•
Helyzetelemzés
•
Koncepcionális Célok
•
Stratégiai Program
•
Program, Prioritás, Projektek
Készítette az Érték Térkép Kft és a Tett Consult Kft. a Gödöllői Kistérségi Fejlesztési Tanács részére Felülvizsgálta és átdolgozta a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás Gödöllő, 2008. április
TETT Consult Kft.
2
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégia 2007-2013 Készült a Gödöllői Kistérségi Fejlesztési Tanács Megbízásából 2007. március 1.
Készítették: TeTT Consult Kft.
ÉrtékTérkép Kft.
Dr. Letenyei László Ercsei Kálmán Kollár Árpád Vesmás Bence
Varga-Ötvös Béla Boór Tamás
Felülvizsgálta és átdolgozta: Térségfejlesztési Bizottság
Társulás munkaszervezete
Vécsey László Horváth László Hatvani Miklós Tóth Szabolcs
Kovács Gergő Péter
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
3
Tartalom I. Bevezetés................................................................................................................................4 I. 1. A fejlesztési stratégia szerepe.....................................................................................4 I. 2. A munka szemlélete és módszertana .........................................................................5 II. Helyzetelemzés......................................................................................................................6 A kistérség elhelyezkedése................................................................................................6 Az Európai Unió fejlesztési alapelvei................................................................................7 II.1. Tervezési környezet........................................................................................................8 Az átfogó és specifikus célok áttekintése........................................................................10 A prioritások és intézkedések áttekintése........................................................................11 II.2. A Gödöllői Kistérség alapvető adottságai....................................................................14 Demográfiai és gazdasági adatok.....................................................................................14 III. Koncepcionális alapelvek, célok........................................................................................21 III.1. Öko-térség...................................................................................................................24 III.2. Kertfalu, ökováros.......................................................................................................28 IV. Stratégiai Program ............................................................................................................29 Bevezetés.............................................................................................................................29 IV.1. Módszertan.................................................................................................................30 IV.2. SWOT-analízis...........................................................................................................31 IV.3. Problémafa..................................................................................................................32 Magyarázat.......................................................................................................................33 IV.4. Célfa............................................................................................................................36 Magyarázat.......................................................................................................................37 IV.5. Stratégiai célok, Prioritások........................................................................................39 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése prioritás..............................................................40 2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése prioritás.................................................41 3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése prioritás........42 4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése prioritás.........................43 5. Környezetbarát településüzemeltetési prioritás, megújuló energiaforrások használata ..........................................................................................................................................44 Ütemezés..........................................................................................................................45 IV.6. A Kistérségen belüli fejlesztési együttműködés és kapcsolatrendszer erősítése........48 1. A kistérségi fejlesztés eszközrendszere:......................................................................50 V. Kistérségi gazdasági potenciál hasznosítása.......................................................................51 V.1. Szervezeti felépítés......................................................................................................51 V.2. Térségfejlesztési feladatok...........................................................................................54 VI. A várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások................................................56 Környezeti hatások:.........................................................................................................56 Társadalmi hatások:.........................................................................................................56 Gazdasági hatások:...........................................................................................................57 VII. Program, prioritás, projekt*..............................................................................................58
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
4
I. Bevezetés
I. 1. A fejlesztési stratégia szerepe A fejlesztési stratégia a térség fejlesztési programját és rendezését megalapozó komplex szemléletű dokumentum, amelyben társadalmi, gazdasági, helyi politikai, környezetvédelmi, egészségügyi, infrastrukturális, közlekedési, műemléki, művelődési és más, a kistérségi együttműködés szempontjából felmerült feladatokat, elképzeléseket, célokat szükséges összehangolni. Az adott területre vonatkozó információkat szélesebb kontextusban, regionális, országos vagy uniós összehasonlításban is szükséges értelmezni. A stratégiában megjelenik a múlt öröksége, a jelen tennivalói és a jövő célkitűzései. Központi eleme a vizsgálatokból leszűrt előrejelzések és jövőkép(ek) megfogalmazása. A jövőt meghatározó jelen fő megoldandó kérdéseire fókuszálva elsősorban a gazdasági erőforrások bevonását elősegítő operatív programozásra, a térségi szereplők közötti kooperáció erősítésére, a humán és szociális feladatokra, valamint a környezethasználat, -védelem és -gazdálkodás hosszú távra szóló, fenntartható módjának alakítására fordítottunk figyelmet. Annak ellenére, hogy a stratégia készítés átfogó jellegű, teljességre törekvő műfaj, a gyakorlatban ésszerű kompromisszumokat kellett kötni a kutatás és a tervezés mélysége, költségei és időtartama között. A térségi fejlesztés célja a területen élők, illetőleg a térségi adottságokat igénybevevők életminőségének, munkafeltételeinek és rekreációs igényeinek kielégítése, a gazdasági és intézményi szereplők gazdasági működési, közlekedési, környezeti és közszolgáltatási feltételrendszerének tartós és fenntartható fejlődésének biztosítása. A fejlesztési elképzelések megvalósításának jellemző útja: a koncepció alapján írt fejlesztési terv megfogalmazását pályázati időszak követi, amelyet sikeres esetben kivitelezési (végrehajtási), majd nyomon követési (monitoring) és értékelő szakasz követ. A fejlesztések újabbak alapját vetik meg, mintegy láncolatot képezve, mely fejlesztés-folyam eredményességét a minél kevesebb korrekció, a projektek minél teljesebb egymáshoz illeszkedése mutatja. Mindebből adódóan, a térség adottságainak érvényesítéséhez vezető utat abban látjuk, hogy a 10-15 évet átívelő koncepciót és stratégiát alapvetően a térségi természeti, települési és humán (emberi, közösségi, kulturális) adottságokra építjük, a rövid- és középtávon feltárható helyi, hazai és uniós források bevonásának prioritásával. Megjegyezzük, hogy a kistérségi települések széttartó, egyéni utakat kereső gyakorlata egyelőre kevés közös projekt vállalását teszi lehetővé. Ezért jelen dokumentumban hangsúlyozzuk a térségi adottságok kihasználásának közös lehetőségét, mely a táblázatban összefoglalt, hasonló tematikájú települési projektek nagy számából adódik, pontosabban felveti az egyes projektek összehangolásának szükségességét, közös programozását, a minél gazdagabb kínálat nyújtása érdekében (idegenforgalom, tudásipar, gazdasági övezetek, stb.).
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
5
I. 2. A munka szemlélete és módszertana Munkánk során ún. humán urbanista szemléletű társadalmi vizsgálatot végeztünk, annak érdekében, hogy a Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégia minél valósabban a térségben élőket szolgálja.
A következő vizsgálati munkarészek készültek el: •
terepbejárás
•
önkormányzati interjúsorozat
•
KSH- és önkormányzati adatok elemzése
•
dokumentumok feldolgozása
•
előzetes javaslatok
•
interpretáció (tanulmány elkészítése)
•
végrehajtás monitoringja
A stratégia gyakorlati hasznosságát növeli, hogy a megbízás konkrét tartalmán (azaz a stratégián) túl a Kistérségi Operatív Program alapelemeit is elkészítettük. A Kistérségi Operatív Program vázlatából kiindulva és az országos egységes tervezési gyakorlat kezdeti kialakulását tekintve készült a mellékelt Kistérségi Cselekvési Terv, mely konkrét fejlesztési irányokat határoz meg, és egységes formában megfelelő adatbázisként szolgálva ismerteti a térség valamennyi fejlesztési projektjét, vagy tervezett projekt ötletét.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
6
II. Helyzetelemzés
A kistérség elhelyezkedése
Megjegyzés: Mogyoród Község 2007. szeptember 25-től nem tartozik a Gödöllői Kistérséghez
A Gödöllői Kistérség Pest megyében helyezkedik el Gödöllő város központtal. A kistérséget 12 település alkotja, melyek közül három város (az ábrán a sötét színnel jelölt települések). A népesség száma az országos tendenciáktól eltérően dinamikusan növekszik, kedvező korstruktúrájú, és eléri a 103 ezer főt. A kistérség gazdaságföldrajzi helyzete kiváló: a térségen halad át az M3-as autópálya, a 3-as főút és a miskolci vasúti fővonal, a közeljövőben befejeződő M0-ás gyűrű és M31-es út, melyek a kedvező közlekedési lehetőségek miatt nagy gazdasági és logisztikai potenciált teremtenek; a térség természeti-környezeti adottságokban, kulturális örökségben és szellemi javakban gazdag, a lakosság aktív és az országos átlagnál magasabb jövedelmű; a gazdaság szerkezete, szervezeti összetétele korszerűnek mondható, a térség része a tágabb budapesti agglomeráció mintegy hárommilliós felvevő piacának. Jelenleg a Gödöllői Kistérség legfontosabb alakító tényezője, hogy jellemzően Budapest agglomerációjához tartozó településekből áll, és ez a viszony egyelőre erősebbnek bizonyul a kistérségi kapcsolatoknál. A főváros központú áramlások, az agglomerációs hatások egyensúlytalanságai az okai annak, hogy a kistérség belső integritása nehezen megoldható, a települések kooperációja alacsony fokú. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra a
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
7
divergencia (széttartó magatartás) a jellemző és nem a konvergencia (összetartás). A főváros agglomerációs és gazdasági hatása a kistérség nyugati területeire erős, míg a keleti rész négy településére – Dány, Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok – gyengébb. A kistérség nem tartozik a hátrányos helyzetű kistérségek közé. Ezért az országos területfelzárkóztatási stratégiában nem kiemelt fejlesztési térség. A besorolás hátránya: egyes pályázati (támogatási) lehetőségek esetén magasabb önrészt kell biztosítani, valamint a néhány felzárkóztatási programból való kizárás. Ez utóbbi problémát a települések, illetve a kistérség egyéb forrásokból meg tudja oldani.
Az Európai Unió fejlesztési alapelvei A kistérség területfejlesztési irányait alapvetően meghatározzák az Európai Uniós területfejlesztési célok és alapelvek, az ezekhez illeszkedő országos és regionális területfejlesztési koncepciók és stratégiák. Mindezeket az elveket érvényesíteni kell a kistérségi fejlesztési stratégiában is. Az Európai Unió egységes regionális politikai alapelvei a következők: 1) Szubszidiaritás és decentralizáció: Ezen alapelv szerint a területfejlesztési döntéseket és azok végrehajtását azon a szinten kell elvégezni, amely abban a legilletékesebb, s tőle a leghatékonyabb eredmény várható. 2) Koncentráció és addicionalitás: A koncentráció elve szerint a forrásokat statisztikailag mérhető és követhető szempontok alapján azoknak a területeknek – az Unióban régióknak – kell biztosítani, melyek a mért szempontok szerint a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak. Az addicionalitás elve szerint a központi vagy decentralizált forrásokat a pénzügyi támogatást igénylőnek ki kell egészíteni, vagyis a fejlesztésekhez saját erőre is szükség van, amely a kistérségi fejlesztési programok esetén kölcsönös együttműködést feltételez. 3) Partnerség: A kistérség szereplőinek kölcsönös együttműködésén túl a fejlesztési programok megvalósítása érdekében szükség van az egyéb fejlesztési szinteken is a szereplők folyamatos egyeztetésére és kapcsolattartására. 4) Programozás: A programozás elve szerint a fejlesztési programok kidolgozásakor a célkitűzéstől a megvalósításig mindent részletesen meg kell határozni. Mindezek miatt szükséges a területfejlesztési koncepció és program elkészítése.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
8
II.1. Tervezési környezet A stratégia megalkotását megelőzően áttekintettük a Gödöllői kistérségre vonatkozó vagy azt valamilyen formában érintő régebbi és legújabb fejlesztési programokat. Ezek a különböző szinteken megjelenő programok jelölik ki a tervezők mozgásterét, melyhez illeszkedik szerves módon az általunk készített fejlesztési program. Arra törekedtünk, hogy minél több elképzelés legyen összhangban az itt taglalt tervek egyes elemeivel. Ahogy a régebbi és az újabb programok között kontinuitás tapasztalható a fontosabb kérdésekben, úgy a kistérség fejlesztési koncepciója is beemeli a legújabb országos, regionális és megyei tervek, programok átfogó és célrendszerének hangsúlyos megállapításait, valamint vonatkozó prioritásait és intézkedéseit. A célunk az volt, hogy a koncepcióalkotás során minél több fejlesztési szinten jelenjenek meg hasonló célok, prioritások, programok. Kizárólag e tervezői környezet figyelembevételével biztosítható ugyanis a kistérség fejlesztésének sikeressége, a fejlesztéshez szükséges erőforrások becsatornázása, a kistérségi összefogás hatékonyságának növelése. A vonatkozó elképzelések ugyanakkor nem azonos hangsúllyal jelennek meg a koncepcióban, sőt, nem minden elem jelenik meg benne. Erős koherenciában van jelen a koncepció azokkal az elképzeléssekkel, melyek megvalósítása jelentős, pozitív hatással van a kistérségre, gyengébb koherenciában azokkal, melyek fontosak ugyan, de nem kapnak kiemelt szerepet, és nem mutat koherenciát azokkal, melyek nem érintik a térséget, vagy melyek megvalósítása nem lenne pozitív hatással. A Gödöllői Kistérség Fejlesztési Koncepciónak a vonatkozó tervek átfogó és specifikus céljaival, valamint prioritásaival és tervezett intézkedéseivel való koherenciájának [K] erősségét az összefoglaló táblázatban [+ + / + / –] formában jelöltük. Jelen összefoglalás a következő tervek áttekintését tartalmazza: Magyarország: Új Magyarország Program (NFT II.) 2007-2013. A Gödöllői Kistérség Fejlesztési Koncepcióban javasolt fejlesztési prioritások, intézkedések és a javasolt projektek összhangban vannak a tervezett Új Magyarország Fejlesztési terv (NFT II), és a hozzá kapcsolódó Operatív Programok célrendszerével. Bár ezek az Operatív Programok jelenleg az egyeztetési fázisban vannak, tehát még nem kerültek elfogadásra, a főbb célok és prioritások várhatóan nem változnak. A táblázatos összefoglaláshoz a Második Nemzeti Fejlesztési Terv kapcsán kidolgozott részprogramok célrendszerének ábrázolását is mellékeljük. Régió: Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013. Az Új Magyarország Program területi leképezése, célrendszere, prioritásai és intézkedési rendszere az országos programhoz illeszkedik. A kistérséget közvetlenül érintő tervezet, mely a térségnek a regionális keretek között való mozgásterét kijelöli. Mivel a régiók egyre
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
9
nagyobb hangsúlyt kapnak az újraelosztás területén a megyével szemben, ez a legfontosabb program, melyet a hatékony pályáztatás érdekében a leginkább figyelembe kell venni. Megye: Pest Megye Struktúraterve 2004-2015 és Pest Megye Területrendezési Terve 2006. A Megye az elképzelések szerint az eddigiektől eltérően nem kap elosztó szerepet, hanem maga is pályázóként lép fel a források megszerzésének érdekében. Ettől függetlenül fontos, hogy a koncepció minél több ponton illeszkedni tudjon a megyei szintre vonatkozó elképzelésekhez. A háttérbe szorulás tendenciájának megfelelően az elkövetkező periódusra nem készült megyei fejlesztési terv. Célrendszerről a Pest Megye Struktúraterve, a fontosabb intézkedésekről Pest Megye Területrendezési Terve gondoskodik. Budapest és agglomeráció: Podmaniczky Program 2006. A Gödöllői Kistérség települései négy kivételével a Budapesti Agglomerációhoz tartoznak. A főváros közelsége és hatása miatt szükséges a budapesti fejlesztési tendenciákra is odafigyelni. A főváros prioritásai között szerepel a térségi és regionális kapcsolatok erősítése és a döntési rendszerbe való integrálása. E prioritás célja a valóságban is létező területi egymásrautaltság intézményi kifejezése, a térségi, regionális kapcsolatok erősítése és döntési rendszerbe integrálása. A térségi prioritás önálló programjai arra koncentrálnak elsősorban, hogy a regionális együttműködésnek megalapozott, folyamatosan működtetett intézményrendszere alakuljon ki a konszenzussal létrehozott koncepciók mentén.
TeTT Consult Kft.
10
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Az átfogó és specifikus célok áttekintése Új Magyarország Program 2007-2013
K
Átfogó célok
KözépK Pest Megye magyarországi Struktúraterve Operatív Program 2004-2015 2007-2013 A versenyképesség + Az életkilátások növelése a + magasabb szintű fenntartható fejlődés újratermelése. elvének érvényesítése mellett.
K
A nemzetközi versenyképesség növelése.
+
Verseny stratégiára való áttérés.
+ +
A városi térség ++ fenntartható fejlődés kritériumainak megfelelő környezeti és társadalmi szempontok szerinti fejlesztése. Lakhatóság, ++ élhetőség.
A régió belső kohéziójának és harmonikus térszerkezetének fejlesztése.
+ +
Gazdasági és társadalmi regeneráció.
+ +
Szolidaritás, méltányosság.
+
Hatékonyság.
+
+ +
Specifikus Az egyén célok foglalkoztathatóságának javítása és a munkaerő piaci aktivitásának növelése. A munkaerőkereslet növelése.
+ +
A foglalkoztatási környezet fejlesztése. A versenyképesség erősítése.
+ +
Térségi/regionális + munkamegosztás. +
+ +
A mikroagglomerációk helyzetbe hozása.
A gazdaság bázisának kiszélesítése. Az üzleti környezet javítása.
+
TeTT Consult Kft.
+ +
+ +
Podmaniczky Program 2006
K
11
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
A prioritások és intézkedések áttekintése Új Magyarország Fejlesztési Terv
Gazdaságfejlesztés
Prioritások
K
+ +
Közép-magyarországi Operatív Program 2007-2013 Prioritások
A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozásorientált fejlesztése.
K
+ +
Intézkedések A KKV-k fejlesztése, technológiai modernizációju k ösztönzése. Modern üzleti környezet fejlesztése. A KKV-k pénzügyi eszközökhöz való hozzáférésének fejlesztése. A régió specifikus gazdasági elemeinek fejlesztése.
Közlkedés-fejlesztés
Helyi gazdasági kezdeményezés ek.
+ +
A versenyképesség Keretfeltételeinek fejlesztése.
TeTT Consult Kft.
+ +
A régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztése. A régió külső elérhetőségét segítő infrastruktúra fejlesztése. A közösségi közlekedés működési feltételeinek javítása. Alternatív, környezetkímél ő közlekedési módok térnyerésének támogatása.
Pest Megye Területrendezési Terve 2006
Podmaniczky Program 2006 K
Prioritások
K
Intézkedések
K
Gazdaságélénkítő, koordinatív + szerepek erősítése.
+ +
+ +
+
Dinamikus gazdaság.
+ +
A potenciális technopolisz térségek kialakításának segítése. Az emberi erőforrásfejlesztése.
+ +
+ +
A tömegközlekedés előnyben részesítése.
+ +
+ +
+ +
A gazdasági szféra szereplőinek összehangolása.
Integrált közösségcentrikus közlekedés.
Az autóforgalom racionalizálása. + + Parkolásfejlesztés a város határához közel.
+ +
+ +
Intézkedések Foglalkoztatói és ellátó központok kijelölése, a hiányzófunkció k megjelölése. A versenyképessé g növeléséhez szükséges speciális fejlesztési funkciók megjelölése.
K
+
+
+
+
+
+
+ +
+ +
+
A mellékúthálózat bővítése, a ++ településközi kapcsolatok erősítése. A vasúti tengelyek és kapcsolatok bővítése és kiépítése. Regionális és idegenforgalmi célú ++ kerékpárutak kiépítése.
12
Társadalmi megújulás
Terület-fejlesztés
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
+ +
A turisztikai vonzerő fejlesztése. Természetvédelem, természeti környezet revitalizációja és rehabilitációja.
A régió vonzerejének fejlesztése
Környezetvédel mi szolgáltató rendszer fejlesztése.
+ +
A humán közszolgáltatás ok intézményrends zerének fejlesztése
TeTT Consult Kft.
+
A munkaerőpiaci részvételt támogató infrastruktúra fejlesztése. Felsőoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése. Egészségügyi intézmények infrastruktúra fejlesztése. A társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése. A lakossághoz közeli szociális szolgáltatási infrastruktúra fejlesztése. Közoktatási intézmények infrastruktúra fejlesztése. Elektronikus helyi közigazgatási infrastruktúra fejlesztése.
+ +
+ +
Az épített környezet minőségének javítása. Vonzó városi környezet.
+
+
A kulturális gazdaság + hatékonyságának javítása. A kulturális fogyasztásban + részt vevő csoport tágítása. A mindennapi élet színterein a + kultúra meghonosítása.
+ +
+ + + +
+ +
+
++
Ökológiai alapú vízgazdálkodás.
+ +
Erdőterületek és gyepgazdálkodá ++ si területek kiterjesztése.
+ +
+
A védett területek kiterjesztése, differenciált védettség megvalósítása.
+
13
Akcióterületi rahabilitáció.
+ +
A városi és települési területek megújítása
Államreform
Környezeti és energetikai fejlesztés
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Barnamezős területek megújítása. + +
Települési központok fejlesztése az identitást erősítő funkciók előtérbe helyezésével.
+ + Környezettudatos Budapest. + +
Gondoskodó Budapest.
Partnerség a régióval.
TeTT Consult Kft.
+ +
A természeti környezet minőségének javítása.
+ +
A kommunális infrastruktúra és a zöldfelületi rendszer fejlesztése.
+ +
A szociális szempontok kiemelt + kezelése. A dinamikusan fejlődő + gazdaság által okozott társadalmi + kirekesztődés mérséklése.
+ +
A város és környéke térségi integrációjának fejlesztése.
+ +
A területi egymásrautaltság intézményi kifejezése.
+
A térségi, regionális kapcsolatok erősítése és döntési rendszerbe integrálása.
+ +
Alternataív, megújuló energiaforrások ++ használatának támogatása. A kommunális szilárd hulladék ártalmatlanításá ++ nak regionális szintű elterjesztése.
14
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
II.2. A Gödöllői Kistérség alapvető adottságai
Demográfiai és gazdasági adatok
1.
táblázat: A pest megyei kistérségek népessége 1980-2004
1985 Aszódi kistérség
1990
1995
2000
2003
2004
Változás 1990-2004 %
34 201
33 050
33 463
34 221
34 942
35 281
107%
Budaörsi kistérség
108 051
110 076
116 621
130 587
139 983
146 852
133%
Ceglédi kistérség
123 417
118 448
119 075
119 775
121 391
122 113
103%
Dabasi kistérség
38 370
38 241
39 787
41 272
42 654
43 475
114%
Dunakeszi kistérség
52 263
52 180
55 360
59 302
61 648
64 414
123%
Gödöllői kistérség
87 476
86 936
90 526
98 265
103 056
107 020
123%
Gyáli kistérség
66 516
64 358
66 037
69 864
71 945
73 493
114%
Nagykátai kistérség
56 970
54 712
55 482
58 425
60 782
61 481
112%
Pilisvörösvári kistérség
62 599
62 248
66 747
75 087
80 613
84 999
137%
103 651
101 728
105 612
113 514
121 560
127 619
125%
Szentendrei kistérség
55 258
56 726
58 834
64 508
69 102
73 082
129%
Szobi kistérség
13 617
12 822
12 746
12 835
13 060
13 002
101%
Váci kistérség
66 270
64 454
65 270
66 897
67 926
68 467
106%
Veresegyházi kistérség
19 308
19 258
20 569
25 221
28 942
31 691
165%
887 967
875 237
906 129
969 773
1 017 604
1 052 989
120%
Ráckevei kistérség
Pest megye összesen
Forrás: Pest megyei statisztikai évkönyv, KSH
TeTT Consult Kft.
15
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
A kistérség népessége 1990 óta 13 ezer fővel növekedett a korábbi lakosságszámhoz képest. Ez a növekedés megfelel a megye átlagos növekedésének. Az adatokból jól megfigyelhető, ami megfelel a várakozásoknak, hogy a növekedést elsősorban az agglomerációs településeket (is) magukban foglaló kistérségek produkálták. A legnagyobb népességgyarapodást a veresegyházi kistérség könyvelheti el. A gödöllői kistérségen belül is az agglomerációs települések népessége növekedett nagyobb mértékben. Az országos tendenciáktól eltérő rendkívül dinamikus népességnövekedés mutatja, hogy a régióban kedvezők a munkalehetőségek, az életvitel alakításának lehetőségei, az emberi ambíciók megvalósításának lehetőségei. 1. ábra: A gödöllői kistérség népességének változása 1980-2004 120 000 100 000 80 000 60 000 40 000 20 000 0 1980 1985 1990
1995
Gödöllői kistérség 2000
2004
Forrás: Pest megyei statisztikai évkönyv, KSH
2. táblázat: A gödöllői kistérség demográfiai mutatói 2000-2004 Lakónépesség Élveszületések száma 1000 lakosra Halálozások száma 1000 lakosra 60 és idősebb lakosság aránya (%)
2000 98 265 11,0 12,1 17,4%
2004 107 020 10,7 11,5 18,2%
Forrás: Pest megyei statisztikai évkönyv, 2000, 2004. KSH 2000 után erősödött a 90-es években elkezdődött tendencia, a népesség agglomerációba költözése. A kistérség lakosságának növekedése felgyorsult, négy év alatt összességében közel 8000 fővel, amely a teljes, 1990 óta bekövetkezett, változás fele. A vándorlás egyenlege jelentősen ellensúlyozza a népesség természetes szaporulatának negatív egyenlegét.
TeTT Consult Kft.
16
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
3. táblázat: Kistérségi népesség-előreszámítás Mutató
2011
Népesség száma férfiak nők 0-4 évesek 5-9 évesek 10-14 évesek 15-19 évesek 20-24 évesek 25-29 évesek 30-34 évesek 35-39 évesek 40-44 évesek 45-49 évesek 50-54 évesek 55-59 évesek 60-64 évesek 65-69 évesek 70-74 évesek 75-79 évesek 80-84 évesek 85+ évesek 0-19 évesek 20-64 évesek 65+ évesek 0-19 évesek (%) 20-64 évesek (%) 65+ évesek (%) Átlagos kor
129 404 61 969 67 435 7 207 7 433 7 386 8 640 8 297 7 982 10 702 11 238 9 897 7 645 7 901 9 030 7 824 6 336 4 491 3 464 2 293 1 638 30 666 80 516 18 222 24 62 14 39
2016 130 684 62 841 67 843 6 988 7 446 7 667 7 786 8 816 7 626 8 299 10 897 11 162 9 651 7 436 7 641 8 619 7 185 5 518 3 650 2 381 1 916 29 887 80 147 20 650 23 61 16 40
2021 131 523 63 509 68 014 6 840 7 228 7 682 8 060 7 966 8 088 7 952 8 505 10 844 10 902 9 407 7 234 7 338 7 972 6 312 4 522 2 565 2 106 29 810 78 236 23 477 23 59 18 41
Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003.
TeTT Consult Kft.
17
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
4. táblázat: A belföldi vándorlások alakulása a kistérségben 1980-2002 Mutató
1980-1984 1985-1989 1990-1994 1995-1999 1998-2002 15225
18 301
19 273
állandó lakóhely változtatása 7 381 7 788 7 549 ideiglenes lakóhely változtatása 12 538 11 466 7 676 Odavándorlások száma 22 360 21 497 19 017 állandó lakóhely változtatása 9 427 9 735 10 974 ideiglenes lakóhely változtatása 12 933 11 762 8 043 Területi egységen belüli vándorlások 7 146 20 330 15 374 állandó lakóhely változtatása 5 419 14 704 10 754 ideiglenes lakóhely változtatása 1 727 5 626 4 620 Belföldi vándorlási egyenleg 2441 2 243 3 792 állandó lakóhely változtatása 2 047 1 947 3 425 ideiglenes lakóhely változtatása 395 296 367 Az elvándorlások korösszetétele (%) 14 évesek vagy fiatalabbak 18,8 19,1 16,8 15-24 évesek 31,9 32,2 32,1 30-39 évesek 32,1 30,1 28,0 40-59 évesek 10,8 12,0 15,4 60 évesek vagy idősebbek 6,4 6,6 7,7 Az odavándorlások korösszetétele (%) 14 évesek vagy fiatalabbak 20,1 21,0 19,5 15-24 évesek 30,6 29,5 28,5 30-39 évesek 29,8 29,7 26,7 40-59 évesek 11,0 12,4 16,1 60 évesek vagy idősebbek 8,5 7,5 9,1
8 802 9 499 26 317 15 153 11 164 16 221 12 242 3 979 8 016 6 351 1 665
9 307 9 966 26 906 16 282 10 624 17 087 12 969 4 118 7 633 6975 658
16,9 29,4 25,9 18,6 9,2
17,1 26,8 28,8 18,5 8,9
18,8 27,6 26,2 17,8 9,6
19,7 23,5 29,1 18,2 9,5
Elvándorlások száma
TeTT Consult Kft.
19 919
19254
18
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Forrás: KSH Népességtudományi Kutató Intézet, Előreszámítási adatbázis, 2003.
5. táblázat: A gödöllői kistérség infrastrukturális mutatói 2000-2004 2000 Lakásállomány
2004
37 411
36 719
295
291
90,5
90,5
94,9
97,6
41,3
50,6
43,3
49,5
100 lakásra jutó lakosok száma Vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya (%) Ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Csatornahálózatba bekapcsolt lakások aránya (%) Kiépített belterületi út az összes arányában (%)
Forrás: Pest megyei statisztikai évkönyv, 2000, 2004. KSH A gázhálózat kiépítettsége, amely valamivel jobb a megye átlagnál, nem változott az ezredforduló óta. Valamelyest növekedett a vezetékes ivóvízzel való ellátottság, amely a budaörsi kistérség után második a megyében. A csatornahálózatba bekötött lakások aránya jelentősen nőtt 2004-re, elérve így az 50%-os ellátottságot, amely megfelel a megye átlagának, azonban rosszabb, mint a hasonló helyzetben lévő kistérségek mutatója. Ugyanez mondható el a belterületi utak kiépítettségéről is. Ennek 49,5 %-os aránya megfelel a megye átlagának, de a kistérségek között az alsó harmadban helyezkedik el.
6. táblázat: A gödöllői kistérség gazdasági és idegenforgalmi mutatói 2000-2004 2000 Működő vállalkozások száma Ebből: egyéni vállalkozás Működő vállalkozások száma 1000 lakosra Kereskedelmi szálláshelyek száma Kereskedelmi szálláshelyek száma 1000 lakosra
TeTT Consult Kft.
2004
9 573
12 738
5 525
7 171
86
119
1 078
853
10
8
19
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Vendégéjszakák száma 1000 lakosra
282
178
Forrás: Pest megyei statisztikai évkönyv, 2000, 2004. KSH A térségben működő vállalkozások száma jelentősen, mintegy harmadával nőtt 2000. és 2004. között, ami nemcsak relatív növekedés, de a vállalkozások 1000 főre vetített számának emelkedése is. A statisztikák a turizmus jelentőségének csökkenését mutatják a kistérség egészére vonatkoztatva. A vendégéjszakák számának egyharmados csökkenése magával vonzotta a szálláshelyek számának csökkenését is. Arányeltolódás ment végbe az idegenforgalomban, csökkent az itt tartózkodás ideje, növekedett az egy napra érkező, illetőleg Budapesten megszálló, a vidéket csak egy-egy program erejéig meglátogató vendégek száma. Adalék még, hogy a Gödöllőre látogató turisták száma 2000 óta a felére, 1997 óta pedig a harmadára csökkent. A probléma mélyebb vizsgálata indokolt, különösen azért, mert a kistérség jövőjének alakulásában – az adottságok alapján – a turizmus fejlődésének kiemelt szerepe van különleges adottságai, Budapest közelsége miatt.
TeTT Consult Kft.
20
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
7. táblázat: A gödöllői kistérség oktatási mutatói 2000-2004 2000
2004
Általános iskolai tanulók1000 lakosra
80
84
Általános iskolai feladatellátási hely (db)
29
25
Középiskolai tanulók 1000 lakosra
19
27
8
11
Középiskolai feladatellátási hely (db)
Forrás: Pest megyei statisztikai évkönyv, 2000, 2004. KSH Az oktatás mutatóin látszik, hogy a kistérség népességének összetételében növekszik a fiatalabb generációk aránya.
8. táblázat: A gödöllői kistérség munkanélküliségi és szociális mutatói 2000-2004 2000
2004
A munkanélküliek aránya az aktív népességen belül (%)
2,6
2,3
Tartósan munkanélküliek aránya
1,2
0,9
46,6
38,4
1 822
1 946
118
121
89
78
37
38
Tartósan munkanélküliek aránya a munkanélküliek körében Járóbeteg alapellátás (egy házi- és gyermekorvosra jutó lakos) Járóbeteg szakellátás rendelési órái (1000 óra) Fekvőbeteg ellátás (működő kórházi ágy 10 000 lakosra) Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők 1000 lakosra
Forrás: Pest megyei statisztikai évkönyv 2000, 2004. KSH A térség munkanélküliségi mutatói, a megye átlagához hasonlóan jóval alacsonyabbak voltak 2004-ben az országos átlagnál, és jobbak a megyei adatoknál is, azonban nem kimagasló a többi kistérséghez képest. A ráta kis csökkenést mutat a négy évvel korábbihoz képest. A tartósan munkanélküliek aránya is alacsony, egy százalék alatt van, és jelentős csökkenést mutat a munkanélkülieken belül mért arány is, ami a térség lakosainak könnyű elhelyezkedési esélyeit mutatja. A járóbeteg ellátás mutatószámainak növekedése azt tükrözi, hogy a térség egészségügyi ellátása nem tudott lépést tartani a népesség növekedésével.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
21
III. Koncepcionális alapelvek, célok A koncepció megalkotását ellentmondásos helyzet határozza meg. Egyfelől a kistérség kiváló adottságokkal rendelkezik (ld. Helyzetelemzés, SWOT-analízis), ami tartósan biztosíthatja a fejlődést – távlatban. Másfelől azonban, rövid- és középtávon a kistérségi települések és intézményeik gazdasági mozgásterében erős korlátozó tényezőkkel kell számolni: - A központi költségvetésből eredő források reálértékben stagnálni-csökkenni fognak. - A privatizációs bevételek növelési lehetősége kimerülőben van. - A polgárok és a gazdasági szervezetek helyi adóterhei nem növelhetők számottevően. - Kockázatos a hitelfelvétel a települési és a térségi közösségi beruházások esetében. - Uniós források elérése is problematikus, hiszen azok csak előkészített projektekkel, saját források hozzáadásával érhetők el. Hátrányos ebben a vonatkozásban, hogy a gödöllői kistérség az ország legfejlettebbjei közé tartozik. Az ellentmondásos helyzet kezelésére jelenleg három markáns alapváltozat rajzolódik ki: 1. Jelenlegi tendencia folytatódása – egyéni útkeresés. 2. Logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás. 3. Öko-térség kialakítása. 1. Jelenlegi tendencia folytatódása – egyéni útkeresés A változat a jelenlegi állapotok továbbélését jelenti. Lényegében nem történik jelentős pozitív változás, a települések megpróbálnak élni saját lehetőségeikkel, tovább folytatják egyéni próbálkozásaikat a fejlesztési források és a magánberuházások lekötésére. A változatban azzal lehet számolni, hogy a települések kiszolgáltatottsága tovább növekszik, mivel a forrásokért folytatott küzdelem egymástól elkülönített módon, sokszor egymás rovására történik. A kistérségi együttműködés csak eseti ügyekben valósul meg. Erős a késztetés a településeken újabb építési telekosztásra, gazdasági zónák kialakítására, amelyek erősítenék a kedvezőtlen folyamatokat a térségben (zsúfoltság növekedése, alvó falu jelleg fennmaradása, szolgáltatási kapacitáshiány, kedvezőtlen területhasználat, stb.). A változat megvalósulása kedvezőtlen lenne mind települési, mind térségi szinten, mert a környezet túlterheléséhez, a gépjármű forgalom növekedéséhez, a természeti adottságok és műszaki kapacitások kizsigereléséhez, végeredményben a térségi feltételek szűküléséhez vezet. 2. Logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás A gödöllői kistérség különleges gazdaságföldrajzi pozícióban van a területén keresztül haladó országos jelentőségű közutak, illetőleg vasútvonalak révén, melyek az európai közlekedési hálózat integráns részei. A különleges pozíció jelentőségét erősíti, hogy az együttesen mintegy hárommilliós főváros és agglomerációja egyben óriási és növekvő piaccal rendelkezik. Az európai léptékben is jelentős gazdasági potenciál, a központi szerepkör nagy vonzerőt jelent a befektetések számára, kedvező megtérülési, jövedelmi és bevételi perspektívával kecsegtetve. Az M0 keleti szektor és az M31-es út megépítésével a vonzerő nagyságrendi mértékben, léptékváltó módon fog erősödni a kistérség nyugati és középső területein. A térség a közúti
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
22
beruházások megvalósulásával különösen frekventált helyzetbe kerül közlekedési, szállításiraktározási szempontból, de bővülhet a térségben jelenlévő high-tech minőségű ipar is. Perspektivikusan kézenfekvő a lehetőség az európai jelentőségű logisztikai és gazdaságikereskedelmi övezetté váláshoz, mivel a közlekedési nyomvonalak mentén rendelkezésre állnak a területek, továbbá szakképzett munkaerő él, dolgozik a kistérségben, honos a magas színvonalú munkakultúra. A térségi települések korlátozott gazdasági mozgásterében a logisztikai és gazdasági-kereskedelmi övezetté válás gazdasági növekedéssel biztató perspektívájának kihasználása érdekében a településeknek együtt kellene működni, területi és funkcionális munkamegosztást kialakítani, amit szervezeti, menedzselési oldalról is szükséges lenne megerősíteni. (Ld. VI. fejezet) Mindezek mellett, a változat esetében fennáll a veszély, hogy a logisztikai és gazdaságikereskedelmi funkció gyors bővülése a kistérség, illetve az egyes települések esetében a budaörsi, a törökbálinti és az érdi túlburjánzó fejlesztésekhez vezet, ami a helyi-térségi értékek devalválódását, a természeti-környezeti értékek fennmaradásában való hosszú távú érdek sérelmét, a minőségi idegenforgalomban, a kulturális és szabadidős tevékenységekben rejlő lehetőségek háttérbe szorulását vagy iparszerűvé válását vonja maga után. A változatban a jövedelemnövekedés, a beruházások, ezzel a munkahelyek bővülése kívánatos cél, de reális a kockázat a monokulturális gazdaság kialakulására, az adottságok erőltetett kihasználására, a megújítható helyi erőforrások hosszabb távon bekövetkező gyengülésére, kimerülésére. 3. Öko-térség kialakítása Az öko-változat a különlegesen jó és sokrétű adottságokat hosszú távon kívánja hasznosítani, a kiegyensúlyozott fejlesztés és a fenntarthatóság jegyében. Ennél fogva elsősorban életformát kínál és nem csak építési telkeket, befektetési területeket oszt vagy közlekedési terminálokat épít ki. A térségi lehetőségek kiaknázása, a fejlesztési források lekötése magától értetődően elsőrendű érdek, de az nem járhat a környezet – az élet-, a munka- és a rekreációs feltételek – károsodásával. Cél tehát, a lakóérték növelése, a természeti-környezeti érték megőrzése, növelése, amelyek önmagukban is nagy gazdasági értékek (pl. ingatlanpiac, vagyonképzés). Véleményünk szerint, a fejezet elején megállapított szűk gazdasági mozgástérből történő kitörés sikere inkább nyugszik a befektetők és partnerek keresésén, vonzásán, a térségi együttműködésen, mint uniós és állami források lekötésén. Ennek egyik gazdasági hátterét a 2. változatban leírt lehetőség adja. A 2. változat tehát része az öko-térség változatnak, ha az környezetbarát módon valósul meg, és ennyiben nem külön fejlesztési változat. Ezzel együtt, erre is alapozva nagyobb lehetőség rejlik az öko-térséggé válásban, amely a tartós élet- és munkafeltételek biztosítása mellett további gazdasági előnyökkel is jár, különösen, ha a kistérség ezzel lépéselőnyre tesz szert az országban, hiszen az öko-gondolkodás és -gazdálkodás még újnak számít, „új piac”, új ágazat Magyarországon. Az öko-gondolat vezérelte térségfejlesztés - értelmezésünkben - az ökológiai szemlélet és a gazdaságos (ökonomikus) tevékenység összhangját jelenti, a helyi aktivitásra épül, és a helyi kreativitás kiteljesítésével biztosítja a tartós megélhetést, amelyhez szervesen kapcsolódik a közösségi – önkormányzati – kontroll és kezdeményező képesség. Az öko-változat tehát
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
23
egyfajta öngondoskodást feltételez, a természeti és a humán forrásokkal való távlatos gazdálkodás keretében. (A témával a következő fejezetben külön is foglalkozunk.)
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
24
III.1. Öko-térség Az adottságok és a területi folyamatok vizsgálatai és a lefolytatott interjúk, tárgyalások alapján világossá vált, hogy a térség lakossága, intézményei és szervezetei számára elsőrendű érdekké vált (válik) az élet- és a munkakörülmények javításának azon módja, hogy az minél inkább a térség sokrétű természeti, gazdasági adottságainak és kulturális örökségének helyi érdekű hasznosításán alapuljon, a kiegyensúlyozott fejlesztés és a fenntarthatóság jegyében. Ez, a korábbiakhoz képest szemléletbeli változást jelent, miután elfogadottá vált, hogy az életminőség javításának szerves része a környezeti feltételek megújíthatósága, a települési közösség erősítése. Kiderült, főleg a kistérség nyugati és középső településein, hogy a belső problémák nagy része – közlekedési nehézségek, zsúfoltság, őslakosok és beköltözők közötti konfliktusok, ingázás, alvótelepülés jelleg, elkülönültség, környezeti károk, stb. – a gyors és kellően nem átgondolt, nagymértékű lakásépítési telekosztásnak és a gazdasági zónák kialakításának, röviden: az intenzív betelepülésnek a következménye. A kistérség keleti településein a táji-környezeti és humán értékek megőrzése a fejlődés egyik kulcskérdése lett. Természetesen, mindennek összhangban kell lennie a fejlesztési források növekvő lekötésével, azzal együtt, hogy az nem járhat a környezet leromlásával. A település- és térségfejlesztésben az ökológiai szemlélet a természeti és az épített környezettel való gazdálkodást a védelem, a hasznosítás és a fejlesztés egységeként kezeli, és a megújuló, megújítható és gazdagítható forrásokra koncentrál. Például: A helyi energiaszükségletre helyi megújuló forrásokat használjanak fel, rövidre zárva a felhasználó és az előállító kapcsolatát, hiszen ez a közvetlen érdek adhat garanciát az erőforrások felélésének megakadályozására. Az ökonomikus tevékenység a megújuló és bővíthető energiaforrások (biomassza, termál, szél, nap, víz és ide soroljuk a hulladékgazdálkodást is) felhasználásának bővítésére, valamint a megújuló és bővíthető tőkeforrások (föld, ill. ingatlanérték) és a munkaerő (szellemi érték) értéknövelő hasznosításra törekszik. A helyi energia bővítése, a helyi tőkebefektetések ösztönzése egyben fenntartható munkahelyeket, fenntartható vásárlóerőt is generál. A távlati célként is megfogalmazható alapképlet: helyi keresletre helyi kínálat nyújtása. Az ökológiai szemlélet érvényesítése, a gazdaságos térség- és településüzemeltetés létrehozása ugyanakkor nem nélkülözheti az önkormányzatiságot, a közösségi vagyon és értékek fölötti intézményesített felelősségtudatot. Az eddigiekből következően a térségfejlesztésnek elsősorban az adottságok mértékletes, fenntartható kihasználására kell épülnie, amelyhez szükséges rendelni a befektetők anyagi erejét, a bevonható forrásokat. A lehetőségek az állandó, újrakeletkező helyi értékekben, vagyis a természeti, a gazdasági-gazdaságföldrajzi és a humán (emberi, közösségi, kulturális) adottságokban rejlenek, melyekre mint megújuló erőforrásokra kell tekinteni. Az adottságok és lehetőségek csak együttműködés és munkamegosztás révén használhatók ki hatékonyan, ezért a térségi települések együttműködésre vannak „ítélve”.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
25
Az együttműködés és egyben a térségfejlesztés elvi alapja tehát: a fenntarthatóság. A kecsegtető térségi adottságokat nem célszerű feláldozni a jelen szűk korlátainak gyors feloldására. Ez gyakorlatilag egybeesik az Európai Unió tudományos műhelyeiben a fenntartható településüzemeltetésre és -fejlesztésre – mint az élet- és munkakörülmények térbeli kereteire – vonatkozó megállapításaival.∗ Az egyes munkacsoportok tíz pontban foglalták össze a sarkalatos kérdéseket, amelyeket minden esetben a helyi sajátosságokhoz igazítva javasolnak továbbfejleszteni. Az EU 10 pontos ajánlása a fenntartható fejlődés/fejlesztés szempontjából: 1. A források feltárása, megfelelő gazdálkodás (Resource budgeting). 2. Energiamegtakarítás, energiahatékonyság (Energy conservation and efficiency). 3. Megújuló energia felhasználása (Renewable energy technology). 4. Hosszú élettartamú épített szerkezetek (Long-lastingbuilt structures). 5. Otthon és munkahely közelítése (Proximity between home and work). 6. Hatékony közösségi közlekedési rendszer (Efficient public transport systems). 7. Hulladékok csökkentése és másodlagos felhasználás növelése (Waste reduction and recycling). 8. Szerves anyagok komposztálása (Organic waste composting). 9. A település anyagcseréjének körforgása (Circular local metabolism). 10. A legfontosabb élelmiszerek helyi forrásokból (Supply of taple foods from local sources). Az ajánlás megállapítja, hogy a térszerkezet, a területhasználat alapvetően meghatározza a térségek és a települések jellegét, környezeti teljesítményét, lakóinak életminőségét. A fejlesztési döntéseknek meg kell őrizniük a települések identitását, kulturális örökségét, történelmi utcaszerkezetét, zöldterületeit és biodiverzitását. A rossz területhasználati döntések „nem fenntartható” kereteket hoztak létre. Az egyik legégetőbb tértervezési problémát az urbanizált települések szabályozatlan terjeszkedése jelenti, különösen a nagyvárosok környezetében. A városok – uniós viszonylatban – a népességnövekedésüknél gyorsabb ütemben terjeszkednek a vidéki területek felé (az elmúlt 20 év alatt a városok területe 20%-kal, míg a népességé csak 6 %-kal nőtt). A zöldterületeket, az értékes mezőgazdasági és természeti területeket laza beépítés és kereskedelmi célú felhasználás váltja fel. Ez a terjeszkedés fokozottan szükségessé teszi az utazást, és növeli a saját gépjármű használattól való függőséget, ami viszont nagyobb forgalmi torlódáshoz, energiafelhasználáshoz és szennyezőanyag-kibocsátáshoz vezet. Erre a veszélyre hívtuk fel a figyelmet a 2. változat kapcsán, ha a fejlesztés egyoldalúvá válik.
Az Európai Unió – és az akkor még társult országok – területfejlesztési miniszterei már 2000-ben elfogadtak egy „Az európai területfejlesztés perspektívái vagy irányelvei” című dokumentumot.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
26
Összefoglalóan, a gödöllői kistérség fejlesztésének központi gondolatát az öko-térséggé válás, a kiegyensúlyozott fenntarthatóság képezi. Fenntarthatóság a(z) -
földhasználatban: a táj-, a környezet- és az ingatlangazdálkodásban, a településméretek optimalizálásában, a térségi és a települési funkciók környezetkímélő tervezésében, ezzel kapcsolatosan a
-
megújuló energiaforrások felhasználásában: a biomassza, a termál, a nap, a szél, a víz hasznosításában, és ide soroljuk a korszerű hulladékhasznosítást is,
-
infrastruktúra fejlesztésében (közművek, kommunikáció, oktatás, egészségügy, közszolgáltatások), és a közlekedési rendszerek humanizálásában (elkerülő és haránt utak, pormentesítés, belterületi forgalomcsökkentés, közösségi közlekedés),
-
humán értékek gazdagításában, újratermelésében: az esélyegyenlőséghez és területi kiegyenlítődéshez közelítésben, a lakhatóság minőségének és a képzettség, műveltség fokozását, a munkahelyteremtés és jövedelemtermelő képesség növelését, a rekreációs lehetőségek bővítését, a közösségi alkotóerő felszínre hozását és érvényesítését, stb.
A térségfejlesztés hosszú távú koncepcionális célrendszerének fő alkotó elemei:
1. Természeti-környezeti, térségi és települési értékek hasznosítása, megújítása, gazdagítása. Cél a környezet egészségesebbé, szebbé, lakhatóbbá, közéletibbé tétele. A lakó,- munkaés rekreációs terek együttes megvalósítása a településeken, illetőleg a kistérségen belül, ezzel az ingázás és az alvófalu jelleg csökkentése, a helyi munkahelyteremtés és szabadidő eltöltés lehetőségének preferálásával. Kertfalvak, ökovárosok kialakítása. 2. Egyensúly területhasználatban, közszolgáltatásokban. Cél az egyoldalú lakáscélú vagy ipari-logisztikai telekértékesítés, vagyis az aránytalanul gyors betelepülés növekedésének szabályozása, a népesség ellátásához szükséges út-, közmű-, közintézményi (oktatási, szociális) és közterületi kapacitásfejlesztéshez kötötten. A közlekedési terhelés csökkentése a lakott területeken.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
27
3. Térségi piac kiépítése. Cél a fenntartható energiagazdálkodás fokozatos kiépítése helyi forrásokra alapozva, az erőforrás felhasználás racionalizálásával, amely fenntartható munkahelyeket teremt, ezáltal tartós és kiszámítható jövedelmet, vásárlóerőt is generál. A térségben jelenlévő jelentős lakossági és üzleti vásárlóerő kapacitás lekötésével, a szellemi és anyagi – tőke, ingatlan – vagyon helyi érdekű, közös vállalkozás(ok) révén történő hasznosításával kialakítható a helyi gazdaság, piac. 4. Tudás- és szolgáltatásalapú térségfejlesztés. Cél egyes meghatározó ágazatokban, tevékenységi körökben az előállított termékek, szolgáltatások hozzáadott értéktartalmának növelése a helyben meglévő magas szellemi kvalifikáltságra alapozva. Ilyen ágazatok: idegenforgalom, megújuló energiaipar, logisztika, egészség-gazdaság, biogazdálkodás, a környezetbarát ipar (elektronika, más high-tech alapú ipar), az M0 és M31 autópályákhoz kapcsolódó újabb logisztikai és vállalkozói tevékenységek, szolgáltatások, kereskedelem, etc. 5. Térségi integritás erősítése. Cél az összetartó erő növelése a települések, illetve Budapest és a régió közötti együttműködésre építő térségfejlesztési politikával, a nagyobb projektek közös megvalósításával, a hasonló témájú projektek egymást kiegészítő funkciógazdagításával (pl. termál, megújuló energia, oktatás-továbbképzés, egészségügy, lovas- és kerékpár turizmus, logisztika). Az integritás erősítésének része az autonóm közösségek (településen belüli szomszédságok, civil szervezetek) létrejöttének támogatása, ezzel az identitás tudat, a közéletiség fejlesztése.
A térségi adottságokból kikristályosodó koncepció megvalósítását megkönnyíti, hogy az gyakorlatilag egyezik az uniós (lisszaboni) irányelvekkel: versenyképesség, tudás, innováció, befektetés, foglalkoztatás, helyi piac, környezetvédelem, stb.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
28
III.2. Kertfalu, ökováros A térségen belül a koncepcionális célokat le kell bontani településszintre is. Az öko-térség koncepciójának megfelelő, stratégiai ívben kialakítandó települési egységek: a kertfalu (ökofalu), illetve az ökováros. A kertfalu (ökofalu) és az ökováros olyan urbanizált, infrastruktúrával jól ellátott település, ahol a népesség képzettségbeli és foglalkoztatottsági összetétele magas minőségű. A közvetlen környezetet a gonddal művelt, ápolt kertek, parkok, ligetek jellemzik. A természetre a helyben lakók nemcsak mint megújítható forrásra és hasznosításra tekintenek, hanem mint az egészséges életkörülmények keretére, esztétikai látványra, környezeti adottságra, közérzetjavító minőségre, és amelynek fejlesztése, értékeinek megőrzése, gazdagítása tudatos, környezetféltő cselekedet és egyben jövedelem-, illetve ingatlanértéknövelő, tehát anyagi valóságban is megfogható gazdasági-vagyoni tényező. A települések fejlesztésében a kiegyenlítettségre törekvés (esélyegyenlőség, méltányosság, munkamegosztás, közszolgálatiság, nyilvánosság) eminens szempont, és a helyi, illetve pályázott forrásokkal, adókkal, vagyonelemekkel hosszú távra kidolgozott településüzemeltetési koncepció és program alapján gazdálkodnak. A helyi közösség aktív, él kreativitásával, a nagyobb fejlesztések elsősorban nem területi vagy mennyiségi növekedést, hanem minőségi (szerkezetjavító, funkcióbővítő, bevételnövelő, életminőség javító, stb.) fejlesztéseket jelentenek. A kiegyenlítés, esélyegyenlőség vonatkozásában különösen a kistérség keleti települései érintettek. Az öko-térség egyfelől kertfalu és ökováros típusú településekből áll, másfelől a térségi ökológiai adottságok együttműködésen és munkamegosztáson alapuló ökonomikus, tehát gazdaságos (hosszú távon fenntartható) kiaknázására épül, és mindezt átfogja – stabilizálja – az önkormányzatiság települési és térségi intézményrendszere.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
29
IV. Stratégiai Program Bevezetés A stratégiai célok kiválasztásánál és felépítésüknél a helyzetelemzésben a helyi szereplők által megfogalmazódott igények, a térség adottságai és a nemzetközi trendek adtak iránymutatást. Nem csak azokat az intézkedéseket jelöltük meg, ahol a Gödöllői Kistérség Önkormányzatainak Többcélú Kistérségi Társulásának hatásköre lehet, hanem az egyéni kezdeményezésen alapuló, vagy akár állami szintű beavatkozási pontot is említettünk. Ennek célja, hogy olyan rendszert alkossunk, amely egymásra épülve tud fenntartható és sikeres térséget teremteni. A gazdasági fejlesztések alapjaként a kedvező gazdaságföldrajzi adottságokat, illetőleg a jól képzett és egészséges munkaerőt jelenítettük meg. Ebből kiindulva lehet meghatározni azokat a fejlesztési irányokat, amelyek a térségben megvalósíthatóak és működőképesek. Ez volt a vezérlő elv a stratégiai célok, prioritások kidolgozásánál és az intézkedések megfogalmazásánál. A prioritások megfogalmazása során arra törekedtünk, hogy a kistérség települései minél több intézkedésbe be tudjanak kapcsolódni, azaz ne csak térségre lebontott intézkedések jelenjenek meg. A társadalmi egyeztetés során az egész térségre ható és a térséget egy fejlesztési területként kezelő elképzelések voltak hangsúlyosak. Ezt a gyakorlatot követtük az intézkedések kialakításánál, ugyanakkor ki kell emelni, hogy a térség széttartó jellege miatt nem lehetett olyan intézkedéscsoportot alkotni, amely minden település számára teljesen elfogadható és megvalósítható. Megállapítható, hogy csak érvényes területfejlesztési koncepció és stratégia elfogadása után lehet olyan operatív programot elkészíteni, amely a koncepció cselekvési tervévé válhat. Az Stratégiai program felépítésének jogszabály által előírt tartalmát a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet tartalmazza. Jelen programozási fázis nem tart ott, hogy minden tartalmi elemet bemutassunk, ezért jelen dokumentum a Stratégiai program előzetes vázlatának tekintendő. Az elkészült 6/2008. (II.26.) számú határozattal elfogadott Kistérségi Cselekvési Terv alapján konkrét fejlesztési elképzelések is megfogalmazhatóak, és kistérségi szakterületi akciótervek, projektek, programok kidolgozása elkészítése is lehetővé válik.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
30
IV.1. Módszertan Jelen stratégiai program elkészítésénél a legfőbb cél az volt, hogy a térségfejlesztési koncepcióra alapozva, a szakstratégiák és koncepciók felhasználásával olyan keretet teremtsen, amely alkalmas mind a saját erőből történő fejlesztések, mind az Európai Unió támogatásából megvalósuló fejlesztések elindítására. A fentiek alapján a stratégiai program kifejtése nem követi a hagyományos felépítést. A stratégia program tartalmazza a jelenlegi fejlesztési elképzeléseket, valamint megvizsgálja, milyen Strukturális Alapok támogatásból valósíthatók meg. A stratégiai program kifejtésének gerincét pedig a prioritások és intézkedések ismertetése adja. A támogatások kapcsán egy dolgot mindenképpen meg kell említeni: jelenleg nem ismert, hogy a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretet adó operatív programok pontosan milyen intézkedéseket tartalmaznak. Ennek oka, hogy az intézkedések meghatározása jelenleg is folyamatban van. A stratégai program tartalmi elemeit a 18/1998. (VI. 25.) KTM rendelet nyomán minden egyes alprogramnak (jelen esetben prioritásnak) a következő elemeit kell bemutatni: I. Stratégiai program: a) közép-, illetve rövidtávú célpiramis kialakítása, a végrehajtandó közép- és rövidtávú feladatok meghatározása, rangsorolása; b) a megvalósítás lehetséges szereplőinek és a közreműködők körének megjelölése, a megvalósítás mechanizmusának bemutatása; c) a fejlesztéshez szükséges lehetséges források feltárása, a finanszírozás átfogó rendszerének kialakítása; d) a program és alprogramok eredményessége kritériumainak, illetve mutatóinak meghatározása, a társadalmi, gazdasági és környezeti beavatkozások hatásainak bemutatása; e) a program végrehajtásában közreműködő szervezetek közti munkamegosztás, együttműködés és információcsere meghatározása, az érdekérvényesítés rendszere; f) a program egészének, illetve az egyes részprogramoknak végrehajtásáért felelős operatív szervezetek megjelölése; A fejlesztési programok megvalósítását, a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások nyomon követését, hatékonyságelemzését és a források felhasználását követő monitoringrendszer meghatározása. A felsorolásból látható, hogy prioritásonként és projektenként is meg kell határozni a követelményeket. Előfordulhat, hogy a prioritások alá rendelt intézkedések esetében több projektnek ugyanolyan mérőszámai lesznek és ugyanazok fogják végrehajtani, azonban sok esetben más és más megközelítést kell alkalmaznunk.
TeTT Consult Kft.
31
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
IV.2. SWOT-analízis Erősségek • •
• •
• •
• • • • • •
Kiváló fekvés, gazdaságföldrajzi adottságok Kedvező természeti-környezeti feltételek Budapest közelsége (munkahely, piac, szolgáltatások, etc.) mellett falusias, kertvárosias környezet M3, épülő M0, M31 autópályák, vasúti fővonal Idegenforgalmi vonzerők (természet, sport, lovaglás, vadászat, kulturális örökség, kastélyok, stb.) Fiatal korstruktúra Vállalkozó szellem, multinacionális cégek és kkv-k együttes jelenléte Magas képzettség Korszerű, minőségi ipar Fejlett kutatási, oktatási kapacitások Nagy vásárlóerő Kedvező mezőgazdasági adottságok egyes területeken (primőr)
Gyengeségek •
• • • • • •
• • • •
Lehetőségek •
• •
• • •
• •
Idegenforgalom különböző ágai: kulturális-, természeti-, lovas- kerékpár-, szabadidő-, konferencia-, vallás-, élmény- és tematikusturizmus Logisztika, gazdasági (ipari) és kereskedelmi tevékenység, klaszterizáció lehetősége Közös energia-, megújuló természeti erőforrásés hulladékgazdálkodás Intézményi hálózatok erősítése, különösen az oktatás, szociális ügyek, a szolgáltatások területén Új haránt irányú közlekedési utak kialakítása, a régiek fejlesztése, mezőgazdasági utak használata Gödöllői egyetemi háttérre alapozó, nagy tudástőkét igénylő ipari és szolgáltató egységek Egészséggazdaság (termál, gyógyászat, wellness, rekreáció, etc.) Közösségi lap, média
TeTT Consult Kft.
Nagy közlekedési forgalom Infrastrukturális hiányosságok Budapesthez közeli településeken gyors népesség növekedés Nagy gazdasági és társadalmi különbségek a kistérségen belül Együttműködés, munkamegosztás hiánya Alvó települések Tudás- és gazdasági bázis együttműködése gyenge Szállás- és vendéglátóhelyek hiánya Gyenge turisztikai megtartóerő Közélet hiánya Közös intézményi hálózat hiánya, fenntarthatóságuk kidolgozatlansága
Veszélyek • • • • •
•
Képzett fiatalok elszivárgása Budapest munkaerő-piaci elszívó hatása Térségi szegregáció Közúti forgalom növekedése környezeti ártalmak növekedése, a környezet túlzott igénybevétele túlnépesedés egyes településeken
32
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
IV.3. Problémafa
Problémaforrások Politikai Átalakuló regionalizmus és kistérségi szerepkör Alulfinanszírozott önkormányzatok
Településföldrajzi Agglomeráció és periferikus területek
Társadalmi Népességmozgás, szuburbanizáció
Gazdasági Fejletlen innováció
Nagy közlekedési forgalom
Együttműködések, munkamegosztás hiánya
Gyenge tömegközlekedés
Közélet hiánya, alvó település jelleg Nagy népességnövekedés
Központ nélküli települések
Térségi identitás gyengesége
Gyenge turisztikai megtartóerő Perifériák gazdasági elmaradottsága Kihasználatlan gazdasági fejlődési potenciál
Közlekedési fejlesztések elmaradása Eltérő vonzások és fejlődési pályák Következmény
Kedvező adottságok gyenge kihasználtsága
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
33
Magyarázat A helyzetfeltárás1 során megvizsgáltuk a térség erősségeit és gyengeségeit, jellemző tulajdonságait. Ezek alapján a stratégiai tervezésekhez jól használható „problémafát” készítettünk, mely átláthatóan vázolja fel a térség problémáinak ok-okozati viszonyrendszerét. A Gödöllői kistérség problémáinak legfőbb forrása négy területen jelentkezik: 1. 2. 3. 4.
Politikai, a törvényi szabályozással összefüggő okok. Település- és gazdaságföldrajzi helyzettel összefüggő okok. Társadalmi okok. Gazdasági okok.
Ezek együttesen eredményezik, hogy bár a térségben rengeteg kedvező adottság és lehetőség található, kihasználásuk nem megfelelő. 1. Politikai, a törvényi szabályozással összefüggő okok A területi intézmény és finanszírozási rendszer helyzete alapvető a kistérségek jövőjének alakulását illetően. Az elmúlt évben számos módosítás történt az önkormányzati, kistérségi, megyei és regionális szerepköröket illetően. A területi intézményrendszer átalakulása kapcsán a bizonytalanságok jelentősen befolyásolják a kistérség fejlesztési és intézményi kompetenciáit. A kistérségek erősödése ma már ténynek tekinthető, bár bizonytalan a források hozzárendelése növekvő szerepükhöz. A kistérségek szerepének felértékelődése – az EU alapelveknek és gyakorlatnak megfelelően – különösen fontossá teszi az önkormányzatok felkészítését arra, hogy képesek legyenek az új típusú, partnerségi kapcsolatok kialakítására és az új ismeretek elsajátítására. Az átadandó ismeretek körébe az EU-s tervezési, kommunikációs, pályázási és a köz-magán együttműködésre (PPP) vonatkozók mindenképpen beletartoznak. A regionális intézményrendszer átalakulásához szorosan kapcsolódik a finanszírozás kérdése. A jelenlegi rendszerben az önkormányzatok alulfinanszírozottak. Ez gátolja az intézményfenntartást és fejlesztést mind mennyiségi, mind minőségi vonatkozásban. Különösen élesen vetődik fel a probléma a növekvő lélekszámú agglomerációs településeken, valamint a kistérség periférikus részein, ahol az önkormányzatok bevételnövelési esélye egyelőre csekély az iparűzési adón kívül. A települések fő bevételi forrása, az iparűzési adó települési és nem térségi szintű kivetése és felhasználása igen problematikus, hiszen elszakítja egymástól a termelőhelyet, a vállalati központot, a munkaerőküldő, és -foglalkoztató területeket. Az iparűzési adó, mint domináns önkormányzati bevételi forrás emellett azzal is egyenlőtlen feltételeket teremt, hogy a sűrűn lakott, illetve természetvédelmi, turisztikai térségek, ahol az ipartelepítés nem kívánatos, elesnek a lehetséges bevételektől, illetve rosszabb esetben – a köz igényeinek kielégítése érdekében, de a köz érdekével szemben – mégis „iparűzés” telepítésére kényszerülnek.
1
A problémaforrások feltárásához és kifejtéséhez felhasználtuk a Pest Megyei Területfejlesztési Stratégia és Operatív Program (2003) megállapításait.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
34
Az együttműködések, a munkamegosztás hiánya gátolja a hatékony kistérség létrejöttét. A partnerség hiánya megjelenik az önkormányzatok és intézményeik, valamint a gazdasági szféra közt is. A térségi összefogást igénylő rendszerek nehezen alakulnak ki. Ennek következménye, hogy nem eléggé hatékony az egyébként szűkös erőforrások felhasználása, ez elmondható mind az oktatási, egészségügyi és szociális területeken, mind a gazdasági, turisztikai és kutatás-fejlesztési területeken. Általában elmondható, hogy az önkormányzati finanszírozás, forrásképzés jelenlegi, települési szintű allokáción alapuló rendszere rossz. A térségi koordinációt igénylő feladatok teljesítését akadályozza ez a rendszer, különösen az egészségügyben, az oktatásban és a szociális intézmények fenntartásában, és nagy terhet ró azokra a településekre, amelyeknek a térségi hatósugarú intézmények fenntartásáról és fejlesztéséről gondoskodniuk kell. 2. Település- és gazdaságföldrajzi helyzettel összefüggő okok A kistérség földrajzi fekvése alapvetően előnyös, hiszen a főváros közelségéből kifolyólag az itt élők könnyebben jutnak hozzá a Budapest által nyújtott lehetőségekhez. Jellemző az agglomerációs és periferikus területek kettőssége. A fejlettségi különbségi szintek közötti határok folyamatosan változnak, differenciálódnak, köszönhetően az agglomeráció fokozatos terjedésének és az ipari-logisztikai beruházások Budapest körüli szélesedő övezetének. Az elmaradás egyre inkább a tudásbázis és a szolgáltatások területén jelentkezik. Így az életszínvonal és az életminőség eltérése továbbra is tetten érhető. A központi fekvés, a változó életmód, a motorizáció és Budapest hibás városfejlesztési politikájának következménye az, hogy a főváros lakosságának egyre szélesedő, főleg középrétege az agglomerációba való kiköltözést választja. Az ezt szolgáló ingatlanspekulációnak és lakossági nyomásnak az agglomerációs települések önkormányzatai nem tudtak ellenállni. A központi fekvésből fakadó szuburbanizáció rovására írható a kistérség agglomerációs településeinek általános állapota. Következménye az arctalan, településközpont nélküli, kiterjedt települések. A hirtelen és szervetlen növekedés összekuszálta a települések társadalmát és nehezen irányíthatóvá tette őket, általánossá vált az alvótelepülés jelleg. A közszolgáltatások nem tudták és ma sem tudják követni a népességgyarapodást, nagy a burkolatlan utak aránya, a hulladékgazdálkodás és a vízrendszerek kezelése alapprobléma. Az ingázás következtében az utak zsúfoltak, nagy az átmenőforgalom, mely jelentős környezeti terhelést ró az itt élő lakosságra. A tömegközlekedés ugyanakkor nem elég fejlett ahhoz, hogy valamelyest oldja ezt a problémát, igaz, nem elég jó a kistérség egyes településeinek összeköttetése, ami gyengíti a kohéziót. 3. Társadalmi okok A települések nagy része agglomerációs övezetben helyezkedik el, a lakosság jelentős hányada Budapestre jár dolgozni, szórakozni, bevásárolni, ezért ezek a települések nem tudják kihasználni a helyi lakosságban rejlő gazdasági és humán potenciált. A Gödöllői kistérségre a főváros közelsége így e téren kedvezőtlen hatással van. Mindez megmutatkozik a helyi közügyek iránti érdektelenségben, a közösségi kapcsolatok gyengeségében, ami a térségi és települési identifikáció gyengülését eredményezi. A népesség számának növekedése és a népességmozgás folyamatos, mely szintén nem szolgálja a helyi identitás erősödését.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
35
A megnövekedett népességszám a főváros körüli településeken kapacitáshiányt teremt az óvodai, iskolai és egészségügyi ellátásban, amelyet a települések, - mivel bevételeik csak kissé növekednek a lakosságszám-növekedés következtében, - gyakorlatilag képtelenek feloldani. 4. Gazdasági okok A térség – összességében – az elmúlt évek gazdasági folyamatainak következtében jelentős sikert ért el. A gazdasági fejlettséget jellemző egy főre jutó GDP mutatóját tekintve országosan is kiemelkedő helyzetben van. Ennek okán a Központi Régió elérte az Uniós átlag 75 százalékát, így nem számíthat kiemelt Uniós támogatásokra, ugyanakkor a kistérségen belül jelentős különbségek tapasztalhatók, és az infrastrukturális beruházásokban is nagy elmaradások vannak. A térségben a vállalkozások száma magas, a cégek egymás közötti kapcsolata (klaszterizáció) gyenge, az együttműködések kultúrája nem kifejlett. A térségben kevés a fejlődő innovatív kis- és középvállalkozás, és ezek támogatása és kapcsolata a kutató és oktatási központokkal nem megfelelő. A kistérség számos kiemelt turisztikai termékkel rendelkezik ( Grassalkovich Kastély, lovassport, etc.), a környék földrajzi adottságai is kiválóak, a lehetőségek kiaknázottsága ellenben messze elmarad a kívánatostól. Budapest közelsége azt okozza, hogy az agglomerációban a települések nagyon nehezen képesek önálló turisztikai végcéllá válni. A turisták nagy része budapesti program részeként látogat ide. Emellett főként a kereskedelmi szálláshelyek hiánya, szolgáltatások színvonala és a térségi turisztikai hálózat, a programkínálat összehangolatlansága, a marketing gyengesége miatt nem töltenek el sok időt a térségben.
TeTT Consult Kft.
36
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
IV.4. Célfa
Átfogó Cél Az életminőség és a gazdasági feltételrendszer javítása a fenntartható fejlődés alapján, öko-térséggé válás Specifikus Célok I. Fenntartható és élhető kistérség kialakítása, a természeti környezet megóvása mellett
II. Versenyképes, sikeres és fenntartható gazdaság megteremtése
Stratégiai Célok/Pioritások 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése
2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése
TeTT Consult Kft.
3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése
4. 5. Helyi-térségi Környezettudatos gazdaság, településüzemeltetés, piac és megújuló tudományos energiaforrások élet fejlesztése használata
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
37
Magyarázat A kutatófázisban kikristályosodtak a Gödöllői kistérséget jellemző problémák mellett azok a pontok, amelyekben sikeres a térség, és azok a lehetőségek, amelyek megfelelő stratégia esetén kiaknázhatók. Többek között ezek figyelembevételével határoztuk meg a Fejlesztési Stratégia alappilléreit képező célrendszerünket. A célrendszerben foglalt célok kijelölik a térség fejlődése számára a legfontosabb fejlődési irányokat és választ keresnek a jellemző problémák kiküszöbölésére. Mivel a problémák nem egyetlen területen jelentkeznek, komplex módon kell kezelni azokat, így a célrendszer számos elemében helyet kaptak. Minden térségfejlesztésnek alapja a gazdasági fejlődés: ahhoz, hogy a térségben olyan jövedelem, bevételi struktúra képződjön, amiből fejleszteni lehet, először a gazdasági feladatok irányát kell kijelölni. A fejlesztések céljai: a térség lakosai jobb életkörülmények között éljenek, a vállalkozások és befektetések számára vonzó feltételek alakuljanak ki, az idelátogatók szebb és vonzóbb környezetet találjanak. A gazdasági fejlesztések munkahelyeket teremtenek, erősítik a helyi vállalkozásokat, jövedelem- vagyonnövekedést idéznek elő, ismertebbé teszik a térséget és összességében javítják az életszínvonalat. Fejlődik a turisztikai kínálat, javul az infrastruktúra. Természetesen a gazdasági fejlesztések mellett az alapvető keretet a környezet védelme, ezáltal az élet- és munkafeltételek hosszú távú fenntartása adja meg. A célok alapján a térség jövőképe meghatározható egyetlen mondatban: Az életminőség és a gazdasági feltételrendszer javítása a fenntartható fejlődés alapján, ökotérséggé válás. Az életminőség javítását több átfogó és stratégiai cél valósítja meg. Ezekre épülve határozhatók meg a specifikus célok, amelyek kijelölik a beavatkozási területeket és azok megvalósítását elősegítő intézkedéseket. A jövőkép elérésére két átfogó célt jelöltünk ki. A fenntartható és élhető régió kialakítása, a természeti környezet megóvása, lehetőség szerinti gazdagítása mellett. Minden a térségben élő polgár és működő vállalkozás számára fontos, hogy olyan környezetben éljen, tevékenykedjen, ahol a természeti környezet és a gazdasági fejlesztések kiegyensúlyozottan megférnek egymás mellett (öko-térség). Második átfogó célként a versenyképes és sikeres gazdaság megteremtését jelöltük meg. A térségnek kiváló adottságai vannak, amiket nem használ ki kellőképpen. Legfontosabb feladat ezen a téren azon beavatkozási területek azonosítása, amelyekre alapozva a térség uniós szinten is versenyképes gazdaságot tud építeni. Ki kell használnia kedvező gazdaságföldrajzi adottságait, ipari területeit és a térségben meglévő vállalkozói szellemet. Erősítenie kell kisvállalkozásait, egyszerűbbé kell tennie az ügyintézés és tanácsadás folyamatát.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
38
A Stratégiai Célokként megjelenő Prioritások öt kiemelt fejlesztési ágazati területet jelölnek ki. A kiemelt területek szervesen összetartozó részterületekből tevődnek össze, így együttesük átfogja a Kistérség fejlesztési elképzeléseit. A célrendszerben meghatározott prioritások kifejtése a következő pontban található. Ezek: 1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése. 2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése. 3. Szociális, oktatásügyi, egészségügyi intézmények fejlesztése. 4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése. 5. Könyezettudatos településüzemeltetés, megújuló energiaforrások használata. A Prioritásokhoz konkrét intézkedési javaslatok párosulnak, melyek kifejtése az V. alatt található. Ezek feltétele az érintett települések együttműködése és egyes programokba való bekapcsolódása.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
39
IV.5. Stratégiai célok, Prioritások
A prioritások meghatározásakor a települések fejlesztési lehetőségeit, a jelenleg érvényes és elfogadott koncepciók megállapításait, a települési interjúk alapján feldolgozott véleményeket vettük számításba, valamint a korábbi fejezetekben kifejtett térségfejlesztési koncepcióra, annak célrendszerére építettünk. A prioritások felállításának célja, hogy általuk olyan nagyobb, ágazati vagy területi fejlesztési projektek fogalmazódjanak meg, amelyek átfogják a gödöllői kistérség fejlesztési lehetőségeit, elképzeléseit.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
40
1. Közlekedési kapcsolatok fejlesztése prioritás Stratégiai cél: Gödöllői kistérség közlekedési rendszerének átalakítása és fejlesztése, a térség átmenő forgalmának csökkentése és a települések élhetőségének javítása érdekében. Specifikus fejlesztési intézkedések: • • • • • •
Térségi haránt irányú közlekedési hálózatok, valamint az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Településeket elérő forgalom és a belső forgalom csökkentése. Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. A települési elkerülő útvonalak kialakítása. A városi úthálózat fejlesztése. A városi és kistérségi alternatív közlekedés fejlesztése: gyalogos-, kerékpáros és tömegközlekedés.
A prioritás leírása, indoklása: Gödöllői kistérség egyik legnagyobb kihívása a közlekedési rendszerének átalakítása. Jelenleg a kistérség több települését kettészeli a 3-as számú főút, amelynek következményeként a két oldal átjárása nehézkes. Ennek feloldása, vagy egyszerűsítése az érintett települések elemi szükséglete. A térség települései nem rendelkeznek kerékpárút-hálózattal, nehézkes tömegközlekedési eszközökkel eljutni a kistérség egyes részeibe, hiányos a helyi és helyközi közlekedés. A prioritás keretében lehetőség nyílik a kistérség közlekedési rendszerének javítására és az alternatív közlekedési lehetőségek elterjesztésére (kisbusz, iránytaxi). A települési közlekedés fejlesztésének egyik legfontosabb célja, hogy a településeken áthaladó forgalom jelentősen csökkenjen. Ennek alapfeltétele olyan közlekedési rendszer kialakítása, amely által a központokból az elkerülő utakra minél könnyebben lehet kijutni, viszont a település felé érkezők ösztönözve legyenek az elkerülő utak használatára. Ezáltal a településeken átmenő forgalom csökkenésére lehet számítani. A prioritáson belül kell kezelni a jelenleg még nem szilárd burkolatú utak problémáját. Meg kell vizsgálni, mely utakat lehet alternatív burkolattal ellátni (pl. térkő, meszes alapú betonozás stb.).
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
41
2. Kultúra, sport és idegenforgalom fejlesztése prioritás Stratégiai cél: A vonzerő növelése a minőségi idegenforgalom, a kulturális események, a konferencia turizmus, valamint a sport-, rekreációs és termál lehetőségek bővítése révén. Specifikus fejlesztési intézkedések: • • • • • • • •
Közös kistérségi turisztikai rendszerek kialakítása. Kulturális intézmények fejlesztése, kulturális események számának növelése. Sportlétesítmények fejlesztése a sportturizmus kínálatának bővítése érdekében. Kastély és konferenciaturizmus lehetőségeinek kihasználása. Lovas- és kerékpár sportokhoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése. Természet- és sportturizmus fejlesztése. Rekreációs és termálturizmus fejlesztése Faluturizmus fejlesztése
A prioritás leírása, indoklása: A Gödöllői kistérség Magyarország egyik legszebb, különleges földrajzi adottságokkal rendelkező területe. A kiváló földrajzi adottságokhoz kapcsolódik Budapest közelsége, amely méretéből adódóan nagy arányban képviselteti magát a turizmusban, további kiaknázható látogatószám növelési lehetőséggel. A földrajzi adottságok mellett a hagyományok, az épített, a természeti és a kulturális örökség is komoly vonzerőt jelent. A térség nem használja ki többek között a kastély- és konferenciaturizmusban, a rekreációban, termálvízben rejlő lehetőségeket. Komoly lehetőség van a természethez kapcsolódó sportok fejlesztésében: tájfutás, kerékpározás, lovassportok, etc. A prioritást megvalósító intézkedések fő célja, hogy a kistérség az ország egyik fontos célállomása legyen a művészeti-kulturális és aktív kikapcsolódást kínáló helyek között, amire adottak a komparatív előnyei. Az operatív programban ezért kiemelt szerepet kap a kapcsolódó infrastruktúra és kínálat fejlesztése, amellyel a Gödöllői kistérség kevésbé elterjedt szolgáltatásokat tud az ideérkezők és a helyiek számára nyújtani, ami versenyképessé teszi az idegenforgalmi piacon. Külön kiemeljük a turista útvonalak láncolatának kialakíthatóságát, pl. egy a Rákos-patak mentén, egy a Budapestről (Cinkota, Naplás-tó, XVII Kerület) Nagytarcsán keresztül, és egy a Szilas-patak nagytarcsai mellékága mellett Gödöllőre vezető (Isaszeg, Kistarcsa, Kerepes) lovas-, kerékpáros-, turista útvonal létesítését. Ehhez illeszkedően, ezt kiegészítve, egy komplex hálózatba szerveződő „termál-folyosó” (Szada, Gödöllő, Isaszeg, Pécel) létrehozása is indokolt a termálvízhez kötődően (ld. projektek).
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
42
3. Szociális, egészségügyi, oktatási intézmények és ellátások fejlesztése prioritás Stratégiai cél: A Gödöllői Kistérség lakosságának intézményi ellátottságának növelése és a munkához jutás lehetőségének támogatása. Specifikus fejlesztési intézkedések: • • • • • • •
Kistérségi szerepek intézményesítése, infrastrukturális és közintézményi hálózatok erősítése. Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra történő visszatérésének segítése. Szociális intézményrendszer javítása. Egészségügyi ellátórendszer fejlesztése. Oktatási infrastruktúra fejlesztése. A szakképzés piaci igényekhez való illesztése, munkanélküliség megelőzése. Épület- és infrastruktúra-fejlesztés
A prioritás leírása, indoklása: Gödöllő meghatározza a kistérség szerkezetét, ellátását és munkaerőpiacát. Ugyanez a dominancia érvényes az egészségügyi, szociális és oktatási intézményekkel való ellátottságra is. Ezen okok miatt célszerű e szolgáltatások erősítése és kapacitásának bővítése annak érdekében, hogy az egész kistérség számára valódi központ legyen. A másik fontos kérdés és probléma a hátrányos helyzetű emberek munkanélküliségének kezelése. Ma a legtöbb nő szülés után nem tud azonnal visszatérni a munkaerőpiacra és gondot okoz, hogy dolgozzon két gyermek vállalása közötti időben. Hasonlóan nagy probléma a nem megfelelő képzettségű emberek elhelyezkedése. A prioritás a kistérségre kiterjedő ellátórendszer fejlesztése, valamint a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásának, felzárkóztatásának hatékony kezelésére helyezi a fő hangsúlyokat. Ezért az oktatás, egészségügy és gondozás területén infrastrukturális beruházásokra is szükség mutatkozik. A hátrányos helyzetű csoportok számára a képzés és az alternatív foglalkoztatás jelent megoldást. Meg kell teremteni a részmunkaidős- és távfoglalkoztatás lehetőségét.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
43
4. Helyi-térségi gazdaság, piac és tudományos élet fejlesztése prioritás Stratégiai cél: Vállalkozások letelepedésének és alakulásának elősegítése az idegenforgalomban és a magas tudástőkét igénylő ágazatokban, a helyi piac jelentőségének növelése. Specifikus fejlesztési intézkedések: • • • • • • • •
Idegenforgalomi vállalkozások számának növelése, vendéglátás minőségének javítása. Tudásintenzív, elsősorban biotechnológiai vállalkozások letelepedésének elősegítése. A kistérség és egyetem kapcsolatának erősítése. A térségi piac, a kereslet-kínálat feltételeinek bővítése. Kistérségi innovációs hálók kialakítása. Vállalkozókészség fejlesztése. Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. Környezetkímélő termelési technikák térségbe vonzása.
A prioritás leírása, indoklása: A kistérségi gazdaság fejlesztésében a minőségi szolgáltatásokat nyújtó turisztikai vállalkozások elterjedését kell szorgalmazni, illetőleg ki kell használni a kiváló közlekedésilogisztikai adottságokat. Ebben elsősorban a helyi vállalkozásokat, foglalkoztatottakat célszerű helyzetbe hozni. Ki kell használni a térség egyedülálló adottságát: az egyetem kapacitását, kutatói bázisát, amelyet minél szorosabb kapcsolatba kellene hozni a különböző szintű, térségben működő vállalkozásokkal, és kezdeményezni szükséges az egyetemi profilhoz illeszkedő vállalkozások térségi letelepedését, mintegy tudományos klasztert alkotva. Alapvető érdek fűződik a helyi foglalkoztatás növeléséhez, minőségi munkahelyek, vállalkozások létrejöttéhez. A térségben az idegenforgalomban, a vendéglátásban, a szolgáltatásokban, az egészség-gazdaságban, a közlekedésre épülő ágazatokban (ipar, logisztika, etc.) és a kreatív tevékenységek folytatásába van helyzeti előny, a természeti és humán adottságok alapján. A településeknek, bár jelenleg a kooperáció alacsony szintjén állnak, lehetőségük nyílna térségi piac kialakítására. A térségben nagy számban élnek családok az országos átlagot meghaladó jövedelmi és vagyoni színvonalon, ugyanakkor vásárlásaik döntően nem a térségi vállalkozásokat gazdagítják, ill. munkájukat is csak kis részben végzik helyben. A jövedelmek lekötése, helyi befektetése növelné a foglalkoztatást is, a tőkeképzést is. Ebben segítséget jelenten az egyetem és tudáskapacitására építő kutató-fejlesztő vállalkozások. Meg kell találni a lehetőségét, hogy a települések és az egyetem összefogásának eredményeként tudásintenzív vállalkozások telepedjenek le.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
44
5. Környezetbarát településüzemeltetési prioritás, megújuló energiaforrások használata Stratégiai cél: A településüzemeltetés megoldása környezetbarát, megújuló energiaforrások, technológiák alkalmazásával, fokozatosan növelve arányukat, a helyi adottságokra építve. Specifikus fejlesztési intézkedések: • • • • • • • •
Az országos szolgáltatási rendszerektől való minél nagyobb függetlenség megteremtése alternatív energiahordozók felhasználásával. Települési infrastruktúra fejlesztése, különösen a vízrendszer védelmének megoldása. Alternatív, megújuló energiák széles körű használata, saját bázis kialakítása a településüzemeltetésben. A természeti és kulturális értékek megóvása, környezeti ártalmak csökkentése. Környezeti károkat szenvedett területek rehabilitációja, belterületi gépjármű forgalom csökkentése. Társadalmi és gazdasági ügyvitel egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele. A Kistérségen belüli fejlesztési együttműködés erősítése. Lakó-, munka- és rekreációs terek együttes kialakítása a településeken, a közlekedéssel eltöltött idő csökkentésével.
A prioritás leírása, indoklása: A térségnek kiváló természeti adottságai vannak ahhoz, hogy elláthassa magát elektromos és hőenergiával, illetőleg ivóvízzel. Az országos rendszertől való függetlenség növelése mellett gazdasági és környezetvédelmi érvek szólnak. Meg kell említeni, hogy megfelelő gazdálkodás mellett a településeknél bevételek képződhetnek a szolgáltatásokból, azaz nyereségtermelő tevékenység is válhat belőle, amit uniós példák is igazolnak (pl. Németújvár - Güssing). A prioritás az alternatív energiahordozók felhasználására és a települési vízrendszer (bázis) védelmére, kezelésére fókuszál elsősorban. Az alternatív energiák felhasználása társul a térség környezetének megóvásához, ami az idegenforgalmi elképzelések miatt fontos cél. Az ivóvízbázis védelme gyakorlatilag sehol sem teljesen megoldott, ezért támogatni kell olyan programokat, amelyek ezt biztosítják.
TeTT Consult Kft.
45
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Ütemezés Prioritások
A közlekedési kapcsolatok fejlesztése
Kultúra, Sport és idegenforgalom fejlesztése
TeTT Consult Kft.
Specifikus fejlesztési intézkedések: Térségi haránt irányú közlekedési hálózatok, valamint az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése. Településeket elérő és a belső forgalom növekedésének csökkentése. Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. A települési elkerülő útvonalak kialakítása. A városi úthálózat fejlesztése. A városi és kistérségi alternatív közlekedés fejlesztése: gyalogos-, kerékpáros és tömegközlekedés. Közös kistérségi turisztikai rendszerek kialakítása. Kulturális intézmények fejlesztése, kulturális események számának növelése. Sportlétesítmények fejlesztése a sportturizmus kínálatának bővítése érdekében. Kastély és konferenciaturizmus lehetőségeinek kihasználása. Lovas- és kerékpár sportokhoz kapcsolódó infrastruktúra és szolgáltatás fejlesztése. Természet- és sportturizmus fejlesztése. Rekreációs és termálturizmus fejlesztése Faluturizmus fejlesztése
Ütemezés Hosszútáv
Közép/Hosszútáv Középtáv Hosszútáv Középtáv Középtáv
Rövidtáv Rövidtáv
Középtáv
Középtáv Rövidtáv
Rövidtáv Közép/Hosszútáv Középtáv
46
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Kistérségi szerepek intézményesítése, infrastrukturális és közintézményi hálózatok erősítése. Hátrányos helyzetű csoportok munkaerőpiacra történő visszatérésének segítése. Szociális, egészségügyi, Szociális intézményrendszer oktatási intézmények és javítása. ellátások fejlesztése Egészségügyi ellátórendszer prioritás fejlesztése. Oktatási infrastruktúra fejlesztése. A szakképzés piaci igényekhez való illesztése, munkanélküliség megelőzése. Épület- és infrastruktúrafejlesztés Idegenforgalomi vállalkozások számának növelése, vendéglátás minőségének javítása. Tudásintenzív, elsősorban biotechnológiai vállalkozások letelepedésének elősegítése. A kistérség és egyetem Helyi-térségi gazdaság, piac kapcsolatának erősítése. és tudományos élet A térségi piac, a keresletfejlesztése prioritás kínálat feltételeinek bővítése. Kistérségi innovációs hálók kialakítása. Vállalkozókészség fejlesztése. Logisztikai és ipari fejlesztések elősegítése. Környezetkímélő termelési technikák térségbe vonzása.
TeTT Consult Kft.
Rövidtáv
Középtáv
Középtáv Közép/Hosszútáv Közép/Hosszútáv Közép/Hosszútáv
Középtáv Középtáv
Hosszútáv
Rövidtáv Rövidtáv Rövidtáv Középtáv Középtáv Hosszútáv
47
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Környezetbarát településüzemeltetési prioritás
TeTT Consult Kft.
Az országos szolgáltatási rendszerektől való minél nagyobb függetlenség megteremtése alternatív energiahordozók felhasználásával. Települési infrastruktúra fejlesztése, különösen a vízrendszer védelmének megoldása. Alternatív, megújuló energiák széles körű használata, saját bázis kialakítása a városüzemeltetésben A természeti és kulturális értékek megóvása, környezeti ártalmak csökkentése. Környezeti károkat szenvedett területek rehabilitációja. Társadalmi és gazdasági ügyvitel egyszerűsítése, hatékonyabbá tétele. A Kistérségen belüli fejlesztési együttműködés erősítése. Lakó-, munka- és rekreációs terek együttes megóvása a településeken.
Hosszútáv
Középtáv
Hosszútáv
Közép/Hosszútáv
Középtáv Rövidtáv Rövidtáv Hosszútáv
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
48
IV.6. A Kistérségen belüli fejlesztési együttműködés és kapcsolatrendszer erősítése Más kistérségekkel összevetve elmondható, hogy a Gödöllői kistérség szervezeti és intézményrendszere meglehetősen kialakulatlan. Mivel a kistérségi szintű intézményrendszer kialakítására nincsen országos szintű határozat vagy javaslat, érdemes más kistérségek működését mintául venni. Minden kistérség szervezeti kialakítása egyedi, így többféle megoldás él a gyakorlatban: • • •
Működés a gesztor település, általában a városi önkormányzat keretében Működés önálló intézmény: társulás vagy egyesület keretében. Többfunkciós kistérségi működés: párhuzamosan társulás, egyesület, Rt, Kht, stb. keretében.
A Gödöllői kistérség esetében nehezíti az optimális szervezeti struktúra kialakítását, hogy a kistérség szervezeti szempontból is heterogén, a szomszédos kistérségekkel területi és szervezeti átfedések is vannak. A Gödöllői kistérségi együttműködés 2007. januárjában új szervezeti keretek között működik tovább. A Többcélú Kistérségi Társulás operatív feladatait jelen pillanatban a kistérségi referens végzi, ám egy többcélú társulás optimális, hatékony működése ennél nagyobb intézményi hátteret és humán infrastruktúrát igényelne. A hatékonyabb fejlesztési együttműködés és kapcsolatrendszer érdekében javasoljuk egy önálló kistérségi iroda, menedzsment létrehozását. Ennek koordináló, döntés előkészítő és végrehajtó szerepe kell, hogy legyen. Amennyiben ez az iroda nem kerül létrehozásra, várható, hogy a térségi programozás dokumentumai nem tudnak szervezett formában megvalósulni a megfelelő térségi intézményrendszer hiányában. Megfelelő szakemberek alkalmazása nélkül bizonyos feladatok egyáltalán nem tudnak megvalósulni. Szükséges, hogy ez az iroda folyamatosan bővítse a kistérségi adatbázist és létrehozzon egy információs hálózatot, amelyben a kistérségi iroda, mint információs híd működik. A rendszerezett, feldolgozott és célzott információk megkönnyítik a munkát, elősegítik a projektek kidolgozását, csökkentik a ráfordított időt, és megsokszorozzák a hatékonyságot. Mivel a Gödöllői kistérség fejlettségét tekintve az ország élmezőnyébe tartozik, ennek következtében jóval kevesebb pályázati forrást képes becsatornázni, így szükséges egy közös pályázati alap létrehozása, a gazdasági erő koncentrálása az önerő biztosításához. A közös pályázati alap optimális és átlátható felhasználásához szükséges térségi szintű szakbizottságok fölállítása, melyek ellenőrzik és összehangolják a kistérségi projektek megvalósulását. A szakbizottságoknak emellett fontos feladata, integrálni és összehangolni a térségben a gazdasági, civil és ágazati szakértői munkát. Jelen helyzetben a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsának tagjai a települések polgármesterei. A polgármestereknek azonban elsősorban nem az operatív teendőket ellátása a feladata, ezért javasoljuk, kompetens településmenedzserek részvételével egy kistérségi menedzserhálózat kialakítását. Ennek keretében a település a mindennapok
TeTT Consult Kft.
49
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
szintjén képes érvényesíteni érdekeit, képviseltetni magát kistérségi szinten. Ez egyúttal rendszeres együttműködést biztosít a települések között a közös és egyéni stratégia megvalósításának érdekében. Mindezek alapján az alábbi intézkedések megtételét javasoljuk: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
Önálló kistérségi iroda létrehozása Kistérségi adat- és információs bázis létrehozása Kistérségi szakbizottságok létrehozása Közös pályázati alap létrehozása Térségfejlesztésben dolgozók képzése Térségi projektek menedzselése a közösen felállított prioritások alapján Térségi marketing kiemelt kezelése Térségi szintű együttműködés a jelen lévő és potenciális gazdasági befektetőkkel Településmenedzseri hálózat kialakítása
A Kistérségi Iroda Szervezeti felépítése:
Többcélú Kistérségi Társulási Tanács Településmenedzseri hálózat
Kistérségi Iroda
Szakbizottságok
Irodavezető
Ágazati Szakértők:
Térségfejlesztési Asszisztens, Adminisztratív munkatárs
TeTT Consult Kft.
Gazdaság Kutatás Fejlesztés Turizmus Egészségügy Oktatásügy Műszaki terület Környezetvédelem
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
50
1. A kistérségi fejlesztés eszközrendszere: Belső források Anyagi Egyéb - Projektgazdák önereje - Intézményi infrastruktúra - Kistérségi társulás önereje - Képzett humán erőforrás (menedzsment és külső szakembergárda) - Térségi programozás - Információk Külső források Anyagi Egyéb - EU-s fejlesztési alapok* - Potenciális partnerek: - Egyéb állami előirányzatok és támogatások civil szervezetek, vállalkozásfejlesztési - Bankhitel alapítványok, szövetkezetek, vállalkozások, - Beruházási adókedvezmények gazdasági kamarák, regionális fejlesztési társaság, stb. * - „A Közép-magyarországi régió 2007-től – az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK számú Tanácsi Rendeletben meghatározott „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés hatálya alá tartozik, az egy főre jutó GDP értéke alapján. A régió 2006-ig az 1260/1999/EK számú Tanácsi Rendelet szerinti 1. célkitűzés alá esett, ezért ún. „phasing in” régióként, valamint az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások eredményeként speciális elbánásban részesül. A Közép-magyarországi régióban a társfinanszírozás 85%-os felső határa, és a támogatható tevékenységek a „Konvergencia” régiókéhoz hasonló. Ugyanakkor a támogatás szintje a régióban fokozatosan csökkenve, 2011-re eléri a „Regionális versenyképesség és foglalkoztatás” célkitűzés átlagos, egy főre jutó támogatásintenzitási szintjét. A csökkenő allokáció a régiónak juttatott EU-támogatások pénzügyi elkülönítését és megfelelő nyomon követését igényli. A Közép-magyarországi régió operatív programja – az Új Magyarország Fejlesztési Tervhez kapcsolódva – az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) társfinanszírozásával 2007- 2013 között megvalósuló fejlesztéseket tartalmazza. Kidolgozásának alapját egyrészt a régió 2007-2013-as időszakra vonatkozó stratégiai terve, másrészt a kapcsolódó ágazati fejlesztési programok jelentik. A Közép-magyarországi régió operatív programjához öt további operatív program kapcsolódik: - Az Elektronikus közigazgatás operatív program keretében valósul meg a régió ERFA forrású fejlesztéseinek egy része; - A Társadalmi megújulás operatív program és az Államreform operatív program a régió ESZA forrású fejlesztéseit tartalmazza; - A Közlekedés operatív program és a Környezet és energia operatív program ad keretet a régió területén Kohéziós Alapból megvalósuló közlekedési és környezetvédelmi projekteknek.”2
2
Közép-Magyarországi Operatív Program 2007-2013 p:3.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
51
V. Kistérségi gazdasági potenciál hasznosítása A Gödöllői Kistérség kedvező természeti, környezeti, gazdasági és kulturális adottságokkal rendelkezik, melyek közül hosszú távon is gazdasági előnyökkel rendelkezik a következőkben: idegenforgalom (termál, természet- és szabadidő sportok, vadászat, élményés tematikus turizmus), tudásipar (high-tech gazdaság, bio- és környezettudományok), logisztika, megújuló energiagazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások. A térségi kínálat elvileg szinte kimeríthetetlen kereslettel áll szemben, ami tartós perspektívát ad a kínálatbővítéssel párosuló minőségi fejlesztéseknek. A „határtalan” keresletet egyfelől Budapest és tágabb agglomerációjának, illetőleg Pest megye együttesen mintegy hárommilliós, magas jövedelmű vásárlóereje stabilizálja, másfelől pedig a térség könnyen elérhető Európa bármely országából az itt áthaladó nagy kapacitású nemzetközi közlekedési fővonalak (M3, M0, M31, vasúti összeköttetések), valamint a légi közlekedés révén. A kínálati komparatív előnyök, azaz a versenyképesség, érvényesítése érdekében szükségessé válik az együttműködés szorosabbá tétele. Bebizonyosodott, hogy az eddigi, településenkénti projektpróbálkozások csak kisléptékű, lokális eredményekkel járhatnak. A lehetőségek európai léptékű kihasználása csak a munkamegosztáson alapuló, települések közötti együttműködéssel lehet eredményes, mivel alig van olyan adottság a térségben, ami csak egy település specialitása lenne. Mindehhez – javaslatuk szerint – közösen létrehozott és fenntartott gazdasági szervezet szükséges.
V.1. Szervezeti felépítés Szervezeti javaslatunkat a stratégiai célkitűzésekhez illesztettük, egyelőre felvetésként, hiszen a megvalósításhoz egyetértésre van szükség. Hangsúlyozzuk, és ez behatárolja javaslatunk terjedelmét, hogy a szervezeti rendszer jogi-közigazgatási, konkrét formai (szervezettípus, belső felépítés, szervezeti-működési szabályzat, humánpolitikai, stb.) kérdéseivel csak a javaslat megvitatása, a szervezet pontos küldetésének megfogalmazása és elfogadása után van értelme foglalkozni. Javaslatunk szerint a térségben három különböző dimenzió értékeit és érdekeit szükséges együttműködési keretbe foglalni: értékvédelem (természet-, környezet-, kultúra-, és örökségvédelem), társadalmi és intézményi szempontok (települési, kistérségi, regionális érdekek), gazdasági vonatkozások (pl. forrásfeltárás, megvalósítás, megtérülés, hatékonyság). A térségfejlesztés három vetülete a kistérségben szétforgácsolt állapotban van. A kistérségen belüli települési kapcsolatokra a divergencia (széttartó magatartás) és nem a konvergencia (összetartás) a jellemző. A települések különböző fejlesztési pontokhoz, sávokhoz kapcsolódnak (pl. Budapest, közlekedési csatornák). A települések a saját projektjeiket erőltetik, minimális a kooperáció, a közös fellépés. A vállalkozói, befektetői attitűd is értelemszerűen ehhez igazodik. A kistérségi fejlesztési program egyik fő feladata a térségi konvergencia – az adottságok közös hasznosításának – megvalósítása, aminek alapfeltétele a megfelelő szervezeti rendszer
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
52
kialakítása. A fejlesztések döntő többsége – a közszféra tőkehiánya, korlátozott eszközrendszere okán – a magántőkével partneri viszonyban valósulhatnak meg, mely projektek végrehajtói piaci szereplőként tevékenykednek. Ezért szükségesnek látjuk egy olyan önálló térségfejlesztő társaságra, amely piaci módon gondolkodik és cselekszik, de tevékenységének irányát és működésének ellenőrzését, felügyeletét a közszféra, esetünkben a kistérség határozza meg. A gazdasági tevékenység értékvédelmi és közösségi (közigazgatási) ellenőrzése elkerülhetetlen, mivel – az eddigi tapasztalatok szerint – komoly veszélyforrás a gyors, kiegyensúlyozatlan fejlesztés. Közgazdasági alapelv, hogy ami érték, és legyen az bármilyen érték (pl. szellemi, fizikai, sport, művészeti, kulturális, természeti, települési, örökségi érték), annak – előbb-utóbb – szükségképpen ki kell fejeződnie gazdasági, így pénzbeli és üzleti, vagyis piaci értékben is. Minden érték gazdasági lehetőséget hordoz magában. Elég utalni a térséget alapvetően érintő idegenforgalmi üzletágra, amely a természeti és a különleges történeti, kulturális értékek vonzóhatására épül. Sőt, a táji-természeti, kulturális és örökségi objektumok értékének megőrzése, közkinccsé tétele, specifikumainak kiemelése növeli a keresletet. Ez további látogatószám emelkedéssel, keresletnövekedéssel jár, ami ösztönzést ad a további kínálatnövelésnek, összességében a beruházási igénynek, ami nem baj, sőt cél. Mint általában, itt is az arányokon van a hangsúly. Az értékvédelem sikeressége, a turisztikai célú hasznosítás vonzó hatású mind forgalmi, mind üzleti (beruházási igény) vonatkozásban, ami potenciálisan magában rejti a hasznosítás intenzivitásának erősödését, ezzel a környezeti terhelés növekedését, a „túlhasználatot”. A természeti-környezeti értékek védelme, gazdagítása, az adottságok helyi érdekű kihasználása érdekében, amelyekhez növekvő forrásbevonás, gazdasági aktivitás szükséges, kényes egyensúlyt kell kialakítani az értékvédelem, a közérdek és a gazdasági szektor között. A szervezeti struktúra harmadik ága a gazdasági szempontok alapján szerveződik, mivel az értékvédelem és a közszféra működése nem képzelhető el gazdasági finanszírozás nélkül. Szükségesnek látjuk létrehozni operatív térségfejlesztési gazdasági társaságot a kistérségi fejlesztések, az operatív program megvalósítása, vagyis az egyes projektek generálása érdekében. A javaslat átláthatósága érdekében a szervezetet Gödöllői Kistérség Fejlesztési Társasága (továbbiakban: GKFT) névvel illetjük. Természetesen más változat, elnevezés és felépítési konstrukció is elképzelhető, itt egy lehetséges mintát mutatunk be. A létrehozás indokai: a) Alapcél a Gödöllői kistérség térszerkezetének javítása (infrastruktúra-rendszer, környezethasználat, haránt irányú közlekedési kapcsolatok, lakó- és gazdasági övezetek elkülönítése, stb.). b) Közérdeket képviselő szervezet meghatározó jelenléte szükséges a kistérségben, mivel a feladatokat nem oldhatják meg profitorientált magánberuházások. c) Hosszú távú fejlesztési célok szolgálata. A szervezet alapérdekének kell lennie a hosszú távú fejlesztés, ezért a szervezet profitérdekeket közvetlenül nem szolgálhat. d) Tiszta profilú, térségfejlesztéssel foglalkozó gazdasági szervezetre van szükség.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
53
A szervezet lényegében a megvalósítandó projektek előkészítésében és a befektetői tőke orientálásában játszik szerepet. Cél, hogy a társaság saját alaptőkéjénél, gazdasági mozgásterénél jóval nagyobb gazdasági erőt, befektetési akciót legyen képes megmozgatni. A GKFT felépítéséről: • • • • • •
•
A GKFT rugalmas, piaci működésre alkalmas, önálló szervezet legyen saját menedzsmenttel, költségvetéssel, hatáskörrel, működési szabályzattal, stb. A társaság önfenntartó legyen, a közszféra ellenőrzése mellett, ezért fő prioritás a bevételorientáltság, de nem a profitmaximalizálás, mivel a társaság közcélú terület-, illetve településfejlesztő tevékenységet folytat. Mint stratégiai célú szervezet fontos, hogy a szervezet minél függetlenebb legyen az aktuális politikai helyzettől. Ennek megfelelően javasoljuk egy vegyes tulajdonú, közigazgatási szervezetekből (települések, kistérségek, régiók), pénzintézet(ek)ből és ingatlanfejelsztő(k)ből álló térségfejlesztési gazdasági (részvény)társaság létrehozását. A társaság, mint piaci cég a vagyona, költségvetése erejéig vállal kockázatot. A GKFT a működésében a visszaforgatás elvét kellene követnie. Fő cél a fejlesztési források bővített újratermelése, ezért a bevételek egy részét folyamatosan visszaforgatni szükséges a forrásterületekre infrastruktúra-fejlesztés, táj- és területrendezés, stb. céljára, így érdekeltté válik a hatékony működésben – az önfenntartó jellegnek megfelelően. A GKFT vezetőinek a díjazása a társaság működésének a hatékonyságával közvetlenül össze kell kapcsolódnia.
GKFT jogosítványai: •
• •
•
•
A GKFT jogi státuszának, felépítésének pontos meghatározása későbbi feladat. Javaslatunk szerint a köz- és magántulajdon aránya 51-49 százalék megoszlású a közszféra javára (település, kistérség, régió). A kisebb részt döntően pénzintézet(ek), ingatlanfejlesztő(k) adnák. Utóbbiak érdekeltsége abban nyilvánul meg, hogy a GKFT által generált fejlesztések révén projektfinanszírozási, hitelezési, ingatlanfejlesztési lehetőségek adódnak partnereik számára. A társaságot a Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás felügyeli. A GKFT kezelői, fejlesztési (kármentesítő, területrendező, -hasznosító, infrastruktúrafejlesztő, stb.) és ingatlan értékesítési jogosítványt kap az általa birtokolt területek felett. Az ingatlan felvásárlási és -értékesítési jogosítvány távlati szempontból fontos, mivel fokozatosan érvényt lehet szerezni a térségi érdekeknek, ezzel gazdasági kezdeményező szerepe erősödhet. A felvásárlás által javítható a térszerkezet, a területfelhasználás. A projekt területeken lehetővé kell tenni, hogy a GKFT-vel közös vagy más, önálló területfejlesztő gazdasági társaságok jöjjenek létre, amennyiben ezek a helyi önkormányzat(ok), vállalkozók, pénzintézetek részéről is megfogalmazódnak. A GKFT a létrehozott gazdasági társaságokban érdekelt lehet üzleti szempontból, mint alapító, vagy részvényes, ezért azok bevételeiből részesülhet. A bevételeket további fejlesztésekre, kármentesítésre, újabb ingatlanvásárlásokra fordítja. A GKFT költségvetését, anyagi alapját szerkezetileg a következő főbb tételek teszik
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
54
ki: induláshoz szükséges egyszeri költségvetési juttatás a közszféra által, ingatlan portfolió, rendszeres bevételek. Főbb bevételi források lehetnek: szolgáltatásokból származó bevételek, ingatlanok hasznosítási és értékesítési bevételei, a helyi költségvetési (pl. adó-) bevételek meghatározott százaléka. Kiadások: működés, fejlesztés, kármentesítés, ingatlanvásárlás, szolgáltatás, nyilvántartás, tanulmányok és szakvélemények készíttetése, kiajánlási és népszerűsítő dokumentumok készítése. A GKFT tevékenységi köre: •
• • • • • • •
Működési és fejlesztési stratégia kidolgozása, melynek keretében hosszú távra meghatározza az egyes projektek megvalósítási menetrendjét, kiválasztja együttműködő partnereit, rendszerezi, kategorizálja a hatáskörébe vont területeket, feladatokat. Forrásfeltárás, hazai és uniós pályázatokon való részvétel. A fejlesztendő területek ingatlanpiaci pozíciójának javítása infrastrukturális fejlesztésekkel, szakmai szolgáltató tevékenységgel, speciális pénzügyi lehetőségek biztosításával (pl. előfinanszírozás) által. A köz- és magánforrások felhasználása különböző formáinak (pl. ppp) alkalmazása. Pénzügyi helyzetétől függően ingatlanvásárlások stratégiai jellegű területeken a hosszú távú érdekek biztosítása céljából (pl. tartalékterületek képzése). Marketingmunka a beruházók orientálása érdekében, befektetési kiajánló csomagok, kiállítások, üzleti konferenciák szervezése. Hazai és nemzetközi tapasztalatok gyűjtése, értékelése. Térinformatikai rendszerre épített térkép- és adatbázis létrehozása, a rendszer kezelése, karbantartása az információk áramlása érdekében.
V.2. Térségfejlesztési feladatok A közvetlen térségfejlesztési feladatokat két nagyobb célcsoportban foglaltuk össze, az együttműködés és az aktív részvétel előmozdítása érdekében. Cél: öko-térséggé válás, vagyis a környezettudatosságon, a gazdaságosságon és az együttműködésen alapuló térségi gazdaság megvalósítása. Feladatok: • Az öko-térséggé válás tematikus és projekt-kidolgozása. • Forrásfeltárás, különös tekintettel a saját, megújuló energiabázis megteremtése, illetőleg a pazarló felhasználás kiküszöbölése érdekében. • Térségi marketing és befektetői kínálati ajánlatcsomagok készítése a befektetők orientálása érdekében. Marketing-tevékenység alatt a következőket értjük: a térségi adottságok, befektetési előnyök népszerűsítése, kiadványok eljuttatása a potenciális partnerekhez, konferenciák rendezése, üzleti „partnerkereső” programok szervezése. • Idegenforgalmi fejlesztési koncepció kidolgozása. Ennek ki kell terjednie a hétvégi, a szabadidős, a termál, a lovas, kerékpáros és más rekreációs (élmény, ill. tematikus) turizmusra, továbbá a tudásra épülő idegenforgalmi ágazatokra: konferencia-turizmus,
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
• • • •
55
szellemi-kulturális rendezvények szervezése (továbbképzés, tanfolyamok, kiállítások, fesztiválok stb.). Tudásiparban, biogazdálkodásban rejlő lehetőségek közös kiaknázása programjának kidolgozása. Közös infrastrukturális ügyek (vízügyek, közlekedés, oktatás, egészségügy, energiagazdálkodás) kezelési programjának elkészítése. Térségfejlesztési gazdasági társaság létrehozása. A köz- és a magánszféra együttműködése (ppp) gyakorlatának kidolgozása.
Cél: a helyi lakosság, cégek és civil szervezetek bekapcsolása a térségfejlesztés folyamatába. Feladatok: • Térségcentrikus médiumok (újság, honlap, esetleg rádió, TV) beindítása a lakosság, szakemberek, politikusok, cégvezetők, közéleti személyiségek, civil szervezetek megszólaltatása céljából a térségfejlesztés javítása, aktuális ügyeinek ismertetése, megvitatása érdekében. • Fiatalok és a kvalifikált lakosság megőrzése, újak vonzása. • Lokálpatriotizmus, térségi identitás erősítése a lakosság körében, az üzleti életben és a közintézményekben.
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
56
VI. A várható környezeti, társadalmi és gazdasági változások A Gödöllői Kistérség Fejlesztési Stratégiájában megfogalmazott célok megvalósításának két várható hatása van: 1. Előre tervezett fejlesztés alapján projektek kidolgozására és végrehajtására kerül sor. 2. A fejlesztések nem csak a projekt megvalósítóinak jelentenek pozitív hatást, hanem a projektek által a térség versenyképessége is erősödik. Ez a két jellemző hatás környezeti, társadalmi és gazdasági szempontok szerint részletezve a következő elemekre bonthatók, melyek együttesen jelzik a Stratégia megvalósulásának várható hatásait:
Környezeti hatások: -
Természeti és építészeti értékek fokozott megőrzése valósul meg A természetes élőhelyek védelme erősödik A természeti értékekre alapuló turizmus és rekreáció egyre nagyobb teret nyer A vállalkozások környezetterhelése csökken a környezetbarát technológiák térnyerésével A megújuló energiaforrások alkalmazása fokozódik A környezetbarát közlekedési formák előtérbe kerülnek A kommunális jellegű szennyezés csökken a szennyvíz- és a hulladékkezelés teljes kiépítésével Bővül a térség zöldfolyosó-hálózata Fokozottabbá válik a térségi vízbázis védelme A környezeti szemlélet felerősödik a térség lakosságának és vállalkozóinak körében A térségben élhetőbb, emberibb környezet alakul ki
Társadalmi hatások: -
Erősödik a lakosság szerepvállalása a települési és térségi szintű ügyekben A kulturális hagyományok megőrzése és ápolása erősödik Nő a szakoktatásban és továbbképzésben résztvevők száma A helyi közösségi élet megélénkül A foglalkoztatottság szerkezete javul, nő a helyben foglalkoztatottak száma Csökken a kistérségen belüli életszínvonal különbség A térségben élő roma lakosság társadalmi és gazdasági integrációja, identifikációja erősödik A térségi egészségügyi és szociális ellátás minősége javul A térségi és településszintű identitás markánsabbá válik A térségi kulturális és civil kapcsolatrendszer szorosabbá válik
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Gazdasági hatások: -
Erősödik a térség gazdasági versenyképessége A vállalkozások száma és produktivitása emelkedik A hozzáadott érték aránya nő Élénkülnek a települések, térségek és nemzetek közötti gazdasági kapcsolatok Nő a helyi vállalkozások részesedése a beszállítói és beruházói körökben Erősödik a térség értékeire alapozó turizmus térnyerése Emelkednek a turizmusból származó bevételek Nő a kereskedelem és a szolgáltatások száma és színvonala a településeken Nő a beruházások száma A helyben történő kivitelezéseknél emelkedik a helyi cégek aránya Megerősödnek a helyi kis és középvállalkozások A kutatásfejlesztés szerepe erősödik a térség iparában A megújuló energiaforrások használata fokozódik a gazdasági szektorban
TeTT Consult Kft.
57
58
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
VII. Program, prioritás, projekt* A Kistérségi Cselekvési Terv projekt táblázata alapján került átdolgozásra Helyi gazdaság és tudományos élet fejlesztése Prioritás prioritás
•
Projektgazda
Település
Projekt megnevezése
Göbész Kft.
Gödöllő
Betonacél feldolgozó csarnok építése a Göbész Kft-nél
Pest Megyei Vállalkozóifejlesztési Alapítvány Gödöllő nem meghatározott Közlekedési kapcsolatok fejlesztése prioritás
Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Szada Község Önkormányzat Etanol-Line Kft Csömör Nagyközség Önkormányzat
TeTT Consult Kft.
Gödöllő Isaszeg Szada Vácszentlászló Csömör
Versenyképességet erősítő komplex Vállalkozóifejlesztési kísérleti projekt a Központi Régióban működő fejlődőképes KKV-k számára Volánbusz Pályaudvar Projekt 13 ha-os ipari és logisztikai központ kialakítása Szadai Ipari Park bővítése, fejlesztése Vácszentlászló bioetanol üzem fejlesztése Major utca HÉV átjáró jelzőlámpás kiépítése
59
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Dány Községi Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Kerepes Város Önkormányzata Nagytarcsa Község Önkormányzata Nagytarcsa Község Önkormányzata Nagytarcsa Község Önkormányzata Pécel Város Önkormányzat Pécel Város Önkormányzat Pécel Város Önkormányzat Pécel Város Önkormányzat Pécel Város Önkormányzat Szada Község Önkormányzat Szada Község Önkormányzat
TeTT Consult Kft.
Dány
Gödöllő Isaszeg Isaszeg Kerepes Nagytarcsa Nagytarcsa Nagytarcsa Pécel Pécel Pécel Pécel Pécel Szada Szada
Belterületi lakóutak kiépítése M0 felüljáró járda közvilágítás kiépítése M0 felett kerékpáros gyalogos akadálymentes felüljáró létesítése A település 3. bekötőútának kiépítése Kistarcsa-Csömör összekötő gyüjtőút kiépítése Dány községet Kókával és Valkóval összekötő utak felújítása, burkolat megerősítése Szabadság út-Besnyő u kereszteződés átépítése Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása 12 új utca kialakítása Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása Belterületi utak szilárd burkolattal való ellátása Gyalogos és kerékpárút, ill. lovastúra útvonal építése Mikrotérségi kerékpárút és lovastúra útvonal tervezése A meglévő belterületi földutak szilárd burkolattal való ellátása Pécelen Forgalomtechnikai eszközök fejlesztése Pécelen Kerékpár utak építése Pécelen P+R parkolók kialakítása Pécelen Pécel Város forgalomirányítási rendszerének fejlesztése Szada község kerékpárút építés Szada község infrastrukturális fejlesztése, Helyi tömegközlekedés kialakítása Szada község infrastrukturális
60
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Dány Községi Önkormányzat Gödöllői Királyi Kastély Közhasznú Társaság nem meghatározott nem meghatározott nem meghatározott
port és idegenforgalom fejlesztése prioritás
Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat
TeTT Consult Kft.
Dány Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő
Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás
Gödöllői kistérség
Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Isaszeg Nagyközség Önkormányzat Kerepes Város Önkormányzata Kerepes Város Önkormányzata
Gödöllői kistérség
Gödöllői kistérség
Isaszeg Isaszeg
Új településközpont építése Csömörön Fő utca program megvalósítása funkcióbővítéssel 3.1.3 Gödöllői Királyi Kastély Komplex fejlesztése Rézgombos projekt Szabadság téri teniszpálya projekt Pelikán-ház projekt Gödöllői városközpont rehabilitáció Táncsics Mihály úti sporttelep fejlesztése Norvég Alap pályázati Projekt Rögesi ingatlan sport célú hasznosítás projekt Repülőtér fejlesztés Termálfürdő projekt Kalandozások kistérségben rendezvénysorozat Gödöllői Kistérségi Térségmarketing Gödöllői Kistérségi Turisztikai Koncepció elkészítése 30 ha-os welnessz és sport központ kialakítása
Isaszeg
településközpont kialakítása Rákos patak menti tájsebek rendbetétele Erdei történelmi tanösvény kialakítása
Kerepes
szabadidő központ kialakítása
Kerepes
tanösvény kialakítása
Isaszeg
61
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Zsámbok Község Önkormányzat
Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat
Szennyvíztisztító kapacítás bővítése
Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat
Ívóvízbázis fejlesztése
Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat
Polgármesteri Hivatal bővítése
Dány Községi Önkormányzat
Dány
A kommunális hulladéklerakó telep rekultivációja
Dány
Az Akácfa utcában és a hozzákapcsolódó utcákban útjavítás, járdaépítés, csapadékvíz elvezetés
Dány Községi Önkormányzat Dány Községi Önkormányzat Dány Községi Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat
Ö ko-térség, TeTT Consult Kft.
Zsámbok
Tornacsarnok felújítása Zsámbokon
Dány
Dány
Gödöllő
Gödöllő
Felszíni vízelvezetés Dány községben Szentkirály településrészen a kommunális szennyvíz tisztításának megoldása Geotermális energia használata a távfűtésben Szennyvíztisztító telep korszerűsítése
Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás
Gödöllői kistérség
Honlap folyamatos fejlesztése
Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás
Gödöllői kistérség
Kistérségi Megújulóenergia Stratégia kidolgozása
Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás
Gödöllői kistérség
Kistérségi Informatikai Hálózat kiépítése
Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás
Gödöllői kistérség
Kistérségi Információs Pont létrehozása
Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás
Gödöllői kistérség
Közös energetikai szakember foglalkoztatása
62
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
Valkó Község Önkormányzat Zsámbok Község Önkormányzat Csömör Nagyközség Önkormányzat Csömör Nagyközség Önkormányzat Csömör Nagyközség Önkormányzat
Valkó Zsámbok Csömör Csömör Csömör
Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Csömör Nagyközség Csömör Önkormányzat Dány Községi Dány Önkormányzat Dány Községi Önkormányzat Dány Községi Önkormányzat
Dány Dány
Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem
Gödöllő
Szent István Egyetem Gödöllő
Szociális,
TeTT Consult Kft.
Szent István Egyetem Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllő Város Önkormányzat Gödöllői Többcélú Kistérségi Társulás
Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllő Gödöllői kistérség
Vízelvezetés, utcák kövezése, asztfaltozása Polgármesteri Hivatal felújítása Zsámbokon Általános iskola bővítése,korszerűsítése Védőnői szolgálat építése Tompa utcai Óvoda átalakítása községi könyvtárnak Akadálymentesítés (orvosi rendelő,zeneiksola,általános iskola) 4x4 lakásos önkormányzati bérlakás építése Erdei iskola Dányban Esélyegyenlőség növelése a hátrányos helyzetű gyermekek tanulásának támogatásával Iskola felújítása Dányban Egyetemi Konferenciaközpont kialakítása, működésének beindítása (EKK) Felnőttek Önálló-Tanulási Központja Humánerőforrás-fejlesztés a környezetipari rendszerek fejlesztésére, a szükséges innováció orientált fejlesztések támogatására a KözépMagyarországi Régióban: Humánerőforrás-fejlesztés a minőségi élethez, a kistérségek innováció orientált fejlesztései támogatására a KözépMagyarországi Régióban Tormai Károly Egészségügyi Központ és Gondozóház Zöld óvoda Damjanich János Általános Iskola felújítása Tormay Károly Egészségügyi Központ akadálymentesítése Ifjúságsegítő szakemberek képzése és foglalkoztatása
Gödöllő Kistérségi Fejlesztési Stratégia – 2006
TeTT Consult Kft.
63
