérheti a bevitt tüzelőanyag‐hő 80%‐át is.

46


HELYZETFELTÁRÁS Az EDT‐KTVF 2009‐es adatai szerint a megyében 174 db légszennyező objektum található, melynek 18 %‐a IPPC telephely, ezért évente hatóságilag ellenőrzik a helyes szakszerű üzemelésüket, mely biztosítja a határértékek betartását. (2.2.1.c melléklet) Országos viszonylatban az oroszlányi Vértesi Erőmű a 6., az L&P Kft. a 11. a Holcim a 20. legnagyobb szén‐dioxid kibocsátó telephely, regionális viszonylatban a Dunaferr után a 2. legnagyobb a Vértesi Erőmű, 3. az L&P, 8. a Holcim, de a 10‐14. helyen is megyei telephely szerepel. A Vértesi Erőmű a szén‐monoxid kibocsátásban is előkelő 3. helyen volt 2010‐ben, nitrogén‐oxidok tekintetében a 7. volt, kén‐oxidok kibocsátásában pedig a 4. legnagyobb az országban. Viszont sokkal szembetűnőbb, hogy a Vértesi Erőmű 2010‐ben 10,5%‐ban járult hozzá az ország összes kén‐oxid kibocsátásához. 2.2.1.d. táblázat: Üvegházhatású gázok kibocsátása összesítve és ágazatok szerint (KSH Eurostat). Kibocsátás mennyiség ezer tonna széndioxid egyenérték Szennyezőanyag Teljes kibocsátás Energiatermelő iparágak Feldolgozóipar és építőipar Szállítás Ipari folyamatok Mezőgazdaság Hulladékgazdálkodás

Magyarország 2007 75 649 20 415 5 018 12 832 8067 8955 3 871

EU‐27 2007 5 078 387 1 605 795 673 249 980 178 419 382 475 886 149 170

Magyarország 2010 67 679 16 668 3 903 11 870 6 386 8 267 3 687

EU‐27 2010 4 720 878 1 425 346 584 884 930 725 343 130 461 567 141 507

2.2.1.e. táblázat: Légszennyező gázok kibocsátása (Forrás: LAIR) Kibocsátás mennyiség ezer tonna – Szennyezőanyag

Széndioxid Kén‐oxidok Nitrogén‐oxidok Szén‐monoxid Szilárd anyag

Komárom‐ Esztergom megye 2007

Közép‐Dunántúli Régió 2007

Magyaror‐ szág 2007

4 621, 55 5,9 4,25 2,1 0,15

16 156,28 8,3 7,9 29,5 2,49

40 673,1 17,5 36 51,13 4,61

Komárom‐ Esztergom megye 2010 1 992,17 1,62 2,13 1,34 0,064

Közép‐ Dunántúli Régió 2010 4 779,8 4,59 6,96 21,09 1,2

Magyarország 2010

19 051,2 13,46 64,16 34,04 3,27

2.2.1.f. táblázat: A megye legnagyobb szén‐dioxid kibocsátói 2010‐ben (Forrás: LAIR) Szennyezőanyag mennyiség (tonna/év) Telephely Vértesi Erőmű ZRt. Oroszlányi Erőmű Oroszlány L & P Magyarország Kft. Autóal‐ katrész gyártó üzem Tarján HOLCIM Hungária Zrt. Cement gyár Lábatlan Natura Margarin Kft. Margarin gyártó üzem Tatabánya Dorogi Erőmű Kft. Erőmű Dorog Tatabánya Erőmű Kft. Vájárközi erőmű Tatabánya CALMIT HUNGÁRIA Kft. mész‐ gyártó üzem Lábatlan Zoltek Zrt. Műanyag alapanyag és késztermék gyártó üzem Nyergesújfalu Polwerk Élelmiszeripari Gyártó És Forgalmazó Kft. Szákszend SARPI Dorog Kft. hulladékégető Dorog

CO2

NO2

SO2

CO

Szilárd anyag

Szénhidro‐ gén, fluor

721 637,99

1 126,15

1 413,52

911,28

974

1,2

383 317,42

0,127

0,008

0,244

0,313

‐

190 661,96

316,93

125,20

89,86

10,67

0,103

114 345,24

0,063

‐

0,018

‐

‐

113 803,02

146,48

67,29

68,19

1,8

0,025

97 362,17

234,06

1,72

34,58

0,86

17,46

89 249,15

68,61

1,24

37,17

2

‐

61 836,67

36,61

0,169

22,52

2,14

‐

53 165,48

33,66

‐

13,52

‐

31 332,25

31,4

2,61

6,1

0,44

‐


47

HELYZETFELTÁRÁS Szennyezőanyag mennyiség (tonna/év)

Telephely Magyar Suzuki Zrt. Autógyár Esztergom Új Strigon Kft. Fémmegmunkáló üzem Esztergom Csz Kft. Fém szerelvénygyártó üzem Csolnok Impreglon Kft. Felületkezelő üzem Tatabánya Otto Fuchs Hungary Kft. keréktárcsagyár Tatabánya ALFen Kft. Távfűtőmű Almásfüzi‐ tő MK Energo Team Kft. Szent Borbála Kórház Kazánháza Tata‐ bánya Komáromi Távhő Szolgáltató Kft. Hőközpont Komárom Csokonai út Komáromi Kogenerációs Erőmű Kft. Gázmotoros fűtőmű Hartmann Hungary Kft. tojástálca gyártó üzem Ács

CO2

NO2

SO2

CO

Szilárd anyag

Szénhidro‐ gén, fluor

24 266,19

8,37

0,74

4,15

3,2

‐

17 770,61

0,013

0,001

0,012

0,7

‐

11 203,16

0,027

0,001

0,182

0,038

‐

6 330,34

7,21

0,042

13,95

‐

‐

5 504,36

3,17

0,04

7,77

3,82

0,39

5 412,13

18,45

0,013

24,65

0,018

4,04

5 257,86

14,31

‐

18,05

‐

2,65

3 596,70

0,277

‐

0,016

‐

‐

2 757,95

9,81

‐

12,45

‐

1,5

2 555,86

3,8

0,052

24,9

1,9

‐

A megyében a legnagyobb szilárd anyag kibocsátó a nagyigmándi Cornmill Kft. szemestermény tisztító és szárító, utána a lábatlani Holcim. Mivel az Európa Stratégia 2020 tematikus célkitűzései között kiemelt szerepet kap a környezetvédelem, az erőforrás‐hatékonyság, a légszennyezőanyag kibocsátások csökkentése, különösen az alacsony szén‐dioxid‐kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, ezért fontos feladat a további technológiai korszerűsítés támogatása a megyében is, mely elsősorban a tüzelőanyag és nyersanyag felhasználásban fog megjelenni. A közlekedési légszennyezés a közúti közlekedésből ered, ami a megye 256 km hosszú főközlekedési és a 635 km hosszú mellékútjain zajlik. A közlekedésből származó károsanyag‐kibocsátás az ipari emisszióval szemben folyamatosan növekszik. A nitrogén‐dioxid és a szén‐monoxid jelentős része a közlekedésből származik. Ez elsősorban a belterületeken átmenő főutak környezetében jelent fokozott terhelést. Nagyon kedvezőtlen a helyzet az alábbi szakaszokon: M1 autópálya: Csém‐ Kisigmánd ‐ Tatabánya mellett elvezetett szakaszokon, 1‐es főút: Komárom‐ Almásfüzitő‐Tata‐Tatabánya melletti és átvezető szakaszokon, 10‐es főút: Almásfüzitő‐Lábatlan‐Dorog vonalakon, 11‐ es főút: Tát, Esztergom településeket érintően. A Tarjánt is érintő Tatabánya és Tát, valamint Esztergom közötti összekötő utak is jelentősen túlterheltek. A közlekedési eredetű légszennyezés a települések belterületét elkerülő utak kiépítésével, illetve a főutak településeket elkerülő szakaszainak kiépítésével lenne csökkenthető. Jelentős egészségügyi problémákat okoz az elöregedő azbesztszigetelés. Az élet számos területén használták az anyagot kiváló hő‐ és zajszigetelő, valamint tűzvédelmi tulajdonságának köszönhetően. A múlt században Nyergesújfalun termelték nagyobb mennyiségben és a múlt századi fejlődéssel párhuzamosan tömegesen kezdték el használni az élet számos területén. Ugyanakkor később, az azbesztszigetelés elöregedésének következtében, annak környezetbe kerülését követően derült fény annak káros, rákkeltő hatására. A megyében számos épület szigetelése érdekében építették be az azbesztet, melynek elöregedésével egyre nagyobb szennyező forrássá válik a térségben, így ezek eltávolítása, lecserélése egyre sürgetőbb. ZAJ‐ ÉS REZGÉSTERHELÉS A megye területén közúti közlekedésből származó térségi jelentőségű zajterhelés elsősorban az 1. sz. főút, 11. sz. főút, 13. sz. főút és 81 sz. főút belterületi szakaszainak közvetlen környezetében lévő zajtól védendő területeket érinti. Javulás elsősorban a belterületek tehermentesítését szolgáló komplex fejlesztésektől várható, melyek járműtechnológiai, forgalomtechnikai és/vagy hálózatfejlesztésektől az intermodalitás erősítésén át a

48


HELYZETFELTÁRÁS területhasználat változásáig terjedhetnek. Az ország legforgalmasabbHegyeshalom‐Budapest vasútvonal zajterhelése az utóbbi évek korszerűsítései és zajvédőfal‐építések következtében jelentősen csökkent, és tovább is fog javulni a helyzet a Biatorbágy‐Tata vonalszakasz között a 2014‐2015‐ben megvalósuló vasútrekonstrukció következtében. A zöldhatóság adatszolgáltatása szerint a megyét érintő üzemi eredetű zajkibocsátás a jelentősebb termelő létesítményeknél található. A 17 településen található 43 db telephely általában az ipari parkokban koncentráltan van jelen, viszonylag távolabb a lakott területektől, ezért zajtól védendő területeket ritkán érintenek (2.2.1.d melléklet) A zöldhatóság azonban felhívja a figyelmet, hogy a településrendezési tervek helytelenül az ipari parkokhoz közel jelölik ki a védendő létesítmények új telepítési helyét, ezért felülvizsgálatuk javasolt. A légiközlekedés okozta zajhatás a megye két füves, polgári repülőtere környezetét érinti, illetve érintheti. Jelenleg mindkét repülőtér elsősorban sportolási célú, ezért ezek zajterhelése nem jelentős. A kecskédi repülőtér külterületen, Tatabányától 10 km‐re található a Vértes lábánál. A kecskédi repülőtér fejlesztése Kecskéd és Környe távlati tervei között szerepel. A tatai repülőtér jelenleg nem üzemel. A regionális és az országos fejlesztési tervek csak Esztergomnál számolnak kisebb forgalmú, kereskedelmi repülőtérrel. A kistérségi interjú során elhangzott, hogy Agostyánban a lőtér zajhatása komoly terhelést jelent. 2.2.2. SZENNYEZETT TERÜLETEK SZÁMBAVÉTELE Az Országos Környezeti Kármentesítési Program része a szennyezett területek megismerése, a kockázat és a szennyezettség csökkentése, megszüntetése. A Felszín Alatti Víz és a Földtani Közeg Környezetvédelmi Rendszer (FAVI) részeként működő Kármentesítési Információs Rendszerben (KÁRINFO) nyilvántartott tényleges és potenciális szennyezőforrások adatait (VITUKI 2011.) a megyei területrendezési terv helyzetelemzése részletesen feldolgozta. A megyében 66 db folyamatban lévő kármentesítés van, tényfeltárás, beavatkozás vagy kármentesítési monitoring szakaszban. A 2.2.2.a melléklet 1. táblázata a 2007. előtti állapotot mutatja be, a tényfeltárás előtt álló területekről tartalmaz alapvető információkat. Olyan ipari tevékenységet folytató területek szerepelnek, ahol csak a korábbi tevékenységből eredően vélelmezett a szennyezettség, azaz potenciális (lehetséges) szennyező források helyezkednek el. Mint a táblázat alapján látható, igen sok területet vettek nyilvántartásba, melyről csak sejthető, hogy a rajta folytatott tevékenység szennyezheti a talajt és a talajvizet. Több szennyező forrásnál nincs meg az ismert szennyezőanyag mennyisége, a műszaki védelemre vonatkozó adatok. Ezeken a területeken az adatlapok rögzítésekor még nem történtek átfogó vizsgálatok és mérések, alapvetően mérnöki becslésekre és következtetésekre került sor. Ez alapján nem állapítható meg a tényleges szennyezés, de a közelítő becsléseken alapuló mennyiségek térségi jelentőségű szennyezést feltételeznek több iparterületen. Ezek az adatok a településfejlesztéseknél, barnamezős beruházásoknál jelentenek segítséget. Az egykor elavult technológiával üzemelő ipari telephelyek, szénbányák, erőművek zagyterei, vörösiszaptárolók, üzemanyagtöltők, kommunális és veszélyes hulladéklerakók, dögkutak, kommunális folyékony hulladékürítők környezetében vannak a legjelentősebb szennyezőanyagok, melyek felmérése és kármentesítése sürgető feladat Almásfüzitő, Bokod, Csolnok, Dorog, Esztergom, Neszmély, Tatabánya településeken. A VITUKI felhívta a figyelmet több olyan potenciális szennyező forrásra, melyek a többi táblázatban is szerepelnek: • Esztergom 0418 hrsz. alatti volt szovjet katonai gyakorló terület és üzemanyagraktár környéke • Csolnokon a Dorogi Szénbányák Vállalat volt II.sz. akna (GALVACHEM Kft.) környezete • Almásfüzitő és Neszmély vörösiszap depóniái • Bokodi és Bánhidai Erőmű zagyterei


49

HELYZETFELTÁRÁS

2.2.2.1 ábra: A megye szennyezett és kármentesített területei (forrás: FAVI‐KARINFO, VITUKI, EDT‐KTVF 2011.) A VITUKI tájékoztatása szerint az elmúlt években az Esztergom Strázsa‐hegy környezetében végzett tényfeltárás a Nemzeti Park kezelésében lévő területen beavatkozást igénylő problémát nem tárt fel, a tanösvény környezetében esetlegesen a lőszerdomb illetve a domboldalban található tömedékelt üregek kibontása okozhat meglepetéseket. A 2.2.2.a melléklet 2. és 2.2.2.b. melléklet 1. táblázatában a 2007 előtti és utáni tényfeltárások során detektálásra kerültek a szennyező anyagok és elvileg megtörtént a szennyezett terület lehatárolása is, ahol a jelentősebb ipari városok szerepelnek. A legjelentősebb szennyezőanyag az ásványolaj és származékai (Komárom, Környe, Naszály, Dorog, Vértessomló, Nyergesújfalu), a szennyezett olajok (Tokod, Dorog, Komárom, Ácson Mol vezetéksérülés), a lúgok (Almásfüzitői timföldgyár a legnagyobb potenciális szennyező a felszín alatti vizek tekintetében), fémkohászati bontási maradék (Tatabánya), műtrágya (Nagyigmánd) és a szénhidrogének (Dorogi hőerőmű). A 2.2.2.b. melléklet 1. táblázata a 2007. utáni adatok a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezettségét azonosították, így 10 éven belül a dorogi erőműnél és a kecskédi zagytérnél van veszélyhelyzet. Előbbi területen fedett karsztvíz is veszélyben volt, de megtörtént a sikeres műszaki beavatkozás. A táblázatból kiolvasható, hogy a legtöbb szennyezés esetében veszélyeztetett a talajvíz. Egyik szennyezés sem veszélyeztet 10 éven belül természetvédelmi területet és nem érnek el védőterületet, vízbázist. Műszaki beavatkozásra kötelezett: a dorogi erőmű szennyezett területe, az oroszlányi CH szennyezett terület, a kecskédi zagytéri terület, a dorogi AGF kármentesítés és a dági baromfitelep. A következő táblázatból kiderül, hogy ezek közül csak a dorogi területen történt meg a sikeres műszaki beavatkozás. A 2.2.2.b. melléklet 2. táblázata azokat az objektumokat mutatja be, ahol 2007 után megtörtént a kármentesítés. A táblázat a műszaki beavatkozás körülményeinek összefoglalását rögzíti. Az ide tartozó objektumok további kockázatot általában már nem jelentenek, azonban a további területhasználat lehetősége behatárolt lehet a Tatabánya‐Bánhida erőműnél; dorogi erőműnél; az esztergomi volt benzinkútnál; a kisigmándi kamionbaleset területén és a szomódi külterületen.

50


HELYZETFELTÁRÁS Potenciális konfliktusforrások a hazai szénbányászat megszűnését követően a hajdani bányaterekben visszamaradt, illetve későbbiekben elhelyezett hulladékok. A bányák szelektív feltelése, omlások miatt elzárt bányaterek önálló feltelése következtében ellenőrizhetetlen útvonalon indulhat meg a kiszivárgás a bányatérből, szennyezett forrásvizek felszíni megjelenésével. Több kistérség is jelezte, hogy a forrásvizek megjelennek már a belterületen is, fokozva az elégtelen csapadékvíz‐elvezetéssel kapcsolatos gondot. A VITUKI felhívta a figyelmet a bányavágatokra, felszíni és felszín alatti üregekre, tárókra és aknákra, melyek tömedékelése nagy valószínűséggel részben hulladékkal és nem kizárólag inert anyaggal történt. Különösen figyelemreméltóak e tekintetben a Dorogi‐medence hajdani bányaterületei, meddőhányói. A felülvizsgálatot a Bányakapitányságok bevonásával célszerű végrehajtani. A VITUKI adatszolgáltatásként megküldte a 2009‐es dorogi és komáromi kistérségi kutatások tapasztalatait, melyet a 2.2.2.b. melléklet 3.. táblázata tartalmaz. Ezeknek az objektumoknak adatlapon való rögzítésére még nem került sor, azonban figyelemfelkeltésre alkalmas. Ezek a problémás, KÁRINFO‐releváns telephelyek a következők: •

Bana: szeméttelep, szennyvíziszap

•

Komáromban felhagyott üzemanyagtöltő állomások

•

Nagyigmándi régi gépjárműtelep, járműmosó, felhagyott üzemanyagtöltő

•

Almáspuszta: volt hulladéklerakó

•

Naszály: homokbánya hulladékkal van feltöltve

•

Dág: régi benzinkút

•

Dorog: régi fémfeldolgozó, volt szemétlerakó

•

Kesztölc: Lencse hegyi bányatelep, régi tsz.

•

Mogyorósbánya: feltöltött régi aknák, meddőhányók

•

Piliscsév: vörös és kékiszap

•

Sárisáp: 20‐as akna

•

Tokod: szénosztályozó, szénbánya salakhányó, 17‐es akna

•

Tokodaltáró: szemétlerakó, salak‐ és meddőhányó

•

Tát: olajkút, illegális szemétlerakó

•

Annavölgy: régi szenes meddő, szemétlerakó, régi meddőhányó

•

Csolnok: régi meddő és volt salakhányó.

A korábbi kistérségi interjúk során az alábbi szennyező források feltételezettek: •

Baj településen a volt orosz laktanya és volt téglagyár rekultiválandó magánterület kb. 20 ha.

•

2018‐ig rekultivációs feladatok Oroszlányban: városszéli volt szállítóüzem, Kecskéd határában lévő depó.

•

Márkushegyi bánya, mely 2012‐ben bezár.

•

Hulladéklerakó‐rekultivációs kötelezettsége van Kisbér városnak.

•

Tata és Baj közötti volt orosz lőszerraktár részben illegális hulladéklerakó.

•

Neszmély‐Dunaszentmiklós között illegális gumitemető szennyezi az élővizeket.

2.2.3 VÍZKÁRT OKOZÓ ELEMEK, VÍZKÁRELHÁRÍTÁS A megye legfontosabb vízfolyása a Duna, mely mentén meghatározó az emberi jelenlét, hiszen a települések többsége ráépült a folyópartra. A Duna mentén csak Komárom és Esztergom térségében építettek ki árvízvédelmi töltéseket az 1950‐es években (Komárom térségben a meglévő vasútvonal egy szakasza is ezt a célt szolgálja), melyek az árvízi biz‐


51

HELYZETFELTÁRÁS tonság érdekében elengedhetetlenül fontosak. A további szakaszokon magaspart található. Különösen a 2002‐ben levonult árvíz jelzés értékű, mert rámutatott, hogy a természetes magaspartok védképessége az árvízszintek egyre nagyobb mértékű emelkedése miatt már nem megfelelő. Ezeken a területeken is biztosítani kell a térség árvízvédel‐ mét. 2.2.3.a táblázat: Árvízvédelmi szakaszok (Forrás: 10/1997. (VII. 17.) KHVM rendelet 2. melléklete) Az árvízvédelmi szakasz

A folyó, a vízfolyás, a csatorna neve és védvonala

Megjegyzés

8,337

Duna jp.

Árvízvédelmi fal: 1,346 km

14,283

Duna jp.

Magaspart: 4,523 km Vasúti töltés: 4,630

Száma

neve

hossza

01.01

Esztergomi

01.02

Komárom‐ almásfüzitői

A 2006 tavaszán és a 2010 nyarán levonult árvíz jelentősen megközelítette a 2002‐es augusztusi minden idők legmagasabban tetőző árvizét. Komáromot és Almásfüzitőt rendkívüli anyagi ráfordítások és emberi erőfeszítések árán sikerült megvédeni a levonuló árhullámok károkozásaitól. Az árvízi védekezést a vasúti forgalom jelentős korlátozásával lehetett csak megvalósítani, mivel az árvízvédelmi védvonalat a Budapest‐Bécs közötti vasúti pálya alkotja mintegy 4 km hosszon. A vasútvonal jelentős nemzetközi forgalmat bonyolít le, ezért sürgető feladat, hogy a vasútvonalat kiváltsák az árvízvédelmi vonalból. Az érintett területek árvízi biztonságának növelése érdekében az első fordulóban európai uniós forrást nyert a vízügyi igazgatóság 2008‐ban. Ennek keretén belül 2010‐ben elkészült a részletes megvalósíthatósági tanulmány és az ahhoz kapcsolódó gazdasági elemzés. A beruházás elsődleges célja a Komárom‐Almásfüzitő árvízvédelmi szakasz kiépítésével a védvonal hiányosságainak megszüntetése, a védvonal által védett árvízi öblözet területén az elvárt árvízi biztonság létrehozása. A terület érintett lakosainak száma közel 29.000 fő, az öblözetben jelentős ipari és turisztikai létesítmények is találhatók, ezzel szemben a területet védő árvízvédelmi vonal kiépítettsége mindössze 35 %‐os. Ennek 4630 m hosszú része a vasútvonal töltése, amelynek földműve nem felel meg a magassági kiépítési szintnek. A kiépítési hiányosságokból adódóan a mentett oldalon jelentős mértékű fakadóvíz jelenik meg, ami a vasúti pálya biztosítóberendezéseinek működését is ellehetetleníti. A töltésfejlesztés NATURA 2000 területet érint, kompenzációként megvalósul a Concó‐patak torkolati szakaszának élőhely rehabilitációja valamint az ácsi mellékág kotrása. A vasúti pálya új árvízvédelmi vonallal történő kiváltása után az árvízvédekezési munkák és a töltésállékonysági okok miatt elrendelt pályakorlátozásokra nem lesz szükség, mely jelentős költségmegtakarítást jelent majd a vasúti személy‐ és teherszállításban. Hosszú ideje várat magára Esztergom árvízi biztonságának növelése, a város álláspontjának kialakítása a védvonal kapcsán még mindig nem tisztult le. A fejlesztést több változatban előkészítette már a vízügyi igazgatóság. Időközben jelentősen javult a táti öblözet árvízi biztonsága. A 2005‐ben átadott, árvízvédelmi töltésként is funkcionáló elkerülő út megépítésével, valamint az Únyi és Kenyérmezei patak visszatöltésezésével. Egyes kisvízfolyások esetén is szükség volt a szabályozásra a változékony vízhozamok miatt. A Cuhai‐Bakony‐ér szabá‐ lyozása a 60‐as évek közepén történt meg, viszont az elmúlt évtizedben számos alkalommal okozott nagy vízhozamot és árvízi károkat (pl. Réde, Bana, Bakonybánk térsége, M1 autópálya szerkezete) a tavaszi intenzív csapadék és hirtelen hóolvadás. A vízfolyáson árvízi tározók létesítését tervezik, melyek a kárelhárítás mellett szerepet játszhatnak a víz‐ visszatartásban (pl. későbbi öntözés megvalósítása érdekében), vagy éppen a rekreációban. Emellett 2015‐ig elkészül a patak egyes szakaszainak felújítási, jókarba helyezési terve. Közmunkásokkal szervezetten folyik a kritikus szakaszok tisztítása, így a nagyvizek levezetése a kritikus időszakokban biztonságosabbá vált. Az Által‐ér szélsőséges vízjárásának oka a csapadékviszonyokon kívül a vízgyűjtő morfológiai adottságaiban is kere‐ sendő. A Tatai (Öreg)‐tónak az árvizek kezelésében nagy szerepe van. A tó zsiliprendszere a legnagyobb árvizeket is képes lenne kezelni. (Uniós forrás segítségével 2012 novemberére az Által‐ér teljes hosszán elkészült a mederrende‐ zés.) Több vízfolyás jelenlegi állapota nem biztosítja a vizek kiöntésmentes levezethetőségét. Számos településnek még vízkárelhárítási terve sincs, ami nagyon megnehezíti a helyi védekezést. Hiányzik a vízfolyások folyamatos karbantartása, mederrendezésük 10‐15 évenként aktuálissá váló megújítása. A települések belterületi vízrendezéséhez kapcsolódóan a medrek vízbefogadó‐ és vízlevezetőképességének javítása elengedhetetlen. A

52


HELYZETFELTÁRÁS vízgazdálkodási társulatok, a vízügyi igazgatóságok ezekre a feladatokra fordítható forrásai jelentősen beszűkültek az elmúlt évek során. Az állami támogatás a társulatok esetében 2011‐től megszűnt. A közmunkaprogram részmegoldásokat nyújt, hasznos, de az átfogó fejlesztésekhez, a vízgyűjtő/térségi szemléletű beavatkozásokhoz nem elegendő. Területfejlesztés szempontjából a nagyvízi medernek van jelentősége, melyet a 21/2006. (I. 31.) Kormányrendelet határozott meg, és a megyei területrendezési terv is lehatárolta. Az előírások szerint területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. E területeken beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki ugyan az Országos Területrendezési Terv előírásai szerint, viszont az előbb említett rendelet szerint a nagyvízi mederben fekvő települési belterületen történő építmény‐elhelyezés lehetséges, amennyiben megvalósítandó építmény árvíz elleni védelmének biztosítását – ideiglenes védmű kiépítésével – a települési önkormányzat vállalja. A nagyvízi meder területe elsősorban az árvizek biztonságos levezetését szolgálja, ezért minden olyan tevékenységet kerülni kell – így az indokolatlan beépítést is ‐, amely ezt a célt veszélyezteti. Ugyanakkor azt is fontos megemlíteni, hogy vannak olyan területhasználatok, amelyek összhangban vannak az árvízvédelemmel, és egyben fejlesztési lehetőségeket is jelenthet az érintett térségekben. A megyei területrendezési terv ajánlásai között szerepel, hogy a településrendezési tervek készítése során javasolt vizsgálni a terület turisztikai hasznosításának lehetőségeit. Amennyiben az árvízvédelem, valamint a természetvédelem követelményeibe és más jogszabályokba nem ütközik, akkor a szabályozási tervekben célszerű lehetővé tenni a vizekkel összefüggő, közösségi, rekreációs célú építmények (pl. sporthajó kikötők) elhelyezését. Az árvizek pusztító hatásait kivédő műszaki beavatkozások az elmúlt évszázadban elsősorban a vagyonvédelemnek voltak alárendelve. Ennek érdekében a beavatkozások meg‐ változtatták a vízfolyások állapotát, az árterületek jelentős része mentesült az árvízi elöntéstől. Az árvízvédelmi vonalak, mint a vagyonvédelem nélkülözhetetlen műszaki létesítmé‐ nyei, nemcsak térben vágták el a folyókat a környezetüktől, egykori hatásterületeiktől, hanem annak többcélú hasznosí‐ tási lehetőségét is korlátozták. Ugyanakkor a vagyonvéde‐ 2.2.3.1 ábra: Nagyvízi meder Komárom‐Esztergom lem mellett az elmúlt évtizedekben egyre fontosabbá vált megyében (Forrás: KEM TrT Nagyvízi meder övezeti az ökológiai, gazdasági, társadalmi szempontok együttes tervlapjának részletei) figyelembe vétele, melynek egyik bizonyítéka a vízgyűjtő‐gazdálkodási alegység tervek elkészülése. Ezek a változások hosszabb távon visszahatnak az árvízvédelem módszereinek megválasztására, ami ugyanakkor nem növelheti az árvízi kockázat mértékét. A mederszabályozással kapcsolatban meg kell említeni, hogy a szabályozott medrek fenntartási költségei nagyrészt megegyeznek a nem szabályozott medrek fenntartási költségeivel. Ha figyelembe vesszük a természetvédelmi igénye‐ ket is, a szabályozott meder inkább kevésbé tekinthető „hasznos” megoldásnak. Számos esetben alkalmaznak partvé‐ delmi beavatkozásokat a vízfolyások mentén, melyek legtöbbször töltésekhez és a szabályozott medrek fenntartásá‐ hoz szükségesek. A partvédelem számos esetben akadályozhatja az ökoszisztémák zavartalan fejlődését. Amennyiben ezek a partvédelmi beavatkozások célja megszűnik, változik, úgy felmerülhet ezeknek a létesítmények felülvizsgálata, az árvízvédelem és a természetvédelem szempontja.


53

HELYZETFELTÁRÁS BELVÍZVÉDELEM Komárom‐Esztergom megyében az adatok szerint nincsen rendszeresen belvízjárta terület. A megye területét a Szőnyi‐Füzítői belvízvédelmi szakasz érinti, melynek vizeit az azonos nevű csatorna vezeti el. A Szőny‐Füzitői belvízcsatornán 2000–2003. között történtek rehabilitációs munkák, melynek eredményeként a csatorna rendezett állapotú, jól működő rendszerré vált. 1999 óta belvízvédekezésre nem került sor. Nagy mennyiségű csapadék bármikor lehullhat, illetve előfordulhatnak igen csapadékos évek is. Ilyenkor megtörténhet, hogy a kiépült és természetes rendszerek egyszerre nem tudják levezetni a víztöbbletet, melyet a 2010‐ ben bekövetkezett kedvezőtlen időjárási események is példáztak. A túltelített talajok a később lehulló csapadékot is nehezebben tudták befogadni, ezért olyan területeken is megjelent a belvíz, ahol eddig nem volt jellemző. Ahol gyakrabban előfordulnak ezek az események (sík területeken, vízfolyások térségében), ott felmerülhet a tározókapacitás növelése (vagy a vízvisszatartáson alapuló komplex tájgazdálkodás ösztönzése), mely egy szárazabb időszakban felhasználható a mezőgazdasági területek öntözéséhez, és valamennyire ellensúlyozhatók olyan mértékű aszályos időszakok kártételei, mint amilyen kialakult 2012‐ben hazánkban. Külön témakör a belterületi vízrendezés kérdése. Több településen is problémát okozhatnak a rosszul kiépített elvezető rendszerek, a nem karbantartott árkok, eldugult, vagy rosszul megépített átereszek, így egy intenzív zápor után rendszeresekké válhat egy‐egy mélyebb terület elöntése, mely visszatérő káreseményeket okozhat az érintett lakosoknak. Ennek kiemelt fontosságát jelzik a települések fejlesztési szándékai is, hiszen alig van olyan település, ahol ne jeleznék a felszíni vízrendezés fejlesztésének szükségességét. Jelzésértékű, hogy a települések elenyésző része rendelkezik bármiféle tervvel. A megyei területrendezési terv számos ajánlást fogalmazott meg a belterületi vízrendezéssel kapcsolatban, melyeket a településrendezési terveknél javasolt figyelembe venni. Ezek a következők:  A potenciális vízkárok mérséklése érdekében a településeknek vízrendezési programot javasolt készíttetni, mely‐ ben meghatározzák a belvízelvezető árkokkal kapcsolatos feladatokat, azok legfeljebb 3 éves ütemezését és várha‐ tó költségeit. A belvízelvezető rendszerek állapotának folyamatos ellenőrzése végett javasolt e programot legalább 5 évenként felülvizsgálni. E vízrendezési program településrendezéssel összefüggő eredményeit, javaslatait célsze‐ rű a szabályozási tervekbe beépíteni (pl. záportározó, szikkasztó, tározási lehetőség, új árok stb. területbiztosítása).  A településrendezési tervekben javasolt a meglévő külterületi csatornák (üzemi csatornák) vízgazdálkodási területfelhasználási egységbe sorolása, és egyértelmű jelölése.  Fokozott hangsúlyt kell helyezni az üzemi és közárkok „jókarbantartásának” településrendezési eszközökkel törté‐ nő ösztönzésére.  A telkek között futó árkok esetén célszerű vizsgálni az árok áthelyezésének lehetőségét. Amennyiben erre nincsen lehetőség, úgy javasolt megvizsgálni legalább egyoldali fenntartó sáv biztosíthatóságát (közcsatornák esetén leg‐ alább 4 méter, vízfolyások esetén legalább 6 méter). A szükséges intézkedések megvalósulását a helyi építési sza‐ bályzatban szereplő előírásokkal indokolt garantálni.  Meglévő árkok esetén célszerű a településrendezési tervben előírni a kapubejárókhoz létesítendő átereszek jelle‐ gét, elhelyezésének főbb szabályait.  Javasolt a település helyi építési szabályzatába beépíteni, hogy amennyiben az építési telek csak vízfolyáson épített magánhíddal közelíthető meg, úgy új magánhidat a vízfolyás kezelőjével egyeztetetten javasolt létesíteni.  A településeknek saját érdekükben javasolt megkövetelniük a szabvány szerinti árok létesítését. Javasolt ezt a követelményt a település helyi építési szabályzatába beépíteni.

54


HELYZETFELTÁRÁS Speciális esetnek tekinthető az újra éledő források problematikája. Amikor még éltek a források, a természetes rendszerek elvezették a vizeket, ugyanakkor az intenzív bányászat következtében elapadtak a források, a kapcsolódó elvezető rendszerek feleslegessé váltak, melyeket tulajdonképpen elépítettek. A bányák bezárása viszont kedvező hatással volt a karsztvizek szintjének, és általában a felszín alatti vizek szintjének emelkedésére. Ennek következtében a Gerecse és a Vértes térségében számos helyen ismét feléledtek a korábban elapadt források. Ez a probléma különösen Tata városát érinti, ahol meg kívánják oldani a források kezelését, elvezetését, vagy hasznosítását. Az NKI tájékoztatása szerint meg kell oldani a dunaalmási Lilla‐ és Csokonai‐forrással kapcsolatos problémákat, valamint foglalkozni kell az esztergomi Törökfürdői‐forrással, Mala‐forrással és a Kis‐ Duna ág partfalában visszatérő ún. szökevényforrásokkal is. ÚJ SZEMLÉLET A VÍZKÁRELHÁRÍTÁSBAN Az utóbbi években változás következett be a vízkárelhárítás filozófiájában. A vagyonvédelmet, mint kizárólagos célkitűzést az ökológiai, gazdasági, társadalmi és vagyonvédelmi célok integrált kezelésének célkitűzése váltotta fel, melynek egyik bizonyítéka a vízgyűjtő‐ gazdálkodási alegység tervek elkészülése. Ezek a változások visszahatnak az árvízvédelem eszközrendszerére: a jövőben területileg differenciáltabb, az adottságokat, meglévő és lehetséges – a társadalom fejlődését elősegítő – használati módokat, a védelmi elvárásokat és a környezeti‐gazdasági fenntarthatóságot egységben kezelő megoldásokra van szükség. Az Európai Unió 2007‐ben elfogadta a 2007/60/EK irányelvet az árvízi kockázatok felméréséről, értékeléséről és kezeléséről, amelyhez Magyarország is 2.2.3.2 ábra: Elöntéssel veszélyeztetett épített környezet csatlakozott. Az irányelv célja, hogy keretet adjon az árvízi és a természetvédelmi területek (Forrás: KÖTIKÖVÍZIG) kockázatok felmérésére és kezelésére az árvizekkel kapcsolatos, az emberi egészségre, a környezetre, a kulturális örökségre és a gazdasági tevékenységre gyakorolt káros következmények csökkentése érdekében, valamint a lakosság felkészítése és veszélyérzetének tudatosítása, információk átadása, bevonása az előzetes felmérésekbe és döntéshozatalba.10 Az irányelvben rögzített feladatok a KEOP támogatás keretében három fázisban valósul meg. A 2012 márciusában készült országjelentés szerint11 a I. fázis 2010 szeptemberében zárult le, melynek során megtörténtek a szükséges módszertani előkészítések. A II. fázisban történt meg az előzetes kockázatbecslés és az országos veszélytérképezéshez szükséges adatok beszerzése, illetve előállítása. Ebben a szakaszban kiválasztott mintaterületen veszély‐ és kockázati térképek és kockázatkezelési tervek is készülnek. A III. fázisban (2013 végéig) készülnek el az országos veszélytérképek, a kockázati térképek és a stratégiai

10 Dunai Ferenc: Az Európai Parlament és Tanács 2007/60/EK irányelve az árvízi kockázatok felméréséről értékeléséről és kezeléséről (www.edukovizig.hu/files/2009_03_19_AIofogl.ppt) 11 Előzeteses kockázatbecslés ország jelentése – (www.kotikovizig.hu/doksik/akk/elozetes_kockazatbecsles_orszagjelentes.pdf)


55

HELYZETFELTÁRÁS kockázatkezelési tervek az elöntésnek kitett területekre. A stratégiai tervek elfogadását követően kezdődhet el a helyi árvízkockázat‐kezelési tervek kidolgozása és végrehajtása, a pénzügyi lehetőségektől függően (2015 végéig). A második szakaszhoz kötődően az előzetes kockázatbecslést el kellett végezni valamennyi típusú elöntésre (a folyók mellett a kisvízfolyásokra, belvizekre), valamint le kellett határolni a múltban bekövetkezett jelentős árvizek alapján a jelentős kockázatú területeket. Ennek meghatározásánál az EU elvárásainak megfelelően figyelembe kell venni az emberi, környezeti szempontokat, a gazdasági tevékenység és a kulturális örökség szempontjait. Az elemzés szerint mivel ilyen felmérés még nem készült, ezért jelentős kockázatú területként a már korábban meghatározott ártéri öblözetek területei, a belvízvédelmi szakaszok területei és a kisvízfolyások jelentős kockázatú szakaszai kerültek figyelembe vételre. Az előzetes kockázatbecslés országjelentéséhez készült térkép szerint a megye a legkevésbé veszélyeztetett területekhez tartozik az árvízi eseményeket tekintve: egyedül Komárom és Esztergom városának térségében vannak olyan kisebb kiterjedésű területek, ahol az árvíz kereskedelmi, ipari területeket, illetve lakott területeket veszélyeztethet. A nagyobb térségben jelentős kiterjedésű veszélyeztetett területek egyedül Győr‐Moson‐ Sopronban, Győr városától délre, dél‐keletre találhatók. A vizsgálatok az ún. történelmi események alapján jelentős kockázatúnak határozta meg a Cuhai (Bakony)‐ér, a Concó, a Szent‐László‐víz megyét érintő teljes szakaszát, valamint a Galla‐patak felső szakaszát. A kapcsolódó tervek – mint fentebb láthattuk – 2015 végéig fognak elkészülni.

2.3. KOMMUNÁLIS INFRASTRUKTÚRA 2.3.1. VÍZELLÁTÁS A megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv (NSZSZ) adatai szerint a megyében 23 szolgáltató biztosítja a vezetékes ivóvízellátást, ebből a legnagyobb a települések mintegy 4/5‐én szolgáltat ivóvizet (Észak‐Dunántúli Vízmű Zrt. (ÉDV)). A jelentősebb szolgáltatók között megemlítendők még a Duna‐menti Regionális Vízmű Zrt. (Pilismarót, Dömös), a Hétforrás Kft. (Nyergesújfalu, Lábatlan, Süttő, Bajót, Nagysáp, Bajna, Epöl), a Treszner L.V.G Kft. (Almásfüzitő‐Kiskolónia), Alfen Kft. (Almásfüzitő‐Nagykolónia és gyártelep), Vizák Kft. (Komárom, Ács), Pannon Víz Zrt. (Bana) és a Fejér Víz Zrt. Bicskei Üzemmérnöksége (Szárliget). 2013‐tól a víziközmű törvény jelentős változásokat hoz majd a szolgáltatást ellátók rendszerében, csökkenti a szervezetek számát, egységesebbé és biztonságosabbá téve a szolgáltatás színvonalát. Az ivóvízellátást a megye döntő részén állami tulajdonban lévő regionális vízi közművek, öt településen önkormányzati tulajdonban lévő egyedi kutas vízi közművek biztosítják. Az ivóvíz nagyobb aránya felszín alatti kutakból, karsztvízből származik és mintegy 60 települést lát el, a Duna menti településeken viszont parti szűrésű kutak biztosítják az ivóvízellátást. Az ivóvízbázisokat a „felszíni vizek” fejezet tartalmazza. A megyében több regionális ivóvízhálózat is található. A Tatabánya‐Oroszlány regionális ivóvízellátó rendszer behálózza a megye dél‐nyugati, és középső részét, így ehhez a rendszerhez tartoznak a Kisbéri, Tatai, Tatabányai és Oroszlányi kistérség települései, illetve ide kapcsolódott néhány Fejér megyei település is. A rendszer működését nagyrészt karsztvíz kutak biztosítják, de Bábolnán helyi rétegvizes vízbázisok is vannak. A dorogi regionális vízmű vízbázisát nagyrészt a tokodaltárói ereszkék, a Dunára telepített Prímás szigeti partiszűrésű csápos kutak és ablakos kút, valamint a dorogi és a sárisápi mélyfúrású kút karsztvíz készlete jelenti. A szolgáltatott ivóvíz jó minőségű. A megyét érinti a bicskei regionális vízellátó rendszer, hiszen a hálózatot a tatabányai XIV/A vízbázis látja el ivóvízzel. A vízmű nagykiterjedésű vízvezeték hálózaton keresztül juttatja el a jó minőségű karsztvizet Komárom‐Esztergom megye néhány településére, valamint társvállalati értékesítéssel Pest és Fejér megyei településekre. Komárom‐Esztergom megye további településein egyedi kúttal történik a vízellátás: Kocs, Kis‐igmánd, Nagyigmánd, Héreg, Pilisszentlélek. E települések biztonságos és jó minőségű ivóvízzel történő ellátását is feladatául tűzte ki az ÉDV ZRt. regionális rendszerre kapcsolással. A tervek elkészültek. A KSH adatai szerint a megye lakásainak 94,6%‐a volt bekapcsolva az vezetékes ivóvíz szolgáltatásba 2010‐ben, ami közel hasonló az országos átlaghoz (94,9%). Valamennyi település belterületén teljes körű a vezetékes ivóvíz szolgáltatás, hiányosságok elsősorban a külterületi lakott helyeken jelentkeznek: a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NEKI) Észak‐Dunántúli kirendeltségének adatai szerint öt település hét külterületi lakott helyén nincs kiépült vízellátó rendszer, ami 135 lakás 368 lakóját érinti (Lásd: 3.2.1.a táblázat).

56


HELYZETFELTÁRÁS VÍZMINŐSÉG Bár a megyei lakosság többsége számára elérhetővé vált az ivóvíz, egyes helyeken a felhasználás végpontjában nem felel meg a minősége az uniós elvárásoknak. A szennyezés oka komplex:  Régen a vízfeltárást inkább mennyiségi oldalról biztosították, a ma releváns szennyező komponenseket nem mér‐ ték.  Szerves és nem szerves szennyező anyagok jelenléte a vízadó rétegekben‐ természetes előfordulás, vagy szennyező emberi tevékenység következménye.  Meglévő tisztítási technológia nem megfelelő hatásfokkal működik, elavult (általában 80‐90‐es években épültek).  Néhány esetben nincs tisztítási technológia a rendszerben.  Másodlagos szennyeződés az elosztóhálózatban.  Túldimenzionált elosztó hálózatok, pangó vizek, rossz nyomásviszonyok. Az Európai Unió emberi fogyasztásra szánt ivóvíz minőségre vonatkozó követelményeit a Tanács 98/83/EK irányelve tartalmazza. A Magyar Köztársaság és az Európai Közösség közötti, 1991‐ben aláírt Európai Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvénnyel összhangban került sor az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló új 201/2001. (X. 25.) Kormányrendelet megalkotására. Ez a rendelet alapvetően megváltoztatta a vízellátással kapcsolatos szabályozást. Az addigi vízminőségi szabványokat hatályon kívül helyezte, és az új követelményekhez igazodó szabályozást hozott létre. A Kormányrendelet meghatározza a szolgáltatás végpontját, a rendszeresen, illetve időszakosan végzendő vizsgálatok számát, a vizsgálandó paraméterek körét. Hatálya kiterjed az emberi fogyasztásra szolgáló víz (ivóvíz) minőségi követelményeire és a vízminőség‐ellenőrzés rendjére. 2005‐ben, majd 2009‐ben megjelent a 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet módosítása, mely a követelmények teljesítésével érintett települések listáját módosította. E településeken a korábbi szabályok alapján már 2009. vége óta jó minőségű víznek kellene folynia az uniós vállalásunknak megfelelően, azonban a programban elmaradások vannak. Hazánkban a leggyakoribb hiba a magas mangán, arzén, vas, ammónium és nitrit koncentráció. A 201/2001. (X.25.) Kormányrendelet 6. melléklete szerint Almásfüzitő, Kocs és Mocsa településeken az ammónium koncentráció meghaladja 0,5 mg/l‐t, Kocson a vas a 0,2 mg/l‐t. A jogszabály nem tartalmazza Naszály és Nagyigmánd települést, ugyanakkor az ÉDV véleménye alapján a település ivóvizében szintén magas volt az ammónium koncentráció. Az első ütemben, 2010‐ben megépült a távvezeték Mocsa, Naszály és Almásfüzitő felé, Kocs felé (II. ütem) pedig folyamatban van az építése. A településeket a Tatabánya‐Oroszlány Regionális Vízműrendszerhez kapcsolták/kapcsolják. Az ÉDV jelezte, hogy Almásfüzitő a megépült távvezetéken még nem veszi át a karsztvizet. Az NSZSZ adatai szerint a településen két egymástól független rendszer működik, ahol a helyi szolgáltató önerős beruházással már korábban víztisztító berendezést épített be, mellyel javított a víz minőségén. A település szorgalmazza a karsztvíz bevezetését, a vízellátó rendszer fejlesztésére tervek készültek. Több véleményező is jelezte, hogy az ivóvízzel ellátott külterületi lakott helyek egy részénél szintén minőségi probléma jelentkezik. Az NKI adatai szerint hat település tizenegy pusztájában, majorságában van jelen a probléma, és közel 700 embert érint. Oka a nem megfelelő minőségű vizet szolgáltató helyi vízbázis, és a régi, rossz műszaki állapotú elosztó hálózat. Az NSZSZ véleménye szerint ez a helyzet megnyugtató módon csak a regionális ivóvízellátó rendszerre való rácsatlakozással, vagy ahol ez nem megoldható, a megfelelő víztisztító berendezés beépítésével (és a hálózat felújításával) lenne megoldható. Erre vonatkozóan már vannak kezdeményezések: az ÉDV adatai szerint Nagyigmánd egészséges ivóvízzel történő ellátására már elkészültek a tervek, így az Ete felől létesítendő távvezeték megépítésével érintenék a rossz minőségű ivóvízzel rendelkező pusztákat is.A megye országos viszonylatban nagyon jó helyzetben van az 2.3.1.1 ábra: Vezetékes ivóvízzel kapcsolatos problémák ivóvízellátás minősége szempontjából. A megye területén (Forrás: NEKI, NNSZ adatai alapján saját szerkesztés)


57

HELYZETFELTÁRÁS ugyanis hatalmas kiterjedésű karsztterületek találhatók, amelyek folyamatosan, nagy mennyiségben biztosítják a tiszta ivóvizet és ugyancsak előny, hogy a Duna mentén lerakódott természetes kavicsrétegek is lehetővé teszik tiszta ivóvíz előállítását a parti szűrésű kutakon keresztül. Az országos állapotokkal összehasonlítva az ivóvíz minőségének problémája csak kevés települést és lakost érintenek (ezek megoldása is folyamatban van), szemben pl. az Alföldi megyékkel, ahol a települések jelentős százalékát érinti a feladat, több helyütt még meg sem kezdődtek a beruházások. 2.3.1.a táblázat: Ivóvízellátással kapcsolatos problémák külterületi lakott helyeken (Forrás: NEKI Észak‐dunántúli Kirendeltsége) Külterületi lakott hely

Központi település

Alsóvasdinnyepuszta

Tárkány

Apátipuszta

Ete

Bikolpuszta

Süttő

Csemerházapuszta

Bábolna

Farkaskútpuszta

Bábolna

Felsővas‐ dinnyepuszta Gelegényespuszta Jegespuszta

Bakonyszombathely Ács

Melkovicspuszta

Nagyigmánd

Nagyherkály

Komárom

Ölbőpuszta

Bábolna

Somodorpuszta

Szomor

Szentmihályi Iskola‐ sor

Nagyigmánd

Szőke‐puszta

Nagyigmánd

Szőlőhegy Újpuszta Újszálláspuszta Vaspuszta

Súr Kisigmánd Komárom Ács

Tárkány

Lakásszám 29 16

Jelenlegi vízellátás Helyi vízbázis

Helyi vízbázis

32 18

Lajtos kocsi Helyi vízbázis

38

Helyi vízbázis

43

Helyi vízbázis

8 24 14

Közkút Közkút Helyi vízbázis

13 17

Egyedi fúrt kút Helyi vízbázis

30

Helyi vízbázis

30 32 22 21 22 14

Helyi vízbázis Helyi vízbázis Közkút Helyi vízbázis Egyedi fúrt kút Közkút

Probléma Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Nincs vízellátó rendszer Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Nincs vízellátó rendszer Nincs vízellátó rendszer Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Nincs vízellátó rendszer Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Elavult, rossz állapotú elosztó hálózat Nincs vízellátó rendszer Vízminőségi problémák Nincs vízellátó rendszer Nincs vízellátó rendszer

Szolgáltató Darázs Kft. Bábolna Brojler Kft. Hétforrás Kft. Bábolna Zrt., Agrotrust Kft. vagy T‐Sáma Kft. Bábolna Baromfite‐ nyésztő Farm Kft. Vasdinnye Brojler Kft. Önkormányzat BA‐VA Szolg. Kft. Önkormányzat Solum Mg Szolg. Kft. Egyetértés Mg. Szö‐ vetkezet vagy Nagy Tibor Pilis Táj Zrt. Önkormányzat Komáromi Mg. Zrt. Önkormányzat Komáromi Mg. Zrt. Önellátó Önkormányzat

58


HELYZETFELTÁRÁS 2.3.2. SZENNYVÍZELVEZETÉS, TISZTÍTÁS, SZENNYVÍZ ÉS SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS A megye 76 településéből jelenleg 61 település rendelkezik kiépített szennyvízelvezető hálózattal (9 településen jelenleg kiépítés alatt áll), és 34 szennyvíztisztító üzemel. A szolgáltatást a megyében öt szolgáltató végzi, a legnagyobb az ÉDV Zrt., mely 41 településen végez csatornaszolgáltatást. Az Európai Közösség a 91/271/EGK irányelvben szabályozza a települési szennyvízkezelésre vonatkozó végrehajtandó feladatokat, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Irányelv 2.000 lakos egyenérték (LE) szennyezőanyag‐terhelés felett kötelező feladatként írja elő a tagállamok részére a települések szennyvizeinek gyűjtését és tisztítását, és az egységes végrehajtás érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. Ezeket a kívánalmakat testesíti meg a Nemzeti Települési Szennyvíz‐elvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002 (II. 27.) Korm. rendelet, mely egyúttal meghatározta az egyes szennyvízelvezetési agglomerációkat is. A rendeletet két évente kell felülvizsgálni, a legutóbbi nemrég történt meg. A jogszabály 6. melléklete szerint jelenleg a megye 10 agglomerációja rendelkezik megfelelő szennyvízelvezető‐ és tisztító rendszerrel (ez 16 települést és közel 110.000 lakost jelent). Ezzel az országban és a térségben is a 2. legjobb helyen áll a szennyvízhálózat kiépítettségében a lakosság és települések arányát tekintve. A megyénél jobb a kiépítettség Veszprém megyében. 2.3.2.a táblázat: Megfelelő szennyvízelvezető‐ és tisztító rendszerrel rendelkező agglomerációk száma megyénként (Forrás: 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet 6. melléklete)

Baranya Békés Borsod‐Abaúj‐Zemplén Fejér Győr‐Moson‐Sopron Hajdú‐Bihar Heves Jász‐Nagykun‐Szolnok

Megfelelő szennyvízelvezető‐ és tisztító rendszerrel rendelkező agglomerációk száma 5 4 2 5 6 1 5 3

Komárom‐Esztergom

10

Megye*

Érintett települések száma

Érintett lakosok száma

11 5 6 8 46 1 10 3

22 679 47 381 4 821 29 887 135 928 15 317 18 424 15 407

16

109 140

Pest 7 7 Veszprém 9 40 *Megjegyzés: A fel nem sorolt megyékben nincs ilyen agglomeráció – 2012.szeptember 20‐ai állapot

62 160 169 677

A megyét érintő 10.000 LE – 15.000 LE osztály agglomerációi közül négy késésben van a fejlesztésekkel, mivel annak 2010. december 31‐ig meg kellett volna történnie. A tatai és tatabányai szennyvíztisztító telep fejlesztése várhatóan 2013‐ig megtörténik, és folyamatban van a kisbéri szennyvízelvezető agglomeráció fejlesztése is, így a feladatok – késve ugyan – de teljesülni fognak. Megjegyzendő, hogy Pilismarót és Dömös települések a Váci agglomerációhoz tartoznak. E településeken megfelelően kiépült a szennyvízelvezető rendszer, azonban ez nem igaz az agglomeráció egészére, ezért szerepelnek a rendeletben. A 2000‐10.000 LE osztályba tartozó agglomerációk (határidő: 2015. dec. 31.) közül a bakonyszombathelyi és a csépi agglomerációk szennyvízelvezető rendszere épül. Amennyiben mindez megtörténik, akkor elmondható, hogy Komárom‐Esztergom megye minden 2000 LE feletti településén teljesülni fog a Nemzeti Szennyvízkezelő Program szerinti ellátási kötelezettség. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a korábban kiépített rendszerek tisztítóműve a követelményeknek megfelelően működik. A megyében 14 kisebb szennyvíztisztító mű technológiai fejlesztésének szükségességét határozta meg a rendelet. Ezek a fejlesztések még nem indultak el, csak néhány település jelezte elképzelés szintjén. A nyergesújfalui Eternit telep műszakilag leromlott szennyvíztisztítójára hívja fel a figyelmet az NNSZ, melynek szennyvize gyakorlatilag tisztítatlanul kerül a Dunába, nem messze a város ellátását biztosító vízbázistól.


59

HELYZETFELTÁRÁS 2.3.2.b táblázat: Szennyvízelvezetési agglomerációk (Forrás: 25/2002 (II. 27.) Kormányrendelet – 2012. szeptember 20‐ ai állapot) AGGLOMERÁCIÓS OSZTÁLY

AGGLOMERÁCIÓ KÖZPONTJA

AGGLOMERÁCIÓS TELEPÜLÉSEK

HATÁRIDŐ

Megfelelő szennyvízelvezető rend‐ szerrel rendelkező 2000 LE feletti agglomerációk

Dorog Dunaalmás Esztergom Komárom Naszály Oroszlány Bábolna Süttő Bokod Leányvár

Dorog, Tokodaltáró Dunaalmás, Neszmély Esztergom Komárom Naszály Kecskéd, Oroszlány Bábolna Süttő, Lábatlan (Ny) Bokod Kesztölc, Piliscsév, Leányvár

‐

Kisbér

Bakonysárkány, Kisbér, Vérteskethely

Tata

Tata, Baj

Agglomerációk 10.000 és 15.000 LE közötti szennyvízterheléssel, nor‐ mál területen

Ászár,

Környe, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős Dömös, Pilismarót

Tatabánya Vác Ács

Ács

Bakonyszombathely

Bakonyszombathely,

Bársonyos, Kerékteleki Bana (KEM) Bőny, Mezőörs, Rétalap (GYMS)

Bana

Agglomerációk 2000 ‐ 10 000 LE közötti szennyvíz‐ terheléssel, normál területen

2010. december 31.

Csép Dad Gyermely Kocs Lábatlan Mocsa Nagyigmánd Sárisáp Süttő Szomód Tardos

Csép, Ete, Tárkány Dad, Kömlőd Gyermely, Szomor Kocs

2015. december 31

Lábatlan, Nyergesújfalu Mocsa Nagyigmánd, Kisigmánd Annavölgy, Sárisáp Lábatlan nyugat, Süttő Dunaszentmiklós, Szomód Tardos, Vértestolna

A rendelet nem tartalmazza a 2000 LE alatti településeket, ugyanakkor több előírás is vonatkozik rájuk. Ezeken a településeken szakszerű közműpótlók (egyedi gyűjtés vagy kezelés, közterületi gyűjtés) kiépítésével javasolt megoldani a szennyvízelhelyezést. A megyében nyolc 2000 LE alatti település található. Bakonybánk és Réde támogatást nyert a beruházásra, e települések korábban agglomerációs településcsoportot alkottak. Ácsteszér, Úny és Csatka többször pályázott, de csak Ácsteszér kapott támogatást (közbeszerzési eljárás lezárult). Fontos kérdés a csatornára rákötött lakások aránya, mert az Országos Vízgyűjtő‐gazdálkodási Terv célkitűzései szerint 2015‐re el kell érni a 92% feletti rákötési arányt valamennyi közcsatornával ellátott településen. A megye ebből a szempontból is igen jól áll az országos átlaghoz képest: a 2010‐es KSH adatok szerint a megye lakásainak 80,3%‐a rákötött a hálózatra, míg az országos arány mindössze 72,5%. A közműolló az Oroszlányi kistérségben a legzártabb, ahol a közüzemi szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások aránya megközelíti a 96%‐ot, de magas a rákötött lakások aránya a Komáromi kistérségben is. A közműolló ugyanakkor a Kisbéri kistérségben a legtágabb (41,6%), mert itt található a csatornával ellátatlan települések többsége. Több, csatornahálózattal rendelkező település esetén az is probléma, hogy a rákötések aránya nem éri el amin. 92%‐ot, ezért továbbra is ösztönözni kell a rákötéseket, akár kedvezményekkel, akár a talajterhelési díj bevezetésével. Megemlítendő még, hogy egyes esetekben hiába a

60


HELYZETFELTÁRÁS jogszabály szerinti megfelelő kiépítettség, ennek ellenére is találhatunk közművesítetlen területeket. Az NSZSZ a csatornázatlan Esztergom‐Búbánatvölgyre és a Szamárhegy térségére hívja fel a figyelmet, ahol a növekvő kiköltözők vízellátásukat egyedi kutakból oldják meg és a keletkező szennyvizek egyre nagyobb mértékben terhelik talajt, és a talajvizet (közművesítésre készültek tervek). 2.3.2.c táblázat: Közüzemi szennyvízcsatorna‐hálózatba és vezetékes ivóvíz‐hálózatba bekapcsolt lakások aránya Komárom‐Esztergom megye kistérségeiben, 2010, KSH Kistérség

Közüzemi ivóvízvezeték‐hálózatba

Közüzemi hálózatba

szennyvízcsatorna

Közműolló (% pont)

bekapcsolt lakás, % Dorogi

93,2

80,1

13,1

Esztergomi

93,8

74,8

19,0

Kisbéri

90,5

48,9

41,6

Komáromi

97,7

89,9

7,8

Oroszlányi

97,9

95,7

2,2

Tatabányai

95,0

84,0

11,0

Tatai

92,8

75,4

17,4

Teljes megye

94,6

80,3

14,3

2.3.2.1. ábra: A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és 2.3.2.2. ábra: Szennyvízelvezető hálózatra rákötött telepü‐ tisztítási Megvalósítási Program jelenlegi állása Komá‐ lések aránya 2010‐ben (Forrás: KSH) rom‐Esztergom megyében (Forrás: NNI, NNSZ, ÉDV Zrt. adatai, és a 25/2002 (II. 27) rendelet alapján saját szer‐ kesztés (Forrás: KSH) Azokon a településeken, ahol nincs szennyvízelvezetés, ott szikkasztással, illetve elszállítással történik a „szennyvízkezelés”. Az elszállított folyékony települési hulladék mennyisége 2007 óta folyamatosan csökken, 2007‐hez képest 2010‐re közel 60%‐ára esett vissza, köszönhetően a szennyvízkezelés bővülésének, rákötési arányok növekedésének. A folyékony települési hulladék mennyisége a meglepő KSH adat ellenére várhatóan csökkenni fog a következő évtizedben, de csak lassan, hiszen a beruházások is vontatottan zajlanak. Az ÉDV kezelésében lévő tisztítóművek közül a tatai, esztergomi, dorogi, gyermelyi szennyvíztisztító telep és a tatabányai Szentgyörgy‐pusztán lévő szennyvíziszap kezelő telep fogad, és előkezel szennyvíztisztításból származó iszapot. Ezeket az iszapokat engedéllyel rendelkező cégeknek adják át mezőgazdasági hasznosításra. A mezőgazdasági elhelyezés kifejezetten pozitív, a fenntartható fejlődés alapelveivel és az EU direktívákban megfogalmazottakkal összhangban levő megoldás, ha az összetétele nem akadályozza a mezőgazdasági felhasználást. A megyei növény‐ és talajvédelmi igazgatóság jelezte, hogy nincsen a megyében mezőgazdasági hasznosítás, ezért valószínűsíthető, hogy a keletkező iszapot a környező megyékben hasznosítják. A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének


61

HELYZETFELTÁRÁS szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet tartalmazza az iszapok talajvédelmi és vízminőség‐védelmi minőségi követelményeit. Várható, hogy a Tatabányán létesülő biogáz üzemben is fel fogják használni a szennyvíziszapot. 2.3.3. ENERGIAELLÁTÁS Az elmúlt években az energiaközmű hálózathoz való kapcsolódás emelkedése jellemezte a megyét (lásd 2.3.3.a. táblázat). A növekedés különösen a gázfogyasztók számát tekintve jelentős: 2010‐ben mintegy 33%‐kal haladta meg a 2000‐es értéket (mind a háztartási, mind az összes gázfogyasztók számát tekintve). A vezetékes gázellátás a megye valamennyi településén elérhető. A távfűtés jelentősége a megyében országos összehasonlításban igen magas: bár a hálózatba bekapcsolt lakások száma enyhén csökkenő tendenciát mutat, arányuk jelenleg is mintegy 30%‐os, ami az országos átlag kétszerese. 2.3.3.a. táblázat: A szolgáltatott villamos energia mennyiségének alakulása Komárom‐Esztergom megyében ÉV

2000 2006 2007 2008 2009 2010

HÁZTARTÁSOK RÉSZÉRE SZOLGÁLTATOTT VILLAMOSENERGIA MENNYISÉGE (1000 KWH) 325 739 373 501 368 214 381 781 371 653 356 932

AZ EGY FŐRE ESŐ HÁZTARTÁSI VILLAMOSENERGIA‐ FOGYASZTÁS MÉRTÉKE (KWH/FŐ) 1 044,82 1 186,06 1 169,52 1 213,74 1 185,72 1 144,30

SZOLGÁLTATOTT VILLAMOSENERGIA MENNYISÉGE (1000 KWH) 1 185 653 1 548 656 1 680 781 1 652 999 1 476 830 1 518 944

AZ EGY FŐRE ESŐ VILLAMOSENERGIA‐ FOGYASZTÁS MÉRTÉKE (KWH/FŐ) 3 803,03 4 917,78 5 338,48 5 255,13 4 721,25 4 869,64

A villamosenergia‐fogyasztás alakulását a megyében – az országos trendekkel összhangban – az ezredforduló óta folyamatos növekedés jellemezte (2.3.3.a. táblázat), ami a gazdasági válság következtében torpant meg. Míg azonban az ipari felhasználás terén a mélypontot a 2009‐es év jelentette, a háztartások fogyasztásának csökkenése 2010‐ben is folytatódott. Az egy főre eső villamosenergia‐felhasználás Komárom‐Esztergom megyében jelentősen meghaladja az országos átlagot (2010‐ben 43; a válság előtti években 50%‐kal volt magasabb). A különbség oka elsődlegesen az intenzív ipari tevékenység; az egy főre eső háztartási felhasználás csupán 4%‐kal több az országosnál. 2.3.3.b. táblázat: A szolgáltatott vezetékes gáz mennyiségének alakulása Komárom‐Esztergom megyében ÉV

2000 2006 2007 2008 2009 2010

ÖSSZES SZOLGÁLTATOTT VEZETÉKES GÁZ 3 MENNYISÉGE (1000 M ) 230 439 308 659 295 778 310 950 324 419 339 372

HÁZTARTÁSOK RÉSZÉRE SZOLGÁLTATOTT GÁZ 3 MENNYISÉGE (1000 M ) 83 544 118 439 99 292 97 829 89 211 86 996

EGY FŐRE ESŐ VEZETÉKES GÁZFOGYASZTÁS 3 MENNYISÉGE (M ) 739,14 980,15 939,45 988,56 1 035,03 1 088,01

EGY FŐRE ESŐ HÁZTARTÁSI VEZETÉKES GÁZFOGYASZTÁS 3 MENNYISÉGE (M ) 267,97 376,10 315,37 311,01 284,62 278,90

Ami a vezetékes gázfogyasztás alakulását illeti, a háztartások esetében már az elmúlt évtized közepétől folyamatos visszaesés tapasztalható országosan és megyei szinten egyaránt. Az egy főre eső háztartási vezetékes gázfogyasztás elmarad az országos átlagtól, annak csupán 77%‐a, ami abból származik, hogy Tatabánya lakótelepein nem épült ki vezetékes gázellátás (távfűtés+ elektromos berendezések). A nem lakossági fogyasztás esetében azonban Komárom‐ Esztergom megyében nem tapasztalható az országos szinten jellemző csökkenés. Itt a vezetékes gázfogyasztás a válság éveiben is növekvő tendenciát mutat. A 2000‐es évben az egy főre eső teljes vezetékes gázfogyasztás 12%‐kal alacsonyabb volt az országos átlagnál, 2010‐ben már 13,5%‐kal meghaladta azt. A 2030‐ig szóló Nemzeti Energiastratégia céljai között – az európai uniós célkitűzésekkel összhangban – fontos helyet foglalnak el az épületek fűtésével kapcsolatos energiatakarékossági fejlesztések. Nem a távfűtés szerepének csökkentése a cél, hanem e rendszerek korszerűsítése, hatékonyságának javítása (ennek sikeres megvalósulása esetén a Stratégia a távhőszolgáltatás lefedettségének növekedését is elképzelhetőnek tartja). Az épületek fűtése fontos terepe lehet továbbá a megújuló forrásból származó energia felhasználási arányának növelésére tett erőfeszítéseknek is. A lakossági épületállomány korszerűsítésére ad lehetőséget 2011 óta az Új Széchenyi Terv ‐ Zöld Beruházási

62


HELYZETFELTÁRÁS Rendszer „Megújuló energiahordozó felhasználását elősegítő, használati meleg víz előállítását és fűtésrásegítést szolgáló napkollektor‐rendszer kiépítése alprogram”. Az alprogram célja, a „meglévő lakóépületek széndioxid‐ kibocsátás csökkentését eredményező, valamint energiahatékonyság javítását célzó napenergiát hasznosító rendszerek (használati‐melegvíz előállítására, épületek fűtésére, vagy az előbbi célok kombinált, esetleg egyéb hőigények kielégítésesre is szolgáló, többcélú napkollektoros rendszerek) beszerzése és telepítése”. Az alprogram keretében 2,97 milliárd Forint áll természetes személyek és társasházak rendelkezésére a felmerült költségek maximum 50%‐ának (legfeljebb 800 000 forint) erejéig. A Komárom‐Esztergom Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány részvételével készült vizsgálat a megye energiahatékonyságot eredményező épületenergetikai fejlesztési lehetőségeit térképezte fel. Az elkészült tanulmány szerint a vizsgálatba vont önkormányzati középületek közül egyetlen sem alkalmazott modern, alternatív energiahordozókat hasznosító technológiát és „a 16 település intézményeinek szinte 100 %‐ban szükség lenne épületenergetikai, energia‐racionalizálási beruházások megvalósítására, de olyan keretben, ami lehetőség szerint magában foglalja az alternatív energiatermelési lehetőségek integrálását is (pl. napelemes rendszerek a villamosenergia‐költségek csökkentésére, napkollektoros rendszerek HMV előállítás tekinttében)”. A részletes számítások szerint a vizsgálatba vont középületek 60%‐a magas potenciállal rendelkezik az energiahatékonysági intézkedések megvalósítása szempontjából a megyében. 2.3.4. HULLADÉKGAZDÁLKODÁS A régióban három – a megyét érintő – nagy 1 200 hulladékgazdálkodási rendszer jött létre, Győr, Polgárdi és Tatabánya központokkal. A legjobban kiépült és 1 000 gazdaságosabban üzemelő gyűjtési rendszerrel rendelkező 800 Győr és térsége hulladékgazdálkodási rendszerhez csak Ács, Bana és Bábolna tartozik. A Polgárdi székhelyű 6 600 megyét összefogó Közép‐Duna Vidéki Regionális 400 hulladékgazdálkodási rendszerhez öt kistérségből 200 összesen 29 település csatlakozott, köztük Esztergom, 0 Oroszlány és Tata is. E rendszer a leginkább fejlesztendő a 2006 2007 2008 2009 2010 megyében, elsősorban a gyűjtést és előkezelést, komposztálást illetően. A nagy szállítási távolságok miatt a Nem veszélyes hulladék (ezer t) gazdaságosság is fejlesztésre szorul. A legnagyobb Veszélyes hulladék (ezer t) kiterjedésű rendszer a megyében a Duna‐Vértes Köze Regionális Hulladékgazdálkodási Rendszer, melyhez 44 2.3.4.1. ábra: Összes keletkezett hulladék 2006 és 2010 között (forrás: OKIR‐HIR) megyei település tartozik és a központja Tatabánya. A komplex hulladékgazdálkodási rendszer részét képezi a tatabányai és oroszlányi regionális hulladéklerakó, melyek megfelelnek a hazai jogszabályok követelményeinek és az EU normáknak. A megyében a biztonságos és ellenőrizhető hulladékkezelés megvalósítására kialakított két regionális hulladékkezelő központ területén komposztálás, hulladékválogatás, kezelés és feldolgozás is történik. A fellelhető szakirodalom szerint a hulladéklerakók szabad kapacitásai még évekig elegendőek lesznek, kb. 30 évre épültek ki. De ehhez nagyban hozzá kell járuljon a lakosság környezettudatos magatartása és az ipari szektor másodnyersanyag felhasználása is. Tatabányán kb. 560 ezer m3, Oroszlányban kb. 300 ezer m3 kapacitás állt még rendelkezésre 2010‐ben. A hulladékgazdálkodásban az egyik legnagyobb előrelépés a rekultivációk területén történt, köszönhetően az ISPA és KEOP támogatási lehetőségeknek. A Közép‐Duna vidék rendszer területén 2012. év végéig lezárulnak a régi hulladéklerakók rekultivációi (kivéve Esztergomban, ahol 2013‐ban), a Duna‐Vértes köze rendszerben pedig 2013. júniusig fejeződnek be a rekultivációk (kivéve Nagyigmándon, ahol 2014 közepéig).


63

HELYZETFELTÁRÁS Az elmúlt évek folyamán csökkenő tendenciával 2010‐ben 630 ezer tonna mennyiségben keletkezett szilárd hulladék 88 a megyében, melynek 53%‐a begyűjtött hulladék. A 86 hulladékok szervezett gyűjtése minden településen 84 megoldott (98 %‐os begyűjtés). A Közép‐Duna vidéki 82 rendszerben a külterületekről és egyéb városon kívüli 80 területekről való begyűjtés nem teljes még. Az elszállított 78 települési szilárd hulladék mennyisége az országban rendhagyó módon évről évre csökken, 2007‐2010 között 76 8%‐kal volt kevesebb, ez pozitív változás a megyében. A 74 csökkenési tendencia a lakosságnál is igaz. A szelektív 72 hulladékgyűjtésbe bevont lakások és üdülők aránya a 70 megyében viszont riasztóan csekély! A KSH adatai szerint, 2007 2008 2009 2010 csupán 5,4% volt 2010‐ben. Az országos átlag 12%. Ha ez igaz, akkor jelentős lemaradást kell behozni a szelektív ebből szilárd hulladék szelektív hulladékgyűjtésben (ezer t) hulladékgyűjtés infrastruktúrájának a kialakításában, mivel lakosságtól elszállított települési szilárd hulladék (ezer t) 80%‐ot kellene elérni csomagolóanyagok begyűjtésénél az országos előírások szerint. A KSH adatai szerint 2010‐ 2.3.4.2. ábra: Lakosságtól elszállított települési szilárd ben a lakosságtól elszállított hulladéknak csupán 1,4 %‐a hulladék 2007 és 2010 között (forrás: KSH) volt szelektív hulladék. 2.3.4.a. táblázat: Elszállított települési szilárd hulladék és szelektíven gyűjtött hulladék aránya 2010‐ben (Forrás: KSH, 2011.) Területi egység Komárom‐ Esztergom megye Fejér megye Veszprém m. Közép‐Dunántúli Régió Győr‐Moson‐Sopron Pest megye Országos átlag

Lakónépesség száma az év végén

1 főre jutó elszállított települési szilárd hulladék (kg/fő)

Szelektíven gyűjtött hulladék aránya (%)

311 411

323,20

1,41

426 120 356 573 1 094 104

293,60 349,85 322,21

2,64 2,59 2,21

449 967 1 237 561 9 985 722

479,66 305,52 341,68

12,49 5,97 3,52

A megyében a települési szilárd hulladék lerakással történő ártalmatlanításának aránya még mindig nagyon magas, 90%. A 2010‐ben újrafeldolgozással hasznosított 10% települési szilárdhulladék jelentős javulást jelent a 2007. évi 4%‐hoz képest. Nincs biogáz‐előállító üzem sem a települési szilárd hulladék‐maradék frakció, valamint szennyvíziszap komplex hasznosításához. Kezdeményezés már volt egyszer 2005‐ben, amikor a Biogas Energy Kft. megkapta a tatabányai meddőhányón egy hulladék hasznosító és biogáz előállító üzem létesítésére a környezetvédelmi engedélyt 300 ezer tonna/év kapacitásra (10 ezer fős nagyságú városrész energiaellátását tudta volna fedezni). Az 5 évre szóló engedély már lejárt. A hulladékok összetevőinek arányai szoros összefüggésben állnak a megye nagy ipari üzemeivel. A nem veszélyes hulladékok 2010‐ben legnagyobb arányban a termikus gyártásfolyamatokból (erőművi cementgyári pernye, salak) származtak, de nagy mennyiségben keletkeztek építés‐bontási hulladékok, csomagolóanyagok, valamint a fémek és műanyagok alakításából, felületkezeléséből is 2010‐ben.

64


HELYZETFELTÁRÁS A HIR adatbázisa szerint az összes keletkezett hulladékból a hasznosított elsődleges és másodlagos hulladékok (szilárd, folyékony, iszap) aránya 67,3% volt, az ártalmatlanított 67,7 %, melyben az importhulladék is megjelenik. A megyében begyűjtött import hulladék 0,17 % volt 2010‐ben. Az EU előírások szerint a teljes hulladék 40%‐át kell újrahasznosítani országos szinten. Hiányosságok vannak a kezelő és hasznosító hálózat rendszerében, az inert hulladékok kezelésében és hasznosításában, az elektronikai és egyéb veszélyes hulladékok lakosságtól való begyűjtésében, az állati hulladékgyűjtő és tároló helyek megszervezésében és telepítésében is. Utóbbi probléma a megye északi és nyugati részén jelentkezik fokozottan. A tervekben szereplő zöld hulladék, szennyvíziszap kezelésére, hasznosítására komposztálók létesítése még nem valósult meg forráshiány miatt. Az összes keletkezett veszélyes hulladék aránya 6,25 % volt 2010‐ben, ebből 3,6 % szilárd állapotú veszélyes hulladék volt. A veszélyes hulladékok fő termelője a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár dorogi fióktelepe (ipari szennyvíziszap, szerves oldószerek, mosófolyadékok, anyalúgok, állati szövetek) és az esztergomi Suzuki. 2009‐ ben a foszforsav és salétromsav veszélyes hulladékforgalom volt a legnagyobb a megyei telephelyeken. A szerves kémiai folyamatokból származó hulladékok mellett jelentős mennyiségben keletkeznek építési és bontási, valamint olajhulladékok és folyékony üzemanyag hulladékok. A megye legnagyobb hulladéktermelői és kezelői a 2.3.4.a mellékletben táblázataiban találhatók.

Mezőgazdaság, erdőgazdaság, bányászat, élelmiszeripar Fa‐, papír és textil ipari Vegyipari Termikus gyártásfolyamatok Fém‐ és műanyagipari Olajhulladékok és folyékony üzemanyagok Csomagolóanyagok Egészségügyi és nem meghatározott Építési és bontási Hulladékkezelés Települési hulladékok

2.3.4.3. ábra: A keletkezett hulladékok származása (Forrás: OKIR HIR) 2.3.4.b. táblázat: A szilárd hulladékok másodnyersanyag‐ ként történő visszanyerési hatásfoka a szakirodalom sze‐ rint Anyagféleség papír vas üveg alumínium műanyagok élelmiszer, növényi eredetű anyag

Visszanyerési hatásfok 60‐80 95‐98 60‐70 75‐85 60‐70 15

A veszélyes hulladék ártalmatlanítását részben a Dorogi veszélyes hulladékégetőben végzik. 2010‐ben az ártalmatlanításon belül a veszélyes és nem veszélyes hulladékégetés aránya csekély, kb. 5,8 % volt. A veszélyes hulladékokból viszont évről évre egyre többet, 2010‐ben már 73,8 %‐ot ártalmatlanítottak Dorogon. A hulladékégetés során felszabaduló hőt energiatermelésre fordítják, melyet áramként betáplálnak az országos hálózatba vagy rendszerbe. (Megjegyzés: az egyik leghatékonyabb energia‐ és hőtermelés az áram‐hő kapcsolt szemétégető‐ művekben történik, ezért a hulladékégetés arányának növelése indokolt.) Veszélyes hulladék komposztálás történik nem teljesen monitorozva a szigeteletlen almásfüzitői vörösiszaptárolók területén. A régióban a legkedvezőtlenebb a nagytömegű ipari és a szilárd települési hulladékok hasznosítása. Az ipari hulladékok legelőnyösebben építési, útépítési célra hasznosíthatók. A pernyék (főként mint kötőanyag), bányameddők és kohászati salakok, valamint az építési hulladékok felhasználásával az önkormányzati utak költségkímélő módon építhetők. Fontos lenne, hogy a pályázati rendszer kiemelten támogassa a másodlagos nyersanyagok felhasználásával történő útépítéseket. A maradék hulladékból való másodtüzelőanyagok előállítása erőműi és cementgyári célra még hiányos a megyében, valamint jelenleg még nincs biogáz üzem sem a települési szilárd hulladék‐maradék frakció, valamint szennyvíziszap komplex hasznosításához. Tatabányán azonban megkezdődött az első üzem építésének előkészítése.


65

HELYZETFELTÁRÁS

500

1,09%

450

11,09%

0,04%

0,72%

14,41%

400 350 300

60,25%

250

12,39%

200 150

Fűtőanyagként történő felhasználás, energia előállítása

100

Szerves anyagok visszanyerése, komposztálás

50

Fémek és fémvegyületek visszanyerése, újrafeldolgozása

hasznosított szilárd (ezer t)

összes

nem

veszélyes

veszélyes

összes

nem

veszélyes

veszélyes

0

ártalmatlanított

iszapszerű (ezer t)

folyékony (ezer t)

Egyéb szervetlen anyagok visszanyerése, újrafeldolgozása Olajok újrafinomítása vagy újrahasználata Talajban történő hasznosítás Átalakítás

2.3.4.4. ábra: A hasznosított és ártalmatlanított hulladékok 2.3.4.5. ábra: Hasznosított hulladékok kezelési, újrafeldol‐ megoszlása 2010‐ben (forrás: KSH) gozási módja és arányuk a megyében 2010. (forrás: OKIR) A hulladék másodnyersanyagként való hasznosítását, feldolgozását végző telephelyek száma nőtt az elmúlt 5 évben, melyek Tatabánya, Tata, Dorog, Esztergom, Oroszlány és Ács településeken találhatók. Utóbbi telephelyen elektronikai hulladékot is feldolgoznak. A lenti táblázatban feltüntetésre kerültek a legnagyobb újrahasznosító vállalkozások. Kiemelendőek a saját fejlesztésű technológiával rendelkező, innovatív termékelőállítók, mint a tatabányai Geofil üveghabarcs találmánya vagy a tokodi Gégol Kft. útépítési alapanyaga. 200

175

150 125

Veszélyes (e t) 100

Nem veszélyes (e t)

75

50 25

To ko d

Ta ta Ta ta bá ny a

Do ro g Es zt er go m Ko m ár om Lá ba tla n M oc sa Na gy sá p Na sz ál y Ne sz Ny m él er y ge sú jfa lu O ro sz lá ny Sz om ód Tá rk án y

Cs ém

Ác Al s m ás fü zit ő

0

2.3.4.6. ábra: A hulladékhasznosítás településenkénti megoszlása 2010‐ben (forrás: OKIR HIR) A nem veszélyes hulladékok hasznosítói sokkal nagyobb számban képviselik a megyét. A legtöbb üzem másodnyersanyagot állít elő papír, fém, műanyag hulladékból. A legnagyobb kapacitású ilyen vállalkozás a Biopetrol, a tatabányai ScholzAlu, a Hartmann tojástálca gyártó és a Wescast autóipari üzem. A műanyag újrahasznosító üzemek kis számban és kicsi kapacitással képviseltetik az ágazatot. Kiemelhető közülük a tatabányai Mikrolin Kft. innovatív termékeivel.

66


HELYZETFELTÁRÁS 400 350 300 250

Veszélyes (e t)

200

Nem veszélyes (e t)

150 100 50

Ta ta bá ny a

Tá rk án y

ny O ro sz lá

Na gy ig m án d

Kö rn ye

om Ko m ár

Es zt er go m

Do ro g

Bá bo ln Ba a ko ny sz om ba th el y

0

2.3.4.7. ábra: A hulladékártalmatlanítás településenkénti megoszlása 2010‐ben (forrás: OKIR HIR) 2.3.4.c. táblázat: Az összes ártalmatlanított és hasznosított veszélyes hulladék telephelyenkénti megoszlásban 2010‐ ben (forrás: OKIR HIR) Település

Almásfüzitő

Tatabánya Dorog Oroszlány

Adatszolgáltató ügyfél

Tatai Környezetvédelmi Zrt. ‐ hulladék‐ komposztáló telephely Biopetrol Környezettechnikai Kft ‐ Telep‐ hely SARPI Dorog Kft. ‐ hulladékégető Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. ‐ Fióktelep

Hasznosí‐ tott/ártalmatlanítot t hulladék (tonna)

87790,71/0

25293,6/0 198,36/ 24971,27 1542,27/ 7227

Tokod

Gégol Kft. ‐ telephely

3704,88/0

Tatabánya

Ave Tatabánya Zrt. ‐ Regionális kommuná‐ lis hulladéklerakó

0/1139,49

Lábatlan

Holcim Hungária Zrt. ‐ Cement gyár

931,64/0

Tatabánya

Gallavit Kft.

551,10/0

Tatabánya, Kör‐ nye

Kommunális Szolgáltató Kft ‐ hulladék‐ ártalmatlanító telep

0/476,60

Oroszlány

Vértes Metál Kft. ‐ Oroszlányi telephelye

99,87/0

Tatabánya

Geofil Kft. ‐ Hulladékhasznosító telep

1,69/0

Speciális tevékenység és kapacitás ipari és mezőgazdasági termelés során keletkező hulladékokat ártalmatlanít rekultivációs céllal. 161 féle veszélyes hulladék komposztálása a VII. vörösiszaptároló kazettán. 132 ezer tonna Biodízel, bioetanol előállítása használt olajból is. Ártalmatlanítás égetéssel, energiává alakítás hulladékolajokból gyártott fluxáló olaj termék előállí‐ tása bitumengyártási alapanyagnak Használt ásványi olajok feldolgozása egyedi techno‐ lógiával a bitumengyártáshoz szükséges exportcikké (útépítéshez szükséges kátrány alapanyag iránti kereslet egyre nő) 7000 tonna/év Ipari hulladék újrahasznosítása Cementipari hulladék együttégéses hasznosítása, alternatív hulladékalapú nyers‐és tüzelőanyag he‐ lyettesítésre: gumiabroncs, fáradt olaj hulladék fémiszapok (galvániszap) hasznosítása, fémsók, fém‐hidroxidok előállítása, kohászati alap‐ anyag, takarmányipari nyomelem‐pótló termék előállítása 1950 t/év olajos, zsíros hulladékok (föld, kő, papírszűrő, fű‐ részpor, homok, textil, növényi olaj, iszap, állati zsír), vizes iszapok átvételére, ártalmatlanítására és végle‐ ges elhelyezése olajjal, zsírral szennyezett fém‐ és műanyaghulladé‐ kok újrahasznosítása az ipar számára. 2 ezer ton‐ na/év Ezüstvisszanyerés a fénycsőipar hulladékából, Vörös‐ réz‐visszanyerés marató folyadékokból Vanádium visszanyerése olajtüzelésű erőművek elektrosztatikus szűrővel leválasztott salakjából


67

HELYZETFELTÁRÁS

Település

Hasznosí‐ tott/ártalmatlanítot t hulladék (tonna)


Speciális tevékenység és kapacitás (hamu) Hő ‐ és hangszigetelő (anyagok) előállítása hulladéküvegből Habkavics találmány „Geofil Bubbles” magas üvegtartalmú ipari és kommunális (csomagolási hulladék gyűjtéséből származó) újra‐ hasznosított hulladékokból Cinkvisszanyerés különböző (típusú) veszélyes hulla‐ dékokból Ammónium‐klorid megtisztítása a szerves szennyezőktől

2.3.4.d. táblázat: Az összes ártalmatlanított és hasznosított nem veszélyes hulladék telephelyenkénti megoszlásban 2010‐ben (forrás: OKIR HIR) Település Oroszlány Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Lábatlan

Oroszlány Tata Ács Tatabánya

Nagysáp

Almásfüzitő Komárom Oroszlány Bakonyszombat‐ hely Mocsa Oroszlány

Adatszolgáltató ügyfél Vértesi Erőmű ZRt. ‐ Oroszlányi Erőmű Biopetrol Környezettechnikai Kft ‐ Telephely Ave Tatabánya Zrt. ‐ Regionális kommunális hulladéklerakó ScholzAlu Kft. ‐ Alumínium öntészeti tömbök gyártása

Holcim Hungária Zrt. ‐ Cement gyár

Remondis Oroszlány Zrt. ‐ regionális kommu‐ nális hulladéklerakó Tatai Környezetvédelmi Zrt ‐ hulladék‐ komposztáló telephely Hartmann Hungary Kft ‐ tojástálca gyártó üzem Geotech Tervező Kivitelező és Kereskedelmi Kft ‐ Központ BM Rekultív Hulladékgazdálkodó és Szolgáltató Kft. ‐ Inert hulladéklerakó Tatai Környezetvédelmi Zrt ‐ Almásfüzitő VI‐os számú vörösiszaptározó L‐A Bont Kft. ‐ inert építési törmelék lerakó Wescast Hungary Rt. ‐ Autóipari üzem Bakony Vállalkozási és Szolgáltató Kft. /Bakonyszolg Kft/ ‐ szippantott szennyvíz kezelő telep

Hasznosí‐ tott/ártalmatlanított Hulladék (tonna) 0 / 330 545,9 99 085,26 / 0 0 / 63 874,1

Tatabánya Dorog ? Szomód ? Dorog

válogatás és előkezelés, lerakás Hulladékfém feldolgozás

35 042,56 / 0

Cementipari hulladék együttégéses hasznosí‐ tása, alternatív hulladékalapú nyers‐és tüze‐ lőanyag helyettesítésre, 16% hőenergia: műanyag, biomassza. csak válogatás és lerakás

0 / 33 410,75 komposztálás 31 772,15/0 28 112,3/0

hulladék papír feldolgozás út és mélyépítés, aszfalt újrahasznosítás

15 68 / 0

13 295,87 / 0 11 114,67/0 9 996,97 / 0 9 938,17 / 0

Kaolinos kvarchomokkő bányaterületen inert hulladék talajban történő hasznosítása rekul‐ tivációs célból 2009‐től 50 ezer tonna/év komposztálás hulladék fém feldolgozás szennyvíz ártalmatlanítás

0 / 9 754

Eurocast Kft ‐ telephely

9 047,35 / 0

Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. ‐ Fióktelep

0 / 8 557,8

Duo Bau 2003 Kft. ‐ inert hulladékkezelő telep

8 327, 57 / 0

ORGANOFERM Kereskedelmi És Szolgáltatási Kft ‐ Telephely Swietelsky Magyarország Kft. ‐ aszfaltkeverő telep Dorog Kereskedő Kft. ‐ Telephely K&B H Kft. ‐ Telephely HORVÁTH és Társa Kft. ‐ telephely SARPI Dorog Kft. ‐ hulladékégető

égetés és lerakás a zagytározókon Biodízel, bioetanol előállítása

36 812,9 / 0

Naszály

Tárkány

Speciális tevékenység és kapacitás

7 384,56 / 0 7 285,23 / 0 5 094,43 / 0 4 690,38 / 0 3 208,15 / 0 0 / 2 997,26

alumínium ötvözet másodnyersanyagból 13 ezer tonna/év Ipari, mezőgazdasági, kármentesítésből származó hulladék hasznosítása Kavicsbánya területén lévő anyaggödör inert hulladék lerakással történő hasznosítása 2008‐tól 143 220 tonna állati eredetű melléktermék és kommunális szennyvíziszap komposztálása trágyának. 9.900 tonna/év másodnyersanyag felhasználás hulladékégetés

68


HELYZETFELTÁRÁS Adatszolgáltató ügyfél

Település Dorog

Hasznosí‐ tott/ártalmatlanított Hulladék (tonna) 2 258,17 / 0

Tata Komárom Tata

DOROGI KERESKEDŐHÁZ KFT ‐ Telephely Baumit Építőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft ‐ "B" kőmalom üzem Magyar Aszfalt Kft. ‐ Tatai Aszfaltkeverő Üzem Vizák Kft. ‐ szennyvíztisztító telep Poligon‐Transz Kft. ‐ telephely

Tatabánya

Mikrolin Hungary Kft. ‐ Telephely

1 018,36 / 0

Komárom

Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft ‐ Hulladék‐ kezelő telephely (NAKE)

945,22 / 0

Dorog

1 795,17 / 0 1 647,8 / 0 0 / 1 453,2 1 032,88 / 0

Tatabánya

Alumechanik Gépész Kft ‐ telephely

784,35 / 0

Komárom ?

Rollni‐2003 Bt. ‐ műanyagfeldolgozó üzem Provi‐Zoll Bt ‐ Telephely

650,98 / 0 607,2 / 0

Homok Polimer Kft. ‐ szerelő csarnok Bábolnai Szolgáltató Kft. ‐ szennyvíztisztító telep

568 / 0

Süttő Bábolna

Tatabánya

Tatabánya Esztergom Esztergom Tata

Gallavit Kft.

P‐Metál Fémkereskedelmi és Öntvénygyártó Kft ‐ Öntöde Esztergomi Köztisztasági Szolgáltató Kft. ESZKÖZ Kft. ‐ hulladéklerakó telep Relabor Kft. ‐ Központi telephely Vértes‐Út Kft. ‐ Telephely

Speciális tevékenység és kapacitás Vakolatgyártás, kőörlés, perlit gyártás másodnyersanyag felhasználás hulladék újrahasznosítás Vegyes műanyag hulladékok feldolgozása (PVC, csomagolási műanyag), műanyagipar számára a hulladékhasznosításhoz gyárt elemeket. Részvétel határon átnyúló K+F projektben: 3DPIM előkezelés, válogatás különböző típusú ipari hulladékok, gyártási selejt termékek újra feldolgozása, különféle műanyag termékek gyártása. Alapanyag előállítás autóipar, elektronikai ipar, csoma‐ goló ipar számára. 8500 tonna/év hulladék műanyag feldolgozás hulladék műanyag feldolgozás, építőanyag gyártás

0 / 430

306 / 0

252,2 / 0 0 / 247,27 212,2/ 0 206,3 / 0

Tokod

Malom 94 Bt. ‐ Malom 94 Bt. 109,2 / 0 Kommunális Szolgáltató Kft ‐ hulladék‐ Tatabánya, Környe ártalmatlanító telep 0 / 84,8 Ho‐Ka Termelő Kereskedő És Szolgáltató Kft ‐ Neszmély Neszmélyi telephely 58,96 / 0 Nyergesújfalu Labo Kft. ‐ telephely 58,8 / 0 Kvalitás Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. ‐ Ács műanyag‐feldolgozó üzem 50,25 / 0 Tárkány AVIAGEN Kft. ‐ Túróerdő baromfitelep 0 / 2,26 Nagyigmánd AVIAGEN Kft. ‐ Thaly puszta baromfitelep 0 / 0,68 A folyékony hulladék és szennyvíziszap kezelést és elhelyezést a 2.2.1. és 2.3.2. fejezet tárgyalja.

fémiszap jellegű, illetve hulladék lúgok és savak hasznosítása, fémsók előállítása a takarmány‐ és kohászati ipar számára. 1050 t/év öntészeti ötvözet gyártás hulladékból is 1000 tonna/év hulladék válogatás, előkezelés termékgyártás fa, műanyag rekultiváció, útépítés, inert hulladék lerakás Műanyaghulladék újrahasznosítás alapanyag előállítás Biológiai kezelés és lerakás újrahasznosítható műanyag alapanyagok granulálása műanyag alapanyag gyártás hulladékból műanyag alapanyag gyártás hulladékból baromfitrágya kezelés baromfitrágya kezelés


69

HELYZETFELTÁRÁS

2.3.4.8. ábra: A megye hulladékgazdálkodási rendszere és hulladéklerakói (forrás: www.kdv.hu, dunaverteskoze.hu, hulladek.gyor.hu) A lakossági komposztálás jelentősége egyre nagyobb, mert jelentősen csökkenti a háztartásokból elszállítandó hulla‐ dék mennyiségét, így a nagy költséggel épülő, de környezetre nézve biztonságos hulladéklerakók élettartama megnő. A tevékenységgel a tápanyagok visszafordíthatók a körforgásba, javítva a talaj minőségét (víz‐, hő‐ és tápanyag‐ gazdálkodás). Ennek térnyerése érdekében széleskörű tudatformálásra van szükség.

2.4.

TELEPÜLÉSEK JELLEMZŐ LAKÁSVISZONYAI

2011‐ben 125 580 lakás volt a megyében. Ennek kétharmada a városokban, egyharmada a községekben található. A 2001‐2011 közötti időszakban ‐ hasonlóan az ország egészéhez ‐, a demográfiai változásokkal nem igazolható mértékű lakásállomány‐növekedés következett be, többek között az új lakások építését preferáló lakástámogatási rendszernek köszönhetően: miközben a népesség több,mint 6000 ezer fővel csökkent, a lakásállomány közel 6000 db. lakással nőtt. Kivételt képez a Tatai kistérség, ahol a lakásállomány‐növekedés és a népességnövekedés arányosabban zajlott. E lakások legnagyobb része (néhány városi barnamezős fejlesztés kivételével) zöldmezős fejlesztéssel, tehát a beépített területek jelentős növekedésével valósult meg. Bár a felépült lakások összetételére vonatkozó adatok csak az új népszámlálás eredményeinek publikálásával fognak rendelkezésre állni, a hazai trendek ismeretében feltételezhető, hogy e lakások nagy része a megyében is alacsony intenzitású (legfeljebb 10‐20 lakás/ha lakássűrűségű) lakóterületen valósult meg. A városok közül Tatabányán és Esztergomban nőtt legnagyobb mértékben a lakásállomány (a megye növekményének több mint 40 %‐a e két városra jut), ugyanakkor a növekmény közel negyede a községekben mért. Kiugróan sok, 50‐et meghaladó a lakásállomány növekedése Csolnok (Dorogi kistérség), Tát (Esztergomi kistérség) és Tarján (Tatabányai kistérség) területén, miközben mindhárom községben csökkent a népesség. Néhány községben ugyanakkor a népességnövekedés részben vagy egészben igazolja a lakásszám‐növekedést (Kecskéd, Gyermely, Szárliget).

70


HELYZETFELTÁRÁS A községek közül legnagyobb a lakásállomány‐növekedés a Tatabányával szomszédos Környén (99), miközben a népesség 112 fővel növekedett. A fejlődési dinamika szélsőségeit mutatja, hogy a Kisbéri kistérség 15 települése közül 10‐ben 10 alatt maradt a lakásállomány növekedése (közülük 3 községben eggyel sem nőtt az állomány!), a megye többi részén összesen 5 ilyen település van. 2.4.a. táblázat: Lakónépesség és a lakásállomány változása 2001‐2011 kistérségenként Lakásállomány változása 2001.évi népszámláláshoz képest

Népesség Kistérség 2011 év végén

Változás a 2001‐ hez képest (%)

Dorogi kistérség

39 239

Esztergomi kistérség Kisbéri kistérség Komáromi kistérség Oroszlányi kistérség

56 067 19 968 40 107 26 353

Db

%

‐3,8

+588

+3,9 %

1,2 ‐7,5 ‐3,7

+1535 +288 +685

+7,5 % +3,6 % +4,3 %

‐7,5

+287

+2,6 %

+1932 +471 + 5786

+5,5 % +3,2 % +4,8 %

Tatabányai kistérség 88 159 ‐1,7 Tatai kistérség 40 307 2,1 Megye összesen 310 200 ‐2,2 Forrás: 2001.Népszámlálás, KSH 2011. évi megyei statisztikai évkönyv, alapján saját számítás

2.4.b. táblázat: A lakásállomány változása (forrás: KSH 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok) 2001. február 1.

2011. október 1.

A 2011. évi lakásállomány a 2001. évi százalékában

820 977

903 221

110,0

393 526 1 214 503

471 369 1 374 590

119,8 113,2

Fejér

160 164

174 352

108,9

Komárom‐Esztergom Veszprém

119 950 140 040

127 054 150 232

105,9 107,3

Közép‐Dunántúl együtt

420 154

451 638

107,5

Győr‐Moson‐Sopron Vas

165 999 102 341

188 152 109 983

113,3 107,5

Zala

117 219

126 972

108,3

Nyugat‐Dunántúl együtt Baranya

385 559 156 246

425 107 166 287

110,3 106,4

Somogy

130 399

140 370

107,6

Tolna

96 146

97 892

101,8

Dél‐Dunántúl együtt Borsod‐Abaúj‐Zemplén

382 791 279 278

404 549 283 984

105,7 101,7

Heves

129 548

135 029

104,2

Nógrád Észak‐Magyarország együtt

88 042 496 868

89 130 508 143

101,2 102,3

Hajdú‐Bihar

212 063

229 907

108,4

Jász‐Nagykun‐Szolnok Szabolcs‐Szatmár‐Bereg

168 049 207 838

172 234 217 988

102,5 104,9

Észak‐Alföld együtt

587 950

620 129

105,5

Bács‐Kiskun Békés

230 007 164 924

239 076 166 565

103,9 101,0

Csongrád

181 897

193 097

106,2

576 828 4 064 653

598 738 4 382 894

103,8 107,8

Régió, megye, főváros Budapest Pest Közép‐Magyarország együtt

Dél‐Alföld együtt Ország összesen

A legújabb népszámlálás előzetes adatai szerint a megye teljes lakásállománya 5,9%‐kal12 nőtt az előző népszámlálás óta, ez közel 2 százalékponttal kevesebb az országos növekménynél.

12

Komárom‐Esztergom megye 2011. évi statisztikai évkönyve szerint a megye 2011. évi lakásállománya 125 580 db., míg a 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint 127 054 db.


71

HELYZETFELTÁRÁS 2.4. c. táblázat: A lakásállomány alapterület szerint, 2011 (forrás: KSH 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. Előzetes adatok) Régió, Megye

–39

40–59

60–79

80–99

100–119

120–

összesen

Ország összesen Közép‐Dunántúl

359 506 26 103

1 158 396 134 892

981 389 91 849

873 187 90 188

552 129 59 228

458 287 49 378

4 382 894 451 638

Fejér

9 276

52 462

35 055

35 977

23 442

18 140

174 352


8 195

44 134

22 542

22 496

16 256

13 431

127 054

Veszprém %

8 632

38 296

34 252

31 715

19530

17 807

150 232

Ország összesen

8,2

26,4

22,4

19,9

12,6

10,5

100,0

Közép‐Dunántúl Fejér

5,8 5,3

29,9 30,1

20,3 20,1

20,0 20,6

13,1 13,4

10,9 10,4

100,0 100,0


6,5

34,7

17,7

17,7

12,8

10,6

100,0

Veszprém

5,7

25,5

22,8

21,1

13,0

11,9

100,0

2

m

A megye lakásállományának alapterület szerinti megoszlását vizsgálva feltűnő, hogy a főváros után Komárom‐ Esztergom megye lakásállományán belül találhatók legnagyobb arányban a két legkisebb méretkategóriába tartozó lakások. A száz lakásra jutó lakók száma a két népszámlálás közötti időszakban 273‐ról 256‐ra csökkent (országosan 267‐ről 251‐re). A városokban kevesebb (243) lakos jut száz lakásra, mint a községekben.

2.4.1. ábra: lakásszám változás 2001‐2010 (db)

A megye lakosságának kommunális ellátottsága kedvező. A lakosság ivóvíz ellátása megoldott, valamennyi település rendelkezik egészséges ivóvízzel. A lakások 95%‐a van bekapcsolva a közüzemi ivóvízvezeték hálózatba. A szennyvízgyűjtő hálózatba a lakások 80%‐a van becsatlakoztatva. A megye minden települése rendelkezik gázellátással, de a háztartásoknak csak a fele kapcsolódott a hálózathoz. A távfűtéssel és melegvíz‐hálózattal rendelkező települések száma tíz, a távfűtésbe bekapcsolt lakások aránya 30%, ennél valamivel kevesebb a melegvíz hálózatra kapcsolt lakások aránya a megyén belül. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya – az országossal megegyezően – meghaladja a 90%‐t.

2.5. ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME 2.5.1. TERÜLETFEJLESZTÉS ÉS ÖRÖKSÉGGAZDÁLKODÁS A kulturális örökség messze túlmutat az épített örökségen, magában foglalva a közgyűjteményeket, a kulturális közös‐ ség múltját megörökítő mindennemű dokumentumokat és az azokat őrző könyvtárakat, levéltárakat, műalkotásokat stb. A közgyűjtemények (lásd 2.5.1.B mellékletben) tulajdonosi, üzemeltetői viszonyai alapvető átrendeződésen men‐ nek át, miközben jelentős forráselvonással is számolniuk kellett az elmúlt időszakban. A kiemelt országos minősítésű intézmények kivételével a közgyűjtemények fenntartása önkormányzatokhoz kerül és az állam korlátozott szerepválla‐ lására lehet számítani. Így a vállalatok, bel‐ és külföldi magánszemélyek társadalmi szerepvállalására, a közgyűjte‐ mények menedzselésének korábbinál sokkal hatékonyabb szervezésére, az intézmények közötti együttműködésre, hálózattá szerveződésére, a pályázati források kihasználására, kreatív megújulási folyamatokra egyre nagyobb szükség lesz. Várható, hogy egyes intézmények összevonása elkerülhetetlen lesz, ami csak akkor lehet eredményes, ha az érintettek nem drámaként, hanem lehetőségként próbálják a megváltozott helyzetet felfogni. Az, hogy mely intéz‐ mények válnak országosan kiemeltté, jelenleg még nem világos. Az épített örökség még sokkal összetettebb, sokrétűbb probléma, tekintettel a tulajdonosi, funkcionális sokszínűségre, mennyiségére, műszaki bonyolultságra. A multinacionális nagyvállalatoknál, összetett intézményeknél (kórházak,

72


HELYZETFELTÁRÁS egyetemek stb.) elterjedt létesítménygazdálkodási szemléletre az épített örökség esetében is nagy szükség lenne. Az épített környezet e részhalmazába tartozó objektumok, együttesek, területegységek esetében azonban az anyagi érték mellett, sőt esetenként azt megelőző szempontként a hozzájuk kapcsolódó szellemi (kultúrtörténeti, művészettörté‐ neti, identitáserősítő, stb.) érték, továbbá a települések és térségek turisztikai potenciáljára gyakorolt hatásuk fokozott jelentőséggel bír. Az Emberi Erőforrás Minisztériuma gondozásában készülő Kulturális Örökségvédelmi Stratégia „arra irányul, hogy a kulturális örökségvédelem hasznossá tehesse magát más ágazati politikák (turisztikai ipar, foglalkozta‐ tás, közösségépítés, vidékfejlesztés stb.) számára, és eszközöket ajánljon fel a mindenkori kormányzatnak nemzetstra‐ tégiai céljaink megvalósításához.” A fentiek szellemében e vizsgálat megkísérelte a megye épített örökségét a koráb‐ biaktól eltérő szemlélettel feltérképezni. A hozzáférhető információk birtokában egy hozzávetőleges becslés készült a megye műemlékeivel összefüggő legsürgetőbb felújítási feladatok meghatározása tekintetében. A tervelőzmények rövid összefoglalóját – így a megyében található műemlékekre és régészeti területekre vonatkozó információkat – a 2.5.1.a. melléklet tartalmazza. A településképi, településszerkezeti értékek még összetettebb kihívást jelentenek. Megújulásukhoz az európai unió strukturális alapja támogatásával megvalósított, illetve folyamatban lévő integrált városrehabilitációs projektjek, mint új típusú településfejlesztési eszközök, korábban nem látott intenzitással tudtak, illetve tudnak hozzájárulni. A településfejlesztő, különösen a közterület‐megújítást eredményező városrehabilitációk nem csupán nagymértékben növelik a kulturális értékek vonzerejét, de jelentős a városok gazdaságára, foglalkoztatásra gyakorolt hatásuk. Ilyen integrált városrehabilitációs beruházások valósultak meg Esztergomban, Komáromban, Tatán, Kisbéren. A városok mellett a jövőben a meglévő és tervezett Natúrparkok településein a vidékfejlesztés és örökséggazdálkodás összekapcsolódását szolgálhatná a „Tájház‐hálózat Magyarországon” világörökségi projekttel összefüggő, szerkezetalakító közterület‐megújítások ösztönzése, akár több településre kiterjedő program keretében (noha a kijelölés egyelőre meglehetősen elhúzódik). A Vértes‐Gerecse térségben 2012‐ig Vértessomlón, Tardoson, Tarjánon, Bokodon történt tájház megújítás Vidéki örökség megőrzése jogcímen. Ezek a tájházak nemcsak esztétikai, turisztikai szempontból fontosak, hanem közösségteremtő‐ és megtartó szereppel is bírnak. 2.5.2. ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG A megye települései közül:  világörökség‐várományos területen fekszik: Ács, Almásfüzitő, Dömös, Esztergom, Komárom, Mocsa, Naszály, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Tokod – 11 db  történeti települések övezetébe tartozik: Bajna, Kisbér, Kocs, Oroszlány, Süttő, Szákszend, Tata, Tatabánya, Tát, Várgesztes, Vértessomló, Vértestolna – 12 db  kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területen helyezkedik el összesen: – 23 db Az OTrT‐ben kiemelt területeken kívül védendő településszerkezettel rendelkezik:  Ácsteszér, Bábolna, Bajót, Bakonysárkány, Csolnok, Dad, Dorog, Kesztölc, Nagyigmánd, Réde, Sárisáp, Szomód ‐ 12 helység; Vértesszőlős pedig unikális ősrégészeti leletanyaga miatt igényel speciális megközelítést. A megye műemlékállománya igen jelentős (496 db védett objektum, 26 db kiemelt műemléki környezet, 2 db műem‐ léki jelentőségű terület ‐ 536 védettségi bejegyzés). Az objektumvédett emlékek 60%‐a 5 településen található (Esz‐ tergom 134, Tata 94, Oroszlány 25, Bábolna 24, Komárom 12, összesen 289 db). A megyében mindössze 7 helyiségben nincs műemlék. Mellékletben a nyilvántartás táblázatos feldolgozását közöljük. Az emlékanyagot eredet és használat alapján kategorizáltuk, az egyháziaknál további alcsoportok létrehozásával. A kimutatás településenként, településtí‐ pusonként, kistérségenként, valamint az értékvédelmi bejegyzés fajtája szerint számszerűsít, megyei szintű bontással és összesítéssel. A szeparált emlékek megoszlását térképen is megjelenítettük. FELÚJÍTÁSI SZÜKSÉGLETBECSLÉS A MEGYE MŰEMLÉKI VÉDETTSÉG ALATT ÁLLÓ OBJEKTUMAINÁL Az örökséggazdálkodáshoz kötődő építési‐felújítási igényről vázlatos becslést nyújtunk az alábbi források felhasználásával:  a védettségi bejegyzések listájának különböző szempontú elemzései,


73

HELYZETFELTÁRÁS  egyes objektumok internetes felkutatása, A fenti módszer hangsúlyozottan csak diszpozitív jellegű felújítási szükséglistát eredményezhet. A helyzetelemzés pontosodhat az objektumgazdák (üzemeltetők, stb.) észrevételei alapján. Ilyen jellegű állomány‐feldolgozással eddig még nem találkoztunk, lehetőségeink csak erre nyújtanak módot. Tényként kezelhetjük a védett épített örökségi emlékállomány behatárolható részének igen kifogásolható műszaki állapotát. Általában megállapítható, hogy a használat (üzemelés) felhagyása az épület pusztulásának első lépcsőfoka. A gazdálkodási vetületen túl figyelemfelhívó jelleggel közöljük a mellékelt szükséglistát, mely részben ötletadó is lehet (új használat, funkció). Lásd 2.5.2.a melléklet. „VILÁGÖRÖKSÉG‐VÁROMÁNYOS” TERÜLETI BESOROLÁS A MEGYE KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGBEN VALÓ GAZDAGSÁGÁT JÓL MUTATJA, HOGY TÖBB VILÁGÖRÖKSÉG‐VÁROMÁNYOS TERÜLET IS ÉRINTI:  „A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica Magyarországon” (Kulturális‐nemzetközi sorozatjelölés részeként). a megye területén a besorolás elsősorban mementó‐jellegű (11 db római emlék). A Forster Gyula Nem‐ zeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ információi szerint ehhez kapcsolódik a Külügyminisztérium EU Duna Régió Stratégia Kormánybiztosi Titkársága által irányított Duna menti ökoturisztikai és örökségvédelmi metaprojekt, mely a Limes lelőhelyeket, Eurovelo kerékpárutat és „vízi pihenőhelyeket” fogja össze. Ez a projekt hatással lehet a két következő Duna menti világörökség‐várományos területre is.  „Dunakanyar‐kultúrtáj” (Kulturális‐kultúrtáj, munkacím), részben már ma is jelentős turisztikai potenciál: a megyé‐ ben Dömös, Esztergom, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Pilismarót településeket érintheti. A lehatárolás nem végle‐ ges.  „Komárom/Komárno –erődrendszer a Duna és a Vág folyók összefolyásánál” (Kulturális), ma is jelentős, noha a Dunakanyarnál jóval kisebb vendégforgalmú turisztikai potenciál.  „Tájház‐hálózat Magyarországon” (Kulturális), önmagában csekély turisztikai vonzerő: a meglévő tájházak, néprajzi gyűjtemények, falumúzeumok felsorolása a 2.5.2.b. mellékletben található.

A Világörökségi törvény 2014. január 1‐ig ad határidőt a világörökség‐várományos területek kezelési terveinek elkészítésére.13 E kezelési tervek olyan komplex tervdokumentumok, melyeknek a világörökségi területek értékeinek megőrzése mellett a folyamatos karbantartás, a működtetés‐hasznosítás, bemutatás, a folyamatos monitorozás intézményi és infrastrukturális feltételeit, marketingjét, szabályozási környezetét, menedzselését stb. át kell fognia. E kezelési tervek a terület‐ és településrendezési tervek módosításával és kapcsolódó komplex település‐, vagy térségfejlesztési programokkal válnak teljessé. A megváltozott területfejlesztési jogi környezetben várható és elvárható, hogy a megye proaktív és aktív szereplővé, az érintett települések partnerévé, vagy akár az egész folyamat koordinátorává váljon a megye világörökségi értékei kezelési terveinek és fejlesztési programjainak kidolgozásában és végrehajtásukban. Annak érdekében, hogy e tervek végrehajtásához a 2014‐2020 közötti európai uniós ciklusban jelentősebb forrásokhoz jusson a megye – ami a turizmus fellendítésének egyik kiemelt eszköze lehetne – indokolt, hogy már most keresse a forrásokat (pl. megyei, önkormányzati, intézményi stb. pályázatok, EGTC projektek) a fenti tervdokumentumok kidolgozásához, a világörökség‐várományos területekre vonatkozó integrált területfejlesztési programok kidolgozásához. A fejezet további mellékletei:  2.5.2.c. Komárom‐Esztergom megye műemlékei (aktualizált lista)  2.5.2.d.Az emlékállomány táblázatos kimutatása + objektumvédett állomány térképi feldolgozása  2.5.2.e. Épület‐ vagy építményjellegű védett örökségi értékek felújítási igényének becslése.

13

Szükséges ugyanakkor felhívni a figyelmet arra, hogy a világörökségi területek kezelési tervének határideje a törvény szerint 2013. január 1. , ennek ellenére 2012 októberében még a közbeszerzések kiírására sem került sor. Várható tehát, hogy a határidő a világörökség‐várományos területek vonatkozásában is módosulni fog.

74


HELYZETFELTÁRÁS

2.5.2.1. ábra Komárom‐Esztergom megye épített öröksége

2.5.3 RÉGÉSZETI LELŐHELYEK Komárom‐Esztergom megyében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal megyei tervhez szolgáltatott adatai szerint 1827 nyilvántartott lelőhely található, melyből hat fokozottan védett (mind Esztergomban található), illetve 224 kiemelten védett. A régészeti lelőhelyek 71%‐a általános védelemben részesül a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (röviden: Kötv.) által. A Kötv 13. § (4) bekezdése szerint „kiemelten védett az a lelőhely, mely kivételes tudományos jelentőséggel, és nemzetközi vagy országos szempontból kiemelkedő fontossággal bír. Fokozottan védett az a régészeti lelőhely, melynek tudományos jelentősége megállapítható, és egy nagyobb tájegységre nézve kiemelkedő fontossággal bír.” 2.5.3.a Fokozottan védett régészeti lelőhelyek a megyében (Forrás: KÖH, 2011) Fokozottan védett lelőhely Érintett ingatlanok megnevezése 0409/4, 0409/6, 0409/7, 0409/8, 0409/9, 0409/28, 0409/29, 0409/30, 0409/31, 0409/32, 0409/33, 0409/34, 0409/35, 0409/36, 0409/37, 0409/38, 0409/39, 0417/3, 0409/27, 0409/12, 0421, 0411/1, 0417/4, 0420/2, 0409/11, 0418, 0410, 0419, 0409/40, 0420/1, 0409/41

Szentkirály I. Szentkirály II. homokbánya) Szentkirály III.

(Bekő‐féle

0409/40, 0409/39, 0409/12, 0411/1, 0409/21, 0409/4, 0409/6, 0409/7, 0409/8, 0409/9 0418, 0417/4, 0419

15631, 15633, 15635, 15637, 15639, 15641, 15643, 15645, 15647, 15649, 15807, 15810, 15806, 1530/2, 15013/2, Szentgyörgymező ‐ Duna‐part 21158, 21159, 21157, 21160, 15629/1, 0952, 15630/4, 15630/3, 16548, 15628/3, 15628/6, 15628/7, 15632/1, 15632/2, 15647/1, 15647/2, 15634, 15636, 15 Szentgyörgymező

15628/7

Hideglelős kereszt

0818/248, 052/6


75

HELYZETFELTÁRÁS A régészeti területek közül a világörökség‐várományos területként nyilvántartott limest (A római limes magyarországi szakasza – A Ripa Pannonica) kell kiemelni. A római limes magyarországi szakaszának védelme egy nemzetközi sorozatjelölés részeként kerül a nemzetközi Világörökség Bizottság elé. A Római Birodalom kr. u. 2. században érte el legnagyobb kiterjedését: Európában a Brit‐szigetektől a Fekete‐tengerig, Észak‐Afrikában a Vörös‐tengertől az Atlanti‐ óceán partjáig terjedt. Ennek emlékét a limes őrzi, mely árkok, falak, erődítmények, őrtornyok és települések maradványaiból áll. Ennek Nagy‐Britanniára (1987) és Németországra (2005) eső szakaszát már felvették a világörökségi listára, hazánkra eső szakaszának védelme előkészítés alatt áll. A Római limes a következő települések területét érinti: Dömös (Solva), Pilismarót (Ad Herculem, Solva), Esztergom (Crumerum, Solva), Tokod (Gardellaca/CardaBiaca), Tokodaltáró, Tát, Nyergesújfalu (Crumerum Erőd), Neszmély (Odiavum), Naszály (Brigetio), Mocsa (Brigetio), Almásfüzitő (Asaum/Odiavum vicus), Komárom (Brigetio munipícium), Ács (Ad Mures és Ad Statuas). Néhány éve kezdeményezés indult el annak érdekében, hogy fogjanak össze a Limes‐szel érintett települési önkormányzatok, civil szervezetek, és a gazdasági élet szereplői: a világörökség‐várományos területben rejlő turisztikai lehetőségeket szem előtt tartva alakult meg a Római Limes Szövetség. A szövetség céljai a következők:  Kulturális útvonal kiépítése és működtetése;  A világörökségi helyszín folyamatosságának biztosítása,  Segítségnyújtás a világörökségi pályázat elkészítésében;  Ismeretterjesztés;  Közös pályázatok és fejlesztési tervek kidolgozása14. A régészeti területeket kevésbé lehet turisztikai vonzerő‐ ként meghatározni, legtöbb esetben korlátozó tényező‐ ként jelennek meg a köztudatban. Ráadásul rengeteg régészeti terület került meghatározásra, amelyek tényle‐ ges problémát okozhatnak a tulajdonosoknak. Ezekkel kapcsoltban nyilván szemléletváltásra van szükség minden szereplő részéről (pl. a hatóság részéről a régészeti terület lehatárolások szükségességének felülvizsgálata, illetve a tulajdonosok részéről a föld alatt rejlő történelmi emlékek, mint közös értékek elfogadása), viszont nemzetközi jelen‐ tőségű emlékek esetén – igaz, más látványosságokhoz képest korlátozottan ‐ van mód arra, hogy némi turisztikai vonzerővel is bírjon. Minderre legfeljebb a szereplők ösz‐ szefogásával van lehetőség, melyre példa a Római limes 2.5.3.1 ábra: Régészeti területek (Forrás: KÖH adatai esetén is bemutatott szövetség, valamint az előzőekben alapján saját szerkesztés) korábban megemlített metaprojekt.

14

www.ripapannonica.hu

76


3.

HELYZETFELTÁRÁS

GAZDASÁG, TÁRSADALOM, HUMÁN INFRASTRUKTÚRA

3.1. GAZDASÁGI BÁZIS 3.1.1 ÁTTEKINTÉS A főbb gazdasági ágazatok és fejlődési irányaik elemzése azt mutatta, hogy a társadalmi‐gazdasági átalakulás folya‐ mata, a makrogazdasági problémák túlsúlyossá válása nem kedvezett a területi különbségek mérséklésére irányuló törekvéseknek, sőt a korábbi területi egyensúlyi problémák nem csökkentek, hanem inkább súlyosbodtak. A jelenség magyarázata, hogy a mobil erőforrással rendelkező befektetők eleve a fejlett gazdasági szerkezettel, jó infrastruktúrá‐ val és a képzett munkaerővel rendelkező térségeket részesítették előnyben, s mindebből fakadóan a befektetésekből kimaradó térségek helyzete abszolút és relatív értelemben romlott. A területi feszültségek éleződése markánsan jelen van azokban a térségekben, ahol korábban meghatározó szerepe volt a mezőgazdaságnak, illetve a mezőgazdasági termékek feldolgozására épült élelmiszeriparnak. A kedvezőtlen helyzetet tovább fokozza, hogy az életminőség differenciálódása a hátrányos helyzetű régiókon belül is kimutatható. Ennek jele, hogy míg a városokban és a kistérségi központokban megmaradt a munkahelyek többsége, sőt megnyílt az önálló vállalkozásalapítás lehetősége, addig a centrumoktól (közlekedési hálózatoktól) távoli települések gazdasági bázisa leépült, s egyedüli foglalkoztatóként az önkormányzatok maradtak. A területi folyamatok szempontjából Komárom‐Esztergom megye, de a közép‐dunántúli régió egésze kedvezménye‐ zett helyzetben van: természetföldrajzi adottságai előnyösek, a térségben jótékonyan érvényesül a központi régió (mindenekelőtt a főváros) kisugárzó szerepe, a megye gazdasági adottságai mind a mezőgazdasági, mind az ipari, mind a szolgáltató tevékenység végzésére alkalmasak, vállalkozásainak többsége – a piaci viszonyok normalizálódásával – jövedelmezően képes működni, munkaerő‐állománya nagyüzemi tapasztalatokkal és konvertálható tudással rendelke‐ zik, ami vonzó lehet külföldi befektetők számára és nem elhanyagolható fejlődési lehetőség a Duna‐menti régiók jövő‐ beni együttműködése. A kedvező térségi jellemzők sem feledtetik a megyén belüli fejlettségi különbségek létezését, a kistérségek tág szélső‐ értékek közötti jellemzőit. Normál körülmények között a területfejlesztés motorjai az önkormányzatok, ám a hátrá‐ nyos helyzetű térségekben az önkormányzatok mozgástere – a centralizált finanszírozási modellből fakadóan – erősen behatárolt, illetve azokban a térségekben, ahol nem maradt közteherviselésbe bevonható gazdasági bázis, ott a jövő‐ ben sem képződik saját bevétel, de helyi foglalkoztatás hiányában a lakossági jövedelmek helyi jellegű felhasználásával sem lehet számolni. Ellenkezőleg, a hátrányos helyzetű önkormányzatok növekvő gondja, hogy a folyó kiadások mind nagyobb részét kell szociális támogatásokra fordítani. Aligha vitatható, hogy a területi feszültségek enyhítésére évről évre többet költ a költségvetés, ám az sem vitatható, hogy a különböző térségek közötti életminőség‐mutatók gyorsabb ütemben távolodnak egymástól, mint amilyen ütemben a felzárkóztatási célú források bővülnek. Így a kilencvenes évek második felében megindított és az ezredfor‐ duló időszakában felpörgetett egyensúlyteremtő intézkedések következtében megindult makro regionális közeledés – mint folyamat – megtorpanni látszik, s a piaci körülmények kibontakozásával az állami beavatkozások eredményessé‐ ge fokozatos gyengülést mutat. Mára eljutottunk oda, hogy fejlesztéspolitikai döntések meg sem kísérlik a reálfolya‐ matok határozottabb szabályozását. A megye iparának elhelyezkedésére a nagyfokú koncentráció a jellemző. Fontos infrastrukturális tényezőként értékel‐ hető az ipari park hálózat amely jelenleg nem kellő mértékben kihasznált. A nagyvállalatok infrastruktúrája korszerű, környezetvédelmi szempontból is biztonságos (ld. pl. Richter G. Nyrt. dorogi gyára). A gépek, berendezések, járműpar‐ kok fejlesztése folyamatos. A vizsgált időszakban a belföldről származó gépberuházások 16%‐kal, az import 50%‐kal növekedett. Épületek és egyéb építmények építése, korszerűsítése terén ez a növekedés 77%‐os volt. A telepítési tényezőket illetően a természeti adottságok általában kedvezőnek mondhatók. A megye földrajzi fekvése kiváló közlekedési adottságként értékelhető. Ez általában jellemző a térség nagyobb városaira is. Az éghajlat az orszá‐ gos átlagnak felel meg, lényegében kedvező mind a mezőgazdaság, mind a megújuló erőforrások (elsősorban szélerő‐


77

HELYZETFELTÁRÁS művek) szempontjából. Bár a megye számos ásványi kinccsel rendelkezik (barnaszén, mészkő, építési alapanyagok), a kitermelés lehetősége kérdéses, részben gazdaságossági, részben környezetvédelmi szempontból. A társadalmi tényezőket tekintve (munkaerő aktivitási rátája, foglalkoztatási arány, munkanélküliség) a megye orszá‐ gosan is jó helyzetben van. A képzettségi szint folyamatos emelését viszont „nem garantálja” az ezer lakosra jutó felső‐ fokú hallgatók száma, aránya és csökkenő tendenciája. A megye közlekedési adottságai kiválóak a Duna jelenléte és két „Helsinki közlekedési folyosó” áthaladása miatt. Nem meglepő, hogy a vasúthálózat műszaki színvonala – az országéhoz hasonlóan – alacsony. A megye erős iparosodottsága, export‐orientációja ellenére nem tartozik a kutatás‐fejlesztés (K+F) magyarországi „centrumai” közé. Az országos átlagnál alacsonyabbak a beruházási értékek és a vállalkozási aktivitás is. A megye ver‐ senyképességi helyzete és befolyásoló tényezőinek állapota 20 mutató alapján, regionális és országos összehasonlí‐ tásban került elemzésre. E mutatók 2006 és 2010, valamint 2010 és 2011 közötti változásait figyelembe véve megálla‐ pítható, hogy Komárom‐Esztergom megye „versenypozíciója” a Közép‐dunántúli régión belül nemigen változott. Jelen‐ tős pozícióvesztés érzékelhető azonban országos szinten, mivel olyan fontos versenyképességi mutatók, mint beruhá‐ zások, ipari termelés, ezer lakosra jutó ipari termelés, ipari export, aktivitási ráta esetében a megyében romló tenden‐ cia volt megállapítható, szemben az országos mutatók pozitív irányú mozgásával. A 2011‐es évben ezek a tendenciák folytatódtak, sőt pozícióromlás volt tapasztalható, olyan fontos területeken is, mint pl. a vállalkozási aktivitás, vagy az eltöltött vendégéjszakák száma. A versenyképesség mutatóinak változási iránya mellett azok konkrét értékeinek regionális és országos összehasonlítása is megtörtént. Az un. teljesítménymutatók (ágazatok kibocsájtása és következményei) tekintetében megállapítható, hogy a megye az országos átlagnál kedve‐ zőbb helyzetben van az egy lakosra jutó GDP, az ipari termelés és fajlagos értéke, az ipari export‐értékesítés, valamint a munkanélküliségi ráta esetében. Rosszabb viszont a helyzet az építőipari termelés, valamint a kereskedelmi szállás‐ helyeken eltöltött vendégéjszakák területén. A mezőgazdaság pozíciója erősödött. A kibocsájtás és a fejlődés feltételeit jelentő un. teljesítmény‐okozók terén nagyon előkelő a megye helyzete a külföldi befektetések (saját vagyon), valamint a lakosság aktivitási rátáját és foglalkoztatási arányát illetően. Jó a megye pozíci‐ ója a bruttó bérek és a nettó jövedelmi átlagok vonatkozásában is. Gyengébb viszont a versenyképességi helyzet a vállalkozási aktivitás, a beruházások, valamint a felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók száma, aránya és időbeli változása esetében. 3.1.2 FŐBB GAZDASÁGI ÁGAZATOK, AZOK FEJLŐDÉSI IRÁNYAI Komárom‐Esztergom megye önálló igazgatási egység, ám gazdasági szempontból sok szálon kapcsolódik az ország régióihoz, megkülönböztetetten a Közép‐dunántúli régióhoz,de kiterjedt exporttevékenysége révén nemzetközi kap‐ csolatai is kiemelt jelentőségűek. A megye gazdaságtörténeti múltja – a mezőgazdaság mellett – a nehéz‐ és a könnyű‐ ipar térségfejlesztő erejéről tanúskodik, de fontos szerep jutott a beszállítói iparágaknak is. Mindemellett az átlagnál magasabb jövedelmek biztos fogyasztói hátteret jelentettek a szolgáltató szervezeteknek is. A rendszerváltás a vállal‐ kozások (munkahelyek) tömeges elvesztésével, s a jövedelmek radikális csökkenésével kezdődött. Fokozatosan leépült a nagyüzemi hátteret jelentő bányászat, majd a könnyűipar, s növekvő szerephez jutottak a szolgáltató jellegű és kö‐ zepes méretű társas vállalkozások. Új fejlődési korszak kezdetét eredményezték az országos infrastruktúra hálózatok (autópálya, vasút, energiaellátó rendszerek) térséget érintő fejlesztései, amelyek – a nagyüzemi gyakorlattal és kon‐ vertálható tudással rendelkező szabad munkaerő mellett – komoly vonzerőt jelentettek a külföldi befektetők számára. Az új vállalkozók kezdetben a meglevő üzemeket vásárolták meg, majd fokozatosan beindultak a zöld mezős beruhá‐ zások (Suzuki Esztergomban, NOKIA Komáromban, a SUOFTEC Tatabányán). A fejlesztések harmadik hulláma az ezred‐ forduló időszakában érte el a térséget (NOKIA bővítése, FIH, PERLOS, AGC, Bridgestone), amely jótékonyan hatott a beszállítói szerepkörre alkalmas hazai vállalkozások tevékenységére is. Az egymást erősítő politikai és gazdasági változások eredményeképpen átrendeződtek a piaci kapcsolatok (keleti irá‐ nyultság helyett nyugati dominancia), változott a termelési szerkezet (alapanyag igényes termelés helyett élőmunka‐ igényes tevékenység), felgyorsult a technikai fejlődés üteme, módosultak a gazdálkodási formák (vállalat helyett társa‐ ság), tömegszerűen születtek előzmény nélküli vállalkozások, új tulajdoncsoportok jelentek meg, s napjainkra a külföldi érdekeltségű vállalkozások a gazdasági növekedés motorjává váltak.

78


HELYZETFELTÁRÁS

3.1.2.a táblázat: A társas vállalkozások alapító vagyonának megoszlása a főbb tulajdonosi csoportok szerint, 2010 (egység: százalék) (forrás: NAV évkönyv, 2011, a Nemzeti Adó‐ és Vámhivatal kiadványa, Budapest, 2012) ÁLLAMI TULAJDONI HÁNYAD ÖNKORMÁNYZATI BELFÖLDI MAGÁNSZEMÉLY BELFÖLDI TÁRSASÁG MUNKAVÁLLALÓI RÉSZVÉNYTULAJDONOSI PROGRAM KÜLFÖLDI TULAJDONI HÁNYAD EGYÉB TULAJDONI HÁNYAD ALAPÍTÓI VAGYON ÖSSZESEN

FEJÉR

KOMÁROM‐ ESZTERGOM

VESZPRÉM

0,33 1,05 4,88 5,61 0,00

4,22 8,38 32,09 19,64 0,00

7,62 8,36 31,53 30,03 0,00

88,07 0,07 100,00

34,54 1,14 100,00

21,86 0,59 100,00

KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI ORSZÁGOS RÉGIÓ ÁTLAGA ÁTLAG 1,50 5,65 2,58 3,97 10,51 10,40 9,65 24,43 0,00 0,00 75,53 0,23 100,00

53,61 1,95 100,00

3.1.2.1 ábra: A társas vállalkozások alapítói vagyonának főbb tulajdonoscsoportok szerinti megoszlása Komárom‐ Esztergom megyében 1992‐2011, (forrás: APEH, 2011, kettős könyvvitelt vezető társaságok, a pénzügyi szolgáltatók adatai nélkül)

3.1.2.2 ábra: A bruttó hazai termék (GDP) növekedési indexe Magyarországon (előző év=100%, forrás: Nemzeti Szám‐ lák adatsorai, KSH)


79

HELYZETFELTÁRÁS A gazdasági szerkezet változásának legátfogóbb és nemzetközi összehasonlításra is alkalmas mutatója a bruttó hozzá‐ adott érték időbeli alakulása, illetve a különböző nemzetgazdasági ágak összteljesítményhez történő hozzájárulásának a szemléltetése. Magyarország életében – a politikai átalakulással párhuzamosan – a gazdaságban is történelmi jelen‐ tőségű változások mentek végbe, s ez alapjaiban módosította a különböző nemzetgazdasági ágak hozzáadott érték előállításában játszott szerepét. Az ország egészére jellemző változás a mezőgazdasági tevékenységek (egyben a me‐ zőgazdasági termékek feldolgozására épült iparágak) viszonylag gyors szerepvesztése, a feldolgozóipar súlyának növe‐ kedése (az ágazaton belüli szakágazatok le‐ és felértékelődésével) s mindezekkel párhuzamosan a gazdasági szolgálta‐ tó ágazatok dinamikus felfutása. 3.1.2.b táblázat: A bruttó hazai termék (GDP) főbb gazdasági ágak szerinti megoszlásának időbeli változása (*összehasonlíthatóság érdekében korábbi ágazati struktúra szerint számolt adatok) (forrás: Magyarország Nemzeti Számlái, KSH, Budapest, alapján a szerző összeállítása) MEZŐGAZDASÁG IPAR ÉPÍTŐIPAR KERESKEDELEM, VENDÉGLÁTÁS SZÁLLÍTÁS, POSTA, TÁVKÖZLÉS PÉNZÜGYI KÖZVETÍTÉS GAZDASÁGI SZOLGÁLTATÁS KÖZIGAZGATÁS HUMÁN SZOLGÁLTATÁS EGYÉB KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLTATÁS NEMZETGAZDASÁG ÖSSZESEN

1994 5,7 25,4 5,1 12,6 8,5 6,3 16,4 7,4 9,5 3,1 100,0

1998 4,5 27,2 4,6 13,4 9,9 4,1 17,0 7,2 9,1 3,0 100,0

2000 4,3 27,3 4,4 13,1 8,5 3,6 18,7 7,6 9,3 3,2 100,0

2002 4,1 24,9 4,6 12,8 8,2 3,7 20,9 8,1 9,1 3,6 100,0

2004 3,9 24,5 4,2 11,9 8,1 3,8 24,0 7,5 8,8 3,3 100,0

2006 3,6 23,7 4,1 11,3 8,4 3,9 26,0 7,4 8,5 3,1 100,0

2008* 3,4 22,8 4,2 11,1 9,3 3,5 27,3 7,6 8,0 2,8 100,0

2009* 3,0 21,8 4,1 10,0 9,8 4,1 29,0 7,8 7,8 2,6 100,0

2010* 3,2 22,7 3,7 9,5 9,6 4,0 29,9 7,6 7,4 2,4 100,0

Komárom‐Esztergom megye gazdasági szerkezetének átalakulása – fő trendjeit tekintve – egyazon íven mozgott az országos folyamatokkal, ám az ütem jelentős különbségeket mutat. A mezőgazdaság teljesítményei – az országos trendet követő leépülési folyamattal ellentétesen – visszaálltak a korábbi szintre, s az ágazat bruttó hazai hozzáadott értékhez történő hozzájárulása meghaladja az országos átlagot. Az ipari tevékenységet végző vállalkozások helyzete – a gazdasági válság okozta visszaesést követően – stabilizálódott, majd a 2010/2011. évi teljesítményük már meghalad‐ ta a válság előtti szintet. A növekedés motorja továbbra is a feldolgozóipar, de az ágazaton belül gyors és jelentős „átrendeződés” zajlik (lásd: az élelmiszeripar, a textilipar leépülése, a járműipar és az elektronikai ipar súlyának növe‐ kedése). 3.1.2.c táblázat: A GDP főbb gazdasági ágak szerinti megoszlásának módosulása Komárom‐Esztergom megyében (*a 2010. évi értékek előzetes jellegűek) (forrás: Magyarország Nemzeti Számlái, KSH, Budapest, alapján a szerző összeállítása)

2006 MILLIÓ FT MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS 23 830 IPAR 347 844 EBBŐL: FELDOLGOZÓIPAR 323 842 ÉPÍTŐIPAR 26 687 SZOLGÁLTATÁSOK 260 986 EBBŐL: KÖZIGAZGATÁS, TB, OKTATÁS, EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 76 488 KOMÁROM‐ESZTERGOM ÖSSZESEN 659 347

(%) 3,6 52,8 49,1 4,0 39,6 11,6 100,0

2008 MILLIÓ FT 28 773 409 642 381 968 32 361 281 251 73 161 752 027

(%) 3,8 54,5 50,8 4,3 37,4 9,7 100,0

2009 MILLIÓ FT 26 570 344 895 321 828 31 049 261 435 72 022 663 949

(%) 4,0 51,9 48,5 4,7 39,4 10,9 100,0

2010* MILLIÓ FT 31 981 409 854 381 909 30 015 271 659 74 164 743 509

(%) 4,3 55,1 51,4 4,0 36,5 10,0 100,0

A gazdasági‐, humán‐ és egyéb szolgáltató tevékenységeknek a GDP előállításában játszott szerepe – összességében – kisebb, mint az országos átlag, ám míg a gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások stabilizálni tudták teljesítményü‐ ket, addig a közösségi és humán szolgáltatásoknál figyelmet érdemlő leépülés ment végbe. A feldolgozóipart érintő modernizáció alapvetően tőkeintenzív fejlesztéseket eredményezett (lásd: elektronikai cikkek gyártása, közúti járműgyártás), s ennek köszönhető, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelékenységi mutató majd másfélszerese az országos átlagnak. A teljesítmények dinamikus növekedése – eltekintve a gazdasági válság hatásaitól – jótékonyan érintette mind a vállalkozások tőkearányos jövedelmezőségi mutatóit, mind a munkavállalói jövedelmek alakulását.

80


HELYZETFELTÁRÁS

3.1.2.d táblázat: A hazai régiók egy lakosra jutó GDP értéke (vásárlóerő paritás) az EU‐27 országok átlagában (Egység: százalék) (forrás: Magyarország Nemzeti Számlái, KSH alapján a szerző összeállítása) EU‐27 ORSZÁGOK ÁTLAGA MAGYARORSZÁG EBBŐL: KÖZÉP‐MAGYARORSZÁG KÖZÉP‐DUNÁNTÚL NYUGAT‐DUNÁNTÚL DÉL‐DUNÁNTÚL ÉSZAK‐MAGYARORSZÁG ÉSZAK‐ALFÖLD DÉL‐ALFÖLD

2004 100,0 62,8 100,2 59,4 65,2 44,3 41,2 41,3 44,0

2006 100,0 62,9 103,2 57,4 63,4 42,6 40,6 40,1 42,4

2007 100,0 61,5 101,5 56,9 60,1 41,8 39,3 38,6 40,6

2008 100,0 63,9 105,2 58,0 62,2 43,8 39,9 40,2 43,1

2009 100,0 64,6 108,1 53,9 60,4 44,8 39,7 42,1 43,0

2010 100,0 64,2 105.5 56,0 64,2 43,8 39,2 40,8 41,8

Magyarországon a bruttó hazai termék 2004‐2010. évekre vonatkozó regionális mutatói a területi különbségek távo‐ lodását jelzik. (Az egy főre jutó bruttó hazai termék 2010. évben – a KSH előzetes adatai szerint – 2 millió 661 ezer forint volt.) A régiók közötti különbségek növekedésénél is nagyobb eltérések mutatkoznak a megyei adatok eltérései‐ ben: az országos átlagot Budapest kiugró eredménye után (6 millió 037 ezer forint/fő) csak Győr‐Moson‐Sopron (3 millió 476 ezer forint/fő) és Komárom‐Esztergom megye (2 millió 723 ezer forint/fő) mutatói múlják felül. Egy pillanat‐ ra sem feledhető azonban, hogy a megyei átlagértékek mögött tág szélsőértékek húzódnak meg, vagyis a megyé‐ ken belül a kistérségi jellemzők differenciálódásával is számolni kell. A Közép‐dunántúli régióban statisztikailag regisztrált vál‐ lalkozások az országos érték 9 százalékát képviselik (148,3 ezer vállalkozás). Ez azt jelenti, hogy a terület‐ és népes‐ ségszám mutatók alapján az ország közepes nagyságú, ám gazdasági fejlettség szempontjából meghatározó jelentő‐ ségű régiójában a vállalkozási hajlandóság – gazdaságtör‐ téneti hagyományokra, illetve anyagi és kulturális okokra visszavezethetően – továbbra is alacsony. Míg országosan a vállalkozási sűrűség 165 vállalkozás/ezer lakos értéket mutat, addig a Közép‐Dunántúli régióban ez az érték 3.1.2.3 ábra: Korlátolt felelősségű társaságok száma Ko‐ mindössze 135 vállalkozás/ezer lakos.14 S ebben az érték‐ márom‐Esztergom megyében, 1000 lakosra vetítve (For‐ ben meghatározó szerepe van az egyéni vállalkozások rás: KSH 2010) dinamikus gyarapodásának. 3.1.2.e táblázat: A működő vállalkozások száma gazdálkodási forma szerint a Közép‐dunántúli régióban (egység: szervezet, db) (forrás: Területi Statisztikai Évkönyvek adatai alapján a szerző összeállítása) TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK EBBŐL: KFT RT SZÖVETKEZET BT EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓ ÖSSZESEN MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN EBBŐL: TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK

2000 22 352 9 286 256 388 11 470 41 855 64 207 625 147 265 072

2006 29 987 14 837 247 252 13 762 42 174 72 161 698 146 346 401

2007 30 567 15 813 240 220 13 429 40 610 71 177 688 058 351 853

2008 31 681 17 699 237 208 12 705 39 721 71 402 701 390 368 472

2009 32 401 19 200 242 187 11 958 37 302 69 703 688 996 375 109

2010 33 090 20 639 250 191 11189 37 063 70 153 696 680 384 947

A hazai gazdaság sajátos jelensége hogy megdöbbentő különbség van a statisztikailag regisztrált vállalkozás, illetve a ténylegesen működő vállalkozások száma között. Így az országosan regisztrált 600 ezer társas vállalkozásból mindössze 385 ezer vállalkozás (64,2%) tekinthető ténylegesen működő, érdemi tevékenységet végző társaságnak. Lényegében 14 Területi Statisztikai Évkönyv 2010, KSH, Budapest, 2011


81

HELYZETFELTÁRÁS ugyanez a torz arány mutatható ki az egyéni vállalkozások esetében is, tekintve, hogy 50 százalékot meghaladó a ki‐ egészítő jellegű, vagy részmunkaidős formában működő egyéni vállalkozás. Nemzetközi tapasztalatok szerint a versenyszektor teljesítményeinek alakulása nagymértékben függ a vállalkozások méret szerinti összetételétől, illetve a kkv szektor és a nagyvállalkozások közötti együttműködési képességtől. Hazai kutatásaink pedig arra figyelmeztetnek, hogy egy hatékony termelési és értékesítési kooperáció létrejöttének elemi feltétele, hogy a mikro‐ és kisvállalkozások feleljenek meg a méretgazdaságossági követelményeknek, illetve az erőfor‐ rások koncentrációjával (eredeti tőkefelhalmozási folyamat beindulásával) jöjjenek létre kkv szektor és a nagyvállalat‐ ok közötti transzmisszióra alkalmas középvállalkozások. Ma még csak a folyamat kezdetén tartunk. BELSŐ GAZDASÁGI SZERKEZET, MUNKAERŐPIAC, FOGLALKOZTATÁS A Közép‐dunántúli régió munkaerőpiaci adatai arról tanúskodnak, hogy a térség – a gazdasági válság átmeneti torzító hatásától eltekintve – kedvezőbb helyzetben van az országosnál. A 15‐64 éves népesség aránya az országos átlagnál kedvezőbb, a népességen belül nőtt a foglalkoztatottság, mérséklődött a munkanélküliség, és csökkent a gazdaságilag inaktívak száma. 3.1.2.f táblázat: Az alkalmazásban állók száma alakulása Közép‐dunántúli régióban (forrás: STATADAT, KSH, illetve a Területi Statisztikai Évkönyvek alapján a szerző összeállítása) FEJÉR KOMÁROM‐ESZTERGOM VESZPRÉM KÖZÉP‐DUNÁNTÚL ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

2006 2008 2009 2010 EZER FŐ (%) EZER FŐ (%) EZER FŐ (%) EZER FŐ (%) 139,3 4,2 142,9 4,2 131,1 4,0 130,4 4,1 108,6 3,3 115,8 3,4 101,9 3,2 103,1 3,2 105,6 3,2 103,4 3,1 96,1 3,0 100,3 3,1 353,5 10,7 362,1 10,7 329,1 10,2 333,8 10,4 3 308,9 100,0 3 367,8 100,0 3 192,6 100,0 3 220,1 100,0

3.1.2.g táblázat: Az alkalmazásban állók főbb nemzetgazdasági ágak és megyék szerinti megoszlása, 2010 (forrás: Területi Statisztikai Évkönyv 2010, KSH adatai alapján a szerző összeállítása) MEZŐGAZDASÁG, ERDŐGAZDÁLKODÁS IPAR EBBŐL: FELDOLGOZÓIPAR ÉPÍTŐIPAR SZOLGÁLTATÁSOK EBBŐL: KÖZIGAZGATÁS, OKTATÁS, TB, EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS, EGYÉB SZOLGÁLTATÁS ÖSSZESEN

5 266 46 205 41 799 7 102 72 516 28 553

3 017 41 479 38 719 5 736 53 383 18 922

3 835 29 328 26 831 5 227 62 230 27 113

12 118 117 012 106 899 18 065 188 129 74 588

ORSZÁG ÖSSZESEN 91 477 721 856 646 522 177 433 2 242 971 863 911

131 089

103 615

100 620

335 324

3 233 737

FEJÉR

KOMÁROM‐ESZTERGOM

VESZPRÉM

KÖZÉP‐DUNÁNTÚL

A munkaügyi statisztikai adatok szerint a 2010. évben a régiós székhelyű vállalkozásoknál és költségvetési szer‐ veknél 335 ezren álltak alkalmazásban. A régió átlagában ez 1,9%‐al magasabb az előző évinél, de még elmarad a gazdasági válságot megelőző 2006. évi értéktől. (A 2006. évhez viszonyítottan Fejér megyében 5,9%‐os, Komárom‐ Esztergom megyében 4,6%‐os, míg Veszprém megyében 4,7%‐os az elmaradás.) Az alkalmazottak számában tör‐ tént véltozásnál is fontosabb azonban, hogy milyen el‐ mozdulási irányt, illetve megoszlást mutat az alkalmazot‐ tak közvetlen termelő és szolgáltató szektorok szerinti változása. Általános jellemző, hogy a 2010. évi mutató 2,5‐6,0 száza‐ 3.1.2.4 ábra: Nyilvántartott álláskeresők Komárom‐ Esztergom megyében, 1000 lakosra vetítve (Forrás: KSH lék közötti mértékben marad el a válság előtti színvonal‐ tól, de a 2009. évhez viszonyítottan már néhány ágazat‐ 2010) ban emelkedés figyelhető meg (mezőgazdaság, idegenfor‐

82


HELYZETFELTÁRÁS

galom, pénzügyi tevékenység, adminisztratív szolgáltatás). Természetesen vannak olyan ágazatok, ahol folytatódik az alkalmazotti létszám csökkenése, így az építőipar, a szállítás és raktározás, a közigazgatás, valamint az egészségügyi ellátás területén nem következett be a várt fordulat. A jelenség magyarázata részben a piaci kereslet hiányára (lásd: építőipar), részben kormányzati intézkedés hatására (lásd: közigazgatás), részben a megtartó erő hiányára vezethető vissza (lásd: egészségügy). GAZDASÁGI SZERKEZET, FOGLALKOZTATOTTSÁG Komárom‐Esztergom megye gazdasági szerkezete – vállalkozások ágazati, területi és tulajdoni jellemzői – folyamatos átalakulást mutatnak, a korábbi egyoldalú ipari struktúrával szemben (ezen belül is a kitermelőipar és könnyűipar) új erőre kapott az agrárium, kiépült a multinacionális vállalkozásokkal együttműködő (beszállítói szerepkört betöltő) ipari vállalkozói kör, s dinamikus felfutást mutat a széles spektrumban működő szolgáltató szektor. 3.1.2.h táblázat: A regisztrált vállalkozások száma Komárom‐Esztergom megyében, 2010 (forrás: Területi Statisztikai évkönyv, Kistérségi adatok, 2011, KSH adatai alapján a szerző összeállítása)

Vállalkozások száma, db

ebből: gazdasági tevékenységek szerinti részarány mezőgazdaság

Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Megye összesen Ország összesen

3 502 6 753 2 322 5 866 2 852 6 506 11 895 39 696 1 640 586

ipar‐építőipar 9,0% 7,3% 45,0% 31,0% 18,7% 14,1% 5,4% 14,5% 25,6%

szolgáltatás 20,0% 16,4% 12,0% 11,4% 15,1% 15,1% 15,5% 15,1% 10,6%

71,0% 76,3% 43,0% 57,6% 66,2% 70,7% 79,1% 70,3% 63,8%

A gazdasági szerkezet módosulása jótékonyan érintette a foglalkoztatottsági mutatókat (a gazdasági aktivitás maga‐ sabb az országos átlagnál), következésképpen a munkanélküliségi ráta – kistérségenként tág szélsőértékek között – összességében kedvezőbb az országosnál. A megyében regisztrált cca 40 ezer vállalkozásszám az országosan regisztrált érték 2,4%‐át adja, ami a lakónépesség 3,1%‐os arányához viszonyítottan a vállalkozási hajlandóság alacsony szintjét jelzi, ám ennek magyarázata, hogy a térségben működő közép‐ és nagyvállalkozások súlya – kihasználva a nagyüzemi termelési gyakorlattal rendelkező munkavállalók adottságait – magasabb az országos átlagnál. Lényegében ezt a speciális foglalkoztatottsági helyzetet igazolják az személyi jövedelemadózás adatai is, tekintve, hogy mind a tényleges SZJA adóalanyok aránya, mind a tény‐ legesen fizetett SZJA aránya magasabb, mint ami a lakónépesség részarányából következne. Amint az az alábbi táblá‐ zatból jól kiderül, az országos lakónépesség 44%‐a fizet személyi jövedelemadót, ugyanez az érték a megye esetében már 48%. Különösen kiemelkedő a kisbéri és komáromi kistérség, ahol ez az érték 50%‐ot meghaladó. Továbbá kiderül, hogyha az egy lakosra jutó személyi jövedelemadót tekintjük, akkor az országos átlagot messze meghaladja az eszter‐ gomi és a tatai kistérség. 3.1.2.i. táblázat: A lakónépesség, az SZJA adóalanyok, valamint a fizetett SZJA értéke Komárom‐Esztergom megyében, 2010 (forrás: Területi Statisztikai évkönyv, Kistérségi adatok, 2011, KSH adatai alapján a szerző összeállítása) Dorogi Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Megye összesen Ország összesen

Lakónépesség, fő, 2010 vége 39 485 56 427 20 056 40 333 26 467 40 442 88 201 311 411 9 985 722

SZJA adóalany (adófizető), fő 18 817 26 184 10 197 20 466 12 790 19 141 42 015 149 610 4 398 299

SZJA fizetők a lakó‐ népesség %‐ában 47,7% 46,4% 50,8% 50,7% 48,3% 47,3% 47,6% 48,0% 44,0%

Fizetett SZJA érték (millió Ft) 5 041,1 8 512,8 2 294,7 6 252,9 3 823,1 6 605,3 13 035,2 45 565,1 1 413 968,0


83

HELYZETFELTÁRÁS A vállalkozási és foglalkoztatottsági mutatókat elemző – viszonylag kedvező eredményeket mutató – értékelés sajnála‐ tosan eltakarja azt a kedvezőtlen helyzetet, hogy a statisztikailag regisztrált 39 696 vállalkozásnak alig fele (20 060) végez tényleges gazdasági tevékenységet. A virtuálisan létező vállalkozások többsége egyéni vállalkozás, s többségük az agráriumból, illetve a szolgáltatói szektorból kerül ki. Logikus követelmény, hogy a megye gazdasági teljesítményei‐ nek növeléséhez – mindent megelőzően – az érdemi gazdasági tevékenységet végző vállalkozások számát kell növelni. BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK A hazai gazdaság 2000‐2010 közötti időszakban mért teljesítményei – összességében – ígéretes javulást mutatnak: a bruttó kibocsátás gyorsabban (194,9%), a termelő felhasználás lassabban emelkedett, s mindezek következtében a kibocsátás és a felhasználás különbözeteként mért bruttó hozzáadott érték teljesítmény javulása több mint kétszeres (227,8%). Az örvendetes változás értékét csökkenti, hogy a javuló trend az időszak második felében jelentősen vissza‐ esett, illetve a bruttó kibocsátás és a termelő felhasználás különbözeteként mérhető 32‐34 százalékpontos különbség 5,5‐6,0 százalékponttal marad el az EU tagországok átlagértékétől.15 A romló hazai hozzáadott értéktermelő képesség szomorú következménye, hogy ugyanazon hozzáadott érték eléréséhez is nagyobb és nagyobb kibocsátásra van szük‐ ség, márpedig ez csak a piaci kereslet növekedése esetén lenne biztosítható. S ez a körülmény a Közép‐dunántúli régió jövője szempontjából is figyelmeztető. 3.1.2.j táblázat: A nem pénzügyi vállalatok bruttó hozzáadott érték teljesítménye a kibocsátás arányában* (* kettős könyvvitel szerint gazdálkodók, pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások nélkül) (egység: milliárd Ft) (forrás: Magyarország Nemzeti Számlái (KSH) és a NAV (APEH) éves gyorsjelentései) MEGNEVEZÉS A. NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK TELJESÍTMÉNYE TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK TELJESÍTMÉNYE (ALAPÁRON) TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK TELJESÍTMÉNYE A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK ARÁNYÁBAN

2000 B.

2002 C.

2004 D.

2006 E.

2008 F.

2009 G.

2010 H.

6 004,2

8 180,9

9 923,6

11 907,0

13 515,8

12 756,4

13 678,0

5 738,2

7 835,6

9 434,2

11 109,6

12 562,6

11 536,6

12 257,1

95,6%

95,8%

95,1%

93,3%

92,9%

90,4%

89,6%

A KSH által megfigyelt „nem pénzügyi vállalatok” összteljesítményei részben a társas vállalkozások teljesítményeiből, részben az egyéb vállalkozási teljesítményekből, részben az informális szektor teljesítményeinek becsült értékeiből fakadnak. A társas formában működő vállalkozások jelentőségét az adja, hogy több év átlagában az országos szinten kimutatott vállalati bruttó kibocsátás 86‐87%‐át, a bruttó hozzáadott‐érték 88‐89%‐át, s az export‐teljesítmény 89‐ 90%‐át adják, s ez a kör ad megélhetési lehetőséget a verseny‐szektorban foglalkoztatottak majd háromnegyedének. Így a mintavétel nagysága és a működés jellemzőinek sokszínűsége garancia arra, hogy a magyar gazdaság működésé‐ ről, tulajdoni jellemzőiről megbízható következtetéseket vonjunk le. Mindezek figyelembe vételével a gazdasági telje‐ sítmények tulajdonosfüggő jellemzői esetében a jelentős tömeget képviselő és a működési jellemzők részleteiről meg‐ felelő mélységű információt adó társas vállalkozások teljesítményeire koncentrálunk, mégpedig a pénzügyi szektorra vonatkozó specialitások miatt a pénzügyi vállalkozások adatai nélkül. A versenyszektor teljesítményeiről a legátfogóbb képet a bruttó hazai termékmutató adja, amit a mikrogazdaságban a teljes kibocsátás és a termelő felhasználás különbségeként tudunk jellemezni. Témánk szempontjából az első és legiz‐ galmasabb téma a társas vállalkozások bruttó hozzáadott‐érték teljesítményeinek főbb tulajdonoscsoportok szerinti vizsgálata. A táblázat adatai – összességében – azt jelzik, hogy főbb tulajdonoscsoportok teljesítményeit viszonylagos kiegyensú‐ lyozottság jellemzi, hiszen a kizárólagos és többségi külföldi tulajdonú társaságok (48,2%) és a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú társaságok (51,9%) elhanyagolható mértékű különbséggel járulnak hozzá a hazai hozzáadott‐érték gyarapításához. Közel sem ilyen kiegyenlített a helyzet, ha figyelembe vesszük, hogy a külföldi érdekeltségű társaságok teljesítményeit mindössze 23‐24 ezer vállalkozás adja, míg a hazai teljesítmények előállításában – meglehetősen tág szélsőértékek között – majd 320 ezer vállalkozás vesz részt. 15 A 2009. évi átlagtól eltérő és kiugró értékben a nagymérvű készletértékesítés játszik szerepet

84


HELYZETFELTÁRÁS

3.1.2.k táblázat: A társaságok bruttó hozzáadott érték teljesítménye főbb tulajdonoscsoportok szerint* (*kettős könyvvitel szerint gazdálkodók, pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások nélkül) (egység: százalék) (forrás: a NAV (APEH) éves gyorsjelentései alapján a szerző számításai) MEGNEVEZÉS KIZÁRÓLAGOS HAZAI TULAJDON VEGYES (TÖBBSÉGI HAZAI TULAJDON) VEGYES (TÖBBSÉGI KÜLFÖLDI TULAJDON) KIZÁRÓLAGOS KÜLFÖLDI TULAJDONÚ TÁRSASÁGOK ÖSSZESEN

2000

2002 55,3 6,4 12,7 25,6 100,0

2004 51,0 7,5 16,5 25,1 100,0

2006 50,3 6,4 17,6 25,7 100,0

2008 47,7 5,6 16,5 30,1 100,0

2009 48,7 4,8 15,4 31,1 100,0

2010 50,3 3,1 14,3 32,3 100,0

47,9 4,0 14,5 33,7 100,0

TURISZTIKAI ADOTTSÁGOK ÉS A TURIZMUS SZEREPE KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN A turizmus húzóhatása több nemzetgazdasági ágban is érvényesül, és ehhez kapcsolódik a lakosság és a külföldi láto‐ gatók kiadásainak jelentős része. Kétségtelen, hogy a fizetőképes kereslet kedvezőtlen alakulása a turizmus teljesít‐ ményeit is csökkentette a válság időszakában, mivel a jövedelmek csökkenése miatt elsősorban a viszonylag jobban nélkülözhető javak, szolgáltatások fogyasztására jut kevesebb. A szabadidőprogramok kiadásainak hosszabb ideje tartó visszaesése 2011‐ben is tapasztalható. A 2008 második felében kezdődő és a következő évben kiteljesedett nemzetközi pénzügyi‐gazdasági válság negatív hatása tükröződik az ágazat vállalkozásainak gazdálkodását jellemző eredményességi mutatók alakulásában is. A tu‐ rizmus a szálláshely‐szolgáltatás, vendéglátás nemzetgazdasági ággal van a legszorosabb kapcsolatban, amelynek a bruttó hozzáadott értékkel mért teljesítménye 2011‐ben 1,3%‐ kal, 340,4 milliárd forintra csökkent ( 2010‐ben 344,8 milliárd forint volt). Az ágazat egészének nettó árbevétele és eredményessége (árbevétel arányos üzemi eredménye) egyaránt elmarad a válság előtti, 2008. évi teljesítményétől.16 A MEGYE TURISZTIKAI ADOTTSÁGAI A megye alapvető turisztikai adottságai – földrajzi fekvése, természeti, kulturális, műemléki kínálata – változatosak. A turizmus fejlesztésének területi súlypontjai ugyanazok, mint a hatályos területrendezési terv készítésekor. A megye fejlesztendő központjai: Esztergom, Komárom, Bábolna és Kisbér, Tata, valamint a Duna vonalára felfűzhető települé‐ sek és a Bakonyalja, Vértes‐Gerecse‐Pilis által alkotott térségek. A mozaikszerűen megjelenő potenciális vonzerők csoportba szervezhetők, egyedi arculattal rendelkező termékekké alakíthatók. Változatlanul igaz, hogy a meglévő és működő turisztikai vonzásközpontok fejlesztése az elsődleges, mivel ezek biztosítják a további speciális kínálatok háttér és marketing bázisát. Nemcsak a területi súlypontok, de a kijelölt fejlesztési irányvonalak is –kisebb hangsúly‐ változtatásokkal – érvényesek.  Kulturális és örökségturizmus (Esztergom, Tata, Komárom, Majk, Vértesszőlős, várak, kastélyok)  Aktív turizmus (lovaglás, kerékpározás, motorsport, sikló‐ és vitorlázó repülés, evezés, síelés)  Gasztronómia és borkultúra  Falusi turizmus  Konferencia és kongresszusi turizmus (városok, kastélyok)  Gyógy / termál / wellness turizmus  Vízi turizmus (evezés, horgászat, yacht turizmus, vitorlázás, szörf, sárkányhajó)  Egyéb (fesztiválok, rendezvények: pl. Tatai Vadlúdsokadalom, Nagy lehalászás, Patara). További fejlesztési irányvonalként jelentős hangsúlyt érdemes helyezni a különféle sportágakhoz kapcsolódó létesít‐ mények létrehozására, miáltal a megye turisztikai palettája és vonzereje fokozható. KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE IDEGENFORGALMI MUTATÓINAK ALAKULÁSA Az új évezred első évtizedének végére a gazdasági válság következtében megtorpant, illetve visszaesett a turisztikai ágazatban korábban tapasztalt általános fellendülés. A 2009. évi nagy visszaesést követően 2010‐ben már újra javulni kezdtek az országos és a régiós eredmények is, de sajnálatos módon éppen Komárom‐Esztergom megyében tovább folytatódott a vendégforgalom csökkenése. A régión belül a 2009. évi visszaesés után Fejér megye tudott a legjobban 16

Jelentés a turizmus 2011. évi teljesítményéről, KSH 2012. szeptember


85

HELYZETFELTÁRÁS visszakapaszkodni, sőt teljesítményt javítani a válságot megelőző időszakhoz képest a vendégforgalom tekintetében. A hazai turisztikai ágazaton belül a belföldi turizmus megerősödése többé‐kevésbé ellensúlyozta a külföldi vendégek számának, illetve itt tartózkodásának csökkenését. A szállásférőhelyek összetétele az igényesebb, magasabb kategóri‐ ába sorolt szállodák részarányának növekedése felé mozdult el, az egyes desztinációkhoz kapcsolt szolgáltatások kíná‐ lata bővült. Előtérbe kerültek a wellness szállodák, a gyógy szállodák száma stagnált, megjelentek az apartman szállo‐ dák. Az un. aktív turizmus különféle formái kerültek előtérbe, a természeti adottságoknak és a különböző célcsoportok igényeinek megfelelően. 3.1.2.l. táblázat: A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma (2006 – 2011) forrás: KSH Területi egység 2006 2007 A kereskedelmi szálláshelyek vendégei összesen Budapest 2 459 049 2 543 8 11 Ország összesen 7 182 550 7 474 329 Fejér 126 981 126 981 Komárom‐Esztergom 131 679 138 132 Veszprém 478 137 513 097 A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák összesen Budapest 6 112 198 6 233 093 Ország összesen 19 652 026 20 128 534 Fejér 362 215 373 265 Komárom‐Esztergom 400 633 393 555 Veszprém 1 580 206 1 633 392 Ebből: külföldi Budapest 5 235 365 5 327 509 Ország összesen 10 045 891 10 170 808 Fejér 122 753 117 369 Komárom‐Esztergom 162 065 165 967 Veszprém 724 932 710 499

2008

2009

2010

2011

2 576 869 7 651 250 111 514 142 478 520 304

2 346 099 7 150 612 123 055 127 294 488 534

2 557 671 7 473 339 143 002 117 680 500 474

2 813139 8 021 069 161 660 114 567 530 169

6 074 897 19 974 414 251 877 359 021 1 645 257

5 593 492 18 709 746 285 920 312 452 1 528 470

6 059 536 19 554 438 332 422 292 183 1 535 956

6 598 989 20 615 517 368 078 294 319 1 549 767

5 204 760 10 009 531 91 946 150 383 709 244

4 814 803 9 220 148 85 953 132 456 553 119

5 216 494 9 613 728 81 380 116 296 510 573

5 689 303 10 410 774 98 654 114 753 508 092

A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma erősen hullámzott az elmúlt esztendőkben. 2009 minden téren és minden területi egységben – kivétel Fejér megye! – drasz‐ tikus visszaesést hozott: nagyot csökkent a vendégek és a vendégéjszakák száma, ezen belül a külföldi vendégek által eltöltött vendégéjszakák száma. A nagy visszaesés után, 2010‐ben, majd 2011‐ben országosan, Budapesten és a régió másik két megyéjében is javulás mutatkozott. Komá‐ rom‐Esztergom megyében sajnos ezzel ellentétes tenden‐ cia tapasztalható, minden mutató romlása tartósnak mu‐ tatkozik a válság kezdete óta. Komárom‐Esztergom me‐ gyében, 2010‐ben ezerrel kevesebb (7944) a kereskedelmi 3.1.2.5. ábra: Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött ven‐ szállás férőhelyek száma az ezredfordulóhoz képest dégéjszakák száma (Forrás: KSH megyei évkönyv 2010., (8946). Ezen belül azonban a szállodai férőhelyek száma növekedett, kb. 500 férőhellyel (993‐ról 1486‐ra). Négy‐ saját szerkesztés) csillagos szálloda négy található a megyében, (egy Eszter‐ gomban, három Tatán), a háromcsillagos szállodák száma 13 (870 férőhely). Háromcsillagos hotel öt városban találha‐ tó: Tata és Komárom (4 – 4 db.). Esztergom (3 db.), Kisbér és Tatabánya (1 – 1 db.). A kereskedelmi szálláshelyeken a vendégéjszakák kb. 40%‐át külföldi vendégek töltötték el 2010‐ben. A különféle szállástípusok közül a háromcsillagos hotelekben a legnagyobb a külföldi vendégek aránya (kb. 50%), az üdülőházakban és az un. közösségi szálláshelyeken viszont igen alacsony a külföldiek aránya. Érdemes felfigyelni arra, hogy a megyében található kempingekben viszont, szinte csak külföldiek szállnak meg. Komárom –Esztergom megye területén két kiemelt üdülőkörzet, a Dunakanyar és a Velencei‐tó – Vértes kiemelt üdü‐ lőkörzet található.

86


HELYZETFELTÁRÁS

Az egyéb, üdülőkörzetbe nem tartozó települések között található a megye két legnagyobb vendégforgalmú települé‐ se, Tata és Komárom. A megyén belül az összes kereskedelmi szálláshelyi vendégéjszakák 25%‐át Komáromban, 24%‐ át Tatán töltötték el az idelátogatók 2010‐ben. A Dunakanyar kiemelt üdülőkörzetre 17%‐a, a Velencei‐tó – Vértes kiemelt üdülőkörzetre 18%‐a jutott a vendégéjszakáknak. (A Velencei‐tó Vértes üdülőkörzet kereskedelmi szálláshelyi vendégforgalma gyakorlatilag egy településhez, Várgeszteshez kötődik.)

3.1.2.6 ábra: A megye turisztikai adottságai (Forrás: Saját szerkesztés) 3.1.3 A GAZDASÁG BELSŐ ÉS KÜLSŐ KAPCSOLATAI NETTÓ ÁRBEVÉTEL A vállalkozások értékesítési forgalomból származó bevételeinek 90‐es évtizedben tapasztalt növekedésében fontos szerepet játszott a külkereskedelmi nyitás, valamint a társadalom fogyasztási kedvének élénkülése. Következményként a kilencvenes évek első felében a vállalkozások belső piaci értékesítése dinamikusabb, a külső pedig lassúbb javulást mutatott. Az évtized második felében fordult a helyzet, és ennek következtében a belső piaci forgalom valamelyest gyengébb, a külpiaci értékesítés pedig dinamikusabban emelkedett. 3.1.3.a táblázat: A társas vállalkozások kereskedelmi forgalma az értékesítés iránya szerint*, egység: milliárd Ft (forrás: a NAV (APEH) éves gyorsjelentései alapján a szerző számításai) MEGNEVEZÉS 2000 2002 2004 A. b. c. d. BELSŐ PIACI ÉRTÉKESÍTÉS 24 642,4 30 638,5 35 115,4 EXPORT ÉRTÉKESÍTÉS 7 644,2 7 904,1 9 610,2 NETTÓ ÁRBEVÉTEL MINDÖSSZESEN 32 286,6 38 542,6 44 725,6 * kettős könyvvitel szerint gazdálkodók, pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások nélkül

2006 e. 43 521,6 15 348,4 58 070,0

2008 f. 48 886,3 18 582,9 67 469,2

2009 g. 47 948,9 14 804,3 62 753,2

2010 h. 43 518,8 18 277,5 61 796,3

A társaságok nettó árbevételének fokozatos átrendeződését jelzi a bevételek nemzetgazdasági ágak, vállalkozási mé‐ retek és főbb tulajdonosi csoportok szerinti megoszlásának módosulása. Így a vállalkozások összforgalmát meghatáro‐ zó feldolgozóipar sajátossága, hogy míg az 1992–2000. évek között egyirányú és dinamikus volt a felfutása, az ezred‐


87

HELYZETFELTÁRÁS fordulót követően viszont hektikus változások jellemzik. A feldolgozóipar azonban korántsem egységes, vagyis az ága‐ zaton belül is megfigyelhetünk lassú átrendeződést, illetve dinamikus felfutást: a magánosításból kimaradó és a pótló‐ lagos erőforrásokat nélkülöző szakágak teljesítménye visszaesett (textil‐, ruházat‐ és bőripar), más szakágak ugyan részesei voltak a privatizációs ügyleteknek, de a külföldi befektetőknek egyértelműen a piacok megszerzése volt a célja, így fokozatosan leépítették a hazai termelő kapacitásokat (lásd élelmiszeripar). Más szakágak – többszöri tulaj‐ donosváltás ellenére – nem tudták állni a piaci versenyt, így teljesítményük összezsugorodott (kohászat és fémfeldol‐ gozás, klasszikus gép‐ és berendezésgyártás, bútoripar). 3.1.3.b táblázat: A társaságok nettó árbevétele a vállalkozások főbb tulajdonosi‐csoportjai szerint*, egység: százalék (forrás: a NAV (APEH) éves gyorsjelentései alapján a szerző számításai) M E G N E V E Z É S: 2000 2002 2004 A. B. C. D. KIZÁRÓLAGOS HAZAI TULAJDON 48,3 53,3 54,3 VEGYES (TÖBBSÉGI HAZAI TULAJDON) 6,1 5,7 5,2 VEGYES (TÖBBSÉGI KÜLFÖLDI TULAJDON) 17,1 14,2 13,4 KIZÁRÓLAGOS KÜLFÖLDI TULAJDONÚ 28,5 26,8 27,1 NETTÓ ÁRBEVÉTEL ÖSSZESEN 100,0 100,0 100,0 * kettős könyvvitel szerint gazdálkodók, pénzügyi szektor és az offshore vállalkozások nélkül

2006 E. 48,5 5,7 13,0 32,7 100,0

2008 F. 47,0 4,5 13,9 34,6 100,0

2009 G. 48,3 4,0 11,9 35,9 100,0

2010 H. 46,8 4,7 12,6 35,9 100,0

A feldolgozóipari szakágazatok szerepének átértékelődése – más nézőpontból – azt is jelenti, hogy mérséklődött az ágazat hagyományosan magas élőmunkaigénye, és helyette meghonosodtak a magas technikai felszereltséggel és tőkeigénnyel járó tevékenységek, amelyek jótékonyan hatottak a termelékenységi mutatókra, de rontották az ágazat eltartó képességét (következmény a munkahelyek leépülése). A kereskedelmi forgalom átrendeződésének nyertesei között – a külföldi befektetők által is kedvelt – energiaszolgáltatók (villamos‐energia‐, gáz‐ és hőellátás), hírközlési és informatikai ágazatok érdemelnek említést. A magyar gazdaság duális jellegének ismeretében különleges jelentősége van a teljesítmények tulajdonosi jellemzők szerinti értékelésének. Az összesített mutatók szerint a kizárólagos és többségi hazai tulajdonú társaságok árbevételi részesedése 2000‐ig fokozatosan mérséklődött, ezt az ezredforduló induló éveiben kisebb emelkedés követte, ám 2005‐től kezdődően ismét forgalomcsökkenés következett be. A jelenség magyarázata részben a tulajdonosi szerkezet változásában, részben az exportképes termékek hiányában, részben a belső fizetőképes kereslet elégtelenségében rejlik. 3.1.3.c táblázat: A hazai társas vállalkozások nettó árbevétele regionális egységek szerint* (forrás: NAV (APEH) Évkönyvek adatai alapján a szerző számításai)

2006 MRD FT (%) KÖZÉP‐MAGYARORSZÁG 17 539,2 28,2 KÖZÉP‐DUNÁNTÚL 2 674,8 4,3 NYUGAT‐DUNÁNTÚL 2 634,9 4,2 DÉL‐DUNÁNTÚL 1 733,3 2,8 ÉSZAK‐MAGYARORSZÁG 1 989,2 3,2 ÉSZAK‐ALFÖLD 2 956,2 4,8 DÉL‐ALFÖLD 2 997,9 4,8 TERÜLETRE NEM BONTOTT (KIEMELT ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁRSASÁGOK) 29 593,5 47,7 MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN 62 118,9 100,0 *kettős könyvvitelt vezetők, pénzügyi szektor adatai nélkül

2008 MRD FT 19 437,5 2 972,6 2 939,4 1 993,5 2 140,3 3 294,9 3 356,8 36 029,9 72 323,1

(%) 26,9 4,1 4,1 2,8 3,0 4,6 4,6 49,9 100,0

2009 MRD FT 17 646,1 2 648,1 1 862,1 1 781,9 1 825,6 3 020,9 3 029,1 31 543,5 63 357,3

(%) 27,9 4,2 2,9 2,8 2,9 4,8 4,8 49,7 100,0

2010 MRD FT 18 940,0 2 785,7 2 816,9 1 875,3 1 882,0 3 103,9 3 151,7 37 743,4 72 398,6

(%) 26,2 3,8 3,9 2,6 2,6 4,3 4,4 52,2 100,0

A gazdasági teljesítmények alakulását – a bruttó hozzáadott‐érték mutató mellett – részben a nettó árbevétel, részben az export‐teljesítmény alakulása reprezentálja.17 A hazai társas vállalkozások nettó árbevétele a 2000‐2010 közötti időszakban – összehasonlítható áron számolva – majd kétszeresére emelkedett, s az éves növekedés 5,50‐6,5% között alakult. Az összességében pozitív minősítést valamelyest gyengíti, hogy a teljesítményváltozás – tulajdonosi háttértől, a tevékenység jellegétől, vállalkozási mérettől és regionális fekvéstől függően – tág szélsőértékek között mozgott. 17 A régió gazdasági teljesítményeinek négyötödét – függetlenül attól, hogy vállalkozások sűrűsége az országos átlagtól elmaradó – a 45,5 ezer társas vállalkozás adja.

88


HELYZETFELTÁRÁS

A Közép‐Dunántúli régió társas vállalkozásainak nettó árbevétele a 2006‐2011. években valamivel lassúbb ütemben nőtt az országosnál, ám megjegyzést érdemlő, hogy a megyei teljesítménymutatók – technikai okok miatt – nem tar‐ talmazzák az országosan kiemelt társaságok adatait. (A teljes körű adatsorok előállítása érdekében egyfelől regionális egységekre kellene bontani az országos jelentőségű vállalatok adatait, másfelől az összehasonlíthatóság érdekében a GDP deflátorral korrigálni kellene a folyó áron számolt árbevételi adatokat.) A regionális adatok azonban jelenlegi formájukban is jelzik a teljesítmények területi csomósodását, illetve a regionális különbségek erősödését. 3.1.3.d táblázat: A hazai társas vállalkozások export árbevétele regionális egységek szerint* (forrás: NAV (APEH) Évkönyvek adatai alapján a szerző számításai)

2006 MRD FT (%) KÖZÉP‐MAGYARORSZÁG 2 742,2 16,9 KÖZÉP‐DUNÁNTÚL 510,0 3,1 NYUGAT‐DUNÁNTÚL 622,2 3,8 DÉL‐DUNÁNTÚL 207,7 1,3 ÉSZAK‐MAGYARORSZÁG 99,1 0,6 ÉSZAK‐ALFÖLD 402,9 2,4 DÉL‐ALFÖLD 382,8 2,3 TERÜLETRE NEM BONTOTT (KIEMELT ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ TÁRSASÁGOK) 11 257,3 69,6 MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN 16 224,2 100,0 *kettős könyvvitelt vezetők, pénzügyi szektor adatai nélkül

2008 MRD FT 3 360,9 532,7 666,1 296,2 350,2 497,3 479,1 14 528,0 20 710,5

(%) 16,2 2,6 3,2 1,4 1,7 2,4 2,3 70,2 100,0

2009 MRD FT 3 054,0 463,7 656,4 255,3 287,0 449,9 442,6 11 089,0 16 697,9

(%) 18,3 2,8 3,9 1,5 1,7 2,7 2,7 66,4 100,0

2010 MRD FT 3 717,4 546,8 810,5 293,3 331,6 533,5 482,5 15 023,0 21 738,6

(%) 17,1 2,5 3,7 1,3 1,5 2,5 2,3 69,1 100,0

Az exportteljesítmények regionális adatsorai egyfelől alátámasztják a területi különbségek növekedésére utaló korábbi megállapításokat, másfelől az export‐teljesítményeknek a nettó árbevételhez történő viszonyítása azt jelzi, hogy – a lassú javulás ellenére – továbbra is alacsony (30% alatti) a hazai termékek és szolgáltatások exportképessége. A mé‐ lyebb elemzések azonban arra is figyelmeztetnek, hogy az exportteljesítmények majd 70 százalékát a nagyvállalkozá‐ sok és a teljesítmények négyötödét a külföldi érdekeltségű vállalkozások adják. Ebből az következik, hogy a hazai kkv szektorba tartozó vállalkozások – exportképes termékek és szolgáltatások hiányában – csak a hazai piacon tudnak értékesíteni. Ez önmagában még nem lenne gond, ám amennyiben a belső fizetőképes kereslet csak lassú ütemben bővül, akkor a vállalkozások üzleti terveit a belső fizetőképes kereslet változási üteméhez kell igazítaniuk. Márpedig ez a jelenlegi feltételek között aligha kínál növekedési esélyt. A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK MŰKÖDÉSI EREDMÉNYE A gazdasági teljesítmények változása és ezen belül az exportteljesítmények emelkedése – kutatási tapasztalataink szerint – azért fontos, mert meghatározó szerepet játszik a vállalkozások alaptevékenységének (üzemi eredményé‐ nek), valamint adózás előtti eredményének kedvező irányú befolyásolásában. Az adózás előtti eredmény egyenlege azért is fontos, mert ennek meghatározása érdekében – első lépésben – tételesen értékelni kell mind a nyereségesen működő, mind a veszteségesen működő társaságok működési jellemzőit, s ezekből az adatokból viszonylag pontos képet lehet kapni a gazdaságban zajló folyamatokról.


89

HELYZETFELTÁRÁS

3.1.3.1 ábra: A külkereskedelmi forgalom alakulása Magyarországon, 1992‐2011 (forrás: Nemzeti Számlák adatso‐ rai, KSH) Hazai viszonyaink sajátos jellemzője, hogy míg a gazdasági teljesítmények négyötödét a társas vállalkozások, egyötö‐ dét az egyéni vállalkozások adják, addig az adózás előtti eredményben 95%‐os súlyt képviselnek a társas vállalkozások. A társas vállalkozások teljesítménye sem minősíthető kiegyensúlyozottnak, normál körülmények között a társaságok alig 56‐58 százaléka zárja a gazdasági évet nyereséggel, miközben a veszteséges vállalkozások aránya közelíti a 40 százalékot.18 3.1.3.e táblázat: A hazai társas vállalkozások adózás előtti eredménye (egyenleg) regionális egységek szerint (forrás: NAV (APEH) Évkönyvek alapján a szerző számításai)

2006 MRD FT KÖZÉP‐MAGYARORSZÁG 941,2 KÖZÉP‐DUNÁNTÚL 123,9 NYUGAT‐DUNÁNTÚL 180,1 DÉL‐DUNÁNTÚL 78,0 ÉSZAK‐MAGYARORSZÁG 81,0 ÉSZAK‐ALFÖLD 114,7 DÉL‐ALFÖLD 124,1 TERÜLETRE NEM BONTOTT (KIEMELT ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ 1 622,4 TÁRSASÁGOK) MAGYARORSZÁG ÖSSZESEN 3 265,6

(%) 28,8 3,8 5,5 2,4 2,5 3,5 3,8 49,7

2008 MRD FT 487,3 80,5 89,1 63,4 50,6 89,7 96,4 618,1

(%) 30,9 5,1 5,7 4,0 3,2 5,7 6,1 39,3

2009 865,1 61,4 70,9 43,4 29,0 59,8 74,0 1 239,1

(%) 35,4 2,5 2,9 1,8 1,2 2,4 3,0 50,8

2010 MRD FT 692,2 93,8 110,1 62,4 43,9 103,0 77,3 1 219,4

(%) 28,8 3,9 4,6 2,6 1,8 4,3 3,2 50,8

100,0

1 573,9

100,0

2 443,6

100,0

2 403,8

100,0

18 A különbséget a nullás eredményt kimutató társaságok adják

90


HELYZETFELTÁRÁS

3.1.3.2 ábra: 10‐49 főt foglalkoztató kis és középvállalko‐3.1.3.3 ábra: 50‐250 főt foglalkoztató kis és középvállalko‐ zások 2009‐ben 1000 lakosra vetítve (Forrás: TEIR 2009) zások 2009‐ben 1000 lakosra vetítve (Forrás: TEIR 2009) Az adózás előtti eredmény egyenlegének regionális jellemzők szerinti áttekintése szemléletesen tükrözi a hazai vállal‐ kozások eredményességi mutatóinak romlását. A jelenség valamennyi régióban, valamennyi nemzetgazdasági ágazat‐ ban és valamennyi vállalkozási kategóriában érzékelhető, s nem magyarázható a 2008. évtől kibontakozó gazdasági válsággal, tekintve, hogy a tőkearányos jövedelmezőségi mutatók romlása már a 2006. évtől kezdődően megfigyelhető volt. Az eredményesség romlása nem szűkíthető le néhány kritikus elemre, abban több tényező összhatása érvényesül. Ilyennek tekinthető – a teljesség igénye nélkül – a hazai tudásteljesítmények elégtelensége (lásd: a bruttó hozzáadott értéknek a bruttó kibocsátás arányában mért romlása), az eredeti tőkefelhalmozási folyamat elmaradása (a vállalkozá‐ sok pozitív eredménye csak korlátozottan kerül visszaforgatásra), a hazai vállalkozások atomizáltsága (lásd: a társas vállalkozások 99,8%‐a a kkv szektorba tartozik), a kizárólagos és többségi külföldi érdekeltségű vállalkozások „sziget‐ szerű” működése, s az eredményfékező tényezők még hosszasan lennének sorolhatók. A korrektség kedvéért meg kell említeni, hogy ezek az okok már a 90‐es évtizedben is gondot jelentettek, ám a pótlólagos külföldi tőkebeáramlás „elfedte” a gondokat, ám azok rögtön láthatóvá váltak a tőkebeáramlás lefékeződését, majd kétirányúvá válását köve‐ tően. 3.1.3.f táblázat: A társas vállalkozások adózás előtti nyeresége a Közép‐dunántúli régió megyéiben* (*kettős könyvvitelt vezetők, pénzügyi szektor adatai nélkül) (forrás: NAV (APEH) Évkönyvek adatai alapján a szerző számításai) FEJÉR KOMÁROM‐ESZTERGOM VESZPRÉM KÖZÉP‐DUNÁNTÚL ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

2006 MILLIÓ FT 75,5 55,7 48,7 179,9 4 314,0

(%) 1,8 1,3 1,1 4,2 100,0

2008 MILLIÓ FT 69,8 47,6 45,3 162,7 3 948,1

(%) 1,8 1,2 1,1 4,1 100,0

2009 MILLIÓ FT 63,8 43,8 39,5 147,2 4 491,8

(%) 1,4 1,0 0,9 3,3 100,0

2010 MILLIÓ FT 69,3 49,0 46,4 164,7 4 336,9

(%) 1,6 1,1 1,1 3,8 100,0

A közép‐dunántúli régió társas vállalkozásainak teljesítményeit jótékonyan érintette az egy főre jutó külföldi tőke or‐ szágos átlagot meghaladó értéke, a high‐tech kategóriába sorolt tevékenységek meghonosodása, valamint az infra‐ strukturális adottságokat hasznosítani képes szolgáltató szervezetek kiépülése. Lényegében ezek összhatása tükröző‐ dik az egy főre jutó bruttó hazai termék kimagasló mutatójában (a 2010. évben Komárom‐Esztergom 2 millió 819 ezer Ft/fő értékkel második lett a megyék rangsorában), de előbbieknek is szerepük lehet az adózás előtti nyereség kedve‐ ző alakulásában. 3.1.3.g táblázat: A társas vállalkozások adózás előtti vesztesége a Közép‐dunántúli régió megyéiben* (*kettős könyvvitelt vezetők, pénzügyi szektor adatai nélkül) (forrás: NAV (APEH) Évkönyvek adatai alapján a szerző számításai) FEJÉR KOMÁROM‐ESZTERGOM

2006 MILLIÓ FT ‐19,3 ‐20,8

(%) 1,8 2,0

2008 MILLIÓ FT ‐27,9 ‐31,5

(%) 1,2 1,3

2009 MILLIÓ FT ‐37,3 ‐25,5

(%) 1,8 1,2

2010 MILLIÓ FT ‐26,8 ‐25,0

(%) 1,4 1,3


91

HELYZETFELTÁRÁS VESZPRÉM KÖZÉP‐DUNÁNTÚL ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

‐15,9 ‐56,0 ‐1 048,4

1,5 5,3 100,0

‐22,8 ‐82,2 ‐2 374,2

1,0 3,5 100,0

‐22,9 ‐85,7 ‐2 048,2

1,1 4,1 100,0

‐19,1 ‐70,9 ‐1 933,1

1,0 3,7 100,0

Magától értetődő, hogy az országosan érzékelhető negatív hatások alól Komárom‐Esztergom megye vállalkozásai sem tudják mentesíteni magukat. Sajnálatos, hogy veszteséggel záró társas vállalkozások aránya magasabb az országos átlagnál, ebben egyik oldalon a mikro‐ és kisvállalkozások, másik oldalon pedig a külgazdasági folyamatoknak közvetlenül kitett külföldi érdekeltségű vállalkozások dominálnak. 3.1.3.h táblázat: A társaságok adózás előtti eredménye a Közép‐dunántúli régió megyéiben* (*kettős könyvvitelt vezetők, pénzügyi szektor adatai nélkül) (forrás: NAV (APEH) Évkönyvek adatai alapján a szerző számításai) FEJÉR KOMÁROM‐ESZTERGOM VESZPRÉM KÖZÉP‐DUNÁNTÚL ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

2006 MILLIÓ FT 56,2 34,9 32,8 123,9 3 265,6

(%) 1,7 1,1 1,0 3,8 100,0

2008 MILLIÓ FT 41,9 16,1 22,5 80,5 1 573,9

(%) 2,7 1,0 1,4 5,1 100,0

2009 MILLIÓ FT 26,5 18,3 16,6 61,5 2 443,6

(%) 1,1 0,7 0,7 2,5 100,0

2010 MILLIÓ FT 42,5 24,0 27,3 93,8 2 403,8

(%) 1,8 1,0 1,1 3,9 100,0

A vállalkozási tevékenység adózás előtti eredményének különböző ismérvek szerinti vizsgálata azt jelzi, hogy a 2006. évtől megfigyelhető és a 2008. évtől kezdődően kibontakozó gazdasági válság alapvetően átrendezte a régió gazdasági teljesítmény‐ és eredménymutatóit. A gazdasági válság közvetlen hatását – az eredménymutatók tanúsága szerint – először a külföldi érdekeltségű vállalkozások, illetve a külföldi piacoktól függő közép‐ és nagyvállalkozások érezték meg. A hazai „átlagvállalkozások” teljesítmény‐ és eredményromlása a 2009. évtől vált nyilvánvalóvá, mint ahogy az is, hogy a hazai kkv szektor teljesítményei – összetett okok miatt – ma még nem képesek helyettesíteni a külföldi érdekeltségű vállalkozások szerepét. BERUHÁZÁSI TEVÉKENYSÉG

A hazai beruházások értéke a GDP arányában az 1992‐2010 közötti években hektikus mozgást mutatott. A beruházási ráta a kilencvenes évtized első harmadában 18% alatti értéket mutatott, az 1995. évtől kezdődően – a külföldi befek‐ tetéseknek köszönhetően – meredeken emelkedett, s az 1997‐2000 közötti években érte el csúcspontját 27% feletti értékkel. A felhalmozási ütem az ezredfordulót követően fokozatosan mérséklődött, majd a 2008. évtől kezdődően – mind a mai napig – kritikus határon mozog (16‐17%). Az 1995‐2000 közötti időszak sajátossága, hogy a vállalkozási eredményből finanszírozott „önerős” fejlesztések alig egytizedes arányt képviselnek, megközelítően ezzel azonos a lakossági megtakarításokból finanszírozott beruházások volumene, a befektetések majd fele a külföldi működőtőke beáramlásának köszönhető. A részletező adatokból követ‐ kezik, hogy az állam szerepvállalása alig egyharmados részarányt képviselt, ám ezek többsége nem volt más, mint az európai felzárkózást szolgáló közösségi források átkonvertálása. Az ezredfordulót követően majd egynegyedes arányt ért el a vállalkozási eredményből finanszírozott „önerős” fejlesztések súlya (többségében a külföldi érdekeltségű vál‐ lalkozások szerepvállalásával), új és jelentős finanszírozási hátteret biztosítottak a közösségi támogatások (lásd: Nem‐ zeti Fejlesztési Terv, Új Széchenyi terv), s jelentős emelkedés indult a lakossági beruházások terén. Az állam beruházási szerepvállalása – az önkormányzatok kivételével – jelentősen mérséklődött. A 2008. évtől kezdődően a beruházások szinte minden területen lefékeződtek, olyannyira, hogy a közösségi támogatások „lehívhatósága” is megkérdőjelező‐ dött.

92


HELYZETFELTÁRÁS

3.1.3.4 ábra: A hazai bruttó állóeszköz felhalmozás a GDP arányában Magyarországon, 1995‐2011 (forrás: KSH A beruházási ráta hektikus mozgása más és más ágazati, tulajdonosi és területi sajátosságokat mutat. A versenyszektor által megvalósított beruházások több mint fele a feldolgozóiparban realizálódott, de jelentős hányad jutott az infra‐ struktúra fejlesztésre, a kereskedelmi ellátás és az idegenforgalom fejlesztésére, valamint a mezőgazdaságban is meg‐ kezdődtek a fejlesztési programok. Sajátos helyzet, hogy a fejlődés lehetőségét biztosító tényezők egyes térségekben egymást erősítették (a zöld mezős külföldi beruházások javították az exportképességet és a foglalkoztatás bővülésével jártak), más térségekben viszont a determináló tényezők egymást gyengítették (pótlólagos befektetés hiányában a termelő vagyon erodálódott, exportképesség hiányában a vállalkozások csak a korlátozott fizetőképességű hazai piac‐ ra termelhettek, ami alacsony jövedelmezőséget eredményezett, s a működőképesség csak az élőmunka‐felhasználás mérséklésével volt biztosítható). E jelenségek a Közép‐dunántúli térségben is megfigyelhetők voltak. 3.1.3.i táblázat: A beruházások értékének alakulása a Közép‐dunántúli régióban és Magyarországon (egység: milliárd Ft) (forrás: STADAT, KSH, illetve a Területi Statisztikai Évkönyvek alapján a szerző összeállítása) FEJÉR KOMÁROM‐ESZTERGOM VESZPRÉM KÖZÉP‐DUNÁNTÚL ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

2006 2008 2009 2010 MILLIÓ FT (%) MILLIÓ FT (%) MILLIÓ FT (%) MILLIÓ FT (%) 161,2 4,3 217,4 5,6 165,8 4,4 190,8 5,0 164,8 4,4 160,4 4,1 143,2 3,8 153,5 4,0 107,7 2,9 89,2 2,3 82,4 2,2 102,8 2,7 433,7 11,5 470,0 12,1 391,5 10,4 447,1 11,7 3 773,9 100,0 3 877,0 100,0 3 781,6 100,0 3 816,4 100,0

A területi fejlődés jellemzőinek 1992‐2010 között kimutatható differenciálódása alapvetően a pótlólagos erőforrást jelentő külföldi tőkebefektetésektől (mögötte a technikai és technológiai fejlődéstől), a gazdaság exportképességének alakulásától (alkalmazkodás a módosuló külgazdasági kapcsolatokhoz), a beruházások volumenétől és technikai össze‐ tételétől, valamint a mobilizálható munkaerő mennyiségétől és minőségétől függött.


93

HELYZETFELTÁRÁS 3.1.3.j táblázat: A beruházások értékének alakulása Komárom‐Esztergom megyében gazdálkodási formák szerint (egység: millió Ft) (forrás: Komárom‐Esztergom megye Statisztikai Évkönyvei alapján a szerző összeállítása) TÁRSASÁGOK ÖSSZESEN EBBŐL: KFT RT SZÖVETKEZET BT EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZESEN KÖLTSÉGVETÉSI SZERV ÉS INTÉZMÉNY NON PROFIT SZERVEZET MEGYE MINDÖSSZESEN

2006 MILLIÓ FT 148 267 68 290 77 890 672 1 357 512 148 779 15 815 247 164 841

(%) 89,9 41,4 47,3 0,4 0,8 0,3 90,3 9,6 0,1 100,0

2008 MILLIÓ FT 141 492 95 928 44 147 220 1 150 567 142 059 17968 348 160 375

(%) 88,2 59,8 27,5 0,4 0,7 0,4 88,6 11,2 0,2 100,0

2009 MILLIÓ FT 128 993 65 009 61 953 1 167 809 430 129 423 13 433 354 143 210

(%) 90,1 45,4 43,3 0,8 0,6 0,3 90,4 9,4 0,2 100,0

2010 MILLIÓ FT 137 448 79 554 55 053 722 1 961 186 137 634 14 916 968 153 518

(%) 89,5 51,8 35,9 0,54 1,3 0,1 89,7 9,7 0,6 100,0

A Közép‐dunántúli térségben megvalósuló beruházások döntő hányada – az elmúlt évtizedhez hasonlóan – a társas vállalkozások körében – kiemelten a Kft és Rt formában működő vállalkozásoknál – realizálódik, ám jelentős „átrende‐ ződés” figyelhető meg az anyagi‐műszaki összetétel módosulásában. A korábbi időszak építési dominanciájával szem‐ ben előtérbe került a gép‐ és berendezés vásárlás, a technikai és a technológiai modernizáció. 3.1.4 TERMELÉSI INFRASTRUKTÚRA ÁLLAPOTA Az országban lévő 204 ipari park területén több mint 4000 cég és vállalkozás telepedett meg. A Közép‐dunántúli Régi‐ óban jelenleg 32 ipari park működik, ahol közel 400 vállalkozás végzi tevékenységét. A régión belül Komárom‐ Esztergom megyében 12 ipari park létesült. A nagyobb térséget tekintve a tatabányain és komáromin kívül jelentős kapacitásokkal rendelkezik a székesfehérvári és a pápai ipari park, melyekben a betelepült vállalkozások száma megha‐ ladja a 25‐öt19. A megyében lévő ipari parkok közül nyolc a Duna mentén, négy az Oroszlány‐Tatabánya‐Tata ipari tengely mentén található. Az ipari parkok kihasználtsága változó, jelentős tartalékokkal bírnak. (Az ipari telephelyek másik jelentős tartaléka a felhagyott, rekultivált barnamezős területek.) A megye gazdasági jelentőségét jól érzékelte‐ ti, hogy két kiemelkedő ipari parkkal rendelkezik: Tatabányán és Komáromban. A Tatabányai Ipari Park a város önkormányzatának kezdeményezésére alakult meg 1997‐ben. Az elmúlt 15 év alatt 6000 munkahely létesült 1 milliárd euró tőkebefektetés révén, közel 450 hektáron. Az ipari park területén található jelentősebb vállalatok között megtalálhatjuk az AGC Autóipari Kft.‐t, a Bridgestone Tatabánya Kft.‐t, valamint a Grundfos Kft.‐t. Az ipari park cégei eltérő iparágakban tevékenykednek: az autóipartól kezdve az építőiparon át egé‐ szen a szivattyúgyártásig minden megtalálható. A megye második legjelentősebb ipari parkja, a Komáromi Ipari Park, amely 1999‐ben alakult és 87,6 hektáron műkö‐ dik. Jelenleg 12 cég működik az ipari parkban, amelynek legjelentősebb gazdasági szereplője a NOKIA Komárom Kft.. A NOKIA mellett azonban itt működik még a Kayser Automotive Kft., az FIH Europe Kft. és a DHL is. Klaszterizáció a fémipari vállalkozásoknál, a megújuló energiatermelés és tározás vonatkozásában van kibontakozó‐ ban. A Komárom‐Esztergom és Fejér megyében található, 16 autóipari szervezet alapította meg 2011‐ben a Vértes‐ Duna Járműipari Klasztert azzal a céllal, hogy erősítse a járműiparban érdekelt szereplők területi alapú együttműködé‐ sét, javítsa piaci pozíciójukat, erősítse belföldi‐ és nemzetközi kapcsolataikat, közös érdekeken alapuló fejlesztéseket, beruházásokat valósítsanak meg. Mindez elősegíti a megye autóiparban betöltött szerepének erősítését, további be‐ ruházások megvalósítását. Az ipar termelésének 89 %‐át a feldolgozóipar adta a megyében, melynek volumene 2011‐ben 9%‐kal csökkent az előző évhez képest. Az ipari termelést döntően a gépiparba tartozó vállalkozások tevékenysége befolyásolta, melyek 2011‐ben 1872,9 milliárd forint termelési értéket (a megye ipari termelési értékének 83%‐a!) állítottak elő Komárom‐ Esztergom megyében. 2011‐ben a gépipari termelés ebben a régióban jelentősen koncentrálódott. A 49 főnél na‐ gyobb vállalkozások körét tekintve a teljesítmény 30%‐át a Közép‐dunántúli székhelyű szervezetek adták. A megyei 19 (Forrás: Dr. Szépvölgyi Ákos (2009): A Közép‐dunántúli Régió innovációs potenciáljának bemutatása, 49‐50.o.)

94


HELYZETFELTÁRÁS

beruházások közel kétharmada az iparban valósult meg, melynek invesztíciói 2010‐hez képest 38%‐kal visszaestek 2011‐ben. Anyagi‐műszaki összetétel szerint a megyei gép‐, berendezés‐, járműbeszerzésekre összesen 65,8 milliárd forintot fordítottak, melynek héttizedét az import gépek tették ki. Belföldi gépberuházásokra 16%‐kal, míg importra másfélszer többet költöttek, mint egy évvel korábban. Épületek és egyéb építmények építésére – 77%‐kal többet – 11,6 milliárd forintot használtak fel. A Komárom‐Esztergom megyei 4 fő feletti ipari vállalkozások ipari termelésének értéke a Kö‐ zép‐Dunántúli régió ipari termelésének közel felét, 48,2%‐át tette ki 2011‐ben. Két nagy multinacionális vállalat járul hozzá jelentősen a teljesítményekhez: NOKIA és a SUZUKI. Ezen túlmenően szá‐ mos nagy‐ és középvállalat működik Tatabánya‐Oroszlány‐Komárom ipari tengelyen. A tengelyen kívül is működik természetesen jelentősebb középvállalat vagy nagyvállalat, így Dorogon van telephelye és gyára a Richter Gedeon Nyrt.‐nek és Tokodaltárón a Rosenberg klímatechnikai csoport helyi vállalata. A gépi, és csarnoki ellátottságuk magas színvonalú, a világversenyben ezek a cégek helytállnak. Kérdéses viszont, hogy a hozzájuk kapcsolódó beszállító ipar mennyiben rendelkezik korszerű infrastruktúrával, telephellyel, és eszközparkkal. Sok esetben nem találnak térségben, a megyében olyan beszállítókat, amelyek képesek megfelelő mennyiségben és minőségben szállítani. Ilyenkor a multi‐ nacionális vállalatok vagy hoznak magukkal otthoni beszállítót, vagy onnan rendelik meg a kívánt alkatrészt.

3.1.5 TELEPÍTÉSI TÉNYEZŐK ÉRTÉKELÉSE A meghatározó telepítési tényezők értékelése során alapvetően három kategóriát tudunk szignifikánsan elkülöníteni, a természeti telepítési tényezőket, az infrastrukturális tényezőket, valamint a társadalmi‐gazdasági‐jogi tényezőket – azaz a vállalkozási környezet nem térbeli‐fizikai elemeit. TERMÉSZETI TELEPÍTÉSI TÉNYEZŐK A megye igen kedvező természetföldrajzi adottságait, táji változatosságát, ásványkincsekben való relatív gazdagságát, kedvező vízellátottságát, kitűnő mezőgazdasági potenciálját, megújuló energiaforrások termelésérére való alkalmas‐ ságát a vonatkozó fejezet részletesen tárgyalta. INFRASTRUKTURÁLIS TÉNYEZŐK A közlekedési infrastruktúra tekintetében a megye adottságai kedvezőek, de a megyén belül jelentősek a különbsé‐ gek. A 100 000 lakosra jutó autópálya‐ illet gyorsforgalmi út hossz is a Közép‐dunántúli régióban a legmagasabb. A vasútvonalak sűrűsége, az országos átlaghoz hasonlóan, még európai összehasonlításban is nagyon magas, ugyanakkor a vasúthálózatot a szélsőségek jellemzik, a műszaki színvonal nagyon alacsony. Komárom‐Esztergom megye helyzete a régión belül is kiemelkedő. Az M1 jelzésű autópálya és – bár messze a lehetőségek alatt – a Duna is (mindkettő jelen‐ tős pán‐európai folyosó) fontos szerepet játszik az áruszállításban. Noha a megye kikötőkapacitása gyenge, Révkomá‐ rom nagy kikötőkapacitással rendelkezik, ami ugyan nem a megyében van, de telepítési szempontból mégis jelentő‐ séggel bír. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az Esztergom‐Komárom közötti Duna menti térség leértékelődése, a területhasználati konfliktusok „befagyása”, feloldásuk kilátástalansága részben a közlekedési folyosók jelentős átrendeződésével és a közlekedési módok közötti „munkamegosztás” átalakulásával, a vízi és vasúti közlekedés leértékelődésével hozható összefüggésbe. Bár a megyében jelentős logisztikai kapacitások állnak rendelkezésre, a meglévő intermodalitásban rejlő lehetősé‐ gek messze alulhasznosítottak. Az ipari parkok között nem alakult ki specializálódás, a meglévő túlkínálat egymással versenyez a befektetők „kegyéért”, noha a megyében minden feltétel adott a mennyiségről a minőség irányába törté‐ nő elmozdulásra. TÁRSADALMI TÉNYEZŐK A munkaerő két legfontosabb jellemzője a bősége és minősége (képzettsége, készségei, egészségi állapota, jövedelmi elvárásai). 2011. IV. negyedévben Komárom‐Esztergom megye gazdaságilag aktív népessége 144,8 ezer fő volt. A fog‐ lalkoztatási arány 55,7%, ez az érték több mint 5% ponttal meghaladja az országos értéket és egyedül csak Vas megyében magasabb. A munkanélküliségi ráta 7,9%, amely szintén alacsonyabb az országos értéknél (10,7%). A havi


95

HELYZETFELTÁRÁS bruttó átlagkereset 203 597 forint egy főre vetítve. A megyében tehát van szabad kapacitás, de a megye kis területe és sokirányú közlekedési kapcsolatai miatt külső munkaerő‐piaci kínálatra is lehet építeni (szomszédos megyék, Szlo‐ vákia), így a munkaerő minősége a potenciális befektetőket kevésbé befolyásolja. A munkaerő egészségi állapotára a megyében az országos átlagnál magasabb életkilátásokból lehet következtetni. A munkaerő képzettségére vonatko‐ zóan csak a 2011. évi népszámlálás adatainak közzététele után lehet képet kapni. A jelenlegi képzési adatok nem a lakosság képzettségét, hanem a képző intézmények kapacitásait, teljesítményeit jellemzik, ami egyébként a telepítési tényezők között szintén fontos, és a megyében igen kedvezőtlen tényező. Éppen ezért fontos kiemelni, hogy a felsőfo‐ kú képzés és a szakképzés fejlesztése egyaránt kiemelt feladat lehet. Komárom‐Esztergom megye K+F aktivitása a régión belül – jórészt a felsőfokú képzési kapacitás hiányosságaival összefüggésben – a leggyengébb. 2010‐es adatok alapján a kutató‐fejlesztő helyek száma 36 db, az ezeken a helyeken foglalkoztatottak száma pedig mindössze 599 fő. Az összes K+F ráfordítás értéke 2468,1 millió forint. Ez az érték a régióhoz képest szintén itt a legalacsonyabb. Komárom‐Esztergom megye ugyanakkor része a Budapest‐Bécs innová‐ ciós tengelynek, amely komoly szerepet játszik a magas hozzáadott értéket előállító technológiát használó multina‐ cionális cégek megtelepedésében. A térség gyengeségének számít a klaszteresedés alacsony foka, a beszállítói kapa‐ citás gyengesége. A gazdaság fejlettsége terén a megye előnye az ország többi részéhez képest az utóbbi egy‐két évben csökkent, bár Komárom‐Esztergom megye még mindig magasan az országos átlag feletti teljesítményt mutat. Az európai uniós for‐ rások kínálta lehetőségeket a megye vállalkozásai az átlagnál kevésbé használták ki. 2011‐ben a beruházások érté‐ ke 256 ezer forint/fő volt Komárom‐Esztergom megyében, ami egyaránt alacsonyabb a régiós és az országos átlagnál is. A beruházások legjelentősebb része viszont az iparban realizálódott, azon belül is a gépiparban, ami hosszabb távon kedvezhet további beruházásoknak. Az intézményi‐jogi környezetre az országos döntések és az egyes települések kezdeményezései gyakoroltak jelentős hatást, a megyék szerepe e tekintetben háttérbe szorult. A megye nagyobb városai közül különösen Tatabánya, Tata és Oroszlány jelentős aktivitással segítették a gazdasági struktúraváltást. Az országos jogszabályi és vállalkozásösztön‐ zési környezet a válság előtti időszakban kifejezetten befogadó volt a nemzetközi tőkebeáramlás vonatkozásában, ami a gyors struktúraváltást segítette, de a ma jellemző duális gazdaság kialakulásához és jelentős világpiaci kitettséghez vezetett. Az utóbbi évek trendjei – gazdasági válság, majd a jogszabályok, adózási környezet gyors változásai sem a vállalkozási aktivitásnak, sem a tőkebeáramlásnak nem kedveznek. 3.1.6 TERÜLETI INNOVÁCIÓS POTENCIÁL Az innováció mérése szempontjából az egyik legfontosabb mérőszám az új terméket, vagy új eljárást, vagy átfogó szervezeti korszerűsítést megvalósító innovatív vállalkozások aránya. Innovatív teljesítmény elvileg bármely vállalko‐ zási formában teljesíthető, ám – tevékenységük jellege, vagyoni helyzetük, valamint szakképzett munkaerő‐ ellátottságuk – megkülönböztetett súlyuk van a társas formában működő vállalkozásoknak. Ebből fakadóan az innová‐ ció helyzetét is a ténylegesen működő társaságok adatai alapján vizsgáljuk. 3.1.6.a táblázat: Az innovatív vállalkozások az összes társas vállalkozások arányában és régiók szerint (forrás: A vállalkozások innovációs tevékenységének regionális jellemzői, KSH, illetve a szerző saját kutatásai alapján)

KÖZÉP‐MAGYARORSZÁG KÖZÉP‐DUNÁNTÚL NYUGAT‐DUNÁNTÚL DÉL‐DUNÁNTÚL ÉSZAK‐MAGYARORSZÁG ÉSZAK‐ALFÖLD DÉL‐ALFÖLD INNOVATÍV TÁRSASÁGOK ÖSSZESEN TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ÖSSZESEN

96

2002‐2004 INNOVATÍV SZERVEZET 35 735 5 770 3 695 3 525 3 364 4 544 4 815 61 448 346 401

(%) 22,4 21,2 14,8 15,1 15,0 14,7 16,6 19,4 100,0

2004‐2006 INNOVATÍV SZERVEZET 36 840 5 875 3 730 3 548 3 424 4 494 4 905 62 816 368 472

(%) 22,2 20,8 14,6 15,0 14,9 14,6 16,4 17,7 100,0

2006‐2008 INNOVATÍV SZERVEZET 37320 6 042 3 968 3 643 3 562 4 645 5 105 64 285 375 109

(%) 20,8 19,8 14,2 14,3 14,4 14,5 16,2 18,3 100,0

2008‐2010 INNOVATÍV SZERVEZET 40 264 6 242 4 138 3 820 3 738 4 865 5 390 68 657 384947

(%) 21,0 19,3 13,8 14,3 14,3 14,2 15,9 18,2 100,0


HELYZETFELTÁRÁS

Az innovációs teljesítményt felmutató és ezzel összefüggően a hosszú távon gondolkodó – növekedésre képes – társa‐ ságok száma az ezredfordulót követően kezdett emelkedni, ám a hazai mutatók ma még messze elmaradnak az euró‐ pai átlagtól. (Ebben szerepet játszik a vállalkozási struktúra alakulása, illetve a piaci körülmények kedvezőtlen változá‐ sa, valamint az innovációs források beszűkülése.) Az innovációs teljesítmények az ország különböző régióiban is színes képet mutatnak: átlag feletti teljesítmények csak a gazdaságilag fejlett régiókban – így a fővárost is magában foglaló közép magyarországi, valamint a vele szomszédos közép‐dunántúli régiókban – mutatható ki. Az innovatív vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti összetétele a feldolgozóipar, valamint az gazdasági szolgálta‐ tó ágazatok túlsúlyát mutatja, de új jelenség az innovációs tevékenység „kiszervezett” formában történő végzése. Korábban jelentős részarányt képviseltek az építőipari tevékenységet végző vállalkozások is, de a piaci körülmények ismert változása következtében szerepük lényegesen csökkent. Az innovatív tevékenység vállalkozási méretek szerinti megoszlása 50:50 százalékos arányt mutat a nagyvállalkozások, illetve a kisvállalkozások között, a tulajdoni megoszlás tekintetében 70:30 százalékos arány tapasztalható a kizárólagos és többségi külföldi tulajdonú vállalkozások, illetve a hazai vállalkozások között. Utóbbi időszak sajátossága az innovációs tevékenység partneri együttműködésben történő végzése, s ennek terjedésében jótékony hatása van a beszállítói kapcsolatoknak, valamint az egyetemekkel kialakított együttműködési formáknak. Az innovációs szemlélet és magatartás mögött szinte minden esetben ott található a kutatási és fejlesztési tevékeny‐ ség, s egyre gyakoribb a korábban elkülönült „újító” tevékenységek K+F+I formátumú összekapcsolása. Az elmozdulás iránya jó, de üteme messze elmarad a kívánatostól. (Példaként idézzük a hazai vállalkozások alacsony szintű exportké‐ pességét, aminek egyik magyarázata a kutatási és fejlesztési tevékenység hiányában, a piaci igényektől elmaradó ter‐ mékkínálatban rejlik.) A kutatási és fejlesztési tevékenység kiterjedtségének és eredményességének mérésére a K+F ráfordításokat a GDP arányában mérjük. Magyarországon ez a mutató „műemlékileg védetten” évek óta a GDP 1 szá‐ zaléka körül mozog, ez alig haladja meg az EU27 országok átlagának a felét, s alig negyede a nemzetközi versenyképes‐ ségi rangsorokban élen járó országok teljesítményének. 3.1.6.b táblázat A vállalati kutató‐fejlesztő helyek K+F ráfordításai a főbb költségtípusok szerint (forrás: Kutatás és Fejlesztés 2006‐2010 KSH kiadványok alapján a szerző összeállítása) 1. K+F KÖLTSÉGEK EBBŐL BÉRKÖLTSÉG 2. K+F BERUHÁZÁS EBBŐL GÉPEK ÉS MŰSZEREK 3. K+F RÁFORDÍTÁS ÖSSZESEN (1+2)

2006 84 742,9 44 449,9 30 129,2 20 023,4 114 872,1

2007 104 686,1 51 716,8 18 983,3 15 095,9 123 669,4

2008 118 054,6 58 733,8 21 987,3 16 695,3 140 041,9

2009 143 954,7 70 979,1 27 270,8 22 813,7 171 225,5

2010 162 737,9 80 277,7 22 809,7 18 840,4 185 547,6

Az országos szinten több év átlagaként számolt K+F ráfordítások majd 60,0%‐a a vállalatok által finanszírozott, s egy‐ ötöd‐egyötöd arányban osztoznak az állami költségvetésből, illetve a felsőoktatási intézményi kiadásokból finanszíro‐ zott ráfordítások. A vállalati K+F ráfordítások alig negyedét adják az alapkutatásra fordított kiadások (lásd: gyógyszer‐ ipar), valamivel nagyobb, mint egyharmados arányt képviselnek az alkalmazott kutatások (elektronikai cikkek gyártá‐ sa), s a fennmaradó hányad szolgálja a kísérleti fejlesztések finanszírozását (lásd: járműipar). A Komárom‐Esztergom megye sajátos helyzetét jelzi, hogy – miközben sok tekintetben azonos sajátosságokat mutat az országos trendekkel – a K+F ráfordítások majd kétharmadát a vállalkozások finanszírozzák, így az állami költségve‐ tés, illetve a felsőoktatási intézmények tehervállalása kisebb. Közös sajátosság viszont, hogy a folyó áron számolt rá‐ fordítások reálértéke fokozatosan erodálódik, s az összes ráfordításon belül a működést szolgáló K+F költségek – az élőmunkára rakodó magas terhek miatt – gyorsabban emelkednek, mint amilyen ütemben a K+F célú beruházási célo‐ kat szolgáló keretek változnak. 3.1.6.c táblázat A közép‐dunántúli régió kutató‐fejlesztő helyeinek száma és időbeli változása (forrás: Kutatás és Fejlesztés 2006‐2010 KSH kiadványok alapján a szerző összeállítása) Fejér Komárom‐Esztergom Veszprém Közép‐Dunántúl összesen Ország összesen

2006 hely 72 29 84 185 2 787

(%) 2,6 1,0 3,0 6,6 100,0

2008 hely 69 30 77 176 2 821

(%) 2,4 1,1 2,7 6,2 100,0

2009 hely 79 33 76 188 2 898

(%) 2,7 1,1 2,6 6,5 100,0

2010 hely 79 36 88 203 2 983

(%) 2,6 1,2 3,0 6,8 100,0


97

HELYZETFELTÁRÁS A Közép‐dunántúli régió kutatóhelyeinek száma – mennyiségi mutatók alapján – stabilitást mutat, ám jelentős belső mozgásokkal terhelt. Így a vállalati kutatóhelyek száma mérséklődött, a felsőoktatási és államháztartási hatáskörbe tartozó kutatóhelyek száma emelkedett. A vállalati kutatóhelyek számát érintő változás az ágazati (járműipar, elektro‐ nikai cikkek gyártása), a vállalkozási méret (lásd: nagy‐ és középvállalkozások), valamint a tulajdonosi háttér szerinti koncentráció erősödése (lásd: kizárólagos és többségi külföldi tulajdonú vállalkozások). Mindezek természetesen érzé‐ kelhetőek a K+F tevékenység működési jellemzőinek módosulásában, de leginkább az egy kutatóhelyre jutó átlagos létszám változásában. A K+F tevékenységgel foglalkozó kutatói és segédszemélyzeti státuszban dolgozók száma országosan azonos ütemben emelkedett, mint a kutatóhelyek száma, így az egy kutatóhelyre jutó átlagos létszám változatlan maradt (18,1 fő/kutatóhely). A közép‐dunántúli régióban ellentétes mozgások figyelhetők meg: miközben emelkedett a kutatóhe‐ lyek száma, csökkent a kutatással foglalkozó alkalmazottak száma, így az átlaglétszám 15 fő/kutatóhely értékről 13 fő/kutatóhely értékre mérséklődött. Komárom‐Esztergom megye egyik trendet sem követi: itt a kutatóhelyek számá‐ nál gyorsabban nőtt a kutatással foglalkoztatottak száma, így az átlaglétszám 13 fő/kutatóhely értékről 17 fő/kutatóhely értékre emelkedett. 3.1.6.d táblázat A kutató‐fejlesztő helyek K+F tevékenységgel foglalkoztatott munkavállalói (millió Ft) (forrás: Kutatás és Fejlesztés 2006‐2010 KSH kiadványok alapján a szerző összeállítása) FEJÉR KOMÁROM‐ESZTERGOM VESZPRÉM KÖZÉP‐DUNÁNTÚL ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

2006 FŐ 1 352 369 1 100 2 821 50 411

(%) 2,7 0,7 2,2 5,6 100,0

2008 FŐ 1 213 325 1066 2 604 50 279

(%) 2,4 0,6 2,1 5,1 100,0

2009 FŐ 1 190 396 1 159 2 745 52 522

(%) 2,2 0,9 2,1 5,2 100,0

2010 FŐ 1 023 599 1 109 2 731 53 991

(%) 1,9 1,1 2,1 5,1 100,0

2010 MILLIÓ FT 6 430,7 2 468,1 7 578,1 16 476,9 304 816,6

(%) 2,1 0,8 2,5 5,4 100,0

3.1.6.e táblázat A kutató‐fejlesztő helyek K+F ráfordításai a Közép‐dunántúli régióban (millió Ft) (forrás: Kutatás és Fejlesztés 2006‐2010 KSH kiadványok alapján a szerző összeállítása) FEJÉR KOMÁROM‐ESZTERGOM VESZPRÉM KÖZÉP‐DUNÁNTÚL ÖSSZESEN ORSZÁG ÖSSZESEN

2006 MILLIÓ FT 5 022,1 1 131,6 5 183,1 11 336,8 233 187,9

(%) 2,2 0,5 2,2 4,9 100,0

2008 MILLIÓ FT 6 888,7 1 203,3 6 977,6 15 068,7 261 060,0

(%) 2,6 0,5 2,7 5,7 100,0

2009 MILLIÓ FT 7 060,7 1 774,5 7 616,7 16 451,9 293 861,8

(%) 2,4 0,6 2,6 5,6 100,0

A K+F ráfordítások folyó áron számolt összértéke a megfigyelt időszakban folyamatos emelkedést mutat, ám a ráfordí‐ tások struktúrája – mind országos, mind regionális viszonylatban – érdemlegesen módosult: dinamikusan emelkedtek a K+F tevékenység működését szolgáló kiadások, miközben a K+F célú beruházások értéke – mind abszolút, mind rela‐ tív értelemben – csökkent. (E jelenségben bizonyára szerepe van az állóeszköz‐felhalmozást szolgáló ráfordítások álta‐ lános mérséklődésének). Komárom‐Esztergom mutatói ismételten eltérnek az országos, illetve regionális trendektől, vagyis mind a működési célú kiadások, mind a beruházási célú ráfordítások – a járműiparban, illetve az elektronikai cikkek gyártásában zajló kísérleti fejlesztések eredményeként – emelkedőek. (Sajnálatos, de itt említést kell tenni az elektronikai cikkek gyártá‐ sában bekövetkezett 2012. évi fordulatról, vagyis a NOKIA céget érintő teljesítménykorlátozó intézkedésekről.) 3.1.7 GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉGET BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A megye versenyképességének elemzésére a számos hazai és nemzetközi szinten ajánlott lehetőség közül Lengyel Imre területfejlesztéssel foglalkozó professzor Verseny és területi fejlődés c. munkáját vettük alapul. Emellett termé‐ szetesen szerepet játszottak a KSH adatbázisában fellelhető éves és idősoros adatok. A megye versenypozícióját a régión belüli és az országos adatokkal összehasonlítva határozzuk meg. Az elemzést a 3.1.7.d. – 3.1.7.e. számú tábláza‐ tokban szereplő 20 mutató alapján végeztük el. Amennyiben a mutatók változásának iránya alapján vizsgáljuk Komárom‐Esztergom megye régióbeli és országos pozí‐ ciójának változását, megállapíthatjuk, hogy:

98


HELYZETFELTÁRÁS

 a megye és a Közép‐dunántúli régió viszonylatában 2006 és 2011 között jelentős „belső pozícióváltás” nem tör‐ tént. A mutatók döntő többségének változási iránya a két területi egység esetén egybeesett. Egyetlen kivétel a ku‐ koricatermés mennyisége, amely a megyében növekedett, miközben a régióban csökkent. Az általános képet a 3.1.7.a. számú táblázata mutatja be:  a megye és az ország viszonylatában ezen igencsak „felülnézeti” megközelítésben szembeötlő a megye 3.1.7.a táblázat: A vizsgálatba bevont mutatók számának pozícióvesztése. A gazdasági szervezetek beruházásai, alakulása területi egységenként a változás iránya szerint az ipari termelés, az egy lakosra jutó ipari termelés, az 2006‐2010 (forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés) ipari export és az aktivitási arány tekintetében az or‐ TERÜLETI EGYSÉG MEGYE RÉGIÓ szágos adatok (ha különböző mértékben is, de) pozitív VÁLTOZÁS IRÁNYA irányba mozdultak el, szemben a megyei tényekkel. Ez 9 8 + esetben is mindössze a kukorica termésmennyisége 11 12 változásának előjele mutatott pozitív különbséget a ‐ 20 20 megye javára. A helyzetet a 3.1.7.b. számú táblázat ÖSSZESEN tükrözi.  érdemes felvillantani a 2011‐es év, vagyis a válságtól az előbbieknél már távolabb eső időszak adatait, ill. azok változásának irányát (lásd a 3.1.7.c. számú táblázatot). E tekintetben 14 megyei, valamint 13 regionális és országos mutató állt az előzőekkel összehasonlíthatóan rendelkezésre (részletesen lásd később). A korábbi megközelítést al‐ kalmazva megállapíthatjuk, hogy a megye egy év alatt a régión belül is pozícióvesztést szenvedett el, miközben országos összehasonlításban a korábbi tendencia újabb területekkel kibővült. A régióban ugyanis az ipari termelés és annak fajlagos mutatója, valamint az export ipari értékesítés is növekedett, szemben a megye teljesítményeinek a csökkenésével. Országos összehasonlításban pedig a regisztrált vállalkozások, az ezer lakosra jutó regisztrált vál‐ lalkozások, az ipari termelés  és az egy lakosra jutó ipari termelés, a vendégéjszakák esetében mutatkozik eltérés az országos eredmények javá‐ ra, szemben az egyetlen export ipari értékesítés mutatójával. Amennyiben az egyes mutatók esetében nemcsak a változás irányát, hanem mértékét is figyelembe vesszük, és az összehasonlításban alkalmazzuk, már árnyaltabb képet kapunk. Érdemes e tekintetben a vizsgálatba bevont 20 muta‐ tót 2 csoportra bontani:  teljesítménymutatók (kibocsátás és következményei): 3.1.7.b táblázat: A vizsgálatba bevont mutatók számának – Az egy lakosra jutó GDP esetében a megye mind a alakulása egységenként a változás iránya szerint 2006‐ régiós, mint az országos átlagnál jobb pozícióban 2010 (forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés) van. A 2006‐2010 közötti országos növekedés TERÜLETI EGYSÉG MEGYE ORSZÁG azonban mintegy 2 százalékponttal volt maga‐ VÁLTOTÁS IRÁNYA sabb, ami bizonyos területi egységek „előzését” 9 13 + valószínűsíti. 11 7 – Az ipari termelés megyei szinten mind 2006‐2010, ‐ 20 20 mind pedig 2010‐2011 összehasonlításában csök‐ ÖSSZESEN kent, míg a régió az ötéves visszaesés erősebb in‐ 3.1.7.c táblázat: A vizsgálatba bevont mutatók számának tenzitása után az elmúlt év (2011) 6%‐os növeke‐ alakulása területi egységenként a változás iránya szerint dést produkált, ami közel megegyezik az országos 2010‐2011 (forrás: KSH adatok alapján, saját szerkesztés) átlaggal. Az egy lakosra jutó ipari termelés mutató‐ ja a megyében abszolút értékben viszont még így is TERÜLETI EGYSÉG MEGYE RÉGIÓ ORSZÁG csaknem kétszerese a régióénak, és mintegy négy‐ VÁLTOTÁS IRÁNYA szerese az országos átlagnak. Nem jó „hír” viszont, + 6 9 11 hogy 2012 első felében az ipari termelés további 10 1 1 0 0 %‐kal csökkent a megyében. Annak ellenére, hogy 7 3 2 ‐ az egy lakosra jutó termelés még így is az országos 14 13 13 ÖSSZESEN átlag háromszorosa, problémát jelent, hogy a ter‐ melékenység is 6,7 %‐kal visszaesett.


99

HELYZETFELTÁRÁS – Az építőipari termelés minden szinten drasztikusan csökkent. Feltűnő viszont, hogy a mérték tekintetében a visszaesés a legnagyobb a megyében (‐37,3 %). Ehhez közelít a régió (‐35,3%), míg az országos érték ‐23,5%. Mindez nemcsak a teljesítményben jelent pozícióvesztést a megyére nézve, de a jövőbeni növekedésnek is akadályává válhatnak az elmaradt építkezések. – Az export ipari értékesítés mutatója tekintetében a megye mind regionális, mind országos szinten előkelő hely‐ zetben van. 2010‐ben a régió ipari exportjának több, mint 55%‐át adta a megye. Bár 2011 évben a mutató értéke megyei szinten lefelé, regionálisan pedig felfelé mozgott, Komárom‐Esztergom megye súlya még így is 50% ma‐ radt. Országos összehasonlításban szintén kiemelkedően jónak mondható, hogy 2010‐ben a megye részesedése 9,1%‐os volt és 2011‐re 13,5%‐ra növekedett (elsősorban az országos érték drasztikus csökkenése miatt). Ismerve az export szerepét és húzóerejét a magyar gazdaságban, ezen megyei teljesítmény nemzetgazdasági jelentőségű. – A megye mindkét másik területi egységnél nagyobb visszaesést „produkált” a kereskedelmi szálláshelyeken el‐ töltött vendégéjszakák számát illetően. A negatív trend még 2012 első félévében is folytatódott, miközben or‐ szágosan már megindult egy szerény növekedés. Ezzel Komárom‐Esztergom megye a megyék képzeletbeli tu‐ risztikai versenyképességi rangsorában még hátrébb került. – Mint a különböző területek teljesítményváltozásának egyik fontos következményét soroljuk e csoportba a munkanélküliségi rátát. Ezt a mutatót figyelembe véve az egyes periódusokban változó a kép. A lényeg, hogy a megye a régióval, de még inkább az országos adatokkal összehasonlítva „előkelő” pozíciót mondhat magáénak. Bíztató, hogy a 2010‐re „megugrott” mutató 2011‐ben szolid javulást mutat. 2012 második negyedévében a rá‐ ta 7,9% volt, ami a megyék rangsorában a 3. helyet jelenti. 3.1.7.d táblázat: A versenyképesség mérését szolgáló teljesítménymutatók alakulása területi egységenként 2006‐2010 és 2010‐2011 évekre vonatkozóan (forrás: KSH STADAT és megyei évkönyv adatok alapján, saját szerkesztés) KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE

RÉGIÓ

2006

ORSZÁG

ÖSSZEHASONLÍTÁS ELEMEI 2010

2011

2006

2010

2011

2006

2010

2011

MEGNEVEZÉS

EGY LAKOSRA JUTÓ GDP (EFT)

2 498

2 819

*

2 055

2 319

*

2 186

2 674

*

IPARI TERMELÉS (MILLIÁRD FT)

2 786,5

2 568,7

2 486,9

5 445,5

4 853,4

5 158,3

19 147,1

20 462,4

22 654,7

EGY LAKOSRA JUTÓ IPARI TERMELÉS 8 849 (E FT)

8 235,0

8 001,3

4 916

4 426,7

4 722,8

1 901

2 046,2

2 271,9

ÉPÍTŐIPARI TERMELÉS (MILL. FT)

35 179

29 324

24 743

122 132

80 750

78 879

1 535 356 1 189 119 1 202 747

EXPORT IPARI ÉRTÉKESÍTÉS (M FT)

*

2 025 324 1 943 632 *

3 654 883 3 913 430 11 738 372 15 229 691 15 596 988

KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEN 400 633 ELTÖLTÖTT VEN. ÉJSZ.

292 183

294 319

2 343 054

2 160 561 2 212 164

19 652 026

19 554 438 20 615 517

MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA (%)

8,8

7,8

6,1

10,3

9,3

7,5

11,2

10,9

113,4

137,1

603,8

511,9

551,9

4 376,2

3 745,2

4 106,7

234,0

271,4

1 008,9

998,0

1 155,6

8 281,7

6 984,9

7 992,4

7,5

MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ‐ BÚZA 115,0 (1000 T) MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS ‐ 214,4 KUKORICA (1000 T)

 teljesítményokozók (a kibocsátás és a fejlődés feltételei): – Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma (vállalkozási aktivitás) – hasonlóan a regionális és országos adatokhoz – növekedett a vizsgált öt évben, míg egyik esetben sem változott 2011 és 2010 összehasonlításában. A verseny‐ képességet ebből (is) levezetve a megye nem igazán jó pozíciója bontakozik ki. Érdekes adalék, hogy amennyiben a regisztrált és működő vállalkozások feltűnően nagy különbségét ki akarjuk küszöbölni, és az utóbbiak ezer la‐ kosra jutó értékét tekintjük mérvadónak, az utóbbi öt év alatt romlott a megye helyzete (2006: 66 vállalko‐ zás/1000 lakos; 2010: 64 vállalkozás/1000 lakos). A másik két esetben a hasonló értékek: régió 2006: 65; 2010: 63, ország 2006: 69; 2010: 70. Mind a megye, mint a régió tehát elmarad az országos átlagtól. – Kiemelkedő pozitív irányú változással büszkélkedhet a megye a külföldi befektetések (saját tőke) esetében. A vizsgált 5 évben ugyanis több mint 44,5%‐os növekedést produkált, szemben a regionális mutató 25%‐os és az or‐ szág 4,6%‐os növekedésével. Ezzel a 2006‐os, 2,6%‐os részesedési arányát 3,6%‐ra növelve az országos éves ösz‐ szes külföldi tőkebefektetésben 2006‐ról 2010‐re. Mindez fontos versenyképesség‐javulási tényezőnek tekinthető.

100


HELYZETFELTÁRÁS

– Sajnos a másik fontos növekedési tényező, a gazdasági szervezetek beruházása és annak összehasonlítása a kü‐ lönböző területi egységek között már negatív tendenciát mutat. A visszaesés ugyanis az országos szinten tartás (1‐ 2%‐os növekedés) mellett több mint 7%‐os volt a megyében és 6,9%‐os a régióban 2006 és 2010 között. – A K+F ráfordítások és a kapcsolódó K+F ráfordítások a GDP %‐ában megnevezésű mutatók sem involválnak külö‐ nösen kedvező pozíciót. Bár a nagyon alacsony 2006‐os adatokhoz képest (0,1% a GDP arányában) javulást ta‐ pasztalhattunk, de 2011‐ben ez is csak a régiós érték kevesebb, az országos értéknek az 1/4‐ét teszi ki. – Nincs viszont rossz versenyhelyzetben a megye a bruttó béreket és a nettó havi jövedelmeket illetően. Ezek ugyanis a másik két területi egységhez hasonló dinamikát, abszolút értékükben viszont a régió átlagát meghaladó, az országos átlaghoz közeli értékeket mutatnak. Ez jó versenypozíciót jelez a munkaerővonzó képességet illetően. – Hasonló módon, kiemelkedően jónak tekinthető – főleg az országos mutatókkal való összehasonlításban – az akti‐ vitási arány. Bár ez a megyét nézve kissé romlott az öt év alatt, 2011‐ben az 59,9%‐os érték már javulást jelentett. – Végezetül mint negatív tendenciát és versenyképesség rontó tényezőt kell megállapítani a felsőfokú képzésben résztvevő hallgatók számának drasztikus visszaesését, arányában az országos mértéket lényegesen meghaladó értékét. Itt jegyezzük meg, hogy a megyében a foglalkoztatási arány 2012 első félévében 54,1% volt, ami a fő‐ város, Győr‐Moson‐Sopron valamint Vas megye után a 4. helyet jelenti. 3.1.7.e táblázat: A versenyképesség mérését szolgáló teljesítményokozók alakulása területi egységenként 2006‐2010 és 2010‐2011 évekre vonatkozóan (forrás: KSH STADAT és megyei évkönyv adatok alapján, saját szerkesztés) KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE

ÖSSZEHASONLÍTÁS ELEMEI

RÉGIÓ

ORSZÁG

2006

2010

2011

2006

2010

2011

2006

REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁS

32 705

39 696

39 617

119 339

148 251

147 695

1 183 953 1 644 484 1 651 507

MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK

20 733

20 060

19 725

72 161

70 153

69 077

698 146

696 680

690 375

127

127

108

135

135

118

165

166

677 489

726 816

1 211 300 1 524 237 1 432 491

17 741 18 572 16 527 000 000 794

152 701

105 378

430 506

400 818

393 626

3 735 731 3 808 567 3 938 454

1 132

2 468

2 833

11 337

16 477

18 637

237 953

310 211

336 537

0,1

0,22

0,29

0,4

0,67

0,65

0,9

1,17

1,17

150 016

188 934

203 618

147 954

186 684

192 915

157 607

201 272

213 054

97 774

127 800

135 237

96 815

126 399

128 938

101 014

132 533

141 127

59,4

58,6

59,9

58,1

56,7

58,6

55

55,4

56,9

45,354

46,260

202,270

127,911

75,255

372,963

317,564

219,231

EZER LAKOSRA JUTÓ REGISZTRÁLT 104 VÁLLALKOZÁS KÜLFÖLDI BEFEKTETÉS (SAJÁT 468 84 TŐKE MILL. FT) GAZDASGI SZERVEZETEK 164 596 BERUHÁZÁSAI (MILL. FT) K+F RÁFORDÍTÁS (MILL. FT) K+F RÁFORDÍTÁS SZÁZALÉKÁBAN

A

GDP

BRUTTÓ ÁTLAGBÉR (FT) EGY FŐRE JUTÓ JÖVEDELEM (FT)

NETTÓ

AKTIVITÁSI ARÁNY (%)

FELSŐFOKÚ KÉPZÉSBEN RÉSZTVEVŐ HALLGATÓ (TÍZEZER 101,371 FŐRE VETÍTVE)

3.2.

2010

2011

TÁRSADALOM

3.2.1. HUMÁN ERŐFORRÁSOK: DEMOGRÁFIAI SZERKEZET ÉS PROGNÓZIS, FOGLALKOZTATÁSI VISZONYOK, HUMÁNKAPACITÁSOK, JÖVEDELMI VISZONYOK, KISEBBSÉGEK HELYZETE A megye 2014‐2020 közötti időszakra szóló területfejlesztési koncepcióját megalapozó vizsgálatok nélkülözhetetlen részét képezi a humán erőforrások feltárása és elemzése. Sajnálatos módon a helyzetelemzés készítésének idején még tartott a 2011 novemberében felvett népszámlálási kérdőívek feldolgozása, vagyis az aktuális adatok még nem állnak rendelkezé‐ sünkre. A megye aktuális társadalmi viszonyait bemutató fejezetet a KSH 2010. évi megyei évkönyve, a Nemzetgazdaság tervezési Hivatala által összeállított szakmai háttéranyag, a Közép‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség „A Közép‐ Dunántúli Régió társadalmi atlasza, 2010”, valamint a „Helyünk és Jövőnk Európában” ESPON eredmények magyar szem‐ mel20 c. kiadvány, illetve a KSH honlapján és a www.espon.eu honlapon elérhető információk alapján állítottuk össze. 20 Belügyminisztérium és VÁTI, 2011


101

HELYZETFELTÁRÁS DEMOGRÁFIAI SZERKEZET ÉS PROGNÓZIS A megye népességszáma 1990 óta gyakorlatilag stagnál, de a népességszám alakulásában kistérségenként számot‐ 3.2.1.a táblázat: Komárom‐Esztergom megye lakónépes‐ tevő különbségek mutatkoznak a természetes szaporodás, sége, január 1 (1990 ‐ 2010) 1990 314 014 illetve fogyás, valamint a belföldi vándorlási különbözet 2000 316 998 függvényében. Az elmúlt, közel egy évtized során, a megye 2010 311 411 kistérségei közül az Oroszlányi és a Kisbéri kistérségben csökkent a megyei átlagot többszörösen meghaladó Forrás: Komárom‐Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2010. KSH mértékben a lakónépesség, míg két kistérségben – Tatai és Esztergomi kistérségek – növekedett a lakónépesség száma. A természetes szaporodás, azaz az élveszületések és a halálozások különbözete minden kistérségben negatív volt 2000 és 2010 között. A megye egészére a természetes fogyás jellemző, melynek mértéke magas (2011‐ben ‐1248 fő). A 15 év alatti lakosság száma és %‐os aránya folyama‐ tosan csökken, a 65 év feletti lakosság száma és aránya ezzel egy időben növekszik. Ennek következtében a megyei népesség öregedésének jelensége tapasztalható. Pozitívum, hogy az előző évhez képest a születéskor várható átlagos élettartam növekedése figyelhető meg. A természetes fogyásból következő veszteségek egy részét kompenzálta megyei szinten a belföldi vándorlási különbö‐ zetből származó pozitív egyenleg, de összességében, tíz év alatt így is öt és félezerrel csökkent a megye lakosságának száma. Közép‐Magyarország, Közép‐Dunántúl és Nyugat‐Dunántúl az ezredfordulót követően nyertese volt a belföldi migrációnak, míg az ország többi régiójában a belföldi vándorlási veszteség a természetes fogyáson túl tovább csök‐ kentette a lakónépességet. Komárom‐Esztergom megye kistérségei közül egyedül az Oroszlányi kistérségben volt nagyobb az elköltözők száma, mint a beköltözőké ebben az időszakban. Igazán számottevő vándorlási nyereség a Tatai és az Esztergomi kistérségben mutatható ki, ugyanakkor ebben a két kistérségben a legnagyobb a 60 éves és idősebb népesség aránya is.

3.2.1.1. ábra: népességváltozás 2001‐2010 (%)

Az Esztergomi és a Tatai kistérség népmozgalmi adatai a két kistérség megyén belüli kiemelkedő vonzerejéről, „sike‐ rességéről” tanúskodnak. Ezzel összefüggésben a megye városai közül Esztergom és Tata városának népessége tudott növekedni 2001‐2010 között. E két város kivételével a megye összes városának stagnált (Komárom), vagy inkább csökkent a lakónépessége ez idő alatt. Kiugróan magas mértékű (közel 30%‐os) csökkenés mutatkozott Kisbér esetében (Ászár levá‐ lása miatt is magas ez a mutató!) . A vándorlási veszteség a 2010. évben a megye városai közül Bábolna és Ács esetében volt a legmagasabb. (Az agrárium és élelmiszeripari régi fel‐ legvárai) A megye településeinek népességváltozását 2001 és 2011 között, kistérségenként csoportosítva mutatják a 3.2.1.a. mellékletben található grafikonok.

102


HELYZETFELTÁRÁS

3.2.1.2. ábra: népességváltozás 2009‐2011 (%) (Forrás: KSH)

3.2.1.3. ábra: belföldi vándorlási különbözet átlaga 1000 lakosra 2009‐2011 (Forrás: KSH)

Tatabánya, a hetvenezres megyeszékhely, lakossága kb. kétezer fővel csökkent az évezred első évtizedében. A leg‐ újabb népszámlálás eredményeinek hiányában, tapasztalati megfigyelésekre támaszkodva és a népességváltozás tíz éves tendenciáira alapozva állapíthatjuk meg, hogy a megyeszékhely környezetében lévő települések népességszámá‐ nak növekedése (l. 3.2.1.1. ábra) kisebb léptékű szuburbanizációs folyamatok megjelenését jelzi. 3.2.1.b. táblázat: Népesség, népmozgalom 2010 kistérségek Lakónépesség az év végén kistérség

Természetes szap./fogyás

Belf.vándorlási különbözet

Változás 2001. év 2000 ‐2010. évi átlaga ezer lakosra végéhez, % Dorogi 39 485 ‐3,2 ‐3,9 0,7 Esztergomi 56 427 1,8 ‐2,8 4,0 Kisbéri 20 056 ‐7,1 ‐6,9 0,1 Komáromi 40 333 ‐3,1 ‐3,5 0,2 Oroszlányi 26 467 ‐7,1 ‐3,4 ‐3,4 Tatabányai 88 201 ‐1,7 ‐3,4 0,6 Tatai 40 442 2,4 ‐3,2 6,0 Összesen 311 411 ‐1,8 ‐3,6 1,5 Forrás: Komárom‐Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2010. KSH Fő

A 60 éves és idősebb népes‐ ség aránya az állandó né‐ pességből, % 21,1 22,2 20,6 21,6 20,6 21,4 22,1 21,5

2000 és 2010 között a lakónépesség változásának aránya országosan ‐2,10%, a vidéki átlag ‐2,24% volt. Az ezer lakosra jutó természetes fogyás országos átlaga 4,05%; a vidéki átlag 4,24% volt 2010‐ben. 3.2.1.c. táblázat: Népesség, népmozgalom, 2010, városok Lakónépesség az év végén Változás 2001 év fő végéhez, % Tatabánya 70 164 ‐2,9 Ács 7 005 ‐3,5 Bábolna 3 630 ‐7,5 Dorog 12 112 ‐5,3 Esztergom 30 858 6,1 Kisbér 5 323 ‐29,3 Komárom 19 733 ‐0,6 Lábatlan 5 018 ‐7,3 Nyergesújfalu 7 510 ‐3,1 Oroszlány 18 634 ‐9,0 Tata 25 026 3,7 Összesen 205 013 ‐2,6 Forrás: Komárom‐Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2010. KSH Város

Természetes szap./fogyás Változás 2001. év végéhez, %

Belföldi vándorlási különbözet ezer lakosra

‐2,9 ‐3,7 ‐0,8 ‐2,0 ‐0,9 ‐8,9 ‐5,5 ‐4,2 0,8 ‐2,1 ‐3,3 ‐2,8

4,6 ‐12,5 ‐15,3 ‐1,9 0,7 ‐9,9 5,9 ‐3,0 ‐4,9 ‐4,1 8,5 1,6


103

HELYZETFELTÁRÁS A megyei népesség életkor szerinti összetételének alakulását továbbra is az elöregedés jellemzi. A gyermekkorúak aránya 2001 óta tovább csökkent, az időskorúak aránya nőtt. A népesség elöregedésének mértékét az öregedési index fejezi ki. Ha ez a mutató 100 alatt van, akkor többen vannak a 14 éven aluliak, mint a 65 éven felüliek a teljes populáción belül. 2001‐ben még csak három megye – Zala, Heves, Békés – és Budapest öregedési mutatója volt 100‐ nál magasabb. 2012. január 1.‐én viszont már csak három megye öregedési indexe volt 100 alatt: Pest; Hajdú‐Bihar és Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megyében még több gyermek‐ korú él, mint 65 éven felüli. Komárom‐Esztergom megye öregedési indexe 2012 év elején 110,2, ami kedvezőbb a közép‐dunántúli régió átlagánál (115,3), és az országos átlagnál (116,6). A legfrissebb adatok szerint az ország 3.2.1.4 ábra: Lakónépesség változása 2000‐2010, Termé‐ szetes fogyás 1000 lakosra 2010‐ben (Forrás: NTH szak‐ legelöregedettebb térségének Zala (145,2) és Békés mai háttéranyag) (144,1) megyék, valamint a főváros (143,3) számítanak. A városodás mértéke is tovább emelkedett a megyében: a 2001. évi 62%‐kal szemben 2011. január 1‐én a megye lakos‐ ságának közel kétharmada (65,8%) élt városokban. A megye 65 községe közül mindössze 6 település lélekszáma nem éri el az ötszáz főt. 2001 és 2011 között összesen 5 város (Kisbér, Oroszlány, Bábolna, Lábatlan és Dorog) – népességszáma fogyatkozott 5%‐t meghaladó mértékben, ezek közül Kisbér népességvesztése kiugróan magas (29,3%), Ászár kiválása következtében. 10%‐nál is nagyobb veszteség ért négy települést: Csatka (‐19,6%); Bársonyos (‐13,9%); Bakonybánk (‐13,9%); Réde (‐12,6%). Az erősen fogyatkozó települések közül Csatka és Bakonybánk az ötszáz főnél kisebb lélekszámú aprófalvak közé tartozik. A szintén aprófal‐ vak közé sorolt Csém és Dunaszentmiklós ugyanakkor növelte népességszámát ebben a periódusban, miközben Vár‐ gesztes népessége relatíve a legnagyobb mértékben (16,4%) növekedett a megyében (ezáltal kikerült az ötszáz főnél kisebb lélekszámú aprófalvak kategóriájából). 10%‐nál nagyobb népességnövekedés következett be további két tele‐ pülés – Gyermely és Úny – esetében. A megye településeit nem fenyegeti közvetlenül az elnéptelenedés veszélye, ami alapvetően a megye fővárossal és a központi régióval szomszédos fekvésének, illetve a Budapest‐Tatabánya – Győr‐Pozsony –Bécs fejlődési tengelyhez való kapcsolódásának köszönhető. A megye népességének nemek szerinti összetételében jelentős változás nem következett be. 2011. január 1.‐én 1000 férfira 1068 nő jutott. A nemek arányát ötéves korcsoportonként vizsgálva megállapítható, hogy míg 2001‐ben 35 éven alul mutatkozott férfitöbblet, addig 2011‐re 45 éves korig tolódott ki a férfitöbblet. Az ennél idősebb korcsoport‐ okban egyre jelentősebb nőtöbblet tapasztalható a kor előrehaladtával. FOGLALKOZTATÁS ÉS JÖVEDELEMI VISZONYOK A megyében az évezred első évtizedében, egészen a gazdasági válság kezdetéig növekedett a foglalkoztatottak száma. A 2008. évi csúcspont majdnem elérte az 1990. évi létszámot, 2009‐ben azonban jelentős visszaesés következett be. 3.2.1.d. táblázat: A 15‐74 éves népesség gazdasági aktivitása Gazdasági aktivitás

2000 2006 Ezer fő 131,9 145,3

Gazdaságilag aktív 15‐74 éves népesség* Ebből: Foglalkoztatott Munkanélküli Gazdaságilag nem aktív 15‐74 éves népesség

2007

2008

2009

2010

144,4

145,3

140,6

143,5

124,8 134,4 135,8 137,8 128,7 7,1 10,9 8,6 7,5 11,9 111,3 99,2 99,6 100,3 103,8 Százalék Aktivitási arány 54,2 59,4 59,2 59,2 57,5 Foglalkoztatási arány 51,3 55 55,6 56,1 52,7 Munkanélküliségi ráta 5,4 7,5 6,0 5,2 8,5 Forrás: Komárom‐Esztergom megye statisztikai évkönyve, 2009, 2010. KSH *a foglalkoztatottak és a munkanélküliek együttes száma

104

130,8 12,6 101,2 58,6 53,5 8,8


HELYZETFELTÁRÁS

3.2.1.5. ábra: Munkanélküliségi ráta változása 2000 és 2010 között (%), 15‐74 évesek munkanélküliségi rátája 2010‐ban (%) (Forrás: NTH szakmai háttéranyag)

3.2.1.6. ábra: Foglalkoztatottság és a foglalkoztatottak arányának változása 2000 és 2010 között (Forrás: NTH szakmai háttéranyag)

A foglalkoztatottság szintje Magyarországon rendkívül alacsony az EU tagországok átlagához viszonyítva. Komárom‐ Esztergom megyében a foglalkoztatási arány (a foglalkoztatottak 15‐74 éves népességen belüli aránya) 2000 és 2010 közötti években rendre magasabb volt az országos átlagnál. A Közép‐Dunántúli régión belül az évezred elején még Fejér megye volt jobb pozícióban, de 2004‐től Komárom‐Esztergom megye gazdasága bizonyult stabilabbnak a foglal‐ koztatási arány tekintetében. Veszprém megye mutatói rendre a régió átlaga alatt maradtak ebben az évtizedben. A foglalkoztatás bővülése a megyén belül elsősorban az ipar (azon belül is a feldolgozóipar), és az ingatlanügyek, gazda‐ sági szolgáltatások ágazat felfutásának következménye. A versenyszférában alkalmazottak száma 2009 végére – a gazdasági válság következtében – tizenkét ezerrel (ezen belül a feldolgozóiparban kilenc ezerrel) csökkent, míg a költ‐ ségvetési szférában két és félezerrel lett kevesebb a létszám. A legfrissebb adatok szerint 2012 első félévében Komárom‐Esztergom megyében továbbra is a feldolgozóipar a legje‐ lentősebb foglalkoztató, az alkalmazásban állók közel fele (48,1%) ebben az ágazatban jut munkához. Az oktatás, a kereskedelem és az egészségügy ettől jócskán lemaradva (8,2%, 7,6%, 7,1%) következnek a sorban. Figyelemre méltó, hogy a mezőgazdaság és az építőipar nagyon keveseknek, kb. 2400 főnek, biztosít munkát a megyében, ami a foglal‐ koztatottaknak mindössze 3,1 – 3,1%‐a.21 Komárom‐Esztergom megye munkanélküliségi adatai kedvezőbbek az országos átlagnál. A munkaügyi központban 2012 augusztusában nyilvántartott tizenkét és félezer álláskereső egy‐egy harmada általános iskolai, illetve szakmun‐ kás végzettséggel rendelkezik. Az álláskeresők életkor szerinti megoszlása: 17,1% 26 évesnél fiatalabb, 23,6%‐a viszont 50 évesnél idősebb. Az egészen fiatal korcsoportok (15‐19 és 20‐24 évesek) körében mindig is magasabb a (még) nem dolgozók aránya, de napjainkra esetükben kb. kétszeresére emelkedett a munkanélküliségi ráta az ezredfordulóhoz képest. A 25‐29 éves korosztály munkanélküliségi rátája 2001‐ben 6,9 %, míg 2010‐ben 14,3, 2011‐ben 12,7 % volt országos szinten. A munkanélküliség magas szintjével összefüggő súlyos társadalmi problémák enyhítése érdekében a közmunka prog‐ ram beindítását határozta el a kormányzat. A közmunka program összetett társadalmi és gazdasági hatásainak értéke‐ lése csak hosszabb idő elteltével, széleskörű tapasztalatok elemzésével lesz elvégezhető. A rendelkezésre álló adatok‐ ból megállapítható, hogy országos szinten a foglalkoztatotti létszám statisztika adatai szerint a vizsgált körből (t.i. közmunka keretében) 2011‐ben havi átlagban 60 900 főnek tudtak munkát adni, ami 60 milliárd forintjába került a költségvetésnek. Az idei év első hét hónap adatai szerint a közfoglalkoztatásban átlagosan 82 400 főt alkalmaztak és erre eddig 70,4 milliárd forintot költött el az állam az idei keretből, amely 132 milliárd forint.” 22 21

22

KEM Munkaügyi Központ Privátbankár, 2012 szeptember 19.


105

HELYZETFELTÁRÁS A közmunkások a rájuk költött pénz egyharmadát kapták meg 2012‐ben: egy közfoglalkoztatottra ugyanis 122 ezer forintot költ az állam havonta, a közmunkások azonban csak 47 ezer forintot kapnak kézhez. Az összes költség ugyanis a közfoglalkoztatottak bérét, annak járulékait foglalja magában, valamint a közszolgáltatás megszervezésének költsé‐ geit, és a foglalkoztatáshoz szükséges eszközöket is. Magyarul, az állam a maximum 47 ezer forintos nettó bért jelentő közmunkára fejenként 30 ezret költ ‐ a többi ugyanis járulékbevétel, vagyis olyan tétel, amit az állam az egyik zsebéből a másikba rak A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint az idei év első 7 hónapjában 65 900 fő dolgozott a közfog‐ lalkoztatottak közül teljes munkaidőben ‐ vagyis havonta átlagosan ennyien kaptak nettó 47 ezer forintos fizetést, a többiek részmunkaidőben (napi 6 vagy 4 óra) voltak foglalkoztatva, részjuttatás fejében. A munkanélküliségi ráta or‐ szágos átlaga a 15‐74 éves korosztályban 11,2%, a vidéki átlag (Budapest nélkül) 11,6% volt 2010‐ben. Komárom‐Esztergom megye munkanélküliségi rátája 2000 és 2010 között meglehetősen hektikusan alakult. A megye munkanélküliségi rátája 2005. és 2006. kivételével minden évben az országos átlag alatt maradt. Az országos mutatók a legkedvezőbb 2001. évi szintről (5,7%) fokozatosan emelkedtek 2010‐ig (11,2%), a megyében viszont hullámzóan változott a munkanélküliség aránya. A megyei munkanélküliségi ráta szélső értékei ebben az időszakban: 2002‐ben 4,1%; 2010‐ben 8,8%. 2010‐ben országosan 49,19% volt a foglalkoztatottak aránya, a vidéki átlag (Budapest nélkül) ennél rosszabb, 48,04% volt. Az egy főre jutó GDP (bruttó hazai termék) tekintetében Komárom‐Esztergom megye 2003‐tól kezdődően átvette a vezetést Fejér megyétől a régión belül. 2003 óta a megyében az egy főre jutó GDP meghaladja az országos átlagot. A megyék közötti rangsorban, Budapest után, Győr‐Moson‐Sopron megye stabilan a második, Komárom‐Esztergom megye pedig a harmadik helyezett (kivéve 2005., amikor Komárom‐Esztergom megelőzte Győr‐Moson‐Sopron megyét is) ebben a vonatkozásban. 3.2.1.e. táblázat: Egy főre jutó bruttó hazai termék és az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete (2004‐ 2010)* Területi egység

Egy főre jutó GDP, ezer Ft 2005 2006 2007

2008

2009

2010

Nettó átlagkereset, Ft 2005 2006 2007

2008 2009 2010 2 100 2 290 2 382 2 499 2 160 2 341 101 189 105 204 106 885 117 331 120 332 134 118 Fejér Komárom‐ 2 515 2 446 2 708 2 802 2 512 2 723 98 014 102 960 103 958 112 955 118 089 128 180 Esztergom 1 641 1 714 1 850 1 933 1 770 1 951 91 895 95 090 96 020 105 113 107 890 115 240 Veszprém Közép‐ 2 066 2 145 2 300 2 400 2 133 2 322 97 407 101 526 102 823 112 498 116 115 126 715 Dunántúl Ország 2 183 2 351 2 485 2 644 2 557 2 661 103 727 106 730 109 088 119 408 123 557 132 825 összesen *4 fő feletti vállalkozások, költségvetési szervek és kijelölt nonprofit szervezetek adatai alapján számított érték; Forrás: KSH, 2011 www.ksh.hu STADAT táblák

A megye gazdasági fejlettségével, illetve a központi régió‐ hoz való földrajzi közelségével magyarázható az alkalma‐ zásban állók relatíve magas jövedelmi színvonala. A nettó átlagkereset országos szintjét a fővárosi keresetek húzzák föl, a Komárom‐Esztergom megyei keresetek az országos átlagtól kevéssel maradnak el. Annak ellenére, hogy az egy főre jutó GDP Komárom‐Esztergom megyében magasabb, Fejér megyében mégis kedvezőbb az alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete. Az alkalmazásban állók havi bruttó munkabérének orszá‐ gos átlaga 176 480 Ft, a vidéki átlag 171 785 Ft. Az adófi‐ zetők aránya 2010‐ben országosan 43,98%, a vidéki átlag 3.2.1.7. ábra: Az alkalmazásban állók havi átlagos mun‐ 44,28% volt. A relatíve magas átlagkeresetű megyékben, kabére és az adófizetők arány, 2010 (Forrás NTH szakmai így Komárom‐Esztergom megyében is, magasabb az adót háttéranyag) fizetők aránya.

106


HELYZETFELTÁRÁS

KÉPZETTSÉG A Közép‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2010‐ben elkészíttette a régió társadalmi‐gazdasági folyamatait, illetve fejlődését bemutató atlaszt, amely a térinformatika segítségével mutatja be a régióban végbemenő, statisztikai adatokkal megragadható történéseket. Ebben megállapításra került, hogy az általános iskolai tanulók létszáma folya‐ matosan csökkent 2001 és 2008 között (8 év alatt 21%‐kal) a régióban. Ugyanez idő alatt az egyetemi, főiskolai hallga‐ tók létszáma a 2002. évi csúcsot követően nagyot csökkent, majd néhány évig stagnált, illetve 2006‐tól újra fogyatko‐ zott. A szakiskolai és a szakközépiskolai létszám összességében stagnált, a gimnáziumi tanulók létszáma viszont folya‐ matosan emelkedett. A jövőre nézve az általános iskolai létszám további csökkenése, a középiskolai csoportok ará‐ nyának növekedése prognosztizálható. A felsőoktatás esetében nehezebb egyértelmű jövőképet felrajzolni, az évről‐ évre változó felvehető létszám alakulása miatt. A megyében élő népesség aktuális képzettségi színvonalát csak a 2011‐es népszámlálás feldolgozása után fogjuk meg‐ ismerni. A megyei statisztikai évkönyv adataiból megállapítható, hogy a 2001/2002‐es tanévben 30 468 általános isko‐ lai tanuló volt a megyében, míg a 2010/2011‐es tanévben már csak 23 413. A középiskolai tanulók létszáma gyakorlati‐ lag stagnál, a felsőoktatásban nappali tagozaton résztvevők létszáma a 2001/2002‐es 2 391 főről, 2010/2011‐re, 771 főre csökkent. A megyében jelenleg is 4 működő felsőfokú oktatási intézmény található: Esztergomi Hittudományi Főiskola; Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola; EDUTUS Főiskola; Gábor Dénes Főiskola. A rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján a gazdaságilag aktívak legmagasabb iskolai végzettség szerinti megoszlásának változását tudjuk követni idősorosan, 2000 és 2011 között a Közép‐Dunántúli régióban. Ebből kiderül, hogy a régióban a felsőfokú vég‐ zettségű munkavállalók aránya alatta marad az országos átlagnak, sőt az ezredforduló óta relatíve romlás következett be e tekintetben. 3.2.1.f. táblázat: A foglalkoztatottak megoszlása legmagasabb iskolai végzettségük szerint, 2000‐ben és 2011‐ben (%) Területi egység

Ált.isk. 8 osztálya és annál kevesebb

2000 Közép‐Dunántúl 18,84 Magyarország 17,42 2011 Közép‐Dunántúl 14,55 Magyarország 11,03 Forrás: KSH 2011, STADAT táblák – saját számítás

Szakmunkás‐képző szakiskola

Gimnázium, és egyéb középiskola

Főiskola, egyetem

összesen

37,22 32,31

29,78 33,00

14,16 17,26

100 100

34,82 29,24

31,69 34,06

18,95 25,67

100 100

2011‐re a régióban kevésbé csökkent a legalacsonyabb végzettségi kategóriába tartozó foglalkoztatottak aránya, mint országosan. Továbbra is relatíve magas a szakmunkásképzőt végzettek aránya, és az országoshoz képest feleannyival növekedett a felsőfokú végzettségűek aránya. A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTA Kiugró hiányok és kapacitás‐feleslegek a megyében nem regisztrálhatók; az egészségügyi humánerőforrás eseten‐ 3.2.1.g. táblázat: A születéskor várható átlagos élettar‐ kénti elégtelenségei országos trendekkel (ügyeleti idő tam alakulása Komárom‐Esztergom megyében, 2001 ‐ problémája, külföldi munkavállalás) függnek össze. Egyes 2011 intézmények elhelyezési feltételei (miként országosan is ez Férfi Nő Területi egység 2001 2011 2001 2011 jellemző) javításra szorulnak; ennek érdekében – csakúgy, Fejér megye 68,54 70,94 76,41 78,19 mint a gép‐ és műszerbeszerzés terén – a hazai és nemzet‐ Kom‐Esz. Megye 67,95 70,78 76,25 78,09 közi pályázati források keresése folyamatos. Az egy házior‐ Veszprém megye 69,01 71,12 76,08 78,35 vosra jutó lakosok száma nagyjából megegyezik a Buda‐ Közép‐Dunántúl 68,53 70,97 76,24 78,22 pest nélkül számított vidéki átlaggal. (Az egy háziorvosra Ország összesen 68,15 70,93 76,46 78,23 KSH, 2011 www.ksh.hu STADAT táblák jutó lakosok számának országos átlaga 2027, a vidéki átlag 2081.) A tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma országos összehasonlításban viszonylag alacsony a megyében, ld. 3.2.1.6. ábra. (10 000 lakosra jutó kórházi ágyak számának országos átlaga 71,32; a vidéki átlag 63,88.)


107

HELYZETFELTÁRÁS A népesség általános egészségi állapotának egyfajta mérőszáma a születéskor várható élettartam hossza, illetve ennek változása. A magyar férfiak és nők születéskor várható élettartama sokat javult az elmúlt évtizedben, de sajnos a ná‐ lunk fejlettebb, magasabb életszínvonalú országokhoz képest nem igazán csökkent az elmaradás mértéke. Az egész‐ ségügyi ellátás színvonalán túl, az egészséges táplálkozás és egészségtudatos életmód, valamint a környezet állapota (ivóvíz és levegő tisztasága) meghatározó befolyással van a várható élettartam alakulására. A magyar lakosság egész‐ ségügyi állapotáról szóló statisztikák elkeserítőek: egészségi állapotunk a legrosszabbak közé tartozik Európában. Az uniós átlaghoz képest egészségtelenebbül és rövidebb ideig élünk, a születéskor várható élettartam 4‐7 évvel marad el az Európai Unió tagállamaitól. Ugyanakkor igen eltérőek az országon belüli különbségek az egészséges élet esélye szempontjából is. Az amúgy is alacsony magyar átlagnál még egy évtizeddel kevesebb a roma népesség születéskor várható élettartama. A halálozási mutatók Észak‐ Magyarországon, az Észak‐Alföldön és a Dél‐Alföldön a legkedvezőtlenebbek, azokban a régiókban, melyek más szempontból is a legfejletlenebbek közé tartoznak. A születéskor várható élettartam növekedett mind a nők, mind a férfiak körében. Sajnos azonban továbbra is jelen‐ tős a lemaradás az uniós országok átlagától. A lakosság egészségi állapotára hatást gyakorol az ivóvizek és a levegő tisztaságának/szennyezettségének alakulása. Az elmúlt években bekövetkezett változásokat (javu‐ 3.2.1.8. ábra: 10 000 lakosra jutó kórházi ágyak száma, lást/romlást) a környezetvédelmi fejezet mutatja be. egy háziorvosra jutó lakosok száma (2010) (Forrás: NTH A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv összefogla‐ szakmai háttéranyag) ló értékelése a gyermekkori krónikus betegségek alakulásával kapcsolatban megállapítja, hogy a „szokásos” megbete‐ gedési okokon túl a gyermekkori elhízás népegészségügyi jelentőségű, hiszen számos serdülőkori és felnőttkori be‐ tegségnek egyben rizikófaktora. Továbbá sajnálatos módon a mentális betegségek – főkén a depresszió – napjainkban már a kora serdülő korosztályt is érintik. A megye felnőtt lakosságának körében a vezető krónikus betegségek a kerin‐ gésrendszeri kórképek, valamint a táplálkozási és anyagcsere betegségek. A keringési rendszer betegségeit követően a rosszindulatú daganatos betegségek mindkét nemnél a vezető halálokok. A rosszindulatú daganatos betegségek megjelenése az életkor előrehaladtával folyamatosan növekvő tendenciát mu‐ tat. A megyei férfi lakosság körében a kiemelt rosszindulatú daganatos megbetegedések közül a végbél és az agy da‐ ganatainak rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek incidencia mutatói magasabbak az országos átlagnál. A me‐ gyei hölgyek körében a kiemeit rosszindulatú daganatos megbetegedések közül a vastagbél, emlő, petefészek, vese és az agy rosszindulatú daganatos betegségének incidencia mutatója magasabb az országos átlagnál. A férfiak körében az emésztőrendszer és a légző rendszer daganatos megbetegedései állnak a vezető helyen. Nők körében az emlő, mely 2010‐ben már átvette a vezető helyet, valamint az emésztőrendszeri daganatos megbetegedések vannak a vezető helyen, s megemelkedett a légzőrendszeri daganatos megbetegedések száma is a nők körében, melyen belül a hörgő és tüdő rosszindulatú daganatos megbetegedéseit kell megemlíteni. Elgondolkodtató, hogy a kis megbetegedési arányt képviselő rosszindulatú daganatos betegségek, a keringési rendszer betegségeit követő második vezető halál‐ okká lépnek elő. A Komárom‐Esztergom megyei 2010 évi összes halálozásra vonatkozó 100 000 főre vetített standardizált halálozási arányszámot (SHA) összevetve az országos és Közép ‐ Dunántúli Régiós átlaggal, az előző évhez hasonlóan 2010‐ben is valamennyi vizsgált korcsoportban magasabb megyei mutatót tapasztaltunk. 2010‐ben bekövetkezett összes halálozás tekintetében a standardizált halálozási hányados (SHH) a férfiak és a nők esetében is magasabb az országos értékhez képest (a SHH értéke férfiaknál erősen szignifikáns, nőknél szignifikáns), de 2009 évhez képest kedvezőbb képet mu‐ tat. A légzőszervi betegségek miatti halálozás Komárom‐Esztergom megyében az egyetlen olyan főcsoport, mely ala‐ csonyabb értéket mutat az országos értékhez képest, de sajnos itt emelkedés figyelhető meg.

108


HELYZETFELTÁRÁS

A megye lakosságának egészségfejlesztési stratégiája célul tűzte a lakosság egészségtudatos magatartásának fejlesz‐ tését már kisgyermek kortól, valamint az egészségben eltöltött életévek számának növelését és az elkerülhető halálo‐ zások számának csökkentését. 3.2.2. KULTURÁLIS ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK Komárom‐Esztergom megye területrendezési tervének módosítása kapcsán 2011‐ben felmérésre kerültek a megye építészeti és kulturális értékei, melyek között meghatározásra kerültek a megyei jelentőségű kulturális örökségvédelmi területek és a jelentős műemlékkel és műemléki együttessel rendelkező települések. Az elkészített helyzetelemzés szerint a megye területén 533 műemléki védelem alatt álló objektum volt 2011 januárjában, melyek elhelyezkedését és településenkénti összetételét az anyag térképek segítségével mutatja be. A mellékletben közölt 3.2.2.a. és 3.2.2.b. táblák a megye kulturális életével kapcsolatos adatokat mutatják. A települési könyvtárak számának, azok könyvtári állományának és a beiratkozott olvasók számának tekintetében a megye alacsonyabb értékeket mutat, mint ahogy azt lakosságának az országos lakossághoz való aránya (3,1%) alapján várhatnánk. Ez alól egyedül a települési könyvtárak egységeinek a száma emelkedik ki az országoshoz viszonyított magasabb értékkel. A könyvtári kölcsönzés időbeli alakulását tekintve megállapítható, hogy az jelentős csökkenésen ment keresztül a 2000‐es évek eleje óta, amikor is 850 000 ‐ 900 000 körül mozgott a megyei adat a 2010‐es 613 000‐ hez képest. Ez a tendencia követi az országos tendenciákat, bár annál valamivel erősebb (a megyében 2010‐ben a 2001‐eshez képest 32%‐kal csökkentek a kölcsönzések, míg az országos csökkenés ’csak’ 25%). A tendencia mögött feltehetőleg az elektronikus média, különösen az internet használatának egyre általánosabbá válása áll, ami előbb‐ utóbb a hagyományos könyvtárak szerepének az újraértékeléséhez fog vezetni. A kulturális élet különböző színhelyeinek számát és látogatottságát mutatja a 3.2.2.b táblázat. Itt is megállapítható, hogy a legtöbb megyei mutató országoshoz viszonyított aránya elmarad a népességadatok ismeretében elvárhatótól. Ez alól egyedül a múzeumi látogatások száma emelkedik ki 3,61%‐os értékével. A látogatók száma abszolút értelemben ingadozást mutat a mozilátogatók esetében, miközben a mozik és a férőhelyek száma jelentős mértékben csökkent. A kis mozik bezárásának tendenciája a megyére is érvényes, miközben a megma‐ radó intézmények látogatottsága növekedett. A múzeumi látogatók száma folyamatosan csökkent a 2005‐2010‐es periódusban (428 ezerről, 341 ezerre)23, ez alól talán csak a Tatabányai Múzeum képez kivételt, melynek látogatottsága növekedett a 2009. évben és az átszervezések ellenére is 12000 fő körüli látogatót vonzott a 2011‐12‐es években, míg a kiállítások száma magasabb, mint a 2005 előtti időszakban. Csökkenő tendenciát mutat a kulturális rendezvények száma is, azonban az ezeken résztvevő látoga‐ tók száma ingadozott vagy inkább növekedett. A fentiekben ismertetett, kulturális életre vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a megye lakossága az elmúlt tíz évben csökkenő, vagy legfeljebb ingadozó mértékben vette igénybe a lehetőségeket. Az adatok arra utalnak, hogy a gazdasá‐ gi válság hatása ezen a területen is érvényesül, illetve az internet és más elektronikus médiák gyors elterjedése is a hagyományos eszközök visszaszorulását eredményezik. Még jelentősebb a változás mértéke, ha hosszabb időtávot szemlélünk: a mozi‐látogatások száma például a 60‐70‐es évek szintjéről kevesebb, mint tizedére esett vissza, és bár a kiadott könyvek száma több mint megkétszereződött, példányszámuk jelentős visszaesést mutat. Míg az 1980‐as években a települési könyvtárak beiratkozott tagjainak száma meghaladta a 2,2 milliót, addig 2011‐ben ez a szám mindössze 1,56 millió. A múzeumok forgalma a 2000‐es években a 10 milliós szinten látszik stagnálni (illetve enyhén csökkenni), ami azonban kb. a fele a 80‐as évek közepén tapasztaltaknak. A színházi előadások látogatottsága az 1980‐ as évekhez képest örvendetesen növekedett, bár az egyes évek között nagymértékű ingadozás tapasztalható. Mindezekből az következik, hogy az egyes kulturális intézményeknek a jövőben olyan új kihívásokkal kell szembenéz‐ niük, melyek alapvető funkcióikat, sőt gyakran fennmaradásukat is érinthetik nem csak országosan, hanem Komárom‐ Esztergom megyében is.

23 Kivétel: Tatabányai Múzeum és Ipari Skanzen, annak ellenére, hogy a Vértes Agórája projekt miatt a múzeum központi épülete nem, csak az Ipari Skanzen látogatható 2010. óta.


109

HELYZETFELTÁRÁS 3.2.3. TERÜLETI IDENTITÁS, CIVIL AKTIVITÁS A Komárom‐Esztergom megyében működő különböző civil szervezetek számát, szervezeti formáját, illetve az általuk végzett tevékenységeket a melléklet 3.2.3.a. és 3.2.3.b. mutatja. Ezek alapján megállapítható, hogy a megyében a civil szervezetek száma nem változott az elmúlt három évben és csak kismértékű növekedést mutat a 2005‐ben működő 1529 szervezethez képest. Az országban működő civil szervezeteknek mintegy 2,4%‐a működik a megyében, ami ala‐ csonyabb, mint a megyében élő lakosság aránya az ország teljes lakosságához képest (3,1%). Feltűnő, hogy igen magas a közalapítványok aránya miközben az egyesülés és a szakmai, munkáltatói érdekképviseletek aránya elmarad a me‐ gyei civil szervezeteknek az összes civil szervezethez képest mért arányától. A tevékenységi csoportokat elemezve megállapítható, hogy a civil szervezetek elsősorban sport és szabadidős tevé‐ kenységet végeznek a megyében, míg a szakmai, gazdasági érdekképviseleti tevékenységet végző szervezetek száma relatíve alacsony. A melléklet 3.2.3.c. táblázata a megyei civil szervezetek fontosabb pénzügyi mutatóit ismerteti és veti össze az orszá‐ gos adatokkal. Ebből megállapítható, hogy ugyan 2005 óta növekedett azon civil szervezetek száma, melyeknek bevé‐ telei és kiadásai is vannak, addig ez a növekedés alacsonyabb, mint amit az országos tendenciák mutatnak. A pályázati úton pénzhez jutott civil szervezetek száma ingadozást mutat a vizsgált időszakban, azonban fontos kiemelni, hogy arányuk az országos számokhoz képest határozottan alacsonyabb, mint a működő civil szervezetek aránya. A pályázati és összes bevételek tekintetében még inkább feltűnő a negatív eltérés az országos adatokhoz képest (pl. 2010‐ben a megyében működött az országban található civil szervezetek 2,4%‐a, azonban az országos bevételeknek csak 1,02%‐a, az országos pályázati bevételeknek pedig csak 1,07%‐a jelent meg a megyei szervezeteknél). Ezek az adatok azt mutat‐ ják, hogy a megyében működő civil szervezetek nem jutnak annyi bevételhez, illetve pályázati forráshoz, mint az or‐ szág egyéb területein működő társaik. A „Civil szervezeteknek szolgáltató, azokat fejlesztő szervezetek támogatása” c. TÁMOP pályázat kötelező melléklete‐ ként készült el Komárom‐Esztergom megye civil szolgáltatásfejlesztési koncepciója, mely kiindulási pontként elemzi a civil szféra helyzetét a megyében. A koncepció bemutatja a megyei civil szolgáltatásfejlesztés elveit, majd szakértői fókuszcsoportos vizsgálat segítségével ismerteti a civil szféra SWOT‐elemzésének az eredményeit. Ezek szerint Komá‐ rom‐Esztergom megyében a civil szféra legfontosabb erősségeit többek között a szükségletek ismerete és a társadal‐ mi beágyazottság jelentik, amiket a tudatosság, nyitottság és a kapcsolati tőke egészít ki. A legfontosabb gyengesége‐ ket többek között: a Komárom‐Esztergom megyei identitástudat hiányosságai, a koherens, modul rendszerű képzések hiánya, az információs és kommunikációs kultúra, a hosszú távú szervezeti stratégiák és az infrastrukturális hiányossá‐ gok jelentik.

3.3. TELEPÜLÉSEK INTÉZMÉNYI FELSZERELTSÉGE 3.3.1. EGÉSZSÉGÜGYI ÉS SZOCIÁLIS ELLÁTÁS Az egészségügyi ellátórendszer biztosítja a járó‐ vagy fekvőbeteg páciensek gyógyintézeti keretek közötti, valamint otthonukban történő ellátását az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről alapján. Az alapellátás lényege, hogy a beteg lakóhelyén, illetve annak közelében biztosítani kell, hogy választása alapján igénybe vehető, hosszú távú, személyes kapcsolaton alapuló, nemétől, korától és betegsége természetétől függetlenül folyamatos egészségügyi ellátásban részesüljön. A települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében az alábbi ellátásokról gondoskodik:  háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról  fogorvosi alapellátásról  alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról  védőnői ellátásról  iskola‐egészségügyi ellátásról. A települési önkormányzat képviselő‐testülete állapítja meg és alakítja ki az egészségügyi alapellátások körzeteit. Több településre is kiterjedő ellátás esetén a körzet székhelyét az érintett települési önkormányzatok egyetértésben állapít‐ ják meg. Komárom‐Esztergom megyében, 2010‐ben 24 településen nem működött háziorvos, 48 településen nincs

110


HELYZETFELTÁRÁS

gyógyszertár, 22 azon települések száma, ahol sem házorvos, sem gyógyszertár nem található. A megye 6 városában működik kórház:  KEM Önkormányzat Szent Borbála kórháza, Tatabánya  Dorogi Szent Borbála Szakkórház, Dorog  Esztergom Város Vasary Kolos kórháza, Esztergom  Selye János Kórház, Komárom  Batthyány Kázmér Szakkórház, Kisbér  Városi Kórház, Tata 3.3.1.a. táblázat: Komárom‐Esztergom megye egészségügyi ellátórendszere 2000 ‐2010 Forrás: Komárom‐Esztergom megye statisztikai évkönyve,2010 KSH (saját szerkesztés) Működő háziorvos Rendelésen megjelent, ezer eset Működő házi gyermekorvos Rendelésen megjelent, ezer eset Működő kórházi ágyak Elbocsátott beteg Tízezer lakosra jutó működő kórházi ágy

2000 156 1 614 50 337 2 031 63 958 62,5

2007 150 1 553 49 339 1 920 61 918 58,8

2008 151 1 633 50 367 1 906 65 466 59,0

2009 148 1 722 50 366 1 923 65 288 59,1

2010 148 1 707 48 360 1 926 61 979 59,5

A háziorvosok száma 9%‐kal csökkent, a rendelésen megjelent betegek száma viszont több mint 5%‐kal növekedett az ezredforduló óta. A működő kórházi ágyak száma is kb. 5 %‐kal csökkent 2000‐hez képest, ami az országosan közel 13%‐os kórházi ágy leépítéshez képest jóval kisebb mértékű csökkenés. Komárom‐Esztergom megyében a tízezer la‐ kosra jutó kórházi ágyak száma elmarad az országos szinttől, azonban az elmaradás mértéke valamelyest csökkent az ezredforduló óta. (2000‐ben országosan 81,8 kórházi ágy jutott tízezer lakosra, 2010‐ben 71,3.) A megye hat fekvőbe‐ teg ellátást biztosító intézménye közül a tatabányai Szent Borbála kórház, mint legnagyobb aktív ellátó intézmény a jelenlegi strukturális átalakítás révén centralizált szerephez jut, ahol a tervezett fejlesztések nyomán magasabb foko‐ zatú műtői és eszköz‐ műszer ellátás lesz biztosított. A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást az állam, valamint az önkormányzatok biztosítják az 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról alapján. A szociális alapszolgáltatások megszervezésé‐ vel kapcsolatos feladatok hangsúlyozottan szerepelnek a szociális törvényben, hiszen ezzel biztosítható, hogy a szociá‐ lisan rászorulók saját otthonukban és lakókörnyezetükben kapjanak segítséget önálló életvitelük fenntartásában, va‐ lamint egészségi állapotukból, mentális állapotukból vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az alapszolgáltatások körében a települési önkormány‐ zatok elsősorban az időskorúak, a fogyatékos emberek, a pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, továbbá a haj‐ léktalan emberek számára nyújtanak szolgáltatásokat. Fontos, hogy a komplex gondozás érdekében az alapszol‐ gáltatást nyújtó együttműködjön az ellátási területén működő szociális, gyermekjóléti‐gyermekvédelmi, egész‐ ségügyi, oktatási intézményekkel, a munkaügyi szolgálta‐ tókkal és az érdekvédelmi szervezetekkel, valamint a szektorban működő civil szervezetekkel. A civil szféra jelentős mértékben kiegészíti, tehermentesíti a közösségi (önkormányzati, állami) feladatellátást, ezt azonban köl‐ csönös partneri együttműködés keretében és tervezhető 3.3.1.1. ábra: Egészségügyi ellátás Komárom‐Esztergom források rendelkezésre állása esetén tudja csak megbízha‐ megyében (Forrás: saját szerkesztés) tóan teljesíteni. Az alapszolgáltatások körébe tartozik:  a falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás  az étkeztetés


111

HELYZETFELTÁRÁS       

a házi segítségnyújtás a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a családsegítés a közösségi ellátások a támogató szolgáltatás az utcai szociális munka a nappali ellátás

Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapellátás kereté‐ ben nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelően szakosított ellátási formában kell gondozni. Az un. alapellátáson kívül a helyben biztosítandó szociális ellátások körébe tartozik még a bölcsőde, a gyámügyi tevé‐ kenység, az idősek nappali ellátása, és nem utolsó sorban a szociális segélyezés különféle formái. A gyermekotthonok és nevelőszülői hálózatok, valamint a tartós bentlakásos elhelyezést nyújtó szociális intézmények is fontos részét ké‐ pezik a szociális ellátó rendszernek. A megyében a bölcsődei férőhelyek száma az évtized során mindvégig jóval alatta maradt az igényeknek, túlzsúfoltság jellemezte az intézményeket. 2010‐ben jelentős javulás következett be, a férőhelyek száma az előző évi 784‐ről 1040‐ re növekedett. A beíratott gyermekek száma így is meghaladja a férőhelyek számát, de közel sem olyan mértékben, mint a megelőző időszakban. 3.3.1.b. táblázat Szociális alapszolgáltatás (forrás: KSH Komárom‐Esztergom megye statisztikai évkönyve 2010) saját szerkesztés Bölcsődék Bölcsődék száma férőhely Nappali ellátás Idősek nappali ellátása ‐ intézmény Idősek nappali ellátásában részesülők Családsegítés Ellátott települések száma A szolgáltatást igénybe vevők száma Étkeztetés Ellátottak száma Házi segítségnyújtás Ellátottak száma

2000

2007

2008

2009

2010

15 679

16 688

19 760

21 784

26 1040

45 1 431

39 1 177

36 1 111

34 994

34 1 084

41 4 247

64 8 826

76 8626

76 10 266

70 11 343

2 746

2 270

2 489

2 552

3 300

1 049

986

966

743

1 060

Az adatokból kiolvasható, hogy az idősek nappali ellátását biztosító intézmények száma jelentős mértékben csökkent az utóbbi tíz esztendőben, miközben az idős emberek száma és aránya jelentősen emelkedett minden településtípus eseté‐ ben. Családsegítő a települések 90%‐ban működik (2008. és 2009.‐ben minden településen volt!), a szolgáltatást igénybe vevők száma viszont sajnálatos módon egyre emelkedik. A napi egyszeri melegétkeztetést is növekvő számban veszik igénybe a rászorultak, csakúgy, mint a házi segítségnyújtást. Az idős, ellátásra szoruló népesség és a megélhetési gon‐ dokkal küzdő családok számának emelkedése a szociális szolgáltatások iránti igények növekedését vetíti előre. Az egyes települések intézményi ellátottságát a sportolásra és szabadidő eltöltésére alkalmas intézmények, valamint a kereskedelmi és szolgáltató létesítmények is reprezentálják. Teljes körű elemzést település szintű adatszolgáltatás hiányában a megyei területfejlesztési koncepció készítésének helyzetfeltáró szakaszában nem áll módunkban elvégez‐ ni. A területfejlesztési koncepció jóváhagyását követően, az operatív program készítése során, az egyes konkrét pro‐ jektek hatáselemzése kell, hogy ilyen mélységű elemzést tartalmazzon. 3.3.2. OKTATÁS A megyei köznevelési intézményrendszer jelenleg is folyamatos átalakuláson megy keresztül. A változások hátteré‐ ben a csökkenő gyerekszám, a fenntartóváltások és a fenntartók pénzügyi nehézségei játszottak és játszanak szerepet. Komárom‐Esztergom megyében minden oktatási‐nevelési intézménytípus és a legtöbb intézmény‐fenntartási típus megtalálható. Jelenleg az oktatási‐nevelési feladat‐ellátási helyek számának megoszlása a megyében a következőkép‐ pen alakul:

112


HELYZETFELTÁRÁS

3.3.2.a. táblázat Az összes (állami, önkormányzati és egyéb) oktatási‐nevelési feladatellátási helyek száma24 Feladatellátás típusa Óvoda Általános iskola Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Speciális szakiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (AMI) Kollégium Összesen

Feladatellátási helyek száma Önk. és állami Nem önk. és nem fenntartás állami fenntartás 80 10 65 11 9 10 10 13 10 11 4 0 12 12 6 196

Önálló intézményként

5 72

Összetett intézmény intéz‐ ményegysége

58 55 6 3 2 0 18

32 21 13 20 19 4 6

1 143

10 125

Az óvodák és általános iskolák esetében 80‐90% között van az önkormányzati és állami fenntartású intézmények aránya. Ezzel szemben a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák, valamint az alapfokú művészetoktatási intézmények és kollégiumok több mint fele nem önkor‐ mányzati‐állami fenntartású. A nem önkormányzati fenn‐ tartás elsősorban alapítványi (19 fenntartó) és egyházi formában (14 fenntartó) működik, alacsonyabb a Kft.‐k (7 fenntartó), Rt.‐k (2 fenntartó) és a Kht.‐k (1 fenntartó) száma. Óvodai és általános iskolai székhely a települések körül‐ belül 60%‐án van, a többi település valamely székhelyhez rendelt tagintézményként működteti óvodáját, általános 3.3.2.1. ábra: Oktatási intézmények Komárom‐Esztergom iskoláját, illetve közoktatási megállapodás kötésével látja megyében (Forrás: saját szerkesztés) el kötelező feladatát. Leginkább az óvoda az az intézmény‐ típus, ahol a jövőben valószínűleg szükség lesz az intézményhálózatot bővítésére, különösen, ha hatályba lép a közok‐ tatási törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a települési önkormányzatnak minden óvodáztatás iránti igényt ki kell majd elégítenie. A megyében legnagyobb létszámú a német nemzetiség, számukra 19 német nemzetiségi óvoda és 21 német nemzeti‐ ségi iskola áll rendelkezésre. Középfokú oktatási intézmény 14 településen található: a nagyobb lakosságszámú községekben (Neszmély, Réde és Tokod) valamint a városokban. Ezen intézmények működése alapvetően összetett intézmény intézményegységeként történik (84%‐ban). A középfokú intézmények közül a gimnáziumok és a szakközépiskolák többsége 4 évfolyammal működik, de egyre több feladat‐ellátási helyen megjelenik a 6 és 8 évfolyamos gimnázium, valamint az 5 évfolyamos nyelvi előkészítővel induló oktatási forma. A megyében egyetlen intézményben működik két tanítási nyelvű tagozat, nemzetiségi oktatás és Arany János Tehetséggondozó Program. A szakiskolákban a hagyományos 2+2‐es – melynek keretein belül az első két évfolyamon elsősorban közismereti okta‐ tás, a másik két évfolyamon szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik –, illetve a 3 évfolyamos képzések – melynek keretein belül már az első évfolyamtól párhuzamosan folyik mind a közismereti, mind a szakmai elméleti és gyakorlati tárgyak tanítása – egyaránt megjelennek. A 2012/13–as tanévtől már csak duális képzés lesz indítható. A megye kollégiumai közül jelenleg egyetlen működik önállóan, a többi pedig valamilyen középfokú intézménnyel összevontan. A kollégiumok csakúgy, mint országosan, a megyében is azt a célt szolgálják, hogy lehetővé tegyék első‐ sorban a középfokú oktatásban való részvételt azon tanulók számára, akik messze laknak az oktatási intézménytől, illetve azoknak, akik szociális helyzetük miatt az elhelyezésre rászorulnak. Napjainkban azonban egyre kevésbé veszik 24 Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánymegbízott: közoktatásra vonatkozó adatszolgáltatás a megyei területfejlesztési koncepció és program kialakí‐ tásához


113

HELYZETFELTÁRÁS igénybe a tanulók a kollégiumok által nyújtott szolgáltatást, melynek oka a megyei kollégiumok általános állapota és a távolsági közlekedés javulása. A megyében Oroszlányban, Tatán és Kömlődön van olyan kollégium, amely általános iskolai és sajátos nevelési igényű tanulókat is fogad. A gyermekek, tanulók létszáma tekintetében nagy változás az óvodások számában nem tapasztalható: a létszám ala‐ kulása 2003 óta kis mértékben csökkenő, de 2010/11‐ben növekedést mutat. Nagyobb a változás az általános iskolá‐ sok esetében: itt 2000 óta folyamatos és nagymértékű a csökkenés. A középiskolai tanulók száma alig változott 2000 óta, a szakiskolásoknál viszont csekély növekedést figyelhető meg. 3.3.2.b. táblázat óvodai nevelésben, iskolai oktatásban részesülők a nappali oktatásban(Forrás: KSH megyei statisztikai évkönyv, 2010) Gyermek, tanuló Óvodás Ált.isk. tanuló Szakiskolai tanuló Középisk. tanuló Felsőokt. tanuló összesen

2001/2002 11 147 30 468 4 826 12 560 2 391 61 392

2007/2008 10 261 25 163 5 294 12 645 1 485 54 848

2008/2009 10 249 24 684 5 123 12 461 1 220 53 737

2009/2010 10 211 24 047 5 380 12 435 931 53 004

2010/2011 10 680 23 413 5 372 12 252 771 52 488

A felsőoktatás szerepe nem jelentős a megyében. A megyeszékhelyen és Esztergomban működő felsőfokú oktatási intézmények hallgatói létszáma összesen nem éri el az ezer főt. Az esztergomi intézmények egyházi kezelésben van‐ nak. A tatabányai képzések jövőjét a felsőoktatás jelenleg zajló átalakítása előreláthatólag hátrányosan érinti, az in‐ tézmények fennmaradása bizonytalanná válhat. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény oktatási fejlesztési terv készítését írja elő az Oktatási Hivatal számára, amelynek tervezett dátuma 2013. április 30. „Mivel a munkálatok még nem kezdődtek meg, központi fejlesztési elkép‐ zelések hiányában megyére vonatkozó fejlesztési elképzeléseket nem tudtunk megfogalmazni.”‐ áll a Komárom‐ Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottjának közoktatásra vonatkozó 2012. szeptemberi adatszolgálta‐ tásában.

114


HELYZETFELTÁRÁS 4.

TÉRSZERKEZET, TÉRSZERVEZŐDÉS, TÁJHASZNÁLAT

4.1. TELEPÜLÉSHÁLÓZATI ADOTTSÁGOK: HIERARCHIA, KAPCSOLATOK, MUNKAMEGOSZTÁS A megyét 76 önálló közigazgatási területű település alkotja, melyek jelenleg 7 kistérséghez tartoznak. A 2012. január 1‐én hatályba lépett önkormányzati törvény és járásokra vonatkozó végrehajtási rendeletek alapján a megyében 2013. január 1‐től 6 járás jön létre, egyetlen eltérés a jelenlegi kistérségi rendszertől, hogy a Dorogi és az Esztergomi kistérségek – összevonva – egy 24 település településből álló, 96 ezer lakosú járást fognak alkotni, felülmúlva a me‐ gyeszékhely mindössze 10 településből álló, 88 ezer lakosú járását. Komárom‐Esztergom megye településrendszere – a 4.1.a táblázat 2013‐tól létrejövő járások (218/2012. (forrás: markánsan eltérő táji, gazdasági adottságok eredmé‐ VIII.13. kormányrendelet) és népességük a KSH 2011. január nyeképpen két főtengelyre szerveződik, a (Budapest‐) 1‐i adatai szerint Tatabánya/Oroszlány – Komárom, tengelyre és az Esz‐ JÁRÁSOK TELEPÜLÉSEK NÉPESSÉG (2022. tergom ‐ Komárom közötti Duna‐parti tengelyre. A me‐ 2013. JANUÁR 1‐TŐL SZÁMA JAN.1.) gye e tengelyekre nem szerveződő része településföldrajzilag jellemzően homogén. A megye ESZTERGOMI JÁRÁS 24 95 912 településhálózata a történelem során többször is átala‐ KISBÉRI JÁRÁS 17 20 100 kult: határhelyzet kialakulása, központfunkció átkerülé‐ KOMÁROMI JÁRÁS 9 40 333 se a Tatai‐medencébe, ám a rendszerváltás óta a két OROSZLÁNYI JÁRÁS 6 26 467 egykori megyeszékhely újbóli megerősödése is mar‐ kánsan kimutatható, így a kettő, majd egypólusú tér‐ TATABÁNYAI JÁRÁS 10 88 201 ség ma egyre inkább hárompólusúvá válik. Egy‐egy TATAI JÁRÁS 10 40 442 pólus nem csak a „vezér várost” (Tatabánya, Esztergom, Komárom), de a térségükben lévő többi várost és nagyobb községeket is magába foglalja (Tata és Oroszlány, Dorog, a szlovákiai Párkány illetve a Duna menti iparvárosok és volt nagyobb ipari‐bányász községek, illetve a szlovákiai Révko‐ márom mellett Bábolna, Ács és Almásfüzitő). Ezek a különféle történeti térszerkezeti szituációk – egymásra rétegződ‐ ve mind a mai napig kitapinthatók. A legnépesebb pólus a megyeszékhely körüli centrális városhármas, Tatabánya‐ Oroszlány‐Tata térsége. Az elmúlt évtizedben a megye urbanizálódó térségei még urbanizáltabbak lettek, a szuburbanizáció fokozódott, míg a vidéki térségeket, melyeknek már 2001 előtt is csökkent a népességük, továbbra is a népességcsökkenés, az elván‐ dorlás jellemzi. A legnagyobb népességcsökkenést 2001 óta a Kisbéri és az Oroszlányi kistérségek szenvedték el (5%‐ ot meghaladó), míg az Esztergomi és a Tatai kistérségekben enyhe növekedési tendenciákra utalnak az adatok. A többi kistérségben kismértékű (1‐2%‐os) csökkenés történt. VÁROSHÁLÓZAT ADOTTSÁGAI: HIERARCHIA ÉS MUNKAMEGOSZTÁS Komárom‐Esztergom megyében összesen 11 városi jog‐ állású település található, amelyből Tatabánya megyei jogú város. A megye 312 ezer fős lakosságából 205 ezer városokban lakik, így a nem városi népesség 65 kistele‐ pülés között oszlik meg, átlagosan 1650 fős településen‐ kénti lakos számmal. A 10 ezer fő lakónépesség feletti városokban összesen 176 ezren élnek, a „reális”, hagyo‐ mányos városhálózat (az 1983 előtti) lakónépessége csak 164 ezer (a megye lakosságának 52%‐a).

4.1.1. ábra Komárom‐Esztergom megye városhálózata 2011.

A „reális” városhálózatot az 1983‐as várossá nyilvánítási hullám előtti városok alkotják: Tatabánya, Oroszlány, Tata, Esztergom és Komárom. Ezek a városok is kirajzol‐ ják a fentiekben említett két tengelyt. A megye kapcsola‐


115

HELYZETFELTÁRÁS ti hálókban és gazdasági intenzitásban láthatóan leszakadó, „szélárnyékban” maradó része a délnyugati sarok, Kisbér központtal. Ebben a térségben a gazdasági kibontakozás jövőbeni, a jelenlegitől eltérő útjai egyelőre beláthatatlanok. A szomszéd megyék hasonló perifériáin is erős Székesfehérvár és Győr elszívó hatása. A 11 város közül jelenleg 7 kistérségi központ, 2013‐tól viszont csak 6 lesz járásközpont. A többi város alapvetően kisebb‐nagyobb foglalkoztatási (ipari) központ, melyek – gazdasági szerepük sokoldalúsága és városi múltjuk függvé‐ nyében – egyéb intézményi központi szerepeket is betöltenek. A városok funkciógazdagságát, szerepeik differenciált‐ ságát, a munkamegosztást a 4.1.b és c táblázatok (kiegészítve a 4.1.a melléklettel) jól szemléltetik. Eszerint a megyé‐ ben markáns munkamegosztás rajzolódik ki, mely esetenként az evidenstől eltérő elemeket is tartalmaz. 4.1.b táblázat Városok 2013‐tól létrejövő járások szerint (forrás: 218/2012. (VIII.13.) kormányrendelet) és a városok közötti munkamegosztás fontosabb indikátorai (forrás: KSH 2011.évi Helységnévkönyve és a 2010. évi megyei évkönyve alapján)

NÉPESSÉG 2011

NÉPESSÉG‐ VÁLTOZÁS 2001‐2010, A 2001 ÉVI %‐BAN

KISTÉRSÉGI KÖZPONT

KÖZÉP‐ ÉS FELSŐFOKÚ KÉPZÉS

KERESK‐I VENDÉG‐ ÉJSZAKÁK SZÁMA 1000 LAKOSRA VETÍTVE

Esztergom

30 858

5

+

2 felsőfokú +7 középfokú

53 985

Dorog

12 112

‐3,6

+

1 középfokú

185

Lábatlan

5 018

‐6,5

—

—

—

Nyerges‐ újfalu

7 510

0,8

—

1 középfokú

390

Kisbér

5 323

‐1,2*

+

1 középfokú

536

Ács

7 005

‐1,2

—

—

—

Bábolna

3 630

‐6,2

—

1 középfokú

495

Komárom

19 733

0,5

+

6 középfokú

3 938

OROSZLÁNYI JÁRÁS

Oroszlány

18 634

‐7,8

+

1 középfokú

45

TATABÁNYAI JÁRÁS

Tatabánya

70 164

‐3,0

++**

1 felsőfokú 9 középfokú

239

+

5 középfokú

2 548

VÁROSOK A TERVEZETT JÁRÁSOK SZERINT

VÁROS

ESZTERGOMI JÁRÁS

KISBÉRI JÁRÁS

KOMÁROMI JÁRÁS

TATAI JÁRÁS Tata 25 026 1,3 *Kisbér és Ászár együtt. Ászár az időszak utolsó harmadában vált önálló községgé **Megyeszékhely és kistérségi központ

Tatabánya megyeszékhely gazdasági és igazgatási, valamint oktatási dominanciája egyértelmű, de oktatási, kul‐ turális, idegenforgalmi funkció szempontjából Esztergom a megye vezető városa, valamint oktatási szerepe is meg‐ határozó. A tervszerű ipartelepítés eredményeként várossá vált Tatabányának a politikai és gazdasági átrendeződés ellenére sikerült megtalálnia saját szerepét az új rendszerben. Ezt mutatja, hogy a város életképessége nem csupán egyetlen pilléren, a szinte teljesen megszűnt nehéziparon nyugszik, hanem nagyban alapozhat kedvező közlekedésföldrajzi helyzetére, infrastruktúrájára, területkínálatára, intézményrendszerére, az újraiparosításban elért eredményeire, városfejlesztési politikája sikerességére. Ipari parkjában olyan multinacionális cégek működnek, mint a pl. a Bridgestone, az AGC, a Samsung, Grundfos. Tatabánya kétségtelenül a megye „műhelye”– ebben szorosan együttműködik a szomszédos Oroszlánnyal és Tatával. A megye legnagyobb múltú városa Esztergom, lehetséges szerepét meghazudtoló periférikus elhelyezkedéssel, a hálózatokhoz való rossz hozzáféréssel. Lakosságszáma (30 ezer fő) kevesebb, mint a fele Tatabányáénak, de hazai viszonyok között erős közép‐városnak számít. A gazdasági térképeken való megjelenését kizárólag az autógyártásnak köszönheti – a jelentősebb gazdaságfejlesztés infrastrukturális feltételei hiányosak, bár (ipari parkja, iparterületei vannak. Közlekedésföldrajzi pozíciójának bizonytalansága csak hosszútávon tisztázódhat, ezért jövőképét várhatóan a kiterjedt dunakanyari turisztikai desztináció egyik központjaként határozhatja meg sikeresen, együttműködve Pest

116


HELYZETFELTÁRÁS megye hasonló adottságú városaival (Vác, Szentendre), illetve a határ menti elhelyezkedéséből adódóan a határon átnyúló térszervező ereje is sok lehetőséget hordoz (kapuszerep). A szomszéd megyével való összefonódottság egyben a Komárom‐Esztergom megyei szálakat gyöngíti, ezt aláhúzza az is, hogy a közlekedési hálózat fokozatos átalakulásá‐ val, kapacitási és kapcsolati problémáinak megoldásával Esztergom még erősebben Budapest agglomerációjához fog tartozni. Az elmúlt tíz évben Esztergom népessége növekedett a legdinamikusabban, népessége 5%‐kal, kb. 1500 fővel nőtt. A másik két történelmi város – Komárom és Tata – gazdasági‐foglalkoztatási funkciók tekintetében Esztergommal közel azonos teljesítményt mutatnak, ám minden más tekintetben Esztergom vezető szerepe megkérdőjelezhetetlen. Sokkal inkább csomóponti helyzetben van Tata. A környezeti állapota miatt a városban a lakófunkció erősödik. Emel‐ lett közelebb helyezkedik el a Duna‐parti gazdasági folyosóhoz és a párhuzamos nyugati kapcsolati folyosók fonódási szakaszához. Pozícióját tovább erősítheti Tatabányán átívelő, Oroszlánytól Komáromig nyúló integrált együttműködés, melynek természetesen komoly infrastrukturális alapja is van. Tatán népességarányosan kiugróan magas a kisvállal‐ kozói aktivitás, azon belül is a már életképesnek számító 10‐50 főt foglalkoztató vállalkozások aránya. Ebben a tekin‐ tetben tehát Tata a megye egyik húzóvárosa (Tatabánya és Komárom mellett). Nehezebb Komáromot (Révkomárommal együtt) elhelyezni a városhierarchiában, amint erről az ikervárosokról rész‐ letes tanulmányt készítő nagytekintélyű geográfusok is vallanak: „Komárom mintha maga sem tudta volna eldönteni, hogy a Kárpát‐medence városhálózatában milyen pozíció illeti meg: a csúcs közelébe törekedjen‐e, vagy beleszürküljön a kisvárosok sorába? Mintha két évezred óta a városhierarchia hullámvasútján múlatná idejét.”26. A magyarországi Komárom a Kisalföld karakteres „mezővárosa”, ahol a mezőgazdasági termékfeldolgozás (malomipar, sütőipar, hús‐ ipar, korábban sör, újabban biodízel) és a könnyűipar (papír‐,textil‐, bútoripar, nyomda) nagy hagyománnyal bír és ma is meghatározó. Ipari parkjában működik a Nokia, a megye egyik legjelentősebb multinacionális vállalata, több beszál‐ lító partnere, és egyéb gépipari, elektronikai, csomagolóanyag gyártó cég is. Az ikerváros ugyanakkor mindig számos olyan tevékenységet is vonzott, melyeket az őket keresztező szállító nyomvonalak vonzottak ide. Ezek ugyan csak időlegesen tudtak‐tudnak gyökeret verni, de az érintett időszakban a város arculatát jelentős mértékben befolyásol‐ ták. A két Komárom, egyként kezelve (ami a határok megszűnése óta fedi a valóságot), egyeteme és kiemelkedő kul‐ turális öröksége révén méltó párja, kiegészítője Esztergomnak. Dorog, mely kistérség központ, kiemelkedő mind gazdasági szerepe, mind funkciógazdagsága tekintetében, míg Lábat‐ lan rendelkezik a legkevesebb hagyományos városi funkcióval. Dorog ipari parkjában működik a Sanyo, a város ha‐ gyományos iparágai mellett (gyógyszeripar, fémszerkezetgyártás, energiaipar, környezetvédelmi ipar). Oroszlány a Vértes lábánál fekszik. Közlekedési kapcsolatai jók (kivéve Székesfehérvár irányába), a Budapest‐Bécs autópálya jó negyedórányira van, és a vasúti közlekedés is megfelelő: Oroszlány és Tatabánya között óránként közle‐ kednek a szerelvények. Oroszlány a szénnek köszönheti fejlődését és várossá válását. A bányászat azonban már csak rövid ideig végezhető gazdaságosan. A város hagyományosan egyoldalú iparszerkezetének modernizálása sikeresen lezajlott. Az ipari parkban jelentős árbevételű cégek telepedtek meg, és további szabad területek állnak rendelkezésre. A város legnagyobb foglalkoztatója a Vértesi Erőmű Zrt. Lábatlant jelentős ipara tette várossá, de a helyzet fonáksága, hogy mire várossá lett, korábbi gazdasági‐ foglalkoztatási szerepe csökkent (papírgyár majd cementgyár bezárása). Ennek ellenére a Lábatlanon élő aktív keresők zömét továbbra is a helyi üzemek, vállalkozások foglalkoztatják. Hasonló a helyzet Áccsal, mely egykor a szocialista cukorgyártás egyik fellegvára volt. Ma, amikor a telephelyválasztás során a közlekedésföldrajzi pozíció vagy jelentős nagyváros közelsége meghatározóbb, mint a helyben megtalálható erőforrások, Ács sokkal kedvezőbb feltételekkel rendelkezik, mint Lábatlan ahhoz, hogy magára találjon. Nyergesújfalu helyzete kedvezőbb Lábatlannál. Azáltal, hogy közelebb fekszik Esztergomhoz, szuburbanizációs célte‐ lepülésként is van szerepe, így „várossága” biztosabb lábakon áll. Települési arculatának és fejlődésének meghatáro‐ zója a Duna és a Duna mentén elhelyezkedő műszálgyártással foglalkozó Zoltek Zrt., a Cembrit Kft. néven működő egykori Eternit Művek Hatschek Lajos Kft. és a lábatlani székhelyű, a közigazgatási határon átnyúló Vasbetonipari Zrt. 26 Sikos T. Tamás – Tiner Tibor (szerk): Egy város – két ország: Komárom – Komárno, Selye János Egyetem Kutatóintézete, Komárom, 2007)


117

HELYZETFELTÁRÁS Az ipari park ad otthont – az építőiparral, faiparral, raktározással foglalkozó kis és középvállalkozásokon túl – a gép‐ járműülés gyártással foglalkozó Magyar Toyo Seat Kft.‐nek. Fajlagosan (népességarányosan) kiugró Bábolna gazdasági‐foglalkoztatási teljesítménye, amit egy ilyen kisnépességű városban rendhagyónak számító méretű és jelentőségű élelmiszeripari vállalkozások is erősítenek (Bábolna Tetra Kft., OSI Food Solutions Kft). Bábolna egyéb tekintetben a méretének megfelelő városokéhoz hasonló. Feltűnően nagyará‐ nyú volt ugyanakkor a népességcsökkenés, mely sejtésünk szerint egy megelőző korszakban bekövetkezett hirtelen felduzzadás visszarendeződésének következménye, így várható, hogy a csökkenés mérséklődni fog, sőt remélhetőleg leáll. A város hagyományos gazdasági profilját a mezőgazdaság (állattenyésztés) és az élelmiszertermelés határozza meg, amelyből kiemelkedik a világszínvonalú baromfi vertikum.A befektetők felfedezték a bábolnai ipari parkot is, ahol megtelepült pl. a német érdekeltségű Ziegler Kft., amely az Audi beszállítója. A megye városai közül csak Kisbér tekinthető klasszikus vidékközpontnak. A megyének itt van egyedül olyan nagyobb összefüggő térsége, amely a vidékiség kritériumait minden tekintetben teljesíti, annak értékeit és kihívásait egyaránt beleértve. A Győr és Székesfehérvár közötti Móri árok mentén Mórral, Bodajkkal, Fehérvárcsurgóval osztozik a vi‐ dékközpont szerepeken, miközben egy tágabb körzetben ott van Zirc, Pannonhalma, Bábolna és persze a jóval na‐ gyobb Oroszlány. A térség relatív elmaradottsága összefügghet azzal a ténnyel, hogy mindhárom érintkező megye (Komárom‐Esztergom mellett Fejér és Veszprém) perifériájáról van szó. A térségben viszonylag – bár nagy területen elszórtan (25‐40 km‐es kör Kisbér körül)–, kimagasló természeti és kulturális értékek találhatók, melyek térségi szintű összefogásért kiáltanak. A kiváló közlekedési hálózati adottságok és az elszórt értékeket egységbe szervező táj ehhez minden fizikai feltételt biztosít. 4.1.c táblázat Nagy és középvállalkozások megoszlása a megye városaiban 2010 végén (forrás: TEIR 2010. év vége, országos pénzintézetek honlapja, www.bankfiokkereso.hu) VÁROSOK A TERVEZETT JÁRÁSOK SZERINT

ESZTERGOMI JÁRÁS KISBÉRI JÁRÁS KOMÁROMI JÁRÁS OROSZLÁNYI JÁRÁS TATABÁNYAI JÁRÁS TATAI JÁRÁS

500 ÉS TÖBB FŐT VÁROS

250 ÉS TÖBB FŐT

FOGLAKOZTATÓ REGISZTRÁLT VÁLLAKOZÁSOK SZÁMA

Esztergom Dorog Lábatlan Nyergesújfalu Kisbér Ács Bábolna Komárom Oroszlány Tatabánya Tata

3 1 1 1 — 1 1 3 3 7 1

— — 1 1 1 — — 5 1 3 0

FIÓKKAL RENDELKEZŐ ORSZÁGOS PÉNZ‐ INTÉZETEK SZÁMA (2012) 9 4 2 2 2 2 1 8 4 9 6

KFT‐K SZÁMA 1000 LAKOSRA VETÍTVE 31 28 21 26 24 14 45 36 20 39 47

Komárom és Esztergom hídfővárosok. Mindkét esetben Duna‐parti városról van szó, melynek partnervárosai – a híd‐ fő‐helyzetet erősítendő – a Duna másik partján is megjelennek. Komárom az esztergomi helyzet inverze, mert miköz‐ ben Esztergom és Párkány súlypontja (és „anyavárosa”) a Duna magyarországi oldalán található, Komáromnál ez for‐ dítva alakult ki. Az összehasonlítás aszimmetriáját erősíti, hogy Esztergom esetében a túlparti Párkány ipari jellege meghatározó, Komáromnál az iker‐település ipari‐gazdasági súlypontja is a szlovákiai oldalra került (hajógyártás, vízi logisztika). Komárom gazdasági ereje ugyanúgy egy pilléren (Nokia) nyugszik, mint Esztergomé és ennek a pillérnek a sérülése – ahogyan ez időközben be is következett – alapjaiban bizonytalanítja el a település jövőjét. Kisbér szervesen nem tartozik hozzá a megye városhálózatához, hagyományai alapján a mezőgazdasági meghatáro‐ zottságú délnyugati térség központja, várossá nyilvánításának a megye településhálózati „egyenszilárdságának” bizto‐ sítása lehetett a fő oka, valamint ezzel ismerték el Kisbérnek a magyar lótenyésztésben betöltött szerepét. Kisbér egy ötágú, az összes jelentős település irányában kapcsolatot biztosító közlekedési csomópontban fekszik. Ez a közlekedésföldrajzi előny a helyi fejlesztési potenciál hiányában inkább hátrányként mutatkozik: a közlekedési infra‐ struktúra a környező, gazdaságilag erősebb térségek elszívó hatását támogatja. Bábolna neve a mezőgazdasági innovációval, az iparszerű mezőgazdasági termelőrendszerek fejlesztésével forr össze évtizedek óta. Az új technológiáknak, felfogásnak otthont adó település intézményrendszerében, városias funkcióiban is annyit fejlődött, hogy 2003‐ban városi rangot kapott. Betagozódása a városhálózatba azonban nem történt meg.

118


HELYZETFELTÁRÁS

4.1.2. ábra: Települések közötti munkamegosztás az intézményrendszer és az igazgatási szerepek alapján (Forrás: TeIR, 2010)

4.1.3. ábra: Települések közötti munkamegosztás a gazdasági‐foglakoztatási szerepek alapján (forrás: TeIR, 2010)


119

HELYZETFELTÁRÁS Az ipari létesítmények jelenlétére visszavezethető gazdasági jelentőségük vezetett Nyergesújfalu, Lábatlan és Ács várossá nyilvánításához. A kevésbé komplex, „egy lábon álló” ipari tevékenység hanyatlása Lábatlan és Ács lakónépes‐ ségének folyamatos csökkenéséhez vezetett. VIDÉKI TÉRSÉGEK DIFFERENCIÁLTSÁGA Komárom‐Esztergom megye vidéki települései között ma legmarkánsabb különbség abban van, hogy a gazdasági‐ ipari tengely részét képezik‐e, vagy a közöttük lévő összefüggő vidéki térségekben helyezkednek el. Demográfiai és gazdasági aktivitás tekintetében is ez a legjelentősebb vízválasztó. A vidéki térség a közigazgatási funkciók, a foglalkoztatottság és a vállalkozó kedv szempontjából erősen homogén, azonban közigazgatási funkciók lassan követik a gazdasági aktivitást és a népességmozgásokat. Ezt példázza, hogy a körjegyzőségi székhelyek közül (Dág, Csolnok, Bajót, Ácsteszér, Bakonysárkány, Bársonyos, Réde, Tárkány, Kisigmánd, Nagyigmánd, Héreg és Szomód) csak Szomódon található 50‐250 főt foglalkoztató KKV, és a kisebb, 10‐50 főt foglal‐ koztató KKV‐k is csak négyben (Dág, Bársonyos, Nagyigmánd és Héreg) jelennek meg erőteljesebben. A 16 településen viszont, melyeken 50‐250 főt foglalkoztató KKV működik, csak egy körjegyzőség található (Szomód). A KKV‐k két kate‐ góriájában legerősebb – tehát kiegyensúlyozott, több lábon álló foglalkoztatottsággal rendelkező – településekhez (Környe, Tarján, Vértesszőlős, Vértessomló) viszont nem kapcsolódik igazgatási központ funkció. Ezek a települések a központi városhálózati csomópont részei. Ugyanakkor a vállalkozási szempontból legaktívabb települések közül há‐ romban is negatív a vándorlási különbözet 2009 és 2010 átlagában, csak Vértesszőlős tud felmutatni jelentős beván‐ dorlást (ez viszont egyértelműen a tatabányai kiköltözést jelzi). Az ezer lakosra jutó álláskeresők száma kiugró eltérést mutat a megye legdinamikusabb és a gazdaság fejlődési szélár‐ nyékban lévő térségei között (Vértestolna, 27 fő; Csép, 102 fő), a különbség közel négyszeres. Ezzel egybevág, hogy a KKV‐k szempontjából legerősebb négy településen az álláskeresők aránya a legalacsonyabbak közé tartozik a megyé‐ ben (29‐38). Vértesszőlősön kívül még 15 településen nőtt a lélekszám a bevándorlásoknak köszönhetően, a többi 49 községben negatív az egyenleg. A növekedés kiugróan nagy Mogyorósbányán, Bajon és Vértesszőlősön. A növekedést a városból való kiköltözés magyarázza, tehát a viszonylag kisebb méretű megyei városoknak is kezd kialakulni az agglomeráció‐ ja. A legnagyobb népességvesztést Sárisáp, Mocsa, Bokod és Tarján szenvedték el, Sárisáp és Bokod esetében egyér‐ telműen az energiagazdálkodásban bekövetkező átrendeződés következménye, Tarján viszont kivétel, mert Tatabánya „agglomerációjaként” akár kiköltözési célpont is lehetne. Tendencia hogy a megye népességmozgása nem igazodik a megye gazdasági‐ipari tengelyeihez, hanem ellenkező irányba, a köztes területek „megtöltésére” irányul. Ezek a területek elsősorban a Gerecse térségében, az 1‐es és 10‐es úthoz kapcsolódóan találhatók. KÜLSŐ‐BELSŐ KAPCSOLATOK

A megyehatár elsősorban közigazgatási egységet jelöl, történelmi okokból véletlenszerűen metszve a mai hálózatokat, valódi következtetéseket tehát ezt a lehatárolást követve nem lehet levonni. Célszerűbb ennél nagyobb, összefüggő „mintát” választani a vizsgálathoz, melyen a ”területen kívüli”, történelmileg kialakult, szervesen fejlődő kapcsolatok is megfelelően megjeleníthetők. Komárom‐Esztergom megye esetében ez a vonatkoztatási terület (történelmi hagyo‐ mányokat is követve) a szomszédos, Tatabányával megegyező méretű, vagy annál (jóval) nagyobb városokat (Buda‐ pest, Esztergom, Győr, Székesfehérvár) is magába foglalja. A kis távolság miatt Komárom‐Esztergom megye térszerke‐ zete nem olyan összetett, mint a Budapesttől távolabbi területeké. A megye településláncolata egyértelműen a Bu‐ dapest és Bécs közötti kapcsolati folyosóra szerveződik, szállítás‐logisztikailag ez előny, ugyanakkor az ott elhelyez‐ kedő egyes településeknek kisebb „szabadságfokot” biztosít. Ezen a kapcsolati folyosón kívül a megye súlyponti tele‐ püléseinek egyébirányú kapcsolatai kisebb jelentőségűek. Esztergom helyzetében különösen jól látszik a beszorított‐ ságból eredő „kisebb szabadságfok”, melyet súlyosbít, hogy a Duna túloldalán fekvő szlovákiai területek is ugyanilyen beszorítottsággal küzdenek. A megye területén két markáns, integrált települési és közlekedéshálózati folyosó húzódik, az Által‐ér völgyében az Oroszlány–Tatabánya–Tata–Almásfüzitő (–Komárom), valamint a Duna mentén az Esztergom–Dorog–Nyergesújfalu– Lábatlan–Süttő sávban. A folyosók a megye legnagyobb méretű településeit, legfontosabb ipari létesítményeit és igaz‐

120


HELYZETFELTÁRÁS gatási centrumait fűzik fel, többszörös közúti‐vasúti összeköttetés által megerősítve. Magyarország legfontosabb nyu‐ gat‐európai kapcsolata, az M1‐es autópálya, és vasúti megfelelője, az 1. sz. vasútvonal is a tatabányai folyosóban halad végig, ez a folyosó a megye szószerinti gerincvonala. Ebben az irányban a kapcsolati sávok többszöröződése figyelhető meg, ami utal a kapcsolat fontosságára. A sávval párhuzamosan fut a „régi” 1‐es (jelenleg 10‐es) főút, a többszörösen módosult nyomvonalú Budapest‐Győr (‐Hegyeshalom) vasútvonal, valamint a korábbi évtizedekben az 1–es főút kapa‐ citásnövelésének céljából épített több kiváltó útszakasz is, melyeket végül nem integráltak az M1‐es autópályába, ami a térség diffúz úthálózatát végül egybeszervezi, összefogja. Településhálózat tekintetében a megye három alappilléren (Tata‐Tatabánya–Oroszlány városhármas, Komárom és Esztergom) nyugszik. Komárom és Esztergom jelentőségét a Duna szlovákiai oldalán fekvő „ikervárosaik”, Révkomá‐ rom és Párkány húzzák alá. Mindkét dunai átkelés országosan is fontos kapcsolat a Felvidék felé. Különleges szerepek lehetőségét rejti magában a hídfőhelyzet és a határátlépési pont, Komárom‐Esztergom megyében azonban ezt a lát‐ szólag magától értetődő vélekedést, illetve történelmi tapasztalatot a tényleges mutatók – egyelőre – nem igazolják vissza. Jelenleg egyik hídfőhelyzetben lévő település sem kecsegtet különleges gazdasági potenciállal, ez különösen jól lemérhető Esztergom esetén, ahol a híd jelenléte immár egy évtizedre vezethető vissza, ez alatt az idő alatt viszont nem történt a híd megépülésére visszavezethető, nagy horderejű potenciálváltozás. Történt ez annak ellenére, hogy a határ ebben az irányban már csak egy jelképes intézmény. A Tatabánya‐központtal létrejött városhármas térszerkezeti fontosságát a Vértes és a Gerecse közötti átkelőhely növe‐ li, ezen belül Tatabánya, a rajta átvezető közlekedési útvonalak révén, gazdasági, igazgatási tekintetben is őrzi, erősíti relatív vezető szerepét, miközben Tata egyre inkább a várostérség lakóvárosává és kulturális‐szabadidő központjává növi ki magát. Oroszlány még keresi helyét ebben a térségben, földrajzi helyzete (Vértes központja) többirányú kitöré‐ si lehetőséget is biztosít. A megye gazdasági súlypontjainak kapcsolódása a közeli, országos viszonylatban kiemelkedő‐ en fontos gazdasági centrumhoz, Székesfehérvárhoz a Budapest körüli „csapágyvárosok” kialakulásával és egymás közötti kapcsolódásával összefüggésben jöhet létre. E „csapágyvárosok” tagja Tatabánya, Esztergom és Székesfehérvár is, e városok egymás közötti és Budapest irányú kapcsolataira rászerveződő településeket (Oroszlány, Duna‐menti tengely) szintén megkülönböztetett figyelem illeti. A nemzetközi tranzitforgalomban is jelentős útvonal a 81‐es főút, amely azonban a megyében periférikus fekvésű. Ennek az útnak a kapcsolati hálója Kisbért szinte kiragadja a megyei összefüggésrendszerből és a Győr‐Moson‐Sopron és Fejér megye közötti kommunikáció terébe helyezi. A külső és belső kapcsolatok elemzése során a településhálózat rendszerében a különböző méretű és jelentőségű települések többszintű kapcsolati hálója fedezhető fel. Ezen belül a közúti és vasúti kapcsolatok jellemzően egyne‐ műeknek tekinthetők, mivel a megye térszerkezetének erős földrajzi‐domborzati meghatározottsága miatt a vasútvo‐ nalak általában a főútvonalak mellett, azokkal jellemzően párhuzamosan, mintegy azok „megerősítéseként” működ‐ nek, természetesen jóval ritkább hálózatban. Az eltérő településhálózati szintek önálló kapcsolati hálójának egymásra vetítéséből alakulnak ki a domináns kapcsolati folyosók (Bécs – Budapest – Szeged, Nyitra – Komárom – Tatabánya‐ Oroszlány – Székesfehérvár), esetlegesen a kapcsolati hiányokat mutató irányok. A megyére általánosságban jellemző a budapesti régió‐által meghatározott sugaras közlekedési hálózat összemetsződése a Győr központtal kialakult suga‐ ras úthálózattal. A főútvonalak által körülzárt térségekben a sűrű, nyílt szerkezetű úthálózat jellemező (Tatabánya és Esztergom között a Gerecsében). A hálózat típusa, sűrűsége, eloszlása alapján a megye aszimmetrikusan kapcsolódik a környezetéhez, a délkeleti irányban a Vértes és a Gerecse hátráltatja a sűrű kapcsolati háló kialakulását, északon a Duna (és a szlovákiai hiányos észak‐déli irányú hálózat). Az országhatár‐menti helyzet az elmúlt 90 évben nem torzítot‐ ta a megye kapcsolati rendszerét, mert ebből a szempontból a Duna‐hidak voltak a meghatározóak, amelyek a határ‐ módosítás előtt ugyanolyan szegényes északi irányú kapcsolatot nyújtottak, mint jelenleg. A közút‐ és vasúthálózat párhuzamossága elsősorban a komáromi Duna‐átkelésnél mutatkozik hátrányként, ahol a közúti és a vasúti híd egymás közelében épültek meg. Így – bár a Dunán a hidak száma „átlagosan” elegendőnek tűnik, az egy helyre csoportosított műtárgyak miatt mégis hosszú folyószakaszok maradnak gyalogos‐ és kerékpáros forga‐ lomban is használható átkelési lehetőségek nélkül. Hálózati szempontból Almásfüzitőnél, valamint a Nyergesújfalunál mutatkozó kapcsolat hiányzik leginkább.


121

HELYZETFELTÁRÁS A vasútpolitika sikertelenségét jól példázza a Komárom ‐ Esztergom‐vasútvonal, ahol a sűrűn betelepült, iparosodott Duna‐parti sávra szorult, eképpen nagyon kedvező helyzetben lévő vasútvonalon nem sikerült olyan szolgáltatási rendszert kialakítani, ami a vasútvonal létjogosultságát bizonyítaná. A korábban nemzetközi vonatot is látott vasútvo‐ nalon ma napi két pár személyszállító vonat közlekedik, természetesen ilyen szolgáltatási színvonalon mindenfajta utasvonzó képesség nélkül. Ez a helyzet nem csak a vasútpolitika sikertelenségéről szól, hanem a közlekedési hálózat‐ tervezés és a területi folyamatok teljes függetlenedéséről is.

4.2.

KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

4.2.1 VONALAS RENDSZEREK, LÉTESÍTMÉNYEK A megye közlekedési hálózatát a Budapest és a nyugati országhatár közötti közutak és vasútvonalak és az erre hozzá‐ vetőleg merőleges észak‐déli hálózati elemek határozzák meg. Hagyományosan a megye területén keresztül valósul‐ nak meg a Budapest és Bécs/Pozsony közötti összeköttetések, jóllehet ezek vonalvezetése folyamatosan változik (ko‐ rábban Budapest–Dorog–Komárom, majd Budapest–Tatabánya–Komárom, legújabban Budapest–Tatabánya‐Győr /M1/). A megye közlekedési gerincvonala az M1‐es autópálya és a vele párhuzamosan futó 1. sz. Budapest–Hegyeshalom vasútvonal. Az autópálya Budapest és a határ között több ütemben épült ki, az egyik legkorábban, a 70‐es évek elején épült szakasza a Tatabánya és Győr között megépült szakasz, mely Komáromot kerülte el és lerövidítette a Tatabánya és Győr közötti útszakaszt. Ezt követte a 80‐as évek elején a Tatabányát a Gerecse oldalában elkerülő autópálya, pár‐ huzamosan a Komáromot elkerülő félpálya bővítésével. A Tatabánya és Budapest közötti szakaszon az autópálya kiépí‐ tését már a ’60‐as évektől kezdve egy több ütemben végbement útfejlesztés előzte meg. Ezzel a tradicionális „bécsi út”, a Budapestről Dorogon, Nyergesújfalun és Komáromon át nyugat felé vezető főútvonal átkerült a Gerecse és a Vértes közötti új nyomvonalra, a vasút mellé, ennek ellenére a korábbi, 10‐es számú főút helyi elosztószerepe mellett megmaradt a kisebb térség (Dunamente, esztergomi, dorogi iparterületek feltárása) gerincútjának. A megye további fontos települési és közlekedési tengelye az Almásfüzitő és Esztergom közötti Duna‐völgy. A Gerecse Dunára lefutó északi lejtője által beszorított szűk települési sávban jelentős ipari potenciál van még jelen, melyet a 10‐ es út és a vasút végig súlyvonalában tár fel, tehát a kapcsolatokat, elérhetőséget tekintve a településszerkezet és a közlekedési hálózat viszonya ideális, teher‐ és személyforgalom szempontjából egyaránt. A hálózatilag ideális helyzet azonban a környezet‐ és életminőség területén hátrányokkal is jár. Emiatt indokolt egy komplex, a helyi érdekeken túlmutató tanulmány készítése, mely vizsgálja a vasúti teherszállítás és személyszállítás, a folyami hajózás fejlesztési lehetőségeit, különös tekintettel az intermodalitás fejlesztésére. Fontos, hogy a vizsgálat kitérjen az integrált terület‐ fejlesztési, ingatlangazdálkodási és környezeti hatásokra is a KEM TrT szerint. A megye nyugati felében meghatározóak a Komárom‐Székesfehérvár és a Győr‐Székesfehérvár kapcsolatok. Utóbbi az országos összehasonlításban is a jelentősebbek közé tartozó két gazdasági központ intenzív kapcsolataként működik, jelentős mértékben tranzitforgalommal megterhelve. A 2005‐ös megyei Térségi Szerkezeti Tervben ennek megfelelően jelent meg a Komárom – Székesfehérvár (– Dunaújváros) gyorsforgalmi út gondolata, amely azonban a hatályos OtrT‐ ben nem szerepel. Ez azért kritizálható, mert az országosan legerősebb tranzitiránynak tekintett Hegyeshalom – Hor‐ gos/Nagylak ‐kapcsolat így nem terhelte volna a Budapest körüli M0‐autópályát, ugyanakkor lökést adhatott volna a székesfehérvári gazdasági térségnek, és jelentős lépés lett volna egy nyílt hálós országos közúti főhálózat irányában. Jelentős közútfejlesztések történtek a legutóbbi időben Esztergom és Tokod között, a Dorogot elkerülő 10‐es és 11‐es útszakaszokkal együtt a majdani M11‐es autópálya tervezett nyomvonalában, valamint a dunai védgátrendszer is megvalósult. További koncepcionálisan tervezett fontos gerinchálózati elem a Lábatlan – Nyergesújfalu – Süttő –útszakaszt teher‐ mentesítő elkerülőút. Az útvonal a 10‐es út tehermentesítése mellett – különösen a tervezett M10 és M11‐es autópá‐ lya vonatkozásában – alapvetően átértékeli a meglévő hálózatokat és alternatívát állít az M1‐es útnak Budapest északi városrészeinek kapcsolatait tekintve. Ugyanakkor az út megépítése jelentős környezetvédelmi és településszerkezeti kérdéseket vet fel a meredek domboldalak és a Duna közé szoruló települési sávban. Amennyiben a Duna‐parti folyo‐ só általános környezeti rehabilitációja a használaton kívüli gazdasági területek „visszavezetését”, az emberi jelenlét és

122


HELYZETFELTÁRÁS tevékenység nyomainak csökkentését tűzi ki célul, a településláncolattól délre vezetett nyomvonaltervnek teljes érté‐ kű alternatívája lehet az átalakuló ipari‐gazdasági területeket felfűző, a 10‐es út és a Duna közé helyezett nyomvonal. Mindenekelőtt azonban – a meglévő tartalékok kiaknázásának jegyében – javasolható a meglévő vasútvonal kapacitá‐ sának teljes kimerítése és elérhetőségének javítása, karöltve a szolgáltatás színvonal radikális növelésével és a Doro‐ gon át megvalósítható közvetlen Budapesti kapcsolat kihasználásával. A fő közlekedési folyosók közötti térségek viszonylag ritkán lakottak, ennek megfelelő sűrűségű, az országos állapot‐ nak megfelelő, átlagos minőségű úthálózattal. Az észak‐déli vasúti kapcsolat a közútihoz hasonlóan háttérbe szorult az elmúlt fél évszázad területi fejlődése során. A Dunántúlt harántirányban átszelő, így fontos hálózati szereppel bíró, ám viszonylag ritkán lakott területet feltáró Komárom‐Székesfehérvár vasútvonalon 2009‐ben megszüntették a személy‐ forgalmat. 2010‐ben a vonalat újranyitották, majd 2011‐ben a járatszámot napi kettőre csökkentve gyakorlatilag ismét leállították azt. Ezzel a korábban létező, Győr és Pécs közötti eljutás már csak budapesti átszállással lehetséges. A vas‐ útvonal a gyakorlatban a Budapest–Tatabánya–Komárom vonalszakasz esetleges átjárhatatlansága esetén szükséges elkerülő‐útvonalaként működik. Az országos vasúti rendszer hálózatosodása és a térségi együttműködés szempontjából kulcsfontosságú a korábban tervezett, de csak részben, hiányosan megépült Mór és Oroszlány közötti vasútvonal megépítése. A vonal megválto‐ zott hálózati szerepének megfelelően a nyomvonalat „friss szemmel” meghatározva a Székesfehérvár (‐Mór) – Oroszlány – Tatabánya (és tovább Tata‐Komárom) tengelyen egy, a közúti kapcsolattal is együttműködő, az érintett települések egymással való integrációját támogató vasúti kapcsolat jön létre („Által‐ér völgyi vasút”). Ebben az össze‐ függésben mérlegelhető, hogy amennyiben a Kisbér és Győr közötti (Győr‐Sopron‐Moson megye által támogatott), az utas‐ és teheráru áramlást a jelenlegi komáromi vasúti kapcsolatnál jobban lefedő összeköttetés megépül, a Kisbér és Komárom közötti szakasz a kiszolgált alacsony népsűrűségű területek és a rossz hálózati kapcsolódás okán megszün‐ tethető. A Budapest–Hegyeshalom fővonalat az 1970‐es évek óta folyamatosan alakítják át a nyugat‐európai minőségi vasúti kapcsolat megteremtése céljából. A ’80‐as évek végéig megtörtént a pálya részben új nyomvonalra helyezése, mely a megyében a „szurdok” néven ismert új pályaszakasz kiépítését jelentette Tatabánya keleti kapujában, ezzel párhuza‐ mosan a Tatabányán belüli régi vonalrészt felhagyták és a megyeszékhelyen építészetileg is jelentős, új, központi hely‐ zetű állomás épült. A ’90‐es években már az új nyomvonalon teljes felépítménycsere történt, átépítették Tata‐ állomást és megvalósult az Almásfüzitőt – vasúti területen belül – elkerülő vonalszakasz. A Tata és Komárom térségé‐ ben tervezett, várost elkerülő nyomvonal nem valósult meg és várhatóan – az új nagysebességű vasútnak a megye déli peremére tervezett nyomvonala miatt – már nem is fog megvalósulni. A ’90‐ es évek közepére elkészült, akkor orszá‐ gosan legnagyobb sebességre (140‐160km/h) engedélyezett pálya megfelelő fenntartás híján mára ismét kritikusan leromlott állapotba került. Figyelemreméltó, hogy az ország kül‐ és belföldi kapcsolatainak szempontjából egyik leg‐ fontosabb, „kirakat”‐vasútvonalon az állomási kiszolgálóépítmények, berendezések színvonala messze az – egyébként alacsony – országos átlagszínvonal alatt van. Komárom‐Esztergom megyét a 2007 és 2009 között zajló sorozatos vasúti forgalomleállítások Szabolcs‐Szatmár‐Bereg megye után a legerősebben érintették. A Budapest–Esztergom, a Budapest‐Hegyeshalom és a Tatabánya‐Oroszlány. vasútvonalak kivételével az összes vonalon megszüntették, vagy olyan mértékben csökkentették a szolgáltatást, ami gyakorlatilag a megszüntetéssel egyenértékű. A Környe‐Pápa vonalszakasz pótlás nélkül megszűnt, azóta a vasúti inf‐ rastruktúra olyan állapotba került, ami a szolgáltatás újbóli megindítását lehetetlenné teszi. A keresztező Komárom‐ Székesfehérvár vasútvonal szolgáltatáscsökkentése után a megye egyik jelentős települése, Kisbér, gyakorlatilag vasúti kiszolgálás nélkül maradt. Az Almásfüzitő‐Esztergom vasútvonalon a teljes leállás, majd újbóli forgalomfelvétel után 2011‐ben szintén napi két járatpár közlekedik, ami azt jelenti, hogy a jelentős hosszban a vasútra szerveződő, sűrűn lakott településláncolat (összesen 24.400 fő lakossal) közösségi közlekedési kiszolgálásából a vasút kimarad. A teher‐ forgalom ezen a vonalon továbbra is jelentős, melyhez az esztergomi Suzuki‐gyár nagyban hozzájárul. Ezen túlmenően a korábban jelentős vasúti határátmeneten, a Komárom – Révkormárom közötti hídon sem zajlik vasúti személyforga‐ lom. A Duna vonalát követve szakaszokban kiépült az a kerékpárút, mely az országos és a nemzetközi törzshálózatnak egy‐ aránt része lesz. Jelenleg Búbánatvölgy és Esztergom, Tokod és Nyergesújfalu, valamint Almásfüzitő és Komárom nyu‐


123

HELYZETFELTÁRÁS gati kapuja között lehet ezeket kerékpárral igénybe venni. A térségeken átvezető kerékpárutak mellett a helyi, telepü‐ lései kerékpárutak a megyében a mindennapokhoz tartoznak. A Dunában jelentős komplex hasznosítási lehetőségek rejlenek. Az egyik a vízi közlekedés, melynek nemcsak a belvízi hajózásban van szerepe, hanem a nemzetközi szállításban is, hiszen elérhetővé válik a Fekete‐tenger, és – mesterséges csatornán keresztül – az Északi‐tenger is, ezzel együtt a világ legjelentősebb kikötőcsoportjai is (pl. Amsterdam, Rot‐ terdam, Constanta). A Duna stratégia egyik legfontosabb eleme a belvízi hajózás fejlesztése, mind a teherszállítás, mind a turisztikai célú hajózás vonatkozásában. A Széchenyi tervben, kapcsolódva a Duna Stratégiához, szintén hang‐ súlyosan jelenik meg a dunai hajózás feltételeinek javítása. A Széchenyi terv Komáromot, mint az ország kiemelten fejlesztendő trimodális kikötőinek egyikét említi (Győr‐Gönyű, Budapest‐Csepel, Érd‐Nagytétény, Dunaújváros és Baja mellett). Ugyanakkor a megyében hiányoznak a kapcsolódó közút‐vasúti infrastruktúra‐ és kikötői kapacitások, de a dunai belvízi közlekedéssel kapcsolatos hazai politikai szándék is. A megyében több kikötő is van (pl. Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Lábatlan), de egyetlen nagy kapacitású teherforgalomra alkalmas kikötő sincsen (csak Szlovákiában, Rév‐ komáromban). Fontos, hogy a megye a jövőben Szlovákiával együtt működve kihasználja a vízi szállításban rejlő lehe‐ tőségeket is. 4.2.2 EGYÉNI ÉS KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSI MEGKÖZELÍTHETŐSÉG Komárom‐Esztergom megye az országos térszerkezetben periférikus helyzetben van, ez megközelíthetőségére rá‐ nyomja bélyegét. Az északon határoló Duna határfolyó, Esztergom és Komárom között 52 km‐es hosszban egyetlen híd sem keresztezi. Városszerkezeti okok miatt az eszter‐ gomi kapcsolat nem tekinthető, országos jelentőségű kapcsolatnak, jellemzően helyi mobilitási igényt elégít ki. A Patince (Pat) és Dunaalmás között tervezett komp sem javíthatja jelentősen az alapvető kapcsolathiányt. A megye jellemző közúti megközelítési útvonalai:  Duna völgyében keletről a 11‐es út, nyugatról az 1‐es út,  Budapest felől a 10‐es, és a közös folyosóban vezetett 1‐es és M1‐es út,  Székesfehérvár felől a 81‐es és 811‐es út (utóbbi az M1‐es autópályával biztosít kapcsolatot),  Győr felől az M1‐es autópálya és a 81‐es főút.

4.2.2.1. ábra: Regionális központ elérhetősége percben A felsoroltakon kívül a közutak közötti zárványokban szá‐ (Forrás: TEIR) mos helyi jelentőségű út lépi át a megyehatárt és biztosít összeköttetést a szomszédos települések között. Jelentős akadály a Vértes hegység tömbje, melynek kiépített útjai erdőgazdasági és üzemi célokat szolgálnak, ezért a Fejér megyei Bicske és Mór közötti körülbelül 20km‐es szaka‐ szon semmiféle közlekedési kapcsolat nem keresztezi a megyehatárt. A megyének alapvetően a domborzat által dominált keleti és déli részén a főútvonalak egyértelműen a völgyekbe, domborzati áttörésekbe szerveződnek, így a megye jelen‐ tős települései egymással nem mindig állnak közvetlen kapcsolatban (pl. Tatabánya – Esztergom). A közvetlen kapcsolati irányokban a közúti és a közösségi közlekedési 4.2.2.2. ábra: Megyeszékhely elérhetősége közösségi megközelíthetőség lehetősége többszörösen, közúton és közlekedéssel perc (Forrás: TEIR) vasúton is adott.

124


HELYZETFELTÁRÁS A közösségi közlekedés fókuszpontjai Tatabánya és Esztergom. Utóbbi szinte Budapest agglomerációjának számít, így a két megye közötti közlekedési összeszövődés a helyi jelentőségű közlekedés szintjén is létrejön. Esztergom az észak‐ nyugati agglomerációs vasúti és autóbuszjáratok végpontja. A vasútállomás kedvezőtlen városszerkezeti elhelyezkedé‐ se miatt az autóbusz‐közlekedés dominál, a szomszédos Szlovákiába is indulnak menetrendszerű járatok. Esztergom a 10‐es (45km) és a 11‐es úton (63km) is megközelíthető Budapest felől, az órás sűrűséggel közlekedő autóbuszok az előbbi nyomvonalon 1 óra 10 perc, utóbbin kereken két óra alatt teszik meg a távot. Vonattal az út időtartama 1 óra 40 perc, de a jelenleg is tartó teljes pályaátépítés eredményeképpen a mai menetidő jelentősen csökkenni, a járat‐ szám növekedni fog. Esztergom‐Komárom viszonylatban a településláncolat kedvező módon a vasútvonalra szerveződik, de jól megfigyel‐ hető az állandó törekvés e vasútvonal személyforgalmának megszüntetésére. Ez a törekvés már csak azért is hibás, mert a párhuzamos 10‐es út leterheltsége az autóbusz‐közlekedést is hátráltatja. A 2007‐től 2010‐ig zajló vasútvonal‐ bezárási hullámban a vonal forgalmát megszüntették, majd sor került a forgalom – választási ígéretként megfogalma‐ zott – újbóli megindítására. A forgalmat csak napi két vonatpárral vette fel a MÁV, ez a menetrend jelenleg kizárja, hogy a vonalat utasforgalomra igénybe lehessen venni, a pálya és az utasforgalmi létesítmények viszonylag jó állapota ellenére. A Komárom és Esztergom közötti 53 km‐en a menetidő 1 óra 24 és 1 óra 34 perc között változik, jelenleg Esztergom irányába a hajnali, 5.16‐os és a koradélutáni 14.34‐es indulás azt jelenti, hogy hivatás‐ és iskolai forgalomra a szolgáltatás nem alkalmas. A megfelelő menetrend azonban önmagában nem oldja meg a vonal funkcionális prob‐ lémáját, nevezetesen az esztergomi vasútállomásnak a városban kedvezőtlen elhelyezkedését és azt, hogy Esztergom önmagában nem rendelkezik elég nagy utasvonzó potenciállal. A csatlakozó Dorog‐Budapest vasútvonal adta viszony‐ latszervezési lehetőségeket figyelembevébe indokolt lehet a járatok csatlakozásának és útirányának módosítása – természetesen az utasbarát és az igényekhez igazodó menetrend bevezetésén túl. A viszonylaton napi hat pár autóbuszjárat közlekedik átszállás nélkül, a városközpontokban lévő autóbusz‐ végállomások között. Bár az Esztergom – Budapest viszonylat dedikáltan a vasút szolgáltatási területe, Piliscsaba és Esztergom között már az autóbuszközlekedés dominál, köszönhetően az esztergomi vasútállomás kedvezőtlen és az autóbusz‐pályaudvar köz‐ ponti elhelyezkedésének. Ezen a „munkamegosztáson” a vasútvonal teljes felújítása is csak kismértékben fog változ‐ tatni, a hatását legelőnyösebben Piliscsaba és Budapest között fejti ki. A viszonylat mind a vasút, mind az autóbusz tekintetében egyike az ország legsűrűbb menetrendjével rendelkező útvonalainak. Budapest és Tatabánya között a fő közösségi közlekedési kapocs a vasút, az órás ütemben közlekedő személyvonatok 50 perc alatt érnek Budapestről a megyeszékhelyre, az ütemen felül közlekedő gyors és nemzetközi vonatoknak csak fél órára van ehhez szükségük. Tatabánya‐állomáson a vonatoknak ütemes csatlakozása van Oroszlány felé, ez a város nagyságrendjéhez képest kiugróan jó budapesti kapcsolatot teremt. Tatabánya és Székesfehérvár, a két szomszédos megyeszékhely között napi 11 pár autóbuszjárat közlekedik munkanapokon, az 55‐65 km‐es utat 1 óra 10‐25 perc alatt megtéve. Tatabánya és Győr között a vasúté a főszerep. A személy‐ vonatok órás ütemben közlekednek, 1 óra 10 perc alatt téve meg a 67km‐es távolságot, a gyorsvonatoknak erre mindössze fél órára van szükségük.

4.2.2.3. ábra: Kistérségi központok elérhetősége percben (Forrás: TEIR)

Tatabánya és Esztergom között – bár földrajzilag közvetett a kapcsolat, napi 15 pár közvetlen autóbusz közlekedik. Az útvonaltól függően 55‐60km‐es távolságot másfél‐két óra alatt teszik meg, feltárva a Gerecse településeit. Tatabá‐ nyának a megye nyugati felével, Kisbérrel is nagyon jó az összeköttetése, a napi 16 pár autóbuszjárat olyan kiszolgá‐ lási színvonalat biztosít a települések központjában, amely a párhuzamos vasútvonalon sem járatsűrűség, sem utazási idő tekintetében nem volt lehetséges. Az autóbuszoknak a 38km‐es távolságon megközelítőleg egy órára van szüksé‐ gük a két település között.


125

HELYZETFELTÁRÁS A megye második legfontosabb vasúti folyosója a Komárom‐Székesfehérvár vasútvonal, mely tágabb kitekintésben egy Sárbogárd–Székesfehérvár–Komárom vasútvonal része. Ez az átlós vonal három vasúti törzshálózati fővonal között létesít kapcsolatot, a tervezett, de életbe nem lépett menetrend szerint kiváló kiszolgálást adva Észak‐ és Dél‐Dunántúl között. Az előremutató menetrendi fejlesztés helyett annak ellenkezője valósult meg, a napi két vonatpár gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megye észak‐déli vasúti gerincvonalán megszűnt a személyszállítás. A kieső személyszállítási kapaci‐ tás ellentételezéseképpen a párhuzamos 81‐es főúton a két város között napi 5 pár autóbuszjárat közlekedik, a vasúti‐ nál (1 óra 25 perc) hosszabb menetidővel (1 óra 45 perc). Megemlítendő még, hogy az autóbusz‐állomások területi elhelyezkedése legtöbbször előnytelen, a vasútállomásoktól távol helyezkednek el, nehezítve az átszállást. A vasútál‐ lomások kiszolgálása a települések felől akkor volna ideális, ha az autóbusz‐állomásokat a vasúti kiszolgáló létesítmé‐ nyekkel a lehető legszorosabb egységet képezve alakítanák ki. 4.2.3 KÖZLEKEDÉSI KAPCSOLATI HIÁNYOK A kapcsolathiányok meghatározásánál nem vettük figyelembe a tervezett, de meg nem épült közlekedési infrastruktú‐ rát (4.2.3.1. ábra), sokkal inkább a térségi együttműködés kialakult erővonalainak megfelelő infrastruktúrával való kiszolgálása a cél. A megyében két markáns együttműködési tengely körvonalazódik. Az Oroszlánytól Tatabánya ‐ Tatán át Almásfüzítő/Komáromig nyúló területen különböző ipari, logisztikai gazdasági tevékenységek sorakoznak, szoros együttműködésben testesítve meg a megye gazdasági gerincvonalát. A belső kapcsolatokkal egyenlő fontossá‐ gú ennek a tengelynek a déli, Székesfehérvárhoz (Mór) való kapcsolódása is. A belső kapcsolatok működését gyengí‐ ti, hogy a megye közlekedési gerincvonala, az M1‐es autópálya és az 1‐es út is a belső kapcsolatok irányára részben merőleges, illetve fonódó, leváló, Tatán városi átkelési szakaszokkal nehezítve. A déli, székesfehérvári kapcsolat szinte teljes mértékben hiányzik, illetve Mór térségében erre alkalmatlan hálózaton át valósul meg. Ennek fényében látható, hogy a (részben meglévő nyomvonalon) tervezett Mór‐Oroszlány vasútvonal a területi együttműködés vonalába illesz‐ kedik, Tata térségében pedig a lakott területek által nehezített közúti kapcsolatokat új vonalakra kell helyezni.

4.2.3.1. A megye tervezett közlekedési hálózata

126


HELYZETFELTÁRÁS A másik markáns gazdasági‐térszerkezeti vonal Almásfüzitő és Esztergom között húzódik. Térszerkezeti hiány itt nem tapasztalható, ellenben a Duna‐parti gazdasági sáv belső forgalma kapacitás‐ és környezetvédelmi problémákat vet fel. Olyan kapacitásnövelő, a térszerkezetet gazdagító megoldás támogatható, amely a gazdasági tengely eredeti rendjét, a települések, a gazdasági egységek és a közlekedési infrastruktúra szoros integrációját megőrzi. Speciális esete a kapcsolati hiányoknak, amikor a kapacitív, jó külső kapcsolatokkal rendelkező hálózati elemmel való öszeköttetés hiányzik. Komárom‐Esztergom megye esetében a Duna mentén állnak elő ilyen jellegű problémák, külö‐ nösen az Almásfüzitő és Esztergom közötti, a főközlekedési irányokról leszakadó területrészen, ahol a Duna szlovákiai oldalán megfelelő közlekedési kapacitás áll rendelkezésre, ám az oda való kapcsolat nem megoldott. Tipikus példája az ilyenfajta együtt‐nem‐működésnek, hogy az esztergomi Suzuki‐autógyár nem használhatja a Párkányban rendelke‐ zésre álló vasúti rakodó‐ és szállítókapacitást, ezért a sokkal kisebb kapacitású magyar oldalon kell, hogy megoldja szállítási feladatait.

4.3. A TÉRSZERKEZET IDŐBELI ALAKULÁSA, TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI A megye jelenlegi térszerkezetét és területfelhasználási rendszerét a 4.3.1 ábra mutatja. A fejlesztés szempontjából meghatározó szerkezeti elemek a közlekedési hálózat létesítményei (gyorsforgalmi út, főút, mellékút, vasúthálózat, kikötők), melyek a Közlekedési infrastruktúra, illetve a nagytérségi összefüggések fejezetekben részletesen bemutatás‐ ra kerültek, jelen fejezetben nem ismételjük meg. Térségi szempontból a következő változásokat érdemes röviden kiemelni. 2005‐ben került átadásra a 117. számú főút 16 km‐es szakasza, mely tulajdonképpen a 10 sz. főút Dorogon, Táton és Tokodon átvezető szakaszának elkerülőjeként működik, tehermentesítve így a településeket az Eszter‐ gom/Nyergesújfalu/Lábatlan és Budapest felé irányuló teherforgalom alól. Hosszabb távon a főút rövidebb szakasza válik majd az M10/11 gyorsforgalmi út részévé. 2011‐ben került átadásra a Komáromi elkerülő (113. sz. főút) egyik szakasza, mely az 1. és 13. sz. főutat köti össze. Ez a szakasz jelenleg a komáromi ipari park M1 autópálya csomópont és Székesfehérvár felé irányuló teherforgalmát vezeti el a város központjából. Az elkerülő továbbépítésével Szlovákia felé egy új, nagy kapacitású közúti kapcsolat fog kiépülni (A tervek szerint a híd 2015‐ig elkészül). A vasútvonal hálózatban (nyomvonalakban) változás nem történt csak üzemeltetésükben. A Tatabánya‐Kisbér‐Pápa vasútvonalon 2007 márciusa óta nincs személyszállítás, teherforgalom híján ez a vasútvonal az enyészeté lett. Az Al‐ másfüzitő‐Esztergom és Komárom‐Székesfehérvár vasútvonalakon 2010‐ben hosszabb‐rövidebb ideig szünetelt a személyforgalom. A Budapest‐Esztergom vasútvonalon manapság jelentős fejlesztések történnek, ezzel is javítva a térség közösségi közlekedési elérhetőségét, de fejlesztések várhatók a Budapest‐Hegyeshalom vasútvonal Biatorbágy és Tata közötti szakaszán is. A kerékpárutak esetén összességében annyi megállapítható, hogy legfeljebb egyes települések belterületén épült ki rövidebb szakasz (pl. Duna menti és Vértesi kerékpárút), összefüggő hálózatról még nem beszélhetünk. A tendenciákat tekintve a jövőben várható közúti fejlesztéseket Komárom‐Esztergom megye területrendezési terve rögzíti, ugyanakkor ezek nagy távú fejlesztések, ütemezéseket nem rendelhetett hozzá a terv (e fejlesztéseket lásd a Közlekedési infrastruktúra fejezetben.) A várható közúti fejlesztéseket a 2014‐2020‐as támogatási ciklusra vonatkozó‐ an egyedül az 1222/2011 (VI. 29) Kormányhatározatából ismerhetjük meg. E szerint az I. programciklus (2011‐16) nem tartalmaz fejlesztést a megye területére, ugyanakkor a II. programciklus (2017‐20) során megépül az M10 2x2 sávos útja Üröm és Kesztölc között, a 13. sz. főút elkerülője Szlovákia felé a 2x2 sávosra bővíthető Duna híddal, és az M11‐ ként ismert 101. sz. főút Tinnye és Kesztölc közötti szakasza, csatlakozva az addigra (I. programciklusban) megépülő Zsámbék‐Tinnye szakaszhoz. Bár nem a megyében valósul meg, de közvetetten nagy hatással lesz, ha ebben program‐ ciklusban elkészül a váci Duna híd, összekötve a 11. sz. főutat és az M2 gyorsforgalmi utat. A területhasználat, illetve annak változása nyomon követhető a CORINE felszínborítottság27 térképeinek és a KSH adatainak vizsgálataival is. A térségi területfelhasználás változásait a legfrissebb adatokhoz viszonyítjuk. A KSH legfris‐ sebb adatai 2010‐ből származnak a művelési ágakról, ami a 2.1.2 fejezetben, a termőterületek mennyiségével, nagy‐ ságával kapcsolatban részletesen bemutatásra került. A CORINE felszínborítás legfrissebb adatai 2006‐ból származnak ugyan, de térinformatikai rendszere lehetőséget nyújt speciális elemzések elvégzésére. Ennek adatai szerint a megye 27 CORINE 2006: A terület‐felhasználás egységes európai szintű felmérése űrfelvételek alapján


127

HELYZETFELTÁRÁS területének közel 60%‐án mezőgazdasági területek, 30%‐án erdőterületek helyezkednek el. A beépített területek a megye 7,6%‐át, a vízfelületek 2%‐át foglalják el. A mezőgazdasági területek, több mint 4/5‐e szántó, a szőlőterületek aránya viszonylag magasnak tekinthető (3,3%), ugyanakkor a gyümölcsösök aránya alacsony. Általánosságban megál‐ lapítható, hogy a megye területfelhasználása változatos szerkezetet mutat, homogén összefüggő területeket a Kisal‐ föld benyúló szántóterülete, valamint a hegyvidékek (Vértes, Gerecse, Pilis és Visegrádi‐hegység) erdei alkotnak. A legváltozatosabb szerkezetű területeket a „komplex művelési szerkezet jelzi”, mely az egymás mellett lévő kisterületű földrészleteket, vegyes egynyári kultúrákat, legelőket és évelő növényi kultúrákat jelenti. Ilyen területek elsősorban a hegyek lankáin, valamint az alacsony, dombvidék jellegű területeteken találhatók (szőlőhegyek, zártkertek). A legin‐ tenzívebb, nagyobb egybefüggő beépítések a megye középső részén (Oroszlány‐Tatabánya‐Tata), szakaszosan a Duna mentén (Ács‐Komárom‐Almásfüzitő, Süttő‐Lábatlan‐Nyergesújfalu), valamint Dorog‐Esztergom térségében fedezhetők fel (itt él a megye lakosságának közel 2/3‐a). A kiterjedt mezőgazdasági területeken, valamint a hegyvidékek területén ritka a település hálózat, itt kevesebb mesterséges felszín található. A Kelet‐Gerecse, valamint a Bakonyalja lankásabb térszíneinek beépítettsége nem tekinthető intenzívnek a kis kiterjedésű települések miatt, ugyanakkor sűrűn helyez‐ kednek el, ezzel téve változatosabbá a területet.

4.3.1 ábra: A megye térszerkezete, területfelhasználása (Forrás: CORINE felszínborítottság, DTA‐50)

128


HELYZETFELTÁRÁS

4.3.2 ábra: A megye területfelhasználása a CORINE 2006 felszínborítottság alapján (Forrás: CORINE)

A különféle területhasználatok aránya tájegységenként eltérő képet mutat, a megye területére korábban már meghatározott tájtípusokat vizsgálva más‐más eredmény‐ re jutunk. A mezőgazdasági táj területén természetesen a mezőgazdasági termelés (a terület 2/3‐a), azon belül a szántóföldi művelés az egyeduralkodó, a ritka településhá‐ lózatnak köszönhetően a beépített területek aránya ala‐ csony (3%). Az erdőterületek 1/3‐os aránya a mezőgazda‐ sági tájhoz képest magas, mely némiképp a táj homogeni‐ tásának lazulását jelzi: jelentősebb erdőterületek találha‐ tók a vízfolyások, a Duna mentén, valamint az alacsonyabb termékenységű homokterületeken. A dombvidéki táj területén hasonló arányok a jellemzők, valamivel a beépí‐ tett területek aránya magasabb (4%). Ennek oka, hogy a kistelepülések sűrű hálózatot alkotnak, mind a Bakonyal‐ ján, mind a Kelet‐Gerecsében. Különbség van a mezőgaz‐ daság szerkezetében is: a hegyek oldalán nagy arányban találhatók zártkertek, szőlő‐ és gyümölcs területek (11%), miközben a mezőgazdasági tájon belül ezek aránya nem éri el a 2%‐ot. Az urbanizált táj esetében is meghatározó a mezőgazdasági területfelhasználás (a tájak közel felét foglalja el), illetve a nevének megfelelően jelentős a beépí‐ tett terület nagysága. E két térségben található a megyé‐ ben lévő beépített területek 59%‐a, valamint az összes ipari és kereskedelmi terület 78%‐a. Elmondható ugyan‐ akkor, hogy sokkal intenzívebb a beépítés Tatabánya és Dorog térségében, mint a Duna mentén, ahol a megye

4.3.3 ábra: A területfelhasználás arányai a különböző tájtípusok területein (Forrás: CORINE)


129

HELYZETFELTÁRÁS középső részén lévő településcsoport a táj teljes területének harmadát foglalja el. A Duna mentén szintén intenzív beépítés található, de ennek mértéke „csak” 17%. Mindkét tájtípus területén közel hasonló az erdőterületek aránya (17‐18%). Ez a magas arány a művelésre alkalmatlan felszínek (hegységek) jelenlétének köszönhető. Mind a Duna menti, mind a tatabányai/dorogi urbanizált táj területén jelentős a vízfelületek aránya. Az utóbbin található a megye legnagyobb felületű tavai (Bokodi és Tatai‐tó). A hegyvidéki erdős táj több, mint ¾‐ét erdő borítja, viszont a Gerecse nagyobb medencéiben jellemző a mezőgazdasági művelés is. Ebben a térségben a legkisebb a mesterséges felszínek aránya, melynek fő összetevői a Gerecse és Vértes területén található nagy kiterjedésű felszíni bányák. Ebből követke‐ zően itt a legkisebb a lakott területek aránya. A területhasználat változása a CORINE felszínborítás adatai alapján és a művelési ágak változásával nyomon követhe‐ tő. A kétféle adat nem minden esetben „mozog együtt”, mely elsősorban az eltérő adatforrásból adódik, igaz mind a két felmérés a tényleges területhasználatot jelzi (CORINE – műholdas felmérés, KSH – kérdőíves adatgyűjtés a gazdál‐ kodóktól). A művelési ág ‐ az előírások szerint ‐ a földterületre jellemző, gazdálkodók általi tényleges hasznosítási módot jelenti. A területhasználat egy dinamikus rendszer, ahol a művelési ágak területi aránya folyamatosan változik, mint ahogy a 30 évre visszatekintő alábbi táblázat is mutatja. 4.3.a táblázat: Művelés ágak változásai 1980 és 2010 között (Forrás: KSH) MŰVELÉSI ÁG SZÁNTÓ KONYHAKERT GYÜMÖLCSÖS SZŐLŐ GYEP MEZŐGAZDASÁGI TERÜLET ERDŐ NÁDAS HALASTÓ TERMŐTERÜLET ÖSSZESE MŰVELÉS ALÓL KIVETT ÖSSZESEN

1980 110 892 7 711 1 840 4 237 26 858

1990 113 961 9 002 1 226 3 807 23 743

2000 100 589 2 424 617 2 376 18 750

2010 103 542 2430 851 1477 19 223

151 538

151 739

124 756

127 523

60 872 375 846

61 780 299 855

56 070 684 918

61 330 628 1 164

213 631

214 673

182 428

190 645

27 060 240 691

29 888 244 561

37 369 219 797

42 323 232 968

Látható, hogy a szántóként használt területek aránya 1990 és 2000 között jelentősen, mintegy 13.000 ha‐ral csök‐ kent, viszont 2010‐re kis mértékben növekedett. A CORINE szerint ugyanakkor összességében alig változott a szántó‐ területek aránya (Az eltérő változás az eltérő módszerekben rejlik. Lásd később). A mellékelt térkép jól mutatja azt a dinamizmust is, hogy míg egyik helyen csökkentek a szántóterületek (legelővé, erdőterületté váltak, ami nem feltétle‐ nül tekinthető tudatos változásnak (pl. erdőtelepítésnek)), addig másutt majdnem hasonló mennyiségű szántót vontak be művelés alá. A CORINE felmérés szerint 295 ha‐nyi szántó került beépítésre a 16 éves intervallumban, 164 ha‐nyi területet ugyanakkor gyümölcsfákkal telepítettek be. Jelentős változás történt a gyümölcs és szőlő művelési ág arányában is. 1980‐ban még több, mint 4000 ha‐on termett szőlő, viszont 1990‐től drasztikusan lecsökkent az aránya, mintegy a harmadára. Az utóbbi években stagnálás tapasz‐ talható. A szőlőterületek rohamos csökkenése mögött – a 90‐es években a termelőszövetkezetek felbomlása, majd az uniós kvóta bevezetése után – elsősorban gazdaságossági megfontolások állnak, kivágásukat az Európai Unió is támo‐ gatta. A felszámolt szőlőterületek helyén zömmel szántókat alakítottak ki. A gyümölcsösök esetében is hasonló arányú veszteséget könyvelhettek el, a mélypont az ezredforduló környékén volt. Többségüket egyszerűen felhagyták, nem gondozták tovább, így elöregedtek. Ezt bizonyítja, hogy a CORINE 2006‐os felmérés már erdőbe sorolja e felhagyott területeket. Az utóbbi évtizedben viszont lassú növekedésnek indult a gyümölcs művelési ág aránya, mely a gyümölcs‐ termesztési ágazat lassú fejlődését, térnyerését jelzi. A KSH adatokkal szemben az űrfelvételek alapján készült CORINE szerint a gyümölcsterületek aránya növekedett, a szőlőterületek aránya pedig sokkal kisebb mértékben csökkent 1990 és 2000 között. Ennek oka, hogy a térképi ábrázolás legkisebb egysége 25 ha (változás esetén 5 ha), illetve az ennél kisebb területek esetén a felmérés alkalmazza az előbbiekben bemutatott komplex felhasználású térség lehatárolását, ahol nem kerülnek elkülönítésre a különböző felhasználási módok (pl. szőlő, szántó, legelő stb.), így ott egyáltalán nem követhető a változás.

130


HELYZETFELTÁRÁS A gyepterületek hasznosításának mértéke 1980 és 2000 között mintegy 8000 hektárral csökkent, a legnagyobb mér‐ tékben a 90‐es években (5000 ha), mely elsősorban az állatállomány csökkenésével függ össze. A megye szarvasmar‐ ha állománya például 1990 és 2000 között 31 ezerről 18 ezerre csökkent, majd 2010‐ben már csak 11 ezret számoltak. Szintén jelentősen csökkent a juhállomány is. A múlt évtizedben viszont nőtt a gyepterületek aránya mindkét adatfor‐ rás szerint. A CORINE adatai szerint a tájhasználat változás elsősorban rekultiváció eredménye (pl. Almásfüzitő térsé‐ gében, Oroszlányban), de Máriahalmon nagyobb területen szántóterület került kivonásra. Az erdőként használt terüle‐ tek aránya a hosszú adatsort tekintve lényegesen nem változott, legfeljebb az ezredfordulón következett be némi csökkenés a használatban. A CORINE ezzel szemben a 90‐es években mutat jelentősebb növekedést, mely tulajdon‐ képpen nem köthető területi tendenciához, viszont általánosságban megállapítható, hogy főként a felhagyott szántók, gyümölcs‐ és szőlőterületeken következett be. Meg kell jegyezni még, hogy a halastó aránya kis mértékben növeke‐ dett az elmúlt évtizedben a halfogyasztás emelkedésével együtt. (A halfogyasztás mértéke 1996 és 2009 között 67%‐ kal növekedett, ugyanakkor az utóbbi években stagnálás tapasztalható). Folyamatos növekedést tapasztalhatunk a művelés alól kivett területek esetén is: 1990 és 2000 között volt a legna‐ gyobb ugrás, kb. 7500 ha került ki művelés alól, majd 2000 és 2010 között további 5000 ha. Mint ahogy korábban a CORINE felmérést, ez kisebb részben a települési területek beépítésével függ össze, nagyobb részt a korábban gyep‐ ként/szántóként/szőlőként stb. hasznosított területek „művelés alól való kikerülését”, a hasznosítás megszűnését jelenti. A KSH módszere, hogy a művelési ágak összeírását kérdőíves adatgyűjtés alapján végzi, tehát a gazdálkodó szervezetekhez tartozó földterületek tényleges használatát vizsgálják. A CORINE adatai alapján megállapítható, hogy 1990 és 2006 között 420 ha‐nyi beépített területtel bővültek a városok, melynek 43%‐a ipari és kereskedelmi terület volt. A legnagyobb mértékű Esztergom terjeszkedése volt, mintegy 130 ha‐nyi elsősorban ipari és kereskedelmi terüle‐ tekkel, de jelentős volt Komárom (74 ha) és Tatabánya (82 ha) terjeszkedése is. A városok közül Ácson, Lábatlanban és Tatán nem volt jelentős mértékű területbővítés 1990 és 2006 között. A tendencia nehezen megjósolható, hiszen a területhasználat változása bonyolult rendszerben megy végbe a megyé‐ ben, és nem köthető egy adott területhez. Ha a CORINE területfelhasználást, valamint a térségi szerkezeti tervben rögzített térségi területfelhasználást vesszük alapul, akkor elmondható, hogy a szántóterületek nagysága már csak kisebb mértékben fog csökkenni a következő évtizedben (települési területek bővülésével, dombvidékek erősebb lejtésű területek erdősítésével stb.). A szőlőterületek nagysága stagnálni fog (kvóta miatt), viszont a gyümölcsösök aránya a kedvező adottságok miatt inkább kis mértékben növekedni fog. Az erdőterületek aránya várhatóan növeked‐ ni fog, elsősorban a kedvezőtlenebb adottságú termőterületeken, dombvidéki területeken, Duna mentén, de ennek mértéke nem lesz jelentős a következő évtizedben. A szántó‐ és erdőterületek arányának rugalmas változását segíti a térségi szerkezeti tervben ábrázolt vegyes területfelhasználású térség, mely egyúttal erősíti a történeti hagyományo‐ kon alapuló mozaikos tájszerkezet megőrzését. A vízfelületek aránya várhatóan szintén növekedni fog elsősorban új tározókapacitások (pl. Cuhai‐Bakony‐ér) építése miatt. A települési területek további lassú növekedésére számítha‐ tunk, annak ellenére, hogy a településrendezési tervekben jelentős mennyiségű új terület belterületbe vonását, be‐ építését célozták meg az önkormányzatok. A tervezett és meglévő települési területek közötti eltérés térségi lép‐ tékben csak közelítőleg határozható meg a területrende‐ zési tervben rögzített települési térségek és a CORINE 2006‐os adatainak összehasonlításával. Bár az eltérő leha‐ tárolási módszer torzítja az adatokat és arányokat, nagy‐ ságrendet tekintve jól mutatja az alábbi ábra a városok meglévő belterületeihez mérten jelentkező hatalmas terü‐ letkínálatot. Természetesen a tervezett területnövekmény összetevője rendkívül változatos mind területfelhasználását, mind intenzitását tekintve, ezért ez 4.3.4 ábra: Területfelhasználás változása 1990‐2006 kö‐ az összehasonlítás csak a települések szerkezeti tervével zött (Forrás: CORINE) együtt értelmezhető.


131

HELYZETFELTÁRÁS

4.3.5 ábra: Tervezett térségi területfelhasználás (Forrás: MTrT)

4.3.6 ábra: Meglévő és tervezett települési területek telepü‐ lési térségek és a CORINE 2006 felszínborítás alapján (Forrás: MTrT, CORINE

4.4. A TÁJ TERHELÉSE ÉS TERHELHETŐSÉGE A táj terhelésével és terhelhetőségével nagyon szoros kapcsolatban állnak az előző helyzetértékelési fejezetekben kifejtett térségi adottságok. A táj‐terhelhetőség vizsgálatára alapozott fejlesztési koncepció célja a tájhasználat szem‐ pontjából kedvező, az ökológiai adottságokat nem veszélyeztető mértékű, korlátozott fejlesztés biztosítása. Az adott táj terhelhetősége többféle tájhasználati mód szempontjából vizsgálható. Külön‐külön javasolt vizsgálni a táj mezőgaz‐ dasági, erdőgazdasági vagy ipari termeléssel, üdülési vagy települési hasznosítással való terhelését és terhelhetőségét. Mindegyik tájhasználat esetében az ökológiai értékekre gyakorolt esetleges negatív hatásra kell koncentrálni. A kidol‐ gozott tájanalízisnek nem része a tájképi adottságok vizsgálata és értékelése. A terhelhetőség a táj terhelésekkel szembeni ellenállásával és a táj már elszenvedett terheléseinek összevetésével határozható meg. Szükséges meghatározni a táj érzékenységét (regenerálódó képességét) is. Ezért a vizsgálatok első részében a táj érzékenységét meghatározó szempontok felállítása a feladat. Az értékelés alapja fő vonalakban a Buda‐ pesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszékén a területrendezési tervekhez kidolgozott tájter‐ helhetőség vizsgálati módszertana volt, az abban meghatározott vizsgálati és értékelési javaslatokkal.

4.4.1 ábra: A tájat terhelő tényezők (forrás: DTA 50, MTrT) 1. Közúthálózat 2. Vasúthálózat 3. Elektromos vezetékek 4. Szénhidrogén vezetékek 5. Települési térség 6. Hulladék‐ lerakóhelyek, bányaterületek, meddőhányók, zagytározók, tájsebek

132


HELYZETFELTÁRÁS A „táj jellemzői” című fejezetben kerültek meghatározásra a megye tájszerkezeti egységei, melyek adottságaikat, táj‐ használatukat tekintve összefüggő tájegységek és különböző érzékenységi szintűek. A táj terhelhetőségét az egyes eltérő természeti adottságú és ebből következően eltérő tájhasználatú térségek különböző érzékenysége és a megye gazdaságában betöltött szerepe együttesen határozza meg. A táj terhelése meghatározóan a települési térségekben, az ipar, és/vagy a bányászat által halmozottan igénybe vett összefüggő urbanizált térségekben jellemző. A Duna menti táj a vízminőség‐védelme és az országos ökológiai hálózatban betöltött kiemelt jelentősége, Natura 2000 terület rendkívül érzékenysége ellenére ipari és települési környezetterhelés szempontjából erősen túlterheltnek tekinthető. Az 5 tájszerkezeti egységen belül a városi urbanizált és mezőgazdasági táj a legkevésbé érzékeny, mivel itt nagy a mesterséges, módosított területek aránya és kevés a természetes, védelemben részesülő terület. E tájakon belül vi‐ szont kiemelt figyelmet kell fordítani a meglévő erdők, véderdők ökológiai folyosók megőrzésére, és lehetőség szerin‐ ti bővítésére, az ipari területek, zagyterek és a lakott területek véderdősávval való térbeli elhatárolására. A tájterhelés vizsgálata során a megyében 12 terhelő tényező került figyelembe vételre, melyek az alábbi csoportosí‐ tásban kerültek térképi megjelenítésre:  közlekedési infrastruktúra: gyorsforgalmi utak, főutak, mellékutak, autópálya csomópontok, repülőtér, vasútháló‐ zat;  elektromos és szénhidrogén szállító vezetékek;  települési térség: városok és községek beépített és beépítésre szánt területei;  hulladéklerakó helyek, nyersanyag kitermelés területei, tájsebek

4.4.2 ábra: A táj érzékenységét meghatározó tényezők (forrás: Corine,MTrT, DINPI) 1. Ökológiai hálózat 2. Natura 2000 területek 3. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és erdőtelepítésre alkalmas terület 4. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület 5. Felszíni és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület 6. Vízfelület, vízfolyás 7. Régészeti lelőhelyek 8. Nitrátérzékeny települések 9. Szélerózióval és vízerózióval érin‐ tett területek Az elemzés során nagyobb súlyt kaptak a fő közlekedési utak, hulladéklerakók, meddőhányók, a vonalas létesítmé‐ nyek közül a nagyobb hatást gyakorló hálózati elemek, valamint a sérülés esetén súlyos károkat okozó szénhidrogén szállító vezetékek, vörösiszaptározók és a hulladéklerakóhelyek. Összesen 4 kategóriába soroltuk az egyes területe‐ ket: erősen terhelt, fokozottan terhelt, közepesen terhelt, kevésbé terhelt.


133

HELYZETFELTÁRÁS A táj érzékenysége ‐ a természeti és kulturális örökségi adottságok figyelembevételével ‐ 15 érzékenységi tényező alapján került meghatározásra:  Natura 2000 területek;  megyei területrendezési tervből: ökológiai hálózat elemei (magterület, ökológiai folyosó, pufferterület); kiváló termőhelyi adottságú erdőterület és szántóterület, erdőtelepítésre alkalmas terület, felszíni és kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület, nitrátérzékeny területek, víz‐ és szélerózióval érintett területek;  régészeti területek;  vízfelület, vízfolyás; Az egyes elemek közül nagyobb súlyt kaptak a regenerálódó képességet is figyelembe véve a természetvédelmi, föld‐ védelmi, vízvédelmi célú, vagy kulturális örökség szempontjából védendő területek, kisebb súlyt a természetvédelmi típusú, de külön védelmet nem élvező elemek. Összesen 4 kategóriába soroltuk az egyes területeket: kiemelten érzé‐ keny, fokozottan érzékeny, érzékeny, kevésbé érzékeny. A különböző rétegek alapján kijelölt kategóriák és azok térképi megjelenítése szerint került meghatározásra a tájterhe‐ lés és tájérzékenység. Az érzékenységi skála egyik végén a legérzékenyebb területek (sötétzöld), a másik végén a ter‐ mészet‐ és környezetvédelem szempontjából legkevésbé érzékeny területek (fehér) helyezkednek el. A terhelési skála egyik végén a legnagyobb mértékben igénybe vett területek (bordó), a másik végén legkevésbé roncsolt területek (világos) találhatók. Az érzékenységi és terhelési kategóriákat összevetve készült el a négy részből álló terhelhetőségi skála. Sötétbarnával jelöltük a leginkább terhelhető területeket, melyek a megye legkevésbé érzékeny és legkevésbé igénybe vett terüle‐ teit fedik le. A világos színek jelzik azokat a területeket, amelyek a (leg)kevésbé terhelhetők. Ide tartoznak a nagyon érzékeny és jelentősen igénybe vett területek. A vizsgálat eredményeként a következő tájak a legkevésbé terhelhetők: a nagyobb városok és a Duna menti térség (már túlterheltek, ipari táj, vízvédelem), a hegyvidékek (természeti‐ökológiai értékek védelme miatt).

4.4.3. ábra: Komárom‐Esztergom megye tájérzékenysége

134


HELYZETFELTÁRÁS

4.4.4. ábra: Komárom‐Esztergom megye tájterhelése

4.4.5. ábra: Komárom‐Esztergom megye tájterhelhetősége


135

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK

5.

TERVEZÉSI‐FEJLESZTÉSI KÖRNYEZET

5.1. EURÓPAI UNIÓ TERVEI, STRATÉGIÁI Az Európai Unió legfontosabb megalapozó dokumentumai  a 2010‐ben jóváhagyott EU 2020 stratégia, melyhez kapcsolódva az egyes országoknak is el kellett fogadniuk saját vállalásaikat;  a 2011‐ben (a magyar elnökség alatt) elfogadott Területi Agenda 2020;  a Közös Stratégiai Keret 11 célkitűzése;  a kohéziós politika szabályzata (régiók besorolásának feltételrendszere);  és végül a Közös Agrárpolitika 2013 után reformja. EU 2020 stratégia fő prioritásai az intelligens (tudásalapú), fenntartható (alacsony széndioxid kibocsátású és verseny‐ képes) és inkluzív (szegénységet csökkentő, magas foglalkoztatási szintet biztosító) növekedés feltételeinek megte‐ remtése.28 5.1.a táblázat: EU 2020 stratégia célkitűzései és Magyarország nemzeti vállalásai EURÓPAI CÉLÉRTÉK 75% 3%

MAGYARORSZÁG VÁLLALÁSA 75 1,8

72 1

20‐30%

n.a. (2011‐ben 10)

n.a. (2011‐ben 13)

20%

13 (2011‐ben 14,65)

Energiahatékonyság

20%‐kal nő

n.a. (2011‐ben 2.96)

Lemorzsolódási arány csökkenése (18‐24 évesek) felsőfokú végzettséggel rendelkező 30 és 34 év közötti uniós lakosok A nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élők, illetve azok számának csökkenése, akik esetében a sze‐ génység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent.

10% alá

10

14 n.a. 1,65) 6

legalább 40%

30,3

40

legalább millióval

n.a. (2011‐ben 450 ezer fő)

n.a. (2011‐ben 170 ezer fő)

CÉLKITŰZÉS 2020‐RA foglalkoztatás K+F Éghajlat‐ változás/ energia

Oktatás Szegény‐ ség/társadalmi kirekesztés

20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya eléri A kutatásba és a fejlesztésbe fektetett GDP arány Az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkenése az 1990‐ es szinthez képest Megújuló energiaforrások aránya

20

SZLOVÁKIA VÁLLALÁSA

(2011‐ben

Az EU 2020 stratégia végrehajtását szolgáló 7 kiemelt kezdeményezés: Digitális Európa, Innovatív Unió, Mozgásban az ifjúság, Erőforrás‐hatékony Európa, Iparpolitika a globalizáció korában, Új készségek és munkahelyek, Szegénység elleni európai platform. A Területi Agenda 2020 célja a térségi szemlélet közvetítése, a szakpolitikák területi összehangolása. Prioritásai:  policentrikus és kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése,  integrált fejlesztés ösztönzése a városokban, valamint a vidéki és sajátos adottságú régiókban,  határokon átnyúló és transznacionális funkcionális régiók területi integrációja,  régiók erős helyi gazdaságokon nyugvó globális versenyképességének biztosítása,  területi összeköttetés javítása az egyének, a közösségek és a vállalkozások érdekében,  régiók ökológiai, táji és kulturális értékeinek kezelése és összekapcsolása. A Közös Stratégiai Keret (KSK) alapvetően új eszköz az Európai Unió fejlesztéspolitikájában. Célja az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), Európai Szociális Alap (ESZA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) és Európai Tengerügyi és Halászati Alap (ETHA) – az ún. KSK‐alapok területileg összehangolt, a haté‐ konyságot és a szinergiát erősítő felhasználása. A Közös Stratégiai keretre vonatkozó rendelet többek között a part‐ nerségre, a többszintű kormányzásra, az esélyegyenlőségre, a fenntarthatóságra, valamint a vonatkozó uniós és nem‐ zeti jognak való megfelelésre fogalmaz meg rendelkezéseket, továbbá tartalmazza KSK‐alapok által támogatni terve‐ zett 11 közös tematikus célkitűzést az EU 2020 stratégiával és a Területi Agenda 2020‐al összhangban: 28 Célrendszerhez kapcsolódó összes europe_2020_indicators/headline_indicators

136

indikátort

lásd

http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK           

a kutatás, a technológiai fejlesztés és innováció erősítése; az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetőségének, használatának és minőségének javítása; a KKV‐k, a mezőgazdasági és a halászati ágazatok versenyképességének javítása; az alacsony szén‐dioxid‐kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat‐megelőzés és ‐kezelés ügyének támogatása; a környezetvédelem és az erőforrás‐hatékonyság propagálása; a fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban; a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása; a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem; beruházások az oktatás, készségfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén; az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

A KSK szabályzat szerint az ERFA forrásainak minimum 5%‐át kötelező fenntartható városfejlesztési beavatkozásokra fordítani. Tagállamonként max. 20 város (EU szinten max. 300!) integrált programjának megvalósítására van mód, melyek a tagállam és az EU között kötendő partnerségi szerződésben nevesítésre kerülnek. Az ERFA további 0,2%‐nak terhére további ún. innovatív városfejlesztési akciók megvalósítására is lehetőség nyílik. A KSK további új eleme az ún. Közösségi irányítású helyi fejlesztési programok, mely egyrészt a LEADER közösségek számára hozzáférhetővé teszi a KSK‐alapok egészét, jelentősen megnövelve a hozzáférhető forrásokat, másrészt vi‐ szont a LEADER módszertant helyi közösségi fejlesztések széles köre számára alkalmazhatóvá teszi (angolul: Community‐led Local Development, rövidítve CLLD programok). A megvalósítható Helyi Fejlesztési Stratégiákat a tag‐ államoknak legkésőbb 2015. december 31‐ig ki kell választani és jóvá kell hagyni. A helyi fejlesztésekről az ún. helyi akciócsoportok döntenek, amelyekben a politikai döntéshozók szavazati aránya (elvileg) nem lehet nagyobb 49%‐nál. A hazai konvergencia régiókban az ilyen típusú fejlesztések akár 95%‐os támogatottságot is elérhetnek. A városfejlesztésben és a helyi fejlesztések esetében fontos változás a beavatkozások valóban integrált megvalósításá‐ nak lehetősége ún. integrált területi beruházások (ITB, angolul ITI: Integral Territorial Investments) keretében. A fej‐ lesztések több OP különböző prioritásai alapján egységes program keretében (és nem külön‐külön pályázgatva) való‐ síthatók meg. Az ITB‐ket már az Operatív Programokban nevesíteni kell és prioritási tengelyenként el kell különíteni a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi forrásokat is. A KSK‐alapokra vonatkozó rendelkezések a korábbiaknál differenciáltabban szabályozzák az uniós forrásokhoz való hozzáférés feltételrendszerét: a jelenlegi „konvergencia régió” és „versenyképességi régió” megnevezéseket három új kategória fogja felváltani: a kevésbé fejlett régiók GDP‐je az EU27 átlagának 75%‐a alatti, az átmeneti régióké az EU27 átlagának 75%‐a és 90%‐a közötti, a fejlettebb régióké meghaladja az EU27 átlagának 90%‐át. Komárom‐Esztergom megye a 2009. évi adatok alapján az kevésbé fejlett régiók közé fog tartozni (megye 1 főre jutó GDP vásárlóerő‐ paritáson kifejezve 10 300 euró, EU27 átlaga 23 500 euró). A Közös Agrárpolitika Tekintetében mind a mai napig heves viták folynak.29 A Nemzetgazdasági Minisztérium me‐ gyéknek adott tájékoztatása szerint a Közös Agrárpolitika megújításának legfontosabb elemei: 

növekedés és a munkahelyteremtés (jövedelemtámogatás csak az aktív termelőknek, üzemek teremtette munkahelyek számának figyelembe vétele, felső összeghatár 300 ezer euró),



hatékonyabb és gyorsan aktivizálható válságkezelési eszközök (biztosítások, kárenyhítési és kockázati alapok létrehozásának ösztönzése),



„zöld” kifizetések arányának növelése: a közvetlen kifizetések 30%‐át a természeti erőforrások optimális hasznosítását szolgáló eljárásokra kell fordítani,



mezőgazdasági kutatási és innovációs tevékenységek (továbbá tudásátadás, tanácsadás) támogatására szánt költségvetési tétel kétszeresére emelése,

29 A viták a http://capreform.eu/ honlapon nyomon követhetők.


137

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 

agrár‐környezetvédelem erősítése: vidékfejlesztési politika hat prioritása közül kettő az ökoszisztémák vé‐ delme‐helyreállítása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem, illetve az erőforrások hatékony felhasználása lesz,



fiatal (40 év alatti) gazdálkodók induló tevékenységének támogatása (első 5 évben),



munkahelyteremtés és vállalkozói aktivitás (gazdaságélénkítés, helyi fejlesztések gazdaságfejlesztési elemei‐ nek támogatása, mikrovállalkozásoknak 5 éves csomag, max. 70 ezer euróig),



hátrányos helyzetű térségek fokozottabb támogatása (kedvezőtlen természeti adottságú területek termelői‐ nek kiegészítő kompenzációval való fokozott támogatása vidéki térségek elnéptelenedésének elkerülése és gazdagságának megőrzése érdekében, az egyéb vidékfejlesztési támogatásokon túl.

A stratégiák között még megemlítendő az EU Víz Keretirányelv (2000‐2021) és az EU Árvízi Irányelv (2007‐). Az előbbi célja a felszíni vizek jó ökológiai állapotának/potenciáljának és kémiai állapotának, valamint a felszín alatti vizek jó kémiai és mennyiségi állapotának elérése 2015‐ig. Az intézkedések meghatározása az adott országban készült vízgyűj‐ tő‐gazdálkodási tervek feladata. Az EU Árvízi Irányelv célja az árvízkockázatok csökkentése, az árvizek káros következ‐ ményeinek csökkentése.

5.2. ORSZÁGOS TERVEK ÉS STRATÉGIÁK 5.2.1. ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TERVEZETE A megyei területfejlesztési koncepciók legfontosabb referenciakeretének számító országos fejlesztési dokumentumok kidolgozása a megyei tervekkel párhuzamosan zajlik. A közzétett országos tervezetben, a 2005. évi tervekhez képest, irányváltás tapintható: a terv megelőző évek felzárkóztatás‐orientált szemlélete helyett a gyorsan és hatékonyan di‐ namizálható térségek – a növekedési motorok – és tematikák – nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok– megerősíté‐ sére fókuszál. Abból a filozófiából indul ki, hogy a felzárkóztatást elsősorban a „növekedési motorok” fejlesztésének továbbgyűrűző hatása fogja katalizálni megfelelő területi együttműködések, integrált fejlesztések közvetítő hatása révén. Az OFTK‐ban említett nemzetgazdasági jelentőségű ágazatok: autó és járműipar; elektronikai ipar, híradástechnika; egészségipar és gyógyszeripar; turizmus; mezőgazdaság és élelmiszeripar; építő‐ és építőanyag ipar; logisztika; gép‐ és szerszámgyártás; vegyipar. A dokumentum más részein előkerül még a kreatív ipar és az energiaipar (megújuló és nem megújuló). A stratégiai ágazatok jelentőségét vagy az ország versenyképességéhez, a GDP‐hez, a külkereskedelmi mérleg javulásához való hozzájárulásuk mértéke, vagy a foglalkoztatásban betöltött vagy potenciálisan betölthető szerepük határozza meg. A 10 stratégiai ágazat közül a megye 7(!) ágazatban is érintett:      

Autó‐ és járműipar: kiemelten Esztergom, Tatabánya, Bábolna; Elektronikai iparágak, híradástechnika: kiemelten Tatabánya, Komárom, Dorog; Gyógyszeripar: Dorog; Mezőgazdaság, élelmiszeripar: kiemelten Kisalföld ( + Gyermely, Neszmély) Logisztika: Tatabánya, Tata, Komárom, Esztergom; Gépipar (pl.: az orvosi berendezések és eszközök gyártása), szerszámgyártás: Tatabánya, Oroszlány, Tata, Esztergom, Dorog, Lábatlan‐Nyergesújfalu, Kisbér;  Turizmus: a megye több térségét érinti. Ezek az ágazatok nemzeti, sőt nemzetközi piacokra termelnek, a megye legjelentősebb foglakoztatói, ugyanakkor in‐ nováció és klaszterszerveződés tekintetében is rendelkeznek ígéretes eredményekkel.

Az Országos Területfejlesztési Koncepció munkaanyagában az európai stratégiai célok – különösen a foglalkoztatás és a természeti erőforrások megőrzése – mellett kiemelt prioritás a negatív demográfiai trendek megfordítása és a térszer‐ kezet átalakítása Magyarország csomóponti, geostratégiai helyzetének megerősítése érdekében.

138



5.2.1.1. ábra: Városhálózat –külső és belső gyűrű (forrás: OFTK munkaanyag, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal)

Az OFTK tervezet Budapestet kiegészítő ipari‐logisztikai gyűrűként kívánja fejleszteni a Tatabánya‐Tata‐(Oroszlány) városegyüttest (agglomerálódó térség). A Budapest körüli csapágyvárosok körébe Tatabánya és Tata mellett Esztergom és Komárom is besorolásra került. Az OFTK Komárom pozícióját erősíti a határon túli közlekedési kapcsolatrendszereket is magába foglaló térszerkezeti vízióval, aminek megvalósulása belátható közelségbe került a komáromi híd megépítéséről szóló szlovák‐magyar kormánymegállapodással. Komárom‐Esztergom megye szempontjából kiemelten fontos a megye‐ határon átlépő agglomerációk meghatározása (Esztergom‐Párkány, Komárom‐Révkomárom), mely különleges szere‐ pek (funkciómegosztások, ellátórendszeri kapcsolatok) lehetőségét rejti magában. A térszervezési irányok alapos mérlegelése kiemelten fontos, mert, mint a Közös Stratégiai Kerettel kapcsolat‐ ban leírtakból látható, a területszervezési és szerkezetala‐ kítási döntések alapvetően meg fogják határozni a me‐ gye forráshoz jutási lehetőségeit, és részben a megye területén megvalósuló ágazati fejlesztéseket is a 2014‐ 2020 közötti EU ciklusban. A megye számára új lehetősé‐ gek rejlenek abban az elképzelésben, mely Budapest te‐ hermentesítése érdekében egy megerősített Székesfehér‐ vár‐Tatabánya tengelyre, továbbá a korábbi M6‐ Esztergom‐Szlovákia kapcsolat helyett a Székesfehérvár‐ Tatabánya‐Esztergom‐(Szlovákia)‐Salgótarján kapcsolat erősítésére irányulnak. A Székesfehérvár‐Tatabánya kap‐ csolat erősítése a stratégia időtávjában a megye számá‐ ra kedvező és fontos országos törekvés, ugyanakkor Esztergom gyorsabb elérhetősége a fővárosból és a Duna menti folyosó fejlesztése (az összes szóba jöhető közleke‐ 5.2.1.2. ábra: Budapest vonzáskörzete (forrás: OFTK munka‐ dési módot és az ezek közötti szinergiát értve alatta) anyag, Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal) prioritást élvez.


139

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 5.2.2. EGYÉB ORSZÁGOS TERVEK, ÁGAZATI FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁK Az Új Széchenyi Terv gazdaságfejlesztési programot 2011‐ben fogadta el a Kormány (ÚSZT). A Tervben megfogalma‐ zott jövőkép szerint 2030‐ra Magyarország meghaladja az Európai Unió átlagos gazdasági fejlettségét, fogyasztási szintjét és életminőségét. A gazdaságpolitikai fordulatok hatására Magyarországon a terv szerint 2013–2014‐től ismét a dinamizáló gazdaságpolitikáé lesz a főszerep, a kedvező hazai és külső feltételek eredményeképpen pedig javul a közhangulat, valamint a gazdasági szereplők attitűdje, és az eredmények a gazdasági mutatószámokban is láthatóvá válnak. A következő tíz esztendő alatt egymillió új (vagyis tartós többletként jelentkező) és adózó munkahely jön létre Magyarországon a terv szerint. Ennek érdekében az Új Széchenyi Terv központjában a vállalkozók állnak. Az Európa 2020 stratégiához kapcsolódóan a Terv kiemelt irányként hangsúlyozza a zöld‐ és a tudásgazdaság fejlesztését. Az ÚSZT prioritásait és alprogramjait az 5.2.2.a melléklet foglalja össze. A stratégiák és programok közül kiemelendő a Magyar Növekedési Terv, melynek még csak konzultációs szintű dokumentumai érhetők el. A dokumentum célul tűzte ki, hogy aktív gazdaságpolitikai beavatkozásokkal már rövidtávon is növelni lehessen a gazdaság teljesítményét. A növekedés területi dimenziói átfedésben vannak az anyagban bemutatott tervek, programok elképzeléseivel (pl. OFTK). Kiemelendő pont az új típusú tervezés, azaz a kormány, az érintett település (térség) és a befektető együttmű‐ ködése, melynek célja, hogy a fejlesztések, intézkedéseik összehangolása nagymértékben hozzájáruljon a térségek erőforrásainak, lehetőségeinek hatékonyabb kiaknázásához, és a fellépő szinergikus hatások erősítéséhez, valamint a területi és települési tervek eredményesebb érvényesítéséhez. A terv kiemeli például, hogy Komárom (mint, a Duna menti innovációs tengely egyik központja), magas térségi potenciáljának köszönhetően kiváló befektetési lehetőséget jelent a beruházások számára. A megyét – közelsége révén – érintheti az ún. „győri vízió” is (Győr, mint gépjármű fejlesztési pólus), mely szerint a város kapcsolatainak kiterjesztésével, a Bécs‐ Pozsony‐Győr háromszög erősítésével a nemzetközi piacon való markánsabb fellépést jelenthet a térség számára, melynek jótékony hatásai áttételesen Komá‐ rom‐Esztergom nyugati felén is megjelenhetnek (pl. helyi vállalkozások bekapcsolódásával). A Nemzeti Vidékstratégiát 2012‐ben Magyarország Kormánya határozattal fogadta el. Célja, hogy a fenntarthatósá‐ got, az életképes agrár‐ és élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések vég‐ rehajtási kereteit. A Nemzeti Vidékstratégia végrehajtási programja a Darányi Ignác Terv, mely a stratégia céljainak eléréséhez, programjainak végrehajtásához szükséges eszközöket és intézkedéseket foglalja keretbe. Mindkét terv időhorizontja lefedi a 2014‐2020 EU időszakot. A vidékstratégia átfogó célja a vidéki térségeink népességeltartó és népességmegtartó képességének javítása. A következő stratégiai célok kerültek megfogalmazásra:  Tájaink természeti értékeinek, erőforrásainak megőrzése  Sokszínű és életképes agrártermelés  Élelmezési és élelmiszerbiztonság  A vidék gazdasági létalapjainak biztosítása, a vidéki foglalkoztatás növelése  A vidéki közösségek megerősítése, a vidéki népesség életminőségének javítása Stratégiai területek felépítése a következő: I.

Természeti erőforrások, környezet a) Természeti erőforrások és értékek védelme, fenntartható használata (Talajvédelmi és ásványi nyersanyag‐gazdálkodási program; Természeti értékek, területek, ökoszisztéma szolgáltatások védelme és helyreállítása program; Környezetbiztonsági program; Vízkészlet‐ és vízminőségvédelmi program; Területi vízgazdálkodási program) b) Vidéki környezetminőség javítása (Ivóvízminőség‐javító program; Települési csapadékgazdálkodási program; Levegőminőség‐védelmi és zajterhelés csökkentési program; Szennyvíz program; Zöldterületi rendszer fejlesztése program; Hulla‐ dékgazdálkodási program)

II. Agrár‐ és élelmiszergazdaság a)Föld‐ és birtokpolitika

140


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK (Föld‐ és birtokrendezési, üzemszabályozási program; Demográfiai földprogram, „fiatal gazda életpályamo‐ dell” program) b) Fenntartható agrárszerkezet és termeléspolitika (Ökológiai gazdálkodás program; Génmegőrzési program; Táj és agrár‐környezetgazdálkodási program; Állat‐ tenyésztés‐fejlesztési program; Lovasprogram; „Kert Magyarország” kertészeti program; Szőlő‐ és borprog‐ ram; Szántóföldi növénytermesztési program, Gyepgazdálkodási program; Erdőgazdálkodási program; Vad‐ gazdálkodási program; Halgazdálkodási program) c) Hozzáadott értéknövelés, biztonságos élelmiszerellátás, biztonságos piac (Élelmiszer feldolgozási program; Ellenőrzött élelmiszerlánc program; „Egészséges helyi terméket a közétkez‐ tetésbe” program; Agrármarketing program) III.

Vidéki gazdaság, vidéki közösségek a) Helyi gazdaságfejlesztés (Helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítési program; Helyi energiatermelés‐ és ellátás program; Vidéki turizmus és vendéglátás program; Kézműves program; Szövetkezésfejlesztési program; Helyi vállalkozásfej‐ lesztés, szociális gazdaság program; Szociális földprogram) b) Vidéki szellemi és fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések, helyi közösségek (Képzés, szakoktatás program; Fogyasztói szemléletformálás program; Népfőiskola program; Modellgazdasá‐ gok, tájközpontok, agrárszaktanácsadás program; Kutatás‐fejlesztés, innovációs program; Falufejlesztés, vi‐ déki értéktár és örökség program; Egészségügyi ellátás, egészségfejlesztés program).

A stratégia megfogalmaz térségi nemzeti komplex vidékfejlesztési programokat is, amiből egyedül a „vidékfejlesztési együttműködések a Kárpát‐medencei határon túli magyarsággal program érinti a megyét. A Nemzeti Környezetvédelmi Programot 2009‐ben fogadták el, mely az ország fenntartható fejlődési pályára való állását igyekszik elősegíteni, a környezeti szempontok és összefüggések megjelenítésével, a társadalmi és gazdasági lehetőségekkel összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával. A dokumentum hatása hosszabb időre terjed ki a szerzők szerint, ezért céljait a 2014‐2020‐as időszakra vonatkozóan is érdemes értelmezni. Átfogó célterületek: •A települési élet‐ és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése; •Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; •A fenntartható életmód termelés és fogyasztás elősegítése Akcióprogramok: •Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; •Éghajlatváltozás (felkészülés az éghajlatváltozásra, üvegházhatású gázok csökkentése); •Környezeti egészség (vízminőséggel, élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban); •Települési környezetminőség (települések levegőminőségének javítása, zajterhelés csökkentése, környezetkímélő közlekedési fejlesztések stb.) •Biológiai sokféleség megőrzése, természet‐ és tájvédelem; •Fenntartható terület‐ és földhasználat; •Vízvédelem, hulladékgazdálkodás, környezetbiztonság Fontos kiemelni, hogy az elmúlt években további számos nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentum, szakpolitikai stratégiai tervdokumentum készült a fentieken túl (pl. Nemzeti Energiastratégia stb.), melyek összefogla‐ lóját az 5.2.2.b melléklet tartalmazza.


141


5.3. SZOMSZÉDOS TÉRSÉG, KIEMELT TÉRSÉG KONCEPCIÓI, PROGRAMJAI A 2014‐2020 közötti időszakra figyelemmel az Európai Unió Duna Régió Stratégiát javasolt kiemelni. A Duna vízgyűjtő területéhez tartozó régiók és országok fejlesztési stratégiáját és akciótervét az érintett országok 2011‐ben fogadták el. Érintett országok: Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország (Baden‐Württemberg és Bajorország), Románia, Szlovákia, Szlovénia, valamint Horvátország, Szerbia, Bosznia‐Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukraj‐ na. A Stratégiában megfogalmazódik a gazdasági és életszínvonalbeli egyenlőtlenségek mérséklése, a kutatást szolgáló beruházások növelése. A Duna az egyik fontos közlekedési útvonallá is válhat (Helsinki folyosó), ezért cél, hogy 2020‐ig 20%‐kal növekedjen a dunai teherszállítás nagysága. Emellett célként fogalmazza meg a vasúti, közúti közlekedés javí‐ tását is. Kiemelt figyelmet fordít a régió energiapiacainak összekapcsolására, mellyel elkerülhetők az ellátási zavarok (főként a téli időszakokban). A célok szerint mérsékelni kell a környezetszennyezéseket új szennyvíztisztító telepek építésével, valamint a műtrágya mennyiségének visszaszorításával, így csökkenhet a folyó terhelése. A stratégia java‐ solja az ökotechnológiák elterjedésének térnyerését, mely elősegíti a biológiai sokféleség védelmét. Komárom‐ Esztergom megye területrendezési tervének intézkedései három intézkedést fogalmaz meg a stratégiával összefüg‐ gésben. Kiemelten foglalkozik a közlekedési kapcsolatokkal összefüggő teendőkkel, továbbá javasolja a szomszédos szlovákiai megyékkel közös Duna menti térség integrált fejlesztési programjának elkészítését. Az intézkedések javasla‐ tot tesznek arra, hogy az integrált fejlesztési programban milyen szempontokat kell kiemelten kezelni, melyek a 2010‐ ben elfogadott határon túli együttműködési stratégiában is jól alkalmazhatók. A megyei területfejlesztési koncepciók készítése egy időben zajlik a Komárom‐Esztergom megyei terv készítésével, így a fejlesztési elképzelések is csak most formálódnak. Az elkészült területrendezési tervek számos információt tartal‐ maznak a tervezett infrastrukturális elképzelésekről, melyeket a következő fejezet mutat be részletesen. Az OFTK munkaanyaga előzetesen felsorolja a megyék fejlesztési igényeit. Ezek közül a főbb kapcsolódási pontokat emeljük ki. FEJÉR MEGYE:  A Győr‐Tatabánya‐Komárom‐Mór‐Székesfehérvár‐Dunaújváros‐Paks‐Kecskemét ipari / logisztikai nagyklaszterek közötti közlekedési hálózatok kialakítása.  Termőföld és ivóvízkincs védelem; Velencei‐tó, Séd‐Gaja‐Nádor rendszer revitalizációja, részvétel a Duna Stratégi‐ ában; természeti értékek megóvása.  A két megyei jogú város felsőfokú oktatási színvonalának és bázisainak megtartása, ill. Székesfehérváron a műszaki képzés választékának kiszélesítése.  Integrált megyei turisztikai fejlesztések, a Nemzeti Emlékhely méltó kialakítása. A Fejér megye fontosnak tartja a megyehatárokon átnyúló fejletlen térségek felzárkóztatását, utalva itt a bicskei, móri és kisbéri kistérségekre (közösségi közlekedés, a tározók kiépítése, a bányaművelési és megújuló energetikai ügyek, összekötő utak, kerékpárutak, egyházi turizmus kérdéskörei). A megye tervezi egy Közép‐Duna‐völgyi együttműködés létrehozását öt megye, két nagyváros és több település részvételével. Fontosnak tartják a megyehatáron átnyúló tele‐ pülésközi összekötő utak sűrítését (Csabdi‐Gyermely, Nagyveleg‐Aka, Nagyveleg‐Súr). Fejér megye számára is fontos a Komáromi Duna‐híd megépítése, a 13‐81. sz. főút fejlesztése, kiemelik továbbá a közlekedési és ipari klaszter Székes‐ fehérvár‐Dunaújváros‐Kecskemét tengellyel való összekötésének fontosságát, a fő vasútvonalak korszerűsítését. GYŐR‐MOSON‐SOPRON MEGYE:  A gazdaság szerkezetének és feltételeinek javítása: helyi gazdaságfejlesztés, helyi innovációk támogatása; KKV‐k fejlesztése; turizmusfejlesztés, a mezőgazdasági termelés feltételeinek javítása, élelmiszerfeldolgozó‐ipar újra‐ élesztése, a táji, környezeti szempontok figyelembevételével.  A megyén áthaladó TEN‐T közlekedési korridorok (közutak, vasutak, Duna), valamint ezek csomópontjai (logisztikai központok, kikötők) és a kapcsolódó hálózat fejlesztése.  A multi‐ és interregionális kapcsolatok erősítése: szorosabb együttműködés a nagyvárosi terekben (Bécs‐Pozsony‐ Győr); a megye‐ és országhatáron átnyúló együttműködések fokozása; az európai területi együttműködési csopor‐ tosulások (EGTC‐k) kiterjesztése.  A megye periférikus térségeinek felzárkóztatása.

142


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Győr‐Moson‐Sopron megye véleményében kiemelte, hogy sűríteni szükséges a megyehatárt átlépő településközi úthá‐ lózatot (pl. Tárkány‐Rétalap, Bársonyos‐Táp), ki kell építeni a Duna menti kerékpárút Komárom és Győr közötti hiányzó szakaszait, a Dunára alapozható fejlesztéseket (vízi turisztika, kishajózás, kikötők stb.). Javasolják továbbá a Pápa‐ Kisbér vasútvonal ismételt üzembe helyezését, valamint a térszerkezetileg jelentős Kisbér‐Győr vasútvonal megépíté‐ séért való lobbizást. PEST MEGYE:  Az infrastrukturális ellátottság javítása, az agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése, P+R parkolók építése, a hiányzó települési és haránt irányú összekötő utak megépítése, a leromlott utak felújítása, az M0 körgyűrű befeje‐ zése, kerékpárút hálózat fejlesztés, felszíni vízelvezető rendszerek megépítése. VESZPRÉM MEGYE:  A megye határain túlnyúló egészségügyi szolgáltatások fejlesztése.  A kasztvíz ivóvízforrás védelmének fejlesztésével a környezet minőségének javítása és a Balaton védelmének növe‐ lése  A városok térségszervező szerepköreinek élénkítése, kooperálás; az aprófalvas és perifériális térségek komplex fejlesztése a népességmegtartás érdekében.

5.4. TERÜLETRENDEZÉSI TERVEK TÉRSÉGET ÉRINTŐ VONATKOZÁSAI 5.4.1 ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV Az Országos Területrendezési Terv meghatározza az ország tervezett szerkezetét (térségi területfelhasználás, műszaki infrastruktúra hálózatok, egyedi építmények), az övezeti rendszert, valamint az ezekre vonatkozó szabályokat. A terv (a koncepciót is meghaladó) nagytávra készült, és csak nyomvonalakat, területbiztosítást határoz meg, költ‐ ségeket, időbeli ütemezést nem rendeltek a különböző fejlesztési elképzelésekhez. A tervet az ország területren‐ dezési tervéről szóló 2003. évi XXVI törvénnyel (röviden: OTrT) fogadta el a parlament, 2008. júniusában pedig megtörtént a módosítása is. A módosítással a térségi területfelhasználások lehatárolásának pontosítása mellett 5.4.1.1. ábra: Az ország szerkezeti terve megjelent a vegyes területfelhasználású térség meghatá‐ rozása, mely olyan területeket jelöl, ahol sem a mezőgazdasági, sem az erdőterület felhasználás nem domináns, ha‐ nem a mozaikos szerkezetű területhasználatok jelennek meg.


143


5.4.1.2. ábra: A megyét érintő országos övezetek

144


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK A módosítással a következő szerkezeti elemek és egyedi építmények változtak meg. A gyorsforgalmi utak tekintetében jelentős változás, hogy betervezésre került az M6‐os északra, Esztergom felé vezető folytatása (M11), mely az észak‐ déli (V/C folyosó) jelentős elemévé válhat. A megyei tervből kikerült a 13. sz. és 81. sz. főút gyorsforgalmi úttá való fejlesztése, ugyanakkor módosult Komárom elkerülése: a keleti helyett a nyugati elkerülés szerepel a tervben. Új főúti kapcsolatként bekerült a tervbe a Tatabánya és Székesfehérvár közvetlen kapcsolatát elősegítő nyomvonal Fejér me‐ gye felé. Módosult a nagysebességű vasút nyomvonala is, Oroszlánytól északabbra helyezték át. Új elemként beterve‐ zésre került a Vértesi országos jelentőségű kerékpárút. Egyedi építmények között meg kell említeni, hogy bekerült az Almásfüzitőn tervezett gázerőmű és a kapcsolódó energiahálózati elemek. Az övezeti rendszert tekintve számos módosítás, változtatás történt. A módosítással törölték a kiemelten fontos érzé‐ keny természeti terület országos övezetét. A többi övezetet a módosítás esetenként névváltoztatás mellett megtartot‐ ta, ugyanakkor több ágazati jellegű új övezet is megjelent a tervben. Új országos övezetként került bevezetésre a kivá‐ ló termőhelyi adottságú erdőterület, az országos jelentőségű tájképvédelmi terület, a kulturális örökség szempontjá‐ ból kiemelten kezelendő terület, az ásványi nyersanyag gazdálkodási terület, az együtt tervezhető térségek övezete és a kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület övezete. Az OTrT‐t az előírások szerint 5 évente felül kell vizsgálni. Ez 2013‐ban válik aktuálissá, ezért már megkezdődött a terü‐ letrendezési terv módosításának előkészítése. 5.4.2 KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE (25/2005. (IX. 29.) SZ. ÖNK. RENDELET) Komárom‐Esztergom megye területrendezési tervének módosítását a 25/2011 (XII. 15.) sz. önkormányzati rendelettel fogadta el a Közgyűlés 2011 decemberében. Az OTrT módosított szerkezeti elemeit, övezeteit kötelezően át kellett vezetni a megyei területrendezési tervbe, az országos jelentőségű elemek korrekciója csak szűk határok között mo‐ zoghat. A korábbi ésszerű – a megyei érdekeket szem előtt tartó szabályozás alapján a 2011‐ig hatályban lévő tervben már betervezésre került számos olyan elem is, amit az OTrT nem tartalmazott a módosítása előtt (pl. M11, komáromi nyugati elkerülő, Tatabánya‐Mór főúti kapcsolat). A szükséges pontosítások megtörténtek e nyomvonalakban, az OTrT‐hez képest a jogszabályok adta kereteken belül annyi pontosítás történt az új főúti kapcsolatok esetén, hogy a települési elkerülő szakaszok is bekerültek a tervbe (pl. Környe, Császár, Bokod, Vérteskethely). A térségi mellékúthá‐ lózat esetén ki kell emelni az 1. sz. főút elkerülőjének alternatíváját, mely tulajdonképpen Tata, Tatabánya, Környe ipari és logisztikai területeinek kedvezőbb feltárását teheti lehetővé. Ez az új változat nagyobb fejlesztési lehetősége‐ ket jelent. A terv továbbra is tartalmazza a 11. sz. főút pilismaróti elkerülését (a dömösi mellett), melynek kiépítése a váci Duna híd megépítésével és forgalomnövelő hatásával válik szükségessé. A területrendezési terv továbbra is tar‐ talmazza a tervezett vasúti kapcsolatokat a vasúti mellékvonalakon, mely kiegészült az Esztergom‐Párkány tervezett vasúti kapcsolattal. A megyei területrendezési tervbe bekerültek a meglévő és tervezett szélerőmű parkok, melyek hozzájárulhatnak a megújuló energia arányának növeléséhez. A jogszabályi módosítások adta lehetőségeknek megfelelően bevezetésre került a vegyes területfelhasználású térség, valamint az építmények által igénybe vett térség területfelhasználás. A vegyes területfelhasználású térség jelentősé‐ ge az előbbiekben már bemutatásra került, elsősorban a hagyományos, mozaikos tájszerkezettel rendelkező dombvi‐ déki, és hegyvidéki medencék területein, valamint a Duna mentén került lehatárolásra az OTrT‐hez képest nagyobb mértékben, ezzel is megőrizve a már kialakult változatos területfelhasználást.


145


5.4.2.1. ábra: Térségi szerkezeti terv (Forrás: Komárom‐Esztergom Megye Területrendezési Terve)

146



5.4.2.2. ábra Komárom‐Esztergom Megye Területrendezési Terve, A megyét érintő országos övezetek


147


5.4.2.3. ábra: Komárom‐Esztergom Megye Területrendezési Terve, sajátos megyei térségek

148



5.4.2.4. ábra: Komárom‐Esztergom Megye Területrendezési Terve, Intézkedési tervlapok.

Új megyei és térségi övezetként került bevezetésre az erdőtelepítésre alkalmas terület. Megszüntette ugyanakkor a törvénymódosítás a katasztrófavédelmi területet. Az ökológiai folyosó övezetét, az európai uniós gyakorlathoz igazítva kell a megyei terv módosítása során magterületre, pufferterületre és ökológiai folyosóra tagolni az erre kijelölt adat‐ szolgáltatók adatai alapján. A módosított OTrT‐ben kijelölt kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő területet a megyei tervben világörökség és világörökség‐várományos területekre (Limes), valamint történeti település területekre kellett tagolni, szintén a jogszabályban előírt adatszolgáltatással összhangban. A megyei területrendezési terv fontos részei a határozattal elfogadott ajánlások, sajátos megyei térségek és intéz‐ kedések. Az ajánlások olyan „kvázi” szabályokat tartalmaznak ajánlásként megfogalmazva, melyekről a megye rende‐ letet alkotna, ha lenne rá lehetőség. Az ajánlásokon keresztül lehetősége van a megyének arra, hogy a településeket a térségi érdekek érvényesítésére ösztönözze. A sajátos megyei térségek esetén megkülönböztetünk struktúraterv jelle‐ gűeket (pl. városhálózat‐ és turizmusfejlesztéssel, szélerőmű elhelyezéssel stb. összefüggők) és jogszabályalapúakat (NATURA 2000 területek, nitrátérzékeny területek). Az előbbiek a megye területi struktúráját, a társadalmi‐gazdasági fejlesztési célok megvalósulását szolgálja, az utóbbi viszont a településrendezési tervezés során még figyelembe veen‐ dő jogszabályokra hívja fel a figyelmet. Az intézkedések a megyei területrendezési tervben foglaltak érvényesítéséhez szükséges konkrét feladatokat határoznak meg. Érdemes megemlíteni, hogy 1997‐ben elkészült a Velencei‐tó Vértes kiemelt térség területrendezési tervének prog‐ ram változata, mely a megyében nyolc települést érintett. A területrendezési terv főbb irányelvei a hagyományos tájszerkezet védelme, a táj fenntartható fejlesztése, valamint az Oroszlány térségében tájrehabilitációra kijelölt terüle‐ tek újrahasznosítására ad javaslatot. A terv csak program szintig jutott el, törvényerőre nem emelkedett. A megyével közvetlenül határos a budapesti agglomeráció, mely kiemelt térségre területrendezési terv készült (2005. évi LXIV törvény). A terv módosítása 2011‐ben történt meg, Komárom‐Esztergom megye területrendezési terve figye‐ lembe vette a csatlakozó pontoknál a törvény javaslatait.


149

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 5.4.3 SZOMSZÉDOS MEGYÉK TERÜLETRENDEZÉSI TERVE Győr‐Moson‐Sopron megye területrendezési tervét 2010 végén fogadta el a megyei közgyűlés. Mindkét megye terü‐ letrendezési terve tartalmazza a kötelezően ábrázolandó közlekedési elemeket (főutak, gyorsforgalmi utak, nagyse‐ bességű vasútvonal), valamint mindkét megye érdekét szolgáló térségi mellékutakat, térségi kerékpárutakat. Győr‐ Moson‐Sopron megye terve ezeken túlmenően betervezte a Kisbér‐Győr vasútvonalat is, mely a meglévő Székesfehér‐ vár‐Kisbér vasúttal (követve a 81. sz. főút nyomvonalát) javíthatja a nagyobb térség közlekedési kapcsolatát. Veszprém megyével a legrövidebb hosszon érintkezik Komárom‐Esztergom megye. Területrendezési tervét 2011‐ben fogadta el a Közgyűlés. A két megye a Bakonyalja térségében érintkezik egymással, ahol a kisbéri térség belső elzártsá‐ gának oldását segítheti a Bakonysárkány‐Súr‐Bakonyoszlop közötti kapcsolat Csatka és Bakonyoszlop megye közötti szakaszának kiépítése. Fejér megyével a leghosszabb szakaszon érintkezik a megye. A 2009‐től hatályos tervdokumentum rögzíti a legfonto‐ sabb közös infrastrukturális elképzeléseket, így a Székesfehérvár‐Tatabánya vasúti, valamint közúti kapcsolatot, Csab‐ di‐Gyermely, Nagyveleg‐Aka, Nagyveleg‐Súr településközi kapcsolatot. A Budapesti agglomeráció területrendezési tervét 2011 közepén fogadta el a parlament. A releváns és tervezett gyorsforgalmi (M10, M11) úti kapcsolatokat mindkét terv ábrázolja, továbbá a Komárom‐Esztergom megye terve az agglomeráció minden fejlesztési javaslatát figyelembe vette (térségi mellékút, térségi kerékpárút). Komárom‐ Esztergom megye területén továbbá két jelentős haránt irányú közúti kapcsolat található, melyek az M11‐es autópálya és csomópontjainak megépítését követően még inkább felértékelődnek. Ezeket következő a törvény módosításánál mindenképpen javasolt ábrázolni. ‐ Nyitra megye területi terve mind a komáromi nyugati, mind az esztergomi tervezett határkapcsolatot feltünteti, vi‐ szont az Esztergomnál áthaladó M11‐es gyorsforgalmi út folytatása nem gyorsforgalmi útként jelenik meg a szlovák tervben, mintegy jelezve, hogy a szomszéd ország az M2 irányában tervezi az V/C Helsinki folyosó kialakítását. A Nyitra megyei terv a nyugati határátlépési pont mellett rögzít egy keleti kapcsolatot is. Már jelentősen előrehaladott a nyuga‐ ti híd megépítésének előkészítése (várhatóan 2015‐ig megépül), még egy Duna híd Komárom keleti részénél nagy távlatban sem indokolt.

5.5. 20 EZER FELETTI VÁROSOK TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGFEJLESZTÉSI PROGRAMJAI, KONCEPCIÓI Komárom‐Esztergom megyében három 20 ezer főt meghaladó város található: Tatabánya, Tata és Esztergom. Ezen túlmenően van egy, a megyében jelentős szereppel bíró város, Komárom, amelynek lélekszáma csak (19.647 fő) meg‐ közelíti a 20 ezer főt, viszont érdemes bemutatni. Fejlesztési programjaikat a következőképpen lehet összefoglalni: Tatabánya Komárom‐Esztergom megye gazdasági központja, versenyképes, innovációt és befektetéseket támogató, családbarát város, egyben Pólus város is. Nemzetközi és regionális jelentősége főként a földrajzi elhelyezkedéséből adódóan kihasznált ipartelepítési potenciáljában rejlik. A város egyrészt a Bécs‐Budapest tengely, másrészt a térség‐ ben találkozó két nagy közlekedési folyosó mentén helyezkedik el, így Tatabánya európai és országos viszonylatban is jelentős forgalmi és térszerkezeti szerephez jut. Tatabánya nemcsak gazdasági, de a megye közigazgatási, kereskedel‐ mi és egészségügyi központja is. A szerteágazó gazdasági tevékenységhez kapcsolódóan a szakképzés kiemelt fontos‐ ságú területként, megyei jelentőséggel van jelen. Tatabánya az Integrált Városfejlesztési Stratégiájában a megújuló város célját tűzte ki, ennek főbb pillérei az alábbiakban foglalhatók össze: 

Dinamikus gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés – „A versenyképes városért”



A város fizikai és esztétikai állapotának javítása – „A megújuló városért”



Településfejlesztés, közlekedési kapcsolatok javítása – „ A fenntartható városért”



Az életminőség javítása, közszolgáltatások fejlesztése ‐ „A családbarát városért”

E pillérek magukban foglalják a gazdaságfejlesztést, az iparterületek és barnamezők rehabilitációját, kármentesítését, az oktatás, szakképzés, képzés rendszerének gazdasági szempontú fejlesztését, a városközpont és alközpontok funk‐

150


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK cióbővítő rehabilitációját, a roncsolt területek rekultivációját, a kapcsolódó környezetvédelmi intézkedéseket, az úthá‐ lózat fejlesztését, valamint a lakótelepek rehabilitációját, fejlesztését, a zöldterületek bővítését. Tatabánya az elmúlt évtizedben jelentősen és eredményesen alakította át gazdasági szerkezetét, szilárd gazdasági alapokon áll. Tata, egy növekedésre, specializációra alkalmas, fejlesztési potenciállal rendelkező város a megyében, ahol az innová‐ ciós fogadóképesség növelése, a turisztikai és kulturális versenyelőnyök kihasználása, a speciális táji adottságokra épülő idegenforgalmi funkció lehetőségeinek kihasználása a régióban meghatározható főbb szerepkörök. Fontos cél a gazdaság‐ és turizmusfejlesztés, a város gazdasági fejlesztésének kulcsa a turizmus fejlesztésében rejlik ugyanis. Ugyanakkor az iparnak is vannak hagyományai a városban. Van szakképzett munkaerő is, tehát a fejlődés másik mo‐ torja a városban az iparfejlesztés. Tatát érintő egyik legfontosabb feladat az innovációs fogadóképesség növelése és az innováción alapuló iparfejlesztés ösztönzése. További cél a lakóterületek bővítése, és a lakosság jobb ellátása a köz‐ szolgáltatások területén. Tata így a térség növekvő és vonzó városává válik, mind a földrajzi helyzet, a kiváló kulturális, történelmi és természeti adottságok, valamint az átgondolt és céltudatos városfejlesztési politika, a magánszférával és a civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés eredményeként. Esztergom város integrált városfejlesztési stratégiájának alapdokumentuma: A gyarapodás programja című település‐ fejlesztési, várospolitikai koncepció. Esztergom 2020‐ra egy jelentős magyar középvárossá válhat, amely a budapesti agglomeráció részeként számos, a fővárost kiegészítő funkciót el tud látni. A város fejlesztési terve az átfogó városi célkitűzések szinte mindegyikét érintik: a forum latinorum a városi szolgálta‐ tó, a campus strigoniensis az oktatási, képzési, a porta speciosa a turisztikai, a balneum reginae a wellness‐, sport‐ és szabadidőcentrumhoz kapcsolódó, a silva episcopi a rekreációs, az innocity pedig a kutatás‐fejlesztési és vállalkozásfej‐ lesztési funkciókat erősítő beavatkozásokat, akciókat tartalmazza. Ennek megfelelően:  forum strigoniensis: az ügyek intézésének, a városi polgárság találkozásának színtere, az egykori latinváros mintájá‐ ra, itt összpontosulnak azok az adminisztratív, kereskedelmi, idegenforgalmi funkciók, amelyek révén Esztergom visszanyerheti vonzáskörzeti szerepét;  campus strigonensis: az oktatási negyed a bazilika körül, ahol a közép‐ es felsőfokú oktatási intézmények es a kap‐ csolódó, a diákságot kiszolgáló funkciók nyernek elhelyezést, ezzel Esztergomnak a magyar nyelvterületen belüli súlyát is emelve;  porta speciosa: a város idegenforgalmi fogadótere, az „ékes kapu”; itt a turisztikai vendégforgalom fogadásának, orientálásának az eszközei kerülnek letelepítésre;  balneum reginae: az első magyar gőzfürdő alapítójára, Anna királynéra emlékezve elevenednek itt meg a XII. szá‐ zadra visszanyúló esztergomi fürdőváros hagyományai. A wellness‐, sport‐, szabadidő‐övezet kialakításával egyben a mai kor igényeinek is megfelelő, korszerű rekreációs térség is kialakul, emelve a város nemzetközi hírnevét;  silva episcopi: a szigeten, az érsekek egykori kertjében a zöldövezeti fejlesztések keretében arborétum es exkluzív szolgáltatásokat nyújtó, 5 csillagos szállodakomplexum létesül, ökológiailag helyreállítva a szigetet egykor kettésze‐ lő térséget;  innocity: a városnak a középkorban a magyar tudományosságban játszott szerepét felelevenítve a Labor MIM meg‐ szűnt gyáregységének helyén a high‐tech szakemberek számára épül lakónegyed, korszerű irodaépületekkel, ki‐ szolgáló infrastruktúrával, ezáltal Esztergomot újra a magyar tudás térképére helyezve. Komárom Város, középtávú városfejlesztési koncepciójában (2006‐2013) az alábbi átfogó célt határozta meg: élhe‐ tőbb város kialakítása, minőségi életfeltételek megteremtése. A város meg kívánja erősíteni szolgáltatási funkcióit, ehhez viszont szükséges megerősíteni a városnak a hazai és nemzetközi pozícióit egyaránt. Komárom számára elen‐ gedhetetlenül fontos tradícióinak megőrzése, valamint a komáromi identitástudat megerősítése. A gazdasági fejleszté‐ sek egyik alapja az, ha a város hosszú távon megteremti és javítja a nemzetközi tőke beáramlásához és tartós megte‐ lepedéséhez szükséges feltételeket és gazdasági környezetet. A komáromi ipari parkban multinacionális vállalatok jelentek meg. Kihívás azonban, hogy a NOKIA által bejelentett elbocsátásokat, a hazai, betelepülő vagy megjelenő kis‐ és középvállalkozások mennyiben tudják ellensúlyozni. A város középtávú stratégiai céljai:  Közlekedési, környezetvédelmi problémák kezelése, természeti környezet védelme, lehetőségek jobb kihasználása;  Innovatív vállalkozói infrastruktúra fenntartása, további kiépítése, valamint stabil és diverzifikált gazdasági struktú‐ ra kialakítása


151

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK     

Komárom kulturális szerepkörének megerősítése, szabadidős és sportolási lehetőség biztosítása Komárom nemzetközi, regionális, megyei és kistérségi szerepkörének erősítése Fenntartható turizmus kialakítása, Komárom turisztikai célterületté tétele Kiegyensúlyozott településszerkezet kialakítása, épített környezet védelme Gazdaság igényeihez illeszkedő humánerőforrás‐fejlesztés

A további városok fejlesztési szándékai a 5.5.a mellékletben, a közszféra, civilek fejlesztési szándékai a 5.5.b melléklet‐ ben, a községek fejlesztési szándékai a 5.5.c mellékletben található.

5.6. HATÁLYBAN LÉVŐ MEGYEI ÁGAZATI TERVEK, PROGRAMOK Jelenleg a következő ágazati tervek és dokumentumok vannak hatályban a megyében:  Komárom‐Esztergom megye II. Környezetvédelmi Programja, 2005‐2008  Komárom‐Esztergom megye zöldturizmus‐fejlesztési koncepciója és középtávú stratégiai programja (2000)  Komárom‐Esztergom megye agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai programja (1999)  Komárom‐Esztergom megye határon átnyúló együttműködéseinek stratégiai programja (2010)  Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja, 2007‐2013  Komárom‐Esztergom megye Idegenforgalmi stratégiája (2009‐2015)  Natúrparkok megvalósíthatósági tanulmánya (2003)  Településközi Úthálózatfejlesztési Terv (2004)  Tatabánya‐Oroszlány‐Pusztavám vasútvonal megvalósíthatósági vizsgálata (nyomvonalát a területrendezési terv tartalmazza) Az alábbiakban csak azokat a dokumentumokat emeljük ki, melyek 2014‐2020 közötti időszakot tekintve is aktuálisnak tekinthetők. Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési koncepciója 2007‐ben készült, és a 2007‐2013‐as ciklusra érvényes dokumentum. A koncepció a harmonikus, kiegyensúlyozott fejlődés jövőképére alapozva fogalmazta meg általános célként az életminőség javítását, a fenntartható és szolidáris fejlődést. A koncepcióban megfogalmazott célok, priori‐ tások és intézkedések igen általánosak, mindenre kiterjedőek, így jelen fázisban legfeljebb csak általánosan és nagyon közelítőleg lehet meghatározni a továbbvihető/fejlesztendő elemek körét. A helyzetelemzés eredményeinek figyelem‐ be vételével, valamint az Európa 2020 Stratégia és OFTK célrendszerével összhangban markánsan új alapokra kell helyezni a megye területfejlesztésének tervezését. A hatályos és 2007‐2013 időszakra érvényes koncepció célrendsze‐ rét az 5.6.b melléklet tartalmazza. A megye idegenforgalmi stratégiája 2009‐2014 időszakra szól. A fejlesztési dokumentum a korábbi stratégia felülvizs‐ gálatát jelenti. A megye középtávú turisztikai jövőképe szerint „a megyében hagyományokkal rendelkező, a térség karakteréhez illő, hosszútávon is piacképes turisztikai kínálati rendszer jön létre, jól körvonalazható, szegmentált ven‐ dégkör számára oly módon, hogy a turisták fogadása és kiszolgálása a megyében élők számára rendszeres, tervezhető megélhetést jelent.” Meghatározásra kerültek azok a feladatok, valamint konkrét programok és programhelyszínek, amelyek szükségesek e jövőkép eléréséhez. Ezek a következők: TDM szervezetek kialakításának elősegítése és műkö‐ désük összehangolása, látogatóközpontok kialakítása; információs és irányítórendszerek továbbfejlesztése, Duna‐parti kerékpár‐, lovas‐ és sétautak fejlesztése; strukturált szálláshely‐fejlesztés elősegítése; a települési környezet minősé‐ gének további javítása a környezettudatosság jegyében, a vonzó lakossági életkörülmények biztosítása, a látogatók komfortérzetének növelése; a kiemelt fontosságú és várhatóan nagy forgalmat vonzó turisztikai fogadó helyszínek környezetében lévő háttértelepülések feladatainak és turisztikai szerepének kidolgozása; ipari műemlékek fejlesztése, együttműködés segítése (Tatabánya, Oroszlány, Dorog); fesztiválok megyei‐térségi koordinációja és piacra vitele; te‐ matikus útvonalak fejlesztése (Mária‐út); a régióban rejlő turisztikai potenciál kiaknázása, a régiós szemlélet erősítése, konferenciák, rendezvények és képzés felhasználásával. A koncepcióban szereplő speciális célok közül mindenképpen ki kell emelni a nemzetközi kapcsolatok, a határon túli együttműködés fontosságát, melyet a megye továbbra is stratégiai szinten kezel (Komárom‐Esztergom megye hatá‐ ron átnyúló együttműködéseinek stratégiai programja), valamint erre ösztönöz a tavaly elfogadott Európai Régió Duna

152


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Stratégia is. Ehhez szorosan hozzátartozik a kapcsolatfejlesztés prioritása, és intézkedései (pl. kifejezetten az együtt‐ működés, Duna hidak megépítése), mivel ezzel számos lehetőség kiaknázható. Az örökségvezérelt környezetfejlesztés prioritását és intézkedéseit kell talán a legalaposabban felülvizsgálni, mert bár megjelennek azok a területek, melyek fejlesztése szükséges, de jobban kellene hangsúlyozniuk a komplexitást, valamint a védelem és fejlesztés (hasznosí‐ tás/hasznosíthatóság) egyensúlyát (pl. örökségvédelem, vízgazdálkodás, természetvédelem). A fenntartható gazdaság‐ fejlesztés hatályos koncepcióban lévő elemeinek többsége megjelenik számos friss nemzeti stratégiában és program‐ ban is, különösen a K+F, a kkv‐k, megújuló energiaforrások ösztönzése. Hangsúlyozzuk ugyanakkor, hogy csak a kon‐ cepció készítése során lehet konkrétan megvizsgálni, hogy használatának mely elemek vihetők át az új dokumentum‐ ba, és azok milyen módon épülnek be az új koncepció célrendszerébe. A határon átnyúló együttműködés feltétele valamennyi régió harmonikus fejlődésének, mivel az ebben rejlő lehetősé‐ gek új dimenziókat nyithatnak meg az ott élők számára. Ezzel foglalható össze Komárom‐Esztergom megye határon átnyúló együttműködéseinek stratégiai programja. A dokumentum megfogalmazása szerint „Komárom‐Esztergom megye és a Nyitrai kerület (Nitriansky kraj) szélesebb határsávjában fekvő térség „helyét” is együttesen értelmezve kell megtalálni az összeurópai fejlődési térben”. A stratégia legfontosabb célkitűzése, hogy a megye mintaértékű, proaktív szereplőjévé váljon a magyar‐szlovák határon átnyúló fejlesztéseknek. Ehhez szükséges a határon átvezető hálózati infrastruktúra fejlesztésének segítése, a határon átnyúló gazdasági, társadalmi és intézményi együttműködé‐ sek támogatása. Az együttműködésnek a szükségességét különösen megerősíti a 2011‐ben elfogadott Duna Régió Stratégia, melyhez hazánk is csatlakozott, valamint a területrendezési tervben elhatározott „fizikai” kapcsolatok kiépí‐ tésének igénye is. Az intézkedések a stratégiai célnak megfelelően az intézményfejlesztés, közlekedésfejlesztés, gazda‐ ságfejlesztés, társadalmi együttműködés fejlesztése köré rendeződnek. A célokat és az intézkedéseket (célpiramis) az 5.6.a melléklet foglalja össze. A megyében hat kistérség található, melyek korábban elkészítették területfejlesztési dokumentumaikat. E dokumen‐ tumok jelentős része még az elmúlt évtized közepén készültek, és a 2007‐2013‐as ciklushoz igazodva határozták meg a célokat és a fejlesztési irányokat (a KDOP‐hoz hasonlóan). A 2014‐2020‐as ciklus fejlesztési céljai az Európa 2020 Stra‐ tégia megalkotásával (lásd korábban) új alapokra helyeződtek. Ennek megfelelően a kistérségek területfejlesztési célja‐ it és elképzeléseit is újra kell(ene) hangolni. Jelenleg ugyanakkor kérdéses a kistérségi társulások további léte, szerepe.

5.7.

A TERVEZÉST ÉRINTŐ EGYÉB JOGSZABÁLYOK

5.7.1 A TÉRSÉGET ÉRINTŐ KÖRNYEZET‐ ÉS TERMÉSZETVÉDELEMMEL, TÁJVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ SZABÁLYOZÁSOK KÖRNYEZETVÉDELEM A térséget érintő környezetvédelem, természetvédelem és tájvédelem főbb szabályait a korábbi fejezetek (Természet‐ és tájvédelem, Környezeti elemek állapota) már részletesen bemutatták. Ebben a fejezetben csak felsorolásképpen kerülnek megismétlésre a jogszabályok, illetve újabbakkal kerülnek kiegészítésre, melyek a térségi szintű területfej‐ lesztéshez szorosan kapcsolódnak: A környezet védelmét a Környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény határozza meg. A törvény célja (kötv. 1. § (1) bek. alapján) az ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet egészének, valamint elemeinek és folyamatainak magas szintű, összehangolt védelme, a fenntartható fejlődés biztosí‐ tása. Alaptörvény, mely meghatározza a környezeti elemek körét és védelmükre vonatkozó általános szabályokat, a környezetvédelmi felelősséget, a környezetvédelmi igazgatást, a helyi önkormányzatok környezetvédelmi feladatait, illetve a környezet védelmének alapfeltételeit. Egyúttal felhatalmazást ad a kormánynak és a minisztereknek, hogy egyes részletesebben szabályozandó területekkel kapcsolatban (határértékek, kár mértékének megállapítása stb.) rendeletet alkossanak. A területfejlesztést közvetlenül érintő jogszabályok a következők, melyeket az egyes települé‐ sek fejlesztései során is javasolt figyelembe venni:


153

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK  Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I. 11.) Korm. rendelet  •Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, Espooban, 1991. február 26. napján elfogadott egyezményhez kapcsolódó, a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló, Kijevben, 2003. május 21‐én elfogadott jegy‐ zőkönyv kihirdetéséről szóló 132/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet.  1994. évi LV. törvény a termőföldről  2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről  a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II.7.) Korm. rendelet  a légszennyezettségi határértékekről, a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 14/2001. (V.9.) KöM‐EüM‐FVM rendelet  a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KVvM rendelet  a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet  a zaj‐ és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III.22.) KöM‐EüM rendelet;  felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet (módosította a 92/2007. (IV.26.) Korm. rendelet és a 302/2008. (XII.17.) Korm. rendelet)  a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területen lévő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KVvM rendelet  1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról  felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.1.) Korm. rendelet  vízgyűjtő‐gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet  vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezés elleni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet  (megjegyzés: a megfelelő területhasználat érdekében a hatályos MTrT ajánlásokat fogalmaz meg az érintett tele‐ pülésekkel kapcsolatban.)  240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtő‐ területük kijelöléséről (módosította a 93/2007. (IV.26.) Korm. rendelet és a 307/2010. (XII.23.) Korm. rendelet)  szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának szabályairól és kezeléséről szóló 50/2001 (IV.3.) Korm. rendelet  a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásáról szóló 28/2004. (XII.25.) KVvM rendelet  (Megjegyzés: a 2. számú melléklete meghatározza az érintett településeket a Tisza‐tó vízgyűjtőterületén, az Alcsi, a Fegyverneki, a Tiszabői, a Gólyi, a Fekevárosi és a Tiszasülyi Holt‐Tisza vízgyűjtőterületein)  a használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó szabályokról szóló 27/2005. (XII.7.) KVvM rende‐ let  Felszín alatti víz és földtani közeg információs rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló 18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet  az ivóvíz minőségi követelményeiről szóló 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet  123/1997. (VII. 18.) Kormányrendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi léte‐ sítmények védelméről  10/2000. (VI.2.) KöM‐EüM‐FVM‐KHVM együttes rendelet a felszín alatti víz és földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről  a földtani közeg és a felszín alatti vízszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennye‐ zések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KöM‐EüM‐FVM‐KHVM együttes rendelet  a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet  a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és ‐tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II.27.) Korm. ren‐ delet (módosította a 30/2006. (II.8.) Korm. rendelet)  a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és ‐tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet  a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII tv. (módosította a 2012. évi XXVIII. törvény)  a területi hulladékgazdálkodási tervekről szóló 15/2003. (XI.7.) KvVM rendelet

154


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK     

  

a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről szóló 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékokról szóló 98/2001 (VI. 15. ) Korm. rendelet a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rende‐ let a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986. (II. 21.) ÉVM‐EüM együttes rendelet (módosította a 4/1988. (VII. 22.) ÉVM‐EüM együttes rendelet és a 383/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet) a hulladéklerakás, valamint hulladéklerakók lerakásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM‐KVvM rendelet

TERMÉSZETVÉDELEM ÉS TÁJVÉDELEM Alaptörvénynek tekinthető a természet védelméről szóló 1996. évi LIII törvény, melynek célja: a) a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme, megismerésének és fenntartható használatának elősegítése, továbbá a társadalom egészséges, esztétikus természet iránti igényének kielégítése; b) a természetvédelem hagyományainak megóvása, eredményeinek továbbfejlesztése, a természeti értékek és terüle‐ tek kiemelt oltalma, megőrzése, fenntartása és fejlesztése. Ez a törvény határozza meg a tájvédelemmel, élőhelyek védelmével kapcsolatos általános szabályokat, a természeti területekkel kapcsolatos szabályokat, a természet védelmének tervezési és szervezeti rendszerét, az eljárásjog szabá‐ lyait és szankcióit. Az OTrT a tájkép védelme érdekében korlátozásokat fogalmaz meg az érintett települések terület‐ felhasználására. A továbbiakban felsorolásra kerülnek a védett természeti területeket érintő jogszabályok:  Az érzékeny természeti területekre vonatkozó szabályokról szóló 2/2002. (I.23.) KöM‐FVM együttes rendelet  Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rende‐ let  A NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól szóló 269/2007. (X.18.) Korm. rendelet  Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet  A Duna‐Ipoly Nemzeti Park létesítéséről szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet  A Gerecsei Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánítását elrendelő 15/1977. OTvH határozat és a védettség fenntartásá‐ ról szóló 129/2007 (XII. 27.) KvVM rendelet  a Vértesi Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításáról szóló 19/1976. OTvH határozat, és a védettség fenntartásáról szóló 146/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet  A Dunaalmási Kőfejtők Természetvédelmi terület védetté nyilvánításáról szóló 17/1997. OTvH határozat és a vé‐ dettség fenntartásáról rendelkező 47/2007. (X.18.) KvVM rendelet  a Tatai Kálvária‐domb Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításáról szóló 1225/1958. OTvH határozat, és a védettség fenntartásáról szóló 77/2007. (X. 18.) KvVM rendelet  a Vértesszőlősi előember‐telep Természetvédelmi Terület védetté nyilvánításáról szóló 12/1976. OTvH határozat, és a védettség fenntartásáról szóló 84/2007. (X. 18.) KvVM rendelet Megemlítendő még az országos területrendezési terv és a megyei területrendezési terv (lásd 5.4 fejezet), melyek meghatározzák a tájképvédelmi területek övezetét (országos és térségi jelentőségűeket). A OTrT mind az ökológiai hálózat területeire, mind a tájképvédelmi övezet területeire számos területrendezéssel, településrendezéssel össze‐ függő előírást tartalmaz.


155

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 5.7.2 EGYÉB JOGSZABÁLYOK A területfejlesztést és területrendezést alapvetően a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény határozza meg. A tervezés során a tartalmi követelményeket meghatározó 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet mellett figyelembe kell venni a korábban már bemutatott országos és megyei területrendezési terv elhatározásait. A településeknek ezekkel az elhatározásokkal kell összhangba hozniuk helyi fejlesztési elképzeléseiket, melyek konkrét területi kiterjedéssel a településrendezési tervekben jelennek meg. A tervezési hierarchiában a legrészletesebb terv a települési szabályozási terv, melyet a települések önkormányzati rendelettel fogadnak el. Ennek alapja az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló LXXIII. Tv. illetve a településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Kormányrendelet (röviden: OTÉK). E tervfajta összegzi a települést érintő összes olyan jogszabályt, mely a beruházások funkcionális elhelyezésére hatással lehet. Fő feladata természetesen az építmény elhelyezés, és kialakítás szabályozása. A tervezett létesítmények elhelyezése előtt le kell folytatni az építési engedélyezési eljárást, me‐ lyet együttesen a 37/2007. (XII. 13.) ÖTM rendelet, valamint a 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet határoz meg. Ezek a jogszabályok határozzák meg az építésügyi hatósági eljárást, valamint a telekalakítási és az építészeti‐műszaki dokumen‐ tációk részletes tartalmát is. Az fejlesztések kivitelezéséhez szükség lehet telekalakítások végre hajtására (85/2000. (XI. 8.) FVM rendelet). Az új fejlesztési területek beépítése előtt szükség lehet megelőző régészeti feltárás elvégzésére a Kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kövt.) alapján, amennyiben a terület érintett. Ez egyrészt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központjából beszerezhető adatszolgáltatásból, vagy a településrendezési tervekhez készítendő örökségvédelmi hatástanulmány alapján ismerhető meg. Konkrét létesítmény elhelyezés előtt a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást kell lefolytatni a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján. Védett értékek újrahasznosításakor lehet fontos, hogy speciális szabályok vonatkoznak a műemlékekre, melyeket a Kövt. határoz meg.

156



6. A TERVEZÉSI FOLYAMAT PARTNERSÉGI TERVE A Partnerség fejezet részletes bemutatását külön dokumentum tartalmazza. Ennek rövid összefoglalója az alábbiakban olvasható. A partnerség az Európai Unió területfejlesztési gyakorlatában a területfejlesztés szereplői által közösen meghozott döntéseket, a döntések közös végrehajtását, a végrehajtás közös irányítását és ellenőrzését és a döntések követ‐ kezményeinek közös vállalását jelenti. A partnerségnek ez a klasszikus értelmezése a megyei területfejlesztési kon‐ cepciók tervezése esetében nem valósítható meg, csak a részvételi tervezés, mert a koncepció jóváhagyását a jogsza‐ bályok kizárólag a megyei közgyűlés hatáskörébe utalják. A részvételi tervezés egy kommunikációs folyamatként ér‐ telmezhető a döntéshozó és a különféle érdek‐ és értékközösségek illetve képviselőik között. A tájékoztatáson túl célja a döntéshozó tájékozódása, információgyűjtése, a közös tervezés, gondolatgenerálás, az elkészült munkaanyagok, munkafázisok véleményezése, a tervi tartalmak koordinációja. A területfejlesztési tervezés szervezeti keretei részben jogszabályilag rendezettek (1996. évi XXI. tv.), részben kor‐ mányzati szinten kialakított, részben pedig a megyék egyedi döntése szerint alakítható. A részvételi tervezés központi intézménye az Országos Területfejlesztési Tanács, melyben a megyei elnökök szavazati joggal rendelkeznek. A Tanács döntés‐előkészítő, javaslattevő, véleményezési és koordinációs jogokkal rendelkezik. Tájékoztatási célt szolgál az ún. megyei területfejlesztési fórum. A tervezésben fontos új szereplője a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal, mely az or‐ szágos tervek kidolgozása mellett támogatást nyújt a megyei tervezéshez is. A döntéshozás intézményei elsősorban az Országgyűlés, a Kormány, valamint a minisztériumok. JOGSZABÁLY SZERINTI RÉSZTVEVŐK Területi szintű szereplő a regionális területfejlesztési konzultációs fórum, melynek tagjai a régió részét képező me‐ gyék közgyűlési elnökei. A térségi fejlesztési tanácsok tagjai a megyei közgyűlések elnökei továbbá az érintett megyei közgyűlések egy‐egy képviselője. A megyei területfejlesztési konzultációs fórum tagjai – a törvénnyel összhangban – a megyei közgyűlés és a megyei jogú város Tatabánya közgyűléseinek egy‐egy tagja. Az önkormányzatok által létrehoz‐ hatók területfejlesztési önkormányzati társulások. A területfejlesztés további szereplői az államigazgatási szervek, melyek elsősorban adatgazdaként, hatóságként, egyes esetekben szakmai segítségnyújtóként érintettek a tervezésben (218/2009. (X. 6.) kormányrendelet). A RÉSZVÉTELI TERVEZÉS MEGYE SAJÁT HATÁSKÖRÉBEN KIALAKÍTOTT SZERVEZETI RENDSZERE ÉS MŰKÖDÉSE A megye a részvételi tervezés öt különböző szintjét különbözteti meg, melyek a következők: 1. tájékoztatás, 2. tájé‐ koztatás és információgyűjtés 3. közös tervezés 4. véleményezés, konzultáció 5. koordináció. A Partnerségi terv rész‐ letesen meghatározza, hogy mely területfejlesztési szereplők, mely tervezési fázisban, milyen szinten kerülnek bevo‐ násra. Meghatározza továbbá a részvételi folyamat nyomon követésének és a részvételi folyamat tervbe történő beépítésének módszereit, technikáit. A megyén belüli szervezeti‐intézményi rendszernek egyrészt illeszkednie kell a magasabb rendű rendszerekhez és a jogszabályban megadott keretekhez, másrészt biztosítania kell a megfelelő szakszerűséget, végezetül megfelelő legi‐ timitással kell rendelkeznie mind a magasabb, mind az alsóbb szintek felé. Komárom‐Esztergom megye területfejlesztési koncepciójának irányító‐döntéselőkészítő szervezete – a funkciójában a megszűnt térségi területfejlesztési tanácsokhoz hasonló, összetételében viszont attól eltérően valódi széleskörű rész‐ vételen alapuló – Terület‐és Vidékfejlesztési Kollégium (továbbiakban TEVIK), melynek tagjairól és szervezeti‐ működési szabályairól a megyei közgyűlés határozott. A TEVIK elnöke a Komárom‐Esztergom megyei Közgyűlés elnöke, alelnök Tatabánya MJV polgármestere. Tagjai a KEM Kormányhivatal vezetője és delegáltjai mellett a vállalkozói kama‐ rák és szervezetek, intézményfenntartó szervezetek, szakmai kamarák, EDUTUS Főiskola, kistérségi társulások és LEADER csoportok vezetői, regionális fejlesztési ügynökség delegáltja. A TEVIK térségi és tematikus szakbizottságokat (műhelyeket) hoz létre. A térségi szakbizottságok a megye egy‐egy sajá‐ tos térségéhez kötődnek, melyek határairól a TEVIK 2012. november 20‐án döntött: Tatabánya‐Komárom‐Oroszlány‐


157

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK Tata városhálózati csomópont, Duna mente, Agglomerációs térség, Pilis‐Gerecse, Kisalföld és Bakonyalja, valamint a városok műhelye szakbizottságok. A térségi szakbizottságok területei átfedik egymást, több település két, akár három műhelyben is érintett. A térségi szakbizottságok kijelölése igazodik a területfejlesztési szemlélet megváltozásához, mely az ágazati, projekt‐centrikus, településenkénti fejlesztések helyett az integrált térségi szemléletet, illetve a prog‐ ram alapú fejlesztést helyezi előtérbe. Tematikus szakbizottságok: városfejlesztési és gazdaságfejlesztési szakbizott‐ ság; agrár‐ és vidékfejlesztési szakbizottság; humánerőforrás‐fejlesztési szakbizottság; infrastrukturális és környe‐ zetgazdálkodási szakbizottság. A szakbizottságok a tervezés előre haladtával egyre fontosabb feladatot látnak el, a stratégiai programozási szakaszban akár további munkacsoportokra osztódhatnak. E szervezetek mellett további, alulról kezdeményezett térségi és tematikus műhelyek jöhetnek létre, részben kiala‐ kult szervezetekre épülve, részben ad hoc módon létrehozva. Ezek a műhelyek a meglévő társulások, tervezési‐ statisztikai kistérségek, céltársulások, Natúrparkok, LEADER közösségek stb. feladatainak, tevékenységeinek újgondo‐ lására is lehetőséget adnak. A térségi területfejlesztési tanácsok a térségi érdekek összehangolása mellett a térségi érdekeknek a térségi érdekek kormányzat felé történő kellő súlyú érvényesítését is szolgálják. A térségi kerekasztalok a sajátos megyei térségek határán, megyehatárokon, illetve országhatáron átnyúló tervezés, illetve koordináció hely‐ színei. Míg a fenti szervezetek a tervezés aktív résztvevői, a szélesebb nyilvánosság az információgyűjtés és véleményezés révén vehet részt a tervezési folyamatban. A nyilvánosság a megye honlapján és a nyomtatott médiákban követheti a tervezési folyamatot, illetve ismerheti meg eredményeit. Emellett mozgósító‐tájékoztató, közösségépítő szereppel bírnak a lakosságot megszólító egyéb kezdeményezések. A részvételi tervezés akkor működtethető jól, ha annak pénzügyi, személyi és infrastrukturális feltételei is rendelke‐ zésre állnak. Ehhez szorosan kapcsolódik az alkalomnak megfelelő tájékoztatók összeállítása (előadások tartása, egyez‐ tetési anyagok, szórólapok elkészítése, sajtómegjelenés stb.), valamint egységes arculat (honlap, lógó) kialakítása.

158



7. A TERÜLETFEJLESZTÉS ESZKÖZ‐ ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE A Területfejlesztési eszköz és intézményrendszer c. munkarészt a Közép‐Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség készítette. A részletes elemzést a 7.a. melléklet tartalmazza. Ennek rövid összefoglalója az alábbiakban olvasható. A régió, illetve a megye területfejlesztési igényeinek és elképzeléseinek finanszírozására alapvetően hazai és Európai Uniós források állnak rendelkezésre. A 2014‐2020‐as időszakra vonatkozóan még nincs pontos információ, legfeljebb csak következtetni lehet a nagyságára, összetételére. A területfejlesztés intézményrendszerének alapja a területfej‐ lesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény. A területfejlesztés központi szervei az Országgyűlés, a Kormány, a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság, az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a Nemzeti Fejlesztési és Nemzetgazdasági Miniszter. Az Országgyűlés legfontosabb feladata az Országos Területfejlesztési Koncepció elfogadása, valamint a területfejlesztési politikát meghatározó irány‐ elvek megállapítása, melyeket a Kormány készít elő. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság állást foglal a fejlesztési és tervezési feladatokról, különösen a 2014‐2020 pénzügyi időszakhoz kapcsolódó feladatokról, a fejlesztési célú költ‐ ségvetési források felhasználásához szükséges kormányzati intézkedésekről, a támogatások felhasználásához szüksé‐ ges intézményrendszer kialakításáról és működtetésről. Az Országos Területfejlesztési Tanács közreműködik a terület‐ fejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében. A Nemzeti Fejlesztési Miniszter megszervezi az országhatáron átnyúló közös koncepciók és tervek kialakítását, a Nemzetgazdasági Miniszter pedig koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására. Területi szinten a kistérségi és regionális fejlesztési tanácsok feladatait a megyei önkormányzatok vették át 2012‐től. Területfejlesztési önkormányzati társulást a települési önkormányzatok képviselőtestületei hozhatnak létre a közös területfejlesztési célok kidolgozása és megvalósítása érdekében. Az adott régióhoz tartozó megyei közgyűlések elnö‐ kei, megyei jogú városok területfejlesztési konzultációs fórumot hozhatnak létre, a régió‐, illetve a megyehatárokon túlterjedő, vagy kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a megyei közgyűlések térségi fejlesztési tanácsot hoz‐ hatnak létre. A területfejlesztés hatékonysága egy térség forrás‐aktivitásán, azaz forrás‐abszorpciós képességén keresztül vizsgál‐ ható. 2007 és 2011 között Komárom‐Esztergom megyében összesen 81 projektet finanszíroztak hazai forrású terület‐ és településfejlesztési támogatásokból (TTF). Az egy főre jutó támogatást tekintve 1400 Ft jutott egy megyei lakosra. Komárom‐Esztergomban a hazai forrású terület‐ és településfejlesztési támogatásokból finanszírozott projektek szá‐ mát és a támogatás összértékét tekintve is három kistérség, a dorogi, a tatabányai és a kisbéri emelkedett ki, a projek‐ tek közel kétharmada, a teljes támogatás háromötöde ide köthető. A legkevesebb hazai támogatású projekt a tatai és az oroszlányi kistérségben valósult meg (7‐7 db), összértékben pedig Komárom térsége volt a sereghajtó 36 millió Ft‐ tal. Az egy főre jutó támogatásokat tekintve messze a kisbéri kistérség volt a leghatékonyabb, 3900 Ft/fős mutató‐ val, míg a legalacsonyabb értékkel Esztergom térsége rendelkezett, ahol ez csupán 700 Ft/fő volt. A veszprémi kistér‐ ségek hasonló mutatóival összevetve megállapítható, hogy Komárom‐Esztergom megye kistérségei a hazai forrásból származó támogatásokat tekintve jóval kiegyensúlyozottabb eredményességet értek el. Ha a TTF és operatív programok forrásait együttesen vizsgáljuk lakosságarányosan, akkor megállapítható, hogy a tatabányai kistérségbe érkezett a legtöbb forrás (igaz, ennek egy része a megy egy részére is hatással van, pl. regioná‐ lis hulladéklerakó megépítése). A legkevesebb támogatás a dorogi kistérségbe érkezett, mely alig 2/3‐a a kisbéri kistér‐ ségbe érkezett támogatásoknak mértékének (lásd 7.1 táblázat). 7.a táblázat: Egy főre jutó összes támogatás ezer forintban, a megyei hatású projekteket figyelembe véve 2007‐2011 között Kistérség Tata Oroszlány Esztergom Tatabánya Komárom Kisbér Dorog

TTF 1,1 2,2 0,7 0,9 0,9 3,9 2,1

GOP 63 139 58 57 50 27 49

KDOP 113 61 78 48 83 85 27

KEOP 44 7 47 15 7 6 3


TIOP 6 6 5 33 4 4 2

TÁMOP 7 4 9 26 8 10 7

Összesen 255,7 240,8 219,3 201,5 174,5 157,5 111,7

159


8. SZINTÉZIS 8.1. HELYZETÉRTÉKELÉS – SWOT ELEMZÉS Komárom‐Esztergom megye a rendszerváltás óta az ország egészét messze felülmúló dinamikával alkalmazkodott a megújult társadalmi, gazdasági, politikai környezethez, és ezt a dinamikát sikerült az új évezred első évtizedének köze‐ péig fenntartania. 15 év alatt ‐ a szocialista nagyipar rendszerváltáskor kártyavárként összeomlott fellegvárából ‐ az ország egyik legkorszerűbb ágazati szerkezetű, döntően a feldolgozóiparból élő megyéjévé vált, mely legtöbb gazda‐ sági mutató tekintetében az ország első három megyéje között teljesít. Az országos átlagnál jobb teljesítmény – még ha szerényebb mértékben is – a mezőgazdaságra is áll. Megmaradt a versenyképes nagyüzemi struktúra, az országos trendekkel szemben jelentős súllyal maradt fenn az állattenyésztés, az élelmiszeripart is több, országosan ismert vál‐ lalkozás képviseli (gabona, tej, hús, tojás). Szintén jelentős maradt az ásványi nyersanyag‐kitermelés súlya, azonban az energia‐forrásokról (kőszén) az építőipari nyersanyagok irányába tolódott el a hangsúly. A megye energiaipari súlya mennyiségi tekintetben radikálisan csökkent, de a megmaradt létesítmények többsége ma már a legszigorúbb köve‐ telményeket is kielégíti, miközben a megújuló energia (különösen a szélenergia) területén a megye húzó szerepet tölt be az országban: a jelenleg használatbavételi engedéllyel rendelkező kapacitás (kb. 140 MWe), a 2020‐ra tervezett országos kapacitásnak (750 MWe) kb. 20 %‐át teszi ki. Komárom‐Esztergom megye a szomszédos Győr‐Moson‐Sopron megyével együtt, várhatóan a tervezett megújuló‐energia kapacitás több mint a felét fogja adni. Az elmúlt évtizedekben – az egymást erősítő politikai és gazdasági változások eredményeképpen – átrendeződtek a piaci kapcsolatok (keleti irányultság helyett nyugati dominancia), változott a termelési szerkezet (alapanyag igényes termelés helyett élőmunka‐igényes tevékenység), felgyorsult a technikai fejlődés üteme, módosultak a gazdálkodási formák (vállalat helyett társaság), tömegszerűen születtek előzmény nélküli vállalkozások, új tulajdonoscsoportok jelentek meg, s napjainkra a külföldi érdekeltségű vállalkozások a gazdasági növekedés motorjává váltak. Komárom‐Esztergom megye gazdasági szerkezetének átalakulása – fő trendjeit tekintve – egyazon íven mozgott az országos folyamatokkal, ám az ütem jelentős különbségeket mutat. A mezőgazdaság teljesítménye – az országos trendet követő leépülési folyamattal ellentétesen – visszaállt a korábbi szintre, s az ágazat bruttó hazai hozzáadott értékhez történő hozzájárulása meghaladja az országos átlagot. Az ipari tevékenységet végző vállalkozások helyzete – a gazdasági válság okozta visszaesést követően – stabilizálódott. Az egy lakosra jutó GDP vonatkozásában a megye mind a régiós, mint az országos átlagnál jobb pozícióban van. A 2006‐ 2010 közötti országos növekedés azonban mintegy 10 %‐kal volt magasabb, ami bizonyos területi egységek „előzé‐ sét” valószínűsíti. Az egy lakosra jutó ipari termelés mutatója a megyében abszolút értékben viszont még így is csak‐ nem kétszerese a régióénak, és mintegy négyszerese az országos átlagnak.) Ezen belül az építőipari termelés minden szinten drasztikusan csökkent, melynek mértéke megegyezett a régiós átlaggal, de jelentősen nagyobb, mint az orszá‐ gos átlag. Ez a pozícióvesztés a jövőbeni növekedés gátja is lehet. Az export ipari értékesítés szempontjából ugyanak‐ kor regionális és országos szinten is előkelő helyzetben van a megye, amely a régió ipari exportjának 55%‐át adta. Komárom‐Esztergom megye ipai export teljesítménye nemzetgazdasági jelentőségű. A növekedés motorja továbbra is a feldolgozóipar, de az ágazaton belül gyors és jelentős „átrendeződés” zajlik (lásd: a járműipar és az elektronikai ipar súlyának növekedése, az élelmiszeripar és textilipar súlyának csökkenése). A feldol‐ gozóipart érintő modernizáció alapvetően tőkeintenzív fejlesztéseket eredményezett (lásd: elektronikai cikkek gyártása, közúti járműgyártás), s ennek köszönhető, hogy az egy foglalkoztatottra jutó termelékenységi mutató majd másfélszerese az orszá‐ gos átlagnak. A teljesítmények dinamikus növekedése – eltekintve a gazdasági válság hatásaitól – jótékonyan érintette mind a vállalkozások tőkearányos jövedelmezőségi mutatóit, mind a munkavállalói jövedelmek alakulását, ugyanakkor rontotta az ágazat eltartó képességét (következmény a munkahelyek leépülése). A szolgáltatószektor viszonylag csekély súlya nem önmagában probléma, hiszen a jelentős foglalkoztatást biztosító termelő tevékenységek jelenlétének előnyei ma már világosan látszanak, hanem azért, mert a csekély részesedés mögött konkrét hiányosságok húzódnak meg. A megye versenyképességére gyakorolt negatív hatása miatt kiemelen‐ dő a felsőfokú – különösen a megye ipari arculatához kapcsolódó – műszaki képzés hiánya és ezzel összefüggésben a K+F, az innovációs tevékenység gyengesége. Az utóbbi hiányosságot részben ellensúlyozza a hazai gyógyszeripar

160


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK éllovasának jelenléte (Richter Gedeon Rt.) és jelentős K+F tevékenysége, ami hozzájárul ahhoz, hogy a megye K+F tevékenységének kb. kétharmada a piaci szektorhoz köthető. A megye lehetőségeihez képest alulreprezentált a lo‐ gisztikai szolgáltatás, és rendkívül gyenge a turizmus gazdasági teljesítménye. Nagy visszaesés történt a kereske‐ delmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakákat tekintve az utóbbi öt évben, mely negatív trend még 2012 első félévében is folytatódott, miközben országosan már megindult egy szerény növekedés. A megye a nemzetközi tőke egyik kiemelt célpontja volt, és a válság ellenére még az is maradt. Ez a tény nem csupán a közvetlen gazdasági teljesítményekre hatott pozitívan, de nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a megye aktív lakossága hozzászokott a fejlett európai és tengerentúli munkakultúrához, az átlagnál magasabb jövedelmi szintet ért el, ami viszont a lakossági fogyasztást és ezáltal a lakossági szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások életképes‐ ségét, nyereségeit is növelte (továbbgyűrűző hatás). Itt jegyezzük meg, hogy az egy lakosra jutó GDP esetében a me‐ gye mind a régiós, mint az országos átlagnál jobb pozícióban van. A multinacionális tőke jelentős növekedési potenci‐ állal rendelkező ágazatok alapjait fektette le a megyében: járműipar, elektronikai ipar, gépipar, megújuló energiaipar. A jelenlegi elhúzódó válságperiódus markánsan rámutatott a megújult megyei ipar egyes szektorainak sebezhetőségé‐ re. Nem alakult ki ugyanakkor az a remélt beszállítói hálózat, amely a nagyvállalatokat a megyéhez láncolná, vagy amely a nagyvállalatok időnként szükségszerű elbocsátási hullámai esetén a felszabaduló – egyébként fejlett munkakultúrájú – munkaerőt felszívná. A külföldi tulajdonú vállalatok az alkatrészeket, gépeket, berendezéseket döntően importból szerezték be. Ennek negatív hatásai a válság idején egyértelműen megmutatkoznak: a NOKIA‐nál bekövetkezett radi‐ kális elbocsátások sokkhatásként érték a megyét. A megyében a vállalkozási hajlandóság a gazdasági teljesítmény‐ hez képest viszonylag gyenge, de eddig nem is volt rákényszerülve a lakosság. Az elmúlt évtizedhez hasonlóan a Közép‐dunántúli térségben megvalósuló beruházások döntő hányada a társas vállalkozások körében realizálódik (kiemelten a Kft és Rt formában működő vállalkozásoknál), ám jelentős „átrendeződés” figyelhető meg az anyagi‐műszaki összetétel módosulásában. A korábbi időszak építési dominanciájával szemben előtérbe került a gép‐ és be‐ rendezés vásárlás, a technikai és a technológiai modernizáció. Klaszterizáció a fémipari vállalkozásoknál, a megújuló energiatermelés és tározás vonatkozásában van kibontakozóban, illetve a nagyobb térségben létre hoztak egy járműipari klasztert (Vértes‐Duna) több település (pl. Mór, Tatabánya, Komárom, Kisbér stb.) együttműködési támogatásával. A meghatározó telepítési tényezők közül ki kell emelni a megye igen kedvező természetföldrajzi adottságait, táji változatossá‐ gát, ásványkincsekben való relatív gazdagságát, kedvező vízellátottságát, kitűnő mezőgazdasági potenciálját, megújuló energia‐ források termelésérére való alkalmasságát. Ugyancsak kedvezőek a közlekedési infrastruktúra adottságai, de a megyén belül jelentősek a különbségek. A 100 000 lakosra jutó autópálya‐ illetve gyorsforgalmi út hossz a Közép‐dunántúli régióban a legma‐ gasabb. Az európai összehasonlításban is nagyon magas sűrűségű vasúthálózatot a szélsőségek jellemzik, a műszaki színvonal nagyon alacsony. Fontos kiemelni, hogy az Esztergom‐Komárom közötti Duna menti térség nagymértékű leértékelődése, a területhasználati konfliktusok „befagyása”, feloldásuk kilátástalansága részben a közlekedési folyosók jelentős átrendező‐ désével és a közlekedési módok közötti „munkamegosztás” átalakulásával, a vízi és vasúti közlekedés leértékelődésével hozható összefüggésbe. Bár a megyében jelentős logisztikai kapacitások állnak rendelkezésre, a meglévő intermodalitásban rejlő lehetőségek messze alulhasznosítottak. Az ipari parkok között nem alakult ki specializálódás, a meglévő túlkínálat egy‐ mással verseng a befektetők „kegyéért”, noha a megyében minden feltétel adott a mennyiségről a minőség irányába történő elmozdulásra. A megyében a munkaerő tekintetében van szabad kapacitás, de a megye kis területe és sokirányú közlekedési kapcsolatai miatt külső munkaerő‐piaci kínálatra is lehet építeni (szomszédos megyék, Szlovákia), így a munkaerő mennyisége a potenciális befektetőket kevésbé befolyásolja. Az ezredfordulót követő időszak kétségtelenül legnagyobb változása Magyarország Európai Uniós csatlakozása volt. A nyugat felé forduló ország nyugati és északnyugati megyéi gyorsabban kezdték el a felzárkózást, és a központi régió tágabb térségével együtt viszonylag jó eredményeket értek el. A Schengeni határ átkerülésével Magyarország és Szlo‐ vákia között megszűntek a fizikai határok, lehetővé vált a száz évvel ezelőtti természetes kapcsolatok részleges újra‐ gondolása (Esztergom‐Párkány (Štúrovo) Komárom‐Révkomárom (Komárno)) Bár a két határváros gazdasága fellen‐ dült, a határátlépő helyek kapacitásai jelenleg is igen szűkek.


161

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK A Duna mentén, illetve a folyót kísérő Budapest‐Pozsony‐Bécs tengely mentén jól érzékelhető a gazdasági koncentrá‐ ció fokozódása. E koncentrációt egyrészt a „nagyközépvárosok” alkotta háromszög városai – Győr/Nyitra (Nitra), Ta‐ tabánya (és Tata), Székesfehérvár – generálják, ugyanakkor jól látható a Duna‐híddal és Szlovákiai várospárral rendel‐ kező „kisközépvárosok” – Esztergom‐Párkány (Štúrovo), Komárom‐Révkomárom (Komárno) – növekvő súlya, térségi munkaerőpiaci központszerepe is e rendszerben. Komárom‐Esztergom megye határon átnyúló együttműködéseinek stratégiai programja (2010) szerint Esztergom ki tudta használni a határnyitásból adódó új lehetőségeket, ami a stratégiai tervezés eredményeinek tudható be (ld. Ister‐Granum EGTC). Ugyanakkor lényeges tényező, hogy a Komárom‐Komárno várospár egy észak‐déli urbanizációs tengely része, melyre a két megyeszékhely – Nyitra, Tatabánya – mellett Érsekújvár is ráfűződik. A Komárom‐Komárno várospárnak tehát három viszonylag jelentős munkaerőpiaci központ között kell pozícionálnia magát, amit úgy tűnik az utóbbi időben sikerült előnyére fordítania. A határtérség határon átnyúló fejlődését korlátozza a városok közötti belső közlekedési kapcsolatok relatív gyengesé‐ ge. A két megyeszékhely, Tatabánya és Nyitra közötti kapcsolatok teljességgel hiányoznak, miközben a határvárosok észak‐déli irányú kapcsolódásai is rosszak (erre a hatályos területrendezési terv vizsgálati munkarésze is rámutat). A térség további megerősödése és a tágabb térségbe való bekapcsolódása szempontjából tehát az észak‐déli kapcsola‐ tok erősítése létfontosságú. A megye népességszáma 1990 óta gyakorlatilag stagnál, de kistérségenként számottevő különbségek mutatkoznak a természetes szaporodás, illetve fogyás, valamint a belföldi vándorlási különbözet függvényében. Az elmúlt, közel egy évtized során, a megye kistérségei közül az Oroszlányi és a Kisbéri kistérségben csökkent a megyei átlagot többszörö‐ sen meghaladó mértékben a lakónépesség, míg két kistérségben – Tatai és Esztergomi kistérségek – növekedett a lakónépesség száma. A természetes szaporodás, azaz az élveszületések és a halálozások különbözete minden kistér‐ ségben negatív volt 2000 és 2010 között. Megyei szinten a természetes fogyásból következő veszteségek egy részét kompenzálta a belföldi vándorlási különbözetből származó pozitív egyenleg, de összességében, tíz év alatt így is öt és félezerrel csökkent a megye lakosságának száma. A megye nyugati, dél‐nyugati fekvésű kistérségeiben (Kisbér, Komárom, Oroszlány), különösen a Bakonyalján, né‐ pességfogyás mutatkozik. A megye középső – Dunaalmás és Várgesztes közötti ‐ sávja (Tatai kistérség és a Tatabányai kistérség nyugati és déli része) inkább növekedést mutat, míg a tőle keletre húzódó (Süttő és Tatabánya közötti) sáv‐ ban ismét csökken a népesség. A megye keleti felében, a Dorogi/Tatabányai és az Esztergomi kistérségben, a Buda‐ pesthez közeli települések, valamint a Duna (11‐es út)‐menti települések szintén növekednek, de a Pilis és Gerecse közti térségben csökkenés tapasztalható. Az Esztergomi és a Tatai kistérség népmozgalmi adatai a két kistérség me‐ gyén belüli kiemelkedő vonzerejéről, „sikerességéről” tanúskodnak. Ezzel összefüggésben a megye városai közül kizá‐ rólag Esztergom és Tata városának népessége tudott növekedni 2001‐2010 között. A népesség életkor szerinti összetételének alakulását továbbra is az elöregedés jellemzi, de Komárom‐Esztergom megye öregedési indexe (110,2) ‐ 2012. év elején ‐ kedvezőbb a közép‐dunántúli régió átlagánál (115,3), és az országos átlagnál (116,6). A 60 évesnél idősebbek aránya az Esztergomi és a Tatbányai kistérségben a legmagasabb (22,2% és 22,1%), a leginkább fogyatkozó Kisbéri és Oroszlányi kistérségben viszont a legalacsonyabb (20,6% – 20,6%). A megye változatos táji adottságai és országon belüli pozíciója a történelem folyamán sokszor biztosított előnyöket a megye számára és ezt – sok más térséggel szemben – meg is őrizték. Az első világháborút követő városhálózati átren‐ deződés mellett, a Duna 20. század utolsó harmadában felgyorsult pozícióvesztése okozott a megyében markáns tér‐ szerkezeti átalakulást. A Duna menti közlekedési folyosó szerepét a 20. század végére a Tatabánya‐Tata‐Komárom irányú közúti‐vasúti folyosó vette át. A Duna menti térség konfliktusai ma igen összetettek és szorosan összefüggnek egymással. A térség területhasználati (alulhasznosított barnamezők, Duna megközelíthetetlensége, súlyos közlekedési eredetű környezetterheléssel sújtott lakóterületek), közlekedési (főút túlterheltsége, vasút és vízi út alulhasznosított‐ sága) és környezeti konfliktusai (pl. vörösiszap tározók), a kulturális örökségi, valamint természeti‐táji értékeiben rejlő lehetőségek kihasználatlansága, csak egymás összefüggésrendszerében oldhatók fel. A területi kiegyenlítődést célzó fejlesztéspolitika, valamint annak alkalmazott eszközei az utóbbi tizenöt évben nem érték el a szándékok szerinti állapotokat, és a kívánatos kiegyenlítődést segíteni hivatott szerkezeti változások sem következtek be. Ennek oka – a nyolcvan éve tartó, erősödő centralizációs folyamatokon túlmenően – a stratégiai szem‐

162


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK léletű és a területileg integrált fejlesztéspolitika hiánya, illetve a következetes szerkezetalakítást gátló adottságok (fizikai és szervezeti struktúrák, jogi környezet). A támogatások ‐ hosszú évtizedek óta ‐ szinte kizárólag ágazati in‐ tézményeken keresztül és projekt alapon, gyakran következetlenül, osztogatásként kerültek kihelyezésre. A rend‐ szerváltáskor kialakult elaprózott tulajdonviszonyok és kedvezőtlen földpolitika, illetve a rövidtávú politizálás követ‐ keztében az ország térszerkezete, és az ebbe illeszkedő társadalmi szerkezet is lassan és esetenként kedvezőtlen irányba változik. A fejlesztési célok elérése differenciáltabb és jóval szofisztikáltabb, működőképes szerkezetalakító támogatási rendszert igényelt volna, melynek kultúrája még nem alakult ki. ÉRTÉK‐ ÉS KONFLIKTUSTÉRKÉP A 8.1.1 ábra a megye értékeit, lehetséges fejlesztési‐kitörési pontjait valamint konfliktusforrásait ábrázolja. Alapvető közlekedésföldrajzi előny, hogy a megyét két fontos, integrált közlekedési folyosó szeli át kelet‐nyugati irányban (M1 gyorsforgalmi út és vasút, illetve Duna, közút és vasút), melyek egyúttal európai jelentőségű közlekedési sávok (Hel‐ sinki folyosók). Ezeket a folyosókat észak‐déli irányban a Nyitra‐Székesfehérvár tengely egészíti ki, melyek metszés‐ pontjában helyezkedik el Komárom és térsége, mint a megye együttműködő városláncolatának egyik tagja. A külső kapcsolatok függnek a Szlovákiában zajló folyamatoktól, viszont a „hídfővárosok”, melyek egyben ikervárosok is, közvetlen kapcsolatot biztosítanak (Komárom‐Révkomárom; Esztergom‐Párkány). A várospárok egyúttal a Felvidék és Magyarország közötti kapcsolatokat is szolgálják, ennek erősítése érdekében ugyanakkor szükséges a közlekedési kapacitások bővítése új Duna hidak építésével. További lehetőségeket rejtenek magukban a kelet‐nyugat irányú kap‐ csolatok a szomszédos nagyvárosi agglomerációkon keresztül. A budapesti agglomeráció Tatabánya és Esztergom térségében, a győri agglomeráció pedig a megye nyugati területein érzékelteti hatását (Komárom, Kisbér). Komárom‐Esztergom megye településhálózatának szívét az Oroszlány–Tatabánya–Tata–Komárom városnégyes alkotja (városhálózati csomópont, városi együttműködési tengely). A jelentős fejlődési potenciállal rendelkező településlán‐ colat az Által‐ér völgyét követő többfunkciós, integráns közlekedési, zöldfelületi, intézményi, gazdasági tengelyre szer‐ veződik, melynek gerince egyrészt a meglévő autópálya és vasút, másrészt a kiépítendő közúti‐vasúti kapcsolat Székes‐ fehérvár irányából Oroszlányon, Tatabányán és Tatán át Komáromig. E fejlesztési pólusláncolat kialakításának érdeké‐ ben az érintett települések együttműködésére van szükség. Komplex beavatkozások színtere a Duna‐menti tengely (összetett konfliktusokkal érintett térség). A területsávot számtalan konfliktushelyzet terheli, mint például a vörösiszap‐tárolók, a használaton kívüli ipari‐gazdasági területek, valamint a közlekedési konfliktus helyzetek. Kisbér térsége a megyei területi folyamatok szempontjából „szélárnyékban” helyezkedik el („viszonylag hátrányos helyzetű térség”). E helyzetet a térség speciális, félperiférikus elhelyezkedése miatt hatékonyan a Fejér és Győr‐ Moson‐Sopron megyei folyamatok koordinálásával lehet befolyásolni. A megye változatos turisztikai adottságokkal rendelkezik, melyek földrajzi fekvéséből, természeti, kulturális és műem‐ léki kínálatából adódik. Jelentős turisztikai potenciállal bír a Pilis, a Gerecse, a Vértes, valamint a Bakonyalja és térsé‐ ge, az épített értékeivel és kulturális adottságaival pedig Esztergom, Tata, Komárom, Oroszlány (Majki‐remeteség) és Várgesztes emelkedik ki. Itt említendő még meg a hagyományokkal rendelkező Neszmélyi Borvidék is. A megye nyugati területei a mezőgazdasági termelés színtere, melynek főbb központjai Ács, Bábolna és Kisbér. Ugyanebben a térségben jelentős előrelépés történt a megújuló energiatermelésben, ahol az elmúlt évtizedben szá‐ mos szélerőmű park épült. A 8.1.a táblázat a megye ún. SWOT elemzését tartalmazza. A területfejlesztési tervezésben általánosan elterjedt SWOT elemzés célja a későbbi stratégiai döntések megalapozása. Feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a helyzetelemzés és a koncepció, illetve stratégia között. Az erősségek és lehetőségek segítik, a gyengeségek és veszélyek gátolják a célok megvalósítását. Az erősségek és gyengeségek belső tényezők, a lehetőségek és veszélyek peremfeltételek. Az erőssé‐ gek olyan adottságok, melyek a megye versenyképessége szempontjából előnyösek, arculatát, egyediségét meghatá‐ rozzák, amelyekben a megye sikeres, kiemelkedik a környezetéből, amelyekre büszke lehet, az önképét erősítik. Ked‐ vezően hatnak az életminőségre, a lakosság és a vállalkozók közérzetére, olyan előnyök, melyekre jó eséllyel hosszú


163

ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK távon is lehet építeni. A lehetőségek között olyan tulajdonságok, adottságok kerülnek felsorolásra, melyekre a megyé‐ nek nincs ráhatása, vagy csak közvetett (pl. lobbytevékenység), kihasználásukkal viszont növelhető a megye verseny‐ képessége, javítható az életminőség. Kihasználhatóságuk célirányos intézkedéseket feltételez. Gyengeségek azok a tulajdonságok, amelyek a megye versenyképességét negatívan befolyásolják, a lehetőségek kihasználását akadályoz‐ zák. Olyan tematikák, amelyekben a megye alulmaradt a többi megyéhez képest, amelyek rontják a közérzetet, az önképet, az imázst, amiket le kell küzdeni, meg kell velük birkózni, amikkel kellemetlen együtt élni. Veszélyek azok a trendek, folyamatok, melyek az erősségeket meggyengíthetik, amelyek most még kézben tartható nehézségek, de célirányos megelőző intézkedések híján kezelhetetlen méretű, kiterjedtségű, összetettségű konfliktusokká duzzadhat‐ nak. Kedvezőtlen külső feltételek, melyeket nem lehet befolyásolni, de alkalmazkodni kell hozzájuk, hatásuk megfelelő intézkedésekkel mérsékelhető, semlegesíthető, ellensúlyozható, adott esetben akár lehetőséggé alakítható.

8.1.1. ábra: Érték‐ és konfliktustérkép

164


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK 8.1.a. táblázat SWOT értékelés (SWOT mozaikszó, jelentése strengthes=erősségek, weaknesses=gyengeségek, opportunities=lehetőségek, threats=veszélyek (további magyarázatot lásd a következő oldalon) ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK a megye kiemelkedő jelentőségű pán‐európai közlekedési folyo‐ sók mentén fekszik; a megye a Bécs‐Pozsony‐Győr‐Budapest városhálózati csomópont‐ térség részét képezi, keleti fele a Budapesti, nyugati része a Győri agglomeráció része; a megye területének nagyobb részén a dinamizáló tényezők (forgalmi folyosó, városok) egyenletesen oszlanak el; gazdasági teljesítmény, foglalkoztatás, jövedelmek tekintetében a megye az ország első három megyéje közé tartozik, a megye változatos természeti adottságai a gazdaság sokoldalúságában magas szinten érvényesülnek; relatíve magas az aktív keresők aránya; a szolgáltatás és kereskedelem dinamikusan fejlődik; a megye igen gazdag természeti erőforrásokban (jó minőségű termőföldek, magas erdősültség, Duna stb.), energetikai, építőipa‐ ri nyersanyagok és ivóvíz (karsztvíz) tekintetében is; fejlett az infrastruktúra, a közműellátottság, jelentős környezet‐ védelmi fejlesztések valósultak meg; a Tata‐Tatabánya‐Oroszlány tengely sok lábon álló, hosszú távú stabilitást biztosító gazdasági infrastrukturális bázissal bír; a megye gazdasági szerkezetében, foglalkoztatottságában a tőkeintenzív, exportorientált, korszerű ipari tevékenységek (jár‐ mű, gyógyszer, gépipar, elektronika) meghatározó szerepet tölte‐ nek be, a K+F+I területén jelentős a vállalkozói szféra szerepválla‐ lása; számos ipari park és fejlesztésre alkalmas barnamezős terület található a megyében; a hagyományos iparágak többsége prosperál, technológiai fejlesz‐ tésekkel alapozzák meg versenyképességük fenntartását; a megye a megújuló energiapiac egyik éllovasa (szélerőmű‐ kapacitás, biodízelgyártás, bioetanol és napelem, napkollektor gyártás), a hagyományos erőműveket a legszigorúbb környezet‐ védelmi elvárásoknak megfelelően korszerűsítették; a megye mezőgazdasága az országos átlagnál eredményesebb (jelentős tartalékokkal bíró ágazat), több, országszerte ismert élelmiszeripari, borászati termék kerül ki a megyéből; jelentős építészeti és kultúrtörténeti értékek, találhatók a megyé‐ ben (Limes, Komáromi erőd, Dunakanyar); Esztergom az ország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, Tata és Komárom az elmúlt években jelentősen fokozni tudta vonzerejét, a megye erdői a főváros környéki bakancsos turizmus kiemelt célterületei ; a megye – az adott infrastrukturális feltételek mellett tervszerűen fejleszti a határ menti fekvésben rejlő lehetőségeket (pl. Ister‐ Granum EGTC, Pons Danubii EGTC, Rába‐Duna‐Vág EGTC); jelentősen javult a települések arculata (pl. közösségi terek, településközpontok, intézmények stb.);

a Dunában rejlő közlekedési és turisztikai lehetőségek egyaránt ki‐ használatlanok, az infrastruktúra, a szervezeti háttér és a politikai konszenzus egyaránt hiányzik; az Esztergom‐Komárom közötti Duna menti térség jelentős és össze‐ tett területhasználati, környezeti, demográfiai és közlekedési konflik‐ tusokkal küzd; hiányzó, vagy meglévő de gyenge észak‐déli irányú közúti és vasúti közlekedési kapcsolatok; a meglévő határátkelési pontok (Duna‐hidak) kis áteresztőképességű‐ ek; településközi és belterületi úthálózat, valamint a vasútvonalak (vasút‐ állomások) rossz állapotúak; intermodalitásban rejlő lehetőségek kihasználatlanok; a szakképzés nem megfelelően szolgálja a vállalati, befektetői igénye‐ ket; alacsony a felsőfokú képzési oktatási kapacitás, hiányzik az ipari po‐ tenciált kiszolgáló helyi felsőfokú műszaki képzés; alacsony a K+F ráfordítások értéke és a K+F tevékenység, az abban foglalkoztatottak száma pedig csökken; a megye nem élt a versenyképesség szempontjából meghatározó klaszteresedés kínálta összes lehetőséggel (egyelőre járműipari és fémipari klaszter szerveződött, a hazai KKV‐k csak kis hányada tud beszállítói szerepkörhöz jutni; a megyében alacsony a vállalkozási hajlandóság; a megye jelentős turisztikai vonzerő‐potenciálja ellenére a turizmus gazdasági teljesítményére utaló vendégéjszakák száma igen alacsony; az élelmiszer feldolgozó kapacitás csökkent, az öntözött mezőgazda‐ sági területek aránya alacsony; ugyan jelentősen csökkent a környezetterhelő gazdasági tevékenysé‐ gek száma, de magas a potenciális veszélyforrások, a rekultivációs hátralék, a kármentesítésre szoruló szennyezett területek, a tájsebek aránya; a felszíni vízfolyások vízszállító kapacitása lecsökkent, vízminőségük kifogásolható; hat településen megoldatlan a szennyvizek elvezetése, tisztítása. nem megfelelő a külterületi lakott helyek vízellátása a Bakonyalja igen jó közlekedési kapcsolatrendszere ellenére a megye belső periférikus térségének számít; alacsony a szelektív hulladék‐gyűjtés és a szilárd hulladék újrahaszno‐ sításának aránya; a megye városai között az együttműködési hajlandóság változó, az urbánus térségekben hiányoznak a területfejlesztés partnerségi meg‐ oldásai; csekély az integrált, stratégiai területi szemléletre való fogékonyság; elmaradások a vízkárelhárítás területén, fokozódó kitettség az időjárá‐ si anomáliáknak; öregedik a népesség; hátrányos helyzetű társadalmi csoportok leszakadása, a kirekesztődés fokozódása; a falvak népességmegtartó képessége a városok környezetét leszámít‐ va romlott; jelentősen csökken az építőipar gazdaságban betöltött szerepe, ala‐ csony az építési beruházások aránya;


165


LEHETŐSÉGEK a megyében minden feltétel adott az intermodalitásra a mainál sokkal nagyobb mértékben építő közlekedési rendszer kialakításá‐ ra (közút, víziút, hálózati jelentőségű vasútvonalak dominanciája); a megye neve jól cseng az európai feldolgozóipari körökben; a Duna szlovákiai oldalán jelentős kikötői (Komárom),vasúti logisz‐ tikai kapacitás (Párkány) és úthálózat áll rendelkezésre; markáns arculatú elemekből álló, sokoldalú városhálózat: (érseki várostól az „iparvárosig”); kiváló megújuló energiaforrás hasznosítási lehetőségek (szél, biomassza, nap), bővülő energiatermelő kapacitások; a megye fejlesztési elképzelései összhangban vannak a Duna Régió Stratégia prioritásaival; az EGTC projektek során a megye jelentős tapasztalatot szerzett a térségi együttműködésben; 2011‐ben jóváhagyott világörökségi törvény és a megújuló örök‐ séggazdálkodási intézményrendszer felgyorsítja a megye váromá‐ nyos területeinek felterjesztési eljárását, ami jelentős többletfej‐ lesztési lehetőségeket generál az érintett térségekben, kiemelten a turizmusban; EU 2020 stratégia illetve hosszú távú országos szakpolitikai célok és a megyei érdekek egybeesése (Kárpát‐medencei kapcsolatok, járműipar, gépipar, megújuló energiaipar, gyógyszeripar, mező‐ gazdaság); Az OFTK‐ban megjelölt 10 stratégiai ágazat közül a megye hét ágazatban is érintett (autó‐ és járműipar, elektronika, híradás‐ technika, gyógyszeripar, turizmus, mezőgazdaság, élelmiszeripar, logisztika, gépipar, szerszámgyártás).

VESZÉLYEK országos összehasonlításban romló versenypozíció (beruházások, ezer lakosra jutó ipari termelés, ipari export, aktivitási ráta); a gazdasági teljesítményhez képest nem növekedik a vállalkozási hajlandóság; a megye szélsőségesen kitett a nemzetközi tőke ingadozásainak, jelentős városok – Komárom, Esztergom – léte túlontúl egy‐egy multi‐ nacionális vállalkozástól függ; a megyében gyengülnek a K+F bázisok, a piaci ingadozások gyengítik a megye innovációs teljesítményét, mivel a meglévő potenciálok néhány nagyvállalatnál koncentrálódnak ; a határon túli kapcsolatokat biztosító nagyobb kapacitású Duna hidak megvalósulása jelentősen elhúzódik, vagy elmarad; a megfelelő szabályozás késlekedése miatt a szélerőmű parkot fejlesz‐ tő befektető elhagyja a térséget; az új finanszírozási környezetben a meglévő felsőfokú oktatási intéz‐ mények ellehetetlenülhetnek; az uniós ciklusonként újraépülő terület‐ és vidékfejlesztési intézményi rendszerek nem tudják a korábban kiépült rutinokat, felhalmozott tapasztalatokat kamatoztatni; európai összehasonlításban a megye teljesítménye nem emelkedik ki látványosan az ország egészéhez képest; a megye csak a régió egészével tud Európa térképén megjelenni, a régiónak nem alakul ki európai összehasonlításban markáns arculata;

8.2. LEHETSÉGES FEJLESZTÉSI IRÁNYOK, CSELEKVÉSI TERÜLETEK Komárom‐Esztergom megye a rendszerváltást követően a struktúraváltásra, az ezredfordulót követő években pedig a kedvező versenyhelyzetében rejlő lehetőségek kihasználásának mennyiségi értelmű maximalizálására törekedett. A mennyiségi növekedés tekintetében Komárom‐Esztergom megye jórészt elérte, amit ma Magyarországon egy ilyen településstruktúrájú, közlekedésföldrajzi pozíciójú, természetföldrajzi adottságú megye elérhet: a következő költség‐ vetési ciklus a minőségi növekedés időszaka lesz. 2020‐ra Komárom‐Esztergom megye zöldebb, képzettebb, innovatívabb és vonzóbb lesz. Energiahatékonyság, CO2 kibocsátás, megújuló energiahasznosítás tekintetében a megyének minden esélye megvan arra, hogy messze túlszár‐ nyalja, képzettség és innováció tekintetében pedig, hogy elérje, kedvező esetben meghaladja az ország vállalásait. A minőségi továbblépés alapja az együttműködés, az integrált területi szemlélet és a klaszteresedés megyehatáron belül, térségi szinten, országon belül és kívül. A megye versenypozíciójának megőrzéséhez és továbberősítéséhez az Oroszlány‐Tatabánya‐Tata‐(Komárom‐Révkomárom?) és vonzáskörzetük alkotta urbanizációs csomópont együttmű‐ ködő nagyváros‐térséggé fejlődése elengedhetetlen. Ennek alapjai már ma is megvannak, a cca. 150‐200 ezer lakosú térségen belül határozott munkamegosztás kezd kialakulni, a multimodális közlekedési kapcsolatok adottak és egyre javulnak. Amennyiben az OFTK munkaanyagában felvázolt térszerkezeti javaslatok megvalósulnak, akkor a térség nem csupán a Bécs‐Budapest tengelyen, de a regionális összefüggésben jelentős Székesfehérvár‐Nyitra tengelyen is fontos forgalommegállító logisztikai szerepet fog betölteni. A Budapest‐Pozsony‐Bécs tengelyen elfoglalt helyzete alapján a megye összekötő kapocs szerepe jelentős, határon átnyúló vonzáskörzeti funkciói bővülnek a hiányzó infrastrukturális beruházások megvalósításával.A nagyváros‐térségben (Győr‐Budapest) a változatos táji adottságok és történelmi‐ kulturális értékek kínálta rekreációs lehetőségek bővítése mellett kiemelten fontos a megye arculatához illeszkedő felsőfokú műszaki képzési kínálat megteremtése, akár kihelyezett tagozatként. A megye térszerkezeti megújulásának másik kulcstérsége a Duna mente. A térség konfliktusainak összetettsége sokirányú (önkormányzati, vállalkozói, in‐ tézményi, kormányzati) partnerségen alapuló, a Dunakanyartól Komáromig terjedő térségre kidolgozandó komplex térségi rehabilitációs programot igényel. Ennek kidolgozását mielőbb javasolt megkezdeni, kihasználva a 2007‐2013

166


ELŐKÉSZÍTŐ MUNKARÉSZEK közötti ciklus pályázati lehetőségeit (Duna Régió Stratégia, EGTC projektek), továbbá keresve a térség nagyvállalkozói‐ val való (saját érdeküket is szolgáló) partnerségi lehetőségeket. Nagyon fontos, hogy e térségekben kellő idő jusson a közös gondolkodásra, a szükséges mélységű helyzetfeltárások elvégzésére. (Ilyen komplex térségek tervezése nálunk nagyobb térségfejlesztési rutinnal rendelkező országokban is éveket vesz igénybe!) A két térség összefonódása sajátos új értelmezést nyer az OFTK munkaanyagban felvázolt Budapestet „tehermentesí‐ tő” struktúrában, ahol az egyre inkább háttérbe szoruló Esztergom egy Salgótarján‐Tatabánya‐Székesfehérvár folyosó részeként szerepel. A megyében alapvető fontosságú, hogy a jelentős forgalmat generáló munkahelyek, szolgáltatások, rekreációs kínála‐ tok a két urbánus térségben, illetve a Budapesti agglomerációhoz tartozó térségben koncentrálódjanak, míg a megye vidéki térségei markánsan megőrizzék vidéki karakterüket és alapvetően a vidékgazdaság, a mezőgazdaság, a megúju‐ ló energiaforrások, a szelíd turizmus helyszíneivé, az intenzív városias térségek rekreációs hátterévé fejlődjenek. A vidéki térségek országosan jól ismert „brand”‐jeinek települései, kisvárosai (Bábolna, Kisbér), mint jelentős mezőgaz‐ dasági‐élelmiszeripari központok jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a megye a mezőgazdaságával is markánsan jelen legyen az ország lakosságának mentális térképén. A kormányzati lovassport‐fejlesztési törekvések terén a megyének is van keresnivalója (Kisbér, Bajna, Kocs), elsősor‐ ban a tenyésztés és a szabadidő sport bázisaiként. A 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint Komárom‐Esztergom megyében 65,4% a városi népesség aránya. Az ország teljes lakosságának 66,5%‐a él városokban. 2001 és 2011 között a megye városainak népessége 9 ezer fővel, községeinek népessége 1 ezer fővel csökkent. A községek lakosságának természeti fogyásból eredő veszteségét (‐5 ezer fő) a vándorlási nyereség (+4 ezer fő) többé‐kevésbé kompenzálta az elmúlt 10 évben, ami elsősorban a megye egyes városaiból, illetve a fővárosból való kiköltözés következménye.


167

HELYZETFELTÁRÁS ÁBRAJEGYZÉK 1.1.1.1. ÁBRA: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE NÉPSŰRŰSÉGE 2010 (FŐ/KM2, FORRÁS: NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL)

3

1.1.1.2. ÁBRA: BELFÖLDI ÉS NEMZETKÖZI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET 2001‐2011 (1000 FŐ), BALRA: VÁROSOK, JOBBRA: KÖZSÉGEK (FORRÁS: KSH ELŐZETES NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK)

3

1.1.1.3. ÁBRA: EGY FŐRE JUTÓ GDP 2010 (1000 FT, FORRÁS: NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL)

3

1.1.1.4. ÁBRA: MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYA AZ ÖSSZES REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSBÓL 2010 (%) (FORRÁS: NTH)

4

1.1.1.5. ÁBRA: EGY LAKOSRA JUTÓ K+F RÁFORDÍTÁS 2010 (1000 FT, FORRÁS: NTH)

4

1.1.1.6 ÁBRA 1000 LAKOSRA JUTÓ KERESKEDELMI VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA, 2010 (%, FORRÁS: NTH)

5

1.1.2.1 ÁBRA: MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA (FORRÁS: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT)

6

1.1.2.2 ÁBRA: EURÓPA TÉRSÉGEINEK GLOBÁLIS ÉGHAJLATVÁLTOZÁSSAL SZEMBENI ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE (FORRÁS: ESPON)

6

1.1.2.3 ÁBRA: EURÓPA TÉRSÉGEINEK ADAPTÍV KAPACITÁSA (FORRÁS: ESPON)

6

1.1.2.4 ÁBRA: SZÁNTÓTERÜLETEK ARÁNYA EURÓPÁBAN, 2007‐BEN (FORRÁS: EUROSTAT)

7

1.1.2.5 ÁBRA: A SZÁNTÓ MŰVELÉSI ÁG ARÁNYA HAZÁNK MEGYÉIBEN 2010‐BEN (FORRÁS: KSH)

7

1.1.2.6 ÁBRA: AZ ERDŐ MŰVELÉSI ÁG ARÁNYA A MEGYÉKBEN, 2010‐BEN (FORRÁS: KSH)

7

1.1.2.7 ÁBRA: ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰ VÉDETT TERÜLETEK ARÁNYA MEGYÉNKÉNT, % (FORRÁS: KSH)

7

1.1.2.8 ÁBRA: KÖZMŰOLLÓ NAGYSÁGA MEGYÉNKÉNT, 2010‐BEN, SZÁZALÉKPONTBAN (FORRÁS: KSH)

8

1.1.2.9 ÁBRA: SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉK ARÁNYA MEGYÉNKÉNT 2010‐BEN, % (FORRÁS: KSH)

8

1.1.2.10 ÁBRA: AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI ELŐÍRÁSOKNAK NEM MEGFELELŐ MINŐSÉGŰ IVÓVÍZZEL ELLÁTOTT TELEPÜLÉSEK (FORRÁS: RÉTI LÁSZLÓ: JÓ ÜTEMBEN HALAD A LIFE‐ SUMANAS PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA)

8

1.2.1. ÁBRA: A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZAT TÉRSZERKEZETE (FORRÁS: OTK MUNKAANYAGA, NTH)

9

1.2.2.1 ÁBRA: STRATÉGIAI KAPCSOLATOK SZERKEZETE (FORRÁS: OTK MUNKAANYAGA, NTH)

11

2.1.1.1 ÁBRA: A MEGYE DOMBORZATA (FORRÁS: NASA)

13

2.1.1.2 ÁBRA: MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATI JELLEMZŐI (FORRÁS: ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT, WWW.MET.HU, 2012) 1. A GLOBÁLSUGÁRZÁS (MJ/M2) ÁTLAGOS ÉVI ÖSSZEGE MAGYARORSZÁGON (2000‐2009) 2. ÁTLAGOS ÉVES CSAPADÉKÖSSZEG AZ 1971‐2000 KÖZÖTTI IDŐSZAK ALAPJÁN 3. HŐHULLÁMOS NAPOK SZÁMA (NAPI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLET > 25°C) AZ 1980‐2009‐ES IDŐSZAKBAN, RÁCSPONTI TRENDBECSLÉS ALAPJÁN 4. AZ ÉVES KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETEK VÁLTOZÁSÁNAK TERÜLETI ELOSZLÁSA AZ 1980‐2009 IDŐSZAKBAN

14

2.1.1.3 ÁBRA: TALAJTÍPUSOK KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN (FORRÁS: AGROTOPOGRÁFIAI TÉRKÉP)

15

2.1.1.4 ÁBRA: FIZIKAI TALAJFÉLESÉGEK (FORRÁS: AGROTOPOGRÁFIAI TÉRKÉP)

15

168


HELYZETFELTÁRÁS 2.1.2.1 ÁBRA: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TERMŐFÖLDHASZNÁLATA (FORRÁS: KSH)

16

2.1.2.2 ÁBRA: JELENTŐSEBB MŰVELÉSI ÁGAK ARÁNYA MEGYEI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN (FORRÁS: KSH)

17

2.1.2.3 ÁBRA: A MEGYE MAGAS TERMÉKENYSÉGŰ TALAJAI (FORRÁS: KEM TRT)

18

2.1.2.4 ÁBRA: TALAJÉRTÉKSZÁM (FORRÁS: AGROTOPOGRÁFIAI TÉRKÉP)

18

2.1.2.5 ÁBRA: SZÁNTÓFÖLDEK ÁTLAGOS ARANYKORONA‐ÉRTÉKE (FORRÁS: KSH)

19

2.1.2.6 ÁBRA: SZŐLŐTERÜLETEK ÁTLAGOS ARANYKORONA‐ÉRTÉKE (FORRÁS: KSH)

19

2.1.2.7 ÁBRA: GYÜMÖLCSTERÜLETEK ÁTLAGOS ARANYKORONA‐ÉRTÉKE (FORRÁS: KSH)

19

2.1.3.1 ÁBRA: A MEGYE TÁJSZERKEZETE ÉS KISTÁJAI (FORRÁS: KISTÁJKATASZTER, KEM TRT ‐ MÓDOSÍTÁS, ELŐKÉSZÍTŐ FÁZIS, LÁZÁR TIBOR, KÖRNYEZETTERV KFT. 2011)

20

2.1.4.1 ÁBRA: VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK (FORRÁS: KVVM)

23

2.1.4.2 ÁBRA: NATURA 2000 TERÜLETEK (FORRÁS: KVVM)

24

2.1.4.3 ÁBRA: ÉRZÉKENY TERMÉSZETI TERÜLETEK A MEGYÉBEN (FORRÁS: DINPIG)

25

2.1.4.4 ÁBRA: MEGLÉVŐ ÉS TERVEZETT NATÚRPARKOK A MEGYÉBEN ÉS A TÉRSÉGI JELENTŐSÉGI HELYI TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK (FORRÁS: VÉRTESI NATÚRPARK ALAPÍTÓ DOKUMENTUMA, WWW.DUNAPGVE.HU, KEM TRT 2005. ÉVI VIZSGÁLATA)

26

2.1.4.5 ÁBRA: ORSZÁGOS ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT (FORRÁS: KEM TRT ‐ MÓDOSÍTÁS, LÁZÁR TIBOR, KÖRNYEZETTERV KFT., KVVM)

27

2.1.4.6 ÁBRA: ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI JELENTŐSÉGŰ TÁJKÉPVÉDELMI ÖVEZETEK (FORRÁS: KEM TRT ‐ MÓDOSÍTÁS, LÁZÁR TIBOR, KÖRNYEZETTERV KFT.)

28

2.1.5.1 ÁBRA: VÍZGAZDÁLKODÁSI ALEGYSÉGEK ÉS A MEGYE VÍZRAJZA – (FORRÁS: VÍZGAZDÁLKODÁSI ALEGYSÉGI TERVEK, KEM TRT)

29

2.2.1.1 ÁBRA: A MEGYE TDR ÜZEMEINEK ZÖLD PONTTAL MEGHATÁROZOTT KÖRNYEZETI TELJESÍTMÉNYEI

39

2.2.1.2 ÁBRA: A MEGYE TDR ÜZEMEINEK AKP PROGRAMBAN VALÓ RÉSZVÉTELE

39

2.2.1.3 ÁBRA: NITRÁTÉRZÉKENY TERÜLETEK (FORRÁS: 27/2006. (II.7.) KORMÁNYRENDELET)

39

2.2.1.4 ÁBRA: SZÉL‐ ÉS VÍZERÓZIÓRA ÉRZÉKENY TERÜLETEK A MEGYÉBEN (FORRÁS: KEM TRT‐ MÓDOSÍTÁS)

40

2.2.1.5 ÁBRA: FELSZÍN ALATTI VIZEK SZEMPONTJÁBÓL ÉRZÉKENY TERÜLETEK (FORRÁS: 219/2004 (VII.21.) KORM. RENDELET 2. MELLÉKLETE ‐ 3B. TELEPÜLÉSEK BESOROLÁSA ALKATEGÓRIÁK SZERINT)

41

2.2.1.6 ÁBRA: IPPC TELEPHELYEK TEVÉKENYSÉGEK SZERINTI MEGOSZLÁSA (FORRÁS: KVVM)

41

2.2.1.7 ÁBRA: LÉGSZENNYEZETTSÉGI ZÓNABESOROLÁS (FORRÁS: 1/2005. (I.13.) KVVM RENDELETTEL MÓDOSÍTOTT 4/2002. (X.7.) KVVM RENDELET)

45

2.2.2.1 ÁBRA: A MEGYE SZENNYEZETT ÉS KÁRMENTESÍTETT TERÜLETEI (FORRÁS: FAVI‐KARINFO, VITUKI, EDT‐KTVF 2011.)

50

2.2.3.1 ÁBRA: NAGYVÍZI MEDER KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN (FORRÁS: KEM TRT NAGYVÍZI MEDER ÖVEZETI TERVLAPJÁNAK RÉSZLETEI)

53


169

HELYZETFELTÁRÁS 2.2.3.2 ÁBRA: ELÖNTÉSSEL VESZÉLYEZTETETT ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK (FORRÁS: KÖTIKÖVÍZIG)

55

2.3.1.1 ÁBRA: VEZETÉKES IVÓVÍZZEL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK (FORRÁS: NEKI, NNSZ ADATAI ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS)

57

2.3.2.1. ÁBRA: A NEMZETI TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZELVEZETÉSI ÉS TISZTÍTÁSI MEGVALÓSÍTÁSI PROGRAM JELENLEGI ÁLLÁSA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN (FORRÁS: NNI, NNSZ, ÉDV ZRT. ADATAI, ÉS A 25/2002 (II. 27) RENDELET ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS(FORRÁS: KSH)

61

2.3.2.2. ÁBRA: SZENNYVÍZELVEZETŐ HÁLÓZATRA RÁKÖTÖTT TELEPÜLÉSEK ARÁNYA 2010‐BEN (FORRÁS: KSH)

61

2.3.4.1. ÁBRA: ÖSSZES KELETKEZETT HULLADÉK 2006 ÉS 2010 KÖZÖTT (FORRÁS: OKIR‐HIR)

63

2.3.4.2. ÁBRA: LAKOSSÁGTÓL ELSZÁLLÍTOTT TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK 2007 ÉS 2010 KÖZÖTT (FORRÁS: KSH)

64

2.3.4.3. ÁBRA: A KELETKEZETT HULLADÉKOK SZÁRMAZÁSA (FORRÁS: OKIR HIR)

65

2.3.4.3. ÁBRA: A HASZNOSÍTOTT ÉS ÁRTALMATLANÍTOTT HULLADÉKOK MEGOSZLÁSA 2010‐BEN (FORRÁS: KSH)

66

2.3.4.4. ÁBRA: HASZNOSÍTOTT HULLADÉKOK KEZELÉSI, ÚJRAFELDOLGOZÁSI MÓDJA ÉS ARÁNYUK A MEGYÉBEN 2010. (FORRÁS: OKIR)

66

2.3.4.5. ÁBRA: A HULLADÉKHASZNOSÍTÁS TELEPÜLÉSENKÉNTI MEGOSZLÁSA 2010‐BEN (FORRÁS: OKIR HIR)

66

2.3.4.6. ÁBRA: A HULLADÉKÁRTALMATLANÍTÁS TELEPÜLÉSENKÉNTI MEGOSZLÁSA 2010‐BEN (FORRÁS: OKIR HIR)

67

2.3.4.7. ÁBRA: A MEGYE HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI RENDSZERE ÉS HULLADÉKLERAKÓI (FORRÁS: WWW.KDV.HU, DUNAVERTESKOZE.HU, HULLADEK.GYOR.HU)

70

2.4.1. ÁBRA: LAKÁSSZÁM VÁLTOZÁS 2001‐2010 (DB)

72

2.5.2.1. ÁBRA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE ÉPÍTETT ÖRÖKSÉGE

75

2.5.3.1 ÁBRA: RÉGÉSZETI TERÜLETEK (FORRÁS: KÖH ADATAI ALAPJÁN SAJÁT SZERKESZTÉS)

76

3.1.2.1 ÁBRA: A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÓI VAGYONÁNAK FŐBB TULAJDONOSCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN 1992‐2011, (FORRÁS: APEH, 2011, KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ TÁRSASÁGOK, A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK ADATAI NÉLKÜL)

79

3.1.2.2 ÁBRA: A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) NÖVEKEDÉSI INDEXE MAGYARORSZÁGON (ELŐZŐ ÉV=100%, FORRÁS: NEMZETI SZÁMLÁK ADATSORAI, KSH )

79

3.1.2.3 ÁBRA: KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁGOK SZÁMA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN, 1000 LAKOSRA VETÍTVE (FORRÁS: KSH 2010)

81

3.1.2.4 ÁBRA: NYILVÁNTARTOTT ÁLLÁSKERESŐK KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN, 1000 LAKOSRA VETÍTVE (FORRÁS: KSH 2010)

82

3.1.2.5. ÁBRA: KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEKEN ELTÖLTÖTT VENDÉGÉJSZAKÁK SZÁMA (FORRÁS: KSH MEGYEI ÉVKÖNYV 2010., SAJÁT SZERKESZTÉS)

86

3.1.2.6 ÁBRA: A MEGYE TURISZTIKAI ADOTTSÁGAI (FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS)

87

170


HELYZETFELTÁRÁS 3.1.3.1 ÁBRA: A KÜLKERESKEDELMI FORGALOM ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGON, 1992‐2011 (FORRÁS: NEMZETI SZÁMLÁK ADATSORAI, KSH)

90

3.1.3.2 ÁBRA: 10‐49 FŐT FOGLALKOZTATÓ KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2009‐BEN 1000 LAKOSRA VETÍTVE (FORRÁS: TEIR 2009)

91

3.1.3.3 ÁBRA: 50‐250 FŐT FOGLALKOZTATÓ KIS ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2009‐BEN 1000 LAKOSRA VETÍTVE (FORRÁS: TEIR 2009)

91

3.1.3.4 ÁBRA: A HAZAI BRUTTÓ ÁLLÓESZKÖZ FELHALMOZÁS A GDP ARÁNYÁBAN MAGYARORSZÁGON, 1995‐2011 (FORRÁS: KSH

93

3.2.1.1. ÁBRA: NÉPESSÉGVÁLTOZÁS 2001‐2010 (%)

102

3.2.1.2. ÁBRA: NÉPESSÉGVÁLTOZÁS 2009‐2011 (%) (FORRÁS: KSH)

103

3.2.1.3. ÁBRA: BELFÖLDI VÁNDORLÁSI KÜLÖNBÖZET ÁTLAGA 1000 LAKOSRA 2009‐2011 (FORRÁS: KSH)

103

3.2.1.4 ÁBRA: LAKÓNÉPESSÉG VÁLTOZÁSA 2000‐2010, TERMÉSZETES FOGYÁS 1000 LAKOSRA 2010‐ BEN (FORRÁS: KSH)

104

3.2.1.5. ÁBRA: MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA VÁLTOZÁSA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT (%), MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA 2010‐BAN (%) (FORRÁS: KSH)

105

3.2.1.6. ÁBRA: FOGLALKOZTATOTTSÁG ÉS A FOGLALKOZTATOTTAK ARÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA 2000 ÉS 2010 KÖZÖTT (FORRÁS: KSH)

105

3.2.1.7. ÁBRA: AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI ÁTLAGOS MUNKABÉRE ÉS AZ ADÓFIZETŐK ARÁNY, 2010 (FORRÁS KSH, NAV)

106

3.2.1.8. ÁBRA: 10 000 LAKOSRA JUTÓ KÓRHÁZI ÁGYAK SZÁMA, EGY HÁZIORVOSRA JUTÓ LAKOSOK SZÁMA (2010) (FORRÁS: KSH)

108

3.3.1.1. ÁBRA: EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN (FORRÁS: SAJÁT SZERKESZTÉS)

111

3.3.2.1. ÁBRA: OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK SZERKESZTÉS)

113

KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN (FORRÁS: SAJÁT

4.1.1. ÁBRA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE VÁROSHÁLÓZATA 2011.

115

4.1.2. ÁBRA: TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS AZ INTÉZMÉNYRENDSZER ÉS AZ IGAZGATÁSI SZEREPEK ALAPJÁN (FORRÁS: TEIR, 2010)

119

4.1.3. ÁBRA: TELEPÜLÉSEK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS A GAZDASÁGI‐FOGLAKOZTATÁSI SZEREPEK ALAPJÁN (FORRÁS: TEIR, 2010)

119

4.2.2.1. ÁBRA: REGIONÁLIS KÖZPONT ELÉRHETŐSÉGE PERCBEN (FORRÁS: TEIR)

124

4.2.2.2. ÁBRA: MEGYESZÉKHELY ELÉRHETŐSÉGE KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉSSEL PERC (FORRÁS: TEIR)

124

4.2.2.3. ÁBRA: KISTÉRSÉGI KÖZPONTOK ELÉRHETŐSÉGE PERCBEN (FORRÁS: TEIR)

125

4.2.3.1. A MEGYE TERVEZETT KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATA

126

4.3.1

ÁBRA:

A MEGYE TÉRSZERKEZETE, FELSZÍNBORÍTOTTSÁG, DTA‐50)

TERÜLETFELHASZNÁLÁSA

(FORRÁS:

CORINE 128

4.3.2 ÁBRA: A MEGYE TERÜLETFELHASZNÁLÁSA A CORINE 2006 FELSZÍNBORÍTOTTSÁG ALAPJÁN (FORRÁS: CORINE)

129


171

HELYZETFELTÁRÁS 4.3.3 ÁBRA: A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ARÁNYAI A KÜLÖNBÖZŐ TÁJTÍPUSOK TERÜLETEIN (FORRÁS: CORINE)

129

4.3.4 ÁBRA: TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSA 1990‐2006 KÖZÖTT (FORRÁS: CORINE)

131

4.4.1 ÁBRA: A TÁJAT TERHELŐ TÉNYEZŐK (FORRÁS: DTA 50, MTRT) 1. KÖZÚTHÁLÓZAT 2. VASÚTHÁLÓZAT 3. ELEKTROMOS VEZETÉKEK 4. SZÉNHIDROGÉN VEZETÉKEK 5. TELEPÜLÉSI TÉRSÉG 6. HULLADÉK‐LERAKÓHELYEK, BÁNYATERÜLETEK, MEDDŐHÁNYÓK, ZAGYTÁROZÓK, TÁJSEBEK

132

4.4.2 ÁBRA: A TÁJ ÉRZÉKENYSÉGÉT MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK (FORRÁS: CORINE, KOMESZ MTRT, DINPI) 1. ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT 2. NATURA 2000 TERÜLETEK 3. KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ ERDŐTERÜLET ÉS ERDŐTELEPÍTÉSRE ALKALMAS TERÜLET 4. KIVÁLÓ TERMŐHELYI ADOTTSÁGÚ SZÁNTÓTERÜLET 5. FELSZÍNI ÉS KIEMELTEN ÉRZÉKENY FELSZÍN ALATTI VÍZMINŐSÉGVÉDELMI TERÜLET 6. VÍZFELÜLET, VÍZFOLYÁS 7. RÉGÉSZETI LELŐHELYEK 8. NITRÁTÉRZÉKENY TELEPÜLÉSEK 9. SZÉLERÓZIÓVAL ÉS VÍZERÓZIÓVAL ÉRINTETT TERÜLETEK

132

4.4.3. ÁBRA: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TÁJÉRZÉKENYSÉGE

134

4.4.4. ÁBRA: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TÁJTERHELÉSE

134

4.4.5. ÁBRA: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE TÁJTERHELHETŐSÉGE

135

5.2.1.1. ÁBRA: VÁROSHÁLÓZAT –KÜLSŐ ÉS BELSŐ GYŰRŰ (FORRÁS: OFTK MUNKAANYAG, NEMZETI TERVHIVATAL)

139

5.2.1.2. ÁBRA: BUDAPEST VONZÁSKÖRZETE (FORRÁS: OFTK MUNKAANYAG, NEMZETI TERVHIVATAL)

139

5.4.1.1. ÁBRA: AZ ORSZÁG SZERKEZETI TERVE

143

5.4.1.2. ÁBRA: A MEGYÉT ÉRINTŐ ORSZÁGOS ÖVEZETEK

144

5.4.2.1. ÁBRA: TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV (FORRÁS: KEM TRT)

146

5.4.2.2. ÁBRA KEM TRT, A MEGYÉT ÉRINTŐ ORSZÁGOS ÖVEZETEK

147

5.4.2.3. ÁBRA: KEM TRT, SAJÁTOS MEGYEI TÉRSÉGEK

148

5.4.2.4. ÁBRA: KEM TRT, INTÉZKEDÉSI TERVLAPOK.

149

8.1.1. ÁBRA: ÉRTÉK‐ ÉS KONFLIKTUSTÉRKÉP

164

172


HELYZETFELTÁRÁS TÁBLÁZATJEGYZÉK 1.1.1.A TÁBLÁZAT ORSZÁGOS ÖSSZEHASONLÍTÓ ADATOK (NTH, KSH ELŐZETES NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK, 2011) 4 2.1.2.A TÁBLÁZAT: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE FÖLDTERÜLETE MŰVELÉSI ÁGAK SZERINT, 2010‐BEN (FORRÁS: KSH)

16

2.1.2.B TÁBLÁZAT: A MEGYE TERMÉSZETFÖLDRAJZI JELLEMZŐINEK ÖSSZEFOGLALÓ TÁBLÁZATA (FORRÁS: MAGYARORSZÁG KISTÁJAINAK KATASZTERE)

18

2.1.4.A. TÁBLÁZAT: VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK MEGOSZLÁSA VÉDELMI KATEGÓRIÁNKÉNT, HEKTÁR (FORRÁS: VM, 2011.)

23

2.1.5.A

TÁBLÁZAT: KISVÍZFOLYÁSOK JELLEMZŐ ADATAI (FORRÁS: KAPCSOLÓDÓ VÍZGYŰJTŐGAZDÁLKODÁSI TERVEK, MAGYARORSZÁG KISTÁJAINAK KATASZTERE)

30

2.1.5.B TÁBLÁZAT: VÍZHASZNOSÍTÁS, VÍZKIVÉTEL MÉRTÉKE ÉS JELLEGE A MEGYE LEGFONTOSABB VÍZFOLYÁSAIN, EZER M3‐BEN (FORRÁS: KAPCSOLÓDÓ VÍZGYŰJTŐ‐GAZDÁLKODÁSI TERVEK)

32

2.1.5.C TÁBLÁZAT: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉT ÉRINTŐ FELSZÍN ALATTI VÍZTESTEK ÉS TULAJDONSÁGAIK (FORRÁS: VÍZGYŰJTŐ‐GAZDÁLKODÁSI ALEGYSÉGEK TERVEI)

34

2.1.5.D TÁBLÁZAT: MŰKÖDŐ ÉS TÁVLATI VÍZBÁZISOK A MEGYÉBEN (FORRÁS: ÉDUVÍZIG)

34

2.1.5.E TÁBLÁZAT: ÁSVÁNYVÍZ KUTAK A MEGYÉBEN (FORRÁS: WWW.ANTSZ.HU)

35

2.1.5.F TÁBLÁZAT: GYÓGYVÍZKUTAK A MEGYÉBEN (FORRÁS: WWW.ANTSZ.HU)

35

2.2.1.A. TÁBLÁZAT: ÉRTÉKELÉS A RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ TELJES 2011. ÉVI ADATÁLLOMÁNY ALAPJÁN A MEGYEI TELEPÜLÉSEK SZERINT ÉVES HATÁRÉRTÉKEKHEZ VISZONYÍTVA (FORRÁS: LEVEGŐTISZTASÁG‐VÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LAIR))

44

2.2.1.B. TÁBLÁZAT: A 2011. ÉVI STATISZTIKA 24 ÓRÁS ÁTLAGOK (CO ÉS ÓZON 8 ÓRÁS ÁTLAG) ALAPJÁN A MEGYEI MÉRŐÁLLOMÁSOK SZERINT (FORRÁS: KTVF)

44

2.2.1.C. TÁBLÁZAT: A 2011. ÉVI INDEX SZERINTI ÉRTÉKELÉS A MEGYEI AUTOMATA MÉRŐÁLLOMÁSOK SZERINT (FORRÁS: KTVF)

45

2.2.1.D. TÁBLÁZAT: ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA ÖSSZESÍTVE ÉS ÁGAZATOK SZERINT (KSH EUROSTAT).

47

2.2.1.E. TÁBLÁZAT: LÉGSZENNYEZŐ GÁZOK KIBOCSÁTÁSA (FORRÁS: LAIR)

47

2.2.1.F. TÁBLÁZAT: A MEGYE LEGNAGYOBB SZÉN‐DIOXID KIBOCSÁTÓI 2010‐BEN (FORRÁS: LAIR)

47

2.2.3.A TÁBLÁZAT: ÁRVÍZVÉDELMI SZAKASZOK (FORRÁS: 10/1997. (VII. 17.) KHVM RENDELET 2. MELLÉKLETE)

52

2.3.1.A TÁBLÁZAT: IVÓVÍZELLÁTÁSSAL KAPCSOLATOS PROBLÉMÁK KÜLTERÜLETI LAKOTT HELYEKEN (FORRÁS: NEKI ÉSZAK‐DUNÁNTÚLI KIRENDELTSÉGE)

58

2.3.2.A TÁBLÁZAT: MEGFELELŐ SZENNYVÍZELVEZETŐ‐ ÉS TISZTÍTÓ RENDSZERREL RENDELKEZŐ AGGLOMERÁCIÓK SZÁMA MEGYÉNKÉNT (FORRÁS: 25/2002 (II. 27.) KORMÁNYRENDELET 6. MELLÉKLETE)

59

2.3.2.B

TÁBLÁZAT: SZENNYVÍZELVEZETÉSI AGGLOMERÁCIÓK (FORRÁS: KORMÁNYRENDELET – 2012. SZEPTEMBER 20‐AI ÁLLAPOT)

25/2002

(II.

27.) 60


173

HELYZETFELTÁRÁS 2.3.2.C TÁBLÁZAT: KÖZÜZEMI SZENNYVÍZCSATORNA‐HÁLÓZATBA ÉS VEZETÉKES IVÓVÍZ‐HÁLÓZATBA BEKAPCSOLT LAKÁSOK ARÁNYA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE KISTÉRSÉGEIBEN, 2010, KSH

61

2.3.3.A. TÁBLÁZAT: A SZOLGÁLTATOTT VILLAMOS ENERGIA MENNYISÉGÉNEK ALAKULÁSA KOMÁROM‐ ESZTERGOM MEGYÉBEN

62

2.3.3.B. TÁBLÁZAT: A SZOLGÁLTATOTT VEZETÉKES GÁZ MENNYISÉGÉNEK ALAKULÁSA KOMÁROM‐ ESZTERGOM MEGYÉBEN

62

2.3.3. C. TÁBLÁZAT A SZOLGÁLTATOTT VEZETÉKES GÁZ MENNYISÉGÉNEK ALAKULÁSA KOMÁROM‐ ESZTERGOM MEGYÉBEN

63

2.3.4.A. TÁBLÁZAT: ELSZÁLLÍTOTT TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉK ÉS SZELEKTÍVEN GYŰJTÖTT HULLADÉK ARÁNYA 2010‐BEN (FORRÁS: KSH, 2011.)

64

2.3.4.B. TÁBLÁZAT: A SZILÁRD HULLADÉKOK MÁSODNYERSANYAGKÉNT TÖRTÉNŐ VISSZANYERÉSI HATÁSFOKA A SZAKIRODALOM SZERINT

65

2.3.4.C. TÁBLÁZAT: AZ ÖSSZES ÁRTALMATLANÍTOTT ÉS HASZNOSÍTOTT NEM VESZÉLYES HULLADÉK TELEPHELYENKÉNTI MEGOSZLÁSBAN 2010‐BEN (FORRÁS: OKIR HIR)

68

2.4. A. TÁBLÁZAT: LAKÓNÉPESSÉG ÉS A LAKÁSÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA 2001‐2010 KISTÉRSÉGENKÉNT

71

2.4.B. TÁBLÁZAT: A LAKÁSÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSA (FORRÁS: KSH 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. ELŐZETES ADATOK)

71

2.4.C. TÁBLÁZAT: A LAKÁSÁLLOMÁNY ALAPTERÜLET SZERINT, 2011 (FORRÁS: KSH 2011. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 1. ELŐZETES ADATOK)

72

2.5.3.A FOKOZOTTAN VÉDETT RÉGÉSZETI LELŐHELYEK A MEGYÉBEN (FORRÁS: KÖH, 2011)

75

3.1.2.A TÁBLÁZAT: A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ALAPÍTÓ VAGYONÁNAK MEGOSZLÁSA A FŐBB TULAJDONOSI CSOPORTOK SZERINT, 2010 (EGYSÉG: SZÁZALÉK) (FORRÁS: NAV ÉVKÖNYV, 2011, A NEMZETI ADÓ‐ ÉS VÁMHIVATAL KIADVÁNYA, BUDAPEST, 2012)

79

3.1.2.B TÁBLÁZAT: A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) FŐBB GAZDASÁGI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSÁNAK IDŐBELI VÁLTOZÁSA (*ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG ÉRDEKÉBEN KORÁBBI ÁGAZATI STRUKTÚRA SZERINT SZÁMOLT ADATOK) (FORRÁS: MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, KSH, BUDAPEST, ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

80

3.1.2.C TÁBLÁZAT: A GDP FŐBB GAZDASÁGI ÁGAK SZERINTI MEGOSZLÁSÁNAK MÓDOSULÁSA KOMÁROM‐ ESZTERGOM MEGYÉBEN (*A 2010. ÉVI ÉRTÉKEK ELŐZETES JELLEGŰEK) (FORRÁS: MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, KSH, BUDAPEST, ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

80

3.1.2.D TÁBLÁZAT: A HAZAI RÉGIÓK EGY LAKOSRA JUTÓ GDP ÉRTÉKE (VÁSÁRLÓERŐ PARITÁS) AZ EU‐27 ORSZÁGOK ÁTLAGÁBAN (EGYSÉG: SZÁZALÉK) (FORRÁS: MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, KSH ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

81

3.1.2.E TÁBLÁZAT: A MŰKÖDŐ VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA GAZDÁLKODÁSI FORMA SZERINT A KÖZÉP‐ DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (EGYSÉG: SZERVEZET, DB) (FORRÁS: TERÜLETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

81

3.1.2.F TÁBLÁZAT: AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK SZÁMA ALAKULÁSA KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (FORRÁS: STATADAT, KSH, ILLETVE A TERÜLETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

82

174


HELYZETFELTÁRÁS 3.1.2.G TÁBLÁZAT: AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK FŐBB NEMZETGAZDASÁGI ÁGAK ÉS MEGYÉK SZERINTI MEGOSZLÁSA, 2010 (FORRÁS: TERÜLETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2010, KSH ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

82

3.1.2.H TÁBLÁZAT: A REGISZTRÁLT VÁLLALKOZÁSOK SZÁMA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN, 2010 (FORRÁS: TERÜLETI STATISZTIKA, KSH, KISTÉRSÉGI ADATOK, 2012, KSH ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

83

3.1.2.I. TÁBLÁZAT: A LAKÓNÉPESSÉG, AZ SZJA ADÓALANYOK, VALAMINT A FIZETETT SZJA ÉRTÉKE KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN, 2010 (FORRÁS: TERÜLETI STATISZTIKA, KSH, KISTÉRSÉGI ADATOK, 2012, KSH ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

83

3.1.2.J TÁBLÁZAT: A NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK TELJESÍTMÉNYE A KIBOCSÁTÁS ARÁNYÁBAN* (* KETTŐS KÖNYVVITEL SZERINT GAZDÁLKODÓK, PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ OFFSHORE VÁLLALKOZÁSOK NÉLKÜL) (EGYSÉG: MILLIÁRD FT) (FORRÁS: MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI (KSH) ÉS A NAV (APEH) ÉVES GYORSJELENTÉSEI)

84

3.1.2.K TÁBLÁZAT: A TÁRSASÁGOK BRUTTÓ HOZZÁADOTT ÉRTÉK TELJESÍTMÉNYE FŐBB TULAJDONOSCSOPORTOK SZERINT* (*KETTŐS KÖNYVVITEL SZERINT GAZDÁLKODÓK, PÉNZÜGYI SZEKTOR ÉS AZ OFFSHORE VÁLLALKOZÁSOK NÉLKÜL) (EGYSÉG: SZÁZALÉK) (FORRÁS: A NAV (APEH) ÉVES GYORSJELENTÉSEI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

85

3.1.2.L. TÁBLÁZAT: A KERESKEDELMI SZÁLLÁSHELYEK VENDÉGFORGALMA (2006 – 2011) FORRÁS: KSH

86

3.1.3.A TÁBLÁZAT: A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK KERESKEDELMI FORGALMA AZ ÉRTÉKESÍTÉS IRÁNYA SZERINT*, EGYSÉG: MILLIÁRD FT (FORRÁS: A NAV (APEH) ÉVES GYORSJELENTÉSEI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

87

3.1.3.B TÁBLÁZAT: A TÁRSASÁGOK NETTÓ ÁRBEVÉTELE A VÁLLALKOZÁSOK FŐBB TULAJDONOSI‐ CSOPORTJAI SZERINT*, EGYSÉG: SZÁZALÉK (FORRÁS: A NAV (APEH) ÉVES GYORSJELENTÉSEI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

88

3.1.3.C TÁBLÁZAT: A HAZAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK NETTÓ ÁRBEVÉTELE REGIONÁLIS EGYSÉGEK SZERINT* (FORRÁS: NAV (APEH) ÉVKÖNYVEK ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

88

3.1.3.D TÁBLÁZAT: A HAZAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK EXPORT ÁRBEVÉTELE REGIONÁLIS EGYSÉGEK SZERINT* (FORRÁS: NAV (APEH) ÉVKÖNYVEK ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

89

3.1.3.E TÁBLÁZAT: A HAZAI TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYE (EGYENLEG) REGIONÁLIS EGYSÉGEK SZERINT (FORRÁS: NAV (APEH) ÉVKÖNYVEK ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

90

3.1.3.F TÁBLÁZAT: A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI NYERESÉGE A KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MEGYÉIBEN* (*KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐK, PÉNZÜGYI SZEKTOR ADATAI NÉLKÜL) (FORRÁS: NAV (APEH) ÉVKÖNYVEK ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

91

3.1.3.G TÁBLÁZAT: A TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ADÓZÁS ELŐTTI VESZTESÉGE A KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MEGYÉIBEN* (*KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐK, PÉNZÜGYI SZEKTOR ADATAI NÉLKÜL) (FORRÁS: NAV (APEH) ÉVKÖNYVEK ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

91

3.1.3.H TÁBLÁZAT: A TÁRSASÁGOK ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNYE A KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MEGYÉIBEN* (*KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐK, PÉNZÜGYI SZEKTOR ADATAI NÉLKÜL) (FORRÁS: NAV (APEH) ÉVKÖNYVEK ADATAI ALAPJÁN A SZERZŐ SZÁMÍTÁSAI)

92


175

HELYZETFELTÁRÁS 3.1.3.I TÁBLÁZAT: A BERUHÁZÁSOK ÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA A KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON (EGYSÉG: MILLIÁRD FT) (FORRÁS: STATADAT, KSH, ILLETVE A TERÜLETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEK ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

93

3.1.3.J TÁBLÁZAT: A BERUHÁZÁSOK ÉRTÉKÉNEK ALAKULÁSA KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYÉBEN GAZDÁLKODÁSI FORMÁK SZERINT (EGYSÉG: MILLIÓ FT) (FORRÁS: KOMÁROM‐ ESZTERGOM MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVEI ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

94

3.1.6.A TÁBLÁZAT: AZ INNOVATÍV VÁLLALKOZÁSOK AZ ÖSSZES TÁRSAS VÁLLALKOZÁSOK ARÁNYÁBAN ÉS RÉGIÓK SZERINT (FORRÁS: A VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK REGIONÁLIS JELLEMZŐI, KSH, ILLETVE A SZERZŐ SAJÁT KUTATÁSAI ALAPJÁN)

96

3.1.6.B TÁBLÁZAT A VÁLLALATI KUTATÓ‐FEJLESZTŐ HELYEK K+F RÁFORDÍTÁSAI A FŐBB KÖLTSÉGTÍPUSOK SZERINT (FORRÁS: KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 2006‐2010 KSH KIADVÁNYOK ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

97

3.1.6.C TÁBLÁZAT A KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KUTATÓ‐FEJLESZTŐ HELYEINEK SZÁMA ÉS IDŐBELI VÁLTOZÁSA (FORRÁS: KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 2006‐2010 KSH KIADVÁNYOK ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

97

3.1.6.D TÁBLÁZAT A KUTATÓ‐FEJLESZTŐ HELYEK K+F TEVÉKENYSÉGGEL FOGLALKOZTATOTT MUNKAVÁLLALÓI (MILLIÓ FT) (FORRÁS: KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 2006‐2010 KSH KIADVÁNYOK ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

98

3.1.6.E TÁBLÁZAT A KUTATÓ‐FEJLESZTŐ HELYEK K+F RÁFORDÍTÁSAI A KÖZÉP‐DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN (MILLIÓ FT) (FORRÁS: KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 2006‐2010 KSH KIADVÁNYOK ALAPJÁN A SZERZŐ ÖSSZEÁLLÍTÁSA)

98

3.1.7.A TÁBLÁZAT: A VIZSGÁLATBA BEVONT MUTATÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT A VÁLTOZÁS IRÁNYA SZERINT 2006‐2010 (FORRÁS: KSH ADATOK ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS)

99

3.1.7.B TÁBLÁZAT: A VIZSGÁLATBA BEVONT MUTATÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA EGYSÉGENKÉNT A VÁLTOZÁS IRÁNYA SZERINT 2006‐2010 (FORRÁS: KSH ADATOK ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS)

99

3.1.7.C TÁBLÁZAT: A VIZSGÁLATBA BEVONT MUTATÓK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT A VÁLTOZÁS IRÁNYA SZERINT 2010‐2011 (FORRÁS: KSH ADATOK ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS)

99

3.1.7.D TÁBLÁZAT: A VERSENYKÉPESSÉG MÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK ALAKULÁSA TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT 2006‐2010 ÉS 2010‐2011 ÉVEKRE VONATKOZÓAN (FORRÁS: KSH ADATOK ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS)

100

3.1.7.E TÁBLÁZAT: A VERSENYKÉPESSÉG MÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ TELJESÍTMÉNYOKOZÓK ALAKULÁSA TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT 2006‐2010 ÉS 2010‐2011 ÉVEKRE VONATKOZÓAN (FORRÁS: KSH ADATOK ALAPJÁN, SAJÁT SZERKESZTÉS)

101

3.2.1.A TÁBLÁZAT: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE LAKÓNÉPESSÉGE, JANUÁR 1 (1990 ‐ 2010)

102

3.2.1.B. TÁBLÁZAT: NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM 2010 KISTÉRSÉGEK

103

3.2.1.C. TÁBLÁZAT: NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, 2010, VÁROSOK

103

3.2.1.D. TÁBLÁZAT: A 15‐74 ÉVES NÉPESSÉG GAZDASÁGI AKTIVITÁSA

104

3.2.1.E. TÁBLÁZAT: EGY FŐRE JUTÓ BRUTTÓ HAZAI TERMÉK ÉS AZ ALKALMAZÁSBAN ÁLLÓK HAVI NETTÓ ÁTLAGKERESETE (2004‐ 2010)*

106

176


HELYZETFELTÁRÁS 3.2.1.F. TÁBLÁZAT: A GAZDASÁGILAG AKTÍVAK MEGOSZLÁSA LEGMAGASABB ISKOLAI VÉGZETTSÉGÜK SZERINT, 2000‐BEN ÉS 2010‐BEN (%)

107

3.2.1.G. TÁBLÁZAT: A SZÜLETÉSKOR VÁRHATÓ ÁTLAGOS ÉLETTARTAM ALAKULÁSA KOMÁROM‐ ESZTERGOM MEGYÉBEN, 2001 ‐ 2011

107

3.3.1.A. TÁBLÁZAT: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÓRENDSZERE 2000 ‐2010 FORRÁS: KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE,2010 KSH (SAJÁT SZERKESZTÉS)

111

3.3.1.B. TÁBLÁZAT SZOCIÁLIS ALAPSZOLGÁLTATÁS (FORRÁS: KSH KOMÁROM‐ESZTERGOM MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE 2010) SAJÁT SZERKESZTÉS

112

3.3.2.A. TÁBLÁZAT AZ ÖSSZES (ÁLLAMI, ÖNKORMÁNYZATI ÉS EGYÉB) OKTATÁSI‐NEVELÉSI FELADATELLÁTÁSI HELYEK SZÁMA

113

3.3.2.B. TÁBLÁZAT ÓVODAI NEVELÉSBEN, ISKOLAI OKTATÁSBAN RÉSZESÜLŐK A NAPPALI OKTATÁSBAN(FORRÁS: KSH MEGYEI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2010)

114

4.1.A TÁBLÁZAT 2013‐TÓL LÉTREJÖVŐ JÁRÁSOK (218/2012. (FORRÁS: VIII.13. KORMÁNYRENDELET) ÉS NÉPESSÉGÜK A KSH 2011. JANUÁR 1‐I ADATAI SZERINT

115

4.1.B TÁBLÁZAT VÁROSOK 2013‐TÓL LÉTREJÖVŐ JÁRÁSOK SZERINT (FORRÁS: 218/2012. (VIII.13.) KORMÁNYRENDELET) ÉS A VÁROSOK KÖZÖTTI MUNKAMEGOSZTÁS FONTOSABB INDIKÁTORAI (FORRÁS: KSH 2011.ÉVI HELYSÉGNÉVKÖNYVE ÉS A 2010. ÉVI MEGYEI ÉVKÖNYVE ALAPJÁN)

116

4.1.C TÁBLÁZAT NAGY ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGOSZLÁSA A MEGYE VÁROSAIBAN 2010 VÉGÉN (FORRÁS: TEIR 2010. ÉV VÉGE, ORSZÁGOS PÉNZINTÉZETEK HONLAPJA, WWW.BANKFIOKKERESO.HU)

118

4.3.A TÁBLÁZAT: MŰVELÉS ÁGAK VÁLTOZÁSAI 1980 ÉS 2010 KÖZÖTT (FORRÁS: KSH)

130

5.1.A TÁBLÁZAT: EU 2020 STRATÉGIA CÉLKITŰZÉSEI ÉS MAGYARORSZÁG NEMZETI VÁLLALÁSAI

136

7.A TÁBLÁZAT: EGY FŐRE JUTÓ ÖSSZES TÁMOGATÁS EZER FORINTBAN, A MEGYEI HATÁSÚ PROJEKTEKET FIGYELEMBE VÉVE 2007‐2011 KÖZÖTT

159

8.1.A. TÁBLÁZAT SWOT ÉRTÉKELÉS (SWOT MOZAIKSZÓ, JELENTÉSE STRENGTHES=ERŐSSÉGEK, WEAKNESSES=GYENGESÉGEK, OPPORTUNITIES=LEHETŐSÉGEK, THREATS=VESZÉLYEK (TOVÁBBI MAGYARÁZATOT LÁSD A KÖVETKEZŐ OLDALON)

165


177

HELYZETFELTÁRÁS

IRODALOMJEGYZÉK 1-5 BAKONY-ÉR ÉS CONCÓ VÍZGYŰJTŐ ALEGYSÉG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE, VKKI ÉS ÉDUKÖVÍZIG, 2010 ÁPRILIS, HTTP://WWW.EDUKOVIZIG.HU/FILES/1_5_CUHAI_BAKONY_ER_CONCO.PDF 1-6 ÁLTAL-ÉR VÍZGYŰJTŐ ALEGYSÉG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE, VKKI ÉS ÉDUKÖVÍZIG, 2010 ÁPRILIS, HTTP://WWW.EDUKOVIZIG.HU/FILES/1_6_ALTAL_ER.PDF 1-7 GERECSE VÍZGYŰJTŐ ALEGYSÉG VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVE, VKKI ÉS ÉDUKÖVÍZIG, 2010 ÁPRILIS, HTTP://WWW.EDUKOVIZIG.HU/FILES/1_7%20GERECSE.PDF A VÁLLALKOZÁSOK INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉNEK REGIONÁLIS JELLEMZŐI, KSH A VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS HONLAPJA - WWW.VIZEINK.HU AGROTOPOGRÁFIAI TÉRKÉPEK, FÖMI ÁLTALÁNOS MEZŐGAZDASÁGI ÖSSZEÍRÁS – MAGYARORSZÁG MEZŐGAZDASÁGA, KSH,2000 ÁLTALÁNOS VÍZBÁZIS-VÉDELMI TÁJÉKOZTATÓ, GYŐR, 2007 KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ TÁRSASÁGOK, A PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÓK ADATAI NÉLKÜL, APEH, 2011

BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA – 2011, PESTTERV KFT., WWW.TEIR.HU CORINE FELSZÍNBORÍTOTTSÁG, © EEA, KOPPENHÁGA (2009); KÉSZÍTETTE A FÖMI A KVVM MEGBÍZÁSÁBÓL (2009) DARÁNYI IGNÁC-TERV, HTTP://WWW.KORMANY.HU/DOWNLOAD/3/70/70000/DIT_KIADVANY_210X148MM_LEAD_KIFUT_NELKUL.PDF (2012.09.11)

DÖVÉNYI ZOLTÁN (SZERK.): MAGYARORSZÁG KISTÁJAINAK KATASZTERE, MTA FÖLDRAJZTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET, BUDAPEST, 2010 DR. PODMANICZKY LÁSZLÓ-DR. MAGYARI JULIANNA: MAGYARORSZÁG ÖKOTÍPUSOS FÖLDHASZNÁLATI VIZSGÁLATA, KÖRNYEZET- ÉS

TÁJGAZDÁLKODÁSI TERVEZŐ IRODA KFT., GÖDÖLLŐ, 2006 DR. SZÉPVÖLGYI ÁKOS: A KÖZÉP-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ INNOVÁCIÓS POTENCIÁLJÁNAK BEMUTATÁSA, 2009 DUNAI FERENC: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS TANÁCS 2007/60/EK IRÁNYELVE AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATOK FELMÉRÉSÉRŐL ÉRTÉKELÉSÉRŐL ÉS KEZELÉSÉRŐL (WWW.EDUKOVIZIG.HU/FILES/2009_03_19_AIOFOGL.PPT) ÉGHAJLATVÁLTOZÁS – MAGYARORSZÁG, ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT (HTTP://WWW.MET.HU/EGHAJLAT/EGHAJLATVALTOZAS/MEGFIGYELT_VALTOZASOK/MAGYARORSZAG/) ELŐZETES KÖRNYEZETI CÉLKITŰZÉSEK ÉS TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK A BAKONY-ÉR ÉS CONCÓ, AZ ÁLTAL-ÉR ÉS A GERECSE VÍZGYŰJTŐJÉRE, 2009 ELŐZETES NÉPSZÁMLÁLÁSI ADATOK, KSH, 2011 (HTTP://WWW.KSH.HU/APPS/SHOP.KIADVANY?P_KIADVANY_ID=10147&P_TEMAKOR_KOD=KSH&P_LANG=HU) ELŐZETESES KOCKÁZATBECSLÉS ORSZÁG JELENTÉSE – (WWW.KOTIKOVIZIG.HU/DOKSIK/AKK/ELOZETES_KOCKAZATBECSLES_ORSZAGJELENTES.PDF) ÉSZAK-DUNÁNTÚLI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG HONLAPJA - WWW.EDUVIZIG.HU EUROSTAT STATIKUS TÁBLÁK, KSH (HTTP://WWW.KSH.HU/DOCS/HUN/EUROSTAT_TABLAK/INDEX.HTML) FEJÉR MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE - 2009, VÁTI KHT, WWW.TEIR.HU FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG KÖRNYEZETVÉDELMI RENDSZER (FAVI) RÉSZEKÉNT MŰKÖDŐ KÁRMENTESÍTÉSI INFORMÁCIÓS RENDSZER (KÁRINFO) MEGYÉRE VONATKOZÓ ADATAI, VITUKI, 2011 GYŐR NAGYTÉRSÉGI HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS HONLAPJA, HTTP://HULLADEK.GYOR.HU

178

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ

HELYZETFELTÁRÁS

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA – 2010, VÁTI KHT., WWW.TEIR.HU HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI INFORMÁCIÓS RENDSZER, HTTP://OKIR.KVVM.HU/HIR/ JELENTÉS A TURIZMUS 2011. ÉVI TELJESÍTMÉNYÉRŐL, KSH 2012. SZEPTEMBER KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE STATISZTIKAI ÉVKÖNYVE – 2010, KSH KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA – 2011, VÁROS-TEAMPANNON KFT., 2011 KSH 2011. ÉVI HELYSÉGNÉVKÖNYVE KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS 2006-2010 KSH KIADVÁNYOK LENGYEL IMRE: VERSENY ÉS TERÜLETI FEJLŐDÉS: TÉRSÉGEK VERSENYKÉPESSÉGE MAGYARORSZÁGON, JATEPRESS, SZEGED, 2003 LEVEGŐTISZTASÁG-VÉDELMI INFORMÁCIÓS RENDSZER (LAIR), HTTP://OKIR.KVVM.HU/LAIR/ MAGYAR LIMES SZÖVETSÉG HONLAPJA, HTTP://WWW.RIPAPANNONICA.HU/ MAGYAR NÖVEKEDÉSI TERV (KONZULTÁCIÓS ANYAG), HTTP://WWW.KORMANY.HU/DOWNLOAD/F/D7/60000/MAGYAR NOVEKEDÉSI TERV KONZULTÁCIÓ.PDF, (2012.09.10) MAGYARORSZÁG ÉGHAJLATA, ORSZÁGOS METEOROLÓGIAI SZOLGÁLAT, (HTTP://WWW.MET.HU/EGHAJLAT/MAGYARORSZAG_EGHAJLATA/) MAGYARORSZÁG MEGÚJULÓ ENERGIA HASZNOSÍTÁS CSELEKVÉSI TERVE 2010-2020 MAGYARORSZÁG NEMZETI SZÁMLÁI, KSH MAGYARY PROGRAM, KÖZIGAZGATÁSI FEJLESZTÉSI PROGRAM HTTP://WWW.KORMANY.HU/DOWNLOAD/8/D0/40000/MAGYARY (2012.09.12) NAV ÉVKÖNYV, 2011, A NEMZETI ADÓ- ÉS VÁMHIVATAL KIADVÁNYA, BUDAPEST, 2012 NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA, HTTP://WWW.KVVM.HU/CIMG/DOCUMENTS/NES080214.PDF, (2012.09.11) NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA, HTTP://WWW.KORMANY.HU/DOWNLOAD/B/87/70000/ESTRAT RÖVIDÍTETT MAGYAR VERZIÓ.PDF (2012.09.11) NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI KERETSTRATÉGIA 2012-2014, TERVEZET, HTTP://WWW.NFFT.HU/DYNAMIC/NFFS_ROVID_OGYHAT_MELLEKLETE_2012.05.16_VEGSO.PDF (2012.09.12.) NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM (2009-2014), HTTP://FTVKTVF.ZOLDHATOSAG.HU/FILES/NKP/20092014_NKP_HATAROZAT.PDF (2012.09.12.) NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA (2012-2020), HTTP://WWW.TERPORT.HU/WEBFM_SEND/2767, (2012.09.07) NYITRA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK EGYEZTETÉSI ANYAGA (ÚZEMNY PLÁN REGIÓNU – NITRIANSKY SAMOSPRÁNVY KRAJ – KONCEPT, AUREX, S.R.O.) OHT ÁLTAL ELISMERT ÁSVÁNYVIZEK, GYÓGYVIZEK, GYÓGYFÜRDŐK JEGYZÉKE HTTP://EFRIRB.ANTSZ.HU:7778/OGYFI/ASVANYVIZ.JSP; HTTP://EFRIRB.ANTSZ.HU:7778/OGYFI/GYOGYVIZ.JSP; HTTPS://WWW.ANTSZ.HU/DATA/CMS41818/JELENTESHEZ_GYOGYFURDO_NYILVANTARTAS_2012_NOV_23.PDF. ORSZÁGOS FEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MUNKAANYAGA, NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL, 2012 ORSZÁGOS PÉNZINTÉZETEK HONLAPJA, WWW.BANKFIOKKERESO.HU

ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSA – 2008, VÁTI KHT., WWW.TEIR.HU RÉTI LÁSZLÓ: JÓ ÜTEMBEN HALAD A LIFE-SUMANAS PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA HTTP://WWW.HIDROLOGIA.HU/VANDORGYULES/26/5SZEKCIO/RETIOK.HTM (2012.12.03)


179

HELYZETFELTÁRÁS

SIKOS T. TAMÁS – TINER TIBOR (SZERK): EGY VÁROS – KÉT ORSZÁG: KOMÁROM – KOMÁRNO, SELYE JÁNOS EGYETEM KUTATÓINTÉZETE, KOMÁROM, 2007 SÜTŐ ATTILA (SZERK.) ÉS DÖMÖTÖR TAMÁS (TÉMAFELELŐS): HELYÜNK ÉS JÖVŐNK EURÓPÁBAN – ESPON EREDMÉNYEK MAGYAR SZEMMEL, BELÜGYMINISZTÉRIUM ÉS VÁTI KHT., 2011 SZAKMAI HÁTTÉRANYAG A MEGYÉK HAZAI ÉS NEMZETKÖZI POZÍCIONÁLÁSÁHOZ, NEMZETGAZDASÁGI TERVEZÉSI HIVATAL, 2012 TALAJDEGRADÁCIÓS INFORMÁCIÓS RENDSZER, MTA ATK TAKI 2012: OKIR-TDR: HTTP://OKIR-TDR.HELION.HU/ (2012.12.06) TERÜLETI STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 2010, KSH VÉRTESI NATÚRPARK ALAPÍTÓ DOKUMENTUMA, WWW.DUNAPGVE.HU VESZPRÉM MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA – 2011, PESTTERV KFT., WWW.TEIR.HU WEKERLE TERV, HTTP://WWW.KORMANY.HU/DOWNLOAD/1/45/A0000/WEKERLE%20TERV.PDF, (2012.09.12)

A FELSOROLT ADATFORRÁSOKON TÚL A DOKUMENTUM TOVÁBBI SZÁMOS JOGSZABÁLY (TÖRVÉNY, RENDELET) ADATAIN, VALAMINT MINISZTÉRIUMOK, ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK, TELEPÜLÉSI ÖNKORMÁNYZATOK, MEGYEI SZERVEZETEK, SZÖVETSÉGEK INFORMÁCIÓIN ALAPUL (ADOTT HELYEN HIVATKOZVA).

180


I. HELYZETFELTÁRÁS - MELLÉKLETEK

Komárom – Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepció

Készítette: Város-Teampannon Kft

MELLÉKLETEK

2.1.4.a. melléklet: Ramsari területek (Forrás: KvVM) ............................................................................. 3 2.1.4.b. melléklet: Országos jelentőségű természetvédelmi területek listája (Forrás:www. termeszetvedelem.hu 2011.12.) ............................................................................................................ 3 2.1.4.c. melléklet: Natúrpark területek (Forrás: Vértesi Natúrpark Alapító Dokumentuma, www.dunapgve.hu) ................................................................................................................................. 5 2.1.4.d. melléklet: Natura 2000 területek (Forrás: KvVM, natura2000.eea.europa.eu) ........................ 7 2.1.4.e. melléklet : Helyi jelentőségű védett természeti területek és emlékek (Forrás: www.termeszetvedelem.hu, önkormányzatok)...................................................................................... 8 2.2.1.a. melléklet: IPPC telephelyek a megyében (Forrás: EDT_KTVF honlap) ..................................... 11 2.2.1.b melléklet: Települési szennyvíztisztító telepek és az EKHE engedéllyel rendelkező létesítmények szennyvíz kibocsátási adatai (környezeti elemeket jelentősen terhelő telepek) (Forrás: EDT_KTVF 2009.) ................................................................................................................................... 13 2.2.1.c melléklet: Levegőszennyező telephelyek a megyében (a szürkével kiemelt sorok IPPC telephelyek) (Forrás: EDT_KTVF 2009.) ................................................................................................. 14 2.2.1.d melléklet: A megyét érintő üzemi eredetű zajkibocsátások, jelentősebb zajkeltő létesítmények (Forrás: EDT_KTVF 2009.) ...................................................................................................................... 19 2.2.2.a.1. melléklet: FAVI-KÁRINFO – Tényfeltárás előtt álló területek 2007-ig (VITUKI, 2011) ......... 20 2.2.2.a.2. melléklet: FAVI-KÁRINFO – Feltárt szennyezőforrások 2007-ig (VITUKI, 2011) ................... 25 2.2.2.b.1. melléklet: FAVI-KÁRINFO - Tényfeltárás utáni, mérésekkel, modellezéssel meghatározott állapotú szennyezések (VITUKI, 2011)................................................................................................... 26 2.2.2.b.2. melléklet: FAVI-KÁRINFO - Műszaki beavatkozás körülményeit bemutató adatsor (VITUKI, 2011) ..................................................................................................................................................... 27 2.2.2.b.3. melléklet: FAVI-KÁRINFO - Történeti kutatás a dorogi és komáromi kistérségben 2009-ben. (VITUKI, 2011)........................................................................................................................................ 28 2.3.4.a. melléklet: A megye legnagyobb hulladéktermelői és kezelői (Forrás: OKIR HIR) .................... 33 2.5.1.a. Tervelőzmények ....................................................................................................................... 36 2.5.1.b. A megye egyéb múzeumai, köz- és egyházi gyűjteményei (válogatás).................................... 37 2.5.2.a. Védett objektumok csoportosítása a karbantartási-felújítási igény jellege szerint ................. 38 2.5.2.b. Tájházak, falumúzeumok Komárom-Esztergom megyében ..................................................... 40 2.5.2.c. Komárom-Esztergom megye műemlékei ................................................................................. 40

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ - 1

MELLÉKLETEK

2.5.2.d . Megyei műemlékállomány összesítése ................................................................................... 54 2.5.2.e. Épület- v. építményjellegű védett örökségi értékek felújítási igényének becslése.................. 54 3.2.1.a melléklet: 2001 és 2010 közötti népességváltozás kistérségenként és összesítve (Forrás: KSH) ............................................................................................................................................................... 55 3.2.2.a. melléklet: A könyvtárak száma, állománya és látogatottsága Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH)................................................................................................................... 55 3.2.2.b. melléklet: A kulturális élet színhelyeinek száma és látogatottságuk Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH)................................................................................................. 56 3.2.3.a. melléklet: Civil szervezetek szervezeti forma szerint Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH) ....................................................................................................................... 56 3.2.3.b. melléklet: Civil szervezetek tevékenységük szerint Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH) ....................................................................................................................... 56 3.2.3.c. melléklet: Civil szervezetek legfontosabb pénzügyi mutatói Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH)................................................................................................................... 57 4.1.a. Melléklet VÁROSOK FONTOSABB ADATAI (forrás: KSH Helységnévkönyv, 2011, KSH KEM Megyei évkönyv 2010, TEIR tematikus térképek, www.bankfiokkereso.hu, pénzintézetek honlapjai) 58 4.1.b. Községek fontosabb adatai ......................................................................................................... 59 5.2.2.a melléklet: Az Új Széchenyi Terv program felépítése ................................................................. 61 5.2.2.b melléklet: Nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumok, szakpolitikai stratégiai tervdokumentumok .............................................................................................................................. 62 5.5.a. Városok fejlesztési szándékai ...................................................................................................... 65 5.5.b. Közszféra, civilek fejlesztési szándékai ........................................................................................ 67 5.5.c. Községek fejlesztési szándékai..................................................................................................... 69 5.6.a melléklet: A határontúli együttműködés célrendszere és kapcsolódó intézkedések .................. 74 5.6.b melléklet: A Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciójának célrendszere, 20072013 ....................................................................................................................................................... 75 7.a. melléklet ......................................................................................................................................... 76


MELLÉKLETEK

2.1.4.a. melléklet: Ramsari területek (Forrás: KvVM) Ramsari terület neve

Kihirdetés éve

Tatai-tavak

1989. Bővítés 2006.

Jellemzők Az Öreg-tó maga helyi védett terület, az önkormányzat kezelése alatt áll. A tó érdekessége, hogy novembertől áprilisig kiszárad. A terület nagy része a mesterségesen létrehozott tó, valamint a körülötte lévő mezőgazdasági terület, amelyet táplálkozó helyként használnak az ide érkező vízimadarak. Főként vonuló és telelő vízimadarai miatt jelentős a tó és környéke, rendszeresen 20 000 egyednél is több madár tartózkodik itt. A vetési lúd Európai telelő állományának 12 % - a tartózkodik itt. A nagy lilik szintén jelentős állománya telel a tavon. A ludak közül még a nyári lúd, a rövidcsőrű lúd, az apácalúd, az örvös lúd is megtalálható a területen. A fokozottan védett vörösnyakú lúd vonuló egyedeit egyre gyakoribb.

A védett terület kiterjedése (hektár) A bővítésekkel 1 633,38: Öreg-tó 220 Boldogasszony-tó 73.4 Grébicsi-tavak 51.0 Asszony-tó 39.0 Mocsai-tó 32.6 Derítő-tó 27.0 Cseke-tó 18.0 Halasi-tó 11.9 Billegi-tó 10.4 Mária-tó 7.2 Városi-tó 17.0

Érintett megyei települések Tata Naszály

Veszélyeztető tényezők A terület veszélyeztető tényezői a halászat és a halgazdálkodás, valamint, mivel a tavat Tata város szinte teljesen körülnőtte, az emberi zavarás is. A tavat folyamatos karbantartással lehet csak rendben tartani, állandó a kotrás a talajvíz - kitermelés, és a vizes területek feltöltése. Nagy problémát okoznak az ide látogató turisták, üdülők és helyiek, kik elősegítik a vízminőség romlását. A tavon a vadászat tilos, viszont a körülötte lévő táplálkozó helyeken nem.

2.1.4.b. melléklet: Országos jelentőségű természetvédelmi területek listája (Forrás:www. termeszetvedelem.hu 2011.12.) Országos jelentőségű védett természeti terület

A védettség fenntartásáról rendelkezés

Védetté nyilvánítás

Duna-Ipoly Nemzeti Park:

34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet

Gerecsei Tájvédelmi Körzet

15/1977. OTvH számú határozat

129/2007. (XII.27.) KvVM rendelet

A védettség indoka és célja „a Duna és Ipoly térségében a folyók és mellékrendszerük, a védettséggel érintett területek természeti értékeinek, a felszíni és felszín alatti vízkészleteknek, az érintett területek erdeinek, termőtalajának és más megújuló természeti erőforrásainak, gazdag élővilágának, tájképi és történelmi emlékeinek a védelme” „a terület jellegzetes tájképi és természeti adottságainak, földtani és felszínalaktani természeti értékeinek, növénytársulásainak, növény- és állatfajainak megőrzése, a területen található történelmi, kultúrtörténeti értékek megóvása”

A védett terület kiterjedése (hektár) 60 676 (ebből megyében 10 248)

8 676,3


Érintett megyei települések

Fokozottan védett terület által érintett települések

Dömös, Esztergom, Kesztölc, Pilismarót

Tata-Agostyán, Baj, Dunaszentmiklós, Lábatlan, Neszmély, Nyergesújfalu, Szomód, Süttő, Tardos, Tarján, Tatabánya, Vértestolna, Vértesszőlős

Tata-Agostyán, Baj, Dunaszentmiklós, Lábatlan, Neszmély, Tardos

MELLÉKLETEK

Országos jelentőségű védett természeti terület

A védettség fenntartásáról rendelkezés

Védetté nyilvánítás

Vértesi Tájvédelmi Körzet


146/2007. (XII.27.) KvVM rendelet

Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet

19/1992. (XI. 6.) KTM rendelet

20/2001. (IX. 21.) KöM rendelet

Dunaalmási Természetvédelmi Terület

Kőfejtők


47/2007. (X.18.) KvVM rendelet

Tatai Kálvária-domb Természetvédelmi Terület Vértesszőlősi előember-telep Természetvédelmi Terület

1225/1958. OTvH számú határozat 12/1976. OTvH számú határozat

77/2007. (X.18.) KvVM rendelet. 84/2007. (X.18.) KvVM rendelet

A védettség indoka és célja „a domborzat változatosságának köszönhetően a területen található dolomit sziklagyep, karsztbokorerdő, molyhostölgyes cseres, gyertyános tölgyes, bükkös, kiszáradó láprét növénytársulások, az e társulásokban élő védett és fokozottan védett növényfajok, továbbá a növénytársulásokhoz kapcsolódó állatvilág megőrzése, valamint a terület földtani, felszínalaktani természeti értékeinek és kultúrtörténeti értékeinek megóvása” „a tájegység változatos és fajokban gazdag növény- és állatvilágának, erdőtársulásainak, geológiai formációinak és tájképi értékeinek megőrzése.” A 18 különálló mozaikból álló Pannonhalmi dombvidék és a Kisalföldi homokpuszták egyes területeire terjed ki. Komárom városát érinti a Gönyűi homokvidék. „a Dunaalmás és a Kőpite-hegy közötti Dunateraszrendszer felszínalaktani képződményeinek és kiemelkedő őslénytani jelentőséggel bíró földtani szelvényeinek, a Leshegy környéki karsztforrásokhoz kapcsolódó formakincs, valamint a terület védett növény- és állatfajainak megóvása” „ a területen található földtani, felszínalaktani és őslénytani értékek megőrzése” „ a területen feltárt előember település és természeti környezetének védelme és megőrzése ”

A védett terület kiterjedése (hektár) 15 209,6

Érintett megyei települések Oroszlány

8 271,5 (ebből megyében 436)

Komárom

230,7

Dunaalmás, Szomód

2,8

Tata

35,1

Vértesszőlős


Fokozottan védett terület által érintett települések Oroszlány

MELLÉKLETEK

2.1.4.c. melléklet: Natúrpark területek (Forrás: Vértesi Natúrpark Alapító Dokumentuma, www.dunapgve.hu) Natúrpark

Vértes Natúrpark

Bokod Oroszlány Szárliget Tatabánya Várgesztes Vértessomló Összesen

1079,3089 5755,3268 1113,8470 1770,5128 1190,7702 1792,2860 12702,051

Natúrparki területarány (%) 3,0117 16,0594 3,1080 4,9404 3,3227 5,0011 35,4433

Gerecse Natúrpark tervezett területe

Annavölgy Bajna Bajót Csolnok Dág Dorog Epöl Lábatlan Leányvár Máriahalom Mogyorósbánya Nagysáp Nyergesújfalu Sárisáp Süttő Tát Tokod Tokodaltáró Úny Baj Dunaalmás Dunaszentmiklós Gyermely Héreg Kocs Naszály Neszmély Szomód Szomor Tardos Tarján Tata Tatabánya Vértesszőlős Vértestolna Összesen

460 3727 1644 1871 1189 ~ 700 1253 ~ 2000 725 1085 732 2477 ~ 3300 1448 3436 1177 ~ 1250 ~ 300 1158 2113 ~ 1200 777 4545 2713 ~ 1000 550 2777 2831 1319 2332 4307 ~ 3330 ~ 1530 ~ 1560 1695 51 632

0,89 7,22 3,18 3,62 2,30 1,36 2,43 3,87 1,40 2,10 1,42 4,80 6,39 2,80 6,65 2,28 2,42 5,81 2,24 4,09 2,32 1,50 8,80 5,25 1,94 1,07 5,38 5,48 2,55 4,52 8,34 6,45 2,96 3,02 3,28 100

érintett Komárom-Esztergom megyei település

Natúrparki terület (ha)

Natúrpark kezdeményező, kijelölés célja Pro Vértes Természetvédelmi Közalapítvány, Fejér megyei és a KomáromEsztergom megyei önkormányzat, DINPIG, Vértesi Erdészeti és Faipari Zrt. a Vértes és a Zámolyimedence természeti és kulturális örökségének megőrzése a hagyományos gazdálkodás és mindezek bemutatása Által-ér Szövetség MTESZ Komárom-Esztergom megyei Szervezete Gerecse Natúrpark Egyesület Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület Csolnok a Gerecse valóban értékőrző fejlesztése, a Kárpátmedence egyik legsokszínűbb natúrparkjává válni kistérségi határokon is átívelő natúrparki szellemiség, sajátos gerecsei identitás kialakítása értékek megőrzése és bölcs hasznosítása


MELLÉKLETEK

Bakonyalja Natúrpark tervezett területe

Ácsteszér Aka Ászár Bakonybánk Bakonysárkány Bakonyszombathely Bársonyos Császár Csatka Csép Ete Kerékteleki Kisbér Réde Súr Tárkány Vérteskethely összesen

Bakonyalja Környezetvédelmi és Turisztikai Egyesület a megújuló energiákban és az organikus gazdálkodásban rejlő lehetőségek kiaknázása átfogó kezelési fenntartási terv ökogazdálkodás zöldturizmus


MELLÉKLETEK

2.1.4.d. melléklet: Natura 2000 területek (Forrás: KvVM, natura2000.eea.europa.eu) Működési terület Nemzeti Park A megye területére eső különleges madárvédelmi területek Megnevezés és kódszám

Börzsöny és Visegrádi (HUDI10002) Gerecse (HUDI10003)

hegység

Duna-Ipoly

Érintett megyei település

Dömös, Esztergom, Pilismarót

Tata-Agostyán, Baj, Bajna, Bajót, Dunaszentmiklós, Gyermely, Héreg, Lábatlan, Nagysáp, Neszmély, Nyergesújfalu, Süttő, Szomód, Tardos, Tarján, Tatabánya, Vértesszőlős, Vértestolna Tatai Öreg-tó (HUDI10006) Duna-Ipoly Kocs, Naszály, Szomód, Tata, Tatabánya, Vértesszőlős Vértes (HUDI30001) Duna-Ipoly Bokod, Oroszlány, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló A megye területére eső különleges természetmegőrzési területek Ácsi gyepek (HUDI20001) Duna-Ipoly Ács Mocsai ürgés legelő (HUDI20032) Duna-Ipoly Mocsa A megye területére eső kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek Duna-Ipoly

Bársonyos (HUDI20005)

Duna-Ipoly

Császár

Csépi gyepek (HUDI20011) Csolnoki löszgyepek (HUDI20013) Déli-Gerecse (HUDI20015)

Duna-Ipoly Duna-Ipoly Duna-Ipoly

Csép, Nagyigmánd, Szákszend Csolnok, Dág, Dorog Gyermely, Szárliget, Tarján, Tatabánya

Duna és ártere (HUDI20034)

Duna-Ipoly

Epöli szarmata vonulat (HUDI20016)

Duna-Ipoly

Északi-Gerecse (HUDI20018)

Duna-Ipoly

Gerecse (HUDI20020)

Duna-Ipoly

Kirvai löszgyepek (HUDI20028) Kocsi gyepek (HUDI20029) Központi-Gerecse (HUDI20030)

Duna-Ipoly Duna-Ipoly Duna-Ipoly

Nyakas-tető szarmata vonulat (HUDI20037) Pilis és Visegrádi-hegység (HUDI20039)

Duna-Ipoly

Ács, Almásfüzitő, Dömös, Dunaalmás, Esztergom, Komárom, Lábatlan, Neszmély, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttő, Tát Bajna, Dág, Epöl, Gyermely, Máriahalom, Nagysáp, Sárisáp Bajót, Csolnok, Dorog, Mogyorósbánya, Nagysáp, Nyergesújfalu, Tokod, Tokodaltáró Tata-Agostyán, Baj, Neszmély, Süttő, Tardos, Tatabánya, Vértesszőlős, Vértestolna Máriahalom, Úny Kocs Bajna, Gyermely, Héreg, Lábatlan, Nagysáp, Nyergesújfalu, Tardos, Tarján, Vértestolna Szomor

Szomódi gyepek (HUDI20048) Vértes (HUDI30001)

Duna-Ipoly Duna-Ipoly

Gönyüi-homokvidék (HUFH20009)

Fertő-Hanság

Duna-Ipoly

Dömös, Esztergom, Kesztölc, Leányvár, Piliscsév, Pilismarót, Úny Dunaszentmiklós, Szomód, Tata Bokod, Oroszlány, Szárliget, Tatabánya, Várgesztes, Vértessomló Komárom

Terület nagysága (ha) 107 551,3 (megyében 48 018,34) 49775,79 (ebből a megyében 9713,96) 29597,89 (ebből a megyében 25792,1)

2623,98 25553,63 (ebből a megyében 9888,3) 385,37 299,11 86,26 96 955,9 (megyében 42 999,82) 1209,66 (ebből a megyében 791,8) 334,94 410,76 4815,13 ( ebből a megyében 1469,3) 16 573,52 (ebből a megyében 4458,5)

1577,49 2687,12

2437,1

252,28 47,25 5911,5 (ebből a megyében 5861) 614,22 (ebből a megyében 43,9) 30145,74 (ebből a megyében 12 093) 295 25 553,63 (ebből a megyében 10 196,77) 2880,9 (ebből a megyében 43,61)


MELLÉKLETEK

2.1.4.e. melléklet : Helyi jelentőségű védett természeti területek és emlékek (Forrás: www.termeszetvedelem.hu, önkormányzatok) Helyi jelentőségű védett természeti terület/emlék neve Concó-patak torkolati vidéke Concópusztai park Ernő majori vizes élőhely

Védelmi kategória TT TT TT

Törzskönyvi száma 10/180/TT/06 10/24/TT/76 10/178/TT/06

Ács Ács Ács Ács Ács Bábolna Bakonyszombathely

Hétvezér facsoport Horgásztó és környéke Jeges pusztai kastélypark Törökmogyoró fasor Zichy-kastély parkja Arborétum Fekete-vizéri tavak és erdőparki sáv

az

TE TT TT TE TT TT TT

10/22/TE/76 10/179/TT/06 10/176/TT/06 10/23/TE/76 10/177/TT/06 10/53/TT/92 10/46/TT/81

Bakonyszombathely

Szabadság park kastélypark) Epöli-gyepek

(Eszterházy

TT

10/43/TT/81

TT

10/145/TT/00

TE

10/104/TE/98

TT

10/155/TT/00

10947/23 (10/155/TT/00)

TE

10/156/TE/00

10947/23 (10/156/TE/00)

TE

10/157/TE/00

10947/23 (10/157/TE/00)

TE

10/149/TE/00

19786/1

TE

10/151/TE/00

17543

TE

10/147/TE/00

17371

TE TE

10/146/TE/00 10/148/TE/00

18553 545

TE

10/107/TE/98

015, 017

TE TE TE

10/108/TE/98 10/42/TE/77 10/111/TE/98

15001 16323/1, 17047/1, 07373/2 19492

TE TE

10/113/TE/98 10/106/TE/98

16339, 16382, 16442 18486

TT TE

10/39/TT/77 10/141/TE/97

375/3 55

2,03

Mocsa

Balassa Bálint szobor melletti tölgy Esztergom, Búbánat-völgyi Halastó nádas partszegélye Esztergom, Búbánat-völgyi nyárfa liget Esztergom, Búbánat-völgyi nyírfacsoport (3 db) Esztergomi-császárfa (Pázmány Péter u. 4.) Esztergomi ezüst juharfa (Simor János u. 27.) Esztergomi maradványerdő kocsányos tölgyei Esztergomi öreg tiszafa Esztergomi vadgesztenyefák (7 db) Hármas szikla és közvetlen környéke Honvéd temető fái Kis-Duna parti platánfasor Petőfi Sándor utcai református templom udvarán álló csertölgy Prímás-szigeti vadgesztenye fasor Szent Anna (Csalamádé) temető fái Gerenday arborétum Lábatlani szelídgesztenyefák (2 db) Mocsai 6-7-es tó melletti terület

0220,0221/110,0237/1ab,0237/2ab,0246a,0246b, 0247/2-4,0254a,0254b,0265/1-2 16243

TT

10/162/TT/04

110,93

Mocsa Mocsa Mocsa Neszmély

Mocsai Boldogasszony-tó Mocsai Erzsébet-kert Mocsai-tó Akasztó-hegy és környéke

TT TT TT TT

10/159/TT/04 10/160/TT/04 10/161/TT/04 10/68/TT/93

0595/10-12ab, 0595/13ab-14-15a-k, 0595/1a-9 0543a-j, 0632 0486a,b, 0541/2, 0587, 0588/1ab 0512a, 0512b, 0512c 26

Település Ács Ács Ács

Epöl

Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Esztergom Lábatlan Lábatlan

HRSZ

Kiterjedése (ha)

048/6,082/10-20,082/3-9 058/4 0301/1 580 0576/1, 0576/2 0337/9 0561 2/39 3998 0361,,0361/1a, 0362, 0363/6, 0365/1, 0365/12, 0368/1a, 0368/2, 0369/1, 0369/2a, 0372/3a, 0372/5b 21, 25/1, 3, 4, 5, 26, 27, 28, 29


16,38 59,6

13,03 121,32

8,48

85,51 19,46 36,38

MELLÉKLETEK

Helyi jelentőségű védett természeti terület/emlék neve Dunapart és szigetvilága Tekeres-hegy és környéke Vár-hegy és Disznós-kút környéke Meleges-hegy környéke Majki műemlékegyüttes tájképi környezete

Védelmi kategória TT TT TT TT TT

Törzskönyvi száma 10/70/TT/93 10/71/TT/93 10/72/TT/93 10/69/TT/93 10/40/TT/77

TT

10/41/TT/77

TT TT TT

10/44/TT/81 10/114/TT/94 10/167/TT/06

TE

10/166/TE/06

0363/1,754-761 012-017,048,08 040, 055/1, 055/10, 055/2, 055/4a, 055/4c, 055/5-9 54/1

TT

10/168/TT/06

085/2, 085/5-9, 088/3-7

Tata

Vértesszentkereszti kolostorrom és környéke Esterházy-park Észak-Vértes Szomor, Bajnai-epöli vízfolyás területe Szomori-fák (Arany J-Vörösmarty út) Szomor, Kakukk-hegy és környéke Angolkert

TT

10/12/TT/55

Tata

Dióspusztai kastélypark

TT

10/76/TT/92

Tata Tata

Fényes-fürdő Tatai Fényes-patak menti rétek

TT TT

10/29/TT/77 10/143/TT/99

Tata

Tatai Öreg-tó

TT

10/27/TT/77

Tata

8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke Kálvária-domb Agostyáni Tojás-hegy Árendás-patak völgye Bánhida, Erőmű-tér Dózsa György úti selyemakác Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület

TT

10/82/TT/92

3306/6,3304/3,3304/4,3304/5,3304/ 7,3305/1,2,4,5,8,3306/2 0135a,c,d,f,g,h,0138,0139,0140/3a,01 40/3c 1363/12, 1363/14, 1363/29, 1363/9 067/13a, 067/13b, 067/13c, 069, 069b 0353/16, 0353/20, 0355/1, 0355/4, 0355/6, 0359/8-10, 0361/4-7, 0364, 0368/2, 0370/2, 0377/1-2, 0377/3, 0378, 0379/1, 0381, 0385/1, 0385/3, 0390/1, 0392, 0394/1, 0394/2, 0412/75, 0412/76, 0417/2, 0424/6, 0438, 0442, 0443/3, 0443/4, 0444, 0446, 1836/2, 1838, 1840-1842, 1849/3, 1850/8, 1851, 1854, 1855, 1861, 1865/1, 3106/1, 3106/2, 3163/2, 3167/1, 3167/2, 3167/3, 3167/4, 3167/5, 3168/1, 4002, 4008, 4011, 4012/1, 4012/10, 4017/10, 4027, 4031, 4099/9, 4142/1, 4142/5, 4143, 4144/1, 4144/19, 4225/47, 4246, 4249/2, 4249/3, 4249/4, 4249/5, 4250, 4251, 4252/10, 4252/11, 4252/12, 4252/13, 4252/14, 4252/15, 4252/7, 4252/9, 4253/2, 4347, 4507/19, 4536, 4561, 4569, 4586 067/13, 083/3, 088/1, 088/3, 089, 1363/27, 1363/4, 1363/5

Település Neszmély Neszmély Neszmély Neszmély Oroszlány

Oroszlány Réde Szárliget Szomor Szomor Szomor

Tata Tata Tata Tatabánya Tatabánya Tatabánya

TT TT TT TT TE TT

10/185/TT/11 10/183/TE/92 10/92/TT/94

HRSZ

033, 061/1-9, 062, 063, 064, 068, 069a, 069b, 070, 071, 075, 076, 078, 079/1, 083, 084 0199

6021/1 5511 0603/1,0603/10a-d,0603/10fn,0603/10p,r,s,603/1112,0603/3,0603/5-9,06040608a,b,0609-0612/2,


Kiterjedése (ha)

56,88

1,9 151,69 757,03 116,66

70,5 69,82 5,6 33,0 59,2 591,3

75,8 7,9 1,0 35,0 0,68 1821,42

MELLÉKLETEK

Település

Helyi jelentőségű védett természeti terület/emlék neve

Védelmi kategória

Törzskönyvi száma

HRSZ

Kiterjedése (ha)

Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Három tölgyfa Jegenye utcai jegenyesor Jubileum park Kálvária-hegy Komáromi úti platánsor

TE TE TT TT TE

10/85/TE/92 10/182/TE/92 10/87/TT/92 10/86/TT/92 10/188/TE/11

Tatabánya Tatabánya Tatabánya

Május 1. park Platán téri platánfa Síkvölgyi tölgyek a szanatórium területén Tatabánya, Béke út melletti kiserdő Újvárosi szanatórium arborétuma Észak-Vértesi Természetvédelmi Terület

TT TE TT

10/88/TT/92 10/181/TE/92 10/90/TT/92

0612/3,0612/4a-d, 0622a-m, 023, 0626, 0627/1-3, 0627/5, 0627/6a-g, 0627/7-8,0628/12,0628/4a-b, 0628/5a-b, 0629, 0630a-d, 0631/1-5, 0633-0635/1, 0635/2a-c, 0635/3, 0635/4a-c, 0640a-c, 0641-0648a-c, 0649-0651a-c, 06520655, 0656a-d, 0657,0659, 0660a-f, 0661/10a-d, ,0661/11-0661/13, 0661/1ag,0661/2-4, 0661/7-8, 0662, 0663, 0744/1a-k, 0764, 0765/1a-f, 0765/2, 0765/3a-f 4529 5939/1 11382/13 0381/14 11071/2, 11072/2, 11077/2, 11078/2, 11080/43, 11111/34, 11132/34, 11135/1, 11138/1, 11152/1 2126/13, 2126/20, 2126/32 11060/3 0898/6

TT

10/184/TT/11

2585

1,65

TT TT

10/91/TT/92 10/93/TT/94

7,2 819,63

TT TT TT

10/95/TT/94 10/96/TT/94 10/97/TT/94

Vértessomló Vértessomló

Mészégető Régi tó medre Somhegy-szőlők alatti vízfolyással határos része Szegfűdomb Vértessomlói-Bucsutér

0155/1 0100-0133,035,036-,038-041,044049,052—054, 070-083,088,089/1,089/2,090094,096/2,096/4,097,098,099 043/1, 043/2 042/2 03, 04

TT TT

10/102/TT/94 10/139/TT/94

0111, 0122/2, 0123/2, 0124-126, 0128/2-3, 0129/1-8, 078/2

4,19

Vértessomló

Vértessomlói Kálvária-domb

TT

10/140/TT/94

Tatabánya Tatabánya Várgesztes

Várgesztes Várgesztes Várgesztes


3,59 30,19

4,99 2

1,17 83,05

MELLÉKLETEK

2.2.1.a. melléklet: IPPC telephelyek a megyében (Forrás: EDT_KTVF honlap) Név

Telephely Cím

Telephely megnevezés

Ügyfél székhely cím

Agricola Zrt.

Komárom, Puskaporosi út 1/A.

Baromfi telep

Agricola Zrt.

Vértesszőlős, Major 08/3 hrsz.

AGROTÉT Kft.

Tét, külterület 0651/2 hrsz.

Aranykocsi Zrt.

Kocs, Tatai út

Agricola Rt, Agrifém Kft. 2837 Vértesszőlős Major telephelye sertéstelep 8500 Pápa Gyurátz F. út 17/B. Sertéstelep 2898 Kocs Kossuth Lajos u. 1

Aranykorona Mezőgazdasági Zrt.

Tárkány, Ürge Major 0444/1. hrsz.

baromfitelep

AVE Tatabánya RT

Tatabánya, Vasvári Pál u.

Bábolna Tetra Kft.

Uraiújfalu, Kőrismajor 04/9.hrsz

8000 Székesfehérvár, Börgöndi u. 53. Regionális kommunális 2800 Tatabánya Erdész U E hulladéklerakó Baromfitelep 2943 Bábolna Radnóti út 16.

Bábolna Tetra Kft.

Uraiújfalu, Szentivánfa 522/2 hrsz

Szentivánfa baromfitelep

2943 Bábolna Radnóti út 16.

Bábolna Brojler Kft /Barkev Kft/

Ete, Apáti 025/3. hrsz.

Apáti baromfitelep

2944 Bana Jókai Mór U. 56.

Bábolna Brojler Kft /Barkev Kft/

Bana, Központi telep 0182/10 hrsz.

Központi telep

2944 Bana Jókai Mór U. 56.

Biopetrol Környezettechnikai Kft Calmit Kft.

Tatabánya, külterület 01031/53 Lábatlan, belterület

Császár-Brojler Kft.

Császár, külterület 0321/16

baromfitelep

1107 Budapest 10. ker. Noszlopy 2 2858 Császár TSz. Major

Dorogi Erőmű Kft.

Dorog, Esztergomi u. 17.

Dorogi Erőmű Kft

2510 Dorog Esztergomi Ut 17

Duna-Etanol Zrt.

Dunaalmás, külterület 0661/3,0633/26,0634 hrsz.

bioetanol gyártó telephely 2890 Tata Komáromi U. 47.

Duna-Etanol Zrt.

Dunaalmás, külterület 0661/3,0633/26,0634 hrsz.

bioetanol gyártó telephely 2890 Tata Komáromi U. 47.

Eurocast Kft

Mocsa, Komáromi út

telephely

FP PLUS BROILER Kft.

Tárkány, külterület 0428/1 hrsz.

Fiorács Kft.

Komárom, külterület 0371/1

Fiorács Kft.

Bana, Központi major 0182/15

Fiorács Kft. Fiorács Kft.

Ács, Újmajor 025 Ács

2911 Mocsa Komáromi Út 0460/3 Hrsz. baromfitelep 2944 Bana dr. Szakáll Gyula u. 18 sertéstartásból származó 2941 Ács Fő út 43. hígtrágya tároló sertéstartásból származó 2941 Ács Fő út 43. hígtrágya tároló Sertéstelep 2941 Ács Fő út 43. sertéstelep 2941 Ács Fő út 43.

FVD Brojler Kft

Tárkány, külterület 0363/2, 0406/1 hrsz.

baromfitelep

2943 Bábolna Mészáros u. 6.

II. baromfitelep

8460 Devecser Levente telep 1.

Gallus Baromfitenyésztő Keltető Kft.

01031/45;

01031/46; Telephely

és Bakonyszombathely, külterület 0149/2 hrsz.

mészgyártó üzem

2837 Vértesszőlős Major

6726 Szeged Thököly U. 85

Grundfos Kft.

Tatabánya, Ipari Park 7867/42 hrsz.

Gyermelyi Tojás Kft.

Gyermely, külterület 046/2

Villamos motorés 2800 Tatabánya Búzavirág út alkatrészek gyártó üzem 14. baromfitelep 2821 Gyermely Bajnai út 1.


Dág, Binderpuszta 0103/8 hrsz.

húscsibe nevelő telepe

2821 Gyermely Bajnai út 1.


Gyermely, külterület 053/2 hrsz.



Máriahalom, külterület 058/7 hrsz.

Kablás-pusztai Baromfitelep Máriahalmi Baromfitelep


Gyermely, külterület 0237 hrsz.

Szeszgyárpusztai Baromfitelep




MELLÉKLETEK

Név

Telephely Cím

Telephely megnevezés

Ügyfél székhely cím

Hartmann Hungary Kft.

Ács, Ipar út 1.

Tojástálcagyártó Üzem

2941 Ács Ipar út 1.

Holcim Hungária ZRt.

Lábatlan, Rákóczi u. 60.

Cement gyár

Hungary Pork Kft

Bábolna, külterület 0290/1

Istvánháza sertéstelep

2541 Lábatlan Rákóczi F. u. 60. 9000 Győr Sarkantyú köz 5

Hungary Pork Kft

Tárkány, külterület 041/2

nyárfás seretéstelep

9000 Győr Sarkantyú köz 5

Impreglon Kft.

Tatabánya, Búzavirág u. 16.

Felületkezelő üzem

2800 Tatabánya Búzavirág Út 16

Környe Pork Kft.

Környe, Irtáspuszta

Telephely

Kövesi Kft.

Mocsa, külterület 033/2 hrsz.

"Mocsa III." Pulykatelep

7700 Mohács Tompa Mihály Utca 15. 9472 Újkér Fő u. 49.

Kövesi Kft. Kövesi Kft. Magyar Suzuki Rt.

Mocsa, külterület 030/4 hrsz. Mocsa, külterület 030/1 hrsz. Esztergom, Schweidel József út 52.

"Mocsa II." pulykatelep "Mocsa I." pulykatelep Autógyár

9472 Újkér Fő u. 49. 9472 Újkér Fő u. 49. 2500 Esztergom Schweidel József u. 52

Magyar Suzuki Rt.

Esztergom, Schweidel József út 52.

Autógyár

Öko-Line Hungary Kft.

Bábolna, Burgert Róbert Agrár-Ipari Park

Biodízel üzem

2500 Esztergom Schweidel József u. 52 1071 Budapest IX. kerület Városligeti fasor 47-49

Remondis Oroszlány Zrt.

Oroszlány, külterület 0204/19, 0204/20 hrsz.

regionális kommunális 2840 Oroszlány hulladéklerakó Mihály út 59.

Richter Gedeon Rt.

Dorog, Esztergomi út 27.

Fióktelep

1103 Budapest X. kerület Gyömrői út 19-21.

Rossi Biofuel Zrt.

Komárom, Kőolaj u. 2.

biodieselgyártó üzem

Sábro Bársonyos Kft.

Bársonyos, Központi major 05/11, 05/2 hrsz.

baromfitelep

2922 Komárom Kőolaj Utca 2. 2883 Bársonyos Központi Major 05/3 hrsz.

SARPI Dorog Kft.

Dorog, Bécsi út 131.

hulladékégető

ScholzAlu Tatabánya Kft.

Tatabánya, Alugyári út 1.

Suoftec Kft.

Tatabánya, Búzavirág u. 12.

TÁP Kft. TÁP Kft.

Ács, külterület 0421/9 hrsz. Ács, külterület 0424/3 hrsz.

Alumínium öntészeti 2800 Tatabánya Alugyári út tömbök gyártása 1. keréktárcsagyár 2800 Tatabánya Búzavirág út 12. IV. számú baromfitelep 9472 Újkér Fő u. 49. II. számú baromfitelep 9472 Újkér Fő u. 49.

TÁP Kft. TÁP Kft. Tatabánya Erőmű Kft.

Ács, külterület 0431/99 hrsz. Ács, külterület 0424/5 hrsz. Tatabánya, Vájár köz 2.

III. számú baromfitelep I. számú baromfitelep Vájárközi erőmű

Tatai Környezetvédelmi Zrt.

Almásfüzitő, Fő út

Vértesi Erőmű Zrt.

Oroszlány, külterület 0718/5 hrsz.

hulladékok komposztálása 2890 Tata Malom U 1 az almásfüzitői VII. vörösiszaptározón Oroszlányi Erőmű 2841 Oroszlány Külterület Hrsz. 0718/5 Fióktelep 2840 Oroszlány 0210 Hrsz Ipartelep

Vértesi Kft

Környezetgazdálkodási Oroszlány, külterület 0210, 0220 hrsz.

Táncsics

2510 Dorog Bécsi u. 131.

9472 Újkér Fő u. 49. 9472 Újkér Fő u. 49. 2800 Tatabánya Vájár Köz 2.

Wescast Hungary Rt.

Oroszlány, Szent Borbála út 16.

Autóipari üzem

2840 Oroszlány Borbála U. 16

Zoltek Zrt.

Nyergesújfalu, Varga József tér 1.

Műanyag alapanyag és 2536 Nyergesújfalu Varga késztermék gyártó üzem József tér 1.


Szent

MELLÉKLETEK

2.2.1.b melléklet: Települési szennyvíztisztító telepek és az EKHE engedéllyel rendelkező létesítmények szennyvíz kibocsátási adatai (környezeti elemeket jelentősen terhelő telepek) (Forrás: EDT_KTVF 2009.) Adatszolgáltató név

Telephely megnevezése

Település

Elsődleges befogadó

Tisztítás nélkül (m3/év)

Bábolnai Szolgáltató Kft.

szennyvíztisztító telep

Bábolna

Bábolnai-árok

Bokodi Szolgáltató Kft.

Szennyvíztisztító telep

Bokod

Dorogi Erőmű Kft.

Erőmű

Dorog

Duna

7623

Dorogi Erőmű Kft.

Erőmű

Dorog

Kenyérmezei-p.

5630

Édv Zrt.

Esztergomi Szennyvíztelep

Esztergom

Duna

Édv Zrt.

Dorogi Szennyvíztisztító telep

Esztergom Kertváros

Duna

Édv Zrt.

Leányvári szennyvíztelep

Piliscsév

Édv Zrt.

Szennyvíztisztító telep Csolnok

Csolnok külterület

Édv Zrt.

Szennyvíztisztító telep Dág

Dág külterület

Édv Zrt.

Szennyvíztisztító telep Sárisáp

Sárisáp

Édv Zrt.

Szennyvíztelep Mogyorósbánya

Mogyorósbánya

Édv Zrt.

Szennyvíztelep Szákszend

Szákszend külterület

Édv Zrt.

Tatabányai Regionális Szennyvíztelep

Tatabánya

Édv Zrt.

Szennyvíztisztító telep Gyermely

Gyermely

Édv Zrt.


Héreg

Édv Zrt.


Tardos

Édv Zrt.


Dad

Édv Zrt.


Kisbér

Édv Zrt.


Bakonyszombathely

Édv Zrt.

Szennyvíztelep

Súr

Édv Zrt.

Tatai Szennyvíztisztító telep

Szomód

Édv Zrt.


Kocs

Édv Zrt.


Nagyigmánd

Esztergomi Vízmű Kft.


Esztergom

Grundfos Kft.

Villamos motor- és alkatr. gyártó üzem

Tatabánya Ipari Park

21072


tojástálca gyártó üzem

Ács

75684

Hétforrás Kft.

Nyergesújfalu Kétszintes ülepítő

Nyergesújfalu

Hétforrás Kft.


Lábatlan

Duna

Hétforrás Kft.


Dunaalmás

Duna

Hétforrás Kft.

OMS Szennyvíztisztító telep

Epöl Lábatlan

Bajna-Epöli-vízfolyás

Holcim Hungária Zrt.

Cement gyár

Lábatlan

Duna

Magyar Suzuki Zrt.

Autógyár

Esztergom

Nyergesi Vízszolgáltató Kft.

telephely

Nyergesújfalu

Oms-Hungaria Komm. Szolg. Kft.

OMS szennyviztisztitó

Tát

Únyi-patak (Táti-vízfolyás)


OMS szennyviztisztitó

Tarján

Szentlászlói-p.



Szomód

Oroszlányi Szolgáltató Zrt.


Oroszlány

Otto Fuchs Hungary Kft.

keréktárcsagyár

Tatabánya

Pannon-Víz Zrt.


Bana

Cuha (Bakony-ér)

Richter Gedeon Nyrt.

RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR

Dorog

Duna


RICHTER GEDEON VEGYÉSZETI GYÁR

Dorog

Kenyérmezei-p.

SARPI Dorog Kft.

hulladékégető

Dorog

Vedoris Vegyipari És Szolg. Kft.

VEDORIS Kft

Dorog

408

Vértesi Erőmű ZRt.

Vájárközi erőmű

Tatabánya

74662

Vizák Kft.


Komárom

Által-ér

Szentlélek-p.

Duna

12417

Duna

Oroszlány-Kecskédivízfolyás

35730

Duna


MELLÉKLETEK

Adatszolgáltató név

Telephely megnevezése

Település

Tisztítás nélkül (m3/év)

Elsődleges befogadó

Vizák Kft.


Ács

Wescast Hungary Rt.

Autóipari üzem

Oroszlány

Concó 184

Wescast Hungary Rt.

Autóipari üzem

Oroszlány

1769

Wescast Hungary Rt.

Autóipari üzem

Oroszlány

54536

2.2.1.c melléklet: Levegőszennyező telephelyek a megyében (a szürkével kiemelt sorok IPPC telephelyek) (Forrás: EDT_KTVF 2009.) Objektum megnevezése

Település

Ügyfél megnevezése

Cím

hulladék-komposztáló telephely

Almásfüzitő

Tatai Környezetvédelmi Zrt.

Fő út

tojástálca gyártó üzem

Ács


Bábolna

Öko-Line Hungary Kft.

Hartmann út 1. Burgert Róbert Agráripari Park

baromfitelep

Bársonyos

Sábro Bársonyos Kft.

Központi major

Erőmű

Dorog

Dorogi Erőmű Kft.

Esztergomi út 17.

Dorog

SARPI Dorog Kft.

Bécsi út 131.

Dorog


Esztergom

Magyar Suzuki Rt.

biodízel üzem

hulladékégető RICHTER GEDEON FIÓKTELEPE DOROG Autógyár

VEGYÉSZETI

GYÁR

NYRT

Kisbér

Wild Manufacturing Hungary Bt.

Esztergomi út 27 Schweidel József út 52. Köztársaság út 15/A

téglagyár

Kisbér

WIENERBERGER ZRt.

Külterület

sertéstartó telep

Kocs

Aranykocsi Zrt.

Tatai út

biodieselgyártó üzem

Komárom

Rossi Biofuel Zrt.

Komárom

Agricola Zrt.

Kőolaj u. 2. Puskaporosi 1/A.

Terményszárító telephely

Környe

Patár Zrt.

Patárpuszta

Holcim Hungária Zrt. Cement gyár

Lábatlan


Rákóczi u. 60.

mészgyártó üzem

Lábatlan

Calmit Kft.

Rákóczi F. út 60.

sertéstelep

Mocsa

Fiorács Kft.

Felsőrét

telephely

Mocsa

Eurocast Kft.

Komáromi út

Műanyag alapanyag és késztermék gyártó üzem

Nyergesújfalu

Zoltek Zrt.

Varga József tér 1.

telephely

baromfitelep

Nyergesújfalu Otto Oroszlány Környezetvédelmi És Szolgáltató Rt regionális kommunális hulladéklerakó Oroszlány Vértesi Erőmű Oroszlány Oroszlány Külüzem Oroszlány

AVE Tatabánya RT.

Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. Fióktelep

kommunális hulladéklerakó telep

út

Pf. 10. Otto Oroszlány Környezetvédelmi És Szolgáltató Rt. Külterület Vértesi Erőmű Zrt.

Külterület

Vértesi Erőmű ZRt.

Felső telep 0329/1

Oroszlány

Vértesi Környezetgazdálkodási Kft.

Oroszlány

Wescast Hungary Rt.

Pusztavámi út Szent Borbála út 16.

Vértesi Erőmű Tatabánya

Tatabánya

Vértesi Erőmű Zrt.

Vájár köz 2.

Felületkezelő üzem

Tatabánya

Impreglon Kft.

Búzavirág u. 16.

Villamos motor- és alkatrészek gyártó üzem

Tatabánya

Grundfos Kft.

Ipari Park

Aluminium öntészeti tömbök gyártása

Tatabánya

Eural Kft.

Tatabánya

Otto Fuchs Társaság

Tatabánya

AVE Tatabánya RT.

Autóipari üzem

keréktárcsagyár Regionális kommunális hulladéklerakó

Alugyári út 1. Hungary

Korlátolt

Felelősségű


Búzavirág út12. Vasvári Pál u.

MELLÉKLETEK

Objektum megnevezése

Település


Cím

Vájárközi erőmű

Tatabánya

Tatabánya Erőmű Kft.

Vájár Köz 2.

Hiradástechnikai fogyasztási cikk gyártó üzem

Komárom

Nokia Komárom Kft.

Nokia u. 1.

cementgyár

Lábatlan

Kecskekő KomáromBartusekpuszta

Csém

Holcim Hungária Zrt. Komáromi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt. Komáromi Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt.

MOL Finomító

Komárom

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Kőolaj u. 2.

Baromfikeltető

Tata

Galliform Kft.

Dióspuszta

Vegyipari üzem

Tata

Kemobil Zrt.

Agostyáni út 81

Ipari hűtőberendezés gyártó üzem

Tata

Mirelta Holding Kft.

Szomódi út 4.

Tatai Aszfaltkeverő Üzem

Tata

MASZ M6 Kft.

Szomódi u. 6.

Alkatrész gyártó üzem

Tatabánya

Artesyn Kft.

Búzavirág u. 11.

járműalkatrész gyártó üzem

Tatabánya Tatabánya

Scs Stahlschmidt Cable Systems Magyarorsz. Táncsics M. u. 1. Bányászat Acélszerkezet Vállalkozás - Tatabánya Kft /Bav Tatabánya Kft/ Eötvös út 11.

Tatabánya

Dinox-H Kft.

Sertés telep Komárom Tehenészeti telep

Acélszerkezet gyártó üzem Fémipari üzem

Tatabánya

Dembinszky u. 5. Deltop Rács És Fémszerkezetgyártó, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft Fürdő u. 55. Velencei És Társai Ipari És Kereskedelmi Szolgáltato Kft Tarjányi u. 1.

Tatabánya

Eba Kft.

fémszerkezet gyártó üzem Tatabánya Homokfúvó műhely Fémipari üzem

külterület

Tatabánya

Alugyári út 1. Fci Connectors Hungary Csatlakozó És Kiegészítő Termék Gyártó És Értékesítő Kft. Búzavirág u. 13.

Padlógyártó üzem

Tatabánya

Graboplast Zrt.

Vigadó út 1.

Margarin gyártó üzem

Tatabánya

Royal Brinkers Kft.

Búzavirág u. 3.

Öntöde

Tatabánya

P-Metál Fémkereskedelmi És Öntvénygyártó Kft.

Egység út

aszfaltkeverő telep

Tatabánya

Swietelsky Magyarország Kft.

Környei 48

Brikett gyártó üzem - kazánház

Tatabánya

Carbonex Kereskedelmi És Szolgáltató Kft.

Tatai út 3.

Számítógép gyártó üzem

Tatabánya

Sanmina-Sci Magyarország Kft.

Tatabánya

Temetkezési Kft.

Kóta József u. 2. Síkvölgyi úti temető 01009/4

Tatabánya

Kábel- és csatlakozóelem gyártó üzem

Temető - hamvasztó Rugógyártó üzem

Tatabánya

Tatabányai Rugógyártó Kft Velencei És Társai Ipari Szolgáltató Kft.

Aeroszol Üzem

Bábolna

Bábolna-Bio Kft.

Irtószer Üzem

Bábolna

Bábolna-Bio Kft.

Köves János u. 1-3.

Húsfeldolgozó üzem

Bábolna

Esca Kft.

Mészáros u. 1.

fertőtlenítő központ

Bábolna

BBF Kft.

Farkaskút

Tojásosztályozó és Porító

Bábolna

Ecomotive Kft.

Köves János u.

Könnyűfémöntő üzem

Kisbér

Galvánüzem

Síkvölgy És

Kereskedelmi Fürdő u. 55. Köves János u. 1-3.

Kisbér

Fém-Művek Kisbér Kft Béke u. 22 Konkáv Gép- És Műszergyártó Kereskedelmi Wenckheim B. u. Szolgáltató Kft 82. Weicheim Béla u. Mvmh Öntő, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. 80.

Mikrohullámú antennák gyártó üzem

Esztergom

Grante Zrt.

Dorogi út 5-7.

Vasipari üzem

Esztergom

Höpe Vasipari Kft.

Schweidel út 50.

Akkumulátor cellagyártó üzem

Dorog

Sanyo Hungary Kft.

Ipari Park

"B" kőmalom üzem

Dorog

Baumit Építőanyaggyártó és Kereskedelmi Kft.

Pf. 132

Műanyag és fémmegmunkáló üzem

Dorog

KSN-Protector 2006 Kft

Tömedék u. 165 Kossuth Lajos utca 130.

Gépgyártó telephely Kisbér Alumínium öntő telephely

Elektromos gépek gyártása Tokod

Kienle + Spiess Hungary Ipari Kft.


MELLÉKLETEK


Település Tarján


Cím

Max-Magyar Kft.

Nagyigmánd

Ipari tér 1. Szomód Mezőgazdasági Ipari És Szolgáltató Szövetkezet Agastyáni út Csanaki-ipartelep CORNMILL HUNGARY Kft. 03/10

Műszaki Üzem

Nagyigmánd

IKR Zrt.

Gépállomás u. 1.

Galvanizáló üzem

Leányvár

Galva-Fém Kft.

Vaskapu-Puszta

Szarvasmarha telep

Kocs

Aranykocsi Zrt.

Győri úti telep

Tejüzem

Kocs

Aranykocsi Zrt.

Fröccsöntő Üzem Malom

Tata Kukoricafeldolgozó üzem

Csolnok

Csz Kft.

Kossuth L. u. 1. Szénbányászok út 32.

Felületkezelő telephely

Bajna

Bajnaglanz Felületkikészítő Ipari Kft.

Rákóczi u. 26.

acéllemez hordógyártó üzem

Almásfüzitő

Greif Hungary Kft.

Fő út 21. Iparterület hrsz

Fém szerelvény gyártó üzem

faipari üzem Nyergesújfalu

Merantin Kft.

023/6

brikettgyár

Tokodaltáró

Dbk-Brikettgyár Korlátolt Felelősségű Társaság

felületkezelő üzem

Tokod

FERME Kft.

Táti úti Ipartelep

csomagoló gyártó üzem

Leányvár

Nuptus Zrt.

Vaskapu Puszta

Kenőanyag és adalékgyártó üzem

Almásfüzitő

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Fő u. 23.

fémrácsgyártó üzem

Tokodaltáró

Trgy Kft.

Tárna u. 1.

Fémszerkezet gyártó üzem

Dorog

Techno Produkt Kft.

Esztergomi út 14.

üzemi telephely

Dorog

Ech 2000 Elektronikai Kft.

Rákóczi F. u. 13. Ipari Park 0227 hrsz. Baross Gábor 3036.

alkatrész gyártó üzem Kisbér fűrészüzem Szárliget VIII. vörösiszaptározó kazetta

U-Shin Europe Kft. Liget Gatter Kft.

Neszmély

Góclok Kft.

Műanyagipari üzem

Orgona u. 1.

Kántorkert

Tatabánya

Deen És Társa Felelősségű Társaság

SANMINA-SCI Magyarország Kft.

Tatabánya

Sanmina-Sci Magyarország Kft.

Kóta József út 1.

színesfémöntő üzem

Tát

Eszenyi Bt.

Kálmán I. u. 28.

Hűtőgépgyár

Tatabánya

Thermotechnika Kft.

Csarnok út 17.

Hulladékhasznosító telep

Tatabánya

Geofil Kft.

Alugyári u. 1.

Jármű alkatrész gyártó üzem

Esztergom

Wika Kft.

Schweidel u. 50.

Gépjármű utánfutó gyártó üzem

Tatabánya

Roka-H Kft.

Környei u. 41.

Gépszerkezet gyártó üzem

Tatabánya

Asg Gépgyártó Kft.

Mészáros u. 4.

Urta Kft

Tatabánya

Urta Ipari És Kereskedelmi Kft.

Fürdő u. 5.

Fémmegmunkáló üzem

Esztergom

Új Strigon Kft.

Schweidel u. 50.

gépgyártó üzem

Oroszlány

Metall Glas 2000 Kft.

Mester u. 4.

Gépkocsialkatrész gyártó üzem

Esztergom

Diamond Electric Kft.

Rubik Ernő u. 1.

Szemüvegkeret gyártó üzem

Esztergom

Emi Mérnöki Iroda Kft.

Schweidel u. 50.

Háztartáshigiéniai termék gyártó üzem

Lábatlan

Forest-Papír Kft.

Rákóczi út 105.

Orvosi segédeszközök gyártó üzem

Tatabánya Tokod

Coloplast Hungary Kft. Búzavirág u. 15. Kühl Hűtőgépalkatrész valamint Készülékelöállitó Kft. Kossuth L. u. 132.

Oroszlány

Zenon Europe Kft.

Hőtechnikai üzem Szűrőbetétgyártó telephely

Korlátolt

Oroszlány Lábatlan


Dorog

Sanyo Hungary Kft.

Martonkút Ipari park 0294/7 HRSZ.

Almásfüzitő

MOL-LUB Kft.

FŐ u. 21.

II.sz. telephely Kenőanyaggyártó üzem

Fürdő u. 55.

Bláthy Ottó u. 4. Belting Vállalkozói, Kereskedelmi és Szolgáltató Eszterházy u. Kft. 102/a.

festőműhely Martonkút bánya

Műanyagipari


MELLÉKLETEK

Objektum megnevezése Mosószer gyártó üzem

Település Tatabánya

Textil ipari és elektronikai üzem Almásfüzitő


Cím

Reckitt Beckiser/Magyaro./Kft. A+J Termelő, Kereskedelmi És Szolgáltató Kft.

Fatelepi u. 15. Táncics Mihály u. 7.

Tatabánya

Alpla Műanyag Csomagolóipari Kft.

Búzavirág u. 8.

Mobil telefon elő- és hátlap festő üzem

Nagyigmánd

Nypro Hungary Kft.

külterület

Üzemi telephely

Esztergom

Habasit Hungária Termelő És Kereskedelmi Kft

Látóhegyi út 4.

Fafeldolgozó telep

Tokod

Gemini Kft.

Móra Ferenc u. 1.

Tatai Területi Igazgatóság

Tata

Frissbeton Kft.

Szomódi u. 2.

VORPA Gépgyártó Kft.

Lábatlan

Vorpa Gépgyártó Kft

Rákóczi u. 137.

állattartó telephely

Ete

Állért Kft.

Központi major

hűtőpanel gyártó üzem

Tata

Gabler-Mirelta Hungária Kft.

Naszály

Kecskés József Attila

Barina u. 7. Táncsics Mihály u. 12. Külterület Hrsz.: 085

Műanyag csomagolóeszköz gyár

autófényező műhely Mészhidrát gyártó üzem Dorog Szerszámkészítő üzem Fatömegcikk gyártó üzem

Calmit Kft.

Esztergom

Mitter És Társa Szerszámkészítő És Fröccsöntő Kft /M & P Kft/ Balassa B. u. 30.

Esztergom

Motex Bt.

Komárom Tatabánya

Kayser Automitive Hungária Kft. Metáltechnik Ipari, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft Alugyári u.1.

Vértesszőlős

Martenzit Bt.

Leányvár

Új Dunawall Kft.

Leányvár

Forest-Papír Kft. Fogaskerékgyár Kivitelező, Kereskedelmi Kft.

Dobó I. u. 18. Ipari Park hrsz.: 7126/4.

Gyártócsarnok fémmegmunkáló telep Martenzit Bt Tapétagyár Háztartás higiéniai termék gyártó üzem Fogaskerékgyár Tata Autóalkatrész gyártó üzem Tarján

Tanács u. 54. Vaskapu-puszta hrsz 08/12 Vaskapu-Puszta Gyártő,

Fejlesztő

L & P Magyarország Kft.

Kocsi u. 1. Tornyópuszta hrsz: 0234/107

telephely

Komárom

Dalkia Energia Zrt.

Telephely

Süttő

"Reneszánsz" Kőfaragó Zrt.

Rákóczi út. 64

Gépgyártó műhely

Tatabánya

Proton Kkt.

Füzes u. 7-9.

Gép- és formagyártó üzem

Ács

Leier Holding Kft.

Banai út

Fémmegmunkáló üzem

Esztergom

Hafi Industries Gépgyárto Kft.

Dobogókői u. 82

bútorgyártó üzem

Tata

ROTTEX Kft.

Környe

Eck-Fa Kft.

Kőolaj u. 2.

Kisbér

Sews Autókábel Magyarország Kft.

Faller Jenő u. 12. Iparcentrum, Pf.: 25. Batthyány-puszta, Ipartelep 4.

Kőörlő üzem

Tatabánya

Lasselsberger Hungária Kft.

Cementgyári út 1.

élelmiszergyár

Ászár

Hering-Trade Termelö És Kereskedelmi Kft

Köztársaság u. 2.

Hegesztőüzem

Esztergom

Kirchhoff Hungária Kft.

Déli Iparterület

gépgyártás

Környe

Mévgép Gépgyárto És Kereskedelmi Kft.

Tópart 1

Termékvezeték-sérülés helyének kármentesítése

Ács

Zábrák Kft.

Külterület

vegytisztító és mosoda

Oroszlány

Piller Mosoda Kft.

Lengyel J. u. 15.

gépjármű alkatrészgyártó üzem

Oroszlány

Borgwarner Turbo Systems Kft.

Környe

Agc Autóipari Magyarország Kft.

Komárom

Komáromi Kogenerációs Erőmű Kft.

Táncsics M. út 111. Üveggyári u. 1. Ipari Park Frigyes Laktanya hrsz: 1782/178

Komárom

Mylan Hungary Kft.

Mylan utca 1

Asztalos üzem Ipartelep

Autóüveg Feldolgozó Üzem Gázmotoros fűtőmű Csomagolóüzem


MELLÉKLETEK


Település


Cím

Autóipari belső burkolatgyártó üzem

Oroszlány

Philippine Hungaria Kft.

Szent Borbála u. 2.

Aszfaltkeverő telep

Tatabánya

VértesAszfalt Kft.

Komárom

Savcor Komárom Kft.

Komárom

BYD Electronic Hungary Kft.

Dorog Tata

Mester Ecset Kft. Pannonagri Mezögazdasági Kereskedelmi Kft.

Rehling Konrád u. Zemplén Géza u. 5. Puskás Tivadar u. 8. Tömedék akna hrsz.: 2310

műgyantagyár

Leányvár

Korax Mügyantagyárto és Kereskedelmi Kft.

Ipartelep

Bútorgyártó üzem

Komárom

Eurofront Komárom Kft.

Csokonai u.

gyártócsarnok

Komárom

Stora Enso Packaging Kft.

Bánki D. u. 7.

Italgyártó üzem

Piliscsév

Pilis 91 Termelöi Kereskedelmi És Szolgáltató Kft. Kesztölci u. 2.

Festékgyártó üzem

Oroszlány

HUNGARY MUSASHI FESTÉKGYÁRTÓ Kft.

Bokodi u. 11.

Autóipari alkatrészgyártó üzem

Piliscsév

Femomatik Bt.

Topol u. 4.

autóülés gyártó üzem

Nyergesújfalu

Magyar Toyo Seat Kft.

Ipari Park

elektronikai üzem

Környe

BECOM Kft.

Budai u. 1.

gyógyszergyártó üzem

Bábolna

Phylaxia-Pharma Nyrt.

Köves János 13.

Gyártó Üzem

Nyergesújfalu

ARTE-LEGNO Kft.

1446/19 hrsz Kocsi u., Logisztikai és ipari park

Réteggyártó üzem Mobiltelefon előlap festőüzem Gépjármű alkatrész festő üzem Műanyag nyílászáró üzem

Termelö

acélmegmunkáló üzem

És Toldi M. u. 15/A

Tata

TOM-FERR Zrt.

Orvosi Fecskendőgyár

Környe

Becton Dickinson Hungary Kereskedelmi Kft

üveggyár út 3.

Húsüzem

Tata

Tatai Kereskedők Tanácsa Kft

Környei út 24

Lakatosipari üzem (festő-szárító fülke)

Komárom

H.I.X. Kft.

Kőolaj u. 2.


MELLÉKLETEK

2.2.1.d melléklet: A megyét érintő üzemi eredetű zajkibocsátások, jelentősebb zajkeltő létesítmények (Forrás: EDT_KTVF 2009.) Település Ászár Almásfüzitő Bábolna Dorog Esztergom Kisbér Komárom

Lábatlan Nagyigmánd Nyergesújfalu Oroszlány Süttő Tarján-Tornyópuszta Tata

Tatabánya

Tokod Vértesszőlős

Wild Manufacturing Hungary Bt./Itw-Siewer Járműtechnikai Kft./ (autóalkatrészgyártás) Mol Lub Kft., Mol Nyrt. (olaj és gázipar)

Cégnév és iparág Hering-Trade Kft. (élelmiszeripar)

Előzetes Vizsgálat alatt a Bakonyi Erőmű Zrt. - 2 X 400 Mw-os Kombinált Ciklusú Gázturbinás Erőmű (energiaipar) IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Zrt. (mezőgazdaság) Dorogi Erőmű Kft. (energiaipar) Richter Gedeon Vegyészeti Baumit Kft. (építőipar) Gyár Nyrt. (vegyipar) Kirchhoff Hungária Kft. (autóipar) Magyar Suzuki Zrt. (autóipar) Pannonmill Malomipari Zrt. Fém-Művek Kisbér Kft. (könnyűfémipar) Pannonmill Malomipari Zrt. Agricola Mezőgazdasági Zrt. Nokia Komárom Kft. (mobiltelefongyár) Mylan Hungary Kft. (csomagolóipar) Perlos Precíziós Műanyagipari Kft. Holcim Hungária Zrt. (cementgyár) Calmit Hungaria Lábatlani Vasbetonipari Zrt. Mészművek Kft. (építőipar) Bábolna Takarmányipari Kft. (mezőgazdaság) Zoltek Zrt. (építőipar-szénszálgyártás) Vértesi Erőmű Zrt. Vértes-Metál Kft. Varinox Kft. (fémgyártás) (hulladékfeldolgozás) Reneszánsz Zrt. (bányászat, kőfeldolgozás) L&P Kft. (autóalkatrészgyártás) Pm-H Kft. Vértes-Út Kft. (betongyártás, építőipar) Gedia Hungary Kft. Tondach Zrt. (építőipar) (autóalkatrészgyártás) Pannonagri Kft. (mezőgazdasági gépipar) Güntner-Tata Kft. Fiwi-Hűt Kft. (húsipar) (hűtés, klímatechnika) Biopetrol Kft. (hulladékhasznosítás) Grundfos Magyarország Suoftec Kft. Gyártó Kft. (autóipar, könnyűfémgyártás) (szivattyúgyártás) Impreglon Kft. (felületkezelés, innovatív Eural Kft. (fémgyártás) Dinox-H Kft. (acélgyártás) bevonatrendszerek) Alpla Műanyag Csomagolóipari Kft. (műanyagipar) Kienle + Spiess Kft. (elektromos gépgyártás) Dbk-Brikettgyár Kft. Agricola Mezőgazdasági Zrt. Danagrico Zrt. (tojáskészítmény gyártás)


MELLÉKLETEK

2.2.2.a.1. melléklet: FAVI-KÁRINFO – Tényfeltárás előtt álló területek 2007-ig (VITUKI, 2011) TELEPÜLÉS

Esztergom

Tatabánya

Tatabánya

A TERÜLET MEGNEVEZÉSE

volt optikai művek

CÍM

Erzsébet Királyné út. 18737/1 37.

Síkvölgypuszta, NATURA Rt. hajdani Síkvölgyi Állattartó 0910/17 veszélyes hulladék telep kezelő telepe Galvániszap lerakó a megszűnt cementgyár Cementgyári u. 1. 2459 területén

Esztergom

(Az egykori) Mikromed Kft veszélyes hulladék Szent István tér 14. tárolója

Esztergom

veszélyes tároló

Almásfüzitő

Dorog

Dorog

HRSZ

hulladék

16236

A Duna és a Timföldgyár közötti I.Fő út 1. VI. számú vörösiszaptározók égetési maradékanyagok, lerakó volt Brikettgyár területén lévő Jedlik Ányos u. 7. háztartási tüzelőolaj kút

Vegyes galvániszapok, valamint azon Galvanizálást, galván iszapok, amelyek összetétele végző üzem nem ismert Kadmium-, cianid, vagy króm Ipari veszélyes vegyületeket tartalmazó galvániszapok tároló/raktár Réz-, vagy nikkel-, kobalt-, vagy nemesfém vegyületeket tartalmazó galvániszapok, Szennyezett olajok, beleértve üzemanyagként, üzemanyagadalékokként felhasznált olajokat is (fáradt olaj/ motorolaj, hajtóműolaj, diesel olaj, fűtőolaj, stb.) Egyéb fém Fémhulladékok

Schweidel u. 50

POTENCIÁLIS VESZÉLYES TEVÉKENYSÉG

POTENCIÁLIS VESZÉLYES ANYAG

termékek

,

ill.

MŰSZAKI VÉDELEM

felületkezelést

vegyi

TERÜLETI KITERJEDÉSE m2

nincs

MENNYISÉGE m3

0 m3

anyag nem megfelelő

8250

iszap nem megfelelő

625

250 - 1000 m3

Kisipari,ipari, mezőgazdasági nincs üzemanyag tároló

64

0 - 250 m3

Egyéb, a listában fel nem sorolt tevékenység nincs /szennyezőforrás

90000

250 - 1000 m3

nem megfelelő

934000

> 10000 m3

Ipari-technológiai lerakó/tároló

118,119/11, 06/8

Vörösiszapok

1722/5

Veszélyes hulladék égetéséből származó salakok és egyéb Egyéb salak, pernye tároló maradékanyagok(pernye, korom, por)

megfelelő

5000

> 10000 m3

1732/97

Ásványolaj és származékai (benzin, mosóbenzin, kerozin, diesel olaj, Háztartási fűtőolaj tartály fűtőolaj, stb.)

nincs

3604

0 - 250 m3

Zagytér


MELLÉKLETEK

Oroszlány

Komárom

Orviron Plus Kft. veszélyes hulladék Pusztavámi út átvevő és ártalmatlanító MÁV Gépészeti és Anyaggazdálkodási Gyár u. 1-5. telep

Dorog

volt Brikettgyár

Dorog

Dorog Hőerőműi salak és pernyehányó

Esztergom

Csolnok

Jedlik Ányos u. 7.

0210, 0212, 0220

Egyéb, ásványolaj és CH- származékokat Hulladék tartalmazó vegyes anyagok üzem

1586/1

Szennyezett olajok, beleértve

Vasúti járműtelep

1729, 1745/3

Szén-olaj keverékek

Szénosztályozó, brikettgyártó üzem Erőművi, fűtőművi pernyetároló

0559/10

Galvániszaptároló, volt Látszerészeti Eszközök Simor János. u. 41. Gyára Dorogi Szénbányák Vállalat volt II. sz. aknájához tartozó Petőfi u. 90 épületek (Galvachem Kft. FA telephelye)

17471

675

Tata

hűtőchenikai üzem

Szomódi út 4.

Vértesszőlős

galvániszap tároló

Major I.

Tatabánya

volt aluminiumkohó Alugyári u. 1. területe

2478/2-34 -ig

Tatabánya

Bánhidai zagytere

01028

Bajna

galvanizáló üzem

Rákóczi út26.

Baj

volt Szovjet laktanya

külterület

Erőmű

Környei út 38.

020

Olaj-, olajszármazék- és széntüzelésű erőművek és fűtőművek salakja és egyéb maradékanyagok (pernye, korom) Vegyes galvániszapok, valamint azon galván iszapok, amelyek összetétele nem ismert

megfelelő

38657

1000 - 10000 m3

nincs

50

0 - 250 m3

előkészítő,

nincs

28616

250 - 1000 m3

salak

és

nincs

120000

> 10000 m3

felületkezelést

nincs

400

0 - 250 m3

feldolgozó/hasznosító

nincs

900

1000 - 10000 m3

megfelelő

15000

0 m3

megfelelő

100

0 m3

131168

> 10000 m3

feldolgozó/hasznosító

Galvanizálást, végző üzem

Nehézfém tartalmú sók

Hulladék üzem

Ásványolaj és származékai

Gépgyártó üzem

Cinkvegyületet tartalmazó galvániszapok Fémkohászati kemencék bontási maradékai (nehézfém-, nehézfém vegyület, fluorid vagy cianid szennyezéssel) Egyéb salakok, porok, tüzelési melléktermékek Szulfid-, króm-, cián-, réz-, cink-, kadmium-, nikkel-, vagy ón alapú galvánfürdő vagy koncentrátum (pl., fémek felületi kezelése)

Galvanizálást, végző üzem

Szénhidrogének (TPH)

Laktanya

felületkezelést

Kohómű

megfelelő

Erőművi, fűtőművi pernyetároló Galvanizálást, végző üzem


salak

és nem megfelelő

felületkezelést nem megfelelő nem ismert

0 m3

12000

250 - 1000 m3

MELLÉKLETEK

Esztergom

Neszmély

Dunaparti volt katonai gyakorló terület és Szentkirályi-Duna üzemanyagraktár, a dűlő területen kavicsosztályozó épült VIII. számú (Kántorkerti) vörösiszap-tározó

0418


Katonai átfejtő

üzemanyagtároló

0125

Vörösiszapok

Zagytér Gyógyszergyártó gyógykészítményeket üzem

nincs

100000

??? 0 m3

nem megfelelő

490000

> 10000 m3

1000

??? 0 m3

megfelelő

1860000

> 10000 m3

nincs

8000

1000 - 10000 m3

Kommunális hulladék lerakó

nincs

13450

> 10000 m3

Dorog

ipari szennyvíziszapok Esztergomi út. 27. lerakása

1518/2, 1722/1,3

Egyéb szennyvíziszapok

Oroszlány

salak-pernye zagytér

062/3

Olaj-, olajszármazék- és széntüzelésű Erőművi, fűtőművi erőművek és fűtőművek salakja és pernyetároló egyéb maradékanyagok

080/36, 080/37

Szippantókocsik leürítéséből származó Kommunális folyékony hulladékok tározó

052/14

Háztartási-/építőipari hulladékok

Komárom Nagyigmánd

Poilgármesteri Hivatal folyékony hull. lerakója és dögtere Kommunális hulladéklerakó

kevert

szilárd

és

és nem előállító megfelelő salak

szennyvíz

és

leürítő,

Szákszend

volt szovjet laktanya

0219/13; 0222/1


Laktanya

nem megfelelő

16000

250 - 1000 m3

Dorog

MÁV Rt. feladókút MÁV állomás környéke Édász Rt. dorogi üzemegységéhez tartozó 120/35/20 kWos alállomása

383/3



nincs

1000

1000 - 10000 m3

0471/1


Technológiából történő veszélyes anyag kiszórás, egyéb közvetlen megfelelő kikerülés

400

0 - 250 m3

megfelelő

7949

250 - 1000 m3

Fűtőolaj tároló

nincs

3250

1000 - 10000 m3

Kommunális hulladék lerakó

nincs

10000

> 10000 m3

Állattartó telep

nincs

48000

> 10000 m3

Esztergom

Bajna

felületkezelés és ipari Rákóczi u. 26. szennyvíztisztítás

116/6

Szulfid-, króm-, cián-, réz-, cink-, Galvanizálást, kadmium-, nikkel-, vagy ón alapú végző üzem galvánfürdő vagy koncentrátum

Komárom

volt gyermekváros Mártírok út 78. beépítetlen területe

815/2


Neszmély

volt agyagbánya

Külterület

0177/2

Háztartási-/építőipari hulladékok

Bábolna

sertéstelepek hígtrágyatározó tavai

Darányi II. major

0178/7

Hígtrágya

kevert

szilárd


felületkezelést

MELLÉKLETEK

Oroszlány

patakmeder

Külterület

0444


Tevékenységgel hellyel) nem szennyezés

Ács

Ács IV. baromfitelep

Külterület

0421/9


Fűtőolaj tároló

Dág

Binderpusztai Binderpuszta baromfitelep Ács II. baromfitelep talaj-talajvíz Ács szennyezés-TPH

0103/8


Fűtőolaj tároló

0424/3


Kisipari,ipari, mezőgazdasági nincs üzemanyag tároló

0149/2


Fűtőolaj tároló

0431/99


062

025/3

Ács Bakonyszombathely

Ács

Bábolna

II. baromfitelep

Külterület

Ács III. baromfitelep talaj és Külterület talajvízszennyezéseTPH, ammónium, nitrát 64-es erdőtelep I. baromfitelep TPH, Bábolna, külterület nitrát, szulfát, ammónium

11100

0 - 250 m3

nem ismert

10

250 - 1000 m3

nem ismert

0

0 m3

200

0 - 250 m3

nem megfelelő

0

0 m3

Fűtőolaj tároló

nincs

200

0 - 250 m3


Fűtőolaj tároló

nincs

200

0 - 250 m3


Fűtőolaj tároló

nem ismert

0

0 m3

megfelelő

Ete

Apáti baromfitelep

Tatabánya

ipari park területe, Búzavirág út 12. fáradt olaj tárolása

7867/8

Szennyezett olajok

Egyéb tároló

Kerékteleki

baromfitelep

0248/5


Fűtőolaj tároló

nincs

200

0 - 250 m3

Tárkány

baromfitelep

0406/1, 0406/3


Fűtőolaj tároló

nincs

200

0 - 250 m3

269


Egyéb, a listában fel nem sorolt nincs tevékenység/szennyezőforrás

2000

250 - 1000 m3

0255/1

Hígtrágya

Állattartó telep

megfelelő

51966

1000 - 10000 m3

2464/5, 3250 0268/2, 0268/4


Fűtőolaj tároló

nem ismert

2000

0 - 250 m3

Kommunális szennyvíziszapok

Kommunális lerakó/tároló

megfelelő

60000

> 10000 m3

Kisigmánd Bábolna

Külterület

(származási azonosítható nincs

külterület

kamionbaleset 13. számú főút helyszíne sertéstelep hígtrágya Karabuka tározó tavai

Ács

ipari terület

Ipar út 1.

Környe

ÉDV Rt. szennyvíz iszap Szentgyörgypuszta lerakója

ásványolaj-származék


szennyvíziszap

0 m3

MELLÉKLETEK

Környe

szippantott hulladékkal feltöltött földmedrű Külterület medenzék

0369

azonosított szennyvíz Szippantókocsik leürítéséből származó Nem nincs összetételű/jellegű leürítő folyékony hulladékok

Tárkány

baromfitelep

0428/1

Hígtrágya

Baromfitelep

Almásfüzitő

AlmásfüzitőPerjéspuszta, VII. sz. vörösiszap-tározó

03/29, 03/30

Vörösiszapok

Végleges lerakótelep

Tata

Eszterházy kastély

Hősök tere 7-8.

1851-1855


Kisbér

Batthyány kastély

Városház tér 1.

1068

Szennyezett olajok

Komárom

Monostori Erőd

Duna part

1948

Szennyezett olajok

Középsővasdinnye

1000

0 - 250 m3

41000

0 - 250 m3

740000

> 10000 m3

Üzemanyag, fűtőolaj, ill. egyéb nincs ásványolaj - származék tároló

20

0 - 250 m3

Háztartási fűtőolaj tartály

nincs

50

0 - 250 m3

Fűtőolaj tároló

nincs

50

0 - 250 m3

300

0 - 250 m3

200

0 - 250 m3

nem megfelelő veszélyes

hulladék nem megfelelő

Komárom

Csillag erőd

Igmándi út

802-803

Növényi/állati eredetű vegyi Gyümölcs- és zöldség feldolgozó nincs anyagokkal szennyezett hulladékok üzem

Komárom

Igmándi erőd

Igmándi út

1171

Akkusav

Akkumulátor töltő állomás


nincs

MELLÉKLETEK

2.2.2.a.2. melléklet: FAVI-KÁRINFO – Feltárt szennyezőforrások 2007-ig (VITUKI, 2011)

Település neve

Tatabánya Komárom

Terület megnevezése

Cím

hrsz

Síkvölgypuszta, NATURA Rt. Síkvölgyi Állattartó hajdani veszélyes hulladék 0910/17 telep kezelő telepe MÁV vasútállomás, Gyár utca 5. 1586/1 üzemanyagkút 326

Szennyezőforrás területi kiterjedése m2

8250

40

Potenciálisan veszélyes tevékenység

Kadmium-, cianid, vagy króm Ipari veszélyes vegyületeket tartalmazó vegyianyag tároló/raktár galvániszapok Vasúti pályaudvar, Ásványolaj és származékai vasúti rakodótér Egyéb ásványolajSzennyezett olajok származék tároló Lúgok, lúgkeverékek, lúgos Egyéb vegyipari üzem pácok, hulladéklúgok (pH<12,5)

0

0

1284

8746

45000

15000

0

22000


1030

0

Kohómű

75000

1000

Tokod

Farkas Trans telephelye

Almásfüzitő

Timföldgyár-gyárterület

Dorog

MÁV kocsijavító és fűtőház, Otthon tér u. 6. mozdonyszín

383/3

Tatabánya

volt alumíniumkohó területe

2478/2-34 -ig

Fémkohászati bontási maradékai

Bábolna

Irtószergyártó

126/10


Fűtőolaj tároló

55

30

Komárom

volt szovjet laktanya

Szennyezett olajok

Katonai objektumok

0

0

1500

3500

2710

2600

0

6000

0

12000

6400

1000

2525

2660

0

40

Fő. u.

Alugyári u. 1.

Árpád út

Környe

mezőgazdasági terület

Naszály

mezőgazdasági terület

Almáspuszta

Nagyigmánd

Folyékony műtrágya üzem

Tárkányi út

Ács

MOL Rt. vezeték sérülés

Vértessomló

MOL Rt. vezetéksérülés

Dorog

Dorog-Esztergom Erőmű Kft. Esztergomi u. 17. területe

Nyergesújfalu

Avanti Rt. töltőállomása

külterület

Sátori út 1.

3000

Potenciálisan veszélyes anyag

A (D) Kármentesítési Határérték fölött szennyezett felszín alatti víz menny. (m3)

A (D) kármentesítési határérték fölött szennyezett földtani közeg, illetve talaj menny. (m3

2500

1782 0342/16, 17,18 0331/1318,0337

4000

800 18500 1500

0250/1

20000

0436/1

9000

018/6

2000

1725/6

20000

1575/2

1000

Szennyezett olajok kemencék

Kőolaj-, földgáz- és Ásványolaj és származékai kőolajtermék-vezeték Kőolaj-, földgáz- és Ásványolaj és származékai kőolajtermék-vezeték Műtrágyatároló és Műtrágyák forgalmazó Szennyezett üzemanyagok Kőolaj-, földgáz- és (benzin, kerozin) kőolajtermék-vezeték Kőolaj-, földgáz- és Ásványolaj és származékai kőolajtermék-vez. Hőerőmű 50 MW felett, Szénhidrogének (TPH) földgáz fűtésű Nyilvános Ásványolaj és származékai ü.anyagt.állomás


MELLÉKLETEK

Település neve

Tatabánya

Terület megnevezése

120/35/20 kV alállomás

Cím

Margaréta út 8.

hrsz

7862

Szennyezőforrás területi kiterjedése m2

Potenciálisan veszélyes anyag

Potenciálisan veszélyes tevékenység

A (D) kármentesítési határérték fölött szennyezett földtani közeg, illetve talaj menny. (m3

12

Halogénvegyületeket tartalmazó olajok

Energetika

1393

nem

A (D) Kármentesítési Határérték fölött szennyezett felszín alatti víz menny. (m3) 0

2.2.2.b.1. melléklet: FAVI-KÁRINFO - Tényfeltárás utáni, mérésekkel, modellezéssel meghatározott állapotú szennyezések (VITUKI, 2011)

Objektum

szennyezett terület szénhidrogénnel szennyezett terület szénhidrogénnel szennyezett üzemterület szennyezett terület a szennyvíztisztító mellett és az üzemanyag kút mellett

Szennyezőforrás terület (m2)

Település cím

Dorog, Esztergomi út 110 17. Tatabánya, Búzavirág 250 u. 12

B határérték felett szenny. földtani közeg (m3)

Feltárt szennyező anyagok menny. (m3)

B határérték felett szennyezett f.a. víz vetülete (m2)

10 éven belül Veszélyeztetett felszíni víztipus

10 éven belül veszélyeztetett f.a. víztipus

10 éven belül veszélyeztetett lakott terület

1000

1000

7600

fedett karsztvíz

állandó kis vízfolyás

-

15

0

0

-

-

-

10 éven belül veszélyeztetett mezőgazd. terület

10 éven belül veszélyeztetett épített környezet egyéb építmények egyéb építmények

-

Bana, Központi telep

8

0

875

400

talajvíz

-

-

-

-

Tatabánya, utca 19.

100

10

26000

15000

talajvíz

-

kevésbé érzékeny 500 fő alatt

egyéb építmények

-

Dorog, Esztergomi u. 40 37 Oroszlány, Táncsics 40 M. u. 64

42

11663

3750

talajvíz

-

érzékeny 500 fő alatt


-

60

766

880

talajvíz

-

-

-

-

Szennyezett terület

Esztergom, Terézia 86 25

25

4335

470

talajvíz

-

kevésbé érzékeny 500 fő alatt

-

-

CH szennyezett terület

Oroszlány külterület

326

326

0

-

-

-

-

-

Szennyezett terület Szennyezett terület

Csaba

6650


MELLÉKLETEK

Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett terület

Dorog, Bécsi 131

10

0

0

87800

talajvíz

-

-

-

rét, legelő, szántó rét, legelő, szántó

zagytéri szennyezett terület

Kecskéd külterület

1869635

95000

6730686

1869635

talajvíz

állandó kis vízfolyás

-

-

Dorog AGF kármentesítés

Dorog, Otthon tér 6

300

50

200

1000

talajvíz

-

-

-

-

Bunderi baromfitelepen lévő szénhidrogénes szennyezés

Dág külterület

46400

2500

2500

9000

talajvíz

-

-


-

2.2.2.b.2. melléklet: FAVI-KÁRINFO - Műszaki beavatkozás körülményeit bemutató adatsor (VITUKI, 2011) Objektum

Objektum cím

Műszaki beavatkozás eredményessége

Eredményes: a (D) kármentesítési célállapot 2510 Dorog határértékének elérése szennyezett terület Esztergomi út valamennyi környezeti 17 elemben minden szennyező anyagra megtörtént Eredményes: a (D) kármentesítési célállapot 2800 kármentesítéssel érintett határértékének elérése Tatabánya terület valamennyi környezeti Bánhida elemben minden szennyező anyagra megtörtént Eredményes: a (D) volt üzemanyagállomás kármentesítési célállapot földalatti tartályainak 2500 határértékének elérése meghibásodásából Esztergom valamennyi környezeti származó talajés Rudnai S. tér elemben minden szennyező talajvízszennyezés anyagra megtörtént

Visszamaradt szennyezettség terjedése

Felhasznált dokumentumok jegyzéke

Kármentesítési monitoring

Műszaki beavatkozási terv a Doroga szennyező anyag csóva összehúzódó Esztergom Erőmű Kft. területére; szükséges fázisban van Megvalósulási dokumentáció DorogEsztergom Erőmű Kft.

a szennyező fázisban van

anyag

csóva

Tartós környezetkárosodás bejegyzés

nem indokolt

stabil

01/255 Mol Rt. Esztergom Rudnai S. tér volt töltőállomás kármentesítése a szennyező anyag csóva összehúzódó Megvalósulási terv és próbaüzemi szükséges fázisban van zárójelentés (Vidra Kft.) AGH-0758/2008 Kármentesítési monitoring záró-dokumentáció (Agruniver Holding Kft.)


nem indokolt

MELLÉKLETEK

Eredményes: a (D) kármentesítési célállapot kamionbalesetből 2948 határértékének elérése származó benzinelfolyás Kisigmánd 13. valamennyi környezeti és talajvízszennyezés számú főút elemben minden szennyező anyagra megtörtént Eredményes: a (D) kármentesítési célállapot kármentessítéssel 2896 Szomód határértékének elérése érintett terület külterület valamennyi környezeti elemben minden szennyező anyagra megtörtént

a szennyező anyag csóva összehúzódó Vízjogi üzemeltetési fázisban van Mintavételi jegyzőkönyvek

engedély

szükséges

nem indokolt

UIS UNGARN Kft. 9090014 Vizsgálati a szennyező anyag csóva összehúzódó Eredmény Lap fázisban van UIS UGRAN Kft. 9081431 Vizsgálati Eredmény

2.2.2.b.3. melléklet: FAVI-KÁRINFO - Történeti kutatás a dorogi és komáromi kistérségben 2009-ben. (VITUKI, 2011) Komáromi kistérség Település

EOV Y

EOV X

Z

573 682

261 588

120

romos épület, műtrágya, vegyi anyag nyomok

Nem KÁRINFO releváns

571 560

261 509

119

géptemető, volt trágyadepónia

Befektető által rendbe téve

569 988

258 832

161

felhagyott bányagödör, Tartályok, hulladékok

Felderítés nem sikerült

Bana

566 222

259 062

159

szeméttelep, szennyvíziszap

A szennyvíziszap miatt a probléma KÁRINFO releváns

Ács

566 036

263 494

121

régi olajtartályok,


564 725

264 439

119

volt kavicsfejtő szemétfeltöltés


573 313

254 476

131

Elhagyott raktár, benne festékek, ipari hulladék

A várakozással ellentétben a festék hulladék okozta problémával nem találkoztunk

571 977

254 363

135

pusztuló kazánok, ipari berendezések

Befektető által rendbe téve

577 752

261 433

133

régi derítők

Működő, FAVI-ENG releváns objektum

Ács

Bábolna

Kisigmánd

Szennyező pont

Terepi bejárás konklúziója


MELLÉKLETEK

Település

EOV Y

EOV X

Z

584 484

265 935

112

régi gépállomás


585 197

265 754

110

felhagyott üzemanyagtöltő állomás

A probléma KÁRINFO releváns

584 826

265 277

110


Megszüntetésre került

579 377

262 324

120


Megszüntetésre került

583 184

265 925

110



576 561

254 072

128

régi gépjárműtelep

Elhanyagolt környezet, az olajos hordó tárolója KÁRINFO releváns

579 238

251 219

150

mezőgazdasági épület gépekkel és vegyszerek

Eladást követően az új tulajdonos a vegyszereket elszállította, a telephely a járműmosó miatt KÁRINFO releváns.

579 296

251 296

150

felhagyott üzemanyag töltő állomás


576 887

254 570

127

felszámolt benzinkút

A helyén benzinkút üzemel.

Almáspuszta

590 320

263 783

111

volt hulladéklerakó

Az ismeretlen ipari hulladék jelenléte miatt KÁRINFO releváns

Naszály

590 374

262 090

122

homokbánya, hulladékkal feltöltve

Az ismeretlen összetételű hulladék jelenléte miatt KÁRINFO releváns.

Komárom

Nagyigmánd

Szennyező pont



MELLÉKLETEK

Dorogi kistérség Település Dág Dorog

Kesztölc

Mogyorósbánya

Piliscsév

EOV Y

EOV X

Z

625 463

257 576

175

Szennyező pont régi benzinkút

Terepi bejárás konklúziója A probléma KÁRINFO releváns

626 368

262 793

195

régi géptelep raktár


626 163

262 812

197

régi fémfeldolgozó


626 681

263 505

145

volt benzinkút


627 914

265 388

155

volt szemétlerakó


627 751

263 824

140

vas és autógumi


629 833

265 158

245

romos bányaépületek, ipari géphulladékok

Volt Lencse hegyi bányatelep, KÁRINFO releváns.

632 623

263 077

250

régi TSZ volt istállói, trágyaszennyezés


630 214

262 294

160

volt galvanizáló

Rendbe téve, működő FAVI-ENG releváns objektum.

631 433

263 140

215

volt szeméttelep


616 356

266 194

150

régi aknák, tárók

616 854

266 064

130

régi meddőhányó

616 854

266 001

157

régi salak- és meddőhányó

617 200

265 654

150

régi szenes meddő

615 587

264 559

205

régi szenes meddő

615 678

264 470

210

szenes meddő

615 652

264 365

195

régi szenes meddő

615 690

264 269

195

régi szenes meddő

615 905

264 219

210

régi szenes meddő

A meddővel és egyéb ismeretlen összetételű anyaggal feltöltött terület egyetlen összefüggő feladatként KÁRINFO releváns.

629 157

261 330

157

Vörös és kék iszap

A hulladék erőteljes oldószer szaga miatt is KÁRINFO releváns.

631 569

258 221

198

régi mészégető salakhányó

A mészégetés során keletkező salak kockázatára való tekintettel nem KÁRINFO releváns.

A meddővel és egyéb ismeretlen összetételű anyaggal feltöltött terület egyetlen összefüggő feladatként KÁRINFO releváns.


MELLÉKLETEK

Település

Piliscsév

Sárisáp

Tokod

Tokod-altáró

EOV Y

EOV X

Z

Szennyező pont


630 954

259 192

205



631 056

259 482

207



631 282

259 593

175



631 210

259 686

170



631 095

258 583

206



629 018

261 174

170

volt szemétlerakó


622 184

259 578

128

20-as akna helyén ipari maradványok

A korábbi tevékenységre való tekintettel (trafó állomás) KÁRINFO releváns.

621 848

258 330

135

régi szemétdomb


623 073

258 449

143

volt üzemanyagtöltő


622 703

265 316

125

olaj, vashulladék, vegyi anyagok

A szénosztályozó területe teljesen elhanyagolt, elsősorban szénhidrogén szennyezés vélelmezett, KÁRINFO releváns.

620 485

265 290

115

volt szénbánya salakhányó


622 977

265 457

127

régi meddőhányó


618 622

262 996

123

régi meddőhányó


620 558

262 058

180

17. akna helyén bányagéptemető, trafóolaj

A korábbi tevékenységre való tekintettel (trafó állomás) KÁRINFO releváns.

621 097

263 677

138

régi szemétlerakó


623 499

265 049

140

régi szemétlerakó

A kommunális hulladék, egyéb ipari hulladék, és salak tartalma miatt KÁRINFO releváns.

623 916

264 198

212

régi Salak és meddőhányó



MELLÉKLETEK

Település

EOV Y

EOV X

Z

624 063

264 338

210

volt szemét és törmeléklerakó


624 161

264 383

210

bányaépület rom


623 065

264 230

215

régi meddő és salakhányó


622 044

265 748

113

volt teherpályaudvar

Működő objektum, nem KÁRINFO releváns.

619 516

266 684

107

Bezárt olajkút

Monitoring rendszer működik, potenciálisan KÁRINFO releváns.

620 617

266 845

108

régi Illegális szemétlerakó

A közvetlen lakó környezetben való elhelyezkedésre tekintettel KÁRINFO releváns.

620 596

265 898

108

régi istállók


621 884

260 736

150

régi Szenes meddő régi szemétlerakó

A jelentős mennyiség és a jelenlévő egyéb vegyes hulladék miatt KÁRINFO releváns.

622 250

261 865

250

régi meddőhányó

622 357

261 985

240

régi meddőhányó


623 860

261 814

265

volt salakhányó


626 191

260 639

225

régi meddő és salakhányó, építési törmelék

KÁRINFO releváns

Úny

626 864

256 208

170

volt laktanya szennyvízderítője

Az új tulajdonos a területet rendezte.

Leányvár

628 549

260 245

205

volt szemétlerakó


628 738

259 949

190

volt szemétlerakó


Tát

Annavölgy

Csolnok

Szennyező pont



MELLÉKLETEK

2.3.4.a. melléklet: A megye legnagyobb hulladéktermelői és kezelői (Forrás: OKIR HIR) 1. táblázat: Keletkezett elsődleges veszélyes hulladék 2010-ben Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

Adatszolgáltató ügyfél Richter Gedeon Nyrt. - DOROG K&B H Kft. - Telephely Magyar Suzuki Zrt. - Autógyár Geofil Kft. - Hulladékhasznosító telep MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - Bázistelep ScholzAlu Kft. - Alumínium öntészeti tömbök gyártása MOL-LUB Kft. - Kenőanyaggyártó üzem Zoltek Zrt. - Műanyag alapanyag és késztermék gyártó üzem Otto Fuchs Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság - keréktárcsagyár Reckitt Beckiser/Magyaro./Kft - Mosószer gyártó üzem Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft - Ipari hűtéstechnikai berendezés gyártó üzem Wescast Hungary Rt. - Autóipari üzem Hartmann Hungary Kft - tojástálca gyártó üzem Zenon Europe Kft. - Szűrőbetétgyártó telephely Coloplast Hungary Kft. - Orvosi segédeszközök gyártó üzem Grundfos Kft. - Villamos motor- és alkatrészek gyártó üzem Borgwarner Turbo Systems Kft. - gépjármű alkatrészgyártó üzem Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. - Fióktelep Nokia Komárom Kft - Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártó üzem Oroszlányi Szolgáltató Zrt. - Szennyvíztisztító telep MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - Kenőanyag és adalékgyártó üzem AGC GLASS HUNGARY KFT. - Autóüveg Feldolgozó Üzem Koloman Handler Fémárugyár Magyarország Kft - Koloman Handler Kft. Impreglon Kft. - Felületkezelő üzem Bridgestone Tatabánya Kft. - begyűjtő-előkezelő telep Vértes Volán Zrt. - Műszaki Üzem

Hulladékmennyiség (kg) 14 813 831 2 048 840 1 460 164 896 420 894 704 565 324 508 129 496 300 468 415 413 309 400 694 361 770 323 700 265 674 240 458 236 187 218 302 185 578 181 846 162 855 154 250 121 598 119 749 111 811 104 222 97 279

2. táblázat: Keletkezett elsődleges nem veszélyes hulladék 2010-ben Rangsor


Hulladékmennyiség (kg)

1

Vértesi Erőmű ZRt. - Oroszlányi Erőmű

331 566 998

2

AGC GLASS HUNGARY KFT. - Autóüveg Feldolgozó Üzem

21 895 140

3

Magyar Suzuki Zrt. - Autógyár

20 890 739

4

Wescast Hungary Rt. - Autóipari üzem

16 377 276

5

Kienle + Spiess Hungary Ipari Kft - telephely

15 835 898

6

Otto Fuchs Hungary Korlátolt Felelősségű Társaság - keréktárcsagyár

14 096 737

7

Remondis Oroszlány Zrt. - regionális kommunális hulladéklerakó

12 671 606

8

Beck & Cat Kft. - Telephely

9 425 109

9

Hartmann Hungary Kft - tojástálca gyártó üzem

9 304 691

10

Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. - Fióktelep

8 204 160

11

Geotech Tervező Kivitelező És Kereskedelmi Kft - Központ

6 736 040

12

Édv Zrt. - Tatabányai Regionális Szennyvíztelep

6 622 576

13

Nokia Komárom Kft - Híradástechnikai fogyasztási cikk gyártó üzem

6 267 770

14

Wild Manufacturing Hungary Bt. - telephely

5 303 442

15

Édv Zrt. - Szennyvíztisztító telep

4 750 435

16

Oroszlányi Szolgáltató Zrt. - Szennyvíztisztító telep

4 682 171

17

Zöld-Út Esztergom Kft. - Telephely

4 383 645

18

BOK-RA Kft. - telephely

3 842 903

19

Harmat Kert Kft. - Telephely

3 367 740

20

Lábatlani Vasbetonipari Zrt. - Telephely

3 201 430


MELLÉKLETEK

3. táblázat: Keletkezett másodlagos veszélyes hulladék 2010-ben Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13

Adatszolgáltató ügyfél SARPI Dorog Kft. - hulladékégető ScholzAlu Kft. - Alumínium öntészeti tömbök gyártása Biopetrol Környezettechnikai Kft - Telephely Gegol Kft. - telephely Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. - Fióktelep Polplast Kft. - Hulladékgyűjtő- és előkezelő telephely Gallavit Kft. - Gallavit Kft Vértes Metál Kft. - Oroszlányi telephelye Méhes Hulladékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft - Méhes Kft. Ave Tatabánya Zrt. - Regionális kommunális hulladéklerakó Elektromen Kft. - Telephely Alcufer Kft. - telephely Auto-Göbölös Autojavitó és Kereskedelmi Kft. /Ag Autojavitó/ - Telephely

Hulladékmennyiség (kg) 6 234 790 5 119 880 2 888 122 727 312 642 494 223 715 178 000 17 121 12 800 4 181 4 025 2 080 1 972

4. táblázat: Keletkezett másodlagos nem veszélyes hulladék 2010-ben Rangsor 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Adatszolgáltató ügyfél Alcufer Kft. - telephely Vértesi Környezetgazdálkodási Kft. - Fióktelep Vértes Metál Kft. - Oroszlányi telephelye ScholzAlu Kft. - Alumínium öntészeti tömbök gyártása Eurocast Kft. - telephely Méhes Hulladékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. - Méhes Kft. Édv Zrt. - Tatabányai Regionális Szennyvíztelep Méhes Hulladékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft - Tatabánya SARPI Dorog Kft. - hulladékégető Kommunális Szolgáltató Kft - hulladék-ártalmatlanító telep Észak-Dunántúli Méh Zrt. - telephely Gyüép Kft. - telephely Alumechanik Gépész Kft. - telephely Eszenyi Zoltán - Eszenyi Zoltán e.v. Nante Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - Hulladék nagykereskedelem AWAK BT - Hulladékfeldolgozó telep Éltex Kereskedelmi És Fuvarozó Kft. - Hulladékkezelő telephely (NAKE) Elektromen Kft. - Telephely Gallavit Kft. - Gallavit Kft. Kom-Vas Másodlagos Nyersanyagfelvásárló Kft - telephely (műanyag hulladék előkezelő)

Hulladékmennyiség (kg) 21 722 083 9 819 981 6 459 638 2 832 356 2 618 845 1 189 261 994 284 860 056 784 450 561 398 447 748 444 245 442 281 371 843 262 957 245 723 228 282 206 902 181 568 148 620

5. táblázat: Előkezelt veszélyes hulladék 2010 Rangsor



1

Biopetrol Környezettechnikai Kft. - Telephely

2 876 336

2

Polplast Kft. - Hulladékgyűjtő- és előkezelő telephely

1 189 199

3

Saubermacher-Magyarország Kft. - veszélyes hulladékgyűjtő telep

423 566

4

SARPI Dorog Kft. - hulladékégető

273 529

5

Vértes Metál Kft. - Oroszlányi telephelye

255 268

6

AWAK BT - Hulladékfeldolgozó telep

177 535

7

Alcufer Kft. - telephely

123 110

8

Saubermacher-Pannonia Kft. - Telephely

55 514

9

Méhes Hulladékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft.

54 540

10

Auto-Göbölös Autójavító és Kereskedelmi Kft. /Ag Autójavító / - Telephely

51 269

11

Farkas-Transz Szállítási Kft - Tokod, Farkas-Transz Kft. kármentesítés vízjogi üz.eng.

12 665

12

Méhes Hulladékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft - Tatabánya

11 495


MELLÉKLETEK

6. táblázat: Előkezelt nem veszélyes hulladék 2010 Rangsor



1

Oroszlányi Szolgáltató Zrt. - Szennyvíztisztító telep

37 331 781

2

Alcufer Kft. - telephely

21 601 053

3

Édv Zrt. - Tatabányai Regionális Szennyvíztelep

15 167 540

4

Sós István - Szennyvíztisztító telep

12 491 520

5

Na-Ke Bt. - NA-KE BT

12 284 761

6

Variant Plusz Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - Központi telephely

6 283 016

7

Vértes Metál Kft. - Oroszlányi telephelye

6 151 046

8

Édv Zrt. - Esztergomi Szennyvíztelep

5 439 000

9

Édv Zrt. - Dorogi Szennyvíztisztító telep

5 367 000

10

A-KONTÉNER Kft - hulladéktelep

4 523 780

11

Ave Tatabánya Zrt. - Regionális kommunális hulladéklerakó

3 623 208

12

ESZKÖZ Kft. - Hulladékkezelési telephely

3 399 525

13

Édv Zrt. - Tatai Szennyvíztisztító telep

2 996 740

14

Magyar Aszfalt Kft. - Tatai Aszfaltkeverő Üzem

2 967 000

15

Eszenyi Zoltán - Eszenyi Zoltán e.v.

2 708 428

16

Plastsavaria Kft. - telephely (műanyag hulladék előkezelő)

2 520 193

17

Méhes Hulladékfeldolgozó És Kereskedelmi Kft. - Méhes Kft.

2 341 882

18

Éltex Kereskedelmi és Fuvarozó Kft. - Hulladékkezelő telephely (NAKE)

2 219 262

19

Édv Zrt. - Szennyvíztisztító telep

2 062 000

20

Kom-Vas Másodlagos Nyersanyagfelvásárló Kft. - telephely (műanyag hulladék előkezelő)

1 635 154

21

Alumechanik Gépész Kft. - telephely

1 457 962

22

Ave Tatabánya Zrt. - begyűjtő-előkezelő telep

1 377 440

23

Koczkás Ferenc - Kockás Ferenc

1 266 880

24

Remondis Oroszlány Zrt. - regionális kommunális hulladéklerakó

977 129

25

Méhes Hulladékfeldolgozó és Kereskedelmi Kft. - Méhes Kft. Tatabánya

848 561

26

Provi-Zoll Bt. - Telephely

728 991

27

AD Agent Kft. - Terményszárító telep

502 338

28

Naszályi Ép-Szo-Ker Kft. - Naszályi Szennyvíztisztító Telep

468 980

29

Gyüép Kft. - telephely

450 721

30

Észak-Dunántúli Méh Zrt. - telephely

447 748

31

Bábolnai Szolgáltató Kft. - szennyvíztisztító telep

430 000

32

Körmendi József - Szomód- Dunaszentmiklós Szennyvíztisztító telep

428 305

33

Nante Kereskedelmi És Szolgáltató Kft - Hulladék nagyker.

262 957

34

Elektromen Kft. - Telephely

210 927

35

Mátay Tibor egyéni vállalkozó - Használt Raklap kereskedés

111 660

36

Homok Polimer Kft. - szerelő csarnok

110 030

37

AWAK BT - Hulladékfeldolgozó telep

104 988

38

Reifen Kft - telephely

42 348

39

Metal-Harvest - Metal- Harvest Ipari és Kereskedelmi Kft

40 731

40

Geofil Kft. - Hulladékhasznosító telep

13 147

41

Saubermacher-Pannonia Kft. - Telephely

8 789

42

Begyűjtő Kft. - telephely

6 821

43

Tóth Kozma Jánosné - Hulladékátvevő telephely

1 202

44

Pirotechnika Kft. - telephely


150

MELLÉKLETEK

2.5.1.a. Tervelőzmények

Megyei TrT 2004. helyzetfeltárás 12. fejezet „Épített környezet értékei” Tartalom: műemlékállomány kistérségi és városonkénti számszerűsítése várak, kastélyok, kúriák emlékcsoport elemzése, nevesített (táblázatos) kimutatása, szerepel a műemlékileg nem védett állomány jó része is (térképmelléklet) műemléki templomok, kápolnák, válogatás-jellegű kigyűjtés - stílusok alapján Megyei TrT módosítás 2011. helyzetfeltárás 417. fejezet „Az épített örökség és kulturális örökség védelme” Tartalom: a terület vázlatos építés-, építészettörténeti ismertetése a megye műemlékállománya (elemzés objektumcsoportok kistérségek és védettségi típusok alapján – táblázatos és térképi feldolgozással) régészeti lelőhelyek kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület (különböző védettségi kategóriák által érintett települések – 3 alfejezetben) Megyei TrT módosítás 2011. megalapozó munkarész 11. fejezet: „Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület” Tartalom: Térségi övezetek behatárolása:„Világörökség és világörökség-várományos területek”, „Történeti települési terület övezete”, „Sajátos megyei térségek” (Az érintett helyiségek településszerkezeti elemzésével) A tervanyagot a Teampannon kft. készítette. Elérhetőség: Megyei Önkormányzat


MELLÉKLETEK

2.5.1.b. A megye egyéb múzeumai, köz- és egyházi gyűjteményei (válogatás) AZONOSÍTÓ TÖRZSSZÁM HELYSÉG

6102

6213 6153 6221

2537

Ácsteszér Ászár Bábolna Dorog Dorog

2300 2324 2299

Esztergom

6210

2304

Esztergom Esztergom Esztergom

6205

2341

6292

8464

Esztergom Esztergom Kisbér Komárom

6306

10723

6447

2444

6470

2467

6395

2390

Komárom Komárom Oroszlány Oroszlány Tata

Tata

Tata Tatabánya Vértesszőlős

NÉV

2010 LÁTOGATÓ/ÉV

Táncsics Mihály emlékház Jászai Mari Emlékmúzeum Bábolnai Lovasgyűjtemény Bányász Emlékház Dorogi Sportmúzeum Balassa Bálint Múzeum - Lakóház Balassa Bálint Múzeum – Babits Mihály Emlékház Balassa Bálint Múzeum – Régi megyeháza Balassa Bálint Múzeum – Nyergesi J. Emlékház (Nyergesújfalu) Búvármúzeum Főszékesegyházi Kincstár Keresztény Múzeum és Érseki Palota Magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Múzeum Duna Múzeuma Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma Jászai Mari szülőháza Klapka György Múzeum és állandó kiállításai Római Kőtár Időszakos Kiállítótér Magyar tengerészettörténeti kiállítás Komáromi erődrendszer – Monostori erőd kiállítás Oroszlányi Bányászati Múzeum Majki kamalduli remeteség Múzeuma Czégényi malom Kuny Domokos Megyei Múzeum Kuny Domonkos Múzeum - Vár Kuny Domokos Múzeum – Görög-Római Szobormásolatok Múzeuma Kuny Domokos Múzeum – Német Nemzetiségi Néprajzi Múzeum Természetvédelmi Terület és Geológiai Múzeum Tatabányai Múzeum – Szabadtéri Bányászati Múzeum Magyar Nemzeti Múzeum Vértesszőlősi Bemutatóhelye

360 n.a. 10172 6250

7264 n.a. 58541 8968 24765 36421 n.a. 12700 n.a. n.a. 3210 18000 n.a.

24018

3806 11427 12023

Megjegyzés: Unikális múzeum létesítését tervezik Szákszenden. A Fellner által tervezett nagy alapterületű műemléki magtárépület (pályázati összegekkel is támogatott) tetőfelújításával elhárították az életveszélyt. 4 témában kívánnak kiállítást rendezni: Helytörténet, Tatabánya – Kisbér – Pápa vasútvonal relikviái, Szovjet laktanyák tárgyi anyagai, Gabonatermesztés. Tervezői részről mind az örökséggazdálkodási, mint a közművelődési elgondolást támogatandónak találjuk pályázás esetén.


MELLÉKLETEK

2.5.2.a. Védett objektumok csoportosítása a karbantartási-felújítási igény jellege szerint

A megyei műemléklista 536 védettségi bejegyzést tartalmaz. Műemléki jelentőségű területek száma 2 db. Nevesítve: AZONOSÍTÓ

TÖRZSSZÁM

HELYSÉG

NÉV

6166 6387

4318 10276

Esztergom Tata

Esztergomi műemléki jelentőségű terület Tata város műemléki jelentőségű területe

A karbantartási-felújítási igény városépítési (rekonstrukciós) szintű. Esztergomban a belterületi rekonstrukció megvalósult. Tatán nagyfokú a készültség, ütemesen haladnak a befejezés felé. Műemléki környezetek száma 26 db, melyből rendelettel kijelölt: 16 db, nevesítve: • Ács: Forster-Degenfeld-Schönburg kastély műemléki környezete • Bajna: Sándor-szarkofág és az esztergomi kononok által emelet feszület műemléki környezete • Bábolna: Bábolnai Ménesbirtok történeti központjának, épületegyüttesének műemléki környezete • Dad: lakóépület műemléki környezete • Dorog: római katolikus bányásztemplom műemléki környezete • Esztergom: tisztviselő bérház műemléki környezete • Kisbér: úrilak műemléki környezete • Kocs: múzeum-tájház (volt lakóház) műemléki környezete • Komárom: Gyürky-kastély műemléki környezete • Leányvár: lakóépület műemléki környezete • Neszmély: lakóépület és gazdasági épületek (kukoricagóré, ól) műemléki környezete • Tata: Angolkert műemléki környezete • Tatabánya: kaszinó műemléki környezete • Tárkány: öbölpusztai majorok műemléki környezete • Vértestolna: lakóház és gazdasági épületek műemléki környezete • Vértestolna: lakóház és gazdasági épületek (disznóól, keresztcsűr) műemléki környezete határozattal kijelölt: 5 db, nevesítve: • Bajna: volt Sándor-kastély műemlék „műemléki környezet” • Dömös: prépostsági romok műemléki környezete • Oroszlány: majkapusztai volt kamalduli remeteség műemlék „műemléki környezettel” • Várgesztes: várrom műemlék „műemléki környezettel” • Vértessomló: Vértessomló-Vitányvár műemlék „műemléki környezetet” ex lege adott: 5 db, nevesítve: • Gyermely: volt Metternich uradalom ex lege műemléki környezete I. • Gyermely: volt Metternich uradalom ex lege műemléki környezete II. • Komárom: „Csillagerőd” ex lege műemléki környezete • Nagyigmánd: római katolikus templom ex lege műemléki környezete • Szomód: római katolikus templom (Szent Jakab) ex lege műemléki környezete A védettségi kategória a nevesített objektum valamely szempontú (történeti, műtörténeti, táj-, városképi, stb.) jelentőségét hangsúlyozza, így természetesen több (esetenként sok) HRSZ-re terjed ki, így a felújításikarbantartási igény is sokrétű, jellegét tekintve helyfüggő, általában célirányosan ütemezhető is.


MELLÉKLETEK

Mindenkor egyedi elbírálást igényel, esetenként hangsúlyosan táj- vagy térépítészeti jellegű is. Az állomány műszaki állapotmegítélése túlnő a jelen munka keretein. Jórészüknél igény a rendszeres karbantartás is. (pl. kaszálás) A szeparált műemlékek állománya (Műemlék, Védési aktusban nevesített érték, Tartozékkiterjesztett védettség) 496 objektumot nevesít. • Egyházi emlékcsoport – rom, temető, harangláb: ......................................................................................15 db • Római emlékek .............................................................................................................................................7 db • „Egyéb” kategória – rom, park, közkút ........................................................................................................10 db • ................................................................................................................................................... Összesen: 32 db Az emlékcsoport – jellegénél fogva – rendszeres környezeti karbantartást (pl. kaszálás) és/vagy tervszerű kertészeti művelést igényel. Eseti beavatkozások konzerváló vagy javító jellegűek. Egyházi és világi közterületi műalkotások száma 49+14=63 db A kategória objektumai – képzőművészeti alkotásokként – egyedi megítélés (szakvéleményezés) alapján műrestaurálást igényelhetnek – lehetőleg közterületi megújításhoz kapcsolódva. Jelen munkarész nem kompetens a tárgyban. A megye épület – vagy építményjellegű védett örökségi objektumainak száma: 496-32-63=401 db Az állapotközlési – felújítási becslés szempontjai, valamint szükséglista az 5. sz. mellékletben.


MELLÉKLETEK

2.5.2.b. Tájházak, falumúzeumok Komárom-Esztergom megyében

(Adalék a „Tájház hálózat Magyarországon” világörökség-várományosi helységkijelöléshez) Az azonosítóval és törzsszámmal jelölt épületek, műemlékek, a többiek helyi védelem alatt állnak. AZONOSÍTÓ

TÖRZSSZÁM

6137 6135

2591 10948

6303

10949

6325

10824

HELYSÉG

NÉV

Bakonyszombathely Dad Dad Dorog Esztergom Héreg Kesztölc Kocs Leányvár

Iskola-és Falumúzeum Sörház – Ált. iskola és falumúzeum Népi lakóház - Tájház Német Nemzetiségi Tájház Pilisszentléleki Szlovák Tájház Falumúzeum Falumúzeum Népi lakóház - Tájház Általános iskola és falumúzeum (Megj.: Önkormányzat kezdeményezi a műemléki besorolást. Német nemzetiségi szoba) Pince-présház - Tájház Szlovák Tájház Fekete Lajos Emlékház és Falumúzeum Szlovák Tájház

Máriahalom Oroszlány Tardos Vértesszőlős

Megjegyzés: Települési sajtóból értesültünk falumúzeum-pályázati indulásról Neszmélyen és Vértessomlón.

2.5.2.c. Komárom-Esztergom megye műemlékei Azonosító

Törzsszám

17294 6100

2535

Helység

Név

Hrsz

Ács

Forster-Degenfeld-Schonburgkastély műemléki környezete

0558/10

Ács

Ref. templom

2264/1

Forster-Degenfeld-Schonburgkastély

0558/10

11706

11156

Ács

6101

2536

Ácsteszér

R. k. templom

1

6102

2537

Ácsteszér

Táncsics Mihály szülőháza

290/1

6294

2538

Ászár

R.k. templom

208/1

6295

2539

Ászár

Ev. templom

65

6296

2540

Ászár

Sírkő

208/1

6293

2541

Ászár

Sörház

763

6292

8464

Ászár

lakóház

823/1

6291

10195

Ászár

lakóépület

459

6104

2587

Baj

R.k. templom

533

6105

2588

Baj

Nagy-pince

2421

6103

9175

Baj

Vadászház, v. Eszterházy-birtok

0106/2

15963

Bajna

stációk

141

13691

Bajna

szoborcsoport

141

11824

Bajna

Sándor-szarkofág

439

11825

Bajna

Kőkereszt

439

13811

Bajna

Sándor-szarkofág és az esztergomi kanonok által emelt feszület műemléki környezete

414, 438

13690

Bajna

kápolna

141

Bajna

R.k.templom

570

6107

2469


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6108

2470

Bajna

Kőkereszt

570

6110

2472

Bajna

v. Sándor-Metternich kastély

566, 565/2, 563, 564, 568/1

6111

2473

Bajna

Istálló

116/6

Bajna, volt Sándor kastély müemlék "müemléki környezet"

1, 567/2, 567/3, 808, 806, 788, 541, 116/5, 567/1, 787, 807, 562, 907/13

6109

6853

Bajna

6106

10273

Bajna

un. Csima kálvária

141

Bajna

Sándor-szarkofágja és az esztergomi kanonok által emelt feszület

439

11296

11042

Bajót

Barán várrom

917

6112

2475

Bajót

R. k. templom

917

6113

2478

Bajót

Péliföldkereszti r. k. templom

031/4

6114

2479

Bajót

Péliföldkereszti rendház

031/7

6115

2480

Bajót

Kálvária-szoborcsoport

032/1

6116

2542

Bakonybánk

R. k. templom

44

6117

2543

Bakonysárkány

R. k. templom

107

6119

2544

Bakonyszombathely

Magtár

23

6118

2545

Bakonyszombathely

Nep. Szt. János szobor

670

6120

2546

Bakonyszombathely

R. k. templom

670

6121

2547

Bana

R. k. templom

1

11832

Bábolna

Laktanya

5

11833

Bábolna

Lovarda

5

14014

Bábolna

park és díszkert

8

12400

Bábolna

Tiszthelyettesi lak

2

12401

Bábolna

Kocsisház

4

12402

Bábolna

8-as istálló

40709

12403

Bábolna

Vendéglak

7

12404

Bábolna

Víztorony

40792

12405

Bábolna

Református templom

8

12406

Bábolna

Személyzeti lak

15

12407

Bábolna

Személyzeti lak

16

12408

Bábolna

Öreg Bábolna

103, 105/1, 105/4, 102/2

12409

Bábolna

Cselédház

102/2

12410

Bábolna

Cselédház

103

12411

Bábolna

Lóistálló

105/1

12412

Bábolna

Tehénistálló

105/4

12438

Bábolna

Kórház

109

12439

Bábolna

Lisztgyár

126/3, 126/4, 126/5, 126/6

12440

Bábolna

Tiszti kaszinó

137/2

12441

Bábolna

Erzsébet-park

118/2

12442

Bábolna

Csikóudvar

023/1

12443

Bábolna

Csemerház

0187/2, 0187/4

12444

Bábolna

Farkaskút

0319/1, 0319/2

Bábolna

Bábolnai Ménesbirtok történeti központjának épületegyüttesének műemléki környezete

105/1, 16, 15, 6/11, 110, 9/5, 105/3, 6/12, 6/13, 6/14, 6/16, 6/17, 6/18, 6/19, 6/20, 6/21, 6/22, 6/23, 6/3, 6/9, 6/2, 9/3, 18, 17, 111, 14/1, 14/3, 14/4, 140, 141/6, 141/7, 19, 9/2, 0187/2, 0187/4, 104, 135/2, 136, 133, 132, 139, 138, 113, 114, 115, 112,

Bábolna

Ménesközpont

5, 126/3, 126/4, 126/5, 126/6, 137/2,

15969

13437

6123

9267


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz 0187/2, 0187/4, 023/1, 0319/1, 0319/2, 109, 118/2, 103, 102/2, 2, 105/4, 4, 6/15, 105/1, 7, 9/6, 8, 15, 16

6122

10702

Bábolna

rk. templom

1

6124

2548

Bársonyos

R. k. plébániaház

4

6127

2376

Bokod

R. k. templom

795

6125

2377

Bokod

Ref. templom

1

6126

2378

Bokod

Ev. templom

860

6128

2549

Csatka

R.k. templom

117

6129

2551

Császár

Ref. templom

192/1

6130

2552

Császár

R.k. templom

148

6131

2553

Császár

Kőkereszt

148

6132

2554

Csép

v. Thaly-ház

217/1, 217/2

6133

2481

Csolnok

Szentháromság szobor

1

Dad

Lakóépület műemléki környezete

245, 244, 241/1, 241/3, 242

R.k.templom

1

13832 6136

2589

Dad

6138

2590

Dad

Ref. templom

301

6137

2591

Dad

Ált. iskola, sörház

228/1

6139

2592

Dad


25

6135

10948

Dad

lakóépület

246, 247, 248

6140

2485

Dág

R. k. templom

638

13692

Dorog

Késő római lakóépület

0292/21

13812

Dorog

Római katolikus bányásztemplom műemléki környezete

1823/1, 1823/2

6141

2486

Dorog

Késő római lakótelep maradványai

0292/21

6142

2488

Dorog

R. k. templom

1157

12126

11291

Dorog

római katolikus bányásztemplom

1826

6144

2490

Dömös

A dömösi prépostság maradványai

403

6146

2491

Dömös

R. k. templom

1

Dömös

A ház udavarán Nep. Szt. János szobor

8

Dömös községben a prépostsági romok műemléki környezete

439, 440, 442, 109, 131/1, 968, 966, 983, 418, 427, 425, 424, 335, 340, 337/2, 919/1, 919/3, 919/2, 127/1, 127/2, 111, 110, 97, 101/2, 96, 93, 92, 402, 956, 967/3, 991, 992, 371/2, 954, 337/1, 339, 338, 346, 345, 344, 366, 370, 369, 367, 368, 359, 360, 36

6147

2492

6145

10654

6143

10705

Dömös

hajóállomás

4

6149

2595

Dunaalmás

R. k. templom

4002

6151

2596

Dunaalmás

Csokonai Lillájának sírköve

4001 4610

Dömös

6150

10197

Dunaalmás

vizimalom, un. Nagymalom, volt Somogyi malom

6152

2493

Epöl

R. k. templom

508

Esztergom

Iskola

17320/2, 17320/1

16190


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

16461

Esztergom

Duna-kapu, rondella, Ferences rondella, Mattyasovszky-bástya és az összekötő falak maradványai

16307, 16304, 16315/4

16655

Esztergom

Várkápolna

16242, 16240, 16241

16656

Esztergom

vár

16241, 16242, 16240

16657

Esztergom

Királyi-érseki palota maradványai; Vármúzeum épülete, egykori érseki palota

16240, 16241, 16242

16658

Esztergom

Bakócz Tamás kápolnája

16240

16654

Esztergom

Régi királyi palota

16240, 16241, 16242

13167

Esztergom

Veprech érseki torony (Kaputorony)

16289

13168

Esztergom

Várfalrészletek a házak kertjében

16309/2

13676

Esztergom

Pálos templomrom

61

13677

Esztergom

Pálos kolostorrom

61

16493

Esztergom

Várfalak a Dunaparton (középkori bástyafal az Érseki palota kerítésétől a Berényi Zsigmond-u. 20.-ig)

16299, 16300, 16294, 16295, 16296, 16297, 16298, 16303, 16293/1, 16293/2, 16292, 16290, 16291/2, 16302

16261

Esztergom

melléképület

15976

16252

Esztergom

melléképületek

19764/1

16253

Esztergom

gazdasági épületek

16310

16267

Esztergom


16249, 16247, 16248

16269

Esztergom

gazdasági épület

19810

16297

Esztergom

minaret maradvány

16291/2, 16290

13862

Esztergom

tisztviselő bérház műemléki környezete

17420, 17422, 17423/1, 17423/2, 19762/1, 17423/3, 19763

6154

2288

Esztergom

Lakóház

19740

6155

2289

Esztergom

Lakóház

19743, 19744

6158

2290

Esztergom

Lakóház

19782

6159

2291

Esztergom

Lakóház

19781

6218

2293

Esztergom

Székesegyházi könyvtár

16321

6219

2294

Esztergom

Lakóház

16318

6208

2295

Esztergom

Mária oszlop

16304

6222

2296

Esztergom

Vízivárosi, v. ferences templom

16306/2

6223

2297

Esztergom

v. Ferences rendház

16306/1

6220

2298

Esztergom

Ún. Polusin-ház

16253

6221

2299

Esztergom

Lakóház

16255

6213

2300

Esztergom

Lakóház

16262

6161

2301

Esztergom

Lakóház

19804

6209

2302

Esztergom

Vizivárosi plébániatemplom

16302

6212

2303

Esztergom

Régi prímási palota

16264

6210

2304

Esztergom

Érseki Palota - múzeum

16302

6233

2305

Esztergom

Szt. István szobor

jún.44

6234

2306

Esztergom

Szt. László szobor

16239

6235

2307

Esztergom

Boldog Özséb szobra

16239

6236

2308

Esztergom

Kőrösi Márk szobra

16239

6241

2309

Esztergom

Érseki papnevelde

15923

6240

2310

Esztergom

Két kanonoki házsor

15929, 15930, 15931, 15928, 16236


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6176

2311

Esztergom

Belvárosi ferences templom

17320/1

6172

2312

Esztergom

Megyeháza

17357

6173

2313

Esztergom

Egyemeletes lakóház

17358 17324

6174

2314

Esztergom

Fősikola-épület. Volt bencés székház

6175

2315

Esztergom

Ún. Matyasovszky-ház

17364

6177

2316

Esztergom

v. ferences rendház

17320/1, 17320/2

6178

2317

Esztergom

Őrtorony romja

0856/16, 0856/17

6180

2318

Esztergom

Iskola és levéltár

17356

6179

2319

Esztergom

Ún. Obermayer-ház

17386

6181

2320

Esztergom

Ún. Lieb-ház

17383

6182

2321

Esztergom

Ún. Tindler-ház

17360

6184

2322

Esztergom

Lakóház

17086

6185

2323

Esztergom

Lakóház

17096

6153

2324

Esztergom

Babits Mihály nyaralója

19520

6265

2325

Esztergom

Szentháromság-szobor

296

6188

2326

Esztergom

Bányagépipari technikum

17322

6229

2327

Esztergom

Szent Anna /u.n.kerek/ templom

17611

6190

2328

Esztergom

Szt. István-kápolna

19931

6193

2329

Esztergom


17155

6194

2330

Esztergom

Két kőoroszlán

17149

6195

2331

Esztergom

Lakóház

05.dec

6196

2332

Esztergom

Lakóház

17131, 17132, 17133, 17134

6242

2333

Esztergom

Kálvária-kápolna

jan.55

6243

2334

Esztergom

Kálvária

20064

6215

2335

Esztergom

Rk. plébániaház

márc.43

6200

2336

Esztergom

Lakóház

17351

6201

2337

Esztergom

Lakóház, ún. Niedermann-ház

jún.47

6202

2338

Esztergom

Gör. kel. templom

17513, 17512

6203

2339

Esztergom

Dóczy-ház (Egykori fogadalmi templom és aggok háza)

17527, 17528, 17529, 17530, 17525

6204

2340

Esztergom

Ún. Horváth-ház

17298, 17296

6205

2341

Esztergom

Káptalanház

19717/2

6207

2342

Esztergom

Alagút

16238/1, 16238/3, 16238/4, 16238/5, 16238/6

6214

2343

Esztergom

Szt. György-mezei r. k. templom

15673

6198

2344

Esztergom

Lakóház

16309/1, 16309/2

6186

2345

Esztergom

Rozália-kápolna

18809/2

6227

2346

Esztergom

Belvárosi r.k.plébániatemplom

17366, 17370

6246

2349

Esztergom

Miklósffy-kápolna

15629/2

6238

2350

Esztergom

Főszékesegyház

16240

6237

2351

Esztergom

Mária-szobor

16240

6247

2352

Esztergom

Városháza

17355, 17356

6248

2353

Esztergom

Ún. Müller-ház

17336

6249

2354

Esztergom

Lakóház

17394

6250

2355

Esztergom

Lakóház

17395, 17396

6251

2356

Esztergom

ház

17339

6252

2357

Esztergom

Ún. Frey-ház

17404

6254

2358

Esztergom

Lakóház

17405

6255

2359

Esztergom

Ún. Pozzi-ház

17345


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6257

2360

6258

2361

Esztergom

Lakóház

17348

Esztergom

Takarékpénztár

6259

17350

2362

Esztergom

v. Járásbíróság

17414

6260

2363

Esztergom

Lakóház

17351

6261

2364

Esztergom


17417

6262

2365

Esztergom

Ún. Rochlitz-patika

17352

6256

2366

Esztergom

Középkori ház alapfalai

17410, 17411

6230

2367

Esztergom

Szobortalapzat

17611

6226

2368

Esztergom

Ravatalozó-kápolna

18839

6192

2369

Esztergom


17369

6199

2370

Esztergom

Lakóház

17072

Szent János-templomrom

18146/4, 18146/5, 18146/6, 18146/7, 18146/8, 18146/9, 18146/10, 18146/11, 18146/2, 18146/3

6263

2371

Esztergom

6231

2372

Esztergom

Lakóház

19385

6232

2373

Esztergom

Szegényházi templom

19271

6165

2374

Esztergom

Víziváros középkori városfalai és védművei

16306/2, 16306/1, 16309/2, 16293/1, 16293/2, 16315/5, 16315/4, 16315/3, 16323/1, 16290, 16291/2, 16292, 16294, 16295, 16296, 16297, 16298, 16299, 16300, 16302, 16303, 16304, 16307, 16308, 16289

6239

2379

Esztergom

Királyi vár épületei

16242, 16241, 16240

6266

2520

Esztergom

Pálos-rom

61

6166

4318

Esztergom

Esztergom műemléki jelentőségű terület

16248, 16249, 16247, 16306/1, 17298, 17296, 17420, 17422, 16302, 16253, 15928, 16291/2, 19738, 19759, 15931, 17090, 17382, 17086, 17322, 17096, 17357, 17358, 17364, 19784, 17155, 17131, 17132, 17133, 17134, 16310, 17189, 17394, 16236, 17126, 19411, 19425,

6156

8795

Esztergom

Fürdő Szálló

19764/2, 19764/1

6170

8796

Esztergom

Ozicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi

16290, 16291/2, 16292

9479

Esztergom

Lakóépület, földszintjén kávéházzal

19738

6197

9480

Esztergom

Lakóház

16310

6160

10192

Esztergom

lakóépület

19794 16289, 16290

6264

6171

10193

Esztergom

Volt "primási gépgyár", ma iroda és öltözőép.

6187

10194

Esztergom

lakóépület

15976

6163

10274

Esztergom

lakóépület

19814 17427, 17420, 17422

6206

10275

Esztergom

lakóház és irodaház, v. takarékpénztár

6168

10279

Esztergom

lakóépület, ma vendéglő

16300, 16301

6169

10280

Esztergom

Lakóház

16297, 16298

6167

10703

Esztergom

lakóház v. iskola

16267, 16167

6191

10704

Esztergom

Technika Háza, egykori zsinagóga

19839

6183

10706

Esztergom

lakóház

17382

6217

10712

Esztergom

lakóház és vendéglő

16247, 16248, 16249

6162

10713

Esztergom

lakóház és "Csülök csárda"

19810


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6225

10714

Esztergom

Lakóház kapuja

19005

6211

10715

Esztergom

plébániaház

16265

6157

10722

Esztergom

lakóház

19784

6253

10727

Esztergom

lakóház

17344

6244

10734

Esztergom

Ecce homo szobor

01.márc

6216

10743

Esztergom


15806, 15672

6189

10744

Esztergom

kőkereszt

15539/2, 15540

6164

10745

Esztergom

kő temetőkereszt

18838

6245

10746

Esztergom

Kőkereszt

16102

6228

10747

Esztergom

Szt. Antal szobor

17372

6267

10846

Esztergom

Népi lakóépület (tájház)

92 19764/1, 19786/2, 19786/4, 19792, 19794, 19793

11675

11216

Esztergom

Szent István Artézi Fürdő együttese

12232

11340

Esztergom

szénrakodótorony

0959/7

12095

11341

Esztergom

tisztviselő bérház

19762/2

11944

11342

Esztergom

kanonoki ház

15956

17295

Gyermely

17436

Gyermely

volt Metternich uradalom ex-lege műemléki környezete volt Metternich uradalom ex lege műemléki környezete

11835

Gyermely

erdészház

15995

Gyermely


1108

12106

Gyermely

Vadászház

0178/2, 0178/1

11834

Gyermely

Cselédházak

1158, 1159, 1157

11836

Gyermely

r. k. kápolna

1155

2597

Gyermely

R. k. templom (Szent István király)

316

6271

9174

Gyermely

volt Metternich uradalom

1155, 1157, 1158, 1159, 0178/1, 0178/2

6268

10707

Gyermely

ref. templom

218

6269

10708

Gyermely

református parókia

218

6272

2599

Héreg

R.k. templom

124

6274

2600

Héreg

Ref. templom

177/1

6273

2601

Héreg

R.k. plébániaház

126

Kecskéd

Kálvária

18 18

6270

17187

1108, 1154 1153 12.jan

6276

2602

Kecskéd

R.k.templom

6275

2603

Kecskéd

Kálvária szoborcsoport

18

Kerékteleki

fa harangláb

68/1, 68/2

15999 6277

9604

Kerékteleki

kápolna

68/1, 68/2

6282

2494

Kesztölc

Kolostorrom

0139/2, 0139/13, 0139/14

6278

10731

Kesztölc

Szent Vendel szobor

809

6279

10736

Kesztölc

Feszület (kő)

685

6280

10737

Kesztölc

r. k. templom és műtárgyai

1

6281

10738

Kesztölc

Szt. Orbán szobor

0120/26

Úri lak műemléki környezete

1075, 1541, 1542/1, 1543, 1544, 1545/2, 1546, 1072, 1465

13867

Kisbér

6297

2555

Kisbér

Ev. templom

52

6285

2561

Kisbér

R. k. templom

105

6286

2562

Kisbér


107

Kisbér

Volt Batthyany-kastély, később méntelepi épület

1068

6284

2563


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6290

9106

6287

9885

Kisbér

Magyar Királyi Lovarda

1071, 1598, 1599/1

Kisbér

Törzsmének emlékoszlopa

6288

1071

9886

Kisbér

Kozma Ferenc mellszobra

dec.02

6289

9887

Kisbér

Wenckheim Béla lovasszobra

1071

6283

10739

Kisbér

Nepomuki Szt. János szobor

808

11686

11191

Kisbér

úri lak

1074

6298

2564

Kisigmánd

Ref. templom

211/1, 211/2

Kocs

fahidas és kút

591/1, 591/2

Kocs

Múzeum-tájház (volt lakóház) műemléki környezete

588, 592

16008 13868 6300

2605

Kocs


807/1

6302

2609

Kocs

Tanácsház

524

6301

2610

Kocs

R. k. templom

1

6304

2611

Kocs

Majorsági épület

1273/9

6303

10949

Kocs

múzeum-tájház (volt lakóház)

591/2, 591/1

16016

Komárom

egykori Gyürky-kastély kertje

4576

17478

Komárom

"Csillagerőd" ex lege műemléki környezete

802

13869

Komárom

Gyürky-kastély műemléki környezete

4575, 4003/9, 4003/8, 4003/7, 4008, 4009/2, 4005, 4004, 4003/12, 4003/13, 4573, 4006/2, 4006/1, 4003/3, 4003/4, 4003/5, 4003/6, 4585, 4003/10, 5487, 4001/3, 4001/7, 4694/2, 4003/11, 4001/10, 4001/2, 4574

16015

Komárom

pavilonok

4576

6309

2375

Komárom

Nep.Szt.János szobor

2554

6310

2580

Komárom

R.k.templom

4004

6312

2581

Komárom


4005

6311

2582

Komárom

Szentháromság-szobor

4576

6308

8831

Komárom

Igmándi erőd

1171

6305

9736

Komárom

"Csillagerőd"

803

6306

10723

Komárom

Monostori erőd

1948

6307

10730

Komárom

1849-es honvéd emlékmű

016/13, 016/3, 016/5, 016/11, 016/12, 016/14, 016/2, 016/8

11433

11162

Komárom

egykori Gyürky-kastély

4576

6314

2612

Kömlőd

Ref. templom

1

6316

2613

Kömlőd

v. Perczel kúria

275/9, 275/10

6313

2614

Kömlőd

Ref. lelkészlak

3

6315

2615

Kömlőd

v. Hugonnai kúria

440

6317

2616

Környe

R.k.templom

1

6318

2617

Környe


7/1, 7/2

6319

2619

Környe

Lakóház, v. Konkoly-Thege kastély

643925

6320

6830

Környe

templomrom

583

6321

2495

Lábatlan

Ref.templom

2285

13870

Leányvár

lakóépület műemléki környezete

475, 473

16023

Leányvár

lakóépület

474/1

16024

Leányvár


474/1

Leányvár

istálló

474/1

Leányvár

R. k. templom

478/1

16022 6323

2496


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz 474/1

6324

10950

Leányvár

lakóépület hozzá tartozó gazdasági épületekkel

6328

2497

Máriahalom

R. k. templom

318/1

6326

2498

Máriahalom

Lakóház

40565

6327

2499

Máriahalom

Lakóház

353/2

6325

10824

Máriahalom

pince-présház

232

6329

2565

Mocsa

R. k. templom

1

6330

2566

Mocsa


639, 216

Nagyigmánd

R. k. templom ex lege műemléki környezete

733, 734

17473 6332

2569

Nagyigmánd

R. k. templom

736, 737, 735

6333

2570

Nagyigmánd


735, 736 0154/4

6334

10277

Nagyigmánd

v. Ghyczy kúria, ma az ÁG pihenő hazá

6331

10740

Nagyigmánd

Nepomuki Szt. János szobor

459

6338

2620

Naszály

Billegpusztai Esterházy-kuria

0218/3, 0218/4, 0218/2, 0218/1

6339

2622

Naszály

Sírkő

0246/2

6335

2623

Naszály

Fényes pataki tégla híd

210

6337

2624

Naszály

Temetőkereszt

77

6336

2625

Naszály

Vizimalom

212, 209

15986

Neszmély

lakóépület

336

15987

Neszmély

nagypajta

337

15988

Neszmély

kovácsműhely

337

15989

Neszmély

istállók

0336, 0337

16040

Neszmély

lakóház

432

16041

Neszmély

kukoricagóré

432

16042

Neszmély

ól

432

Neszmély

lakóház és gazdasági épületek (kukoricagóré, ól) )műemléki környezete

429, 434, 427, 428

13884 6342

2626

Neszmély

Ref.templom

168

6344

2627

Neszmély

Kút

1816

6341

2628

Neszmély

Várrom

113

6148

10669

Neszmély

Gombás major

0337, 0336

6343

10987

Neszmély

lakóház és gazdasági épületek (kukoricagóré, ól)

432

6345

2508

Nyergesújfalu

R. k. templom

82

6348

2509

Nyergesújfalu

Kőkereszt

1439/6, 1439/5, 1439/4

6346

2510

Nyergesújfalu


84

Nyergesújfalu

R. k. kápolna romjai (Szentháromság)

1439/4, 1439/5, 1439/6

6347

2511

11923

Oroszlány

Nyolcas remeteház

074/7

11924

Oroszlány

Kilences remeteház

074/11

11925

Oroszlány

Tízes remeteház

074/10

11926

Oroszlány

Tizenegyes remeteház

074/8, 074/9

11927

Oroszlány

Tizenkettes remeteház

074/1

11928

Oroszlány

Tizenhármas remeteház

074/2

11929

Oroszlány

Tizennégyes remeteház

074/3

11930

Oroszlány

Tizenhatos remeteház

074/5

11931

Oroszlány

Tizenhetes remeteház

074/6

11916

Oroszlány

Egyes remeteház

074/12


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

11917

Oroszlány

Kettes remeteház

074/13

11918

Oroszlány

Hármas remeteház

074/14

11919

Oroszlány

Négyes remeteház

074/15

11920

Oroszlány

Ötös remeteház

074/16

11921

Oroszlány

Hatos remeteház

074/17

11922

Oroszlány

Hetes remeteház

074/8, 074/9

11935

Oroszlány

templom megmaradt tornya

074/19

17270

Oroszlány

Tizenötös remeteház

074/4

16071

Oroszlány

Árpád-kori templomrom

0199/12

16046

Oroszlány

lelkészlak

1328/1

16047

Oroszlány

melléképületek

1328/1

11915

Oroszlány

kolostor (vadászkastély)

074/20

6353

2380

Oroszlány

Majki kamalduli remeteség

070, 075, 076, 078, 083, 032/1, 032/2, 062, 073, 074/14, 074/13, 074/11, 074/12, 074/8, 074/10, 074/16, 074/15, 074/19, 074/18, 074/20, 074/9, 074/7, 074/6, 074/3, 074/5, 074/4, 074/2, 074/1, 074/17, 072

6352

2381

Oroszlány

Vértesszentkereszti bencés apátsági templomrom

0199/12

6351

6668

Oroszlány

Majkpusztai volt kamalduli remeteség müemlék "müemléki környezet"

067, 074/4, 074/3, 022, 023, 025, 047, 053, 069/1, 069/4, 069/2, 080, 029/33, 073, 074/10, 074/8, 074/20, 074/12, 074/13, 074/14, 074/15, 074/16, 074/17, 075, 076, 077, 078, 079/1, 083, 084, 063, 064, 068/2, 068/3, 068/4, 070, 071, 074/18, 026, 029/2, 029

6354

9550

Oroszlány

vizimalom

029/33

6350

9672

Oroszlány

evangélikus templom

1328/1

6355

2512

Piliscsév

R. k. templom

1

6357

2515

Pilismarót

Római tábor alapfalai

36/1, 36/4, 36/5, 36/3

6358

2516

Pilismarót

R. k. templom

271

6359

2517

Pilismarót


275

6360

2518

Pilismarót

volt Heckenast villa

40575

6361

2519

Pilismarót

Ref. templom

556

6362

2571

Réde

R. k. templom

760

6363

2572

Réde

melléképület, ún.Kiskastély

756/1, 756/2

6364

2521

Sárisáp

R. k. templom

1

6365

10732

Sárisáp

Kálvária

1502

6366

2573

Súr

R. k. templom

263

Süttő

"Királykút"

816, 817

16066 6369

2522

Süttő

Bikolpusztai v. Reviczky kúria

0146, 0144/5

6368

2523

Süttő

Giocinto Jakab kőfaragó háza

816, 817

6367

6825

Süttő

R. k. templom

1

6371

2575

Szákszend

R.k.templom

1260

6370

2576

Szákszend

Ev. templom

1282

6372

2577

Szákszend

Magtár

1205

6373

2578

Szákszend

Ref. templom

213

6374

2579

Szákszend

R.k.templom

122

6377

2632

Szomor

R. k. templom

1

6376

2633

Szomor


1


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

6375

2634

Helység

Név

Hrsz

Szomor

R. k. temetőkápolna

90

16114

Szomód

vízátersztő csatornák

0141, 0590/1

16113

Szomód

római kori töltés

0141, 0590/1

Szomód

R. k. templom (Szent Jakab) ex lege műemléki környezete

555

2629

Szomód

R. k. templom (Szent Jakab)

556

6379

2630

Szomód


556

6380

10741

Szomód

kőkereszt

556

11278

Szomód

római kori töltés, valamint a töltésben található, kváderkövekkel falazott vízátersztő csatornák

0141, 0590/1

17472 6378

12032 6382

2635

Tardos

R. k. templom

408

12395

11404

Tardos

Rózsafüzér királynője-kápolna

934/1

6384

2637

Tarján

R.k.templom

1

6385

2638

Tarján

Ref. templom

53

6386

2639

Tarján


355/7

6383

2640

Tarján

Várrom

194

11908

Tata

Ún. kis kastély

1854

11909

Tata

Lóistálló

1855

16097

Tata

Kapu

1438/13

16098

Tata

pavilon

1438/13

11910

Tata

Váza

1851

11911

Tata

Szökőkút

1855

Angolkert műemléki környezete

3028, 3029/1, 3029/2, 3263, 3264, 3265, 3266, 3268, 3261/2, 3267, 3249/1, 3249/2, 3262/2, 3258, 3259, 3260, 3262/1, 3024, 2961/3, 2961/1, 2961/2, 2956, 2957, 2958/3, 2958/2, 2958/1, 2960/2, 2960/1, 2974/1, 2974/2, 2973/3, 2976/2, 2976/1, 2975/1, 3018/1, 3

13887

Tata

Tata

szobor

1855

6388

2383

Tata

Lakóház

424779

6389

2384

Tata

Lakóház

448519

6390

2385

Tata

Lakóház

449980

6392

2386

Tata

Miklós malom

3237

6393

2387

Tata

Lakóház

506015

6394

2388

Tata

Lakóház

485865

6457

2389

Tata

Középület

3074

6395

2390

Tata

Nepomucenus malom

445263

6396

2391

Tata

v. Bőrgyár

3127/3, 3127/1, 3127/2

6397

2392

Tata

Lakóház

3115

6398

2393

Tata

József malom

3150

6399

2394

Tata

Lakóház

3112

6463

2396

Tata

v. Piarista rendház

1842

6402

2397

Tata

Lakóház

2543

6448

2398

Tata

Berta malom

1987/77, 1988/1

6472

2399

Tata

Cifra malom

440150

6474

2400

Tata

Tatai halgazdaság épülete

1906

6469

2401

Tata

Nep. Szt. János híd

3103

6407

2405

Tata

Ún. Farkasházy-ház

1636

11912


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6408

2406

Tata

Lakóház

2751

6426

2407

Tata

Lakóház

1862

6427

2408

Tata

Lakóház

1863

6428

2409

Tata

Lakóház

1864

6429

2410

Tata

Lakóház

1871

6430

2411

Tata

Lakóház

1872

6410

2413

Tata

Lakóház

189/2

6411

2414

Tata

Lakóház

206

6416

2415

Tata

Lakóház

1647

6417

2416

Tata

Lakóház

1465

6418

2417

Tata

Lakóház

1647

6419

2418

Tata

Kapu és kerti pavilon

1438/13

6420

2419

Tata

Lakóház

1861

6421

2420

Tata

Lakóház

1443

6422

2421

Tata

Lakóház

1442

6412

2422

Tata

Lakóház

1638

6414

2423

Tata

Óvoda

1660

6415

2424

Tata

Ún. Wagner-ház

1653

6401

2425

Tata

Lakóház

2655

6405

2426

Tata

v. Kapucinus templom

437653

6432

2427

Tata

Kálvária kápolna

254/37

6406

2428

Tata

Lakóház, volt kapucinus rendház

437594

6433

2429

Tata

Kálvária

254/37

6434

2430

Tata

ref. templom

24 189/1

6435

2431

Tata

Komárom megyei Erdőgazdaság, v. kamalduli szerzetesház

6436

2432

Tata

Lakóház

302/1

6437

2433

Tata

Lakóház

1625/1, 1625/2, 1625/3

6438

2434

Tata

Lakóház

56

6439

2436

Tata

Lakóház

72

6440

2437

Tata

Lakóház

79

6441

2438

Tata

R.k.templom

1

6442

2439

Tata

Szűz Mária szobor

1627

6443

2440

Tata

Lakóház

55

6444

2441

Tata

Lakóház, v. kaszinó

16

6445

2442

Tata


1679/1

6446

2443

Tata

Lakóház

1691/4, 1691/5

6447

2444

Tata

Czégényi-malom

3165

6452

2446

Tata

Sportolók háza, v. kertilak

513623

6453

2447

Tata

Műrom

513137

6454

2448

Tata

"Mecset"

514294 3309/4, 3309/5, 3309/8, 3309/6, 3309/7, 3309/3

6404

2449

Tata

Szeszforgalmi raktár, v. uradalmi pezsgőgyár

6423

2450

Tata

Lakóház

1853

6424

2451

Tata

Lakóház

1852

6425

2452

Tata

Kastély

1854

6456

2453

Tata

Óratorony

428432

6458

2454

Tata

Lakóház

1705/1

6459

2455

Tata

Lakóház

3243/1, 3243/3, 3243/2

6460

2456

Tata

Lakóház

3281


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6461

2457

Tata

Néppark bejárata, két kőgriff

3261/2, 3261/1

6462

2458

Tata

Lakóház

3267

6409

2459

Tata

Jenő-malom

513441

6449

2460

Tata

Vaskereszt

2210

6465

2462

Tata

Vágóhíd

463160

6467

2463

Tata

Lakóház

448944

6466

2464

Tata

Lakóház

448944

6468

2465

Tata

Pötörke malom

3147

6470

2467

Tata

Vár

1874/1, 1873

6471

2468

Tata

Lakóház

1440/2

6413

6822

Tata

Lakóház

1664

6473

10196

Tata

lakóépület

1441/4 1, 3133/2, 1628, 1629, 1630, 1632, 1635, 1636, 1638, 1639, 1667/7, 1667/5, 1667/6, 1668/1, 1668/2, 1669, 1670/1, 1670/2, 1671, 1672, 1673, 1674, 1675/1, 1675/2, 1676/2, 1677, 1678, 1679/1, 1679/2, 1680, 1681, 1682, 1683, 1684, 1689, 1690/1, 1690/2, 1690/3

6387

10276

Tata

Tata város műemléki jelentőségű területe

6431

10278

Tata

lakóház, un. Lányi villa

1493/4

6391

10709

Tata

szálloda

422708

6450

10710

Tata

Vaszary-villa

396016

6464

10711

Tata

Lóistálló

1841

6455

10724

Tata

Pálma Szálló

513714

6403

10733

Tata

Mária szobor

523395

11166

11011

Tata

izraelita temető

251

Tata

Angolkert

3307/3, 3306/6, 3306/8, 3307/2, 3307/4, 3307/6, 3308/1, 3309/1, 3309/2, 3309/3, 3309/4, 3309/5, 3309/6, 3309/7, 3309/8, 3306/4, 3304/12, 3310/2, 3310/6, 3310/7, 3310/8, 3310/9, 3310/10, 3305/9, 3306/5, 3305/10, 3305/11, 3306/3, 3304/4, 3304/5, 3304/8, 330

13889

Tatabánya

Kaszinó műemléki környezete

16086

Tatabánya

R. k. templom

1258263 402

11480

11087

6479

2284

Tatabánya

R. k. templom (Szűz Mária Szent Neve)

6475

2285

Tatabánya


5337

6478

2286

Tatabánya

Lapatári malom

0118/5

6476

2287

Tatabánya

Alsógallai r.k. templom

3616

6477

9671

Tatabánya

turul emlékmű

0164/15

12396

11405

Tatabánya

Kaszinó

2138

Ölbőpusztai majorok műemléki környezete

02/1, 0576, 0571, 0548/2, 0567, 0568, 0569, 0570, 0583, 0581, 0546/2, 0547, 0548/1, 030, 0535/35, 0535/36, 0535/37

13886

Tárkány

6480

2583

Tárkány

R. k. templom

1

6482

2584

Tárkány


398

6481

10735

Tárkány

Feszület

666

12445

11443

Tárkány

Ölbőpusztai majorok

0546/1

6484

2505

Tát

Kápolna

2543

6483

2524

Tát

Magtár

2

6486

2525

Tokod

R. k. templom

3033


MELLÉKLETEK

Azonosító

Törzsszám

Helység

Név

Hrsz

6485

2526

6487

2527

Tokod

R. k. kápolna

228

Tokod

Római castrum maradványai

6489

2528

206

Úny

Ref. templom

397

6488 6490

2529

Úny

Sírkő (Jankó Anna és János)

487/1

2641

Várgesztes

Várrom

096/2

Várgesztes, várrom müemlék "müemléki környezet"

0108, 096/5, 0106

6491

6806

Várgesztes

6492

2586

Vérteskethely

R. k. templom

445

R. k. templom (Sarlós Boldogasszony)

0123/4

6496

2642

Vértessomló

6494

2643

Vértessomló

Vitányi vár

017/5

6493

2644

Vértessomló

R. k. kápolna

264/1 017/5

6495

6805

Vértessomló

Vértessomló - Vitányvár müemlék "müemléki környezet"

6497

2645

Vértesszőlős

R. k. templom

217/3

Vértestolna

kút

7

13891

Vértestolna

13892

Vértestolna

Lakóház és gazdasági épületek műemléki környezete Lakóház és gazdasági épületek (disznóól, keresztcsűr) műemléki környezete

13686

Vértestolna

lakóház

13687

Vértestolna


7

13694

Vértestolna

lakóház

141

13695

Vértestolna

gazdasági épületek (disznóól, keresztcsűr)

141

16115

8, 6

143/1, 143/2, 140 7

6500

2646

Vértestolna

R. k. templom

25

6503

2647

Vértestolna

Mária kápolna

1107/7

6502

10988

Vértestolna

lakóház és gazdasági épületek

7

Vértestolna

lakóház és gazdasági épületek (disznóól, keresztcsűr)

141

6501

10989

53/2011.08.25 NEFMI rendelettel műemlékké nyilvánítva: Komárom, Petőfi utca 23. (hrsz. 4822) - egykori Zichy magtár Nagyigmánd, Rákóczi utca 5. (hrsz. 479) - népi lakóház Nyergesújfalu, Kossuth utca 196. (hrsz. 796) - villa és műterem műemléki jelentőségű terület műemléki környezet létesítményegyüttes megszűnt védelem


MELLÉKLETEK

2.5.2.d . Megyei műemlékállomány összesítése

13

4

76

5

3

1

VA

16

5

11

4

36

3

4

2

1

1

113

9

1 38

43

M

3

1

VA

1

24

8

7

4

1

16

36

11

4

225

7

10

17

3

3

35

1

4

27

107

3

1

29

1

1

1

1

2

1

6

1

1

1

1

2

1

"EX LEGE"

8

MŰEML. JELENT. TERÜLET

ÖSSZESÍTÉS

EGYÉB (ROM, PARK, KÖZKÚT)

KÖZTÉRI MŰALKOTÁS

VÁROSI LAKÓÉPÜLET

KÖZÉPÜLET

IPAR, MEZŐGAZD., KÖZL., KÖZMŰ 22

MŰEML. KÖRNY.

37

NÉPI

RÓMAI EMLÉK

PALOTA, KASTÉLY, KÚRIA

VÁR, VÁRROM

22

TKV

NAGYKÖZSÉGEK (3)

MŰALKOTÁS

M

MŰEML. KÖRNY. HATÁROZATTAL KIJ.

VÁROSOK (11)

EGYÉB ÉP.

GYÜLEKEZETI ÉP.

VÉDETTSÉGI BEJEGYZÉSEK BONTÁSA ÉS ÖSSZESÍTÉSE

ÖSSZESEN

ROM, TEMETŐ., SÍRKŐ, H.LÁB

EGYHÁZI

MŰEML. KÖRNY. RENDELETTEL KIJ.

EGYÉB BEJEGYZÉSEK

SZEPARÁLT MŰEMLÉKEK

∑

7 14

7

317

2

330

7 3

TKV

Községek műemlékkel (54)

4

1

1

M

46

7

16

6

75

3

6

1

9

2

VA

19

2

7

1

29

2

6

2

7

11

8

3

66

9

24

7

104

5

12

3

23

16

M

71

45

29

10

155

8

9

3

11

25

16

87

és VA

36

8

19

5

67

5

11

4

7

18

10

17

1

1

2

1

8

3

1

4

53

49

224

14

26

46

37

108

TKV

1

1

10 1

3

1

11

178

100 57 12

1

3

169

11

7

332

3

3

145

8

3

3

16

5

5

Községek műemlék nélkül (8)

MEGYE összesítés (76)

bontás

TKV 107

15

20

7

19 14

10

496

2

519

- szeparált objektumokra vonatkozó védettségek M= műemlék VA= védési aktusban nevesített érték TKV= tartozékkiterjesztett védettség kistérségenként:

496 db

( Dorog:37, Esztergom:160, Kisbér:39, Komárom:47, Oroszlány:44, Tata:134, Tatabánya:35) - objektumegyüttesekre vonatkozó bejegyzések

12 db

- műemléki környezet rendelettel

16 db

- műemléki környezet határozattal

5 db

- műemléki környezet exlege

5 db

- műemléki jelentősségű terület

2 db

Érvényes védettségi bejegyzések száma

536 db

2.5.2.e. Épület- v. építményjellegű védett örökségi értékek felújítási igényének becslése

Az objektum kiválasztás módszere, szempontjai: Internetes rákereséssel átvizsgáltuk az esetenként veszélyeztetettnek mondható „Népi építészeti emlék” és „Palota, kastély, kúria” emlékcsoportot, valamint szúrópróbaszerűen cca 15 db nagyobb műemlékállományú kisebb település listáját. A csatolt ismertetések ill. az időszakos állapotvizsgálatok alapján listába vettük a kontrolláltan „pusztulónak”, illetve a minőségosztályzatok közül a 3-as osztályzatúaknál alacsonyabbakat, valamint a 3-ok közül azokat , melyek fotóin komolyabb romlást észleltünk. A közlésekhez rövid kommentárt fűztünk. Megjegyezzük, hogy listánk nem lép fel a teljesség igényével. Veszélyeztetett emlékek: AZON.

TÖRZSSZ.

HELYSÉG

NÉV

OSZ T.

11706 6293 6132 6193 11834 11835

11156 2541 2554 2329 -

Ács Ászár Csép Esztergom Gyermely Gyermely

Forster-Degenfeld-Schönburg kastély Sörház Volt Thaly ház Sándor-palota Cselédházak Erdészház

1 3 2 2 3 3

6324

10950

Leányvár

Lakóház a hozzá tartozó gazdasági épülettel

1

-

Neszmély

Gombás-major

2

istálló felújítás alatt, nehezen átlátható helyzet

10987 2380 2577 2437

Neszmély Oroszlány Oroszlány Szákszend Tata Vértestoln a

Népi lakóház és gazd. épületek Majki remeteség: kolostorépület Majki remeteség: grotta-kápolna Magtár Népi lakóház

1 3 2 2

életveszélyes, gazdátlan (műeml. körny.-tel védett) régóta esedékes homlokzatfelújítás leromlott-felújítandó (kis volumen) tetőfelújítással életveszély elhárítva, múzeumi átalakítás igen költséges lehet használaton kívül, romos

Népi lakóház és gazdasági épületek

3

lakatlan, műeml. körny.-tel védett, megmenthetőnek tűnik

15986 15989 6343 11915 6353 6372 6440 6501

10989

MEGJEGYZÉS

romokban áll, magántulajdon folyamatosan romló állapot teljesen elhanyagolt, gondozatlan lakatlan, erősen romló állapot átépítések, több ház összedőlt, ill. romosodik elhagyatott önkormányzat kezdeményezi a műeml. védelem megszüntetését („Pusztuló” minősítés, műeml. körny.-tel védett)

Megjegyzés: A megye kastély-kúriaállománya többszöröse a műemléki védettségű emlékanyagnak. Nagyságban, építészeti kvalitások szempontjából igen heterogén anyagról van szó – sok áll helyi védelem alatt közintézményként vagy lakóépületként. Igen veszélyeztetettek a „puszta-jellegű” külterületeken lévők – pl. a majorsági központok (megürülés, romosodás, stb.). Fekvésük folytán is nehéz az újrahasznosítás, nem ártana befektetői körökben tudatosítani ezt az épületállományt. Bővebben: Magyar Kastélylexikon 4. kötet - Komárom-Esztergom megye Üres kastélyok, kúriák néhány településen: Ács (2), Bajót (1), Csép (2), Keréktelek (2), Kisigmánd (1), Környe (2), Naszály (1), Vértessomló (1), stb.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TFT

54

MELLÉKLETEK

3.2.1.a melléklet: 2001 és 2010 közötti népességváltozás kistérségenként és összesítve (Forrás: KSH)

3.2.2.a. melléklet: A könyvtárak száma, állománya és látogatottsága Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH) A TELEPÜLÉSI KÖNYVTÁRAK A TELEPÜLÉSI EGYSÉGEINEK KÖNYVTÁRAK SZÁMA (LELTÁRI SZÁMA (DB) ÁLLOMÁNY) (DB)

A TELEPÜLÉSI KÖNYVTÁRAKBÓ L KÖLCSÖNZÖTT KÖNYVTÁRI EGYSÉGEK SZÁMA (DB)

A TELEPÜLÉSI KÖNYVTÁRAK A NEMZETI ÉS BEIRATKOZOTT SZAKKÖNYVTÁRA OLVASÓINAK K SZÁMA (DB) SZÁMA (FŐ)

A NEMZETI ÉS SZAKKÖNYVTÁRA K SZOLGÁLTATÓ HELYEINEK SZÁMA (DB)

A NEMZETI ÉS SZAKKÖNYVTÁRA K EGYSÉGEINEK SZÁMA (LELTÁRI ÁLLOMÁNY) (DB)

A NEMZETI ÉS SZAKKÖNYVTÁRAKB ÓL KÖLCSÖNZÖTT KÖNYVTÁRI EGYSÉGEK SZÁMA (DB)

A NEMZETI ÉS SZAKKÖNYVTÁRAK BEIRATKOZOTT OLVASÓINAK SZÁMA (FŐ)

A MUNKAHELYI, FELSŐOKTATÁSI ÉS EGYÉB KÖNYVTÁRAK BEIRATKOZOTT OLVASÓINAK SZÁMA (FŐ)

K-E MEGYE

77

1587570

701147

38855

7

9

184698

16706

2171

4900

ORSZÁGOS

2863

45761067

30830231

1458127

387

661

41421441

1264704

222054

580916

MEGYE RÉSZESEDÉS E

2,69

3,47

2,27

2,66

1,81

1,36

0,45

1,32

0,98

0,84

K-E MEGYE

51

1531303

630902

32217

9

11

232894

15398

908

7896

ORSZÁGOS

2646

43683462

29430489

1497622

412

510

26507991

1547984

613640

610071


1,93

3,51

2,14

2,15

2,18

2,16

0,88

0,99

0,15

1,29

K-E MEGYE

54

1589076

588976

30010

9

11

267159

10770

958

3997

ORSZÁGOS

2011

42426995

27287848

1418132

387

508

28590756

996008

209280

611120


2,69

3,75

2,16

2,12

2,33

2,17

0,93

1,08

0,46

0,65

K-E MEGYE

45

1614568

545366

32206

9

8

270082

14671

1011

7882

ORSZÁGOS

1429

42979322

26276124

1433692

374

426

26940237

1189124

213500

632140


3,15

3,76

2,08

2,25

2,41

1,88

1,00

1,23

0,47

1,25

K-E MEGYE

72

1609734

617022

32177

7

7

257830

2614

1098

8042

ORSZÁGOS

2937

43944650

26943267

1508928

351

395

27112979

1460395

176963

591461


2,45

3,66

2,29

2,13

1,99

1,77

0,95

0,18

0,62

1,36

K-E MEGYE

74

1588315

613456

34051

8

8

267428

3372

1429

8078

ORSZÁGOS

2966

43784645

26537087

1539928

357

435

27324827

1247808

193597

600239


2,49

3,63

2,31

2,21

2,24

1,84

0,98

0,27

0,74

1,35

IDŐSZAK

200 5

200 6

200 7

200 8

200 9

201 0


55

MELLÉKLETEK

3.2.2.b. melléklet: A kulturális élet színhelyeinek száma és látogatottságuk Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH) MOZIFÉRŐHELYEK SZÁMA (DB)

MUZEÁLIS MOZILÁTOGATÁSOK INTÉZMÉNYEK SZÁMA (DB) SZÁMA (DB)

MÚZEUMI KIÁLLÍTÁSOK SZÁMA (DB)

MÚZEUMI LÁTOGATÓK SZÁMA (FŐ)

KÖZMŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK SZÁMA (DB)

KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEK SZÁMA (DB)

KULTURÁLIS RENDEZVÉNYEKEN RÉSZT VEVŐK SZÁMA (FŐ)

ALKOTÓ MŰVELŐDÉSI KÖZÖSSÉGEK SZÁMA (DB)

ALKOTÓ MŰVELŐDÉSI KÖZÖSSÉGEK TAGJAINAK SZÁMA (FŐ)

K-E MEGYE

1630

61214

19

89

427884

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

ORSZÁGOS

93147

12089822

772

2774

11335409

n.a. n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

MEGYE RÉSZESEDÉSE

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

1,75

0,51

2,46

3,21

3,77

K-E MEGYE

1630

55544

19

114

419041

97

3929

461266

n.a.

n.a.

88914

11629506

652

3553

11617516

3555

103461

22971960

n.a.

n.a.

n.a.

n.a.

1,83

0,48

2,91

3,21

3,61

2,73

3,80

2,01

K-E MEGYE

1448

146843

20

91

412269

112

3499

444600

392

7806

ORSZÁGOS

78655

10910197

635

3496

11174715

3367

99361

21989421

10321

226001

MEGYE RÉSZESEDÉSE

1,84

1,35

3,15

2,60

3,69

3,33

3,52

2,02

3,80

3,45

K-E MEGYE

1448

191243

19

118

380489

105

3615

498133

377

6964

77332

11682587

638

3910

10180499

3458

111099

25177296

10681

214665

1,87

1,64

2,98

3,02

3,74

3,04

3,25

1,98

3,53

3,24

1195

140810

19

110

342983

90

3487

597357

311

6557

74969

10703621

662

3942

9512378

2793

119656

24152454

10038

219119

1,59

1,32

2,87

2,79

3,61

3,22

2,91

2,47

3,10

2,99

1221

143233

20

113

341334

80

3243

525754

297

6234

70896

11113075

647

4503

9457450

2924

120956

23642732

10805

241463

1,72

1,29

3,09

2,51

3,61

2,74

2,68

2,22

2,75

2,58

IDŐSZAK

2005

2006 ORSZÁGOS MEGYE RÉSZESEDÉSE

2007

2008 ORSZÁGOS MEGYE RÉSZESEDÉSE K-E MEGYE 2009 ORSZÁGOS MEGYE RÉSZESEDÉSE K-E MEGYE 2010 ORSZÁGOS MEGYE RÉSZESEDÉSE

3.2.3.a. melléklet: Civil szervezetek szervezeti forma szerint Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH) TERÜLETI EGYSÉG

SZERVEZETI FORMA

ÖSSZESEN

ALAPÍTVÁNY

KÖZALAPÍTVÁNY

EGYESÜLET

KÖZTESTÜLET

K-E MEGYE, 2009

516

69

844

10

MAGYARO. 2009

22 469

1 627

34 525

368

RÉSZARÁNY, %, 2009 K-E MEGYE, 2010

2,30

4,24

2,44

2,72

514

64

855

9

31

47

45

1

1

1 567

MAGYARO. 2010

22 122

1 545

35 743

324

1 332

2 741

2 199

37

102

66 145

RÉSZARÁNY, %, 2010 K-E MEGYE, 2011

2,32

4,14

2,39

2,78

2,33

1,71

2,05

2,70

0,98

2,37

515

65

850

9

25

43

50

1

1

1 559

MAGYARO., 2011

21 914

1 542

35 042

305

1 082

2 498

2 456

36

112

64 987

RÉSZARÁNY, 2011

2,35

4,22

2,43

2,95

2,31

1,72

2,04

2,78

0,89

2,40

%,

MUNKAVÁLLALÓI ÉRDEKKÉPVISELET

KÖZHASZNÚ TÁRSASÁG

30

SZAKMAI, MUNKÁLTATÓI ÉRDEKKÉPVISELET 44

NONPROFIT INTÉZMÉNY

EGYESÜLÉS

43

1

1

1 558

1 178

2 669

1 941

39

109

64 925

2,55

1,65

2,22

2,56

0,92

2,40

3.2.3.b. melléklet: Civil szervezetek tevékenységük szerint Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH) TERÜLETI EGYSÉG

EBBŐL: TEVÉKENYSÉGCSOPORT SZERINT KULTÚRA

SPORT

SZABADIDŐ

OKTATÁS

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

SZAKMAI, GAZDASÁGI ÉRDEK-KÉPVISELET

K-E MEGYE, 2009

169

226

293

227

127

85

MAGYARORSZÁG, 2009

7 700

7 938

11 041

8 651

5 700

4 342

RÉSZARÁNY, %, 2009

2,19

2,85

2,65

2,62

2,23

1,96

K-E MEGYE, 2010

168

216

307

230

125

88

MAGYARORSZÁG, 2010

7 978

7 860

11 375

8 730

5 712

4 514


2,11

2,75

2,70

2,63

2,19

1,95

K-E MEGYE, 2011

175

212

307

231

129

78

MAGYARORSZÁG, 2011

8 151

7 526

11 130

8 754

5 749

4 011


2,15

2,82

2,76

2,64

2,24

1,94


56

MELLÉKLETEK

3.2.3.c. melléklet: Civil szervezetek legfontosabb pénzügyi mutatói Komárom-Esztergom megyében és országosan (Forrás: KSH)

ÉV

TERÜLETI EGYSÉG

KOMÁROMESZTERGOM

BEVÉTELEI, KIADÁSAI VANNAK

CSAK KIADÁSAI VANNAK

PÉNZ NÉLKÜL MŰKÖDIK

ÖSSZESEN

EBBŐL: PÁLYÁZATI BEVÉTEL, MILLIÓ FT

PÁLYÁZATI BEVÉTEL AZ ÖSSZES BEVÉTEL SZÁZALÉKÁB AN, %

BEVÉTELLEL RENDELKEZŐ K KÖZÜL AZ EGY SZERVEZETR E JUTÓ BEVÉTEL, EZER FT

KIOSZTOTT PÉNZBELI TÁMOGATÁS ÖSSZEGE, MILLIÓ FT

EBBŐL: SZERVEZETN EK, MILLIÓ FT

53

18

84

1 529

480

10 084,5

789,3

7,8

7 066

1 510,3

1 380,0

1 881

1 023

3 646

56 694

17 632

854 755,1

61 237,1

7,2

16 429

119 765,5

86 531,5

2005

ORSZÁG ÖSSZESEN 50 144 ARÁNY AZ ORSZÁGON BELÜL, % 2,74 KOMÁROMESZTERGOM 1 358

2,82

1,76

2,30

2,70

2,72

1,18

1,29

1,26

1,59

65

18

80

1 521

469

9 320,6

1 584,4

17,0

6 550

752,8

553,3

2 794

1 080

3 613

58 242

19 185

896 244,1

79 870,5

8,9

16 736

127 709,0

93 165,5

2006


2,33

1,67

2,21

2,61

2,44

1,04

1,98

0,59

0,59

75

21

77

1 522

365

10 118,1

952,8

9,4

7 105

786,2

589,4

3 369

1 403

3 730

62 407

19062

964 309,0

85 551,1

8,9

16 837

132 257,6

93 806,9

2007


2,23

1,50

2,06

2,44

1,91

1,05

1,11

0,59

0,63

30

16

79

1 558

384

11 943,4

1 087,7

9,1

8 163

1 240,7

1 028,4

ORSZÁG ÖSSZESEN 57 693 ARÁNY AZ ORSZÁGON BELÜL, % 2,48 KOMÁROM1 394 ESZTERGOM 58 211 ORSZÁG ÖSSZESEN

1 837

1 326

4 069

64 925

18 729

1 093 694,2

93 012,2

8,5

18 372

133 266,8

110 429,3

1,63 54

1,21 34

1,94 85

2,40 1 567

2,05 355

1,09 12 111,6

1,17 957,5

7,9

8 364,4

0,93 1 193,9

0,93 1 102,5

2 091

1 365

4 478

66 145

17 785

1 114 404,2

101 925,4

9,1

18 480,4

139 226,4

115 530,7

ARÁNY AZ ORSZÁGON 2,39 BELÜL, % KOMÁROM1 401 ESZTERGOM 58 283 ORSZÁG ÖSSZESEN

2,58

2,49

1,90

2,37

2,00

1,09

0,94

0,86

0,95

46

32

80

1 559

365

12 211,0

1 291,7

10,6

8 438,8

4 543,1

4 269,4

1 645

1 321

3 738

64 987

18 050

1 202 255,0

121 266,2

10,1

20 061,7

128 249,7

99 208,5

ARÁNY AZ ORSZÁGON BELÜL, % 2,40

2,80

2,42

2,14

2,40

2,02

1,02

1,07

3,54

4,30

2008

2009

2010

1 374

PÉNZT GYŰJT, NINCS KIADÁSA

EBBŐL: PÁLYÁZATI ÚTON NYERT ÖSSZES BEVÉTELLEL BEVÉTEL, RENDELMILLIÓ FT KEZŐ SZERVEZETEK


57

MELLÉKLETEK

4.1.a. Melléklet VÁROSOK FONTOSABB ADATAI (forrás: KSH Helységnévkönyv, 2011, KSH KEM Megyei évkönyv 2010, TEIR tematikus térképek, www.bankfiokkereso.hu, pénzintézetek honlapjai) Népesség változás 2001-2010 Város

Közigazgatási szerepkörök

Oktatás

Gazdasági aktivitás változás 2009-2011

Belföldi vándorlási különbözet, 2009-2010, átlag

Belföldi vándorlási különbözet, 2009-2010, átlag ezer lakosra

1000 lakosra jutó Kft száma

10-50 főt foglalkoztató KKV 1000 lakosra vetítve


1000 lakosra jutó nyilvántartott álláskeresők száma 2010

Bankfiókkal rendelkező országos bank jelenléte 2012

++

+

46

9

16 706

239

+

+

2

—

—

33

1

1 826

495

4

2 254

Népesség

Kereskedelmi vendégéjszakák 2010

Megyeszékhely elérési ideje Volánbusszal (perc)

Fő 2010 Év végén

Fő

%

Lakásszám változás db

Fő

%

Lakásszám változás %

+++

70 164

-2 197

-3,0%

1 271

176

0,3

55

184

3

39

Ács

-

7 005

-86

-1,2%

38

-105

-1,5

9

-49

-7

14

Bábolna

-

3 630

-245

-6,2%

48

-58

-1,6

3

-47

-13

45

++

+++

Dorog

+

12 112

-453

-3,6%

168

-44

-0,4

1

-17

-1

28

+

+

58

Esztergom

+

30 858

1 462

5,0%

891

-56

-0,2

62

43

1

31

++

+

45

9

Kisbér

+

5 323

-2 057

-27,5%

-535

-103

-1,9

1

-41

-8

24

++

++

49

2

Komárom

+

19 733

89

0,5%

425

28

0,1

32

57

3

36

++

+

34

Lábatlan

-

5 018

-353

-6,5%

70

-26

-0,5

3

-30

-6

21

-

-

Nyergesújfalu

-

7 510

60

0,8%

153

-33

-0,4

7

-57

-8

26

+

+

Oroszlány

+

18 634

-1 579

-7,8%

108

-67

-0,4

25

-67

-4

20

+

+

52

4

847

45

-

1

11-30

18 701

Tata

+

25 026

308

1,3%

144

120

0,5

29

186

7

47

+++

+

41

6

63 460

2548

-

5

30.nov

24 906

32

—

205 181

Tatabánya

(500-nál több) db

(500-nál több) vendégéjszakák száma 1000 lakosra vetítve

Felsőfokú

Középiskolai telephely

+

9 -

0 nincs közvetlen kapcsolat

-

1

46-60

3 688

185

-

1

91-120

12 156

53 985

1746

++

7

91-120

30 914

2 911

536

-

1

46-90

5 426

8

77 591

3938

-

6

61-90

19 705

63

2

—

—

-

-

61-90

5 044

43

2

2 938

390

-

1

61-90

7 543

46

Összesen2

-

— 205 013 -5 051 2 781 -168 227 161 1 45 — -2,46% -0,08% 34 — — — — — Kisbér: 2001. évi népszámlálás idején Ászár község még Kisbér közigazgatási területéhez tartozott. A nagymértékű népességcsökkenés így elsősorban Ászár kiválásának tudható be. A két település népességcsökkenése együttesen 2,3 %, a lakásszám a két településen együtt 175-tel nőtt. 2 Összesen: A 2001-2010 közötti népesség és lakásszám változás Ászárral együtt értendő. Közigazgatási szerepkörök: + + + megyeszékhely; + + megyei jogú város; + kistérség központ, - város Felsőfokú oktatás: *** egyetem, főiskola; ** kihelyezett egyetemi, főiskolai kar; * felsőfokú szakképzés 10-49 főt foglalkoztató KKV-k száma 1000 lakosra vetítve: - nincs; + 0,1-2 db; ++ 2,1-4 db; +++ 4,1-6 db 50-249 főt foglalkoztató KKV-k 1000 lakosra vetítve: - nincs; + 0,1-1 db; ++ 1,1,-2 db; +++ 2,1-4 db 1


fő 2010

58

69 988 7 110

MELLÉKLETEK

4.1.b. Községek fontosabb adatai Népesség Közigazgatási szerepkörök

Község


változás 2001-2010


Fő

%


-46

-4,6%

7

Fő -16

Belföldi vándorlási különbözet, 2009-2010, átlag ezer lakosra vetítve

Gazdasági aktivitás 1000 lakosra jutó Kft száma




ATM-ek

11

++

-

59

-

++

-

53

%



-1,69

0

-13

-15

5

2

25

+

-

15

++

-

Általános iskolai osztályok

Elérési idő Volánbusszal (perc)

Megyeszékhely

Kistérség

8

nincs közvetlen kapcsolat

21-30

+

8

46-60

31-45

43

+

11


11-20

55

-

8


21-30

Annavölgy

-

Bajna

+

Csolnok

++

3 288

-83

-2,4%

51

-35

-1,05

0

-21

-6

Dág

++

933

-45

-4,5%

12

-13

-1,37

1

-21

-22

Epöl

+

589

-16

-2,5%

12

-33

-5,31

0

-6

-10

14

-

-

54

-

6


31-45

Kesztölc

+

2 663

103

4,0%

30

4

0,15

5

12

4

14

+

-

48

+

8


11-20

Leányvár

+

1 716

44

2,6%

46

1

0,06

4

-1

-1

22

+

-

40

-

8


3-10

Máriahalom

+

667

-31

-4,4%

14

-5

-0,74

0

3

4

24

-

-

61

-

—


21-30

Nagysáp

+

1 535

52

3,4%

17

-27

-1,73

1

9

5

10

-

-

74

+

8

61-90

21-30

Piliscsév

+

2 353

57

2,5%

20

-18

-0,76

4

-4

-2

22

+

-

63

+

8


21-30

Sárisáp

+

2 757

-97

-3,3%

43

-64

-2,27

2

-50

-18

15

+

+

55

+

13


21-30

Tokod

+

4 215

-101

-2,3%

41

-28

-0,66

1

-17

-4

14

+

+

51

+

16

61-90

11-20

Tokodaltáró

+

3 070

10

0,3%

16

-11

-0,36

1

-8

-2

14

+

+

64

-

11

61-91

3-10

Úny

-

-10

-13

+

-

71

-

2


31-45

-4

17

—

—

54

—

74

—

—

8

+

-

69

+

5


46-60

933 1 938

716

-104

87

-5,1%

13,5%

20

15

6

-17

0,31

-2,32

3

0

20

36

Dorogi kistérség

—

27 373

-170

-0,62%

344

-256

-0,93%

22

-122

Bajót

++

1 558

39

2,6%

10

1

0,06

4

14

9

Dömös

+

1 159

67

6,1%

31

-9

-0,77

0

-3

-3

22

+

+

54

-

—


31-45

Mogyorósbánya

-

888

-12

-1,4%

20

18

2,07

0

6

7

19

+++

-

35

-

4


31-45

Pilismarót

+

2 091

143

7,3%

32

-2

-0,10

1

30

14

16

+

-

52

+

10


21-30

Süttő

+

2 002

-31

-1,5%

25

-1

-0,05

3

11

5

31

+

-

61

+

8

46-60

46-60

Tát

+

5 343

103

0,8%

83

-62

-1,15

6

-4

-1

27

++

-

46

+*

18

61-90

21-30

Esztergomi kistérség

—

13 041

309

2,37%

201

-55

-0,34%

14

53

4

22

—

—

51

—

45

—

—

Ácsteszér

++

672

-45

-6,1%

4

-15

-2,18

1

-10

22

12

-

-

67

-

—


21-30

Aka

-

266

-3

-1,1%

0

-2

-0,75

1

6

8

19

-

-

64

-

—


31-45

Ászár1

+

1 983

n.a.

n.a.

n.a.

15

0,76

2

28

14

13

+

+

34

-

9


3-10

Bakonybánk

-

430

-73

-13,9%

25

-23

-5,08

1

-12

-25

14

+++

-

86

-

—

61-90

11-20

Bakonysárkány

++

943

-20

-2,1%

6

3

0,32

0

-4

-4

5

+

-

60

-

8


11-20

Bakonyszombathely

+

1 413

-115

-7,5%

17

-13

-0,91

-1

-10

-7

20

++

-

66

+

9

61-90

11-20

Bársonyos

++

740

-119

-13,9%

11

4

0,54

0

23

31

12

++

-

50

-

4


11-20

Császár

+

1 745

-139

-7,3%

-2

-20

-1,13

-1

-4

-2

14

+

+

82

+

8

31-45

11-20

Csatka

-

-11

-41

-

-

87

-

—


31-45

Csép

-

352

-4

-1,1%

4

-8

-2,22

0

-6

-15

6

-

-

102

-

—


11-20

Ete

-

562

-28

-4,7%

3

-10

-1,75

1

-9

-15

11

+

-

53

-

1


3-10

Kerékteleki

-

-6

-8

-

-

64

-

4


11-20

242

656

-62

-51

-19,6%

-7,0%

0

7

-13

-17

-5,10

-2,53

0

1

12

12

Réde

++

1 350

-198

-12,6%

4

-22

-1,60

0

-18

-13

8

+

-

86

-

8


21-30

Súr

+

1 230

-109

-8,0%

14

-21

-1,68

0

-19

-15

6

+

-

72

-

8


46-60

Tárkány

++

1 568

-1

-0,1%

12

-24

-1,51

1

-14

-9

13

+

-

64

+

8


11-20

9

15

+

-

52

-

—

46-60

3-10

—

67

—

—

-

Vérteskethely 2

Kisbéri kistérség

—

581 14 733

-36 -1 003

-5,9% -8,50%

3 108

5 -161

0,87 -1,10%

-1 5


-54

-4

12 11

—

—

65

59

MELLÉKLETEK

Népesség Község

Közigazgatási szerepkörök




Fő

%


Fő

%



Belföldi vándorlási különbözet, 2009-2010, átlag ezer lakosra vetítve

Gazdasági aktivitás 1000 lakosra jutó Kft száma




ATM-ek

Elérési idő Volánbusszal (perc)

Általános iskolai osztályok

Megyeszékhely

Kistérség

Almásfüzitő

+

2 250

-158

-6,5%

23

-9

-0,40

0

-12,5

-13

18

+

+

59

+*

8

46-60

11-20

Bana

+

1 606

-83

-4,8%

15

-44

-2,67

-1

-23

-14

16

-

+

56

+

8

46-60

46-60

Csém

-

471

15

3,2%

12

-9

-1,88

0

-4,5

-9

8

++

-

89

-

—


11-20

++

504

-12

-2,3%

10

-10

-1,95

0

-8

-16

24

-

-

81

-

—


21-30

Mocsa

+

2 146

-58

-2,6%

11

-70

-3,16

0

-43,5

-20

24

+

+

50

+

8


11-20

Nagyigmánd

++

-12

-4

40

+

18

31-45

21-30

—

—

Kisigmánd

Komáromi kistérség

2 988

-201

-6,3%

45

3

0,10

1

19

++

—

53

—

42

+

-

36

+

8

31-45

3-10

8

+

+

40

-

8

31-45

11-20

39

++

-

42

-

8

11-30

7

11-30

3-10 nincs közvetlen kapcsolat

+

8

31-45

21-30

—

—

—

9 965

-497

-4,98%

116

-139

-1,39%

0

-103,5

-10

19

—

Bokod

+

2 133

-61

-2,7%

14

-54

-2,47

0

-46,5

-21

19

Dad

+

1 011

-76

-7,0%

8

4

0,40

4

4

4

Kecskéd

+

1 954

59

3,1%

60

-24

-1,21

6

-20

-10

1 232

74

6,4%

28

-7

-0,57

6

-6

10

-

1 503

-2

-0,1%

7

-34

-2,21

4

-14,5

8

+

Kömlőd Szákszend

+ +

-5 -9

-

-

31

-

50

-

Oroszlányi kistérség

—

7 833

-6

-0,08%

117

-115

-1,47%

20

-83

-11

19

—

—

39

—

39

Gyermely

+

1 443

165

12,8%

59

-12

-0,82

0

3

2

30

+

-

33

+*

8

46-60

46-60

Héreg

++

1 022

-22

-2,1%

22

2

0,20

-3

-7,5

-7

34

++

-

46

-

4

31-45

31-45

Környe

+

4 436

116

2,7%

99

-16

-0,36

1

-11,5

-3

36

++

++

38

+*

16

11-30

11-20

Szárliget

+

2 273

163

7,6%

51

-33

-1,43

4

-19,5

-8

28

+

-

30

-

8

11-30

21-30

Szomor

+

1 138

46

4,2%

44

3

0,26

1

6,5

6

28

++

-

35

-

8

61-90

61-75

Tarján

+

2 655

-105

-3,7%

58

-52

-1,92

4

-33,5

-12

34

+++

+

29

+

11

31-45

31-45

Várgesztes

+

557

80

16,4%

20

-10

-1,76

-2

-7

-12

219

++

-

25

-

1

31-45

31-45

Vértessomló

+

1 335

42

3,2%

46

-5

-0,37

7

-4

-3

19

++

+

24

-

8

11-30

21-30

Vértesszőlős

+

54

2

+++

+

37

+

8

1-10

3-10

—

—

61-90

11-20

3 178

257

9,0%

33

62

11,31

3

54

Tatabányai kistérség

—

18 037

742

4,11%

432

-61

-0,34%

15

-19,5

-1

41

—

—

33

—

72

Baj

+

2 847

75

2,7%

41

11

0,39

2

19

7

25

+

-

38

+

10

Dunaalmás

+

1 610

111

7,3%

10

-17

-1,04

0

-5,5

-3

27

+

-

53

+

8

31-45

11-20

Dunaszentmiklós

-

447

27

6,6%

13

9

2,05

1

-0,5

-1

150

++

-

54

-

—


21-30

Kocs

+

-7

-3

44

-

8

11-30

11-20

Naszály

+

2 345

144

6,4%

32

-38

-1,59

3

-10

-4

17

+

-

42

-

9

11-30

11-20

Neszmély

+

1 341

-99

-6,9%

2

-4

-0,30

1

-19,5

-14

16

-

-

51

-

5

31-45

11-20

Szomód

++

2 112

92

4,6%

25

17

0,81

4

16

8

24

+

+

39

+

8

31-45

11-20

Tardos

+

1 573

-38

-2,3%

23

-18

-1,13

2

-9

-6

29

++

-

39

+

8

46-60

21-30

Vértestolna

-

547

16

3,0%

5

-1

-0,03

1

8,5

17

18

+

-

27

-

1

31-45

31-45

—

—

2 594

-19

-0,7%

18

-38

-1,44

1

19

+

+

Tatai kistérség — 15 416 309 2,00% 169 -79 -0,51% 15 -8 -1 26 — — 42 — 57 1 Ászár: 2001. évi népszámlálás idején Ászár község még Kisbér közigazgatási területéhez tartozott. A nagymértékű népességcsökkenés így elsősorban Ászár kiválásának tudható be. A két település népességcsökkenése együttesen 2,3 %, a lakásszám a két településen együtt 175-tel nőtt. 2 Kisbéri kistérség: A 2001-2010 közötti népesség és lakásszám változás Ászár nélkül értendő. *_nagyközség Jegyzőség: + +_körjegyzőségi székhely; +_saját jegyző; -_más körjegyzőséghez tartozik ATM-ek: + takarékszövetkezeti ATM; * OTP Bank ATM Általános iskolai osztályok: - - - nincs iskola; - - maximum 4 osztály; - kevesebb mint 8 osztály; +_teljes 8 osztály 10-49 főt foglalkoztató KKV-k száma 1000 lakosra vetítve: - nincs; + 0,1-2 db; ++ 2,1-4 db; +++ 4,1-6 db 50-249 főt foglalkoztató KKV-k 1000 lakosra vetítve: - nincs; + 0,1-1 db; ++ 1,1,-2 db; +++ 2,1-4 db


60

MELLÉKLETEK

5.2.2.a melléklet: Az Új Széchenyi Terv program felépítése Kitörési pont

Egészségipari program

Prioritás Egészségiparra turizmus

Alprogram épülő

Geotermikus energia egészségipari hasznosítása; Növényházi kertészet; Termál-, gyógyés ásványvizek komplex hasznosítása; Egészségipari innováció alprogram; Termálegészségipar háttérágazatai; Zöld közlekedés; Világítás korszerűsítés; Decentralizált megújuló és alternatív energia előállításának támogatása; Agrárenergetika; Környezetipar, hulladékipar; Zöld mintaprojektek (pl. tájgazdálkodáson alapuló, komplex gazdaságfejlesztési projektek) Új zöldotthon-építés; Élhető panel-felújítás; Távhő hatékonyság; „Mi otthonunk” felújítási alprogram; Megújuló közintézmény alprogram; Zöld kkv alprogram

Termál-egészségipari szolgáltatás Zöldenergia

Zöldgazdaságfejlesztés

Természeti tényezőkre, illetve az orvosi szolgáltatásokra épülő egészségturizmus; Egészségturizmushoz kapcsolódó minőségi (komplex) turisztikai kínálatfejlesztés

Energiahatékonyság Zöld oktatás, foglalkoztatás és szemléletformálás

Zöldfoglalkoztatás; Zöld szakképzési rendszer kialakítása; Zöld tudatformálást szolgáló tevékenységek támogatása

Zöld K+F+I Öngondoskodás ösztönzése, lakás-takarékpénztári megtakarítások növelése Otthonteremtési Program

Lakókörnyezet minőségének javítása

Lakásépítés és lakásfelújítás támogatása; Városrész-rehabilitáció; Telep-rehabilitáció; Kéményfelújítás támogatása.

Bérlakás

Önkormányzati bérlakás építése; Vállalkozói bérlakás mintaprojektek

Vállalkozásélénkítés Szövetségben munkahelyekért

a

Vállalkozásfejlesztési Program Üzleti környezetfejlesztés

1-20 fős kisvállalkozások támogatása; Mikrohitel alprogram (max. 25 millió Ft); Széchenyi kártya alprogram; Élelmiszeripari vállalkozások támogatása; kétfordulós ötletpályázatok. Kitörési pontokhoz kapcsolódó vállalkozások kiemelt támogatása; Versenyképességi szerződések (helyi önkormányzatok és vállalkozói közösségek szövetsége (területi), ágazati tömörülések (elsősorban nagyvállalatokra építve): összetett (vállalkozás, üzleti környezet, oktatás-képzés, K+F+I) fejlesztési programok Közvetett támogatások, vállalkozói kultúra, vállalkozói ismeretek fejlesztése; Üzleti inkubációt segítő infrastruktúra szolgáltatásfejlesztése, vállalkozói szövetségek közös infrastruktúrafejlesztése, franchise hálózatok, kereskedőházak létesítésének támogatása, BRIC országok piacainak elérése, Kárpát-medencei térség gazdaságfejlesztési övezet alprogram (pl. Magyarországi székhelyű, kárpát-medencei és délkelet-európai gazdasági hálózatok létrejöttét segítő üzleti szolgáltatások támogatása)

Tudomány-innováció Program

Horizontális prioritások Ágazati prioritások Kreatív iparágak

A tudomány-innovációprogram alapvetően a többi programhoz kapcsolódóan, illetve nem fizikai jellegű fejlesztésekben realizálódik.

Foglalkoztatási Program

Munkaerő kínálat bővítése; Közvetlen támogatás a munkahelyteremtéshez; Család és a munka összeegyeztethetőségének elősegítése; Versenyképes tudás megszerzésének támogatása; Szakképzés rendszerének fejlesztése;

Munkaerő versenyképességének javítása, legális foglalkoztatás ösztönzése, alkalmazkodás-rugalmasság- biztonság, magas élőmunka-igényű ágazatok, hátrányos helyzetű térségek vállalkozói, versenyképes szak- és felnőttképzés, kapcsolódás a Széchenyi terv más Programjaihoz.


61

MELLÉKLETEK

A közúti közlekedés biztonságának fokozása; Autohof rendszer (tehergépjámű pihenő) kialakítása.

Közútfejlesztés Vasútfejlesztés Közlekedésfejlesztési Program

Alágazatközi – horizontális fejlesztés

Elektronikus viteldíj fizetési rendszerek kialakítása; közforgalmú személyszállítási szolgáltatások integrálása; Korszerű ITS technológiák alkalmazásának elősegítése a közforgalmú közlekedésben.

Vízközlekedés fejlesztés Városi közlekedés fejlesztése Logisztikai fejlesztés

Pályahálózatok összekapcsolása; kerékpáros közlekedés fejlesztése; Intermodális áruszállítás; kisvállalkozói szövetkezeti formák támogatása a logisztikában;

5.2.2.b melléklet: Nemzeti és nemzetgazdasági stratégiai tervdokumentumok, szakpolitikai stratégiai tervdokumentumok Fejlesztési dokumentum

Nemzeti Vidékstratégia

Utolsó módosítás elfogadása

2012

Terv időhorizontja

2012-2020

Célja

A területfejlesztés szempontjából jelentős tervi elhatározások, döntések

A fenntarthatóságot, az életképes agrárés élelmiszertermelést és a vidéki élet értékeit középpontba állító jövőkép alapján kijelölje az ország vidékpolitikájának célkitűzéseit, alapelveit, valamint az azok elérését biztosító programok és intézkedések végrehajtási kereteit. (A Darányi Ignác terv megalapozója)

Stratégiai területek: •Természeti erőforrások és értékek védelme, fenntartható használata (talajvédelmi, környezetbiztonsági, vízkészlet- és vízminőségvédelmi, területi vízgazdálkodási, ivóvízminőségjavító, szennyvíz, zöldterületi rendszer fejlesztési, hulladékgazdálkodási, települési csapadékvíz gazdálkodási program); •Agrár- és élelmiszergazdaság ökológiai gazdálkodási, génmegőrzési, táj és agrár-környezetgazdálkodási, állattenyésztési fejlesztési, szőlő- és borprogram, szántóföldi növénytermesztési, gyep-, erdő-, vad, halgazdálkodási, élelmiszer feldolgozási, egészséges helyi terméket a közétkeztetésbe program) •Vidéki gazdaság, vidéki közösségek (helyi gazdaságfejlesztés és vidéki szellemi, fizikai infrastruktúra, egészségfejlesztés, életképes vidéki települések programjai).

Fő intézkedési területek:

Darányi Terv

Ignác

2012

2012-2020

A Nemzeti Vidékstratégia céljainak eléréséhez, programjainak végrehajtásához szükséges eszközöket és intézkedéseket foglalja keretbe.


• a jogszabályi környezet megújítása, életszerűvé tétele; • hatékony, ügyfélbarát támogatási és intézményrendszer kialakítása; • szemléletformálási, képzési programok és akciók indítása; • uniós és hazai társfinanszírozású programok kidolgozása és indítása (pl. Fiatal gazdák induló támogatása, mezőgazdasági termékek értéknövelése, zöldség-gyümölcs termelői csoportok támogatása, KAT kompenzációs támogatás, mezőgazdasági területek első erdősítése, turisztikai tevékenység ösztönzése, NATURA 2000 területekkel összefüggő programok • nemzeti finanszírozású programok kidolgozása és indítása (pl. Tanyafejlesztési program, egészséges helyi élelmiszert a közétkeztetésbe, helyi termék, helyi piac, közvetlen értékesítés program, szerkezet átalakító programok (pl. különleges rizstámogatás, zöldség, gyümölcs, húsmarha, juh ágazatban)

62

MELLÉKLETEK

Fejlesztési dokumentum


Nemzeti Energia2012 stratégia

Nemzeti Éghajlatváltozási 2008 Stratégia

Wekerle terv

2012

Terv időhorizontja

Célja

2012-2030

Elsődleges célja az energia függőség csökkentése. További célja az energiatakarékosság, a hazai ellátásbiztonság szavatolása, a gazdaság versenyképességének fenntartható fokozása.

2008-2025

Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stratégiáját fogalmazza meg az élet minden területére. A cél, hogy a meglévő kormányzati intézkedések megfelelő összhangja és a társadalom valamennyi rétegének mozgósítása együttesen az éghajlatvédelem irányába hasson.

2012-2020

A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása és az e célok elérését szolgáló partnerségi, intézményi és finanszírozási keretfeltételek kijelölése. Célcsoport: a kisés középvállalkozások, melyeket képessé kell tenni a külpiacokon való megjelenésre és helytállásra.


A területfejlesztés szempontjából jelentős tervi elhatározások, döntések •Energiatakarékosság (primerenergia felhasználásának, energiafüggőség csökkentése, épületenergetikai fejlesztések, szemléletmód váltás); •Megújuló energiatermelés növelése; •Erőműkorszerűsítés; •Közösségi távfűtés és egyéni hőenergia előállítás korszerűsítése; •Közlekedés energiahatékonyságának növelése, a szén-dioxid intenzitásának csökkentése (elektromos energia, bioüzemanyagok használata, vasúti szállítás növelése); •Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság (geotermikus energia) •Energetikai célú hulladékhasznosítás; •Állami szerepvállalás erősítése; Alkalmazkodási feladatokkal érintett területek: •Természetes élővilág és természetvédelem (helyben történő adaptáció elősegítése, átjárhatóság elősegítése, ökofolyosók) ; •Emberi egészség (tájékoztatás, hőségterv, városi hőségzónák figyelembe vétele települési tervek készítése során); •Vízgazdálkodás (víztakarékossági módszerek, vízvisszatartás, csatornarendszerek fejlesztése, Vásárhelyi terv megvalósítása) •Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás (növénynemesítés, hagyományos állatfajták tenyésztése, takarékos öntözés, mezővédő erdősávok, erdőterület növelése, táji mozaikosság, állattartás fejlesztése stb.) •Területrendezés (nagyvízi meder, belvízjárta és csúszásveszályes területek beépítésének elkerülése, települési összenövések megakadályozása, zöldfelületi rendszerek védelme, erdősítésre kijelölhető területek lehatárolása stb.) •Településtervezés (zöldfelületi rendszer védelme, fejlesztése, tagolt települési területfelhasználás, biológiai aktivitásérték növelése, csapadékvizekkel való gazdálkodás előmozdítása stb.) •Épített környezet (klímatudatos telepítés, energetikai fejlesztések) •Infrastruktúra összehangolása (határmenti közlekedési összeköttetések fejlesztése, szállítmányozás, logisztika, közvetítő szolgáltatások, tömegközlekedési menetrendek összehangolása, határmenti települések komplex infrastrukturális fejlesztései) •Egységes munkaerőpiac (piaci jelenlét szempontjából kritikus szakmák kölcsönös elismerése, szakképzés összehangolása, határon átnyúló Kutatás+Fejlesztés+Innováció); •Jármű- és gépipari beszállítói hálózatok kialakítása; •Zöldgazdaság (térségi együttműködő hálók révén környezetterhelés csökkentésének, energiahatékonyság, ökotudatos szemléletű tevékenységek és módszerek elterjesztése, szaktanácsadói hálózatok); •Élelmiszergazdaság (vidéki munkahelyek megőrzése, termőföld és természeti táj megőrzése, térségek elnéptelenedésének megőrzése, természeti erőforrások fenntartható használata, vertikális integráció erősítése az együttműködésen keresztül); •Turizmus és egészségipar (komplex turisztikai termékek, turisztikai desztináció menedzsment szerveződésének támogatása. Turisztikai márka, amely alapján elsősorban pozícionálható a Kárpát-medence: egészségturizmus, vidéki turizmus, vallási turizmus. Ehhez elsősorban a tematikus útvonalak fejlesztése); •Kreatív ipar (egyéni képességéken keresztül történő fejlesztés,

63

MELLÉKLETEK

Fejlesztési dokumentum


Terv időhorizontja

Célja

A területfejlesztés szempontjából jelentős tervi elhatározások, döntések munkahelyteremtés) és infokommunikáció

Magyary program 2012

Nemzeti Környezetvédelmi 2009 Program

Fenntartható Fejlődési Keretstratégia

tervezet

2012-2020

A területfejlesztést áttételesen befolyásoló programok: •Egyszerűsítési program (eljárások egyszerűsítése, nyelvi Hatékony nemzeti egyszerűsítés, intézményi működés racionalizálása •Stratégiai irányítás megújítása a központi közigazgatásban (új közigazgatás kialakítása. tervezési eljárásrend, központi módszertan kidolgozása) •Korrupció megelőzési program

Az ország fenntartható fejlődési pályára való állását igyekszik elősegíteni, a környezeti szempontok és 2009-2014+ összefüggések a (A program megjelenítésével, társadalmi és hosszabb lehetőségekkel távra tekint) gazdasági összehangolt, szükséges intézkedések meghatározásával.

Hatása hosszabb időre terjed ki, ezért céljait a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan is érdemes értelmezni. Átfogó célterületek: •A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése; •Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése; •A fenntartható életmód termelés és fogyasztás elősegítése Akcióprogramok: •Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; •Éghajlatváltozás (felkészülés az éghajlatváltozásra, üvegházhatású gázok csökkentése); •Környezeti egészség (vízminőséggel, élelmiszerbiztonsággal kapcsolatban); •Települési környezetminőség (települések levegőminőségének javítása, zajterhelés csökkentése, környezetkímélő közlekedési fejlesztések stb.) •Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem; •Fenntartható terület- és földhasználat; •Vízvédelem, hulladékgazdálkodás, környezetbiztonság

A folytonosan változó társadalmi humán-gazdaságitermészeti külső környezethez való alkalmazkodóképesség feltételeinek biztosítása, az ahhoz szükséges kulturális adaptáció minőségi javítása.

Célrendszere az emberi, társadalmi, gazdasági, természeti erőforrásokon alapul. Területfejlesztéssel összefüggő (helyi szinten) legfontosabb teendők (pl): K+F+I tevékenységek támogatása, leszakadó csoportok integrációja, prevenciós programok (egészség), megújuló energiaforrások támogatása, ökologikus termelési és fogyasztási rendszerek támogatása, zöldgazdasági reformok, ellenálló képesség javítása az éghajlatváltozással szemben, kedvező üzleti környezet kialakítása.

2012-2024

Célok: A szennyező anyagok kibocsátásának csökkentésével, a veszélyes anyagok kibocsátásainak megszüntetésével a Jó állapot elérése a víztestek vízminőség javítása; 85%-ánál 2015-ig. (Felszíni A felszín alatti vizek szennyezésének csökkentése, és további víztestek jó mennyiségi és szennyezésük megakadályozása; Első Vízgyűjtő2010/2012* 2010-2027 ökológiai állapotának, felszín A fenntartható vízhasználat elősegítése a hasznosítható gazdálkodás Terv alatti vízteste jó mennyiségi vízkészletek hosszú távú védelmével; és kémiai állapotának Az árvizek és aszályok kedvezőtlen hatásainak mérséklése; A vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelme, állapotuk elérése.) javítása; Az ivó- és fürdővíz megfelel a kapcsolódó irányelv követelményeinek. *Alkotmánybírósági döntést követően hatályon kívül helyezték, majd 2012 februárjában kormányhatározattal ismét kihirdették.


64

MELLÉKLETEK

5.5.a. Városok fejlesztési szándékai VÁROS

Tatabánya

Ács

Bábolna

Dorog

Esztergom

Kisbér

ÁTADOTT DOKUMENTUM

FEJLESZTÉSI CÉLOK

Egészségügyi fejlesztések (Szent Borbála Kórház fejlesztése) kerékpárút-hálózat fejlesztése, úthálózati felújítások "Egészséges Életmód" program Felsőgallai Logisztikai központ kialakítása bölcsőde, óvoda felújítása intézmények épületenergetikai rendszerének felújítása HR fejlesztési programok az oktatási intézményekben táblázat, Parkerdő turisztikai célú fejlesztése 10 projekt adatlap városközpont és alközpontok funkcióbővítő rehabilitációja távhő rendszer korszerűsítése szennyvíz- és csapadékvízrendszerek felújítása, kiépítése lakóépületek azbesztmentesítése csúszásveszélyes partfalak, hegyoldalak rekonstrukciója Hajléktalan-ellátó intézményrendszer fejlesztése fűtőerőmű részben biomasszával való üzemeltetése, kapcsolódó logisztikai fejlesztések városközpont rekonstrukció járda, út felújítások, Eurovelo kerékpárút kialakítása játszótér, óvoda felújítása 1 db projekt adatlap, sportcsarnok felújítása táblázat, gazdasági program kikötő létesítése (2010-2014) /részletes/ biomassza üzem létesítése Zichy kastély és kastélypark felújítása autópálya csomópontba való beruházás egészségügyi kp. felújítása 5 db projekt adatlap, kerékpárút táblázat buszpályaudvar felújítása Köztársaság út, Bányász körönd felújítása funkcióbővítő városrehabilitáció IVS (CD-n), gazdasági zeneiskola kialakítása program, adatlap, lakópark kialakítása 6db projekt adatlap intermodális közösségi közlekedési központ létrehozása körforgalom, Ipari Park belső úthálózat kiépítése Dorogi kistérség 71 db projektet felsoroló táblázat (2006 május 23-án) Ipari Park fejlesztése és bővítése árvízvédelmi koncepció készítése táblázat, ökofolyosóhoz kapcsolódó fejlesztések 2 projekt adatlap, reptér fejlesztése CD: fejlesztési koncepciók, halastó rehabilitáció (környezet- és tájgazdálkodás) programok hulladékgazdálkodás modernizációja, hulladéklerakók revitalizálása (IVS, közlekedés, ) turisztikai fejlesztések (fürdő, szállodák) vízparkok fejlesztése, jachtkikötő építése településkép javítása sport és turisztikai Ház kialakítása, sportcsarnok felújítása sportcsarnok létesítése a középfokú iskolák számára turisztikai infrastrukturális központ és ifjúsági szálláshely létesítése, templom felújítása 17 db projekt adatlap csapadékvíz elvezetése (folyamatban lévők és tervezettek) utca, parkoló, kerékpárút felújítások egészségügyi állomás kialakítása halastavak kotrása körforgalmi csomópont létrehozása tűzoltószertár felújítása


65

MELLÉKLETEK

VÁROS

Komárom

Oroszlány

Tata

ÁTADOTT DOKUMENTUM

FEJLESZTÉSI CÉLOK "Mini Magyarország " területén fogadó épület kialakítása szociális otthon korszerűsítése Komárom-Komárno területrendezési dokumentumok összehangolása: Új Duna híd, hatékony együttműködés, intézmények közös használata történeti kert rekonstrukció geotermális hőellátási rendszer kiépítése TÁVHŐ energetikai korszerűsítése 12 projekt adatlap vízvédelmi rendszer fejlesztése, magaspartok megerősítése Ipari Park fejlesztése fürdő fejlesztése műfüves futballpálya csapadékvíz elvezetése bel- és külterületi utak Komárom- Bábolna kistérség településenként fejlesztési projektek listája ( 2004- 2014 ) 2011 nov. frissítve (ötletek, benyújtott pályázatok, megvalósítás alatt állók, megvalósított tervek) új fűtőmű építése városi távfűtéshez megvalósított projektek, városi energetikai korszerűsítések folyamatban lévő projektek, sportcsarnok felújítása, sportcentrum kialakítása benyújtott, értékelés alatt települési szolgáltató központ kialakítása álló projektek , strand felújítása előkészítés alatt álló Ipari Park bővítése és fejlesztése projektek, pályázatok utak, járdák, padok felújítása táblázatok közvilágítási hálózat bővítése források kezelése és hasznosítása Fényes fürdő fejlesztése csapadékvíz elvezetése útkorszerűsítés táblázat, intermodális közösségi közlekedési csomópont kialakítása CD: Tata, kistérséghez kerékpárutak kapcsolódó tervek (IVS, Kálvária domb rehabilitációja turisztikai fejlesztési irányok) energiaracionalizálás önkormányzati intézményekben sportcsarnok létesítése közvilágítás korszerűsítése közúti csomópontok, déli elkerülő út létesítése




66

MELLÉKLETEK

5.5.b. Közszféra, civilek fejlesztési szándékai KÖZSZFÉRA, CIVILEK

VÉLEMÉNYEZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

1

KEM KH Közlekedési Felügyelőség

kerékpárútfejlesztést támogatja, Tatabánya- Székesfehérvár közötti vasúti- közúti kapcsolat fejlesztése, V/C folyosó alternatívája: Észak-Dél közti főút kapcsolata lehetne

2

KEM KH Népegészségügyi Szakig. Szerv

részletes elemzést ad a vízgazdálkodásról, vízellátásról, hulladékgazdálkodásról, szennyvízelvezetésről, Kem lakosságának egészségi állapotának értékelése, Egészségfejlesztési stratégia: rövid és hosszú távú célok, pioritások

3

KEM KH Földhivatal

termőföldek hasznosításának ellenőrzéséről információk

4

KEM KH Növény- és Talajvéd. Ig.

tájvédelem és növényvédelem részletes elemzése (3+2 oldal)

5

KEM KH Földművelésügyi Ig.

6

KEM KH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állateü. Ig.

7

KEM KH Munkaügyi Központ

8

KEM KH Szoc.. És Gyámhivatal

részletes adatok (táblázat, grafikon), értékelés

12

Duna- Ipoly Nemzeti Park Ig.

-

9

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt

10 11 14

mezőgazdasági ágazat elemzése, külső és belső környezet elemzése, az ágazat jövőképe (5 oldal) 76 településből 38-ből nincs egyetlen…… sem és a kis létszámú állattartók átlag életkora 60 felett van Rába-Duna-Vág Területi Együttműködési Csoportosulás fejlesztési stratégiájához 20022012 időszakra helyzetfeltárás

a megyét érintő fejlesztések részletes bemutatása térképpel, üzemeléssel, forrás megjelölésével árvízvédelmi fejlesztések, kerékpárutak, vízrendezés, belvízvédelem és projekt javaslatok (3db)

Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság (ÉDUVÍZIG) Nemzeti Környezetügyi Intézet Észak-dunántúli vízellátás, vízi közmű részletes adatok Kirendeltsége (ÉDUNEKI) Észak-dunántúli Környezetvédelmi, vízvédelem-vízgazdálkodás, levegőtisztaság, tájTermészetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség hulladékgazdálkodás, zaj- és rezgésvédelem (4 oldal) (ÉDUKTVF)

és

természetvédelem,

16

KEM Kereskedelmi és Iparkamara

javaslatok a gazdasági fejlesztések pioritására

1718

KEM Mérnöki és Építész Kamarák

Kamarák helyzete, 3 szakértőtől vélemény: úthálózat fejlesztése, víz- és szennyvíz, vegyes

20

KEM Katasztrófavédelmi Igazgatóság

fejlesztési célok tűzoltóság, iparbiztonság, polgári védelem területén

21

Fejér megyei KH Építésügyi Hivatala Állami Főépítésze

-

25

Kisbéri Többcélú Kistérségi Társulás

Kisbér város IVS ( CD ) és Településfejlesztési koncepció

22

Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás

fejlesztési piorítások településenként, kistérségi társulás területfejlesztési koncepciója

28

Esztergom- Nyergesújfalu TK Társulás

kiemelt pioritások 6db és további kiemelt projektek felsorolása

32

KEM KISZÖV

milyen tervezési előzményeket javasol

34

KDRFÜ

35

Magyar Közút KEM Igazgatósága

38

KEM Szlovák Kisebbségi Önkormányzata

39

KEM Német Kisebbségi Önkormányzata

oktatás-nevelés, partnerkapcsolatok fejlesztése (2 oldal)

42

Fogyatékkal Élők KEM Sportszövetsége

szociális ellátás, oktatás és sport területén fejlesztési javaslatok (2 oldal)

43

Magyar Természetjárók KEM Szövetsége

javaslat: Gerecs Natúrpark létrehozása

46

Tata és környéke Turisztikai Egyesület

turisztikai helyzetelemzés, fejlesztési irányok


KDOP prioritások (I.-V.) megvalósítása a megyében: részletes elemzés grafikonokkal(20072012) országos úthálózatot érintő helyzetelemzés és javaslatok (7 oldal) térkép, ROP akcióterv (2011-13) tervezett programok, akciók nemzetiségi kultúra és határmenti kapcsolatok erősítésére (1 oldal)

67

MELLÉKLETEK

KÖZSZFÉRA, CIVILEK

VÉLEMÉNYEZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS

49

Ister- granum EGTC

Esztergom régió számára legfontosabb beruházások kielemzése, saját projekt ötletek bemutatása

50

Szt. Borbála Megyei Kórház

egészségügyi koncepció, pályázatok ismertetése, jövőbeni koncepciók

51

Vaszary Kolos Kórház, Esztergom

-

52

ÉD. Vízmű Zrt.

53

Vértes Volán Zrt.

54

Edutus Főiskola

55

Pázmány Péter Kar. Egyetem, Vitéz János Kar

-

56

KEM Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

javaslat: vállalkozói hitelezés javítása, határon átívelő turisztikai klaszter, alternatív energiaforrásokra megyei alap

85

KD. Regionális Pedagógiai Intézet

kompetenciamérés eredményei

87

United Way Vértes Vidéke Alapítvány

megyei civilszervezetek ismertetése

90

Bakonyalja Körny.véd. És Turisztikai Egyesület

javaslat: munkahelyek elérhetőségét javítani, megvásárlása, szennyvízkezelés megoldása

93

Vértes - Gerecse HACS

statisztikai adatok az elnyert vidékfejlesztési forrásokról, HVS nincs

94

Duna-Pilis-Gerecse HACS

HVS

95

Bakonyalja-Kisalföld Kapualja HACS

HVS (helyzetelemzés és intézkedések)

97

KEM Horgászegyesületek Szövetsége

a szövetkezet tevékenysége

101

Egyházi Hivatal, Győr

tervezett egyházi felújítások listája

99

Esztergom-Budapest Egyházmegye

4 egyházi projekt javaslat, Esztergomi Fürdőszálló felújítása

?

Területfejlesztési Tud. Egyesület

Duna menti megyék komplex fejlesztési stratégiája (CD), ajánlattétel együttműködési megállapodásra

saját tevékenység ( ivóvíz minősé, ivóvízbázisok, felszíni vizek, szennyvíz) részletes ismertetése fejlesztési cél: Esztergom-Tatabánya-Kisbér tengely, Tatabánya-Székesfehérvár, PárkányEsztergom intézményfejlesztési terv 2012-2016: általános társ.-gazd.-i helyzetértékelés főiskola fejlesztési stratégiája

üres

ingatlanok

önkormányzati

Új anyagok KEM Intézményfenntartó Központ

szociális szakosított feladatok, ellátási jogi és intézményi helyzetek részletes beruházása (26 oldal.)

Fogyatékkal Élők KEM Sportszövetsége

javaslat: központi sportlétesítmények(tornatermek), éves működés támogatása

KEM Atlétikai Szövetség KEM SZÖSZ TB Szövetség

kiegészítés

Michl Miklós Képviselő /Jobbik Turi Bálint képviselő Fejér Megyei Kormányhivatal Kult.. Örökségvédelmi Iroda Által-ér Szövetség Kiegészítés KEM KH kormánymegbízott

Tatai Öreg-tó és Által-ér vízgyűjtő rehabilitációja, 2. ütemre is szükség lesz, Gerecse Natúrpark előkészítése KEM városoknak megítélt támogatás intézményi forma szerint 2012.07.03-i állapot c. táblázat közoktatásra vonatkozó adatszolgáltatás (5 oldal)

Saját megyei anyagok KEMÖ nemzetközi kapcsolatai Almásfüzítő 2x400 MW-os erőmű tervezés jelzése CD: települési, megyei és régiós tájékoztatások, NSRK pályázat adatbázis UMVP-ben kifizetett KEM támogatások 2007-2012 között intézkedéscsoport és intézkedés szerint: db és Ft. Hasznosítható híranyagok

 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TFT

68

MELLÉKLETEK

5.5.c. Községek fejlesztési szándékai KÖZSÉG Dorogi kistérség Bajna Csolnok Dág

Kesztölc

Leányvár

Piliscsév

Tokod

Úny

ÁTADOTT DOKUMENTUM

FEJLESZTÉSI CÉLOK

1db projekt adatlap táblázat

Metternich kastély egészségturizmus terén történő hasznosítása útépítése, kerékpárút Dorog- Annavölgy- Sárisáp között járdák, utak felújítása táblázat sportház, közösségi ház, óvoda felújítása ravatalozó felújítása járda építése, felújítás felszíni vízelvezetés javítása táblázat óvodai vizesblokk felújítása településközpont felújítása lakóterület kialakítása belterületi településközponti kiépítetlen területen (80 db telek) 2 db projekt adatlap iparterület kialakítása 10-es főút mellett sportcsarnok építése, Eszperantó forrás és 2 szobor felújítása övárok építése és burkolt árkok felújítása 5 db projekt adatlap óvoda és művelődési ház fűtésének korszerűsítése utak és járdák építése és felújítása önkormányzati intézmények épületenergetikai fejlesztése településrészek szennyvízcsatorna hálózatának kialakítása 4 db projekt adatlap ivóvízellátó-rendszer rekonstrukció, csapadékvíz elvezető csatorna építés járda építés szennyvízcsatorna hálózatának kiépítése, csapadékvíz elvezetése művelődési ház felújítása, óvoda- és iskolaépület felújítása, faluközpont rehabilitációja táblázat , önkormányzati intézmények energiatakarékos fűtéskorszerűsítése 4 projekt adatlap összekötő kerékpárutak kiépítése, burkolat hibák javítása véderdők telepítése 50 db építési telek kialakítása

Esztergomi kistérség

Mogyorósbánya

Tát

Kisbéri kistérség Ászár Császár

Ete Kerékteleki

vízrendezés és csapadékvíz elvezetés belterületi utak fejlesztése vendégház és művelődési ház, általános iskola és sportudvar felújítása táblázat, kerékpárút Mogyorósbánya ás Bajót között 3 projekt adatlap Tát-Tokod- Mogyorósbánya között borút kiépítése, őstermelői piac létrehozása, pihenőpark kialakítása rendezési terv módosítása: iparterületek bővítése önkormányzati tulajdonú épületekre napelem, orvosi rendelő felszereltségének felújítása Tát Nagyközség építési telkek és új utcák, ipari területek kijelölése Önkormányzatának út- járdaépítés és felújítás, közterületek rendezése, kerékpárút kialakítása Gazdasági programja középületek felújítása 2011-14, csapadékvíz elvezető rendszer építése és felújítása, szennyvízcsatorna felújítása Lista az közvilágítás kiépítése, energetikai korszerűsítés önkormányzati fejlesztésekről 10 számú főút 2 csomópontjának átépítése 2000-2011, táblázat nem tervez beruházásokat községháza, művelődési ház felújítása , bővítése Önkormányzat ravatalozó felújítása gazdasági programja vízelvezető árok építése és felújítása 2011-2014 járdaépítés , útburkolat felújítása ravatalozó átépítése táblázat önkormányzati épület felújítása sport és szabadidőközpont létesítése 1 db projekt adatlap Fő utca páratlan oldalának járdafelújítása


69

MELLÉKLETEK

KÖZSÉG

ÁTADOTT

Súr

adatlap

Tárkány

táblázat

Vérteskethely táblázat Komáromi kistérség

Almásfüzítő

Bana Csém Kisigmánd Mocsa

FEJLESZTÉSI CÉLOK szennyvíztisztító telep erenrgiatacionalizálása belterületi cspadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója polgármesteri hivatal,faluközpont, útburkolat felújítása szabadidőpark, rendezvényközpont, egészségház, sportöltöző és tornaterem kialakítása művelődési ház energiaracionalizálása településrész ivóvíz ellátásának fejlesztése, vízelvezető árkok felújítása fűtés korszerűsítése Polgármesteri Hivatal tető és nyílászáró cseréje, faluközpont revitalizációja játszótér építés faluközpont kialakítása

megújuló energiatermelés (naperőmű, napelemjártás) fejlesztési projektek turisztikai(szálláshelyek építése) listája (2004-2013), 4 turisztika ifejlesztés (kézművesség és előadóművészet a római korban) db projekt adatlap természeti és épített környezeti értékek fejlesztése (növénytelepítése, szelektív hulladékgyűjtés fejlesztése) nem tervez beruházásokat faluközpont, közlekedési létesítmények fejlesztése: útszélesítés, szegélyezés, parkolók, 2 db projekt adatlap zöldfelületek 1 db projekt adatlap szabadidőpark kialakítása játszótér, történelmi emlékhelyek rehabilitációja táblázat főtér rendezése, közterületek felújítása megújuló energiaforrások felhasználása

Oroszlányi kistérség Bokod

2 db projekt adatlap

Dad

táblázat

Szákszend

táblázat

faluközpont kialakítása, 430 m járda, 45 kapubejáró egészségkp. Kialakítása belterületi utak és járdák építése, új utak kialakítása, gyalogos átkelők létesítése, országos közutak felújítása önkormányzati épületek felújítása Tatabánya- Kisbér vasúti közlekedés helyreállítása csapadékvíz elvezetésének fejlesztése faluközpont fejlesztése, buszmegálló kialakítása régi községháza hasznosítása csapadékelvezetés kialakítása összekötő utak kialakítása Dad és Kocs felé

Tatabányai kistérség Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás Területfejlesztési Koncepciója Tatabánya, Gyermely, Héreg, Környe, Szárliget, Szomor, Tarján, Várgesztes, Vértessomló, Vértesszőlős

Prioritások: (1.) Életminőséget javító beruházások (2.) Helyi szolgáltatások és közigazgatási potenciál hatékonyabb kiaknázása (3.) A turizmus fenntartható fejlesztése és versenyképessé tétele (4.) Versenyképesebb gazdaság (5.) Környezetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések (6.) Humán erőforrás fejlesztése Megjelenő prioritások

Projekt példák


70

MELLÉKLETEK

KÖZSÉG

Tatabánya

Gyermely

Héreg

Környe

Szárliget

ÁTADOTT

FEJLESZTÉSI CÉLOK

(1.) Ságvári úti sporttelep és környékének fejlesztése; A városközpont revitalizációja, a Fő tér élettel való megtöltése, A leszakadó városrészek rehabilitációj a (Kertvárosi lakótelep); Szabadtéri színpad területének rendezése, park kialakítása; MuItifunkcionális közösségi központ létrehozása az AGORA-projekt keretén belül (2.) "Kéz a kézben" program, a társadalmi felelősségvállalás és önkéntesség erősítése; Művelődési házak, közösségi házak rekonstrukciója (Agora projekt megvalósítása); Egészséges Városért koncepció kidolgozása; Egyes oktatást kiegészítő szabadidős létesítmények jövőképének, funkciójának meghatározása (3.) Kerékpárutak építése; A Gyémánt Fürdő vonzóvá tétele; A meglévő vendégfogadó látványpontok fejlesztése; Rekreációs és szabadidős fejlesztések támogatása; Az aktív pihenés, (1.), (2.), (3.), (4.), (5.), természetjárás feltételeinek megteremtése a Turul-emlékmű - Kilátó- Szelim-barlang - János-forrás környékén; Szabadtéri Bányászati Múzeum fejlesztése (6.) (4.) Galla Ipari övezet kialakítása; KKV-k tevékenyégének segítése; Tatabánya Kártya program működtetése; Együtt Tatabányáért Vállalkozói Klub működtetése (5.) Konununális hulladékkezelés fejlesztése; Tájrendezési munkák (Vereshegyi kőbánya, a megszűnt salakbánya), ipari tájsebek folyamatos helyreállítása; Sárberek és Bánhida közúti összekötése; Újváros-Dózsakert vasúti gyalogos felüljáró és P+R rendszer megépítése; Konzum épületének, vasútállomásnak felújítása, átalakítása; A Zsdanov területének közcélú fejlesztése (park, egyéb közterület); Tatabánya elkerülő úthálózatának és bekötőútjainak, déli elkerülő útnak a megtervezése és megépítése; Intermodális közlekedési csomópont kialakítása (6.) A "Tatabánya Hazavár Program"; Pályaválasztás előtt álló diákok orientálása a hiányszakmák felé, szakemberképzés megteremtése; Műszaki képzés fejlesztése a Főiskolán (1.) Főútvonalak forgalmának csillapítása; Sportcsarnok, sportöltöző felújitása, bővitése; Főtéri játszótér-kalandpark építése; Gyarmatpusztai játszótér és egy szabadtéri színpad épitése (2.) Információs-útbaigazító rendszer kiépitése; Kerékpárút építése Gyermely-Szomor között, (1.), (2.), (3.), (4.) kerékpálturizmus lehetőségének kialakitása (3.) Meglévő ipari park infrastrukturális ellátása; Rendezési terv módositása: új épitési telkek, házhelyek kialakitása (4.) Csapadékvíz-csatoma program fejlesztése, felszíni vizek medrének, partjának további rendezése (1.) A turistaszálló külső és belső felújítása; Református templom külső-belső felújítása; Katolikus templom és orvosi rendelő által behatárolt terület rendezése, hősi emlékművek felújítása (2.) Iskola, óvoda épületének külső szigetelése, nyílászárók cseréje; Tanácsterem, házasságkötő terem felújítása (1.), (2.), (3.), (4.), (5.) (3.) Ősnádasnál tanösvény kialakítása, turisztikai hasznosítása; Ökoturizmus, természetjárás folyamatos fejlesztése; Információs táblák elhelyezése (4.) Új építési telek, házhelyek kialakítása, komplett közmüvesítéssel (5.) Fásítási program; Komposztálás és szelektív hulladékgyűjtés népszerűsítése (1.) Műfüves és villanyvilágitásos edzőpálya kialakítása; Lakópark-építés; A kerékpárutak fejlesztése (2.) Önkormányzati intézmények felújitása és bővitése, Kultúrház, faluház felújítása (3.) Les-hegyi, Öreg-hegyi szabadidőpark és üdülőpark kialakítása; Környei tó és környezetének rendezése (4.) A légi közlekedés fejlesztése; Ipari Park fejlesztése (1.), (2.), (3.), (4.), (5.), (5.) "Hulladékgyűjtő udvar, szelektív hulladékgyűjtés kialakítása; Csapadékvíz- csatorna program; (6.) Környe- Oroszlány és Környe- Kisbér elkerülő- és a Szentgyörgypusztai út építése, TataKörnye út fejlesztése; Környei-tó: szűrőmező, zsiliprendszer kialakítása; Tagyospusztai ivóvízhálózat korszerűsítése (6.) A Művelődési Ház korszerűsítése, programfejlesztése; Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása (1.) Sportpálya fejlesztése; Sportöltöző bővítése, klubhelység kialakítása (2.) Önkormányzati épületek felújítása (1.), (2.), (3.), (5.) (3.) Információs és útbaigazító táblák elhelyezése, falufogadó állomások építése (5.) Szelektív hulladékgyűjtés további fejlesztése; Úthálózat felújítása, bövítése


71

MELLÉKLETEK

KÖZSÉG

ÁTADOTT

Szomor

(1.), (2.), (3.), (5.)

Tarján

(1.), (2.), (3.), (5.)

Várgesztes

(1.), (2.), (3.), (4.), (5.)

Vértessomló

(1.), (2.), (3.), (4.), (5.)

Vértesszőlős

(1.), (2.), (3.), (4.), (5.)

FEJLESZTÉSI CÉLOK (1.) • Művelödési ház közösségi házzá való átalakítása; Szabadtéri színpad kialakítása; Faluközpont kialakítása, Iskola és az óvoda tetőszerkezetének és nyílászáróinak cseréjére; SzomorSomodorpuszta út felújítása; Sportcsarnok felújítása, nyílászárók cseréje; Pihenőpark, szabadtéri kosárpálya kialakítása; Zöldterület növelése (2.) intézmények alternatív energiával való ellátása (3.) Falumúzeum felújítása, fejlesztése; További információs és útbaigazító táblák építése; Kerékpárút építés Gyermely és Szomor között (5.) Vezetékes ivóvízhálózat felújítása, Somodorpusztán; Főútvonal forgalmának csillapítása (1.) Idősek bentlakásos otthonának kialakítása; Elkerülő út építése; Vezetékek föld alá helyezése; Egészségcentrum létrehozása; Tájház kialakítása; Szennyvíztelep intenzifikálása (2.) Községi sport és rendezvénycsarnok bejáratának fejlesztése (3.) Kerékpárút fejlesztés (5.) Hulladéklerakó rekultivációja; Szennyvízcsatorna-hálózat kiépítése Tornyópusztán; Csapadékvíz-csatorna program folytatása, szennyvíztelep kapacitásának bővítése (1.) Községi játszótér építése; Sportpálya lelátó felújítása; Vezetékek föld alá vitele (folyamatosan); Várgesztesi Villaparkot megkerülő összekötő út, Várgesztes-Vérteskozma útcsatlakozás kiépítése; Kerékpárút kialakítása (2.) Megüresedett polgármesteri hivatal és iskolaépület felújítása (3.) Gesztesi vár átvétele, felújítása; Tájház létrehozása; Plébánia felújítása turisztikai célból, Rendezvényturizmus, falusi turizmus, ökoturizmus fejlesztése, koordinálása, Tópart fejlesztése forrás befoglalással (4.) Mezőgazdasági, erdészeti utak építése (5.) Gesztesi- patak rendezése (1.) Vezetékek föld alá vitelének folytatása; Elkerülő út, mellé sportpálya építése; Új lakótelkek kialakítása- komplett közművekkel (2.) Új óvoda építése; Művelődési ház és önkormányzati intézmények felújítása, informatikai fejlesztése (3.) Üdülőfalu megvalósítása, teljes kiépitése; Kerékpárút a várgesztesi Villapark felé; .Kalandárium" kialakítása a 2. külfejtés helyén; Turisztikai vonzerő, programok összehangolt fejlesztése térségi szinten (4.) Lakópark építés (5.) Hulladéklerakó teljes felújítása; Majk felé tervezett út bővítése (1.) Új óvoda, bölcsőde, konyha együttes építése, a terület parkosítása, sportpálya felújítása; Forgalom csillapítása, a gyalogos kőzlekedés biztonságosabbá tétele; A helyi fiatal házaspárok számára önkormányzati bérlakások létesítése (2.) Önkormányzati intézmények akadálymentesítése, középületek ház energetikai korszerűsítése (3.) Által-ér völgyi kerékpárút építése Tata - Vértesszőlős - Tatabánya között, A Magyar Nemzeti Múzeum bemutatóhelyének fejlesztése, Műemlék templom felújítása; A nemzetiségi kultúra, hagyományőrzés fejlesztése (4.) Vállalkozásélénkítés, KKV-k működési körülményeinek javítása. Kereskedelmi, kisipari terület, ingatlanok kialakítása; Hivatásforgalmi kerékpárút építése a faluközpont és a Skála-térség között (5.) A korábbi közösségi hulladéklerakó rekultiválása; Szelektív hulladékgyűjtés, Faapríték tüzelési technológia ösztönzése;

Tatai kistérség

Baj

Dunaszentmiklós

Kocs

utak felújítása sportpálya fejlesztése Egészségház és óvoda energetikai korszerűsítése, megújuló energia felhasználása az önkormányzati intézményeknél zártkerti ingatlanoknál ivóvíz- és úthálózat kialakítása csapadékvíz elvezetésének megoldása építési telkek kijelölése, utcák, járdák építése Önkormányzat gazdasági programja nemzetiségi hagyományok ápolása (2011-2014), 3db intézmények felújítása, turistaház bővítése, közterek, parkok fejlesztése projekt adatlap belvízvédelmi intézkedések faluközpont felújítása, védett épületek felújítása táblázat , 4 db projekt tó környezetének felújítása, szennyvíztelep korszerűsítése adatlap közintézmények megújuló energiaforrással való ellátása, faluház komplex energetikai felújítása


72

MELLÉKLETEK

KÖZSÉG

ÁTADOTT

FEJLESZTÉSI CÉLOK ivóvízhálózat, csapadékvíz elvezető rendszer felújítása belterületi utak és járdák felújítása, Árpád u. és Táncsics M. u. felújítása kerékpárút létesítése vállalkozói telephely kialakítása zöldfelületek fejlesztése


73

MELLÉKLETEK

kapcsolódó intézkedések

bevatkozási Konkért célok területek

5.6.a melléklet: A határontúli együttműködés célrendszere és kapcsolódó intézkedések Határon átnyúló intézményes kapcsolatok fejlesztése

Határon átnyúló közlekedési kapcsolatok fejlesztése

Integráns, versenyképes közös gazdasági tér kialakítása

Élénk társadalmi kapcsolatok, a regionális együttmőködés társadalmasítása

1.Intézményfejlesztés

2.Közlekedésfejlesztés

3.Gazdaságfejlesztés

4.Társadalmi fejlesztése

kapcsolatok

1.1 A megye szektoriális stratégiáinak felülvizsgálata 1.2 A határon átnyúló együttműködések megyei szintű koordinációja 1.3 Megyei civil alap létrehozása 1.4 Nagytérségi szintű EGTC kialakítása 1.5 A megyék közötti koordináció feltételeinek kialakítása

2.1 A külső és belső szárazföldi közlekedés fejlesztésének összehangolása 2.2 A vízi közlekedés közös fejlesztése 2.3 Helyi és kistérségi érdekű folyami átkelők kialakítása 2.4 Új, nagyobb kapacitású hidak építése 2.5 A régió belső közúthálózatának fejlesztése 2.6 A határon átnyúló közösségi közlekedés feltételeinek megteremtése

3.1 Határon átnyúló, integrált logisztikai-ipari szolgáltatási terek kialakítása 3.2 A vállalkozási együttműködés feltételeinek javítása 3.3 A munkaerő-migráció feltételeinek javítása 3.4 Tudásorientált gazdasági ágak megtelepülésének ösztönzése 3.5 Környezeti monitoringrendszer kialakítása a határtérségben 3.6 A turisztikai együttműködés erősítése

4.1 A kulturális kapcsolatok erősítése 4.2 A testvér-települési kapcsolatok hatékonyságának javítása 4.3 Az intézményközi szakmai kapcsolatok támogatása 4.4 A határon átnyúló civil integráció kialakításának támogatása




74

MELLÉKLETEK

Prioritások

Specifikus célok

Általános cél

5.6.b melléklet: A Komárom-Esztergom megye területfejlesztési koncepciójának célrendszere, 2007-2013

AZ ÉLETMINŐSÉG JAVÍTÁSA, A FENNTARTHATÓ ÉS SZOLIDÁRIS FEJLŐDÉS

1. A megye az externális hatásokra fokozottan ügyelve, továbbra is vegyen részt a nemzetközi gazdasági folyamatokban

2. Az anyagi jólét fokozása mellett a társadalmi és környezeti értékek megóvása, kiteljesítése

3. A megye határmenti helyzetét kihasználva váljon a régió húzóerejévé és összekötő kapoccsá DélSzlovákia, a Nyugat-Dunántúl északi része és a Budapestkörnyék pilisi, dunakanyari tájai felé

1. Fenntartható gazdaságfejlesztés

2. Örökségvezérelt környezetfejlesztés

4. Kapcsolatfejlesztés - eszközök és funkciók –

3. Humánerőforrás és közösségfejlesztés

2.1. Épített környezet védelme, műemlékvédelem 2.2. Természeti- táji örökség védelme

1.2 KKV-k támogatása

2.3. Hátrányos helyzetű térségek, aprófalvak, tanyák, puszták, majorságok fejlesztése

1.3 K+F, innováció ösztönzése

2.4. Településfejlesztés

1.4 Szolgáltatásfejlesztés

2.5. Tájrehabilitáció, a nehézipari múlt tájsebeinek felszámolása

1.1 Befektetés-ösztönzés

1.5 Agrárszektor fejlesztése 1.6. A megújuló és alternatív energiaforrások felhasználásának ösztönzése

2.6. Korszerű környezetbarát technológiák ösztönzése az agráriumban, az ipari, illetve a szolgáltató szektorban

3.1. Oktatás, képzés, szakképzés fejlesztése 3.2. Egészségügy és szociális ellátás fejlesztése 3.3. növelése

Foglalkoztatottság

3.4. A kulturális örökség és a hagyományok őrzése, kulturális fejlesztések 3.5. Ifjúságifejlesztések

és

3.6. A hagyományok, érvényesítése

Intézkedések

3.7. Társadalmi növelése

–

4.2. Virtuális elérhetőség fejlesztése(infokommunikáció) 4.3. Határmenti és régióközi együttműködések

sportcélú 4.4. Kistérségek és települések közötti együttműködés nemzetiségi értékek

1.7. Turizmusfejlesztés 2.7. A hatékonyabb energiagazdálkodás ösztönzése az önkormányzati, a vállalkozói és a lakossági területen

4.1. Közlekedésfejlesztés fizikai elérhetőség javítása

4.5. Területfejlesztésés rendezés, területi monitoring fejlesztése

aktivitás

3.8. A társadalmi befogadást támogató fejlesztések

2.8. Vízgazdálkodás, katasztrófavédelem




75

MELLÉKLETEK

7.a. melléklet

Komárom-Esztergom megye Területfejlesztési Koncepciója Feltáró – Értékelő Vizsgálat

A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere, valamint hatékonysága 2007-2013

Készítette: KDRFÜ Közhasznú Nonprofit Kft.


76

MELLÉKLETEK

2.3. A területfejlesztés eszköz- és intézményrendszere 2.3.1. A területfejlesztés forrásai A régió, illetve a megye területfejlesztési igényeinek és elképzeléseinek finanszírozására alapvetően hazai és Európai Uniós források állnak rendelkezésre. A 2014-2020-as időszakot illetően még nincs pontos információ ezen források nagyságáról, a tervezési időszakban szükséges megállapítások megtételéhez azonban lehet támaszkodni a 20072013-as időszak forrásainak nagyságára és összetételére.

2.3.1.1. Európai Uniós források A 2007-2013-as időszakban a Kohéziós Alapból, a Strukturális Alapokból (Európai Regionális Fejlesztési Alap, Európai Szociális Alap), illetve az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból származó források felhasználását meghatározó két fő program az Új Magyarország Fejlesztési Terv (továbbiakban: ÚMFT) és az Új Széchenyi Terv (továbbiakban ÚSZT), illetve az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program volt. Az ÚMFT keretében a források felhasználása ágazati és területi operatív programok keretében történt, melyek közül a régiót a Közép-Dunántúli OP, a Gazdaságfejlesztési OP, a Környezet és Energia OP, a Közlekedés OP, a Társadalmi Megújulás OP, valamint a Társadalmi Infrastruktúra OP érintette. 2011-től az ÚSZT akciótervei hét kitörési ponthoz igazodtak (egészségipar, zöldgazdaság-fejlesztés, otthonteremtés, vállalkozásfejlesztés, közlekedésfejlesztés, tudomány-innováció és foglalkoztatás). Mindezek mellett Komárom-Esztergom megyében a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés OP keretében is valósultak meg fejlesztési beruházások.

2.3.1.2. Hazai források 2007-2011 között a régióban hazai támogatásokból is valósultak meg fejlesztési beruházások. A Gazdasági élet fejlődését, foglalkoztatást ösztönző beruházások kategóriájában ilyen volt a Turisztikai célelőirányzat, a Terület- és településfejlesztési támogatások közül pedig a Címzett- és céltámogatások, a Céljellegű decentralizált támogatás, a Helyi önkormányzatok fejlesztési és vis maior feladatainak támogatása, illetve a Területfejlesztési célfeladatok támogatással fedezett kiadásai.


77

MELLÉKLETEK

További hazai források az elkülönített állami pénzalapok, így a Munkaerőpiaci Alap, a Bethlen Gábor Alap, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap, valamint a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap.

2.3.2. A területfejlesztés intézményrendszere 2.3.2.1. Jogszabályi háttér A területfejlesztés intézményrendszerének vázát az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről jelöli ki. Az ún. területfejlesztési törvény alapvető feladata elfogadásakor és 1999. évi módosításakor a területfejlesztés intézményrendszerének megreformálása, illetve a hazai és az Európai Uniós munkaszervezetek összehangolása volt. A 2010 előtt számos feladatkörrel felruházott és megerősített regionális és kistérségi fejlesztési tanácsok 2012. január 1-től megszűntek, területfejlesztési feladataikat a megyei önkormányzatok vették át. A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól a terület- és településfejlesztést a helyi önkormányzatok, így a fővárosi és települési önkormányzatok feladatai közé sorolta. A megyei, azaz területi önkormányzatok a törvényben meghatározottak értelmében területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési és koordinációs feladatokat látnak el. A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályait a 218/2009. (X.6) Korm. rendelet határozza meg. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság létrehozásáról, illetve annak feladatairól a 140/2012. (VII.2.) Korm. rendelet döntött. A területfejlesztési politika megújításáról az 1254/2012. (VII.12) Korm. határozat rendelkezik, kijelölve az új Országos Területfejlesztési és az új Országos Fejlesztési Koncepció elkészítésének kereteit.

2.3.2.2. Területfejlesztési feladatokat ellátó szervek Központi szervek Az Országgyűlés az Országos Fejlesztési Koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az Országos Területfejlesztési Koncepciót, és megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket,


78

MELLÉKLETEK

célokat, hosszú távú prioritásokat. Szintén az Országgyűlés fogadja el a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait, illetve dönt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközökről. A Kormány biztosítja a regionális politika érvényesülését, beszámol az Országgyűlésnek a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról, az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika érvényesítésének hatásairól. Előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti az Országos Területfejlesztési Koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat. A Kormány ezen túl összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket, pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához, meghatározza a régiók területi lehatárolását. A Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság állást foglal a Kormány számára a fejlesztési és tervezési feladatokról, különösen a 2014–2020 pénzügyi időszakhoz kapcsolódó feladatokról, a fejlesztési célú költségvetési források felhasználásához szükséges kormányzati intézkedésekről, a támogatások felhasználásához szükséges intézményrendszer kialakításáról és működtetéséről, valamint az e témakörben indokolt szabályozásról. Az Országos Területfejlesztési Tanács közreműködik a területfejlesztéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában, részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben. A területfejlesztés a Nemzeti Fejlesztési, a területfejlesztés stratégiai tervezése a Nemzetgazdasági Miniszter hatáskörébe tartozik. Előbbi szervezi az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről, valamint koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását. Utóbbi koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban, továbbá kidolgozza az országos fejlesztési koncepciót, valamint az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat.

Területi szervek Területfejlesztési önkormányzati társulást a települési önkormányzatok képviselőtestületei hozhatnak létre a közös területfejlesztési célok kidolgozása és megvalósítása érdekében.


79

MELLÉKLETEK

Az új önkormányzati törvény értelmében a megyei önkormányzatok fő profilja a területfejlesztés lett, így az ő feladatuk a megye hosszú távú fejlesztési koncepciójának, illetve a megye fejlesztési programjának és az egyes alprogramoknak a kidolgozása és elfogadása, együttműködve a megyei jogú város(ok) önkormányzatával. A megyei önkormányzat feladata, hogy a megyét érintően összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit. A megyei önkormányzat előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában, továbbá figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában. Az adott régióhoz tartozó megyei közgyűlések elnökei, illetve a megyei közgyűlés és a megyei jogú város(ok) közgyűlése munkaszervezettel nem rendelkező regionális, illetve megyei területfejlesztési konzultációs fórumot hozhatnak létre, amely eljár a regionális döntést, valamint regionális/megyei állásfoglalást igénylő ügyekben, és összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát. A régió-, illetve a megyehatárokon túlterjedő, valamint egyes kiemelt területfejlesztési feladatok ellátására a megyei közgyűlések térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet térségében ezt a szerepet a Balatoni Fejlesztési Tanács tölti be. A regionális fejlesztési ügynökségek fő feladata a kapcsolattartás a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében, valamint a területfejlesztési programok megvalósításának szervezése, illetve részvétel azok lebonyolításában. A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.

2.3.3. A területfejlesztés hatékonysága A területfejlesztés hatékonysága egy térség forrás-aktivitásán, azaz forrás-abszorpciós képességén keresztül vizsgálható. Az elemzés elkészítéséhez az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (továbbiakban: TEIR) megfelelő adatbázisai nyújtanak segítséget.


80

MELLÉKLETEK

2.3.3.1. Hazai támogatások 2007 és 2011 között Komárom-Esztergom megyében összesen 81 projektet finanszíroztak hazai forrású terület- és településfejlesztési támogatásokból (TTF), ezen támogatások összértéke 431 millió Ft volt. Az összeg kétharmada a 49 db céljellegű decentralizált (CÉDE) támogatásból finanszírozott projektre jutott, 96 millió Ft össztámogatás jutott a területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célokra (TEKI, 23 db projekt), 43 millió Ft területfejlesztési célfeladat támogatására (TFC, 8db projekt), illetve 1,4 millió Ft az 1 db címzett- és céltámogatásból (CCT) megvalósuló projektre. Hazai terület- és településfejlesztési támogatások száma Komárom-Esztergom megye kistérségeiben 2007-2011 között

Hazai terület- és településfejlesztési támogatások értéke (mFt) Komárom-Esztergom megye kistérségeiben 2007-2011 között


81

MELLÉKLETEK

Magyarországon 2007-2011 között 3290 projektet finanszíroztak terület- és településfejlesztési forrásból, összesen 16,225 milliárd Ft értékben, ebből 273 projekt és 1,357 milliárd Ft jutott a KözépDunántúlra. Ennek 29,7%, illetve 31,8%-a jutott Komárom-Esztergom megyére, mely értékek gyakorlatilag teljesen megegyeznek Fejér megye hasonló mutatóival, ám kis mértékben elmaradnak Veszprém megye eredményeitől. Egy főre jutó támogatást tekintve Veszprémben és Komárom-Esztergomban 1400 Ft jutott egy lakosra, míg Fejérben 1000 Ft volt ez az érték. Komárom-Esztergomban a hazai forrású terület- és településfejlesztési támogatásokból finanszírozott projektek számát és a támogatás összértékét tekintve is három kistérség, a dorogi, a tatabányai és a kisbéri emelkedett ki, a projektek közel kétharmada, az össztámogatás háromötöde ide köthető. A legkevesebb hazai támogatású projekt a tatai és az oroszlányi kistérségben valósult meg (7-7 db), összértékben pedig Komárom térsége volt a sereghajtó 36 millió Ft-tal. Egy főre jutó támogatásokat tekintve messze a kisbéri kistérség volt a leghatékonyabb, 3900 Ft/fős mutatóval, míg a legalacsonyabb értékkel Esztergom térsége rendelkezett, ahol ez csupán 700 Ft/fő volt. A veszprémi kistérségek hasonló mutatóival összevetve megállapítható, hogy KomáromEsztergom megye kistérségei a hazai forrásból származó támogatásokat tekintve jóval kiegyensúlyozottabb eredményességet értek el. Hazai terület- és településfejlesztési támogatások egy főre jutó értéke (eFt/fő) KomáromEsztergom megye kistérségeiben 2007-2011 között


82

MELLÉKLETEK

2.3.3.2. Európai Uniós támogatások A 2007-2011 között Európai Uniós forrásból származó támogatások elemzésénél meg kell említeni, hogy 2007-ben 21 db olyan projekt nyert el támogatást összesen 465 millió Ft értékben, amelyet az NFT keretén belül a Gazdasági Versenyképesség OP-ből finanszíroztak. Az elemzés tárgya a 2007-2011 között Komárom-Esztergom megyében az ÚMFT keretében, a Gazdaságfejlesztési OP, a Környezet és Energetika OP, a Társadalmi Infrastruktúra OP, a Társadalmi Megújulás OP és a Közép-Dunántúli OP forrásaiból megvalósult projektek összessége.

2.3.3.2.1. Gazdaságfejlesztési OP 2007-2011 között Komárom-Esztergomban 924 pályázat érkezett a GOP kiírásaira, ezek közül 511 esetben ítéltek meg támogatást. Összesen tehát a projektek 55,3%-a esetében került sor szerződéskötésre, míg kistérségi szinten Oroszlány térsége volt a leghatékonyabb, 73,8%-os mutatóval, míg aránylag a legkevesebb pályázatot a tatabányai kistérségben hagyták jóvá, noha a beérkezett és a szerződött projektek száma is itt volt a legmagasabb. Az országosan beérkezett 21721 db pályázat 58,5%-át, azaz összesen 12698 db-ot hagytak jóvá, a régiók eredményessége pedig közel azonos, 57-60% közötti volt. A Közép-Dunántúlon Fejérben 697, Veszprémben 640 volt a sikeres pályázatok száma, Komárom-Esztergom hatékonysága így némileg elmaradt mind az országos, mind a régiós átlagtól. GOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TFT

83

MELLÉKLETEK

Megyei szinten az igényelt 34,801 milliárd Ft-ból 19,428 milliárdot hagytak jóvá, ez 55,8%-os eredményességet jelent. A legtöbb támogatás a tatabányai, a legkevesebb a kisbéri kistérségbe érkezett, de a leghatékonyabb ebben a tekintetben is Oroszlány térsége volt, ahol az igényelt támogatás 96,0%-át ítélték oda. Aránylag a legkevésbé hatékony a kisbéri kistérség volt, mindössze 33,5%-os mutatóval. Az országosan igényelt 1003,513 milliárd Ft-ból 638,814 milliárd Ft támogatási igényt hagytak jóvá, ennek jelentős része, 276,530 milliárd Ft a Közép-magyarországi régióhoz kötődött. A KözépDunántúlon összesen 63,037 milliárd Ft támogatást ítéltek meg, ennek 30,8%-a jutott KomáromEsztergomra. A megye hatékonysága a régiós átlag felett (51,2%) alakult. A GOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


84

MELLÉKLETEK

A GOP forrásból származó, egy főre jutó támogatást tekintve messze Oroszlány térsége volt a legeredményesebb, 139 eFt/fős értékkel, ami messze a megyei átlag (61 eFt/fő) felett volt. Relatíve a legkevesebb támogatás a kisbéri kistérségre jutott, egy főre mindössze 27 eFt. A GOP forrásból megítélt támogatás egy főre jutó értéke (eFt/fő) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A régiókat tekintve az egy főre jutó támogatás Közép-Magyarországon volt a legmagasabb (96 eFt/fő), a Közép-dunántúli régió a Dél-Alfölddel együtt a második helyen szerepelt, 56 eFt/fős értékkel. A régióban Komárom-Esztergom (61 eFt/fő) Veszprém (56 eFt/fő) és Fejér előtt (53 eFt/fő) helyezkedett el, országosan pedig a harmadik helyet szerezte meg egy főre jutó támogatások tekintetében, Budapest (163 eFt/fő) és Csongrád (73 eFt/fő) mögött. KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TFT

85

MELLÉKLETEK

Komárom-Esztergomban a GOP forrásból támogatott projektek száma 2007 és 2011 között emelkedő tendenciát mutatott, 2007-ben 20, 2008-ban 99, 2011-ben pedig már 166 projekt esetében ítéltek meg támogatást. Összértéket tekintve folyamatos volt az emelkedés, 2011-ben pedig a 2008-2010 között jellemző évi 4-4,2 milliárd Ft-ról 7 milliárd Ft fölé nőtt a megítélt támogatások összege. A komárom-esztergomi GOP projektek számát tekintve egyértelmű túlsúlyban vannak a 2. prioritáshoz (A vállalkozások (kiemelten a kkv-k) komplex fejlesztése) kapcsolódók, az 511 sikeres pályázatból 463 ide tartozott. Az 1. (K+F és innováció a versenyképességért) és 3. (A modern üzleti környezet elősegítése) prioritáshoz összesen 37 és 11 projekt kapcsolódott. A GOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A megítélt támogatások összértékét tekintve szintén a 2. prioritáshoz kapcsolódó projektek voltak többségben (77,1%), míg az 1. prioritáshoz a források 15,1%, a 3.-hoz pedig 7,8%-a kapcsolódott.


86

MELLÉKLETEK

A GOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek értéke (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

2.3.3.2.2. Környezet és Energia OP Komárom-Esztergom megyéből 2007-2011 között összesen 144 pályázat érkezett a KEOP kiírásaira, melyek közül 48 esetben ítéltek meg támogatást, ami 33,3%-os eredményességet jelent. A megye kistérségei közül a kisbéri volt a leghatékonyabb 41,2%-kal, míg Tatabánya térségében csupán a beérkezett pályázatok 25,6%-át hagyták jóvá. Ennek ellenére a legtöbb beérkezett és jóváhagyott pályázat a megyeszékhely kistérségéhez kötődött, ebből a szempontból Oroszlány térsége a legkevésbé aktív. Az országosan beérkezett 5962 db pályázat 40,8%-a, összesen 2434 db esetében ítéltek meg támogatást, utóbbinak tehát mindössze 1,97%-a kapcsolódott Komárom-Esztergomhoz. A KözépDunántúlon összesen 302 pályázatot hagytak jóvá, ebből 145 kötődött Veszprém, 109 pedig Fejér megyéhez, és mindössze 15,9% Komárom-Esztergomhoz. A megye hatékonysága továbbá messze az országos és a régiós érték (42,7%) alatt maradt.


87

MELLÉKLETEK

KEOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

2007 és 2011 között Komárom-Esztergom megyéből a GOP kiírásaira 32,247 milliárd Ft támogatási igény érkezett, ennek mindössze 22,6%-át, összesen 7,287 milliárd Ft-ot hagytak jóvá. Eredményességet tekintve három kistérség került 50% fölé, a leghatékonyabb messze a tatai volt (83,3%), melyet az esztergomi (68,8%) és az oroszlányi (54,5%) követett. Az elnyert és az igényelt támogatás arányát tekintve Komárom és Kisbér térsége volt a legkevésbé hatékony, mindkét kistérség csupán 3,5%-os értéket ért el. Az országosan benyújtott 1532,694 milliárd Ft támogatási igény 44,6%-át, 683,081 milliárd Ft-ot hagytak jóvá. A legkevesebb támogatás, 50,119 milliárd Ft a Közép-Dunántúlra érkezett, ami az igényelt támogatás 34,7%-a volt. Komárom-Esztergom megye hatékonysága az országos átlag alig fele volt, és elmaradt a régiós értéktől is. A KEOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


88

MELLÉKLETEK

Egy főre jutó támogatás tekintetében két kistérség, az esztergomi és a tatai emelkedett ki, 47 és 44 eFt/fős értékekkel. A legkevesebb KEOP forrásból származó támogatás a dorogi kistérség lakosaira jutott, mindössze 3 eFt/fő értékben. A megyeszékhely térségének 24 eFt/fős értéke az egész megyére hatással bíró megyei önkormányzati projektek nélkül csupán 15 eFt/fő, ami azonban így is a harmadik helyet jelenti. A KEOP forrásból megítélt támogatás egy főre jutó értéke (eFt/fő) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

Országos viszonylatban KEOP forrásból a legtöbb támogatás az észak-alföldi lakosokra jutott (109 eFt/fő), a Közép-Dunántúl ebből a szempontból csak Közép-Magyarországot tudta megelőzni, 45 eFt/fős értékkel. A régióban Fejérben 70 eFt, Veszprémben 34 eFt, Komárom-Esztergomban pedig


89

MELLÉKLETEK

mindössze 23 eFt támogatás jutott átlagosan egy lakosra. Utóbbi érték a megyék rangsorában a 17. helyre volt elegendő. Komárom-Esztergomban a legtöbb KEOP forrásból finanszírozandó projektnek 2009-ben és 2011-ben ítéltek meg támogatást, szám szerint 13 és 19 db-nak. A támogatás összértéke ugyanakkor 2010-ben volt kiugró, 3,770 milliárd Ft, ami azonban jelentős részben egyetlen projekthez (Tát, Kenyérmezei és Únyi patak visszatöltésezése) köthető, 2,040 milliárd Ft értékben. A KEOP prioritásait illetően a megyében az 5. (Hatékony energia-felhasználás), a 7. (Projekt Előkészítés Prioritás) és a 4. (Megújuló energia-felhasználás növelése) számúhoz kötődött a legtöbb, 16, 11 és 10 db támogatott projekt. A KEOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A támogatás összértékét tekintve az 1. (Egészséges tiszta települések), a 2. (Vizeink jó kezelése) és az 5. prioritáshoz kapcsolódók voltak túlsúlyban, 2,586 mrd, 2,092 mrd és 1,649 mrd Ft értékben. A 2. prioritáshoz tartozó támogatások összértékének viszont 97,5%-át a már említett táti projekt adta. A KEOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek értéke (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


90

MELLÉKLETEK

2.3.3.2.3. Társadalmi Infrastruktúra OP 2007-2011 között Komárom-Esztergom megyéből 78 pályázat érkezett a TIOP kiírásaira, ezek közül 53 esetben ítéltek meg támogatást, vagyis a megye eredményessége 67,9%-os volt. A legtöbb beérkezett és jóváhagyott pályázat a tatabányai kistérséghez kapcsolódik (25 és 18 db), míg a dorogi kistérségből csupán 3 db pályázat érkezett, azonban ezek közül mindegyik sikeres volt. Aránylag a legkevésbé sikeres Komárom térsége volt, 14-ből 7 db jóváhagyott pályázattal. Országosan a 2225 beérkezett pályázat 74,8%-át, 1664 db-ot hagyták jóvá, ebből a Közép-Dunántúl 309 és 224 db projekttel részesedett. A megye hatékonysága elmaradt mind az országos, mind a régiós értéktől (72,5%), a régió támogatott projektjeinek pedig mindössze 23,7%-a kapcsolódott Komárom-Esztergomhoz. TIOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


91

MELLÉKLETEK

Komárom-Esztergomban a 2007-2011 között TIOP forrásból igényelt 12,911 milliárd Ft-ból összesen 9,227 milliárd Ft támogatást ítéltek meg, ami 71,5%-os eredményességet jelent. A jóváhagyott támogatás mintegy 90%-a a tatabányai kistérséghez kapcsolódik, aminek több mint fele azonban egyetlen, a megyei önkormányzat Szt. Borbála Kórháza egész megyére kiható fejlesztését (Központi technológiai tömb és integrált aktív ellátás fejlesztés) takarja, 4,264 milliárd Ft támogatást lefedve. A leghatékonyabb kistérség értelemszerűen a dorogi volt (100%), melyet az oroszlányi követett 95,5%os mutatóval. A legkevésbé eredményes térségnek a komáromi kistérség bizonyult, mindössze 7,0%os hatékonysággal. Országosan a TIOP forrásból igényelt 562,136 milliárd Ft 69,4%-át, összesen 390,192 milliárdot hagytak jóvá, amiből 46,394 milliárd Ft volt a Közép-Dunántúl részesedése. Noha a régióban Komárom-Esztergom volt a leghatékonyabb az igényelt források 71,5%-ának elnyerésével, a régióra jutó megítélt támogatásnak mindössze 19,9%-a kötődött a megyéhez. A TIOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


92

MELLÉKLETEK

A több nagy összegű projektnek köszönhetően messze a tatabányai kistérség volt a leghatékonyabb az egy főre jutó támogatások tekintetében (91 eFt/fő, az egész megyére kiható megyei önkormányzati projektek nélkül 33 eFt/fő), a második helyezett oroszlányi és tatai mindössze 6 eFt/fős értéket ért el. A legkevesebb támogatás aránylag a Dorog térségében élőkre jutott, 2 eFt/fő értékben. A TIOP forrásból megítélt támogatás egy főre jutó értéke (eFt/fő) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A régiók között a TIOP forrásból származó támogatás egy főre jutó értékét tekintve a Közép-Dunántúl a hatodik helyen állt (41 eFt/fő), messze lemaradva az első helyezett Dél-dunántúli régiótól (60


93

MELLÉKLETEK

eFt/fő). Komárom-Esztergom 29 eFt/fős értéke a régióban jelentősen elmaradt Fejér (49 eFt/fő) és Veszprém (43 eFt/fő) hasonló értékeitől, a megyéket tekintve pedig csak a 17. helyre volt elegendő. Komárom-Esztergom megyében a TIOP forrásból támogatott projektek száma 2010-ben (53-ból 37 db), a támogatások összértéke pedig 2011-ben (5,518 milliárd Ft) volt messze a legmagasabb. A projektek 77,4%-a (41 db) a TIOP 1. prioritásához (Az oktatási infrastruktúra fejlesztése) kötődött, a 2. (Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése) és 3. (A munkaerőpiaci részvételt és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése) prioritásra 3 és 9 db projekt jutott. A TIOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A támogatások összértékét tekintve az 1. prioritásra jutott a források 37,0%-a, a 2.-ra 50,2%, a 3.-ra pedig 12,8%. Az egy projektre jutó átlagos támogatás az 1. prioritás esetében így 83,3 millió Ft, a 2. esetében 1543 millió Ft, míg a 3. esetében 131,2 millió Ft volt.


94

MELLÉKLETEK

A TIOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek értéke (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

2.3.3.2.4. Társadalmi Megújulás OP 2007-2011 között Komárom-Esztergomban a TÁMOP keretében kiírt konstrukciókra érkezett 271 pályázatból 121 esetében ítéltek meg támogatást, ami 44,6%-os mutató. A tatabányai kistérségből érkezett messze a legtöbb pályázat, és a támogatott projektek több mint fele is a megyeszékhely térségéhez köthető. Szintén Tatabánya térsége volt a legeredményesebb pályázó, 55,4%-os hatékonysággal, míg a beadott pályázatok közül aránylag a legkevesebbet, 30,0%-ot a kisbéri kistérségben ítéltek támogatásra jogosultnak. A hét régióból összesen 12181 db pályázat érkezett, melyek 39,5%-át, 4812 db-ot hagytak jóvá. A Közép-dunántúli régióban volt a legkevesebb nyertes pályázat, összesen 432 db, ebből 158 Veszprémben, 153 Fejérben és 121 Komárom-Esztergomban. Utóbbi eredményessége viszont meghaladta mind az országos, mind a régiós (38,8%) értéket.


95

MELLÉKLETEK

TÁMOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

Komárom-Esztergomban 2007-2011 között TÁMOP forrásból összesen 10,999 milliárd Ft támogatást igényeltek, ennek 44,9%-át, összesen 4,942 milliárd Ft-ot hagytak jóvá. A megítélt támogatás közel kétharmada a tatabányai kistérséghez kapcsolódott, amely egyben legeredményesebb is volt 54,4%os mutatóval. A legkevésbé hatékonynak a kisbéri kistérség bizonyult, ahol az igényelt támogatásnak mindössze 26,7%-át hagyták jóvá. Országos szinten a TÁMOP forrásból származó támogatások közel kétharmada a Középmagyarországi régióhoz kapcsolódott, a hét régió által igényelt össztámogatás 764,422 milliárd Ft volt, ennek 57,6%-át, összesen 440,632 milliárd Ft-ot hagytak jóvá. A Közép-Dunántúl hatékonysága 46,0% volt, Komárom-Esztergom némileg ez alatt teljesített, de csupán a régióban megítélt támogatások 27,4%-át tudta lekötni. A TÁMOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


96

MELLÉKLETEK

Egy főre jutó támogatást tekintve messze a tatabányai kistérség volt a legeredményesebb, a megyeszékhely térségében 35 eFt volt az egy főre jutó, TÁMOP forrásból származó támogatás. Az ebből a szempontból második helyezett kisbériben 10 eFt/fős, míg a legkevésbé eredményes oroszlányi kistérségben csupán 4 eFt/fős volt ez az érték. Hozzá kell tenni, hogy Tatabánya térségében az egy főre jutó támogatás értéke az egész megyére hatással bíró projektek nélkül némileg alacsonyabb, 26 eFt/fő. A TÁMOP forrásból megítélt támogatás egy főre jutó értéke (eFt/fő) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A régiók közül értelemszerűen a Közép-magyarországiban élőkre jutott a legtöbb TÁMOP forrásból származó támogatás (92 eFt/fő), míg a Közép-Dunántúlon messze a legkisebb volt ez az érték, mindössze 16 eFt/fő (még a hatodik helyezett Dél-Alföldön is másfélszer magasabb, 23 eFt/fő volt). KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE TFT

97

MELLÉKLETEK

A régióban Veszprémben 20 eFt, Fejérben 13 eFt, Komárom-Esztergomban pedig 16 eFt támogatás jutott egy főre. A megye ezzel országos viszonylatban a 16. helyen állt. Komárom-Esztergomban a TÁMOP-hoz köthető projektek 86,8%-a esetében 2009-ben vagy 2010-ben (32 és 73 db) ítélték meg a támogatást, a legtöbb projekt pedig a 3. (Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek) és a 2. (Alkalmazkodóképesség javítása) prioritáshoz kapcsolódott, összesen 57 és 39 db.

A TÁMOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A megítélt támogatások jelentős részben a 2., a 3. és a 4. (A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében) prioritáshoz kapcsolódtak, az össztámogatás 86,2%-a ilyen projektekre jutott. A TÁMOP prioritásaihoz kapcsolódó támogatott projektek értéke (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


98

MELLÉKLETEK

2.3.3.2.5. Közép-Dunántúli OP Komárom-Esztergomban 2007-2011 között a KDOP felhívásaira 464 db pályázat érkezett, melyek közül 156 db-ot hagytak jóvá, ami 33,6%-os eredményességet jelent. A leghatékonyabb ilyen szempontból a tatabányai és a komáromi kistérség volt, egyaránt 37,8%-os mutatóval, előbbihez kötődik a legtöbb beérkezett és jóváhagyott pályázat is, összesen 98, illetve 37 db. Aránylag a legkevesebb pályázatot a kisbéri kistérségben hagyták jóvá, 31-ből mindössze 7 db-ot, ami 22,6%-os mutató. Veszprémben ugyanebben az időszakban 726 db beérkezett pályázatból 260 db-ot hagytak jóvá (35,8%), míg Fejérben 622 db pályázatból összesen 212 db-ot (34,1%). A régió hatékonysági mutatója tehát 1812 db-ból 628 db jóváhagyott pályázat, azaz 34,7% volt. KDOP kiírásra érkezett és szerződött projektek száma Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


99

MELLÉKLETEK

Az igényelt és jóváhagyott támogatás összértékét tekintve némileg sikeresebb volt a megye, 47,092 milliárd Ft-ból ugyanis 21,301 milliárd Ft-ot hagytak jóvá, ez 45,2%-os eredmény. A leghatékonyabb az esztergomi kistérség volt, ahol az összes igényelt támogatás 50,1%-át ítélték meg, a második helyen pedig az oroszlányi kistérség állt 49,3%-os mutatóval. A legkevésbé eredményes Komárom térsége volt, ahol a jóváhagyott támogatás az igényelt összeg 41,6%-a volt. A régióban ebben az időszakban Veszprémből összesen 67,005 milliárd Ft támogatási igény érkezett, ennek 57,1%-át, 38,228 milliárd Ft-ot ítéltek meg. Fejérben az igényelt támogatások összértéke 68,404 milliárd Ft volt, melyből 31,995 milliárd Ft-ot hagytak jóvá, ami 46,8%-os eredmény. A régióban mindösszesen 182,501 milliárd Ft igényelt támogatásból 91,524 milliárd Ft-ot, azaz az összes igény 50,1%-át ítélték meg. A KDOP keretében igényelt és megítélt támogatás összege (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között


100

MELLÉKLETEK

Egy főre jutó támogatás tekintetében a tatai kistérség volt a legeredményesebb, 113 eFt/fős mutatóval. KDOP forrásból a legkevesebb támogatás a dorogi kistérség lakosaira jutott, összesen 27 eFt fejenként, ami jelentősen elmarad még a hatodik helyezett tatabányai kistérség 48 eFt/fős értékétől is. A KDOP forrásból megítélt támogatás egy főre jutó értéke (eFt/fő) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A KDOP forrásból támogatott projektek száma 2010-ig folyamatosan emelkedett (2010-ben 54 esetben ítéltek meg támogatást), majd 2011-ben némileg visszaesett (33 projekt). A támogatások összértéke viszont 2009-ben volt a legmagasabb (9,433 milliárd Ft), azóta fokozatosan csökkent, és 2011-ben már csupán 3,970 milliárd Ft volt.


101

MELLÉKLETEK

KDOP forrásból támogatott projektek összértéke (mFt) Komárom-Esztergom megyében 2007-2011 között

A regionális operatív programok eltérő profiljuk miatt kevésbé összehasonlíthatók, az egy főre jutó támogatás értéke azonban jól mutatja ezek hatékonyságát. E mutató alapján a KMOP volt a leghatékonyabb 138 eFt egy főre jutó támogatással, míg a KDOP a legkevésbé hatékony, hiszen a Közép-Dunántúlon csupán 82 eFt támogatás jutott egy főre. A régión belül viszont Veszprém messze a leghatékonyabb volt 104 eFt/fős értékével, mivel a mutató Fejérben 74 eFt/fő, KomáromEsztergomban pedig 67 eFt/fő volt. A regionális operatív programokból származó támogatások egy főre jutó értéke (eFt/fő) 2007-2011 között


102

MELLÉKLETEK

2.3.3.2.6. Összegzés Összesítve a 2007-2011 között Komárom-Esztergom megye kistérségeiben a hazai TTF, illetve a GOP, a KDOP, a KEOP, a TIOP és a TÁMOP forrásaiból egy főre jutó támogatásokat, az látható, hogy lakosságarányosan a tatabányai kistérségbe érkezett a legtöbb forrás, ám a megyeszékhely térsége nem lógott ki felfelé a mezőnyből. Kilóg azonban lefelé a dorogi kistérség, ahol az egy főre jutó támogatások értéke jóval 100 eFt alatt maradt, és csak a hatodik helyezett kisbéri kistérség értékének kétharmadát érte el. A forrásokat összesítve a megye átlaga 197,4 eFt/fő volt, ami szinte teljesen megegyezik a negyedik helyezett esztergomi kistérségre jutó értékkel. Mindeközben ugyanez a mutató Fejérben 260 eFt/fő, Veszprémben 258,4 eFt/fő volt, a régiós átlag pedig 241,2 eFt/fő. A hazai TTF, illetve a GOP, KDOP, KEOP, TIOP és TÁMOP forrásokból származó támogatások egy főre jutó értéke (eFt/fő) Komárom-Esztergom megye kistérségeiben 2007-2011 között


103

MELLÉKLETEK

kistérség

TTF

GOP

KDOP

KEOP

TIOP

TÁMOP

összesen

Tatabánya

0,9

57

48

24

91

35

255,9

Tata

1,1

63

113

44

6

7

234,1

Oroszlány

2,2

139

61

7

6

4

219,2

Esztergom

0,7

58

78

47

5

9

197,7

Komárom

0,9

50

83

7

4

8

152,9

Kisbér

3,9

27

85

6

4

10

135,9

Dorog

2,1

49

27

3

2

7

90,1

Az egész megyére hatással bíró tatabányai projekteket megyei beruházásnak számolva módosul a sorrend. (Megyei hatással bíró projektek a tatabányai kistérségben: Duna-Vértes köze regionális hulladékgazdálkodási rendszer – KEOP 375 mFt, Szent Borbála Kórház energia megtakarítási projekt – KEOP 469 mFt, Integráció a szakképzési potenciál növeléséért a Közép-dunántúli régióban TISZK létrehozásán keresztül – TÁMOP 300 mFt, Közoktatás-fejlesztést támogató hálózat kiépítése a Középdunántúli régióban – TÁMOP 501 mFt, KEMÖ Szent Borbála Kórház Perinatális Intenzív centrumának műszaki fejlesztése – TIOP 143 mFt, Központi technológiai tömb és integrált aktív ellátás fejlesztési a tatabányai Szent Borbála Kórházban – TIOP 4264 mFt, Új távlatok /KEM Szakképzés Szervezési Társulás/ – TIOP 850 mFt, Jávorka Mg.-i SZKI új oktatási szárny építése – KDOP 246 M Ft) Ily módon módosulnak a megyeszékhely térségének kapcsolódó értékei, illetve minden kistérség értékéhez hozzáadódik ezen projektek egy főre jutó összesített értéke (21,6 eFt/fő). Ennek eredményeképp Tata és térsége ugrik az első helyre, a tatabányai kistérség pedig a negyedik helyet foglalja el.


104

MELLÉKLETEK

Egy főre jutó támogatások értéke a megyei hatású projekteket figyelembe véve KomáromEsztergom megye kistérségeiben 2007-2011 között kistérség

TTF

GOP

KDOP

KEOP

TIOP

TÁMOP

megyei összesen

Tata

1,1

63

113

44

6

7

21,6

255,7

Oroszlány

2,2

139

61

7

6

4

21,6

240,8

Esztergom

0,7

58

78

47

5

9

21,6

219,3

Tatabánya

0,9

57

48

15

33

26

21,6

201,5

Komárom

0,9

50

83

7

4

8

21,6

174,5

Kisbér

3,9

27

85

6

4

10

21,6

157,5

Dorog

2,1

49

27

3

2

7

21,6

111,7

2.3.3.3. Európai Területi Együttműködés Komárom-Esztergom megye a támogatásra jogosult területek közé tartozik a 2007-2013 között megvalósítandó Magyarország - Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Programban. A program hosszú távon a határtérség gazdasági és társadalmi integrációjának erősítését kívánja elérni. A pályázó szervezetek alapvetően állami, illetve nonprofit szervezetek lehetnek. A program keretében eddig jóváhagyottak közül számos nyertes projekt kötődik Komárom-Esztergom megyéhez.


105

MELLÉKLETEK

A Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködés Programból Komárom-Esztergom megyéhez köthető projektek (nem teljes lista) Vezető partner

Projekt címe

Közösségi támogatás (EUR)

1

KEM Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

VK projekt

2

Komárom Város Önkormányzata

Két oldalt partot érni…

44 378,50

3

Tata Város Önkormányzata

Testvértelepülési kulturális kapcsolat

56 582,24

4

Komárom Város (SzK) Komárno - Váh - Komárom kerékpár út / Mesto Komárno (SR)

1 574 633,82

5

Esztergom Város Önkormányzata

Esztergom-Párkány közötti teherkomp átkelőhely létesítése

3 044 885,96

6

Mesto Komárno

"Komárno És Komárom Városok Területrendezési Dokumentumainak És Fejlesztési Programjainak Összehangolása Közös Összehangolt Fejlődésük Érdekében“

7

Tata Város Önkormányzata

A Tata És Szőgyén Közötti Lakossági Kapcsolatok Kiszélesítése

55 730,25

8

Tatai Városkapu Közhasznú Zrt.

Történelmi híd Tata és Nové Zámky között

84 698,25

9

Lábatlan Város Önkormányzata

„Együttműködés Határok Nélkül”- Partnerség A Jobb Határátkelés Érdekében

158 694,74

221 000,00

672 476,07

2.3.4.1. Kiegészítés: KEOP 4., 5., prioritási tengely pályázatai KomáromEsztergom megyében A véleményezési eljárás során a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MKEH) jelezte, hogy értesülései szerint a megyében viszonylag magas volt a sikertelen pályázatok aránya a KEOP 4 és KEOP 5 fenntarthatósági célú energetikai pályázati rendszerekben. Az MKEH ezért kérte a támogatási mutatók vizsgálatának kiegészítését a vonatkozó adatokkal, melynek itt kívánunk helyt adni.


106

MELLÉKLETEK

A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapjára feltöltött adatokat 1elemezve megállapítható, hogy a Komárom-Esztergom megyei megvalósítási projekthelyszínekkel benyújtott KEOP 4., és 5., prioritási tengely alá tartozó sikertelen pályázatok aránya (65%) gyakorlatilag megegyezik az országos átlaggal (64%). Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a különböző, KEOP 4. és 5. tengelyhez kapcsolódóan benyújtott pályázatok összesített támogatási igényének méretéhez mérten a Komárom-Esztergom megyében megvalósuló projektek az országos átlagot meghaladó mértékben kerültek támogatásra. KomáromEsztergom Megye

Támogatott pályázatok száma

56

35%

Nem támogatott 106 pályázatok száma Országos átlag Támogatott 1928 pályázatok száma Nem támogatott 3403 pályázatok száma A KEOP 4. (Megújuló energiaforrás-felhasználás növelése) pályázatok főbb mutatói. Adatok forrása: NFÜ.

1

Nem támogatott pályázatok forrásigénye

7.718.539.575 Ft

47%

Megítélt támogatások 8.540.391.274 Ft 53% forrásösszege 36% Nem támogatott pályázatok 308.320.178.563 Ft 69% forrásigénye 64% Megítélt támogatások 136.060.036.795 Ft 31% forrásösszege és 5. (Hatékony energia-felhasználás) prioritási tengelyekben meghirdetett 65%

Utolsó hozzáférés dátuma: 2013. szeptember 4.


107

HELYZETFELTÁRÁS. Komárom Esztergom Megye Területfejlesztési Koncepció. Készítette: Város-Teampannon Kft

Recommend Documents